Új BSc mintatanterv az Építőmérnöki szakon Kiindulási- és háttérinformációk hallgatóknak

Új BSc mintatanterv az Építőmérnöki szakon Kiindulási- és háttérinformációk hallgatóknak Készült a 2014.05.14-i Kari Tanácsra készült beszámoló és a 2014. október 8-i Tanszékvezetői Értekezletre Dr. Ádány Sándor oktatási dékánhelyettes által a Kari Oktatásfejlesztési Bizottságok munkájának összefoglalásaként készített anyag alapján.

Bevezetés Jelenleg is folyik a 2014 tavaszán elindult oktatásfejlesztési munka, melynek célja az Építőmérnök BSc képzés mintatantervének megújítása. A munkát a Kari Oktatásfejlesztési Bizottság stratégiai és operatív albizottságai végzik, ezek közül az operatív bizottságnak egy hallgató tagja is van a tanszékek képviselői mellett. A tervek szerint a 2015/16 Őszi félévben beiratkozó évfolyam már az új mintatanterv szerint fog haladni. Az eddig, a Kari Tanács által tárgyalt anyagokból készítettünk egy összefoglalót, melyből tájékozódhattok az alapelvekről és a tervezett fő változásokról.

Küldetésnyilatkozat Az építőmérnöki tevékenység mind szakmai, mind gazdasági, mind pedig ökológiai szempontból helyes megoldásokat kíván adni a társadalom által megfogalmazott igényekre. Ezek, többek között: a biztonságos épületek és mérnöki szerkezetek létrehozása és fenntartása, a megbízható vízellátás, az árvízvédelem, a szennyeződések kezelése, a hatékony közlekedési infrastruktúra létrehozása, valamint az ezekhez szükséges térképek, térinformatikai adatbázisok és geoinformációs rendszerek biztosítása. A BME Építőmérnöki Kara hallgatóinak magas szintű mérnöki tudást, elméleti és gyakorlati ismereteket kíván átadni. A végzett mérnökeink el kell, hogy igazodjanak gyorsan változó világunkban és a szakmai ismereteken túlmenően el kell, hogy sajátítsák azokat a képességeket is, amelyekkel a társadalom etikusan gondolkodó, felelős tagjává válnak. Elsődleges célunk, hogy a hallgatók az ismert problémák megoldásán túlmenően képesek legyenek az új feladatok felismerésére és a jövő, ma még nem ismert kihívásainak való megfelelésre is. Jó kommunikációs képességekkel rendelkező, csapatmunkára alkalmas, gondolkodó, innovatív, egy életen keresztül tanulni tudó mérnököt kívánunk képezni. A fentieknek megfelelően a BSc képzésnek kettős célja van. Egyrészt el nem avuló, a mérnöki tudást megalapozó ismeretek átadása, valamint a hallgató azon képességének kifejlesztése, hogy a mérnöki létesítmények viselkedését és a mérnöki munkát befolyásoló jelenségeket megértse. Másrészt a legfontosabb építőmérnöki feladatokat lefedő konkrét mérnöki ismeretek oktatása, amelyek révén a hallgató megismerkedik a mérnöki gondolkodással és problémamegoldással. Ilyen módon a végzett hallgató képessé válik arra, hogy néhány területen közvetlen mérnöki munkát végezzen, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Kari Hallgatói Tanács

1111 Budapest, Kruspér utca 2. Vásárhelyi Pál Kollégium Telefon/fax: 06-1-463-1508 Email: [email protected]

gyakorlatban töltött kellő idő után alkalmassá váljon a mérnöki feladatok széles körének elvégzésére. Az MSc képzés célja, hogy felkészítse a hallgatót a vezető mérnöki feladatok betöltésére, interdiszciplináris feladatok megoldására és előkészítse a mérnököket a tudományos (akadémiai) karrierre is. Ennek megfelelően hangsúlyt fektetünk arra, hogy a BSc képzésben tárgyalt egyes ismereteket magasabb szinten újratárgyaljuk, és fontos témaköröket, amelyek oktatása nem – vagy csak a jelenség ismertetése szintjén – került sor a BSc képzésben, megtárgyaljunk. Az MSc képzésből kikerülő mérnökre fokozottan igaz, hogy önálló gondolkodása révén a jövőben előkerülő, ma még nem ismert mérnöki feladatok megoldására alkalmas kell, hogy legyen. Az MSc képzés fontos részét képezi az önálló kutató, fejlesztő munka is.

