Újabb „egri kérgezőgép" típusok Dr. K Á L D Y
JÓZSEF
„Az Erdőgazdaság és Faipar" című lap 1965. 1. számában ismertettük „Az Egri kétkocsis" 1964-es konstrukciójú kérgezőgépet. Tájékoztatást adtunk az elérhető teljesítményről, a várható költségmegtakarításról, a különböző kieső időkről, meghatároztuk az időkihasználási együtthatókat és a gép üzemi mutatóit. A gépet azóta általánosan használják az erdőgazdaságokban; közel 185 darab nyert legyártást belőle. Az egri újítók (Adamhó—Kovács—Pápista) figyelembe véve a tapasz talatokat és a kapott észrevételeket, továbbfejlesztették kérgezőgépüket mind az alkalmazott erőgép, mind pedig a munkagép vonatkozásában. A gép meghajtását illetően az újítók három megoldást fejlesztettek ki: a) meghajtás belsőégésű motorral (Typ: RS), b) meghajtás villanymotorral (Typ MSZ 152), c) meghajtás traktor erőleadó tengelyéről. 1. A meghajtó motorok főbb adatai a) A belsőégésű motor adatai. Típusjel: RS. Névleges teljesítmény: 2,0 LE. A motor álló, egyhengeres, kétütemű, léghűtéses Ottó motor. Üzemanyag 20 : 1 keverék. Névleges fogyasztás: 500 g/LE/h. Kenés keverékolajozás. Indí tás : kézi hevederrel. Tényleges üzemanyagfogyasztás 1 produktív órára bükk papírfánál: 2,4 l/h, gyertyánnál: 2,9 l/h. b) A villanymotor adatai. Típusjel: MSZ 152. Névleges teljesítmény: 1,7 K W . Üzemi fordulatszám: 960f/p. Periódus: 50 Hz. Üzemi feszültség: 380/220 V. Telj. tényező (cos
1. ábra. Egri 1956 RS kérgezőgép
általános
elrendezése
lemezeket összekötő rudakra nyernek felerősítést. Az összekötő rudak száma, amelyek egyben a kalapácsok tengelyéül is szolgálnak: 6 db és a dob körül egyenletes osztással helyezkednek el. A kalapács tengelyeken váltakozva 3, illetve 4 kalapácsot találunk egy-egy sorban (1. ábra). Ehhez képest 3 tenge lyen három és 3 tengelyen négy kalapács nyer elhelyezést annak érdekében, hogy kérgezetlen sáv ne maradjon el a kérgezendő faanyag felületén. Az egyes
2. ábra. Kalapácsok
és elrendezésük
a peremlemezeket
összekötő
rudakon
kalapácsok között szükséges távolságot 20 mm széles távtartógyűrűvel biz tosítják. A gumiszalagokat a peremlemezeket összekötő rudakra siklócsapágygyal rögzítik, a csapágyak lemezéhez kapcsolódik 3 2 X 1 7 X 1 7 0 mm méretű 7 rétegű vászonbetéttel megerősített gumiszalag (2. ábra). A gumiszalagok végeit az ütőerő fokozása és a gumiszalag védelme érdekében U alakú acél pánt fogja össze, amelyet szegecsekkel erősítenek a gumiszalaghoz. A kérgeződob ford. száma benzinmotoros változatnál 375/p, villanymotorosnál 450/p. 3. A befogó és előtoló szerkezet (3. ábra) Két részből áll: a) váz a futóművel, b) befogószerkezet. A gép váza 50 mm-es acélcsőből készül és acélcső lábakkal támaszkodik a talajra. Ujabban a vázhoz 10 cm átmérőjű kerekeket csatlakoztattak a rakodón belüli hely-
3. ábra. Befogó és előtoló
szerkezet
változtatás biztosítására. A vázhoz csatlakozik még a gömbvasból készített, keretre feszített drótháló, amely munkásvédelem céljait szolgálja. A befogó és előtoló kocsi 34 mm-es acélcsőből készült. A kocsi görgőkön fut, az alvázon kiképzett síneken. A befogó szerkezet részei a következők: bal oldali körmös befogófej a forgatókerékkel (4. ábra). A befogó fejet egybeépítették a forgató
4. ábra. Baloldali körmös
befogófej
a
forgatókerékkel
