út a jobb energia gazdálkodás felé

A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

www.landisgyr.eu

  

Alapítva: 1908

Magyarországi képviselet: www.metsys.hu

Fejlett multi-energia mérés Tudatos fogyasztói energia gazdálkodás Hatékony hálózat irányítás

...út a jobb energia gazdálkodás felé

A villamosenergiarendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században V. rész Szakmaiságot várnak az energetikusok A 2009. I. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar szabványok jegyzéke A villámvédelem új módszerei Fizika a múzeumban

102. évfolyam

2 0 0 9 /0 7 - 0 8

www.mee.hu

Gyorsabban SZERELHETŐ RKSM

agic

Klikk

®

Forradalmian új technológia Az innovatív, egymásba pattintható összekötés segítségével akár 100%-kal növelhető a szerelés gyorsasága – ugyanakkor az RKS-Magic® a hagyományos tálcákkal megegyező terhelhetőséggel és stabilitással rendelkezik. A jól hallható pattintás garantálja az RKS-Magic® kábeltálca kifogástalan illeszkedését.

OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. • Tel.: +36 (29) 34 90 00 Fax: +36 (29) 34 91 00 • E-mail: [email protected] • www.obo.hu

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Kovács András: Beköszöntő ............................................... 4

András Kovács: Greetings

ENERGETIKA

ENERGETICS

Dr. Tombor Antal: A villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején V. rész ..................................................... 5

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st Century Part. 5.

Mayer György: Szakmaiságot várnak az energetikusok ..................................................................... 9

György Mayer: The leaders in field of energetic waiting for vocational decisions

Volf István: Szabadvezeték állapotfelmérése LIDAR technológiával ............................................................ 10

István Volf: Registration and analysis of physical condition of high voltage transmission lines with LIDAR technology

BIZTONSÁGTECHNIKA

SAFETY OF ELECTRICITY

Ladányi József: Villamos biztonsági és EMC szempontok a földelőhálók anyagának kiválasztásánál ......................................................................... 16

József Ladányi: Safety and EMC aspects of the selection of earthing grid material

Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Témafelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor

Dr. Lingvay József – Groza Claudia – Lingvay Carmen – Csuzi István: Az erősáramú kábelek korrózió általi károsodásai . ................................. 19

Dr. József Lingvay – Claudia Groza – Carmen Lingvay – István Csuzi: About the Degradation by Corrosion of Underground Power Cables

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL REGULATION

Kovács Levente: A 2009. I. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar szabványok jegyzéke ............................................................. 24

Levente Kovács: The list of the Hungarian standards in the field of electrotechnics from the first part of 2009 was announced

HÍREK

NEWS

Tóth Éva: Hírek röviden ........................................................ 27

Éva Tóth: News in brief

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ............ 28

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Dr. Benkó Balázs: Hírek az EU-ból .................................... 30

Dr. Balázs Benkó: EU-News

Kovácsné Jáni Katalin: A hagyományos izzók átadják helyüket ...................................................................... 31

Katalin Jáni, Mrs Kovács: The traditional light bulbs go out from fashion

Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Kiss Árpád: Átadták az Ifjúsági tudományos és innovációs díjakat . ............................................................ 32

Árpád Kiss: The Awards of the Science and Innovation for young engineers was presented

NEKROLÓG

OBITUARY

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

Somogyi Istvánra emlékezünk ........................................... 33

Remember István Somogyi

EGYESÜLETI ÉLET

SOCIETY ACTIVITIES

Güntner Attila: Sikeres megújító audit . ......................... 34

Attila Güntner: The Association had a successful audit

Kovács András: A paksiak franciaországi tanulmányútja .......................................................................... 34

András Kovács: Our Paks Organization had a Study trip in France

Felbán Edina: Élménybeszámoló az 59. VOTT-ról . ..... 35

Edina Felbán: Report from the VOTT’59

Hegedűs Zoltán: Nemzetközi ifjúsági energetikai konferencia Budapesten . ..................................................... 36

Zoltán Hegedűs: International Youth Conference on Energetics in Budapest

Takács Antal: Délvidéki élmények – A Vajdaságon át az Al-Dunáig . ....................................................................... 38

Antal Takács: Adventure from the south – Through the Vajdaság to the south part to the Danube

Dr. Kiss László Iván: A MEE Technikatörténeti Bizottsága (TTB) Szegeden járt ......................................... 39

Dr. László Iván Kiss: The Technical-history Committee of the Association went to Szeged

Lieli György: Látogatás az ALSTHOM Hungária Zrt.-nél 39

György Lieli: ALSTHOM Hungaria Sc. was visited

Dr. Fodor István: A villámvédelem új módszerei . ...... 45

Dr. István Fodor: New technics in the field of lightning protection

TECHNIKATÖRTÉNET

HISTORY OF TECHNOLOGY

Reichardt Sándor: Műemlékké nyilvánították a felsődobszai vízerőművet . ............................................... 40

Sándor Reinhardt: The Felsődobsza Hydroelectric Power Station declared as a Historic Monument

Sitkei Gyula: 50 évvel ezelött történt . ............................ 41

Gyula Sitkei: 50 years ago

Dr. Antal Ildikó: Fizika a múzeumban . ........................... 43

Dr. Ildikó Antal: Physical experiments in the Electrotechnical Museum

SZEMLE ....................................................................................... 44

REVIEW

PARTNEREK

our partners

Dr. Dékány László: Országos jelentőségű energetikai infrastruktúra fejlesztés ................................. 46

Dr. László Dékány: High importance infrastructure development in field of energetic

Kaleha Zsolt: Tervezéstől az elszámolásig (X) .............. 12

Zsolt Kaleha: From planning to accounting(X)

Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő)

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· AREVA Hungária Kft. · CoreComm Si Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. · Distrelec GmbH. · Enersys Hungária Kft. · Geometria Kft. · Landys & Gyr · OBO Betterman Kft. · SAG Hungaria Kft.

Kedves Olvasó!

Amikor először lapozzák át a július-augusztusi dupla számot, a nyár java már elmúlt. Bizonyára sokan töltötték (töltik) szabadságukat szeretteik körében, vízparton, vagy éppen egy erdő hűvösében pihenve ki a munka időszakának fáradalmait. Az Egyesület tisztségviselői és alkalmazottai sem tették ezt másként, de eközben nem feledkeztek meg a forró hónapokban sem halasztható tennivalókról. A következőkben szeretnék ízelítőt adni a MEE vezetésének és titkárságának nyári „uborkaszezonjáról”: Aki figyelemmel kíséri Egyesületünk életét, figyelmesen olvassa az ELEKTROTECHNIKÁT, esetleg meglátogatja honlapunkat, a szeptemberi programban több nagyrendezvénnyel is találkozhat. A júniusi számban megjelent küldöttgyűlési beszámolóból pedig megtudhatta, az Elnökség felhatalmazást kapott egy új iroda megvásárlásához. A csapból is a gazdasági válság hírei folynak, és sokan – joggal – kérdezhetik: miért most, miért így? Először az ingatlanvásárlásról szeretnék hírt adni. Második éve húzódik a MTESZ budapesti ingatlanjainak ügye, a felhalmozott tartozások miatt a szövetség értékesíteni szeretné azokat. Az eladás eddig meghiúsult, ugyanakkor az épületek üzemeltetése körül zavarok tapasztalhatók, az állapotokról pedig mindenki személyesen meggyőződhet, aki eljön a Kossuth téri székházba. A MEE mindezt eddig tehetetlenül szemlélte, külön hangsúlyozom, nekünk nincs közünk a MTESZ

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

gazdálkodásához. A közműszolgáltatások többször kilátásba helyezett szüneteltetése miatt az Elnökség döntött, a MEE új helyen keres magának irodát. A küldöttgyűlési jóváhagyás birtokában lázas keresés indult, szakcég bevonásával. Jó hírrel szolgálhatok mindannyiunknak, június folyamán sikerült egy, a küldöttgyűlési előterjesztésnek mindenben megfelelő ingatlant találni a főváros szívében, a Madách utcában. Éppen a recesszió és a deviza alapú hitelek törlesztőrészleteinek megugrása tette lehetővé a szervezet számára ideális iroda megvásárlását. Az Elnökség minősített többségű szavazással elfogadta a vételi javaslatot, megkötöttük az adásvételi szerződést, és az ősz folyamán új helyére költözhet a MEE központ irodája. A részleteket mellőzve megállapítható, hogy a tagság számára mindazon szolgáltatás rendelkezésére áll az új központban is, mint a jelenlegi helyen. Azonban az ingatlanvásárlás is csak „epizód” az őszi konferenciák előkészítési munkái mellett. Hagyományaink szerint legfontosabb rendezvényünk a Vándorgyűlés. Idén már 56. alkalommal rendezzük meg ezt a háromnapos szakmai találkozót, ezúttal Balatonalmádiban szeptember 9. és 11. között. A Szervező Bizottság elnökeként nyugodtan kijelenthetem, hogy minden a legnagyobb rendben halad. Az előadások és a kísérő rendezvények programja elkészült, és már elérte a 600 főt a regisztráltak száma. A felkért neves külföldi és hazai előadók, valamint a beérkezett és elfogadott előadás-javaslatok idén is színvonalas konferenciát ígérnek. Akiknek nincs módjuk személyesen megjelenni a hallgatóság soraiban, azok számára is hozzáférhetővé tesszük az előadásokat a MEE honlapján. Augusztus 28. és szeptember 2. között tartja 31. nemzetközi szimpóziumát Gödöllőn a CIGR IV. Villamos és Energia szekciója, melynek előkészítésében több tagunk is aktívan részt vesz. Szeptember 20. és 25. között a MEE rendezésében a CIGRE SC D1 Budapesten tartja szakértői tanácskozását és kollokviumát a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar óbudai épületében. Innen, az ELEKTROTECHNIKA hasábjairól is szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik a MEE szakmai közösségének épülése és az Egyesület hírnevének öregbítése érdekében a meleg nyári napokban is teszik a dolgukat. Minden kedves Olvasónknak további szép nyarat kívánok!

Kovács András főtitkár

energetika Energetika ENERGETIKA Energetika A villamosenergiarendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején V. rész 2006. november 4. Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamosenergia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mostanában is folyamatban van. A felhasználó számára legfontosabb a villamos energia ára, a szolgáltatás megbízhatósága, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikk a villamosenergia-ellátás biztonságának változásával és a változás okaival foglalkozik. The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most important for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report deals with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change.

10. 2006. november 4. szombat – Németország[4] 10.1 A körülmények és események rövid ismertetése az eseményt elemzők jelentése alapján. 2006. november 4-én 22.10 körül az UCTE hálózatán súlyos üzemzavar keletkezett, amely az észak-német hálózatból indult ki és az UCTE hálózatának három részre szakadásához, továbbá több mint 15 millió európai háztartás villamosenergia-ellátásának kieséséhez vezetett. A hétvégeken szokásos és tervezett karbantartások során az UCTE átviteli hálózatán összesen 36 db 400 kV-os, 28 db 220 kV-os távvezeték, 1 db 400/220 kV-os keresztszabályozós és 1 db 400/220 kV-os transzformátor volt kikapcsolva. Az üzemzavar kiindulásához közeli 400 kV-os Borken és Landesberger alállomások bontott, két gyűjtősínes üzemben voltak. A teljes UCTE rendszer termelése 22.00-kor 274100 MW körüli értékre becsülhető, amelyből a szélerőművek termelése kb. 15 000 MW-ot tett ki. A rendszerbomlás után a termelői kapacitás a három terület között az alábbiak szerint oszlott meg: 1. terület (nyugat): 187 700 MW, amelyből 6500 MW szélerőmű 2. terület (északkelet): 62 300 MW, amelyből 8600 MW szélerőmű 3. terület(dél): 29 100 MW

termelés miatt a várt értékeket meghaladó teljesítményáramlások voltak a német-holland és német-lengyel határon is. Az E.ON (az egyik német TSO) az Ems folyót keresztező, kétrendszerű Conneforde-Diele 400 kV-os távvezeték kikapcsolását kérte, hogy egy hajó az Északi-tengerhez haladhasson november 5-én 1.00-kor. A kikapcsolás érintette a holland TenneT és a német RWE TSO-k hálózatát is. A TenneT és a E.ON megegyezett, hogy az említett távvezeték kikapcsolása miatt november 5-én 00.00-06.00 között 350 MW-tal 500 MW-ra csökkenttetik a megengedhető egyeztetett szállításokat. A TenneT, az E.ON és az RWE megegyezett, hogy a várható növekvő szélerőmű-termelés miatt a TenneT-be irányuló áramlásokat tovább csökkentik. Végül a holland-német határon a menetrendet 3600 MW-ról 1834 MW-ra csökkentették. A hajógyár november 3-án 12.00 körül kérte az E.ONt, hogy a távvezeték november 4-i kikapcsolását hozza előbbre 22.00-ra. Az E.ON elvégezte a biztonsági (n-1) vizsgálatokat, amelyek nem mutattak kritikus helyzetet. A kikapcsolás előrehozásáról az E.ON csak november 4-én 19.00-kor tájékoztatta a TenneT-et és az RWE-t. 21.30 körül mindkét TSO visszaigazolta az E.ON-nak, hogy elfogadja a Conneforde-Diele 400 kV-os távvezeték előre hozott kikapcsolását. 21.38-kor és 21.39-kor az E.ON kikapcsolta az egyik majd a másik Conneforde-Diele 400 kV-os távvezetéket. Azonnal számos túlterhelésre figyelmeztető jelzés jelent meg az E.ON diszpécserközpontjában. 21.41-kor az RWE tájékoztatta az E.ON-t, hogy a Landesberger-Wehrendorf 400 kV-os távvezetéken a terhelés megnövekedett és megközelítette a biztonsági határértéket. Az észak-német átviteli hálózaton súlyos helyzet alakult ki a nagy teljesítményáramlások miatt. 22.07-kor a Landesberger-Wehrendorf 400 kV-os távvezeték terhelése meghaladta a biztonsági értéket és az RWE sürgős beavatkozást kért az E.ON-tól a teljesítményáramlás csökkentése érdekében. Az E.ON minden előzetes vizsgálat nélkül 22.10-kor összekapcsolta a 400 kV-os Landesberger alállomás gyűjtősínjeit, amelytől azt várta, hogy a Landesberger-Wehrendorf 400 kV-os távvezeték terhelése csökken. Ezzel ellentét-

12. ábra Teljesítményáramlások és erőműves termelések (G) az UCTE-ben bontás előtt (2005.11.04.)

A kereskedelmi tevékenységből számított és a fizikai teljesítményáramlások a szokásoknak megfelelően jelentősen eltértek egymástól. Északkelet-Európában lévő nagy szélerőművi

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 7 - 0 8

ben a távvezeték terhelése oly mértékben növekedett, hogy a védelmek kikapcsolták a Landesberger-Wehrendorf 400 kV-os távvezetéket. Ezt követően lengések léptek fel, amelyek egyre növekedtek. Az UCTE rendszer stabilitása megbomlott. A stabilitási bomlást jól mutatja a 13. ábra frekvencia-idő diagramja.

Terület (délkelet): Horvátország egy része Bosznia Szerbia Montenegró Albánia Macedónia Románia Bulgária Görögország

13. ábra Frekvenciaváltozás a bomláskor (2005.11.04)

14. ábra Az UCTE szétesése három részre A stabilitási bomlás következtében kaszkád módon 19 db 400 kV-os és 13 db 220 kV-os távvezeték kapcsolódott ki. Az UCTE három részre esett szét. Az egyes területeken az alábbi országok villamosenergia-rendszerei voltak: Terület (nyugat): Németország egy része Ausztria egy része Szlovénia Horvátország egy része Hollandia Belgium Luxemburg Svájc Franciaország Olaszország Spanyolország Terület (északkelet): Németország egy része Dánia Ausztria egy része Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Nyugat Ukrajna

10.2 Rendszerállapot az egyes UCTE területeken 1. Terület (nyugat) Keletről 8940 MW (kb. 5%) import esett ki. A teljesítményegyensúly ilyen mértékű megbomlása miatt a frekvencia 8 s-on belül 49 Hz körüli értékre zuhant. 49.5 Hz-nél a szivattyús üzemben lévő szivattyús-tározós erőművek kikapcsolódtak, 49 Hz közeli frekvencián működött az FTK fogyasztói korlátozás automatika. Ezzel egyidejűleg a frekvenciaváltozás miatt jelentős szélerőmű és elosztóhálózatra csatlakozó kombinált ciklusú erőmű kapcsolódott le az 1. Terület hálózatáról. Ezek összhatása miatt, bár a teljesítményhiány csak kb. 9000 MW volt, összesen kb. 17 000 MW fogyasztó és kb. 1600 MW szivattyús teljesítmény kapcsolódott ki. Az egyes országok adatait a 15. ábra mutatja. Az üzemzavar során az 1. Területen kikapcsolódott erőművek 40%-a szélerőmű volt. A szélerőművek 60%-a, míg a kombinált ciklusú erőművek 30%-a levált a hálózatról a frekvenciacsökkenés alatt. Összesen a nyugati területen kb. 10900 MW erőmű-kapacitás esett ki. A kiesett szél- és kombináltciklusú erőművek visszakapcsolódtak a hálózatra, amikor a feszültség és a frekvencia a megengedett értéket elérte. Erről sem a TSO-knak sem a DSO-knak (elosztó-hálózati diszpécserközpont) nem volt információjuk. A frekvencia gyors helyreállítása érdekében a TSO-ok a tartalékban álló erőműveket, alapvetően víz- és szivattyústározós erőműveket, indítottak. Összesen 16800 MW erőmű indult, ami a nyugati terület tercier tartalékának kb. 91%-a volt.

15. ábra Terheléscsökkentések és szivattyúzások tárolós erőművekkel


Az intézkedések hatására 14 perc múlva a frekvencia megközelítette az 50 Hz értéket. A frekvencia nem tudta elérni az 50 Hz-et, mert a nyugati területen egyes TSO-ok és DSO-ok meg kezdték a fogyasztók visszakapcsolását, ami rontotta a teljesítményegyensúlyt. A szerző megjegyzése: A magyar villamosenergia-rendszerben a teljes tercier tartalék 30%-a 15 perc, 30%-a 30 perc, 25%-a 2 óra, 15%-a több mint 4 óra alatt vehető igénybe, mert nincs vízerőmű, ill. szivattyústározós erőmű a rendszerben. Ezért fogyasztói korlátozás esetén a korlátozás ideje elhúzódhat. Az üzemzavar után a francia, olasz és az E.ON TSO-ok a teljesítmény-frekvencia szabályozást frekvenciaszabályozásra állították át. Ez a frekvencia helyreállítása érdekében jó intézkedés volt, azonban a hálózaton, beleértve a rendszerösszekötő távvezetékeket is, túlterheléseket, esetleg további bomlásokat okozhatott volna. Ezek a műveletek és a fogyasztók villamosenergia-ellátásának visszaállítása a TSO-ok közötti koordináció nélkül történt. A legtöbb TSO arról sem tudott, hogy az UCTE 3 területre esett szét. 2. Terület (északkelet) A nyugatra történő közel 9000 MW-os szállítások megszakadása miatt kb. 17%-os erőművi többlet volt a 2. Területen. A frekvencia 51,4 Hz-ig növekedett, majd gyorsan csökkent, mert összesen kb. 6200 MW szélerőmű (Észak-Németországban 6.200 MW.) esett ki a lengések és a frekvencianövekedés hatására. A frekvencia 50,3 Hz-en állandósult. A kikapcsolódott szélerőműveket automatikusan kezdték visszakapcsolni a hálózatra. A szélerőmű-termelés gyorsan meghaladta a frekvencianövekedés miatt az erőművekben történt automatikus terheléscsökkentés nagyságát. Ezért a frekvencia 22.13-tól lassan növekedni kezdett. A TSO-ok a frekvencianövekedést látva intézkedtek az erőművek termelésének csökkentéséről. A 2. Területen a kezdeti kb. 9000 MW kapacitástöbbletet 90%-kal csökkentették. Az ÉszakNémetországban a gyorsan növekvő szélerőmű-termelés és a lengyel, ill. cseh erőművek visszaterhelése következtében a német-lengyel és a német-cseh határokon a teljesítményáramlások meghaladták az átviteli kapacitások megengedett értékét. A teljesítményáramlások a növekvő szélerőművi termeléssel egyidejűleg folyamatosan növekedtek és 22.35-kor elérték a vészhelyzeti szinteket. Lengyelországban a Mikulova-Czarana 400 kV-os távvezeték 120%-os, a Mikulova alállomásban mindkét 400/220 kV-os transzformátor 120%-os terheléssel üzemelt. A cseh villamosenergia-rendszerben a Hradec-Reporije 400 kV-os távvezeték 140%-os terheléssel üzemelt. Ebben a helyzetben valós volt a veszélye, hogy a 2. Területen lévő villamosenergia-rendszerek közötti további szétválásokra kerül sor. Zavart okozott, hogy a koordináció hiánya miatt egyes TSO-k tartották a menetrendet, miközben más TSO-ok csökkentették a termelésüket. Néhány percre sikerült a túlterhelődéseket enyhíteni, amikor a német TSO-ok csökkentették, míg a lengyel TSO növelte az erőművek termelését. A további szétesések veszélye 22.47-kor szűnt meg, amikor az 1. és 2. Területet Németországban és Ausztriában sikeresen összekapcsolták. A szerző megjegyzése: A 2. Területen a TSO-k többsége nem tudta, hogy mi történt az UCTE-ben. A szélerőművek automatikus, minden koordinációt nélkülöző visszakapcsolása és felterhelése vészhelyzetet okozott. Az információ hiányok ellenére a TSO-ok szakszerűen reagáltak a gyorsan változó helyzetekre, azonban a


mozgásterük és eszközeik erősen korlátozottak voltak. Csak a véletlenen múlott, hogy a 2. Területen nem következett be további bomlás. 3. Terület (délkelet) A területen a bontás után kb. 770 MW teljesítményhiány alakult ki, amely a teljes fogyasztás 2,5%-a. A frekvencia 49,79 Hz-re csökkent. A 3. Területen nem történt terheléskorlátozás. Az olasz-görög egyenáramú összeköttetés, amelyen 310 MW-ot importált Görögország, üzemben marad. Ennek kiesése esetén a hiány 4%-ra növekedett volna. 10.3 Kapcsolatok más szinkron területekkel. – Francia-angol egyenáramú összeköttetés Az Angliába irányuló 1990 MW szállítás nem esett ki – UCTE-NORDEL Az UCTE-ből a NORDEL-be irányuló 2200 MW-os szállítás 200 MW-tal csökkent az 1. Területen lévő egyenáramú összeköttetéseken történt automatikus terheléscsökkentés miatt. A 2. Területen a Nordelbe történő szállítások nem változtak az üzemzavar alatt, és ez segítette a frekvencianövekedés miatt kialakult helyzetet. – Spanyol-marokkói összeköttetés A Marokkóba irányuló 490 MW-os szállítás megszakad, az 1. Terület frekvenciacsökkenésének hatására. – Olasz-görög egyenáramú összeköttetés A görög 310 MW-os import az üzemzavar alatt nem esett ki. 10.4 Az UCTE három területének újraszinkronizációja. A területek szinkronizációja teljesen decentralizált módon történt, esetenként a hálózat pontos feltételeinek ismerete nélkül. Első lépésként az 1. és 2. Területet kapcsolták össze Németországban és Ausztriában, majd ehhez kapcsolták a 3. Területet Romániában és Nyugat-Ukrajnában. Az 1. és 2. Területek szinkronizálását az E.ON és az RWE végezte. 22.34 és 22.46 között 7 alkalommal sikertelenül kísérelték meg a német TSO-k a szinkronizálást. Minden összekapcsolás erős lengéseket okozott. A kapcsolások alatt a frekvencia változását a 16. ábra mutatja. Végül 22.47-kor az északon lévő Bechterdissen-Elsen 400 kV-os távvezeték bekapcsolása sikeres volt. Ezt követően igen gyorsan további távvezetékeket kapcsoltak be az 1. és 2. Terület között.

16. ábra A három frekvencia változása a helyreállításkor

21.53-kor már kilenc 400 kV-os és négy 220 kV-os távvezeték volt üzemben. 22.49-kor a 3. Területet összekapcsolták az 1. és 2. Területtel a Munkács-Roziori 400 kV-os távvezeték bekapcsolásával. 22.51-kor Ausztriába mind a hat kikapcsolódott távvezetéket visszakapcsolták. 23.57-kor az UCTE területén a visszakapcsolások befejeződtek. 10.5 Az események fő okai az elemzést végzők értékelése szerint. Az UCTE vizsgáló bizottságot állított fel az okok kiderítésére. A vizsgálóbizottság főbb megállapításai: – November 4-én a Conneforde-Diele 400 kV-os kétrendszerű távvezeték kikapcsolása után az E.ON hálózatán az n-1 kritérium nem teljesült. A szerző megjegyzése: Az n-1 kritériumot mint látjuk nem mindig ellenőrzik. Az a rendszer, amelyik a stabilitásának határán üzemel, esetleg egy sikeres zárlathárítás okozta perturbációra sem marad stabil. Dinamikus stabilitási vizsgálatot nem ír elő az UCTE. – Az RWE elvégezte a biztonsági számításokat a ConnefordeDiele 400 kV-os távvezeték kikapcsolása előtti és utáni állapotokra, de csak az RWE hálózatára és rendszer-összeköttetéseire. Azonban nem vette figyelembe az E.ON hálózatának feltételeit. A szerző megjegyzése: Az UCTE előírásai szerint minden TSO a saját hálózatáért felel. Egy párhuzamosan működő villamosenergia-rendszerben figyelembe kéne venni legalább a térség részrendszereinek korlátait is. – Nem volt megfelelő koordináció a TSO-ok között. Az E.ON az RWE és a TenneT nem ismerte fel a vészhelyzetet és nem tett azonnali intézkedéseket, pl. erőművi termelés megváltoztatása, szélerőművek korlátozása, stb. – A TSO-knak csak az átviteli hálózatra csatlakozó erőművekről volt információjuk. A rendszerben működő többi termelőegység helyéről, menetrendjéről, termeléséről nem tudott. – A szélerőművek és a kombináltciklusú erőművek gyors kiesése jelentősen rontott a nyugati terület teljesítményegyensúlyán. Ezért lényegesen több fogyasztót kellett korlátozni a teljesítményegyensúly biztosítása érdekében, mint amit az 1. Területről kiesett teljesítményszállítás indokolt. – A szélerőművek automatikus visszakapcsolása váratlan és negatív hatása akadályozta a diszpécserek munkáját a helyzet rendezésében. A TSO-ok irányítása az átviteli hálózatra csatlakozó erőművekre terjed ki. Korábban az elosztóhálózatra kapcsolódó erőműveknek nem volt jelentős hatásuk az egész villamosenergia-rendszerre. A szélerőművek gyors fejlődése drámaian megváltoztatta a helyzetet. A szélerőművek viselkedésének nyilvánvalóan negatív szerepe volt az üzemzavarban. – A német TSO-knak egy biztonsági probléma kezelése során először költséggel nem járó megoldást kell alkalmazni (pl. topológiai változás) és csak ezután lehet költségeket okozó, piacvonatkozású intézkedéseket tenni. (pl. új teherelosztás) Az új teherelosztás legalább 15 percet igényel. Vészhelyzetben a beavatkozás ideje különösen kritikus. Amennyiben a villamosenergia-rendszer a biztonsági korlátaihoz közel üzemel nincs idő egy-egy beavatkozás piaci hatásainak mérlegelésére. – Az újraszinkronizálás 40 perces folyamata alatt a fogyasztók egy részét a TSO-kal történő koordináció nélkül kapcsolták vissza, ami zavarta a helyreállítás folyamatát.

