ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN

Debreceni Egyetem Informatika Kar

ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN

Témavazető:

Készítette:

Iszály György Barna

Virág Gabriella Nikolett

Főiskolai adjunktus

Informatikus könyvtáros – Matematika tanár

Debrecen 2010

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................................4 2. A könyvtár szerepe az információs társadalomban ................................................................6 2.1 Mit értünk információs társadalom alatt?.........................................................................6 2.2 Az információs társadalom és az internet.........................................................................7 2.3 Könyvtár, információ, információs társadalom................................................................7 2.4 Információs, digitális írástudás.........................................................................................8 3. Kettő pont nulla ....................................................................................................................11 3.1 Web 2.0...........................................................................................................................11 3.2 Könyvtár 2.0 ...................................................................................................................12 3.3 Web-fejlődés...................................................................................................................13 3.4 Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár .............................................................14 3.4.1 Fórum ......................................................................................................................14 3.4.2 Blog .........................................................................................................................15 3.4.3 RSS ..........................................................................................................................16 3.4.4 Linkgyűjtemény.......................................................................................................16 3.4.5 Közösségi oldalak....................................................................................................17 3.4.6 Képmegosztó oldalak ..............................................................................................18 3.4.7 Videómegosztó oldalak ...........................................................................................18 3.4.8 Fájlmegosztók..........................................................................................................19 3.4.9 Wikik .......................................................................................................................19 3.4.10 Podcasting..............................................................................................................20 3.4.11 Peer-to-peer ...........................................................................................................20 3.4.12 Mashup ..................................................................................................................21 3.4.13 Nyílt forráskódú szoftverek ...................................................................................21 3.5 Jó-e a könyvtáraknak a 2.0-ás fejlődés? .........................................................................21 3.6 Alkalmazkodó könyvtár, alkalmazkodó könyvtáros ......................................................22 3.7 A K2 összefoglalása, avagy a 2.0-ás könyvtáros esküje ................................................23 4. Rádiófrekvenciás azonosító rendszerek ...............................................................................26 4.1 A technológia..................................................................................................................26 4.2 Az alkotórészek ..............................................................................................................28 4.2.1 Az érzékelő kapu .....................................................................................................28 4.2.2 Az önkölcsönző egység ...........................................................................................28 4.2.3 A személyzeti és konverziós állomás ......................................................................29 4.2.4 Leltározó pálca ........................................................................................................29 4.2.5 Könyvvisszaadó állomás .........................................................................................29 4.2.6 RFID címke .............................................................................................................30 4.3 A rendszer előnyei ..........................................................................................................32 4.4 Hátrányok .......................................................................................................................32 4.5 Szabványok.....................................................................................................................33 4.6 Trendek, előrejelzések ....................................................................................................33 4.7 NFC, az RFID egy továbbfejlesztése .............................................................................34 5. A könyvtár a technológia világában .....................................................................................35 5.1 Mobil Technológiák .......................................................................................................35 5.1.1 SMS .........................................................................................................................36 5.1.2 WAP ........................................................................................................................37

2

5.2 Elektronikus könyvolvasó, elektronikus papír ...............................................................38 5.2.1 E-könyv ...................................................................................................................38 5.2.2 E-papír .....................................................................................................................39 5.2.3 E-könyv olvasó ........................................................................................................41 5.3 PC-TV konvergencia ......................................................................................................42 5.4 Virtuális valóság .............................................................................................................44 6. A jövő ...................................................................................................................................45 6.1 A jövő könyvtára ............................................................................................................45 6.2 Jövőképek .......................................................................................................................46 6.2.1 A jövő könyvtára egy könyvtáros szemszögéből ....................................................46 6.2.2 Egy futurisztikus jövőképe ......................................................................................47 6.2.3 Az IT3 műhely tagjainak jövőképe .........................................................................48 6.2.4 Az én jövőképem .....................................................................................................50 6.2.5 Lehet, nem lehet ......................................................................................................51 7. Összefoglalás ........................................................................................................................57 8. Köszönetnyilvánítás .............................................................................................................59 9. Felhasznált irodalom ............................................................................................................60

3

1. Bevezetés A jövőben a könyvtárak életét a változásokhoz való igazodás határozza meg. A változások lehetnek politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai jellegűek. Dolgozatom célja e technológiai változások feltérképezése, a fontosabb eszközök alkalmazási lehetőségeinek összegyűjtése. A technikai fejlődésnek köszönhetően az élet minden területén tapasztalhatunk változásokat. Boldogulásunkhoz újabb és újabb technikai eszközök használatának elsajátítására van szükségünk. Mobiltelefont hordunk zsebünkben, számítógépet, internetet használunk a tanuláshoz, a munkánkhoz, a szórakozáshoz, stb. Magam is „fel vagyok szerelve” jó néhány technikai eszközzel (mobiltelefon, mp3 lejátszó, házimozi rendszer, laptop, stb.), de nem volt mindig így. Az első mobilomat 18 évesen kaptam, előtte nem volt rá szükségem, nem éreztem hiányát. Ma ott tartok, hogy már sehová sem megyek nélküle, és kétségbe esek, ha lemerül és nincs nálam a töltő. De azt hiszem, ezzel nem csak én vagyok így. Megváltozott, felgyorsult világban élünk, ahol nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan fejlődjünk, tanuljunk, új dolgokat ismerjünk meg. Ezt várják el tőlünk, s mi is ezt várjuk el mindenkitől. Témaválasztásomat indokolja az a meggyőződésem, hogy jövőnk, s egyben a könyvtár jövője is annak a függvénye, hogyan tudunk alkalmazkodni, „felnőni” a technológia adta lehetőségekhez. Az nem kérdés, hogy az új technológiákat használnunk kell. Az a kérdés, hogy melyiket és hogyan? Erre kell megtalálnunk a választ. Dolgozatomban erre próbálok lehetőségeket, alternatívákat adni. Nem célom az egész technikai piac felvonultatása, erre aligha lenne lehetőségem, hisz napról napra újabbnál újabb eszközök jelennek meg. Egyrészük fényes „karriert” fut be, másik részük, amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnik. Lehetetlen vállalkozás lenne tehát teljes felsorolást adni, minden újdonságnak, vagy legalábbis könyvtári használatban újdonságnak, számító technikai eszközről. Nem célom a valóságtól való nagy elrugaszkodás sem, véleményem szerint annak nem sok értelme lenne. Senki sem tudja megjósolni igazán milyen lesz a távoli jövő, most a közelire kell koncentrálnunk, a holnapra és az elkövetkező pár évre.

4

Szakdolgozatomban olyan eszközök alkalmazásának lehetőségeit boncolgatom, amelyek már jelen vannak mindennapjainkban, mégis új technológiának számítanak, mert még nem terjedtek el igazán, vagy fejlődésre, finomításra szorulnak. Minden könyvtár más és más, ami az egyikben működik, az a másikban nem biztos. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek nekünk a legmegfelelőbbek. A dolgozatban nem kívánok szerzői jogi kérdésekkel foglalkozni, egyrészt, mert igyekszek a technikai újdonságokra koncentrálni, másrészt mert ez igen bonyolult terület, aminek alapos kivesézése egy másik különálló dolgozat témája lehetne. A dolgozat megírására készülve a szakirodalom felkutatása, összegyűjtése és áttanulmányozása mellett figyeltem a könyvtárt használó, és nem használó embereket. Próbáltam rájönni, ki miért, s ki miért nem jár könyvtárba. Többféle típusú könyvtárhasználót, illetve nem használót lehet megkülönböztetni. Néhány ezek közül: Vannak, akik világ életükben a könyvek, az olvasás szerelmesei voltak, ők valószínűleg akkor is betévednek majd, ha nélkülözzük az új technológiák könyvtári alkalmazását. Vannak, akik azért járnak, mert rá vannak kényszerülve a tanulmányaik miatt, de amint befejezik, elbúcsúzhatunk tőlük. Vannak, akik sosem voltak rendszeres könyvtárlátogatók, mert meg vannak győződve róla, hogy más forrásból is be tudják szerezni a számukra szükséges információkat. Sokféle ember létezik, sorolhatnám még a különböző típusokat, ám érdemes inkább azon gondolkozni, mi az, amivel megfoghatnánk őket, amiért (továbbra is) igénybe vennék a szolgáltatásainkat, amivel megváltoztathatnánk a könyvtárról alkotott negatív elképzeléseiket. Véleményem szerint az új technológiák alkalmazása ilyen hatást érhetne el.

5

2. A könyvtár szerepe az információs társadalomban 2.1 Mit értünk információs társadalom alatt? Az információ felértékelődésével megváltozik a társadalom minősége, egy új korszakról, a társadalmi együttélés egy új módjáról beszélhetünk, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. A beszéd, az írásbeliség és a könyvnyomtatás után az információs társadalmat (Information Society) a negyedik információs robbanásnak, technológiaváltásnak tekinthetjük. Az információs társadalomnak három egymás mellett létező megközelítése van: Egyszerre

pozitív

és

negatív

utópia,

egy

értékekkel,

érzelmekkel

telített

eszmerendszer. Mozgósító jelszó is egyben. A politika világának megközelítése. Politikusok, technokraták, vállalkozók képviselik, akik felülről jövő forradalomként kívánják elterjeszteni Egy létező társadalmi valóság összefoglaló megnevezése. Egy új kor, amely felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat. Az információs társadalom kifejezés a társadalomtudományban több mint 40, míg a politikában közel 20 éves múltra tekinthet vissza. A fogalom bevezetésében meghatározó szerepe volt Fritz Machlup közgazdásznak, aki könyvében említette először a tudásipar fogalmát, amelyen belül öt összetevőt különböztetett meg: oktatás, kutatás és fejlesztés, tömegmédia, információtechnológiák, információszolgáltatások. Az információs társadalom tehát az ipari társadalom örökösének tekinthető. Az információ önálló értékké válik, a középpontban az információ feldolgozó technológia áll. Mindenki számára felértékelődik a tudás, az ismeretek birtoklása, fontossá válik az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning), mely lassan a munkaerőpiacon való érvényesülés feltétele lesz. Az információs társadalom tehát tudás alapú társadalom, aminek fejlődését az eszközök és a tartalom mellett az emberi tudás határozza meg.

6

2.2 Az információs társadalom és az internet Az informatikai, telekommunikációs és média-technológia a fejlett társadalmakban gyors fejlődésen ment keresztül, gyorsabban terjedt el, mint a korábbi műszaki tudományos eredmények. A rádiózás 38 év alatt érte el az 50 milliós hallgatói létszámot, a televíziózás 13 év alatt elérte az 50 milliós nézőszámot, míg az 1994-óta terjedő internet már 4 év alatt átlépte ezt a határt. És hogy mi is az internet? Egy olyan világméretű rendszer, mely kisebb számítógépes hálózatokat köt össze egymással, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a számítógéphálózatok hálózata. Az internet az információs társadalom új kommunikációs eszköze, fejlődésének alapja, az új IKT-alkalmazások (IKT= infokommunikációs technológia) megalapozója. Az elkövetkező tíz-tizenöt évben a mobil és vezeték nélküli eszközök gyors elterjedésével minőségi változás lesz tapasztalható az internet fejlődésében. Egyre inkább interface-szerepet tölt majd be a helyüket változtató emberek és az őket körülvevő fizikai világ között. A jövő internete felhasználóorientált lesz, melyben az aktív felhasználók jelentős szerepet kapnak az új tartalmak és új üzleti modellek létrehozásában. Az új technológiák, mint például az RFID, a web 2.0, a mobiltechnológiák, új innovatív alkalmazásokat hozhatnak létre. Az internet fejlődésében a szerzői jogok szerepe nem egyértelmű, ugyanúgy, ahogy az internet jogi szabályozása is komoly problémákat vet fel, gondoljunk itt az illetékességre, adatvédelemre stb.

2.3 Könyvtár, információ, információs társadalom Egy információs társadalomban alapvető feladat biztosítani az információhoz való hozzáférést, mivel a jövő erőforrása az információ, ez egyben a könyvtárak fennmaradásának záloga is. A magyar könyvtárügy alapvető dokumentuma az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, melynek bevezetője a következőket fogalmazza meg:

7

„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia.”1

Nemcsak a törvény bevezetőjében, hanem a könyvtárügy stratégiai tervében (20082013)2 is szerepelnek az információs társadalom igényeinek kielégítésére vonatkozó kötelezettségek. A könyvtáraknak alapvető szerepet kell játszaniuk a XXI. század információs társadalmában, az információtechnológia és a korszerű távközlési módszerek alkalmazásának élvonalában kell állniuk. Az új információs technológiák elterjedése és könyvtári alkalmazása új feladatot és fejlesztési lehetőséget rejt magában, lehetővé teszik a munkafolyamatok automatizálását és a szolgáltatások hatékonyságának növelését is. Informatizálódik a könyvtári hivatás, szakma, melynek következtében megjeleni új fogalomként a könyvtárinformatika.

2.4 Információs, digitális írástudás Manapság

a

publikált

anyagok

száma

és

félesége

egyre

növekszik,

új

információhordozók jelennek meg, az információ visszakeresésére is egyre gyorsabb és hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésünkre. Az internet is olyan virtuális térré alakult, ahol a felhasználók az információk tömérdek mennyiségéhez juthatnak hozzá. Az általános webes keresőket, mindenki ismeri, de nem mindegy mire, hogyan használjuk. Attól hogy 1

1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről [2010.04.15.] 2 Könyvtárfejlesztési stratégiai célok (2008-2013) [2010.04.15.]

