Új lehetôségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

vitrai_200x280 elfogadott.qxd 2015.08.05. 12:37 Page 283

LAM- T U D O M Á N Y | O RV O S L Á S

283

É S T Á R S A DA L O M

Új lehetôségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére VITRAI József, VARSÁNYI Péter, BAKACS Márta

NEW OPPORTUNITIES FOR THE ESTIMATION OF HEALTH LOSS IN HUNGARY HÁTTÉR – A Globális Betegségteher Vizsgálat (GBV) az 1990-es évek elejétôl teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezôre és 187 országra vonatkoznak. CÉLKITÛZÉS – A magyar lakosságra számított egészségveszteségek bemutatásával a szerzôk felhívják a szakértôk figyelmét az egyedülálló adatforrás hasznosíthatóságára, mely nagy segítséget nyújthat a megalapozott döntéshozatal elôkészítése során. MÓDSZEREK – A GBV adatbázisából a szerzôk letöltötték az egészségveszteségek Magyarországra vonatkozó 1990-es és 2010-es értékeit. A gazdasági veszteségek jellemzéséhez kiszámolták a munkaképesség hiánya miatti GDP-csökkenést. EREDMÉNYEK – A cikkben bemutatásra kerül a GBV adatbázis sokoldalú felhasználási lehetôsége, valamint az adatoknak a GBV honlapján elérhetô számos vizuális megjelenítési formája. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint 2010-ben az összes megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) 3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. A legnagyobb korlátozottság okozta veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselték (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játszották a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). A kockázati tényezôk közül az egészségtelen táplálkozás járult hozzá a legnagyobb mértékben a magyar lakosság egészségének megromlá-

BACKGROUND – The Global Burden of Disease Study has been publishing its reports since the early 1990’s. The last one from 2010 covers 291 diseases, and 67 risk factors for 187 countries. AIMS – Presenting examples of the Hungarian health burden status the authors advocate the use this unique data source. METHODS – The authors downloaded the 1990 and 2010 data for Hungary from the Global Burden of Disease Study website. To quantify the economic burden they calculated the change in GDP related to the absence from work as a consequence of risks and diseases. RESULTS – In the publication the authors presented some of the versatile utilization methods of the GBD data and the data visualization tools available on GDB’s website. In 2010 the DALY for Hungary was 3,714,900 years which is the 84% of the country’s DALY in 1990. The most Years Lived by Disability was caused by musculoskeletal disorders (YLD: 28.4%), while cardiovascular and circulatory diseases caused the most Years of Life Lost (YLL: 40.3%). In 2010 the dietary risk was the leading risk factors in Hungary accountable for 840 thousand of life years lost which economic cost was over 950 milliard Hungarian forints. CONCLUSIONS – The use of the result provided by the Global Burden of Disease Study can significantly contribute for planning and evaluating interventions to promote healthy lifestyle, to advance suppor-

dr. VITRAI József (levelezô szerzô/correspondent), dr. VARSÁNYI Péter: Országos Egészségfejlesztési Intézet/National Institute for Health Development; H-1097 Budapest, Albert Flórián út 2–6. E-mail: [email protected] dr. BAKACS Márta: Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet/ National Institute for Food and Nutrition Science; Budapest Érkezett: 2015. január 30.

Elfogadva: 2015. március 20.

LAM 2015;25(6–7):283–290. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.


284



sához, mintegy 840 ezer egészséges életévveszteséget okozva, melyek gazdasági vesztesége meghaladja a 950 milliárd forintot. KÖVETKEZTETÉSEK – A GBV adatainak elemzése jelentôsen hozzájárulhat az egészséges életmód és életfeltételek biztosítására irányuló beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez, valamint segítséget nyújthat az egészségügyi ellátórendszer forrásainak hatékony elosztásához. betegségterhek, életévveszteség, egészségkockázatok, diéta

