PÁLMONOSTORA KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLET 4/2007. (IV.25.) számú önkormányzati rendelet
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA PREAMBULUM A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzatbarát a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben az önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Pálmonostora Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. I. Fejezet Általános rendelkezések Pálmonostora Község Önkormányzata „A helyi önkormányzatokról” szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. tv. továbbiakban önkormányzati törvény 18. §. /1/ bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg: Az önkormányzat képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásával az a célja, hogy a jogállamiság követelményeivel összefüggő kötelességének eleget tegyen:
2 - a jog által meghatározott szervezeti keretek között, biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait - a jog által megállapított működési rendben, megteremtse Pálmonostora község érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvet, s eljárás szerinti előkészítését - a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtse ki tevékenységét, kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit. - megteremtse Pálmonostora gazdasági-kulturális-oktatási-egészségügyi felemelkedésének lehetőségét. 1.§. /1/ Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Pálmonostora Község Önkormányzata./továbbiakban: Önkormányzat/ /2/ Székhelye: 6112 Pálmonostora, Posta u. 10. /3/ Működési területe: Pálmonostora közigazgatási területe. /4/ Az önkormányzat hivatalának neve: Pálmonostora Község Polgármesteri Hivatala A Polgármesteri Hivatal jogi személy. Székhelye: 6112 Pálmonostora, Posta u. 10. Telefon: 06-76-593-604 06-76-369-570 06-76-369-621 Telefax: 06-76-593-604 Email címe:
[email protected] 2.§. (1.) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló. (2.) A címer leírása és heraldikai értelmezése: -
Pálmonostora címere csücskös talpú, hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali kék mezejének udvarát a földgömb (globus) Eurázsiát és ÉszakAfrikát zölddel jelölt, aranyos tengerekkel övezett részlete képezi, amelyen természetes színben Pál apostol áll enyhén balra fordulva vörös köpenyben, fekete saruban, jobbjában arany irattekercs, baljában arany apostoli keresztet tart úgy, hogy annak talpa a Közép-Duna-medencén nyugszik.
-
A pajzs bal oldala vágott: a felső mező emlékeztetve az egykori Pallavicini birtoklásra – arannyal és kékkel sakkozott, az alsó vörös mezőben arany fűzőkampóra és fűzőtűre akasztott három arany dohánylevél (részben fedésben) idézi a dohánytermesztő múltat.
3
-
A pajzson enyhén jobbra forduló, természetes színű, arany pántozatú, vörös bélésű tornasisak található, nyakában arany szalagon arany medália. A sisakkorona nyitott, ötágú, leveles: a három arany levél közötti két ágon kék gyöngyök vannak, a középső levelet és az abroncsot kék ékkövek díszítik. A foszlányok, növényi ornamentikába fordulva, jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
-
A pajzs alatt vörös bélésű, hasított arany szalagon fekete betűkkel áll a település neve: PÁLMONOSTORA.
(3) Pálmonostora község zászlajának leírása: Pálmonostora Község zászlója: téglalap alakú, fehér alapon oldalt sárga csíkkal, középen elhelyezett címer, alatta „Pálmonostora” felirattal. Alsó szélét arany színű rojt szegi. (4) A (2) – (3) bekezdésben meghatározott címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai Önkormányzati jogok, feladatok és hatáskörök / Ötv 1.§. – 11.§. / 3.§. /1/ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. /2/ Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. 4.§. /1/ Az önkormányzat ellátja az önkormányzati törvényben /továbbiakban: Ötv:/ és más jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat és általa önként vállalt feladatokat.
