LIV. ÉVFOLYAM
ÁRA: 575 Ft
A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA
3. SZÁM
BUDAPEST, 2006. március 31.
TARTALOM Oldal
UTASÍTÁSOK
Oldal
SZEMÉLYI HÍREK
7/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 5/2002. (ÜK. 5.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítás az ügyészi törvényességi felügyeletrõl szóló 3/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás módosításáról. . . . . . 9/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítás legfõbb ügyészi utasítások módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
KÖRLEVELEK 1/2006. (ÜK. 3.) fõov. körlevél az adóellenõrzés során a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és gépjármû átvizsgálásáról, valamint a helyszínen talált gépjármû rakományának ellenõrzésérõl rendelkezõ adóhatósági végzés ügyészi jóváhagyásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Elismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Lemondás, áthelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezések, kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Áthelyezés, kirendelés, megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Áthelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati viszony megszûnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Igazolványok érvénytelenítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halálozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
90 90 91 91 91 91 91 91 92 92
KÖZLEMÉNYEK 89 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . .
92
UTASÍTÁSOK (2) Az Ut. 2. §-ának (7) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az ügyészségi alkalmazottra, aki nyugállományba vonulásakor az igazolványt – annak érvénytelenítése mellett – meg kívánja tartani.” (3) Az Ut. 2. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló – többször módosított – 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdé„(8) A nyugállományba vonuló ügyészségi alkalmazott sében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója intézadom ki: kedik az igazolvány kilyukasztással történõ érvénytelenítése, majd tulajdonosának történõ visszaadása, továbbá – az 1. § 5. § (2) bekezdésében említett eljárás lefolytatása érdekében – a Fõosztály értesítése iránt.” (1) Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 5/2002. (ÜK. 5.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ ren2. § delkezés lép: „c) a munkáltatói jogkör gyakorlójának felterjesztése alapján bevonja az igazolványt, ha tulajdonosának ügyészEz az utasítás a közzététele napján lép hatályba. ségi szolgálati viszonya megszûnt, kivéve, ha a megszûnés nyugállományba vonulás miatt következett be és az igazolványt a nyugdíjas ügyészségi alkalmazott meg kívánja tarDr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész tani,”. A legfõbb ügyész 7/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 5/2002. (ÜK. 5.) LÜ utasítás módosításáról
82
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A legfõbb ügyész 8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítása az ügyészi törvényességi felügyeletrõl szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás módosításáról
A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki:
1. § Az ügyészi törvényességi felügyeletrõl szóló 13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) bevezetõ rendelkezéseiben „Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közremûködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség érdekében.” szövegrész helyébe „Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közremûködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.” szövegrész lép.
2. § Az Ut. 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „1. § Az ügyész a törvényességi felügyeleti tevékenységet az Ütv. rendelkezései szerint látja el. Az ügyészi törvényességi felügyeleti tevékenység többek között az utasítás mellékletében meghatározott jogszabályok figyelembevételével történik.”
3. § (1) Az Ut. 2. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (3)–(4) bekezdésének számozása (2)–(3) bekezdésre változik: „(1) Az ügyészi törvényességi felügyelet hatálya az 1. §-ban foglaltaknak megfelelõen kiterjed a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vonatkozásában a minisztériumokra és az országos hatáskörû szervekre, b) a hatósági eljárások és egyedi döntések tekintetében az Országgyûlésnek felelõs, vagy beszámolni köteles szervekre, a minisztériumokra, az országos hatáskörû, vagy illetékességû, a regionális, a területi és a helyi közigazgatási szervekre, a közigazgatási hatósági jogkört gyakorló, vagy a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljáró egyéb szervezetekre és személyekre, valamint a szabálysértési hatóságokra és a szabálysértés miatt eljáró más szervekre,
3. szám
c) a munkaviszonnyal és szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggõ általános érvényû intézkedések, eljárások és egyedi döntések vonatkozásában a gazdálkodó és egyéb – jogi személyiségû, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ – szervezetekre, d) a mûködés, valamint a mûködés körében hozott belsõ normák és egyedi döntések tekintetében az alapítványokra (közalapítványokra), a társadalmi szervezetekre és – a közhasznú mûködés tekintetében – a közhasznú szervezetekre.” (2) Az Ut. 2. §-a – átszámozott – (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „A törvényességi felügyelet ellátásánál jogszabálysértõnek kell tekinteni az olyan magatartást (tevékenységet vagy mulasztást), határozatot, vagy intézkedést, amely ellentétben áll a jogszabályokkal, az Alkotmánybíróság határozataival, a jogszabályok keretei között kiadott belsõ normákkal (pl. kollektív szerzõdés, alapszabály stb.), az Unió jogi aktusával, valamint – a bírósági felülvizsgálat körébe tartozó ügyekben – a Legfelsõbb Bíróság jogegységi határozataival, elvi bírósági határozataival és kollégiumi állásfoglalásaival.”
4. § Az Ut. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § (1) A törvényességi felügyeletet a) a Legfõbb Ügyészség látja el az Országgyûlésnek felelõs, vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az országos hatáskörû, vagy országos illetékességû közigazgatási szervek, valamint az országos sportági szakszövetségek, az országos sportszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett, amennyiben más ügyészi szerv kijelölésére nem kerül sor. A Legfõbb Ügyészség az eljárás lefolytatásával fõügyészséget úgy is megbízhat, hogy a vizsgálati jelentést, az intézkedéseket és más iratokat a vizsgálatot végzõ ügyészség helyett maga kiadmányozza, b) a megyei, Fõvárosi Fõügyészség (a továbbiakban: fõügyészség) látja el a területi szinten szervezett közigazgatási szervek felett akkor is, ha a közigazgatási területbeosztástól eltérõ illetékességi területen mûködnek, c) a fõügyészség látja el az a) pontban foglalt kivétellel az alapítványok (közalapítványok), a társadalmi szervezetek, a közhasznú szervezetek felett, d) a helyi ügyészség látja el a törvényességi felügyelet szervi hatálya alá tartozó, de az a)–c) pontban nem említett minden egyéb szerv vonatkozásában. A megyei (fõvárosi) fõügyész úgy rendelkezhet, hogy a területén mûködõ alapítványok (közalapítványok), társadalmi szervezetek, közhasznú szervezetek mûködése feletti törvényességi felügyeletet a helyi ügyészség gyakorolja. (2) A fellebbviteli fõügyészségek a Legfõbb Ügyészség eseti kijelölése alapján és az általa meghatározottak szerint végeznek törvényességi felügyeleti tevékenységet.”
