Új Szöveges dokumentum Gönc történelme
Kezdetek (1100-as évek) Virágkor (1301-1526) Hanyatlás (1526-1700-as évek) Gönc és a reformáció Híres emberek Hiedelemvilág, népszokások Településünk története a 12. század ( 1100-as évek ) közepére vezetheto vissza. Az ezelotti idoszakban vidékünk határgyepünek számított. A honfoglaló magyarság a Kárpátok és az Adriai - tenger között nem vett birtokba minden területet. Ennek két oka volt: - A hegyes - völgyes területeket a pásztorkodó, félnomád magyar nép nem vette birtokába, mivel neki nagy kiterjedésu, füves területre volt szüksége. - A magyar nép nem volt olyan nagyszámú, hogy minden részt benépesíthetett volna. A 12. század közepén érkeznek településünk és még kilenc Hernád - völgyi falu német ( bajor, frank ) nemzetiségu alapítói. A határgyepü északabbra szorul. Göncöt Konrád mester és emberei alapították. A helység földesura nem más, mint maga a királyné. A települést alapítója után ( Konrád = Kuncz ) Guncznak, Kunczelsdorfnak, azaz Konrádfalvának nevezték el. A helység neve a középkorban a következo változatokban fordult el?: Gunch, Guncz, Gunczy, Gwnch, Gwncz, Gywnch, Gywncz, Conncz, Gewncz, Gench, Gencz. Érdekesség: Gönc lakói az 1500 - as évek közepéig németül leveleznek, németül intézik ügyes - bajos dolgaikat. Gönc virágkora ( 1301 - 1526 ) Az utolsó Árpád - házi király, III. Endre ( András ) az Aba nemzetségbeli Amadék kezébe adja Göncöt és környékét. A hatalmas kiskirályt, Amadé nádort 1311 szept. 5. - én Kassán megölik hatalmaskodása mi-att. Károly Róbert ( 1308 - 42 ) magyar király kiskirályok ellen vezetett hadjáratainak egyik gyoztes csatájában, a rozgonyi csatában legyozi a Csák Mátéval szövetkezett Amadé fiakat. Károly Göncöt a várral és vidékével megtartja magának, bár hu embere, Drugeth Fülöp hasz-nálatra megkapja. Érdekesség: Néhány dolog Fülöp gönci várban orzött kincseibol: ezüsttálak, ezüstcsészék, ezüstpalackok, egy drágakövekkel díszített 1. oldal
Új Szöveges dokumentum aranykorona, ezüst sótartók, kanalak, arannyal átszott bíborposztók. A régi iratokban szereplo Szent Egyed templom 1422 - ben épült vagy újjáépült. Mostani katolikus templomunk e gótikus eredetu templom átalakítása. Védoszentje Szent Imre herceg. Az 1300 - as évek közepén Nagy Lajos alapította a gönci vár alatt Szuz Mária tiszteletére a pálos rendi kolostort é s templomot. A pálosok rendje Remete Szent Pált választotta példaképül - róla a nevük -, aki fegyelmezett, egyszeru, emberszereto életet élt. A tatárjárás után a dunántúli hegyekben élo remetéket Özséb esztergomi kanonok ( ez egyházi méltóság ) közös életre gyüjtötte össze 1246 - ban. Fehér ruhájukról fehér barátoknak hívták oket. A reformáció és a mohácsi vész után már nem hallunk semmit a gönci pálosokról. A kolostor hamarosan romba dolt. A romok ma is láthatók a Gönc határában emelkedo Borsó - hegy egyik lankájáról. A templom 6 - 7 méter magas falai még állnak. Feljebb egy kiálló szirten a vár, az egykori sasfészek egy szikláját fedezhetjük fel .Gönc népe a török vészig jólétben élt. Mivel magyarázható ez? - elsosorban a termékeny földekkel és szolokkel, - valamint a város azon a közlekedési útvonalon fekszik, amely Levantét Lengyelországgal és