SZENT ISTVÁN EGYETEM

A SZIE KSZ-nek az Egyetemi Tanács 2000. novemberi ülésére küldött változata!

SZENT ISTVÁN EGYETEM

KOLLEKTÍV SZERZÔDÉSE Tervezet!

Gödöllô 2000. november

Tartalomjegyzék

Oldalszám

Preambulum

6

A Kollektív Szerzôdés (KSZ) és a jogszabályok kapcsolata

6

Elsô rész : Bevezetô rendelkezések

7

1. A kollektív szerzôdés célja és tartalma 2. A kollektív szerzôdés személyi hatálya 3. A kollektív szerzôdés megkötése, módosítása és felmondása

7 7 7

Második rész : A munkaügyi kapcsolatok

8

1. A munkáltató és a szakszervezetek együttmûködése 2. A szakszervezetek mûködési feltételeinek a biztosítása 3. A szakszervezeti tisztségviselôk védelme, munkaidô kedvezményei

8 8 9

Harmadik rész : A közalkalmazotti jogviszony

10

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és módosításával kapcsolatos szabályok

10

1.1 A közalkalmazotti jogviszony alanyai 1.2 A kinevezési okmány 1.3 Pályázat 1.4 Próbaidô 1.5 Magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás, beosztás 2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 2.1 A felmentés 2.2 A munkavégzés alóli mentesítés 2.3 Korengedményes nyugdíjazás 3. A munkavégzés 3.1 Alkalmazási feltétel, munkára képes állapot 3.2 A munkahelyen való megjelenés, távozás és az onnan való távolmaradás nyilvántartása 3.3 A munkavégzés helye 3.4 Más munkahelyen (munkáltatónál) történô, illetve munkakörbe nem tartozó munkavégzés 3.5 Helyettesítés 3.6 A sztrájk joga 3.7 Címek és egyetemi kitüntetések adományozása 3.8 Minôsítés 3.9 Összeférhetetlenség, munkavégzésre irányuló további jogviszony bejelentése, nyilvántartása

10 10 12 12 12 12 12 14 14 14 14 14 14 15 15 16 16 17 17 2

3.10 A továbbképzésben résztvevô, a továbbtanuló egyetemi közalkalmazottak támogatása 3.11 Fegyelmi felelôsség 4. Munkaidô és pihenôidô 4.1 A munkaidô, annak beosztása, a pihenôidô 4.2 A rendkívüli munkavégzés ( készenlét, túlmunka, pihenô vagy munkaszüneti napon történô munkavégzés ) 4.3 Rendes szabadság, a szabadság kiadása 4.4 Munkavégzés alóli mentesítés, betegszabadság, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság 4.5 A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, a közalkalmazottak és a felsôoktatási közalkalmazottak nyilvántartása 5. Elômeneteli és illetményrendszer ( A munka díjazása ) 5.1 A közalkalmazottak elômeneteli és illetményrendszere 5.2 Illetménypótlékok 5.2.1. Magasabb- és vezetô beosztásúak pótléka 5.2.2. Egészségkárosító kockázati pótlék 5.2.3. Idegennyelvtudási pótlék 5.2.4. Címpótlékok 5.2.5. Oktatói-kutatói munkaköri illetménypótlékok 5.2.6. Egyéb illetménypótlékok 5.3 Távolléti díj, átlagkereset 5.4 Kiküldetés, külszolgálat, a költségek megtérítése 5.5 Jutalom, kereset-kiegészítés, illetmény-kiegészítés 5.6 A munkabér védelme 5.7 Szociális és egyéb juttatások 5.7.1. Munkaruha-juttatás 5.7.2. Étkezési hozzájárulás 5.7.3. Lakhatás, lakásépítés, felújítás, vásárlás támogatása 5.7.4. Szociális segélyalap 5.7.5. Illetményelôleg 5.7.6. Üdültetés 6. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelôssége 6.1 A közalkalmazott kártérítési felelôssége 6.2 A munkáltató kártérítési felelôssége 7. Munkaügyi vita 8. Záró rendelkezések

18 18 18 18 20 20

21 22 22 22 23 23 23 23 23 24 24 24 24 25 25 26 26 26 26 27 27 27 27 27 28 28 28

3

Melléklet és a függelékek jegyzéke Melléklet : Magasabb beosztású vezetôk és pótlékaik

30

1. sz. függelék : Az Állatorvos-tudományi Karnak Budapest, a KSZ helyi szabályai, 31 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 32 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 33 3. sz. melléklet: Sugárártalomnak kitett munkahelyek, és munkakörök 35 4. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 36 2. sz. függelék : A Központi Hivatalok, a Gödöllôi karok és a Gödöllôi Területi Iroda KSZ helyi szabályai, elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkarend, a munkaidô beosztása 3. sz. melléklet: Az egészségkárosító kockázatot jelentô munkahelyek munkakörök 4. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás

37 38 39 40 40

3. sz. függelék : A Gazdálkodási és Mezôgazdasági Fôiskolai Karnak Gyöngyös, a KSZ 44 helyi szabályai, elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok 45 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 46 3. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 47 4. sz. függelék : A Jászberényi Fôiskolai Karnak Jászberény, a KSZ helyi szabályai, 49 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 50 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: A pedagógusok munkakörébe tartozó, kötelezô óraszámon kívüli feladatok a gyakorló általános iskolában 51 3. sz. melléklet: A munkaidô és annak beosztása 53 4. sz. melléklet: Munkaruha juttatás 54 5. sz. melléklet: A raktárban tárolási veszteséggel (kálóval) elszámolható anyagok köre és mértéke. 55 5. sz. függelék : A Budai karok, Budai Területi Iroda Budapest, KSZ helyi szabályai, 57 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 58 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: A munkaidô és annak beosztása 59 3. sz. melléklet: Egészségkockázatnak kitett munkahelyek és munkakörök 4. sz. melléklet: Munkaruha juttatás

61 61

4

6. sz. függelék: Ybl Miklós Mûszaki Fôiskolai Karnak Budapest, a KSZ helyi szabályai, 64 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 65 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 66 3. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 67

5

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdése Preambulum Az egyetem vezetôi és a szakszervezetek közösen úgy határoztak, hogy a jogelôd intézmények - nevezetesen az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképzô Fôiskola, az Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola -, jogutód intézményében a Szent István Egyetemen, Gödöllô (a továbbiakban: SZIE) új kollektív szerzôdést kötnek. A kollektív szerzôdésben törekszenek arra, hogy annak elôírásai a lehetôségekhez mérten közeledjenek az európai munkajogi normákhoz, irányelvekhez. A Kollektív Szerzôdés (a továbbiakban: KSZ) és a jogszabályok kapcsolata A KSZ általában csak szükség esetén ismétli a jogszabályi rendelkezéseket. Elsôsorban az intézményi, helyi szabályokat tartalmazza, de több esetben – tájékoztatásul, mivel a jogszabályok gyakran változtak, változnak - jelzi a gyakrabban, több szervezeti egységnél alkalmazott, fontosabb vonatkozó törvény, törvényi szakasz(ok), illetve rendelet(ek) számát. A munkáltató a közalkalmazottakat érintô fontosabb munkaügyi változásokról a szervezeti egységek útján tájékoztatást ad. Az egyes karok, szervezetek az általánostól különbözô munkavégzésbôl fakadó eltérô rendelkezéseket a KSZ függelékei tartalmazzák, azonban a függelékek elôírásai nem lehetnek ellentétesek a KSZ rendelkezéseivel. A függelékek a kollektív szerzôdés részét képezik, ezért teljes mértékben osztják annak eljárási jogát. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a KSZ elôírásai minél elôbb egységes alapelveken meghatározott kötelezettségeket, jogokat tartalmazzanak az intézmény összes közalkalmazottjára vonatkozóan. A KSZ a következô, többször módosított alapvetô jogszabályok, munkaügyi elôírások, valamint az egyetemi szabályzatok figyelembe vételével készült: Alapvetô jogszabályok: − a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amennyiben azok alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem tiltja, − a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), − az 1993. évi LXXX. törvény a felsôoktatásról (Ftv.) (Az Ftv. 21. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján bizonyos esetekben az Ftv. a Kjt-tôl eltérô szabályokat tesz lehetôvé), − a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsôoktatásban történô végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet, − a kutatók esetében a Kjt-nek a kutatókra vonatkozó 49/1993.(III.26.) Korm. sz. végrehajtási rendelete,

6

− a mûvészeti, könyvtáros és közgyûjteményi dolgozók esetében a 150/1992. (XI.20) Korm. sz. végrehajtási rendelete, − a gyakorlóiskolák, valamint az óvodai dolgozók esetében a Kjt-nek a közoktatási intézményekben történô végrehajtásáról rendelkezô 138/1992. (X.8.) Korm. sz. rendelete, − Szociális, egészségügyi, család, gyermek és ifjúságvédelmi ágazatra vonatkozó 113/1992 sz. (VII. 24.) kormányrendelet. Alapvetô egyetemi szabályzatok: -

a SZIE SZMSZ, valamint a SZIE SZMSZ melléklete a munkáltatói jogok gyakorlásának ügyrendje, a SZIE SZMSZ melléklete az Egyetem oktatói-kutatói követelményrendszerérôl, a SZIE SZMSZ egyéb ügyrendi, eljárási szabályai, pl. az érdekegyeztetés a karok, szervezeti egységek saját (kari, intézeti stb.) szervezeti és mûködési szabályzata, és annak mellékletei.

ELSÔ RÉSZ BEVEZETÔ RENDELKEZÉSEK (Kjt 12.§., Mt 30-33. §, 36-40. § )

1. A kollektív szerzôdés célja és tartalma A KSZ szabályozza a SZIE-n a közalkalmazotti jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet - amelyet a jogszabályok megengednek, illetve szabályoznak -, valamint a KSZ-t kötô felek kapcsolatrendszerét. 2. A kollektív szerzôdés személyi hatálya A KSZ hatálya kiterjed SZIE valamennyi szervezeti egységében, mint munkáltatóval fôállású - teljes munkaidôben foglalkoztatottakra -, részmunkaidôs és nyugdíj mellett közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a KSZ-t megkötô szakszervezeteknek. A részmunkaidôben foglalkoztatott munkavállalókat a munkaidejük arányában illetik meg a jogok, az illetmények, illetménypótlékok, egyéb juttatások, terhelik a kötelezettségek. A KSZ hatálya nem terjed ki a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, valamint a megbízási szerzôdés alapján foglalkoztatottakra. 3. A kollektív szerzôdés megkötése, módosítása és felmondása A KSZ-t a munkáltató részérôl a rektor - az Egyetemi Tanács egyetértésével -, a munkavállalók képviseletében a SZIE-n képviselettel rendelkezô szakszervezetek határozatlan idôre kötik meg.

7

A KSZ módosítását a szerzôdést kötô felek bármelyike kezdeményezheti úgy, hogy a módosító indítványát és álláspontját a másik szerzôdô félhez írásban eljuttatja. A módosításra a KSZ megkötésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. A módosítást is ki kell hirdetni, közzé kell tenni. A szerzôdô felek szükség esetén értékelik és egyeztetés után végrehajtják a jogszabályi változások vagy egyéb ok miatt szükséges módosításokat. A KSZ-t bármelyik szerzôdést kötô fél írásban részletes indokolással három hónapos határidôvel felmondhatja.

MÁSODIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttmûködése (Mt. 3.§, Mt.14-15. §, Kjt. 4-5.§, Mt. 18-19/A , 21-29.§, Kjt 8-11.§) A SZIE rektora, valamint a munkáltatói joggal átruházott hatáskörben rendelkezô vezetôk a jogszabályokban elôírtak szerint mûködnek együtt az egyetemi közalkalmazottak bíróság által bejegyzett képviselettel rendelkezô érdekvédelmi szervezeteivel (szakszervezeteivel), illetve azok vezetôivel, képviselôivel. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggô gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenôen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. A munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttmûködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elôsegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. Az egyetemi munkáltatók és a szakszervezetek együttmûködésében a munkáltatók és a szakszervezetek folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekrôl, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolhatják. A munkáltatónak a törvény szerint csoportos létszámleépítés esetén az intézkedése megtétele elôtt, ha az a közalkalmazottakat, illetve az adott terület, illetve kar, kari jogállású szervezet közalkalmazottait közvetlenül érinti, a képviselettel rendelkezô szakszervezeteket tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalókra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel ideértve az érdekképviseleteket is - csak törvényekben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

8

2. A szakszervezetek mûködési feltételeinek biztosítása A munkáltató a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéhez munkaidôben és munkaidôn kívül, - az egyetemi igénybevételi rend keretei között- biztosítja az egyetemi helyiségek térítésmentes használatát. A munkáltató, a karok, campusok a költségvetés elfogadásával egyidôben megállapodnak a képviselettel rendelkezô szakszervezetek mûködési feltételeinek biztosításáról. A munkáltató biztosítja annak lehetôségét is, hogy a szakszervezetek az általuk szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat az egyetemen szokásos módon – egyetemi újságban, hirdetôtáblán és számítógépes hálózaton -, közzétegyék. Az egyetem a szakszervezeti tag írásbeli kérelmére levonja az illetményébôl a szakszervezeti tagdíjat és azt a szakszervezet egyszámlájára utalja. Az együttmûködés szervezeti keretei az egyetemi és kari SZMSZ-ben meghatározottak szerint, az egyetemi, a kari és a más munkáltatói szinten mûködô érdekegyeztetô fórumok, a szakszervezetek képviselôinek részvétele az egyetemi és kari vezetôtestületek és más egyetemi munkáltatók mellett mûködô állami testületek munkájában, eseti tanácskozások a munkavállalókat érintô és az érdekvédelem körébe tartozó kérdésekben. Az egyetemi szintû érdekegyeztetés szabályait az egyetemi SZMSZ VI. fejezete tartalmazza. A SZIE-n az intézmény felépítésének megfelelôen a munkáltatóval együttmûködô szakszervezeti partnerek: egyetemi szint

szakszervezetek egyetemi egyetemi szóvivôjük,

vezetôi,

illetve

az

a karok és más gazdálkodó egységek

karok, gazdálkodó egységek szakszervezeteinek kari képviselôje,

szervezeti egységek

szakszervezeti bizalmiak, ügyvivôk.

3. A szakszervezeti tisztségviselôk védelme, munkaidô-kedvezményei A közvetlen felsôbb szakszervezeti szerv elôzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltô munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történô megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselôvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elôtt elôzetesen ki kell kérni a megfelelô szakszervezeti szerv véleményét, illetve a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselô más munkahelyre való beosztásáról a megfelelô szakszervezeti szervet elôzetesen értesíteni kell. Az Egyetem mint munkáltató a törvényben meghatározott mértékben, funkciójukból eredô feladatok ellátásához, munkaidô-kedvezményben részesíti a szakszervezetek tisztségviselôit, szakszervezeti feladatokhoz kapcsolódó továbbképzési célra rendkívüli szabadságot biztosít a szakszervezeti tagoknak.

