University of Hull From the SelectedWorks of Péter Cserne
October, 2005
Államelmélet és játékelmélet. Mirõl szól az alkotmány közgazdaságtana? [Game Theory and the Theory of the State. An Outline of Constitutional Economics] Peter Cserne, University of Hamburg
Available at: http://works.bepress.com/peter_cserne/13/
„Monumentum aere perennius” – Tanulmányok Péteri Zoltán tiszteletére –
SZERKESZTETTE: FEKETE BALÁZS – SZABÓ SAROLTA
Budapest, 2005
Péteri.p65
3
2005.06.02., 10:18
Az ideg ennyelv û szö v eg ek szerkesztéséb en kö zremû kö dö tt: Korom V eronika A kö tet meg jelenését támog atta: Rákó c zi Szö v etség , D r. N ag y G áb or, v alamint a kö tet szerzõ i
ISBN 963 460 779 9
N yomdai elõ készítés: Szmrec sányi M ária © Fekete Balázs – Szab ó Sarolta (szerkesztés)
Péteri.p65
4
2005.06.02., 10:18
TARTALOM
Péteri.p65
Elõ szó
7
Balth ay Tímea Introduc tion to Arb itral Liab ility
9
Boronkay M ikló s Eö rsi G yula és a jog rendszerek osztályozásának néh ány kérdése
28
Boyh ta D ó ra Az imperatív szab ályok a franc ia nemzetkö zi mag ánjog i jog g yakorlatb an
35
C serne Péter Államelmélet és játékelmélet. M irõ l szó l az alkotmány kö zg azdaság tana?
53
D omah idi Ákos Határtalan jog fejlesztés?
70
Fekete Balázs Két v ázlat a mag yar ö sszeh asonlító jog i g ondolkodás tab ló jáh oz
85
G yurc sán J udit A nemzetkö zi b ü ntetõ b író ság statú tumának rö v id ismertetése
101
Hartw ig Beáta Th e Ob lig ation of N ational C ourts to M ake a Preliminary Referenc e to th e European C ourt of J ustic e. Some Remarks and C omments
115
Horv áth Katalin Az ü g yészség alkotmányos h elyzete
127
Horv áth Zsolt A kiseb b ség i jog érv ényesítés b uktató i és a kiseb b ség i ö nkormányzatok alkotmányjog i dilemmái M ag yarország on
143
J akab András A jog rendszer h orizontális tag ozó dása
158
Kaszás Ág nes A b író szerepe az ang olszász jog rendszerb en
170
Koltay András Kö zerkö lc s és v éleményszab adság
183
M olnár Olg a Konkurrierende G esetzg eb ung in D eutsc h land: Ab g renzung der Bundesund Landeskompetenz
203
Ró zsa D ániel Lamb ert, a mag v etõ
217
Szab ó Sarolta D iszc iplínák találkozása az Euró pai U nió jog eg ység esítésének színpadán: nemzetkö zi mag ánjog és jog ö sszeh asonlítás
223
Tamás C sab a A jog szerepe J apánb an
231
5
2005.06.02., 10:18
ÁLLAM ELM É LET É S J ÁTÉ KELM É LET M IRÕ L SZÓL AZ ALKOTM ÁN Y KÖ ZG AZD ASÁG TAN A? 1 Cserne Péter I. Bev ezetés 1. Eg y alkotmányelméleti trilemma Az, h og y a demokratikus politikai b erendezkedés dö ntõ fontosság ú eg y társadalom jó létének elõ mozdítása szempontjáb ó l, nemc sak az amerikai és nyug at-euró pai mainstream politikai g ondolkodás ax ió mája,2 h anem az utó b b i eg y-két év tizedb en eg yre inkáb b része lett a h azai államelméleti, politoló g iai irodalom s a politikai kö zélet (g yakran kimondatlan) alaptételeinek is. Sõ t, a demokrác ia eszméjének manapság g yakran ezen eszme leg h arc osab b g yakorlati ellenség ei is h ó dolnak – leg aláb b is v erb álisan (lip serv ic e).3 A demokratikus rendszereknek azonb an, ismeretesen, az alkotmányos b erendezkedés szempontjáb ó l számtalan v áltozata, meg v aló sítása leh etség es: elég c sak a kormányformára, a v álasztási rendszerekre v ag y a c entralizác ió -dec entralizác ió arányára utalni. A demokrác ia értékei melletti elkö telezettség eg yú ttal h ang sú lyossá teszi a demokrác ia kü lö nféle intézményes b erendezkedési formáinak elemzését, ö sszeh asonlítását is. Ennek alapján teh etü nk elõ rejelzéseket arra v onatkozó an, h og y a demokratikus állam alkotmányos intézményei h og yan b efolyásolják a politikai rendszer szereplõ inek mag atartását, a kormányzat teljesítményét stb . Az államelmélet és az ö sszeh asonlító alkotmányjog eb b en az értelemb en nem tisztán tudományos, h anem politikai jelentõ ség û kutatási terü letek is. 4 A demokrác ia és az alkotmányosság v iszonya azonb an, az elmélet felõ l nézv e meg kö zelíth etõ ú g y is, mint eg y potenc iális trilemma két eleme.5 Eb b en az értelemb en míg a demokrác ia az „ eg y emb er eg y szav azat” elv e alapján a tö b b ség i dö ntés szab ályát fog almazza meg , addig az alkotmányos szab ályok a tö b b ség i elv tartalmi és eljárási korlátait rö g zítik. A két elv teh át kieg észíti, illetv e korlátozza eg ymást. E két elv kö zö tti feszü ltség en tú l azonb an a prob lémának v an eg y h armadik dimenzió ja is, még pedig a h atékony (g yors, operatív ) kö zö sség i dö ntésh ozatal kö v etelménye. Ez a c él pedig esetenként ellentétb e kerü lh et a néprészv étel/ népképv iselet elv év el, illetv e az alkotmányos korlátokkal eg yaránt. Az aláb b iakb an mindezen feszü ltség ekre látunk majd példát. 2. Tú l a dog matikán Az imént felidézett kérdéskö r állam- és alkotmányelméleti irodalma finoman szó lv a is b õ ség es. Az elemzési mó dszerek ellenb en v iszonylag kö nnyen meg kü lö nb ö zteth etõ k. A kö v etke1 PÉ TERI ZOLTÁN professzor ú rnak, akinek elõ adásain elõ szö r h allh attam a dog matikus jog - és államtudományok korlátairó l, tisztelettel és tanítv ányi nag yrab ec sü léssel. 2 ROBERT C OOTER, T h e S trateg ic C onstitution, 2000, p. 4, 54, 243, 360-362., ROBERT B. M Y ERSON , E c onomic Analy sis of C onstitutions, in U niv ersity of C h ic ag o L aw R ev iew , 2001, p. 926-928. 3 V ö . BÓD IG M ÁTY ÁS – ZÕ D I ZSOLT, Á llam é s d emok rá c ia, in Á llamelmé let. E lõ ad á sok az á llamelmé let é s az á llamb ö lc selet k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 1997, p. 230. 4 Kö zismertek ug yanakkor azok a (szinte) kortárs elemzések is, amelyek e g yakran kimondatlan elkö telezettség ek (demokrác ia, alkotmányosság ) elv etésére épü lnek. Elég eh elyü tt C ARL SC HM ITT kétség eire (s ennek élénkü lõ h azai irodalmára) utalni. Lásd C ARL SC HM ITT, P olitik ai teoló g ia, 1992. C ARL SC HM ITT, A politik ai fog alma. V á log atott á llam- é s politik aelmé leti tanulmá ny ok , 2002., PETHÕ SÁN D OR, N orma é s k iv é tel. C arl S c h mitt ú tja a totá lis á llam felé , 1993., KÖ RÖ SÉ N Y I AN D RÁS, C arl S c h mitt á llam- é s politik aelmé leti alapfog almai, in P olitik atud omá ny i S z emle, 2000. p. 5-24., C arl S c h mitt jog tud omá ny a, szerk. C S. KISS LAJ OS, 2004. 5 J ON ELSTER Introd uc tion in C onstitutionalism and D emoc rac y , ed. J ON ELSTER and RU N E SLAG STAD , 1988, p. 1-2.
53
Péteri.p65
53
2005.06.02., 10:18
zõ kb en azt ig yekszem meg mutatni, miért játszik fontos szerepet e kérdéskö r v izsg álatb an a játékelmélet s általáb an a rac ionális dö ntések elmélete, illetv e a kö zg azdaság tan. Ha az Eg yesü lt Államokb an az alkotmányelmélet nag yrészt az alkotmány rendelkezéseinek értelmezési leh etõ ség érõ l szó ló , olykor nemc sak nyelv elméleti, h anem jelentõ s erkö lc s- és politikai filozó fiai feg yv ertárat is felv onultató elméletek v itáját jelenti, ah ol az elmélet g yakran kimondottan is g yakorlati (ig azolási) szerepet játszik, a h azai alkotmányelméleti szakirodalom még sokkal inkáb b táv ol áll a konstituc ionalista kö zg azdaság tan analitikus szig orral és konzekv enc ialista ig énnyel meg fog almazott mó dszertani eszményétõ l. Eh elyett (s ez b izonyára nem h azai és nem alkotmányjog i sajátosság ) kev és kiv étellel v ag y meg elég szik a tételes jog i szab ályok dog matikai rendszerezésév el v ag y két irányb an tov áb b lép: ö sszeh asonlítás c ímén ug yanezt meg teszi más ország ok alkotmányjog i szab ályaiv al (s a szemb esítésig , esetleg a tipizálásig jut, de nem ad a kü lö nb ség ekre adekv át társadalomtudományos mag yarázatot), illetv e d e leg e ferend a elemzés c ímén jog politikai panaszokat és jav aslatokat fog almaz meg . Ez utó b b i érv elések azonb an a társadalomtudományok b ev ett ig azolási-érv elési kö v etelményeinek c sak a leg ritkáb b an felelnek meg . Leg fõ b b h iányosság uk, v éleményem szerint, h og y mikö zb en értékeléseket fog almaznak meg , premisszáikat, feltev éseiket leg tö b b szö r nem teszik ex plic itté. Természetesen a dog matikai elemzések létjog osultság a ö nmag áb an nem is kérdéses.6 N emc sak a jog g yakorlat támaszkodik rájuk, de sokszor jog politikai v iták tisztázásakor is dö ntõ leh et eg y kézenfekv õ jog dog matikai érv . Emellett elsõ látásra v an némi ig azság a nem-dog matikai („ mó dszerideg en” , interdiszc iplináris, stb .) elméletekkel szemb eni prag matikus-szkeptikus ellenérv ekb en is. Ezek szerint naiv az az elképzelés, h og y eg y mó dszertanilag ig ényes tudományos diskurzus – szándékai szerint az eg yszerû katalog izálást nyú jtó ö sszeh asonlítás és a politikai szándékokat alátámasztó ad h oc érv elések h elyéb e lépv e – b ármib en is b efolyásolni tudná a demokrác ia intézményi alternatív áiró l folyó v itákat. Hiszen, szó l az érv elés, például az elmú lt év ekb en szü letett ú j alkotmányok mind az alkotmányozó szerv dö ntéseit meg fog almazó b izottság okb an és más testü letekb en h elyet fog laló politikusok rö v id táv ú érdekeit s nem feltétlenü l a kö zö sség h osszú táv ú érdekeit tartották szem elõ tt. Kissé konkrétab b an: ah ol sok kis párt képv iselõ i domináltak e b izottság okb an, rendszerint arányos képv iseletre épü lõ parlamentáris rendszerû alkotmányok szü lettek, erõ s elnö ki h atalom pedig rendszerint ott épü lt ki, ah ol az (ú j alkotmány szerinti) elsõ elnö kv álasztás leg erõ seb b jelö ltjének támog ató i ellenõ rizték az alkotmányt fog almazó testü letet.7 Ha az érv elés kedv éért feltételezzü k, h og y az iménti meg fig yelés ig azolh ató , akkor ez éppenség g el a rac ionális dö ntések elméletének alkotmányelméleti relev anc iáját ig azolja. A politikai érdekek alkotmányjog i tü krö zõ dése ug yanis – mint látni fog juk – éppen a kö zö sség i dö ntések elméletének „ pesszimista” elõ rejelzéseiv el ö sszh ang b an tö rténik. Az ellenv etés teh át ezen a szinten akár v issza is fordíth ató . Az alkotmány kö zg azdaság tana (c onstitutional ec onomic s) mint mag yarázó elmélet képes ráv ilág ítani eszmék és érdekek b onyolult ö sszefü g g éseire. Eszerint „ az alkotmányos struktú rák kö zg azdaság i elemzésének nem annak b izonyítását kell szolg álnia, h og y v alamely alkotmányos b erendezkedés optimális, h anem arra kell irányulnia, h og y kiterjessze az alkotmányró l folyó nyilv ános v iták tárg ykö rét azáltal, h og y ú j perspektív ákb ó l mutatja b e, milyen mó don h at a politikai játszma szab ályainak v áltozása a rac ionális politikai v iselkedésre, s h og y eb b õ l eredõ en a demokratikus kormányzat milyen h atással lesz a polg árok jó létére.” 8 Ha ninc s arra v onatkozó elméletü nk, h og y az alkotmányos b erendezke6 A jog dog matikai érv elés jog osultság a mellett szó l az az ad h ominem érv is, h og y ilyet mag am is v ég eztem, lásd JA K A B A N D R Á S – CS E R N E PÉ T E R A k é th armad os tö rv é ny ek h ely e a mag y ar jog forrá si h ierarc h iá b an, in F und amentum 2001/ 2, p. 40-49. Aláb b látni fog juk, h og y ug yanez a kérdés (az ú n. kéth armados tö rv ények) nemc sak jog dog matikai prob lémaként, v ag y ilyennek álc ázott jog politikai v itaként értelmezh etõ , h anem eg y mag yarázó , illetv e h ipotetikus ig azoló elmélet keretéb en is. 7 D ennis C. M u el l er, C onstitutional D emoc rac y , 1996. 21. fej., M y erso n, op. c it., p. 926. 8 M Y ERSON op. c it. p. 927.
