Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
2007. január 29.
Rövidítések AK
Aranykorona
AVOP
Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program
BÉSZ
Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet
EK
Európai Közösség
EMOGA
Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garanciaalap
EMVA
Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap
ERFA
Európai Regionális Fejlesztési Alap
ESZA
Európai Szociális Alap
EU
Európai Unió
FÖVÉT
Földmővelésügyi Tanács
FVM
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
GDP
Gross Domestic Product (Bruttó Hazai Termék)
HACS
Helyi akciócsoport
HVK
Helyi Vidékfejlesztési Közösség
HVI
Helyi Vidékfejlesztési Iroda
K+F
Kutatás–fejlesztés
KA
Kohéziós Alap
KAP
Közös Agrárpolitika
KAT
Kevdezıtlen Adottságú Terület
KSH
Központi Statisztikai Hivatal
KvVM
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
LEADER
LEADER-program a vidéki gazdaság fejlıdése érdekében tett intézkedések összekapcsolása érdekében
MePAR
Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer
MVH
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
NAKP
Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program
NFT
Nemzeti Fejlesztési Terv
NVH
Nemzeti Vidéki Hálózat
NVT
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
OFK
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
OTK
Országos Területfejlesztési Koncepció
ROP
Regionális Operatív Program
SAPARD
Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Különleges Segélyprogram a Mezıgazdaság és Vidékfejlesztés Számára)
és
2
Vidékfejlesztési
Érdekegyeztetı
TÉSZ
Termelési és Értékesítési Szövetkezet
TS
Technikai Segítségnyújtás
ÚMFT
Új Magyarország Fejlesztési Terv
ÚMVK
Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ
ÚMVP
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
ÚMVST
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv
VTT
Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése
VKI
Víz Keretirányelv
3
Tartalom 1. TAGÁLLAM ÉS KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓ ..................................................... 8 1.1. A program által érintett földrajzi térség........................................................ 8 1.2. A „Konvergencia” célkitőzés alá sorolt régiók.............................................. 8 2. HELYZETELEMZÉS, FEJLESZTÉSI STRATÉGIA, ELİZETES ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................ 9 2.1. Általános helyzetelemzés, erısségek, gyengeségek ........................................ 9 2.1.1. A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere ....................................... 9 2.1.2. A mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás és az élelmiszer-feldolgozás teljesítménye11 2.1.3. Környezetgazdálkodás és földhasználat................................................................. 20 2.1.4. A vidéki gazdaság és életminıség.......................................................................... 28 2.1.5. LEADER ................................................................................................................ 32
2.2. Az erısségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia .................. 34 2.2.1. Nemzeti prioritások és fı intézkedések.................................................................. 34 2.2.2. Az erıforrások indikatív elosztása az intézkedéscsoportok (tengelyek) között..... 36
2.3. Ex-ante értékelés............................................................................................. 38 2.3.1. A közép- és hosszú távú szükségletek értékelése................................................... 39 2.3.2. A kiválasztott stratégia értékelése .......................................................................... 43 2.3.3. A javasolt megvalósítási eljárások értékelése, ideértve a monitorozást, az értékelést és a pénzügyi vezetést ...................................................................................................... 49
2.4. A korábbi programozási idıszak hatása és egyéb információk: ............... 52 2.4.1. A vidékfejlesztési uniós források felhasználásának tapasztalatai, eredményei (2000-2006) ...................................................................................................................... 52 2.4.2. SAPARD program.................................................................................................. 52 2.4.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP).......................................... 53 2.4.4. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ................................................................... 54
3. A KIVÁLASZTOTT PRIORITÁSOK INDOKOLÁSA, VALAMINT AZ ELİZETES ÉRTÉKELÉS SZERINTI VÁRT HATÁS......................................... 58 3.1. A kiválasztott prioritások indoklása............................................................. 58 3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás............................................................... 58 3.1.2. Környezeti feltételek .............................................................................................. 60 3.1.3. A vidék gazdasága.................................................................................................. 62
3.2. Az elızetes értékelés szerinti várt hatások a kiválasztott prioritások tekintetében ............................................................................................................ 65 4. A TENGELYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ÉS AZ EGYES TENGELYEKHEZ JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA........................... 66 4.1. 1. tengely: A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása.................................................................................................................... 66 1.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció ............................................. 66 1.1.2. A fiatal mezıgazdasági termelık tevékenységének megkezdése .......................... 70
4
1.1.3. A mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása....................................... 73 1.1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele ........................................................ 76 1.1.5. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása........................................ 79 1.2.1. A mezıgazdasági üzemek korszerősítése............................................................... 82 1.2.2. Az erdık gazdasági értékének növelése................................................................. 86 1.2.3. A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése ......................................... 88 1.2.4. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együtt-mőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban...................... 95 1.2.5. A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése ................................................................................. 98 1.3.1. A közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartása..................................... 102 1.3.2. Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása ...................................................................................................................... 106 1.3.3. Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén ........... 109 1.4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása ................ 112 1.4.2. Termelıi csoportok létrehozásának...................................................................... 115
4.2. 2. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése............................................. 118 2.1.2. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések ..................................................................................... 118 2.1.3. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések... 122 2.1.4. Agrár-környezetvédelmi kifizetések .................................................................... 126 2.1.4.B. Genetikai erıforrások megırzése ..................................................................... 131 2.1.5. Állatjóléti kifizetések ........................................................................................... 135 2.1.6. Nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás ............................................... 139 4.2.6. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése........................................................ 142 4.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken...... 148 4.2.8. Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése................................................... 152 4.2.9. Natura 2000 kifizetések........................................................................................ 157 4.2.10. Erdı-környezetvédelmi kifizetések.................................................................... 160 4.2.11. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése ..... 165 4.2.12. Nem termelı beruházások támogatása ............................................................... 168
4.3. 3. tengely: A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása.. 172 4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás ................................. 172 4.3.2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ..................... 176 4.3.2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ..................... 176 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése ............................................................... 180 4.3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások ................... 184 4.3.5. A vidéki örökség megırzése és fenntartható fejlesztése ...................................... 191 4.3.6. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása .................................................................................................................... 195 4.3.7. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése .............................................................................................................. 198
4.4. Intézkedéscsoport – LEADER .................................................................... 201 5. KÉT TÁBLÁZATBÓL ÁLLÓ FINANSZÍROZÁSI TERV............................. 206 5.1. Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (millió euróban)............................ 206
5
5.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban a teljes idıszakra)..... 206 6. INDIKATÍV BONTÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSENKÉNT .... 207 7. INTÉZKEDÉSCSOPORTONKÉNTI KIEGÉSZÍTİ NEMZETI FINANSZÍROZÁS.................................................................................................... 209 8. A VERSENYSZABÁLYOK SZERINTI ÉRTÉKELÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEMEK FELSOROLÁSA .................................................................................... 210 9. KOMPLEMENTARITÁS MÁS PROGRAMOKKAL..................................... 214 9.1. Az ÚMVP kapcsolódása más operatív programokhoz Magyarországon214 9.2. Koordinációs tevékenység............................................................................ 218 10. A FELELİS HATÁSKÖRREL RENDELKEZİ HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK KIJELÖLÉSE ....................................................................................... 219 10.1. Az Illetékes Hatóság ................................................................................... 219 10.2. Az Igazoló Szerv ......................................................................................... 219 10.3. Az Irányító Hatóság ................................................................................... 220 10.4. A Kifizetı Ügynökség ................................................................................. 222 11. A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK LEÍRÁSA, VALAMINT A MONITORINGBIZOTTSÁG TERVEZETT ÖSSZETÉTELE ..................................................................................................................................... 225 11.1. A monitoring- és értékelési rendszerek leírása értékelés........................ 225 11.1.1. Monitoring.......................................................................................................... 225 11.1.2. Értékelés ............................................................................................................. 226 11.1.3. Monitoring és értékelı jelentések rendszere ...................................................... 226
11.2. A Monitoring Bizottság tervezett összetétele ........................................... 227 12. A PROGRAM NYILVÁNOSSÁGÁT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK .. 230 12.1. Az ÚMVP nyilvánosságát biztosító intézkedések .................................... 230 12.2. A jövıbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések ................................................................................... 230 12.2.1. Információ nyújtása a jövıbeli kedvezményezetteknek..................................... 230 12.2.2. A kedvezményezettek számára nyújtott információ .......................................... 230
12.3. A közvélemény tájékoztatása .................................................................... 231 12.3.1. Az Irányító Hatóság kötelezettségei................................................................... 231
12.4. Az információs és tájékoztató tevékenység mőszaki jellemzıi .............. 231 12.4.1. Szlogen és logó................................................................................................... 231 12.4.2. A felhasználható információs és kommunikációs eszközök .............................. 231
12.5. Kommunikációs Terv................................................................................. 232 12.5.1. Célkitőzések és célcsoportok ............................................................................. 232
6
12.5.2. A kommunikáció szakaszai ................................................................................ 232 12.5.3. A tájékoztatást célzó intézkedések bemutatása, a kommunikáció tartalma ....... 233 12.5.4. Indikatív költségvetés......................................................................................... 235 12.5.5. A kommunikáció végrehajtásáért felelıs szervezetek........................................ 235 12.5.6. A kommunikációs terv és az információnyújtás hatékonyságának, hatásának értékelése ........................................................................................................................ 235
13. A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS PARTNEREK KIJELÖLÉSE ÉS A PARTNEREKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE ........ 236 14. A FÉRFIAK ÉS NİK KÖZÖTTI EGYENLİSÉG ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA................................................................... 237 15. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MŐVELETEK .................................... 238 15.1. Célkitőzés .................................................................................................... 238 15.2. Az intézkedés leírása .................................................................................. 238 15.3. A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása ........................................ 239 15.3.1. A NVH szerkezete, felépítése ............................................................................ 239 15.3.2. A NVH létrehozásának folyamata és menetrendje............................................. 239 15.3.3. A NVH által végzendı tevékenységek fı kategóriái ......................................... 240 15.3.4. Az NVH tervezett költségvetése (EUR)............................................................. 241
15.4. A Technikai Segítségnyújtás fejezet ......................................................... 241 MELLÉKLETEK ..................................................................................................... 243 1. melléklet: Ex situ prevenció tekintetében érintett fajták listája (214. intézkedés) ............................................................................................................ 244 2. melléklet: Kultúrtörténeti és genetikai szempontból jelentıs, veszélyeztetett zöldségfajták listája (214. intézkedés) ............................................................... 252 3. melléklet: Kultúrtörténeti és genetikai szempontból jelentıs, ritka és veszélyeztetett szántóföldi fajták listája (214. intézkedés)............................... 254 4. melléklet: A társadalmi egyeztetésben résztvevı szervezetek..................... 257 A tematikus vitakörök meghívottai ................................................................................ 257 Makrofórumok meghívottai ........................................................................................... 261
5.1. melléklet: Települések, melyek lakosságszáma kevesebb mint 10.000 fı vagy népsőrősége alacsonyabb mint 120 fı/km2.............................................. 266 5.2. melléklet: Települések, melyek lakosságszáma kevesebb mint 5.000 fı vagy népsőrősége alacsonyabb mint 100 fı/km2.............................................. 287
7
1. Tagállam és közigazgatási régió 1.1. A program által érintett földrajzi térség Az „Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007–2013”-t (a továbbiakban a „Program”) a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a 1698/2005. sz. Tanácsi Rendelet 15. 1698/2005 (2.) Bekezdésével összhangban, Magyarországra vonatkozó, átfogó programként készítette el úgy, hogy az az ország teljes területére vonatkozik, azaz a NUTS 2 szintjén mind a 7 adminisztratív régiót lefedi.
1.2. A „Konvergencia” célkitőzés alá sorolt régiók A 2006/595/EK sz. Bizottsági Határozat értelmében a Konvergencia célkitőzés keretében a 2007– 2013-as idıszakban finanszírozásra jogosult régiók az alábbiak:
Közép-Dunántúl, HU21
Nyugat-Dunántúl, HU22
Dél-Dunántúl. HU23
Észak-Magyarország, HU31
Észak-Alföld, HU32
Dél-Alföld, HU33
A Közép-Magyarország, HU11 régió, mely meghaladja az EU-25-ök GDP-jének 75%-át a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitőzés hatálya alá esik, és a 2006/597/EK sz. Bizottsági Határozatnak megfelelıen átmeneti és egyedi alapon („bevezetı” idıszak) jogosult támogatásra.
8
2. Helyzetelemzés, fejlesztési stratégia, elızetes értékelés 2.1. Általános helyzetelemzés, erısségek, gyengeségek 2.1.1. A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere Fizikai jellemzık és a vidéki területek lehatárolása Magyarország területe 93.030 km2, népessége – tartós csökkenést mutatva – 2005. január 1-én 10096 ezer fı, 2006 hasonló idıpontjában pedig, 10077 ezer fı volt. A népesség létszáma 2000-2006 között 146 ezer fıvel (1,4%-ponttal) lett kevesebb. Az ország népsőrősége átlagosan 108,5 fı/km2. A mezıgazdasági termelés adottságai (földminıség, éghajlati és domborzati viszonyok) nemzetközi összehasonlításban is kedvezıek. Magyarország területének (9,3 millió hektár) 85%-a a talajok termékenységétıl függıen, különbözı célú mezı- és erdıgazdasági hasznosításra alkalmas, tehát a termıföld az ország kiemelkedıen fontos erıforrása, a termelés egyik alapvetı tényezıje. Az ország 9,3 millió hektár területének 2004-ben és 2005-ben 63%-a mezıgazdasági hasznosítású, 48,5%-a szántó, 11,4%-a gyep, 3,1%-a pedig kert, szılı, és gyümölcsös Az összes terület 19,9%-át borítja erdı. A mezıgazdasági- és a termıterületbıl az egyes régiók eltérı arányban részesednek, legnagyobb mértékő az Észak- és a Dél-Alföld (20-20%), legkisebb Közép-Magyarország (6-7%) részesedése. A földhasználat módjában, a mővelési ágak szerkezetében 2000-2005 között lényeges változás nem történt. A vidéki térségek korábbi programokban is alkalmazott lehatárolási kritériumai szerint (kedvezıtlen demográfiai helyzet és korstruktúra, gazdasági- infrastrukturális elmaradottság) 2003-ban Magyarország területének 87%-a vidéki térségnek minısült, ahol – a települések 96%-ához tartozóan – a népesség 47%-a él. A vidéki térségek azt a sajátos térségtípust foglalják magukba, ahol alacsonyabb a népsőrőség, jellemzı a mezıgazdasági tájhasználat, valamint általános a nem urbánus jellegő (falusi, kisvárosi, egyes régiókban pedig, a tanyás) településszerkezet. A vidéki térségek magukban foglalják azon nem jogosult települések külterületeit is, ahol a külterületek lakossága meghaladja a település lélekszámának 2 százalékát. A vidéki területek lehatárolása a III. tengely egyes intézkedései esetében, a specifikus célcsoportok illetve intézkedések jellegzetességeinek megfelelıen.
Demográfiai helyzet A vidéki térségek demográfiai viszonyaira – régiónként eltérı mértékben – alacsony népszaporulat, és a népesség igen kedvezıtlen, elöregedést jelzı korösszetétele jellemzı. A fiatalabb korosztályok csökkenı létszáma és az örvendetesen növekvı várható élettartam egyre határozottabban felveti, hogy a munkavállalási korba lépı fiatal korosztályok egyre nehezebben tudják megtermelni az idıskorúak nyugellátásának forrásait. Állandósulni látszik a nemek közötti aránytalanság is: a 40-45 év alatti korcsoportban még a férfiak, az ennél idısebb korcsoportokban már a nık vannak többségben. Az utóbbi öt évben növekedett a vidéki térségekbıl elvándorlók száma. A lakosság egy része feltehetıen megélhetési lehetıségek híján, a jobb munkavállalási esélyek reményében hagyja el szülıhelyét. Pozitív változás csak a közép- magyarországi valamint a közép- és nyugat-dunántúli régiókban történt, legnagyobb mértékő elvándorlás az észak-magyarországi régióban van. A jelenlegi tendenciák változatlansága esetén valamennyi régióban a népesség korösszetételének kedvezıtlen alakulására, az aktív korú népesség létszámának folyamatos csökkenésére és ezzel az inaktívak arányának növekedésére kell számítani.
Gazdasági hajtóerık, termelékenység és növekedés A gazdasági teljesítményt jelzı GDP (bruttó hazai termék) változásában a nemzetgazdasági ágak szerint jelentıs különbség, hogy az ipar és a szolgáltatási szektor gazdasági teljesítménye meghaladja
9
a nemzetgazdaság átlagában mérhetı növekedési ütemet, a mezıgazdaság GDP termelése arányaiban és a változás irányát tekintve is elmarad attól. A GDP nemzetgazdasági ágak szerinti arányai a mezıgazdaság gazdasági szerepvesztését jelzik, a regionális különbségek, pedig rámutatnak arra is, hogy a mezıgazdasági jellegő térségek hátránya növekszik. A gazdasági szerkezetben jellemzı különbség, hogy az országos átlaghoz képest a vidéki térségekben lényegesen magasabb a mezıgazdaság (beleértve az erdı-, vad- és halgazdálkodást is) szerepe. A vidék gazdaságát vizsgálva a mezıgazdaságban mőködik a legkevesebb vállalkozás, ugyanakkor a mezıgazdaság ennél nagyobb súlyt képvisel a vidéki lakosság megélhetésében, sıt sok településen a megélhetés szinte egyetlen lehetıségének tekinthetı. A mezıgazdasági tevékenység vidéki térségekben mérhetı, érzékelhetı gazdasági-társadalmi-szociális súlya jelentısebb, mint a bruttó hazai termékkel mérhetı gazdasági teljesítménye. A vidéki térségek vállalkozás-sőrősége elmarad az országos átlagtól. A vidéki – de különösen a hátrányos helyzető – térségekben magas a kényszervállalkozások aránya is, ami a szők foglalkoztatási lehetıségekre utal. A vidéki térségek hátránya, rajzolódik ki a vidéki lakosság vállalkozási készsége, valamint a vidéki települések vállalkozás-, és tıke- vonzó képessége tekintetében is. A szolgáltatások az országos adatokhoz képest mintegy 10 százalékponttal kisebb arányt képviselnek a vidéki térségekben. A mezıgazdaság szerepének csökkenésével tehát nem tartott lépést a tercier szektor térnyerése, ami jelentıs jövedelmi és foglalkoztatási problémát okoz. A vidéki térségekben a gazdasági szerkezet átalakulása folyamatos, a vidéki területeken a hagyományos termelı ágazatok (mezıgazdaság, ipar) szerepe még számottevı, jelentısége azonban folyamatosan csökken, a nem mezıgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú.
Munkaerıpiaci tendenciák A mezıgazdaság foglalkoztatási szerepvesztése minden régióban megfigyelhetı. A falvakban élı népesség foglalkoztatási lehetıségei a kisebb lélekszámú települések felé haladva mindinkább szőkülnek és az 500-1000 fınél kisebb lélekszámú falvakban az inaktív – társadalmi vagy családi segítségre szoruló – népesség aránya helyenként meghaladja a 70%-ot. Határozottan körvonalazódnak viszont azok a területek, ahol a mezıgazdasági termelés a kedvezı adottságok, a termelési hagyományok és a viszonylagos gazdasági elınyök miatt még napjainkban is jelentıs. Ilyennek tekinthetı az országos átlagot a mezıgazdasági termelés szempontjából 1,5-2,5-szer meghaladó DélAlföld, Dél-Dunántúl és a megyéit tekintve rendkívül differenciált, mérsékelten iparosodott ÉszakAlföld. A gazdasági szempontból hátrányos helyzető észak-magyarországi térségekben a kritikus foglalkoztatási helyzet, és a munkahelyek hiánya miatt a mezıgazdasági termelésnek az önellátási célú, szociális szerepét is fokozottan ki kell emelni. A községekben élık mezıgazdasághoz való kötıdése három-négyszerese a városokban megfigyelhetınek. A mezıgazdasághoz kötıdı népesség két, létszámában és összetételében jelentısen eltérı, csoportból áll. Az egyik csoportot a termeléshez lazábban, igen változatos céllal kapcsolódó mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség, a másikat pedig a mezıgazdasággal élethivatásszerően foglalkozó munkaerı, a mezıgazdasági foglalkoztatottak alkotják. A mezıgazdasághoz különbözı céllal kötıdı népesség aránya 1991-2004 között több mint a felére csökkent. Mezıgazdasági termeléssel 2003-ban a (15 éven felüli) népesség 15,9%-a (1,3 millió fı) foglalkozott, arányuk 1991-ben még 32,8% (2,7 millió fı) volt. A mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség 2000-2003 között jelentısen (1,98 millióról 1,35 millió fıre), mintegy 30%-kal csökkent. A fıhivatású mezıgazdasági foglalkoztatottak aránya 2005 évi adatokat figyelembe véve az utóbbi évtizedben 9,0%-ról 5,0%-ra, élelmiszeriparral együtt számolt kiviteli hányada pedig harmadára (22,7%-ról 6,1%-ra) csökkent. A gazdasági szerkezetváltás egyik fı akadálya, hogy a gazdaság igényei és a képzés, szakképzés szerkezete nem esnek egybe. A vidéki térségekben , döntıen az elvándorlás miatt kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel rendelkezı munkaerı.
10
A vidéki térségekben lényegesen kevesebb az egyetemi és fıiskolai végzettséggel, de még a középiskolai érettségivel rendelkezı munkavállaló, és ennek megfelelıen több a szakmunkás végzettségő vagy az általános iskolát végzett munkaerı.
Földhasználati és –tulajdonlási szerkezet Magyarországon a mezıgazdaságban egyszerre vannak jelen a nagy-, és a kismérető gazdaságok. A gazdálkodó szervezetek tipikusan nagy földterületen gazdálkodnak, míg az egyéni gazdaságokra a kis mérető, kevéssé hatékony birtokstruktúra jellemzı. Az egyéni gazdaságok által használt földterület átlagos mérete Magyarországon 1991-2005 között több mint hétszeresére (0,5 hektárról, 3,5 hektárra) nıtt. Ennél azonban – a piacra jutáshoz – sokkal erıteljesebb koncentrációra van szükség. A privatizáció és a kárpótlás következményeként az elmúlt másfél évtized legszembetőnıbb változása, hogy 2005-re a mezıgazdasági hasznosítású területek egyéni tulajdona meghatározó (83%-os) részesedést ért el, miközben az állami és a szövetkezeti földtulajdonlás (és a földhasználat) jelentısen visszaszorult. A földprivatizációt követıen egy birtoktest átlagos mérete 2,3 hektár, amely – ültetvény, vagy intenzív kertészet – kivételével nem nyújt fedezetet egy család biztonságos megélhetéséhez. A fentiek alapján megállapítható, hogy hazánkban az agrárágazat nemzet-gazdasági szerepe a jelentıs visszaesés ellenére még mindig számottevı. Ez fıként a vidéki életforma részeként is jelenlevı mezıgazdasági termelés átlagosnál jóval kedvezıbb adottságaira, a termelési hagyományokra, valamint az ágazat EU átlagot jóval meghaladó arányaira vezethetı vissza (mezıgazdasági hasznosítású terület aránya, mezıgazdasági tevékenységet végzık száma miatt). Ezzel párhuzamosan a mezıgazdasági tevékenység – nem ritkán a megélhetés szinte egyetlen forrásaként – a kritikus gazdasági helyzető térségekben is mindinkább felértékelıdik. Ez a jelenség a vidék, és ezen belül a mezıgazdasági tevékenység eddig döntıen termelésközpontú szerepét, jelentıségét alapvetıen átértékeli, és multifunkcionális jellegét erısíti. A mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó népességnek valamivel több, mint 40%-a vesz részt, különbözı mértékben a piacon megjelenı mezıgazdasági termékek elıállításában. A csak saját fogyasztásra termelı gazdaságokban 58,1%-uk, a felesleget értékesítı termelésben egyharmaduk vett részt. A fıként árutermeléssel foglalkozók aránya 8,4% (76 ezer gazdaság, 166 ezer fı), míg a gazdasági szolgáltatást végzıké mindössze 0,2%. Pozitív irányú változás, hogy a fıként árutermeléssel foglalkozó gazdaságok száma és munkaerı-lekötése növekedett, miközben a többi gazdaságcsoport adataiban visszaesés figyelhetı meg. A mezıgazdasági tevékenységet végzık ez utóbbi, igen népes csoportja lazán kötıdik a mezıgazdasághoz, jelentıs részük a vidéki életforma részeként, a termelés hagyományai, kiadást kímélı önellátás, kiegészítı jövedelemszerzés miatt foglalkozik mezıgazdasági termeléssel. Ezek a statisztikai megközelítések mind azt jelzik, hogy hozzávetıleg mintegy húszezerre becsülhetı a támogatások révén árutermelıvé fejlıdni képes félig önellátó gazdaságok száma.
2.1.2. A mezıgazdaság, teljesítménye
az
erdıgazdálkodás
és
az
élelmiszer-feldolgozás
Természeti adottságok Magyarország természeti adottsági igen kedvezıek az európai átlaghoz képest. Az ország területének nagy arányát teszik ki a mezıgazdasági hasznosítású területek, illetve ezen belül a szántóföldek (63%, ill. 48,5%). A mezıgazdasági- és a termıterületbıl az egyes régiók eltérı arányban részesednek, legnagyobb mértékő az Észak- és a Dél-Alföld (20-20%), legkisebb Közép-Magyarország (6-7%) részesedése.
11
Gazdasági súly és a fejlıdés legfıbb tendenciái A nemzetközi tendenciákkal egyezıen az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe, teljesítményének számszerő aránya hazánkban is mérséklıdik. Az ágazat bruttó hazai termékbıl (GDP) való részesedése, 2000-2005 között (4,6%-rıl 3,7%-ra) csökkent. A csökkenés mértéke a régiók mezıgazdasági jellegétıl, adottságaitól függıen kisebb-nagyobb eltérést mutat. A termeléscsökkenés regionális mértéke 2000-2004 között 23-50%-os mértékő volt. Mérsékelt visszaesés jellemezte a mezıgazdasági jellegő, viszonylag jó adottságú régiókat. Jelentıs (50%-os) csökkenés volt megfigyelhetı a kedvezıtlen adottságú Észak-magyarországon. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékének több mint 40%-át a két alföldi régió (Dél-Alföld és Észak-Alföld) állítja elı, ezt követi DélDunántúl 13,7%-os részesedéssel, az ágazati teljesítmény fennmaradó hányada pedig, közel azonos arányban, a többi területi egység között oszlik meg. A mezıgazdasági foglalkoztatás aránya (1994-2005 között 9%-ról 5%-ra), és az élelmiszergazdaság kiviteli hányada (1994-2005 között: 22,7%-ról 6,1%-ra) a GDP-hez hasonlóan csökkent. Mérsékelt növekedést egyedül a mezıgazdaság beruházásokból való részesedése mutatott, amelynek aránya – fıként a mőszaki fejlesztések, gépberuházások hatására – egy évtized alatt 2,9%-ról (2003ban) 6,2%-ra emelkedett, majd 2005-re 4,6%-ra mérséklıdött. A beruházások arányának növekedése az ágazat technikai- mőszaki feltételeiben bár eredményezett némi javulást, azonban további jelentıs fejlesztések szükségesek.
Strukturális jellemzık A mezıgazdaság egészének bruttó kibocsátása termelıi árak és a hozamok kedvezı alakulása miatt az utóbbi években közel 10%-kal (2003-2005 között 7,3%-kal) növekedett. A bruttó kibocsátás két fı ágazatcsoport közötti megoszlása a növénytermelés növekvı, egyre kedvezıtlenebb következményő fölényét mutatja. A állattenyésztésre a termelés tartós és számottevı csökkenése, mindössze egyharmados részesedése (36,6%) jellemzı. A mezıgazdasági szolgáltatások súlya mindössze 5-6% körüli.
A mezıgazdaság bruttó kibocsátása fı tevékenységek szerint
Megnevezés
Bruttó kibocsátás folyó áron (Mrd Ft) 2003
2004
Bruttó kibocsátás megoszlása (%) 2003
2004
Növénytermesztés
700.8
963.9
9.5
58.3
Állattenyésztés
587.3
541.7
41.5
32.8
Nem mg-i másodlagos tevékenység
51.9
50.5
3.6
3.1
Mezıgazdasági szolgáltatás
76.7
96.5
5.4
5.8
1416.7
1652.6
100.0
100.0
Mezıgazdasági kibocsátás összesen
Forrás. Mezıgazdasági Statisztikai Évkönyv 2005, KSH 2006
Növénytermesztés A növénytermesztés továbbra is a vezetı szerepet tölti be a mezıgazdasági ágazatok között, míg az állattenyésztés súlya csökken, és a nem-mezıgazdasági másodlagos tevékenységek jelentısége is viszonylag kicsi.
12
A növénytermesztés elsısorban az Észak- és Dél-Alföldre koncentrálódik, ebben a két régióban található a kalászos gabonák és olajos növények vetésterületének több mint 40%-a, de szorosan követi ıket a Dél-Dunántúl részesedése is. A gabonafélék termelési volumenének 1994 és 2004 közötti alakulása 44.5%-os fejlıdést mutat (köszönhetıen a 2004-es kivételes aratási mennyiségnek). A növénytermelés szerkezete az utóbbi tíz évben lényegében változatlan maradt. A korábbi évtizedekhez hasonlóan a gabonafélék vetésszerkezeten belüli, közel 70%-os aránya meghatározó. A 2004. és 2005. évi adatok a kalászos gabonák és kukorica esetében 2-3%-os vetésterület növekedést és kiugróan magas hozamot jeleznek (a búza termésátlaga 2003-2004 között megduplázódott, de 2005ben is 1,7-szerese a 2003. évinek). Hasonló hozamnövekedés következett be a kukoricatermelésben is, a 2005. évi termésmennyiség a 2003. évinél 90,9 83,5%-kal volt magasabb. A jelentıs terméstöbblet értékesítési problémákat, majd ebbıl adódóan komoly tárolási gondot okozott. Állattenyésztés Az állatfajok közül a szarvasmarha állomány csökkenése 1994-2005 között is folytatódott. A csökkenés annak tükrében is figyelmeztetı, hogy 1990-1994 között már drasztikus (42%-os) állománycsökkenés következett be. A szarvasmarha állomány 1994 óta további 22,2%-kal csökkent. A sertésállomány létszáma 1994-2005 között jelentısen, eltérı irányú változásokat mutatva ingadozott. Az utóbbi éveket jelentıs állománycsökkenés jellemezte. A sertéslétszám 2005-ben nem érte el a 4 millió darabot, amely 11,5%-kal kevesebb az 1994. évinél, és mintegy 40%-a a 80-as évek átlagának Az anyaállatok létszáma viszont a megfigyelt idıszak egészében –33%-ponttal csökkent. A juhállomány 1994 óta jelentısen (48,4%-kal) gyarapodott. Ez által növekedett a kérıdzık állományon belüli aránya, amely a mással nem hasznosítható, feltétlen gyepterületek termelésbe vonását, termelésben tartását, a területek kultúr-állapotának megırzését teszi lehetıvé. A tyúkfélék létszáma a kedvezıtlen értékesítés, az alacsony és ingadozó jövedelmezıség ellenére a kilencvenes évtizedben gyarapodott. Ez a tendencia 2004-ben megfordult, a tyúkfélék létszáma 2005-re 5%-kal, a tojóállományé pedig közel 12%-kal visszaesett. Az állatsőrőség – a 100 ha mezıgazdasági területre jutó állatlétszám – a szarvasmarha és a sertés esetében csökkent, 1994-2005 között. A mutató értéke csak a juh ágazatban növekedett. Az állattenyésztésben a vágósertés, a vágóbaromfi és a vágómarha termelés fıként a két alföldi régióban koncentrálódik, a vágómarha-termelésben jelentıs szerepe van a nyugat-dunántúli régiónak is. A juhászat a két alföldi régió mellett Észak-Magyarországnak is jellemzı ágazata. A tejhasznú szarvasmarhatartás szintén az alföldi és dunántúli régiókban jelentıs, míg a tojástermelésben KözépDunántúl játszik kiemelkedı szerepet. A magyar állattenyésztés kiterjedt intézményi infrastruktúrája, szakmai múltja, jól szervezett intézményrendszere, színvonalas állategészségügyi szolgálata és takarmánybázisa révén jelentıs termelési potenciállal rendelkezik. Magyarország rendelkezik a kor színvonalának megfelelı genetikai alapokkal a termesztett növények és a haszonállatok tekintetében egyaránt. Az állattenyésztés lassan két évtizede tartó leépülése azonban már a genetikai alapokat veszélyezteti. Fıként az egyéni állattartó gazdaságokban ugyanakkor elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minıségbiztosítási elıírásainak, követelményeinek teljesítésében. A nagy mérető állattartó telepek közül 299 sertés- és 247 baromfitelephely felújítása szükséges. A kisebb mérető, az EU elıírásainak való megfelelés érdekében korszerősítendı telephelyek országos száma mintegy 3300. Az elmúlt években a beruházások éves szinten nem haladták meg a 20 Mrd Ft-ot. Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora 30-35 év. Erdıgazdálkodás Az ország területének 21,4%-a(1,97 millió hektár ) erdészeti hasznosítású, ebbıl a tényleges erdısültség 19,9% (1,84 millió hektár). Az erdık területi megoszlása egyenlıtlen, az alföldi régiók erdısültsége 9,4%, a hegy- és dombvidékeké 27%.
13
Az 1000 lakosra jutó erdıterület 2004-ben 181,5ha. 2004-ben az erdıterület 64,2%-a gazdasági, 34,4%-a védelmi, 1,2%-a egészségügyi, szociális, turisztikai, elsıdleges rendeltetéső, 0,2%-a pedig egyéb célt szolgáló erdı. Az elmúlt évtizedben az erdıterületek 41%-a magántulajdonba került ( 58%-a állami, míg 1% közösségi tulajdonú), és fıleg ezeken a területeken rendkívül rossz a tıke- és eszközellátottság, így a gép- és eszközállomány, az alkalmazott technológia, informatikai háttér korszerősítésre és bıvítésre szorul. A teljes magántulajdonú erdıterület 787-ezer hektár, amelybıl 555 ezer hektáron (71,5%) egyéni és társult gazdálkodás folyik. Mintegy 232 ezer hektárnyi magántulajdonú erdıterületen viszont nem folyik szervezett erdıgazdálkodás. Az erdıterület folyamatosan gyarapodott, 1995-óta mintegy 100 ezer hektár erdıtelepítés történt, amely az erdıterület 1%-os növekedését eredményezte. Az erdıtelepítések legnagyobb részét (90%-át) magántulajdonú területeken végzik, így a magánerdık aránya folyamatosan növekszik. A magánerdı tulajdonosok száma az erdıterület mőködıképes részén megközelíti a 250 ezer fıt, amely – 2,2 hektáros átlagterülettel – a tulajdon elaprózottságára utal. A fenntartható erdıgazdálkodás és az erdık többfunkciós szerepének megtartása mellett, fontos e területek gazdasági értékének növelése, a termelés fokozottabb diverzifikációja és a piaci lehetıségek javítása, mivel az erdısült területek jelentıs szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági tevékenységében. Magyarországon a megújuló energia elıállításának feldolgozó-kapacitása minimális. Mindez párosul az energiahatékonyság alacsony szintjével. Jelenleg Magyarországon a bio-üzemanyagok részaránya 0,4% az összes felhasznált üzemanyagon belül, ami mintegy tizede az EU vonatkozó adatainak. Az összes megtermelıdı biomassza csupán 8-10%-a kerül energetikai hasznosításra. A megújuló energetikában a tervezett hazai fejlesztési célok értelmében a zöld villamos-energia részarányát az összes villamos-energia felhasználáson belül 2010-re 3,6%-ra kell növelni. A bio-üzemanyagok esetében 2010-re 5,75%-os részarány elérése a cél. A szinergia erısítésének céljából indokolt, hogy a közeljövıben intenzíven kiépülı biomassza alapú megújuló energiaforrás (bioenergia) iparban a mezıgazdasági és a vidéki szereplık intenzíven részesüljenek. Fontos, hogy az alapanyag-termelık a feldolgozás lépcsıjén elırelépve magasabb jövedelmet jelentı termékekkel jelenjenek meg a piacon, így közvetlenül részesülhetnek a haszonból. Élelmiszer-feldolgozás A magyar mezıgazdaságra épülı élelmiszer-feldolgozás termelése lehetıvé teszi, hogy Magyarország a fıbb élelmiszerekbıl önellátó legyen, a belföldi szükséglet fölött termeljen. Az önellátási szint a legtöbb termék esetében 120-130% körül alakul. A magyar élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentısége az ezredfordulót követıen sem csökkent, a GDP-bıl való részesedése huzamosabb ideje 3% körül ingadozik. Az élelmiszeripar bruttó termelési értéke meghaladja a 2210 milliárd Ft-ot, mely a teljes nemzetgazdasági kibocsátás 5,0%-ával az utóbbi idıben a feldolgozóipar 14 ágazata között a második-harmadik helyet jelenti. A 250 fı feletti és a 100 millió forintos éves árbevétellel rendelkezı élelmiszeripari vállalkozások aránya közel változatlan maradt. Ezen belül változatlanul nagyon alacsony (0,6%) az európai szinten is versenyképes, 500 fınél többet foglalkoztató, valóban nagy vállalatok aránya. A korszerő technológiával rendelkezı, jelentıs részben külföldi tulajdonú nagyvállalatok kötıdéseik, kooperációs és kereskedelmi kapcsolataik révén szerves részét képezik az Unió élelmiszer-gazdaságának. Ezzel ellentétben a fıképpen helyi ellátásra termelı kis- és középvállalatok helyzete nyugtalanító, mert a tıkehiány és az alacsony élımunka hatékonyság következtében igen szerény a fejlıdési esélyük. Az élelmiszer-feldolgozásban a kis- és középvállalkozások túlsúlya jellemzı, 89,6%-a 20 fı alatti. Meghatározó részénél – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra – jelentıs a tıkehiány miatti versenyhátrány, és nincs elegendı fedezet az EU elıírásoknak megfelelı minıségi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi fejlesztésekre sem. Nem megfelelı a vállalkozások nyereségtermelı képessége, az innováció szintje, és a marketing-tevékenység is javításra szorul. A túltelített élelmiszerpiacok, valamint az egyre bıvülı speciális fogyasztási igényekhez való alkalmazkodás követelményei miatt a minıségi szemlélet vállalati erısítése, és a minıségközpontú
14
termelés alapvetı fontosságú. A fogyasztói és a piaci igények maradéktalan kiszolgálása, az élelmiszerekkel szemben támasztott sajátos minıségi követelmények magas hozzáadott értéket képviselı, korszerően csomagolt termékek kifejlesztését, elıállítását, az új termékek piaci bevezetését, a feldolgozási folyamat egészére kiterjedı azonosítási és minıségbiztosítási rendszerek alkalmazását teszik szükségessé. Ezen a téren jelentıs szerep hárul a termékfejlesztésre, az új termékek elıállítására, illetve bevezetésére, valamint az új felhasználási módok kidolgozására (például gyógyszergyártás). A piac differenciált igényeihez való jobb alkalmazkodást elısegítı osztályozás, valamint a csomagolás korszerősítése a zöldség-gyümölcs feldolgozóiparban, a malomiparban, a tojásfeldolgozásban elengedhetetlen. A minıség javítása és a fogyasztói bizalom erısítését szolgáló minıségellenırzés hangsúlyozottan érvényesítendı a hús-, tej-, takarmány- zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. A szılıfeldolgozásban a minıségi fehérbor elıállítás, a palackozás és végfogyasztói kiszerelés korszerősítése, térnyerése igényel fejlesztéseket.
Gép- és eszközállomány, a gazdaságok technológiai fejlıdése Hazánkban a gazdaságok többsége tıkehiány miatt önerıbıl nem tudja a versenyképes termelés mőszaki technológiai hátterét megteremteni. Különösen jelentıs a betakarítás utáni (post-harvest) fázisok modernizációs igénye. A gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év, amelyet a környezetvédelem a minıségi termelés elısegítése és az energiatakarékosság szempontjából új beruházásokkal feltétlenül csökkenteni kell. Az egyéni gazdaságok tulajdonában lévı traktorok és kombájnok átlagosan 4-6 évvel idısebbek a gazdasági szervezetek tulajdonában lévıknél. A teljesítmény ellátottsági és gépsőrőségi mutató európai összehasonlításban alacsony. Míg az EU átlagában 1 ha mezıgazdasági területre 5,2 kW motorteljesítmény jut, addig Magyarországon ez a mutató 2,1 kW/ha. Hazánkban az egy traktor által mővelt terület 48,7 ha, míg az EU-ban 19,6 ha. Az uniós csatlakozást megelızı nemzeti beruházási támogatások, majd a SAPARD és az AVOP intézkedések hatására a szántóföldi növénytermesztésben az eszközállomány, fıképp az erıgépállomány több ezer gazdaságban megújult, ám fontos gazdasági létesítmények (pl. mőtrágya, növényvédı szer tárolók, terményszárítók, takarmánykeverık, trágyatárolók, infrastrukturális létesítmények) felújítására nem jutott elegendı forrás. A vállalkozások fejlesztési szándéka, támogatások iránti abszorpciós képessége – különösen a gépberuházások esetében – igen erıs. Hazánk kiváló gépértékesítési hálózattal rendelkezik, amely a mőszaki-technikai megújulás egyik feltétele. Az életképessé tehetı, fejlıdési potenciállal rendelkezı kisgazdaságok beruházási igénye a jövıben is jelentıs lesz. Az erdıgazdálkodást meghatározó alapvetı mőszaki feltétel a megfelelı infrastruktúra, és a rendelkezésre álló erdészeti géppark. Az állami tulajdonú erdıterületeken gazdálkodók erdészeti gépellátottsága megfelelı, noha a géppark életkora magas. A magánerdı gazdálkodás gépellátottsága, különösen a nagy beruházás igényő erı- és munkagépek esetében – alacsony. Ez egyértelmően jelzi a magánszektor tıkeszegénységét és a megfelelı gépellátottság hiányát. Az erdészeti fafeldolgozás eszközállománya, és technológiai lehetıségeinek feltárása – fıleg a magánszektorban – korszerősítésre, és bıvítésre szorul. A faállományból kitermelt faanyag komplex feldolgozása a gazdálkodó számára további értékesítési lehetıséget, azaz a gazdálkodás biztonságának növelését jelenti. Az élelmiszeriparon belül – fıleg az elsıdleges élelmiszer-feldolgozást végzı kis- és középvállalkozásokban, valamint egyes nagyüzemekben – az alkalmazott technológia elavult, a termékszerkezet korszerőtlen, a termékek minısége nem egyenletes. A piac igényeinek megfelelı termékek gyártásához az ágazat korszerősítése szükséges. Az elsıdleges termelıi szektor számára az egyik legnagyobb problémát a termékek értékesítése, ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. Cél, hogy a termelık részesüljenek az alapanyag feldolgozás hasznából, náluk maradjon az ebbıl származó jövedelem jelentıs része. Az élelmiszeripar beruházásainak nemzetgazdasági aránya 1995-2003 között (5,0%-ról 2,8%-ra) folyamatosan csökkent, míg 2004-ben a csatlakozás követelményrendszeréhez is igazodva 6,4%-ra emelkedett. A beruházások 70,0%-a a technológia korszerősítését szolgáló gépberuházás, míg a
15
technológiát kiszolgáló épületek létesítése, felújítása meghaladja a beruházásra rendelkezésre álló források negyedét (27,4%). Még mindig nem ment végbe – különösen az elsıdleges feldolgozást végzı szakágazatokban – az európai és globális piacokon való versenyképességhez szükséges szerkezetátalakítás: a megfelelı mérethatékonyság eléréséhez szükséges koncentráció, szakosodás és korszerősítés.
Alap-infrastruktúra és vízgazdálkodási létesítmények A mezı- és erdıgazdasági infrastruktúra egyes elemei (utak, kiszolgáló létesítmények, vízgazdálkodási rendszerek, a post-harvest fázisának eszközei, a tárolás létesítményei, erdıtulajdonosok eszközállománya) hiányosak, illetve korszerőtlenek. Egyes mezıgazdasági területek elérhetısége, megközelíthetısége nem megfelelı. A mezıgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó árkok, rézsők, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A mezıgazdasági vállalkozások energia-, út és egyéb közmőellátásának színvonala nem megfelelı. A mezıgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, víz-tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem megfelelı, nincs összhang a vízbıség és a vízhiány kezelésében. Az erdészeti infrastruktúra legfontosabb elemei a feltáró-úthálózat, a vízgazdálkodási létesítmények és az informatikai háttéreszközök. A hazai erdık feltártsága, úthálózata jelentıs fejlesztésre szorul. A feltáró-úthálózat 3555 kilométer burkolt idıjárás biztos útból, és 4000 kilométer földútból áll, melyek 90 %-a állami erdıterületen található. A fajlagos feltártsági mutató (egy hektárra jutó feltáró út átlagos hossza) a teljes erdıterületre vonatkoztatva 3,5 folyóméter/hektár. Az állami területen ez az érték 7,2 folyóméter/hektár, szemben a magánerdı esetében számolt 0,9 folyóméter/hektár értékkel. A fenntartható többcélú erdıgazdálkodáshoz domborzati viszonyoktól függıen 10-30 folyóméter/hektár feltáró úthálózat szükséges az ideális feltételek megteremtéséhez. Az erdık jelentıs szerepet töltenek be a vízgazdálkodási viszonyok fenntartásában. Az erdészeti vízgazdálkodás legfontosabb feladata az erdık vízháztartásának megırzése és javítása, valamint a vízerózió elleni védekezés. Jelenleg a vízviszonyok tudatos kezelése, befolyásolása az erdıterületeken nem kap kellı figyelmet. Bár hazánk felszíni vizekben gazdag, a vízjogilag engedélyezett öntözhetı területek nagysága csekély. A magyarországi 3,9%-kal szemben az EU 15 tagállamában az öntözhetı területek nagysága a mezıgazdaságilag hasznosított területek 11%-a. Az EU 25 tagállama közül e tekintetben Magyarország az utolsó elıtti helyen áll. Az ország medence jellegébıl következik, hogy rendszeresen hol hatalmas mennyiségő víz torlódik össze – árvizek és belvizek formájában – hol aszály veszélyezteti a mezıgazdasági termelés biztonságát. Az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett terület nagysága az ország területének 52%-a. Ugyanakkor minden tíz évbıl háromban az aszály veszélyezteti a növénytermesztést. Az országosan mintegy 37.000 kilométert kitevı közcélú vízi létesítmények, és a 312 darab közcélú szivattyútelep jelentıs része rossz állapotban van, rekonstrukcióra szorul.
Vertikális integráció, termelık társulásai és együttmőködései Az agrárgazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gyorsan változó fogyasztói igényeknek és a széleskörő társadalmi elvárásoknak. A versenyben maradáshoz elengedhetetlen az új, magasabb minıségő termékek fejlesztése, az innovatív megoldások keresése és a legújabb tudományos/technikai eredmények alkalmazása. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások, az erdıgazdálkodók valamint a mezıgazdasági termelık tıkeszegénysége és a kutatási eredmények alkalmazásának magas szellemi és anyagi forrásigénye szükségessé teszi az egyes szereplık közötti együttmőködést. A vidéki térségekben az intézkedés hozzájárul a részben helyi szükségleteket kielégítı, részben a távolabbi piacokon értékesíthetı termékek termeléséhez. A feldolgozói integrációs rendszerek mőködtetése a piaci helyzet javításának hatékony eszköze. A borászatban, a szılıfeldolgozásban, a takarmánygyártásban, és a méz feldolgozásában már kialakult néhány integráció, mely versenyképessé válhat. A kertészeti ágazati kibocsátás 12%-át reprezentáló
16
TÉSZ-ek mellett az ágazati termelés döntı többségét integráción kívüli termelık adják, amelyeknek a piaci alkupozíciója gyenge, termékminısége változó, technológiája korszerősítésre szorul. A feldolgozói integráció szerepének további növelését kívánja meg a zöldség-gyümölcs ágazat is. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a termelık szervezıdéseinek erısödése tapasztalható, a magyar élelmiszergazdaságnak máig az egyik legnagyobb gondja a gazdálkodók alacsony szintő szervezettsége (piaci fellépése), a termelık, a feldolgozók és a kereskedık közötti harmonikus kapcsolatrendszer hiánya. Kevés a közös értékesítésre, beszerzésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szervezıdés. Jelenleg a gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony, kevés a közös értékesítésre, beszerzésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szervezıdés. A termelıi csoportok támogatása azért is indokolt, mert a hazai termelık szervezettsége uniós összehasonlításban alacsony. 2006 végére 208 állami elismeréssel rendelkezı termelıi csoport alakul hazánkban, amelyeknek megközelítıen 12-15 ezer tagja van. Az elızetesen elismert termelıi csoportok száma 71. Emellett csaknem 650 BÉSZ is alakult Magyarországon. A kertészeti ágazati kibocsátás mindössze 12%-át adják a TÉSZ-ek. Az állati termék elıállítás csupán 18%-a történik termelıi összefogás keretében. Az erdıtulajdonosokat összefogó társulások igen lassan szervezıdnek, így viszonylag kis területen integrálják az erdıgazdálkodást. Az erdészeti integrátori hálózat mintegy 166 ezer hektáron igen eredményesen mőködik, bıvítése feltétlenül indokolt. A modern gazdaság hálózati jellegének felismerése szükséges a termelıi összefogások erısítése érdekében. Az érzékeny termékpályákon (sertés, baromfi) érdekérvényesítı képességük különösen gyenge. Általános a piaci szemlélet hiánya.
Emberi erıforrás, korszerkezet és szakképzés A nemzetközi jellemzıkkel megegyezıen, hazánkban az agrárágazatban foglalkoztatottak korösszetétele is egyre kedvezıtlenebb. A középkorú és az idısödı (40 éves és idısebb) korosztályokhoz tartozik a mezıgazdasági munkaerı 62,2%-a. A foglalkoztatottak közel egyharmada 50 éven felüli. A legfiatalabbak mezıgazdasági kötıdése határozottan mérséklıdik, a korosztály aránya – más nemzetgazdasági ágakhoz viszonyítva is – alacsony. Az agrárfoglalkoztatottak mellett az egyéni gazdaságok vezetıinek és családi munkaerejének korstruktúrája is igen kedvezıtlen. A gazdaságokban dolgozó munkaerı közel 60%-a 50 éven felüli (a korosztály aránya 2000-2003 között 10 százalékponttal növekedett). A férfi gazdálkodók átlagéletkora 53 év, a nıi gazdálkodóké, pedig 60 év. 2000 és 2003 között összességében 32%-ponttal csökkent az egyéni gazdaságok családi munkaereje, a csökkenés mértéke azonban a fiatalabb korcsoportokban jóval nagyobb arányú (mintegy 50%-os) volt szemben az idıs korosztályba tartozók mérsékeltebb, 20%-pont körüli létszámcsökkenésével. Az egyéni gazdaságokban dolgozó családi munkaerı átlagos életkora 47 év, a nyugdíjasok aránya közel 40%. A 198.735 regisztrált egyéni gazdálkodóból 54,1% 55 év alatti, 17,7% 55-62 év közötti és 28,1 % 62 év feletti. A 35 év alatti egyéni gazdálkodó száma kevesebb mint 16.000. A gazdálkodók nemek szerinti bontása az alábbi: a gazdálkodók 76%-a férfi, 24%-a pedig nı. A nem gazdálkodó státuszú családtag 74%-a nı, 26%-a pedig férfi. A nem gazdálkodó férfi családtagok átlagéletkora 32 év, a nıi családtagok átlagéletkora pedig 46 év. A mezıgazdaságban dolgozó nık átlagéletkora magasabb a férfiakénál, ezért a korstruktúra átalakítására tett lépéseknél különös figyelmet kell szentelni a nıi gazdálkodóknak.Az idıs gazdálkodók közül sokan a gazdaságtalan, elaprózott birtokstruktúra, valamint a fejlesztési források hiánya következtében nem képesek az Európai Unió követelményeinek megfelelı, versenyképes termelés folytatására. E vállalkozások többsége kényszervállalkozásnak tekinthetı. A nyugdíj-korhatárt még el nem ért, de tartós nehézségekkel küzdı gazdálkodók esetében a gazdálkodók korösszetételének javítása és egy kedvezıbb birtokstruktúra kialakítása a cél.
17
2003-ban az egyéni gazdaságok vezetıinek 4,8%-a (2005-ben 4,9%-a) rendelkezik alapfokú, 7,6%-a (2005-ben 7,4%-a) közép-, vagy felsıfokú mezıgazdasági végzettséggel. Az egyéni gazdálkodók közel egynegyede nı, rájuk a szakirányú képzettség alacsonyabb szintje jellemzı. 2005-ben az agrárfoglalkoztatottaknak csupán 9.2%-a rendelkezett fıiskolai vagy egyetemi végzettséggel, 57.4%uk, illetve 33.4%-uk legmagasabb iskolai végzettsége a középiskola, illetve általános iskola volt. Míg 2003-ban a férfiak 2,6%-a, a nık 0,7%-a rendelkezik felsıfokú mezıgazdasági végzettséggel, addig ez 2005-ben a férfiaknak 2,2%-ról, és a nıknek csupán 0,6%-ról mondható el. Az egyéni gazdálkodóknál fıként az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (piac- és termelés-szabályozás, támogatási rendszer, a termékek minıségi elıírásai, az állatelhelyezés követelményei, környezetvédelmi elıírások), valamint a gazdaságvezetéssel összefüggı szakismeretek hiányosak, melyhez hozzájárul az is, hogy az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés és a szaktanácsadási rendszer kiforratlan. A fentiek miatt a gazdálkodók új piaci körülményekhez való alkalmazkodó és kezdeményezı készsége nem megfelelı és az uniós támogatások felhasználásával mielıbbi javításra szorul.
Potenciál az innovációra és a tudás terjesztésére Magyarországon a mezıgazdasági szakképzés intézményi háttere kiépített, ennek ellenére az egyéni gazdálkodók szakképzettsége alacsony. A gazdasági szerkezetváltás egyik fı akadálya, hogy a gazdaság igényei és a képzés, szakképzés szerkezete nem esnek egybe. A vidéki térségekre általánosan jellemzı, hogy a korszerő tudással és magas végzettséggel rendelkezı emberek kis hányada marad helyben, sokan elvándorolnak, ezért kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel rendelkezı ember. Az élelmiszeripari innováció akadályai között Magyarországon jelenleg elsı helyen annak magas költségei említhetık, valamint az olyan projektmenedzsment szolgáltatások hiánya, mely biztosítaná a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését. Hiányoznak az u.n. Hídképzı szervezetek (Bridging), akik az innovációs folyamatokat továbbítanák és erısítenék fel a vertikum valamennyi szereplıje felé, állandó kohéziós kapcsolatot tartva fent velük. Az ismeretek korszerősítése, a szaktanácsadó szolgáltatások igénybevételének támogatása és fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a mezıgazdasági termelık és az erdıtulajdonosok versenyképesen, környezettudatos és fenntartható módon gazdálkodjanak. A tanácsadási szolgáltatások fejlesztésénél kiemelt hangsúlyt kap, hogy azok hozzájáruljanak a vidék fenntartható fejlesztéséhez. A mezıgazdasági termelık és erdıtulajdonosok számára különösen fontos olyan információk és ismeretek megszerzése, amelyek a 1782/2003/EK rendeletben elıírt üzemvezetési követelményekkel, a jó mezıgazdasági és ökológiai állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírásokkal kapcsolatosak. Az információforrások sokfélesége és a kapcsolatrendszer bonyolultsága miatt sok gazda nem képes az információkhoz külsı segítség nélkül hozzájutni. A hazai szaktanácsadás rendszere jól kiépített. Az államilag támogatott, jogilag szabályozott agrárszaktanácsadási rendszer jelenlegi formájában 1999. óta mőködik. A hazai szaktanácsadás rendszere három elembıl áll. A szaktanácsadási szolgáltatást a hatóságilag nyilvántartott, névjegyzéki szaktanácsadók nyújtják a termelık részére 24 szakterületen. A szaktanácsadók névjegyzékbe való felvétele és névjegyzékben maradása jogszabályban meghatározott követelményekhez (pl. felsıfokú szakirányú végzettség, 5 év gyakorlat, teljesítményértékelés, évenkénti kötelezı továbbképzés és vizsga, stb.) kötött. A jelenleg 560 fı névjegyzéki szaktanácsadó többsége egyéni vállalkozóként dolgozik. A szaktanácsadás országos szintő irányításáért az FVM felelıs. Az ehhez kapcsolódó szervezési, adminisztrációs, koordinációs feladatokat országos szinten az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet végzi, a régiós szintő feladatokat ellátó 7 Regionális Szaktanácsadási Központtal együttmőködve. Ezen a rendszeren kívül a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódóan 2004-2006. idıszakban 400 fı végez közhasznú tanácsadó munkát.
18
A minisztérium megyei Földmővelésügyi Hivatalainak köztisztviselıi közül, a falugazdászok (650 fı) a közigazgatási munkájukhoz kapcsolódóan általános, tájékoztatás jellegő tanácsot is nyújtanak a gazdálkodóknak. 2007-2013 között cél, hogy a szaktanácsadást igénybevevı gazdálkodók száma 35.000 fıvel emelkedjen.
Termékminıség és a közösségi elıírásoknak való megfelelés A magyar állattenyésztés kiterjedt infrastruktúrája, szakmai múltja, jól szervezett intézményrendszere, színvonalas állategészségügyi szolgálata és takarmánybázisa révén jelentıs termelési potenciállal rendelkezik. Magyarország rendelkezik a kor színvonalának megfelelı genetikai alapokkal a termesztett növények és a haszonállatok tekintetében egyaránt. Fıként az egyéni állattartó gazdaságokban komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minıségbiztosítási elıírásainak, követelményeinek teljesítésében. A nagymérető állattartó telepek közül 299 sertés- és 247 baromfitelephely felújítása szükséges. A kisebb mérető, az EU elıírásainak való megfelelés érdekében korszerősítendı telephelyek országos száma mintegy 3300. A beruházások összege az utóbbi években nem haladta meg az évi 20 milliárdot. Az állattartó telepek épületeinek és a kapcsolódó eszközök átlagéletkora 30-35 év. A csatlakozást követıen számos új környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti, munkavédelmi és növényegészségügyi elıírás megtartása vált illetve válik kötelezıvé a mezıgazdasági tevékenysége folytatók számára. Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott, vagy nem megfelelı összetételő, korszerőségő és az egyéb környezetvédelmi elıírásokat teljesítı eszközállomány lecserélıdése. Az üzemelési költségek átmeneti kompenzálása szükségszerő annak érdekében, hogy a mezıgazdasági termelık környezet-, a közegészségügy és a természeti környezet védelme érdekében végzett tevékenysége mielıbb megvalósuljon. A termékek minısége sok esetben az elavult beruházásokból kifolyólag alacsony. Az élelmiszerbiztonság és a minıség iránti egyre nagyobb kereslet is szükségessé teszi azt, hogy a vidéki térségek is lépést tartsanak a megnövekedett fogyasztói igényekkel. Ennek elısegítése élelmiszerminıségi rendszerekbe való bekapcsolódáson keresztül kiemelt feladat. Azok a mezıgazdasági termelık, akik minıségbiztosítási rendszerekben vesznek rész, többletkötelezettség vállalásuk és többlet költségeik folytán nem tudnak kellı hangsúlyt fektetni termékeik promóciójára, a fogyasztók tájékoztatására. Szükséges ugyanakkor, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az elıbb említett minıségi rendszerek keretében elıállított termékek létezésérıl és jellemzıirıl. Támogatni kell a termelıi csoportosulásokat a fogyasztók tájékoztatásában, és a 1698/2005/EK rendelet 32. cikke alapján támogatott minıségi rendszerek keretében elıállított termékek eladásának ösztönzésében.
19
2.1.3. Környezetgazdálkodás és földhasználat Általános összefüggések Magyarország területének mintegy 85%-a a talajok termékenységétıl függıen különbözı mezı- és erdıgazdasági célú hasznosításra alkalmas. A termıföld minısége, a talajtípusok, a fizikai adottságok, a lejtés-, és klimatikus viszonyok kedvezıek a mezıgazdasági termelés számára, bár jelentıs területi különbséget mutatnak. Magyarország földrajzi adottságainak (felszíni vízkészletek gazdagsága, talajtípusok, klimatikus viszonyok) változatossága az élı környezet magas diverzitását eredményezte. Így az országra a változatos biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínősége jellemzı. A hazai mezıgazdaság környezetterhelése – különösen a rendszerváltást követıen – bár területileg változó értékeket mutató, összességében mégis alacsonynak mondható. Mindez nagymértékben hozzájárult környezeti, természeti értékeink fennmaradásához, megtartásához. Magyarország ıshonos, illetve magas genetikai értéket képviselı állatállománya (pl.: magyar szürkemarha, mangalica), vadállománya (pl.:gímszarvas, mezei nyúl), valamint ritka mezıgazdasági növényfajtái magas genetikai diverzitásról tanúskodnak, mely részben annak köszönhetı, hogy rendelkezünk a genetikai bázis fenntartására irányuló rendszerekkel. Jelentıs az erdıvel borított terület aránya és természeti állapotuk is kedvezı. Az erdıgazdálkodás szerepe növekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a vízgazdálkodásban és az erózió elleni védelemben. A természet-védelmi területek nagysága jelentıs, megtörtént a Natura 2000 hálózatban a területek kijelölése Magyarországon Környezeti problémák a talaj-degradáció, illetve a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból (tápelem arányok kedvezıtlen alakulása) erednek. A szervestrágyázás mennyisége és aránya az elmúlt évtizedben jelentısen mérséklıdött. Az istállótrágyázott terület 1994-2005 között 21,5%-kal, a felhasznált szerves trágya mennyisége pedig, közel 25,5 %-kal csökkent. A mezıgazdasági termelés környezetterhelése jórészt a termelés intenzitásának, koncentráltságának csökkenése, a környezet-károsító ráfordítások (kemikáliák) mérséklıdése miatt nem számottevı. Veszélyt inkább a termelés túlzott szétaprózottsága, helyenként pedig a szakszerőtlen termelés, és a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó agrotechnikai beavatkozások jelentenek. Néhol még megfigyelhetı a környezeti erıforrások túlzott használata, a környezettudatos gazdálkodás hiánya és az ebbıl származó környezeti problémák jelenléte is. Ugyanakkor kisebb területeken, ahol az adottságok miatt alacsony a termelés jövedelmezısége – a kultúr-állapot megırzése mellett – a mővelés felhagyása is reális veszély. Magyarországon a legsúlyosabb agrár-környezeti problémát a szél- és vízerózió, a mővelés felhagyása, a biodiverzitás csökkenése, valamint a talajtömörödés jelenti. A szántóterületbıl a kipusztult növényállományú, ugar és a parlagon hagyott terület 2005-ben összesen 143 ezer ha (1,9%) volt. Agrár- környezeti problémák
Agrár-környezeti probléma Szél és vízerózió Biodiverzitás csökkenése, mővelés felhagyása miatt értékes természeti területeken Talajtömörödés Intenzív gazdálkodás miatt a természeti értékek pusztulása A földhasználat (intenzitásának) változása miatti tájpusztulás
20
Érintett terület nagysága
Környezeti jelentıség
+++
+++
6+
++
+++
5+
+++
++
5+
+
+++
4+
++
++
4+
Össz.:
Mezıgazdaság okozta vízszennyezés (nitrát és foszfát bemosódás)
+
++
3+
Értékelés: + mérsékelt, ++erıs, +++igen erıs Forrás: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire – Magyarország, Budapest, 2004. július 19.
Talajadottságok, talajállapot Az EU csatlakozásig Magyarországon a földminıség mérésére szolgáló mutató alapján – ami már a jelenlegi, tényleges ökológiai és ökonómiai állapotokat csak igen megközelítı mértékben tudja tükrözni – a külterületi szántóterület 37,7%-a, 1,76 millió ha a kedvezıtlen adottságú terület lehatárolása alá esett. Magyarországon az alábbi, mezıgazdasághoz köthetı degradációs folyamatok jelentısek:
víz- és szélerózió;
tömörödés;
talajsavanyodás;
belvízveszély;
szikesedés,
talajszerkezet leromlás; feltalaj kérgesedése, cserepesedése.
A legnagyobb károkat Magyarországon a szél-, és víz erózió, valamint a mővelt rétegben megjelenı tömör záró réteg(ek) okozzák.
Erózió Magyarországon a talaj degradációs folyamatok közül az egyik legjelentısebb a vízerózió, ami a mezıgazdasági területek több mint harmadát (35,3%), összesen 2307 millió hektár hegy- és dombvidéki területet károsítja. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentıs, mintegy 1,4 millió hektár. Különbözı mértékő talajpusztulások hazánk területének több mint 40%-át sújtják. Becslések alapján e sérült felszínekrıl évente átlagosan megközelítıleg 80-100 millió m3 talaj, ezáltal 1,5 millió tonna szerves anyag pusztul le. Erózió Magyarországon
Erózió mérıszáma Vízerózió által sújtott terület (millió ha) Éves átlagos talajveszteség (t/ha) Évi összes talajveszteség (millió t) Évi összes szervesanyag veszteség (millió t) Szélerózió által sújtott terület (millió ha)
Összesen
Erısen erodált
Közepesen erodált
Gyengén erodált
2.31
0.56
0.89
0.86
100 1.5
70
40
20
1.4
Forrás: MTA-TAKI, 1999
A szél pusztító hatásának (szélerózió vagy defláció) fıleg a homoktalajok, illetve a helytelenül mővelt csernozjom talajok vannak kitéve. A helytelen földhasználat következtében (vetésforgók elmaradása, szervestrágyázás hiánya, mezıvédı erdısávok felszámolása, a talajfelszín takaratlansága, a nehéz
21
erıgépek, illetve a kedvezıtlen idıpontokban végzett talajmővelés) az ország területének közel 50%-át alkotó szántókon a folyamatos növénytakarás nélküli nagyüzemi táblák jelentıs része tehát széleróziós (deflációs) szempontból is veszélyeztetett. A talajok alapvetı jellemzıi, fizikai félesége, s a földhasználat együttes hatásának eredıjeként a klasszikus széleróziós hatások dominánsan a Kiskunság és a Nyírség térségére jellemzıek, de egyre inkább érzékelhetık porviharok formájában a leromlott állapotú csernozjom területeken is. Az erdık jelentıs szerepet töltenek be a talajképzıdésben és a talajok védelmében. Az ország közel egyötödét borító erdık alatt az erózió általános mértéke töredéke a mezıgazdasági földhasznosítású területekhez képest. Ezáltal a jelenlegi erdık évi 32 millió tonna termıtalaj pusztulását akadályozzák meg. A laza talajú alföldi térségekben lévı 465 ezer hektár erdı a defláció és az elsivatagosodás elleni védelemben játszik jelentıs szerepet.
Talajtömörödés Korábbi felmérések szerint Magyarországon mintegy 1,4 millió hektárnyi szántóföldön zavarja tömör záró réteg jelenléte a növénytermelést. Ez a helyzet az utóbbi években tovább romlott, amit hazai vizsgálatok igazolnak. A 2000-es évek óta Magyarország szántóterületeinek mintegy felén mutatható ki tömörödöttség.
Talajsavanyodás Magyarország talajainak 13%-a erısen, 42%-a pedig közepesen, illetve gyengén savanyú kémhatású. Ez a káros folyamat a talajok mintegy 50%-ánál mészhiányt és termékenységcsökkenést eredményezett. A talajok savanyodása az elmúlt két évtized során fokozódott, de területi kiterjedése nem nıtt számottevıen. A talajok kedvezıtlen kémhatásának kialakulásában a szakszerőtlen mőtrágyázás, a légköri savas ülepedés, a különbözı savas kémhatású ipari melléktermékek, a hulladékok káros hatása, valamint az indokolt mértékő talajjavítás (meszezés) elmaradása is szerepet játszik. Környezetbarát tápanyag-gazdálkodás alkalmazásával, a talaj szerves anyag tartalmának növelésével, zöldtrágyázással, a savanyító mőtrágyák mellızésével, valamint rendszeres meszezéssel a talajsavanyodási folyamatok jelentıs mértékben visszaszoríthatóak.
Szikesedés A szikesedés 946 ezer hektáron (az ország területének 10%-a, a Mezıgazdaságilag Hasznosítható Terület 15%-a) korlátozza a talajok termékenységét és termelıképességét. További 245 ezer hektáron fordul elı szikesedés a mélyebb talajrétegekben.
Vízkészlet és vízgazdálkodás Magyarország 93 ezer km2-nyi területével a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik. Területének kétharmad része 150 méter tengerszinti magasság alatti alföld, sík, vagy közel sík medencefenék, fennmaradó egyharmad részének pedig túlnyomó hányada 150 méter feletti hegy- és dombvidék. Az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett terület nagysága az ország területének 52%-a, a mővelt földterület kétharmada. A mezıgazdaságban az aszály az árvízhez és belvízhez hasonló nagyságú területeket érint és az aszály által okozott károk elérik, illetve meghaladják az árvizek, illetve belvizek által okozott károk nagyságát. Magyarország felszíni vízkészletekben gazdag. A felszíni vizeink 96%-a az ország határain kívülrıl érkezik. A közüzemi ivóvízellátás több mint 90%-át felszín alatti vízkészletekre telepített vízmővek biztosítják. Ennek következtében a felszíni vízfolyások szennyezettsége különbözı környezetvédelmi problémát okozhat az ökoszisztémában és az ivóvízbázisban. A vízbázisok mintegy kétharmada sérülékeny földtani környezetben van, ezért a felszínrıl származó szennyezıanyagok rövidebbhosszabb idı alatt elérhetik a vízadó réteget, így azok potenciálisan veszélyeztetettek.
22
Árvíz Folyóink vízhozama jelentıs mértékben függ a lefolyás szempontjából felettünk elhelyezkedı, úgynevezett felvízi országok vízgazdálkodásától. Az országhatáron belül a folyók és a kisebb vízfolyások mentén fekvı árterület nagysága 35 ezer km2. Magyarországon 1995-2004 között periódusban 1997, 2003, 2004 kivételével a többi években volt rövidebb-hosszabb ideig tartó árvíz és így rendkívüli védekezés. Fı folyónk a Duna átlagosan 2-3, a Tisza 1,5-2 évente lép ki medrébıl. Az árvízvédelmi fıvédvonalak (4180 km) közel felének (43,6%) kiépítettsége nem teljesíti maradéktalanul a vonatkozó elıírásokat. Egykori árterületen található az ország megmővelhetı területének egyharmada, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a és több mint 700 település, ahol 2,5 millió lakos él. Különösen a Tisza-völgyi árvizekkel egyidejőleg gyakran fordul elı belvíz is. Gazdasági megfontolásból sem célszerő az árvízveszély elhárítását kizárólag a töltések további magasítására alapozni. Sokkal inkább javasolható a természeti adottságokhoz igazodó földhasználat kialakítása és támogatása. [pl.: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében (VTT) érintett területek].
Belvizek Magyarország területének körülbelül egynegyede olyan mély fekvéső sík terület, amelyrıl természetes úton nem folyik le a víz. A rendszeresen mővelt közel 5 millió hektár szántóterületnek mintegy 1015%-át gyakran évenként idıszakosan káros felszíni víz – belvíz - borítja. Több év adatainak értékelése szerint évente átlagban mintegy 130 ezer hektár a belvízzel borított terület 2-4 hónap hosszan. Kiugróan magas volt a belvizes területek nagysága 2000-ben, amikor is az év elején 343 ezer hektár volt a belvízzel elöntött terület. A 43,7 km2 kiterjedéső síkvidéki vízgyőjtın 46,7 ezer km hosszú csatornahálózat alakult ki az 1990-es évekre, melybıl jelenleg 8,5 ezer km a KÖVIZIG kezeléső fıcsatornák hossza, 3,1 ezer km a földmővelési hivatalok, 20,3 ezer km a vízitársulatok kezelésében van. 2,1 ezer km az önkormányzatok kezelésében található, melyet kiegészít körülbelül 12,7 ezer km (mezıgazdasági ill. magán tulajdonban) üzemi csatorna, a felsoroltak együttesen alkotják az ország belvízlevezetı rendszerét. Ezt a rendszert egészíti ki 235 db, összesen 259 millió m3 térfogatú állandó és ideiglenes belvíztározó. Az ország belvíz által leginkább veszélyeztetett területei a Tisza-völgy, valamint a Duna-völgy mély fekvéső részei.
Aszály Az elmúlt években a mérsékelt aszály elıfordulásának valószínősége minden évszakban jelentısen nıtt és emellett a tavaszi és téli idıszakban a rendkívüli aszályok elıfordulásának valószínősége is nagyobb lett. A rendkívüli aszályok elıfordulásának valószínősége – foltonként eltérı mértékben – fıként az alföldi térségekben nagy, a Dunántúlon csak mérsékeltebb aszályokra kell számítani. Szárazság minden második évben elıfordulhat. A tenyészidıszak csapadékviszonyait figyelembe véve megállapítható, hogy a vegetációs vízigényeket az esı önmagában nem tudja kielégíteni. Az aszályossági index országos átlaga1 (PAI) évenként meglehetısen erıs ingadozást mutat. 1997 óta (3,6°C/100 mm) egyértelmő a növekedés, mely 2003-ra elérte a közepes mértékő aszály értékét (9,2°C/100 mm).
Felszíni és felszín alatti vizek minısége Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrát-érzékeny terület 4337,5 ezer ha, ebbıl 2788,8 ezer ha mezıgazdasági terület. A nitrát-érzékeny területen a gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók száma 450,7 ezer. A KSH által végzett általános mezıgazdasági összeírás adatai szerint az állatot tartók száma nitrát-érzékeny területen 320,7 ezer. A jelentıs mértékő nem mezıgazdasági eredető szennyezıdés mellett, az agrárium területén a problémát a nagy
1
Aszályossági index (Dr. Pálfai Imre nyomán): alapértéke egy tört, amelynek számlálójában az április – augusztus közötti idıszak középhımérsékletének 100-szorosa, nevezıjében az októbertıl augusztusig terjedı idıszak súlyozott havi csapadékösszege szerepel.
23
állatlétszámú, iparszerő állattartó szennyvízkibocsátása jelenti
telepek
(sertés,
baromfi,
szarvasmarha)
hígtrágya-
és
Nitrát direktíva A 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet tartalmazza a magyarországi nitrát érzékeny területek településsoros jegyzékét (mintegy 1779 települést), valamint e rendelet említi a „helyes mezıgazdasági gyakorlat”-ot, melynek betartásával a gazdálkodók meg tudnak felelni az EU 91/676/EK Tanácsi Irányelvében megfogalmazott követelményeknek. A „helyes mezıgazdasági gyakorlat” szabályait a 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet 14§ (2) bekezdése által módosított 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet 1 melléklete rögzíti. Cselekvési programok része a jó mezıgazdasági gyakorlat betartása, betartatása, s ezek egy részéhez támogatások is biztosítottak a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben és az AVOP-ban. A vizek nitrát tartalma alapján megtörtént a nitrát érzékeny területek lehatárolása, valamint elkészült az akcióprogram is (2002-2012). A felszín alatti vizek esetében a nitrát érzékeny területek kijelölése „a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı, egyes feladatokról” szóló 33/2000. (II.17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra alapozva történt a települések közigazgatási határainak megfelelıen. A felszíni vizek közül különösen nitrát érzékenynek tekintették a felmérés szempontjából azokat a területeket, amelyek „a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területük kijelölésérıl szóló” 240/2000. (XII.23.) Korm. Rendelet hatálya alá tartoznak (nagy tavaink vízgyőjtı területei, ivóvízellátást szolgáló tározók vízgyőjtı területe). Az akcióprogram 4 éves szakaszokra határolódik azzal, hogy a 4 évenkénti felülvizsgálata a gazdálkodók folyamatos adatszolgáltatása és a helyszíni ellenırzések során nyert tapasztalatok alapján módosítható. A talajvizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezése elsısorban az intenzív tartású, nagy létszámú állattartó telepekkel függ össze, ezek közül is fıleg a hígtrágyás technológiával üzemelı telepek okozzák a legtöbb problémát. (Az 1996-98. évi felmérés szerint az évente termelıdött hígtrágya mennyisége mintegy 11 millió m3, mely elhelyezéséhez mintegy 80 ezer ha mezıgazdasági terület szükséges. Éves szinten a nitrát érzékeny területeken mintegy 3,4 millió m3 istállótrágya képzıdik). Legfontosabb feladat a nitrát kibocsátás csökkentése. A káros nitrát kibocsátás hazai viszonylatban részben az elıbb említett állattartó telepek nem kielégítı trágyatárolási módjaiból, valamint a csatornázatlan települések, lakóövezetek, ingatlanok nem megfelelı szennyvíz elhelyezésbıl egyaránt ered. Európai viszonylatban pedig – az igen intenzív állattartási módok miatt szükséges volt – rendelkezni a „nitrát direktívában” (91/676/EGK irányelv), melynek alkalmazását a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelettel biztosítottak a hazai jogrendszerben.
Vízvédelmi program Magyarország közüzemi ivóvízellátásának több mint 90%-át felszín alatti vízkészletekre telepített ivóvízbázisok adják. Ezek mintegy 2/3 része sérülékeny földtani környezetben van, azaz a felszínrıl származó szennyezıdés hosszabb-rövidebb idı alatt elérheti a vízkivétel helyét. A kormány által 1997-ben indított ivóvízbázis védelmi célprogram keretében megtörténik a már mőködı és a távlati hasznosításra kijelölt sérülékeny ivóvízbázisok utánpótlási területeinek meghatározása, a jogszabálynak megfelelı 20 napos, 6 hónapos, 5 éves és 50 éves elérési idejő védıterületek kijelölése, a szennyezı források és folyamatok feltárása, a vízbázisok komplex állapotfelmérése. A program várható befejezése 2009. Az összesen 700 sérülékeny ivóvízbázis védıterülete az ország egészének mintegy 8%-át fedik le. A vízvédelmi program a vízbázisok védıterületein többek között - a környezetkímélı mezıgazdasági tevékenységre való átállás ösztönzésére szolgál.
A levegı minısége Magyarországon a mezıgazdaság levegıszennyezése uniós viszonylatban átlagos értéket mutat. A hazai emissziókból számottevı a mezıgazdaság ammónia (98,8%), dinitrogén-oxid (74,9%) és metán (52,6%) részesedése. Már eddig is jelentıs erıfeszítéseket tettünk a légszennyezés visszaszorítására, a
24
mezıgazdaság közvetlen környezetvédelmi beruházásainak több, mint negyedével. A nemzeti kezdeményezések elsısorban a feldolgozóipar, a szállítás, valamint az energiatermelés légszennyezésének csökkentésére koncentrálnak, így a mezıgazdaság a levegıtisztaság védelemre fordított összegbıl mindössze 3,6%-kal részesedik. Ezért továbbra is cél a nem megfelelı szervestrágya és hígtrágya tárolásból és alkalmazásból származó ammónia, dinitrogén-oxid és metán kibocsátás csökkentése. Az erdı jelentısen hozzájárul a levegı minıségének javításához, elsısorban a por kiszőréséhez. A települések, pontszerő és vonalas szennyezı források közelében található erdıknek köszönhetıen számottevıen csökkenthetı a lakosságot érı szennyezés. Kívánatos a település védelmét szolgáló erdıterületek, utakat és ipari létesítményeket szegélyezı erdısávok arányának növelése.
Az élıvilág sajátosságai, biodiverzitás Magyarország természeti értékeinek jelentıs hányada az erdıterületekhez, továbbá az extenzív mezıgazdasági termeléshez, és annak színteréhez, a mezıgazdasági élıhelyekhez kötött. A hazai biodiverzitás sokszínőségében igen fontos szerepet játszik az eltérı környezeti adottságokhoz alkalmazkodó változatos tájhasználat, ezen belül kiemelten az ıshonos fafajokból álló, természetszerően kezelt erdık. A hazai agro-biodiverzitás számos fajának hathatós védelme csak a természetvédelmi érdekek széleskörő mezıgazdasági mővelésbe és erdıgazdálkodásba való integrálásával valósítható meg. Magyarország területének több mint 9%-a áll természetvédelmi oltalom alatt, ami a 2004-es adatok szerint 867,9 ezer hektár. Az országos jelentıségő védett természeti területeink nagysága összesen 828,5 ezer ha, ebbıl a tíz nemzeti park területe 484,1 ezer ha, a 36 tájvédelmi körzeté 316,7 ezer ha, míg a 144 természetvédelmi területé 27,7 ezer ha. Az országos jelentıségő területek mintegy 40%-át hasznosítják mezıgazdálkodással, melyekre többnyire gyenge termıképességő talajok a jellemzık, ahol sokkal nehezebb eredményesen gazdálkodni. A természetvédelmi szempontokra tekintettel lévı extenzív gazdálkodás lehet az egyik megoldás az ilyen területeken élı gazdálkodók számára. Az ország különbözı területein szórványosan még ma is megtalálhatók az extenzív rendszerek bizonyos formái, átmenetei vagy maradványai. Jó példa erre az alföldi szikes gyepeken folytatott juhászat, az ırségi gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás, és a minimális területre kiterjedı kisparaszti szálaló erdıgazdálkodás, a dunántúli fás legelık szarvasmarhával történı legeltetése, a kiskunsági tanyarendszer, vagy az aggteleki karsztfelszín extenzív használata. A füves puszták és az extenzív szántók csak mozaikos, feldarabolódott formában maradtak fenn fıleg a nagyobb folyóink szabályozás elıtti árterein. A gyepek láncolata és szigetei nélkülözhetetlenek a veszélyeztetett fajok túléléséhez. A mővelési ágak közül a nád és a halastó kiemelkedıen fontos. Hazai kiterjedésük európai szinten is jelentıs. A szılı- és gyümölcsültetvények esetében elenyészı az extenzív rendszerek aránya, de ezeknek a megırzése természetvédelmi szempontból is kívánatos. A felsoroltak mellett tájaink és a természeti értékeink, európai szinten is kimagasló gazdagságának megırzése érdekében a jobb mezıgazdasági adottságú területeken is szükséges a jelenleg alkalmazott gazdálkodási módszerek közé minél több extenzív elemet beilleszteni. A magyar erdık 18,9%-a természetvédelem alatt áll (KÖM, 2002.), ami jelentısen meghaladja az uniós átlagot. A védett területek 47%-a erdı. A védett erdıterületeken belül 49 erdırezervátum 9731 ha magterületén áll fenn speciális védettség, ahol semmiféle erdészeti beavatkozás nem végezhetı.