Oroszországgal kötötte össze , így sok kereskedo fordult meg a helységben, akik nem csak eladtak, hanem vásároltak is a gönci néptol (bor). Ma is fogalom a híres 136 literes " gönci hordó ". Ez a hordó volt a mérce a bor-kereskedelmet lebonyolító hosszú szekerek elkészítésénél. Az Alföld búzája és a Hegyalja bora a Tokaj - Gönc - Kassa - Eperjes - Bártfa útvonalon jutott el Észak Európába . A gönciek maguk is vállaltak szállítást. Az 1400 - as évek elején Gönc Abauj vármegyének Kassa után a legnépesebb és legnagyobb mezovárosa lett. Gönc vagyona a korabeli adatok szerint 7000 ft és 3500 hordó bor volt. Nem véletlen, hogy Zsigmond király magas hadiadót mért a városra. Zsigmond korában a települést a Pelsoczi Bebek család kezén látjuk. Eloszeretettel tartanak itt a nagyurak bírósági tárgyalásokat. ( Az 1500 - as évektol Göncön vitatják meg Abaúj vármegye ügyes - bajos dolgait. )A bírónak istenfélonek, bölcsnek, pártatlannak kellett lennie. A bíróválasztásra karácsony és újév táján került sor. A bírót a szenátorok választották. A bíró a választás után ajándékot vitt a földesúrnak és feleségének: az úrnak egy szonyeget és egy pár csizmát, az úrnonek egy nagy tekercs gyolcsot. Késobb az ajándékozás elmaradt. Az esküdteket és a szenátorokat a város közössége válaszÉrdekesség: A mostani Polgármesteri Hivatal épülete ( Kossuth ut 71. ), egykori megyeháza 1820- ban épült, tehát nem azonos a 15 - 16. századi megyeházával. Zsigmond halála után a rövid ideig uralkodó Albert ( 1437 - 39 ) özvegye, 2. oldal
Új Szöveges dokumentum Erzsébet, hogy fia számára a Felvidéket megorizze, Giskra János cseh huszita zsoldosvezérre bízza a területet. 1462 - ben szünteti meg Mátyás király Giskra uralmát. Gönc néhány házát még ma is cseh házaknak nevezik. Alattuk alagút húzódik, mely a hagyomány szerint Kassáig is elvezet. Ma már seki sem vállalkozik a felderítésükre, mert ezek az utak sok helyen beomlottak. A " huszita " elnevezés máig vitatott, mivel nincs adat arról, hogy ez a háztípus huszita építészeti hagyoményokat orizne, és arról sem, hogy az ellenük való védekezésre szolgált volna. Ezek a házak a Gönci - patak mentén, lejtos terepen állnak, ezzel magyarázható az emelt lakószint. Egy ilyen ház, mely a Huszita - ház nevet viseli, szívesen látogatott tájháza Göncnek. Az 1800 - as évek végének, valamint az 1900 - as évek elejénMátyás király a " Mi városunk " - nak nevezi Göncöt. A város földesura maga a király lett, neki tartozott adófizetéssel, így nem volt kitéve egy - egy nagyúr hatalmaskodásának. Gönc Mátyástól önálló igazságszolgáltatási és vám-mentességi jogot kap. 1490 - ben, Mátyás halála után civakodás kezdodik az urak között Gönc birtoklásáért. Zápolyai István nádor kezébe kerül a város. A nádor a szepesi egyházra hagyja Göncöt. 