4 /2/ A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságokra , a törvényben meghatározottak szerint társulásra. Az átruházott hatáskörökről az ágazati rendeletek rendelkeznek. /3/ E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 5.§. /1/ Az önkormányzat köteles gondoskodni: -
az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
/2/ Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sérti más települések érdekeit b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását d) ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak. Önként vállalt feladatai: civil szervezetek támogatása. /3/ A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szekértők közreműködése is igénybe vehető. /4/ Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. 6.§. /1/ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
5 /2/ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. III. Fejezet A képviselő-testület működése /Ötv 12.§. – 18.§./ 7.§. /1/ A képviselő-testület tagjainak száma: 10 fő. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. /2/ Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig, majd átadja a szót a polgármesternek. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, költségátalányáról, alpolgármester tiszteletdíjáról. /3/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület rendes ülései nyári szabadságolások miatt július, augusztus hónapban szünetel. /4/ A képviselő-testület összehívását a Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja 8.§. Képviselő-testület ülése: /1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívására az alpolgármester jogosult. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést az ügyrendi bizottság elnöke annak akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. /2/ A képviselő-testület ülését 5 nappal előbb közzé kell tenni: az ülés időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban. A meghívó kifüggesztendő a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin. /3/ A képviselők a rendes ülés előtt 5 nappal kapják meg az ülés meghívóját.
6 A meghívónak tartalmazni kell: - ülés helye, ideje - tervezett napirendeket, írásbeli, szóbeli előterjesztést, határozati tervezetet és azok előadóit /4/ Képviselő-testületi ülésre minden esetben meg kell hívni: a./ jegyzőt, b./ napirend előadóit, c./ adott napirendnél a meghívást a törvény kötelezővé teszi, d./ akiket a polgármester indokoltnak tart. e./ akik meghívását a képviselő kéri. /5/ Rendkívüli ülés: a.) összehívása részben a polgármester saját elhatározásából történik, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben dönteni kell. Köteles a polgármester a rendkívüli ülést összehívni ha a - képviselők egynegyede indítványozza vagy - a bizottságok indítványozzák, - képviselő-testület eseti határozata alapján b.) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a polgármester az ülést megelőzően 24 órával összehívhatja a képviselő-testületi ülést. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. /6/ Indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. A testületi határozatnak, az indítványnak tartalmazni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint azt a körülményt mely indokolttá teszi a rendkívüli ülést. /7/ Rendkívüli ülés napirendjére csak az a napirendi pont vehető fel, mely a rendkívüli ülés összehívását indokolttá tett, más napirend nem tárgyalható. /8/ Rendkívüli ülést 8 napon belül össze kell hívni. /9/ A meghívás telefonon, személyesen is történhet. A polgármester feljegyzést készít a meghívás módjáról, időpontjáról és arról kiket értesített. Írásos meghívót az ülés előtt 24 órával kézbesíteni kell. 9.§. /1/ Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
7 /2/ Képviselő-testület esetenként egyszerű szavazattöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, időbeli korlátozással. /3/ a./ A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b./ Zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. /4/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. /5/ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. /6/ A képviselő-testület a napirendről, és a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről vita nélkül határoz. A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapíthatja, hogy a képviselő-testületi ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá b) megállapítja az ülés határozatképességét c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére d) előterjeszti az ülés napirendjét. /7/ A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges. /8/ Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül újra össze kell hívni, azonos napirendi pontok megjelölésével. /9/ -
-
A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt – hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettség esetén hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs. Személyes érintettségnek minősül például, ha a képviselő vagy hozzátartozója gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt - önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében:
8 - önkormányzat által kiírt pályázat útján vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében: - az önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában. -
A személyes érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
-
A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselőnek a 6. francia bekezdés szerinti kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
/10/ Döntések meghozatala a./ egyszerű szavazattöbbség az ülésen jelenlévő képviselők több, mint fele, b./ minősített szavazattöbbségen a megválasztott képviselők több, mint fele értendő / 6 fő/. /11/ A javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges. /12/ Minősített többség szükséges: a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz (pénzösszegek zárolásához és annak feloldásához) b./ az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, c./ önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, d./ külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, e./ intézmény alapításához, f./ képviselő kizárásához, g./ zárt ülés elrendeléséhez, h./ képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti felosztásához, i./ polgármester elleni kereset benyújtásához, j./ helyi adóval kapcsolatos döntéshez, k./ hitelfelvétel értékhatártól függetlenül, kötvény kibocsátás l./ közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése m./ kitüntetés adományozása, /13/ Képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt vagy titkos szavazással hozza. Az önkormányzat tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést
9 köteles tartani, illetve tarthat, valamint a /15/ bekezdés alapján. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. /14/ Név szerinti szavazást kell elrendelni ha: a./ azt a törvény írja elő /Ötv. 18. §. /3/ bek./ b./ hitelfelvétel c./ önkormányzati tulajdon megterhelését. /15/ Név szerinti szavazást javasolhatja: a./ ha azt a képviselő-testület jelenlévő tagjainak egynegyede indítványozza, b./ képviselő-testületből jelenlévő többség kéri, c./ azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri. /16/ Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. /17/ Név szerinti szavazás esetén a jegyző A-B-C sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy „tartózkodnak” a szavazástól. /18/ Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. /19/ A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges az önkormányzat a feladat ellátására – nyílt szavazással 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot választ! A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. /20/
Zárt ülésen hozott határozatot közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat tartalmú határozatot nyílt ülésen ismertetni kell. 10.§. Képviselő-testület ülésének levezetése
/1/ Az ülés megnyitásakor a Polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet és engedélyezi előzetes bejelentés esetén maximum 2 perc időtartamra a napirend előtti felszólalást. Időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester köteles a szót megvonni. A napirend előtt felszólalni közérdekű ügyben, az önkormányzat munkáját vagy a képviselő-testületet érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok szerint tűzhetők napirendre, illetve kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthető elő.