Az erdık rendeltetése és egészségi állapota Elsıdleges funkció szerint a magyarországi erdık mintegy 64,2%-a gazdasági rendeltetéső, 34,4%-a védelmi-, 1,4%-a pedig közjóléti és egyéb hasznosítású. Az erdıterületek mintegy 30%-át 1945 után telepítették, így az ország faállománnyal borított erdıterületének 68%-a 50 évesnél fiatalabb. Az elmúlt ötven évben az erdıtelepítés során a nem ıshonos fafajok állományait helyezték elıtérbe, de az utóbbi három évben már az ıshonos fafajok részarányának jelentıs növekedése figyelhetı meg.
25
A fák egészségi állapota az utóbbi években romlott; csökkent az egészséges fák aránya és növekedett a károsodottaké, illetve az elpusztultaké. A lomblevelő és a tőlevelő fák összességének állapotát levélvesztés alapján vizsgálva megállapítható, hogy 2003-ban 35,6%, tünetmentes, 41,9% gyengén, 17,1% közepesen, 2,8% pedig erısen károsodott, míg 2,6%-a elpusztult. A levélelszínezıdés aránya az elmúlt években nem mutatott kedvezıtlen változást, sıt 1990-hez viszonyítva pozitív változás figyelhetı meg. Az Európai erdı-egészségügyi megfigyelı hálózat (ICP Forests) 2002. évi adatai alapján, az összes fafajra vonatkoztatva a fák levélvesztés szempontjából 38%-ban tünetmentesnek minısültek, 41%-ban veszélyeztetettek, 21%-ban számottevıen károsodottak. A magyarországi erdık az európai országok között a közepesen károsodottak csoportjába tartoznak. A károsodást ökológiailag stabil elegyes erdık telepítésével, ápolásával és a meglevı – arra alkalmas termıhelyen álló – erdık természet-közeli erdıtársulásokká való szerkezet-átalakításával kívánjuk csökkenteni.
A védendı természeti értékek területei (Natura 2000) Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a természetvédelem terén újabb, speciális feladatokat jelent, melyek közül talán a Natura 2000 hálózat kialakítása jelenti a legnagyobb kihívást. Elkészült a Natura 2000 hálózat területeinek javasolt jegyzéke, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl (Natura 2000 területek) szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet. A kijelölt Natura 2000 területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 467 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha - jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,38 millió ha kiterjedésben. E két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévı hálózatára épül (a jelölt területek 37%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik.
Agrár-környezetgazdálkodás, erdı-környezetvédelem A vidék népességmegtartásán felül az elıbbiekben részletezett mezıgazdasági eredető környezeti terhelések csökkentését, valamint a biodiverzitás fenntartását, védelmét, tájképi elemek megırzését célozta meg az Agrár-környezetgazdálkodási Program és az Erdı-környezetvédelmi Program is. Az intézkedés kidolgozásának szükségességét támasztotta alá a Magyarországra az egyes területeken jellemzı extenzív mezıgazdálkodás által kialakított és fenntartott természet közeli élıhelyek állapotának romlása, és az eltőnıben lévı az országra jellemzı hagyományos, értékırzı gazdálkodási módszerek, fajták. Az ország egyes területein szükség van a földhasználat átalakítására országos prioritások (alacsony termıképességő szántóterületek kivonása, új földhasználati irányok keresése,) és térségi prioritások (árvízzel és belvízzel érintett területek területhasználatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása) szerint. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatást nyert 24,1 ezer gazdálkodó, illetve gazdálkodó szervezet összesített területe meghaladta az 1,8 millió hektárt. Az agrár-környezetgazdálkodási programok által lefedett területek a mezıgazdaságilag hasznosított területeknek ezáltal már több, mint 25%-át teszik ki, mely már Uniós szinten is magas arányt képvisel. Az erdı-környezetvédelmi programoknak eddig csak a hazai támogatási rendszerben volt elızménye, ahonnan jellemzıen a nem ıshonos fafajú, vagy a leromlott szerkezető erdıállományoknak a termıhelynek megfelelı, ıshonos fafajú, megfelelı szerkezető erdıvé történı átalakítását támogattuk. Ennek nagysága éves szinten azonban a források szőkössége miatt a 10 000 ha-t alig haladta meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján erre egyre növekvı igény van, ezért a programokat egyre szélesebb körben, a területi sajátságokhoz igazodóan kell kidolgozni.
Ökogazdálkodás, állatjólét Magyarországon az elmúlt években gyors ütemben növekedett az ökogazdálkodás szerepe és súlya, viszont a hazai kereslet csak mérsékelten emelkedett a friss- és feldolgozott bioélelmiszerek iránt.
26
Ennek egyik oka a biotermékek más élelmiszerekhez, piaci termékekhez viszonyított magasabb fogyasztói ára, a másik a belsı piac kiépítetlensége. A magyar biogazdaságok túlnyomó része exportra termel, a minısített és védjeggyel ellátott biotermékek 95–97 százalékát Nyugat-Európába szállítják, elsısorban Németországba, Svájcba, Hollandiába és Ausztriába, de számottevı a Franciaországba és az Angliába irányuló export is. A biogazdaságok kisebb része folytat a mezıgazdasági jellegő fıtevékenységük mellett egyéb élelmiszer-ipari, elsısorban feldolgozó tevékenységet. Legtöbben bortermeléssel, gyümölcs-, zöldség-, tej- és húsfeldolgozással foglalkoznak, de jelentıs e gazdaságkörben a kereskedelem is. Itt megvan a feltétele annak, hogy a megtermelt és elıállított ökotermékeket mind nagyobb arányban – ellenırzött módon – még saját gazdaságon belül feldolgozzák. Országosan 31 biogazdaság foglalkozik falusi turizmussal, szálláskiadással, ami szervesen kapcsolódhat a biotermékekre, bioélelmiszerekre alapozott vendéglátással. Az ökológiai termékek feldolgozásának – termékpálya a „földtıl az asztalig” kiépítésének – támogatása szintén különösen fontos számunkra, mert a Magyarországon megtermelt termékek jelentıs mértékben, még mindig 70 %-ot meghaladó arányban nyers termékként, külföldi piacokon kerülnek értékesítésre. Jelentıs növekedést mutat az ökológiai gazdálkodást folytató üzemek száma, mely az 1997. évi 281rıl 2004-re közel hatszorosára, 1610-re emelkedett. Az ellenırzött biotermelésbe vont terület 1996. és 2004. között több, mint tízszeresére, 11,4 ezer hektárról 133 ezer hektárra emelkedett, ami a mezıgazdasági terület 2,2%-át teszi ki. 2004-ben a terület 45,6%-a a bioállattartáshoz nélkülözhetetlen gyep, rét és legelı, 47,6%-a szántó. A szigorúan saját termesztéső takarmányfélékre alapozott állattartás egyre több takarmánytermı terület (kukorica, lucerna, szálastakarmány) termesztésbe vonását igényli. A bioállattartásra szakosodott ellenırzött gazdaságok számosállatban kifejezett állománya a 1997. évi 1,4 ezerrıl 2004-re 12,8 ezerre, kilencszeresére nıtt. A méhcsaládok száma az 1997. és 2002. között 2,2 ezerrıl 10,8 ezerre, ötszörösére nıtt, illetve további 4,5 ezer méhcsalád volt biogazdálkodásra történı átállás alatt. Magyarországon számos állattartó helyen szükség van még az állatjóléti feltételek jelentıs javítására a termelési infrastruktúra állatjóléti követelményeknek megfelelı fejlesztésére a minıségi állati eredető élelmiszer-termékek piacképes, a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak, valamint az élelmiszerbiztonsági szempontoknak is megfelelı elıállításához. Az állatjólét fokozása a megnövekedett fogyasztói tudatosság kialakulásának köszönhetıen közvetett módon hozzájárul az ágazat jövedelemtermelı képességének fenntartásához, továbbá a pontszerő ammónia kibocsátás mérsékléséhez és közvetve kihathat a nitrát direktívában foglalt követelmények teljesítéséhez
Megújuló energia, biomassza termelés Magyarországon jelenleg a megújuló energiaforrások az összes energiaigény mindössze 5,3%-át biztosítják 2005 évi adatok szerint. A környezetbiztonság növelése, fenntartható térségi rendszerek kialakítása egyre fokozottabb mértékben követeli meg a megújuló energiaforrások feltárását és alkalmazásának kiterjesztését. A környezetvédelem szempontjai az energiatakarékosság mellett a megújuló forrásokból származó energia arányának növelését követelik meg. A bio-üzemanyagok részesedése Magyarország teljes üzemanyag-felhasználásán belül jelenleg 0.4%, ami egytizede a megfelelı EU-s adatnak. A biomassza termelés szempontjából Magyarország jó adottságokkal rendelkezik. Ez egyrészt hazánk kiváló mezıgazdasági adottságainak, másrészt a több évszázados agrártermelési hagyományoknak köszönhetı. Magyarország éves biomassza energiapotenciálja közel 60 petajoule, amely az energetikai célú mezıgazdasági termelés bevezetésével növelhetı. Ehhez elsısorban a meglévı erdıkbıl kitermelt és eddig nem hasznosított biomassza, a mezıgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználási arányának javítása, a rövid vágáséréső lágy- és fás szárú energiaültetvények létesítése, további erdıtelepítések szükségesek. Azonban az ország csak minimális feldolgozókapacitással rendelkezik a megújuló energiatermelés szempontjából. Az összes megtermelt biomassza mindössze 8-10%-a kerül energetikai felhasználásra. A biomasszára aktívan alapozó, decentralizált energiastruktúra kialakítása nagyban hozzájárulhat országunk jelenleg igen magas, 70% feletti energia importfüggıségének csökkentéséhez.
27
Az energiatermelésen belül a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése, különösen nagy jelentıségő a mezıgazdaság és az erdészeti termelés diverzifikációja és az ezzel elérhetı jövedelembiztonság javítása szempontjából. A szinergiák kihasználása érdekében fontos, hogy a mezıgazdasági termelık és vidéki térségek intenzív szerephez jussanak a közeljövıben várhatóan dinamikusan kiépülı biomassza-alapú megújuló energia-ágazatban (bio-energia-ágazatban). A biomassza termelésével és hasznosításával csökkenthetık a parlagterületek, a gazdálkodók számára alternatív bevételi lehetıségek biztosíthatók. A megújuló energiaforrások elıállítását szolgáló termelés, a biológiai eredető anyagok (biomassza) tüzelıanyagként való felhasználása, egyben a klímaváltozás elleni küzdelem részét is képezi. A megújuló energiára vonatkozó nemzeti fejlesztési tervek alapján a zöld energia részesedésének el kell érnie a 3.6%-ot a teljes elektromosáram-fogyasztáson belül 2010-ig. A bio-üzemanyagok tekintetében a cél az 5.74%-os részesedés elérése 2010-ig. Ezek a fejlesztések összhangban vannak a biomassza energetikai hasznosításának uniós stratégiai célkitőzéseivel is (Biomass Action Plan, EU Strategy for Biofuels).
2.1.4. A vidéki gazdaság és életminıség Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. A magyarországi kistérségeket fı gazdasági tevékenységeik és/vagy fı gazdasági-társadalmi jellemzıi és sajátosságai alapján lehet kategorizálni. Ilyen módon a kistérségek négy fı kategóriája azonosítható:
városkörnyéki (típusú) kistérségek
mezıgazdasági kistérségek;
tuirsztikai potenciállal rendelkezı kistérségek;
ipari térségek.
Gazdag természeti, táji adottság, egészséges lakókörnyezet, valamint gazdag kulturális és épített örökség jellemzi a vidéki térségeket. Növekvı jelentıségőek a helyi közösségek és kezdeményezések. A gazdasági szerkezetváltást leginkább a falusi turizmus növekvı jelentısége mutatja. A mezıgazdaság foglalkoztatási szerepe csökken, a vidéki térségeket a munkanélküliségi ráta magasabb aránya jellemzi. Alacsony a vállalkozási sőrőség és általános a tıke- és szaktudás-hiány. A szolgáltató szektor aránya és az aktivitási ráta alacsony, a jövedelemtermelı képesség gyenge. Jelentısen növekedett a vidéki térségekbıl elvándorlók száma. A roma lakosság helyzete a vidéki térségekben különösen nehéz.
A vidéki gazdaság szerkezete A gazdasági szerkezet alapján elmondható a vidéki térségekrıl, hogy egyrészt a vidéki településeken a vállalkozási sőrőség lényegesen kisebb; másrészt a vidéki térségek gazdasági szerkezetében a mezıgazdaság sokkal meghatározóbb, mint az országos átlag, amely az ágazat alacsonyabb jövedelmezısége, csökkenı GDP részesedése és foglalkoztatása miatt jelent nehézséget. A vidéki térségek szempontjából ezért rendkívül fontos az agárgazdaság jövedelmezıségének javításán túl a lakosságnak alternatív és/vagy kiegészítı jövedelmet és megélhetést nyújtó gazdasági diverzifikáció, ahhoz kapcsolódva a vállalkozásfejlesztés. A területi különbségek jelentkeznek a településtípusok közti egyenlıtlenségekben, mely szerint nıtt a különbség a városok és községek fejlettsége között, azaz a községek, különösen a kisebb lélekszámúak lemaradása fokozódott. 1990-tıl a falvakban élık munkaerı-piaci és jövedelmi helyzete romlott a leginkább, amiben nagy szerepet játszott a mezıgazdaság nemzetgazdasági súlyának folyamatos csökkenése és a falusi ingázók tömegeit foglalkoztató vidéki ipar jelentıs részének összeomlása. A településtípusok közti különbség egyben a vállalkozások és a jövedelemnagyság területi (városi)
28
koncentráltságát mutatja, ugyanis a kis településeken fele-harmada az 1000 fıre jutó vállalkozások száma a nagyobb településekhez képest, és másfél-kétszeres a különbség a jövedelmek nagyságában is. A vidéki térségekben a foglalkoztatottsági ráta 49.9%, az országos 56.8%-al szemben. A szőkös helyi munkalehetıségek következtében a falvakban csak a foglalkoztatottak 39%-a talán helyben munkahelyet, 61%-uk napi ingázásra kényszerül.
Helyi humánerıforrás helyzete Tekintve, hogy a vidéki térségekben – különösen a kistelepüléseken – a gazdasági szerkezet jellegébıl adódóan nagyobb a fizikai foglalkozásúak, illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, a jövedelmi hátrányok e szempontból is érvényesülnek. A különbségeket tovább növeli, hogy a kisebb településeken általában kevesebb az aktív korú népesség, nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. Ez jelentısen befolyásolja a kistelepüléseken lezajló demográfiai folyamatokat és tendenciákat, a munkaképes lakosság elvándorlását, ezáltal fokozza e települések elöregedését, hosszabb távon elnéptelenedését. Minél kisebb a település, annál magasabb a munkanélküliség és annál rosszabbak az életkörülmények is. Különösen az alacsony szakképzettségő, középkorú, vagy idısebb munkavállalók, ezen belül kiemelten a gyermekeiket egyedül nevelı nık elhelyezkedési, munkavállalási esélyei korlátozottak. A foglalkoztatási helyzetet nézve azonban leginkább hátrányos helyzető a lakosság 5-6%-át alkotó roma népesség, melynek népességen belüli aránya a kisebb lélekszámú településeken és az ország tartósan kritikus helyzető régióiban az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb, arányuk a tartós munkanélküliek között jelentıs. A vidékfejlesztés forrásainak megfelelı hatékonyságú felhasználásához, a forrás-felvevıképesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges az innovativitást, vállalkozó képességet és kedvet fokozó, a piaci lehetıségeket, várható trendeket bemutató képzések szervezése. A gazdasági, infrastrukturális és szolgáltatási hátrányok eredményezik a vidéki térségek humán erıforrásának kedvezıtlen mennyiségi és minıségi változását, amely a fiatal és képzett lakosság elvándorlásából, ennek következtében az elöregedésbıl és az inaktív rétegek arányának növekedésébıl adódik. A jelenlegi egyenlıtlenségekben nagyon fontosak a humán erıforrás különbségei, azaz, hogy a helyi társadalom mekkora aránya iskolázott, fogékony-e az innovációra, tud-e alkalmazkodni, tud-e újításokat és változásokat be- és elfogadni, mennyire igényes a kultúra, a szolgáltatások iránt, képes-e együttmőködni, milyen értékpreferenciával és milyen identitással rendelkezik. A vidéki térségek az országosnál kedvezıtlenebb foglalkoztatási helyzetén (magasabb munkanélküliség) javítani lehet a vonzó táj, a természeti kincsek és kulturális örökség turisztikai célú hasznosításával. A falusi vendéglátóhelyeket alacsony szolgáltatásminıség és kapacitáskihasználtság jellemzi. A turisztikai bevétel erısíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminıség javításához és a regionális gazdasági hátrányok leküzdéséhez. A vidéki térségekben megfigyelhetı társadalmi – gazdasági hátrányok fokozottan érvényesülnek a hátrányos helyzető társadalmi rétegek és csoportok viszonylatában. Ennek legfontosabb területét a munkaerı-piaci hátrányok jelentik, amelyek egyaránt érintik a nıket, a megváltozott munkaképességő embereket és a roma lakosságot. A munkaképes, aktív korú népesség rossz munkalehetıségekkel rendelkezı falvakból történı elvándorlását, ezáltal az inaktívak és a munkanélküliek növekvı arányát erısíti a városokból kiszoruló, munkanélküli, alacsony státusú rétegek – sok esetben roma népesség – bevándorlása, akik munkahelyük elveszítésével és a megélhetési költségek növekedésével az elszegényedı falvakba kényszerülnek.
A vidéki térségek regionális- területi sajátosságai Területileg ez leginkább az agrárjellegő alföldi régiók, illetve a gazdasági – társadalmi szempontból leszakadó régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), illetve települési vonatkozásban leginkább az
29
aprófalvas térségek (Észak-Magyarország, Dél- és Délnyugat-Dunántúl) és a kistelepülések hátrányát jelenti. A GDP, a vállalkozások száma és a foglalkoztatottak átlagkeresete alapján egyaránt az északmagyarországi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió, azaz az ország déli, délkeleti részének kedvezıtlen helyzete figyelhetı meg. Az 1990-es években megkezdıdött gazdasági szerkezetváltás a területi egyenlıtlenségek növekedését hozta magával, melynek egyik vetülete a kelet-nyugat irányú polarizáció, a másik pedig a vidéki térségek szempontjából meghatározóbb centrum-periféria típusú megosztottság (mely az ország központi térsége és az ország többi része, illetve a dinamikus városok/térségek és a külsı-belsı periférián elhelyezkedı térségek, települések, különösen a kis falvak viszonylatában értelmezhetı). A regionális különbségekkel összefüggésben az ország keleti része (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye), valamint a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország aprófalvas térségei, illetve a déli, keleti határ-menti térségek vannak tartósan a legkedvezıtlenebb helyzetben, melyek többsége vidéki térség. A térségi különbségeket összefoglalóan jellemzik a jövedelmi különbségek, melyekben – leszámítva a fıváros környéki agglomerációs győrőt és a Dunántúl északi részének kedvezıbb gazdasági adottságú térségeit – markáns különbségek figyelhetık meg a vidéki térségek és az ország többi része között. A romák által sőrőn lakott települések, térségek problémáit a romák helyzetének specialitása miatt komplex, integrált programokkal szükséges kezelni, melyben az etnikai térbeli elkülönülés csökkentése, megfelelı oktatási rendszer kiépítése, munkahelyek teremtése elengedhetetlen fontosságú. A romák aránya a lakosságban jelentıs regionális különbségeket mutat. Elsısorban az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régiók aprófalvas térségeiben figyelhetı meg a gettósodás, a roma népesség szegregációja. Az oktatási, szolgáltató infrastruktúra nem elégséges mértékben alkalmazkodik az eltérı kultúrájú kisebbségi csoportok lehetıségeihez. A szakképzettséggel nem rendelkezık elhelyezkedési esélyei rosszak, illetve a munkalehetıségek jövedelmezıségi viszonyai nem tesznek lehetıvé jelentıs életforma-váltást. A roma lakosság lehetıségeit figyelembe vevı képzési programok mennyisége nem elégséges a csoport munkaerı-piaci integrációjához. A munkanélküliség, az inaktivitás fokozottan veszélyezteti a roma népességet, ezért esetükben a városból való kiszorulás nagyobb veszélyt jelent, ugyanakkor a városokból kiszoruló romaság vidéki koncentrációja erıteljesebb késztetést jelent a nem roma lakosság számára, hogy falvaikat elhagyják. A szegregációs folyamatok felerısítik a település inaktívvá válását, a település fizikai-társadalmi eróziója egyre jelentısebb problémaként jelentkezik, gyakran egymás melletti falvakat együttesen érintve, így a probléma térségi dimenzióban jelentkezik.
Helyzetelemzés az intézkedések mentén Az országos átlaghoz viszonyítva a vidéki térségekben mind a vállalkozások száma (az országos érték 30%-a), mind a vállalkozói aktivitás (az országos érték kétharmada) kisebb. A vidékies térségekben jellemzıen alacsony, 56 db az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (vállalkozási sőrőség), szemben az országos 86 darabbal (2004) . Ez az arány 2000-es 52 db/ezer lakoshoz képest alig növekedett. A vállalkozási szerkezetet döntıen a mikro-vállalkozások jellemzik. Az egyéni vállalkozások aránya a vidékies térségekben 66%, szemben az országos 52%-kal (2004), valamint az 1-9 fıt foglalkoztató vállalkozások aránya 74% (207.301 db, 2004), míg országosan ez az arány 70% (608.535 db, 2004). A vidéki településeken jellemzıen – az önfoglalkoztató kényszervállalkozások nagy számából, illetve a „kisebb piacból” adódóan – a mikro-vállalkozások vannak nagyobb arányban, melyek piaci versenyhelyzete lényegesen nehezebb, mint a nagyvállalatoké. A gazdasági diverzifikációnak és a gazdaság fejlesztésének e vállalkozói rétegre külön tekintettel kell lennie. Az ipari és kereskedelmi vállalkozások aránya jobbára megegyezik, a szolgáltatói szektorban mőködı vállalkozások aránya viszont jóval alacsonyabb, csupán 45% a vidéki térségekben, mint országosan (54%) (2004), amely a 2000-es 46%-hoz képest csekély csökkenést mutat A vidéki térségekben máig él a hagyományos termelési módokat fenntartó, egyedi gyártású, vagy kis szériában készülı minıségi kézmőves termékek elıállításának gyakorlata, azaz a hagyományos kismesterségek, népi mesterségek, népmővészet és népi iparmővészet. Megırzıdtek az örökségértéket
30
hordozó tájfenntartó gazdálkodási módok, több helyi jellegzetességő, tájspecifikus élelmiszertermék, valamint számos hungarikum. Ezek fejlesztése a hozzájuk kapcsolódó szaktudás, gazdálkodási kultúra és táji, népi, nemzetiségi értékek fenntartásához, valamint alternatív jövedelemforrások biztosításához járul hozzá. A hagyományırzés, a népi, néprajzi, nemzetiségi, települési hagyományok győjtése, kulturális értékként való kezelése kulturális erıforrást biztosít a vidéki települések számára. Különösen az elmaradott térségekben a kulturális örökség feltárása belsı erıforrásaik dinamizálásának egyik elemét jelenti, mely mint turisztikai vonzerı a gazdasági szektort is dinamizálhatja, így a foglalkoztatás növeléséhez és a lakosság helybemaradásához is hozzájárulhat. A vidéki térségekre jellemzı falusi turizmus egyik fontos feltétele a fogadókapacitás alakulása, amelyet részben a falusi (magán) szálláshelyek, részben a kereskedelmi szálláshelyek férıhelyi és vendégforgalmi adatai mutatnak. A gazdasági szerkezetváltásra utal a vidéki szálláshelyek, vendéglátó üzletek számának növekedése, valamint a turisztikai programkínálat bıvülése is. A falusi magánszállás-adás fejlıdését 1997-tıl lehet számítani. Ez a tevékenység természetszerőleg döntıen a községekbe koncentrálódik (2003. évben 7222 fı vendéglátó, 99%), de a városok tanyás térségeiben is elıfordul (85 fı vendéglátó). A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek) fıként városokba, üdülı övezetekre, termálvízzel rendelkezı településekre koncentrálódnak. A falusi szállásférıhelyek száma negyede a kereskedelmi szállásférıhelyek számának. A vendégek számának összehasonlításából kiderül, hogy 2003-ban 16-szor több vendég látogatta a kereskedelmi szálláshelyeket (2117260 fı) mint a falusi szálláshelyeket (130377 fı) és 1994-hez képest közel 21 százalékkal növekedett az összes kereskedelmi szállásférıhely száma. Javuló tendenciát mutat a vendégéjszakák számának a változása is a kereskedelmi szálláshelyeken, mely közel 20 százalékkal növekedett 2003-ban. A falusi szálláshelyek száma 1999 és 2003 között 29%-kal nıtt, míg a vendégéjszakák számának növekedése ennél kisebb mértékő, 20%-os volt. Növekedés figyelhetı meg a vidéki térségekben a vendéglátó üzletek (éttermek, csárdák, egyéb vendéglátóhelyek) számában, mely tendencia pozitívan hat a szálláshelyek vendégforgalmának alakulására. A vizsgált idıszakban bıvült a turisták számára kínált helyi és térségi programkínálat is, közöttük a lakosságnak és a vendégeknek egyaránt eseményt jelentı kulturális és hagyományırzı rendezvények, vásárok, tematikus utak (borút, almaút) és ezek megjelenése a turizmus piacán (országos és a megyei turisztikai szakvásárok). Fejlesztendık a térségi együttmőködéssel kialakított komplex agroturisztikai program és szolgáltatás csomagok, a gazdaságok termékeinek helyben történı közvetlen értékesítését elısegítı turisztikai mikro-vállalkozások, - a marketing- és menedzsment feladatokat ellátó hálózatok, a szolgáltatást végzı személyek képzettsége, felkészültsége. A falusi és agroturizmus ezen feltételeinek megteremtése, javítása, illetve az ország gazdag kulturális és természeti adottságaira és értékeire tudatosan alapozó vállalkozás ösztönzés elısegítheti a vidéki térségek vállalkozóinak felzárkózását. A vidéki térségek hagyományosan elsısorban a primer és szekunder gazdasági ágakhoz szükséges gazdasági (termıföld, illetve termelı infrastruktúra) és humán erıforrásokkal (lakosság képzettsége, szaktudása) rendelkeznek a szolgáltató szektorban a városok ellátó szerepe érvényesül. A lakossági alapszolgáltatások elérhetısége kulcsfontosságú a megfelelı életminıség biztosításához és egy-egy térség gazdasági és társadalmi fejlıdéséhez. A vidéki településeken, fıként a központoktól távol esı, ritkábban lakott térségekben egyedülálló kihívást jelent ezen szolgáltatások mőködtetése ugyanakkor stratégiai fontossággal bír az egyedi, helyi körülményekre és igényekre szabott megoldások elterjedése. A kulturális, szabadidıs és jóléti szolgáltatások és az ezek mőködéséhez szükséges infrastruktúra hiánya a vidéki térségekben tovább fokozza a fiatal lakosság elvándorlását. A vidéken élı nık és gyermekeiket egyedül nevelık munkaerı-piaci helyzetét jelentıs mértékben rontja a gyermekgondozási szolgáltatások hiánya. A vidéki térségekben a mezıgazdasági termelés és feldolgozás versenyképességének növelését az agrár- és élelmiszeripari termékek értékesítését szolgáló kereskedelmi logisztikai rendszerek fejletlensége, a piacra jutást segítı szolgáltatások hiánya akadályozza. A helyben elıállított, egyedi mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutását segítı szervezetek száma alacsony,
31
hálózatuk fejlesztésre szorul. Hasonló a helyzet a piaci információkat és a térségi termelıi potenciált integráló szolgáltatások terén is. A közszolgáltatások elérhetısége a dél-dunántúli és az észak-magyarországi, túlnyomórészt kisebb településekbıl álló, aprófalvas, városhiányos térségekben a legkedvezıtlenebb. Az alföldi települések nagyobb aránya közszolgáltatási funkcióval megfelelıen ellátott nagyközség, illetve város, valamint a kedvezı domborzati viszonyok is lényegesen javítják a közszolgáltatások elérhetıségi mutatóját. Míg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatja a szélessávú hálózatok jobb elérhetıségét, a Regionális Operatív Programok támogatják az önkormányzatok információs- és kommunikációs technológia-használatát, így ezen intézkedések nem jogosultak támogatásra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretén belül. A kulturális örökség – mely magában foglalja az anyagi-történeti és a szellemi-kulturális örökséget – egyfajta kulturális „hozzáadott értékként” közvetlenül vagy közvetetten szellemi, kulturális vagy tárgyi-anyagi erıforrás. A vidékfejlesztés szempontjából egyaránt fontos a védelme (hogy hosszú távon is erıforrás maradjon) és a fenntartható fejlesztése (azaz a benne rejlı erıforrások kiaknázhatók, örökségértékei kiteljesíthetık, illetve további örökségértékek generálhatók). A régészeti emlékek, várak, kastélyok, kúriák többsége a vidéki térségekben van, több periférikus elhelyezkedéső kistelepülésen, s a vidékfejlesztés számára is erıforrást jelenthet. Sajátos vidéki épített örökséget jelentenek a népi építészet emlékei. Esetükben fontos a kultúra tárgyi emlékeinek és a szellemi örökség megóvásának érdekében az építészeti és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása, kulturális győjtemények fejlesztése a társadalom mőveltségi szintjének növekedése, kultúraközvetítı és -teremtı szerepük és a turisztikai potenciál erısítése, valamint mindennek a tágabb térségükre való kisugárzása érdekében. A történelmi és kulturális értékek korszerő bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítása általános településfejlesztési jelentıséggel bír.
2.1.5. LEADER LEADER típusú Kísérleti Program: A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001-ben LEADER+ típusú Kísérleti Programot indított azzal a céllal, hogy elıkészítse a LEADER+ Közösségi kezdeményezés bevezetését és megvalósítását a megfelelı dokumentumok és eljárásrend létrehozásával, valamint a helyi, regionális és nemzeti szinten nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatok megszerzésével. A nemzeti vidékfejlesztési támogatási forrásból finanszírozott Kísérleti Program három tevékenységre koncentrált: felkészítı képzések, korlátozott számú helyi stratégia megvalósítása és hálózatépítés. A LEADER típusú Kísérleti Program 14 helyi akciócsoportja 182 településre terjedt ki. Az akciócsoportok által lefedett terület 3 868 km2, a programmal érintett lakosok száma 285 088 fı. A Program keretén belül finanszírozott projektek száma 272, amely 91 településen valósult meg.
Az AVOP LEADER+ intézkedése Hazánkban az AVOP LEADER+ intézkedésének végrehajtása 2005. májusában kezdıdött megyei és regionális szintő tájékoztatók és felkészítı képzések megtartásával. 2005. júniusában jelent meg a LEADER helyi akciócsoportok kétkörös kiválasztási folyamatában az elsı pályázati kör felhívása. Az elsı pályázati fordulóban 186 darab akciócsoport nyújtott be pályázatot. A pályázó akciócsoportok által lefedett települési kör 2 362 települést (a települések 75%-a) és 3 434 818 fıt (a lakosság 34%-a) érintett. Egy pályázó akciócsoporthoz átlagosan mintegy 12 település és 18.000 lakos tartozik. A 186 akciócsoportból 149 jutott a második pályázati fordulóba. A 2005. novemberében induló második pályázati fordulót követıen 2006. márciusában 70 darab LEADER akciócsoport került kiválasztásra a
32
6,3 Milliárd Ft támogatásnak köszönhetıen. A nyertes akciócsoportok területén 920 település található és mintegy 1,5 millió ember él.. A LEADER+ intézkedés keretében 2006. áprilisában került kiválasztásra a hazai akciócsoportok számára információ- és tapasztalatcserét valamint nemzetközi kapcsolatépítést biztosító LEADER Központ. A nyertes akciócsoportok 2006 nyarán kezdték el helyi vidékfejlesztési programjaik megvalósítását. Az akciócsoportokra jellemzı az – európai összehasonlításban – alacsony település- és népességszám, valamint a helyi önkormányzatok – a hazai településszerkezetbıl fakadó – dominanciája
33
2.2. Az erısségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv megvalósítása érdekében Magyarország köteles egyetlen átfogó vidékfejlesztési tervet benyújtani, melynek címe: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Ez a Program Magyarország teljes területére érvényes. A helyzetjelentés által feltárt hiányosságok megszüntetésével, valamint a létezı lehetıségek kiaknázásával ez a stratégia az ország elırelépését, illetve nemzetközi kontextusban a versenyelınyök megerısítését szolgálja.
2.2.1. Nemzeti prioritások és fı intézkedések Az azonosított szükségletekre és a fejlesztési lehetıségekre tekintettel továbbá a közösségi prioritásokat is szem elıtt tartva Magyarország a mezıgazdaság és vidékfejlesztés területén a nemzeti prioritásokat az alábbiakban határozta meg: A Közösségi Stratégiai Iránymutatással és az általános célkitőzéssel összhangban az átfogó nemzeti prioritás a következı: A szántóföldi termeléssel foglalkozó egységek fejlesztése az állattartási és a feldolgozó ágazat korszerősítésével, valamint az energianövények és a kertészet diverzifikálásával.
I. tengely Ami az I. Tengelyen belüli fı intézkedések között a pénzügyi erıforrások felosztását illeti, az alábbi fı megállapítások tehetıek: Prioritást kap „A gazdaságok és a termelés szerkezetátalakítása” elnevezéső fı intézkedés, azaz az I. Tengelyhez tartozó összes forrás legnagyobb százaléka ennek a fı intézkedésnek jut. Ezt indokolja a termelési struktúra kiegyensúlyozatlanságai mérséklésének a szükségszerősége is. „A befektetési és minıséggel kapcsolatos intézkedések támogatása” bír a második legnagyobb finanszírozási hányaddal az összes forrás viszonylatában. Az „Az infrastruktúra támogatása” elnevezéső fı intézkedés közepes pénzügyi súllyal rendelkezik, míg a legkisebb pénzügyi támogatást az „Információk terjesztésének elısegítése” és az „Életkori szerkezetátalakítás” kapja. Az emberi potenciál fejlesztésének keretében az erıforrások indikatív lebontása a következıképpen alakul: az ICT és kommunikáció részesül a humán fejlesztések mögött álló források felében, az ilyen források mintegy egyharmada hasznosul képzésekben, míg a források fennmaradó része (mintegy 15– 20 százalék) a tanácsadói rendszernek jut. A tárgyi beruházások terén körülbelül a források kétharmadát költik minıségfejlesztésre, míg egyharmad részt kap az infrastruktúra-fejlesztés. Az “A mezıgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása” EU Stratégiai Iránymutatás célkitőzéseivel összhangban a Stratégia I. Tengelyének általános célja az alábbi fı intézkedéseken keresztül valósul meg:
Az információk terjedésének elısegítése
Az életkor-szerkezet átalakítása
A gazdaságok és a termelés szerkezetátalakítása
A befektetési és minıséggel kapcsolatos intézkedések támogatása
Az infrastruktúra támogatása
II. tengely A II. Tengely általános célkitőzése a környezet és a tájképi jelleg javítása a földgazdálkodás támogatásával.
34
A Közösségi Stratégiai Iránymutatással és az általános célkitőzéssel összhangban lévı, illetve ezeken átível nemzeti prioritások a következık:
A Natura 2000 mezıgazdasági és erdészeti hasznosítású területeinek, valamint más, kiemelt természeti értéket képviselı területeknek a megırzése
Kedvezıtlen adottságú területek (LFA)
Mennyiségi és minıségi vízgazdálkodás
Az erdészeti erıforrások növelése és fenntartható kezelése
Biomassza energiatermelésre
Talajvédelem
Az “A környezet és a tájképi jelleg javítása a földgazdálkodás támogatásával” EU Stratégiai Iránymutatás összhangban áll a Stratégia II. Tengelyének általános célkitőzésével, melyet az alábbi fı intézkedések szolgálnak:
Az agrár-környezet, a Natura 2000 és az erdei környezet támogatása
A kedvezıtlen adottságú területek megırzése és a hagyományos mezıgazdasági táj megırzése
Beruházási támogatás a környezetvédelmi szabványokra és vízgazdálkodásra
Az erdıtelepítés és a gyorsan fejlıdı fajok támogatása
A jó minıségő víz kiegyensúlyozott mennyiségének biztosítása
A talajvédelem megerısítése
Az állatjóléti kifizetések biztosítása
Ami a II. Tengelyen belüli fı intézkedések között a pénzügyi erıforrások felosztását illeti, az alábbi fı megállapítások tehetıek: A II. Tengely pénzügyi keretein belül a legnagyobb hányad az „Az agrár-környezet, a Natura 2000 és az erdei környezet támogatása” fı intézkedésnek jut. Az erdıtelepítés támogatása és a gyorsan fejlıdı fajok szintén jelentékeny részt kap a forrásokból. A kiosztott források tekintetében a vízgazdálkodási beruházások és az „A jó minıségő víz kiegyensúlyozott mennyiségének a biztosítására” irányuló fı intézkedés ugyanazon a szinten áll. A kedvezıtlen adottságú területeket és az állatjólétet érintı intézkedések részesednek a legkisebb hányaddal a forrásokból, melynek oka a kedvezıtlen adottságú területeken tapasztalható kedvezı környezeti feltételek, valamint az állatjóléti normák elérése irányában ható beruházások iránti igény.
III. tengely A III. Tengely fı célkitőzése a vidéki területeken az életminıség javítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának az ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése a III. Tengely keretein belül megnövekedett súlyt képvisel, a legjelentısebb fejlesztendı területnek minısül. A Közösségi Stratégiai Iránymutatással és az általános célkitőzéssel összhangban lévı, illetve ezeken átível nemzeti prioritások a következık:
a gazdasági fejlıdés és az életminıség elısegítése a vidéki területeken, valamint a természeti és kulturális örökség megóvása;
a kistérségi irányítás elımozdítása;
a LEADER csoportok megszilárdítása és megerısítése.
Három fı intézkedés szolgálja itt a nemzeti prioritások megvalósítását.
A diverzifikáció, mikrovállalkozások és idegenforgalom támogatása
35
Az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a természeti és kulturális örökség megırzése (falvak megújulása)
A helyi kapacitásfejlesztés támogatása
Ami a III. Tengelyen belüli fı intézkedések között a pénzügyi erıforrások felosztását illeti, az alábbi fı megállapítások tehetıek: A források többsége (kb. 60%) a szándékok szerint a vállalkozásfejlesztésben, továbbá a vidéki területeken a növekedés és foglalkoztatás elısegítésében hasznosul. A vállalkozásfejlesztés keretei között a mikrovállalkozások támogatásának kiemelt szerep jut, és egyúttal ez a vidéki gazdaság diverzifikálásának a legjelentısebb eszköze is. Az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a természeti és kulturális örökség megırzése (falvak megújulása) továbbra is számottevı hányadot (kb. 30%) kap az erıforrásokból, ami ésszerő is, ha figyelembe vesszük egyrészrıl az ilyen célkitőzések beruházási szükségletét, illetve másrészrıl a helyi önkormányzatok (a potenciális kedvezményezettek) jelenlegi pénzügyi helyzetét. A III–IV. Tengely teljes költségvetésének mintegy 10%-a kerül elköltésre a helyi kapacitásfejlesztésre és a Vidékfejlesztési Irodák bevonása mellett a helyi partnerségek kialakítására. A környezetbarát és tudatos gazdálkodási módszerek kívánalmainak megfelelı gazdálkodók és mezıgazdasági üzemek elsıbbséget élveznek az I. és III. Tengely intézkedéseinek a megvalósítása során.
IV. tengely A Stratégia IV. Tengelyének általános célja, ami egyúttal megfelel az „A helyi kapacitásfejlesztés foglalkoztatási és diverzifikációs célból” elnevezéső EU Stratégiai Iránymutatás célkitőzésének, mind a négy Tengely keretei között a LEADER megközelítés alkalmazása mellett valósul meg. A LEADER programon belül a legnagyobb hangsúlyt a III. Tengely célkitőzései kapják, mindazonáltal külön figyelmet szükséges fordítani a helyi csoportoknak az I. és II. Tengely célkitőzései felé való orientálására.
2.2.2. Az erıforrások indikatív elosztása az intézkedéscsoportok (tengelyek) között A Stratégia és a Program elválaszthatatlan részét képezı célkitőzéseknek megfelelıen a források indikatív elosztásának alapját a magyar mezıgazdaság fı jellemzıi képezik – a mezıgazdasági termelés versenyképességének a fokozása iránti szükségszerőség, melynek eszköze a technológiai modernizáció, a humán kapacitások fejlesztése, valamint több hozzáadott érték létrehozása –, a vidéki területeken a környezet állapota – a mezıgazdasággal összefüggı, alacsony szintő környezeti terhelése, továbbá a kiemelt természeti értékkel bíró területek fokozott védelme iránti igény – és a vidéki területeken meglévı fejlesztési potenciál – melynek homlokterében a vidéki vállalkozások versenyképességének a javítása áll a munkahely-teremtés és a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében. A vidék világának a fejlesztéséhez és a helyi gazdasági élet diverzifikálásához más nemzeti és regionális politikák szintén hozzájárulnak. A korábbi és jelenlegi fejlesztési programok tapasztalatai nagyban befolyásolják az erıforrások felosztását annak érdekében, hogy a Magyarország számára a 2007–2013-as idıszakra rendelkezésre álló teljes költségvetés felhasználható legyen, és az a lehetı legjobb módon hasznosuljon a mezıgazdaság, a vidéki területek fejlesztése, illetve a vidéki területeken a környezet kedvezı állapotának fenntartása érdekében. A program pénzügyi forrásainak indikatív felosztását bemutató táblázat a következıképpen állítható össze: Tengelyek/Technikai Segítségnyújtás
36
Pénzügyi súly (az összes közkiadás
arányában*) 1. tengely 2. tengely 3. tengely Technikai Segítségnyújtás *
47% 32% 17% 4%
Az 1290/2005 (EK) rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében rendelkezésre álló összegekkel együtt
A IV. Tengely forrásai – 5,5 % – az I–III. Tengelyre allokált összegekbıl levonásra kerülnek 25–10– 65 százalékos arányban. Az I. Tengelyre leosztott erıforrásokból a források mintegy 10 százalékát valamivel meghaladó összeg szolgálja a II. Tengely célkitőzéseinek a megvalósulását. A részletes pénzügyi táblázatok a Vidékfejlesztési Terv részét képezik. A fenti adatok egyértelmően a jelenlegi helyzet elemzése során tett megállapításokat, valamint az azokból származtatható igényeket fejezik ki. A magyar mezıgazdaság potenciálisan versenyképes ágazattá válhat, amennyiben sikerül úrrá lenni a strukturális gondokon, továbbá innovatív megközelítéső és marketing-orientált filozófia kerül bevezetésre, honosodik meg. A mezıgazdaság, az élelmiszeripar és az erdıgazdálkodás fı erısségei közé tartoznak a hagyományok, a mezıgazdasági termelésnek kedvezı természeti és éghajlati viszonyok, ezért a mezıgazdaságban számottevı termelési potenciál van. A gyengeségek között elsısorban a mezıgazdaság kiegyensúlyozatlan szerkezete, a haszonnövények túltermelése és a tıkehiány említendı. A gyengeségekhez és egyúttal megoldandó feladatokhoz sorolandó még a szakértelem és innováció alacsony szintje, az alkalmazott technológia elavultsága, a piacorientáltság hiánya, a gazdálkodók kedvezıtlen életkori összetétele, a termelık egyes csoportjaira jellemzı fragmentált birtokszerkezet, továbbá a termelık szervezettségének az alacsony szintje és a termékláncban való együttmőködési kapcsolatok nem kielégítı volta. A magyar mezıgazdaság strukturális problémáinak kezelése érdekében diverzifikált megközelítésre van szükség. A gabonafélék túltermelése által okozott piaci feszültségek enyhítése érdekében a szerkezet-átalakítást ötféle módon lehet elısegíteni: A bioenergia elıállítása két irányból jelenthet megoldást a túltermelésre. A termelés oldaláról a gyorsan növekvı fajták ültetése csökkenti a gabonatermeléshez használt földterületet, míg a piac oldaláról a gabonafélék bioetanol gyártására való felhasználása csökkenti a megtermelt többletet. Az állattenyésztésben eszközölt befektetések is csökkentik a gabonák termelési többletét, mivel azokat az állatok takarmányozására használják fel. Ez számottevıen növeli a hozzáadott érték megteremtését a termékláncban. Az erdıgazdálkodás – pontosabban az erdısítés – csökkenti a haszonnövény-termelésre használt területek nagyságát, ezért potenciálisan a gabonafélék összmennyiségének a mérséklıdését eredményezi. Ily módon hozzájárul a termelési szerkezet megváltozásához. A kertészet – a mezıgazdasági termelés kedvezı feltételeire alapozva – alternatív megoldást jelenthet a mezıgazdasági tevékenységek diverzifikálására, illetve a termelık jövedelemtermelı képességének a fokozására. Az infrastruktúra fejlesztése, különösen a logisztikát érintı beruházások, nagyban elımozdíthatják a mezıgazdasági termékek és áruk piacra jutását. A tárgyi erıforrások fent említett módon való fejlesztését szükségszerően kíséri az innovatív technológiák bevezetése, valamint az információk, a tudás és a kompetenciák terjesztését érintı szolgáltatások széles köre. A mezıgazdaság által okozott környezeti terhelés európai mércével mérve alacsony. A források felhasználása a jelenlegi állapotok hosszú távú megırzése és a termelık körében a fenntartható gazdálkodás alapelvének fontossága tekintetében kialakítandó tudatosság fokozása érdekében történik. A vidéki Magyarország környezeti adottságaiból fakadó erısségek több elembıl állnak össze: magas
37
szintő biodiverzitás, a természetvédelem körébe esı területek jelentıs nagysága, az erdık kiterjedése és jelentısége, valamint a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés alacsony szintje. A gyengeségek közé tartozik a környezet állapota, a növekvı víz- és szélerózió, a talajtömörödés és -szikesedés, a klímaváltozás és a globális felmelegedés által támasztott kihívások, a vízmennyiség strukturális kiegyensúlyozatlansága, továbbá az állattartó telepek nitrátterhelés említhetı e körben A vidéki társadalom elıtt álló kihívások a vidéki területeken a munkahelyek létrehozása és megtartása, valamint a vállalkozó szellem támogatása révén küzdhetıek le. Az életminıség egyrészrıl az alapvetı szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és másrészrıl a települések megújulása, a kulturális örökség megırzése eszközével javítandó. Ilyen összefüggésben említhetıek még meg a vidéki területek és közösségek erısségei, a gazdag kulturális és természeti örökség, valamint a vidéki gazdaságban már megindult diverzifikáció – elsısorban a vidéki idegenforgalom tapasztalatai. A vidéki közösségek elsıdleges erısségei a fokozott jelentıséggel bíró partnerségi kapcsolatok és helyi kezdeményezések. A másik oldalról a vidéki társadalom és gazdaság gyengeségei körébe tartozik a szakképzettség és oktatás alacsony szintje, a vidéki vállalkozások kis sőrősége és alacsony jövedelemtermelı képessége, a munkalehetıségek hiánya, valamint a lakosságnak az alapvetı szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférése. A vidéki területek ezeken túl is kihívásokkal néznek szemben, úgy mint a vidéki nık és hátrányos helyzető társadalmi csoportok (roma népesség) speciális problémái, valamint a külterületeken élı emberek különleges helyzete. A helyi közösségek még mindig gyenge kapacitásfejlesztı képességgel rendelkeznek, az integrált fejlesztési stratégiák megvalósítása sem kielégítı.
2.3. Ex-ante értékelés A Program ex-ante értékelése az 1698/2005. sz. Bizottsági Rendelet (EK) 85. Cikkelyének megfelelıen történik, illetve figyelembe veszi a Közösség vidékfejlesztési politikája körébe tartozó exante értékelésekre vonatkozó CMEF2 iránymutatást. Az értékelést a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által, nyílt tender keretében megvalósuló közbeszerzési eljárás során megbízott független értékelık végzik. A budapesti PricewaterhouseCoopers által vezetett konzorciumhoz tartozik az Agrár Európa Budapest, a Fitzpatrick Associates Economic Consultants Dublin, valamint a felsıoktatási szektor független szakértıi. A Bizottság iránymutatásának megfelelıen az ex-ante értékelés interaktív alapon folyik a tanácsadói csoport és a Program tervezéséért felelıs Minisztérium között. A folyamat 2006. májusában kezdıdött, és elıször a kidolgozás alatt lévı Stratégiai Tervet vette górcsı alá, illetve a Vidékfejlesztési Programot érintı, a Bizottság szervezeteivel való tárgyalások lezárásáig tart. A folyamat magában foglalt egy sor megbeszélést, mőhelymunka-találkozót és egyéb együttmőködési formát, többszörös információcserét és munkatanulmányokat. A Minisztérium a Program jelenlegi tervezetének kidolgozása során számos, az értékelık által adott megjegyzést, észrevételt figyelembe vett. Az értékelık fı, a Program jelen, januári változatára vonatkozó észrevételeit az alábbi pontokban részletezzük.
2
CMEF Community Monitoring and Evaluation Framework
38
2.3.1. A közép- és hosszú távú szükségletek értékelése Átfogó értékelés Az értékelık széles körben egyetértenek, illetve meg is erısítik a mezıgazdaság, a környezet és a vidéki területek fejlesztését befolyásoló fı tényezık felsorolását, ideértve a vonatkozó erısségeket és gyengeségeket is befolyásoló tényezıket, miként azt a helyzetelemzés is felvázolja. Magyarországon a vidéki területek általános problémái közé tartozik a társadalmi lemorzsolódás, a közösségek találkozási lehetıségeinek a ritkábbá válása, az életstílus olyan irányú változása, amelyek nem segítik a hagyományosan vidéki értékek fenntartását, ezért az emberek nem kívánnak a vidéki területeken maradni, különösen az elmaradott vidékeken, ahol a jelenlegi gondok csak súlyosbodnak. A legnagyobb jelentıségő, alapvetı probléma a vidéki munkavállalási lehetıségek hiánya vagy ritka volta. A vidéki népesség gyenge kezdeményezıkészséggel rendelkezik, és esetenként hiányoznak az új vállalkozások indításához szükséges, természetes igények is (pl. amelyek valamely hagyományon alapulnak). A vidéki területeken a szolgáltatások általánosságban véve nem kielégítıek, tekintve magukat a szolgáltatásokat és az azokhoz való hozzáférést is (utazás, IT és kommunikáció/ stb.). A romákkal kapcsolatban egy sor megoldatlan probléma merül fel (életkörülmények, munkalehetıségek, kulturális különbségek). A Közös Agrárpolitika körébe tartozó vidékfejlesztési intézkedések (I–II–III. Tengelyek) fı csapásiránya nem teljes mértékben tőzi ki célként mindazon tevékenységeket, amelyek pedig alapvetıen befolyásolják a KAP szerinti intézkedések eredményét és hatékonyságát (pl. központi szabályozások a postahivatalok, az iskolák, az egészségügy stb. vonatkozásában). Magyarország kifejezetten kedvezı természeti feltételekkel rendelkezik a mezıgazdasági termelés szempontjából, ezeket ki kell aknáznunk. Mindazonáltal manapság a kedvezı természeti feltételek már nem elegendıek a megfelelı jövedelemtermelı-képesség eléréséhez, többek között a marketing, a betakarítást követı kezelés, a raktározás és a feldolgozás szintén szükséges elemek. A mezıgazdaságnak nyújtott ésszerő támogatás elımozdítja a vidéki szegénység elleni küzdelmet is. Magyarországon a regionális különbségek számottevıek, bár ezek jellemzıen nem kapcsolhatóak az egyes statisztikai régiókhoz. Magyarország egyes vidékein a gazdaságok nagy területeken helyezkednek el, ennek fenntartása részben a vidéki örökséget érintı kérdés. Ahhoz, hogy az ilyen gazdaságokban az életvitel megfeleljen a más települések által kínált körülményeknek, fajlagosan nagyobb ráfordítás szükséges (munkahelyek, szolgáltatások, társadalmi kapcsolatok, infrastruktúra), jóllehet ezek fenntartása gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat (illegális tevékenységek mozgásterének a visszaszorítása) is maga után von. A Közös Agrárpolitika körébe tartozó vidékfejlesztési intézkedésekkel együtt más, a vidéki népességre kiható politikák is megvalósíthatóak, ha azok az ilyen politikák kialakítása során figyelembe veszik a vidék érdekeit. A KAP-féle vidékfejlesztésnek ez nem része, mindenesetre a késıbbi értékelések javítása érdekében érdemes rá kitérni.
1. Tengely – A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének a javítása A versenyképességgel kapcsolatban az alábbi fogalom-meghatározást adjuk, illetve alkalmazzuk:
jó termékminıség,
az adott áru fı termelıivel való versenyképes ár,
39
piacrajutási képesség..
Ezen elemek fejlesztése növelheti a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási termelık, illetve ágazatok versenyképességét. A belföldi fogyasztás tükrében a magyar mezıgazdaság nagy problémája a gabonafélék viszonylagos túltermelése. A piaci helyzet az exportpiacoktól, illetve a legutóbbi idıkben az intervenciótól függ. Az exportpiacokat pedig nagymértékben az idıjárás alakítja. Rövidtávon a gabona termelésének számottevı visszafogása nem lehet valós cél, meglévı természeti erıforrásainkat hasznosítanunk kell. Ezért a mezıgazdaságot ésszerő módon szükséges támogatnunk (úgy, hogy annak pozitív elıjelő, multiplikátor hatása legyen); tehát stabil piac alakítandó ki és támogatandó. Az ilyen piacok egyaránt állhatnak a takarmány vagy éppen az energia szolgálatában. Hosszú távon azonban megvizsgálandó a termıföld hasznosítása körében a változás lehetısége is (más haszonnövények, rekreációs cél, ugaron hagyás, erdısítés stb.). Bár Magyarország az AVOP3 során a gépesítettség tekintetében számottevı fejlıdést ért el, versenytársaink szintjét még nem sikerült teljes mértékben elérnünk; e téren még további fejlesztésre van szükség. Értékelıként úgy véljük, hogy olyan speciális berendezésekre, gépekre, valamint betakarítás utáni technológiákra van szükség, melyek a termék minıségét befolyásolják. A támogatott gépméretnek pedig összhangban kell állnia a pályázó gazdálkodó méretével és piaci lehetıségeivel. Az állattenyésztésben léteznek nem jövedelemtermelı, viszont külön figyelmet érdemlı és támogatandó beruházások is, úgy mint az állatjólétet, a környezetvédelmet és egyéb, a vonatkozó szabványoknak való megfelelést érintı, támogatást igénylı fejlesztések. Az életkor-összetétel a mezıgazdasági ágazatban kedvezıtlen, a fiatalabb korosztály számára vonzerıként kell, hogy megjelenjen a mezıgazdaság. Továbbá a mezıgazdaságban dolgozó emberek tudása és szakértelme általánosságban nem alkalmas a változó piaci viszonyokhoz és más hatásokhoz való gyors alkalmazkodásra. A nyereségesség javítása terén jelentıs lehetıség a költségek csökkentése, amit az együttmőködések, a termelıi csoportok létrehozása is segíthet. A mezıgazdasági fejlesztések során a munkahelyek fenntartása, sıt létrehozása figyelembe veendı. A mezıgazdasági termelést kiszolgáló infrastruktúra szintén fejlesztést kíván. Értékelıként, az egyes ágazatoktól függetlenül az alábbi célcsoportokat tudtuk azonosítani:
nagytermelık, ugyanazt a tevékenységet kívánják folytatni
nagytermelık, készek változtatni
kistermelık, ugyanazt a tevékenységet kívánják folytatni
kistermelık, készek változtatni
A fenti csoportok jellemzıi és fejlesztési szükségletei:
3
nagytermelık, ugyanazt a tevékenységet kívánják folytatni: egyértelmő piaci orientáció, fı tevékenysége a mezıgazdasági termelés, méretgazdaságosan dolgozik, kész a növekedésre, elsısorban tömegterméket termel, fı cél a profitmaximalizálás; fı fejlesztési cél: a felkészítés a nehezebb piaci helyzetekre az ilyen idıszakok túlélése érdekében, a versenyképesség javítása a vevık felé történı termékszállítások fejlesztése révén (elsısorban logisztika), valamint a költségcsökkentı beruházások.
Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program
40
nagytermelık, készek változtatni: fı tevékenysége a mezıgazdasági termelés, készség az együttmőködésre, nagyobb környezeti érzékenység, rugalmas gondolkodásmód a diverzifikáció tekintetében; fı cél: lehet az összes lehetséges jövedelemkompenzáció kihasználása (agrár-környezeti, nagyobb állatjóléti kötelezettségvállalása stb.), ez a csoport 4 képes energianövények termelésére (energiaültetvények, RVÜ ); ık legyenek a beruházások fı célcsoportja.
kistermelık, ugyanazt a tevékenységet kívánják folytatni: részmunkaidıs gazdálkodók, az elıállított terméknek pufferszerepe van, mennyiség és minıség tekintetében a piaci változások kiegyensúlyozása; cél: termelésben való megtartásuk jövedelemkompenzációval, a vidék fenntartása, közjavak termelése és a termelık javadalmazása, erıs együttmőködés a költségek csökkentése érdekében, a mezıgazdasági termelés hagyományos módjainak a fenntartása, ısi fajok, helyi piacokra termelés.
kistermelık, készek változtatni: részmunkaidıs gazdálkodók, szabadidejében termel saját fogyasztásra és részben piacra; cél: a jelenlegi szinten maradni, ha fejlesztés történik, a tevékenység diverzifikálása, termékek diverzifikálása, kisebb mértékő feldolgozás, a piaci rések feltárása, helyi piacok. Vagy elhagyja a mezıgazdasági termelést.
2. Tengely – A környezet és a tájképi jelleg javítása A környezeti terhelés tekintetében a magyar mezıgazdaság helyzete kedvezı. Ez az állapot a mezıgazdasági termelés alacsony nyereségességének köszönhetı; a termelık pénzügyi okok miatt nem engedhetik meg maguknak a nagymértékő mezıgazdasági vegyszerhasználatot. Jóllehet a termıföldek összevonásával a mezıgazdasági vegyszerek fokozott alkalmazása figyelhetı meg. A jelenlegi helyzetben az állattenyésztésen belül a kötelezı normáknak való megfelelés lehet az állattenyésztık számára a fı környezetvédelmi cél. Természetesen a nagyobb állatjóléti kötelezettségvállalás kompenzációja is biztosítandó. Magyarország a kontinentális éghajlati zónában fekszik, az idıjárás szélsıségesen változó. A biztos hozamok érdekében egyes területeken a termelık rákényszerülnek az öntözésre, és ehhez fejlesztések, beruházások szükségesek. Ennek környezeti hatásai egyértelmőek, mindazonáltal értékelıként azt javasoljuk, hogy az I. és II. Tengely között koordináció valósuljon meg, és koordinált támogatási rendszert alakítsanak ki a maximálisan környezetbarát öntözési infrastruktúra fejlesztésére. A biogazdálkodás Magyarországon különösen fontos, részben azok számára, akik az egyedi piaci lehetıségeket kívánják kihasználni, részben pedig azoknak, akik környezetvédelmi elkötelezettsége erıs, és ezért a hagyományos termelés mellett vállalják az alacsonyabb nyereségességet. A biogazdálkodás külön jellemzıje, hogy átível az I–II–III. Tengelyeken. A precíziós gazdálkodás egyedi lehetıségeket kínál a környezetvédelmen belül, mert azt a teljességgel hagyományosan termelı gazdaságok is alkalmazni tudják, nincsenek adminisztratív elıírások, ugyanakkor a termelés alacsony környezeti terhelés mellett is biztonságos. Az I. Tengely keretein belül beruházást és képzést igényel, továbbá a II. Tengely célkitőzéseit is jól szolgálja. A talajvédelmet segítı intézkedésekre több figyelmet kellene fordítani, mivel a víz- és szélerózió fı környezetvédelmi problémának számít, melyet ésszerő mezıgazdasági termeléssel lehet megoldani. A vízminıségnek szentelt figyelem is fokozandó, mert az ivóvíz kérdése rövid vagy hosszú távon szők keresztmetszetet idézhet elı.
4
Rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvények
41
A Natura 2000 alá tartozó területek fontosak, viszont a Natura 2000 körében a kezelési terveket hamarabb kell elkészíteni.
3. Tengely – Életminıség a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikálása A vidéki területek fı problémái: jövedelemtermelés, szolgáltatások, infrastruktúra, társadalmi lemorzsolódás. Ezen kérdések körében elıször az elvándorlás és az elöregedı népesség vizsgálandó meg. A területi megközelítés tekintetében nem beszélhetünk homogén jelenségekrıl. A népesség (legalábbis annak az erre képes része) az elmaradott területekrıl vándorol el. Viszont ugyanez a legkedvezıtlenebb helyzetben lévı térségekre nem jellemzı, mert egyrészrıl ott az emberek nem rendelkeznek megfelelı pénzügyi háttérrel a továbbköltözéshez, illetve elsısorban roma lakosság él, és közöttük ténylegesen nem merül fel az elöregedés jelensége, a népesség nem csökken. A növekvı népességet mutató települések jellemzıen vidéki kisvárosok, ahová a szomszédos falusi népesség beköltözik. Továbbá az agglomerációs települések is ebben a helyzetben vannak, jóllehet itt a betelepülı népesség a nagyvárosokból érkezik. Ezek az emberek erıs igénnyel vannak a szolgáltatások iránt, éppen ezért az agglomerációs falvak nem küszködnek jellemzıen vidéki gondokkal. Másrészrıl az ilyen városi népesség nehezen tőri a szokványos vidéki hatásokat (állatok, esetenként állati ürülék az utakon, bőz stb.), és azokat a helyi önkormányzaton keresztül próbálja meg irányítása alá vonni. A jelenség terjedıben van, a városi népesség fokozatosan költözik ki vidéki településekre, és elıfordul, hogy immár akadályozza a hagyományos állattenyésztési tevékenységet. A jövedelemtermelı tevékenységekben a mezıgazdaságnak egyre kisebb szerep jut. Mindazonáltal a mezıgazdasági tevékenységeket legalábbis a jelenlegi szinten szükséges fenntartani, a helyi népességnek biztosítani szükséges a munkalehetıséget, az önellátást, a helyi piacok lehetıségeinek a kihasználását, a foglalkoztatási szerkezet pedig javítandó. A mezıgazdasági termelés gépesítése nem találkozik ezzel a szükségszerőséggel, vagy annak csak lényegesen nagyobb termelési volumen mellett felel meg, amely azonban nem cél.. Általánosságban véve a gépesítés révén elért, mérsékelt volumennövekmény egyúttal kevesebb munkahelyet jelent. Az idegenforgalom jelentısége kiemelt a vidéki jövedelemforrások körében, bár bizonyos kereteket érdemes fenntartani:
azokon a területeken, ahol aktív idegenforgalom létezik, a támogatás indokolt
azokon a területeken, ahol az idegenforgalom elıtt vannak lehetıségek, a támogatás megindíthatja a fejlesztéseket
azokon a területeken, ahol jelenleg nincs idegenforgalmi potenciál, csak az új lehetıségek kialakítására irányuló komplex – a kapcsolódó szálláshelyek, szolgáltatások, programok stb. létrehozásával kísért – projekteket indokolt támogatni.
A hagyományos szakmák szintén nagy jelentıségőek lehetnek, ám azokat erıs marketinggel szükséges támogatni, mivel a jelenlegi, természetes kereslet korlátozott. A jövedelmek diverzifikálása a potenciálisan érintett vidéki emberek képzését teszi szükségessé. A jövedelemtermelést támogathatják az inkubátorházak a kisebb vidéki fejlesztési területek központjaiban. A szolgáltatások terén a szolgáltatások egyrészrıl fejlesztendıek (szolgáltatási központokkal), másrészrıl javítandó az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférés, melyeket nem ésszerő egyes kisebb falvakban vagy gazdaságokban külön fenntartani. Igény mutatkozik így az infrastrukturális fejlesztésekre, melyek az emberek számára lehetıvé teszik a „külvilággal” való kapcsolattartást (utazás, informatika–kommunikáció stb.)
42
A társadalmi lemorzsolódás elleni küzdelemben rendkívül fontosak a közösségi helyszínek, valamint az olyan fejlesztések, melyek a stabil helyi közösséghez való tartozás érzését erısítik: a falvak megújulása, a vidéki örökség fenntartása, a hagyományos vidéki értékek, valamint a szociogazdasági fejlıdés. Az épített örökség fenntartását bizonyos gazdasági tevékenységek is kísérhetik. A romák problémáinak a megoldása csak úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük a kulturális különbségeket, a romák hagyományait, illetve ha az számos különféle kérdést felölelı komplex projektet – és egyúttal összetett megközelítést – alkot. Magyarországnak a szociális földprogramokkal kapcsolatban pozitív tapasztalatai vannak.
4. Tengely – Leader Nagy az érdeklıdés a fejlesztési lehetıségek és a helyi problémákat, igényeket figyelembe vevı módszerek iránt. Az akciócsoportokban (még a már jóváhagyottakban is) további kapacitásfejlesztésre és képzésre van szükség. Emellett szakmai segítségnyújtás szükséges a helyi fejlesztési tervek kialakítása és megvalósítása érdekében. A jelenlegi megvalósítási rendszer inkább nehézkesnek, bürokratikusnak, a helyi önkormányzat mellett központilag vezéreltnek tekinthetı. Ennek változnia kell; a rendszer mőködése helyben összpontosuljon. A Leader a vidéki területeken tapasztalható és az EMVA intézkedései körében nem kezelt problémák megoldására, illetve a megoldás támogatására is megfelelı forma. A vonatkozó problémák az I–II–III. Tengely célkitőzéseinek (pl. bizonyos szolgáltatások, oktatás) hatálya alá tartoznak, ezért a Leader révén kezelhetıek, jóllehet a fent említett intézkedések egyikének sem alkotják részét. A Leader eredményességét befolyásolja a Vidéki Hálózat mőködésének a hatékonysága, ami pedig a tapasztalatcsere céljait szolgálja.
2.3.2. A kiválasztott stratégia értékelése Átfogó stratégia A stratégia 3 intézkedéscsoportot azonosít az I–III. Tengelyek körében, miközben a Leader a 3 intézkedéscsoport megvalósítási módszereként szolgál. A beavatkozás a mezıgazdaság, a környezetvédelem és a vidéki területek szükségleteit veszi figyelembe. Az intézkedéscsoportok súlya a beavatkozást jelentı intézkedések számának viszonylatában az EMVA-intézkedések lehetıségeit tükrözi. A vidékfejlesztésnek a mezıgazdasághoz kapcsolódó intézkedések (I–II. Tengely) nélkül kisebb számú lehetısége van a beavatkozó intézkedések tekintetében. Emellett léteznek olyan körülmények, melyek jelen stratégia eredményét befolyásolják elsısorban a szolgáltatások és a vállalkozásfejlesztés területén, melyek egyúttal a jelen stratégia III. intézkedéscsoportjához tartozó beavatkozó intézkedések fı területei is. A finanszírozás elosztása jelzi azokat a strukturális és foglalkoztatási problémákat, melyeket a mezıgazdaságon és erdıgazdálkodáson belül meg kell oldani. A stratégia a horizontális kérdéseket, valamint a lisszaboni és göteborgi alapelveknek való megfelelés kérdéskörét megfelelıképpen kezeli annak ellenére, hogy egyes esetekben - elméletben - a versenyképesség fokozása nem járul hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez.
43
1. Tengely – A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének a javítása Az I. Tengely esetében a kiválasztott stratégia indokoltsága nem támasztható alá a versenyképesség egyetlen, széles körben elfogadott fogalom-meghatározásával, miközben a nemzeti prioritások is a versenyképesség egyes elemeire hivatkoznak. Javasoljuk a piaci helyzet részletesebb elemzését a különbözı árupiacokon. Az intézkedéscsoport szerinti stratégia különféle, egyenként is fontos intézkedéseket tartalmaz, viszont az nem teljesen világos, hogy ez miként járul hozzá a mezıgazdasági ágazat versenyképességéhez. Ez további magyarázatra és elemzésre szorul. A célok a következık (a beavatkozási intézkedések révén):
információk és tudás terjesztése: tudás növelése, a testreszabott szaktanácsadás lehetıségének a biztosítása
az életkor-szerkezet javítása: fiatal gazdálkodók ösztönzése a tevékenység megkezdésére, ezáltal az átlagéletkor csökkentése a mezıgazdasági termelésben
a termelési szerkezet megváltoztatása: a gabonatermelés korrekciója, a szerkezet módosítása a változó piaci lehetıségek tükrében, a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás szerepének elımozdítása a megújuló energiaforrások nyersanyagainak elıállításában, a földhasználati szerkezet átalakítása a nagyobb hozzáadott értéket képviselı termékek elıállítása érdekében
megújuló energia használata és elıállítása
az állattenyésztés életképességének az erısítése
nagyobb hozzáadott érték a kertészetben
erdészet
a minıség támogatása: a mezıgazdasági termékek hozzáadott értékének a növelése az élelmiszertermékké való feldolgozás révén; a termelıi csoportok megerısítése
infrastrukturális fejlesztések: az öntözött földek nagyságának a növelése, továbbá a gazdaságok infrastrukturális fejlesztése
A beavatkozó intézkedések kiterjednek a nemzeti prioritásokra, miközben a vonatkozó EMVA intézkedéseket is lefedik. Miként azt a II. Tengely is említi, figyelembe kell venni a beruházások környezeti hatásait is a megvalósítás során. Azt gondoljuk, hogy ennek kinyilvánítására itt, az I. Tengelyben megfelelıbb alkalom kínálkozik. Az eredmények között várakozásaink szerint megjelenik a gépfejlesztések iránti élénk érdeklıdés, mivel az intézkedés szők két évvel ezelıtt "lezárásra" került. Ugyanez vonatkozik az épületeket és technológiát érintı beruházásokra is. Éppen ezért a végrehajtás során fontos az erıs piaci szemlélet, valamint a nem megalapozott fejlesztések kiszőrése. Ugyanez a helyzet várható az erdészeti intézkedéssel kapcsolatban is. A képzések erıteljesen pro-aktív lépéseket igényelnek, ezek nélkül a gazdálkodók jelentıs részének az intézkedés nem lesz vonzó. A szaktanácsadási szolgáltatások népszerőek lesznek, mert annak alapja a kötelezı jelleggel létrehozott mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer. A fiatal gazdálkodók elindítása szintén népszerőségre tesz majd szert; különösen ha a gazdaság-átadási intézkedés is megvalósításra kerül. Nagy az érdeklıdés a gazdaságok átadása iránt. Tehát végül több fiatal gazdálkodó lesz. Mivel a feldolgozási projektekre fordítható támogatás korlátozott, a nagyobb élelmiszergyártók a pályázatra nem jogosultak; az élelmiszerek terén több, ám jóval kisebb projekttel kell számolni. A nem élelmiszerekre vonatkozó alintézkedéseket a piaci elemzések nem támasztják alá, bár potenciálisan megfelelı módszereket jelentenek a gabonapiaci zavarok mérséklésére, amennyiben már bizonyított piaci lehetıségek állnak rendelkezésre. Az infrastrukturális beruházások esetében az öntözés várhatóan viszonylag nagy érdeklıdésre tarthat számot a talajjavítással egyetemben. Mindkét esetben a magánberuházások lesznek népszerőbbek.
44
Mivel azonban a közös fejlesztés ugyanolyan mértékben fontosnak tekinthetı, ezek elımozdítására határozott, pro-aktív lépések megtétele szükséges. A szabványoknak való megfelelés rendkívül népszerőnek tőnik, várhatóan az összes érintett gazdálkodó csatlakozik. Az élelmiszerminıségi rendszerek tekintetében nem számítunk túlságosan nagy érdeklıdésre, bár az ide allokált finanszírozás felhasználásra kerülhet. A termelıi csoportoknak nyújtandó marketing támogatás nem tőnik túlságosan vonzó intézkedésnek, csak ha a támogatás mellett külsı hozzájárulás, segítség lehetısége is felmerül (pro-aktív lépés). A félig önellátó gazdaságra vonatkozó intézkedés nagy érdeklıdésre tarthat számot, amennyiben a megvalósítás megfelelıképpen egyszerő lesz. Mint az kifejtésre került, ehhez erıs kapacitásfejlesztési támogatás szükséges. A termelıi csoportokat érintı intézkedés valóban fontos, mert kiemelkedı lehetıségek rejlenek a költségeknek – elsısorban a beszerzési oldalon – a gazdálkodók együttmőködése révén való csökkentésében. Magyarországon a gazdálkodók nem igazán készek az együttmőködésre, fokozott ösztönzés szükséges. Az intézkedések indikátorai között az I. Tengely keretei között nincs utalás a (megırzött vagy létrehozott) munkahelyekre. Mivel Magyarország versenyképességének erısítése szorosan összefügg a munkanélküliség növekedésével, javasoljuk, hogy az intézkedések leírása utaljon a munkanélküliség várható növekedésére, vagy legalábbis arra, hogy a beruházások révén mely intézkedések mozdítják elı a munkanélküliség növekedését. A Program nem azonosít célcsoportokat a szerkezeti jellemzık alapján, csak jogi formákat és a tevékenységek statisztikai kódszámait közli. A strukturális változás így nem mérhetı. Amennyiben a Program a szerkezeti változást célozza meg, javasoljuk, hogy az intézkedéseket egészítsék ki az ilyen célcsoportokkal. Az EMVA segítségével Magyarország természeti potenciálja továbbra is erıforrás marad a vidéki területeken a munkahelyek fenntartása és létrehozása szempontjából, segít a vidéki jelleg megırzésében, és a potenciális piacok számára biztosítja a jó minıségő nyersanyagokat. Ha a megvalósítás során a vezetés részérıl felmerül a szándék, hogy szélesebb értelemben vett vidékfejlesztési célkitőzéseket is figyelembe vegyenek és elınyben részesítsenek (pl. foglalkoztatás, vidéki szolgáltatások, környezet, helyi termékek), az EMVA-ból, a mezıgazdasági ágazatnak juttatandó támogatás nagyban segítheti a vidéki területeket. Az elızı programalkotási idıszakban az 1. Prioritás: Beruházás a mezıgazdasági gazdaságokba számított az intézkedések és alintézkedések legnépszerőbbikének. A pályázatok benyújtásának a lehetıségét viszonylag korán, 2005 tavaszán/nyarán fel kellett függeszteni, ami jelzi a kiemelkedıen nagy érdeklıdést. A pályázatok több mint felét támogatták, ami a szántóföldeken használt alap gépek számottevı fejlıdését eredményezte, továbbá jelentısen bıvült a gabonatárolási kapacitás. Az AVOP során juttatott támogatások segítségével megvalósult mezıgazdasági beruházások megközelítették az összes mezıgazdasági beruházás értékét. Ez az EU források iránti fokozott érdeklıdést tükröz.
2.Tengely – A környezet és a tájképi jelleg javítása A II. Tengely vonatkozásában a stratégia speciális nemzeti szükségleteket céloz meg, továbbá hozzájárul a mezıgazdasági termelésre jellemzı, alacsony szintő környezeti terhelés fenntartásához. Az agrár-környezeti beavatkozó intézkedés túllép a talajvédelem körén, ami egyébként a vonatkozó nemzeti prioritás. A stratégia az I. Tengely intézkedései tekintetében kereszthivatkozásokkal él a környezetvédelmi követelmények betartását érintı befektetések kapcsán, amivel egyetértünk. Kifejezetten helyeseljük továbbá a vízvédelmi stratégiát.
45
A kedvezıtlen adottságú területeket érintı célok reálisak, 2004–2005-ben a támogatási igények száma 5137 volt, a tervben megjelölt terület ténylegesen a valós viszonyokat tükrözi. Az agrár-környezeti intézkedésekre vonatkozó adatok szintén reálisak, megfelelnek a 2004–2006-os igénylések számának. Mindazonáltal megjegyzendı, hogy a 2004–2006-os adatok egy viszonylag alacsony követelményszinttel jellemezhetı rendszeren alapulnak, míg a 2007–2013-as rendszer már szigorúbb elvárásokat támaszt. Az állatjóléti kötelezettségvállalások kapcsán nem rendelkezünk tapasztalatokkal. A 3000 gazdálkodó reális célkitőzés, bár hatékony monitoring rendszerre van szükség az ezen a területen elért elırelépések értékelése érdekében. A nem produktív jellegő beruházások esetében a célérték az agrár-környezeti igénylık száma egyharmadának az elérése, majd ha ennél nagyobb igény merül fel, az adatok felülvizsgálhatóak. A mezıgazdasági földterületeken az erıdtelepítésre vonatkozó célok szintén az elızı idıszak eredményeit tükrözik, reális az 1000 igénylı támogatása évente a 10.000 ha erdısített mezıgazdasági földterülettel, illetve az agrár-erdészeti rendszereknél a 300 igénylı 3000 ha földterülettel. A célkitőzések tehát szintén reálisak; ez új intézkedésnek számít Magyarországon, viszont jó lehetıséget jelent egyes célcsoportoknak. A nem mezıgazdasági hasznosítású területek erdısítése tekintetében a célérték viszonylag alacsony, mivel a támogatási ráta viszonylag magas, a költségek gerincét ez az intézkedés fedi le, és várhatóan jóval vonzóbb is lesz az erdıgazdálkodási ágazat számára. Az intézkedés felülvizsgálatát javasoljuk. Annál is inkább, mert itt a tevékenységek, a termelés és a jövedelmek diverzifikálása, valamint a környezetvédelem szempontjából egy igen fontos intézkedésrıl van szó. A Natura 2000 területek kijelölésre kerültek. Mivel az elvárások kötelezı jellegőek, a gazdálkodók/erdıgazdálkodók többsége igényelni fogja a potenciális támogatást. A célértékek megadhatóak területi alapon, jóllehet az igénylık száma a földterülettıl és a tulajdonosi struktúrától függ. Az erdészeti-környezetvédelmi rendszerek szintén várhatóan népszerőek lesznek, nagyszámú igénylı és kiterjedt földterületek jelezhetıek elıre. A nem termelı jellegő beruházások az erdıgazdálkodásban 10.000 igénylıt céloznak meg, ami jóval kevesebb az erdészeti– környezetvédelmi intézkedésben támogatott erdıgazdálkodók számánál, bár ez a nem termelı jellegő beruházás kihat az erdészeti–környezetvédelmi kapcsolódású beruházásokra is. Javasoljuk a célérték felülvizsgálatát. Természeti erıforrások tekintetében Magyarország számottevı mezıgazdasági potenciállal rendelkezik. Ezt hasznosítanunk szükséges, és a piaci lehetıségek tükrében így is teszünk. A tevékenység környezetbarát módon irányítandó, a II. Tengely intézkedéseinek a bevezetése mellett. Az eredmény az egészségesebb élelmiszerek, a fenntartott tájképi jelleg, valamint a védett környezet. A birtokrendezés megvalósításakor a környezetvédelmi szempontokat szigorúan figyelembe kell venni. A tájképi jelleg fenntartása vidéken több munkahelyet jelent, miközben a magasabb szintő állatjólét támogatása szintén jobb minıségő élelmiszereket eredményez. Az intézkedéscsoport figyelembe veszi a közösségi prioritásokat is. A stratégia viszont nem tartalmazza az agrár–környezeti intézkedések tekintetében a kereszt-megfelelési szabályoknál szigorúbb normák bevezetésére vonatkozó tervet. Továbbá a stratégiában a biogazdálkodás nem kap elegendı súlyt. A késıbbiekben az intézkedés leírása ezeket a kérdéseket érinti. Magyarországon az alapvetı agrár–környezeti programok vonatkozásában kiemelkedıen nagy érdeklıdést tapasztaltunk. A támogatás elıtt akadályként jelentkezett az erre az intézkedésre allokált finanszírozás mértéke; számos jó igényt kellett e miatt visszautasítani. A biotermelés Magyarországon felemelkedıben van. A kedvezıtlen adottságú területekre vonatkozó intézkedés Magyarországon nem bizonyult sikernek az igénylıkkel szemben támasztott szigorú követelmények miatt (pl. gabonatermelés kizárva). Nincsenek tapasztalataink a Natura 2000-rel kapcsolatban, bár a Natura 2000 területeket kijelölték. A területekre viszont nem állnak rendelkezésre a Natura 2000 kezelési tervek eltekintve a természetvédelmi területeken elhelyezkedı helyszínektıl, bár ezek a kezelési tervek sem kifejezetten a Natura 2000-re vonatkoznak.
