ÚJFOLYAM, t. SZÁM
2000.NYÁR
alyasá A Galyasági Településszövetség negyedévi kiadványa
bevezet6 egy újrainduló periodika. elé • a Galyaság, mint táj • az égersz6gi SzabadsAg-barlang • fejfás t.emet6iDk • Perkupa: a bánya • Kardoskút mondája • ítéletid6 1944-ben ~ a GalyasAg gombász-szemme1 • szomszédoJás: Tornag6rgó • túraajánlamk • beszámolók • fö1híváaok • ízek a táj konyhájából
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
y
Gal
as á
g
1
2000.NYÁR
TARTALOM Bevezeté gondolat Dk
3
HELYISMERET HAooBAs SÁNDOR:A Galyaság
5
KORDOSLAszLó: Az égerszögi Szabadság-barlang Ko.LESZARKRISZTlAN:A perkupai
gipsz-
11
és anhidritbánya
D1úl~ábólI.
16
FAGGYASIS'lVAN:Jósvafő és Aggtelek sírjelei és temetkezési
szokásai
MATó JÁNOSNÉ:A Kardoskút OLAH IMRE:ltéletidó Részletek
18 mondéja
~gerszögön
21
1944-ben
FÉNYESELEKGeographiai
23
szótárából
BoasÁJ"i GYULA:A Galyaság egy gombáss
(1851)
szemével I.
25 27
TúRAKes szoM8ZtnoLAs SZABODANIELNt:Túrajánlatok
a Galyaságban
környékén Szomszédolás
és 29
- Tornagörgó
(Hrhov)
. 31
GALYASÁGI íZEK Varbóci pacalpörkőlt Galyasági
pecsenye
burgonyával
32 32
2
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal
yaság
2000. NYÁR
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal
yaság
2000. NYÁR
3
HIREK
Jelentés
az 1999. október 14-17_ között végzett munkáról
33
Galyasági. civil szervezetek, eredmények
34
Galyaság fotópályáza.t
35
Bevezetó
gondolatok
A rendszerváltást követően - de napjainkban is - egyre többen ismerik fel, hogy a polgárközeli értékeken alapuló civil szervezódéseken is mülik a jövő. Ennek és az egymásrautaltság érzetének kényszerű felismerése késztetett néhányunkat arra az elhatározásra, hogy 199 L szeptember 12-én megalakitsuk ft Galyasági Településszövetséget. Az elmúlt évek során sikerek és kudarcok egyaránt tarkították az eddig vezető utat. Az igazi siker mégis talán az, hogy a közös kezdeményezée - a Galyasági Településszövetség - napjainkig fennmaradt és képes az újrakezdésre, megújulásra. A szövetség alapszabálya a közös összefogásra, a megüjítő gondolatok egyeztetésére és a kivitelezés sikeres végrehajtására buzdít minden itt élőt, magának új otthont választót, falusit és városit egyaránt. A Galyaság címü periodika újraindításával szeretnénk mind az itt élő időskorúak, fiatalabbak, gyerekek, unokák és dédunokák, valamint az idelátogató vagy itt üdülő ingatlannal rendelkezők figyelmét felkeltem tevékenységünk iránt. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy igazán csak az ismerheti és tisztelheti az itt meglévő értékeket, a tájon élő és dolgozó emberek munkáját, ha azt múltjában és jelenében is ismeri. A Galyaság természeti szépségeivel, épített értékeivel, szelíd dombjaival, erdeivel és virágos rétjeivel együtt közös kincsünk. Mindig is múltunk, jelenünk és jövőnk meghatározója volt és marad. Lapunk újraindításával szeretnénk elérni, hogy még jobban megismerjék, megszeressék, óvják és védjék.
Pusztuló teresztenyd méhészház (Bogsán Gyula rajza)
Bogsán Gyula
a GATESZ alapító tagja, titkár Perkupa, 2000. április 25.
4
Gal y a s á g
ÚJFOLYAM,1.SZÁM
2(XX).NYÁR
ÚJ.FOLYAM,1.SZÁM
HADoBAs
Gal ya
il á
g
2(XX).NYÁR
5
SANDOR
A Galyaság* JIlEOHIVfj Az tgem6gi Leventl EcJuDld 1942. hl
Illdrdus hd 15-én nt,
6 6r1li ItIztIél j6tikDnycJhz
SZli ELO AD! SOS oT ÁlC M nL ATS ÁGO T mtdt!z. lItdYre .
ti
t. Clmdh bau csaltidJdt ,"*ldttl
mtghWjaa RENDEZÓSÉO"
,ld borról éa Jó zen6r61
SzIDre
til laMÁNDI KIS
f""
SfelWÚl~ SZEREPLŐK: NJC1j8IOI, Mptult6MaltasonlldOyuJa l!r:aI,hl... OW! AlIIIIISb f'UInC fia Ko.cs Bermlu l!tZIlIIre. IJÚlIeUya O~b ArUIb 811f, MlftyuowtzkI VU.a kWJY PlICa, 8!ri b61yj& Olalt ll110r
gondoskodva
kerlllnek: KAda1a6 MaI*
NeIIfb Borca BClIdi2Str awllÚll6 KoricI VII •• za6ft paraszt lADJQk Borol BClaIbl POlI a lIIIft6ni Boros Karollnb KIirI ftII'Ó~ Kovica Kat6b
KAdaI
Barcs Antal
~
l
RAPCSftlC
...,e
LaJát zVarp PIroska 8611lorBcrdiIlJ. P/tWaOI 8ot'os Gyula Pet! Mol•• ÁrPM M6-. bolD Molnir ZOItIIl Ktdar!:a R6kua, k4ntor BenCbRl I!ra6 Ga1Ib6 Be!rce, 1dueafJ6i BOnICIlUIIl
van.
I fakGdPII
nmtta
SZf!RI!PLOK: illY. TormaKoc:Hrdll6 Kor'cs VllIdc:sb T•••• __ ~ ~IIII_
Ra.1I fcdor TcWor • fill VdIzIorics MIRIiI
..,.....
BaroaB6Ia MOIar zohú 8eedIIeI Eq6 MOIÚr AdtIb
Meghívó el6- és hátlapja a Borsodi Tájház (Edelény) adattárábóJ
A viJtigbirii BBradJa-bsrlang szomszédságában szinte észrevétJeni1l húzódik meg baziink egyik érdekes kistájs. a Ga1ye.sI1g. Evente százezrek haladnak a kt'Jrnyez6 f6utakon Aggtelek feJé és vissza. de csak kevesen tessnek. ldtérrJt szt5rt, hogy megismerlaxfjenek e csendes vidék n:jt1Jzk1Jcl6természeti értékeiveJ és ódon hangulatú aprófaJvaivaJ.
A Galyaság egy nagyobb természetföldrajzi egység. az Aggtelekikarszt része. Körü!határolása a szakirodalomban nem egyértelmú. Strömpl Gábor 1911. évi helyszíni kutatásai. alapján 1922-ben még csak a történelmi Torna (késöbb Abauj- Torna) vármegye délnyugati szegletének hat községét (Szinpetri, Tornakápolna, Varbőc, Teresztenye, Szólósardó, tgerszög) sorolta ide, amelyek a Jósva- és a Bódva-vöJgy, valamint a megyehatár által kÖZI'ezárt területen feküdtek. Később egyre szélesebb értelemben hasmáJták a aljnevet, talán annak következtében, hogy a három megye itt öSS?..efutó,csupán adminisztratív választóvonalat jelenté határa már nem osztotta meg a természeti és kulturális vonatkozásban nagyjából egységes vidéket. Ennek legkirivóbb példája, amikor a Galyaság az Aggtelekihegység szinonimájaként szerepel A mai viszonyok között a legelfogadhatóbb az a meghatározás, amely szerint a Galyaság ,,az egykori Torna és Gömör megye Borsoddal határos részének tája a Bódvától nyugatra, Aggtelek és Rudabánya között" (Filep Antal). !gy az emlitett hat volt tornai község mellett még a kissé délebbre fekvő gömöri Kánó és Imola is e kistájhoz tartozik. Úgy véljük, hogy a Galyaság határainak fentiektől eltérő megvonása helytelen. Nem csak a alj, de neve is kevéssé ismert; legtöbb térképünkön hiába keressük. A nyelvészek szerint újabbkori mesterséges névadás eredménye. Valószínúbb azonban, hogy régebbi népi elnevezéssel wn dolgunk, amely csak későn (tudomásunk szerint Strömpl G. révén 1922-ben) került be a köztudatba. Talán nem tévedünk, ha a tájnevet kapcsolatba hozzuk a terület szívében, a Teresztenyeifennsíkon fekvő Galya-erdóvel; ebből a második tag elhagyásával és • A cikk megjelent a FlJld és Égcímú us} pp. 216-218.)
folyóiratban.
