Új Magyarország Fejlesztési Terv Egyszerűbben, gyorsabban, átláthatóbban!

Új Magyarország Fejlesztési Terv Egyszerűbben, gyorsabban, átláthatóbban! Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményi és támogatási rendszerének működése 2007-2013

I. Bevezetés 2007. január elsején új időszak vette kezdetét Magyarország számára. Olyan hét év előtt állunk, amely alatt – ha valóban élni tudunk az EU kínálta lehetőségekkel – évtizedes hátrányokat dolgozhatunk le és évtizedekre előre megalapozhatjuk hazánk fejlődését. Reményeink szerint 2013-ra (illetve az utolsó beruházások befejeztére, 2015re) egy társadalmában és fizikai infrastruktúrájában is megújult Magyarországot teremthetünk. Ez azonban közös gondolkodást és munkát kíván minden szereplőtől: államtól és állampolgártól, pályázótól és pályáztatótól egyaránt. Az uniós csatlakozással új lehetőségek nyíltak meg hazánk előtt. Az EU a regionális politikának köszönhetően a közösségi költségvetés nagyjából 40 százalékát az elmaradottabb térségek fejlesztésére és felzárkóztatására fordítja. Ebből a büdzséből Magyarország 2004 és 2006 között a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb fejlesztési forrásokhoz jutott. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében csaknem kétezer magyar településen valósult vagy valósul meg valamilyen fejlesztés, beruházás. A több mint 18 ezer nyertes uniós pályázatnak megítélt 700 milliárd forint fejlesztési forrás csaknem 50 ezer új munkahely létrejöttéhez járul hozzá szerte az országban. Az elmúlt három évben jól vizsgáztak a magyar pályázók: az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek mára elsajátították a pályázatírás minden csínját-bínját. De vizsgáztak a pályáztató intézmények is: nekik az uniós pályáztatás fortélyait kellett megtanulniuk és alkalmazniuk. Lépésről lépésre alakult ki a rendszer: a pályázati rendszer „gyermekbetegségei” láttán a kormányzat átalakította és lehetőség szerint egyszerűsítette az adminisztratív szabályokat. Különösen fontosak a 2004-2006-os időszak tapasztalatai most, az Európai Unió új költségvetési időszakának kezdetekor, amikor a brüsszeli büdzséből minden korábbinál jelentősebb fejlesztési források válnak elérhetővé a magyar pályázók számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében csaknem 7 ezer milliárd forintot lehet elköltenünk az elkövetkező hét esztendőben. Úgy kell tudnunk befektetni ezt a hatalmas összeget, hogy minden befektetett euró újabb befektetéseket ösztönözzön, újabb és újabb munkahelyeket teremtsen, hogy mindez lendületet adjon az ország felzárkózásának és fejlődésének. Az Európai Unióban átalakultak a regionális politika szabályai. Idehaza pedig a bővülő forrásokkal együtt növekvő feladatok igényeltek új intézményeket és tették szükségessé egy új pályázati rendszer kialakítását. A kormány az elmúlt három év tapasztalataira alapozva, a pályázók, a pályázatírók véleményét és javaslatait kikérve és megfogadva alakított ki egy átlátható és a korábbinál remélhetőleg egyszerűbb, gyorsabb rendszert az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználása érdekében. Ezt az új pályázati rendszert, működésének alapelveit és főbb elemeit mutatja be ez a kiadvány.



„Tőlünk függ minden, csak akarjuk...”

Széchenyi István

II. Az uniós büdzsétől a pályázati kiírásig



Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői 2005 decemberében Brüsszelben állapodtak meg a 2007 és 2013 közötti időszak közösségi költségvetéséről. Az Unió hétéves költségvetése arányaiban ugyan nem nagy, hiszen alig haladja meg a tagállamok összes jövedelmének 1 százalékát, összegét tekintve azonban mégis hatalmas: meghaladja a 862 milliárd eurót. Ez a közös büdzsé elsősorban a tagállamok vámbevételeiből és általános forgalmiadó-bevételeinek egy részéből – vagyis tulajdonképpen a tagállamok polgárainak adójából – áll össze. Ennek a közösségi költségvetésnek nagyjából a kétötödét fordítja az Európai Unió a hátrányos helyzetű, elmaradott vagy problémákkal küzdő térségek felzárkóztatására, fejlesztésére. Így a szegé­nyebb tagországok – köztük Magyarország – haszonélvezői az uniós büdzsének: több pénzt kapnak vissza fejlesztésre, mint amennyit „tagdíjként” be kell fizetniük a brüsszeli közös kasszába.



