ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UKVSZ

ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

UKVSZ II. KÖTET: JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK A szabályzatot a Képviselő-testület a 20/2014. (VI. 27.) számú rendelettel fogadta el.

2

Budapest Főváros IV. kerület – Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének

20/2014. (VI. 27.) rendelete

Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ I. Fejezet Általános előírások 1. A rendelet alkalmazása és hatálya 1.

§

(1) E rendelet területi hatálya Újpest közigazgatási területén a 3. mellékletben – az övezeti tervlapon – kötelező elemként meghatározott építési övezetek és övezetek, valamint az ezekkel határos, övezetbe nem sorolt közterületek területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2012. december 31-én hatályos szabályait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeit – I-III. fejezet és 1., 2., 3., 4., 5. és 7. mellékletek –, a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen kerületi szabályozási tervet (a továbbiakban: SZT-t) készíteni, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeket érintő bármilyen rendezést végrehajtani – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – csak a jelen rendelet (a továbbiakban: UKVSZ) és a hozzá tartozó mellékletek, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján lehet. (4) A kerület közigazgatási területének egyes – az 1. függelékben felsorolt – területeire az UKVSZ hatályba lépése előtt elfogadott SZT-k előírásait – azok felülvizsgálatáig – kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2.

§

E rendelet alkalmazásában: 1. 2. 3.

4. 5. 6.

Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum. Átlagos építménymagasság: Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek építménymagasságának átlagos értéke. Beépítési előírás: a helyi településrendezési eszközök tartalmára alapozott, tájékoztató jellegű (szöveges és térképi adatokat tartalmazó) dokumentum, amely – a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban – a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan nem kötelező javaslatokat is tartalmazhat. Dombgarázs: olyan sorgarázs, amely részben földbe süllyesztett és három oldalfalát és födémét kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított termőföld feltöltés borítja. Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. Építési hely I. (elsődleges építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítés több ütemben történő megvalósítása, illetve meglévő épület – a telek beépítettségét növelő – bővítése esetén az első építési fázisban javasolt beépíteni.

3 7. 8.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21.

Építési hely II. (másodlagos építési hely): a telek beépítésre kijelölt területének az a része, melyet a településkép előnyösebb kialakítása érdekében csak a telek egy építési ütemben történő beépítése során, vagy az elsődleges építési hely beépítését követően javasolt beépíteni. Gerincmagasság: a) a magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb – általában vízszintes – metszésvonala és az épület közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja között függőlegesen mért távolság. b) lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet (pl. antennatartó, villámhárító, stb.), illetve berendezés nyúlhat. Kialakult magasság (építménymagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő magassági érték. Kisipar: a lakosság ellátása érdekében végzett termék-előállító, javító és karbantartó, szolgáltató tevékenységek összessége. Közhasználatú funkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet. Közterületről látható homlokzatszakasz: a telek közterülettel párhuzamos 20 m mély sávján belül álló, a közterület felől látható épületek közterület felőli és oldalhomlokzatai. Külső árusítás: Olyan kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10 %-os lejtésű tetőt. Melléképület: a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épület. Mértékadó tűzfalmagasság: az épülethez csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80 %-ában parkolás céljára kialakított építmény, amely épület alatt is létesíthető. Parkolólemez: több gépkocsi legalább két, általában terepszint feletti szinten történő elhelyezésére szolgáló, oldalain jellemzően nyitottan kialakított önálló járműtároló-építmény. Portál: az épület földszinti üzlethelyiségének vagy a rendeltetési egységének bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átadott terület vagy magánút felé megnyitott homlokzata. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. Saját használatú lakókert: telepszerű lakóterületen az önkormányzattal kötött megállapodás szerint kialakítható, egy vagy több épület lakói által használható lakókert, melynek fenntartásáról az érintett épületek lakóközössége köteles gondoskodni. II. Fejezet Településrendezés 3. Az UKVSZ felépítése és alkalmazása 3.

a) b) c) d) e) f) g) h) a)

§

(1) Az UKVSZ csak a hozzá tartozó övezeti tervvel együtt érvényes. (2) Az UKVSZ mellékletei: 1. melléklet: Ábrák 2. melléklet: Az építési övezetek és övezetek határértékei 3. melléklet: Övezeti terv (M=1:4000) – 8 db. szelvény 4. melléklet: Védelmek és korlátozások (M=1:4000) – 8 db szelvény 5. melléklet: A Fővárosi Szabályozási Kerettervben és a korábbi kerületi szabályozási tervekben meghatározott szabályozási vonalak (M=1:4000) – 8 db. szelvény 6. melléklet: Az UKVSZ mellékletét képező kerületi szabályozási tervek (SZT-IV-…) jegyzéke 7. melléklet: Az útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása 8. melléklet: A városkép szempontjából kiemelt területek területi lehatárolása (3) Az UKVSZ függelékei: 1. függelék: Az UKVSZ hatályba lépése előtt jóváhagyott kerületi szabályozási tervek (KSZT-k) jegyzéke

4 b)

2. függelék:

Egyéb jogszabályok szerinti védelmek 2.1. Országos védelem alatt álló épületek és műemléki környezetek 2.2. Fővárosi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke 2.3. Régészeti lelőhelyek jegyzéke c) 3. függelék: A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzéke 3.1. Az önkormányzat elővételi jogával érintett ingatlanok jegyzéke 3.2 A településrendezési szerződés alapján hasznosítható ingatlanok jegyzéke d) 4. függelék: Az UKVSZ vízbázisvédelmi szempontból releváns területeire vonatkozó korlátozások (4) A kerületi szabályozási tervek (SZT-IV-…) – a hatályuk alá tartozó terület jellegétől függően – szabályozási tervlapokból (SZT-…) és kiegészítő – kizárólag az SZT hatálya alá tartozó területre vonatkozó – sajátos városrendezési szabályokból állnak. (5) A kerületi szabályozási terveket (SZT-IV-… folyamatos sorszámozással kell ellátni és a 6. melléklet szerinti jegyzékében kell szerepeltetni. Az SZT-k – a jegyzék szerinti sorszámmal – a 6. melléklet részét képezik, a hozzájuk tartozó, Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok jelen rendelet IV. RÉSZ-ét kell, hogy kiegészítsék. (6) Az azonos részterületre vonatkozó szabályozási terveket és sajátos városrendezési szabályokat együtt kell alkalmazni. (7) A kerületi Önkormányzat megrendelése alapján készítendő, a kerület egészét összességükben lefedő, településszerkezeti egységekre kiterjedő SZT-k területi lehatárolását, valamint a tervek azonosító jelét (megnevezését) az 1. számú ábra tartalmazza.

4.

III. Fejezet Sajátos jogintézmények Építésjogi követelmények 4.

§

(1) Az építési teleknek az övezeti előírásokban vagy a szabályozási terven, illetve ennek hiányában az OTÉK általános előírásai szerinti elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területtel meghatározott építési helyen részben vagy egészben kívülálló épület – a telek beépítettségét nem növelő – bővítése a jelen rendeletben, valamint a szabályozási tervben szereplő egyéb előírások maradéktalan betartása esetén abban az esetben lehetséges, ha a tervezett beépítés a) a szabályozás szerinti beépítéssel egyenértékű, vagy annál – városképi, illetve építészeti szempontból – kedvezőbb megoldást eredményez, és b) a környező – meglévő, illetve lehetséges – beépítésekhez megfelelően illeszkedik, azok rendeltetésszerű használatát és megengedett fejlesztését nem akadályozza. (2) Az építési helyen alapterületének egy részével kívül álló, avagy egyéb okok miatt bontandónak ítélt meglévő magastetős lakóépület tetőtere abban az esetben építhető be, ha a) a legfeljebb 0,9 m-es parapet-magasságot eredményező térdfal-emelés mellett kialakított tetőidom a környező domináns tetőzetekhez – a tető állását és hajlásszögét tekintve – illeszkedik, és b) nem eredményezi új rendeltetési egység létrejöttét. (3) A (2) bekezdés szerinti többlakásos épület tetőtere abban az esetben építhető be, ha c) a tetőtér több építési ütemben történő beépítése esetén az átmenetileg beépítetlen tetőtérrészek megközelítése az épületen belülről folyamatosan biztosított, d) az épület tetőtér-beépítése (nem kizárva a több építési ütemben történő beépítést) egységes, rendezett megjelenést biztosítva lehetséges. Ebben az esetben a tetőtér több építési ütemben történő beépítése során a már megvalósult megoldást kell a városképi illeszkedés alapjának tekinteni. 5. A telekalakítás helyi szabályai 5.

§

(1) A szabályozási tervek telekalakításra vonatkozó előírásait az építési munkákat megelőzően kell végrehajtani. A telekalakításra vonatkozó kötelezettséget akkor lehet teljesítettnek tekinteni, ha a szabályozási tervnek megfelelő tartalmú telekalakítási térrajz földhivatali átvezetése már megtörtént. (2) A közterületi szabályozásokat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a telekalakítást megelőzően vagy egy eljárásban kell végrehajtani. (3) Közterületi szabályozással érintett teleknek a szabályozási terv szerint közterületté váló részén álló (a szabályozási terv alapján bontandó) épület szintterülete nem növelhető. Ilyen esetben a teleknek a szabályozás végrehajtása után visszamaradó részén új épület csak a „leeső” telek-részen álló épület(ek)nek a beépítéssel legalább arányos lebontása után létesíthető. Az építési hatóság indokolt

5 esetben az új épület létesítésének feltételeként előírhatja a „leeső” telek-részen álló valamennyi épület(rész) egyidejű elbontását. (4) Újpest közigazgatási területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (5) A különböző építési övezetekbe, vagy övezetekbe sorolt telkek, illetve területek nem egyesíthetők. (6) Lakóépület elhelyezése céljából új úszótelek nem alakítható ki. 6.

§

(1) Ha az övezeti előírások vagy a IV. RÉSZ-ben rögzített, az adott területre vonatkozó sajátos szabályok másképp nem rendelkeznek, lakóterületen, valamint VK és I keretövezetbe sorolt területen az építési övezetre előírt legkisebb telekméret háromszorosát meghaladó méretű telek csak szabályozási terv előírásai szerint létesíthető. (2) Tíz évnél régebben fennálló, a tényleges területhasználatnak megfelelő telekalakítás – az érintett tulajdonos(ok) kezdeményezésére – szabályozási terv hiányában, a telekalakításra vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb feltételek teljesítése mellett abban az esetben lehetséges, ha a) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek megfelel a jelen rendelet 2. számú mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, b) a kialakuló telkeken lévő épületek helyzete megfelel az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozó előírásoknak, valamint a jogszabályban előírt védőtávolságoknak, c) a telekalakítás eredményeként kialakuló valamennyi telek önálló közmű-ellátása biztosítható, továbbá ha d) a telkeket közművezeték nyomvonala nem érinti vagy az azokra vonatkozó szolgalmi jog egyidejű bejegyzésére is sor kerül. (3) Kizárólag közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szabályozási terv hiányában akkor alakítható ki önálló telek, ha a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, b) a telekalakítást követően – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – valamennyi érintett telek megfelel a jelen rendelet 2. mellékletében az adott építési övezetre, illetve övezetre előírt paramétereknek, c) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését. (4) A (3) bekezdés szerint a közüzemi berendezések műtárgyainak elhelyezésére szolgáló önálló telek esetében az építési övezetre vonatkozó paraméterek (a telek legkisebb területe és megengedett legkisebb szélessége) figyelmen kívül hagyhatók. 6. Magánút 7.

§

(1) Telektömb belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbiak szerint: a) b) c) d)

e rendeletnek a telek kialakítható legkisebb méretére (területére és szélességére) vonatkozó rendelkezéseit a magánút esetében figyelmen kívül lehet hagyni; a magánút létrehozása után visszamaradó valamennyi építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak; a magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki; a magánút telkének minimális szélessége da) lakótömb kiszolgáló útja esetén 10 m, db) intézményi, munkahelyi vagy különleges keretövezetű telektömb kiszolgáló útja esetén 12 méter, dc) gyalogút esetén 4 méter. (2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek

minősül. (3) A magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. (4) A magánút fölé benyúló építményrészek kialakítása, illetve köztárgyak, utcabútorok, valamint reklám- és hirdető-berendezések magánúton történő elhelyezése során a közterületekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. 7. Az elővásárlási jog 8.

§

6 (1) Az Önkormányzatot – a jelen rendelet 3. § (3) bekezdésében szereplő 3. függelék 3.1. jegyzékében szereplő területeken, illetőleg telkeken túl – az Étv. előírása alapján a jelen rendelet szerint elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervek szabályozási tervlapján ábrázolt új épület létesítése feltételeként történő telekösszevonással érintett valamennyi telek tekintetében. (2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati elővásárlási joggal érintett ingatlanok körét helyrajzi szám szerint besorolja, és intézkedjen az elővásárlási jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséról. 8. A településrendezési szerződés 9.

§

(1) A jelen rendelet 3. függelék 3.2. jegyzékében rögzített, továbbá szabályozási tervben kijelölt területeken, illetve azon ingatlanokat érintően, ahol az ingatlan(ok) tulajdonosa, illetve az ingatlanon beruházni szándékozó (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója) a hatályos településrendezési eszköz tartalmától eltérő felhasználást kíván kezdeményezni, a tervezett fejlesztést bemutató tanulmánytervet kell készíttetni. (2) A tanulmányterv elbírálásával, valamint a településrendezési szerződéssel kapcsolatos eljárási szabályokat az Önkormányzat külön szabályzata tartalmazza. A TANULMÁNYTERV TARTALMA 10.

§

(1) A tanulmánytervet – a tervezési terület és környezete sajátosságainak figyelembe vételével – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell kidolgozni. A tervezési program jellegének és a fejlesztés nagyságrendjének megfelelően az egyes munkarészek összevonhatók, illetve elhagyhatók. (2) A tanulmányterv keretében be kell mutatni a) a tervezett beruházással érintett tel(k)ek, illetve terület településszerkezeti kapcsolatait, valamint jelenlegi beépítését, a meglévő épület(ek) rendeltetését és működésének jellemzőit, b) beruházás keretében megtartani, illetve elbontani javasolt épületeket, valamint a ter-vezett új épületek elhelyezését, rendeltetését és jellemző paramétereit, c) a beruházás eredményeként létrejövő beépítés főbb paramétereit, d) a tervezett épület(együttes) működ(tet)ésének módját és hatását a környező területek meglévő, illetve lehetséges használatára. (3) A tanulmányterv kötelező munkarészei és tartalma: a) átnézeti helyszínrajz (M=1:4000), mely – a településrendezési szerződésben kijelölt környező terület egészére vonatkozóan – bemutatja a tervezett fejlesztéssel közvetlenül érintett terület aa) településszerkezeti kapcsolatait, a közlekedési- és közmű-hálózatok adottságait, ab) a környező területek meglévő, illetve – a hatályos településrendezési eszközök szerinti – lehetséges beépítését (építési övezeti, illetőleg övezeti besorolását) és főbb beépítési paramétereit, ac) a védett, illetve védelemre javasolt létesítményeket és (védő)területeket, valamint ad) (a helyszínt bemutató fotók felhasználásával) a városképi illeszkedés szempontjából figyelembe vett létesítmények jellemzőit; b) vizsgálati helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja a tervezett fejlesztéssel érintett terület ba) meglévő beépítését, az épület(ek) rendeltetését és főbb paramétereit, bb) a védett, illetve védelemre javasolt építményeket, valamint bc) a terület zöldfelületeit és azok jellemzőit; c) fejlesztési helyszínrajz (M=1:1000), mely bemutatja ca) a megtartásra és az elbontásra javasolt, valamint a fejlesztés keretében megvalósuló új épületeket és építményeket, azok tervezett (új) rendeltetését (rendeltetéseit) és főbb paramétereit, cb) a tervezett fejlesztéssel érintett terület esetleges tagolására (felosztására) vonatkozó javaslatot, a terület belső közlekedési rendszerét, ezen belül 1. a személy- és teherforgalomra szánt, valamint a gyalogos közlekedési felületeket, 2. a tervezett rendeltetés(ek)hez esetleg szükséges szállítási, illetőleg rakodási területeket, továbbá 3. a normatív módon számított befogadóképességű (személy- és tehergépkocsi) parkolók elhelyezését és kapacitás-adatait, cc) a tervezett fejlesztéssel érintett terület megtartásra javasolt, illetve tervezett zöldfelületeit és azok főbb jellemzőit, cd) a tervezett fejlesztés megvalósításának esetleges ütemezését; d) (amennyiben a tervezett fejlesztés programja már ismert) a tervezett épületek jellemző szintjeinek alaprajzi funkció-sémája (M=1:500), ezen belül da) a terepszint alatti beépítés nagysága és elrendezése,

7

e) f)

db) a vezér-szint alaprajzi sémája a domináns rendeltetések megnevezésével, valamint a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával, a (személy- és teher) bejáratot feltűntetésével; a tervezett fejlesztést bemutató (a tervezési programnak megfelelő részletezettségű) tömegvázlatok (látványtervek); a tervezett fejlesztés szöveges bemutatása (műleírás), ezen belül fa) a fejlesztéssel érintett terület főbb beépítési paraméterei és parkoló-mérlege, fb) a tervezett beépítés működ(tet)ésének jellemzői, valamint fc) (ha a tervezett fejlesztés a hatályos településrendezési eszközök módosítását teszi szükségessé) az eltérés szükségességének indoklása. A műleírás – a források megjelölésével – a tervezett beépítés sajátosságait, illetve karakterét bemutató egyéb dokumentumokkal, ábrákkal egészíthető ki. IV. Fejezet A beépítésre vonatkozó rendelkezések 9. A beépítésre vonatkozó általános előírások 11.

§

(1) Az építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit, a szabályzat általános és sajátos előírásait, valamint a szabályozási terveket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. (2) Amennyiben kötelező elő-, oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely területe kisebb a megengedett övezeti határérték alapján meghatározott méretnél, az építmények elhelyezése során az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. (3) Zártsorú beépítés esetén a telekösszevonás során kialakuló telkek beépítését úgy kell megtervezni, hogy az épület tömege és homlokzata – a szomszédos, illetve az összevonás előtti telkek közterületi szélességét figyelembe véve – az utcakép ritmusának megőrzése érdekében – a szabályozási tervben foglaltakra is tekintettel – megfelelően tagolt legyen. (4) Saroktelket is érintő telekegyesítés esetén a saroktelek esetleges kedvezményes beépítési paraméterei legfeljebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret kétszeresének megfelelő telekterületre (terület-hányadra) alkalmazhatók. Az összevonás eredményeként kialakuló telek megengedett beépítettségét ennek megfelelően – az alábbi képlet alkalmazásával – minden esetben egyedileg kell meghatározni: (T1xB1)  (T2 xB 2 )  ...(Tn xBn )  B  , ahol (T1  T2  ...Tn ) T 1 , T 2 , …T n az egyesítés előtti telkek nagysága, B 1 , B 2 , …B n az egyesítés előtti telkek megengedett legnagyobb beépítettsége, az egyesített telek megengedett legnagyobb beépítettsége (%) BΣ Telekegyesítésre is utaló beépítési előírásnak az előzőek szerint számított adatot kell tartalmazni. (5) Amennyiben szabályozási terv a szomszédos telkek esetében eltérő építménymagasságot állapít meg, úgy az érintett telkek egyesítése után kialakuló telken létesítendő épület esetében is meg kell tartani a magassági különbséget. Ettől eltérni az egyesítés előtti telkek közterületi hosszának legfeljebb 25 %-áig szabad. (6) Lakóterületi építési övezetben a) (az építési telek méretétől függetlenül) egy épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb teleknagyságra építhető épület megengedett bruttó alapterületének legfeljebb a kétszerese lehet, b) az övezetre előírt legkisebb telekterület kétszeresénél nagyobb telken – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – a megengedett legnagyobb beépítettséget eredményező beépítést úgy kell megvalósítani, hogy az városképileg tagolt beépítést eredményezzen. (7) Minden olyan építési övezet területén, ahol lakás elhelyezése megengedett, a szintterület meghatározása során a pinceszinteken kialakítható szintterületre vonatkozó rendelkezéseket azzal a kiegészítésekkel kell alkalmazni, hogy: 2 a) gépkocsitárolásra lakásonként legfeljebb 50 m szintterület, b) a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek összterülete számára lakásonként a lakások összes nettó alapterületének legfeljebb 50 %-a, de legfeljebb 25 m2 hagyható figyelmen kívül. (8) Az önálló parkolóházak, mélygarázsok telkének megengedett legnagyobb bruttó szintterületi mutatója abban az esetben, ha a gépkocsik elhelyezésére szolgáló terület (a parkolók, a megközelítésükre szolgáló közlekedőterület és az épület használóit szolgáló kiegészítő- és mellékhelyiségek, valamint az egyéb területek bruttó szintterülete)

8 a)

kisebb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, nem lehet nagyobb, mint az építési övezetben megengedett mérték, b) nagyobb, mint a teljes bruttó szintterület 75 %-a, az építési övezetben megengedett szintterületi mutató a városképi illeszkedési követelmények teljesítése mellett túlléphető. (9) Az előkertben – a jogszabályban szereplő melléképítményeken, valamint személybejárat előtti fedett előtéren túlmenően – sem önálló építményként, sem épület részeként nem helyezhető el lábon álló kerti tető. 10. A terepszint alatti beépítés szabályai 12.

