A Magyar Írószövetség Tájékoztatója
2012
ÚJ ÖRÖKÖS TAGJAINK
ÁGH ISTVÁN
BUDA FERENC
SZAKONYI KÁROLY
CSERES TIBOR – POSZTUMUSZ
A TARTALOMBÓL: • A MEGÚJULÁS ÚTJÁN – ÉVÉRTÉKELŐ INTERJÚ SZENTMÁRTONI JÁNOSSAL • „SZABAD-E DÉVÉNYNÉL BETÖRNÖM” – ERŐS KINGA A MÍ KÜLKAPCSOLATAIRÓL • A KÖLTÉSZET ATMOSZFÉRÁJA – BESZÉLGETÉS RÓZSÁSSY BARBARÁVAL • ARANY JÁNOS-DÍJASAINK
Versek szódával – avagy költők másképp A Magyar Írószövetség rendhagyó színházi sorozata Az esteken kortárs költők léptek színpadra, és hétköznapi vagy épp nem hétköznapi oldalukról mutatkoztak be. A sorozat célja, hogy a lírát kedvelő közönség rendhagyó módon pillanthasson be az alkotók műhelyébe. Az előadásokról képes összefoglaló a www.koltokmaskepp.hu weblap Archívum rovatában található. Fellépett a Budapesti Kamaraszínházban Lackfi János, Iancu Laura, Szálinger Balázs, Tóth Krisztina, Térey János, László Noémi, Győrffy Ákos – a Thália Színházban Kiss Judit Ágnes, Végh Attila. Az estek folyamán vendégeik voltak többek közt a Bajdázó zenekar, Cipő, Gergye Krisztián, Halász Judit, Horváth Csaba, Keönch László, Másik János, Mihályi Győző, Papp Gábor Zsigmond, Prágai Tamás, Szabó T. Anna, Szávai Viktória, Török Máté, Varga Klári. A költőket Lázár Balázs faggatta. A képeket Módos Gábor, Bakos Zoltán készítette.
Iancu Laura csángó táncot jár
Végh Attila és Prágai Tamás performansza
Kabaréjelenet Szálinger Balázzsal
Lackfi János és Török Máté alkotás közben
Kontakt tánc László Noémivel
Lázár Balázs és Térey János
2 012
3
Új Örökös Tagjaink A Magyar Írószövetség elnöksége a Magyar Kultúra Napja alkalmából 2013. január 22-én Örökös Tagság címmel tüntette ki kimagasló életművük és a szövetség iránti hűségük elismeréséül Ágh Istvánt, Buda Ferencet, Szakonyi Károlyt. Posztumusz Örökös Taggá avatta szervezetünk volt elnökét, Cseres Tibort – a kitüntetést az író lánya, Cseres Judit vette át.
A Magyar Írószövetség Tájékoztatója 2012
Tartalom Új Örökös Tagjaink
3
B O R B É LY L Á S Z L Ó :
A megújulás útján – Évértékelés Szentmártoni Jánossal
5
B Í R Ó G E R G E LY:
„A Vérbosszú Bácskában megjelenése (…) korát (…) jócskán megelőzte. Nemcsak a megírásához, de az elolvasásához is mind a mai napig bátorságra van szükség. Mert elolvasása következtében egy csapásra megváltozik ember- és világképünk. Az a felületes és léha ember- és világkép, amely nem számol „korunk hősével”, aki fegyverek nyújtotta korlátlan hatalma tudatában cinikus kegyetlenséggel lép fel fegyvertelen áldozataival szemben: „embert nem fél, Istent nem ismer”. A könyv hazai recepciója csak újabb jó húsz év múltán, az utóbbi időben élénkült meg valamelyest, amikor Jugoszlávia szétesését követően a szintén tömegesen kivégzett délvidéki német lakosok elleni atrocitások, és az ezek következményeként létrejött tömegsírok felkutatása a német állam követelésére és közreműködésével megindult. Míg a Hideg napok lelkes kritikai fogadtatásban részesült annak idején, és Cseres Tibor életművének recepciója szempontjából azóta is emblematikus jelentőségű, a Vérbosszú Bácskában megjelenése után, az un. rendszerváltozást követő polgári demokráciák évtizedeiben még az író nevének említése is szinte tabunak számított a hazai irodalmi életben. – Ezt a jelenséget mindenki azzal magyarázhatja, amivel akarja, vagy amivel tudja.” (Részlet Mezey Katalin laudációjából) „Lírai szenvedély nélkül üres a vers – írta Ágh István Magára hagyott című költeményében. Csak egyet érthe-
tünk ezzel a bátor állítással, amelynek igazságához hosszú tévelygés után talán kezdünk végre visszatalálni. Művészi hite és alázata útmutató mindazoknak, akik még hisznek a kimondott és leírt szó erejében. Ágh István egész életén át igyekezte a pusztuló külvilágból egy belső valóságba átmenekíteni az egykori értékeket, amelyeknek mára már csak a hiányát lelhetjük föl. Személyes vallomásaiban egy nemzedék életérzése is lüktet; egy letűnt kor világát, Iszkáz és szülőföldje ihletett atmoszféráját a mítoszok magasáig emelte, hogy megőrződjön az időben. De 1956 örökségének is egyik leghitelesebb ápolója, és nem csupán drámai érintettsége okán, hanem történelmi érzékenysége és társadalmi-közéleti felelősségérzete révén is. (…) Ágh Istvánnak sikerült az elvesztett és elveszett gyerekkori vidék kellékeivel bebútorozott világnak abban a szegletében, amelyet elfoglal, lett légyen az a Gellérthegy alatt vagy Szigligeten – hazát lelnie, szülőföldjére ismernie. Azzal egy időben, hogy számba veszi a múlt veszteségeit, újra is teremti azokat, mozgósítja őket egy élhetőbb jelen érdekében.” (Részlet Szentmártoni János laudációjából) „Füvek példája – 1963 őszén Buda Ferenc legelső verseskönyvének ez volt a címe. A leszorított életre kényszerített fiatalember természeti szimbólummal fejezte ki élethelyzetét és világszemléletét. A természet bizonyosan a legősibb
„Szabad-e Dévénynél betörnöm” – Erős Kinga a külkapcsolatokról 7 B O R B É LY L Á S Z L Ó :
A költészet atmoszférája – Beszélgetés Rózsássy Barbarával 9 Konferenciák az Írószövetségben 11 Arany János-díjasaink
13
Gérecz Attila-díj átadás
13
Heti 32 órában az olvasókért – Beszélgetés a könyvtár vezetőivel
14
Köszöntések, emlékestek, kiállítások 2012-ben
16
Ízelítő 2012-es rendezvényeinkből
17
Címlap: Ágh István, Buda Ferenc és Szakonyi Károly portréit Bakos Zoltán készítette.
