Budapest, 2014. február 27.
UNWTO-TANULMÁNY Délkelet-Ázsia legfőbb kiutazó piacai: Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam KEY OUTBOUND TOURISM MARKETS IN SOUTH-EAST ASIA: INDONESIA, MALAYSIA, SINGAPORE, THAILAND AND VIETNAM A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization – UNWTO) és a Tourism Australia, valamint a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériuma közös kutatásának eredményeit ismertető kiadvány 2013-ban jelent meg. A tanulmány először a délkelet-ázsiai régió piaci és gazdasági helyzetét elemzi, majd rátér az öt kiemelt piac komparatív elemzésére, végül egyesével ismerteti a vizsgált piacok társadalmi, gazdasági és turisztikai jellemzőit. Az alábbiakban összegezzük a tanulmány legfontosabb megállapításait. 1 Délkelet-Ázsia turizmusa 2012-ben a turizmus kimagasló eredményeket ért el, ebben az évben több mint egymilliárd nemzetközi turistaérkezés valósult meg a világon. A fejlődés egyik fő hajtóereje az ázsiai régió, amely jelentős gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Ázsia és Óceánia nem csupán fontos desztináció, hanem dinamikusan növekvő küldőpiac is. Az ázsiai piacok növekedésében a középosztály jelentős növekedése játssza a főszerepet. Becslések szerint a világon 2,1 milliárd fő tartozik ebbe a kategóriába, ebből 30%, azaz 750 millió fő Ázsiában él. Ez az arány a következő 20 évben akár 400%-kal is növekedhet. 2008 óta az Európa és Délkelet-Ázsia között üzemelő közvetlen járatok számát csökkentették, vagy meg is szüntették azokat, ezt azonban nagymértékben kompenzálta a Közel-Keleten áthaladó utasforgalom volumenének növekedése. A közvetlen járatokat üzemeltető légitársaságoknak az intenzív versenyhelyzet, az üzemanyagárak emelkedése és az európai gazdaság lassú növekedése is hátrányt jelent.
Az első fejezet Délkelet-Ázsia turisztikai és légiközlekedési trendjeit és a kiutazó turizmust befolyásoló tényezőket, illetve jövőbeli kilátásait ismerteti. A második fejezet az öt piac összehasonlító elemzését tartalmazza. Az országokról szóló fejezetek felépítése: általános adatok, demográfia, gazdasági háttér, turizmus jogi háttere, belföldi és kiutazó turisztikai piac, főbb desztinációk, kiutazó utasok és utazások jellemzői, információkeresési, tervezési és foglalási szokások, közlekedési infrastruktúra jellemzői, légiközlekedés, turisztikai vállalatok és érintett szervezetek, főbb trendek és fejlesztési lehetőségek, hasznos kontaktok. 1
1
A délkelet-ázsiai országokban Szingapúr (77%) és Malajzia (62%) kivételével a lakosság nagy része még nem rendelkezik internetkapcsolattal (1. ábra). Ezzel szemben a mobiltelefonok majdnem mindenki számára elérhetőek. Jelenleg a délkelet- ázsiaiak 42%-a használ mobil eszközöket utazási ajánlatok és információk keresésére. A felmérés szerint az öt országban nagy népszerűségnek örvend a közösségi média is, amelynek hatása érződhet a lakosság információkeresési és foglalási szokásainak változásában is.
1. ábra Az internethasználók aránya, 2011 (%) 100
77,2
80
61,7
60
27,4
40
33,7
22,4
20 0 Indonézia Malajzia
Szingapúr Thaiföld
Vietnam
Forrás: Internet World Stats
Mind az öt ország lakossága számára a szomszédos és egyéb ázsiai országok jelentik az elsődleges úti célt. Ezen kívül szívesen utaznak még Ausztráliába, Szaúd-Arábiába, az USA-ba és Oroszországba is. Szaúd-Arábia az indonézek 6., a malájok 10. legkedveltebb úti célja. Ausztrália a szingapúriak 6., a malájok 7., az indonézek 8. legnépszerűbb desztinációja. Az USA-ba Szingapúrból utaznak szívesen, a 10. helyen áll. Oroszország a vietnamiak 9. legkedveltebb desztinációja. A hivatalos adatok hiánya miatt az utazási motivációk vizsgálatánál az Euromonitor adatai kerültek felhasználásra (2. ábra). 2. ábra A kiutazások megoszlása motiváció szerint, 2010 100% 90%
17
13
21
28
80%
39
70% 60% 50% 40%
87
83
79
72
30%
61
20% 10% 0% Indonézia
Malajzia
Szingapúr
Rekreációs célú
Thaiföld
Vietnam
Üzleti
Forrás: Euromonitor International
2
Mérete alapján az indonéz kiutazó piac rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal, azonban az alacsony bázis miatt százalékos értékben a vietnami piac bővülhet a legnagyobb mértékben. Az elmúlt években mind az öt vizsgált piac esetében kimagasló mértékben növekedett a turizmus, ez a trend várhatóan folytatódik a következő években. A PATA (Pacific Asia Travel Association, Ázsiai és Csendes-óceáni Utazási Szövetség) 2012-ben publikálta az 1. táblázatban ismertetett előrejelzését a vizsgált piacok főbb desztinációira vonatkozóan. 1. táblázat A nemzetközi turistaérkezések volumenének alakulása, 2010–2014 (éves átlagos növekedés, %) Célrégió Ausztrália USA Japán Indonézia 7,1 3,1 10,3 13,6 2,0 Malajzia 6,5 2,5 2,7 4,4 0,4 Szingapúr 10,0 3,3 3,7 4,7 2,5 Thaiföld 5,7 1,2 2,7 1,1 -0,5 Vietnam 17,4 n.a. -10,6 n.a. 4,0 Az előrejelzés alapjául szolgáló adatok nem teljes körűek, mivel nem minden desztináció gyűjt adatot az összes vizsgált küldőpiacra vonatkozóan. Forrás: PATA Küldőpiac
PATA régió
Kína
A következőkben ismertetjük az egyes küldőpiacok gazdasági és turisztikai sajátosságait, trendjeit.
3
Indonézia Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros Terület (km2) Vallás (2000, lakosság arányában) Háztartások száma (2011, millió db) Népesség száma (2013, millió fő) Átlagos életkor (2013, év)
indonéz Jakarta 1 904 569 muszlim (86,1%) római katolikus (3%) 61,1 251,2 28,9
Forrás: CIA World Factbook, Google Maps
Gazdasági háttér Indonézia az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) egyik alapítója, valamint a G20 tagja. 2009-ben azon kevés országok egyike volt, amely növekedést ért el a gazdasági válság ellenére is. Az IMF (International Monetary Found) szerint Indonézia a leggyorsabban fejlődő gazdaság az ASEAN-5 országok közül (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld). 2. táblázat
2011-ben az évi átlagos minimálbér 988 800 indonéz rúpia (113 USD), az egy főre jutó GDP pedig 30 817 ezer indonéz rúpia (3512 USD) volt, ez 17,8%-os növekedést jelent 2010-hez viszonyítva. A Bank of Indonesia szerint a lakosság 61%-a a középosztályhoz, 17%-a pedig a magas jövedelműek csoportjához tartozott 2011-ben. Az indonéz rúpia árfolyamának alakulását a 2. táblázat szemlélteti.