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
83
5. §
9. §
Az Ut. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „4. § (1) A törvényességi felügyelet gyakorlására a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az az ügyészség illetékes, amelynek területén a hatáskörébe tartozó szerv székhelye van. Pest megye területén mûködõ szerv tekintetében a Pest Megyei Fõügyészség rendelkezik illetékességgel akkor is, ha a szerv székhelye a fõvárosban van. (2) Törvényességi kérelem, panasz, egyéb beadvány elbírálására a közigazgatási területbeosztástól eltérõ illetékességi területen mûködõ bármely közigazgatási szerv tekintetében (pl. környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, erdészeti hatóság, bányakapitányság stb.) az a fõügyészség illetékes, amelynek területét az ügy érinti.”
Az Ut. 16. §-a a következõ (7) és (8) bekezdéssel egészül ki: „(7) A vizsgálati jelentés és az összefoglaló jelentés házi iratnak minõsül. (8) A Legfõbb Ügyészség által elrendelt vizsgálatokról készült jelentések és összefoglaló jelentések csak a Legfõbb Ügyészség elõzetes hozzájárulása alapján adhatók át a vizsgált szervnek, vagy felettes szervének. A fõügyészségek a saját tervezésû vizsgálataikról készült jelentéseket és összefoglaló jelentéseket az Üsztv. adatvédelmi szabályainak figyelembevételével küldhetik meg a vizsgált szervnek, vagy felügyeleti szervének, illetve hozhatják nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal során a sajtó számára adható tájékoztatás rendjérõl szóló 9/2005. (ÜK. 5.) LÜ utasítás, továbbá a közérdekû adatok szolgáltatásáról szóló 4/2006. (ÜK. 1.) LÜ utasítás elõírásai szerint kell eljárni.”
6. § Az Ut. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha a törvényességi felügyeleti ügyben az eljáró ügyészség területén kívül kell a tényállás tisztázására irányuló eljárási cselekményt végezni (személyt meghallgatni, helyszínt megtekinteni stb.), ennek érdekében az eljáró ügyészség az eljárási cselekmény helye szerint illetékes ügyészséghez intéz megkeresést. A megkeresést 15 napon belül teljesíteni kell.”
7. § Az Ut. 9. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A törvényességi felügyelet fontosabb módszerei a következõk:) „f) az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelmek, jogszabálysértésre utaló jelzések, közérdekû kérelmek, panaszok és bejelentések megvizsgálása, illetõleg megvizsgáltatása;”
8. § Az Ut. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § Az ügyészség a felettes ügyészség utasítására vagy saját kezdeményezésébõl tart vizsgálatot a szerveknél. A legfontosabb vizsgálati feladatokat a társadalmi igényekre figyelemmel a Legfõbb Ügyészség vizsgálati terve határozza meg. Saját kezdeményezésû vizsgálat tartása különösen akkor indokolt, ha valamely szerv munkáját illetõen, vagy valamely jogterületrõl ismétlõdõen jutnak az ügyész tudomására törvénysértésre utaló adatok. Az ügyészség más ellenõrzõ, illetve felügyeleti szervvel koordinált vizsgálatot is tarthat, ez esetben azonban az ügyészi vizsgálat és jelentés önálló jellegét meg kell tartani.”
10. § Az Ut. 19. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik: „(2) A törvényességi kérelmet beérkezését követõen haladéktalanul meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség azonnali ügyészi intézkedésre. Amennyiben a törvényességi kérelem, vagy ahhoz kapcsolódó más adatok alapján azonnali ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, az ügyész köteles az iratok beszerzése és a törvényességi kérelem elbírálása iránt haladéktalanul intézkedni.”
11. § (1) Az Ut. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A helyi ügyészség és a fõügyészség hatáskörébe tartozó törvényességi kérelmeket és a törvényességi kérelem alapján kialakított ügyészi állásfoglalás ellen benyújtott újabb törvényességi kérelmeket (felügyeleti törvényességi kérelmeket) a fõügyészségen belül kell elbírálni. Az elbírálás szervezeti kereteit a fõügyész állapítja meg. (2) A felügyeleti törvényességi kérelem alapján a törvényességi kérelmet elbíráló ügyészség köteles korábbi állásfoglalását saját hatáskörében – szükség esetén a tényállás további tisztázása után – érdemben felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a felügyeleti törvényességi kérelmet megalapozottnak tartja, megteszi a szükséges ügyészi intézkedést, és errõl a kérelmezõt értesíti. Ellenkezõ esetben az ügyet továbbítja a felügyeleti törvényességi kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkezõ ügyészség-
84
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
hez, ügyészhez, illetve ügyészi szervezeti egységhez. A helyi ügyészség álláspontját sérelmezõ felügyeleti törvényességi kérelmet a megyei fõügyészség bírálja el.” (2) Az Ut. 22. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben a fõügyészségnek a felügyeleti törvényességi kérelem alapján kialakított álláspontja ellen ismételt felügyeleti törvényességi kérelem érkezik, a fõügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet véleményes jelentéssel és az elõzményi iratokkal a Legfõbb Ügyészségre terjeszti fel. (5) Ha a Legfõbb Ügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet alaptalansága miatt elutasítja, a kérelmezõvel közli azt is, hogy az esetleges további azonos tárgyú, de az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentõs új tényt nem tartalmazó törvényességi kérelme alapján sem lehet ügyészi intézkedést tenni. E tájékoztatást követõen az ugyanazon ügyben ugyanazon tények alapján benyújtott újabb kérelmek válaszadás nélkül irattárba tehetõk.”
12. § Az Ut. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § A közérdekû kérelmek, panaszok és bejelentések intézésénél a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ainak elõírásai szerint kell eljárni az Ut. 19–22. §-aiban foglaltak értelemszerû alkalmazásával.”