– Az UCTE nyugati és keleti része közötti szétkapcsolódásról a nyugati területen csak néhány TSO tudott az esemény után 10-20 perccel. A legtöbb TSO csak november 5-én tudta meg, hogy az UCTE három részre esett szét november 4-én! A szerző megjegyzése: Az UCTE decentralizált felelősségi filozófiája túlhaladott, ugyanis az egyik TSO-ban hozott intézkedések akár káros hatással is lehetnek más TSO-kra. Hiányzik egy koordináló szervezet, amely az ehhez hasonló esetekben információt ad és optimalizálja a zavarok felszámolását. – Az összekapcsolt kontinentális európai átviteli hálózat funkciója eredetileg az ellátásbiztonság növelése volt. Az elmúlt 50 évben úgy fejlesztették a hálózatot, hogy az egyes nemzeti rendszerek kölcsönös kisegítést nyújtsanak egymásnak. Az elmúlt évtizedben a körülmények alapvetően megváltoztak. A kontinentális európai átviteli hálózat már nemcsak a kölcsönös kisegítés eszköze, hanem az egyre növekvő nagytávolságú és nagy mennyiségű villamosenergia-szállítást is kiszolgálja. A nagy mennyiségű és az egész kontinenst átszelő szállítások az időszakosan működő hatalmas kapacitással rendelkező szélerőművekből erednek. Mindezek ahhoz vezettek, hogy a kontinentális európai átviteli hálózat a rendszer fizikáján alapuló biztonsági feltételek korlátaihoz közel üzemel és ez gyakran az egész UCTE-t veszélyezteti. 10.6 Az üzemzavar fő okai a szerző szerint. B. /2. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások. A szélerőművek jelentős termelése miatt nem volt meg az (n-1) biztonság E. Személyi hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSOok között nem volt megfelelő a koordináció és az információáramlás H. Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges beavatkozások halogatása, késése I. A szélerőművek és az elosztó hálózati kiserőművek kikapcsolása miatt a szükségesnél nagyobb mennyiségű fogyasztói korlátozásra volt szükség Felhasznált irodalom [1] Power Qutages in 2003 Eurelectric Force Bower Qutages 2004. July [2] Robert Paprocki Operation of the Polish power system in summer 2006. CENTRE EACCWG meeting 03.10.2006. Budapest [3] Disturbance in the Czech Transmission System on 25th of July 2006 prepared by the ČEPS, a.s. [4] Final Report System Disturbance on 4 November 2006 UCTE [5] A világ egyik legnagyobb villamosenergia-rendszer összeomlása Északkelet-Amerika. 2003. augusztus 14. Kimpián Aladár 2004. 09.29.

Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönöm Reguly Zoltánnak a cikk megírásakor nyújtott értékes szakmai segitségét és kritikáját,valamint dr. Strobl Alajosnak a cikk ábráinak elkészítését.

Dr. Tombor Antal villamosmérnök a MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója [email protected]

Lektor: Reguly Zoltán okl. villamosmérnök


energetika Energetika ENERGETIKA Energetika

dományi tárgyak óraszámát és alapvető az is, hogy a matematika mellett még legalább egy másik természettudományi tárgy is kötelező legyen az érettségin. A rendezvényen a magyar energetikusok kiadtak egy állásfoglalás is, melyben Zarándy Pál előadás közben Az idén februárban, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület többek között szerepelt, (MEE) támogatásával megalakult Magyar Energetikusok hogy az energetika privatizálása és Kerekasztala június 10-én Budapesten tartotta második piacosítása az állami szerepvállalás összejövetelét, melyen Kovács András köszöntőjét kövefokozatos leépítésével járt. A privatitően az energiapolitika intézményi hátteréről Zarándy zációt követően megszűntek az enerPál, a kutatás – fejlesztés - innováció helyzetéről Dr. Csom giaellátással foglalkozó korábbi nagy Gyula, az energetikai műszaki képzés és tájékoztatás állami szervezetek, tervező irodák, helyzetéről Dr. Aszódi Attila tartott bevezető előadást, és nem alakultak ki az átfogó enermajd ismertették a „Szakmaiság a magyar energetikágiafejlesztés megalapozására, dönban” című állásfoglalásukat. Dr. Csom Gyula tés-előkészítésre alkalmas, független szakmai intézmények. Az energiapolitikai intézkedések ellentmonA rendszerváltozás után dásosak, nem látható a rendező elv, a döntéshoa hazai energetikai K+F zókat esetleges részérdekek befolyásolják, nem támogatás radikálisan érzékelhető a világos szakmai háttér. Mindennek lecsökkent, infrastrukaz eredménye többek között, hogy felesleges túrája és tevékenysége költségek jelentkeznek és ellehetetlenülnek a erősen visszafejlődött, hosszú távú fejlesztési elképzelések. Éppen ezért a megtelepedett nagy nagyon fontos lenne egy független energiastmultinacionális energeDr. Aszódi Attila ratégiai központ létrehozása – mondta többek tikai vállalatok K+F munközött Zarándy Pál. Dr. Csom Gyula professzor a káik döntő részét anyaországukban végzik el. EgyeMayer György kutatás-fejlesztés nemzetközi és hazai tapasztadül az atomenergetika területén nem esett vissza, szakújságíró latait ismertetve többek között elmondta, hogy sőt fejlődött a K+F tevékenység, amely alapvetően a magyarországi K+F ráfordítás az EU 27-ek átlagát vizsgálva is az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Műveknek, illetve rendkívül alacsony, pedig még a rendszerváltás időszakában a a Paksi Atomerőműnek köszönhető. A hazai energetikai dönKGST országok élvonalába tartoztunk. A hazai nagyvállalatok tésekhez szükség van a hazai K+F munkák fokozott támogatámegszűntek, a közepes és kisvállalasára. A központi intézmények és átfogó hazai kutatás-fejlesztés tok pedig tőkehiány miatt nem tudhiánya hátrányosan érintik a tájékoztatást is, noha az energetika nak fejlesztésre költeni. Dr. Aszódi gyors fejlődése és változása szakszerű tájékoztatást és képzést Attila, a Műegyetem Nukleáris Techigényel. A magyar gazdaság és energetika fejlesztését, az állami nikai Intézet igazgatója szerint rendfelelősség érvényesítését az európai uniós erőtérben kell megvakívül komoly kihívást jelent az enerlósítani. A magyar energiapolitika feladata az unió energiapolitigetika terén is a megfelelő szakember kájának magyar érdekű befolyásolása és hasznosítása. Szervilis utánpótlás biztosítása, mert a felsőalkalmazkodás helyett kritikai elemzéssel kell átvennünk és alaoktatásba bekerülő fiatalok jelentős kítanunk az EU joganyagot. Ehhez is hazai szakmai háttér, szakhányadának szinte az alapvető termémai kompetencia, és szakszerű, magyar érdekű politizálás kell. Kovács András szettudományi ismeretei is hiányozA magyar energetika hatékony fejlesztése, és szakmaiságának nak. Egy tavalyi felmérés szerint - melyben 1324 felsőfokú képbiztosítása megfelelő intézményrendszert, kutatást, fejlesztést, zésre felvett elsőéves fizikai ismereteit vizsgálták - kiderült, hogy szakszerű tájékoztatást és képzést igényel. a hallgatók 83 százalékának tudása nem érte el az elvárt szint Mayer György 50 százalékát. Kiderült az is, hogy a hallgatók 57 százaléka nem energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő érettségizett fizikából. Éppen ezért növelni kell a természettuNapi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok [email protected]

Szakmaiságot várnak az energetikusok

A Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEK), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) támogatásával február 10-én a Gellért szállóban nyilvános vitát rendezett, majd ezzel összekötve bejelentették a MEK megalakulását és közzétették, állásfoglalásukat. A kerekasztalt kilenc energetikával foglalkozó szakember hívta életre. Tagjai: Dr. Aszódi Attila, Dr. Büki Gergely, Dr. Csom Gyula, Dr. Járosi Márton, Kerényi Á. Ödön, Kovács András, Dr. Tombor Antal, Dr. Varjú György, és Zarándy Pál. A kerekasztal tagjai


energetika Energetika ENERGETIKA Energetika Szabadvezeték állapotfelmérése LIDAR technológiával A bemutatott lézerszkennelés korszerű technológiája sikeresen alkalmazható nagyobb területek vagy hosszabb nyomvonalas létesítmények gazdaságos felmérésére. Az eljárás létjogosultsága a mérés kiterjedtségén, gyorsaságán és pontosságán alapszik. Térhódítása – a magasabb ár ellenére – azoknál a feladatoknál várható, ahol részletes és sok információt tartalmazó komplex felmérésre van szükség. Az ismertetett feladat alapján jól használható nagyfeszültségű távvezetékek tervezéséhez, állapotfelméréséhez, dokumentáció felújításához. The presented up-to-date LIDAR technology can be successfully applied for the economical measurement of larger areas or longer facilities with route. The reason for the existence of the procedure is based on the extent, speed and accuracy of the measurement. Its expansion – in spite of the higher price – can be expected in case of those works, where detailed, complex measurement involving lots of information is necessary. On the basis of the described task it can be used for the design and survey of the condition of high-voltage transmission lines and for the renewal of documentation.

A nagyfeszültségű szabadvezetékek hosszú élettartamra tervezett, környezeti hatásoknak fokozottan kitett hálózati létesítmények. Hibamentes működésük elengedhetetlen a magas szintű ellátás-biztonság megteremtésében. Az üzemeltetők feladata az állagmegőrzés rendkívüli vagy ütemezett karbantartási munkálatokkal. Ez utóbbi tervezéséhez és ütemezéséhez nyújt segítséget a távvezetékek állapotfelmérése. Az évtizedek során kialakultak a ma már hagyományosnak mondható módszerek. Ezek általában a földi bejárás, szemrevételezés, fotózás és a hagyományos geodéziai felmérés. Nyomvonalas létesítményről lévén szó ez hosszadalmas és jelentős emberi munkaerőt igénylő feladat. A földi bejárás során a nyomvonal mentén minden egyes oszlopot egyenként megvizsgálnak. A szemrevételezés közvetlen közelről, földről vagy akár oszlopra mászással történik, ami feszültség-mentesítést igényel. Így szinte minden hiba feltárható a durvától az apróbb elváltozásokig, mint pl.: – alapok esetén: kisebb repedések, törés, földelés bekötés épsége – rácsvasak esetén: csavarkötések épsége, korrózió, deformáció – szigetelők, szerelvények esetén: villamos átütések nyoma, tányértörés – sodrony esetén: szálszakadás, kisodródás, ívnyomok – egyéb szerelvények: madárfészek, bázisállomás megléte, állapota stb. A munkavégzés lényegesen nehezül, vagy lassul a mezőgazdasági területeken, a nyiladékokban a növényzet évszak szerinti állapotának függvényében. A biztonsági övezetbe utólagosan épült műtárgyak felméréséről geodéták gondoskodnak, mellyel párhuzamosan megtörténik a sodronyok belógásának mérése is. Ez szolgáltatja a szabványossági felülvizsgálat alapját. Újszerű eljárás a LIDAR technológia (Light Detection and Ranging). Ez egy távérzékelési technológia melynek lényege,


10

hogy lézer impulzusok kibocsátásával és a visszaverődő jelek érzékelésével, illetve az eltelt idővel határozzuk meg a letapogatott objektum távolságát. Levegőből történő felmérés esetén helikopterre vagy kisrepülőgépre egy lézertávmérőt szerelnek. Továbbá található egy inerciális navigációs rendszer, mely folyamatosan rögzíti a mozgás sebességét és irányát. A GPS rendszer segítségével pedig folyamatosan meghatározható a mérő műszer pontos térbeli helyzete. A felmérés eredménye egy szöveges fájl, mely az összes felmért pont X, Y koordinátáit és magassági adatait tartalmazza. 1. ábra A MAVIR Zrt., mint a hazai TSO üzemelFöldi mérés teti a 220- 400- és 750 kV-os átviteli hálózatot. A távvezetékek nyomvonal hossza mintegy 3500 km, melynek nagy része 30-40 éve épült. Az üzemeltető törekedve egy korszerű átviteli hálózat kialakítására folyamatosan fejleszti és karbantartja azt. A MAVIR Zrt. a technikai fejlődést követve 2008-ban elindított egy projektet, melynek célja a levegőből történő lézer szkenneres állapotfelmérés technológiájának megismerése. A feladat során három különböző társaság a Meg2. ábra Levegőből történő rendelő által kijelölt Marmérés elve tonvásár-Litér 400 kV-os távvezeték egy-egy meghatározott szakaszát mérte fel. Az ETV-Erőterv Energetikai Tervező és Vállalkozó Zrt., mint a távvezetékek tervezésének terén nagy tapasztalattal rendelkező cég az említett távvezeték 61-131 oszlopok közötti szakasz állapotfelmérésében vett részt. A repülés engedélyeinek beszerzését, logisztikai feladatokat az ODD Informatikai Kft., a levegőből történő lézer szkennelést az osztrák GeoService Gmbh. vállalat végezte. A helikopter egy EC-135 kétturbinás gép, melyre egy Riegl-560 lézerszkenner és egy 22 Mpixel-es digitális fényképezőgép volt szerelve. A felmért pontok sűrűsége (melyet alapvetően a repülési sebesség és magasság határoz meg) 40 mérési pont/ m2. Az így felmért terület a távvezeték nyomvonaltengelyétől mért 100-100 m-es sáv. A fényképezőgép folyamatosan 4 másodperc időközönként készít felvételeket átfedéssel. Az egy nap alatt végrehajtott repülést követően következik a mért adatok szűrése (mérési zajok és hibák kiküszöbölése), majd az adatok kiértékelése, ami néhány hetet vesz igénybe. Első lépésként a mért pontok térbeli helyének pontos megállapítására kerül sor. Ez a repülés idején a felmérendő

3. ábra A mérést végző osztrák helikopter

vezetékszakasz közelében telepített GPS referenciaállomás mért adatainak, illetve az inerciális navigációs rendszer adatainak felhasználásával történik. A feldolgozás következő fázisa a nyers adatok osztályozása, ami csak kis mértékben automatizálha4. ábra Osztályozott tó, jelentős emberi munkát pontfelhő (107. oszlop) igénylő feladat. Ekkor megtörténik a mérési pontok hasonló jellemzők (visszaverődési intenzitás, azonos magasság stb.) alapján történő szétválogatása szükség esetén az elkészült légifelvételek segítségével. A folyamat eredménye egy 3D-s pontfelhő, melyben már megkülönböztethető a talaj, növényzet, út, oszlop, sodronyok, épületek stb. rétegnevek és színek segítségével.

5. ábra Ortofotó részlet (68. oszlop) A légifelvételekből a domborzat okozta torzítások korrigálása után ortofotók készülnek, melyek egyenként egyegy 500x500 m-es területet ábrázolnak illesztve, átfedések nélkül. Végeredményként a felmért pontfelhő, az ortofotók,

az átnézeti térképhez használt topográfiai térképek és a földhivatali térképek egységesen EOV koordináta rendszerbe illeszthetők (akár egyszerre, egyetlen állományba). Következő lépésként a feszítőközök modellezésére került sor. A repülés idején feszültség-mentesítésre nem volt lehetőség, így a környezeti hőmérséklet méréséhez a hőmérők az oszlopok törzsére lettek felerősítve. Továbbá a megrendelő megadta a repülés idején a terhelő áram értékét. Ezen adatokból és a mért belógásokból visszaszámolható a sodronyokban ébredő tényleges húzófeszültség. A sodronymechanikai számítások és modellezések a kifejezetten távvezetékek tervezésére készített FM-Profil programmal történtek. A szoftver német, osztrák vagy lengyel nemzeti szabványok alapján számol. Az ERŐTERV kulcsszereplő volt a programban az MSZ 151-1 szabvány előírásainak helyes alkalmazásában. A pontfelhő alapján feszítőközönként hossz-szelvény rajzok készültek a Megrendelő igényeinek megfelelő tartalommal és formában. A távvezeték szabványossági felülvizsgálata a program által modellezett normál és különleges üzemállapotokban mérhető távolságok ellenőrzésével történt amelyet az előbb említett program automatikusan elvégez és dokumentál. Az állapotfelmérés dokumentációjaként az ERŐTERV és GeoService közös munkája eredményeként elkészült az átnézeti térkép, nyomvonalrajz, hossz-szelvény rajz, keresztezési kimutatás, erdőnyiladék kimutatás és szabványossági felülvizsgálat mellett a Megrendelő kérésére a távvezeték szakasz vezetékjogának utólagos bejegyeztetési dokumentációja. A záradékolási dokumentáció összeállításához szükséges biztonsági övezet által lefedett terület meghatározásának a felmérés képezte az alapját. Az eddigi gyakorlattól eltérően (leggyakrabban előforduló oszlopok karkinyúlásával számolt biztonsági övezet szélesség) minden egyes oszlopközben a szélső fázisok tényleges nyugalmi helyzete lett meghatározva. Összehasonlítva a levegőből történő felmérést a földi bejárással, a lényegesen magasabb ár mellett hátrányt jelent, hogy minimális mértékben akkor is szükség van a nyomvonal bizonyos pontjainak felkeresésére (referencia állomások, hőmérők telepítése). Továbbá az apróbb hibák nem tárhatók fel, mint a betonalapok hajszálrepedése, kisebb korróziós hibák, ívnyomok, sodrony szálszakadás. A fentieket ellensúlyozandó lényeges előny, hogy nem kell nagy területen „zöld kárt” fizetni a tulajdonosoknak. A mérés lényegesen pontosabb (3 cm pontosság), gyorsabb és kiterjedtebb. További lehetőség az eljárásban, ha a helikopterre egy infrakamerát vagy korona detektort telepítünk. Így kimutathatók a sodronyok, kötések hibái. Egy későbbi (akár több év) repülés eredménye összevethető a korábbival és könnyen készíthető egy vegetáció növekedési prognózis – a nyiladékolási munkák tervezését könnyítendő céllal.

Volf István Tervező ETV-Erőterv ZRt. Tanulmányait a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki karon végezte [email protected]

5. kép Hossz-szelvény rajz (105-108 feszítőköz) Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 7 - 0 8

Lektor: Podonyi Gábor ( ETV-ERŐTERV Zrt )

11

A tervezéstől az elszámolásig Integrált mobil munkairányítás a gyakorlatban

A költséghatékonyság növelése a közmű- és távközlési hálózatok üzemeltetésével foglalkozó vállalatok számára napjaink kulcskérdésévé vált. E téren a legtöbb eredmény a jobb munkaszervezéstől, a munkairányítás és az erőforrás-gazdálkodás optimalizálásától várható. From planning to accounting Integrated mobile workforce management in the practice

kairányítók számára. Ezt a támogatást egy vállalati szinten integrált, az adott üzleti folyamatokra optimalizált munkairányítási rendszer (WfMS – Workforce Management System) tudja biztosítani. Jelen tanulmány egy áramszolgáltató vállalat példáján keresztül végigköveti a munkairányítási folyamat fő lépéseit, és bemutatja azok integrált informatikai támogatását: munkák tervezése és létrehozása, ütemezés és erőforrás-allokáció, munkák kiadása és kontrollja, munkák végrehajtása és visszajelentése, munkák elszámolása és lezárása.

The cost efficiency has become a key issue at companies engaged in opertaion of public- and telecomMunkák tervezése és létrehozása munication networks. Concerning this issue a better work organization, workforce and resource manageA munkairányítás kapcsán használt fogalmak a végrement can guarantee the best result. hajtandó munkák és az azok végrehajtásához szüksé(Written by Zsolt Kaleha, Senior System Designer, ges erőforrások köré csoportosíthatók. Mind a munGeometria Ltd.) kákra, mind az erőforrásokra vonatkozó információk The workforce organization and management of több különböző szervezeti egységben – sőt, a libeKaleha Zsolt the filed-crew teams provide a potential for imporoveralizációnak köszönhetően ma már több különböző vezető rendszertervező, ment of cost efficiency. vállalatban – találhatók, és ennek megfelelően több GEOMETRIA Kft. The integrated, mobile workforce management menkülönböző informatikai rendszerből származnak. tioned in the title serves as a modern, IT based support A végrehajtandó feladatok típustól függően másof the domain mentioned above. más informatikai rendszerben születnek meg: a külső In our case the workforce management concept covers the manage- és belső megrendelések a szolgáltatáskezelő modulban, a fogyaszment of a large number of field-crew at companies functioning at a wide tói hibabejelentések az ügyfélszolgálati rendszerben, az üzemzarange of supply territories. In this environment the informations necessary var-elhárítások a hálózatirányítási rendszerben, míg az üzemeltetési for making right decisions have to be collected from more resources, and és karbantartási feladatok magában a munkairányítási rendszerben presented in a standardized, useable form for the central work managers. jönnek létre. This support can be provided by a company level integrated WorUgyanígy a szükséges erőforrások is más-más rendszerben táforce Management System (WfMS), optimized for the defined business rolódnak: a humán erőforrások adatai (szerelők és munkairányítók processes. törzsadatai, képesítései, vizsgái) a HR rendszerből, a felhasználhaThis study follows up the main steps of the Workforce Management tó anyagok az anyaggazdálkodási modulból, míg a szerelőkocsik System through an example of a power supply company and presents törzsadata és pozíciói a gépjárműkövető rendszerből származnak. their integrated IT support. Egy olyan munkairányítási rendszernek, amely a terepi dolgozók Through the launch of the above presented integrated, Mobile Work- tevékenységének teljes körű támogatását célozza meg, a fenti inforce Management System the whole workforce management process formációk mindegyikére szüksége van, így a fenti informatikai rendcan be supported from the emergence of the task through the schedu- szerek mindegyikével kapcsolatot kell teremtenie. ling and the execution even to the accounting. A number of process steps can be automated on the basis of previously defined rules so significant Ütemezés és erőforrás-allokáció resources have been released at certain points of the process. Through the company level optimization of work programs and the significant improvement of the control of human and material resources a higher Miután a fenti információk az integrációnak köszönhetően rendellevel service supply can be achieved with less resource allocation. kezésre állnak a munkairányítási rendszerben, a következő feladat az egyes munkák ütemezése és erőforrás-allokációja. Ehhez fiNapjainkban egyre nagyobb nyomás nehezedik a közmű- és távköz- gyelembe kell venni olyan jellemzőket, melyek mind a munkákat, lési vállalatokra a költséghatékonyság növelése érdekében. A költség- mind az erőforrásokat jellemzik. hatékonyság javításának egyik lehetséges területe a terepi munkákat Az első ilyen tényező az idő. Minden munkának van ütemezhetősévégző szerelőcsapatok munkaszervezése és munkairányítása. A cím- gi időintervalluma, amelyen belül azt végre kell hajtani. Ezt a munka ben is szereplő integrált, mobil munkairányítás a fenti terület korszerű, típusától függően meghatározhatja külső tényező (garantált szolgálinformatikai alapokon nyugvó támogatását célozza meg. tatás határideje, MEH mutatók, ügyféllel egyeztetett időpont) vagy Esetünkben a munkairányítás fogalma a nagy kiterjedésű szolgál- belső standardok (üzemeltetési és karbantartási programok). Ennek tatási területen működő vállalatok nagyszámú terepi dolgozójának megfelelően ezek az időablakok a 3 órától akár a több hónapos inirányítását jelenti. Ebben a környezetben a megfelelő döntésekhez tervallumig terjedhetnek. Ehhez hasonlóan a szerelőcsapatoknak is szükséges információkat több forrásból kell összegyűjteni, és egy- megvan a maguk érvényességi idejük, azaz a műszakbeosztás, ami séges, jól használható formában kell prezentálni a központi mun- alapján az egyes szerelőcsapatok normál vagy készenléti műszakban


12

a fenti paramétereket figyelembe véve, egy vállalati stratégiát leíró költségmodell szerint ütemezi és osztja ki a feladatokat. A költségmodell tartalmazza az utazás, az állásidő, a csúszás és az adott ütemezésből erőforrás-hiány miatt kimaradt munkák súlyozott költségtényezőit is. Az ütemező motor a tervezett feladatok és a tervezett erőforrások (műszakok) alapján rendre meghatározza, hogy adott feladatot melyik szerelőcsapatnak mikor kell végrehajtania. A mobil eszközöknek köszönhetően a munkatervek dinamikusan változtathatóak, így az ütemező motor tetszés szerinti időközönként (akár 10 percenként) újra futtatható, meghatározva az éppen aktuális szituációnak megfelelő optimális munkaprogramot. A modul az egy irányítási egységen belüli összes munka és összes erőforrás globális költségoptimumát határozza meg, amely egyes esetekben eltérhet a lokális optimumoktól. 1. ábra Szerelőcsapatok napi munkaprogramja Munkák kiadása és kontrollja elérhetőek és bevethetőek. Ebben az esetben a túlórák és pihenőidők törvényileg szabályozott mértékére kell figyelemmel lenni. A második fontos tényező, amely mind a munkákat, mind a szerelőcsapatokat jellemzi, a térbeli elhelyezkedés. Minden feladatnak meg kell határozni a helyét, azaz azt a térképi koordinátát, ahol majd végre kell hajtani vagy meg kell kezdeni a végrehajtását. Lehetőség szerint ezt a meglévő információk alapján automatikusan kell meghatározni. Ugyanígy a szerelőcsapatoknak is vannak térbeli jellemzőik, amelyeket az ütemezésnél fel kell használni. A műszak megkezdésekor egy állandó kiindulási pontot lehet figyelembe venni, amely a mobil eszközök alkalmazása esetén lehet a szerelő lakása is. A napközbeni munkák ütemezésekor az adott munkára való indulás helye megegyezik az előző tervezett munka helyével. Havaria, azaz azonnali beavatkozás szükségessége esetén pedig a szerelőkocsi GPS koordinátája határozza meg a szerelőcsapat aktuális pozícióját. A harmadik csoportba az úgynevezett kompetenciajellemzők tartoznak, amelyeknek humán és tárgyi vonatkozása is lehet. A feladatokhoz tartozhatnak képesítés vagy vizsga jellegű feltételek, illetve tartozhatnak anyagra vagy szerszámokra vonatkozó feltételek is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott feladatot végre lehessen hajtani. Ugyanezek a jellemzők megtalálhatók a szerelőcsapatoknál is, azaz ismerni kell, hogy az adott szerelőcsapat milyen vizsgákkal és képesítésekkel, illetve milyen anyagkészlettel és szerszámokkal rendelkezik. Az ütemezés és erőforrás-allokáció történhet a munkairányítók által is, de mivel központosított munkairányítás esetén a kezelendő szerelőcsapatok száma több száz, az ütemezendő feladatok száma pedig több ezer is lehet, ezért ezen feladat támogatására született meg az automa2. ábra Diszpécseri térkép tikus erőforrás-allokációs modul, amely


13

A fenti ütemező motor által összeállított munkaprogramok szerint a munkairányító rendszer a megfelelő időpontban, GPRS kapcsolaton keresztül, automatikusan kiadja a munkákat a szerelőcsapatok ipari kivitelű mobil eszközeire. Ez egy elektronikus munkalap továbbítását jelenti, amely munkalap strukturált formában tartalmazza a feladat végrehajtásához szükséges összes információt. A szerelők az elektronikus munkalapon jelzik a feladat-végrehajtás aktuális státuszát (elfogadta, elindult, megkezdte, befejezte), amely információ időpecsét formájában azonnal visszakerül a központba, így a munkairányító folyamatosan követni tudja a munkák előrehaladását. Ezen kívül a munkairányító a diszpécseri térképen együtt látja az alaptérképet, a szakági hálózatot, a sze-

relőcsapatok aktuális pozícióját és a végrehajtandó feladatok helyét, illetve aktuális státuszát is. Az on-line státusz információkat az automata erőforrás-allokációs motor is feldolgozza, így ha egy munka végrehajtása a tervezetthez képest előbb vagy később fejeződik be, akkor a következő ütemezéskor ezt az információt már figyelembe veszi, és módosítja a hátralévő munkák ütemezését. Munkák végrehajtása és visszajelentése A megkapott elektronikus munkalapokon a szerelők a státusz információkon kívül rögzítik a ténylegesen elvégzett feladatokat, az ezekhez felhasznált egyedi elszámolású és mennyiségileg kezelt anyagokat, a leszerelt és felszerelt berendezéseket, illetve pontosíthatják a fogyasztási helyre és a mérőhelyre vonatkozó adatokat. A szerelőknek a megkapott elektronikus munkalapon szereplő információkon kívül rendelkezésükre áll a mobil eszközön a 3. ábra Mobil szerelői teljes térképalapú hálózat-nyilmunkaállomás vántartás is. Az adott munkához kapcsolódóan a szerelőknek lehetőségük van műszaki információk és GPS adatok rögzítésére is. Miután a szerelő az adott feladatot elvégezte, a szükséges adatokat rögzítette és lezárta a munkalapot, az információk visszakerülnek a központi munkairányító rendszerbe, és megkezdődik azok automatikus feldolgozása. Munkák elszámolása és lezárása Az elektronikus munkalapon rögzített információk alapján három naturália elszámolása történik meg automatikusan a vállalatirányítási rendszer felé. A rögzített státusz információkból származó időpecsétek alapján kiszámításra és továbbításra kerül az adott munkára (rendelésre) dolgozónként elszámolandó munkaidő. Szintén az időpecsétek alapján továbbításra kerül a gépjárműkövető rendszer felé az adott munkára kontírozandó futásteljesítmény alapját jelentő időintervallum. Az anyaggazdálkodási rendszer felé pedig – szintén az egyedi rendelésen keresztül – továbbításra kerülnek az adott munkára felhasznált anyagok. Az egyes rendelésekről aztán automatikusan megtörténik a költségek továbbítása a kontrolling rendszer felé, ahol biztosítható az egyedi munkák különböző aggregátumokban történő kezelése. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy a munkairányítási rendszerben a naturáliák szintjén, a vállalatirányítási rendszerben pedig a költségek szintjén minden egyes munka ráfordítása egyedileg vizsgálható, a kontrolling rendszerben pedig rendelkezésre állnak az ezekből felépülő vállalati szintű kimutatások. A fentieken kívül a fogyasztási hellyel, a mérőhellyel és a készülékekkel kapcsolatos információk is továbbításra kerülnek a készülékkezelést végző rendszer számára, ahol a szükséges ellenőrzések után automatikusan végrehajtásra kerülhetnek a változásokat érvényesítő folyamatlépések.

