Új Földek. Tartalomjegyzék XII. évfolyam 6. szám (121.) Avana Hírek. Képregény. Tudomány. Filmklub. Olvasónapló

2013. XII. évfolyam 6. szám (121.)

Új Földek

Tartalomjegyzék

Napról napra újabb és újabb Naprendszeren kívüli bolygókat fedezünk fel.

Avana Hírek Hungarocon 2013

2

Beszámoló az Írószövetség 2013. május 22-i rendezvényéről

2

Beszámoló az Írószövetség 2013 június 19-i rendezvényéről.

3

Képregény Garzó László: A Besúgó 5. rész

5

Tudomány

A http://phl.upr.edu/projects/habitable-exoplanets-catalog szerint a mai nappal, amikor ezeket a sorokat írom, 934 igazolt exobolygót ismerünk és 3548, a Kepler űrtávcső által megjelölt bolygó vár igazolásra. Mint látható technikai eszközeink révén a korábbi vélekedés arról, hogy egyediek, és így egyetlenek vagyunk a világegyetemben, megváltozik. Lassan elérkezünk oda, hogy miután meggyőződtünk arról, hogy sem a Napunk nem speciális, sem bolygórendszerünk nem egyedi, eljutunk oda, hogy a Földhöz hasonló bolygók felfedezésével tovább szűkítjük a kört.

Amikor megállt a Föld

9

Jelen hírlevelünkben több cikk is foglalkozik a legújabb felfedezésekkel, eredményekkel.

Az eddigi legkisebb exobolygók

9

A magam részéről inkább kérdéseket szeretnék feltenni:

Star Trek –Sötétségben

10

Fel vagyunk-e arra készülve, hogy kiderül, bolygónk semmiben sem különleges, a világegyetemben milliónyi olyan bolygó lehet, amelyen hasonlóak az életkörülmények?

Emlékmás, avagy egyszer volt emlékek

10

Filmklub

Olvasónapló Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!

És fel vagyunk-e arra készülve, hogy tízezernyi olyan bolygó van, ahol élet alakult ki, és még most is nyüzsögnek rajta az élőlények? Fel vagyunk-e készülve arra, hogy százával lehetnek olyan bolygók, ahol értelmes lények élnek?

11

És végül: fel vagyunk-e arra készülve, hogy olyan értelmes lényekkel találkozzunk, akik saját anyabolygójukat jobban tisztelik, mint mi a miénket? Györgyi Ákos

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kepler_Telescope_Lithograph.jpg

NA: A célközönség elsősorban a fiatal fiúk, holott a lányok általában többet olvasnak. Talán egy-két vámpírt is bele kellett volna írni.

Avana hírek Hungarocon 2013

LZ: Új volt a kiadó, és ők ragaszkodtak a címlaphoz. A történetben egyébként időutazás és robotok egyaránt szerepelnek, ezért ez inkább a fiúkat érdekelheti.

A Hungarocon november 17-én lesz a budapesti Uránia moziban.

NA: Ha már vámpírról van szó, akkor jól illik hozzá Benedek Szabolcs trilógiája. Ő fordította dr. Polidori: A vámpír című elbeszélést is, lehet, hogy ez ihlette a saját könyveit?

A találkozó a filmek és vizuális kultúra vezérgondolat körül fog bonyolódni. A moziteremben filmek fognak menni, a 100-120 fős kávézóban pedig 20-30 perces előadások, ill. hosszabb kerekasztal-beszélgetések lesznek. Filmek tekintetében egyelőre a Végjáték és az Éhezők viadala 2 biztos, előbbi premier után 10 nappal, utóbbi premier előtt (!) 3 nappal.

BSz: A nyolcvanas években olvastam a Vámpírt, és csodálkozva tapasztaltam, hogy nincs magyar fordítása, ezért aztán rászántam magát, és lefordítottam. NA: Később aztán visszatért a témához, a vámpírokat a száz évvel ezelőtti Budapestre helyezte. A történet lényegében krimi, vámpírokkal dúsítva, de a környezetrajz esetén hitelességre törekedett. Ez a téma egyszeri kitérő volt?

Fixnek látszó programok egyelőre: Szélesi Sanyi, Kollárik Péter, Tücsi előadás, a SFportal által szervezett kerekasztal-beszélgetés, természetesen a díjkiosztók, amelyek várhatóan bővülni fognak filmes díjak kiosztásával. A díjkiosztó után beszélgetés a zsűrivel.

BSz: Nem tervezem a trilógia folytatását, legföljebb előzményt írok hozzá, úgy öt könyvben…

Beszámoló az Írószövetség 2013. május 22-i rendezvényéről

NA: Ezzel megugrott a rajongóid tábora?

Az eredeti téma: Orwell 1984 című regénye, illetve ennek az irodalomra tett hatása lett volna, de ez szeptemberre halasztódott, legalább van ideje jól felkészülni az előadónak.

BSz: Már eddig is megjelent néhány könyvem, de ezzel váltam közismertté.

Az előadói emelvényen Németh Attila (a továbbiakban NA) szerepelt mint kérdező, a kérdezettek pedig: Benedek Szabolcs (a továbbiakban BSz) úgymint a Vérgróf, Vérgrófnő és Vértanú című regények szerzője, László Zoltán, (a továbbiakban LZ), az Egyszervolt, és Graczer László, a Germánia című regény írója. Ez utóbbit meg is lehetett nézni, kitették az asztalra.

LZ: Ez egy mese, és jó néhány ismert motívumot felhasználok benne. A történet szerint egyre kevesebben vannak a varázstudók, a főhős is közéjük tartozik, de sokáig nem tud a képességeiről. Lassacskán viszont rájön, hogy egy bonyolult és őt érintő történetben kulcsszerepe van. A történet részint Budapesten, részint a Balatonon játszódik.

NA: Mit lehet elárulni az Egyszervolt sztorijáról?

NA: Klasszikus mese mai környezetben.

Németh Attila szép sorban haladt a kérdezéssel, így elsőnek Graczer László került sorra. Ez a könyv megnyerte az e-könyvekre kiírt pályázat második díját. Mint látható, megjelent könyv alakban is, a szerző neveként G. L. Thompsont tüntetve fel. Ez kinek az ötlete volt? Ezt a témát (mármint hogy Németország nyeri a második világháborút) már megírták néhányan, például az Ember a fellegvárban című Dick regényben, illetőleg a Führer nap címűben, ami Robert Harris regénye.