54
Péteri.p65
54
2005.06.02., 10:18
dés milyen h atással v an a politikai tev ékenység re, nem tudjuk eldö nteni eg y reformjav aslatró l, h og y esetleg nem a kü lfö ldi tapasztalatok leg rosszab b elemeinek komb inác ió ja-e. Az alkotmány kö zg azdaság tana mármost eg y olyan h ag yományb a ág yazó dik, amelyrõ l b enyomásaim szerint a h azai jog tudó s kö zv élemény leg feljeb b felü letes ismeretekkel rendelkezik, ezért a téma tárg yalását kissé messzeb b rõ l kell kezdenem. Az elmélet mó dszertani h átterének és általános v onásainak felv ázolása (II.) után – a témakö r eg yik friss és ö nkritikus ö sszeg ezésének, Rob ert C ooter kö nyv ének szerkezetét kö v etv e – áttekintem az alkotmány kö zg azdaság tanának eredményeit s ismertetek néh ány olyan részelemzést is, amelyek a mag yar olv asó számára érdekesek leh etnek (III.). A IV . részb en a kéth armados tö rv ények példáján keresztü l v ilág ítom meg a rac ionális dö ntések elméletén nyug v ó modellek analitikus potenc iálját és korlátait. V ég ü l (V .) néh ány meg v álaszolatlan kérdésre mutatok rá s a konstituc ionalista kö zg azdaság tan perspektív áit v ázolom fel. II. Ú j társadalomtudományi mó dszerek az államelméletb en 1. A rac ionális dö ntések elmélete Amikor a fentiekb en v ag y az aláb b iakb an az alkotmány kö zg azdaság tanáró l b eszélek, nem a termelés, fog yasztás, elosztás ú n. g azdaság i intézményeinek alkotmányi v ag y más szab ályaira g ondolok. A kö zg azdaság tan kifejezés itt – a szó utó b b i év tizedekb en általánossá v ált értelmének meg felelõ en – azokra az elemzési eszkö zö kre utal, amelyeket (általános s az aláb b pontosítandó értelemb en) az adott preferenc iáik kielég ítésére tö rekv õ rac ionális eg yének meg h atározott peremfeltételek (szab ályok, játékstruktú ra) kö zt lezajló stratég iai interakc ió ib ó l adó dó szándékolt és nem szándékolt kö v etkezmények mag yarázatára a társadalomtudományokb an kidolg oztak. Bizonyos elmélettö rténeti esetleg esség ek miatt ezeket az elemzési eszkö zö ket elõ szö r kö zg azdaság i prob lémákra alkalmazták, az utó b b i év tizedekb en azonb an rac ionális dö ntések elmélete név en számos más társadalomtudományi diszc iplínáb an is elterjedtek.9 A rac ionális dö ntések elmélete – ig en általános meg fog almazásb an – eg yrészt kü lö nféle szub sztantív és formális modelleket, másrészt eg y metodoló g iai paradig mát fog lal mag áb an.10 E modellek kö zé az indiv iduális dö ntések elméletének típusv áltozatai, a játékelmélet, a kö zö sség i dö ntések elmélete és általáb an a társadalomtudományok ö konó miai ih letésû modelljei tartoznak. Az aláb b iakb an tö b b ilyen modellt is b emutatok majd. Az említett metodoló g iai paradig ma pedig az a kö zö s mó dszertani platform, mely az elõ b b i modellek társadalomtudományi alkalmazásait meg kü lö nb ö zteti más társadalomtudományi kutatási prog ramoktó l és elméleti rendszerektõ l. Ennek a paradig mának két jelleg zetesség ét emelem ki: a mó dszertani indiv idualizmust és az elemi rac ionalitásposztulátumot. Az elõ b b i szerint, leeg yszerû sítv e11 eg y társadalomtudományi mag yarázat akkor leh et mó dszertanilag kifog ástalan, h a a v izsg ált jelenség et sikerü l v isszav ezetni eg yéni szándékokra, c élokra, preferenc iákra. C selekedni c sak eg yének képesek, a kollektív umoknak tulajdonított szándékok és érdekek rossz esetb en h omályos és v eszélyes metaforák, job b esetb en pedig ex plikác ió ra szoruló fog almi g yorsírásnak tekinth etõ k. Az elemi rac ionalitásposztulátum az emb eri c selekv ések intenc ionalitásáb ó l kiindulv a azt feltételezi, h og y az emb erek meg h atá9 A rac ionális dö ntések elméletének általános társadalomtudományi mó dszertanként v aló értelmezésérõ l mag yar nyelv û kiinduló irodalmaként lásd A rac ioná lis d ö nté sek elmé lete szerk. C SON TOS LÁSZLÓ, 1998., SZÁN TÓ ZOLTÁN , A tá rsad almi c selek v é s mec h aniz musai, 1999. Az e pontb an mondottakat részleteseb b en lásd C SERN E PÉ TER A rac ioná lis d ö nté sek elmé leté nek h ely e a jog elmé letb en, in Á llamelmé let – politik ai filoz ó fia – jog b ö lc selet szerk. SZIG ETI PÉ TER, 2005, p. 249-254. 10 A kö v etkezõ kre v ö . C SON TOS LÁSZLÓ, Ismeretelmé let, tá rsad alomelmé let, tá rsad alomk utatá s, 1999, p. 203-208. 11 Részletesen lásd SZÁN TÓ op. c it., I. rész és kritikailag ORTHM AY R I M RE, Mó d sz ertani ind iv id ualiz mus, in S z oc ioló g iai S z emle 1997/ 3., p. 3-31.
55
Péteri.p65
55
2005.06.02., 10:18
rozott c élok elérésére tö rekszenek, és informác ió ik és tapasztalataik alapján dö ntik el, h og y milyen eszkö zö k a leg alkalmasab b ak e c élok elérésére. Az eg yének preferenc iák alapján, b izonyos ö konó miai, erkö lc si, fizikai, pszic h ikai korlátok fig yelemb ev ételév el v álasztanak az elõ ttü k nyitv a álló alternatív ák kö zö tt. Ezek h almaza sosem szû kü l le eg yetlen elemre. Ez a mó dszertani kiinduló pont (a c élok és szándékok, illetv e a korlátok és eszkö zö k meg kü lö nb ö ztetése) jó formán minden c selekv éselméletre jellemzõ . N em empirikus, h anem analitikus kijelentés, h iszen a preferenc iákat kö zeleb b rõ l nem h atározza meg , ug yanakkor az intenc ionális c selekv ések meg értésének általános modelljeként szolg ál. A fenti ig en általános paradig mán b elü l a konkrét elemzések spec ifikusab b modellekre épü lnek. Ezek a modellek pedig tov áb b i (immár empirikus jelleg û ) feltev ésekkel élnek, például a preferenc iák szerkezetére v onatkozó an, a rac ionalitás-fog alom pontosításáv al v ag y annak spec ifikálásáv al, h og y a modell szerint az eg yén milyen természetû korlátokat v esz fig yelemb e. Bizonyos kontex tusokb an (például v állalatok ü zleti kapc solataib an) az ö nérdekkö v etés tipikus mag atartás: ekkor a preferenc ia-szerkezetet ennek meg felelõ en kell modellezni. Eg y másik példa. Az, h og y b izonytalanság mellett h ozott dö ntések esetén mit jelent a rac ionális c selekv és, elméletileg is v itatott. Ráadásul az erre a prob lémára kidolg ozott modellek olyan b onyolultak, h og y empirikus h ipotézisként b iztosan nem állja meg a h elyét az az állítás, h og y az eg yének tényleg es c selekv ésü k során ilyen komplex kalkulác ió kat v ég eznek. Ezért a (normatív ) dö ntési alg oritmusokon tú l, az elemi rac ionalitás-posztulátum fenntartása mellett, a b izonytalanság melletti dö ntések deskriptív -empirikus modelljeire is szü kség v an. A rac ionális dö ntések elméletéb en minden elemzés elkerü lh etetlen része az is, h og y meg h atározzuk/ modellezzü k mag át a v izsg ált szituác ió t, amelyb en a c selekv és lezajlik. Eg y dö ntési h elyzet leh et parametrikus v ag y stratég iai, azaz játékelméleti. Az elõ b b i esetb en a modellb en v ag y eg yetlen eg yén szerepel v ag y épp olyan sok, pl. ú n. tö kéletes v erseny v ag y eg y ország os v álasztás esetén, h og y az eg yesek eg yedi c selekv ése g yakorlatilag nem b efolyásolja az interakc ió v ég eredményét, pl. a piac i árat v ag y a v álasztás eredményét. Az eg yén teh át kö rnyezeti adottság ként kezeli a tö b b iek c selekv ését.12 Ezzel szemb en a stratég iai interakc ió annyit jelent, h og y az eg yének arra v onatkozó informác ió ikra (v élekedéseikre, v árakozásaikra) tekintettel c selekszenek, h og y a szituác ió tö b b i résztv ev õ je v árh ató an mit tesz, illetv e a mag a részérõ l milyen v árakozásai v annak, s az interakc ió kimenetele tényleg esen is ezen interdependens c selekv ések – g yakran nem szándékolt –v ég eredménye lesz. Ilyen játékelméleti modellekkel (például az ú n. fog olydilemma-játékkal) számos társadalomtudományosan relev áns jelenség meg mag yarázh ató . 2. „ Társadalmi” és „ kö zö sség i” dö ntések: ig azolás és mag yarázat A rac ionális dö ntések elméletének leg aláb b két, a szakirodalomb an g yakran nem szig orú an elv álasztott alkalmazása, illetv e modellezési iránya relev áns az alkotmányelmélet szempontjáb ó l: a társadalmi dö ntések elmélete (soc ial c h oic e th eory ) és a kö zö sség i dö ntések elmélete (pub lic c h oic e th eory ). Az elsõ , a társadalmi dö ntések elmélete azzal fog lalkozik, h og y az eg yének preferenc iáit ag g reg álv a h og yan leh et meg h atározni eg y ú n. társadalmi h asznosság i fü g g v ényt. Ez a fü g g v ény meg h atározott matematikai-log ikai tulajdonság okkal rendelkezik, amelyek tartalmilag azt fejezik ki, h og y a fü g g v ény miképp tü krö zi és ag g reg álja az eg yének preferenc iáinak ö sszesség ét. Funkc ió ja alapv etõ en kétféle leh et: v ag y azon jav ak (kö zjav ak, kv ázi-kö zjav ak) elõ állításának és elosztásának szab ályait h atározza meg , melyekh ez az eg yének nem a piac on, h anem politikai mec h anizmusok ú tján jutnak h ozzá, v ag y az eg yének jó létének v alamilyen ö sszeg zõ (ag g reg atív ) mérc éjét kív ánja meg alkotni. Ez az eg yéni jó lét azonb an nemc sak fizikai jav ak v ag y anyag i eszkö zö k b irtoklását, h anem például az autonó m c selekv és értékét v ag y a v álasztás szab adság át (freed om of c h oic e) is mag áb an fog lalh atja. 12
A v álasztási részv étel prob lémájára aláb b v isszatérü nk.