IDR árfolyam, 2011 EUR
12,183
USD
8,753
GBP
14,036
JYP
110
Forrás: Travel Business Partnership
A kiutazások jellemzői Az ország mérete és lakosságának száma alapján a tanulmányban kiemelt öt ország közül Indonézia kiutazó piaca rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal. Indonézia az ázsiai kiutazó piacon egyelőre csekély részesedéssel bír, ugyanakkor az egyik leggyorsabban növekvő ország a turisztikai költés értékét és a kiutazások volumenét tekintve. A 2011 elején megszüntetett kilépési díj és a „fapados” légitársaságok intenzív jelenléte a kiutazók számának és a kiutazások gyakoriságának erőteljes növekedését okozta. A PhoCusWright becslése szerint 2009-ben a válság ellenére a foglalások bruttó értéke 4%-kal növekedett. Habár a hivatalos források nem teljesen egyeznek a kiutazó turizmus statisztikáit tekintve, elmondható, hogy 2011-ben a legalább egy vendégéjszakát tartalmazó külföldi utazások száma 6,5–7,0 millió közé esett. A 3. táblázat adatai alsó becslést adnak a kiutazó kereslet alakulására vonatkozóan.
4
3. táblázat Az indonéz kiutazó turizmus jellemzői, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Kiutazások száma* (ezer db) 4 967 5 158 5 486 5 053 Változás (%) 21,0 3,8 6,4 -7,9 Vendégéjszakák száma (ezer db) 38 296 47 660 58 261 44 517 Változás (%) 14,4 24,5 22,2 -23,6 Átlagos tartózkodási idő (nap) 7,7 9,2 10,6 8,8
2010 6 235 23,4 51 127 14,8 8,2
2011 6 750 8,3 50 774 -0,6 7,7
* Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: UNWTO
Az indonéz turistaérkezések száma erősen koncentrált, a régión belüli utazások dominálják a piacot (3. ábra). 2011-ben a Szingapúrba utazók száma 2,6 millió, a Malajziába utazók száma pedig 2,1 millió fő volt. A régión kívüli utazások fő célpontja Szaúd-Arábia, ahol 2011-ben 72%-kal nőtt az indonéz látogatók száma. Európában számos ország nem közöl indonéz érkezési adatokat, ezért csak kevés adat érhető el a régióról. A turistaérkezések számát tekintve 2006–2010 között Svájcban évi 16%-os, Oroszországban évi 15%-os növekedést mértek. Hollandiában 2010-ről 2011-re 11,3%-kal nőtt a beutazó indonézek száma (24 ezer fő). Olaszországban azonban 35,9%-os csökkenés volt tapasztalható ugyanebben az időszakban. Az Euromonitor adatai szerint 2011-ben a turisták 17%-a üzleti, 83%-a szabadidős célból utazott. Az indonéz kiutazások fő motivációit a Business Monitor International adatai alapján a 4. ábra mutatja be. 3. ábra A kiutazások számának megoszlása, 2011 (%) 100 90
4. ábra Az indonéz kiutazások motiváció szerinti megoszlása (%) 50
88,6
80
40
70
35
60
30
50
25
40
20
30
15
20 10
46
45
7,7
0
Forrás: Tourism Australia
10
1,5
1,3
0,9
16 12
10
9
7
5 0
Forrás: Business Monitor International
Turisztikai költés 2011-ben a nemzetközi turisztikai kiadások értéke (az utazási költséget nem tekintve) elérte a 7,3 milliárd USD-t. Vezető utazásszervezők szerint a tehetősebb indonéz lakosok többször is utaznak egy évben, fejenként 5000–8000 USD-t költenek, és több mint 10 napot töltenek külföldön. 2011-ben az indonézek teljes nemzetközi turisztikai költése 7,3 millió USD-t tett ki, amelynek 69%-a (5,0 millió USD) magán célú, 31%-a (2,3 millió USD) pedig üzleti célú volt.
5
A nemzetközi turisztikai kiadások szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerinti megoszlása az 5. ábrán található. 5. ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2011 (%)
60 50 41,0 40 30 17,5 20 13,0 10
7,0 5,0
13,0
4,0
0
Forrás: Euromonitor International
Az indonéz kiutazó turizmusnak három kiemelkedő időszaka van: a muzulmán böjt végére eső Hari Raya alatt sokan akár két hétig is úton vannak, ezen kívül fontos a fő iskolai szünet (június– július) és a karácsonytól szilveszterig terjedő időszak is. A 2011. évi adatok szerint az utazást megelőző információgyűjtés és foglalás egyelőre főként személyesen, utazási irodában történik, de egyre jelentősebb szerepet kap az internet is. Az internethasználók 62%-a keres online szórakozással és látnivalókkal kapcsolatos adatokat. A kiutazások 68%-a légi, 17%-a vízi úton, 15%-a pedig a szárazföldön történik. Az utazások főként szervezett csoportos utak (38,5%), azonban ez az arány évről évre csökken. A saját szervezésű utak aránya 25,5%-ot tett ki, 36,0% pedig ismeretlen kategóriájú. A becsült átlagos tartózkodási idő a közel eső desztinációk esetén 2–4 éj, közepesen hosszú távú utak esetén 7–10 éj, a távoli desztinációk esetén pedig 10–21 éj.
6
Jogi környezet 2011 januárjában a kormány eltörölte a kilépési díjat, amelynek összege légi közlekedés esetén 265 USD, vízi közlekedés esetén 105 USD volt. Az e-útlevelek bevezetése is 2011 elején kezdődött el, a tervek szerint a régi típusú útlevelek 2015-től már nem lesznek érvényesek. Számos ország kínál vízummentességet vagy érkezéskor megszerezhető vízumot az indonézek számára (ASEAN országok, India és több afrikai ország). Az indonézek számára az Európai Unió vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Az országban továbbra is fontos a hagyományos utazási irodák szerepe, amelyek lassan elfogadják az internet jelentőségét az értékesítés terén. Az Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége megközelítően 900 taggal rendelkezik, ezen felül még több száz kisebb szereplő is működhet az országban. Több online utazási iroda is belépett a piacra, többek között az Expedia, a Hotels.com vagy a Priceline. A Skyscanner és a Wego keresőoldalak növekvő érdeklődéssel fordulnak Indonézia felé. A helyi piaci szereplők, mint a GoIndonesia, TravelIndo és RajKamar főként a szállodai férőhelyekre koncentrálnak. Az EzyTravel és a Yuktravel teljes utazási csomagokat kínálnak. Az online kereskedelem szempontjából problémát jelent, hogy az internethasználók 64%-a 15–19 év közötti fiatal, akiknek kevés utazásra költhető pénzük van. A másik akadály, hogy csak a lakosság 4,5%-a rendelkezik hitelkártyával, ez az arány azonban erőteljesen növekszik. Az ország egyik vezető bankja becslése szerint 2012-re 3 millió új kártyatulajdonos volt. A közösségi média előnyeit kevés online utazási iroda használja ki, és csak néhány tervez aktív kampányt a jövőben. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Indonézia gazdasága a várakozások szerint tovább fog növekedni, ez pedig a turisztikai kereslet erősödését vonhatja magával főként a középosztályban. Ezt a tendenciát erősítik a „fapados” légitársaságok vonzó tarifái is. Az utazás kiemelt cél, és státuszszimbólumként is funkcionál az indonézek számára. Az Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége szerint a kiutazások száma várhatóan tovább emelkedik majd, megelőzve a belföldi utazások számát. Az internet- és mobiltelefon-használók számának folyamatos növekedése, valamint a közösségi média elterjedésének hatása már most látszódik a turisztikai kereskedelmi adatokban. A közösségi média használói főként 15–34 közöttiek, akik hamarosan elég jövedelemmel rendelkeznek majd a nemzetközi utazásokhoz is.