NA: Mit kell tudni a Germániáról? GL: Ez egy alternatív történelemben játszódó regény. A történetben Hitler hatvanötödik születésnapjára a főépítész elkészíti az új fővárost, Germániát. Tulajdonképpen politikai krimi, amiben különféle érdekcsoportok tervezik a hatalomátvételt, közben szorgosan irtogatják egymást. A főhős egy titkos megbízott, aki egyre mélyebbre bonyolódik a történetbe. A klasszikus recepttől eltérően itt nincsenek jó és rossz fiúk, legföljebb rosszak és kevésbé rosszak. A megírás során elsősorban a környezet érdekelt, az, hogy miként alakult volna a világ, ha a németek nyerik a háborút.

GL: A kiadó kérte, hogy angol néven jelenjen meg, mi több, ezt a nevet is ő indítványozta. Ami a felsorolt műveket illeti, olvastam őket, Dickét kissé túlzottan megbonyolítottnak találtam, én inkább arról szeretettem volna írni, hogy Németországban hogy történtek a dolgok. Germánia az ország új fővárosa, és Hitler hatvanötödik születésnapjára készül el. A történetben megpróbáltam a párt keretein belül zajló hatalmi harcokat ábrázolni.

NA: Vannak-e magyar vonatkozásai a történetnek? GL: Ebben a történetben csak németek szerepelnek, magyar vonatkozásban sok mindennek utána kellett volna nézni. Lehetséges, hogy lesz a folytatás, és abban alighanem szerepelnek magyarok is. Az írás során használtam egy idővonalat, hogy könnyebben áttekinthető legyen a történet. Néha magam is meglepődtem egy-egy ötletemen, például Orwell ebben az idősíkban is írt egy disztópiát, és ez az SS (no meg Himmler) legkedveltebb könyve lett.

NA: Hogyan sikerült papíralapon is kiadatni? GL: A kiadónak megtetszett a téma, még akkor is, ha nem úgy reklámozták, mint alternatív történelmet, én pedig megörültem a lehetőségnek, mert nagyon jó, ha ekönyvben jelenik meg valami, de azért a papírkönyv mégis egészen más. Azzal a gondolattal is foglalkozom, hogy folytatást is írok hozzá. Ebben a történetben nem nagyon vannak szeretni való hősök, de azért van olyan szereplő, akit a többinél kevésbé lehet utálni.

NA: Hogyan születnek a művek?

NA: László Zoltán új könyve, az Egyszervolt mennyire tekinthető meseregénynek?

LZ: Általában reggel, munkába menetel előtt ülök le a gép elé. Mielőtt megírnám, részletes szinopszist készítek, és az alapján dolgozom. Írás közben zenét hallgatok. Menetközben is alakítok a történeten, előfordul, hogy számomra is meglepetés lesz a cselekmény.

LZ: Ezt a könyvet inkább felnőtteknek, méghozzá fiatal felnőtteknek szántam, még akkor is, ha a címlapja kissé félrevezető.

BSz: Általában öt előtt ébredek, leülök a gép elé, munka közben zenét hallgatok, úgy dolgozom. Utána viszont fölébrednek a gyerekek, és velük kell foglalkozni.

2

Nem írok vázlatot. (Ami a korai és rendszeres munkát illeti, egy bizonyos Jókai Mórnál ez kitűnően bevált.)

BSz: Elfogadhatónak tartják, hiszen ez mostanában gyakori téma.

GL: Általában hétvégén, illetve iskolai szünetben írok, hiszen tanárként erre van lehetőségem. Előfordul, hogy valakit mellékalaknak szánok, aztán váratlanul jelentős szerepet tölt be a regényben. Jó, ha van határidő!

Kovács Andrea: Mit szólnak az ismerősök, munkatársak ahhoz, hogy írtok? GL: Miután a könyvem álnéven jelent meg, a kollégák nem tudják, hogy én írtam. A rokonaim és barátaim viszont szívesen olvassák.

Itt megkérdeztem, hogy írás közben ő is hallgat-e zenét, és ha igen, akkor vajon Wagnert, de nemleges választ kaptam, jobban szereti a csöndet.

LZ: A környezetem csak pár hónapja tudja, a barátaim is csak véletlenül tudták meg.

NA: Mi mondható el a cselekményből? BSz: Elég kevesen tudják, de akik igen, örülnek neki. BSz: A száz évvel ezelőtti Magyarországon játszódik, és nyomon követi a történelem változásait, a „boldog békeidőktől” a háború utáni összeomlásig. Az egyik főszereplő Saint-Germain gróf, (őt ismerhetjük Szepes Mária Vörös oroszlánjából), aki kissé ellentmondásosan hol azt állítja magáról, hogy több ezer éves, hol azt, hogy Rákóczi fejedelem fia.

Befejezésül Németh Attila szolgálati közleménye hangzott el. Eszerint a Galaktika 200 oldalnyira bővül, és lesz egy olyan száma, a Galaktika XL, amit csak az előfizetők kapnak meg. Ebben egy-egy olyan regényt közölnek, amit máshol nem jelentetnek meg. Az első ilyen Lőrincz L. László három novellája, amiben az űrhajósok a kocsmában mesélik el a kalandjaikat. A továbbiakban pl. Fritz Leiber megjelentetését tervezik, de nemsokára 50 éves lesz a dr. Who, erről is közölnek egy hosszabb ismertetést. Nem is olyan sokára lesz a könyvhét, a jelenlévők közül László Zoltán ott lesz és július 8-án, szombaton dedikál. Benedek Szabolcs nem lesz ott. Hogy a Galaktika kiadó egy könyvsátorral képviselteti magát, az magától értődő, eddig is mindig megtette. A jövő hónapban még lesz egy rendezvény, feltehetően egy megjelent könyvet fognak boncolni benne, de még nem biztos, melyik könyv lesz az. Utána viszont nyári szünet következik. Pasztler Ágota

Valójában vámpír, ennek köszönheti a hosszú életét. Miután értett az alkímiához és a mágiához is, ezért aztán jelentősen mérsékelni tudja a mellékhatásokat. A történet során elkerül Erdélybe is, sokat jár kávéházba, megismerkedik Ady Endrével és Molnár Ferenccel. Nagy kár, hogy Pesten nem találkozik Karinthy Frigyessel, alighanem sok közös témájuk lett volna. Itt közbevetettem, hogy Szepes Máriánál kissé megbízhatóbb forrásból, Ráth-Végh Istvántól is olvastam SaintGermain grófról. Valóban ismeretlen a származása, de a legvalószínűbb. hogy II. Károly spanyol király második felesége, Mária királyné és egy gazdag bankár, Aderano gyereke. A grófnak nagy szenvedélye volt a drágakőgyűjtés, és a spanyol királyi kincseskamrából jó néhány kikerülhetett, egy gazdag bankár papa pedig nem rossz anyagi háttér. Viszont igaz, hogy ez a verzió sehogy sem illene a történetbe.

