ÚJABB ADATOK
A
BÜKK-HEGYSÉGLEGHOSSZABB
BARLANGJÁNAK
KLITATÁSÁRÓL
LÉNÁRT
LÁSZLÓ
Bevezetés lehetővé
barlang tudományos kutatánincs is szükség, hiszen az sának, eredményeinek (Erre a kutatások részét bemutatták.) Mindezek miatt az eredjelentős eddigi publikációk s röviden dokumentumaiményeket összefoglaljuk, kiegészítjük a legújabb kutatások a Marcel készített. Loubens val, melyet Barlankgutató Csoport Az előadási
terjedelme
anyag
részletes
nem
teszi
ismertetését.
a
részben
A
barlang helye a Jávorkúti út D-i található Létrásí-Vizes-barlang (1. ábra) a Bükk-fennsücon csaknem oldalán, a Szárdóka lábánál. Két bejárata van. A régi, természetes bejáratán egész éven át kis patak csordogál be, mely végigfolyik a barlang legalsó szintjén. Az új, mesterséges bejárat "száraz", a műút mellett húzódó Létrási-patak mellett találhntó. (A Létrási-patak több nyelési ponton át jut be a barlangba. Ezek jelentősebbike a levő "Méhkasnál" levő vízfolyás, illetve a Tavi-nyelőnél elbejárattól nem messze nyelt víz megjelenése a Búvár-ágon keresztül a földalatti ,,Tó"-ban.) Mindkét patak a nem karsztos terüvizet vezeti a karsztos térszínről szállított leten levő barlangba. A
Kutatástörténet A .
barlang kutatásában
első
az
eredményt Jakucs László
számottevő
[1, 2]
érte
el. ki lcutatócsoportjávala Fő-ági törrnelékszifonok közül 6-ot átbontott, s eljutott a kéább a tiszteletére elnevezett a Ennek Geológus-teremig. távolsága bejárattól 150 m, amihez a mellékjáratok felderítésével számímegismert szakaszok -
-
tamiigew ók.
munkát
Ujabb járatokat a miskolci Zsombolykutatók (több éves szünet után) a 60-as években
MHT Karsztkutató Szakosztálya, CWPOIÍ taai sikerrel folytatták.
illetve
a
NME
találtak,
de
megkezdett az utódaiként Zsombolykutatók SzakMarcel Loubens Barlangkutató nem
a
a
147
NME
Közleményét, Miskolc,
I 980.
I.
Sorozat,
Bányászat,
28/3-4)
füzet,
14 7-159.
T
í
_::__.m_ társit!
:::____ Ü
XX
ozímqm flui5.§ illinIkhnaaüus: ____ 1.81. 22.... nyulak
x!
őmüxímwmk lunlo :_:_ 4
....
1.6: i!
7x
MB s
z:
l]
_:_í_b, :
:
148
elejétől előtérbe került a barlang tudományos kutaaz egyik Létrási-Vizes-barlang a Bükk tudományosan vált. [3-15]
évek
végétől, a 70-es tása, melynek eredményeként barlanává leobban kutatott évek
A 60.as
barlang kiterjedése barlang jelenlegi járataiból
A A a
fel
a
mért
nem
[9, 10, 12].
A
A magyar
szonylatban
az
kb.
2200
m-t
felmértünk
és kb.
500
megadott térképeket barlang legnagyobb mélysége 85 m. barlangok között a 6. leghosszabb, és a 26. legmélyebb, 1., illetve a 17. helyen áll. hosszát.
szakaszok
A
becsüljük
m-re
közlik
szakirodalmak
a
a
bükki
ví-
Geolóigai-tektonikai viszonyok [5, 8, 12, 15] A
Maga
a
és a ladiní, nem térszín karsztos határán nyílik. barlang az anizuszi mészkősáv részében mészkőben anizuszi, szürke, pados helyezkedik el. barlang túlnyomó
A kettő között áttalálható. Kisebb része ladiní, lemezes, tűzköves, pados mészkőben vöröses mészkő menetként szürkés, árnyalatú, tűzköves, pados helyezkedik el, mely irodalmi adatok szerint leginkább ladininak tekinthető. A Majoros Zs és Liptaí (a barlang főágából vett hetjük:
ként
E. által
CaO
mámi.
