Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
HÉT FÉLÉV UTÁN A BSC MÉRNÖK INFORMATIKUS SZAKON AFTER SEVEN SEMESTERS AT THE BSC ENGINEER INFORMATICS COURSE
Sziray József Széchenyi István Egyetem, Informatika Tanszék Összefoglaló A Széchenyi István Egyetemen 2004. szeptemberben kezdődött meg a BSc szintű képzés a Mérnök informatikus Szakon. Hét félév eltelte után, 2008. januárban került sor a legelőször végző hallgatók záróvizsgájára. A cikk először áttekinti a szak képzési koncepcióját, valamint tantervi felépítését. Ezt követően bemutatja az oktatási tevékenységhez tartozó, célszerűen követendő mintatantervet. A természettudományi, ill. szakmai törzsanyag tantárgyainak egymásra épülő kötelező kapcsolatát egy ún. tanulmányi gráfon keresztül jeleníti meg. A közlemény áttekinti az eddig eltelt oktatási időszak fontosabb állomásait, beszámol a hallgatói létszám változásairól, a főiskolai képzéshez való kapcsolatról, valamint összegzi az elmúlt három és fél év során szerzett tapasztalatokat. Végezetül a záróvizsgák eredményéről, valamint a BSc szaknak az MSc szak keretében történő közvetlen folytatásáról lesz szó.
Abstract The BSc-level education in the Engineer Informatics Course started at the Széchenyi István University in September, 2004. After the passing of seven semesters, the first final examinations were carried out in January, 2008. The paper gives an overview of the educational concepts and aims of the course, as well as the curriculum structure of the course. Also, it presents a model program of the course, which is advisable to follow in the seven-semester instruction activities. The compulsory connections of the elements of the theoretical and professional subjects are shown through a so-called educational graph. The paper still describes the most important phases of the educational period passed so far, it gives an account of the changes in the students’ numbers, the connections to the college education, and then it summarizes the experiences gained during the three and a half years. Finally, the results of the final examinations, as well as the direct continuation of the BSc course in the frames of the MSc course will be reported.
1
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
1. Bevezetés A Széchenyi István Egyetemen 2004. szeptemberben indult el a BSc szintű képzés a Mérnök informatikus Szakon. Ez az oktatási forma, amely már az Európai Unión belül, az ún. Bologna-i folyamathoz tartozott, Magyarországon először lépett életbe. Abban az évben a győri helyszínen kívül még két másik felsőoktatási intézményben indult meg ugyanez a szak: a Budapesti Műszaki Főiskolán és a Veszprémi Egyetemen (mai neve: Pannon Egyetem). A hét féléves képzés utolsó féléve 2008. januárban ért véget. Ekkor jutott el az első BSc-s évfolyam a záróvizsgákig. Ebben a közleményben rövid áttekintést adunk az eltelt időszak főbb eredményeiről és tapasztalatairól. Mindez tehát csak egyetlen képzési ciklusra vonatkozik, így természetesen hosszabb távú, átfogó értékelésre nem vállalkozhattunk. 2. A megvalósult tanterv Az induláskor alapul vett tanterv csak minimális változáson ment keresztül, egy év eltelte után. Az eredeti tantervről és a képzési koncepcióról [1]-ben adtunk ismertetést. Mindez a WFEO-06 (7th WFEO World Congress on Engineering Education) nemzetközi konferencián is bemutatásra került [2]. A tanterv módosítása abban állt, hogy a szakmai törzsanyagban nagyobb óraszámot biztosítottunk a Programozás tárgynak, amivel szemben csökkentettük az Algoritmusok és adatstruktúrák tárgy óráit. A változtatás a mérnöki, ill. a gyakorlati fejlesztési irányvonal erősítését jelentette. Mindemellett még új tárgyakat vezettünk be a differenciált szakmai tárgyak körében. A következőkben bemutatjuk azt a tantervet, amelyet a képzésben használtunk fel, és ami jelenleg is érvényben van.
2
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Kötelező tantárgyak: Sorszám.