1511 - ben György pécsi püspök, Gönc pártfogója, János gönci plébénos kérésére kieszközli II. Ulászló királynál, hogy Göncön évente négyszer legyen vásár: jan. 25 - én, a Húsvét elotti harmadik vasárnapon, júl. 2 - án és aug. 10 - én. Napjainkban ötször van egy évben gönci vásár: március, június, augusztus, október és december második keddjein. A Dózsa György vezette parasztháborúban Gönc volt a felkelok egyik táborhelye. Dózsa egyik alvezére, Bagoly Ferenc itt ütötte fel a táborát. A parasztháború ellenére azt mondhatjuk, hogy 1526 - ig virágzik a település. Mibol élt tehát korszakunkban Gönc népe? - földmuvelésbol - szolotermesztésbol - kereskedésbol - kézmuves tevékenységbol. Az állattenyésztés nem jelentos. Érdekesség: Tevékenységek és foglalkozások Göncön az 1500 - as években: ács, asztagrakó, asztalos,béres, bodnár, borbély, csapó, csiszár, csizmagyártó, deák, dobos, fahasgató, fazekas, futo, halász, harangozó, hegedus, kádár, kalmár, köteles, lakatgyártó, lakatos, lantos, madarászó, mészáros, molnár, sörfozo ( nevelos ), nyereggyártó, ötvös, pártás, pásztor, 3. oldal
Új Szöveges dokumentum perecsüto, rostaköto, sípos, süto, szabó, szekeres, szénégeto, szenes, szíjgyártó,szucs, takács, trombitás, varga, vízhajtó, kasköto, szakács, hajdú, bányász, fozoasszony, gombköto, soltész. A hanyatlás kora ( 1526 - 1700 - as évek ) Észak - Kelet - Magyarországnak korszakunkban Kassa volt a kulcsa, így mind János király ( 1526 - 40 ), mind Ferdinánd (1526 - 64 ) a város megszerzésére törekedett. Hol az egyik, hol a másik híveinek kezén volt a vidék.Egymást érték a csatározások. Talán a legnagyobb pusztí-tást a Ferdinánd - párti Serédy Gáspár követte el embereivel. Tíz évnyi küzdelem után 1537 dec. 1 - jén a két fél végre aláírja a rozgonyi fegyverszünetet, " melynek értelmében Gönc a fegyverszünet tartamára semleges terület lett s egyik hadviselo fél joghatósága alá sem került, mert nem tudtak felette megegyezni ". 1540 - ben János halálával eldolt Gönc hovatartozása. Telkibányával együtt János fiát, János Zsigmondot illette meg. 1552 - ben, mikor Izabella anyakirályné elhagyja Erdélyt, Gönc Fer-dinánd kezébe kerül. 1558 - ban az egri hos, Ruszkai Dobó István 7000 - ft - ért megveszi Göncöt és Telkibányát. Dobó nem sok örömét leli Gönc birtoklásában, mert a szepesi egyház a Mátyás halála utáni idokre hívatkozva magának tartja fenn a város feletti rendelkezés jogát, Dobó nyakára végetneméro pereket zúdítva. Érdekesség: Gönc Dobónak különösen azt a lépését sérelmezte, hogy a fürdoházból ( fürdo-ház Göncön! ) lóistállót csináltatott. 1556 - ban és 59 - ben törökök rabolják ki és égetik fel a várost. E korból való az a történet, mely Gönc egy határrészének a nevét " Ó - Gönc " ismerteti. Történt egyszer, hogy a török nagy pusztítást vitt végbe. Odahaza foleg asszonyok és gyerekek tartózkodtak, mert a férfiak fát szedtek az erdoben. A hazatéro férfiak már messzirol látták az eget nyaldosó lángokat és a nagy füstködöt. Jajveszékelve kiáltozták: Ó Gönc, ó Gönc! Nem csak a török okoz pusztítást, hanem az átvonuló, táborozó német és magyar katonaság is. Többször elofordult, hogy a királynak járó borkilenceden felül a kapitányok, tisztek sokkal többet foglaltak le saját céljaikra. A polgárok azt sem nézték jó szemmel, hogy a városban élo nemesek mindent irányítani akarnak, de soha semmilyen adót, tartozást nem hajlandók fizetni. Így születik meg 1598 - ban a törvény, mely kimondja, hogy a Göncön lakó és birtokkal, szolokkel rendelkezo nemesek kötelesek 4. oldal