Integráció A fent leírt, összetett, szervezeti egységeken és vállalatokon átívelő folyamatokat csak integrált informatikai rendszerekkel lehet hatékonyan támogatni, amely integrációban szerepet kap a munkairányítási rendszer központi és terepi modulján kívül a vállalatirányítási rendszer több modulja, a hálózat-nyilvántartási rendszer, a hálózatirányítási rendszer és a gépjárműkövető rendszer is. Ezen sokszereplős együttműködés megoldására a legbiztonságosabb megoldás a különböző informatikai rendszerek üzenetalapú integrációja, amely egységes és szabványos kommunikációs felületet biztosít a rendszerek között. Az üzenetalapú integráció bevezetése egy vállalatnál elsődlegesen stratégiai – vagy még inkább filozófiai – kérdés és csak másodsorban technológiai. A sikeres bevezetéshez mindenképpen szükség van a különböző területek, szervezeti egységek és felhasználói csoportok által használt fogalmak és definíciók tisztázására és egységesítésére.

4. ábra Üzenetalapú integráció GIS Geographic Information System DMS/OMS Distribution Management System / Outage Management System WFMS Workforce Management System Field Field Application SCADA Supervisory Control And Data Acquisition ERP Enterprise Resource Planning CIS Customer Information System GPS Global Positioning System Összefoglalás A fentiekben vázolt integrált, mobil munkairányítási rendszer bevezetésével a teljes munkairányítási folyamat támogatható, a munkák felmerülésétől kezdve, az ütemezésen és végrehajtáson keresztül, egészen az elszámolásig. Számos folyamatlépés az előre definiált szabályok alapján automatizálható, így jelentős erőforrások szabadulnak fel a folyamat több pontján. A munkaprogramok vállalati szintű optimalizálása, valamint a humán és tárgyi erőforrások kontrolljának jelentős javulása révén, kevesebb erőforrással magasabb színvonalú szolgáltatás biztosítása érhető el. (X) Geometria Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 6. Tel: 1 240 -7014 Fax: 1 240-7019 E-mail: [email protected] www.geometria.hu


14

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

XVIII. VILLÁMVÉDELMI KONFERENCIA

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Európa legjelentősebb minőségi elektronika i é s számítástechnikai alka trész disz tribútora

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2009-ben is megrendezi villámvédelmi konferenciáját. A konferenciának különös jelentőséget ad az új nemzetközi, illetve európai szabványoknak, valamint azok magyar fordításainak a megjelenése. Időpont: 2009. november 10. (kedd) 10.00 óra Helyszín: MTESZ Székház, Bp. V. Kossuth Lajos tér 6-8. I. em. 135. Az MSZ EN 62 305 1, 2, 3 és 4. szabványok: Délelőtt gyakorlati és szakmai előadások, vita, előadások, kérdések, válaszok, információk, gyakorlati tanácsok, elméleti magyarázatok, Délután kiállítók bemutatkozása. A konferenciát egész napos kiállítás kíséri.

• • • •

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

Kovács András főtitkár

Információ: Szelenszky Anna Tel.: 353-1108, 312-0662 www.mee.hu/tagoknak/rendezvenyek

w w w. d i s t re l e c. c o m

biztonságtechnika

Biztonságtechnika biztonságtechnika

Villamos biztonsági és EMC szempontok a földelőhálók anyagának kiválasztásánál A cikk a földelőhálók anyagának villamos biztonságra és EMC követelményekre gyakorolt hatásával foglalkozik. A közlemény elsősorban az acél és réz földelőhálókat hasonlítja össze, különös tekintettel a földelőháló potenciálemelkedésére, a kialakuló lépésfeszültségekre valamint az alállomáson belüli szekunder kábelek EMC biztosításának szempontjaira.

Acélháló esetén nem hanyagolható el a ferromágnesességből adódó nemlinearitás, mely az áram és a frekvencia függvényében egyaránt jelentkezik. Nemlinearitáson azt értjük, hogy a ferromágneses anyagon átfolyó áram és ennek hatására az azon eső feszültség közötti kapcsolatot kifejező belső impedancia – egy adott frekvencián mérve – az átfolyó áram nagyságától függ. A szimulációhoz szükséges impedancia megállapítása céljából előzetes laboratóriumi mérést végeztem a 20 mm-es köracélon, melynek során megállapítottam a köracél belső impedanciáját az áram függvényében, 50 Hz frekvencián (1. ábra).

Zbelső [Ω/km]

biztonságtechnika

This paper deals with the effect of the material of earthing grid in point of view electrical safety and EMC requirements. The earthing grids composed of steel or copper are particularly compared with special regards to the potential rise of the grid, the step voltages and the EMC aspects of the secondary wiring. 1. ábra Az acél mért belső impedanciája (Zbelső) a rezisztív (R’) és reaktív (X’) komponensekkel az áram függvényében (f = 50Hz)

1. Bevezetés A magyarországi gyakorlatban – néhány évvel ezelőttig – szinA hálón belüli árameloszlás számítása köracél alkalmazása esete kizárólag csak acélt vagy annak ötvözeteit használták földetén ezen mérési eredmények alapján, iterációs eljárással történt. lőháló anyagként. A világ változásával és a nyugati gyakorlatot 2. Szétterjedés ellenállás vizsgálata (Rf ) mindinkább átvéve manapság már leginkább réz földelőhálót létesítenek az új transzformátorállomások esetén. Számos A szimuláció során a háló egy pontjában áramot injektáltam irodalom illetve szabvány megemlíti a különböző, lehetséges (I = 10 kA φ=0°). Az így injektált áram egésze a hálón át a földföldelőháló anyagokat, azonban a villamos biztonsági (érinbe folyik (egyéb söntáramút nem lévén), ezzel potenciálemeltési- és lépésfeszültség, potenciálemelkedés) és EMC követelkedést okozva a hálón és annak környezetében. A szétterjedési ményekre (potenciálemelkedés, szekunder kábelek) gyakorolt ellenállás az injektálási pont potenciálemelkedésének és az hatásuk elemzésével nem foglalkozik. Jogosan merül fel a kérinjektált áramnak a hányadosaként adódik. A rézháló potencidés a tervezők és az üzemeltetők részéről, hogy kövessük-e a álemelkedését a 2. ábra, míg az acélét a 3. ábra mutatja. nyugati gyakorlatot, vagy alkalmazzuk az eddigi hazai gyakorAz eredményekből megállapítható, hogy szétterjedési ellenlat szerinti acél anyagú földelőrendszereket, amely nem csak állást tekintve a két háló közötti különbség minimális (< 3%), műszaki, hanem egyben gazdaságossági kérdés is. melynek magyarázata az, hogy az eredő szétterjedési ellenAz acél földelőháló legáltalánosabb kialakítási módja a hengeres köracél alkalmazása. Réz alkalmazása esetén megkülönböztethető lapos rézszalagból vagy sodronyból kialakított háló. A különböző felépítésű földelőhálók összehasonlítására szimulációs vizsgálatokat végeztem a Szombathely 400/120 kV-os alállomásra. Az ehhez szükséges adatokat (földelőháló terv, zárlati árameloszlás, kábelnyomvonalterv) az ERŐTERV Zrt. bocsátotta rendelkezésre. A szimulációs vizsgálat két esetre történt: a földelőháló 20 mm átmérőjű köracélból épül fel, illetve 3x40 mm-es horganyzott rézszalagból kerül kialakításra azonos – a terveknek megfelelő – geometria mellett. A számításoknál figyelembe vett fajlagos talajellenállás 100 Ωm volt. A szimulációs számítások a nemzetközileg is ismert és elfogadott CDEGS (Current Distribution, Electromagnetic Fields, Grounding and Soil Structure Analysis) szoft2. ábra A réz földelőháló potenciálemelkedése (számított Rf = 0,2508 Ω) vercsomaggal készültek.


16

120 kV

Injektálási pont

400 kV

Hibahely

15927/-87,94°

6982,9/-85,72°

IN1 csillagpont

4778,82/-90,22°

-948,48/-83,81°

IN2 csillagpont

4323,81/-88,93°

-948,48/-83,81°

Ivv Győr felé

927,3/-93,69°

2106,5/-78°

Ivv2 Vépi út felé

525,27/-43,78°

265/-49,26°

Ivv1 Vépi út felé

454,65/-51,95°

265/-49,26°

1. táblázat 120 és 400 kV-os zárlat esetén számított injektált áramok (A-ben, vonatkozási irányok a 4. ábrának megfelelően) tartalmazza az 1. táblázat. Az áraminjektálási pontokat az 5. ábra mutatja. Az injektált áramok ismeretében a szimulációs számítások kiterjedtek: – a háló maximális potenciálemelkedésére, – a kialakuló lépésfeszültségre, – a hálón belüli potenciálkülönbségekre (valós szekunder kábelnyomvonalak mentén 3. ábra Az acél földelőháló potenciálemelkedése (számított Rf=0,2574 Ohm) vizsgálva). A 120 kV-on bekövetkező zárlat hatására állást alapjában véve a háló geometriai kialakítása és mérete, kialakuló hálópotenciál-emelkedést (Ue) mutatja réz esetén a 6. valamint a földdel érintkező felülete szabja meg, amelyek telábra, acél esetén a 7. ábra. jesen, ill. közel azonosak. Az egyetlen injektálási pont esetére a két anyag fajlagos ellenállásának eltéréséből adódó hálón belüli potenciáleltérés is kicsi, ezért ebből sem adódik az eredő szétterjedési ellenállásban különbség. 3. Hálón belüli potenciáleloszlás vizsgálata A szétterjedési ellenállásnál alkalmazott egyszeres áraminjektálás csak Rf számítására alkalmas feltevésnek felel meg. A valóságos üzemi illetve zárlati körülmények között több áraminjektálási pont lehetséges: – a transzformátor(ok) csillagpontja, – a védővezetők csatlakozási pontjai, – kábeles csatlakozás esetén a kábelárnyékolások csatlakozási pontjai, – alállomáson belüli zárlat esetén a zárlati hibahely. Az alállomáson belül bekövetkező zárlat árameloszlását mutatja a 4. ábra.

5. ábra A földelőháló geometriája az injektálási pontokkal.

4. ábra Zárlati árameloszlás képe Esetünkben kábeles csatlakozás nincs. A transzformátorok csillagponti áramai közvetlenül számíthatóak voltak a megadott zérussorrendű árameloszlásból. A védővezető áramok számításához - az oszlopképek ismeretében - meghatároztam a PLINE (Calculation of Power Line Parameters) célszoftver segítségével a távvezeték paramétereket. Az így meghatározott távvezeték paraméterek, az oszlopföldelési ellenállások és az alállomási szétterjedési ellenállások (Szombathely, Győr, Szombathely-Vépi úti) figyelembe vételével a CDEGS szoftverrel számítható volt a zérussorrendű árameloszlásból a védővezetőkben folyó áram. A vizsgálatokat elvégeztem mind a 120 kV-os, mind pedig a 400 kV-os feszültségszinten feltételezett alállomási zárlatra. Az így kiszámított áramokat


17

6. ábra Ue rézháló esetén (Uemax = 1294 V)

A számítások során a kábelnyomvonalakon egyetlen kábelárnyékolást feltételeztem, tehát áram tekintetében egyfajta majorizálásnak is tekinthetők az így kapott áramértékek.

7. ábra Ue acélháló esetén (Uemax = 1437 V) Az eredmények alapján látható, hogy a két háló potenciáleloszlása 120 kV-on bekövetkező zárlat hatására jelentősen különbözik egymástól. Az 1. táblázat alapján belátható, hogy a nagymértékű különbség abból adódik, hogy a hálóra injektált áram mindössze 1/3-a folyik a föld felé, a maradék 2/3-a pedig a háló vezetőin keresztül az injektálási pontok felé folyik el, és így a hálóelemeken feszültségesést eredményez. Az így kialakuló hálón belüli potenciálkülönbség acél esetén jelentős, amely az acél nemlinearitásából és a két anyag fajlagos ellenállásának nagyságrendnyi eltéréséből adódik. 400 kV-os zárlat esetén a két háló közötti különbség mérsékeltebb, az acélháló potenciáleloszlása egyenletesebb, amely az előbbiekhez hasonlóan belátható. A szimuláció eredményeképpen adódó maximális potenciálemelkedés és lépésfeszültség értékeket a 2. táblázat tartalmazza. 120 kV-os zárlat Uemax [V] ULmax [V] Réz Acél Réz Acél 1294 1437 69,5 75,8

400 kV-os zárlat Uemax [V] ULmax [V] Réz Acél Réz Acél 1602 1637 82,3 85,4

2. táblázat A hálópotenciál (Ue) és a lépésfeszültség (UL) maximális értékei különböző feszültségszintű zárlatok esetén 4. Szekunder kábelnyomvonalak vizsgálata A szekunder (jelző, mérő és működtető) kábelek árnyékolása mindkét végén földelve van az alállomási földelő rendszerhez, így földzárlat hatására kialakuló – előbbiekben részletezett – potenciálkülönbségek miatt kiegyenlítő áram folyik a kábelek árnyékolásán, ami egyrészt termikus igénybevételt okoz, másrészt a szekunder áramkörökben közös módusú feszültséget eredményez, ami EMC szempontból jelenthet problémát. Az igénybevételek ellenőrzéséhez a kábelnyomvonalak kiválasztása a földelőhálón belüli potenciáleloszlások alapján történt, a legkedvezőtlenebb esetek figyelembevételével. A kábelárnyékolást egyenértékű tömör vezetővel vettem figyelembe, a számítások 16 mm2 árnyékolás-keresztmetszetre történtek. A megengedhető kiegyenlítő áram maximális nagyságát a kábelárnyékolás termikus határárama szabja meg, amely különböző zárlathárítási időkre került meghatározásra. A JM kábelekben létrejövő közös módusú feszültség megengedett értéke 300 Veff (IEC/TS 61000-6-5:2001 szabvány).


18

5. Következtetések A számítások alapján a következő fő megállapítások tehetőek: – a szétterjedési ellenállásra gyakorlatilag nincs hatással a háló anyaga; – maximális potenciálemelkedést tekintve mindkét feszültségszintű zárlat esetén az acélhálónál adódnak nagyobb értékek (120 kV-on 111%, 400 kV-on 102% a rézhálóra vonatkoztatva); – a kialakuló lépésfeszültségek kedvezőtlenebbek acél esetén, azonban a vizsgált esetben is jóval a megengedett érték alatt maradnak; – szekunder kábelekre gyakorolt hatás tekintetében acélháló esetén többszörös (akár 20-szoros) áram is folyhat a kábelárnyékoláson, mint rézhálónál, azonban a vizsgált kábelárnyékolásokban fellépő maximális áram is jóval kisebb – a 2,5 s zárlathárítási időhöz tartozó – legkisebb megengedhető termikus határáram értékénél. A kábelvonalak áramköreiben fellépő közös módusú feszültség szintén az acélból készült háló esetében nagyobb, azonban ezek is a megengedhető érték alatt maradnak; – a rézháló létesítési költsége az anyagköltségből és a szerelési többletköltségből adódóan közelítőleg 1,6 – 1,8-szorosa az acélháló létesítési költségének; Összefoglalóan a köracélból és a vörösréz szalagból készült földelőhálókat összehasonlítva megállapítható, hogy: – a kétféle háló között gyakorlatilag nincs különbség a háló szétterjedési ellenállása és következésképpen a fölzárlati potenciál emelkedése között; – a köracélból készült földelőháló esetén a belső potenciálkülönbségek jelentősen nagyobbak a rézhálóhoz képest, azonban megfelelő hálóméretezés esetében (megfelelő sűrítés) mind a villamos biztonsági (lépésfeszültség), mind pedig az EMC (közös módusú feszültség) követelmények teljesíthetők. A belső potenciálkülönbségek csökkenthetőek még a szekunder kábelek árnyékolás-keresztmetszetének növelésével is (ez automatikusan teljesül is, mivel általában egy nyomvonalon több kábel is lefektetésre kerül). 5. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti meg az ERŐTERV Zrt. munkatársait a segítségért és az adatszolgáltatásért. Külön köszönet Dr. Varjú György professor emeritusnak a szakmai támogatásért. Irodalom [1] ETV-ERŐTERV ZRt., Szombathely 400/120 kV-os transzformátorállomás Földelési terv, rajzszám: P224210/3092/A [2] ETV-ERŐTERV ZRt., Szombathely 400/120 kV-os állomás zárlati áram- és feszültségeloszlása [3] Ladányi József, Átviteli hálózati transzformátorállomások földelőháló anyag hatásának vizsgálata. Diplomaterv, BME, Budapest 2006. [4] Prof. György Varju: Laboratory measurements of the equivalent internal impedance of UIC type railway rail, Budapest 2001. [5] Guide on EMC in Power Plants and Substations, CIGRE Working Group 36.04, September 1997.

Ladányi József PhD hallgató BME Villamos Energetika Tanszék [email protected]

Lektor: Szilágyi Ferenc, okl. villamosmérnök, villamos energetikai szakmérnök ETV-ERŐTERV Zrt, Alállomások főmérnök

Villamos Berendezések Villamos berendezések és védelmek

és védelmek

Erősáramú kábelek korrózió általi károsodásai Több megrongálódott, átütött nagy és középfeszültségű kábel vizsgálata alapján elemeztük a kábelek meghibásodásának főbb okait, tényezőit. Az eredmények alapján felvázoltuk a kábelek állapotromlási mechanizmusának egy modelljét. Vizsgálataink kimutatták, hogy a kábelek biztonságos üzemeltetését a kábelek árnyékoló köpenyének korróziója nagymértékben, meghatározza. Az árnyékoló köpenyek korróziós folyamata a külső, védő polimer bevonat megrongálódása után indul be. Az árnyékoló köpenyek korrózióját valamint a külső, védő polimer bevonat rongálódását a környezeti tényezők határozzák meg (a talaj vegyi összetétele és nedvessége, a talajban keringő kóboráramok, mikrobiológiai tényezők stb.). Az árnyékoló köpenyek korróziós termékei (leggyakrabban rézoxidok és hidratált rézion – Cu2+· nH2O) mechanikai feszültségeket gerjesztenek az árnyékoló köpeny és a kábel szigetelési rendszere között. A Cu2+· nH 2O, valamint nedvesség jelenlétében, a mechanikai feszültségek, valamint a villamos tér hatására beindul a kábel szigetelési rendszerének elektrokémiai treeing általi rongálódása, a szigetelési rendszerben vezető csatornák képződnek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a szigetelés elektromos treeing általi további leromlásához („öregedéséhez”) – egészen a kábel teljes tönkremeneteléig (átütéséig). We have studied the factors that are determining the exploitation safety of cables afferent to the underground power lines. Therefore, we have schematically presented the degradation mechanism of underground power cables. The degradation occurred in dielectric rigidity of the layer belonging to insulating material of medium and high voltage power cables is determined in most cases by the penetration, through the external polymeric layer, of aggressive agents from the soil to the metallic screen and the corrosion of metal from the screen. On other side, during the use period of the cable, the external polymeric cover is exposed to degradation due to the microbiologic load of the soil. We have experimentally determined the resistance of the polymeric (PVC) material, from which the protecting layer of medium voltage cables is made, to the action of the fungi’s.

1. ábra Egyfázisú kábelek tipikus sérülései


19

1. bevezetés A közműhálózatok, különös tekintettel a talajba fektetett erősáramú kábelekre, korróziós behatásoknak vannak kitéve. Főleg a nagyvárosok közműhálózatainak az esetében a korróziós behatások tanulmányozása nagyon komplex elméleti probléma, ugyanakkor gyakorlati vonatkozásai is fontosak. A probléma elméletének bonyolultsága egyrészt a talajba (elektrolit - másodfajú elektromos vezető) helyezett fémvezetékek sokaságából, valamint az ezek között fellépő galvanikus kölcsönhatásokból, másrészt a nagyvárosok talajára jellemző korróziót gyorsító tényezők sokaságából (váltóáramú vagy egyenáramú kóboráramok - elektromágneses szennyezés [1], sótartalom, nedvesség, mikrobiológiai tényezők stb.) adódik. Ha konkrétan a talajba ágyazott energiakábelek korrózióját vizsgáljuk, megállapítható, hogy sebességét több tényező határozza meg. Egyrészt az adott talajra jellemző, a korróziót gyorsító tényezők (a talaj mikrobiológiai és kémiai agresszivitása, a városi villamos-közszállításból megjelenő egyenáramú kóboráramok, stb.), melyek főleg a kábelek külső polimer védő köpenyére valamint a fém árnyékoló köpenyére hatnak. Másrészt, a fém árnyékoló köpenyekre folyamatosan hat váltóáramú mágneses tér, mely gyorsítja az árnyékoló fém korrózióját / állapotromlását [2]. A kábelek árnyékoló köpenyének elektrokémiai korróziója meghatározó tényezője a talajba fektetett kábelek biztonságos üzemeltetésének és élettartalmának [3]. Az árnyékoló köpenyek elektrokémiai korróziója során keletkező hidratált fémionok – leginkább Cu2+ ·nH2O– a kábel érszigetelés felületén koncentrálódnak [4], és átütési csatornákat („treeing”) képeznek [5], hozzájárulva ezzel a szigetelési szilárdság csökkenéséhez, valamint – határesetben – az árnyékolás, mint vezető folytonosságának szakadását (fizikai degradáció) eredményezik [4]. Következmények: a környezet elektromágneses szennyezése, a homopoláris biztonsági rendszerek zavarása, az elektromos mező nem egyenletes elosztása, a kábel átütése / tönkremenetele. Az árnyékoló köpeny fémjéhez a korróziót előidéző agresszív anyagok (nedvesség, a talajban oldott sók stb.) a külső, védő polimer réteg hibahelyein hatolnak a talajból. Ezekre való tekintettel, a dolgozat célja bemutatni az erősáramú kábelek állapotromlási mechanizmusát, kísérletileg tanulmányozni a kábelek külső polimer védőbevonatának a mikrobiológiai rongálódásait, valamint megvizsgálni néhány középfeszültségű (10 és 20 kV) kábel korróziós állapotát. 2. Esettanulmányok - a kábelek korróziós állapotromlásának felmérése Az erősáramú kábelek állapotromlási mechanizmusának a felvázolása érdekében megvizsgáltunk több átütött középfeszültségű kábelcsonkot. A vizsgálataink folyamán azt tapasztaltuk, hogy minden esetben az átütött kábelek árnyékoló köpenyei korrodáltak. Jellegzetes fényképeket mutat be az 1. és a 2. ábra.

2. ábra Háromfázisú kábelek tipikus sérülései

No

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Kábel hossz ρtalaj** típus [Ωm] 0,8 km A2XSrY 3 km A2YSY 3,34 km A2YSY

18,6

13,2

11,7

0,08 km A2YSY

4,5

0,4 km A2xS2Y

11,1

3,8 km A2YSY

8,7

0,67 km A2YSY

38,6

0,28 km A2YSY

42,1

0,39 km A2YSY

39,7

Fázis

A tapasztaltakból kiindulva összefüggést kerestünk a kábelszigetelés és az árnyékoló köpeny korróziós állapota között, ezért Kolozsváron több középfeszültségű kábelnek megmértük: – a szigetelési ellenállását (a kábelér és az árnyékoló köpeny között); – a külső, védő polimer réteg ellenállását (a talaj / földelés és az árnyékoló köpeny között); – az árnyékoló köpeny elektrokémiai potenciálját a talajhoz képest; – a talaj fajlagos ellenállását - ρtalaj; – az árnyékoló köpeny villamos vezető folytonosságát (AKF). A kábel szigetelési ellenállását Rsz valamint a védő polimer réteg ellenállását Rp, 5 kV-on mértük egy Megger BM Ekorr [VCu/CuSO4] A

B

Rp [MΩ]

Rsz [MΩ]

AKF

R S T

+0,101*

+0,011*

1,01

200

igen

–0,001*

–0,018*

1,56

250

igen

–0,101*

–0,105*

2,25

450

igen

R

+0,245

+0,131

0,32

10,2

nem

S

+0,220

+0,103

0,29

10,1

igen

T

+0,079

+0,588

0,18

7,3

igen

R

+0,273

–0,081

0,12

8,1

igen

S

+0,236

+0,102

0,09

5,4

igen

T

+0,174

–0,016

0,21

11,3

nem

R

+0,145*

+0,040*

0,01

15,1

nem

S

+0,557*

+0,022*

0,01

2,25

nem

T

–0,330*

+0,008*

0,15

995

igen

R

+0,012*

–0,101*

1,98

200

igen

S

–0,021*

–0,269*

3,15

300

igen

T

+0,012*

+0,115*

0,21

200

nem

R

+0,002

–0,003

1,24

6

igen

S

+0,004

–0,005

0,01

6

nem

T

+0,004

–0,008

0,01

1,6

nem

R

–0,201

–0,178

5,3

200

igen

S

–0,110

–0,121

1,1

20

igen

T

–0,088

–0,093

4,2

100

igen

R

–0,378

–0,369

8,5

4000

igen

S

–0,121

–0,132

1,3

25

igen

T

–0,413

–0,398

9,2

9000

igen

R

–0,410

–0,399

9,1

6000

igen

S

–0,098

–0,095

0,60

4,5

igen

T

–0,404

–0,399

9,7

9000

igen

1. táblázat Középfeszültségű kábelek mérési adatai. Megjegyzés: * - átlagértékek, 15 percre számítva (a pillanatnyi értékek ingadoznak a villamosok közlekedésének a függvényében); ** - 3 mérés (a kábel két végén – A , B – és a közepén) átlagértéke.