13. § Az Ut. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § A Legfõbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Fõosztálya, Magánjogi Fõosztálya, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya, valamint a Katonai Fõügyészség Katonai Ügyek Fõosztálya a törvényességi kérelmek meghatározott csoportjának intézésére az általánostól eltérõ szabályokat állapíthat meg.”
14. § (1) Az Ut. 26. §-ának (4)–(6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(4) Amennyiben a határozat érdemére kiható óvás benyújtására az Ütv. 14. § (3)–(5) bekezdése értelmében nincs mód, az óvásban a törvénysértés megállapítását és lehetõség szerint a sérelem más módon történõ orvoslását kell indítványozni (elvi óvás). (5) Közigazgatási hatósági határozat ellen elvi óvást kell benyújtani akkor is, ha a semmisség jogkövetkezménye, illetve az óvás folytán tett intézkedések alkalmazhatósága az 1957. évi IV. törvény hatályának utolsó napján, 2005. október 31-én megszûnt.
3. szám
(6) Amennyiben a törvénysértés csekély jelentõsége miatt, vagy más okból óvás benyújtása nem látszik indokoltnak, az ügyész jelzésben hívja fel a szerv vezetõjének figyelmét a törvénysértésre.”
15. § Az Ut. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § Ha az Ütv. 15. §-ának (5) bekezdésében megjelölt esetben a szerv az óvást törvénysértõen elutasítja, az ügyész kezdeményezheti a magánjogi szakágnál az elutasítás tárgyában hozott határozat bíróság elõtti megtámadását, illetõleg – ha a magánjogi feladatok ellátása is feladatkörébe tartozik – ennek érdekében maga intézkedhet.”
16. § Az Ut. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „35. § (1) A fõügyészségek a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott hatáskörben benyújtott óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés és felelõsségre vonás kezdeményezés (a továbbiakban: intézkedés) egy példányát a benyújtással egyidejûleg felterjesztik a Legfõbb Ügyészségre. (2) A 3. § (1) bekezdésének d) pontja szerint egyébként helyi ügyészségi hatáskörbe tartozó intézkedések felterjesztése a fõügyészségen belül a fõügyész utasítása szerint történik, vagyis a Legfõbb Ügyészségre akkor sem kell felterjeszteni, ha azt a fõügyészség nyújtotta be.”
17. § Az Ut. 36. § (1) bekezdésének második mondatában „az ügyész köteles intézkedésének megvitatásában személyesen is részt venni, az intézkedés indokait alapos, meggyõzõ módon szóban is kifejteni és megmagyarázni” szövegrész helyébe „az ügyész intézkedésének megvitatásában lehetõleg személyesen vegyen részt, az intézkedés indokait meggyõzõ módon fejtse ki és magyarázza meg” szövegrész lép.
18. § Az Ut. 37. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(2) A felettes ügyész köteles az intézkedés kellõ idõben való elbírálását szorgalmazni, a felügyeleti szervvel egyeztetést kezdeményezni, és ha a másodfokú szerv döntésével nem ért egyet, a döntéssel szemben maga jelenthet be óvást.”
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 19. §
Az Ut. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „46. § Ha az ügyész a törvényességi felügyelet ellátása során a jogszabály értelmezésére, vagy a végrehajtás módjára vonatkozó olyan eltérõ, vagy vitás jogalkalmazói gyakorlatot tapasztal, amelynek egységesítése, vagy jogszerûvé tétele érdekében a miniszter, vagy országos hatáskörû szerv vezetõje irányelvének, utasításának vagy tájékoztatójának kiadása indokolt, a Legfõbb Ügyészséghez tesz elõterjesztést az Ütv. 5. § (2) bekezdés d) pontján alapuló intézkedésre.”
20. § Az Ut. 47. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(1) Ha az ügyész a tevékenysége során törvénysértésnek nem minõsülõ hiányosságot, vagy olyan csekély jelentõségû törvénysértést észlel, amely más ügyészi intézkedést nem tesz indokolttá, köteles errõl átiratban a szerv vezetõjét vagy felettesét értesíteni.”
21. § Az Ut. 50. §-ának (10) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „(10) A felettes ügyész a felterjesztett iratok tartalma alapján az óvást benyújtó ügyészt nyolc napon belül az óvás visszavonására vagy módosítására utasíthatja.”
22. § Az Ut. 53. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik: „(9) Az Sztv. 90. § (1) bekezdés szerinti panaszt, amennyiben az az ügyészségre elkésetten érkezett és alaptalan, el kell utasítani. Amennyiben az elkésett panasz alapos, a törvényességi kérelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni és a szükséges intézkedést megtenni.”
23. § Az Ut. a következõ V. és VI. fejezettel, valamint 54–64. §-sal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi V. fejezet számozása VII. fejezetre, a jelenlegi 54–57. § számozása 65–68. §-ra, 58. §-ának számozása pedig 70. §-ra változik:
85 „V. fejezet
A közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos különös rendelkezések Elõvezetés jóváhagyása közigazgatási ügyekben 54. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, ügyészi jóváhagyás szükséges a közigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elõvezetés foganatosításához [Ket. 48. § (3) bekezdés]. (2) Az elõvezetés jóváhagyását meg kell tagadni, ha a) a jóváhagyásra vonatkozó javaslat nem az arra jogosult szervtõl, illetõleg személytõl származik; b) az elõvezetésre vonatkozó javaslat arra az ügyfélre vonatkozik, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve, ha az eljárást a közigazgatási szerv hivatalból folytatja; c) az elõvezetés feltételei az iratokból kitûnõen nem állnak fenn (pl. az írásbeli idézés kézbesítése nem igazolható, vagy azt a törvényben elõírt határidõ megsértésével kézbesítették, illetve az idézett személy az idézésnek eleget tett, vagy távolmaradását megfelelõen igazolta stb.); d) az iratokból megállapítható, hogy az elõvezetést elrendelõ szervnek az ügyre nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége, vagy az ügyben más semmisségi ok áll fenn; e) az ügyész hivatalos tudomása szerint az elõvezetésnek más törvényes akadálya van (pl. az elõvezetendõ személy országgyûlési képviselõ). (3) Az elõvezetést jóvá kell hagyni, ha annak nincs törvényes akadálya. A Ket. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott idézési módok bármelyikének alkalmazása esetén helye van az elõvezetésnek, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak. Helyszín, helyiség és gépjármû, valamint gépjármû rakományának átvizsgálásáról rendelkezõ adóhatósági határozat ügyészi jóváhagyása 55. § (1) Az állami adóhatóság alkalmazásában álló adóellenõr a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben – az ellenõrzést végzõ területi adóhatóság vezetõjének elõzetes ügyészi jóváhagyással hozott végzése alapján – a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjármûvet átvizsgálhatja, valamint a helyszínen talált gépjármû rakományát ellenõrizheti (a továbbiakban: átvizsgálás). Ha alapos okkal feltételezhetõ, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenõrzés céljának meghiúsulását eredményezné, az adóhatóság az átvizsgálást elrendelõ végzés, valamint az arról készült jegyzõkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésrõl. (2) Közjegyzõi, ügyvédi, adószakértõi, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végzõ iroda kizárólag elõzetes ügyészi jóváhagyással vizsgálható át.
