Újvári Edit Múzeumandragógiai foglalkozások a REÖK-ben1
A Regionális Összmővészeti Központ Szeged egyik legszebb épületében, a szecesszió stílusában épült Reök-palotában kapott helyet. A REÖK, bár nem tekinthetı szó szoros értelmében vett múzeumi intézménynek, hiszen állandó kiállítási anyaggal nem rendelkezik, mégis a múzeumi kultúraközvetítés küldetését tölti be, hiszen az épület két emeletében berendezett kiállítótermek idıszaki képzımővészeti tárlatoknak adnak otthont. A kiállítások egyben zenei, irodalmi, táncmővészeti programok keretéül is szolgálnak, ekképpen valósítva meg az „összmővészeti” törekvéseket. A REÖK munkatársai kezdettıl keresik a lehetıséget az egyetemi hallgatókat is érdeklı programok szervezésére, hiszen Szeged egyetemi város, egy kulturális értékeket közvetítı intézmény sokoldalúan elégítheti ki az egyetemi ifjúság mővelıdési igényeit. Ennek keretében – többféle program között – került sor a REÖK Önképzıkör beindítására 2008 februárjában, amely az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó mővészettörténeti és -elméleti önképzéssel, felnıttkori tanulással, önmőveléssel a múzeumandragógia egy sajátos gyakorlatának tekinthetı. Az Önképzıkör vezetését két egyetemi oktató vállalta el: dr. Cserjés Katalin2, a Szegedi Tudományegyetem BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékérıl és a tanulmány szerzıje a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzı Karának Felnıttképzési Intézetébıl. Mielıtt a REÖK Önképzıkör tevékenységét ismertetném, fontos kiemelni a Reök-palota mint önképzıköri helyszín jelentıségét.
A Reök-palota mint önképzıköri helyszín Egy kiállítótér önmagában is különleges helyszín a képzımővészeti alkotások világával a tárlatnézésen túl, elmélyültebben foglalkozó, önképzıkörre járó érdeklıdık számára. Hiszen az eredeti alkotásokkal való találkozásnak rendkívül nagy a jelentısége: a színek, a mővészeti alkotások anyaga, mérete csak ebben a formában élvezhetı és értelmezhetı maradéktalanul. Ráadásul az 1907-ben épített Reök-palota önmagában is esztétika élményt nyújt, hiszen a renováláskor és kiállítóhellyé alakításkor éppen 100 esztendıs palota homlokzatát, lépcsıházát és az 1. emeleti sarki termét, a zöld szalont eredeti formájában, gazdag szecessziós díszeivel együtt állították helyre. 1
A tanulmány a I. Magyarországi Múzeumandragógiai Konferencián (Széphalom, 2009.05.11–12.) ismertetett „Múzeumandragógiai foglalkozások a REÖK-ben” címő elıadás szerkesztett, bıvített változata. 2 Cserjés Katalin a Széphalmon rendezett Múzeumandragógiai Konferencián elıadásában egy másik múzeumandragógiai tevékenységét, a hódmezıvásárhelyi Mővészettörténeti Önképzıkör munkáját ismertette.