Beszámoló az Írószövetség 2013 június 19-i rendezvényéről. Megérkezve az Írószövetségbe, az előadói asztalon egy könyvet láttam kitéve, persze rögtön megnéztem. Ígéretes címe volt, a Jiddis rendőrök szövetsége. Kezdett nagyon érdekelni. A könyv ismertetése viszont a második programpont volt, elsőnek Németh Attila számolt be a 2013 első félévében megjelent könyvekről, azokról, amik a múltkori ismertetésből kimaradtak, mindegyikhez pár szavas tartalom-ismertetőt is mondott. Egyúttal bemutatta a könyv címlapját is.

Kovács Andrea: Vannak-e női főszereplők? BSz: Van olyan nőalak, aki kulcsszerepet játszik a történetben. LZ: Az változó. Az egyik történetben két fontos szereplő is van, a másikban csak egy, de ő nagyon jelentős szerepet játszik.

Tartok tőle, hogy egy kissé egyhangú lista lesz, mert a könyvcímeket ugyan felírtam, néha-néha a hozzáfűzött kommentárt is, de a megfelelő ironikus hanghordozást nem tudom érzékeltetni.

GL: A Germániában kettő is van, a folytatásában az egyik főhős is nő lesz. Ami a folytatásokat illeti, trilógiának tervezem. a cselekményben ismét megjelenik a krimivonal. A kor, a háttér és a környezet rajzában sokat segítenek a könyvek, filmek, de még az olvasói visszajelzések is.

Holmi figyelemkiesés miatt múltkoriban19 könyv kimaradt a felsorolásból, most megtörtént a hiánypótlás.

NA: Csak regényt írtok, vagy novellát is terveztek?

- Esther A. O. Összetört glóriák (Elveszett lelkek) Egy trilógia első része, újra kiadva. Szerelmes-kalandos.

GL: Igen tervezek egy bűnügyi novellát is. Van néhány olyan írásom, ami e-könyv formában fog megjelenni.

- Bán János: A vérszínű csillag. Történelmi kalandregény, időnként szerelmes.

LZ: Igen, tervezek novellát is, már írtam is egy-kettőt.

- Bárkányi Adorján: Az Árnyak kapuja. Egy ősi szövetség új életre kel, és a három főhősnek szembe kell szállnia vele. A történetben verseny kell futniuk az idővel.

BSz: Igen, én is írtam novellát, ha néhány összegyűlik, lehet kiadót keresni. Az elbeszélés nehéz műfaj. Ha egy regényben van öt rosszul sikerült oldal, az kevésbé feltűnő, mint ha egy rövidebb írásban húsz ilyen sor van. Éppen ezért a megírása erős összpontosítást igényel. Ez utóbbi megállapítást mind Maupassant, mind Karel Çapek, de a magyarok részéről Tömörkény István vagy Hunyadi Sándor is igazolhatná.

- Spirit Bliss: A jövő árnyai (Időutazás). - Csapó Tamás: Numena IV. birodalom - Raana Raas: Időcsodák (Elágazó utak). Ebben a már ismert sorozatot úgy írja meg, hogy az egy alternatív világban játszódik.

NA: Mit szól a környezete a vámpírtémához?

- A káoszfatttyú (elbeszélések a Worluk sorozatból.

3

- Lawrence: A gonosz és a fekete hercegnő. Utánnyomás. -

Kemese Fanni: A napszemű Pippa Ken. Egy trilógia első része.

- Madsen: Az új generáció

Pápai T. Simon: Bolygóépítők. Ebben a történetben a kisbolygó-övezetben lévő töredékekből próbálnak új bolygót létrehozni, mert a Föld hamarosan lakhatatlan lesz.

- Nógrádi Gábor: Petepite. Ez már a hetedik kiadás.

-

Regőczi László: Az égig érő erdő. Meseregény.

- Daniel Decay (Péter Dávid): Lélekvesztő

-

H. Rose: Második esély. Kalandok az alvilágban.

- Leslie Schönbrunn: Sába titka

-

Seres Gábor: Viharok szigete. Stephen King stílusában írt horror történet.

- Silber: A múlt kísértet. (Vámpír-szerelem).

-

Sandy Bells: Egy álomőrző legendája. Egy különleges képességekkel rendelkező lány kalandjai a megtalált varázsgyűrűvel, no meg egy fiúval.

- Selina Olivieri: Menage vízió

- Szalay: Sötét út

-

Helena Silence: Enigma. Jövőutazásos és szerelmes.

-

Szurovecz Kitti: Fényemberek II. Alighanem esedékes lesz a harmadik rész is.

-

M. C. Loap: A kardforgatók ideje. Sci-fi és fantasy elegye, a ciklikus fejlődésről írnak benne.

- Szentmihályi Szabó Péter: 101 rettenetes történet. Utánnyomás. A kiadó még több regény kiadását is tervezi ugyanettől a szerzőtől. - Tőke Péter: Veszélyes idősík. A kiadó a szerző több művét is újranyomtatja. - Gócpont (sci-fi novellák).

-

Varga Bea: Calderon. Űrháborús és szerelmes.

-

Aurora White: A sötétség gyermeke. A jó és rossz harcáról szól.

- Vidra Gabriella: A tudás könyvei Ezzel a felsorolás véget is ért, én többé-kevésbé igyekeztem mindent felírni. Egy kis olvasnivaló a nyárra. Következett Antal József, ő ismertette Chabon: Jiddis rendőrök szövetsége c. regényét. Az előadás alatt a regény idegen nyelvre lefordított kiadásainak borítója volt látható. Nem mindegyiket, de a spanyol, francia, japán, lengyel, illetve német fordítást felismertem. Ez utóbbi nyelven két kiadásban is megjelent.