46
A mezıgazdasági földterületek erdısítése szintén népszerő intézkedésnek bizonyult.
3.Tengely – Életminıség a vidéki területeken és a vidéki gazdaság diverzifikálása A III. Tengely keretei között a nemzeti prioritások részben a vidéki területek szükségleteit veszik figyelembe, és bizonyos mértékig kezelik a társadalmi, illetve részben az infrastrukturális kérdéseket. A három intézkedés nem fedi le a nemzeti prioritásokat, bár az intézkedések jól közelítik a szükségleteket. A mikrovállalkozások esetében az egyik legfontosabb tény, hogy azoknak a piac nem tulajdonít stratégiai jelentıséget. A szolgáltatások terén a szolgáltatásokhoz való hozzáférés azokon a területeken, ahol egyébként a szolgáltatások megjelenítése nem ésszerő (apró falvak, külterületek, egyes gazdaságok), figyelembe véve, hogy a szolgáltatások jellegét (pl. foglalkoztatási tanácsadás, postahivatal, egészségügy, oktatások) a stratégia nem jelöli meg. A III. intézkedéscsoportra az EMVA 17% -a áll rendelkezésre, ami a Leader részesedése (5,5%×65%) nélkül 13,42%. A szolgáltatási központok számottevı javíthatják a vidéki élet minıségét. A diverzifikáció itt különbözik az AVOP-féle diverzifikációs intézkedéstıl; a Programban ismertetett eljárás fokozottan pro-aktív lépéseket igényel. A statisztikai területekre alapozó képzések a szándékok szerint ezeket a területeket felkészítik a Leader-re. A Leader követelményeinek tekintetében ezek a területek nem homogének, ezért nem alkalmasak ehhez a célkitőzéshez. A diverzifikáció és a vidéki vállalkozásfejlesztés majdnem ugyanaz az intézkedés, csak a célcsoport más. A támogatott tevékenységek körében kizárások is közlésre kerültek, magyarázat, indokolás nélkül. Az idegenforgalom várhatóan népszerő intézkedés lesz. A vidéki szolgáltatások fejlesztés valós jelentıséggel bír, nagy érdeklıdés várható. A foglalkoztatás fenntartására és a munkahelyek létrehozására vonatkozó célérték 16.000 az intézkedéscsoport szintjén, ami számottevı elırelépés a vidéki munkanélküliség területén; a 4500 mikrovállalkozás és a 400–500 gazdálkodó támogatása vállalkozásonként 3–4 munkahelyet jelent. A vidéki idegenforgalom vendégéjszakái tekintetében meghatározott célérték 600.000 7 évre. Elérhetı, amennyiben komplex, több turistát vonzó projektek kerülnek megvalósításra. 300–400 vidéki szolgáltatási központ fog támogatásban részesülni. Ennek a hatása jelentıs a vidéki szolgáltatásokra nézve. A legutóbbi intézménybezárások (pl. vidéki postahivatalok) nyomán vannak olyan épületek, melyekre a fejlesztést lehet alapozni. A Közösség pénzügyi hozzájárulása 437,6 millió euró, ami az EMVA 11,5%-át képviseli. Ezek az intézkedések segítik az életminıség javítását és a jövedelemtermelı lehetıségek megalapozását a vidéki területeken, ami aztán hozzájárul a vidéki örökség fenntartásához, továbbá segíti a vidéki területek életkori és oktatási helyzetének a jobbítását. Egyes intézkedések helyi fejlesztési tervek elkészítését teszik szükségessé, ami az eszközök koordinált módon való kezelését feltételezi. Az intézkedéscsoport szinte teljes mértékben figyelembe veszi a közösségi prioritásokat. Hiányzik viszont az IT és kommunikációs eszközök megjelenése és terjesztése, a helyi infrastruktúra javítása, ami elımozdítaná a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a "külvilággal" való kapcsolatokat. Általánosságban véve az intézkedéseknek szembe kell nézniük a helyi termékek piaca és az egyes célcsoportok bevonhatósága jelentette problémákkal. Bizonyos esetekben ezek a gondok az alacsony képzettségbıl erednek, ami mérsékeltebb rugalmasság és piaci orientáció formájában kerül a felszínre. A vidéki idegenforgalom esetében a projekt egy része a családi házak fejlesztését célozza meg valós idegenforgalmi tevékenység nélkül. Más esetekben az idegenforgalmi projektek (elsısorban az infrastrukturális jellegőek) úgy jutnak támogatáshoz, hogy az adott kistérségnek nincs valós
47
idegenforgalmi potenciálja. A jövıben nagyobb figyelem fordítandó a komplex fejlesztési programokra. A vidéki utak, helyi épített örökség és a helyi piacok fejlesztése tekintetében nagyfokú érdeklıdés volt megfigyelhetı. Nem volt lehetıség az AVOP támogatását igénybe venni a városok külterületein, bár ezek a területek tipikusan vidéki jellegőek a vidéki területek összes problémájával (munkalehetıségek, szolgáltatások, infrastruktúra stb.). Az AVOP keretein belül nem voltak intézkedések a helyi szolgáltatásokra, sem a külterületekre.
4. Tengely – Leader A Leader tekintetében a stratégia ezt a megközelítést inkább súlytalanul veszi figyelembe, az nem képez külön "intézkedéscsoportot”, pusztán a III. intézkedéscsoport része. A fı cél a jelenlegi Leader rendszer megerısítése, ami jelenleg megvalósítási gondokkal küszködik. A Leader esetében a stratégia nem tükrözi az I–II–III. Tengelyek célkitőzéseihez való hozzájárulás szándékát. Ezért az eredmények várhatóan kisebb mértékőek, ha azokat egy erısebb Leader-típusú stratégiával hasonlítjuk össze. Magyarországon vannak olyan, a vidéket érintı kérdések (gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi), melyek a Leader segítségével hatékonyan kezelhetıek, ám a jelenlegi rendszer ennek nem felel meg. A Leader-re juttatott finanszírozás mértéke 5,5%, amely az I–II–III. Tengelyek között oszlik meg. A helyi akciócsoportok jóváhagyási eljárása a fejlesztési terv 59. cikkelyén alapul, ami valójában a Leader egy "alterve”. Ez nem áll összhangban az EMVA Rendelet szabályaival. A leírás szerint megközelítıleg 200 olyan helyi fejlesztési csoport létezik, melyek közül a helyi csoportok jóváhagyásra kerülnek, ami egyúttal ennél kevesebb tényleges helyi csoportot jelent. Ezzel szemben az indikátorok táblázata 200 jóváhagyott helyi csoportot tartalmaz. A 200 helyi csoport reális terv (az AVOP keretei között 187 csoport pályázott, 70 került jóváhagyásra), ez Magyarország területének 60–70%-át fedi le. A helyi csoportok kiterjedését a helyi fejlesztési tervek tárgyát képezı kulcsterületek jellemzıinek fényében módosítani kellene. A projektek száma tekintetében a célérték az egyes helyi csoportokra 15–20 projektet jelez elıre 7 év alatt, ami évente 2–3 projekt. Ez nem igazán ambiciózus célkitőzés, jelentékeny hatása nincs. Ugyanez vonatkozik a munkahelyekre: 2 munkahely az egyes helyi csoportokban 7 év alatt. A Leader esetében a közösségi hozzáadott érték a helyi problémákra adott helyi válaszokban azonosítható. Az allokált finanszírozási forrás egy évre kétszer akkora, mint az AVOP teljes idıszakában volt. Amennyiben helyi szinten döntés születik, valós elırelépés érhetı el a helyi erıforrásokra alapozott problémamegoldásban. Ehhez erıs kapacitásfejlesztı képesség szükséges. Mivel a vidéki fejlesztési kérdések egy-egy területre jellemzıek és egyediek, minél több forráshoz jut a Leader-típusú megközelítés, annál helytállóbb válaszok születnek a helyi problémákra. Ezért javasoljuk a Leader-féle megközelítés szélesebb körő használatának a megvizsgálását azokban az intézkedésekben, melyek befolyásolják a helyi foglalkoztatást és életminıséget, elsısorban is a szolgáltatások vonatkozásában. Az intézkedéscsoport célkitőzése megfelel a Leader alkalmazásával szemben támasztott közösségi követelményeknek. A Program nem tartalmaz információt a helyi csoportok vezetésérıl, a döntéshozatali eljárásról, ami pedig alapjaiban befolyásolja a közösségi prioritások megvalósítását. A Programnak részletesebben kellene foglalkoznia a helyi csoportok jóváhagyását érintı eljárással. Az AVOP Leader erıs központi vezetést feltételez a helyi vezetés mellett. Ez az eljárásokat nehézkesebbé, bürokratikusabbá teszi. Ezen helyzet annak az eredménye, hogy a Leader az AVOP részét képezte; ugyanazt az eljárást kellett alkalmazni. A kisebb hatókörő alkalmazások ugyanazt a dokumentációt követelik meg, mint a nagy beruházások esetében. Kezdetben voltak humánkapacitással kapcsolatos problémák is a központi menedzsment adminisztratív szervén (MVH) belül. Bizonytalanságok merültek fel a helyi pályáztatással kapcsolatban, túlságosan rövidek voltak a
48
pályázat-benyújtásra és dokumentummódosításra adott idıszakok. Nem létezett hivatalos útmutató, támogató dokumentáció, irányelvek. A pályázó helyi csoportok az ország jelentıs részét lefedik, ami azt mutatja, hogy nagy az érdeklıdés az alulról jövı kezdeményezések iránt, míg a támogatott pályázatok tényleges száma az AVOP-nak juttatott finanszírozási forrás eredménye. A 2004–2006-os idıszakra a kései bevezetésnek köszönhetıen nem állnak rendelkezésre tapasztalatok a Leader projektek megvalósításával kapcsolatban. A helyi csoportoknak további és részletesebb képzésre van szükségük. Vidéki hálózat szükséges a jó ötletek, gyakorlatok stb. cseréjéhez.
2.3.3. A javasolt megvalósítási eljárások értékelése, ideértve a monitorozást, az értékelést és a pénzügyi vezetést A megvalósítás rendszerének létrehozása, ideértve az illetékes hatóságok és felelıs szervek kijelölését, azok vezetési feladatainak és ellenırzési struktúrájának a leírását, a monitorozó és értékelı rendszereket, valamint a tájékoztatás és nyilvánosság irányában tett lépéseket is, a véglegesítési szakaszban járt az ex-ante értékelés elvégzése idején.
Illetékes hatóságok és felelıs szervek kijelölése Az illetékes hatóságok kijelölését a 1698/2005. sz. Bizottsági Rendelet (EK) követelményeinek megfelelıen elıször az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló, 275/2005. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet írta elı. Ennek megfelelıen
A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot bízták meg, hogy járjon el a Program Irányító Hatóságaként, míg az operatív feladatokat a "Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály” hivatott elvégezni.
A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) fog eljárni akkreditált Kifizetı Ügynökségként a 1290/2005. sz. Rendelet (EK) 6. Cikkelye értelmében. Ez összhangban áll a Bizottság állásfoglalásával, az MVH volt felelıs az EMOGA Garancia Szekcióján belül a kifizetésekért a 2004–2006-os idıszakban, valamint az EMGA kifizetéséért is 2007-tıl kezdıdıen.
A Minısítı Szerv feladatai elvégzése tekintetében a KPMG könyvvizsgáló cég került kijelölésre a nyílt pályáztatás útján lefolytatott közbeszerzési eljárást követıen. A KPMG függetlenül végzi feladatait, mindazonáltal a Minisztérium beszerzı félként továbbra is felelıs marad az ilyen munkavégzés minıségének és pontosságának az ellenırzéséért.
A Monitoring Bizottság fıleg az AVOP és az NVT korábbi (a 2004–2006-es programalkotási idıszakban mőködı) Monitoring Bizottságai alapjaira épül. Az illetékes hatóságok feladatainak és felelısségeinek a leírása, miként azt a Program közli, az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló, 275/2005. (XII. 20.) sz. Kormányrendeletre vezethetı vissza. Ez általánosságban véve összhangban áll a vonatkozó Tanácsi Rendeletekkel (1698/2005, 1290/2005, 1974/2006), mindazonáltal egyes részletek (a Minısítı Szerv feladatainak és felelısségének a tekintetében) kapcsán felülvizsgálat válhat szükségessé. Az egyedi megvalósítási lépésekrıl szóló részletes tájékoztatás (pl. együttmőködés az MVH-val és a Minısítı Szervként eljáró KPMG-vel, illetve ezek között, az Irányító Hatóságként eljáró FVM Agrárvidékfejlesztési Fıosztály irányítási és ellenırzési hatásköre az MVH mőködése tekintetében) nem állt
49
teljes mértékben rendelkezésre az értékelés lezárása idején. Ezeket a kérdéseket még meg kell vitatni az MVH-val, valamint a Bizottság illetékes szerveivel is. Jelenleg nem azonosíthatóak súlyos kapacitásbeli hiányosságok. A SAPARD, az AVOP és a NVT Megvalósító Szerveként az MVH megszerezte a szükséges szakértelmet, szervezeti tudást és készséget a Program hatékony megvalósítása terén. Az ügynökség elégséges létszámú, képzett munkaerıvel rendelkezik a központi és regionális irodákban, ideértve az összes projekttípust és azok vezetését, valamint a pénzügyi menedzsmentet és ellenırzési feladatokat. Mindazonáltal az új munkaerı képzése és készségfejlesztése, az eredményes és hatékony, ügynökségen belüli és ügynökségek közötti folyamatok és információáramlás kialakítása külön figyelmet érdemel, mivel ezeket a korábbi programok megvalósítása során súlyos intézményi szők keresztmetszetekként lehetett értékelni.
Monitoring és értékelı lépések A monitoring tevékenység tekintetében a Program a Monitoring Bizottság szerepkörét és felelısségét azonosítja. Ez megfelel a 1698/2005. sz. Rendelet 78. Cikkelyének. A Program legutóbbi változatához a résztvevık jegyzéke is csatolásra került. A Program ismerteti a felelısség felosztását, de az értékelık szükségét érzik annak, hogy készüljön áttekintés a korábbi és az újonnan tervezett monitoring struktúrákról és folyamatokról is. Az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy van még lehetıség az eredményes és hatékony monitoring rendszer (EMIR) fejlesztésére, a megbízható adatok idıben történı biztosítása terén (melyek egyaránt kitérnek a fizikai és pénzügyi folyamatokra), valamint az átfogó, a felelıs személyek számára érthetı és általuk ténylegesen is használt jelentések tekintetében. Az értékelık úgy vélik, hogy egyes, a Bizottság által a CMEF-ben elıírt (és más további, nemzeti) indikátorok a SMART kritériumokkal összehasonlítva nem mőködnek megfelelıen: megszerzésük igen nehézkes és költséges, továbbá nem eléggé megbízhatóak és ellenırizhetıek. Továbbá a Program intézkedéseinek az eredményei és az ilyen indikátorok változásai közötti összefüggés nem minden esetben egyértelmő. Az értékelık általános észrevételeket tettek ezzel kapcsolatban, míg a részletes észrevételek és ajánlások jelenleg a véglegesítés folyamatában vannak. Az Irányító Hatóság és a Monitoring Bizottság által irányított stratégiai vezetésre vonatkozó új politika és szabályozási követelmények, melyek a “stratégiai monitoring” funkcióra koncentrálnak, szükségessé tehetik a Minisztériumon, az MVH-n és a Monitoring Bizottságon belül a felelıs személyek vonatkozó szakértelmének és készségeinek a további fejlesztését. A Monitoring Bizottságból csak korlátozott számú tag vett részt intenzíven a múltban a program megvalósításának a stratégiai és mőködési kérdéseit érintı felmérésben és vitában. A jobb háttérirodai támogatás, az átfogóbb beszámolók segíthetik a Monitoring Bizottságot abban, hogy hatékonyabban gyakorolhassa hatókörét a monitorozás folyamatában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tervezett értékelésével kapcsolatban az elıre jelzett intézkedések összhangban állnak a Közös Monitoring és Értékelési Kerettel. A célcsoportok tényleges szükségletei és a beavatkozások hatásai kapcsán az ismeretek és a terepi tapasztalatok hiánya szükségessé tehetik a CMEF hatókörének a meghaladását, illetve a Minisztériumon és az MVH-n belül kis hatókörő, viszont hatékony és folyamatos értékelési funkció felállítását.
Pénzügyi menedzsment A Program nem ad külön leírást a pénzügyi megvalósításról és ellenırzı intézkedésekrıl, bár ezeket a felelıs hatóságok (és elsısorban az MVH) megfelelı részletességgel kidolgozta. A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az MVH mőködése megfelel a Bizottság követelményeinek és a vonatkozó nemzeti elıírásoknak. A pénzügyi ellenırzés megfelel a kapcsolódó normáknak, bár késedelmek – mint az AVOP megvalósításakor is – valószínősíthetıek a széleskörő ellenırzési és bürokratikus eljárások nyomán, valamint a nagy munkaterhelésnek és az esetenként elıforduló koordinációs hiányosságoknak köszönhetıen.
50
Partnerségi konzultáció A Program elkészítésekor széleskörő partnerségi konzultációkra került sor. A fıbb társadalmi és gazdasági partnereket a Melléklet közli, és egyúttal ott látható is az érdekelt felek igen széles köre. A partnerek elsısorban a Stratégiai Terv és a Program tervezetének a véleményezésében vettek részt, a tervezési szakaszra nem igazán volt jellemzı a pro-aktív együttmőködés. Észrevételeiket a Minisztérium rögzítette és megvizsgálta, majd döntött azok elfogadásáról vagy elutasításáról. A partnerségi eljárások szervezeti hatékonyságával és a visszacsatolások megfelelıségével kapcsolatban az értékelıkben maradtak kételyek.
51
2.4. A korábbi programozási idıszak hatása és egyéb információk: 2.4.1. A vidékfejlesztési uniós források felhasználásának tapasztalatai, eredményei (2000-2006) A 2007-2013 közötti tervezési idıszakot felölelı NFT II., célkitőzéseinek és tartalmának kialakítását több elıcsatlakozási és jelenleg is folyamatban lévı program elızte meg. A következıkben a programok legfontosabb jellemzıit, fejlesztési irányait és kapcsolódási területeit tekintjük át a következı tervezési periódus szemszögébıl. A SAPARD-ban, az AVOP-ban és az NVT-ben rendelkezésre álló források a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták, a szükséges változások megvalósításához viszont szerények voltak. A SAPARD, az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentısen meghaladta az elıirányzott pénzügyi keretet. A fı célkitőzések, prioritások jórészt teljesültek, de néhány intézkedés megvalósulásában módosítást igénylı aránytalanságok is jelentkeztek. A korábbi programok célkitőzései a 2007-2013 közötti idıszakban stratégiai célként nagyrészt továbbra is érvényesek.
2.4.2. SAPARD program Az EU csatlakozásra való felkészülés részeként az uniós követelmények, irányelvek és célkitőzések fokozatosan beépültek a magyar jogrendszerbe és a közigazgatásba. A jogharmonizációt hatékonyan segítették az elıcsatlakozási programok (Phare, SAPARD). Az agrárágazat 1990 óta kedvezményezettje a Phare programoknak, 2003-ig hét program kivitelezése fejezıdött be. A programok eredményeként elsısorban az intézményrendszer fejlıdött, valamint jelentısen elırehaladt az uniós intézmények, valamint a mőködésüket segítı információs és nyilvántartási rendszerek kialakítása. A SAPARD program a célkitőzések tartalmát, a megvalósítás eszközrendszerét és intézményi hátterét tekintve a közös agrárpolitika kivitelezésére való felkészülést segítette, és lényegében a jelenleg megvalósuló AVOP és az NVT „tanulóprogramjának” tekinthetı. A SAPARD Program 2000-2006 közötti programját (Tervet) a Magyar Kormány az Európa Tanács 1999. július 21.-i rendelete alapján készítette el. A SAPARD Terv Európai Bizottság észrevételei alapján átdolgozott végsı változatát a STAR Bizottság 2000. szeptember 13-án fogadta el. Az Európai Bizottság 18/10/2000. számú Bizottsági Határozatával Magyarország SAPARD terve elfogadott mezıgazdasági és vidékfejlesztési programmá vált, így megnyílt annak a lehetısége, hogy a benne megfogalmazott intézkedések társfinanszírozást kaphatnak a közösségi költségvetésbıl. A SAPARD Program keretében rendelkezésre álló pályázati lehetıség 2002. november végétıl 2004. április végéig állt nyitva a pályázók részére. A Program tervezett intézkedéseibıl az alábbiak akkreditálására került sor:
Agrárstruktúra fejlesztési intézkedések
Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása
Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése
Szakképzés
Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése
Termelıi csoportok felállítása, mőködtetése
52
Vidékfejlesztési intézkedések
Falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése
A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése
A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása
Technikai segítségnyújtás (erre az intézkedésre elkülönített összegbıl volt finanszírozható a program népszerősítése, információs anyagok elkészítése, elıadások és tanfolyamok szervezése, amelyek a SAPARD Programról szóltak) A program keretében összesen 8827 darab pályázat került benyújtásra. A legtöbb pályázat (a pályázatok 39,7%-a) a „Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, és a „Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése” címő intézkedésre (a pályázatok 37,6%-a) érkezett. A pályázók közében legkisebb érdeklıdést (a pályázatok 4,2%-ával) „A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése” címő intézkedés váltott ki. A fejlesztési szándékok, az igényelt támogatások intézkedésenként a pénzügyi tervnek megfelelı arányban jelentkeztek. Ez a tervben megfogalmazott célok megalapozottságát, az arányok körültekintı meghatározását, és – a kezdeti nehézségek ellenére – a SAPARD program eredményességét igazolja. A Program lezárásakor az eredeti hét éves keret több, mint háromnegyedét sikerült szerzıdéssel lekötni a rendelkezésre álló nem egészen két év alatt. A SAPARD Programra beérkezett pályázatok száma és projektköltsége az ágazat nagy forrásigényét támasztja alá. A támogatási keretek lekötésének végsı határideje 2004 augusztus 31. volt és eddig a határidıig a teljes, emelt összegő 65,5 milliárd forint szerzıdéssel lekötésre került. A SAPARD kapcsán felhalmozódott tapasztalatok nagy segítséget jelentettek az AVOP és NVT eljárásrendjének egyszerőbbé, logikusabbá tételében. A felkészülési folyamattal az agrár és vidékfejlesztési szektor nyerte a legtöbbet.
2.4.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegébıl, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközbıl (HOPE) támogatható intézkedésekre terjed ki. Az AVOP három fı fejlesztési irányt, prioritást határoz meg, amelyekhez 8 intézkedés (és megvalósításukat segítı Technikai segítségnyújtás) társul:
1. Prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban
A mezıgazdasági beruházások támogatása
A halászati ágazat strukturális támogatása
Fiatal gazdálkodók induló támogatása
Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása
2. Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása
A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése
53
3. Prioritás: Vidéki térségek fejlesztése
Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése
Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése
Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése
LEADER+
Technikai segítségnyújtás
Technikai segítségnyújtás
Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló nemzeti és közösségi forrás összesen 107,8 milliárd forint (442,8 millió euró), amelybıl 2005-ben 36 milliárd forint (141,1 millió euró) állt rendelkezésre. A programra 2004. május 3-tól folyamatosan lehetett pályázni, a pályázatok feldolgozására pedig (a SAPARD lezárulta után) 2004. október 1.-je után kerülhetett sor. Az Operatív Program nyolc pályázati felhívása iránt élénk érdeklıdés mutatkozott. A beérkezett pályázatok támogatási igénye 2005 végére már 171,7 milliárd Ft volt, mely közel 60%-kal haladja meg a 2004-2006 között rendelkezésre álló források mennyiségét. Az Irányító Hatóság által jóváhagyott támogatás (kötelezettségvállalás) összeg 89,5 milliárd forint volt, ami a három éves keret 83%-át teszi ki.. A pályázatok döntı többsége, 67%-a, 4081 pályázat 99,7 milliárd Ft támogatás igénnyel az 1. prioritás („A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban”) intézkedéseire érkezett. A 2. prioritás („Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása”) esetében bár darabszámban az érdeklıdés lényegesen kisebb (a beérkezett pályázatok száma 360 darab), az intézkedés célja és kritérium rendszere miatt, így is 34,4 Mrd Ft a rögzített támogatási igény. A vidéki térségek fejlesztésére irányuló 3. prioritás igen jelentıs fejlesztési szándékot és támogatási igényt mobilizált. A pályázatok közel egynegyede (1554 pályázat) a 3. prioritáshoz – azon belül is a „falufejlesztési” intézkedéshez – kapcsolódik. A beérkezett pályázatok prioritások szerinti megoszlása lényegében tükrözi az AVOP elızetesen kialakított fejlesztési irányait és a célkitőzések nagyságrendi arányait. Az támogatások igényelt összegei a fejlesztések adszorpciós képességét igazolják.
2.4.4. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegébıl finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlıdését biztosító célokat, a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket, valamint az azok keretében támogatható tevékenységeket. Meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének feltételeit és végrehajtásuk részletes szabályait is. Az NVT támogatja a környezetkímélı mezıgazdasági termelést, segítséget nyújt a kedvezıtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz, az ország erdıborítottságának növeléséhez. A terv intézkedései hozzájárulnak ezen kívül a félig önellátó gazdaságok ökonómiai életképességének javításához, valamint a termelıi csoportok felállításához és mőködéséhez. 2004 ıszétıl az alábbi 6 jogcím keretében igényelhetı támogatás:
agrár-környezetgazdálkodás támogatása,
kedvezıtlen adottságú területek kompenzációs támogatása,
mezıgazdasági területek erdısítésének támogatása,
az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásainak való megfelelés támogatása,
félig önellátó mezıgazdasági üzemek szerkezeti átalakításának támogatása,
54
termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének támogatása.
Az egyes intézkedések rövid bemutatása, és az egyes jogcímekre vonatkozó támogatási adatok összefoglalása:
Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezıgazdasági termelés, a tájfenntartás többletteljesítményét ismerik el, vagy a jelentkezı bevételkieséseket ellentételezik (illetve ösztönzésként legfeljebb 20%-os többletet is biztosíthatnak). A terület-, illetve állatlétszám alapú vissza nem térítendı támogatások legalább 5 éves idıtartamra szólnak. Az Agrár-könyezetgazdálkodás támogatása jogcímre pályázó 32 685 gazdálkodó már a 2004-es beadási idıszakban kimerítette a 3 éves forráskeretet. A beadott kérelmekbıl a visszavonások illetve az elutasítások levonása után, 23 671 ügyfél került támogatásra, melynek összes forrásigénye 176 millió euró/év, ami a 2005. évre hivatalos 252,87 Ft/euró árfolyamon átszámítva mintegy 44,5 milliárd forint/év támogatást jelent. Az eddigi összes NVT jogcímre vonatkozó kifizetéshez arányosítva elmondható, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés az összes kifizetett támogatás mintegy 80%-át teszi ki.
Mezıgazdasági területek erdısítése A támogatás célja a mezıgazdasági területek erdısítésével a mezıgazdasági szerkezetátalakítás elısegítése, a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, az ország erdıterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minıségi javítása, az erdı közérdekő védelmi funkcióinak (környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti) fejlesztése. Jogosult mezıgazdasági terület az, amely a MePAR besorolása alapján támogathatónak minısül, és legalább a támogatási kérelem benyújtását közvetlenül megelızı két egymást követı évben mezıgazdasági mővelés alatt állt. Az intézkedés három különbözı típusú támogatást tartalmaz: az erdıtelepítéshez, és hozzá kapcsolódóan kiegészítı intézkedésekhez nyújtott támogatás, az erdıtelepítés ápolásához nyújtott támogatás és az erdıtelepítési jövedelempótló támogatás vissza nem térítendı normatív támogatás formájában. A legkisebb támogatható terület 1 ha, ennél kisebb (legalább 0,3 ha) csak közvetlenül (legalább 30 hektáros) erdıterülettel határos mezıgazdasági terület esetén lehet. A támogatás mértéke a fafajtától, a terület lejtésétıl és típusától (védett vagy nem védett) függıen változik, 842 és 2 780 €/ha (212.916-702.978 Ft/ha) között mozog. Az erdıtelepítés ápolásának támogatására a telepítést követı öt évben van lehetıség. Mértéke a fafajtától és a terület lejtésétıl függıen 126 és 463 €/ha/év (31.861-117.078 Ft/ha/év)közötti. A mezıgazdasági területek erdısítése miatt kiesı jövedelem pótlása maximum 20 éves idıtartamon keresztül lehetıséges. A támogatás nagysága 13,86-tól 281,90 €/ha/év (3.504-71.284 Ft/ha/év) határok között változhat a mővelési ágtól és a terület tulajdonosi státuszától függıen. A mezıgazdasági területek erdısítése jogcím vonatkozásában az eddig kifizetett támogatási összeg mintegy 27,3 millió euró, azaz közel 7 milliárd forint. A jogcím utoljára 2006. június1. és július 31. között volt megnyitva, amely idıszakban 1 989 db kérelem érkezett be, ezek értékelése, feldolgozása folyamatban van. Az összesen 2 583 db benyújtott kifizetési kérelembıl 2 064 db esetében a támogatási összeg kifizetésre került. Az erdısítés jogcím kifizetései az összes kifizetett támogatásból 8,2%-nyi részt képvisel.
55
Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés (Meeting Standards) A környezetvédelmi követelményeknek, illetve az állatjóléti és -higiéniai elıírásoknak meg nem felelı állattartó telepeken környezetvédelmi, állatjóléti valamint állathigiéniai célú beruházási támogatást vehetnek igénybe a gazdálkodók. Amennyiben a tartási hely az állatok férıhely szükségletére vonatkozó elıírásoknak maradéktalanul megfelel, úgy az ebbıl eredı többletköltség részbeni ellentételezésére állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatásra jogosult az állattartó. A beruházási támogatások tartási helyenként maximum évi 25 000 euró, azaz 6,3 millió forint értékben, legfeljebb három éven keresztül vehetık igénybe. A jövedelempótló támogatás öt egymást követı évben igényelhetı, tartási helyenként maximálisan évi 10 000 euró, azaz 2,5 millió forint értékben, mely összeg évente egyenlı mértékben csökken. Az EU-s környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásoknak való megfelelés jogcím keretében 2006-ban ismét megnyílt a kérelmek beadási lehetısége, amely idıszakban 1050 db támogatási kérelmet fogadott be az MVH. Ezek feldolgozása, értékelése folyamatban van. Az eddig feldolgozott 1021 db beérkezett pályázatból 776 db kapott jóváhagyó határozatot, amelynek elsı éves forrásigénye 6,1 millió euró, azaz másfél milliárd forint, ebbıl 1,51 millió euró (318 millió forint) már átutalásra került. Az összes NVT kifizetés 0,5%-a fordult a MS jogcímre kérelmet benyújtók támogatására.
Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása intézkedés célja a csak részben árutermelı gazdaságok piacorientált árutermelésre való átállásának elısegítése jövedelemkiegészítı támogatás nyújtásával. A félig önellátó gazdaságok fejlesztésének tipikus akadályai a fejlesztéshez szükséges tıke, a szakmai képzettség, naprakész ismeretek és piaci információk hiánya, valamint az egyoldalú termelési struktúrákkal kapcsolatos veszélyek. Ezen akadályoknak felszámolásának elısegítésére a támogatás címzettjei az intézkedés keretében évi 1000 euró azaz 252.870 Ft támogatáshoz juthatnak A támogatás igénybevételére azok a Magyarországon gazdálkodó egyéni vállalkozók, illetve teljes munkaidıs ıstermelık jogosultak, ahol a gazdaság teljesítménye a kérelmezés elıtti évben 2-5 EUME között volt, és a kérelmezı rendelkezik szakirányú képzettséggel vagy hároméves szakmai gyakorlattal. További feltétel egy ötéves üzleti terv összeállítása, amely az 5. év végére legalább 5 EUME teljesítményt vagy 50 százalékos növekedést irányoz elı. A támogatások odaítélése során elınyben részesülnek a kedvezıtlen adottságú területekrıl jelentkezık, és a fiatal gazdálkodók. A félig önellátó gazdálkodásoknak eddig kifizetett támogatási összege 1,35 millió euró, azaz 341 millió forint. Erre a jogcímre eddig összesen 1 926 db támogatási kérelem érkezett be, amelybıl az MVH 885 db jóváhagyó határozatot adott ki. Az idei évben beérkezett 486 db kérelem feldolgozása folyamatban van. 2006. közepéig 1 443 db kifizetési kérelem érkezett be az MVH-hoz. A félig önellátó gazdálkodások részére eddig átutalt összegek aránya az összes NVT kifizetéshez képest a Meeting Standardshez hasonló, azaz alig fél százalék.
Termelıi csoportok létrehozásának és mőködtetésének támogatása Az intézkedés az elégtelen termelıi szervezıdés következtében fellépı strukturális hiányosságok orvoslása és a termelık piaci érdekérvényesítı képességének megerısítése érdekében nyújt támogatást a termelıi csoportok létrehozásához és mőködéséhez. A támogatás igénybevételére kizárólag a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által állami elismerésben részesített termelıi csoportok jogosultak. A támogatás elnyerésének további feltétele, hogy a termelıi csoport a gabona, rizs, burgonya, olajos növények, cukorrépa, textilipari növények, vágott virág és szaporítóanyag, szılı és bor, főszer és gyógynövény, faiskolai termékek, nyers tehéntej, egyéb nyers tej, szarvasmarha, sertés, nyúl, juh és kecske, hal, prémes állat, baromfi és tojás,
56
méz ágazatok valamelyikébe folytassa tevékenységét. Az intézkedés keretében nem támogathatók a zöldség-gyümölcs és a dohány ágazatban elismert termelıi csoportok. A termelıi csoportok támogatását illetıen a legtöbb – 155 db - kérelem a 2005-ös benyújtási idıszakokban érkezett Az összesen benyújtott kérelmek száma eddig 209 db, amelybıl a 2006. augusztusában benyújtott 45 db kérelem feldolgozása, értékelése folyamatban van. Az eddig jóváhagyott kérelmek száma 151 db. A kifizetési adatokat illetıen összesen 9,42 millió euró, azaz 2,3 milliárd forint került átutalásra a gazdálkodóknak. A termelıi csoportok részére átutalt támogatási összeg ezidáig az összes NVT kifizetés arányában 2,8%.
Kedvezıtlen adottságú területek támogatása Az intézkedés célja a gazdálkodás eredményességét kedvezıtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezık hatásainak – bizonyos feltételek teljesítése mellett történı – részbeni kompenzációja, s ezáltal a kedvezıtlen adottságúnak minısített területeken történı termelés fenntartása, a fokozódó elvándorlás megállítása. Kedvezıtlen adottságú területek támogatása 2004-2006 között három alkalommal került meghirdetésre. 2004-2005-ben összesen 6.555 db támogatási kérelem érkezett be, melybıl az elbírálás után 5.556 db kérelem került támogatásra, melynek támogatási igénye 9,22 millió euró, azaz 2,3 milliárd forint. A beérkezett kifizetési kérelmek alapján eddig 7,98 millió euró, azaz 2 milliárd forint kifizetése történt meg. A 2006-ban beérkezett 1146 db támogatási kérelem elbírálása jelenleg folyik. A KAT jogcím a kifizetett összegek arányában 2,4%-ot képvisel.
Korai nyugdíjazás A támogatás elsıdleges célja, hogy az idısebb gazdálkodók (akik az igénylést megelızıen legalább 10 éven keresztül mezıgazdasági tevékenységet folytattak, vagy gazdaságvezetıként eltöltöttek legalább öt évet) méltányos körülmények között tudjanak felhagyni a mezıgazdasági termeléssel. Ehhez biztosít rendszeres jövedelempótló forrást (55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) a korai nyugdíjazás intézkedés. A jogcím megnyitása a 2005. évben sem történt meg a vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási jogszabályok, valamint az intézkedés kapcsán a Kifizetı Ügynökség – Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – által ellátandó feladatok szabályozásának tisztázatlansága miatt.
57
3. A kiválasztott prioritások indokolása, valamint az elızetes értékelés szerinti várt hatás 3.1. A kiválasztott prioritások indoklása 3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás A mezıgazdaság és az élelmiszer-feldogozás versenyképességét és a piacok megtartását elı kell segíteni, ezért indokolt a beruházási és fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Alapvetı fontosságú, hogy a támogatások elınyben részesítsék az innovációt, a fejlesztéseket, a jó minıségő termékek elıállítását, az energia és költség megtakarítást, a környezetvédelmet, és az állatok jólétéhez szükséges körülmények megteremtését. A versenyképesség nem fokozható technikai és technológiai megújulás nélkül. A technikai-technológiai fejlıdésbıl eddig kimaradt termelık felzárkóztatása elkerülhetetlen. E tekintetben különös figyelmet kell szentelni a termelı közösségek érdekét szolgáló fejlesztési projektekre. A homogén mezıgazdasági területeken belül fontos összhangot teremteni a versenyképességet segítı fejlesztési programok között – melyek lefedik az összes általános intézkedést, azonban, a versenyképességet fokozó intézkedésekre koncentrálnak. A Program megvalósítása során ezeknek a követelményeknek központi helyen kell szerepelniük. Ez lehetıvé teszi, hogy a regionális specifikus adottságok kritériumait a különbözı célkitőzések megvalósításával együtt kezeljék. Az EU megújuló energiatermelésre vonatkozó kikötéseinek betartásához, valamint a szerkezet átalakítás elısegítéséhez lényeges a megújuló energia elıállítását és hasznosítását szolgáló kapacitások létrehozása, valamint egy új iparág alapjainak lerakása. Egy fıként biomassza termeléssel kapcsolatos bioenergia központ felállítása hozzájárulhat a megújuló energiára alapozott „alternatív” vállalkozások létrejöttéhez. Az állattartás fokozott szerepe kiemelkedı prioritású fejlesztési iránynak számít (a fejlesztési irányt az Európai Unióban használatos terminológia határozza meg prioritásként) a környezeti terhelés (ammónia kibocsátás, szennyvíz elfolyás) megakadályozására irányuló követelmények szigorú betartása mellett. A versenyképesség és a termékek fokozott minısége elérhetı a környezetvédelem és az állatok jólétével foglakozó projektek, valamint az új termelési eljárások támogatásával. Indokolt a kertészeti ágazat fejlesztése, miután nagy jelentıséggel bír vidékfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai szempontból. Alap és kiegészítı jövedelmet biztosít ez az ágazat a lakosság jelentıs részének a mikrorégiók kb. felében. Az ágazat piac orientált szervezetének jelentıs növelése megköveteli a termelés, a kezelési és feldolgozási technológiák fejlesztését, az ágazat piaci tevékenységének megerısítését, valamint a képzési-szaktanácsadási programok létrehozását. Az élelmiszeriparban, ahol olcsó és viszonylag jól képzett munkaerı áll a vállalkozások rendelkezésére, a képzésnek (folyamatos képzés) elıtérbe kell helyeznie a tanulási képességeket a vállalkozások versenyképességének fokozásához (ideértve a vállalkozási kedvet, a marketinget, a minıségbiztosítást és a pályázatkészítési jártasságot). Ezenkívül, az élelmiszerbiztonsági ismeretek felfrissítését folyamatosan biztosítani kell. A fontos feladatok közé tartoznak a szaktanácsadási konzultációs szolgáltatások fejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a piaci lehetıségek kutatási területeire, a pályázati lehetıségek kiaknázására, a K+F eredmények alkalmazására, valamint az innováció és a vállalati üzleti / stratégiai tervek kidolgozására. Várhatóan az intézkedések javítják a gazdák, valamint a mezıgazdaságban és az erdészetekben dolgozó emberek korszerkezetét is. A fenti ismertetıbıl és tényekbıl következı szükségletek a termelés fokozott piac orientáltság felé való eltolódása általi szerkezetátalakítását, a technológiai modernizáció iránti szükségletet a versenyképesség fokozása és hozzáadott érték létrehozása céljából, a kapacitások kiépítésére irányuló
58
lépéseket, valamint a gazdálkodók korszerkezetének kiegyensúlyozására történı erıfeszítéseket jelentik. A termelési láncban résztvevık közötti együttmőködés kezdeményezése és az innováció bátorítása szintén kiemelkedı fontosságú. A mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás versenyképességét és a piacok megırzését beruházásokkal kell elısegíteni. Alapvetı fontosságú, hogy a támogatások elınyben részesítsék az innovációt, a jó minıségő termékek elıállítását, az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazását, valamint a környezetvédelmet. A versenyképesség fokozása nem érhetı el technikaitechnológiai megújulás nélkül a növénytermesztés területén sem. Mivel a terménypiacon nıhet a piaci feszültség, szükség van a termelési és piaci szerkezet megváltoztatására a termelık jövedelemtermelési lehetıségeinek megırzéséhez. Ennek eléréséhez az egyik, a piaci szükségleteket kielégítı módszer az energia célú növénytermesztés fokozása. Mivel a termelési szerkezetet hozzá kell igazítani a piaci igényekhez, az emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra szánt gabonafélék termesztésén túl a gabonák energia célú alkalmazási feltételeinek megteremtése is nélkülözhetetlen. A megújuló energia termelésre vonatkozó EU szabályozásnak való megfeleléshez, valamint a szerkezetátalakítás elısegítéséhez, szükség van a megújuló energiaforrások termelési és a hasznosítási kapacitásának növelésére. Az állattenyésztésben a versenyképesség és a termékminıség fokozása az állattenyésztés területén belüli környezetvédelmi és az állatok jólétével kapcsolatos beruházásoknak, a termelés modernizációjának, valamint új termelési módszerek bevezetésének a támogatásán keresztül valósítható meg: Az alapélelmiszereket elıállító iparágban, alapvetı szükség van környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, minıségfejlesztési, márkafejlesztési és kereskedelmi beruházásokra. A piaci lehetıségek kiaknázásához a termelık, a feldolgozók együttmőködést harmonizálni és erısíteni kell. A termelıket arra jelenjenek meg a piacon és hozzanak létre termelıi szervezeteket. elıfeltétele a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem integrációja. A szolgáló fejlesztéseknek külön figyelmet kell szentelni.
és a kereskedık közötti kell bátorítani, hogy együtt A versenyképesség alapvetı termelıi közösségek érdekeit
A kertészet fejlesztése egyrészt a diverzifikáció potenciális útjának képviselete, másrészt foglalkoztatási szempontból különösen fontos. Az ágazat piaci orientációjának növeléséhez fejleszteni kell a termelési technológiát, a termékkezelést és feldolgozást, javítani kell a marketing tevékenységet, és képzési és szaktanácsadási programokat kell elindítani. Fontos, hogy fokozzuk az ágazat gazdasági szereplıinek az innovációs eredmények alkalmazására való hajlandóságát. Ennek hátterét a kutatás és fejlesztés biztosítja, az innovációs szolgáltatások rendszerének és infrastruktúrájának bevezetése, az IT hálózat fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása. Az is fontos, hogy elısegítsük és motiváljuk a mezıgazdasági termelıket és erdı tulajdonosokat a szaktanácsadási, információs és üzemvezetési szolgáltatások igénybevételére. Célzott szakmai képzésekre van szükség, különösen az állatok jólétével, az alternatív energiaforrásokkal, az agrárkörnyezeti témákkal, a modern üzemvezetési és erdıgazdálkodási jártassággal, és gazdasági-jogi ismeretekkel kapcsolatban a gazdálkodók képzettségi szintjének javítása céljából, valamint a fiatal mezıgazdasági vállalkozók üzemvezetıi jártasságának javítása érdekében. A gazdálkodás hatékonyságának fejlesztése érdekében szükség van a szántóföldek minıségének javítására, a vízkészletek ésszerő módon történı megırzésének és használatának céljából. Mindezekhez komplex vízgazdálkodásra van szükség, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket. A logisztika területén a meglévı tárolási kapacitások integrációjának nagyobb súlyt kell adni az elkövetkezı programozási idıszakban. Mindemellett, az ezzel együtt járó logisztikai szolgáltatásokat fejleszteni kell. Az agrár-logisztikai és általános logisztikai központok és kapacitások kapcsolódási pontjait biztosítani kell.
59
A magyar mezıgazdaság jellegzetességeire és az ebbıl adódó igényekre alapozva a Program alábbi lényeges mőveletei és intézkedései szolgálják a Stratégiában megállapított célok elérését:
Fı mőveletek
Az információk terjedésének elısegítése
Az életkor-szerkezet átalakítása
Intézkedések Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek és innováció Speciális szaktanácsadási szolgáltatások kialakítása az üzemek vezetéséhez A szaktanácsadási szolgáltatások felhasználása A fiatal gazdálkodók elindítása Támogatás a gazdaságok átadásához (korai nyugdíjba vonulás)
A gazdaságok és a termelés szerkezetátalakítása
A megújuló energiaforrások felhasználásának és elıállításának elısegítése
Az állattenyésztési ágazat potenciáljának kihasználása és életképességének erısítése
A hozzáadott érték fokozása a kertészetben
Erdészet
A befektetési és minıséggel kapcsolatos intézkedések támogatása
Az infrastruktúra támogatása
A mezıgazdasági üzemek korszerősítése Az erdık gazdasági értékének növelése A mezıgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése Elsı erdısítés a mezıgazdasági területeken A mezıgazdasági üzemek korszerősítése Az EU elıírásoknak való megfelelés Állatjóléti kifizetések A mezıgazdasági üzemek korszerősítése A mezıgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése A termelıi csoportok létrejöttének támogatása A mezıgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése Az erdık gazdasági értékének növelése Elsı erdısítés a mezıgazdasági területeken A mezıgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése Együttmőködés új termékek, folyamatok és technológiák kidolgozására a mezıgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdıgazdasági ágazatban A félig önellátó gazdaságok támogatása Támogatás a termelıi csoportoknak az élelmiszerminıségi rendszerekhez tartozó termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységek területén Támogatás az élelmiszerminıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık számára A termelıi csoportok létrejöttének támogatása A mezıgazdaság és az erdészet fejlesztésével és korszerősítésével kapcsolatos infrastruktúra javítása és fejlesztése
3.1.2. Környezeti feltételek A természeti vagyon fenntarthatóságának fokozását célzó intézkedések nagysága összhangban áll Magyarország viszonylag alacsony környezeti terheltségével, azonban továbbra is szükség van a
60
természet- és környezetbarát gazdálkodási módszerek alkalmazásának támogatására. Kihasználva az ország kedvezı adottságait, a kis beavatkozású talajgazdálkodás széleskörő elterjedtségén keresztül megvalósuló földhasználat (a természet- és környezetbarát, kis munkaigényő módszerek használata), a terület agrár-ökológiai környezetéhez - gazdasági és környezeti szempontok alapján - történı igazítása csökkenti a termelési kockázatokat, hozzájárul a természeti értékek fenntarthatóságához, a környezet állapotának javításához és a biológiai és tájképi diverzitás gazdagságának megırzéséhez (például: agrár-környezeti gazdálkodás, Érzékeny Természeti Területek [ÉTT], erdı – környezetvédelem és a Natura 2000). Az élıhelyi adottságokhoz igazodó környezettudatos és gazdálkodási módszerek elterjesztésének ösztönzése – agrár-környezet gazdálkodás, Érzékeny Természeti Területek [ÉTT] és a Natura 2000 – megvalósítható a meglévı vidékfejlesztési támogatások folytatásával, minıség centrikus javításával, valamint az új támogatási intézkedések gyors és tervezett bevezetésével. A vidéki területeken a környezet jelenlegi állapotát tovább kell erısíteni, a nagy természeti értékő területek fokozott védettségével a szél és talaj erózióval szembeni összehangolt tevékenységgel és a környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésével, hogy fenntartsuk a kedvezı környezeti körülményeket, és az alacsony szintő környezeti terheltséget. Bátorítani kell a természet- és környezetbarát mezıgazdasági módszerek alkalmazását. A kedvezı adottságok kiaknázása, a környezettudatos tájgazdálkodás, a mezıgazdasági adottságok gazdasági és környezeti szempontjaihoz is igazodó földhasználat elterjesztése hozzájárul a környezeti értékek fenntarthatóságához, a környezeti körülmények javításához és a biológiai és tájképi diverzitás megırzéséhez. Ennélfogva, az ilyen módszerek fokozott támogatása továbbra is lényeges feladat marad. A versenyképes termelésre kevésbé alkalmas területeken és régiókban a természet védelmét szolgáló földhasználat (például, erdısítés, a bioenergetikai célú hasznosítás, a füvesítés, a vizes élıhelyek kialakítása) alternatív lehetıséget jelent. A környezeti szempontból ésszerő talaj használathoz, a víz és széleróziónak fokozottan kitett területeken, a megfelelı talajmővelésre, a szervesanyag-gazdálkodásra, és a megfelelı növénytermesztési szerkezetre is oda kell figyelni. A defláció elleni hatékony védekezés megkönnyíthetı erdıgazdálkodással, mely ugyanakkor csökkenti a víz eróziós hatását is. Az erdıgazdálkodás fejlesztésével kedvezı vízgazdálkodási helyzet teremthetı. A káros folyamatok által okozott talajpusztulás csökkenthetı talajvédı/talajgazdálkodási szempontból ésszerő agrotechnikai módszerekkel. A környezeti szempontokkal összhangban lévı erdısítés és az erdık minısége szintén fontos célokat képez. Az erózió és defláció csökkentése mellett a megfelelı erdıgazdálkodásnak szerepe van a természeti környezet diverzitásának fenntartásában és a talajok védelmében is. Az agrár-erdıgazdasági rendszerek létrehozása új, potenciális fejlesztési területnek számít a diverzifikáció szempontjából. A környezet-tudatos és élıhely jellegzetességekhez alkalmazkodó gazdálkodási módszerek – agrár-környezetvédelem, Natura 2000 – elterjedése elısegíthetı a meglévı vidékfejlesztési támogatások folytatásával és az új támogatási jogcímek mihamarabbi, tervezett bevezetésével. A nitrát érzékeny területek védelme, az ammónia kibocsátás csökkentése, valamint a vizek védelme céljából a mőtrágyák és növényvédı szerek használatát csökkenteni kell. A vizek védelme, és a meglévı nitrát szennyezettség csökkentése céljából a helyes gazdálkodási gyakorlat szabályait be kell tartani az érintett mezıgazdasági területeken. Külön hangsúlyt kell fektetni az integrált vízgazdálkodásra a megfelelı minıségő és mennyiségő víz biztosítása céljából. A jó vízminıség 2015-ig történı eléréséhez, a Víz Keretirányelv elıírásának megfelelıen (2000/60/EK Irányelv) az integrált vízgazdálkodási tervekben meghatározott korlátozásokat alkalmazni kell a vízgyőjtı területeken. A földhasználat megváltoztatása, a vizes élıhelyek létrehozása és az erdısítés csökkentheti az áradások valamint a belvizek kockázatát. A belvizek kialakulása megelızésének egyik leghatékonyabb módszere a megfelelı mezıgazdasági technikák alkalmazása, és a megfelelı növénytermesztési szerkezet létrehozása. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás bevezetése, a talaj szerves anyag tartalmának növelése és a zöldtrágya hasznosítása jelentıs mértékben visszafordíthatja a talajok fokozott savasodását. A
61
sókiválás jelenlegi állapota romlásának elkerüléséhez szigorú földhasználati és vízgazdálkodási rendelkezések alkalmazására van szükség. A talaj tömörödés elkerüléséhez megfelelı mezıgazdasági technikákat kell alkalmazni. Meliorációs módszereket kell használni a mélyebb talajrétegek tömörödésének megelızéséhez, és ezt szükség szerinti vízrendezéssel együtt kell végrehajtani. A magyar mezıgazdaság jellegzetességeire és az ebbıl adódó igényekre alapozva a Program alábbi lényeges mőveletei és intézkedései szolgálják a Stratégiában megállapított célok elérését:
Fı mőveletek
Intézkedések
Az agrár-környezet, a Natura 2000 és az erdei környezet támogatása
A kedvezıtlen adottságú területek megırzése és a hagyományos mezıgazdasági táj megırzése
Beruházási támogatás a szabványokra és vízgazdálkodásra
környezetvédelmi
Az erdıtelepítés és a gyorsan fejlıdı fajok támogatása
A jó minıségő víz kiegyensúlyozott mennyiségének biztosítása
A talajvédelem megerısítése
Az állatjóléti kifizetések biztosítása
Agrár-környezeti kifizetések Natura 2000 kifizetések, valamint a 2000/60/EK irányelv megvalósításához kötıdı kifizetések Natura 2000 kifizetések Erdıkre vonatkozó, környezetvédelmi kifizetések Kifizetések a kevésbé kedvezı adottságú, de nem hegyvidéki területek mezıgazdasági termelıinek Az EU elıírásoknak való megfelelés A mezıgazdasági üzemek modernizálása A mezıgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúra Állatjóléti kifizetések Elsı erdısítés a mezıgazdasági területeken Az agrár-erdıgazdálkodási rendszerek elsı kialakítása a mezıgazdasági területeken Elsı erdısítés a nem mezıgazdasági területeken Erdıkre vonatkozó, környezetvédelmi kifizetések Az erdıgazdálkodási potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése Támogatás nem termelı jellegő beruházásoknak Elsı erdısítés a nem mezıgazdasági területeken Agrár-környezeti kifizetések Agrár-környezeti kifizetések A mezıgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúra Elsı erdısítés a nem mezıgazdasági területeken Állatjóléti kifizetések
3.1.3. A vidék gazdasága Az alacsony foglalkoztatottság, gazdasági és vállalkozói tevékenység és a bevételi állapotok javítása olyan gazdasági szerkezet átalakítással valósítható meg, mely nagyobb számú, versenyképesebb vállalkozáshoz, több munkahelyhez és jobb jövedelmezıséghez vezet. Ehhez olyan fejlesztési programokra van szükség, melyek a vállalkozás-fejlesztésre, a mikro-vállalkozások helyzetének javítására, a mezıgazdaságból kivezetı gazdasági sokszínőségre, és a gazdasági tevékenységek növekedésére koncentrálnak. Erıfeszítéseket kell tenni a sokszínő gazdaság létrehozására, melyet számos, környezetbarát, és akár kevésbé képzett embereknek is munkahelyet biztosító, pillér tart. A természeti és kulturális örökség megırzése és tervezett fejlesztése, különösen a hagyományok ápolása és az építészeti örökség nyújt alapokat az életminıség javításához és a gazdaság sokszínővé tételéhez. E belsı források hasznosítása a települések és az épített környezet megjelenésének
62
minıségfejlesztésére alapul, valamint a közösségi terek létrehozására és fejlesztésére, melyeket azért hoztak létre, hogy otthont adjanak a spontán helyi szervezıdés egy részének, másrészt pedig az üzleti élet és a helyi lakosok számára nyújtott alapvetı szolgáltatások biztosítására. Másrészt, fontos, hogy az értékek felfedezése folytatódjon és növekedjen az ezzel járó tudatosság, és ezáltal megerısödjön a helyi közösség identitása. A vidéki települések szocio-gazdasági fejlıdésének kulcs elemei közé tartoznak a helyi kezdeményezések ösztönzése és intézményesítése, az önszervezıdés támogatása, a helyi partnerség növelése, és a tipikusan helyi megoldások létrehozása és támogatása. Ezért a vidéki területek legfontosabb szükséglete a vidéki mikro-vállalkozások fejlesztése, a diverzifikáció bátorítása a munkahelyteremtés céljából, a jártasság és az oktatás fejlesztése és a magasabb színvonalú alapszolgáltatásokhoz való szélesebb körő hozzáférés biztosítása. A külterületek, a vidéki nık és a roma populáció szükségleteivel speciális programokon belül kell foglalkozni. Az alacsony foglalkoztatottság, a nem kielégítı gazdasági és vállalkozói tevékenység, valamint a bevételi helyzet javítható a gazdaság szerkezetének átalakításával, ami versenyképesebb és nagyobb számú vállalkozáshoz vezet, magasabb foglalkoztatottsághoz és jobb bevételi körülményekhez. Ehhez szükség van a vállalkozások támogatására, a mikro-vállalkozások helyzetének javítására, a gazdasági diverzifikációt segítı fejlesztésekre, és a mezıgazdaságból kivezetı tevékenység bıvítésre. A vidéki területek foglalkoztatottsági helyzete turisztikai hasznosítással javítható kedvezı tájképük, környezetük és kulturális adottságaik és értékeik révén. Ennek egyik feltétele az, hogy autentikus, magas színvonalú turisztikai szolgáltatást hozzanak létre, és olyan regionális turisztikai termékeket, melyek autentikus módon képviselik a vidéki életstílust és kultúrát. A humán tıke fejlesztéséhez alapvetıen fontos fejleszteni a humán infrastruktúra minıségét és hozzáférhetıségét. Ehhez szükség van a közösen finanszírozott nemzeti és Közösségi programok és támogatások egyesített és célorientált hasznosítására. Az oktatási és jártasság fejlesztési programok és a szaktanácsadói szolgáltatás támogatása hozzájárulhat a humán potenciál és a vidéki területek adottságainak javulásához. A humán feltételek fejlesztése, a hiányzó jártasság megszerzése révén, az iskolán kívüli felnıtt oktatás keretein belül különösen fontos a leszakadó és elmaradott térségekben. A természeti és kulturális örökség megırzése és tervezett fejlesztése, különösen a hagyományok ápolása és az építészeti örökség nyújt alapokat az életminıség emeléséhez és a gazdaság sokszínővé tételéhez. A meglévı források hasznosításának egyik feltétele az, hogy fejleszteni kell a település és az épített környezet képét, hogy olyan közösségi helyek jöjjenek létre és fejlıdjenek, melyek helyet adnak a helyi önszervezıdésnek, valamint a gazdaság és a helyi lakosok számára biztosított alapszolgáltatások egy részének. Másrészt pedig folytatni kell az értékek felfedezését és közvetítését, és ily módon, megerısíteni a helyi közösségek identitását. A helyi partnerség fejlesztést és támogatást igényel a növekvı aktivitás és humán kapacitás területén, a stratégia kialakításában és megvalósításban. Meg kell erısíteni az információáramlást mikro-térségi szinten képzett személyzet segítségén keresztül, és az infrastruktúra kiépítésével (Helyi Vidéki Fejlesztési Iroda). A kistérségekben szükség van a helyi vidéki fejlesztési stratégiák elkészítésére való képességre. A magyar mezıgazdaság jellegzetességeire és az ebbıl adódó igényekre alapozva a Program alábbi lényeges mőveletei és intézkedései szolgálják a Stratégiában megállapított célok elérését:
Fı mőveletek A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus támogatása Az alapvetı szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a természeti és kulturális örökség
Intézkedések Nem mezıgazdasági tevékenységek diverzifikációja A turizmus fejlesztése A mikro-vállakozások megalakulásának és fejlesztésének támogatása Alapszolgáltatás a vidéki gazdaság és populáció számára
63
megırzése (falvak megújulása) A helyi kapacitásfejlesztés támogatása
A vidéki örökség megırzése és korszerősítése LEADER Jártasság szerzés, aktivitás és megvalósulások a helyi fejlesztési stratégia elkészítése és bevezetése céljából
64
3.2. Az elızetes értékelés szerinti várt hatások a kiválasztott prioritások tekintetében
65
4. A tengelyekre vonatkozó információk és az egyes tengelyekhez javasolt intézkedések leírása 4.1. 1. tengely: A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 21. cikk, valamint 52. cikk c) bekezdés 1974/2006/EK rendelet II. melléklet 5.3.1.1.1. pontja
Az intézkedés kódja: (111.)
A beavatkozás indoklása: A mezı- és erdıgazdaságban dolgozók – elsısorban a gazdaságvezetık, gazdálkodók – ismereteinek bıvítése különösképpen azon szakismeretek vonatkozásában fontos, amelyek megszerzésére korábbi tanulmányaik során nem nyílt lehetıség: elsısorban a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve a kölcsönös megfeleltetési követelményeket, a vállalkozási, üzleti, menedzsment ismeretek, valamint az új, innovatív termelési technológiák, az energetikai célú biomassza elıállítás. Rendkívül fontos az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése is, továbbá az ismeretszerzés módjainak, jelentıségének oktatása a termelık részére. A vidék népességmegtartó erejének, a vidéki megélhetési lehetıségek javításának érdekében a nem mezıgazdasági, alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységek folytatását tervezı potenciális pályázók (3. intézkedéscsoport) számára képzési lehetıséget kell biztosítani, a lehetıségeikhez legjobban illeszkedı tevékenység kiválasztása, és annak eredményes végzése érdekében.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja az agrárágazatban dolgozók szaktudásának növelése, a versenyképességük fokozása és gazdálkodásuk fenntarthatóságának elısegítése érdekében, valamint a vidéki lakosok részére a nem mezıgazdasági, alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységek végzéséhez szükséges ismeretek nyújtása megélhetési lehetıségeik javítása érdekében.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a vidéki lakosok, a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programok és ügyfélszolgálati tájékoztatás támogathatók, amelyek hozzájárulnak az érintettek versenyképességének fokozásához, a vállalkozásuk összteljesítményének növeléséhez, a kölcsönös megfeleltetés és egyéb követelmények és elıírások megismeréséhez és azoknak való megfeleléshez, új vállalkozások elindításához, a mezıgazdasági és mezıgazdaságon kívüli tevékenységek diverzifikálásához. Az ÚMVP I. és II. intézkedéscsoportja egyes intézkedéseinek nyertes pályázói kötelezı továbbképzésben részesülnek.
66
Kedvezményezettek köre: Az 1.1.1.1., 1.1.1.2., 1.1.1.3. és 1.1.1.4. . alintézkedések esetében a támogatott képzéseken, tájékoztatókon résztvevı kedvezményezettek mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók. Az 1.1.1.2. alintézkedés fenti c) bekezdésében meghatározott képzések esetében a kedvezményezettek a képzéseken résztvevı 18. életévüket betöltött és az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett vidéki lakosok. A tevékenységek leírása: 1.1.1.1 Innovatív technológiák megismertetése bemutató-üzemi tájékozató programokkal Támogatás adható egynapos bemutató-üzemi tájékoztató programok szervezésére és lebonyolítására, amelynek keretében a résztvevık megismerkednek az üzemben magas színvonalon megvalósított újszerő technológiával, gazdálkodási gyakorlattal, környezetvédelmi, állatjóléti eljárásokkal. 1.1.1.2 Az ÚMVP I., II. és III. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések Támogatás adható
a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, és az energiacélú biomassza elıállítását, hasznosítását és elsıdleges feldolgozását ismertetı, valamint a versenyképes és fenntartható gazdálkodást szolgáló elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó tanfolyamok,
az ÚMVP I. ill. II. intézkedéscsoportjának egyes intézkedéseihez kapcsolódó kötelezı képzések, valamint
a vidéki lakosok részére általános vállalkozói készségfejlesztı, falusi turizmushoz kapcsolódó, hagyományos kézmőipari tevékenységeket oktató, valamint diverzifikációs tevékenységekre felkészítı tanfolyamok
szervezésére és lebonyolítására. 1.1.1.3. Az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának intézkedéseihez kapcsolódó bemutató, tájékoztató programok Támogatás nyújtható egynapos tájékoztató programok szervezéséhez és lebonyolításához, melynek során az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának intézkedéseire potenciálisan pályázó, vidéki lakosok megvalósult vállalkozásfejlesztési, diverzifikációs és falusi turisztikai projekteket (innovatív vidéki kezdeményezéseket) ismerhetnek meg gyakorlati bemutató és konzultáció útján. 1.1.1.4. Általános agrárpolitikai ügyfélszolgálati tájékoztatás Támogatás nyújtható a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére az SPS és a kölcsönös megfeleltetés követelményeire, a támogatási kérelmek és pályázatok készítésére és egyéb aktuális agrárpolitikai kérdésekre vonatkozóan nyújtott rendszeres, ügyfélszolgálat jellegő tájékoztatáshoz.
A képzési és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek meghatározása A pályázat/támogatási kérelem benyújtására jogosult szervezetek az 1.1.1.1. alintézkedés esetében nemzeti jogszabályban meghatározott módon „Bemutató üzem” címmel rendelkezık, a 1.1.1.2.. alintézkedés esetében a tanfolyamok megvalósítására az elızetes pályázat során jogosultságot nyert szakképzı szervezetek, az 1.1.1.3. alintézkedés esetén nemzeti és/vagy EU-s támogatással megvalósult vállalkozásfejlesztési, diverzifikációs vagy falusi turisztikai projektet mőködtetı természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, amely innovatív vidéki kezdeményezés címet nyert az elızetes pályázat során, a 11.1.4. alintézkedés esetében pedig közbeszerzés útján kiválasztott magán vagy állami szerv.
67
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke: Az 1.1.1.1., 1.1.1.2. (a) és c) bek.), és a 1.1.1.3.. alintézkedések esetében a jogosult költségek 90%-a. A 1.1.1.2. b) bek. és a 1.1.1.4. alintézkedés esetében a jogosult költségek 100%-a.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 86,529,809 EUR EU hozzájárulás: 60,651,735 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja a 1698/2005/EK rendelet a 22. cikk fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedést a tevékenység végzéséhez szükséges képzettség felnıttoktatás keretében történı megszerzésében, valamint elısegíti a fizikai erıforrások fejlesztésére irányuló intézkedések (26-30. cikk), és a mezıgazdasági termelés, és termékek minıségének javítását célzó intézkedések (31-33. cikk) megvalósítását. A kötelezı továbbképzések által az intézkedés közvetlenül támogatja a 22., 26., 27., 31., 34., és 39. cikk alatt megfogalmazott intézkedések eredményes megvalósítását. A szakképzés fontos az agrárkörnyezeti és a NATURA 2000 kifizetésekben részesülı, speciális ismereteket igénylı mezı- és erdıgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók számára, így a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedés kapcsolódik a Rendelet 38., 39., 46., 47. cikk alatt megfogalmazott intézkedésekhez is. Az intézkedés magában foglalja a 3. intézkedéscsoporthoz tartozó területeken mőködı gazdasági szereplıkre vonatkozó, a vidéki gazdaság diverzifikációját (53-55. cikk) támogató képzést és tájékoztatást (58.cikk.). Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés keretében támogatott szakmai képzés beleértve a tanárok továbbképzését is nem lehet része az iskolarendszerő oktatásnak, és nem részesülhet az Európai Szociális Alapból a Humánerıforrás Fejlesztési Operatív Program, a Társadalmi megújulás operatív program vagy a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében elnyerhetı támogatásokból sem.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Indikátor
Célérték
A képzéseken résztvevık száma továbbképzés ügyfélszolgálat bemutatóüzem A képzési napok száma A képzést eredményesen befejezı mezıgazdasági termelık, erdıgazdálkodók száma
100.000
68
300.000 80.000
Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
Hatás
(nincs célérték)
Addicionális program-indikátorok és célértékek:
Indikátor típusa Output
Indikátor
Célérték
A bemutató-üzemi tájékoztató programokon résztvevık száma A megszervezett bemutató-üzemi tájékoztató program-napok száma
35.000 fı
69
1500
1.1.2. A fiatal mezıgazdasági termelık tevékenységének megkezdése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 22. cikk 1974/2006/EK rendelet 13. és 14. cikk, és a II. melléklet 5.3.1.1.2. pontja
Az intézkedés kódja: (112.)
A beavatkozás indoklása: Magyarországon a mezıgazdasági vállalkozások jelentıs részének pénzügyi helyzetére az alulfinanszírozottság, a likviditási problémák a jellemzıek. Pénzintézeti megítélés szempontjából pedig a fedezetek elégtelensége, az alacsony kockázatviselı képesség és a magas kockázat képezi gátját a finanszírozhatóságnak. Ebbıl következıen az új, induló vállalkozások hitelhez jutási esélye – vagyis a vállalkozás pénzügyi magalapozása- rendkívül csekély lehetıséggel bír. Ezen gazdálkodók esetében a termelı ráfordítások egy ideig elérik, vagy meghaladják az értékesítés bevételeit. A termelés bıvítéséhez álló és forgóeszközökkel történı ellátásához felhalmozott tıke, vagy hitel szükséges. A már mőködı vállalkozások életképes üzemméretre történı növelése új fejlesztéseket, technológiai berendezéseket feltételez, melyek szintén forrásigényesek. A mezıgazdasági termelés korstruktúrájának javítása a vidéki térségek munkaerı-megtartó képességének fokozása, jövedelemtermelı képességének növelése alapvetı gazdaságpolitikai és vidékpolitikai célkitőzés. Mostanra kialakult helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a kezdı vállalkozások feltıkésítésérıl és/vagy kedvezményes kamatozású hitelhez juttatásáról gondoskodunk.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdı gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturális átalakításának elımozdítása, a mezıgazdasági munkaerı korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezıgazdálkodási tevékenység hosszú távú fenntartása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-elıállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodó vállalkozásának elindításához.
Az intézkedés tartalma: A támogatás a mezıgazdasági termelı tevékenység feltételei kialakításának, valamint a mezıgazdasági termelı tevékenység költségeinek fedezésére, illetve a mezıgazdasági termelık és a munkavállalók gazdaságátadási programban résztvevı gazdálkodótól átvett gazdaság megvásárlása esetén adható.
Kedvezményezettek köre: A 40. életévét még be nem töltött, legalább szakmunkásszintő mezıgazdasági képzettséggel rendelkezı mezıgazdasági termelı, aki elsı alkalommal saját gazdaságot hoz létre vagy – a
70
gazdaságátadási támogatás intézkedésben (23. cikk) résztvevı gazdálkodótól - gazdaságot vesz át és gazdálkodási tevékenységének fejlesztése érdekében üzleti tervet készít.
Induló gazdaság meghatározása: Induló gazdaságnak számít, amely a kérelem benyújtását megelızı egy évnél régebben nem vett igénybe területalapú, illetve állatlétszám alapú támogatást, a gazdaság életképessége nem éri el a 3 EUME-t, és nem vett igénybe 1 millió forintot meghaladó fejlesztési típusú támogatást.
Az üzleti terv tartalma: Az üzleti tervnek tartalmaznia kell a gazdaság kezdı állapotának leírását, a gazdálkodási tevékenység fejlesztésének lehetıségét és a fejlesztés szakaszait, elérendı célértékeit, a fejlesztéshez szükséges beruházásokat, képzéseket, tanácsadást, - és azok pénzügyi megalapozását - valamint annak leírását, hogy a beruházások a 36 hónapos türelmi idı lejártával megfelelnek a közösségi elıírásoknak. Az üzleti tervben foglaltak teljesülése a támogatás megítélését követı 5 éven belül ellenırzésre kerül. A vállalások nem teljesítése a támogatás teljes, vagy részleges visszavonását vonja maga után, melynek feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.
A fiatal gazdák által igénybe vehetı, az üzleti tervben megfogalmazott lehetséges egyéb, kombinálható intézkedések felhasználásának módja: A fiatal mezıgazdasági termelınek lehetısége van egyéb támogatási formák igénybevételére, amennyiben azok igénybevételének, valamint felhasználásának módját az üzleti tervben megfelelıen részletezve megjeleníti és megfelel az intézkedésekben elıírt feltételeknek.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı egyszeri tıkejuttatás vagy kamattámogatás, vagy a kettı kombinációja.
A támogatás felsı határa projektenként: Egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000 €, kamattámogatás formájában, amelynek tıkésített értéke legfeljebb 40 000 €; Egyszeri tıkejuttatás és kamattámogatás kombinációjaként, melynek felsı határa 55.000 €
Finanszírozás: Összes közkiadás: 34,661,797 EUR EU hozzájárulás: 24,295,652 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: A programon belül az intézkedésnek közvetlen kapcsolata van a mezıgazdasági termelık és a mezıgazdasági munkavállalók gazdaságátadási intézkedéssel az által, hogy azon induló gazdálkodók, akik a gazdaságátadás kedvezményezettjétıl azok gazdaságát mőködtetési céllal átveszik, illetve megvásárolják.
71
Az intézkedés kapcsolatban áll az EMVA I. intézkedéscsoportján belül az ismeretszerzés támogatását célzó 111. kódszámú intézkedéssel A támogatást elnyerı fiatal gazdálkodóknak a támogatás elnyerését követı kért éven belül kötelezıen részt kell venni egy tanfolyamon.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor
Célérték
A támogatott fiatal gazdák száma A beruházások teljes értéke Az agrár bruttó hozzáadott-érték növekedése a támogatott farmok esetében PPS-ben (Purchasing Power Standard) kifejezett nettó hozzáadott érték
800
72
(nincs célérték)
1.1.3. A mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (a) (iii) és 23. cikke 1974/2006/EK rendelet 14. cikke és a II. melléklet 5.3.1.1.3. pontja
Az intézkedés kódja: (113.)
A beavatkozás indoklása: A mezıgazdasági munkaerı, így az egyéni gazdálkodók korösszetétele egyre kedvezıtlenebb, az elöregedés fokozódódik. Az egyéni gazdálkodók 52%-a az 56 év feletti korosztályba tartozik. 2000 és 2003 között összességében 32%-ponttal csökkent az egyéni gazdaságok családi munkaereje, a csökkenés mértéke azonban a fiatalabb korcsoportokban jóval nagyobb arányú (mintegy 50%-os) volt szemben az idıs korosztályba tartozók mérsékeltebb, 20%-pont körüli létszámcsökkenésével. A korstruktúra elmozdulásai egyértelmően jelzik, hogy a gazdaságok támogatott átvételére jogosult 40 év alatti korosztály létszáma igen szerény és csökkenı. Az 55-62 év közötti és három hektárnál nagyobb földterülető gazdálkodók meghatározó hányada (90,6%-a, 19722 fı) 3-50 hektár alatti gazdaságokban gazdálkodik. Az általuk mővelt mezıgazdasági terület összesen 230 ezer hektár. A nyugdíj-korhatárt még el nem ért, de tartós nehézségekkel küzdı gazdálkodók esetében a gazdálkodók korösszetételének javítása és egy kedvezıbb birtokstruktúra kialakítása együtt indokolja az intézkedés bevezetését.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés bevezetésével lehetıség nyílik a mezıgazdasági termelık korösszetételének javítására, valamint a hazai mezıgazdasági birtokstruktúra optimalizálására, azaz a gazdaságok életképességének és versenyképességének javítására.
Az intézkedés tartalma: A gazdaságátadási program keretében az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért gazdálkodók és munkavállalóik számára nyílik lehetıség arra, hogy a gazdák tulajdonában lévı gazdaságot átadják fiatal gazdálkodóknak, és az ebbıl származó jövedelmükön felül meghatározott idın keresztül rendszeres támogatást kapjanak. Az átadás formája: adásvétel vagy ajándékozás.
Kedvezményezettek köre: Támogatásra jogosult az a fıtevékenységként mezıgazdasági termelı tevékenységet végzı egyéni vállalkozó, adóbevallásra kötelezett ıstermelı, aki növénytermelési, állattenyésztési, vagy vegyes gazdálkodási mezıgazdasági tevékenységet folytat és megfelel az alábbi feltételeknek:
betöltötte 55. életévét, de az átadás idıpontjában még nem éri el a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt,
nem részesül sajátjogú nyugdíjban,
a gazdaság átadását megelızı 10 év során mezıgazdasági tevékenységet folytatott,
73
legalább 3 hektár mezıgazdasági termıterületet mővel; vállalja, hogy az átadást követıen véglegesen felhagy minden mezıgazdasági tevékenységgel.
Támogatásra jogosult továbbá a gazdaságot átadó mezıgazdasági termelı tevékenységet végzı munkavállalója, aki:
az 55. életévét betöltötte, de az átadás idıpontjában még nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
nem részesül saját jogú nyugdíjban,
az átadást megelızı 5 év során munkaidejének legalább a felét mezıgazdasági munkával töltötte segítı családtagként, vagy mezıgazdasági munkavállalóként az átadó gazdaságban,
véglegesen felhagy mindennemő mezıgazdasági tevékenységgel és
biztosított a társadalombiztosítási rendszerében.
Az intézkedés kapcsolódása a nemzeti nyugdíjrendszerhez: Az intézkedés támogatás jellegő, nem része a jelenlegi magyar nyugdíjrendszernek, a támogatásban részesülık státusza nem azonos a társadalombiztosítási nyugdíjasokéval. A saját jogú nyugdíjban részesülık gazdaságátadási támogatást nem kaphatnak.
A támogatás idıtartama: A támogatás teljes idıtartama a gazdaságot átadó és munkavállalója esetében nem haladhatja meg a 7 évet. A gazdaságot átadó munkavállaló esetében a támogatás megszőnik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor vagy ha részére saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke: Az átadó gazdálkodónak nyújtott támogatás az átadott, saját tulajdonú földterület, illetve állatállomány után számított, gazdasági életképességi mutató 1 EUME értéktıl a mindenkori minimálbér összegének 50%-a havonta, amely minden további 1 EUME érték után a mindenkori minimálbér összegének 10 %-ával növekszik. addig, amíg a kifizetendı összeg el nem éri a mindenkori minimálbér 200 százalékát, de legfeljebb évi 18.000 EUR-t. A mezıgazdasági munkavállaló esetében az átadó támogatási összege 50%-ának megfelelı mértékő támogatás adható havonta. A kifizetésre kerülı támogatások összege azonban nem haladhatja meg munka-vállalónként évente a 4.000 EUR-t.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 26,931,468 EUR EU hozzájárulás: 18,877,197 EUR
74
Az intézkedés kapcsolódása a fiatal mezıgazdasági termelık elindítása (112) intézkedéshez: Az intézkedés támogatja a Tanács 1698/2005/EK rendeletének 22. cikke szerinti fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedés célcsoportját. A gazdaság átvételére jogosult ugyanis a fiatal mezıgazdasági termelık elindítási támogatásában részesülı személy, ha pályázatában a gazdaságátadási támogatást kérelmezı gazda mezıgazdasági üzemének átvétele szerepel.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor
Célérték
A gazdaságot átadó gazdák száma Az átadó gazdák alkalmazottainak száma Az átruházott gazdaságok összesen (hektár) A mezıgazdasági bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott gazdaságok esetében PPS-ben (Purchasing Power Standard) kifejezett nettó hozzáadott érték Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
3500
75
(nincs célérték) (nincs célérték)
1.1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20. (a) (iii) és 24. cikk 1974/2006/EK rendelet 15. cikke és a II. melléklet 5.3.1.1.4. pontja
Az intézkedés kódja: (114.)
A beavatkozás indoklása: Az információforrások sokfélesége miatt sok gazda nem képes a gazdálkodáshoz szükséges információkhoz külsı segítség nélkül hozzájutni. A mezıgazdasági termelık és erdıtulajdonosok, erdıgazdálkodók számára különösen fontos olyan információk és ismeretek megszerzése, amelyek a 1782/2003/EK rendeletben elıírt üzemvezetési követelményekkel, a jó mezıgazdasági és ökológiai állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírásokkal kapcsolatosak.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelése, az agrárfejlesztések fenntarthatóságának elısegítése, valamint a vidéki térségek adaptációs képességének, népességmegtartásának elısegítése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a mezıgazdasági termelık, termelıi csoportok és erdıtulajdonosok, erdıgazdálkodók számára támogatás adható olyan szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételébıl származó költségek viseléséhez, amelyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, valamint a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott üzemvezetési követelmények és munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírások megismerésére irányulnak. Az intézkedés részterületei: Támogatás adható
a mezıgazdasági termelı vagy erdıgazdálkodó számára, aki akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal (TSzK) kötött, legfeljebb 1 év idıtartamra szóló szerzıdés alapján szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe,
termelıi csoport számára, aki akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal (TSzK) kötött, legfeljebb 1 év idıtartamra szóló szerzıdés alapján tagjai részére nyújtott csoportos szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe,
települési önkormányzat részére, aki akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal (TSzK) kötött, legfeljebb 1 év idıtartamra szóló szerzıdés alapján az önkormányzat területén szociális földprogramban résztvevı gazdálkodók részére nyújtott csoportos szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe.
76
Kedvezményezettek köre: Az f) 1. részterület esetében a kedvezményezettek mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók.
Az f) 2. részterület esetében a kedvezményezettek a jogi személyiséggel rendelkezı mezıgazdasági termelıi csoportok tagjai.
Az f) 3. részterület esetében a kedvezményezettek a szociális földprogramban résztvevı gazdálkodók.