átlag
maximum
minimum
Atovábbi
(%) (%) (%)
információk
előforduló
minták
érdekében
CaO
kőzet-kémiai
alapján) [13]
3,02 l9,68 0,0
megadjuk
a
R2Ó3
MgO
49,11 55,60 25 ,90
darabszámát
elvégzett
40 falminta
1,11 4,95 0,25
az
egyes
vizsgálatok eredményekövetkező
értékeket
"HCL-ben oldhatatlan
4,71 52,66 0,32
súlyszázalék-intervallumokon
közöl-
izzítási vegL
42,l-3 48,30 20,46
belül
is.
MgO
RgO3
HCl-ben
izzítási
oldhatatlan
0,0 1,01_ 2-014,0l-
-
1,0 2,0 4,0 8,0
3.0l-l6,0 16,01_32,o 32-01-640
-
21 3
-
-
_
2
11
s 5
5
1
2
_
_
-
veszt. _
3
v1 _
18
s 3
-
38
25
2
_
_
_
_
3
2
1
38
149
n.
a
.
8
ov
2
55!
Utiü!
m8 e
g. /
.
I.
AI/
z
/
Ilk-luki
X
Noö a
.
W
ni...
/ ..u=...3 PNEJMOIO: 1/ /
Í I
.
ÉS:
.Í Í
.
l
a
1
./
a.
l
I
.
K,
..
I
Í
r
8010: .Í
.
r
r.
v.
_
..
l
Í
.
,
1
Í
isi...
I
/
u; ._
n
150
J'.:o 2.9.
I
mbtcta
É; a
74
/
N
o!
E.
52 02"! 8
o.
cidai 2.§)?
:uuwo_2o.a=E o
5522.!
manus m3?
xzwzoü 322 a
Én:._=
ánozcoEz
c-z-nobsuo KXX aozcoí. 35.5.. .3_.=,..H uvwucsxosón avaron... nominqEB
nhumoö. Én.
úEvx 838
nass uccu
nnuoaoxumouxmE Otküt aoüuioEon GPS 05.3
UCPU! 35.: usiocs summa)? xoEoE
Én:
nevezni OJÜOE ÉswxxcuÍeuü 2359 éta usxzowan 38%. magasa... ÉX 4352 ÉEOA
ecuwz xo:vE._3y_.ouünÉ4 aEB
s
6.§
.=_
ÉHPoouSÉEB 2_242... mABEO-C: m
.
1
.Eo: uxoEo: xunwvonou cumoho25a.:
uwvououin
=uu9_o
sas
151
barlang végpontját jelentő ,,Tó" már a Szárdóka portiritje alatt helyezkedik el. utal a barlangi tó állandósága és a főjáratra csaknem hatásra merőleges "Búvárporfiritsáv csapásával közel egyező. A Tó körág" megléte, melynek iránya a szárdókai szintén kontakt hatásra titántartalma utalhat. nyéki kőzetrninták A barlang fő irányát az ÉÉK-i rétegdőlések (melyek a bejárat környezetében 30" válva kb. 45-S0G-osak) és az Ékörüliek, a barlang végpontja felé egyre meredekebbé találkozásából ÉÉK-D-DNY-i csapárirányú törésvonalak létrejött elsődleges vízvezető A
Kontakt
járatok
határozzák
meg.
Az alárendeltebb
DDK-ÉÉNY-i a
csapásirányú törések fő járatok gyakori irányváltozásait A
barlangiáratok alját helyben maradó
hordalék,
A szállított
firittörmelékéből
hozták
létre.
mészkő, gyakrabban jelenlegi vagy egykori patak-
ritkábban
gravitációs
jelenlevő KDK-NYÉNY, DK-ÉNY, keresztjáratait, a termeket, valamint
számban
labirintusok
a
törmelék
eredetű része
patakhordalék
döntő
áll, kis részben
kvarctöredékekből,
a
vagy
karsztos
nem
kémiai
üledék
térszín
agyagpala vagy
igen alárendelten
képezi.
mészkő
porés csepp-
kőtöredékekből. A szállítás mintáinak
tól
hatására
görbéin
bekövetkező
igen jól
is
görgetegig minden A termek üledékgyűjtői produkálnak (3. ábra).
a
ket
hosszabb, egyenes barlangszakaszok (2. ábra) A legfinomabb (kiszűrődött) agyagszemcsenagyság előfordul a barlangban.
durva
általában
Az üledékfelhalmozódást
igen változatos re
formáival
finomodás
a
kimutatható!
nagyon
igen kevert,
nehezen
azonosítható
gyakran a cseppkőréteg szakítja szép látványt is nyújt.