7
Hasznos linkek: Expedia Hotels.com
www.expedia.com www.hotels.com
Priceline
www.priceline.com
Skyscanner
www.skyscanner.hu
Wego GoIndonesia
www.wego.com www.goindonesia.com
TravelIndo
www.travelindo.com
RajKamar
www.rajkamar.com
EzyTravel
www.ezytravel.co.id
Yuktravel
www.yuktravel.com
Ministry of Tourism and Creative Economy (Turisztikai és Kreatív Ágazatok Minisztériuma) National Statistics Office (Nemzeti Statisztikai Hivatal) Directorate General of Civil Aviation (Polgári Légiközlekedési Igazgatóság) Ministry of Transportation (Közlekedési Minisztérium) Association of the Indonesia Tour and Travel Agencies (Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége)
www.budpar.go.id www.bps.go.id www.hubud.dephub.go.id www.dephub.go.id www.asita.org
8
Malajzia Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros
maláj Kuala Lumpur
Terület (km2) Vallás (2000, lakosság arányában)
329 847 muszlim (61%)
Háztartások száma (2011, millió db)
6,2
Népesség száma (2013, millió fő)
29,6
Átlagos életkor (2013, év)
27,4
Forrás: CIA World Factbook, Google Maps
Gazdasági háttér Malajzia földrajzilag tagolt, területét a Maláj-félsziget és Borneó északi része alkotják. Közigazgatásilag 13 államból áll, amelyből 9-ben szultán uralkodik, ötévente közülük választják meg a maláj államfőt. Kuala Lumpur, Putrajaya és Labuan szövetségi kormányzati területnek számítanak. Az ország viszonylag nyitott, újonnan iparosodott gazdasága a II. világháború óta növekszik, a 3. leggazdagabb tagnak számít az ASEAN országok között. 2009-ben a háztartások havi átlagos jövedelme 4025 maláj 4. táblázat ringgit (1223 USD), az egy főre jutó GDP 2011-ben pedig MYR árfolyam, 2011 30 858 maláj ringgit (10 085 USD) volt, ez 2005 óta 21%-os növekedést jelent. Habár sikerült lépéseket tenni a EUR 4,257 szegénység megszüntetésében (2009-ben a háztartások USD 3,058 3,8%-a esett a havi 800 RM jövedelem alá), Malajzia mégis a gazdagok és szegények országa, Indonéziánál, Thaiföldnél és GBP 4,904 a Fülöp-szigeteknél is magasabb jövedelmi különbségekkel. JYP 0,038 2009-ben a háztartások felső 20%-a birtokolta a jövedelmek 50%-át, amíg az alsó 40%-nak a jövedelmek 14%-a jutott. A Forrás: Travel Business Partnership maláj ringgit 2011-es árfolyam alakulása a 4. táblázatban olvasható. A kiutazások jellemzői A kiutazások alakulásáról 2004 óta nincs hivatalos maláj statisztika, ekkor 30,5 millióan utaztak külföldre (5. táblázat). Ebbe beletartoztak a szomszédos országokba történő egynapos utazások is. Ez utóbbitól eltekintve körülbelül 7-8 millióan utaztak külföldre, 90%-ban ázsiai desztinációba (6. ábra).
6. ábra A maláj kiutazások számának megoszlása, 2011 (%) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
94,26
Ázsia
2,69
1,07
1,03
0,92
0,03
Európa
Közel-Kelet
ÉszakAmerika
Afrika
Dél-Amerika
Forrás: Business Monitor International
9
A szabadidős célú utazások 2011-ben az összes kiutazás 72%-át tették ki. Ázsiát követően Európa a második legjelentősebb úti cél a malájok számára, azonban az összes kiutazásból csupán 3%-os részesedéssel bír. 2011-ben 7,2 millió fő az ázsiai régión belül, 207 ezer fő pedig Európába utazott. A maláj beutazók számáról sok országban nem vezetnek nyilvántartást, ezért csak kevés adat érhető el. 2011-ben az Egyesült Királyságba 130 ezren (-2,3%), Svájcba 26 ezren (+18,2%), Olaszországba 22 ezren (-16,2%), Belgiumba 5 ezren (+27,5%) utaztak. 5. táblázat
A maláj kiutazó turizmus jellemzői, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Kiutazások száma* (ezer db) 11 103 12 262 13 025 13 179 Változás (%) na 10,4 6,2 1,2
2010 14 185 7,6
2011 14 871 4,8
*Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: Euromonitor International
Fontos kiutazó piaci szereplő a külföldön tanuló maláj diákság, becslések szerint 13 ezer fő tanul külföldön. Számukra főként az Egyesült Királyság és Ausztrália vonzó célpont. A becslés alapján Malajzia Kína után a második ország a külföldön tanuló diákok számát tekintve. A diszkont légitársaságok terjeszkedésének, különösen az első maláj „fapados” légitársaság, az AirAsia megjelenésének köszönhetően az utóbbi években jelentősen növekedett az ország kiutazó turizmusa. 2011-ben Új-Zéland 60%-os növekedést mért a maláj érkezések volumenében, jelenleg a legdinamikusabb növekedés itt volt megfigyelhető. A VisitBritain kutatása szerint a top tíz desztináció a malájok számára a következőképpen alakul: Svájc, Japán, Új-Zéland, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Ausztrália, Kanada, Németország.
Forrás: Maláj Turisztikai Minisztérium
ok
tás
lta
Tu
ris
K ul
tú
zt ik
ra
ai
,r
sz
ek
ol
re á
gá
ció
Vá
,s
sá
po
rlá s
rt
a
ás
U taz
lek
öz
K
ii
ed
ro d
és
ás
lát
ég
Ve
nd
Sz áll
ás
Turisztikai költés 7. ábra 2011-ben a nemzetközi turisztikai kiadások A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása értéke (az utazási költséget nem tekintve) szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) elérte a 10,8 milliárd USD-t (6. táblázat). 60 51,8 2010-ben a vendégek legnagyobb arányban a közlekedésre költöttek (51,8%), ezt az 40 9,1 15 országspecifikus turizmussal kapcsolatos 20 17,1 3 2,4 1,5 vásárlások követték (15,0%). A szálláshely 0 igénybevételére a kiadások 17,1%-a jutott (7. ábra).
6. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Nemzetközi turisztikai költés 4 257 5 601 6 709 6 508 (millió USD) Változás (%) 14,7 31,6 19,8 -3,0
2010
2011
7 943
10 753
22,0
35,4
Forrás: UNWTO, Maláj Központi Bank
10
Jogi környezet Malajzia a 2011-es World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness rangsorában regionálisan a 7., világszinten a 35. helyezést érte el. A világon először itt vezették be a biometrikus útlevelet, 2002 decemberétől az ujjlenyomat adatait is hozzáadják az alkalmazott chiphez. 2010-től bevezetésre kerültek az e-útlevelek is, amelyek 2 vagy 5 évig érvényesek. A maláj útlevéllel rendelkezők vízummentességet élveznek a világ számos országában, köztük az Európai Unió országaiban is. A turisztikai piac szereplői Az országban megközelítőleg 1200 utazási ügynökség működik, amelyek többsége kis- vagy középvállalkozásként üzemel. A Malajziai Utazási Irodák Szövetségének több mint 2800 tagja van. A nagyobb utazásszervező cégek, mint a Forever Travel, a Golden Deluxe Travel, a Golden Tourworld Travel, a Malaysian Harmony Travel és a Reliance Travel 5–10%-os jutalékot adnak az utazási ügynökségeknek. A csoportos utak aránya körülbelül 60%, a lakosság egyre gyakrabban saját szervezésű utakon vesz részt. Az online utazási irodák száma dinamikusan növekszik, részben a fapados légitársaságok terjeszkedésének köszönhetően. A piac domináns szereplői továbbra is a nagyobb cégek lesznek, mint az AirAsiaGo. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Malajzia gazdasági helyzetében további erősödés várható, körülbelül 2,5%-os éves inflációval és az amerikai dollárral szemben erős ringgit árfolyammal. Az elmúlt néhány évben a kiutazó piac növekedést mutatott, ez a tendencia a jövőben várhatóan folytatódik majd. A régión belüli utazások továbbra is dominálják a piacot, többek között a „fapados” légitársaságok régión belüli járatainak köszönhetően.
11
Hasznos linkek: Forever Travel Golden Deluxe Travel Golden Tourworld Travel Malaysian Harmony Travel Reliance Travel AirAsiaGo Department of Statistics, Malaysia (Statisztikai Hivatal) Ministry of Tourism (Turisztikai Minisztérium) Ministry of Transport (Közlekedési Minisztérium) Malaysia Airports Holdings Berhad (Malajziai Repterek Szövetsége) Malaysian Association of Travel Agents (Malajziai Utazási Irodák Szövetsége) Islamic Tourism Centre (Iszlám Turisztikai Központ)
http://forevertravel.com.my/ http://goldendeluxe.my/ www.gtt.com.my/ www.malaysianharmony.com.my http://travelworld.com.my/v2/ www.airasiago.com www.statistics.gov.my www.motour.gov.my www.mot.gov.my www.malaysiaairports.com.my www.matta.org.my www.itc.gov.my
12
Szingapúr Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros Terület (km2) Vallás (2010, lakosság arányában) Háztartások száma (2010, millió db) Népesség száma (2013, millió fő) Átlagos életkor (2013, év)
mandarin, angol, maláj Szingapúr 697 buddhizmus (42,5%) 1,1 5,3 37,6
Forrás: CIA World Factbook, Google Maps
Gazdasági háttér Szingapúr a Maláj-félsziget déli csücskével határos szigeten elhelyezkedő tehetős városállam, egyike Ázsia újonnan iparosított gazdaságainak az IMF (International Monetary Found) definíciója szerint, amelynek lakói élvezhetik a világ egyik legmagasabb életszínvonalát. Gazdasága a nemzetközi raktárként és hajózási központként működő kikötőjén, valamint pénzügyi szolgáltatásain, a turizmuson, az elektronikai, vegyi és gyógyszeripari gyárakon alapul. Az egy főre jutó GDP 50 ezer szingapúri dollár (49 ezer USD) felett volt 2011-ben, (amely 2010-hez viszonyítva 3,1%-os növekedést jelent) illetve jelentős mértékben csak egy maréknyi ország múlja felül: Luxemburg, Katar, Norvégia, Svájc, az Egyesült Arab Emírségek és Ausztrália. A helyi háztartások havi átlagos jövedelme 2008-ban 7050 szingapúri dollár (5 010 USD) volt. A szingapúri dollár árfolyamának alakulása a 7. táblázatban található.
S$ árfolyam, 2011
7. táblázat
EUR
1,750
USD
1,257
GBP
2,016
JYP
0,016
Forrás: Travel Business Partnership
A kiutazások jellemzői A kiutazó turizmust illetően az elmúlt 5 évben erős növekedés mutatkozott, ami számszerűleg évi 7%-os növekedést jelent. 2006-ban 5,1 millióan utaztak, ami 2011-re 7,8 millióra növekedett. A növekedés 2009-es lelassulásának ellenére ez a teljesítmény messze jobb volt, mint az évtized első felében. A kiutazások száma 2001 után mérséklődött, amelynek oka a gazdasági visszaesés és annak a diszkrecionális jövedelmekre, illetve az ezzel kapcsolatos percepciókra gyakorolt hatása. További negatív hatással voltak a kiutazó turizmusra a 2001. szeptember 11-ei események és a 2003-as SARS járvány (8. táblázat). A szingapúriak évente többször szoktak külföldre utazni, amelyekből legalább egy valószínűleg távoli desztinációba történt. A kiadvány publikálásakor elérhető legfrissebb (2011-es) adatok alapján a lakosság körülbelül 70%-a évente legalább egyszer utazik külföldre, ahol egy vagy több éjszakát tölt el, 20%-uk kétszer, és 18%-uk pedig ötször utazik.
13
A szingapúriak számára mind az egynapos, mind a többnapos utazásokat figyelembe véve messzemenően Malajzia a legkedveltebb úti cél, mivel Malajzia az egyetlen ország, amit szárazföldön el tudnak érni. A népszerű úti célok között Indonézia, Kína, Thaiföld és Hongkong (Kína) található még, ez az öt ország realizálja a szingapúri érkezések zömét a világon. További fontos úti cél az Ázsiai és Csendes-óceáni térségben Ausztrália (6. hely), amely az Ázsián kívüli desztinációkat tekintve az első helyen állt (319 ezer utas). Szingapúr Ausztrália küldőpiacai között a 6. helyen szerepelt 2011-ben, 5,8 millió eltöltött vendégéjszakával, az átlagos tartózkodási idő 18 éjszaka volt. A Szingapúrból érkező turisták 1,4 milliárd USD-t költöttek el Ausztráliában, az érkezők 60%-a szabadidős turista volt, és 83%-uk visszatérő látogató. A szingapúriak által kedvelt úti célok között szerepel még Tajvan, Makaó és Vietnam, a Fülöp-szigetek, a Koreai Köztársaság és India. Az Ázsián kívüli desztinációk közül kettőt találhatunk az első 15 között, az Amerikai Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot. Az első 20 úti cél között szerepel még Japán, Svájc, Kambodzsa, Új-Zéland, Kanada, valamint Olaszország is. Fontos megemlíteni, hogy a kedvelt úti célok között számos európai ország is található, például Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Görögország. Szingapúrból a közepesen távoli és távoli desztinációkba lényegesen többen utaznak, mint az Ázsia többi részéről (kivéve Japánt). Új-Zéland fontos küldőpiacként tartja számon Szingapúrt, a maga 30 ezer turistaérkezésével, amely 58 millió USD-t generált 2010-ben. Egy turista átlagos költése 2 067 USD, az átlagos tartózkodási idő pedig 9 éjszaka felett volt. Kína és India jogosan tekinthető Ausztrália és Új-Zéland versenytársának az utazás idejét és a távolságot figyelembe véve. A legnépszerűbb európai desztinációk az Egyesült Királyság (134 ezer fő), Svájc (55 ezer fő) és Olaszország (29 ezer fő), valamint Franciaország és Németország, viszont ebben a két országban a beutazó szingapúriak számáról nincs adat. 8. táblázat A szingapúri kiutazó turizmus jellemzői, 2005–2010 2005 2006 2007 2008 Kiutazások száma* (ezer db) 10 454 11 121 12 052 12 461 Változás (%) na 6,4 8,4 3,4 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött.
