ÚJVÁROSI A BALMAZÚJVÁROSI
DOLGOZATOK MÚZEUM
KIADVÁNYAI
2. S Z Á M
VAJDA M Á R I A
Egri legény balladája" Balmazújvároson
BALMAZÚJVÁROS 1978
ÚJVÁROSI
DOLGOZATOK
A BALMAZÚJVÁROS]
MÚZEUM
SZERKESZTI:
VAJDA
KIADVÁNYAI MÁRIA
2.
VAJDA
MÁRIA
Egri legény balladája" Balmazújvároson
BALMAZÚJVÁROS 1978
Vajda Mária „Egri legény balladája" Balmazújvároson
A XIX. század második felétől kezdődően jelentős számú helyi keletkezésű balladára figyeltek fel a népköltészet kutatói. Ezek az újstílusú balladák többségükben megmaradtak abban a közösségben, azon a szűkebb területen, ahol keletkeztek. Néhány ezek közül — többnyire ponyvái úton, históriások révén — országosan ismertté, az egész magyar nyelvterületen elterjedtté vált. A nagyszámú helyi keletkezésű balladák vizsgálata rendkívül fontos eredménynyel szolgál a balladák kialakulására, a folklorizációs folyamatokra, a hagyományban való fennmaradás tényezőire, valójában mindazokra az okokra, amelyek eredményeképpen a ballada létrejött. 1 Helyi keletkezésű balladáink többnyire valamilyen szerencsétlenségről, szerelmi históriáról, gyilkosságról szólnak. Az ilyen események általában mélyen megrázzák a közösséget, hosszú időn át foglalkoztatják, s a prózai hagyományban évtizedeken át megmaradnak. Ha a közösségben olyan kiváló nótafa individuum van, aki az eseményt epikai megformálásban, valamilyen már közismert dallamra applikálva fogalmazza meg és adja elő, akkor a lehetőség megvan arra, hogy a népköltészetben, mint helyi balladai variáns fennmaradjon. Egy ilyen balladát szeretnénk az alábbiakban bemutatni. A ballada, amelynek az „Egri legény balladája" címet adtuk mindössze két településen, keletkezési helyén, Balmazújvároson és Egerben ismeretes. Mindenekelőtt, lássuk a ballada dallamát és szövegét, amelyet özv. Kányási Istvánné, Szabó Mária 76 éves balmazújvárosi parasztasszony énekelt el 1975-ben. A Nagytanya környes-körill koszorú, Alatta egy egri legíny szomorú. Arassa a Listyán Dezső búzáját, Hej, de szípen pengeti a kaszáját. Kisütött a nap az egri legínyre, Lakatos Sándor el van keseredve. Nem tudott a dűlt búzában haladni, Azír akar minden áron meghalni.
1 L. pl. Vikár Béla: A „Szűcs Marcsa" balladáról. Ethn., XVI. évf. (1905.) 273. 337.; Takács Lajos: Históriások, históriák (Budapest, 1958.); Kriza Ildikó: A mezőgazdaság kapitalizálódásának visszhangja népköltészetünkben. In: A parasztdaltól a munkásdalig (Budapest, 1968.) 229—250.
3
A Nagytanyasi határ Gémeskút van egy kis Lakatos Sándor feláll Beleugrik három öles
közelibe, erdő szélibe. a szélire, mély vízbe.
Újvároson szipen szól a nagyharang, Temetísre húzza a harangozó. Egri legínyt kísérnek a sírkertbe, Ki magátul az életit elvette. Édesanyám sirathatsz mán engemet, Idegen főd szíjjá meg a testemet. Tik is sirassatok egri kisjányok, Én mán többet tihozzátok nem járok.
J = 76
Szabadon
r
/ - v
M
0
• '
M
.
J —
H
( m - de )
f
A Nagy-ta-nya
w>
-
M N — — d m
R
k ö r - n y e s - k ö - rül
V L-J 7
ko-szo-ru^
Ii rfr ( de )
A
lat-ta
A - ras -
Ü m
1
Hei, d e
egy
sa
*
a
0
eg-ri
le-g'iny
szo-mo-ru.
Lis-tyanDe-zsö r- J — W .