Az agyagos jellegű patakhordalékok bemutatunk néhány DTA-felvételt (4.
meg,
torlatüledéke-
mely helyenként
minőségi jellemzésé-
agyagásványtartalmának ábra).
barlang morfogenetíkai viszonyai [9, 12] Létrási-Vizes-barlangban a dinamikai geológiai erőhatások különbözősége folytán különböző barlang-genetikai jegyekkel találkozunk. A tektonikai preformáció általában igen jelentős volt a barlangban. Mint említetsíkok csapásának és a rétegek esésvonalának tük, a főjáratok (alsó és félő) tektonikai A
A
egybeesése mentén alakultak ki. Emellett alárendelten gyűrt formák is előfordul(Zebra-folyosó). A lemezes és a megkönnyíti a barlang kialakulását pados mészkő határán is alakultak ki járatok, pl. a Zebra-fal, Hágcsós-terem. Végezetül a rétegek esésvonala is megkezdődött a barlang kialakulása, ha egyéb dinamikai mentén geológiai folyamatok nem voltak jelen. kb.
nak, mely szintén
barlangban. Erózióval bővített járatok (Vértes-ág, labirintusok) már korráziós az eróziós viselnek mivel az erózióbázis tevékenyjegyeket magukon, süllyedése után a kőzetet. csak a falakon víz oldhatta Több helyen ségre szuperponálva végigszivárgó a korrózió való kőzetformálás) nyomai is felfedezhetők (Rom(lebegtetett hordalékkal levő szakaszai mészkőben terem, Vértes-ág egyes részei). Végezetül a barlang lemezes a meggyűrt, összetört üregelődéssel keletkeztek rétegek kipergésével. A
tektonikus
barlangképző folyamatok közül jellegűek a főjáratok. A felé
több
található
a
-
-
152
Agyagfej-terem
agyagfala
Sóhajok hídja n. rétege
alatti
üledék
5.
Agyagfej előtti
Y-ág
A
utáni
utráAi-Vizes-barluug törmelékes
22,
terem
első jobboldali
üledékének
rétege
sz.
mellékág
néhány DIA-felvétele
4. ábra
Ő 100
e
som
g
g
soo
.
'
A '
700'
1 v
'
'
'
'900'
o.C
153
Füu6caeppk'
töve
Hidegvizi borlókő
Cseppkőként
A
utráxi-Vizerbulang vegyi üledékénd DTA-felvgele
néhány
5. dbm
q:
d
300
154
T
4 I
'soo
H
700
rebarlang felsőbb, inaktív részei cseppkövekben (álló és függő, zászló, kéreg, sokat A tönkretett, látogatás gyakori tek szalma, görbe, többágú stb.) eléggé gazdagok. közlünk, melyek mintaanyaga a barlangból így is szép. Néhány DTA-felvételt de még származik. (5. ábra). sebességét is megpróbáltuk meghatározA barlang függőcseppköveinek növekedési szakaszosságát (esetlegesen a cseppkő újraoldását) bizom; Megfigyelésem a növekedés
A
_
nyitják. Télen
a
barlang bejárati
szakaszát
díszítik.
gyönyörű jégképződmények
barlang hidrogeológiai viszonyai [5, 6, 9, 11, 14] el. A barlangban csepegő (szivárgó), folyó és álló vizek különíthetők alakulását, a külszíni csapadékkal való A csepegő vizek mennyiségének időbeli elemzésével éves adatsorok több vizsgáltuk. Minőségi jellegű megállapítákapcsolatát is számot adhatunk. kvantitatív mellett eredményünkről saink néhány a vizsgált csepegésmérőszerint közötti mérési adatai A 6 mérési hely 1971-78 változott. A maximális és minimális hozamból 000 között ml/ó helyek hozama 0-15 időnként 0 ho25 és a között változik. KessIer-féle index számítható (lviiután végtelen ezért a és a a bevezettük maximum minimum is van, 10%-os tartósság és zam helyett Az a 90%-os tartósság által meghatározott hozamok arányát. így képzett hozamok háközött ez már lehetővé teszi a csepegési helyek hozamváltozik, s nyadosa 3,8-818 tartósság szerinti osztályozását.) A