kerékhez erősített csőtengellyel, amely magába foglalja a megfeszítő rugót is. Ugyanitt nyer elhelyezést a kioldó kar és a rugót rögzítő, lábpedállal kioldható szeg is. A jobb oldali körmös támasztófej tengelyirányban elmozdítható, 4 furattal rendelkezik és így egy csapszeggel, a kérgezendő anyag hossza szerint szükséges helyzetekben, rögzíthető. Ezzel biztosítható a csúcstávolság változ tatása; 8 0 — 1 2 0 cm között. Az újabb típusú Egri kérgezőgép újdonsága épp a most ismertetett befogó és az előtoló szerkezetben van. Ezzel a megoldással lehetővé vált, hogy egy fő elég legyen a gépj kiszolgálásához, anélkül, hogy a technológiai kiszolgálás hoz szükséges idők nőttek és így a teljesítmény csökkent volna. 4. A kérgezés
technológiája
A kérgezendő faanyag egyik végét a munkás a támasztófejhez illeszti, a másik végét az elmozduló bal oldali befogófej magasságában tartja addig, míg a lábpedál lenyomásával a faanyag befogása megtörténhetik. Majd a munkás forgatókerék elé lépve a befogókocsit, a síngerenda tengelye körül, a kérgeződob elé billenti és a kérgezést megkezdi. A befogókocsiba fogott fát a munkás a kalapácsok ütőszférájába csak oly mértékben billenti be, hogy a kalapácsok éppen érintsék a fapalástot és így a kérget pattintással vegyék le a fafelületről (5. ábra). Kérgezés az anyag tengelykörüli forgatása és hosszirányban való alternáló mozgatása közben történik. Egy-egy átlagos munkadarab 4—5-szöri odavissza húzással kérgezhető le. A kérgezés után a kocsit a munkás visszabillenti befogási helyzetbe és a kioldókar meghúzásával a befogást megszünteti. Az egri erdőgazdaság felsőtárkányi rakodóján több héten át tartamosán végeztük a méréseket a várható teljesítménynek, a munka minőségének, a kéreg veszteségnek, a különböző időveszteségeknek a meghatározására bükk, gyertyán fafajokra. Nyárra nem végeztünk újabb vizsgálatokat miután a korábban végzett mérések nem adtak kedvező eredményt a 10%-nál nagyobb mértékben visszamaradó háncsrész és annak következtében szükséges idő-
igényes u t ó m u n k á k m i a t t . A v é g z e t t mérések alapján m ű s z a k i m u t a t ó k a t dolgoztunk ki. A kérgezett faanyag 12—20 c m közötti méretcsoportba tarto zott, k é t h ó n a p o s v á g á s b ó l került ki, t e h á t s z i k k a d t á l l a p o t ú v o l t . A f a r a k a t o k 3 m-nél n e m v o l t a k m e s s z e b b a g é p t ő l .
5. ábra. Az Egri 1956 RS típusú kérgezőgép
munka
közben
A t e l j e s í t m é n y és i d ő e l e m e k s z á m é r t é k e i t az 1. táblázat tartalmazza. A z összes i d ő v e s z t e s é g e k struktúrájáról a 2. táblázat a d felvilágosítást. A z állás i d ő n e k a z ö s s z i d ő h ö z v i s z o n y í t o t t százalékos a r á n y á t a 3. táblázat t a r t a l m a z z a . M í g a z időkihasználási e g y ü t t h a t ó k a t és a g é p e k m ű s z a k i m u t a t ó i t a 4. táblá zatban f o g l a l t u k össze. 1. táblázat
A mutatók megnevezése
1. Munkateljesítmény
2. Munkateljesítmény 3. Főidő (kérg. idő) 4. Mellékidő (befogás + rátolás) 5. Operatív idő ^ 1 1 1
~^
Jelzés
Összes idő
Egri 1966-RS bükk
gyerty.
Egri 1966—MSz 152 bükk
gyerty.
Egri kétkocsis bükk
3
4,2
4,1
5,5
4,4
4,2
m P
3
4,2 266,2
3,9 291,2
4,9 330,0
4,2 264,0
4,2 262,2
P
50,9
61,3
104,6
108,5
53,4
P
317,2
352,5
434,6
372,7
315,6
P
24,6
9,9
15,0
15,0
1,1
22,8 364,6 11,2
9,9 372,3 24,2 9,0
2,5 452,1
9,6 397,3
T T,
P P P P
— —
— —
31,4 348,1 4,0 15,5
T
P
103,4
91,5
83,0
107,3
104,1
T
P
479,2
497,0
535,1
504,6
470,7
átl. műszak ban 0 / 8 óra
r„
1 1 2
6. A gép műszaki kiszol gálása 7. Üzemelési apróbb hibák kiküszöbölése 8. Alapidő összesen 9. Időveszt, (energia forr.) 10. Időveszt (időjárás) 11. Egyéb időveszteség (étkezés, személyi szüks.)