10
a./ A polgármester a napirendi pont tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek, feltéve, hogy szándékát a képviselő az ülést megelőzően a tárgy megjelölésével – előre jelezte, és a felszólalás az /1/ bekezdésben foglaltaknak megfelel. b./ Amennyiben a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét polgármester megtagadja a képviselő felszólalási igényéről az önkormányzat vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. c./ Napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról az önkormányzat határozatot nem hoz. /2/ Ezt követően a polgármester a./ b./ c./ d./
előterjeszti a napirendi javaslatot, javaslatot tesz a két jegyzőkönyv hitelesítő képviselő személyére, biztosítja az ülés zavartalan rendjét, napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, megállapítja az „igen” „nem” „tartózkodás” számát, f./ kihirdeti a határozatokat, g./ biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását, h./ berekeszti az ülést. /3/ Az önkormányzat elé kerülhetnek: a./ napirend előtti felszólalás, b./ rendeleti javaslatok c./ határozati javaslatok, d./ beszámoló, jelentés e./ tájékoztatók f./ indítvány g./ egyebek h./ kérdések, interpellációk 3/d A beszámoló és a jelentés csak értékelő elemeket tartalmazhat; és nem foglalhatja magába döntés tervezetét, vagy új feladat kijelölését. A beszámolót és a jelentést a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal. 3/e A tájékoztató nem tartalmazhat értékelő elemeket és döntés tervezetet. A tájékoztatót a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal. 3/f Bármely képviselőnek joga van önálló indítvány előterjesztésére. Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, a döntés főbb elemeire és indokolására.
11
A képviselő az indítványt benyújthatja: - a polgármesterhez - valamely bizottsághoz, A képviselő a polgármesternek legalább a testületi ülés tervezett időpontja előtt 15 nappal köteles benyújtani az indítványt. Amennyiben a polgármester az önálló indítvány napirendre tűzését mellőzte és az indítványozó azt változatlanul fenntartja, a képviselőtestület az indítvány napirendre tűzéséről, vagy valamely bizottság elé utalásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Amennyiben a képviselő-testület valamelyik bizottságnak közvetlenül nyújtotta be önálló indítványát, a bizottság köteles véleményezni, majd a polgármesternek átadni. Ha a bizottság az indítványt nem fogadja el, a képviselő a testülethez fordul. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az indítvány napirendre tűzéséről, vagy valamely bizottság elé utalásáról. Önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalásra is beterjeszthető. Sürgősségi indítványt a polgármesterhez be lehet nyújtani az ülést megelőző 1 munkanappal, de kötelező tartalmi kellék a sürgősség részletes indokolása. Amennyiben a polgármester a sürgősségi indítvány napirendre tűzését mellőzte, de az indítványozó azt fenntartja, az előterjesztő jogosult a sürgősség indokait legfeljebb 3 percben kifejteni. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Sürgősségi indítványt a polgármester is beterjeszthet a képviselő-testület ülésére a sürgősség részletes indoklásával. 3/h interpellációs jog A képviselőt a képviselő-testület ülésén az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs és kérdezési jog illeti meg. a./ b./ c./ d./
polgármestertől, alpolgármestertől, önkormányzati bizottságok elnökeitől, jegyzőtől.
