Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV-2012-0058
Új kihívások az innovációban: szervezeti innovációk és versenyképesség Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, Magyarország 2015. Január 23.
Versenyképesség és innováció a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében Dr. Deutsch Nikolett, adjunktus Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet
Miért is kellene vizsgálni a kisvállalatok? 1.KKV-k jelentősége – Legnagyobb számban előforduló cégek – Foglalkoztatásban betöltött szerep – 2002 óta az összes foglalkoztatott 72-74%-a dolgozott a KKV-szektorban – Hozzáadott érték a válság ellenére sem csökkent
2.Versenyképességi kutatás főbb indokai • Korlátozott ismeretek a növekedés és versenyképesség vonatkozásában • Korlátozott ismeretek a cégek megszűnésére vonatkozóan • Korlátozott ismeretek a KKV-szektorban a versenyképesség megítéléséről
Hazai mkkv szektor – időbeni változás Létszám-kategóriák 2001 1-4 fő 578 136 5-9 fő 35 205 10-19 fő 16 656 20-49 fő 9 501 50-249 fő 5 337 250 fő és felette 1 046 Vállalkozás összesen 645 881 Foglalkoztatottak száma 2798 Kkv foglalkoztatottak száma 1981 Átlagos vállalatméret 4,33 Átlagos Kkv méret 3,07 Átlagos nagyvállalat méret 781,07
2002 625 481 35 469 16 910 9 919 5 006 1 003 693 788 2819 2019 4,06 2,91 797,61
2003 629 596 37 504 17 530 10 252 5 015 958 700 855 2855 2078 4,07 2,97 811,06
2004 633 914 39 613 18 170 10 636 5 028 946 708 307 2890 2104 4,08 2,97 830,87
2005 631 831 40 514 18 648 10 859 4 980 924 707 756 2831 2066 4,00 2,92 827,92
2006 621 682 41 143 19 036 10 352 5 010 923 698 146 2847 2084 4,08 2,99 826,65
2007 613 649 39 954 18 461 9 982 5 088 924 688 058 2901 2123 4,22 3,09 841,99
2008 626 793 39 560 18 853 10 073 5 157 954 701 390 2924 2144 4,17 3,06 817,61
2009 620 029 37 073 17 202 9 076 4 746 870 688 996 2706 2012 3,93 2,92 797,70
2010 626 631 37 857 18 067 8 613 4 640 872 696 680 2708 2003 3,89 2,88 808,49
2011 620 333 37 977 18 074 8 483 4 643 865 690 375 2 691 1 978 3,90 2,87 824,28
2012 575 476 37 765 17 312 8 690 4 578 871 644 692
Hazai mkkv szektor- EU összehasonlítás 2013-es adatok alapján (SBA factsheet)
Magyar mkkv szektor – nemzetközi összehasonlítás •
• • •
Jelentős számú vállalat/vállalkozás – elaprózódott vállalati struktúra • Mikrovállalatok magas aránya, • Az elaprózodottság növekedése időben – 2000-2012 között eltűnt • a nagyvállalatok 20% • a középvállalatok 14% • A magyara nagyobb méretű kisvállalatok (20-49 alkalmazott) 8% MKKV- k teljesítménye jelentősen elmarad a nagyvállalatokétól összehasonlítva az EU országokkal Mkkv szektor 2013-ban pontosan ugyanannyi embert alkalmazott, mint 2000-ben Hazai MKKV szektor problémáit nem a válság generálja, látszólag az EU csatlakozás előnyeit sem használták ki (az EU átlag 2,7-szeresét kitevő hazai gazdasági támogatás ellenére)
Versenyképesség vizsgálata Versenyképességi vizsgálatok fókuszai: • Országok, régiók versenyképessége • Versenyképességi modellek túlnyomó része a nagyvállalatokra fókuszál • KKV-k, MKKV-k sajátosságainak beépítése korlátozott – eltérnek innováció, stratégia, menedzsment, stb… tekintetében • Általában helyi, regionális piaci jelenlét • Erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés • Hazai kutatási előzmények: • BCE –kutatások – fókuszban a közép- és nagyvállalatok • PTE- kutatás 2004-2007 • Kadocsa (2006, 2012): EU csatlakozás hatásai a hazai KKV-szektorra • Márkus et al (2008): A dél-dunántúli kisvállalatok versenyképességi aspektusai • Kállay (2012): KKV-szektor történeti fejlődése • Némethné (2009): KKV versenyképessége
Versenyképesség meghatározás Egy komplex meghatározás A fizikai, a humán tőke, a finanszírozás, az együttműködés, a kínált termék, az adminisztratív rutinok, a versenystratégia, az alkalmazott technológia, az értékesítési mód (marketing) és a nemzetköziesedés és az online (WEB) megjelenés olyan kompetenciái, amelyek lehetővé teszik a vállalat számára, hogy hatékonyan versenyezzen más vállalatokkal és olyan termékeket/szolgáltatásokat nyújtson, amelyet a fogyasztók magasra értékelnek. A vállalat nem az egyes versenyképességi tényezők halmaza, hanem komplex egysége – az egyes tényezők egymáshoz illeszkedése a versenyképesség fontos tényezője Fontos, hogy ezeket a tényezőket ne egymástól függetlenül, izoláltan elemezzük, hanem a rendszer egészében szemléljük.