Mérték egység
Teljesítmény és időelemek számértékei átlagos műszakban
r,
2\ t
7
2
m
—
5. A kérgezőgépek
ökonómiai
vizsgálata
Elvégeztük a kérgezőgépek ökonómiai vizsgálatát és a költségeket 1 üó-ra vonatkoztattuk mind kézi, mind gépi kérgezési mód esetén. A kérgezőcsoport beszerzési ára „Egri 1966-RS" típ. gépnél A = 20 500 Ft (18 500 Ft). Időszerinti használati élettartam Munkaszerinti használati élettartam Évi hasznos üzemóra
N= 5 év n = 5000 üó j= 1000 üó n - ^ = 1 0 0 0 üó r= 0,03 / = 0,05
Leírási küszöb Javítási költségtényező Eszközlekötési járulék
A gépi kérgezés költségeit az optimális: évi 1000 üzemóra figyelembevé telével számítottuk (125 munkanap). Miután fülledékeny anyagról van szó ez látszik reálisnak. A gépi kérgezés költségeit hathatósan befolyásolja két tényező: az évi üzemórák száma (500, 750, 1000, 1250, 1500) és az órateljesítmény. 1000 üzemóra alatt a költségek jelentősen nőnek, felette alig változnak. Azért legalább az évi 1000 üzemórás foglalkoztatást a gép számára biztosítani kell.
2. táblázat Az összes időveszteségek (állásidők) struktúrája
A mutatók megnevezése
Jelzés
lg, -B a
°60
Egri 1966-RS bükk
gyerty.
Egri 1966—MSz 152 bükk
gyerty-
Egri kétkocsis bükk
1. A gép műszaki kiszol
gálása
T
p
24,6
9,9
15,0
15,0
1,1
T T< T« T
p p p p
22,8 11,2
9,9 24,2 9,0 91,5
2,5
9,6
lt
2. Üzemelési hibák kijavítása 3. Állásidők (energiaforr.) 4. Állásidő (időjárás) 5. Egyéb időveszteség
13
7
103,4
Összes időveszteség
162,0
144,5
83,0
107,3
31,4 4,0 15,5 104,1
100,5
131,9
156,1
3. táblázat Állásidők százalékos aránya az öss/időhöz _á A mutatók megnevezése
Jelzés
li *3
1. 2. 3. 4. 5.
A gép műszaki kiszolg. Üzemelési hibák kijav. Állásidők (energiaforr.) Állásidők (időjárásból) Egyéb állásidők Összes állásidő % aránya
T Tn T T T u
t
e
7
60
60
Egri 1966-RS bükk
gyerty.
0/ 0/
21,6
2,0 2,0 4,9 1,8 18,4
/o /o
33,6
29,1
% 0/ /o
4,9 4,8 2,3
Egri 1966—MSz 152 bükk
gyerty.
Egri kétkoosis bükk
2,8 0,5
3,0 1,9
15,5
21,3
0,2 6,6 0,6 3,4 22,0
16,8
26,2
33,0
/. Gépi kérgezés ráfordításai (Ft/óra) A •/
bükk
gyertyán
1,03
(0,93)
1,03
(0,93)
4,10
(3,70)
4,10
(3,70)
0,12
(0,11)
0,12
(0,11)
. . .
5,21
(2,62)
6,69
(2,36)
(1,69) (9,18)
. .
1,42 7,70 1,77
B a n k i hitel k a m a t a i = — ~
3
Leírása n Javítás —
n
Energiaköltség (üzemanyag + kenőanyag) K a r b a n t a r t á s ( m u n k a b é r + s z o c . teher 15%-ából) 1 fő kiszolg. m u n k a b é r e S z o c . teher 2 3 % E g y gépi órára j u t ó költség regié nélkül F t / ó regié 8 3 %
. .
E g y gépi órára j u t ó költség regievei
(2,H)
(2,27) 2,16 11,72 (12,38) 2,69 (2,85)
21,35 (20,34) 7,86 (7,62)
28,51 (24,60) 11,96 (12,64)
29,21 (27,96)
40,47 (37,24)
M e g j e g y z e m , h o g y a zárójelen k í v ü l az „ E g r i 1 9 6 6 - R S " , a zárójelben az „ E g r i 1966-MSZ 1 5 2 " t í p u s ú k é r g e z ő g é p c s o p o r t a d a t a i szerepelnek. A z e g y ó r á r a j u t ó költségeket azért m u t a t o m ki regievei és anélkül is, m e r t e g y r é s z r ő l az ilyen költségszámításnál a regiét l e g t ö b b s z ö r figyelmen k í v ü l s z o k á s h a g y n i , 4. táblázat IdSkihaszoiláai együtthatók és a gépek műszaki mutatói Egri 1966-RS A mutatók megnevezése
1.
2.
3.
Ki-
A gép műszaki kiszolg. együtthatója
K,-
A gép üzembiztonsági együtthatója
r
5.