(26. évf. 7. sz. {199!. júli-
6
ÚJ FOLYAM, 1. SZÁM
Gal y a s á g
2000. NYÁR
a -ság tájnévképző hozzáadásával keletkezhetett. Értelme szerint a Galya-erdő körül elterülő vidék. A galya egyébként szlovák eredetű szó (régi gol'a, mai hol'a = fátlan füves hegy, havasi legelő). Valószínű, hogy ez a magyarban hegyi tisztás, erdőtlen, kopár hegy jelentéssei köznévként meghonosodott.
Galyasági táj Varbóc vidékén Bogsán Gyula feJvéteJén
A Galyaság felszíne erősen tagolt; északi része tipikus karsztvidék, míg déli fele fedett karszt. Felépítésében triász üledékek dominálnak (mészkő, mészmárga, dolomit, agyagpala, homokkő) amelyekre az Égerszög- Teresztenye vonaltól délre főleg felsőpannon kavics-, homok- és agyagrétegek települtek. Imola és Lászi-puszta környékén jelentéktelen lignittelepek ismeretesek. Régebben szinte minden falu határában működtek kisebb-nagyobb kófejtők. A század első felében Imolán és Lászi-pusztán téglagyár hasznosította az erre alkalmas agyagot. Asványtani kuriózumnak számít, hogy Imolán, a templom mögötti domb szűrke agyagjában szép gipszkristályok gyűjthetók. A legtöbb érdekességet a gazdag karsztos formakincs nyújtja. A mészköterületek szinte valamennyi jellegzetességét megtalálhatjuk
------------------------
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal y a s á g
2000. NYÁR
7
itt: karrmezóket, dolinákat, víznyelóket, búvópatakokat, forrásokat és barlangokat. Az utóbbiak közül legnagyobb az 1954-OOn felfedezett, 2.7 km hosszú égersmgi Szabadság-barlang. Bejárata a községtől északnyugatra, a 453 m magas Pitics-hegy aljában, a Dász töoor mélyén nyílik. Ugyancsak Égerszög közelében tárták fel az 1980 évben a korábban rövid szakaszon már ismert Daneabarlangot (1.4 km). Viszont évtizedek óta sikertelenül próbáltak behatolni a kutatók a Teresztenyén felszínre bukkanó patak feltételezett, több kilométer hosszú tágas barlangjába. Vízfestéssel kimutatták, hogy ennek vizrendszeréhez tartozik a Galyaság legkülönösebb felszíni karszljelensége a Vizetes-víznyelő. A Teresztenyeifennsík északi lábánál, a szintén Vizetes nevU hosszú vak-völgy (uvala) legmélyebb pontján található. Anandó táplálója a völgy keleti szélén, Tornakápolna közelében eredő kis patak, amely körülbelül 800 méteres folyás után túnik el a pocsolyaszeru, jellegzetes karsztperemi víznyelőben. Egy másik hasonló objektum, az imolai Ördöglyuk Aggtelek környékének legdéhbb karsztjelensége. Mély mészkőüreg a Tóberke határrészben nyílik. Nem csak a környezö dombokróllefutó csapadékvizet nyeli el, hanem a völgy felső szakaszán eredő patakocskát is. A víznyelő mögött valószinűleg barlang rejtőzik, amelynek feltárása azonban még nem sikerült; napjainkig csupán 30 m mélyre jutottak benne a szpeleoIógusok. Szőlősardótól délkeletre, keletre, a Rét-patak jobb oldalán árvízi forrásszájjal is rendelkezó források [Bedela-kút, Sárkány-kút), valamint víznyelők találhatók. Ennek alapján itt a jól karsztosodó képzódményekben összesen körülbelül 2 km hosszú, viszonylag tág. aktiv vízvezető barlangjárat meglétét feltételezi Sásdi László. A Galyaságot valamikor összefüggő erdőség borította, amely napjainkra alaposan megfogyatkozott. De még így is jelentős kiterjedésü erdők találhatók a vidéken, gazdag vadállománnyal. A déli fekvésű sziklás domboldalak jellegzetes növénytársulása a ritkás karsztbokor-erdő. A völgyekben dúsfüvű, vizenyős rétek zöldellnek. A történelmi emlékek után kutatva az első említésre érdemes adat, hogy a IX-XII. században vasolvasztó műhelyek múködtek a környéken. Ennek tárgyi bizonyítékai az Imolán feltárt bucakemencék, valamint a Kánó és Égerszög határában talált vassalak marad-
8
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal
y as á g
2000. NYÁR
ványok. A közeli rodabányai érc1előhelyről s:mrtnazó nyersan~ot dolgoztak fel itt a valószínúleg szláv etnilaun~ ko~k. A terület földrajzi neveinek egy része is a szlávoktói SZármaZik (pl. Teresztenye - nádas; Varbóc - füzes, stb.) __ .. A Galyaság települései Arpád-kori eredetiiek. Első irasos említésük XIlI-XN. századi oklevelekból ismert. (Szólő~dó 1270, Tere~tenye 1272, Kánó 1272, tgerszög 1321, Tornakápolna 1~~4,. Sztnpetri 1340, Imola 1344, Varbóc 1346) A közé~korban királyt szolgá1ónépek éltek e tajon: a korán eIpusztult Kovacmo:m vasm'ÍÍvese~, tgerszögön vízóvók, SzóIósardón erdóóvók. Külföldi, cseh vagy nemet hospesek (telepesek) ideköltözéséről is tudunk. A tör?k idő~ lakatlanná vált Lazó faluban (a mai Lászi-puszta helyen, Szolosardótól keletre) született a jeles humanista Lászai János (14481523) erdélyi főpap. Alig ismert tény, hogy az egri várv~~ hős, Bornemissza Gergely 1553-ban részbirtokot szerzett Kánon, s ettől kezdve ő és a fiai a "kánói" előnevet használták.
A teresztenyei err5dfa11alJreritett református Fotó: Bogsán Gyula
-
templom.
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal
y asá g
2000. NYÁR
9
Kiemelkedő jelentőségű múemlékek nem találhatók a Galyaságban. A ma álló templomok a XVTII-XIX. században épültek. Közülük néhány talán középkori részleteket is rejt (Szőlősardó, Varbóc). Több templomban festett famennyezet és berendezés látható (Imola, Teresztenye, Tornakápolna). Figyelmet érdemelnek a református temetők faragott fejfái, valamint a népi építészet megmaradt emlékei. A lakosság megélhetését évszázadokon keresztül a hagyományos foglalkozások biztosították: a faszén- és mészégetés, a fakitermelés és feldolgozás, az állattartás, a szőlő és gyümölcstermesztés valamint a gyújtögetés. A varbóci fehér bor a leghíresebb magyar borokkal vetekedett. A jelentékeny paraszti szőlőm'ÍÍvelést a filoxéravész vetette vissza az 1880-as években. A felesleges gyümölcsöt és más termékeket távolabbi települések (Rudabánya, Szendrő, Bódvaszilas, Putnok stb.) piacain értékesítették. A galyasági falvak népességmegtartó képessége a múlt század végétől fokozatosan csökkent. Ezért sokan más vidékre költöztek vagy kivándor01tak. tszak-Amerikába. Az utóbbi évtizedekben a lakosság olyannyira megfogyatkozott, hogy ha csak valamilyen kedvez6 változás be nem következik, egyes községek hamarosan elnéptelenedhetnek. Kár lenne, ha a történelem viharaival évszázadokon át dacoló galyasági települések is a modem kor, a civilizáció áldozatává válnának. (összehasonlításul álljon itt az 1851. évi és az 1998-as lélekszám-adatok: Tornakápolna 142-9; Teresztenye 32732; Szólősardó 458-161; tgers7A3g 553-88; Imola 412-133; Kánó 321-229; Szinpetri 642-257; Varbóc 445-80.~ A ma itt élők többsége az idősebb korosztályhoz tartozik, így a vidék népi műveltsége még számos archaikus vonást őriz. A munkaképes korúak nagyrészt ingázásra kényszerülnek, mert a területre jellemző termelóágazatok (erdőgazdálkodás, állattenyésztés, :földm'ÍÍvelés) kevés munkalehetőséget kínálnak. Az idegenforgalom valamit javíthatna a helyzeten, de az ebben rejlő lehet6ségek kiakná.zása még várat magára. A Szabadság-barlang bejáratának közelében évtizedek óta álló, ma már magántulajdonban lévő turistaház, valamint a Szól6sardó és Perkupa közötti, csak nyaranta miíködó gyermektábor jelentették e téren az első lépéseket. Örvendetes je-
10
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal
y as á g
2000. NYÁR
lenség, hogy az utóbbi években egyre több üresen álló falusi épületet vásárolnak meg és állítanak helyre hétvégi. ház vagy üdülő céljára városi családok.