8

valaki „guglizik”, még nem biztos, hogy gyakorlott kereső. Kétségtelen, hogy az internet olyan eszköz, amivel talán a leggyorsabban tudunk információhoz jutni, de nem biztos, hogy ez az információ releváns, nem mindig teljesek, sőt sokszor tévesek. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a használók számára fontos információk elkerülik figyelmüket, csak azért, mert nem található meg a világhálón. Ezért kell a könyvtárakat nem az internet ellenfeleként, hanem partnereként felfogni, mert kettejük kapcsolatának kihasználásával óriási lehetőségeink adódnak. A könyvtár életében az internet egy nagyszerű segédeszköz, használatával a könyvtári munkafolyamatai egyszerűsödnek, gyorsulnak, de ugyanakkor a könyvtáros feladatai bővülnek. Az internet világában navigációs szerepet kell felvállalni, elemezni, értelmezni kell az információkat, oktatói szerepet kell ellátni, tenni kell a digitális szakadék felszámolása érdekében. A digitális szakadék az infokommunikációs eszközök használatában mutatkozó társadalmi egyenlőtlenség. A jelenség mögött az áll, hogy a társadalom különböző rétegei nem kapcsolódnak a hálózathoz, vagy nem tudják kezelni az eszközöket. Az informatikai eszközök és programok kezelésének ismerete, képessége és készsége a digitális írástudás, amely olyan komplex tudás, mely lehetővé teszi a korszerű digitális eszközök rendszeres használatát. Ennek hiányában a digitális szakadékot nem lehet áthidalni. A könyvtári szakirodalomban számos írástudással kapcsolatos fogalomról olvashatunk. Ilyenek az információs írástudás (information literacy), a számítógépes írástudás (computer literacy), a könyvtári írástudás (library literacy), a média-írástudás (media literacy), a hálózati írástudás (network literacy) és a digitális írástudás (digital information literacy). Az írástudás nem csak az írni, olvasni tudást foglalja magában, hanem az értő, megértésre törekvő olvasást is. Az információs írástudást nem lehet megadni egyetlen definícióval, mivel összetett, sokoldalú fogalomról van szó, melynek minden médiumra vonatkoznia kell. Első definíciója tág volt és nem korlátozódott könyvtári forrásokra, azt tekintették információs írástudónak, akik rendelkeztek az alábbi készségekkel: információszükséglet felismerése a tanuláshoz szükséges információ azonosítása a szükséges információ megtalálása a megtalált információ értékelése

9

szervezése hatékony felhasználása a tanulásban Tehát az információs írástudás és a tanulás között szoros kapcsolat van, az információs írástudás magában foglalja az információs világban való tájékozódást. Az információs, digitális műveltség, írástudás elterjesztéséhez szükség van a felhasználók képzésére, biztosítani kell az eszközöket, hogy mindenki képes legyen az információ megszerzésére, hogy igénybe tudják venni a különböző szolgáltatásokat, így a megszerzett információ hasznos, felhasználható tudássá válhat. Az információs, illetve digitális írástudás elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek. A könyvtárosoknak ismerniük kell e fogalmakat, sőt birtokolniuk kell e készségeket, s azokat a módszereket, melyekkel e készségek taníthatóak, fejleszthetőek.

10

3. Kettő pont nulla 3.1 Web 2.0 A web 2.0 elnevezés egy 2004-es konferencián hangzott el először, elterjedését Tim O’Reillynek tulajdoníthatjuk, aki eredetileg az internetes gazdaság összeomlása („dotkomlufi”

kipukkanása)

utáni

újjáéledését

értette

alatta.

Leginkább

definíció

nélküli

gyűjtőfogalomnak tekinthetjük, melynek jellemzői: nyitottság, közösség, aktív részvétel, tudásmegosztás, új megjelenési formák. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés alatt tehát a technológiák olyan csoportjait értjük, mint például a blogok, a wikik, a podcastok, az RSS csatornák stb. Ezek olyan internetes szolgáltatások, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, segítségükkel megszüntethető az információáramlás egyirányúsága a weben. Az eddig passzív felhasználó most tartalomkészítővé, tartalomszolgáltatóvá válhat. Az „olvasott” web „írottolvasott” webbé válik.

1. kép: A web 2.0-val kapcsolatos fogalmak címkefelhőben

11

Megjelenik a web, mint platform. Már nem a PC, laptop, PDA stb. áll a középpontban, amely időnként a webet is használja, hanem a web, mint hiperszámítógép van jelen, amihez a személyi számítógépek csak a hozzáférést biztosítják. A tartalom létrehozásához nincs szükség külön programokra, a böngészőn belül fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre, ami lehet Java vagy Flash alapú, vagy az AJAX3 technika segítségével megalkotott. A webkettő napjaink egyik legnépszerűbb fogalma lett, gyorsan elterjedt, s nemcsak a számítógépes világban. Alig van olyan foglalkozás, tudományág, szakma, amelyik ne alkotta volna meg a maga 2.0-ás világát.

3.2 Könyvtár 2.0 A hagyományos értelemben vett könyvtárat nevezhetnénk akár könyvtár 1.0-nak is, azaz olyan intézménynek, ami a rögzített információkat összegyűjti, tárolja, rendszerezi, hozzáférhetővé és visszakereshetővé teszi. A könyvtár 2.0 (library 2.0) kifejezést először Michael Casey használta 2005-ben „Library Crunch” című blogjában. A megnevezés a web 2.0 hatására jött létre, amely a web megújulását hivatott kifejezni. Tehát a könyvtár 2.0 nem egy új technika, hanem a web 2.0 hatására bekövetkező technológiai és társadalmi változásokra adott válasz a könyvtárügyben. A Könyvtár 2.0 lényege nem más, mint törekvés arra, hogy a felhasználóknak mindig a nekik legmegfelelőbb szolgáltatásokat, a lehető legfrissebb eszközökkel, technológiával, szemlélettel nyújtsuk. Hasonlóan változtatja meg a könyvtár, könyvtáros munkáját, mint annak idején az internet megjelenése. Egy fontos különbséggel, hogy ezek a változások nem igényelnek anyagi beruházást. Lényegében egy új szemléletmód bevezetéséről van szó. Ahogy életkörülményeink is változnak a digitális környezet hatására, úgy a könyvtáraknak is követniük kell ezeket a változásokat, hisz nem más, mint a könyvtár legitimitása, létezése a tét. A jövő könyvtára az alkalmazkodó könyvtár.

3

Az AJaX (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika.

12

3.3 Web-fejlődés A könyvtár 2.0 a web 2.0 alkalmazása a könyvtárakban. Ahhoz, hogy megértsük mit is értünk pontosan alatta, kövessük végig a web fejlődését, s megfigyelhetjük a hasonlóságot a könyvtár alakulásában is. A következő ábrán jól megfigyelhető, hogy a web fejlődésénél az együttműködés szintjeiben és a tartalmakhoz való hozzáférés technikáiban történtek változások.

2. kép: Internet evolúció A PC-korszakot a hálózatos működés kezdete, korlátozott információcsere jellemezte (ftp, e-mail, usenet, irc). Ezt az időszakot a könyvtáraknál könyvtár 0.0-nak nevezhetnénk. Ezt követte a web 1.0, amelynél egyszerűbbé váltak az információcsere eszközei, s megjelentek az első közösségi tartalmak (gopher, html, java, flash, database). Az 1.0-ás könyvtárnak már hozzáférése van az internethez, megjelenik az OPAC. A web 2.0-nál népszerűvé válnak a közösségi tartalmak, megjelenik a hozzá szükséges szoftverháttér, az internet egyre inkább elterjed (rss, blog, wiki, social networking, video- és fotosharing). Új generáció jelenik meg a felhasználók között, a „netgeneráció”, vagy más

13

néven „digitális bennszülöttek”4, akiknek igényeit ki kell elégíteni, így a könyvtáraknak virtuális közösségi terekké kell válniuk, megjelenik a könyvtár 2.0. Már hallhatunk a web 3.0 fogalmáról is, pedig még a web 2.0-át sem emésztettük meg. Ez az új verzió az internetes tartalmak intelligens feltárására helyezi a hangsúlyt (semantic web, semantic search), azonban egyelőre ez az okos internet a jövő kihívása, éppúgy, mint az esetleges könyvtár 3.0. Vannak, akik már a web 4.0-ról álmodoznak, ami a számítástechnika teljes hálózatosodását jelenti. Megjelenik a hálózati operációs rendszer és valamennyi alkalmazás az interneten fog működni, intelligens személyi ügynökök állnak majd rendelkezésünkre.

3.4 Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár A következőkben megpróbálom összeszedni azokat a web 2.0-ás eszközöket, alkalmazásokat, amelyek a könyvtárak szolgálatában is megállhatják helyüket. Teszem mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen állandóan új és új ötletek, szolgáltatások kerülnek előtérbe, s néhányuk épp ilyen gyorsan el is tűnik. Természetesen az itt felsorolt alkalmazások közül nem kell mindegyiket, mindenhol bevezetni. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak meg kell találniuk a nekik és olvasóiknak leginkább megfelelő eszközöket, melyek valószínűleg a felhasználói körtől, s a könyvtár típusától függően mások és mások lehet. 3.4.1 Fórum Ez egy olyan véleménymegosztó szolgáltatás, amelyben az adott témához bárki hozzászólhat, elolvashatja mások bejegyzéseit. A hozzászólásokhoz általában regisztrálni kell az oldalon, melynek célja hogy egy-egy felhasználó becenevét, felhasználónevét (nick-jét) más ne használhassa, illetve, hogy ezzel a becenévvel a vélemények azonosíthatóak legyenek. Az egyes bejegyzéseket általában fordított időrendben látjuk, tehát a legfrissebb van legfelül. A fórumoknak általában valamelyik weboldal ad otthont, amelyek így kiegészítik azt

4

Digitális bennszülöttek: Azon személyek, akik „anyanyelvi szinten” beszélik a számítógépek, videójátékok és az Internet digitális nyelvét. (M. Prensky) http://webgeneration.hu/content/defin%C3%ADci%C3%B3k

14

információival. Gyakori azonban az önálló, az oldal témájától független topikok létrehozása is. Manapság már számtalan könyvtári, illetve könyvtáros fórum található a weben. A könyvtárak honlapjukon lehetőséget adhatnak a felhasználóknak véleményeik, javaslataik közzétételére a könyvtárról, a szolgáltatásokról, a rendezvényekről, esetleg a már olvasott vagy éppen olvasott könyvekről. 3.4.2 Blog A blog kifejezés az eredeti weblog szó rövidítése, amely a web és a log (napló) szavak összetételéből keletkezett. Az elkészült tartalmak többnyire fordított időrendben megjelenő bejegyzések, melyek címkézettek, linkekkel láthatóak el. Sok blog lehetővé teszi az olvasónak megjegyzések hozzáfűzését, véleménynyilvánítást, amellyel így közösségek is kialakulhatnak. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatainak közreadása. Témája sokrétű lehet, a személyes, egyéni naplótól kezdve, az üzleti jellegű kommunikációt segítőn, a tematikus, információs, kifejezetten csak egy témakörrel foglalkozókon át akár az egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánításig is. Gyakorlatilag nem rendelkeznek semmilyen formai vagy tartalmi megkötésekkel, azonban nagyobb számban találkozhatunk a döntően szöveges bejegyzésekből állókkal. Az információs weblog üzemeltetője az adott téma iránt elkötelezett, folyamatosan nyomon követi a témához kapcsolódó új információkat, eseményeket, majd ezt megosztja olvasóival. A személyes blogok az on-line naplóíráshoz hasonlíthatóak, tulajdonosa a mindennapi tevékenységeit, gondolatait, ötleteit írja le. Sajátos fajtája a blogoknak, amikor egy nagyobb téma, szakterület információit, eseményeit dolgozza fel, erre példa a könyvtárakkal kapcsolatos klog. Új jelenség, hogy egy-egy intézmény teljes kommunikációját ebben a formában oldotta meg. Lehetőséget adhatnak a könyvtáraknak is munkacsoportok szervezésére, leküzdve ezzel a távolságot, lehetnek forrásgyűjtő helyek, vagy akár vitaszínhelyek. Aki blogot szeretne indítani, az választhat a számtalan szolgáltató által kínált ingyenes vagy fizetős megoldások közül, de saját maga is üzemeltethet blogmotort5, amelyből szintén több nyílt forráskódú ingyenes megoldás is létezik.

5

Olyan szoftver, melynek segítségével a felhasználó saját tárhelyén blogot indíthat, telepítése és karban tartása azonban nagyobb szakértelmet kíván.

15

A blog formailag is sokféle lehet. A mikroblog például rendkívül rövid, tartalma csak egy-egy linkből, pár mondatból, képből vagy videóból áll. Általában mikroblogok közé a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk, ilyen például a twitter, a turulcsirip, vagy az iwiw üzenőfala, de ide tartoznak a linkmegosztó szolgáltatások, mint a delicious. Technikai szempontból ide sorolhatóak a videóblogok és a fotóblogok is. 3.4.3 RSS A blogoknál jelentős a hírcsatornák (feedek) használata, amelyek speciális webcímek, s arra szolgálnak, hogy a feedolvasókon (hírolvasó programokon) keresztül lehetővé tegyék a kedvenc blogjaink, híroldalaink egy helyen való olvasását, illetve az új bejegyzésekről való értesülésünket. A feedek legelterjedtebb formái az RSS 2.0 és az ATOM 1.0, mindkettő XML-en alapuló szabvány. Az RSS tehát sok szempontból a hírlevél web 2.0-ás megfelelőjének mondható, ami nem más, mint egy egyszerűen alkalmazható hírtovábbító eszköz. 3.4.4 Linkgyűjtemény Az internet megjelenése óta problémát jelentett a tartalmak megtalálása, melyre két megoldás született, az egyik az úgynevezett keresőgépek használata, mint például a google, a másik a tematikus linkgyűjtemény. Magyarországon a legismertebb a www.lap.hu szolgáltatása. Az oldal elkészítéséhez nem szükségesek különösebb ismeretek, nem kell programozónak lenni, nem kell html-ismeretekkel sem rendelkezni, mert a Startlapnak köszönhetően,

egy

egyszerű

kezelőfelület

segítségével

bárki

létrehozhatja

saját

linkgyűjteményét. Ez mindig is létező szolgáltatás volt, de a kézi barkácsolás helyett most egy szolgáltató segítségével megosztható, címkézhető gyűjtemények hozhatók létre. A közösségi linkmegosztás során az internetfelhasználó az általa kiválasztott és megjelölt weboldalak hivatkozásait, könyvjelzőit mentheti el. Az internetező így a megjelölt oldalakat nem saját számítógépén, hanem a szolgáltató szerverén tárolhatja. Az elmentett könyvjelzőket más felhasználók átmásolhatják saját könyvjelzőik közé, címszavakat rendelhetnek hozzájuk, megjegyzéseket

fűzhetnek

hozzájuk,

valamint

osztályozhatják,

értékelhetik

azokat.