1
A Szegedet romba döntı 1879-es nagy árvíz levonulását követıen a város 1880-as évektıl zajló újjáépítése a korszak modern városkép-modelljét követte. A belváros épületeinek döntı többségét a historizmus és eklektika stílusában emelték, de a szecesszió jegyében is számos szegedi palota épült, köztük a Tisza Lajos krt. és a Kölcsey utca sarkán a Reök-palota. A magánpalota építtetıje Reök Iván földbirtokos (1855–1929), Munkácsy Mihály unokaöccse volt, aki a korszak szegedi közéletének egyik vezetı egyénisége, a tápéi kerület országgyőlési képviselıje, a szegedi árvíz utáni rekonstrukció megindítását irányító Középítészeti Tanács tagja, majd a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal vezetıjének tisztjét is betöltötte. Az épület tervezıje, Magyar Ede (1877–1912) ifjúkorától szegedi kımőves és ácsmestereknél szerzett szakmai ismereteket, majd Budapesten a Felsıépítıipari Iskolában végezte tanulmányait. A budapesti, bécsi, müncheni szecesszió vonzáskörzetébe került magyar mővészekkel szemben a Magyar Edére elsısorban a belga és a francia Art Nouveau hatott, amelyet a szecesszió elsı nagy nemzetközi seregszemléjén, az 1900-as párizsi világkiállítás megtekintésekor tanulmányozhatott.3 Magyarországon a szecesszió a századforduló után jelentkezett, a kiegyezést követı gazdasági prosperitással is összefüggésben a magyar mővészet ekkor kapcsolódott be az európai mővészet nagy áramlataiba. A historikus építészet rutinja helyett, a konzervatív tradíciókkal való szembefordulás jegyében a szecesszió mővészete új formavilág és új ornamentika kialakítására törekedett, amelyet az építımővészetben, a társmővészetekben és az iparmővészetben egyaránt érvényesített. Jellemzıje a különbözı anyagok merész összekapcsolása: a gipszstukkó, a kovácsoltvas, a kerámia a konvencióktól független szabad mővészi játéknak ad teret, ahogy a hazai szecesszió jeles képviselıje, Lechner Ödön fogalmaz: „Az új anyagok új konstrukciót, új formákat kívánnak…”4 A palota jelentıségét a magyar szecesszió kutatói, köztük Gellér Katalin is hangsúlyozza: „A florális szecesszió hazai építészeti csúcspontja Magyar Ede szegedi Reökpalotája (1907), amely ikonográfiájával is kifejezte a tulajdonos, Reök Iván vízmérnök foglalkozását. A falfelületek a víz hullámzását idézik, a díszítı motívumok (plasztikai díszek és vasrácsok) stilizált vízinövények.”5 Az épület eredetiségét, szépségét, homlokzatképzésének egyediségét a vízililiom-motívumok, a pasztell színvilág, „a csendes, tóparti nyugalom”6 3
Papp Katalin: Reök-palota: szenvedély építészetben és mővészetben. In DÁVID András (szerk.): Szépség és Fájdalom. Kép, irodalom, gondolat Goya, Blake és Kondor mővészetében. REÖK Kiállítás katalógus, Szeged, 2007. 4 Zombori István: A Reök-palota. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára Egyesület. Szeged, 1994. 2. 5 Gellér Katalin: A magyar szecesszió. Bp. Corvina Kiadó, 2004. 128. 6 Takács János, Magyar Ede közvetlen munkatársának visszaemlékezése. In Zombori 7.; Bakonyi Tibor: Magyar Ede. Bp. Akadémiai Kiadó, 1989. 11–12.
2
líraisága adja. A gazdag plasztikájú homlokzat jellegzetessége a nyitott és zárt erkélyek váltakozásából eredı hullámzó hatású falfelület és a díszítı motívumok szerves egysége. A kétemeletes saroképület szobrászi eszközökkel formált falfelületei, a szeszélyes párkányvonal és homlokzati nyílászárók ívelt vonalvezetése egységes formarendbe tagolódnak, és ez a formavilág a belsı térben is hasonló következetességgel folytatódik. A külsı homlokzat erkélyrácsai, a nyílászárók rácsozata és a lépcsıház orsóterébe ívelı kovácsoltvas korlát florális motívumrendszere, a lépcsıház gipsz szalagdísze és udvari ablakainak formája a domináns liliom-motívum variációi. (Ld. 1–4. kép)
1.
kép. A Reök-palota a 2007-es felújítást követıen (Németh György fotója)
2. kép. Részlet a Reök-palota homlokzatáról (Újvári Edit fotója)
A stiláris egység az eredeti terveknek köszönhetı, ugyanis mind a szobrászi mind a kovácsoltvas munkák Magyar Ede rajzai alapján készültek. Bakonyi Tibor a Magyar Ede munkásságáról írt monográfiájában a következıképpen méltatja a Reök-palotát: „Az épület eredetisége, jellegzetes formálása nemcsak hazánkban, de Európában is páratlan. Ez a tény egymaga is meghatározza helyét kvalitásait és kijelöli a korszak legjobb alkotásai között.”7
3. kép. A Reök-palota lépcsıházát díszítı indamotívum (Németh György fotója)
4. kép. A Reök-palota korlátjának liliomdíszei (Újvári Edit fotója)
Reök Iván nagyszerő szecessziós palotája, amely önmagában is értéket képviselı mővészeti emlék, 2007 augusztusa óta immár Regionális Összmővészeti Központként nyitva áll a tárlatlátogató nagyközönség elıtt. Ahogy Herczeg Tamás igazgató a REÖK nyitó kiállítására készített katalógusban hangsúlyozza: „Az épület mostantól bárki számára felfedezhetı lesz. Közérdeket szolgál: a mővészetek, a tágabb értelemben vett kultúra
7
Bakonyi Tibor: Magyar Ede. Bp. Akadémiai Kiadó, 1989. 13.
