újság VIII. évfolyam, 1. szám

újság

VIII. évfolyam, 1. szám

hírek, felhívások Tartalom Hírek, felhívások

2

A jóga szádhana szükségessége

3

Swami Satyananda Saraswati

A jóga szerepe 4 az életminõség javításában Swami Niranjanananda Saraswati

Jámák és nijámák

8

Swami Om Saraswati

Mese: A fürj és a tenger

15

Kirtan, recept

16

CD– és könyvajánló

17

Blogajánló

18

Gyermekjóga foglalkozások január 23. szombat 9.30.–11.30. Érkezés: 9.00 órától.

Azért indítjuk e programot, mert tudjuk, hogy a gyer mekeink élete számos tekintetben nehezebb, mint a miénk volt. Sokkal nag yobb terhelésnek vannak kitéve, zsúfoltabbak a napjaik, több tananyagot kell befogad niuk, és több elvárásnak kell megfelelnük. Ha sikeresek és egészségesek akarnak lenni, ismerniük kell olyan módszereket, amelyek segítségével feltöltõdhetnek, ellazulhatnak vagy akár megtanulhatnak jobban kon centrálni és tanulni. A Satyananda Yoga módszerei ilyenek; hozzájárulnak a testi, mentális és lelki egyen súly megteremtéséhez. A program részei: ászanák, légzõgyakorlatok, Satyananda Yoga Nidra, valamint kirtan éneklés, harmó nium gyakorlás és kézmûves foglalkozás. További idõpontok: február 6, 20; március 6, 20, 27; április 17; május 1, 15. Helyszín: Satyananda Yoga Központ, Budapest, V. Szép utca 3.

Információ és bejelentkezés: Idadhára, 36 30 814 1264 E-mail: [email protected] Részvételi díj: 800 Ft. A foglalkozáshoz elõzetes bejelentkezés szükséges.

A jógafoglalkozások idõpontjai Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Az Astoria és a Ferenciek tere között, megközelíthetõ a kék és a piros metróval is. Kedd este: 18.30–20.00 Csütörtök este: 18.30–20.00

Péntek délután: 14.30–16.00 Szentendrén a Barcsay Általános Iskolában Szerda este: 18.00–19.30 Budakeszin az Általános Iskolában Hétfõ este: 18.00–19.30

Bejelentkezés és információ: Bhaktananda: 30 270 0470, [email protected]

Új, kezdõ jógaórák indulnak Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Hétfõ este: 17.30–19.00, információ: Chitra: 20 460 1370 Szerda este: 18.30–20.00, információ: Szannjászin Chitra: 20 483 5836 Az elsõ alkalom elõtt bejelentkezés szükséges!

szombat délutáni szatszangok A jóga ágai közül legtöbben csak a hatha jógát, a fizikai gyakorla tokat ismerik. A Satyananda Yoga azért különleges rendszer, mert magában foglalja a jóga valamennyi ágát. Õsi, kipróbált tudást ad. Célja, hogy követõi az emberi lét minden területét egységbe fog lalva teljes és tökéletes életet élhessenek. Gyakorlatai fejlesztik a testet, az elmét, az érzelmeket és a szellemet. A Satyananda Yoga rendszer ésszerû és megfelelõ a modern életmód mellett is. Kie gyensúlyozottsága és alkalmazhatósága miatt világszerte a ’józan ész’ jógájaként ismerik. Azért tartunk rendszeresen nyilvános szemináriumokat és programokat, hogy megismerhesd ezt a létezés minden területét átfogó jógatradíciót, és megtapasztalhasd gyakorlatainak jótékony hatásait. E programokon szívesen látunk minden érdeklõdõt; hozd magaddal családod tagjait, gyerekeidet, barátaidat!

Január 16.

15.00–15.30: A Jóga és a Tudomány találkozása: Mantra szádhana (a rezgéskísérletes film vetítésével) 15.30–16.00. A Bhakti Jóga módszerei: bhajan tanulás 16.00–17.00. Jóga filozófia: Swami Satyananda: Az elsõ lépés, megérteni a jógát. Filmvetítés. 17.00–17.30. kirtan és bhajan 17.30–18.00. Jóga filozófia: A Rádzsa jóga útja: Jáma és Nijáma szabályok; Az ahimszá; elõadás A fenti program díja: 1.000 Ft. 18.00–19.00. Mantra Jóga: gyógyító mantra reci tálása A gyógyító mantrán való részvétel ingyenes!

Helyszín: Budapest V. kerület, Szép utca 3. II. emelet. © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenô fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetô vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

2

A jóga szádhana szükségessége Swami Satyananda Saraswati

Ahogy a beteg számára nélkülözhetetlen az orvosság, úgy a jóga szádhana is szükséges azoknak, akik úgy érzik, hiányzik valami az életükbõl, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy szemé lyiségbeli hibája. A jóga szádhana való jában mindazon technikák gyûjtõneve, melyeket szándékosan alkalmazunk a személyiség tökéletlenségeinek meg szüntetésére. Az emberek nyugtalanok, mert úgy érzik, hiányoznak az értékek az életükbõl. Sõt, inkább tudatában vannak rossz természetüknek és szoká saiknak, melyek nem engedik felismer ni saját nagyszerû és hatalmas önma gukat Isten hasonmásaként. A jóga szádhana a jóga gyakorlását jelenti, és az jellemzi, hogy alávetjük magunkat a saját magunk által szabott fegyelemnek azért, hogy kiirtsuk a fizi kai és mentális hibákat. A jóga fegyel mezõ gyakorlatai a tudat, az intellek tus, az érzelmek és a test kondicionálá sára szolgálnak. Társadalmunkban vannak a fiziológia, az anatómia, és a gyógyszertan tudományát jól ismerõ orvosok, akik kezelik a fizikai testet, de igen kevesen vannak, akik ismerik a mentális, érzelmi és szupramentális betegségek okát és gyógyításuk módját. A nyugati pszichológia kétségtelenül ebbe az irányba fejlõdik, de még gyerekcipõben jár.

A teljes személyiség megértése Vizsgáljuk meg ezért, hogy a jóga miért fejlett pszichoterápiás rendszer is egyben, és vitassuk meg hasznos saját ságait mind spirituális, mind pszicholó giai szempontból. Amikor egy emberrõl beszélünk, nemcsak egyedül fizikai tes

Swami Satyananda Saraswati

tére gondolunk. Egyszerre elõjönnek belsõ személyiségének természetére vonatkozó emlékeink, annak minden jóságával és gonoszságával együtt. A belsõ személyiség elképzelése elsõre esetleg nem tûnik teljesen érthetõnek, de számunkra az emberi lény a testtel és a megjelenéssel együtt mindenképpen az õ erényeit, hibáit és tudását is jelenti. Eképpen, ha összeszedjük egy egyén tulajdonságait, ezt nevezzük belsõ sze mélyiségnek, mely szívesen teszi az emberi test barlangját lakóhelyévé.

Belsõ konfliktusok Ez a két személyiség, a belsõ és külsõ, sokszor nincsenek kibékülve egymás sal. Az ember gondolkodik, elmélke dik valamirõl, vágyik valamire vagy elképzel valamit, ami teljesen idegen a fizikai habitusától. Remél valamit, vágyakozik valami után, amit soha nem kaphat meg, elképzel valamit és álmodozik olyasmirõl, ami ténylege sen túl van számára az elérhetõségen. Ekkor olyan természetet kezd el kifej leszteni, amely személyiségbeli konf liktust okoz. Öntudatlanul és tudatta lanul a frusztrációnak, a gyenge aka ratnak, a határozatlanságnak, az érzelmek és vágyak váltakozásának, a kisebbrendûségi komplexusnak áldo zatává válik. Ezzel egy idõben más dolgok, mint például a környezet, a barátok rossz tanácsa és vezetése, a kudarcok, össze zúzzák személyiségét. Végül aztán elmarad a versenyben, a siker utáni vetélkedésben és a fejlõdésben. Ezeket a gyengeségeket legyõzendõ vagy kompenzálandó, az alsóbb én, – mely ténylegesen a belsõ én része – érvényesülni vágyása különbözõ for mákban kezd manifesztálódni, melyek rosszak, antiszociálisak és erkölcstele nek. A siker magabiztosságot ás erõt ad, de a kudarc teljes egészében gyengíti a személyiséget. Mit tegyen az ember ilyen helyzetben? Megszerezhet az ember mindent, amit csak akar, amire vágyik? A földre született embernek meg kell ízlelnie az életet annak teljessé gében, mert csak szenvedés és gyönyör közepette tanulja meg az élet leckéjét. Az élet édes és fájdalmas, és ezért szeretjük az életet. Aki látta a nappal

© SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenô fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetô vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

3

ragyogó fényét, nem kerülheti el az éjszaka sötétségét; ez nem is volna kívá natos, és nem szolgálná az érdekeit. Ez a természet törvénye, és õ nem tesz enged ményt. Õ mindenkivel egyformán bánik, és a karma kerekének forgásban kell maradnia, megjutalmazva az élet minden fizikai és mentális cselekedetét. Éppen ezért rendkívül lényeges ápolni és fejleszteni a belsõ személyiséget, mely még a formálódás szakaszában van.