Legismertebb közösségi linkmegosztó portál a delicious.com és a kedvencem.com. A delicious alapfeladata eredetileg nem az, hogy közösségi linkgyűjtemény legyen, hanem, hogy az eddig egy-egy számítógéphez kötött könyvjelzőket elhelyezze a virtuális

16

térben. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak (FSZEK) is van egy EU-s közösségi linkgyűjteménye, amely a delicious.com oldalon helyezkedik el. A delicious.com/fszekeu önmagában nem több, mint egy korszerűsített linkgyűjtemény, de elkészült hozzá egy keresőmotor, amelytől minőségileg magasabb szintre helyeződik, többé válik. Az FSZEKEU keresőmotor nagy előnye, hogy az egyes fogalmakat kizárólag európai uniós relációban keresi, s mivel a linkgyűjteménybe felvett oldalak hivatalosak, vagy megbízhatóság szempontjából kipróbáltak a kapott információk ellenőrzöttek. Tehát a keresőmotor segítségével a linkgyűjteményből tartalomszolgáltatás is végezhető. Mint sok más könyvtárhoz hasonlóan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján is fel van tüntetve a könyvtárban megtalálható folyóiratok listája. Általános esetben, mint az FSZEK honlapján is, betűrendbe sorolva, azonban nem árt, ha a folyóiratok a honlapon is szerepelnek valamilyen szakrend szerint, a hagyományos ETO szakrendet alkalmazva így a vegyes témájúakat több szakcsoportba is besorolhatnánk. Elegánsabb megoldás azonban ismét a delicious használata. A delicious.com/fszekfoi oldalon található listában minden folyóirat csak egyszer szerepel, de tetszőleges címkékkel, tetszőleges szakokba besorolva. Ha például szeretném megnézni az összes filmmel kapcsolatos folyóiratot, csak rákattintok a film címkére, s máris láthatóak lesznek a hozzá tartozó rekordok. 3.4.5 Közösségi oldalak Az ismertségi hálózatok (social network) célja elsősorban nem közösségi tartalmak megosztása, hanem egyszerűen csak a közösség építése, szociális kapcsolataink fenntartása. A közösségi alkalmazások szolgáltatásai egyre bővülnek, így belső zárt csoportok alakulhatnak ki. Az első ilyen weboldal a SixDegrees, mely 1997-ben indult, s az ezredfordulóig további öt-hat oldal jött létre. A MySpace 2003-ban alakult, a napjainkban leginkább népszerű Facebook pedig 2004-ben, igaz először csak a harvardi diákok hálózata volt, de 2006 óta szabadon használható bárki számára. A MySpace szerű iWiW (International Who is Who) már 2002 óta létezik, szélesebb körben azonban csak 2005-ben terjedt el, 2006-ban felvásárolta a Magyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar weboldallá vált. MyFace, MyVip, Barátikör, Hi5 és sorolhatnám még a számtalan közösségi hálót, hogy kinek melyik tetszik, az változó, egy biztos, manapság már alig akad olyan fiatal, vagy akár középkorú, aki ne lenne tagja valamelyik magyar vagy külföldi ismertségi hálózatnak, vagy akár egyszerre többnek is. Nem is csoda, hogy sok könyvtár is regisztrálta magát például az iWiW-en,

17

remélve, hogy így közvetlenebb kapcsolatot tud tartani olvasóival. 2008-tól az iWiW bevezette a klubrendszert, a non-profit kategóriába sorolt intézményeknek, így a könyvtáraknak is, 5000 forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetniük. Ekkor sok kisebb könyvtár volt kénytelen megszüntetni regisztrációját, de a nagyobb, sok ismerőssel rendelkező könyvtáraknak még így is megérte, nagyobb veszteséget jelentett volna elveszíteni az esetlegesen több száz, vagy több ezer klubtagot. A tagok számát tekintve jelenleg az egri Bródy Sándor Könyvtár van az élen (több mint 12000 fő), majd ezt követi a Jász-NagykunSzolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (több mint 6000 fő) és a Magyar Elektronikus Könyvtár (több mint 4700 fő). Az üzenőfal használata, témakörei, használatának gyakorisága könyvtáranként eltérő, általában rendezvényeiket reklámozzák ilyen módon. A klasszikus értelembe vett közösségi oldalak mellett léteznek olyanok is, mint amilyen a Windows Live Spaces, melyek a saját szolgáltatásuk köré építenek hálózatot. Ilyen oldalak foglalkozhatnak

blogokkal

(Blogger.com),

zenével

(Last.fm),

fényképmegosztással

(Flickr.com), vagy bármi egyébbel. 3.4.6 Képmegosztó oldalak Ismert képmegosztó oldalak például a Flickr, az Indafotó, vagy a Picasa. Nagyon népszerűek a felhasználók körében, lehetővé teszik, hogy a regisztrált felhasználók megoszthassák képeiket másokkal. Lehetőség van a képek kommentálására, értékelésére is. Sok blogíró fényképraktárként is használja. A képmegosztó oldalak használatával könyvtári képeket, vagy akár muzeális értékű kéziratokat

publikálhatunk

nagyobb

közösség

számára.

Rendezvényeinket

is

dokumentálhatjuk segítségükkel, felcímkézhetjük őket, így bármikor visszakereshetőek lesznek. A képeket látva a könyvtárak talán új résztvevőket, felhasználókat nyerhetnek. 3.4.7 Videómegosztó oldalak A videómegosztók közül az első helyen a nemzetközi szereplő YouTube áll, majd ezt követi a három nagy hazai, a Videa, az Indavideo és a Videoplayer. A videók segítségével bárki megmutathatja kreativitását, humorát, egyéni látásmódját, megnevettethet vagy akár elgondolkodtathat bárkit. Képmegosztó oldalakhoz hasonlóan itt is lehetősége van a felhasználóknak mások videóinak értékelésére, saját képanyagaik címkékkel való ellátására.

18

Lehetőséget adnak a könyvtáraknak saját reklámfilmek készítésére és feltöltésére. 3.4.8 Fájlmegosztók Mivel a zene és a film rendkívül népszerű a fiatalok között talán ez a szolgáltatás az, ami a leginkább elterjedt. Használatuk állandóan a legalitás határait súrolja. A tartalommegosztásnak azonban van egy másik, kevésbé vitatott oldala, ami a személyes dokumentumok, adatok megoszthatóságára vonatkozik. Ez új lehetőségeket teremt, lehetővé teszi a csoportos munkát tetszőleges dokumentumokon, tartalmakon. 3.4.9 Wikik A wikik olyan szövegalapú oldalak, amelyek tartalmát bárki szerkesztheti, törölheti, vagy módosíthatja mások beírásait. A törölt részek egy kidolgozott archívumba kerülnek. Az első wikit (WikiWikiWeb) Ward Cunningham hozta létre 1995-ben, az elnevezést is neki köszönhetjük, a hawaii gyors szóból származik, jelentése gyorsweb. A legismertebb wiki a Wikipédia, amely a világ legnagyobb nyílt enciklopédiája. A 265 különböző nyelvű változatban, több mint 12 millió szócikk található, melyeket több mint 15 millió felhasználó szerkeszt világszerte. Az enciklopédiák összeállítása eddig egy maroknyi nagy tudású ember kiváltsága volt, most az internet segítségével bárki hozzáadhatja tudása legjavát. A Wikipédia gyengesége, hogy mivel önkéntesek bejegyzései alapján bővül, pontatlanok lehetnek, a benne lévő információk egy része ellenőrizetlen, s a szabad módosítás miatt vandalizmusnak vannak kitéve, azaz értelmetlenséget vagy elfogadhatatlan tartalmat közölnek. Minden felhasználónak megvan a lehetősége az ilyen firkák törlésére, az előző állapot visszaállítására, sőt részletes útmutatást is találhatunk (wikipédia: vandalizmus címszó alatt) arra, hogy mi a teendő „vandalizmus” esetén. A Wikipédia a wikiknek csak az egyik alkalmazási területe, mellette egyre inkább terjed üzleti alkalmazása, amelyek segítségével a közös projekten, közös munkahelyen dolgozók ugyanazt az adatbázist szerkesztgethetik. Nagy előnye, hogy könnyen és szabadon módosítható, így a közös tudás tényleg közösen fogalmazódhat meg. Ennek révén könnyebben, gyorsabban érhetők el, foghatók együttműködésre a távolban dolgozó munkatársak. A könyvtáraknak is adott a lehetőség információ publikálására a könyvtárakról, a könyvtárosokról, a gyűjteményekről, vagy bármiről, ami hasznukra válhat. A magyarországi

19

könyvtárak listája szócikkben megtalálhatóak a nagyobb könyvtárak, azonban többségében tényleg csak listáról van szó, vannak persze olyanok, amik már rendelkeznek önálló szócikkel, de még többségük szerkesztése várat magára. 3.4.10 Podcasting A szó az iPod (az Apple lejátszójának neve) és a broadcasting (műsorsugárzás) kifejezések összeolvadásából jött létre. A podcastok digitális médiafájlok, vagy ezek összekapcsolt gyűjteményei, amelyeket feedek segítségével terjesztenek az interneten. Hordozható eszközökön és személyi számítógépeken egyaránt lejátszhatóak. A podcasting bárkinek lehetővé teszi, hogy az otthon készített rádióműsorát, videóját közzé tegye az világhálón. 3.4.11 Peer-to-peer A peer-to-peer, vagy P2P lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, tehát nincs központi, kitüntetett csomópont, nincsenek klasszikus értelembe vett kliensek és kiszolgálók, minden kapcsolódási pont egyszerre kliens és kiszolgáló.

3. kép: Peer-to-peer hálózat Az ilyen hálózatok egyaránt jól használhatóak fájlmegosztásra, vagy valós idejű adatközlésre, például telefonálásra. Egyik legismertebb telefonprogram a Skype, mely egy

20

peer-to-peer IP telefon6 hálózat. Bár a Skype fejlesztői elsősorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, de egyéb ingyenes és fizetős szolgáltatással is rendelkezik. Alkalmas azonnali üzenetek váltására (IM= Instant Messaging) kettő vagy akár egyszerre 100 felhasználó között (multi-chat); folytathatunk konferenciabeszélgetéseket (legfeljebb 5 felhasználó között); van lehetőségünk fájlküldésre; videókonferencia, videótelefonálás bonyolítására; továbbá kredit vásárlása után vezetékes és mobiltelefon hívására is. Jó lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák, illetve akár könyvtáros és olvasó között is. 3.4.12 Mashup Több web 2.0-ás alkalmazás együttese, vagyis hibrid webalkalmazás. Például egy tartalom megosztó oldal, vagy egy közösségi oldal összekapcsolása a GoogleMaps szolgáltatással. Könyvtári alkalmazására lehet példa a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irodalmi tartalomszolgáltatása a delicious segítségével. A könyvtár az irodalmi blogokat a közösségi linkgyűjteménnyel összegyűjti, rendezi, címkézi, majd a google-féle keresőmotor segítségével azokból tartalomszolgáltatást tud végezni. 3.4.13 Nyílt forráskódú szoftverek Ezek használatával válik lehetővé a felsorolt szolgáltatások létrehozása, üzemeltetése. A nyílt forráskódú szoftverek egyre több területen jelennek meg, mint teljes értékű on-line alkalmazások, minőségük nem különbözik a fizetős programokétól. A könyvtárügyben is fellelhetőek ilyen szoftverek, számos integrált rendszer áll rendelkezésre: KOHA, Evergreen, Alexandria, Openbiblio, PhpMyBibli, vagy a PhpMyLibrary.

3.5 Jó-e a könyvtáraknak a 2.0-ás fejlődés? A kérdés inkább az, hogy meg akarja e tartani a könyvtár a felhasználóit? Az internethasználók meg vannak elégedve a web 2.0-ás alkalmazásokkal, úgy érezhetik bevonták őket a szolgáltatásokba, befolyásolhatják azokat, saját igényeikre formálhatják, tehát 6

Olyan eszköz, mely a hang továbbítását IP hálózaton keresztül biztosítja. Az IP-alapú hálózatokon nyújtott beszédátvitel összefoglaló neve a VoIP (Voice over Internet Protocol).

21

azt kaphatják, amit akarnak. Ha a felhasználók szeretik ezt az érzést, akkor a könyvtáraknak is ezt kell nyújtaniuk, mert átszokhatnak olyan szolgáltatásokra, amelyek igyekeznek egyéni igényeiket kielégíteni, függetlenül attól, hogy ezek elérik e a hagyományos könyvtári szolgáltatások színvonalát.

3.6 Alkalmazkodó könyvtár, alkalmazkodó könyvtáros Napjainkban a könyvtár változás, megújulás előtt áll. Ez a változás nemcsak választás kérdése, hanem egyben kényszer is, hisz változik az olvasó, a könyvtáros, a döntéshozó, az információ és az információhordozó is. Régebben azt mondhattuk, hogy a könyvtár az információszerzés leghatékonyabb eszköze, vajon ma is megállja helyét ez a kijelentés. Ha a „hagyományos” könyvtárra gondolunk, akkor azt kell mondjuk, hogy a válasz: nem! Olyan könyvtárban kell gondolkodnunk, mely folyamatosan kész a megújulásra, alkalmazkodásra. Újra kell értelmeznünk a könyvtár fogalmát, hogy helye legyen ebben az állandóan „változó világban”. Figyelnünk kell a környezet változásaira, hogy arra a lehető leggyorsabban reagálni tudjunk, csak így biztosíthatjuk, hogy a könyvtár, ha nem is az egyetlen, de mindenképpen az egyik jelentős eszköze maradjon az információhoz való hozzájutásnak. Ebben pedig segítségünkre lehetnek a webkettes szolgáltatások alkalmazása, mellyel megalkothatjuk 2.0-ás könyvtárunkat. Eddig a könyvtáraknál a technológiaváltást csak az újabbnál újabb hordozókon megjelent információk jelentették. Kihívást csak az információk mennyiségének növekedése okozhatott, most azonban a gondolkodásmódon kell változtatni. Az új 2.0-ás könyvtárat már a felhasználóval együtt építi a könyvtáros. A K2 (könyvtár 2.0) lényege, hogy arra törekedjünk, hogy a felhasználót mindig a legfrissebb eszközökkel, technológiákkal, szemlélettel szolgáljuk ki. Ezért átalakul a katalogizálás, a tartalmi feltárás, a könyvtárhasználat, a szolgáltatások köre, a könyvtár mint közösségi tér, a könyvtáros – olvasó viszony, s maga a könyvtár is, így átalakul a könyvtáros is. A jelenlegi katalogizálást felválthatja a közösségi katalógus, mint a LibraryThing, vagy FRBR (Functional Requirements for Bibliographic Records = a bibliográfiai tételek funkcionális követelményei) jellegűvé válik, vagy egy teljes szövegű keresőszolgáltatás lép a helyébe.

22

Nem lesz többé kötött tárgyszórendszer. A tartalmi feltárásnál az ETO, a tezaurusz helyett a felhasználók címkézik a tartalmakat. Néhány könyvtár már lehetőséget biztosít felhasználóinak a tartalmi feltárásra, persze kezdetben csak egy-egy területen (például képek tárgyszavazása) valósul meg, de várhatóan ez egyre csak bővülni fog. A címkézés lehetővé teszi, hogy egyes fogalmakat több szempontból egyszerre osztályozzunk, ugyanazt a dolgot elláthatjuk több (akár egymásnak ellentmondó) címkével is. Mostmár nem elég a könyvkölcsönzés, a klasszikus tájékoztatás, személyre szabott szolgáltatásokra van szükség. A fiatal korosztály könyvtárba járása, könyvkölcsönzése csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben a távhasználat nagymértékben növekszik. Egyre több digitális tartalom válik elérhetővé, attól függetlenül, hogy szerzői jog védi-e vagy sem, ezért egyre kevesebb olvasó látogat el a könyvtárba csak azért, hogy információhoz jusson, s a könyvtárak csak korlátozottan versenyezhetnek a nem hivatalos szféra kínálatával. Szükségessé válik, hogy a személyes találkozások mellett egyre nagyobb szerepet kapjanak a virtuális közösségi terek is. Egyre inkább a könyvtári hálózatoké a jövő, amelyek akár határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújthatnak. A könyvtárosoknak az információ őrzőiből az információ terjesztőivé kell válni. Nyitottnak kell lenni az új infokommunikációs technikák alkalmazására, folyamatosan frissíteni kell az informatikai műveltséget, figyelni, elemezni a felhasználók szokásait, kívánságait, hogy a szolgáltatásokat megfelelően fejleszteni lehessen.

