1 150 éve született Gárdonyi Géza
Egri Csillagok (Egri Yildizlari) - A Kaposvári Egyetem Iszlám Tudományok Kutatóintézet meghívására Erdál Salikoglu-val, a regény töröknyelvre fordítójával Szigetváron, az egykori Ali pasa dzsámijában, ma Szt. Rókus katolikus templomban, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság rendezésében, 2013. szeptember 7-én a Zrínyi Ünnepség alkalmából, Ujkéry Csaba író beszélgetett. Ujkéry: Erdal Salikoglu Artvinban (Észak-kelet Törökország) született. 11 esztendős korában szüleivel Isztambulba költözött. 15 éves korában kapta első saz nevezetű, húros hangszerét, amely a magyar kobozhoz hasonlatos. Egyetemi tanulmányait a Bosporus Egyetemen kezdte, ahol a nemzetközi hírű tánccsoport tagjaként ismerte meg az ősi anatóliai táncokat és zenét. Egy év elteltével az Isztambuli Egyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait és jelenleg is orvosként dolgozik Isztambulban, de továbbra is intenzíven foglalkozott néptánccal és népzenével. Az egyetem után Anatóliába került, ahol kapcsolatba került falusi zenészekkel, táncosokkal és megtanulta tőlük az alevi-bektasi énekmondást. Isztambulba visszaköltözve a híres saz játékos és énekes, Yavuz Top tanítványa lett. 1991 májusától másfél esztendeig Magyarországon volt továbbképzésen, Budapesten ismerkedett meg Kobzos Kiss Tamással, akivel számos koncertet adtak Magyarországon, Törökországban és a Csíkszeredai Régzenei Fesztiválokon. 2001-ben együtt jelentették meg a "Szívetekben őrizzetek" című lemezüket Asik Veysel dalaiból 150 éve született Gárdonyi Géza, hosszú utat járt be, amíg megállapodott az egri vár melletti Janicsár utcában letelepedvén. Ablak nélküli író szobája íróasztal felett ovális világítóablak adta a fényt, és itt alkotta hallhatatlan műveit, alapos történelem ismerettel, minden történelmi regénye a tényeken alapult, rendszerint egy életszerű lírai szállal fonva, amitől könyveit még azok sem tették le, akiket különösebben nem érdekelt a történelem. Élte elmúltával a vár egyik bástyájába temették, s hagyatéka szerint fejfáján a felírat: Csak a teste. Ez a tőmondat mindent elmond, mert a lelke nemzedékeken át felette lebeg.
1
2 Az egri diadal Gárdonyi örökérvényű regénye nélkül, nem lett volna a magyar történelmi köztudat kiemelkedő eseménye, hisz más várak is álltak ki nehéz ostromokat. Elég csak Szigetvárt említenem. Itt 1530-ban Kászon és Nádasdy egyesített seregei ellen védte meg a várat Török Bálint, 1555-ben Tygun budai beglerbég csapatai ellen Kerecsényi László, 1556 Hádim Ali, az egri ostromlóval szemben Stancsics Horváth Márkó, és az 1566-os Zrínyi és hősei ostrom feltartó ereje, bár a vár elesett, de a török hódítás itt befejeződött 150 évre. Ezért kapta idén az Országgyűléstől Szigetvár, Eger és Kőszeggel versengve a Civítás Invekta, a Leghősiesebb Város címet. Erdal Salikoglu vállalkozott arra, hogy több mint száz év után lefordítja Gárdonyi Géza regényét törökre. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már, a német és az angol kiadás mellett létezik bolgár, cseh, eszperantó, észt, finn, holland, horvát, lengyel, litván, orosz, örmény, román, szlovák, szlovén, ukrán, rovás írás, vietnami és kínai fordítása is. --------------Kedves Úrbarátom Erdál, - mint ahogy Zrínyiek idejében szólították egymást a magyar és a török urak – az egykori Ali pasa dzsámijában, amelyet Szigetvára bevétele után, annak dicsőségére építettek őseid, Te az első töröknyelvre fordítója az Egri Csillagoknak, amely részben Szigetváron játszódik, hogy érzed magad? Salikoglu: Hát, remeg a belsőm! Halványodom, vagy kipirultam az izgalomtól, bár nem látom, de megérzem. Ujkéry: Miként lesz egy fizikoterápiás elfoglalt orvosból műfordító, és nem utolsó sorban énekes, akit rendszeresen hívnak Magyarországra, s az általunk is nagyra becsült Kobzos Kis Tamással lép fel? Salikoglu: Igen, Kobzos a kulcs. De ha más országba mentem volna például Angliába, nem lett volna így, pedig sokkal jobb az angol nyelvtudásom, úgy végeztem tanulmányaimat az alapiskoláktól kezdve.