Magyarország a következő hét évben az Európai Unió költségvetéséből a fejlesztési alapokon – az úgynevezett „strukturális alapokon” és a Kohéziós Alapon – keresztül 22,6 milliárd euró, vagyis majdnem 6 ezer milliárd forint fejlesztési forrásra lesz jogosult. Ezt az összeget a magyar adófizetők forintjaiból 15 százalékkal kell kiegészítenünk. Így adódik össze az a mintegy 7 ezer milliárd forint, amelyet az elkövetkező években fejlesztésekre, beruházá­sokra fordíthatunk Magyarországon. (Ezen felül a mezőgazdasági termelés támogatására és a vidékfejlesztésre további mintegy ezermilliárd forintot kap Magyarország 2007 és 2013 között.) Erre a hatalmas összegre jogosultak leszünk ugyan, ám ez nem jár automatikusan! Ahhoz, hogy ezeket a forrásokat használni lehessen, valamennyi tagországnak el kellett készítenie a saját, hét évre szóló nemzeti fejlesztési tervét. A nemzeti fejlesztési terv – amely hazánkban az Új Magyarország Fejlesztési Terv címet kapta – nem más, mint egy hét évre szóló országstratégia. Olyan fejlesztéspolitikai dokumentum, amely egy gondos helyzetelemzésre alapozva meghatározza a fejlesztések fő céljait és irányait, azokat a stratégiai területeket, amelyekre az ország az uniós fejlesztési forrásokat koncentrálni szeretné. A nemzeti fejlesztési tervek elkészítéséhez az Európai Unió segítséget is ad: a „Közösségi Stratégiai Irányelvek” című dokumentumot, amely az Európai Unió egészének fő fejlesztési céljait, a regionális politika súlypontjait jelöli ki a következő hétéves időszakra. Az ebben meghatározott fő célokhoz – különösképpen a fenntartható gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez – természetesen valamennyi tagország nemzeti fejlesztési tervének igazodnia kell. A magyar kormány 2006 őszére készítette el hazánk 2007 és 2013 közötti nemzeti fejlesz-

tési tervét, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amelynek összeállításában az összesen másfél évig tartó társadalmi egyeztetés keretében társadalmi és civil szervezetek, az önkormányzati szféra, a gazdasági élet és a tudomány világának képviselői vettek részt. Míg a nemzeti fejlesztési tervek a fő stratégiai célokról szólnak, az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait az úgynevezett „operatív programok” tartalmazzák. Magyarországon az előttünk álló években 7 regionális és 8 ágazati operatív program lesz. Ezeket a programokat – úgyszintén széles körű társadalmi egyeztetést követően, csaknem másfélezer partnerszervezet véleményét és javaslatait felhasználva – 2006 decemberében véglegesítette a kormány. A tagállamok kormányainak mind a nemzeti fejlesztési tervet, mind pedig az operatív programokat be kell nyújtaniuk Brüsszelnek és el kell fogadtatniuk azokat az Európai Bizottsággal. Hét év nagy idő – éppen ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy az operatív programokon belül két évre szóló akciótervekben rögzíti az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következő kétéves időszakban milyen nagyobb „központi” fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból. Emellett az akciótervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokra írnak ki uniós pályázatokat az elkövetkező hónapokban. Az akcióterveket a szakmai és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetést követően a kormány fogadja el. Az így elkészült akciótervek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véglegesíti az egyes operatív programok pályázati kiírásait, kérve ehhez a potenciális pályázókat képviselő szakmai szervezetek véleményét, javaslatait is.

III. Az új intézményrendszer Az elmúlt három év tapasztalataiból kiindulva a kormány a 2007 és 2013 közötti időszak uniós pályázati rend­szerének működtetésére egy lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb és várhatóan gyorsabban működő intézményrendszert

megfelelő gazdasági társaságok is lehetnek. Főbb feladataik közé a pályázati kiírások és a támogatási szerződések tervezeteinek elkészítése, a pályázatok illetve projektjavaslatok befogadása és értékelése, a támogatási szerződések aláírása, a támogatott fejlesztések, beruházások ellenőrzése és a kifizetések engedélyezése tartozik. Az új intézmények felállítása önmagában nem teszi egyszerűbbé és gyorsabbá, vagyis összességében jobbá az intézményrendszert. Ahhoz az egyes intézmények működésének és együttműködésének szabályaiban is gyökeres változásokra van szükség. „Nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni ne tudna!”

Eötvös József

alakított ki. A meglévő intézményrendszer továbbfejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Tanács és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület létrehozásával már 2006 nyarán megkezdődött. Az intézményrendszerben a legnagyobb horderejű, stratégiai döntéseket – az uniós szabályozásnak megfelelően – továbbra is a kormány hozza. Így a kormány felelőssége a nemzeti fejlesztési terv és az operatív programok tartalmának, illetve azok esetleges módosításainak elfogadása, valamint e dokumentumok benyújtása az Európai Bizottságnak. A kormány dönt a nagyon nagy összegű – jellemzően 5 milliárd forintot meghaladó költségű – fejlesztések, beruházások támogatásáról, valamint a kormány feladata a kétéves akciótervek jóváhagyása is.



2007-től az egyik legfontosabb változás a pályázók számára, hogy fejlesztésük, beruházásuk megvalósítása során – az eddigi gyakorlattal szemben – nem két-három, hanem csak egyetlen közreműködő szervezettel lesznek kapcsolatban. Ez az egy szervezet végzi majd valamennyi, az adott nyertes pályázat megvalósításához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Fontos változás, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinációjával, a szigorú minősítési eljárás során kiválasztott közreműködő szervezetek a jövőben „piaci alapon”, vállalkozási szolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel, teljesítményalapú finanszírozás mellett végzik a munkájukat. Ebben a rendszerben csak a gyors

A kormányt a nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatos döntései meghozatalában a Nemzeti Fejlesztési Tanács segíti, amely a kormány társadalmi tanácsadó testületeként nyomon követi a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesülését és azok összhangját. A testület emellett javaslatot tehet a kormány számára a fejlesztési terv esetleges módosítására is. A fejlesztéspolitikával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért javaslattevő, véleményező, döntéselőkészítő, koordináló testületként felel a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület. Ennek elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig egy-egy ágazatért, szakterületért és bizonyos régiókért felelős szakpolitikusok, akik az operatív programok céljainak megvalósulását nyomon követő, úgynevezett monitoring bizottságok elnökei is egyben.