A kérdést, és interpellációt írásban lehet a polgármesternél bármikor előterjeszteni, melyről az ülésen vita nem nyitható. Szóbeli interpelláció és kérdés szándékát az ülés megkezdése előtt a polgármesternek be kell jelenteni. Amennyiben a kérdésre, interpellációra az ülésen azonnal nem tudnak válaszolni, 15 napon belül írásban kell válaszolni. Amennyiben az interpellációt az ülés előtt legalább 2 nappal nyújtják be, az ülésen arra érdemben kell válaszolni, ennek időtartama a 4 percet nem haladhatja meg.
12 A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. A bizottság soron következő ülésén köteles azt tárgyalni, majd véleményét a következő testületi ülésre beterjeszteni. A /3/ bek. b-c-d-e pontjai szerint, írásban benyújtandó anyagokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi. /4/ Az ülés menete minden napirendi pont esetén: a.) az előterjesztés, határozati javaslat, szóbeli kiegészítése, bizottsági állásfoglalás ismertetése, b.) kérdések az előterjesztőhöz, c.) a kérdésre adott válaszok, a válasz megadásánál az előterjesztő igénybe veheti más jelenlévő személy segítségét is, d.) a vita megnyitása, e.) hozzászólások, f.) a vita lezárása. - A vita megnyitása után a polgármester adja meg a szót a hozzászólónak. Az első szó minden esetben a napirend előadóját, vagy az összeállítóját illeti meg, aki a vita során bármikor hozzászólhat. - A képviselő első hozzászólási időtartama 5 perc, a további hozzászólás legfeljebb 2 perc. Az időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester megvonhatja a szót. - A polgármester megállapítja, ha valamely hozzászólás tartalma az előzőekben elhangzott hozzászólás ismétlése, és a hozzászóló figyelmét erre a tényre felhívja. Újabb ismétlés esetén a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól. - A polgármester megállapítja, hogy a hozzászóló eltért a tárgytól, és a hozzászólást félbeszakítja. Újabb eltérés esetén a polgármester megvonhatja a szót. - Ha a hozzászóló az ismétlést vagy a tárgytól való eltérést vitatja, a képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. - Bármikor szót kérhet a képviselő a.) ügyrendi kérdésben és b.) ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni. Ezekben az esetekben a hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. A személyes tartalmú reagálás után viszontválasznak nincs helye. - A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt az előterjesztést visszavonhatja. - A szavazás megkezdése előtt – kellő előkészítettség hiány miatt – bármely képviselő javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét, tárgyalásának elnapolását későbbi időpontra, erről a képviselő-
13 testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. /5/ Az ülés rendjét a polgármester a következőképpen biztosítja: a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, illetve visszaél képviselőtársai türelmével, b./ ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót, c./ tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a nem képviselő megjelenteket is, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a teremelhagyására is kötelezheti, /6/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. /7/ Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. 11.§. Határozathozatalnál a szavazás rendje a következő /1/
A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra.
/2/
a/ előbb a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – elhangzás sorrendjében – majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni, b/ az adott napirend lezárása után a képviselő-testület tagját maximum 2 perces személyes megjegyzés illeti meg, c/ ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármelyik képviselő kérésére meg kell ismételni, amennyiben a képviselő-testület egyszerű szavazati többséggel megszavazta.
/3/
A vita bezárása után a határozat hozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. 12.§.