56
Péteri.p65
56
2005.06.02., 10:18
Ez a modellc soport teh át elsõ sorb an eg y normatív elmélet része, az optimális kö zö sség i dö ntési mec h anizmust, a „ kö zjó ” meg h atározásának sajátos mó dját keresi. Ami mármost érdekessé teszi, az az h og y e keresés log ikailag ig azolh ató mó don ú n. leh etetlenség i tételekb en v ég zõ dik. Az eg yik ezek kö zü l Arrow tétele, amely szerint eg yetlen társadalmi jó léti fü g g v ény sem rendelkezik azokkal a minimális kív ánatos tulajdonság okkal, amelyek eg y kollektív dö ntési eljárástó l elv árh ató k.13 A tétel eg yik kö v etkezménye kissé leeg yszerû sítv e ú g y fog almazh ató meg , h og y a demokrác ia és az eg yéni preferenc iák kielég ítése potenc iálisan ö sszeférh etetlen. Eg y másik leh etetlenség i tétel szerint pedig a politikai intézmények nem leh etnek eg yszerre diktatú ramentesek és c salásb iztosak. V ag yis „ a diktatú ramentes politikai intézmények manipulálh ató ak ab b an az értelemb en, h og y adott kö v etkezmények h almazán értelmezett adott preferenc iaprofilok mellett mindig létezik leg aláb b eg y személy, aki job b an jár, h a a v aló stó l eltérõ preferenc iát nyilv ánít ki. A preferenc iák torzítása és a stratég iai v iselkedés teh át a politikai élet mindennapos v elejáró ja.” 14 A rac ionális dö ntések elméletének pozitív , leíró -mag yarázó modelljei jelentik az államelméleti alkalmazások másik c soportját. Ide tartoznak, tö b b ek kö zö tt, a kö zö sség i dö ntések elméletének a modern tö meg demokrác iák politikai piac ainak mû kö dését v izsg áló elemzései, amelyek a v álasztó polg árok, a v álasztott politikusok, az érdekc soportok és a b ü rokraták v iselkedését tanulmányozzák, a rac ionális ö nérdekkö v etés feltev éséb õ l kiindulv a. Eszerint a v álasztó a politikai dö ntésh ozatal ú tján számára elosztott jav ak mennyiség ét, a politikus saját ú jrav álasztási esélyét (és jö v edelmét), a nyomásg yakorló c soport a meg rendelõ i által kív ánt politikai platform meg v aló sítási esélyét, a b ü rokrata a saját kö ltség v etését kív ánja max imalizálni. M indeb b õ l eg yeb ek mellett az kö v etkezik (az az empirikusan ellenõ rizh etõ h ipotézis v ezeth etõ le), h og y a modern parlamenti tö rv ényh ozás által meg alkotott jog szab ályok tartalmát leg inkáb b a kü lö nféle érdekc soportok v erseng ése h atározza meg . Általánosab b an: a politikai és b ü rokratikus eljárások rendszerint nem v ezetnek a jó lét-max imalizálás értelméb en v ett h atékony meg oldásh oz. A piac i mec h anizmus ig azság osság ra, méltányosság ra h iv atkozó korlátozásai pedig (pl. lakb érszab ályozás; minimálb ér) ig en g yakran a deklarált c éllal ellentétes kö v etkezményekh ez (h iány és a szab ályok kijátszása; munkanélkü liség ) v ezetnek.15 3. „ Kö zg azdaság i államelméletek” Az imént említett két kutatási irány azonb an korántsem meríti ki az államelméletileg relev áns kö zg azdaság tani modellek kö rét. A h ag yományos elmélettö rténeti elb eszélés szerint a kö zg azdászok h áromféleképp járultak h ozzá a mag yarázó jelleg û államelméletekh ez: a kö zjav akó l, a koordinác ió ró l és az ev olú c ió s stab ilitásró l szó ló érv elésekkel.16 Ezek kö zü l a leg ismerteb b ek és a leg széleskö rû b b en kifejtettek a kö zjav akra építõ elméletek. Részb en azért, mert a kö zjav ak elmélete nyers formájáb an már rég ó ta v iszonylag jó l ismert (elég itt D av id Hume és Adam Smith elméletére utalni), s részb en talán azért, mert a kö zjav ak elmélete nemc sak mag yarázatát adja az államnak, h anem ig azolását is. Az a h osszú h ag yomány ug yanis, mely az államot a kö zjav ak keresletév el és az állam ilyen jav ak nyú jtására v aló képesség év el alapozza meg , eg yaránt v olt normatív és mag yarázó jelleg û . A normatív v áltozatb an a kö zjav ak állami elõ állítása ig azolja az állam létét és kényszereszkö zeinek alkalmazását. 13 V ag yis nem teljesü lh et eg yszerre a kollektív rac ionalitás, a Pareto-optimalitás, a diktatú ra h iánya és az irrelev áns alternatív ák fü g g etlenség e. Részletesen lásd C OOTER op. c it. p. 35., KEN N ETH ARROW , S oc ial C h oic e and Ind iv id ual V alues, 1963., C SON TOS op. c it. (1999) p. 70-71. 14 C SON TOS op. c it. (1999) p. 71. 15 U tó b b iró l részleteseb b en lásd C SERN E PÉ TER, G az d asá g é s jog II. ( K ieg é sz ítõ elõ ad á s) , in T á rsad almijog i k utatá sok , 2004. 16 RU SSELL HARD IN E c onomic T h eories of th e S tate, in P erspec tiv es on P ub lic C h oic e ed. D EN N IS C . M U ELLER, 1997, p. 21-34. E pontb an Hardin g ondolatmenetét kö v etem.
57
Péteri.p65
57
2005.06.02., 10:18
A kö zjav akra építõ államelméletek leg eg yszerû b b v áltozatai azt feltételezik, h og y az emb erek tudatosan h ozzák létre az államot ab b ó l a c élb ó l, h og y b iztosítsák mag uknak azon jav akat, amelyeket eg yénileg nem v olnának képesek elõ állítani a mag uk számára. V ag yis, szó szerinti értelemb en szerzõ dést kö tnek arra, h og y létreh ozzák a kormányzatot. Az állam azért jö n létre, h og y olyan kollektív elõ nyö ket b iztosítson, melyet a spontán kollektív c selekv és nem v olna képes elõ állítani. Az elmélet szig orú an mag yarázó v áltozata azonb an kö rb enforg ó , feltév e, h og y az állam mag a is kö zjó szág . Az érv elés szerint ug yanis a kö zjav ak elõ állítására v aló képtelenség ü nk prob lémáját eg y szuper-kö zjó szág , az állam létreh ozásáv al oldjuk meg . V ag yis amiatti c saló dottság unkb an, h og y nem tudtunk elõ állítani mag unknak v alamilyen kö zjó szág ot, eg yszerû en elõ állítunk mag unknak eg y másikat, amely azután elõ állítja számunkra azt, amelyet nekü nk nem sikerü lt. A h ag yománynak ezt az ág át minteg y elv ág ta eg y másik kö zg azdaság i érv elés, M anc ur Olson elmélete a kollektív c selekv és log ikájáró l.17 E log ika szerint a rac ionális ö nérdekkö v etõ eg yén ö nként c sak akkor járul h ozzá v alamely kö zjó szág elõ állításáh oz, h a tö b b értékh ez jut a kö zjó szág nak a h ozzájárulásáv al meg v ásárolt darab jáb ó l, mint amennyib e e h ozzájárulás kerü l számára. Általáb an a nag yarányú kollektív c selekv ések esetéb en az eg yénnek saját h ozzájárulásáb ó l c sak elenyészõ en kis h aszna származik. Ezért, noh a mindenki nag y nettó h aszonh oz jutna akkor, h a a kö zjó szág h oz mindannyian h ozzájárulnának, eg yénileg eg yikü knek sem lesz ez érdekéb en. (Képzeljü k el például, h og yan v olna meg oldh ató eg y v áros kö zv ilág ítása dec entralizált mó don, ö nkéntes h ozzájárulásokb ó l finanszírozv a.18 ) Azon jav aknak, amelyek kollektív c selekv és ú tján jö nnek létre, c supán eg y része rendelkezik a kö zjav akra jellemzõ v onásokkal (1. az eg yik eg yén fog yasztása nem c sö kkenti a kö zjó szág nak a tö b b iek számára rendelkezésre álló mennyiség ét, s 2. eg y adott kö zö sség en b elü l elméletileg v ag y g yakorlatilag leh etetlen kizárni eg yes eg yéneket a kö zjó szág élv ezetéb õ l). M ás részü k v iszont nem ilyen: például a kollektív tárg yalásokon kialkudott b éremelés eg yszerû en az eg yének zseb éb en lév õ pénz formáját ö lti. A kö zjav ak elméletét alkalmasab b á teh etjü k az állam mag yarázatára, h a ev olú c ió s elméletté alakítjuk.19 Azaz, h a feltesszü k, h og y a kö zjav ak elõ állításának képesség e tú lélési értéket jelent az állam számára. Íg y azok az államok, amelyek képesek kö zjav akat kínálni, inkáb b fennmaradnak, mint azok, melyek nem képesek erre. A piac g azdaság Adam Smith -féle felfog ásáb an például az az állam, amely b izonyos fajta kö zszolg áltatásokat nyú jt, jav ítja saját termelékenység ének és felv irág zásának esélyeit – azaz a smith -i értelemb en v ett „ nemzetek g azdag ság át” . Ez a g azdag ság azután v isszac satolásként tov áb b i feladatokra teszi alkalmassá az államot.20 Az államot a kö zjav akkal ö sszekapc soló érv elések eg yes v áltozatai arró l szó lnak, milyen eltéréseket okoz, h og y b izonyos jav akat sikereseb b en v ag y h atékonyab b an leh et kollektív en (tipikusan állami ú ton) elõ állítani, mint eg yénileg (a piac on keresztü l). Ezek szerint a kö zö sM AN C U R OLSON , A k ollek tív c selek v é s log ik á ja. K ö z jav ak é s c soportelmé let, 1997. Természetesen eg y ilyen meg oldás nem elv ileg leh etetlen. A kö zjav ak eg yik unalomig ismételt tankö nyv i példájáró l, a v ilág ító tornyokró l például tudjuk, h og y olykor mag ánv állalkozó k ü zemeltetik õ ket. Eh h ez azonb an nyilv ánv aló an szü kség ü k v an eg y meg felelõ intézményi mec h anizmusra. A kérdésrõ l szó ló b riliáns tanulmány: RON ALD C . C OASE T h e L ig h th ouse in E c onomic s, in T h e F irm, th e Mark et, and th e L aw , 1988. Amikor C oase 1991-b en elnyerte a kö zg azdaság i N ob el-díjat, a számára jav asolt kísérõ prog ramok h elyett azt kérte, h add látog asson el eg y ilyen mag ánkézb en lév õ sv éd v ilág ító toronyb a. 19 Az ev olú c ió s mag yarázatok h elyérõ l a társadalomtudományb an lásd Az ev olú c ió elmé letei é s metaforá i a tá rsad alomtud omá ny ok b an, szerk. SOM LAI PÉ TER, 2004. 20 É rdemes meg jeg yezni, h og y ettõ l az értelmezéstõ l kü lö nb ö zik mind az a g azdaság tö rténeti meg alapozású mag yarázat, amelyet a N ob el-díjas D oug lass N orth nev e fémjelez (mag yarul lásd D OU G LASS C . N ORTH, Az állam neoklasszikus [g azdaság ]elmélete, in Á llamtan. Írá sok a X X . sz á z ad i á ltalá nos á llamtud omá ny k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 2003, p. 738–751) mind Ken Binmore ev olú c ió s játékelméleti alapokra épü lõ nag yszab ású politikai filozó fiai v állalkozása (KEN BIN M ORE, G ame T h eory and th e S oc ial C ontrac t I–II, 1994, 1998). 17