Utánaszámoltam, ez csak 18 darab, úgyhogy egyet biztosan kifelejtettem, bármily szörnyű is ez a mulasztás, de megtörtént. Aztán újabb illusztrált felsorolás következett, Németh Attila ezúttal a fülszövegeket olvasta fel tájékoztatásként. Ez utóbbit nem írtam fel, marad maga a lista. -

Barta András: Magyarország

-

Bartók Imre: A patkány éve

-

Benedek Szabolcs: Vértanú

-

Boruzs Gergely Gábor: A korona árnyékában

-

Buglyo Gergely: Oni – Szürke vér. Egy trilógia első kötete.

-

Fábián György: Mária fegyver. Ez lenne a magyar Da Vinci kézirat.

-

Fórizs Attila (Tyll Forest): Te vagy!

-

Wayne Chapman: Keleti szél, Átkozott balszerencse. Ez utóbbi utánnyomás.

-

Időfutár. A rádiójáték nyomtatott változata.

-

G. L. Thompson: Germánia

-

Gregus Gábor: Pillanatnyi elmezavar

-

Vivien Holloway: Pokoli szolgálat. A Pokoli háború sorozat első kötete.

-

Karinthy Frigyes: Kapiilária, Utazás a koponyám körül.

-

Kila Márk: A tűz legendája

-

Kovács Árpád: A szaleán szövetség

-

László Zoltán: Egyszervolt

A szerző 1963-ban született, az egyik szülője zsidó. A popkultúrán nevelkedett. Ezt a könyvét 2007-ben adták ki, és erős mezőnyben nyerte el a Hugo díjat. Ez a mű egyaránt olvasható mint krimi, mint alternatív történelem, mint sci-fi és mint szatíra, esetleg mint szerelmi regény, de számos más értelmezése is lehetséges. Az alapötlet szerint Izrael állam létrejön ugyan, de az arabok hamarosan felszámolják. Ellenben az Egyesült Államok hatvan évre bérbe adja Alaszkát. A beköltözők abban a hitben rendezkednek be, hogy ez már az övék, legroszszabb esetben is meghosszabbítják a bérleti szerződést. Ekkor lép be detektív főhősünk, mert egy gyilkossági ügyben kell nyomoznia. Ebbe besegít a legjobb barátja, egy fél zsidó – fél inuit származású rendőr is. Mutattak képet róla, szép nagydarab férfi, egy méretes kalapáccsal a kezében. A könyv még kapható, de Antal József szerint hamarosan le fogják szállítani az árát, mert most túl magas, 3700 forint. Ezt hallván beindult a fantáziám. Ha már az alternatív történelemnél tartunk, mi lett volna, ha őfelsége a cár nem az USA-nak adja el Alaszkát csekély 7,2 millió dollárért, hanem a zsidóknak? Elvégre akár úgy is okoskodhattak volna, hogy két, illetve inkább három legyet ütnek egy csapásra: megszabadulnak egy nehezen védhető földterülettől, aranyban fizetetik az árát, és megszabadulnak jó néhány népszerűtlen lakostól. Hátha megfagynak ott, az Isten háta mögött. Egyből közöltem is csodás ötletemet Antal Józseffel, de ő még alternatívaként sem látta túl valószínűnek, holott szerintem érdekes ötlet. Az is igaz, hogy nem hinném, hogy a szerző méltányolná. Ezután nyári szünet jön, a következő rendezvényről annyi tudható, hogy szeptemberben lesz, de sem a pontos dátuma, sem a témája nem ismert. Sebaj, odáig bőven van időnk. Ezért mindenkinek kellemes nyarat kívánok, egy időre búcsúzom. Pasztler Ágota

4

Képregény melléklet - Garzó László: A Besúgó – 5. rész

5

6

7

Folytatjuk…

8

Tudomány

Ennél fogva akadnak szép számmal őskori viszonyok és nálunk jóval fejlettebb szupercivilizációk is, melyek már megoldottak minden környezeti problémát, s képesek a csillagközi utazásra is. Däniken és társai szerint már meg is látogattak minket a múltban, sőt ők rakták le az emberi civilizáció alapjait.

Amikor megállt a Föld Avagy a SETI egyik alapfeltevése

Miért is ne fogadnánk el akkor azt az elképzelést, hogy figyelnek minket, hogy vajon mire megyünk, s nem vagyunk más számukra, mint egy kísérlet, egy kozmikus állatkert, vagy rezervátum, ha így jobban tetszik, melyet meg kell óvni minden behatástól. Ennek értelme az, hogy mi magunk oldjuk meg problémáinkat, már, ha sikerül, s ha majd felnő a civilizációnk, akkor érdemesnek találtatunk, hogy klubtagságot kapjunk az elitcivilizációk között.

A 2009-ben bemutatott, híres sci-fi regény filmadaptációja osztatlan sikert aratott Keanu Reeves főszereplésével, aki az idegent Klaatut, egy másik világ szülöttét alakítja. A film a SETI azon alapfeltevését boncolgatja, miszerint az emberiség által lakott Föld az idegen, és peresze nálunk jóval fejlettebb, civilizációk szemében csupán egy kozmikus állatkert. Ezzel magyarázzák Fermi paradoxonát, miszerint, ha oly sok értelmes lény van odakint, akkor vajon hol vannak, miért nem jelentkeznek? Ennek oka a feltevés szerint, hogy az emberiség még gyermekcipőben jár, s nem elég érett arra, hogy felvegyék velünk a kapcsolatot. Úgy kezelnek minket, mint egy rezervátumot.

Addig is azonban érdemes elgondolkozni a film alapfeltevésén, hogy egyáltalán megérjük-e azt a napot, hiszen ha így folytatjuk, akkor összeomlás fenyeget. -Garzó László-

A filmben az idegenek küldötte azért jön, hogy végrehajtsa a tervet, megmentse a bolygót, mely kivételes. Teszi mindezt úgy, hogy a parazita emberiséget kiirtják, mert az nem más, mint egy vírus. Ez nem új ötlet. Mindannyian látjuk, hogy az emberi tevékenység fajok kihalását idézi elő, pusztítja bolygónk biodiverzitását, ökológiai katasztrófákat idéz elő.