86
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
56. § Az átvizsgálás elõzetes ügyészi jóváhagyását meg kell tagadni, ha a) a jóváhagyásra irányuló megkeresés nem az állami adóhatóság területi szervének vezetõjétõl származik, b) az átvizsgálni kívánt helyszín, a helyiség, a gépjármû, vagy a rakománya az adózó vállalkozási tevékenységével nem hozható összefüggésbe, c) a rendelkezésre álló adatok nem elegendõek annak valószínûsítésére, hogy a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne, d) az átvizsgálás elrendelése nem az adózó bevallási, bizonylat kiállítási és -megõrzési, valamint nyilvántartás vezetési kötelezettsége szempontjából jelentõs tárgyi bizonyítási eszköz elrejtésére, megsemmisítésére, illetve a vállalkozás valós körülményeinek a leplezésére vonatkozó – ellenõrzött forrásból származó adatokon nyugvó – megalapozott feltételezésen alapul. 57. § (1) Az ügyész az ügyre vonatkozó összes irat vizsgálata alapján soron kívül, de legkésõbb 3 munkanapon belül dönt az átvizsgálást elrendelõ végzés jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás megtagadásáról. (2) A jóváhagyás megtagadásáról a megtagadás indokainak kifejtésével, az iratok egyidejû visszaküldése mellett, átiratban kell tájékoztatni az állami adóhatóság területi szervének vezetõjét. (3) Az elõzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálásról készült jegyzõkönyv másolati példánya és az átvizsgálást elrendelõ végzés utólagos megküldése esetén (utólagos értesítés) az ügyész megvizsgálja, hogy fennálltak-e az átvizsgálás és az átvizsgálás elõzetes ügyészi jóváhagyás nélküli elrendelésének feltételei. (4) Amennyiben egyértelmûen nem lehet megállapítani azt, hogy az átvizsgálásra az Art. 103. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, az ügyész az egyébként törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó intézkedéseket tesz. Ellenkezõ esetben az utólagos értesítés tudomásulvételét kell az iraton feljegyezni. A közigazgatási hatósági eljárásban folytatott helyszíni szemle megtartásának ügyészi jóváhagyása 58. § (1) A Ket. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság a helyszíni szemlét – az ügyész elõzetes jóváhagyásával – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetõ helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt a törvény más fontos okból megengedi. A szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ha az ügyész elõzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna. Ilyen esetben a helyszíni szemlérõl készült jegyzõkönyvet az ügyésznek három napon belül meg kell küldeni. (2) Az ügyész a Ket. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti elõzetes jóváhagyást a tényállás ismerete alapján, az
3. szám
(1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén adja meg. A jóváhagyás során figyelembe kell venni, hogy a szemle közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó, tényállás tisztázását szolgáló eljárási cselekmény. (3) Amennyiben a Ket. 57. §-ának (1) bekezdés szerinti helyszíni szemlérõl készült jegyzõkönyv utólag érkezik az ügyészhez, az ügyész a szükséghez képest beszerzi, vagy megtekinti az ügyre vonatkozó iratokat, és a tényállás teljes körû ismerete alapján dönt arról, hogy az ügyben indokolt-e további ügyészi intézkedés megtétele. VI. fejezet A környezetvédelemmel összefüggõ ügyészi tevékenység 59. § A fõügyészségeken a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatokat a kijelölt ügyész (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: ügyész) végzi. Gondoskodni kell a környezetvédelmi tevékenység folyamatosságáról az ügyész távolléte vagy akadályoztatása esetére is. 60. § (1) A környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségtõl (a továbbiakban: felügyelõség) érkezõ határozatot a gyûjtõbe iktatást követõen az ügyész haladéktalanul vizsgálja meg abból a szempontból, hogy lehet-e helye valamely ügyészi intézkedésnek, eljárás kezdeményezésének. (2) A felügyelõség kötelezést tartalmazó, bírságoló határozata nyomán az ügyész az iratok bekérése, felvilágosítás kérés útján vagy egyéb módon állapítsa meg, hogy a kötelezett eleget tett-e a közigazgatási határozatban elõírt kötelezettségének, ha nem, a felügyelõség intézkedett-e a végrehajtás iránt. Mulasztás esetén az ügyész tegye meg a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. (3) Az ügyész törvényességi felügyeleti eszközökkel tárja fel azt is, hogy a környezethasználó közigazgatási határozattal érintett jogellenes magatartása okozott-e kárt, a tevékenység folyamatossága megállapítható-e, alapot ad-e kártérítésre irányuló, illetve a környezetet, természetet veszélyeztetõ tevékenységtõl eltiltás iránti kereset benyújtására. 61. § A fõügyész tegyen intézkedést, hogy a környezetkárosítás, természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bûncselekmények miatt indult eljárásokban az eljárást befejezõ, jogerõs döntésrõl az ügyészt – a vonatkozó iratok egyidejû átadásával – azonnal tájékoztassák. 62. § Ha a szakági tevékenység ellátása helyi szabályozásából eredõen a további intézkedések (például: vizsgálat, felhívás, kereset) megtételére a helyi ügyészségnek van hatásköre és illetékessége, az iratokat az elõzõek szerint beszerzett adatokkal, megállapításokkal az ügyész haladéktalanul továbbítsa, és az intézkedésekrõl kérjen jelentést. 63. § Az ügyész eljárása során szükség és lehetõség szerint mûködjön együtt a környezet/természetvédelmi társadalmi szervezetekkel a környezet/természetvédelem érde-
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
kében történõ fellépés, intézkedéseik összehangolása céljából. 64. § (1) A környezetvédelemmel összefüggõ ügyészi tevékenységet egyebekben a környezetvédelemrõl szóló 1995. évi LIII. törvény, a természetvédelemrõl szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az ügyész környezetvédelmi tevékenységérõl szóló 1/2003. (ÜK. 8.) LÜ körlevél rendelkezései szerint kell végezni. (2) E szabályokat az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. §-ában és az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi CXXVIII. törvény 59. §-ában szabályozott ügyészi tevékenységre is értelemszerûen alkalmazni kell.”