9

Az elôzô bekezdésben meghatározott kedvezményeket a következô naptári évre a szakszervezeti létszám hivatalos közlése alapján, a tárgyévet megelôzô év utolsó hónapjában kell megállapítani. Erre az egyetemi fôtitkár tesz javaslatot. A jóváhagyott munkaidôkedvezményt írásba kell foglalni. Felosztásáról az érintett szakszervezet gondoskodik. Ennek eredményérôl a rektort és az érintett munkáltatókat tájékoztatni kell. A munkaidô-kedvezmény és rendkívüli szabadság igénybevételérôl az érintett dolgozó közvetlen felettesét tájékoztatni a következôk szerint kell: − a tisztségviselôk munkaidô-kedvezménye esetén, amennyiben ez a napi 4 órát meghaladja, legalább 24 órával elôbb, − rendkívüli szabadság igénybevétele esetén a törvényben elôírt 30 nappal elôbb. A munkaidô-kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás ideje nem számít bele. Ilyen tárgyalásnak kell tekinteni az érdekegyeztetô fórumon, a vezetôi, vezetôtestületi és más, az egyetemi munkáltatók mellett mûködô állami testületek ülésein való részvételt, minden olyan tanácskozást, amelyre a szakszervezeti tisztségviselôt a munkáltató vagy megbízottja érdekképviseleti célból meghívja, valamint a munkáltatói joggal rendelkezô vezetôvel folytatott egyedi megbeszéléseket. HARMADIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és módosításával kapcsolatos szabályok 1.1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai (Kjt. 20 §, Mt. 72-75 §) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. A KSZ alkalmazásában munkáltató az Egyetem, munkáltatói jogköröket a rektor, illetve átruházott hatáskörben az egyetemi SZMSZ 5. sz. mellékletét képezô "Munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében" meghatározott vezetôk gyakorolják. 1.2. A kinevezési okmány (Kjt. 21.§ Mt. 77-79.§, Ftv. 14. § , 15/1992. (XI.12.) MKM r. 3. §, 49/1993. (III.26.) Korm. r. 3.§) A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell : − a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, − az illetményt, − a munkakört, a munkaköri elnevezések csak a Kjt. végrehajtási rendeletei szerintiek lehetnek, − a munkavégzés helyét, helyeit, változó munkahely esetén a helységek, vagy a kar, az egyetem telephelyeinek megnevezését. A kinevezési okmánynak a fenti törvényi elôírásokon túlmenôen tartalmaznia kell: − a foglalkozás megnevezését, különösen akkor, ha a Kjt. végrehajtási rendeletei szerinti elnevezés nem határozza meg, nem jellemzi az elvégzendô feladatokat, tevékenységeket, 10

− a munkaidôt: − az általánostól eltérô munkaidô beosztás esetén azt, hogy a munkaidô „az általánostól eltérô”, − a folytonosan (mindennap 24 órában üzemelô, pl. kollégium, kazánház) üzemelô szervezeti egységeknél azt, hogy „folytonos a munkaidô beosztás”, − a folyamatosan (mindennap, de a nap csak egy részében üzemelô szervezeteknél, pl. tanüzemek, állattenyésztés) üzemelô szervezeti egységeknél azt, hogy „folyamatos a munkaidô beosztás” − idényjellegû munkavégzés (tanüzemek, kísérleti terek) esetén azt, hogy „a munkaidôt éves szinten kell ledolgozni”. az általánostól eltérô munkaidôt, annak beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a szervezeti egység vezetôje határozza meg az Mt-ben, Kjt-ben elôírtak figyelembe vételével. − − − −

a munkába lépés napját, határozott idôre szóló kinevezés esetén a határozott idô lejártának a napját, az illetménypótlékokat, annak a vezetônek a nevét, beosztását, akinek az irányításával a közalkalmazott a munkáját végzi, − a szerzôdéskötés dátumát, a szerzôdô felek aláírását.

Kinevezés, közalkalmazotti jogviszony csak a felek kétoldalú megállapodásával jöhet létre. A kinevezés módosítására a kinevezésre vonatkozó törvényi elôírásokat lehet és kell alkalmazni. Egyetemi, illetôleg fôiskolai tanársegéd, valamint egyetemi, illetôleg fôiskolai adjunktus kinevezése határozott idôre - legfeljebb négy évre - szól. Az egyetemi és a fôiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhetô meg.

Határozott idejû alkalmazásnál rögzíteni kell az alkalmazási idôn kívül, az alkalmazás célját (kinek a helyettesítésére vagy milyen feladatra történt alkalmazás) továbbá az alkalmazás költségeinek forrását. Határozott idejû közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni minden olyan esetet, amikor az elvégzendô feladat (munka) finanszírozása meghatározott idôre történik (kutatási témák, pályázatok stb.). Az ilyen alkalmazás egybefüggôen vagy részleteiben, továbbá újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésével az öt évet meghaladhatja.

Tilos és érvénytelen az olyan határozott idôre szóló kinevezés, amely azzal a szándékkal jön létre, hogy a munkáltató ezáltal jogtalan elônyhöz jusson, és így a munkavállaló hátrányt szenvedjen.

11

Az oktatói és kutatói kinevezéseknél a jogszabályokkal összhangban, az egyetem, illetve a kar oktatói-kutatói követelményrendszerének elôírásait is alkalmazni kell.

A kinevezési okmány aláírásával egyidôben, illetve ezt követôen rövid idôn belül el kell készíteni a közalkalmazott munkaköri leírását, melyet a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetôje ír alá. A munkaköri leírás tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja, részére abból egy példányt át kell adni. 1.3. Pályázat (Mt. 80. §, Kjt. 23. §, 15/1992. (XI. 12.) MKM r. 5. §, Ftv. 16. §) Az oktatói és kutatói álláshelyeket, az egyetem, illetve a kar oktatói és kutatói követelményrendszerében foglaltak szerint, az ott meghatározott eljárással és kivételekkel, pályázattal kell betölteni. A magasabb vezetôi beosztásokra pályázat kiírása kötelezô. A vezetôi megbízásokra, ügyvivô-szakértô, és egyéb fontosabb munkakörökre a munkáltató az érintett szervezeti egység vezetôjének, illetve az illetékes vezetôtestület javaslatára is írhat ki belsô vagy külsô pályázatot.

1.4. Próbaidô (Mt. 81. §) A próbaidô mértéke 1 - 3 hónapig terjedhet, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint. A próbaidô alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indoklási kötelezettség nélkül megszüntetheti. Pályázat alapján betöltött munkaköröknél, beosztásoknál és áthelyezés esetén próbaidô nem köthetô ki.

1.5. Magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás, beosztás (Kjt. 23. §) A közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett magasabb vezetôi, illetve vezetôi beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízásokat a kinevezési okmánytól külön kell elkészíteni. A magasabb vezetôi beosztásokra pályázat kiírása kötelezô, a vezetôi beosztásokra nem. A magasabb vezetôi beosztásokat, valamint a magasabb vezetôi pótlékok jegyzékét a melléklet tartalmazza. A vezetôi beosztásokat és pótlékokat a függelékek tartalmazzák.

2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 2.1. A felmentés (Kjt. 30-33.§, Mt. 89-90. §, 93-94/A., 97-98. §, Kjt. 37. §)

12

A felmentési idôt a KSZ a következôk szerint határozza meg:

Munkakörök, kategóriák 5 évig - mûszaki, fenntartási üzemviteli alkalmazott, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítô

közalkalmazotti jogviszony/felmentési idô hónapban 5-10 év 10-15 év 15-20 év 20-25 év 25-30 év 30 év felett

2

3

4

5

6

7

8 ( a Kjt. szerinti )

ügyintézô, ügyvivô, mérnök, ügyviteli alkalmazott 3

4

5

6

7

8

8

- oktató, kutató és a vezetô beosztású

4

5

6

7

8

8

8

- magasabb vezetô beo.

5

6

7

8

8

8

8

Felmentés esetén azt megelôzôen a munkáltatói jogokat gyakorló vezetônek a közalkalmazott Egyetemen belüli továbbfoglalkoztatása céljából - az érintett hozzájárulása esetén - a Fôtitkári Hivataltól információt kell kérnie arra vonatkozóan, hogy van-e a közalkalmazott képzettségének, egészségi állapotának megfelelô be nem töltött munkakör. Az álláshely kereséshez meg kell adni a közalkalmazott munkakörét, végzettségét, illetve képzettségét, szükség esetén egyéb adatokat. Nem adható meg olyan adat - név, személyi adatok -, amely a közalkalmazott személyiségi jogait sértené. A Fôtitkári Hivatal illetékes munkatársa ezt követôen ezen információ beszerzésére megkeresi az egyetem többi szervezeti egységét, munkáltatói joggal rendelkezô vezetôjét, majd a tôlük származó információt továbbítja az érintett vezetônek. Felmentésre akkor kerülhet sor, amennyiben az egyetem más egységeitôl álláskínálat 15 napon belül nem érkezik, illetve a felkínált álláshelyet a közalkalmazott nem fogadja el. A felmentési okmányban erre hivatkozni kell. A felmentett közalkalmazottat a Kjt.-ben elôírt végkielégítés illeti meg. A végkielégítést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Csoportos felmentés (létszámcsökkentés) esetén a döntést megelôzôen konzultációt kell kezdeményezni a közalkalmazottak képviselôivel (a képviselettel rendelkezô szakszervezetekkel, ennek hiányában a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a nem szervezett közalkalmazottak képviselôibôl létrehozott bizottsággal). A közalkalmazottal az öregségi nyugellátásra jogosultsága elérését egy évvel megelôzôen a szervezeti egység vezetôje, illetve a kinevezôi jogkör gyakorlója megbeszélést kezdeményez, melyen kölcsönösen tájékoztatják egymást a közalkalmazotti jogviszonyt érintô elképzeléseikrôl. Az egyeztetésrôl a munkáltató írásos emlékeztetôt készít, melynek egy példányát átadja az érintett közalkalmazottnak. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkezô – a hatvankettedik életév és a szükséges szolgálati idô -, közalkalmazottak esetében – amennyiben forrás rendelkezésre áll-, a közalkalmazotti jogviszonyon kívüli foglalkoztatásra kell törekedni. Hatvanöt év felett, csak különleges indokok esetén lehet a közalkalmazotti jogviszonyt fenntartani.

13

2.2 Munkavégzés alóli mentesítés A munkáltató legalább a felmentési idô felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazottat - a mentesítési idô legalább felének megfelelô idôtartamban - a kívánságának megfelelô idôben és részletekben kell felmenteni. A felmentési idô teljes tartalmára mentesíteni lehet a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha a teljes mentesítést intézményi érdek vagy a közalkalmazott eddigi munkája indokolja. 2.3. Korengedményes nyugdíjazás (181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet) Intézményi, kari érdek esetén, amennyiben forrás biztosítható, a közalkalmazott az egyetemnél legalább tíz évig közalkalmazotti jogviszonyban volt, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetô a közalkalmazottal megállapodhat korengedményes nyugdíjazásról.

3. A munkavégzés (Mt. 102-107. §, Kjt. 39-44. §, Mt. 110-116. §, 33/1998 (VI.24.) NM. r., 1993. évi XCIII. tv.) A munkáltató kötelességeit az Mt. 102. §-a tartalmazza. 3.1. Alkalmazási feltétel, munkára képes állapot A munkavégzés megkezdése elôtt a közalkalmazottaknak elôzetes orvosi vizsgálaton kell részt venniük, valamint munkavédelmi oktatásban kell részesülniük. A közalkalmazott köteles az elôírt helyen és idôben munkára képes állapotban megjelenni. A munkavégzésre képes állapot törvényben foglaltakon túli meghatározása - szükség esetén - a munkahelyi illetve közvetlen vezetô joga és kötelessége. 3.2. A munkahelyen való megjelenés, távozás és a munkahelyrôl való távolmaradás nyilvántartása. (Mt. 140/A §) A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkahelyi vezetôjét, ha a munkahelyén történô megjelenése akadályba ütközik. A dolgozónak a munkahelyén való megjelenését, illetve a munkahelyrôl való távolmaradást (szabadság, betegség stb.) jelenléti íven kell vezetni, nyilvántartani. Az oktatók, kutatók, magasabb vezetô és vezetô beosztásúak jelenlétének nyilvántartása jelenléti íven, a közalkalmazott aláírásával történik. Más közalkalmazottaknak a jelenléti íven fel kell tüntetni a munkahelyen való megjelenés és távozás idôpontját is. 3.3. A munkavégzés helye (Mt. 103-104. §) A munkavégzés helyét a kinevezési okmánynak kell tartalmaznia. A változó munkahelyre történô alkalmazást is a kinevezési okmányban kell rögzíteni. Változó munkahelyre kell alkalmazni azon egyetemi közalkalmazottak közül a belsô

14

ellenôröket, kézbesítôket, hivatalsegédeket, gépkocsivezetôket, kisegítô alkalmazottakat, kertészeti-, mezôgazdasági munkásokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója további munkaköröket is változó munkahelynek minôsíthet, amely munkakörökben intézményi, kari foglalkoztatáspolitikai érdek miatt ez - különösen az integráció következtében - racionálisan elvárható. A változó munkahely azt jelenti, hogy az érintett közalkalmazottak az állandó telephelyen kívül, az Egyetem más helységeiben, telephelyein, szervezeti egységeiben is kötelesek munkát végezni. A Szent István Egyetem munkahelyei kikötés, az egyetem valamennyi telephelyén történô munkavégzést jelenti. A munkavégzés helyét a kinevezési okmánynak kell tartalmaznia. A változó munkahelyre történô alkalmazást is a kinevezési okmányban kell rögzíteni. Változó munkahelyre kell alkalmazni azon egyetemi közalkalmazottak közül a belsô ellenôröket, kézbesítôket, hivatalsegédeket, gépkocsivezetôket, kisegítô alkalmazottakat, kertészeti-, mezôgazdasági munkásokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója további munkaköröket is változó munkahelynek minôsíthet, amely munkakörökben intézményi, kari foglalkoztatáspolitikai érdek miatt ez - különösen az integráció következtében - racionálisan elvárható. A változó munkahely azt jelenti, hogy az érintett közalkalmazottak az állandó telephelyen kívül, az Egyetem más helységeiben, telephelyein, szervezeti egységeiben is kötelesek munkát végezni. A Szent István Egyetem munkahelyei kikötés, az egyetem valamennyi telephelyén történô munkavégzést jelenti. 3.4. Más munkahelyen (munkáltatónál) történô, illetve munkakörbe nem tartozó munkavégzés (Mt. 105-106. §) Az erre vonatkozó rendelkezést a munkáltatónak minden esetben írásban - megjelölve azt a munkahelyet, munkáltatót, ahol a közalkalmazott munkát köteles végezni - továbbá az ellátandó feladatot, illetve munkakört - kell kiadnia. Meg kell határozni a más munkahely, illetve munkakör valószínû idôtartamát, a díjazást és költségtérítést is. Amennyiben a várható idôtartam a jogszabályban meghatározott két hónapot meghaladja úgy, az érintett közalkalmazottal megállapodást kell kötni. 3.5. Helyettesítés (Mt. 105. §) Az eredeti munkakörén kívül ideiglenesen más munkakört is ellátó, (helyettesítô) közalkalmazottat helyettesítési díj illeti meg. Ennek mértékét az elvégzendô munka tartalmától és mennyiségétôl függôen a szervezeti, illetve a gazdálkodási egység vezetôje állapítja meg. A helyettesítési díj mértéke a helyettesített közalkalmazott illetményének 70 %át nem haladhatja meg. Ha a közalkalmazott vezetôi pótlékban részesülô vezetôi beosztású dolgozó vezetôi munkáját helyettesíti, akkor részére helyettesítési díjként a helyettesített vezetô vezetôi pótlékának megfelelô összeget kell folyósítani. Amennyiben a helyettesítô helyettesi pótlékot kap, abban az esetben a helyettesítés idôtartamára a helyettesi pótlék folyósítását szüneteltetni kell.