Ez azért lehet, mert a szoros közös kulturális kincs köt össze
bennünket a magyarokkal, és ez nem is a 150 évi hódoltság miatt, hanem ősi kapcsolat. Ha egyszerűen kell fogalmaznom, azt mondanom, hogy a hun Attila Kagant, mi is kaganunknak tekintjük. A magyar kapcsolat régi és nem sekélyes kapcsolat, mint az angolokkal. 2
3
Ujkéry: Miért éppen az Egri Csillagokat választottad, hisz ott végül is vereséget szenvedett az oszmánhódító sereg? Salikoglu: Igen, ezen általában csodálkoznak. Pedig az volt a csoda, hogy 110 évig nem fordították le! Az a nép, a magyar, amely nekem a testvérem és nagyon fontosnak, értékesnek tartja ezt a történetet, akkor legálabb a kíváncsiság miatt is le kellett volna már fordítani, hogy van-e valami titok benne. Meg kell ismerni, és érteni azt az érzést, hogy miért van ez így. Jobban ismerjük meg egymást…Csak megismerés után lehet szeretet. A nélkül csak gyűlölet lehet. Ujkéry: A lírai szál, a történet, mennyire inspirált, hogy lefordítsd ezt a könyvet? Salikoglu: Fordítás előtt nem ismertem, mert csak néhány részt olvastam a könyvből. De a fordítás végén tetszett. Pont azokat a gondolatokat, érzéseket megtaláltam a történetben, amelyeket mi jól ismerjük saját történelmünkből. Çanakkale az Gallipolli védelme és Plevne az Osman Paşa védelme lehet erre két jó példa. Ujkéry: Ki is az a Jumurdzsák, akiből a könyv szerzője a negatív figurát alkotta? Salikoglu: Azt gondolom, hogy nem az ember, a Jumurdzsak a fontos hanem a gyűrű, a talizmán. Mert a történet majdnem ezen múlik. Gábor pap is azt tartja a fontosnak, a török is. Ez is egy közös gondolatnak látszik, nem? Az a talizmán rajzolja az ember képzeletét, gondolkodását. Egyébként jumurdzsák nálunk nem egy konkrét személy. Jumurdzsáknak nevezik a kis csibészeket. A hatéves fiának mondja a szülője: Hasszán te jumurdzsák! Ujkéry: Ellentéte Sárközi, a szimpatikus magyar cigány, aki szemfülessége leplezi le Hegedűs hadnagy árulását. Van ennek példája a török irodalomban? Salikoglu: Nekem Sárközi nem tűnik egy ellentétnek. Ö egy magányos figura, aki teljesen más, mint a többiek. Igen, szimpatikus. Nem akarok vitát indítani, de sokszor lenézik őt. Pedig ö is részt vett a szent hazafiságban, úgy, mint a többiek, és sokkal nemesebb ember, mint Hegedűs! Akkor ez a könyv egyben azt is mondja, hogy nem az a fontos hol születtél, és
3
4 honnan jöttél, hanem az amit tettél. Minden nép múltjában voltak ilyen példák, és jövőben is lesznek. Ujkéry: A török történelmi köztudat, miként emlékszik Törvényhozó Nagy Szulejmán szultánra, aki Szigetvár falai alatt fejezte be életét? Salikoglu: Ö egy tehetséges, okos világ császára volt. Nem csak az volt a célja hogy Próféta zászlaját és hatalmát kiterjessze, hanem az, hogy a világi hatalmat megszerezze, mint Nagysándor, Julius Cézár, Dzsengiz Kagan és Hodito Szultan Mehemmed. Ujkéry: Vannak e híreid, hogy fogadta a török olvasóközönség az Egri Csillagokat? Salikoglu: Még kevés, most kerül majd igazán terjesztésre. Ujkéry: Zrínyi Miklós, Dobó István, Török Bálint, Kinizsi Pál és sorolhatnám, nevét ismerike Törökországba, és ha igen, hogy emlékezzenek meg róluk? Salikoglu: Egyedül még csak Zrínyiét. Azért mondom hogy még, mert azt remélem, hogy ennek a fordításnak pozitív hatása lesz, és meghozza az érdeklődést a magyar történelem iránt. Ujkéry: A 150 éves török hódoltság jelentősen befolyásolta Magyarország etnikai összetételét. Egyes települések eltűntek, a magyar lakosság számaránya csökkent, úgy kellett főleg Németországból betelepíteni a kihalt vidéket. Ugyanakkor sokkmindent átvettünk, nem csak szokásban a törököktől. A törökök vittek-e valamit magukkal a mi szokásainkból? Salikoglu: Igen sokat. Részletesen nem tudom felsorolni, de például tudjuk, hogy az újkori Osman Birodalmi udvartartás rendjében sok mindent a magyar udvartartás rendjéből kaptunk. Török, majdnem mindig uralkodó kultúra volt, és sok más kultúrával gazdagodott. Én eben a kultúrában születtem, azért nekem nem egyszerű észrevennem, hogy melyik származik a magyarból, melyik arabból. Ujkéry: Köztudott, a magyarokat kint a törökök úgy fogadják, mint a rokonaikat, megkülönböztetett barátsággal, a bazártól az éttermekig. Mivel magyarázható ez? 4