Az uniós pályázati rendszer működtetésének központi intézménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, melyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és az egyes operatív programoknak korábban más minisztériumoknál működő munkaszervezeteiből, az úgynevezett „irányító hatóságokból” hozott létre a kormány. Az ügynökség feladatai közé tartozik a nemzeti fejlesztési terv, az operatív programok és az akciótervek kidolgozásának koordinációja, valamint a pályázati kiírások és a támogatási szerződések mintáinak jóváhagyása, illetve a támogatandó fejlesz­ tések, beruházások kiválasztását előkészítő bíráló bizottságok felállítása. Az ügynökség irányítja, ellenőrzi és értékeli a pályáztatást közvetlenül végző, úgynevezett „közreműködő szervezetek” munkáját, működteti a pályázati rendszert segítő informatikai rendszert, valamint felelős a fejlesztési terv egészének kommunikációjáért és a valamennyi operatív programra kiterjedő ügyfélszolgálat működtetéséért. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-től évente beszámol az Országgyűlésnek mind a 2004 és 2006 közötti, mind pedig a 2007-2013-as nemzeti fejlesztési terv előrehaladásáról. A pályázókkal az úgynevezett „közreműködő szervezetek” állnak közvetlenül kapcsolatban. A közreműködő szerve­ zetek többségi állami tulajdonban lévő szervezetek, költségvetési szervek, közalapítványok vagy a szigorú előírásoknak

és pályázóbarát munka jelent majd több bevételt a pályáztató szervezeteknek, és magasabb jövedelmet az ott dolgozóknak. Természetesen a teljesítménymérés és a teljesítményalapú finanszírozás a pályázati intézményrendszer egészében általánossá válik. A kormány szándéka szerint ez a teljes intézményrendszer munkájának minőségére és sebességére, ezáltal pedig a pályázók elégedettségére is kedvező hatással lesz.

„…minden munkásság, minden igyekezet csak erőt vesztegetve fecsérlődik el, ha azok minket a haza, polgártársaink s embertársaink boldogítására, javítására nem vezetnek.” Wesselényi Miklós

IV. Egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb pályáztatás Magyarország a 2004 és 2006 közötti időszak európai uniós forrásainak felhasználásában a legjobbak egyike, az új tagországok között második-harmadik helyen áll. Az eredmények is egyre inkább kézzelfoghatóak szerte az országban: iskolák, óvodák és utak épülnek vagy újulnak meg, több tízezren kapnak új szakmát és munkahelyet az uniós támogatásoknak köszönhetően. Hatmillió honfitársunk életére hatnak kedvezően ezek a beruházások. És mégis: a pályáztató intézményrendszer „gyermekbetegségei”, vagyis az uniós és a hazai szabályozás bonyolultsága, túlzott bürokratikussága, valamint az elbírálás, a szerződéskötés és a kifizetések lassúsága miatt nem lehetett felhőtlen a pályázók öröme az elmúlt időszakban.



A kormány ezért már 2005 tavaszán jelentős változtatásokat kezdeményezett a pályázati rendszerben. Már ekkor jelentősen egyszerűsödött a pályázati bürokrácia és számottevően csökkentek a pályázók adminisztrációs terhei. Igen jelentős – sőt: Európában úttörőnek számító – lépések történtek az átláthatóság érdekében is: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján napi frissítéssel teszi közzé a pályázati rendszer főbb statisztikáit, kéthetenkénti frissítéssel pedig a nyertes pályázatok teljes listáját, az elnyert támogatás összegével együtt. A megtett lépések jelentősek voltak, ám korántsem elégségesek. Éppen ezért az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázatainak megjelenésével és az új intézményrendszer kialakításával párhuzamosan a kormány további változtatásokat vezet be a pályázati rendszer működésének egyszerűsítése, gyorsítása, és még átláthatóbbá tétele érdekében a pályázók, pályázatírók tapasztalatait és javaslatait is felhasználva. Ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a 2007 és 1013 között felhasználható, mintegy 7 ezer milliárd forintnyi, nagyobbrészt európai uniós fejlesztési forrást Magyarország eredményesen és hatékonyan tudja felhasználni, befektetni, a pályázók minél nagyobb megelégedésére és az ország egészének javára. Az új, kevesebb adminisztrációval járó rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra lesz szükség. Ezekből a legtöbbet csak a már nyertes pályázóktól, a támogatási szerződés megkötéséhez kérik be a pályáztató intézmények. Megvalósíthatósági tanulmányt is csak a pályázatok szűkebb köréhez kell benyújtani a jövőben. A már folyamatban lévő informatikai fejlesztések pedig azt a célt is szolgálják, hogy az olyan hatósági igazolások beszerzése, amelyekhez a szükséges adatok más állami informatikai rendszerekben – például az APEH vagy éppen a Vám- és Pénzügyőrség rendszereiben – már szerepelnek, ne a pályázók, hanem a pályáztatók feladata legyen. A teljes körű elektronikus ügyintézés feltételeinek a megteremtése is az egyszerűbb pályázást segíti. Már 2006-ban is volt lehetőség a pályázatok és kifizetési kérelmek internetes benyújtására, valamint arra, hogy a pályázók az interneten keresztül nyomon kövessék a pályázatuk útját az intézményrendszerben. 2007-től azonban ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiterjeszti minden pályázatra. Így már nemcsak a pályázatok és a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem például a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is. Ez várhatóan nem csupán egyszerűsíti, de több ponton gyorsíthatja is a pályázati rendszer működését. Az adminisztráció eddigi nehézkességét oldja a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintáinak egységesítése, egyszerűsítése és közérthetővé tétele is – ez utóbbi a szerződéskötések felgyorsítását segítheti. Az új eljárási módok közül ráadásul több olyan is lesz, amelyik az eddigi gyakorlathoz képest időt, pénzt, energiát és felesleges papírmunkát spórol meg a pályázóknak. Minthogy európai uniós – köztük magyar – adófizetők pénzét fordíthatják fejlesztésekre a vállal­kozások, az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak, elengedhetetlen, hogy e forrásokról szakszerű és átlátható döntések szülessenek. Ennek érdekében világosan szabályozott lesz a projektek kiválasztásának folyamata a benyújtás módjától a bírálóbizottság döntéséig. A mainál kisebb létszámú és nem kormányzati szakértőkkel meg­ erősített bíráló bizottságok külső tagjait sorsolással választják majd ki. Az átláthatóság jegyében bíráló bizottságok tagjainak nevét és az adott pályázatról szóló döntés indoklását a határozat meghozatalát követően az interneten