Új Szöveges dokumentum engedelmeskedni a város tanácsának és a többi polgárhoz hasonlóan fizetni a kirótt adókat. A bécsi udvar ellenreformációs törekvései nagy ellenszenvet válltottak ki. Gönc különösen megsínylette a király két kapitányának, Belgiojosó grófnak aki Kassa kapitánya volt- , valamint Básta György generális hatalmaskodásait. Belgiojoso gróf elfoglalta a kassai templomot és kiuzte belole a protestánsokat. Básta a katonáinak szabad rablást engedélyezett. Nem véetlen, hogy Básta Göncön való tartózkodását a szájhagyomány így orizte meg: " Básta - járás ". Magyarország legtekintéjesebb földesurát, Bocskai Istvánt ezidotájt illetik a felségárulás vádjával. Hamarosan kitör a Bocskai - felkelés ( 1604 - 06 ). Bocskai vezére, Lippay Balázs Göncrol hívja hadba Kassa városát és környékét. A gyozelemmel záruló felkelés után sincs Göncnek nyugta a török martalócok zaklatásai miatt. Rákóczi Zsigmond , Báthory A török betörések száma nem csökken, miközben a hazai jobbágyság egy része Császár Péter vezetésével a nemesek ellen fordul. Császár Péter 1631 - ben gönci táborába hívja az elkeseredett népet. A vezetok között volt egy Ambrus nevezetu gönci mester is. A nemesség bár tudja, hogy a nép felháborodása jogos, összefog a katonasággal és szétveri a felkelo-ket.Császár Pétert Kassán lefejezik. A török zaklatásai miatt Abaúj vármegye törvényt hoz: " Göncz felé minden mezovárosban és faluban a nemes és nem nemes lakosság éjjeli orködéssel és cirkálással tartozik, 12 frt bírság terhe alatt ". 1636 - ban Csáky István lesz Gönc földesura. A földesúrnak járó juttatásokon túl követel még a falutól évi 2000 ft - ot, mellyel többéves küzdelmet robbant ki a hozzá hu és a régi jogokhoz ragaszkodó gönci polgárok között. A vita öldökléshez vezet. A fobíróval az élen megölik azo-kat a polgárokat, akik Csákyval jó viszonyba voltak vagy nála szolomunkát vállaltak. A megtorlás sem marad el: sok gönci végzi a kassai vérpadon. Gönc lakói a Rákóczi - szabadságharcban ( 1703 - 11 ) is tevékenyen részt vettek. A kurucok akkor is kitartottak Rákóczi - fejedelem mellett, amikor 1706 októberének közepén Rabutin császári tábornok hadai kifosztották a várost, tönkretették a szoloket, kirabolták a búzásvermeket. Gyógyírként hatott a Rozsnyón írott fejedelmi kiváltságlevél, melyet 1707 ben hirdettek ki és amely Göncöt hajduvárossá nyilvánította . Ez a katonai szolgálat fejében mentesítette Göncöt a földesúri szolgáltatások alól. 1711 - ben a kurucok a szatmári síkon leteszik a fegyvert. A nagy csatározásoknak vége lett. Azt is mondhatnánk, hogy nyugalom köszönt a városra. Most az árvizek és a tuzvészek okoz-nak gondot. A Hernád többször is kiöntött, akadályozva ezzel a kereskedelmet. A lakosság azonban bámulatos kitartással, hangyaszorgalommal renbehozta mindazt, amit az 5. oldal
Új Szöveges dokumentum emberi gonoszság és az elemi csapások elpusztítottak. Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár ) Gönc és más németajkú városok kezdetben a lutheri reformációhoz csatlakoztak. 1526 - tól kezdve a török elol ide menekülo, Kálvint követo református magyarság száma megnott. 1563 - ban Károlyi Gáspár lesz Gönc prédikáora . Károlyi Gáspár - eredeti nevén Radics ( Radicsics ) - 1529 - ben született Nagykárolyban. Brassóban , majd Wittembergben végzi tanulmányait. Könyvet is ír ( " Két könyv " ), melyben " Magyarország romlásának okairul " értekezik. Vallási kérdésekben a Tisza - vidéki prédikátorok a zsinatokon döntenek. 