szimbólumkincse a költészetnek, hiszen alapja az emberi gondolkodásnak, ugyanis a természetből kiemelkedő ember a természetben szemlélhette, ahhoz mérhette önmagát. A fűszál épp olyan esendőnek mutatkozik, mint az ember, s nemcsak születésnek, életnek és elmúlásnak, hanem az élet folyamatosságának, a halhatatlanságának is példája. Emlékezzünk rá, hogy korábban Babits Mihály Esti kérdése is élet és halál értelmére kérdezett rá a fűszálak példázatával. Buda Ferenc verse, s aztán egész életműve nem a létezés értelmét teszi kérdésessé, hanem
2 012
azt a tapasztalatát fejezi ki, hogy ez a létezés akkor is értelemmel telített, ha a boldogság és a tragédia, a gyönyörűség és a gyötrelem hullámmozgása hatja át. A természeti képek kifejezik 1956 tragédiáját, ugyanakkor az éjszaka világában alszik a rét, / a gyöngyökkel telehintett, lábon libegő / selyem-ezred, / alszik a milliós sereg, / a verhetetlen, / mindig megújuló füvek, a zöld katonák. Ezek a füvek vas-szelídségűek, s ezekben az években a vas-képzet is jellegzetes motívuma a költőnek. A vas-szelídség fogalmánál pontosabban, azt hiszem, aligha lehetne jellemezni az embert és a költőt.” (Részlet Vasy Géza laudációjából) „Képzeletem emlékezés – írta Renard, s ez a gondolat tökéletesen összegzi a Szakonyi Károly által képviselt írásmód lényegét. Nem a látványosságot, a külsőségek kirívó jegyeit villogtatja szerteágazó alkotásaiban, hanem választott műfajaiban: novellákban, karcolatokban, tárcákban, regényekben, drámákban és hangjátékokban a tények és a sorsadalékok hiteles rajzát nyújtja olvasóinak. Nincs egyéni boldogság szeretet nélkül – üzeni számos írásában –, s közösség sincs becsület nélkül. S a szeretetre vágyó hogyan szerezheti meg mások szeretetét? Etikus érzékenységű, lírai színezetű novellavilága, a fi nom lélekrajz mellett a társadalmi konfliktusok lényegét is képes láttatni. Milyen törvények jelölik ki a becsület hajszálvékony útját? Erre a kérdésre keresi a választ, miközben számtalanszor taszítja tragédiába hőseit. …De megtenni az utat, tisztán, miért nem lehet!? Miért!? – kérdezte első szín művében Zsóka. S ez a kérdés meg húzódik számos alkotása mögött, végigkíséri, így-úgy, más-más módon alkotói pályáját, hiszen műveiben felelősségünk kérdését feszegeti az egymáshoz való viszonyunkban. Nézete szerint nincs kétféle, magánéleti és közéleti tisztesség, hiszen az erkölcsi tartás teljességet kíván.” (Részlet Erős Kinga laudációjából)
4
A M AGYA R Í RÓSZÖV ETSÉG
WEÖRES SÁNDOR SZAVALÓVERSENYT hirdet 9-12. osztályos középiskolás diákok számára. Nevezni Weöres Sándor két szabadon választott költeményével lehet. A versenyre egy iskolából legfeljebb öt diák nevezhet! Egyéni nevezéseket nem fogadunk el, az adatokat iskolánként kérjük elküldeni a következő e-mail címre:
[email protected]. Nevezési határidő: 2012. március 3. Az e-mailben kérjük elküldeni: az iskola nevét, a versenyre nevező diákok nevét, születési évét, diákonként a két választott vers pontos címét. A tárgyban kérjük feltüntetni: SZAVALÓVERSENY. A válogatók időpontjáról a nevezési határidő lejártát követően az érdekelteknek e-mailben értesítést küldünk. A verseny döntőjének időpontja: 2012. április 11., költészet napja, helyszíne a Magyar Írószövetség díszterme. A verseny díjazottjairól (első három helyezet és különdíj) szakmai zsűri dönt. A legjobbak 2013. július 22. és 31. között részt vehetnek a III. Székelyföldi Verstáborban. A tábor előadói, tréningvezetői: Kubik Anna színművész (versválasztás-előadásmód), Ráckevei Anna színművész (színész-mesterség), Jónás Sándor televíziós műsorvezető (beszédtechnika), Dékány O. Sixtus zirci főapát (a hit ereje), Gergely István – Tiszti (rendhagyó történelem óra), Dezső Tibor református székelyföldi lelkész (dallam és magyarság tudat), Nagy Zoltán Péter újságíró (verselemzés), Varga Sándor András rádiós szerkesztő (helyzetgyakorlat), Csíki Játékszín színészei (a székely-magyar nyelv), valamint a Mistral együttes (megzenésített vers). Támogatóink: NKA MASZRE
SZJA 1% Kérjük kedves Tagjainkat, idén ajánlják fel jövedelemadójuk 1%-át a Magyar Írószövetségnek vagy az Arany János Alapítványnak. Magyar Írószövetség adószáma: 19666244-2-42 Arany János Alapítvány adószáma: 19020381-1-42
2 012
5
B O R B É L Y L Á S Z L Ó B E S Z É L G E T S Z E N T M Á R T O N I J Á N O S S A L , A M A G Y A R Í R Ó S Z Ö V E T S É G E L N Ö K É V E L
A megújulás útján Szentmártoni János József Attila-díjas költővel a Magyar Írószövetség elnökeként végzett munkájának eredményeiről és tapasztalatairól beszélgettünk a Bajza utcai székház irodájában. Tudjuk, hogy elnökséged első két éve számos gazdasági nehézséggel járt együtt, ezek java része a sajtóból ismert a tagságunk előtt. Milyen anyagi helyzetben van jelenleg a szervezet? Az elmúlt évben végre megkezdhettük az Írószövetség gazdasági állapotának konszolidálását, mivel állami költségvetési sorba került a Magyar Írószövetség. Ezért nagyon sokat tett volt titkárunk, L. Simon László kultúráért felelős államtitkár. Így az eddig kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan összegű éves támogatások helyett 2012-ben harmincmillió forint támogatást kaptunk három részletben a működésünkre. Ez így történik az idén is, úgyhogy több mint húsz év elteltével most van először esély és remény arra, hogy hosszú távon is stabilizálni tudjuk szervezetünk működését az alapfeladatok ellátása és az alapszükségletek szintjén. Nagyobb ütemben tudjuk rendezni adósságainkat, a munkatársaink bérének kifizetése is garantáltabbá válik. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy túlontúl messzire nyújtózhatunk, mert például újabb munkatársak fölvételére nincs mód, pedig feladat volna bőven. Nagyon kellene valaki, aki csak a külföldi társszervezetekkel és kultúrdiplomáciával történő kapcsolattartást végzi. Hol tart a székház ügye? 2011 végén lejárt a tíz évre előre kifi zetett bérleti szerződésünk a Terézvárossal. Azóta mindenféle ígéretet kaptunk, a székház értékét felbecsülték arra az elképzelésre való tekintettel, hogy az állam egy körülbelül azonos értékű ingatlant adományozhas-
son a Bajza utcai épületért cserébe az önkormányzatnak. A politikai szándék továbbra is megvan arra, hogy az ingatlant az állam valamilyen formában – örökre vagy meghatározott időszakra - tovább adja a Magyar Írószövetségnek, ami történelmi pillanat lenne az életünkben. Ugyanakkor bizonyos problémákat el is fog mélyíteni, gondolok itt elsősorban az épület megromlott állagára, felújításra szorul a fűtés-, elektromos, vízvezetékrendszer. Nem beszélve az egyre égetőbb homlokzati javításokról és a szigetelés korszerűsítéséről. Mindenesetre, ha 2013-ban viszonylag megnyugtató ered mény születik végre székházunk ügyében, azt meg fogjuk ünnepelni. Az egzisztenciális nehézségek miatt a szakmai eredményekről kevesebb szó esett eddig. Kérlek, beszélj ezekről is! Megújultunk nemcsak külcsínben, de a szakmai munka tekintetében is. Tavalyelőtt a hagyományaink ápolása mellett nyitottunk is, és próbáltunk olyan területeken is sikeresen szerepelni, ahol korábban nem. Gondolok itt például a fesztiválokra és a színházi életben való szárnypróbálgatásainkra. Rendkívül fontosnak tartom, hogy megerősítettük a külföldi kapcsolatainkat, stratégiai megbeszéléseket folytattunk Moszkvában a Magyar költészet hetén, Zágrábban, Helsinkiben. Első ízben volt magyar pavilon a göteborgi könyvvásáron, ahol szintén részt vettünk – ez Lipcsey Emőke írótársunk érdeme. Decemberben az EMÍL képviselőivel fölléptünk Berlinben is a Collegium Hungaricumban. De képviseltettük magunkat a lipcsei és a szófiai könyvvásáron is (itt,