§

A terepszint alatti beépítettség – eltérő övezeti előírás, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a terepszint felett megengedett beépítettség értékének 1,50-szerese lehet, melynek legfeljebb 50 %-a helyezhető el az épület kontúrján kívül. 11. Zöldfelületek kialakítása 13.

§

(1) A legkisebb zöldfelületek számítása során a részlegesen burkolt felületek – a közforgalmú parkoló céljára szolgáló területek kivételével – a) beton gyephézagos burkolat esetében 10 %, b) műanyag gyepráccsal kialakított gyepfelület ba) parkolási célra 50 %, bb) egyéb, zöldfelületi használatú célra 75 % mértékig vehetők figyelembe. (2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani: a) a telkek be nem épített területének minden megkezdett 100 m2-e után telken belül egy db. nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni, továbbá a be nem épített és burkolattal el nem látott telekterületeket gyepesíteni kell, b) a telekhatárokon álló takaratlan tűzfalak kúszó növényekkel történő takarása érdekében – az épület rendeltetésszerű használatának és biztonságának sérelme nélkül – a tűzfalak tövében megfelelő növénytelepítésről lehet gondoskodni. (3) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület a legkisebb zöldfelület számítása során az OTÉK 3. számú melléklete szerint számítható be. (4) A vízfelületek a telekre előírt zöldfelület számítása során a) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett), mesterséges és természetes vízfelületek, díszkutak esetében 50 %, b) kizárólag a terepszinten kialakított (meglévő és tervezett) mozgó vízfelületek, szökőkutak esetében 75 % mértékig vehetők figyelembe. V. Fejezet Különleges rendelkezések 12. A föld védelme 14.

§

(1) Meglévő talajszennyezést az illetékes szakhatóság előírásainak megfelelően kell ártalmatlanítani. Talajszennyezéssel érintett terület az ártalmatlanítást követően építhető be. (2) A talaj terepszintjének feltöltésére, visszatöltésére szennyezett talaj vagy termőföld, illetve építési törmelék nem használható. Töltőanyag a talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőségtanúsítvány birtokában építhető be. (3) Csatornázott területen az épületeket, önálló rendeltetési egységeket a meglévő szennyvízelvezető közcsatornára rá kell kötni. 13. A levegő védelme 15.

§

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a hatályos határértéket meghaladó légszennyező anyag-kibocsátású tevékenység nem folytatható, ilyen tevékenység céljára szolgáló új építmény, önálló rendeltetési egység, illetve berendezés nem létesíthető. (2) Az építési-bontási munkák végzése során a kivitelező köteles gondoskodni a porszennyezés megelőzéséről.

9 14. A vizek védelme 16.

§

(1) Újpest a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, ezen belül is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. (2) A területen keletkező csapadékvizek megfelelő elvezetéséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – gondoskodni kell. (3) Amennyiben azt a meglévő beépítés adottságai lehetővé teszik, az IZ, az M, valamint az MZ építési övezetbe sorolt építési telkek esetében – és lehetőleg az egyéb építési övezetbe sorolt telkeken is – az 500 m2 felületet meghaladó új építmény tetőzetén keletkező csapadékvíz telken belüli ideiglenes tárolását – 50 m2-enkét 1 m3-nyi térfogatú – csapadékvíz-tározó létesítésével kell biztosítani. A tározóba a keletkezett csapadékvíz csak megfelelő előszűrést követően vezethető. Zöldtető létesítése esetén a tározó kapacitása 75 %-kal csökkenthető. (4) A talaj- és rétegvizek felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor. 15. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem 17.

§

(1) A meglévő vagy tervezett főútvonalak mellett létesülő új épületek esetében akusztikai számításokkal kell igazolni, és zajgátló homlokzatképzéssel kell biztosítani az épületek belső tereire előírt zajterhelési értékek betartását. (2) Zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó építmény csak abban az esetben létesíthető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés az építmény önálló rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a jogszabályban előírt határértékeket a környezetében sem haladja meg. (3) A zaj- és rezgés-terhelés csökkentése érdekében – legalább a főutak érintett szakaszai mentén – az újonnan létesülő és a teljes felújításra kerülő lakó-, egészségügyi-, oktatási-, szociális- és kulturális funkciójú helyiségek esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell. 16. Hulladékkezelés 18.

§

(1) Veszélyes hulladékok tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történő, jogszabály szerinti átmeneti tárolás kivételével – a területen nem megengedett. (2) A közegészségügyi előírásoknak és a hulladékkezelési technológiának (gyűjtés, szállítás) megfelelően kialakított kommunális szelektív hulladékgyűjtő szigetek közvilágítással ellátott sík terepen létesíthetők. A hulladékgyűjtő szigeteket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a) a gyűjtő-tartályok szállítása és rakodása (az emelő-berendezések működése) közútról közvetlenül biztosított legyen, b) gyalogos megközelítése és használata a gépjármű-forgalomtól elkülönített felületen, biztonságosan történhessen, c) a gyűjtő tartályok elhelyezésére szolgáló szilárd burkolat tisztítása a környező (köz)terület szennyezése nélkül megoldható legyen. (3) A kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edények zárt térben történő tárolásáról épületen belül e célra létesített helyiségben, vagy – telkes beépítés esetén – a telekhatáron létesített kerítés tömör szakaszával egybeépített építményben lehet gondoskodni. Az épületen belül e célra létesített helyiség rendeltetésének megváltoztatása nem megengedett. Telkes beépítés esetén a telek be nem épített egyéb területrészén ilyen célra önálló építmény nem létesíthető. (4) Lakóövezetekben lévő épületek vagy építmények bontása esetén a bontandó szerkezetek, illetve a bontási törmelék helyben történő aprítása, darálása tilos. 17. Az egyéb környezeti hatások elleni védelem 19.

§

(1) Nem helyezhetők el olyan fényhatású kültéri berendezések, melyek a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, illetve amelyek fényhatásai a berendezések hatókörén belül lévő, vagy a jogszabályok keretei között létesíthető épületek, helyiségek rendeltetésszerű használatát zavarják, vagy egyéb módon korlátozzák. (2) A köz- és díszvilágítás létesítése, valamint a reklám- és hirdetőberendezések elhelyezése és kialakítása során olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem maguk a berendezések, sem azok tükröződése nem zavarja a huzamos emberi tartózkodásra szánt építmények, illetve helyiségek rendeltetésszerű használatát.

10 18. Az épített környezet értékeinek védelme A RÉGÉSZETI EMLÉKEK VÉDELME 20.

§

(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. Földmunkával járó beruházások esetén a Kötv. 20. § (2) bekezdésében szabályozottak szerint Budapesti Történeti Múzeumot értesíteni kell. (2) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő – a hatályos jogszabály szerint eljárva –, az illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. A MŰEMLÉKEK VÉDELME 21.

§

A műemléki környezetben lévő és műemléki védettség alatt álló ingatlanok védelmét a hatályos örökségvédelmi jogszabályok szerint kell biztosítani. A HELYI VÉDELEM 22.

§

(1) A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. (2) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építetni, illetve lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét. (3) Helyi védelem alatt álló épület felújítása, illetve átalakítása során az épület megjelenésének, így különösen homlokzati felületképzésének, tagozatainak és díszítő elemeinek, valamint homlokzati nyílászáróinak megváltoztatása csak az eredeti állapot helyreállítása érdekében lehetséges. A homlokzati nyílászárók cseréje esetén – a jogszabályokban előírt követelmények teljesítése mellett – az eredeti osztás-rendszert, valamint színezést – és lehetőleg a szerkezet anyagát is – meg kell tartani. (4) Védett építmény teljes, vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészek, tartozékok, új vagy más épületbe történő beépítése, áthelyezése, vagy megőrzése előírható. (5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő. 23.

§

(1) A védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hirdetés, reklám nem helyezhető el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a zártsorú beépítésű védett épület (átmenetileg) takaratlan tűzfalainak reklámcélú felületképzésére, valamint az épületek földszinti – kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó – rendeltetési egységeinek cég- és címtábláira, valamint a jelen rendelet szerint létesíthető reklám- és hirdető-berendezéseire, melyek – az önkormányzat külön rendeletében szabályozott – településképi bejelentési eljárás alapján létesíthetők. (3) Helyi védelem alatt álló épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére készülő tervdokumentációt – az építészeti, illetve városképi illeszkedési követelmények teljesülésének szakmai minősítése céljából – az Önkormányzat külön rendeletében foglaltaknak megfelelően előzetesen be kell mutatni a Tervtanácsnak. (4) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el. A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. A VÁROSKÉP VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS SZABÁLYOK 24.

§

(1) A városkép szempontjából kiemelt területek lehatárolását a rendelet 8. melléklete ábrázolja. A városrész látványának védelme érdekében a BVKSZ előírásaiban foglaltakon túl Újpesten nem, illetve csak kivételes esetben – szabályozási terv keretében meghatározott egyedi feltételek szerint

11 – létesíthető 12 m-nél magasabb torony jellegű építmény (beleértve a távközlési antenna-berendezéseket is). Az antennák létesítésének az előzőekben foglalt tilalma (korlátozása) nem vonatkozik a meglévő, legalább 12,5 m magas épületek tetősíkja, valamint sajátos építmény legmagasabb pontja fölé legfeljebb 6,0 m magasságban kiemelkedő berendezésekre. Az antennatartó szerkezet magassága más építményhez történő rögzítése esetén a tető magasságánál legfeljebb 6 m-rel lehet nagyobb. (2) Többszintes épületek homlokzatán a) a loggiák (az erkélyek) utólagos – részleges vagy teljes – beépítése, továbbá erkélyek és loggiák fölött eső-, illetve napvédő tető, valamint hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, illetve szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve valósítható meg, illetve létesíthető, b) a loggiákat (erkélyeket) utólagosan beépíteni csak abban az esetben lehet, ha a beépítés eredményeként a loggia (erkély) mögötti helyiség közvetlen természetes szellőzése és megvilágítása a beépítés után is biztosított marad. (3) A (2) bekezdés előírásait azokban az esetekben is alkalmazni kell, ha az érintett épület valamelyik homlokzatán korábban már sor került egy vagy több loggia és/vagy erkély beépítésére. Ilyen esetekben az illeszkedés alapjának az épület eredeti karakteréhez igazodó megoldás(oka)t kell tekinteni. (4) Szabályozási terv a városkép védelme érdekében egyes területeken a (2) bekezdésben felsorolt utólagos beavatkozásokat megtilthatja, továbbá előírhatja, hogy a többszintes épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés nem, vagy csak az épület egészére vonatkozó terv alapján, a homlokzat valamennyi nyílászárója esetén azonos szerkezeti megoldású és/vagy színezésű szerkezettel létesülhessen. (5) Többszintes (lakó)épületek loggiáit és erkélyeit – a jogszabályok keretei között – úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy lehetőleg valamennyi ilyen elem fölött azonos értékű árnyékoló, illetve esővédő szerkezet létesüljön. MÁSODIK RÉSZ VI. Fejezet Az építmények kialakításának általános szabályai 19. Bővítés 25.

§

(1) Tetőtérbeépítés meglévő épületben – a tetőtér alatt lévő rendeltetési egység(ek) bővítéseként, vagy új rendeltetési egység(ek) kialakításával – általában csak a megengedett szintterület értékéig létesíthető. Új, önálló rendeltetési egység kialakítása esetén az ahhoz tartozó – a jogszabályban előírt számú – többlet gépkocsi elhelyezésének lehetőségét biztosítani kell. Magastetős lakóépület esetében az új önálló rendeltetési egységet nem eredményező tetőtér-beépítés abban az esetben is létesíthető, ha az így kialakuló bruttó szintterület az építési övezetre vonatkozó határértéket meghaladja. (2) A településrendezési eszköz alapján – közterületi hasznosítás vagy egyéb közérdekű cél megvalósíthatósága miatt – tilalommal terhelt és bontandó építmény(rész) bővítése nem, de jelenlegi rendeltetésének jogszerű megváltoztatásával járó átalakítása megengedett. (3) Meglévő épületnek az ingatlan beépítettségét növelő bővítése – szabályozási terv erre vonatkozó rendelkezése hiányában – az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között abban az esetben lehetséges, ha a) a bővítés eredményeként kialakuló beépítés módja illeszkedik a környező ingatlanok kialakult vagy átalakuló beépítéséhez, illetve b) a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát indokolatlanul nem zavarja és lehetséges fejlesztését nem korlátozza. (4) Az építési telek (3) bekezdés szerinti bővítés számára igénybe vehető területére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget az Önkormányzat – szabályozási tervben meghatározott építési hely hiányában – az ingatlan és környezete beépítési sajátosságai figyelembe vételével (külön rendeletében előírtak szerint) beépítési előírás kiadásával teljesíti. (5) A (3) bekezdés szerinti bővítés helyét – a rendezett településkép kialakulása, illetőleg megőrzése érdekében – szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, illetve védelemmel érintett épület egyedi sajátosságai kivételével – elsősorban az ingatlan közterület(ek), illetve előkert(ek) felőli részén, és/vagy – a jogszabályban előírt védőtávolságok figyelembe vételével – az oldalkert mellett kell kijelölni. (6) A bővítés számára a telek egyéb felülete a jogszabályok keretei között is csak az (5) bekezdés szerinti terület beépítésével együtt vagy azt követően, illetve akkor vehető igénybe, ha az építési övezetben megengedett beépítettség megtartásával az (5) bekezdésben szereplő felületen megfelelő nagyságú (arányú) további bővítésre marad lehetőség.

12

13

20. Udvar Lefedése 26.

§

(1) Udvar lefedésére – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – csak a VK és I keretövezetbe sorolt területeken kerülhet sor. (2) Fedett udvar akkor létesíthető, ha a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított, b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak, c) az udvar lefedésére legalább 75 %-ban kertészeti elemekkel tetőkertként kialakított lefedéssel vagy üvegtetővel kerül sor. A c) pont szerinti tetőkert kialakításával együtt gondoskodni kell az annak fenntartását biztosító kiegészítő berendezések (locsoló-hálózat, illetve vízelvezetés) megvalósításáról is. (3) Több szintet lefedő udvar csak üvegtetős megoldással létesíthető. (4) Ha az udvar lefedésére lakóépület teljes földszinti beépítése esetén kerül sor, az udvar lefedés legalább 50 %-án tetőkert létesítendő és tartandó fenn. 21. Emeletráépítés, tetőtérbeépítés, tetőidomok 27.

§

(1) Utcai, valamint a városképben egészében megjelenő, továbbá udvari, illetve a városképben nem, vagy csak részlegesen megjelenő, de a tervezett beavatkozással alapterületének egyharmadát meghaladó mértékben érintett épület(szárny) tetőzetének átalakítását egy építési ütemben kell megvalósítani. Mindez nem vonatkozik a fedélszéken belüli beépítéskor létesülő tetőfelépítményekre és/vagy nyílászárókra, melyek megvalósításakor az illeszkedési követelményeket kell érvényesíteni. (2) Meglévő magastető átalakításakor, illetve új magastető kialakítása esetén a tetőfelépítmények vízszintes vetülete nem haladhatja meg a beépített alapterület 25 %-át. (3) Zártsorú beépítésű területen meglévő utcai épület(szárny) tetőidomát átalakítani és foghíj telken magastetős beépítést létesíteni a szomszédos tetőidomok figyelembe vételével vagy szükség szerinti korrekciójával egyidejűleg lehet. (4) Meglévő többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének – a tetőtér alatti legfelső szinten meglévő lakás(ok), illetve más önálló rendeltetési egység(ek) tetőtér irányába történő bővítését célzó, akár több ütemben megvalósuló – részleges beépítése esetén (az érintett tulajdonosok eltérő megállapodása hiányában) valamennyi érintett önálló rendeltetési egység bővítésére lehetőséget kell biztosítani. A több építési ütemben történő beépítés a még beépítetlen padlásterek biztonságos megközelítését nem korlátozhatja. (5) Meglévő magastető beépítése esetén a tetőtérbe vezető lépcsőt (lépcsőket) az épület alapterületén belül kell elhelyezni. Amennyiben ez épületszerkezeti, avagy egyéb okokból semmiképpen nem oldható meg, vagy aránytalanul nagymértékű belső átalakítást igényelne, a közterületről nem látható (udvari) oldalon, a meglévő épülethez szervesen csatlakozva és építészeti megoldásaihoz illeszkedve létesíthető új, zárt lépcső(ház). (6) A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten általában csak tetősíkban fekvő nyílászárók (tetőablakok), valamint a domináns tetőidomhoz igazodó, azzal azonos hajlásszögű és héjalású, szimmetrikus tetőfelépítmények helyezhetők el. Egyedi formájú tetőfelépítmények a jelen rendeletben foglaltak – a városképi illeszkedés szabályai – szerint építhetők. A tetőtérbeépítéskor a tetőablakok, illetve a tetőfelépítmények csak a meglévő homlokzathoz illeszkedő ritmusban alakíthatók ki, továbbá a függőleges síkban elhelyezett tetőtéri ablakok az eredeti homlokzat kiosztásához illeszkedő arányokkal létesülhetnek. (7) Meglévő magastető beépítése, valamint emeletráépítés, illetve azzal egy építési akció keretében megvalósuló tetőtérbeépítés esetén szabadlépcső nem létesíthető. (8) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lapostetős épület magastetővel történő kiegészítése – függetlenül attól, hogy a tetőtér beépítésére sor kerül-e, avagy sem – nem ütemezhető. A magastetőt még abban az esetben is egy építési akció keretében kell megépíteni, ha később az így megvalósult tetőtér beépítése több építési ütemben valósul meg. 28.

§

(1) Új épületek esetében – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – magas- és lapostető egyaránt létesíthető. Azon építési övezetek területén, illetőleg épületek esetében, ahol a városképi illeszkedés a lapostető alkalmazását nem teszi lehetővé, lapostetős épületrész, illetve építmény a közterületről nem látható helye(ke)n létesíthető.