+ T „
u
A műszaki kihasználá sának együtthatója
ís =
A munkaidő kihaszn. együttható
K,=
+
m
Egri kétkocsis
bükk
gyer tyán
bükk
gyer tyán
bükk
—
0,84
0,83
0,76
0,71
0,83
—
0,93
0,97
0,97
0,96
0,99
—
0,92
0,97
0,96
0,96
0,89
—
0,73
0,78
0,73
0,66
0,75
—
0,66
0,71
0,81
0,73
0,67
m'/ft
0,68
0,66
0,73
0,66
0,73
m'/h
0,52
0,49
0,62
0,52
0,54
m'/h
0,79
0,69
0,76
0,70
0,81
m'/fő/h
0,52
0,49
0,62
0,52
0,14
2*u«
K,T
4.
Mérték egység
Jelzés
A fő és mellékidő együtthatója
Egri 1966-MSZ152
Tu
T
ÍU
r, r „ T
6.
Alapidőre eső telje sítmény
Q WiT,
7.
összidőre eső telj.
Q w,T
8.
Operatív időre eső teljesítmény
Q w,= T„
9.
Egy főre eső teljesítmény
W, f
másrészről ha mégis valakit regievei együtt érdekel az önköltség, az erdőgaz daságnál érvényes regié kulccsal számolva ki tudja számítani a saját erdő gazdaságánál érvényes költséget. A gépet kiszolgáló 1 fő munkabérét Ft/ó-ban az átlagos műszakteljesít mény és egy m papírfa lekérgezéséért fizetett bérből kiindulva határoztuk meg. 3
3
1 m bükk papírfa kérg. munkabére 1 m gyertyán papírfa kérg. munkabére
14,80 F t 23,80 F t
3
3
napi átl. teljesítmény m napi átlagos kereset F t egy órára jutó kereset F t
bükkből
gyertyánból
4,2 (4,9) 61,6 (72,52) 7,70 (9,18)
3,9 (4,2) 93,72 (99,96) 11,72 (12,38)
II. A kézi kérgezés ráfordításai 3
l m bükk papírfa kérgezési bére 1 m gyertyán papírfa kérgezési bére 1 fő átlagos teljesítménye bükk papírfánál gyertyán papírfánál
55 F t 75 F t
3
1,25/műszak 0,85/műszak 3
ezek figyelembevételével az alábbiak szerint alakul a m -re és üó-ra eső költség: bükk
gyertyán
munkabér (Ft/műszak) 2 3 % szoc. teher
68,75 15,81
63,75 14,66
összes költség regié nélkül 83%, regié
84,66 57,06
78,41 52,91
141,62 113,29 17,70
131,32 154,49 19,31
összes költség regievei Ft/műszak 1 m -re jutó költség F t / m 1 üó-ra jutó költség Ft/ó 3
3
..
Összelmsonlítás a gépi és a kézi kérgezési költségek között bükk Kézi kérgezés költsége F t / m Gépi kérgezés költsége F t / m
3
3
3
Megtakarítás a gépi munka javára F t / m . . .
gyertyán
113,29 56,49 (45,10)
154,49 82,60 (71,61)
56,80 (68,19)
71,89 (83,88)
A zárójelben szereplő, a villanymotoros erőgéppel működő gépcsoport összköltség adatai azért kedvezőbbek, mert az erőgép beszerzési ára kisebb, továbbá kisebb az energia költség, kisebb az állásidő, így nagyobb az alapidő és a teljesítmény is.
A beruházás megtérülésének ideje ,,Egri 1966-RS" gépcsoport esetén: A = 20 500 F t Napi teljesítmény átlag É v i teljesítmény átlag É v i megtakarítás
,,Egri 1966-M8Z 154" gépcsoportnál
3
4,2 m /műszak 4,2 • 125 = 525 m 525 • 62 = 32 550 F t
3
A = 1 8 500 F t 5,0 m/ műszak 625 m 625 • 76 = 47 700 F t 3
3
A beruházás megtérü lésének ideje 20 500
„ „ „ ,
^55rT = °'
6
3
G
V
18 500 =
8
h
°
n
a
p
'
=
42 7ÖÖ
n
i
°'
;
n
4 3
6
V
=
5
h
n
°
a
p
a megtakarítás tervezésénél feltételeztük, hogy a kérgezett faanyag 50%-a bükk és 50%-a gyertyán. 6. 1—4. táblázatok, valamint az ökonómiai vizsgálatok értékelése A táblázatokból az alábbi következtetések vonhatók le: Az idó'kihasználási együtthatók és a teljesítményre vonatkozó mutatók lényegesen nem térnek el az „Egri kétkocsis" kérgezőgép hasonló adataitól. Megállapítható az is, hogy a villanymotorral hajtott kérgezőgép időkihasználási együtthatói, így teljesítményadatai is kedvezőbbek mint a belső égésű motorral hajtott kérgezőgépeké. Kedvezőbbek a költségadatok is, ami nagyrészt a villanymotor tulajdonságaiból következik: biztonságosabb üzem, kevesebb meghibásodás, kisebb energiaköltség, így nagyobb az alapidő, azért ahol csak biztosítható rakodókon a villamos energia, a villanymotorral tör ténő