különbözô okokból megromlott egészségnek az adott egyénre, a családjára és a társadalomra háruló következményeinek, röviden az egészségveszteségek becslése lehetôvé teszi, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló erôforrások célzott felhasználásával a szakpolitika a legtöbb egészségnyereséget érhesse el. Az egyes betegségekre, sérülésekre számított egészségveszteségek összehasonlíthatóvá teszik a terhek csökkentését célzó, egészen eltérô beavatkozásokat is. Ilyen számítások alapján például összevethetô a parlagfûirtás, a rákszûrés vagy az onkológiai központok mûködtetésének a lakosság egészségében jelentkezô haszna. Az egészségproblémák okozta veszteségek számbavételét megnehezíti, hogy azok egyaránt jelentkezhetnek az egyén, a család, az egészségügyi szolgáltató vagy az állam szintjén, továbbá hogy a veszteségek sokféle mértékegységben mérhetôk. Nyilvánvalóan bonyolult feladat például a cukorbetegség miatti veszteség kiszámításához összeadni a rendszeres vércukorméréssel járó kellemetlenségeket a mérôeszköz árával, a kialakult szövôdmények kezelési költségeivel, vagy a betegség miatt a várhatónál korábban bekövetkezô halálozással elvesztett életévekkel. E problémákra megoldást kínálva, a különbözô országok egészségveszteségeinek összehasonlítása céljából a Globális Betegségteher Vizsgálat (GBV) (1) során dolgozták ki – Christopher Murray és Alan Lopez háttértanulmánya (2) alapján – a disability-adjusted life year (DALY), a megromlott egészség miatti életévveszteség (az egészséges életévveszteség a DALY értelmezô fordítása, részletesebben lásd a Módszertant) mérésének módszertanát 1990-ben. A tudományos vállalkozásban több mint 100 ország 1000nél is több kutatója vett részt, például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Harvard

A Az egészségproblémák okozta veszteségek számbavételét megnehezíti, hogy azok egyaránt jelentkezhetnek az egyén, a család, az egészségügyi szolgáltató vagy az állam szintjén, továbbá hogy a veszteségek sokféle mértékegységben mérhetôk.

ting living conditions, and to distribute health care capacity efficiently.

burden of diseases, DALY, health risks, diet

School of Public Health a University of Auckland School of Population Health és a Világbank részérôl. A kutatást a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a Washington állam által is támogatott Institute for Health Metrics and Evaluation szakemberei koordinálták. (Megjegyzendô, hogy 2013 közepén a WHO a GBV projekttel párhuzamosan, de némileg eltérô módszertannal maga is közzétett egészségveszteségekre vonatkozó becsléseket.) Közleményünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a GBV keretében Magyarországra kiszámított egészségveszteségekre vonatkozó adatok menynyire használhatók fel a hazai szakpolitikai döntéshozatal támogatására.

Módszerek Az egészségveszteségek mérésére ma már leginkább a GBV által bevezetett Disability-Adjusted Life Year (DALY) mutató terjedt el, amelyet mi ebben a közleményben a Megromlott Egészség miatti ÉletévVeszteségnek (MEÉV) nevezünk. Mivel az olvasók a rövidítésként itt javasolt betûszavakkal e közleményben találkoznak elôször, a szövegben egyelôre a mutató megnevezése mellett használjuk. Ez a mutató egy populáció egészségi állapotát jellemzi az optimálishoz viszonyítva úgy, hogy egy adott idôszakra vonatkozóan összegzi az egészségproblémák miatt elvesztett életéveket. A megromlott egészség két okból vezethet az életévek elvesztéséhez: egyfelôl az egészségprobléma nyomán kialakuló korlátozottság miatt, másfelôl a betegségek miatt bekövetkezô „idô elôtti” halálozás miatt (1. ábra). Mint az ábrán is megfigyelhetô, a vizsgált populáció három csoportra osztható. Az elsô csoport az egészségesek (az ábrán kék színnel jelölve),

LAM 2015;25( 6–7) :283–290. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.