keresztül ismerheti meg a pályázó. A szabályos és átlátható rendszer kialakítása érdekében fontos változás, hogy 2007-től a bírálóbizottság kedvezőtlen döntése ellen a pályázók a döntés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül panasszal élhetnek, amennyiben jogszabálysértést vagy a kiírásban szereplő feltételekkel ellentétes eljárást tapasztalnak. Első körben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél tehetnek panaszt a pályázók. Amennyiben az ügynökség vizsgálatának eredményét nem fogadják el, úgy a panaszukat a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek továbbíthatják. A már említett „egyablakos rendszer” bevezetése – vagyis hogy minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi majd a pályázatkezelést – mellett a pályázati rendszerben való egyszerűbb eligazodást segíti majd az eljárásrendek egységesítése is.

V. Egyszerűbb pályázati utak, új eljárások 

Az európai uniós pályázati rendszer egyszerűsítése érdekében talán a legjelentősebb és a leginkább kézzelfogható változás az eddig mintegy harmincféle különböző eljárásrend egységesítése. A kormány szándéka az, hogy átlát­ ható, egyszerű és pontosan szabályozott módon meghatá­rozza azokat az utakat, „csatornákat”, amelyeken keresztül az egyes fejlesztési ötletekből végül nyertes pályázat és uniós támogatással megvalósuló beruházás lehet. Az egységesítés ugyanakkor természetesen egyszerűsítéssel is jár: 2007-től a korábbi gyakorlattal összevetve nem egy esetben időt, pénzt, energiát és felesleges papírmunkát spórolhatnak meg az uniós forrásból fejleszteni szándékozó önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv előttünk álló hét évére öt főbb pályázati útvonalat, „csatornát” – úgynevezett „eljárásrendet” – határozott meg a kormány. Jelentős egyszerűsítésekkel, de lesznek továbbra is „hagyományos”, egyfordulós, nyílt pályázatok. Új elemként jelennek meg a pályázati rendszerben az elsősorban önkormányzatoknak szóló, kétfordulós pályázatok és a főként a civil szféra, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások programjait szolgáló közvetett támogatási formák. A nem pályázati rendszerben támogatott, hanem a nemzeti fejlesztési tervben, az ágazati vagy regionális operatív programokban, illetve a kétéves akciótervekben meghatá­ rozott egyedi fejlesztéseket, beruházásokat értékhatártól függően két külön eljárásrenddel kiemelt projektként vagy nagyprojektként kezeli 2007-től a rendszer.

Egyfordulós, nyílt pályázat Jelentősen egyszerűsödik a pályázatok elbírálása a hagyományos, egyfordulós, nyílt pályázatok esetében, azok közül is különösen a kisebb összegű, 50 millió forintot meg nem haladó támogatást igénylő pályázatoknál. Ez az intézkedés a pályázók akár négyötödét is kedvezően érintheti. Az elmúlt három év tapasztalatai szerint ugyanis a több mint 18 ezer nyertes uniós pályázat csaknem négyötöde 50 millió forint alatti támogatást kért és kapott. E vállalkozói, civil vagy kisebb önkormányzati pályázatok jelentős részénél a jövőben nem lesz versenyeztetés, nem lesz bírálóbizottsági döntés. A pályáztató szervezetek csupán a pályázatok ellenőrzését végzik el és a pályázó jogosultságát vizsgálják. Amennyiben a pályázó és a pályázat is megfelel a kiírásban foglaltaknak, úgy az uniós támogatás „normatív módon” jár majd. A támogatásról szóló döntést így alapesetben a közreműködő szervezet hozhatja meg. Azoknál az 50 millió forint alatti pályázatoknál, ahol a pályázatok versenyeztetésére is szükség van, a támogatásról vagy éppen az elutasításról szóló döntést a közreműködő szervezet szakmai bírálata alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozza meg. A várakozások szerint az 50 millió forint alatti pályázatoknál a bíráló bizottságok eltörlésével átlagosan legalább 20 nappal lehet rövidebb a bírálati időszak, amely így a pályázat benyújtásától a döntésről szóló értesítésig – ha nincs szükség közben hiánypótlásra – legfeljebb 50 nap lehet. Az 50 millió forintnál nagyobb támogatási igényű, nyílt pályázatok esetében továbbra is bíráló bizottság vesz részt a döntések előkészítésében, s a pályázatok támogatásáról a bíráló bizottság javaslata alapján – egymilliárd forintos határig – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül az adott operatív programért felelős szervezeti egységek, az úgynevezett irányító hatóságok döntenek. A legfeljebb 5 fős bíráló bizottságokba a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mellett az érintett közreműködő szervezet, az adott ágazatért felelős miniszter, regionális operatív programok esetében a regionális fejlesztési tanács, valamint a bizottság elnökének felkérésére a témához kapcsolódó