2009 13 392 7,5
2010 14 130 5,5
Forrás: Euromonitor International
A turisztikai költés 2011-ben a nemzetközi turisztikai költések értéke (az utazási költséget nem tekintve) elérte a 21,1 milliárd USD-t (9. táblázat), ezzel a nemzetközi turisztikai költések világranglistáján Szingapúr a 13. helyre lépett a 2010-es 15. helyéről. 2010-ben a szingapúriak utazásaik során a legtöbbet a vásárlások során költöttek (25,2%), ezt követték a szállással kapcsolatos kiadások (20,3%), a harmadik helyen pedig a helyi közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat találjuk (19,7%) (8. ábra). 2010-ben a legtöbb turisztikai költés Malajziában realizálódott (3 milliárd S$) ezt követi Kína, majd Thaiföld.
14
A nemzetközi turisztikai költés alakulása, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Nemzetközi turisztikai költés (millió USD) Változás (%)
11 269 10,6
13 410 18,3
16 366 15,3
15 849 -0,4
9. táblázat 2010
2011
18 630 10,2
21 103 4,5
Forrás: UNWTO
8. ábra A kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) 30 25,2 25 20,3
19,7
20
15
14,6
9,4
10
5
5,0
5,8
0
Forrás: Euromonitor International
15
Jogi környezet A szingapúri útlevéllel rendelkezők 161 országot látogathatnak vízummentesen, így Európa és Észak-Amerika nagy részét is. A 2005. április 1-je után kiállított útlevelek 5 évig, a 2005. április 1. előtt kiállított útlevelek pedig 10 évig érvényesek. A 2006. augusztus 15. után kibocsátott útlevek már tartalmaznak biometrikus elemeket is, ennek fő oka az, hogy teljesítsék az Egyesült Államok Vízummentességi Programjának feltételeit. A szingapúriak számára az Európai Unióba történő belépés vízummentes. A turisztikai piac szereplői Jelenleg 900 utazási ügynökséget tartanak nyilván a városállamban, amelyek közül közel 200 IATA tagsággal is rendelkezik. Többségük tagja a Szingapúri Utazási Irodák Szövetségének (National Association of Travel Agents of Singapore – NATAS), továbbá 29 tagja a Szingapúri Muszlim Utazási Ügynökségek Szövetségének is. Az öt vezető vállalati utakat értékesítő utazási iroda az American Express, a Carlson Wagonlit, a Corporate Travel, a Hogg Robinson Singapore és a Safe2Travel. Az öt vezető szabadidős utakat kínáló iroda a Chan Brothers Pte. Ltd., a Commonwealth Travel Corporation, az SA Tours Pte. Ltd., a Dynasty Travel és a Tradewinds. Szingapúrban a globális foglalási rendszerek (GDS) piaci részesedése hozzávetőlegesen a következőképpen alakul: Abacus (50%), Amadeus (25%) és Galileo (25%). Az egyéni utazások növekednek a csoportos utazások rovására. A szingapúriak előnyben részesítik a lastminute ajánlatokat, és gyakran úgy tűnhet, hogy az utazási döntéseik a légitársaságok speciális ajánlatain alapulnak. A hagyományos utazási nagykereskedelmi modell nem létezik Szingapúrban. A nagy utazási irodák kialakították a saját programcsomagjaikat és azokat értékesítik a beutaztató utazásszervezőknek a különböző desztinációkba. A legnagyobb utazásszervezők a Chan Brothers, a Sino-America Tours, a Dynasty Travel, az Air-Sino-Euro Associates (ASA Holidays), a Quantas Holidays és a Commercial Travel, amelyek értékesítenek a kisebb utazási irodáknak is. Az online utazási irodák (OTA) száma párhuzamosan növekszik az internetes utazási csomagok iránti kereslettel. A vezető online utazási irodák a Zuji, az Expedia, a MISA Travel, a Chan Brothers, az Asiatravel.com és az Agoda. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek A szingapúri gazdaság erősen függ a világgazdaságtól, ebből következik, hogy amíg az utóbbi kereskedelme lábadozik, addig Szingapúr gazdasága se fog túl jól teljesíteni. A trendek szerint a szabadidős utazások erős növekedésére lehet számítani 2012-re, továbbá az online utazási irodák piaca még gyorsabban fog növekedni. A légi közlekedéstől különösen jó teljesítmény várható. Az új légifolyosók megnyitása az úti célok szélesebb választékát, a kényelem növekedését, valamint az egy ülőhelyre jutó átlagár csökkenését hozza.
16
Hasznos linkek: American Express
https://travel.americanexpress.com/home
Carlson Wagonlit
http://www.carlsonwagonlit.sg/en/countries/sg/
Corporate Travel
http://www.corptrav.com/ http://www.hrgworldwide.com/ensg/Pages/default.aspx http://www.safe2travel.com/
Hogg Robinson Singapore Safe2Travel Chan Brothers Pte. Ltd. Commonwealth Travel Corporation SA Tours Pte. Ltd. Dynasty Travel Tradewinds Sino-America Tours Air-Sino-Euro Associates (ASA Holidays) Commercial Travel Quantas Holidays Zuji Expedia MISA Travel Asiatravel.com Agoda Government of Singapore Travel information Singapore Tourism Board (STB) Department of Statistic Civil Aviation Authority of Singapore (CAAS) National Association of Travel Agents of Singapore (NATAS) (Szingapúri Utazási Irodák Szövetsége) Association of Muslim Travel Agents of Singapore (AMTAS) (Szingapúri Muszlim Utazási Ügynökségek Szövetsége)
http://www.chanbrothers.com/ http://www.ctc.com.sg/ http://www.satours.com/ http://www.dynastytravel.com.sg/ http://singapore.tradewindstours.com/ http://sinoamericantour.com/ http://asaholiday.com/ http://www.friendlyagent.com/ http://www.qantasholidays.com.sg/ http://www.zuji.com/ http://www.expedia.com/ http://www.airfares.com.sg/ http://www.asiatravel.com/ http://www.agoda.com/ www.gov.sg www.yoursingapore.com www.stb.gov.sg www.singstat.gov.sg www.caas.gov.sg www.natas.org.sg
www.amtas.sg
17
Thaiföld Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros Terület
(km2)
Vallás (2000, lakosság arányában) Háztartások száma (2010, millió db)
thai Bangkok 513 120 buddhizmus (94,6%) 20,3
Népesség száma (2013, millió fő)
69,9
Átlagos életkor (2013, év)
34,2
Forrás: CIA World Factbook, Google Maps
Gazdasági háttér Thaiföld az Indokínai-félsziget közepén helyezkedik el, hosszú partvonallal rendelkezik, az 51. legnagyobb ország a világon. Thaiföld gyors növekedést ért el 1985 óta, amit két gazdasági válság szakított meg 1997–1998 illetve 2008–2009 között. A növekedés főként az erős exporttevékenységen alapul, amely főként rizsből, gumiból, halászati termékekből, textilből, cipőből, ékszerből, gépjárműből, elektronikai cikkekből és azok alkatrészeiből tevődik össze. Habár Thaiföldet az újonnan iparosodott országok közé sorolják és a világ egyik fő exportőre, az iparosodás főként Bangkok környékére és a keleti partra koncentrálódik. Az ország többi részén a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó, az ebből származó jövedelmek pedig alacsonyak. Thaiföld a 20. a világ népességi ranglistáján, és 30. helyen áll a nominális GDP-t illetően. 2011-ben az egy főre jutó GDP 164 494 thai baht (5395 USD) volt, (8%-os növekedés az előző évhez képest), ami magasabb, mint Indonéziában (3500 USD) és Vietnamban (1400 USD), de alacsonyabb, mint Malajziában (9700 USD) és Szingapúrban (49 200 USD), és majdnem ugyanakkora, mint Kínában (5400 USD). Az egy háztartásra jutó átlagos bevétel 2009-ben 608 USD volt, a mezőgazdasággal foglalkozó területeken ennek a fele, Bangkok környékén pedig ennek a duplája volt a mutató értéke. A thai bath árfolyamának alakulása a 10. táblázatban található.