15

A rendes és betegszabadságon – a betegszabadság jelenleg tizenöt munkanap -, távollévô közalkalmazott helyettesítéséért erre az idôtartamra helyettesítési díj nem jár. A helyettesítési megbízást és az elvégzendô munka feltételeit írásba kell foglalni. 3.6. A sztrájk joga (1989. évi VII. tv.) Az Egyetemen foglalkoztatott közalkalmazottakat gazdasági és szociális érdekeik védelme, fejlesztése érdekében – a sztrájktörvényben meghatározott keretek között-, megilleti a sztrájk joga. Sztrájk akkor kezdeményezhetô, ha az adott ügyben az intézményen belüli érdekegyeztetés nem vezet eredményre, illetve az egyeztetô eljárás a sztrájkot kezdeményezônek fel nem róható ok miatt nem jött létre. A sztrájk ideje alatt a felek további egyeztetést kötelesek folytatni a vitás kérdések rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személyi és a vagyonvédelemrôl. 3.7. Címek és egyetemi kitüntetések adományozása (Kjt. 39. §, 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 6. és 13. §) Munkáltatói jogkört gyakorlók a tartósan – több évi -, magas színvonalú munkát végzô, illetve kiemelkedô munkateljesítményt nyújtó: − E, F, G, H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazottaknak "fôtanácsosi", illetve "tanácsosi", − B, C vagy D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottaknak pedig "fômunkatársi", illetve "munkatársi" tudományos munkakört betöltô közalkalmazottaknak (kutatóknak) pedig intézeti szenior (Shc) címet adományozhat. Az adományozás ügyrendjét a Kjt. 71. § figyelembevételével az érintett szervezeti egységek saját hatáskörükben szabályozzák. A karokon, szervezeti egységeknél adományozható kitüntetésekrôl a karok, szervezeti egységek a saját szabályzatukban rendelkeznek. Az egyetem nevében az egyetem rektora - a jogelôd intézmények egyetemi kitüntetéseit is figyelembe véve - az alábbi egyetemi kitüntetéseket adományozhatja: − − − −

SZENT ISTVÁN EGYETEM DÍSZPOLGÁRA, SZENT ISTVÁN EGYETEM ARANYÉRME, SZENT ISTVÁN EGYETEM EZÜSTÉRME, SZENT ISTVÁN EGYETEM ARANYGYÛRÛJE

Az adományozás ügyrendjét, eljárási szabályait, valamint az állami kitüntetések, továbbá állami szakmai díjak adományozása elôkészítésének egyetemi ügyrendjét, az egyetemi SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

16

3.8. Minôsítés (Kjt. 40. §, 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet 5/A §, 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 7. §) Az egyetemi oktatókat a következô esetekben kell minôsíteni: − egyetemi és fôiskolai tanársegédeket, adjunktusokat továbbá a tudományos segédmunkatársakat a határozott idejû alkalmazás lejárta elôtti értékelésnél, az egyetemi, illetve a kari oktatói-kutatói követelményrendszer szerint, − az elôzôekben nem szereplô egyetemi oktatókat, kutatókat, legalább négyévenként, a minôsítéseket hasonló módon kell elkészíteni. − minden olyan esetben, ha az egyetem oktatója vagy kutatója magasabb oktató-kutatói álláshely elnyerése érdekében nyújtott be pályázatot, − minden olyan esetben, ha az egyetemi közalkalmazott vezetôi vagy magasabb vezetôi álláshelyre (megbízásra) nyújtott be pályázatot, illetve ilyen állásra, tisztségre kinevezését, megbízását tervezik, − az elômenetel várakozási idejének csökkentése esetén. A minôsítésnek a személyi adatokon túlmenôen tartalmaznia kell a szakmai, tudományos és közéleti tevékenység teljesítményadatait, vezetôk esetén a vezetôi tevékenység, oktatók, kutatók esetén az oktatói-kutatói tevékenység minôsítését is. A minôsítést annak ismertetése elôtt legalább három nappal az érintett rendelkezésre kell bocsátani. 3.9. Összeférhetetlenség, nyilvántartása (Kjt. 41-44.§.)

munkavégzésre

irányuló

további

jogviszony

bejelentése,

A magasabb vezetô és a vezetô beosztású egyetemi közalkalmazottak nem lehetnek tisztségviselôi olyan vállalkozásnak amelyben, az Egyetem vagy jogi személyiséggel rendelkezô szervezeti egysége alapítói, illetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik. A magasabb vezetô és vezetô beosztású egyetemi közalkalmazott az általa irányított egyetemi szervezeti egység tevékenységi körébe esô munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez az oktatói, tudományos kutatási, ismeretterjesztô (szaktanácsadási), feltalálói és szerzôi jogi védelem alá esô tevékenységre. Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony is, amelyben az Egyetem szolgálati (üzleti) titkait képezô módszerek, eljárások, ismeretek (know-how) egyéni haszon érdekében történt alkalmazására kerülhet sor. A fentieken túlmenôen nem engedélyezhetô, illetve meg kell tiltani az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely a közalkalmazott egyetemi alapfeladatainak (oktatás, kutatás, igazgatási és gazdasági tevékenység) teljesítését hátráltatja. Az összeférhetetlenséget, valamint a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt elôzetesen a szervezeti egység vezetôje útján a munkáltatói jogkört gyakorló vezetônek kell bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgálja ki az összeférhetetlenséget, tilthatja meg, illetve tudomásul veheti a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését.

17

A munkavégzésre irányuló további jogviszony nyilvántartásáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodnia. A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének és engedélyezésének részletes szabályait rektori, illetve kari utasítás szabályozza. 3.10. A továbbképzésben résztvevô, a továbbtanuló egyetemi közalkalmazottak támogatása. (Ftv. 50. §, Kjt. 39. §, Mt. 110-116. §) Az Egyetem szakember-utánpótlásának biztosítása és fejlesztése érdekében - a költségvetési lehetôségek keretei között - támogathatja az intézményben dolgozó közalkalmazottak továbbtanulását, továbbképzését és átképzését (szakmai és tudományos). Tanulmányi szerzôdés csak abban az esetben köthetô, amennyiben azt intézményi érdek indokolja, és a munkaerô-szükséglet átcsoportosítással, vagy felvétellel nem biztosítható. Közép és felsôoktatási alapképzésre csak rendkívül indokolt esetben köthetô tanulmányi szerzôdés. A képzésben résztvevô kötelezi magát, hogy a képesítés megszerzése után a képzési idônek megfelelô ideig a közalkalmazotti jogviszonyát az egyetemmel fenntartja, ellenkezô esetben a képzés során felmerült költségeket a le nem töltött idôvel arányosan, egy összegben megtéríti. Tanulmányi szerzôdést a munkáltató nevében a munkáltatói joggal rendelkezô (kinevezô) vezetô írja alá. A támogatás mértékét, költségkereteit - a pénzügyi lehetôségek függvényében - az illetékes munkáltatói joggal rendelkezô vezetô, határozza meg. Amennyiben a munkáltató a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségen felül továbbképzésre kötelezi a közalkalmazottat, nem köthetô tanulmányi szerzôdés és a költségeket a munkáltató köteles fedezni. 3.11. Fegyelmi felelôsség (Kjt. 45-53. §) Amennyiben a rektor egyetemi vagy fôiskolai tanár ellen, illetve más nem egyetemi hatáskörbe tartozó ellen indít fegyelmi eljárást, ezt a felügyeleti szerv útján a kinevezônek köteles bejelenteni. Külön be kell jelenteni azt is, ha szükségessé vált a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott felfüggesztése. Ezekben az esetekben a fegyelmi tanács tárgyalására meg kell hívni a kinevezôt is, aki megbízottja útján megfigyelôként részt vehet a fegyelmi tanács munkájában. A fegyelmi jogkör gyakorlóit az egyetemi SZMSZ melléklete tartalmazza. 4. Munkaidô és pihenôidô 4.1. A munkaidô annak beosztása, a pihenôidô (Mt. 117-118. §, Kjt. 54/A §, Mt. 119-121. §, Kjt. 55. §, Mt. 122-129. §, Kjt. 55/A §, 15/1992. (XI.12.) MKM sz. r. 7.§, 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 9. §) Az Egyetemen − a napi teljes munkaidô nyolc óra, − a heti teljes munkaidô negyven óra, − az egészségkárosító kockázatoknak kitett munkahelyeken, munkakörökben 36 óra.

18

A napi munkaidô beosztását a szervezeti egység vezetôje határozza meg, úgy, hogy az egészségre ártalmas tevékenység a napi 6 órát ne haladja meg. Az egészségre különösen ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munkahelyeket, munkaköröket a KSZ függelékei tartalmazzák. Részben vagy egészben készenléti jellegû munkakörökben a heti munkaidô hosszabb, de a heti hatvan órát nem haladhatja meg, és nyolc hét átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidônek meg kell felelnie. Készenléti, illetve készenléti jellegû munkakörök azok, amelyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy megbízottja a munkavégzést figyelembe véve annak minôsít, ideértve az éjjeliôri, portaszolgálati, kazánházi munkaköröket, feladatokat. Az üzemfenntartással, az intézmény mûködtetésével, oktatást segítô tevékenységgel - ideértve a gyakorlati képzést segítô tanüzemeket, kísérleti tereket, állattartó telepeket, valamint a kollégiumokat is -, karbantartással, épületgondnoksági feladatokkal, valamint oktatástechnikai, könyvtári, számítástechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatos munkakörökben az általánostól eltérô munkaidô is megállapítható, a munkaidô a munkanapokra egyenlôtlenül is beosztható. A munkáltatói jogkör gyakorlója egyes munkahelyen, dolgozói csoportok vagy dolgozók részére az általánostól eltérô munkaidôrendet, munkaidô beosztást is megállapíthat, az Mt., illetve a Kjt. elôírásainak keretei között, ha ezt a munkaszervezés, foglalkozatás politikai indokok, valamint a dolgozók munkába járásának biztosítása indokolja. Munkaszervezési okok, továbbá rendszeres ismétlôdô ügyviteli, ügyintézési túlmunkák elkerülése végett a központi és kari hivatalok, karok gazdasági szervezeteiben, valamint a Központi Hivatalok ügyviteli területein a rugalmas munkaidô-beosztás bevezetése is engedélyezhetô. Az oktatók és a rendszeres oktatási feladatot ellátó kutatók csak az egyetemen ellátandó feladatok idôtartama alatt kötelesek az intézményben tartózkodni, de a munkaidejük ezen esetekben is a törvényes (40 óra) munkaidô. Az egyetemen ellátandó feladatok idôpontját, idôtartamát a szervezeti egység vezetôje határozza meg figyelemmel az órarendi beosztásra, az ismeretellenôrzésekre, a konzultációk idôpontjára, a hallgatókkal való kapcsolattartásra, a laboratóriumi, a könyvtári, a számítógépes kapacitásra és az egyéb szolgáltatásokra. Az intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket, a munkamegbeszéléseket, valamint a rektor, a kar dékánja, illetve a szervezeti egység vezetôje által meghatározott munkahelyi jelenléthez kötött feladatok teljesítését is. A közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább nyolc órai pihenôidôt kell biztosítani. Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített, és a készenléti ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követôen pihenôidô nem illeti meg. A közalkalmazottat hetenként két pihenônap illeti meg, ezek közül az egyiknek havonta vasárnapra kell esnie. A munkaközi szünet naponta legalább 20 perc, amely része a munkaidônek. A karok, illetve a területi irodák munkarendjeit, a rugalmas munkaidôt is a KSZ függelékei tartalmazzák.

19

4.2. A rendkívüli munkavégzés (készenlét, túlmunka, pihenô-vagy munkaszüneti napon történô munkavégzés) (Mt. 126-129., 145-149-§. Kjt. 55/A. §) Az illetékes munkáltató külön rendelkezése alapján rendkívüli esemény, váratlanul sürgôs jelleggel jelentkezô feladat esetén készenlétre, ügyeletre kötelezhetôk a közalkalmazottak. A lakáson töltött készenlétért az alapilletmény 25%-a , a munkahelyi készenlétért 70%-a jár. Ha a készenlét rendszeresen együtt jár rövidebb ideig tartó munkavégzéssel is, de ennek túlmunkaként történô elszámolása esetenként túlzott adminisztrációval járna, a készenlétért 35%, illetve 75% jár, amely a dolgozó kérésére szabadidôként is kiadható. Amennyiben a közalkalmazott a munkahelyi készenlét idején tényleges munkát is végez, számára a túlmunka szabályai szerint jár díjazás, illetve szabadidô. Túlmunka a közalkalmazott munkanapon végzett napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidô elôzetesen nincs munkanapokra beosztva, akkor a túlmunka a munkaidô kereten felül végzett munka. Az elrendelhetô túlmunka két egymást követô napon összesen négy, éves szinten kétszáz óra lehet. A napi korlátozás nem vonatkozik a heti pihenônapra és a munkaszüneti napon végzett munkára, de az éves keretbe ezen idôtartamok is beszámítanak. Ha közalkalmazottat a heti pihenônapján munkára vették igénybe, helyette elsôsorban másik pihenônapot kell adni a munkavégzést követô hónap végéig. Nem esik korlátozás alá a túlmunka vagy készenlét, ha erre baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelôzése illetve elhárítása miatt kerül sor. Díjazás ilyen esetekben is megilleti a dolgozót. A túlmunka elrendelésérôl a dolgozót legalább 24 órával korábban értesíteni kell. E szabály alól kivételt képeznek a gépkocsivezetôk és kazánfûtôk, akikre nézve halaszthatatlan esetben, a túlmunkát a gépkocsit igénybevevô azonnali hatállyal, a fenti mértéket meghaladóan is elrendelheti. Ez esetben is biztosítani kell azonban részükre a munka befejezése és a következô napi munkakezdés között a 8 órás egybefüggô pihenôidôt. 4.3. Rendes szabadság, a szabadság kiadása (Kjt. 56-58. §, Mt.130., 132-136. §) A közalkalmazottat naptári évenként alapszabadság és pótszabadság(ok) illetik meg. A közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évenkénti húsz, az E, F, G, H, I, J fizetési osztályokban huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. Az egyetemen oktató-nevelô munkát végzô oktatók, kutatók, pedagógusok, tanszéki mérnökök évi huszonöt munkanap pótszabadságra jogosultak. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének - az egyetemi közalkalmazottak jogviszonya elsô három hónapját kivéve - megfelelô idôpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényt a közalkalmazott - sürgôs esetet kivéve - legalább tizenöt nappal elôbb köteles bejelenteni. Az alapszabadság többi részét és a pótszabadságokat, a közalkalmazott elôzetes meghallgatása után, a szabadság kiadására jogosult vezetô adja ki. Errôl a közalkalmazottat a szabadság kezdete elôtt legalább egy hónappal elôbb értesíteni kell.

20

A szabadságot kettônél több részletben csak a közalkalmazott kérésére lehet kiadni. Az oktató-nevelô munkát végzô közalkalmazottak szabadságát elsôsorban július és augusztus hónapban, továbbá a téli és a tavaszi szünetben, a vizsgaidôszakban (amennyiben az oktatónak nincsenek vizsgáztatási feladatai) kell kiadni. A szabadság kiadásáról a munkáltatói jogok gyakorlásának ügyrendjében meghatározott vezetô dönt. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésôbb a tárgyévet követô december 31-ig kell kiadni. A közalkalmazott betegsége vagy más elháríthatatlan akadály esetén - az esedékesség évének elteltével -, a szabadságot az akadályoztatás megszûnésétôl számított harminc napon belül kell kiadni. A szabadságra vonatkozó általános elévülési idô három év. 4.4. Munkavégzés alóli mentesítés, betegszabadság, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság [Mt.107., 137-140. §, Ftv. 24. §) A törvényben meghatározottakon túl figyelemmel kell lenni egyrészt a KSZ-nek a 3.10 pontjában meghatározott, a továbbképzésben nyújtható szabadidô kedvezményekre, illetve az Egyetem oktatói és kutatói követelményrendszerében meghatározott tanulmányi és rendkívüli szabadságra. A törvényben elôírt kötelezô eseteken kívül egyetemi mérlegelési körben a közalkalmazott kérelmére egy évig terjedô fizetés nélküli szabadság engedélyezhetô olyan, elsôsorban a közalkalmazott érdekében álló hazai vagy külföldi képzésre, továbbképzésre, amelyre az oktatói-kutatói követelményrendszerben rendkívüli szabadság nem biztosítható. A közalkalmazott egyéni és családi körülményeire való tekintettel hat hónapig terjedô idôszakra fizetés nélküli szabadság engedélyezhetô, amely egy alkalommal újabb fél évvel meghosszabbítható. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogok gyakorlása ügyrendjében meghatározottak jogosultak. A három hónapnál rövidebb, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés munkában töltött idônek számít. Ennek idôtartamára a munkavállaló mentesül a munkahelyén végzendô feladatok alól. Erre az idôre a közalkalmazottat alapilletménye és pótlékai (a vezetôi és veszélyes munkahelyi pótlékok kivételével) illetik meg. A három hónapnál hosszabb, az Egyetem által jóváhagyott külföldi kiküldetés esetén a munkavégzés helyének a külföldi intézmény minôsül. A kiküldetés idejére a közalkalmazott kinevezését ideiglenesen módosítani kell. Ennek alapján részére az alapilletmény és pótlékai (vezetôi és veszélyes munkahelyi pótlékok kivételével) folyósítható. Ha a közalkalmazott állam- és kormányközi egyezmény, magyar állami ösztöndíj, külföldön mûködô magyar intézményben rendelkezésre álló tanulmányi lehetôség, magyar intézmény külföldi féllel kötött külön megállapodása alapján, illetve nemzetközi szervezet vagy más külföldi szerv által biztosított keretbôl három hónapot meg nem haladó idôtartamú ösztöndíjas tanulmányúton vesz részt, részére távolléti díj folyósítandó. A három hónapot meghaladó ösztöndíjas tanulmányút esetén a külföldi ösztöndíj mértékétôl és az ahhoz kötôdô egyéb járandóságoktól függôen a gazdálkodási egység vezetôjének döntése alapján az átlagkereset 50-70%-a folyósítható.