3.7 A K2 összefoglalása, avagy a 2.0-ás könyvtáros esküje A következő néhány pontban megfogalmazott eskü nagyon jó összefoglalást ad arra, milyennek is kell lenni egy úgynevezett 2.0-ás könyvtárosnak. Természetesen nem valósítható meg mindenhol, minden pont, de azért még próbálkozhatunk, törekedhetünk rá. Legyen ez a célunk. „Felismerem, hogy az információ világa gyorsan változik és hogy a könyvtáraknak nyitottan kell reagálniuk ezen változásokra, hogy biztosítsák a használók által várt és elvárt forrásokat, szolgáltatásokat!

23

Követni fogom a könyvtár használóinak információs kultúráját, és szakadatlan azért fogok küzdeni, hogy az így tanultakat felhasználjam a könyvtári szolgáltatásban! Nem fogok szabadkozni könyvtáram miatt – helyzetét reálisan fogom értékelni, és nyíltan kimondom, mit kellene és lehetne tenni! Aktív résztvevője leszek könyvtáram fejlesztésének! Felismerem, hogy a könyvtárak lassan változnak, ezért munkatársaimmal karöltve bátorítani fogom a változás iránti fogékonyságot! Bátran merek új szolgáltatások bevezetésére és új módszerekre vonatkozó indítványokat tenni, még akkor is, ha munkatársaimnál ellenállásba ütközök! Élvezni fogom a pozitív változás izgalmát és örömét – ezt az izgalmat és örömöt közvetítem majd munkatársaim és a használók felé is! Elhagyom a kitaposott ösvényeket, ha van más és jobb út – még akkor is ha a régi csapás valamikor jónak bizonyult! Kísérletező kedvvel állok a változások elé – tudom, hogy hibázni fogok, de a hibákból történő tanuláshoz hibáznom is kell! Nem várom meg, hogy valami tökéletes legyen és bevezethessem – bevezetem, és a használók javaslatai alapján tökéletesítem! Nem fogok félni a Google-től, és más hasonló szolgáltatásoktól, inkább kihasználom őket a használók magasabb színvonalú ellátása érdekében, hogy azt a színvonalat nyújthassam, amit elvárnak! Nem várom el a használóktól, hogy a könyvtáros szemével lássanak – inkább a szolgáltatásokat formálom a használók elvárásaihoz, hogy többet tehessek, érthetőbben tehessem! Használóim elébe fogok menni akár a virtuális, akár a valós világban, hogy gyakorolhassam hivatásom!

24

Nyitott weboldalakban gondolkozom, hogy a könyvtárhasználók csatlakozhassanak a könyvtári közösséghez, hozzájárulhassanak a színvonalasabb tartalomszolgáltatáshoz, tanulhassanak egymástól és akár tőlem is, hogy egyenrangú félként kezelhessük egymást! Olyan nyílt katalógusok, források megvalósulásáért fogok küzdeni, amelyek személyre szabott interaktív szolgáltatásokat nyújtanak majd a használók elvárásai alapján, kezelhető online környezetben! Könyvtáram vezetését is bátorítani fogom, hogy blogot vezessen! Tetteimmel igazolni fogom a könyvtárosi munka, mint szakma és hivatás létjogosultságát mindenféle információs környezetben, minden adódó esetben!”7

7

A 2.0-ás könyvtáros esküje [2010.04.05.]

25

4. Rádiófrekvenciás azonosító rendszerek A rádiófrekvenciás azonosító rendszer (RFID = Radio Frequency IDentification) termékek, tárgyi eszközök, személyek követésére és azonosítására szolgáló technológia. Fejlődése a második világháború idejére vezethető vissza, amikor a repülőgépeknél barát vagy ellenség meghatározására használták a radarállomások által befogadott rádiójeleket. Kezdetben alkalmazták tenyésztett és vadon élő állatok nyomon követésére, majd később a technológia fejlődésével számos ipari és kereskedelmi használata is elterjedt, a gépkocsi indításgátlóktól a chip-kártyás beléptető rendszereken át raktári és áruházi árucikk-azonosító rendszerekig. Ezek a rendszerek az intelligens címkének is nevezett, lapos és hajlékony jeladók kifejlesztésével, alkalmassá váltak a könyvtárak gyűjteményeinek kezelésére és biztosítására is. A technikai fejlődésnek köszönhetően növekszik a rendszerek összetettsége és egyre nagyobb az igény a minőségi szolgáltatások iránt. Nagy terhet jelent az adathordozók sokfélesége az ellenőrzésben, nyilvántartásban, előkeresésben és a védelemben is. A könyvtáraknak tehát törekedniük kell arra, hogy az új technológiák használatával csökkentsék a manuális feladatokra fordított időt, hogy a minőségi, érdemi munkára több erőforrást fordíthassanak. Az RFID, a rádiófrekvencia és mikrochip-technológia kombinációja, lehetőséget ad a folyamatok egyszerűsítésére, automatizálására.

4.1 A technológia A technológia lényege, hogy az azonosító adatokat adó-vevő antennával ellátott címkén (tag) tárolják. Az adatok kiolvasása, bevitele, továbbítása rádióhullámok segítségével, adatgyűjtőkkel és leolvasókkal történik. Az RFID tag antennát és egy chipet tartalmaz. A leolvasó az általa kibocsátott rádiófrekvenciás jelek által működésbe hozza az antennát, majd a chipen tárolt információt dekódolva továbbítja a szerverre, ahol az információ a megfelelő háttérrendszerbe kerül. Ezt a folyamatot egy erre kialakított szoftver támogatja. Az RFID címkéken a vonalkódokhoz képest nagyságrendekkel több adatot tárolhatunk és azok leolvasása nagyobb távolságból, fizikai kontaktus nélkül történik. A rendszer működhet passzív, félaktív és aktív módban, illetve többféle frekvencián, amely befolyásolja

26

a leolvasási távolságot, a memória nagyságát, a csoportos leolvasást. Ha passzív, akkor is elegendő energiával rendelkezik ahhoz, hogy azonosító választ küldjön vissza, vagy vegye a leolvasó által küldött jeleket. A leolvasószoftver és a háttéralkalmazás között egy middleware - köztes szoftver és szerveralkalmazás áll, amely a nyers adatok szűrését végzi a háttéralkalmazás számára.

4. kép: Az RFID működése Az RFID rendszer tehát két egységből, a válaszjeladóból (transponder) és a leolvasóból (reader) áll. A transzponder (TRANSmitter – adó vevő és resPONDER – válaszadó = transponder), vagy más néven RFID címke egy miniatűr integrált áramkört (mikrochipet) és egy antennát tartalmaz, melyek egy vékony műanyag fóliára vannak nyomva és egy másik fóliával együtt címkét alkotnak. A leolvasó egység is tartalmaz antennát és chipet a rádióhullámok küldéséhez, fogadásához és az információ feldolgozásához. A háttér adatbázis rendszer pedig a lekérdező egységhez csatlakozik. A könyvtári használatra kifejlesztett RFID rendszerek 13,56 MHz frekvencián működnek. A transzponder indukciós úton kap energiát, ami fontos a hosszú távú alkalmazáshoz és lehetővé teszi a használatot könyvekben és más anyagokban.

27

4.2 Az alkotórészek 4.2.1 Az érzékelő kapu Az ajtón átvitt RFID címkék nyomon követésére szolgál. A kapu felveszi a dokumentum könyvtári számát és így azonosítja a lopott könyveket. A leolvasó két vagy három egymással párhuzamos antennát tartalmaz, melyek hasonlítanak az üzletek lopásgátlóihoz. Az átjáró szélessége két antenna esetén 90 cm, három antenna esetén pedig 1,8 m. 4.2.2 Az önkölcsönző egység Az olvasónak először azonosítania kell magát, ez többféleképpen történhet: RFID azonosító kártyával, vonalkódos könyvtári kártyával, mágneses azonosító kártyával vagy PINkóddal. Mikor az azonosítás megtörtént a kívánt dokumentumokat az önkölcsönző egység előtt elhelyezett leolvasó felületre helyezheti, hogy azokat a nevére írják és kivitelre programozzák. Egyidejűleg egy oszlopban több tétel is ellenőrizhető.

5. kép: Önkölcsönző egységek Az önkölcsönző állomáson le is lehet adni a könyveket, de célszerű itt csak a kikölcsönzést lehetővé tenni, hogy ezzel elkerülhető legyen a sorban állás.

28

4.2.3 A személyzeti és konverziós állomás A dokumentumok kikölcsönzése és visszavétele hasonló módon történik a személyzettel ellátott állomáson is, de itt a dolgozóknak lehetőségük van más funkciók alkalmazására is. A személyzeti állomás moduláris felépítésű, antennából, elektronikus modulból és tápegységből áll. Az antennája 240x340x9 mm-es és személyi számítógéphez csatlakozik. 4.2.4 Leltározó pálca Kézi író/olvasó készülék, melyet állományellenőrzéshez, specifikus könyv vagy médiafajták felleléséhez, hibásan elhelyezett dokumentumok megkereséséhez használnak. Alkalmas továbbá adatok betáplálására a fő rendszerbe vezeték nélküli hálózaton (WLAN = Wireless Local Area Network) át.

6. kép: Kézi író/olvasó

4.2.5 Könyvvisszaadó állomás A könyvet a visszaadó nyílásban elhelyezett RFID leolvasó egység azonosítja, majd a mögötte lévő tárolóládába kerül. Az állomás a visszaadott dokumentumokat törli az olvasó

29

kölcsönzési számlájáról és aktiválja a biztonsági funkciót. A könyvvisszaadó állomás működhet könyvrendező berendezéssel vagy nélküle is. A rendezéshez két vagy több ládát alkalmaznak.

7. kép: Könyvvisszaadó állomás

8. kép: Könyvrendező 4.2.6 RFID címke A rendszer magja az RFID címke, amely egy különleges antennát tartalmaz, hogy a lehető legnagyobb legyen a leolvasási távolság, az antennát a leolvasó által kibocsátott rádiófrekvenciás hullám hozza működésbe. Az olvasható-írható chipek laposak és erősek, képesek túlélni a könyvek leesését, a puha fedél meghajlítását, mindenféle dokumentumon

30

egyaránt alkalmazhatóak, és nagyon gyorsan leolvashatóak. A könyvtárak a különböző frekvenciatartományú címkék közül a magas (HF) és az ultra magas (UHF) frekvenciájút alkalmazzák. Memóriakapacitása 96 bit, amely elegendő a szükséges adatok tárolására.

9. kép: RFID címkék

10. kép: RFID technológiával ellátott könyvtár

31

4.3 A rendszer előnyei Az olvasó számára jelentősen megkönnyíti a dokumentum kikölcsönzését és visszaadását, egyszerű önkölcsönzést tesz lehetővé, így a kölcsönzési pultnál nincsenek sorok, vagy jelentősen rövidülnek. Az olvasónak elég letennie a kívánt dokumentumokat a pultra, a képernyőn megjelennek azok címei, csak rá kell klikkelnie az OK gombra, vagy megérintenie azt a képernyőn. A visszahozott könyvekkel ugyanennyi dolga lesz, egyetlen gombnyomással megkapja a nyugtát a visszahozásról. Sőt amennyiben az adott könyvtár külső könyvvisszaadó állomással is rendelkezik még a nyitvatartási időhöz sem kell alkalmazkodnia az olvasónak. A személyzetnek kevesebb az ismétlődő munkája és többet foglalkozhat a használókkal. Jelentős a munkaidő és a munkaerő megtakarítás. Használata fokozza a könyvtári biztonságot. A jelfogó pálcákkal automatizált leltározás gyakrabban végezhető, frissíthető az adatbázis a dokumentumok kézbevétele nélkül. Nemcsak a dokumentumokat lehet azonosítóval ellátni, hanem a polcsort illetve a polcot is, így az is ellenőrizhető hogy minden a helyén van-e, illetve könnyen megkereshetők a hibásan elhelyezett dokumentumok. Digitális, gyors és csoportos azonosításra alkalmas. Digitális jelek és menüvezérelt adatok alapján csoportos keresést tudunk végezni a polcokon, illetve egyszerre több dokumentum kikölcsönzését is elvégezhetjük. Hatékonyabb a vonalkódos vagy betű-felismeréses optikai leolvasó berendezéseknél, mert több információ tárolására és továbbítására alkalmas. Az adatok messzebbről, nagyobb távolságról, érintés nélkül is leolvashatóak. Nem mágneses elven működik, így minden dokumentumtípusra, minden hordozóra alkalmazható.

4.4 Hátrányok Jelenleg még nem olcsó alkalmazás. Az árak egyre csökkennek, de a könyvtári címkéké lassabban, mint a raktári-kereskedelmi címkéké, mert azok más frekvencián működnek és csak csoportokat kell azonosítaniuk, nem pedig példányokat.

32

Az RFID tageket is el kell helyezni a dokumentumon, illetve szabályozni kell, hogy milyen címkeadatokat, ki, mikor és hol olvashat le. Fontos probléma lehet a tartósság, a címkének olyan hosszú élettartamúnak kell lennie, mint maga a könyv, amit azonosít. Adódhatnak gondok a jelfogó kapacitásából is. Minél kevesebb címke van a jelfogó érzékelő mezőjében, annál biztosabb és hibátlanabb a leolvasó teljesítménye, ha viszont sok címke válaszjele egyszerre érkezik a jelfogóhoz, előfordulhat, hogy lesznek jelek, amiket nem érzékel.

4.5 Szabványok A könyvtári RFID rendszerek működését a SIP2, valamint az ISO 15693 és 18000-3 szabványok határozzák meg. A SIP2 kezeli az RFID rendszer és a könyvtár saját számítógépes rendszere közötti kommunikációt. Az együttműködés jobbítása érdekében a NISO (National Information Standards Organisation) egy új protokollt fejlesztett ki, melynek eredménye az NCIP (National Circulation Interchange Protocol). Az ISO szabványok a címke és a jelfogó közötti kommunikációt szolgálják. Az ISO 15693 elsősorban a fizikai jellemzőket szabályozza. Az ISO 18000 sorozat az RFIDspecifikus kommunikációs protokollok szabványa.