bú-zá-jat,
M é-4
I
szi-pen
p e n - g e - ti
a
N..I í 1
1 .1,
ka-szo-jat
A ballada lényegében ugyanabban a f o r m á b a n vagy egészen csekély — egyegy szóbeli — eltéréssel ismeretes a falu hagyományában. A ballada keletkezésével, kialakulásának hátterével kapcsolatban a következőket mondhatjuk el. A balladai esemény Balmazújvároson valóban megtörtént. Az öngyilkos legény, Lakatos Sándor ténylegesen létező személy volt,
ezt bizonyítja a Balmazújvárosi Községi Tanács Halotti Anyakönyve, ahol a következő bejegyzés olvasható: Folyó sorszám 167. Bejegyzés ideje 1910. június 28. de. 10 óra Családi és utóneve, állása (foglalkozása), lakhelye Lakatos Sándor npsz. Eger Káptalan tér 1. sz. Vallása rám. katholikus Életkora 17 éves Házastársa — Szüleinek családi és utóneve Lakatos Ignácz Szarvas Rozália Elhalálozás helye Balmazújváros Nagytanya A halál oka Öngyilkosság vízbe fulladás2
A községi Halotti Anyakönyv adatait kiegészíti a Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve, amelyből kitűnik az is, hogy nevezettet Balmazújvároson temették el.3 A hivatalos iratokban szereplő tények a néphagyományban az alábbi változatok szerint maradtak fent. 1. „Nagy legíny vót, szíp legíny vót az a Lakatos Sándor. A saját f a l u j á b a n udvarolt egy jánynak. A jány apja nem adta hozzá a legínyhez a jányát, mer a j á n y n a k két hód főggye vót, a legíny meg szegíny vót. Lejött a Listyán zsidóho aratni. Azzal a kikötíssei engedte el a jány apja, hogyha itt megfelel, mint kaszás ember a csapatba, a k k o r hozzáadja a jányát. N a g y o n szíp hetyke, kivagyi legíny vót, szeretett inni. Mikor beállt aratni, közrefogták, oszt meghajkurászták. Egy nap eltött, második n a p m á n tövestül tépte fel a búzát. Rossz vót a kaszája, fiatal ember vót, oszt a kaszáját se tudta beállítani. H a r m a d n a p meg beleugrott a c s o r d a k ú t b a . Eltűnt az egri legíny munkavégeztivel, reggel a többiek kerestík, oszt a kútba tanálták. Szégyenletibe tette. A szeretője vót a marokszedője, oszt szígyelte magát előtte. Én az egri legíny törtinctit egy pásztoriul, Patai Jánostul hallottam, aki a Listyánnál vót bacsógazda. Ű látta ezt a legínyt hóttan is, meg élve is." 4 2. „Jó állású, gazda legíny vót ez az egri legíny. Azír jött, hogy kimutassa ű is legíny mán, mer ha az egri legínyek közt Ú j v á r o s o n kibírja az aratást, a k k o r legíny. K á r vót eljönni, n e m szegíny legíny vót, nem kellett vóna eljönni Listyánho aratni. A r r a akart büszke lenni, hogy az A l f ő d ö n ű is kiállta az aratást, oszt ű is legíny mán. Olyan kivagyi legíny lehetett, oszt szígyelte magát, azír ölte magát a k ú t b a . " 5 3. „ O d a h a z a vagány, kitarti legíny vót, szeretett inni, hencegni. Azír jött ide, hogy megmutassa, itt is ember ű, tud úgy aratni, mint az alfődiek. De dűlt vót a búza, nem tudott ,alácsapni'. Az egriek macerálták. A szeretője is vele vót. Azt is szekálták, hogy — ilyen legínnyel akarsz te élni, aki még aratni se tud — . " 6 4. „ L a k a t o s Sándor gazdag legíny vót, a szeretője meg szegíny jány, ezír az apja megharagudott rá, oszt nem adott neki m u n k á t , így jött le ide aratni. De hát n e m minden gazda legíny tudott aratni, szígyelte esztet, oszt öngyilkos lett." 7
2 3 4 5 6 7
Balmazújvárosi Tanács Halotti Anyakönyve 1910. Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve 1910. 259. folyószám 24. Gábor Sándor 60 éves balmazújvárosi ember szavai. Kányási Mihály 83 éves balmazújvárosi ember szavai. Buri Józsefül éves balmazújvárosi ember szavai. Fehér Ferenc 68 éves balmazújvárosi ember szavai.
5
5. „Én úgy hallottam, hogy vállalkozó legíny vót az, oszt mivel nagyon dűlt vót a b b a n az évben a búza, hát az emberei zúgolódtak, hogy nem sikerült a vállalkozás, nem fognak semmit se hazavinni a családnak. Ez oszt nagyon bántotta űtet, oszt beleölte magát a k ú t b a . " 8
Az emlékezések bár különbözőképpen motiválják az eseményt, abban azonban megegyeznek, hogy az egri legény szégyenében lett öngyilkos. Erre alább még visszatérünk. Most ismertetjük azokat az emlékezéseket, amelyek Lakatos Sándor eltemetésével kapcsolatosak. Az egyházi anyakönyvben a halál okaként pillanatnyi elmezavarban elkövetett öngyilkosság szerepel. 9 A római kath. egyház törvényei szerint az öngyilkos embernek nem adták meg a végtisztességet, nem temette el a pap, csak a temető árkában hantolták el. Lakatos Sándort, mivel öngyilkosságát nem beszámítható állapotban követte el, az akkori római katolikus lelkész, Pápay Lajos eltemette 1910. június 30-án. 10 A Böszörményi soron (Hajdúböszörmény felé vezető út) levő katolikus temetőben volt a sírja. 11 Ezt a temetőt már megszüntették, új házak épültek helyére. Ide vonatkozóan a balmazújvárosi néphagyományban az alábbi visszaemlékezések szólnak. 