20

14 típusú műszerrel. Az árnyékoló köpeny elektrokémiai potenciálját Ekorr egy PHILIPS – 2718 / 02 típusú műszerrel és egy Cu/CuSO4 referenciaelektróddal mertük. A talaj fajlagos ellenállása ρtalaj mérésére egy FLUKE 1625 típusú műszert használtunk. A mérések eredményeit az 1. táblázat tartalmazza. Elemezve a mérési eredményeket (1. táblázat) megállapítható, hogy: a. néhány kivétellel (7 és a 8-as tápvonalak valamit a 9-es tápvonal S fázisán), a réz árnyékoló köpenyek Ekorr potenciálja pozitívabb, mint –0,1 VCu/CuSO4, ami fokozott korrózióveszélyre utal; b. néhány kivétellel, az Rsz szigetelési ellenállások a legtöbb esetben kisebbek, mint a normálisnak tekinthető 500 MΩkm – általában, minél elektropozitívabb az Ekorr, annál kisebb az Rsz, tehát a korrózióveszélyeztetett kábeleknél a szigetelés „öregedése” nagyobb az átlagosnál; c. az 1, 4 és 5-ös tápvonalaknál az Ekorr potenciálok, a villamosok által gerjesztett kóboráramok hatására, számottevően ingadoznak, a köpenyek korrózióveszélye nagy és habár ezek a kábelek csak 4-6 éve voltak telepítve, az Rsz szigetelési ellenállások több esetben már 500 MΩkm alá csökkentek; d. általában minél elektropozitívabb az Ekorr, annál kisebb az árnyékolás és a talaj között mért ellenállás Rp (a külső polimer réteg rongálódott); e. a 4 és 6-os tápvonalak fokozottan agresszív, az 1, 2, 3 és 5ös tápvonalak nagyon agresszív, a 7, 8 és 9-es tápvonalak közepesen agresszív talajba vannak fektetve (2. oszlop); f. a 8-as (S fázis) és a 9-es (S fázis) tápvonalak (habár ezek talaja csak közepesen agresszív) aránylag gyenge szigetelése összefügg a védő polimer réteg gyenge szigetelésével (Rp < 1,3 Ω – valószínűleg kábelfektetés közben rongálódtak meg). Mindezek a megállapítások arra utalnak, hogy a kábel dielektrikumának az „öregedése” számottevően felgyorsul, miután az árnyékoló köpeny korrodálódott. Az árnyékoló köpeny korróziója csak a külső, polimer alapú védőbevonat rongálódása után indul be. 3. A kábelek állapotromlási folyamatának egy mechanizmusa A szakirodalom és több mint 50 kábel meghibásodásának esettanulmányai alapján felvázoltuk a kábelek állapotromlásának egy lehetséges mechanizmusát (3. ábra). A 3. ábrán felvázolt állapotromlási mechanizmus főbb lépései a következők: I. a külső, polimer alapú, védőréteg meghibásodása – fektetés közben (karcolás, átszúrás stb.) vagy a talajra jellemző rongáló tényezők hatására (pl. mikrobiológiai károsítás); II. az I. lépésben keletkezett hibahelyeken, pórusokon behatolnak a fémkorróziót gyorsító tényezők (nedvesség, oxigén, agresszív ionok stb.), az árnyékoló köpeny fémje korrodálódik; III. a II. lépésben keletkezett korróziótermékek térfogata nagyobb, mint a korrodált fémé, mechanikai feszültség alakul ki a polimer védőréteg és az árnyékoló köpeny között, ennek hatására a pórusok kinyílnak, ezt követően a II. lépés felgyorsul; IV. a korróziótermékek hidratálódnak, főleg Cu2+ ·nH2O képződik, ami az üzemi feszültség hatására behatol a kábelszigetelésbe (elektrokémiai „treeing”) és vezető csatornák alakulnak ki a dielektrikumban; V. a IV. lépésben képződött csatornákon, elektromos „treeing” alakul ki [5 ÷ 7] (4. ábra).

Tekintettel a fentiekre, megállapítható, hogy a talajba fektetett erősáramú kábelek szigetelésének „öregedése” és meghibásodása egy komplex folyamat, amelyet főleg a külső, polimer alapú védőréteg meghibásodását követő korróziós folyamat, illetve az árnyékoló köpeny fémjének korróziótermékei gyorsítanak fel. 4. Kísérleti rész - a külső, polimer védőréteg mikrobiológiai rongálódásai Az erősáramú kábelek biztonságos üzemeltetési idejének meghatározásának érdekében, tekintettel arra, hogy az árnyékoló köpeny korróziója csak a külső – polimer alapú – védőköpeny megrongálódása után következik be, kísérletileg megvizsgáltuk két különböző típusú kábel védőköpenyanyagának a viselkedését a talajban létező mikrobiológiai tényezők jelenlétében.

3. ábra A kábelek állapotromlásának egy lehetséges mechanizmusa 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

külső, polimer alapú védőköpeny; árnyékoló fémköpeny; külső félvezető réteg; kábelszigetelés; belső félvezető réteg; kábelér; kinyílt hiba/pórus a külső védőköpenyben; hiba/pórus a külső védőköpenyben; korróziótermék; elektrokémiai víz „treeing”; elektrokémiai víz „treeing”-en kifejlődött elektromos „treeing”; félvezető rétegen kifejlődött elektromos „treeing”; pórus, gázbuborék a szigetelésben; gázbuborékon kifejlődött elektromos „treeing”; a kábel átütése.

A IV. és V. lépést követően, a szigetelési szilárdság számottevően csökken, az üzemi feszültség hatására a szigetelés átüt (5. ábra).

4. ábra Elektromos(a) és az elektrokémiai „treeing”(b) által keletkezett vezető csatornákon

5. ábra Az elektrokémiai és elektromos „treeing” a szigetelés átütéséhez vezet [5]


21

4.1. Anyag és módszer Minta anyagot vettünk az A2xSrY- 150 mm² (piros) és az A2XS (FL) 2V- 150 mm² (fekete) típusú 20kV-os kábelek védőköpenyéből. Az anyagminták (6. ábra) mikrobiológiai ellenálló képességét a [8, 9] szabványok szerint meghatároztuk és kiértékeltük. A meghatározásokat, a talajban gyakran jelenlevő és a polimereket általában rongáló, Aspergillus niger, Penicillium funiculosum, Paecilomyces varioti, Trichoderma viride, Chaetomium globosum, Aspergillus terreus, Penicillium ochrochloron és Scopulariopsis brevicaulis típusú penészgombák jelenlétében végeztük, a szabványokban [8, 9] leírt mindkét módszerrel (A - carbont tartalmazó és B - carbont nem tartalmazó táptalaj). A penészgombák fejlődését szabad szemmel és sztereómikroszkóppal figyeltük meg. Az eredeti anyagmintákon és a penészgombákkal két hétig kezelt anyagmintákon, termikus analízis módszereivel (TG+DTG+DSC) szerkezeti vizsgálatokat végeztünk [10, 11]. A TG, DTG és DSC termikus függvényeket egy STA 409PC típusú (NETZSCH GERATEBAU GMBH – Németország) berendezéssel. (sztatikus levegőben, 10 K. perc-1 melegítésnél) határoztuk meg. 4.2. Kísérleti eredmények A mintaanyagokon elvégzett mikrobiológiai megfigyelések eredményei a következők: – 3 napi kezelés után, az A2xSrY anyagán Chaetomium globosum fonalak, a A2XS (FL) 2V anyagán Trichoderma viride telepek jelentek meg; – 7 és 14 napi kezelés után, már szabad szemmel is látható, a polimerekre agresszív [12, 13] penészgombatelepek: Penicillium funiculosum, Chaetomium globosum, Aspergillus terreus, Trichoderma viride si Aspergillus niger, fejlődtek ki. A penészgombák hifái főleg az anyagpróbák szélein, a vágás, karcolások mentén kapaszkodnak a polimerbe.

6. ábra Mikrobiológiai meghatározások a A2xSrY (a) és a A2XS (FL) 2V típusú kábelekről begyűjtött anyagmintákon.

7. ábra Aspergillus terreus és Penicillium sp. telepek az A2xSrY anyagán (7 nap) Az Aspergillus terreus a próbák felületét kb. 35÷40%-ban fedi (7. 8. és 9. ábra). A 14 napos penészgomba-kezelés után meghatároztuk a próbák fedettségét penészgombatelepekkel és ennek alapján, a [8, 9] szerint, osztályoztuk /minősítettük az anyagminták penészgombákkal szembeni ellenálló képességét. Az eredményeket a 8. ábra Aspergillus 2. táblázat mutatja be. niger telep az A2XS(FL)2V A megvizsgált, biológiailag nem kezelt anyagán (X50 – 14 nap) anyagmintákon felvett termikus függvényeket a 10. (A2XS(FL)2V) és 11. (A2xSrY) ábrák mutatják be. A 10. ábrából megállapítható, hogy a megvizsgált A2XS(FL)2V anyagminta TG-DSC függvénye nagy sűrűségű polietilénre jellemző [11]: olvadáspontja 127,1 0C, melegítéskor, Tin = 245 0C-on egy súlynövekedéssel járó termooxidációs folyamat indul el (szilárd peroxid képződéssel), amelynek a maximuma Tmax = 257,4 0C-on van. A penészgombákkal 14 napig kezelt A2XS(FL)2V anyagmintákon a meghatározott TG-DSC függvények hasonlóak a 10. ábrán bemutatottal, eltérés csak a Tin és a Tmax értékeknél voltak.

9. ábra Aspergillus niger és Aspergillus terreus telepek az A2xSrY anyagán (X4 – 14 nap) Módszer: A osztályzatok: 0÷3*

Módszer: B osztályzatok: 0÷5*

A2xSrY

3

4

A2XS(FL)2V

0÷1

4

Anyagminta

2. táblázat Az anyagminták penészgombákkal szembeni ellenálló képessége (osztályzatok a [8, 9] szerint). Megjegyzés*: 0 penészgombatelepek hiánya; 1 csak mikroszkóppal látható penészgombatelepek; 2 szabad szemmel látható penészgombatelepek a felület max. 25%-án; 3 szabad szemmel látható penészgombatelepek a felület 26 ÷ 50%-án; 4 szabad szemmel látható penészgombatelepek a felület 51 ÷ 75%-án; 5 szabad szemmel látható penészgombatelepek a felület több mint 75%-án.


22

10. ábra TG-DSC függvények a biológiailag nem kezelt A2XS(FL)2V anyagmintán

11. ábra TG-DSC függvények a biológiailag nem kezelt A2xSrY anyagmintán A carbont (szén) tartalmazó táptalajú A módszernél [8, 9] TinA = 262,8 0C, vagyis Δ TinA = 17,8 0C és TmaxA = 266,7 0C, vagyis ΔTmaxA = 9,3 0C voltak. A carbont nem tartalmazó táptalajú B módszernél [8, 9] TinB = 268,50C, vagyis Δ TinA = 23,50C és TmaxA = 271,5 0C, vagyis ΔTmaxA = 14,1 0C voltak. Ez arra utal, hogy a penészgombák hatására, főleg a szénatomokat nem tartalmazó táptalaj esetében, a polimerben csökkent a tercier szén – szénkötések (keresztkötések) száma, vagyis a polimer retikulációs foka csökken. Mindez azt sugallja, hogy a penészgombák elsősorban a megvizsgált polimer tercier (nagy aktivitású) szénatomjait támadják meg (fogyasztják el). A 11. ábrából megállapítható, hogy a megvizsgált A2xSrY anyagminta súlya melegítéskor folyamatosan csökken – tehát gáznemű anyagok távoznak belőle. Magasabb hőmérsékleten, a DSC görbe, 247,4 0C-on egy komplex (több csúcs) termooxidációs folyamat indul el, melynek terméke, az A2XS(FL)2V eltérően, nem szilárd, hanem gáznemű. Szilárd termooxidációs termékek csak 269,9 0C fölött képződnek. A penészgombákkal 14 napig kezelt A2xSrY anyagmintákon a meghatározott TG-DSC függvények hasonlóak a 11. ábrán bemutatottal, eltérés csak a termooxidációs folyamatok sebességénél volt tapasztalható – 269,9 0C-on a súlyveszteség kb. 15%-kal megnőtt. Összevetve ezt az eredményt a 2. táblázat adataival, az a következtetés vonható le, hogy a penészgombák nem módosítják az anyag vegyi összetételét (nem fogyasztanak szenet a polimerből), viszont szerkezetileg módosítják a polimer szerkezetét, ennek pórusosságát növelik.

5. Következtetés Elemeztük az erősáramú kábelek meghibásodásainak okait. Több meghibásodási esettanulmány alapján felvázoltuk a kábelek állapotromlásának egy lehetséges mechanizmusát. Vizsgálataink kimutatták, hogy a kábelek szigetelésének „öregedését” nagymértékben a kábelek árnyékoló köpenyének a korróziója határozza meg. Az árnyékoló köpenyek korróziós folyamata a külső, védő polimer bevonat megrongálódása után indul be. Kísérletileg megvizsgáltuk a talajban létező penészgombák károsító hatását az A2xSrY és A2XS(FL)2V típusú kábelek külső, védő, polimer bevonataira. Kísérleti eredményeink azt mutatták, hogy, főleg az A2xSrY kábelek esetében, a kábelek külső, védő, polimer bevonatainak a mikrobiológiai eredetű károsodása számottevő lehet. (az 1. ábra fényképei bizonyítják).

k ter Lin n e C a t Da s Állomá ém Veszpr

Köszönetnyilvánítás Tanulmányaink a romániai nemzeti kutatási hatóság (ANCS) anyagi támogatásával készültek (projekt: PN2 - „CABDIAG”). Irodalomjegyzék [1] Lingvay, I.: „Contributions to Study and Control of Accelerated Corrosion due to AC Stray Currents” - 12th Romanian International Conference on Chemistry and Chemical Engineering” - szptember 13-15, 2001, Bucharest, vol. „Quality Control and Analytical Chemistry - Corrosion and Electrochemistry, pp. 342-355. [2] Vişan, T., Lingvay, I. és mások: Electrochimie şi coroziune pentru doctoranzii „ELCOR” (Elektrokémia és korrózió ELKOR doktorandusoknak) , Ed. PRINTECH, Bucureşti 2002, pp. 123-148. [3] Lingvay, I., Homan, C. and Lingvay, C.: Theoretical and Practical Aspects Regarding Underground Power Cables Insulation Degradation Control,, 15th International Conference “Dielectric and Insulating Systems in Electrical Engineering - DISEE”, septemper 8 – 10, 2004, Casta Pila - Slovak Republic, pp. 75 – 82. [4] Lingvay, I., Lingvay, C., Ciogescu, O. and Homan, C.: Contributions to study and control of the degradations by corrosion of the underground power cables. 1. Study of corrosion state for some underground power lines. Rev. Chim. (Bucureşti) 58, nr.1, 2007. pp. 44-47 [5] Stancu, C., Notingher, P.V., Ciuprina, F., Notingher, P.Jr., Castellon, J., Agnel, S. and Toureille, A.: Computation of the Electric Field in Cable Insulation in the Presence of Water Trees and Space Charge, IEEE Transactions on Industry Applications, VOL. 45, No. 1, January/February 2009. pp. 30-43. [6] Notingher, P.V., Radu, I. and Filippini, J.C.: Numerical Method of Computation of the Electric Field in Insulation with Water-Trees. Part I: Computation Methods, Rev.Roum.Sci.Tech-Electr.et Energ., 2, 2001. [7] Notingher, P.V., Radu, I. and Filippini, J.C.: Numerical Method of Computation of the Electric Field in Insulation with Water-Trees. Part II: Influence of Water Trees, Rev.Roum.Sci.Tech-Electr.et Energ., 4, 2001. [8] *** SR EN ISO 846/2000 - Materiale plastice – Evaluarea actiunii microorganismelor [9] *** IEC 68-2-10 (1988) Basic Environmental Testing Procedures. Part 2: Tests-Test J and guidance: Mould growth [10] Budrugeac, P., Comănescu, A. and Lingvay, I.: Application of the thermal analysis methods for the characterization of insulating materials, DISEE 2008, Demänovská Dolina, Slovacia, Sept.17÷19, 2008,pp. 147-150 [11] Comănescu, A., Budrugeac, P., Ciobanu, I., Marinescu, V., Lingvay, C., Ciogescu, O. and Lingvay, I.: Study about the structural changes of polyethylene in manufacturing of power cables, URB-CORR 2008, Băile Felix – România, June 25-27, 2008, pp. 112-116. [12] Pajak, J., Nowak, B. and Labuzek, S.: Biodegradation of polyethylene film in the presence of fungi and in soil - Biotechnologia, 2003 vol. 4, pp. 214-227 [13] Labuzek, S., Nowak, B. and Pajak, J.: Synthetic modified polyethylene polymers and their biodegradation – Biotechnologia, 2003 vol. 4, pp. 110-123

Dr. Lingvay József

Groza Claudia

kutatómérnök, tudományi főtitkár, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete – INCDIE ICPE-CA, Bukarest [email protected]

kutatóbiológus, doktorandus, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete – INCDIE ICPE-CA, Bukarest [email protected]

Lingvay Carmen

Csuzi István

kutatómérnök, doktorandus, Villamosmérnöki Tudományok Nemzeti Kutató Intézete – INCDIE ICPE-CA, Bukarest [email protected]

villamosmérnök, doktorandus, Trioda Kft, Nagyvárad [email protected]


A végtelen energia forrása Szakmai nyílt napok a biztonsági Energiaellátás tükrében

Dátum:

2009. szeptember 23-24.

Helyszín: CoreComm SI Kft. (Socomec UPS magyarországi képviselete) Veszprém

Program: A CoreComm SI Kft. bemutatása: szerviztevékenység,munkafolyamat, szakemberek, berendezések - előadások minden 2 órában - lehetőség lesz a résztvevőknek szakmai kérdéseit feltenni, bepillantani cégünk életébe és nemcsak tudásszomját, hanem éhségét is csillapítjuk - Plusz extra: A DataCenter link állomáson bemutatásra kerül egy speciális komplex adatközpont, a DataShelter , melynek tartalma: szünetmentes tápegység, dinamikus energiatároló rendszer, beléptető egység, klímaberendezések, valamint rendszerszekrény kiépítések.

Témák a nyílt napon: - Zöld Energia: Előtérben napjaink energetikájának sarkalatos pontja a ZÖLD ENERGIA; a szünetmentesek „Zöld Világa”, az adattárolás és adatközpontok komplex megoldása. - Dinamikus Energia: A lendkerék elven alapuló Flywheel energiatároló rendszer, azaz az Electrosalon 2009 nagydíjas termék ismét Magyarországon. Regisztráljon és elküldjük meghívóját! Információ, jelentkezés: [email protected] www.corecommsi.hu/reg

23

megbízható védelem és kiváló minőség

szakmai elÔírások Szakmai előírások szakmai előírások

Szakmai elôírások

A 2009. I. félévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar szabványok jegyzéke A szabványok megvásárolhatók vagy megrendelhetők az MSZT Szabványboltban (1091 Budapest, IX., Üllői út 25; levélcím: 1450 Budapest 9., Pf. 24., telefon: 456-6893, telefax: 456-6884), illetve elektronikus formában beszerezhetők a www.mszt.hu/webaruhaz címen. A megjelenő európai szabványokat az MSZT magyar nyelvű címoldallal, jóváhagyó közleménnyel, angol nyelvű változatban, automatikusan bevezeti. Az így bevezetett nemzeti szabványok felsorolása e rovat korlátozott terjedelme miatt nem lehetséges. Ezen szabványok a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számaiban, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapján a „közérdekű információk” alatt „az európai szabványokat bevezető magyar szabványok”-ra kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei; ezeket rendszeresen frissítjük. A honosított szabványok fordításos bevezetésére akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják.

Angol nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változata MSZ EN 12895:2001 Ipari targoncák. Elektromágneses összeférhetőség E szabvány az ISO 5053 szerint meghatározott, tetszőleges erőforrású ipari targoncákra (röviden: targoncákra), a változtatható emelőmagasságú tolóoszlopos emelőtargoncákra és azok villamos/elektronikus rendszereire vonatkozik, ha azokat lakóhelyi, kereskedelmi, enyhén ipari és ipari környezetben használják (lásd az EN 50081-1:1992-t és az EN 61000-6-2:1999-et). E szabvány meghatározza: – az elektromágneses zavarkibocsátás és zavartűrés követelményeit és határértékeit; – a targoncák és azok villamos/elektronikus rendszereinek vizsgálati eljárását és feltételeit. MSZ EN 50160:2008 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői Ez az európai szabvány meghatározza, leírja és előírja a feszültség normál üzemi körülmények közötti fő jellemzőit a közcélú kisfeszültségű és középfeszültségű villamos elosztóhálózatokon a hálózatot használók csatlakozási pontjaiban. Ez a szabvány azokat a határokat vagy értékeket adja meg, amelyeken a feszültségjellemzők elvárhatóan belül maradnak a teljes közcélú elosztóhálózat mentén. Ez az európai szabvány nem érvényes a rendellenes üzemi viszonyokra. Ezt a szabványt részben vagy teljesen helyettesítheti az egyes hálózathasználók és az elosztóhálózat üzemeltetője között megkötött szerződés.


24

MSZ EN 50395:2006 Kisfeszültségű erősáramú kábelek és vezetékek villamos vizsgálati módszerei és MSZ EN 50396:2006 Kisfeszültségű erősáramú kábelek és vezetékek nem villamos vizsgálati módszerei Ez a két szabvány a harmonizált kisfeszültségű erősáramú kábelekhez és vezetékekhez alkalmazott vizsgálati módszereket tartalmazza; az EN 50395 a villamos vizsgálati módszereket, az EN 50396 a nem villamos vizsgálati módszereket. Ezek között megtalálható az előzőleg a HD 21-ben és a HD 22-ben lévő összes vizsgálati módszer. A szabványokban lévő melléklet megadja az egyes vizsgálatok eredeti helyét és az új európai szabványban lévő helyét. Az EN 50395 és az EN 50396 nem korlátozódik csak a HD 21 és HD 22 szerinti kábelek és vezetékek vizsgálati módszereire. Egy adott kábel- vagy vezetéktípusra vonatkozó azon követelményeket, amelyeknek a vizsgálat alatt vagy után teljesülniük kell, a termékszabvány írja elő MSZ EN 60309-4:2008 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 4. rész: Kapcsolós csatlakozóaljzatok és csatlakozók, reteszeléssel vagy a nélkül (IEC 60309-4:2006, módosítva) Az IEC 60309 ezen része, az 1. vagy a 2. részben foglaltakon túlmenően olyan önálló gyártmányra vonatkozik, amely egyetlen burkolaton belül kombinál IEC 60309-1 vagy IEC 60309-2 szerinti csatlakozóaljzatot vagy hordozható aljzatot és egy kapcsolókészüléket, amelyeknek névleges üzemi feszültsége a 690 V egyenfeszültséget vagy váltakozó feszültséget, 500 Hz frekvenciát nem haladja meg, névleges árama legfeljebb 250 A, és amelyek elsősorban ipari használatra szolgálnak, belső térben vagy szabadtéren. Ezek a termékek reteszelő- és /vagy védőeszközöket is magukban foglalhatnak. MSZ HD 60364-4-443:2007 Épületek villamos berendezései. 4-44. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem. 443. fejezet: Légköri vagy kapcsolási túlfeszültségek elleni védelem (IEC 60364-4-44:2001/A1:2003, módosítva) A HD 60364-4-44-nek ez a fejezete a villamos berendezéseknek az elosztóhálózaton továbbított légköri túlfeszültségekkel és a kapcsolási túlfeszültségekkel szembeni védelmével foglalkozik. A kapcsolási túlfeszültségek általában kisebbek, mint a légköri túlfeszültségek és ezért a légköri túlfeszültségekre vonatkozó követelmények általános esetben lefedik a kapcsolási túlfeszültségek elleni védelmet is. A tranziens túlfeszültségek értékei függnek az elosztóhálózat jellégétől, attól, hogy van-e túlfeszültség-védelmi eszköz a berendezés táppontja előtt és függnek az elosztóhálózat védelmi szintjétől. Ez a fejezet azokban az esetekben nyújt iránymutatást, amikor a túlfeszültség-védelem a berendezés tulajdonságából adódik, vagy védőintézkedéssel van biztosítva. MSZ HD 60364-5-51:2007 Épületek villamos berendezéseinek létesítése 5-51. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások (IEC 60364-5-51:2001, módosítva) A HD 60364-nek ez a része a villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozik. Általános szabályokat fogal-

maz meg a biztonsággal kapcsolatos védelmi módokra, megadja a villamos berendezésnek a tervezett használata szerinti működésére vonatkozó követelményeket, valamint a külső hatásoknak megfelelő követelményeket. MSZ HD 60364-7-706:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-706. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Vezetőanyagú szűk helyek (IEC 60364-7-706:2005, módosítva) Ennek a résznek az egyedi követelményei az olyan vezetőképes helyek rögzített szerkezeteire vonatkoznak, ahol a személyek mozgása a helyszűke miatt korlátozott, és vonatkoznak az ilyen helyeken használatos hordozható szerkezetek tápforrásaira. A vezetőanyagú szűk helyek főleg fémes vagy más vezetőanyagú részekkel vannak határolva, amelyekben valószínű, hogy valamely személy testének jelentős részén át érintkezésbe kerül a fémes vagy más vezetőanyagú határoló részekkel, és ahol ennek az érintkezésnek a megszüntetési lehetősége korlátozott. MSZ HD 60364-7-740:2007 Épületek villamos berendezéseinek létesítése 7-740. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Vásártereken, vidámparkokban és cirkuszokban lévő létesítmények, szórakoztató berendezések és pavilonok ideiglenes villamos berendezései (IEC 60364-7-740:2000, módosítva) A HD 60364 e részének követelményei módosítják vagy helyettesítik a HD 60364 egyes általános követelményeit. A 7-740. rész fejezetszámozása követi az IEC 60364 mintáját és a megfelelő hivatkozásait. Egy részre vagy fejezetre történő hivatkozás hiánya azt jelenti, hogy a HD 60364 általános követelményeit kell alkalmazni. MSZ EN 60423:2008 Védőcsőrendszerek vezetékszerelésekhez. Villamos létesítések védőcsöveinek külső átmérői, valamint a védőcsövek és tartozékaik menetei (IEC 60423:2007) Ez a szabvány a villamos szereléseknél vagy a kommunikációs rendszerekben használt védőcsövek külső átmérőit és a menetek méreteinek követelményeit írja elő. A csatlakozó tartozékokon alkalmazott menetek méreteinek követelményeit is előírja. MSZ EN 60439-5:2007 Kisfeszültségű kapcsoló-és vezérlőberendezések 5. rész: Közcélú hálózat energiaelosztó berendezéseinek követelményei (IEC 60439-5:2006) E szabvány - az EN 60439-1:1999 szabvány követelményein felül - kiegészítő követelményeket ad meg az alállomási kábel-elosztóberendezésekre (SCDB-kre) és kábel-elosztószekrényekre (CDC-kre) vonatkozóan, amelyek helyhez kötött, tipizált berendezések (TTA). E szabvány tárgya a fogalommeghatározások megadása, és az SCDB-kre, valamint a CDC-kre vonatkozó üzemi feltételek, szerkezeti előírások, műszaki jellemzők és vizsgálatok meghatározása. Nagyobb szolgáltatási és vizsgálati szintek követelhetők meg egyedi hálózatok esetében, például amelyekben hurkolt (láncolt) csatlakozások vannak.