21

A szervezeti egység vezetôje oktatói és kutatói munkakörökben tudományos fokozat megszerzése, tankönyv, egyéb mû írása és más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából a közalkalmazottat maximálisan hat hónap idôtartamra mentesítheti az Egyetemen folytatott munkavégzés alól. A közalkalmazottat a munkavégzés alól évi max. 10 munkanap idôtartamra a szervezeti egység vezetôje mentesítheti. Ezekben az esetekben a közalkalmazottat az alapilletménye illeti meg. 4.5. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, a közalkalmazottak és a felsôoktatási közalkalmazottak nyilvántartása (Mt. 140/A §, Kjt. 83/B-83/D, Kjt. 4. sz. és az Ftv. 2. sz. melléklete] A munkáltató köteles nyilvántartani a közalkalmazottak rendes és rendkívüli munkaidejével, a szabadságának kiadásával, valamint az egyéb munkaidô-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A munkáltató ugyancsak köteles nyilvántartani a közalkalmazottak Kjt. 4. sz. és az Ftv. 2. sz. mellékletében elôírt adatokat.

5. Elômeneteli és illetményrendszer (A munka díjazása ) (Mt.141.§, 144. §)

5.1. A közalkalmazottak elômeneteli és illetményrendszere (Kjt. 60-68. §) A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya alapján, a fizetési osztályához, fizetési fokozatához tartozó, a Kjt. 1. sz. mellékletében szereplô garantált illetmény jár. A közalkalmazottat a munkaköre ellátásához elôírt iskolai végzettség, illetve államilag elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályba, a közalkalmazotti jogviszonya alapján pedig fizetési fokozatba kell besorolni. Amennyiben a közalkalmazott besorolásánál felmentést kell alkalmazni - a jogszabályokban meghatározott eseteket kivéve - elô kell írni a szükséges végzettség, illetve képesítés legfeljebb öt éven belüli megszerzését is. A magasabb fizetési fokozatba történô elôlépés várakozási idejének csökkentése: − A magasabb fizetési fokozatba való lépés három éves várakozási idejét fizetési fokozatonként csökkenteni lehet egy évvel a tartósan magas színvonalú munkavégzés elismeréseként, illetve kiemelkedô teljesítményért. Kiemelkedô teljesítménynek tekintendô, ha a közalkalmazott miniszteri, egyetemi kitüntetésben részesül vagy tudományos fokozatot szerez. − Ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesül, a megszerzés évében a fizetési fokozatok közötti várakozási idôt egy évvel csökkenteni kell.

22

5.2. Illetménypótlékok (Kjt. 69-77. §, Mt.145-149. §) 5.2.1 Magasabb vezetô és vezetô beosztásúak pótléka (Kjt. 70. §) A magasabb vezetô beosztások vezetôi pótlékainak mértékét a KSZ melléklete, a vezetô beosztásúak pótlékát a függelékek tartalmazzák. 5.2.2. Egészségkárosító kockázati pótlék (Kjt. 72. §) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a foglalkoztatására munkaideje legalább felében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem egyéni védôeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. A pótlék mértéke az illetménypótlékok mindenkori alapjának a 100 %-a. A pótlékra jogosult munkaköröket a KSZ függelékei tartalmazzák. 5.2.3. Idegennyelvtudási pótlék (Kjt. 74. §) A pótlék megállapításának feltétele az, hogy az idegen nyelvet a közalkalmazott intézményi érdekbôl rendszeresen alkalmazza, hasznosítja, valamint a meghatározott idegen nyelvbôl állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló, hiteles bizonyítvánnyal - legalább középfokú C típusú - vagy azzal egyenértékû igazolással rendelkezik. Nem fizethetô idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, a tolmácsi, a fordítói munkakörökben foglalkoztatottaknak, valamint a szakfordítói végzettségûeknek azon nyelv után, amelynek használata a közalkalmazottnak munkaköri feladata. További nyelvvizsga után, amennyiben azt a közalkalmazott az egyetem érdekében rendszeresen hasznosítja, nyelvpótlék fizethetô. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosultak körét és mértékét, továbbá a jogosító nyelveket a KSZ függelékei tartalmazzák. A pótlék fizetésének jogosultságát esetenként - a szervezeti egységvezetô javaslata figyelembe vételével -, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. 5.2.4. Címpótlékok (Kjt. 71. §, 49/1993. (III. 26.) Korm. sz. r. 18. §) A fôtanácsost, fômunkatársat, tanácsost, munkatársat és az intézeti szeniort (Shc.) címpótlék illeti meg. Címpótlékok megnevezése Fôtanácsos

100 %

Fômunkatárs

75

Tanácsos Munkatárs Intézeti szenior

50 % 25 % 100 %

%

23

Amennyiben a közalkalmazott vezetôi és címpótlékra is jogosult, részére a vezetôi pótlék jár.

5.2.5. Oktatói-kutatói munkaköri illetménypótlékok (15/1992. (XI. 12.) MKM. sz. r. 10. §, 49/1993. (III. 26.) Korm. sz. r. 19. §.) A felsôoktatás egyes oktatói és kutatói, illetménypótlékban részesülnek, melynek mértékét a függelékek tartalmazzák. 5.2.6. Egyéb illetménypótlékok (Mt. 145. §) A közalkalmazott feladatkörébe nem tartozó tevékenységért - amennyiben erre forrás biztosítható - határozott idôre, a munkáltatói jogkör gyakorlója, a többletfeladattal arányos illetménypótlékot is megállapíthat, melynek alapja az illetmény pótlékalap. 5.3. Távolléti díj, átlagkereset (Mt. 150 - 152 §) A közalkalmazottat távolléti díj illeti meg a szabadság idejére. A távolléti díj 80%-a jár a betegszabadság - jelenleg tizenöt munkanap - idôtartamára. A közalkalmazottat átlagkereset illeti meg a felmentés, illetve a mentesítés idôtartamára és a végkielégítés hónapjaira. 5.4. Kiküldetés, külszolgálat, a költségek megtérítése (Mt. 153. §, 23/1989. (III. 12.) MT. sz. rendelet, 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, 78/1993. (V. 2.) Korm. rendelet) A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítô közalkalmazottnak - amennyiben a távollét idôtartama a 8 órát eléri - teljes napi költségtérítés jár. A 6 órát meghaladó távollét esetén a költségtérítés fele jár. A napi élelmezési költségtérítés mértékét, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Ugyancsak meg kell téríteni a kiküldetésen lévô közalkalmazott részére a szállás- és az utazási költségeket is. A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott részére saját személygépkocsijának hivatalos célú használatát is engedélyezheti a kiküldetés teljesítésére, sôt alkalmazási feltételként is elôírhatja ezt. Az igénybevételért a jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni. Az egyetemrôl külföldre kiküldöttek devizavásárlásának szabályozásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik. Az Egyetem a közigazgatási határon kívülrôl bejáró dolgozók naponkénti munkába járásához, vasúton történô munkába járásnál az útiköltség 86%-át, autóbusszal, illetve HÉV-vel történô munkába járásnál az útiköltség 80%-át megtéríti. Az Egyetem a munkavállaló kérésére, személyi tulajdonban lévô gépkocsival történô munkába járáshoz is fizet utazási költségtérítést, kivéve a taxi közlekedést.

24

A költségtérítés nem haladhatja meg az autóbusszal munkába járók munkáltatói támogatásának mértékét. A költségtérítés nem vonatkozik a közigazgatási határon belüli munkába járásra, kivéve a mozgáskorlátozottakat. 5.5. Jutalom, kereset-kiegészítés, illetmény-kiegészítés (Kjt. 67. §, 77. §) - A munkáltatói joggal rendelkezô egyetemi vezetô illetve a szervezeti egység vezetôje a közalkalmazottat kiemelkedôen, illetôleg tartósan végzett jó munkáért, forrás esetén, jutalomban részesítheti. - A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott idôre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. - A közalkalmazott a nagyobb gazdálkodási eredmény elérése érdekében - melyet a karok, szervezeti egységek a gazdálkodási szabályzatukban szabályoznak -, illetménykiegészítésben részesülhet. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal külön megállapodást köt, melyben meg kell határozni a részére járó illetmény-kiegészítés feltételeit, mértékét. A karok, gazdálkodó szervezeti egységek külön szabályzatukban rögzíti, hogy a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek mellett fordítják illetmény-kiegészítésre. 5.6. A munkabér védelme (Mt. 154-164. §, Kjt. 79/A §) A közalkalmazott részére az illetményt a törvényben meghatározott kivételektôl eltekintve - havonta egy alkalommal - kell elszámolni, amelynek kifizetésére a közalkalmazott számlájára való átutalással, vagy postai úton kerül sor. Az illetmények készpénzben való felvételét a munkáltatóval szerzôdést kötô pénzintézet bankjegykiadó automatáján, illetve más pénzintézet fióki kifizetés útján biztosítja. Az illetmény bankszámlára történô átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történô illetmény-kifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat. Az illetményfizetés, illetve a pénzintézetbe való átutalás határnapját oly módon kell meghatározni, hogy a havi illetmény a tárgyhót követô hetedik napig, a közalkalmazott számláján rendelkezésre álljon, vagy a bankjegykiadó automatán keresztül lehívható legyen. Az illetmény elszámolásról a közalkalmazott részére havonta részletes, csak az érintett közalkalmazott számára hozzáférhetô írásbeli tájékoztatást kell adni. A tárgyévi illetmény kifizetésekrôl személyi jövedelemadó elszámolás céljára a tárgyévet követô január hónap végéig részletes kimutatást kell készíteni. A közalkalmazottnak elôzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy ô maga készít-e adóbevallást, vagy az adóelszámolás a munkáltató feladata. A közalkalmazott és a pénzintézet közötti szerzôdésnek megfelelôen az Egyetem az illetményt vagy annak egy részét a közalkalmazott bankszámlájára utalja.

25

5.7. Szociális és egyéb juttatások (Mt. 165. §) 5.7.1. Munkaruha-juttatás (Kjt. 79. §) Ha a munkavégzés a ruházat nagymértékû szennyezôdésével vagy elhasználódásával jár, az egyetem – forrás esetén -, munkaruhát biztosíthat. A munkaruha az arra jogosult dolgozót a munkába lépés napjától illeti meg. A munkaruha megôrzése, tisztántartása a dolgozó feladata. A munkaruha juttatásának ideje a jogosultság napjával kezdôdik. A munkaruhára való jogosultságot a szervezeti egység vezetôje javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A munkaruha - juttatás személyi juttatás, melynek költsége a karokat, illetve gazdálkodó szervezeteket terhel. A munkaruhának a jogosultság idôpontjánál késôbbi igénybevétele esetén a kihordási idôbôl csak egy hónap ismerhetô el. A juttatási idôbe a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó szüneteltetése nem számít bele. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszûnik, a munkaruhát - a hátralévô juttatási idôre jutó értékben - köteles megvásárolni, amelytôl indokolt esetben a munkahelyi vezetô eltekinthet. A munkaruha juttatás részletes szabályait a függelékek tartalmazzák. Védôruhát a munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény, a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet, valamint a munkavédelmi szabályzat figyelembe vételével a munkaruha-juttatástól elkülönülten kell biztosítani. 5.7.2. Étkezési hozzájárulás Az Egyetem a közalkalmazottai részére - forrás esetén -, a mindenkori SZJA mentes mértékig étkezési hozzájárulást biztosíthat. Az étkezési hozzájárulás kifizetése havonta, de legfeljebb negyedévenként történik. Az étkezési hozzájárulás a kinevezésben rögzített munkaidô figyelembevételével arányosan, az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban lévô dolgozónak adható. A táppénzes állomány idejére, a felmentésnek a mentesítési idejére, a kiküldetés, külszolgálat idejére, szülési szabadság, valamint egyéb nem fizetett távollétre nem jár az étkezési hozzájárulás. 5.7.3. Lakhatás, lakásépítés, felújítás, vásárlás támogatása Az Egyetem azon közalkalmazottak részére, akik állandó lakhelyükre naponta hazautazni nem tudnak szükség és lehetôség esetén szolgálati elhelyezést biztosíthat, illetve albérleti hozzájárulást fizethet. Az Egyetem közalkalmazottai részére a költségvetés keretei között - jogszabályi elôírások keretei figyelembe vételével lakás - építési, - felújítási, - vásárlási kedvezményes kölcsönt, intézményi bérlakást és egyéb építési támogatást nyújthat. Az Egyetem dolgozói részére nyújtott lakásépítési, vásárlási támogatás odaítélésének módját a karok, szervezeti egységek - a helyi közalkalmazotti tanács(ok) véleményének megkérésével-, határozzák meg.

26

Az egyetemi bérlakások (vállalati) és szolgálati férôhelyek igénybevételének juttatásával, visszaszármaztatásával kapcsolatos szabályzatot a 1993. évi LXXXIII. törvény tartalmazza. 5.7.4. Szociális segélyalap Segélyezésre, illetve egyéb szociális juttatásokra a karok, illetve a gazdálkodó szervezetek évenként erre a célra szolgáló keretet különíthetnek el, s felhasználásáról - a közalkalmazotti tanács véleményének meghallgatása után – a munkáltatói jogkör gyakorlói döntenek. 5.7.5. Illetményelôleg Az Egyetem a közalkalmazottai részére - indokolt esetben - illetményelôlegként legfeljebb két havi bruttó alapilletményét kifizetheti, hat hónap alatt történô levonással. Az illetményelôleg engedélyezésére a kar, a gazdálkodó szervezeti egység vezetôje jogosult. 5.7.6. Üdültetés Az Egyetem az egyetemi üdülôk, bérelt üdülôk, pihenôházak, kollégiumok révén támogatja az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és családtagjaik üdülését. Az üdültetés szabályait, a költségtérítés mértékét egységes elvek alapján a rektor, illetve a karok, szervezeti egységek határozzák meg. Az Egyetem - lehetôség szerint -, támogatja az intézményben mûködô közalkalmazotti szabadidôs körök, klubok, sportegyesületek tevékenységét is.

6. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelôssége 6.1. A közalkalmazottak kártérítési felelôssége (Mt. 166-173. §, Kjt. 81-82. §) Anyagi felelôsség szempontjából felelôs beosztású közalkalmazottaknak minôsülnek az alábbiak: - magasabb vezetô állásúak, - vezetô állásúak, - raktárvezetôk, - tanüzemek, kísérleti telepek vezetôi, - mûhelyvezetôk, - a gondnokok. - a szervezeti egységek leltározási, kártérítési szabályzatukban meghatározott, anyagi felelôsség szempontjából felelôs beosztásúnak meghatározottak. A raktárban dolgozó egyetemi közalkalmazottak felelôsségére, amennyiben a raktári készletet leltárilag átvették és kizárólagos ôrzésükben tartják, a teljes anyagi felelôsség szabályait kell alkalmazni.

27

A közvetlen kártérítésre kötelezés lehetôsége: Az egyetemi munkáltató, a munkáltatói jogkörébe tartozó egyetemi közalkalmazottat a hatvanezer Ft-ot meg nem haladó mértékû kárért a meghatározott módon lefolytatott fegyelmi eljárással, közvetlenül kártérítésre kötelezheti. 6.2. A munkáltató kártérítési felelôssége (Mt. 174, 176-187. §) A közalkalmazott a munkába járáshoz szükséges és szokásos ruházati és személyi felszerelési tárgyain túlmenô dolgokat csak a felettese hozzájárulásával jogosult az egyetem területére bevinni, és azt köteles a munkáltató által kijelölt helyen elhelyezni. Ennek hiányában e dolgokban bekövetkezett károkért a munkáltató nem tartozik felelôsséggel. Az egyetemi közalkalmazottak által az egyetemi közterületeken elhelyezett tárgyakért az Egyetem nem vállal felelôsséget. 7. Munkaügyi vita A munkaügyi vitával kapcsolatos intézkedéseket a Mt 194-202. §-ai tartalmazza. 8. Záró rendelkezések A KSZ szerzôdô felek aláírásával, a kihirdetést követôen, 2001. január 1-vel lép hatályba, egyidejûleg a jogelôd intézmények korábban kibocsátott kollektív szerzôdései hatályukat vesztik. A KSZ költségvetést érintô, valamint a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket évente a költségvetés készítésének idôszakában az Érdekegyeztetô Fórum elé kell vinni. A KSZ-t meg kell küldeni: - valamennyi egyetemi és kari vezetô részére, - szerzôdést kötô szakszervezetek vezetôinek, tisztségviselôinek, - a közalkalmazotti tanács(ok) elnökeinek és elérhetôvé kell tenni egyetemi belsô használatra, az egyetemi számítógépes hálózaton.