14 (2) Magastetőt kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol azt a kialakult beépítéshez (utcaképhez) való illeszkedés indokolja. A tető hajlásszöge 35-45 fok között kell legyen. Egy építményhez tartozó tetőidomon belül a tetősíkok azonos hajlásszöggel és héjalással alakítandók ki. (3) A (2) bekezdésben rögzített intervallumon belül – a környező épületek adottságait figyelembe véve – a városképi illeszkedés követelményeinek teljesülése érdekében (a beépítési előírás keretében) a főépítész a tető hajlásszögére – az illeszkedés alapjául szolgáló épület megjelölésével – javaslatot tehet. (4) Nyeregtető csak szimmetrikus – valamennyi oldalon azonos ereszmagasságú – tetőidommal létesíthető, továbbá a nyeregtető (csonka)kontyolása esetén is a nyeregtetővel azonos hajlásszögű és héjalású felületek alkalmazhatók. (5) Magastetős épület tetőterében egy önálló, de legfeljebb két tetőtéri szint alakítható ki. Az esetleges második tetőtéri szinten tetőfelépítmény nem létesíthető és tetősíkban fekvő nyílások is elsősorban a közterület felől nem látható tetőfelületen helyezhetők el. 22. Árkád, áthajtó, átjáró 29.

§

(1) A közhasználat céljára átadott területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott engedmények – szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – csak akkor érvényesíthetők, ha a) az átadott terület szélessége legalább 3,0 m, és b) az átjáró hosszának legalább 75 %-a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény vagy iroda portálja, illetve kirakat. (2) A közhasználat céljára – időbeni korlátozással vagy korlátozás nélkül – átadott árkád, átjáró és áthajtó a) területére a közterületekre, b) határoló felületeire az épületek homlokzataira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 23. Közterület feletti építményrész, túlnyúlás 30.

§

(1) A közhasználatú területek biztonságos használata, a közterületi növényzet (különösen az út menti fasorok) megóvása, illetve telepítésének lehetővé tétele, valamint a városkép esztétikus kialakítása érdekében a közterületekkel, valamint a közhasználatra átadott magánutakkal közvetlenül határos építési vonalon létesített épületek esetében építményrész (épületkiugrás, zárterkély, loggia, erkély, előtető) a közterület, illetve a közhasználat céljára átadott terület fölé a rendezett terepszinttől mért 3,0 m-es magasság felett, az alábbi feltétekkel nyúlhat be: a) 12,0 m szélességet el nem érő közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló építmény esetén a közhasználatú terület fölé legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány és a legfeljebb 0,25 m benyúlású franciaerkély vagy előtető nyúlhat, ha az épület homlokzati síkjától a közúti űrszelvény távolsága legalább 2,0 m; b) 12 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölé az a) pontban foglaltakon túl csak erkély, loggia és ezek előtetői nyúlhatnak, és a kinyúlás legfeljebb 1,0 m lehet, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 3,5 m (2. ábra); c) 16 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölött az a) pontban foglaltakon túl legfeljebb 1,0 m kinyúlású épületkiugrás vagy zárterkély, továbbá legfeljebb 1,5 m kinyúlású erkély vagy loggia és ezek előtetői is létesíthetők, ha az épülettől a közúti űrszelvény távolsága legalább 5,0 m (3. ábra). (2) Közhasználatú útterület fölé kinyúló épületrész csak abban az esetben létesíthető, ha ez a meglévő utcafásítás sérelme nélkül megoldható, és nem akadályozza a meglévő, hiányos fasor pótlását. (3) Közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló épület esetén az (1) bekezdésben szereplő épületrészek együttes szélessége nem haladhatja meg a közhasználatú terület határvonalán álló homlokzat hosszának 50 %-át. A benyúló épületrész(ek) vízszintes és függőleges irányban is tagolhatók. (4) közterület és közhasználat számára megnyitott magánút feletti építményrészek egybefüggő szélessége nem lehet 6,0 m-nél több, a kiugrások közötti homlokzathossz szélessége pedig 3,0 m-nél kevesebb. Zártsorú beépítés esetén a telekhatároktól számított 1,5-1,5 m-en belül közhasználatú terület fölé – a legfeljebb a 0,5 m-es kiülésű ereszpárkány kivételével – építményrész nem nyúlhat. (5) Az (1) bekezdésben rögzített méreteket meghaladó nagyságú, közterület feletti épületrész – az országos jogszabályok keretei között – kizárólag KL-KT besorolású közterület fölött létesíthető. (6) Közterület felett az egyes építményeket összekötő építményrészt kialakítani csak szabályozási terven „közterület feletti épületrész” jelöléssel ellátott területeken, az alábbi feltételekkel szabad:

15 a) az összekötő építményrészek párkánymagasságának értékét – amennyiben az összekötött építmények párkánymagassága nem azonos – az alacsonyabb épület párkánymagasságához igazodva kell meghatározni, b) a közterület feletti építményrészek bruttó szintterületének értékét a kapcsolódó építési övezetekben megengedett bruttó szintterületi érték számítása során figyelmen kívül kell hagyni, c) az összekötő építményrészek alatti – a rendezett terepszinthez viszonyított – szabad belmagasság legalább 6,0 m kell legyen, d) az építéshez a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulása szükséges. 24. A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások 31.

§

(1) A KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetek mentén a VK, I és L2/A jelű építési övezetekbe tartozó telkeken többszintes épületek földszintjének utcavonalon álló közterület felőli szakaszait úgy kell megvalósítani, hogy a homlokzat szélességének legalább 50 %-án kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó létesítmények elhelyezésére, valamint iroda és közintézmény célú hasznosításra is lehetőség legyen, b) szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában új épület létesítése, vagy meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén lakás földszinti padlószint magassága a közterület mentén ba) utcavonalon álló beépítés esetén legalább 3,0 m legyen, az L2/A és az L4 jelű övezetekben 0,9 m is lehet, bb) 3 m szélességet meghaladó méretű előkert esetén legalább 1,5 m legyen, az L2/A és L4 jelű övezetekben ennél kisebb is lehet. (2) A külső terepszint magasságában létesített garázskapuk összes hossza – a teremgarázsbejáratot is ide értve – az épület közterület felőli homlokzati szélességének legfeljebb 30 %-a, de telkenként legfeljebb 7,0 m lehet. (3) Zártsorú beépítési módú területen új építmény pinceszintjének (pinceszintjeinek) kialakításához a hidrogeológiai viszonyokra is kiterjedő geotechnikai jelentés, valamint a szomszédos épületek állékonyságát igazoló szakvélemény készítendő. (4) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a pinceszintre vezető külső lépcső akkor létesíthető, ha a) a szabályos szélességű lépcső és a gyalogosok biztonságát szolgáló korlát együttes szélessége mellett is legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető gyalogos közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső megfelelő megvilágítása folyamatosan biztosított, továbbá ha c) a pincébe vezető lépcső legalsó síkjáról (pinceszinti érkező pihenőjéről) a csapadékvíz elvezetése megoldott. (5) Előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől közvetlenül megközelíthető, nem lakás célú önálló rendeltetési egységek (kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítmények, irodák) bejáratait – az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – úgy kell kialakítani, hogy a 3,0 m-nél kisebb szélességű, közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető járdán (elő)lépcső új épület esetében nem létesíthető. A közterületi határvonalon létesülő (elő)lépcső legalsó homloklapjának folyamatosan észlelhető megjelöléséről, illetve megvilágításáról gondoskodni kell. (6) Meglévő, előkert nélküli beépítés esetén a közterület felől a földszintre, illetve a külső terepszinthez képest első használati szintre vezető új külső lépcső (előlépcső) – az akadálymentességre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – akkor létesíthető, ha a) az első lépcsőfok(ok) homlokvonala és a gyalogos forgalom számára elkülönített közlekedő felület külső szegélye vagy korlátjának belső síkja között legalább 1,5 m-es, más közterületi berendezés által nem szűkített és közterületi parkolásra még részlegesen sem igénybe vehető szabad közlekedő sáv marad, b) a gyalogos forgalom biztonsága érdekében a lépcső észlelése (megvilágítása és egyéb módon való jelölése) folyamatosan biztosított. (7) Közterületen létesülő (elő)lépcső járófelületét csúszásgátló burkolattal vagy felületképzéssel kell kialakítani, és a használók számára kapaszkodó korlátot vagy korláttal kiegészített mellvédet kell létesíteni. Az előlépcső fölött az épület, illetve az előlépcső szerkezetéhez illeszkedő kivitelű, a lépcső járóvonalán a közterületi gyalogos űrszelvény magasságát szerkezeti elemmel nem szűkítő esővédő előtető létesíthető. a)

16

VII. Fejezet A városképi illeszkedés szabályai 25. A városképi illeszkedés általános szabályai 32.

§

(1) Az egyes telkek beépítésének feltételeire, ezen belül kiemelten a (város)építészeti és városképi illeszkedés követelményeire – a jelen rendelet, valamint az adott területre vonatkozó szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszíni adottságok figyelembe vételével – a beépítési előírás kiadása keretében – a főépítész tehet javaslatot. (2) A városépítészeti illeszkedés követelményeinek érvényesítése érdekében az egyes telkek beépítési feltételeit a) a kérdéses telekkel szomszédos 4-4, illetve a vele szemben lévő 4 telek, b) a kérdéses telket magába foglaló telektömb, továbbá c) a telekkel városépítészeti szempontból összefüggő szomszédos tömb(ök) kialakult beépítésének együttes mérlegelésével kell meghatározni. (3) A jellemzően vegyes beépítésű (többféle beépítési mód szerint beépült) területen a helyszín adottságait figyelembe véve az illeszkedés egyes elemeire (pl. a beépítés módjára és a szomszédos beépítéshez történő csatlakozás lehetőségére) – a beépítési előírás keretében – eltérő feltételeket tartalmazó, alternatív javaslat is adható. (4) A beépítés helyes sorrendje céljából – a településkép előnyösebb kialakítása érdekében – az alábbiak szerint kell eljárni: a) Az olyan beépített telkek esetében, amelyeken a meglévő épület(ek) a hatályos szabályozási tervben kijelölt, illetve ennek hiányában az előkertre, az oldalkert(ek)re és a hátsókertre vonatkozó általános rendelkezések szerint meghatározott építési helyen (részben vagy egészében) kívül áll(nak) új épület létesítése, illetőleg a meglévő épület beépítettséget növelő bővítése kizárólag az építés helyen belül, a környező beépítésekhez igazodó módon, szükség szerint az építési helyen kívül álló építmények arányos mértékű elbontása esetén lehetséges. b) Az olyan telkek esetében, amelyeken a meglévő épület(ek) a hatályos rendezési tervben kijelölt, illetve ennek hiányában az előkertre, az oldalkert(ek)re és a hátsókertre vonatkozó általános rendelkezések szerint meghatározott építési helyen ugyan belül áll(nak), de a beépítés nem illeszkedik a környező telkek kialakult beépítéséhez, a meglévő épület(ek) beépítettséget növelő bővítése csak úgy valósítható meg, ha az vagy a szabályozási tervben előírt, vagy a kialakult beépítéshez igazodó módon (annak „irányába”) történik. Ettől eltérő bővítés abban az esetben létesíthető, ha a bővítéssel előálló beépítettség az előírt, de még meg nem valósított beépítéssel együtt is megfelel az építési övezetre előírt paramétereknek. Az ilyen esetre vonatkozó tervdokumentációban igazolni kell, hogy a tervezett bővítés megvalósítását követően is biztosított marad a szabályozási tervben előírt, a városképi illeszkedési követelményeknek megfelelő beépítés megvalósíthatósága. c) Több önálló rendeltetési egységet magába foglaló telek esetén a meglévő önálló rendeltetési egység(ek) egyszeri, (egyenként) legfeljebb 25 m2-es bővítése az építési helyen belül a b) pontban foglaltaktól eltérően is lehetséges, ha a bővítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és megengedett fejlesztését nem korlátozza. Az ilyen esetekben a városképi követelményeknek megfelelő további bővítés – akár új rendeltetési egység létesítésével – abban az esetben is megengedett, ha ezzel a beépítettség az építési övezetre vonatkozó mértéket átmenetileg (a telken álló valamennyi épület elbontását követően új épület létesítéséig) túllépi. d) A szabályozási tervben meghatározott vagy a kialakult építési vonalon létesülő új épület részeként, illetőleg az előzőeknek megfelelő meglévő épület mögött létesülő hátsó épület(szárny) építmény-, illetve homlokzatmagassága nem haladhatja meg az építési vonalon álló épület(szárny) építmény-, illetve homlokzatmagasságát. 26. A beépítési mód megválasztásával kapcsolatos illeszkedési szabályok 33.

§

(1) Szabályozási terv hiányában, illetve ha a szabályozási tervben meghatározott építési hely – egyéb szabályozási elemek hiányában – többféle beépítési mód alkalmazását teszi lehetővé, az egyes telkek beépítési módját (a telektömb érintett oldala, de legalább a szomszédos 2-2 telek kialakult beépítésének figyelembe vételével) úgy kell megválasztani, hogy az a) feleljen meg a telektömb érintett oldalán kialakult – többféle beépítési mód esetén a domináns – beépítési mód általános szabályainak,

17 b)

a kialakult beépítési karakter megőrzése mellett, illetve a meglévő telekstruktúra adottságait figyelembe véve tegye lehetővé a szomszédos telkek – általában hasonló nagyságú – beépítését, c) szabadonálló, oldalhatáron álló és ikres beépítés esetén az oldalkert(ek) mérete – a jogszabályok keretei között – olyan nagyságú legyen, mely biztosítja a telektömb érintett oldalán kialakult beépítési ritmus megőrzését, d) ikres beépítés esetén – új beépítés megvalósításakor – a tervezett épület(szárny) előkertje legyen azonos az ikerszomszéd épület(szárny) előkertjével. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt illeszkedési szabály nem alkalmazható abban az esetben, ha a telektömb érintett oldalának, de legalább a szomszédos 4-4 telek kialakult előkert-mérete az ikerszomszéd előkertjének méretétől eltér. Ilyen esetben az előkert méretét a kialakult – domináns – előkert-mérethez igazodva kell meghatározni azzal, hogy az ikerszomszéd épület(szárny) későbbi lebontása, majd új épület(szárny) létesítése, illetőleg a meglévő épület előkert felé történő bővítése esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. (3) Hézagosan zártsorú beépítés esetén – ha azt a telek utcafronti szélessége lehetővé teszi – az oldalkert méretét a jogszabályok keretei között általában úgy kell megválasztani, hogy az ne zárja ki az oldalkert felőli határfal homlokzatszerű kialakítását. 27. Az építménymagassággal kapcsolatos illeszkedési szabályok 34.

§

(1) Szabályozási terv hiányában – az adott építési övezetben megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság figyelembe vételével – az egyes telkeken elhelyezhető építmény magasságát a jogszabályok keretei között általában úgy kell megválasztani, hogy a) az feleljen meg a telektömb érintett oldalán (illetve – a tömb-oldal építménymagasságainak jelentős /± 6,0 m-t meghaladó/ eltérése esetén – a szomszédos 4-4 épület) kialakult átlagos építménymagasságnak, b) az utcaképet meghatározó épület építménymagassága az a) pont szerinti szomszédos épületek építménymagasságának átlagától az övezetben előírt ba) 7,5 m legnagyobb építménymagasság alatt legfeljebb ± 1,0 m-rel, bb) 12,5 m legnagyobb építménymagasság alatt ± 2,0 m-rel, bc) 18,0 m legnagyobb építménymagasság alatt legfeljebb ± 3,0 m-rel, bd) 18,0 m legnagyobb építménymagasság felett legfeljebb az átlagos magasság 20 %-ával térhet el. c) amennyiben a közvetlenül szomszédos épületek közül az a) pontban foglalt követelménynek csak az egyik épület felel meg, úgy a tervezett épület építménymagassága attól legfeljebb ± 1,0 m-rel térhet el. (2) Amennyiben szabályozási terv valamely telektömb területén az egyes tömb-oldalak tekintetében eltérő építménymagasságot ír elő, illetve ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint számított építménymagasság az egyes tömb-oldalak esetében eltérő értéket mutat, úgy a saroktelkek beépítése esetén a nagyobb építménymagasság a kisebb építménymagasságú telek oldalszélességének legfeljebb 2/3-án alkalmazható. Saroktelek beépítése esetén az eltérő építménymagasságok közötti átmenetet – az épület tömegének, homlokzatainak és tetőzetének célszerű kialakításával – úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne létesüljön 3,0 m-nél nagyobb nyílás nélküli falfelület. (3) Az épületek tömegét és homlokzatait általában úgy kell kialakítani, hogy – az OTÉK-ban definiált építménymagasság („H”) számítás keretei között – az építmények egyes homlokzatain belül a homlokzatmagasság eltérése a) legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság esetén az építménymagasság legnagyobb mértékétől legfeljebb ± 0,75 m, b) legfeljebb 12,5 m-es építménymagasság esetén az építménymagasság legnagyobb mértékétől legfeljebb ± 1,5 m, c) a 12,5 m-t meghaladó építménymagasság esetén az építménymagasság legnagyobb mértékétől legfeljebb ± 3,0 m lehet. (4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb homlokzatmagasság-különbség abban az esetben megengedett, ha az engedélyezési terv igazolja, hogy a tervezett tömeg, illetve homlokzat a meglévő, illetve a (4) bekezdés szerint átalakuló városképhez megfelelően illeszkedik, a tervezett megoldás a (3) bekezdésben előírttal egyenértékű vagy annál kedvezőbb városképi megjelenést eredményez. (5) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a homlokzatmagasság („Hm”) az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

18 b) c)

a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. (6) Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság – a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket kivéve – sehol nem haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni. 28. A városképi illeszkedés egyéb szabályai 35.

§

(1) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a legfeljebb 15 m-es traktus-mélységű épületeket – a környező beépítések sajátosságait figyelembe véve – általában magastető létesítésével kell megvalósítani. Az egyes építmények tetőzetének kialakítására – a szabályozási terv előírásainak keretei között, a helyszíni adottságok figyelembe vételével – a beépítési előírás keretében a főépítész adhat javaslatot. (2) A 15 m-es traktus-mélységet meghaladó, illetve az összetett tömegformálású épületek esetében igazolni kell, hogy a javasolt tetőforma a környező beépítések adottságaihoz igazodik. (3) Szabályozási terv, illetve a szabályozási terv konkrét rendelkezésének hiányában a magastetőt a telektömb érintett tömb-szakaszán kialakult, illetve a szomszédos épületekhez igazodó módon, általában 35-45º közötti tetőhajlásszögű, szimmetrikus magastetővel kell kialakítani. (4) Egy épületen általában csak egyféle hajlásszögű magastető létesíthető. E rendelkezés nem vonatkozik a torony-, illetve kupola-szerű és az íves lefedésű tetőfelépítményekre, valamint az épület esetleges lapostetős szárnyainak kialakítására. (5) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a szabadonálló, valamint az oldalhatáron álló beépítési mód szerint megvalósuló épületek esetén – a tömb beépítési sajátosságainak figyelembevételével – a magastető párkány- és gerincvonalát az érintett tömboldal, illetve a tömboldal vegyes beépítése esetén a szomszédos 4-4 telek kialakult (domináns) állásához igazodó formában kell meghatározni. (6) Szabályozási terv hiányában, illetve amennyiben a szabályozási terv arról külön nem rendelkezik, a (hézagosan) zártsorú, valamint az ikres beépítési mód szerint magvalósuló épületek esetén a magastetőket utcával párhuzamos párkány- és gerincvonallal kell kialakítani. (7) Az utcával párhuzamos párkány- és gerincvonalú magastető létesítése esetén a jogszabályok keretei szerint kialakított, a domináns párkány-, illetve gerincvonalra merőleges (beforduló) épületszárnyak és tetőfelépítmények lefedését – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – általában úgy kell kialakítani, hogy azok gerincvonala – íves vagy egyedi formájú lefedés esetén a fedés legfelső felülete – a tetőzet fő tömegének gerincvonalánál alacsonyabb, de legfeljebb azzal azonos magasságú legyen. 36.