Fogalmak • Kontaktóra: olyan tanóra, amikor egy oktató egy csoport hallgatónak (új) ismereteket ad át (pl. tipikusan, tanteremben a táblánál magyaráz az oktató). • EA („előadás”): kontaktóra nagy előadóteremben. (De: nem feltétlenül csak elméleti tananyag ismertetése.) • GY („gyakorlat”): kontaktóra kis tanteremben. (De: nem feltétlenül csak gyakorlati tananyag ismertetése.) • L („laborgyakorlat”): kontaktóra (tipikusan) nem tanteremben, hanem laborban vagy terepen. • A „házi feladat” (HF) olyan hallgatói feladat, melynek elsődleges célja a tananyag elsajátításának segítése és/vagy az elsajátítás (ön)ellenőrzése. A HF mérete olyan, amelynek elvégzése egy átlaghallgató számára néhány órát vesz igénybe (és egy tárgy összes HF-a maximum heti 1-2 órát vesz igénybe). A HF tipikusan olyan jellegű, ahol a megoldás egyértelmű, ezért a HF nem igényel egyéni oktatói iránymutatást (konzultációt), hanem az órai tananyag és írásos segédletek alapján a hallgató egyénileg el tudja végezni. (Ettől függetlenül, természetesen, ha a hallgató megakad, kérdezhet az oktatótól.) • A „projektfeladat” (PF) nagyobb időigényű hallgatói feladat, jellemzően egy adott hallgató (vagy egy -néhány hallgatóból álló- hallgatói csoport) számára előírt egyéni feladat. Mindenképpen több 10 órát vesz igénybe az elkészítése. (Elvileg: egy tárgy PF-ának összes munkaigénye annyiszor 30 óra, ahány kredit rendelhető a PF-hoz.) A PF tipikusan olyan jellegű, ahol a megoldás nem egyértelmű, ezért szükséges a konkrét, egyénre (ill. feladatra) szabott oktatói iránymutatás (konzultáció).

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Kari Hallgatói Tanács


Problémák Az alább felsorolt problémák nagymértékben összefüggenek, illetve egyszerre okok és okozatok is. 1. Általában nagy a hallgatók leterheltsége, (egy átlagos képességű hallgató számára) irreális mennyiségű az elvárt munka. Ezen belül: sok a kontaktóra, amelyek egy részére aztán be sem járnak a hallgatók. Továbbá: sok a (terv)feladat. 2. Az előadások és gyakorlatok jelenformájukban általában kevéssé hatékonyak. Egyrészt kicsi az előadások látogatottsága, másrészt az EA és GY órák sokszor nincsenek összhangban, emiatt sok az ismétlés. 3. Nagy a hallgatói sikertelenség (azaz: sokan nem teljesítik a felvett tárgyaikat), mely végül nagy lemorzsolódáshoz vezet (azaz: sokan vannak a beiratkozók közül, akik nem jutnak el a diplomáig). 4. Az oktatás stílusa és eszközei (pl. jegyzetek) nem megfelelőek, elsősorban is nem korszerűek (figyelembe véve a mai hallgatói generáció szokásait, elvárásait). 5. Önálló problémamegoldás hiánya a hallgatók egy részénél. A teljesített alaptárgy nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy a hallgató az alapismereteket tudja is alkalmazni. Alapelvek a kidolgozandó változásokhoz 1. 2.

3.

4.

5.

6. 7. 8.