3
otthonává” vált.8 Emellett a szegedi festık, szobrászok, grafikusok bemutatkozásának is lehetıséget teremt. A gyönyörő épület a tárlatok, koncertek, irodalmi elıadások között helyet biztosít a REÖK Önképzıkörnek is, amely szerdánként 16.30-tól kezdıdıen várja a képzımővészetek iránt érdeklıdıket.
A REÖK Önképzıkör tevékenysége Az önképzıkör heti rendszerő, szerda délutánonkénti foglakozásain a REÖK aktuális kiállításaihoz kapcsolódó mőelemzési megközelítések állnak a középpontban. Programjaink mindenki számára nyitottak, mind a REÖK honlapján9, mind a havi mősorokat tartalmazó leporellón tájékozódhatnak az érdeklıdık az egyes alkalmak konkrét témájáról. Egy-egy programba is be lehet kapcsolódni, de egy állandó, egyetemistákból álló csoport alakult ki, akik érdeklıdésüknek megfelelıen elmélyültebben kívánnak foglalkozni a kiállításokon látható alkotásokkal. A foglalkozások vezetıiként, Cserjés Katalinnal együtt, mindenekelıtt azt tartjuk feladatunknak, hogy elısegítsük az aktív ismeretszerzést, az alkotások értelmezését és a mőélvezetet. Szórólapunkon ezt a következıképpen fogalmaztuk meg: „A mővészettörténeti és -elméleti ismereteket az épp aktuális tárlaton végzett gyakorlati munka egészíti ki. Az önképzıkör vezetıi csak koordinátorok, a megbeszélés, a vita irányítói. Minden önképzıköri tag szabadon választhat a témák közül, maga is élhet témajavaslattal, s kedve szerint dönthet, hogy a tárlatvezetıi programban részt vesz-e.” Úgy véljük, hogy gyakorlati törekvéseink összhangban állnak a múzeumandragógia elméleti eredményeivel, amelyek kiemelik, hogy a felnıttkori tanulás a személyiségformáló és -kiteljesítı lehetıségei révén fontos társadalmi szereppel rendelkezik, ezáltal napjaink kulturális és oktatási politikájának fontos elemévé vált. Az Európai Közösségek Bizottsága 2000-ben kiadott „Memorandum az életen át tartó tanulásról”10 címő dokumentumához kapcsolódóan, az EU ösztönzésére a tagállamok között a magyar szakemberek is kidolgozták az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiáját. A 2001. évi CI. Törvény a felnıttképzésrıl állásfoglalása szerint „Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnıttképzésben való részvételhez való jogot.”11 A Nemzeti Fejlesztési Tervnek szintén részét képezi az életen át tartó tanulás programja. E program hangsúlyozza, hogy a tudásközvetítés széleskörő társadalmi feladat, amely a hazai múzeumok számára is egészen új 8
Dávid András (szerk.): Szépség és Fájdalom. Kép, irodalom, gondolat Goya, Blake és Kondor mővészetében. REÖK Kiállítás katalógus, Szeged, 2007. 9 www.reok.hu 10 Európai Közösségek Bizottsága, 2000. „Memorandum az életen át tartó tanulásról” http://www.om.hu/letolt/nemzet/memorandum_tanulas.doc
11 http://www.lifelong.hu/mellearn/torveny.doc
4
perspektívát jelent a tanulási, képzési funkciók gyakorlásában. Óhidy Andrea a lifelong learning-koncepció bemutatásakor az élethosszig tartó tanulást mindenekelıtt a személyiség fejlıdésének és kiteljesedésének eszközeként határozza meg, amely „beilleszkedni látszik az európai pedagógia »tanulás – demokráciára való nevelés – szabadság« triászának hagyományaiba.”12 Az egész életen át tartó tanulás kifejezés az idıtényezıre utal: az életünk során folyamatosan megvalósuló vagy idıszakosan ismétlıdı tanulásra.13 Ugyanakkor az andragógia egyik új elméleti kifejezése, „az élet teljes körére kiterjedı” tanulás, a lifewide learning, életünk egy adott szakaszában az élet teljes