Ujhegyi Nikolett, Patkó László és Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter utca 1

Vadbiológia 17 (2015)

A DENEVÉREKKEL KAPCSOLATOS ISMERETTERJESZTÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA NÉGY GÖDÖLLŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA BEVONÁSÁVAL

Ujhegyi Nikolett, Patkó László és Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter utca 1.

Bevezetés

Az emberiség létszámának növekedésével az általuk elfoglalt természetes élőhelyek nagysága is növekszik. A kiszorított állatok bizonyos része alkalmazkodott a megváltozott környezethez és az emberhez, melyet urbanizálódásnak, vagy városiasodásnak is neveznek. A környezetében élő állatokat az ember többféleként csoportosíthatja. Ilyen lehet például az érzelmi alapú csoportosítás (kedvelt, közömbös és a nem kívánatos állatok, Heltai és Szőcs 2008). Általános irtózást, vagy undort váltanak ki általában a rágcsálók, mint pl. a vándorpatkány (Rattus norvegicus) és ebbe a kategóriába tartoznak a denevérek (Chiroptera) is. Az egyre gyakoribb konfliktusos helyzetek miatt az urbanizálódó állatok kezelése nélkülözhetetlen feladattá válik, különösen akkor, ha védett állatok a konfliktus forrásai. Ezeket a kezeléseket csak törvényes kereteken belül, szakképzett személyek végezhetnék el (Adams és mtsai 2006). Ahhoz azonban, hogy ez az ágazat gazdaságilag is értékelhető lehessen, ismernünk kell a lakosság véleményét, az esetleges problémák forrásait is (Hill és mtsai 2002). A denevérek a második legnépesebb rendet képviselik az emlősökön belül, ezért viszonylag gyakran kerülhetünk velük kapcsolatba. Az állományuk változásában leginkább szerepet játszó tényező az ember lehet, aki tudatosan is pusztítja az állatokat, holott vajmi keveset tud róluk (Bihari 1996, Gombkötő 1995, 2008, Zsebők 2005). Emellett a denevérek megítélése még ma is sokkal inkább hiedelmeken, mint tényeken alapul, ezáltal ez a fajcsoport konfliktusosnak tekinthető. Célkitűzéseink a következők voltak: 1. A Budapesten előforduló denevérfajok és konfliktusos helyzetek felmérése a Fővárosi Állat- és Növénykertbe bekerül egyedek alapján 2. Az általunk vizsgálatra kiválasztott 12-14 éves korosztály denevérekkel kapcsolatos attitűdjének és releváns tudásának kérdőíves felmérésére. Az ismeretterjesztés hatásának kimutatása. 3. Online ismeretterjesztő és bulvár cikkek összesítése alapján a denevérek hazai megítélésének értékelése.