Az eddigi legkisebb exobolygók Mérföldkövéhez érkezett az exobolygó-kutatás, ugyanis lassan megvan az a mérettartomány, mely a Naprendszerben a Földtípusú bolygókat jellemzi.

Sokáig, és még ma is, úgy gondoljuk, hogy a Föld valóban különleges. Bár a Kepler exobolygókutató űrszonda újabb és újabb felfedezett exobolygók tömegével bombáz minket, ezek egyike sem hasonlít a mi bolygónkra*. Vannak forró Jupiterek, melyek gázóriások, de oly közel keringenek csillagukhoz, hogy több ezer fokra hevülnek. Akadnak jeges világok, vagy elnyújtott pályán keringő Szaturnuszszerű óriások. És vannak szuperföldek is, melyek 2-5 földtömegűek, de mindezidáig nincs meg a Föld ikertestvére. Olyan rendszert sem sikerült még találni, mely megegyezne a Naprendszerrel. A tudósok statisztikai becslése alapján a Galaxisunkban lévő bolygók 17%-a lehet olyan, mint a Föld. Ez elég tekintélyes szám. Sok-sok Földikertestvért tételez fel, ahol talán burjánzik az élet, és kialakulhattak értelmes lények is.

Az eddig felfedezett több mint 400 exobolygó forró Jupiter volt, vagy Neptunusz méretű jégóriás, és akadt közöttük néhány 214 földtömegnyi ún. szuperföld is. A Kepler lassan élettartama végéhez közelít, még rengeteg adat vár feldolgozásra, s meglehet, hogy ezek között van az első olyan exobolygó, mely a Föld ikertestvére. Az eddig ismert legkisebb Naprendszeren kívüli bolygó (exobolygó) felfedezését jelentette be a NASA. A Kepler-37b jelű égitest alig nagyobb a Holdnál, átmérője a Földének körülbelül egyharmada (a Föld átmérője 12 756 kilométer). A Kepler-37b mellett két másik bolygót is felfedeztek ugyanabban a csillagrendszerben: A Kepler-37c a Vénusznál valamivel kisebb (átmérője kb. háromnegyede a Földének), a Kepler-37d pedig kétszer akkora, mint a Föld. A három bolygó a Földtől 210 fényévnyi távolságban, egy Naphoz hasonló csillag körül keringenek.

A Föld tehát nem kivételes bolygótani értelemben. Biológiai értelemben azonban még lehet az, a filmben ugyanis az az indító ok, hogy összetett bioszféra csak kevés bolygón alakul ki. Az emberiség pedig kapzsi és kizsákmányoló életmódjával mindezt a pusztulás szélére sodorja. Az idegeneknek nincs más dolguk, választásuk, mint hogy közbeavatkozzanak, vagyis ki kell tépni a baj gyökerét.

A NASA bejelentése szerint a Kepler-37b ezzel az eddig ismert legkisebb Naprendszeren kívüli bolygó, amely Naphoz hasonló csillag körül kering. Keringési ideje mindössze 13 nap, mert csillagtávolsága mindössze harmada a Nap-Merkúr távolságnak (a másik két bolygón 21, illetve 40 nap hosszú az év). Mindhárom bolygó igen forró, az általunk ismert élet számára alkalmatlan világ lehet. A Kepler-37b kőzetekből álló felszínén 400 Celsius-fok körül hőmérséklet lehet, légköre nincs.

A filmben élethű képet kapunk az idegen küldött érkezését követő eseményekről. Az emberi bürokrácia, és kormányrendszer a szokásos sci-fi-sablonok szerint reagál. Titkolódzik, majd görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, az idegent a saját céljaira kívánja kihasználni, fejlett technikáját a háborús versenyben kamatoztatni. Persze céljukat nem érik el, az idegenben, aki találkozik beépült társaival, csak erősödik a benyomás, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Persze mindig vannak olyan emberek, akik mások, akikben megvan a jóság, a szerénység, a tisztelet és az alázat. Klaatu találkozik is egy ilyen tudóssal, aki igyekszik meggyőzni az idegent, hogy kímélje meg az emberiséget. A folyamat azonban már elindul, s teljessé válik a káosz a szokásos forgatókönyvek szerint.

A felfedezés egyrészt igazolja, hogy a Merkúrnál kisebb bolygók is léteznek (a Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója, mióta a Plútót kisbolygóvá "fokozták le"), másrészt jól mutatja a felfedező műszer, a Kepler-űrtávcső képességeit, amellyel egyre kisebb bolygókat fedeznek fel, köztük már olyanokat is, amelyek hasonlóak a Földhöz, mint amilyen ez az égitest is. Ezek a kutatások nagyon fontosak az emberiség számára. Egyrészt képet kaphatunk arról, hogy a Naprendszer mennyire kivételes jelenség az exobolygók világában, másrészt következtetni tudunk arra, hogy a Föld mennyire átlagos bolygó.

A film végén az emberiség vezetői ráébrednek hibájukra, s így megmenekülnek. Happy end-del zárul tehát. De elmondhatjuk-e ezt a valóságban is? Nem kérdés, hogy az emberiség a vesztébe rohan, s úgy tűnik csak tényleg egy sokk volna az, amely jobb belátásra téríthetné. Az idegen civilizációk nagyon különböző fejlettségi szinteken lehetnek, mivel nem egyszerre indulnak neki a fejlődés rögös útjának.

Ennek nagy szerepe van abban, amikor a földön kívüli élet után kutatunk. Hiszen a más bolygókon lévő életet elsősorban föld-szerű bolygókon keressük. Kialakulhat élet más körülmények között is, de az valószínű, hogy gyökeresen eltérne a megszokottól.

*Megj.: Bővebben e témáról a következő cikkben lehet olvasni.

9

Minél több ismeretet szerzünk, annál inkább meg tudjuk becsülni Frank Drake egyenlete, illetve annak egy pontosított változatának segítségével, hogy Galaxisunkban hány olyan civilizáció létezik velünk egyidejűleg amellyel felvehetnénk a kapcsolatot. Jelenleg a tudósok azon a véleményen vannak, hogy a bolygók 17%-a lehet Földszerű. Az emberiség eddigi történelmének legnagyobb felfedezése lenne, ha egy idegen civilizáció nyomára bukkannánk, de ahhoz előbb életet kellene találnunk a Naprendszeren kívül. Az értelmes fajok is ott bukkannak fel, ahol élet tenyészik. Remélhetőleg nem kell már sokat várnunk arra, hogy bejelentsék a nagy hírt.