körét átfogó tanulás jelentıségét helyezi a középpontba. Ez a dimenzió erıteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informálás tanulási formák egymást kiegészítı és egymást erısítı jellegét. Önképzıköri foglalkozásaink újabb és újabb ismeretanyagok révén folytonos tanulási folyamatnak tekinthetık, amelyeken az önképzıkörre ellátogatók – részben a közép és felsıfokú tanulmányaik ismeretanyagára alapozva – új ismeretekre tehetnek szert, az oktatási intézményi keretektıl és módszerektıl függetlenül, kötetlenebb, mégis elmélyültebb formában. Ahogy a REÖK Önképzıkör szórólapján megfogalmaztuk: „Korhatár nincs; osztályozás nincs; dolgozat nincs; de szabad jókedvvel, következetesen dolgozni”. A képzımővészettel kapcsolatos ismeretanyag az alkotásokról való beszélgetés révén kritikai, érvelési technikák alkalmazásával, kommunikációs formák gyakorlásával egészül ki, valamint a kortárs alkotások révén jelenünk, a kulturális tradíció, a hagyományok jelentısége, valamint a folytonosan változó, megújuló világ és kultúra összetett kapcsolata is elıtérbe kerül. Múzeumandragógiai módszertanunkat az önképzıköri foglalkozások tematikájának ismertetésével együtt szeretném bemutatni. A 2007. évi tavaszi félévben a Picasso és a nemzetközi Avantgárd címő kiállítás állt az önképzıköri foglalkozások középpontjában. A REÖK-ben látható Picasso grafikák, festmények, kerámiatálak, valamint a mester elıtt tisztelgı avantgárd grafikai győjtemény alkalmat adott Picasso életmővével és a XX. század elsı felének különbözı avantgárd irányzataival való ismerkedésre. A REÖK által biztosított projektoros terem lehetıvé tette az izmusokkal való ismerkedést, ezekbe az áttekintı ismertetıkbe önkéntes vállalás, érdeklıdés alapján bekapcsolódtak az önképzıköri tagok is. A kiállítótérben mindezt az alkotások elemzı megismerése, összefüggések, motívumok keresése egészítette ki, valamint ugyancsak önkéntes jelentkezés alapján az önképzıköri tagok tárlatvezetést tartottak egyetemi hallgatók számára, amelyet alapos felkészülés, gyakorlás 12 13
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-06-3l-Ohidy-Lifelong http://www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/korenchy_cikk_III.pdf
5
elızött meg. Ez a program nagyszerő alkalmat biztosított a tanult ismeretanyag továbbadására és a tárlatvezetés kipróbálására. A félévi programsorozatunk budapesti tanulmányi kirándulással zárult: Cserjés Katalin Ludwig Múzemban folytatott mőhelymunkája és szakmai kapcsolatai révén az ottani kollégák nagyszerő programmal vártak bennünket. German Kinga mővészettörténész múzeumpedagógiai módszertani ismertetıt tartott, majd Barabássy Orsolya mővészettörténész tárlatvezetésével Nádler István festményeit tekinthettük meg. A Ludwig Múzeumban folyó múzeumpedagógiai tevékenységet, a foglalkozások helyét és eszközeit, valamint a múzeum állandó kiállítását Hemrik László múzeumpedagógus ismertette számunkra. A 2008. ıszi félév a Válogatás a magyar festészet remekeibıl címő, a KOGART Győjtemény egy részét bemutató kiállítással indult, ennek jegyében a modern magyar festészettel való ismerkedés vált vezérmotívummá. A kiállításon látható alkotások megfigyelése során alaposan elemeztük az akadémikus és a modern festészeti technikák közötti különbségeket. A modern magyar festészet Nagybányai-iskolával induló korszakait, kimagasló mestereit a kiállításon látható festményeikhez kapcsolva alkotói pályájukon keresztül is