A koncepcionális modell
A modelltől a mérésig – 55 változó • •
• •
•
A változók jelentős része RBV-elmélet szerint az adott erőforrás, kompetencia állapotát fejezik ki – szakirodalom támasztja alá A VRIO elvnek - értékesség, egyediség, költséges helyettesítés, szervezeti illeszkedés - megfelelően értékelni – ebből EGYEDISÉGET MÉRTÜK A változók egy másik csoportját képezik a 2010-2012 időszakban változást mutató, jórészt, innovációs jellegű indikátorok. Pénzügyi változókból képzett faktorok – problematikus a versenyképesség mutatói és a pénzügyi mutatók, faktorok közötti gyenge kapcsolat (9 ilyen faktor került beépítésre) Különleges változók, amelyek maguk is egyedi módon kerültek kialakításra: • • •
a változók a cég tevékenységbeli diverzifikációját NÖVSTRAT, a csőd bekövetkezési valószínűségét mérő Csődindex és az Online jelenlét – a honlap technikai jellemzőit, a szolgáltatásokat és a tartalmát mérő változók – külön került felmérésre
A modell alkotó elemei, a tíz pillér •
•
HUMÁN TŐKE • Felsőfokú végzettségűek száma és aránya • Az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült problémák • Továbbképzés • Ösztönzési rendszer működtetése, • A válaszadó vezető vállalkozói képességei • Egyediség: Kiváló vezetés és magas motiváltságú alkalmazottak • Vevői szállítói alkupozíció pénzügyi faktor FINANSZÍROZÁS, PÉNZÜGYI MENEDZSMENT • Pénzügyi mutatók használata a cégnél • Külső forráshoz jutás: Tőkebefektetési hajlandóság, bankhitel, pályázat • Likviditás, pénzügyi faktor • Készletgazdálkodás, pénzügyi faktor
A modell alkotó elemei •
•
EGYÜTTMŰKÖDÉS • Gazdasági együttműködés fajtái • A fejlődést elősegítő külső segítség mértéke • Együttműködés ideje a cég alapításához képest, 4 kategória • Hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok egyedisége és az egyedi stratégiai partnerek maximális értéke • tőkeáttétel, pénzügyi faktor TERMÉK ÉS TERMÉKINNOVÁCIÓ • A vállalkozás értékesítésének földrajzi területei Magyarországon • Célpiac alakulása a következő öt évben • Termék innováció • Termék/szolgáltatás bevezetésével vagy javításával kapcsolatos tevékenységek • Az új termék szolgáltatás nagyjából a nettó árbevételbeli aránya • Termék, szolgáltatás egyedisége, gyors reagálás a vevői igényekre és a folyamatos innováció maximális értéke • Beruházás, pénzügyi faktor
A modell alkotó elemei •
•
DÖNTÉSHOZATAL, SZERVEZET, ADMNISZTRATÍV RUTINOK • Összes információforrás használata • Információ megosztás • Konzultáció a döntéshozatal során • Adminisztratív rutinok, tudásmegosztás • Környezeti beruházás és minőségirányítás • Fejlett termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer léte, egyedisége • Működési menedzsment, pénzügyi faktor VERSENY ÉS VERSENYSTRATÉGIA • A vállalkozás jellemező stratégiai iránya (védekezés, proaktivitás) • Üzletágak száma • A cég piaci versenyének jellemző szintje • A verseny intenzitása • Kiváló hosszú távú proaktív stratégia egyedisége
A modell alkotó elemei •
•
TECHNOLÓGIAI, IKT • A vállalkozás technológiájának szintje hazai viszonylatban • A Technológia kora és a technológiai innováció • Alkalmazott technológia fejlettsége, modernsége, Találmány, licenc, know-how birtoklás egyedisége maximális érték • Innovativitás, pénzügyi faktor MARKETING, • Termék egyediség kategóriái, marketing • Legfontosabb termék árszínvonala • Értékesítési csatornák szofisztikáltsága • Alkalmazott marketingkommunikációs eszközök • Marketing innováció • Marketing módszerek egyedisége • Marketing, pénzügyi faktor
A modell alkotó elemei •