időt, azaz a csapaEgyes nagyobb esőzések után megállapítottuk a késleltetési A geodéziai adatokból számítható dék-csepegés időbeli eltolódását. (jó közelítéssel "' a barlangot befoglaló kőzetre l0 m/s becsülhető) szivárgási úthossz ismeretében nagyságrendű szivárgási tényezőt állapítottunk meg eddigi dolgozatainkban. (Namérések gyobb területre érvényes adatot újabb, helyileg különböző alapján nyerhetünk.) szerint a barlang szádáfolyóvizek hozamát eddig nem mértük. Becslésünk ján befolyó víz hozama a 0 és a több ezer llp, de zömmel néhány l/p körüli értéket jelent csupán. A Tavi-nyelő (melynek vize iluoreszceines vizsgálat alapján a Tóban jelenik meg) a 30-200 l/p hozamú patak vizének kb. a felét nyeli el, a többi része nem továbbfolyik. Száraz időszakban jut túl a Létrási-Vizes -barlang patakmederben levő mikronyelőin. Nedves időszakban a Tüskés-barlanggal egy magasságban nyelődik kiadósabb záporok esetén (ekkor a patak hozama több száz l/p) a Nagymogyorós61', ylznyelőben(barlangban) tűnik el. Eddigi megfigyeléseink szerint a Tuskós-barlang Időszakos víznyelése esetén a víz a Létrási-Vizes-barlang Keresztágán át ér vissza a főágba, s folyik a Tó felé. A
A Tóba a a bejárati száda keresztül Patakos-ág a Kuszodán lonböző irányú szivárgó vizekkel egyesülve általában 2-3-szorosára olyan időszak is, amikor csak a Patakos-ág szintje alatt levő (_Van Vizet ugyanoda!)
vizét
le. Kü-
vezeti
n
nőve
ér
résrendszer
a
Tóba. vezet
155
Ez. .
_
.
.
.
1.3. 1
_
..
io8§§u:s._
t...
Én... íto...
_
.
Éhes.
Hasas... eéoaeto... ._
65..
Exaö
932.155. -
2.33. genus...
m8.
Én: avass... 322.:
un... 6
x
4._..39a.3á...í.:a
a... d
.
832.. zxíaoio. 28.55 E...
33.§. 3.2.2.
3
.
u
....
wwP.
aga...
agaras: x
22%: 2.§. E...
156
m5.
2.23 42.3 523% xqx Ú
í,
335 u
izofuzlm IIIII GYoIIaN u
8
.
E
a
nouoíwú w_ .
=3E22 _
Én?
9.
_
TI.
Eüofwouwnawd 1
se:
_
Na
Éswvuoá 0-
u
mcüwauuon u
322:
TI .
mszíczouoöm .
8
o.
ON
.
.
(
m
h a
3.m
ne
m.
3
L v
a...
157
Tavi-nyelő vize a Búvár-ágon és a még ismeretlen barlangszakaszon ér a Tóba. egész évben aktív. Amikor nem, akkor a szifon alsóbb szintjén át szivárog (folyik) a Tó felé. A Tavi-nyelőben eltűnő víz itt alig megnövekedve lép ki a szifonból, ami az ismeretlen barlangszakannak meredek hegyoldal alatti elhelyezkedése miatt indokolt A
Csaknem
IS.
barlang jelentősebb állóvizei a Tó és a Búvár-ág (melyet debreceni búvárok tárfel) szifonja. A Tó vízszintje 3-4 m-es ingadozást mutat, "komoly" télen az alján m A szifonban a barlang felfedezése óta mindig volt víz. mély, híg iszap található. A
tak l-3
barlang klimatikus sajátosságai [5, 7] A barlangban a lég- és vízhőmérőket 1972 óta folyamatosan figyeljük. a következők: Alapvető megállapításaink 1. A barlang léghőmérsékletét döntően a természetes bejáraton át beömlő vizek hőmérséklete szabályozza. a téli levegő 2. A lefelé zárt barlangrendszer miatt csupán a hidegebb, zömmel van víz beáramlására a hőmérsékletnövelő vagy csöklehetőség. (Ezt befolyó kentő hatása is szabályozza.) 3. A hőmérsékletingadozás a barlangba befelé haladva egyre csökken, de még kb. 150 m távolságban is kimutatható. Ingadozása l-IO" C között van, átlaghőmérséklet kb. 7,SOC. A beömlő víz barlangban mért átlaghőmérséklete kb. A
4,5"c. helyein uralkodó hőmérsékletkülönbség barlang különböző gi, belső légáramlatok keletkeznek. havi átlagértékeit közöljük (6. ábra). eddigi méréseink
4. A
Az
őslénytani A ket
Dr.
barlang Kardos
barlan-
adatok üledékeinek
Lászlónak
elő
kerültek vizsgálatakor többször át. Meghatározása (1975.):
csontmaradványok.