V I T RA I : E G É S Z S É G V E S Z T E S É G E K

akik a példaként használt évet, a 2010-et végig teljes egészségben (korlátozottság = 0%) töltötték, így náluk életévveszteség nem lépett fel. A második csoport az egészségproblémák miatt korlátozottak (zölddel jelölve), akik különbözô mértékben korlátozott állapotban különbözô hosszúságú idôt töltöttek 2010-ben. A korlátozottságban eltöltött idôket a korlátozottság mértékének figyelembevételével összegzik ebben a csoportban, így számítva ki a KOrlátozottság miatti ÉletévVeszteség mutatót (KOÉV; angolul: Years Lived by Disablity, YLD). A korlátozottság mértékének nagyságát nagymintás populációs vizsgálattal, az úgynevezett személy-alku (person-trade-off) módszerrel állapították meg (3). A vizsgálatban 220 nem fatális egészségi állapotra állapítottak meg súlyokat úgy, hogy a 0% a teljes egészségnek, míg a 100% a halálnak felelt meg. A korlátozottság miatti életévveszteség (KOÉV) években adja meg az adott évben egészségproblémák miatt 100%-os korlátozottságban, mintegy a „klinikai halál” állapotában eltöltött idôt, vagy másképpen azt az elvesztett idôt, amit 100%-os egészségben élhettek volna. A harmadik csoportba tartoznak a 2010-ben elhunytak (feketével jelölve), akik az azonos nemû és korú személyeknél várható élethosszt már nem élték meg, azaz „idô elôtt” meghaltak. A Korai Halál miatti ÉletévVeszteséget (KHÉV, angolul: Years of Life Lost, YLL) úgy számítják ki, hogy összegzik azokat az éveket, melyeket az adott évben elhunytak még várhatóan megéltek volna. [Megjegyzendô, hogy a Quality Adjusted Life Years (QALY) mutató a megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) inverzének tekinthetô, azaz a teljes egészségben eltöltött életéveket jelenti.] Az egyes betegségekhez kapcsolódó egészségveszteségek becslése a GBV projektben úgy történt, hogy összeadták az adott betegség, illetve sérülés által okozott korlátozottság miatti életévveszteséget (KOÉV), valamint az adott betegség vagy sérülés következtében bekövetkezô Korai Halál miatti ÉletévVeszteségeket (KHÉV). A korlátozottság miatti életévveszteség (KOÉV) számításához elôször meg kellett becsülni az egyes betegségek és sérülések következményeinek elôfordulási gyakoriságát. Mivel ehhez számos forrásból, különbözô minôségû adatok álltak rendelkezésre, ezért a megfelelô becsléshez egy erre a célra fejlesztett statisztikai modellezési eszközt (Disease Modeling-Metaregression) használtak. Szükséges volt továbbá az egyes korlátozó tényezôk súlyának meghatározása, melyhez több mint 30 000 kérdôívet vettek fel különbözô országokban, azonban azok eredményei hasonlóan alakultak, függetlenül a földrajzi elhe-

BECSLÉSE

285

1. ábra. Az egészségveszteségek jellemzésére használt mutatók

lyezkedéstôl, kultúrától vagy akár a társadalmigazdasági státustól. Ezt követôen az egyes korlátozó tényezôk elôfordulási gyakoriságát összeszorozva azok súlyával megkapták a korlátozottság miatti életévveszteséget (KOÉV). A korai halál miatti életévveszteség (KHÉV) becsléséhez a kutatók 187 országból gyûjtöttek a halálozás okaira vonatkozó adatokat, majd az adatok minôségi ellenôrzése után az egyes halálokokra korcsoportonként kiszámították az adott korcsoportban várható legmagasabb életkor és az elhunytak életkora közötti különbséget (azaz a „meg nem élt” életéveket), majd a kapott eredményeket összegezve megkapták a halálokokhoz tartozó korai halál miatti egészségveszteséget (KHÉV) (4). Az egyes kockázati tényezôkhöz kapcsolódó egészségveszteségek becslése a GBV projektben úgy történt, hogy a kiválasztott kockázatra kiszámították azon betegségekre, sérülésekre a fellépô veszteség arányát, amely az adott kockázati tényezô következtében alakult ki, miközben a többi kockázat esetleges hatását figyelmen kívül hagyták (5, 6). Így például a magasvérnyomás-betegséghez kapcsolódó halálozási veszteség meghatározásához kiszámították, hogy a szívelégtelenség miatti halálozás mekkora része tulajdonítható a magasvérnyomás-betegségnek, majd ezt a számítást megismételték a magasvérnyomás-betegség következtében kialakuló egyéb keringési betegségekre is, majd a betegségenként kalkulált veszteségeket összegezték. A számításokhoz figyelembe vették, hogy az adott kockázati tényezô milyen korú és nemû populációban, mekkora valószínûséggel okozza az adott beteg-

A korlátozottság miatti életévveszteség (KOÉV) években adja meg az adott évben egészségproblémák miatt 100%-os korlátozottságban, mintegy a „klinikai halál” állapotában eltöltött idôt, vagy másképpen azt az elvesztett idôt, amit 100%-os egészségben élhettek volna.