18
58
Péteri.p65
58
2005.06.02., 10:18
ség i elõ állításnak pusztán b izonyos elõ nyei v annak az eg yéni elõ állítással szemb en. Ez az elõ ny fennáll eg yes esetekb en, de v ele szemb en mérleg elni kell eg y olyan állam h átrányait, amely h atalmat nyer arra, h og y kö zjav akat és kö zrosszat eg yaránt elõ állíth asson. Az állítás ug yanú g y ö sszh ang b an v an a totalitárius és kizsákmányoló államok leh etõ ség év el, mint a lib erális államév al. D av id Hume és Adam Smith derü látó felfog ása szerint az állam, h a kikö tõ ket épít és h adsereg eket állít fel, olyan c sodákat teh et, melyek felü lmú lják a spontán mó don eg yü ttmû kö dõ eg yének képesség eit. Ezt a b elátást leh et ú g y tekinteni, mint a kö zjav ak elméletének meg fog almazását. U g yanakkor az is ig az, h og y az állam épp azért rendelkezh et nag y h atalommal, mert az eg yének ö sszeh ang olják tev ékenység ü ket az állam támog atására. Ez a h atalom pedig a puszta rend érdekéb en v aló ö sszeh ang oló dás mellékterméke is leh et. Erre a g ondolatra épü lnek az állam koordinác ió s szerepév el kapc solatos mag yarázó , illetv e ig azoló elméletek. Eszerint azon stratég iai interakc ió knak, amelyek kö zjav akat v ag y kö zh asznú szolg áltatásokat h oznak létre, leg aláb b két osztálya v an. Az eg yik a h ag yományos fog olydilemma formáját kö v eti, és b eleillik az Olson-féle kollektív c selekv és log ikájáb a. A kollektív h aszonnal járó stratég iai interakc ió k másik típusa a kö lc sö nö sen elõ nyb en részesített kimenetek koordinác ió ját fog lalja mag áb a. Például a b aloldali v ag y job b oldali kö zlekedés kérdéséb en mindannyiunknak eg yformán az az érdeke, h og y azon az oldalon v ezessen, amelyet jó formán mindenki más v álaszt. Ha sikerü l a b al- v ag y job b oldali kö zlekedés koordinác ió ja, mindannyian jó l járunk. V ag yis nag yrészt nem a v aló di kö zjav ak elõ állítása az, ami az államot értékessé teszi, e jav ak jó részét ug yanis sikeresen elõ leh et állítani piac i eszkö zö kkel is. Például a rádió jelek a kö zjav ak eg yik leg job b példáját jelentik, még is g yakran piac i ú ton állítják elõ õ ket. Az állam szerepe ezek elõ állításáb an lényeg éb en a sáv szélesség ek és az eg ymást zav aró állomások szab ályozásáb an áll. V ag yis az állam a sokak által tö rténõ elõ állítás koordinálásáb an seg ít, s a koordinác ió s elmélet szerint ezen alapul az állam ig azolása. Az elmélet szerint a koordinác ió s interakc ió k szerepe fog almilag elsõ dleg es az állam eredetérõ l szó ló mag yarázatokb an is. A rendteremtés érdekéb en tö rténõ jelentõ s koordinác ió nélkü l v aló színû leg kev és c serekapc solat lesz, s ezért kev és sikeres kollektív c selekv és leh etség es. Eg yes rekonstrukc ió k szerint például erre épü l Hob b es államelmélete. N émileg leeg yszerû sítv e, Hob b es lényeg éb en az állam koordinác ió s elméletét alkotta meg , amelyb en az államfõ h aszna az eg yének kö zö tti rend, tov áb b á a tulajdon és a c sere leh etõ ség ének meg teremtése. Az állam ú g y b iztosítja a rendet, amely leh etõ v é teszi, h og y az eg yének h asznot h ú zzanak az eg ymással v aló kapc solatokb ó l, h og y elõ szö r meg v édi õ ket eg ymástó l. Eh h ez pedig elõ szö r a koordinác ió rév én kijelö lü nk eg yfajta államot a potenc iális államok leh etõ leg széles v álasztékáb ó l. A kormányzatot meg teremtõ koordinác ió létrejö h et szerzõ dés ú tján, v ag y származh at tö rténelmileg koráb b i h ó dításb ó l v ag y forradalomb ó l.21 Az utó b b i év tizedekb en a fog olydilemma, a koordinác ió és más alapv etõ játékelméleti modellek g yakran szolg álnak analitikus eszkö zként az állam- és jog elméletb en. Eg y kö zg azdaság i államelméletb en azonb an, mint már más alkalommal részletesen kifejtettem,22 a stratég iai interakc ió k kü lö nb ö zõ típusainak szerepe lényeg esen b onyolultab b , mint azt az elõ b b iek alapján g ondolnánk. Ezek az elméletek az állam és a jog ig azolását ezen intézmények „ természetév el” v ag y funkc ió jáv al h ozzák ö sszefü g g ésb e. Az érv elés ig en g yakran azt feltételezi, h og y meg h atározh ató eg yetlen ilyen esszenc iális „ funkc ió ” , s ennek folytán az állam, illetv e a jog eg ység es „ természete” . Ám empirikus értelemb en, pontosab b an a funkc ió kifejezés h étkö znapi értelméb en pusztán azt leh et meg állapítani, h og y a jog számos fontos funkc ió t tö lt b e a modern társadalmakb an: „ v isszatérõ és sokszoros koordinác ió s prob lémákat old meg , felállítja a kív ánatos mag atartás mérc éit, kö zö sség i értéket nyilv ánít ki szimb olikus meg jelenésü kb en, tényb eli v itákat old
21 22
HARD IN op. c it. p. 25. C SERN E op. c it. (2005) p. 266-272.
59
Péteri.p65
59
2005.06.02., 10:18
meg .” 23 Olykor éppen az a feladata, h og y meg akadályozza a kooperác ió t és fenntartsa a fog olydilemma-h elyzetet (erre szolg ál például a v ersenyjog b an a kartelltilalom). A rac ionális dö ntések elméletére épü lõ meg kö zelítés az állami leg itimitás, illetv e a jog nak v aló eng edelmesség eg yetlen, „ lényeg i” indokának keresése h elyett a játékelmélet analitikus eszkö zeinek seg ítség év el eg yfajta analitikus tipoló g iáv á kív ánja alakítani az állam és a jog „ funkc ió jának” v ag y „ funkc ió inak” kérdését. Annyit jelent ez, h og y a kü lö nféle „ funkc ió k” más-más típusú játékelméleti szituác ió h oz, stratég iai interakc ió h oz kapc solh ató k (azzal modellezh etõ k), s mindeg yik „ funkc ió h oz” (illetv e játékh oz) eg y meg h atározott típusú norma tartozik, amely ismét kü lö nb ö zõ c selekv ési motív umokat, azaz indokokat g enerál. Ezzel azonb an még mindig nem merítettü k ki a kö zg azdaság i elemzés leh etõ ség eit. A rac ionális dö ntések elmélete az imént jelzett politikai filozó fiai kérdésektõ l fü g g etlenü l is sokféle mó don nyú jth at értékes szempontokat az államelmélet számára. III. Rob ert C ooter az alkotmány kö zg azdaság tanáró l Az aláb b iakb an, az alkotmány kö zg azdaság tanának áttekintésekor a témakö r eg yik friss monog ráfiájának g ondolatmenetét kö v etem. M ikö zb en a kö tetb en tárg yalt prob lémák g azdag ság át c supán jelezni tudom, rö v id áttekintést adok a fontosab b témakö rö krõ l. Rob ert C ooter, a kaliforniai Berkeley eg yetem jog i karának professzora h árom év tizede fog lalkozik a kö zg azdaság tan, a politoló g ia s a jog tudományok h atárterü leteire esõ kérdésekkel s h ol ú ttö rõ ként, h ol eredeti szemléletû ö sszeg zõ ként kifejtett g ondolatait folyamatos nemzetkö zi fig yelem kíséri.24 Leg ú jab b kö nyv e, a T h e S trateg ic C onstitution az eg yik elsõ monog rafikus ö sszefog lalása mindannak, ami az elmú lt év tizedekb en a rac ionális dö ntések elmélete terü letén kidolg ozott analitikus eszkö zö k és kutatási eredmények kö réb õ l az ö sszeh asonlító alkotmányjog és az alkotmányelmélet számára g yü mö lc sö zõ leh et.25 C ooter (olykor prov okatív ) meg állapításai a h azai jog ászság s az alkotmányos prob lémák iránt érdeklõ dõ szakemb erek széleseb b kö re számára is rendkív ü l tanulság osak: kö zismert prob lémákat h elyeznek ú j meg v ilág ításb a, h atékony elemzési eszkö zö ket kínálnak, s ezáltal nö v elh etik e fontos kérdésekrõ l folyó v iták színv onalát. 1. Átv áltások és leh etetlenség ek A kö nyv elsõ része („ A kormányzás eljárásai” ) h árom alapv etõ jog i-politikai intézményi mec h anizmust mutat b e: a szav azást, az alkut és az ig azg atást (ad ministering ). A szav azással kapc solatb an a fõ b b kérdések részb en az eg yén szav azási mag atartására, részb en a szav azatok ö sszeg zésére (a kü lö nféle szav azási eljárásokra és az eredmények értékelésére) v onatkoznak. Ami az elsõ kérdést illeti, az eg yén saját – nem feltétlenü l ö nzõ – érdekei szerint szav az, ug yanakkor azt, h og y miért v esz részt eg yáltalán a szav azásb an nag yméretû kö zö sség ekb en, a standard rac ionalitási feltev ések nem tudják meg mag yarázni. Ezt a prob lémát a kö zö sség i dö ntések elmélete az eg yik leg fontosab b paradox onként tartja számon. A rac ionális szav azó ug yanis ez esetb en az elmélet szerint nem menne el szav azni, miv el a részv étel kö ltség ei mag asab b ak, mint a számára kedv ezõ eredmény értékének és annak a v aló színû ség nek a szorzata, h og y az õ szav azata lesz a dö ntõ . Az instrumentális rac ionalitással nem mag yarázh ató szav azási részv étel értelmezésekor v aló színû leg a rac ionalitás más formáit (proc edurális, ex presszív ) kell b eépíteni az elméletb e.26 23 AN D REI M ARM OR T h e N ature of L aw In T h e S tanford E nc y c lopaed ia of P h ilosoph y ( S ummer2 0 0 1 E d ition) , ed. ED W ARD N . ZALTA, at h ttp:/ / plato.stanford.edu/ entries/ law ph il-nature/ 24 C OOTER leg nag yob b h atású mû v e a Th omas U len-nel kö zö sen írt, tö b b nyelv en számos kiadást meg ért tankö nyv e a jog g azdaság i elemzésérõ l: ROBERT C OOTER – THOM AS U LEN , L aw and E c onomic s, 2004. 25 ROBERT C OOTER, T h e S trateg ic C onstitution, 2000. Eg y részb en h asonló szemléletû munka koráb b an mag yarul is meg jelent: D AV ID B. J OHN SON , A k ö z ö ssé g i d ö nté sek elmé lete, 1999. 26 C SON TOS op. c it. (1999) p. 80-82, M U ELLER op. c it. (1996) 4. fejezet, C OOTER op. c it. p. 20-22.