§

(1) A 35. § rendelkezéseit a meglévő épületek emeletráépítéssel járó bővítése, valamint olyan átalakítása (tetőtér-beépítése) esetén is alkalmazni kell, melynek során a tetőszerkezet átépítése szükséges. (2) Az emeletráépítés szintmagassága a szabályzat alkalmazása szempontjából – amennyiben a városképi illeszkedés másképpen nem indokolja – 3,0 méterrel veendő figyelembe. (3) Magastetős épületek tetőfedésének anyagát és színezését az érintett tömb-szakasz adottságaihoz igazodva kell megválasztani. Egy épületen – a 34. § (5) bekezdésben foglalt egyedi megoldások kivételével – csak egyféle anyagú és színezésű tetőfedő anyag alkalmazható. (4) Az adott ingatlant magába foglaló tömb meglévő beépítésének adottságait figyelembe véve a magastető kialakítására vagy átalakítására vonatkozóan a beépítési előírás keretében a főépítész javaslatot tehet a) valamely meglévő épülettel azonos tetőhajlásszög, illetve tetőhéjalás alkalmazására, b) a meglévő épület karakterét meghatározó építményrész vagy tetőfelépítmény megtartására, illetve újjáépítésére, valamint c) a b) pont szerinti esetben a meglévő, illetve újjáépített építményrészhez vagy tetőfelépítményhez való illeszkedési követelményekre.

19

VIII. Fejezet A városkép alakításának szabályai 29. A városkép alakításának általános szabályai 37.

§

(1) A rendezett városkép kialakítása, illetőleg értékes elemeinek megőrzése érdekében új épületek létesítése, valamint meglévő épület bővítése során a) a környező beépítés(ek) domináns elemeinek vízszintes és függőleges tagolását, nyílászárókiosztását – a városképi illeszkedés biztosítása érdekében – figyelembe kell venni, b) úttorkolatok városképi szempontból kiemelt nézete tengelyében (lehetőleg hangsúlyos, homlokzat-szerűen kialakított) épület, épületrész álljon, c) saroktelek esetén a határoló közterületek felé lehetőleg egyenrangú homlokzati felületek nyíljanak úgy, hogy az épület főhomlokzatát a magasabb útkategóriába sorolt közút, városi tér esetén pedig a tér felőli oldalon kell kialakítani. (2) Amennyiben meglévő magastetős épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) vagy lapostetős épületen új magastető létesítése (és beépítése) esetén a homlokzat magassága az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság miatt nem lenne növelhető, az építménymagasság értéke – a városkép kedvezőbb alakítása érdekében vagy műszaki szükségességből – építészeti szempontból indokolt mértékben, de legfeljebb 0,9 m-rel túlléphető az egyéb jogszabályok keretei között. 30. Látványvédelem, a városkép alakítása 38.

§

(1) A városkép védelme és a városképi illeszkedés, továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében – a jogszabályok keretei között – a beépítési előírás keretében támogató vagy korlátozó javaslat adható a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítására, b) az eredeti, illetve a környezetre jellemző arculat megőrzése érdekében a portál(ok) kialakítására, c) a homlokzatképzésre, d) a szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességek figyelembevételével a konzol, illetve a közterület fölé nyúló épületrész (épületkiugrás, zárt erkély, előtető, árkád) méreteire, e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítására, f) az alkalmazható anyagok és az építmények homlokzatán, tetőzetén alkalmazható színekre. A beépítési előírásnak az a)-f) pontokban foglaltakkal kapcsolatos javaslataitól eltérő megoldás(ok) esetén a településképi véleményezési eljárás során az érintett utcakép bemutatásával igazolni kell, hogy a tervezett megoldás a javaslattal egyenértékű vagy kedvezőbb városképi megjelenést eredményez. (2) Zársorú beépítésű területen manzárd-tető nem létesíthető. 31. Anyaghasználat, színezés 39.

§

(1) A VK, I és L2/A keretövezetben, a KL-KT-IV-1, -2 és a KT-IV jelű övezetekkel határos építési övezetekben, valamint védett területen az épület(ek) homlokzatainak átszínezéssel együtt járó részleges homlokzat-felújítása nem megengedett. Egyéb zártsorú beépítési módú területeken az épületek legalább – a külső terepszint fölötti felület egészét magába foglaló – földszinti homlokzatait együtt kezelve kell felújítani, illetve színezni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de az épület egészével harmonizáló homlokzatszínezés alkalmazható a) többszintes épület földszinti homlokzatfelületein, valamint b) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló homlokzat-szakaszokon, amennyiben azt az épület tömegének tagolása, építészeti tagozatainak kialakítása, a homlokzat érintett részének eltérő anyaga vagy felületképzése, illetve a településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás lehetővé, továbbá veszélyhelyezet elhárítása, hatósági kötelezettség teljesítése vagy természeti kár elhárítása szükségessé teszi. (3) A városkép, illetve az adott épület(ek) építészeti szempontból értékes elemeinek megőrzése érdekében az (1) bekezdésben foglaltakat – az érintett homlokzatok domináns felületeire és építészeti tagozataira is egységesen értelmezve – az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

20 a) Meglévő tégla-, illetve kőburkolat vakolt felülettel vagy egyéb anyaggal (szerkezettel) történő takarása, a burkolat struktúrájának megváltoztatása, illetve színezett felületképzése még az épület egészének egységes felújítása során sem lehetséges. b) Az a) pontban foglaltakat az álkváderköves vakolt homlokzatokon is alkalmazni kell azzal a kiegészítéssel, hogy a kváderosztást a felújítás során meg kell őrizni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az eltérést a korábbi (eredeti) megjelenés helyreállítása indokolja. c) Több közterületre néző (sarok)épület homlokzati felújítása nem ütemezhető, az érintett homlokzatok felújítását egységes anyaghasználattal és színezéssel kell megvalósítani. (4) Az épületek homlokzati színezése során – az (5)-(6) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel – általában legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, illetve azok egyikének legfeljebb két (egy szín alkalmazása esetén három) árnyalata alkalmazható. (5) Természetes anyag (kő-, tégla-, illetve faburkolat) homlokzati felületként történő alkalmazása esetén vakolt homlokzati felület(rész) színezése során általában csak két, egymással és a természetes anyaggal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható. (6) Az épületek homlokzatain megjelenő egyéb felületek és szerkezetek (pl. a lábazatok felületei, a lépcsőházak egyedi szerkezetei, az erkélyek és a loggiák mellvédjei és/vagy korlátjai) – azok anyaghasználatával összhangban – egyedileg, de egységesen, a homlokzat egészéhez illeszkedve színezhetők. 32. Építmények, berendezések, szerkezetek megjelenése 40.

§

(1) Meglévő épület közterületről látható és új épület valamennyi homlokzatán (tetőzetén) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. (2) Új épület homlokzatán ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége (a továbbiakban együtt: kültéri klímaberendezés) csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át. Takartnak az olyan homlokzati felület kialakítása, illetve az olyan takaró- vagy segédszerkezet alkalmazása minősül, mely – függetlenül attól, hogy a kültéri klímaberendezés elhelyezésére már sor került, avagy sem – biztosítja az épület változatlan városképi megjelenését. (3) A kültéri klímaberendezés elhelyezését, valamint az épület megjelenéséhez illeszkedő takaró, illetve segédszerkezet kialakítását az építésügyi hatósági engedélyezési dokumentációban az épület egészére vonatkozóan abban az esetben is ábrázolni kell, illetve a tervezett takaró-, illetve segédszerkezeteket az építés során abban az esetben is teljeskörűen meg kell valósítani, ha az egyes kültéri klímaberendezések elhelyezésére a későbbiekben eltérő időben – vagy átmenetileg egyáltalán nem – kerül sor. (4) Meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, valamint többszintes épület esetében kültéri klímaberendezések csak az épület egészéhez, illetve az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel. (5) Meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésű, lehetőleg az eredetivel azonos anyagú nyílászáró szerkezetre cserélhetők. A nyílászárók esetleges cseréje során a tokszerkezetek pozíciója (a homlokzati falsíkhoz való viszonya) nem módosítható. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetleges cserék során az eredeti osztás-rendszertől csak az egyidejűleg beépített árnyékoló (pl. redőny-) szerkezet beépítése érdekében és mértékéig lehet eltérni azzal, hogy az árnyékoló által nem érintett osztásrendszer egységességét ez esetben is biztosítani kell. (7) Az (5)-(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérő, de az épület egészéhez illeszkedő megoldás csak a homlokzat egészére kiterjedő, egységes nyílászáró-csere esetén alkalmazható. IX. Fejezet Mérnöki létesítmények 33. A kötöttpályás közlekedési létesítményekkel összefüggő szabályok 41.

§

(1) A metróvonal műtárgyainak védősávjában (a műtárgy szélétől 5 méteren belül) építmény csak a metró kezelőjének hozzájárulását követően, a biztonsági követelmények betartásával helyezhető el. A védősávok ábrázolását a rendelet 4. melléklete („védelmek és korlátozások”) tartalmazza. (2) A MÁV Budapest Nyugati pu. – Szob, valamint a Budapest Nyugati pu. – Esztergom vasútvonalak szélső vágányától számított 50 m-en belül építmény csak a MÁV-val történt egyeztetés alapján, a biztonsági követelmények betartásával létesíthető.

21

34. A közterületek kialakításával kapcsolatos rendelkezések 42.

§

(1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (2) A közterületi szegély mentén a parkolósávot úgy kell kialakítani, hogy – a közterületi fasorok egyedeinek, valamint az egyéb zöldfelületek megóvása mellett – mind a gyalogosok biztonságos közlekedése, mind a járművek biztonságos használata lehetséges legyen, illetve maradjon. 43.

§

(1) A kiszolgáló- és lakóutakat, továbbá a vegyes használatú utcákat, illetve a forgalomcsillapítási övezetként kijelölt közterületek burkolatát, valamint ezek berendezéseit és egyéb elemeit a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és korszerű forgalomcsillapító műszaki megoldások – íves útvezetés, terelőszigetek, stb. – alkalmazásával kell kialakítani. (2) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetőleg a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő, honos növényzetet kell telepíteni. Az utcák, illetve terek legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. 35. Közmű és egyéb követelmények 44.

§

(1) Az egyes építési övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni. (2) Újpesten új terepszint feletti távhővezeték nem létesíthető, a meglévő távhővezetékek terepszint alá történő áthelyezéséről azok felújítása vagy átépítése során – a hatályos jogszabályok keretei között – gondoskodni kell. 36. Önálló parkoló építmények, terepszint alatti parkoló építmények 45.

§

(1) Önálló parkoló-építmény (parkolóház, illetve terepszint alatti mélygarázs) a beépítés részletes előírásait tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti építmények engedélyezési tervében meg kell határozni a létesítmény a) befogadóképességét (minimális és maximális férőhelyszámát), b) a ki- és behajtók számát és elrendezését, c) az építményben – a működtetéshez szükséges kiegészítő helyiségeken túl – elhelyezhető egyéb (önálló) rendeltetési egységek funkciókörét, valamint azok megengedett alapterületi arányát vagy nagyságát, továbbá be kell mutatni a parkoló-építmény d) (közterületi) közlekedési-forgalomtechnikai kapcsolatait, valamint e) illeszkedését a környező területekhez, illetve építményekhez. (3) A terepszint alatti parkoló-építmény, illetve -építményrész a hozzá tartozó ingatlan határain – kizárólag a közterület felé – túlnyúlhat. 37. Sorgarázsok 46.

§

(1) Közterületi telekhatáron, illetve az előkert felé sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el. (2) A területen önálló sorgarázs vagy dombgarázs csak az erre a célra kijelölt építési övezetben létesíthető. 38. Aluljárók, felüljárók 47.

§

A területen – kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló – aluljáró csak szabályozási terv alapján, az alábbi feltételekkel létesíthető. a) A terepszint alatti közlekedő felület akadálymentes megközelítését legalább egy helyen a jogszabályban előírtak szerint kialakított rámpával, vagy önálló használatra alkalmas felvonó, illetve mozgólépcső beépítésével kell biztosítani.

22 b) Az aluljáróhoz csatlakozóan – annak részeként, a gyalogos forgalomra szánt felület szűkítése nélkül – kiskereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó funkciójú önálló rendeltetési egységek, valamint árubemutató vitrinek (portálok) helyezhetők el. A felsorolt önálló rendeltetési egységek elhelyezése esetén gondoskodni kell a létesítmények gazdasági kiszolgálásáról – különösen a kereskedelmi- és a vendéglátó egységek szállító- és rakodó forgalmáról, valamint a hulladékszállításról úgy, hogy az a biztonságos gyalogos forgalmat a lehető legkisebb mértékben korlátozza, illetve zavarja. c) Az aluljáróban (beleértve a közlekedő területeket is) ca) önálló árubemutató vitrin vagy állvány, cb) a határoló felületektől 10 cm-nél mélyebben benyúló reklámberendezés, cégér, cc) klíma-berendezés kültéri egysége, valamint cd) a vendéglátó létesítményekhez külső fogyasztó-felület (asztal, étkezőpult) nem helyezhető el. X. Fejezet Különleges építményfajták 39. Pavilon jellegű építmények, vendéglátó terasz 48.

§

(1) Közterületen vagy közhasználatra átadott magánterületen pavilon jellegű építmény ideiglenes jelleggel (meghatározott időre szóló engedély alapján) helyezhető el. (2) Pavilon jellegű építmény a közterületen akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, illetve rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. (3) Közparkban, közkertben, illetve fásított köztéren pavilon jellegű építmény – a jelen rendelet és az egyéb jogszabályok keretei között – szilárd burkolatú gyalogos úthoz vagy a zöldfelületet szegélyező járdához kapcsolódva létesíthető. 40. Kerítések 49.

§

(1) Lakó és vegyes területen, valamint KL-KT és KT övezetbe tartozó közterület felőli telekhatáron – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tömör (át nem látszó) kerítés – szabályozási terv, illetve – az érintett ingatlannal kapcsolatos biztonsági követelményekre vonatkozó – jogszabály vagy egyéb kötelező előírás eltérő rendelkezése hiányában – nem létesíthető. A kerítés akkor minősül tömörnek, ha egységes szerkezetű vagy azonos ritmusú kialakítás mellett felületének több, mint 50 %-át át nem látszó szerkezetek, illetve anyagok határolják. (2) Ugyanazon közterület felőli telekhatár hosszának legfeljebb 20 %-án egyenként legfeljebb 5 m-es tömör kerítésszakasz(ok) létesíthető(k) azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti átláthatóságot az adott közterületszakasz egészén így is biztosítani kell. (3) A (2) bekezdésben meghatározott arányt, illetve mértéket meghaladó tömör kerítés vagy kerítésszakasz abban az esetben létesíthető, ha azt az érintett ingatlan sajátos használatának biztonsága, vagy a telken álló, illetve létesülő épülettel egységes arculatot eredményező építészeti megjelenés indokolja. (4) Építési telek közterület felőli telekhatárán létesülő hulladéktároló építmény általában a (2) bekezdés szerinti tömör felülethez közvetlenül kapcsolódva helyezhető el. A hulladéktároló közterület felőli falfelülete a jelen rendelet alkalmazása szempontjából tömör kerítés-szakasznak minősül. (5) Építési telek közterületi telekhatárán a kerítés magassága – eltérő szabályozás hiányában – legfeljebb 2,5 méter, a tömör lábazat magassága legfeljebb 60 centiméter lehet. (6) A kerítésen szögesdrót vagy egyéb, balesetveszélyt okozó szerkezet, illetve anyag nem alkalmazható. (7) Gépjármű-bejáratként használt kerítéskapu nyitásával vagy áthelyezésével egyidejűleg az építtetőnek gondoskodnia kell az érintett kerítésszakasszal határos közterületi járdaszerkezet – a megnövekedő igénybevételnek megfelelő – megerősítéséről. 41. Egyéb építmények 50.

§

(1) Szobor, emlékmű és díszkút a városképi követelmények és a közlekedési feltételek betartásával létesíthető. (2) Épület részeként megvalósuló árnyékoló, illetve esővédő szerkezet az épület architektúrájához, színezéséhez illeszkedően létesíthető.

23 (3) Lakókocsi, lakókocsi jellegű mobil árusítóhely, utánfutó – rendeltetéstől eltérő használat esetén – közterületen, közterületről látható helyen – a rendezvényhez kötött elhelyezés kivételével – nem telepíthető. (4) Hulladékudvar munkahelyi (M) keretövezetben a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével létesíthető. (5) Kapuzat építmény fedett részét, amennyiben annak bármely befoglaló mérete meghaladja a 2,0 m-t, a beépítettség számításánál figyelembe kell venni. HARMADIK RÉSZ XI. Fejezet Övezeti előírások 42. Az övezeti előírások alkalmazása 51.

§

(1) A terület a területfelhasználás és a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együtt kell alkalmazni. (3) Az övezeti kód részei: a) a budapesti városrendezési és építési keretszabályzatban meghatározott keretövezet és a célzott területfelhasználási mód jele (pl. L4--), b) kerületi azonosító kód (-IV-), c) kerületi (építési) övezeti azonosító sorszám (pl. --1) (4) Az övezeti kód által meghatározott építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit a 2. melléklet tartalmazza. (5) A szabályozási tervben alkalmazott övezeti kód tartalma – a 2. melléklettel összhangban – önálló táblázatban is ábrázolható. Ebben az esetben a szabályozási tervben az övezeti kódot és a táblázatot is fel kell tüntetni. (6) A szabályozási terven az övezeti jel önmagában is alkalmazható (pl.: L4-IV-1) vagy az alábbi összetett övezeti jelöléssel: Beépítési mód

L4-IV-1

Telek területe legkisebb/ legnagyobb (m2)

Szintterületi mutató

Beépítettség (beépítési %)

(m2 /m 2)

Legkisebb

Építménymagasság legkisebb/ legnagyobb (m/m)

zöldfelület aránya (%)

(7) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni. XII. Fejezet A beépítésre szánt területek építési övezetei Lakóterületek 43. A lakóterületek általános előírásai 52.

§

(1) A lakóterületeken – ha az építési övezetek előírásai vagy a szabályozási terv másként nem rendelkeznek – a lakóépületeken kívül: a) a helyi lakosság ellátását szolgáló – az építési övezetben maximált értékben meghatározott bruttó szintterületű – önálló kiskereskedelmi épület, b) vendéglátó és szolgáltató épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint d) művelődési és kulturális épület helyezhető el. (2) A lakóterületeken – az építési övezetek előírásaiban vagy a szabályozási tervben meghatározott feltételekkel – az (1) bekezdésben foglaltakon túl e) szálláshely-szolgáltató épület, f) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, g) sportépítmény, h) igazgatási és irodaépület,

24 i)

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, illetve egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, j) a közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely, valamint a SZT kijelölése alapján más rendeltetésű épületben létesíthető üzemanyag-töltőhely is elhelyezhető. (3) A lakóterületeken a megengedett funkciójú főrendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként a) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és kisipari műhely, b) az épület közterületi bejáratú földszinti helyiségcsoportjában kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátási rendeltetésű egység, valamint c) egyéb – a lakóterületre vonatkozó határértékeket meg nem haladó terhelésű – funkció is elhelyezhető. (4) A lakóterületi építési övezetek területén a) önálló ipari, raktározási, valamint nagykereskedelmi épület, b) ipari vagy nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség, d) önállóan üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (5) Az épületben lévő lakások és közös helyiségek nem a lakhatással összefüggő célra való rendeltetés-módosítása abban az esetben valósítható meg, ha ez a meglévő lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét, stb.), és a tevékenység folytatásához a jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók. (6) A lakóterületen – az építési övezetekre vonatkozó előírások keretei között – a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő funkciójú (önálló) épületek (a továbbiakban: melléképületek) közül a) járműtároló (személygépkocsi-, motorkerékpár-, csónak- és munkagép-tároló), b) a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, c) kisipari vagy barkácsműhely, d) tüzelőanyag, szerszámkamra, e) műterem, valamint f) árusítópavilon helyezhető el. (7) Lakóterületen kizárólag a KL-KT keretövezet, valamint a KT-IV övezet menti teleksorban, és csak az építési övezetben meghatározott részletes előírások szerint helyezhető el a) 1000 m2-t meghaladó bruttó alapterületű önálló kiskereskedelmi épület, továbbá b) gépkocsi-javító és -szolgáltató műhely. (8) Lakóterületen – az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások hiányában – a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, víz- és fürdőmedence, d) napkollektor, e) kerti épített tűzrakóhely, f) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, valamint h) zászlótartó- és antennaoszlop, helyezhető el. 53.