1. „Itt temették el Ú j v á r o s o n az ,Újvilágosi' temetőbe. A legíny katolikus vót, de a katolikusok az öngyilkost csak az á r o k p a r t r a temettík, ezír vittík azt a legínyt a r e f o r m á t u s temetőbe. Szegínyek vótak a szülei, azír nem tudták a halottat Egerbe vitetni. De a temetísre eljöttek a hozzátartozói is." 1 2 2. „Sajnálták a népek azt a legínyt, mer hát olyan fiatal vót még. Sokan elmentek a temetísire az újvárosiak közül, én is ott vótam. Az Epreskerti temetőbe temettík el. Rendesen temettík el, n e m úgy m i n t az öngyilkosokat szokták. Eljöttek a szülei, testvérei, hozzátartozói is az egri legínynek. N e m vót gazdag legíny, mer ha az lett vóna, a szülei elvitették vóna a hóttestit." 1 3 3. „Én nem hiszem, hogy itt temettík vóna el. Az öreg pásztor, akitül én az egri legíny törtinetit hallottam nem emlegette, hogy a hótteste itt vóna Ú j v á r o s o n . " 1 4 4. „Elvitték a hóttestit a n n a k innen, én biztosan t u d o m . " 1 5
A Lakatos Sándor eltemetésére vonatkozó emlékezések ma már ellentmondásosak. Az eltérések természetesen következnek abból, hogy a balladai esemény több mint 60 évvel ezelőtt történt. A balladai szöveg ugyanakkor hiteles az újvárosi temetést illetően. Hasonlóképpen hiteles a ballada egyéb tárgyi vonatkozása is. így pl. a balladában szerepel a Nagytanya. A Nagytanya Balmazújváros ÉK-i határrészén található, egykori bérlőjéről kapta a nevét. A vele szomszédos „Maláton"-on volt az a csordakút, amelybe Lakatos Sándor beleölte magát. Az öngyilkosság után ezt a kutat az „egri legíny kútja"-ként emlegették. Veres Péter is beszél róla a „Falusi krónika" című művében: „Később még én is arattam az egri legény kútjánál." 1 6 Ma a Maláton helyén halastó van. A balladában szereplő Listyán Dezső is valóságos személy volt. Ennek bizonyítására alább kerül sor. 8 Takács Ferenc 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 9 Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve 1910. 259. folyószám 24. 10 Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve 1910. 259. folyószám 24. 11 Kocsis János balmazújvárosi római katolikus lelkész közlése. 12 Buri Józsefül éves balmazújvárosi ember szavai. 13 özv. Kányási Istvánná, Szabó Mária 76 éves balmazújvárosi asszony szavai. 14 Gábor Sándor 60 éves balmazújvárosi ember szavai. 15 Takács Ferenc 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 16 Veres Péter: Falusi krónika (Budapest, 1941.) 101,
6
Az eddigiekben a balladával kapcsolatos balmazújvárosi hagyományt, illetőleg a hiteles dokumentumokat ismertettük. A következőkben Lakatos Sándor születési helyén, Egerben gyűjtött szóbeli és hivatalos adatokat mutatjuk be. A ballada főhőse, Lakatos Sándor 1892. március 16-án született Egerben, 17 egy földműves család legkisebb gyermekeként. A család Egerben a Hatvani hóstya I. fertályában lakott a Koszorú tér 1. szám alatt 18 (ezt a teret a nép Káptalan térnek is nevezte, mivel az egri káptalan szénáskertje ezen a részen volt, a Balmazújvárosi Tanács Halotti Anyakönyvében is ezen a néven szerepel). A Lakatos család anyagi helyzetére vonatkozóan az egri állami adófőkönyv 19 adatai alapján a következőket mondhatjuk el. Az apára, Lakatos Ignácz házbirtokosra 1910-ben 2 korona 2 fillér földadót, 3 korona házosztályadót és 2 korona 80 fillér általános jövedelmi pótadót róttak ki. A 7 korona 82 fillért kitevő adóból kifizetett 5 korona 23 fillért és év végén így 2 korona 59 fillér adóhátraléka volt. 20 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy elég rossz anyagi körülmények között élő családról van szó, hiszen a kivetett adó összege alacsony, és még ezt sem tudták kiegyenlíteni. Az egri adatközlők véleménye is azt mutatja, hogy nem volt jómódú a család. 1. „ N e m lehettek gazdagok, mert itt, akinek m á r 2 hold földje volt és szőlőt termelt azon, az nem járt el aratni. A kenyérnek valót megszerezte úgy, hogy bort adott érte cserébe. Két zsák búzát kaptak egy a k ó b o r é r t . " 2 1 2. „Olyan kis házuk volt, mint amilyen a többi volt errefelé a b b a n az időben. Volt egy lovuk. K é t lova mifelénk kevés embernek volt, csak a fuvarosoknak meg a n a g y o b b gazdáknak. Volt egy kis szőlejük is L a k a t o s é k n a k . N a p s z á m r a jártak a káptalani b i r t o k r a . " 2 2