A szaktanácsadói szolgáltató rendszer és szervezetek: A mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer (Farm Advisory System) szervezeti felépítése és mőködése nemzeti jogszabályban kerül szabályozásra. A szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szervezetek (Területi Szaktanácsadási Központok, továbbiakban TSZK) megfelelnek a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott Mezıgazdasági Szaktanácsadó Rendszerrel (Farm Advisory System) szemben támasztott követelményeknek. A TSZK-k olyan, hazai hatóság által akkreditált szervezetek, amelyek a gazdálkodók megrendelésére, a velük kötött megállapodás alapján, a hazai és az EU jogszabályokban meghatározott támogatásban részesíthetı szaktanácsadási szolgáltatást végeznek a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére. A TSZK a szaktanácsadási szolgáltatást csak a Szaktanácsadói Névjegyzékben regisztrált szaktanácsadók útján nyújthatja. A Szaktanácsadói Névjegyzékbe való felvétel alapfeltétele a szakirányú felsıfokú végzettség, legalább 3 év szakmai gyakorlat, és a szaktanácsadói alapvizsga letétele. A TSZK-k kiválasztása nyílt pályázat alapján történik, amelynek fontosabb feltételei:
képes legyen komplex szaktanácsot nyújtani legalább a kölcsönös megfeleltetés, a helyes mezıgazdasági és környezeti állapot valamint a munkabiztonság szakterületeire vonatkozóan,
rendelkezzen a fentiekhez szükséges humánerıforrással és technikai felszereltséggel,
nem végezhet mezıgazdasági tevékenységgel összefüggı input anyag forgalmazást, vagy ehhez kapcsolódó ügynöki tevékenységet.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke: A jogosult költségek 80%-a, az f) 2. és 3. részterület esetében 1500 euro/év felsı határértékkel, az f) 1. részterület esetében az alábbi felsı határértékek figyelembevételével. (A költségek 20%-át a szolgáltatást igénybevevık térítik a szolgáltatást nyújtó TSZK részére.)
Mezıgazdasági termelık éves bruttó árbevétele millió Ft)
Kertészeti termelık éves bruttó árbevétele millió Ft)
2-5 6-11 12-39 40-149 150<
1-2 3-8 9-20 21-100 101<
Erdıgazdálkodók Támogatás összegének mőködési területének felsı határa (ezer mérete (ha) Ft/gazdálkodó/év) 1-50 51-100 101-500 501-1000 1001<
77
25 50 100 190 350
Finanszírozás: Összes közkiadás: 37,903,547 EUR EU hozzájárulás: 26,567,907 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez: Az intézkedés elısegíti az I. és II. intézkedéscsoport intézkedéseinek megvalósítását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés csak a Vidékfejlesztési Program intézkedéseihez kapcsolódó szaktanácsadást foglalja magába, amely más OP-k képzési, szaktanácsadási intézkedéseinek nem képezi részét.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
A támogatott mezıgazdasági termelık száma A támogatott erdıgazdálkodók száma A mezıgazdasági bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott gazdaságok esetében Teljes munkaidóben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadottérték változás
32.000 3000 (nincs célérték)
(nincs célérték)
Addicionális program-indikátorok és célértékek:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor A szaktanácsadói szolgáltatást igénybe vett agrárvállalkozások, erdıtulajdonosok, erdıgazdálkodók, termelıi csoportok száma A szaktanácsadási szolgáltatást igénybevevı agrárvállalkozások aránya a célcsoportba tartozók teljes számához viszonyítva A támogatásban részt vett mezıgazdasági vállalkozások teljesítményének javulása
78
Célérték
1.1.5. Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20. (a) (iv) és 25. cikk 1974/2006/EK rendelet 16. cikke és a II. melléklet 5.3.1.1.5. pontja
Az intézkedés kódja: (115.)
A beavatkozás indoklása: Tekintettel a névjegyzékben regisztrált szaktanácsadók jelenlegi számára (550) és a szaktanácsadási szolgáltatásokat igénybevevı célcsoport becsült nagyságára (mintegy 100 ezer fı), a szolgáltatás iránti igény várható növekedésével a szaktanácsadási kapacitás bıvítésének szükségessége prognosztizálható. Magyarországon az üzemvezetési és a helyettesítési szolgáltatások felállítására még nem került sor. Bevezetésük nagyban elısegítheti az üzemvezetési nehézségekkel küszködı gazdaságok talpra állását, valamint a rekreációs vagy egészségügyi okokból távollevı gazda helyettesítésével hozzájárulhat a gazdálkodás biztonságának és a mezıgazdasági termelık életminıségének javításához.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelése, az agrárfejlesztések fenntarthatóságának elısegítése, valamint a vidéki térségek adaptációs képességének, népességmegtartásának elısegítése, a mezıgazdasági termelık és agrárvállalkozók életminıségének javítása az üzemvezetési, helyettesítései és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások nyújtásán keresztül.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a Területi Szaktanácsadási Központ akkreditációjával rendelkezı szervezetek, intézmények, vállalkozások vehetnek igénybe támogatást, amelyek vállalják mezıgazdasági termelık részére szaktanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások nyújtását.
Kedvezményezettek köre: A a Mezıgazdasági Szaktanácsadási Rendszer keretében akkreditált Területi Szaktanácsadási Központok, vagy az akkreditáció megszerzését 1 éven belül vállaló szervezetek.
A szolgáltató szervezet státusza: A mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer (Farm Advisory System) szervezeti felépítése és mőködése nemzeti jogszabályban kerül szabályozásra. A szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szervezetek (Területi Szaktanácsadási Központok, továbbiakban TSZK) megfelelnek a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott Mezıgazdasági Szaktanácsadó Rendszerrel (Farm Advisory System) szemben támasztott követelményeknek. A TSZK-k olyan, hazai hatóság által akkreditált szervezetek, amelyek a
79
gazdálkodók megrendelésére, a velük kötött megállapodás alapján, a hazai és az EU jogszabályokban meghatározott támogatásban részesíthetı szaktanácsadási szolgáltatást végeznek a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére. A TSZK a szaktanácsadási szolgáltatást csak a Szaktanácsadói Névjegyzékben regisztrált szaktanácsadók útján nyújthatja. A Szaktanácsadói Névjegyzékbe való felvétel alapfeltétele a szakirányú felsıfokú végzettség, legalább 3 év szakmai gyakorlat, és a szaktanácsadói alapvizsga letétele. A TSZK-k kiválasztása nyílt pályázat alapján történik, amelynek fontosabb feltételei:
képes legyen komplex szaktanácsot nyújtani legalább a kölcsönös megfeleltetés, a helyes mezıgazdasági és környezeti állapot valamint a munkabiztonság szakterületeire vonatkozóan,
rendelkezzen a fentiekhez szükséges humánerıforrással és technikai felszereltséggel,
nem végezhet mezıgazdasági tevékenységgel összefüggı input anyag forgalmazást, vagy ehhez kapcsolódó ügynöki tevékenységet.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke: A jogosult költségek 80%-a. A támogatás folyósítása éves részletekben történik, legfeljebb 5 éven keresztül, az összeg degresszív módon az elsı évet követıen évrıl évre egyenlı mértékben csökken. Így a támogatás
a 2. évben az 1. évi támogatás 80%-a
a 3. évben az 1. évi támogatás 60%-a
a 4. évben az 1. évi támogatás 40%-a
az 5. évben az 1. évi támogatás 20%-a
A támogatható kiadások típusai: a szolgáltatás létrehozásával kapcsolatos beruházási, és forgóeszköz, valamint
a szolgáltatás létrehozásához kapcsolódó mőködési költségek.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 748,096 EUR EU hozzájárulás: 524,367 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Ezen intézkedés keretében csak a szolgáltatás létrehozásával kapcsolatban felmerülı kiadások számítanak elszámolható költségnek. A szolgáltató nyújtásával kapcsolatos kiadások nem jogosult költségek. Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez A versenyképesség növelésén (1. intézkedés csoport ) belül a szaktanácsadás igénybevétele jól hasznosítható a földhasználat, környezetvédelem (2. intézkedés csoport ) intézkedéseinek megvalósításában. A fenntartható földhasznosítás új, extenzív módszereinek, a bio-diverzitás
80
megırzésének támogatása (2. intézkedés csoport ) lehetıséget nyújt a vidéki gazdaság diverzifikálásához, különféle szolgáltatások megteremtéséhez, a foglalkoztatás javításához (3. intézkedés csoport ). A IV. intézkedés csoport (LEADER) pedig a helyi közösségek révén teremt kapcsolatot a vidéki gazdaság egyes szereplıi között.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: A 2009-2013. közötti idıszak alatt terveink szerint legalább 150 szaktanácsadási szolgáltatás és 100 üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás jön létre.
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Az újonnan felállított szaktanácsadási szolgáltatások száma Az újonnan felállított helyettesítési szolgáltatások száma Az újonnan felállított üzemvezetési szolgáltatások száma A mezıgazdasági bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott gazdaságokban Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
150
81
65 35 (nincs célérték)
(nincs célérték)
1.2.1. A mezıgazdasági üzemek korszerősítése
A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (i) és 26. cikke 1974/2006/EK rendelet 17. cikke és a II. melléklet 5.3.1.2.1. pontja
Az intézkedés kódja: (121.)
A beavatkozás indoklása: Az elmúlt évek jelentıs fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott, vagy nem megfelelı összetételő, korszerőségő gép- és eszközállomány lecserélıdése. A mezıgazdaság jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezıgazdasági üzemek folyamatos, a megindult változásoknák gyorsabb korszerősítését. Különösen jelentıs – a gazdálkodás minden ágazatában - a betakarítás utáni termelési fázis modernizációs igénye. Az AVOP forrásainak felhasználásával, illetve a megvalósítás alatt álló fejlesztések, beavatkozások hozzájárultak a mezıgazdasági termelés szerkezetének korszerősítéséhez, feltételeinek javításához a környezet védelméhez.. Az AVOP pályázati rendszere, illetve forráslehetısége által megvalósított mezıgazdasági beruházási teljesítés éves szinten 50-55 milliárd forint, ami legfeljebb harmadát teszi ki a csatlakozást közvetlenül megelızı évek 180-200 milliárd forintot elérı teljesítményének. Az állattenyésztık – részben tıkehiány részben a rendelkezésre álló támogatási források korlátozottsága miatt – csak kis hányadban tudták igénybe venni az AVOP pályázatokat, így az ágazat szereplıinek technológiai lemaradása nem javult.. A sertés, baromfi, szarvasmarha és juh telepek jelentıs része felújításra szorul. A csatlakozást megelızı években, a fejlesztési igényektıl elmaradó, de igen jelentıs fejlesztések történtek az állattartó-telepek rekonstrukciójában, a hőtıtárolók építésében, a feldolgozó-ipar gyártóberendezéseinek korszerősítésében. A támogatásoknak köszönhetıen minimális szintő javulás következett be a gépállomány korösszetétele vonatkozásában, de a a termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora még így is 12-15 év. Ateljesítmény ellátottsági és gépsőrőségi mutató európai összehasonlításban alacsony. Az EU átlagában egy hektár mezıgazdasági területre 5,2 kW motorteljesítmény jut, hazánkban ez a mutató 2,1 kW/ha. A gépberuházások (fıként a SAPARD program hatására) a viszonylag rövid idı alatt megtérülı gépek, technológiai eszközök beszerzésére irányultak. Az állattartó létesítmények állatjóléti, higiéniai és környezetvédelmi elıírásoknak való megfelelés biztosítása terén jelentıs, de nem elégséges elırelépés történt fıként az AVOP és az NVT forrásainak felhasználásával. Mindezek figyelembe vételével a támogatási konstrukció fenntartása hangsúlyeltolódással a 2007-2013. idıszak alatt is feltétlenül indokolt. Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a mezıgazdaság termelési szerkezetének korszerősítése, ezen belül fıként a növénytermesztés és az állattenyésztés egymáshoz viszonyított felborult arányának helyreállítása. Az állattenyésztés genetikai hátterének, tartástechnológiai berendezéseinek korszerősítése, és az EU-s elıírásoknak való megfelelés biztosító létesítmények, megoldások kialakítása és alkalmazása., Az állattenyésztés, a növénytermesztés (beleértve a post-harvest fázist is) és a kertészeti ágazatok hatékonyságának, versenyképességének javítása, a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést és az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetése, az információs és kommunikációs technológiák használatának elısegítése, Új lehetıségként az alternatív energiatermelés berendezéseinek megvalósítása, fejlesztése. Fontos cél, hogy a hazai mezıgazdasági üzemek megfeleljenek a fokozott fogyasztói, társadalmi és EU-s jogszabályokon alapuló elvárásoknak a környezetvédelem, állatjólét és élelmiszerhigiénia területén is.
82
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés egyrészt a mezıgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító építési beruházások támogatására irányul, a növénytermesztésben, kertészetben (beleértve a betakarítás utáni fázist is) és az állattenyésztésben. Másrészt tartalmazza az alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerősítését, korösszetételének javítását az agrotechnikai technológiai és genetikai színvonal emelését szolgáló fejlesztéseket., Mindezeken túl támogatást biztosít a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetéséhez. Az intézkedés részterületei:
1.2.1.1. Növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások: Ennek keretében támogatás nyújtható a tárolás, szárítás létesítményeinek és technológiai berendezéseinek létrehozására, a kertészeti termelés létesítményeinek és technológiai berendezéseinek kialakítására, valamint telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítmények kialakítására.
1.2.1.2. Állattenyésztést szolgáló beruházások: Ennek keretében támogathatók az állati férıhelyek kialakítását és minıségét javító beruházások, a takarmány elıállítását és felhasználását biztosító beruházások, a trágya tárolását és felhasználását elısegítı beruházások, az állattartási tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésének minıségét javító beruházások, állatállományok genetikai minıségének javításával kapcsolatos beruházások, valamint az állategészségügyi helyzetet, illetve a nyomon követhetıséget javító, állatbetegségek kialakulását és terjedését megelızı preventív megoldásokat jelentı beruházások.
1.2.1.3. Növénytermesztésben, kertészetben,állattenyésztésben és erdészetben alkalmazott – önálló, építéssel nem járó – gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása A mezıgazdaság technikai felszereltségének javítása, a gépellátottság növelése, a termelési technológiák gépigényének optimalizálása.
1.2.1.4. GAZDANet Program: Ennek keretében a mezıgazdasági termelık számára informatikai berendezések beszerzésének támogatására kerül sor. Minden termelınek, akinek a gazdaságmérete meghaladja a 2 EUME-t, lehetısége van kisebb informatikai eszközök (hardware) beszerzésére, míg a nagyobb agrárgazdasági szereplık (20 EUME felett, illetve a TCs-k, TÉSZ-ek) vállalatirányítási rendszerek bevezetését és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vehetik.
1.2.1.5. Gyümölcsös ültetvények telepítése: Az alintézkedés keretében pótlás jellegő telepítést, ültetvények fajtaszerkezet korszerősítését eredményezı újratelepítést, új ültetvénytelepítést lehet támogatni.
változtatását,
Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági termelık, és az általuk létrehozott TÉSZ-ek, termelıi csoportok, tangazdaságok, tanüzemek
83
Beruházás típusa: Tárgyi beruházások: az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kertészeti ágazat versenyképességének javítását szolgáló épületek, gépi-, technológiai és informatikai berendezések. Immateriális beruházások: számítógépes szoftverek és a tárgyi beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális beruházások.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı tıkejuttatás, illetve kamattámogatás, garanciadíj. .
A támogatás mértéke: A tıkejuttatás, a kamattámogatás tıkésített értéke és a garanciadíj együttes értéke a beruházás elszámolható költségének legfeljebb
1.2.1.1. Növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások esetében: 40 %,
1.2.1.2. Állattenyésztést szolgáló beruházások esetében: 40 % (a 91/676/EGK tanácsi irányelvnek legfeljebb négy éven belül történı végrehajtására 75%)
1.2.1.3. Növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben és erdészetben alkalmazott – önálló, építéssel nem járó – gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása esetében: 40%,
1.2.1.4. GAZDANet Program esetében: 40%
1.2.1.5. Gyümölcsös ültetvények telepítése estében: 40%.
A fiatal mezıgazdasági termelık, valamint az EMVA 36. cikk a.) pontjának ii, iii alpontja alapján lehatárolt területeken végrehajtott beruházások esetében (+)10 % támogatás nyújtható.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 1,616,885,538 EUR EU hozzájárulás: 1,133,330,985 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedés (22. cikk) megvalósulását, továbbá a közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartását (31. cikk), valamint hozzájárul a 35. cikk: Termelıi csoportok támogatása intézkedés (35. cikk) megvalósulásához.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Indikátor
Célérték
Támogatott gazdaságok száma (db) A beruházások teljes volumene (mrdFt)
7000 1000
84
Eredmény
Hatás
Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
85
1500
900 (nincs célérték)
1.2.2. Az erdık gazdasági értékének növelése
A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (ii) és 27. cikke 1974/2006/EK rendelet 18. cikke és a II. melléklet 5.3.1.2.2. pontja
Az intézkedés kódja: (122.)
A beavatkozás indoklása: A fenntartható erdıgazdálkodás és az erdık többfunkciós szerepének megtartása mellett, fontos e területek gazdasági értékének növelése, a termelés fokozottabb diverzifikációja és a piaci lehetıségek javítása, mivel az erdısült területek fontos szerepet játszanak a vidék gazdasági tevékenységében. Az elmúlt évtizedben az erdıterületek 40%-a magántulajdonba került, és fıleg ezeken a területeken rendkívül rossz a tıke- és eszközellátottság, az erdık állapota leromlott , a gép- és eszközállomány, az alkalmazott technológia, informatikai háttér korszerősítésre és bıvítésre szorul. Az erdıterület méretének és felhasználásának megfelelı erdıgazdálkodási tervek a vonatkozó nemzeti jogszabályokon, valamint a meglévı földhasználati terveken kell alapuljanak és megfelelı módon kell vonatkozniuk az erdei erıforrásokra.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés egyrészt az erdészeti géppark fejlesztésére irányul, ennek részeként gép- és eszközbeszerzésre, továbbá kiemelten fontos a magán erdıgazdálkodást támogató informatikai háttér megteremtése (informatikai eszközök és szoftverek beszerzése). A másik fontos fejlesztési irány a gép- és eszközberuházások mellet a biológiai alapok megteremtéséhez, megırzéséhez és bıvítéséhez kapcsolódó szaporítóanyag termelı bázisok létrehozása, fenntartása és fejlesztése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés az erdészeti géppark, a kiegészítı eszközök beszerzését, fejlesztését, a kapcsolódó informatikai háttér megteremtését, valamint a szaporítóanyag termelését támogatja. Az intézkedés részterületei:
Erdıgazdálkodás gépeinek beszerzése
Erdészeti szaporítóanyag termesztés támogatása.
Kedvezményezettek köre: Erdıgazdálkodók, akik magántulajdonú, önkormányzati tulajdonú, illetve azok társulásai tulajdonában lévı erdıkben jogszerő használatot folytatnak és az erdészeti hatóság által nyilvántartásban szerepelnek, csemetekerti termelést folytató gazdálkodók.
86
A támogatás formája: Vissza nem térítendı tıkejuttatás, kamattámogatás és garanciadíj.
A támogatás mértéke: A támogatás nem haladhatja meg:
a hegyvidéki területeken; a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területeken és a NATURA 2000 területeken a beruházások összegének 60%-át;
az egyéb területeken végrehajtott beruházások összegének 50%-át;
Finanszírozás: Összes közkiadás: 7,730,329 EUR EU hozzájárulás: 5,418,455 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Beruházási támogatásban részesülı erdıgazdálkodási egységek száma A beruházások teljes volumene Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
300 /év
87
100 /év
1.2.3. A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése
A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (iii) és 28. cikke 1974/2006/EK rendelet 19. cikke és a II. melléklet 5.3.1.2.3. pontja
Az intézkedés kódja: (123.)
A beavatkozás indoklása: Az élelmiszeripar a mezıgazdasági alapanyag-termelés fı felvevıpiaca. Lehetıvé teszi, hogy Magyarország minden fontosabb élelmiszerbıl önellátó legyen. Stratégiai szerepet játszik a vidéki foglalkoztatásban, a táplálkozásban és a közegészségügyben. Az elsıdleges termelıi szektor számára az egyik legnagyobb problémát a termékek értékesítése, ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. Az általuk elıállított termékek általában alapanyagként szolgálnak a feldolgozóipar számára. Ezért a mezıgazdasági és erdészeti termelık számára kiemelkedıen fontos a feldolgozóipar fejlıdése is. A mezıgazdasági termelık termékeket feldolgozó kis- és középvállalatok, és számos elsıdleges feldolgozást végzı nagyvállalat versenyképességét is hátrányosan befolyásolja a tıkehiány, az alacsony élımunka hatékonyság, az elmaradt szerkezetátalakítás, a megfelelı mérethatékonyság eléréséhez szükséges koncentráció, szakosodás és korszerősítés hiánya. Nem kielégítı a vállalkozások eredménytermelı képessége. Nem megfelelı az innováció szintje, a kutatás-fejlesztés eredmények alkalmazása és a marketing munka színvonala. Az értékesítés bizonytalanságának kiküszöbölést szolgáló másik lehetıség az elıállított alapanyag alternatív célú hasznosítása. Ezt szolgálhatja az energetikai célú hasznosítás. Az erdészeti fafeldolgozás eszközállománya, és technológiai lehetıségeinek feltárása – fıleg a magánszektorban – korszerősítésre, és bıvítésre szorul. A faállományból kitermelt faanyag komplex feldolgozása a gazdálkodó számára további értékesítési lehetıséget, azaz a gazdálkodás biztonságának növelését jelenti. A nemzetgazdaság ágazatai közül a mezıgazdaság által megtermelt hozzáadott érték a legalacsonyabb, ezért a termékpályák mentén a magasabb hozzáadott értéket elıállító tevékenységek súlyát mindenképpen növelni szükséges.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a mezıgazdasági termékek értéknövelésének elısegítése az élelmiszer célú feldolgozást végzı vállalkozások szerkezetátalakításának, technológiai-mőszaki fejlesztésének támogatásával, valamint új, innovatív, a speciális fogyasztói igényeket kielégítı, minıségi termékek elıállítására, továbbá az élelmiszerbiztonság és higiénia fokozására irányuló fejlesztések támogatásával. Cél továbbá az erdıgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása valamint a megtermelt biomassza energetikai célra történı elsıdleges feldolgozása, a jó minıségő és magas hozzáadott értékő termékek fejlesztése.
88
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében olyan fejlesztés támogatható, amely – a halászati és dohány termékek kivételével – a Szerzıdés I. Mellékletében felsorolt termékek feldolgozására vonatkozik, és megfelel az intézkedés céljainak. Az erdészeti termékek vonatkozásában a cél olyan tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások elısegítése, amelyek javítják a vállalkozás általános teljesítményét, az erdészeti termékek feldolgozása és/vagy forgalmazása és az erdei termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák fejlesztése révén. Az intézkedés részterületei:
1231. alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése
1232. alintézkedés: Erdészeti termékek értéknövelése
1233.alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése félkész termék elıállításával bioetanol elıállítás céljára
1234.alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése félkész termék elıállításával biodízel elıállítás céljára
Kedvezményezettek köre: Az 1231. alintézkedés kedvezményezettjei azok az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek társulásai, amelyek a beruházást Magyarország területén valósítják meg. Az 1232. alintézkedés kedvezményezettjei azok az erdıgazdálkodók, akik a beruházást Magyarország területén valósítják meg, és mikrovállalkozásként mőködnek. Az 1233. és 1234. alintézkedések kedvezményezettjei azok a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek mikro, kis- és középvállalkozásnak minısülnek, továbbá termelıi csoportok akik/amelyek a beruházást Magyarország területén valósítják meg.
A vállalkozások általános teljesítményének javításával kapcsolatos igények és célok leírása: Az ágazat, és az egyes élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése érdekében elı kell segíteni a hatékony üzemméret és célszerő termékösszetétel kialakításához szükséges fejlesztéseket. A fajlagos költségeket, az anyag és energiafelhasználást valamint a környezetet terhelı hulladék- és károsanyag kibocsátást csökkentı technológiai, mőszaki fejlesztés mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fogyasztók differenciált igényeit rugalmasan kielégítı új, innovatív termékek elıállítására. Továbbra is kiemelten fontos szempont az élelmiszerbiztonság fokozása, a nyomonkövethetıség biztosítása. A vállalkozások, és ezzel az egész ágazat hosszú távú versenyképességének alapvetı feltétele a termékpálya szereplıinek lehetı legszorosabb együttmőködése.
A legfontosabb szakágazatok összegzı leírása: 1. Hús- és baromfi ipar 1.1. Húsfeldolgozás és tartósítás, húskészítmények A húsipar hagyományosan export-orientált ágazat. Magyarországon a sertés-, marha- és juhhús területén az önellátás átlagosan 135%. A húsipari termékek hazai kereslete a csökkenı reáljövedelem és a vöröshúsokra nézve kedvezıtlen fogyasztói preferenciák miatt a kilencvenes években jelentısen visszaesett. A belföldi piac jelenleg kiegyensúlyozott, a fogyasztás szerkezete azonban érzékelhetıen
89
változik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányába. A belföldi húspiaci csatornák között folyamatosan erısödik a nagy áruházláncok szerepe. Az elkövetkezı években a reáljövedelem emelkedésre lehet számítani Magyarországon, ezért a gazdasági prognózisok szerint a sertés- és marhahús fogyasztása valószínőleg növekszik. A húságazat kivitele három nagy termékcsoportból tevıdik össze: élıállatok, húsok és húskészítmények, amely csoportosítás egyúttal a feldolgozottsági fokot is mutatja. A magyar export szerkezetén belül, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya az elmúlt években nem nıtt. 1.2. Baromfihús feldolgozása és tartósítása, baromfihús készítmények Magyarország baromfihús termelése exportorientált, az önellátás színvonala 130-160% között alakul. A broilernél fontos, a többi baromfifajnál (pulyka, liba, kacsa) meghatározó termelési cél az export. A feldolgozott baromfiipari termékek döntı része az Európai Unió országaiban kerül értékesítésre. A magyar baromfiipar sajátossága, hogy a feldolgozás termékskálája világviszonylatban szélesnek mondható. A baromfifeldolgozó üzemek túlnyomó többsége két vagy több fajta baromfit vág, ami szintén magyar sajátosság. A világ más országaival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarország nemcsak a fajlagos vágóbaromfi termelésben emelkedik ki, hanem a fogyasztási mutatók tekintetében is. A magyar adatok - az egy fıre jutó fogyasztás terén - meghaladják az EU 20 kg körüli átlagát és a legmagasabb szintet elérı országokéval közel azonos. A kilencvenes évek emelkedı tendenciát mutatnak. Az 1990-es évek elejére jellemzı 20-24 kg/fı szintrıl napjainkra a magyar baromfihús fogyasztás meghaladja a 30 kg/fı mennyiséget. A baromfiipar piaci szempontból kedvezı helyzetben van, exportja várhatóan nem csökken a csatlakozás után. 1.3. Legfontosabb fejlesztések A vágó, daraboló, feldolgozó technológiák modernizációja. A nyomonkövethetıség feltételeinek megteremtése, a minıség és a termék elıállítás biztonságának javítása. A versenyképesség javítása a hatékonyság növelése és az önköltség mérséklése révén. A hazai és export piacok megırzése. Az önkéntes minıségtanúsítású termékek választékának és arányának növelése. A környezetterhelés csökkentése, a melléktermék- és hulladékgazdálkodás feltételeinek javítása. 2. Tejtermékek A magyar tejgazdaság hagyományosan (nettó) önellátó és az évente változó mennyiségő, rendszerint 5-10 százalékos alapanyag-felesleget exporttal vezetik le. A külkereskedelem szerepe marginális: az export jelentıs része puffer-célt szolgál, az import részesedése a belpiacon összességében 6-8 százalékos. Egyes magas hozzáadott értékő termékek piacain azonban a behozatal igen jelentıs, így pl. tejtermékekbıl a 2003. évi 4000 t behozatal 2005-ben már 54000 tonnára emelkedett. A tejtermékek iránti kereslet az 1990-es évek közepéig csökkent, a fogyasztás több mint 20 százalékkal esett vissza a fogyasztói árak emelkedésének és az életszínvonal romlásának következményeként. Az 1990-es évek közepétıl a kereslet lassú élénkülése figyelhetı meg, de a tejtermékek fogyasztása még mindig jelentısen elmarad az évtized elején regisztrált értéktıl. A jövedelmek várható emelkedésének következményeként a hazai tej-tejtermék piacon is fogyasztásnövekedés prognosztizálható, azonban a meghatározó termékek esetében az import növekedésével nem számolunk. 2.1. Legfontosabb fejlesztések A hatékonyság és versenyképesség javítása a belföldi piac megırzése érdekében. A hagyományos és biotermékek kínálatának növelése. A magas feldolgozottsági fokú termékek kínálatának növelése. A környezetterhelés csökkentése a jó gyártási gyakorlat elterjesztése révén.
90
3. Malomipari termékek Magyarországon évente 1 millió tonna feletti mennyiségben ırölnek gabonát étkezési célra. A malomiparnak fontos szerepe van az egyes tovább-feldolgozó élelmiszeripari ágazatok nyersanyagellátásában, illetve a megtermelt hazai nyersanyag megfelelı hatékonyságú feldolgozásban. A malomipari vállalatok a belföldi értékesítés mintegy 10%-át értékesítik a környezı, fıleg CEFTA országokba, mely mennyiség az utóbbi években közel állandó. Távolabbi EU tagállamokba nem forgalmazunk malomipari termékeket. A 2007. évi romániai csatlakozással nem kerül veszélybe a belföldi lisztpiac, a határmenti területeken enyhe exportnövekedésre lehet számítani. A malomipari termékek export-import mennyisége közel egyensúlyban van, enyhe exporttöbblettel. A malomipari vállalkozások termelését alacsony kapacitáskihasználtság jellemzi, így erıs a vállatok közötti verseny. 3.1. Legfontosabb fejlesztések Az elavult, kismérető kapacitások konszolidációja. Kisebb számú, modern, nagy hatékonyságú, magas technológiai színvonalú malom kialakítása. Az integráció erısítése a minıség javítása, a biztos alapanyagháttér érdekében. Speciális céltermékek elıállítása. 4. Keveréktakarmányok A keveréktakarmányt elıállító szakágazat kibocsátása erısen függ az állati termékeket elıállító termékpályák teljesítményétıl. A takarmánygyártók közötti verseny nagyon kiélezett. A termelés 50 százaléka sertéstáp, 40 százaléka baromfitáp és 10 százaléka marhatáp elıkeverék, illetve koncentrátum. A kisebb takarmánykeverık viszonylag nagy száma annak következménye, hogy e tevékenység jórészt integrált az állattenyésztési, gabonatárolási tevékenységgel. Az átlagos kapacitáskihasználás alacsony, de az állatállomány növekedésével bıvülı. 4.1. Legfontosabb fejlesztések A nyomonkövethetıség feltételeinek megteremtése, a kérıdzık számára készülı takarmány gyártásának elkülönítése a többi takarmányétól. A minıség javítása, a takarmány összetevık és beltartalmi értékek szabályozása, állandósítása, speciális termékek fejlsztése. A környezetterhelés csökkentése. 5. Gyümölcs- és zöldségfélék Magyarországon a gyümölcs- és zöldségtermelés területén az önellátás foka 135%. A zöldséggyümölcs ágazat hagyományosan exportorientált tevékenység, a termelési értékhez viszonyítva az export aránya átlagosan 40 %. A gyorsfagyasztott termékeknek jelenleg stabil piaca van, a termelés több, mint 50%-a kerül exportra. Az EU piacain csak a különleges és szezonálisan eltérı termékekkel van esély a szállítások bıvítésére. Magyarországon a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs fogyasztás együttes mértéke az elmúlt évtizedben összességében nem változott. A zöldség-gyümölcs feldolgozó szakágazatok, a konzervipar és hőtıipar helyzete hasonló. Az értékesített termék mennyisége az elmúlt években csökkent, s ezt a piaci tendenciát csak innovatív, új termékekkel lehet megváltoztatni. Hőtı és konzervipari termékeink exportpiacai fıleg a kontinensünkön vannak, jelentıs különbség azonban, hogy amíg az exportált hőtıipari termékek szinte teljes mértékben az Európai Unió tagországaiban kerülnek értékesítésre, addig a konzervipari export 60 %-ot meghaladó arányban az Európai Unión kívül, a 3. országok piacain realizálódik A kis és közepes mérető cégeknek is van helye a konzervek piacán. Ezek a vállalkozások tudják gyártani azokat a jellemzıen nagy kézimunka-igényő termékeket, melyek a piac magas hozzáadott értékő szegmenseiben népszerőek. A belföldi piacon jelenleg 10 százalék körüli az import konzervek aránya, de a jövı évtıl ez növekedni fog. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozás exportorientációja tovább fog erısödni, ami keleti és nyugati irányba egyaránt várható. A zöldség-gyümölcs szektor az ország agrárökológiai és gazdaságföldrajzi elhelyezkedésébıl adódóan, a vertikális érdekeltség tartós kialakulása esetén, komparatív elınyök érvényesítését teszi lehetıvé. 5.1. Legfontosabb fejlesztések
91
A beszállítói kapcsolatok erısítése. A korszerő tartósítási technológiák bevezetése. A speciális termékek gyártásának fejlesztése. 6. Bor Magyarország tradicionális európai bortermelı ország, mely a 2004. évi csatlakozás eredményeként jól integrálódott az EU bortermelı országai közé. Magyarország a borászati termékek vonatkozásában teljes mértékig önellátó, a megtermett szılı 95 %-a borként hasznosul. A belföldi piac az elmúlt 15 évben rendkívüli módon polarizálódott. Megjelentek a védett eredető „csúcs”borok, a primır borok, rangot kaptak a tájborok, európai szintre emelkedtek a meghatározott termıhelyrıl származó minıségi borok. A sokrétő fogyasztói igény kielégítésével a belföldi 30 l/fı/év körüli átlagfogyasztás stabilizálódni látszik. Az elmúlt évtizedben megjelentek a borszaküzletek, meghatározó mértékővé vált a szupermarketekben történı és jelentıs maradt a termelık közvetlen értékesítése. Az exportértékesítés az 1992. évi mélypontról indulva 1995-ig dinamikusan fejlıdött, majd a folyamatos leépülés miatt napjainkra 600 ezer hl alá csökkent. A szılıtermés különféle feldolgozottsági szintő termékként kerül kivitelre (pl. friss szılı, törkölyös must, folyó bor, palackozott bor). Az export 81,9 %-a az EU tagországaiban értékesül. Az élesedı piaci verseny miatt a jövıben csak a jó, vagy kiváló minıségő fehér- és vörösborok, várhatóan a jelenleginél nagyobb arányban palackozva, lesznek eladhatóak. Növelni kell a termékek hozzáadott értékét (pl. eredetgarancia, kiszerelés, értékesítési szolgáltatás, gasztronómiai ajánlások). A belföldi piacon egyre növekszik az import borok nyomása. Ez nem annyira a mennyiségben, mint inkább fogyasztói megjelenésben jelentkezik. A túlméretezett kapacitásu szupermarketek szívesen forgalmaznak olcsó és középkategóriás palackozott külföldi eredető borokat. Mindezek ellenére a magyar borászat számára a minıség további növelése az egyetlen út a hazai piac megtartására, a korábbi külföldi piacok (pl. Oroszország, Ukrajna) egy részének visszaszerzésére, vagy a Balti és Skandináv államok irányába történı piacszerzésre. Magyarországon az éves átlagos (egyszer fejtett) bortermelés 4 millió hektoliter, az ország – eltérıen az EU nagy bortermelıitıl – strukturális feleslegekkel nem rendelkezik. A szılıtermesztés és feldolgozás atomizált, túl sok a kényszervállalkozás. 6.1. Legfontosabb fejlesztések Mind a szılımővelés, mind a feldolgozás vonalán szükség van technológiai fejlesztésre és koncentrációra. Ösztönözni kell az integrációt, a termelıi összefogást és együttmőködést a piacképes tételő, egységes, jó minıségő kínálat érdekében. A szakágazat szerkezeti átalakulásának elısegítése révén elérhetı, hogy az ökológiai adottságok, a rendelkezésre álló tárgyi (ültetvény, pince, tárolótér, palackozó) és szellemi (szaktudás, kutatás, oktatás) infrastruktúra jobban hasznosuljon. A minıség és a piacra jutás feltételeinek javítása, a hazai fogyasztók megtartása és a külföldi fogyasztók bizalmának újbóli elnyerése révén a magyar bor – hasonlatosan a piacvezetı bortermelı országokhoz – versenyképessé, a pozitív országimázs kialakításának fontos eszközévé tehetı. A lehetıségeken felül fontos foglalkoztatáspolitikai szempont az is, hogy egyes térségekben szılımővelésnek és borászatnak nincs reális alternatívája.
A beruházások típusai: Tárgyi beruházások: ingatlan építése, korszerősítése, valamint új, elsı üzembe helyezéső gépek és berendezések beszerzése és üzembe állítása. Immateriális javak: a beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális javak és eljárások költségei.
92
A támogatás formája: Vissza nem térítendı tıkejuttatás, kamattámogatás, garanciadíj.
A támogatás mértéke: A beruházások elszámolható költségeinek legfeljebb 40%-a. Az 1231., 1233. és 1234. alintézkedések esetében a 249 fınél több de 750 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében 20%-a.
A támogatás összege: A támogatás maximális összege projektenként: 250 millió Ft A támogatás minimális összege projektenként: Az 1231. alintézkedés esetében 500 ezer Ft Az 1232. alintézkedés esetében 2 millió Ft
Finanszírozás: Összes közkiadás: 207,472,049 EUR EU hozzájárulás: 145,424,334 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez 1698/2005 tanácsi rendelet 29. cikke: Az e cikk szerinti támogatás keretében kifejlesztett új termékek és folyamatok alkalmazása termelı vállalkozásoknál elınyben részesül. 1698/2005 tanácsi rendelet 32. cikke: Az élelmiszer-minıségi rendszerekben résztvevı mezıgazdasági termelık által termelt termékek feldolgozásához szükséges fejlesztések támogatása. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés szorosan kapcsolódik a KEOP megújuló energiaforrások támogatását szolgáló prioritásához. Az elsıdleges, termelıi tulajdonban álló feldolgozók (nyersszesz, nyersolaj) az EMVA, a rájuk épülı központi bio-üzemanyag késztermék elıállítók (észterezık, dehidratálók) a KEOP támogatásával valósulnak meg. Az intézkedés kapcsolódik a Környezetvédelmi Operatív Programhoz, ugyanis a vállalkozások saját környezetvédelmi beruházásai KOP támogatással valósulnak meg, valamint Az intézkedés kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési Operatív Programhoz, ugyanis a Római Szerzıdés 1. mellékletében nem szereplı élelmiszeripari termékek elıállításához kapcsolódó fejlesztések a GOP támogatásával valósulhatnak meg.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Indikátor Támogatott gazdaságok száma
93
Célérték 900
Result
Impact
A beruházások teljes volumene Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték-változás
94
1.2.4. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együtt-mőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (iv) és 29. cikk 1974/2006/EK rendelet 20. cikk és a II. melléklet 5.3.1.2.4. pontja
Az intézkedés kódja: (124.)
A beavatkozás indoklása: Az agrárgazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gyorsan változó fogyasztói igényeknek és a széleskörő társadalmi elvárásoknak. A versenyben maradáshoz elengedhetetlen az új, magasabb minıségő termékek fejlesztése, az innovatív megoldások keresése és a legújabb tudományos/technikai eredmények alkalmazása. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások, az erdıgazdálkodók valamint a mezıgazdasági termelık tıkeszegénysége és a kutatási eredmények alkalmazásának magas szellemi és anyagi forrásigénye szükségessé teszi az egyes szereplık közötti együttmőködést. Az intézkedés a vidéki térségekben hozzájárul részben a helyben keresett, részben a távolabbi piacokon is eladható termékek gyártásához. Minıségi termékek elıállításával, élelmiszerbiztonsági-, környezetvédelmi-, és marketing fejlesztéssekkel javíthatók az értékesítési lehetıségek, erısíthetı a termelés és a feldolgozás kapcsolata, koncentrációja. A kutatásfejlesztés eredményeire épülı, technológiák és know-how alkalmazása új piacok megszerzését, a meglévık megtartását segíti elı. Az élelmiszeripari innováció akadályai között Magyarországon jelenleg elsı helyen annak magas költségei említhetık, valamint az olyan projektmenedzsment szolgáltatások hiánya, mely biztosítaná a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését. Hiányoznak az u.n. Hídképzı szervezetek (Bridging), akik az innovációs folyamatokat továbbítanák és erısítenék fel a vertikum valamennyi szereplıje felé, állandó kohéziós kapcsolatot tartva fent velük.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az innováció és a K+F eredmények alkalmazása a magasabb hozzáadott értékő, versenyképesebb termékek elıállítása céljából, valamint az elsıdleges termelık, a feldolgozóipar, az erdészet és/vagy harmadik felek közötti együttmőködés támogatása új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére együttmőködések támogathatók a mezıgazdaság, az erdészet és a feldolgozóipar területén.
irányuló
A lefedett szektorok meghatározása: A Szerzıdés I. mellékletében (Annex I.) felsorolt termékeket termelı és feldolgozó szakágazatok,továbbá az erdészeti termékek termelésével és feldolgozásával foglalkozó egyéni vállalkozók, (mikro-,) kis- és középvállalkozások, valamint a fejlesztésben résztvevı szervezetek/intézmények konzorciumai.
95
Az innovációs projektben résztvevı partnerek körének meghatározása: mezıgazdasági termelık
feldolgozóipar szereplıi
kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató szervezetek
hídképzı szervezetek
értékesítı szervezetek, forgalmazók
A kooperációs projektek közötti bármilyen különbözıség meghatározása új termékek/ új eljárások/ új technológiák tekintetében: Elınyben részesül az a projekt, ahol az összes partner típus részt vesz az innovációs projektben, továbbá a termék, technológia, vagy szolgáltatás piacra történı bevezetését követıen a partnerek hosszabb távon közösen dolgoznak a piaci sikerek fejlesztésén. Kiemelten támogatandóak azok a fejlesztések, amelyeknél a partnerség szereplıi az adott termékpálya meghatározó hányadát fedik le.
Az elismerhetı költségek meghatározása: Az új termékek, eljárások és technológiák alkalmazását megelızı tervezési, fejlesztési és vizsgálati tevékenységek költségei, projektmenedzsment költségek, valamint az együttmőködéssel kapcsolatos szellemi (immateriális javak) és fizikai beruházások költségei.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke (K+F-re vonatkozó támogatási szabályok szerint): A támogatás aránya:75%.
A támogatás összege: A támogatás értékének felsı határa projektenként: 500.000.000 Ft A támogatás minimális összege projektenként: 5 millió Ft
Finanszírozás: Összes közkiadás: 42,392,125 EUR EU hozzájárulás: 29,714,107 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés kapcsolatban van „A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedéssel azáltal, hogy az intézkedés támogatásával kifejlesztett új folyamatok, eljárások és technológiák
96
hozzájárulhatnak a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknöveléséhez. Kapcsolatban van továbbá az A mezıgazdasági üzemek korszerősítése intézkedéssel (26. cikk), mivel az ott eszközölt beruházási támogatások hozzájárulhatnak új folyamat bevezetéséhez, illetve új technológia alkalmazásához. Ezen intézkedés szerinti támogatás keretében a jelen intézkedés alapján kifejlesztett új termékek és folyamatok alkalmazása vállalkozásoknál elınyben részesül.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Támogatott kooperációs kezdeményezések száma Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
100
97
(nincs célérték) (nincs célérték)
1.2.5. A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (b) (v) és 30. cikk 1974/2006/EK rendelet II. melléklet 5.3.1.2.5. pontja
Az intézkedés kódja: (125.)
A beavatkozás indoklása: A mezıgazdasági infrastruktúra nem követte a megváltozott földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. A meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások jó része napjainkra elhasználódott.. Továbbra is alacsony az öntözött és meliorált területek aránya, a ténylegesen öntözött terület az összes mezıgazdasági terület mintegy 2%-a. A mezıgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, öntözıvíz tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem megfelelı. Nincs összhang a vízbıség és a vízhiány kezelésében. A hazai erdıgazdálkodás infrastruktúrális háttere jelentıs fejlesztésre szorul. Az erdıgazdálkodás korszerősítésével a gazdálkodás jövedelmezısége növekszik, csökkentett környezeti terhelés mellett. A mezıgazdasági vállalkozások energia-, út és egyéb közmőellátásának színvonala nem megfelelı. Az AVOP intézkedéseinek köszönhetıen megkezdıdött a fenti problémák kezelése, de azok teljes mértékő megoldásához további beruházások szükségesek, ezért a támogatási konstrukció megváltozott hangsúlyok mentén történı folytatása indokolt.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az öntözıvíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapacitáskihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos felhasználása érdekében, a termıföld meliorációs beavatkozásokkal történı védelme, A helyi vízkárelhárítás hatékonyságának, a vízkészletek helyben tartásának és tározási lehetıségének javítása. Az intézkedés célja továbbá a mezıgazdasági üzemekben képzıdı biomassza energetikai felhasználásának elısegítése. Emellett cél a széttagolt külterületi termıföldek összevonásának elısegítése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében támogathatók a mezıgazdasági bekötı- és feltáróutak az energia és vízellátás, valamint az ideiglenes szennyvíztárolás létesítményei, üzemen belüli öntözıtelepek és meliorációs beavatkozások, továbbá az ezek mőködtetéséhez szükséges közösségi (több üzem érdekében létesített) beruházások és a birtokrendezést szolgáló munkálatok. Az intézkedés végrehajtása során támogatható az erdészeti feltáró úthálózat és erdészeti rakodók létesítése, felújítása, az erdıtalaj védelmét szolgáló mőtárgyak építése, kisvasutak építése, felújítása, továbbá erdei iskolák, magán erdészeti információs központok létesítése.
98
1.2.5.1. alintézkedés: Öntözés mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése: Üzemen belüli víz és energiatakarékos öntözıtelepek létrehozása, ill. felújítása. A termıföld vízés energiatakarékos öntözéséhez, a szállítást, a szétosztást és a kormányzást biztosító új vízi berendezések és létesítmények létrehozása, meglévık felújítása.
Öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai. Több termelı öntözés-fejlesztési céljait szolgáló, öntözıvíz-szolgáltató mő/mővek létrehozása.
1.2.5.2. alintézkedés: Melioráció mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése: Üzemen belüli meliorációs beruházások. A mezıgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi beavatkozások elvégzése, létesítmények építése, felújítása.
Melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése. Több termelı összefogásával megvalósítandó, mővenként több gazdálkodó területét érintı, a mezıgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása.
1.2.5.3. alintézkedés: A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés: Belvízkárok és helyi vízkárok megelızése, csökkentése, a mezıgazdasági termelés biztonsága érdekében, a vizek és vizes élıhelyek jó ökológiai állapotának elérését és megırzését figyelembe véve, mezıgazdasági célú vizek és vízi-létesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása 1.2.5.4. alintézkedés: Az erdészeti infrastruktúra fejlesztése: Erdészeti feltáró utak építésével az erdıgazdálkodás javítása.
Erdıtalajok védelmét szolgáló mőtárgyak építése.
Melioratív beavatkozások alkalmazásával az erdımővelés elısegítése, erdıterületek védelme.
1.2.5.5. alintézkedés: Mezıgazdasági bekötı és feltáró utak fejlesztése: Pormentesített, vagy szilárd burkolatú, csak helyrajzi számmal rendelkezı külterületi utak építése, felújítása 1.2.5.6. alintézkedés: Mezıgazdasági üzemek víz- és energia ellátása: Hálózatos energiaforrás telephelyre, mezıgazdasági tanyához juttatása, bevezetése.. Egyéb hıellátó hálózatokhoz történı csatlakozás. A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó épület, létesítmény, a technológiai és kommunális vízellátás, valamint a keletkezett szennyvíz ideiglenes tárolásának létesítményei, berendezései
A telephely energia szükségletének biztosítására szélkerekes energia ellátási technológia alkalmazása
1.2.5.7. alintézkedés: Birtokrendezés: A tulajdonosok széttagolt külterületi termıföldjeinek összevonása, melynek keretében támogatandó tevékenység a birtokrendezést szolgáló földmérési munkák elkészítése, megosztási-, telekegyesítési-, változási stb. vázrajzok készítése. A birtokrendezésrıl szóló törvény (és a végrehajtási rendelet) hatályba lépését követıen kerül sor a teljes körő birtokrendezéssel kapcsolatos tevékenységek beépítésére 1.2.5.8. alintézkedés: Telephelyen belül történı energia ellátás, megújuló energiaforrások felhasználásával: Mezıgazdasági üzem telephelyen belül történı energia ellátása (kivéve nyersszesz gyártáshoz kapcsolódó energetikai egység) biomassza tüzeléssel.
99
Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági termelık5, és az általuk létrehozott TÉSZ-ek, termelıi csoportok, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek társulásai, közcélú vízgazdálkodási mőveket mőködtetı, bejegyzett vízgazdálkodási társulatok , valamint erdıgazdálkodók, önkormányzatok.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı tıkejuttatás, illetve kamattámogatás, garanciadíj. Elıleg fizetésre nem kerül sor.
A támogatás mértéke: az 1251. alintézkedésen belül az öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai max. 60%
az 1252. alintézkedésen belül a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése max.70%
az 1253. alintézkedés „A belvízrendezés”esetében max.70%.
1254. alintézkedés esetében max. 80%
1255. és 1257. alintézkedés esetében 40%
1256.alintézkedés esetében max. 70%
vízrendezés
kollektív
beruházásai,
vízkárelhárítás,
Finanszírozás: Összes közkiadás: 226,673,189 EUR EU hozzájárulás: 158,883,076 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” intézkedés keretében megvalósítandó beruházások infrastrukturális kapcsolódását a térség már kiépített beruházásaihoz. Az intézkedésen belül a vezetékes energiahordozók, valamint a technológiai és kommunális telephelyig történı bevezetése támogatható, a telephelyen belüli fejlesztéseket a 121. kódszámú intézkedés támogatja.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
5
Indikátor
Célérték
Támogatott beruházások száma A beruházások teljes volumene A bruttó hozzáadott érték változása
2000
Az 1782/2003. EK rendelet 2. cikk a.) pontjában meghatározottak szerinti mezıgazdasági termelık
100
Hatás
támogatott gazdaságokban Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
101
(nincs célkitőzés) (nincs célkitőzés)
1.3.1. A közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (c) (i) és 31. cikk 1974/2006/EK rendelet 21. cikke és a II. melléklet 5.3.1.3.1. pontja
Az intézkedés kódja: (131.)
A beavatkozás indoklása: A csatlakozást követıen számos új környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti, munkavédelmi és növény-egészségügyi elıírás megtartása vált, illetve válik kötelezıvé a mezıgazdasági tevékenysége folytatók számára. Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, és az egyéb környezetvédelmi elıírásokat teljesítı eszközállomány lecserélıdése. Az elıírásoknak való megfelelés külön költséget és elmaradt bevételt jelent a termelıknek. Az elıírások teljesítésébıl fakadó jelentıs költségráfordítás kompenzálása szükségszerő az ágazat versenyképességének elısegítéséhez különös tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben az elıírások betartása jövedelem kieséssel is jár. A költségek kompenzálása és a kiesı jövedelem pótlása hozzájárul ahhoz, hogy a mezıgazdasági termelık környezet-, aközegészségügy és a természeti környezet védelme érdekében végzett tevékenysége mielıbb megvalósuljon.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja az állattenyésztés, és a kertészeti ágazatok versenyképességének javítása, az egyes környezetvédelmi, közegészségügyi-, növény-egészségügyi-, állatjóléti-, állategészségügyi, munkavédelmi elıírások teljesítésébıl eredı többletköltségek kompenzálásával. Fentiek hozzájárulnak a meglévı munkahelyek megırzéséhez, a gazdaságok jövedelmi helyzetének javításához, a fenntartható termelés és földhasználat érdekében a talaj és környezetkímélı termelési eljárások, technológiai megoldások mielıbbi és széleskörő elterjesztéséhez.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a mezıgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó egyes környezetvédelmi, közegészségügyi-, növény-egészségügyi-, állatjóléti-, állategészségügyi elıírások teljesítésébıl eredı többletköltségek kompenzálására irányul. Az intézkedés részterületei:
Állattenyésztést szolgáló környezetvédelmi elıírások teljesítése
Állattenyésztést szolgáló állatjóléti és állategészségügyi elıírások teljesítése
A kertészetet szolgáló elıírások teljesítése
A munkavédelmi elıírások teljesítése
Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági termelık, állattartást, illetve kertészeti tevékenységet folytatók.
102
A környezetvédelmi elıírások tekintetében egyes támogatási jogcímek csak a nitrátérzékeny területen állattartást végzık, vagy IPPC telepek számára nyitottak. Közösségi elıírások:
Standard
Rendelet
Talajvíz-figyelı üzemeltetés
kút
Kármentesítési monitoring
Felülvizsgálat
Olajfogó mőtárgy kialakításával járó költségek saját géppark esetén Nitrátérzékeny területen hígtrágya kezelés, szállítás, kijuttatás Nitrátérzékeny istállótrágya szállítás, kijuttatás
területen kezelés,
IPPC állattartó megfeleltetése Sertés, koca, broiler)
telepek
ENAR kötelezettség kecske)
tojótyúk,
nyilvántartási (sertés, juh,
Állatjólét (6 borjú felett) férıhely szükséglet Csoportosan tartott koca, kocasüldı (10 koca felett) férıhely kialakítás, padozat felület ill. betonból készült rácspadozat, elkülönítést lehetıvé tevı hely kialakítását követıen, Természetes szaporulatra tartott kan (legalább 6 sertéstıl) Alternatív tartásban lévı tojótyúk (1999. elıtt vagy 2003. után felújított. ??) etetı-itató, fészekférıhely, férıhely, padozat, almozott terület, ülırudak és egyéb járulékos beruházások befejezését követıen) Földes padozatú férıhely
219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 41.§. 80/68/EGK Irányelv 2000/60/EGK Irányelv 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 41.§. 80/68/EGK Irányelv 2000/60/EGK Irányelv 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 41.§. 80/68/EGK Irányelv 2000/60/EGK Irányelv 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend
27/2006 (IV.3) Korm. rend. 8. §.; 16. §. 49/2001. (IV.3) Korm. rend 91/676/EGK Irányelv. 27/2006 (IV.3) Korm. rend. 8. §.; 16. §. 49/2001. (IV.3) Korm. rend 91/676/EGK Irányelv. 314/2005. (XII.25.) Kor.rend.27.§. 27/2006 (IV.3) Korm. rend. 16. §.; 17.§ 96/61/EK Irányelv 85/337/EGK Irányelv 47/2005. FVM rend. 116/2003. FVM rend
32/1999. FVM. rend. 1. sz. mell 91/629/EEC irányelv 3. cikk 32/1999. FVM. rend. 2. sz. mell. 2001/88/EC, 2001/93/EC, 91/630/EGK Irányelvek
32/1999. FVM. rend. 2. sz. mell. 2001/88/EC, 2001/93/EC, 91/630/EGK Irányelvek 32/1999. FVM. rend. 3. sz. mell. 1999/74/EC Irányelv. 4-5 cikk.
103
Mikortól
Meddig
2007. okt. 31.
2012. okt.31.
2007. okt. 31.
2012. okt.31.
2005. dec.31.
2009.dec.31.
2009. okt. 31. és 2012.dec. 31. 2012.dec. 31. és 2013.dec.31. 2007. okt.31.
2014.okt. 31. és 2017.dec.31. 2017.dec.31. és 2018.dec.31. 2012.okt. 31.
Juh, kecske 2005.júl. 9. Sertés 2004.febr.10. 2007. jan. 1.
Juh, kecske 2010.júl.09. Sertés 2009.febr.10. 2012. jan. 1.
2013. jan. 1.
2018. jan. 1.
2005.jan. 1.
2009. jan. 1.
2007.jan. 1.
2012. jan. 1.
2012. jan.1.
2017.jan.1.
szükséglet Fel nem javított ketreces tojótyúk tartás esetén alternatívra vagy ketrecesre történı átállást követıen Állategészségügy Salmonella stb. házityúk esetében a védekezéshez kapcsolódó költségek Munkavédelem -elızetes vizsgálat, szakember alkalmazása jogszabály szerint - program, védıeszköz Növényegészségügy
32/1999. FVM. rend. 3. sz. mell. 1999/74/EC Irányelv. 4-5 cikk.
2012.jan. 1.
2017.jan.1.
2160/2003/EK rend
2007.jan. 1.
2012.jan.1.
1993. XCIII. Tv. 34. § 89/391/EGK Irányelv
2004. máj. 1.
2009.máj. 1.
68/196 EGK Irányelv 2005/43 EK Irányelv
A támogatás formája: Vissza nem térítendı normatív, degresszív, legfeljebb öt éven keresztül nyújtandó, maximum 10.000 euro/év/gazdaság nagyságú kompenzációs kifizetés.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 50,122,454 EUR EU hozzájárulás: 35,132,561 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a „Fiatal mezıgazdasági termelık elindítása” intézkedés megvalósulását, továbbá kapcsolódik a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” intézkedéshez, valamint hozzájárul a Natura 2000, az agrár-környezetvédelmi és az állatjóléti kifizetések céljainak megvalósulásához.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor
Célérték
Támogatott gazdaságok száma - környezetvédelem - állatjólét - egészségügy - kertészet Azon gazdaságok száma, amelyek megfelelnek az új elıírásoknak Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve
5.000
104
Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
105
1.3.2. Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (c) (ii) és 32. cikk 1974/2006/EK rendelet 21. cikke és a II. melléklet 5.3.1.3.2. pontja
Az intézkedés kódja: (132.)
A beavatkozás indoklása: A vidéki térségekben a mezıgazdaságon kívüli munkalehetıségek száma korlátozott, melyre hatással van a térségekre jellemzı, a nemzeti átlagnál alacsonyabb foglalkoztatás is. A mezıgazdasági tevékenység jövedelemtermelı képessége és a tıkeberuházások megtérülése lényegesen rosszabb, mint más nemzetgazdasági ágazatokban. A vidéki térségek lakosainak alacsony jövedelméhez a termékek helyben való feldolgozásának, ezáltal a hozzáadott érték teremtésének hiánya nagymértékben hozzájárul. A termékek minısége sok esetben az elavult iparszerő, tömegtermelésre szakosodott technológiákból kifolyólag alacsonyabb a szokásosnál. Az élelmiszerbiztonság és minıség iránti növekvı igény is szükségessé teszi, hogy a mezıgazdasági termelık is lépést tartsanak a minıségi elvárásokkal és a megnövekedett fogyasztói igényekkel. Mindez szükségessé teszi a mezıgazdasági termelık és élelmiszer-feldolgozók minıségbiztosítási rendszerekbe történı bekapcsolódásának ösztönzését.
Az intézkedés céljai: Élelmiszeripari és helyi termékek/szolgáltatások minıségének fejlesztése, hozzáadott-értékének növelése, választékbıvítés az élelmiszer-minıségi rendszerekben való részvétel elısegítése.
Az intézkedés tartalma: Termékfejlesztés, a mezıgazdasági termékek minıségének javítása, új minıségi rendszerek, márkajegyek, védjegyek bevezetése, termék/termelési követelmény rendszerek létrehozása, valamint az EU szinten és nemzeti szinten is elismert meglévı rendszereknek való megfelelés költségeinek támogatása. Ennek elısegítése élelmiszer-minıségi rendszerekbe való bekapcsolódáson keresztül az intézkedés kiemelt feladata. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):
Földrajzi árujelzıvel ellátott és hagyományos-különleges termékek Az élelmiszerek és mezıgazdasági termékek az Európai Unió 509/2006/EK és 510/2006/EK rendeleteiben foglaltaknak megfelelı minıségi rendszerekben történı részvételének elısegítése, továbbá a minıségi jeleknek való megfelelés biztosításának és a minıségi jelet megszerzett termékek ellenırzésének támogatása.
Egyéb, Magyarországon elismert élelmiszer-minıségi rendszerben elıállított termékek Egyéb nemzeti minısítések, minıségi jelek megszerzésének támogatása, használatának bevezetése illetve a terméknek ezen elismert élelmiszer minıségtanúsítási rendszerben való megfelelésének, továbbfejlesztésének és ellenırzésének támogatása az 1976/2005/EK rendelet 22. cikk 2. bekezdésének megfelelıen
106
Biotermékek elıállítása Az Európai Unió 2092/91/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelı feldolgozók részére a tanúsításnak való megfelelés biztosításának és a tanúsítást megszerzett termékek ellenırzésének támogatása.
Minıségi borok elıállítása Az Európai Unió 1493/1999/EK rendeletében foglaltaknak megfelelı meghatározott termıhelyrıl származó minıségi boroknál szigorúbb elıírások szerint készített, védett eredető borok elıállítása.
Kedvezményezettek köre: Azok a mezıgazdasági termelık, amelyek az általuk elıállított termékekkel részt vesznek a fenti f) pontban felsorolt valamelyik minıségi rendszerben. A „Biotermékek elıállítása” részterület esetében 2007-2008. években kizárólag azok részesülhetnek támogatásban, akik nem vesznek részt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján 2004-ben meghirdetett ötéves agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerben. 2009-tıl minden, a Tanács 2092/91/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelı termelı és feldolgozó részesülhet támogatásban, a hét éves idıtartam alatt öt évben.
A Közösségi, valamint nemzeti, támogatható minıségi rendszerek listája: 509/2006/EK rendelet
510/2006/EK rendelet
2092/91/EGK rendelethez kapcsolódóan :
140/1999 (IX.03.) Korm. Rendelet,
74/2004 (V.01.) FVM rendelet
1493/1999/EK rendelethez kapcsolódóan:
2004. évi XVIII. tv,
97/2004. FVM rendelet
Az egyes védett eredető borokról szóló jogszabályok
Utalás a hivatalos szervekre, amelyek felelısek a minıségi rendszerek ellenırzésében, valamint a felülvizsgálat szervezeti megállapodásai: 509/2006/EK rendelet esetében: (jogszabály-elıkészítés folyamatban)
510/2006/EK rendelet esetében: (jogszabály-elıkészítés folyamatban)
2092/91/EGK rendelet esetében: Biokontroll Hungária Kht, Ökogarancia Hungária Kht.
1493/1999/EK rendelet esetében: az egyes védett eredető borokról szóló jogszabályokban meghatározott borvidéki bíráló bizottság.
A támogatás összege jogosult rendszerenként: A támogatás összege: maximum 3000 euró gazdaságonként és évenként.
107
A támogatás formája: Vissza nem térítendı, költségtérítéses támogatás, évente, de a hét éves idıtartam alatt legfeljebb öt évben nyújtott ösztönzı kifizetés, melynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvételbıl származó állandó költségek szintjének megfelelıen kell megállapítani.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 21,196,063 EUR EU hozzájárulás: 14,857,053 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés kapcsolódik „A mezıgazdasági üzemek korszerősítése” és „A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” c. intézkedésekhez, mivel az érintett termékek elıállítására ill. feldolgozására irányuló beruházások elınyt élveznek. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés kapcsolódik a dél-dunántúli és észak-alföldi régió fejlesztési céljaihoz, ahol a terület komplex fejlesztési programja – többek között – a borvidékek vonzerejére, a minıségi borok elıállítására alapoz, hasonlóan az észak-alföldi régió fejlesztési programjához, aminek egyik pillére a régió-specifikus termékek elıállítása. A regionális operatív programok azonban nem támogatják az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelıket, így a programok között átfedés nincs.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Azon támogatott gazdaságok száma, amelyek részt vesznek a minıségbiztosítási rendszerekben. A minıségbiztosítási rendszer-ben elıállított mezıgazdasági termelés értéknövekedése Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték-változás
7000
108
1.3.3. Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (c) (iii) és 33. cikk 1974/2006/EK rendelet 23. cikke és a II. melléklet 5.3.1.3.3. pontja
Az intézkedés kódja: (133.)
A beavatkozás indoklása: Azok a mezıgazdasági termelık, akik minıségbiztosítási rendszerekben vesznek rész, többletkötelezettség vállalásuk és többlet költségeik folytán nem tudnak kellı hangsúlyt fektetni termékeik promóciójára, a fogyasztók tájékoztatására. Szükséges ugyanakkor, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az elıbb említett minıségi rendszerek keretében elıállított termékek létezésérıl és jellemzıirıl. Támogatni kell a termelıi csoportosulásokat a fogyasztók tájékoztatásában, és a 1698/2005/EK rendelet 32. cikke alapján támogatott minıségi rendszerek keretében elıállított termékek eladásának ösztönzésében.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a fogyasztók ösztönzése a minıségi rendszerekbe tartozó termékek vásárlására, a minıségi rendszerekben elıállított termékek népszerősítésére szolgáló csatornák kialakításának támogatása és a már meglévı promóciós csatornák megerısítése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében megvalósított tevékenységek felhívják a fogyasztók figyelmét az érintett termékek sajátos, vagy elınyös tulajdonságaira különös tekintettel a minıségre, a speciális termelési eljárásokra, az érintett minıségi rendszereknek a szigorú állatjóléti, környezetvédelmi elıírásoknak való megfelelésére, továbbá tartalmazzák az érintett termékekkel kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek terjesztését. A támogatás kizárólag a belsı piacon történı tájékoztatási, promóciós és hirdetési tevékenységekre adható. A tájékoztató és/vagy promóciós tevékenység nem irányulhat meghatározott márkanévre, és a termékek származására vonatkozó bármely hivatkozásnak a kampány fı üzenetéhez képest másodlagosnak kell lennie. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Az intézkedés részét képezik a minıségi rendszerekbe tartozó termékek vásárlására ösztönzı PR tevékenység, promóció és reklám, tájékoztató kampányok, valamint regionális, nemzeti, nemzetközi és európai jelentıségő rendezvényeken, vásárokon és kiállításokon való részvétel. A tájékoztató és/vagy promóciós programban a tevékenységek kombinálhatók.
Kedvezményezettek köre: „Termelıi csoportok”. A „termelıi csoport” jogi formától függetlenül bármely olyan szervezet, amely egy adott termék vonatkozásában a 1698/2005/EK rendelet 32. cikkében említett minıségi rendszerben aktívan részt vevı piaci szereplıket tömöríti. Az egy vagy több ágazatot képviselı szakmai és/vagy szakmaközi szervezetek nem minısülnek „termelıi csoportnak”.
109
A támogatásra jogosult termékek köre, amelyek az „élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása (132. intézkedés)” keretében kiválasztott minıségbiztosítási rendszer szerint kerülnek elıállításra:
A tájékoztatási, információs, promóciós anyagok ex-ante értékelésének módja:
Az elismerhetı költségek típusainak összefoglaló leírása: Elismerhetı költségek: a tevékenység általános költségei, tiszteletdíjak, utazási költségek, napidíjak, vásár(ok)on való részvétel díja reklámok, hirdetések költségei különféle média megjelenések költségei, ülések és csoportos utazások költségei, berendezések és felszerelések informatikai költségek, kiadványok és terjesztési költségek.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás mértéke: A tevékenység elszámolható költségeinek 70%-a.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 38,402,278 EUR EU hozzájárulás: 26,917,485 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés közvetlenül kapcsolódik „A mezıgazdasági termelık részvétele az élelmiszerminıségi rendszerekben” intézkedéshez. A kettıs finanszírozás kockázatának elkerülése érdekében – összhangban „a mezıgazdasági termékek belsı piacon történı megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrıl szóló 2826/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról” rendelkezı 1071/2005/EK bizottsági rendelet 10. cikke (4). bekezdésével – tájékoztató és promóciós tevékenységek az említett rendelet értelmében csak és kizárólag az egyik pénzügyi forrás igénybevételével - EMVA vagy EMGA forrás alapból - finanszírozhatók közösségi pénzügyi hozzájárulás címszó alatt. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés a regionális operatív programok közül a dél-dunántúli, az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli régiók operatív programjaihoz kapcsolódik azáltal, hogy ezen régiók történelmi borvidékein a minıségi bortermelés fejlesztése kiemelt fontosságú. A konkrét lehatárolást a regionális operatív programok véglegesítését megelızıen tisztázni szükséges.
110
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Támogatott tevékenységek száma Az elismert minıség-megjelöléssel ellátott mezıgazdasági termékek értéke Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték-változás
500
111
1.4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 34. cikk 1974/2006/EK rendelet 34. cikke és a II. melléklet 5.3.1.4.1. pontja
Az intézkedés kódja: (141.)
A beavatkozás indoklása: A félig önellátó gazdaságok a fıfoglalkozású piacra termelı gazdaságok és az önellátásra termelı vidéki háztartások között helyezkednek el, termék elıállításuk nem olyan jelentıs, hogy egy, vagy akár több fı megélhetését fedezze, ugyanakkor a piacon megjelenı mezıgazdasági termékeknek nem elhanyagolható hányadát állítják elı. Ez a gazdaságcsoport méretében, teljesítményében, de a vidéken élık foglalkoztatásában, megélhetésében betöltött szerepét tekintve is rendkívül sokszínő. A statisztikai becslések azt jelzik, hogy hozzávetıleg mintegy húszezerre tehetı a támogatások révén árutermelıvé fejlıdni képes félig önellátó gazdaságok száma.
Az intézkedés céljai: Az árutermelésre képes, a piaci kihívás követelményeinek megfelelı, de tıkehiányos kisgazdaságok segítése, az általuk végzett mezıgazdasági tevékenység fenntartása és fejlesztése, jövedelemszerzési lehetıségeinek javítása, a gazdaságok árutermelésre való átállásának segítése.
Az intézkedés tartalma: A támogatás célja a csak részben árutermelı (félig önellátó) gazdaságok árutermelésre való átállásának elısegítése jövedelem kiegészítı támogatás nyújtásával.
Kedvezményezettek köre: A támogatás kedvezményezettjei azok az ıstermelık, illetve egyéni vállalkozók, valamint családi gazdálkodók, akik az önellátáson felül mezıgazdasági termékeik egy részét kereskedelmi forgalomban értékesítik
A félig önellátó gazdaságok definíciója figyelembe véve a gazdaságok minimális és maximális méretét, a piacra vitt termelés arányát, és/vagy a támogatásra alkalmas gazdaságok jövedelmi szintjét: A félig önellátó gazdaság:
mezıgazdasági tevékenységet folytat
összes bevétele minimum 50%-a mezıgazdasági tevékenységbıl származik
a támogatást megelızı évben mezıgazdasági tevékenységébıl származó árbevételük 2-4 EUME közötti.
112
A jövıbeli gazdasági életképesség definíciója: A gazdaság akkor tekinthetı gazdaságilag életképesnek, ha az 5. év végére teljesíti az EUME-ban mért, a standard fedezeti hozzájárulás alapján felbecsült gazdasági életképességi kritériumokat. A gazdasági teljesítmény a (az üzleti tervben szereplı mezıgazdasági tevékenységekbıl és vonatkozó tevékenységbıl származó) bruttó bevétel szempontjából eléri az 5 EUME-t. A harmadik év után támogatás csak akkor folyósítható, ha a félig önellátó mezıgazdasági üzem az értékelés idıpontjában megfelel az üzleti tervben meghatározottaknak, és a kérelmezı elérte a harmadik év végére az 5. év végére kitőzött éves árbevételi szint 80%-át, kivéve, ha megfelelı indoklással alátámasztja ennek megvalósíthatatlanságát, mint például egy elháríthatatlan akadály esetén. Ha a kérelmezı mezıgazdaságból származó jövedelme 6 EUME fölé kerül, akkor a következı évekre csak abban az esetben folyósítható támogatás, ha nem pályázik más beruházási típusú intézkedésekre intézkedésekre.
Az üzleti terv követelményeinek összegzése: Bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy a mezıgazdasági üzem gazdaságilag életképessé válhat, figyelembe véve adott esetben a mezıgazdasági háztartás egyéb bevételi forrásainak kiegészítı jellegét;
Tartalmazza a szükséges beruházásokra vonatkozó adatokat;
Leírja a konkrét mérföldköveket és célokat.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı, átalány összegő támogatás, legfeljebb öt éven keresztül.
A támogatás mértéke: A támogatás értékének felsı határa gazdaságonként: 1500 €/év, legfeljebb öt éven keresztül.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 19,201,139 EUR EU hozzájárulás: 13,458,742 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez A félig önellátó gazdaságok támogatására csak azok a gazdálkodók jogosultak, akik megfelelı mezıgazdasági szakképzettséggel rendelkeznek. A támogatásra jogosult gazdaságok életképes, piacra termelı vállalkozássá válásához elengedhetetlen a gazdálkodók szakismereteinek, információinak bıvítése, így az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek”, valamint a „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedésekhez.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa
Indikátor
113
Célérték
Output Result
Impact
Támogatott kedvezményezettek száma (fı) A piacra jutó farmok száma Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
114
10000 5000 (nincs célérték) (nincs célérték)
1.4.2. Termelıi csoportok létrehozásának
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 20 (d) (ii) és 35. cikk 1974/2006/EK rendelet 25. cikke és a II. melléklet 5.3.1.4.2. pontja
Az intézkedés kódja: (142.)
A beavatkozás indoklása: A rendszerváltást követıen átalakult a magyar mezıgazdaság üzemi rendszere, ezzel együtt jellemzıen erısödött a termelık, fıként az egyéni gazdálkodók kiszolgáltatottsága a különbözı termékpályák más szereplıivel szemben. A mezıgazdaság szervezeti rendszerét a mikro-vállalkozások túlsúlya jellemzi, amelyek egy része megfelelı piaci összefogással versenyképessé válhat. Jelenleg azonban a gazdálkodók piaci szervezettsége az elmúlt évek szövetkezéseket ösztönzı támogatásai ellenére még alacsony, kevés a közös beszerzésre, értékesítésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szervezıdés. A termelık, erdıgazdálkodók közötti szervezıdések, termelıi csoportok támogatása azért is indokolt, mert EU tagságunkkal a hazai termelık az egységes piacon olyan régi tagországok termelıivel kényszerülnek versenyezni, melyek egy több évtizedes fejlıdési folyamat eredményeként általában jobban szervezettek.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a mezıgazdasági termelık termékeinek biztos piacra juttatása termelıi csoportok létrehozatalának, mőködtetésének és növekedésének támogatásával.
Az intézkedés tartalma: A támogatás az állami elismerési határozattal rendelkezı termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének költségeihez járul hozzá.
Kedvezményezettek köre: A termelıi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által – 2013. december 31-ig – állami elismerésben részesített termelıi csoportok jogosultak a támogatás igénylésére, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy a tagjaik termelését a piaci igényekhez igazítsák, közösen juttassák árúikat a piacra, kiszolgálják a nagy tételben vásárlókat és közös szabályokat alkossanak és alkalmazzanak. Az intézkedés keretében – a párhuzamos támogatások elkerülése miatt – nem támogathatók a zöldség-, gyümölcs ágazatban tevékenykedı termelıi értékesítı szervezetek, a dohány és a hal ágazatban mőködı termelıi csoportok.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı, átalányösszegő támogatás, amely a csoport elismerésének napját követı elsı öt éven keresztül adható.
115
A támogatás mértéke: A támogatás mértéke megegyezik az 1698/2005/EK rendelet Mellékletében meghatározott támogatási nagyságokkal. Ennek értelmében a támogatás értékének felsı határa:
a legfeljebb 1 millió euró termelési értékő termelési csoportok esetében:
az elsı és a második évben a forgalmazott termelési érték 5-5%-a,
a harmadik évben 4%-a,
a negyedik évben 3%-a,
az ötödik évben pedig 2%-a;
az 1 millió eurót meghaladó termelési értékő termelıi csoportoknál 1 millió euróig az 1) pontnak megfelelıen, az 1 millió eurót meghaladó termelési érték részre a támogatás mértéke:
az elsı és a második évben az 1 millió euró fölötti forgalmazott termelési érték 2,5%-2,5%-a,
a harmadik évben 2%-a,
a negyedik és ötödik évben 1,5-1,5%-a;
a támogatás mértéke egyetlen csoportnál sem haladhatja meg:
az elsı és a második évben a 100-100 ezer eurót,
a harmadik évben a 80 ezer eurót,
a negyedik évben a 60 ezer eurót,
az ötödik évben az 50 ezer eurót;
Finanszírozás: Összes közkiadás: 76,804,557 EUR EU hozzájárulás: 53,834,970 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez A megalakuló termelıi csoportok, illetıleg azok a mezıgazdasági termelık, akik termelıi csoportok tagjai, gazdasági, társadalmi szerepük folytán más jogcímek preferált jogosultjai, kedvezményezettjei lehetnek, különösen az I. intézkedéscsoport alá tartozó fizikai erıforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elısegítését célzó intézkedések, emellett az élelmiszerminıségi rendszerekben való részvételt ösztönzı intézkedés esetében. A termelıi csoportok tagságát részben a félig önellátó gazdaságok teszik ki. Az intézkedés közvetlen kapcsolatban áll a „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedéssel, hiszen a 4.1.4.2. Csoportos szaktanácsadás mezıgazdasági termelıi csoportok tagjai részére alintézkedés kedvezményezettjeit a termelıi csoportok jelentik. A más jogcímekben történı kedvezményezettség a támogatások hatékonyságának nyilvánvaló növelése mellett további ösztönzést ad a csoportok megalakítására, illetve az azokban történı részvételre.
116
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
Támogatott termelıi csoportok száma Támogatott termelıi csoportok árbevétele A támogatott termelıi csoportok által elért hozzáadott érték növekedés Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Teljes munkaidıben foglalkoztatott létszámra átszámított bruttó hozzáadott-érték változás
250-300
117
150 milliárd Ft (nincs célérték)
(nincs célérték) (nincs célérték)
4.2. 2. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése 2.1.2. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések
A támogatás jogalapja: A 817/2004/EK rendelet II. melléklete 9.3.V.A.1. pontjának, valamint 9.3.V.B. pontja második francia bekezdése 9.V.B.1., 2. és 3. alpontjának rendelkezéseit kell alkalmazni 2009. december 31-ig. Az A. és B. – fıbb jellemzık/egyéb információk – közötti különbségtétel azonban hatályát veszti.
Az intézkedés kódja: (212.)
A beavatkozás indoklása: Az intézkedés hozzájárul a gyepterületek megırzéséhez, a felhagyott földterületek hasznosításához, jövedelem-kiegészítést biztosít a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Közvetve ösztönzi a termelési szerkezet átalakítását, a hátrányos adottságokhoz alkalmazkodó, piaci jelentıséggel bíró és a különleges (gyakran veszélyeztetett) állatfajták extenzív tartását. A kompenzációs kifizetések hozzájárulnak az érintett területeken a gazdálkodási tevékenység fenntartásához, a gazdaságok életképességének, helyzetének javulásához. Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı céljai a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet és környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki gazdasági környezet kialakítása; valamint a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenység folytatásának és a mezıgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, valamint hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához.
Az intézkedés tartalma: Magyarország a „Kedvezıtlen adottságú területek támogatása” programot a 1257/1999/EK Rendelet 19. és 20. cikkelyben elıírt feltételek alkalmazásával valósítja meg. Az EU Bizottság által 2004. július 20-án elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 4.2 fejezetét alkotó Kedvezıtlen Adottságú Területek (továbbiakban KAT) intézkedés folytatásaként, azt továbbfejlesztve kerül megvalósításra legalább 2009 december 31-ig. A 18. cikkelyben szereplı lehetıséggel Magyarország nem élt, mivel az országban nincsenek olyan területek, amelyek az EU szabályozás említett pontjában elıírt feltételeknek megfelelnének. A 19. cikkely hatálya alá esı területek olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek a cikkelyben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik (alacsony hozamú, nehezen mővelhetı földterület; alacsony termelési szint; alacsony népsőrőségő és magas mezıgazdasági foglalkoztatottak aránnyal rendelkezı területek). Az ilyen területek összterülete 395 402 ha, ami az összes megmővelt terület(HMT) 6,3%-a, valamint az ország területének 4,25%-a. A 20. cikkely szerinti KAT-ok különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megırzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megırzése céljából. A 20. cikkely szerinti magyar területek 4 különleges hátrány (agronómiai korlátozó tényezık) legalább 2 egyidejő
118
fennállásának alkalmazásával kerültek kiválasztásra: a talajok súlyos savanyúsága, extrém sótartalma, extrém vízgazdálkodása (elárasztás, vizenyısség) és extrém fizikai jellemzıi. A 20. cikkely feltételeinek összesen 488 156 ha földterület felelt meg, ez az összes megmővelt terület (HMT) 7,77%-a, valamint az ország területének 5,24%-a. A kedvezıtlen adottságú területek összterülete 883 558 ha, azaz Magyarország összterületének 9,5%-a, a teljes megmővelt terület (HMT) 14%-a.