10. táblázat Thai baht árfolyam 2011 EUR 42,438 USD 30,489 GBP 48,892 JYP 0,383 Forrás: Travel Business Partnership
A kiutazások jellemzői Mivel a lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, az egy főre jutó GDP alacsony, így a tömeges kiutazás pontenciálja igen kicsi. Azoknak az aránya, akik legalább egyszer utaznak külföldre, évente mindössze 5%. A kiutazások számának alakulása a 11. táblázatban található.
18
A thaiföldi kiutazó turizmus erősen növekedett az 1990-es években, egészen a thai baht összeomlásáig, azaz 1997-ig, ez és az ezt követő gazdasági válság együttesen visszavetette a kiutazásokat, elsősorban a távoli desztinációkba irányulókat. A piac az 1990-es évek végén éledt újjá. Lényegesen nem hatottak rá a 2001. szeptember 11-ei események, és a kiutazások volumene egyenletesen emelkedett egészen a 2003-as SARS járványig. 2005–2010 között az éves növekedés 12,3%-ra tehető, kivéve 2008-ban, amikor a gazdasági válság hatása érződött a keresleten. A tanulmány megállapítása szerint a válság hatásai legalább 2011-ig voltak érzékelhetők. A fapados légitársaságok terjedése, valamint a thai baht erősödése a dollárral és az euróval szemben odavezetett, hogy az utazók percepciója szerint a külföldi utazások költségei kedvezőbbek lettek, mint a belföldieké. Meglepő módon a H1N1 járvány nem volt hatással a thaiföldiek kiutazó turizmusára. 2010-ben a társadalmi és politikai nyugtalanság miatt sokan elhagyták az országot. A kiutazó kereslet visszazuhant 2011 szeptemberében – ami nem meglepő az átmeneti repülési tilalomnak és reptéri zárlatnak köszönhetően –, azonban később gyorsan újraéledt. A régión belüli úti célok közül 2009-ig Malajzia volt az élen, és Laosz volt a második, azonban 2010-ben Laosz átvette az első helyet és azóta is tartja ezt a pozíciót. 2011-ben Thaiföldről 1,6 millió látogató érkezett Laoszba és 1,4 millió látogató Malajziába. A már említett két desztinációt Kína követi (608 ezer fő), majd Szingapúr (473 ezer fő) és Hongkong (Kína) (381 ezer fő). A 2011-es 309 ezer látogatóval a Koreai Köztársaság a thaiföldi utazók egyik legdinamikusabban növekvő úti célja, 2005 és 2011 között évente átlagosan 18%-kal nőtt az idelátogatók száma. A régión kívüli desztinációkat illetően 2011-ben az Amerikai Egyesült Államok a legkedveltebb úti cél (73 ezer fő). Európán belül népszerű az Egyesült Királyság, Svájc, Olaszország és a skandináv országok. A thaiföldiek utazásaik során átlagosan 5 napot töltenek el az adott desztinációban. 11. táblázat A thaiföldi kiutazó turizmus jellemzői, 2005–2010 2006 2007 2008 2009 Kiutazások száma* 3 382 4 018 (ezer db) Változás (%) 11,0 18,8 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött.
2010
2011
3 908
4 653
5 451
5 397
-2,7
19,1
17,2
-1,0
Forrás: UNWTO
Turisztikai költés 2010-ről 2011-re a nemzetközi turisztikai költések értéke (az utazási költségek nélkül) 5,6 milliárd USD-ról 5,7 milliárd USD-ra növekedett, ami részben a thai baht felértékelődésének köszönhető (12. táblázat). Thaiföld a 35. helyen áll a UNWTO nemzetközi turisztikai költések világranglistáján. Az egy éjszakára jutó költések az elmúlt 10 évben csökkenő tendenciát mutattak a thai turisták körében: 2000 és 2005 között átlagosan évente 3,0%-kal, 2005 és 2010 között pedig évente átlagosan 4,1%-kal csökkent a költések értéke. Ez a tendencia nem meglepő, hiszen a fapados járatok megjelenésével a lakosság egy olyan szegmense előtt nyílt meg a lehetőség az utazásra, akik kevesebbet költenek.
19
9. ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) 35
33 29
30 25 18
20 15 10
8
6
3
5
3
b yé Eg
lás sá r
öz lek H
ely
ik
Vá
ed és
zé s sn é ro Vá
oz ás ak Sz ór
s lát á nd ég Ve
Sz áll ás
0
A Thaiföldi Turisztikai Hatóság (Tourism Authority of Thailand – TAT) adatai szerint 2010-ben a kiutazó thaiföldiek legnagyobb arányban szállásszolgáltatásra költöttek (33%), ezt a vásárlás (29%), majd a vendéglátás (18%) követte (9. ábra).
Forrás: Thaiföldi Turisztikai Hatóság
A nemzetközi turisztikai költés alakulása, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Nemzetközi turisztikai költés 4 598 5 143 5 003 4 433 (millió USD) Változás (%) 21,0 11,9 -2,7 -11,4
12. táblázat 2010
2011
5 623
5 716
26,8
1,7
Forrás: UNWTO
Jogi környezet 2005 augusztusa óta biometrikus útleveleket bocsátanak ki Thaiföldön. Körülbelül 88 országot látogathatnak Thaiföld állampolgárai vízummentesen, továbbá Ázsia nagy részén és a latinamerikai országokban speciális előnyeik is vannak azoknak a thaiföldieknek, akik már rendelkeznek vízummal. A thaiföldieknek az Európai Unióba történő belépés vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Az utazási ügynökségek száma 2000 körül van, ebből nagyjából 350–400 érintett a kiutaztatásban is. A turisztikai piac rendkívül szétdarabolt Thaiföldön, hiszen főleg kis független vállalkozások alkotják, amelyek leginkább a belföldi utazások iránti keresletet elégítik ki. A kiutaztató piac a nagyobb utazási irodák egy kis csoportjának a kezében van, például Takerng Tour, Roongsarp Express, MD Tours, Siam Express, Diethelm Travel, Asian Trails és a GM Travels. A turisztikai piac erősen koncentrált, a legtöbb utazási iroda Bangkokban található, illetve vannak még utazási irodák Chiang Mai-ban, Hat Yai-ban, Pattaya-ban és Phuketben, valamint független utazási vállalkozások elszórtan országszerte. Látszólag nincsenek az üzleti utazásokra specializálódott irodák, ehelyett ez az üzletág beolvadt a legtöbb utazási iroda portfoliójába. Csak a nagyobb vállalkozások vannak abban a helyzetben, hogy ellássák ilyen utazási ajánlatokkal a multinacionális cégeket és a kormányt.