286



2. ábra. A GBV adatvizualizációs lehetôségeinek példája: a magyar 2010es egészségveszteségek mindkét nemre a fô betegségcsoportok (felül), valamint a kockázati tényezôk (alul) szerint. Az ábra jobb felsô részén az 1990 és 2010 közötti változást jelzô színkódok láthatók. Forrás: http://www.healthdata.org Rövidítések: Kék tartomány: Cardio & Circ: szív- és érrendszeri betegségek, Cancer: rosszindulatú daganatok, Mental: mentális betegségek és viselkedési zavarok, MSK: mozgásszervi betegségek, DUBE: cukorbetegség, urogenitalis, vérképzô és endokrin betegségek, Chronic Resp: krónikus légzôszervi betegségek, Oth NCD: egyéb nem fertôzô betegségek, Neuro: neurológiai betegségek, Digestive: emésztôrendszeri betegségek, Cirrhosis: májcirrhosis. Zöld tartomány: Unintent Inj: nem közlekedési balesetek, Transport: közlekedési balesetek, Intent Inj: önsértés; fertôzô, anyasági. Rózsaszín tartomány: együtt neonatalis, táplálkozási és fertôzô betegségek. A kockázatok magyar nyelvû elnevezése fentrôl lefelé: étrendi kockázatok, magas vérnyomás, dohányzás, magas testtömegindex, alkoholfogyasztás, fizikai inaktivitás, magas összkoleszterinszint, magas éhomi vércukorszint, környezeti porszennyezettség, beltéri füstszennyezettség, foglalkozási kockázatok, ólomszennyezett környezet, alacsony csontsûrûség, vashiány, kábítószer-fogyasztás, partnerbántalmazás, radonszennyezett lakás, gyermekkori szexuális zaklatás, ózonszennyezettség, gyermekkori alacsony testtömeg, cinkhiány, A-vitamin-hiány, vezetékes ivóvíz hiánya, higiénia hiánya, nem megfelelô szoptatás.

séget, továbbá hogy az egyes betegségek milyen valószínûséggel, mekkora veszteséggel járnak. Mivel az egyes egészségkockázatok együttesen is elôfordulhatnak, például egyazon személy dohányzik és magas vérnyomása is van, a kockázati tényezôk függetlenségének feltételezése a veszteség túlbecslésével járhat. A két kockázati tényezôre külön-külön számított veszteség összege ugyanis az „átfedés” miatt nagyobb lehet, mint a valós érték. Például az elhízás hatása a magas vérnyomás és a magas vércukorszint következményein keresztül valósul meg. Így bár mindhárom kockázati tényezôre vonatkozóan pontos a veszteség becslése, összegük meghaladhatja az összes veszteséget. A kockázati tényezôk függetlenségének feltételezésével elkövetett hiba azonban nem túl jelentôs (3, 4). Magyarország esetében a veszteség túlbecslése kevesebb, mint 17%, azaz az egyes kockázatokra egyenként számított veszteségek összege ennyivel haladja meg a valamennyi kockázatra együtt számított egészségveszteséget.

A számításokhoz szükséges demográfiai adatokat az egyes országok statisztikai hivatalaitól, a megbetegedésekre és a kockázatokra vonatkozó adatok részben regiszterekbôl és populációs felmérésekbôl, részben klinikai vizsgálatokból származtak. A számításokhoz többféle regressziós becslést alkalmaztak. A regressziós megközelítés lehetôséget teremt a hiányzó adatok „pótlására” is. Például egy adott ország hiányzó mortalitási adatait az adott régió országainak mortalitási adatai alapján becsülték meg. Az egészségveszteségek gazdasági következményeinek becsléséhez a WHO módszerét követtük, amely szerint a munkakiesés miatt minden megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) megfeleltethetô az egy fôre jutó GDP elvesztésével (7). A KSH-nak a GDP-re vonatkozó adatai szerint 2010-ben a nemzeti össztermék 26 513 milliárd Ft, az egy fôre jutó összeg 2,65 millió Ft volt. A gazdasági veszteségek kiszámításához csak a 30–64 éves korosztályban elvesztett egészséges éveket használtuk fel, hiszen az egészségveszteség okozta munkakiesés többnyire e korosztályt érinti. Mint ahogyan az az elôzôekbôl is kitûnik, a GBV által feldolgozott adatok lehetôséget kínálnak számtalan összehasonlító vizsgálat elkészítéséhez. Ezek az adatbázisok, elemzések azonban nemcsak a kutatók részére jelentenek megfelelô alapokon nyugvó, megbízható forrásokat, hanem a szakpolitikai döntések elôkészítését, a megalapozott döntéshozatalt is elôsegíthetik. Mindez a vizsgálatot koordináló Institute for Health Metrics and Evaluation alapelveiben is rögzítve van, hiszen céljuk, hogy széles együttmûködés keretében, kellô tudományos megalapozottsággal, olyan független, a döntéshozók számára is releváns elemzéseket hozzanak létre, mely bárki számára szabadon felhasználható. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy honlapjukról az adatok nemcsak szabadon letölthetôk, hanem megjelenítésükre többféle felhasználóbarát lehetôség is rendelkezésre áll (2. ábra). A GBV-adatok 1990-tôl 2010-ig ötévenként, 2014-tôl pedig évenként frissíteni tervezett adatai mindenki számára hozzáférhetôk a projekt honlapján (8). A 2010-es adatok már 291 betegségre-sérülésre, 67 egészségkockázati tényezôre, 1160 szövôdményre, 20 korcsoportra, 21 régióra és 187 országra vonatkoznak.

