Füleljetek csak! Szól a nyitnikék, és a többi erdei muzsikus is rázendített már a zöldellő fák között! Ha zeng az erdő, ébred a természet, akkor bizony tavasz van. Ha pedig tavasz van, itt a HÍRVELŐ tavaszi száma. Hogy mi mindenről szól? Íme: A címoldal Szabó Orsi munkája 3. oldal: Ormánközy Noel izgalmas kérdéseket feszeget. Ti tudnátok felelni rájuk? 4 -5. oldal: Boros Attila már két csontvelő átültetésen is túl van. Felnőtt ember. Elmeséli nektek, milyen életmóddal érte el, hogy szervezete erős, küzdőképes legyen, bármivel is kell megbirkóznia. 6-7. oldal: Szabó Orsi és Kutassy Domi sosem unatkozik. Ízelítőt kaptok alkotásaikból. 8-9. oldal: Lukács Gergő élménybeszámolóját olvashatjátok. Gergő egy csodálatos hangszer, a tuba szerelmese. Gyógyulása után nem sokkal Ausztriában hangversenyezett, erről mesél nektek. 10. oldal: Lukács Dóri nevetni hív benneteket, de a poénokért meg kell dolgoznotok nektek is. 11. oldal: Markó Noel kedvenc édességének receptjébe avat be benneteket. 12-13. oldal: Tonté Norbika születésnapot ünnepelt. A nevezetes eseményről Helyes Júlia számol be nektek. 14-15. oldal: A CSIMOTA Kiadó bemutatkozik és remek könyveket kínál. 16. oldal: Gyimesi Marci felcsapott zöldségesnek? Dehogy! Barátjával répalexikont készített. Ezt osztja meg veletek. 17. oldal: Rejtvények - hogy be ne rozsdásodjanak az agytekervényeitek. 18. oldal: Papp Bence nagykorú lett. Julcsi megverselte, képekkel dokumentálta a 18. születésnapot. Hát persze, hogy a 18. oldalra raktuk! 19. oldal: Áron egy nyári élményéről mesél. Írásával részt vett az MGYGYT pályázatán. 20. oldal: Hírek, hogy mindenről képben legyetek.
Újságunk megjelenését a Demax Művek Kft. támogatta.
Persze lesz nyári szám is! Feltéve, hogy írtok, rajzoltok, alkottok és műveiteket el is külditek nekünk, mi pedig sorba rendezzük, megszerkesztjük, hogy olvashassátok mindannyian. Elérhetőségeink, amelyeken jelentkezéseteket várjuk: Bíróné Pallag Erika:
[email protected] / 06-20-347-9275 Orosházi Katalin:
[email protected] / 06-30-359-7951
MIÉRT kell a jósnőhöz bejelentkezni? Nem tudja előre hogy jövök?
Ha egy néma ember megy a bíróságra, miért hívják meghallgatásnak?
MIÉRT jön a kerek pizza szögletes dobozban? MIÉRT nincsen egér ízesítésű macskaeledel?
MIÉRT kell a koporsó fedelét odaszegezni?
MIÉRT van az, hogy az amerikai elnököt mindössze kettő jelöltből választják, Miss Amerikát pedig ötvenből?
MIÉRT mossuk a törölközőinket: nem abból indulunk ki, hogy tiszták vagyunk, amikor használjuk?
Miért nem kapnak árengedményt a hamvasztásnál azok, akik égési sérülésben haltak meg?
MIÉRT van rokkantparkoló a jégcsarnok előtt?
MIÉRT tértem vissza a szabadságról?