4.6 Trendek, előrejelzések Az RFID és ezzel kapcsolatos más azonosítási technológiák az „Internet of Thing”8 alapjának tekinthetők. Az Európai Unió ajánlásokat jelentetett meg a technológia elterjesztésével kapcsolatban. „Az RFID-ben rejlő lehetőségeket az információs társadalom új fejlődési irányának gateway9-eként kezelik.” Az internet nemcsak a számítógépek és kommunikációs terminálok között teremt kapcsolatot, hanem a virtuálisan azonosítható és géppel olvasható adatok segítségével a minket körülvevő tárgyak között is. Az EU célul tűzte 8

Az Internet of Things (IoT) egy világméretű számítógéphálózaton (Internet) szabványos protokollok segítségével összekapcsolt egyedi címmel rendelkező objektumok összességeként definiálható. 9 „ Olyan gép, vagy szoftver, amely a különböző hálózatok vagy hálózati információforrások között biztosít kapcsolatot, átjárási lehetőséget, ilyen átjáróra lehet szükség eltérő protokollokat használó hálózatok vagy különböző szolgáltatások között.” [2009.11.21.]

33

ki, hogy tekintsék át az internet következő generációjának és hálózatának ezt a kérdését. Ezt nevezik összefoglalóan „Internet of Thing”-nek (tárgyak internete). Hazánkban számos mobilkommunikációs és infrastrukturális kutatás és fejlesztés kapcsolódik a programhoz az úgynevezett „intelligens környezet” kialakításáért. Kapcsolatba kerül az úgynevezett „szemantikus web” irányzattal is. Az RFID technológia gyorsan fejlődik, a közeljövőben várhatóan hatékonyabb, nagyobb teljesítményű, többfunkciós és olcsóbb lesz. Nem kétséges a technológia befolyása a könyvtárak átalakítására. Valószínű, hogy a kiadók majd saját RFID címkéjüket teszik minden újonnan kiadott könyvbe, ezzel segítve a könyvtárak átalakulását. A jelenleg használatban lévő lézertechnológia szép lassan lecserélődik. Ezek a változások érinteni fogják a könyvtári alkalmazottakat is, egyre kevesebb képzetlen munkaerőre lesz szükség.

4.7 NFC, az RFID egy továbbfejlesztése Az NFC (Near Field Communication) egy közeli, kis hatósugarú vezeték nélküli kommunikációs technológia, melyet a Sony és a Philips fejlesztett ki, mobiltelefonos alkalmazásokhoz. Az NFC-ben az egyedi eszköz kap azonosítót, s ezen keresztül folyik az azonosítási folyamat. 13,56 MHz-es frekvencián működik és 0-20 cm a hatótávolsága. Aktív és passzív kommunikációs módban egyaránt alkalmazható. Az NFC technológiával ellátott mobiltelefonokat banki fizetésen kívül használhatjuk még adatcserére, fájlküldésre (kép, hang, videó), headset párosításra. Két NFC-s mobilkészülék közötti adatcsere pedig egyetlen érintéssel megvalósítható. A Nokia 2007-ben dobta piacra az első NFC technológiával ellátott mobiltelefonját. A technológia elterjedésével a jövőben feleslegessé válhatnak bankkártyáink, hisz azok telefonunkba lesznek integrálva, a fizetési módok így lényegesen leegyszerűsödnek, felgyorsulnak. A könyvtárakban is előrelépés lenne a technológia használata. Megkönnyíteni a felhasználóknak a beiratkozási díjak, az esetleges pótdíjak, késedelmi díjak kifizetését.

34

5. A könyvtár a technológia világában Egyre inkább összefonódik életünkkel a különböző infokommunikációs technológiák használata, hisz szinte már minden családban megtalálható a televízió, a mobiltelefon vagy a számítógép, hogy csak a legáltalánosabbakat említsem. Természetes dolognak tekinthető, hogy a mobiltelefonoknak köszönhetően bárhol, bármikor elérhetővé váltunk mások számára, hogy televíziós hírműsoroknak és az internetnek köszönhetően szinte azonnal tudomást szerezhetünk arról, hogy mi történt, történik épp a „világ másik felén”. A könyvtáraknak sem szabad kimaradniuk a technikai fejlődésből. A lehető legpontosabb, leggyorsabb információt, választ kell adniuk a használóikban felmerülő kérdésekre. Ezen információk eléréséhez, továbbításához pedig a lehető legegyszerűbb, legkényelmesebb módot kell választaniuk.

5.1 Mobil Technológiák Kezdetben mobiljainkat csak telefonálásra tudtuk használni, a maiakhoz képest óriási mérettel és súllyal rendelkeztek. Aztán a technikai fejlődésnek köszönhetően méretük, súlyok csökkent, megjelentek az első folyadékkristályos kijelzővel ellátott telefonok. Ezek már adatok tárolására is alkalmasak voltak, bejegyezhettük ismerőseink telefonszámát, határidőket, emlékeztetőket állíthattunk be, s még ébresztési funkcióval is rendelkeztek. Megjelent új szolgáltatásként az SMS (Short Message Service), mellyel már rövid terjedelmű üzeneteket is tudtunk küldeni. A kijelzők mérete egyre nagyobb lett, már egyszerűbb grafikus képek megjelenítésére is alkalmasak voltak. A fejlődés nem állt meg, hamarosan elterjedtek a színes kijelzős telefonok, melyekkel már színes képeket is meg tudtunk jeleníteni. Új GPRS10 (General Packet Radio Service) technológiára épülő szolgáltatásokkal is bővültek mobiltelefonjaink, megjelent az MMS (Multimedia Message Service), a WAP (Wireless Application Protocol). Az MMS szolgáltatással szövegen kívül multimédiás 10

A GPRS csomagkapcsoláson alapuló technológia, mely gazdaságos adatátvitelt tesz lehetővé. A felhasználók állandó kapcsolatban lehetnek a hálózattal, mely így gyors hozzáférést biztosít a web-hez, elektronikus levelekhez. Átviteli sebessége 115 Kbit/s. GPRS - Informatikai fogalomtár [2010.03.18.]

35

tartalmakat (képet, hangot, videót) is küldhetünk illetve fogadhatunk. A WAP lehetővé teszi számunkra a világhálón való böngészést. Ezzel a fejlődés még korántsem állt meg, megjelent új fogalomként a 3G, amely alatt a harmadik generációs mobil hálózatokat értjük, segítségével gyors mobilkapcsolatot létesíthetünk a világhálóval. A mai készülékek az alap beszédközvetítő rendeltetésen túl szöveges és képüzenet küldése, fogadása mellett használhatók játékra, e-mailezésre, internetezésre, hang-, kép-, videóanyagok rögzítésére. Továbbá alkalmasak rádióműsorok, mp3-as zenék hallgatására, videótelefonálásra, azaz egyre több számítógép funkció betöltésére. Az internet egyre inkább hozzánk nő, függünk tőle, az újgenerációs mobiloknak köszönhetően már a „zsebünkben” hordjuk. Ma már szinte mindenkinek van mobiltelefonja, mellyel adottak az imént felsorolt szolgáltatások használatának lehetősége. A könyvtáraknak ki kell aknázniuk e lehetőségeket, hisz ez egy újabb eszköz a felhasználókkal való kapcsolattartásra. 5.1.1 SMS 2005-ben egy ausztrál műszaki főiskola (Southbank Technológiai Intézet) könyvtárában vetődött fel az a gondolat, hogy a meglévő helyszíni, telefonos, e-mail és chat-elő tájékoztatási formájukat kiegészítik egy újjal, mégpedig az SMS-sel. Céljuk a könyvtárral, könyvtárossal történő kapcsolatfelvétel, kommunikáció megkönnyítése volt. Főleg a nyelvi nehézségekkel

küzdő

külföldi

hallgatóknak

teszi

egyszerűbbé,

könnyebbé

könyvtárhasználatát. Már vannak kifejezetten könyvtári referenszre kifejlesztett rendszerek, mint például az Altarama, de más általános célú szoftverek is alkalmasak lehetnek. Az ausztrál főiskola végül a MessageNet-et választotta, mellyel a könyvtárban használt levelezőrendszeren keresztül tudták fogadni és megválaszolni az üzeneteket. A felhasználó által küldött SMS e-maillé, majd ezt követően a könyvtáros által írt e-mail SMS-üzenetté alakul a szoftvernek köszönhetően. Az SMS referensz hátránya, hogy az üzenet rövidsége (160 karakter) miatt elsősorban faktografikus, tényekre, konkrét adatokra vonatkozó kérdések megválaszolására alkalmas. A referensz kérdéseken túl az SMS alkalmas lehet értesítés küldésére a határidők lejártáról, ha azt a felhasználó engedélyezi, vagy akár egy üzenettel meghosszabbíthatja a kölcsönzéseit.

36

5.1.2 WAP A Wireless Application Protocol a vezeték nélküli adatátvitel egy nyílt nemzetközi szabványa. Kifejezetten hordozható eszközökre, mobiltelefonokra, PDA-kra fejlesztették ki a webböngészés lehetővé tétele érdekében. A protokollnak köszönhetően a világhálón megjelenő információk eljuthatnak a mobiltelefonokra illetve más hordozható eszközökre. Hardveres oldalról nézve szükségünk van egy úgynevezett WAP gatewayre (átjáróra), mely lehetővé teszi WAP-böngészőnk számára a HTTP-szerverekhez való hozzáférést.

11. kép: A WAP hardveres működése Szoftveres

oldalról

nézve,

ahhoz

hogy

mobiltelefonokon

elérhetővé

tegyük

weboldalainkat nem kell mást tennünk, mint a webszerverünkre feltenni az információs oldalakat, amelyeket valamilyen arra megfelelő leíró nyelv szabványa alapján készítettünk el. Erre azért van szükség, mert a mobiltelefonok képernyőmérete jóval kisebb felbontású, mint azok az eszközök, amelyekre eredetileg a hagyományos weboldalak készültek. Ezek megjelenítése is lehetséges volna ugyan, de használatuk körülményesebb. Rengeteg szabvány, formátum

létezik

azonban,

amellyel

a

hagyományos

weboldalakhoz

hasonló,

mobiltelefonokon való megjelenítést lehetővé tevő dokumentumokat készíthetünk. Ilyen például az XML (Extensible Markup Language) alapú WML (Wireless Markup Language),

37

vagy a CHTML (Compact HyperText Markup Language). Mivel a tartalomszolgáltatók számára többletköltséggel járt minden készüléktípusnak megfelelő módon elkészíteni munkáikat, így létrejött az XHTML-MP (Extensible HyperText Markup Language-Mobile Profile). Vannak kifejezetten mobil készülékekre kifejlesztett böngészők, mint például az Opera mini, amely a weboldalakat a mobiltelefon kijelzőjére szabott formában jeleníti meg. Az ilyen böngészőknek köszönhetően a weboldalak jól láthatóak, olvashatóak, kényelmesen használhatóak. A WAP segítségével lehetséges az e-mail küldés és fogadás, navigációs szolgáltatások vehetők igénybe, szórakoztató tartalmak tölthetők le, játékok, videók, vagy akár tévéadások. Elérhetőek lehetnek a könyvtári katalógusok, adatbázisok, keresést lehet végezni bennük, majd a megtalált dokumentumok előjegyzése is megtehető. Az olvasó informálódhat saját adatairól, kölcsönzésben lévő könyveiről, a könyvtár rendezvényeiről, nyitva tartásáról és bármiről, amiről csak szeretnénk, hisz a lehetőségeinknek csak a képzelet szabhat határt.

5.2 Elektronikus könyvolvasó, elektronikus papír 5.2.1 E-könyv Az e-könyv (e-book) az elektronikus formában létrehozott könyvek elnevezése, de a nyomtatott könyvek elektronikus változatát is nevezhetjük így. Pontos definíciónak e két megfogalmazás együttesét tekinthetjük. Az e-könyvek személyi számítógépen, e-könyvolvasókon, mobil telefonon, illetve hordozható média lejátszókon egyaránt olvashatóak. Az elektronikus könyvek igazán az internet megjelenésével kezdtek elterjedni, ugyan korábban is voltak olyan dokumentumok melyek „könyvszerű tartalommal” rendelkeztek, de akkor még ezeket floppy vagy CD lemezeken terjesztették. Egyik fontos jellemzőjük, hogy mivel nem terheli őket nyomtatási költség, olcsóbban előállíthatóak. Ezért ma már számtalan olyan könyv van, amely csak elektronikus formában létezik. Sőt számos e-könyv ingyenesen letölthető az internetről. Felvetődhet bennünk a kérdés, hogy vajon az e-könyv felváltja e a hagyományos könyvet? Jellemzőit megvizsgálva arra juthatunk, hogy nem fogja felváltani, legalábbis egyelőre, a két forma még hosszú ideig egymást kiegészítve lesz jelen. Ennek oka pedig

38

egyszerű, egyrészt az emberek véleménye megoszlik, másrész mindkét formának megvannak az előnyei, illetve a hátrányai. Vannak, akik már most sem vesznek hagyományos könyvet a kezükbe, kizárólag elektronikus társaikat olvassák, mások semmi pénzért nem adnák az élményt, amit egy jó könyv lapozgatása, olvasása jelent kedvenc fájuk tövében, vagy épp lefekvés előtt az ágyban. Az e-könyvek egyik előnye lehet a hagyományos könyvekkel szemben, hogy kereshetők, szerkeszthetők, kiemelhetőek a nekünk tetsző részek, tárolásuk, szállításuk lényegesen egyszerűbb. Ezzel szemben a papír alapú könyvek olvasása nem jelent akkora megterhelést szemünknek, bizonyos olvasási helyzetekben kényelmesebb, s nem mellesleg nagyon jól mutatnak polcainkon. Van még egy fontos tulajdonsága az elektronikus könyveknek, amivel papír alapú társaik nem rendelkeznek, mégpedig, hogy tartalmazhatnak animációkat, hangokat, sőt egy szoftver segítségével felolvastatható a tartalma, így a vakok és gyengén látók is hozzáférhetnek. Mindezek mellett még környezetbarát is. Az e-könyvek formátumukat tekintve lehetnek általános (txt, pdf, doc), vagy kifejezetten e-könyvek közzétételére kifejlesztett (lit, azw, pdb) formátumúak, melyek megjelenítéséhez valamilyen eszközre van szükség. A technológia fejlődésének köszönhetően a személyi számítógépeken kívül, okostelefonra, PDA-ra, vagy e-könyv olvasóra is készítenek olyan szoftvereket, mellyel olvashatóvá válnak. A mai technológiával a hagyományos könyvből tartalmi és formai veszteség nélkül könnyen és gyorsan készíthető e-könyv. A napjainkban megjelenő új könyvek számítógépen születnek, így könnyen lehet belőlük e-könyv, a régebbi kiadású könyvek pedig a digitalizálási technika segítségével válnak elektronikussá. Magyarország legjelentősebb elektronikus könyvtára a Magyar Elektronikus Könyvtár, ahol jellemzően html, doc, rtf, pdf, lit formában tölthetőek le e-könyvek, ingyenesen. 5.2.2 E-papír Az e-papír kifejezés alatt egy megjelenítő technikát értünk, amely vékony és hajlékony, akárcsak egy hagyományos papír, s mind természetes fénynél, mind pedig erős napfénynél jól olvasható. Nem igényel háttérvilágítást, mint a hagyományos kijelzők, sőt folyamatos frissítésre sincs szüksége, csak lapozáshoz igényel energiát. Kevésbé fárasztja a szemet, papírszerű olvasásélményt biztosít.