90


Anyag és módszer A denevérek budapesti előfordulását és a konfliktushelyzetek kategorizálását a Fővárosi Állat- és Növénykertbe bekerült egyedekről összegyűjtött adatok alapján értékeltük. Ezek tartalmazzák a bekerülés idejét, a bekerült denevérek faját vagy nemzetségét, bekerülés körülményeit és a megkerülés helyszínét. Ezekből az adatokból összesítettük a bekerülés körülményeit és a bekerült fajokat. Az iskolákba a Letenyei és Nagy (2007) által felvázolt rugalmas kérdőívet állítottunk össze, melyben Adams és Lindsey (2009) és Babbie (2003) irányelveit vettük figyelembe. A kérdőív 22 kérdésből állt és ebből 20 zárt kérdést tartalmazott. A 3. kérdéstől a 12. kérdésig a denevérekkel kapcsolatos biológiai ismeretanyagra, illetve általánosságokra kérdeztünk rá, míg a 14. kérdéstől a 22. kérdésig az emocionális hozzáállást, a meglévő attitűdöket vizsgáltuk. Többségben nem a hagyományos skálát használtuk, hanem különböző szituációkat vázoltunk fel, és megkérdeztük, hogy hogyan döntene/választana az adott szituációban a felvázolt lehetőségek közül. Minden esetben hagytunk egy „egyéb” kategóriát, hogy ha a válaszadó másképp döntene, azt is ki tudja fejteni, illetve a legtöbb esetben kialakítottunk egy „nem tudom” kategóriát is, ha a válaszadónak nincs véleménye az adott témáról, nem tudna mit kezdeni az adott szituációval. Négy gödöllői általános iskolában végeztük a felméréseket. Külön választottunk „kezelt”, illetve „kontroll” csoportokat. Első alkalommal mind a két csoportnál kitöltettük a kérdőíveket, majd a kezelt csoportoknál a kitöltést követően 2-3 hét múlva megtartottuk az ismeretterjesztő előadást. Ezt követően 2-3 hét múltán megismételtettük a kérdőívek kitöltését mind a két csoportnál. Mind a kérdőívek kitöltése mind az előadások megtartása a tanóra keretein belül történt, így közel 100%-os volt a kitöltési részvételi arány. Ezen kívül 2012-ben a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület "Sündörgő" táborában is elvégeztük a kérdőívek egyszeri kitöltését, melynek célja a gyerekek alaptudásának felmérése volt. A denevérek megítélésének a hátteréhez a Heidrich (2008) által összefoglalt legolvasottabb általános online lapok közül kiválogattuk azokat, amelyekben többször lehetett találkozni denevéres cikkekkel. Kezdő évnek egységesen 2000-et vettük, majd kigyűjtöttük a megjelent bulvár, illetve a tudományos ismeretterjesztő jellegű iratokat. Így összesen 108 cikket vizsgáltunk (32 db Blikk, 20 db Origo, 48 db Index, 1 db Háziállat magazin, 1 db Népszava, 5 db Kisalföld, 1 db Jégmadár), amelyeket bekategorizáltunk, illetve tovább szűkítettünk pozitívnegatív, illetve biológiailag valós-valótlan csoportokba. Az adatok összesítéshez és a statisztikai próbákhoz „R” és InStat (GraphPad Software) programot, valamint a Microsoft Excel táblázatkezelő programot használtuk. Eredmények és értékelésük A Fővárosi Állat- és Növénykertbe bekerült fajok, illetve nemzetségek a következők voltak: törpedenevér (Pipistrellus sp.), korai denevér (Nictalus sp.), kései 91


denevér (Eptesicus sp.), fehértorkú denevér (Vespertilio murinus), hosszúfülű denevér (Pletotus sp.), alpesi denevér (Hypsugo savii). Közönséges törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus), durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii), fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhli), közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), közönséges koraidenevér (Nyctalus noctula), szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus).

1. ábra: A Fővárosi Állatkertbe behozott denevérek 2006 és 2010 között Figure 1. Bats brought in Budapest Zoo (dark grey: from Budapest, light grey: in total, 2006-2010) A legtöbb denevért a Nyctalus nemzetségből hozták be, ezt követi az Eptesicus, majd a Pipistrellus nemzetség, melyek urbánus területen, főként panelházakban leggyakrabban előforduló nemzetségek. 2006-tól a bekerült denevérek egyedszámai évről évre növekednek (1. ábra). Bekerülés körülményei többségben abiotikus tényezőknek tulajdoníthatók. Ezt követik az emberi zavarások és viszonylag kevés a predációs nyomás miatt bekerült egyedek száma (2. ábra). Minden hónapban kerültek be egyedek, kimagasló bekerülési számmal a március, a július és a november bírt (3. ábra). A vizsgálat során 31 alkalommal látogattunk el az iskolákba, 12 előadást tartottunk és 485 kérdőívet értékeltünk ki. A kezelt csoport összesítésében 4 iskola 7 osztályát elemeztük. A kontroll csoport összesítésében 3 iskola 5 osztálya vett részt. A kezelt csoportban első alkalommal összesen 76 fiú és 64 lány, második alkalommal 64 fiú és 58 lány töltötte ki a kérdőíveket. A kontroll csoportnál 50 fiú és 58 lány, a második alkalommal 48 fiú és 54 lány töltötte ki a teszteket. 92


2. ábra: A behozatali okok eloszlása nemzetségenként és összesítve Figure 2. Bats (genus) brought in Budapest Zoo (black: abiotic cause + potential disturbance, dark grey: injury caused by a predator, light grey: cause of human disturbance, 2006-2010).