/1/ A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a testületi ülés és helyét, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, szavazás számszerű eredményét és hozott döntéseket, melyeket sorszámmal kell
14 ellátni. A testületi ülésen készült hangfelvételt 60 napig meg kell őrizni. Az írásos jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. /2/ A testületi ülésről 4 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a./ egyik példányt jegyző kezeli, mely példányt évente el kell helyezni a polgármesteri hivatal irattárába. /A zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, mely jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni./ b./
A második példányt meg Közigazgatási Hivatalhoz.
kell
küldeni
15
napon
belül
a
c./ Nyílt ülésről készült harmadik példányt a községi könyvtár részére meg kell küldeni. d./ Nyílt ülésen készült negyedik példányt az önkormányzat honlapján teszi közzé. /3/ A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, és mellékleteket, az elfogadott rendeletet, titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást, képviselő kérdésére adott választ mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. /4/ A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ b./ c./ d./
ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/ ülés nyilvános avagy zárt ülési módját, az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét, /távolmaradt képviselők névsorát, megbontva: előre jelezte távolmaradását, és nem jelezte távolmaradását. e./ ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, f./ jegyzőkönyv hitelesítők nevét, g./ elfogadott napirendet, h./ napirendként az előadó és felszólalók nevét, kérdéseket, a hozzászólások lényegét, i./ határozathozatal módját, j./ szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét, k./ a polgármester esetleges intézkedéseit, l./ az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, és határozatot. /5/ A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint a hitelesítők írják alá.
15 /6/ A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. IV. Fejezet A települési képviselő Ötv. 19.§.- 21.§. 13.§. /1/ A képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. /2/ A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. /3/ A képviselő tevékenysége során – hivatalos személyként jár el. /4/ A tisztségviselők és a hivatal dolgozói a képviselőket soron kívül fogadják és részükre megfelelő tájékoztatással szolgálnak. /5/ Képviselő főbb jogai: a./ részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b./ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságainak, polgármesterének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését. c./ közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, d./ megválasztható az önkormányzati képviselő-testület bármely tisztségére és bizottságába, e./ megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot, f./ bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. g./ képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. /6/ A képviselő főbb kötelezettségei: a./ Esküt tenni az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen. b./ Közreműködni az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvényesség megtartásával. c./ Köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja, a közéleti szerepvállalással járó felelősség betartásával.
16 d./ Olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. e./ Személyes érintettség bejelentése. f./ Kapcsolattartás a község polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. h./ Megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kell tenni. További vagyonnyilatkozatot jogszabály alapján köteles megtenni. A vagyonnyilatkozat tételhez kapcsolódóan a képviselőnek az Ügyrendi Bizottsági eljárása során további kötelezettségei lehetnek. /1. számú melléklet/ V. Fejezet Önkormányzati rendeletek, határozatok végrehajtása, nyilvántartása 14.§. A rendeletek, határozatok végrehajtásáért a bizottságok, a tisztségviselők, az önkormányzati hivatal érintett dolgozói, valamint a határozatban külön megjelölt személyek a felelősek. /2/ A megadott határidő lejártával a végrehajtás eredményéről a Képviselőtestületnek rendszeresen be kell számolni. /3/ A rendeletek és határozatok számozását minden évben eggyel kell kezdeni, törve az évszámmal, illetve a rendeletek esetében zárójelben a kihirdetés időpontját is fel kell tüntetni és azokról nyilvántartást vezetni. /4/ A folyamatos hatályú határozatról a polgármester negyedévenként köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. /1/
VI. Fejezet Önkormányzati rendelet alkotás 15.§. /1/
Képviselő-testület – az Ötv. 16. §. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
/2/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a./
A Szervezeti Működési Szabályzatról /Ötv. 18.§. (1) bek./
17 b./ Képviselőnek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak a törvény keretei között történő tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. c./ Helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról. d./ Helyi önkormányzat vagyongazdálkodás tárgyában, vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetve más célú hasznosításáról.
/3/ A rendeletalkotás főbb szabályai: a./ A rendelet alkotását kezdeményezheti: - települési képviselő, - bizottságok elnöke, - polgármester, alpolgármester, jegyző, - település társadalmi érdekképviseleti szervezet vezetői, - önkormányzati társulás tagjai
és
más
civil
b./ A rendelet-tervezet előkészítése: -
-
Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg. Tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselő készíti elő. Az önkormányzat megbízhatja azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti bizottságát is. A hivatal ebben az esetben is köteles részt venni az előkészítésben. Az elkészült rendelet-tervezetet – jegyző véleményével együtt tárgy szerint illetékes bizottság(ok), továbbá az Ügyrendi Bizottság minden esetben megvitatja. A rendelet-tervezetnek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetését a hivatal végzi. A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthatja.
c./ A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása -
-
A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. Önkormányzati rendeletek megjelölése az alábbi: jogalkotó megjelölése, naptári év elejétől kezdődődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
18 „Pálmonostora Község Önkormányzatának ……/év /hó, nap/ rendelete. /A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja./, tárgyra való utalás. d./
Önkormányzati rendelet közzététele a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. A lakosság tájékoztatása céljából ki kell helyezni az épületen kívüli hirdető táblákra, a honlapra az önkormányzat által elfogadott rendeleteket.