20
A VisitBritain és a Skandináv Turisztikai Tanács szerint kevés beutaztató európai utazási ügynökségnek van meghatározó jelentőségű irodája Thaiföldön, ilyenek például a Miki, a Kuoni és a Gulliver, valamint a skandinávok közül az RTS. Az utazással kapcsolatos leggyakrabban említett internetes oldalak a következők: Sanook.com (a Google, vagy a Yahoo thai megfelelője), Thai Airways.com, Travelbyyou.com, Asiatravel.com, Tourbyyou.com, Lastminute.com, Pantip.com és a Vacationzone.co.th. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Az IMF előrejelzése szerint a thaiföldi gazdasági növekedés a következő néhány évben általánosságban pozitívan alakul – kivéve, ha valamilyen váratlan természeti katasztrófa vagy politikai nyugtalanság megzavarja. 2009–2012 között a thai baht megerősödött mind az euróval, mind a dollárral, de még a kínai renminbivel szemben is, ennek következtében, a külföldi utazás egyre inkább anyagilag megengedhetővé válik, ám az egy főre jutó jövedelmek alacsony szintje miatt még mindig nem válhatnak tömegessé a távoli úti célokra történő kiutazások. A Thaiföldi Utazási Irodák Szövetsége (Association of Thai Travel Agents – ATTA) több mint 6 millió főre becsüli a külföldre utazó turisták számát 2012-ben. Az öt legfontosabb úti cél fontossági sorrendben várhatóan Laosz, Malajzia, Kína, Hongkong (Kína) és Szingapúr lesz. A legnagyobb növekedés a kiutazások számát illetően Laoszba várható, habár erős növekedésre számítanak a Koreai Köztársaságban is. Japánban, Új-Zélandon és Pakisztánban a növekedési ráták csökkenésével számolnak.
21
Hasznos linkek: Takerng Tour Roongsarp Express MD Tours Siam Express Diethelm Travel Asian Trails
http://www.takerngexpress.com/ http://www.rsgtour.com/ http://mdtours.com/index_new.php http://www.siamexpress.com/ http://www.diethelmtravel.com/Pages/home.aspx http://www.asiantrails.travel/
GM Travels
http://www.gmtravel.net/
Sanook.com
http://www.sanook.com/
Thai Airways.com Travelbyyou.com
http://www.thaiairways.com/ http://www.travelbyu.com/
Asiatravel.com
http://asiatravel.com/
Tourbyyou.com
http://tourbyyou.com/
Lastminute.com
http://www.lastminute.com/
Pantip.com Vacationzone.co.th Ministry of Tourism and Sports Airports of Thailand (AOT) Thailand Convention and Exhibition Bureau
http://pantip.com/ http://vacationzone.co.th/chome/index.php www.mots.go.th www.airporthai.co.th www.tceb.or.th
Bangkok Metropolitan Administration (Tourism Division)
www.bangkoktourist.com
Tourism Authority of Thailand (TAT)
www.tat.or.th , www.tourismthailand.org
Tourism Council of Thailand (TCT) Thai Hotels Association (THA)
www.thailandtourismcouncil.org www.thaihotels.org
Thailand Incentive and Convention Association (TICA)
www.tica.or.th
Association of Thai Travel Agents (ATTA)
www.atta.or.th
22
Vietnam Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros Terület
(km2)
Vallás (1999, lakosság arányában) Háztartások száma (2010, millió db) Népesség száma (2013, millió fő) Átlagos életkor (2013, év)
vietnami Hanoi 331 210 buddhizmus (9,3%), katolikus (6,7%) 24,4 92,5 28,7
Forrás: CIA World Factbook, Google Maps
Gazdasági háttér Vietnam az Indokínai-félsziget keleti oldalán helyezkedik el, nagyrészt hegyvidékes, erdős táj jellemzi. A vietnami háború hatalmas pusztítást hagyott maga után az országban, a háború utáni egypártrendszernek katasztrofális hatásai voltak, beleértve a gazdaságok és a gyárak államosítását, ami társadalmi és gazdasági széthulláshoz, magas közterhekhez és rendkívül magas inflációhoz vezetett. 1986 decemberében reformista irányzatok átvették a hatalmat a kormánytól és a politikai rendszer átalakításába kezdtek, a magánvállalatok és a külföldi befektetések ösztönzése mellett visszaszorították a Vietnami Kommunista Párt befolyását a politikában és a nagyobb vállalatoknál. Vietnam 1995-ben csatlakozott Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN), 2007-ben pedig a Kereskedelmi Világszervezethez (World Trade Organization – WTO), és egyre inkább integrálódott a globalizált világgazdaságba.
13. táblázat
A reál GDP növekedése 2011-ben 5,9%-os, az egy főre jutó GDP 28 382 vietnami dong (1374 USD) volt 2011-ben. A szegénységi küszöb alatt élők aránya erős csökkenést mutatott az elmúlt években, 1998 és 2006 között 37,4%-ról 15,5%-ra és 2011-re 12,6%-ra csökkent. 2011-ben az egy háztartásban egy főre jutó jövedelem 480 ezer vietnami dong (23 USD) alatti a vidéki területeken és 600 ezer vietnami dong (29 USD) a városokban. A vietnami dong árfolyamának alakulása a 13. táblázatban található.