hajtást kell választani. A kérgezőgép befogószerkezete érzékeny a méreteltérésre, a le nem fara gott göcsökre. A gyertyánra vonatkozó kedvezőtlenebb mutatók is ebből származnak. A gyertyánkérgezésnél azonkívül magasabb üzemanyag fogyasz tás is jelentkezik, mert felülete bordásabb, egyenetlenebb, ezért meg felelő minőségű kérgezése több időt és energiát igényel. Továbbá a teljesít ményt befolyásolja az is, hogy a gyertyán papírfa inkább a vékonyabb méret csoportba tartozik, a vékonyabb anyag fajlagos idő és energia szükséglete magasabb, mivel több darab ad 1 m -t. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hosszméret pontos betartásán kívül fontos követelmény az ággöcsök testhez való lefaragása is. Nem megfelelően végzett gallyazás következtében visszamaradó kiálló ággöcsök növelik a kérgezési időt, csökkentik a kalapács hevederek élettartamát, így a meghibásodás gyakoriságát okozzák. 3
Ugyancsak kedvezőtlenül hat a teljesítményre, valamint a kalapácsheve derek élettartamára, ha már a kitermelés során elhasogatják a papírfát ne gyed, illetve félhasábokra. A hasábok éles élei ugyanis egyrészt növelik a heve derek elhasználódását, másrészt a darabszám emelkedése a teljesítményt csökkenti. A hasogatást azért 24 cm átmérőig a kérgezés utánra kell hagyni. E fölötti átmérőnél azonban el kell végezni kérgezés előtt, mert a nagy súly nagyobb erőkifejtést kíván a dolgozótól és növeli a befogási időszükségletet, így kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt. Hengeres ós hasított fa kérge zési időszükségletére az alábbi táblázat jó tájékoztatást nyújt. Géptípus Egri kétkocsis Egri 1966-RS Egri 1966-MSz 152
hengeresfa 3,12 perc/m 2,77 perc/m 2,35 perc/m
félhasáb 2
2
2
3,86 perc/m 3,40 perc/m 2,96 perc/m
2
2
2
Helyes volt a villanymotoros meghajtás kapcsán a munkadob fordulat számát emelni, mert 70—80 f/p fordulatszám növekedésnél a teljesítmény 12—15%,-kai nőtt. A kísérletek során azt is megállapítottuk, hogy a kérgezési teljesítmény függ a kéregvastagságtól és legnagyobb a teljesítmény akkcr, ha a kéreg-
vastagság 3—5 m m k ö z ö t t v a n . E n n e k m e g y a r á z a t a a b b a n v a n , h o g y 3 m m - e s kéregvastagság alatt túlságosan kicsi d a r a b o k b a n válik le a kéreg és ez a tel j e s í t m é n y t n e g a t í v i r á n y b a n b e f o l y á s o l j a . A 6 m m fölötti kéregvastagság esetén p e d i g annál az ütőerőnél, ami rendelkezésre áll, n a g y o b b r a v o l n a szük ség. A z é r t 3 m m - n é l v é k o n y a b b és 5 m m - n é l v a s t a g a b b kéregvastagságú fa fajok esetében k i s e b b teljesítménnyel kell s z á m o l n u n k . A kérgezési teljesítményt b e f o l y á s o l j a a v á g á s t ó l eltelt i d ő is. V é g e z t ü n k azért kísérletet a tekintetben is, h o g y m e l y i k a l e g k e d v e z ő b b nedvesség t a r t a l m ú kéreg a kérgezési teljesítmény s z e m p o n t j á b ó l és arra a megállapí tásra j u t o t t u n k , h o g y a 2—3 h ó n a p o s v á g á s ú faanyag, m e r t e k k o r v á l i k le a kéreg a k a l a p á c s o k ütése n y o m á n a teljesítmény s z e m p o n t j á b ó l l e g k e d v e zőbb nagyságban. A z E g r i k é r g e z ő g é p e k k e l v é g e z h e t ő m u n k a m i n ő s é g e megfelel az M S Z 5351—58 sz. s z a b v á n y e l ő í r á s n a k , azaz kérgezés után 1 0 % - n á l k i s e b b m é r t é k ű h á n c s m e n n y i s é g m a r a d vissza ( 3 — 4 % ) . A z is m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a kéregveszteség a g é p p e l v é g z e t t m u n k a esetében 0 , 5 — 1 % - k a l alatta m a r a d a kézikérgezés a n y a g v e s z t e s é g é n e k . A z a d a t o k a t súlymerlegeléssel állapítottuk m e g . 7. Korszerű