Szól6sardai utcakép Bogsán Gyula feJvéteJén
-
Aggteleki barlangIátogatással egybekötve, de önálló programként is érdemes felkeresni a karsztvidék nevezetes kirándulóhelyeinek árnyékéban megbújó Galyaságot. Rendkivüli látványban nem lesz részük, de aprócska falvainak múltidéző utcáit járva, tiszta levegőjű erdóin, rétjein bolyongva. magaslatairól a messzeséget kémlelve, vagy éppen földalatti titkain eltűn6dve táj és ember egymásra találásának ritkán adódó, meghitt pillanatait élhetjük át.
ÚJFOLYAM,1.SZÁM
Gal
yasá g
2000. NyAR
11
KaRDOS LAsZLÓ
Az égerszögi Szabadság-barlang* 1954. december ll-én a napi sajtóban néhány sor tájékoztatta az olvasókat hogy új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az Élelmiszeripari Minisztérium barlangkutató csoportja. A barlangrendszert Égerszögi Szabadság Cseppkőbarlangnak nevezték el. Az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb, 2717 m-es barlangjának feltárását hosszú és keserves munka előzte meg. Az Égerszög közelében fekvő, 453 m magas Pitics-hegy csúcsától 500-800 m-re nagyméretű dolina fekszik, az ún. Dász-töbör, amelynek alján a víz 10-15 m átmérőjű, tölcsérszerű víznyelőben tűnt el. Már Jakucs Lász1ó megpróbált a nyilvánvalóan létező barlangba behatolni, de 1952-ben, pénzügyi fedezet hiányában s az állandóan om1ó sziklatömbök árnyékéban, munkájuk nem vezetett eredményre. 1954 nyarán az. Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének Barlangkutató csoportja szervezett expedícíőt a Pitics-hegy lábához. Előbb a Keserű-to lápában vertek tábort, s az ottani víznyelő kibontásával kísérleteztek, amely a Teresztenyei-barlangrendszer ~áig is legbiztatóbb munkahelye. A kutatók már 40 m mélységben jártak, amikor egy váratlan kőomlás megakadályozta a munkát. Rövid ideig két másik víznyelő bontását kezdték meg, majd erőiket a 4. sz. munkahelyre, a Dász-töbörre összpontosították. A felfedezés - Balázs Dénes veszélyes és romantikus története alapján - nem volt könnyű feladat. A Dász-töbör alján 1954 novem~ek első napjaiban, közel másfél hónapos küzdelem után, megcsi11ant a kutatók előtt a remény: keskeny, kanyargós vízjáratra bukkantak, amelyben már több tiz métert tudtak elórehatolni. Négykézláb csúszva végül is elérték a járat végpontját. Itt több hatalmas, hegyén-hátán összetorIódott sziklatömb zárta el a továbbjutás útját. Egymástól 4-5 m-nyi távolságra helyezkedtek el. Az
• Az írás megjelent Kordos László Magyarország barJangjBÍ címú könyvében. (Gondolat Kiadó, Budapest. {1984} pp. 118-121.)
12
ÚJ FOLYAM, 1. sZÁM
2000. NYÁR
Galyaság
elmúlt napok tanúsága szerint szükség volt erre a biztonsági térközre: legutóbb egy lezuhanó kö súlyosan megsebesítette Csupor Istvánt, Balázs Lajost pedig úgy a falhoz lapította, hogy csak a szerenesének köszönhette életben maradását. A megsérült kutatók helyére egy hét múlva új erők érkeztek Budapestről, Balázs Dénes és Stefanik György. Az ő segitségükkel1954. november 14-én, vasárnap, sikerült az utolsó sziklator1aszt is szétbontani, s a sokat szenvedett kutatók előtt végleg feltárult az Aggteleki-karszt eddig ismeretlen új barlangrendszere.
ÚJFOLYAM,1.SZÁM
Gal y as á g
2000. NYÁR
13
sitett az Egri Dohánygyár. 1961-ben megkezdődött a barlang idegenforgalmi kiépítése, de a viszonylag szúk barlangméretek s a szép képz6dmények védelme érdekében a hétköznapi látogatók előtt nem nyfitmeg.
110
•
-~_. -...
.•.•.
121~""-·l;i;!I
=:e:-~.~=.
.,
If!
••• .,.
of! .,. •
r:::J--"-
A Szabadság-barlang hosszmetszete Dénes (1961) szerint
."
.....
~.,;.
Az égerszögi turistaház Damay-Dornyai Béla (?) (1957) rajzán
A felfedezéssel nem zárult le a kutatás, mert a 130 m hosszú bejárati Felfedező-járat gyakran beomlott, s a kutatókat hosszabbrövidebb ideig a barlangba zárta. Ezért 1955 tavaszán az Allami Geofizikai Intézet munkatársai elektromágneses mérésekkel meghatározták a barlang első termének felszíni vetületet, majd még az évben elkészítették az új bejáratot. Ugyanekkor a barlangkutató csoport a barlangbejárat fölött kis menedékházat épített, amely olyannyira sikerült, hogy a festői kémyezetben üdülőházat is léte-
és földtani szeJvénye BaIJiZS
A barlang első szakasza az ún. Megvalósult áhnok-ág, amely a víznyelős bejárattói a Kuszodáig tart, kb. 1100 m hosszúságban. A Kuszoda közelében az addigi mészkövet sötét színú dolomit váltja fel, Mindössze 64 m hosszú ez a ssakass, amelynek átlagos magassága 52 cm, de kb. tízméteres szakaszon alig 30 cm. A következő szakasz a Cső-folyosó, amelynek a Kuszoda felőli végén még dolomit uralkodik, de ahogyan a mészkő mennyisége növekszik, a szűk és alacsony folyosó úgy bővül kényelmesebb, csó formájú járattá. A Csó-folyosó a belső végén erősen gyúrt agyagpaIába megy át, így itt a barlang nagyon omladékos, a helyenként függőlegesen álló, palás szerkezet11 kőzet színte kézzel fejthető. Ebben alakult ki az óriásiterem, a barlang legnagyobb, 32 m hosszú és 12-12 m széles és tágas terme. Alját nagy mennyiségű kőzetha1maz, agyag és törmeléklejtő borítja. A patak 5-6 m-rel az omladéktömeg alatt, szúk járatban folyik. A barlang legbelső és geomorfológiaiszempontból legérdekesebb része a Pokol. Az addigi egységes üregrendszer az óriás-terem után több, egymással álfenékkel elválasztott színtre bomlik. Altalában két vagy három emelet jelentkezik. A középsó és az alsó szint több helyen ősszekapcsolődik, néhol kisebb termeket
14
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal ya s á g
2000. NYÁR
alkot, mint a Kötélhágcsós-terem. A barlang ezen fiatal, aktív szakaszaiban cseppkőképzódményeket nem találni. A barlang földtani viszonyait kitúnően feltáró Szabadságbarlangot a Kuszoda és az Óriás-terem között éles törés keresztezi, amelynek mentén a barlangba időszakos vízszállitó járat, a vertikális hasadékjellegű Gyöngy-folyó követhető. A Szabadság-barlang - vagy tágabb értelemben a Kecskekútforrás barlangrendszere - az Aggteleki-karszt jellegzetes szerkezeti vonalán, az ün. jósvafői annldinális déli szárnyán halad át. Legidősebb kampili lemezes mészkövet, agyagpa1át az óriás-terem metsz, majd a bejárat felé fiatalább korú kőzetek, anizuszi sötét színű dolomit, utána anizuszi és ladini világos színű mészkő következik. A barlangot kialakító vízfolyások a Kecskekút-forrás vizrendszeréhez tartoznak, ezt számos vízfestés és sózás kimutatta. A Dásztöbör víznyel6jétől a forrás légvonalban 1550 m-re van,sa barlang végpontja kb. 920 m-re közelíti meg. A Szabadság-barlang ismert járataiban - a Pokol kivételével - állandó vízfolyás nincs. A víznyelőtől az Óriás-teremig csak hóolvadáskor és nagy zivatarok esetén folyik víz. Miután a barlangnak saját bejárata sohasem. volt, így régészeti, őslénytani leleteket csak csekély mértékben tartalmaz. a víz által besodort tárgyak közül a barlang feltárása. és első bejárása. alkalmával a kibontott víznyelő 12. méterében egy XIV-XV. századból származó sarkantyút és mamutfogakat találtak. A bejárattól 900 mre pedigjégkori ló besodort foga került elő. A Szabadság-barlang levegöjének évi középhőmérséklete 9.8 oC, ami csak néhánytízed fokot ingadozik, pára tartalma - mint minden patakos vagy időszakosan vizjárta barlangban - 99-100 %-08. E barlangot használta fel kisérletéhez Balázs Dénes, amikor a barlangi légáramlás tőrvényszerűségeit tanulmányozta. A barlang állatvilágának kutatását Loksa. Imre végezte, aki 22 szárazföldi állatfajt tudott elkülöniteni. Ezek közül nyolc barlanglakó, a Mesoniscus graniger, Pluiocampa spelaea, Folsomia antricola, Pseudosinella aggtelekiensis, Oncopodura égerszögensis, Arrhopalites bifidus, Athea spelaea és a Koenenia vágvölgyii; tizenkét ~aj barlangkedvelő és két faj barlangi vendék. Legnagyobb tömegben a
ÚTFOLYAM,l.SZÁM
G alyaság
15
2OOO.NYÁR
Mesoniscus graniger és a Pseudosinella aggtelekiensis fajok fordulnak elő, amelyek a barlang teljes hosszában megta1álhatók. A barlang sajátos bennszülött (endemikus) fajai a Folsomia antrícola, a Megalothorax minimus (ugróvillások) és a szálfarkúak rendjéhez tartozó Koenenia vágvö)gyii. Ez utóbbi faj, amely a gyűjtő Vágvö1gyi József nevét viseli, a szálfarkúak rendjének egyetlen magyarországi képviselője. Ezek különben csak: hazánk területétől délre és nyugatraélnek. A Szabadság-barlangot, amelyet Balázs Dénes 1961-ben és 1994-ben kitűnő kismonográfiában ismertetett, a Ferencvárosi TC barlangkutatói évről évre vallatóra fogták és már több kisebb új szakaszt sikerült feltárniuk.