1566 - ban Göncön volt a zsinat. 1587 - ben Károlyi hozzálát terve megvalósításához: hogy minden olvasni tudó ember saját anyanyelvén " élvezhesse " a Szentírást, hozzákezd a teljes Biblia magyar nyelvre fordításához. Az Ószövetséget az eredeti héberrol, az Újszövetséget görögrol fordította magyarra. Károlyi segítotársai voltak: Huszti Imre gönci lelkész, Pelei János gönci tanító, Czeglédi János vizsolyi lelkész és Thúri Mátyás, Szántó prédikátora. A kinyomtatáshoz felszerelés kellett, ehhez pedig pénz. A pártfogók: a késobbi erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond, Ecsedi Báthory István országbíró, Drugeth Bálint zempléni foispán és Mágócsy Gáspár földbirtokos. Az " istenes vénember " így fohászkodott: " Csak az Isten addig éltessen, amíg e Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni." Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok - köztük Szenczi Molnár Albert laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahol Mantskovits Bálint nyomtatta a lefordított lapokat. A bibliafordítás 1590 - ben jelent meg, melyet Károlyi egy évvel élt túl. Sírja valószínuleg a katolikus templom a latt van, ugyanis a reformáció idején a templom reformátussá vált. A katolikus plébánia központi szobájának ablakmélyedését " Károlyi - sarok "- nak nevezik, mert a nép úgy tartja, hogy itt dolgozott a mester. A jezsuiták 1695 - ben foglalják vissza a templomot és az iskolát. 1783 - ban engedélyezik a reformátusok számára templom építését. A templomot a Szombati família csurének helyén emelik. E templom udvarán állítják fel Károlyi Gáspár szobrát a bibliafordítás 300. évfordulójára. Híres emberek Göncön 6. oldal
Új Szöveges dokumentum Benczédi Székely István Bencéd, 1510 - 1563 után. Író, protestáns prédikátor. 1550-1560 között Göncön volt prédikátor. Károlyi Gáspár elodje és lelkésztársa. Az 1848-ban írt zsoltárkönyve valószínuleg hatással volt nemcsak Szenczi Molnár Albertre, hanem Károlyira is. Legjelentosebb muvét a “ Chancia világnac ils dolgairól” 1558-ban Göncön keltezte. Ez az alkotás az elso magyar nyelvu történelmi munka.
Csécsi János (Tsétsi) Szakoly, 1650. jún. 14 - Sárospatak 1708. máj. 14. Író, a sárospataki iskola nagyhíru tanára. Sárospatakon, Kassán, Debrecenben és Gyulafehérváron tanult. Jelentos ismeretekre tett szert a görög és héber nyelvben, természettanban, logikai és egyházi ismeretekben. Tanulmányait az utrechti akadémián folytatta. 1686-tól Sárospatakon rektor. A jezsuiták üldözése miatt 1687 július 12-én a diákokkal Göncre menekül. Itt tartózkodott 1695-ig. Történelmi tárgyú dolgozatai kéziratban maradtak.
Gál Ferenc Dr. Pácin 1915. márc. 14 Kassán teológiai tanár 1943-tól 1945-ig, majd Szerencsen káplán. 1848-tól 1954-ig muködik Göncön , mint plébános. Elobb Egerben a Hittudományi Foiskolán, majd Budapesten a Hittudományi Akadémián, mint dogmatika professzor kamatoztatta Rómában szerzett tudását. Jelenleg a Pázmány Péter katolikus egyetem rektora, teológiai témában megjelent könyvei itthon és számos idegen nyelvre fordítva a külföldi szakirodalomban is ismerték.