Eze-
adtuk
(meghatározhatatlan pocokféle) pusillus (füttyentő nyúl) Rhinolopus hipposideros (kis patkósorrú denevér) A kisszámú (kiegészítésre szoruló) adat felsőpleisztocén-óholocén üledékfelhalmojelez. Arvicolidae
zást
hatására
indet.
Ochotona
cf.
Geofizikai
vizsgálatok
A
mérések
fölötti
Létrási-Vizes-barlang történtek.
Ezekkel
területen
barlang kürtője) a felszínen kijelölhettük. Barlangban geofizikai vizsgálatot a
egyes
az
mágneses és geoelektromos pontjait (Koporsó-terem, Kapás-ág, IV. bejárat rádiófrekvenciás,
egyes
közötti
pontok
gyors
rétegkorreláció
el-
végzésére végeztünk.
Zebra-folyosó végén régebben elkészítettük
levő
A sorát
158
-
törmelék
elektromos
felhalmozódását
penetrációs
-
szondával
melynek földtani vizsgálta meg
réteg-
elektG. (E geofizikai mérőeszköz egy 2 mm-es Majgros Zs, Herédi P. és Matterních is eléggé jól el lehet különíteni.) 2 cm-es ellenállásrnérő, réteget amellyel róda-táVOlSágú
üledékeit ismertük meg. Az egyes mérések jelzett helyen ismét egy míkro-torlat váltakozó csak üledékszállítása miatt a kereszteződő barlangjáratok által kijelölt rétegek is a falminták korrelálhatók (Ezt régebbi jeleztékl). egymással. kismértékben A jelzett vizsgálat eredményeinek egy részét mellékeljük (7. ábra). A
IRODALOM
[l] [2]
[3]
IAKUCS
L.:
Felfedező
JAKUCS
L.:
A
löny,
1951.
81.
JUHÁSZ tató.
Értesítő.
föld alatt.
Budapest,
1959.
ismeretlen
barlnngrendszerei.
Földtani
Köz-
3. 200-201. a
"Beuivárgás
(Böcker T.; Lénárt
65-67.
[4] LEÉL-ŐSSY
a
Bükk-hegység még feltáratlan,
Beszámoló
A.:
1976.
utakon
S.: A Bükk
8. 1959.
karsztos
L.; Juhász
víznyelőinek
és
területen" A.
c.
ankétról.
Hidrológiai
Tájékoz-
előadáskivonatával.)
víznyelő barlangjainak
tanulmányozása.
Földrajzi
2. 179-190.
[5] LÉNÁRT
L.: A Létrási-Vizes-barlang környezetében levő méakőösszlet hézagtérfogata és áteresztőképessége. Miskolc, 1974. NME Diplomadolg.) [6] LENÁRT L.: Csepegésvtzsgrílat a Bükk-fennsíki, Létrási-Vizes-barlangban. Fiatal Hidrogeo(MHT kiadv.) lógusok II. Találkozója, 1974. 5-16. a Bükk-fennsíkon levő Létrási-Vües-barlangban. mérések LENÁRT L.: BandKlimatológiai [7] la 150.
[8]
[9] [10]
[11]
[12]
Nemzetközi
LÉNÁRT
gos
LIPTAI
[14]
MAJOROS
1967. és
[16]
(TDK dolg.
(MKBT kiadv.)
Létrási-Vízes-barlangban
Találkozója tanulmányútjaihoz. 1978. 7-10. (NME, MKBT kiadv.) morfológüiára ható tényezők vizgálata. Miskolc, Létrási-Vizes-barlangról) ZS.: A barlangok
a
ZSALÉNÁRT Társulat
MAJOROS ZS-LÉNÁRT iáratok kialakulásában. V.
PLÓZER
a
Diákköri
E-MAJOROS
Barlangkutató
a Magyar KaratCseppkőnövekedési vizsgálatok. Beszámoló második félévi tevékenységéről 163-164. L.: A tektonika, a rétegdőlés és egyéb tényezők hatása a barlangIfjúsági Napok, 1975. III17-23. (MHT kiadv.)
L.:
1975.
magyarországi búvár-barlangkutatás története Barlang, 1974. 2. 55-64. SCHRÉTER Z.: A Bükk-hegység nevezetesebb barlanai.
Karnt-
[17]
217-226.