60
Péteri.p65
60
2005.06.02., 10:18
Ami a szav azási eljárásokat illeti, h a a v álasztó k preferenc iái eg y eg ydimenzió s v áltozó értékei mentén eg yc sú c sú eloszlással reprezentálh ató k, akkor b eb izonyíth ató , h og y eg yszerû tö b b ség i szav azással a kö zépen (a mediánb an) elh elyezkedõ v álasztó platformja lesz a v ég eredmény (mediánszav azó -tétel).27 Ha a preferenc iák nem eg yc sú c sú ak, akkor ú n. szav azási c iklusok alakulh atnak ki. Pontosab b an, b izonyos típusú testü leti dö ntések során (s ilyen az eg yszerû tö b b ség i eljárás is) kialakulh atnak olyan h elyzetek, ah ol a szav azás sorrendjétõ l fü g g , melyik jav aslatot fog adják el – azaz a napirend meg h atározásáv al manipulálh ató a v ég eredmény. Tec h nikai nyelv en, a kö zö sség i preferenc iákra nem érv ényesü l a tranzitiv itás. Ha pedig a kö zö sség i preferenc ia-rendezés intranzitív , a szav azás v ég eredménye instab il lesz, illetv e a napirend stratég iai manipulác ió jáv al b ármely eredmény elõ állíth ató . N ézzü nk erre eg y rég ó ta ismert példát,28 amely eg yú ttal azt is jelzi, h og y az eg yszerû tö b b ség i dö ntés korántsem prob lémamentes szav azási eljárás. Például teg yü k fel, h og y eg y h áromfõ s testü letb en A, B és C jav aslat kö zö tt kell eg yszerû tö b b ség g el dö nteni, ú g y, h og y elõ szö r két jav aslat kö zü l kell v álasztani, majd a g yõ ztes és a h armadik kö zö tt. Ha az 1. képv iselõ preferenc iái A> B> C , a 2.-éi B> C > A, s a 3.-éi C > A> B, akkor a szav azási sorrendtõ l fü g g , melyik jav aslatot fog adják el.29 Ha például elõ szö r A és C kö zö tt kell dö nteni, akkor a dö ntés C lesz, majd a második forduló b an B és C kö zü l v álasztv a B lesz a v ég sõ dö ntés. D e h a elsõ ként B és C kö zö tt kell dö nteni, akkor B természetesen most is nyer C -v el szemb en az elsõ forduló b an, utána azonb an A nyer B-v el szemb en. V ég ü l, h a elõ szö r A és B kö zö tt kell dö nteni, akkor nyer A, majd v ele szemb en a második forduló b an C . C ooter kö v etkeztetése: „ A demokrác ia ú g y tudja elkerü lni az intranzitív c iklusokat, h a v alaki diktálja, h og y melyik tö b b ség érv ényesü ljö n.” 30 Azt is tudnunk kell, h og y a szav azás nem feltétlenü l v ezet kö ltség -h aszon értelemb en h atékony eredményre, mert nem tü krö zi a preferenc iák intenzitását. Ilyen értelemb en a demokrác ia és a piac analó g iája félrev ezetõ . Az „ eg y emb er eg y szav azat” elv e kizárja a (leg ális) szav azatc sere leh etõ ség ét: ug yanannyi b efolyása v an annak is, akinek komoly érdeke fû zõ dik eg y kérdés mikénti eldö ntéséh ez, mint annak, akit a prob léma c sak marg inálisan érint. Az eg yéni preferenc iákra v onatkozó b izonyos szimmetria-feltev ések mellett azonb an kö zelítõ en teljesü l a h atékonyság kö v etelménye. A szav azási eljárás b izonyos h átrányait kikü szö b ö li az alku mec h anizmusa. Az alkuv al kapc solatos leg ismerteb b elméleti eredmény a C oase-tétel, mely szerint h a a tranzakc ió s kö ltség ek alac sonyak, akkor az eredeti elrendezéstõ l fü g g etlenü l ö nkéntes c serék folytán az erõ források felh asználása h atékony lesz.31 C ooter meg fog almazza a C oase-tétel „ politikai” és „ demokratikus” v áltozatát is. Azt feltételezzü k, h og y a v álasztó k akaratát b izonyos értelemb en reprezentáló politikusok eg ymás kö zö tt szav azatc serélõ alkut folytatnak (log rolling ; ez természetesen nem ex plic it szerzõ dés formájáb an tö rténik, amely ug yanú g y illeg ális lenne, mint az állampolg árok kö zö tti szav azatc sere). Ekkor „ h a a politikusok kö zö tti alkuk zérus tranzakc ió s kö ltség û ek, az állam által b iztosított mag ánjog i szab ályok és kö zjav ak a jog alkotó k preferenc iáih oz v iszonyítv a h atékonyak lesznek.” (Ez a politikai C oase-tétel.) Ha pedig a jog alkotó k preferenc iái tü krö zik a v álasztó kéit, akkor az említett jog ok és jav ak az állampolg árok preferenc iáih oz v iszonyítv a lesznek h atékonyak. (Ez a demokratikus C oase-tétel.)32 A tétel mindh árom v áltozata az elméleti feltev ések miatt analitikusan mindig ig az, empirikusan azonb an soh asem, h iszen a tranzakc ió s kö ltség ek pozitív ak. Ennek ellenére a tételek C OOTER op. c it. p. 26-27. A szav azási c iklusok prob lémáját eb b en a formáb an elsõ ként C ondorc et írta le a X V III. század v ég én. A kö zö sség i dö ntések elmélete õ t tekinti a szav azáselmélet eg yik ú ttö rõ jének. 29 M U ELLER op. c it. (1989) p. 63-65, 81-82.; M U ELLER op. c it. (1996) p. 155-156. 30 C OOTER op. c it. p. 46. 31 RON ALD H. C OASE, T h e P rob lem of S oc ial C ost, in J ournal of L aw and E c onomic s, 1960, p. 1-44. M ag yarul: A tá rsad almi k ö ltsé g k é rd é se, in A jog g az d asá g i elemz é se. V á log atott tanulmá ny ok szerk. HARM ATHY ATTILA és SAJ Ó AN D RÁS, 1984, p. 202-243. V ö . C SERN E PÉ TER, R ic h ard A. P osner, in F ejez etek a jog b ö lc seleti g ond olk od á s tö rté neté b õ l szerk. SZABÓ M IKLÓS, 2004, p. 302–304. 27
28
61
Péteri.p65
61
2005.06.02., 10:18
az alkotmányos szab ályok meg fog almazásánál iránymutató ak leh etnek, amennyib en „ az alkotmányokat meg ítélh etjü k aszerint, h og y mennyire képesek c sö kkenteni a politikai alku tranzakc ió s kö ltség eit” 33 s ezáltal meg kö zelíteni a h atékony v ég eredményt. Ennek a kö ltség c sö kkentésnek eg yik mó dja a h osszú táv ú eg yü ttmû kö dések, azaz a politikai szerv ezetek létrejö tte. Az alkumec h anizmusokkal kapc solatos leg fontosab b prob léma a játékelmélet nyelv én az ú n. „ ü res mag ” tételb en fog almazh ató meg .34 Eg y játék mag ja azokat az elosztásokat tartalmazza, melyekkel szemb en nem leh et olyan ellenkoalíc ió t szerv ezni, melynek minden tag ja számára ez az alternatív elosztás elõ nyö seb b a koráb b inál. M ármost b eb izonyíth ató , h og y szimmetrikus játékosok kö zt tö b b ség i szav azás esetén a tiszta elosztási játékok mag ja ü res, azaz b ármely elosztási koalíc ió instab il lesz. Például h a A, B és C 100 Ft elosztásáró l kell, h og y dö ntsö n az elõ b b i szab ályok szerint (azaz eg y kétszemélyes koalíc ió eleg endõ a „ kormányzásh oz” ), s a kiinduló h elyzetb en mindh árman eg yenlõ en részesednek (33? , 33? , 33? ), A jav asolh atja B-nek az (50, 50, 0) elosztást. C azonb an meg nyerh eti B-t eg y (0, 75, 25) elosztásh oz, amire v iszont A teh et C -nek eg y (50, 0, 50) ellenajánlatot s íg y tov áb b a v ég telenség ig . Természetesen h a a szü kség es g yõ ztes koalíc ió méretét nö v eljü k, a c iklusok kikü szö b ö lh etõ k. Az eg yh ang ú ság meg kö v etelése azonb an minden eg yes szereplõ t zsarolási potenc iállal ruh áz fel, általáb an pedig nö v eli a koordinác ió kö ltség eit. V ag yis a tö b b ség i és az eg yh ang ú szav azás kö zti v álasztás a stratég iai (instab ilitásb ó l adó dó ) és a koordinác ió s kö ltség ek kö zti átv áltásnak felelnek meg .35 A tö b b pártrendszerrel és a koalíc ió s kormányzással kapc solatb an C ooter nég yféle minimális koalíc ió t definiál.36 Az, h og y a koalíc ió k c eteris parib us miért tö rekszenek minimális nag yság ra, a h asznok eg ymás kö zö tti elosztásáv al mag yarázh ató . A leg kiseb b kormányképes koalíc ió a minimális g yõ ztes koalíc ió (például eg y 35/ 25/ 17/ 12/ 11% -os mandátumeloszlásnál ez a 35+ 17% -os páros). A szû k tö b b ség azonb an neh ézség eket okoz a tö b b ség b iztosításáb an, erre a tényre ad mag yarázatot a minimális mû kü dõ képes koalíc ió fog alma (például 35+ 12+ 11% ). A pártok ideoló g ai kü lö nb ség eit mint h armadik szempontot is fig yelemb e kell azonb an v enni. A minimális ö sszefü g g õ koalíc ió fog alma a b al-job b ideoló g iai skálán eg ymással szomszédos pártok koalíc ió ját feltételezi. Ha az elõ b b i példát eg yb en eg y ilyen skálának tekintjü k, ez a 25+ 17+ 12% ö sszetételû c entrista koalíc ió h oz v ezet. A neg yedik minimális koalíc ió -fog alom (realisztikusan) azt feltételezi, h og y a pártok nem eg yetlen dimenzió b an rendezh etõ k sorb a, h anem eg y sokdimenzió s attrib ú tumtérb en fog lalnak h elyet (azaz álláspontjuk nem eg yetlen, h anem tö b b dimenzió b an is kü lö nb ö zik). Ekkor a „ leg inkáb b komplementer koalíc ió ” fog alma leh et h asznos, melyet az jellemez, h og y ez max imalizálja a szav azatc serév el (log rolling ) elérh etõ nyereményt. Empirikus v izsg álatok leg inkáb b a két kö zépsõ elv mû kö dését támasztják alá. V ég ü l, az ig azg atás mec h anizmusai kapc sán az informác ió kö zg azdaság tanáb ó l, illetv e a jog g azdaság i elemzéséb õ l jó l ismert meg b ízó -ü g ynö k prob léma a leg fontosab b modell. A kérdés ekkor az, h og yan v eh eti rá a meg b ízó az ü g ynö kö t, h og y az ne saját, h anem meg b ízó ja érdekeit képv iselje eg y olyan h elyzetb en, ah ol az eredmény részb en az ü g ynö k erõ feszítéseitõ l, részb en a v életlentõ l (az ü g ynö k szempontjáb ó l ex og én tényezõ ktõ l) fü g g , a meg b ízó pedig ekö zb en c sak az ü g ynö k tev ékenység ének eredményét képes ellenõ rizni. Azt szinte szü kség telen is h ang sú lyozni, h og y a deleg ác ió mó dja, mértéke, azaz a h atáskö rö k konc entrálása v ag y dec entralizálása az alkotmányelmélet eg yik kulc sprob lémája. Ez a modell pedig eg yaránt alkalmazh ató a v álasztó k és a parlament, a parlament és a kormány, illetv e a kormány és a kö zig azg atás, v ag y akár az EU és a tag államok v iszonyára is. J átékelméleti mó dC OOTER op. Ib id . 34 C OOTER op. 35 C OOTER op. 36 C OOTER op. 32
c it. p. 53.