Kedvezményezettek köre és jogosultsági kritériumok: Támogatás nyújtható minden regisztrált mezıgazdasági termelınek (természetes és jogi személy), aki a támogatásra jogosult területén mezıgazdálkodási tevékenységet folytat a következı kritériumok figyelembe vételével:
a 1257/1999/EK Rendelet 19. vagy 20. cikkely alapján meghatározott területen gazdálkodik;
a támogatottnak földhasználónak kell lennie;
a minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermı terület (legelı vagy szántóföldi takarmánytermelés);
a parcella minimális mérete 0,3 ha;
a kifizetés kizárt, ha a következı növényeket termesztik: ıszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek;
gazdálkodási tevékenység folytatása a KAT területeken a kompenzációs támogatás elsı kifizetésétıl számított legalább 5 évig*;
2009-tıl a gazdaság teljes területén keresztmegfeleltetés** szabályait;
a 96/22/EGK és a 96/23/EGK (hormon) irányelvek betartása;
Gazdálkodási Napló vezetése.
Támogatás igénybevételére nem jogosult az 50% feletti állami tulajdoni hányaddal rendelkezı gazdasági szervezet, költségvetési szerv
betartják
az
SPS
bevezetéséhez
kapcsolódó
Jelmagyarázat: * A 1698/2005/EK értelmében a KAT támogatás éves rendszerő ** Cross compliance = keresztmegfelelés
Annak biztosítása, hogy a kereszt-megfelelésre vonatkozó elvárások megfelelnek a 1782/2003/EK rendeletben megfogalmazottaknak: 2009-tıl a gazdaság teljes területén betartják az SPS bevezetéséhez kapcsolódó keresztmegfeleltetés szabályait. 2007-2009 között a Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot szabályainak betartása kötelezı a kedvezményezettek számára, továbbá a nemzeti jogszabályban foglalt követelményeket be kell tartani. (pl.: nitrátérzékeny területen a Helyes Mezıgazdasági Gyakorlat szabályait.)
A támogatás formája: Normatív, terület alapú, egységáras, vissza nem térítendı kompenzációs kifizetés, az AgrárVállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása.
A támogatás mértéke: 100% (Uniós forrás 80%, nemzeti forrás 20%).
119
A támogatás értéke és felsı határa: A támogatás egyéb hátrányos területek miatti kifizetés esetében legalább 25 Euró a hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) után hektáronként. Egyéb hátrányokkal érintett területeken a kifizetés legfeljebb 150 Euró a HMT után.
A kompenzációs támogatás kifizetési szintjei a referencia bruttó gazdaság jövedelem (BGJ) adatok alapján kerültek kiszámításra. A takarmánytermı terület (szántó és legelı) nemzeti BGJ átlaga 88 841 Ft / 374,13 euró. A következı lépésben kiszámításra került a nemzeti átlag 80 %-a, amely 71 073 Ft / 299,31 euró volt.
A 19. cikk szerint lehatárolt területeken: A 19. cikk szerint kijelölt megfelelı települések BGJ értékeinek átlaga is kiszámításra került, az eredmény: 50 736 Ft / 213,66 euró. A kifizetés mértéke a nemzeti átlag 80 %-ához képest mutatkozó különbség (kerekítve): 20 400 Ft/ha / 85,9 euró/ha.
A 20. cikk szerinti lehatárolt területeken: A 20. cikk szerint kijelölt megfelelı települések BGJ értékeinek átlaga kiszámításra került, az eredmény: 68 563 Ft / 288,74 euró. A kifizetés mértéke a küszöbhöz (a nemzeti átlag 80 %-ához) képest mutatkozó különbség (kerekítve): 2600 Ft/ha / 10,94 euró/ha (kerekítve). A 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 37. cikk (3) bekezdésének megfelelıen a kifizetéseket a rendelet mellékletében megállapított minimális és maximális összeghatárok között kell rögzíteni. Ennek megfelelıen az általunk, a 20. cikkely esetében kalkulált 10,94 eurót felemeltük az említett melléklet 37. cikkre vonatkozó minimális támogatási összegére, 25 euróra.
Területi átfedés esetén a 19. cikk szerinti kifizetési szint érvényes.
A túlkompenzáció elkerülése érdekében a különbözı birtok méretekre vonatkozó degresszivitási szint az alábbiak szerint alakul: A gazdaság (összes szántó és gyep hasznosítási irányok) mérete szerinti kifizetés degresszivitása
Gazdaság területe (ha)
Degresszivitás (kifizetési szint)
1-50 51-100 101-300 301-500 501-
100% 90% 80% 70% 50%
A degresszivitás indoklása: A degresszivitás a gazdálkodás feltételrendszerének gazdasági tényezıihez, a méretgazdaságossághoz, a tıke elérhetıségéhez és az életképesség megítéléséhez kapcsolódik. Az említett tényezık alapján bizonyos üzemméret felett a természeti és a gazdasági hátrányok hatásai fokozatosan csökkennek.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 24 618 206 EUR EU hozzájárulás: 18 516 257 EUR
Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): 2010-ben az Európai Unió új KAT lehatárolási metodikájának bevezetésével egyidejőleg Magyarország is felül kívánja vizsgálni a jelenlegi lehatárolási módszerét, mely alapján jelentıs
120
módosítás várható a lehatárolás módszertanában, a lehatárolt területekben, a termeszthetı növények körében, valamint a kompenzációs támogatási összegek meghatározásában is.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés és a II. intézkedéscsoport egyéb intézkedései céljaik és hatásaik tekintetében összefüggnek, ezért az egyes intézkedések egymásra épülését, a finanszírozás esetleges addicionális következményeit és az elızı programozási idıszakból eredı determinációt is figyelembe kell venni. A KAT intézkedés szoros kapcsolatban áll az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés komplex rendszerével, valamint a 2007-tıl fokozatosan bevezetendı Natura 2000 intézkedés keretén belül kialakítandó gyepterületek támogatásaival. Az intézkedés kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedéshez, melynek keretén belül történik a potenciális kedvezményezetteknek az SPS bevezetéséhez kapcsolódó keresztmegfeleltetés betartására vonatkozó szakmai felkészítése. A kultúrtáj karbantartása, a parlagterületek növekedésének megakadályozása és a tevékenységért járó támogatás hozzájárul a vidéki élet minıségének javulásához, ezáltal növeli a III. intézkedéscsoport intézkedéseinek hatását.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Célérték
A támogatásban részesülı kedvezményezettek száma - a 19. cikkely szerinti kedvezményezettek száma - a 20. cikkely szerinti kedvezményezettek száma A programban résztvevı mezıgazdasági terület nagysága - a 19. cikkely szerinti terület nagysága (ha) - a 20. cikkely szerinti terület nagysága (ha) A program által érintett állatállomány nagysága Kompenzációs kifizetések alá bevont hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) hozzájárulása a mővelés felhagyásának elkerüléséhez A hasznosított mezıgazdasági területen belül (HMT) azon szántóföldi gazdálkodásba vont terület nagysága, ahol a kijuttatott hasznosuló nitrogén mennyisége (szerves- és mőtrágya összesen) kevesebb, mint 170 kg/ha/év (úgy, hogy a nitrátérzékeny területen a szervestrágyával kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év értéket) A bevont területeken az állatállomány emelkedése a támogatási idıszak alatt
7,800 db
121
350,000 ha
130,000 ÁE 0,5%
300,000 ha
40,000 ÁE
2.1.3. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 36 (a) (iii) és 38. cikk 1974/2006/EK Rendelet 26. cikk és a II. melléklet 5.3.2.1.3. pontja
Az intézkedés kódja: (213.)
A beavatkozás indoklása: Magyarország egyedülálló táji, természeti adottságai, természeti tıkéje, védett területeinek nagysága európai összehasonlításban is igen magas arányú. A Natura 2000-nek kijelölt és a kijelölésre javasolt területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 467 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha - jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,36 millió ha kiterjedésben. A két területtípus átfedése közel 41%. Az érintett magángazdálkodók alanyi jogon járó kompenzációja biztosítja a Natura 2000 hálózat hosszú távú fennmaradását, gazdálkodási perspektívát nyújt az érintetteknek és nem utolsó sorban jelentıs szemléletformáló hatása van. Az Európai Tanács és Parlament által 2000. december 22-én hatályba lépett 2000/60/EK Víz Keretirányelv célja szerint a vizek állapotának romlását meg kell akadályozni, illetve el kell érni az európai vizek „jó állapotát” 2015-ig. Az EU vízgyőjtı területeire és alrendszereire 2009. december 31ig vízgyőjtı gazdálkodási tervet kell készíteni, melynek szerves részét alkotják a kidolgozott intézkedési programok, köztük a kistáji vízkörforgásokhoz illeszkedı terület- és tájhasználatot elısegítı, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló vízgyőjtı szemlélető fejlesztések megvalósítása. Ilyen fejlesztések Magyarország területén négy részvízgyőjtıt (Duna, Tisza, Dráva és a Balaton vízgyőjtık) és annak 17 alegységét érintik. A vizek jó állapotának megırzése érdekében környezetkímélı területhasználat kialakítása szükséges. A vízgyőjtı területek jelentıs része, melyre vízgyőjtı gazdálkodási tervet kell készíteni, megegyezik a sérülékeny vízbázisok területeivel, vagy a nitrát-érzékeny területekkel, melyekre egyrészt külön kötelezıen alkalmazandó elıírások vonatkoznak, másrészt az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés támogatásai közt prioritást élveznek az ilyen érzékenységgel rendelkezı területeken gazdálkodók. Magyarország a Vízkeret irányelvben foglalt célkitőzéseket már meglévı eszközökkel kívánja elérni, azaz a Kedvezıtlen Adottságú területek kompenzciós támogatásával, a Natura 2000 területeken kötelezıen alkalmazandó földhasználati szabályokkal, illetve a hozzá kapcsolódó kompenzációs támogatásokkal, valamint az önkéntes környezetkímélı földhasználati módok elterjesztésével. Pl.: agrár-környezetgazdálkodás, erdı-környezetvédelem és az erdıtelepítés támogatásaival. Fentiek alapján csak a Natura 2000 területek kompenzációs kifizetésével kapcsolatos intézkedést tartalmazza a program ezen fejezete.
Az intézkedés céljai: A Natura 2000 területeken történı gazdálkodáshoz támogatást kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élı madarak védelmérıl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv végrehajtásából következı hátrányokat
122
Az intézkedés fı célja a környezetkímélı mővelési módok fenntartásával a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt jelölı fajok, kijelölt élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése és fenntartása; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; a faj- és élıhely-védelem a kijelölt területeken (különös tekintettel a magas biodiverzitású gyepterületekre és vizes élıhelyekre), valamint az elıírásoknak megfelelı földhasználati szabályok betartatása.
Az intézkedés tartalma: A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati elıírásokról szóló rendeletben foglalt kötelezı érvényő elıírások betartásának ellentételezése céljából, hasznosítási irányonként eltérıen, a többletköltségek és a kiesı jövedelem alapján meghatározott kompenzációs támogatás, mely évenként, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı mezıgazdasági termelıknek alanyi jogon jár. A különbözı mővelési ágakon végzett földhasznosítások eltérı mértékben járulnak hozzá a Natura 2000 területek faj és élıvilágának fenntartásához, a biodiverzitás megırzéséhez, ezért a kompenzációs támogatás kifizetésekor a gyepterületek és a vizes élıhelyek, megırzése az elsıdleges. (Az erdı területek megırzése szintén kiemelt fontosságú, ugyanakkor az a 46. cikk alatt kerül támogatásra) A különbözı mővelési ágakra vonatkozó támogatások fokozatosan, gyepterületek esetében 2007-ben míg a nádas és halastó területeken 2009-ben kerülnek bevezetésre, a társtárcával közösen kialakított szakmai indokok alapján. A védelmet kizárólag azon jelölı fajok és élıhelytípusok szempontjából kell biztosítani, amelyek alapján a területet kijelölték. A Natura 2000 területek kedvezı természeti állapotának megırzése céljából szükséges olyan minimális földhasználati elıírásokat alkalmazni, melyek a Natura 2000 területen gazdálkodók számára kötelezıek, a 38. cikk alapján ezért kompenzációs támogatás adható. Ezen földhasználati szabályokat nemzeti jogszabály állapítja meg. A kompenzációs támogatás kifizetésének további feltétele az aktív részvétel biztosítása az élıhely adatainak felvételezésében. Kétszintő rendszer kialakítását tervezzük bevezetni, mely a megfelelı eredményt hozza mind a göteborgi törekvéseknek megfelelı mezıgazdasági diverzitás megırzése, mind a Natura 2000 hálózat társadalmi elfogadása tekintetében.
a kötelezıen teljesítendı elıírások révén a Natura 2000 területek kijelölésének alapjául szolgáló természetvédelmi értékek megırzése biztosítatható
a további önkéntes vállalásokat tartalmazó programok (melyek az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok elıírásai, erdı területek esetében az erdı-környezetvédelmi célprogramok elıírásai,) a védett fajok, élıhelyek megırzésén túl, élıhelyfejlesztést is eredményeznek.
A módszertan, valamint az agronómiai követelmények meghatározása, melyek referenciapontként szolgálnak azon számításokhoz, melyek indokolják a többletköltségeket, valamint az egyenlıtlenségbıl adódó elırevetíthetı bevételt a 79/409/EEC, valamint a 92/43/EEC direktívák teljesítése kapcsán érintett területen: A nemzeti jogszabályban rögzített földhasználati elıírások betartásából adódó többletköltségek és kiesı jövedelmek alapján kerül mővelési áganként megállapításra a kompenzáció mértéke.
Kedvezményezettek köre és jogosultsági feltételek: Minden regisztrált mezıgazdasági termelı (mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes és jogi személy), aki
MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területen gazdálkodik;
a támogatottnak földhasználónak kell lennie;
123
támogatásban nem részesülhetnek az állami tulajdoni hányaddal rendelkezı gazdasági szervezetek, költségvetési szervek
csak addig jogosult a támogatásra, amíg az Európai Unió Bizottsága másként nem rendelkezik.
a minimális támogatható terület mérete: 0,3 hektár szántó, gyep, nádas, illetve halastó terület
a parcella minimális mérete 0,3 ha;
a kifizetés kizárt, ha a területen energia ültetvény telepítenek;
Amennyiben a terület támogatott az EMOGA Garancia részleg – NVT AKG intézkedésen belül (150/2004.(X.12.) FVM rend.), vagy az EMVA AKG intézkedésen belül (39. cikk) akkor jelen támogatásra nem jogosult.
A támogatás formája: Normatív, vissza nem térítendı, terület alapú kompenzációs támogatás
A támogatás aránya: 100% (Uniós forrás 80%, nemzeti forrás 20%)
A támogatás aránya mértéke: Alapszintő Natura 2000 támogatás:
Gyep esetében (kidolgozás alatt, az elıírások függvényében várhatóan 25 €/ha)
Vizes élıhelyek, nádasok esetében: (kidolgozás alatt, az elıírások függvényében várhatóan 40€/ha)
Halastavak esetében …. €/ha (kidolgozás alatt)
Finanszírozás: Összes közkiadás: 36 842 418 EUR EU hozzájárulás: 27 710 537 EUR
A kettıs finanszírozás elkerülése: Ezen támogatási jogcím alapján támogatott területekre, nem vehetı igénybe egyidejőleg ugyanazon területre támogatás a közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartására szolgáló intézkedés (31. cikk) igénybevételére, valamint a 39. cikk-ben meghatározott önkéntes agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségvállalások teljesítéséhez kapcsolódó támogatásokhoz.
Elıírások betartása – a kifizetések csökkentése, visszatartása:
Ellenırzés: A támogatás ellenırzését a Kifizetı Ügynökség végzi az illetékes szakhatóság bevonásával.
124
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez A Natura 2000 területek hazai támogatási rendszerének tervezése során kétszintő rendszer került kidolgozásra, így az intézkedés összekapcsolódik az agrár-környezetvédelmi kifizetések (1698/2005/EK Rendelet 39. cikk) támogatásaival. Ezen keresztül további Natura 2000 és VKI programelemek vállalhatók a természeti értékek megırzésén túlmutató élıhely fejlesztési tevékenységek elısegítésére. Az intézkedés kapcsolódik a Natura 2000 (erdı) kifizetések (46. cikk), valamint az erdıkörnyezetvédelmi célprogram (47. cikk) keretében vállalt önkéntes támogatások intézkedésekhez. A magas természeti értékő helyekre vonatkozó fenntartási/fejlesztési tervek kidolgozásán, környezettudatosságot célzó cselekvéseken, a természeti örökség fenntartásán, helyreállításán és korszerősítésén, valamint a magas természeti értékő területek fejlesztésével kapcsolatos beruházásokon keresztül a vidéki örökség megırzése és korszerősítése (57. cikk) intézkedéshez. Ez utóbbin keresztül valósulhat meg a Natura 2000 területek fenntartási/fejlesztési terveinek elkészítése. Közvetlenül kapcsolódik továbbá a közjóléti érték növelésén keresztül a nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás (41.cikk) intézkedéséhez. Az intézkedés jótékony hatást gyakorol a turisztikai tevékenységek ösztönzésére (55. cikk) a környezettudatos tájhasználat támogatásával és a vidéki örökség megırzésére.
Átmeneti rendelkezések Jelen intézkedés esetében nincs szükség átmeneti rendelkezésekre.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor Támogatott birtokok száma Natura 2000 területen Támogatott HMTNatura 2000 terület Natura 2000 hasznosított mezıgazdasági területe (HMT) A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása Magas természeti értékő területek változása Bruttó tápanyagmérleg változása Megújuló energia termelés növekedése Jelölı fajok létszámának növekedése
125
Célérték 10,000 400,000 ha 1 millió ha* (KvVM) (KvVM) (KvVM) (KvVM) (KvVM)
2.1.4. Agrár-környezetvédelmi kifizetések
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 36 (a) (iv) és 39. cikk 1974/2006/EK rendelet 27. cikk és a II. melléklet 5.3.2.1.4. pontja
Az intézkedés kódja: (214.)
Az intézkedés indoklása: Az ország jelentıs részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresése és térségi prioritások (árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek terület használatának átalakítása, természet közeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása) meghatározására. A termıföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minıségét, termıképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés), a negatív tápanyagmérleg, a környezetkímélı, legelıre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlıdéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezıgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erıforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethetı mezıgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megırzésére.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı céljai a vidéki terültek fenntartható fejlıdésének támogatása, a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése.Kiemelten kívánja továbbá támogatni a genetikai sokféleség megırzését, a természet, a víz, és a talaj védelmét a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakításával, a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlıdéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezıgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erıforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethetı mezıgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megırzésére.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók támogathatók. A gazdaság teljes területén betartott, környezeti keresztmegfeleltetésbıl származó kötelezettségek betartása mellett a vállalt kötelezettségeknek meg kell haladniuk az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében elıírt, valamint a trágya- és növényvédıszer-használatra vonatkozó minimumkövetelményeket és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb kötelezı elıírásokon túlmutató kötelezettségvállalásokat. Az intézkedésben meghatározott elıírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente hektáronként alapján kell nyújtani a mezıgazdasági
126
termelık részére az elıírások teljesítésével összefüggı költségnövekedés és elmaradt bevétel ellentételezése céljából.
Cross-compliance/ kölcsönös megfelelés, minimum követelmények : A 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a „jó mezıgazdasági és ökológiai állapot” fenntartására vonatkozó elıírások nemzeti jogszabályokban kerültek meghatározásra. A tápanyag-gazdálkodásra és használatra, valamint a növényvédıszer használatra vonatkozó minimum követelményeket nemzeti jogszabályok tartalmazzák. Pl.: a 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemrıl, a nitrát direktíva megvalósulását elısegítı helyes gazdálkodási gyakorlat elıírásrendszere. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): A támogatási rendszer horizontális és zonális elemekbıl épül fel.
Bizonyos agrár-környezetgazdálkodási elıírások az ország teljes támogatható területén felvehetık a jelenlegi mővelési módra vonatkozóan, vagyis a kifizetés horizontális jellegő.
Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésen belül, a lehatárolt területeken gazdálkodók számára a horizontális elıírásokon túl, speciális elıírások felvételére van lehetıség. Az ezeken a területeken felvehetı elıírásokat zonális elıírásoknak nevezzük. Zonális elıírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt területen gazdálkodó jogosult.
3 eltérı zonális célprogram csoport kerül meghatározásra: a természetvédelmi, a talajvédelmi és a vízvédelmi célprogramok.
Továbbá az intézkedés a mezıgazdasági mővelési ágak alapján 4 - alintézkedésre osztható: szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás, ültetvény gazdálkodás (gyümölcs és szılı termesztés), vizes élıhelyeken történı gazdálkodás. A szántóföldi és gyepgazdálkodási alintézkedés esetében horizontális és zonális hatókörő elıírások kerültek kialakításra, a többi (ültetvény, vizes élıhely) alintézkedés esetében az elıírások megvalósítása horizontális.
Mővelési/tevékenységi ág
Támogatási rendszer
Célprogram megnevezése Integrált (IPM) szántóföldi növénytermesztés (beleértve a szántóföldi zöldségtermesztést is) Ökológiai szemlélető szántóföldi növénytermesztés (beleértve a szántóföldi zöldségtermesztést is) Természetvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás Vízvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás Talajvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás Természetes gyepeken történı gyepgazdálkodás, Telepített gyepeken történı gyepgazdálkodás Természetvédelmi célú gyepgazdálkodás Integrált (IPM) gyümölcs és szılıtermesztés Ökológiai szemlélető gyümölcs és szılıtermesztés Szórványgyümölcsös Csatornák természetbarát gondozása, kezelése Extenzív halastavak Nádgazdálkodás
horizontális Szántóföldi növénytermesztés zonális
Gyepgazdálkodás
horizontális zonális
Ültetvények
horizontális
Vizes élıhely
horizontális
127
Ensuring that the expectations regarding cross-compliance correspond to the provisions of Regulation 1782/2003/EC: Guidelines set forth in Articles 4 and 5 of Regulation 1782/2003/EC and its Annexes III and IV, as well as the sustainability of “good agricultural and ecological condition” shall be determined in national legislation. Minimum requirements in respect of nutrient management and use, as well as in respect of the use of pesticides are included in the national legislation. For instance: Act XXXV of the year 2000 on the system of provisions for good farming practice, promoting the implementation of the nitrate directive.
Növényi génmegırzés on farm Az egyes célprogramok földhasználati elıírásainak betartása mellett a mellékelt ritka növényfajták listájában szereplı szántóföldi növény, illetve zöldség termesztése esetén kiemelt támogatási összegre jogosult a mezıgazdasági termelı.
Támogatáskalkuláció és agronómiai értékelés: (kidolgozás alatt, az egyes célprogramok elıírásainak, valamint a termeszteni kívánt növények, illetve az állattartás függvényében)
Agrár-környezetgazdálkodási szerzıdések: Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig nyújtható támogatás azon mezıgazdasági termelık részére, akik a nemzeti jogszabályokban meghatározott minimális tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi elıírásokon túlmutató agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak.
Kedvezményezettek: Minden magyarországi ügyfél-regisztrációval rendelkezı természetes és jogi személy, aki
minimum 1 ha, ültetvény esetén minimum 0,3 ha földterülettel rendelkezik
a bevonni kívánt földterületet a támogatás teljes idıszaka alatt birtokolja, vagy bérli
megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak.
A támogatottak kiválasztásának szempontjai: Adott esetben a támogatottak kiválasztásánál horizontális, valamint az intézkedésre vonatkozó gazdasági és környezeti szempontok szempontok kerültek meghatározásra. Az értékelés szempontjai elsıdlegesen a programba bevonni kívánt terület környezeti érzékenysége, valamint az adott térség mezıgazdasági érintettsége, illetve a kérelmezı környezetkímélı gazdálkodásban való jártassága, valamint a vidékfejlesztés szempontjai érvényesülnek.
A támogatás formája: Normatív, területalapú, vissza nem térítendı támogatás.
128
A támogatás aránya: 100% (uniós 80%, nemzeti 20%)
A támogatás értéke és felsı határa: A támogatási összegek a vállalt célprogramok elıírásainak függvényében kerülnek kialakításra, figyelembe véve a termeszteni kívánt növények fajára/fajtájára, valamint gyepgazdálkodás esetében az állatállomány meglétére.A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik. Szükség esetén fedezhetık az ügyleti költségek is. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított maximális összegeket. Egynyári növények esetében 600 Eurót, specializált évelı növények esetében a 900 Eurót, egyéb földhasználat esetén a 450 Eurót hektáronként. A támogatás tervezett értéke Magyarországon, célprogramonként: A) Szántóföldi célprogramok esetén
Integrált gazdálkodási célprogram (Szántóföldi növény, Szántóföldi zöldség, illetve ritka növényfajta esetén prémium összege)
Ökológiai szemlélető gazdálkodási célprogram (Szántóföldi növény, Szántóföldi zöldség, illetve ritka növényfajta esetén prémium összege)
Természetvédelmi célprogram esetén
Túzok, haris, élıhelyfejlesztési célprogramok
Talajvédelmi célprogram esetén
Vízvédelmi célprogram esetén
B) Gyepgazdálkodási célprogramok esetén
Természetes gyepek célprogram (kaszáló, legelı)
Telepített gyepek célprogram (kaszáló, legelı)
Természetvédelmi gyepek célprogramok (kaszáló, legelı)
Túzok, haris, élıhelyfejlesztési célprogramok
C) Ültetvények célprogramok esetén
Integrált gazdálkodási célprogram (csonthéjasok, almatermésőek, bogyósok, szılı)
Ökológiai szemlélető gazdálkodási célprogram (csonthéjasok, almatermésőek, bogyósok, szılı)
Szórványgyümölcsösök
D) Vizes élıhely-hasznosítási célprogramok esetén
Nádgazdálkodás
Extenzív halastavak
Csatornák természetbarát gondozása
Ritka növényfajták listája: Az 1. számú mellékletben található
129
Finanszírozás: Összes közkiadás: 655 862 951 EUR EU hozzájárulás: 493 298 630 EUR
Ügyleti költség A támogatás igényléséhez szükséges költségek (pl. igazolások beszerzésének költségei) ügyleti költségként elszámolhatóak.
Célprogramok közti váltás A támogatási idıszak (a kötelezettségvállalás idıtartama) alatt lehetıség van a célprogramok közti váltásra, de csak ugyanazon hasznosítási irányon belül, kizárólag magasabb szintő célprogramra való váltás esetén. A célprogramok közötti átjárhatóság nem befolyásolja az eredeti kötelezettségvállalás idıtartamát.
Kiigazítás – módosítás A támogatási idıszak alatt indoklással lehetıség van a kötelezettség alá vont területek csökkentésére, de csak abban az esetben, ha a csökkentendı terület nem érintett helyszíni ellenırzéssel, illetve szabálytalansággal.
130
2.1.4.B. Genetikai erıforrások megırzése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 39. cikk (5) bekezdés 1974/2006/EK rendelet 28. cikk és a II. melléklet 5.3.2.1.4. pontja
Az intézkedés kódja: (214.B)
Az intézkedés indoklása: A mezıgazdasági genetikai erıforrások megırzés, összhangban a göteborgi nyilatkozatban foglaltakkal kiemelten támogatott tevékenység, mivel fontos szerepe van az ıshonos és a ritka, illetve veszélyeztetett állatfajták és növényfajták megırzésében.
Az intézkedés céljai: Mezıgazdasági genetikai erıforrások ex situ és in situ megırzését, jellemzését, begyőjtését és hasznosítását elısegítı intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megırzött – beleértve az in situ/gazdaságban történı megırzést – genetikai források és ex situ győjtemények (génbankok) internet alapú nyilvántartását, valamint adatbázisokat, továbbá a tájékoztatás, ismeretterjesztés és tanácsadói tevékenységek támogatását is.
Az intézkedés tartalma: Alintézkedések: a)
Ex situ (növény- és gombafajták, valamint állatfajták) - génbankok
b)
In situ/on farm (állatfajták)
c)
Fogolyrepatriáció (Perdix perdix
Kiemelt génmegırzési támogatásra jogosultak a 36/1994. (VI. 28.) FM–KTM együttes rendeletben valamint annak módosításaiban szereplı ıshonos állatfajták, valamint az mellékletben meghatározott növényfajok/fajták, valamint a fogoly repatriációban résztvevı egyedek. A génmegırzési támogatás minden fajta esetében meghatározott magpopuláció mértékéig terjed, amely biztosítani tudja a fajta genetikai diverzitásának megfelelı színvonalát.
Állatfajták esetén: A kifizetés alapját minden fajtára a fajtafenntartó szervezetek által készített génmegırzési programban meghatározott ex situ és in-situ/on farm tartóhelyekre vonatkozó feltételek képezik. A támogatásban résztvevı ex situ vagy in-situ tartóhelynek legalább 5 évig vállalnia kell a génmegırzési programban meghatározott tartási körülmények biztosítását, valamint a tenyésztı szervezet alapján végrehajtott szelektálást, biztosítania kell a feltételeket a saját és ivadék teljesítmény-vizsgálat elvégzésére. Továbbá a vállalt állatlétszám biztosítását 5 éven keresztül. A génmegırzési támogatásban részt vevı állatállomány nem jogosult az agrárkörnyezetgazdálkodási állatalapú kifizetésére.
Ritka növény és gombafajták esetén: ex situ győjteményekben és jól körülhatárolt és azonosítható növényfaj/fajták termesztése esetén – figyelembe véve a szántóföldi növények vetésforgó követelményeit – 5 évig kell vállalni, a faj/fajta fenntartását a génmegırzési programban meghatározott magmennyiség tárolása mellett. A génmegırzési támogatásban résztvevı növényfaj/fajta nem jogosult agrár-környezetgazdálkodási kifizetésre. A génmegırzési
131
tevékenységrıl nyilvántartás vezetése kötelezı (a génbanktanács, vagy tenyésztı szervezet által kötelezıen elıírt tartalommal.)
Fogoly repatriáció: a fajvédelmi program célja a kritikusan lecsökkent állományú, Magyarországon ıshonos fogoly (Perdix perdix) repatriációja, az önfenntartó populáció kialakítása, törzstelep fenntartása, mintaterületek kialakítása és fenntartása, szakmai bemutatók tartása a programnak a fogolyra és a többi apróvad fajra gyakorolt pozitív hatásairól.
Kedvezményezettek köre: Génmegırzı tevékenységet végzı szervezetek, mezıgazdasági termelık.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 12 224 212 EUR EU hozzájárulás: 9 194 279 EUR
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos tevékenységek az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (5) bekezdése alapján nem támogathatók, azaz az ıshonos állatok támogatása vagy csak egyik vagy csak másik jogcímen keresztül valósulhat meg. A ritka növényfajok on farm támogatását az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokon keresztül kívánjuk megvalósítani, azáltal, hogy az egyes célprogramok földhasználati elıírásainak betartása mellett a mellékelt növénylista termesztése esetén kiemelt támogatási összegre jogosult a mezıgazdasági termelı. Az erdészeti fajták génmegırzése az erdı-környezetvédelem (47. cikk) egy kiemelt célprogramjaként kerül támogatásra. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Nem nyújtható támogatás az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (5) bekezdése alapján az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramja alapján támogatható tevékenységekre.
Zonális lehatárolások az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben: Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésen belül, a természetvédelmi és környezetvédelmi célú lehatárolt területeken gazdálkodók számára a horizontális elıírásokon túl, speciális elıírások felvételére van lehetıség. Az ezeken a területeken felvehetı elıírásokat zonális elıírásoknak nevezzük. Zonális elıírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt területen gazdálkodó jogosult. Zonális célprogramok természetvédelmi, talajvédelmi, illetve vízvédelmi (Víz Keretirányelv) célúak lehetnek.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés közvetlen kapcsolatban áll a „NATURA 2000” intézkedéssel (38. cikk), e területek alkotják az intézkedés egyik területi kategóriáját.
132
A „Nem termelı beruházások” intézkedés (41. cikk) elısegíti az agrár-környezetgazdálkodás bevezetését és elıírásainak teljesítését a szükséges nem termelı beruházások elvégzésével (például. sövény telepítés és gyeptelepítés). Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedéshez (21. cikk), melynek keretében a kedvezményezettek szakmai felkészítése, bemutató gazdaságok kialakítása alapvetı feltétel. A „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedés (24. cikk) keretén belül kerül kialakításra a Mezıgazdasági Szaktanácsadó Rendszer, amely az intézkedés kedvezményezettjei számára a szaktanácsadási szolgáltatást biztosítja. Kiemelt szerepe van a 32. cikk az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatásnak, melyen keresztül valósul meg többek között a 2092/91/EGK rendeletben foglaltaknak megfelelı ökotermékek támogatása, az ökológiai gazdálkodás ellenırzésének, valamint a termékek tanúsításának támogatása. Az intézkedés pozitív hatással van a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés (55. cikk) megvalósulására azáltal, hogy ösztönzi a térség turisztikai vonzerejét. A környezettudatos tájhasználat ösztönzésével és a természet gazdagságának megóvásával fokozza a „Vidéki örökség megırzése és korszerősítése” intézkedésnek a vidéki élet minıségére gyakorolt hatását. Az intézkedésben résztvevık, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedésében résztvevık az I. intézkedéscsoportban szereplı, elsıdlegesen a 26. cikk beruházásaira benyújtott kérelmek/pályázatok elbírálása során elsıbbséget élveznek. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az „Agrár-környezetgazdálkodás” intézkedés megvalósítása alapfeltétele az egyes térségi kiemelt programok (például. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tájhasználat-váltásnak. Az agrár-környezetvédelmi kifizetésben részesülık ugyanazon tevékenységért nem részesedhetnek támogatásban a Kutatási Keretprogramban a technológiafejlesztés és bemutató tevékenységek intézkedésének keretében.
Minimum követelmények A 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, és a III.-IV. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a „jó mezıgazdasági és ökológiai állapot” fenntartására vonatkozó elıírások nemzeti jogszabályokban kerültek meghatározásra.
Ellenırzés A támogatás ellenırzését a Kifizetı Ügynökség végzi az illetékes szakhatóság bevonásával.
Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): A 2004. évi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok keretében 5 évre vállalt kötelezettségvállalások kiadásai az EMVA programozási idıszakban a 1320/2006/EK 5. cikke alapján folytatódnak. (2007-2009 között az NVT AKG determinációja kerül finanszírozásra. (2-3x 44 Mrd Ft.)
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa
Indikátor
133
Célérték
Output
Eredmény
Hatás
Támogatásban részesülı gazdaságok és földhasználók száma AKG támogatásban részesülı teljes terület Szerzıdések összes száma Génmegırzési tevékenységek száma Sikeres AKG beavatkozással érintett terület Biodiverzitás csökkenés mérséklése HNVA területek fenntartása Magas természeti értékő területek változása Bruttó tápanyagmérleg változása Megújuló energia termelés növekedése
134
30,000 2.1 milloó ha 30,000 150 2.1 millió ha 245,000 ha
2.1.5. Állatjóléti kifizetések
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 36. (a) (v) és 40. cikk, 1974/2006/EK Rendelet 27. cikk és II. Melléklet 5.3.2.1.5. pont
Az intézkedés kódja: (215.)
Az intézkedés indoklása: Az állattartás és az állattenyésztés területén számos olyan technológia vagy eljárás ismert, ami az elıírt szabályok minimum standarjain túl is képes megfelelni az új kihívásoknak (állatjólét, élelmiszerbiztonság, fogyasztói igények változása). Azonban ezek gyakorlati alkalmazása szinte minden esetben többletköltséggel jár, ami rontja az állattartók megélhetését biztosító termelési jövedelmezıséget. A magyar állattartási kultúra régi hagyományokkal bír, és kiváló adottságainknak köszönhetıen képes igazodni a piaci elvárásokhoz. A változtatásokat, azonban a szemlélet-váltás nehézkessége szinte mindig lassítja. Magyarországon az NVT részét képezı 4.3 Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásainak való megfelelés támogatása intézkedés jó alapot teremtett ennek a szemléletnek az elfogadtatásához. Ezt jól mutatja, hogy a program a végéhez közeledve egyre növekvı érdeklıdést mutatkozott az állattartók körében. Az új szemlélettel, a kötelezı elıírásokon túlmenı vállalások teljesítésével, az állatjólét, az állategészségügyi biztonság és az élelmiszerbiztonság magasabb szintő megfelelésével elıállított állati termékek ráfordítási többletét célszerő a támogatásokkal ösztönözni.
Az intézkedés céljai: Az alapvetı állatjóléti szabályoknak való megfelelésen túlmutató követelmények teljesítéséért a jövedelem-kiesések, illetve a jelentkezı többletköltségek részbeni ellentételezése.
A fenntartható fejlıdéshez, a kedvezıtlen környezeti hatásoknak a minimalizáláshoz és a magasabb színvonalú munkavégzéshez jobban igazodó állattartási gyakorlat népszerősítése és elfogadottságának bıvítése.
A jelenlegi szabályozás várható további alakulásának elıre vetítése, a szabályozási szemlélet fejlıdésének iránymutatásával a termelıi alkalmazkodó képesség javítása.
Az állategészségügyi, járványvédelmi és élelmiszerbiztonsági követelményekkel párhuzamosan az állatjólét növelése mellett, megfelelı állatfajok és fajták megválasztása esetén, valamint jó minıségő takarmányozás mellett az állattartók gazdasági helyzete tartósan javulhat.
Az intézkedés tartalma: Állatjóléti kifizetésekben azok a mezıgazdasági termelık részesülnek, akik önkéntes alapon állatjóléti kötelezettségeket vállalnak. Az állatjóléti kifizetések az 1782/2003/EK rendelet 4. cikke, valamint III. melléklete értelmében megállapított kötelezı érvényő elıírásokon és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. Az intézkedés részterületei:
Az állattartásra jellemzı klimatikus és levegı-tisztasági viszonyokkal kapcsolatos vállalások
135
Az állattartásra jellemzı férıhely-kihasználással kapcsolatos vállalások
Az állattartás során biztosított takarmány- és vízminıséggel kapcsolatos vállalások
Az állattartáshoz kapcsolódó nyilvántartások vezetésére, illetve rendszeres információközlésre tett vállalások
Állatbetegségek kialakulását megelızı, preventív intézkedések alkalmazására tett vállalások
A vállalható elıírásoknál a különbözı állatfajok esetében külön szabványok kerülnek meghatározásra. A különbözı vállalható elıírás csomagokból az állattartók többet is választhatnak annak megfelelıen, hogy az állattartó telepeken mely elıírások betartására van lehetıség. Állatjóléti szerzıdések Az intézkedés keretében önkéntes alapon legalább öt évig nyújtható támogatás azon mezıgazdasági termelık részére, akik az 1782/2003/EK rendelet 4. cikke, valamint III. melléklete értelmében megállapított kötelezı érvényő elıírásokon és a nemzeti jogszabályok által létrehozott vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató állatjóléti kötelezettségeket vállalnak.
Állatjóléti elıírások Az intézkedés elıírásai az alábbi nemzeti jogszabályokban elıírt kötelezı érvényő követelményeken mutatnak túl: 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyrıl 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelmérıl és kíméletérıl 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredető élelmiszerekben elıforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjérıl 35/2002. (IV. 27.) FVM rendeleta kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelölésérıl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl (módosítás: 12/2004. (I.31.) FVMr.) 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelölésérıl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet a sertések jelölésérıl, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a bétaagonisták állattenyésztésben történı felhasználásának tilalmáról 88/2004. (V. 15.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekrıl 23/2005. (III.23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésrıl 5. §-a tartalmazza a vonatkozó szabályokat 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerérıl
Kedvezményezettek köre: Állattartási tevékenységet folytató regisztrált mezıgazdasági termelık.
136
Követelmények és a támogatható tevékenységek köre: Az üzem teljesíti az e) pontban szereplı részterületek közül vállalt elıírások szerinti többletvállalásokat. Legalább 5 évig mőködteti gazdaságát a vállalásoknak megfelelıen. A támogatás mértékét évente kell megállapítani az állattartó által vállalt állatlétszám alapján. A támogatás az állattartó számára utólag, az értékesítést követıen kerül kifizetésre, figyelembe véve az állatállomány tartási idıtartamát.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı normatív, állatalapú támogatás.
Támogatásintenzitás: 100% (80% uniós, 20% hazai)
A támogatás értéke Az elıírások függvényében 15 - 140 €/NÁE/év
Finanszírozás: Összes közkiadás: 52 122 683 EUR EU hozzájárulás: 39 203 386 EUR
Elismerhetı költségek: A vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségek és elmaradó jövedelem.
Ügyleti költségek.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedésben foglalt támogatások elısegítik az alkalmazandó környezetvédelmi és állatjóléti elıírások megvalósítását. Megvalósításuk szorosan kapcsolódik az 1698/2005/EK Rendelet mezıgazdasági termelés és termékek minıségének javítását célzó intézkedésekhez (31.-33- cikk), a mezıgazdasági üzemek korszerősítéséhez (26. cikk), valamint a tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez (24. cikk).
Részterületek közti váltás A támogatási idıszak (a kötelezettségvállalás idıtartama) alatt lehetıség van a részterületek közti váltásra kizárólag magasabb szintő részterületre való váltás esetén. A részterületek közötti átjárhatóság nem befolyásolja az eredeti kötelezettségvállalás idıtartamát.
137
Kiigazítás – módosítás A támogatási idıszak alatt indoklással lehetıség van a kötelezettség alá vont állatlétszám csökkentésére, de csak abban az esetben, ha a csökkentendı állatlétszám nem érintett helyszíni ellenırzéssel, illetve szabálytalansággal.
Ellenırzés: A támogatás ellenırzését a Kifizetı Ügynökség végzi az illetékes szakhatóság bevonásával
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Indikátor
Célérték
Támogatott farmgazdaságok, valamint egyéb agrárszereplı által vezetett támogatott gazdaságok száma Magas szintő tartástechnológia kialakí-tásával létrehozott férıhely
3,000
138
2.200 ezer AE
2.1.6. Nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 36. (a) (vi) és 41. cikk 1974/2006/EK rendelet 29. cikk és a II. melléklet 5.3.2.1.6. pontja
Az intézkedés kódja: (216.)
Az intézkedés indoklása: A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörő elterjedésével a tábla szintő tájalkotó elemek (tanyák, fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltőntek. A fajok megırzése érdekében, az élıhelyek fajgazdagságának növeléséhez, valamint a tájelemek változatosságának visszaállításához intézkedéseket szükséges hozni . A hagyományos élıhelyek helyreállítása során nem képzıdik olyan haszon, ami a gazdaság értékét, termelékenységét érinti, sıt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása további elfoglaltságot, költséget jelent a gazdálkodónak. A nem termelı beruházások jelentıs mértékben elısegítik a termıhelyi viszonyoknak megfelelı, környezetkímélı tájhasznosítást azáltal, hogy lehetıvé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrár-környezetgazdálkodási elıírások bevezetéséhez, illetve az elıírások teljesítéséhez valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti érétkő területek közjóléti értékét.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célja a vidéki táj megırzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elısegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrárkörnyezetgazdálkodási elıírások betartásának lehetıvé tétele, valamint az elıírások teljesítésének segítése és a NATURA 2000 és egyéb magas természeti értékő területek közjóléti értékének növelése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében az agrár-környezetvédelmi kifizetések vagy más agrár-környezetvédelmi célkitőzés által elıírt intézkedés alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elısegítı beruházások, illetve a gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas természeti értékő területek közjóléti értékét növelı beruházások támogathatók. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): A nem termelı beruházások olyan befektetéseket jelentenek, melyek a gazdaságok értékét, jövedelemtermelı képességét jelentısen nem befolyásolják, de annak természeti, illetve közjóléti értékét növelik:
Önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási elıíráshoz, továbbá a Natura 2000 területeken kötelezıen elıírt intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségek és azok teljesítéséhez szükséges nem termelı beruházások.
Eszköz beszerzések (pl.: növényvédelmi elırejelzı rendszerek, kerítések)
Terület használattal kapcsolatos tevékenységek (pl.: füves mezsgye, rovarteleltetı bakhát)
Bemutató gazdaságok támogatása
139
A gazdaságok területén megvalósított nem termelı beruházások, melyek növelik a Natura 2000 területek vagy egyéb magas természeti értékő terület közjóléti értékét. A gazdaság gyep, szántó, mővelési ágú területén a tájképi örökséghez tartozó kis léptékő építmény, látványelem, tájképi elem helyreállítása.
Eszköz beszerzések (pl.: madárvárták, kerítések)
Terület használattal kapcsolatos tevékenységek (pl.: sövénytelepítés, fasorok)
A 1698/2005 Rendelet 36 (a (iv) pontjának követelményeivel, valamint más, agrárkörnyezetvédelmi célokkal való kapcsolat bemutatása: Önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási elıíráshoz, továbbá a Natura 2000 területeken kötelezıen elıírt intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségek és azok teljesítéséhez szükséges nem termelı beruházások.
A közösségi értékek bemutatása Natura 2000 területen, vagy más magas természeti értékő területen, azok fokozása érdekében: A gazdaságok területén megvalósított nem termelı beruházások, melyek növelik a Natura 2000 területek vagy egyéb magas természeti értékő terület közjóléti értékét. A gazdaság gyep, szántó, mővelési ágú területén a tájképi örökséghez tartozó kis léptékő építmény, látványelem, tájképi elem helyreállítása.
Kedvezményezettek köre: Az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések”, vagy a „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetések” vagy a „Natura 2000 kifizetések valamint a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések” intézkedésben résztvevı gazdálkodók, valamint magas természeti értékő területen gazdálkodók. A támogatás formája: Területhasználattal kapcsolatos tevékenységek esetében hektár vagy folyóméter alapú, míg eszközbeszerzések esetében maximált áras, vissza nem térítendı támogatás. A támogatás mértéke minden esetben a megfelelı szakértıi vélemények alapján, a helyi körülményeket és az aktuális földhasználati módokat is figyelembe véve került meghatározásra.
A támogatás aránya: 100% (80 % uniós forrás, 20% hazai forrás)
A projektek száma kedvezményezettenként: Évente legfeljebb egy igénylés nyújtható be.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 11,714,870 EUR EU hozzájárulás: 8,811,184 EUR
140
Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): Tekintettel arra, hogy az új EMVA alapú „agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” csak 2009. szeptember 1-tıl kerülnek bevezetésre, ezért a nem termelı beruházások intézkedés igénylıi 2007. január 1. és 2009. szeptember 1. között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedés támogatottai, valamint a Natura 2000 területen gazdálkodók közül kerülhetnek ki.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés jogosult területét és kedvezményezettjeit tekintve is közvetlenül kapcsolódik a „Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések” intézkedéshez (38 cikk.). Szükség esetén a nem termelı beruházások teremtik meg a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékkel rendelkezı területek megfelelı állapotát, illetve kiegészítı beruházásokkal növelik azok közjóléti értékét. Hasonló a kapcsolódás az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” intézkedéshez (39. cikk). Az intézkedésben támogatható beruházásokra az intézkedés kedvezményezettjei (területi lehatárolások és kötelezettségvállalások alapján) a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” (26. cikk) és a „A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése” (30. cikk) keretein belül nem pályázhatnak ugyanarra a jogcímre, eszközbeszerzésre. Az intézkedés pozitív hatással van a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés (55. cikk) megvalósulására azáltal, hogy a környezettudatos tájhasználat elısegítésével, a területek közjóléti értékének növelésével mind a fenti intézkedés alapjául szolgálhat (természeti érték, mint térségi turisztikai vonzerı), mind pedig fokozza a „Vidéki örökség megırzése és korszerősítése” intézkedés (57. cikk) vidéki élet minıségére gyakorolt hatását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programtól (KEOP) elsısorban a támogatott tevékenységek és a kedvezményezettek körében határolódik el. A KEOP-ban támogatásra tervezett tevékenységek rendkívül hasonlatosak, elsısorban a Natura 2000 területek élıhelyfejlesztési, élıhelyrehabilitációs céljait szolgálják, továbbá elısegítik a természetbarát mezıgazdasági mővelés megvalósításához szükséges eszközbeszerzések megvalósulását az önkormányzatok, non-profit szervezetek és az állami területkezelı szervek által. Jelen intézkedés kedvezményezettjei azok a gazdaságok és gazdálkodók, melyekben az önkormányzati és állami tulajdon nem jelenik meg.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor
Célérték
Támogatott farmgazdaságok, valamint egyéb agrárszereplı által vezetett, támogatott gazdaságok száma A beruházás teljes nagysága Sikeresen farmgazdálkodás alá vont terület A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása Magas természeti értékő területek változása Bruttó tápanyagmérleg változása Megújuló energia termelés növekedése
10,000
141
4.2.6. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 43. cikk
Az intézkedés kódja: (221.)
Az intézkedés indoklása: Az ország területének közel 20%-a erdészeti hasznosítású. Az ország erdısültsége javul, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható az EU-15 átlagához képest, mely 35,1%. Hosszú távon, 35-50 év alatt az ország erdısültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni. Az erdısítések többcélú fenntartható használatának, az erdık szociális és közjóléti funkciójának erısítése az intézkedés keretében tovább folytatódhat. Az erdıtelepítés jelentıségét és szükségességét a gazdasági elınyök mellett, a talajra, vizekre, a levegıre, és a biodiverzitásra, összefoglalóan: a környezeti állapotra gyakorolt kedvezı hatások is igazolják. Az EU minden tagállamtól elvárja a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását. A 2001/77/EK irányelv alapján 2010-re a megújuló energiaforrásokból elıállított elektromos energia részarányának a Közösség átlagában el kell érnie a 22,1%-ot a bruttó fogyasztáshoz viszonyítva. A biomassza fokozott energetikai felhasználását ösztönzi a Biomassza Akcióterv (COM(2005)623), az új Közösségi energiapolitikáról szóló Zöld Könyv is, illetve része az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiájának. A várható EU elvárások teljesítéséhez elengedhetetlen a biomassza kínálat bıvítése a célirányos energetikai termelés eszközeivel is. A gazdálkodók tıkehiánya, a magas telepítési költségek miatt indokolt ehhez telepítési támogatást biztosítani. A fás szárú energia ültetvények telepítése több ezer termelınek is segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetıség biztosításában.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései az ország erdısültségének növelése, a mezıgazdasági szerkezetátalakítás elısegítése, a területek alternatív hasznosítása, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Szintén cél a magas biodiverzitású, természetszerő erdık létrehozása az ıshonos fafajok arányának jelentıs növelésével, különösen a védett területeken. Az intézkedés célja továbbá a a vonatkozó EU elvárásoknak (zöldáram, megújuló energiaforrások) való megfelelés, az energiaellátás diverzifikálása.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében támogatás adható a mezıgazdasági mővelésbıl kivonni szándékozott területek elsı erdısítéséhez. Ezen belül támogatás adható a létesítési költségekre, az ápolás költségeire legfeljebb ötéves idıtartamra, az erdısítés által eredményezett jövedelem kiesés fedezéséhez hozzájáruló éves hektáronkénti támogatás, legfeljebb 15 éves idıtartamra. Az intézkedés keretében támogatás adható a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez. Nem jelölhetık ki és nem támogatható olyan védett természeti területek, illetve NATURA 2000 területek erdısítése, ahol a jelenlegi tájszerkezet, mővelési ág megtartandó és a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös.
142
Az intézkedés részterületei 2.1.1. Erdıtelepítés támogatása; 2.1.2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása;
Kedvezményezettek köre: Az erdıtelepítési elsı kivitelhez nyújtott támogatást a jogosult mezıgazdasági terület jogszerő használója veheti igénybe Az erdıtelepítés ápolásához nyújtott támogatást a jogosult mezıgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha a) egyidejőleg annak tulajdonosa, vagy b) jogszerő használata legalább tizenöt évre szóló haszonbérleti szerzıdésen alapul, vagy c) haszonélvezeti joggal rendelkezik. Amennyiben a jogosult mezıgazdasági terület a Magyar Állam tulajdonában van, a 100 %-os állami tulajdonban levı gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minısülı használó csak az erdıtelepítés elsı kiviteléhez jogosult támogatás igénybevételére. Az erdıtelepítési jövedelempótló támogatást az veheti igénybe, aki egyben jogosult a erdıtelepítés ápolásához nyújtott támogatás igénybevételére is. Jogosult területek: Jogosult mezıgazdasági terület: az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébıl, valamint az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes terület alapú támogatás adott évi igénybevételekor a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer besorolása alapján támogathatónak minısül; Jogosult gazdálkodók: Gazdálkodó: az a mezıgazdasági tevékenységet végzı magánszemély, vagy magánszemélyek társulása, akik a támogatási kérelem benyújtásának évében igazoltan munkaidejüknek legalább 25 %át mezıgazdasági tevékenységre fordítja és jövedelmüknek legalább 25 %-a igazoltan mezıgazdasági tevékenységbıl származik
Az erdısítendı területek kiválasztására vonatkozó rendelkezések és kritériumok annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett intézkedések összhangban vannak a helyi feltételekkel és a környezetvédelmi, különösképpen a biodiverzitásra vonatkozó követelményekkel, összhangban a 1698/2005/EK rendelet 50(6) cikkével és a végrehajtási rendelet 34. cikkével: A helyi körülményeknek és a környezeti kívánalmaknak való megfelelést biztosítja, hogy: A kedvezményezettnek az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény IV. fejezetének, valamint az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet erdıtelepítésre, fásításra vonatkozó rendelkezéseit teljesítenie kell; A kedvezményezettnek rendelkeznie kell az erdészeti hatóság által határozatban jóváhagyott, a kedvezményezett nevére szóló erdıtelepítési engedéllyel (az erdıtelepítési kivitelezési terv jóváhagyó határozata); A tervezett erdıtelepítésnek a telepítés helye szerinti erdészeti tájban támogathatónak minısített célállomány-típusnak kell lennie.
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: Nemzeti erdıtelepítési program, illetve OTRT
143
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: A 12/1997 BM rendelet alapján minden erdıterület besorolásra kerül valamelyik tőzveszélyességi kategóriába, és ennek megfelelıen tőzvédelmi terveket kell készíteni rájuk.
A Natura 2000 területek erdısítésének elıírásai: A támogatás igénybevételének alapfeltételeként elkészítendı erdıtelepítési tervdokumentáció bírálata során be kell szerezni a természetvédelmi szakhatósági engedélyeket. A felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minısül, ha: a) az erdıtelepítés a kedvezményezett hibájából hiúsul meg; b) a kedvezményezett a támogatást nem a jóváhagyott célra fordítja; c) a kedvezményezett a megvalósítást követıen a támogatás eredeti célját megváltoztatja; d) az adott erdırészlet vonatkozásában a kedvezményezett a tervtıl bejelentés nélkül, vagy a bejelentéstıl eltérı tartalommal, az erdészeti hatóság által támasztott kifogás ellenére hajt végre változtatást; e) a kedvezményezett az utolsó kifizetéstıl számított öt éven belül a telepített faállomány területét, vagy annak egy részét engedély nélkül más célra igénybe veszi. Ha a kedvezményezett az elsı kivitel egészben vagy részben történı elmaradását a kifizetés igénylésének idıpontjáig írásban bejelenti, külön írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága további egy éven keresztül megmarad. Amennyiben az bekezdés szerinti esetben a kedvezményezett írásban jelzi, hogy az elsı kivitelt nem kívánja megvalósítani, úgy kérelmére jogosultsága és további kötelezettsége megszőnik. Az elsı kivitel részben történı elmaradása esetén a kedvezményezett köteles az erdészeti hatóságnál az erdırészlet megosztását kezdeményezni. Ha a kedvezményezett az erdısítés elsı évében az elsı kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés idıpontjáig nem jelenti be, a beadott támogatási kérelem vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti, és további kötelezettsége megszőnik. Az ápolási támogatás feltételeinek be nem tartása esetén az adott erdırészletre a tárgyévi ápolási támogatás nem fizethetı ki, az addig felvett ápolási támogatás a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszafizetendı. Az erdısítés ötödik évben akkor tekinthetı sikeresnek, ha: a) a fıfafaj legalább 3 éves egyedeinek egyedszáma eléri az elsı kivitelre tervezett egyedszám 70 %át, illetve véderdık esetében az 50 %-át, és b) az elegyarány a jóváhagyott célállomány típusnak megfelel, és c) pótlást legkésıbb az elızı tenyészeti idıszakban hajtottak végre a területen. A fentiekben foglaltaknak nem megfelelı erdırészletekre felvett elsı kivitel és ápolási támogatás összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve vissza kell fizetni és az erdırészlet elveszti további támogatási jogosultságát. Ha a támogatási idıszak bármely szakaszában a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a kedvezményezett súlyos gondatlanságának vagy szándékos magatartásának következménye, úgy a kedvezményezett:
144
a) köteles e rendelet alapján, az adott kérelme vonatkozásában már felvett támogatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, és b) két évig támogatásban nem részesülhet.
A támogatás formája Vissza nem térítendı területalapú támogatás.
A támogatás aránya: Az elsı kivitel támogatásának intenzitása 80% a hegyvidéki területeken fekvı, a hegyvidéken kívüli hátrányos helyzető és a Natura 2000 területeken a támogatható költségekbıl. Egyéb területeken 70% a támogatható költségekbıl.
A támogatás értéke és felsı határa: (a támogatási összegek kidolgozás alatt állnak) Az erdısítésbıl származó jövedelem kiesés fedezésére irányuló éves támogatás maximuma mezıgazdasági termelık és társulásaik esetén 700 Euró hektáronként, bármely egyéb természetes személy vagy magánjogi jogalany esetén 150 Euró hektáronként.
A támogatásból történı kizárás: Nem vehetı igénybe támogatás: a) a karácsonyfa- és díszítıgally-telep létesítésére; b) az egy vágásfordulóra létesített faültetvény; c) a 15 évnél rövidebb vágáskorral tervezett faállományok telepítésére; d) a tervezett erdıtelepítés helye szerinti erdészeti tájban nem támogathatónak minısített célállománytípusra. Ugyanarra a területre a támogatási idıszak alatt: a) az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatást; b) az EMGA-ból finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó kiegészítı nemzeti támogatást; c) külön jogszabály alapján bármilyen mezıgazdasági és erdıgazdálkodási típusú területalapú támogatást vegyenek igénybe. Arra a területre, melyen köztesmővelést végeznek, nem vehetı igénybe jövedelempótló támogatás. Támogatást nem veheti igénybe az, aki az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 23. cikke szerinti, gazdaságátadási támogatásában részesül.
145
A telepítési és fenntartási költségek, valamint a kompenzálandó kiesı jövedelem kiszámítására alkalmazott módszertan leírása. Amennyiben utóbbi esetében ez releváns, a módszertannak figyelembe kell vennie a 1782/2003/EK rendelet alapján adott támogatásokat is: A költségek kalkulációját országos szintő, az Erdészeti hatóság területi szervei által, különbözı kedvezményezetti csoportok megkérdezésével, támogatási csoportonként, és természeti adottságonként végzett adatgyőjtés alapozta meg, az adatfeldolgozás során az eddigi erdıtelepítések területével súlyozott átlagok képzésével kerültek meghatározásra az átlagos bekerülési költségek.
A számítási módszer Bizottság általi ellenırizhetıségére vonatkozó rendelkezések: A támogatási összegek kalkulációját az Erdészeti hatóság végezte.
Általános költségek (kidolgozás alatt)
Ellenırizhetıség Adminisztratív és fizikai ellenırzések a kifizetések elıtt.
Finanszírozás Összes közkiadás: 41.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 33.000.000.000 Ft
Átmeneti intézkedések A 2004., 2005. és 2006. évi telepítésekkel vállalt kötelezettségvállalások által áthúzódó kifizetések az EMVA programozási idıszakban a 1320/2006/EK 7. cikke alapján folytatódnak. (a 2006. évi telepítési nagyság függvényében 80-100 millió euró kifizetése szükséges)
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése, az agrárerdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen, a Natura 2000 intézkedés és az erdıkörnyezetvédelmi intézkedés megvalósításához. Az intézkedés emellett szorosan kapcsolódik az I. intézkedéscsoport „A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedéshez.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Indikátor
Cél
Erdısítési támogatásban részesült kedvezményezettek száma Fás szárú ültetvény-telepítési támogatásban részesült
Átlag 1.000 db/év
146
Átlag 500 db/év
Eredmény Hatás
Erdısített területek nagysága (ha) Fás szárú energia-ültetvény Sikeresen erdıtelepítéssel érintett terület Fás szárú ültetvények összes területe A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
Átlag 10.000 ha/év Átlag 7.000 ha/év 70.000 ha 49.000 ha
Egyéb program-specifikus indikátorok és számszerősített célok:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Hatás
Indikátor
Cél
Tölgy és bükk Egyéb kemény lomb Egyéb lágy lomb Nemesnyár, fehérfőz Akác Fenyı -tulajdoni forma szerinti bontásban Állami Magán Közösségi -tulajdoni forma szerinti bontásban parcella darabszám Állami Magán Közösségi jóváhagyott támogatási kérelmek száma erdıterület növekedése ıshonos fafajokkal telepített mezıgazdaságilag mővelt területek (MMT) nagysága (ha) erdıgazdálkodók számának növekedése fafajösszetétel (biodiverzitás) erózió csökkenése
147
4.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 44. cikk
Az intézkedés kódja: (222.)
Az intézkedés indoklása: Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezıgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a mezıgazdasági és erdıterületek mozaikjait. Az agrár-erdészeti rendszerek kiváló minıségő fa és egyéb erdészeti termékek elıállítását célzó extenzív mezıgazdasági és erdıgazdasági rendszerek kombinálásával nagy ökológiai, tájképi- és társadalmi értéket jelentenek. Az agrár-erdészeti rendszerek létesítésének hazánkban nincs jelentıs elızménye, e körben eddig legfeljebb a fás legelık hasznosítása és mezıvédı fásítások fenntartása volt ismert. A hagyományos erdészeti köztesmővelés nem ebbe a rendszerbe tartozó tevékenység, így ezen intézkedés keretében nem támogatható. Az intézkedés - multifunkcionális jellegébıl adódóan - bıvíti a lakosság jövedelemszerzési lehetıségeit, fıképpen az eddig intenzív hasznosítású, kedvezıtlen adottságú térségekben elhelyezkedı mezıgazdasági területek és Natura 2000 területek esetében biztosíthatja a gazdálkodás folytatását. Ez az intézkedés alkalmazható az ártéri tájgazdálkodásba vont területeken is. Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásával, fenntartásával érintett területek környezeti állapota a mozaikosság növekedése következtében javul, növekszik a biodiverzitás, az állandó növényborítás biztosításával jelentısen csökken az erózió. Az intézkedés kiválóan szolgálja a a vidéki területeken található természeti erıforrások és tájak védelmét, helyzetének elımozdítását. Hozzájárul a környezetvédelmi célkitőzések megvalósításához a talaj védelme és a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozásával. Az agrár-erdészeti rendszerek kiválóan alkalmasak a vidék vonzóbbá tételére, a munkahelyek megtartására és újak létrehozására ezzel összességében a vidéki emberek életminıségének javítására.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései a vidéki táj és a biológiai sokféleség megırzése, a biodiverzitás növelése, mozaikos tájszerkezet kialakítása, a környezetvédelmi célkitőzések teljesítése. Az intézkedés célja emellett, a vidéki lakosság tevékenységének diverzifikálása, a mezıgazdasági területek alternatív hasznosítása, az ıshonos fafajok állományának és az erdıgazdálkodás biztonságának növelése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a pályázók extenzív mezıgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítı agrárerdészeti rendszerek létrehozása céljából támogatásban részesülnek. A támogatás a létesítési költségeket, és az elsı 5 évben az ápolás költségeit fedezi. Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása során tághálózatú, vagy fasor jellegő fásítások telepítése mellett állattartás, szántóföldi növénytermesztés, cserjeültetés vagy gyógynövénytermesztés biztosítja az adott földterület többcélú hasznosítását. A szükségleteknek és a termıhelyi feltételeknek megfelelı
148
tájfajták kiválasztása, a fás legelık, mezıvédı fa- és cserjesorok, facsoportok létrehozásával, extenzív legeltetéssel, energia- illetve hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel, tág hálózatú iparifa elıállítását célzó faállománnyal, erdeigyümölcs-, gyógynövény-termelés, valamint a méztermelést szolgáló fás- és lágyszárú növények termesztése válik lehetıvé, biztosítva a mezıgazdasági területhasznosítás folytatását. A támogatandó agrár-erdészeti rendszerek:
Legeltetési célú agrár-erdészeti rendszer
Szántóföldi növénytermesztési célú agrár-erdészeti rendszer
Bogyós- ill. erdei gyümölcs termelésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer
Szarvasgomba termesztési agrár-erdészeti rendszer
A területen hektáronként minimum 100 db fatermető elemet kell telepíteni ill. fenntartani, melynek mérete a gyökfıtıl a csúcsrügyig legalább 50 cm Bogyós- ill. erdeigyümölcs termelésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer esetében minimális cserjeszám 400 db/ha. Szarvasgomba termesztésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer esetében legalább 800 mikorrhizált csemete telepítése, ebbe beletartozik az általános elıírásokban meghatározott 100 csemete.
Kedvezményezettek: IIER-ben regisztrált magántulajdonosok, azok társulásai, illetve önkormányzatok és azok társulásai
Az ügyfélnek a terület használójának, annak tulajdonosának, vagy haszonbérlıjének kell lennie. A haszonbérlet idıtartama a kérelem benyújtásától számított minimum 15 év.
A kérelmezı nem áll csıd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás, természetes személy esetében pedig gazdálkodási tevékenységével összefüggı végrehajtási eljárás alatt.
A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás értéke és felsı határa: Az elsı kivitel támogatásának intenzitása 80% a hegyvidéki területeken fekvı, a hegyvidéken kívüli hátrányos helyzető- (37. cikk) és a Natura 2000 (38. cikk) területeken a támogatható költségekbıl. Egyéb területeken 70% a támogatható költségekbıl.
A telepítési költségek meghatározásának módszertana: (kidolgozás alatt)
A telepítési költségek támogatás-intenzitása: Kidolgozás alatt
149
A támogatásból történı kizárás feltételei Mindenki, aki nem felel meg a program elıírásainak.
Finanszírozás: Összes közkiadás:
217.300.000 Ft.
EU hozzájárulás:
173.840.000 Ft.
Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket):
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Az intézkedés szorosan kapcsolódik a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések (37. cikk), a mezıgazdasági és a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése (43. és 45. cikk), a Natura 2000 (erdı) intézkedés (46. cikk) és az erdıkörnyezetvédelmi intézkedés (47. cikk) megvalósításához. Kapcsolódik továbbá az erdık gazdasági értékének javítása (27. cikk), és a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (28. cikk) intézkedésekhez.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor Kedvezményezettek száma Új agrár-erdészeti rendszerbe vont területek nagysága (ha) Sikeresen agrár-erdészeti gazdálkodás alá vont terület A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
Cél 300 db 3.000 ha 3.000 ha
Egyéb program-specifikus indikátorok és számszerősített célkitőzések
Indikátor típusa Output
Indikátor Létrehozott agrár-erdészeti rendszerek területe legeltetési célú agrár-erdészeti rendszerek növénytermesztési célú agrár-erdészeti rendszerek erdei gyümölcs termelésére létrehozott agrár-erdészeti rendszerek szarvasgomba termesztésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer kedvezıtlen adottságú térségekben Natura 2000 területeken
150
Cél
Eredmény
Hatás
Kedvezményezettek száma: legeltetési célú agrár-erdészeti rendszerek növénytermesztési célú agrár-erdészeti rendszerek erdei gyümölcs termelésére létrehozott agrár-erdészeti rendszerek szarvasgomba termesztésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer Agrár-erdészeti rendszerek területén létrehozott új termékek száma Agrár-erdészeti rendszerek területén termelt új termékek fizikai mennyisége Agrár-erdészeti rendszer hozzájárulása a mővelés felhagyásának elkerüléséhez Fafajösszetétel (biodiverzitás) Átállított agrár-erdészeti rendszerek aránya, kedvezıtlen adottságú térségekben, Natura 2000 területeken,
151
4.2.8. Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 45. cikk
Az intézkedés kódja: (223.)
Az intézkedés indoklása: Az ország területének közel 20%-a erdészeti hasznosítású. Az erdıterület folyamatosan gyarapodik, 1994 óta több mint 90 ezer hektár erdıtelepítés valósult meg. Az ország erdısültsége javul, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható az EU-15 átlagához képest, mely 35,1%. Hosszú távon, 35-50 év alatt az ország erdısültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni. A nem mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése intézkedés keretében 2007-2013 között 7,5 ezer ha erdı telepítése indokolt. Az elıirányzott erdıtelepítés jelentıségét a gazdasági elınyök mellett, a talajra, vizekre, a levegıre, és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezı hatások is indokolják.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései az erdıterület növelése, a környezeti állapot javítása, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének erısítése, az ország erdısültségének növelése. Mindezek által cél a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése intézkedés alapján támogatásra nem jogosult földterületek erdısítésére nyújtott támogatás a létesítési költségeket fedezi. A termelésbıl kivont mezıgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdısített hektárok után, legfeljebb ötéves idıtartamra terjed ki. Az intézkedés keretében az ország erdıterületének mennyiségi növelése, minıségi javítása és közérdekő védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív támogatás vehetı igénybe. Az erdısítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek jelölhetık ki, mint például az erózió elleni védelem vagy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez hozzájáruló erdészeti erıforrások bıvítése, mely magában foglalja a biodiverzitás növelését, a vizek állapotának védelmét, árvízvédelmet és a klímaváltozás csökkentését. Nem jelölhetık ki olyan védett természeti területek, illetve NATURA 2000 területek, ahol a jelenlegi tájszerkezet, mővelési ág megtartandó és a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös.
Kedvezményezettek köre: Az erdıtelepítési elsı kivitelhez nyújtott támogatást a jogosult terület jogszerő használója veheti igénybe, amennyiben
152
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggı ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrıl szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott regisztrációs számmal rendelkezik, avagy azt a támogatási kérelem benyújtásával egyidejőleg benyújtja a nyilvántartásba vételi kérelmét. nem áll csıd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás, természetes személy esetében pedig gazdálkodási tevékenységével összefüggı végrehajtási eljárás alatt, A támogatási kérelem benyújtását megelızı két naptári évben mezıgazdasági területek erdısítésére vonatkozó támogatást igényelt, és a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása súlyos gondatlanságból, vagy szándékos magatartásának következményeként történı és ezért, kizárásra került. Az erdıtelepítés ápolásához nyújtott támogatást a támogatásra bejelentett terület használója akkor veheti igénybe, ha
egyidejőleg annak tulajdonosa,
jogszerő használata legalább tizenöt évre szóló haszonbérleti szerzıdésen alapul, vagy
haszonélvezeti joggal rendelkezik.
Amennyiben a támogatásra bejelentett terület a Magyar Állam tulajdonában van, a 100%-os állami tulajdonban levı gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minısülı használó csak az erdıtelepítés elsı kiviteléhez jogosult támogatás igénybevételére.
Jogosult területek Jogosult nem mezıgazdasági terület: az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébıl, valamint az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes terület alapú támogatás adott évi igénybevételével a MePAR besorolása alapján nem támogathatónak minısül. Ápolási támogatásra jogosult parlag terület: olyan jogosult nem mezıgazdasági terület, melyet a támogatási kérelem benyújtását követıen a Földmérési és Távérzékelési Intézet távérzékeléses vizsgálattal parlag területként határoz meg.
Az erdısítendı területek kiválasztására vonatkozó rendelkezések és kritériumok annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett intézkedések összhangban vannak a helyi feltételekkel és a környezetvédelmi, különösképpen a biodiverzitásra vonatkozó követelményekkel, összhangban a 1698/2005/EK rendelet 50(6) cikkével és a végrehajtási rendelet 34. cikkével: A helyi körülményeknek és a környezeti kívánalmaknak való megfelelést biztosítja, hogy: A kedvezményezettnek az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény IV. fejezetének, valamint az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet erdıtelepítésre, fásításra vonatkozó rendelkezéseit teljesítenie kell; A kedvezményezettnek rendelkeznie kell az erdészeti hatóság által határozatban jóváhagyott, a kedvezményezett nevére szóló erdıtelepítési engedéllyel (az erdıtelepítési kivitelezési terv jóváhagyó határozata); A tervezett erdıtelepítésnek a telepítés helye szerinti erdészeti tájban támogathatónak minısített célállomány-típusnak kell lennie.
153
A telepítési és karbantartási költségek megállapítására vonatkozó módszertan A költségek kalkulációját országos szintő, az Erdészeti hatóság területi szervei által, különbözı kedvezményezetti csoportok megkérdezésével, támogatási csoportonként, és természeti adottságonként végzett adatgyőjtés alapozta meg, az adatfeldolgozás során az eddigi erdıtelepítések területével súlyozott átlagok képzésével kerültek meghatározásra az átlagos bekerülési költségek.
A támogatási összegek megállapításának módszertana: A támogatási összegek kalkulációját az Erdészeti hatóság végezte.
A telepítési költségek támogatás-intenzitása: (kidolgozás alatt)
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: Nemzeti erdıtelepítési program, illetve OTRT
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: A 12/1997 BM rendelet alapján minden erdıterület besorolásra kerül valamelyik tőzveszélyességi kategóriába, és ennek megfelelıen tőzvédelmi terveket kell készíteni rájuk.
A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendı támogatás
A támogatás nagysága (kidolgozás alatt)
A támogatás értékének felsı határa projektenként:
A támogatás aránya:
Alapítási költségekre irányuló támogatás intenzitása maximum 80% a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető és a Natura 2000 területeken. Egyéb területeken maximum 70%. Általános költségek: Kidolgozás alatt
154
A támogatásból való kizárás A rendelet alapján járó támogatást nem veheti igénybe az, aki az EMVA Gazdaságátadási támogatásában részesül.
Finanszírozás: Összes közkiadás:
481.638.000 Ft.
EU hozzájárulás:
385.310.000 Ft.
Átmeneti intézkedések
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a mezıgazdasági területek elsı erdısítése, az agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen, a Natura 2000 intézkedés és az erdıkörnyezetvédelmi intézkedés megvalósításához.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor Erdıtelepítési támogatásban részesült kedvezmé-nyezettek száma Erdısített területek nagysága (ha) Sikeresen erdıtelepítéssel érintett terület A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
Cél 200 db 2.000 ha 2.000 ha
Addicionális program-indikátorok és célértékek:
Indikátor típusa Output
Indikátor Tölgy és bükk Egyéb kemény lomb Egyéb lágy lomb Nemesnyár, fehérfőz Akác Fenyı -tulajdoni forma szerinti bontásban Állami Magán Közösségi
155
Cél
Eredmény
Hatás
-tulajdoni forma szerinti bontásban parcella darabszám Állami Magán Közösségi Jóváhagyott támogatási kérelmek száma Erdıterület növekedése İshonos fafajokkal telepített mezıgazdaságilag mővelt területek (MMT) nagysága (ha) Erdıgazdálkodók számának növekedése Fafajösszetétel (biodiverzitás) Erózió csökkenése
156
4.2.9. Natura 2000 kifizetések
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 46. cikk
Az intézkedés kódja: (224.)
Az intézkedés indoklása: A Natura 2000-nek kijelölt és a kijelölésre javasolt területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 468 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha - jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,38 millió ha kiterjedésben. 2004-ben hazánk a Natura 2000 területek terepi kijelölésének folyamatát megkezdte. Ennek során mintegy 774 ezer hektár erdıterület lehatárolása történt meg. Hazánkban a természetföldrajzi adottságoknak, valamint az erdıgazdálkodás hosszú termelési ciklusának köszönhetıen a természetes élıhelyek közül az erdei ökoszisztémák biodiverzitása a legmagasabb. Ezt alátámasztja az is, hogy az állami erdıkhöz képest kedvezıtlenebb környezeti adottságai ellenére is a magánerdık területébıl 207.000 ha lett Natura 2000 területnek kijelölve. E területeken csak az erdıgazdálkodók megfelelı ösztönzésével érhetı el eredmény. Az eddigi területhasználatot megırzı, erdıterv szerinti gazdálkodás hatására a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot tartós fenntartása biztosított. A különbözı okokból kifolyólag károsodott élıhelyeken olyan fejlesztési típusú támogatásokkal, mint az erdı-környezetvédelmi kifizetések, a helyreállítás, illetve a korábbinál kedvezıbb erdıállapot kialakítása lehetséges. A Natura 2000 területen erdıgazdálkodást folytató személy gazdálkodási lehetıségei a Natura 2000 célok elérése érdekében korlátozottak, amelyek a földhasználati elıírásokról szóló rendeletben, a körzeti erdıtervekben, illetve az éves erdıgazdálkodási tervekben kerülnek megfogalmazásra. Az így végzett éves erdıgazdálkodási tevékenység garanciát jelent a kitőzött Natura 2000 cél eléréséhez, ezért az támogatandó.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a kijelölt Natura 2000 területek kedvezı természeti állapotának fenntartása, a kijelölést megalapozó természeti értékek védelmének biztosítása, a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapotot fenntartó gazdálkodási tevékenység ösztönzése, támogatása.
Az intézkedés tartalma: Az érintett erdıterület után hektáronként éves támogatást kell nyújtani a magántulajdonosok és azok társulásai részére az erdık és egyéb fás területek használatára vonatkozó, a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek végrehajtásával összefüggı korlátozások eredményeként a területen felmerülı többletköltségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati elıírásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezı érvényő elıírások , valamint az érvényes körzeti erdıtervek és erdıgazdálkodási üzemtervek vonatkozó elıírásai betartásának ellentételezéseként történhet, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı gazdálkodók részére évenként.
157
Kedvezményezettek köre: Magánszemélyek és önkormányzatok, valamint azok társulásai. A támogatásból nem részesülhetnek azok az erdık és fásítások, amelyek:
Állami, vagy állami tulajdonú társaságok,
Jogi személy – melyben az államnak 50 %-ot meghaladó érdekeltsége van –
tulajdonában állnak. Az intézkedés szempontjából fásításnak minısül az 1996.é vi LIV tv. 6. § (1) bekezdés szerinti terület, illetve erdınek minısül az 1996.é vi LIV tv. 5. § és a végrehajtására kiadott 29/1997. ( IV. 30.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terület.
Az erdı és más fás területek használatának a 79/409/EEC és a 92/43/EEC direktívák alkalmazása miatti korlátozásából adódó felmerült költségek, valamint az elıre látható bevételek számítási módszerének pontos meghatározása az érintett területen: A támogatások alapjául szolgáló földhasználati elıírások jogszabályban legkésıbb 2009. szeptember 1-ig jelennek meg, így a pontos kalkulációt csak ezek ismeretében, a jogszabály megjelenését követıen lehet megadni. A költségek meghatározásának alapja a közhiteles nyilvántartásként mőködı Országos Erdıállomány Adattár lesz, amely az egyes erdıgazdálkodók 10 évre vonatkozó erdıgazdálkodási lehetıségeit, valamint az adott erdıállomány természetbeni állapotát tartalmazza.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı egységes terület alapú támogatás.
A támogatás aránya: 100%
A támogatás értéke és felsı határa: Natura 2000 éves kifizetés:
minimális kifizetés 40 Euró hektáronként,
maximális kifizetés 200 Euró hektáronként,
Elismerhetı költségek: Korlátozások miatt felmerülı többlet költségek és/vagy kiesı jövedelem ellentételezése.
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 4. célprogramja a „természetvédelem az erdıkben” címet viseli. Az intézkedés ezen célprogramhoz kapcsolódik.
158
Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában az erdık biológiai sokféleségének megırzésével kapcsolatban kitőzött célokhoz.
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: A Natura 2000 területeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, az erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerültek megfogalmazásra.
Finanszírozás: Összes közkiadás:
10.971.000.000 Ft.
EU hozzájárulás:
8.777.000.000 Ft.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Nem mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése”, a „Mezıgazdasági területek elsı erdısítése”, az „Agrárerdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen”, és az „Erdı-környezetvédelmi kifizetések” intézkedés megvalósításához.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor
Cél
Natura 2000 támogatásban részesülı erdıgazdálkodási egységek száma Natura 2000 támogatásban részesülı erdıterület összesen (ha) Erdıgazdálkodás alá vont Natura 2000 terület Változás a nagy természeti értékő erdıterületek fenntartása A vízminıségben bekövetkezett javulás A megújuló energia termelés növelése A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
50.000 db
159
207.000 ha 207.000 ha 207.000 ha
4.2.10. Erdı-környezetvédelmi kifizetések
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 47. cikk
Az intézkedés kódja: (225.)