O. Noel válogatása
Boros Attilának hívnak, 35 éves vagyok. A gyerekeknek idős, az öregeknek fiatal. Ez az az életkor, amikor az ember megáll egy kicsit és elgondolkozik, hogy mit is keres a világban és hogy megtalálta-e a helyét? Hát lássuk, ki is ez a Boros Attila? 1978. március 3-án születtem. Bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium után látszerész lettem. Már több mint 15 éve szemüvegeket csinálok és segítek az embereknek, hogy " tisztábban lássák" a világot. Lassan két éve, hogy megismertem életem értelmét, aki egy tündéri teremtés és idén összeházasodunk. Lételemem a mozgás. Bringázom, futok, túrázom, úszom, nem is keveset. Aki kicsit is benne van a tekerésben, biztosan értékeli majd egy-két túrám összefoglalóját. Hegyi menő vagyok. Ez azt jelenti, hogy magasabb hegyekre megyek fel, ami nem kis igénybevételt és kitartást kíván. Balaton kör (eddig 4-szer, 214 km, 680 m szintemelkedés, legjobb idő: 7 óra 6 perc), Fertő tó (eddig 3-szor), Pilis, Bükk, Zemplén, Mecsek után, amelyek magukban sem kis emelkedőket jelentenek. Megcéloztuk Ausztria és Olaszország hegyeit is, ami komoly próbatétel elé állított. Mivel nem vagyok az a feladós típus, amit eddig a fejembe vettem, azt végig is csináltam. Eddig 10 darab 2000 méternél is magasabb hegyre tekertem fel: Grossglockner (95 km, 6500 m szintemelkedés), Nockalmstrasse (154 km, 4800 m szintemelkedés), Timmelsjoch (56 km, 6200 m szintemelkedés), Maltatal (110 kim, 3200 m szintemelkedés), Turracher höhe (89 km, 2400 méter szintemelkedés), Silvretta (184 km 5200 méter szintemelkedés) és még sorolhatnám. Baráti társaságommal eljárunk futni, amiből komoly sportteljesítmények is kialakultak. Teljesítettem a Budapest félmaratont (22 km), a Balaton maratont (43 km), ezen kívül csatlakoztunk egy nemzetközi kezdeményezéshez, amelyet angol nyelven "Yours Truly"-nak neveznek. A lényege, hogy február első és utolsó vasárnapján, minden évben futónapot rendezünk. Ez egy európai mozgalom. A futás egyszerre zajlik Európa különböző helyszínein és a végén megosztjuk egymással az elért kilométert. Mi legutóbb 28 km-ig jutottunk. Úszni is szeretek. Tavaly két barátommal együtt beneveztünk a Nagyatádon rendezett Ironman versenyre. 3,8 km úszásból, 180 km biciklizésből és 42 km futásból áll. Ebből a rám eső rész 1,9 km úszás, 104 km biciklizés és 12 km futás volt.
Úgy gondolom elmondható, hogy nem igazán vagyok egyhelyben ülő típus, ezért is volt számomra nagyon lesújtó hír, amikor 1992-ben, 14 éves koromban aplasztikus anémiát diagnosztizáltak nálam. Sporttagozatos általános iskolába jártam, mindenem a mozgás volt, nagy állóképességgel rendelkeztem, ami nagymértékben hozzájárult a gyógyulásomhoz. Az aplasztikus anémiának az a lényege, hogy az őssejtek a csontvelőben "kómába esnek", és nem termelnek semmiféle sejtet. Ez az állapot nem tartható fenn, így muszáj őket helyettesíteni olyan őssejtekkel, amik életképesek. Így hát csontvelő átültetésre volt szükségem, ami 1992-ben nem igazán volt bevett gyakorlat Magyarországon.