szakmai szervezet jelölhet tagot. A bíráló bizottság döntéséről a támogatás vagy az elutasítás részletes indoklását is tartalmazó emlékeztető készül, melyet a pályázó az interneten keresztül megismerhet. A pályázatok elbírálásának határideje ebben az esetben a benyújtástól a döntésről szóló értesítésig – ha nincs szükség hiánypótlásra – legfeljebb 75 nap lehet. Egymilliárd forint feletti, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatási igényű pályázatoknál a döntési folyamat hasonló, vagyis a bíráló bizottság javaslata alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes szervezeti egysége dönt a támogatásról, ám a döntéshez az adott ágazatért felelős szakminiszter egyetértése is szükséges. Erre a minisztereknek 20 napjuk lesz. Ha az érintett miniszter nem ért egyet a bíráló bizottság javaslatával, úgy a pályázat támogatásáról a kormány hozza meg a döntést. Az egyfordulós, nyílt pályázatok közül az 5 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű pályázatok támogatásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a bíráló bizottság javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján a kormányhoz döntést.

Kétfordulós pályázat

10

Az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti jelentősen a kétfordulós pályázati eljárás bevezetése, elsősorban az önkormányzati beruházások esetében. Ez a fejlesztési ötletek egyfajta „előszűrését” jelenti, annak érdekében, hogy a pályázóknak a vaskos pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk. Jelentős könnyebbség, hogy még 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű beruházások esetében is csak a második pályázati fordulóban kell például olyan dokumentumokat csatolni, mint a megvalósíthatósági tanulmány, a költség-haszonelemzés, a környezeti hatástanulmány, a műszaki tervek, a szakhatósági engedélyek vagy éppen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájáruló nyilatkozata. Az eddigi gyakorlattal szemben tehát sikertelen pályázat esetén az ezek beszerzésével járó adminisztratív terheket és olykor tetemes költségeket megspórolhatja a pályázni szándékozó önkormányzat. A kétéves akciótervekben dönt a kormány arról, hogy mikor, milyen témában és kiknek írnak ki kétfordulós pályázatot. Ezek nyílt eljárások, a pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem csak a honlapján, de az országos – sőt: a regionális programokba tartozó pályázatok esetén a megyei – sajtóban is közzéteszi. Ha a lehetséges pályázók köre pontosan ismert és számuk nem haladja meg a 25-öt, a közreműködő szervezet levélben tájékoztatja őket a pályázati lehetőségről. A kétfordulós pályázat első fordulójában a pályázó – többnyire önkormányzat – a fejlesztési ötletet tartalmazó adatlapot nyújt be elektronikus formában. Az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy csak abban az esetben kell a pályázatot nyomtatott formában is benyújtani, ha elektronikus aláírás hiányában az nem hitelesíthető. Az adatlapot formai szempontból a közreműködő szervezet vizsgálja meg, majd 50 millió forintos támogatási igény alatt egy, afölött pedig két szakértő értékeli és pontozza. A nyílt pályázatéval azonos összetételű bíráló bizottság javaslatára a fejlesztési ötlet támogatásáról vagy elutasításáról 1 milliárd forintig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1 milliárd és 5 milliárd forint között az ügynökség és a szakterületért felelős miniszter, az ő egyet nem értésük esetén, valamint 5 milliárd forint felett pedig a kormány dönt, a nyílt pályázat esetében meghatározott határidőkön belül. Ha a fejlesztési ötlet sikerrel vette az első fordulót, úgy a pályázónak a kiírásban meghatározott időn, de legfeljebb egy vagy két éven belül kell benyújtania a második fordulóban a már részletesen kidolgozott pályázatát. A tény­ leges támogatás csak ez alapján ítélhető meg, ráadásul a fejlesztési ötlet első fordulós sikere nem jelent garanciát a végső támogatásra. Van tehát tétje a második fordulónak is! A második fordulóban benyújtott, részletesen kidolgozott és a szükséges mellékletekkel, igazolásokkal, nyilatkozatokkal kiegészített pályázatokról – amelyhez az első fordulóban már benyújtott dokumentumokat nem kell ismét csatolni – 50 millió forintos értékhatárig a közreműködő szervezet dönthet. 50 millió forint feletti támogatási igény esetén a támogatásról vagy az elutasításról szóló döntést egy 3 fős, egyszerűsített bíráló bizottság javaslata alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes szervezeti egysége, irányító hatósága hozza meg. Egymilliárd forint felett ebben az esetben is a területért felelős szakminiszter egyetértése szükséges, ennek hiányában, illetve 5 milliárd forint felett pedig a kormány dönt az adott fejlesztés, beruházás végső támogatásáról.