Az intézkedés indoklása: A magánerdık az ország területének majd 9 %-át teszik ki, így kiterjedésüknél, termıhelyi adottságaiknál fogva az ország környezeti állapotára meghatározó hatással vannak, az ott folytatott gazdálkodás minısége hosszú távra kihatóan határozza meg a vidék természeti potenciálját, az ott élı emberek életminıségét. A hazai erdık 41 %-a, összesen 787 000 hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezıség szempontjából nem tartoznak a legkedvezıbb adottságúak közé. Ennek következtében a magán erdıterület csaknem 71%-án, 555.000 hektáron, kb. 2,2 hektár átlagos tulajdonméret mellett megkezdıdött ugyan az erdıgazdálkodás, azonban itt is jellemzıen csak állapotfenntartó jelleggel és a rövidtávú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron olyankedvezıtlenek a tulajdonviszonyok (nagymértékő elaprózódás, osztatlan közös tulajdon), a gazdálkodás feltételei, hogy ott gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, aminek következtében állapotuk – ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt – folyamatosan romlik A magántulajdonú erdıterületeken jellemzı az idegenhonos fafajok – fıleg az akác – növekvı térfoglalása és a rövid távú gazdálkodási érdekeknek való alárendeltség miatt a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az erdı talajvédelmi hatásainak, szociális-, közjóléti szolgáltatásainak mérséklıdése. Ez fıleg annak köszönhetı, hogy az akác jövedelemteremtı képessége rövid távon magasabb, mint amit az ıshonos fafajok biztosítanának. Az erdıterület 35%-a védelmi, 1,1%-a egészségügyi, szociális, turisztikai elsıdleges rendeltetéső, Az erdık egészségügyi, közjóléti, ökológiai szolgáltatásai iránti társadalmi igény egyre fokozódik. Ennek megfelelıen a cél az, hogy a többcélú erdıgazdálkodás váljék uralkodóvá, a védelmi célok fokozottabban érvényesüljenek. Az intézkedés hozzájárul a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történı visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez, az úgynevezett Vízkeret Irányelv célkitőzéseinek és a Kyotói Jegyzıkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja a fenntartható erdıgazdálkodás ökológiai alapjainak megteremtése és biztosítása. Ezen belül kiemelten fontos a biológiai sokféleség megtartása növelése , a nagy természeti értékő erdei élıhelyek megırzése, az erdık védelmi szerepének fokozása a talajerózió elleni küzdelemben, a vízkészletek megırzésében, a vízminıség javításában, valamint a vizek és a talaj védelméhez. Cél a termıhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó erdıgazdálkodási gyakorlat alkalmazása az erdı többcélú funkcióinak egyidejő érvényre juttatása érdekében a környezettudatos erdıgazdálkodási gyakorlat elterjesztése. Mindemellett cél a vidéki munkahelyteremtés és foglalkoztatás elısegítése, a fenntarthatóság ökológiai-ökonómiai feltételeinek egyensúlyát biztosító erdıgazdálkodási módszerek bevezetése.
160
Az intézkedés tartalma : A fenntarthatóság ökonómiai és ökológiai értelemben vett teljesülését az erdık esetében tehát csak akkor érjük el, ha az erdıgazdálkodás versenyképességének javításával együtt, vagy azt megelızıen az erdık környezeti állapotának fenntartására, javítására is megfelelı intézkedések születnek. Erdı-környezetvédelmi kifizetésekben erdıterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon erdı-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. A kifizetések csak a vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki, melyeket általános szabályként öttıl hét évig terjedı idıtartamra kell vállalni. A kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredı többletköltségeket és kiesı jövedelmet fedezik. A magán- és közösségi tulajdonú erdıterületek rendkívül sokféle adottságait figyelembe véve 10 különbözı célprogram került meghatározásra az intézkedés keretében. Ezek megvalósítása az erdıgazdálkodói érdekek és a környezeti állapot javulásának találkozását eredményezi. Az intézkedés részterületei: Az intézkedés célprogramjai:
Agresszíven terjedı, idegenhonos fa,- cserje fajok visszaszorítása
Leromlott szerkezető nem idegenhonos erdıállományok átalakítása
Természetszerő erdıállományok felújulásának sikerességét biztosító kézimunka igényes ápolások
Erdıborítás fenntartása erózió elleni védelem és vizes élıhely védelme érdekében
Közjóléti rendeltetéső erdık fenntartása
İshonos erdıállományok tarvágásos felújításának visszaszorítása
İshonos erdıtársulások önerdısülés útján történı terjedése
Erdei tisztások kialakítása és fenntartása
Szálaló erdıgazdálkodás
Erdészeti genetikai erıforrások megırzése erdészeti géngyőjteményben (ex situ) erdıállomány illetve faalakban
Speciális erdei élıhelyek és a természetes erdıfelújítás lehetıségének biztosítása
Kedvezményezettek köre: Magánszemélyek, önkormányzatok, valamint ezek társulásai. A támogatásból nem részesülhetnek azok az erdık és fásítások, amelyek:
Állami, vagy állami tulajdonú társaságok,
Jogi személy – melyben az államnak 50 %-ot meghaladó érdekeltsége van –
tulajdonában állnak. Az intézkedés szempontjából fásításnak minısül az 1996.évi LIV tv. 6. § (1) bekezdés szerinti terület, illetve erdınek minısül az 1996.é vi LIV tv. 5. § és a végrehajtására kiadott 29/1997. ( IV. 30.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terület.
161
A követelmények meghatározása a várható környezeti hatás alapján a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal összhangban: Az idegenhonos fafajok visszaszorítása és a többségében idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások átalakítása a biológiai sokféleség megırzését szolgálja kiemelten.
A vízmosások, meredek területek védelme, az önerdısülés támogatása, valamint a szálaló erdıgazdálkodás, amely állandó erdıborítást biztosít, a talajvédelem szempontjából kiemelkedı fontosságú.
Az erdei vizes élıhelyek megırzésének két legfontosabb célja a vízminıség védelme, valamint a védett fajok megırzése.
Az alföldi erdık fenntartása az erdıssztyepp klímában lévı kiemelkedı természetvédelmi értékő tölgyesek fenntartását szolgálja.
A szálaló erdıgazdálkodás során kialakuló erdıterületek a fenntartható erdıgazdálkodás mintaterületei lesznek.
A többletköltségek, valamint a kötelezettségbıl adódó elıre tervezhetı bevétel számításához referenciapontként használt módszer és követelmények, valamint paraméterek meghatározása: Az Országos Erdıállomány Adattár közhiteles adatai az ország erdeinek – beleértve azok termıhelyi adottságait is - teljes körő leltárát jelentik, amely alapján a magán és közösségi tulajdonú erdıterületek környezetvédelmi célú fejlesztési irányai meghatározhatóak és azok eredménye ellenırizhetı. A számítási módszer kialakítása és az adatállomány feltöltése folyamatban van.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı, terület alapú normatív támogatás. A támogatás csak olyan, az erdıgazdálkodó által önként vállat kötelezettségek teljesítése esetében fizethetı, amelyek a hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségeken túlmutat.
A támogatás idıtartama: A kötelezettségek betartását általában 5-7 évre kell vállalni, azonban egyes célprogramoknál ez ennél hosszabb is lehet. Ilyenek az erdıszerkezet-átalakítás, valamint a szálaló erdıgazdálkodás támogatása. Az erdıszerkezet-átalakítása során a régi, kedvezıtlen természeti állapotú erdı helyett egy ıshonos erdıállomány felújítása történik meg, amelynek befejezésére, azaz további fejlıdésének biztosítására a 29/1997. ( IV. 30.) FM rendelet 57. § (4) bekezdés szerint 10 év áll az erdıgazdálkodó rendelkezésére, így ezt indokolt alapul venni a támogatás idejére is. A szálaló erdıgazdálkodás bevezetésére szintén indokolt a 10 éves támogatás, mivel közismert szakmai tény, hogy egy szálaló erdıszerkezet kialakítása általában évtizedeket vesz igénybe.
A támogatás aránya: 100%
A támogatás értéke és felsı határa: Erdı-környezetvédelmi éves kifizetés:
minimális kifizetés 40 Euró hektáronként,
maximális kifizetés 200 Euró hektáronként,
162
A támogatások konkrét mértékének kidolgozása az egyes célprogramok esetében kidolgozás alatt van.
Elismerhetı költségek: A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik.
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 2. – 5. célprogramjai a „. Magán-erdıgazdálkodás fejlesztése” „Vidék- és területfejlesztés, erdıtelepítés, erdıszerkezet-átalakítás”, „Természetvédelem az erdıkben”, „Modern erdıvédelem” címeket viseli. Az intézkedés ezen célprogramok mindegyikéhez kapcsolódik. Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában a fenntartható erdıgazdálkodással, az erdık biológiai sokféleségének megırzésével,, az éghajlatváltozással kapcsolatban kitőzött célokhoz.
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: Az érintett erdıterületeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, a körzeti erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerülnek megfogalmazásra.
Finanszírozás: Összes közkiadás:
22.717.000.000 Ft.
EU hozzájárulás:
18.174.000.000 Ft.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:
Kapcsolódások a Program más intézkedéseihez Az intézkedések szerves részét képezik egyes célprogramok esetében a nem termelı beruházások Szerkezetátalakítás alintézkedésben szereplı támogatások, melyek a célprogramok megkezdéséhez szükséges beruházások megvalósítását biztosítják. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „mezıgazdasági és a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése” intézkedések és a „Natura 2000 kifizetések” intézkedés megvalósításához. Kapcsolódik továbbá az „Erdık gazdasági értékének javítása”, és a „Mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedésekhez, valamint hatásait tekintve az „Agrár-környezetvédelmi kifizetések” intézkedéshez.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás más Operatív Programokhoz: Az intézkedés kapcsolódik a Környezeti és Energetikai Operatív Program természeti értékek, erıforrások megırzése intézkedéshez.
163
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor
Cél
Támogatott erdıgazdálkodási egységek száma Az erdı-környezetgazdálkodási programba bevont erdıterület A megkötött szerzıdések száma Sikeresen erdıgazdálkodás alá vont terület A magas természeti értékő erdıségek fenntartása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
45.000 db 160.000 ha 45.000 db 160.000 ha 100 000 ha
Addicionális program-indikátorok és célértékek:
Indikátor típusa
Indikátor Az 2-4, 7-11. számú célprogramok szerint az erdıkörnyezetvédelmi program hozzájárulása a biológiai sokféleség növeléséhez A 4. és 9. számú célprogramok szerint az erdıkörnyezetvédelmi program hozzájárulása a vízminıség javításához. A 4., 7., 9., és 11. A és B számú célprogramok szerint az erdı-környezetvédelmi program hozzájárulása az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez A 4., 6., 7., 9. számú célprogramok szerint az erdıkörnyezetvédelmi program hozzájárulása a talajminıség javításához A 7-8. számú célprogramok szerint az erdıkörnyezetvédelmi program hozzájárulása a mővelés felhagyásának elkerüléséhez Fafajösszetétel változása, ıshonos fı- és elegyfafajok térfoglalásának növekedése A megırzött magas természeti értékő erdı területek nagyságának változása A védett állatfajok számának növekedése a területen Eróziótól megmentett terület (t/ha/év) Az erdırészletben lekötött szén mennyisége (t/ha egyenérték alapján tonnában megadva) Energiatermelésre felhasználható fatömeg (m3)
164
Cél
4.2.11. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 48. cikk
Az intézkedés kódja: (226.)
Az intézkedés indoklása: Az erdıgazdálkodásban a természeti katasztrófák sorában az abiotikus károk mellett a biotikus, fıleg rovarkárok hatása kiemelkedı hazánkban. Az elmúlt 5 év során az erdıtüzek évente átlagosan mindössze 100 hektárt érintettek, a többi abiotikus kár (aszály, víz, fagy, hó, szél) átlagosan ötezer hektár feletti terület, míg a rovarok mintegy 200 hektár erdı pusztulását okozták évente. Az erdıkárok enyhítésére eddig mindössze ad hoc jelleggel történtek kifizetések. A természeti katasztrófákat megelızı intézkedések kivitelezését az elaprózott szerkezető, tıkehiánnyal küzdı magán-erdıgazdálkodás és a gazdálkodói érdektelenség nehezíti. A kárenyhítési intézkedéssel megelızhetık, csökkenthetık a felmerülı természeti károk. Az erdıtőz adatok az erdészeti igazgatás által mőködtetett monitoring rendszerben rögzítésre kerülnek. Az intézkedés alkalmazásával növelhetı az erdıgazdálkodás biztonsága, a megelızés eredményeként kialakíthatók az oltáshoz szükséges védekezési vonalak, csökkenthetı a tőz által károsított terület. A védekezéshez szükséges elegyesség növelése kedvezıen hat a biodiverzitásra is.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a társadalom közjóléti, szabadidıs, környezetvédelmi igényeinek kielégítését veszélyeztetı tényezık mérséklése, megszüntetése, az abiotikus és biotikus károk felszámolása, megelızése, ezáltal a fajgazdagság megırzése, növelése. Cél továbbá az erdıgazdálkodás kockázatának csökkentése, az erdık ökológiai, közjóléti szolgáltatásait veszélyeztetı károk megelızése felszámolása.
Az intézkedés tartalma: Támogatást nyújtható a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdıkben történı erdészeti potenciál helyreállításához, valamint megelızı intézkedések bevezetéséhez. Az erdıtüzek elleni intézkedéseknek ki kell terjedniük a tagállamok által nemzeti erdıvédelmi terveiknek megfelelıen fokozottan vagy közepesen tőzveszélyesnek minısített területekre. Az intézkedés magában foglalja:
Védelmi infrastruktúra létesítését és védelmi erdészeti intézkedéseket;
Erdıtőz monitoring létesítményeinek és kommunikációs eszközeinek kialakítását, fejlesztését.
Támogatás vehetı igénybe:
tőzpászta kialakítására és fenntartására a közepes és erısen tőzveszélyes erdıterületeken,
nem értékesíthetı, vékony tisztítási megsemmisítésére (aprítékolás);
anyag
165
(tisztításból
kikerülı
faanyag)
ellenırzött
legalább 100 hektár egybefüggı erdıterületen víznyerıhely kialakítására;
vegyszeres védekezésre;
az Erdészeti Mérı Megfigyelı Rendszer részére történı adatszolgáltatásra
Kedvezményezettek köre: Kárfelszámolás esetén minden erdıgazdálkodó. Erdıtőz megelızı intézkedések esetén a közepes és tőzveszélyes erdıterületek (megyék) gazdálkodói.
Jogosult területek Erdıtőz esetében az erısen és közepesen veszélyeztetett területek. Biotikus, és abiotikus hatások által károsított területek.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás: normatív, terület alapján, az egyes védekezési módoktól függıen.
A támogatás aránya: 100%
A támogatás értéke: Kidolgozás alatt.
A támogatás minimális összege projektenként: Kidolgozás alatt.
Elismerhetı költségek: Természeti katasztrófák és a tőz károsítása után a kárfelszámolásra, helyreállításra, és újraerdısítésre adható támogatás.
Tőzpászták kialakítása esetében a jogosult költségek a létesítés mellett az érintett terület fenntartási költségeit is magukban foglalhatják.
A rendes gazdálkodás körét meghaladó esetekben a megelızı intézkedések közvetlen költségeire adható támogatás.
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/ részben nemzeti erdıgazdálkodási programokkal, vagy azokkal egyenértékő eszközökkel és a Közösségi Erdészeti Stratégiával: NEP
Modern erdıvédelem célprogram.
EU Erdészeti Cselekvési Terv
9. kulcstevékenység: az európai erdık védelmének erısítése.
166
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: Forest Focus
Life+
Általános költségek Kidolgozás alatt
Finanszírozás: Összes közkiadás:
2.730.000.000 Ft.
EU hozzájárulás:
2.184.000.000 Ft.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja az „Erdı-környezetvédelmi kifizetések” intézkedés végrehajtását.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor Megelızı/helyreállító akciók száma Károsult erdık támogatott területe A beruházás teljes nagysága Sikeresen védekezéssel érintett terület nagysága A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A magas természeti értékő erdıségek fenntartása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
167
Cél
4.2.12. Nem termelı beruházások támogatása
A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 49. cikk
Az intézkedés kódja: (227.)
Az intézkedés indoklása: A magán-erdıgazdálkodást elaprózott birtokszerkezet, tıkeszegénység, ebbıl következıen alacsony társulási hajlandóság jellemzi. Ezek eredményekét a magánerdık környezeti állapota nem javul és konzerválódik az az állapot, melyben az idegenhonos fafajok lassú térhódítása folyik az ıshonos erdıtársulások élıhelyeinek rovására. A leromlott szerkezető, illetve idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások termıhelynek megfelelı, ıshonos fafajokból álló erdıtársulásokká történı átalakítása olyan befektetést jelent az erdıbe, amelyre alapozva a magán-erdıgazdálkodás tartós fejlıdési pályára állhat. Ennek fontosságát felismerve már nemzeti hatáskörben is bevezetésre került az intézkedés, így nemzeti forrásból éves szinten átlagosan mintegy 2000 ha területen történt erdıszerkezet-átalakítás. Hazánkban az ıshonos erdıtársulások élıhelyeit az idegenhonos fafajok térnyerése és a faanyagtermelést elıtérbe helyezı sematikus erdınevelés, fenntartás következtében megjelent sarj eredető illetve az elegyességet, megfelelı térbeli szerkezetet nélkülözı erdık kialakulása veszélyezteti. Az Országos Erdıállomány Adattár szerint ma hazánkban az erdıszerkezet-átalakítás lehetséges hatásterülete csak a magánerdıben mintegy 420.000 hektár. A legfontosabb cél elkülöníteni azokat a területeket, ahol az idegenhonos fafajok közül az agresszíven terjedı fajták térnyerése a legnagyobb veszélyt jelenti. A társadalmi jólét és ezen belül az ökoturizmus növekedése megteremti az erdık közjóléti értékének növelése iránti igényt. A települések közelében fekvı erdık jelentıs része alkalmas a közjóléti feltárásra. A színvonalas erdei közjóléti létesítmények és az erdei iskolák mőködtetése lehetıvé teszi az erdei környezet kínálta természeti adottságok megfelelı kihasználását, melyhez azonban sok esetben a létesítmények bıvítésére, felújítására van szükség. Az intézkedés elsısorban a fiatalabb generációk körében hozzájárul az erdei környezet jobb megismeréséhez, így a társadalmi felelısségérzet erısödéséhez a természeti erıforrások megırzése iránt.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a megfelelı szintő elegyesség, több szintes állományszerkezet kialakítása az erdıkben, az erdık természetességének, biodiverzitásának, egészségi állapotának javítása, a leromlott szerkezető, vagy idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások ıshonos erdıtársulásokká történı átalakításának ösztönzése, támogatása.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében azon beruházások részesülnek támogatásban, melyek erdı-környezetvédelmi vagy más környezeti célkitőzés alapján vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak, vagy emelik az érintett terület erdejének vagy fás területének közjóléti értékét. A nem termelı beruházások olyan befektetéseket jelenthetnek, mely az erdıgazdaságok értékét, jövedelemtermelı képességét jelentısen nem befolyásolják.
168
Támogatott tevékenységek: a) erdıállomány alatti erdısítéssel történı szerkezet-átalakítása, b) tarvágást követıen történı szerkezet-átalakítása, c) állománykiegészítéssel történı szerkezet-átalakítása, d) erdıszegélyek kialakítása, e) természetkímélı anyagmozgatási módszerek alkalmazása, f) erdıszerkezet javítása erdıállományokban.
csoportos
jellegő
állományneveléssel
ıshonos
lombos
fıfafajú
Az erdık természetességének, biodiverzitásának, egészségi állapotának javítása, a leromlott szerkezető, vagy idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások ıshonos erdıtársulásokká történı átalakításának ösztönzése, támogatása. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Szerkezet-átalakítás állomány alatti erdısítéssel Az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulástól eltérı fafaj-összetételő, vagy B, KTT fıfafajú, zömében sarj eredető, de nem idegenhonos fafajokból álló, hiányos szerkezető erdıállomány átalakítása a természeteshez közel álló erdıtársulássá.
Szerkezet-átalakítás tarvágást követıen Amennyiben a termıhelyi adottságok lehetıvé teszik természetszerő erdı kialakítását, akkor az adott termıhelynek megfelelı természetes erdıtársulástól eltérı fafaj-összetételő, de nem idegenhonos fafajokból álló, hiányos szerkezető, valamint az idegenhonos állományokat termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokból álló erdıkké célszerő átalakítani, amelyek a természetvédelmi, környezetvédelmi és közjóléti elvárásokat és szolgáltatásokat az átalakítás elıtti állapothoz képest magasabb színvonalon képesek kielégíteni.
Szerkezet-átalakítás állománykiegészítéssel Jelenleg jellemzıen elegyetlen, egyszintő, a termıhelynek megfelelı erdıtársulás fıfafajából álló állományok alávetése, alátelepítése, vagy más módon természetes elegyfajok bevitele (pl. lékekbe).
Erdıszerkezet javítása erdıállományokban
csoportos
jellegő
állományneveléssel
ıshonos
lombos
fıfafajú
Az erdıszerkezet természetessége viszonylag könnyen növelhetı az erdıgazdálkodás során a faállomány mennyiségi és minıségi jellemzıinek javításával, a faállományszintek változatos térbeli elhelyezkedésének fokozásával. Ennek egyik legegyszerőbb módja a csoportos szemlélető nevelıvágás, amely során külön figyelmet kell fordítani az idıs, nagy mérető és koronájú, szabálytalan alakú fák kíméletére.
Erdıszegélyek kialakítása Tisztások, erdı és más mőveléső, vagy termelést nem szolgáló területek találkozásánál, utak mentén olyan fa- és cserjefajokból álló erdıszegélyt kell kialakítani, amely szerkezete folytán védi az erdıklímát, élıhelyet biztosít természet- és erdıvédelmi szempontból fontos állatfajoknak, növeli a biodiverzitást, a tájképet jelentısen javítja.
Erdei közjóléti létesítményeklétrehozása, felújítása A többszintő közjóléti tervezés (regionális közjóléti-turisztikai programtervek, kiemelt objektumok részletes kiviteli tervei) alapján rangsorolt erdei közjóléti-turisztikai létesítmények megvalósításának, illetve a már meglévı létesítmények felújításának, bıvítésének, fenntartásának támogatása.
169
Kedvezményezettek köre: Erdıgazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások, civil szervezetek.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás aránya: 100%
A támogatás értéke: Kidolgozás alatt.
Kapcsolat a 1698/2005 EK rendelet 36(b)(v) cikkével – erdı-környezeti kifizetések – vagy más környezeti céllal: Az erdıszerkezet átalakítások elsı kivitelének (erdısítés) beruházás jellegő támogatása az erdıkörnyezetvédelmi program több célprogramjának megindításához nélkülözhetetlen, azok alapját képezi.
A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 3. – 5. célprogramjai a „Vidék- és területfejlesztés, erdıtelepítés, erdıszerkezet-átalakítás”, „Természetvédelem az erdıkben”, „Modern erdıvédelem” címeket viseli. Az intézkedés ezen célprogramok mindegyikéhez kapcsolódik. Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában a fenntartható erdıgazdálkodással, az erdık biológiai sokféleségének megırzésével,, az éghajlatváltozással kapcsolatban kitőzött célokhoz.
Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: Az érintett erdıterületeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, a körzeti erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerülnek megfogalmazásra.
Finanszírozás: Összes közkiadás:
11.479.000.000 Ft.
EU hozzájárulás:
9.183.000.000 Ft.
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:
170
Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja a 1698/2005 EK Rendelet „Erdı-környezetvédelmi kifizetések” végrehajtását. Ezen kívül kapcsolódik a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedéshez is.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor Támogatott erdıgazdálkodók száma; A beruházások összvolumene Sikeresen erdıgazdálkodás alá vont terület A magas természeti értékő erdıségek fenntartása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás
171
Cél 10.000 db 33.000 ha 33.000 ha
4.3. 3. tengely: A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „i” alpontja
Az intézkedés kódja: (311.)
Az intézkedés indoklása: A vidéki térségekben a mezıgazdaságon kívüli munkalehetıségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezıgazdaságon belüli foglalkoztatás 2000-2003 között 30%-kal csökkent . A vidéki térségekben az országos átlagtól kedvezıtlenebb a foglalkozatási helyzet (magasabb munkanélküliség). A mezıgazdasági keresetek a nemzetgazdasági ágazatok között a legalacsonyabbak és a különbség a mezıgazdaság rovására nı. A vidéki térségekben még fellelhetık az értékes, élı kézmőves hagyományok, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a térség egyedi arculatának megırzésében fontos szerepet töltenek be.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja elsısorban mezıgazdaságból élı vidéki népesség jövedelemi helyzetének javítása, a mezıgazdasági tevékenységen kívüli munkahelyteremtés és- megtartás, mely hozzájárulhat a vidéki térségekbıl történı elvándorlás csökkentéséhez, a vidéki életkörülmények javításához. Cél a mezıgazdaságból származó jövedelemmel rendelkezı háztartások kiegészítı jövedelmet generáló, termék elıállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése. a helyben elıállított termékek piacra jutásának elısegítése.
Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti.
Kedvezményezettek köre: Mezı- és erdıgazdasági tevékenységet folytató Magyarországon regisztrált természetes és jogi személyek. Kedvezményezett lehet még a mezıgazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és egyéni vállalkozók háztartásának tagjai, akik lehetnek természetes személyek és egyéni vállalkozók, amelyek állandó lakcíme, illetve székhelye megegyezik a háztartáson belül mezıgazdasági tevékenységet folytató egyén vagy vállalkozás regisztrációban szereplı lakcímével. Kedvezményezett lehet elıbbiek társulása is.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a mezıgazdasági termelés jelentıségének csökkenése következtében, mezıgazdasággal foglalkozó háztartások tagjainak az alternatív és/vagy kiegészítı jövedelemhez jutását segíti elı azzal, hogy a mezıgazdasági ágazaton kívüli tevékenységek bıvítéséhez szükséges fejlesztéseket támogatja.
172
Mezıgazdasági tevékenységet végzık, vagy azok háztartásának tagjai számára új, nem mezıgazdasági (nem takarmány-, élelmiszer- és ital elıállítás célú) tevékenység kialakításának támogatása önfoglalkoztatás/foglalkoztatás elısegítésére, alternatív és/vagy kiegészítı jövedelem létrehozására. Elınyben részesítendık a vállalati, vállalkozói együttmőködések, helyi termelıi-feldolgozói integrációk, a helyi munkahelyteremtést elısegítı önkormányzati-vállalkozói együttmőködések támogatása . Preferált az új termék és technológia bevezetésére irányuló feldolgozóipari beruházások, innovatív helyi szolgáltatások támogatása, amely következtében változik a vállalkozás termék-portfoliója, piaci célcsoportja, javul az elıállított termék/szolgáltatás minısége és hozzáadott értéke. Az intézkedés a nem mezıgazdasági tevékenységek széles körét támogatja. A támogatható területek tartalmazzák többek között:
A mezıgazdasági termelésbıl származó növényi vagy állati eredető alapanyagok, melléktermékek nem élelmiszer célú feldolgozását és felhasználását (pl. kézmőipar, textil- és bıripar, gyógyászat, kozmetikumok, festékek, játékok stb.).
A vadon termı növények (pl. nád, sás, gyékény, kosárfonó főz, gyógynövények, erdei melléktermékek) nem élelmiszer célú feldolgozását.
Non-Annex I. élelmiszerek elıállítását.
Mezıgazdasági komposzt értékesítésre történı kiszerelése, a tevékenységhez kapcsolódó együttmőködések támogatása.
Kiskereskedelmi tevékenység elindítása és folytatása, lokális, térségi, országos értékesítési hálózat létrehozása, értékesítési hálózatokhoz történı csatlakozás elısegítése.
Kézmőves és kézmőipari tevékenység eszközellátásának fejlesztését, kézmőves bemutató mőhelygalériák, nyitott mőhelyek, üzletek kialakítását, a helyben elıállított termékek értékesítését elısegítı kollektív marketing akciókat, értékesítési helyek kialakítását.
Támogatások elbírálásánál elınyben részesítendık a vidéki térségek helyi értékeihez kötıdı, illetve a helyi lakosság életminıségét javító, következı tevékenységet folytató vállalkozások:
Hagyományos népi, kézmőipari mesterségekhez kapcsolódó speciális szerszámgép gyártása, ezen termékek elıállításában már meglévı vállalkozói együttmőködések és új kooperációk kialakítása.
Fogyasztási cikkeket javító vagy egyéb gazdasági szolgáltató tevékenység elindítása, végzése.
Egyéb, olyan gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás nyújtása), amely a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek által összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához illeszkedik.
A fenti tevékenységek eredményeként létrejövı termékek/szolgáltatások piacra vitelét elısegítı fejlesztések.
Nem adható támogatás a következı tevékenységekhez
Annex 1. termékek elıállításához és elsıdleges feldolgozásához (TEAOR 01.1., 01.2., 01.3., 01.5., 02.01., 05.0., 151., 15.2., 15.3., 15.4., 15.5., 15.6., 15.9.),
turisztikai fejlesztésekhez (TEAOR 55.1., 55.2.),
fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 93.02), fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 93.04), máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (TEÁOR 93.05) tevékenységek fejlesztéséhez,
nagykereskedelmi tevékenységekhez (TEAOR 51),
Pályázat nyújtható be a következı típusú fejlesztési tevékenységekre komplexen, vagy egyes elemeire külön-külön:
173
a) technológiai fejlesztések,
b) kis léptékő infrastruktúra fejlesztések,
c) a tervezett tevékenység folytatásához szükséges vagy kötelezı képzés és betanítás,
d) szakértıi, szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele,
e) marketing tevékenység,
f) szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása,
g) minıségbiztosítási rendszerek bevezetése.
A b), c) és d) pontok önálló fejlesztésként nem, csak valamely másik ponttal együttesen, csomagban pályázhatók.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás, valamint az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása.
A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: maximálisan 50%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén maximálisan 60%. Az egyértelmően bizonyítható kollektív fejlesztések – köztük a helyi-térségi vállalkozói együttmőködések – esetén a közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 65%.. A projektek száma kedvezményezettként nincs korlátozva, viszont az igényelt támogatások együttes összege nem haladja meg a „de minimis” szabály alapján adható maximális támogatást.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 9.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 6.750.000.000 Ft
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez Az intézkedés a vidéki térségek munkahelyteremtése célja érdekében kapcsolódik a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk), illetve a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedésekhez. Az intézkedés kapcsolódik a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedéshez, amelynek keretén belül a 3. intézkedéscsoport potenciális pályázói számára oktatásra kerülnek a kézmőipar és vállalkozói ismeretek, amelyek hozzájárulnak az intézkedés hatékony megvalósulásához. Az intézkedés célcsoportja fokozottan igényli a fejlesztések megtervezése, a pályázatok elkészítése témában történı szaktanácsadást. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a régiók operatív programjának és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program gazdaságfejlesztési tevékenységeihez. A régiók operatív programjai, valamint a GOP azonban nem
174
támogatja jelen intézkedés kedvezményezettjeit (mezıgazdasági tevékenységgel rendelkezık). A regionális operatív programokban (ROP) megvalósuló ipar terület és inkubációs létesítményeink helyt adhatnak jelen intézkedés kedvezményezettjeinek tevékenységére, illetve biztosítják, hogy tagjai lehetnek a klaszter kezdeményezéseknek. A vállalkozás igénybe vehetik a gazdaságfejlesztési op által támogatott általános tanácsadói, illetve a rop-ok által támogatott innovációs-transzfer célú tanácsadói szolgáltatásokat. A vállalkozások finanszírozási szükségletük pótlására igénybe vehetik a GOP által nyújtott mikrohitelt.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor
Cél
A támogatott pályázatok száma (db) 400-500 A támogatott fejlesztések összköltsége (Ft) A támogatott vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma (db) A támogatott vállalkozások mezıgazdaságon kívüli bruttó hozzáadott értékének növekedése (euró) A támogatásnak köszönhetıen létrehozott vagy megtartott 800-1000 munkahelyek száma, munkaerı egyenértékben (FTE). Vásárlóerı paritáson mért nettó hozzáadott érték (euró)
175
4.3.2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „ii” alpontja és az 54. cikk
Az intézkedés kódja: (312.)
Az intézkedés indoklása: A vidéki térségekben jellemzıen alacsony az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (56 db), szemben az országos 86-al (2004). Ez az arány a 2000-es 52 db/ezer lakoshoz képest alig növekedett. A vidéki térségek gazdaságában jelentıs, 71 %-os a mikrovállalkozások aránya (207 301 db, 2004). Ezek a vállalkozások meghatározó részét képezik a vidéki gazdaságnak mind szociális, mind foglalkoztatási szempontból. Bıvítésük és ezáltal új munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vidéki gazdaság fejlesztésének fontos eleme. A vidéki térségek foglalkoztatási bázisának bıvítése szükséges a munkanélküliség, az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemszerzések bıvítése érdekében. A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságból következı gazdaságossági hátrányok enyhítése. A mezıgazdaság jövedelemszerzési és foglalkoztatási szerepének fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan szükségessé vált a mezıgazdaságon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetıségek elısegítése nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára. A vidék belsı erıforrásaira alapozott fenntartható gazdasági fejlesztéssel csökkenthetı a vidéki térségeket fokozottabban súlytó inaktivitás és munkanélküliség, ezáltal a szociális és gazdasági hátrányok növekedése.
Az intézkedés célja: Vidéki térségekben mőködı mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásával új munkahelyek létrehozása, a támogatott vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése.
Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti
Kedvezményezettek köre: Magyarországi székhelyő, a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokban meghatározott mikrovállalkozások feltételeinek.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a nem mezıgazdasági tevékenységek széles körét támogatja. A támogatások során elınyben részesítendı a helyi kistérségi fejlesztési stratégiába illeszkedı, illetve a több mikrovállalkozás együttmőködésével megvalósuló fejlesztések. A fejlesztéseknek új termék,
176
technológia, vagy szolgáltatás bevezetésére, termékek minıségének javítására, új célcsoportok megnyerése, kiemelten munkahely-megtartó és új munkahely-teremtésre kell irányulniuk.A fejlesztéseknek biztosítaniuk kell a vállalkozások hozzáadott réték növekedését. Preferált az új termék és technológia bevezetésére irányuló feldolgozóipari beruházások, innovatív helyi szolgáltatások támogatása, amely következtében változik a vállalkozás termék-portfoliója, piaci célcsoportja, javul az elıállított termék/szolgáltatás minısége, hozzáadott értéke. A támogatható területek tartalmazzák többek között a mezıgazdasági termelésbıl származó növényi vagy állati eredető alapanyagok, melléktermékek nem élelmiszer célú feldolgozását és felhasználását (pl. kézmőipar, textil- és bıripar, gyógyászat, kozmetikumok, festékek, játékok stb.), a vadon termı növények (pl. nád, sás, gyékény, kosárfonó főz, gyógynövények) nem élelmiszer célú feldolgozását, a non-Annex I. élelmiszerek elıállítását és piacra jutását, a kézmőves tevékenységek6 eszközellátásának fejlesztését, kézmőves bemutató mőhelygalériák7, nyitott mőhelyek, üzletek kialakítását, a helyben elıállított termékek értékesítését elısegítı kollektív marketing akciókat, értékesítési helyek kialakítását. Továbbá:
Mezıgazdasági komposzt, humusz elıállítása, tızeg kitermelése, valamint ezek értékesítésre történı kiszerelése.
Kiskereskedelmi tevékenység elindítása és folytatása, lokális, térségi, országos értékesítési hálózatokhoz történı csatlakozás elısegítése.
Hagyományos népi, kézmőipari mesterségekhez kapcsolódó speciális szerszámgép gyártása.
Fogyasztási cikkeket javító vagy egyéb gazdasági szolgáltató tevékenység elindítása, végzése.
Nem adható támogatás a következı tevékenységekhez:
Annex 1. termékek elıállításához és elsıdleges feldolgozásához (TEAOR 01.1., 01.2., 01.3., 01.5., 02.01., 05.0., 151., 15.2., 15.3., 15.4., 15.5., 15.6., 15.9.),
turisztikai fejlesztésekhez (TEAOR 55.1., 55.2.),.
fodrászat, szépségápolás (TEÁOR 93.02), fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 93.04), máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás (TEÁOR 93.05) tevékenységek fejlesztéséhez,
nagykereskedelmi tevékenységekhez (TEAOR 51),
Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Pályázat nyújtható be a következı típusú fejlesztési tevékenységekre komplexen, vagy egyes elemeire külön-külön: a)
technológiai fejlesztések;
b)
kis léptékő infrastruktúra fejlesztések,
c)
a tervezett tevékenység folytatásához szükséges vagy kötelezı képzés és betanítás,
d)
szakértıi, szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele,
e)
marketing tevékenység;
f)
szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása;
6
7
Beleértve a tárgyalkotó népmővészeti tevékenységeket és a hagyományos kézmőves és kisipari tevékenységeket. Beleértve a tárgyalkotó népmővészeti tevékenységeket és a hagyományos kézmőves és kisipari tevékenységeket.
177
g)
minıségbiztosítási rendszerek bevezetése;
h)
vállalati együttmőködések.
A b), c) és d) pontok önálló fejlesztésként nem, csak valamely másik ponttal együttesen, csomagban pályázhatók.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás, valamint az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása.
A támogatás aránya: Közforrások maximális aránya az összes elismerhetı költségen belül: 40%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 50%.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 58.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 43.875.000.000 Ft
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás” (53. cikk) és a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedésekhez. Az intézkedés kapcsolódik a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedéshez, amelynek keretén belül a 3. intézkedéscsoport potenciális pályázói számára oktatásra kerülnek a kézmőipar és vállalkozói ismeretek, amelyek hozzájárulnak az intézkedés hatékony megvalósulásához. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Biztosítani kell azt, hogy az intézkedés kedvezményezettjei a régiók operatív programja, illetve GOP által támogatandó klaszter fejlesztési és inkubációs akciókba jogosultként pályázhassanak, illetve a mikro-hitel konstrukcióban kedvezményezettként rész vehessenek. Az intézkedés kapcsolódik a régiók operatív programjának és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program gazdaságfejlesztési tevékenységeihez. A régiók operatív programjai, valamint a GOP azonban nem támogatja mikrovállalkozások fejlesztését a vidéki térségekben. A regionális operatív programokban (ROP) megvalósuló ipar terület és inkubációs létesítményeink helyt adhatnak jelen intézkedés kedvezményezettjeinek tevékenységére, illetve biztosítják, hogy tagjai lehetnek a klaszter kezdeményezéseknek. A vállalkozás igénybe vehetik a gazdaságfejlesztési op által támogatott általános tanácsadói, illetve a rop-ok által támogatott innovációs-transzfer célú tanácsadói szolgáltatásokat. A vállalkozások finanszírozási szükségletük pótlására igénybe vehetik a GOP által nyújtott mikorhitelt.
178
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor
Cél
A támogatott mikro-vállalkozások száma (db) 4.500 A támogatott fejlesztések összköltsége (Ft) A támogatott vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma (db) A támogatott vállalkozások mezıgazdaságon kívüli bruttó hozzáadott értékének növekedése (euró) A támogatásnak köszönhetıen létrehozott vagy megtartott 13.500-15.000 munkahelyek száma, munkaerı egyenértékben (FTE). Vásárlóerı paritáson mért nettó hozzáadott érték (euró)
179
4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „iii” alpontja és az 55. cikk
Az intézkedés kódja: (313.)
Az intézkedés indoklása: A vidéki térségeknek az országos átlagtól kedvezıtlenebb foglalkoztatási helyzetén (magasabb munkanélküliség) javít az ott fellelhetı kedvezı táji-természeti és kulturális örökségi vonzerık turisztikai hasznosítása. A falusi szálláshelyek többségére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal és kihasználtság jellemzı.. Ugyanakkor a statisztikai adatok alapján a falusi turizmus népszerősége, így a szálláshelyek vendégéjszakáinak száma folyamatosan növekszik. A vidéki térségek turisztikai kínálata alacsony színvonalú, nem minden esetben igazodik a célcsoportok igényeihez, illetve a helyi táji, természeti, kulturális értékek bemutatása elmarad a lehetıségektıl. Hiányzik a vonzerık összehangolt bemutatása, egységes térségi kínálatának megteremtése.A turizmusnak jelentıs multiplikáló hatása van, hiszen növeli az adott térségben a fogyasztók számát, ennél fogva elısegítheti a helyi a kistermelık közvetlen termék-értékesítésének bıvülését, élénkíti a helyi piacok forgalmát. A lakosság környezet-, és egészségtudatosságának, növelése magával vonja a természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelıdését. Ez különös jelentısséggel bír a városi lakosság számára, aki elıszeretettel tölti szabadidejét aktív pihenéssel, a helyi termékek, kulturális értékek, szokások megismerésével a vidéki tréségekben. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki térségek gazdasági szerkezetének átalakításához. A turizmusból származó jövedelem erısíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminıség javításához és a területi-gazdasági hátrányok mérsékléséhez.
Az intézkedés céljai: A helyi turisztikai szolgáltatások bıvítése és minıségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének javítása . A mezıgazdasági termelés és helyi értékesítés összekapcsolása a falvak turisztikai kínálatával, a falusi értékek megırzése és hasznosítása, valamint a táji, természeti értékek bemutatása és az aktív idıtöltés feltételeinek megteremtése. Minıségi szolgáltatásokat nyújtó falusi szálláshelyek létrehozása, a már mőködı szálláshelyek és szolgáltatások felújítása, korszerősítése és fejlesztése, valamint a piacra jutásuk segítése. Az intézkedés célja továbbá a térségi turisztikai vállalkozások, szolgáltatók együttmőködésének támogatása, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések, minısítési, minıségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése.
Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti. A vidéki térségek települései, kivéve a szálláshelyek fejlesztésénél a 110/1997 (VI. 25.) sz. Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülıhelynek minısülı települések, valamint a rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti egyéb települések 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján nem falusias lakóterületnek minısített részei.
180
Kedvezményezettek köre: Magyarországon regisztrált helyben lakó természetes személyek, egyéni vállalkozók és helyben székhellyel rendelkezı mikro- vagy kisvállalkozások, települési önkormányzatok vagy azok társulásai, megyei bejegyzéső és helyben székhellyel rendelkezı egyesületek, alapítványok és más non-profit szervezetek, valamint az elızıleg felsoroltaknak az 1959. IV. törvény (Ptk.) alapján a közös fejlesztésre létre hozott társulásai.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a vidéki turizmus-formák közül a fenntartható falusi- és agroturizmus, továbbá a természeti környezet adottságaira épülı aktív turizmus infrastrukturális feltételeit és szolgáltatásait fejleszti. Lehetıvé teszi a vidéki turizmus kínálatának és piaci részarányának bıvülését, új falusi szálláshelyek létrehozását, a mőködı szálláshelyek és szolgáltatások modernizálását. Elınyben részesítendık az intézkedés keretében több tevékenységet összefogó és agy adott térségre vonatkozó pályázatok (integrált projektek) támogatása. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Kis kapacitású, minıségi szálláshelyfejlesztés, beleértve az új és már mőködı szálláshelyeket és az ezekhez tartozó szolgáltatásokat
Szálláshelyhez nem kötött agroturisztikai szolgáltatások kialakítása
mezıgazdasági, népmővészeti és kézmőves tevékenységek és termékek bemutatása, „örökségporták” kialakítása (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatás, kézmőves bemutató mőhelyek),
borturisztikai szolgáltatások (borvidékek településein borutak részét képezı borospincék vendéglátás céljára történı fejlesztése),
horgászturisztikai szolgáltatások (horgásztavak környezetének kialakítása, stégek, csónakok, szemetes stb. kivéve a halállomány telepítését),
lovasturisztikai szolgáltatások (lovasudvar és eszközök pl. kocsi, szán, stb. lovarda nem támogatható),
Kollektív turisztikai termékmarketing, beleértve rendezvények szervezése, turisztikai szakvásárokon való részvétel, szóróanyag stb. és információs-kommunikációs technológiai fejlesztések támogatása
Kis léptékő turisztikai infrastruktúrafejlesztés: turisztikai látnivalók kitáblázása, túraútvonalak „kiépítése” gyalogos, kerékpáros és lovastúrákhoz, természeti látnivalók látogathatóságának biztosítása (utak, pihenıhelyek, szemetesek, menedékek, megfigyelı és információs pontok stb.)
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás, valamint az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása.
A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: maximálisan 55%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén maximálisan .65%.
181
Önkormányzatok vagy azok társulásai, megyei bejegyzéső és helyben székhellyel rendelkezı egyesületek, alapítványok és más non-profit szervezetek kedvezményezettsége esetén a „Kis léptékő turisztikai infrastruktúrafejlesztés” tevékenységek támogatási aránya következı: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: maximálisan 90%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén maximálisan 95%.
Finanszírozás: Összes közkiadás: 22.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 16.875.000.000 Ft
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés céljain, a vidéki gazdaság erısítésén, munkahelyteremtés ösztönzésén keresztül szorosan kapcsolódik a „4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás” (53. cikk), a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk) intézkedésekhez. A „4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése” (57. cikk) intézkedés kertében támogatott fejlesztések javítják a turisztikai célterületek vonzerejét, a helyi kínálat bıvítésével hozzájárulnak a jelen intézkedésben fejlesztett szolgáltatások üzleti eredményének javításához. Az intézkedés kapcsolódik továbbá a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedés 3. intézkedéscsoport tervezett alintézkedéseihez, mert a turisztikai fejlesztések fenntarthatóságához megfelelı szakismeretek és készségek, továbbá vendég központú gondolkodásmód és marketing szemlélet elsajátítása szükséges. Az intézkedés célcsoportja fokozottan igényli a fejlesztések megtervezése, a pályázatok elkészítése témában történı szaktanácsadást. Hangsúlyt kell fektetni az aktív szaktanácsadásra, amely elısegíti az egyes fejlesztések összekapcsolását, a fejlesztendı területek, térségek (valódi) turisztikai desztinációvá fejlesztését, a falusi turizmus térségi szervezeti rendszerének kialakulását. A turizmus egyik alapfeltétele a települési környezet, a falukép és a közösségi terek vonzóvá tétele, valamint az odalátogatók számára fontos szolgáltatások megfelelı színvonalon történı elérhetıségének biztosítása. Ugyanakkor a térség turisztikai vonzerejét jelentıs mértékben befolyásolja a kulturális és épített örökség bemutatásának mértéke és színvonala. A falumegújítás és örökségvédelem, valamint a vidéki szolgáltatások fejlesztése intézkedés hozzájárul a fent említettek fejlesztéséhez, ezáltal alapjául szolgál a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés eredményességének. Az intézkedés kapcsolódik a „Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás” intézkedéshez (59. cikkely) azáltal, hogy azokban a térségekben, ahol az intézkedést helyi fejlesztési stratégiához illeszkedve kívánják megvalósítani, ott az illeszkedés a projekt kiválasztás során pozitív elbírálás alá esik. A turizmus fejlesztése esetén kifejezetten preferált a térségi stratégiákhoz történı illeszkedés. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a régiók operatív programjának turizmusfejlesztési intézkedéseihez. A regionális operatív programok nem támogatják a fentiekben felsorolt tevékenységet.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján alapján::
182
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor A falusi szállásadás vendéglátói számának 900 növekedése; Támogatott turisztikai célú szolgáltatási projektek száma Támogatott kis léptékő infrastruktúra fejlesztések A falusi szálláshelyen eltöltött 600.000 vendégéjszakák száma; Az éves munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték változás;
183
Cél
4.3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52 cikk (b) pontjának (i) alpontja A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 56. cikk
Az intézkedés kódja: (321.)
Az intézkedés indoklása: A vidéki lakosság, különösen a kistelepüléseken élık számára nem, vagy nem megfelelı minıségben biztosított az egyes közszolgáltatásokhoz való hozzáférés , hiszen a községek jelentıs részében nem található a helyiek által birtokba vehetı, közösségi funkciókat ellátó épület, vagy ha létezik ilyen, állapota romos, lepusztult. A szolgáltatások az alacsony jövedelmezıség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt rendre megszőntek a kistelepüléseken, s azok közül, amelyek még mőködnek, sok méltatlan körülmények és felszereltség mellett mőködnek. A lakosság megtartásához elengedhetetlen a helyben mőködı alapszolgáltatások skálájának , minıségének és elérhetıségének javítása. Közülük is a kulturális és szabadidıs tevékenységekhez, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra biztosításához, egyes szakmai szolgáltatások ügyfélforgalmának helyi rendszerességgel történı biztosításához, szolgáltatói végpontok kialakításához, vagy akár a gyermekek / idısek napközbeni, szakszerő ellátásához, életmód- és diszkrimináció elleni programok befogadásához van szükség az intézményi infrastruktúra fejlesztésére, legyen szó új, korszerő épületek építésérıl, vagy meglévık felújításáról. A kistelepülések körében az alapszolgáltatások gyakran csak úgy mőködtethetık, ha meg tudják osztani üzemeltetési költségeiket, ezért itt csak a komplex hasznosítású közösségi terek kialakítása biztosíthatja a fenntartható mőködést a szolgáltatók számára. A vidéki lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférhetısége nem megfelelı színvonalú. A vidéki településeken és ezen belül is az aprófalvas vidékeken a közösségi szolgáltatások elérhetısége hiányos, vagy a kis mérethatékonyságból az elmúlt évtizedek elmaradt beruházásaiból következıen rossz minıségő, sokszor a nagyobb településekre, a térségközpontokba kell ingázni. A vidéki települések jelentıs részében nem található modern, korszerő közösségi és szolgáltató tér, ahol a lakosság intézheti mindennapos ügyeit, igénybe vehet szociális, egészségügyi alapszolgáltatásokat, internet alapú szolgáltatásokat, továbbá megfelelı körülmények között szervezheti közösségi életét. A lakosság megtartásához elengedhetetlen a szolgáltatások minıségének javítása és az infrastruktúrafejlesztés. A különféle szolgáltatások mőködtetése egyedileg nem feltétlenül hatékony, ezért ösztönözni kell a több szolgáltatásnak egyidejőleg helyet biztosító un. integrált szolgáltatói, közösségi terek kialakítását.
Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a vidéki térségek településein az alapszolgáltatások elérhetıségének javítása, a szolgáltatások körének bıvítése, minıségének javítása, ezáltal a vidéki térségek népességmegtartó erejének növelése, az életminıség javítása a folyamatos fenntarthatóság mellett.
184
Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés azon vidéki térségekre koncentrál, ahol a települések lélekszáma nem haladja meg a 10000 fıt.
Kedvezményezettek köre: Az elızı pontban meghatározott települések önkormányzatai, amelyek partnerségben a helyi civil szervezetekkel és vállalkozókkal vállalják a pályáztató iránymutatásaiban meghatározottakat. A vidéki térségekbe tartozó települések önkormányzatai és/vagy társulásai, non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok). Szolgáltatások nyújtására pályázhatnak a fentieken kívül természetes személyek, mikro-vállalkozások.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés lehetıséget teremt az önkormányzatok számára, hogy – partnerségben a helyi civil szervezetek és vállalkozók bevonásával – integrált közösségi és szolgáltató tereket alakítsanak ki, ahol hozzáférhetıvé válnak az alapvetı info-kommunikációs, hivatali, üzleti, közösségi, szabadidıs, kulturális és egyéb, az idısgondozással és a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos szolgáltatások, mint például:
irodai és egyéb szolgáltatások (pl. fénymásolás, hivatalos levélírás, posta stb.)
Internet hozzáférés
egyéb szociális ügyintézés (pl. gyógyszerbeszerzés)
értékesítés (újság, toto-lottó, saját egyedi forgalmazású termékek stb.)
„charity shop” (adományok győjtése és szétosztása, árusítása stb.)
biztosítási szolgáltatások
turisztikai információs szolgáltatás
kulturális szolgáltatások (közmővelıdési-, könyvtári-, mővészeti- és közösségi szolgáltatások)
Az intézkedés az ellátásszervezı funkció nélküli kistelepüléseken egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásoknak egyaránt helyt adó ún „életházak” létesítését támogatja. Az „életház” a kistelepülés lakossága számára egymással összefüggı elsısorban közigazgatási, humán, közösségszervezési szolgáltatások nyújtására alkalmas, fizikailag is egységes épület vagy összetartozó épületegyüttes, melyben minden esetben a közösségi programok szervezésével megbízott, legalább egy fı helyi munkaerı is dolgozik. Az életházak hozzájárulnak a lakossági ügyintézés és ellátás színvonalának javításához, a helyi társadalmi élet élénküléséhez, a helyi identitás erısödéséhez.
Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér kialakítása. A kialakítandó szolgáltatások közül kizártak a kötelezı önkormányzati funkciók. Telepíthetık többek között közösségi telekommunikációs szolgáltatások, egyes szakmai szolgáltatások ügyfélforgalmának helyi rendszerességgel történı biztosítása, ellátási „végpontok” a kiépítése, továbbá a gyermekek és idısek napközbeni ellátásának, diszkrimináció ellenes és életmódprogramok befogadásának helyi megoldásai, „életházak”.
Az ÁMK intézményeinek külsı-belsı felújítása, épületegyüttesek funkcióiknak megfelelı összekapcsolása.
185
Az intézkedés keretében önkormányzati és állami tulajdonú, tulajdonú, vagy az önkormányzat ill. a magyar állam által bérelt ingatlanban megvalósuló szolgáltatás ellátásához szükséges fejlesztésre, átalakításra és bıvítésre igényelhetı támogatás.
Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér mőködtetéséhez szükséges eszközbeszerzés támogatása.
A helyi közösségek szabadidı eltöltését szolgáló szabadidıs és sportlétesítmények (szabadidıparkok, belterületi futó, görkorcsolya útvonalak, mászófalak, akadálypályák, szabadtéri tornapályák, erdei iskolák stb kiépítése).
Kulturális tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó kis léptékő infrastruktúra fejlesztése (rendezvények, állandó és idıszaki kiállítások, szabadtéri létesítmények stb).
Személyszállítás helyi megoldásai (pl. nem menetrendszerően közlekedı, ráhordó, a központokban mőködı szolgáltatások elérhetıségét biztosító „irány-járatok”.
Kis kapacitású megújuló energiát használó közösségi főtımővek kialakítása.
Szociális földprogram kiterjesztése.
Életház”, integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér kialakítása 1000 fı alatti településeken (új építése, felújítás, bıvítés) és a szolgáltatások ellátáshoz szükséges eszközök beszerzése, mely az alábbi szolgáltatásoknak nyújthat helyet:
Idıszakos önkormányzati szaktanácsadás.
Postai szolgáltatások
Kulturális és szabadidıs szolgáltatások
ügyintézés,
gazdaságfejlesztési,
mezıgazdasági
célú
Közösségi tér (min. 50 m2, klubhelyiség, kiállító- és elıadóterem funkcióval), közös irodahelyiség civil szervezeteknek, nyilvános internet elérhetıséget biztosító információs pont, könyvtári szolgáltatás (vagy „bibliobusz”-megálló), esetleg konyhát a rendezvények kiszolgálásához, 5-6 elemő szabadtéri játszótér, füves sportpálya vagy sportudvar kiszolgáló létesítményekkel (ez utóbbi nem feltétlenül az „életház”-hoz fizikailag kapcsolódva).
Ha a település regionális kerékpáros és víziturisztikai útvonalhoz csatlakozik, akkor a közösségi tér lehetıséget adhat pihenıhely létrehozására is.
Egészségügy:
hivatali
Felnıtt- és gyermek háziorvosi ellátás, védını szolgálat, otthoni szakápolás, prevenció és szőrés rehabilitáció (gyógytornász) számára infrastruktúra biztosítása, kommunikációs pont (informatikai, melyen keresztül az ellátók külsı adatbázisokhoz csatlakozhatnak), fiókpatika.
Szociális ellátás:
étkeztetés, házi segítségnyújtás több település közös szervezésében; falu/tanyagondnoki szolgáltatás (pl. gyógyszer-szállítás, ebéd-szállítás, közösségi csoport szállítás); szociális információs szolgáltatás; gyermekjóléti szolgáltatás; családsegítés „bázishelye”.
A helyi körülményektıl (pl. megközelíthetıség), szükségletektıl- és igényektıl függı szolgáltatások: gyermekek napközbeni ellátásai: bölcsıde, vagy egyéb alternatív napközbeni gyermekfelügyelet (nem intézményes forma) biztosítása, idısek nappali ellátása.
Az alapfokú oktatás infrastruktúrája (iskola) nem része az „életház”-nak, mindazonáltal „életház” iskolaépület részeként is kialakítható.
Elınyben részesülhetnek azok a projektek, ahol a létesítmények energiaellátását hely alapanyagbázisra építı megújuló energiaforrást használó főtımővekkel biztosítják.
Az infrastruktúra kihasználtságának javítása érdekében preferáltak azok a fejlesztések, ahol az „életház” szolgáltatásainak várható igénybevevıi köre legalább 200 fı állandó lakosságot tesz ki.
186
Kulturális és szabadidıs szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása 1000 fı feletti településeken
Közösségi tér:
Kulturális ház: klubhelyiség, kiállító- és elıadóterem funkcióval, közös irodahelyiség civil szervezeteknek, nyilvános internet elérhetıséget biztosító információs pont, könyvtári szolgáltatás (vagy „bibliobusz”-megálló), esetleg konyha rendezvények kiszolgálásához;
min. 5-6 elemő szabadtéri játszótér;
füves sportpálya vagy közönség által ingyenesen elérhetı szabadidıpark, sportudvar kiszolgáló létesítményekkel.
Ha a település regionális kerékpáros és víziturisztikai útvonalhoz csatlakozik, akkor a közösségi tér lehetıséget adhat pihenıhely létrehozására is.
Az infrastruktúra fejlesztése mellett támogatható az alábbi szolgáltatások ellátása:
falu/tanyagondnoki csoportszállítás)
gyermekek napközbeni ellátásai: alternatív napközbeni gyermekfelügyelet (nem intézményes forma) biztosítása
Szociális földprogram
szolgáltatás
(pl.
gyógyszer-szállítás,
ebéd-szállítás,
közösségi
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül építés és eszközbeszerzés esetében a hátrányos helyzető térségek települései esetében 90 %, egyéb esetben 80 %. Egyes speciális esetekben mőködési költség elismerése is lehetséges, legfeljebb három éves idıtartamra, évente csökkenı arányban (90%-60%-30%).
Finanszírozás: Összes közkiadás: 27.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 20.250.000.000 Ft
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés közvetetten kapcsolódik a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk) a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) és a „4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése” (57. cikk) intézkedésekhez, ahol falvak épített kulturális örökség értékei kerülnek bemutatásra. Ezenkívül a IV. intézkedéscsoport intézkedéseihez. Az intézkedés kapcsolódik a „Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás” intézkedéshez (59. cikkely) azáltal, hogy azokban a térségekben, ahol az intézkedést helyi fejlesztési stratégiához illeszkedve kívánják megvalósítani, ott az illeszkedés a projekt kiválasztás során pozitív elbírálás alá
187
esik. A szolgáltatások fejlesztése esetén kifejezetten preferált a térségi stratégiákhoz történı illeszkedés. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz A regionális operatív programok egy része tartalmaz közösségi terek kiépítését célzó intézkedéseket, illetve kötelezı humán célú önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúrafejlesztéseket. Jelen intézkedés keretében azonban nem támogathatók a települések egészségügyi, bölcsıdei, óvodai, általános és középiskolai „szolgáltatásokhoz” kapcsolódó fejlesztései, melyek a ROP-ok forrásaiból támogathatóak. A ROP-ok elsıdlegesen a kistérségi központok, valamint ún. kistérségi központok szolgáltatásfejlesztési beruházásait támogatják, míg a Vidékfejlesztési Programban erıteljes prioritást élveznek a kistelepülések. A TIOP 4. prioritása: A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában, melynek keretében nagyvárosokban létrejövı multifunkcionális közösségi központok kialakításának – elsısorban az oktatás, képzés, tömegkommunikáció és közösségi tevékenység – támogatása, a közösségi mővelıdést elısegítı fejlesztési pólusok kialakítása, valamint a kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttmőködésért és a hálózatosodás elısegítése érdekében valósul meg. A TÁMOP5. prioritása Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése a helyi közösségek és civil szervezıdések létrehozását, partnerség kialakítását, közösségi programok indítását támogatja. A KKOP 2. prioritása: A közigazgatási szolgáltatásokhoz történı hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez), ezen intézkedés keretében az integrált közösségi tér helyszínt biztosíthat az ügyintézéshez. Jelen intézkedés keretében azonban nem támogathatók a települések egészségügyi, bölcsıdei, óvodai, általános és középiskolai „szolgáltatásokhoz” kapcsolódó fejlesztései, melyek a ROP-ok forrásaiból támogathatóak. A ROP-ok elsıdlegesen a kistérségi központok, valamint ún. kistérségi központok szolgáltatásfejlesztési beruházásait támogatják, míg a Vidékfejlesztési Programban erıteljes prioritást élveznek a kistelepülések. Az TÁMOP 3. prioritása: Minıségi közoktatás és hozzáférés biztosítása és az 5. prioritás: Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése, melynek keretében a helyi közösségek és civil szervezetek létrejöttének, a kulturális tıke erısítésének, a diszkrimináció elleni küzdelemnek és egyes életmódprogramoknak a támogatása, kapacitásainak megerısítése is a célok között szerepel. A TIOP 3. prioritása a társadalmi befogadást és részvételt erısítı infrastruktúra fejlesztését támogatja. A regionális operatív programok támogatják az önkormányzati alapfeladatba tartozó humán (egészségügyi, szociális, közoktatási) szolgáltatások ellátáshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket és a kapcsolódó eszközbeszerzéseket. A programok nem támogatják a kistelepülések közösségi, kulturális, szabadidıs célokat szolgáló épületeit. A rop-ok alapvetıen a nagyobb települések, így kistérségi, kistérségi központokban lévı létesítményeket támogatják. A Társadalmi megújulás op támogatja a helyi közösségek és civil szervezetek létrejöttének támogatását, kapacitásainak megerısítését.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Indikátor
Cél
Támogatott életházak száma Támogatott közösségi-szolgáltató terek száma Támogatott szolgáltatások száma Az intézkedés keretében szolgáltató teret kialakító települések száma. Az intézkedés keretében felújított ÁMK-k száma. Szolgáltatásokkal elérendı lakosság száma
800-1000 300-400 500-600 1 500
188
150 1.500.000-2.000.000
A vidéki települések szolgáltatásokkal való Felépül egy helyi és térségi ellátottságának javulása igényekbıl kiinduló hálózat, intézmény- és szolgáltatásrendszer: települési feladatellátásra alkalmas közösségi intézmények alakulnak ki; A mővelıdési lehetıségekhez való hozzáférés javul; A helyben elérhetı szolgáltatások száma nı; Helyben elérhetıvé válik az információ és tanácsadás; Hatás
A vidéki településeken a lakosság elégedettsége a helyi szolgáltatások színvonalával Életminıség javulása
pozitív A település népességmegtartó képessége emelkedik; Elégedettebb helyi lakosok;
Szociális földprogram
Tartalma: a mezıgazdasági termelésre alkalmas környezetben élı, de mezıgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azokkal szőkös mértékben rendelkezı vagy/és azokat hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzető családok megélhetésének segítése, önálló egzisztenciateremtési esélyeinek növelése települési vagy/és kistérségi szinten szervezett, szociális földprogramokkal. A program korábbi, 1993 óta halmozódó tapasztalatokra épül, azt bıvíti és fejleszti tovább. Támogatható tevékenységek:
a) A tartósan inaktív vagy munkanélküli családtagokat aktivizáló, önellátást célzó és felesleget, vagy piacra szánt terméket értékesítı gazdasági tevékenység támogatása. A programban sikerrel részt vevık ıstermelıkké válhatnak, és a késıbbiekben jogosultakká válhatnak a félig-önellátó gazdaságokat megilletı támogatásra. b) Szociális és gyermekvédelmi célú bentlakásos intézmények saját önellátó gazdálkodásának kiépítése, támogatása a mőködési költségek csökkentésének céljából. c) A hátrányos helyzető családok a program által biztosított eszközrendszerhez illeszkedı képzések nyújtása. d) A termékek piacra jutását célzó integráció biztosítása olyan helyi programok esetében, ahol képzıdik értékesíthetı felesleg, vagy a szociális földprogram eleve piaci értékesítéső termék elıállítását célozza (pl. tej, ill. kertészeti termékek termelése.) e) A programban résztvevıket összefogó, fogyasztási, termelési, értékesítési szövetkezést, közös értékesítést segítı támogatás.
189
A támogatás feltétele a települési vagy kistérségi program kidolgozása. Ez azt jelenti, hogy a pályázónak be kell mutatnia a támogatandó célcsoportot, ezt indokolnia kell, ismertetnie kell továbbá az elérni kívánt célt, a várt eredményeket és azok indikátorait és a támogatás módját, eszközrendszerét, beleértve a képzési elemeket. a tanácsadás és a program-menedzsmentet. A közvetítı szervezet nyílt pályáztatással a programokat választja ki, s a támogatást a pályázónak utalja. Elismerhetı költségek:
− Termelési feltételek biztosítása: pl. földhasználat, bérlet, szaporítóanyag, gépek, berendezések, kemikáliák, gépi talajmunkák, más, a termelést közvetlenül segítı szolgáltatások; − Feldolgozás és értékesítés szervezése, megvalósítása: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek biztosítása, szövetkezési és integrációs formák kialakítása, mőködtetése − Más szolgáltatások: projekt menedzsment, szaktanácsadás, képzések, rendezvények, együttmőködések, szövetkezés segítése Jogosult pályázók:
A vidéki területeken mőködı települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, ott legalább két éve bejegyzett székhellyel / telephellyel rendelkezı közhasznú, egyházi, társadalmi és egyéb nem profit orientált szervezetek. Önkormányzatok és önkormányzati társulások feladat ellátási megállapodást köthetnek azokkal, akik /amely szervezetek programjukat megvalósítják. A támogatás formája: vissza nem térítendı támogatás
Támogatás-intenzitás: 90%, a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságuk, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliségi adataik alapján hátrányos helyzető települések vagy a 64/2004.(IV.15.) Korm. rendeletben meghatározott hátrányos helyzető térségekben és településeken 95% Indikátorok:
A programban egy éven túl sikeresen benntartott családok száma A lemorzsolódó családok száma Az önállósodó (ıstermelıvé váló) résztvevık száma
190
4.3.5. A vidéki örökség megırzése és fenntartható fejlesztése
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 52cikk (b) pontja, (iii) alpontja
Az intézkedés kódja: (323.)
Az intézkedés indoklása:
A vidéki lakókörnyezet, a települések fizikai összképe romló képet mutat, fokozatosan romlik a települések épített örökségének és közterületeinek állapota, leépülnek a vidéki térségek gazdag szellemi, kulturális, épített és természeti értékei. A vidéki térségek vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a településkép javítása, a vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tétele. A vidéki térségekben alacsony a termékek helyben történı értékesítésére alkalmas megfelelı infrastruktúrával ellátott helyi termelıi értékesítı- és felvásárló-helyek száma, ezért a termékek nagy része közvetítı kereskedıkön keresztül a nagyvárosokban cserél gazdát, úgy kerül vissza a vidéki térségekbe, amelynek jelentıs áremelı hatása van, valamint csökkenti a termelıknél maradó gazdasági haszon mértékét. A vidéki térségek településeinek nincs elég bevételük, hogy a vidéki örökségbe tartozó épített örökséget, kulturális értékeket megóvják. Az épített örökség mellett a települések természeti értékei, patakmedrei is sok esetben elhanyagoltak, egyre kisebb jelentıséggel bírnak a településközösségek számára. A vidéki térségek vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökség fenntartható fejlesztése és bemutathatóvá tétele.
Az intézkedés céljai:
Az intézkedés célja a vidéki térség települései településképének és környezetének javítása, ezen belül az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti.
Kedvezményezettek köre:
191
Magyarországon bejegyzett mikro- és kisvállalkozások, , non-profit szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, valamint a fentiek konzorciumai, egyházak és egyházi jogi személyek, valamint az országos mőemléki védelem alatt álló lakóház tulajdonosa(i), illetve kizárólagos használója (használói).
Az intézkedés tartalma:
Az intézkedés a vidéki települések épített, természeti és kulturális örökségének integrált védelmére és megújítására irányul. Ennek keretében az épített elemek és a kapcsolódó közterületek és örökségvédelem összehangolt, egymásra épülı fejlesztését részesíti elınyben.
Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):
Kulturális örökség Az épített örökség helyreállításához, fenntartásához és fejlesztéséhez kapcsolódó tanulmányok, tervek készítése. Legalább helyi védettség alatt álló, szabadon megközelíthetı épületek (pl.. várak, kastélyok, kúriák, kunhalmok, földvárak, stb.) külsı és belsı felújítása és korszerősítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint turisztikai funkcióval való ellátása és a szervesen kapcsolódó zöld felületek (parkok, játszóterek) létrehozása, felújítása, valamint megközelítést szolgáló gyalogutak, passzázsok kialakítása; Elınyben részesülnek több (minimum) épületbıl álló legalább helyi védettséggel rendelkezı településszerkezeti egységek;
Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek és hozzá kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja (minimum három elembıl álló egység); az ezekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek (parkok, játszóterek) létrehozása, felújítása. Legalább helyi védettséggel rendelkezı építmények helyreállítása, (pl.. várak, kastélyok, kúriák, kunhalmok, földvárak, stb.) a közösség számára történı bemutathatóvá tétele, közösségi vagy turisztikai funkcióval való ellátása, megközelítésüket biztosító gyalogutak, passzázsok kialakítása. A helyi népmővészeti, néprajzi, kulturális értékek bemutathatóvá tétele. Természeti örökség megırzése és fejlesztése:
A tájkép, és az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, ill. kialakítását célzó fejlesztések támogatása;
A támogatás formája:
Vissza nem térítendı támogatás, valamint az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása. A támogatás aránya:
Közcélú (önkormányzati) beruházások esetén a közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 80%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági
192
szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 90%. Természetes személyek és vállalkozás esetén a közforrások aránya a nem jövedelemtermelı beruházások esetében az elismerhetı költség 85%-a, a jövedelemtermelı beruházások esetében az összes elismerhetı költség 50%-a. A maximálisan adható támogatás mértéke: 45 millió Ft. Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:
Kapcsolódás a program más intézkedéseihez
Az intézkedés a „4.3.3. Turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedéshez kapcsolódik azáltal, hogy a településkép javításával, a vidéki élethez és az agráriumhoz kapcsolódó kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tételével növeli a települések turisztikai vonzerejét. Továbbá a „4.3.4. A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások” (56. cikk) intézkedéssel együtt javítják a vidéki térségek vonzerejét és a vidéken élı lakosság életminıségét. Az intézkedés kapcsolódik a „Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás” intézkedéshez (52. cikkely (d) pont) azáltal, hogy azokban a térségekben, ahol az intézkedést helyi fejlesztési stratégiához illeszkedve kívánják megvalósítani, ott az illeszkedés a projekt kiválasztás során pozitív elbírálás alá esik. A falumegújítást kifejezetten preferált a több intézkedés és konkrét fejlesztési elképzelés egymásra épülésébıl kialakuló térségi stratégiákon keresztül megvalósítani. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz
A regionális operatív programok egy része tartalmaz településfejlesztési, település rehabilitációs elemeket, illetve kötelezı humán célú önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket. A Vidékfejlesztési Program keretén belül a vidéki térség épületeinek (pontszerő fejlesztések, illetve kisebb, 3-4 elembıl álló egységek) felújítására kerül sor, míg a regionális operatív programok városrészek komplett rehabilitációját célozzák meg. meg. A regionális operatív programok által támogatott településközpont fejlesztési célú támogatásban részesülı települések (alapvetıen városok) kizárásra kerülnek jelen intézkedés kedvezményezettei körébıl. A szálláshely célú legalább helyi védettséggel rendelkezı épületek a szállás-helyfejlesztése jogcím alatt támogathatók a 4.3.3 intézkedésben, vagy a regionális operatív programokban. A regionális operatív programok támogatják az 1997. évi LXXVIII. Törvény alapján az épített környezet alakításáról és védelmérıl a nemzetközi és országos építészeti örökséggé nyilvánított épületek turisztikai célú (pl. múzeum, kiállító terem) hasznosítását.
193
Finanszírozás:
Összes közkiadás: 25.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 18.750.000.000 Ft Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa
Indikátor
Cél
Output
A vidéki örökség megırzése és korszerősítése intézkedés keretében támogatott települések száma
1000
Eredmény
Veszélyeztetett mőemlékek aránya; Az …….sikerrel részt vevık száma Az éves munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték változás
38%
Hatás
Indikátor típusa Output Eredmény Hatás
Indikátor Támogatott örökség és természeti értékek száma Veszélyeztetett mőemlékek aránya; Támogatással érintett vidéki lakosság elégedettségének javulása
194
Cél
33%
4.3.6. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk d) pontja
Az intézkedés kódja: (341.)
Az intézkedés indoklása:
Az intézkedés lehetıvé teszi az alulról építkezı kistérségi szintő vidékfejlesztési elképzelések helyi fejlesztési stratégiába foglalását és megvalósítását, erısítve ezáltal a szinergiát és a térségi koherenciát a tengelyek intézkedései között. Az intézkedés segíti a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításához és megvalósításához szükséges helyi humán kapacitás fejlesztését a készségek fejlesztésével és az animációs tevékenységekhez történı segítségnyújtással. Az intézkedés keretében Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) kialakítására kerül sor a területfejlesztési (KSH) kistérségekben, ezáltal a kistérségek potenciális vidékfejlesztési szereplıinek összehangolása válik lehetıvé, amely koncentrálja a fejlesztési források racionális felhasználását. Az intézkedés által támogatott HVI koordinálja – a kistérségenként egy, LEADER alapon szervezıdı – ún. Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK) kialakítását. Az intézkedés céljai:
Az intézkedés célja, hogy a HVI koordinálásával a területfejlesztési kistérségre vidékfejlesztési stratégia készüljön az önkormányzati, gazdasági és civil szereplık részvételével. Ehhez a helyi vidékfejlesztési stratégia elıkészítése és kidolgozása mellett szükség van megfelelıen felkészített végrehajtó személyzet bevonására-továbbképzésére, illetve a fejlesztési elképzelések helyi szintő tájékoztatására. Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés elsısorban a területfejlesztési (KSH) kistérségeken alapul.
Kedvezményezettek köre:
A potenciális helyi akciócsoportok. Az intézkedés tartalma:
195
Az intézkedés a helyi fejlesztési stratégiák készítéséhez és végrehajtásához nyújt segítséget. Az intézkedés keretében a HVI vidékfejlesztési stratégiát dolgoz ki a kistérségre vonatkozóan. A HVI pályázat útján kerül kiválasztásra. A HVI központi koordinációs szervezet iránymutatásai alapján végzi tevékenységét, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladatokat lát el. A HVI feladatai közé tartozik többek között a potenciális vidékfejlesztési szereplık (civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok) szervezésekoordinálása, projektek összegyőjtése, helyi szintő képzések és tájékoztatók bonyolítása, vidékfejlesztési tanácsadás végzése. A HVI által készített vidékfejlesztési stratégiát a LEADER alapelveken szervezıdı HVK társadalmasítja, illetve fogadja el. A vidékfejlesztési stratégia elkészítését és évenkénti felülvizsgálatát – jogszabályban rögzített módon – a központi koordinációs szervezet támogatása mellett végzi. Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):
Helyi szinten:
Tanulmányok (stratégia, program) elkészítése, a helyi fejlesztési stratégia (helyzetfeltáró elemzésének) megalapozására;
A kistérség területére irányuló tájékoztató tevékenységek, interaktív kapcsolattartás a potenciális vidékfejlesztıkkel (a készülı helyi fejlesztési stratégiával kapcsolatosan);
Animációs és kapacitásépítı tevékenység támogatása a helyi fejlesztési stratégia kialakításában, valamint az egyéb társadalmi és gazdasági tevékenységekben való helyi közösségi részvétel fokozásában. Ez a tevékenység magában foglalja a hátrányos helyzető csoportok cselekvıképességének, aktivitásának és együttmőködésének fokozását, speciális érdekeik érvényesítésének segítését.
A kiválasztott helyi akciócsoportok vezetésének továbbképzése, a csoportok közötti tapasztalatcsere, az akciócsoportok monitoring és értékelési tevékenységének támogatása
Networking, részvétel a Nemzeti Vidéki Hálózatban; Nemzeti szinten képzı szervek, mint kedvezményezettek bevonásával:
A helyi vidékfejlesztési stratégia elıkészítésben és végrehajtásában közremőködık felkészítése;
Promóció, vezetı- illetve továbbképzés;
Egyéb, a HVI munkatervében rögzített, a fenti célkitőzést szolgáló tevékenység.
A támogatás formája:
Vissza nem térítendı támogatás.
196
A támogatás aránya:
A közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 100 % Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez
Az intézkedés kapcsolatot teremt a tengelyek és a tervezett intézkedések között, elısegíti a potenciálisan vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források racionális felhasználását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz
Az intézkedés keretében kidolgozott kistérségi vidékfejlesztési stratégia összhangot teremt más operatív programok keretében tervezett fejlesztési elképzelések, projektek közötti kapcsolatok kidolgozása során. Finanszírozás:
Összes közkiadás: 16.729.000.000 Ft EU hozzájárulás: 12.547.000.000 Ft Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output Eredmény
Hatás
Indikátor Helyi Vidékfejlesztési Iroda 166 db kialakítása Kistérségi stratégia Leíró kialakítása, Helyi Vidékfejlesztési Közösségek létrehozása A potenciális Leíró vidékfejlesztési források racionális felhasználása
197
Cél
4.3.7. A vidéki örökség megırzése fenntartási/fejlesztési tervek készítése
és
korszerősítése
–
Natura
2000
A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 57. cikk a pontja
Az intézkedés kódja: (323.)
Az intézkedés indoklása:
Az élıhelyvédelmi irányelv 6. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a különleges természet-megırzési területek védelmére, ha kell, olyan fenntartási/fejlesztési tervek megalkotásával, amelyek kifejezetten a területre vonatkoznak vagy egyéb fejlesztési tervek részeként. Továbbá meghatározák a megfelelı jogszabályi, hatósági, vagy szerzıdéses intézkedéseket, amelyek megfelelnek az adott területen megtalálható, I. mellékletben szereplı természetes élıhelytípusok, illetve II. mellékletben szereplı fajok ökológiai szükségleteinek. A védett természeti területekre már elkészült, valamint készülı kezelési tervek összesen 40 különleges madárvédelmi és 123 különleges természet-megırzési területet érintenek. A Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek mind céljukban, mind tartalmi elemeiket tekintve különböznek az országos jelentıségő védett természeti területekre készülı kezelési tervektıl. Ezért a következıkben a közösségi jelentıségő természeti értékek hosszú távú megırzéséhez és fenntartásához szükséges természetvédelmi célkitőzéseket, kezelési elıírásokat meghatározó terveket a továbbiakban fenntartási terveknek nevezzük hogy elkülönítsük az országos jelentıségő természeti területekre a 30/ 2001 (XII. 28.) sz. KöM rendelet szerint kötelezıen elkészítendı természetvédelmi kezelési tervek néven miniszteri rendeletben is megjelenı tervtípustól. Az intézkedés céljai:
Azon Natura 2000 területek fenntartási/fejlesztési terveinek elkészítése, amelyek nem védett területek, így nemzeti jogszabály alapján nem készülnek rá kezelési tervek. Az intézkedés alkalmazási területe:
A fenntartási tervekben foglaltak a gazdálkodók részére kötelezı érvényő elıírásokat nem tartalmaznak, de figyelembe veszik a korány rendeletben meghatározott kötelezı földhasználati szabályokat. A bennük meghatározott elıírások betartását az önként vállalható agrár-környezetgazdálkodási (AKG) intézkedések segítik elı. A fenntartási/fejlesztési tervek területi szinten – a közösségi értékek figyelembe vételével – igazodnak a már meglévı AKG elıírásokhoz, illetve esetenként tovább pontosítják a Natura 2000 területen önként vállalható elıírásokat. Ily módon a fenntartási tervek a gazdálkodók számára olyan iránymutatást adnak, amely a megfelelıen beadott pályázatok révén – és egy
198
jól mőködı tanácsadó szolgálattal kiegészülve – segíti ıket a támogatási források hatékonyabb kihasználásában. Kedvezményezettek köre:
Magyarországon bejegyzett, Natura 2000 területen jártas (referenciákkal rendelkezı), vidékfejlesztési és természetvédelmi céllal mőködı civil szervezetek, szakmai szövetségek és ezek társulásai Az intézkedés tartalma:
Fenntartási/fejlesztési tervek készítése a tárcák által közösen elfogadott módszertan alapján, mely jogszabályban megjelentetésre kerül. Nem támogatható védett területekre vonatkozó kezelési tervek készítése.
A tervnek tartalmaznia kell különösen: a. az adott élıhely/fajcsoport helyzetének bemutatását és értékelését (fıbb jellemzık leírása, állomány, veszélyeztetettség, trendek stb); b. a megırzés/fejlesztés számszerősíthetı jellemzıit, céljait; c. az alkalmazható fenntartási/fejlesztési tevékenységek leírását, várható hatásait a célcsoportra és egyéb természeti értékekre; d. a fejlesztést célzó beavatkozásokat és azok gazdasági (költség-haszon) elemzését, a javasolt tevékenységek gazdasági-szociális hatásainak értékelésére. e. A terv kiemelt figyelemmel vizsgálja az ÚMVP vonatkozó intézkedéseinek hatását a célcsoportra és javasolt alkalmazhatóságát.
A terv készítésébe, valamint a hatások elemzésébe a kedvezményezett kötelezıen bevonja az érdekelt partnereket, érintett közösségeket.
A kész terveket kormányzati és civil szakértık, független kutatók alkotta értékelı panelek fogadják el.
A támogatás formája:
Vissza nem térítendı támogatás A támogatás aránya:
Az összes elismerhetı költségen belül: 75%. A maximálisan adható támogatás fenntartási/fejlesztési tervenként késıbb kerül meghatározásra. A fenntartási tervek vonatkozó terület nagysága, valamint az élıhely és jelölı fajok számára és összetettségére.