csakúgy, mint Helsinkiben, tavaly Magyarország volt a díszvendég). Útjainkat a legtöbbször a Balassi Intézettel egyeztetjük, a támogatása nélkül nem tudtunk volna ennyi helyen megfordulni 2012-ben. Kialakulóban van egy csereprogram a Lengyel Írók Egyesületével is. Nagy rendezvényeink sorában 2012-ben is sikeresen szerepeltünk a Művészetek Völgyében, ismét bekapcsolódtunk a Múzeumok Éjszakájába, valamint megtartottuk a jó hangulatú Nagy László Emléktúrát. Új rendezvényünk a Magyar Írószövetség szavalóversenye. Ennek zsűrizésében Rózsássy Barbarán, Erős Kingán és rajtam kívül olyan kiválóságok vettek részt, mint Kubik Anna Kossuth-díjas és Szersén Gyula Jászai-díjas színművész, illetve Kiss László, a Versmondók Egyesületének Radnóti-díjas elnöke. A versenyt a fővárosi gimnáziumoknak hirdettük meg Márai és kortársai címmel. A program annyira sikeres volt, hogy 2013-ban már nemcsak a fővárosi iskolák számára hirdetjük meg, hanem országosan. Idén lenne száz éves Weöres Sándor, így a szavalóverseny az ő emléke előtt tiszteleg majd. A nyilvános dön-
2 012
tőt idén is április 11-én, a Költészet Napján rendezzük meg. Sikeres és népszerű színházi sorozatunk volt Versek szódával – avagy költők másképp címmel, amelyhez külön web-lapot is létrehoztunk (www. koltokmaskepp.hu). Ennek az azóta bezárt Budapesti Kamaraszínház adott otthont, Léner András volt a rendezője, Lázár Balázs színművész, költőtársunk a játékmestere, Gréger Zsolt barátom a marketingvezetője, jómagam mint ötletgazda pedig szerkesztőként működtem közre. Majdnem mindegyik pótszékes előadás volt, ami költői estek esetében nem olyan magától értetődő. Két újabb estet aztán a Tháliában is sikerült megrendeznünk a Café Budapest Őszi Fesztivál keretében. Mi lehet a sorozat titka? Talán a frissesség, a szokatlanság, a jó értelemben vett professzionalizmus. Hogy költőink rendhagyó dramaturgia jegyében mutatkozhatnak be, s nyerhetnek újabb olvasókat a kortárs irodalomnak. Nemrég találkoztál Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház új főigazgatójával, akivel korábban már több ügyben is eredményesen működtetek együtt. Sikerült újra megállapodnotok valamiben? Sok mindent átbeszéltünk. Több ponton is tudjuk majd egymás munkáját segíteni. Elképzelhető például, hogy a Versek szódával a Nemzetiben folytatódik. A szövetség szakosztályai részben megújultak, emellett létrejöttek újabb írói csoportok is. Mi az elvárás velük szemben? Sajnos nem jutott kellő energia arra, hogy valamennyi szakosztályunkat megújítsuk. A legaktívabb továbbra is az Avantgárd, a Költői és a Scifi Szakosztály. Ezen a téren még van munka bőven. Vannak továbbá régóta jól működő vidéki írócsoportjaink, ilyen például a Közép-Dunántúli és a Felső-Magyarországi Írócsoport. Mikor elnökké választottak, úgy gondoltam, hogy jó lenne az elhalt írócsoportjainkat feltámasztani megújult formában, ez sajnos még várat magára. Két újat azonban lét-
6
rehoztunk, a Csongrád-megyei és a Hajdú-Bihar megyei Írócsoportot. A távlati cél az, hogy megyénként alakuljanak kisebb írói közösségek, amelyek képesek önmagukat menedzselni, és a szövetséggel hatékonyan együttműködve, közös programokat szervezni, tehetségeket felkarolni. Ha valahol van olyan tagunk, aki képes közösséget szervezni, akkor nyilvánvaló, hogy az ő személye köré csoportosulhatnak az írók. A csongrádinak Bene Zoltán, a hajdú-biharinak PappFür János a motorja titkári minőségben. Az előbbinek Simai Mihály, az utóbbinak Bertha Zoltán lett az elnöke. Terveid közt az írószövetségi portál kiépítése is szerepelt. Fontos célkitűzésünk volt, hogy megújítsuk a honlapunkat és igényes irodalmi portállá alakítsuk. Ez most februárban megvalósult. Ettől kezdve eddigi szolgáltatásainkon túl abban is segíteni tudjuk tagjainkat, hogy saját kóddal rendszeresen feltölthetik és frissíteni tudják a személyes adatlapjukat, már akinek nincs tagdíjhátraléka. Az új portál korszerűen és hatékonyabban közvetíti értékeinket új világunkban. A hagyományápolás tekintetében továbbra is fontos szerepe van az Arany János-díjnak, illetve a Gérecz Attila-díjnak? Természetesen. Tavaly életművük elismeréseképp négyen, Jámborné Balog Tünde, Ferenczes István, Oláh János és Szakolczay Lajos vehettek át Arany János-díjat a szövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának döntése alapján az október 23-i ünnepségünkön. A Kárpáti Kamil által alapított Gérecz Attila-díjat tavaly kivételesen november 7-én adta át a kultúráért felelős államtitkár Izsó Zitának, aki Tengerlakó című első kötetével érdemelte ki az elismerést. Húsz éve létezik a díj, erről is szerettünk volna Gérecz Attila mártírhalálának évfordulóján a díjátadó ünnepség keretében megemlékezni. A Gérecz Attila-díj megmentésében és újraélesztésében egyébként jelentős szerepe volt szövetségünknek.
Hogyan értékeled az Íróiskola működését? A képzésben résztvevők tehetségei eredményesen kapcsolódnak be az irodalmi életbe, erre első alkalmuk a székházban rendezett est, melyen félévenként mutatkozhatnak be alkotásaikkal. Néhányan már országos lapokban és antológiákban is megmérettettek. De természetesen nem csupán azok járnak ide, akik íróvá akarnak válni, sőt. Egyébként a jelenlegi évfolyam második félévének nyitányától minden második szombaton írók tartanak írókról előadásokat, de továbbra is kitekintünk a társművészetekre is. Ezeket az előadásokat ezút tal nyilvánossá tesszük. Olyan előadóink lesznek, mint például Czakó Gábor, Csender Levente, Ferdinandy György, Iancu Laura, Illyés Mária, Kányádi Sándor, Kiss Judit Ágnes, Lackfi János, Vidnyánszky Attila. A részletekről az Íróiskola honlapján lehet majd tájékozódni. Mi az elképzelés a régóta zárva tartó étteremmel? Szeretném újra indítani, de nem étteremként, hanem a szövetség szellemiségének megfelelő irodalmi kávéházként. Ezáltal teremtenénk írók és olvasók számára újból találkozóhelyet. A kávéházban is lehet majd tartani rendezvényeket, beszélgetéseket, könyv- és folyóirat bemutatókat, valamint kisebb koncerteket. Ide elsősorban a fiatalokat várnánk el. Mindennek függ vénye azonban a szék ház sorsának megnyugtató rendezése. Mennyire népszerű a kezdő fiatal írók körében a szövetség? Éves szinten kétszer ül össze a felvételi bizottság, amely folyóiratok főszerkesztőiből áll, akik intenzív kapcsolatot tartanak a publikáló fiatalokkal és mesterekkel egyaránt. Általában tíz és húsz fő között veszünk fel új tagokat alkalmanként, körülbelül háromszor ennyi jelentkezőből. Örömmel látom, hogy a jelentkezők átlagéletkora javul, a fiatalabbak is fontosnak tekintik a szövetségünk kötelékébe tartozást.
2 012
7
B Í R Ó G E R G E L Y B E S Z É L G E T E R Ő S K I N G Á V A L A M A G Y A R Í R Ó S Z Ö V E T S É G K Ü L K A P C S O L A T A I R Ó L
„Szabad-e Dévénynél betörnöm…”
Sok író nehezményezi intézményes szinten is, hogy az elmúlt években alig nyílt lehetőségük a külföldi szereplésre, s hogy milyen kevés kortárs magyar szerzőt fordítottak idegen nyelvre. Úgy tetszik, mintha a magyar irodalomnak csak az egyik fele képviseltetné magát a nagy könyvvásárokon – ugyanaz a néhány szerző, ugyanabból a kánonból. Mi ennek az oka? Az elmúlt húsz évben – idősebb pályatársak szerint már a hatvanas évektől kezdődően – kialakult egy olyan kultúrpolitika, amely megszabta azt, hogy mely esztétikai iskolák képviselőinek műveit lehet lefordítani, vagyis kik azok, akik külföldi megjelenésre számíthatnak. Ez a gondolkodás továbbélt a rendszerváltozás után, és vele együtt áthagyományozódtak a kapcsolati tőkék is. A nemzetközi könyvfesztiválokra Magyarországot meg szokták hívni, de majdnem mindig ugyanazokat a kiadókat, szerzőket. Nem lehet elvárni a konzervatív oldaltól, hogy törölje a népszerűsített szerzőket a nemzetközi kínálatból, és akkor helyettük jöhetnek végre az eddig mellőzöttek, hiszen külföldön bizonyos életművek már beágyazódtak az irodalmi köztudatba. Ugyanakkor nem a reváns a cél, hanem a kiegyensúlyozottság, a magyar irodalom sokszínűségének a felmutatása.