39

Az elektronikus papír története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. A tudósok arra törekedtek, hogy olyan kijelzőt próbáljanak készíteni, mely mindenféle fényviszony mellett jól használható. Nicholas R. Sheridon egy olyan új technológiát talált fel, melyet Gyricon (görög szó, jelentése. forgó kép) névre kereszteltek. Ez még igen csekély felbontást eredményezet, de működésének elve képezi az alapját az e-papír fejlesztéseknek. Az 1990-es évek elején vált nyitottá Sheridon szabadalma, amikor is egy Cambridge-i egyetem kutatócsoportja elkezdett foglalkozni ezzel a témával Joseph Jacobson vezetésével. Jacobson hamarosan egy másik típusú elektronikus papírt talált fel, melyet electrowetting néven 1996ban szabadalmaztattak is. Russel J. Wilcox és Jacobson 1997-ben megalapítják az E INK Corporationt, majd egy nagyvállalat a Lucent Technologies is hozzájuk társul. Ez a szövetség 2000 novemberében megalkotja az első rugalmas e-ink kijelzőt. 2007-be továbbfejlesztik az e-ink technológiát, mely a Vizplex e-ink nevet kapja. Ezek a kijelzők vékonyabbak, rugalmasabbak, kontrasztosabbak, mint elődeik voltak, sőt a képváltások sebessége a duplájára nőtt. Színek megjelenítésére is alkalmas lett, de ez a technológia még fejlesztésre szorul. A mai e-könyv olvasók 90%-a ezt a kijelzőt használja.

12. kép: A Fujitsu e-papírja

40

5.2.3 E-könyv olvasó Az e-könyveket számos eszközön el tudjuk olvasni, számítógépen, PDA-n, sőt akár az újabb mobiltelefonokon is, de kétségtelen, hogy az ilyen könyvek olvasásának legkényelmesebb módja, ha kifejezetten erre a célra készített eszközökön tesszük. Az első, e-könyv olvasására készített készülékek - a Rocket eBook és a SoftBook 1998-ban jelentek meg. Nem kellett sokat várni, hogy 1999-ben egy francia cég Cybook Gen1 néven kiadja színes LCD képernyővel ellátott készülékét. 2007-es évektől egyre több cég száll be az elektronikus könyvolvasók fejlesztésébe, megjelenik az első „igazi” e-könyv olvasó a Sony Librie, az Amazon kiadja a Kindl-t, továbbá megjelenik Cybook Gen3 néven egy e-ink kijelzőjű e-könyv olvasó is. A fejlesztések nem állnak meg, mind jobb és jobb kivitelezésre, használhatóságra törekszenek. A 2010-es év második félévében tucatnyi színes eReader érkezésére számíthatunk, szinte minden elektronikai cég bemutatja saját olvasóját, valószínűleg év végére több mint 100 különböző e-könyv olvasó lesz a piacon.

13. kép: Sony PRS-900 e-könyv olvasó A mai világban nem kérdés, hogy szükség van e az elektronikus könyvekre és a minél kényelmesebb olvasásukra kifejlesztett eszközökre. Véleményem szerint az e-book olvasók pár éven belül annyira elterjedtek lesznek, mint most a mobiltelefonok (vagy még az is könnyen előfordulhat, hogy a kettő egy és ugyanaz lesz). Az oktatásban is fontos szerepet játszhatnak majd, ha például a diákok nem csak a kötelező olvasmányok listáját kapják meg

41

év végén, hanem magát a dokumentumot is e-könyv formájában. A felsőoktatási intézményekben ugyancsak könnyebbséget jelentene sok hallgatónak, ha a jegyzetek elektronikus formátumban is elérhetné.

5.3 PC-TV konvergencia Mára az informatika és a televíziózás világa között nagy összefonódás van. Megjelentek olyan új berendezések, amelyek a szakirodalomban PC-TV konvergencia alatt fellelhetők. Néhány éve igen divatos kifejezéssé vált a konvergencia szó használata, elsődlegesen a kommunikáció és a média területén hallhattunk róla (telefonálás, internet, multimédia, televíziózás, stb.). A konvergencia szó jelentésének tisztázására az alábbi definíció adható: „A konvergencia kifejezés nélkülözi a precíz definíciót, de a legáltalánosabban az alábbi értelemben használják: különböző hálózati platformok azon képessége, hogy alapvetően hasonló szolgáltatási fajtákat hordozzanak, vagy olyan fogyasztói eszközök összefonódása, mint például telefon, televízió és személyi számítógép.”11 Tehát, ha megpróbálunk egy rövid, összefoglaló és könnyen érthető definíciót adni, arról van szó, hogy egy termékkel vagy szolgáltatással betörnek más területek piacaira. Ezáltal teljesen új termékek vagy szolgáltatások jöhetnek létre. Néhány kábelszolgáltató például különböző távközlési szolgáltatásokat kínál a megszokott műsorterjesztési tevékenysége mellett. Egy kábelmodem alkalmazásával vehetünk igénybe telefon és internet szolgáltatást, a televíziós szolgáltatás mellett. Az interaktív televíziós rendszereket úgy kell elképzelnünk, mint hatalmas számítógépes hálózatok, amelynek legfontosabb eleme a videó szerver. A megvalósításhoz mind kliensen, mind szerver oldalon rendkívül nagy teljesítményű számítógépet igényel. A videó szervereknek alkalmasnak kell lennie filmek, televízióműsorok tömkelegének tárolására és 11

Konvergencia – meghatározások és fejlemények

42

emellett az információ hálózatba való táplálására. Rendkívül nagy az I/O eszközök igénybevétele is, hiszen gondoljunk bele, hogy akár csak egy nagyvárosban felhasználók tömegei élhetnek majd a VOD (Video On Demand – igény szerint letölthető videó tartalom) lehetőségével. Az interaktív televíziós hálózatok felhasználó oldali berendezései a set-top-box-ok, amely tulajdonképpen a hálózati kliens. A legfontosabb funkciói a vétel, átalakítás és dekompresszió (MPEG kitömörítés). A rendszer dekódolja a kiszolgáló által küldött (downstream) információkat és átalakítja a digitális jelet analóg jellé a televízió készülék számára. Továbbá még a készülék visszaalakítja a tömörített jelet az eredeti formába. Adott esetben emellett még méri az adatforgalmat és számláz a berendezés. A végfelhasználói eszközök területén új eszközök jöhetnek létre, egyes berendezések olvadhatnak össze a technológiai konvergencia révén. Ennek legszembetűnőbb példája a PC és a TV konvergenciájából létrejött PC-TV. Ma már számos nagy gyártó kínál ilyenféle berendezéseket, amelyek interaktív televíziózásra is alkalmasak. Alapvetően kétféle megközelítésben szemlélhetjük a dolgot. Az egyik inkább a számítógépgyártók szemszögéből, a PC-TV a számítógép tuner kártyával való felszerelése. Míg egy másik megközelítésből a televíziókészülék felszerelése eddig a számítógépeknél használatos eszközökkel (billentyűzet, merevlemez, optikai tárolók, processzor). A ma használt televíziós végfelhasználós berendezésekkel szemben talán ez utóbbi alkalmasabbnak tűnhet az interaktív televíziózásra, hiszen a számítógépek egyik fő tulajdonsága szinte kezdetektől az interaktivitás volt. Azt hogy a jövőben milyen eszközöknek lesz létjogosultsága ma még megjósolni sem lehet. Nem tudhatjuk, hogy a jövő nappalijában PCTV vagy TV-PC lesz majd. Egy dolog azonban biztos, a konvergencia a jövőben hatalmas műszaki lehetőségeket hordoz. A digitális televíziózásnak köszönhetően rövidesen ezek a berendezések teljesen elterjednek, minden háztartásban megtalálhatóak lesznek. Interaktív szolgáltatásként megjelenik a tv készüléken keresztül elérhető internet szolgáltatás, (elektronikus vásárlás és ügyintézés, távoktatás, személyre szabott reklámok). A PC-TV egy eszköz arra, hogy otthonról, a „fotelból” elérhetőek legyenek a könyvtári szolgáltatások, online katalógusok, adatbázisok stb. E-maileket, fájlokat küldhetünk, fogadhatunk, videokonferenciákat folytathatunk, ezzel elősegítve akár a távmunka lehetőségét is. Előjegyezhetünk könyveket a könyvtárban, meghosszabbíthatjuk a kölcsönzésünket, vagy referensz szolgáltatásokat

43

vehetünk igénybe. Nemcsak a könyvtáros és felhasználó közötti, hanem a könyvtáros és könyvtáros közötti kapcsolatot, összeköttetést is lehetővé teszi.

5.4 Virtuális valóság Virtuális valóság (Virtual Reality, VR) alatt olyan háromdimenziós szimulációt értünk, mely egy valós vagy rajzolt környezet alapján készül. Egy hatásos alkalmazása, hogy valós helyszíneken – mint múzeumok, galériák, könyvtárak, levéltárak stb. - virtuális körutakat készítenek. Példaként megemlítem, hogy a debreceni Déri Múzeum honlapján is találkozhatunk virtuális tárlatvezetéssel. A virtuális valóság használatával lehetőség nyílik különféle tárgyak működésének bemutatására, így egy ipartörténeti múzeumban, vagy egy könyvtárban a látogatók, felhasználók vizuálisan is átélhetik, hogyan működtek például a korai nyomtatási eljárások. Az oktatás terén is felhasználhatóak lehetnek a virtuális valóság által kínált lehetőségek, ha nincs módunk az eredeti tárgy vagy dokumentum bemutatására, vagy csak egyszerűen óvni szeretnénk azokat az esetleges sérülésektől, károsodástól. Az ilyen szimulációkban emberi lényeket is ábrázolhatunk, ezeket avatároknak hívjuk. Az avatárok sokféleképpen alkalmazhatók, lehetnek vezetőként ábrázolva egy kiállításon múzeumban vagy könyvtárban, segíthetnek például a katalógus használatában, vagy a különböző technikai eszközök kezelésében, felolvashatnak szövegeket a gyerekeknek, vagy a vakoknak, gyengénlátóknak. Az avatárok személyre szabhatóak, akár saját képmásunkra is formálhatjuk őket. Egy könyvtárban például minden dolgozó „mását” elkészíthetjük, s attól függően alkalmazhatjuk őket, hogy az adott személy éppen milyen munkakörben dolgozik intézményünkben. A gyermekkönyvtáros avatárja a gyermek részleget mutatná be, a kölcsönző könyvtárosé ismertetné a kölcsönzés módját, menetét, azt hogy mely dokumentumok kölcsönözhetőek, stb.

44

6. A jövő Nem volt még olyan ember szerintem, aki ne gondolkozott volna el azon, milyen lesz a jövő. Gondolhatunk itt Orwell 1984-ére, George Lucas Star Wars filmsorozatára vagy Steven Spielberg mozijaira (Különvélemény; A.I. – Mesterséges Értelem), de hogy ne csak a „nagyokat” említsem, gondoljunk magunkra, hisz mindenki álmodik, ki kicsiben, ki nagyban, ez része az életünknek. Aztán ez az álom lehet csak álom marad, de lehet, hogy egy része vagy akár egésze valóra válhat. Biztos, hogy nem fogunk Jedi-lovagok között járkálni, de robotokkal már mi is körül leszünk véve, nem is olyan sokára, ha nem is pontosan olyanokkal, mint a híres R2-D2, vagy C-3PO12. Az is biztos, hogy nem lesznek gyilkosságokat előre látó „precogok”13, mint a Különvélemény című filmben, de azért ott is láttunk néhány olyan technológiai elemet, ami felkeltette a számítástechnikai világ figyelmét. Ilyenek például a robotpókok, vagy az a futurisztikus grafikus interfész, mely több falméretű képet jelenít meg a levegőben, a főhős pedig kesztyűben, kézmozdulatokkal irányítja, mozgatja, manipulálja a képet. Emberek vagyunk, értelmes, gondolkodó lények, tanulunk, fejlődünk, álmodozunk és próbálkozunk, s néha nagy dolgokat alkotunk. Építjük a jövőt a mai technológiákkal a holnap emberei számára.

6.1 A jövő könyvtára Sokféle ember létezik, különböző szokásokkal, felfogással, életvitellel, s ez a sokféle ember mind másért megy be a könyvtárba. Van, aki folyóiratokat olvasni, könyveket kölcsönözni jár, van, aki csak az éppen aktuális iskolai dolgozatához gyűjti össze az információkat, mások az egész napjukat ott töltik elmélyült tanulásban, megint mások csak internetezni tévednek be. Különbözőek vagyunk tehát, különböző igényekkel, s olyan intézményre van szükségünk, amelyek megfelelnek ezen igényeket.

12

George Lucas Csillagok háborújának két robotja, R2-D2 Asztrorobot és C-3PO a Protokolldroid. A filmben a „precogok” olyan emberek (egy nő és két férfi) akik előre látják a gyilkosságokat, melyek így a képességeik köré kiépített technológiának köszönhetően megelőzhetők.

13

45

A jövő könyvtára a város, a régió, az egyetemi hálózat ütőereként működő információs központ, mely támogatja a tanulást, az oktatást, a kutatást. A könyvtáros „információs menedzser” lesz, aki hagyományos és modern információhordozókból egyaránt tájékoztat. A hangsúly a használók igényei szerinti szolgáltatásra tevődik át, az információt pedig könnyen hozzáférhető rendszereken keresztül kell biztosítani. A jövő könyvtári informatikai rendszerének maximálisan kell tudni alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, biztosítania kell a könyvtári munkaterület teljes körű és integrált leképezését, korlátlanul rugalmas kommunikációs képességeket, és mindenféle multimédia beépíthetőségének a lehetőségét.