Közvetett támogatási formák A kétfordulós pályázathoz hasonlóan újdonságként jelennek meg a nemzeti fejlesztési terv uniós pályázatainál a közvetett támogatási formák: az elsősorban a civil társadalmat támogató kisprojekt-alapok, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéseit segítő mikrohitel-, tőke- és garanciaalapok. A közvetítő „alapkezelők” kiválasztásának alapelveit a kétéves akciótervekben határozza meg a kormány, a közvetítők kiválasztásáról pedig versenyeztetést követően, a közreműködő szervezetek javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dönt. Az alapokat kezelő

11

közvetítő szervezetek a munkájukért menedzsmentköltségeket számolhatnak el. Az egyes támogatási alapok működését úgynevezett irányító bizottságok felügyelik, amelyekben az alapkezelő szervezet maga, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezet és az érintett szaktárca képviselteti magát. A kisprojekt-alapok elsősorban a civil szféra kisebb összegű, 10 millió forintot meg nem haladó támogatási igényű uniós programjait szolgálják – a vidékfejlesztésben alkalmazott Leader+ programéhoz hasonló elvek alapján. Számukra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiválasztott közvetítők, „alapkezelők” – például alapítványok, civil szervezetek – írnak ki pályázatokat, illetve nyújtanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként közvetetten európai uniós támogatásokat. A közvetett támogatások, a különböző pénzügyi alapok a kis- és közepes vállalkozások fejleszté­seinél, beruházásainál játszanak szerepet. Ezeknek az alapoknak a kezelésére, illetve az azokon keresztül nyújtandó visszatérítendő támogatások közvetítésére elsősorban vállalkozásokat: bankokat vagy alapkezelőket választ ki majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A kereskedelmi bankok számára méretüknél fogva nem vagy csak korlátozottan „bankképes” mikro- és kisvállalkozások számára fontos a mikrohitelezés rendszere. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként folytatódhatnak az elmúlt másfél évtizedben uniós Phare-támogatással működő mikrohitel-programok, kedvező kamatozású fejlesztési vagy eszközhitelekkel segítve a legkisebb vállalkozásokat. E konstrukció keretében a Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi régióban kiválasztandó, mikrofinanszírozó szervezetek – vagyis pénzügyi vállal­kozások, garanciaszövetkezetek illetve helyi vállalkozói központok – nyújtanak majd uniós támo­gatással kedvezményes refinanszírozást a legkisebb vállalkozásoknak.

12

Ugyancsak a fejlesztésekhez szükséges források megszerzéséhez – de már a kereskedelmi banki szférában – jelenthetnek segítséget az elégséges biztosíték hiányában ma még nehezebben vagy drágábban hitelhez jutó kis- és közepes vállalkozásoknak a létrehozandó garanciaalapok. A tervek szerint az EU támogatásával kínált, 50 millió forintot meg nem haladó összegű hitelekre szóló, tömeges garanciák a Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi magyar régióban elérhetők lesznek. A kis- és közepes vállalkozások számára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által versenyeztetéssel kiválasztandó hitelintézetek – vagyis kereskedelmi bankok, illetve takarékszövetkezetek – kínálnak majd ilyen szolgáltatásokat. Uniós támogatású egyedi garanciákat a hat régióban várhatóan legfeljebb 300 millió forintig nyújtanak majd ezek a garancianyújtó szervezetek. Legfeljebb 100 millió forintig új konstrukcióként jelenik meg az uniós támogatású faktoring-garancia is, ugyancsak a Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi magyar régióban. Vannak persze olyan innovatív, komoly növekedési potenciállal rendelkező, induló vállalkozások, amelyeknek elsősorban tőkére, magvető tőkére van szükségük. Számukra az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, pénzpiaci szereplőkkel együttműködve, az európai uniós társfinanszírozással létrehozandó tőkealapok jelenthetik a segítséget az elinduláshoz. Ehhez a tőkepiac szereplőivel közösen létrehozandó kockázatitőke-alapok, illetve a közösen nyújtandó, társfinanszírozott tőkebefektetések nyújtanak visszatérítendő támogatást az induló vállalkozásoknak.