25

MSZ EN 60898-2:2007 Villamos szerelési anyagok. Túláramvédelmi megszakítók háztartási és hasonló berendezésekhez. 2. rész: Megszakítók váltakozó áramú és egyenáramú működésre (IEC 60898-2:2000 + A1:2003, módosítva) E szabvány kiegészítő követelményeket ad az egypólusú és kétpólusú megszakítókra, amelyek az MSZ EN 60898-1-ben megadott jellemzőkön túlmenően alkalmasak egyenáramú működésre, és névleges egyenáramú feszültségük egypólusú megszakítóknál a 220 V-ot, kétpólusú megszakítóknál a 440 V-ot nem haladja meg, névleges áramuk a 125 A-t és névleges egyenáramú zárlati megszakítóképességük a 10 000 A-t nem haladja meg. MSZ EN 60998-2-4:2005 Csatlakozóelemek kisfeszültségű áramkörökhöz, háztartási és hasonló célokra. 2-4. rész: Rácsavarásos csatlakozóelemek követelményei (IEC 60998-2-4:2004, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány két vagy több, előkészítés nélküli, az IEC 60228-nak megfelelő merev és/vagy hajlékony, 0,5 mm2-től 16 mm2-ig terjedő keresztmetszetű rézvezetők csatlakoztatására szolgáló rácsavarásos csatlakozóelemekre vonatkozik, a csatlakoztatott vezetők összkeresztmetszete a 35 mm2-t nem haladja meg. E szabvány olyan, legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű áramkörökre terjed ki, amelyeknél a villamos energiát háztartási és hasonló célokra alkalmazzák. MSZ IEC/TS 61000-6-5:2009 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 6-5. rész: Általános szabványok. Erőművi és alállomási környezetek zavartűrése Ez a magyar szabvány, mint műszaki előírás az olyan készülékek zavartűrési követelményeit állapítja meg, amelyeket a villamosenergia-társaságok alkalmaznak a villamos energia termelésében, átvitelében és elosztásában, valamint az ezekhez kapcsolódó távközlési rendszerekben. Azok az erőművek és alállomások tartoznak ide, amelyekbe a villamosenergia-társaságok készülékeit beépítik. A zavartűrési követelmények a 0 Hz - 400 GHz tartományra vonatkoznak, Ez a műszaki előírás nem határoz meg készülékekre vonatkozó biztonsági követelményeket, mint például áramütés elleni védelem, szigeteléskoordináció és a vonatkozó szigetelési vizsgálatok. Mindazonáltal ezek a vizsgálatok a zavartűrési vizsgálatok előfeltételeinek tekintendők. MSZ EN 61558-2-1:2007 Teljesítménytranszformátorok, tápegységek, indukciós tekercsek és hasonló termékek biztonsága. 2-1. rész: Általános használatú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó tápegységek követelményei és vizsgálatai (IEC 61558-2-1:2007) Az IEC 61558 e része az elválasztótranszformátorok és az azokat tartalmazó tápegységek biztonságára, úgymint villamos-, hőhatási-, és mechanikai biztonságára vonatkozik. Ez a 2-1. rész a helyhez kötött vagy hordozható, egy- vagy többfázisú, (természetes vagy mesterséges) levegőhűtésű, hozzárendelt vagy független kivitelű, 1000 V váltakozó feszültségnél nem nagyobb névleges primer feszültségű, 500 Hz-nél

oktatás nem nagyobb névleges primer és belső működési frekvenciájú elválasztó-transzformátorokra vonatkozik. A névleges szekunder teljesítmény nem nagyobb, mint: – 1 kVA, egyfázisú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó egyfázisú tápegységek esetén; – 5 kVA, többfázisú elválasztótranszformátorok és azokat tartalmazó többfázisú tápegységek esetén. Ez a 2-1. rész a száraztranszformátorokra vonatkozik. A tekercsek lehetnek burkoltak vagy nyitottak. Az üresjárási szekunder feszültség vagy a névleges szekunder feszültség 1000 V váltakozó vagy 1415 V hullámosságmentes egyenfeszültségnél ne legyen nagyobb. A független elválasztótranszformátorok és a független tápegységek esetében az üresjárási szekunder feszültség és/vagy a névleges szekunder feszültség ne legyen kisebb 50 V váltakozó feszültségnél vagy 120 V hullámosságmentes egyenfeszültségnél. MSZ EN 62040-2:2006 Szünetmentes villamosenergia-ellátó rendszerek (UPS). 2. rész: Elektromágneses összeférhetőségi (EMC) követelmények (IEC 62040-2:2005) Az IEC 62040 e része olyan UPS-egységekre vonatkozik, amelyeket önálló egységként vagy több, egymással összekapcsolt UPS-ből és a hozzájuk tartozó vezérlésből/kapcsolóberendezésből álló egyetlen villamosenergia-ellátó UPS-rendszerként kívánnak telepíteni; és amelyeket ipari, kereskedelmi vagy enyhén ipari környezetben, kezelő által hozzáférhető bármely helyen vagy külön villamos üzemi helyiségekben való felállításra terveztek. A követelmények oly módon lettek megválasztva, hogy az elektromágneses összeférhetőség (EMC) megfelelő szintjét elérjék a közüzemi és az ipari helyszíneken lévő UPS-ekre. MSZ EN 62233:2008 Háztartási és hasonló jellegű készülékek elektromágneses terének emberi expozícióra vonatkozó mérési módszerei (IEC 62233:2005, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány 300 GHz-ig bezárólag foglalkozik az elektromágneses terekkel, és módszereket határoz meg a villamos térerősség és a mágneses indukció értékelésére a háztartási és hasonló jellegű készülékek környezetében, beleértve a vizsgálati körülményeket, valamint a mérési távolságokat és helyeket is. E készülékek tartalmazhatnak motorokat, fűtőelemeket vagy ezek kombinációját, tartalmazhatnak villamos vagy elektronikus áramköröket; áramellátásuk lehet hálózati, akkumulátoros, vagy bármilyen egyéb áramforrásból származó. MSZ EN 62305-1:2006 Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2006) Az IEC 62305-nek ez a része – az építmények, beleértve a bennük lévő berendezéseket, javakat, valamint embereket és – az építményhez csatlakozó vezetékek villámvédelménél alkalmazandó általános alapelvekkel foglalkozik. A következő esetek kívül esnek a szabvány alkalmazási területén: – vasúti rendszerek; – járművek, hajók, repülőgépek, tengeri létesítmények; – föld alatti nagynyomású csővezetékek; – az építményhez nem csatlakozó csővezetékek, energetikai és távközlési vezetékek-


26

MSZ EN 62305-2:2006 Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés (IEC 62305-2:2006) Az IEC 62305-nek ez a része a földet érő villámcsapások következtében kialakuló kockázat elemzésére vonatkozik építmény vagy csatlakozóvezeték esetén. A szabvány célja, hogy eljárást adjon ennek a kockázatnak a meghatározására. A kockázat elfogadható felső határának kiválasztása után, ez az eljárás lehetővé teszi az alkalmazandó védelmi intézkedések kiválasztását a kockázat elfogadható határértékre vagy az alá csökkentésére. MSZ EN 62311:2008 Elektronikus és villamos berendezések értékelése az elektromágneses terek (0 Hz – 300 GHz) emberi expozíciójának korlátozása szempontjából (IEC 62311:2007, módosítva) Ezt a nemzetközi szabványt az olyan elektronikus és villamos berendezésekre kell alkalmazni, amelyekre az elektromágneses terek hatásának kitett emberi szervezet igénybevételére vonatkozóan nincs célzottan alkalmazható termék vagy termékfőcsoport-szabvány. A lefedett frekvenciatartomány 0 Hz - 300 GHz. Ezen általános szabvány tárgya, hogy értékelési módszereket és feltételeket adjon az ilyen berendezések kiértékeléséhez a villamos, a mágneses és az elektromágneses terek, valamint az indukált és az érintési áramok lakossági expozíciójára vonatkozó alapkorlátokkal és vonatkoztatási szintekkel kapcsolatban.

A következő szabványokhoz módosítás jelent meg magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) MSZ EN 50428:2005/A1:2008 Kapcsolók háztartási és hasonló jellegű, rögzített villamos szerelésekhez. Kiegészítő szabvány. Kapcsolók és hozzájuk tartozó szerelvények lakások és épületek elektronikus rendszereiben (HBES-ekben) való használathoz MSZ EN 60309-1:1999/A1:2007 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 603091:1999/A1:2005, módosítva) MSZ EN 60309-2:1999/A1:2007 és MSZ EN 60309-2:1999/A11:2004 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 2. rész: Csapos és érintkezőhüvelyes csatlakozók méret-csereszabatossági követelményei MSZ EN 60320-1:2001/A1:2008 Készülékcsatlakozók háztartási és hasonló általános célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60320-1:2001/A1:2007) MSZ EN 60335-1:2002/A12:2006 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 61058-1:2002/A2:2008 Készülékkapcsolók. 1. rész: Általános követelmények (IEC 610581:2000/A2:2007)

Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján: Kovács Levente (MSZT) Szaklektor: Somorjai Lajos

Hírek Hírek hírek Hírek

Hírek röviden

Új támogatási programot indít a FŐGÁZ 2009. július 13-án a Fővárosi Gázművek Zrt. és négy kerületi önkormányzat polgármesterei illetve alpolgármesterei ünnepélyes keretek között írták alá az önkormányzati épületek fűtéskorszerűsítését, és felújítási munkálatait támogató szerződéseket. A támogatási program keretében ezen fűtéskorszerűsítésekhez a Fővárosi Gázművek Zrt. visszafizetési kötelezettség nélkül, 1-1 millió forintot adományoz az önkormányzatoknak. A FŐGÁZ a folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatás mellett arra törekszik, hogy támogassa a műszaki-biztonság és a földgázszolgáltatás színvonalának növelését, valamint a korszerű fűtési rendszerek további terjedését. A társaság támogatási programjának keretein belül kiemelten fontosan kezeli a fővárosi önkormányzatok, és rajtuk keresztül a főváros lakosainak érdekeit szolgáló együttműködési lehetőségeket.

Új HR-igazgató a Siemens Zrt.-nél Új vezető került a Siemens Zrt. HR-szervezetének élére. A vállalat működési hatékonyságát szem előtt tartva, és az erőforrások összehangolását biztosítva Tóth Gábor kettős pozícióban vesz részt a szervezeti kultúra megújításában. 2009. július 1-jétől Tóth Gábor (32) tölti be a Siemens Zrt. – a magyarországi Siemens Csoport vezető vállalatának – HR-igazgatói pozícióját. Új funkciója mellett megtartja eddigi feladatkörét, az energetikai szektorban gyártással foglalkozó Siemens Erőműtechnika Kft. HR-osztályának vezetését is.

Regionális vállalatirányítási vezető a Siemens Zrt.-nél Kühn János (34), a Siemens Zrt. vállalatirányítási (compliance) igazgatója, 2009. június 1-jétől regionális pozícióba lépett tovább. A magyarországi Siemens cégeknél betöltött feladatköre kibővült a Siemens AG romániai vállalatainak felügyeletével. A szakember Romániában további Siemens termelő- és értékesítő vállalatok tevékenységét és szerkezetváltását koordinálja majd. Felügyeletével a vállalatcsoport törekszik arra, hogy nemzetközi szervezetek, mint például a Transparency International, vagy a Világbank bevonásával, úgynevezett iparági kezdeményezéseken, és átláthatósági megállapodásokon keresztül tisztább közállapotok létrejöttét segítse elő a közbeszerzési pályáztatásban - adott projektekhez, iparágakhoz kapcsolódva.

Együttműködés a K+F jegyében A Fővárosi Gázművek Zrt. és a Budapesti Corvinus Egyetem – Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságstatisztikai Elemző és Kutató Központ 2009. július 20-án az energiapiac és földgázfelhasználás aktuális kérdéseire irányuló kutatási szerződést írt alá. Az egyetem és a társaság együttműködése nem újkeletű, hiszen a most aláírt szerződés a 2008-as BCE-FŐGÁZ kutatás projekt folytatása. A Fővárosi Gázművek Zrt. kiemelten kezel minden olyan kutatás-fejlesztési projektet és együttműködést, amely hozzájárul ahhoz, hogy társaságunk, az energiapiacon bekövetkezett változások figyelembevételével, a növekvő piaci elvárásoknak és fogyasztói igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek.

Hagyományos fényforrások betiltása Az Európai Unióban 2009. szeptember 1-től kezdve több lépcsőben betiltják a kevésbé hatékony fényforrásokat. A tiltás a piacon lévő összes háztartásban használt fényforrást érinti, beleértve azokat is amelyeket egyéb termékekbe beépítve értékesítenek. 2009. szeptember 1-től

A 950 lm-nél nagyobb fényáramot kibocsátó, átlátszó búrás hagyományos izzók (kb. 80 W és felette), valamint az összes, nem “A” energiaosztályú, nem átlátszó búrás fényforrás (matt, vagy bevonatos) betiltása

2010. szeptember 1-től

A 725 lm-nél nagyobb fényáramot kibocsátó átlátszó búrás hagyományos izzók (kb. 65W és felette) betiltása






Az S14. S15, vagy S19 fejjel rendelkező, valamint a beépített transzformátor nélküli, 60 V-ról vagy annál kisebb feszültségről üzemelő fényforrások betiltása+ fokozott minőségi elvárások


Az összes “C” energiaosztályú fényforrás betiltása kivéve a G9, vagy R7s fejjel rendelkező, átlátszó búrás fényforrásokat Forrás: Sajtóközlemény Tóth Éva


27


Energetikai hírek a világból Megújítja energiapolitikáját a Dél-afrikai Köztársaság Új klímaváltozási stratégia képezi alapját az új energiapolitikának, amely várhatóan ez év szeptemberére készül el. Az új dokumentum deklarálni fogja a kormány megváltozott klímaváltozással kapcsolatos politikáját. 2012-re törvényekbe foglalva jelennek meg a CO2-kibocsátási korlátok, a megújuló energia szükséges részaránya az energiamixben, amely értékeket 2025re kell a gazdaságnak elérnie. A célok eléréséhez módosítják az adózási politikát, és új támogatási rendszereket dolgoznak ki. Az állami energiaszektort reprezentáló Eskom a felhasznált villamos energia 95%-át állítja elő, ennek az energiamennyiségnek 91%-át széntüzelésű erőművek biztosítják. Az ország CO2-kibocsátásának 50%-áért felelősek az erőművek. Az új energiapolitika céljai között szerepel, hogy 2025-re a szénfüggőséget 70%-ra csökkentik. Az elkövetkező időszakban a 40 000 MW épülő erőmű-kapacitásból 20 000 MW teljesítményben kívánnak atomerőműveket létesíteni, továbbá 16 00 MW megújuló energiaforrást kívánnak a termelésbe bevonni, egyrészről fotovillamos, másrészről szélerőművek formájában. Ez a minimálprogram 2025-ig. A megújuló szektorba elsősorban magánerőt kívánnak bevonni, melyet átvételi árszabályozással fognak támogatni. Ez a „technika” Spanyolországban és Németországban már jól bevált. Létre kívánják hozni a CO2-kereskedelmet, és ennek hasznából támogatni a CO2-leválasztás és -tárolás (CCS, Carbon Capture and Storage) költségeit. A növekvő villamosenergia-igényeket gáztüzelésű erőművekkel tervezik kielégíteni Ausztráliában Tíz új erőművet helyeztek üzembe az elmúlt 6 hónapban Ausztráliában. Az újonnan üzembe helyezett erőművek a teljes kapacitás 4%-át biztosítják. Előkészületben van tíz újabb projekt, melyek összteljesítménye 1880 MW lesz. Ebből a tíz projektből hat lesz gáztüzelésű, kettő szélerőműpark és kettő biomassza tüzelésű lesz. Ezek a kapacitások a teljes ausztráliai kapacitás 10%-át teszik majd ki. Az említett kapacitások 84%-a fosszilis tüzelőanyaggal üzemel, és a maradék lesz megújuló energiával „fűtött”.

Észtország 90%-ban függ Oroszországtól energia és energiahordozók tekintetében egyaránt. Az olajpala feldolgozó építése még ez évben megkezdődik, és várhatóan 2011-ben helyezik üzembe. Az üzem 2,26 millió tonna olajpalát dolgoz fel évente, ebből 290 000 tonna fűtőolajt állítanak elő, és melléktermékként 75 millió köbméter gáz is keletkezik, melyet villamos áram termelésére fognak hasznosítani. Az első gázerőmű 2015-ben kezd termelni. Mind a három balti állam szeretné függetleníteni magát az erős orosz függéstől, de ez nagyon lassan fog csak megtörténni. CEZ nyárra bezár egy erőművet, és másik kettő termelését is korlátozza A Cseh Köztársaság energetikai cége a CEZ bezár egy erőművet több mint három hónapra, másik két erőmű termelését visszafogja a költségek csökkentése céljából, közölte a CEZ szóvivője ez év májusában. A széntüzelésű Detmarovicei Erőművet állítják le, és helyette olcsóbb energiát vásárolnak a villamos energia tőzsdén. A múlt évi rekord energiaár jelentősen esett. A következő időszakra 46 $/MWh kaptak energiát. A fogyasztás a Cseh Köztársaságban nyáron csökken. Az EU figyelmeztette Szlovákiát a hálózatokhoz való korlátozott hozzáférés miatt Az Európai Bizottság - még az Európai Bíróság döntését megelőzően – figyelmeztette Szlovákiát amiatt, hogy villamosenergia-piacát korlátozza. A Szlovák Villamosipari Rendszerirányító, a határkeresztező kapacitások használatára előnyt biztosít Magyarország és Lengyelország számára, amíg a többi szereplő hozzáférését korlátozza. Az európai energetikai ipar képviselői a „smart grid” alkalmazását támogatják Az európai energetikai ipar képviselői felszólították a szabályozó hatóságokat, hogy bátorítsák a smart grid technológia elterjesztését, ezzel is elősegítendő az EU klímapolitikájának céljai megvalósítását. A smart grid alkalmazása elősegíti az információ technológia bevezetését a villamos energia szállításába, megvalósulhat az átviteli hálózatokon a kétirányú energiaáramlás. Lehetővé teszi továbbá a kis- és nagyteljesítményű megújuló energiaforrások hálózatra való kapcsolását, ez azt jelenti, hogy a háztartások által termelt felesleges megújuló energiát is visszatáplálhatjuk a hálózatba. Ez a technika elősegíti az EU által előírt 20%-os CO2-kibocsátás csökkentését 2020-ra és a megújuló részarányának 35%-ra való növelését is.

Románia Oroszország segítségével épít erőműveket Románia gazdasági minisztere oroszországi látogatása során megállapodott az Orosz energiaügyi miniszterrel közös gáztüzelésű erőművek építésében. A megbeszéléseken szóba került a Gazprommmal való kapcsolat javítása is, illetve romániai oroszérdekeltségű csőgyárak felkészítése a nagy gázszállítási projektekre.

AREVA nagyobb figyelmet fordít alaptevékenysége bővítésére A francia miniszterelnök – a nemzetgyűlésben mondott beszédében - felhívta a világ legnagyobb nukleáris erőmű gyártó vállalat, az AREVA SA figyelmét arra, hogy nukleáris energetika teljes vertikuma fejlesztésében és gyártásában vegyen részt, az uránbányászattól a nukleáris hulladék feldolgozásáig. Ehhez a tevékenységhez pénzügyi támogatást is kap. Néhány idősebb létesítményt be kell zárni. A munkák továbbviteléhez közös vállalkozást kívánnak létrehozni a Siemensszel.

Észtország olajpala feldolgozót kíván építeni, és nukleáris erőmű építését tervezi Észtország állami tulajdonú energetikai cége 260 millió dolláros beruházásba kezd, olajpala feldolgozás céljából. Továbbá nukleáris erőmű építésén gondolkodik.

Az Indiai Kongresszus ígéretet tett arra, hogy növeli az erőmű-kapacitásokat, nukleáris erőművek építésével A világ második leggyorsabban növekedő gazdasága jelentős energiahiánnyal küszködik. A probléma megoldásához az elkövetkezendő öt évben évi 12 000 – 15 000 MW erőmű-


28

kapacitást kell építeni. Ez a kapacitásmix szénerőművekből, vízerőművekből, nukleáris erőművekből és megújuló energiaforrások tevődik össze. Az Indiai Kongresszus eltökélt szándéka, hogy jelentősen növeli a nukleáris energia hányadot, amely most jelenleg mindössze 2,8%. Olaszország 2018-ban tervezi üzembe állítani első nukleáris erőművét A csernobili katasztrófát követően Olaszország leállított minden atomerőművet és minden vonatkozó fejlesztést. Ezt a tilalmat feloldották, és 2013-ban elkezdik építeni első atomerőművüket, jelentette be Claudio Scajola ipari miniszter egy Rómában tartott energetikai konferencián. A miniszter azt is hozzá tette, hogy terveik szerint az olasz villamosáram-igény 25%-át fogják atomerőművekkel biztosítani. A napokban kívánnak e témában egyezményeket aláírni Franciaországgal és Oroszországgal. Lengyelország energiareform gondolatával foglalkozik Belső egyeztetéseket követően a lengyel gazdasági miniszter „Lengyelországi Energiapolitika 2030-ig” címmel közzétette az energiareform legfontosabb prioritásait, nevezetesen: növekvő energiahatékonyság; javuló – elsősorban hazai bázisra épülő – ellátásbiztonság, diverzifikált importra építve, nukleáris energia fejlesztése; megújuló energiák növekvő aránya; energetika versenypiac létrehozása; fokozott környezetvédelem. A széntechnológiák sorában prioritást kap a gázfejlesztés, és a CO2-szűrés és -tárolás (CCS). Nukleáris energetika területén úgy tervezik, hogy 2025-re két új erőművet építenek, melyek 20 – 25%-át biztosítják majd a hazai villamosenergia-igényeknek. Megújuló energiák területén széles skálán kívánnak eleget tenni az EU elvárásainak. Biomassza kapacitásuk jelentős az erdőknek és a mezőgazdaságnak köszönhetően, geotermikus energiával is rendelkeznek, néhány vízerőművüket korszerűsítik, és tengerre telepítenek szélerőműfarmokat. Vattenfall 196 millió $-os szélerőműpark projektje A svéd állami tulajdonú energetikai csoport a Vattenfall, 196 millió $-t fektet be az észak-svédországi Asele-ben szélerőműpark fejlesztésébe. Ez lesz az eddigi legnagyobb szárazföldi szélerőműpark. 40 szélturbina segítségével, 240 GWh energiát kívánnak előállítani. A projekt még ez évben indul, és a jövő esztendőben már termelni fog. Az Egyesült Királyság áramtermelői rekord beruházással zárták az elmúlt időszakot Az Egyesült Királyságban (UK) több mint 3000 MW erőmű kapacitást helyeztek üzembe az elmúlt 12 hónapban. Ez a kapacitás 2000 óta az egy év alatt üzembe állított legnagyobb kapacitás. Ezzel lehetővé vált, hogy a drága üzemű, olajtüzelésű tartalék egységeket üzemen kívül helyezzék. Ez a kapacitás a teljes erőmű-kapacitásnak 4%-a. 2008-ban négy újabb szélerőműpark kezdte meg a termelést, egyenként 90-90 MW, illetve 50-50 MW kapacitással. Jelenleg építés alatt áll egy 340 MW-os szélerőműpark is. Thaiföld atomerőművet épít A Thaiföldi Villamos Művek (Electricity Generating Authority of Thailand; EGAT) a közelmúltba jelentette be nukleáris erőmű programját. A vonatkozó esettanulmány (Feasibility Study) a jövő év végére készül el. A jelenleg érvényben lévő 15 éves erőmű-fejlesztési program az első nukleáris erőmű üzembe állítását 2020-ra tervezi.


29

A 2010-re elkészülő esettanulmány 2000 MW-os erőműről beszél, annak reményében, hogy a beruházás megkapja a „zöld utat”. A tanulmány igen alapos, és széleskörűen vizsgálja a beruházás feltételeit, körülményeit. Foglalkozik a szabályozás kérdéseivel, az ipari és kereskedelmi vonatkozásokkal, a környezeti hatásokkal, a biztonsági technológiákkal, a humán erőforrás biztosításával, és végül de nem utolsósorban a közvéleménnyel és annak formálásával. Kijelölték a lehetséges helyszíneket, valamint elemzik azt, hogy nagynyomású, vagy forró vizes reaktort alkalmazzanak-e. A tanulmány kitér a megvalósítás költségeire is. Atomerőmű esetén a becsült költség 2000 USD/kW, amíg ez a költség gáz esetében 800 USD, és széntüzelés mellett 1600 USD. 1 kg uránból 300 000 kWh villamos energia állítható elő, amíg széntüzelés esetén három kWh/kg tüzelőanyag szükséges. Világbanki támogatás Vietnamnak villamosenergiatermelés növelésére Ez év június elején a Világbank bejelentette, hogy 202 millió USD kölcsönt folyósít Vietnamnak az átviteli hálózatba táplálható megújuló energia termelésének támogatására. A kölcsön nem titkolt célja olyan energiatermelés támogatása, amely az üvegházhatású gázok csökkentését segíti elő. A vietnami villamosenergia-igény évente 13%-kal növekszik, amíg a rendelkezésre álló kapacitások ennél lényegesen lassabban növekednek, az előrejelzések szerint. GDF SUEZ erőművet épít Hollandiában Electrabel - a francia erőműcsoport a GDF SUEZ belga leányvállalata – 1,2 milliárd euró befektetésével szén és biomassza tüzelésű erőművet épít Rotterdam közelében. A 800 MW-os erőmű – a hagyományos erőművekkel összevetve - 25%-kal kevesebb káros anyagot bocsát ki azokból a gázokból, amelyek a globális felmelegedésért felelősek. Az új erőmű 2013-ban kezd energiát termelni. A világ egyik legszennyezőbb erőműve CO2 tárolására tér át A kanadai Saskatchwanban lévő hatalmas széntüzelésű erőmű áttér az ún. CCS (Carbon Capture and Storage; szén-dioxid „elfogó” és tároló) technológiára. A füstgázból kinyert CO2-t egy olajmező pórusos kőzetébe nyomják bele. Ezzel kettős hatást érnek el, egyrészt elnyeletik a globális felmelegedést okozó szén-dioxidot az arra alkalmas kőzet pórusaiba, másrészt intenzifikálni tudják az olajtermelést. Az eddigi 18 000 hordó napi termelés helyett 28 000 hordót tudnak biztosítani. Az adott helyen 13 millió tonna CO2-t helyeztek el mindez ideig. Ez az első nagyüzemű CO2 geológiai tároló hely, CCS technológiai demonstráció. A vonatkozó – jelentős – költségeket a kanadai központi kormány biztosította. „Jelentős költség, de igen jó célra fordíttatott” – jegyezte meg a kormány szóvivője. Forrás: Internet

Dr. Bencze János titkárságvezető KHEM miniszteri titkárság [email protected]


Hírek az EU-ból

Az EU új szabályozásokat fogadott el a belső energia piac erősítésére Barroso bizottság elnök és Andris Piebalgs energiaügyi biztos üdvözölte az Európai Tanács 2009. június 25-én Brüsszelben hozott döntését, mellyel az Európai Parlament áprilisi jóváhagyó szavazása után az együttdöntési eljárás keretében elfogadták a belső energia piac új szabályozását. Az új jogszabályok célja, hogy erősítsék az Európai Unió belső energia piacát, védjék jobban a fogyasztókat és tegyék lehetővé számukra a lehetséges legalacsonyabb árú energia igénybevételét, ugyanakkor a piaci szereplő társaságok egyenlő feltételekkel vehessenek részt a versenyben. A jogszabály csomag a fenntartható fejlődést is támogatni kívánja az energiatakarékosság ösztönzésével. A tagállamoknak mostantól 18 hónapjuk van arra, hogy az új szabályozásokat átvegyék a saját jogrendszerükbe.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így vélekedett: „Ez a lépés nagyon jelentős a valóban integrált európai energiapiac kialakításához és lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jó választ tudjon adni az előttünk álló strukturális kihívásokra. Az új szabályok egyaránt kedvezőek a fogyasztók és az üzleti élet számára, hiszen mindegyiküknek versenyképes árakra és biztonságos energiaellátásra van szükségük. A belső piaci szabályok elfogadása azt is igazolja, hogy Európa képes betartani ígéreteit. „Mostmár a Tagállamokon múlik, hogy az új szabályozásokat -az üzleti világ és a fogyasztók közös hasznára- átültessék a gyakorlatba. A fogyasztók számára a nagyobb védelem és a kisebb lehetséges árak jelentenek előnyt, míg a társaságok számára a kedvezőbb versenypiaci részvételi lehetőségek hozhatnak hasznot Az új szabályozások nagy előrelépést jelentenek a klímaváltozás, a növekvő energia import függőség és a globális versenyképesség okozta feladatok kezelésében” mondta Andris Piebalgs energia ügyi biztos. Az új szabályozásokat elsősorban azért hozták létre, hogy megteremtődhessen az a szabályozói keret, amely valóban hatékonnyá tudja tenni a piacnyitást. A ma elfogadott szabályozások fő céljai a következők: – hatékonyabb szabályozói felügyelet kialakítása a valóban független és kompetens nemzeti szabályozó hatóságok révén. Egyes határokon átnyúló kérdéseket az EU Ügynökségként működő Energia szabályozó hatóságok együttműködése (EU Agency for the Cooperation of Energy Regulators, ACER) elnevezésű szervezet kezeljen a jövőben, – a határokon átnyúló együttműködés és beruházások növelése az új európai rendszerirányító szövetségek létrehozásával (European Network for Transmission System Operators, ENTSO). Az Unióban a hálózatüzemeltetőknek közös kereskedelmi és műszaki szabályrendszert valamint biztonsági szabványokat kell létrehozniuk, és össze kell hangolniuk az európai szinten szükséges beruházásokat, – a szolidaritás növelése. A nemzeti piacok egymáshoz köze-