6.2 Jövőképek Az alábbiakban olyan jövőképeket ismertetek, amelyek különböző szakterületen dolgozó emberek tollából, billentyűzetéből pattantak ki. Közös jellemzőjük mindenekelőtt az információ-technológia, az információ-közvetítés új eszközeinek használata. Majd saját gondolataimat gyűjtöm össze a jövő könyvtáráról, mint információs központról. 6.2.1 A jövő könyvtára egy könyvtáros szemszögéből Paszternák Ádám blogjában ír a jövő könyvtáráról, amelyben hangsúlyozza, hogy a könyvtár eredeti funkcióit (gyűjtés, archiválás, rendszerezés, szolgáltatás) megtartva teret enged annak, hogy az emberek megválaszthassák, hogy milyen módon, hogyan, milyen környezetben szeretnének informálódni. A következőkben gondolatait pontokba szedve ismertetem: Átalakul a könyvtár, mind berendezésben, mind építészetileg, mind a felhasználás módjában. Az olvasóterem, folyóirat-olvasó, zeneműtár mellett helyet kap két új részleg: kiállítóterem, központi tér Az olvasóteremben a papír-alapú dokumentum mellett helyet kapnak az információközvetítés új formái is.

46

A folyóirat-olvasó

hírolvasóvá válik.

A

hagyományos

folyóiratok

mellett,

megjelennek a képernyők, melyeken a CNN, BBC stb. híreit követhetjük nyomon. A zeneműtárban befogadás mellett már az alkotásra is lehetőség lesz. Így a tehetségesek lehetőséget kapnak a megmutatkozásra, alkothatnak, gyakorolhatnak. A kiállítótér helyet ad a 21. századi művészeteknek is, mint a fényfestés vagy a lézergrafiti. Vászon, projektor és számítógép segítségével pedig digitális fotókiállításokat is lehet majd rendezni. Olyan szabadon variálható, átrendezhető közösségi tér kap helyet a könyvtárban, ami bármire használható lesz, akár játékok, vetélkedők, vagy épp előadások színhelye is lehet. 6.2.2 Egy futurisztikus jövőképe A DaVinci Institut vezetője Thomas Frey, író, futurológus kilenc pontban foglalta össze azokat a trendeket, amelyek a könyvtárakat a jövőben alakítani, formálni fogják: Folyamatosan változnak a kommunikációs csatornák, az újabbnál újabb technológiák megjelenésével változik az információhoz való hozzáférésünk módja. Gondoljunk a hosszú útra a telegráf megjelenésétől, a rádión, televízión át a podcastig. Frey szerint nem lehet pontosan megjósolni, hogy melyik lesz az a technológia, amelyhez majd alkalmazkodnunk kell. Az biztos viszont, hogy gyorsabb, pontosabb, olcsóbb és kezelhetőbb lesz az eddiginél, s nem fog kötődni a Gutenberg-galaxishoz. Szerinte minden technológiának megvan a maga korszaka, így az írásnak és az olvasásnak is, mely előbb vagy utóbb lejár. A kutatók évek óta azon dolgoznak, hogy a lehető legkisebb helyen a lehető legtöbb adat legyen tárolható, ám mindennek van fizikai határa, amit előbb vagy utóbb elérünk. Így a középpontban az információ tartóssága, elérési ideje, hozzáférhetősége fog állni. A legfontosabb kérdés valószínűleg a megtalálhatóság lesz. Megváltoznak a keresőtechnológiák is. A szövegalapú keresők mellett, olyan új összetettebb keresők állnak majd rendelkezésünkre, amelyek akár hangszín, ízlés, szaglás, anyag, gyorsaság, stb. alapján fognak keresni. Bonyolultabbak lesznek a

47

keresési

folyamatok,

így

nagyobb

szükség

lesz

hozzáértő

szakemberekre,

könyvtárosokra. A könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell az „idősűrítés” jelenségéhez. Manapság egyre több és több információval találkozunk, rákényszerülünk, hogy minél rövidebb idő alatt minél több dolgot elvégezzünk. Kevesebbet alszunk, mint elődeink, s gyakran több dolgot is végzünk egyszerre. Frey szerint eljutunk odáig, hogy eltűnnek a billentyűzetek, mert már körülményes lesz a használatuk, helyette pedig valami egyszerű és gyorsabb fog jönni. Nagyobb szerepe lesz a jövőben a verbalitásnak, sőt egyesek szerint az is előfordulhat, hogy eltűnik az írásos műveltség és egy új szóbeliség korszaka köszönt ránk. Egyre jobban igényeljük a más, távoli országokból jövő, azokról szóló információkat, melynek elsődleges okai a globalizáció, a be és kivándorlások. Egyre több olyan globális rendszer jelenik majd meg, mint például a GPS. Ezek szerepe is növekedni fog a mindennapi életünkben. A könyvtárak feladata elsősorban az lesz, hogy az ilyen rendszerek használatához, működtetéséhez információt szolgáltasson, illetve tárolja, őrizze azokat. Hamarosan általános lesz az a kérdés, hogy tetszett-e az a könyv, amit kivettünk. Fontos szerepet kap az értékelés, hiszen így a könyv közös élménnyé válhat. A könyvtárak már nem „csak” információs központok, hanem kulturális központok lesznek. Idővel a könyvtár a múzeumot, a színházat és az oktatási intézményt is magába foglalja. 6.2.3 Az IT3 műhely tagjainak jövőképe Az IT3 műhely14 két tagjának, név szerint Kósa Zsuzsanna és Kömlődi Ferenc, tanulmányában olvasható a következő jövőkép, mely olyan fantázia szülte szituációt ír le, amelyben az egyszerű, hétköznapi ember találhatja magát 8-10 év múlva.

14

Az IT3 (Információs Társadalom Technológiai Távlatai) műhely a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) keretében működik 2005-től. A projekt tanulmányai könyv formában is megjelentek.

48

„Jól kereső, kötetlen munkaidejű szingli hétköznapja 2015-ben: Reggel későn ébredt Szilárd, aki infóbróker (régebben talán könyvtárosnak mondták volna, ma inkább információvadász). Hajnalban feküdt le, mert dolgozott a gépen. Reggel kilencre időzített kávéja és az otthon sült zsemléje már régen kihűlt: éjjel elfelejtette átprogramozni. A teraszajtón megjelent a meteorológiai előrejelzés: ma szép napos idővel indul, de délutánra vihar várható. A pici télikert még vizes volt a reggeli öntözéstől, délután az automatikus mozgójárda majd beviszi a virágokat védettebb helyre. A fürdőszobában a kellemes fürdő után meg kellett hallgatnia a nem annyira kellemes elektronikus egészségi tanácsadóját: „A súlyod nőtt egy kilóval, a vércukrod a határértéken van, és a vérnyomásod sem megfelelő. Ráadásul a tüdődben már megint nikotint találtam. Ha ezt így lejelentem az egészségbiztosítónak, megint megemeli 20%-kal a díjadat. Rendelek neked egy tisztító kúrát. OK?” A háztartás-menedzser (egy láthatatlan, de hallható szoftverágens) megvárta, míg elhelyezkedik Szilárd a nappaliban, majd fennhangon rákezdte: „Az éjjel betörési kísérlet volt, a hátsó kapunál, de meghiusítottam. Az energiaárak lementek a szomszéd országban, úgyhogy télire rendeltem pár ezer KWH-t. A programod szerint ma vendég jön. Milyen ételt rendeljek az étteremből?” Az üzleti menedzser (az előbbi ágens párja) átvette a szót a háztartási menedzsertől: „Az adóhivatal ellenőrzi a számláidat és a bevallásaidat. Eddig minden rendben, de még csak a múlt hétnél tartanak. A szerződésállományod likviditási mélypontot jelez pont novemberre, amikor sokat szoktál költeni.” „Elég volt belőletek, szórakozni vágyom!” – kiáltott fel Szilárd. Erre a falon megjelent a számára elérhető kínálat: „Nézhetsz régi filmet, játszhatsz velem, vagy másokkal, hallgass zenét, az mindig jót tesz. Vagy gyere tornázni, úgyis rád fér.” A kapcsolat-menedzser jelezte, hogy ő is szeretne kommunikálni a gazdával: „Új kapcsolatfelvételi igények érkeztek: régi iskolatársak, haverok, barátok barátai. Az eddigi kapcsolati körben ma három születés- és két névnap van. Előkészítettem az üdvözleteket és a rendelhetőküldhető ajándékok listáját. Csak döntened kell, kire mennyit szánsz Szilárd.”

49

Mindezek után, Szilárd leült a gépéhez, és elkezdett dolgozni. Ma nem mozdul ki otthonról, mert a tőzsdei árfolyamok gyorsan változnak Ausztráliában, és ki kell derítenie, hogy az elemzett információk alapján milyen tanácsot adjon a megbízóinak.”15 Igaz, hogy ez a vízió nem kifejezetten a könyvtárak jövőjét vetíti elénk, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy jövőbeli könyvtáros mindennapjairól szól. Szilárd egy olyan intelligens házban lakik, ahol a legkülönfélébb technikai újdonságok veszik körül, szoftverágensek16 könnyítik meg életét. Ezen eszközök, technológiák nagy része már ma is létezik, s véleményem szerint akár a könyvtárakban is felhasználható lehet. A falra, üvegre, vagy bármely más felületre kivetíthető időjárás előrejelzés nemcsak az otthonokban lehet hasznos szolgáltatás, hanem más épületekben, intézményekben is. Sőt, ha már a várható időjárást ki tudjuk vetíteni, akkor ez bármely más tartalommal, információval megoldható. A különböző szoftverágensek használhatóak lehetnek a könyvtárakban is, csak a megfelelő feladatra kell programozni azokat. A biztonsági rendszer mellett fontos lehet a kapcsolatmenedzser feladata is, mely az üzleti- és magánkapcsolatokért egyaránt felelhet. A TV utódjaként megjelenő rendszerbe szedett szórakozási lehetőségek pedig nem csak az intelligens otthonok kiváltsága lehet. És végül ne feledkezzünk meg arról, hogy egy otthon dolgozó könyvtáros napjáról olvashattunk. Ez a jövő? Lehetséges, hisz bizonyos feladatok, munkafolyamatok elvégzése az újabbnál újabb technológiáknak köszönhetően már nincs helyhez kötve. 6.2.4 Az én jövőképem Többféle jövőképet el tudok képzelni, attól függően, hogy milyen típusú, földrajzi elhelyezkedésű, felhasználókörű könyvtárról beszélünk, de ezek nagyrészt csak kinézetben, berendezésben illetve a helységek elosztásában különböznek. Közös jellemzőjük, hogy ismerik, használják az új informatikai technológiákat, eszközöket. 15

Égen-földön informatika: Az információs társadalom technológiai távlatai / [a tanulmány kidolgozását vezette Dömölki Bálint]. -Budapest: Typotex, 2008. –p.645. 16 Ágens (agent): „egyed, amely valamilyen külső környezetben észlel, gondolkodik és cselekszik (például intelligens ágens). Érzékelői segítségével érzékeli, beavatkozóival megváltoztatja a környezetét. Három típusa különböztethető meg: biológiai, egyéb fizikai, de nem élő, valamint számítógépes ágensek. Utóbbi kategóriába tartoznak a szoftverágensek: közvetlen emberi irányítás nélkül is működő, egymással meghatározott felületen keresztül kommunikáló programok.” Égen-földön informatika: Az információs társadalom technológiai távlatai / [a tanulmány kidolgozását vezette Dömölki Bálint]. -Budapest: Typotex, 2008. –p.786.

50

A könyvtár közösségi hely lesz, egy olyan információközpont, ahol könyvtártípustól függően kialakulhatnak szakmai, munkahelyi, lakóhelyi, iskolai, stb. közösségek. De ehhez újabb, talán szokatlan, egyeseknek akár elképzelhetetlen szolgáltatásokkal, programokkal, funkciókkal kell előállni. Íme néhány ezek közül: Rádiófrekvenciás azonosító rendszer biztosítja a gyors és egyszerű kölcsönzést, megkönnyíti, felgyorsítja a leltározást és más könyvtári munkafolyamatokat. Az olvasóknak lehetővé teszi a dokumentumok egyszerű visszaszolgáltatását, akár nyitvatartási időn túl is (külső könyvvisszaadó állomás). A könyvtár kiaknázza a web 2.0 nyújtotta lehetőségeket, felhasználói igény szerint sorra megjelennek a különféle webkettes szolgáltatások. A felhasználónak, ha nem akar már ki sem kell mozdulnia otthonából, szinte minden könyvtári szolgáltatást igénybe vehet kényelmes karosszékében ülve. A technikai eszközöket felhasználva a könyvtárak új, látványos programokat szervezhetnek. Ilyen lehet például Paszternák Ádám által említett digitális fotókiállítás is. Ezt továbbgondolva, amatőr, hobbi filmkészítők alkotásai is bemutathatóak lesznek. A lehetőségeknek csak a képzelet szabhat határt. A könyvtár egy kicsit művelődési ház és színház is lesz egyben. Családi és gyermekprogramok, vetélkedők, színielőadások, irodalmi, zenei estek színhelye lehet. Részben a technikai újdonságok miatt és részben az új rendezvények, funkciók miatt berendezésben, kinézetben is átalakul a könyvtár. Nagy közösségi tér és több, kisebb, különböző funkciókkal ellátott helységből fog állni. 6.2.5 Lehet, nem lehet A mai világban az embereknek már nem jelent élményt (vagy legalábbis kevés embernek) egy jó könyv elolvasása. Látványra, újdonságra, szórakozásra van szükségük. Arra kell törekednünk, hogy olyan pluszt nyújtsunk, amiért bárkinek érdemes betérni hozzánk. El kell érni, hogy úgy gondoljanak a könyvtárra, mint egy lehetséges hely, ahol a szabadidőt kellemesen lehet eltölteni, függetlenül attól, hogy kinek mi számít kellemes időtöltésnek.

51

Meggyőződésem, hogy ez nem csak a felhasználóknak lenne jó, hanem a könyvtárosoknak is. Én például szívesebben dolgoznék olyan helyen, ahol a hatalmas könyvespolcok mellett megfér a „technika” (képernyők, kivetítők stb.), a játék, a móka (vetélkedők, rendezvények). Ahol nem csak olvasva lehet tanulni, informálódni, művelődni, hanem akár játszva, szórakozva. És, hogy a legfontosabb érvet se hagyjam ki, ahol napi kapcsolatban lehetek az olvasókkal, felhasználókkal, akár bejönnek a könyvtárba akár nem. Merthogy mondjuk ki nyíltan, inkább nem jönnek be. Ezért kell tenni érte, hogy legyen, ami bevonzza őket, vagy legalább felmerüljön bennük a távhasználat gondolata (elektronikus kölcsönzés, e-mail, chat referensz, stb.). Az alábbiakban pár képpel szeretném bemutatni, hogy az új, szokatlan dolgok, ötletek egy munkahelyen nem feltétlenül jelentik azt, hogy az ott dolgozók nem hatékonyak munkájukban. Sokszor a játékos, furcsa vagy egyesek szerint oda nem illő eszközök, berendezések még fokozhatják is a munkakedvet. Ezzel nem arra akarok kilyukadni, hogy a könyvtárosok nem akarnának dolgozni a régi, hagyományos környezetben, nincs azzal, s nem is volt semmi baj. Az a probléma csupán, hogy ha nem változtatunk elveszítjük az olvasóinkat, felhasználóinkat. A képek a Google zürichi irodájában készültek, ahol a hagyományos irodák mellett számtalan szokatlan helység is helyet kapott. Ezek elsősorban a pihenést, a szórakozást, kikapcsolódást teszik lehetővé, de azért csak úgy „véletlenül” minden helységben ott vannak a hatalmas falra szerelt táblák, s hozzá a filcek, hátha eszébe jutott valakinek egy jó ötlet, amit esetleg megosztana a többiekkel.