Kiemelt, központi projektek és nagyprojektek Vannak persze stratégiai fontosságú fejlesztési elképzelések, beruházási ötletek is. Ezeknek az országos vagy regionális jelentőségű, és többnyire jelentős összegű beruházásoknak a támogatásáról éppen ezért nem pályá­ zatok útján, hanem az adott fejlesztési javaslat fontosságát és az uniós, illetve a hazai fejlesztési célokhoz való illeszkedését mérlegelve, egyedileg dönt a kormány. 13 milliárd Ft, illetve környezetvédelmi beruházásoknál 6,5 milliárd forintos támogatási összeg fölött – a kormány javaslatára az Európai Bizottság dönt. Ezeket a kiemelt beruházásokat – jelentőségük, valamint nagyságuk miatt az operatív programok kétéves akciótervei nevesítik. Mivel ezek a jellemzően állami nagyberuházások nem pályázat útján kapnak jelentős uniós támogatást, az átláthatóság miatt nagyon pontosan szabályozni kell a kiválasztásuk módját. Vagyis azt, hogy ki tehet javaslatot ilyen beruházásokra, valamint azt is, hogy mikor, melyik szinten, mi alapján és ki dönthet a támogatásukról. Ilyen kiemelt beruházások támogatására kizárólag a regionális fejlesztési tanácsok, miniszteri jóváhagyással a szaktárcák, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tehetnek javaslatot. Minden más csatornán érkező beru­ házási ötletet és fejlesztési igényt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e javaslattevők valamelyikéhez továbbít, hogy az állásfoglalásukat kérje. Ezek a javaslattevő szervezetek a garanciái annak, hogy egyedi eljárással valóban csak a kiemelt jelentőségű és központi döntést igénylő fejlesztési ötletek kapnak támogatást. Ezek a fejlesztési ötletek egy-egy információs adatlapon kerülnek be a rendszerbe. Ezeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a formai ellenőrzést és a jogosultság – például az Európai Unió szabályozása szerinti támogathatóság – vizsgálatát követően egy országos adatbázisban rögzíti. A beérkezett fejlesztési elképzelések előértékelését – két-két szakértő értékelését követően – fejlesztési területenként végzi el egy-egy zsűri. Ezekben helyet kapnak az érintett operatív programok, a szakminisztériumok és régiók, valamint a szakmai és civil szervezetek, illetve a gazdasági élet képviselői. Az előértékeléskor a szakértők elsősorban a fejlesztési ötlet indokoltságát, uniós támogathatóságát vizsgálják, valamint azt, hogy az adott fejlesztés összhangban van-e a nemzeti fejlesztési terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel. A zsűri háromféle döntést hozhat: vagy támogatja és részletes kidolgozásra javasolja az ötletet, vagy úgy dönt, hogy annak támogatása másik csatornán – például egy- vagy kétfordulós pályázat keretében – indokolt, vagy pedig elutasítja azt. Amennyiben az előértékelést végző szakmai zsűri támogatja a fejlesztési ötletet, úgy annak a gazdája a személyes konzultáció keretében kérhet segítséget a részletes tervek kidolgozásához. A részletesen kidolgozott fejlesztési elképzeléseket, ötleteket – többek között a pénzügyi és szakmai megvalósít­ hatóság, a fenntarthatóság és a hatékonyság szempontjából – ismét szakértők értékelik és rangsorolják. Kiemelt projektek esetén 1 milliárd forintos támogatási összegig a végső döntést a támogatásról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékes irányító hatósága hozza meg. Egymilliárd forint feletti, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatási igényű pályázatoknál a döntéshez az adott ágazatért felelős szakminiszter egyetértése is szükséges. Ha az érintett miniszter nem ért egyet a bíráló bizottság javaslatával, úgy a pályázat támogatásáról a kormány hozza meg a döntést. Az 5 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű pályázatok támogatásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a bíráló bizottság javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján a kormány hoz döntést. A 13 milliárd, környezetvédelmi beruházásoknál pedig 6,5 milliárd forintot meghaladó támogatási összegű beruházásoknál, úgynevezett „nagyprojekteknél” a szakértők által felállított rangsort véleményezi a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, majd a támogatandó projektek listájáról a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos előterjesztése alapján évente egyszer, az akciótervek készítéséhez, illetve felülvizsgálatához igazodva dönt a kormány. A kabinet döntése meghozatalakor az adott fejlesztés szükségességét, előkészítettségét, illetve a fejlesztési terv fő célkitűzéseivel meglévő összhangját vizsgálja. A kormány döntése alapján a támogatott beruházásokat megnevezik az akciótervekben is, a fejlesztési elképzelések gazdái pedig nem csak magához a beruházáshoz, hanem annak előkészítéséhez – például a tervdokumentációk összeállításához, az engedélyes tervek elkészíttetéséhez – is támogatást kapnak. A kormány támogató döntése a 13 milliárd, környezetvédelmi beruházásoknál pedig 6,5 milliárd forintot meghaladó támogatási összegű beruházásoknál, úgynevezett „nagyprojekteknél” az Európai Bizottsághoz való benyújtást jelenti. Ilyen értékhatár fölött ugyanis – már a támogatási szerződés aláírását követően – az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges.

13

„Ha van egy ország a continensen, mely a lehető legnagyobb mértékben rászorul arra, hogy forgalmi útjai szaporíttassanak és lehető olcsóvá tétessenek, úgy az Magyarország…” Baross Gábor

VI. Egyszerűbb pénzügyi elszámolás, gyorsabb kifizetések A pályázók elégedettségéhez nem csupán a pályáztatás egyszerűsítése és az intézményrendszer átláthatóvá tétele szükséges azonban. Az elmúlt időszak nem egyszer kedvezőtlen tapasztalatai alapján legalább ennyire fontos a már nyertes pályázatok megvalósításához kapcsolódó elszámolások egyszerűsítése és a kifizetések gyorsítása.