A „miért”-re helyezni a hangsúlyt a „hogyan” helyett, a „problémamegoldás”-ra a „rutin” helyett. A tárgyakban elsősorban olyan ismereteket kell oktatni, amelyek nem elavulók, és így a lehetséges legnagyobb mértékben készítik fel a hallgatót a ma még előre nem látható mérnöki feladatokra is. Az „alaptárgyak” és „szaktárgyak” viszonyában: szaktárgyak oktatói fogalmazzák meg elvárásaikat az alaptárgyakkal kapcsolatban, de nem kizárólagosan olyan alaptárgyi ismereteket kell/lehet oktatni, amelyek közvetlenül megjelennek a szaktárgyakban. Az elmúlt években-évtizedekben sok új ismeretanyag, diszciplína bekerült az oktatásba, ezért bizonyos területeket el kell hagyni. Egyes területeken szükséges lehet a tananyag csökkentése a megjelent új ismeretanyagok miatt is. Összhang kell, hogy legyen az elvárt tudás és a kontaktóra/kreditszám között. A szükségesnek tekintett ismeretek elsajátításához szükséges időt/kontaktórát/kreditet biztosítani kell. A BSc diploma megszerzése váljon elérhetővé az átlagos képességű és szorgalmas hallgató számára a mintatanterv szerint. Csökkenjen a kontaktórák száma. Elérendő irányszám: átlagosan 20-22 kontaktóra hetente. A képzés elején lehet inkább több, a képzés vége felé inkább kevesebb. Az EA és GY órákat össze kell hangolni. Adott tárgyak esetén az EA és GY órák aránya módosulhat (akár szélsőségesen is), különösen, ha az egyéni konzultáció és az otthoni HF is megfelelő szerepet kap.



Tárgystruktúra • Megmarad a „törzstárgy”+”ágazatos tárgy”+„szakirányos tárgy” felépítés. • A változások irányultsága: az egyszerűbb, tisztább felé. Ez az alábbiakat jelenti. o A tárgyak tematikájában inkább a lényegre igyekezzünk koncentrálni.A tárgyak tematikáinak minél logikusabb strukturáltságát igyekezzünk megvalósítani (ami miatt a tárgyak zöme egy tanszékhez rendelhető, kivéve a PF tárgyakat). o Egy képzésen belüli átfedéseket minél inkább kiküszöbölni. (Átfedés most két területen fordul elő. Az egyik: hasonló tárgy más néven-kódon két különböző szakirányban. A másik: ismétlés az elvileg egymásra épülő tárgyak között, pl. ágazatos tárgy ismétli a törzstárgyat, vagy szakirányos az ágazatosat). • Elv, hogy inkább tárgyakat összevonjunk, mintsem szétszedjünk. Azaz: inkább kevesebb, de nagyobb kreditértékű tárgy legyen a mintatantervben. • A profiltisztítás jegyében megszűnik a „település” szakirány. E szakirány tárgyainak egy része átkerül az „út-vasút” szakirányba, más része átkerül a „vízi közmű” szakirányba. (Létrejön tehát egy klasszikus „út-vasút”, és egy klasszikus „vízi közmű” szakirány. Ezen szakirányok egyértelműen tanszékhez is rendelhetőek.) • A 240 kredit felosztása: o közös törzstárgy: 131  129 o ágazatos tárgy: 53  54 o szakirányos tárgy: 20  21 o szabadon választható: 12 12 o diplomamunka: 24 24 • Jelen oktatásfejlesztés nem foglalkozik a (kari) szabadon választható tárgyakkal. Ezek – minden bizonnyal – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően tág határok között, a tanszéki és hallgatói igények szerint alakíthatóak. Hallgatói feladatok • Összességében cél, hogy csökkenjen a feladatok mérete. Kétféle változtatás: egyes (projekt jellegű) feladatok megszüntetése, ill. különféle tárgyak projektfeladatainak összevonása. • Törzstárgyaknál: ne legyenek PF-ek, csak HF-ek (plusz ZH-k, ED-k, vizsgák, stb.) • Minden ágazaton legyen 1 db hangsúlyos (nagy kreditértékű) ágazatos PF, amely egy külön tárgyba kerül, mely tárgy lényegében csak a projektfeladatról szól, nulla kontaktórával, de (szervezett) konzultációval. Ez a változtatás együtt jár(jon) azzal is, hogy a többi ágazatos tárgyban inkább csak HF-ek (esetleg minimális méretű PF-ek) legyenek. • Hasonlóan az előző ponthoz: minden szakirányon legyen 1 db hangsúlyos (nagy kreditértékű) szakirányos PF, amely egy külön tárgyba kerül, mely tárgy lényegében csak a projektfeladatról szól, nulla kontaktórával, de (szervezett) konzultációval. Ez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Kari Hallgatói Tanács