Hiába gondoljuk el, hogy milyen más, a külföldi olvasók előtt eddig ismeretlen és irodalmi értéket teremtő alkotók jelenhetnének meg idegen nyelveken: Nyugaton a könyvkiadást nagy mamutkonszernek irányítják, ők döntenek a kiadásról. A magyar kultúrpolitika nem határozhatja meg, hogy mely alkotók külföldi megjelenését támogatja, hanem csak orientálhat, közvetett segítséget nyújthat – például azzal, hogy a külföldi kiadók pályázásakor bővíti a magyar irodalmi kínálatot, s annak fordítástámogatását. Ezek a kiadók a legtöbb esetben olyan szerzők műveinek lefordítását szorgalmazzák, akiket már ismer az adott irodalmi közeg, és akiknek van fordítójuk. Senki nem vállalja szívesen egy számára ismeretlen írónak a megjelentetését, még akkor sem, ha az író Magyarországon népszerű, sőt már Kossuth-díjjal is kitüntették. Hogyan lehet kitörni ebből az elszigeteltségből, hogy más írók is ismertté váljanak külföldön? A teljesebb kortárs magyar irodalom külföldi népszerűsítésére, és ami ennél fontosabb: jelenlétére szerencsére van lehetőség, de ezt csak nagyon nehéz és hosszadalmas munka révén lehet kiépíteni. Sokan úgy vélik, hogy ezt kizárólag kultúrpolitikai eszközökkel lehet megvalósítani. Sajnos nem így van – éppen az imént említett okok miatt. Tavaly azonban a Balassi Intézettel együttműködve a Magyar Írószövetség képviselői is jelen lehettek számos külföldi könyvfesztiválon, amelyekre olyan műveket tudtunk magunkkal vinni, katalógusokba beszerkeszteni, amelyek szerzőikkel együtt eddig ismeretlenek voltak. A Balassi Intézet katalógusai is bővülnek, ami nagyon nagy lépés a kiegyensúlyozottság felé. Javaslatokat is tettünk a
Publishing Hungary program bizottságának, hogy mely magyar műveket tartanánk érdemesnek külföldi nyelvekre való lefordításra. A mi feladatunk az, hogy megmutassuk: nemcsak egyféle érték van, létezik más esztétikai felfogás is. Egyetlen lehetőségünk maradt tehát: előbb meg kell ismertetni a szerzőket az adott ország szakmai közönségével. Mint mondtam, a külföldi kiadók döntése az irányadó. Mi csak alternatívákat tudunk mutatni nekik. Milyen eredményeket sikerült elérnie az Írószövetségnek 2012-ben ezen a téren? A külföldi magyar intézetek partnereink, többükkel sikerült már együtt működést kialakítanunk. Március 14–18. között rendezték meg tavaly a Lipcsei Könyvvásárt, amelyen Végh Attila költő képviselte az Írószövetséget. Ez a szereplés azért is volt fontos, mert ekkor az ország lejárató kampányának kellős közepén jártunk: az est után az újságírók megkérdezték a szerzőt, hogy mi a véleménye Magyarországról, nem fél-e itthon a fasizmus térhódításának kereszttüzében, s a média végre nem jóváhagyó és panaszkodó választ kapott. Moszkvában, illetve Szentpéterváron került megrendezésre április 9–17. között A magyar költészet hete. Ebből az alkalomból meghívták Szentmártoni Jánost Babus Antal irodalomtörténésszel és Iancu Laura költővel együtt, és tárgyalások kezdődhettek a fogadó féllel a magyar szerzők oroszra fordításáról, illetve folyóirat- és antológiabeli megjelenések is kilátásba kerültek. A Lityeraturnaja Gazeta közölt is már összeállítást a felolvasott művekből többek között Leonyid Volodarszkij fordításában, az antológia kiadását pedig ebben az évben tervezik.
2 012
8
A Lityeraturnaja Gazeta szerkesztőségében
Ilyen, számos apró lépés szükséges ahhoz, hogy egy szerző külföldön megjelenhessen, és egy ottani könyvfesztivál vendégül láthassa. Ez évek munkájába kerül. Szentmártoni Jánost Kontra Ferenc újvidéki íróval tavaly májusban Zágrábba is meghívták, ahol az ottani írószövetséggel folytatott tárgyalásokat. Elnök úr a Balassi Intézet jóvoltából Fehér Bélával, Jávorszky Bélával járt a svédországi Göteborgban is szeptember 27–30. között a könyvfesztiválon. Ez egy nagyon jelentős könyves rendezvény, a frankfurti után a második legnagyobb Európában. Írószövetségünk tagja, Lipcsey Emőke szépíró és műfordító Svédországban él, és neki is köszönhetjük, hogy nemcsak egyoldalúan lehetett jelen Göteborgban a kortárs magyar irodalom, hanem önálló standján a már megszokott szerzők mellett szélesebb körű kínálatot tudott nyújtani. Helsinkiben október 24–28. között Magyarország volt a díszvendég, ahol Mezey Katalin, Szentmártoni János és Jávorszky Béla képviselte az Írószövetséget. A bemutatkozáson felolvasott műveket Hannu Launonen ültette át finn nyelvre. A 100 négyzetméteres magyar standon a kortárs magyar líráról folyt beszélgetés a költő és
a műfordító szemével, illetve az Írószövetség arculatáról, tevékenységéről. December elején utazott Pósa Zoltán Szófiába Szondi Györggyel az Írószövetség képviseletében a XXXI. Nemzetközi Könyvvásárra a Szófiai Magyar Intézet vendégeként. Rengeteget köszönhetünk Szondi Györgynek – hiszen fontos bolgár kapcsolatokat ápol, sokat tett a magyar irodalom bulgáriai népszerűsítéséért – és Doncsev Tosónak, a Szófiai Magyar Intézet igazgatójának, aki írószövetségi tagunk. A bolgárok szeretik a magyarokat, már csak Nagy László műfordítói munkássága miatt is. Szondi
György érdeme, hogy az Írószövetség tagjai rendszeresen bemutatkozhatnak Szófiában, s hogy az ottani irodalmi hetilap megjelenteti a meghívott magyar alkotók műveit. Külön magyar lapszám is készül költők és prózaírók munkáiból. A 2012-es év egyik nagy sikere egy Berlinben megrendezett irodalmi est volt december 11–13. között. Székelyföldi tagunkat, Murányi Sándor Olivér írót kértük fel arra, hogy az Írószövetség fi atalabb középnemzedékéhez tartozó alkotóinak szervezzen estet Berlinben. A rendezvénynek a berlini Collegium Hungaricum adott otthont, amelyen az Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának képviselői, László Noémi, Király Zoltán és Murányi Sándor Olivér, illetve Végh Attila, Kalász Márton és Szentmártoni János voltak a meghívott vendégei – Kalász Mártonnak közben sajnos le kellett mondania a szereplést. Az estet azonban lánya, Kalász Orsolya költő vezette, akinek az ott elhangzott fordításokat is köszönhetjük. Sikerült továbbá együttműködést kialakítanunk a Bukaresti Magyar Intézettel is. Fazekas Márta, az intézet kulturális titkára keresett meg bennünket: tudunk-e segíteni abban, hogy megismertessük a kortárs magyar írókat a bukaresti értelmiséggel. Bukarestben minden tavasszal megrendeznek egy könyvfesztivált, a Bookfestet – eddig ide is az uralkodó kánon íróit
Gunnar Ardelius svéd írószövetségi elnökkel és Lipcsey Emőkével Göteborgban
2 012
9
hívták meg. Fazekas Mártával együtt azonban hosszabb távon gondolkodunk, tervezünk: addig szeretnénk a magyar szerzők útjait egyengetni, amíg fel nem figyelnek rájuk a román kiadók. Ennek az együttműködésnek eredménye az lett, hogy tavaly három író is Bukarestbe látogathatott: Jókai Anna, Ágh István és Szilágyi István. Fazekas Márta ezekre az alkalmakra meghívta a román értelmiség színe-javát, vezető szerkesztőket, kritikusokat, kiadókat, a közönség tehát szakmabeliekből állt. Kértünk a szerzőktől írásokat, ezeket lefordították románra, színészek adták elő őket, és az írásokat ki is osztották a közönségnek. A bukaresti fogadtatás meghozta azt az eredményt, hogy már tárgyalásokat folytatunk az egyik legnagyobb romániai kiadóval is. Tavaly nyolc országban képviseltük tehát a Magyar Írószövetséget, és tizennégy alkotót ismertettünk meg a külföldi szakmabeliekkel és érdeklődőkkel – ez a szám önmagában nem nagy, de tekintetbe véve anyagi lehetőségeinket, emberi erőforrásainkat és azt a tényt, hogy az említett rendezvényeknek szinte semmi előzményük nem volt, hogy a legtöbb kapcsolatunk új keletű, a tavalyi évet ebből a szempontból is sikeresnek gondolom. S ez az eredmény igazolja azt is, hogy vállalkozásunk közel sem reménytelen. Ideje behozni a lemaradásunkat.