Megnevezés
4 6 5 6 4 4 4 5
Ajánlott félév: 1 1 1 1 1 2 2 2
0
4
2
3 2
0 1
4 4
2 2
2
0
3
2
2
3
6
3
Heti elm. 3 5 2 3 3 3 2 4
Heti gyak 0 0 2 2 0 0 1 0
3
Kredit:
13.
Közgazdaságtan Digitális hálózatok Programozás I. Analízis Villamosságtan Fizika Programozás II. Szoftver-technológia I. Számítógéparchitektúrák Jogi ismeretek Lineáris algebra Algoritmusok és adatstruktúrák Programozás III.
14.
Szoftver-technológia II.
4
0
5
3
15.
Operációs rendszerek
5
0
6
3
16.
Adatbáziskezelés Diszkrét matematika és kódelmélet
2
2
5
3
2
2
5
3
18.
Jelek és rendszerek
3
0
4
3
19.
Szoftverminőségbiztosítás
3
0
4
4
20.
Számítógép-hálózatok
5
0
6
4
21. 22.
Szabályozástechnika Szakértői rendszerek Vállalati információs rendszerek I. Valószínűségszámítás és mat. statisztika. Vállalati gazdaságtan Vállalati információs rendszerek II. Számítógépes adatbiztonság
3 2
0 0
4 3
4 4
2
0
3
4
2
2
5
4
3
0
4
4
3
0
4
5
2
0
3
5
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
17.
23. 24. 25. 26. 27. 28.
Gazdasági jog
3
0
4
5
29.
Optimumszámítás
2
1
4
5
30.
Rendszerintegrálás
3
0
4
6
31.
Diplomatervezés I.
4
0
4
6
32.
Termelésmenedzsment Vezetői információs rendszerek Diplomatervezés II. Összes kredit:
3
0
4
6
3
0
4
7
15
0
16 160
7
33. 34.
3
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
Kötelezően választható tárgyak (Differenciált szakmai anyag): Sorszám:
Megnevezés:
Heti elm.
Heti gyak
Kredit:
3
0
4
3
0
4
3. 4.
Minőség és megbízhatóság Reaktív rendszerek fejlesztése Döntéselőkészítés Beágyazott szoftverek
2 2
1 1
4 4
5.
Web-technológia I.
2
1
4
6.
Web-technológia II.
2
1
4
7.
Számítógépes grafika
1
2
4
8. 9. 10.
Multimédia Grafikus modellezés CASE technológia Döntéselőkészítő rendszerek Vizuális adatbáziskezelés I. Vizuális adatbáziskezelés II. Objektumorientált technológia Számítógépek felépítése és üzemeltetése UML-alapú fejlesztés I. UML-alapú fejlesztés II. Projektvezetés Programozás C++ nyelven Internet alkalmazások Formális nyelvek és automaták Párhuzamos programozás Vizuális alkalmazásfejlesztés I. Vizuális alkalmazásfejlesztés II. Algoritmusok tervezése Programozáselmélet Statisztikai alkalmazások Programozási nyelvek és paradigmák Speciális programfejlesztő eszközök
2 2 2
1 1 1
4 4 4
2
1
4
2
1
4
2
1
4
2
1
4
3
0
4
1 1 2
2 2 1
4 4 4
2
1
4
3
0
4
3
0
4
2
1
4
2
1
4
2
1
4
3 3
0 0
4 4
3
0
4
3
0
4
2
1
4
1. 2.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
A tanulmányok befejezéséig a csoportból 40 kredit (10 tárgy) teljesítése kötelező!
4
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
3. Mintatanterv és tanulmányi gráf Az alábbiakban egy olyan javasolt tantervi elrendezést ismertetünk, amely megmutatja, hogy a megadott tantárgycsoportok alapján miként végezhető el összefüggően a hét félév egy hallgató számára (ld. a következő oldalt). Az ezt követő oldalon bemutatjuk azt az ún. tanulmányi gráfot, amely a
Természettudományi alapismeretek tárgyainak, ill. a Szakmai törzsanyag tárgyainak
egymásra épülését szemlélteti. A gráf egy adott C csomópontját képviselő tantárgy csak akkor vehető fel, ha az összes olyan tárgyból érvényes vizsgával rendelkezik a hallgató, amelynek csomópontjából közvetlen él vezet C-hez. A gráf felépítéséből látszik, hogy egy tárgy felvételéhez szükséges előtanulmányi feltétel teljesítése ugyanabban a félévben nem lehetséges, mindig csak valamelyik megelőző félév során.