33
c it. p. 58-60. c it. p. 61. c it. p. 73-75.
62
Péteri.p65
62
2005.06.02., 10:18
szerekkel ig azolh ató , h og y h a nõ a szerenc sés v életlen v aló színû ség e (amely elrejti a meg b ízó elõ l az ü g ynö k illojalitását), ez c sö kkenti a meg b ízó nyereményét. Ha v iszont a kedv ezõ tlen v életlen kimenetel v aló színû ség e nõ , ezáltal nõ a meg b ízó érdeke a deleg ác ió ra. V ag yis ilyen esetekb en a meg b ízás elõ nyö s, a h atáskö r átruh ázásának esetleg es alkotmányos tilalma pedig v eszteség et okoz. U g yanakkor ez a tilalom olykor fontos pozitív szerepet játszik: c sö kkenti a deleg ác ió b ó l adó dó felelõ sség -elh árítás és korrupc ió v eszélyét, amely a meg b ízó h elyett inkáb b a kö zö sség nek („ a meg b ízó meg b ízó jának” ) okoz v eszteség et. M ásrészt a kü lö nféle h atalmi ág ak kö zö tti h atáskö r-átruh ázás tilalma elõ seg íti a v ersenyt, az alkut és a kooperác ió t.37 Ha v iszont a deleg ác ió meg tö rténik, tov áb b i kérdés h og y mekkora leg yen a diszkréc ió ja az alárendeltnek. Ez a rug almasság és az erõ forrás-eltérítés (az alárendelt nem a kijelö lt c élra h asználja az eszkö zö ket) kö zti átv áltással jellemezh etõ . A kö nyv második része („ A kormányzatok optimális száma” ) lényeg éb en az állami c entralizác ió -dec entralizác ió kérdését v izsg álja, de ezú ttal kissé más szempontb ó l. A demokratikus kormányokat az alkotmány kö zg azdaság tana ú g y modellezi, mint olyan h ierarc h ikus szerv ezeteket, amelyek mû kö dését a v álasztások (szav azások) korlátozzák. Ig en sematikusan fog almazv a, a dec entralizált államok tö b b szav azást és kiseb b h ierarc h iát, a c entralizált államok pedig kev ésszámú szav azást és tö b b h ierarc h iát jelentenek. Ab b an a kérdésb en, h og y a c entralizác ió milyen mértéke kív ánatos, a preferenc iák h omog enitásának mértéke mellett elsõ sorb an az dö nt, h og y milyen természetû ek azok a jav ak, melyeket politikai-jog i mec h anizmusokkal allokálnak. Ennek meg felelõ en az elméletileg h elyes meg oldás az v olna, h og y minden ilyen jó szág elosztásáró l kü lö n mec h anizmus g ondoskodna. Ez az eg yes dö ntésekre nézv e lokálisan optimális meg oldás azonb an a tranzakc ió s kö ltség ek miatt nem leh etség es, b ár kétség telenü l részb en ez a meg fontolás mag yarázza azt, h og y b izonyos ig azg atási funkc ió kat eg yetlen ország os h atáskö rû szerv lát el, másokat h elyi szinten oldanak meg . A kö nyv h armadik része, amely „ a h atalom optimális elosztásáró l” , azaz a spec ializác ió ró l és a h atalmi ág ak elv álasztásáró l szó l, szorosab b an kapc soló dik alkotmányjog i kérdésekh ez. A spec ializác ió kapc sán modellezi a tö rv ényh ozás optimális létszámát, a pártokra v onatkozó optimális szav azatarány-kü szö b ö t meg h atározó szempontokat, a tö b b ség i és az arányos v álasztási rendszer elõ nyeit, a v álasztó kerü letek h atárainak manipulác ió ját (g erry mand ering ).38 A kétkamarás tö rv ényh ozásró l például a kö v etkezõ ket állapítja meg .39 Ez az intézmény a politikai kartellek destab ilizác ió jának, azaz a v erseny nö v elésének eg yik eszkö ze. U g yanakkor az a koráb b an már említett kö v etkezménye is meg v an, h og y miv el nö v eli az alku kö ltség eit, elõ nyb en részesíti a status q uo-t az alternatív ákkal szemb en. Ezáltal v iszont a fenteb b jelzett c iklikus instab ilitás ellen h at. Általáb an v édh eti a tö b b ség et a kiseb b ség g el szemb en, de fordítv a is: kooperác ió ra kényszeríti õ ket. S miv el nö v eli a tö rv ényh ozás tranzakc ió s kö ltség eit, eltolja a h atalmi eg yensú lyt a b író ság ok felé. A v ég reh ajtó h atalom szerepérõ l szó lv a C ooter meg erõ síti a jó l ismert ö sszefü g g éseket a v álasztási rendszer, a pártok száma s a tö rv ényh ozó -v ég reh ajtó h atalom kö zti erõ eg yensú ly kö zt. A b író ság oknak azt a funkc ió ját h ang sú lyozza, h og y fü g g etlenség ü kkel g ö rdü lékenyeb b é teszik az alkut. M int a fent mondott mó don a második kamara, h asonló képp a h atalommeg osztás általáb an is destab ilizálja a politikai h atalmat monopolizálni kív ánó kartellszerû tö rekv éseket, ug yanis meg nö v eli a h atékony ö sszejátszásh oz szü kség es személyek számát.40 Az alkotmányos b erendezkedéseket ennek alapján c soportosítv a s kissé leeg yszerû sítv e C ooter azt állapítja meg , h og y leg inkáb b ott v aló sul meg az elv álasztás, ah ol a jog államiság , a kétkamarás rendszer s a prezidenc iális kormányforma is érv ényesü l, v ag yis például az Eg yesü lt Államokb an.41 C C 39 C 40 C 41 C
37 38
op. c it. p. 89-90. op. c it. p. 181-182. OOTER op. c it. p. 173, 185-188., 223. OOTER op. c it. p. 211. OOTER op. c it. p. 212., 9.1. táb lázat. OOTER
OOTER
63
Péteri.p65
63
2005.06.02., 10:18
A leg érdekeseb b talán az a modell, amely a b író ság értelmezési szab adság ának terjedelmét mag yarázza a tö b b i h atalmi ág v iszonya alapján. Azt feltételezi ug yanis, h og y, leeg yszerû sítv e, v alamely b író i jog értelmezést c sak a tö rv ényh ozás ú jab b aktusa tud meg v áltoztatni, ez pedig annál neh ezeb b , minél b onyolultab b a jog alkotási eljárás. Ha például a kérdés v alamely eg ydimenzió s v áltozó értékének meg h atározása (mondjuk, a h onv édség létszámáé), a leg inkáb b tag olt (amerikai) rendszerb en ezt a két h áz dö ntése és az elnö k v étó ja b efolyásolja. A b író i diszkréc ió terjedelmét ennek alapján az a tartomány adja, amely az eredeti tö rv ényalkotó k preferenc iáih oz v iszonyítv a Pareto-h atékony (azaz amelynek eg yetlen pontjáró l sem tudnak eg yetértésb en elmozdulni a tö rv ényh ozó k). A h atalmi ág ak elv álasztása, a tö rv ényalkotási eljárás lassulása teh át c eteris parib us nö v eli a b író i diszkréc ió tartományát. 2. Konzekv enc ializmus és „ optimális eg yéni jog ok” A kö nyv neg yedik része tartalmazza a téma irodalmáb an leg inkáb b ú jszerû meg kö zelítéseket. Az optimális eg yéni jog ok c ímszó alatt azt v izsg álja, h og yan elemezh etõ k a standard ö konó miai mó dszerekkel az eg yéni jog ok alkotmányjog i és politikafilozó fiai prob lémái. Az eg yéni jog ok kérdéskö re mint analitikus prob léma jelenleg a rac ionális dö ntések elméletének eg yik ú j h atárterü letét jelenti. E jog ok elméleti v izsg álata h ag yományosan (pontosab b an az utó b b i év tizedekb en dominánsan) az autonó mia és a morális jog ok non-konzekv enc ialista nyelv én folyik. Eg yú ttal (leg aláb b is az alkotmányelméletb en) g yakran ú g y, minth a fog almak terjedelmének meg h atározásáró l, s nem ellentétes érdekek és inkompatib ilis eszmények mérleg elésérõ l v olna szó . A társadalomtudományi mag yarázat szempontjáb ó l persze nem a konzekv enc ializmus és non-konzekv enc ializmus kü lö nb ö zõ formái kö zö tti metaetikai meg kü lö nb ö ztetés, illetv e a jog ok morális státusáró l szó ló szub sztantív politikaés erkö lc sfilozó fiai v ita érdekes elsõ sorb an, h anem azok a filozó fiai és kö zg azdaság tani tö rekv ések, amelyek az ig azság osság , autonó mia és az alanyi jog ok fog almait integ rálni kív ánják a rac ionális dö ntések elméletéb e.42 Az eg yéni jog ok metafizikai státusáv al kapc solatb an C ooter sem fog lal állást, de jó elemzési keretet kínál e v itáh oz. Az eg yéni szab adság ot v édett eng edélyként definiálja (protec ted permission),43 majd azt kérdezi, h og yan leh etne értékelni ezt az emb erek számára ev idensen fontos jó szág ot. Ö t elemzési mó dszert mutat b e:44 áru, kö zjó szág , jó lét, érdemjav ak (a társadalom tö b b re értékeli az eg yéni jog okat mint mag a az eg yén), aduászok (az alkotmányos jog ok és más jav ak kö zt ninc s átv áltás). A kö v etkezõ fejezetek azután a tulajdonjog , a szó lásszab adság , illetv e a diszkriminác ió -tilalom (c iv il rig h ts) elsõ sorb an a mai Amerikáb an jelentkezõ eg yes prob lémáira alkalmazzák a fenti elemzési eszkö zö ket. A piac és az ú jraelosztás v iszonyáv al kapc solatos eszmék analitikus b emutatása során v etõ dnek fel az államelmélet olyan alapv etõ klasszikus kérdései is, h og y v ajon mindig leh etség es-e átv áltás szab adság és jó lét kö zö tt, illetv e h og y a fizetési képesség erkö lc sileg elfog adh ató értékmérõ -e minden esetb en. C ooter szemléletének nyitottság át jelzi, h og y v álasza e kérdésekre nem kateg oriális ig en. Ez eg yú ttal azt is jelzi, h og y a kö zg azdászok általáb an nem v ádolh ató k eg ydimenzió s g ondolkodással. U g yanakkor kétség telen, h og y mint az alkotmány kö zg azdaság tani modelljei általáb an, C ooter elmélete is konzekv enc ialista alkotmányelmélet. N em semleg es tec h nikaként, de nem is ö nértékként kezeli az alkotmányos szab ályokat, h anem a társadalom tag jainak meg elég edettség e mint kö v etkezmény szempontjáb ó l h asonlítja ö ssze az alkotmányos intézmények leh etség es konfig urác ió it. Ezek az intézményi alternatív ák azonb an, mint láttuk, tö kéletlenek. M indeg yiknek v annak elõ nyei és h átrányai is, azaz a leg tö b b szö r átv áltásokra (trad eoff) 42 Kiindulásként lásd ROBERT SU G D EN , T h e Metric of O pportunity , in E c onomic s and P h ilosoph y , 1998, p. 307–337. 43 C OOTER op. c it. p. 245. 44 C OOTER op. c it. p. 246-257.