Olyannyira nem, hogy én voltam a második beteg a transzplantációs osztályon. Akkoriban még nem őssejteket kaptam, hanem hál istennek az öcsém jóvoltából, akivel egy genetikai kóddal rendelkezünk, teljes csontvelőt. Úgy zajlott, hogy tőle leszívták a csontveleje egy részét, és azt kaptam én. Nem volt szűrve, egy az egyben beadták. ’92-ben elballagtam az általános iskolából és nyáron már be is kerültem a kórházba, ahol kb. 1 évet töltöttem. Kijöttem gyógyultan és vígan éltem, egészen 2006-ig, amikor is egy pár, véletlenül bennem maradt, régi őssejtem, úgy döntött, hogy felébred a kómából és kiűzi az öcsém őssejtjeit. Ennek az lett a következménye, hogy mutáns őssejtek jöttek létre, amik termeltek ugyan sejteket, de nagyon rövid élettartamúakat, így ez a helyzet sem volt fenntartható. Ezért újból átestem egy transzplantáción, amikor is szintén az öcsém volt a donor, és most már tiszta őssejteket kaptam, amik jól végzik a dolgukat azóta is. A transzplantáció óta 99 %-os donor eredményem van. Az én történetem Magyarországon az egyik legrégebbi, amiből sok tanulság levonható. Az egyik legfontosabb, hogy jó erőnléttel, kitartással és önbizalommal nagyon sokat el lehet érni. Ha egészségesen táplálkozol és élsz, rendszeresen sportolsz és mozogsz, akkor azzal felkészíted a szervezetedet, hogy egy ilyen súlyos betegséget is át tudj vészelni. Az én véleményem szerint a legfontosabb a pozitív hozzáállás. Ha azon siránkozol, hogy kerülhettél ilyen helyzetbe, azzal nem oldasz meg semmit. Attól még ez a helyzet fennáll, sőt mételyeződik. Ha viszont keresed a kiutat, megteszel mindent, amit a nagyra becsült doktorok és ápolók mondanak, beveszed a gyógyszereket és tornáztatod az agyad (olvasással, számolással, festegetéssel) hidd el nekem, a szervezeted is jobban áll a gyógyuláshoz. Én tudom mit jelent egy ilyen betegség, a kialakulásától a gyógyulásig. Kétszer is végigcsináltam és itt vagyok egészségesen és vidáman. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nálam nem voltak hullámvölgyek, voltak, de sosem akartam feladni. Nekem a legrosszabb az étkezés volt és állítom, hogyha találunk egy olyan ételt, aminek nem szén íze van a sterilizálás után, az nagyban hozzájárul a gyógyulásunkhoz. Mivel sok gyógyszert kell szednünk, ha nem eszünk, tönkreteszik a gyomrunkat a pirulák, hányni fogunk, és ezért csak vénásan kaphatunk gyógyszereket. Lefogyunk, elgyengülünk, és egy gyenge szervezet nem annyira ellenálló, mint egy erős szervezet. Én a bokszban már a második héten megtaláltam az én kedvenc ételemet. Kíváncsiak vagytok rá? PARADICSOMLEVES . Az íze ugyanolyan, mint sterilizálás előtt és rengeteg betűtészta is van benne, amiben sok a kalória. Én a paradicsomlevessel vettem be a gyógyszereket is és elég jól átvészeltem a bokszban töltött időt.
Sok erőt, kitartást és pozitív hozzáállás kívánok nektek is! Boros Attila
Szabó Orsi
Kutassy Dominik
Egy meghatározó élmény Tisztán emlékszem arra a napra, amikor a tuba tanárom, Adamik Gábor hívott, hogy ráérek-e július 2-tól július 11-ig. Először nem értettem a dolgot, hogy pontosan mi is lenne ez, de amint mondta hogy a Europen Brass Ensemblevel kellene 1 hetes próbát eltölteni majd 3 koncertet adni, bevallom nem tudtam hogy hova kapjak, vagy mit reagáljak. Természetesen iszonyatos nagy örömmel igent mondtam. Eljött a nap, iszonyúan izgultam nem tudtam, hogy mi lesz, hogy lesz. Az autópályán mentünk, amikor végre megláttuk a próba helyszínét, a melki apátságot.
Ez a látvány fogadott és egy kicsit megilletődtem, mivel nem vártam, hogy egy ennyire gyönyörűséges hely fogja a próbák illetve a szállás helyét biztosítani. Elbúcsúztam anyukámtól és bementem az apátságba. Ott teljesen egyedül éreztem magamat, mivel spanyol, ausztrál, holland, német, illetve amerikai emberek nevetgéltek beszélgettek, én ekkor még csak 14 éves voltam. Rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem vagyok egyedül, persze kellett egy kis idő, amíg hozzá szoktam a környezethez illetve az egész szituációhoz. Elkezdődtek a próbák, a próbák alatt mindenki felszabadult volt jele sem volt semmiféle izgalomnak. Bevallom én azért minden próba előtt izgultam, mivel nagyon kicsi és tapasztalatlan voltam a többiekhez képest. Aztán véget értek a próbák és elkezdődtek a koncertek, amelyek nagyon nagy sikerrel fejeződtek be egytől egyig.