24. § Az Ut. – átszámozott – 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A fõügyész felelõs a törvényességi felügyeleti munka ellátásának megszervezéséért mind a fõügyészségen, mind a helyi ügyészségeken. A törvényességi felügyeleti munka ellátásának szervezeti felépítését a helyi adottságok figyelembevételével a fõügyész határozza meg. A törvényességi felügyeleti szakágban dolgozó ügyészek szakági beosztása kivételes esetben, a legfõbb ügyész egyetértésével változtatható meg.”
25. § Az Ut. – átszámozott – 67. §-ának f) pontja a következõk szerint módosul: (A felettes ügyészség köteles irányítani és ellenõrizni az alárendelt ügyészségek törvényességi felügyeleti munkáját. Ennek fontosabb módszerei a következõk:) „f) az ügyészi törvényességi felügyeleti munkát végzõ ügyészek felettes ügyészséghez történõ kirendelése,”
26. § Az Ut. – átszámozott – 68. §-ának (2) bekezdésében a „Pénzügyi Fõosztályhoz” szövegrész helyébe „Gazdasági Fõigazgatósághoz” szövegrész lép.
27. § Az Ut. a következõ 69. §-sal egészül ki: „69. § Ahol az Ut. a) államigazgatási hatóságot, vagy államigazgatási szervet említ, ott közigazgatási hatóságot, vagy közigazgatási szervet,
87
b) államigazgatási ügyet, illetve államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási ügyet, illetve közigazgatási eljárást, c) döntést, rendelkezést említ, ott közigazgatási ügyekben határozatot, d) felettes szervet, ott felügyeleti szervet is, e) államigazgatási területbeosztást említ, ott közigazgatási területbeosztást, f) munkatervet említ, ott vizsgálati tervet kell érteni.
28. § Az Ut. 10. §-ának (2) bekezdésében a 6/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 30. §-a helyett a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 32. §-át kell érteni.
29. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. (2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg az Ut. 5. §-ának (3) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 16. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata, 26. §-ának (7) bekezdése, 28. §-ának (2) bekezdésében a „bírságoló szerv által foganatosított meghallgatáson” szövegrész és 29. §-ának c) pontjában az „és bírságolási” szövegrész, az 53/B. § után lévõ „Eljárás közlekedési szabálysértési ügyben érkezett iratok alapján” cím, az 57/A. §-a és a paragrafus címe, valamint új 65. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
Melléklet a 8/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasításhoz – 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya – 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól – 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekrõl – 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl – 1952. évi III. törvény a polgári peres eljárásról – 1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl – 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról – 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról – 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról – 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól – 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl
88
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
– 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl – 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról – 1994. évi LV. törvény a termõföldrõl – 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérõl és kíméletérõl – 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl – 1990. évi C. törvény a helyi adókról – 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról – 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrõl – 1994. évi XXXIV. törvény a Rendõrségrõl – 1998. évi I. törvény a közúti közlekedésrõl – 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról – 1997. évi CXXXIX. törvény a menedékjogról – 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról – 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról – 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról – 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemrõl – 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól – 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról – 2002. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról – 1990. évi LV. törvény az országgyûlési képviselõk jogállásáról – 1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl – 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról – 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl – 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekrõl – 1992. évi XLIV. törvény a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról – 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról – 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosítópénztárakról – 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról – 2003. évi XLVII. törvény a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról – 2001. évi CXX. törvény a tõkepiacról – 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról – 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról – 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról – 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról – 2004. évi I. törvény a sportról – 1999. évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról
3. szám
– 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról – 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról
A legfõbb ügyész 9/2006. (ÜK. 3.) LÜ utasítása legfõbb ügyészi utasítások módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló – többször módosított – 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. § A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló – többször módosított – 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 13. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „a) elkészíti a szakterületére vonatkozó intézkedések (ellenõrzési kézikönyv, folyamatalapú kockázatelemzési és ellenõrzési módszerek) tervezetét, b) ellátja – a katonai ügyészi szervezet kivételével – az ügyészi szervezet gazdaságos, hatékony, eredményes mûködésének elõsegítését célzó belsõ ellenõrzési feladatokat, amely magában foglalja – a vagyon kezelését, megóvását és gyarapítását, a vagyonnal való gazdálkodást, beleértve felhasználásának, hasznosításának folyamatát is, – a beszerzések, felújítások és beruházások, az e területekkel összefüggõ szerzõdések és azok teljesítésének, valamint a költségvetési gazdálkodás szabályszerûségét biztosító kontrolloknak és kontrolltevékenységeknek a vizsgálatát, – az éves költségvetés tervezése megalapozottságának, végrehajtásának a véleményezését, – a költségvetési és európai uniós forrásokból származó – az Európai Csalásellenes Hivatallal történõ együttmûködést szolgáló – támogatások felhasználása szabályszerûségének vizsgálatát, – a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban elemzések, értékelések készítését az ügyészi szervezet mûködése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített belsõ ellenõrzési rendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében, – ajánlások és javaslatok megfogalmazását a legfõbb ügyész számára a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése érdekében, valamint az ezek alapján meghatá-
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
rozott intézkedések megvalósításának figyelemmel kísérését, c) a belsõ ellenõrzési tevékenység során szabályszerûségi – pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és a számviteli, pénzügyi folyamatokat támogató informatikai – ellenõrzéseket végez,”
89
kezdésében a „két év” megjelölés helyébe „három év” megjelölés lép.
3. § Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba; a 2. §-ban foglalt rendelkezést új kinevezés, illetõleg a részvétel meghosszabbítása esetén kell alkalmazni.
2. § Az Eurojust munkájában való magyar ügyészi részvételrõl szóló 2/2004. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 1. §-ának (2) be-
Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
KÖRLEVELEK 1/2006. (ÜK. 3.) fõov. körlevél az adóellenõrzés során a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és gépjármû átvizsgálásáról, valamint a helyszínen talált gépjármû rakományának ellenõrzésérõl rendelkezõ adóhatósági végzés ügyészi jóváhagyásáról A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõ körlevelet adom ki: I. Az Alkotmánybíróság a 26/2004. (VII. 7.) AB határozatában megállapította, hogy az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 103. §-ának (1) és (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2004. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A döntés indoka az volt, hogy az Art-nek a helyszín, helyiség, gépjármû és lakás átvizsgálására feljogosító rendelkezése a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot megfelelõ jogi garancia nélkül, differenciálatlanul korlátozza, és ezért aránytalan beavatkozást jelent az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében biztosított alapvetõ jog tartalmába. Az Országgyûlés a 2004. november 8-i ülésnapján elfogadta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló 2004. évi CI. törvényt, melynek 211. §-a az Alkotmánybíróság által megsemmisített Art. 103. § (1) és (2) bekezdése helyébe új rendelkezéseket iktatott be. A 2005. január 1. napján hatályba lépett új 103. § (1) és (2) bekezdés szerint az állami adóhatóság alkalmazásában álló adóellenõr – a törvényben meghatározott esetekben – a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és gépjármû átvizsgálását, valamint a helyszínen talált gépjármû rakományának ellenõrzését (a továbbiakban: átvizsgálását) az ellenõrzést végzõ terü-
leti adóhatóság vezetõjének – elõzetes ügyészi jóváhagyással hozott – határozata alapján rendeli el. Az Art. módosításáról rendelkezõ 2005. évi LXXXV. törvény 41. §-ának (3) bekezdése értelmében 2005. november 1-jétõl – többek között – az Art. 103. §-ának (2)–(4) és (11) bekezdésében határozat helyett értelemszerûen végzés szövegrészek lépnek. Ha alapos okkal feltehetõ, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenõrzés céljának meghiúsulását eredményezné, az adóhatóság az átvizsgálást elrendelõ végzés, valamint az arról készített jegyzõkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésrõl. Közjegyzõi, ügyvédi, adószakértõi és adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végzõ iroda átvizsgálását azonban kizárólag elõzetes ügyészi jóváhagyással lehet elrendelni.
II. Az új ügyészi feladat törvényes és hatékony ellátása érdekében az ügyészségek a következõ szempontok figyelembevételével járjanak el az adóhatóságoktól érkezõ elõterjesztések, illetve az intézkedéseket elrendelõ végzések megalapozottságának vizsgálata során: 1. Elõzetes ügyészi jóváhagyás a területi adóhatóság vezetõjének az állami adóhatóság alkalmazásában álló adóellenõr által foganatosítandó – átvizsgálást elrendelõ – végzéséhez szükséges. E körülmény kiemelését azért tartom indokoltnak, mert az Art. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint állami adóhatóság alatt csak az APEH és területi szerveit kell érteni. 2. Az átvizsgálást elrendelõ végzés megalapozottságának megítéléséhez és ennek alapján az átvizsgáláshoz szükséges elõzetes ügyészi jóváhagyás megadásához a következõ törvényi feltételek fennállását kell vizsgálni: – A helyszín, helyiség és gépjármû, valamint rakományának átvizsgálására csak akkor kerülhet sor, ha az
90
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
összefüggésbe hozható az adózó vállalkozási tevékenységével. – Lakás átvizsgálása esetén azonban nem elég csak a közvetett összefüggés fennállása, hanem egyértelmûen azt kell valószínûsíteni, hogy a lakás valamelyik helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne. – Az átvizsgálásra okot adó körülmény nem általában az adókötelezettség körébe tartozó bármely, hanem csak az adózó bevallási (Art. 31. § és 33. §), bizonylat-kiállítási és megõrzési (Art. 45–47. §-ok), valamint nyilvántartás vezetési (Art. 44. §) kötelezettsége teljesítésének szempontjából jelentõs tárgyi bizonyítási eszköz elrejtésére, megsemmisítésére, illetve a vállalkozás valós körülményeinek a leplezésére vonatkozó megalapozott feltételezésen alapuló ok lehet. Ez a feltételezés pedig csak akkor szolgálhat alapul törvényes intézkedés megtételéhez, ha az adózó, képviselõje, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatán, nyilvántartásán, vagy más hiteles, azaz azonosított és ellenõrzött forrásból származó adatokon nyugszik. Az ügyésznek az átvizsgálást elrendelõ végzés elõzetes jóváhagyása elõtt az intézkedés valamennyi törvényi feltétele fennállását vizsgálnia kell, ezért meg kell követelni a megalapozott ügyészi álláspont kialakításához szükséges összes irat rendelkezésére bocsátását. Az ügyész az átvizsgálást elrendelõ végzést soron kívül, de legkésõbb 3 munkanapon belül megvizsgálja. Amennyiben az átvizsgálást elrendelõ végzés, valamint az abban megjelölt tények és körülmények bizonyítására vonatkozó iratok, illetve adatok vizsgálata alapján az ügyész indokoltnak tartja az intézkedést, a végzést jóváhagyja, majd az iratokat visszaküldi az adóhatóságnak. Ha az elõterjesztés, illetve a rendelkezésre álló adatok vizsgálata alapján az ügyész nem látja indokoltnak az átvizsgálás elrendelését, a végzés jóváhagyását megtagadja, és errõl – a megtagadás indokainak megjelölésével – az iratok visszaküldésével egyidejûleg átiratban tájékoztatja a területi szerv vezetõjét.