§

(1) Hátsókertben újonnan elhelyezett melléképület(ek) összevont szélessége – hacsak a kialakult helyzet azt nem indokolja – nem lehet nagyobb, mint a hátsó telekhatár szélességének 50 %-a. (2) Új, vegyes rendeltetésű épületben az egyéb önálló rendeltetési egységekhez tartozó parko-lókat – a lakásokhoz tartozó parkolóktól lehetőleg elkülönítve – úgy kell elhelyezni, hogy azok közterületről vagy közhasználatra átadott magánterületről közvetlenül megközelíthetők legyenek. (3) Meglévő beépítés esetén a melléképületben létesülő gépjárműtároló(ka)t – az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások keretei között, a helyszín adottságainak megfelelően – (az építési helyen belül vagy a hátsókertben) úgy kell elhelyezni, hogy a) a lakóépület és a lakókert között közvetlen – funkcionális és vizuális – kapcsolat legyen, b) a gépkocsitárolók a szomszédos telkeken álló melléképületekkel lehetőleg tömbösített formában épüljenek, c) a gépkocsitároló megközelítését biztosító – telken belüli – közlekedő felület a lehető legkisebb legyen, és

25 d)

a gépkocsitároló elhelyezése a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint lehetséges fejlesztését ne korlátozza. A beépítési előírás a melléképület kialakítására vonatkozóan egyéb javaslatokat is tartal-mazhat. 44. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület – L2/A jelű építési övezetek 54.

§

(1) Az L2/A keretövezet területe a hagyományos, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 3 lakószintes és tetőtérbeépítéses lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén az 52. § (1) bekezdésben foglaltak közül az 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó kiskereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató rendeltetésű épület nem helyezhető el. (3) Az építési övezet területén lakóépületben kiskereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató rendeltetésű egység az épület utcai bejáratú földszinti helyiségcsoportjában létesíthető. (4) Új épület elhelyezése esetén melléképület – a járműtároló kivételével – nem létesíthető. (5) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszint alatt és/vagy b) felszíni parkolóban vagy c) a (4) bekezdés szerinti járműtárolóban kell megoldani. (6) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázs nem létesíthető. 55.

§

(1) Új, többszintes épület létesítése esetén a főrendeltetéshez tartozó – a jogszabályok szerint számított mennyiségű – személygépkocsi-parkoló legalább 60 %-át a főrendeltetésű épületen belül – lehetőleg terepszint alatt – kell elhelyezni. A szükséges számú további parkolók elhelyezésének lehetőségéről – az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között – a földszinten (épületen belül és/vagy felszíni parkolóban) kell gondoskodni. (2) Új többfunkciós, többszintes épület létesítése esetén a földszinti önálló rendeltetési egységekhez (kiskereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató létesítményekhez, illetve közforgalmú iro-dákhoz) tartozó – a jogszabályok szerint számított mennyiségű – személygépkocsi-parkolót – az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között – az épület földszintjén, lehetőség szerint az (1) bekezdés szerint létesített parkolóktól elkülöníthetően kell elhelyezni. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a földszinten elhelyezhető parkolók az építés során teljes körűen megvalósulnak, és azok száma a (2) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egységekhez tartozó összes parkoló számának kétszeresét meghaladja, úgy a (2) bekezdés szerint számított összes parkoló számának legfeljebb 50 %-áig a különidejűség figyelembe vehető. (4) Kialakult beépítés esetén az egyes telkeken melléképület az övezeti előírások keretei között, de legfeljebb a telek területének 10 %-át nem meghaladó beépített alapterülettel létesíthető, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal és legfeljebb 6,0 m tetőgerinc- vagy határfal-magassággal. Ha a meglévő főrendeltetésű épület a megengedett beépítettséget már elérte vagy meghaladta (a csoportházas építési övezeteket kivéve) legfeljebb a meglévő lakásokkal megegyező számú és garázsonként legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű járműtároló – ideiglenes jelleggel, a meglévő épület(ek) elbontását követően az új épület létesítéséig – még megépíthető, ha a tervezett beépítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és megengedett fejlesztését nem korlátozza. (5) A kialakultan beépített telektömbökben – ahol legalább a telkek 2/3-ad részén már épület áll – a kialakult telkek legfeljebb az építési övezetben megengedett legkisebb telekméret háromszorosának megfelelő mértékéig vonhatók össze. 56.

§

(1) Két közterület között átmenő telek beépítése esetén az építési övezetben építhető szintterületet a telek két oldala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez igazodó épület legyen elhelyezhető. Ha az övezeti előírások ezt nem teszik lehetővé, a rendezett városkép érdekében egy, legfeljebb 12 m utcafronti szélességű épület akkor létesíthető, ha a tervezett beépítés paraméterei nem lépik túl a BVKSZ – a keretövezetre előírt – határértékeit. (2) Az övezeti előírások, illetve szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában az építési övezetekben az elő-, az oldal- és a hátsókertekre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani. (3) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 1. pontja szerint kell meghatározni. 57.

§

(1) Az L2/A-IV-1 és L2/A-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó kiegészítő előírások:

26 a) b) c) d)

Az építési övezet telkeinek beépítése a zártsorú építési helyen belül – a kialakult beépí-téshez illeszkedően – jellemzően hézagosan zártsorú. Az L2/A-IV-1 jelű építési övezetekben a kialakult építési vonalon – a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedve az oldalhatáron vagy ikresen, illetve zártsorúan csatlakozva – telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető. Az építési hely a kialakult építési vonalra állított merőlegesen mérve 25 m-ig terjed, ezt követően a hátsókertben csak melléképület, melléképítmény létesíthető és zöldfelület alakítható ki. Az építési övezetek telkein az egyes telkekre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

B = B2 +

T2 - T (B - B ) , ahol T2 - T1 1 2

T (m2) B (%) T 1 (m2) B 1 (%)

a telek teljes területe az adott telek mérete (m2) a beépítettség (számítással meghatározott) megengedett legnagyobb mértéke a számításba vett legkisebb beépíthető telek mérete (300 m2) a számításba vett legkisebb méretű telek (T 1 ) megengedett legnagyobb beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m2) az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területe B 2 (%) az építési övezetben kialakítható legkisebb telek (T 2 ) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (2) Az L2/A-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az építési övezetben létesíthető épületeket zártsorú beépítéssel kell elhelyezni. b) Az övezetben telkenként több főrendeltetésű épület létesíthető, de a kialakult építési vonalnak a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő (Építési hely I.) beépítése nélkül a telken más főépület nem létesíthető. c) Az építési hely a kialakult építési vonalra állított merőlegesen mérve legfeljebb 30 m-ig terjedhet, olyan módon. hogy a hátsókert nem lehet kevesebb az oda néző homlokzatmagasságánál (H), illetve 6 m-nél. A hátsókertben összefüggő zöldfelület létesítendő. d) Az épületek zárt sora akkor szakítható meg, ha a zártsorú beépítés a már meglévő épületek, beépített lakótelkek használatát korlátozná. Ebben az esetben az új épület távolsága az oldalhatártól nem lehet kevesebb da) nyílászárókkal kialakított homlokzat esetén az oda néző homlokzat-magasság érté-kénél, de legalább 4 m-nél, db) nyílászáró nélküli homlokzat esetén 4 m-nél. e) Új beépítés esetén a jogszabályokban a lakásokhoz előírt számú parkoló legalább 50 %-át épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni, önálló garázsépület – a már részben beépített telkek kivételével – nem létesíthető. (3) Az L2/A-IV-5, az L2/A-IV-6 és az L2/A-IV-7 jelű csoportházas építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az L2/A-IV-6 és az L2/A-IV-7 építési övezet telkein több rendeltetési egységet magába foglaló épületek létesíthetők, de 175 telekm2-ként legfeljebb egy lakás építhető. b) Az L2/A-IV-5 jelű építési övezetben telkenként egy lakásos lakóépület létesíthető zártsorú beépítéssel. A csatlakozó épületek egy építészeti együttest képezzenek. c) Szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában a csoportosan létesülő épületek beépítési módjára, az épületek elhelyezésére, kiszolgálására és a gépjárművek elhelyezésének módjára, valamint a beépítés városképi követelményeire a beépítési előírás keretében a főépítész javaslatot tehet. d) Az övezetekben a melléképületek közül kizárólag gépkocsi tároló létesíthető, amelyet – ha nem a lakóépülettel egy tömegben épül – valamennyi lakás számára egységesen, a főrendeltetésű épülettel egy építészeti együttesként kell megoldani. e) Az egységes építészeti arculattal megépült épületek, épületegyüttesek a rendezett városképi megjelenését a további építési tevékenységek esetén is meg kell tartani. 45. Intenzív kertvárosias lakóterület – L4 jelű építési övezetek 58.

§

(1) Az L4 keretövezet területe az intenzív beépítésű kertvárosias, 7,5 méteres építménymagas-ságot meg nem haladó, legfeljebb 2 lakószintet és tetőtérbeépítést magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az egyes építési övezetekben alapintézményi övezeti jellemzők alkalmazhatók SZT kijelölése alapján vagy a jelen bekezdésben meghatározottak szerinti alapintézmény létesítése esetén, ha az érintett telken a lakosság ellátását biztosító

27 a) b) c) d) e)

oktatási épület, művelődési és kulturális célú épület, egészségügyi épület, igazgatási épület vagy a keretövezetben meghatározott maximális bruttó szintterületű kiskereskedelmi, szolgál-tató, illetve vendéglátó épület létesül. (3) A keretövezet területen új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül: a) a terepszint alatt és/vagy b) felszíni parkolóban vagy c) járműtárolóban kell megoldani. Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázs nem létesíthető. 59.

§

(1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a melléképületek közül a) járműtároló, b) háztartással kapcsolatos tárolóépület, c) barkácsműhely, d) műterem építményei helyezhetők el, melytől használati mód változás esetén sem lehet eltérni. (2) Kialakultan vegyes beépítési módú területen („K”) – szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában – a beépítés feltételei az alábbiak: a) új beépítés esetén az illeszkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, b) szabadon állóan csak 14 m-nél szélesebb telek építhető be, c) ennél kisebb telekszélesség esetén új épület az oldalhatáron helyezhető el és az építési helyet – a beépítési előírás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a be nem épített oldalon a jogszabályok szerinti telepítési távolság biztosítható legyen. Mindkét oldalhatárnál biztosítható telepítési távolság esetén az épület tájolása szempontjából kedvezőbb oldal válaszható; d) meglévő épületet bővíteni a kialakult beépítési módhoz tartozó építési helyen belül lehet. (3) Kialakult beépítés esetén az egyes telkeken a melléképület az övezeti előírások keretei között legfeljebb 3,0 m építménymagassággal és legfeljebb 6,0 m tetőgerinc- illetve határfal-magassággal létesíthető. Ha a meglévő főrendeltetésű épület a megengedett beépítettséget már elérte vagy 2 meghaladta, legfeljebb a meglévő lakásokkal megegyező számú és garázsonként legfeljebb 20 m beépített alapterületű járműtároló – ideiglenes jelleggel, a meglévő épület(ek) elbontását követően az új épület létesítéséig – még megépíthető, ha a tervezett beépítés a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és megengedett fejlesztését nem korlátozza. (4) A kialakultan beépített telektömbökben – ahol legalább a telkek 2/3-ad részén már épület áll – a kialakult telkek legfeljebb az építési övezetben megengedett legkisebb telekméret kétszeresének megfelelő mértékéig vonhatók össze. (5) Két közterület között átmenő – az építési övezetben megengedett legkisebb telekterület kétszeresét el nem érő nagyságú – telek beépítése esetén az építhető szintterületet a telek két oldala között úgy lehet megosztani, hogy mindkét határoló közterület felé a kialakult beépítéshez igazodó épület elhelyezhető legyen. Ez esetben akkor is építhető két főrendel-tetésű épület, ha az övezeti előírások azt nem tennék lehetővé, de a telek megosztása továbbra sem lehetséges. (6) Az építési övezeti előírások eltérő, illetve szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában az elő-, oldal és hátsókertekre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani. (7) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 2. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 60. a) b) c) d)

e)

§

(1) Az L4-IV-1 jelű, ikres beépítési módú építési övezetre vonatkozó előírások: Az építési övezetben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb kétlakásos épület létesíthető. Az övezetben telkenként egy főépület létesíthető a kialakult építési vonalon. Az új épületnek az építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 18 m lehet. (2) Az L4-IV-2 és L4-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az építési övezetekben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb kétlakásos épület létesíthető. Az építési övezetekben – az e) pontban foglaltak kivételével – a kialakult építési vonalon telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető, a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő szabadonálló, oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítési móddal. Az épület építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 18 m lehet. Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult oldalkert-méret miatt nem biztosítható a gépkocsi behajtás lehetősége, az 5. számú ábra szerint a telekszomszédok megállapodhatnak

28

f)

g)

h)

az oldalkertek közös használatában vagy az oldalkert kiszélesítése érdekében telekalakítást kezdeményezhetnek. Szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában új épület létesítése esetén az oldalkert méretét – a jogszabályok keretei között – úgy kell meghatározni, hogy az oldalkert felőli homlokzaton huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiség létesítése, és ennek megfelelő nyílászárók elhelyezése legyen lehetséges. Az Erdősor, Vetés, Vadgesztenye és Pálya utca mentén kialakult, un. „fekvőtelkek” csatlakozásánál az övezeti jellemzők keretei között az utcavonalon, legfeljebb 12,0 m, hosszban (Építési hely 2.) a lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó épületek is létesíthetők a főépülethez illeszkedő kialakítással. A saroktelkek mindkét utcavonalon álló beépítése esetén az egyes telkek legnagyobb beépítettsége – a 2. melléklet 2. pont szerinti táblázatban meghatározottaktól eltérően – a telkek területétől függetlenül legfeljebb 35 % lehet. A lakóépülettel nem beépíthető utcavonalon – beépítés hiányában – tömör kerítés létesíthető. Az építési övezetek telkein az egyes telkekre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

B = B2 +

T2 - T (B - B ) , ahol T2 - T1 1 2

T (m2) B (%) T 1 (m2) B 1 (%)

 a telek teljes területe az adott telek mérete (m2)  a beépítettség (számítással meghatározott) megengedett legnagyobb mértéke  a számításba vett legkisebb beépíthető telek mérete (300 m2)  a számításba vett legkisebb méretű telek (T1) megengedett legnagyobb beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m2)  az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területe B 2 (%)  az építési övezetben kialakítható legkisebb telek (T2) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (3) Az L4-IV-5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: i) Az építési övezetben a kialakult beépítéshez illeszkedő, legfeljebb négylakásos épület építhető j) Az építési övezetben telkenként egy főrendeltetésű épület létesíthető a kialakult építési vonalon, a szomszédos telkek beépítéséhez illeszkedő, szabadon álló, oldalhatáron álló, ikresen csatlakozó vagy zártsorú beépítési móddal, amelynek az építési vonalra állított merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m lehet. k) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult oldalkert-méret miatt nem biztosítható a gépkocsi behajtás lehetősége, az 5. ábra szerint a telekszomszédok megállapodhatnak az oldalkertek közös használatában vagy az oldalkert kiszélesítése érdekében telekalakítást kezdeményezhetnek. l) Szabályozási terv kiegészítő rendelkezésének hiányában új épület létesítése esetén az oldalkert méretét – a jogszabályok keretei között – úgy kell meghatározni, hogy az oldalkert felőli homlokzaton huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló helyiség létesítése, és ennek megfelelő nyílászárók elhelyezése legyen lehetséges. m) Az L4-IV-5 építési övezet telkein az egyes telkekre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítettséget az alábbiak szerint kell meghatározni:

B = B2 +

T2 - T (B - B ) , ahol T2 - T1 1 2

T (m2) B (%) T 1 (m2) B 1 (%)

   

a telek teljes területe az adott telek mérete (m2) a beépítettség (számítással meghatározott) megengedett legnagyobb mértéke a számításba vett legkisebb beépíthető telek mérete (300 m2) a számításba vett legkisebb méretű telek (T1) megengedett legnagyobb beépíthetősége (az építési övezet táblázatában a magasabb érték) T 2 (m2)  az építési övezetben kialakítható legkisebb telek területe B 2 (%)  az építési övezetben kialakítható legkisebb telek (T2) beépíthetősége (az építési övezet táblázatában az alacsonyabb érték) (4) Az L4-IV-4 és az L4-IV-6 jelű többlakásos, illetve csoportházas építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet telkein szabadon álló beépítéssel több-, de legfeljebb hatlakásos épületek létesíthetők. b) A telekadottságok függvényében egy telken több főépület is létesíthető, de 175 telek-m2-ként legfeljebb egy lakás építhető. c) Az építési övezet beépítetlen telkén több főrendeltetésű épület beépítési módjára, az épületek elhelyezésére, kiszolgálására és a gépjárművek elhelyezésének módjára, valamint a beépítés városképi követelményeire a beépítési előírás keretében a főépítész javaslatot tehet. Már

29 beépített telek esetén új épület létesítése, illetve meglévő épület átalakítása vagy bővítése az illeszkedési követelmények figyelembe vételével lehetséges. d) Az építési övezetben a melléképületek közül kizárólag gépkocsitároló létesíthető, amelyet – ha nem a lakóépülettel egy tömegben létesül – valamennyi lakás számára egységesen, a főrendeltetésű épülettel egy építészeti együttesként kell megoldani. e) Az egységes építészeti arculattal megépült épületek, épületegyüttesek esetén olyan építési tevékenység végezhető, amely továbbra is biztosítja a rendezett városképi megjelenést. (5) Az L4-IV-7 és az L4-IV-8 jelű szabadon álló és ikres beépítésű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek telkein több, de legfeljebb hat önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek létesíthetők szabadon álló vagy ikres beépítéssel az övezeti előírások keretei között. 2 b) Egy telken egy főrendeltetésű épület létesíthető és 175 telek-m -ként legfeljebb egy lakás építhető. c) Az övezetekben gépkocsitároló a lakóépülettel egy tömegben létesíthető. d) Az egységes építészeti arculattal megépült épületek, épületegyüttesek esetén csak olyan építési tevékenység végezhető, amely továbbra is biztosítja a rendezett városképi megjelenést. 46. Telepszerű lakóterület – L7 jelű övezetek 61.