A tükörrendszer fókuszában lezajlódó anyag-antianyag reakció olyan hőt és nyomást hoz létre, hogy normális anyag nem is viselné el. Egyes számítások szerint akár 700km-es hűtőrendszer szükséges ahhoz, hogy el ne párologjon. És hol van akkor még az űrhajó? No de mi a helyzet a térhajtóművel? Az még bonyolultabb dolog. Mert minél több energiát követel valami, az általában annál nagyobb.

Mellesleg az exobolygó-kutatás nem titkolt célja lehet az is, hogy egy nap csillagközi űrhajókat indítsunk a potenciális lakható bolygókra. Ez együtt járna az emberiség expanziójával. Számos tudós véli úgy, hogy az emberiség számára elkerülhetetlen, hogy ne csak a Földet lakja, mert amíg szülőbolygójához van kötve nagyon sebezhető. A fejlődés és az esetleges kihalás elkerülésének kulcsa a világűr meghódítása. -Garzó László-

Ma csak szubatomi méretekben vagyunk képesek olyan energiát koncentrálni, mely esetleg megközelíti ezt az értéket. Ehhez azonban 27km-es részecskegyorsítót kell építeni. Az Enterpreise tudjuk, nem ekkora.

A térhajtómű titka az, hogy nagyon nagy energiát nagyon kis térrészbe kell összesűríteni, hogy megbontsa a téridő szövetét. Ez nagyságrendileg 1033 Joule, vagy pontosabban a Planck-energia. De az űrhajó, az Enterpreise makroszkópikus tárgy, így nagy energiát kell nagy térrészben koncentrálni.

Másrészt ezt az energiát nem a másodperc milliomod része időtartamban kell produkálni, mint ahogy azt tesszük ma, hanem folyamatosan. A gondok tehát csak fokozódnak. A film legszebb jelenete ugyanis az, amikor Kirk kapitány berugdossa a helyére a Mag-ot. A fentieket értelmezve miféle szerkezet lenne képes Planckenergiát termeli olyan kis méretben?

Filmklub

Ez ám a bűvésztrükk! És persze minél nagyobb hely kell az energiatermeléshez, annál nagyobb az űrhajó és annak tömege, mérete. A kör tehát bezárulni látszik. Mert milyen folyamat termelhet Planck-energiát? Még az anyag-antianyag reakció is, ahol maximális az energia felszabadulás is, kevésnek látszik ehhez, illetve, hogy jobban fogalmazzak nagyon sok antianyag kellene. Sokszor hallani olyan megoldásokat, amikor hamis vákuumból vesznek ki energiát. Ezt teszi a fekete lyuk is, ez az ő un. Hawking sugárzása. Csakhogy a hamisvákuumból csak kölcsönözni lehet az energiát, azt oda vissza is kell tenni. Mivel a fekete lyuk ezt elcsalja, nagy árat fizet, mert párolog. Tehát a hamis vákuum mint energiaforrás, főleg nagy tétekben, csak igen korlátozottan és bajosan jöhet szóba. Nem is beszélve olyan dolgokról, hogy egy-egy ilyen akció akár (más) univerzumok összeroskadásával is járhat. Vagy éppen a miénkkel? Ki tudja?

Star Trek –Sötétségben

Kép: http://mozizona.dumaujvaros.hu/2013/05/16/mozizona-startrek-sotetsegben/

A legújabb Star Trek film látványvilága önmagáért beszél, ám a sci-fi-t tudományos szemmel nézve néhol megmosolyogtató dolgok zajlanak. A film dátuma a 2200-as évek vége, ahol már felbukkannak a térhajtóművek és egyéb dolgok. Egy kicsit meglepő volt a kórházi jelenet, mert amikor az emberiség képes lesz arra, hogy térhajtóművet építsen, addigra gyakorlatilag nem lesz olyan betegség, amelyet ne lehetne gyógyítani, sőt még maga a halál is elkerülhető lesz. Így csak dramaturgiailag fontos szál az, hogy Khan vére kell a kislány gyógyulásához. Hiszen kaphatna akár új, genetikusan javított testet is, ha már beteg (gondolom nem egyszerű nátha gyötri), emlékeit egyszerűen egy kristályra másolnák, és áttöltenék azt az új testbe. Én biztos vagyok benne, hogy e késői korban ez már megoldható lesz. Mondom mindezt azért ilyen biztosan, mert a film alapfeltevése az, hogy megvalósul a csillagközi utazás. Az pedig elárulom, hogy nagyon nagy próbatétel. Persze már az 1970-80-as években is gondolkoztak rajta, és készítettek terveket is, melyeket akár meg is lehetett volna valósítani. Más kérdés az, hogy nem volt úti cél, mert akkor még az exobolygó kutatás gyermekcipőben járt. De akár a Daedalus, akár az Orion terv űrhajója elindulhatott volna. Ez az utazás, mely a legközelebbi csillagokat vette volna célba, évtizedekig tartott volna.

A lényeg persze az, hogy a filmen jót lehet szórakozni, de nem kell minden véresen komolyan venni, ami benne van. Hiszen a sci-fi modern mese. -Garzó LászlóEmlékmás, avagy egyszer volt emlékek

Kép:http://filmdroid.blog.hu/2012/08/06/ box_office_total_bukas_az_emlekmas

A Star Trekben persze erre nincs idő. Még a fénysebességgel haladó fotonrakéta is ósdinak számítana a filmben. Pedig egy fotonrakéta építése is komoly dolog. Először is egy ilyen űrhajó meghajtásához antianyag kell, melynek meglehetősen szűkében vagyunk. Legalább 1kg kell belőle, hogy elhagyhassuk a Naprendszert. A mennyiség persze nagyban függ az űrjármű méretétől.

2012-ben mutatták be Colin Farrell főszereplésével a Phlip K. Dick novella adaptációját. Korábban már készült film a műből 1990-ben. A mostani újragondolás, azonban merőben más világot teremtett nekünk, talán alkalmazkodva a változó kor ízléséhez. A sztori zseniális és időszerű, lehet-e manipulálni az emlékeket?