Gelei Katona István 7. oldal
Új Szöveges dokumentum Gelej, 1589 – Gyulafehérvár, 1649. dec.12. Nyelvtudós, református egyházi író. Abaújszántón, Göncön, Sárospatakon tanult. Bethlen Gábor pártfogoltjaként a heidelbergi egyetem hallgatója volt. A fejedelem különösen kedvelte a puritánizmustól tartózkodó egyházi tudóst. Bethlen udvari papja, majd erdélyi református püspök. Muvei: Öreg graduál c. énekeskönyv (1636). Titkok titka (1645-1649), Magyar grammatikatska (1645). Károlyi Gáspár Nagykároly 1529 – Gönc,1591. Károlyi - eredeti nevén Radics (Radicsics) Gáspár - 1529-ben született Nagykárolyban, mezovárosi polgárcsaládban. . Szülovárosában kezdte meg tanulmányait, 1549-ben Brassóban, 1556-ban Wittenbergben tanult. 1562-ben írt híres munkája a “Kék könyv”, mely választ keres Magyarország romlásának okára. 1563-ban Göncre került prédikátornak. 1570 - es években megszervezte a bibliafordítók közösségét. A munka védnökei Mágocsy Gáspár és András tállyai nagybirtokosok. Az Ószövetséget az eredeti héberrol, az Újszövetséget görögrol fordította magyarra. A nagy munkában segítotársai Huszti Imre a másik gönci lelkész, Pelei János a gönci iskola tanítója, Czeglédi János Vizsoly lelkésze és Thuri Mátyás Szántó prédikátora. A Rákóczi Zsigmond által Vizsolyba költöztetett nyomdában Mentskovits Bálint nyomdász volt Károlyi segítségére. Az “istenes vénember” (Károlyi) fordít, kéziratát laponként a gönci iskola diákjai- köztük Szenczi Molnár Albert – gyalogszerrel hordják Vizsolyba. A magyar Biblia teljes fordítása 1590-ben fejezodött be. Károlyi 1591-ben halt meg. Sírja valószínuleg a katolikus templom alatt van, melynek belso terét az építészek szerint nem lehet megbontani. A katolikus templomra, mint temetkezési helyre az a magyarázat, hogy a refomáció idején a templom reformátussá vált. Az új templom kertjében a bibliafordítás 300. évfordulója tiszteletére Károlyinak szobrot emeltek. Alkotója Mátrai Lajos György szobrászmuvész. Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében
A nép érzésvilága, fantáziája rendkívül gazdag. Ezzel magyarázható a hiedelmek, népszokások színes sokasága. Így van ez Abaúj megyében is. A karácsonyi ünnepek szokásai nagyon színesek, a családi jellegüket ma is gyakorolják. A betlehemes játékoknak sok változata él. E variánsok a " bibliás 8. oldal
Új Szöveges dokumentum betlehemes " játéktípusba tartoznak. Fo szereploi: angyal, pásztorok, öreg, zsidó, hajdú, Heródes. Az András és Luca napok a jövendobeli megtudakolásának voltak fontos alkalmai - igen változatos szokásokkal: derelyefozés, almába harapás, szemétre állás. A derelyefozés a következoképpen történt: készítettek tizenhárom gombócot, tizenketto bel-sejébe egy - egy férfinevet tartalmazó papírgalacsint tettek. Luca napján ( december 13. ) éj-félkor azt a gombócot, amelyik eloször feljött a víz színére, kikapták a forró vízbol. Akinek a nevét kihúzták, az volt a jövendobeli jelölt. Ha az üres gombóc jött fel eloször, akkor abban az évben a lány még nem mehetett férjhez. A szemétreállás a következot jelentette: szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva az uga-tás irányából következtettek arra, hogy merre viszik a lányt férjhez. Az almába harapásról: a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harap, majd az utolsó falattal az utcára megy; a szembejövo - vagy olyan nevu - lesz a férje. Luca napkor szokás volt a fiúknak boszorkánynak öltözni és a fonóban a lányokat ijesztgetni. A Luca szék készítése is jellemzo volt valaha. A széket Luca napkor kezdték el készíteni, úgy, hogy az ünnepi éjféli miséig elkészüljön, de mindig csak egy alkatrész hozzátoldásával. Aki az éjféli mise után erre a székre felállt, észrevehette az ajtón kisereglo lányok, asszonyok közül, hogy ki a boszorkány. A farsangi csörögefánk a farsangok elmaradhatatlan