A tökéletesség állapota Úgy tartják, hogy 86 lakh (8.600.000) születésen áthaladva, az élet az emberi lét formájának megszerzéséhez ér. A különbözõ formák, melyeken a lét áthalad, a következõk: ásványi, növé nyi, állati és végül az emberi létezés. Az élet emberi állapotának elérkezte azt jelenti, hogy az anyag és a forma elérte a tökéletesség állapotát. A belsõ személyiség finom erejének most növe kednie kell, és el kell érnie a tökéletes ség állapotát, ahol az ember devává vagy szuperemberré válik. Az állati lét sûrû, durva és fejletlen tudata fino mabbá, letisztultabbá, érzékenyebbé, dinamikusabbá és mind hatalmasabbá kell, hogy váljon. Az emberi lét a legáldottabb, mint hogy ez a jelzése a belsõ isteni élet kezdetének és gyarapodásának. Az ál

lati létben kénytelenek vagyunk megta nulni a végtagok és a testformák hasz nálatát és kontrollját. Az emberi léte zésben az ember megtanulja használni és kontrollálni a tudatát, és a látens mentális erõket a végletekig fejleszti. De a tudat rejtett képességei nem min denki számára ismertek. Valójában az ember nincs tudatában azoknak a szunnyadó képességeknek, melyek elérhetõk számára. Ezek a potencialitá sok olyanok, mint a feltáratlan termé szeti kincsek. A jóga gyakorlatával az ember napvilágra hozza a tudat rejtett erõit, melyeket az alábbiakra lehet használni: (i) sikeres életre, (ii) szid dhik vagy pszichikai erõk megszerzésé re és (iii) spirituális ébredésre. Az elsõ és harmadik kívánatos és ártalmatlan. A jóga szádhanával az ember nyuga lomra, derûre, a tudat egyhegyûségére és erõs eltökéltségre tesz szert. Az ember visszanyeri az elveszett maga biztosságot is. Ezek a tulajdonságok minden területen nélkülözhetetlenek a sikeres élethez, feltéve, hogy az ember tudja, hogyan használja a jóga szádhana adta energiákat. A sziddhik megszerzé séhez az embernek erõteljes gyakorla tokkal szét kell rombolnia, el kell pusz títania teljes fizikai és mentális struk túráit, és el kell térítenie valamennyi mentális képességét teljes egészében, hogy akár csak egy sziddhit is megsze

rezhessen. Ezek a sziddhik, jóllehet fáradságosan elértek, mégsem tartós értékek. Nem használhatjuk õket saját kedvünkre, és nem tehetünk jót mások nak sem bemutatásukkal.

A rabszolgaság lerázása Az ember születésétõl fogva erõs vas láncokkal van kötve a végtelen vágyak hoz, az anadi vászanához, és egyetlen sziddhi sem tudja levágni a tudatlanság, az avidja bilincsét. A karma kimerítése csak a szádhanában tett erõfeszítésen keresztül lehetséges. Egyedül a meditá cióval lehet elégetni a múlt szamszkáráit és rossz karmáit. A meditáció gyakorla tával feldereng a tudás fénye, mely kiéget minden szamszkárát. A jóga szádhana alkalmas az önmeg valósításra, mert a tudat és az érzelmek valamennyi generált és fel nem használt energiája egy egészséges végpont, a legfelsõbb én tudatára ébredése felé irányul, és ez az élet legvégsõ célja. Valamennyi érzelem és mentális erõ letétbe kerül az önmegvalósítás bizton ságos letéti számláján. De a helyes jógagyakorláshoz a kezdõnek mindig szüksége van egy beavatott tanácsára és vezetésére; máskülönben elveszhet a pszichikus vadonban. Forrás: Yoga magazin, 2005. június

A jóga szerepe az életminõség javításában Swami Niranjanananda Saraswati

Mi a jóga szerepe az életminõség javítá sában? Egy ilyen kérdésre sosem lehet meggyõzõ választ adni. Nekünk mag unknak kell megtalálnunk saját válaszunkat a maga idejében, amikor megelégszünk azzal, és be tudjuk illesz teni életünkbe.

Karma – a szabad akarat sorssá válik Mindenekelõtt nézzük meg, hogyan fogjuk fel az életet? A jógikus látásmód szerint az élet és a teremtés a karma kölcsönös hatása. Minden egyes létezõ,

amely ennek a teremtésnek a kereteiben bármilyen formában létrejön, legyen az rovar, csúszómászó, madár vagy embe ri lény, a karma törvényének tárgya. A karma meghatározó tényezõje az élet nek. A Bhagavad Gíta harmadik fejeze tében Sri Krisna azt mondja, hogy a


4

karma a teremtés tartóoszlopa. Attól a pillanattól fogva, hogy megfoganuk, a karma megkezdõdik. A magzat növeke dése az anyaméhben karmikus folya mat. A születés karmikus folyamat. Az intellektuális és kreatív képességek valóra váltása az életben a karma meg valósulása. A karma származhat a múlt ból, a karma a jövõvé válhat, és mindig itt van a jelenben. Az a feladatunk a karmával kapcsolatban, hogy közép pontunkban legyünk, önirányultak le gyünk: csak önmagunknak legyünk tudatában. A karmameghatározás létrehozza az ok és okozat ideáját. Bármilyen kondi cionáltság, körülmény az életben, legyen akár kellemes vagy kellemetlen, egyéni választ fog kiváltani. Az, hogy miféle válasz lesz ez, függ a karma erõsségétõl, amelynek sorrendje függ attól, milyen gúna vagy tulajdonság kel fel bennünk. Az a személy, akit ellenségünknek vagy ellenfelünknek tekintünk, az is marad akár egész életünkben, addig a pillanatig, amíg ki nem lépünk abból az állapotból, ami ben ellenségünknek tartjuk. A fájdalmak és kellemes érzetek nem mások, mint körülményeinkre, – ame

lyek mindig is léteznek körülöttünk –, adott válaszok. Még a szükség és a vágy is, hogy boldogságot találjunk válasz egy kondicionáltságunkra. Néha ezek a kondicionáltságok láthatóak, analizál hatóak, megérthetõek, néha rejtetten mûködnek, és a tudattalanban, a látha tatlan szubtilis rétegekben vannak. Amikor képesek vagyunk befogadni és megérteni, akkor könnyen kezeljük õket. Ezek a kondicionáltságok intellek tuális megértésünk hatáskörébe tartoz nak, és megpróbálhatjuk kitalálni a módját, hogy úrrá legyünk rajtuk. Ám vannak bizonyos kondicionáltságok, amelyek láthatatlanok, mégis uralják egész viselkedésünket, személyiségünk kifejezését és képtelenek vagyunk arra, hogy irányítsuk, vagy ellenõrizzük õket. Amikor találkozunk ezekkel a helyzetekkel, azt mondjuk: „Ó, ez bizo nyára a karmám, amelyet így kell meg élnem.” Amikor valamit nem értünk, mert láthatatlan, ismeretlen és ezért nem uralható befolyás, nos azt hívjuk karmának. Azt jelenti, hogy akár látha tó vagy láthatatlan, mindig van egy hatás, amely vezet minket: természetünk és személyiségünk, gondolataink, kife jezésmódunk, hozzáállásunk és

viselkedésünk. Tehát itt nem csak arról beszélünk, hogy hogyan nyerhetjük el a boldogságot abból, amit teszünk, mivel ez nagyon korlá tozott, ha összehasonlítjuk a karmikus létezés teljes dimenziójával. Ha nyersz a lottón, megmámoro sodsz, és szomorú leszel, ha elvesztesz valamit. A depresszió vagy szorongás attól, hogy elvesztünk valamit vagy valakit, például egy munkát vagy egy barátot, csak egy meghatározott ideig befolyásol minket, nem teljes életünkön át. Ezek az örömök és aggodalmak csak a helyzetben való részvételünk és bevonódásunk pilla natnyi tudatosságát jelzik a külsõ körülmények által, amelyek állandóan befolyásolnak minket, még akkor is, ha nem vagyunk tudatában ezeknek. Ha meditációt gyakorlok, talán bol dog leszek egy darabig, addig amíg képes vagyok elfelejteni a nehézségei met, de ez nem jelenti azt, hogy felsza badultam a meditációmban. Inkább ránézhetnénk a kérdésre nem csak saját nézõpontunkból, hanem egy szélesebb megértésbõl, hogyan mûködünk mi emberi lények, mint Isten alkotásának teremtményei, és miféle alapelvek irá nyítanak minket.

A karma kezelése a jámák és nijámák segítségével Patanjali a jóga nyolcrétû ösvényérõl beszélt: jáma, nijáma, ászana, práná jáma, pratjáhára, dháraná, dhjána és szamádhi. Annak a kornak, amikor Patanjali a jógát rendszerezte, másak voltak a szükségletei, mint manapság. Azokban az idõkben az embereknek nem volt tévéjük, kocsijuk, mobiltele fonjuk vagy számítógépeik. Olyan éle tet éltek, amely egyszerû volt, a társada lom nyelvén szólva primitív életet, de a jóga szempontjából szattvikus életet. Ebben a sokkal természetesebb álla potban, ahol a személyiség szattvikus volt, nem megfertõzve a luxus és a


5

kényelem szükségleteitõl, a pszichológi át és a jógát nem a testen keresztül közelítették meg, hanem a mentális kifejezés, a gondolat és viselkedés finomhangolásán át. Patanjali a jámákat és nijámákat a jóga két elsõ alkotóelem évé tette azért, mert ez az, amikor elkezdjük finomra hangolni a szellemi kifejezésmódunkat. Ezután gyakorol ták az ászanákat, amely a harmadik lépés volt. A Jóga szútrák nyitó mond ta: „Jóga csitta vritti niródhah”, amely a gondolati kifejezés finomhangolásá val foglalkozik. Azonban mai környezetünkben, ahol magunkévá tettünk a materialista tudatot, és alapvetõen a test szükség leteivel azonosulunk, az ászana és pránájáma fontosabbá vált számunkra, így hát elõször ászanát és pránájámát gyakorlunk. Aztán a pratjáhára és dháraná fontos, azért, hogy kezeljük a tudat frusztrációit. Csak ha már egy szer van valamiféle látható kontroll a tudatunk felett, akkor kezdhetünk el gondolkodni azon, hogyan tudnánk minõségi változásokat bevinni az életünkbe a jámák és nijámák által.