áttekintettük, Kassák Lajos pályájáig bezárólag. A foglalkozások nagyszerő eseménye volt, amikor egyik önképzıköri tagunk, Szauter Dóra Ph.D hallgató bemutatta Nyilassy Sándor, szegedi származású festımővész (a KOGART kiállításon szereplı impresszionista festményének ismertetése kapcsán) vázlatrajzokat is tartalmazó jegyzetfüzetét – amelyet a mővész hagyatékaként szegedi rokonok ıriznek. Tehát a mővészettörténeti ismertetéseket minden esetben beszélgetés, önálló véleményalkotás, esztétikai állásfoglalás és lehetıség szerint önálló győjtımunka egészíti ki. A 2009. tavaszi félév a pop art és a kortárs mővészeti törekvések megismerése jegyében telt: Andy Warhol szitanyomataihoz, ef Zámbó István festményeinek, grafikáinak győjteményes tárlatához és a Sensaria-csoport „A festmény ideje” címő kiállításához kapcsolódva. Ezek a tárlatok elıtérbe helyezték a kortárs mővészetekkel kapcsolatos befogadás problematikáját, ezért ennek elméleti megközelítésére is hangsúlyt fektettünk. A pop art irányzat mővészettörténeti bemutatását ezúttal is a kiállítótérben végzett munka, a Warhol-nyomatok elemzése egészítette ki. A szitanyomás technológiáját a szegedi Tömörkény István Mővészeti Szakközépiskola grafikai mőhelyében Bényi Máté grafikus mutatta be, a folyamat megtekintését a nyomat-készítés kipróbálása zárta. A Sensaria-csoport kiállítása ugyancsak tanulságosnak bizonyult a modern–posztmodern, avantgárd–„radikális konzervatív” fogalmak értelmezése kapcsán, a hagyománytól való elszakadás és a hagyományhoz
való
tudatos
csatlakozás
izgalmas
kérdéskörében.
A félév
során 6
mőhelylátogatást
tettünk
a
SZTE
Juhász
Gyula
Pedagógusképzı
Kar
Rajz
és
Mővészettörténeti Tanszékén is, ahol Eszik Alajos grafikus–festımővész ismertette a különbözı grafikai technikákat a litográfiától a rézmetszeten keresztül a linómetszésig.
Összegzésként elmondható, a REÖK Önképzıkör mind a foglalkozásokon résztvevık, mind az önképzıkör vezetıi számára olyan múzeumi tanulási folyamatot valósít meg, amelynek hatékonyságát, elmélyültségét a kiállítóterekben látható alkotások biztosítják. A szecessziós palota miliıje és a termeket megtöltı modern és kortárs alkotások egyrészt korunk mővészeti életének megismerésére kínálnak lehetıséget, másrészt a mővek köré szervezıdı csoport-foglalkozások a kommunikációs készségek, érvelési és kritikai képességek fejlıdését segítik elı. A hagyományos ismeretközlés mellett tehát a párbeszéd, az érvelés, az önálló véleményalkotás és az önmővelés ösztönzése áll foglalkozásaink a középpontjában. Azaz az egész életet végigkísérı tanulási lehetıségek egy sajátos, „REÖKbeli” változatát alakítottuk ki, amely az önnevelı, önképzı képesség fejlıdésére ad lehetıséget.
Szakirodalom: BAKONYI Tibor: Magyar Ede. Bp. Akadémiai Kiadó, 1989. DÁVID András (szerk.): Szépség és Fájdalom. Kép, irodalom, gondolat Goya, Blake és Kondor mővészetében. REÖK Kiállítás katalógus, Szeged, 2007. GELLÉR Katalin: A magyar szecesszió. Bp. Corvina Kiadó, 2004. KURTA Mihály: Múzeumandragógia és Múzeumpedagógia Gyermek-Szülı-Nagyszülı együtt tanul a Herman Ottó Múzeumban. http://www.muzeumandragogia.hermuz.hu/adatok/publikaciok/korenchy_cikk_III.pdf ÓHIDY Andrea: Lifelong Learning. Egy oktatáspolitikai koncepció értelmezési lehetıségei Európában http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-06-3l-Ohidy-Lifelong ZOMBORI István: A Reök-palota. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára Egyesület. Szeged, 1994.
7