kérgezőgéppel
szemben támasztható követelmények gép" kritikai vizsgálata
és az ,,Egri
kérgező-
A t o v á b b i a k b a n t e g y ü k vizsgálat t á r g y á v á a z t a kérdést, h o g y az E g r i k é r g e z ő g é p e k m i l y e n m é r t é k b e n felelnek m e g a korszerű k é r g e z ő g é p p e l s z e m b e n t á m a s z t h a t ó k ö v e t e l m é n y e k n e k . A korszerű k é r g e z ő g é p iránt az alábbi k ö v e t e l m é n y e k e t kell t á m a s z t a n i : 1. E g y f o r m á n alkalmas l e g y e n a v ö r ö s r e és fehérre kérgezés elvégzésére a s z a b v á n y o k által előírt m i n ő s é g b e n . E n n e k a k ö v e t e l m é n y n e k ezek a kérg e z ő g é p t í p u s o k teljes m é r t é k b e n megfelelnek. 2. A l k a l m a s l e g y e n az e r d ő g a z d a s á g b a n termelt v a l a m e n n y i r ö v i d v á l a s z t é k : papírfa, farostfa, b á n y a d o r o n g , s z ő l ő k a r ó , f a g y á r t m á n y f a s t b . kérgezésére v a l a m e n n y i fafaj e s e t é b e n : á t m é r ő t illetően 8—35 cm-ig, hossz tekinteté ben legalább 80—200 cm-ig. A z E g r i k é r g e z ő g é p típusok fafaj tekintetében elsősorban b ü k k , g y e r t y á n , nyír, éger fafajú papírfa kérgezésére alkalmasak, k e v é s b é a n y a r a k , e g y á l talán n e m a f e n y ő v á l a s z t é k o k kérgezésére. H o s s z tekintetében 8 0 — 1 2 0 c m , á t m é r ő t illetően 8—24 c m az optimális méret. F ő l e g a k o r l á t o z o t t hossz h á t r á n y o s , m e r t minél t ö b b d a r a b b ó l áll a k ö b m é t e r , annál t ö b b a kieső idő a t ö b b s z ö r i b e f o g á s k ö v e t k e z t é b e n és ennek megfelelően k i s e b b a telje s í t m é n y . A v é k o n y á t m é r ő szintén hátrányosan b e f o l y á s o l j a a teljesítményt, azért az o p t i m á l i s átmérő 15—24 c m . 3. Biztosítsa a t e r m e l é k e n y s é g emelkedését, csökkentse a m u n k á s l é t s z á m i g é n y t és a termelési költségeket. A z E g r i k é r g e z ő g é p e k k ö z ü l az e g y s z e m é l y e s v á l t o z a t o k k e d v e z ő e k e b b ő l a s z e m p o n t b ó l . A b e n z i n m o t o r o s v á l t o z a t a b ü k k n é l ; 56,49 F t , a g y e r t y á n kérgezésénél 71,89 F t , a v i l l a n y m o t o r o s v á l t o z a t a b ü k k n é l 68,10 F t , a g y e r t y á n n á l 83,88 F t m e g t a k a r í t á s t e r e d m é n y e z , t e h á t t ö b b m i n t 5 0 % - o s a m e g t a k a r í t á s a kézikérgezéshez képest. A termelékenység emelkedése p e d i g négyszeres. T e h á t 122 000 m k e m é n y papírfa kérgezéséhez 100 000 m ű s z a k h e l y e t t csak 25 000-re v a n szükség. 3
4. A szerkezet egyszerű l e g y e n , a m u n k a s z e r s z á m o k , alkatrészek k ö n n y e n sze relhetők, a kezelési, k a r b a n t a r t á s i i g é n y minimális l e g y e n . A z E g r i kérgező gépek kedvezően értékelhetők ezekkel a követelményekkel szemben, mert k e v é s alkatrészből, e g y s z e r ű e l e m e k b ő l állnak. A m u n k a b é r és az alkat részek b á r m e l y i k e r d ő g a z d a s á g i j a v í t ó m ű h e l y b e n előállíthatók. A k a r b a n tartási i d ő 50 ó r á n k é n t m i n t e g y félórát, 200 ó r á n k é n t m i n t e g y 2 órát igényel és főleg tisztításból, c s a v a r o k u t á n h ú z á s á b ó l , c s a p á g y a k k e n é s é b ő l és szíjfeszesség ellenőrzéséből áll. 5. H a z a i ipar g y á r t m á n y a l e g y e n , az alkatrészek gyenek.