3. ábra: A Fővárosi Állatkertbe behozott denevérek havi eloszlása 2006 és 2010 összesített adatai alapján Figure 3. Monthly statistics of bats (genus) brought in Budapest Zoo (2006-2010). A legnagyobb arányban 13-14 évesek töltötték ki a kérdőíveket. Kezelt csoportnál a kérdezettek 88%-a látott már élő denevért. Ez az arány az előadás után 91%-ra változott. A kontroll csoport esetében 91% látott már élőben denevért a

93


második kérdőívezésnél 89% volt az arány. A "Sündörgő" tábor eredménye 100 %. A válaszolók többsége emberi települések környékén látott denevért.

4. ábra: A denevérekkel kapcsolatos ismeretek megoszlása (n= 1860) Figure 4. General emotions and knowledge on bats (from left to right and up to down: unclassifiable, negative emotion, positive emotion, biologically false, biologically true, n=1860) A denevérekkel kapcsolatos alaptudás és emóció felmérésekor összesen 1860 db választ kaptunk, amit 585 különböző válaszra tudtunk leszűkíteni. A leszűkített válaszok közül a kezelt csoport esetében 198 volt biológiailag valós, 37 biológiailag valótlan, 61 emocionálisan pozitív, 89 emocionálisan negatív és 81 besorolhatatlan. A kontroll csoportnál 146 biológiailag valós, 41 biológiailag valótlan, 24 emocionálisan pozitív, 111 emocionálisan negatív és 82 meghatározhatatlan válasz született (4. ábra). A gyerektáborban is hasonló arányban szerepeltek a válaszok: 38 biológiailag valós, 4 biológiailag valótlan, 14 emocionálisan pozitív, 33 emocionálisan negatív és 17 besorolhatatlan kategória. A második kérdőívezés alkalmával a kezelt csoportnál nőtt az emocionális pozitív válaszok aránya és csökkent a biológiailag valótlanoké. A kontroll csoport esetében csökkent a biológiailag valós válaszok aránya és nőtt a besorolhatatlan és az emocionális negatív válaszoké. A gyerekeknek alapvetően helyes a tudása a denevérek védettségét, tájékozódását, évszakos és napi aktivitását tekintve. Téves ismeretetekkel rendelkeznek a hazai denevérek fajszámával és táplálkozásával kapcsolatban. A denevérekkel kapcsolatos attitűd vizsgálat azt mutatta, hogy összességében nincs rossz hozzáállás a denevérek iránt, az ismereterjesztéssel a határozatlanság mértéke csökkenthető és a pozitív hozzáállás mértéke növelhető, ugyanakkor a szélsőséges negatív hozzáállás is erősíthető (5. ábra). A táborba járó gye-

94


rekek döntő többsége pozitív hozzáállást mutatott. Tehát az ismeretterjesztéssel az ismeretanyag bővíthető, az attitűdök markánsan nem feltétlenül változtathatóak. Ha egymással beszélgetnek a gyerekek a szociális közösség nagy mértékben meghatározó és kihat a későbbi attitűdökre, azok alakulására, ami jelen vizsgálatban úgy mutatkozott, hogy a kontroll csoportban nőtt a határozatlanság és a negatív hozzáállás mértéke. A legtöbb esetben a hozzáállás a kezelt csoport esetében pozitívabb lett, míg a kontroll csoport esetében eltolódott a határozatlanság irányába (6. ábra).