5
Mintatanterv a Széchenyi István Egyetem Mérnök informatikus BSc szintű szak számára Tan. félév
(1) Analízis (*) 5 (6) Villamosságtan.
(2) Lin. algebra (*) 3 (4) Fizika
3 (4) Közgazdaságtan.
3 (4) Jogi ismeretek
3 (4) Programozás I. (*) 4 (5) Digit. hálózatok 5 (6) Szab. választh. 4 (4)
Σ: Jelölések:
24 (29)
(3) Diszkrét mat.
(4) Val. számítás
(5) Optimumszám.
(6) Term. menedzs.
4 (5) Jelek és rsz.
4 (5) Váll. gazd. tan
3 (4) Gazdasági jog
3 (4) SW-minőségb.
3 (4) Váll. inf. rsz. II. (*) 3 (4) Szg. adatbizt.
3 (4) 3 (4) Rendszerintegr. Diff. szakmai (*) (*) 3 (4) 6 (8) Diff. szakmai Dipl.-tervezés II. (*) 12 (16) 15 (16) Dipl.-tervezés I.
3 (4) Programozás III. (*) 3 (4) 5 (6) Programozás II. SW-technol. II. (*) 3 (4) 4 (5) SW-technol. I. Operációs rsz. (*) 4 (5) 5 (6) Szg.-architekt. Adatbáziskez. (*) 3 (4) 4 (5) Alg. és adatstr.
3 (4) Szg.-hálózatok 5 (6) Szakértői rsz.
2 (3) Szab. választh.
2 (2) 23 (30)
2 (2) 24 (31)
25 (31)
Gazd. és humán ismeretek
Szakmai törzsanyag
2 (3) Diff. szakmai (*) 12 (16)
4 (4) Szab. választh.
23 (31)
24 (30)
2 (2)
2 (3) Váll. inf. rsz. I.
2 (3) Szab.választh.
X (Y): X: kontaktóra, Y: kreditpont.
Természettud. alapism.
3 (4) Szab.-technika
(7) Vez. inf. rsz.
24 (28)
(*): A tárgyhoz számítógépes laboratóriumi munka is tartozik. Diff. szakmai anyag
Diplomatervezés
Szabadon választható
1 Villamosságtan
2 Fizika
1 Analízis
Jelek és rsz.
2 Lin. algebra
1 Digit. hálózatok
3
2
2
2
Programozás I.
Algo. és adatstr.
5 Szg. adatbizt.
6 Rendszerintegr.
6 Diplomatervezés I.
SWminőségb.
4 Váll. inf.rsz. I.
3 Adatbáziskez.
Optimumszám.
4
3 Programozás III.
5
4
3
2
1
Val. számítás
Szg. hálózatok
SW-technol. II.
Programozás II.
4
3 Operációs rsz.
SW-technol. I.
Szab.technika.
3 Diszkrét mat.
Szg. architekt.
4
7 Diplomaterv ezés II.
7
5 Váll. inf.rsz. II.
4 Szakértői rsz.
Tanulmányi gráf: - Természettudományi alapismeretek - Szakmai törzsanyag
Vez. inf. rsz.