Gödöllô, 2000. november …

28

Aláírás a munkáltató részérôl:

.................................... Dr. Szendrô Péter egyetemi tanár, rektor

Aláírások a képviselettel rendelkezô szakszervezetek egyetemi képviselôi részérôl:

…………………………………. Dr. Csapó Gyula Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete

......………………………...... Ribiczeyné Szabó Piroska Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

………………………………….. Balla Ferenc Felsôoktatási Dolgozók Szakszervezete

……………………………....... Hodján Mihály Mezôgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete

............................................ Kiss Gábor Magyar Közoktatási és Szakoktatási Szakszervezet

29

A SZIE kollektív szerzôdésének melléklete

Magasabb beosztású vezetôk és pótlékaik

I. Felsôoktatás 15/1992. (XI.12.) MKM r. 4. §

1) rektor 2) rektor helyettes 3) fôigazgató (egyetemen szervezett fôiskolai karon) 4) fôigazgató helyettes " 5) dékán 6) dékán helyettes 7) egyetemi fôtitkár 8) egyetemi gazdasági fôigazgató 9) önálló oktatási szervezeti egység vezetôje 9/a) intézetigazgató 9/b) tanszékvezetô 10) KGI, VTI, KVA igazgatói

Pótlék mértéke az illetménypótlék alap %-a 300 300 300 200 300 250 300 300 275 275 250 300

II. Kutatóintézet 49/1993. (III.26.) Korm. r. 4. § 1) kutatóintézet vezetôje, 100 fô közalkalmazott alatt

250

III. Közoktatás 138/1992. (X.8.) Korm. r. 5. § 1) gyakorlóiskola igazgatója

230

IV. Közmûvelôdés, közgyûjtemény 150/1992. (XI.20.) Korm. r. 3. sz. melléklete 1) egyetemi könyvtár fôigazgatója, igazgatója

300

2) egyetemi könyvtár fôigazgató-helyettese, igazgatóhelyettese

275

30

A SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdésének 1. sz. függeléke

ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR, Budapest helyi szabályai, elôírásai

Tervezet!

Budapest 2000. november

31

1. sz. melléklet

Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok

I. Vezetôi beosztások, pótlékok: Munkakör

Illetménypótlék mértéke Illetmény pótlékalap %-ában

Önálló oktatási szervezeti egység vez.hely. Kari titkár Mûszaki osztályvezetô fômérnök Kollégiumi igazgató Osztályvezetô Személyügyek ügyintézôje

200 % 200 % 150 % 150 % 100 % 100 %

II. Oktatók, kutatók pótléka egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus, tudományos fokozattal tudományos tanácsadó tudományos fômunkatárs tudományos munkatárs, tudományos fokozattal nyelvtanár, testnevelô tanár

500 % 300 % 100 % 400 % 250 % 100 % 50 %

III. Idegennyelvtudás pótléka a) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakörök, beosztások: − magasabb vezetô, vezetô beosztású munkakör, − oktató (kivéve nyelvtanár, szakfordító), − kutató, − könyvtáros, − nemzetközi kapcsolatok csoport dolgozói, − idegen nyelvû évfolyamok elôadója, − gazdasági, kari és tanszéki titkárnôk. b) A kar legfeljebb két nyelv ismerete után, illetve azt igazoló két állami nyelvvizsga után fizet idegennyelv-tudási pótlékot. c) A két nyelvpótlékkal is honorált nyelv közül legalább az egyik angol vagy német kell, hogy legyen.

32

2. sz. melléklet Munkaidô, annak beosztása A karon a közalkalmazottak a 3. pontban felsorolt munkakörökben és szakterületen foglalkoztatottak kivételével heti öt napos munkarend szerint egymûszakos osztatlan munkaidô-beosztásban dolgoznak, heti 40 órában. 1.) Általános munkaidô beosztás a karon:

hétfôtôl-csütörtökig pénteken

8.00-tól - 16.30-ig 8.00-tól - 14.00-ig

A munkaidô beosztást a dékán hagyja jóvá, nagyobb szervezeti egységek vezetôinek kérése (javaslata) alapján, figyelembe véve az egyetemi kooperáció követelményét. 2.) Az általános pihenôidô, munkaközi szünet A kari kollektív szerzôdés az általános munkaidô-beosztás szerint foglalkoztatott közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 órai pihenôidôt biztosít. Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített és készenléti ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követôen pihenôidô nem illeti meg. A pihenôidô az általánostól eltérô munkaidô-beosztású munkakörökben havonta, összevontan is kiadható. 3.) Az általánostól eltérô munkaidô-beosztások A karon kialakított speciális munkabeosztások rendjét az érintett alkalmazottak csoportjai szerint a következôkben határozzuk meg: a) Egyetemi oktatók Az egyetemi oktató kizárólag a karon ellátandó feladatok végzéséhez szükséges idôtartamon túlmenôen nem köteles a felsôoktatási intézményben tartózkodni (15/1992.(XI. 12.) MKM 7.§.) A karon ellátandó feladatok idôpontját és idôtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk idôpontja, a laboratóriumi, klinikai, könyvtári, számítógép kapacitás és egyéb szolgáltatásokra figyelemmel a tanszékvezetô határozza meg. Az intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket, munkamegbeszéléseket, a tudományos, szakmai rendezvényeket és konferenciákat, a kari közéleti fórumokat, valamint a dékán és helyettesei, illetve a szervezeti egység vezetôje által meghatározott kari tanszéki feladatok teljesítését is.

b) Tudományos kutató (49/1993.(III.26.) Korm.r. 19.§) Tudományos kutatói munkakörben - kivéve, ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó

33

szabály szerint a kutatói tevékenység csak a munkahelyen végezhetô - a munkahelyen töltendô idô tartama heti két teljes munkanap. c) Könyvtár tudományos munkatársa [150/1992.(XI.20.) Kormány rendelet 12. § (4)] a) tudományos munkatársnak minôsülô közalkalmazottja a heti munkaidôkeret 80 %-ának, b) kandidátusi fokozattal rendelkezô közalkalmazottja a heti munkaidôkeret 70 %-ának, c) tudományok doktora fokozattal rendelkezô közalkalmazottja a heti munkaidôkeret 60 %-ának megfelelô idôtartamban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni d) Egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottak Mt. 120. §. (3) Egészségre ártalmas vagy fokozottan veszélyes munka esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi munkaidô egyenlôtlen munkaidô beosztásnál sem haladhatja meg a hat órát, ettôl érvényesen eltérni nem lehet. Az egyértelmû törvényi szabályozás kialakulásáig egészségre ártalmas munkakörnek a karon a 3. mellékletben megjelölt sugárártalomnak kitett munkahelyeken végzett munka tekinthetô, amelyre munkaidô vonatkozásában az idézett paragrafust alkalmazni kell. e) Központi portások, éjjeliôrök Munkaidô beosztásuk a készenléti (folyamatos) foglalkoztatás követelményei szerint alakítható, a pihenôidô összevontan is kiadható. A konkrét munkaidô-beosztást az egységvezetô állapítja meg 174 óra/hónap munkaidôkeretig. f) Kazánüzemi alkalmazottak A kazánüzemi alkalmazottak télen kétmûszakos folyamatos munkarend, nyáron egymûszakos folyamatos munkarend szerint dolgoznak. A fûtôk számára a mûszakok télen, nyáron 12 óra hosszúak. A pihenôidô összevontan is kiadható. A konkrét munkaidô-beosztást az egységvezetô állapítja meg 348 óra/2 hónap kerethatárig. g) Kollégiumi alkalmazottak A kollégiumi portások (akik egyben fûtôk is) munkaidô-beosztását részben a folyamatos foglalkoztatás követelményei szerint kell kialakítani, az idényjellegû munkarend szerint. A kollégium egyéb alkalmazottainak munkaidô-beosztása idényjellegû munkarend szerinti. A pihenôidô összevontan is kiadható. A konkrét munkaidô-beosztást a kollégiumvezetô állapítja meg. Az ô feladata a szabadságok kiadásának engedélyezése is, a gazdasági vezetôvel történô elvi egyeztetés után, annak figyelembevételével, hogy a nyári szünetben a kollégium dolgozóinak a létesítmény hasznosítása érdekében a munkahelyen kell tartózkodniuk. h) Gépkocsivezetôk Munkavégzésük az általános munkaidôtôl a mindenkori fuvarfeladatoktól függôen térhet el. Rendkívüli esetben 8 óra munkavégzés és 12 óra pihenôidô után 12 órában foglalkoztathatók,

34

de csak ha ezt teljes pihenônap követi. A konkrét munkaidô-beosztást a csoportvezetô állapítja meg 174 óra/hónap kerethatárig. i) Egyéb alkalmazottak Egyes munkakörökben (olvasószolgálat, takarítók, állatápolók, kisegítô alkalmazottak) az általános munkaidô-beosztástól a munkaidô kezdetét illetôen el lehet térni az egységvezetô javaslata alapján. A munkarendet azonban mindenkor írásban rögzíteni kell. 4.) Rugalmas munkaidô beosztás A rugalmas munkaidô beosztást a szervezeti egység vezetôjének javaslatára a dékán engedélyezheti, szakmai vagy szociális indokok alapján. Rugalmas munkaidô beosztás engedélyezése esetén a napi teljes munkaidôt a közalkalmazott 6-20 óráig terjedô idôben dolgozhatja le, azonban a szervezeti egység munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak munkarendje biztosított legyen. A rugalmas munkaidôben dolgozóknak a törzsidôben (10-14 óra között) munkahelyen kell tartózkodni, és jelenléti ívet kell vezetniük.

3. sz. melléklet

Sugárártalomnak kitett munkahelyek, és munkakörök Munkahelyek: 1. Anatómiai és Szövettani tanszék Elektronmikroszkóp labor 2. Élettani és Biokémiai tanszék Immunélettani és Rádióizotóp osztály 3. Kórbonctani tanszék Elektronmikroszkóp osztály 4. Sebészeti tanszék és Klinika Radiológiai osztály 5. Szülészeti és Szaporodásbiológiai tanszék és Klinika Endokrinológiai osztály 6. Gyógyászati és Méregtani tanszék Izotóp csoport Munkakörök: osztály (csoport) vezetô oktató, kutató laboráns kutatási segéderô

35

4. sz.melléklet Munkaruha-juttatás Munkakörök

Munkaruha

1) Tanszéki oktatók, kutatók, tudományos ügyintézôk gazdasági igazgató, jogtanácsos, belsô ellenôr, osztályés csoportvezetôk, gondnok, kollégiumi igazgató

Kihordási idô Mennyiség (db)

24 hó

2

24 hó

3

3) Testnevelô tanár

tréningruha 24 hó tornacipô 24 hó

2 2

4) Fényképész, laboráns

köpeny nadrág (fehér v. színes)

24 hó 24 hó

3 3

5) Személygépkocsi vezetô

nadrág kabát kesztyû gumicsizma

24 hó 24 hó 36 hó 48 hó

2 2 1 1

6) Éjjeliôr

munkaruha 24 hó esôköpeny 48 hó bakancs 24 hó téli kabát 60 hó meleg kesztyû 36 hó

2 1 2 1 1

7) Portás (István u-i porta)

köpeny vattakabát

3 1

2) Adminisztratív ügyintézôk, könyvtáros, mûszaki rajzoló, tanszéki ügyintézôk, oktatástechnikai alkalmazottak, mûszaki ügyintézôk, szertáros, postázó, telefonkezelô, portás (Bethlen G. u.)

köpeny

köpeny (fehér v. színes)

24 hó 36 hó

Budapest, 2000. november …..

..................................................... Dr. Solti László egyetemi tanár, dékán ................................................... Dr. Visnyei László Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete

………………………......... Ribiczeyné Szabó Piroska Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

36

A SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdésének 2. sz. függeléke

KÖZPONTI HIVATALOK, Gödöllô GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, Gödöllô GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR, Gödöllô MEZÔGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, Gödöllô KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET, Gödöllô GÖDÖLLÔI TERÜLETI IRODA, Gödöllô szervezeti egységeinek helyi szabályai, elôírásai Tervezet!

Gödöllô 2000. november

37

1. sz. melléklet Pótlékalap százaléka I. Vezetôi beosztások, pótlékok 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9) 10) 11) 12) 13) 14) 15)

nem önálló oktatási szervezeti egységek vezetôi önálló oktatási szervezeti egység (intézet) vezetô helyettes (legalább 20 fô fôfoglalkozású alkalmazott) tudományos osztályvezetôk: tudományos osztályvezetô helyettes (legalább 10 fô fôfoglalkozású alkalmazott) Igazgató Rektori, dékáni, fôigazgatói hivatalvezetô Igazgató (gazdasági, pénzügyi, ügyviteli, tanüzemi) Igazgató-helyettes, kari kollégiumi igazgató Osztályvezetôk Sportlétesítmény vezetô Egyetemi személyzeti, munkaügyi vezetô Kari személyzeti, munkaügyi vezetô Titkárság-, szak-, és tagozatvezetôk Laborvezetô (legalább 5 fô fôfoglalkozású alkalmazott) Osztályvezetô-helyettes (legalább 10 fô fôfoglalkozású alkalmazott)

II.

Oktatói - kutatói pótlékok

1) 2) 3)

egyetemi tanár egyetemi docens, fôiskolai tanár egy. adjunktus, fôiskolai docens tudományos (kandidátusi) fokozattal egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd Nyelvtanár Testnevelô tanár Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó tudományos fômunkatárs

4) 5) 6) 7) 8) 9) III.

200 200

% %

200 100

% %

200 200 200 150 200 200 200 150 150 150

% % % % % % % % % %

100

%

300 150 100

% % %

50 50 50 50 200 100

% % % % % %

50 100

% %

Nyelvpótlék: a munkáltató döntésétôl függôen idegen nyelv rendszeres használata és államilag elismert nyelvvizsga esetén legfeljebb három nyelv után idegennyelv-tudási pótlék fizethetô. 1. Középfokú nyelvvizsga esetén 2. Felsôfokú nyelvvizsga esetén

38

IV.

Egyéb pótlékok, munkakörök pótlékai

1) 2) 3) 4) 5) 6)

doktori programvezetôk karok közötti tantárgy- és kari informatikai koordinátorok kollégiumi nevelôtanárok kari személyügyi referensek fômérnök, jogtanácsos, munkavédelmi vezetô intézmények közötti koordinátorok

150 100 100 150 150 100

% % % % % %

2. melléklet

Karok, gödöllôi szervezeti egységek munkarendje

A Szent István Egyetem gödöllôi szervezeti egységeinél a munkarend a következô

1.) Általános munkarend A munkaidô kezdete: 8 óra A munkaidô befejezése hétfôtôl, csütörtökig 16 óra 10 perc pénteki munkanapon: 15 óra 20 perc Ezen belül a munkaközi szünet (ebédidô) naponta 20 perc Az összmunkaidô 40 óra/hét 2.) Általánostól eltérô munkarend: A váltásos, folytonos, részben vagy egészben készenléti jellegû munkakörökben, az általános munkaidôtôl eltérô munkarend is megállapítható. Az általánostól eltérô munkarendnél maximum 60 órás munkahét is megállapítható, mely azonos módon tartalmazza naponta 20 perc munkaszünetet, ebédidôt. A dolgozókkal kötött munkaszerzôdés órakeretét az eltérô munkanapszám/hónap miatt éves átlagban kell teljesítettnek tekinteni. Amennyiben a havi munkaidôt a változó munkarendben dolgozó már teljesítette, betegállomány esetén a munkanapok már nem vehetôk figyelembe.

3.) Váltott vagy folyamatos munkarend szerinti munkakörök jegyzéke Az Egyetemen váltásos, folytonos és részben készenléti jellegû munkakörökben foglalkoztatottak az

- oktatástechnikai szolgálatot végzôk,

39

- ôrök, - portások, - kazánházi fûtôk, - mûszaki hibaelhárító dolgozók, - gépjármûvezetôk, - gondnokok, - takarító szolgáltatást végzôk, - hôközpont-szerelôk, - tanüzemi dolgozók, - kísérleti téri dolgozók, - állatgondozói munkakörök (a munkáltató döntése alapján) és amelyeket a munkáltató a kinevezés megkötésénél annak minôsített vagy minôsít. Az ôrök portások munkaideje:

7 órától - 19 óráig, ill. 19 órától - 7 óráig

A fûtôk és hôközpont-szerelôk munkaideje és munkabeosztása:

7 órától - 19 óráig, ill. 19 órától - 7 óráig

Állattenyésztésben, kísérleti tereken, tanüzemekben dolgozók munkaideje: a munkáltató határozza meg.

3. sz. melléklet Az egészségkárosító kockázatot jelentô munkahelyek, munkakörök; - sugárveszélynek kitett dolgozók, - veszélyes vegyszerekkel dolgozók, - szennyvízszállítást végzô dolgozók, - hulladékszállítást végzô dolgozók, - légzôszervi ártalmaknak kitett dolgozók. Az illetménypótlék azokra a munkanapokra jár, amikor az egészségkárosító kockázatok, illetve körülmények között, a munkaidô legalább felében történik a munkavégzés. A jogosultságot a munkáltatói joggal rendelkezô vezetô igazolja." 4. sz. melléklet Munkaruha-juttatás szabályzata ( Kjt. 79.§ ) 1.