5
Salikoglu: Azt, mint már elmondtam, ez egy ősi kapcsolat. Sok mindennel magyarázható, de mind jobban kell kutatni a nyelveinket. Nem vagyok nyelvész, de ösztönösen érzek összefüggéseket, könnyen tanultam meg magyarul. Okos és őszinte barátok azt mondják, hogy nem ugyanazok a törvényszerűségek. De mi a törvény? Mikor született? Merre vannak a Törvényhozó Szulejman törvényei vagy Hamurabi törvényei? Az a tudomány, amelyet én megtanultam orvosi egyetemen, annak fele vagy haszontalan, vagy nem helyes, pedig ez az egyik legkomolyabb pozitív tudomány! A nyelvészet területen is sok mindent újra kellene gondolni, és nem szabad görcsösen ragaszkodni korai megállapításokhoz. Vámbéri híres turkológus, aki nyelvész is volt, álláspontját írták felül Hunfalvy és társai a finnugor nyelvrokonsággal. Nem szabad ehhez ragaszkodni. Az, hogy Vámbérinek volt igaza ez nekem egy álmom, de szép álom! Ujkéry: A török köztudat számontartja-e azt a másfél évszázadot, amely alatt Magyarország bő egyharmada, a padisah hatalma alá tartozott, közigazgatásilag, adórendszerben, mondhatni a birodalom része volt. Miként tanítják ezt a török iskolákban? Salikoglu: Az iskolából, én sajnos ezekre nem emlékszem sokra. Most se tanítják részletesen. A birodalom hatalmas volt és a magyar hódoltság csak egy kis része volt. Európai részén a Birodalomhoz tartozó királyságok voltak, mint Erdélyi Királyság, Giray Kagansag és Vojvodasagok. De Budin, Esztergom, Szigetvar mindig fontosok voltak róluk mindig volt egy pár szó. De nem tanultuk pontosan és főleg részletesen, hogyan történt minden. Ujkéry: Köztudott, hogy a törököknél a vallási türelem, meghaladta a reformáció és a katolikus ellenreformáció hadakozását. Miből származott ez? Salikoglu: Ez egy ősi török hagyomány. Mert ősi időkben sokszor a vallási befolyás világi hatalmat is birtokolta. De mindezekben több kultúra volt, és több hit volt. A hatalom megtanulta és megszokta ezt. Nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy sok vallást megismert…Azt gondolom hogy minden világi hatalmat megfogó kultúrának van egy-két az emberiség javára
szolgáló öröksége. Török kultúrának az egyik előkelő öröksége, a vallási
türelem, amelyre mostanában egész világon mindenkinek leginkább szüksége van!
5
6 Ujkéry: Szigetvár a példája a középkori török-magyar történelemnek. A többszöri török ostromkísérletek, - nyilván mert fontos erősség volt -, szandzsákszékhely lesz, a szultáni belső részei nyughelye a Türbében, aztán a több mint 2 éven át tartó cirkumvvalációval vár visszafoglalási ostrom. Én mindezeket megírtam a Handzsár a tükörben, című könyvemben. Számomra mélységesen megtisztelő, hogy érdemesnek tartottad, és Gárdonyi örökbecsű könyve után az enyémet is lefordítottad, és török kiadás előtt áll. Mit tudsz elmondani róla? Salikoglu: Nagyon tetszett, ezért is fordítottam le, nem csak a lírai rész miatt. Érződik belőle az empátia népem iránt. Milyen sorsot kellett kiállni az itt élőknek, Szigetvárt kettő és fél évig körbezárt ostromgyűrűben, amikor 7000 polgári lakósból és katonából, az éhségtől és a hidegtől a végére 6500-an meghaltak, mire a várat a dizdár feladta. Ezt sem írta meg még senki. Ujkéry: Köszönöm a beszélgetést. Végezetül átnyújtom neked a Sziget pajzsai című könyvemet, ami a korábbi ostromokat jeleníti meg történelmi hitelességgel. Tán egyszer ehhez is megjön a fordítási kedved. Köszönöm a beszélgetést és kérlek, végezetül énekelj nekünk, hogy ezzel is emlékezetünkbe zárjunk.
6