64
Péteri.p65
64
2005.06.02., 10:18
és a leg kev ésb é rossz meg oldások v álasztására kényszerü lü nk. Az alkotmányelméleti trilemmára teh át ninc s általános meg oldás. C ooter az alkotmányt, a fent jelzett elsteri értelemb en mint az állam rac ionális elkö telezõ dését, ö nkorlátozó szab ályozását fog ja fel, amely ezáltal ö sztö nzõ h atást g yakorol a meg eng edett, illetv e elb átortalanító és elrettentõ h atást a tiltott c selekv ésekre. Az euró pai alkotmányjog ászokkal ellentétb en45 nem ideg enkedik a v ersenytõ l, miv el a demokrác iát a politika v erseny-mec h anizmusának tekinti.46 Erõ teljesen érv el a politikai v ersenyként felfog ott demokrác ia mellett, amely szerinte a polg árok érdekei érv ényesü lésének leg job b b iztosítékát jelenti. Ilyen szempontb ó l kv ázi-instrumentálisan v izsg álja az eg yéni jog okat is: azt kérdezi, mennyire járulnak h ozzá e c él eléréséh ez. „ A demokrác ia stratég iai elmélete az indiv iduális rac ionalitás pozitív metodoló g iájára és a preferenc ia-kielég ítés normatív mérc éjére épü l eb b en a kö nyv b en. Ezeket az eszméket tisztán ig yekeztem kifejteni az alkotmányos demokrác iára alkalmazv a.” – írja. Ö sszeg ezv e, C ooternek az alkotmány kö zg azdaság tana tö b b év tizedes eredményeit szintetizáló munkájáb ó l eg y olyan impozáns elmélet képe b ontakozik ki, amely meg alapozást nyú jth at a rac ionális államelméleti és alkotmányjog i diskurzush oz, s amelyet az ú j fejlemények sem fenyeg etnek ö sszeomlással. IV . Eg y példa: M iért v an szü kség kéth armados tö rv ényekre? A kö v etkezõ kb en, a rac ionális dö ntések elméletének sokirányú alkalmazási leh etõ ség eit, s eg yú ttal korlátait eg y példán illusztrálom. Ennek során, a c ímb eli kérdés némi korlátozásáv al felv ázolok néh ány szempontot a kéth armados tö rv ények (KT) szü kség esség ének a rac ionális dö ntések elméletére épü lõ mag yarázatáh oz. Ezen elméleti szempontok a mag yar alkotmányjog szab ályainak elméleti rekonstrukc ió jáh oz kapc soló dnak – annak tudatáb an, h og y v alamely jog rendszer szab ályainak elméleti alátámasztása soh asem leh et tö kéletes ab b an az értelemb en, h og y az elméletb õ l log ikailag maradéktalanul lev ezeth etõ v olna: a teljes mag yarázat nem mellõ zh eti az esetleg esség ekrõ l számot adó tö rténeti szempontokat sem.47 A KT intézményének mármost leg aláb b h árom, eg ymást nem feltétlenü l kizáró ig azolása ismeretes. Ezek szerint a KT (1) az alkotmány teh ermentesítését szolg álja; (2) b izonyos kérdésekb en az „ optimális tö b b ség et” jelenti; (3) a parlament rac ionális ö nkorlátozásának intézményes eszkö ze. 1. Az alkotmány teh ermentesítése Ez a mag yarázat elõ feltételezi, h og y az alkotmány szü kség es, illetv e létezik. Azt állítja, h og y miv el az alkotmány terjedelme g yakorlati szempontok miatt korlátozott és sok olyan szab ály v an, amely tartalmilag alkotmányi jelentõ ség û , de terjedelme miatt onnan kiszorul, ezért szü kség v an az eg yszerû tö b b ség nél széleseb b eg yetértéssel elfog adh ató tö rv ényekre, például KTre. E lényeg éb en jog tec h nikai indokolás h elyesség ét általáb an elismerv e is azt kell mondanunk, h og y e mag yarázat a prob léma lényeg ét eltolja az alkotmány indokolásának kérdéséb e, azaz ö nmag áb an mint a KT szü kség esség ének elméleti alátámasztása nem elég ség es.
V ö . BRU N O FREY , R ev iew [of C OOTER op. c it.], in J ournal of E c onomic L iterature, 2001, p. 936. V ö . G ARY BEC KER, V erseny é s d emok rá c ia, in Á llamtan. Írá sok a X X . sz á z ad i á ltalá nos á llamtud omá ny k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 2003, p. 752–757. 47 A KT intézménytö rténetére azonb an most nem térü nk ki. 45
46
65
Péteri.p65
65
2005.06.02., 10:18
2. Az optimális tö b b ség J ames Buc h anan és G ordon Tulloc k mára klasszikussá v ált T h e C alc ulus of C onsent c ímû munkájukb an48 amellett érv elnek, h og y a kö zö sség i dö ntéseknek h árom szintjét kell meg kü lö nb ö ztetnü nk: (1) Az alkotmányt, amely a kö zö sség intézményes b erendezkedésének alapszab ályait, illetv e a késõ b b i kö zö sség i dö ntések elfog adásának feltételeit rendezi: játékszab ályokat tartalmaz. Ezek elfog adásáh oz elméletileg eg yh ang ú ság , a kö zö sség minden dö ntésképes tag jának h ozzájárulása szü kség es, a g yakorlatb an ig en széles kö rû eg yetértés. (2) A dö ntések második, s témánk szempontjáb ó l lényeg es szintjén az alkotmányos szab ályozást nem ig énylõ , de eg yéni (piac i) dö ntésre sem b ízh ató kérdések kö zö sség i szab ályozása h elyezkedik el. Ezen a szinten elv ileg minden eg yes kérdéskö rh ö z meg leh et h atározni az „ optimális tö b b ség et” , s ez nem feltétlenü l az általánosan alkalmazott eg yszerû tö b b ség szab álya. (3) V ég ü l v annak a h atályos jog kikényszerítését szolg áló intézmények. Ezek dö ntései természetesen nem demokratikus (tö b b ség i) jelleg û ek. Témánk szempontjáb ó l c élszerû az optimális tö b b ség fog almának b emutatására konc entrálni.49 V alamely szav azás-jelleg û kö zö sség i dö ntési mec h anizmus – az érv ényes dö ntésh ez szü kség es szav azatarányt tekintv e – eg y reprezentatív eg yén szempontjáb ó l akkor optimális, h a az eljárás kö ltség ei, az aláb b definiált értelemb en minimálisak. A tö rv ények elfog adásáh oz szü kség es optimális szav azatarányt keresv e ab b ó l indulunk ki, h og y eg y ilyen dö ntés kétféle kö ltség et ró az érintettekre: minél nag yob b a meg kív ánt szav azatarány, annál neh ezeb b az annak meg felelõ arányú eg yetértést létreh ozni. S az eg yénnek annál tö b b szö r kell részt v ennie az idõ ig ényes szav azásb an (dö ntési kö ltség – D ). M ásrészt, minél kiseb b a szü kség es tö b b ség , annál v aló színû b b eg y olyan jav aslat elfog adása, amellyel az eg yén nem ért eg yet (táv olmaradási kö ltség – T). Az elfog adásh oz szü kség es tö b b ség nö v ekedésév el a dö ntési kö ltség ek nö v ekszenek, míg a táv olmaradási kö ltség ek c sö kkennek. Ha például a szav azatarány 100% , táv olmaradási kö ltség ninc s, v iszont az eg yh ang ú ság meg teremtése ig en neh éz. Ha eg yetlen eg yén szav azata eleg endõ , akkor D minimális, T v iszont ig en mag as. Az optimális tö b b ség mármost az a szav azatarány, ah ol D és T ö sszeg e minimális. V ilág os, h og y ezen eg yszerû modellb en semmi sem szó l az eg yszerû tö b b ség általánosan h asznált szab álya mellett – az optimális tö b b ség a kétféle kö ltség jellemzõ inek fü g g v ényéb en b ármekkora leh et, pontosab b an a dö ntés tárg yátó l fü g g õ en más és más. V an azonb an eg y tov áb b i szempont, amely még is mag yarázatot adh at leg aláb b is arra, h og y miért ritka v alamely jav aslat elfog adásh oz 50% -nál kiseb b tö b b ség elõ írása. Eg y ilyen szab ály esetén ug yanis jelentõ sen meg nõ ne a dö ntési kö ltség , h iszen eg ymással ellentétes jav aslatok is elfog adást nyerh etnének, s ez a dö ntésh ozatalt lelassítaná, esetleg meg b énítaná. Ha pedig a dö ntésh ozatal idõ ig ényesség ét fig yelemb e v eendõ szempontnak tartjuk, fel kell tennü nk, h og y D a szav azatarány nö v elésév el nö v ekszik, ám a fü g g v ény 50 % -nál meg tö rik, s eg y jó v al alac sonyab b szintrõ l nõ tov áb b . Ekkor elképzelh etõ , h og y az optimális tö b b ség (ah ol D + T minimális) az eg yszerû tö b b ség lesz – az a leg kiseb b tö b b ség , amely meg akadályozza eg yidejû ö sszeeg yezteth etetlen dö ntések meg szü letését. M int már koráb b an láttuk, ez a szav azási arány a c iklusok v eszélye miatt korántsem ártalmatlan. Kimutath ató azonb an, h og y h a az elfog adásh oz szü kség es szav azatarányt nö v eljü k, 48 J AM ES M . BU C HAN AN – G ORD ON TU LLOC K, T h e C alc ulus of C onsent. L og ic al F ound ations of C onstitutional D emoc rac y , 1962. Az optimális tö b b ség fog almáh oz lásd még D EN N IS C . M U ELLER, P ub lic C h oic e II, 1989., 4. fejezet. BU C HAN AN (részb en) államelméleti írásait mag yarul lásd: J AM ES M . BU C HAN AN , P iac , á llam, alk otmá ny ossá g . V á log atott tanulmá ny ok , 1992, J AM ES M . BU C HAN AN , S z erz õ d é selv û sé g é s d emok rá c ia, in Á llamtan. Írá sok a X X . sz á z ad i á ltalá nos á llamtud omá ny k ö ré b õ l szerk. TAKÁC S PÉ TER, 2003, p. 758–766. 49 A kö v etkezõ kb en dö ntõ en M U ELLER op. c it. (1989) g ondolatmenetét kö v etjü k, aki az eredetileg a kö zv etlen demokrác iára alkalmazott modellt értelmezi képv iseleti demokrác ia esetéb en, ah ol az optimális tö b b ség a képv iselõ k szav azatarányára utal. Ez az értelmezés teh át nyilv án nem fog lalkozik a v álasztó k és képv iselõ ik kö zö tti meg b ízó -ü g ynö k prob lémáv al.