Átalakulás a jámák és nijámák által A jámák és nijámák befogadása részévé válik a meditációs átalakulásnak, ame lyet a jógán keresztül tapasztalunk. Nézzük az öt nijámát. Tisztaság, azaz saucsa, megelégedettség, azaz szantósa, önmagunk elemzése, azaz szvádhjája, a meditációban tapasztalható. A meditá ció önmagunk megtisztításának folya matává válik minden szeméttõl, ami eddig felhalmozódott bennünk, és ez lesz a tapaszja, a mértékletesség. A meditáció a tanulás eszközévé válik, hogy hogyan engedjünk el és adjuk át magunkat, ez az ísvara pranidhána (önmagunk Istennek szentelése). A meditáció az öt jáma megélésének az eszközévé is válik, az igazság meg élésének, ez a szatja. Így megtisztítva

természetünket, a türelmetlenség veszít erejébõl személyiségünkben, és ez az ahimszá, az erõszakmentesség megva lósításával fejezõdik ki. Asztéja, tartóz kodás a lopástól, aparigraha, egyszerû élet és tartózkodás a kapzsiságtól és brahmacsarja, mindig a legmagasabb célunkat tartani tudatunkban, termé szetessé és spontánná válik számunkra. A jámák és nijámák megvalósítása az, amire törekszünk a karma jóga, bhakti jóga és gjána jóga gyakorlásával. Szatja, az igazság nem lehet részünk addig, amíg nem vagyunk megalapo zottak a gjána jógában. Gjána jóga azt jelenti megvalósított bölcsesség, tehát nincs hamisság, csak az igazság. Egyszerûen: az áhimszá nem lehet a részünk addig, amíg nem vagyunk megalapozottak a karma jógában. Tehát a jámák és nijámák kiegészítõ gyakorla tai más jógáknak, és amikor elkezdjük élni õket, egy meditációs tudatosság felé haladunk, amely folyamatos és állandó és nem csak elröppenõ, idõleges. Ez ugyanaz a fajta folytonosság és sor rend, amelyet most szükséges beépíteni az életünkbe. Az ászana, pránájáma, pratjáhára és dháraná gyakorlása után a testünkben szabadnak érezzük magunkat, nyugod tabbnak, megnövekedett életerõvel és összpontosítással. Ahelyett, hogy csak próbálkozunk meditálni, építsük be tanulási folyamatunkba és térjünk vis� sza Patanjali elsõ lépéséhez, tegyük magunkévá a jámákat és nijámákat. Ez lesz az a pont, ahonnan többé már nem a jóga gyakorlói leszünk, hanem jógivá válunk. Bárki, aki egy kicsit is prakti zál, orvosnak tekinthetõ, de doktori képesítés megszerezéséhez meghatáro zott képzést kell elvégezni. Hasonlóan ehhez, ahhoz hogy jógivá váljunk, meghatározott képzésre van szükségünk a jámák és nijámák terén azért, hogy felkészüljünk a dhjánára és szamádhira. Ez az a megközelítés, amelyet szükséges beépíteni ahhoz, hogy a jógát a min dennapi életünkben gyakoroljuk.

A karma kezelése a szannjam segítségével A második pont a karma kezelésében, amely befolyásolja életünket az a szannjam. A szannjamot használhatjuk egy mérõeszközként arra, hogy lássuk, mennyit haladtunk, fejlõdtünk. Szann jam azt jelenti, önmérséklet, ellenõrzött vezetés, vagy átvenni a hatalmat. A vadlovak összevissza száguldoznak, de ha felkészítjük, tréningezzük õket, meg tudjuk lovagolni õket és engedelmes kednek akaratunknak. Az elsõ alkotóelem az ellenõrzött beszéd, amely szanszkritul vani szannjam. Ezt nem könnyû elérni, de a beszéd ellenõrzése nagyon magas inten zitású energiát vált ki. A vani szann jamból következik a vák sziddhi, a megvalósuló szavak ereje. Erõt közvetít annak az embernek a beszéde, akinek meg van ez a hatalma, mert generálja a saktit, tehát bármit is mondjon, az valóra válik. Az ilyen emberek mindig a legpozitívabban, legkedvezõbben, leg helyénvalóbb módon gondolkoznak, ezért mindig az igazat fogják mondani, mert a beszéd a tudatállapot kifejezésé nek egy eszköze. A tudat nagyon különleges valami: elraktározott energiabatyu és a gondo latok úgy sugároznak ki, mint az elekt romágneses hullámok. Minden gondo lat a környezetünkben van. Nem láthat juk õket, úgy ahogy nem láthatjuk a rádió- vagy más hullámokat sem, de egy megfelelõ berendezés segítségével el tudjuk fogni azokat. A rádióval tud juk fogni a rádióhullámokat. Ugyanilyen módon, ha van valamiféle „gondolatadóvevõnk” el tudjuk kapni gondolata inkat, és úgy hallgathatjuk azokat, mint egy rádiót. Mióta megszülettem, ismerem Swami Satyanandát. Sok más ember, akik szin tén ismerik õt, hosszú ideje lehetnek a tanúi annak a ténynek, hogy soha az életben nem hallottunk egy negatív kijelentést sem tõle. Soha sem gondol


6

képességeinket a szvadhjáján, az önmeg kodik negatívan, mindig mosolyog, jó értésen keresztül kell, hogy irányítsuk. dolgokra gondolva. Soha sem hallottam tõle, hogy bármi rosszat is mon dott volna valakire, még azokra sem, akik bántották. Hasonlítsuk ezt össze a saját életünkkel. Folya matosan rosszat gondolunk más emberekrõl, számunkra nem lehetséges, hogy reakció-mente sek legyünk akár egy fél órára is a nap 24 órájából. A második alkotóelem a tudat ellenõrzése, a manasz szannjam. Ez azt jelenti, hogy legyünk képesek vezetni és irányítani mentális kifejezésmódunkat pozitívan, kreatívan és alkotó módon. Ez azt jelenti, hogy min dig legyünk éberek, és képesek legyünk visszavenni tudatunkat a tamaszikus tendenciák lefelé húzó erejébõl, és a szattvikus felé irányítsuk. Amikor jön egy rossz gondolat, azonnal állítsuk meg és változtassuk meg úgy, hogy visszatérünk egy jó gondolathoz. Ez nagyon hasonlít a Brahma vicsara szádhana gyakorlatához, amely kiterjeszti szeretetünket és együttérzésünket, nem csak Swami Niranjanananda azokra, akiket szeretünk, hanem Saraswati azokra is, akiket utálunk. Hason ló módon kell lennie egy képes ségnek, amely felismeri a tudat állapo Személyes SWAN gyakorlat tát, amely a tamasz felé lefelé húz és egy erõnek, amely visszafordítja a szattva Két gyakorlat van, amit végezhettek. felé. Az egyik, hogy megváltoztatjátok A harmadik alkotóelem a karma meglévõ hozzáállásotokat a dolgokhoz. szannjam, önuralom a cselekedetek Cselekedeteinket és hozzáállásunkat a felett. Ez magában foglalja bármilyen dolgokhoz az életben erõsségeink, cselekedet irányítását, így ez a legpozi gyengeségeink, céljaink és szükség tívabb és legteljesebb végeredményre leteink irányítják, amelyet mi SWAN vezet. A szannjam ezen három formája elvnek nevezünk. S=erõsség (angolul: javasolt a jógában azért, hogy fenntart strength), W=gyengeség (weakness), suk a szattva, világosság, fény és böl A=célok (ambitions) és N=szükségletek csesség tudatosságát. Ha már egyszer (needs). Azt gondoljátok, megérhetjük képesek vagyunk fenntartani a szattva magunkat azáltal, hogy kérdezgetjük: állapotát, akkor minõségi változások „Ki vagyok én?” Nem, ez nem helytálló történnek életünkben. A karma kérdés. A válasz egyszerû: az vagyok, szannjamnak ez az a szintje, ahol belsõ aki vagyok. Önelemzés, önmegfigyelés,

önmegértés kezdi el összerakni életünk kirakójátékának darabkáit, és tanít meg különbséget tenni erõsségek és gyengeségek, célok és szükség letek között. A szvádhjája mély megértését adja természe tünknek, és hogy milyen tulaj donságok miatt reagálunk saját ságos módon. Néha a gyengeség olyan legyõzõ erejû, hogy nagyon ala csony az önbecsülésünk, s a zavarodottság és kétségek belo póznak. Néha az erõsségek úgy elárasztanak, hogy elbizakodot tá, arrogánsakká és meggondo latlanokká válunk. Olyan sok dolog történhet mind a négy szinten, ennek megértését nevez zük szvadhjájának. A gyakorláshoz készítsd el saját erõsségeid, gyengeségeid, céljaid és szükségleteid listáját. Elõször csak írd le és tedd el. Aztán a következõ héten írj egy másikat és tedd el. Végezd ezt négy héten keresztül. Aztán vedd elõ mind a négy lapot, tedd magad elé, és hasonlítsd össze. Látni fogod, hogy néhány tulaj donságot hozzáírtál, néhányat elhagytál, de néhány végig ott maradt. Elõször az ismétlõdõkkel foglalkozz. Aztán a legjobb tudásod szerint gyakorold azokat az erõsségeidet, kerekedj felül a gyengeségeken, értsd meg céljaidat és törekedj arra, hogy megvalósítsd szükségleteidet. Személyes szinten ez a szvadhjája és karma szannjam gyakorlatod.