Ezek a koncertek meghatározóak voltak az életemben.
Itt tanultam meg, hogy a zenének tényleg egy nyelve van, és ezt bárki meg tudja tanulni és a zenében hatalmas szeretet rejlik, amit nem érdemes kihagyni, bárhonnan is jön az ember. Azóta rengeteg nagy sikerű koncerten vagyunk túl és reméljük, hogy a jövőben is legalább ennyi sikeres koncertet tudhatunk magunk mögött mint amennyin eddig játszottunk.
Lukács Gergely A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanulója
Ha kíváncsi vagy a poénokra, fordítsd le magyarra a vicceket, nyelvtörőket! Zehn Zwerg zahn zehn Zentner Zucker zum Zaun zuwi. Zum Zaun zuwi zahn zehn Zwerg zehn Zentner Zucker!
Es klebt in meinem Kannenset Kartoffelpufferpfannenfett. Kartoffelpufferpfannenfett klebt in meinem Pfannenset.
Wenn Hessen in Essen Essen essen, essen Hessen Essen in Essen.
Teigwaren heißen Teigwaren, weil Teigwaren vorher aus Teig waren.
Fischers Fritz fischt nicht fische frische, sondern fischers Fritz fischt frische. .Fische.
Klaus Knopf liebt Knödel, Klöße, Klöpse. Knödel, Klöße, Klöpse liebt Klaus Knopf.
Bananen auf des Gehsteigs Mitte, hemmen oft des Bürgers Schritte.
"Gegen Ihre Korpulenz, gnädige Frau", sagt der Arzt, "hilft nur viel Bewegung." "Kniebeugen und so, Herr Doktor?" "Nein. Kopfschütteln, immer wenn ihnen etwas zum Essen angeboten wird."
Ha versenyezni akarsz Dórival, küldj te is vicceket és nyelvtörőket akár másik idegen nyelven, akár magyarul! Válogatta: Lukács Dóri
Kekszes süti ½ kg háztartási keksz 25 dkg Rama 1,5 dl tej 20 dkg cukor 2 ek. keserű kakaópor zselés cukor, mazsola, rum 2 ek. liszt A kekszet darabokra törjük, /1 keksz kb. 6-7 db/ Elkeverjük benne a felaprított zselét. A Ramat egy lábosban felolvasztjuk, beleöntjük a tejet. A lisztet, kakaót és a cukrot elkeverjük egy edényben, ezután tesszük a vajas tejhez. Így nem lesz csomós a massza. Közepes lángon felforraljuk, és amikor már jó sűrű- ekkor kell a rumot hozzáadni – akkor ráöntjük a kekszre. Alaposan összekeverjük. Őzgerinc formába töltjük, jól belenyomkodjuk, és hűlni hagyjuk. Lehet folpackba tenni és rudat formázni belőle. Hűtőbe tesszük, másnap lehet szeletelni.