A Lakatos Sándort ismerő egri adatközlők visszaemlékezése eltér a balmazújvárosiakétól a legény fizikai tulajdonságainak, egyéniségének megítélésében is. 1. „ N e m volt nagynövésű a család. Az anyjuk, Róza asszony nagy, derék asszony volt, de az apjuk, a Náci bácsi az cseppnövésű volt. Egyszer kapált a tökben, hát olyan csepp volt, hogy csak a tökszár mozgott, ő nem látszott ki belőle. Sándor is vékony növésű volt, ő volt a legfiatalabb. Volt két lánytestvére, Mari meg Rozi. A fiú testvére, Náci iparos lett, suszter, de az olyan bicegős volt. Rendes, j ó legény volt Sándor. Egyszer még májfát is hozott nekem, udvarolni akart, de nekem a k k o r más legény tetszett. Sándor j ó k é p ű , gesztenyebarna h a j ú volt, nem olyan nagy termetű, inkább olyan vékony féle. A k k o r ment először egész részesként aratni. Gyenge legény volt, a többiek meg gúnyolták, hogy nem tudott rendesen rendet vágni. Ő meg csendes, érzékeny természetű volt, szégyellte, hogy n e m fogják felszabadítani. Szégyelte magát a lány előtt, akinek udvarolt, mert az volt a marokszedője és hallotta, hogy kisebbítik őt, hát inkább a k ú t b a ölte m a g á t . " 2 3 2. „ Ú j v á r o s o n szabadult volna fel. Csendesebb természetű volt, meg gyengébb, nem bírta az aratást. Ő meg szégyellte magát a többiek előtt, hát h a r m a d vagy negyed n a p r a miután lementek, öngyilkos lett. Az apja nem volt vele, mert ha az ott lett volna, a k k o r ez
17 Egri Római Katholikus Egyház Kereszteltek Anyakönyve, 21. k. 18. folyószám 171. 18 Heves Megyei Levéltár V—74. Eger város Adóhivatalának irataiból, 190. Adófőkönyv, folyószám 2153. 19 Lásd 18. jegyzetet 20 1 q búza ára 1910-ben Egerben 8—9 korona volt. 21 Cseh János 66 éves egri ember szavai. 22 özv. Abóczki Béláné Domboróczki Erzsébet 80 éves egri asszony szavai. 23 Lásd 22. jegyzetet
7
n e m történt volna meg. Az apja a k k o r m á r idősebb ember volt 2 4 és csak olyan 50 éves korig mentek aratni, mert csak azok mehettek, akik jól bírták." 2 5
A balladai konfliktus megvilágítására vegyük számba még azokat az adalékokat, amelyek élesebb fényt derítenek a balladában megénekelt történetre. Mindenekelőtt a társadalmi-gazdasági helyzetből kiindulva vizsgáljuk meg a ballada keletkezési körülményét. Alkotásunk születésének idején (1910) 12 418 lakosa volt Balmazújvárosnak, e hatalmas alföldi falunak, de egy lakosra átlag alig valamivel több mint fél hold föld jutott. A 445 111 katasztrális holdnyi határból ugyanis a falu népe mindössze 6754 kat. h-at művelt. 26 A határ többi része a nagybirtokosok kezén volt, akik földjüket nagybérlőknek adták ki. A falu fölött a nagybérlők uralkodtak. A határ igazi urai a Lichtscheinok voltak, akik a Semsey grófoktól 15—20 ezer hold földet béreltek. Ők szabták meg a munkafeltételeket, szakmánybéreket, részeskereseteket. A többi bérlő nem igen lépte át a Lichtscheinok normáit. Később, amikor a balmazújvárosiak is megkezdték a harcot a földért és a kedvezőbb munkabérekért, a helyi politikát is a Lichtscheinok, főleg Lichtschein Dezső vezette. 27 A szegény parasztság legnagyobb kereseti lehetősége Balmazújvároson az aratás és a cséplés volt. A XIX. század végén még tizedén arattak, a századforduló táján és azután már tizenegyedén és tizenkettedén, sőt Varga Antal szerint a XX. század elején, mikor a külföldi gabona erős versenye a gabonakonjunktúrát megszüntette, a birtokosok és bérlők veszteségüket úgy akarták kárpótolni és versenyképességüket biztosítani, hogy az aratást és cséplést tizenöt- tizenhat- tizenhetedén kötötték meg. 28 Az egyre növekvő kapzsiság az agrárszocialista mozgalom állandó táplálója volt. Balmazújvároson is megalakult a Várkonyi-féle földmíves szocialista párt. így egyre szervezettebben folyt a harc a kedvezőtlen munkaszerződések ellen. Ezt mutatták az 1897-től egyre gyakoribbá váló aratósztrájkok. A fejlettebb tudatú helyi munkaerő ellenállásának letörésére a bérlők a Felvidékről hozattak olcsóbb vándormunkásokat, s azokkal léptek szerződésbe. 29 Ezekkel került Balmazújvárosra a balladában szereplő Lakatos Sándor is. A kezdő arató számára azonban kemény próbát jelentett az újvárosi dűlt búza, amivel — úgy látszik — nem tudott megbirkózni és szégyenében öngyilkos lett. Érdekes, hogy az egri legény tragédiáját okozó dűlt búza mindössze kétmondatos szerepet kapott a balladában: Nem tudott a dűlt búzában haladni, Azir akar minden áron meghalni. Annak ellenére, hogy a paraszti munka embertelenül nehéz volt, számtalan szokatlan nehézséget rejtett magában, ritkán került sor magának a munkának 24 Lakatos Sándor apja 1910-ben 64 éves volt. 1870-ben 24 éves korában kötött házasságot. Egri Római Katholikus Egyház Házassági Anyakönyve IX. k. 74. 24. sorszám. 25 Krupa Sándorné Bóta Apolló Róza 68 éves egri asszony szavai. 26 Fényes Samu: A balmazújvárosi nép ínségének okai. Huszadik Század. XII. évf. (1911.) 538. 27 Veres Péter: i. m. 51—52. 28 Varga Antal: Balmazújváros története. Debrecen 1958. 205. 29 Az országos tendencia érvényesült Balmazújvároson is. L. Kósa László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. Ethn. LXXVIII. évf. (1967.) 35.