Interaktív mozi gyakorlat A másik gyakorlat, amit végezhetsz az a kölcsönhatás szintjén van. Amikor este lefekszel, lásd magad, mintha egy mozi ban lennél onnantól kezdve, hogy reg gel felkeltél addig, amíg este lefeküdtél. Tudatod szemével nézd végig összes aznapi teendõidet: mit ettél reggelire,


7

hol ültél, kivel, mit beszéltél, mindent. Éld át újra minden egyes percét a nap nak, és találni fogsz bizonyos helyzete ket, ahol észreveszed, hogy nem reagál tál megfelelõ módon. Ezen a ponton állítsd meg egy kicsit a napi mozit. Gondolkozz öt percig: „Ha ugyanebbe a szituációba kerülnék, hogyan reagál nék, ha már tudnám azt, amit most tudok?” Aztán nyomd meg a lejátszás gombot és folytasd a mozit. Folyamatosan gyakorold ezt. Néhány esemény ismétlõdni fog újra és újra addig, amíg tudatosságod hatókörébe nem kerül, és észre nem veszed: „Ez az, ahol hibáztam. Túl gyenge vagy túl agresszív vagyok. Itt nem vagyok képes kifejezni, amit szeretnék. Itt talán túl nyitott vagyok, és az emberek nem iga zán figyelnek oda.” Egy idõ után a külsõ körülményekre és a környezeted nek adott válaszaid meg fogak változni.

Ahogy megváltoznak, sokkal elégedet tebb leszel, teljesebb és megelégedett önmagaddal, mert minden tõled telhetõt megteszel.

Úgy élni, mint egy emberi lény Szankalpát, fogadalmat teszünk, hogy úgy élünk, mint egy emberi lény, és nem mint egy állat, ami csak reagál minden helyzetben. Tehát az elsõ alkotóelem az élet minõségének növelésében az, hogy tudatában legyünk jelenlegi erõfe szítéseink jövõbeli sorsunkat határozzák meg. Önmagunk ismerete a szvádhjáján keresztül hozzájárul a szannjam minõ ségének növeléséhez életünkben. Ez befo lyással van karmánkra, jelenlegi és jövõbeli életminõségünkre. A második alkotóelem életünk javí tásában az, hogy felismerjük, hogy mai

környezetünkben a jógát az ászanával, pránájámával, pratjáhárával és dhá ranával kell kezdenünk, aztán térhetünk rá a jámákra és nijámákra, és vihetjük át azokat életünkbe. A Bihar Yoga Bharatinál ezt a tudást adjuk át a tanu lóknak. Azt mondjuk, hogy válassza nak egy jámát és egy nijámát, amelyet tökéletesíthetnek addig, amíg itt élnek. Néhányan megteszik, néhányan nem, de azok, akik megteszik, látják a válto zást az életükben, és egy sokkal mélyebb és õszintébb kapcsolatba kerülnek a jógával. A szannjam gyakorlásának harmadik alkotóeleme a beszéd, a gondolat és a cselekedetek fegyelmezése. Ez a három alapvetõ lépés egy mélyebb jógikus folyamatba visz minket, amely meg érinti és megváltoztatja az életedet. Forrás: Yoga magazin, 2005. június

Jámák és nijámák Swami Om Saraswati A jámák és nijámák eredetileg a Jóga szútra részei voltak, amely a bölcsesség rövid mondatainak sorozata, és amely ben Patanjali adta át tanításait. Patanjali elmagyarázta a lépéseket, amelyeken át még egy egyszerû ember is ráébredhet Istenre. A Jóga szútra alapján a jámák és nijámák az elsõ két lépés a jóga nyolcrétû ösvényén. A jámák és nijámák örökérvényûek és mindig alkalmazha tóak az ember életében, még akkor is, ha több ezer évvel ezelõtt fogalmazták meg õket. Úgy tûnik, hogy az emberi lények világának mindig ugyanazok a problémái a különbözõ korokban és kultúrákban, minden az egónkban gyö kerezik. Patanjali ösvényének nyolc lépése vagy ága: a jáma (önuralom, erkölcsi

fegyelem), nijáma (egyéni magatartási szabályok betartása, mint a jóga elsõ lépése), ászanák (tartások, gyakorlatok), pránájáma (légzõgyakorlatok), pratjá hára (a tudat kivonása és felszabadítása az érzékek és a külsõ tárgyak uralma alól), dháraná (koncentráció), dhjána (meditáció) és szamádhi (magasabb tudatállapot). A jámák és nijámák az önfegyelem képessége, amelyet mindenkinek be kell tartania saját spirituális fejlõdése során. Az életvitel szabályai egy szannjászin és bárki más számára, aki a spirituális fejlõdést keresi. A többi gyakorlatnak sem lesz eredménye, ha a jámákat és nijámákat nem gyakoroljuk velük együtt, mivel ezek az én realizálásához vezetõ létra alapjai.

Gyakorolhatjuk az ászanákat és egészséges testünk lesz. Gyakorolhatjuk a pránájámát és egyensúlyba kerül a pránikus energia a nádikban. Gyakorol hatjuk a pratjáhárát és a dhjánát és a tudatosság mélyebb állapotát érjük el, de mi haszna mindennek, ha nem gya koroljuk a jámákat és nijámákat? A jámák és nijámák egy egészséges és kie gyensúlyozott tudatot hoznak létre. Többségük szellemi és fizikális szann jamot alapoz meg tudatunkban, tette inkben és viselkedésünkben. Mi is az a szannjam? Swami Niranjanananda sze rint: „Ha elektromosságot szeretnénk nyerni egy folyóból, elõször gátat kell építenünk, hogy szabályozzuk a nor mális folyást, biztosítva ezáltal, hogy az lehetõleg nagyobb energia forrásává


8

váljon. Nem zárjuk el a víz Swami Sivananda útját, nem szárítjuk ki a Saraswati folyót, inkább több energi át hozunk létre. A szannjam az ellenõrzött és vezetett cselekvést jelenti.” A jámák és nijámák szin tén hatnak a csakrák ra is és ezért, ha gyakoroljuk õket, felébresztjük a kundalinit is. Kétféle jóga létezik, egy alacsonyabb és egy maga sabb jóga. Az alacsonyabb jóga a fizikai oldallal fog lalkozik, ászanák, pránájáma és a hatha jóga részeivel, amely ha nem gyakoroljuk együtt a jámákkal és nijámákkal és a jóga másik oldalával, csak apró töredé ke a magasabb jógának. Talán tiszta, rugalmas tes tünk és jó légzésszabályo zásunk lesz az ászanák, satkarmák és pránájámák gyakorlásával, de ennél többre nem megyünk. Nem tudjuk elérni a szamádhit a jámák, nijámák (és a szann jam) nélkül. Ahogy Swami Niranjana amelyek azért vannak, hogy segítsék a nanda mondta: „Az igazi jóga a gyakorlót a spirituális úton. Ezek szin szannjam és nem az ászana, pránájáma, tén meghatározott szabályok, amelyeket mudrá és bandha.” követnünk kell azért, hogy képesek legyünk meditációt gyakorolni (dhjána) és elérjük a szamádhit. A jámák és Jámák nijámák gyakorlása önmagában is Az öt jáma: az ahimszá (erõszakmen nagyon hasznos, de fõ cél és következ tesség), szatja (igazsághoz való hûség), mény a spirituális növekedés és fejlõdés. asztéja (tartózkodás a lopástól, becsüle tesség), brahmacsarja (megalapozottnak Ahimszá lenni az isteni tudatosságban) és utoljá Az ahimszá, az erõszakmentesség nem ra, de nem utolsó sorban aparigraha csak azt jelenti, hogy nem okozunk (tartózkodás a kapzsiságtól). A jámák kárt és fájdalmat bármely lénynek gon fõleg képességek, amelyekkel a spirituá dolatban, szóban és tettben, de azt is, lis törekvõnek rendelkeznie kell azért, hogy még csak nyoma se legyen ben hogy kommunikálni és cselekedni tud nünk az agressziónak. Nem hagyhatjuk jon a külvilágban és benne az emberek ki ezt a jámát, mert mi haszna az igaz kel. Ugyanakkor önfegyelem is a gyen mondásnak, birtokvágy-nélküliségnek, ge, alacsonyabb tudat reakciók megjele a lopástól való tartózkodásnak, és így nésekor. A nijámák önuralmi képességek,

tovább, ha elõbb nem a tudatunkban és cselekede teinkben alapozzuk meg az ahiszmát. Swami Sivananda azt mondja, hogy a többi jáma létének az az oka, hogy az ahimszát tökéletesítsük. Feladni a húsevést vagy másféle ételeket, amelyek megszerzése fájdalmat okoz más lényeknek (vegetári usnak lenni) szintén ahim szának tekinthetõ. Rendsze rint cselekedeteink önma gukban is erõszakosak, bár lehet, hogy az okok nem mindig azok. Amikor egy anya pofon üti gyermekét, azért tesz így, mert meg akar tanítani egy leckét neki. Ez szeretetbõl és nem gyûlö letbõl történik. Ezért az ok a fontos és nem a cselekedet. Ugyanúgy bûn, ha máso kat arra bátorítunk, hogy erõszakosak legyenek, vagy önmagunkhoz vag yunk erõszakosak. A himsza (erõszak) nem csak fizikai erõszak, hanem idetartozik a manipuláció, mások érzése inek megbántása, lelki befolyásolás és így tovább. A legfontosabb dolog, hogy ne utasítsuk egyenesen vissza az embereket, akkor sem, ha erõszakosakká válnak, pél dául ne keveredjünk harcba, szóváltásba, veszekedésekbe, vitákba. A himsza nem tekinthetõ erõszaknak, ha az életünket kell megmentenünk vagy meg kell ölni valakit azért, hogy sokakat megment sünk. Azt mondják, hogy amikor tökéle tessé válik az ahimszá, egyfajta mágneses erõ vesz körül minket megvédve attól, hogy bárki is kárt okozzon nekünk, vagy erõszakos legyen velünk. Az emberek el kezdik élvezni jelenlétünket, és nem érzik magukat kényelmetlenül addig, amíg velünk vannak. A keresztény Bibliában Jézus azt mondja: „Ha valaki megüti a jobb