A fotót Lukács Dóri készítette
NORBIKA 6 ÉVES
A kívánságok gyakran valóra válnak Norbi: Julcsi, megsúgom neked, hogy mit szeretnék szülinapomra, te mondd meg anyának! Én: Rendben. Mit szeretnél? Norbi: Olyan hosszú lufit, ami a bűvésznél is volt. Én: Az tényleg király. Tudod, szerintem kérhetsz még valami mást is. Norbi: Tényleg? Akkor lehetne még több lufi??? Így indult a szülinapi készülődés. A cél adott volt: szülinapi buli, lufikkal, sokkal, titokban, egy hét múlva. ... Egy hét múlva… Lufik beszerezve, felfújva, szétszórva a szobában, torta kész, gyertya már rajta, ajándékok bekészítve, hívjuk le Norbit, reméljük nem sejt semmit. Futó lépések hangját hallom a folyosóról, hallom a sikongatást, szerintem sejt valamit, meggyújtom a gyertyát. És nyílik az ajtó, belép Norbi. Szemei elkerekedve, látva a rengeteg lufit, kicsit megszeppenve bújik édesanyjához, de tudja, hogy ez neki szól, csak neki, hiszen ő a szülinapos. A csodaszép tortát meglátva már mosolyog, olyan huncut Norbi-mosollyal. A gyertyák elfújása, és a torta felvágása és megkóstolása után a megszeppentségnek már nyoma sincs, Norbi beleveti magát a lufirengetegbe. Rúgja, dobja, üti, tekergeti, hajtogatja, játszik, kacag, sikongat. Annyira élvezi, és nevetése ragadós, indulhat a luficsataaa!!! A nagy játék közben meg-megáll tortát enni, és ahogy telik az idő, egyre inkább kezdi érdekelni, hogy hogyan került oda a sok lufi, hogyan kerültünk oda mi, ő hogyhogy nem tudott erről, anyukája vajon tudott-e róla és egyáltalán, hogyan jutottunk be és hogyan tudtunk ilyen sok lufit felfújni? Válaszokat nem vár, a sok lufi és a torta eltereli a figyelmét, és amúgy is… Vannak olyan kérdések, amikre nem számítanak a válaszok. Norbi másnap, testvérei és szülei társaságában folytatta a szülinapi ünneplést, így lett igazán teljes a kép és boldog a szülinap. Helyes Júlia a Mosolygó Kórház Alapítvány művésze
Norbi alkotásai
"Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel" /Montesquieu/ Nagyon érdekes helyen jártam a barátaimmal. A Csimota Könyvkiadó kuckójában vendégeskedtünk, ahol mosolygó emberek és rengeteg gyönyörű, finom, illatos könyv fogadott bennünket. Ott ismertem meg Tsík Sanyát. – Sanya! Kérlek mutasd be a gyerekeknek a Csimotát és magadat! – A Csimota Gyerekkönyv Kiadó 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy új szemléletet hozzunk a kortárs magyar gyerekkönyvek világába. Számos olyan témát dolgoztunk fel a gyerekek számára, melyekre korábban nem volt példa. Ilyen például a tolerancia, a másság, a halál, vagy éppen a fogyatékkal élők jogai. Közel 70 könyvünk jelent meg azóta. Jelenleg hárman dolgozunk a Csimotánál: Csányi Dóra, a kiadó alapító főszerkesztője (bal szélen), Fodor Zsuzsa, aki az eladásért és a Rainbow-ért felel, én pedig sajtós vagyok (kékben). – Azt hallottam, hogy a Csimota összefogott néhány másik könyvkiadóval és így alapítottátok meg a Rainbow Könyvközösséget. Mi a közös bennetek és miért fogtatok össze? – Az a közös ezekben a kiadókban, hogy hisszük, a könyvek által igenis lehet az ízlést, a gondolkozást a világ iránti nyitottságot tanulni. Az összefogást a kényszer szülte, mert a kis kiadóknak nagyon nehéz a nagy terjesztő hálózatokba bekerülni. A Rainbow-n keresztül sokkal könnyebben tudnak eljutni az olvasóikhoz. – A "rainbow" szivárványt jelent. Miért "Rainbow", miért nem "Szivárvány Könyvközösség" a nevetek? – A névvel a sokszínűséget akartuk jelezni, mind a kínálatunkban, mind pedig abban, hogy a partnereink, akik többnyire gyakorló szülők, pedagógusok, játszóház vezetők a közösségükben hiteles személyek, akiknek adnak a véleményére. Amikor a lányok belefogtak a Rainbow-ba, egy olyan nevet kerestek, ami a határainkon túl is működik. Terveink között szerepel ugyanis a Rainbow Könyvközösség országokon átívelő fejlesztése is. – Amikor nálatok jártam, megmutattátok a Papírszínház legújabb meséjét. Kérlek, mondd el, mi az a "Papírszínház"? – A Papírszínház egy ősi japán mesélési technika, mely közelebb viszi a gyerekeket a mesék birodalmához képekkel és szövegekkel egyszerre. 2008 óta 16 mese jelent meg. Legutóbb a Három toll, egy Grimm-mese Szalma Edit illusztrációival, az Egy pöttyös nap, Maros Krisztina meséje és illusztrációi egy szemüveges kislányról, illetve a Szusi, egy aranyhalacska története, egy francia szerző, Thierry Chapeau alkotása jelent meg. – Láttam, nagyon fontos számotokra, hogy élő kapcsolatban legyetek az olvasó gyerekekkel. Hogyan valósítjátok ezt meg az Olvasóklubban? A Kaméleon Olvasóklub egy négyfordulós levelezőjáték alsósoknak. A játékot jövőre is elindítjuk. Aki kíváncsi a klub működésére, a www.rainbowkatalogus.hu/olvasoklub oldalon mindent elolvashat róla... – A mi újságunk évszakonként jelenik meg. Megtennéd-e, hogy időről-időre ajánlasz néhány szép és jó könyvet az olvasóinknak? Ha igen, már kezdheted is! Nagyon szívesen, akkor korosztályonként, kezdem a legkisebbekkel.