•
NEMZETKÖZIESEDÉS • Külföldi vevők száma • Export árbevételbeli részesedése intenzitása • Az idegen nyelveket a különböző szinteken beszélők és a beszélt nyelvek fajtájának a kombinációja • Kiváló elhelyezkedés egyedisége • Eladósodottság, pénzügyi faktor ONLINE JELENLÉT • Honlap technikai jellemzők • Honlap szolgáltatások • Honlap tartalom • IKT eszközök alkalmazása • IKT egyedisége,
Empirikus kutatás • • • •
Adatfelvétel 2013 március-június a TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV2012-0058 keretén belül Alapvetően a legalább 4 alkalmazottal rendelkező kkv felmérése Országos adatfelvétel, rétegzetten reprezentatív iparág, méret, NUTS2 regionális szinten 950-es elemű minta, 799-as végső minta Létszámkategóriák (fő)
2012-ben Magyarországon működő vállalkozások száma
aránya
Vállalkozások a kiinduló mintában száma
aránya
Vállalkozások a végső mintában száma
aránya
1– 4
575 476
89,3%
5 334
53,6%
291
36,4%
5– 9
37 765
5,9%
2 334
23,5%
193
24,1%
10 – 19
17 312
2,7%
1 070
10,8%
117
14,6%
20 – 49
8 690
1,3%
732
7,4%
116
14,5%
50 –
5 449
0,8%
476
4,8%
83
10,4%
644 692
100,0%
9 946
100,0%
800
100,0%
Összesen
A versenyképességi pontok kalkulálása – számos újdonság 1. Az egyes pillér értékek kalkulálása: a pilléreket alkotó változók normalizált értékeinek átlagolása – normalizálás: 0-1 érték közé igazítás 2. A pillérék átlagának kiegyenlítése – marginális hatások kiegyenlítése 3. A szűk keresztmetszetek miatti büntetés pontok kalkulálása (Acs and Szerb 2009). –
A versenyképességet alkotó tíz pillér összefügg egymással, ha ezek között egyensúlytalanság van – kiugróan alacsony érték található – akkor az negatív hatással lesz a versenyképesség egészére. Ezért az eredeti értékeket igazítani kell, hogy ezt figyelembe vegyük. A viszonyítási alap minden cégnél a tíz pillér legalacsonyabb értéke, az ennél magasabb értékeket alacsonyabbra igazítjuk egy exponenciális büntetőfüggvény segítségével. Minél nagyobbak a különbségek, annál nagyobb lesz a büntetés mértéke.
4. A versenyképességi pontok az igazított pillér értékek összege lesz – potenciális
maximum 10. 5. A versenyképesség úgy javítható a leginkább, ha a leggyengébb ponton (pillért) javítunk, hiszen az pozitívan hat az összes többi pillérre és ezen keresztül a versenyképességre is.
Versenyképességi pontok eloszlása
•
• • •
Átlagos versenyképességi pont (súlyozott): 3,35, A medián 3,19. A leggyengébb cég 0,90 A legjobb cég 7,56
Versenyképesség vizsgálata következtetései • •
Az összkép nem túl kedvező, pedig a benchmarkok a magyar legjobb gyakorlatokat követik Néhány kiragadott problematikus terület: • Nyelvet egyáltalán nem beszél a cégek 40,5% • Továbbképzést egyáltalán nem valósított meg az elmúlt két évben a cégek 57,8% • Külső finanszírozást nem kap, tőkét nem hajlandó beengedni a cégek 52,2% • Semmilyen típusú együttműködésben nem vesz részt a cégek 54% • Termék/technológiai innovációt bevezetett 16,9% (!) • Marketing innovációt bevezetett 4,2% (!) • Sem újdonság sem innováció a cégek 33,2% • Nagymértékű versennyel néz szembe a cégek 41,9% • Semmilyen marketingkommunikációt nem végez a cégek 31,5% • Nincsen honlapja 49,5%
Innováció és az MKKV szektor • Radikális és szakító innovációk tekintetében kiemelt szerepe van az új piaci belépőknek, KKV-szektornak • Országos, regionális, KKV versenyképesség szempontjából is fontos annak vizsgálata: • Képesek-e lépést tartani a technológiai fejlődéssel? • Képesek-e egyediek lenni? • Képesek-e tudásukat fejleszteni, tudástranszferben részt venni?