9

orcádat, tarts oda a balt is.” Jézus, Krisna, Ráma, Mohamed, Buddha és más szentek, próféták és messiások az ahimszá és a dharma nagy követõi vol tak. A nagy szentek, mint Assziszi Szent Ferenc és Rámána Mahárshi, akik képesek voltak beszélni az állatok kal, szintén az ahimsza nagy követõi voltak. Az erõszak a félelemre adott válasz, akkor tudjuk gyakorolni az ahimszát, ha túljutunk félelmeinken a brahmacsárján keresztül. Könnyebb lesz megtartani az ahim szát, ha emlékszünk arra, hogy bármit is teszünk, jót vagy rosszat, az visszatér hozzánk ebben vagy a következõ éle tünkben, akár hiszünk a reinkarnáció ban, akár nem. A jó tettek jó következ ményekkel járnak, míg a rossz cseleke detek rossz következményekkel járnak. Ezt hívják a karma törvényének, és ez elõl nem menekülhetünk. Valaki min dig figyel minket. Jó példa erre a szufi szent története, aki összehívta tanítványait, és azt mondta: „Öt madaram van, minde gyikõtöknek egy-egy. Vigyétek és öljé tek meg õket különbözõ helyeken, de senkinek sem szabad meglátnia, hogy megteszitek. Amikor visszahozzátok õket ide ünnepséget fogunk tartani.” Elõbb vagy utóbb mindannyian vissza jöttek és magyarázták, hogy hol ölték meg a madarakat, és hogy senki sem látta õket. A legutolsó tanítvány, ami kor visszajött ezt mondta: „Sajnálom Mester, cserbenhagytalak. Nem tudtam megölni. Bárhová is mentem, azt érez tem, mintha figyelne valaki.” Késõbb õ lett a legjobb tanítvány.

Szatja A szatja, vagy igazság a második jáma és szintén nagyon fontos tulajdonság. Például ott van Galilei a szatja egy pél dája. Az inkvizíció kétszer fogta el fel fedezései miatt, de a veszély ellenére tovább írt, tanított és kutatott addig, amíg már nem látott és hallott. Végig

ragaszkodott felfedezéseinek igazságá hoz, mert tudta, hogy igazak és nem is emeltek vádat ellene. Swami Sivananda mondta: „Isten az igazság és megis merhetõ az igazság megtartásával gon dolatban, szóban és cselekedetben.” Szerinte az igazság tizenhárom formája a következõ: igazmondás, egyöntetûség, önuralom, féltékenység hiánya, irigy versengés hiánya, megbocsátás, sze rénység, megbízhatóság, jótékonyság, önzetlen emberszeretet (közösségi szel lem vagy polgári gondolkodás), önfe gyelem, és szüntelen együttérzõ figyel messég. Bizonyos körülmények között az ártatlan füllentés, amely mérhetetlen jót eredményez szintén igazságnak tekinthetõ. Swami Sivananda azt mondja, hogy a vák sziddhit (a vák jelentése beszéd, a sziddhi pedig egy különleges erõ, ame lyet a jógi a szándhana – gyakorlás és a tapaszja-aszkétizmus gyakorlásával érhet el) az igazság megtartásával lehet elérni mindig és mindenhol. A vák sziddhi adja nekünk az erõt ahhoz, hogy bármi, amit mondunk, vagy gon dolunk, valósággá váljon, még akkor is, ha az elõzõleg nem volt valós. Más sza vakkal: megkapjuk az erõt ahhoz, hogy megvalósítsunk dolgokat maga a gon dolat által. Ezt pszichikus beszédként is ismerik. Mindig az igazságot gyakorol va elérhetjük azt az erõt, hogy meg tudjuk fontolni szavainkat egy beszél getés során, így irányítva azok hatását akaratunknak megfelelõen. A hazugság nem csak egy hazugság, ha helytelen vagy becstelen szavakat használunk. Ha bután viselkedünk, és utána úgy teszünk, mintha valamit helyesen tettünk volna szintén hazug ságnak tekinthetõ, még akkor is, ha mindez csak a fejünkben játszódik le. Ugyanaz, ha felnagyítunk valamit vagy hencegünk azért, hogy az egónkat fényezzük. A szatja nem csupán a hazugságtól való tartózkodást jelenti, de azt a képességet is, hogy látjuk az igazságot, tudatában vagyunk az igaz

ságnak minden dolog mögött. Ha meg mondod az embereknek, hogy mit tehetnek, vagy mit nem és aztán te meg azt teszed, ami neked tetszik, akkor álszent vagy. Mondasz valamit, és mást teszel, így még önmagadhoz sem vagy õszinte. Miért hazudunk? Azért, hogy megszabaduljunk cselekedeteink követ kezményeitõl, vagy amirõl azt hisszük, hogy következmény lesz. Ez a kicsinyes tudat manifesztációja, megjelenése. Ezért a szatja abban is segít, hogy felül emelkedjünk kicsinyességünkön.

Asztéja Az asztéja a harmadik jáma, amelyet köztudottan becsületességnek hívunk („nem-lopás” értelemben). Ahhoz, hogy képesek legyünk követni az asztéját, meg kell elégednünk azzal, amink van; személyes javainkkal, gondolkodásmó dunkkal, azzal amit teszünk, ahol vagyunk, akik vagyunk, stb. Más sza vakkal: nem lehetünk kapzsik és meg kell próbálnunk elégedettnek lenni. Ellopunk dolgokat, mert vágyunk rájuk. A tudatnak nagyon erõsnek kell lennie, hogy képesek vagy elég erõsek legyünk ahhoz, hogy ellenálljunk a kísértésnek, hogy ellopjuk, amire vágyunk. Ezért az asztéja elsajátításával megtisztítjuk a tudatot a vág yaktól és a vrittiktõl (ösztönzésektõl). Az asztéja tisztává teszi a tudatot, mint egy tükör, amelyben a bölcs tudat visszatükrözõdik. Valójában a lopáson keresztüli nyereségvágy gondolkodás módja nem kelhet fel a tudatban, mert a tárgyak iránti állandó vágy nem tar tozik a tudat valódi természetéhez, csak az épp aktuális lopás ténye. Az emberek néha azt érzik, hogy vágysz valamire, ami az övék és ahhoz, hogy jók legye nek, akkor azt oda kell adniuk neked. Ez nem helyes, mert elõször is lehet, hogy nem érdemled meg, továbbá meg fosztod õket valamitõl, amit talán sze retnek. A nem a mi tulajdonunkban lévõ dolgok iránti nem-kifejezett vágyak


10

szerény formái a szellemi manipuláció nak a vágyott dolgok tulajdonosai felé. Ellopunk dolgokat, mert vágyunk rájuk és ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy fizikai tárgyakat lopunk. Vannak emberek, akik mások ötleteit lopják el. Ez a lopás legrosszabb formája. Próbáld meg mérsékelni vágyaidat. Ha nem tudod mindet törölni a tudatodból, ne próbáld meg elfelejteni, elnyomni vagy félretenni õket, mert akkor megerõsödve élednek újjá. És ha a vágy túl erõssé válik és képtelen vagy teljesen elenged ni, akkor minél elõbb ki kell elégíteni, mert még súlyosabban merül fel a tudatban addig, amíg lopáshoz, hogy hasonlóhoz vezet.