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
A gráfon is látható, hogy a Diplomatervezést ugyanolyan tárgynak tüntettük fel, mint a többit, előtanulmányi feltételekkel, két félévre bontva. Ennek a megoldásnak kettős célja volt: 1) Csak az a hallgató léphessen be a diplomatervezési folyamatba, aki a kitűzött, megfelelő alaptudást már elérte, a kötelező tárgyak egy kijelölt csoportjának abszolválásával. 2) A hallgatók egy bizonyos mértékű kényszerítésben, ösztönzésben legyenek a teljesítést illetően. A folyamat második félévében ugyanis csak az a hallgató folytathatja a munkát, aki az első félévben értékelhető részeredményt ért el. Ezt a tervezési „mérföldkövet” elfogadható dokumentummal kell zárni. Akinek ez nem sikerül, annak újra fel kell vennie a Diplomatervezés I. tárgyat. Másrészről pedig a Diplomatervezés II. tárgyra is csak az kap 1-estől eltérő jegyet, aki teljesen készen, kötve, fűzve, ragasztva, kellő időben beadja diplomamunkáját. (Akinek nem sikerül időben beadni, az szintén újra fel kell hogy vegye a tárgyat, és egy újabb féléven át tovább dolgozni a terven.) Az elfogadás és a kredithez kapcsolódó osztályzás a belső konzulens feladatköre és hatásköre. 4. Az első hét félév tapasztalatai Eltérések a főiskolától: A főiskolai Műszaki informatika Szak oktatási tananyagához képest átfogó, gyökeres változtatással hoztuk létre Győrben a Mérnök informatikus BSc Szakot. Utóbbi mind a tárgyösszetételében, mind követelményeiben igen erősen eltér a korábbi főiskolai képzéstől. Jóval magasabb a tananyagok és az oktatás színvonala, és a számonkérés igényessége is. A két szak között az átjárás gyakorlatilag nem létezik, a nálunk tanuló főiskolai hallgatók csak újrakezdéssel tudtak belépni. A legfontosabb eltérések a kötelező új tárgyakban jelentkeztek: Lineáris algebra, Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, Optimumszámítás, a Programozás tárgyak, a Szoftver-technológia tárgyak, Szabályozástechnika, Szakértői rendszerek, Vezetői információs rendszerek, Rendszerintegrálás. Felvételi létszám: A 2004-es kezdés óta a felvételre jelentkezők száma lényegében nem változott. Kb. két és félszeres volt a felvettekhez képest. A nappali képzés 2004-ben 300 hallgatóval indult. 2007-ben az induló létszám 270 volt. (Megjegyzendő még, hogy a 2006ban indult Gazdasági informatikus BSc tananyaga nagymértékben magában foglalja a Mérnöki Bsc tananyagát. Ez még plusz 60 új hallgatót jelentett.) A Széchenyi Egyetemen ugyancsak 2004-ben indult meg ezen a szakon a levelező képzés is, 250 belépő hallgatóval. Szakirányok szerepe: A Szakon jelenleg nincsen szakirány. Szakirány indítását egyelőre nem is tervezzük. Ehelyett a differenciált szakmai tárgyak (kötelezően választandó belőlük összesen tíz, ahol mindegyik egyformán négy kredites) körének állandó bővítését, változtatását, esetleg törlését, kívánjuk elérni, az informatika gyorsan változó szakmai követelményeihez igazodva. Ez az elv azt a célt is szolgálná, hogy szakmai verseny alakuljon ki a tanszékek között a hallgatók jelentkezéséért, ami az oktatás színvonalának javítását eredményezné. (Másrészt: ha egy tárgyat létszámküszöb alatt választanak, az nem is indul. Erre már volt példa. Ugyanakkor egy szakirányban mindegyik fix tárgy indul, ha kell, ha nem, ha esik, ha fúj, ami nem biztos, hogy előmozdítja a képzés színvonalának növelését. Sőt, mód lehet egy szükségtelen tárgy „árukapcsolására” is. Másrészről, a Széchenyi Egyetemen alkalmazott megoldás még elősegíti a tanulmányok gyorsabb befejezését is, ahhoz képest, hogy egy tíz rögzített tárgyból álló együttest kellene választani a hallgatóknak.)