8
a megéneklésére. A munka nehézségei is legtöbbször csak közvetve, költői általánosítással derülnek ki, és az ilyen jellegűek is összefonódnak a szerelmi, panasz vagy éppen a végzésről szóló énekekkel. 30 A dűlt búza, mint szokatlan nehézség több népdalunkban is szerepel, íme, egy részesaratókat toborzó népdal egy részlete: Aki részes jöjjön a csapatba, Mert itten van az indulás napja! Együtt kérjük az isten áldását, Hogy tartsa meg talpon a gabonát?1 Egy másik aratódal: Hat hete, hogy Feketére elmentünk, Hat hét óta, jaj, de sokat szenvedtünk, Mert Feketén igen dűlt a gabona, Az aratót igen-nagyon kínozza*2 Az „egri legény kútja" mellett „hajdan gulyatelek volt, s az ilyen helyeken évtizedekig kövér gazú búza nő." 33 Közismert tény, hogy a kövér földben a búza hamarabb megdőlt. Június derekán „felszakadt a búza töve" és ezután kezdett el rohamosan érni. Ha ilyenkor ledőlt a búza, már nem állt fel többé, mert meggyengült a szára, de különösen a gyökérzete. A parasztok kétféle aratást nehezítő dűlt búzáról beszélnek. 1. „Egy irányból f ú j ó erős széltől, egyfelé dűlt le a búza. Ez még nem b o n t o t t a meg a kaszálás rendjét, még sorban a r a t h a t t a k . Az ilyen búzát nehéz volt aratni, j ó kaszásokra volt szükség, hogy ,elérkezzenek egymással', mert az ilyen búzát ,kaszahegyelni' kellett. H a n e m a hegyit dugtuk alá a kaszának, a k k o r elsiklott a búza tetejin, olyan is előfordult, hogy a kasza nyaka megakadt és elrántotta az embert vagy tövestül jött fel a b ú z a . " 3 4 2. A másik esetben pedig erősebb vihartól összekavargózott a búza, „lekunyhósodott", olyan volt, mint egy kunyhó. Ezt sokkal nehezebb volt vágni, mint a másik dűlt búzát, megb o n t o t t a a kaszálás rendjét is. Minden kaszás fogott magának egy „ l e k u n y h ó s o d o t t " parcellát és körbe lekaszálta, mert ezt egyenes vágással nem lehetett lekaszálni, mivel ennek a teteje össze volt hajolva. „Itt mindenki úgy kínlódott ahogy tudott, oszt n e m tűnt fel annyira, hogy ki vág többet, meg ki nem, itt n e m lehetett versenyezni egymással." 3 5
A dűlt búza próbára tette a legjobb aratókat is. Itt még nagyobb fizikai erőre volt szükség és különösen jól kellett tudni bánni a kaszával. Ha valaki lemaradt aratás közben a többiektől, annak több oka volt. Némelyik ember
30 Katona Imre: A mezőgazdasági munkásság dalai. In: A parasztdaltól a munkásdalig (Budapest, 1968.) 40—41. 31 Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története III. (Budapest, 1900.) 503. 32 Békefi Antal: Bakonyi népdalok (Budapest, 1955.) 33 Veres Péter: i. m. 100—101. 34 Kiss István 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 35 Lásd. 34. jegyzetet.
9
nem tudta jól megkalapálni a kaszáját, 3 " más nem tudott jól „meríteni", 37 vagy rosszul állította be a kaszáját, s különösen lemaradt az, aki nem bírta fizikai erővel. Ilyen tényezők játszhattak tehát közre abban, hogy a fiatal, gyakorlatlan arató Lakatos Sándor nem tudott lépést tartani a többi aratóval a dűlt búzában. Az aratóbanda pedig szigorú közösség volt, amelyben vad verseny és kegyetlen törvények uralkodtak, és ennek megsértése súlyos következménnyel járt. A paraszti társadalomban a munkának nemcsak értékteremtő, hanem értékmérő jelentősége is volt. A kitartás, erő, ügyesség dominált az egyén emberi és erkölcsi megítélésében. Erre vonatkozóan érdekes adalékokat kapunk Veres Péter tollából és a néphagyományból. 1. „ É n ismerem a cséplőbanda vagy általában a f ö l d m u n k á s közösségek életét, társas disciplináját, s ezt becsülöm legtöbbre a f a j t á n k b a n , amint ezt meg is írtam. Ez a m u n k á s hősiesség nem kevesebb, mint a katonahősiesség. Sőt ez u g y a n a n n a k a tulajdonságnak, a közösségi becsületérzésnek a megnyilvánulása más-más életsíkon. A mi falunk h a t á r á b a n még m a is felcsendül az egri legény balladája, aki nem tudott a dült búzában a többivel versenyt haladni és szégyenében a k ú t b a ugrott." 3 8 2. „ A szegény fiút bizonyára macerálták a többiek, el-elmaradozott a rendben és szégyellte magát a lányok előtt is, akiknek a jó kaszás épp olyan hős, mint a bátor k a t o n a . " 3 9 3. „ A m i k o r megjött a csapatos részesaratás ez az erős, szűzerejű nép úgy vetette magát a m u n k á b a , mint hajdani ősei a csatába. Teljes erővel, vad elszántsággal." 4 0 4. „Szégyellték az a r a t ó k azt, ha egymástól lemaradtak. L á t t a m m á n bizony olyat, hogy a m a r k o s nem győzte szedni, a másik kaszás meg utána nyomult, oszt elvágta a markosnak a kézit. Brutálisak vótak a m u n k á b a az emberek, az ilyen m u n k á b a . N e m vót kegyelem, azír halt meg L a k a t o s S á n d o r is, m e r nem t u d o t t a n y o m á b a menni a másiknak, az u t á n a j ö v ő meg szorította vóna, oszt így vergődött a szerencsétlen. H a n e m szóltak neki, a k k o r is becsületbeli ügy vót. Látta, hogy mi történik körülötte, oszt nem bírta elviselni azt a szígyent, mer a k k o r azt szígyennek neveztük, ha valaki nem tudott olyan p o n t o s a n menni, mint a többi. Ós szokás vót az az aratóegység." 4 1 5. „ M á s helyett nem dógoztak, ha bele is szakadtak elvégezte mindenki a maga részit. A z Alfőd j ó iskola vót mindenkinek, ott tanultak meg aratni." 4 2
36 Kaszakalapálás: „Vót olyan ember, aki soha nem tudta megtanulni a kaszakalapálást, az osztán háromszoros erővel dolgozott, akár füvet vágott, akár gazt. A füvet nem fogta, a gazt nem tépte és óriási erő kellett ahhoz, hogy valaki egy életlen vagy kicsorbított kaszával dógozzon egísz nap. Vót olyan ember, aki csorbára kalapálta, vagy lehajlította az élit, mer nem tudta simára kalapálni. Olyan is vót, aki bentebb vert, oszt felhajlott az éle, az a kasza se fogott. Szóval a kaszakalapálás művészet. Nem segített senkinek senki, még ha először is aratott az a legíny." Kiss István 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 37 Merítés: „Nagyon könnyen lemaradhatott aratás közben az a kaszás, aki nem tudott jól meríteni. Egy aratóbandában általában tíz kaszás volt. Ezek nem egymás mellett, hanem egymás után, lépcsőzetesen álltak be a felfogott pásztába. Az első kaszás előremenő szélességibe 60 cm-t vágott le egy csapásra, vagyis annyit merített, és ha az utána következő ember mán csak 50 cm-t merített, akkor az mán lemaradt 10 cm-rel az első lépésnél. Ezek a 10 cm-ek oszt úgy rágyűltek egy renden, hogy abból lehetett 5 m-es lemaradás is. Az ilyen kaszás akadályozta a többieket is, mer az utána jövők nem tudtak megfelelő ütemben haladni". Kiss István 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 38 Veres Péter: Ember és írás (Budapest, 1941.) 138. 39 Veres Péter: Falusi krónika (Budapest, 1941.) 100—101. 40 Veres Péter: i. m. 54. 41 Kiss István 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 42 Cseh János 66 éves egri ember szavai.