B O R B É L Y L Á S Z L Ó B E S Z É L G E T R Ó Z S Á S S Y B A R B A R Á V A L , A M A G Y A R Í R Ó S Z Ö V E T S É G R E N D E Z V É N Y S Z E R V E Z Ő J É V E L
A költészet atmoszférája Tavaly a magyar kultúra napján Rózsássy Barbara vehette át a Magyar Írószövetség és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Bella István-díjat. A költőnőnek időközben megjelent Termékeny függőség című esszé- és tanulmánykötete, készülőfélben van új verseskötete. Irodalmi tevékenysége mellett a gyakorlati életben is helytáll, hiszen a Magyar Írószövetség rendezvényszervezője. Az nem kérdés, hogy boldogan vetted át a díjat, de vajon mennyire tekinted magadénak Bella István szellemiségét? Különös élmény számomra ez a díj. Hónapokkal azelőtt, hogy tudomásomra jutott volna, engem ér a megtiszteltetés, valahogy kezembe kerültek Bella István könyvei. Néhány hét alatt beleástam magam a költészetébe. Tényleg találkozás volt ez, amire úgy látszik, épp akkor álltam készen – hiszen a verseit régóta ismertem, vagy inkább: ismerni véltem – mert korábban valahogy nem jutottam hoz-
zájuk olyan közel, mint akkor. Talán merészség ezt mondani, de úgy éreztem, kicsit neki is köszönhetem, hogy átvehettem a nevét viselő díjat. Emlékszem, mennyire szépen beszéltél egy irodalmi esten arról, miért adtad legutóbbi verseskötetednek azt a címet, hogy Túl a sivatagon. Megismételnéd? Elmondanád újra? A Túl a sivatagon számomra jelentette magát a sivatagot, azt, amit abban korunk szülöttje – emberként, alkotóként – megél. Az elmagányosodás, a lelki elsivárosodás idejét. A társtalan-
2 012
ságot. A vers nélküli létet. Az egymás iránti közönyt. De ami akkor számomra sokkal fontosabb volt: én abban a kötetben, legalábbis annak bizonyos oldalain képes voltam túljutni ezen a pusztaságon. Ha úgy tetszik: a magam sorsának alakítójává válni. Hinni a költészet erejében és létének megkérdőjelezhetetlen jogosultságában. A közelmúltban megjelent a Stádium Kiadónál Termékeny függőség című esszéköteted. Milyen szempontok szerint szerkesztetted könyvvé a korábban folyóiratokban megjelent írásaidat? A kötet szerkesztője Kárpáti Kamil – így, amint az a korábbi könyveim esetében is történt, a Termékeny függőség megjelenését is rengeteg közös munka, együttgondolkodás előzte meg. A benne foglalt esszék, tanulmányok sok év alatt születtek. Egy részük azonban kifejezetten e könyv számára íródott – nincs mód mindent folyóiratokban publikálni, amit fontosnak tartasz. Elsődleges szempontunk így az volt, hogy amit lényegesnek érzek kimondani, elmondani kortárs és klaszszikus szerzőkről, s irodalomról, művészetről általában, az helyet kapjon benne. Hogy a véleményem, a nézőpontom, az érveim, még akkor is, ha némiképp eltérnek a manapság megszokott kritikai állásponttól, ezekben az írásokban megfogalmazódhassanak. Aki ismeri a köteteidet, megerősítheti, hogy számodra a vers otthon és menedék. Miként tudod a költészetet összeegyeztetni az Írószövetségben végzett munkáddal? Természetes, hogy a mindennapos „hivatalba járás” sokkal feszesebb időbeosztást igényel, mint egy olyan, ideálisnak mondható alkotói lét, melyben az író, költő akkor és annyi időt szentelhet valódi hivatásának, amikor és amennyit csak kíván. De lássuk be, legtöbbünknek ez nem adatik meg. A vers azonban olyan entitás, melyet nem tudok és nem is akarok függetleníteni magamtól. Akkor sem, ha épp az Írószövetség rendezvényeivel vagyok elfoglalva. Ez pedig nem időbeosztás kérdése, hanem szemléletmód, életvitel.
10
Milyen fontosabb rendezvényekre hívnád fel a figyelmet? Inkább arról beszélnék most, ami nemcsak fontos, hanem szívügyem is. Én a költészet atmoszféráját szeretném érezni e falak között, s még ennél is jobban szeretném, ha ebből sokan, minél többen részesülnének. Gondolva a jövő nemzedékére: idén másodszor rendezünk szavalóversenyt, ez alkalommal Weöres Sándor költeményeivel nevezhetnek középiskolás diákok. Szeretném megtalálni azokat a fiatalokat, akik kedvvel, szeretettel fordulnak a költészet felé, és ezt a szeretetet, megbecsülést képesek átadni, közvetíteni. Rettentően fontos feladatnak érzem a tehetségek felkutatását, s ha lehet, felkarolását. Weöres Sándor idén száz éve született. A zseniális költővel, éles szemű kritikussal, virtuóz műfordítóval úgy érzem, nem foglalkozunk eleget. Új, Versszínház című sorozatunk első darabja „Piros ruhában, szerelemben” címmel Weöres Sándor és Károlyi Amy egymásba fonódó történetét dolgozza fel versekben, Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek előadásában – a bemu-
tatót márciusban tekinthetik meg az érdeklődők a székházban. De ugyanezen sorozatunk darabja lesz majd Kubik Anna Asszonyszerelem, asszonysors című, szintén nagyon izgalmasnak ígérkező szólóestje, áprilisi bemutatóval. A naptáradra tekintve nem nehéz kitalálni, sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy a székházban esteket rendezzenek. Túljelentkezés van? Jól látod, nagyon sok a rendezvény; nyárig már most tele van a naptár. Saját programjaink mellett elsősorban azt szeretnénk, ha minél több tagunk lehetőséget kapna egy-egy könyvbemutatóra, író-olvasó találkozóra. Ám legfontosabb célunk az olvasók viszszahódítása. Jó érzés, ha az alkotókat befogadók veszik körül – sajnos azonban manapság legfeljebb így fogalmazhatunk: jó érzés volna, ha… Valahogy változtatnunk kéne ezen a rossz közérzeten: nem könnyű feladat, sokunknak kell tenni érte, s ami a legfontosabb: közösen tenni. De hiszek benne, hogy még ma, mielőtt végleg beköszönt a művészet, a költészet nélküli világ éjszakája – most még: vállalható.
TÁJÉKOZTATÓ Ezúton tájékoztatjuk írótársainkat, hogy a Magyar Írószövetség pályázat révén lehetőséget nyert tagjai határon túli szerepléseinek (felolvasóestek, író-olvasó találkozók) támogatására az alábbi országokba: Ausztria, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Ukrajna. A támogatás, amely az utazás illetve a szállás költségeire, valamint honoráriumra fordítható, 2013. január 15. és 2013. augusztus 31. között vehető igénybe. A határon túli szerepléseket a pályázati keretösszeg erejéig tudjuk támogatni, ezért a jelentkezési sorrendet figyelembe vesszük. Felhívjuk kedves tagjaink figyelmét, hogy a hozzájárulás igénylésének feltétele a rendezett tagdíj. Esetleges tartozás a következőképpen rendezhető: – személyesen, a Magyar Írószövetség Bajza utca 18. sz. alatt található székházában, Peller Zsuzsánál, hétfőtől csütörtökig reggel 9 és délután 15.30 között, telefonszám: 061-322-8849 – banki átutalással, a Magyar Írószövetség részére, a 10200823-2222132400000000 bankszámlaszámra (K&H Bank) befi zetve (kérjük a közleményben feltüntetni: tagdíj) – csekken, melyet személyesen igényelhet a székházban, vagy kérésre kipostázzuk. Bővebb információ kérhető Rózsássy Barbarától hétfőnként 15 és 16 óra között a 061-322-8840-es telefonszámon. Magyar Írószövetség
2 012
11
Konferenciák a Magyar Írószövetségben 2012-ben Február 29. Fekete Gyula konferencia – emlékülés az író 90. születésnapja alkalmából A tanácskozást L. Simon László nyitotta meg. Előadást tartott: ifj. Fekete Gyula, Jókai Anna, Maróti István, N. Pál József, Pomogáts Béla, Spéder Zsolt, Szakonyi Károly, Szíjártó István, Tóbiás Áron, Vasy Géza. Kilencek és barátaik
Jókai Anna a Fekete Gyula emlékülésen
vezette. Elhangzott: Tarján Tamás előadása Győri Lászlóról, Vasy Géza előadása Konczek Józsefről, Szakolczay Lajos előadása Péntek Imréről, Kovács István előadása Oláh Jánosról. A szerzők műveikből részleteket olvastak fel.