3. szám
3. Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. tv. 37. §-ával módosított Art. 103. §-ának (2) bekezdése szerint elõzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelõ végzés, valamint az arról készített jegyzõkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésrõl. Az értesítés alapján az ügyész megvizsgálja, hogy valóban fennállottak-e az átvizsgálás elõzetes ügyészi jóváhagyás nélküli elrendelésének feltételei. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a területi adóhatóság vezetõje indokoltan mellõzte az elõzetes ügyészi jóváhagyás beszerzését, ezen értesítés tudomásulvételét az iraton feljegyzi. Ha azonban egyértelmûen nem lehet megállapítani azt, hogy az átvizsgálás elrendelésére az Art. 103. §-a (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, az ügyész az egyébként törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó intézkedést tesz az 1972. évi V. törvény (Ütv.) 13. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja, valamint 16. §-a (1) bekezdése és 27. §-a (3) bekezdése alapján. Az átvizsgálást elrendelõ végzés ellen azonban – figyelemmel az Ütv. 14. §-a (6) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 118. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre – óvással nem élhet.
III. Ezt a körlevelet a közzététel napjától kell alkalmazni, egyidejûleg az 1/2005. (ÜK. 2.) fõov. körlevelet visszavonom. Dr. Bonomi Nóra Katalin s. k., fõosztályvezetõ ügyész
SZEMÉLYI HÍREK Elismerés
Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte
A legfõbb ügyész dr. Miskolczi László a Fõvárosi Fellebbviteli Fõügyészségen szolgálatot teljesítõ legfõbb ügyészségi tanácsos, legfõbb ügyészségi csoportvezetõ ügyésznek
Ügyészségi Emlékgyûrût
adományozott.
Jónáné dr. Pocsai Edit Hajdú-Bihar megyei fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén megyei fõügyészhelyettessé; dr. Ujpálné dr. Takács Erika miskolci városi ügyészségi titkárt, dr. Babai-Belánszky Tamás budakörnyéki ügyészségi titkárt, dr. Bognár Ákos budaörsi ügyészségi titkárt szolgálati helyükön ügyésszé.
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY Lemondás, áthelyezés
A legfõbb ügyész dr. Irk Ferenc fõtanácsos, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatójának vezetõi tisztségérõl lemondását tudomásul vette, egyidejûleg áthelyezte az OKRI igazgatója mellett mûködõ tanácsadói, osztályvezetõi munkakörbe.
Áthelyezések, kinevezések
91
dr. Márton Zita Zsuzsanna budapesti katonai ügyészségi katonai ügyészt budapesti kerületi ügyészséghez ügyészi; dr. Szabó Éva székesfehérvári városi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt a Budapesti Katonai Ügyészséghez katonai ügyészi munkakörbe, dr. Fekete Katalin budakörnyéki ügyészségi ügyészt a Kiskunhalasi Városi Ügyészséghez; dr. Varró Krisztián budapesti kerületi ügyészségi titkárt, dr. Drávay Balázs, dr. Pikali Petra, dr. Végh Tamás István fõvárosi fõügyészségi nyomozókat a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez.
A legfõbb ügyész A fõvárosi fõügyész áthelyezte dr. Egyed Edina budapesti kerületi ügyészségi titkárt áthelyezte a Legfõbb Ügyészség Nemzetközi Képviseleti Önálló Osztályára, egyidejûleg kinevezte ügyésszé; dr. Bródi Béla Árpád pestvidéki nyomozó ügyészségi titkárt áthelyezte a Budakörnyéki Ügyészséghez, egyidejûleg kinevezte ügyésszé; dr. Tóth András pestvidéki ügyészségi nyomozót áthelyezte a Budakörnyéki Ügyészséghez, egyidejûleg kinevezte titkárrá.
dr. Bonivárt Mária, dr. Borbély Gyula, dr. Kamarás Katalin, dr. Kántor András, dr. Keresztes Mónika, dr. Kis Gergely, dr. Nagy Emese, dr. Nagy Réka, dr. Pintérné dr. Hunyadi Orsolya, dr. Stecbauer Róbert Loránd, dr. Steinerné dr. Balla Brigitta, Temesiné dr. Nyers Klára, Tihanyiné dr. Mercz Ágnes, dr. Tóth Angéla, dr. Vécsy András budapesti kerületi ügyészségi ügyészeket, dr. Borbély Beáta, dr. Orosz Anikó budapesti kerületi ügyészségi titkárokat a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez. A Pest megyei fõügyész áthelyezte dr. Geszti Mariann dabasi városi ügyészségi fogalmazót a Gödöllõi Városi Ügyészséghez.
Áthelyezés, kirendelés, megbízás A legfõbb ügyész dr. Rokonainé dr. Török Borbála címzetes fõügyészségi ügyész, vezetõ-helyettes ügyészt áthelyezte a Fõvárosi Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi munkakörbe, egyidejûleg kirendelte a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez és megbízta a vezetõ-helyettes ügyészi feladatok ellátásával.
Megbízás A legfõbb ügyész megbízta dr. Kutron Katalin központi nyomozó fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén a csoportvezetõ ügyészi feladatok ellátásával.
Áthelyezések Szolgálati viszony megszûnése A legfõbb ügyész áthelyezte Szolgálati viszonya megszûnt dr. Tóth Tímea budapesti kerületi ügyészségi ügyészt a Fõvárosi Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi;
dr. Kovács Marianna székesfehérvári városi ügyészségi ügyésznek.
92
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
3. szám
Igazolványok érvénytelenítése
Halálozás
A Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette dr. Turopoli Tibor címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Zala megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyész le nem adott 010978, valamint Bakné dr. Tóth Andrea kecskeméti városi ügyészségi fogalmazó eltulajdonított 050549 sorszámú szolgálati igazolványát.
Dr. Kovács Gábor ny. Hajdú-Bihar megyei fõügyész életének 90. évében 2006. február 19-én elhunyt.
KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére 1. A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Legfõbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fõosztályra fõosztályvezetõ ügyészi, – a Legfõbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Fõosztályra fõosztályvezetõ-helyettes ügyészi, – a Debreceni Nyomozó Ügyészségre vezetõ-helyettes ügyészi, – a Budakörnyéki Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Szekszárdi Városi Ügyészségre kettõ büntetõjogi szakági ügyészi és – budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – három büntetõjogi szakági ügyészi álláshely betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Legfõbb Ügyészség fõosztályvezetõ ügyészi, fõosztályvezetõ-helyettes ügyészi, valamint a Debreceni Nyomozó Ügyészség vezetõ-helyettes ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. A Legfõbb Ügyészség álláshelyeire a határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak. A Legfõbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fõosztály fõosztályvezetõ ügyész álláshelyére a kinevezés további feltétele, hogy a pályázó informatikai szakjogász képzettséggel bírjon. Az idegennyelvismeret elõnyt jelent. Az álláshely legkorábban 2006. október 29. napján tölthetõ be.
A Legfõbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettes ügyész álláshelyére a kinevezés további feltétele, hogy a pályázó tizenöt évet meghaladó, büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi és ezen belül nyomozás felügyeleti, továbbá vezetõi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásakor elõnyt élveznek azok, akik fõügyészségi nyomozás felügyeleti ügyészi, illetõleg vezetõi tapasztalattal is rendelkeznek. Az álláshely legkorábban 2006. június 21. napján tölthetõ be. A Debreceni Nyomozó Ügyészség vezetõ-helyettes ügyész álláshelyére a kinevezés további feltétele, hogy a pályázó legalább tízéves nyomozó ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A Budakörnyéki Ügyészség büntetõjogi szakági ügyészi álláshelyére történõ kinevezés feltétele, hogy a pályázó büntetõjogi szakágban letöltött ügyészségi titkári gyakorlattal rendelkezzen. A Szekszárdi Városi Ügyészség és a budapesti kerületi ügyészség büntetõjogi ügyészi álláshelyeire a kinevezés feltétele, hogy a pályázók ügyészségi titkári gyakorlattal rendelkezzenek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és – a büntetlen elõélet, valamint a választójog kivételével – az egyéb követelményeknek megfelelést igazoló okiratok, vagy azok hiteles másolatai. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
meglétére hivatkozik, valamint kijelenti, hogy nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, továbbá hozzájárul a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes körére vonatkozó adatszolgáltatáshoz, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázatához mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. A nem ügyész és a nem ügyészségi titkár pályázónak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan is, hogy az ügyészségi szolgálati viszony létesítésekor az Üsztv. 94/B. §-a alapján – az elõírtaknak megfelelõen – vagyonnyilatkozatot tesz. Az ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak – a Legfõbb Ügyészség fõosztályvezetõ ügyészi és a fõosztályvezetõ-helyettes ügyészi álláshelyei esetében a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.) 2006. április 20-án 15 óráig, – a Debreceni Nyomozó Ügyészség vezetõ-helyettes ügyészi álláshelye esetében a Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészségre (4025 Debrecen, Széchenyi u. 9.) 2006. április 10-én 15 óráig, – a Budakörnyéki Ügyészség büntetõjogi szakági ügyészi álláshelye esetében a Pest Megyei Fõügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A) 2006. április 20-án 15 óráig, – a Szekszárdi Városi Ügyészség büntetõjogi szakági ügyészi álláshelyei esetében a Tolna Megyei Fõügyészségre (7100 Szekszárd, Béla tér 3.) 2006. április 20-án 15 óráig, és – budapesti kerületi ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2006. április 10-én 15 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.
93
2. A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az Üsztv. 14/C. §-ának (1) bekezdése és a 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Gyõri Katonai Ügyészségre katonai ügyészséget vezetõ-helyettes ügyészi, – a Szegedi Katonai Ügyészségre büntetõjogi ügyészi álláshely betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-a állapítja meg. A vezetõ-helyettes ügyészi álláshelyre való kinevezés további feltétele, hogy a pályázó legalább 10 éves büntetõjogi szakági ügyészi gyakorlattal rendelkezzen és járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez. A Szegedi Katonai Ügyészségre meghirdetett ügyészi álláshelyre való kinevezés feltétele az ügyészségi titkári gyakorlat. További különös feltétel mindkét esetben a hivatásos katonai szolgálatra való alkalmasság. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – 3 évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és – a büntetlen elõélet, valamint a választójog kivételével – az egyéb követelményeknek megfelelést igazoló okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetve nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes körére vonatkozó adatszolgáltatáshoz, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, egyben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésre nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázatához mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához.
94
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
A nem ügyész és a titkár pályázónak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan is, hogy az ügyészségi szolgálati viszony létesítésekor az Üsztv. 94/B. §-a alapján – az elõírtaknak megfelelõen – vagyonnyilatkozatot tesz. A pályázatokat a Katonai Fõügyészség Ügyészi Tanácsa véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatokat a Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztályára (1363 Budapest, Pf. 10.)
3. szám
lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2006. április 20. A jelentkezõket a pályázat eredményérõl a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.
Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály
Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztály
3. szám
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
95
ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokra visszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel, korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral, teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll. Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõbizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanul a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle, amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezen belül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggések tükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törekvésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról közelítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét haszonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek, közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemi és fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is. A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357. Éves elõfizetési díj 2006. évre 19 908 Ft áfával, vagy 80 euró. Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró.
-----------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot. A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................... címe (helység, irányítószám, utca, házszám): ..................................................................... bankszámlaszáma: ............................................................................................................... ügyintézõje és telefonszáma: ...............................................................................................
Keltezés: …………………………… ………………………………… cégszerû aláírás
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY
9 770133 824217
06003
96
3. szám
A szerkesztésért felelõs: dr. Miks Antal Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható, illetve megrendelhetõ a kiadó (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. sz. alatti) közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 5796 Ft áfával. Egy példány ára: 575 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.
HU ISSN 1419–1091 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.0908 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgatóhelyettes.