/4/ Önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása. a) b) c)
a rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és fontosabb tapasztalatokról, a jegyző köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít, s azt a képviselő-testület elé terjeszti, a jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, azt a honlapon közzétenni.
VII. Fejezet Képviselő-testület bizottságai /Ötv. 22.§. – 29.§./ 16.§. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre. /1/ Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: a./ Ügyrendi Bizottság / 5 tagú / b./ Pénzügyi Bizottság / 6 tagú / /2/ Képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottság hoz létre, mely bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart. /3/ A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő. /4/ A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a képviselő-testületi tagok közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
19 /5/ A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /6/ Bizottság ülését az elnök hívja össze. a) A bizottsági ülést a polgármester indítványozására is össze kell hívni, a polgármester indítványa a bizottság elnökére kötelező. b) A bizottsági ülésre nem bizottsági tag is meghívható. c) Minden bizottsági ülésre minden testületi tag meghívót kap. /7/ A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. /8/ A bizottságok tevékenységükért a képviselő-testületnek felelősek, a bizottság üléséről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. /9/ A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. /10/ A bizottság tevékenységéről ciklusonként két alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. /11/ Amennyiben a képviselő-testület valamely két bizottsága tart együttes ülést, abban az esetben az alábbi szabályok szerint kell eljárni: A meghívót mindkét bizottság elnöke írja alá. Az együttes bizottsági ülésnek levezető elnökét a jelenlévő bizottsági tagok jelölik ki. Az együttes bizottsági ülésen a határozatot a bizottságok külön-külön fogadják el. /12/ A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottság üléseiről feljegyzést kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke ír alá, döntéshozatal esetén pedig jegyzőkönyvet kell vezetni. /13/ A bizottságok általános feladatai: a) b) c) d)
Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, Szervezi és ellenőrzi a képviselő-testület döntésének végrehajtását, Feladatkörükbe utalt előterjesztések előkészítése, Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyekben a képviselő-testület a hatáskörét átruházta a bizottságokra. e) Valamely előterjesztés és önálló indítvány sürgős tárgyalásának kezdeményezésére. f) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a a képviselő-testület döntésének az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
20
17.§. A bizottság elnevezése, létszáma, feladatai /1/ Ügyrendi Bizottság / 5 tagú / -
-
-
Előkészíti és előterjeszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, figyelemmel kíséri annak hatályosulását. Megtárgyalja a képviselő-testület elé kerülő egyéb rendelettervezeteket, még akkor is ha azt egy más bizottság készítette elő, azokat véleményezni, figyelemmel kíséri hatályosulásukat. Javaslatot tehet újabb rendeletek alkotására, a régiek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. Ellenőrzi és figyelemmel kíséri az önkormányzat hivatalának közigazgatási és hatósági munkáját, azzal kapcsolatban észrevételt, javaslatot kezdeményezhet a képviselő-testület és a polgármester felé. Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolítását. Polgármester illetményének, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítására javaslatot tesz. Végzi mindazokat a teendőket és dönt azokban a kérdésekben, amelyekkel a képviselő-testület külön megbízza. A bizottság kivizsgálja a polgármester az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést. Önkormányzati képviselő /polgármester, alpolgármester/ saját és közös háztartásában élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát nyilvántartja és ellenőrzi.