k ö n n y e n b e s z e r e z h e t ő k le
E z t a k ö v e t e l m é n y t is kielégítik e z e k a g é p e k . A beszerzési á r u k 20 500 F t , ill. v i l l a n y m o t o r n á l 18 500 F t . H a z a i g y á r t m á n y ; e r d ő g a z d a s á g i j a v í t ó m ű h e l y e k m a g u k is előállíthatják. A k o r á b b a n e l ő f o r d u l ó g y a k o r i hiba, í g y elsősorban a g u m i h e v e d e r e k g y o r s elhasználódása, k i k ü s z ö b ö l é s t n y e r t , ezzel a kiesési i d ő , a m e l y a g u m i s z a l a g o k cseréjével v o l t k a p c s o l a t o s és elég m a g a s érték v o l t , lényegesen c s ö k k e n t . 6. A zajszint és a v i b r á c i ó a k í v á n a t o s h a t á r t n e haladja m e g . A zajszint (han gosság) a k o r á b b i v á l t o z a t n á l elérte a k e d v e z ő t l e n 120 fónos szintet. A m u n k a d o b v é d ő l e m e z b o r í t á s n a k d r ó t h á l ó v a l v a l ó felcserélése a z o n b a n a zajszin t e t 50 fón alá v i t t e . A fát f o r g a t ó k o r m á n y o n jelentkező v i b r á c i ó s hatás a m e g e n g e d h e t ő m é r t é k e t n e m haladja m e g . A z 1—6. p o n t b a n a z o k a t a k ö v e t e l m é n y e k e t t á r g y a l t a m , a m e l y e k e t az E g r i k é r g e z ő g é p e k kielégítenek. A t o v á b b i a k b a n a z o k a t a k ö v e t e l m é n y e k e t t á r g y a l o m , a m e l y e t e g y korszerű k é r g e z ő g é p n e k ki kell elégíteni, d e az E g r i k é r g e z ő g é p e k alatta m a r a d n a k e z e k n e k a k í v á n a l m a k n a k . I l y e n k ö vetelmények : 3
7. A z órateljesítmény legalább 6—10 m k ö z ö t t l e g y e n , az e g y főre j u t ó óra t e l j e s í t m é n y érje el a 1,5—2 m - t , azaz a kézi kérgezéssel s z e m b e n érje el az e r d ő g a z d a s á g i g é p i m u n k á n á l m e g k í v á n t 8—10-szeres t e r m e l é k e n y s é g e t . A z E g r i k é r g e z ő g é p e k e n n e k a k ö v e t e l m é n y n e k m i n t e g y / - á t érik el. I t t j e g y z e m m e g , h o g y pl. l y u k a s forgórészű k é r g e z ő g é p e k e z t a k í v á n a l m a t elérik. 3
1
3
8. K ö n n y e n e l m o z d í t h a t ó l e g y e n , m i n d r a k o d ó n belül, m i n d p e d i g 15—20 k m - e s k ö r z e t b e n . E n n e k é r d e k é b e n lehetőleg g u m i k e r e k e s u t á n f u t ó r a l e g y e n fel szerelve. A z E g r i k é r g e z ő g é p e k tehergépkocsira v a l ó felrakása v i s z o n y l a g m é g g y o r san m e g o l d h a t ó . M u n k a h e l y e n belül a z o n b a n m o z g a t á s a n e h é z k e s . Ha a t e r e p kellő simaságú és szilárdságú, 1-—3 fő szükséges a g é p fel- és leereszt hető kerekei segítségével v a l ó m o z g a t á s á h o z . K e d v e z ő t l e n e b b t e r e p esetén a z o n b a n az ilyen m o z g a t á s h o z 4 — 5 fő szükséges. 9. A faanyag felemlése és a g é p betáplálása g é p i m e c h a n i z m u s s a l t ö r t é n j é k . A z E g r i k é r g e z ő g é p e k n é l ez kézzel t ö r t é n i k és ez m e g l e h e t ő s e n lassú és i d ő i g é n y e s m u n k a e l e m , m e r t n ö v e l i az i d ő v e s z t e s é g e t , k ü l ö n ö s e n n a g y o b b á t m é r ő j ű d a r a b o k esetében és c s ö k k e n t i a t e l j e s í t m é n y t . A z E g r i kérgező g é p e k n é l a f a a n y a g előtolása a m u n k a f e j elé n e m gépesített, a k é r g e z e n d ő f a a n y a g o t a kérgezés során a m u n k a f e j e l ő t t előre és h á t r a kell t o l o g a t n i , ez n e m teszi a m u n k a v é g z é s t f o l y a m a t o s s á és a g é p i m u n k a iránti a l a p k ö v e t e l m é n y t , nevezetesen az e g y e n e s v o n a l ú előrehaladás biztosítását, n e m teszi l e h e t ő v é .