Brahmacsárja A brahmacsárját rendszerint cölibátus ként írják le könyvekben, elõadásokon, szentírásokban. De Brahma szó szerint azt jelenti „bölcs tudatosság” és csárja ebben az esetben „életmód” vagy „vala ki, aki szilárd, megalapozott”. Ezért a brahmacsárja itt azt jelenti „megalapo zott bölcs tudatosság állapotában lenni” vagy „magasabb tudatállapotban lenni”. A tudósok bebizonyították, hogy egy átlagos emberi agynak csupán a tíz százaléka aktív és szabadon hozzáférhetõ a napi tevékenységek során. Spirituálisan fejlett emberek mondták régi idõkben, hogy az emberi tudat hatalmas képessé gekkel rendelkezik. Sajnos a tíz százalék nagy részét ösztönök vezetik, és a tudat belemerül az érzéki és kicsinyes tevé kenységekbe. A négy alapvetõ ösztönös energia: ahara (étel), nidra (alvás), bhadzsa (félelem) és maithuna (szexua litás). Ezek uralják a tudatunkat egy szerûen a túlélés miatt. De mivel a túl élés már nem akkora probléma a mai társadalomban, mint ahogy volt a régi idõkben, így egyfajta vákuum keletke zik. Az étel elérhetõ, a félelem vált akadállyá a mindennapi életben, a világ túlnépesedett, és így tovább. A legtöbb

ember úgy tölti ki ezt a vákuumot, hogy felerõsíti a vágyak kiélését az érzé ki élmények kedvéért. A brahmacsárja azzal foglalkozik, hogy ezt a vákuumot spiritualitással töltse ki. Sok ember azt mondaná, hogy az étel (ahara) a legnagyobb ösztönzõ erõ, de ez nem így van. A brahmacsárja jelentése: szabadnak lenni az alacso nyabb tudat ösztöneinek kielégítésébõl származó élményektõl és ez köztudot tan, mint cölibátus ismert, mivel a maithuna (szexualitás) a legerõsebb ösztön. A szexualitás a legerõsebb ösztönzõ energia, mert e nélkül, mint faj már rég kihaltunk volna. A legtöbb ember számára a brah macsárja követése a vágyak elfojtását jelentheti. De a brahmacsárja nem sza bad hogy elfojtás legyen, mert az elnyo mással nem kerülhetünk az alacsonyabb tudat fölé, és nem uralhatjuk ösztönös energiáit. Ha valaki nem rendelkezik magasabb tudatállapottal, az elfojtás hiábavaló. Lehet, hogy képesek vagyunk megállni, hogy néhány ösztönzésünket kielégítsük, de nem tudjuk kényszeríte ni a tudatot, hogy ezt folyamatosan fenntartsa. Ez nem brahmacsárja, legyünk magasabb tudatállapotban és a magasabb tudatállapot nem vesztegeti az idejét arra, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzon. Van egy történet két zarándokló szerzetesrõl (valószínûleg) szigorú brahmacsárjában. Véletlenül találkoz tak egy nõvel, aki nem tudott átmenni egy nagy pocsolyán és az idõsebb szer zetes segítette át rajta. A fiatalabb szer zetes egy idõ után sokkolva tiltakozott, erre az öregebb ezt válaszolta: „Te még mindig cipeled a nõt fejedben, míg én letettem a pocsolya szélén!” A fiatal szerzetes remek példája a brahmacsárja ellentétének. Swami Satyananda azt mondja: „Amikor megszilárdul a brahmacsárja állapota, a jógi életerõt, energiát és bátorságot nyer, ami által szabaddá válik a halálfélelemtõl. Így a brahmacsarja fontos útja a klésán való

túljutásnak, amit abhinivésának hív nak, amely a haláltól való félelem.” És mivel minden félelem gyökere a halál ban van, a brahmacsárja általában is hasznos eszköze a félelem fölé kereke désnek.

Aparigraha Az aparigraha az ötödik és utolsó jáma, a birtokvágy-nélküliség (ismert a mohó ság hiányaként is). Ez valójában a mohóságtól és sóvárgástól való tökéle tes szabadság. Nem kellene többre vágynod, mint amire minimálisan szükséged van. Ahogy Swami Szatyananda Saraswati megemlíti a Szabadság négy fejezetében (Four Chapters of Freedom): „Szabadon tart ja a tudatot, és a gyakorlónak semmiért sem kell aggódnia, mert nincs semmi (nincs vagyon), amit meg kellene véde ni.” Amikor mentessé válunk a birtok vágytól, vagy nem ragaszkodunk, akkor elfogulatlanokká válunk és ezen az úton a feltételes szeretet, ragaszkodás, szenvedés, stb, feltétel nélkülivé válik, és nem korlátozódik csupán a családra, barátokra, kapcsolatokra, stb. Mások ajándékai befolyásolnak és mohóvá tesznek. Egyik következménye, hogy el kezdünk ajándékokat adni azért, mert viszonzásképpen várunk valamit, ami rossz, mert megsértõdünk, ha nem kapunk semmit sem. A szannjászinnak ezért el kell kerülnie az ajándékokat. A kapzsiság szintén füg géshez vezet, és az aggódással is együtt jár a függés. Ezek mind akadályok a spirituális tudás elérésében. Swami Sivananda azt mondta: „…a függéstõl való szabadság eredményezi utazásunk egész folyamatának tudását.” Könnyû lesz megtartani az asztéját vagy becsü letességet is, ha elsajátítjuk az aparigrahát. Elõször ki kell mosni a tudatból annak emlékeit és szokásait, hogy meg szerezzünk tárgyakat, és csak ezután tudunk új életet kezdeni. A tudat szintén


11

tisztává válik, ha követjük az aparigrahát, és azt mondják, hogy amikor tökélete sen megtartjuk, elérjük azt a sziddhit, amelynek segítségével emlékezhetünk elõzõ életeinkre, ha hiszünk a reinkarná cióban. De az aparigrahát sem vihetjük túlzásba, különben sebezhetõvé és mohóvá válunk. Más szavakkal: ha az aparigrahát túlzásba visszük, akkor épp az ellenkezõjét érhetjük el.

Nijámák

dolgok unalmasnak tûnnek, de segíte nek szabadon tartani a tudatot a zûr zavartól és egyhegyûvé, tisztává teszik. Más szavakkal: a saucsa fizikai síkon történõ gyakorlása hatással van tuda tunkra pránikus és mentális szinten. Patanjali írta a Jóga szútrákban, hogy a saucsát fizikai síkon gyakorolva elérhet jük, hogy közönyössé válunk a test iránt, és idõvel nem függünk tovább más dolgoktól sem. Azt is írja, hogy amikor tudatunk tisztává válik a saucsa által, derûssé válunk és alkalmasak leszünk a koncentráció (dháraná) gya korolására, az érzékek uralására (pratjáhára), mivel a tudat tükre tiszta

Az öt nijáma vagy öt meghatározott önfegyelmi szabály: saucsa (tisztaság), szantósa (megelégedettség), tapasz (mér ték le te s s ég), szvádhjája (önma Swami Satyananda gunk képzése) és Saraswati Íshvara pranidhána (önmagunk Istennek szentelése). A nijámák mindent összevetve a spiritu ális keresõ meghatá rozott önfegyelemi szabályai spirituális fejlõdésének útján.

Saucsa A saucsa, a tisztaság az elsõ nijáma. Nem csak külsõ tisztaság, mint a zuhanyozás, fogmosás, hanem a cselekedetek tisztasá ga is, a tudat rossz tól, nyugtalanságtól, a szükségtelen gondolatoktól, a rossz kísértõ emlékektõl való tisztasága. Szükséges a környezet és önmagunk tisztasága higiénikus okok miatt, de a környezet állapota ugyanúgy kihat tudatunkra. Ha a környezet tiszta és rendes, jobban tudunk összpontosítani, és megfelelõen tudunk koncentrálni, de ha nem higiénikus, piszkos és rendet len, tudatunk szétszóródik. Ezért jobb reggel kitakarítani szobánkat. Ezek a

és ezért képesek leszünk, hogy lássuk igazi énünk tükrözõdését.

Szantósa A szantósa, megelégedettség (meg nyugvás) a második nijáma. Szantósa az, hogy megelégszünk cselekedete inkkel, azzal, amink van, azzal, amik vagyunk, ahol vagyunk és azzal, amit megtettünk vagy éppen teszünk. Azt is jelenti, hogy megelégszünk azzal, ahol

vagyunk akár idõrõl, akár helyrõl legyen szó. Nem álmodozhatunk a jövõrõl, és a tudatunkat sem hagyhat juk a múltban idõzni. Legyünk elége dettek azzal, ahol vagyunk, különben soha sem leszünk boldogok és érzünk igazi megelégedettséget. Az is szantósa, hogy megelégszünk azzal, akik vagyunk. Ha nem szeretjük magunkat úgy, ahogy vagyunk, soha nem fogunk egy csipetnyi boldogságot sem találni az életben. Megelégedettnek kell len nünk mindazzal, amit teszünk, ha megtettünk minden tõlünk telhetõt. A szantósa nélkülözhetetlen a spiritu ális életben. Ha nem gyakoroljuk, igazá ból nem fogunk messzire jutni utun kon. A szantósát gyakorlatba ültetve megszabadulhatunk a sóvárgástól és elér jük a nagy boldogsá got a spirituális lét rán, ösvényen, úton való haladáshoz vagy akárhogy is hívjuk. Szintén szükséges a szantósát gyakorolni azért, hogy az asztéját megtartsuk. Egy koldus király lehet, ha megelég szik azzal, amije van, míg a király olyan, mint egy koldus, ha még több gazdag ságra és kincsekre vágyik azzal, hogy még több adót vet ki a szegényekre. Az elégedetlenség lelki gyengeséget okoz és egy számos más lelki gátlást. A Jóga Vasisthában a bölcs Vasistha, aki egy volt Ráma tanítói közül, azt mond ta, hogy a vicsara (reflexió), sánti (békesség), szatszang (az igazságban lenni bármilyen formában) és a szantósa (megelégedettség) a négy õrszem a móksa (üdvözülés vagy teljesen szabad dá válás a születés és újraszületés ciklu


12

saiból) kapujában. Azt mondta, ha a szantósa mesterévé válunk a másik három automatikusan át fog engedni.