Április 14.
Május 23.
Tormay Cécile és a Napkelet c. konferencia. Megnyitó beszédet mondott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális- és Sajtóbizottságának elnöke és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára. Előadást tartott: Alexa Károly, Ben kő Krisztián, Csekő Ernő, Ekler Andrea, Erős Kinga, Filep Tamás Gusztáv, Horváth Zsuzsa, Kiss Gy. Csaba, Kollarits Krisztina, Rózsafalvy Zsuzsanna, Rózsássy Barbara, Szabó Ferenc, Turcsány Péter, Zsávolya Zoltán.
Nyirő József emlékkonferencia. Megnyitó beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár. Előadást tartottak: Bertha Zoltán, Hegedűs Imre János, Lakatos Mihály, Mács József, Márkus Béla, Medvigy Endre, Pomogáts Béla, Skultéty Csaba, Tari István, Vári Fábián László. Közreműködött Faragó Laura és Gy. Szabó András.
Április 27. „Kilencek”-konferencia – köszöntöttük a költőcsoport 70 éves tagjait. Megnyitó beszédet mondott Szentmártoni János, az ülést Csontos János
Május 30. Konferencia a kolozsvári Hitel folyóiratról Előadást tartott: Bárdi Nándor, Csapody Miklós, Cseke Péter, Dávid Gyula, Farkas Zoltán, Kántor Lajos, Kónya-Hamar Sándor, L. Balogh Béni, Makkai Lilla, Márkus Béla, Papp Endre, Pomogáts Béla, Szakolczay
Lajos, Szász István Tas, Székely András Bertalan, Vallasek Júlia, Záhony Éva, Zólya Andrea.
Október 1-2. Nemes Nagy Ágnes-konferencia – a költő születésének 90. évfordulóját ünnepeltük. A tanácskozást Szentmártoni János nyitotta meg, Nemes Nagy Ágnes verseit Tallián Mariann színművésznő adta elő. Előadást tartott: Albert Zsuzsa, Alföldy Jenő, Buda Attila, Erős Kinga, Gergely Ágnes, Hernádi Mária, Honti Mária, Jókai Anna, Kabdebó Lóránt, Lengyel Valéria, Pomogáts Béla, Prágai Tamás, Szakolczay Lajos, Urbán Péter.
November 13. Hang, költészet és közösség az új évezredben – az Avantgárd Szakosztály konferenciája. Előadást tartott: Csala Bertalan, Cseres József, Danyi Gábor, Fodor Tünde, Gyukics Gábor, Hammer Ferenc, Müllner András, Papp Tibor, Petőcz András, Puskár Krisztián, Sós Dóra, Sugár János, Szkárosi Endre.
2 012
12
Díjak, kitüntetések 2012-ben, melyeket szövetségünk tagjai kaptak Kossuth-nagydíj: Csoóri Sándor
Kossuth-díj: Vasadi Péter
Babérkoszorú-díj: Ladik Katalin
2012. március 15-ei kitüntetések:
Közönség a Nemes Nagy Ágnes konferencián
November 19.
December 11.
Illyés Gyula-konferencia – emlékülés a költő születésének 110. évfordulóján. Előadást tartott és részt vett a beszélgetésen: Ágh István, Csontos János, Dobozi Eszter, Szentmártoni János. A konferencia házigazdája Vasy Géza volt. Közreműködött: Szabó András színművész.
Ottlik Géza emlékkonferencia – megemlékezés az író születésének századik évfordulójáról. Előadást tartott: Borbély László, Fráter Zoltán, Gunda-Szabó Dóra, N. Pál József, Thimár Attila, Varga Viktor, Vasy Géza.
2012-ben elhunyt tagjaink:
Felvett új tagok:
Csurka István Domahidy András Fischer Mária Fodor Sándor Géher István Hornyik Miklós Máté Imre Monoszlóy Dezső Páll Lajos Rózsás János Sebők Éva Sylvester Lajos Szenti Ernő Takács József Vékey Tamás Zsombok Timár György
Ács Jenő Árkossy István Árpás Károly Bálint Tamás Duray Miklós Farkas Wellmann Éva Fedina Lídia Kiss Gábor (írói név: Bereti Gábor) Lázár Bence András Mirtse Zsuzsa Nagy Zopán Pollágh Péter Ratzky Rita Reisinger Attila Suhai Pál Szabó Pál Szántai János Tímár Gábor
Kilépett tagok: Búzás Huba Gömöri György Kleinheincz Csilla Nyilas Atilla Richárd
2012. december 31-én a MÍ taglétszáma összesen: 905 fő
Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal: Kodolányi Gyula Magyar Érdemrend középkeresztje: Géher István Magyar Érdemrend tisztikeresztje: Tóbiás Áron, Vasy Géza Magyar Érdemrend lovagkeresztje: Miklóssy Endre, Restár Sándor, Szepesi Attila
2012. augusztus 20-ai kitüntetések:
Magyar Érdemrend nagykeresztje: Jókai Anna Magyar Érdemrend középkeresztje: Kovács István, Lator László, Serfőző Simon Magyar Érdemrend tisztikeresztje: Kubassek János, Lányi András, Sáray László, Székács Vera, Tornai József Magyar Érdemrend lovagkeresztje: Albert Zsuzsa, Banner Zoltán, Dobozi Eszter, Kiss Irén, Szigethy Gábor Magyar Ezüst Érdemkereszt: Pálfalvi Nándor
József Attila-díj:
Báger Gusztáv, Bálint Péter, Böszörményi Zoltán, Iancu Laura, Kenéz Ferenc, Kabdebó Lóránt, Payer Imre, Végh Attila
Márai Sándor-díj:
Hász Róbert, Mózes Attila, Oláh János
Bella István-díj: Rózsássy Barbara
Balassi Bálint Emlékkard: Tornai József
Tokaji Írótábor díja: Csender Levente
2 012
13
Arany János-díjas alkotóink Hagyományainkhoz híven október 23-i ünnepségünk keretében kerültek átadásra a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának életmű-díjai. A kuratórium ezúttal Ferenczes István költőt, Jámborné Balog Tünde írót, Oláh János költőt, írót és Szakolczay Lajos irodalomtörténészt tüntette ki kimagasló életművükért. A díjjal járó kisplasztika Kő Pál szobrászművész alkotása. Az alkotók munkásságát méltatták: Ács Margit, Mezey Katalin, Monostori Imre és Szentmártoni János.