Vietnami dong árfolyam, 2011 EUR
28,681
USD
20,606
GBP
33,043
JYP
259
Forrás: Travel Business Partnership
A kiutazások jellemzői A turizmus rendkívül szabályozott Vietnamban mind a kiutazó, mind a beutazó, mind pedig a belföldi utazásokat illetően. Habár hivatalos statisztika nem érhető el, a szakértők feltevése szerint az utazások iránti kereslet rendkívüli mértékben megnőtt az elmúlt évtizedben, ez köszönhető a vonzó alacsony árú turisztikai csomagajánlatoknak a szomszédos délkelet-ázsiai országokba. A belföldi utazások aránya csökken a kiutazások javára, részben mert a belföldi utazások költségei magasabbak. A turisták a saját szervezésű, közeli desztinációkba történő utazásokat kedvelik az utazási irodák szolgáltatásaival szemben. Különböző félhivatalos források szerint a kiutazó turizmus több mint tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, évente átlagosan 20,5%-os növekedést mértek. A 2001-es 271 ezer főről 2011-re 1,8 millió körülire ugrott a kiutazások száma,
23
a magasabb életszínvonal, a növekvő diszkrecionális jövedelmek a légi közlekedés elterjedésének, valamint a fapados légitársaságok megjelenésének köszönhetően (14. táblázat). 14. táblázat
Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%)
A vietnami kiutazó kereslet jellemzői, 2005–2010 2006 2007 2008 2009 798 1 192 1 497 1 558 29,1
49,4
25,6
2010 1 851
2011 1 843
18,8
-0,4
4,1
*Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: Tourism Economics
Körülbelül az utazások negyede Délkelet-Ázsián és Dél-Ázsián kívüli desztinációba történik, a kontinensek közötti megoszlásról statisztika nem érhető el. A Tourism Australia szerint az utazások kevesebb mint 2%-a irányul Ausztráliába. Kína a vietnamiak körében a legnépszerűbb úti cél, 2011-ben körülbelül egymillióan utaztak ide, ami majdnem a fele az összes kiutazónak. A második helyen a szomszédos Kambodzsa áll (614 ezer fő), amelynek látogatottsága 2005 és 2011 között igen dinamikusan, átlagosan évi 50%-kal növekedett, ennek oka az erőteljes reklámkampányok, valamint a kapcsolódó kulturális események voltak. Laosz (562 ezer fő), Thaiföld (515 ezer fő) és Szingapúr (332 ezer fő) áll a 3., 4., és az 5. helyen a kedvelt úti célok között. A vietnamiak nagy számban utaznak Szingapúrba orvosi kezelésekre vagy tanulás céljából. Az Ázsiai és Csendes-óceáni térségen kívül csak kevés ország méri a Vietnamból érkező látogatók számát. Oroszország a leglátogatottabb úti cél a délkelet-ázsiai régión kívül, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok található. A Müncheni Turisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a vietnamiak Európába történő utazásainak számában jelentős bővülés várható. 10. ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2009 (%) 30
24,3 24,4 Forrás: Vietnami 23,6Statisztikai Hivatal 25 20 13,8
15 10
7,5
5,5
5
0,9
b Eg yé
sá rlá s Vá
ég zs Eg és
K
öz le
ke
dé
s
és Vá ro sn éz
Ve
nd
ég
lát
áll á
ás
s
0
Sz
Turisztikai költés A Vietnami Statisztikai Hivatal adatai szerint a vietnamiak nemzetközi turisztikai költéseinek értéke elérte az 1,7 milliárd USD-t 2011-ben, ennek nagysága átlagosan évente 7%-kal nőtt 2006–2011 között, csökkenés egyedül 2009-ben volt. 2011-ben az egy utazásra jutó átlagos költés 928 USD volt, ami 2007-es 1315 USD-hez képest (15. táblázat). A vietnamiak 2009-ben utazásaik során a legtöbbet az úti költségre költötték (24,4%), ezt követte a szállásdíj (24,3%), a harmadik helyen pedig a vendéglátás (23,6%) állt (10. ábra).
24
15. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, 2006–2011 2006 2007 2008 2009 Nemzetközi turisztikai költés 1 051 1 220 1 300 1 100 (millió USD) Változás (%) 16,7 16,2 6,6 -15,4
2010
2011
1 470
1 710
33,6
16,3
Forrás: UNWTO
Jogi környezet Az e-útlevelet 2011-ben vezették be Vietnamban, a kezdeti időszakban (2011. január– 2012. december között) csak Vietnamban bocsáthattak ki elektronikus útlevelet, majd a második szakaszban (2013. január–2014. december között) Vietnam külföldi képviseletein is lehetséges lesz az útlevelek kibocsátása, valamint a határátkelőhelyeket is átalakítják, hogy az elektronikus útleveleket tudják ellenőrizni. A vietnami turisták 30 napig vízummentesen tartózkodhatnak a többi ASEAN tagországban (Szingapúr, Thaiföld, Malajzia, Kambodzsa, Laosz, Indonézia és a Fülöp-szigetek), valamint ha rendelkeznek érvényes vízummal, Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, a Schengeni övezet országai, az Egyesült Királyság vagy az Amerikai Egyesült Államok területére, akkor 30 napig vízummentesen tartózkodhatnak Tajvanon, számos országban a Csendes-óceáni térségben, valamint néhány további országban. A vietnamiaknak az Európai Unióba történő utazás vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Vietnamban sok utazásszervező működik, nagy részük beutaztatással és belföldi turizmussal foglalkozik, ám számuk pontosan nem meghatározott. Kiutaztatással főként két vállalat foglalkozik, mégpedig a Saigontourist Holding Company, amelyet a Vietnami Nemzeti Turisztikai Hivatal (Vietnam National Administration of Tourism – VNAT) az ország egyik vezető turisztikai vállalataként tart számon, a másik pedig a Vietravel. Mindkét vállalkozás ajánlatai között található „prémium kategóriás”, távoli desztinációkat ajánló, valamint közeli úti célokra vonatkozó utazási csomagokat, amelyek jellemzően csoportos utazások. Jelenleg nincs jelen a piacon komoly online utazási iroda (OTA), állítja a szingapúri Web in Travel, azonban megállapodást kötött az Australia’s Wotif Group és a Vietnamese Thien Minh Group, ennek értelmében a két ügynökség közösen hoz létre egy online utazási irodát, amelynek az iviVu nevet adják. A Buffalo Tours szintén fontos helyi piaci szereplő, hiszen működtet irodát többek között Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában, és Laoszban, valamint van két további értékesítési pontja Londonban és Sydneyben. Létezik továbbá több kisebb internetes oldal Vietnamban, amelyeket helyi vállalkozók hoztak létre, akiket az olyan sikeres weboldalak inspiráltak, mint az Expedia, a Ctrip vagy a Wotif. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek A vietnami kiutazó turizmus piacának kilátásai nagyon jónak tűnnek, de egyelőre nem fogja utolérni a többi szomszédos ASEAN tagországot. A társadalmi-gazdasági helyzetet és az iskolázottságot tekintve változatlanul a közép- és felsőosztálybeli családok utaznak elsősorban külföldre, viszont egyre drágább úti célokat választanak, mint például Ausztrália, Európa vagy az Amerikai Egyesült Államok, ahol új élményekkel gazdagodhatnak és élvezhetik a növekvő diszkrecionális jövedelmük nyújtotta előnyöket egyaránt.
25
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Utazási Szövetség (Pacific Asia Travel Association – PATA) térségre vonatkozó előrejelzése szerint 2012–2014 között a vietnami kiutazó turizmussal kapcsolatban pozitívak a kilátások, legalábbis azokban az országokban ahol mérik a beutazó vietnami érkezéseket, az előrejelzés érhetően csak a Csendes-óceáni térség országait fedi le. A Vietnamból kiutazók számában a legnagyobb növekedés a szomszédos ASEAN tagországoknál (például Kambodzsa, Laosz és Thaiföld) várható. Hasznos linkek: http://www.saigontourist.com/en/about/about.htm
Saigontourist Holding Company Vietravel
http://www.vietravel.com.vn/en.aspx
iviVu
http://www.ivivu.com/en/
Buffalo Tours
http://www.buffalotours.com/
Expedia
http://www.expedia.com/
Ctrip
http://english.ctrip.com/
Wotif General Statistics Office of Vietnam (GSO) Vietnam National Administration of Tourism (VNAT) Vietnam Tourism Association
http://www.wotif.com/?country=VN&all www.gso.vn/default_en.aspx www.vietnamtourism.gov.vn/english www.vietnamtourism.com
A teljes angol nyelvű kiadvány megtekinthető a Kutatási Irodán előzetes időpont egyeztetés után, fogadóóra keretében minden csütörtökön 14–17 óra között. A kiadvány angol nyelvű kivonata ingyenesen letölthető a UNWTO honlapjáról: http://asiapacific.unwto.org/publications.
További információk:
Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710 Fax.: 488-8711 E-mail:
[email protected] Internet: www.itthon.hu
26