1975.
vizsgálatok
Tektonikai
Tudományos
[13]
[15]
Szimpozium.
és és környezetében. Karzt Barlang. 1976. 1-2. 9-14. LÉNÁRT L.: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben. Bp. 1977. Tankönyvkiadó, Dabasi Ny. 292. 1. (egyetemi jegyzet) LÉNÁRT L.: A ,,Zsombolyosok"-tól a ,,Marcel Loubens" csoportig. Miskolc, 1977. 92. old. 23. (MEAFC kiadv. NME Ny.) LENÁRT L.: Adatok a karstos beszivárgás vizsgálatához a Létrásí-Vtzes-barlangban (Magyarország, Bükk-hegység) végzett csepegénnérések alapján. Nemzetközi Karszthidrológíai Szimpozium, 1978. 1. k. 50-64. (MKBT, MFT, MMT kiadv.) LÉNÁRT L.: A Létnísí-Vizes-barlang. a Karsztés Barlangkutatók I. OrszáBejárási útmutató L.:
1.: A
és
bibliográfiája (1908-1973).
és
Kamt-
és
Barlangkutatás
1. 1959.
33-36.
159
A szerző
címe:
LÉNÁRT
LÁSZLÓ
egyetemi tanársegéd
Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc-Egyetemváros 351 5
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
I.
sorozat
BÁNYÁSZAT 28.
KÖTET,
3-4.
FÜZET
ÉS BARLANGKUTATÓK ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ELŐADÁSAI KARSZTI.
MISKOIL,
1980.
TALÁLKOZÓJÁNAK
HU ISSN
A
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
FÜZETET
PETHŐ SZILVESZTER
DR.
tanszékvezető a
Bányamérnöki
a
Rendező
LÉNÁRT
egyetemi tanár, Kar Tudományos
Bizottság
Tanácsa
Diákköri
elnöke,
elnöke
LÁSZLÓ
egyetemi tanársegéd, a TDK Karszthidrológiai a
0324-6620
Szakcsoport tanárvezetője,
Bizottság titkára
Rendező
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ ZAMBÓ JÁNOS szerkesztő
felelős
BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS
Kiadja
Nehézipari Műszaki
a
Nyomdaszám:
Imre
rektorhelyettes
Üzeme
KSZ-80-4280-NME
Miskolc-Egyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTH-IIl.-3183Il976. Dr. Farkas József egyetemi Sajtó alá rendezte: szerkesztő:
Technikai
Megjelent Kézirat
az
NME
szedése:
Példányszám: Készült az
MSZ
PÁL, TARJÁN
Egyetem
Dr. Kozák
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
A.
IBM-72 5601-59
A sokszorosításért
Kovácsné
Közleményeí
1980.
okt.
Kismarton
tanár
Gabriella
Szerkesztőségének gondozásában
l.-1980.
nov.
1. Sokszorosítóba
leadva:
1980.
nov.
500
szedéssel, rotaprint lemezről és MSZ 5602-55. szabványok szerint felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
composer
8
BIS ív terjedelemben
9.
IVÁN
TARTALOMJEGYZÉK
és
Karszt-
Barlangkutatók
I.
Simon
Lénárt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
geológiai felépítése és genetikája Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásá-
a .
.
Hajnalka -Pukánszky
Lévay Tibor:
.
Fekete-barlang
Újabbadatok
László: ról
Piros
A Tekenősi
Ernő:
.
.
Találkozója
Diákköri
Országos Tudományos
Láng Sándor: Szakmai megnyitó Veres Lajos: A Király Lajos-barlang Virág Zoltán: lstván-Lápai-baxlang
Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Kőzetföldtani
Antal:
Üregek térképezése Fénymetszéses eljárás .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
vizsgálatok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
alkalmazása
.
.
.
barlangmérésben Pétery Kristóf: Axonometrikus barlangtérképek Dr. Nagy Sándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai Dobos
Sándor:
.
meretek László:
Somodi K ubassek
.
A
.
.
.
.
.
Tar
gyűjtőterületén
.
.
.
.
.
fotózás
barlangi
János_Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
119 1 33 l 39
147
.
1 61
.
.
.
.
.
.
175 1 81
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
190
is193
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
199
Béke-barlang víz-
a .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pálvölgyi barlangban Kubassek János: Az észak-nyugati Gerecse baxlangiai János-Móga .
115
.
Károly: Geohidrológiai vizsgálatok .
.
Baradla-baxlangban
a .
.
.
11 1
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
205
217 231
241