0-3 évig: A katicabogár elveszett pöttyei A szomorkodó katicán a tó állatai segítenek, akik egyenként felhozzák a tóba esett 7 pöttyöt. Ajánlom még: Állatkarnevál; Samu és egy esős nap. 3 és 6 év között: Lenka Mese egy dundi kislányról, aki nehezen talál magának barátokat, de végül sikerül neki. Találkozik Palkóval, a szemüveges kisfiúval, akiben igaz barátra lel. Ajánlom még: Április és az úttekerők; Domboninneni mesék. 6 és 10 év között: Bolyongások Budapesten A bölcs Múzeumi Egér rövid városnéző túrát szervez kíváncsi unokatestvérének, ebből aztán háromnapos bolyongás lesz. Ajánlom még: A rettentő görög vitéz; Szívszerelem. 10 év fölött: A londoni óriáskerék rejtélye Egy izgalmas nyomozás Ted vezetésével, aki kicsit más..
Ajánlom még: Rév Fülöp; Kés a zajban. Felnőtteknek: Felnőtt képeskönyv Olvassatok fel belőle apukának és anyukának, mielőtt ágyba zavarjátok őket! Ajánlom még: Beszélj úgy, hogy érdekelje...; Festménymesék és dalversek – Nyár elején újra jelentkezünk. Szeretnénk még többet megtudni a Papírszínházról és a Kaméleon Olvasóklubról. Reméljük akkor is ajánlasz majd olvasnivalót! Addig is arra bíztatom az újságolvasókat, hogy nézegessék a honlapjaitokat http://csimota.hu és http://rainbowkatalogus.hu és keressenek benneteket a facebook -on. Köszönöm a beszélgetést. – Mi köszönjük a lehetőséget! Reméljük, hogy a már meggyógyult és a most gyógyuló gyerekek egyaránt örömüket lelik majd a könyveinkben! O.K.
Gyimesi Márton
Törd a fejed, érdemes! Nyuszi tulajdonságú Az örökség A favágó bátyja meghalt, és egymillió (1.000.000) kanadai dollárt hagyott egyetlen öccsére. Bár a pénzt törvényesen kifizették, a favágó mégsem látott belőle egy huncut vasat sem. Hogyan történhetett ez?
Hogy lehet ez? Ketten mennek a malomba. Józsi egy zsák lisztet cipelt a hátán, András 3 ugyanekkora zsákot vitt, mégis Józsi cipelte a nagyobb terhet. Hogy lehet ez?
Farmer matek Egy farmergazdaságban négy fekete és három tarka tehén öt nap alatt összesen annyi tejet ad, amennyit három fekete és öt tarka tehén adna négy nap alatt. Melyik tehén tejel jobban, és hányszor több tejet ad naponta, mint a másik?