30

lebb hozása lehetővé kell tegye, hogy energia ellátási zavarok esetén a Tagállamok jobban kisegíthessék egymást, – egyenlő működési feltételek megteremtése az energia termelés és az energia szállítás hatékony szétválasztásával. Ezzel kívánják elkerülni, hogy az olyan társaságok, melyek egyaránt érdekeltek az energia termelésében és annak szállításában, kihasználva privilegizált helyzetüket az átvitelben, akadályozzák más termelők hozzáférését az átviteli hálózathoz. A termelés szétválasztása az integrált társaságok átviteli tevékenységétől megszünteti az érdekütközéseket, támogatja a hálózati beruházásokat és megelőz bármilyen megkülönböztető viselkedést, – az átláthatóság növelése. A hálózatüzemeltetés és az ellátás piaci átláthatóságának javítása garantálni fogja az információkhoz való azonos hozzáférhetőséget, átláthatóbbá teszi az árképzést, növeli a piac iránti bizalmat és segít elkerülni a piaci manipulációkat, – a piacnyitási folyamat középpontjában az állampolgárok jogai legyenek, azzal együtt, hogy szigorú kötelezettségeket írnak elő a Tagállamok számára a hátrányos helyzetű energia fogyasztók védelme érdekében, – intelligens mérési rendszerek létrehozása, úgy hogy 2020ra a lakosság 80%-a vegyen részt ebben. Az okos mérők alkalmazása lehetővé fogja tenni, hogy a fogyasztók pontosan tájékozódjanak energiafogyasztásukról, elősegítve ezzel az energia hatékonyságot is. A csomag a következőket tartalmazza: – A nemzeti energia szabályozó hatóságok együttműködését lehetővé tévő EU ügynökség létrehozása (EU Agency for the Cooperation of National Energy Regulators) – Egy új Villamosenergia Direktíva, amely kiváltja a 2003/54/ EC Direktívát, – Egy új Gáz Direktíva, amely kiváltja a 2003/55/EC Direktívát, – Egy új Villamosenergia Szabályozás, amely kiváltja az (EC) No. 1228/2003 Szabályozást, – Egy új Gáz Szabályozás, amely kiváltja (EC) No.1775/2005 Szabályozást. A Direktívák és a Szabályozások 2009. augusztusában fognak az EU Hivatalos Lapjában megjelenni, és a megjelenéstől számított huszadik napon fognak hatályba lépni. A Villamosenergia és Gáz Direktívákat a hatálybalépéstől számítva 18 hónapon belül kell a nemzeti jogszabályokba átültetni, kivéve az átviteli hálózat leválasztását, amire 30 hónap áll rendelkezésre. Az új Ügynökségnek az erre vonatkozó Szabályozás hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül kell megalakulnia és megkezdenie működését. A Villamosenergia és Gáz Szabályozásokat a hatálybalépésüktől számított legfeljebb 18 hónapon belül alkalmazni kell, és legkésőbb addigra az egyes országok nemzeti Rendszerirányítóinak (TSO) el kell juttatniuk a gáz és villamosenergia TSO-k új európai szervezeteinek (külön a gáz és külön a villany esetére, ENTSO-E és ENTSO-G) alapító okiratait az Európai Bizottsághoz és az Ügynökséghez. Ez után legfeljebb nyolc hónap áll rendelkezésre, hogy a gáz és villamosenergia rendszerirányítók együttműködési szervezetei megalakuljanak. (megjegyzés: a villamosenergia ENTSO-E-t a TSO-k már a csomag elfogadása előtt önkéntes alapon megalakították, működik is, de a működési dokumentumait a határidőnek megfelelőenszükség esetén- módosítani kell az új szabályozásoknak megfelelően.) Forrás: EU Bizottság Sajtóközlemény

A szokásos időjárási körülmények között ezen a nyáron nem várhatók villamosenergia üzemzavarok A szokásos időjárási körülmények között ezen a nyáron nem várhatók villamosenergia üzemzavarok. Ez a fő következtetése annak a Villamosenergia-ellátás előrejelzési jelentésnek, melyet 2009. június 29-én mutatott be Brüsszelben az újonnan alapított Európai Villamosenergiaipari Rendszerirányítók Szövetsége (European Network of Transmission System Operators for Electricity; ENTSO-E). Andris Piebalgs energiaügyi biztos üdvözölte az európai rendszerirányító szövetség előrejelzését, amelyek célja a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása a polgárok és az ipar számára általában, de különös tekintettel az idei nyáron várható viszonyokra. „A növekvő kereslet az energia és különösen villamos energia iránt szükségessé teszi a folyamatos együttműködést az európai villamos társaságok és hálózatok között. Csak így lehetséges a folyamatos szolgáltatás biztosítása a polgárok és az ipar számára, valamint a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználása”, mondta Piebalgs biztos. Piebalgs energiaügyi biztos kérésének megfelelően, az ENTSO-E ma mutatta be az Európai Bizottság Határkeresztező Villamosenergia Forgalom Bizottságának a nyárra várható villamos energia helyzetről készített jelentését. Ez a Bizottság a tagállamok képviselőiből áll, és évente kétszer ül össze, hogy az információkat cseréljenek és felhívják a figyelmet az esetleges ellátási problémákra. A nyári előrejelzési jelentés egész Európára kiterjedően készült. Heti bontásban összegzi az egyes országok, illetve a régiók teljesítményegyensúlyát a várható termelési és csúcsfogyasztási adatok alapján. Az ENTSO-E elemzi és értékeli a

A hagyományos izzók átadják helyüket… A hagyományos izzók ütemezett kivonása az Európai Unión belül 2009. szeptember 1-jén megkezdődik. Ettől az intézkedéstől az energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkenését várják. A lakások „fénypontjainak” energiahatékony fényforrásokra cserélésével Európában évente 10 milliárd euró energiaköltség takarítható meg, illetve 25 millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás érhető el. Sajnos az átállás folyamatával kapcsolatban nagyon kevés információ jut el a végfelhasználókhoz, hogy pontosan mikortól és mire kell számítani a több éves átállási folyamat kapcsán. Annak érdekében, hogy az információk minél szélesebb körhöz eljussanak kerekasztal beszélgetésre hívta július 3-án a Philips Magyarország Kft. az újságírókat. A 2009. szeptember 1-én induló első ütemben a 950 lm-nél nagyobb fényáramot kibocsátó átlátszó burás hagyományos izzók (kb. 80W és a feletti), valamint az összes nem A energiaosztályú, nem átlátszó burás fényforrások Unión belüli gyártása és külső piacokról történő behozatala megszűnik. (A meglévő készleteket még értékesíthetik a kereskedők.) A fényforrásgyártók, így a Philips is számos alternatív megoldást fejlesztett ki a hagyományos izzók kiváltására. A választékban megtalálhatók az energiahatékony halogén fényforrások, csúcsminőségű energiatakarékos kompakt fénycsövek (CFLi) és LED alapú megoldások.


31

helyzetet, valamint bemutatja azokat az elővigyázatossági és koordinációs intézkedéseket, amelyekkel ezen a nyáron elkerülhetőek, vagy legalábbis mérsékelhetőek a lehetséges villamosenergia ellátási zavarok hatásai. Ilyen események elsősorban a különleges időjárási jelenségek miatt adódhatnak. A jelentés megállapítja, hogy a normál időjárási viszonyok esetén nem valószínű villamosenergia ellátási zavar. A jelentést az ENTSO-E, a villamosenergia-átviteli rendszerirányítók (TSO-k) új szövetsége adta ki. A 3. európai energiacsomagnak megfelelő szervezet az utóda az eddigi hat rendszerirányító szövetségnek, melyek átadják eddigi feladataikat, és 2009. június végével megszűnnek. Az európai rendszerirányítók már a harmadik energiacsomag rendelkezéseinek hatályba lépése előtt (amely csak 2011-től rendeli el ilyen szövetség működését) létrehozták ezt az új szövetséget, ezzel is hozzá akarván járulni a megbízható és hatékony pán-európai és a regionális piacok megteremtéséhez. A 2009 nyári villamosenergia előrejelzési jelentés az ENTSO-E első nyilvános dokumentuma. További információk, illetve a teljes jelentés, amely az elmúlt tél értékelését is tartalmazza letöltése: http://www.entsoe.eu/media/news/20090608135421/

Dr. Benkó Balázs főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]

Régebben az energiatakarékos fényforrások alkalmazását gyakran esztétikai okok akadályozták. Mára azonban a retrofit megoldások nem csak azt jelentik, hogy az új fényforrások alkalmazhatók a megszokott, régebbi lámpatestekben, de külső megjelenésben is illenek az igényesebb világítótestekbe. A fogyasztóknak többé nem kell kompromisszumot kötniük otthonuk hangulatának kialakításakor a stílus és a minőség tekintetében. A Philips úgy gondolja, hogy a világítástechnikai ipar az üzleti vállalkozások és az intézményi világítás fogyasztóinak partnere lehet azzal, hogy egyszerű, de hatékony fejlesztésekkel segíti őket költségeik és a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. Például egy átlagos hotelben egyszerű, energiahatékony világítástechnikai rendszerfejlesztéssel évente körülbelül 40 eurót lehet megtakarítani szobánként, amellyel a széndioxid-kibocsátás 42,5 tonnával csökkenthető. Ha figyelembe vesszük az eszközöket, és az olyan energiahatékony világítástechnikai technológiák mint a LED, a kompakt fénycső és a halogén sajátos tulajdonságait, akkor már lehetőség van arra, hogy a hagyományos fényforrások fényminőségével azonos szintű megvilágítást kapjunk kevesebb energia fogyasztásával. A fenti technológiák alkalmazásával elérhető legjobb energiahatékonyság megvalósítására a Philips a világítás helyes megtervezését és világítástechnikai szakemberek bevonását javasolja. Ez esetben már a belső tervezés kezdeti folyamatában tudnak optimális energiahatékony megoldásokat javasolni. Kovácsné Jáni Katalin


Átadták az Ifjúsági tudományos és innovációs díjakat A Millenáris Parkban a Csodák Palotájában adták át a „18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs tehetségkutató verseny” díjait Budapesten. A díjazottak eredményeit Sólyom László köztársasági elnök és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is méltatta. Az idén nagykorú lett az ifjúsági tehetségkutató verseny, Dr. Pálinkás József, dr. Szabó Gábor, dr.Sólyom ugyanis 18. alkalommal hirdetjük László és dr. Pakucs János ki a nyertes pályázatokat – mondta a díjátadást méltató bevezetőjében Pálinkás József. „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek” – idézte az MTA elnöke Ady Endre „A tűz csiholója” című verséből, hozzátéve, hogy a változtatni akarás, a megszokott dolgokból való kilépés bátorsága jellemzi a most díjazott ifjak munkáját is. Az elnök A díjátadás résztvevői hangsúlyozta a generációk közti összefogás fontosságát: a már döntési helyzetbe kerültek segítsék az önmagukért és a közösségért dolgozó fiatalokat. A bírálóbizottság 2009. május 19-én megtartott ülésén három első, három második, négy harmadik, illetve egy különdíjat ítélt oda. Öt pályázatot kiemelt dicséretben, 27 pályázatot peHunyadi Áron, dr. Szabó Gábor és dig dicséretben részesítettek. dr. Sólyom László Munkáját 17 pályázó mutathatta be kiállításon, a díjátadás után a Csodák Palotájában. A zsűri döntése értelmében a 2009. szeptember 11-16. között, Párizsban megrendezésre kerülő európai döntőben, az Európai Unió által szervezett „21. EU Contest for Young Scientists”, Fiatal Tudósok Versenyén a három, első helyezett pályázat képviselheti Magyarországot: Gyöngyösi Tamás, Kajtár Máté, Hunyadi Áron. Az első- és második helyezett fiatalok tanárait vagy konzulenseit is díjjal ismerték el a szervezők. A Siemens Zrt. 100 000 Ft-os, egyösszegű Junior Ösztöndíját a legfiatalabb díjazott, Erdélyi Soma, a soproni Széchenyi István Gimnázium 16 éves tanulója kapta meg. A Magyar Innovációs Szövetség 100 000 Ft-os különdíjában a legjobb határon túli pályázó, Kormányos Ákos részesült. Az elmúlt időszakban végzett kiemelkedően kreatív tudományos tevékenységéért a tavalyi egyik első díjas, Spohn Márton, aki ezeken kívül tavaly a stockholmi Nobel-díj átadáson képviselte az ifjú magyar tudósokat, most még a Magyar Innovációs Szövetség különdíj elismerésében is részesült a zsűri egyhangú véleménye alapján. A megmérettetésen egyénileg vagy kétfős csapatban pá-


32

lyázhattak húsz évnél nem idősebb diákok. Első helyezést ért el Gyöngyösi Tamás, a debreceni Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola tanulója, Blind Navigator elnevezésű készülékével. A fiatal által kifejlesztett készülék lehetővé teszi, hogy a vakok, illetve gyengén látók még önállóbban, akadály-mentesebben utazhassanak tömegközlekedési eszközökön. A kifejlesztett készüléket alaposan tesztelték. A Ifjúsági Innovációs díj termék több területen is alkalmazható, valamint tovább fejleszthető. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal ajánlotta fel. Első díjat vehetett át Kajtár Máté is, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) hallgatója is, aki földalatti, veszélyes folyadékot tároló tartályok nagy pontosságú hibahely-meghatározásával pályázott. Világszerte milliárdos környezeti- és anyagi károkat okoznak a szivárgó földalatti tartályok. Talajoldali lyukadás esetén rendkívül költséges és időigényes a hiba megtalálása és javítása. A díjat a Puskás Tivadar Közalapítvány ajánlotta fel. A szintén elsődíjas Hunyadi Áron – aki ugyancsak a BMGE hallgatója – munkájának tárgya egy újfajta mechanikus karés zsebóra szerkezet, amely a gravitáció káros hatásait képes egy másodperc töredéke alatt kompenzálni. A szerkezet látványos, az eddigi megoldásoknál lényegesen egyszerűbb, jobban működik, gyártása pedig költséghatékonyabb. Ő képviseli majd az idei stockholmi Nobel-díj átadáson az ifjú magyar tudósokat. A díjat a Magyar Telecom Nyrt. ajánlotta fel. Sólyom László – aki az I. díjakat adta át – emlékeztetett arra, hogy a társadalom nem egynemű. Ha a trend éppen lefelé menő, akkor is akadnak mindig szigetek – mondta a köztársasági elnök – kiemelve, hogy ilyen szigetek az iskolai műhelyek is, ahol ezek az eredmények születtek, és ahol a szaktudás uralkodik. Az ifjú tehetségeknek azt tanácsolta az államfő: igyekezzenek teljes emberré, műszaki zsenijük mellett más területen is műveltekké válni. Kiss Árpád ny. főtanácsos Képek a szerző felvételei

Újabb sportsiker a BMF-en Gaál Pál, a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának másodéves hallgatója rendre dobogóra áll az országos gokartbajnokságokon. Idén minden alkalommal sikerült az első három közé bekerülnie. A két kecskeméti Versenyen 3. helyezést ért el, legutóbb a Pannónia-Ringen pedig a 2. helyet sikerült megszereznie. T.É.

nekrológ Nekrológ Nekrológ

Nekrológ

Somogyi Istvánra emlékezünk Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Somogyi István, az OVIT ZRt. volt vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 2009. június 15-én, hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Somogyi István 1946. november 20-án Monoron született. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kitüntetéssel szerzett okleveles gépészmérnöki diplomát, melyet követően az OVITnál főművezetőként dolgozó édesapja útját járva 1970. október 1-jén lépett be az OVIT-hoz. Az Üzemviteli Főosztályon önálló mérnökként kezdett dolgozni, majd 1971-től 1979ig művezetőként tevékenykedett az Alállomás Szerelési és Fenntartási Osztályon. Irányítási készsége és képessége alapján hamar a vállalat középvezetői közé emelkedett, és 1979. december 10-én megbízást kapott a Szállítási és Gépjármű Osztály vezetésére. E minőségében újjászervezte az OVIT nehézszállítási tevékenységét és eszközstruktúráját, alkalmassá téve a külső piaci vállalkozásoknak való megfelelésre is. 1985. augusztus 1-jétől 1993. október 1-jéig a Távvezeték Szerelési Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. Pályájának ebben a szakaszában fokozatosan az ő irányítása alá került a távvezeték üzletág mellett a speciális nehézszállítás, a nagyfeszültségű transzformátorállomás-létesítés, és az acélszerkezet-gyártás is. 1993. október 1-jén az időközben részvénytársasággá alakult OVIT újonnan létrehozott Létesítési Igazgatóságának vezetésére kapott megbízást. 2006 áprilisában választották meg az OVIT ZRt. vezérigazgatójává, mintegy megkoronázva a cégért végzett áldozatos tevékenységét, szakmai és vezetői hozzáértését. 2008. április 15-ig irányította vezérigazgatóként az OVIT-ot. Ezt követően vezérigazgatói tanácsadóként támogatta az új vezérigazgató munkáját. Egész pályafutását a nagy léptékű átalakítások lehetetlent nem ismerő kezdeményezése, irányítása jellemezte. Munkáját hatalmas erőbedobással, akadályt nem ismerve végezte. A rendszerváltáshoz közeledvén, majd azt követően is tevékenysége fókuszát egyre inkább az OVIT működésének a változó piaci körülményekhez való igazítása jelentette. A Távvezeték Szerelési Főosztály vezetőjeként 1985-től ennek szellemében kezdte meg a szakterület átszervezését, az egyre inkább piacosodó környezet kihívásainak való megfeleltetését. Az általa irányított területek egyre inkább stratégiai üzletágakká fejlődtek, miközben irányítása mellett egységes szellemiségű, piacorientált, a vevői kör felé nyitott egységekké váltak. Ennek és benne Somogyi István munkájának is köszönhető, hogy a villamosenergia-ipar átszervezése, az OVIT részvénytársasággá alakítása a 90-es évek elején zökkenők nélkül történhetett meg.


33

Létesítési igazgatóként változatlan létszám mellett több mint tízszeresére növelte az OVIT létesítési üzletág árbevételét. Ugyanakkor az OVIT megőrizte a magyarországi átviteli hálózat – nemzetközi összehasonlításban is kiváló – üzembiztonságát. Létesítési igazgatói tevékenységének időszakában Gödön exporttermelésre is alkalmas, korszerű, automatizált acélszerkezeti és korrózióvédelmi üzem jött létre, amely napjainkban évente több ezer tonna acélszerkezetet gyárt az európai piacra. Ennek az időszaknak a végére esett az a jelentős átalakulás, amikor a tulajdonos döntése alapján 2006. január 1-jével az Üzemviteli Igazgatóság közel 500 fős állománya a MAVIR ZRt.-hez került. Az OVIT-ot azonban ez a változás sem rázta meg, üzemeltetési tevékenységét nyertes pályázat útján a MOL DUFI-n belül folytatta, ezzel az üzemvitel kieső árbevételét pótolni tudta. A mindvégig nehéz, folyton változó gazdasági, politikai viszonyok közepette Somogyi István vezérigazgató úr stabil, folyamatosan gyarapodó, erősödő céget adhatott át utódjának. Innovatív egyéniségére jellemzően számos, nagy jelentőségű műszaki fejlesztés kezdeményezője és részese, gyakorlati alkalmazásának ösztönzője volt. Ezek közül néhány példa: – a nagyfeszültségű távvezetékek nyomvonalán telepített optikai hálózatok létesítésének technológiája, – ideiglenes távvezetékoszlop-család kifejlesztése és gyártása, – MIR-KIR-MEBIR rendszerek bevezetése és működtetése, – 0,4 kV-os egyen- és váltakozóáramú segédüzemi berendezések sorozatgyártása, – különféle környezetkímélő technológiák alkalmazása létesítésnél, felújításnál és karbantartásnál. Szakmai tevékenységének elismerését a pályafutása alatt neki ítélt számos kitüntetés minősíti: – Kiváló dolgozó több alkalommal, – Nehézipar Kiváló Dolgozója (1983), – Magyar Villamosenergia-ipar Megújításáért Emlékérem (1994), – Zeusz Díj (1995), – MVM Emlékérem (1999), – Gábor Dénes-díj (2004). Több évtizedes megfeszített munka után nyugdíjas éveit családi körben szerette volna eltölteni. Sok-sok programot tervezett feleségével, gyermekeivel, unokáival. Ezek megvalósítására, sajnos, már nem volt lehetősége… Somogyi Istvánra az OVIT meghatározó vezetőjeként, a magyarországi villamosenergia-ipar meghatározó alakjaként emlékezünk. Emlékét megőrizzük! OVIT Zrt.

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Sikeres megújító audit 2009. május 28-án sikeresen lezajlott egyesületünknél minőségirányítási rendszerünk megújító auditja, amely újabb három évre (2012. május 27-ig) tanúsítja, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület működési folyamatai megfelelnek az új, MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer követelményeinek. Minőségirányítási rendszerünk tanúsítását a TÜV NORD Magyarország Szolgáltató Kft. végezte, mint a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált minőségirányítási rendszer tanúsító szervezet. A MEE egyesületi adminisztráció, rendezvényszervezés, kiadói tevékenység, szakértői tevékenység és oktatás területén működtet minőségirányítási rendszert. Az ISO 9001 szabvány olyan követelményeket fogalmaz meg, melyek alkalmazásával és teljesítésével a szervezet mű-

A paksiak franciaországi tanulmányútja A MEE Paksi Szervezete talán legszebb, legemlékezetesebb és egyben leghosszabb tanulmányi kirándulását tudhatja maga mögött. Megvalósult a sok-sok éven át dédelgetett álom, szívós szervezőmunkával sikerült megteremteni minden feltételét egy Franciaországot átszelő tanulmányútnak.

Üzemlátogatás Grenobleban A legnehezebben a kirándulás szakmai része állt össze. A francia villamos berendezés gyártók mellett célunk volt meglátogatni egy atomerőművet is. A paksi MEE tagok többsége az atomerőműben dolgozik, vagy valamilyen módon szorosan kötődik hozzá, így talán érthető, miért választottuk ezt az úti célt. Látogattunk már cseh, szlovák, szlovén, német és svájci atomerőműveket, de francia földön lévőben csak néhány szakemberünk járt. A felerősödött terrorfenyegetettség a nyugati féltekén jelentősen korlátozta az erőművek látogathatóságát, különösen nagyobb létszámú csoportok esetén, ezért nagyon megörültünk, amikor az


34

ködési hatékonysága nő. Az ISO 9001 szabvány szerint tanúsított minőségirányítási rendszer működtetésével igazolhatjuk partnereink felé, hogy a MEE olyan szervezet, amely tevékenységét szabályozott, ellenőrzött körülmények között végzi, olyan magatartást tanúsít tevékenységének végzése során, amely vevői, partnerei mindenkori megelégedettségét tartja szem előtt. A tanúsítvány rangot is ad. A minőségirányítási rendszer kiépítése, bevezetése, működtetése és átvilágítása Güntner Attila irodavezető és során az eddig nem Tóth Péter vezető auditor észlelt esetleges hiányosságok feltárhatóvá és javíthatóvá válnak. Büszkén mondhatjuk, hogy az átvilágítás során kevesebb javítandó területet tártunk föl, mint amennyit pozitívumként emelt ki az auditor. Güntner Attila Irodavezető EDF magyarországi vállalatának segítségével visszajelezték szervezetünk fogadását, az EDF Nogent városa mellett épült atomerőművéből. Április 17-én negyven tagunk két kiváló pilótával, a Paksi Atomerőmű buszán indult a közel négyezer kilométeresre tervezett útra. Első úti célunk a Schneider Electric grenoble-i villamos berendezés gyára volt. Magyarországról dél felé vettük utunkat és Torinó érintésével másnap érkeztünk Grenoble-ba. A Schneider csoport gyára (korábbi nevén Merlin-Gerin) középfeszültségű tokozott elosztó berendezéseket szerel össze. A rugalmas gyártósorokon a Schneider csoport SF6 ívoltású megszakítóinak (SF és LF sorozat) felhasználásával és más előre kialakított modulokból a vevő igényei szerint készülnek az MC SET típusú középfeszültségű berendezések. A gyár szakemberei részletekbe menő üzemlátogatáson mutatták be a termelési folyamatot és minden kérdésünkre részletesen válaszoltak. A gyárlátogatás után még jutott idő egy rövid sétára Lyon városában, a vacsorát ki-ki kedve szerint fogyaszthatta el az óváros valamelyik hangulatos éttermében. Utunkat Párizs felé vettük a Loire folyó festői környezetének érintésével. Megálltunk Gien városánál és megtekintettük a fölé magasodó vadászkastélyt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a tájra és a folyón átvezető középkori hídra. Késő délután érkeztünk Párizsba, szállásunk a Bercy negyedben volt. Párizsra és Versailles-ra mindössze két nap jutott. Kora reggeltől késő estig kisebb csoportokban jártuk a várost, igyekeztünk felkeresni a legtöbb nevezetességet, és nem maradhatott ki egy rövid hajóút sem a Szajnán. A sűrű metróhálózatnak köszönhetően szinte egész Párizst sikerült bejárni. A két nap olyan rövid volt, hogy közülünk sokan elhatározták, még visszatérnek ide, időt hagyva a műemlékeknek. A francia fővárost keleti irányban elhagyva, Nogent városához utaztunk, ahol az EDF egyik 2x 1360 MW kapacitású nyomottvizes atomerőműve működik, melynek két óriási hűtőtornya már messziről feltűnt (160 m magasak). A látogatóközpontban előadást hallottunk a francia villamosenergia-iparról és a tervezett fejlesztésekről. Az erőmű karban-

Látogatás a Nogent-i atomerőműben tartási igazgatója válaszolt kérdéseinkre. A Nogent atomerőműblokkjai a 80-as évek második felében léptek üzembe. Az 1360 MW-os turbógépcsoport méreteivel lenyűgözte társaságunkat. Franciaországban a villamos energia 87%-át atomerőművekben állítják elő, ezért a blokkokat terheléskövető üzemmódra tervezték. Az erőmű felépítése egyszerű, az állandó személyzet létszáma alig haladja meg a 900 főt. Lehetőséget biztosítottak számunkra a szimulátor központ megtekintésére „testközelből”, ahol az erőmű vezénylőter-

Élménybeszámoló az 59. VOTT-ról 2009. július 3-5. között került megrendezésre az 59. Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozó(VOTT). A rendezvénynek a Dunakanyar szívének is nevezett Vác város adott otthont, az összejövetel idei házigazdája a MAVIR ZRt. volt. A majdnem hat évtizede megrendezésre kerülő esemény iránti érdeklődés változatlanul hatalmas volt, 445 versenyző 21 iparági cég képviseletében vett részt a találkozón. A városismereti versenyben 71, a terepversenyen 68 csapat vetélkedett egymással. A nagy létszám elhelyezése csak a város különböző pontján lévő négy kollégiumban volt lehetséges. Külön szervezést igényelt a versenyzők és résztvevők szállítása a versenyek helyszínei, a szállások, valamint a programoknak otthont adó Sportcsarnok között. A szervezők már tavaly ősszel megkezdték az előmunkálatokat, melyben nagy segítséget kaptunk a váci önkormányzat dolgozóitól. Vác polgármestere, dr. Bóth János vállalta a verseny fővédnökségét. Pénteken került megrendezésre a veterán- és tájfutó verseny, szombaton pedig a városismereti és terepverseny. A különböző versenyeken elért eredményeket a MAVIR SE honlapján lehet megtekinteni. Pénteken, a versenyeket követően fakultatív kirándulást szerveztünk a gödi transzformátor állomáshoz. Kora este a városi Sportcsarnokban kezdődött az ünnepélyes megnyitó, ahol Oroszki Lajos, a MAVIR SE elnöke és dr. Bóth János polgármester üdvözölte a résztvevőket. A szívélyes üdvözlés után kezdődtek a műsorok, láthattuk a mazsorett csoportot, a No Comment Hip-hop Tánciskola képviselőit és hallgathattuk a MAKÁM Music zenekart. Másnap, azaz szombaton hajnalban kezdődtek a terepi versenyek, kora reggel pedig a városismereti verseny. Ezt követően


35

mének 1:1 leképezését láthattuk, sőt ki is próbálhattuk az irányítást. A látogatóközpont a nem szakember érdeklődő számára is átfogó képet nyújt az erőmű működéséről, az üzemanyagciklusról és a radioaktív hulladékok kezeléséről. A körültekintően megszervezett erőmű-látogatás után vendéglátóink jóvoltából újfajta íz- és színvilággal terített asztal várta csoportunkat. Utunkat Reims felé folytattuk, ahol felkerestük a Pommery pezsgőgyárat. Másnap Reimsből Strasbourg érintésével érkeztünk német földre, ahol az érdeklődők Sinsheim híres közlekedési múzeumát tekinthették meg. Az utolsó nap is tartogatott egy meglepetést számunkra, amikor Passauban egy hagyományőrző felvonulásba cseppentünk. Nem bántuk meg a közel háromórás kényszerű várakozást, rengeteg fényképet készítettünk a színes népviseletbe öltözött felvonulókról. A csoport szerencsésen, élményekkel gazdagodva és rengeteg fényképpel tért haza. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a szép kirándulást: a Paksi Atomerőmű menedzsmentjének és az EDF Hungária segítőkész munkatársainak. Kovács András elnök Paksi MEE Szervezet

hajókirándulást szerveztünk a Dunán, Vác-Visegrád-Vác útvonalon, melyet szerencsére az árvíz nem mosott el. Este a Sportcsarnokban Hatvani György, a MAVIR ZRt. elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd kezdetét vette a svédasztalos vacsorával egybekötött gálaműsor, ahol Nemcsák Károly színművész konferált. Hallgathattuk Edit Piaf sanzonjait Varga Klára és Rusz Milán Városismereti verseny előadásában, majd Makray Pál zenés műsorát. Láthattuk továbbá a Füzes Táncegyüttest és nem utolsósorban Agra hastáncosnőt és tanítványait. Őket Kovács András Péter humorista és Hevesi Tamás énekes követte. Akiknek még ekkor is maradt erejük a hajnali ébredés után, azoknak a Hanti Band húzta a talpalávalót egészen hajnalig.