5. ábra: A denevérekhez történő viszonyulás eloszlása (n= 495) Figure 5. Bat related feelings (from left to right and up to down: unclassifiable, I like them, I don’t care about them, I don’t care about them as far they are not in my close vicinity, I don’t like them, I hate them, n=495) A páros t-próba eredménye ugyanakkor azt mutatta, hogy a kezelt csoport esetében az ismeretanyag mértéke nőtt (p=0,04; p<0,05), ám a pozitív attitűdök aránya ezzel párhuzamosan nem mutatott szignifikáns eltérést (p=0,72; NS). A kontroll csoport esetében nem volt különbség a két kérdőívezés között a biológiai ismereteket tekintve (p=0,52; NS). A hozzáállás kapcsán részben kimutatható különbség volt a második kérdőívezés alkalmával (p=0,01; p<0,05), ugyanakkor meg kell említeni, hogy negatív irányba történt a változás. A feldolgozott 108 cikkből 62 db volt bulvár jellegű, 45 db-nak volt természetismereti tartalma, kettőt nem lehetett besorolni. A bulvár cikkek közül 38 db sugallt negatív attitűdöket, 24 db közvetített pozitív hozzáállást, egy cikket nem lehetett besorolni. A természettudományos tartalmú cikkek közül 44 db-nak volt biológiailag valós tartalma és egy tartalmazott valótlan leközlést. A valós ismereteken belül 7 db cikk sugárzott negatív attitűdöt, 7 db pedig pozitívat (7. ábra). Csak két online újságban találtunk olyan cikket, ami a denevérekkel kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozott és egyiket sem a legolvasottabb újságok között (Népszava és Háziállat magazin).

95


6. ábra: A denevérek megítélésének alakulása a két csoportban (n= 482) Figure 6. Opinion about bats (from left to right: I don’t know, They’re harmful, They’re don’t have benefits, They’ve their benefits, They’ are very important, n=482)

7. ábra: A feldolgozott online cikkek besorolása (n=108) Figure 7. Online publications about bats (left bar chart, black: tabloid, dark grey: biologically false, light grey: biologically true; top right bar chart, black: negative, grey: positive; bottom right bar chart, black: negative, dark grey: unclassifiable, light grey: positive, n=108) Következtetés és javaslat A denevérekkel kapcsolatos konfliktusok döntő többsége időjárási tényezők miatt következhet be. Főként a téli hibernációs időszakban és előtte találkozhatunk 96


hozzánk beköltöző egyedekkel, így az állatokkal kapcsolatos ismeretanyag bővítése a jövőben nélkülözhetetlen lenne. A tábori eredmények azt mutatták, hogy azonos korosztályú és hasonló korcsoportú gyerekek körében azok, akiknek természet iránti érdeklődése magasabb, arányaiban többen tudtak helyesen válaszolni a denevérekkel kapcsolatos általános kérdésekre, míg a nem evidens kérdésekben tudásuk hasonló volt. A kérdőív második részénél, az emocionális hozzáállás vizsgálatánál a természet iránt érdeklődőbb gyerekek hozzáállása nem szignifikánsan, de pozitívabb volt. Ez azért lehet, mert a „Sündörgő” táborban részt vevők már eleve egy szűrt csoportba tartoznak, akik érdeklődőbbek a természet iránt. A hozzáállással kapcsolatos eredményeink megegyeznek Hassam és mtsai (2011), Thapa (2012) és Knight (2008) vizsgálati eredményeivel, miszerint a denevérek a „nem szeretem” állatok közé tartoznak. Kategorizálásaik többsége az állatok hasznosságból, veszélyességéből adódott. Bár az előbbi kérdésekre döntő többségben helyesen válaszoltak a diákok, tehát az ismeretanyagok többsége reális, az állatok elsődleges megítélése abból adódik, hogy veszélyes-e, bánthate ez az állat és nem ökológiai megközelítésből. Így a jövőben fontosnak tartjuk a tényszerű tudásanyag bővítését, illetve a fogalmak tisztázását. Vizsgálatunk azt mutatta, hogy gyerekek tudásanyaga bővíthető, így az online ismeretterjesztő cikkekben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a valóságos tartalomra. Mivel döntő többségben bulvár jellegű cikkekkel találkozhatunk a népszerű online lapok között, amelyeknek több mint a fele negatív attitűdöt sugall, így ezek a cikkek is hozzájárulnak az olyan eredményekhez, amelyeket Knight (2008) kapott. A "nem szeretem" állatokkal nem lehet "kampányolni", mert az emberektől nem kapnának támogatottságot. Mivel csak elvétve lehet olyan cikkeket találni, amelyek a tévhitek eloszlatása céljából jöttek létre, így az emberek képzetében tovább erősödnek az alaptalan tévhitek. Summary The effect of bat related dissemination on children from four Hungarian primary schools In recent days there is increasingly more news on wild animals habiting urban areas. In these cases human-wildlife conflicts (HWC) can often occur. Solving these problems will only happen if we avoid superstations and focus on ecological facts. Sometimes media, traditions and superstitions can be harmful factors of influence. Due to their scary appearance, noise and misinformation on species bats are usual source of HWCs. The most receptive and vulnerable age group for attitude changes is the 8-16 year old teenagers. In our study we have selected four 7th grade classes in primary schools at Gödöllő. The aims of our