Magyarországra vonatkozó eredmények 2010-ben Magyarországon az összes, megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV)




3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. Az összes egészségveszteség megfeleltethetô 3,7 millió magyar lakosnak a 2010-es év folyamán végig fennálló 100%-os korlátozottsággal egyenértékû egészségromlásával, vagy másképpen, ebben az évben a magyar lakosság elvesztett 3,7 millió teljes egészségben eltöltött életévet. Az összes megromlott egészség miatti életévveszteségbôl (MEÉV) az egészségproblémák miatti korlátozottság (KOÉV) 2 299 930 év (62%), a korai halálozás (KHÉV) 1 414 970 (38%) év volt. A GBV adatbázisából lehetôség adódik az egyes országok mutatóinak összehasonlítására, így például a magyar adatoknak a hasonló társadalmigazdasági fejlôdésen átment Visegrádi országokkal és a szomszédos Ausztriával való összevetésére (3. ábra). A magas magyar érték arra utal, hogy ezekhez az országokhoz képest az egészséget befolyásoló magyarországi tényezôk lényegesen kedvezôtlenebbül alakultak az évek során. Az ilyen eredmények felkelthetik a döntéshozók figyelmét a szakterületet érintô beavatkozások szükségességére. Azonban, hogy a beavatkozások a legnagyobb hatást érhessék el, az eredmények megfelelô értelmezésével és elemzésével, a lehetséges okok feltárásával pontosan azonosítani szükséges a beavatkozások célterületeit. A továbbiakban ezzel kapcsolatban mutatunk be példákat. Mivel a megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) számításához nemcsak a korai halálozást, hanem a megromlott egészségben eltöltött idôt is figyelembe veszik, így nagy különbségek adódhatnak a gyakran használt halálozási adatokon alapuló veszteségsorrendek, valamint a megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) alapján összeállított, a korlátozottságban eltöltött idôt is figyelembe vevô sorrend között. Jól mutatja ezt a mozgásszervi megbetegedések példája, amely 2010-ben a 3. legtöbb megromlott egészség miatti életévveszteséget (MEÉV) okozta hazánkban, azonban a halálozási okok között elhanyagolható szerepet töltött be. A korlátozottság miatti életévveszteség (KOÉV) és a korai halál miatti életévveszteség (KHÉV) mutatók külön-külön való megjelenítése során kitûnik, milyen nagy lehet a különbség az egyes betegségcsoportok részarányát tekintve (4. ábra). A legnagyobb korlátozottsági veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselik (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játsszák a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). Megjegyzendô, hogy a sérülések mindkét mutatóban magas, 10% körüli részarányt képviselnek, és ezzel a 4., illetve 3. legnagyobb veszteséget jelentô betegségcsoportot alkotják.

BECSLÉSE

287

3. ábra. Megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) a Visegrádi országokban és Ausztriában, 2010. Forrás: http://www.healthdata.org Az okok magyar nyelvû megnevezése fentrôl lefelé: háborúk és katasztrófa, szándékos sérülések, vétlen sérülések, közlekedési balesetek, egyéb nem fertôzô betegségek, mozgásszervi betegedések, cukorbetegség, urogenitalis, vérképzô és endokrin rendszer betegségei, mentális betegségek és viselkedési zavarok, neurológiai betegségek, emésztôrendszeri betegségek, májcirrhosis, krónikus légzôszervi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, egyéb fertôzô betegségek, tápanyag-rendellenességek, újszülöttkori megbetegedések, anyasági megbetegedések, malária és trópusi betegségek, hasmenés, alsó légúti fertôzések, meningitis és egyéb fertôzések, HIV/AIDS és TBC.