10
6. „Előfordult másokkal is, hogy nem tudtak aratni, de azok vagy kínlódtak ahogy tudtak, vagy megszöktek. Az ilyen visszament a falujába, és elment máshová dógozni, mer a b b a a csapatba nem vették vissza többet. Vót olyan nyár, hogy nagyon sok markos megszökött az aszottas búza, meg a lucskos hajnalok miatt. Nagy h a r m a t o k vótak, a lány markosok eláztak mire a köteleket megcsinálták és gyakran eleredt az eső, az aratás kitolódott, oszt ez elvette a markosok kedvit annyira, hogy megszöktek. De a kaszásnak ha a lánya vagy a felesége vót a markosa, az nem szökhetett meg, a k á r m i törtint is, az n e m hagyta ott a kaszását. N a g y o n összetartott a család, mer hát a becsületükről, a keresetükről vót szó." 4 3
A paraszti élet fontos kísérőjelensége volt a paraszti közösségek meglehetősen szigorú munkaetikája, ennek megsértéséből eredő konfliktust megörökítő népköltészeti alkotásról azonban nincs tudomásunk. Népdalainkban kevés helyen találkozhatunk egyes munkások hanyagságának, rossz munkavégzésének felvillantásával, de az ebből eredő konfliktus megörökítése elmarad. így pl. A tápai bírónak van tizenkét kaszása, Hatan vannak egy kis kompániába. De az egyik majd megszakad a munkába, A másik meg búvik a szúnyoghálóba.44 Az aratás a paraszti munkák között a legnagyobb fizikai erőpróbát jelentette. így nem véletlen, hogy a legénnyé avatás, amelynek alapfeltétele a testi erő és ügyesség bizonyítása volt, nagyon sok helyen az aratáson való helytálláshoz kapcsolódott. 45 Az egri földművesek között is íratlan törvény volt a II. világháborúig, hogy a felserdült fiúkat addig nem tekintették legénynek, amíg egészrészes aratóként nem állták meg a helyüket az Alföldön. Általában 18—19 éves korukban mentek le a fiúk első kaszálásra az Alföldre. Ha sikerült az egész részt megszerezniük, „felszabadították"' őket, vagyis legénnyé avatták. A legénnyé avatás úgy történt, hogy a felavatandónak a keresetéből kivettek 50 kg—1 q búzát, úgy mondták, „perecet kötöttek a zsákjára" és annak az árát elitták. Az áldomás után legénynek számított, befogadta a legényközösség, járhatott bálba is. Addig ugyanis, míg nem szabadították fel őket, nem léphettek be a szálába (bálterem), legfeljebb az ablakon leselkedtek, de onnan is elzavarták őket. A fizikai erőt nagyra becsülték a legények között. Ha egy gyengébb fizikumú legényt megláttak egy lánynyal, megkérdezték tőle a többiek: — „Hát a zsákot elbírod már öcsém?" —A lányok is nagyon megnézték, kivel állnak szóba. A jó munkást, az erős legényt szerették, annak volt becsülete. Az egri lányok az udvarlójuknak sárga cérna kendőt vettek ajándékba, olyat, amiből a „tokkendőt" kötötték az egri asszonyok. Ezt a jegykendőfélét ki kellett érdemelni, hiszen a lány belehímezte a saját nevét és a fiúét. A legények ezt a kendőt templombamenet, a korzón, ünnepnapon a derekukon viselték, erről tudták, hogy már van szeretőjük. Sok lány akkor adta a fiúnak a kendőt, amikor az indult az Alföldre aratni. Ha valamelyik fiú nem vált be aratóként az Alföldön és mégis viselt ilyen kendőt, a legények letépték a derekáról, mondván: — „Te ezt nem érdemled meg pajtás, hogy szeretőd legyen!" — Voltak olyan fiúk, akiknek többször el kellett menniük aratni, míg felszabadították őket. Az aratórész megszerzése 43 Lásd 41. jegyzetet. 44 Katona Imre: A mezőgazdasági munkásság dalai. In: A parasztdaltól a munkásdalig (Budapest, 1968.) 46. 45 L. pl. Jámbor Márta: Legényélet és legényavató szokás Halásziban. Népr. Közi. II. (1957.) 105.