változtatás együtt jár(jon) azzal is, hogy a többi szakirányos tárgyban inkább csak HFek (esetleg minimális méretű PF-ek) legyenek. Kontaktóraszám • Alapelv, hogy a kontaktóraszám valamelyest (azaz: észrevehetően) csökkenjen. • A kontaktóraszám alapvetően két módon csökken: 1. megszűnő PF-ekhez kapcsolódó órák elmaradnak (azaz a PF-ekre vonatkozó feladatismertetés és konzultáció elmaradhat) 2. EA és GY órák összehangolása, összevonása, átfedések megszüntetése. (Amennyiben egy tárgy tananyaga változik, a kontaktóraszám azt valamelyest követi, emiatt a kontaktóraszám egy adott tárgyban csökkenhet vagy nőhet is.) • A mérőgyakorlat és laborgyakorlat típusú órák óraszáma bekerül a tantervbe és az órarendbe (ill. azok mindenképpen, amelyek szorgalmi időszakban vannak). Ezek labor (L) típusú órák, amelyek kontaktórának számítanak. • A PF-ekhez konzultációs óratípus rendelődik (jele pl.: PK, „projektfeladat konzultáció”). Ez bekerül az órarendbe is, az ütközések elkerülése végett. A PK típusú órák nem számítanak kontaktórának, de az EA+GY+L+PK összeg ne haladja meg a heti 30-at.



Az alábbi változások még nem elfogadott, kőbevésett döntések, részletes kidolgozásuk jelenleg is folyamatban van! Ágazatos projektfeladat Az ágazatos projektfeladatról sok szó esett eddig, de a részletek nincsenek véglegesítve. Többféle ötlet felmerülhet. Egy lehetséges koncepciót tartalmaz az alábbi leírás. • Az ágazatos projektfeladat mini BSc diplomamunkaként képzelhető el, mert: o egyéni feladat, o alapvetően tervezési feladat, o (a lehetőségekhez mérten) komplex feladat, o a teljes szorgalmi időszakban dolgozik rajta a hallgató, o nincsenek kontaktórák, de vannak rendszeres konzultációk, o 2-3 konzulens van hozzárendelve, • A feladat „egyéni” abból a szempontból, hogy a hallgatónak egyénileg kell megoldania, valamint a konkrét kidolgozandó feladatrészek egyénre szabottak (pl. egyéni paraméterekkel). Ugyanakkor a feladat „tipizált”, vagyis 1-3 típusfeladat egyikét dolgozza ki a hallgató. • Adminisztráció: o DH-s kódú a tárgy. Minden ágazaton 1 db ilyen tárgy van, azaz összesen 3 kódon fut az ágazatos projektfeladat. o Egy tárgyon belül minden félévben kurzusokat hozunk létre. o Egy adott kurzushoz azon oktatók vannak hozzárendelve, akik ténylegesen a kurzus hallgatóival konzultálni fognak. (Jellemzően tehát 2-3 oktató, 2-3 különböző tanszékről.) o Egy adott kurzushoz tartozna órarendi információ is, azaz meg volna adva az „órák” időpontja és terme. Az „óra” ezen kurzusok esetében „projektkonzultáció” típusú (azaz: a hallgató számára általában nem kötelező a részvétel, de az oktató számára igen). Az „óraszám”-ot el kell dönteni. Pl. heti 2 óra o Ha az adott ágazat érintett tanszékei-oktatói jónak gondolják, párhuzamosan futhat többféle (pl. 2-3 féle) projektfeladat. Ha ilyen van, akkor ezt a kurzusok kiírásánál egyértelműen jelezni kell a hallgatók felé. (Azaz: jelezni kell, hogy az adott kurzus milyen feladatot takar.) A kurzus kódja is legyen olyan, hogy egyértelműen utaljon a feladat jellegére. (Tehát pl. ha van a), b) és c) típusú feladat egy adott ágazaton, akkor legyen A1, A2, A3, B1, B2, C1, C2, … jelű kurzus.) o A hallgatók – csakúgy, mint minden más tárgy esetében – az előre kiírt kurzusokra jelentkeznek. Azaz, a hallgató választását befolyásolhatja a konzulensek személye, a konzultációk időpontja, vagy a feladat jellege (ha többféle is van). o A hallgató a tárgyat akkor teljesíti, ha mindegyik feladatrészt legalább elégséges szinten kidolgozza. Ha a hallgató megbukik, akkor az egész tárgyat ismételnie kell.