4. ábra. A magyarországi egészségveszteségek megoszlása a korai halál miatti életévveszteség (KHÉV) és a korlátottság miatti életévveszteség (KOÉV) mutatókban fô betegségcsoportok szerint, 2010. Forrás: http://www.healthdata.org Rövidítések: Kék tartomány: Cardio & Circ: szív- és érrendszeri betegségek, Cancer: rosszindulatú daganatok, Mental: mentális betegségek és viselkedési zavarok, MSK: mozgásszervi betegségek, DUBE: cukorbetegség, urogenitalis, vérképzô és endokrin betegségek, Chronic Resp: krónikus légzôszervi betegségek, Oth NCD: egyéb nem fertôzô betegségek, Neuro: neurológiai betegségek, Digestive: emésztôrendszeri betegségek, Cirrhosis: májcirrhosis. Zöld tartomány: Unintent Inj: nem közlekedési balesetek, Transport: közlekedési balesetek, Intent Inj: önsértés. Rózsaszín tartomány: együtt táplálkozási, neonatalis, és fertôzô betegségek.

Mivel az egyes egészségkockázatok együttesen is elôfordulhatnak, például egyazon személy dohányzik és magas vérnyomása is van, a kockázati tényezôk függetlenségének feltételezése a veszteség túlbecslésével járhat.



288



5. ábra. Sérülésekbôl származó megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) korcsoportos megoszlása a férfiak körében, 2010. Forrás: http://www.healthdata.org

6. ábra. A megromlott egészség miatti életévveszteségek (MEÉV) kockázati tényezôk szerinti megoszlása Magyarországon, 1990–2010 között. Forrás: http://www.healthdata.org A kockázatok magyar nyelvû megnevezése fentrôl lefelé: partnerbántalmazás, gyermekkori szexuális zaklatás, foglalkozási kockázatok, fizikai inaktivitás, étrendi kockázatok, alacsony csontsûrûség, magas testtömegindex, magas vérnyomás, magas összkoleszterinszint, magas éhomi vércukorszint, kábítószer-fogyasztás, alkoholfogyasztás, dohányzás, cinkhiány, A-vitamin-hiány, vashiány, gyermekkori alacsony testtömeg, nem megfelelô szoptatás, ólomszennyezett környezet, radonszennyezett lakás, ózonszennyezettség, beltéri füstszennyezettség, környezeti porszennyezettség, higiénia hiánya, vezetékes ivóvíz hiánya

Az egyes szakpolitikai döntések elôkészítése során fontos lehet azt is megállapítani, hogy az egyes betegségcsoportok okozta terhek hogyan

jelennek meg nem szerinti vagy korcsoportos bontásban. Egy ilyen példát, a férfiak sérülésekre vonatkozó egészségveszteségeinek korcsoportos bontását mutatja be az 5. ábra. Jól látható, hogy fiatal felnôtt férfiak esetében a közlekedési balesetek az összes megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) közel egyharmadát teszik ki, ezért javasolt olyan, sérülésmegelôzéssel kapcsolatos beavatkozások megfogalmazása, mely ezt a csoportot célozza. A GBV adataiból nem csak a betegségek okozta terhek vizsgálatára van lehetôség, hanem származtatott adatokon keresztül a betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezôk is elemezhetôvé válnak (6. ábra). Az elmúlt két évtized adatait összevetve jól látható, hogy a legnagyobb veszteséget az étrenddel kapcsolatos kockázatok okozták Magyarországon: 1990-ben az összes megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) negyedét, 2010-ben 22%-át. Az egészségkockázatok közül a magas vérnyomás és a dohányzás képviselt még jelentôsebb részarányt. Az eltelt húsz év alatt a legjelentôsebb kockázati tényezôk rangsora nem változott, részarányuk némileg csökkent. Kivételt képez a magas testtömegindex, melynek jelentôsége kismértékben növekedett. Bár részarányukat tekintve a környezeti és a foglalkozási kockázatok nem jelentôsek, de csökkenésük figyelemre méltó. A felnôttek körében az egészségtelen táplálkozás következtében fellépô egészségveszteségek legnagyobb részét az alacsony gyümölcsfogyasztás okozta (7. ábra). A második helyen a diófélék és olajos magvak elégtelen fogyasztása állt, majd a magas sóbevitel és a nem megfelelô zöldségfogyasztás következett. Az egyik leghatásosabb módja az egészségveszteségek nagyságának megítéléséhez azok gazdasági következményeinek bemutatása. Erre vonatkozóan a WHO becslési eljárását követtük: a munkakiesés miatt minden megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) megfeleltethetô az egy fôre jutó GDP elvesztésével. 2010ben a kockázati tényezôk közül a dohányzás okozta a legnagyobb gazdasági veszteséget, közel 1000 milliárd forintot, amely a 2010-es egészségügyi kiadások (1477 Mrd Ft) kétharmadának felelt meg. Közel ilyen mértékben okozott gazdasági veszteséget az egészségtelen étrend, a harmadik helyen a túlzott alkoholfogyasztás, majd a magas vérnyomás és a túlsúly, elhízás következett a kockázati tényezôk sorrendjében. (Az, hogy a gazdasági veszteségeket tekintve a dohányzás megelôzi az étrendi kockázatokat, amelyek a korábban bemutatott valamennyi egészségveszteség-mutatóban a dohányzásnál