8
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
A Szak oktatását jelentős részben az Informatika Tanszék végzi. Az eddigiekben a Tanszék az eredeti 12 differenciált szakmai tárgya mellé már 6 újat léptetett életbe. Ilyen pl. az „UMLalapú fejlesztés”, két féléves projekttel, a jövő félévben pedig indul az 5-ik és 6-ik új tárgy („Programozás C++ nyelven”, ill. „Internet alkalmazások”). Az Informatika Tanszék differenciált szakmai tárgyainak köre végül is átgondoltan és céltudatosan a „Szoftver rendszerek fejlesztése” szakterületbe tartozik, internetes, web-es irányú fejlesztésekkel, osztott adatbázisokkal, objektum-orientált megközelítésben (elsősorban UML és Java alapokon). Ez az irányvonal végül is tekinthető szakiránynak is, változó tananyaggal. Mint ismeretes, az informatikában jelenleg ezen a területen keresik a legtöbb szakembert. (Egyébként, ami a tanszékek közötti versenyt illeti, az eddig sajnos még nem indult be, mivel a többi tanszék nem tett lépést ebben az irányában.) Tanterv követése: A hallgatók nehezen tudják követni a mintatantervet, pontosabban: nehezen követik. Ez szerintem elsősorban annak tudható be, hogy nem végeznek folyamatos, rendszeres tanulmányi munkát, és természetesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy egy tárgy akárhányszor felvehető. Nem motiválja őket kellőképpen a gyorsabb elhelyezkedés sem. Az évfolyamok erősen szétszóródnak, másrészt egyes tárgyak az újrafelvétel miatt nagy létszámúak is lehetnek. Például, az első féléves Programozás I. tárgyat az elmúlt félévben 500 hallgató vette fel. (Csaknem a 40 %-a ismétléses.) (Említést érdemel még, hogy a 2004-ben eredetileg elindult 300 hallgatóból mintegy 40 % (!) másfél év után már végleg elhagyta az Egyetemet. Ez a tény elsősorban annak tudható be szerintem, hogy túl nagy létszámban vettünk fel nem a BSc képzéshez alkalmas tanulót. A jelentkezők tekintélyes hányada valamelyik szakközépiskolából kerül ki, ahol a képzés során nem szoktak hozzá a rendszeres és folyamatos szellemi munkához, az elmélyült tanuláshoz. Ezt a hiányosságot már nemigen lehet utólag pótolni. A 2004-ben beiratkozott nappali hallgatókból jelenleg 124-nek van még aktív hallgatói jogviszonya, ami az eredeti létszám 41 %-a. Végül is, azt lehet megállapítani, hogy a meglévő tanulmányi gráf bejárása a hallgatóknak komoly nehézséget okoz, amit ellensúlyoz az, hogy aki bejárja, az várhatóan meg fogja állni a helyét a szakmában, vagyis valóban mérnök lesz. Tantárgy-elismerések: A tantárgy-elismerések a kérelmezett tárgyak alapos átvizsgálása után egyenkénti döntéssel születtek. A Széchenyi Egyetemen a saját főiskolai tárgyak és a saját BSc-tárgyak között ekvivalencia-táblázatot hoztunk létre, aminek alapján az elfogadás, ill. elutasítás automatikus. Tankönyvek: A Szakon a természettudományi tárgyakhoz és a szakmai törzsanyag tárgyaihoz az oktatók által elkészített jegyzetek állnak rendelkezésre. Kb. 80 %-os a lefedés. Ezek új jegyzetek, megírásukra a Mérnök informatikus BSc-oktatás elkezdése óta igen nagy hangsúlyt helyezett az Egyetem. Az előadások teljes vetítési anyaga elérhető az oktatók webhelyén. A jegyzetek ára igen alacsony, alig több mint az előállítási költség. Szigorlat: A tantervben semmilyen szigorlat nincsen. Tapasztalataink szerint erre a későbbiekben sem lesz szükség. Olyan pluszterhelést jelentenének, mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak, ami nem emelné észrevehetően a tudás szintjét. Tanterv érvényessége: A BSc-tantervünk alapos munkával és átgondolással készült el, a mai és a közeljövőben várható külső munkahelyi informatikai igények messzemenő figyelembevételével, a mérnöki, műszaki jellegű megközelítésre koncentrálva. Eddigi ismereteink szerint a tanterv kötelező anyaga bevált, nem szorul módosításra. A piaci
9