/2/ Pénzügyi Bizottság / 6 tagú / -
-
-
-
Véleményezi az önkormányzati éves költségvetési javaslatot. Véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetet, a gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket, beszámolókat. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételeire, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Megvizsgálja külső források bevonásának lehetőségét, indokait és gazdasági megalapozottságát, javaslatot tesz esetleges hitelek felvételére. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban végzi azokat a teendőket, amelyekkel esetenként az önkormányzati képviselő-testület megbízza. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
21 -
A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
VIII. Fejezet A polgármester, alpolgármester, a jegyző /Ötv. 30 §. – 38 §./ 18.§. /1/ A polgármester -
-
A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel. A polgármester a jegyző útján összehangolja a képviselő-testület bizottságainak működését. A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében: a/ b/ c/ d/ e/
segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, szervezi a település fejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlását, a közakarat érvényesülését, f/ a polgármester ellátja mindazok a feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket, amelyeket részére az Ötv. és egyéb jogszabályok megállapítanak, g/ A polgármester ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyan azon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai a/ indítványozhatja a bizottság összehívását,
22 b/ felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. c/ Bizottság döntéshozatala esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: az Ötv és a Pttv. tartalmazza. /2/ Az alpolgármester a/ A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. b/ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban a polgármester irányításával látja el feladatát. /3/ A jegyző A képviselő-testület – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki határozatlan időre. A jegyző az önkormányzat közigazgatási – szakmai vezetője. a/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. b/ A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. - előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a szervezési és ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos feladatokat. - tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, köteles jelezni legkésőbb a döntéshozatal előtt a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek ha jogszabálysértést észlelt. Ha a képviselő-testület a jegyző törvényességi jelzése ellenére jogszabálysértő határozatot hoz, a jegyző törvénysértésre vonatkozó külön véleményét a jegyzőkönyvvel együtt felterjeszti a Közigazgatási Hivatalhoz, - gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyveinek előkészítéséről, azt a polgármesterrel, jegyzőkönyv hitelesítőkkel együtt írja alá, - rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselőtestületnek a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
23 A jegyző egyéb főbb feladatait az Ötv és egyéb ágazati jogszabályok határozzák meg. IX. Fejezet Polgármesteri Hivatal 19.§. /1/ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal jogi személy. /2/ A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket. /3/ Egységes hivatalnak Szervezeti Működési Szabályzatot kell készíteni. /továbbiakban: SZMSZ/ /4/ Az SZMSZ kötelező tartalmi elemeit az Ötv. az Áht. és ennek végrehajtási rendeletei együtt határozzák meg. /5/ A Szervezeti Működési Szabályzatot a jegyző készíti elő és a Polgármester terjeszti be az Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás végett. /6/ A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak. /7/ A hivatal szervezet köztisztviselőjét a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.
24 X. Fejezet A képviselő-testület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai /Ötv 41.§. – 44.§./ 20.§. /1/ A képviselő-testület feladatának hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. /2/ A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását. /3/ A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak. A településen működő civil szervezetek: Nyugdíjasok Egyesülete, Polgárőr Egyesület, Horgászegyesület, Sportegyesület, Lovasegyesület, mely önszerveződő közösségek közösen delegált képviselőjének biztosít tanácskozási jogot a képviselő-testület és bizottságai üléseiken. A polgármester és a bizottság elnöke az ülés meghívóját írásban közölt delegált személynek küldi ki.
XI. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok /Ötv. 45.§. – 51.§./ 21.§. /1/ Helyi népszavazás, népi kezdeményezés -
A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
-
A képviselő-testület köteles kiírni helyi népszavazást, ha azt a választójogosult választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezi.
25
-
A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el: képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, önkormányzati rendelet megerősítésére.
-
Nem rendelhető el helyi népszavazás a/ költségvetésről való döntésre, b/ a helyi adónemeket, illetve mértékeket megállapító rendelet tárgyában, c/ képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
/2/ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. /Ötv. 49.§. /1/bek./ a/ Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy – testületi ülésen történő megtárgyalását. Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható. b/ Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha: -
olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége,
c/ A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli. d/ A képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10 %-a kezdeményezett. /3/ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a „választási eljárásról” szóló 1997. évi C. tv. XVI. Fejezetében foglaltak az irányadók. XII. Fejezet Lakossági fórumok 22.§. /1/ A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. /2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű
26 ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. /3/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti. /4/ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a „Közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról” szóló 1997. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról. /5/ A falugyűlést a költségvetési beszámoló elfogadását követő 20 napon belül kell összehívni. XIII. Fejezet Az önkormányzatok gazdasági alapjai /Ötv. 77.§. – 92.§./ 23.§. /1/ Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. /2/ Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. /3/ Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. 24. §. Önkormányzat gazdasági programja, költségvetése /1/ Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. /2/ A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. /3/ Képviselő-testület a költségvetését a gazdasági programot alapul véve önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. /4/ A költségvetés megállapítása legalább két tárgyalási fordulóban történik.