Ha a munka a ruházat nagymértékû szennyezôdésével, vagy elhasználódásával jár a munkáltató a közalkalmazottnak – forrás esetén -, munkaruhát adhat. A munkaruha jogosultságot a közalkalmazott által ellátott munkakör, foglalkozás, illetve a végzett munka alapján állapítja meg a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa megbízott személy. A munkaruha juttatás költsége az adott kart, illetve gazdálkodó szervezetet terheli.

2.

A szabályzat rendelkezéseit egyéb egyetemi szabályzatokkal, különösen pedig az

40

Egyetem Munkavédelmi Szabályzatának a védôruha és védôeszközökre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3.

A munkaruha juttatásról, a kihordási idôrôl, valamint a dolgozó elszámolása esetén a munkaruhával történô elszámolásról megfelelô nyilvántartást kell kialakítani és vezetni.

4.

A munkaruha juttatás feltételeire a KSZ. 5.7.1. pontban foglaltak irányadók.

5.

A munkaruha adható az alábbi munkakörökben, illetve foglalkozásoknál és a munkaruhák kihordási ideje az alábbiak szerint alakul.

Sorszám 1.

2.

3.

Munkakör, foglalkozás

Munkaruha

Oktatók, kutatók, tanszéki mérnökök, számítástechnikai munkatársak Tangazdaság vezetô, tanüzem vezetô

2 db köpeny, vagy köpeny, l db munkaruha

6. 7. 8.

Tangazdaság, tanüzem ügyvezetô igazgató Testnevelô tanár Külsô terepgyakorlatot végzô oktatók, kutatók Mûszaki rajzoló Üzemorvos Ápolónô

9.

Gondnok

10.

Laboratóriumi, tanmûhelyi vezetôk, dolgozók

4. 5.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

Adminisztrátor Leltározó Postázó Irattáros Pénztáros Anyagbeszerzô (gépkocsit is vezetô)

17. 18.

Technikus Állatgondozó

19.

Keltetôi dolgozó

20.

Traktoros és mezôgazdasági vontatóvezetô, szakoktató Raktáros és rakt.dolg.

21.

1 db színes köpeny 1 pár gumicsizma 2-2 db téli, nyári munkaruha 1 garn. melegítô 1 db színes köpeny 2 db színes köpeny 1 db fehér köpeny 1 db fehér köpeny 1 pár papucs 1 db színes köpeny 1 db fehér köpeny 2 db fehér vagy színes köpeny 1 db munkaruha 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 1 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 téli munkakabát 2 db színes köpeny 1 db munkaruha 1 pár gumicsizma 2 db színes köpeny 1 pár gumicsizma 1 db munkaruha 1 pár bakancs 2 db színes köpeny

Kihordási idô

36 hónap

24 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 12 hónap 18 hónap 18 hónap 18 hónap 24 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 36 hónap

41

22.

Portás

23. 24.

Éjjeliôr, Parkôr,

25. 26.

Hivatalsegéd Takarító

27.

Mûhelyvezetô, technikus, mechanikus, elektrikus, energetikus, részlegvezetô Kazánfûtô-gépész Kômûves és állványozó burkoló Lakatos, hegesztô és segítôi Asztalos

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

37.

38.

39. 40. 41. 42. 43.

44. 45.

vagy munkaruha 1 db formaruha 2 db formaing 1 pár félcipô 2 db színes köpeny 1 db munkaruha 2 pár gumicsizma 2 db színes köpeny 2 db színes köpeny 1 db fejkendô 1 pár kismamacipô 1 db munkaruha, vagy színes köpeny

1 db munkaruha 2 db munkaruha 1 db téli munkakabát 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Villanyszerelô és segítôi 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Festô, mázoló 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Mûszerész 1 db színes köpeny Hôközpont szerelô 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Személygépkocsi és 1 db munkaruha autóbuszvezetô 1 db formaruha 1 pár gumicsizma Tehergépkocsi vezetô 1 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 db téli munkakabát Kocsimosó, garázsôr 2 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 db téli munkakabát Gépkocsi javítómûhely munkás 1 db munkaruha Víz-, fûtésszerelô 1 db munkaruha és gázszerelô 1 db téli munkakabát Fotólabor dolgozói 2 db fehér köpeny Sokszorosító üzem dolgozói 2 db színes köpeny Kertészeti dolgozók, 1 db munkaruha, vagy munkaés sportlétesítmény köpeny pályamunkásai 1 pár gumicsizma 1 pár lábbeli 1 db téli munkakabát 1 db téli sapka Targonca kezelô 1 db munkaruha Mezôgazdasági ôr 1 db téli öltöny, zöld-

12 hónap 12 hónap 18 hónap 18 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap

12 hónap 24 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 24 hónap 12 hónap 36 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap 24 hónap 36 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 12 hónap 24 hónap 24 hónap 24 hónap

42

46. 47.

Vadôrök Rakodó, anyagmozgató munkások

48.

Könyvtári dolgozók

színû posztó vagy kord zakó, térdnadrág (csizmanadrág) vagy pantalló 24 hónap 1 db nyári öltöny zöld színû zsávoly zakó térdnadrág (csizmanadrág vagy pantalló 12 hónap 3 db ing (zöld v.fehér) 12 hónap 1 db nyakkendô (zöld) 12 hónap 1 pár bakancs (bôrtalpú) 12 hónap 1 pár bôrcsizma 48 hónap (erdôôrnél) 1 db kalap (zöld) 30 hónap Mindenkori Vadászati Jogszabály szerint 2 db munkaruha 12 hónap 1 pár gumicsizma 36 hónap 1 pár lábbeli 12 hónap 1 db téli munkakabát 24 hónap 1 db téli sapka 24 hónap 1 db köpeny 12 hónap

Gödöllô, 2000. november …..

..................................................... Dr. Villányi László egyetemi tanár, a Gödöllôi Területi Tanács elnöke

Aláírások a gödöllôi campuson képviselettel rendelkezô szakszervezetek részérôl:

................................................... Dr. Csapó Gyula Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete

………………………….. Dr. Ákoshegyi Imre Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

……………………………. Hodján Mihály Mezôgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete A SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô

43

Kollektív Szerzôdésének 3. sz. függeléke

GAZDÁLKODÁSI ÉS MEZÔGAZDASÁGI FÔISKOLAI KAR, Gyöngyös helyi szabályai, elôírásai Tervezet!

Gyöngyös 2000. november

44

1. sz. melléklet Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok I. Vezetôi beosztások, pótlékok A. A fôiskolai karon, a kutatóintézet nélkül 1) Osztályvezetô 2) Kari titkár 3) Távoktatási titkárságvezetô 4) Fôigazgatói titkárságvezetô 5) Kollégium igazgató 6) Vezetô testnevelô 7) Osztályvezetô-helyettes 8) Könyvtárvezetô 9) Szôlészeti telepvezetô 10) Pincevezetô B.

200 200 200 150 150 150 100 150 100 100

% % % % % % % % % %

A kutatóintézetnél, 100 fô közalkalmazott alatt:

1) osztályvezetô

100 %

II. Oktatók, kutatók pótléka 1) 2) 3) 4) 5) 6)

Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi adjunktus tud. fokozattal Egyetemi tanársegéd Tudományos tanácsadó Tudományos fômunkatárs

400 200 150 100 100 100

% % % % % %

III. Idegennyelvtudás pótléka 1) Középfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50 %-a 2) Felsôfokú "C" típusú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100 %-a Munkáltató döntésétôl függôen idegen nyelv rendszeres használata és államilag elismert nyelvvizsga esetén – forrás esetén -, legfeljebb három nyelv után idegennyelv-tudási pótlék fizethetô. IV.

Egyéb pótlékok

Szakvezetôi Tagozatvezetôi Koordinátor Veszélyes hulladékkezelési pótlék

150 150 100 50

% % % %

Pénzkezelôi pótlék

1000,-Ft/hó

45

Pénztárosi pótlék Garázsmesteri pótlék Mûszakpótlék (portás, fûtô, éjjeli ôr)

3000,-Ft/hó 3000,-Ft/autó Mt. 146. §-a szerint

V. Étkezési hozzájárulás A Fôiskolai Kar a közalkalmazottai részére – forrás esetén -, étkezési hozzájárulást biztosít, melynek mértéke a mindenkori SZJA mentes érték felsô határa.

2. sz. melléklet Munkaidô, annak beosztása 1. Általános munkarend a) a kari szervezeti egységekben, a kutatóintézet nélkül: Hétfôtôl - csütörtökig Pénteken

7.30 - 16.00 7.30 - 13.30

b) a kutatóintézetben: Hétfôtôl - csütörtökig Pénteken

7.30 - 16.30 7.00 - 12.00

A munkaidôn belül a munkaközi szünet (ebédidô) naponta: 20 perc Az összmunkaidô: 8 óra/nap, 40 óra/hét A kutatóintézetben a kutatási feladatok jellegébôl adódóan a kutatási tevékenység az intézet, illetve a kar telephelyein végezhetô, ez alól esetenként, a munkáltatói jogkör gyakorlója adhat felmentést. 2. Általánostól eltérô munkarend -

Portások: Régi épület (Fôporta):

16.00 - 7.30 13.30 - 6.00 6.00 - 18.00 18.00 - 6.00

Kollégiumi porta: Új épület:

-

hétfôtôl - csütörtökig péntek szombat - vasárnap munkaszüneti napon is

20.00 - 5.00 6.00 - 18.00

hétfôtôl - vasárnapig

Takarítók:

46

Régi épület

4.30 - 13.00 4.30 - 11.00

hétfôtôl - csütörtökig péntek

Kollégium: Új épület:

5.30 - 13.30 6.00 - 14.00

hétfôtôl - péntekig hétfôtôl - vasárnapig

- Éjjeliôrök:

22.00 - 6.00

- Fûtôk:

6.00 - 14.00 14.00 - 22.00

hétfôtôl - vasárnapig munkaszüneti napon is hétfôtôl - vasárnapig munkaszüneti napon is 3. sz. melléklet

Munkaruha-juttatás Sorszám

1.

Munkakör, foglalkozás

Oktatók, matematikai és számítástechnikai dolgozók, számítógép kezelôk, szakalkalmazottak, ügyviteli dolgozók, Nem tantermi gyakorlatvezetô tanár

2. 8.

Erô- és munkagépvezetô Tanüzemi mérnökök

9.

Segédmunkás

11.

Testnevelô tanár

12.

Mûhelyvezetô, technikus Energetikus Hivatalsegéd

12/a.

16.

Munkaruha

18.

Könyvtáros, irattáros, igazgatás elôadói és adminisztratív dolgozói Raktáros

20.

Kômûves, ács szakmunkás

Kihordási idô

2 db köpeny vagy munkaruha

2 db köpeny vagy munkaruha 1 db esôköpeny 1 pár gumicsizma 1 db munkaruha 2 db munkaköpeny 1 db esôköpeny 1 pár gumicsizma 1 db munkaruha vagy köpeny 1 db tréningruha 1 pár edzôcipô 1 db mez 1 pár zokni 1 db munkaruha vagy köpeny 1 db dzseki 1 db köpeny 1 db esôköpeny 1 db sapka vagy kendô 1 pár cipô 2 db köpeny

1 db köpeny 1 pár cipô 1 db munkaruha

36 hó

36 hó 60 hó 36 hó 12 hó 36 hó 60 hó 36 hó 12 hó 36 hó 12 hó 12 hó 12 hó 12 hó 60 hó 24 hó 48 hó 12 hó 24 hó 36 hó

12 hó 12 hó 12 hó

47

21. 22. 25. 30. 31. 32. 26.

Festô-mázoló Lakatos, hegesztô, udvaros Asztalos Villanyszerelô Víz- és fûtésszerelô Magasnyomású kazánfûtô, gépész Személyautó vagy autóbuszvezetô

27.

Tehergépkocsi-vezetô

37. 39. 40.

Oktatástechnikai alkalmazott Sokszorosító üzem dolgozói Takarító

42.

Kertészeti, mezôgazdasági munkás

43.

Portás

45. 46. 48.

Gondnok konyhavezetô Szakács

49.

Egyéb konyhai dolgozó

Konyhai hentes

1db munkaruha 1 pár bakancs

12 hó 36 hó

1 db típusruha 24 hó 1 db munkaruha 24 hó 1 db dzseki 60 hó 1 pár cipô 60 hó 1 db munkaruha 24 h 1 db dzseki 60 hó 1 pár cipô 24 hó 2 db köpeny 36 hó 1 db köpeny 12 hó 1 db köpeny 12 hó 1 pár cipô 12 hó 1 db munkaköpeny 12 hó 1 pár téli csizma 36 hó 1 db vattakabát 36 hó 1 db formaruha 36 hó 3 db ing v. blúz-rövid ujjú36 hó 3 db ing v. blúz-hosszú u. 36 hó 1 db nyakkendô 12 hó 2 db köpeny 18 hó 2 db fehér köpeny 24 hó 3 db fehér köpeny 12 hó 2 db fejkendô 12 hó 2 db kötény (fehér) 12 hó 3 db fehér köpeny 12 hó 2 db fejkendô vagy sapka 12 hó 2 db kötény (fehér) 12 hó 2 db szakácskabát 12 hó 2 db fehér köpeny 12 hó 1 pár bakancs 12 hó 1 db sapka (fehér) 12 hó

Gyöngyös, 2000. november …

..................................................... Dr. Magda Sándor egyetemi tanár, fôigazgató

......................................................... Dr. Csapó Gyula az egyetemen képviselettel rendelkezô szakszervezetek képviseletében

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô

48

Kollektív Szerzôdésének 4. sz. függeléke

JÁSZBERÉNYI FÔISKOLAI KAR, Jászberény helyi szabályai, elôírásai

Jászberény 2000. november

1. sz. melléklet

49

Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok I. Vezetôi beosztások, pótlékok: Munkakör

Tanszékvezetô (önálló) Tanszékvezetô (intézeti tanszék esetén) Gyakorló általános iskola ig. helyettes Fôigazgatói hivatalvezetô Osztályvezetô Személyügyek intézôje Gazdasági igazgató Könyvtárigazgató Kollégiumigazgató

Illetménypótlék mértéke illetménypótlék alap %-ában 200% 150% 160% 200% 200% 100% 200% 200% 200%

II. Oktatói pótlék Fôiskolai tanár, egyetemi docens

150%

Fôiskolai docens, cím nélkül

50%

Fôiskolai adjunktus és tanársegéd

50%

III. Idegennyelvtudás pótléka: Idegen-nyelvtudási pótlék – forrás esetén -, fizethetô a fôiskolai tanár, fôiskolai docens, fôiskolai adjunktus, mûvésztanár és tanársegéd munkakörökben, valamint a vezetô állásúaknak, akinek munkakörében a nyelvtudás elvárható az oktatói követelmények szerint, illetve azok, akiknek munkaköri leírásában, illetve a kinevezésében elôírt követelmény az állami nyelvvizsga. Az idegen nyelvi tanszék oktatói az alkalmazásuk alapjául szolgáló egy idegen nyelv után nem részesülnek nyelvpótlékban, a további nyelvekért viszont nyelvpótlék megállapítására kerülhet sor (angol, német, francia és orosz), amennyiben vállalják annak a fôiskola érdekében való hasznosítását.