kelléke volt. Kelttésztából zsíradékban sütött tészta, melyet kerekre szaggattak. Ilyen tésztát használtak a régi lakodalmakban a menyasszony kalácsba állított életfaágainak betekerésére. Az ételszentelés ma is élo szokás. Húsvétkor az ünnepi tálakat, borokat a plébániára viszik, ahol azokat a pap megáldja. A néphit úgy tartja, hogy ha az eltévedt ember a közösen elfo-gyasztott ételre visszagondol, akkor hazatalál. A következo versikét kell mondogatnia: " Szentelt tojás, szentelt torma, vezessetek igaz útra! " A katolikus nép életében kiemelkedo helyet foglalnak el a búcsúk. Gönc templomának búcsú-ünnepe november 5 - én van. Ekkor emlékeznek meg Szent Imre hercegrol, aki a templom védoszentje. A vidékre jellemzo az eros boszorkányképzet. Boszorkánynak olyan embereket tartottak, akik jobban 9. oldal
Új Szöveges dokumentum tudtak fejni, tudtak az állatokra hatni. A boszorkány az emberek szerint át tudott vál-tozni békává. A babonásabb öregek között a béka boszorkányképzet ma is él, el tudják mon-dani, kit és miért tartottak boszorkánynak. A boszorkányhoz kapcsolták a rontás tudományát. Meg tudta rontani a tehenet, hogy az ne adjon tejet vagy éppen véres tejet adjon. A boszor-kányhoz kötötték a szemmelverés tudományát is. Ez ellen szenes vízzel védekeztek. A vízbe három darab szénparazsat tettek. Ha szemmelverés történt, akkor a darabok leszállnak a víz aljára. A szenes víz fölött keresztet vetettek és az áldozat arcát ezzel a vízzel megmosták. A mosdatás után a mosdató az alsó ingjének ( pendely ) belso felével letörölte a megszenelt ar-cát. A foggal született gyermeket nevezték garabonciás diáknak. A garabonciás csak tejet iszik, sárkányon lovagol, mely fekete felhobe burkolózik, ha pedig a sárkány farka lenyúlik a felho-bol, akkor pusztítást végez a mezoben, határban. A " tudós emberek " embert és állatot egyaránt tudtak gyógyítani. Göncön egy emberrol azt tartották, hogy ráolvasással tudja gyógyítani a tyúkszemet. Ünnepkor a falu apraja - nagyja öltözködésben, pihenésben, szórakozásban más, mint a hétköznapokon. A katolikus karácsonyi ünnepkör az elokészületi idovel kezdodik. Ez az ido az advent, mely elokészít a karácsony ünnepére. Karácsony után ünneplik a Szent Család vasárnapját, Gyertyaszentelo Boldogasszony napján pedig Jézus templomban való bemutatását. A húsvét és a karácsony közötti idoszakot évközi idonek nevezik. A legfobb keresztény ünnep a húsvét. Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, a húsvét elotti negyvenedik napon. A nagyböjttel Jézus negyven napos böjtölésére és a kínszenvedésére emlékezünk. Hamvazószerdán a pap az elözo év virágvasárnapi szentelt barka hamujával megjelöli a hívek homlokát. A Virágvasárnap a húsvét elotti utolsó vasárnap. Ezen a napon hódolt Jeruzsálem pálmaágakkal a szamárháton bevonuló Jézus elott. Ennek emlékére szentelnek barkát a templomban. A Virágvasárnapot követi a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és az oltári szentség kiszolgáltatásának az ideje, valamint Jézus szenvedéseinek a kezdete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának az ünnepe. Nagyszombaton a sírban nyugvó Jézusra emlékezünk. A húsvét Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának az ünnepe. A szertartáshoz kapcsolódik a hívek számára a húsvéti ételek megáldása, emlékeztetve az utolsó vacsorára, illetve Jézus csodálatos kenyérszaporítására. Részben a pogány termékenységáldáshoz és az ókeresztényeknél húsvétkor tartott kereszteléshez kapcsolódik a húsvéti locsolkodás. Locsolkodáskor a fiúk vödrökkel jelentek meg a leányos házaknál, hogy felfrissítsék a ház liliomjait. A fiúk a locsolkodás mellett köszönto verset is 10. oldal
Új Szöveges dokumentum mondtak, cserébe festett fott tojást kaptak. Valaha ez az adomány is a termékenységet jelképezte.
11. oldal