10

A válasz természetesen igen, csupán idő kérdése. Tudta ezt jól a szerző is, és a filmkészítők is. Az emberi agy meglehetősen bonyolult dolog, de alapvetően elektromosság és kémia. Már ma is léteznek olyan eljárások, melyekkel módosítható a tudat. Az alanyokban rögzíthetők bizonyos emlék-szerű dolgok, vagy éppen átmenetileg törölhetők. A film ezt fejleszti tökélyre. Persze a történet csavarja az, hogy a törölni kívánt dolgok egy véletlen folytán visszatérnek. Tehát a törlés mégsem olyan tökéletes eljárás. Inkább csak arról lehetett szó, hogy elnyomták, eltemették a tudatalattiba. Bátran kijelenthetjük, hogy valós dolgokat feszeget a film. A tudatmódosítás öles léptekkel halad előre.

A bemutatott technikai megoldások, gondoljunk csak a telefonra, mely a főhős kezében van, s csupán egy üveglapot kell megérintenie, itt kopogtatnak a szobánk ajtaján. Ma még tablet, holnap már ilyen készülékek szolgálják mindennapjaink „kényelmét”. Elmondhatjuk, hogy Hollywood egy újabb elgondolkodtató gyöngyszemmel ajándékozott meg minket, bár ebben nagy része volt, s köszönet illeti a zseniális írót, PKD-t is, aki elültette a gondolatot a fejünkben. -Garzó László-

Tovább színezi a képet az, hogyha lehetséges és kifizetődő az emberi emlékeket manipulálni, akkor hamar el is fog terjedni a módszer. (Ma még csak CIA-kémek világából hallunk hasonlókat. Tudatmódosítás, igazságszérum, hallucinogének…) Hiszen, mint ahogy a filmből kiderül, ki ne szeretne unalmas életébe egy –két kellemes emléket ültetni? Ez aztán maga a jövedelmező üzlet. Olyan lehet, mint a kábítószer. Először tilos, végül engednek a nyomásnak. Persze ennek megvannak a maga veszélyei. Gondolom, ezt nem kell részletezni.

Olvasónapló Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!

A film újragondolt környezete sötét képet fest elénk, a bolygón csak két hely lakható: minő véletlen Anglia és volt gyarmata Ausztrália, mely a közeli jövőben ismét alávetett státuszt élvez. E két hely között ingáznak az emberek egy érdekes technikai újítás által, vagyis a Föld magján haladnak át. A film a nem túl távoli jövőben játszódik, ám mégis olyan utazási módszert választottak mely számos kérdést szül. A Föld kérge alatt ugyanis rohamosan nő a hőmérséklet. A köpeny teljes egészében olvadt anyagból áll, míg a külső mag részben szilárd, a belső vas-nikkel mag pedig a nagy nyomástól teljesen szilárd testként viselkedik. A hőmérséklet a magban 6000 Celsius fok körül mozog. Kérdezem én, mi az a módszer, mellyel alagutat lehet fúrni és biztosítani ilyen körülmények között? Első hallásra teljesen őrültség, hiszen a magas hőmérséklet és nyomás még a legkeményebb fémeket, ötvözeteket is elhajlítja vagy megolvasztja. Azután eszébe jut az embernek a kerámia. No persze nem a cserépedényre kell gondolni, hanem például az űrsiklók hővédő pajzsaira. Talán a jövőben kifejleszthetőek olyan kerámiák, melyek ellenállnak az extrém hőmérsékleti és nyomásviszonyoknak. Különös jelenet a filmben a gravitációs pólusváltás.

Ez a regény 1988-ban, a Galaktika könyvek sorozatban jelent meg. Az eredeti megjelenés éve 1970. Mint a dátumból sejthető, ez a korszak a hidegháború idejére esett. Maga a könyv besorolható a poszt-nukleáris/apokaliptikus kategóriába, és szerintem ebben a műfajban a legjobbak egyike. A továbbiakban ezt a szubjektív véleményt próbálom megindokolni. Érdekes, talán jellemző is a kritikusi vélemény, miszerint ez a könyv olyan jó, hogy nem is sci-fi.

Sokat gondolkoztam rajta, hogy mitől lebegnek a Föld középpontjában? Hiszen ott is van gravitáció, sőt mivel a tömegközéppont ott van, oda összpontosul a teljes gravitáció, azaz ott a legnagyobb. A középponttól távolodva négyzetesen csökken. Ennek utána kell gondolni. Szabadesés közben elvileg súlytalanok lehetnek az utasok, de a film e kérdéskört homályban hagyja.

A regény három részre oszlik, cím szerint Fiat homo, Fiat lux, Fiat voluntas tua. Ha van a történetnek főhőse, az nem egy személy, hanem egy szerzetesrend, szent Leibowitz rendje. Az első részben az alapító szentté avatásának lehetünk tanúi. Ennek az időpontja a Tűzözön után 1300 évvel következik be, boldog (később szent) Leibowitz az egykori időkben technikus volt, de a katasztrófa bekövetkezése után szerzetesrendet alapított, hogy az ősök tudása fennmaradjon. A Tűzözön után hosszú ideig zűrzavaros időszak következett, ebben sok olyan ember élt, akik – talán érthető okokból – nehezteltek a tudásra és a tudósokra egyaránt. Ezért a feljegyzéseket elégették, a tudósokat pedig megölték. Ez utóbbi sors várt Leibowitzra is. Az általa a volt Utah állam sivatagos területén létrehozott szerzetesrend azonban fennmaradt, és felvette a kapcsolatot a távol lévő Új-Rómával is.

A filmben felvázolt társadalmi rendszer egy negatív utópiát testesít meg. Amolyan Orwell-i érzésünk támad. Ezt a hangulatot jól alátámasztják a felvonultatott összeesküvés elmélettől terhelt szereplők. Ilyen szereplő maga a főhős is, aki éli átlagos életét, míg egy napon egy vágyott konzerv-álom fenekestől felforgat mindent. Ő is részesévé válik a nagy szabotázsnak, s egyben áldozata a totális államnak. A film speciális kameratechnikájával elért színhatások keltette sötét tónusok kiemelik a bennünk érlelődő feszültséget. A felvázolt jövőkép teljesen valós lehet. A környezetszenynyezés és a globális katasztrófák rémképe a totális állammal vegyülve, olyan elegyet alkotnak, melynek csírái már ma is részei a hétköznapjainknak.

11

Hogy a rendről valami fogalmat alkothassunk, idézem a mindennap elmondott zsolozsmájukat.