Mértéke:

felsôfokú nyelvvizsga esetén középfokú nyelvvizsga esetén

100 % 50 %

50

IV. Közoktatásban foglalkoztatottak pótléka A 3/1997 (I.15.) Korm. rendelettel módosított 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet szerint a gyakorló általános iskolában pótlékra jogosultak az alábbi pedagógus munkakörben alkalmazottak: Munkakör Osztályfônök Diákönkormányzat segítô Munkaközösség-vezetô Szakvezetô 4,99 óráig 5,00 óráig Ifjúsági felelôs

Pótlék mértéke 10%, de minimum 1700,- Ft 10% 10% 3800,- Ft 5500,- Ft 15%

V. Egyéb illetménypótlékok A fôiskolai karon bérpótlékra jogosult az alábbi munkaköröket betöltô közalkalmazott. Munkakör pénztáros szgk. vezetô (kisjavítási, ill. beszerzési)

Pótlék mértéke 8% 8%

A bérpótlék számítási alapja a közalkalmazott alapilletménye. A pótlék addig illeti meg a közalkalmazottat, amíg az arra jogosító munkakört ténylegesen ellátja. 2. sz. melléklet A pedagógusok munkakörébe tartozó, kötelezô óraszámon kívüli feladatok a gyakorló általános iskolában • • • • • • • • • • • •

Tervezômunka: a tantervi anyag tematikus felosztása, órákra bontása. A tanítási órákra való felkészülés A tanulók szóbeli és írásbeli munkájának rendszeres értékelése. Az oktatási eszközök rendben tartása, az iskola vezetôjének felkérésére szertárfelelôsi teendôk ellátása, részvétel az oktatási eszközök leltározásában. Felkészülés a nevelési értekezletek, tapasztalatcsere programokon való részvétel. Folyamatos ifjúságvédelmi tevékenység, javaslattétel segélyekre. A beiskolázás és a pályaválasztás segítése. Az iskolai adminisztrációs pontos elvégzése (anyakönyvek, bizonyítványok, naplók kitöltése). A szülôkkel való rendszeres kapcsolattartás, az iskola hírnevének növelése. Alkalmanként szervezési teendôk ellátása az állami és az iskola hagyományaihoz tartozó iskolai ünnepeken és az ezeken való részvétel (évnyitó, évzáró, karácsony, farsangi bál, ballagás, iskolai hangverseny). A tanulók ösztönzése, irányítása a szaktárgyi versenyekre. A gyakornoki idô alatt a pályakezdô pedagógusok segítése (a gyakornoki idô elteltével a szakmai munkaközösség értékeli a pedagógus 3 hónapos munkáját).

51

• Részvétel a diákönkormányzat által szervezet, az egész iskolát érintô sport és kulturális programokban (ôszi, tavaszi túra és a gyermeknap lebonyolítása, továbbá népdaléneklô, mesemondó, versmondó versenyek és esetenként a tantestület által megszavazott rogramok). • Az iskola berendezéseinek, a környezet tisztaságának megóvása. • Esztétikus dekorációk készítése a tantermekben, a folyosókon. • Szakmai továbbképzéseken való részvétel a munkaközösségek javaslata alapján a • munkáltató felkérésére. • Rendszeres önképzés. • A tanulóközösség fejlôdésével, a szaktárgyakkal kapcsolatos pedagógiai, szakmai elemzések készítése (félévkor, év végén). • Az osztályfônökök munkájának segítése (a tanulmányi munkában, kirándulásokon, a fegyelmi problémák megoldásában). • A házirend elkészítése a diákönkormányzattal közösen. • Túlmunka, helyettesítés vállalása a jogszabály által meghatározott keretek között. • Javaslattétel az iskola elôirányzatainak felhasználásra, eszközbeszerzésre. • Az iskola pedagógiai programjának kidolgozása. • A tanulók helyes magatartási és viselkedéskultúrájának kialakítása. A fentieken kívül minden olyan, a tanulók nevelésével- oktatásával összefüggô pedagógiai feladat, amelyen az iskolavezetés megbízza a nevelôt. A kötelezô óraszámba beszámítható feladatok: • • • • •

Szakkörök vezetése Tömegsport órák tartása Az énekkar vezetése Ebédeltetés a menzán (90 perc = 1 tanóra) Differenciált képességfejlesztô foglalkozások (1. osztály 2. óra, 2. osztály 2 óra, 4. osztály 1 óra/hét) felzárkóztatás, tehetséggondozás, szabadidô szervezés.

Külön díjazásért ellátandó feladatok: (amennyiben a pedagógus a kötelezô óraszámon felül látja el) • • • • • • • • • • •

Szakkörök vezetése Tömegsportórák tartása Az énekkar vezetése Ebédeltetés a menzán Differenciált képességfejlesztô foglalkozások tartása Tanulmányi kirándulások szervezése, vezetése a tanulókíséretet a jogszabály alapján ellátó nevelô külön megállapodás alapján Tûz- és munkavédelmi elôadói tevékenység ellátás Esetenkénti iskolai rendezvények szervezése (pl. az egész tanulóközösség részére szervezett klubdélután) Úszásoktatás (a 2. és 3. o. tanulói részére) és tanulókíséret Megyei és országos sportversenyeken való részvétel és tanulókíséret Egyéb, a gyermekek utaztatásával kapcsolatos tanulókíséret, a pedagógiai tervben szereplô, a tananyaghoz kapcsolódó évenként egyszeri színház- és Planetárium látogatás.

52

• • • • • •

Túrák szervezése évi 2 alkalommal (kerékpártúra, honismereti túra) A tanulók szünidei foglalkoztatása, táboroztatása (téli tábor: 2 turnus, nyári tábor: 4 turnus) Iskolagaléria szervezése, a kiállítások folyamatos biztosítása, felügyelete A tanulók felügyelete (óraszám különbségek esetén a felezett nyelvi csoportoknál, órarendi eltérés esetén a napközis összevont csoportoknál, testnevelési csoport megosztásakor) A tanulók külön felkészítése és kísérete a szaktárgyi versenyekre Központi pályázatokon való részvétel esetén a pedagógus megbízási díjban részesíthetô.

3. sz. melléklet A munkaidô és annak beosztása 1. A könyvtár vezetôjének és dolgozóinak munkaidô-beosztása Hétfôtôl csütörtökig pénteken

7,30-16,00 óráig 7,30-13.30 óráig

Kivétel: az egyik kölcsönzô könyvtáros és a könyvtárvezetô: hétfôtôl csütörtökig pénteken Olvasótermi ügyelet hétfôtôl csütörtökig

7,45-16,15 óráig 7,30-13,30 óráig 18,00 óráig

2. Az igazgatási egység vezetôinak és dolgozóinak munkaidô-beosztása Fôigazgatói titkárság: hétfôtôl csütörtökig pénteken

7,30-16,00 óráig, 7,30-13,30 óráig.

Tanulmányi osztály: hétfôtôl csütörtökig pénteken

7,30-15,45 óráig, 7,30-13,30 óráig.

Adminisztrátorok: hétfôtôl csütörtökig pénteken

7,30-16,00 óráig, 7,30-13,30 óráig.

3. A gazdasági hivatal vezetôjének és dolgozóinak munkaidô-beosztása a) hétfôtôl csütörtökig pénteken

7,30-15,40 óráig, 7,30-14,50 óráig.

b) hétfôn keddtôl péntekig

7,45-16,05 óráig, 7,45-15,40 óráig.

53

4. Fizikai dolgozók munkaidô-beosztása: a) TMK b) Takarítók osztott mûszak c) Mosókonyha d) Gépkocsivezetô e) Portások hétfôtôl péntekig szombaton f) Kollégiumi portás

6,00-14,00 óráig 6,00-14,00 óráig 5,30- 9,30 óráig 15,00-19,00 óráig 5,30-13,30 óráig 7,00-15,00 óráig 6,00-14,00 óráig 14,00-20,00 óráig 8,00-12,00 óráig 6,00-18,00 óráig 18,00- 6,00 óráig 4. sz. melléklet

Munkaruha juttatás Az intézmény dolgozói közül a további munkaruha juttatására jogosultak (munkaköröket, ruhafajtákat, juttatási idôt a táblázat tartalmazza), kötelesek a munka végzéséhez azt használni. E munkaruhák juttatási idejének lejárta esetén új munkaruha vásárlására a munkáltató – forrás esetén -, a következô összegeket biztosítja: Köpeny Kétrészes munkaruha Melegítô Edzôcipô Egyenruha (kosztüm, öltöny) Esôköpeny Bakancs Kismamacipô Gumicsizma Overall, vagy kétrészes ruha

4.500,- Ft 5.000,- Ft 16.000,- Ft 16.000,- Ft 25.000,- Ft 3.300,- Ft 7.000,- Ft 5.000,- Ft 3.500,- Ft 5.000,- Ft

Munkaruha juttatásra jogosultak: Munkakörök

Ruhafajták

I. Fôiskolai oktatók, általános iskolai és napközi otthoni nevelôk: munkaköpeny 1. Biológiát, fizikát, kémiát, oktatástechnológiát, rajzot, technikát tanítók 2.Napközi otthonos nevelôk és gyermekfelügyelôk munkaköpeny 3. Testnevelést tanítók kétrészes melegítô, edzôcipô munkaköpeny 1. Gondnok 2. Könyvtáros munkaköpeny 3. Sokszorosító (postai szolgálat ellátása esetén) esôköpeny

Kihordási idô:

24 hó

24 hó 36 hó 24 hó 24 hó 24 hó 48 hó

54

III. Kisegítô állományba tartozók: 1. Asztalos és festô Asztalos 2. Csôszerelô 3. Gépkocsivezetô (ha a gépkocsivezetô mosást és szerelô munkát is végez) 4. Portás 5. Kertész 6. Kômûves 7. Mosónô 8. Mûszerész 9. Ruhatáros 10. Segédmunkás 11. Szerelô 12. Takarítónô

13. Varrónô

14. Villanyszerelô Háztartási gépszerelô

kétrészes munkaruha

24 hó

vászonkötény kétrészes munkaruha overall vagy kétrészes munkaruha kétrészes egyenruha kétrészes munkaruha kétrészes munkaruha bakancs színes köpeny fejkendô színes köpeny színes köpeny kétrészes munkaruha

12 hó 24 hó 24 hó

kétrészes munkaruha színes köpeny kismama cipô fejkendô színes köpeny kismama cipô fejkendô kétrészes munkaruha érintésvédelmi bakancs kétrészes munkaruha érintésvédelmi bakancs

24 hó 24 hó 12 hó 12 hó 24 hó 12 hó 12 hó 24 hó 24 hó 24 hó 24 hó

36 hó 24 hó 24 hó 24 hó 24 hó 12 hó 24 hó 24 hó 24 hó

A munkaruhák juttatási ideje az arra jogosító munkakörbe lépéssel, ill. az elôzôleg kiadott munkaruha juttatási idejének lejártát követô napon kezdôdik. Próbaidô tartama alatt a közalkalmazott munkaruha juttatására nem jogosult. A munkaruha tisztítása és rendben tartása a dolgozó kötelessége. A munkaruha a kihordási idô elteltével a közalkalmazott tulajdonába megy át. Eddig az idôpontig az intézmény tulajdonát képezi. Ha a közalkalmazotti jogviszony a munkaruha kihordási idejének letelte elôtt szûnik meg, a közalkalmazott a részére kiadott munkaruhát a kihordási idô hátralévô részére esô térítési díj ellenében köteles megváltani, kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony megszûnése a nyugdíjkorhatár elérése vagy a dolgozó halála miatt történt. A munkaruha juttatással kapcsolatos nyilvántartást és elszámolást a fôiskolai kar Gazdasági Hivatal bér- és munkaügyi csoportja végzi. 5. sz. melléklet A raktárban tárolási veszteséggel (kálóval) elszámolható anyagok köre és mértéke. Természetes mennyiségi csökkenést csak abban az esetben lehet elszámolni, ha az év végi leltározás során tényleges hiányként jelentkezik. A természetes mennyiségi csökkenés mértékén felüli hiányt kell leltárhiánynak tekinteni.

55

A káló számításának alapja a két leltározás közötti idôszak felhasználási forgalmának értéke. Nem lehet kálót elszámolni a raktárból eredeti csomagolásban kiadott anyagok után. Anyag megnevezése Fenntartási anyagok Olajféleségek Síküveg

elszámolható káló mértéke % 0,2 0,5

A fel nem sorolt anyagokra tárolási veszteség nem számolható el.

Jászberény, 2000. november …

.................................................. Dr. Benedek Sándor fôiskolai tanár, fôigazgató

.................................................. Balla Ferenc Felsôoktatási Dolgozók Szakszervezete

56

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdésének 5. sz. függeléke

ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR, Budapest KERTÉSZETTUDOMÁNYI KAR, Budapest TÁJÉPÍTÉSZETI, - VÉDELMI ÉS – FEJLESZTÉSI KAR, Budapest BUDAI TERÜLETI IRODA, Budapest szervezeti egységeinek helyi szabályai, elôírásai Tervezet!

Budapest 2000. november

57

1. sz. melléklet

Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegen-nyelv tudási és egyéb pótlékok

I.

Vezetô beosztások, pótlékok A vezetôi pótlékot a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendeletben meghatározott beosztásúaknál a jogszabály által megállapított határok között a szervezeti egység pénzügyi lehetôségének függvényében a szervezeti egység tanácsa határozza meg az alábbiak kivételével: Munkakör

illetménypótlék mértéke a pótlékalap %-ában

területi igazgató könyvtárigazgató kollégiumi igazgató osztályvezetô

300 % 300 % 200 % 200 %

Egy személy legfeljebb két magasabb vezetôi, illetve vezetô beosztású pótlékra jogosult

II.

Oktatói-kutatói pótlékok Az oktató-kutató munkakörben foglalkoztatottak pótléka az alábbiak: egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi adjunktus, tanársegéd tudományos fokozattal egyetemi adjunktus, tanársegéd tudományos fokozat nélkül nyelvtanár testnevelô tanár tudományos munkakörbe besoroltak, fokozattól függôen

III.

300 % 150 % 100 % 50 % 50 % 50 % 50-200 %

Idegen-nyelv tudási pótlék Középfokú nyelvvizsga esetén Felsôfokú nyelvvizsga esetén

50 % 100 %

Az önállóan gazdálkodó szervezeti egység (kar) pénzügyi helyzetének függvényében jogosult meghatározni rendszeres használat alapján a kifizethetôséget, ezen belül azt, hogy mely idegen nyelvekre vonatkozok a jogosultság, valamint minimálisan hány nyelvvizsgával kell rendelkeznie a pótlékban részesülôknek és maximálisan hány nyelv után folyósítható pótlék.

58

2. sz. melléklet Munkaidô, annak beosztása A közalkalmazottak az oktatói-kutatói munkakörökben foglalkoztatottak kivételével heti öt napos munkarend szerint egymûszakos osztatlan munkaidô-beosztásban dolgoznak, heti 40 órában.

1.)

Az általános munkaidô beosztás hétfôtôl - csütörtökig pénteken

8.00-tól - 16.30-ig 8.00-tól - 14.00-ig

terjed. A dolgozók egy csoportjára vonatkozóan – a speciális foglalkoztatási körülményekre tekintettel -, a munkáltatói jogkör gyakorlója, az Mt. És a Kjt. figyelembe vételével, az általánostól eltérô munkaidôrendet állapíthat meg. A munkaidô beosztást az önállóan gazdálkodó szervezeti egység vezetôje hagyja jóvá.

2.)

Az általános pihenôidô, munkaközi szünet

A kollektív szerzôdés kari függeléke az általános munkaidô-beosztás szerint foglalkoztatott közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 órai pihenôidôt biztosít. Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített és készenléti ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követôen pihenôidô nem illeti meg. A pihenôidô az általánostól eltérô munkaidô-beosztású munkakörökben havonta, összevontan is kiadható. 3.)

Az általánostól eltérô munkaidô-beosztások

a.)

A munkaidô - a napi munkaidô tartamának alapulvételével - heti, havi vagy évi keretben is meghatározható. A napi munkaidô azonban nem haladhatja meg a 12 órát és annak nyolc hét átlagában - az idénymunkát kivéve - teljes munkaidônek kell megfelelnie. Az általánostól eltérô munkaidô beosztás szerint dolgozó közalkalmazottakra vonatkozó munkaidô-beosztást a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Az alkalmazottakra vonatkozó munkaidô-beosztást legalább egy héttel elôbb és legalább egy hétre vonatkozóan közölni kell. Ha a gazdasági, szakmai feladatok jobb ellátása indokolja, a munkanap kezdô, illetve befejezô idôpontját a szervezeti egység vezetôjének javaslata alapján a munkáltatói, a bér- és létszám-gazdálkodási jogkörrel felruházott vezetô az általános munkarendben meghatározottaktól eltérôen is megállapíthatja. Ha a munkaidô a munkanapokra egyenlôtelenül van beosztva, a napi munkaidô négy óránál rövidebb és - a részben vagy egészben készenléti jellegû munkaköröket kivéve - tizenkét óránál hosszabb nem lehet.

b.)

A részmunkaidôben foglalkoztatott közalkalmazottnak munkaidô beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

59

c.)