11
a legényavatáson túl, a házassági szándékkal kapcsolatban is szerepel. így pl. az egyik Heves megyei népdalban, mutatva az aratásnak a paraszti közösségben betöltő értékmérő szerepét: Ki az ősszel meg akar házasodni, Az Alföldre menjen a le aratni. Aki onnat meghozza az egész részt, Az érdemli meg a barna menyecskét, A szép barna menyecskét.46 Mint fentebb már említettük, az egri legény története eddig csupán két településen ismert: Balmazújvároson és Egerben. Egerben azonban már csak passzívan él, de ott is csak a város Hatvani hóstya I. fertályában élő 65 éven felüli korosztályban. Ez a szűk réteg hallotta a balladát, tud a főszereplőjéről, cselekményéről, a tragédiát előidéző okot megjelenítő két sort idézni is tudja, anélkül azonban, hogy képes lenne az egész balladát reprodukálni: Nem tudott a dűlt búzában haladni, Azért akart minden áron meghalni. Balmazújvároson a balladát passzívan ismerők száma jóval nagyobb és életkoruk szerint is fiatalabbak, mint Egerben. A ballada szövegét és dallamát teljes egészében visszaadni Balmazújvároson is csak kevesen tudják. Az aktívan ismerők előadásában variáció nélkülinek mutatkozik. Veres Péter, aki több írásában megemlékezik erről a balladáról, az „Aratás költészetéről" című munkájában így ír: „Az agrárkapitalizmus későbbi korában, a százas aratócsapatok ajkán már kevés új dal születik az aratásról, s ha igen, azok is olyanok, mint a saját falumban keletkezett Egri legény nótája, amelyik sok-sok strófában azt énekli meg, hogy a fiatal egri legény, aki először szerződött el egészrészes aratónak, nem tudott a dűlt búzában haladni, azért kellett egy legénynek meghalni. Úgy is kezdődött a nóta, hogy A nagytanya köröskörül koszorú, Benne egy szép egri kislány szomorú, Nem tudott a dűlt búzában haladni, Azért kellett a párjának meghalni."47 A Veres Péter által közölt kezdő strófa nem egyezik az általunk gyűjtött ballada kezdő versszakával. A Veres Péter-i közlésben sokkal nagyobb balladai tömörítéssel találkozunk. A szöveg eltérés arra enged következtetni, hogy a ballada variálódott. Ezen az egy adaton kívül azonban nincs más adatunk ennek bizonyítására. Annak ellenére, hogy Veres Péter szerint: „Még azon a nyáron nótába tették és már nemsokára mi falusiak is megtanultuk, de félország munkásai is énekelték" 48 — nincs tudomásunk arról, hogy a már említett két településen kívül, másutt is ismerték volna ezt a balladát. A balladát ismerő közösségekben nem a ballada, hanem a balladához kapcsolódó történet variációival találkozunk. 46 Katona Imre: A mezőgazdasági munkásság dalai. In: A parasztdaltól a munkásdalig. (Budapest, 1968.) 67. 47 Veres Péter: Az aratás költészetéről. In: Útközben . (Budapest, 1954.) 157. 48 Lásd 47. jegyzetet
12
A ballada szerzőjének kilétéről nincs tudomásunk. Mind az egri, mind a balmazújvárosi adatközlők véleménye megegyezett abban, hogy az egriek szedték versbe a történetet. 1. „A nótát az egriek költötték, akik lent voltak a k k o r aratni. H a rossz volt az ispán, nem volt j ó a koszt, vagy valami történt velük, nótát költöttek." 4 9 2. „A N a g y t a n y á n szerkesztették a nótát az egriek. N e m tőtt bele pár hét m á n játszottuk kocsmába, bálon. M á n az aratóbál előtt j á t s z o t t u k . " 5 0 3. „Az egri legíny nótáját az egriek kötötték. N e m sokkal az eset után, még azon a nyáron énekelték." 5 1 4. „Hallottam én is a nótát az egriektől, így tanultam meg én is, azoktól, akik o n n a n jöttek aratni, az eset után következő n y á r o n . " 5 2
A ballada keletkezése után mindkét településen hamar ismertté vált, népszerű lett, de csak meglehetősen rövid ideig élt aktívan a köztudatban. 1. „ F e l k a p ó d o t t ez a n ó t a , l a k o d a l o m b a , kocsmába, bálokon játszottuk. A szerelmes legínyek kedvelt bús nótája lett. A tizennégyes h á b o r ú után m á n nem nagyon dalolgatták." 5 3 2. „ A z eset után h a m a r o s a n ismerte az egész falu. Egyik a másiktul megtanulta. A háború közbejött, oszt elfelejtődött. H a m a r m ú l ó b a lett, de néha azír csak előjött ú j r a . " 5 4 3. „Úgy vótunk mi, hogy ami ú j a b b vót csak azt f ú j t u k j o b b a n . Jött a h á b o r ú , meg a h á b o r ú s n ó t á k , oszt n e m vettük elő az egri legíny n ó t á j á t . " 5 5 4. „ M i k o r Sándor öngyilkos lett, sokan ismerték a nótát a Hatvani hóstyán, amit róla költöttek. D e olyan régen volt már, az akkori öregek m á r meghaltak, akik a k k o r tudták, a fiatalok meg nem ismerik, meg annyi minden ú j történt azóta, ami elfeledtette. Én sem t u d o m már. A r r a emlékszek, valami olyasmi volt abban a n ó t á b a n , hogy — nem tudott rendet vágni, ezért kellett minden áron meghalni. Elment a kútra vízért, felállott a rovására és beleugrott. — " 5 6 *
Népköltészetünk legkésőbb kialakult rétegéhez tartozik az Egri legény balladája. A tartalom, amelyet kifejez és a megfogalmazás módja is (strófánként egy-egy esemény mozzanat ábrázolása) az új népköltészet alkotásmódját követi. Népköltészetünknek az az általános tulajdonsága, hogy egy korábban kialakult, meglevő szöveget aktualizál, 57 ezen az alkotáson nem mutatható ki. Népballadáink között nincs semmiféle adat arra, hogy valamilyen konkrét előzménye lett volna a bemutatott balladának. Az Egri legény balladája kétségtelen egy tragikus történet megéneklése. Szomorú, halálesettel végződő eseményt, vagy más nagy emberi fájdalmat megéneklő alkotások hosszú sorát őrzi a népköltészet. A tragikus téma lényeges, de nem lényegi tulajdonsága a balladának. A műfaj alapja: a konfliktus, a megoldhatatlan, áldozatot követelő konfliktus. Az Egri legény balladájának kapcsán egyén és közösség konfliktusáról beszélhetünk, hiszen a paraszti közösség munkamoráljának nem képes megfelelni, akarata ellenére Lakatos 49 50 51 52 53 54 55 56 57
Özv. Abóczki Béláné Domboróczki Erzsébet 80 éves egri asszony szavai. Biiri Józsefül éves balmazújvárosi ember szavai. Özv. Kányási Istvánná Szabó Mária 76 éves balmazújvárosi asszony szavai. Sipos József 78 éves balmazújvárosi ember szavai. Buri József 82 éves balmazújvárosi ember szavai. Szarvas Ferenc 73 éves balmazújvárosi ember szavai. Szabó Imre 84 éves balmazújvárosi ember szavai. Lásd 49. jegyzetet Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. Ethn. LXIII. évf. (1952.) 287—296.