-.-
_._, -1
.J I
I A Szabadság-barlang avató ÜDnepségének meghívója 1955-001
16
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
KOLESzAR
Gal
yas ág
2<XXl.NYÁR
KRISZTIAN
A perkupai gipsz- és anhidritbánya múltjából 1. é
s
a
A földtani le16helykutatás
fölépítés kezdetei
Perkupa a földtani értelemben vett Aggtelek-Rudabányai-hegység területén fekszik. A falu határában nyugvó gipsz- és anhidrittelepet a hegység legidősebb képződményei között taI1;jákszámon a geológusok (perkupai Evaporit Formáció néven). A telep a földtörténeti perm (290-245 millió éve) időszak végén keletkezett: száraz, meleg éghajlat alatt, a tengerparti sávban húzódó, túl9ÓSvizíi 1agúnák bepárlódásával. A bepárlódott lagúnákat a t:riász(208-245 millió éve)időszak elején fokozatosan homokrétegek födték be, melyek a későbbiekben lilás homokk6vé (BódvaszilaS Homokkő Formáció) cementátódtak össze. (Típusföltárása a perkupaí református templomdomb oldalában található.) Az úgynevezett evaporit-telep (sókőzet-telep) túlnyomórészt anhidritból (CaSo4) és kisebb mértékben a belőle vízfölvétellelkeletkezett, gipszesedett (CaS04.2H20) testekból épül föl. A gipszképzódés ott jött létre, ahol az anhidrit talaj-, illetve rétegvízhez jutását a vetők, törések lehetövé tették. A t:riász időszakban és azt követően az egész hegységben olyan szerkezetalakító mozgások játszódtak le, melyek a telepet fölsza.bdalták és mozgásuk során az aljzatukról fölszakított diabáz-, gabbrö-, szerpentindarabok gyúródtak be a rétegsorokba. Igy az eredeti, folyamatosan rétegzett szerkezet ma már csak nyomokban figyelhetómeg. Azt, hogy a hegységben "gipsz" található, már 1928-tól tudták a geológusok. Ekkor mélyült ugyanis az a fúrás Tcmakápolna határában, amely 526 m mélységben fúrt át "gipsz"-ként leirt rétegeket. Aztán Rudabánya, Alsótelekes és Martonyi határában váltak ismeretessé fúrás során harántolt gipsz-anhidrittelepek. Az 1. vjlágháborút követően, a trianoni határhúzás következtében, az ércvagyonát vesztett országban ugyanis egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a Rudabánya-Szalonnai-hegység müre való vasérctelepeinek kutatásában. Az ebben az időszakban telepített
ÚJFOLYAM, 1.sZÁM
Gal y a s á g
17
2000. NYAR
geofizikaimérések a mélyben mágneses maximumokat mutattak ki amelyeket igazolandómegfúrtak. ' Él!v
Dk CSOl
atw)
..-
••
•
-
• ••
••
A ~-
és snbidri~ep me~te M~szSrosMiMIY (1961-62) szerint JelIJMseJc: 1 - alluvium (a Bódva-v6lgy faJYÓVíZi eredetd Ja!Jzetréte ~. 2 - SgYSgPaJa. ~s bom0kk6; 3 - gipsz- és snbidrit-pikke1y; 4pilchly; 5-a relep alatti mészk6rest határa.
~;:;tm-
Egy ilyen, mágneses maximumra telepített vasérckutató fúrás során találták 1952-ben, Perkupa határában az emlitett 4':•••• 1 -1 '""&Te emre me ro evaporit-kife.Jlódést. A lelóhelyr61elsőként Mauritz Béla és Csajághy Gábor publikál~ ~ ásványtani tanulmányt 1953-ban, majd Mészáros Mihály r~J~lt átfogó képe~ a telepről 1954-ben. Tanulmányában megadta a kíserő kőzeteket, lSIllertette a kőzettani kifp<'ódést és kij'elölte anhidrit korát is. --P az Az itt leirt események jelentik a perkupai bánya megszületésének a fö!d~ m~ ~. és a közvetlen előzményeit, melyet a bany&szat történetéhez föltétlenül tudnunk kell. A köVetkezőkben a bányászat meginduIását kívánjuk részletesen ismertetni
18
ÚJFOLYAM,1.SZÁM
Gal y a 8' g
2000. NYAR
FAGGYASIS'lVAN
Jósvafő és Aggtelek sírjelei és temetkezési szokásai* Népi temetkezési szokásaink ritkán leirt, szép hagyománya él Jósvaí6n, a lábfás temetkezés formájában. A Bán vöJgyét61a Szitti völgyiga tanulmányozott falvak temet6iben a lábfák sehol nem láthatók, csupán Jósvaf6n. Ezeket. mint kOpor8Óviv6fákat. koporsóeme16 rudakat használják ugyan Jósvaf6n kívül Aggteleken és a közeli szlovákiai Borzován is, de e falvaink temet6iben nem tiizik a jeleket a sirok végére. Az oldaJkamnis. PamJYSgOS temetkezésnél az oldalelzáró deszkáza.t mellé verik be az eme16fákat, annak meger6sitésére. Az egyszemélyes almás temetkezésnél a koporsó fölé emelt véd6 ·tölgyfadeszkatáblára, a gsdnárfára helyezik el a kOporBÓviv6 rudakat. Borzován a rudakat kit1'ízika sír közepére elhelyezett fejfa .két oldaJára, a sír szélének megjelölésére úgy, hogy a rudakból mindössze 50-60 cm hosszúságú rész látható. Jósvaf6n három eme16fán viszik a koporsót. Minél több váltóember akar részesülni e megt:iszteltet6 feladatban. ·A temetésen méltóképpen kívánnak a halbttól búcsút venni, s ezzel a halott VégtiSZteSSégét még ünnepélyesebbé tenni. A tiszteletadást nöVelia koporsóviv6 és a sirbehantoló búzó emberek minél nagyobb száma. A váltás a rokonságon belül a rokoni fok S7aint történik, majd ezután következnek a jó barátok, szomszédok, jó ismer6so"k.Borzován jelképesen gyermekek is fogják egy kézzel a koporsóviv6 rudak végét. Az emel6fákat úgy helyezik el Jósvaí6n a sir keleti végében, tehát a halott lábainál, hogy azokból kb. 30-40 cm hosszúsá&ú rész emelkedik a sírbat fölé. Egy rúd a sír végének közepén nyer elhelyezést a sir fele.z6jében, egyvonalban a fejfával, mig kett6 területjelz6 szereppel kerül a sir szélére, a hant két sarkához. A rudakat 8ZÍmmetrikusan mindkét végükön ellátja a faragómester ctiszekkeL A
• Az írás megjelent A Miskolci Herman ottó Múzeum KlJz/eményei címú periodikában. (14. sz. {1975}pp. 112-116.) A szöveget eredeti formájában közöljük, viszont az optimista kicsengésd záró sorokat ma már - sajnos nem tartjuk valósnak. (a szerk.)
ÚJFOLYAM, 1. sZÁM
Gal y a 8' g
2OOO.NYAR
19
fejfákat higított fekete olajfestékkel mázolják be, s e felületekre vésik a sirfeHratot. A lábfákat eredeti színükben hagyják meg, Alábfás temetkezés szokása Jösvaf6n nem mondható á1ta1áno~ mert csupán néhány alkalommal felelevenített szokásformáróllehet számot adni. A lábfa négy síron látható. Ezek aa 1940-es és 1960-as évekból származnak
.....