Oktatók, kutatók munkaidô beosztása: Fôállású oktatók, kutatók kötetlen munkarendben dolgoznak, munkaidô-beosztásukat a tantervi követelményekkel összhangban a szervezeti egység vezetôje határozza meg. Az oktatási szervezeti egység vezetôje jogosult a tanulmányi félév során a közalkalmazott beosztását módosítani, ha a változtatást az oktatási, kutatási feladatok zavartalan ellátása indokolja. Az eltérés a szervezeti egység ügyrendjének mellékletében, vagy a közalkalmazott munkaköri leírásában kell rögzíteni. Ilyen esetben a közalkalmazott következô heti munkaidô beosztását egy héttel elôbb közölni kell. A részfoglalkozású oktatók, kutatók munkaidô beosztását a kinevezéskor a szervezeti egység vezetôje határozza meg.

d.)

A munkaidôt úgy kell beosztani, hogy az - az alkalmazott egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetôleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne jelentsen, - a több mûszakos munkaidô-beosztást idôszakonként változtatni kell, - a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggô napi pihenôidô legyen, - biztosítsa hetenként a két pihenônapot, vagy legalább 42 óra megszakítás nélküli pihenôidôt.

e.)

A napi 6 órát meghaladó munkaidôben foglalkoztatott közalkalmazott részére biztosítani kell munkaidôn belül húsz perc munkaközi szünetet étkezés céljára. A húsz perc munkaközi szünet minden egybefüggô három túlóra után is megilleti a közalkalmazottat.

f.)

A közalkalmazottnak hetenként két pihenônap jár, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az eltérô munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottnak a pihenôidô - mint a munkarend elôírásánál szabályozásra került - havonta összevontan is kiadható, de egy pihenônap vasárnapon történô kiadása kötelezô. Munkaszüneti napokon rendszeresen csak a portás, biztonsági ôr, gépkocsivezetô, valamint az éves munkaidô keretben foglalkoztatott közalkalmazottak foglalkoztathatók. Gépkocsivezetôk, portások, valamint az éves munkaidô keretben foglalkoztatott közalkalmazottak részére napi legalább 8 óra pihenôidôt biztosítani kell.

4.)

Rugalmas munkaidô beosztás A rugalmas munkaidô beosztást a szervezeti egység vezetôjének javaslatára a dékán engedélyezheti, szakmai vagy szociális indokok alapján. Rugalmas munkaidô beosztás engedélyezése esetén a napi teljes munkaidôt a közalkalmazott 6-20 óráig terjedô idôben dolgozhatja le, azonban a szervezeti egység munkáját úgy kell megszervezni, hogy annak munkarendje biztosított legyen. A rugalmas munkaidôben dolgozóknak a törzsidôben (10-14 óra között) munkahelyen kell tartózkodni és jelenléti ívet kell vezetniük.

60

3. sz. melléklet Egészségkockázatnak kitett munkahelyek és munkakörök; -

sugárveszélynek kitett dolgozók, veszélyes vegyszerekkel dolgozók, szennyvízszállítást végzô dolgozók, hulladékszállítást végzô dolgozók.

Az illetménypótlék azokra a munkanapokra jár, amikor az egészségkárosító kockázatok között történô munkavégzés, e körülmények között a munkaidô legalább felében történik. A pótlék mértékének megállapítására a vonatkozó jogszabályi elôírások figyelembevételével, valamint jogosultság igazolására a munkáltatói joggal rendelkezô vezetô illetékes.

4. sz. melléklet Munkaruha-juttatás (Kjt. 79. §) 1. Ha a munka a ruházat nagymértékû szennyezôdésével, vagy elhasználódásával jár a munkáltató a közalkalmazottnak - forrás esetén -, munkaruhát adhat. A munkaruha jogosultságot a közalkalmazott által ellátott munkakör, foglalkozás, illetve a végzett munka alapján megállapítása munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa megbízott személy állapítja meg. A munkaruha juttatás költsége az adott kart, illetve gazdálkodó szervezetet terheli. 2. A szabályzat rendelkezéseit egyéb egyetemi szabályzatokkal, különösen pedig az Egyetem Munkavédelmi Szabályzatának a védôruha és védôeszközökre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3. A munkaruha juttatásról, a kihordási idôrôl, valamint a dolgozó elszámolása esetén a munkaruhával történô elszámolásról megfelelô nyilvántartást kell kialakítani és vezetni. 4. A munkaruha juttatás feltételeire a KSZ. 5.7.1.(1) pontban foglaltak irányadók. 5. A munkaruha adható az alábbi munkakörökben, illetve foglalkozásoknál és a munkaruhák kihordási ideje az alábbiak szerint alakul: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Munkakör, foglalkozás

Munkaruha

Oktatók, kutatók, tanszéki mérnökök, számítástechnikai munkatársak Tangazdaság vezetô, tanüzem vezetô

2 db köpeny, vagy 1 db munkaruha 1 db színes köpeny 1 pár gumicsizma 2-2 db téli, nyári munkaruha 1 garnitúra melegítô

Tangazdaság, tanüzem ügyvezetô igazgató Testnevelô tanár Külsô terepgyakorlatot végzô oktatók, kutatók

1 db színes köpeny

Kihordási idô

36 hónap 24 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 24 hónap

61

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

17. 18.

19. 20. 21. 22.

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

31.

Mûszaki rajzoló Üzemorvos Ápolónô

2 db köpeny 1 db fehér köpeny 1 db fehér köpeny 1 pár papucs Gondnok 1 db köpeny 1 db fehér köpeny Laboratóriumi, tanmûhelyi vezetôk 2 db fehér vagy dolgozók színes köpeny Adminisztrátor 2 db köpeny Leltározó 2 db köpeny Postázó 2 db köpeny Irattáros 2 db köpeny Pénztáros 2 db köpeny Anyagbeszerzô (gépkocsit is vezetô) 2 db köpeny 1 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 téli munkakabát Raktáros és raktári dolgozó 2 db köpeny vagy munkaruha Portás 1 db formaruha 2 db formaing 1 pár félcipô Éjjeliôr 2 db köpeny Parkôr 1 db munkaruha 2 pár gumicsizma Hivatalsegéd 2 db köpeny Takarító 2 db köpeny 1 db fejkendô 1 pár kismamacipô Mûhelyvezetô, technikus, mechanikus, 1 db munkaruha, vagy elektrikus, energetikus, részlegvezetô színes köpeny Kazánfûtô-gépész 1 db munkaruha Lakatos, hegesztô és segítôi 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Asztalos 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Villanyszerelô és segítôi 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Festô, mázoló 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Mûszerész 1 db köpeny Hôközpont szerelô 1 db munkaruha 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Személygépkocsi és autóbusz 1 db munkaruha vezetô 1 db formaruha 1 pár cipô 1 db télikabát

36 hónap 12 hónap 12 hónap 18 hónap 18 hónap 18 hónap 24 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 12 hónap 18 hónap 18 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 36 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 12 hónap 24 hónap 12 hónap 12 hónap 36 hónap 24 hónap

62

32.

33. 34. 35.

36.

37.

Tehergépkocsi vezetô

1 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 db téli munkakabát Víz, fûtésszerelô és gázszerelô 1 db munkaruha 1 db téli munkakabát Sokszorosító üzem dolgozó 2 db színes köpeny Kertészeti dolgozók és sportlétesítmény 1 db munkaruha vagy pályamunkásai munkaköpeny 1 pár gumicsizma 1 pár lábbeli 1 db téli munkakabát 1 db téli sapka Rakodó, anyagmozgató munkások 2 db munkaruha 1 pár gumicsizma 1 pár lábbeli 1 db téli munkakabát 1 db téli sapka Könyvtári dolgozók 1 db köpeny

12 hónap 36 hónap 24 hónap 24 hónap 24 hónap 36 hónap 12 hónap 36 hónap 12 hónap 24 hónap 24 hónap 12 hónap 36 hónap 12 hónap 24 hónap 24 hónap 12 hónap

Budapest, 2000. november ….

............................................... Dr. Papp János egyetemi tanár, a Budai Területi Tanács elnöke

…….…………………………….... Dr. László Péter Agrár Oktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete

63

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdésének 6. sz. függeléke

YBL MIKLÓS MÛSZAKI FÔISKOLAI KAR, Budapest helyi szabályai, elôírásai Tervezet

Budapest 2000. november

64

1. sz. melléklet 1. Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok A fôiskolai karon a magasabb vezetôt, valamint a vezetô állású közalkalmazottat vezetôi pótlék illeti meg. A pótlék mértéke magasabb vezetô beosztású közalkalmazott esetén az illetménypótlék alap 200-300 %-a, vezetô beosztású közalkalmazott esetén az illetménypótlék alap 100-200 %-a. 1.1. Vezetô beosztások, pótlékok a) A fôiskolai karon magasabb vezetô állásúnak minôsülnek: fôigazgató fôigazgató-helyettesek intézetigazgató tanszékvezetô (önálló) lektorátusvezetô (önálló) b) Vezetô állásúnak minôsülnek gazdasági igazgató kari titkár tanszékvezetô-helyettesek kollégiumigazgató könyvtárvezetô fôigazgatói titkárságvezetô osztályvezetôk c) Illetménypótlék mértéke az illetménypótlék alap %-ában fôiskolai tanár tanszékvezetô fôiskolai docens fôiskolai adjunktus fôiskolai tanársegéd oktató (nyelvtanár, testnevelô tanár, egyéb) osztályvezetô, titkárságvezetô csoportvezetô *nyelvpótlék felsôfok középfok

300 % 200 % 100 % 50 % 50 % 50 % 200 % 100 % 100 % 50 %

*Idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelvek: angol, német, francia orosz, spanyol, olasz, japán, portugál, ha ez nem anyanyelve. Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult valamennyi oktató, akinek munkakörében a nyelvtudás elvárható az oktatói követelmények szerint, illetve azok, akiknek munkaköri leírásában, illetve kinevezésében elôírt követelmény az állami nyelvvizsga. Valamennyi nem oktatónak, akinek munkakörében a nyelvtudás hasznosítható. Az idegen nyelvi lektorátus oktatói, és külügyi titkár, illetve külügyi szakmai referens alkalmazásának alapjául szolgáló nyelvek után nem részesülhetnek nyelvpótlékban.

65

d) Egyéb illetménypótlék: délutáni és éjszakai pótlék 20-40 % e.) Étkezési hozzájárulás A Fôiskolai Kar a közalkalmazottai részére – forrás esetén -, étkezési hozzájárulást biztosít, melynek mértéke a mindenkori SZJA mentes érték felsô határa. 2. sz. melléklet 2. Munkaidô, annak beosztása 2.1. Általános munkarend Heti ötnapos munkarend szerint osztatlan munkaidô beosztásban heti 40 óra. Ezen belül a munkaköri szünet (ebédidô) naponta 20 perc, amely részére a munkaidônek. hétfôtôl - csütörtökig péntek

7.45 - 16.00 óráig 7.45 - 14.45 óráig

2.2. általánostól eltérô munkakörökben foglalkoztatottak oktatástechnikai szolgáltatást végzôk portások kazánházi fûtôk mûszaki hibaelhárítás dolgozói gépjármûvezetô gondnokok takarító szolgáltatást végzôk, illetve azon munkakörök, melyeket a munkáltató a munkaszerzôdés kötésnél annak minôsített. A portások munkaideje: 6.00 órától - 18.00 árig, illetve 18.00 órától - 6.00 óráig A fûtôk munkaideje 3 mûszakban:

6.00 órától - 14.00 óráig, 14.00 órától - 22.00 óráig, 22.00 órától - 6.00 óráig

A munkaidô-beosztást legalább egy héttel és legalább egy hétre elôre közölni kell. A portások pihenônapokon és munkaszüneti napon is kötelesek szolgálatot adni. A munkában eltöltött idô igazolására jelenléti ív szolgál. A fôiskolai kar összes dolgozójának jelenléti ívet kell vezetnie, melyet minden hónapban a bérszámfejtés részére le kell adni.

66

3. sz. melléklet 3. Munkaruha-juttatás 3.1. A munkaruhára való jogosultság szempontjából – forrás esetén -, a Fôiskolai Kar közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezô munkavállalói részesülhetnek munkaruhában. 3.2. Ha a dolgozó a részére járó munkaruhát munkavégzése során nem használja és ebbôl következôen károsodás éri (saját ruhája szennyezôdik, elszakad, megrongálódik) a károsodásból eredô anyagi kárért a fôiskolai kar nem felel. 3.3. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak a használatában lévô munkaruhákat nem kell megváltani, azok a juttatási idô lejártától függetlenül a tulajdonába mennek át. Ugyanez az eljárás a közalkalmazott halála esetén és akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel szünteti meg. 3.4. Ha a közalkalmazotti jogviszonyt határozott idôre létesítették, munkaruha és formaruha csak abban az esetben biztosítható, ha a kihordási idô nem haladja meg a határozott idôre létesített jogviszony idôtartamát. Próbaidôre munkaruha, illetve formaruha nem biztosítható. A próbaidô letelte után - amennyiben a unkaszerzôdés határozatlan idôre változik - a munkaruha kihordási idejét a belépés napjától kell számítani. 3.5. Munkaruhára jogosító munkakörök, ruhafajták és kihordási idejük Munkakör

Munkaruha

Kihordási idô (hó)

1.

Oktatók, kutatók, tanszéki mérnökök számítástechnikai munkatársak

munkaköpeny

36

2.

Hivatalvezetôk, osztályvezetôk, csoportvezetôk, adminisztratív, ügyvivô ügyintézô dolgozók, könyvtárosok, mûszaki rajzolók, raktárosok, gondnokok, telefonközpontkezelô, laboránsok munkaköpeny

36

3.

Szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások, udvari munkás

munkaruha, vagy munka 18 köpeny, bakancs (gumitalpú)

4.

Kézbesítôk

munkaköpeny, félcipô, esôköpeny

24

5.

Gépkocsivezetô

munkaruha, vagy munkaköpeny

18

6.

Fûtô

munkaruha, bôrtalpú bakancs v. gumicsizma

18 24

67

7.

Portás

munkaköpeny v. formaruha, félcipô

18 18

8.

Takarító

munkaköpeny kismamacipô

18 12

9.

Testnevelô tanár

10.

Nyomdai dolgozó

tréningruha edzôcipô munkaköpeny, magas szárú cipô

24 24 24 24

11.

Oktatástechnikus

munkaköpeny

24

3.6. A munkaruha nem azonos az egyes munkakörökre elôírt védôruhával és védôfelszereléssel. Ezek használatát, kiadását, pótlását EÜM rendelet és a fôiskolai kar Munkavédelmi Szabályzata részletesen szabályozza, melytôl eltérni csak a fôigazgató e tárgyban kiadott rendelkezései alapján lehet. Azok a dolgozók, akik védôruházatot kapnak, ugyanazon a címen munkaruha juttatásban nem részesülhetnek. 3.7. Védôruha és védôfelszerelés esetén kihordási idô nem kerül megállapításra, így nem kerülhet a dolgozó tulajdonába. A munkaviszony megszûnésével vissza kell szolgáltatni a fôiskolai karnak, hiányok esetén a dolgozó teljes anyagi kártérítéssel tartozik. 3.8. A fôiskolai kar dolgozóinak munkaruha juttatásáról, a kihordási idôrôl, valamint a dolgozó a munkaruhával történô elszámolásról nyilvántartást kell a Gazdasági Igazgatóságon vezetni. 3.9. A dolgozót a részére kiadott munkaruháért teljes anyagi felelôsség terheli. Amennyiben a közalkalmazott jogviszonya megszûnik a kihordási idô lejárta elôtt, úgy az idôarányos részt köteles a fôiskolának megtéríteni. 3.10. A munkaruhák beszerzési árai alapján a fôiskolai kar új munkaruha vásárlására – forrás esetén -, az alábbi összegeket biztosítja: a) munkaköpeny b) munkaruha (2 részes, overall) c) gumicsizma d) magas szárú cipô e) kismamacipô f) formaruha g) edzôcipô h) tréningruha i) félcipô j) bakancs (bôrtalpú) k) bakancs (gumitalpú) l) esôköpeny

3.500,-Ft 4.200,-Ft 2.800,-Ft 6.000,-Ft 3.600,-Ft 20.000,-Ft 15.000,-Ft 15.000,-Ft 6.000,-Ft 6.500,-Ft 6.000,-Ft 3.300,-Ft

68

Az összegek évenkénti felülvizsgálatának alapján, a beszerzési árak, és a források megléte esetén, módosíthatók.

...................................................... Dr. Reischl Gábor fôiskolai tanár, fôigazgató

Aláírások a képviselettel rendelkezô szakszervezetek egyetemi képviselôi részérôl:

.................................................... Bartók Miklós Felsôoktatási Dolgozók Szakszervezete

................................................... Kiss Gábor Magyar Közoktatási és Szakoktatási Szakszervezet

69