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
változásokat a differenciált szakmai tárgyak változtatásával követjük (lásd a szakirányok szerepét leíró pontot), másrészt pedig a két féléves, alapos diplomatervezési munkákkal. Előnyök a főiskolai képzéshez képest: Modernebb, színvonalasabb, igényesebb képzés, plusz egy félévvel hosszabban, továbbá két félévre terjedő diplomatervezési folyamattal. Mindez növeli annak a lehetőségét, hogy a végzett hallgatók megtalálják helyüket a szakmában. Átjelentkezés: Viszonylag jelentős. A Mérnök informatikus Szakra itt a saját főiskolát abbahagyók részéről, valamint más felsőoktatási intézmények főiskoláiból való átjelentkezés tapasztalható. Ami a párhuzamos képzést illeti, ez a megoldás a szakon tanulók számára eddig fel sem vetődött, és más szak részéről sem merült fel. Mobilitás: Az intézmények közötti mobilitás az új képzési formával szerintem semennyit nem változott. Ebbe a helyzetbe az is erősen belejátszhat, hogy az egyes intézmények képzési struktúrája, képzési anyaga továbbra is erősen eltér egymástól. A Mérnök informatikus Szakot tekintve (ismerem a többi intézmény tanterveit), ezen az állapoton az egyszerre indított BScképzés sem hozott változást. Egyébként az intézmények között is nagyon kicsi az oktatási információk valódi cseréje. Alig van arra példa, hogy egy A helyen megírt jegyzetet egy B helyen ténylegesen felhasználjanak a képzésben, legyen bár az a jegyzet akármilyen jó is. Első kibocsátás: 2008. januárban került sor a Szakon az első záróvizsgára. Ezen 10 nappali és 10 levelező hallgató végzett sikeresen. Mindössze ennyien tartották magukat a mintatantervhez. A nappali képzésben ez alig több mint 3 %, a levelezőben pedig 4 %. A nappali hallgatók közül 8-an folytatták tanulmányaikat a Mérnök informatikus mesterképzési (MSc) Szakon, nappali tagozaton. (Levelező MSc nem indult, így a volt levelezők nem is léptek be ebbe a képzésbe.) A legelső végzős hallgatók létszámából nem lehet még lényeges következtetést levonni, a kredit-rendszer mindenütt jelentősen késlelteti az átbocsátást, mert nem motivál kellőképpen. Az is megfigyelhető emellett, hogy sok hallgató nem törekszik arra, hogy minél előbb kikerüljön a munkahelyi világba. (Ez vélhetően egy általánosabb mai társadalmi probléma, amely hierarchiában felette van az oktatási szinten fennálló problémának, ezért a megoldása is csak onnan, fentről indulhat el.) Ezt támasztja alá az tény is, hogy Diplomatervezés I. tárgyat összesen 30 nappali-levelező hallgató vette fel, és két félév alatt (köztük nyári szünettel) csak 20-nak (!) volt ereje a Diplomatervezés II. befejezéséig. Végül is ők voltak, akik záróvizsgát tettek. Elhelyezkedés: A Széchenyi Egyetemen a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei lényegesen megnövekedtek, a vállalati igényeket figyelembe vevő, új képzési rendszerünknek köszönhetően. Bizonyossá vált, hogy a hálózat-orientált szoftverfejlesztésben szerzett képzettség igen keresett szaktudást jelent a jelenlegi munkaerő-piacon. Ez a tendencia vonatkozik a külföldi elhelyezkedésre is. Olyan cégekkel nőtt meg az együttműködésünk, munkakapcsolatunk, hallgatók bevonásával is, mint az ORACLE, Nokia, IBM, Tata Consultancy, SAP Hungary, SAS Hungary, E-ON. Ezektől rendszeres visszajelzéseket is kapunk.
10
Informatika a felsőoktatásban 2008
Debrecen, 2008. augusztus 27-29.
5. Irodalom [1] Sziray József, Keviczky László: BSc-képzés a Mérnök informatikus szakon, Informatika a felsőoktatásban 2005, Konferencia, Debrecen, (Kiadvány: CD-n), Augusztus 24-26, 2005. [2] József Sziray, László Keviczky, László T. Kóczy: BSc Education in the Engineer Informatics Course at the Széchenyi University, 7th WFEO World Congress on Engineering Education, Proceedings, pp. 221-227, Budapest, March 4-8, 2006.
11