13
Sándor, mert „Nem tudott a dűlt búzában haladni", és az aratók között annak volt becsülete, aki jól tudott aratni. Itt nem a régi és új erkölcsi normák összeütközéséről van szó, hanem arról, hogy a régi bevett társadalmi szokásnak, hagyománynak nem tud eleget tenni a hős. Az újstílusú népköltészet a konfliktus ábrázolásában igen szegényes. Az Egri legény balladája sem tudja művészileg megteremteni a lehetőséget az összeütközések tükrözésére. Az eseménytartalom eltolódik a részletköriilmények leírására, a hangsúly eltolódik a témáról annak utórezgése felé. A népköltészet fejlődésének e meglehetősen késői stádiumában létrejött alkotása magán viseli a kezdetlegesség esztétikai fogyatékosságait. Rendelkezik ugyan ez az alkotás is valamelyes társadalmi konfliktus-csírával, azonban kiteljesedni már nem tudott, mivel a fejlődés a népköltészet területén nem ebbe az irányba hatott.
14
Mária Vajda AZ „EGRI LEGÉNY BALLADÁJA" (DIE BALLADE DES EGERER GESELLEN) IN BALMAZÚJVÁROS Von der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts an wurden die Forscher der Volkspoesie ansehnliche Balladen von lokaler Entstehung aufmerksam. Diese Balladen von neuem Stil blieben in ihrer Mehrzahl in der Gemeinschaft, auf dem engeren Gebiet, wo sie entstanden, erhalten. Einige von diesen wurden landbekannt, auf dem ganzen ungarischen Sprachgebiet verbreitet. Die Untersuchung der örtlich entstandenen, zahlreichen Balladen dient mit überaus wichtigem Erfolg zur Entstehung der Balladen, zu den folkloristischen Prozessen, zu den in der Überlieferung sich enthaltenden Tatsachen, zu allen Ursachen, die die Entstehung der Balladen ergaben. Unsere örtlich entstandenen Balladen berichten meistens über irgendeinen Unfall, über Liebesgeschichten und Mordtaten. Diese Ereignisse erschüttern im allgemeinen tief die Gemeinschaft, sie beschäftigen sie für eine lange Zeit, und sie erhalten durch Jahrzehnten in der prosaischen Überlieferung. Wenn die Gemeinschaft einen hervorragenden Sänger besitzt, der das Ereignis in epischer Prägung, auf eine schon bekannte Melodie appliziert verfasst und vorträgt, dann gibt es die Möglichkeit, daß sie in der Volkspoesie, als eine örtliche Balladevariante bestehe. Ich befaße mich mit einer solchen Ballade in meiner Abhandlung. Die Ballade, der wir den Titel „Egri legény balladája" (Die Ballade des Egerer Gesellen) gaben, ist insgesamt in zwei Ortschaften, in ihrem Entstehungsort, in Balmazújváros und in Eger bekannt. Balmazújváros ist ein Dorf mit etwa 19 000 Einwohnern, 25 Kilometer von Debrecen, am Rande der Hortobágyer Pußta. Am Anfang des Jahrhunderts und zwischen den zwei Weltkriegen kamen viele Gastarbeiter in Balmazújváros aus dem Gebiet von Oberungarn, um sich der landwirtschaftlichen Arbeit zu unterziehen. Sie arbeiteten hauptsächlich zur Erntezeit. Im Jahre 1910 kam eine Mähergruppe aus Eger. Der Geselle, über den die Ballade berichtet, gehörte zu dieser Gruppe. Der Bursche konnte mit den Anderen nicht Schritt halten und er ist vor Schande in den Brunnen gesprungen und vergangen. Über diesen Selbstmord entstand eine Ballade in Balmazújváros sofort nach dem tragischen Ereignis. Diese Ballade habe ich 1975 aufgedeckt. Die Mitteiler erinnern sich nicht mehr an den Verfasser der Ballade. Während meiner Untersuchung habe ich festgestellt, daß diese Ballade überaus populär war, sie ist aber in den Nachbarorten nicht mehr bekannt. In meiner Abhandlung befaße ich mich auch mit den Prosageschichten, die mit dem Ereignis in Verbindung stehen. Ich kam zu der Feststellung, daß der Inhalt der Ballade den tragischen Fall getreue wiedergibt. Diese bezeugen auch die schriftlichen Dokumente. Die prosaischen Geschichten haben aber schon einen folkloristischen Vorgang durchgemacht, deren Erfolge das Ereignis in verschiedenen Variationen erzählen.
15
78.4292.66-19-1 Alföldi Nyomda, Debrecen