§

(1) Az L7 keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. (2) Szabályozási terv vagy az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások eltérő rendelkezése hiányában az építési övezetek területén az 52. § (1) bekezdésben foglaltak közül a 3000 m2 bruttó szintterületet meghaladó kiskereskedelmi rendeltetésű épület, épület-együttes nem helyezhető el. (3) Az intézményi felhasználású építési övezetekben a keretövezetben megengedett rendeltetésű épületek közül lakóépület nem létesíthető. (4) Az övezet meglévő telkein melléképület – a terepszint alatti teremgarázs, a részben földbe süllyesztett un. dombgarázs, valamint telkes beépítés esetén a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kivételével – nem helyezhető el még abban az esetben sem, ha az övezetre előírt beépítettség mértéke ezt lehetővé tenné. (5) A járművek elhelyezését és tárolását: a) a keretövezetben elhelyezhető épületekben, b) terepszint alatti járműtárolóban, c) részben földbe süllyesztett, kertépítészeti módon és eszközökkel kialakított dombgarázsban, illetve teremgarázsban, d) felszíni parkolóban lehet megoldani. A járműtárolás célját szolgáló önálló építmény – a terepszint alatti építmények kivételével – csak többszintes parkolóházként létesíthető. (6) Épülethez tartozó úszótelek beépítetlen része közterületi jelleggel tartandó fenn, nem keríthető el, a közhasználat elől nem zárható el. Az épületek alatti árkádokat közhasználatát fenn kell tartani, lezárni még időszakosan sem lehet. (7) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 3. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. A KORÁBBI JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KIALAKÍTOTT TÖMBTELKES-ÚSZÓTELKES, JELLEMZŐEN HÁZGYÁRI LAKÓTELEPI BEÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 62.

§

(1) Az L7-IV-1, L7-IV-2 és az L7-IV-3 jelű építési övezetekben a meglévő lakások statikai szakvélemény alapján összevonhatók, amennyiben az összenyitás az épület szerkezetét kedvezőtlenül nem befolyásolja. (2) Szabályozási tervekben az egyes építési övezetekben kiegészítő betűjelek alkalmazhatók az alábbi szabályozási értelmezéssel: M meglévő magastetős épület, ahol a tetőtér lakásbővítésként vagy a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén építhető be; L meglévő lapostetős épület, amelyen magastető, illetve tetőfelépítmény – a gépészeti szempontból szükséges építményeket kivéve – nem létesíthető; LM meglévő lapostetős épület, melyen – beépítés nélkül vagy lakásbővítésként, illetve a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén új lakások kialakításával beépítve – a városképileg összetartozó épületekkel azonos jellegű magastető létesíthető; LK az építési övezetben saját használatú lakókert alakítható ki az önkormányzattal, mint területtulajdonossal való megállapodás szerint, az alábbi feltételekkel:

30 a) b) c) d)

A lakókert legfeljebb 1,6 m magas, áttört kerítéssel ideiglenes jelleggel (legfeljebb három évre) lezárható, ha a kerítés lakóépület felőli oldalán sövény telepítésére kerül sor. A lakókertben épületet nem, de kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, víz- és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, illetve egyéb pihenés és játék céljára szolgáló építmény) létesíthető. A saját használatú lakókert gépjármű-tárolásra nem használható. A saját használatú lakókert fenntartásáról az érintett lakóház bérlői vagy tulajdonosi közössége köteles gondoskodni. SAJÁT TELKES TELEPSZERŰ, LAKÓPARKOS, EGYEDI TELKES VAGY CSOPORTHÁZAS BEÉPÍTÉS ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 63.

§

(1) Az Izzó lakótelep telkes beépítésű részének L7-IV-4 jelű építési övezetében a jelenlegi beépítés mellett az épületek saját telke nem keríthető le, de sajáthasználatú lakókert kialakítható az Önkormányzattal való megállapodás szerint az alábbi feltételekkel: a) A lakókert legfeljebb 1,6 m magas, áttört kerítéssel lezárható. b) A lakókertben épületet nem, de kerti építmény (lugas, homokozó, hinta, víz- és fürdőmedence, épített tűzrakóhely, illetve egyéb pihenés és játék céljára szolgáló építmény) létesíthető. c) A saját használatú lakókert gépjármű-tárolásra nem használható. (2) Az L7-IV-5 jelű építési övezet előírásai: a) Az övezet jellemzően a Szent László tér környezetében lévő telkes többszintes lakó-épületek építési övezete. b) Az építési övezetben – beépítés nélkül vagy lakásbővítésként beépítve – a városképileg együtt megjelenő lapostetős épületeken egységes kialakítású (azonos hajlásszögű és héjalású), szimmetrikus magastető létesíthető. (3) Az L7-IV-6 és az L7-IV-7 jelű építési övezetek előírásai: a) Az építési övezetek a lakótelepi terület jellemzően egy-két, illetve több lakóépülettel szabadon állóan beépített, saját telkes, lakóparkos területeinek építési övezetei (pl. Homoktövis lakókert, Nagyváradi Liget lakópark, Juhar-liget lakópark, megyeri HM ltp., Erdősor utcai lakópark). b) Több lakó-rendeltetésű épülettel beépített telek esetén ba) a beépítés módját, az épületek gépjárművel való megközelítését és az álló gépjárművek elhelyezését, valamint bb) az egyes épületek magasságát a környezeti adottságokhoz illeszkedően, egységes építészeti koncepció alapján kell meghatározni, de az építés ütemezetten is történhet. c) Az övezetekben új lakást eredményező beépített magastetőt létesíteni, illetve meglévő magastetőt utólag beépíteni abban az esetben lehet, ha az övezeti jellemzők ezt lehetővé teszik, és a többlet parkolási igény kielégítése a telken belül biztosítható. (4) Az L7-IV-8 jelű építési övezet (a Szilas-patak sor melletti lakópark) előírásai: a) A lakópark építészeti együttesként kialakított épületein a meglévő építészeti egység új építéssel – pl. emeletráépítéssel, terasz beépítésével – nem bontható meg. b) Az övezetben többlet lakás nem létesíthető, de a meglévő lakások összevonhatók. (5) Az L7-IV-9 jelű építési övezet (az un. „Városi házak”) előírásai: a) Az építési övezet építészeti együttesként kialakított épületein a meglévő építészeti egység új építéssel nem bontható meg. A meglévő magastetők beépítése egységes tervek alapján, és csak akkor lehetséges, ha az esetleg szükséges többlet parkolóhelyek a b) pontban foglaltak szerint biztosíthatók. b) Az építési övezet be nem épített területén az egyes lakóépületek saját kertje alakítható ki, és parkolói helyezhetők el. A gépjárműtárolás felszíni parkolóban, illetve – ha az a meglévő értékes fák megtartása mellett lehetséges – mélygarázsban is biztosítható. (6) Az L7-IV-10 és L7-IV-11 jelű (a lakótelepbe ékelődő korábbi, telkes zártsorú beépítésű) építési övezetek előírásai: a) Az építési övezetekben gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kialakítása esetén a terepszint alatt 100 %-os beépítettség is megengedett. b) Az építési övezet telkei újonnan a környezethez és a meglévő épületekhez illeszkedően (épületcsatlakozás, épületmagasság, stb.) építhetők be. (7) Az L7-IV-12 és L-IV-13 jelű – a lakótelepi keretövezetű csoportházas beépítések (Bagaria utcai ltp., Katód utca, Káposztásmegyeri ltp., Járműtelep u.) – építési övezetek előírásai: a) Az építési övezet építészeti együttesként kialakított épületein a meglévő építészeti egység új építéssel nem bontható meg. b) Az építési övezetben melléképület nem létesíthető.

31 LAKÓTELEPI INTÉZMÉNYI FELHASZNÁLÁSÚ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK 64.

§

(1) A telepszerű lakóterületen kijelölt intézményi felhasználású építési övezetekben – az övezeti előírások eltérő rendelkezésnek hiányában – új vagy részlegesen lakó rendeltetésű épület nem létesíthető. (2) Az L7-IV-I/1 és L7-IV-I/2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Jellemzően az úszótelkes beépítésű lakótelepi terület intézményi felhasználású építési övezete, ahol a lakosság ellátását szolgáló, jellemzően kiskereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltatási funkciójú létesítmények helyezhető el. b) Az építési telek méretét úgy kell meghatározni, hogy az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó általános előírások biztosíthatók legyenek. Az övezetben új úszótelek csak kivételesen létesíthető, ha a meglévő adottságok a c) pont szerinti feltételek teljesülését nem teszik lehetővé. c) Új beépítés esetén – ha a már meglévő beépítés vagy a kijelölt övezet mérete lehetővé teszi – a kialakítandó új telken belül kell biztosítani a létesítmény jogszabályok szerint szükséges parkoló-igény kielégítését is. d) Amennyiben a parkolás a meglévő adottságok miatt már nem oldható meg telken belül, az építés feltétele, hogy a jogszabályok szerint szükséges többlet-parkoló a létesítmény 300 m-es körzetében a jogszabályok keretei között közterületen biztosítható legyen. e) Az építési övezet telkeit közhasználat számára megnyitottan kell fenntartani. (3) Az L7-IV-I/3 és az L7-IV-I/4 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek a telkes, jellemzően oktatási intézmények építési övezetei. b) Az övezetek telkein új épület létesítése vagy a meglévő épület bővítése, illetve külső megjelenését megváltoztató építési tevékenység a városképi illeszkedés követelményei figyelembe vételével lehetséges. (4) Az L7-IV-I/5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezet a telkes, vegyes funkciójú intézmények elhelyezésére szolgáló építési övezet. b) Az övezetek telkein új épületet létesíteni vagy a meglévő épületet bővíteni, illetve külső megjelenését megváltoztatni a kialakult városképhez illeszkedően (épületcsatlakozás, épületmagasság, stb.) lehet. (5) Az L7-IV-I/6 jelű építési övezetre (a telkes, zártsorú jelleggel beépített Viola utcai intézményekre) vonatkozó előírások: a) A Viola utca mentén új épület előkert nélkül létesíthető. Új épület vagy meglévő épület Viola utcai homlokzatának átépítése és tömegalakítása a meglévő beépítéshez illeszkedő (párkánymagasság, tetőidom, stb.) legyen. b) Az építési övezet még be nem épített telkén lakóépület létesítése esetén legalább a földszinten közforgalmú intézményt, vagy egyéb – a keretövezetben megengedett funkciójú – önálló rendeltetési egységet kell elhelyezni. A LAKÓTELEPEN BELÜLI MEGLÉVŐ JÁRMŰTÁROLÓK ÖVEZETE 65.

§

Az Izzó lakótelep melletti meglévő járműtárolók L7-IV-G jelű építési övezetének előírásai: a) Az építési övezet területén a meglévő sorgarázsokat egységes megjelenéssel (homlokzatszínezéssel, garázskapukkal) kell fenntartani, karbantartani. b) Az építési övezet beépített telkeit elkeríteni nem lehet. c) Az építési övezet területén új sorgarázs csak dombgarázsként létesíthető. d) Az övezet nem beépített burkolatlan részét fásított zöldfelületként kell fenntartani és fenntartani. Vegyes területek 47. Általános előírások 66.

§

(1) A vegyes területek elsősorban intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak, ame-lyek terhelési határértékei nem haladják meg az intézményi területekre vonatkozó –, jogszabályban rögzített, előírt – határértéket. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek, a vegyes területeken: a) közintézmények épületei, b) igazgatási épületek, c) irodaépületek, d) szálláshely-szolgáltató épületek,

32 e) f) g) h) i) j)

szolgáltatás épületei, vendéglátás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek, k) lakóépületek, l) parkolóházak m) valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú melléképületek helyezhetők el. (3) A vegyes területeken önálló a) nagykereskedelmi, valamint önálló ipari, raktározási, épület b) ipari, nagykereskedelmi funkciójú, önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb ren-deltetésű épület, c) nem a fő rendeltetést vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (4) Üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben csak abban az esetben létesíthető, ha az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások ezt lehetővé teszik. (5) A vegyes területeken a melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, valamint e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, illetve zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) Új, többszintes épület létesítése esetén a főrendeltetéshez tartozó – a jogszabályok szerint számított mennyiségű – személygépkocsi-parkoló legalább 75 %-át a főrendeltetésű épületen belül – lehetőleg terepszint alatt – kell elhelyezni. A szükséges számú további parkolók elhelyezésének lehetőségéről – az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között – a földszinten (épületen belül és/vagy felszíni parkolóban) kell gondoskodni. (7) Új többfunkciós, többszintes épület létesítése esetén a földszinti önálló rendeltetési egységekhez (kiskereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató létesítményekhez, illetve közforgalmú iro-dákhoz) tartozó – a jogszabályok szerint számított mennyiségű – személygépkocsi-parkolót – az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között – az épület földszintjén, lehetőség szerint a (6) bekezdés szerint létesített parkolóktól elkülöníthetően kell elhelyezni. 48. Városközponti területek – VK jelű keretövezetek 67.

§

(1) Az építési övezetek területén a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el, ha szabályozási terv vagy az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek. (2) Az építési övezetekben melléképületek – a terepszint alatti önálló járműtárolók kivételével – nem létesíthetők. (3) Az építési övezetekben töltőállomás – az önálló parkolóházban kialakított vagy közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely, valamint a SZT kijelölése alapján más rendel-tetésű épületben létesíthető üzemanyag-töltőhely kivételével – nem létesíthető. (4) Az építési övezetek közül – SZT eltérő rendelkezésének hiányában – 2000 m2-nél nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, épület-együttes csak a VK-IV-1 jelű építési övezetben megengedett, amennyiben a környezet közlekedési és tömegközlekedési kapacitásának megfelelősége igazolható. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 4. pontja szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 68. a) b)

§

(1) A VK-IV-1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: Az övezet városképi hangsúlynak is helyet adó vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is megengedett, de önálló lakóépület nem létesíthető. Az épületek földszintjén, az épület közterülettel határos, illetve telken belüli közhasználat céljára átadott területtel határos részén kizárólag intézményi funkció helyezhető el, lakás céljára helyiséget kialakítani (vagy ilyen céljára átalakítani) nem szabad. Legalább az ide nyíló homlokzat 50 %-át portálszerűen megnyitott homlokzattal, illetve kirakatként kell kialakítani.

33 c) d) a) b) c)

Az építési övezetben SZT hiányában a meglévő épületeken csak az épület meglévő szintterületét nem növelő építési tevékenység végezhető. Az építési övezetben magasépület tervpályázattal megalapozott SZT alapján létesíthető. (2) A VK-IV-2 és VK-IV-3 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az övezetek a vegyes funkciójú intézmények építési övezetei, ahol lakóépület is létesíthető. Az épületek pinceszintjén gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó, és az épület üzemeltetésével összefüggő tárolóhelyiségek helyezhetők el. Az Árpád út mentén – a főrendeltetéshez tartozó bejáratok és előterek kivételével – a teljes földszinti utcafronton közhasználatú funkciójú önálló rendeltetési egységeket kell elhelyezni. 49. Intézményterület – I-IV jelű építési övezetek 69.

§

(1) Az I keretövezet területe több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a vegyes területeken létesíthető építményeken kívül a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára telkenként legfeljebb két lakás is elhelyezhető. (3) Az építési övezetek közül 2000 m2-nél nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület csak az I-IV-8 jelű építési övezetben létesíthető, amennyiben a környezet közlekedési és tömegközlekedési kapacitása ehhez megfelelő. (4) Az övezetekben üzemanyag-töltőállomás – az önálló parkolóházban kialakított vagy közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely kivételével – szabályozási tervben kijelölt helyen és meghatározott feltételekkel létesíthető. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 5. pont szerinti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 70. a) b) c) d)

a)

b) c) d) e)

§

(1) Az I-IV-1 és az I-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az övezetek jellemzően a Fóti út, Megyeri út menti átalakuló intézményi terület építési övezetei, ahol új lakás vagy lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető. Az építési övezetekben új épület létesítése esetén a Fóti út és a Megyeri út mellett legalább 5 m-es előkertet kell biztosítani és a földszinten lakás nem létesíthető. Az építési övezet telkein meglévő épület közterületre néző földszintjén lakás célú funkcióváltás nem lehetséges. Az I-IV-1 jelű építési övezetben az egyes telkeken az építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. Az I-IV-2 jelű építési övezetben da) az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni; db) az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében a legnagyobb építménymagasság 7,50 m lehet; dc) az oldalhatáron álló homlokzatmagasság – kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeteket – sehol nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (2) Az I-IV-3 és az I-IV-4 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az övezetek jellemzően a Megyeri út Fóti úttól délre lévő szakasza és a Baross utca menti meglévő és átalakuló intézményi terület építési övezetei, ahol új lakás vagy lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető, egyéb a keretövezetben meghatározott épület létesítése esetén a meglévő lakóépületek rendeltetésszerű használatát változatlanul biztosítani kell. Az építési övezetekben új beépítés esetén a Megyeri út és a Baross utca mentén a földszinten lakás nem létesíthető. Az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. Az I-IV-3 jelű építési övezetben a kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó területű telkek esetében a legnagyobb építménymagasság 12,5 m lehet, ha ez a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság – kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket – sehol nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.

34 (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (3) Az I-IV-5 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet jellemzően a Váci út melletti átalakuló intézményi terület építési övezete. b) Új lakás vagy lakóépület csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető, egyéb – a keretövezetben meghatározott – épület létesítése esetén a meglévő lakóépületek lakhatási feltételei nem romolhatnak. c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 10,50 m lehet. d) Az egyes telkeken a zártsorú építési helyen belül az épületeket a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével kell elhelyezni. e) Az oldalhatáron álló homlokzatmagasság – kivéve a telekhatáron csatlakozó szomszédos épületeket – sehol nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. (A számítás során a legfeljebb 6 m gerincmagasságú tetőt lezáró háromszögletű oromfalakat figyelmen kívül kell hagyni.) (4) Az I-IV-6 és I-IV-7 övezetek jellemzően a lakosság közvetlen ellátását szolgáló oktatási, nevelési, egészségügyi, kiskereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató intézmények területeinek építési övezetei, ahol lakásépítés nem megengedett, kivéve a szolgálati lakásokat. (5) Az I-IV-8 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a vegyes, jellemzően kiskereskedelmi funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is megengedett. b) Az övezetben új épület szabályozási tervben meghatározott módon és feltétekkel létesíthető. (6) Az I-IV-9 és I-IV-10 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: a) Az övezetek jellemzően a Tél utca környéke és Káposztásmegyer központja intézményi területeinek építési övezetei. b) Az övezetekben új lakóépület a hatályos jogszabályoknak megfelelő környezeti feltételek biztosítása esetén létesíthető. (7) Az I-IV-F jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet közlekedésfejlesztéssel is érintett átépítendő, funkcióváltó terület az Árpád út – Szilágyi út kereszteződésénél. b) SZT hiányában az övezetben új telket alakítani, új épületet elhelyezni, meglévő épület beépített alapterületét bővíteni nem lehet. (8) Az I-IV-T jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az építési övezet önálló üzemanyagtöltő állomások és/vagy autós szolgáltatások létesítésére kijelölt terület. b) Az építési övezetben új épület szabályozási tervben meghatározott módon és feltételekkel létesíthető. 50. Jelentős zöldfelületű intézményterületek – IZ-IV jelű építési övezetek 71.

§

(1) Az IZ keretövezet területe a városszerkezetben való elhelyezkedése vagy rendeltetése miatt jelentős zöldfelületet igénylő központi vegyes funkció elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetek területén a) – a közterületi parkolóhoz kapcsolódó elektromos töltőhely kivételével – üzemanyagtöltőállomás nem helyezhető el és b) legfeljebb 1000 m2-nél nem nagyobb kiskereskedelmi célú bruttó szintterületű épület létesíthető. (3) A létesítmények működéséhez szükséges számú parkolót terepszinten fásított parkolóban, terepszint alatt vagy épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni. (4) Sport célú hasznosítás esetén az övezeti előírásokban rögzített zöldfelületi arányba a nem vízzáró burkolatú sportpályák területe is beszámítható. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 6. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 72.