Terepverseny

Legvégül Albert Zoltán fontos bejelentést tett: jövőre az E.on lesz a házigazdája a 60. Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Találkozónak, aminek Székesfehérvár, Fejér megye székhelye ad majd otthont. Az eredményhirdetés után Színészválogatott – VOTT válogatott labdarúgó mérkőzés került megrendezésre, amelyen a színészeknek sikerült több gólt rúgni a „mi” válogatottunk hálójába. Mindenki nagyon élvezte a barátságos mérkőzést.

Díjkiosztó ünnepség Vasárnap reggel újra a Sportcsarnokban gyűltünk össze, ahol Tari Gábor, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója – aki a verseny egész ideje alatt jelen volt a rendezvényen - adta át a „jól megérdemelt” díjakat, okleveleket, érméket, kupákat. A több évtizede tartó versenynek köszönhetően a városismereti verseny vándordíján már nem volt hely az új nyerteseknek, ezért a MAVIR ZRt. új dísztárgyat ajánlott fel. A régit, mint az eddig legeredményesebb társaság, a DÉMÁSZ sportolói vehették át. Bacsó Nándor, mindannyiunk Nándi bácsija elsőként kapta meg az Iparági Sportbizottság különdíját, az elmúlt harminc év aktív VOTT-részvételéért.

Rendezők Délutánra olyan „hol méz, hol áfonya” érzés lett úrrá rajtunk. Örültünk, hogy sikeres rendezvény van a hátunk mögött, másrészt furcsa volt az a tudat, hogy hétfőtől nem a VOTT szervezése fogja uralni napjainkat. Felbán Edina MAVIR SE ügyvezető elnök-helyettes

Nemzetközi ifjúsági energetikai konferencia Budapesten Kiemelt fontossággal bír nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is, hogy a jövő mérnökgenerációja az energetika minden terén kellő felkészültséggel rendelkezzen az előttünk álló kihívások megoldására. Azonban ahhoz, hogy mindez teljesüljön, szükség van olyan színvonalas és átfogó fórumok megvalósulására, melyek teret engednek a fiatal és feltörekvő tehetségek érvényesülésének, kapcsolatok építésének.

Ezen célokat felismerve, 2007-ben hagyományteremtő céllal szervezte meg az Energetikai Szakkollégium (ESZK) az „International Youth Conference on Energetics 2007” angol nyelvű nemzetközi ifjúsági konferenciát, melyet olyan nagy nemzetközi szakmai szervezetek támogattak, mint például az AEE (Association of Energy Engineers), a CIGRE (International Council on Large Electric Systems), az ENEN (European Nuclear Education Network) és az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers). Hasonló jellegű konferenciát – célzottan fiatal kutatók, egyetemi és PhD hallgatók számára – korábban nem rendeztek hazánkban. A „2nd International Youth Conference on Energetics 2009” (IYCE 2009) konferencia az első szervezéshez hasonlóan az érdeklődő fiatal szakemberek számára nyújtott


36

A konferencia fővédnökei a megnyitón lehetőséget munkájuk nemzetközi szintű ismertetéséhez. Alkalmat teremtett továbbá személyes kapcsolatok létesítésére, az előadók és a rendezvényen megjelenő, az ipart és az egyetemeket képviselő neves szaktekintélyek között. A konferencia fő célkitűzése az energetika fontosságának és innovatív jövőjének tudatosítása, biztosítása, a jövő generációjának megszólításán keresztül. A 2007-es konferencián a világ több mint 30 országából érkező résztvevők 132 szakmai cikket publikáltak. 2009-ben hasonlóan nagy érdeklődés mutatkozott az esemény iránt, azonban a gazdasági problémák nem kerülték el a konferenciát sem. Így idén a 2009. június 4-6. között, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajló rendezvény kisebb létszámmal, de továbbra is magas színvonalon zajlott. A 23 országból érkezett 129 résztvevővel és a 63 szakmai előadással lezajlott konferenciát olyan személyek fémjelezték, mint például Péceli Gábor, a BME rektora, Stépán Gábor, a BME Gépészmérnöki Karának, Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Joseph Safieh, valamint az európai nukleáris oktatást felkaroló szervezet, az ENEN, továbbá Jozef Modelski, az IEEE R8 elnöke, illetve Larry Good,

a nemzetközi energetikai menedzsmenttel foglalkozó AEE szervezet képviselője. Az ünnepélyes megnyitó beszédeket követően a szakmai programokat elindító három órás plenáris ülés már az első percektől kezdve magával ragadta az érdeklődőket. Előadást tartott Rami T Al-Mushcab, a Saudi Aramco mérnöke „Technological Challenges A konferenciavacsora a Budavári Labirintusban Rami T Al-Mushcab, Vice Chair Facing the Oil & Gas Inof IEEE R8 Technical Activities megalapítása, ami a tervek szerint szoros dustry” címmel, Alács Lajos, együttműködésben az ESZK-al hasonlóan aki ismertette a MOL tevésikeres lesz, mint a már több nemzetközi kenységét, Chris Dinsdale díjat is kiérdemlő „AEE Hungarian Student a KPMG képviseletében, Chapter” tagozat. illetve a már említett Larry A konferencia sikerességének egyik záGood és Joseph Safieh is. loga a nagy odaadással megszervezett programokban keA világ minden tájáról resendő, amelyek közvetlen kapcsolatteremtést és fiatalos (például Dél-Afrikából és hangulatot biztosítottak. E program keretében vendégeink Dél-Koreából) érkezett ifjú megcsodálhatták hazánk és Budapest szépségeit. Nem véelőadók tizenhárom szekletlen, hogy a rendezvény alatt és után kapott pozitív viscióban mérettették meg szajelzések, a szakkollégiumunk nemzetközi kapcsolatainak magukat, nyolcan pedig további bővítése, valamint az arcokon látott lelkesedés arra poszter szekció keretében sarkall bennünket, hogy a hagyományokat folytatva, 2011ismertethették tudomáben is sor kerüljön e rendezvény harmadik alkalommal törnyos munkásságukat. A ténő lebonyolítására - immáron külföldön - de továbbra is az konferencia nemzetközi Larry Good, International Member értékek megőrzése és a fejlődés jegyében. téren is elismert, azt az is Development Director of AEE jelzi, hogy Magyarország Végső soron nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a adott otthont a 2007-es rendezéshez hasonlóan az IYCE konferencia nem valósulhatott volna meg támogatóink, a már 2009-nek, egyben az ENEN, immáron harmadik PhD hallgaemlített szakmai szervezetek, kiemelten az IEEE Region 8 és a tó szimpóziumának is, ahonnan belga, dél-afrikai és svájci legnagyobb honi szereplők, mint a Mol Nyrt., a Paksi Atomnemzetiségű díjazottak kerültek ki, többek között az ún. goerőmű Zrt., a MAVIR Zrt., az E.ON Hungária Zrt., a KPMG Talyó halom típusú atomreaktor hőtechnikai modellezésében nácsadó Kft., az ABB Kft. és természetesen a Budapesti Műszaelért eredményeket jutalmazva. Az ENEN szekciókon kívül ki és Gazdaságtudományi Egyetem támogatása nélkül. további három kategóriában került sor díjazásra, így például a németországi Thorsten Fiedler, „Technology and Planning of Köszönjük segítségüket, és köszönettel tartozunk mindazon okStorages in SmartGrids” című, a „Distributed Generation” szektatóknak és szakembereknek, akik hozzájárultak a konferencia cióban szereplő cikke és előadása érdemelte ki a legjobb sikerességéhez. 2011-ben újra találkozunk! előadónak járó díjat, de ugyanúgy igényes munkákat ismerhettek meg az érdeklődők például a „Power Plants, Fusion Power Research”, avagy az „Insulation Technology and Diagnostocs, Electrostatic Precipitators, Lightning Protection” szekciókban is. A három nap alatt elhangzott prezentációk és a hivatalos kiadványban megjelent tanulmányok között több olyan színvonalas előadás is elhangzott hallgatóktól, akik számára ez volt az első nemzetközi konferencia. A közönség magas színvonalú munkát ismerhetett meg, melynek tagjai lehettek - térítésmentesen - a BME hallgatói is, elérve ezzel az elsődlegesen kitűzött célokat. Az Energetikai Szakkollégium tagjait büszkeség töltötte el, hogy nemcsak a A konferencia résztvevői konferencia és egy informális kerekasztal beszélgetésen keresztül, hanem a nagyköHegedűs Zoltán alelnök zönség előtt is ismertté vált, az “IEEE Budapest University of Energetikai Szakkollégium Egyesület Technology & Economics Joint Student Branch Chapter of the Industry Applications and the Power & Energy Societies” tagozat


37

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Délvidéki élmények A Vajdaságon át az Al-Dunáig A MEE Székesfehérvári Szervezetének idei hagyományos külföldi szakmai tanulmányútjára május végén került sor. Ebben az évben Észak-Szerbiában barangoltunk. A harminchat főt számláló csoport reggel 4 órakor vágott neki az első napi, közel 700 km-es útszakasznak. Hercegszántónál léptük át a magyar-szerb határt. A Vajdaságban utunk első állomása a történelmi Bács-Bodrog vármegye székhelye, Zombor volt, ahol az egykori Megyeház dísztermében Eisenhut Ferenc művét, „A zentai csata” c. festményt csodáltuk meg. Ezt követően várséták következtek. Megtekintettük a bácsi vár maradványait, valamint a Duna jobb partján Szendrő és Galambóc várát. A vadregényes Vaskapu-szoroson keresztül jutottunk el a Karataš helységben, lévő szálláshelyünkre. Másnap ellátogattunk a hatalmas Vaskapu 1 Vízerőmű Szerbiához tartozó részéhez. Hat Kaplan-turbina által hajtott, egyenként 190 MWA teljesítményű generátor termeli az áramot. Az erőműhöz hét vízáteresztő mező és egy hajóáteresztő csatorna is tartozik. A közös objektum teljesen szimmetrikus, Vaskapu 1 Vízerőmű minden egységéből egyformán részesül Szerbia és Románia is. Az évente előállított villamosenergiamennyiség tekintetében ez a vízerőmű Európában a harmadik, a világon pedig az ötödik helyen áll. Az erőmű gátja egyben határátjáró is a két ország között. A szakmai program után változatosságVízerőmű - Gépterem ból átkeltünk a folyón és a román oldalon szintén a Duna menti úton folytattuk utunkat. Naidăşnál átjutottunk a román-szerb határon – ismét a Vajdaság területére léptünk. Temesőrön Damjanich János honvédtábornok, aradi vértanú szülőfaluján keresztül érkeztünk meg Versecre Szálláshelyünk elfoglalása után bejártuk a város nevezetességeit. Harmadik nap Belgrádba az ország fővárosába érkeztünk. A Kalemegdan park fölé magasodó várban felkerestük a nándorfehérvári csata és Hunyadi János emlékét őrző emlékkövet. Rövid buszos városnézés után Zimonyon (keresztül értük el a Szerémségben elterülő Tarcal-hegyet Ott megtekintettük a pravoszláv Krušedol kolostort. Ezután két emléktemplomot és a Duna Gibraltárjának is nevezett terjedelmes péterváradi erődöt látogattuk meg. Miután átkeltünk a Dunán, megérkeztünk újvidéki szálláshelyünkre, ahol két éjszakát töltöttünk.


38

Vaskapu-szoros

Óbecse - Zsiliprendszer Negyedik nap elutaztunk Nagybecskerekre és megnéztük a Bega-parti város nevezetességeit. A város közelében fekvő Elemér helységben megkerestük a katolikus templomot, amelyben Kiss Ernő honvédtábornok hamvai nyugszanak. Következő állomásunk Óbecse volt. Városnéző sétánk során megtaláltuk a Than fivérek (Mór és Károly) szülőházát a nevüket viselő utcában. A város szélén, a Ferenc-csatornán, ott, ahol az beletorkollik a Tiszába, megcsodáltuk az Eiffel-iroda tervei alapján 1899-ben megépült zsiliprendszert. Ezután Óbecse határában meglátogattuk a mesébe illő Dundjerski kastélyt. Innen visszatértünk Újvidékre. Az e napi programot a székvárosban tett városnézéssel zártuk. Hazaindulásunk napjának első állomása Zenta volt, ahol megnéztük a zentai csata emlékművét. A Tisza-parti várost elhagyva Bácskossuthfalva helységben rövid Szabadka - a kivilágított Városháza időt töltöttünk a

Kossuth-emlékparkban, melyet a Vajdaságban lévő mindössze két Kossuth-szobor egyike ékesít. Innen folytattuk utunkat Palicsfürdőre (Palić), ahol kellemes sétát tettünk a tóparti sétányon. Öt napos körutazásunkat Szabadka nevezetességeinek megtekintésével fejeztük be. Belvárosi sétánk során a magyar szecesszió újabb gyöngyszemeivel találkoztunk, melyek közül külön említést érdemel Szabadka jelképe, a város központját díszítő két nagyméretű Zsolnay-szökőkút

A MEE Technikatörténeti Bizottsága (TTB) Szegeden járt A TTB 31 fős csoportja 2009. június 9-én a DÉMÁSZ Zrt. és a MEE Szegedi Szervezet segítségének köszönhetően élményekben gazdag látogatást tett a szervezet tagjainak munkájával is fenntartott DÉMÁSZ Elektrotechnikai Múzeumban és a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. Hálózatüzemeltetési Osztályán (DÉMÁSZ KDSZ). A TTB kezdeményezése után az utat Dervarics Attila úr, MEE elnök közvetítése segítette elő, és a DÉMÁSZ Zrt. részéről Hiezl József vezérigazgató-helyettes úr jelentős mértékben támogatta azt. A szegedi „Nagyállomáson” a DÉMÁSZ által biztosított autóbusznál Plavecz Ildikó PR munkatárs várta társaságunkat, kíséretében az Elektrotechnikai Múzeumba mentünk először. Ott Dobi László, a MEE Szegedi Szervezetének elnöke üdvözölte a csoportot. Ezután Budai József úr, a múzeum egyik létrehozója és a mai napig szakértő „idegenvezetője” kísért bennünket. Különösen a kapcsolókészülékek történetéről hallottunk sok érdekeset Tőle, de az áramszolgáltatás egészére, annak dél-magyarországi kialakulására vonatkozóan is mesélt a bizottság tagjainak a valóban gazdag és szépen fenntartott múzeumi kiállítás bemutatása keretében.

Látogatás az ALSTHOM Hungária Zrt.-nél Az ALSTOM Hungária Zrt.-t látogatta meg május 28-án a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály, valamint a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetének 14 fős küldöttsége a Váci úti telephelyen. Kalauzunk Bakos Imre munkavédelmi vezető volt. A cég honlapja szerint „az ALSTOM világelső az energetikai gépgyártás, a vasúti járműgyártás és a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés területén. Az ALSTOM Hungária Zrt. – saját know-how-jára és multinacionális hátterére alapozva – a hazai erőműszerviz-piac teljes körű, kiemelkedő szolgáltatója. Termékstruktúrája felöleli az erőművek rehabilitációját, az erőművi berendezések retrofitját, a karbantartást és javítást, továbbá új berendezések és komponensek gyártását”. A magyarországi megrendelőkön kívül fontos partnereik Németországban, Franciaországban, Ausztriában, stb. működnek. A közel 60 főt foglalkoztató cég műszaki munkatársainak egy része korábban a GANZ Villamossági Műveknél (és jogelődeinél) dolgozott, akik magukkal hozták azt a szakmai tapasztalatot, amit a „nagy” villamos gépek javítási, felújítási munkáiban itt jól hasznosíthatnak. Látogatásunkat a Paksi Atomerőmű részére készülő generátor-forgórész felújítási műveleteinek és a Mátrai Erőmű egyik generátorának hibrid hőcserélővel történő felszerelésének megtekintésével kezdtük. Ez utóbbi 15-20%-os teljesítménynövekedést eredményez.


39

között elhelyezkedő impozáns Városháza. Pazar főbejárati lépcsőháza és szemet gyönyörködtető díszterme lenyűgözött mindenkit. Szabadkáról a közeli Kelebija – Tompa határátkelőhelyen keresztül érkeztünk vissza Székesfehérvárra az élményekben bővelkedő és emlékezetes körútról. Szöveg: Takács Antal, idegenvezető / MEE tag Képek: Takács Antal és www.djerdap.co.rs Ezután az autóbusz Újszegedre, a régi nevén a KDSZ-hez szállított minket. Ott Szabó Zoltán osztályvezető úr szervezte meg a látogatást. Megbízottja mutatta meg magában a vezénylő teremben a valóban nagymértékben automatizált üzemirányító és adatnyilvántartó rendszert. Elmondta, hogy a teljesen centralizált irányítású, nagy -, közép-, és kisfeszültségű elemeket tartalmazó DÉMÁSZ hálózatban már nincsenek állandó alállomási kezelők, azaz elektrikusok. A távkezelés több száz, hajdanában árbóckapcsolónak nevezett kapcsolóra is kiterjed. A DÉMÁSZ üzemirányításra használt telemechanikai rendszere közvetlenül kapcsolódik a készülékek helyszíni azonosítását is tartalmazó adatnyilvántartó rendszerrel. Így az esetleg meghibásodó készülékek azonosítása után azok cseréjét is azonnal kezdeményezhetik a „KDSZ” diszpécserei. A DÉMÁSZ Zrt. ezt a rendszert hazánkban elsőként vezette be, más áramszolgáltatóknál most zajlik kiépítése. Mind az Elektrotechnikai Múzeumban, mind a Hálózati Kft. Hálózatüzemeltetési Osztályán bizottságunk elnöke és titkára a látogatók nevében joggal köszönhette meg a nagyon alapos műszaki tájékoztatást és a vendégszeretetet, amelyet mind a DÉMÁSZ Zrt., mind a MEE Szegedi Szervezete részéről élvezhettünk. Dr. Kiss László Iván a MEE TTB titkára A Váci úti telephelyen tágas, áttekinthető és jól szervezett anyag-, alkatrészraktárból történik a szerelőműhelyek kiszolgálása. A műhelyek közül megtekintettük a hegesztőüzemet, a nagy karusszel gépekkel történő turbinaforgórész-megmunkálást és Közép-Európa legnagyobb, CNC vezérlésű portálmarógépét működés közben. Különösen érdekes volt a „hatalmas”, 200 tonnás erőművi kondenzátortámfalak megmunkálása, például az 5 darabba összefogott, 14 mm vastag acéllemezekbe 21600 db Ø23 mm-es furat igen pontos elkészítése; a rozsdamentes, Ti-ötvözetű csöveknek a furatsorba történő behelyezése, stb. Atomerőművi alkalmazásnál igen fontos a hegesztési varratok tökéletes tömörsége, ezért röntgenlaboratóriumban vizsgálják azok állapotát. Végül a GANZ-ban 1972-ben gyártott, 220 MW-os generátor állórészét tekintettük meg, amely már a korszerű szigetelőanyagokkal és modern technológiával elvégzett teljes felújítás után hamarosan folytatja működését a Mátrai Erőműben. A szívélyes fogadtatás mellé kapott szakszerű és lelkiismeretes tájékoztatásért vezetőnknek és munkatársainak – további sikereket kívánva – ezúton mondunk köszönetet. Lieli Görgy MEE Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet Műemlékké nyilvánították a felsődobszai Vízerőművet Az Elektrotechnika 2006. évi 2. számában hírt adtam arról, hogy a kulturális örökség minisztere 2005. szeptember 16-án, az eredeti alapgépeivel folyamatosan villamos energiát termelő, ma már 105 éves gibárti vízerőművet egyedi műemlékké nyilvánította. Ezt a tényt a javaslattevő MEE Technikatörténeti Bizottsága és a Magyar Elektrotechnikai Múzeum sikerként könyvelhette el.

Most az Elektrotechnika igen tisztelt olvasóinak újabb örömhírről adhatok számot. A Magyar Közlöny 2009. 27. számában hivatalosan is megjelent, hogy a felsődobszai vízerőművet és a vele szomszédságban (sajnos, nagyon lepusztult állapotban) lévő malomépületet az oktatási és kulturális miniszter A ma is üzemelő erőmű és a lepusztult 9/2009. (III.6) OKM rendeletével malom alvíz felőli képe műemlékké nyilvánította. A Hernádra, a vízfolyás irányában egymástól mintegy 10,5 km távolságra telepített, mindkét üzemvízcsatornás elrendezésű vízerőmű immár műemléki védettség alatt áll. A Hernád vizét malmok hajtására évszázadok óta hasznosították. Az egyik Abaúj-Torna Bal oldalon a megépült vízerőmű, jobb vármegyei monográfia említi, oldalon a malom épülete 1912-ben. hogy Felsődobszán 1720-ban (Megviselt korabeli fénykép retusált malmot üzemeltettek. változata) A malmokat később leállították, majd leszerelték. A múlt század elején a Hernád folyón két malom területén épült vízerőmű. Az első, az 1903ban üzembe helyezett gibárti, a második, az 1911‑1912-ben létesült felsődobszai. A felsődobszai vízerőművet a malom akkori tulajdonosa, dr. Bárczay Gábor (1873-1937) Az erőmű mai felvíz oldali képe földbirtokos építtette, akit a műszaki újdonságok kifejezetten érdekeltek. A neves Bárczay család Abaúj-Torna vármegyében számos birtokkal rendelkezett. Eredetileg a tűsgáttal felduzzasztott Hernád vizét egy 6 m3/s vízhozamra kiépített és 2,8 m esést biztosító csatorna bal oldalán épült malom hajtására hasznoDr. Bárczay Gábor sították. 1906-ban a meghajtó vízikerék helyett a malommal szoros egységben megépített turbinaházba egy 100 LE-s (73,6 kW-os), 3 m3/s víznyelésű, függőleges tengelyű turbinát szereltek be. Ez 1949-ig működött, majd a malom villamos motor meghajtást kapott és ezzel üzemelt az 1963-ban történt leállításáig.


40

Az 1912-ben készült képen látható dr. Bárczay Gábor az RVKVSZ-szel, (azaz a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára Tröszttel) áram-viszonteladásra kötött Az I sz. Ganz generátor a gerjesztő szerződés alapján a dinamóval 21 m3/s vízhozamra és 3,4 m esésre kibővített malomcsatornának jobb oldalán építtette meg a ma is üzemelő vízerőművet. Az erőmű teljesítménye 520 kW. Évente átlagosan A generátor adattáblája mintegy 2,25 GWh villamos energiát termel. Gépészeti és villamos berendezéseit a Ganz és Társa cég szállította. Az esést két db. függőleges tengelyű, 238,5 kW teljesítményű Francis turbina hasznosítja. A A duzzasztómű vízszintes tengelyű, 220 kW-os, 400 V-os, háromfázisú szinkrongenerátorok Citroen gyártmányú, kúpkerekes, öntöttvas, ívelt nyílfogazatú gyorsító hajtóművön keresztül kapják hajtásukat. 1962-ben a gépházat mellékszárnnyal kibővítették, és az abban elhelyezett két db. függőleges tengelyű, 40 kW teljesítményű, Thoma típusú turbina által meghajtott aszinkron generátorral bővítették az erőmű teljesítményét. Manapság, amikor oly sok szó esik a megújuló energiák minél szélesebb körű hasznosításáról, Felsődobszán ékes bizonyítékként tapasztalhatjuk, hogy hosszú távon érdemes a vízenergiát villamosenergia-termelésre felhasználni. A műemléki védettség remélhetően sokáig biztosítja az erőmű fennmaradását és utódaink számára történő megőrzését. Hirdesse ez az erőmű is a múlt századfordulón a villamos gépgyártásban világszerte elismert Ganz gyár magas fokú, technikai színvonalát. Mind a felsődobszai, mind a gibárti vízerőmű ez idő szerint az ÉMÁSZ Nyrt. tulajdonában, és a Sinergy Kft. kezelésében van.

Az épület jelenlegi állapota

Az utóbbi felvételen látható, belső berendezéseitől teljesen megfosztott volt malom égnek eredő, lassan az idő vasfoga által tégla romhalmazzá roskadó, négy falból álló létesítmény műemlékké nyilvánítását annak jelenlegi tulajdonosa kezdeményezte. A Műemlékvédelmi Hivatal ennek megtekintése alkalmával ismerte meg a valóban műemléki értéket képviselő és védettséget érdemlő, a malommal szorosan egybeépített vízerőmű létesítményeit. A műemlékké nyilvánítás előterjesztése e sorok írójának az erőmű 90 éves történetéről szóló, lapunk 2002/6. számában megjelent cikke alapján készült.

Reichardt Sándor okl. villamosmérnök, a MEE Technikatörténeti Bizottságának tagja. [email protected]

50 évvel ezelőtt történt… Fél évszázada készült el teljesen a Tiszalöki Vízerőmű A Tiszalöki Vízlépcső megépítése jelentős eseménye volt a magyar vízgazdálkodásnak. Létrehozását már régen tervezték, mégis majd egy évszázad telt el a gondolat és a duzzasztómű üzembe helyezése között. Az 1937-ben elhatározott „A Tisza bal parti aszályos országrészeknek élővízzel való ellátása” elnevezésű program keretében indult csak el az építkezés előkészítése, amely a világháborút követően a Tisza magyarországi szakaszának csatornázásává módosult. Az eredeti öntözési terv kiegészült hajózási és villamosenergia-fejlesztési elképzelésekkel, oly módon, hogy a duzzasztóműhöz csatlakoztatva vízerőtelepet is terveztek. A vízlépcső építése végül 1950-ben kezdődött el, a duzzasztóművet 1954-ben, a hajózsilipet 1958-ban helyezték üzembe. A vízerőtelep gépészeti és villamos berendezései szakaszosan készültek, az utolsó egység szerelése 1959-ben fejeződött be. A három fő részből álló létesítmény Tiszalöktől 5 km-re nyugatra egy 2,4 km-es átvágásban épült. A duzzasztómű elő- és utófenékből, alaplemezből és pillérekből áll. Főbb műszaki adatait először az 1940-es évek elején határozták meg, később a nyílások szélességét és számát módosítva, ötről háromnyílásúra változtatták. Elzárásuk elektromos működtetésű billenő táblákkal történik. A

1. kép: A vízlépcső általános elrendezése


41

2. kép A Tiszalöki Vízlépcső madártávlatból vízlépcsőn átmenő hajóforgalom lebonyolítására a duzzasztómű jobb oldali pilléréhez csatlakozó, 85 m hosszú és 17 m széles hajózsilip szolgál. Az erőműrész a magas parthoz csatlakozva a vízlépcső bal parti öblözetében található. Áramtermelő gépegységeinek együttes névleges teljesítménye 11520 kW, de 14 ezer körüli értéket is teljesítettek velük. A max. 7,5 m esésű vízhozam másodpercenként 300 m3, amelyet 3 db 100 m3/mp víznyelésű, 4,8 m átmérőjű, 75 percenkénti fordulatú függőleges tengelyű Kaplan turbina hasznosít. Gyártásuk a Ganz Vagon-, Mozdonyés Gépgyárban történt, a helyszíni szerelést is ez a cég végezte. A turbinákkal közös tengelyen dolgoznak a Ganz (akkori nevén Klement Gottwald) Villamossági Gyár által gyártott 4800 kVA teljesítményű generátorok. Az első áramtermelő blokk 1956-ban, a második 1958-ban, az utolsó 1959. július 5-én került üzembe. A gépek elkészítése komoly feladatot jelentett, mert a kis fordulatszám miatt meglehetősen nagy méretekre lett szükség. A generátorok tervezésekor ugyanis mind a minimális lendítőtömeg nagyságát, mind pedig a turbina elhelyezéséhez szükséges legkisebb átmérőt figyelembe kellett venni. Ezekből az állórész furat 6000 mm-re adódott, ami gyakorlatilag a forgórész átmérőjét is jelentette.