97


study were (1) to collect data on Budapest’s bat fauna in the Budapest Zoo and (2) to examine the effect of bat related dissemination on teenagers. We have also compiled a review (3) on online publications that are targeting the lay public. From data collected at the Budapest Zoo we found that the main cause of bats being brought in is abiotic factors. Most bats were brought in the Zoo in March, July and November. Our paper-based questionnaire included 22 items. Questionnaires were given to children in control and treated groups. We have visited the schools for 31 times and performed a presentation on bats for twelve times. Altogether, 485 questionnaires were evaluated after the lectures. Before and after the lectures seven questions showed significant differences in the treated group. In two cases both groups showed significant differences. There were three questions where only control groups showed differences. From the 108 online publication 62 were tabloid and 45 dealt with biological questions. Only two publications were about dispelling bat related misconceptions. Felhasznált irodalom Adams C. E., Lindsey K. J. és Ash S. J. (2006). Urban widlifemanagemenet. CRC UK Adams C. E., Lindsey K. J., Ash S. J.(2005): Urban Wildlife Management, CRC Press, BocaRaton, USA Adams C. E., &Lindsey K. J (2009): Urban Wildlife Management. 2nd Ed. Taylor & Francis Group, BocaRaton, Florida, USA Babbie E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó Bihari Z. (1996): Denevérhatározó és denevérvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Gombkötő P. (1995): Épületfoglaló törpedenevérek – Hungarian Bat Research News. 1: 25-26. Gombkötő P. (2008): Panelépületekben előforduló denevérek által okozott problémák és megoldási lehetőségük Denevérkutatás – Hungarian Bat Research News 4: 50-56. Hassan M., Rehman F. Salim M. (2011): Public perceptions about the fruit bats in two horticulturally important districts of Pakistan. Journal of Animal and Plant Sciences, 21 (2): 135-141 Heidrich G. (2008): A hazai lappiac fejlődése és kihívásai az ezredforduló után. Diplomadolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar. pp. 74 letöltve: 2014.12.02. http://elib.kkf.hu/edip/D_14037.pdf Heltai, M. és Szőcs, E. Városi vadgazdálkodás. Jegyzet vadgazda mérnöki sza– kos hallgatók részére. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő

98


Hill, C., Osborn, F. and Plumptre, A. J. (2002) Human-wildlife conflict: Identifying the problem and possiblesolutions. Albertine Rift Technical Report Series Vol. 1. Wildlife Conservation Society. pp. 44-47 Knight, A. J. (2008): ‘‘Bats, snakes and spiders, Ohmy!’’ Howaesthetic and negativistic attitudes, and other concepts predict support for species protection. Journal of Environmental Psychology, 28: 94–103 Letenyei, L. and Nagy, G. (2007): Rugalmas kérdőív- a standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására. Szociológiai Szemle, 2007 (1-2): 29-46 Thapa, S., Rahal, D. J. and Pokhreal, S. (2012): Peoples’ perception of bats in Sagarmatha (Everest) Zone, Eastern Nepal. In: Katuwal, H. B. and Koirala, S. (Eds.): Proceedings of Third Seminar on Small Mammals Conservation Issues. Small Mammals Conservation and Research Foundation, New Baneshwor, Kathmandu, Nepal pp. 14-20 Zsebők, S. (2005): „Az éjszaka hangjai” – Egy multimédiás projekt a hangok világának bemutatásával a természet megismeréséhez. ELTE. Internet dokumentum. Letöltve: 2012. 10. 12-én: http://www.kfg.hu/~batman/ tanaroknak/porszemek_main.htm

99

Ujhegyi Nikolett, Patkó László és Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet 2100 Gödöllő, Páter utca 1

Recommend Documents