8. Fejlesztési
'
javaslatok
További kísérleteket kell végezni az optimális fordulatszám megállapí tására, amelynek alkalmazása esetén a teljesítmény és az ütőfejek élet tartama a legkedvezőbb. A terephez való alkalmazkodás és a vízszintesre való könnyebb beállás érdekében célszerű volna csavarorsós vagy teleszkópos megoldással a lábak hossza változtatásának a lehetőségét biztosítani. Célszerűnek látszik egy készletezőpad készítése, amelyet a gép mellett úgy kellene elhelyezni, hogy arról a gépkezelő a kocsi befogó szerkezetével kézzel történő érintés nélkül emelné le a kérgezendő faanyagot és azonnal kérgezhetné. Ezzel csökkenne a technológiai kiszolgálásra fordított idő és a teljesítmény növelhető lenne. A befogókocsi elé kéregletoló lapokat kellene szerelni, mert ha a görgő elé kéreg kerül, annak eltávolítása nagy erőfeszítést igényel. Olyan helyen, ahol két gép dolgozik együtt, a két gép jó kiszolgálásának, folyamatos munkájának biztosítására célszerű volna egy kisegítőt alkalmazni, aki mind a két géphez besegítene elsősorban az anyagmozgatást illetően. Összefoglalva: Az Egri kérgezőgépeket eredetiségüknél, egyszerűségüknél, olcsóságuknál, megfelelő minőségű munkavégzésüknél, négyszeres termelé kenységüknél fogva alkalmasnak kell tartanunk az erdőgazdaságokban a gépi kérgezés megoldására, elsősorban bükk, gyertyán, nyír, éger, papírfaválasztékra. A benzinmotoros erőgép esetén 50%-os, a villanymotoros változattal 60%-os termelési költség takarítható meg. Ahol a feltételek megvannak, a kedvezőbb, villanymotoros meghajtással rendelkező gépcsoportot célszerű választani. A gép szerkezeti továbbfejlesztése kívánatos az előadottak szerint. Egy bizonyos határon túl azonban nem célszerű, még akkor sem, ha külföldi gépekkel való összehasonlításban néhány vonatkozásban nem éri el a korszerű színvonalat. Bonyolult szerkezeti részek hozzáépítése a gépet komplikálttá tenné, növelné az előállítás költségét és ezzel éppen a gép előnyei vesznének kárba. Jelentősebb változtatás csak akkor célszerű, ha azok gazdaságosak és a ráfordítással a teljesítmény növekedése arányban áll. Az egri újítók gépükkel nagymértékben szolgálták a kérgezési probléma megoldását és a műszaki színvonal emelését a fahasználat területén. Joggal illetheti őket el ismerés.
JJ-p FI. Kandit: H O B b l E 3repcKne
HOBSTopbi
YcoBepuieHCTBoBajiH
MexaHn3M
ÖOTKa MOflHfJlMUHpOBaHHOM paÖOMMM.
THnbl „ 3 r E P C K H X OKOPOBO>-lHbIX" MALUHH.
ycoBepujeHCTBoBajiH aaxBaTa
h
MOJioTKOByio
iwexaHH3M
OKopoBOHHyio
nonane,
yBe.nHqn.nn
K O H C T p y k u h h 1964 r o f l a . o6opo-roB öapaGaiia. Bbipa-
MauiHHy mhcjio
3
M a u i H H b l C 3JieKTpOMOT0pOM n p e B b l l I j a e T 5 m 3a CMeHy, KOTOpyK) o 6 c / i y > K H B a e T
3 T 0 npOCTC-e yCTpOHCTBO M O H Í C T Ö b l T b
Hcnojib30BaHO npe>Kae B c e r o a j i h o k o p o b k h ö OKOpOBKM 3T0rt MauJHHOÍÍ B 4—5 pa3 ÖOJlbLlie,
y n a ,
H3r0T0BjieHO r p a ö a ,
MeM p y M H O i í
B JlfOÖOÍÍ p e M O H T H O H
MaCTepCKOÍÍ
o / i b X H , 6epe3bi íxnn 6 y M a > K H O H cnocoö OKOpOBKH.
oahh
JieCX030B,
apeBecHHbi.
H
ripouecc
Dr. Káldy J.: DIE NEUEN T Y P E N DER „ E N T R I N D U N G S M A S C H I N E EGER". Die Neuerer von Eger entwickelten die 1964-er Konstruktion der Hammer-Entrindungsmaschine weiter. Die Spann- und Vorschubsvorrichtung wurden vervollkomnet, die Drehzahl der Trommel wurde erhöht. Bei der Variante, die mit einem Elektromotor versehen ist, wird eine Schichtenleistung von über 5 fm erreicht, wobei die Maschine durch einen Arbeiter betreut wurde. Das einfache Gerát kann in jeder forstwirtschaftlicher Reparaturwerkstatt hergestellt werden und ist vor allém zur Entrindung des Papierholzes der Buche, Hainbuche, Erla und Birke geeignet. Bei diesen Baumarten betrSgt die Leistung ein 4 - bis 5£aches der manuellen Entrindung.