14. kép: A tengerparti, vízparti hangulatot idéző szoba

52

Egy vízparti település, város könyvtárában akár ezt a csónakból készített ülőhelyet (14. kép) is el tudom képzelni, de egy kis fantáziával bármilyen más tárgyból készíthetünk hasonlót. Ideális hely lehet olvasáshoz, internetezéshez, vagy akár kis tanulócsoportok is összeverődhetnek, hogy megbeszéljék például a matekházit, ha pedig elakadnak a könyvtárban biztos találnak valamilyen szakirodalmat.

15. kép: A zeneszoba

A 15. képen épp Guitar Hero („gitárhős”) verseny folyik, amit a könyvtárakban is meg lehetne rendezni, a gyerekek nagyon örülnének neki, sőt a képet elnézve a felnőttek is. A szobát természetesen hangszigetelni lehetne, hogy ne zavarjanak másokat az újdonsült gitárhőseink. A helységben hangszereket lehetne elhelyezni, amit az ide betévedők kipróbálhatnak. A projektor és a vászon használatával pedig számtalan lehetőségünk akad arra, hogy megismertessük az emberekkel mind a könnyűzene, mind a komolyzene világát.

53

16. kép: A régi típusú könyvtárszoba Ezt a képet (16. kép) azért szerettem volna megmutatni, hogy lássuk, hogy nem csak bolondos, játékos pihenőhelyek kaptak helyet az irodában. Ez egy csendes beszélgetésre, olvasásra, kikapcsolódásra szánt szoba, amely megfelel a könyvtárakban ma is megtalálható helységeknek. Ezzel szeretném hangsúlyozni, hogy fontosak a már ma is meglévő hatalmas polcok, telis-tele könyvekkel, nem kell száműznünk a technikai eszközök megjelenése miatt.

17. kép: Kabinok

54

Kisebb helységeket, vagy a 17. képen látható kabinokhoz hasonló helyeket is kialakíthatnak a könyvtárakban. Ezek szintén alkalmasak lehetnek arra, hogy egyedül, elvonulva senkitől és semmitől nem zavartatva olvassunk, tanuljunk, információk után böngésszünk. Vagy épp mi ne zavarjuk a többi könyvtárlátogatót, ha valamilyen hangos tevékenységet folytatunk, mint például zenehallgatás, filmnézés stb.

18. kép: A forma 1-es szoba Ez a szoba a forma 1 világát idézi, de bármilyen sporthoz kapcsolódva ki lehet alakítani hasonlót, amik a könyvtárakban is érdekesek lehetnek. Ha például az adott városnak jó a foci, vagy a kézilabda csapata, akkor köréjük épülve is meg lehet valósítani egy ilyen helységet. A megfelelő technikai eszközökkel felszerelve pedig népszerű helység lehet könyvtárunkban. Itt mindig értesülhetünk a fontosabb sporteseményekről, együtt szurkolhatunk csapatunknak, mégtöbb dolgot megtudhatunk kedvenc sportolónkról, vagy ha épp nincs semmi aktuális sportesemény, megnézhetünk régi futamokat, meccseket. Természetesen az itt felsorolt öletek mindegyike nem alkalmas arra, hogy minden könyvtártípusban megvalósítsuk, nagyrészük közkönyvtárakra vonatkozhat. Például egy informatikai szakkönyvtárban semmi keresnivalója egy ilyen „Guitar Hero szobának”, vagy „sport szobának”. Nincs is rá igény, hisz oda nem azért mennek be az olvasók. A technikai

55

fejlődésnek viszont teret kell engedni minden könyvtárban, csak így maradhat fontos színhelye a tudás megszerzésének. El kell dönteni mi az, amit lehet és mi az, amit nem, ez nagyrész a felhasználóktól függ. Az ő véleményüket, érdekeiket kell szem előtt tartani, s ez alapján kell megtalálni minden könyvtárnak magának azt a pluszt, amit nyújthat.

56

7. Összefoglalás Dolgozatomban igyekeztem megvizsgálni, körüljárni azokat az új, technológia adta lehetőségeket, amelyeket a könyvtáraknak nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bevezetésként ismertettem az információs társadalmat, azt a korszakot, amelyben élünk, ahol mindenki számára felértékelődik a tudás, az ismeretek birtoklása, ahol fontossá válik az élethosszig tartó tanulás. Ebben a társadalomban alapvető feladattá válik az információhoz való hozzáférés biztosítása, mivel a jövő erőforrása az információ. A könyvtáraknak pedig mindent meg kell tenniük, hogy a felhasználók hozzájuthassanak az információkhoz, mégpedig úgy, olyan módon, ahogy az nekik a legmegfelelőbb. Ez egyben a könyvtár kötelessége és fennmaradásának záloga. A könyvtáraknak fennmaradásuk érdekében az információtechnológia és a korszerű távközlési módszerek alkalmazásának élvonalában kell állniuk. A webkettő napjaink egyik legnépszerűbb fogalma, gyorsan elterjedt, s nemcsak a számítógépes világban. Alig van olyan foglalkozás, tudományág, szakma, amelyik ne alkotta volna meg a maga 2.0-ás világát. A könyvtárak sem maradhatnak le, meg kell alkotni a könyvtár 2.0-át. Lényege, törekvés arra, hogy a felhasználóknak a legmegfelelőbb szolgáltatásokat nyújtsák. Ehhez ismerniük, használniuk kell a legújabb eszközöket, technológiákat. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak meg kell találniuk a nekik és olvasóiknak leginkább megfelelő eszközöket, melyek a felhasználói körtől, s a könyvtár típusától függően mások és mások lehetnek. Olyan könyvtárban kell gondolkodnunk, mely folyamatosan kész a megújulásra, alkalmazkodásra. Újra kell értelmeznünk a könyvtár fogalmát, hogy helye legyen ebben az állandóan „változó világban”. Figyelnünk kell a környezet változásaira, hogy arra a lehető leggyorsabban reagálni tudjunk. Mindezt azért kell megtennünk, mert felhasználóink átszokhatnak olyan szolgáltatásokra, amelyek jobban kielégítik egyéni igényeiket, függetlenül attól, hogy ezek elérik e a hagyományos könyvtári szolgáltatások színvonalát. Lényegében egy új szemléletmód bevezetéséről van szó. Ahogy életkörülményeink is változnak a digitális környezet hatására, úgy a könyvtáraknak is követniük kell ezeket a változásokat. A jövő könyvtára egy mindig megújulni, változni tudó intézmény. Az RFID technológia alkalmas a könyvtárak gyűjteményének kezelésére és biztosítására. Ez azért fontos, mert nagy terhet jelent az adathordozók sokfélesége az

57

ellenőrzésben, nyilvántartásban, keresésben és a védelemben. Ennek a technikának köszönhetően viszont a munkafolyamatok automatizálhatóak lesznek, leegyszerűsödnek. A könyvtáros nagyobb energiát fordíthat a minőségi, érdemi munkákra, hisz a manuális feladatokkal már nem kell foglalkoznia. Az olvasó számára is jelentős változásokat hozhat az RFID. Egyszerű önkölcsönzést tesz lehetővé, megszűnik a várakozási idő, könnyebb, gyorsabb lesz a kölcsönzés. Nyitvatartási idő után is visszavihetőek lesznek a kikölcsönzött dokumentumokat, így kevésbé csúsznak ki a határidőkből, nem kell késedelmi díjat fizetniük. Több figyelmet, segítséget kaphatnak a könyvtárosoktól, mert a rendszernek köszönhetően több idejük jut majd a felhasználóra. Egyre inkább összefonódik életünkkel a különböző infokommunikációs technológiák használata, hisz szinte már minden családban megtalálható a televízió, a mobiltelefon vagy a számítógép. A mobiltelefonok elterjedése óta már bármikor, bárhol elérhetőek vagyunk. A WAP-nak, mobilinternetnek köszönhetően telefonunkat már nemcsak beszélgetésre, smsezésre használhatjuk, elektronikus levelezésünkhöz is hozzáférünk, akár a buszon utazva is emailezhetünk. Ebben a felgyorsult világban az emberek a gyors és egyszerű ügyintézést igénylik. Ha azt akarjuk, hogy használják a könyvtárakat, igénybe vegyék a szolgáltatásokat, akkor lépést kell tartanunk a technikai fejlődéssel. Biztosítanunk kell a lehetőséget, hogy úgy szerezzék be a számukra fontos információkat, ahogy azt ők szeretnék. Mindegy, hogy smsben, e-mail-ben, chat-en keresztül, a lényeg, hogy a könyvtárak készen álljanak az igények kielégítésére. Előfordulhat, hogy a jövőben nem járnak majd az emberek a könyvtárakba, mert a technikai fejlődésnek köszönhetően akár otthonról is elérhetik a számukra fontos információkat. Ez ellen nem tudunk tenni, de azért tehetünk, hogy a felhasználók minőségi információkhoz jussanak. Tudással, tapasztalattal a könyvtáros sokat segíthet a releváns információk felkutatásában, összegyűjtésében. Lehet hogy csak telefonon, e-mailben, virtuálisan tartja majd a kapcsolatot könyvtáros és felhasználó, de nem is ez lesz a lényeg, a kapcsolattatás a fontos. Nem beszélhetünk a könyvtár jövőjéről, ha nincs aki használja. Ha ekönyvekre van igény, akkor azt kell szolgáltatni, ha kiállításokra, rendezvényekre van igény, akkor azt kell nyújtanunk. A könyvtáraknak nem szabad félni a változástól, meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyeket a technikai eszközök nyújthatnak.

58

8. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Iszály György Barnának szakdolgozatom elkészítésében nyújtott segítségéért, útmutató tanácsaiért, türelméért. Azért, hogy idejét nem sajnálva, a munkám során felmerülő kérdésekben számíthattam segítségére, szakértelmére. Hálás vagyok a mind szakmai, mind formai útmutatásért, a dolgozat megírását segítő biztatásért. Köszönöm a Debreceni Egyetem TTK Matematikai Intézet és Informatikai Kar Közös Könyvtárának dolgozóinak, hogy támogatásukkal és biztatásukkal segítették szakdolgozatom elkészülését. Köszönöm minden olyan, körülöttem élő embernek, akikkel, valaha is beszélgettem a könyvtárról, a könyvtárosi hivatásról. Tudtukon kívül ugyan, de segítségükkel átfogó képet kaptam arról, hogyan is viszonyulnak ma az emberek a könyvtárakhoz. Ez nagyban hozzásegített a jövő könyvtáráról, a jövőben elvégzendő könyvtárosi feladatokról alkotott elképzeléseim kialakításához, valamint ezek megfogalmazásához. Köszönöm!

59

9. Felhasznált irodalom Könyvek Égen-földön informatika: Az információs társadalom technológiai távlatai / [a tanulmány kidolgozását vezette Dömölki Bálint]. -Budapest: Typotex, 2008. -821. p. Információs társadalom / Juhász Lilla, Pintér Róbert. –Budapest: L’Harmattan: Zsigmond Király Főiskola, 2006. –p.13-30. Cikkek, tanulmányok David Bawden: Információs és digitális írástudás: a fogalmak áttekintése In: Könyvtári Figyelő. 48. évf. 1-2. sz. 2002. p. 157-163. Egervári Dóra: Az információs lavina sodrásában. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 12. évf. 12. sz. 2008. p. 24-33. Horváth Zoltánné, Kótai Katalin, Wittinghoff Judit: Az RFID könyvtári alkalmazása OLIB alapokon a Richter Műszaki Könyvtárban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 6. sz. 2008. p. 270-283. Iszály György Barna: A WAP alkalmazásának lehetőségei a könyvtárakban In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 53. évf. 7-8. sz. 2006. p. 354-359. Kern, Christian: Radio-frequency-identification for security and media circulation in libraries. In: The Electronic Library, 22. köt. 4. sz. 2004. p. 317–324. Kukor Ferenc: Könyvtár 2.0 a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 9. sz. 2008. p. 403-414. Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 9. sz. 2008. p. 415-423 Ládi László: Könyvtár 2.0. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 17. évf. 2. sz. 2008. p. 16-28.

60

Internetes források A források a dolgozat megírásának időpontjában az interneten elérhetőek voltak. Az információs szupersztráda koncepciója és megvalósításának kérdései: szakdolgozat / Kassai Tamás Blog Calimera útmutató Dancs Szabolcs: Az SMS a könyvtári szolgáltatásban: ausztrál példa In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. 4. sz. 2009 Delicious: social bookmarking <www.delicious.com> Déri Múzeum Debrecen Gondolatok a jövő könyvtáráról Információs társadalom Könyvjövő <www.konyvjovo.hu> Könyvtár 2.0 témaindító Learn the Mobile Web Majó

Zoltán:

Úton

az

információs

társadalom

felé:

tudjuk-e,

hová

tartunk?

Mohor Jenő: Ismét egy technikai újdonság: a rádiófrekvenciás azonosító rendszerek könyvtári alkalmazása. In: Könyvtári Figyelő. 52. évf. 2. sz. 2006. p. 312-321. Nokia Magyarország <www.nokia.hu>

61

Pannon GSM Távközlési Zrt. <www.pannon.hu> Paszternák Ádám blogja RFID Thomas Frey: The future of libraries Vodafone Magyarország <www.vodafone.hu> Web 2.0 World Wide Web Consortium Zalainé Kovács Éva: A könyvtár szerepe az információs társadalomban Képek forrása A képek a dolgozat megírásának időpontjában az interneten elérhetőek voltak. 1. kép: A web 2.0-val kapcsolatos fogalmak címkefelhőben 2. kép: Internet evolúció 3. kép: Peer-to-peer hálózat 4. kép: Az RFID működése 5. kép: Önkölcsönző egységek 6. kép: Kézi író/olvasó 7. kép: Könyvvisszaadó állomás

62

8. kép: Könyvrendező 9. kép: RFID címkék 10. kép: RFID technológiával ellátott könyvtár 11. kép: A WAP hardveres működése 12. kép: A Fujitsu e-papírja 13. kép: Sony PRS-900 e-könyv olvasó 14. kép: A tengerparti, vízparti hangulatot idéző szoba 15. kép: A zeneszoba 16. kép: A régi típusú könyvtárszoba 17. kép: Kabinok 18. kép: A forma 1-es szoba

63