A mintatanterv bevezetése • Az Nftv. előírása szerint új mintatantervet csak felmenő rendszerben lehet bevezetni. • Jelen mintatanterv nem tekinthető – jogilag– új mintatantervnek, amit az is jelez, hogy nem igényel MAB jóváhagyást, sőt, még Szenátus jóváhagyást sem. • Egyértelmű hallgatói igény, hogy a bevezetés ne okozzon hátrányt a jelenlegi hallgatóknak. Ez az igény alapvetően jogos. • A kreditvesztés teljes kiküszöbölése (szinte) csak úgy lehet, ha mindaddig fenntartjuk a jelenlegi (régi) rendszert (az új mellett), amíg az utolsó jelenlegi hallgatónk jogviszonyban van. (Ez történt az Építő2000  BSc átmenet esetén). Ez nem javasolt, mert sok bajjal járt! • A konkrét javaslat: o A 2015-ben felvett hallgatók az új rendszerben kezdenek, a 2015/16/1 félévben. o A 2015/16/2 félévtől elindítjuk az új szakirányos tárgyakat (elsősorban azon jelenlegi hallgatóknak, akik még nem kezdték meg a szakirányos tárgyak teljesítését). o Létrehozunk egy ekvivalencia-táblázatot a „régi” és „új” tárgyak között. Javaslat: ez az ekvivalencia táblázat legyen rugalmas (az épeszűség határain belül)! o (Ekvivalens tárgyak = egymással kölcsönösen megfeleltethető tárgyak.) o Az olyan tárgyak, amelyeknek van ekvivalens párjuk, bármikor indíthatóak az új változatban, és nem szükséges a „régi” és „új” tárgy párhuzamos futtatása. o Az olyan régi tárgyak, amelyeknek nincs ekvivalens párja, néhány féléven keresztül futtatandóak azután is, hogy az utolsó, mintatanterv szerint haladó régi hallgató felvette. • Fentiek szerint az összes új tárgy elindul 3 év alatt. Várhatóan az (egyik) utolsóként induló új tárgy az ágazatos projektfeladat lesz a 2017/18/2 félévben. (De esetleg ez is indulhat 1-2 félévvel korábban, ha lesz rá hallgatói igény. Ez a hallgatói igény akkor merülhet fel, ha a jelenlegi rendszer elején lévő hallgatók nagyobb számban döntenének úgy, hogy inkább az új rendszerben végeznének.) • Fentiek szerint a régi tárgyak megszűnhetnek 3 év alatt. • Fentiek szerint a hallgatók 4 alapkategóriába oszthatóak: o 2015-ben kezdő hallgatók: teljesen az új rendszer szerint haladnak. o A (kb) 2012-2013-ban vagy utána kezdő hallgatók: a törzstárgyakat és ágazatos tárgyakat a régi rendszerben, a szakirányos tárgyakat az új rendszerben teljesítik. o A (kb) 2012-2013-ban vagy előtte kezdő hallgatók: alapvetően a régi rendszer szerinti tárgyakat teljesítik. o Azon hallgatók, akik nagyon egyéni módon (azaz: össze-vissza) teljesítik a tárgyakat, feltehetően különféle problémákat fognak okozni. Ezen problémákat a Kari Tanulmányi Bizottság kezeli (a szükséges szigorral és rugalmassággal).



Új BSc mintatanterv az Építőmérnöki szakon Kiindulási- és háttérinformációk hallgatóknak

Recommend Documents