27
a)
Az első forduló /koncepció/ főbb elemei (Áht. 70. §., Ámr. 28. §.) -
kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállaló feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, igények és célkitűzések egyeztetése, szükségletek kielégítése és sorrendjének meghatározása.
b) A második forduló /költségvetési rendelet-tervezet elfogadása/ : -
A közmeghallgatást követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét, mely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet-tervezet készítésénél figyelembe kell venni az Ötv., az Áht., az Ámr., a Kotv., és a Kjt. rendelkezéseit: Ötv. 10. §. (1) bek. a) és d) pontja, Ámr. 29. §. (4) bek. Ámr. 28. §. (7) bek. Kjt. 6. §. (3) bek. a) pontja Kotv. 102. §. (3) bek. Ötv. 92. §. (3) bek. a) pontja Áht. 71. §. (1) bek., (2) bek. Áht. 118. §. (1) bek., 71. §. (3) bek.
/5/ A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi s a Kjt. 4. §. (5) bek. szerinti érdekegyeztetést a polgármester lefolytatja. /6/ A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az Áht. rendelkezései az irányadók. 25. §. Az önkormányzat gazdálkodásának főbb szabályai /1/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. /2/ Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Az intézet részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.
28 /3/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. /Ötv. 92.§. /1/ bek./ /4/ A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja. . /Ötv. 92.§./3/ bek./ /5/ A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembe vételéve. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. /Ötv. 92. §. (5) bek. / A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselőtestület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. /Ötv.92.§.(6)bek./
XIV. Fejezet Felterjesztési (petíciós)jog /Ötv.101.§./ 26.§. A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladatés hatáskörét érintő bármely kérdésekben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat: a/ tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, b/ javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti (Ötv.10.§.(1)bek.) c/ az általa irányított szerv működésével, illetőleg általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
29 XV. Fejezet Záró rendelkezések 27.§. /1/ Az SZMSZ 2007. április 25-én lép hatályba. Kihirdetés napját és módját az SZMSZ eredeti példányán kell feltüntetni. /2/ Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről gondoskodik (1. számú melléklet) /3/ Az SZMSZ-t a Polgármesteri Hivatal folyosóján lévő hirdetőtáblán mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell kifüggeszteni. /4/ Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a módosított 5/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelet.
Pálmonostora, 2007. április 25.
/:Cseszkó László:/ polgármester
/:Dobosné dr. Patyi Mária:/ jegyző
A rendelet 2007. április 25-én kihirdetésre került. /:Dobosné dr. Patyi Mária:/ jegyző
30
1. számú melléklet A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai I. A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele 1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi és Önkormányzati Bizottságnak (továbbiakban: bizottság) címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül. 2. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság referense veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről. a.) a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, nyitott borítékban, b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor lepecsételt borítékban történik. II. A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása 3. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben páncélszekrényben kell tárolni. 4. A vagyonnyilatkozatokról a bizottság nyilvántartást vezet az ügyrendjében meghatározottak szerint. 5. A vagyonnyilatkozat nyilvánossága: a/ a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat) b/ a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 6. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Pálmonostora Község Önkormányzat Hivatalának arra kijelölt helyiségében – hivatali munkaidő alatt – bárki megtekintheti. 7. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék, és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg. III.
31
Ellenőrzési eljárás 8. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi. 9. Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti. 10. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 11. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. 12. A bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén a képviselőt, illetve hozzátartozóját felszólítja vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok 8 napon belüli írásban történő bejelentésére. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. 13. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 14. A bizottság eljárására egyebekben az SZMSZ rendelkezései és a bizottság saját ügyrendjében foglaltak az irányadóak. 3.§. (1) E rendelet 2007. ………….-én hatályba lép. (2) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