66
Péteri.p65
66
2005.06.02., 10:18
a c iklusok v aló színû ség e c sö kken. Eb b õ l kö v etkezik, h og y a dö ntési kö ltség nek v an eg y a szav azatarány nö v elésév el eg yü tt c sö kkenõ ö sszetev õ je, v ag yis a dö ntési kö ltség fü g g v énye az 50% feletti tartományb an U -alakú . V ag yis h a a c iklusok kialakulásának v eszélyére is tekintettel D -t tov áb b spec ifikáljuk, akkor az optimális tö b b ség tö b b mint 50% -os. M ellesleg a dö ntési kö ltség ekkel meg mag yarázh atunk még v alami általánosab b at is: h a v annak is olyan kérdések, amelyek eldö ntése (például szerzõ déselv û meg kö zelítésb õ l) mindenki h ozzájárulását (az eg yh ang ú ság ot) ig ényelné, ez a dö ntésh ozatali eljárás eg yrészt ig en h osszadalmas, másrészt ki v an tév e az eg yéni v étó (zsarolás) v eszélyének – az eg yh ang ú ság kö v etelményének realista-prag matikus szempontok miatti enyh ítése ug yanc sak a minõ sített tö b b ség szab álya felé mutat. Ö sszeg ezv e, az optimális tö b b ség elmélete elv ileg számot tud adni arró l, h og y miért eltérõ az eg yes tárg ykö rö kb en a dö ntésh ez szü kség es tö b b ség , de arró l nem mindig , miért v an fenntartv a a KT eg yes spec iális tárg ykö rö kre. E kiv ételesség arra utalh at, h og y a c iklusok kialakulása nem olyan sú lyos prob léma, h og y minden esetb en jelentõ sen meg nö v elné a dö ntési kö ltség eket. V ag yis szü kség ü nk leh et az ig azolások eg y h armadik típusára. 3. Rac ionális ö nkorlátozás E h armadik elmélet szerint a dö ntésh ozó k b izonyos sajátosság ai miatt eg yes dö ntések esetéb en az elõ b b i meg fontolásokb ó l kö v etkezõ nél mag asab b tö b b ség kív ánatos.50 Ez a sajátosság , amely természetesen nemc sak szav azásoknál jelentkezik, ab b an áll, h og y a dö ntésh ozó k olykor (b izonyos h elyzetekb en pedig tipikusan) nem kellõ meg fontolás után, h anem tú l g yorsan, meg g ondolatlanul, (saját stab il preferenc iáikh oz v iszonyítv a) irrac ionálisan dö ntenek. Ha v iszont elõ re tudják, h og y rac ionalitásukra nem mindig számíth atnak, szü kség ü k és leh etõ ség ü k v an b izonyos (rendszerint nem teljes és v ég leg es) ö nkorlátozásra. A KT teh át, e h armadik értelmezés szerint felfog h ató a parlament rac ionális ö nkorlátozó dö ntésének eredményeként is. M int C sontos László írja: „ Eg yének és kö zö sség ek [...] kü lö nb ö zõ okok miatt korlátozh atják azt a képesség ü ket, h og y a jö v õ b en meg h atározott c selekv éseket h ajth assanak v ég re. V iszonylag g yakran elõ fordul például, h og y az érintettek azért korlátozzák jö v õ b eli dö ntési szab adság ukat, mert elõ re látják: meg h atározott, ám elõ zetesen neh ezen kö rv onalazh ató jö v õ b eli h elyzetekb en – szenv edélyeik, akaratg yeng eség ü k v ag y preferenc iáik pálfordulásszerû mó dosulása miatt – h ajlamosak leh etnek arra, h og y saját jó l felfog ott érdekeik, v ag y saját jó l meg fontolt ítéleteik ellenéb en dö ntsenek v ag y c selekedjenek. A paradig matikus példa az efféle ö nkorlátozásra Odü sszeusz v édekezése a szirének c sáb ítása ellen. A prob léma eg y másik aspektusát v ilág ítja meg az „ ö nv édelemnek” az a fö ldh ö zrag adtab b formája, amikor eg y b árányh imlõ s kisg yermek kezére elalv ás elõ tt a g ondos szü lõ b okszkesztyû t kö tö z. A kollektív politikai c selekv és v ilág áb an az esetek tö b b ség éb en fö lteh etõ en az ö nkorlátozás e [típusát] illusztrálják azok a klauzulák, amelyek az alkotmány mó dosításáh oz, v ag y az alkotmányos elõ írások meg v áltoztatásáh oz kéth armados tö b b ség et írnak elõ . A kétkamarás tö rv ényh ozás eg yik proc edurális elõ nye szintén ab b an áll, h og y lelassítja a dö ntésh ozatalt, és íg y intézményes v édelmet nyú jt a h irtelen impulzusok h atására h ozott dö ntések ellen. Az amerikai politikai b erendezkedés szerv es részét képezõ „ fékek és eg yensú lyok” rendszere, amint ezt már Toc q uev ille is h ang sú lyozta, szintén efféle ö nkorlátozó mec h anizmusként mû kö dik: szav atolja ug yan, h og y a tö b b ség mindig érv ényesíth esse akaratát, ám eg yszersmind arró l is g ondoskodik, h og y ez soh ase kö v etkezh essék b e tú lság osan g yorsan.” 51
50 51
M C
U ELLER SON TOS
op. c it. (1996) p. 197-198, 253-254. op. c it. (1999) p. 245-246. [a láb jeg yzetet elh ag ytam – C s. P.]
67
Péteri.p65
67
2005.06.02., 10:18
A KT-k kö rének meg h atározása teh át az alkotmányozó olyan metaszintû dö ntése, amely b izonyos kérdésekb en neh ezeb b é teszi az elsõ dleg es dö ntések meg szü letését, éppen azért, mert azok olyan tárg ykö rû ek, h og y a meg g ondolatlan, elh amarkodott, stb . dö ntés kö ltség e nag yob b v olna, mint az eg yszerû b b en meg h ozott dö ntés h aszna. 4. A prob léma ö sszetettség e M int említettem, e h árom mag yarázat nem feltétlenü l eg ymást kizáró jelleg û – felfig yelh etü nk néh ány kapc soló dási pontra. Az elsõ mag yarázat leg fõ b b prob lémája épp ö nálló tlanság a: az, h og y nem teszi v ilág ossá, miért kell eg yáltalán b izonyos ü g yeket alkotmányos szinten kezelni. Erre (szerzõ déselv û ) v álaszt adh at Buc h anan idézett mag yarázata, persze szélsõ ség es formáb an: elméletileg a kö zö sség minden tag jának ö nkéntes h ozzájárulása h ozh at c sak létre olyan autoritást, amely azután e játékszab ályok alapján leg itim kényszert alkalmazh at a kö zö sség tag jaiv al szemb en. N émi prag matizmus szü kség es ah h oz, h og y e természetjog i ízû elv v el szemb en is (s ne c sak a kö zjav ak létreh ozásának kérdéséb en) a tö b b ség létreh ozásának kö ltség eire leh essen h iv atkozni. M ás oldalró l nézv e, a h armadik mag yarázat szintén kö nnyen ö sszekapc solh ató az elsõ v el. A J on Elster-féle ismert metaforikus meg kü lö nb ö ztetés52 szerint a politika nemc sak érdekek ö sszemérésének terepeként, alkuként, piac ként értelmezh etõ , h anem érv elésként, mérleg elésként, fó rumként is. Ez utó b b i jelenti az ú n. delib eratív demokrác ia-felfog ás lényeg ét.53 Természetesen a kö zö sség i dö ntések kö rü li alkuk és eg yezkedések retorikai formája általáb an v alamiféle érv elés és nem árajánlatok szemb esítése. Számunkra eb b õ l c sak az fontos, h og y mind az alkotmány mind a KT meg alkotásának „ g esztusa” Odü sszeusz indiv iduális g esztusának kollektív meg felelõ i. Azaz rekonstruálh ató k ú g y, mint a kö zö sség mérleg elésének, a jó l felfog ott h osszú táv ú kö zö s érdekek felismerésének és intézményes érv ényesítésének eredményei. S az eg yes tec h nikák kö zö tti v álasztás adott ü g yb en (v ag yis h og y v alamely tárg ykö rb en a dö ntést alkotmányos szinten, KT-v el v ag y két kamara eg yetértésév el, népszav azással meg erõ sítv e, esetleg az érintettek v éleményének kö telezõ kikérése után kell v ag y leh et meg h ozni) már értelmezh etõ akár a jog tec h nikai jelleg û teh ermentesítési elmélettel is. Ú g y tû nik azonb an, h og y ennél átfog ó b b a dö ntés kö ltség eiv el, illetv e a kérdés sú lyát fig yelemb e v ev õ ö nkorlátozással érv elõ rekonstrukc ió . M indezen szempontok a KT rac ionális dö ntések elméletére épü lõ h áttérelméletének elemei leh etnek: h ipotetikus ig azolások, amelyek h ozzájárulh atnak a KT szü kség esség ének általános és elv i indokolásáh oz, illetv e mag yarázatáh oz. N ormatív tanulság ai is ennyib en és ilyen mó don leh etnek. V . Kritikák és tanulság ok A rac ionális dö ntések elméletét általáb an, de a jog tudományi alkalmazások felõ l nézv e kü lö nö sen is számos kritika éri.54 Az állam- és jog elméletekh ez kapc soló dó eg yik leg fontosab b ellenv etés azzal kapc solatos, h og y az elmélet h ag yományos v áltozatai nem tudják értelmezni a jog normativ itását, nem-instrumentális indokokat (kö telezettség eket és jog okat) keletkeztetõ természetét s ezáltal az állam leg itimitását sem.55 C ooter mag a is rámutat a kö zg azdaság i modellek azon fog yatékosság ára, h og y az eg yének jog g al szemb eni mag atartását c sak Holmes 52 J ON ELSTER, T h e Mark et and th e F orum, in T h e F ound ations of S oc ial C h oic e T h eory , ed. J ON ELSTER – A. HY LLAN D , 1986, p. 103-132. 53 Kiindulásként lásd pl. D elib erativ e D emoc rac y , ed. J ON ELSTER, 1998. 54 A német államelmélettel szemb esítv e lásd pl. Ö ffentlic h es R ec h t als ein G eg enstand ö k onomisc h er F orsc h ung : d ie B eg eg nung d er d eutsc h en S taatsrec h tsleh re mit d er k onstitutionellen politisc h en Ö k onomie, h rsg . C HRISTOPH EN G EL und M ARTIN M ORLOK, 1998. 55 A kérdéssel kapc solatos álláspontomat részeletesen lásd C SERN E PÉ TER, A rac ioná lis d ö nté sek elmé leté nek h ely e a jog elmé letb en, op. c it.
68
Péteri.p65
68
2005.06.02., 10:18
rossz emb ere mó djára tudják modellezni. Azaz nem képesek a jog iránti eng edelmesség et másképp értelmezni, mint preferenc iát. Szerinte szü kség v olna arra, h og y az instrumentális mellett az ex presszív rac ionalitás is b eilleszth etõ leg yen az elméletb e, h og y ezáltal nem c sak a h arti értelemb en v ett kü lsõ , h anem a szab álykö v etõ v iselkedésnek meg felelõ b elsõ nézõ pont is értelmezh etõ v é v áljék.56 A tov áb b lépésh ez pedig azok az eredmények nyú jth atnak seg ítség et, amelyek a b eh av ioral law and ec onomic s név alatt az emb eri c selekv és pszic h oló g iailag meg alapozott realista modelljeinek jog i és politikai alkalmazásain dolg oznak.57 A kritikák és ellenkritikák mérleg elése h elyett általánosság b an c supán két dolog ra utalok. Eg yrészt a rac ionális dö ntések elmélete b izonyos kétség telen elõ nyö kkel rendelkezik azáltal, h og y az intuitív érv ek h elyett log ikailag és empirikusan meg alapozott állításokat fog almaz meg , elõ feltev éseit pedig nyíltan kimondja, azaz meg v itath ató v á teszi.58 M ásrészt az elmélet nyitott a mó dosításra és tov áb b fejlesztésre, s erre g yakran nem elsõ sorb an a kritikusok, h anem mag uk az irányzat kö v etõ i állnak készen. A rac ionális dö ntések elméletén nyug v ó társadalomtudományok képv iselõ i a tudományfilozó fiai ö nreflex ió terén szinte addig a h atárig mennek el, ameddig a X X . század jó zanság ra intõ log ikai és nyelv filozó fiai eredményei (G ö del, W ittg enstein) fényéb en elmeh etnek. Ráadásul ekö zb en, az államelmélet számára talán leg érdekeseb b eredményként mag uk is leh etetlenség i tételeket ig azolnak...
C OOTER op. c it. p. 372-377. Kiindulásként lásd B eh av ioral L aw and E c onomic s ed. C ASS R. SU N STEIN , 2000. 58 RÓN A-TAS ÁKOS, A rac ioná lis d ö nté sek elmé lete a sz oc ioló g iá b an, in R eplik a 1991/ 4, p. 47. 56
57
69
Péteri.p65
69
2005.06.02., 10:18