14

Jelentősen csökkennek a 10 millió forintnál kisebb támogatású programokat megvalósító pályázók adminisztrációs terhei azzal, hogy – amennyiben a pályázat megvalósításának idő­tartama nem éri el az 1 évet – a nyertes pályázónak a korábbi gyakorlattal ellentétben elegendő lesz egyetlen előrehaladási jelentést – úgynevezett záró jelentést – benyújtania a közreműködő szervezethez. Ugyancsak könnyít az adminisztrációs terheken a szükséges szerződésmódo­sítások számának csökkentése, ami többek között például a beruházás megva­ lósításához szükséges költség-átcsoportosítások rugalmasabbá tételét jelenti. Lényegesen egyszerűsödik – és ennek köszönhetően remélhetőleg gyorsul is – a kifizetésekhez szükséges adminisztráció. A pályáztatás új rendszerét szabályzó rendelet alapján jelentősen csökken a támogatások kifizetéséhez benyújtandó dokumentumok száma. A pályázók egy körét kedvezően érintheti, hogy a beruházáshoz kapcso­ lódó általános költségek – például a menedzsmentköltségek – ezután tételes igazolások és bizonylatok benyújtása nélkül elszámolhatók lesznek a beruházás teljes költségének a pályázati felhívásban meghatározott százalékáig. Egy másik fontos – informatikai fejlesztést is igénylő – változás a hibás elszámolások feldolgozásának rugalma­ sabbá tételét célozza. Ennek lényege az, hogy az elszámolás egy számlájának a hibája miatt a többi benyújtott számla kifizetését ne kelljen visszatartani. Hiányos vagy hibás fizetési kérelem benyújtása esetén a közreműködő szervezet 15 napon belül hívja fel hiány­ pótlásra nyertes pályázót, akinek szintén legfeljebb 15 napja lesz arra, hogy ezt megtegye. Ha a közreműködő szervezet mindent rendben talált, a kifizetési kérelem beérkezésétől számított 60, közvetlenül a szállítóknak történő kifizetés esetén pedig 30 napon belül kifizeti a támogatást. A pályázati rendszer minden fázisát, de különösen az elszámolások időszakát egyszerűsíti és gyorsíthatja az elektronikus, internet-alapú, interaktív kommunikáció bevezetése. Az átláthatóság jegyében a nyertes pályázóknak már egy éve lehetőségük van arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjának jelszóval védett pályázó-tájékoztató oldalain nyomon kövessék a pályázatuk és a hozzá kapcsolódó dokumentumok, elszámolások útját a rendszerben. 2006 novembere óta pedig már élesben működik az az elektronikus rendszer is, amelyben segítségével az interneten keresztül nyújthatnak be időközi elszámolást és beszámolókat a nyertes pályázók. Az internetes alkalmazás ráadásul igazi segítséget nyújt az adminisztratív feladatokhoz: a jelszavas belépést követően a program az adott pályázatra szabott informá­ ciókkal segíti az adatfeltöltést, gyakorlatilag kiiktatva ezzel az adminisztratív hiba lehetőségét. Gyorsíthatja a kifizetéseket az is, hogy a legfrissebb adatokat tartalmazó támogatásigénylés már a feltöltést követő napon megjelenik a közreműködő szervezet számítógépes rendszerében, így a kifizetési folyamat már a számlák tényleges beérkezése előtt elindíthatóvá válik.

15

„A szabadságszerető ember (…) bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni.” Bibó István

VII. Megújuló tájékoztatás, aktív és inter­ aktív ügyfélszolgálat Az információ pénz – tartja a mondás. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv sikerének egyik kulcsa az, hogy a lehetséges pályázók a megfelelő helyen és időben megfelelő tájékoztatást kapnak-e az európai uniós pályá­ zati lehetőségekről, kapnak-e megfelelően gyors és hasznos segítséget a pályázatukhoz vagy éppen már az elszámolásokhoz. Egy pályázóbarát, szolgáltató intézményrendszer kialakítása a tájékoztatás és az ügyfél­szolgálati munka terén is fontos fejlesztéseket igényel.

16

Új, interaktív, szolgáltató jellegű uniós pályázati portált indít 2007 első felében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezen a már működő intelligens pályázati kereső továbbfejlesztett változata ad naprakész és praktikus informá­ciókat az elérhető pályázati lehetőségekről régiók, ágazatok, pályázati témák és a pályázók típusa szerinti bontásban. Így mindenki könnyen megtalálhatja a neki való pályázati lehetőségeket. Az ügynökség a pályázatírás és a megvalósítás fázisában is praktikus segítséget nyújtó és közérthető nyomtatott és elektronikus kiadványokkal segíti majd a pályázók munkáját. Az eredmények bemutatásában már eddig is úttörő volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: a honlap továbbra is naprakészen közli az uniós támogatási rendszer legfontosabb statisztikáit, valamint – az új uniós előírásoknak megfelelve – rendszeres frissítéssel a nyertes pályázatok teljes listáját. Mindemellett erősödik és bővül a telefonos és az internetes ügyfélszolgálati tevékenység is mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, mind pedig a pályá­zókkal közvetlen kapcsolatban álló közreműködő szervezeteknél. A megújuló rendszerben a pályázóknak csupán egyetlen telefonszámot (06-40-638-638), egyetlen e-mail címet ([email protected]), illetve egyetlen honlapcímet (www. nfu.gov.hu) kell megjegyezniük, az e csatornákon feltett kérdéseiket az ügynökség munkatársai közvetlenül az illetékesekhez továbbítják. Az információt nem elég csupán közzétenni: házhoz is kell vinni. Ezt teszik az intézményrendszer kistérségekben dolgozó, tanácsadó munkatársai, és ezt a célt szolgálják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztató rendezvényei, 2007 elejétől szerte az országban. E rendezvények fontos célja a tájékoztatáson túl a lehetséges pályázók képzése és felkészítése a pályázatírásra és a megvalósítással járó menedzsment- és adminisztratív feladatokra egyaránt.

Impresszum: Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Információs kék szám: 06 40 638 638 e-mail: [email protected] • www.nfu.gov.hu Felelős Kiadó: Lantos Gabriella kommunikációs főigazgató Kivitelezés: Allison and the Whizz Felelős vezető: Lengyel Béla honlap: www.a-a.hu

A kiadvány az Európai Unió támogatásával készült.