Tapaszja A harmadik nijáma a tapaszja (vagy tapasz) az egyszerûség vagy mértékle tesség függ képességeinktõl. Legfõbb oka a tapasz megvalósításának, hogy képesek legyünk helyesen meditálni. Egy ellenõrzött tudatot hoz létre, amely nem fogadja el a test bármily zavarát, mint „Szomjas vagyok.”, vagy „Éhes vagyok.”,vagy „Ez fáj!” stb. A tapasz megeddzi a testet, így ezek a vágyak nem lesznek túl gyakoriak. Megerõsíti az érzékszerveket, egészségessé teszi õket azért, hogy ne tapasztaljunk fáj dalmas zavarokat a meditáció alatt. Így elvezet a pratjáhárához vagy az érzékek visszavonásához. A Bhagavad Gítában említik, hogy háromféle mértékletesség létezik: a fizikai test mértékletessége, a kommunikáció és a beszéd mértékletes sége (mouna), és a tudat mértékletessé ge. A tapasz magában foglalja a gondo latok ellenõrzését is, azért hogy elkerül jük a szükségtelen beszélgetést. Ahogy a szobrász lefaragja a szükség telen darabokat a kõrõl, hogy az szép dombormûvé váljon, így a nehézség, amelyen a test keresztül megy erõsíti a tudatot és lefarag minden szükségtelen darabkát, csak az igazi Én valódi esszen ciáját hagyva meg. A tapaszját gyakorol va a test ellenállóvá válik a nagy hõséggel, hideggel és akár mérgekkel és egyéb bajokkal szemben. Swami Szatyananda Saraswati szerint a Szabadság négy fejezetében ötféle tapasz létezik: napra kitenni magunkat, hogy eddzük a bõrt, tûznek kitenni magunkat, hogy a test vékony és barna legyen, pránájámát gyakorolni, hogy felmelegítsük a testet, felhalmozni a koncentráció tüzét egy pontban és a böjt tüze. Ez az öt tûz, amely kimossa a mér geket azért, hogy a testet képessé tegye a meditációra.

A tapaszja nem csak arról szól, hogy a testet képessé tegyük a meditációra. Egy másik formája a tapaszjának, hogy megteszünk dolgokat, amelyeket nem akarunk megtenni, és ez kilendít a lusta ságból vagy tamaszból. Ugyanígy alkal mazzuk a szórakozás mérséklésére, amely csak önmagunk számára kellemes és mások számára nem ad jót. A tapasz jának ez a formája segít az egó elle nõrzésében, még fegyelmezettebbé tesz.

Egy más nézõpontból Isten nevének éneklése a Gayatri mantra, az Óm mantra, az imádság, stb. vagy éppen saját beavatási mantránk formájában segít, hogy a tudatra összpontosítsunk, amely segít a szvádhjájában. Ha valaki szívbõl énekli a mantrát, nem szüksé ges megértenie mit énekel, azért hogy spirituális emelkedettséget éljen át.

Szvádhjája

Az Ísvara pranidhána vagy Istennek való teljes önátadás az utolsó és az egyik legnehezebb nijáma. A spirituális ösvényen eljutunk arra a szintre, ami kor a guru visszalép, és amikor segítség nélkül nem tudunk továbbhaladni, akkor kétségbeesünk. Ilyen az emberi tudat, csak akkor tudjuk a teljes hitet kifejleszteni magunkban Isten iránt, amikor a kétségbeejtõ helyzetek létre jönnek, ahol senki más csak Isten tud segíteni (Isten alatt Ísvarát, Allahot, Jehovát vagy másokat értek), attól füg getlenül, hogy hiszünk-e benne vagy sem. Az emberek sokféle módon érzé kelik Istent. Néhány még csak nem is hisz az isteni fogalomban. Mégis min denki, aki spirituális útmutatást és fej lõdést keres, eléri ezt az állapotot, ha õszintén kutat. Ahogy Isten különbözõ mindenki számára, ezt az állapotot is különbözõ jelentések és történések for májában éljük meg. Eljön az idõ, ami kor teljesen elengedünk minden egoisz tikus indíttatást és megadjuk magunkat a sorsnak. Patanjali írta a Jóga Szút rákban, hogy csak akkor tudjuk elérni a szamádhi legmagasabb formáját, a végsõ állapotot a kaivalja elõtt, ha iga zából és teljesen át tudjuk adni magun kat Istennek. Az önátadásnak szabad nak és feltételnélkülinek kell lennie. Van egy történet egy elhivatott szerzetesrõl, aki mély meditációban ült barlangjában. Hirtelen kiöntött a sze szélyes folyó és a víz elárasztotta a köze li várost. Néhány jó szándékú ember nagy nehezen odaevezett kis tutajjal,

A szvádhjája a negyedik nijáma, amelyet úgy fordítok, hogy önmagunk tanulmá nyozása, úgy ahogy vagyunk. Rend szerint úgy magyarázzák, hogy „az õsi spirituális szentkönyvek tanulmányozá sa”, de olvashatjuk a szentírásokat, anél kül hogy értenénk vagy akár egy egyszerû dolgot is megvalósítanánk belõlük a hétköznapjainkban. A szva itt ön-t jelent, ezért szvádhjája tulajdonkép pen az én tanulmányozása, önanalízis. Drastának, szemtanúnak kell lennünk, a megfigyelõnek. A tudás magasabb típu sa az épp aktuális lét megtapasztalása, míg az alacsonyabb tanulás közvetlenül könyvekbõl történik; és az is alacso nyabb forma, ha tanulmányozzuk ugyan a könyveket, de nem értünk egy szót sem abból, amit olvasunk. Az esszénus béke evangéliumban van feljegyezve, hogy Jézus ezt mondta: „A törvényt ne a szentírásokban keressétek, mert az élet a törvény, mivel az írások halottak.” A szvádhjáján keresztül tökéletesít hetjük és bizonyos mértékig a helyes ösvényre vezethetjük magunkat a guru segítsége nélkül. Ha látjuk az életünket és megfigyeljük mint egy könyvet, mint a jóga antar mouna gyakorlatában, meg figyelhetjük a szvádhjáját, ahogy Swami Niranjanananda rámutatott a Yoga Darshanban. Meg f igyelhetjük, és meg is változtathatjuk reakcióinkat, mérsé kelni tudjuk a negativitásunkat és fej leszthetjük világunk észlelésének módját azáltal, hogy megfigyeljük az ént.

Ísvara pranidhána


13

hogy segítsen megmenteni a szerzetest. De mikor elérték a barlangját, a szerze tes azt mondta: „Ne aggódjatok. Jámbor ember vagyok, aki Istent szolgálta egész életében. Isten most nem fog elhagyni engem. Sose féljetek, eljön és megment a saját kezével.” Néhány perccel késõbb egy jacht érke zett öt férfival. Megpróbálták megmen teni a szerzetest, de ugyanazt a választ kapták. Végül egy mentõhelikopter érke zett, a barlang felett lebegett, de a szer zetes elküldte. A víz szintje nõtt, elön tötte a szerzetes helyét, aki megfulladt. Amikor megérkezett a mennyországba ezt mondta Istennek: „Egész életemben hozzád imádkoztam, és mégsem jöttél, hogy megments akkor, amikor a legna gyobb szükségem volt Rád!” Isten vála szolta: ‘Nos, nem tudom, mik voltak az elvárásaid. Elõször küldtem érted egy tutajt, aztán egy jachtot, aztán egy elsõ osztályú helikoptert és te csak olyan ostobaságokat mondtál, hogy: „Isten a saját kezével fog megmenteni.” A tutaj, a jacht és a helikopter volt az én kezem.’ Mindez gondolati folyamatnak tûnik, azonban fizikai eredménye az, hogy amikor valaki átadja magát és realizálja Íshvarát, soha többé nem lesz ugyanaz, aki volt, mert senki sem realizálhatja Istent, ha csak egy picike emberi egó is maradt benne. Patanjali az advaita védanta nézetét vallotta, amelyben nincs jelen az Isten princípiuma, mint szeretõ atya, aki egy másik világban, a mennyben lakik. Vagyis itt Ísvara nem az Isten, hanem a változatlan, mindig egységes valóság, míg a nasvara a változó, felbomló, krea tív aspektusa fejlõdésünk körforgásának. Isten létezik, és csak akkor tapasztalhat juk meg Õt, ha elértük az Ísvara pranidhánát.

matosan a jámákat és nijámákat, akkor is, ha a nyolcrétû ösvény más ágait is gyakoroljuk. A Jóga Szútrák szépsége abban áll, hogy mindenki olvashatja õket, és ugyanabból a forrásból különbözõ elméletekkel jöhetünk elõ. Ez az írás is csak egy útja, módja megér tésüknek. Észrevehetjük, hogy a jámák és nijámák mindenféle módon kölcsönha tásban vannak egymással, vagyis nem engedik meg, hogy átugorjuk bármelyi ket is, ha õszintén vágyunk arra, hogy elsajátítsuk õket. A jámákat és nijámákat nemcsak jógiknak és szannjászinoknak szánták, hanem hogy mindenki gyako

rolja. Például elõvehetünk egy jámát vagy nijámát, amelyik tetszik, és gyako roljuk addig, amíg úgy gondoljuk, hogy tökéletesítettük, aztán vegyünk egy másikat és így tovább… addig, amíg mindegyiket tökéletesítettük! (Aztán vehetjük Swami Sivananda 18 tulajdon ságát: vidámság, rendszeresség, hiúság mentesség, õszinteség, egyszerûség, igazmondás, nyugalom, szilárdság, nem érzékenység, alkalmazkodóképesség, alázatosság, kitartás, becsületesség, nemesség, nagylelkûség, jótékonyság, bõkezûség, tisztaság.) Forrás: Yoga magazin, 2005 január

Befejezés Ezzel befejezzük a nyolcrétû rádzsa jóga ösvényén lévõ különbözõ jámák és nijámák ismertetését. Gyakoroljuk folya © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenô fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetô vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

14

mese Pancsatantra címû hindu mesegyûjtemény történeteit közöljük. Ebben a számban a 13. mesét olvashatjátok. szereplõk: szandsivaka – a bika, pingalaka – az oroszlán, karataka és damanaka – sakálok sorozatunkban a

Fõbb

A fürj és a tenger gatta a fürjek beszélgetését. Fölszaladt a partra kicsit ijesztõn, aztán messzire visszahúzódott, hogy csalogassa a bizonytalankodókat. Nevetett magában és arra gondolt, hogy helyes a szólás:

Lássuk, mit tenne a kis fürj, ha elvinném tojását, Megmutatnám kicsinységét s a „Végtelen” hatalmát.