",
'
.
...jeÖegzetes fejib temeti Vincze Dénes·(1957) ~zán Figyelemre méltó értéket képvisel a neves földrajzi együttes másik községének, Aggte1eknek fejdiszes, koszorús és pártás, tulipánmintás temet6je. Itt a faragott fejfák díszítései egyedi stilust képviselnek. Még él Aggteleken a temetések aDadmá:val, f6leg id6sebb emberek által elmondott köszönetnyilvánítás szokása. A hozzátartozók nevében a falu egyik id6s embere megköszöni a megjelentek részvételét az elhunyt temetésén és a behantolásná1 való segítségüket. A köszönetet legtöbb esetben Fábry Ferenc id6s földmíves
20
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal ya
s
ág
2000. NYÁR
mondotta el. Az ő szájából hallottam a köszöntő szavakat, azokat szó szerint közlöm: "Kedves Kereszteén AtyaAmfiail Aki ezen elhunyt keresztyeén taársunknak utósaó végtisztéségé meRett fáradsaágokat nem sajnaálottaAk. életbe I11IlTIilttszerelmesei által8m köszönik. Kinek porba teéreó tettemcit nyugúlssa meg sz Ur sz anysfód kebeJeébe s leJkeét pedig vigye föl angyalainak mennyei seregeébe. Az Ur Jeézus azt mondotte; gyerték ide megtarattak, itt találtok nyugodsJmat. Mert minden gondot, minden bajt, minden dromet, minden boldogsságot bezsárja egy sírhalom. Sem aálandó boldogsság , sem aálsndó boldogtsJsnsság nincsen, inert sz drom összótslálkozik a szomorúsággal. sz élet pedig a halsá1lsl. Az egyik leveél ham.s.rsább esik le a faáró, mint a msásik, sz egyik ember hsmaraább teér a sírba, miat a msásik. Minket is e bús videék vár majd, ha eéleiünk éccér lejsár, egy sírhalom msgaába zár. Vé#." A köszöntő szavak elmondása után a húzó és sirásó emberek felé fordul és a következőket mondja: "Akik pedig nem sajnaálottaák e csekély fársccságÓkat, azok aáfjanak meg a szokott helyen. " A szokott hely a temető bejáratának közelében van, ahol a segítő emberek a részükre hozott bort elfogyasztották. Mind Jósvafón, mind Aggteleken, paraszti magángazdálkodás folyik. A népszokások elevenebben élnek. Az idegenforgalom ellenére, a falu zártsága nehezebben oldódik fel, mint azoké falvaké, amelyek az ipartelepek vonzásában fekszenek. A tanulmányozott temetőkben az esztétikailag értéktelen múkő sirem1ékekkel alig találkoztunk. A fejfás és Jábfás temetési szokások és hagyományok tovább élnek e falvakban.
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal
y asá g
2000. NYÁR
21
MATÓ JANOSN~
A Kardoskút
mondája
Perkupátél délre vagy 2 kilométerre ATelekesvölgytorok sziklás oldalán egy hires barlangszerií nyílás az Ordöggát-lyuk izgalmas képe vár. A régi nagyapáktól fennmaradt szájhagyományok, érdekes mesék esti kályhatüzek pislogó fényénél agyerekeket gyönyörködtették. E hegyi barlang s lakóiról szőtt misztikus, félelmes történetek talán a szegény nép vigasztalására ősidők óta szárnyra keltek.
A te1ekes-vőJgyí Ordög-gát Bogsán Gyula rajzán
HogySobri Jóska, ..• Vidróczki, vagy más nagy nem bet y á r , vagy névtelen szegénylegények rejteke volt hajdan e hely?... Kitudja márl
22
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal
yaság
A hagyomány szerint, úgy igaz; az urakat rettegésben tartották, és bö zsákmány reményében a kastélyokat meg-meglátogatták. Féltek a cúriák lakói, kiknél "tiszteletüket tették", da a híntőkat, postakocsikat is erősen veszélyeztették. A nép nem félt tőlük, sőt biztató mondás szólt róluk: "Szegényeket gazdagí1juk, gazdagokat fosztjukr' A barlangnál van egy kút csak pár száz méterre; melynek Kardoskút lett. s ma is az a neve. A monda szerint, egyszer régen a vármegye pandúr-hajdú foglárjai itt támadtak a szegénylegényekre váratlan, s ki akarták őket irtani. Hatalmas viadal indult legott a bátor betyárok vá1lalták a harcot; pengék villanása, kardok csattogása, a küzdelem ~a messzire elhangzott. IDetüket nem féltve állták a vad harcot. a betyár vakmerőség diadalt aratott. A győztesek az üldözők lovait elvették, kar d j aik a t a kútnál darabokra törték. Őket kékre verten engedték végül el, útnak indították összekötött kezekkel ,,Irányotok TORNA,ott jelentkezzetekl Kapitány uratokat is óva intsétek: Ne keressen minket, soha meg nem találl" ilyen történetek szálltak szájról szájra. Mi igaz volt bennük? o., Nem tudha1juk már ma. (1993)
ÚJFOLYAM.1.SZÁM
2000. NYÁR
Gal
yaság
2000. NYÁR
23
OLAHIMRE
Ítéletid6 Égerszögön 1944-ben" Égerszög község közepén mintegy 150-200 m-es sávon 1944. június 30-án (szombaton) délután 4 óra tájban mintegy 20-25 másodperc alatt tornádó pusztított - az utólagos megállapítás szerint. A tornádó a községet déli irányból (Imola felől) támadta és a Cserestetőről kitépett tö1gyfákat a község fölött átrepítve a Cigány-hegyen és annak környékén rakta le. Közben a torony tetején lévő bádogkakas eUuglott és úgy nézett ki, mit a magyar Szent Koronán a kereszt. (Majd csak évek múltán, a Szabadságcsepplmbarlangnál táborozó hegymászók egyike helyezte vissza eredeti állapotába.) A templom bádoglemez tetejét a tornádó egyben A megrongálódott templom az 50-es években a templom mené leborított&.
Az.eredeti gépirat másolata az edelényi Városi Könyvtár h~mereti gyújteményében ("tgerazög" doboz) található. Az. lap alján olvasható évszám szerint 1958-ban készült. I Val6színúleg "tornádó" alatt heves szél értendő. (a szerk.)
o
24
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
G alyaság
2000. NYÁR
A sötét felhők láttán a lakosság a határból hazasietett és a csordás is hazaengedte a csordát. A haza igyekvő szarvasmarhákat a tornádó a község belterületén ide-oda lökdöste. A tehenét bekötni akaró Kovács MaIvint (Kovács Imréné) kivitte az úttestre, majd viszsza. az udvarba, aki csak a gyors orvosi segítségnek köszönhette az életét. Szerencsére más emberi baleset nem történt. A fent jelzett sávban a lakóházakon, istállókon, cs1lrökön és egyéb melIéképületeken cserép nem maradt, sót több épületen maga a tet6szerkezet sem. A cs. Pozsgai István volt esüre alatt álló szénával megrakott lovas kocsit feltette a tető nélkül maradt csúrfiókban lévő széna tetejére. A Boros Gyula lakását a vihar ledöntötte és a szobában lévő cukoljegyet a szél elvitte és azt Szelcepusztáról küIdték vissza. (A távolság légvonalban 10-15 km távolságból, Horthy Miklós kormányzó vadászkastélyából.)
. . :a- ~ar ~lvon~ta után felh6szakadás kezdódött. A község főutC8.Jates egyeb területeit fél méteres viz borította, melynek sodrása a romba dőlt épületek darabjait (gerendát, szarufát, lécet, ajtót, ablakot) messzire vitte. A darabok kimentésében a segítségre siet6 ~mszéd községek lakosai (S?A'Sl6sardó,Teresztenye, Kánö) vettek részt. A következö napokban kormánybizottság szállt ki a községbe és a háborús idószak ellenére a tartalék keretból szöget, fiírészárut, cserepet utalt ki a lakás ok és egyéb épületek heJ.yreál1itá.sához. A fenti eseményeknek magam is szemtanúja voltam.