Következményként helyszíni szerelésre lett szükség, amely lényegében helyszíni gyártást, a befejezés utáni méréseket jelentette, valamint pörgetési próbát igényelt. Végeredményként azonban a hazai viszonylatban teljesen újszerű feladat sikeres megoldásként megszületett hidrogenerátor konstrukció, a 3. kép A forgórész helyére emelése célszerű technológia kidolgozása és a megfelelő anyagok kiválasztása későbbi külföldi szállítások megalapozásául is szolgált. Az áramtermelő gépek elhelyezésére 3000 m2 alapterületű, monolit vasbeton szerkezetű gépház épült, amelynek jelentékeny része a vízszint alatt van. A felvíz felőli oldalon lévő ún. előcsatornába a tisztítóval ellátott gerebmezőn át jut a víz, ezután a zsilipekkel zárható előcsatornából a turbina vasbetonból készült csigaházába kerül. A csigaház födémjére támaszkodik az alsó géptérből és a gépcsarnokból álló felépítményi rész. Az alsó részben a turbinák segéd gépei, a csarnokba pedig a turbinákkal közös tengelyre szerelt három generátor és egy cellás szerkezetű kapcsolóberendezés került. (Jegyezzük meg, mert az ifjabb generáció már aligha ismeri: a villamos szerelést a VERTESZ végezte.)

4. kép A vízerőmű keresztmetszete A termelt villamos energia a szabadtéri alállomáson keresztül, kezdetben az akkor még országos alaphálózatként üzemelő 120 kV-os, illetve a Nyíregyháza felé kiépített 35 kV-os hálózatba jutott. Ma az együttműködés a 120 és a 22 kV-os rendszerekkel történik. Az eltelt félévszázad alatt a termelés változó mértékű volt. Kiugró mennyiségek mellett gyengébb évek is előfordultak. Átlagosan 54 millió kWó körüli értékkel lehet számolni. Az erőmű gépei egyedileg készült, lényegében prototípusnak tekinthető termékek voltak. Ez természetesen magában hordozta a hibalehetőséget is. Nem véletlen, hogy az első blokk indítása után mintegy két év telt el a második üzembe helyezéséig. Ennyi időre volt szükség a beüzemelés során jelentkező műszaki problémák megoldásához. A kezdeti nehézségeket


42

5. kép A Tiszalöki Erőmű gépterme követően azonban a vízhozamnak megfelelően folyamatosan üzemeltek a gépek. Átfogó felülvizsgálatra, illetve nagyjavításra 1964 és 1967, valamint 1988 és 1992 között került sor. Utóbbi alkalommal számos új, az automatizálást és a környezetvédelmet szolgáló technikai kiegészítés is megtörtént. A vízlépcső műtárgyainak és berendezéseinek teljes rekonstrukciója 1995-ben kezdődött. Az átfogó, több éves munka a további hosszú távú igénybevétel lehetőségét biztosította. 6. kép Turbinakiemelés A Tiszalöki Vízlépcső alapnagyjavítás alkalmával vető feladata egyértelműen a Tisza környéki területek vízellátása. A járulékosan termelt villamos energia országos szempontból nem jelentős, de fontos tényező a helyi igények kielégítésében. Az 50 éves működés értékelése azt bizonyítja, hogy valamennyi feladat teljesült és a vízlépcső bizonyította létjogosultságát. Elismerés illeti tervezőit, építőit, mindenek előtt a közelmúltban elhunyt dr. Mosonyi Emil professzor akadémikust, aki meghatározó szellemi vezére volt a létesítésnek. Irodalom 1. Üzembe helyezték a Tiszalöki Duzzasztóművet első ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotását Villamosság 1954. 7. sz. 2. Bálint Gábor: A Tiszalöki vízerőmű generátorai Villamosság 1957. 1-2. sz. 3. Orosz György szerk.: 50 éves a Tiszalöki Vízlépcső Miskolc, 2004. 4. A Tiszalöki Vízlépcső Műszaki Könyvkiadó, é.n.

Sitkei Gyula

okl. villamosmérnök, technikatörténész Budapesi Elektromos Művek Nyrt. ny. főosztályvezetője, MEE Technikatörténeti Bizottság tagja [email protected]

Technikatörténet

Technikatörténet Technikatörténet

Technikatörténet „Fizika a múzeumban” – új kiállítások az Elektrotechnikai Múzeumban Az Elektrotechnikai Múzeum 1975 óta gyűjti a fizika, azon belül az elektrotechnika történetének jeles tárgyait, dokumentumait, fotó- és hanganyagát és már megalakulásakor célul tűzte ki ezen tudományág mind szélesebb körben való propagálását. Küldetésének tekinti, hogy a fizikát „emberközelivé” tegye, az elektrotechnika világának törvényeit egyszerű, közérthető formában mutassa be a látogató – kiemelten a fiatal generáció – számára. A múzeum sajátos eszközeivel – kiállításaival, diákoknak szervezett speciális foglalkozásaival – kívánja felhívni a figyelmet a természet- és a műszaki tudományok fontosságára, s arra, hogy a magyar műszaki és technikai alkotások, valamint a magyar mérnökök és tudósok találmányai nemcsak hazánkban, de az egyetemes kultúrában is jelentős helyet foglalnak el. Ennek jegyében rendezi meg a múzeum idén a „Fizika a múzeumban” címet viselő programsorozatot, melynek keretében 2009. június 17-én került sor a Bláthy-terem felavatásaként az „Electro Magica” interaktív kiállítás, valamint az „Electrum Experimentum” időszaki tárlat megnyitására. Az „Electro Magica” címet viselő állandó kiállítás egy kalandos időutazás az elektromosság hőskorába, Bertáné Dr. Varga Judit hiszen az elektrotechnika történetének egyes fejezeteit mutatja be. Az elektrosztatika, elektrodinamika tudományának megszületése körüli kísérleteket működtethető eszközökkel, interaktív módon idézi fel. A kapcsolódó történeteken keresztül megtudhatjuk, hogy a felvilágosodás korának főúri szalonjaiban végzett látványos, misztikusnak tűnő kísérletektől milyen út vezetett az emberiséget kiszolgáló villamosság gyakorlati alkalmazásáig. Az „Electrum Experimentum” elnevezésű időszaki kiállítás a fizika oktatásának elengedhetetlen kellékeit, a kísérletek szemléltető eszközeit mutatja be. Számos régi iskola szertárának ma már féltett kincse egy-egy ilyen békebeli deDr. Gazda István monstrációs eszköz. A kiállított szemléltető tárgyak Magyarország híres, patinás oktatási intézményeiből lettek összegyűjtve: a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumból, a Budapest - Fasori


43

Evangélikus Gimnáziumból, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságból, a Sárospataki Református Kollégiumból, valamint a Toldy Ferenc Gimnáziumból. A két tárlat, mely egymás történeti kiegészítése, az elektrotechnika csodálatos és sokszor meghökkentő világába vezeti el Dr. Boross Norbert a kedves látogatót közérthető, szórakoztató és egyben látványos eszközökkel. A rendezvényen a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részéről Bertáné dr. Varga Judit általános főigazgató-helyettes asszony köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója „A fizika mérnöki alkalmaA megnyitó résztvevői zásai Magyarországon a 19. században” címmel tartotta meg érdekes előadását. A kiállításokat dr. Boross Norbert az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója nyitotta meg. A rendezvény házigazdája dr. Antal Ildikó múzeumigazgató asszony zárszóként megköszönte a múzeum csapatának a kiállítások létrejöttét. Ezt követően a múzeum szakvezetői kötetlen formában mutatták be az interaktív tárlatot az érdeklődők számára.

Galvánelektromosság tároló A kiállítások létrehozását támogatta: az NKA, a Budapesti Erőmű Zrt., az ELMŰ-ÉMÁSZ Nyrt., a MAVIR Zrt., az MVM Zrt., a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint az OVIT Zrt. Az „Electrum Experimentum” időszaki kiállítás 2009. december 31-ig tekinthető meg. Az „Electro Magica” állandó kiállítás a múzeum nyitvatartási idejében folyamatosan látogatható. Dr. Antal Ildikó múzeumigazgató Felvételek: Tóth Éva MMKM Elektrotechnikai Múzeuma 1075, Budapest, Kazinczy u. 21. Tel./fax: 3-425-750 [email protected], www.emuzeum.hu Nyitva tartás: K-P: 10.00-17.00, Szo.: 9.00-16.00

szemle Szemle szemle szemle

Új Fraunhofer Istitut szélenergiára A szélenergia felhasználás egyre jelentősebbé válik. Az EU előírásainak megfelelően 2020-ig az összenergia felhasználásnak 20%-át regeneratív energiából kell fedezni. Ebben a kategóriában a legnagyobb teljesítményt, illetve energiát a szélenergiából lehet nyerni. Németországban, amely már eddig is éllovas a szélenergia felhasználásában, külön szélenergiával foglalkozó új Fraunhofer kutató-fejlesztő intézetet hoztak létre. Erre azért volt szükség, hogy Németországban koordináltan foglalkozzon egy intézmény a szélenergia-értékesítés teljes folyamatával. Ebbe beletartozik a szélerőmű anyagszerkezetének fejlesztésétől a különböző villamos és mechanikus berendezéseken át a hálózatba való integrációig a környezetvédelmet is beleértve, minden műszaki-gazdasági kérdés tanulmányozása.

A szélenergia felhasználására épülő szélerőművek elsősorban a tengereken épülnek. Számos szélerőműgyártó a tenger közelében építette fel gyárát, ezért logikus volt, hogy a szélenergia-hasznosítással foglalkozó új Fraunhofer Institutot és a tengerparton, Bremenhavenben építették fel. A szélenergia-felhasználás már ma is világszerte jelentős gazdasági szektor. A szélerőmű-építés összértéke évi 15,4 milliárd eurót tett ki 2007-ben világösszesítésben. A 2020-ra prognosztizált németországi termelés önmagában 16-20 milliárdos értéket fog képviselni. Ez pedig kb. 2/3-a a Németországban 2020-ban felhasználásra kerülő regeneratív energiának. Az új intézetben egy hatalmas csarnok: 85 m hosszú és 25 m magas (lásd ábránkat) épült a rotorok kipróbálására. A világ egyik legnagyobb rotorszárnyvizsgáló próbaterme a németországi gyártókon kívül más országok gyártói számára is rendelkezésre áll, hogy a szélerőmű legfontosabb alkatrészét, a rotorszárnyat kipróbálhassák. Bulletin, 2009/3 Szepessy Sándor

Helyreállítási munkák a részecskegyorsítóban A legnagyobb gonddal elkészített nemzetközi részecskegyorsítóban LHC (Large Hadron Collider) már üzembe helyezése után kilenc nappal komoly hiba keletkezett -jelentette üzemben tartója a Cern. A hibát két gyorsítómágnes közti hibás csatlakoztatás okozta. A zárlat komoly mechanikai meghibásodást okozott az egész berendezésen. Ennek


44

hatására a hűtéshez használt folyékony hélium egy tonnányi része kiszivárgott és bekerült a részecskegyorsító alagútjába (lásd ábránkat). Ez hosszú hónapokig tartó költséges javítási munkákat tett szükségessé. 53 mágnesegységet kellett a 100 méteres mélységű alagútból a felszínre szállítani, gondosan megtisztítani, egyeseket kijavítani, néhányat lecserélni, végül ismét pontosan bemérni. A karbantartási műveletek nyáron fejeződnek be, ezt követően indulhat meg a kísérletsorozat.

Bulletin, 2009/3 Szepessy Sándor

Gigantikus naperőmű-park épülhet Négyszázmilliárd euróba kerülne, komoly kockázatoknak lenne kitéve, de drasztikusan csökkenthetné Európa szén-dioxid-kibocsátását az a naperőmű-rendszer, amit a Szaharában tervez kiépíteni húsz óriáscég. Elég lenne a Szahara 0,3 százalékát lefedni naperőművekkel, hogy egész Európát el lehessen látni megújuló energiaforrással. Ezért döntött úgy húsz jelentős német cég, hogy tárgyalásokat kezd egy óriási erőműpark megépítéséről. A projektet és a találkozót is a Desertec Foundation szervezi, a vállalat célja, hogy közel 100 gigawatt kapacitású naperőmű-parkot hozzon létre Észak-Afrikában.

A fenti képen piros négyzetek jelölik azokat a területeket, amiket le kéne fedni, hogy a világ, Európa, vagy a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) 2005-ös energiaigényét ki lehessen elégíteni, a legalsó négyzet pedig azt a területet jelöli, amin meg lehetne termelni a 100 gigawattot. A beruházást nehezíti, hogy a farmokat politikailag instabil országokban kellene létrehozni, ezért valószínűleg nem is egy területre összpontosítanának. Akárhogy is, az együttesen létrejövő parkok a legnagyobb hálózatot adnák ki a világon – nyolcvanszor több elektromosságot termelnének, mint a Mojave-sivatagba tervezett társuk. Az áramot nagyfeszültségű vezetékeken keresztül szállítanák Európába a Földközi-tengeren keresztül, hogy a kontinens fogyasztásának egy jelentős részét napenergiából lehessen fedezni. A projekt még legalább 10-15 évre van a megvalósítástól, de a legkomolyabb szereplők már elkezdtek foglalkozni a beruházással. Forrás: Internet (Index) Dr. Bencze János

Bemutatták a Föld megkerülésére alkalmas napelemes repülőgépet A svájci - elsősorban nagyteljesítményű hőlégballonjairól híres - Bertrand Piccard a Zürichhez közeli Dubendorf repülőtéren június 26-án bemutatta annak a napenergiával hajtott repülőgépnek a prototípusát, amellyel tervei szerint megkerüli a Földet. A tesztrepülésre 2012-ben kerülhet sor az Atlanti-óceán felett. A HB-SIA jelű prototípus 61 méter szárnyfesztávolságú (mely egy utasszállító repülőgépével vetekszik), ugyanakkor tömege mindössze 1500 kg. A tervezők számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a kizárólag napenergiával működő gép éjszaka, sötétben is repülni tudjon. A Solar Impulse névre keresztelt gép sárkányszerkezete kompozit anyagokból készült, ennek köszönheti különösen kis tömegét, és a napenergiát rendkívül hatékonyan hasznosító napcellák, elemek, motorok és propellerek biztosítják, hogy a levegőben átvészelje a sötét órákat. A tervek szerint Piccard Föld körüli útján azt az útvonalat követi majd, amelyen 1999-ben egy Breitling Orbiter 3-as hőlégballonnal állított föl világcsúcsot - alacsony szélességi

fokon megállás nélkül körberepülve az északi féltekét. Az út az Egyesült Arab Emirátusban indul, Kína, majd Hawaii és az Egyesült Államok déli része fölött folytatódik, és Európán át az Emirátusokban ér véget. Noha a gép a tervek szerint alkalmas arra, hogy megállás nélkül körberepülje a bolygót, a tervezett úton lesznek megállók, amikor Piccardot a pilótaülésben társa, Andre Borschberg váltja fel. “A gép elméletileg nonstop bírná a 20-25 napos utat, de a pilóta nem” - magyarázza a BBC internetes oldalán Piccard. Piccard bevallása szerint az a célja a Solar Impulse-zal, hogy megmutassa, megújuló energiával, pusztán a Nap energiájával a mindennapokban is lehetséges a légiközlekedés. Forrás: Internet Dr. Bencze János

A villámvédelem új módszerei az új OTSZ és az MSZ EN 62305 szabvány tükrében Az elmúlt hónapokban az épületek villamos berendezéseivel foglalkozó villamos szakemberek köréből sokan érdeklődtek aggályaiknak is hangot adva: mi is a helyzet a villámvédelmi jogszabályokkal, szabványokkal, hogyan kell a jövőben tervezni, kivitelezni, felülvizsgálni. A szabályozási háttér jelenleg a következő: Az MSZT az európai villámvédelmi szabványsorozatot 2006. augusztus 1-jén MSZ EN 62305 szabványjelzettel magyar nemzeti szabványsorozatként közzétette. (Magyar nyelven várhatóan az év végéig megjelenik mind a 4 része, összesen mintegy 500 oldal terjedelemben). Az eddig használt magyar villámvédelmi szabványsorozat, az MSZ 274 visszavonásra került 2009. február 1-jével. (Ugyanez vonatkozik az MSZ IEC 1312-1-re is.) Jelenleg a 9/2008 ÖTM rendelet mellékletét képező Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatályos, alkalmazása kötelező. A rendelet jórészt az MSZ 274 szabványsorozat szerinti előírásokat ismétli meg, így sok esetben eltér az érvényes szabványtól.(Az OKF-től eltérési engedélyt kérve azonban már most is lehet az új szabvány szerinti villámvédelmet létesíteni.) Tavaly év végén az OTSZ jelentős átdolgozáson esett át annak érdekében, hogy konform legyen az érvényes szabványokkal, így az új OTSZ megjelenését követően a villámvédelem létesítésének előírásai is összhangban lesznek az MSZ EN 62305-tel. Az új szabványsorozat gördülékenyebb bevezetésének érdekében az MMK Elektrotechnikai Tagozata összefogva a MEEvel és az MSZT-vel olyan képzési rendszert dolgozott ki, amely a villámvédelmen belüli különböző részterületek szakembereinek (a nekik szükséges módon és mértékben) nyújt segítséget, képzést az új szabvány szerinti ismeretek rövid időn belül történő befogadásához, egységes értelmezéséhez, feldolgozásához. Erre annál is inkább szükség van, mert a több évtizede használt és megszokott MSZ 274-nél az új szabványsorozat szemléletét, szerkezetét, módszereit tekintve lényegesen bonyolultabb, szerteágazóbb és alkalmazása összetett tervezői tevékenységet követel meg. A tanfolyamok célja tehát a szakmagyakorlók


45

támogatása és a létesítés során a kívánatos műszaki színvonal lehetőségének biztosítása. Az MMK Elektrotechnikai Tagozata, a MEE és az MSZT kialakította a hirdetésben részletezett képzési rendszert. A tanfolyamokon az MSZ EN 62305 szabványsorozaton alapuló, a MEE kiadásában megjelenő nyomtatott jegyzet segíti az új ismeretek elsajátítását. A jegyzet szerzői és a tanfolyamok oktatói a villámvédelmi szakterület ismert, elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró képviselői, akik a szabvány szakmai egyeztetésében is részt vettek, s a kamarai elvárásoknak megfelelően vezető tervezői, tervezői jogosultsággal rendelkeznek s emellett sokéves felső- és felnőttoktatási gyakorlatuk segíti tevékenységüket. A meghirdetett tanfolyamok a kamarai továbbképzési rendszerbe illeszkednek, az értük kapható pontok száma rövidesen tisztázódik. A tanfolyami rend és ütemezés rugalmasan követi az igényeket, és kellő érdeklődés esetén vidéki helyszínekre is szervezhető tanfolyam. Szeptemberben és októberben a hosszabb tanfolyamok indulnak először, és előreláthatólag 2010 őszéig lesznek meghirdetett tanfolyamok. Villámvédelmi tanfolyamok, lásd borító 3. oldalon. Az 1-2 napos tanfolyamok október végén és november elején várhatók. Ezekről különféle – a szervezésben és oktatásban részt vállaló – szakmai szervezetek, szakmai folyóiratok adnak tájékoztatást hírleveleikben, illetve szeptemberi számukban: az EMOSZ, a MEGAMOS, az Elektroinstallateur, a Villanyszerelők lapja. További információkat a képzési rendszerről az Elektrotechnikában, az Elektroinstallateurben, az MMK Mérnökújságjában, a Szabványügyi Közlönyben, valamint a Villanyszerelők Lapjában, és a csatlakozó honlapokon teszünk közzé. Dr. Fodor István MMK Elektrotechnikai Tagozat

Partnerek Partnerek partnerek partnerek Országos jelentőségű energetikai infrastruktúra fejlesztések A SAG Hungaria Kft. az utóbbi években tervezőként és kivitelezőként - számos áramszolgáltatói munkája mellett - országos jelentőségű környezetvédelmi és stratégiai projektekben bizonyította szakértelmét és felkészültségét:

Dél-Nyírségi Bioerőmű Környezetünk fokozottabb védelme és a hagyományos energiaforrások kímélése érdekében az Európai Unió szigorú elvárásokat fogalmazott meg tagállamaival szemben a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából. E célkitűzés teljesítéséhez járul hozzá a Dél-Nyírségi Bioenergia Művek beruházásában Szakolyon épült 19,9 MW-os bioerőmű, mely a környező erdőkből érkező aprófából, a közeli fűrészüzemekből származó fahulladékból és az energiaültetvényekről beszállított biomasszából állít elő villamosenergiát. A fővállakozó cég az SAG-t bízta meg az erőműnek az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Kft. 120 kV-os főelosztóhálózatához történő csatlakozásához szükséges állomáslétesítés és a 120 kV-os távvezetékfelhasítás tervezési és -kivitelezési munkájával. Érdekessége volt a projektnek, hogy a két tulajdonos (erőmű, ill. áramszolgáltató) a tulajdonképpen egyetlen transzformátorállomás tulajdoni határon történő elválasztását és a saját tulajdonú részállomások - lehetőség szerint maximálisan - független üzemét igényelte. Ennek megfelelően a 2 db 120 kV-os távvezetéki mezőből és gyűjtősínből álló E.ON-tulajdonú, ill. a 120/10 kV-os transzformátorból és ennek 120 kVos kapcsolómezőjéből álló erőműi, egymástól kerítéssel elválasztott állomások független segédüzemmel, ill. saját kezelőépülettel és bekötőúttal rendelkeznek. (A teljes létesítmény látképét lásd a hirdetés alatt !)

A Dunapack eddigi, 120 kV-on kettős T-kapcsolású alállomása nem tette lehetővé a tervezett energiavételezési bővülést, ezért a beruházó a hálózati csatlakozás tervezésére és kivitelezésére pályázatot írt ki, melyet cégünk nyert el. (A tervezett vételezés mértékére jellemző, hogy az áramszolgáltató maga is fejlesztette hálózatát: egy zöldmezős beruházás keretében, új állomást épített a gyár közvetlen közelében.) A projekt keretében került sor a 120 kV-os oldal gyűjtősínesítésére. Ez lehetővé teszi a meglévő 2 db 40 MVA-es transzformátor mellett, szintén 2 db új 40 MVA-es, de a technológiához kihelyezett transzformátor megtáplálását, továbbá a tervezett kiserőmű csatlakoztatását, valamint a már említett új E.ON állomásról érkező 2 db kábeles betáplálás fogadását is. A kondenzátor telepek áthelyezése, a 120 kV-os szabadtér építészeti és primer villamostechnológiai átépítése, az egyen- és váltakozó áramú segédüzem, valamint a teljes védelmi és irányítástechnikai rendszer kialakítása az új diszpécser központtal együtt, komoly feladatot jelentett az üzem folyamatos működésének biztosítása és az igen szoros határidők betartása mellett. A fenti tervezési és kivitelezési feladatokat az elvárt határidőre és üzemi kiesés nélkül teljesítettük.

E.ON zsanai földgáztároló Az E.ON a magyarországi földgáztároló kapacitás növelése érdekében a zsanai tároló bővítését határozta el. A földbe, az egykori gázlelőhelyre visszasajtolt gáz nyomásának növelésével a tárolt gáz mennyisége is növelhető, s így javul a hazai fogyasztók ellátásának biztonsága, valamint lehetővé válik a délszláv országok ellátása egy esetleges újabb „gázháború” során. A gáz nyomásának növelése csak hatalmas teljesítményű kompresszorok beépítésével oldható meg, amely azonban a meglévő hálózati kapcsolat bővítését igényli. Az E.ON Földgáz Storage Zrt. a SAG-t bízta meg a hálózati csatlakozás bővítéséhez szükséges alállomás tervezési és kivitelezési munkáival.

Dunapack 120/10 kV-os alállomás Az osztrák Printzhorn-csoport, mely az európai papírgyártás egyik legjelentősebb résztvevője, teljes kelet-európai hullámpapírgyártó kapacitását a Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi, szintén a cégcsoporthoz tartozó Dunapack-gyár szomszédságában épülő új üzemével kívánja megvalósítani. A 60 milliárd forintos költséggel épülő, évi 350 ezer tonna csomagolópapírt gyártó üzem felépítése az eddigi legnagyobb

magántőkéből megvalósított környezetvédelmi beruházás Magyarországon, ugyanis az itt gyártott papírt teljes egészében hulladékpapírból állítják elő. Ez az óriási gyártókapacitás természetesen komoly villamosenergiaigénnyel párosul, melynek kielégítését az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Kft. 120 kV-os főelosztóhálózatáról történő jelentősebb vételezéssel és egy később megépítendő, 50 MW névleges teljesítményű, hulladékhasznosító kiserőmű megépítésével kívánja megoldani.


46

Fentiek keretében került sor egy új, a technológiát ellátó 120/20 kV-os transzformátorállomás megépítésére (2 db 63 MVA-es transzformátorral és kapcsolómezőkkel, csillagponti berendezésekkel, 20 kV-os tokozott kapcsolóberendezéssel, segédüzemmel, védelmi és irányítástechnikai rendszerrel, a szükséges hírközlési kapcsolatokkal, kábelezéssel). Bővíteni kellett továbbá a DÉMÁSZ meglévő, előbbi állomást betápláló 120/6 kV-os transzformátorállomását (2 db 120 kV-os kapcsolómezővel (védelmekkel, irányítástechnikával, elszámolási méréssel), ill. meg kellett valósítani a két állomást összekötő 2 rendszerű 120kV-os kábelvonalat (optikai kisérő kábelekkel). A feladatot – beleértve a létesítmény komplett, SAG által koordinált és több résztvevő (technológiai fővállalkozó, kivitelező, beszállítók) szoros együttműködését igénylő üzembe helyezési munkáit is – szűk 6 hónapos határidőn belül sikerült elvégezni. Dr. Dékány László ügyvezető igazgató SAG-Hungaria Kft.

Egy megbízható partner az energetikai infrastruktúra fejlesztésében

SAG Hungaria Kft. 1116 Budapest, Mezôkövesd u. 5-7. Tel.: 238 4858 Fax: 238 4859 www.sag-hungaria.hu email: [email protected]

Az SAG közremûködésével sikeresen megvalósult Dél-Nyírségi Bioerômû látképe

Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Villámvédelmi tanfolyam

Időtartam Időpont*

Hely

Díj

Szervező

Villamos tervezők részére

5 nap Szept. 2, 3, 4, 7, 8. Szept. 22-25.

MSZT Budapest Üllői út 25.

140 e Ft (+áfa)

MSZT

Tel.: 456-6925, e-mail: [email protected] www.mszt.hu

Műszaki ellenőrök részére

4 nap Szept. 22-25. Okt. 13-16.

Budapest Kossuth Lajos tér 6-8.

116 e Ft (+áfa)

MEE

Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, e-mail: [email protected]

3 nap Okt. 13-16. Okt. 20-22.

Budapest Kossuth Lajos tér 6-8.

92 e Ft (+áfa)

MEE

Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, e-mail: [email protected]

Tanfolyam-típusok

Villámvédelmi felülvizsgálók részére

Jelentkezés, további részletek

Felelős műszaki vezetők részére

2 nap

Az adatokat később közöljük

Kivitelező szakemberek részére

1 nap

Az adatokat később közöljük

További részletes információk a következő honlapokon olvashatók: www.mee.hu, www.mszt.hu és www.vv62305.hu

A jövő kulcskérdése

Milyen előnyöket biztosít a mindent átfogó projekt menedzsment az Ön számára? és őd

sa

írá

alá

rz

Sze

és

vez

r i te zak

s

Mű

zés

zer

Bes

zet

tés

Épí

tás

llí

Szá

tés

epí

Tel

és lés zte yezés s e T el beh me

üze

Az AREVA T&D komplex megoldásokat kínál egy kézből. Kivételes szakértelemmel rendelkezünk alállomási projektek tervezését és üzemebehelyezését illetően. A tervezéstől, a gyártáson keresztül egészen a megvalósításig az AREVA T&D egyesíti a helyi és globális szakértői erőforrásait, az optimális megoldás kidolgozása érdekében. Kulcsrakész alállomási megoldások érdekében forduljon hozzánk: www.areva-td.com www.areva-td.com/contactcentre/

út a jobb energia gazdálkodás felé

Recommend Documents