199
Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez
Az intézkedés szoros kapcsolaban van mind a Natura 2000 alapszintő kompenzációs támogatásával, mind az önkéntes agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal, valamint mindkét intézkedéshez kapcsolódó nem termelı beruházások támogatásával. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Finanszírozás:
Összes közkiadás: 500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 100.000.000 Ft Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa
Indikátor
Output
Natura fenntartási tervek száma Az általa lefedett területek nagysága
Eredmény
önkéntes környezetkímélı gazdálkodásba bevont terület nagysága a fenntartási tervekben foglaltak alapján biodiverzitás növekedése
Hatás
200
Cél
4.4. Intézkedéscsoport – LEADER A intézkedéscsoport részesedése a NAVP költségvetésébıl: (5,5 %) A intézkedéscsoport pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 71.169.000.000 Ft EU hozzájárulás: 56.935.000.000 Ft
4.4.1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pont
Az intézkedés kódja: (411, 412, 413)
Az intézkedés célja:
Az integrált szemlélető helyi (kistérségi) vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése. A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott valamennyi szempont érvényesítésével. Fenntartható és versenyképes újszerő helyi eljárások ösztönzése a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás, az élelmiszeripar, a vidéki gazdasági potenciál megerısítése, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a humán szolgáltatások és helyi közösségek fejlesztése terén. A Helyi Akciócsoportok kiválasztásának módszere és idırendje, megjelölve a célspecifikus kiválasztási kritériumokat:
A Helyi Akciócsoportok (HACS) kiválasztása az 59. cikk alapján elkészített Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK) stratégiáján alapul. Minden HVK stratégia tartalmaz LEADER megközelítést („alstratégiát”), amely alapján kerülnek kiválasztásra azon HVK LEADER fejlesztési elképzelései, amelyek megfelelnek a LEADER megközelítés elvárásainak. 2007-ben kerülnek kidolgozásra a HVK stratégiák, ezt követıen indulnak a LEADER intézkedések. A HACS-ok tervezett indikatív száma:
A tervezett Helyi Vidékfejlesztési Közösségek várható száma – az AVOP LEADER+ Program tapasztalatai alapján – 200, amelybıl kiválasztásra kerülnek a HACS-ok. A vidéki területek helyi fejlesztési stratégiákkal való tervezett lefedettség mértéke:
201
Az AVOP LEADER+ magyarországi tapasztalatok alapján megközelítıleg 2000 vidéki település bekapcsolódása várható, melyek Helyi Vidékfejlesztési Közösségekké szervezıdnek. Ez az ország településeinek több mint 60%-át jelenti. A kedvezményen kívül esı területek kiválasztásának indoklása (10.000-100.000):
A Helyi Akciócsoportok által megvalósítani kívánt tevékenységek kiválasztási módszere:
Összhangban kell lennie a Helyi Vidékfejlesztési Közösség által kidolgozott vidékfejlesztési stratégiával, annak része kell, hogy legyen. A helyi projektek kiválasztási kritériumai: A helyi pályázati rendszerben a projektek kiválasztásának részletes kritériumait a helyi akciócsoportok dolgozzák ki. A projekteknek az alábbi „minıségi” követelményeknek kell megfelelniük:
a térség egyediségét tükrözı új terméket/szolgáltatást hoz létre, új eljárásokat alkalmaz a térségi adottságok jobb kihasználására, erıforrások kombinálása, a térségben újszerő összekapcsolása, új – közösségi részvételen alapuló – szervezeti formát hoz létre, kihasználatlan belsı erıforrásokra épít.
A HACS-ok tevékenységei során alkalmazható pénzügyi feltételek:
Az állami támogatás rendjének való megfelelés:
A támogatás formája: vissza nem térítendı támogatás, az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása.
A támogatás aránya:
A támogatási arányok alapesetben megegyeznek a többi intézkedés azonos típusú tevékenységeinek támogatási arányával. Klaszterszerő vállalkozói együttmőködések és a szociális gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek esetében a támogatásintenzitások magasabbak. Helyi akciócsoport szintő kooperációs projektek esetében, melyben az állami (önkormányzati), civil és vállalkozói szektor egyaránt részt vesz, a támogatásintenzitás 7580%. Az akciócsoportok döntési jogkörének bıvítése és a támogatható projektek számának növelése érdekében lehetıség nyílik arra, hogy a nyertes akciócsoportok csökkentsék a helyi pályáztatás során a projektek támogatási intenzitását. Közcélú (önkormányzati) beruházások esetén a közforrások aránya 100%, amelyen belül az EMVA és a központi nemzeti támogatás aránya nem haladja meg a 85%-ot. A támogatás egy helyi vidékfejlesztési tervre adható
202
maximális összege 100-500 millió Ft-ig terjed lakosság és terület arányosan, illetve a hátrányos helyzető települések arányában megállapítva. Elhatárolási kritérium a Strukturális alapokból történı finanszírozástól:
Finanszírozás:
Összes közkiadás: 71.169.000.000 Ft EU hozzájárulás: 56.935.000.000 Ft Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Indikátor Támogatott Helyi Akciócsoportok száma; A HACS-ok által lefedett összterület; A HACS-ok által finanszírozott projektek száma; Teremtett munkahelyek bruttó száma Sikeres képzések száma Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Nettó hozzáadott FTE teremtett munkahely
Hatás
Cél 200 csoport 60-70 % 3000-4000 projekt 400 1400
4.4.2. Hazai és nemzetközi kooperációk A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pontja Az intézkedés kódja: (421.)
Az intézkedés célja:
A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott szempontok érvényesítésével a térségek közötti hazai és nemzetközi együttmőködések elısegítése és megvalósítása. Az intézkedés célja az akcióterületen belüli és kívüli hálózatépítés. Továbbá:
Nemzeti vagy/és nemzetközi projektek elıkészítése személyi és dologi feltételeinek biztosítása; Közös projekt(ek) kidolgozása és a finanszírozást biztosító pályázat(ok) benyújtása; Nyertes projekt(ek) megvalósítása.
203
A hazai, illetve nemzetközi kooperációs projektek kiválasztásának módszere és idırendje: A fejlesztéseket két vagy több térség közösen valósítsa meg, eredményeiben mindkét (több) térség célcsoportjai részesüljenek.
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény Hatás
Indikátor Támogatott kooperációs projektek száma; A a kooperációban részt vevı HACSok száma; Teremtett munkahelyek bruttó száma; Nettó hozzáadott FTE teremtett munkahelyek;
Cél
Egyéb, programspecifikus indikátorok és számszerősített célok:
4.4.3. Folyó kiadások, készségek elsajátítása és animáció (életre keltés) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pont
Az intézkedés kódja: (431.)
Az intézkedés célja:
A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott szempontok érvényesítésével:
• A humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; • Helyi együttmőködést és partnerséget elısegítı humán kapacitás és készség fejlesztés; • A helyi szereplık tájékoztatása a nyertes LEADER pályázatról és a megvalósításra vonatkozó tudnivalókról (az akciócsoport, a HBMB elnöke, összetétele, a gesztor és elérhetısége, ügyfélszolgálat, a helyi fejlesztési terv tartalma, a pályázatok kiírásának várható idıpontja, elérhetıségek stb.); • A helyi pályáztatás lebonyolítása; • A helyi vidékfejlesztési terv megvalósításának folyamatos belsı értékelése (self-assessment); • A helyi szereplık tájékoztatása a helyi vidékfejlesztési terv megvalósulásáról.
204
Az intézkedés indoklása:
A HACS költségvetésének felosztásakor az állandó költségekre vonatkozó korlát:
Javasolt költségbecslés az 1698/2005 Rendelet 59. cikk (1)-tıl (d)-pontja alapján a Leader Képzési, valamint Animációs tevékenységére:
Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:
Indikátor típusa Output
Eredmény
Indikátor Képzési, valamint animációs tevékenységek száma; A részt vevık száma; Sikeres tréningek száma;
Cél
Egyéb, programspecifikus indikátorok és számszerősített célok:
Kapcsolódások:
Kapcsolódás a program más intézkedéseihez
A LEADER módszertani megközelítésként kapcsolódik mindhárom intézkedéscsoport intézkedéseihez, azonban a LEADER jellegébıl fakadóan preferáltan a III. intézkedéscsoport specifikus céljainak teljesülését szolgálja. Szorosan kapcsolódik az I. intézkedéscsoport intézkedései közül a mezıgazdasági üzemek korszerősítéséhez azáltal, hogy potenciálisan tartalmaz a mezıgazdaságon belüli diverzifikáció kis léptékő beruházásaira, a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésén belül a kis léptékő, minıségi helyi élelmiszer elıállításra és értékesítésre irányuló fejlesztéseket. A IV. intézkedéscsoport megvalósítása a „Készségek elsajátítása” intézkedésre épül azáltal, hogy ezen intézkedés keretén belül történik meg a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítéséhez szükséges készségfejlesztés, kapacitásépítés és tartalmi megalapozás, valamint a helyi akciócsoportok kiválasztása. Kapcsolódás más OP-khoz A LEADER intézkedéscsoport szorosan kapcsolódik azokhoz az operatív programokhoz, amelyek integrált térségi tervezést tartalmaznak.
205
5. Két táblázatból álló finanszírozási terv 5.1. Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (millió euróban)
Év Összes EMVA Konvergencia régiók
2007
2008
570,8 456,6
537,5 430,0
2009
2010
498,6 398,9
2011
509,2 407,4
547,6 438,0
2012 563,3 450,6
5.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban a teljes idıszakra)
Közpénzbıl történı hozzájárulás Intézkedéscsoport
1. intézkedéscsoport 2. intézkedéscsoport 3. intézkedéscsoport 4. intézkedéscsoport Technikai segítségnyújtás Összesen
Összes közpénzbıl történı hozzájárulás 2,384,995,192 1,522,337,356 583,562,653 261,651,734 202,978,315 4,955,525,250
Az EMVAhozzájárulás mértéke (%) 75 80 75 80 75
Az EMVA-ból nyújtott összeg 1,788,746,394 1,217,869,885 437,671,990 209,321,387 152,233,736 3,805,843,392
2013 578,7 462,9
Total: 3805,8 3044,6
6. Indikatív bontás vidékfejlesztési intézkedésenként (euróban a teljes idıszakra)
Intézkedés/Intézkedéscsoport 111. intézkedés 112. intézkedés 113. intézkedés 114. intézkedés 115. intézkedés 121. intézkedés 122. intézkedés 123. intézkedés 124. intézkedés 125. intézkedés 131. intézkedés 132. intézkedés 133. intézkedés 141. intézkedés 142. intézkedés 1. intézkedéscsoport összesen 212. intézkedés 213. intézkedés 214. intézkedés 215. intézkedés 216. intézkedés 221. intézkedés 222. intézkedés 223. intézkedés 224. intézkedés 225. intézkedés 226. intézkedés 227. intézkedés 2. intézkedéscsoport összesen 311. intézkedés 312. intézkedés 313. intézkedés 321. intézkedés 323.1. intézkedés 323.2. intézkedés 341. intézkedés
Közkiadás (EUR) 86529809,03 34661796,7 26931467,94 37903547,47 748096,3317 1616885538 7730328,761 207472049,3 42392125,46 226673188,5 50122454,22 21196062,73 38402278,36 19201139,18 76804556,72 2493654439 24618205,53 36842417,93 655862951,5 12224212,4 436845812,6 98472822,12 52122683,43 11714870,22 151614189,9 18166537,87 848903,639 2037368,734 1697807278 51141138,63 332282107,1 127897944,6 153423415,9 139262642,1 2886272,374 95066596,33
207
Magánkiadás
Összes költség
3. intézkedéscsoport összesen 41 Helyi fejlesztési stratégiák: - 411 Versenyképesség - 412 Környezet/földgazdálkodás - 413 Életminıség/diverzifikáció 421 Együttmőködés: 431 Fenntartási költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés: 3. intézkedéscsoport összesen 1., 2., 3. és 4. intézkedéscsoport összesen 511 Technikai segítségnyújtás - amelybıl a nemzeti vidéki hálózatra nyújtott összeg (a) mőködési költségek (b) cselekvési terv Mindösszesen
901960117
* A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004-2006) áthúzódó determinációja hozzáadódik a 2007-2013 között induló támogatási konstrukciók összegéhez.
208
7. Intézkedéscsoportonkénti kiegészítı nemzeti finanszírozás Kiegészítı nemzeti finanszírozás az 1698/2005/EK rendelet 16. cikkének f) pontja alapján (euróban a teljes idıszakra) 1. intézkedéscsoport 111. intézkedés … 1. intézkedéscsoport összesen 2. intézkedéscsoport 211. intézkedés … 2. intézkedéscsoport összesen 3. intézkedéscsoport 311. intézkedés … 3. intézkedéscsoport összesen 4. intézkedéscsoport 411. intézkedés … 4. intézkedéscsoport összesen 1., 2., 3. és 4. intézkedéscsoport összesen
209
8. A versenyszabályok szerinti értékeléshez szükséges elemek felsorolása (az 1698/2005/EK rendelet 16 (g) cikke alapján)
Intézkedés kódja 111 112 113 114 115
121 122 123 124
125
131 132 133
141 142 212
Intézkedés megnevezése
A rendszer jogszerőségének feltüntetése
Vocational training, information activities, innovation Setting up young farmers Farm handing over support of farmers Use of advisory services Establishment of special advisory services for plant management, substitution and farming as well as for forestry
Treaty Art 36.
Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Any aid granted under this measure will be in conformity with the de minimis Regulation (EC) No 1998/2006 Modernisation of agricultural plants Treaty Art 36 Increasing the economic value of Treaty Art 36 forests Increasing the value of agricultural New BER and forestry products Cooperation for the development of New BER or to be new products, processes and notified technologies in the agricultural and food-industry sector and forestry Improvement and development of Treaty Art 36 infrastructure related to the development and modernisation of agriculture and forestry Compliance with the rules based on Treaty Art 36 community regulations Support of agricultural producers Treaty Art 36 participating in food quality systems Support of producer groups in the field Treaty Art 36 of information and promotional activities pertaining to products, which belong to the framework of foodquality systems Support of the semi-subsistent farms Treaty Art 36 under restructuring Support of setting up production Treaty Art 36 groups Payments to agricultural producers of Treaty Art 36 less favoured areas, other than mountain areas
210
A támogatási rendszer idıtartama
213 214 215 216 221 222 223 224 225 226 227 311
312
313
321 323 341
Natura 2000 payments and payments linked to Directive 2000/60/EC Agri-environment payments Animal welfare payments Support for non-productive investments First afforestation of agricultural land First establishment of agroforestry systems on agricultural land First afforestation of non-agricultural land Natura 2000 payments Forest-environment payments Restoring forestry potential and introducing prevention actions Support for non-productive investments Diversification into non-agricultural activities
Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36 Treaty Art 36
Any aid granted under this measure will be in conformity with the de minimis Regulation (EC) No 1998/2006 Supporting the establishment and Any aid granted under development of micro-enterprises this measure will be in conformity with the de minimis Regulation (EC) No 1998/2006 Promotion of tourism activities Any aid granted under this measure will be in conformity with the de minimis Regulation (EC) No 1998/2006 Basic services for the rural economy To be notified and population Conservation and sustainable To be notified development of rural heritage Learning of skills, incentives and the To be notified setting up and implementation of the local development strategies
211
A minden egyes vidékfejlesztési programhoz csatolandó állami támogatási táblázat formátuma Az intézkedés kódja 113
114
115
121
122
123
124
125
131
132
212
311
312
313
323
A támogatási rendszer neve
A rendszer jogszerőségének feltüntetése*
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A 794/2004/EK bizottsági rendelet Alapítvány készfizetı kezességvállalása mellékletében szereplı információs adatlap. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Az ezen intézkedés alapján nyújtott Alapítvány készfizetı kezességvállalása minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Az ezen intézkedés alapján nyújtott Alapítvány készfizetı kezességvállalása minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Az ezen intézkedés alapján nyújtott Alapítvány készfizetı kezességvállalása minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Az ezen intézkedés alapján nyújtott
212
A támogatási rendszer idıtartama 2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
Alapítvány készfizetı kezességvállalása 411
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása
412
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása
413
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása
421
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása
431
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetı kezességvállalása
213
minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az ezen intézkedés alapján nyújtott minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az ezen intézkedés alapján nyújtott minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az ezen intézkedés alapján nyújtott minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az ezen intézkedés alapján nyújtott minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel. Az ezen intézkedés alapján nyújtott minden támogatás összhangban lesz a …. számú de minimis rendelettel.
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
2007-2013
9. Komplementaritás más programokkal A közös agrárpolitika egyéb eszközeibıl, a kohéziós politika keretében, illetve a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszközbıl finanszírozott intézkedések hogyan egészítik ki egymást
9.1. Az ÚMVP Magyarországon
kapcsolódása
más
operatív
programokhoz
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a (2007-2013 között a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozott) Operatív Programok közötti kapcsolódási pontok megállapítása a következı szempontok szerint történt.
Lehatárolásra van szükség azokban az esetekben, amikor az operatív programok hasonló tevékenységeket támogatnak, mint az ÚMVP. A világos lehatárolási vonalak megrajzolása a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyarországon a strukturális alapokért felelıs Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közötti tárgyalásokon történik.
Biztosítani kell a kapcsolódó fejlesztések közötti átfogó szinergiát és összefüggést, függetlenül attól, hogy melyik program finanszírozza azokat. A szinergiával kapcsolatos intézkedésekrıl a felelıs testületek rendszeresen tárgyalnak a tervezési és a megvalósítási idıszak során. Egyes szinergikus intézkedések integrált programok („zászlóshajóprogramok”) részét képezik, amelyek különféle állami támogatási alrendszerekbıl finanszírozott, kapcsolódó intézkedésekkel foglalkoznak.
A megvalósítási idıszakban a koordinációs tevékenységek szintje biztosítja a különféle fejlesztések várható közös hatásait. A koordinációs tevékenységek kiterjedhetnek közös javaslatokra, közös monitoring és értékelésértékelési tevékenységekre, közös projektértékelési eljárásokra, stb.
Az ÚMVP és az operatív programok közötti koordináció pontos feltételei jelenleg vannak megvitatás alatt a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, ezért a következı szakaszok csak a lehatárolási és szinergikus kérdésekkel foglalkoznak. A mezıgazdaságot és a vízgazdálkodást érintı infrastrukturális befektetések esetében a stratégia csak a mezıgazdasági külterületekbe történı befektetéseket támogatja. A strukturális alap programjai minden más infrastrukturális beruházást finaszíroznak, beleértve a gépeket, az építést és az informatikát a nem mezıgazdasági tevékenységet végzı vállalkozások számára. Erıs szinergua várható a vízgazdálkodás területén, amelynek támogatása alapvetıen a Környezetvédelem és Energia Operatív Programból történik. Ami a megújuló energialétesítményekbe történı beruházásokat illeti, a Program csak a kismérető feldolgozó kapacitásokat támogatja, amelyek a termelık tulajdonában vannak. Az értékesítésre termelt megújuló energiára a Környezetvédelem és Energia Operatív Program ad támogatást. A támogatott kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek eredményein alapuló technológiák és know-how alkalmazása (pl. az élelmiszer minıségbiztosítási rendszereiben) megkönnyíti az új piacok megszerzését és a meglévık megtartását. A kutatóknak a megépítendı helyi kapacitásokban való képzése helyi kapacitásfejlesztési intézkedéssel finanszírozható (3.3). A szinergiát az ágazatok közötti technológia-átadás elısegítésével, ezért a Gazdasági
214
Versenyképesség Operatív Program K+F Intézkedései és a regionális operatív programok közötti átadással kell biztosítani Biztosítva lesznek a szinergikus kapcsolódások, hogy haszonra lehessen szert tenni a jobb oktatási és foglalkoztatási szolgáltatások révén, amelyeket a Szociális Infrastruktúra és a Társadalmi Megújulás Operatív Programjai finanszíroznak. Az Elektronikus Kormányzás és Államreform Operatív Programoknak a társadalmi szolgáltatások megújulásával kapcsolatos intézkedései közvetlen pozitív hatást fognak gyakorolni a mezıgazdasági beruházásokra. A Vidékfejlesztési Program által biztosított szaktanácsadási szolgáltatások, a képzések és a készségek fejlesztése terjedelmében a Program – potenciális – kedvezményezettjeire, tárgyát illetıen pedig a Program intézkedéseinek megvalósításához szükséges készségekre és tudásra korlátozódik. A vállalatfejlesztés esetében a teljeskörő tevékenységet folytató mikrovállalkozások – nagyon korlátozott számú kivételtıl eltekintve – támogathatók a vidéki körzetekben. A támogatott mikrovállalkozások fıként mezıgazdasági tevékenységekkel foglalkoznak, más társaságok a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programból és a regionális operatív programokból kapnak támogatást. Az idegenforgalom területén a lehatárolási elv azt a szemléletet tükrözi, amely a projekt méretén és a projekttulajdonosok közötti integráció irányán alapul: nem-kereskedelmi elszállásolási kapacitások létrehozása, a kapcsolódó szolgáltatásokkal és kisebb mérető infrastruktúrával – mindezt a horizontális integrációra törekedve – támogatást fog kapni a programból. Más idegenforgalmi beruházásokat a regionális operatív programok támogatnak. Ami a falvak megújulását illeti, a jelentıs kulturális értéket képviselı és védelem alatt álló épületek kapnak támogatást ahhoz, hogy a települések vonzerejét növeljék. A lehatárolás elve kettıs: ez egyfelıl a támogatható településeket, másfelıl a projekt összetettségét teszi mérlegre. A vidéki településeket és az egyszerő projektet a Vidékfejlesztési Programból támogatják. A falvak infrastrukturális fejlesztése kívül esik a támogatható projekteken. A vidéki alapvetı szolgáltatások támogatásának esetében a lehatárolási elv a települések méretét veszi szemügyre, vagyis a kistérségek központjait a regionális programokból, a kicsi falvakat viszont a Vidékfejlesztési Programból fogják támogatni – és rangsorolni. A szinergikus fejlesztés továbbra is elınyben részesítendı. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv kiegészíti az Európai Halászati Alap által az akvakultúra területén biztosított támogatást, mivel fıként az 1. és a 2. tengelyek vonatkozásában, párhuzamos célkitőzéseket érvényesít. Az agrár-környezetvédelmi intézkedés részét képezı „Extenzív halastavak” célprogram a jelenlegi Stratégia és Program részeként folytatódik, az OVFP-ben meghatározott feltételeknek megfelelıen.
215
2
3
1.2
Age-restructuring
1.3
Farm and production restructuring
1.4
Support for investment and quality measures
1.5
Support for infrastructure
Ensuring the balanced quantity of high quality water
2.6
Strenghtening the protection of soils
2.7
Ensuring the animal welfare payments
D S
S,D
S,D
S,D
S
S,D
Support for local capacity building
3
4
1
S
S
S
S
2
3
1
2
3
4
S
3
4
D
S
S
S
S
S
S
5
6
S
S S
Social cohesion, equal opportunities
Improvement of healthcare and ability to work
Life long learning
2
D S S
1
Adatpting abilitiy to changes
Cultural infrastructure
Infrastcture supporting participation on the employment market
Health-Care infrastructure
Educational infrastructure
Improving governance and renewing ability
3
Improving quality of human resource
2
Renewing institutional procedures
1
S
S
S,D
S,D
S
S,D
S,D
S,D
S,D
S,D
S,D
S,D S,D
S,D
Improving the quality of life in rural areas and encouraging diversification of economic activity 3.1 Support for diversification, micro-business and tourism, building on the natural and cultural heritage; 3.2 Improving access to basic services and village renewal 3.3
2
Transport of city agglomeration
1
Infrastructure of intermodal economic centres
6
Social Renewing OP
Decreasing reginal diparities of activity
5
Regional accessibility
More efficient energy usage
4
Social Infrastructure OP Matching demand and supply on the labour market
3
Improvement of public adminsitration services
2
Accessibility of electronic government services
1
Renwable-energy
Preservation of natural resources
Water Management
Healthy, clean cities
Financial Instruments
4
State Reform Op
S,D
Improving the environment and the countryside by supporting land management 2.1 Support for agri-environment, Natura 2000 and forest environment 2.2 Preserving LFA territories and the traditional agricultural landscape 2.3 Investment support for environmental standards and water management 2.4 Support for afforestation and fast growing species 2.5
3
Electronic Government Renwing infrasturcture for the organisations in public administration
2
Transport OP
International accessibility of the country and centres of regions
1
Competitiveness in the agricultural, food processing and forestry sectors 1.1 Promoting information dissemination
Envrironment & Energy OP
Sustainable production and consumtpion culture
Measure 1
R&D
No. Priority
Priority
Coherence between the New Hungary Rural Development Programme and sectoral OP's of the New Hungary Development Plan
Information Society & Modern Business Environment
Promoting profitability of enterprises
Economic Competitiveness OP
D
S
D S
S
"S" as Synergy: UHRDP measures support or are supported by UHDP priorities (complementary or multiplicatory effect) "D" as Demarcation: Similar UHRDP measures are supported at UHDP priority, demarcation has been clarified
216
S S, D
S,D
S
S
2
3
S
5
1
2
3
2
3
4
2
3
4
1
2
3
4
5
1
2
3
4
1
2
Development of urban areas
Human infrastructure
Transport infrastracture
Tourism
Regional economic development
South-Plains OP
Development of urban areas
Strenghtening touristical potential
Improvement of operational conditions of economy
North-Plains OP Development of regional transport
Development of Human public infrastructure
Rehabalitation of urban areas
Regional logistical networks
Competitive local economy
Development of infrastructure supporting local and regional cohesion
Integrated development of urban areas
Tourism
1
North-Hungary OP
Development of transport infrastructure of local and regional importance
Middle-Transdanubia
Regional economic development
1
Regional development of infrastructure
5
Human public services and public urban development
4
Strenghtening touristical potential
Development of urban areas
Tourism
Regional economic develoment
Renewing urban territories
4
Development of competitive economy based on urban areas
S
3
South-Transdanubia OP
Local public adminsitration and healthcare services
2
Development of human public services
Developmetn of the attractivity of the region
Development of competitiveness
1
West-Trenasdanubia OP
Environment protection and infrastructure in small regions
Measure 1
Priority
No. Priority
Development of knowledge based economy
Central-Hungary OP
Coherence between the New Hungary Rural Development Programme and regional OP's of the New Hungary Development Plan
3
4
Competitiveness in the agricultural, food processing and forestry sectors 1.1 Promoting information dissemination 1.2
Age-restructuring
1.3
Farm and production restructuring
1.4
Support for investment and quality measures
1.5
Support for infrastructure
D
D
D
Ensuring the balanced quantity of high quality water
2.6
Strenghtening the protection of soils
2.7
Ensuring the animal welfare payments
Improving the quality of life in rural areas and encouraging diversification of economic activity 3.1 Support for diversification, micro-business and tourism, building on the natural and cultural heritage; 3.2 Improving access to basic services and village renewal 3.3
D
D
Improving the environment and the countryside by supporting land management 2.1 Support for agri-environment, Natura 2000 and forest environment 2.2 Preserving LFA territories and the traditional agricultural landscape 2.3 Investment support for environmental standards and water management 2.4 Support for afforestation and fast growing species 2.5
D
D
D
S
D
D D D D D D
D
D
D D
D D
Support for local capacity building
"S" as Synergy: UHRDP measures support or are supported by UHDP priorities (complementary or multiplicatory effect) "D" as Demarcation: Similar UHRDP measures are supported at UHDP priority, demarcation has been clarified
217
D D
D
D D
5
9.2. Koordinációs tevékenység A Kormány fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntés-elıkészítı, javaslattevı, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A FIT többek között összehangolja az EU és hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseket, összehangolja az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlıdés és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tervezésének, programozásának, értékelésének és végrehajtásának összehangolásáért, valamint az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációjáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program irányító hatósága és az NFÜ felel a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikk 4. bekezdés g) pontjában és a 1698/2005/EK tanácsi rendelet 5. cikk 4. bekezdésében foglaltaknak megfelelıen az operatív programok közötti, valamint az operatív programok, az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) közötti támogatások koordinációjáért. Az irányító hatóság és az NFÜ nemzeti jogszabályban meghatározott mechanizmusoknak megfelelıen biztosítja mind a fent említett források tervezésének, mind pedig azok felhasználásának összhangját, melynek során maximális mértékig figyelembe veszi az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást. A koordináció egyaránt vonatkozik a stratégiai célok, beavatkozási területek és a pályázati kiírások tekintetében a kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban és munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, valamint a végrehajtás eszközeiben az összhang és átjárhatóság megteremtésére. A koordináció fórumai és mechanizmusai:
A koordináció legfıbb eszköze a Kormány, valamint a Kormány tanácsadó testületeként létrejött Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a miniszetrelnök, a regionális fejlesztési tanácsok képviselıi, a Gazdasági és Szociális Tanács Delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértık, valamint meghívottként a FIT tagjai.
A koordináció további fórumát jelentik a monitoring bizottságok, amelyben szavazati státuszban helyet kapnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselıi.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programok vidékfejlesztési támogatási eszközökkel való tartalmi koordinációját az operatív programok tervezési-végrehajtási részleteit tartalmazó akciótervek biztosítják. Az akcióterveket – a Kormány keretjellegő döntése alapján – az NFÜ véglegesíti.
A koordináció mechanizmusai tehát egyaránt vonatkoznak a stratégiai célok, beavatkozási területek, pályázati kiírások stb. tekintetében történı kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban, munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, a végrehajtás eszközeiben történı összhang és átjárhatóság megteremtésére, így például a monitoring információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítására.
10. A felelıs hatáskörrel rendelkezı hatóságok és szervek kijelölése Az ÚMVP megvalósítása négy szinten megy végbe:
Illetékes Hatóság (a 885/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében)
Tanúsító Testület (az 1290/2005/EK rendelet 7. cikke értelmében)
Irányító Hatóság
Meghatalmazott Kifizetı Hatóság (az 1290/2005/EK rendelet 6. cikke értelmében)
10.1. Az Illetékes Hatóság A 162/2006. Korm. sz. rendeletnek megfelelıen mind at EMVA, mind az EAGF tekintetében az Illetékes Hatóság a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A miniszter
jogosult a kifizetı hivatal meghatalmazásának megadására és annak visszavonására,
felügyeli, hogy a Kifizetı Hatóság továbbra is betartja-e a meghatalmazási kritériumokat,
jogosult utasításokat adni a Kifizetı Hatóságnak, ha úgy találja, hogy a Kifizetı Hatóság nem tartja be a meghatalmazás kritériumait.
A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Fıosztály felel a Miniszter segítéséért, a meghatalmazással kapcsolatos feladatok ellátásában.
Cím:
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály H-1860 Budapest Pf. 1.
Tel.:
+36-1-301-4000
Fax :
+36-1-301-4000
E-mail:
[email protected]
10.2. Az Igazoló Szerv Az Igazoló Szervet az Irányító Hatóság nevezte ki az 1290/2005/EK rendelet 7. cikke értelmében, közbeszerzési eljárás keretében. Az Igazoló Szerv – amely a KPMG Hungária Kft. – magyar, korlátolt felelısségő társaság, és a KPMG Internationalhoz, egy svájci szövetkezethez társult független tagvállalatokból álló KPMG-hálózat tagvállalata. Az Igazoló Szerv teljes mértékben független a Kifizetı Hatóságtól és az Illetékes Hatóságtól. Könyvvizsgáló cégként rendelkezik a 885/2006/EK rendelet 5. cikke által megkövetelt technikai szakértelemmel. Az Igazoló Szervvel kötött szerzıdés biztosítja, hogy a Kifizetı Hatósággal kapcsolatos vizsgálatát a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati szabványoknak megfelelıen, a Bizottság által esetlegesen megállapított iránymutatásokat figyelembe véve végzi el.
Cím:
KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Gazdasági Tanácsadó Kft.
219
H-1139 Budapest, Váci út 99. Tel.:
+36-1-887-7100
Fax :
+36-1-887-7101
E-mail:
[email protected]
10.3. Az Irányító Hatóság A földmővelésügyi és vidékfejlesztési minisztert nevezte ki a magyar kormány az ÚMVP Irányító Hatóságaként. A miniszter ezt a feladatok a minisztériumon belül az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkárnak adta át. Az államtitkárt az Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály(AVF) segíti az Irányító Hatóságként végzendı feladatok teljesítésében. Az AVF teljesíti az Irányító Hatóságnak a SAPARD, az AVOP és az EHA kapcsán elvégzendı feladatait, valamint a HVFT programot irányító egység feladatait is. Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke szerint az ÚMVP Irányító Hatósága felel a program hatékony, sikeres és rendszeres ellenırzéséért és irányításáért, és felhatalmazással rendelkezik arra, hogy elvégezze mindazokat a feladatokat, amelyeket a fent említett Rendelet az Irányító Hatóság számára elıír. Ezen belül, az Irányító Hatóság
gondoskodik arról, hogy az egyes tevékenységeket az ÚMVP-re alkalmazandó kritériumoknak megfelelıen válasszák ki;
gondoskodik arról, hogy legyen egy, a megvalósítással kapcsolatos statisztikai információk rögzítését és karbantartását szolgáló rendszer, az ellenırzés és a értékelésértékelés céljára alkalmas, számítógépes formában;
gondoskodik arról, hogy a kedvezményezett és más, a tevékenységek végrehajtásában érintett testületek tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredı kötelezettségeikrıl, tisztában legyenek az Irányító Hatóságnak megküldendı adatszolgáltatással kapcsolatos, valamint a kimenetek és az eredmények rögzítésével kapcsolatos kötelezettségeikkel;
gondoskodik arról, hogy a program értékelésértékeléseit az 1698/2005/EK rendeletben megállapított határidıkön belül végezzék el;
vezeti a monitoring bizottságot és annak megküldi azokat a dokumentumokat, amelyek az ÚMVP megvalósításának ellenırzéséhez szükségesek, különös tekintettel annak konkrét célkitőzéseire;
gondoskodik arról, hogy a 76. cikkben említett, a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeket betartsák;
éves haladási jelentést készít, majd a monitoring bizottság jóváhagyását követıen, azt a Bizottságnak benyújtja;
gondoskodik arról, hogy a kifizetı hatóság minden szükséges információt megkapjon, különösen azokról az eljárásokról és esetleges ellenırzésekrıl, amelyekre a finanszírozásra kiválasztott tevékenységek kapcsán kerül sor, még mielıtt a kifizetéseket engedélyeznék.
A fent említett feladatokon kívül, a magyar jogszabályok értelmében, az Irányító Hatóságnak joga van különösen:
a Kifizetı hivatal projektkiválasztási eljárásait jóváhagyni és felügyelni;
meghatározni a támogatás részletes feltételeit, az ÚMVP alapján;
hivatalos és kötelezı érvényő nyilatkozatokat tenni bizonyos, az ÚMVP megvalósításával kapcsolatos kérdésekrıl;
220
koordinálni az EMVA, az EAGF és az EHA kapcsán létrehozott adatbázisok létrehozását és mőködését, harmonikus fejlıdésük megszervezése érdekében;
dönteni – az Európai Unió kapcsolódó programjainak alapján – a rendelkezésre álló közösségi forrásoknak a technikai segítségnyújtásra való felhasználásáról;
meghatározni és koordinálni a program megvalósulását;
meghatározni a monitoring bizottság résztvevıit;
folyamatosan ellenırizni a program megvalósulását;
kezdeményezni a program módosítását, amennyiben az szükséges;
éves jelentéseket készíteni a program elırehaladásáról.
A többi érintett minisztériummal és partnerrel, illetve a Kifizetı Ügynökséggel együttmőködésben, az Irányító Hatóság elkészíti a megvalósítással kapcsolatos jogszabályokat. Az Irányító Hatóság felügyeli és ellenırzi az ÚMVP megvalósulását, a programot monitoring bizottság határozatainak, a vonatkozó törvényeknek, a programben meghatározott feltételeknek és a célcsoportok igényeinek megfelelıen. Az Irányító Hatóság megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az ÚMVP-ben meghatározott kimeneteket, eredményeket és hatásmutatókat elérjék. Az Irányító Hatóság állandó és hatékony partneri együttmőködést valósít meg a vonatkozó szervezetekkel annak érdekében, hogy a partnerek speciális tudása rendelkezésre álljon.
Cím:
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Közösségi Ügyekért Felelıs Szakállamtitkár H-1860 Budapest Pf. 1.
Tel.:
+36-1-301-4000
Fax :
+36-1-301-4000
E-mail:
[email protected]
221
10.4. A Kifizetı Ügynökség A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) meghatalmazott Kifizetı Hatóságként fog mőködni az EMVA tekintetében, az 1290/2005/EK rendeletnek megfelelıen. Az MVH az egyetlen Kifizetı Hatóság Magyarországon, az EMVA és az EAGF kifizetı hatósági feladatait látja el. Az MVH kormányzati szerv és meghatalmazott kifizetı hatóság a Garanciaszekcióban. 2004 óta. A kifizetı hatósági feladatok mellett a Közösség mezıgazdasági és vidékfejlesztési pénzeszközeivel kapcsolatban az MVH a következı szerepeket látja el:
SAPARD Ügynökség
AVOP/EMOGA Orientációs Részleg és HOPE – együttmőködı szervezet
EHA – együttmőködı szervezet és Ellenırzı Hatóság.
A Közösség által finanszírozott támogatásokon kívül az MVH kezeli a belföldi forrásokból finanszírozott támogatásokat is. Az MVH szervezete egy központi hivatalból és 19 megyei hivatalból áll. A létszám körülbelül 1600. A központi irodában foglalkoztatott személyek száma körülbelül 500, a megyei hivatalokban ez a szám 20 és 100 között van, a megye méretétıl függıen. A központi irodában nyolc igazgatóság és nyolc fıosztály van. A Kifizetı Ügynökség biztosítja, hogy:
a kérelmek támogathatóságát és a támogatás elosztásához kapcsolódó eljárást, valamint a közösségi szabályoknak való megfelelést a kifizetés engedélyezése elıtt ellenırizzék;
az elvégzett kifizetésekrıl pontos és teljes körő nyilvántartások legyenek;
a közösségi jogszabályok által elıírt ellenırzéseket végezzék el;
az alátámasztó dokumentumokat a megadott határidıkön belül mutassák be, a közösségi szabályok által megkövetelt formában;
a dokumentumok hozzáférhetıek legyenek, és olyan módon kezeljék azokat, ami biztosítja teljeskörőségüket, érvényességüket és olvashatóságukat hosszabb idı után is, ideértve a közösségi szabályok értelmében vett elektronikus dokumentumokat is.
A Kifizetı Ügynökség
felel az igénylések engedélyezéséért és ellenırzéséért, teljesíti az adminisztrációs és a helyszíni ellenırzéseket;
elvégzi a kifizetéseket;
nyilvántartja az összes kifizetést, az EAGF- és EMVA-kifizetésekkel kapcsolatos, elkülönített számlákon, egy információs rendszer formájában, elkészíti a kifizetésekrıl az idıszakos összefoglalókat, ezen belül a Bizottságnak küldött havi, negyedéves és éves kimutatásokat;
foglalkozik az elılegekkel és az értékpapírokkal, vezeti a kintlévıségek nyilvántartását és beszedi az esedékessé vált tartozásokat,
ügyfélnyilvántartást vezet,
Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszert üzemeltet.
Cím:
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
H-1095 Budapest, Soroksári út 22-24. Tel.:
+36-1-
Fax :
+36-1-
E-mail:
223
11. A monitoring- és értékelési rendszerek leírása, valamint a monitoringbizottság tervezett összetétele A Program monitoring és kiértékelı tevékenységét a Közös Monitoring és Értékelési Keretszabályozás (Common Monitoring and Evaluation Framework, CMEF) rendelkezéseinek alapján kell kialakítani, a Programban használt indikátorok a lehetı legnagyobb mértékben támaszkodnak a CMEF specifikációira. A regionális, helyi és más hatóságok, gazdasági és társadalmi partnerek, a civil társadalmat képviselı szervezetek, a nem-kormányzati testületek, a környezetvédelmi testületek és a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség elısegítéséért felelıs testületek is részt vesznek a bizottságban.
11.1. A monitoring- és értékelési rendszerek leírása értékelés 11.1.1. Monitoring A program jóváhagyásáról szóló döntéstıl számítva legkésıbb három hónapon belül létre kell hozni egy Monitoringbizottságot, hogy ellenırizze és nyomon kövesse az ÚMVP-t. A Monitoringbizottság a programok kiválasztott intézkedéseit a vidékfejlesztési program jóváhagyásától számítva legfeljebb négy hónapig felügyelheti. Ezt követıen fı tevékenysége:
idıszakosan ellenırizni a program konkrét célkitőzései tárgyában elért haladást,
megtekinteni a megvalósítás eredményeit,
jóváhagyni az éves haladási jelentéseket, mielıtt azokat a (brüsszeli) Bizottságnak megküldik
javaslatot tenni az Irányító Hatóság számára a program kiigazítása vagy felülvizsgálata tárgyában.
Az Irányító Hatóság és a Monitoringbizottság az ellenırzést minden egyes vidékfejlesztési program kapcsán elvégzi, pénzügyi, kibocsátási, eredmény- és hatásindikátorok alapján. Az indikátorok feldolgozása a CMEF alapján történik.
Stratégiai ellenırzés Az általános ellenırzési tevékenységeken kívül a Nemzeti Stratégiai Terv kapcsán Magyarországnak el kell végezni a stratégiai ellenırzést, hogy információkat szerezzen be és az érdekelt feleket tájékoztassa az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) által kitőzött célok tekintetében elért haladásról, és arról, hogy a megvalósítást a Közösség stratégiai iránymutatásai miként könnyítik meg. Az ilyen stratégiai monitoring jelentést 2010-tıl minden második évben el kell készíteni, összesen három alkalommal (2010, 2012, 2014). A fentieken túlmenıen a jelentésnek össze kell foglalnia a folyamatban lévı értékelésértékelés eredményeit is. A tanácsi rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint az éves haladási jelentést össze lehet vonni a stratégiai ellenırzési jelentésekkel, amelyek 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben készülnek. Ld. lentebb.
Éves haladási jelentés Az irányító hatóság éves jelentést nyújt be a Bizottságnak, elsı alkalommal 2008-ban, azután a rá következı évben, június 30-ig, a program megvalósulásáról. 2016-ban a jelentést a program megvalósulásáról szóló, záró beszámoló formájában kell megküldeni. A Bizottságnak két hónapja lesz arra, hogy az éves haladási jelentésekhez észrevételeket tegyen.
225
Az észrevételeken túlmenıen – az éves jelentés benyújtását követıen – a Bizottság, az irányító hatósággal együtt, kétoldalú konzultáció keretében áttekinti az elızı évben elért fıbb eredményeket. A Bizottság ezeknek a találkozóknak a során is tehet észrevételeket. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról az intézkedésekrıl, amelyeket ezekre az észrevételekre reagálva foganatosított.
11.1.2. Értékelés Az értékelésértékelés célja az, hogy javuljon az ÚMVP megvalósításának minısége, hatékonysága és sikere. Az értékelésértékelést független értékelık végzik el. Az irányító hatóság biztosítja az emberi és a pénzügyi forrásokat, amelyek az értékelésértékelések elvégzéséhez szükségesek, megszervezi az adatok létrehozását és összegyőjtését, és felhasználja a monitoring rendszer által biztosított különféle információkat. Az értékelésértékelés formái: ex-ante, félidıs és ex post értékelés. A félidıs és az utólagos értékelésértékelés a folyamatos értékelés rendszerének részét képezi.
Ex ante értékelés Az ex ante értékelésnek részét kell képeznie minden vidékfejlesztési program megfogalmazásának, és azt célozza, hogy a költségvetési erıforrások allokálása optimális legyen, a programozás minısége pedig javuljon. Meg kell határoznia és fel kell mérnie a közép- és hosszú távú igényeket, az elérendı célokat, a várható eredményeket, a számszerősített célértékeket, különösen a kiinduló helyzettel való összehasonlításban, azt, hogy a Közösség prioritásait milyen mértékben vették figyelembe, milyen tanulságokat vontak le az elızı programozásból és milyen volt a megvalósítási, monitoring, értékelési és pénzügyi vezetés eljárásainak minısége.
Félidıs és ex post értékelés Az 1698/2005/EK irányelv 86. cikkének alapján realizált folyamatos értékelés során megvizsgálják, hogy a program milyen haladást ért el céljai elérésében, az eredmény- és a hatásindikátorok alapján, ha azok már rendelkezésre állnak. 2008-tól az irányító hatóság éves jelentéseket készít a Monitoring Bizottság számára, a folyamatban lévı értékelési tevékenységekrıl. A tevékenységek jegyzékét csatolni kell az éves elırehaladási jelentéshez. 2010-ben a folyamatos jelentést félidıs jelentésként, 2015-ben pedig ex post jelentésként kell elkészíteni. A félidıs és az ex post értékelések azt vizsgálják, hogy az alapokat milyen mértékben használták fel, mennyire sikeres és hatékony az EMVA programozása és melyek a társadalmi és gazdasági kihatások. Tartalmazzák a program célkitőzéseit és levonják a következtetéseket a vidékfejlesztési politikával kapcsolatban.
11.1.3. Monitoring és értékelı jelentések rendszere A fentiek alapján az irányító hatóság a programmal kapcsolatban a következı értékelési és monitoring tevékenységeket végzi el:
az ex ante értékelés elvégzése;
éves haladási jelentés a Bizottság számára, amely jelentést a Monitoring Bizottságnak jóvá kell hagynia;
folyamatos értékelési rendszer létrehozása, amelynek részét képezi a félidıs és az ex post értékelés is, és ez tájékoztatja a Monitoring Bizottságot és a Bizottságot az értékelés eredményeirıl, éves szinten, az éves haladási jelentés részeként;
éves megbeszéléseket tart a Bizottsággal az elért eredményekrıl;
226
2010-tıl minden második évben készül egy összefoglaló jelentés a Bizottság számáta a nemzeti mezıgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai terv célkitőzéseinek megvalósulásában elért elırehaladásról (stratégiai támogatásfelügyelet).
A jelentéseknek egymásra is hivatkozniuk kell, emellett tartalmazniuk kell a következtetéseket, az eredményeket és a kudarcokat. Ily módon a monitoring és az értékelési tevékenység integrált egészet alkot, és a program egész élettartamát kíséri.
11.2. A Monitoring Bizottság tervezett összetétele ÚMVP Monitoring Bizottság Elnök – IH vezetı (szakállamtitkár) Elnökhelyettes – FVM Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály vezetıje
Tagok FVM fıosztályok
EU Koordinációs és Nemzetközi Fıosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági Állat- és Növényegészségügyi Fıosztály
Természeti Erıforrások Fıosztály
Szakigazgatási Fıosztály
Humánpolitikai Fıosztály
Agrárszabályozási Fıosztály
Jogi Fıosztály
Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI)
Kifizetı Ügynökség
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Minisztériumok és országos hatáskörő szervek
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Nemzeti Földalapkezelı Szervezet
Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıigazgatóság
Állami Erdészeti Szolgálat
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
227
Központi Statisztikai Hivatal
Regionális Fejlesztési Tanácsok
Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsok közös delegáltja
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
I-IV. tengelyben érintett érdekképviseletek
Magyar Agrárkamara
Magyar Paraszt Szövetség
Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ)
Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA)
Mezıgazdasági Dolgozók Országos Szövetsége (MEDOSZ)
Agrár Dékánok és Fıigazgatók Kollégiuma
Agrár Munkaadói Szövetség
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ)
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ)
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Agrárenergetikai Szövetség
HANGYA Szövetség
Magyar Állattartók Szövetsége
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alap
II. tengely
Állatvédelmi Tanácsadó Testület
Nemzeti Park Igazgatóságok
WWF Magyarország
Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ)
Magán Erdıtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ)
Magyar Természetvédık Szövetsége
Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ)
Haltermelık Országos Szövetsége és Terméktanácsa (HALTERMOSZ)
228
III-IV. tengely
Falusi Turizmus Országos Szövetsége
Önkormányzati Szövetségek közös képviselıje
Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása
Önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségek (Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása; Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége) közös jelöltje Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége
Falvak és Kisvárosok Magyarországi Mőhelye Egyesület (ECOVAST)
LEADER Közhasznú Egyesület
Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja
Kistérségi Fejlesztési Egyesületek Szövetsége
Közös delegált (Népmővészeti Egyesületek Szövetsége,
Magyar Kézmőves Kamara),
Autonómia Alapítvány
Vidék Parlamentje
Horizontális és esélyegyenlıség
Nıképviseleti Tanács
Országos Érdekegyeztetı Tanács Munkaadói Oldala
Országos Érdekegyeztetı Tanács Munkavállalói Oldala
Országos Fogyatékosügyi Tanács
Romaügyi Tanács
Tanácskozási joggal vesznek részt EU Bizottság képviselıi
FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet
VÁTI Vidékfejlesztési Osztály
Központi Statisztikai Hivatal
PM Nemzeti Programengedélyezı Iroda
229
12. A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések 12.1. Az ÚMVP nyilvánosságát biztosító intézkedések A 1698/2005/EK rendelet 76. cikke alapján az Irányító Hatóság tájékoztatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervrıl (ÚMVST), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról (ÚMVP), ezen belül a közösségi hozzájárulásról, és nyilvánosságra hozza azokat. Az IH feladata, hogy a figyelmet a Közösség szerepére irányítsa, és biztosítsa az EMVA-ból származó segítségnyújtás átláthatóságát. Az Irányító Hatóság felelıs a program nyilvánosságáért, az alábbiak szerint:
tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nık közötti egyenlıség elımozdításában közremőködı testületeket és az érintett, nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetıségekrıl és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;
tájékoztatja a kedvezményezetteket a közösségi támogatásról;
tájékoztatja a nyilvánosságot a Közösségnek a programokban és azok eredményeiben betöltött szerepérıl.
Az információt és nyilvánosságot biztosító pénzügyi forrásokat a program technikai segítségnyújtás fejezetébıl kell biztosítani.
12.2. A jövıbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések 12.2.1. Információ nyújtása a jövıbeli kedvezményezetteknek Az átláthatóság biztosítása érdekében az Irányító Hatóság a lehetı legszélesebb körő információt terjeszti a Közösség és a tagállam által az ÚMVP-ban biztosított finanszírozási lehetıségekrıl. Ennek érdekében az Irányító Hatóság biztosítja, hogy az ÚMVP keretein belül juttatott támogatások lehetıségérıl a legszélesebb közönség kapjon tájékoztatást, és az információ jusson el az összes érdeklıdı pályázóhoz. E tevékenysége keretében különösen:
világos, egyértelmő, és részletes információt nyújt a lehetséges kedvezményezettek számára;
biztosítja, hogy a lehetséges kedvezményezettek informálásában közvetítı testületeket és a szakmai, pénzügyi ismeretek átadását segítı szervezeteket bevonják a tevékenységbe;
tájékoztat a Nemzeti Vidéki Hálózat szerepérıl, illetve a hálózat lehetıségeit is felhasználja az információk terjesztésére.
12.2.2. A kedvezményezettek számára nyújtott információ Az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a támogatás elnyerésérıl értesítı dokumentum tájékoztassa a kedvezményezettet, hogy a tevékenységet egy olyan program finanszírozza, amelynek forrása részben az EMVA, részben a magyar költségvetés.
230
12.3. A közvélemény tájékoztatása Az Irányító Hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a széles közönséget az ÚMVP-ban foglalt intézkedésekrıl.
12.3.1. Az Irányító Hatóság kötelezettségei Az Irányító Hatóság tájékoztatja a közvéleményt az ÚMVP EU Bizottság által történt elfogadásáról, a módosításokról, a program megvalósítása folyamán elért fı eredményekrıl, illetve a program zárásáról. Az Irányító Hatóság közzéteszi az ÚMVP-bıl részesülı kedvezményezettek listáját, a megvalósuló projektek címét, illetve a projektekre fordított közpénz összegét. A tájékoztatást megvalósító intézkedések végrehajtásáért az Irányító Hatóság felelıs. Az IH a tevékenység során, területi szinten felhasználja a tömegtájékoztatás összes lehetséges formáját. Használnia kell a kommunikációs kampányok, a nyomtatott és az elektronikus média adta lehetıségeket.
12.4. Az információs és tájékoztató tevékenység mőszaki jellemzıi 12.4.1. Szlogen és logó Minden információs és tájékoztató tevékenységnek tartalmaznia kell a következı elemeket:
az európai zászló, a Közösség szerepének magyarázatával, amely a következı közlést foglalja magában: „Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap: Európa támogatja a vidéki területeket”
a LEADER intézkedéscsoport által támogatott tevékenységek esetében a LEADER logót is használni kell.
12.4.2. A felhasználható információs és kommunikációs eszközök
az EMVA által társfinanszírozott tevékenységekrıl és intézkedésekrıl szóló kiadványoknak (füzetek, brosúrák, hírlevelek) és posztereknek a címlapon kell egyértelmően bemutatnia a közösségi hozzájárulás megvalósulását, valamint az EU szimbólumát, illetve a nemzeti vagy regionális szimbólumot is. A kiadványoknak tartalmaznia kell az abban foglalt információért, valamint az IH felé felelıs testület megnevezését és elérhetıségét.
elektronikus úton közzétett információ esetén (honlapok, adatbázisok a lehetséges kedvezményezettek részére), illetve audio-vizuális anyagok esetén az elsı bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – a megfelelı változtatásokkal. A kommunikációs terv készítése során megfelelı figyelmet kell fordítani az új technikákra, amelyek lehetıvé teszik az információ hatékony terjesztését és a közvéleménnyel való véleménycserét.
Az IH által támogatott, EMVA-ra vonatkozó honlapoknak:
említeniük kell az EMVA hozzájárulásának mértékét legalább a nyitólapon;
linket kell tartalmazniuk az EU EMVA vonatkozású web-oldalára.
231
12.5. Kommunikációs Terv 12.5.1. Célkitőzések és célcsoportok Általános célkitőzések
A lakosság egésze (széles közvélemény), a gazdák és a vidéken élı emberek tájékoztatása Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztéspolitikai elképzeléseirıl, és az Európai Unió támogatásainak ebben játszott szerepérıl;
A vidékfejlesztési program céljainak, intézkedéseinek, valamint azok megvalósítása során elért eredmények bemutatása;
A lehetséges kedvezményezettek és célcsoportok teljes körő, célzott tájékoztatása az általuk igénybe vehetı – az EU és Magyarország által együttesen támogatott – vidékfejlesztési forrásokról, pályázatokról;
Az Európai Unió illetve az általa kifejtett támogatási tevékenység ismertségének, átláthatóságának és támogatottságának növelése;
Az esélyegyenlıség és a környezetvédelem fontosságának tudatosítása.
Célcsoportok A lakosság egésze A lakosság az általános célcsoportot jelenti, a közvéleményt, akiket az Európai Unió szerepérıl, az ÚMVP keretében Magyarország számára nyújtott támogatásokkal (EMVA+hazai társfinanszírozás) kapcsolatos alapvetı információkról és a támogatások jelentıségérıl szükséges tájékoztatni. A lehetséges kedvezményezettek Közéjük tartoznak az ÚMVP keretében végzett tevékenység által érintett személyek, szervezetek és intézmények, kiemelten:
a lehetséges pályázók, gazdálkodók és a vidéken élı emberek,
a szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetek,
a regionális, és helyi hatóságok (önkormányzatok),
a szakoktatási és foglalkoztatási intézmények, szaktanácsadók,
a környezetvédelmi és erdészeti hivatalok,
esélyegyenlıséget elısegítı szervezetek,
a megvalósult projektek által érintettek, bankok, garanciaszervezetek, tanácsadó cégek, és szakértık.
A projekt nyertesek
12.5.2. A kommunikáció szakaszai A vidékfejlesztési program ismertetése Célja az egész lakosság és a specifikus célcsoportok figyelmének ráirányítása az új pályázati lehetıségekre. A programmal kapcsolatos kulcskérdésekrıl teljes és átfogó tájékoztatást kell nyújtani.
232
A pályázók számára hozzáférhetıvé kell tenni a fejlesztéssel, a támogatási jogosultsággal, a támogatások összegével, a pályázatok elfogadhatóságával, a pályázók általi további teljesítendı feltételekkel, a pályázatok beadásának idıpontjával kapcsolatos és egyéb információkat.
Teljes körő kommunikáció A pályázatok elkészítésével kapcsolatban fontos a célorientált és hatékony tájékoztatás, a pályázatok kezelésének lépéseit, feltételeit pedig mint kiemelt témát kell a potenciális kedvezményezettek felé kommunikálni. Külön figyelmet kell szentelni a támogatások odaítélési feltételeinek is. Egyúttal biztosítani kell azt is, hogy a potenciális kedvezményezettek számára megfelelı információ álljon rendelkezésre a támogatások igénybevételének szakmai és pénzügyi feltételeirıl. A program megvalósítási fázisában rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a programról, annak aktuális státuszáról és egyedi intézkedéseirıl. A program megvalósulásával és a megkötött szerzıdésekkel kapcsolatos híreket országosan és helyi szinten is terjeszteni kell a média, nyomtatott anyagok, az internet, fórumok, illetve a személyes és telefonos ügyfélszolgálatok révén. Ez is hozzájárul az átláthatósághoz és felhívja a potenciális pályázók figyelmét a lehetıségekre.
Programzárás Kiemelt jelentısége van a program értékelésének, mert a következı, 2014-2020. évre szóló program készítése során ezeket a megszerzett tapasztalatokat érvényesíteni kell. A tapasztalatok összegzésére, értékelı tanulmányok készítésére ezt megelızıen, már a következı idıszak tervezésének megkezdésekor szükség van.
12.5.3. A tájékoztatást célzó intézkedések bemutatása, a kommunikáció tartalma A lakosság egésze részére Széleskörő tájékoztatás nyújtása az ÚMVP által biztosított támogatási lehetıségekrıl, az elért eredményekrıl a teljeskörő nyilvánosság megteremtése érdekében. Eszközei:
szórólapok, leafletek készítése az ÚMVP rövid bemutatása céljából,
kiadványok készítése az EMVA által társfinanszírozott tevékenységekrıl, a pályázás módjáról, a pályázatok értékelésének menetérıl, elveirıl, a projektek megvalósításának és ellenırzésének lépéseirıl az átláthatóság biztosítása érdekében,
az írott és elektronikus sajtóban (napi, heti, havi, szakmai, megyei, regionális lapok, honlapok) történı hirdetések megjelentetése, valamint cikkek, tanulmányok készítése és közlése a program teljes idıszaka alatt,
kérdıíves felmérés, közvélemény-kutatás végzése az ÚMVP (EMVA) ismertsége és megítélése témakörben annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság képet kapjon a célcsoportok tájékozódásának forrásairól, igényeirıl, elvárásairól és az esetlegesen felmerült problémákról,
marketing-kommunikációs eszközök készíttetése ÚMVP (EMVA) arculat, szlogen és logó alkalmazásával, amelyeket az MVH kirendeltségein keresztül a támogatásokkal kapcsolatba kerülık illetve az információs helyszíneken rendezvények alkalmával az érdeklıdık kapnak meg,
az IH saját honlapjának üzemeltetése, valamint az FVM és az MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása;
rendezvényeken, kiállításokon, roadshowkon való részvétel,
233
egyéb direkt marketing eszközök alkalmazása,
speciális, a vidéki lakosságot megcélzó marketingcsatornák kialakítása.
A lehetséges kedvezményezettek részére A 2004-2006-os idıszak tapasztalatai alapján kiemelt, részletes tájékoztatást kell nyújtani az ÚMVP intézkedéseirıl, és az információt közvetlenül el kell juttatni a lehetséges pályázókhoz (ennek egyik eszköze lehet az MVH adatbázisában szereplı gazdálkodók, piaci szereplık megkeresése a címükre eljuttatott kiadványokkal). Iránymutatást kell adni részükre, hogy miként tudnak sikeresen pályázni. Eszközei:
kiadvány készítése az EMVA vidékfejlesztési támogatás intézkedéscsoportjainak és intézkedéseinek részletes bemutatása céljából (célkitőzések, kedvezményezettek köre, a támogatások igénybevételének módja, az igénylésre jogosultak köre, az elnyerhetı támogatás összege, pénzügyi kondíciók, pályázatok tartalmi és formai követelményei, a pályázatok elbírálása) elısegítve a pályázók pontos és teljes körő tájékoztatását,
ÚMVP hírlevél készítése, amely tartalmazza a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos friss híreket, információkat, várható eseményeket,
egy mintapályázat elkészítése a pályázati dokumentumok megfelelı kitöltésének bemutatása céljából, és ennek az érdeklıdık rendelkezésre bocsátása a Kifizetı Ügynökség által,
workshopok, szakmai elıadások szervezése a Kifizetı Ügynökséggel (MVH) együttmőködve, a lehetséges pályázók részére országszerte annak érdekében, hogy megfelelı minıségő pályázatot írjanak és nyújtsanak be.
az IH saját honlapjának üzemeltetése, valamint az FVM és az MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása;
rendezvényeken, kiállításokon, roadshowkon való részvétel,
egyéb direkt marketing eszközök alkalmazása,
speciális, a vidéki lakosságot megcélzó marketingcsatornák kialakítása.
A projekt nyertesek részére Elı kell segíteni, hogy a már támogatást nyert pályázók sikeresen valósítsák meg nyertes pályázatukat. Tájékoztatni kell ıket a végrehajtást elısegítı, támogató rendezvényekrıl, kiadványokról. A direkt marketing, mint eszköz eredményesen használható, amikor a regisztrált pályázókat közvetlenül lehet értesíteni postán keresztül a program aktualitásairól, megrendezésre kerülı rendezvényekrıl és egyéb releváns eseményekrıl. Eszközei:
kiadvány készítése a nyertes projektek végrehajtása, megvalósítása során elvégzendı feladatok ismertetése céljából, amely közvetlenül a kedvezményezett részére postázható,
workshop szervezése a programvégrehajtás során összegyőlt tapasztalatok összegzése, a következtetések levonása, elıremutató javaslatok készítése és a széleskörő nyilvánossággal való ismertetése céljából,
honlap (az FVM és MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása).
234
12.5.4. Indikatív költségvetés
12.5.5. A kommunikáció végrehajtásáért felelıs szervezetek ÚMVP Irányító Hatósága (Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) A 1698/2005/EK rendelet 75. cikke alapján az Irányító Hatóság (IH) felelıs a program hatékony, eredményes és szabályszerő, az elıírásoknak megfelelı irányításáért és végrehajtásáért. Felelıs továbbá tájékoztató tevékenység ellátásáért a lehetséges kedvezményezettek, a gazdák és a vidéken élı emberek tájékoztatásáért a rendelkezésre álló információkról és az igénybe vehetı szolgáltatásokról, valamint a közvélemény informálásáért az Európai Közösség támogatási tevékenységérıl.
Kifizetı ügynökség (KÜ, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) A KÜ feladata a helyi lakosság, kedvezményezettek, lehetséges pályázók figyelmének felkeltése, valamint pontos, részletekbe menı információ nyújtása az ÚMVP intézkedései és a pályázatok benyújtása tekintetében.
12.5.6. A kommunikációs terv és az információnyújtás hatékonyságának, hatásának értékelése Az ÚMVP Kommunikációs Terv intézkedéseinek eredményességét rendszeresen értékelni szükséges a meghatározott indikátorok segítségével Az értékelések eredményeit, visszacsatolásait a késıbbi kommunikációs tevékenység során fel kell használni. A megfelelı kommunikációs csatornák kiválasztását tanulmányok, felmérések elkészítése teheti könnyebbé.
Értékelés a Bizottság részére Éves beszámolók készítése az Európai Bizottság felé a tárgyévben megtett intézkedésekrıl és azok eredményességérıl – amely a Monitoring Bizottság által jóváhagyott éves elırehaladási jelentés részét képezi.
Értékeléshez használandó mérıszámok (indikátorok)
235
13. A gazdasági és szociális partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultációk eredménye Széles körő társadalmi egyeztetést követıen lezárásra került az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amely a 2007-2013 közötti idıszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós források felhasználási területeit határozza meg. A Program társadalmi egyeztetését a Stratégiai Terv során alkalmazott elvek és módszertan alapján, széles körben folytattuk le. A társadalmi egyeztetés lefolytatására az alábbi rendelkezések tartalmaznak iránymutatást:
az 1997. évi CXIV. számú, az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló törvény 6 §. (4) bekezdése alapján a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter reprezentatív képviseleti elven mőködı érdekegyeztetési rendszert mőködtet. Ennek megfelelıen 2003. július 14-én megállapodás született a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT) felállításáról.
ugyancsak az 1997. évi CXIV. számú, az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló törvény 9. §-a szerint, az agrárgazdaságot érintı stratégiai kérdésekben a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az általa felállított és mőködtetett Agrárgazdasági Tanács tagjainak véleményét szükséges kikérnie.
a 2003. évi XVI. számú, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény 3. és 4. §-ában foglaltak alapján a Termékpálya Bizottságok az agrárpiaci rendtartási döntéseket elıkészítı, egyeztetı fórumok, melyek véleményt nyilvánítanak, és javaslatot tesznek az adott termékpályán a termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintı agrárszabályozási kérdésekben.
A partnerség struktúrájának kialakításakor követendı alapelvek:
Hozzáférés biztosítása: a Program minden szakmai érdeklıdı részére elérhetı legyen
A tényleges, interaktív véleménynyilvánítás lehetıségének megteremtése: nemcsak egyoldalú véleményeztetés, hanem a közvetlen és kétirányú kommunikáció lehetıségének biztosítása is
Többféle véleménynyilvánítási lehetıség, fórum felajánlása annak érdekében, hogy a témában valamennyi érintett és érdekelt fél lehetıséget kapjon
Széleskörő tájékoztatás a társadalmi egyeztetés menetérıl és a véleménynyilvánítás lehetıségeirıl
Visszacsatolás: a beérkezett vélemények összegyőjtése, feldolgozása és tájékoztatás az eredményrıl
236
14. A férfiak és nık közötti egyenlıség és a megkülönböztetés tilalma A Stratégia által meghatározott horizontális szempontok (fenntarthatóság, esélyegyenlıség, kohézió (területi, társadalmi)) a Program és intézkedéseinek tervezése, végrehajtása, monitoringja és értékelése folyamán is érvényesülnek. A nemek közötti társadalmi egyenlıség megvalósulására, a fogyatékos emberek számára akadálymentes hozzáférés biztosítására, a roma emeberek társadalmi integrációjának elısegítésére, a megkülönböztetés tilalmára egyszerre kell ügyelni a Program keretében támogatott valamennyi projekt, illetve a lebonyolításban résztvevı intézmények tevékenységének vonatkozásában. Ezen kívül a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, valamint a társadalmi és területi kohézió szempontja kötelezıen érvényesítendı horizontális szempont. A lebonyolító intézmények szintjén az ilyen irányú kötelezettségek közremőködı szervezetekkel kötött megbízási – együttmőködési - közhasznúsági szerzıdésekbe való foglalása révén biztosítható. A térségi és társadalmi fenntarthatóságot biztosítja a helyi közösségek kapacitásainak, partnerségi együttmőködéseik erısítése, és a szubszidiaritás jegyében közremőködésük a decentralizált komplex értékelési folyamatba. Meghatározásra kerül azon - kötelezı és önként vállalt - intézkedések köre, mely intézkedések specifikusan is biztosítják a reálisan érvényesíthetı horizontális szempontok megvalósíthatóságát az ehhez illeszkedı projekt tervezéseken keresztül. A pályázó, a projektmenedzsment és a projektek komplex értékelése biztosítja a releváns horizontális szempontok érvényesülését, azok értékelését és monitoringját. Ebben az értékelési folyamatban jelennek meg a Program által kitőzött közvetett célok is, többek között a szemléletformálás elısegítése, az info-kommunikációs technológiák elterjesztése, a foglalkoztatás bıvítése, a felelıs üzleti és társadalmi gondolkodás erısítése, a partnerségi együttmőködések ösztönzése.
237
15. Technikai segítségnyújtás mőveletek A Technikai segítségnyújtás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatékony lebonyolítását kívánja elısegíteni. Az intézkedések és tevékenységek megvalósítása, lebonyolítása során felmerülı, különbözı természető forrásigények kielégítését szolgálja, amelyek kielégítése nélkül az intézkedések megvalósítása veszélybe kerülne.
15.1. Célkitőzés A mőveletek célja az, hogy segítsék a nemzeti vidéki hálózat létrehozását, mőködtetését, a Program elıkészítését, irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomon-követését, értékelését és ellenırzését. Az intézkedés az alábbi fı célkitőzések megvalósításához járul hozzá:
nemzeti vidéki hálózat létrehozása, fenntartása, mőködtetése;
a vidékfejlesztési program tevékenységei elıkészítésének, végrehajtásának, értékelésének, nyomon követésének és ellenırzésének támogatása (beleértve az auditot és a helyszíni ellenırzéseket, a környezetvédelmi kritériumok alkalmazásának, a területi egyenlıtlenségek kiküszöbölésének, valamint a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség kialakításának elısegítését);
információnyújtás, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása a pályázható intézkedésekrıl, a támogatások igénybevételének szakmai és pénzügyi feltételeirıl, a vidékfejlesztési program eredményeirıl, valamint a közösségi hozzájárulásról.
15.2. Az intézkedés leírása A technikai segítségnyújtás intézkedés négy alintézkedést, illetve tevékenységet foglal magába:
A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása és mőködtetése, amely koordinálja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közigazgatási szervek információs és együttmőködési tevékenységeit.
A Program elıkészítésével, végrehajtásával, értékelésével, ellenırzésével és nyomonkövetésével kapcsolatos feladatok, figyelmet fordítva a horizontális témákra.
A program kínálta lehetıségekrıl és eredményeirıl történı tájékoztatás, a széleskörő nyilvánosság megteremtése, a kommunikációs akcióterv végrehajtása érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatosan felmerülı költségek finanszírozása: tanulmányok, képzések, workshop-ok, kiadványok készítése, a Program megfelelı végrehajtásához szükséges számítógépes rendszer beszerzése és üzembe helyezése.
Az EMVA éves keretének 0,25%-a, a Tanács 1290/2005/EK rendeletének 5. cikkével összhangban az Európai Unió Bizottsága kezdeményezése alapján - vagy annak nevében használható fel elıkészítı, monitoring, adminisztratív támogatási, értékelési és ellenırzési intézkedésekre. Ezeket az intézkedéseket a Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl, 53. cikkének (2) bekezdésével és a rendelet bármely más rendelkezésével, valamint a rendeletnek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandó végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.
238
15.3. A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása A 1698/2005/EK rendelet értelmében minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre, amely koordinálja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A hálózatot a technikai segítségnyújtás fejezetbıl kell finanszírozni, az összeget a következı célokra kell fordítani:
a hálózat mőködtetéséhez szükséges struktúrák;
cselekvési terv készítése és megvalósítása, amely tartalmazza
a jó és mások által is alkalmazható példák, ismeretek, a vidékfejlesztés jó gyakorlatának megismerését és elemzését;
az ezzel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek meghatározását és a tapasztalatok átadását, mint pl. hálózat-irányítás, a jó gyakorlatok és újító jellegő törekvések cseréjének megszervezése, képzési programok készítése a potenciális pályázók széles köre, így például a gazdálkodók, a vidéki mikro-, kis- és középvállakozók, a termelıi csoportok, a termelıi szervezetek és a megalakulás szakaszában lévı helyi akciócsoportok számára, segítségnyújtás a területek közötti és a transznacionális együttmőködések számára.
A két komponens költségvetését a pénzügyi táblában külön sorban kell megjeleníteni. Az a) tevékenységre elıirányzott összeg nem haladhatja meg a vidéki hálózatra elıirányzott összeg 25%-át.
15.3.1. A NVH szerkezete, felépítése Az alábbi elemekbıl állhat fel az NVH:
Az NVH központi szervezı funkcióját az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ látja el. Ez egy – az FVM keretében mőködı, de alapvetıen önálló – központi koordinációs szervezet, amely összehangolja a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szakmai munkáját
Az NVH helyi szintő humán és infrastrukturális hátterét elsıdlegesen a fent bemutatott Helyi Vidékfejlesztési Irodák biztosítják, amelyek a vidékfejlesztési kistérségi stratégiák kialakításában kulcsszerepet töltenek be.
Valamennyi vidékfejlesztési tanácsadói rendszer (mezıgazdasági szaktanácsadás, farm advisory system), illetve az agrárigazgatás egyéb alrendszerei valamennyi szereplıje automatikusan tagja a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatnak.
A vidékfejlesztéshez kapcsolódó egyéb állami és civil szereplık (akiknek a listáját össze kell állítani) is tagjai az információs – partnerségi alapon szervezıdı – hálózatnak.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat tagja lehet még minden olyan szervezet (önkormányzati társulás, civil, vállalkozás) és magánszemély (szakértı, vállalkozó), aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez akár potenciális kedvezményezettként, akár civil partnerként csatlakozni kíván.
Az NVH-nak ki kell jelölni egy elnököt, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ operatív segítségére támaszkodva koordinálja a fenti szereplık együttmőködését
15.3.2. A NVH létrehozásának folyamata és menetrendje Az EMVA rendelet 68. cikke rendelkezik a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (NVH) létrehozásáról. Minden tagállam Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A létrehozandó NVH elsıdleges célja, hogy információs és együttmőködési hálózatba tömörítse a vidékfejlesztésben érintett szereplıket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat nem egy darab elkülönült
239
tanácsadói hálózat, nem egyenlı a vidékfejlesztési tanácsadó irodákkal sem. Ez sokkal inkább a meglévı állami hálózatok, agrár-vidékfejlesztési tanácsadó hálózatok, a további érdekelt civil szervezetek laza, információáramlásra alapozott networkje. Mindemellett a helyi közösségek számára az elsıdleges megjelenési formája a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) lesz, amely kiemelt szerepet kap a vidékfejlesztési tanácsadásban, de nem azonos a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózattal. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ (ÚMVK) tervezett indulása 2007. január 1. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) 2007. február 28-ig kiválasztásra kerülnek. Az ÚMVK 2007. június 1-ig elkészíti cselekvési tervét. Az egyéb szereplık regisztrációja 2007. július 1. és augusztus 31-e között történik. 2007. szeptember 1-tıl indul a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat.
15.3.3. A NVH által végzendı tevékenységek fı kategóriái Az IH általános kötelezettsége, hogy a tagállam szintjén elısegítse a tapasztalatok cseréjét, illetve támogassa a vidékfejlesztési politika megvalósítását és értékelését, valamint biztosítsa és koordinálja az információáramlást a helyi, nemzeti és európai szint között. Az NVH által végzendı specifikus feladatok, amelyek részletesen egy 2007 folyamán kidolgozandó akciótervben kerülnek kifejtésre: a jó átadható gyakorlatok meghatározása és elemzése, valamint ezekrıl információ nyújtása; A jó átadható gyakorlat a következı területeket öleli fel:
a négy intézkedéscsoport és az intézkedések, illetve az EU vidékfejlesztési stratégia és a nemzeti stratégiák témái (innováció, megújuló energia, vidéki munkahelyteremtés), a vidéki nık és fiatalok helyzete,
a programmegvalósítás kérdései, mint projekt-kiválasztási követelmények, monitoring, értékelés, helyi stratégiák kialakítása, megvalósulásuk elımozdítása, nyomon követése,
az információknak a térség érintettjei közötti folyamatos és strukturált áramoltatása révén az adott térségben a Strukturális és Kohéziós Alapok, valamint egyéb hazai és nemzetközi források bevonásával nyújtott fejlesztési lehetıségek helyi-kistérségi szinergikus hatásainak elımozdítása,
tapasztalatok és know-how cseréjének szervezése, ideértve módszertani, menedzsment, valamint igazgatási eljárások cseréjét, a legjobb gyakorlatok elterjesztését a lehetı legszélesebb körben;
képzési programok a helyi akciócsoportoknak az építkezés szakaszában;
technikai segítségnyújtás a térségközi és nemzetek közötti kooperációhoz (pl. honlapok, konferenciák a partnerkereséshez, képzés és tanácsadás a helyi akciócsoportoknak;
ÚMVP-vel kapcsolatos általános tájékoztatás;
projekt-generálás, az érintettek megkeresése, orientálása bármely, az ÚMVP-ben, valamint az ÚMFP-ben foglalt témakörben;
a fejlesztés megtervezésével kapcsolatos általános tanácsadás;
a projektek összeállításával, végrehajtásával és finanszírozásával kapcsolatos speciális tanácsadás;
együttmőködésen alapuló, többszereplıs fejlesztések, együttmőködési hálózatok kialakításának elısegítése;
folyamatsegítés és animáció az integrált térségi tervezésben (59. cikk);
kapcsolattartás a térségi tervezésben érintett szervezetekkel;
igényfelmérés a 3. intézkedéscsoport intézkedéseivel kapcsolatos képzésekhez.
240
15.3.4. Az NVH tervezett költségvetése (EUR) A nemzeti vidéki hálózattal kapcsolatos kiadások
Közkiadás összesen
a) A hálózat mőködtetésének költsége (1.2.1.1.a-b feladatok) b) A cselekvési terv végrehajtásának költsége (1.2.1.1.1 - c feladat) Összesen:
EMVA hozzájárulás
16.745.711
12.559.283
50.237.133
37.677.850
66.982.844
50.237.133
15.4. A Technikai Segítségnyújtás fejezet Indikatív költségfelosztás az egyes tervezett tevékenységek között:
Tevékenység
TS keret %-ában
1. tevékenység 2. tevékenység 3. tevékenység
33,00% 60,00% 7,00%
Összeg euróban 66.982.844 121.786.989 14.208.481
A támogatás mértékének és az Alap hozzájárulásának felsı határa: Közcélú kiadás esetén az összes jogosult költség maximum 100%-áig. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap hozzájárulása: az összes jogosult költség 75%-áig. Az intézkedés részesedése a NAVP költségvetésébıl: 4% A jelen intézkedés keretében nyújtott támogatás az EK Szerzıdés 87. cikke alapján nem minısül állami támogatásnak.
A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.
Kedvezményezett: Az ÚMVP Irányító Hatósága (Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), a közremőködı szervezet, technikai közremőködık (pl. ellenırzési, monitoring feladatok), valamint a Nemzeti Vidéki Hálózat mőködésében közremőködı szervezetek.
A projekt-kiválasztás kritériumai: Jogosultsági kritériumok: A Technikai Segítségnyújtás intézkedésben a programban megjelölt közremőködı vagy technikai közremőködı szervezetek kivételével a projektek pályázat vagy közbeszerzés útján kerülnek kiválasztásra – értékhatár szerint különbözı eljárások szerint. A jogosultsági kritériumokat általánosságban a közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrıl) szabályozza, az ezeken túli kritériumokat az IH eljárásonként különbözıképpen állapítja meg.
241
Kiválasztási kritérium: Olyan projektek kerülnek megvalósításra, amelyek:
jó minıségő módszertannal rendelkeznek, és a lehetı legnagyobb mértékben hozzájárulnak a program céljainak megvalósításához,
érvényesítik a közösségi politikákat (különös tekintettel az állami támogatásokra, a közbeszerzésre, a környezetvédelemre és az esélyegyenlıségre) kapcsolódva a szerzıdés céljához.
biztosított a költség-hatékony és gazdaságilag legelınyösebb megvalósulás,
bevonják a megvalósítás hatékonyságához hozzájáruló összes partnert,
innovatív megoldásokat alkalmaznak,
rendelkeznek mérhetı és ellenırizhetı outputokkal, eredményekkel, rendszeres (végrehajtási) jelentésekkel.
Horizontális témák: Környezet: Az intézkedés keretében nyújtott információk és felkészítések kiemelten kezelik az EU környezetvédelmi követel-ményeit és ellenırzik ezek érvényesítését.
Esélyegyenlıség: Az esélyegyenlıség teljes körően biztosított. A beérkezett pályázatok egyenlı feltételek alapján kerülnek elbírálásra. A nıi, a roma és a megváltozott munkaképességő pályázók egyenlı minısítéső pályázatok esetében elınyt élveznek. A pályázatoknál a fogyatékkal élés megváltozott munkaképességként értelmezendı.
Információs társadalom kiterjesztése: Az elektronikus agrárszol-gáltatások kiépítése, a kommunikációs csatornák létrehozása az agrárpiac egyre szélesebb körének nyújtanak segítséget.
A támogatás jogalapja: Az intézkedés a Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 66. cikke alapján részesíthetı támogatásban. A Tanács 2005. június 1-jei 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról 5. cikkében említett technikai segítségnyújtás részeként közösségi szinten vidékfejlesztési hálózatot kell létrehozni.
Várható eredmények: Az intézkedés végrehajtásával létrejön egy olyan nemzeti vidéki hálózat, mely mőködésével valamennyi intézkedéscsoportt támogatja, valamint hatékonyan közre tud mőködni más közösségi vagy egyéb források finanszírozásával megvalósuló fejlesztéspolitikai célok elérésében, a különbözı eszközök szinergikus hatásaink kialakításában, erısítésében. A nagy tömegő információ célzott és koordinált áramlásának biztosítása, a fejlesztéspolitikai orinetáció, az agrárágazat szereplıin túl az adott térség egyéb érintettjeit, és ezek együttmőködéseit is segíti. A program lebonyolítása átláthatóvá, a meghirdetett pályázati konstrukciók minden lehetséges kedvezményezett számára hozzáférhetıvé válnak.