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Részletek Geographiai
Gal y a s á g Fl!:NYES
2000. NYÁR
25
ELEK
szótárából*
Szó16s-Ardó, magyar falu, Abauj-Torna vgyében, Szendrőhez nyugotra 1 1/4 mfdnyire: 43 kath., 412 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. Határa termékeny; bora igen jö; tölgyes erdeje van. F. u. gr. Csáky. Egerszeg, Abauj- Torna vm. magyar falu, Gömör vgye szélén: 542 ref., 11 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. Van termékeny íolde és rétje, szőlőhegye, erdeje; szenet, meszet éget. F. u. többen. Ut. p. Rosnyö . Imola, helység, GömÖf vmegyében, RagálytóI keletre magányosan egy szűk völgyben fekszik. Van benne a reformatusoknak templomjok. A lakosok száma 412-re megy, ezek közül férfi 195, asszony 217; mindnyájan reformatusok s eredeti magyarok. Van benne 3 2/8 úrbéri, 10 4/8 majorsági telek, 6 lakó, 1401 hold erdő; szántóíolde jó miveIés után megtermi a tiszta buzát is; rétje a faluközepén végig folyó pataktól gyakran beöntetik. A szarvasmarha- és juhtenyésztést kedvelik; van elegendő s jö legelője. Bírják a kül birtokosokon kivül: Ragályi, Czékus, Új, palis, Osvárt, Oroszlányi, Ambrus családok. Kánó, magyar falu, Gömör v.-megye félre eső szélén völgyben, Borsod vgyei Telekes község szomszédságában fekszik. Van benne a reformatusoknak templomjuk; a lakosok száma 321-re megy, eredet-szülte magyarok. Van 17 1/6 urbéri, 5 4/8 majorsági telek, 2010 hold erdő; szántóíolde mindent megterem; rétje elegendő ta• Fényes Elek I8SI-ben. Pesten négy kötetben megjelent "Magyarország geographiai szőtára, melyben minden város, falu és puszta betúrendben, körülményesen leíratik" címú múve a múlt század közepének egyik legfontosabb honiameréti irodalma (reprint: Budapest, 1984). Ezúton betúbú átiratban közöljük a galyasági települések szócikkeit.
26
ÚJ FOLYAM, 1. sZÁM
Galyaság
2000. NYÁR
karmányt ad, jó s bó legelője miatt aJkaJmas hely szarvasmarha- és juhtenyésztésrej a helységen végig egy patak foly, gyakran kiönt, s miatta. a helység gyakorta sáros. Helyben lakó Almási családon kivül bilják Jankovics, Hevessi, Hámos urak, es egy részit a pataki collegium. Ut. p. Putnok.
Kápolna, Abauj-Torna v. magyar falu, Varbóczhoz közel: 142 ref. lak.
Petri, magyar falu, Abauj- Torna vmegyében, Jósvafőhöz keletre 1/2 mfd., a kassai országutban: 22 kath., 597 ref., 23 zsidó lak. Ref. anyaekldézsia. Földe, rétje jő; legelője, szőlője elég. F. u. Bárczay. Ut. p, Rosnyó. Szin, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, Tornához délnyugotra 2 1/2 mfdnyire, 100 kath., 625 ref., 31 zsidó lak. , ref. anyatemplommal, Malmok a Jósva patakán. Igen jó bort termő szó16hegy. Erdő. Sok kender. F. u. gr. Fáy, puky s m. Ut. p. Rosnyó. Teresztenye, magy. falu, Abauj-Toma vgyében, Egerszeghez közel: 17 kath., 304 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Jó bort termő szóIóhegy. Ut. p, Rosnyó. Búják Szathmári Király, Kriston, Rakovszky, Szentmildósy, Csörgő, Pletrik, Biró, Huszár. Varbócz, magyar falu, Abauj-Toma vmegyében, Szendrőhöz észaJmyugotra 1 5/4 mfdnyire, ut. post. Rosnyó. Van 489 ref., 56 kath. lakosa., reform. anyatemploma. Szőlőhegye tágas, s fejér bora a leghíresebb magyar borokkal vetélkedik. Búják Ragályi, Recsky, Mészáro~Gedeon,~,Pap,Vég~dok
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal y a s á g
2000. NYÁR
27
BOGsAN GYULA
egy
A Galyaság gombász szemével
1.*
A Ga1yaságot gombászati szempontból a csapadék:viszonyo.k, a területek fedettsége és a talajtani adottságok határozzák meg. A vidék a városkörnyéki területeknél gazdagabb a fajok, nemzetségek számában és mennyiségében. Ennek oka részben a környezetszennyezés, másrészt az állandó bejárás, zaklatás. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a területen fellelhető gombaféleségeket az alábbiak szerint csoportosítjuk: 1. Nem kalapoa, nyitott t:erm.6testii gombák Szinte mindenütt élnek ta.pJóféJék (Polyporaceae). AltaIánosan elterjedt a lepketapló (Trametes versicoJor), ritkább a gyertyánokon a púpos egyrétútapló (l'. gibbosa), tö]gyön a labirintustapló (DaedsJea quercina), fenyők tövén a gyökértapló (Heterobasidia. ennosum), nyírfán a nyírfa-kérgestapló (Piptoporus betulinusj: Kifejezetten ritka, de fellelhető a pecsétviaszgomba (Ganoderma Iucidumj is. A koral1gombaféJék (Ramariaceae) közül gyakrabban a sárga kora11gom.ba{Ramaria Oava} és a cifra korallgomba (R. formosa) kerül elő - mindkettő gyertyános-tölgyesekb61. Ritkább a rózsaszínű korallgomba (R. botrytis), bár a Pitics-hegy környékén gyakori. A terület egyik legízletesebb - esetenként nagy tömegben előforduló gombája - a rólcsgombaféJékhez (CanthareJJaceae) tartozó sárga rókagomba (CanthareHus cibarius). A rókagomba legnagyobb élóhelye az Aggtelek-Jósvafó-tgerszög-Tomakápolna között elterülő, összefüggő lombos erdőben van. A csészegombákat (Discomycetes) tavasszal, ritkábban nyáron és ősszel gyújthetjük Leghamarabb az Éger-völgyben és a Telekes-völgy szurdoka elötti réten taJál1rozhatunk az ízletes kucsmagombával (MorchelJa escu1enta.)és a meglehetősen ritka sima kucsmagombával (Verpa conica). Az őszi lombokon felfedezhetjük a piros csészegombát (Sarcoscypha coccinea) kora nyártól a narancsvöros csészegomba (A1suria • A cikk részlet a Tallózó című újság (kiadója a Miskolci Gombász Egyesület) 1990. évi 1. számából.
28
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal
y asá g
aursntía) és a barna esészegomba (Pezizia badia) társaságában. Kora nyáron csupán a szőlősardai erdőszélen fedezhettük fel a fodros papsapkagombát (HeJvella crispa). II. Nem kaJapos, zárt termőtestű gombák A szömiJrcslJgféJék (Pha1Ja.ceae)családja nem népes. Az erdei szömörcsög (Phallus impudicus) ritka, a kutyaszömörC8Ög (Mutinus caninus) alig ismert. A környéken a csi1laggombaféJék (Geastract!Sl:) nem ismertek. Ritkán szedik a p"ktegféléket (Lycoperdaceae), holott az őszi erdőkben seregesen fordul elő a bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum), a csoportos pöfeteg (L. pyriforme) és a tüskés pöfeteg (L. echinatum). Az óriás pöfeteg (Langermannia gigsntea) csak Aggtelek és SzeIcepuszta. környékéről ismeretes. A Szár-hegy környéki erdókben gyakori az áltritla (Scleroderma verrucosum], Ill. Kalapos gombák Mindenhol, így e területen is a legnagyobb érdekl6dés a kalapos gombák felé fordul Többnyire ismerik a fehér és a gyilkos ga1ócát és ebből adódóan minden fehér vagy világos színt1 kalapos gombát kerülnek az erdókben. Erdókben, erdők szélén mindenhol gyakori - egyes években a gaJócsféJékhez (IJ..manitaceae)tartozó gyilkos galóca (Amanita phaJloides) és a fehér galóca (A. verna). Az elmúlt években még késő ősszel is találkozhattunk velük. Ritkább a mérgező párduegalőca (A. pantherina), olykor tömeges a cítromgalőca (A. citrina). A piruIó galóca (A. rubescens] fóleg Kánó, Trizs és tger8ZÖg környékén fordul e16 az árnyas völgyekben, a nyirkos bokros patakpartokon és az erek mentén. Ez utóbbit nagyon kevesen ismerik és nem is szedik. Nem szedik és nem ismerik a rózsaS?Jnt1 spórás bocskorosgembákat (Volvarie1la) és a selyemgombát (Amanita vaginataj sem. Szélesebb körben ismertek a csiperkeféJék (Agarica.ceae). Elófordul az erdei csiperke (Agaricus silvatia), általában tömeges a Varbőc és Sz616sardó közötti legelókön, a Szövetény-völgyben és a Pározsakút környékén szin közelében a réti csiperke (A. hortensis). Ritka a kétspórás csiperke (A. bisporos) és nagyon ritkán fellelhető a nagyspárájú csiperke (A. mecrosporus} is. (folytatás a k6vetkez6 BZlirnban)