§

(1) Az IZ-IV-1 jelű építési övezet a vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés nem megengedett. (2) Az IZ-IV-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a közösségi ellátást szolgáló, jellemzően sport- és szabadidős célú vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés nem megengedett. b) Az övezet területe SZT szerint a BVKSZ alapján intézményi építési övezetre és közkert övezetre tagolható.

35 c) a) b)

Az övezetben nem helyezhető el 500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület vagy az épület részét képező rendeltetési egység. (3) Az IZ-IV-3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások: Az övezet a vegyes funkciójú intézmények építési övezete, ahol a lakásépítés is megen-gedett. Az övezetek területén megengedett legnagyobb építménymagasságot a környezetre figyelemmel kell meghatározni. Gazdasági területek 51. Iparterületek – IP-IV jelű építési övezet 73.

§

(1) Az Újpesti Erőmű területének építési övezete, amely fűtő- és energiatermelő és az ezeket kiszolgáló egyéb létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezet területén új környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles építés feltételeit SZT-ben kell meghatározni. (3) Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 7. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (4) Az építési övezet területén a speciális technológiai építmények – pl. kéménytestek – építmény-magassága egyedileg határozható meg a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. 52. Munkahelyi területek – M-IV jelű építési övezetek 74.

§

(1) Az építési övezetek területén a (2) bekezdésben részletezett, a keretövezetben meghatározott építmények helyezhetők el, kivéve ha az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások másképp rendelkeznek. (2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek: a) védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, amelyek káros környezeti hatásai a telekhatárokon belül a hatályos határérték alatt maradnak, b) a kereskedelem építményei, c) ellátó, szolgáltató építmények, d) a kutatás, fejlesztés építményei, e) önálló intézményi épület, f) önálló irodai épület, g) bemutatóterem, h) informatikai épület, i) szolgáltató épület, j) szociális épület, k) szolgálati lakás, valamint l) parkolóház, parkoló-lemez és szint alatti parkoló garázs. (3) Az építési övezetben – sem önállóan, sem a (2) bekezdésben felsorolt épületekhez csatlakozva – nem helyezhető el önálló lakóépület, és meglévő épület lakás célú funkcióváltása sem megengedett. (4) Az építési övezetekben üzemanyag-töltőállomás, autómosó – elektromos töltőhely kivételével – SZT-ben meghatározott módon és feltétekkel létesíthető. (5) A létesítmények működéséhez szükséges számú parkolót – beleértve a saját tulajdonú tehergépjárművek elhelyezését szolgáló parkolót is – telken belüli terepszinten fásított parkolóban, terepszint alatt vagy épületen belül (a pinceszinten vagy az épület földszintjén) kell elhelyezni (6) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 8. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 75.

§

(1) Az építési övezetekben az új épület – a KL-KT-IV és KT-IV jelű övezetek felé néző – utcai homlokzatának átlagos magassága nem lehet kevesebb 6,0 m-nél. (2) Munkahelyi építési övezetben az egyes önálló épületeket úgy kell elhelyezni, illetve az összetett rendeltetésű épületeket úgy kell kialakítani, hogy a) a városias funkciójú és építészeti karakterű épületek, illetve épületszárnyak kerüljenek a telek közterülettel határos – több közterületi kapcsolat esetén a magasabb forgalmi osztályba sorolt közterület felőli – oldalra, és a gazdasági funkciójú épületek (épületszárnyak) az előbbiek által – részben vagy egészében – takart telekrészre,

36 b) c) d)

a) b) a) b)

a közhasználatú funkciókat tartalmazó épületek vagy épületszárnyak elsősorban a határoló közterületekről közvetlenül megközelíthető, a gazdasági funkciójú épületek (épületszárnyak) kiszolgáló forgalmától független vagy attól elválasztott területen helyezendők el, a telken belüli közlekedő felületeket úgy kell kialakítani, hogy a gyalogos- és a személygépkocsi-, valamint a teherforgalom, a szállítás és a rakodás felületei, továbbá a személygépkocsi- és a tehergépjármű-parkolók egymástól elkülönítve valósuljanak meg, jellemzően vegyes beépítésű területen a beépítést úgy kell megvalósítani, és ezzel összefüggésben a telken belüli gazdasági forgalmat, a szállítás és a rakodás felületeit úgy kell kialakítani, hogy az az esetleg szomszédos, illetve környező lakó- vagy intézményi főfunkciójú épületek rendeltetésszerű használatát a lehető legkisebb mértékben korlátozza. (3) Az M-IV-1 és M-IV-2 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az övezetek a vegyes és lakóövezetekbe ékelődő munkahelyi területek építési övezetei. Az építési övezetek területén megengedett legnagyobb építménymagasságot a környezetre figyelemmel, az illeszkedési szabályok szerint kell meghatározni. (4) Az M-IV-3, M-IV-4 és M-IV-5 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások: Az övezetek a szabadon állóan beépített vagy beépíthető munkahelyi területek építési övezetei. Az övezetek területén megengedett legnagyobb építménymagasságot a környezetre figyelemmel, az illeszkedési szabályok szerint kell meghatározni. 53. Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek – MZ-IV jelű építési övezetek 76.

§

(1) Az MZ jelű keretövezet területe elsősorban a jelentős zöldfelülettel rendelkező, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 9. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. Különleges területek 54. Honvédségi területek – K-HT jelű építési övezetek 77.

§

(1) A K-HT jelű keretövezet területe honvédelmi létesítmény, az ahhoz tartozó szálláshelyszolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 11. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 55. Jelentős egészségügyi létesítmények területei – K-EÜ jelű építési övezetek 78.

§

(1) Az építési övezetek területe egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok elhelyezé-sére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek is létesíthetők. (2) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 12. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (3) A K-EÜ-IV-1 jelű építési övezetben (a Károlyi Sándor Kórház területén) a XX. század elején létesült épületek felújítása, esetleges átalakítása során az eredeti építészeti karakter, a homlokzati architektúra megőrzendő. (4) K-EÜ-IV-2 jelű építési övezetre (a korábbi Árpád Kórházra) vonatkozó előírások: övezetben (a korábbi Árpád Kórház területén) az Árpád út melletti főépület felújítása, átalakítása során az eredeti építészeti karakter, a homlokzati architektúra megőrzendő. 56. Városi jelentőségű kiemelt sportterületek – K-SP-IV jelű építési övezetek 79.

§

(1) Az építési övezetek területei sportlétesítmények és az ezeket kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az építési övezetben – az adott helyszín, illetve annak környezeti adottságai ismeretében – új építmény létesítése, valamint meglévő építmény bővítése az építési övezetre előírt paraméterek betartása mellett az illeszkedési követelmények teljesítése esetén is lehetséges. (3) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 13. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

37 Különleges városüzemeltetési területek 57. Temetők területei – KV-TE-IV jelű építési övezet 80.

§

(1) Az építési övezet a Megyeri úti temető és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetben a) állandó emberi tartózkodásra alkalmas önálló rendeltetési egység vagy helyiség – a temető működtetésével, őrzésével, illetve fenntartásával összefüggő tevékenységet szolgáló épület helyiségét kivéve – és b) termelő vagy üzemi tevékenységre szolgáló épület nem helyezhető el. (3) A koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta) felépítményének alapterülete legfeljebb 15 m2, magassága legfeljebb 3 méter lehet. Az egyes sírboltépítmények (kripták) között legalább 2 méter távolságot szabadon kell hagyni. (4) Urnafal legfeljebb 2,5 méter magassággal létesíthető. (5) A működő temetőt a telekhatárok mentén látványzáró kerítéssel vagy háromszintes növény-sávval kell lehatárolni. A fásított védősávban közösségi kegyeleti hely, kegyeleti létesítmény helyezhető el. (6) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 14. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 58. Tömegközlekedési bázisterületek – KV-TB-IV jelű építési övezetek 81.

§

(1) Az építési övezetek területe – a vasúti járműtelepek kivételével – kizárólag a tömegközlekedés járműtelepei, karbantartótelepei elhelyezésére szolgál,. (2) Az építési övezetben – az adott helyszín, illetve annak környezeti adottságai ismeretében – új építmény létesítése, valamint meglévő építmény bővítése az építési övezetre előírt paraméterek betartása mellett az illeszkedési követelmények teljesítése esetén is lehetséges. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 15. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (4) A KV-TB-IV-1 jelű építési övezet (a Pozsonyi út melletti BKV villamos-remíz) területén a meglévő korabeli épületeken építési munka a meglévő építészeti stílus és az építészeti motívumok megtartásával, lehetőség szerinti visszaállításával végezhető. 59. Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek – KV-IK-IV jelű építési övezet 82.

§

(1) Az építési övezet területe a Külső-Szilágyi út - Megyeri út csomópontja környékén tervezett intermodális közlekedési csomópont (metró, elővárosi vasút, különszintű vasúti és főközlekedési út kereszteződése) térségének építési övezete. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 16. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 60. Szennyvízkezelés területei – KV-SZK-IV jelű építési övezet 83.

§

(1) Az építési övezet területe az Észak-pesti Szennyvíztisztító területének építési övezete. (2) Az építési övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 17. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 61. Energiaszolgáltató területek – KV-EN-IV jelű építési övezetek 84.

§

(1) Az építési övezetek területei kizárólag az energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Az építési övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 18. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

38

XIII. Fejezet A beépítésre nem szánt területek övezetei Közlekedési területek 62. Általános előírások 85.

§

(1) Új közúti alul- vagy felüljáró csak a gyalogos és kerékpáros közlekedés átvezetésének biztosításával alakítható ki. (2) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását az 7. melléklet tartalmazza. 63. Közlekedési célú közterületek – KL-KT-IV jelű övezetek 86.

§

(1) A főúton és a gyűjtőúton a gépjárműforgalom számára szolgáló várakozóhely az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhat. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhely csak többlet forgalmi sáv létesítésével vagy önálló szervizút kialakításával kapcsolódhat a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához. (2) Amennyiben a közterület szélessége lehetővé teszi, az új autóbuszmegállót öbölben kell elhelyezni, a meglévőt pedig át kell építeni. (3) A KL-KT keretövezet területén lévő fő- és gyűjtőútról a határos, új, beépítésre szánt területen lévő ingatlan közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor megengedett, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos, vagy e célra külön szervizsáv létesül. (4) Az övezetek területén – az üzemanyagtöltő állomás és a kocsimosó kivételével – a keretöve-zetben megengedett építmények elhelyezésére a jelen rendelet közterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 19. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. (6) A KL-KT-IV-1 jelű övezet a főváros közlekedési rendszere szempontjából kiemelkedő jelentőségű főutak övezete. (7) A KL-KT-IV-2 jelű övezet a kerületközi és kerületen belüli közlekedési rendszer szempontjából jelentős, KL-KT keretövezetbe sorolt utak övezete. (8) A KL-KT-IV-Ü jelű építési övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a KL-KT keretövezet területén üzemanyag-töltőállomás és kocsimosó céljára kijelölt területek övezete. b) Az övezet céljára telket kell alakítani. 64. Kerületi jelentőségű közlekedési célú közterületek – KT-IV jelű övezetek 87.

§

(1) A KT-IV övezet a keretövezetbe nem sorolt kerületközi és kerületen belüli közlekedési rendszer szempontjából jelentős utak övezete. (2) A KT-IV-GY övezet a kerületen belüli közlekedési rendszer kiemelt jelentőségű gyalogos elsőbbségű útjainak övezete. (3) Az övezetek területén – az üzemanyagtöltő állomás és a kocsimosó kivételével – a közlekedési és közműterületen megengedett építmények helyezhetők el. (4) Az övezetekben a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 20. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 65. Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület – KL-KÉ-IV jelű övezetek 88.

§

Az övezet területe kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei (megálló, végállomás, parkoló, P+R), valamint az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények és berendezések elhelyezésére, illetőleg kialakítására szolgál. 66. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület – KL-VA-IV jelű övezetek 89.

§

39 (1) Az övezet vasúti pályatest, állomás és megállóhely, műtárgy, várakozóhely és tömegközlekedési megálló, a vasútüzemmel kapcsolatos építmény és berendezés, közúti és gyalogos-kerékpáros keresztezés, P+R parkolók, mindezek zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgy, közmű és hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a vasútüzemi létesítmények – vasúti megálló és váró, irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények – mellett a tevékenységhez kapcsolódó a) raktárak, b) szolgálati építmények, c) szolgálati lakó- és szállásépületek, d) szolgálati irodák, 2 e) egyéb főrendeltetésű épületen belül vendéglátási és legfeljebb 500 m bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épületek helyezhetők el. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 22. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. Zöldterületek 67. Általános előírások 90.

§

(1) A zöldterületek területén kizárólag a

a) játszókert, sportkert, kutyafuttató, b) közműlétesítmény, valamint c) a balesetveszélyes terület

keríthető le. (2) A zöldterületek határán és területén csak áttört kerítés létesíthető. (3) A zöldterületek területén a tényleges zöldfelület – a Z-FK keretövezetben a faegyedek – öntözését biztosítani kell. (4) Az övezetben lévő közműépítmények körül – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – látványzáró cserjesáv telepítendő. (5) Az övezetekben a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 68. Fásított köztér – Z-FK jelű övezetek 91.

§

(1) Az övezet a szilárd burkolattal ellátott, közlekedési-, séta- és pihenőfunkciót szolgáló városi közterek övezete. (2) A Z-FK-IV-1 övezetben a keretövezetben megengedett épületek helyezhetők el. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 23. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 69. Közkert – Z-KK-IV jelű övezetek 92.

§

(1) Az övezetbe tartoznak az általában 1 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. A közkert területén játszókert, pihenőkert, a 3000 m2-nél nagyobb közkertben sportkert létesíthető. (2) Az övezetben közhasználat elől elzárt területet – a (3) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel – nem lehet kialakítani. (3) A területen elhelyezhető a) hírlapárusító pavilon, b) virágárusító pavilon, c) nyilvános illemhely és SZT alapján d) a vendéglátás építményei közül a cukrászda, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), e) új templom, kegyeleti hely, melyek számára telek alakítható ki. (4) A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható. (5) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthető. (6) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 24. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni.

40

70. Közpark – Z-KP-IV jelű övezetek 93.

§

(1) Az övezetbe tartoznak az általában 1 ha-nál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények. A közpark területén játszókert, pihenőkert és sportkert létesíthető. (2) A területen a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el. (3) A terepszint alatti létesítmény nem lehet nagyobb a) 5 ha-nál kisebb összterület esetén 20 %-nál, b) 5 ha-nál nagyobb összterület esetén 10 %-nál. (4) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 25. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni. 71. Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület – Z-EZ-IV jelű övezetek 94.

§

(1) A közlekedési pályák által közrezárt, környezeti okok miatt funkcionálisan nem használható zöldfelület-területek övezete. (2) A területen a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 70 %-nál. (3) A területen telket alakítani, illetőleg építményt, épületet elhelyezni nem szabad. Erdőterületek 72. Turisztikai erdők – E-TG-IV jelű övezetek 95.

§

(1) A terület a kül- és a belterületek legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított vagy erre a célra fenntartott része, illetve erdőgazdasági terület. (2) A területen a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 90 %-nál. (3) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdőterületen belüli elkülönítése szükséges. (4) A övezet területén a keretövezetben megengedett építmények közül a) a vendéglátó épület, b) az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek helyezhetők el. (5) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 27. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 73. Védelmi, védőerdők – E-VE-IV jelű övezetek 96.

§

(1) A terület kizárólag a különböző területfelhasználási módok közötti véderdők telepítésére szolgál. (2) Az övezetben épület nem helyezhető el. (3) Az építmények közül: a) közlekedési építmény b) távvezetékek helyezhető el. (4) Az övezetek területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 28. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 74. Védelmi- és védett erdő, természeti terület – E-TT-IV jelű övezetek 97.

§

(1) Ide tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotában való megőrzésre kijelölt területek. (2) Az E-TT-IV-1 jelű övezet területe „Újpesti homoktövis természetvédelmi terület” néven fővárosi jelentőségű természetvédelmi terület.

41

Egyéb, vízgazdálkodási területek 75. Az árvízvédelmi létesítmények területei – VT-ÁV-IV jelű övezet 98.

§

(1) Az övezetbe tartoznak a folyóvizek és parti sávjainak, valamint az ezekkel összefüggő, árvízvédelmet szolgáló létesítmények területei. (2) Az övezetben a vízügyi jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. (3) A VT-ÁV-IV-1 jelű övezetre vonatkozó előírások: a) Az övezet a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak medrének, az árvízvédelmi és fenntartási létesítményeinek övezete. b) Az övezetben a fenntartáshoz szükséges műtárgyakon kívül önálló épület nem létesíthető. c) A Szilas-patak és a Mogyoródi-patak medrének időszerű felújítása, karbantartása a meder revitalizációjával együtt történhet. (4) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 30. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 76. Vízbeszerzési területek – VT-VB-IV jelű övezetek 99.

§

(1) Az övezetben kizárólag a vízbeszerzést és vízgazdálkodást szolgáló, a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el. (2) A vízbeszerzési és vízműterületen a) kizárólag a vízügyi jogszabályokban megengedett, a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el az előírt védőtávolságok figyelembevételével, b) az üzemeltetést szolgáló irodai és szolgálati lakóépület csak teljesen közművesített építési telken építhető. (3) Az övezet területén a telkekre és az építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 31. pont alatti táblázat felhasználásával kell meghatározni. 100.

§

A VT-VB-IV-1 jelű övezet a ma már nem rendeltetésszerű vízbeszerzési területként működő, funkcióváltásra és keretövezet-módosításra előirányzott területek építési övezete, ahol az építés feltételeit SZT-ben kell meghatározni. NEGYEDIK RÉSZ XIV. Fejezet Újpest egyes részterületeire vonatkozó sajátos városrendezési szabályok 101.

§

Az ELSŐ, a MÁSODIK és a HARMADIK RÉSZ rendelkezéseit Újpest egyes részterületeire az e RÉSZben meghatározott eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni. ÖTÖDIK RÉSZ XV. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 102.