Alig várta, hogy meglegyenek a tojások. Ezek a napok is elérkeztek, s amikor a fürjpár eleségért ment, egy dagály hullámmal elsodorta valamennyit. Megjöttek a fürjek, és sírásra fakadtak, mikor az üres fészket meglátták. – Mondtam, ugye mondtam – kiabálta a fürjné –, tud tam, hogy odalesznek a tojások, tudtam, hogy nem lesznek fiókáim! De te nem hallgattál rám! Pedig tudhattad volna, hogy helyes a szólás:

Aki a jó tanácsokat okosan nem fogadja, Úgy jár, mint a teknõsbéka, földre ejti a gólya.

Messze az emberlakta tájaktól, a távoli tenger partján éltek a madarak. Ez volt a madárország. Madárországban a sok-sok madár között élt az ifjú fürj-pár is, akiket az utolsó tavasz hízelgõ illatárja terelt egymáshoz. Nagy volt a szerelem, s amikor elérkezett a fészekrakás ideje, a fürj ifjú fele sége így szólt: – Olyan helyet keress, ahol nyugodt a táj, ahol kikölthetem a tojásokat. A fürjférj a partra muta tott. – Sehol sem találnék jobb helyet ennél. Jó mele gen tartja a napfény. Egészséges, erõs kis fürjeink lesznek, ha itt maradunk... – Nem jó ez a hely! – mondta a fürjné. – Hiszen ha kerek lesz a Hold, megnöveli a tengert, s a tenger elragadja a tojásokat! Máshova menjünk. – Ne félj te attól – nyugtatta meg a férj. – Hol leszünk mi már akkor fiókástul együtt, mire a Hold kerek lesz. A tenger ott locsogott a parti fövenyen, és kihall

A fürjférj némán hallgatta felesége szemrehányásait, de most nem bírta tovább a szótlanságot, kíváncsian kérdezgette. – Hogy is volt az? S a fürjné mesélni kezdett.

Forrás: Pancsatantra – Hindu tanmesék · Fordította: Dr. Balogh Barna Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, www.terebess.hu © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenô fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetô vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

15

kirtan, receptek chidananda A

kirtan szövege:

Chidananda Chidananda Chidananda hun Hara hal mai Almasta Satchidananda hun Chidananda Chidananda Chidananda hun

Másolat a Sankirtan címû kiadványból a Satyananda Yoga Academy Australasia engedélyével.

citromos rizs 6 személyre Hozzávalók: 3 dl rizs 6 dl víz 2 evõkanál ghí 3 kiskanál kurkuma 1 kiskanál õrölt koriander 1 citrom leve Mossuk meg többször váltott vízben a rizst. Tegyük a ghít egy edénybe, és pirítsuk meg benne a kurkumát.

Tegyük hozzá a rizst, a korian dert, és forgassuk meg a ghí ben. Adjuk hozzá a vizet és a sót. Fedjük le az edényt, és végig kis lángon tartva pároljuk a rizst puhára. Tálaláskor öntözzük meg a cit rom levével. Megjegyzés: kurkuma nélkül is elkészíthetõ.


16

cd– és könyvajánló Kedves Olvasó! Szeretnénk figyelmedbe ajánlani a Bihar Yoga iskola egyik kiváló angol nyelvû könyvét:

The Effects of Yoga on Hypertension A jóga hatásai a magasvérnyomásra

Megrendelhetõ: Sn. Chitra: 06 20 483 5836 vagy [email protected]

Ezt a könyvet három részre osztották: ok, gyógymód és gyakorlatok. Az elsõ rész leírja a szív– és érrendszer valamint a különbözõ okokból fakadó magas vérnyomás alapvetõ élettanát, beleértve a pszichológiai és pránikus hatásokat, az életmódot, a stresszt és az öröklést is. A jógikus látás mód alapos megvitatásra kerül a modern orvostudomány mellett. A második a kezelésrõl szóló rész, amely elmagyarázza a jógikus módot a vérnyomás normális szintre való csökkentésére a jóga gyakorlásán keresztül, kiegészítve életmóddal és az elme kezelésével. Az utolsó rész a jóga technikákról tartalmaz táblázatokat hetenkénti bontásban, amelyeket az egyes gyakorlatokra vonatkozó világos utasítások követnek. Végül az alacsony vérnyomással a diétával együtt egy függelékben foglalkoznak. Ne feledd, hogy egyetlen gyakorlat sem tanulható meg megfelelõen egy könyvbõl. Minden Satyananda Yoga gyakorlati tankönyvet úgy terveznek, hogy azok egy tapasztalt jóga tanár utasításait egészítsék ki.

Jó ga Nidrá CD Kapható a magyar nyelv û Jóga Nidrá CD, amely a Swami Satyananda Saraswati (India) által kifej lesztett különleges mélyrelaxációs módszer alap ján, a Bihar School of Yoga engedélyével készült. E rendkív üli gyakorlat az alábbi területeken alkalmazható eredményesen: stresszoldás, pszi choterápia, alvászavar, oktatás, nyelvoktatás, alko hol– és drogf üggõség, várandósság alatt, szülés után, menstruációs zavarok, asztma, daganatos megbetegedések, gyomorfekély, magas vérnyo más, szívroham, cukorbetegség. A CD egy kezdõ és egy középhaladó gyakorla tot tartalmaz. Ára: 2400 forint + postaköltség

Megrendelhetõ: www. satyananda.hu

Egy iga zi best sel ler Ászana Pránájá ma Mudrá Band ha Kapható a világhírû Bihar School of Yoga gyakor lat i jógakönyve az Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. A világ elsõ jógaegyetemének gyakorlati kézikönyve, amely vezeti a jógakönyvek eladási és népszerûségi listáját az egyik legnagyobb európai piacon, Nagy-Britanniában. Az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha címû könyvet nemzetközi szinten az egyik legszisztemati kusabb munkának tartják a jelenleg elérhetõ jóga tankönyvek között. A Bihar School of Yoga által 1969-ben megjelentetett elsõ kiadás óta tizenhárom alkalommal nyomták újra, és számos nyelvre lefordították. Átfogó mû, amely érthetõ ábrákat mutat be, lépésrõl lépésre veze tõ instrukciókkal lát el, és a csakra tudatosítás részleteit tartalmazza. Iránymutatást ad a gyakorló vagy tanár számára a hatha jógarendszer legegyszerûbb gyakorlataitól a legbonyolultabbakig. Terápiás függe léket tartalmaz orvosok vagy jógaterapeuták számára, amelyben megjelennek a legújabb jógakutatási eredmények. E kiadvány sikere sen emeli az egyetemi tankönyvek szintjére a jóga gyakorlatainak bemutatását. A könyv ára 5700 forint + postaköltség Megrendelhetõ: www.nagyjogakonyv.hu


17

blogajánló a

Rikiapeeth Blogspot

Szatszang

szerelmeseinek

A Rikhiapeeth Blogspot naponta közzétesz egyet Srí Swami Satyananda Saraswati sokféle témát felölelõ, spiritualitással kap csolatos szatszangjaiból. Ezek a szatszangok szerte a világon ismert vagy ismeretlen spirituális keresõk hasznára jönnek lérte azért, hogy inspirálja õket, hogy törekedjenek az isteni élet meg élésére. Egy jó mód napod elindítására, hogy belépsz erre a honlapra és ellenõrzöd, hogy Srí Swami Satyananda mit is mond arra a napra. Csakúgy, ahogy az étel táplálja a testet és a jó gon dolatok táplálják az elmét, ezek a szatszangok táplálni fogják a lelkedet. Kattints rá: www.rikhiapeeth.net

Bihar Yoga weboldalai www.biharyoga.net Tartalom: ··A Satyanada Yoga, a Bihar School of Yoga, a Bihar Yoga Bharati és a Sivananda Math tevékenységei, ··Sita Kalyanam eseményei, ··Yoga Publication Trust katalógusa. www.yogamag.net Tartalom: ··Satyananda jógatanárok és -központok linkjei világszerte, ··a Yoga magazin rövid története, ··hírek és egyéb információk, ··keresõvel ellátott, kiterjedt archívum a diákok, jógatanárok, orvosok és szádhakák részére.

A Satyananda Yoga újság kiadója: A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány Közhasznú szervezet Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Kapcsolatfelvétel: Honlap: www.satyananda.hu E-mail: [email protected] • Mobil: 06 30 270 0470 © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenô fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetô vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

18

újság VIII. évfolyam, 1. szám

Recommend Documents