Ferenczes István, Kő Pál, Oláh János, Jámborné Balog Tünde, Szakolczay Lajos
Gérecz Attila-díj átadása 2012. november 7-én, 1956 költőmártírjának halála napján került sor a Gérecz Attila-díj átadására székházunkban ünnepi műsor keretében. A húsz éve létező díjat ezúttal Izsó Zita vehette át Tengerlakó című első verseskötetéért. Az ünnepséget Szentmártoni János nyitotta meg, a díjazottat Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke méltatta. A díjat L. Simon László kultúráért felelős államtitkár adta át. Gérecz Attila költészetéről Szakolczay Lajos beszélt. Közreműködtek Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek, valamint az Írószövetség Márai és kortársai szavalóversenyének legjobbjai. A díjazott dedikál L. Simon Lászlónak
2 012
B O R B É L Y
14
L Á S Z L Ó
Heti 32 órában az olvasókért Beszélgetés a könyvtárban
A Magyar Írószövetség és az Ex Libris Könyvtári Alapítvány nyilvános könyvtárát 2011 novemberétől Oroszi Evelin vezeti, akit kolléganőjével, Borcsiczky Krisztinával tapasztalataikról kérdeztük. Mindkettőjüknek nagy szerepe van abban, hogy a könyvtár immáron negyedik éve újra nyitva tart, és januártól újból heti 32 órában áll a szövetség tagjai, illetve a nagyközönség rendelkezésére. Oroszi Evelin: A könyvtár számára ajándékba kapott könyvek átválogatása megtörtént. 1 486 kötet került feldolgozásra ezek közül. A könyvtárban elhelyezett könyvek feldolgozása is elkezdődött, a polcokról 643 kötet leírása került az adatbázisba. Összesen 2 129 új rekorddal gazdagodott az adatbázis az év folyamán. Míg 2011. év végén 2 220, addig 2012. év decemberében 4 653 rekord vált elérhetővé a könyvtár online katalógusában. Az olvasóinktól ajándékba kapott és a Magyar Írószövetség Könyvtára számára feleslegessé vált új könyvekből ajándékcsomagokat állítottunk össze kistérségi könyvtárak számára, melyeket hat alkalommal küldtünk el összesen 3 helyre (Szabad hídvég, Aba, Mány), hogy gazdagítsuk állományukat. Borcsiczky Krisztina: Az elmúlt év során elvégeztük a folyóirat duplumok kiszűrését és egy kis folyóirat-kölcsönzőt alakítottunk ki. Kölcsönözhetők a következő folyóiratok régebbi számai: Balkon, Ezredvég, Holmi, Hitel, Kortárs, Magyar Napló, Nagyvilág, Nappali Ház … A folyóirat-leltárt részlegesen végeztük el, a pincei részre terjedt ki. A tömörraktár folyóirat-állományának leltározása, átrendezése és egyidejű takarítása is megtörtént. A folyóiratokat a meglévő folyóiratjegyzékkel hasonlítottuk be, ezeket a jegyzékeket kiegészítettük, felvezettük rájuk az itt elhelyezett folyóiratok bekötetlen számait is. Az ablakokban lévő folyó-
iratok praktikusabban, áttekinthetőbben lettek visszarendezve. A keresést eligazító táblák segítik, a dokumentumok visszakeresése gyorsabbá és könnyebbé vált. A pincei folyóiratállomány hiányait a hiányjegyzék tartalmazza. 2012-ben 73-féle folyóirat érkezett a könyvtárba, ennek egy része a Gyűjtőköri Szabályzat által meghatározva selejtezhető. A folyóiratok pótlása folyamatos feladatunk. Oroszi Evelin: Akinek van rá lehetősége, attól továbbra is azt kérjük, hogy megjelent új könyvéből ajándékozzon a könyvtárnak, vagy ha szerkesztőként van rá lehetősége, akkor juttassanak el példányokat a kiadott könyvekből és folyóiratokból. Sajnos rászorulunk az adományokra, mivel a beszerzésre továbbra sincs anyagi lehetőségünk. – A kutatómunkát megkönnyíti a honlapon való böngészés, illetve a könyvtárban rendelkezésre álló gépek használata? Oroszi Evelin: Honlapunkat folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. Idén a weblap külsejében apró változások történtek, felülete barátságosabb, esztétikusabb és egységesebb lett. Új oldalakkal bővült, a „Rólunk írták” oldalon sajtófigyelés, a „Vendégeink voltak” oldalon könyvtárunkban előadást tartók, fellépők névsora olvasható. Az „Új könyveink” rovatban mindkét könyvtárra vonatkozóan új információk találhatók. A könyvtárak online katalógusa pedig több helyről közvetlenül is elérhetővé vált. A weblap szerkesztéséhez szakmai segítséget
kaptunk informatikus-hallgató gyakornokunktól, és az egyik Telekomos olvasónktól, aki szakmai tanácsokkal segítette munkánkat. Borcsiczky Krisztina: Az év során több visszajelzés érkezett arról, hogy a könyvtár honlapján megtalálható információk alapján keresnek az olvasók az adatbázisban. Ez nagyon jó hír, mert párhuzamosan a meglévő cédulakatalógust és a SZIRÉN könyvtári integrált rendszert egyaránt használják. Azok számára, akik eddig éltek a lehetőséggel, hogy könyvtárunk e-Magyarország pontként működik, rossz hír, hogy 2013-ban ezt a szolgáltatást nem tudjuk nyújtani, mert a gépek minősége ezt nem engedi, újakat pedig nem áll módunkban vásárolni. – Hogyan segítették munkájukat a gyakornokok és az önkéntesek? Oroszi Evelin: Az ELTE BTK Informatikus-könyvtáros és informatikus szakán szakmai gyakorlatra és önkéntes munkára kértünk fel egyetemistákat. Négy hallgató jelentkezett. Hárman közülük szakmai gyakorlatra, egyikük önkéntes munkára. A megadott tematikán túl honlapunk fejlesztésében, a Magyar Írószövetség Könyvtárában a polcokon való rendrakásban, a folyóiratok behasonlításában és a könyvek feldolgozásában voltak segítségünkre. Felvettük a kapcsolatot a Könyvtári Intézettel is. Az OSZK segéd-könyvtárosi képzésében szakmai gyakorlatot biztosítottunk egy fő részére. Olvasóink közül heten vet-
KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ
15
2 012
Irodalomtörténeti barangolás az Írók éjszakáján
tek részt „Önkéntes szombat” programunkon. Segítőink összességében (11 fő) 295 óra gyakornoki és önkéntes munkaórát adtak ajándékba szabadidejükből és szépítették, építették könyvtárunkat és annak jó hírnevét. – Milyen programokkal és rendezvényekkel népszerűsítik a könyvtárat? Borcsiczky Krisztina: Az olvasói tábor szélesítése végett rendhagyó irodalom órákat, könyvtári órákat tartunk a környék iskolásai számára. Konkrét igényt öt intézménytől kaptunk, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumtól, a Derkovits Gyula Művészeti Általános Iskolától, a Bajza Utcai Általános Iskolától, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumtól és az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumtól. Márciustól új sorozatot indítottunk. Havi rendszerességgel került sor Sóron Ildikó könyvtáros, képzett biblioterapeuta műKINCSvadászat című biblioterápiás rendezvénysorozatára. A foglalkozásokon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói hospitáltak. A Múzeumok Éjszakáján csatlakoztunk a Magyar Írószövetség programjához. A könyvtár raktárába és
különleges értékű gyűjteményébe engedtünk betekintést, valamint origami foglalkozással és jazz-zenével vártuk a vendégeket. A Kulturális Örökség Napja alkalmával kiindulópontja voltunk egy Bajza utcai sétának. Ezen a nagysikerű programon több mint száz érdeklődő fordult meg nálunk. A Bajza utcai Általános Iskola diákjai rövid műsorral mutatták be a kerület múltját. Itt az Eötvös 10 Kulturális és Közösségi Színtér volt partnerünk. Alapítványunk 33 rendezvényt szervezett az év folyamán. Az Arany János Alapítvánnyal közösen 12 rendezvényt tartottunk. Ezeken a rendezvényeken 1655 látogató vett részt. A Magyar Írószövetség ezen kívül 12 rendezvényt szervezett a könyvtárba. – Hogyan kommunikálnak a médiával? Oroszi Evelin: A Terézváros című lappal jó kapcsolatot ápolunk. A Totaliber, az Irodalmi Jelen Online, a moly.hu, a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló, az Örkény István honlap, a Cultura.hu, a litera.hu, az Eötvös 10, a Katalist, a NLG internetes oldalak közölték eseményeinket, gyakran képes beszámolóval. A Kossuth Rádió
Fülszöveg című műsorában hangriport készült Iancu Laura nálunk bemutatott Szeretföld című kisregénye kapcsán. A honlapon kívül megjelentünk a Facebook-on és a LinkedIn oldalain, így ez úton is népszerűsítjük az EX LIBRIS Könyvtári Alapítvány tevékenységét. Célunk, hogy az Internet segítségével megismertessük magunkat, tevékenységünket, képet adjunk mindennapi életünkről, és elért eredményeinkről – remélve azt, hogy minél szélesebb körben ismertté válunk, s ezáltal új olvasóközönséget szólíthatunk meg. Borcsiczky Krisztina: A Magyar Írószövetséghez kapcsolódó szervezetekkel jó viszonyban vagyunk. Rendezvényeiket mi is hirdetjük, illetve részt veszünk a különféle eseményeiken. Az Arany János Alapítvány rendezvényeit támogatjuk és részt veszünk rajtuk. A Nagy László Emléktúrán második alkalommal voltunk jelen. A Magyar Napló irodalmi hajóútjára Olvasóköri tagjainkat is meghívtuk, erre a rendezvényre a Magyar Írószövetségtől tiszteletjegyeket kaptunk ajándékba.
2 012
16
Köszöntések, emlékestek, kiállítások 2012-ben Születésnapi köszöntések
Október 25.
Január 30.
Tornai József köszöntése 85. születésnapja alkalmából
November 20. Kiss Tamás emlékest
Veress Miklós köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Február 2. Kodolányi Gyula köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Február 9. Vasy Géza köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Kiállítások November 13. Sárközi Mátyás köszöntése 75. születésnapja alkalmából
November 22. Oláh János köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Január 10. Doky-Ocskay László: „Elfelejtett városok” (In memoriam J. L. Borges) című kiállítását Nagy Zopán fotóművész, költő nyitotta meg.