§

(1) A jelen rendelet a fővárosi szabályozási keretterv – e rendelettel összefüggő – módosításáta vonatkozó fővárosi közgyűlési rendelet hatályba lépését követő napon, de legkorábban e rendelet kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével a 16/2001. (VI. 14.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott 9. sz. városszerkezeti egység (Megyer-Káposztásmegyer) Homoktövis utca menti terület („A” jelű tömb) kerületi szabályozási terve, illetve az arról alkotott rendelet hatályát veszti. (3) A szabályzatot a kihirdetést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

42 1. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez 1. számú ábra: A településszerkezeti egységek területi lehatárolása

43

2. ábra

3. ábra biztonsági sáv 0,5 méter berendezési sáv

biztonsági sáv 0,5 méter LG: gyalogos-sáv szabad szélessége min.2,5 méter (berendezési sáv nélkül)

gyalogos-sáv

LG > 0,7 LJ

utca

pavilon

járda LJ: gyalogos-sáv szabad szélessége

épület

4. ábra - pavilon elhelyezése

5. ábra - telekhasználati és telekalakítási javaslat az L4-IV-2 és L4-IV-3 építési övezetben a telken belüli gépjárműelhelyezés érdekében

44 2. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEI A beépítésre szánt területek építési övezetei: 1. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2/A) keretövezet jele

a telek

L2/A legkisebb méretei

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

600

16

40-50

70

1,0

30

3,5

5,0

500 35-50 14 65 400 közbenső 800 18 50 Z L2/A-IV-3 sarok 75 1000 22 közbenső 800 18 50 Z L2/A-IV-4 sarok 75 1000 22 kisvárosias, csoportházas beépítésű lakóterület építési övezetei CS 300 K 65 L2/A-IV-5

70 75 75 80 75 80

1,25 2,0 1,5 2,0 2,0 2,5

30 25 25 20 25 20

4,5

8,0

4,5

8,0

8,0

11,0

65

1,5

25

4,5

6,5

jele

pozíció

terület (m )

L2/A-IV

beépítés módja

terepszint felett

megengedett

szélesség

építési övezet jele

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

kisvárosias lakóterület építési övezetei

L2/A-IV-1 L2/A-IV-2

Z közbenső sarok

L2/A-IV-6 L2/A-IV-7 Z CS

Z

CS

1500

20

35

70

1,0

30

6,0

7,5

CS

1500

30

30

65

0,6

35

3,5

4,5

Zártsorú beépítési mód Csoportházas beépítés

2. Intenzív kertvárosias lakóterület (L4) keretövezet jele

a telek

L4

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

terület

L4-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

L4-IV-1

Ikr

400

16

30

50

0,6

50

3,5

5,5

L4-IV-2

Ikr

400

25

25-35

50

0,7

50

3,5

6,0

L4-IV-3

K

600

25

25-35

50

0,7

50

3,5

5,0

L4-IV-4

SZ

700

18

25

50

0,7

50

4,5

7,5

K

700 400

15

25-35 35

50

0,7

50

4,5

7,5

CS

700

15

30

50

1,0

50

4,5

6,5

L4-IV-5 L4-IV-6

közbenső sarok

45 keretövezet jele

a telek

L4 legkisebb méretei

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

300

9

35

50

1,0

50

4,5

7,5

SZ 1000 Ikr 500 alapintézményi (kedvezményes) építési övezet

22 12

35

50

0,7

50

4,5

7,5

25

50

80

1,0

20

4,5

10,5

jele

pozíció

L4-IV-7

CS

terület (m )

L4-IV

beépítés módja

terepszint felett

megengedett

szélesség

építési övezet jele

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

L4-IV-8

L4-IV-AI Ikr K SZ CS

SZ

2000

2

2

Ikres beépítési mód Kialakultan vegyes beépítési mód Szabadon álló beépítési mód Csoportházas beépítés

3. Telepszerű lakóterület (L7) keretövezet jele

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

megengedett

terepszint felett

2

(m )

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

pozíció

beépítés módja

L7-IV

terület

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

L7

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

2

2

tömbtelkes-úszótelkes lakótelepi építési övezetek

L7-IV-1

Ú

-

-

-

-

-

-

7,5

13,0

L7-IV-2

Ú

-

-

-

-

-

-

10,5

17,0

L7-IV-3

Ú

-

-

-

-

-

-

12,5

33,0

sajáttelkes telepszerű, lakóparkos és egyedi telkes építési övezetek

L7-IV-4

K

-

-

-

-

-

-

7,5

13,0

L7-IV-5

SZ

2000

25

40

65

2,0

35

7,5

13,0

L7-IV-6

SZ

2000

35

30

65

1,2

35

7,5

12,5

L7-IV-7

SZ

2000

40

35

65

1,5

35

4,5

17,0

L7-IV-8

K

3500

35

40

65

1,5

35

4,5

12,5

L7-IV-9

SZ

2000

30

45

70

2,0

35

7,5

12,5

Z

800

15

60

80*

3,0

20

7,5

12,5

L7-IV-10

közbenső

46 keretövezet jele

a telek

Z

1000

legnagyobb építménymagasság

sarok

legkisebb építménymagasság

közbenső

(m)

(m)

10,5

14.5

(m)

(%)

(%)

(m /m )

75 40 60

80* 75 85

3,5 2,5 3,0

10 35 20

sarok

L7-IV-11

(%)

szintterületi mutató

2

(m )

terepszint alatt

pozíció

terepszint felett

jele

megengedett

szélesség

L7-IV

beépítés módja

építési övezet jele

terület

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

legkisebb zöldfelület

L7

20

2

2

telepszerű lakóterületen lévő csoportházas építési övezetek

L7-IV-12

CS

350

10

40

65

0,8

35

4,5

6,5

L7-IV-13

CS

1000

25

25

50

0,5

50

3,5

4,5

telepszerű lakóterületen lévő intézményi felhasználású építési övezetei

L7-IV-I/1

K

-

-

-

-

-

-

3,5

4,5

L7-IV-I/2

K

-

-

-

-

-

-

4,5

7,5

L7-IV-I/3

SZ

5000

40

30

65

1,5

35

4,5

13,5

L7-IV-I/4

SZ

5000

45

30

65

0,8

35

4,5

7,5

L7-IV-I/5

SZ

2500

30

45

80

1,0

20

4,5

7,5

1,8 2,2

35 20

7,5

10,5 (K)

-

-

3,5

4,5

45 80 60 80 telepszerű lakóterületen lévő járműtárolásra szolgáló és közkert övezetek

L7-IV-I/6 L7-IV-G

* K Ikr Z

SZ CS

közbenső sarok

Z

1000

20

K

-

-

-

-

Gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kialakítása esetén a terepszint alatt 100 %-os beépítettség is megengedett. kialakult Ikres beépítési mód zártsorú beépítési mód Szabadon álló beépítési mód Csoportházas beépítés

47

4. Városközponti területek (Vk) keretövezet jele legkisebb méretei

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

SZ

2500

25

80

100

5,0

-

11,0

30,0

Z

800 1000

80* 80* 80* 80*

3,0 3,5 3,5 4,0

8,0

11,0

800

65 80 65 80

10

Z

18 20,0 18,0 20,0

10

11,0

14,5

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

VK-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

VK

2

2

2

városközponti terület építési övezetei

VK-IV-1 VK-IV-2 VK-IV-3 SZ Z *

közbenső sarok közbenső sarok

szabadon álló beépítési mód zártsorú beépítési mód Gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kialakítása esetén a terepszint alatt 100 %-os beépítettség is megengedhető. (Szabályozási terv hiányában elvi építési keretengedélyben meghatározott módon.)

5. Intézményterület (I) keretövezet jele

a telek

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(%)

(m)

(m)

4,5

7,5

4,5

7,5

6,0

10,5

szintterületi mutató

2

(m )

terepszint alatt

pozíció

terepszint felett

jele

megengedett

szélesség

I-IV

beépítés módja

építési övezet jele

terület

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

legkisebb zöldfelület

I

(m)

(%)

(%)

(m /m )

2

40 65 40 65 40 65

70 80 70 80 70 80

1,5 2,0 1,25 2,0 1,5 2,5

35 20 30 20 30 20

2

Intézményterület építési övezetei

I-IV-1

közbenső

I-IV-2

közbenső

I-IV-3

közbenső

sarok sarok

SZ Z(K)

800 1000 800 1000

18 18

Z(K)

800

15

Z(K)

3000

30

45

80

2,0

20

6,0

12,5

Z(K)

1000 800

22

55 75

70* 80*

2,5 3,5

20

10,5

14,5

I-IV-6

SZ

1000

20

50

65

2,5

35

6,0

14,5

I-IV-7

SZ

1000

20

45

65

1,4

35

4,5

7,5

I-IV-8

SZ

2000

25

45

65

2,5

35

6,0

11,0

sarok

I-IV-4 I-IV-5

közbenső sarok

48 keretövezet jele

a telek

I

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

terület

I-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

I-IV-9

SZ

2500

25

40

65

2,0

35

6,0

14,5

I-IV-10

SZ

2500

25

50

65*

3,0

35

7,5

20,0

I-IV-F

SZ

1000

20

10

10

0,1

80

3,0

4,5

I -IV-T

SZ

1500

25

40

40

0,5

35

4,5

11,0

*

Gépkocsitároló, valamint a lakásokhoz tartozó tároló-helyiségek kialakítása esetén a terepszint alatt 100 %-os beépítettség is megengedhető. (Szabályozási terv hiányában elvi építési keretengedélyben meghatározott módon Z(K) Zártsorú beépítési mód meglévő kialakult beépítési móddal vegyesen SZ Szabadon álló beépítési mód

6.Jelentős zöldfelületű intézményterületek (IZ) keretövezet jele

a telek

IZ

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

2

(m )

terepszint alatt

pozíció

terepszint felett

jele

megengedett

szélesség

IZ-IV

beépítés módja

építési övezet jele

terület

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

2

2

jelentős zöldfelületű intézményterület építési övezetei

SZ * **

IZ-IV-1

SZ

1000

22

35

65

1,0

50

4,5

11,0

IZ-IV-2

SZ

2000

30

35

65

1,5

50

4,5

14,5

IZ-IV-3

SZ

1000

22

25* 35

65**

1,0* 2,0

50

4,5

10,5

Szabadon álló beépítés Lakáscélú felhasználás esetén A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 10 %-kal növelhető abban az esetben, ha a pinceszint fölött legalább 1,5 m-es, zöldterülettel fedett földtakarás létesül.

49

7. Iparterület (IP) keretövezet jele

SZ(K) K

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

K

K

45

45

1,0

25

5,0

24,0

terület

szintterületi mutató

SZ(K)

terepszint alatt

IP-ET-IV

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

IP-ET-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

IP-ET

2

2

2

Szabadon álló beépítési mód meglévő kialakult beépítési móddal vegyesen Kialakult

8. Munkahelyi területek (M) keretövezet jele

az épület

a telek

M legkisebb méretei

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

Z(K)

1500

20,0 22,0

45 50

60 75

1,25 1,5

25

4,0

7,5

M-IV-2

Z(K)

2500

25

45

60

1,75

25

4,0

11,0

M-IV-3

SZ

1500

22

45

60

1,0

25

4,0

11,0

M-IV-4

SZ

3000

25

45

60

1,5

25

4,0

14,5

M-IV-5

SZ

5000

35

45

60

2,0

25

4,0

20,0

jele

pozíció

terület (m )

M-IV

beépítés módja

terepszint felett

megengedett

szélesség

építési övezet jele

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

munkahelyi területek építési övezetei

M-IV-1

közbenső sarok

Z(K) Zártsorú beépítési mód meglévő kialakult beépítési móddal vegyesen SZ Szabadon álló beépítési mód 9. Jelentős zöldfelületű munkahelyi területek (MZ) 11. Különleges honvédségi területek (K-HT)

50

12. Jelentős egészségügyi létesítmények (K-EÜ) keretövezet jele

(%)

(m /m )

2

2

legnagyobb építménymagasság

(%)

legkisebb építménymagasság

szintterületi mutató

(m)

legkisebb zöldfelület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

2

(m )

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

pozíció

beépítés módja

K-EÜ-IV

terület

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

K-EÜ

(%)

(m)

(m)

Jelentős egészségügyi létesítmények területeinek építési övezetei

K-EÜ-IV-1

SZ

15000

80

35

60

1,8

40

4,5

18,0

K-EÜ-IV-2

SZ

8000

50

40

65

1,8

40

4,5

14,5

K-EÜ-IV-3

SZ

2000

40

35

50

1,2

40

4,5

12,5

13. Városi jelentőségű kiemelt sportterületek (K-SP) keretövezet jele

a telek

K-SP

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

terület

K-SP-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

városi jelentőségű kiemelt sportterületek

K-SP-IV-1

SZ(K)

5000

50

35

80

1,5

20

5,0

14,5

K-SP-IV-2

SZ

5000

50

35

60

1,0

20

5,0

14,5

SZ SZ(K)

Szabadon álló beépítés mód Szabadon álló beépítési mód meglévő, kialakult beépítési móddal vegyesen

51

14. Temetők területei (KV-TE) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

K

K

10

10

0,1

70

4,5

7,5

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

KV-TE-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

KV-TE

2

2

2

temetők területei

KV-TE-IV K SZ(K)

SZ(K)

Kialakult Szabadon álló beépítési mód meglévő, kialakult beépítési móddal vegyesen

15. Tömegközlekedési bázisterületek (KV-TB) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

K

K

45

55

1,0

10

5,0

10,5

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

KV-TB-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

KV-TB

2

2

2

tömegközlekedési bázisterületek

KV-TB-IV-1 SZ K

SZ

Szabadon álló beépítés Kialakult

16. Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek (KV-IK) 17. Szennyvízkezelés területei (KV-SZK) keretövezet jele

a telek

KV-SZK

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

10000

-

10

30

1,0

50

3,0

12,0 (15,0)

terület

KV-SZK-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

szennyvízkezelési területek

KV-SZK-IV-1 SZ (..)

Szabadon álló beépítés Technológiai építmény esetén

SZ

52

18. Energiaszolgáltató területek (KV-EN) keretövezet jele

az épület

a telek

KV-EN legkisebb méretei

terepszint felett

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

megengedett

szélesség

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

2

(%)

(m)

(m)

terület

KV-EN-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

energiaszolgáltató területek

SZ

KV-EN-IV-1

SZ

5000

40

35

30

1,25

50

5,0

11,0

KV-EN-IV-2

SZ

2000

40

45

55

1,8

10

5,0

14,5

Szabadon álló beépítés

A beépítésre nem szánt területek övezetei: 19. Közlekedési célú közterületek (KL-KT) keretövezet jele

a telek

KL-KT

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

-

-

5

20

0,05

-

3,0

6,0

30

45

55

0,6

10

4,5

7,5

terület

KL-KT-IV

beépítés módja

övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

közlekedési célú közterületek

KL-KT-IV-1 KL-KT-IV-2

SZ

Üzemanyagtöltő állomás részére kijelölt övezet:

KL-KT-IV-Ü SZ

SZ

2000

Szabadon álló beépítés

20. Kerületi jelentőségű utak területei (KT-IV) keretövezet jele

a telek

--

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

-

-

5

20

0,05

-

3,0

6,0

terület

KT-IV

beépítés módja

övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

közlekedési célú közterületek

KT-IV KT-IV-GY

SZ

53 SZ

Szabadon álló beépítés

21. Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület (KL-KÉ) 22. Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület (KL-VA) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

-

-

5

20

0,10

-

3,0

7,5

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

KL-VA-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

övezet jele

jele

az épület

a telek

KL-VA

2

2

2

közlekedési célú közterületek

KL-VA-IV SZ

SZ

Szabadon álló beépítés

23. Fásított köztér (Z-FK) keretövezet jele

a telek

Z-FK

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

terület

Z-FK-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

fásított köztér övezete

SZ

Z-FK-IV-1

SZ

-

-

2

85

-

15

3,0

4,5

Z-FK-IV-2

-

-

-

0

0

0

90

0

0

Szabadon álló beépítés

24. Közkert (Z-KK) keretövezet jele

a telek

Z-KK

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

-

-

2

50

-

50

3,0

4,5

terület

Z-KK-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

Közkert övezete

Z-KK-IV-1 SZ

Szabadon álló beépítés

SZ

54 25. Közpark (Z-KP) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

10000

80

2*

10

-

75

3,0

4,5

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

Z-KP-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

Z-KP

2

2

2

közpark övezete

Z-KP-IV-1 SZ *

SZ

Szabadon álló beépítés Ezen belül épület legfeljebb 1 %

26. Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldterület (Z-EZ) 27. Turisztikai erdők (E-TG) keretövezet jele

a telek

E-TG

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

2

(%)

(m)

(m)

terület

E-TG-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

Turisztikai erdők területei

SZ

E-TG-IV-1

SZ

3000

30

3

-

0,03

90

3,0

4,5

E-TG-IV-2

-

3000

30

0

0

0

90

0

0

Szabadon álló beépítés

28. Védelmi, védőerdők (E-VE) keretövezet jele

a telek

E-VE

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

1500

-

0

0

0

90

0

0

terület

E-VE-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

védelmi- és véderdő területek övezete

E-VE-IV SZ

Szabadon álló beépítés

-

55

29. Védelmi- és védett erdő, természeti terület (E-TT) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

K

-

0

0

0

90

0

0

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

E-TT-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

E-TT

2

2

2

védelmi- és véderdő területek övezete

E-TT-IV-1 SZ

-

Szabadon álló beépítés

30. Az árvízvédelmi létesítmények területei (VT-ÁV) keretövezet jele

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

-

-

0

0

0

-

0

0

terület

terepszint alatt

megengedett

terepszint felett

pozíció

beépítés módja

VT-ÁV-IV

megengedett legnagyobb beépítettsége

szélesség

legkisebb méretei

építési övezet jele

jele

az épület

a telek

VT-ÁV

2

2

2

vízgazdálkodási területek övezetei

VT-ÁV-IV-1

-

31. Vízgazdálkodási területek (VT-VB) keretövezet jele

a telek

VT-VB

terepszint alatt

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

legkisebb építménymagasság

legnagyobb építménymagasság

pozíció

terepszint felett

jele

(m )

(m)

(%)

(%)

(m /m )

(%)

(m)

(m)

K

K

10

10

0,1

90

K

K

terület

VT-VB-IV

beépítés módja

építési övezet jele

megengedett

szélesség

legkisebb méretei

az épület

megengedett legnagyobb beépítettsége

2

2

2

vízgazdálkodási területek övezetei

VT-VB-IV-1 K Kialakult

K

56 3. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez ÖVEZETI TERV (M=1:4000) – 8 db szelvény

4. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez VÉDELMEK ÉS KORLÁTOZÁSOK (M=1:4000) – 8 db szelvény

5. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez A FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVBEN ÉS A KORÁBBI – JOGSZABÁLY ALAPJÁN MÁR NEM ALKALMAZHATÓ – KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVEKBEN MEGHATÁROZOTT SZABÁLYOZÁSI VONALAK (M=1:4000) – 8 db szelvény

6. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez AZ UKVSZ MELLÉKLETÉT KÉPEZŐ KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVEK (SZT-IV-…) JEGYZÉKE A kerületi szabályozási terv száma SZT-IV–…

Megnevezése

A szabályozási tervlap száma

… számú városszerkezeti egység SZT – … (………………………………….által határolt terület) Kerületi Szabályozási Terve

A SZT területének sajátos városrendezési előírásai Az ÚKVSZ IV. RÉSZ …. fejezet

57 7. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÚTVONALAK HÁLÓZATI SZEREPE ÉS TERVEZÉSI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Útvonal M0 2/A út Váci út Árpád út Pozsonyi út – István út (Árpád úttól délre) Szilágyi út Megyeri út Óceánárok u. Fóti út István út (Árpád úttól északra) Görgey Artúr u. Rózsa u. Berlini út Tél u. Elem u. Kiss Ernő u. Leininger Károly u. Iglói u. Sporttelep u. Íves út Berda József u. Mártírok útja Temesvár u. Károlyi István u. Nádor u. Baross u. Deák Ferenc u. Szt. Imre u. Kiss János u. Erdősor u. Farkaserdő u. Homoktövis u. Ipari park u. Julianus barát u. Fiumei út Irányi Dániel u. Türr István – Mildenberger u. Duna sor Zsilip u. Istvántelki út Nyár utca Tavasz utca Viola utca Király utca Erzsébet utca

Hálózati szerep városi autóút elsőrendű főút

másodrendű főút

gyűjtőút

gyalogos elsőbbségű út

Tervezési osztály B.II.A. B.III.a.A. B.III.a.A. B.IV.b.D. B.IV.b.D. B.IV.b.B. B.IV.b.B. B.IV.b.A. B.IV.b.B. B.IV.b.D. B.V.c.D. B.IV.c.D. B.IV.b.A. B.V.b.B. B.V.b.A. B.IV.c.D. B.IV.c.D. B.IV.c.D. B.IV.c.D. B.V.b.A. B.V.c.B. B.V.c.A. B.V.c.B. B.V.c.D. B.V.c.D. B.V.c.B. B.V.c.D. B.V.c.D. B.V.c.D. B.V.c.D. B.V.c.B. B.V.c.B. B.V.c.A. B.V.c.B. B.V.d.D. B.V.c.B. B.V.d.D. B.V.c.B. B.V.c.B. B.V.c.C. B.VIII.

58 Virág utca Deák Ferenc utca Szigeti József utca Pécsi Sándor sétány más hálózati szereppel nem jelölt közterületek

kiszolgáló (lakó-) út

B.VI.d.D

59

8. melléklet a 20/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelethez A városkép szempontjából kiemelt területek területi lehatárolása