BECSLÉSE

289

nagyobb értéket vett fel, azzal magyarázható, hogy a gazdasági veszteségek számításakor csupán a népesség 30 és 64 év közötti részét vettük figyelembe, míg a többi mutatónál a teljes népesség szerepelt.) Az étrendi kockázatok közül az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás kiemelkedôen nagy, mintegy 700 milliárd forint gazdasági veszteséget okozott, amely az egészségügyi kiadások 45%-ának felelt meg (8. ábra). A második helyen a diófélék, olajos magvak alacsony fogyasztása, majd a magas sófogyasztás, a negyedik helyen pedig a teljes kiôrlésû gabonából készült élelmiszerek alacsony fogyasztása állt.

Következtetések Az életévveszteségek több tudományág, számos szakterület ismereteinek felhasználásán alapuló becslése közel negyedszázados fejlôdésen van túl. Bár a becslés módszertana bonyolult, az eredményül kapott életévveszteség-mutatók mérhetôvé és összevethetôvé teszik az egészség megromlásának különféle, másképpen nehezen összehasonlítható következményeit. A becslési eljárással nyert mutatókat sikeresen alkalmazták különbözô térségekben, sôt globálisan felvetôdô szakpolitikai kérdések megválaszolására is (9–12). Az egészségveszteségeket összegzô megromlott egészség miatti életévveszteség (MEÉV) mutató önmagában is jól alkalmazható a beavatkozást igénylô problémák rangsorolására. A korlátozottság, illetve korai halálozás miatti életévveszteségek (KOÉV, illetve KHÉV) eltérô okokra vezethetôk vissza, emiatt párhuzamos használatuk ugyancsak indokolt lehet. A bemutatott eredmények alapján célszerû változtatni azon az általános hazai gyakorlaton, miszerint az összetettsége miatt nehezen jellemezhetô egészségveszteségek értékelésére kizárólag a halálozási adatokat alkalmazzák, és áttérni inkább az elôzôekben ismertetett összegzô mutatók használatára. Ezekkel ugyanis pontosabb képet kaphatunk a lakosság egészségének megromlásáról és annak következményeirôl. Az egészségproblémák okozta gazdasági veszteségek becslésével kapcsolatban megjegyzendô, hogy a számított értékek feltehetôen kisebbek a valóságosnál, mert a becslés nem terjed ki a 30–64 év közöttiek olyan munkakiesésére, mely hozzátartozóik (például kisgyermek, idôs szülô) otthoni ápolása tett szükségessé. A számítási módszer gyengeségének lehet tekinteni ugyanakkor, hogy a munkakiesés – a helyettesítés miatt – nem feltétlenül jár anyagi veszteséggel. Mindezek ellenére feltételezhetô, hogy a becsült

7. ábra. Az étrendi kockázati tényezôk által okozott megromlott egészség miatti életévveszteségek (MEÉV) a 15–49 évesek körében, 2010. Forrás: http://www.healthdata.org Az ábrán szereplô kockázati tényezôk fentrôl lefelé: kevés gyümölcs, kevés dióféle, olajos mag, kevés zöldség, kevés teljes kiôrlésû gabona, sok só, sok feldolgozott húskészítmény, kevés omega-3 zsírsav, kevés rost, sok transzzsírsav, kevés többszörösen telítetlen zsírsav, sok cukrozott üdítô, kevés kalcium, kevés tejtermék, sok vörös hús.