BENCE NAGYKORÚ LETT! A 18. SZÜLETÉSNAP
Egy kék traktor az Üllőin döcögött, serényen, vidáman füstöt pöfögött. A Gyáli útra fordul, nagyon siet, Ha elmondom hova megy, el se hiszed! A traktor a Szent László Kórházba tart. Ahol egy esemény hatalmas port kavart.
Tizennyolcat ünnepelnek, egy szülinapot! Kihagyni nem lehet ezt a napot. Begurul a traktor, a 20-as mögött vár, Táátoson Bence hamar idetalál. Öt fehér lufival a traktor kint várja, azt mégse vihetjük be a szobába!
A traktoros a sebességet egyesbe tette Most már a traktort csak Bence vezette Elvitte egy körre Anyát és Évit fogjuk ezt mesélni még néhány évig! A szobában tizennyolc lufi jelezte: Bence a felnőtt kort immár megkezdte.
A hatalmas tortából mindenki kapott, az újabb meglepitől nézett Bence nagyot, Erre az ajándékra várt már eleget: a héten egy napra hazamehetett. Ahogy ez már akkor sokszor elhangzott: Bence, nagyon sok boldog szülinapot!
Honfi Júlia a Mosolygó Kórház Alapítvány önkéntese
Nyári élményem Sok minden történt velem a nyáron. Ebből a sok mindenből szeretnék most egyet elmesélni: a legjobbat. Minden egy nyári reggelen kezdődött. Ez egy olyan reggel volt, amikor az ember legszívesebben délig durmolna a jó meleg ágyikóban, de kelni kell! Hisz már megy a kocsi! Anyukám szavai - mint derült égből a villámcsapás - törték meg a reggel idilli hangulatát. – Áron, keljél! Nem akarok még egyszer szólni! – Majd ha odakint is olyan meleg lesz, mint itt - válaszoltam frappánsan. De hát ha egyszer egy anya elhatároz valamit, - mi gyerekek - érvelhetünk ellene akár ítéletnapig is... Így hát felkeltem és elindultunk. Pár óra múlva Budapesten voltunk. Meg is érkeztünk a kórházba. Befeküdtünk, a műtétem másnap volt. Komolyan mondom, akit még nem műtöttek, annak csak 3 szó az, hogy : műtét előtti stressz. Hogy mi is a jelentése ennek a 3 szónak? Csinálhatsz bármit, olvashatsz, írhatsz, játszhatsz, beszélhetsz: mindig ott motoszkál a fejedben az, hogy elvisznek egy olyan helyre, ahol benned fognak turkálni. Estefelé közeledett az idő. A legrosszabb dolog a műtétben 2 dolog: tilos előtte inni és enni. Konkrétan nekem most 6:00-ig volt szabad innom és 0:00-ig ennem... Ezen az evés-ivás dolgon annyira elgondolkodtam, hogy észre sem vettem, ahogy álomba gondolkodtam magam. Reggel lett. A műtét aztán ravaszdi népség! Mindig késik! Most is fog. Ráadásul az az egészben a legrosszabb, hogy minden egyes perccel egyre jobban stresszelek. gondoltam. Érdekes, hogy délelőtt nagyon jól elvoltunk anyával, játszottunk, beszélgettünk. Mígnem egy kocsi zörejét hallottam. Biztosan értem jöttek! És tényleg értem jöttek. Mire felébredtem már nem volt a vas a lábamon. Áron 11 éves SE II. sz. Gyermekklinika - Onkológia
Ismét szülinapost köszöntöttünk. V. Barnabás 18 éves lett! Mivel Barni steril szobában volt, így az üvegajtón keresztül ébresztettük szülinapi dallal, majd átadtuk neki a laminált, fertőtlenített csokitortát.
A Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány idén is megajándékozott minket írószerrel, rajzeszközökkel.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Mesevonat c. februári pályázatát Fehér Tamara nyerte. Gratulálunk Tami!
Büszkék vagyunk Dórira, aki a szorgalmas kórházi tanulása eredményéért kitűnő félévi bizonyítványt kapott.
A csodalámpa szelleme idén, már 3 tanítványunk kívánságát teljesítette. Tami és Dóri rózsaszínű fotógépet, Krisztián lap-topot kapott.