242
Mellékletek
243
1. melléklet: Ex situ prevenció tekintetében érintett fajták listája (214. intézkedés)
Termesztett fajok
Magyar növénynév
Achillea filipendulina
Páfránylevelő cickafark
Achillea millefolium
Közönséges cickafark
Agropyron cristatum
Taréjos búzafő
Agropyron elongatum
Magas tarackbúza
Agropyron intermedium
Deres tarackbúza
Agrostis alba
Tarackos tippan
Agrostis alba subsp.gigantea
Óriás tippan
Agrostis capillaris
Cérnatippan
Alcea rosea (Althaea rosea)
Kerti mályva
Allium ascalonicum
Mogyoróhagyma
Allium cepa var.aggregatum
Csokroshagyma
Allium cepa var.cepa
Vöröshagyma
Allium fistulosum
Téli hagyma
Allium galanthum
Díszhagyma
Allium porrum
Poréhagyma
Allium sativum
Fokhagyma
Allium schoenoprasum
Metélıhagyma
Allium tuberosum
Tatár hagyma
Alopecurus pratensis
Réti ecsetpázsit
Amaranthus caudatus
Bókoló amaránt
Amaranthus cruentus
Bíbor amaránt
Amaranthus hypochondriacus
Piros amaránt
Amygdalus communis (Prunus dulcis var.sativa)
Édesmandula
Anethum graveolens
Kapor
Anthoxanthum odoratum
Illatos borjúpázsit
Anthyllis vulnararia subsp.vulneraria
Nyúlszapuka
Apium graveolens var.graveolens
Erısszagú zeller
Apium graveolens var.rapaceum
Kerti zeller
Apium graveolens var.secalinum
Metélızeller
Arachis hypogaea
Amerikaimogyoró
Arrhenatherum elatius
Franciaperje
Asparagus officinalis
Spárga
Atriplex hortensis
Kerti laboda
Avena byzantina
Bizánci zab
Avena sativa
Abrakzab
Avena strigosa
Érdes zab
Basella alba
Fehér spenót
Benincasa hispida
Viasztök
Beta vulgaris var.cicla
Mangold
Beta vulgaris var.conditiva
Cékla
244
Beta vulgaris var.crassa
Takarmányrépa
Beta vulgaris var.altissima
Cukorrépa
Borago officinalis
Kerti borágó
Brassica juncea
Szareptai mustár
Brassica napus subsp.napus
Olajrepce
Brassica napus var.napobrassica
Karórépa
Brassica nigra
Fekete mustár
Brassica oleracea convar.acephala var.gogylodes
Karalábé
Brassica oleracea convar.acephala var.sabellica
Szárnyas káposzta
Brassica oleracea convar.acephala var.viridis (acephala)
Marhakáposzta
Brassica oleracea convar.botrytis var.botrytis
Karfiol
Brassica oleracea convar.botrytis var.italica
Brokkoli
Brassica oleracea convar.capitata var.capitata f.alba
Fejes káposzta
Brassica oleracea convar.capitata var.capitata f.rubra
Vörös káposzta
Brassica oleracea convar.capitata var.sabauda
Kelkáposzta
Brassica oleracea convar.fruticosa var.gemmifera
Bimbóskel
Brassica rapa subsp.rapa (campestris var.rapifera)
Tarlórépa
Brassica rapa subsp.chinensis
Kínai káposzta
Brassica rapa subsp.pekinensis
Pekingi káposzta
Bromus erectus
Sudár rozsnok
Bromus inermis
Árva rozsnok
Cajanus cajan
Kajánbab
Calendula officinalis
Körömvirág
Callistephus chinensis
Kerti ıszirózsa
Camelina sativa
Magvas gomborka
Cannabis sativa
Kender
Capsicum annuum var.cerasiforme
Cseresznyepaprika
Capsicum annuum var.grossum
Étkezési paprika
Capsicum annuum var.longum
Főszerpaprika
Capsicum annuum var.lycopersiciforme
Paradicsompaprika
Capsicum baccatum
Bogyós paprika
Capsicum frutescens
Cserjés (chili) paprika
Carthamus tinctorius
Sáfrányos szeklice
Carum carvi
Főszerkömény
Chamomilla recutita
Orvosi székfő
Cheiranthus cheiri
Sárgaviola
Clarkia elegans
Pompás klárika
Cicer arietinum
Csicseriborsó
Cichorium endivia
Endívia
Cichorium intybus var.foliosum
Cikóriakatáng
Citrullus lanatus subsp.lanatus
Takarmány görögdinnye
Citrullus lanatus subsp.vulgaris
Görögdinnye
Citrullus colocynthis
Sártök
Cnicus benedictus
Benedekfő
Coix lacryma-jobi var.ma-yuen
Jób könnye
Coriandrum sativum
Koriánder
245
Coronilla varia
Tarka koronafürt
Cosmos bipinnatus
Sallangos pillangóvirág
Cosmos sulphureus
Sárga pillangóvirág
Crambe abyssinica
Abesszín tátorján
Crotalaria juncea
Krotalária (Bengálikender)
Cucumis anguria
Anguria uborka
Cucumis melo
Sárgadinnye
Cucumis sativus
Uborka
Cucurbita ficifolia
Laskatök
Cucurbita maxima
Sütıtök
Cucurbita moschata
Pézsmatök
Cucurbita pepo subsp.pepo convar microcarpina
Dísztök
Cucurbita pepo convar.giromotiina
Cukkini (Csíkos tök)
Cucurbita pepo convar.patissonina
Csillagtök (Patisszon)
Cucurbita pepo convar.pepo
Úritök (Étkezési spárgatök)
Cydonia oblonga
Birs
Cynara cardunculus
Kárdi
Cynoglossum officinale
Orvosi ebnyelvfő
Cynoglossum amabile
Kerti ebnyelvfő
Cynosurus cristatus
Taréjos cincor
Cyperus esculentus
Mandulafő
Cyperus involucratus (alternifolius subsp.flabelliformis)
Galléros palka
Dactylis glomerata
Csomós ebír
Dalea gattingeri (Petalostemon)
Bíborrojt
Datura innoxia
Indián maszlag
Datura metel
Egyiptomi maszlag
Datura meteloides
Maszlag
Datura stramonium
Csattanó maszlag
Daucus carota subsp.sativus
Sárgarépa
Deschampsia cespitosa
Sédbúza
Desmodium canadense
Kanadai hüvelycsomó
Dianthus barbatus
Török szegfő (Szakállas)
Dianthus deltoides
Fenyérszegfő (Mezei)
Dianthus plumarius
Tollas szegfő (Német)
Digitalis ferruginea
Rozsdás győszővirág
Digitalis purpurea
Piros győszővirág
Digitaria sanguinalis
Pirók ujjasmuhar
Dorycnium pentaphyllum
Cserjésedı dárdahere
Dracocephalum moldavica
Kerti sárkányfő
Echinacea purpurea
Lángvörös kasvirág
Echinochloa colonum (Panicum colonum)
Sáma-köles
Echinochloa crus-galli var.frumentacea
Japánköles
Echinops ruthenicus subsp.ritro
Kék szamárkenyér
Eleusine coracana
Ujjasköles
Eleusine indica
Aszályfő
Eragrostis tef (Poa abyssinica)
Abesszín tıtippan (Tef)
246
Eruca sativa
Borsmustár
Eupatorium cannabinum
Kenderpakóca (Sédkender)
Euphorbia lathyris
Kerti sárfő (Hasindító kutyatej)
Fagopyrum esculentum
Pohánka (Hajdina)
Fagopyrum tataricum
Tatárka
Festuca arundinacea
Nádképő csenkesz
Festuca heterophylla
Felemáslevelő csenkesz
Festuca ovina
Juhcsenkesz
Festuca pratensis
Réti csenkesz
Festuca rubra
Vörös csenkesz
Festuca sulcata (rupicola)
Barázdált csenkesz (Pusztai)
Foeniculum vulgare
Édeskömény
Fragaria ananassa
Szamóca
Galega officinalis
Kecskeruta
Gazania rigens (splendens)
Pompás záporvirág
Gentiana lutea
Sárga tárnics
Glycine max
Szója
Glycyrrhiza glabra
Édesgyökér
Gomphrena globosa
Kerti golyófüzény (Bíborka)
Gossypium hirsutum
Hegyvidéki gyapot
Guizotia abyssinica
Négermag
Gypsophila elegans
Kerti fátyolvirág
Helianthus annuus
Termesztett napraforgó
Helianthus tuberosus
Csicsóka
Helichrysum bracteatum
Kerti szalmavirág
Hibiscus cannabinus
Rostmályva (Kenáf)
Hibiscus esculentus
Gombó (Bámia, Okra)
Holcus lanatus
Gyapjas selyemperje
Hordeum jubatum
Díszárpa
Hordeum vulgare var. distichon
Kétsoros árpa (Tavaszi)
Hordeum vulgare var. hexastichon
Hatsoros árpa (İszi)
Hypericum perforatum
Közönséges orbáncfő
Hyssopus officinalis
Izsóp
Iberis amara
Kerti tatárvirág
Iberis umbellata
Ernyıs tatárvirág
Ibicella lutea
Sárga ördögszarv
Impatiens balsamina
Keri fájvirág (Nenyúljhozzám)
Inula helenium
Örménygyökér
Ipomoea batatas
Édesburgonya (Batáta)
Ipomoea bona-nox
Hajnalka
Ipomoea purpurea
Bíboros hajnalka
Juglans regia
Közönséges dió
Lablab purpureus (Dolichos lablab)
Sisakbab
Lactuca sativa var.angustana (asparagina)
Spárgasaláta
Lactuca sativa var.capitata
Fejes saláta
Lactuca sativa var.crispa
Metélısaláta (Tépı)
247
Lactuca sativa var.longifolia
Kötözısaláta
Lagenaria siceraria
Lopótök
Lallemantia iberica
Feketeszezám
Lathyrus sativus
Szegletes lednek
Lathyrus cicera
Csicserilednek
Lathyrus odoratus
Szagos lednek
Lavandula angustifolia
Keskenyleveő levendula
Lavandula latifolia
Széleslevelő levendula
Lens culinaris
Termesztett lencse
Leonurus cardiaca
Szúrós gyögyajak
Lepidum sativum
Kerti zsázsa
Levisticum officinale
Lestyán
Limonium sinuatum
Kerti sóvirág
Linum usitatissimum var.mediterraneum
Olajlen
Linum usitatissimum var.usitatissimum
Rostlen
Lolium perenne
Angolperje
Lolium multiflorum
Olaszperje
Lotus corniculatus
Szarvaskerep
Luffa acutangula
Szivacstök
Lupinus albus
Fehér csillagfürt
Lupinus angustifolius
Keskenylevelő csillagfürt
Lupinus luteus
Sárga csillagfürt
Lupinus polyphyllus
Erdei csillagfürt
Lycopersicon esculentum convar.esculentum var.esculentum
Termesztett paradicsom
Lycopersicon esculentum convar.parvibaccatum var.cerasiforme
Cseresznyeparadicsom
Lycopersicon esculentum convar.parvibaccatum var.pyriforme
Körteparadicsom
Lycopersicon pimpinellifolium
Ribiszke paradicsom
Malus domestica
Alma
Malva verticillata
Takarmány mályva
Medicago sativa
Termesztett lucerna
Medicago x varia
Homoki lucerna
Melilotus alba
Fehér somkóró
Melissa officinalis
Citromfő
Mentha x piperita
Borsmenta
Mespilus germanica
Naspolya
Mirabilis jalapa
Csodatölcsér
Momordica balsamina
Balzsamalma
Momordica charantia
Balzsamuborka (Momordika)
Morus nigra
Fekete eperfa
Morus alba
Fehér eperfa
Nasturtium officinale
Vízitorma
Nicotiana alata (affinis)
Díszdohány
Nicotiana rustica
Kapadohány
Nicotiana tabacum
Közönséges dohány
Nigella damascena
Kerti katicavirág
Nigella sativa
Szırös katicavirág
248
Ocimum basilicum
Kerti bazsalikom
Ocimum gratissimum
Gerezd bazsalikom
Onobrychis viciifolia
Baltacim
Origanum majorana
Majoránna
Ornithopus sativus
Szerradella (Vetési csibeláb)
Oryza sativa
Termesztett rizs
Panicum miliaceum
Termesztett köles
Papaver bracteatum
Murvásmák
Papaver orientale
Díszmák
Papaver somniferum
Termesztett mák
Pastinaca sativa
Pasztinák
Petroselinum crispum
Petrezselyem
Petunia x hybrida
Nagyvirágú petúnia
Phacelia tanacetifolia
Mézontófő
Phalaris canariensis
Fénymag
Phaseolus acutifolius var.latifolius
Tepari bab
Phaseolus coccineus subsp.coccineus
Tőzbab
Phaseolus lunatus var.lunatus
Limabab
Phaseolus vulgaris var.nanus
Bokorbab
Phaseolus vulgaris var.vulgaris (zebra var.purpurascens)
Karósbab
Phleum pratense
Mezei komócsin
Physalis ixocarpa (philadelphica)
Mexikói földicseresznye
Physalis peruviana
Ehetı földicseresznye
Physalis pruinosa
Édes földicseresznye
Phytolacca americana
Amerikai alkörmös
Pimpinella anisum
Ánizs
Pisum sativum convar.axiphium
Cukorborsó
Pisum sativum convar.medullare
Velıborsó
Pisum sativum convar.speciosum
Takarmányborsó
Pyrus domestica
Körte
Poa pratensis
Réti perje
Portulaca grandiflora
Porcsinrózsa (Kossuth-csillag)
Portulaca oleracea var.sativa
Termesztett porcsin
Proboscidea louisianica
Zergeszarv
Prunus amygdalus
Mandula
Prunus avium
Cseresznye
Prunus cerasus
Meggy
Prunus domestica
Szilva
Prunus armeniaca
Kajszi
Prunus persica
İszibarack
Raphanus sativus var.oliferus
Olajretek
Raphanus sativus var.niger
Fekete retek
Raphanus sativus var.sativus
Hónapos retek
Rheum rhaponticum
Közönséges rebarbara
Ribes nigrum
Feketeribiszke
Ribes rubrum
Kerti ribiszke
249
Ribes uva-crispa
Köszméte (Egres)
Ricinus communis
Ricinus
Rubus idaeus
Málna
Rubia tinctorum
Festı buzér
Rudbeckia hirta
Borzas kúpvirág
Rumex acetosa var.hortensis (rugosus)
Kerti sóska
Ruta graveolens
Kerti ruta
Salvia farinacea
Hamvas zsálya
Salvia officinalis
Orvosi zsálya (Kerti)
Salvia sclarea
Muskotályzsálya
Sambucus nigra
Fekete bodza
Satureja hortensis
Csombor (Borsikafő)
Scorzonera hispanica
Feketegyökér (Spanyol pozdor)
Scrophularia nodosa
Göcsös görvélyfő
Secale cereale
Termesztett rozs
Sesamum indicum
Szezám
Setaria italica var.maxima
Óriás muhar (Csumiz)
Setaria italica var.moharia
Olasz muhar
Silybum marianum
Máriatövis
Silphium perfoliatum
Csészekóró (Szilfium)
Sinapis alba
Fehér mustár
Solanum melongena
Tojásgyümölcs (Padlizsán)
Solanum tuberosum
Burgonya
Sorghum bicolor subsp.bicolor
Szemes cirok
Sorghum bicolor subsp.caffrorum
Kaffer cirok
Sorghum bicolor subsp.durra
Durraköles
Sorghum bicolor subsp.saccharatum
Cukorcirok
Sorghum dochna var.technicum
Seprőcirok
Sorghum sudanense
Szudánifő
Spinacea oleracea
Spenót
Tagetes patula
Bársonyvirág (büdöske)
Tetragonia tetragonioides
Új-zélandi spenót
Thymus vulgaris
Kerti kakukkfő
Tithonia rotundifolia (speciosa)
Pompás napranézı (Titónia)
Trichosanthes anguina
Kígyóuborka
Trifolium alexandrinum
Alexandriai here
Trifolium hybridum
Korcs here (Svéd here)
Trifolium incarnatum
Bíbor here
Trifolium pratense
Vöröshere
Trifolium repens
Fehérhere
Trifolium resupinatum
Perzsahere
Trigonella caerulea
Kékhere
Trigonella foenum-graecum
Görögszéna
Triticum aestivum
Közönséges búza
Triticum compactum
Tömör búza (törpe)
Triticum dicoccon
Tönke
250
Triticum durum
Keményszemő búza (Dúrum)
Triticum monococcum
Alakor
Triticum polonicum
Lengyel búza
Triticum sinskajae
Csupaszszemő alakor
Triticum spelta
Tönköly
Triticum turgidum
Angol búza (Hasas)
x Triticosecale
Tritikálé
Tropaeolum majus
Nagy sarkantyúka
Valeriana officinalis
Orvosi Macskagyökér
Valerianella locusta
Galambbegy saláta (Madársaláta)
Vicia ervilia
Cicorlencse
Vicia faba
Lóbab
Vicia pannonica
Pannon bükköny
Vicia narbonensis
Római bükköny
Vicia sativa
Takarmánybükköny
Vicia villosa
Szöszös bükköny
Vigna angularis
Adzukibab
Vigna mungo
Mungóbab
Vigna unguiculata subsp.cylindrica
Homoki bab
Vigna unguiculata subsp.sesquipedalis
Ölesbab
Vitis vinifera
Szılı
Zea mays convar.dentiformis
Lófogú kukorica
Zea mays convar.mays
Keményszemő kukorica
Zea mays convar.mays var. japonica
Díszkukorica
Zea mays convar.mays var.tunicata
Pelyvás kukorica
Zea mays convar.microsperma
Pattogató kukorica
Zea mays convar.saccharata
Csemegekukorica
Zinnia angustifolia (linearis)
Keskenylevelő rézvirág
Zinnia elegans
Pompás rézvirág
Zinnia haageana
Sáfrányos rézvirág
Zinnia peruviana
Perui rézvirág
Zizania aquatica
Indiánrizs
251
2. melléklet: Kultúrtörténeti és genetikai szempontból veszélyeztetett zöldségfajták listája (214. intézkedés)
jelentıs,
Faj
Fajta
Nemzetközi hivatkozás
Termesztett terület (ha)
Elterjedés
Paradicsom (Lycopersicon esculentum L.)
Ökörszív
FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
győjteményekben
Fóti Tápláni Lugas Bogyesz
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha <5 ha
Bocskor
FAO WIEWS, ECP/GR
<5 ha
Bugaci Kalinkói Gogos paradicsompaprika Szentesi
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha
FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
Boldogi
FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
győjteményekben győjteményekben házikertekben Tápió-völgye, Jászság Békés- és Hajdú megye Duna-Tisza köze győjteményekben Békés- és Csongrád megye Békés- és Csongrád megye Mátra alja
Kalocsai Dokomlási Alsógödi Jászsági Csokros
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha
Kalocsa környéke győjteményekben győjteményekben győjteményekben Tiszántúl
Kadarkúti Makói Cigándi Sárospataki Nagykátai Napkori
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha
Somogy megye Makó környéke Tiszántúl Tokaj-Hegyalja Tápió völgye Tiszántúl
Taktaharkányi Nagykátai
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha
Tiszántúl Tápió völgye
Villányi Csehimindszenti Fiadi Isztiméri Hernádcécei Biri
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha <1 ha
Dél-Baranya győjteményekben győjteményekben győjteményekben győjteményekben győjteményekben
Zöldpaprika (Capsicum annuum L.)
Főszerpaprika ( Capsicum annuum var. longum)
Hagyma (Allium cepa L.) Hagyma (Allium cepa var. aggregatum G. Don) Fokhagyma (Allium sativum L.)
Póréhagyma (Allium porrum L.) Metélı hagyma (Allium schoenoprasum L.) Sarjadék hagyma (Allium fistulosum L.) Saláta (Lactuca sativa L.)
252
Fejeskáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. capitata f. alba )
Kelkáposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. sabauda) Spenót (Spinacea oleracea L.) Újzélandi spenót (Tetragonia tetragoniodes (Pall.) O. Kuntze Sóska (Rumex acetosa L.) Petrezselyem (Petroselinum crispum. (Mill.) Nym. Paszternák (Pastinaca sativa L.) Zeller (Apium graveolens L.) Retek (Raphanus sativus L.)
Vecsési
FAO WIEWS, ECP/GR
<50 ha
Pest környéke
Hajdúsági
FAO WIEWS, ECP/GR
<15 ha
Mohácsi ıszi
FAO WIEWS, ECP/GR
<5 ha
Debrecen környéke Mohács környéke
Békési Sajószentpéteri
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha
Tiszántúl győjteményekben
Pallagi Napkori
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha
győjteményekben győjteményekben
Gyomaendrıdi Semjéni Monostorapáti Nagykállói
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha <1 ha <1 ha
győjteményekben győjteményekben győjteményekben győjteményekben
253
3. melléklet: Kultúrtörténeti és genetikai szempontból jelentıs, ritka és veszélyeztetett szántóföldi fajták listája (214. intézkedés)
Faj
Fajta
Búza (Triticum aestivum L. subsp. aestivum var. erythrospermum
Tiszavidéki
Alakor (Triticum monoccocum L.) Tönke (Triticum dicoccon Schrank) Árpa (Hordeum vulgare L.) Kukorica (Zea mays L.)
Napraforgó (Helianthus annuus L.)
Köles (Panicum miliaceum L.) Veteménybab (Phaseolus vulgaris L.)
Nemzetközi hivatkozás
FAO WIEWS (World Information and Early Warning System) Mezıségi FAO Treaty (International Treaty on Plant Genetic Resources for Food and Agriculture) Bánkúti 1201 ECP/GR (European CoOperational Programmefor Genetic Resources Networks) ECCDB (ECP/GR European Central Crop Data Basis) FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Gádorosi fekete FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Mindszentpusztai FAO WIEWS, FAO fehér Treaty, ECP/GR Bánkúti lófogú FAO WIEWS, FAO sárga Treaty, ECP/GR Mezıhegyesi sárga FAO WIEWS, FAO lófogú Treaty, ECP/GR Putyi FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Piros kukoricák FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Iregi 12 hetes FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Száznapos FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Sárga magyar FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Nagykállói FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Bajai fehér FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Fertıdi piros FAO WIEWS, ECP/GR Mesterházai FAO WIEWS, ECP/GR Futó fürjbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR Bokor fürjbabok FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR
254
Termesztett terület (ha)
Elterjedés
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
5-10 ha
Alföld
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
5-10 ha
İrség, Tiszántúl
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
5-10 ha
Tiszántúl
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<1 ha <5 ha <50 ha
győjteményekben Alföld köztesvetésként elterjedt szórványosan
<5 ha
Pacsibab
FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<10 ha
Farmosi
FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
Nagykállói Helyi típusok Helyi típusok
Menyecskebabok Büdöskıbabok Fecskehasú babok Gyöngybabok Cukorbabok Gesztenyebabok Gyíkbabok Békahátúbabok Libamájbabok Békési rizsbabok Tolnai borsóbabok Tőzbab (Phaseolus coccineus L.)
Fehér salátabab Tarka salátabab
Csicseriborsó (Cicer arietinum L.) Homoki bab (Vigna unguiculata (L.) Walp.)
Békéscsabai Bajai Mohácsi
Lóbab (Vicia faba L.)
Tataházi
Földimogyoró (Arachis hypogaea L.) Burgonya (Solanum tuberosum L.)
Kisteleki, Tápiószelei Porvai Aranyalma Somogyi
Csicsóka (Helianthus tuberosus L.) Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria L.) Fehérvirágú somkóró (Melilotus alba Medik.) Svéd here (Trifolium hybridum
<20 ha
köztesvetésként az Alföldön Alföld
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<5 ha
szórványosan
<10 ha
<10 ha
konyhakertekben elterjedt konyhakertekben elterjedt Duna-Tisza köze
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
győjteményekben
<50 ha
országszerte
<5 ha
Dél-Alföld
<1 ha
győjteményekben
<1 ha
házikertben
<1 ha
házikertben
<1 ha
győjteményekben
FAO WIEWS, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha <1 ha
győjteményekben győjteményekben
FAO WIEWS, FAO Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, FAO
<5 ha
Duna-Tisza köze
<1 ha
győjteményekben
Helyi típusok
255
<5 ha
L.) Mezei csibehúr (Spergula arvensis L.) Takarmánymályva (Malva verticillata L.) Takarmány és sütıtök (Cucurbita maxima Duch.ex Lam) Takarmánydinnye (Citrullus lanatus Pang.)
Helyi típusok
Treaty, ECP/GR FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
győjteményekben
Helyi típusok
FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
győjteményekben
Helyi típusok
FAO WIEWS, ECP/GR
<50 ha
Alföld
Újszilvási
FAO WIEWS, ECP/GR
<1 ha
győjteményekben
256
4. melléklet: A társadalmi egyeztetésben résztvevı szervezetek
A tematikus vitakörök meghívottai Élelmiszergazdaság és feldolgozóipar
Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ)
Tej Terméktanács
Vágóállat- és Hús Terméktanács
Baromfi Terméktanács
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Erdészet
Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetsége
Országos Erdészeti Egyesület
Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ)
Magán Erdıtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
Pro Silva Hungaria Egyesület
Állami Erdészeti Szolgálat
Védegylet
Palocsa Egyesület
Domberdı Egyesület
Bokartis Kht.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Kerekerdı Alapítvány
Nyugat-Magyarországi Egyetem
WWF Magyarország
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Vízgazdálkodás
Mg-i, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ)
Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ)
Magyar Öntözési Egyesület
257
Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományok Osztálya, Mezıgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Településfejlesztés
Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége
Magyar Település-és Területfejlesztık Szövetsége
Magyar Építész Kamara (Mőemlékvédelmi Tagozat, Terület- és Településrendezési Tagozat)
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
Közösségfejlesztık Egyesülete
Város- és Faluvédık Szövetsége
Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozata
Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége
Falufejlesztési Társaság
Falvak és Kisvárosok Európai Tanácsa (ECOVAST)
Vidék Parlamentje
Területfejlesztési Tudományos Egyesület
Magyarországi Tájházak Szövetsége
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
VÁTI
Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége
Területi Fıépítési Irodák
Kistérségi Fejlesztı Egyesületek Szövetsége
Teleház Kht.
Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása
Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület
Megújuló energiaforrások
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Magyar Agrárkamara
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ)
Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége
Agrár Dékánok és Fıigazgatók Kollégiuma (ADFK)
EuroPellet Hungary Kft.
BIOLÁNG Kft.
Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet
Tedej Rt.
258
Hangya Futura
Készenlét Rt.
Boly Rt.
Arany Kapu Rt.
Biodízel Kht.
Bio-Genesis Kft.
Nyugat-Magyarországi Egyetem
Szent István Egyetem
Pécsi Tudományegyetem - Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ
FVM Mezıgazdasági Gépkísérleti Intézet
Gödöllıi Agrárközpont Kht.
Biomassza Erımővek Egyesülése
Innovációs Klaszter Gyöngyös
Gyıri Szeszgyár Rt.
Környezetkímélı gazdálkodási módszerek
Magyar Természetvédık Szövetsége
Magyar Növényvédı Mérnöki és Növényorvosi Kamara
AGRYA
Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Nemzeti Park Igazgatóságok
WWF Magyarország
Biokultúra Egyesület
Magyar Állattenyésztık Szövetsége
CEEWEB
Újfehértói Kutató Intézet
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Országos Mezıgazdasági Minısítı Intézet
Humán erıforrás-fejlesztés
AGRYA
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
KSZI
Közép-Dunántúli Szaktanácsadási Központ
Mezıgazdasági és Erdészeti Szakképzı Intézet
259
Csapó Dániel Középiskola, Mezıgazdasági Szakképzı Iskola
Székács Elemér Szakközépiskola
Veszprém Megyei Agrárkamara
Szent István Egyetem
Vidéki vállalkozásfejlesztés
Kézmőves Kamara
Magyar Országos Mővészi Kézmőves Egyesület
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
VÁTI Kht.
Magyarországi Borutak Szövetsége
Országos Magyar Vadászkamara
Ipartestületek Országos Szövetsége
Magyar Turizmus Rt.
Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület
Magyar Fejlesztési Bank
Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége
Népmővészeti Egyesületek Szövetsége
Hagyományok Háza
A Magyar Kézmővességért Alapítvány
Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség
Állattenyésztés és állatjólét
Magyar Állattenyésztık Szövetsége
Állatvédelmi Tanácsadó Testület
Juh Terméktanács
Magyar Sertéstartók Szövetsége
Magyar Szarvasmarhatenyésztık Szövetsége
Nyúl Terméktanács
Országos Magyar Vadászkamara
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet
AGRYA
Agrár Európa Tanácsadó Kft.
Magyar Parasztszövetség
260
Növénytermesztés és kertészet
Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
AGRYA
Gabona Szövetség
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Hegyközség Nemzeti Tanácsa
Termelıi csoportok
Hangya Szövetség
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Félig önellátó gazdaságok
Hangya Szövetség
AGRYA
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Magyar Agrárkamara
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
Hegyközség Nemzeti Tanácsa
Makrofórumok meghívottai Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT) tagjai
Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége
Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)
Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szervezete (AOKDSZ)
AGRYA Országos Szövetség
Állami Földet Bérlık Országos Szövetsége
Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenırzési Dolgozók Szakszervezete (ÁÉDSZ)
Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete
Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ)
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ)
Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ)
Haltermelık Országos Szövetsége
Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége
261
Magán Erdıtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége
Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ)
Magyar Köztisztviselık és Közalkalmazottak Szakszervezete
Magyar Parasztszövetség
Magyar Termelıi Együttmőködése
Mezıgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ)
Mezıgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége
Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ)
Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ)
Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége
Értékesítı
és
Szolgáltató
Szervezetek/Szövetkezetek
HANGYA
Felzárkózó Vidék (Agrár-szerkezetváltás) munkacsoport tagjai
Miniszterelnöki Hivatal
Közigazgatás Modernizációja NFH
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Pénzügyminisztérium
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Területpolitikai Kormányzati Hivatal
Egészségügyi Minisztérium
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
Honvédelmi minisztérium
Külügyminisztérium
Balaton Fejlesztési Tanács
Országos Területfejlesztési Civil Egyeztetı Fórum
Agrárgazdasági Kutató Intézet
VÁTI Országos Vidékfejlesztési Iroda
Magyar Agrárkamara
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége
Vidék Parlamentje és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének közös jelöltje
Környezet- és Természetvédı Társadalmi Szervezetek Országos Találkozójának küldötte
Magyar Természetvédık Szövetsége
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Agrárgazdasági Tanács képviselıje
262
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT)
Magyar Öntözési Egyesület
AGRYA Országos Szövetség
Mezıgazdasági Garancia Alap
Regionális Fejlesztési Ügynökségek:
Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Dél-Alföld
Észak-Alföld
Termékpálya Bizottságok
Cukor és Izoglükóz Termékpálya Bizottság
Dohány Termékpálya Bizottság
Gabona Termékpálya Bizottság
Hús Termékpálya Bizottság
Szılı és Bor Termékpálya Bizottság
Tej és Tejtermék Termékpálya Bizottság
Zöldség-Gyümölcs és Dísznövény Termékpálya Bizottság
Roma Civil Egyeztetés meghívottai
Wesley János Lelkészképzı Fıiskola
Létminimum Alatt Élık Társasága és Vállalkozók Érdekegyeztetı Roma Országos Szervezete
Ex Trade Holding Kft.
Studio Metropolitana
Sopron Bau Holding Kft.
Péceli Cigány Kisebbségi Önkormányzat
ESZA Kht.
Hajnalfény Közalapítvány
„Fogadjuk el egymást” Egyesület
Nemzeti Cigány Önkormányzat
Roma Parlament
Magyar Zenemővészek és Táncmővészek Érdekképviselete
Sárszentmihály Kastély
Budapesti Amatır Boksz Egyesület
263
ALNAIR Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Bt.
Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
C.T.M.T.
Bátaszéki Roma Kertbarátok Köre
Bátaszéki Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Romédia Alapítvány
Junior Achivement
Fullgas 2000 Kft.
Kalyi Jag RME
Fıvárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht.
Országos Kulturális és Közmővelıdési Egyesület
Szabad Tér Színház Kht.
Gyır- Moson Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szervezete
MCÉSZ Pázmándfalui Tagszervezete
Pázmándfalui Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Garabonci Romák Egyesülete
Vidéki Romákért Egyesület
Roma Kisebbségi Egyesület
Adj Esélyt Független Roma Civil Szervezet
Á Nostra Cálye – Mi utunk Regionális Független Roma Egyesület
Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete
Dunántúli Roma Diplomások Egyesülete Mindenkiért
Romák Egyesülete a Fiatalokért
Roma Kisebbségi Közösségi Ház Alalpítvány
Cigány Önkormányzatok Egyesülete
Roma Közösségfejlesztık Egyesülete
Nógrád megyei Cigány Képviselık Egyesülete
Együtt Halmajugráért Roma-Magyar Egyesület
Erdıkövesdi Független Roma Egyesület
Nagylóc Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Gyöngyös Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Roma Emberi Jogok Mozgalom
Dél-Somogyi Cigány Képviselık Szervezete
RomAssist Közhasznú Egyesület
Baxtale Rom Egyesület
Kelet- Magyarországi Közéleti Roma Nık Egyesülete
Roma Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány
264
Alapítvány a Diplomás Roma Fiatalságért
Szabadszállás Városi Hátrányos Helyzetőeket Segítı Egyesület
Szarvasi Fiatalok Akciócsoportja
Halózat az Integrációért Alalpítvány
Független Roma Civil Szervezet a Vidéki Romákért
Dunántúli Roma Vezetık Szövetsége
Roma Kisebbségi Egyesület
Zala Megyei Romákért Szervezet
Kállai Mária Egyesület
Balassagyarmati Roma Kistérségi Egyesület
265
5.1. melléklet: Települések, melyek lakosságszáma kevesebb mint 10.000 fı vagy népsőrősége alacsonyabb mint 120 fı/km2 Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrı Algyı Alibánfa Almamellék Almásfüzitı Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr Álmosd
Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónémedi Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Alsózsolca Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót 266
Ároktı Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló Ászár Aszód Aszófı Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszılıs Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszılıs Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye
Bakonygyirót Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonalmádi Balatonberény Balatonboglár Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfıkajár Balatonföldvár Balatonfőzfı Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonlelle Balatonmagyaród Balatonmáriafürdı Balatonıszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszılıs
Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahídvég Baranyajenı Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Bátaszék Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske
267
Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedı Bejcgyertyános Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsısárd Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdı Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berhida Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyıd Besenyıtelek Besenyszög Besnyı Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd Bezi
Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra Bikács Bikal Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkıújfalu Boldogkıváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly
Boncodfölde Bonnya Bonyhádvarasd Bordány Borgáta Borjád Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozsok Bozzai Bózsva Bı Bıcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye Bököny Bölcske Bıny Börcs Börzönce Bısárkány Bıszénfa Bucsa Bucsu Búcsúszentlászló Bucsuta Budajenı Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány
268
Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Csabacsőd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár
Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemı Csempeszkopács Csengele Csenger Csengersima Csengerújfalu Csengıd Csénye Csenyéte Csép Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszılı Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csertalakos Csertı Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstıttıs Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj
Csobánka Csókakı Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma Csomád Csombárd Csongrád Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorna Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmı Csököly Csömend Csömödér Csömör Csönge Csörnyeföld Csörög Csörötnek Csısz Csıvár Csurgó Csurgónagymarton Cún Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas
269
Dávod Debercsény Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Délegyháza Demecser Demjén Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósd Diósjenı Dióskál Diósviszló Doba Doboz Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse Döröske
Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunabogdány Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcsı Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavarsány Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergıc Ebes Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Ecser Edde Edve Egerág
Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövı Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszı Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Elıszállás Emıd Encs Encsencs Endrefalva Endrıc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Ercsi Erdıbénye Erdıhorváti Erdıkertes Erdıkövesd Erdıkürt Erdısmárok Erdısmecske Erdıtarcsa Erdıtelek Erk Érpatak Érsekcsanád
270
Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz Fancsal Farád Farkasgyepő Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fegyvernek Fehérgyarmat Fehértó Fehérvárcsurgó Feked Feketeerdı Felcsút Feldebrı Felgyı Felpéc Felsıberecki Felsıcsatár Felsıdobsza Felsıegerszeg Felsıgagy Felsıjánosfa Felsıkelecsény Felsılajos Felsımarác Felsımocsolád Felsınána Felsınyárád Felsınyék Felsıörs Felsıpáhok Felsıpakony Felsıpetény
Felsırajk Felsıregmec Felsıszenterzsébet Felsıszentiván Felsıszentmárton Felsıszölnök Felsıtárkány Felsıtelekes Felsıtold Felsıvadász Felsızsolca Fényeslitke Fenyıfı Ferencszállás Fertıboz Fertıd Fertıendréd Fertıhomok Fertırákos Fertıszentmiklós Fertıszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktı Folyás Fonó Fony Fonyód Forráskút Forró Földeák Földes Fınyed Fulókércs Furta Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesabony Füzesgyarmat
Főzvölgy Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt Gara Garáb Garabonc Garadna Garbolc Gárdony Garé Gasztony Gátér Gávavencsellı Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt
271
Gesztely Geszteréd Gétye Gic Gige Gilvánfa Girincs Gógánfa Golop Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszılıs Gönc Göncruszka Gönyő Görbeháza Görcsöny Görcsönydoboka Görgeteg Gısfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrıd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Gyırasszonyfa Györe
Györgytarló Györköny Gyırladamér Gyıröcske Gyırság Gyırsövényház Gyırszemere Gyırtelek Gyırújbarát Gyırújfalu Gyırvár Gyırzámoly Gyugy Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Győrős Hács Hagyárosbörönd Hahót Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós Halastó Halászi Halásztelek Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány
Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykı Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton Héhalom Hejce Hejıbába Hejıkeresztúr Hejıkürt Hejıpapi Hejıszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Herceghalom Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád Hernádbőd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét
272
Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefı Heves Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezıvásárhely Hollád Hollóháza Hollókı Homokbödöge Homokkomárom Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövı Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúvíz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hıgyész Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa
Iborfia Ibrány Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördıce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd Jánkmajtis
Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászárokszállás Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsıszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenı Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenı Jobaháza Jobbágyi Jósvafı Juta Kaba Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz
273
Kám Kamond Kamut Kánó Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfı Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérı Kapospula Kaposszekcsı Kaposszerdahely Kaposújlak Káptalanfa Káptalantóti Kapuvár Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtı Karancsság Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kartal Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa
Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Kelevíz Kemecse Kemence Kemendollár Kemeneshıgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlı Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kereki Kerékteleki Kerepes Keresztéte Kerkabarabás
Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszıhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisbér Kisberény Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsısz
274
Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset Kisfalud Kisfüzes Kisgörbı Kisgyalán Kisgyır Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislıd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kisoroszi Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget
Kisszılıs Kistamási Kistapolca Kistarcsa Kistelek Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisújszállás Kisunyom Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozármisleny
Kozmadombja Köblény Köcsk Kökény Kıkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlı Kömlıd Kömörı Kömpöc Környe Köröm Kıröshegy Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Kıröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kıszárhegy Kıszegdoroszló Kıszegpaty Kıszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kıtelek Kıvágóörs Kıvágószılıs Kıvágótöttös Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup
275
Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó Kübekháza Külsısárd Külsıvat Küngös Lábatlan Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Ládbesenyı Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók Lápafı Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányfalu Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes Lendvajakabfa Lengyel Lengyeltóti Lenti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek
Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lıkösháza Lırinci Lövı Lövıpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs
Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsıd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Majosháza Majs Makád Makkoshotyka Maklár Makó Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány Maráza Marcalgergelyi Marcali Marcaltı Márfa Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld Márokpapi
276
Maroslele Mártély Martfő Martonfa Martonvásár Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszılıs Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Meggyeskovácsi Megyaszó Megyehíd Megyer Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye Mérges Mérk Mernye Mersevát Mesterháza Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyı Mezıberény Mezıcsát
Mezıcsokonya Mezıd Mezıfalva Mezıgyán Mezıhegyes Mezıhék Mezıkeresztes Mezıkomárom Mezıkovácsháza Mezıladány Mezılak Mezınagymihály Mezınyárád Mezıörs Mezıpeterd Mezısas Mezıszemere Mezıszentgyörgy Mezıszilas Mezıtárkány Mezıtúr Mezızombor Miháld Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszent Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyoród Mogyorósbánya Mogyoróska Moha Mohora Molnári
Molnaszecsıd Molvány Monaj Monok Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mıcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs
277
Nagycsepely Nagycserkesz Nagydém Nagydobos Nagydobsza Nagydorog Nagyecsed Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbı Nagygyimót Nagyhajmás Nagyhalász Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykovácsi Nagykozár Nagykökényes Nagykölked Nagykırös Nagykörő Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd
Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytarcsa Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu Nagytıke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti Nemesbikk Nemesborzova Nemesbıd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér
Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesszalók Nemesszentandrás Nemesvámos Nemesvid Nemesvita Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nıtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlırinc Nyársapát Nyékládháza Nyergesújfalu Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád
278
Nyirád Nyíradony Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövı Nyírlugos Nyírmada Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtelek Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyıgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsa Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhíd Okány Okorág Okorvölgy Olasz Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka
Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfő Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán Ózdfalu Ozmánbük Ozora Öcs İcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbı Ömböly İr İrbottyán Öregcsertı Öreglak İrhalom İrimagyarósd İriszentpéter Örkény Örményes Örménykút İrtilos Örvényes İsagárd
İsi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Papkeszi Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár Parasznya Paszab Pásztó Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi
279
Patca Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Páty Pátyod Pázmánd Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyır Penyige Pér Perbál Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perıcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pétfürdı Pethıhenye Petneháza Petıfibánya Petıfiszállás Petıháza Petımihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend Piliny Pilisborosjenı Piliscsaba Piliscsév
Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócsmegyer Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefı Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár
Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszabolcs Pusztaszemes Pusztaszentlászló Pusztaszer Pusztavacs Pusztavám Pusztazámor Putnok Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Ráckeve Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rakamaz Rákóczibánya Rákóczifalva
280
Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye Regöly Rém Remeteszılıs Répáshuta Répcelak Répceszemere Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyı Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya
Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sajtoskál Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza Sand Sándorfalva Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok
Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlırinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé Segesd Sellye Selyeb Semjén Semjénháza Sénye Sényı Seregélyes Serényfalva Sérsekszılıs Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima Simaság Simonfa Simontornya Sióagárd Siójut Sirok Sitke Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Solymár Som Somberek Somlójenı Somlószılıs Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor
281
Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóskút Sóstófalva Sósvertike Sótony Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sülysáp
Sümeg Sümegcsehi Sümegprága Süttı Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhídvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szada Szágy Szajk Szajla Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafı Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szanda Szank Szántód
Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvas Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskı Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava Szebény Szécsénke Szécsény Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdı Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellı Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrı Szendrılád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás
282
Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgotthárd Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlırinc Szentlırinckáta Szentmargitfalva Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szijártóháza Szikszó Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad
Szilvásszentmárton Szin Szinpetri Szirák Szirmabesenyı Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad Szıc Szıce Szıd Szıdliget Szögliget Szıke Szıkéd Szıkedencs Szılısardó Szılısgyörök Szörény Szúcs Szuha Szuhafı Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szőcsi Szügy Szőr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Tahitótfalu Takácsi Tákos Taksony Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd
Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecsı Tápiószele Tápiószentmárton Tápiószılıs Táplánszentkereszt Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnok Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tát Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Téglás Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telki Telkibánya
283
Tengelic Tengeri Tengıd Tenk Tényı Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tinnye Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszabı Tiszabura Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenı Tiszakanyár Tiszakarád
Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszalök Tiszalúc Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszılıs Tiszatardos Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyı Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavasvári Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tóalmás Tófalu Tófej Tófő Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony
Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Tök Tököl Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs Tunyogmatolcs Tura Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg
284
Újkenéz Újkér Újkígyós Újlengyel Újléta Újlırincfalva Újpetre Újrónafı Újsolt Újszalonta Újszász Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Üröm Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vadna Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj
Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkeszı Várong Városföld Városlıd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vásárosnamény Vasasszonyfa Vasboldogasszony Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vászoly Vasszécseny Vasszentmihály
Vasszilvágy Vasvár Vaszar Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velence Velény Véménd Vének Vép Vereb Verıce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszılıs Vése Veszkény Veszprémfajsz Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztı Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány Vilonya Vilyvitány Vinár Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszılıs Visegrád Visnye Visonta
285
Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdıd Zalagyömörı Zalahaláp Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalakomár Zalaköveskút Zalalövı Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszegvár
Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlırinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zaláta Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zalkod Zamárdi
Zámoly Zánka Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengıvárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány Zirc Zók Zomba Zsadány Zsáka
286
Zsámbék Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk Zubogy
5.2. melléklet: Települések, melyek lakosságszáma kevesebb mint 5.000 fı vagy népsőrősége alacsonyabb mint 100 fı/km2
Aba Abádszalók Abaliget Abasár Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszántó Abaújszolnok Abaújvár Abda Abod Ábrahámhegy Ács Acsa Acsád Acsalag Ácsteszér Adács Ádánd Adásztevel Adony Adorjánháza Adorjás Ág Ágasegyháza Ágfalva Aggtelek Agyagosszergény Ajak Aka Akasztó Alacska Alap Alattyán Alcsútdoboz Aldebrı Algyı Alibánfa Almamellék Almásfüzitı Almásháza Almáskamarás Almáskeresztúr
Álmosd Alsóberecki Alsóbogát Alsódobsza Alsógagy Alsómocsolád Alsónána Alsónémedi Alsónemesapáti Alsónyék Alsóörs Alsópáhok Alsópetény Alsórajk Alsóregmec Alsószenterzsébet Alsószentiván Alsószentmárton Alsószölnök Alsószuha Alsótelekes Alsótold Alsóújlak Alsóvadász Ambrózfalva Anarcs Andocs Andornaktálya Andrásfa Annavölgy Apácatorna Apagy Apaj Aparhant Apátfalva Apátistvánfalva Apátvarasd Apc Áporka Apostag Aranyosapáti Aranyosgadány Arka Arló Arnót 287
Ároktı Árpádhalom Árpás Ártánd Ásotthalom Ásványráró Aszaló Ászár Aszófı Áta Átány Atkár Attala Babarc Babarcszılıs Babócsa Bábolna Bábonymegyer Babosdöbréte Babót Bácsalmás Bácsbokod Bácsborsód Bácsszentgyörgy Bácsszılıs Badacsonytomaj Badacsonytördemic Bag Bagamér Baglad Bagod Bágyogszovát Baj Bajánsenye Bajna Bajót Bak Bakháza Bakóca Bakonszeg Bakonya Bakonybánk Bakonybél Bakonycsernye Bakonygyirót
Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonykúti Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonypölöske Bakonyság Bakonysárkány Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló Bakonyszombathely Bakonyszücs Bakonytamási Baks Baksa Baktakék Baktalórántháza Baktüttös Balajt Balástya Balaton Balatonakali Balatonberény Balatoncsicsó Balatonederics Balatonendréd Balatonfenyves Balatonfıkajár Balatonföldvár Balatonfőzfı Balatongyörök Balatonhenye Balatonkenese Balatonkeresztúr Balatonmagyaród Balatonmáriafürdı Balatonıszöd Balatonrendes Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonszepezd Balatonszılıs Balatonudvari Balatonújlak Balatonvilágos Balinka
Balkány Ballószög Balmazújváros Balogunyom Balotaszállás Balsa Bálványos Bana Bánd Bánfa Bánhorváti Bánk Bánokszentgyörgy Bánréve Bár Barabás Baracs Baracska Báránd Baranyahídvég Baranyajenı Baranyaszentgyörgy Barbacs Barcs Bárdudvarnok Barlahida Bárna Barnag Bársonyos Basal Baskó Báta Bátaapáti Baté Bátmonostor Bátor Bátorliget Battonya Bátya Batyk Bázakerettye Bazsi Béb Becsehely Becske Becskeháza Becsvölgye Bedegkér Bedı Bejcgyertyános
288
Békás Bekecs Békéssámson Békésszentandrás Bekölce Bélapátfalva Bélavár Belecska Beled Beleg Belezna Bélmegyer Beloiannisz Belsısárd Belvárdgyula Benk Bénye Bér Bérbaltavár Bercel Beregdaróc Beregsurány Berekböszörmény Berekfürdı Beremend Berente Beret Berettyóújfalu Berkenye Berkesd Berkesz Bernecebaráti Berzék Berzence Besence Besenyıd Besenyıtelek Besenyszög Besnyı Beszterec Bezedek Bezenye Bezeréd Bezi Bicsérd Bihardancsháza Biharkeresztes Biharnagybajom Bihartorda Biharugra
Bikács Bikal Biri Birján Bisse Boba Bocfölde Boconád Bócsa Bocska Bocskaikert Boda Bodajk Bodmér Bodolyabér Bodonhely Bodony Bodorfa Bodrog Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Bogád Bogádmindszent Bogdása Bogyiszló Bogyoszló Bojt Bókaháza Bokod Bokor Boldog Boldogasszonyfa Boldogkıújfalu Boldogkıváralja Boldva Bolhás Bolhó Bóly Boncodfölde Bonnya Bonyhádvarasd Bordány Borgáta Borjád
Borota Borsfa Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Borsodszirák Borsosberény Borszörcsök Borzavár Bosta Botpalád Botykapeterd Bozsok Bozzai Bózsva Bı Bıcs Böde Bödeháza Bögöt Bögöte Böhönye Bököny Bölcske Bıny Börcs Börzönce Bısárkány Bıszénfa Bucsa Bucsu Búcsúszentlászló Bucsuta Budajenı Bugac Bugacpusztaháza Bugyi Buj Buják Buzsák Bük Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkösd Bükkszék Bükkszenterzsébet Bükkszentkereszt
289
Bükkszentmárton Bükkzsérc Bürüs Büssü Büttös Cák Cakóháza Cece Cégénydányád Ceglédbercel Cered Chernelházadamonya Cibakháza Cigánd Cikó Cirák Csabacsőd Csabaszabadi Csabdi Csabrendek Csáfordjánosfa Csaholc Csajág Csákány Csákánydoroszló Csákberény Csákvár Csanádalberti Csanádapáca Csanádpalota Csánig Csány Csányoszró Csanytelek Csapi Csapod Csárdaszállás Csarnóta Csaroda Császár Császártöltés Császló Csátalja Csatár Csataszög Csatka Csávoly Csebény Csécse Csegöld
Csehbánya Csehi Csehimindszent Csém Csemı Csempeszkopács Csengele Csengersima Csengerújfalu Csengıd Csénye Csenyéte Csép Csépa Csepreg Csér Cserdi Cserénfa Cserépfalu Cserépváralja Cserháthaláp Cserhátsurány Cserhátszentiván Cserkeszılı Cserkút Csernely Cserszegtomaj Csertalakos Csertı Csesznek Csesztreg Csesztve Csetény Csévharaszt Csibrák Csikéria Csikóstıttıs Csikvánd Csincse Csipkerek Csitár Csobád Csobaj Csobánka Csókakı Csokonyavisonta Csokvaomány Csolnok Csólyospálos Csoma
Csomád Csombárd Csonkahegyhát Csonkamindszent Csopak Csór Csorvás Csót Csöde Csögle Csökmı Csököly Csömend Csömödér Csönge Csörnyeföld Csörög Csörötnek Csısz Csıvár Csurgó Csurgónagymarton Cún Dabas Dabronc Dabrony Dad Dág Dáka Dalmand Damak Dámóc Dánszentmiklós Dány Daraboshegy Darány Darnó Darnózseli Daruszentmiklós Darvas Dávod Debercsény Debréte Decs Dédestapolcsány Dég Dejtár Délegyháza Demecser Demjén
290
Dencsháza Dénesfa Derecske Derekegyház Deszk Detek Detk Dévaványa Devecser Dinnyeberki Diósberény Diósjenı Dióskál Diósviszló Doba Doboz Dobri Dobronhegy Dóc Domaháza Domaszék Dombegyház Dombiratos Dombrád Domony Domoszló Dormánd Dorogháza Dozmat Döbörhegy Döbröce Döbrököz Döbrönte Döge Dömös Dömsöd Dör Dörgicse Döröske Dötk Dövény Drágszél Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski
Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Drávatamási Drégelypalánk Dubicsány Dudar Duka Dunaalmás Dunabogdány Dunaegyháza Dunafalva Dunaföldvár Dunakiliti Dunapataj Dunaremete Dunaszeg Dunaszekcsı Dunaszentbenedek Dunaszentgyörgy Dunaszentmiklós Dunaszentpál Dunasziget Dunatetétlen Dunavecse Dusnok Dúzs Ebergıc Ebes Écs Ecséd Ecseg Ecsegfalva Ecseny Ecser Edde Edve Egerág Egeralja Egeraracsa Egerbakta Egerbocs Egercsehi Egerfarmos Egerlövı Egerszalók Egerszólát Égerszög Egervár Egervölgy
Egyed Egyek Egyházasdengeleg Egyházasfalu Egyházasgerge Egyházasharaszti Egyházashetye Egyházashollós Egyházaskeszı Egyházaskozár Egyházasrádóc Elek Ellend Elıszállás Encsencs Endrefalva Endrıc Enese Enying Eperjes Eperjeske Eplény Epöl Erdıbénye Erdıhorváti Erdıkövesd Erdıkürt Erdısmárok Erdısmecske Erdıtarcsa Erdıtelek Erk Érpatak Érsekcsanád Érsekhalma Érsekvadkert Értény Erzsébet Esztár Eszteregnye Esztergályhorváti Ete Etes Etyek Fábiánháza Fábiánsebestyén Fácánkert Fadd Fáj Fajsz
291
Fancsal Farád Farkasgyepő Farkaslyuk Farmos Fazekasboda Fedémes Fehértó Fehérvárcsurgó Feked Feketeerdı Felcsút Feldebrı Felgyı Felpéc Felsıberecki Felsıcsatár Felsıdobsza Felsıegerszeg Felsıgagy Felsıjánosfa Felsıkelecsény Felsılajos Felsımarác Felsımocsolád Felsınána Felsınyárád Felsınyék Felsıörs Felsıpáhok Felsıpakony Felsıpetény Felsırajk Felsıregmec Felsıszenterzsébet Felsıszentiván Felsıszentmárton Felsıszölnök Felsıtárkány Felsıtelekes Felsıtold Felsıvadász Fényeslitke Fenyıfı Ferencszállás Fertıboz Fertıd Fertıendréd Fertıhomok Fertırákos
Fertıszentmiklós Fertıszéplak Fiad Filkeháza Fityeház Foktı Folyás Fonó Fony Forráskút Forró Földeák Földes Fınyed Fulókércs Furta Füle Fülesd Fülöp Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpszállás Fülpösdaróc Fürged Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Füzesgyarmat Főzvölgy Gáborján Gáborjánháza Gacsály Gadács Gadány Gadna Gádoros Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galambok Galgaguta Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gálosfa Galvács Gamás Ganna Gánt
Gara Garáb Garabonc Garadna Garbolc Garé Gasztony Gátér Gávavencsellı Géberjén Gecse Géderlak Gégény Gelej Gelénes Gellénháza Gelse Gelsesziget Gemzse Gencsapáti Gérce Gerde Gerendás Gerényes Geresdlak Gerjen Gersekarát Geszt Gesztely Geszteréd Gétye Gic Gige Gilvánfa Girincs Gógánfa Golop Gomba Gombosszeg Gór Gordisa Gosztola Gödre Gölle Gömörszılıs Gönc Göncruszka Gönyő Görbeháza Görcsöny
292
Görcsönydoboka Görgeteg Gısfa Grábóc Gulács Gutorfölde Gyalóka Gyanógeregye Gyarmat Gyékényes Gyenesdiás Gyepükaján Gyermely Gyód Gyomaendrıd Gyóró Gyömöre Gyöngyfa Gyöngyösfalu Gyöngyöshalász Gyöngyösmellék Gyöngyösoroszi Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján Gyönk Gyırasszonyfa Györe Györgytarló Györköny Gyırladamér Gyıröcske Gyırság Gyırsövényház Gyırszemere Gyırtelek Gyırújfalu Gyırvár Gyırzámoly Gyugy Gyulaháza Gyulaj Gyulakeszi Gyúró Gyügye Gyüre Győrős Hács Hagyárosbörönd Hahót
Hajdúbagos Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Hajdúszoboszló Hajdúszovát Hajmás Hajmáskér Hajós Halastó Halászi Halimba Halmaj Halmajugra Halogy Hangács Hangony Hantos Harasztifalu Harc Harka Harkakötöny Harkány Háromfa Háromhuta Harsány Hárskút Harta Hásságy Hédervár Hedrehely Hegyesd Hegyeshalom Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátmaróc Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Hegykı Hegymagas Hegymeg Hegyszentmárton Héhalom Hejce Hejıbába Hejıkeresztúr Hejıkürt Hejıpapi
Hejıszalonta Helesfa Helvécia Hencida Hencse Herceghalom Hercegkút Hercegszántó Heréd Héreg Herencsény Herend Heresznye Hermánszeg Hernád Hernádbőd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hernyék Hét Hetefejércse Hetes Hetvehely Hetyefı Hevesaranyos Hevesvezekény Hévíz Hévízgyörk Hidas Hidasnémeti Hidegkút Hidegség Hidvégardó Himesháza Himod Hirics Hobol Hodász Hódmezıvásárhely Hollád Hollóháza Hollókı Homokbödöge Homokkomárom
293
Homokmégy Homokszentgyörgy Homorúd Homrogd Hont Horpács Hort Hortobágy Horváthertelend Horvátlövı Horvátzsidány Hosszúhetény Hosszúpályi Hosszúpereszteg Hosszúvíz Hosszúvölgy Hosztót Hottó Hıgyész Hövej Hugyag Hunya Hunyadfalva Husztót Ibafa Iborfia Igal Igar Igrici Iharos Iharosberény Ikervár Iklad Iklanberény Iklódbördıce Ikrény Iliny Ilk Illocska Imola Imrehegy Ináncs Inárcs Inke Ipacsfa Ipolydamásd Ipolytarnóc Ipolytölgyes Ipolyvece Iregszemcse
Irota Ispánk Istenmezeje Istvándi Iszkaszentgyörgy Iszkáz Isztimér Ivád Iván Ivánbattyán Ivánc Iváncsa Ivándárda Izmény Izsák Izsófalva Jágónak Ják Jakabszállás Jákfa Jákfalva Jákó Jánd Jánkmajtis Jánoshalma Jánosháza Jánoshida Jánossomorja Járdánháza Jármi Jásd Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsıszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenı Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jászszentlászló Jásztelek Jéke Jenı Jobaháza Jobbágyi Jósvafı
Juta Kaba Kacorlak Kács Kacsóta Kadarkút Kajárpéc Kajászó Kajdacs Kakasd Kákics Kakucs Kál Kalaznó Káld Kálló Kallósd Kállósemjén Kálmáncsa Kálmánháza Kálócfa Káloz Kám Kamond Kamut Kánó Kántorjánosi Kány Kánya Kányavár Kapolcs Kápolna Kápolnásnyék Kapoly Kaposfı Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérı Kapospula Kaposszekcsı Kaposszerdahely Kaposújlak Káptalanfa Káptalantóti Kára Karácsond Karád Karakó Karakószörcsök
294
Karancsalja Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtı Karancsság Kárász Karcag Karcsa Kardos Kardoskút Karmacs Károlyháza Karos Kásád Kaskantyú Kastélyosdombó Kaszaper Kaszó Katádfa Katafa Kátoly Katymár Káva Kávás Kazár Kázsmárk Kazsok Kecel Kecskéd Kehidakustány Kék Kékcse Kéked Kékesd Kékkút Kelebia Keléd Kelemér Kéleshalom Kelevíz Kemence Kemendollár Kemeneshıgyész Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemenesszentpéter
Keménfa Kémes Kemestaródfa Kemse Kenderes Kenéz Kenézlı Kengyel Kenyeri Kercaszomor Kercseliget Kerecsend Kerecseny Kerekegyháza Kereki Kerékteleki Keresztéte Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkáskápolna Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kérsemjén Kerta Kertészsziget Keszeg Kesznyéten Keszıhidegkút Kesztölc Keszü Kétbodony Kétegyháza Kéthely Kétpó Kétsoprony Kétújfalu Kétvölgy Kéty Kevermes Kilimán Kimle Kincsesbánya Királd Királyegyháza Királyhegyes Királyszentistván Kisapáti Kisapostag Kisar
Kisasszond Kisasszonyfa Kisbabot Kisbágyon Kisbajcs Kisbajom Kisbárapáti Kisbárkány Kisberény Kisberzseny Kisbeszterce Kisbodak Kisbucsa Kisbudmér Kiscsécs Kiscsehi Kiscsısz Kisdér Kisdobsza Kisdombegyház Kisdorog Kisecset Kisfalud Kisfüzes Kisgörbı Kisgyalán Kisgyır Kishajmás Kisharsány Kishartyán Kisherend Kishódos Kishuta Kisigmánd Kisjakabfalva Kiskassa Kiskinizs Kiskorpád Kisköre Kiskunlacháza Kiskunmajsa Kiskutas Kisláng Kisléta Kislippó Kislıd Kismányok Kismarja Kismaros Kisnamény
295
Kisnána Kisnémedi Kisnyárád Kisoroszi Kispalád Kispáli Kispirit Kisrákos Kisrécse Kisrozvágy Kissikátor Kissomlyó Kisszállás Kisszékely Kisszekeres Kisszentmárton Kissziget Kisszılıs Kistamási Kistapolca Kistokaj Kistolmács Kistormás Kistótfalu Kisújszállás Kisunyom Kisvarsány Kisvásárhely Kisvaszar Kisvejke Kiszombor Kiszsidány Klárafalva Kocs Kocsér Kocsola Kocsord Kóka Kokad Kolontár Komádi Komjáti Komlódtótfalu Komlósd Komlóska Komoró Kompolt Kondó Kondorfa Kondoros
Kóny Konyár Kópháza Koppányszántó Korlát Koroncó Kórós Kosd Kóspallag Kótaj Kovácshida Kovácsszénája Kovácsvágás Kozárd Kozmadombja Köblény Köcsk Kökény Kıkút Kölcse Kölesd Kölked Kömlı Kömlıd Kömörı Kömpöc Környe Köröm Kıröshegy Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Kıröstetétlen Körösújfalu Körösszakál Körösszegapáti Kıszárhegy Kıszegdoroszló Kıszegpaty Kıszegszerdahely Kötcse Kötegyán Kıtelek Kıvágóörs Kıvágószılıs Kıvágótöttös Kövegy Köveskál Krasznokvajda Kulcs
Kunadacs Kunágota Kunbaja Kunbaracs Kuncsorba Kunfehértó Kunhegyes Kunmadaras Kunpeszér Kunszállás Kunszentmárton Kunszentmiklós Kunsziget Kup Kupa Kurd Kurityán Kustánszeg Kutas Kutasó Kübekháza Külsısárd Külsıvat Küngös Lábod Lácacséke Lad Ladánybene Ládbesenyı Lajoskomárom Lajosmizse Lak Lakhegy Lakitelek Lakócsa Lánycsók Lápafı Lapáncsa Laskod Lasztonya Látrány Lázi Leányfalu Leányvár Lébény Legénd Legyesbénye Léh Lénárddaróc Lendvadedes
296
Lendvajakabfa Lengyel Lengyeltóti Lepsény Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Létavértes Letenye Letkés Levél Levelek Libickozma Lickóvadamos Liget Ligetfalva Lipót Lippó Liptód Lispeszentadorján Liszó Litér Litka Litke Lócs Lókút Lónya Lórév Lothárd Lovas Lovasberény Lovászhetény Lovászi Lovászpatona Lıkösháza Lövı Lövıpetri Lucfalva Ludányhalászi Ludas Lukácsháza Lulla Lúzsok Mád Madaras Madocsa Maglóca Mágocs Magosliget Magy
Magyaralmás Magyaratád Magyarbánhegyes Magyarbóly Magyarcsanád Magyardombegyház Magyaregregy Magyaregres Magyarföld Magyargéc Magyargencs Magyarhertelend Magyarhomorog Magyarkeresztúr Magyarkeszi Magyarlak Magyarlukafa Magyarmecske Magyarnádalja Magyarnándor Magyarpolány Magyarsarlós Magyarszecsıd Magyarszék Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Magyarszombatfa Magyartelek Majosháza Majs Makád Makkoshotyka Maklár Malomsok Mályi Mályinka Mánd Mándok Mánfa Mány Maráza Marcalgergelyi Marcaltı Márfa Máriahalom Máriakálnok Máriakéménd Márianosztra Máriapócs Markaz
Márkháza Márkó Markóc Markotabödöge Maróc Marócsa Márok Márokföld Márokpapi Maroslele Mártély Martonfa Martonyi Mátételke Mátraballa Mátraderecske Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraszentimre Mátraszılıs Mátraterenye Mátraverebély Mátyásdomb Matty Mátyus Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsér Medgyesbodzás Medgyesegyháza Medina Meggyeskovácsi Megyaszó Megyehíd Megyer Méhkerék Méhtelek Mekényes Mélykút Mencshely Mende Méra Merenye Mérges Mérk Mernye Mersevát Mesterháza
297
Mesteri Mesterszállás Meszes Meszlen Mesztegnyı Mezıberény Mezıcsát Mezıcsokonya Mezıd Mezıfalva Mezıgyán Mezıhegyes Mezıhék Mezıkeresztes Mezıkomárom Mezıladány Mezılak Mezınagymihály Mezınyárád Mezıörs Mezıpeterd Mezısas Mezıszemere Mezıszentgyörgy Mezıszilas Mezıtárkány Mezıtúr Mezızombor Miháld Mihályfa Mihálygerge Mihályháza Mihályi Mike Mikebuda Mikekarácsonyfa Mikepércs Miklósi Mikófalva Mikóháza Mikosszéplak Milejszeg Milota Mindszentgodisa Mindszentkálla Misefa Miske Miszla Mocsa Mogyorósbánya
Mogyoróska Moha Mohora Molnári Molnaszecsıd Molvány Monaj Monok Mónosbél Monostorapáti Monostorpályi Monoszló Monyoród Mórágy Mórahalom Móricgát Mórichida Mosdós Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mozsgó Mıcsény Mucsfa Mucsi Múcsony Muhi Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Murga Murony Nábrád Nadap Nádasd Nádasdladány Nádudvar Nágocs Nagyacsád Nagyalásony Nagyar Nagybajcs Nagybajom Nagybakónak Nagybánhegyes Nagybaracska Nagybarca Nagybárkány Nagyberény Nagyberki Nagybörzsöny
Nagybudmér Nagycenk Nagycsány Nagycsécs Nagycsepely Nagycserkesz Nagydém Nagydobos Nagydobsza Nagydorog Nagyér Nagyesztergár Nagyfüged Nagygeresd Nagygörbı Nagygyimót Nagyhajmás Nagyharsány Nagyhegyes Nagyhódos Nagyhuta Nagyigmánd Nagyiván Nagykamarás Nagykapornak Nagykarácsony Nagykereki Nagykeresztúr Nagykinizs Nagykónyi Nagykorpád Nagykozár Nagykökényes Nagykölked Nagykörő Nagykutas Nagylak Nagylengyel Nagylóc Nagylók Nagylózs Nagymágocs Nagymányok Nagymaros Nagymizdó Nagynyárád Nagyoroszi Nagypáli Nagypall Nagypeterd
298
Nagypirit Nagyrábé Nagyrada Nagyrákos Nagyrécse Nagyréde Nagyrév Nagyrozvágy Nagysáp Nagysimonyi Nagyszakácsi Nagyszékely Nagyszekeres Nagyszénás Nagyszentjános Nagyszokoly Nagytálya Nagytarcsa Nagytevel Nagytilaj Nagytótfalu Nagytıke Nagyút Nagyvarsány Nagyváty Nagyvázsony Nagyvejke Nagyveleg Nagyvenyim Nagyvisnyó Nak Napkor Nárai Narda Naszály Négyes Nekézseny Nemesapáti Nemesbikk Nemesborzova Nemesbıd Nemesbük Nemescsó Nemesdéd Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemeshetés Nemeske Nemeskér
Nemeskeresztúr Nemeskisfalud Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesnádudvar Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemesrempehollós Nemessándorháza Nemesszalók Nemesszentandrás Nemesvámos Nemesvid Nemesvita Németbánya Németfalu Németkér Nemti Neszmély Nézsa Nick Nikla Nógrád Nógrádkövesd Nógrádmarcal Nógrádmegyer Nógrádsáp Nógrádsipek Nógrádszakál Nóráp Noszlop Noszvaj Nova Novaj Novajidrány Nıtincs Nyalka Nyárád Nyáregyháza Nyárlırinc Nyársapát Nyésta Nyim Nyírábrány Nyíracsád Nyirád Nyíradony
Nyírbéltek Nyírbogát Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíri Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövı Nyírlugos Nyírmártonfalva Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Nyomár Nyıgér Nyugotszenterzsébet Nyúl Óbánya Óbarok Óbudavár Ócsárd Ófalu Ófehértó Óföldeák Óhíd Okány Okorág Okorvölgy Olasz Olaszfa Olaszfalu Olaszliszka Olcsva Olcsvaapáti Old Ólmod Oltárc
299
Onga Ónod Ópályi Ópusztaszer Orbányosfa Orci Ordacsehi Ordas Orfalu Orfő Orgovány Ormándlak Ormosbánya Oroszi Oroszló Orosztony Ortaháza Osli Ostffyasszonyfa Ostoros Oszkó Oszlár Osztopán Ózdfalu Ozmánbük Ozora Öcs İcsény Öcsöd Ököritófülpös Ölbı Ömböly İr Öregcsertı Öreglak İrhalom İrimagyarósd İriszentpéter Örkény Örményes Örménykút İrtilos Örvényes İsagárd İsi Öskü Öttevény Öttömös Ötvöskónyi Pácin
Pacsa Pácsony Padár Páhi Páka Pakod Pákozd Palé Pálfa Pálfiszeg Pálháza Páli Palkonya Pálmajor Pálmonostora Palotabozsok Palotás Paloznak Pamlény Pamuk Pánd Pankasz Pannonhalma Pányok Panyola Pap Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Papkeszi Pápoc Papos Páprád Parád Parádsasvár Parasznya Paszab Pásztori Pat Patak Patalom Patapoklosi Patca Pátka Patosfa Pátroha Patvarc Pátyod Pázmánd
Pázmándfalu Pecöl Pécsbagota Pécsdevecser Pécsely Pécsudvard Pécsvárad Pellérd Pély Penc Penészlek Pénzesgyır Penyige Pér Perbál Pere Perecse Pereked Perenye Peresznye Pereszteg Perkáta Perkupa Perıcsény Peterd Péterhida Péteri Pétervására Pethıhenye Petneháza Petıfibánya Petıfiszállás Petıháza Petımihályfa Petrikeresztúr Petrivente Pettend Piliny Pilisborosjenı Piliscsév Pilisjászfalu Pilismarót Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pincehely Pinkamindszent Pinnye Piricse
300
Pirtó Piskó Pitvaros Pócsa Pocsaj Pócsmegyer Pócspetri Pogány Pogányszentpéter Pókaszepetk Polány Polgár Polgárdi Porcsalma Pornóapáti Poroszló Porpác Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pórszombat Porva Pósfa Potony Potyond Pölöske Pölöskefı Pörböly Pördefölde Pötréte Prügy Pula Pusztaapáti Pusztaberki Pusztacsalád Pusztacsó Pusztadobos Pusztaederics Pusztafalu Pusztaföldvár Pusztahencse Pusztakovácsi Pusztamagyaród Pusztamérges Pusztamiske Pusztamonostor Pusztaottlaka Pusztaradvány Pusztaszemes Pusztaszentlászló
Pusztaszer Pusztavacs Pusztavám Pusztazámor Püski Püspökhatvan Püspökladány Püspökmolnári Püspökszilágy Rábacsanak Rábacsécsény Rábagyarmat Rábahídvég Rábakecöl Rábapatona Rábapaty Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábatöttös Rábcakapi Rácalmás Ráckeresztúr Rád Rádfalva Rádóckölked Radostyán Ragály Rajka Rakaca Rakacaszend Rákóczibánya Rákócziújfalu Ráksi Ramocsa Ramocsaháza Rápolt Raposka Rásonysápberencs Rátka Rátót Ravazd Recsk Réde Rédics Regéc Regenye
Regöly Rém Remeteszılıs Répáshuta Répcelak Répceszemere Répceszentgyörgy Répcevis Resznek Rétalap Rétközberencs Rétság Révfülöp Révleányvár Rezi Ricse Rigács Rigyác Rimóc Rinyabesenyı Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Rohod Románd Romhány Romonya Rózsafa Rozsály Rózsaszentmárton Röjtökmuzsaj Rönök Röszke Rudabánya Rudolftelep Rum Ruzsa Ságújfalu Ságvár Sajóbábony Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva
301
Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sajtoskál Salföld Salköveskút Salomvár Sály Sámod Sámsonháza Sand Sántos Sáp Sáránd Sárazsadány Sárbogárd Sáregres Sárfimizdó Sárhida Sárisáp Sarkad Sarkadkeresztúr Sárkeresztes Sárkeresztúr Sárkeszi Sármellék Sárok Sárosd Sárospatak Sárpilis Sárrétudvari Sarród Sárszentágota Sárszentlırinc Sárszentmihály Sarud Sásd Sáska Sáta Sátorhely Sávoly Sé Segesd
Sellye Selyeb Semjén Semjénháza Sénye Sényı Seregélyes Serényfalva Sérsekszılıs Sikátor Siklósbodony Siklósnagyfalu Sima Simaság Simonfa Simontornya Sióagárd Siójut Sirok Sitke Sobor Sokorópátka Solt Soltszentimre Soltvadkert Sóly Som Somberek Somlójenı Somlószılıs Somlóvásárhely Somlóvecse Somodor Somogyacsa Somogyapáti Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd
Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyviszló Somogyzsitfa Sonkád Soponya Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Sorkifalud Sorkikápolna Sormás Sorokpolány Sóshartyán Sóskút Sóstófalva Sósvertike Sótony Söjtör Söpte Söréd Sukoró Sumony Súr Surd Sükösd Sümegcsehi Sümegprága Süttı Szabadbattyán Szabadegyháza Szabadhídvég Szabadi Szabadkígyós Szabadszállás Szabadszentkirály Szabás Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szada Szágy Szajk Szajla
302
Szajol Szakácsi Szakadát Szakáld Szakály Szakcs Szakmár Szaknyér Szakoly Szakony Szakonyfalu Szákszend Szalafı Szalánta Szalapa Szalaszend Szalatnak Szálka Szalkszentmárton Szalmatercs Szalonna Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szanda Szank Szántód Szany Szápár Szaporca Szár Szárász Szárazd Szárföld Szárliget Szarvasgede Szarvaskend Szarvaskı Szászberek Szászfa Szászvár Szatmárcseke Szátok Szatta Szatymaz Szava
Szebény Szécsénke Szécsényfelfalu Szécsisziget Szederkény Szedres Szegerdı Szeghalom Szegi Szegilong Szegvár Székely Székelyszabar Székkutas Szeleste Szelevény Szellı Szemely Szemenye Szemere Szendehely Szendrı Szendrılád Szenna Szenta Szentantalfa Szentbalázs Szentbékkálla Szentborbás Szentdénes Szentdomonkos Szente Szentegát Szentes Szentgál Szentgáloskér Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentimrefalva Szentistván Szentistvánbaksa Szentjakabfa Szentkatalin Szentkirály Szentkirályszabadja Szentkozmadombja Szentlászló Szentliszló Szentlırinckáta Szentmargitfalva
Szentmártonkáta Szentpéterfa Szentpéterfölde Szentpéterszeg Szentpéterúr Szenyér Szepetnek Szerecseny Szeremle Szerep Szergény Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szigliget Szihalom Szijártóháza Szil Szilágy Szilaspogony Szilsárkány Szilvágy Szilvás Szilvásvárad Szilvásszentmárton Szin Szinpetri Szirák Szirmabesenyı Szob Szokolya Szólád Szomód Szomolya Szomor Szorgalmatos Szorosad Szıc Szıce Szıd Szıdliget Szögliget Szıke Szıkéd Szıkedencs Szılısardó Szılısgyörök Szörény
303
Szúcs Szuha Szuhafı Szuhakálló Szuhogy Szulimán Szulok Szurdokpüspöki Szőcsi Szügy Szőr Tab Tabajd Tabdi Táborfalva Tác Tagyon Takácsi Tákos Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Taliándörögd Tállya Tamási Tanakajd Táp Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószentmárton Tápiószılıs Táplánszentkereszt Tapsony Tápszentmiklós Tar Tarany Tarcal Tard Tardona Tardos Tarhos Tarján Tarjánpuszta Tárkány Tarnabod Tarnalelesz Tarnaméra Tarnaörs
Tarnaszentmária Tarnaszentmiklós Tarnazsadány Tárnokréti Tarpa Tarrós Táska Tass Taszár Tataháza Tatárszentgyörgy Tázlár Tékes Teklafalu Telekes Telekgerendás Teleki Telki Telkibánya Tengelic Tengeri Tengıd Tenk Tényı Tépe Terem Terény Tereske Teresztenye Terpes Tés Tésa Tésenfa Téseny Teskánd Tét Tetétlen Tevel Tibolddaróc Tiborszállás Tihany Tikos Tilaj Timár Tinnye Tiszaadony Tiszaalpár Tiszabábolna Tiszabecs Tiszabercel
Tiszabezdéd Tiszabı Tiszabura Tiszacsécse Tiszacsege Tiszacsermely Tiszadada Tiszaderzs Tiszadob Tiszadorogma Tiszaeszlár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszagyulaháza Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenı Tiszakanyár Tiszakarád Tiszakécske Tiszakerecseny Tiszakeszi Tiszakóród Tiszakürt Tiszaladány Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszanána Tiszaörs Tiszapalkonya Tiszapüspöki Tiszarád Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszalka Tiszaszentimre Tiszaszentmárton Tiszasziget Tiszaszılıs Tiszatardos Tiszatarján Tiszatelek Tiszatenyı Tiszaug Tiszavalk Tiszavárkony Tiszavid Tisztaberek Tivadar
304
Tóalmás Tófalu Tófej Tófő Tokaj Tokod Tokodaltáró Tokorcs Tolcsva Told Tolmács Tolnanémedi Tomajmonostora Tomor Tompa Tompaládony Tordas Tormafölde Tormás Tormásliget Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyiszentmiklós Tornyosnémeti Tornyospálca Torony Torvaj Tószeg Tótkomlós Tótszentgyörgy Tótszentmárton Tótszerdahely Tótújfalu Tótvázsony Tök Töltéstava Tömörd Tömörkény Törökkoppány Törtel Töttös Trizs Tunyogmatolcs Túristvándi Túrkeve Túrony Túrricse
Tuzsér Türje Tüskevár Tyukod Udvar Udvari Ugod Újbarok Újcsanálos Újdombrád Újfehértó Újhartyán Újiráz Újireg Újkenéz Újkér Újlengyel Újléta Újlırincfalva Újpetre Újrónafı Újsolt Újszalonta Újszentiván Újszentmargita Újszilvás Újtelek Újtikos Újudvar Újvárfalva Ukk Und Úny Uppony Ura Uraiújfalu Úrhida Úri Úrkút Uszka Uszód Uzsa Üllés Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vadna
Vadosfa Vág Vágáshuta Vaja Vajdácska Vajszló Vajta Vál Valkó Valkonya Vállaj Vállus Vámosatya Vámoscsalád Vámosgyörk Vámosmikola Vámosoroszi Vámospércs Vámosújfalu Vámosszabadi Váncsod Vanyarc Vanyola Várad Váralja Varászló Váraszó Várbalog Varbó Varbóc Várda Várdomb Várfölde Varga Várgesztes Várkeszı Várong Városföld Városlıd Varsád Varsány Várvölgy Vasad Vasalja Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosfalu Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasboldogasszony
305
Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vaskút Vasmegyer Vaspör Vassurány Vászoly Vasszécseny Vasszentmihály Vasszilvágy Vasvár Vaszar Vát Vatta Vázsnok Vécs Végegyháza Vejti Vékény Vekerd Velem Velemér Velény Véménd Vének Vép Vereb Verıce Verpelét Verseg Versend Vértesacsa Vértesboglár Vérteskethely Vértessomló Vértestolna Vértesszılıs Vése Veszkény Veszprémfajsz Veszprémgalsa Veszprémvarsány Vésztı Vezseny Vid Vigántpetend Villány Villánykövesd Vilmány
Vilonya Vilyvitány Vinár Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszılıs Visegrád Visnye Visonta Viss Visz Viszák Viszló Visznek Vitnyéd Vízvár Vizslás Vizsoly Vokány Vonyarcvashegy Vöckönd Völcsej Vönöck Vöröstó Vörs Zabar Zádor Zádorfalva Zagyvarékas Zagyvaszántó Záhony Zajk Zajta Zákány Zákányfalu Zákányszék Zala
Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaerdıd Zalagyömörı Zalahaláp Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalakaros Zalakomár Zalaköveskút Zalalövı Zalameggyes Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszegvár Zalaszentbalázs Zalaszentgrót Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlırinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zaláta Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég
306
Zalkod Zamárdi Zámoly Zánka Zaránk Závod Zebecke Zebegény Zemplénagárd Zengıvárkony Zichyújfalu Zics Ziliz Zimány Zók Zomba Zsadány Zsáka Zsámbék Zsámbok Zsana Zsarolyán Zsebeháza Zsédeny Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál Zsennye Zsira Zsombó Zsujta Zsurk Zubogy