8. ábra. Az egészség megromlása miatt fellépô gazdasági veszteségek az étrendi kockázati tényezôk szerint, 2010

veszteségek a valós értékektôl nem térnek el jelentôsen, és hogy a betegségcsoportok, illetve a kockázati tényezôk közti sorrendeket a módszertani korlátok lényegesen nem torzítják. A GBV eredményeibôl könnyen beazonosíthatók azok a legfontosabb egészségveszteséget okozó elemek, melyek kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a népegészségügyet érintô beavatkozások tervezésénél, mint például a legnagyobb korlátozottsági veszteséget okozó mozgásszervi betegségek, a korai halálozásban legnagyobb szerepet játszó szív- és érrendszeri betegségek, vagy a megromlott egészség miatti életévveszteségben LAM 2015;25(6–7):283–290.

Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.


290



magas részarányt képviselô sérülések. A Magyarországra vonatkozó adatok felhívják a figyelmet, hogy az étrendi kockázatok csökkentése elsôrendû feladat, hiszen ezekre vezethetôk vissza az egészségveszteségek legnagyobb része. Ez alátámasztja a közétkeztetésre vonatkozó jogszabályban [37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi elôírásokról] az egészséges étrendre vonatkozó elôírásokat. A szabályozáson túl azonban célszerû az egészséges táplálkozást, kiemelten a zöldség-gyümölcs, valamint a diófélék és az olajos magvak fogyasztását az egészségnevelés és az egészségkommunikáció fókuszába emelni. A kockázatok hatékony csökkentéséhez a gyártók és a forgalmazók ajánlásokkal [együttmûködési megállapodás a Magyar Pékszövetség és az és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi

Intézet mint a STOP só! Nemzeti Sócsökkentô Program hazai koordináló intézménye között http://www.oeti.hu/download/pekszovetseg.pdf], illetve szabályozással [71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben lévô transzzsírsavak megengedhetô legnagyobb mennyiségérôl, a transzzsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeirôl és hatósági ellenôrzésérôl, valamint a lakosság transzzsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról] történô bevonása is szükséges. A hazai döntéshozók számára a közleményben ismertetett mutatók hasznosak lehetnek az egészség megromlásából fakadó veszteségek csökkentésére irányuló beavatkozások priorizálásához, ezért a GBV mutatóinak a döntés-elôkészítô elemzésekben és hatástanulmányokban történô felhasználása feltétlenül indokolt.

Irodalom 1. Global Burden of Diseases Study; http://www.healthdata. org/gbd 2. World Bank. World Development Report 1993: Investing in Health. New York: Oxford University Press; 1993. 3. Salomon JA, Vos T, Hogan DR, Gagnon M, Naghavi M, Mokdad A, et al. Common values in assessing health outcomes from disease and injury: disability weights measurement study for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet 2012;380:2129-43. 4. Institute for Health Metrics and Evaluation. The Global Burden of Disease: Generating Evidence, Guiding Policy. Seattle, WA: IHME, 2013. 5. Murray CJL, Lopez AD. Measuring the Global Burden of Disease. New England Journal of Medicine 2013;369:44857. 6. Lim SS, Vos T, Flaxman AD, Danaei G, Shibuya K, AdairRohani H, et al. A comparative risk assessment of burden of disease and injury attributable to 67 risk factors and risk factor clusters in 21 regions, 1990–2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet 2012;380: 2224-60. 7. Macroeconomics and health: Investing in health for eco-

8. 9.

10.

11.

12.

nomic development. Report of the Commission on Macroeconomics and Health. World Health Organization, 2001. A GBV projekt adatvizualizációs internetes oldala: http:// vizhub.healthdata.org/gbd-compare/ (Letöltve: 2014. 09. 22.) Institute for Health Metrics and Evaluation. The Global Burden of Disease: Generating Evidence, Guiding Policy – European Union and European Free Trade Association Regional Edition. Seattle, WA: IHME, 2013. Institute for Health Metrics and Evaluation. The State of US Health: Innovations, Insights, and Recommendations from the Global Burden of Disease Study. Seattle, WA: IHME, 2013. Wang H, Liddell CA, Coates MM, Mooney MD, Levitz CE, Schumacher AE, et al. Global, regional, and national levels of neonatal, infant, and under-5 mortality during 1990–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013. Lancet 2014 May 2. doi: 10.1016/ S0140-6736(14)60497-9. Institute for Health Metrics and Evaluation. Financing Global Health 2013: Transition in an Age of Austerity. Seattle, WA: IHME, 2014.


Új lehetôségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

Recommend Documents