Gal
ÚJFOLYAM, 1. sZÁM
2000. NYÁR
ya5ág
2000. NYÁR
29
SZABO DANIELIm
Túraajánlatok é
a Galyaságban s vidékén
A Galyaságot számos túraútvonal szeli át, vidékén rengeteg látnivaló található. Az alábbiakban túralehetóségeket sorolunk, mellyeI célunk, hogy a tájra nagyobb figyelem irányuljon. •
Putnokon megnézhetjűk a hajdani vármegye páratlan értékeit bemutató Gömöri Múzeum kiállítását. • autózás - a nevével ellentétben gyönyörű - Szörnyt1-völgyben. • rövid gyalogtúrára indulhatunk a PáIma-forrástól a Mohoshegyre a földvár sáncai és a védett t6zegmobaIáp felkeresésére. • Tompa Mihály lelkészségének színhelye, Kelemér a következő falu, ahol Tompa emlékkiállítás fogadja a látogatókat. e a szlovák határ közelében fekvő aprócska Gömörszőlós több Iátnivalóval szolgál: hagyományos gömöri udvarok, a régi iskolában KisgaIéria, közelében néprajzi gyűjtemény szabadtéri bemutatóval a .,Festett famennyezetek és templombelsók BorsodAbaúj-Zemplén megyében" cimú kiállítás a kazettás famennyezetü templomban. • a Szuha-, a Csörgős-, az Imola-, a Bak- és a Kánói-patak völgyeit keresztezve érjük el a hangulatos Hene-völgyet a Rét-patakkal. • Rudabányán föIkeresésre érdemes a református templom, melyet egy XN. századi szentegyház nyugati bajójából alakítottak ki 1666-ban. Fa harangtornya száz éves múlt. A település híressége a Rudapithecus hungaricus new ósmajom le16he1ye az egykori érebánya Iígnitrétegeíben. Látogatásra érdemes az &e- és Asványbányászati Múzeum értékes és gazdag kiállítása is. • a Baradla-berlang később fölfedezett, ezért kevésbé tönkretett szakaszát végjgjárhatjuk a Vörös-tótól Jósvafőig. A látnivalók fantázianevei: Világítótorony, Halszáritó, Szomorú fúzfa. Anya gyermekével, Rómeó és Júlia, Noé bárlaija, Alabástrom ssobor, polip, ÜVöltő medve, Drégely vára, Teknősbéka, Krokodilok, jút, Eke, Eszkimó kunyhó, Aranyutca, Gellért-hegy, Csillagvizsgáló (19 m magas), Török város, Habostorta, Balerina-Sárkány-
:e
30
•
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Gal y a s á g
2000. NYÁR
fej-Delfin, Magyarok bejövetele, PapaP.j. Kidőlt fatörzs, Víziló, Csipkéskút, Napraforgó, Hárfa, Karfiol, Mozdony, Óriások terme, Színpad, Tóparti kastély, Fürdőző várkisasszonyok, Kaffkaszoros, Hentesüzlet, Halászbástya, Atlasz oszlopa, Krokodilszáj, Sziámi ikrek, Búbos kemence, Medúza, Egri orgona, Kaffkaterem, Megfagyott vízesés. Vetődéses terem. gyalogtúra tehetó a Szelcepusztáról a Patkós-vö!gy, a Puska Pálforrás, a Lizina-patak völgye, az Öreg-tetó oldala, a Mocsolya. a vadaspark céljaira kijelölt területre esd, ezért Horthy Miklós által leromboltatott Derenk falu maradványai, Vidomajpuszta. érintésével a magas és meredek hegyen épült Szádvár romjaihoz.
Szelcepusztai táj Bogsán Gyula rajzán • e
• •
Szög1igetról rövid út után elérhető a Ménes-tó, kedvelt horgászhely. a bódva-völgyi településeken: Perkupa népi lakóházai, Bódvaszilas mllemlék jelleg1l kés6 barokk római katolikus plébániatemploma. Komjáti. református temploma és a Hadik család által átépített tornanádaskai barokk kastély a hozzá tartozó parkkal a látnivaló. a Juhász-patak völgyén keresztül gyalogtúra az alig 30 fót számláló Tornabarakonyba. felkereshetó hazánk egyetlen megmaradt ikerszentélyes temploma Tornaszentandráson és az ásványairól, egykor vasérc- majd mészkóbányájáról méltán híres Esztramos hegy.
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal y
as
ág
2000. NYÁR
31
SZOMSZ.€OOLAS
Tornagörgó
Hrhov
Tornagörgő a Torna-patak völgyéből meredeken kiemelkedő Felsőhegy lábánál fekszik. Az egykori Torna vármegye része volt, annak felső járásához tartozott. A Görgő nevet többféleképpen magyarázzák: jelölheti Gergely new ősi birtokosát, de jelentheti a hegyről alágördülő köveket, esetleg a forrás görgedező vizét is. Az Arpád-korben fontos uradalmi központtá vált, a határában fölépült "Palota" N. Béla király kedvelt tartózkodási helye volt. Ezt a tényt erősíti az az 1263-ban keletkezett oklevél, amely szerint a király készpénzben megváltja az egyházi tizedet, hogy az adózott termékek a királyi udvarházhoz folyjanak be, s annak ellátását biztosítsák. A középkori falu életében meghatározó az 1300-as években a Bebek család birtoklása. Jeles tagja, Bebek György, Nagy Lajos király tárnokmestere volt, akit 1381-ben a templomban temettek el. A XV. jobbágyporta-összeírás szerint a népesebb települések közé tartozott és ez így lehettett a középkor kéeöbbi századaiban is. A legmaradandóbb változás a XX. században érte, trianont követően Csehsz1ovákiához csatolták Myskovszki VIktor rajzán és csak 1938-ban vált ismét, rövid időre - 1945-ig - Magyarország részévé. 1960-tól a falut elcsatolták a szepsijárástól és a rozsnyóihoz sorolták. A település történeti emlékei mellett kiemelkedő természeti értékekkel is bír. Fölkeresését mindenkinek híven ajánljuk. (K.K.)
32
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Varbóci
Galyaság
pacalpörkölt
2000. NYÁR
burgonyával
Hozzával6k: 3 kg tisztitott pacal, 50 dkg vöriJshsgyma, 2 dkg őrölt fekete bors, 3 clkgpirospaprika, 5-6 gerezd fokhagyma, 1 dkg klJménymag, 4-5 közepes nagyságú babérlevél, 30 dkg paprika, 30 dkg paradicsom, 20 dkg zsír, 1 db citrom, 1.5kg burgonya, 1 csokor petrezseJyerJJZÖld A gondosan megtisztított pacalt hideg vízben feltesszük fóni, kifejezetten Iassú túzön. Amlkor felfőtt, levét leöntjük, a pacalt meleg vízben átmoseuk és hideg vizbe téve lassú túzön újra felfözzük. Ekkor a fW.. vízbe 1 mk köménymagot, 1-2 db babérlevelet. kevés sót és kb. &-6 dkg apróra vágott vöröshagymát teSZt1nk. A fözést lassú túzön 1-2 óráig folytat:juk, de arra ügyelünk, hogy az elfőtt vizet mindig forró (1) viael pótoljuk, mert ellenkez6 esetben a pacal "beedz6dik". A fózést követően a pacalt kissé hülní hagyjuk, majd az egész múveletet megismételjük (2. e1óf6zés)úgy, hogy a léhez pár szem borsot is teszünk. A második főzés után a pacalt hdlni hagyjuk és vékony csíkokra vágjuk. A maradék v6riisbagymát apróra vágjuk, a fokbagymát megzúzzuk, s hasonlóképpen a maradék köménymagot is. A paradicsomot meghámozrok, a z6ldpaprikát csikokra vágjuk. Zsiradékot hevítünk, az apróra vágott vöröshagymát szalmasáJ gála piritjuk, majd a pirospaprikával túzr61 levéve j61 e1keverjük, kevés vízzel felengedjük. A zúzott fokbagymát ekkor beletesszük a paprikával és a paradicsommal egyiltt, majd elkeverjiUc. Kis8é átme1egítve a túzr61levesszük és a csíkokra vágott pacalt hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk és fedő alatt készre pároljuk, majd citrommal ízesitjillc. Köritésként sós burgonyát adunk hozzá. Vörösbor illik hozzá.
Galyasági
pecsenye
Hozzávalók: 1.4 1..-gsertésksraj, 0.25 kg füstölt szs!OtmJi, 0.25 dkg füstölt kolbász. kevés Hszt, tetszés szerint pir08paprika., 2 nagy fej vöröshagyma, 2--4gerezd fokhagyma. petrezselyemzóld A karajt kettészeljük, kiklopfoljuk és enyhén sózzuk. Tölteléket készítllnk a kolbász, szalonna, vöröshagyma íelbasználésá:val. Fííszerezzük sóval, törött borssal, zúzott fokhagymával és petrezselyemz6lddeL Mindezt a húsra tesszük, majd 6sszehaj1;juk, lisztbe mártjuk 6s kevés zsírban kisütjük. Sütés után pírospa.priká.val száIjuk meg. Köretként sült burgonya való hozzá savanyúsággal. gy(ljtiJtte: Bogsán Gy.