Április 16. Expanzió XXIV.– „Idézet” c. kiállítást Bollók Csaba fi lmrendező nyitotta meg.
Május 18. Június 11.
Kecskés Kriszta Virtuális utazás c. kiállításának megnyitója.
Banner Zoltán köszöntése 80. születésnapja alkalmából
Szeptember 18. Június 14. Ruva Farkas Pál köszöntése 60. születésnapja alkalmából
November 23.
Tóth-Szöllős András Almásy-fotókiállítását Oroszi Evelin nyitotta meg.
Jókai Anna köszöntése 80. születésnapja alkalmából a PIM-ben
Október 17.
Emlékestek
Hauser Beáta textilművész-grafikus kiállítását Szakolczay Lajos nyitotta meg.
Április 17.
November 8.
Október 9. Kiss Irén köszöntése 65. születésnapja alkalmából
Október 11. T. Ágoston László köszöntése 70. születésnapja alkalmából
Hornyik Miklós emlékest
Október 16. Gáli József emlékest
Október 12. Serfőző Simon köszöntése 70. születésnapja alkalmából Miskolcon
Finta Edit November című kiállítását Bertha Zoltán nyitotta meg.
Október 30. Beke György emlékest
December 10. Matyikó Tibor kiállítását Dr. Vizúr János pszichiáter, fotóművész nyitotta meg.
17
2 012
Ízelítő 2012-es rendezvényeinkből 2012-ben több mint 80 bemutató és egyéb rendezvény zajlott a klubban és a könyvtárban. Havi egy alkalommal tartott estet az SF Szakosztály. Minden hónapban megrendezésre került a Költői Szakosztály estje, Turczi István sorozata, az Open Reading. A sorozat vendégei voltak: Jász Attila – Acsai Roland, Géczi János – Turi Tímea, Győri László – Follinus Anna, Prágai Tamás – Ughy Szabina, Szepesi Attila – Veszelka Attila, Lackfi János – Ijjas Tamás, Dobai Péter – Petrovszki Ágnes. Végh Attila volt a házigazdája a Huszadik századi klasszikusaink és A fi lozófia klasszikusai című új sorozatainknak. Huszadik századi klasszikusaink c. sorozatunk vendégei voltak: Vasadi Péter (beszélgetés Pilinszky Jánosról), Szalay Károly (beszélgetés Füst Milánról), Németh Ágnes és Ekler Andrea (beszélgetés Németh Lászlóról), Bucz Hunor (beszélgetés Weöres Sándorról), Kabdebó Lóránt (beszélgetés Szabó Lőrincről),
Az EMÍL születésnapján
Szondi György (beszélgetés a Napkút Kiadó klasszikus kiadásairól). A fi lozófia klasszikusai c. sorozatunk vendégei voltak: Dr. Simon Attila (téma: Cicero), Pongrácz Tibor (téma: Heidegger), Széplaky Gerda (Az ember teste c. filozófiai tanulmánykötetéről), Bugár István (téma: a preszokratikus fi lozófia klasszikusai), Mékli Attila (téma: hit és gondolkodás), Steiger
Kornél (téma: a preszokratikus fi lozófia kutatásának módszerei). Immár hagyománnyá vált, hogy újonnan felvett tagjainknak bemutatkozó estet rendezünk. Tavaly május 3-án Berta Zsolt, Csikós Attila, Demse Márton, Fehér Bence, Keményfi Gábor, Kiss József, Muszka Sándor, Nagy Attila, Pápay György, Radnai István, Rékasy Ildikó, Szávai Ilona mutatkoztak be, november 15-én pedig Bereti Gábor, Diószegi Szabó Pál, Duray Miklós, Fedina Lídia, Mirtse Zsuzsa, Pollágh Péter, Reisinger Attila, Suhai Pál és Tímár Gábor. Február 28-án Írók arcai címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban Bakos Zoltán fotóművész íróportréiból, amely ízelítőt nyújtott a Magyar Írószövetség tagjairól készült gazdag képanyagból. A Kiállítást Szentmártoni János nyitotta meg. Március 28. Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 10. születésnapját ünnepeltük.
Beszélgetés Mékli Attilával
Május 17-én ismét megtartottuk az ingyenes Egészségnapot szakorvo-
2 012
18
A Magyar Írószövetség támogatói Arany János Alapítvány AREX fm INGATLANHASZNOSÍTÓ Kft. Bethlen Gábor Alap Budapest Főváros Önkormányzata Emberi Erőforrások Minisztériuma Ex Libris Könyvtári Alapítvány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kultúrvonal Produkciós Iroda MASZRE (Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete)
Leonyid Volodarszkij Cseh Károllyal
sok, egészségnevelők, dietetikusok, gyógytornászok részvételével, tanácsadásokkal, szűrővizsgálatokkal.
többek között Csuja Imre, Huzella Péter, valamint Gerendás Péter, PappFür János és Rózsa Sándor triója.
Június 7. Vendégünk volt Leonyid Volodarszkij orosz költő. Karácsonyi folyosó c. verseskötetét Cseh Károly mutatta be.
Július 27. – augusztus 5. között 2012-ben is részt vettünk Kapolcson a Művészetek Völgye fesztiválon irodalmi, zenei és színházi programokkal.
Június 13. L. Simon László Szubjektív ikonosztáz c. esszékötetének bemutatója. A kötetet Gulyás Tibor, a Műcsarnok igazgatója mutatta be. Június 16. Írók Éjszakája. Az éjszakába nyúló program során fellépett
December 13. 2012-ben is megrendeztük hagyományos évzáró estünket, a Költők karácsonyát. A házigazda Turczi István, a Költői Szakosztály elnöke volt.
NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) NKA (Nemzeti Kulturális Alap) Pannon Plakát Reklám Kft. Picasso Média Studio Bakos V-BER Kft.
A Magyar Írószövetség Tájékoztatója (MIT) 2012 Kiadja a Magyar Írószövetség 1062 Budapest, Bajza u. 18. 061-322-8840,
[email protected] www.iroszovetseg.hu Felelős kiadó Szentmártoni János elnök Szerkesztette Rózsássy Barbara, Szentmártoni János Tervezőszerkesztő: Layout Factory Grafikai Stúdió Fotók: Bakos Zoltán, Erdélyi Gyula, Módos Gábor Nyomda: mondAt Kft., www.mondat.hu Készült 1000 példányban A kézirat lezárva: 2012. február 8.
Gyermekszereplők a MÍ színpadán Kapolcson
I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor A Magyar Írószövetség és a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör szervezésében került megrendezésre az I. Hajdúböszörményi Nemzetközi Író- és Alkotótábor 2012. június 27 – július 1. között. Szemináriumot vezetett Áfra János költő, szerkesztő, a József Attila Kör elnökségének tagja, Papp-Für János költő, szerkesztő, a Magyar Írószövetség tagja, a Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör elnöke, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. Előadást tartott többek közt Ferdinandy György író, Farkas-Wellmann Endre költő, Szálinger Balázs költő. Koncerttel színesítette a programot Gerendás Péter, a Bar-talk zenekar. Szilágyi Tamás színművész helyzetgyakorlat kurzusokat tartott a táborozóknak, Török Péter előadóművész pedig versestekkel gazdagította a rendezvényt. A tábor zárónapján megalakult a Magyar Írószövetség Hajdú-Bihar megyei Írócsoportja. Elnöke Bertha Zoltán irodalomtörténész, titkára Papp-Für János költő lett.
Munka közben Áfra Jánossal
Szeminárium Papp-Für Jánossal
Szentmártoni János, Papp-Für János, Bertha Zoltán, Ferdinandy György
Táborlakók
Bella István-díj Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Írószövetség által alapított Bella István-díjat a Magyar Kultúra Napján 2013-ban Barna T. Attila költő vehette át. A díjazottat Végh Attila laudálta. Az ünnepségen köszöntőt mondott T. Mészáros András polgármester és Szentmártoni János elnök.
A kitüntetett
MÁRAI ÉS KORTÁRSAI A Magyar Írószövetség szavalóversenye Budapesti középiskolásoknak hirdettük meg a versenyt, amelynek nyilvános döntője április 11-én volt. A versenyre több mint százan jelentkeztek. A zsűri tagjai voltak: Kubik Anna Szersén Gyula Czigány György Kiss László Szentmártoni János Erős Kinga Rózsássy Barbara Er tl Zsombor Péter, I. helyezet t
Megméret tetés előt t
A zsüri
Lencse Anna, különdíjas
Slemmer Ádám, II. helyezet t