A szerzetesrenden kívül még egy állandó szereplő van a regényben, egy vénségesen vén zarándok, aki saját állítása szerint több mint négyezer éves, és abban reménykedik, hogy megtalálja, akit egész életében keresett.

A spirito formicationis Radioaktivitástól Domine, libera nos. Ments meg, Uram, minket. A villámtól, égzengéstől Szörnyetegek nemzésétől Ments meg, Uram, minket. Ments meg, Uram, minket. A földrengés ostorától A torzszülötteknek átkától Ments meg, Uram, minket. Ments meg, Uram, minket. Dögvésztől, éhínségtől, háborútól, A morte perpetua Ments meg, Uram, minket. Domine, libera nos. Az epicentrum helyétől Peccatores Ments meg, Uram, minket. Te rogamos, audi nos. A kobaltnak esőjétől Hogy nekünk kegyelmezz, Ments meg, Uram, minket. Kérünk, hallgass meg minket. A cézium esőjétől Hogy nekünk megbocsáss. Ments meg, Uram, minket. Kérünk, hallgass meg minket. A stroncium hullásától Hogy igaz bűnbánatra indíts. Ments meg, Uram, minket. Te rogamos, audi nos.

Újra olvasva a regényt, feltűnt a szerző jártassága a latin nyelvben, a szerzetesi regulákban, és a szertartásokban. Az is kiderült, hogy remekül szerkeszt, néhány visszatérő mondattal keretbe foglalja a történetet. Nagyszerűen ért a hangulat megteremtéséhez és a szervezetek működési mechanizmusához egyaránt. Említésre méltó a jól eltalált bortó, Varga Pál munkája. A fordító, Békés András is remek munkát végzett. A néhány, héber nyelvű, és ilyen írásjelekkel leírt szöveget pedig Raj Tamás fordította. Úgy emlékszem, Németh Attila megemlítette, hogy a mű sikere után a szerző megírta a folytatását is, de ez nem érte el az első regény színvonalát, nem is lett közismert.

Be kell vallanom, számomra a történet legszimpatikusabb szereplője Francis Gerard testvér, az a kissé együgyű, de elhivatott novícius, akinek sikerül egy olyan atombunkerre akadni, amit még nem találtak meg a fosztogatók. Ebben megtalálták Leibowitz egyik kapcsolási rajzát. Igaz, nem tudják, mi is ez, de hiteles ereklye. Sajna, Gerard testvér élete nem diadalmenet, annak ellenére sem, hogy sikerül eljutnia a pápa színe elé. Tragikus módon hazafelé menve áldozatul esik a torzszülöttek támadásának, nyíllal találják el a két szeme között. Ennek ellenére nem avatják még boldoggá sem, igaz, a mártírhalála nem bizonyítható, a holtteste nem került elő.

Hogy kinek ajánlom ezt a könyvet? Azoknak, aki szeretik a jól megírt történetet, az érdekes könyveket, és méltányolják a jól kidolgozott részleteket. Pasztler Ágota

AVANA SF Hírlevél XII. évfolyam 6. szám (121.)

A második részben (Fiat lux), a szerzetesrend él és virágzik immár ötszáz éve. Ami a technikát illeti, nagyjából a XIX. század elején járnak, kezdik felfedezni az elektromosságot, a távírót, az izzólámpát, és sokan foglakoznak az elméleti matematikával is. Ez utóbbiban sokat segít a gondosan őrzött és sokszor lemásolt dokumentumok tanulmányozása. Éppen ezért az apátságot egyre több világi látogató is felkeresi, igaz, nem mindegyiküket a tudásvágy vezeti, a katonákat pl. az a tény, hogy a klastrom egy jól megerősített hely, továbbá messze környéken csak itt található víz.

2013. július-augusztus Felelős kiadó: Avana Egyesület, 3100 Salgótarján Fő tér 5. Főszerkesztő: Györgyi Ákos ([email protected]) Munkatársak: Tóthné Baranyai Judit ([email protected]) Bódi Ildikó ([email protected])

A kolostor apátjának vannak is fenntartásai a fejlődéssel szemben, de kénytelen belátni, hogy nem állhat az útjába. A harmadik részben (Fiat voluntas tua) az emberiség már magas technikai színvonalat ért el, több bolygón kolóniákat hozott létre, A Földön azonban mint mindig, most is feszült a helyzet, elvégre a nukleáris fegyvereket is újra felfedezték, és fennáll az ijesztő lehetőség, hogy használni is fogják őket. A politikai helyzet most is kiélezett, és ÚjRóma rászánja magát arra, hogy egy szerzetesekkel teli űrhajót küldjön az Alfa Centauri egy, telepesek által lakott bolygójára, olyan személy vezetésével, aki nem csak az űrhajózáshoz ért, de felszentelt pap is. Feladata a hit továbbadása, más bolygókra továbbvitele. A cél érdekében püspöki rangot kap.

Design: Heim Attila Szabadon terjeszthető

KÉRJÜK, TÁMOGASSA AZ AVANA EGYESÜLET KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉT! AJÁNLJA EGYESÜLETÜNKNEK ADÓJA 1%-ÁT! ADÓSZÁMUNK: 18635212-1-12

Amitől féltek, az a szörnyűség bekövetkezett. Ezt a Vatikán rádiója érthető kódolással úgy jelentette be, hogy Lucifer lehullott. Az apát megtesz mindent a sérültek ellátása érdekében, de nemsokára bekövetkezik egy újabb robbanás, ez lerombolja a kolostort, és a romok alá temeti az apátot is. Nem hal meg rögtön, és tanúja lesz annak, hogy egy új emberfajta születik, aki képes ellenállni a sugárzásnak. Igaz, egyelőre csak egy példányból áll, de ki tudja, más helyeken is megtörténhetett. Arról nem tudhat, hogy a melléje zuhant koponya, aminek homlokán nyílvessző ment keresztül, Francis Gerard testvéré, akit mindenki nagy becsben tart, annak ellenére, hogy hivatalosan nincs kultusza.

KÖSZÖNJÜK TÁMOGATÁSÁT! SZÁMLASZÁMUNK: SALGÓVÖLGYE TAKARÉKSZÖVETKEZET SALGÓTARJÁN 55400187-11032814 ÉVES TAGDÍJUNK 4000 FT.

12