ÚJFOLYAM,l.sZÁM
Galyaság
2000. NYÁR
33
HÍREK Jelentés az 1999. október 14-17. között végzett munkáról. - A GATESZ szervezésében 1999. október 14-17. között részbeni felújításra kerültek a kistérség turista és túrakerékpár útvonalai. A munkában a Vasutas Természe1;járók Bükki Egyesülete tagjai, valamint pártoló tagok és helyi GATESZ tagok vettek részt, összesen 31 fó. A munkálatok előkészítése, a kivitelezés tervezése megfelelő volt. A kivitelezést há:tráltatta, hogy a terület fedettsége nagyobb volt a vártnál (8 év telt el az utolsó felújítás óta), ugyanakkor a rongálás esetenként páratlan mértékt1 volt. Ez utóbbi tényező jelent6s gondot okozott. Gondjainkat fokozta az is, hogy a Megyei Természetbarát Szakszövetségtól - nevezetesen Rakaczk.y István elnöktől - nem kaptuk meg a korábban ígért és várt segítséget. Összességében - a nehézségek ellenére is - sikerült jelentős munkát végeztetni. Sajnálatos, hogy ezt a társadalmi munkát - nem először és ismételten - nagy többségben ismét ,,kívülállók" végezték, míg a helyiek csak annyit, amit feltétlenül kellett. A munkálatok nem érintették a terület egészét, ezért csak egy része (Szádvár közvetlen környéke, Pitics-hegy és környéke) a tavaszi id6szakra maradt. A kmtelez6k kb. 20 kg Trinát festéket felajánlottak a kivitelezéshez. A Magyar Természetbarát Szövetség hivatalosnak tekinthető közlése szerint 1 km útfestés 4664,- Ftfkm összeggel sz8mít:ható. Ennek figyelembevételével a végzett munka értéke a 67,3 km ütvonalra vetítve 313.887,- Ft. Más adatlapok számolásával (egyéb munka 100,- Ft jóra. segédmunka 135,- Ft jóra. szakmunka 180,Ft jóra, mérnöki munka 250,-· Ft jóra.) az összesítésben: 100.570,Ft munkabérköltség. A végzett munkák értékét a GATESZ részére valamennyi résztvevő felajánlotta. A résztvevők vállalták, hogy 2000. márciu~jus közötti időszakban tgerszóg központtal a még elmaradt munkálatokat elvégzik (Pitics-hegy környékej bekötő turistautak Aggtelek, Jósvafő, Rudabánya körzetéről; átvezet6 utak Szögligeten és környékén). A résztvevők a GATESZ további pályázataihoz tették meg felajánlásai·· kat.
34
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Galyaság
2000. NYÁR
Galyasá.gi civil szervezetek,eredmények Adottságaink, lehetőségeink megismerése érdekében felméréseket végeztettünk egyetemi hallgatókkal, falukutatókkal, s erre alapozva életre hívtuk a Galyasági Népfóiskolsi Egyesületet, melynek tanfolyamait a sikeres országos és megyei pályázati forrásból biztosítottuk. A helyi érdeklődésre számító tanfolyamajnk - méhész, zöldség-gyümölcs, kisállattenyésztó, alapfokú gombaismereti - elsősorban a figyelem felkeltését és a lehetőségek bemutatását célozta meg. Jelentős siker volt a településszövetség közreműködésével elkészített PHARE-pályá.zst elnyerése a falusi vendégfogadó-helyek kialakítására, illetve a férőhelyek bővítésére. Ennek eredményeképpen részben felújításra került az égervölgyi ifjú5ági tábor, új turist;aházat avattak Varbócon, vendégfogadó és sza.badidöközpont épül Szinpetriben. A vállalkozói kedv eredményeként emelkedett a falusi vendéglátással foglalkozók száma Teresztenyén, tgerszögÖD, Jósvafőn, Perkupán és Szögligeten. Közülük többen régi házat vásároltak, amit felújitottak és korszerúsitettek. A továbbiakban is feladatunknak tekinijük, hogy az időközben megüresedő házak értékesitését, újrahasznosítását segítsük, illetve az érdeldödóket tájékoztassuk a lehetőségekről. A Galyaság értékeinek bemutatása és a vendégforgalom erósi.tése szükségessé tette a Gslyasági Vendégfogsd6k Egyesüjetének megalakítását, mely tömöriti közel 20 regisztrált vendégfogadó ajánlatát, szervezi a piacra jutást. Emellett kívánatos lenne Perkupán egy helyi turinform-iroda létesítése is. A Galysség FejJesztéséért lUapítványa helyi erőforrások bóvítését, a pályázati lehetőségeket kivánja erősíteni. A magánerös GIiJyaBágért Alapitvány a helyi természeti és épített értékek megőrzését, a hagyományok ápolását, az egyéni vállalkozások informális segítését és a térségbe letelepedni kivánókat kívánja segíteni.
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
A Galyasági
Gal
y as á g
2000. NyAR
3S
Településszövetség
"GALYASÁG" cimmel f o t ó pál Y á z a tot hirdet, melyre ezúton hív meg minden hivatásos és amatőr fotöst, az alábbi feltételekkek 1. A PALYAZATTtMAJA: a Galyaság, a Rudabánya, Aggtelek és Perkupa községek által közrezárt terület - mint néprajzi tájegység -, természeti, történelmi, irodalmi, müemIéki, néprajzi, faluképi és helytörténeti értékei és az ott élő emberek. 2. A pALYÁZATNYÍLT,azon részt vehet bárki, aki ügy véli, hogy a pályázat témakörében a céhtak megfelelő, kiállitásra és publikálásra alkalmas müvészi értékü képet tud alkotni. 3. A pALyAzATRA BEÉRKEZŐ KÉPEKET SZAKtRTÓ zsűRI BtRÁWA EL ts DÖNf AZ ELFOGADAs, A KIALLlTHATOSAGts A DIJAZAS KÉRDÉSEffiEN. A zsíirizés - a díjazás odaítélése kivételével - nyilvános, azon a szerzők is részt vehetnek. A zsííri döntése ellen felszólalásnak nincs helye. 4. Egy szerző legfeljebb 5 képegységet (egyes képet, képpárt, képsorozatot) küldhet be. Aképpárok és sorozatok egy képnek számítanak, azzal a megkötéssel, hogy egy sorozatban legfeljebb 5 kép lehet. 5. A fotópályázat színes, fekete-fehér és dia kategóriákban kerül kiirásra. 6. A képek tárgya, mérete, technikai kidolgozása kötetlen. A szerzők megítélésétől függ, hogy a kitűzött célt milyen technikai megoldásokkal kívánják megközelíteni. 7. A képekhez 3 példányos nevezési lapot kell csatolni. Ezeken és a képek hátulján fel kell tüntetni a kép cimét (képpár, sorozat), a szerző nevét, lakcímét és a kép készítésének évét. A nevezési lapot olvashatóan kell aláírni. A pályáza1ra régebben készített kép, képpár, vagy sorozat is beküldhetö, ha az a célkitűzéssel megegyezik. Nevezési lap a kíírőtől postai úton, felbélyegzett válaszboriték ellenében kérhető.
36
ÚJFOLYAM,l.SZÁM
Gal y as á g
2000. NYÁR
8. A képeket gondos csomagoIással ké:rjük a Galyasági Településszövetség címére megküldeni (3756 Perkupa, Kossuth L. út 1.) 9. A képeket gondosan kezeljük, de az esetleges sérülésekért, elvesztéséért felelőséget vállalni nem tudunk. 10. A pályázatra érkező képanyagból a zsűri döntését követően 2000. október 15-e és 2001. február l-je között állandó kiállítást szervezünk. Az állandó kiállítások helye: Perkupa, községi könyvtár. A vándorkiállitások megrendezésére a községek általános iskoIáiban kerűl sor, 11. A pályázók tudomásul veszik, hogy közös megegyezéssel képeik megválthatók egy későbbi gyiíjtemény megalapozásához, vagy a Galyaságot bemutató ismertetók illusztrálására. 12. A résztvevők a képek beküldésével egyidőben magukra nézve a kiállítás feltételeit költelezónek fogadják el. 13. A kiállítás előtti nyilvános zsúrizésről és a kiállítás pontos idejéről külön értesítést küldünk. 14. A beküldési határidő 2000. szeptember 30. 15. A fotópályázatra díjat ajánlottak fel: Galyasági Településszövetség; "Galyaságért" Alapitvány; Ga1yasági Vendégfogadók Egyesülete; ltgerszög, Perkupa, Szögliget. Szólósardó és Varbóc községek önkormányzata. Bekü.ldendő:
Galyasági TelepülésS?.övetség 3756 Perkupa, Kossuth Lajos út 12. Telefon: (48) 462-113