• Versenyképességi modellben innovativitás figyelembe vétele az egyes dimenziókon belül (?)
Termék és szolgáltatás innováció jellemzői • 88,7% egyáltalán NEM végzett ilyen tevékenységet, •23 vállalatnál tapasztalható új termék nagyon intenzív bevezetése •Az új termék/szolgáltatás bevezetésének köszönhető árbevétel 75 cégnél haladta meg a teljes árbevétel 25%-át • Termék egyediségét, a folyamatos innovációt és a vevői igényekre való gyors reagálást figyelembe véve a vállalatok összesen 13,4%-a sorolható a többi versenytárshoz hasonló, vagy attól kismértékben eltérő kategóriába
Marketing innováció jellemzői
•Termék, ár, csatorna, promóció, marketing módszerek egyedisége alapján • 96,8% egyáltalán NEM végzett ilyen tevékenységet
Együttműködések tekintetében Megkérdezettek: 8%-a gondolja úgy, hogy a versenytársakhoz viszonyítva teljesen új, egyedi stratégiai kapcsolatokkal rendelkezik 11%-a szerint beszállítói és vevői kapcsolataik a piacon teljesen egyedinek tekinthetők 4%-a szerint stratégiai partnerségeik és vevői, beszállítói kapcsolataik EGYARÁNT EGYEDIEK A PIACON
Továbbképzések, szervezeti tanulás Házon belüli tréning, Külső tréning, Munkaköri rotáció segítségével •
• •
74,7%-nál munkavállalók nem vettek részt külső tréingen 79,6%-nál belső tréningen 92,9% egyáltalán nem alkalmaz belső rotációt
Technológia, IKT szempontjai Alkalmazott technológia tekintetében a megkérdezettek 78,2%-a hazai iparági szinten átlagosnak vallja magát. Technológiai egyediségben is visszatükröződik
Klaszterek és az innovativitás szempontjai Pillér (átlagosra igazított) Humán tőke Finanszírozás Együttműködés Termék és termékinnováció Adminisztratív rutin Versenystratégia Technológia Marketing Nemzetköziesedés Online jelenlét IKT Átlag versenyképességi pont Összesen (súlyozatlan) Összesen (súlyozott) Összesen (súlyozott százalék)
1 0,640 0,610 0,601 0,609 0,642 0,637 0,619 0,607 0,660 0,736 6,01 123 38
2 0,510 0,422 0,440 0,650 0,371 0,655 0,607 0,618 0,410 0,733 5,01 31 61
3 0,578 0,386 0,453 0,540 0,520 0,458 0,410 0,616 0,541 0,570 4,68 108 75
4 0,432 0,398 0,516 0,550 0,476 0,542 0,708 0,492 0,444 0,313 4,47 70 74
5 0,455 0,623 0,383 0,413 0,449 0,402 0,402 0,444 0,409 0,502 4,21 121 117
6 0,391 0,416 0,322 0,437 0,279 0,516 0,392 0,419 0,354 0,203 3,43 107 156
7 0,378 0,366 0,301 0,318 0,274 0,314 0,371 0,377 0,310 0,624 3,38 86 89
8 0,347 0,386 0,268 0,288 0,296 0,243 0,381 0,281 0,296 0,140 2,67 153 191
Átlag/ összesen 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 0,450 3,79 799 799
4,71%
7,57%
9,37%
9,24%
14,61%
19,53%
11,08%
23,89%
100,00%
A versenyképességi pontok és az innovációs mutatók korrelációja
Versenyképességi pont Továbbképzési formák Hosszú távú együttműködések Termék innováció Technológia kora és a technológia innováció Marketing innováció
Termékinnováció
Technológia kora és a technológia innováció
Marketing innováció
Versenyképességi pont
Továbbképzési formák
Hosszú távú együttműködések
1
0,20**
0,587**
0,405**
0,231**
0,158**
1
0,140**
0,150**
0,137**
0,06
1
0,119**
0,12
-0,089**
1
0,093**
0,120**
1
0,183**
1
Következtetések, javaslatok • Egyedi céges javaslatok megfogalmazása • Versenyképességi elméletek továbbfejlesztése • Problematikus területek • Pénzügyi problémák, de • a nyelvtudás • a továbbképzés • együttműködés • innováció
Köszönöm a figyelmet!
