UČENJE ZA ŽIVLJENJE TANULÁS AZ ÉLETRE
Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG
SI-HU-2-2-014
UČENJE ZA ŽIVLJENJE
I. UVOD V informacijski družbi je uporabno znanje dobilo izjemno veliko vrednost in kot tako postalo primerni pogoj za eksistencialni in gospodarski razvoj. Sočasno z rastjo vrednosti uporabnega znanja pa se poglablja brezno med tistimi, ki tovrstno znanje posedujejo in tistimi, ki ga nimajo. Prav zaradi tega so možnosti, da bi se tisti, ki uporabnega znanja nimajo, uveljavili na trgu dela, skoraj nične. Zaradi slednjega je naloga in tudi interes družbe, da tisti, ki so se zaradi spleta navedenih okoliščin znašli na robu družbe, dobijo možnost za ponovno vključevanje v sfero dela, za kar pa si morajo pridobiti znanja, potrebna za opravljanje kvalificiranega dela. Ena izmed prednostnih nalog Evropske unije je nižanje brezposelnosti in aktivno vključevanje brezposelnih v tiste programe izobraževanja, v katerih si lahko pridobijo manjkajoča znanja. Prav zaradi tega v vseh državah EU dobivajo podporo predvsem tisti programi, ki pripomorejo k vključevanju socialno ogroženih in brezposelnih med aktivne iskalce zaposlitve. Z vzpostavitvijo Evropskega socialnega sklada so bili urejeni tudi pogoji za financiranje izvedb takih programov izobraževanja, v katerih si brezposelni lahko pridobijo in razvijejo temeljne kompetence. Do današnjega dne ni ne na Madžarskem in ne v Sloveniji nastal noben program za preprečevanje osipa in trajnega izpada iz formalnega izobraževalnega procesa oziroma program, ki bi dijakom ali odraslim udeležencem izobraževanja omogočal ponovno vključevanje v izobraževalni proces, ki vsaj delno ustreza sodobni pedagoški metodologiji. Vzrokov za slednje je več, eden izmed njih pa je, da nikoli ni dveh enakih okoliščin ter da so rešitve in metode pri vsakem posamezniku drugačne. Toda z upoštevanjem vseh okoliščin in dejavnikov, ki so do neuspeha privedli, se lahko oblikujejo didaktične metode in postopki, s pomočjo katerih neuspešnim v izobraževalnem sistemu pomagamo, da izobraževanje dokončajo. S programi, ki neuspešnim posameznikom nudijo pridobivanje manjkajočih znanj, lahko zmanjšamo število tistih, ki se pred zaključkom šolanja zardi neuspeha izpišejo. Da bi bili programi, ki so namenjeni osipnikom, učinkoviti, je potrebno upoštevati dve okoliščini. Obe je v okviru izobraževalnega procesa potrebno upoštevati, saj vplivata na neuspeh v tradicionalnem šolskem izobraževalnem sistemu. Po eni strani je za mlade, živeče v pretežno informacijski družbi, postala potreba po znanju, ki ga nudijo moderna informacijska sredstva, dominantna. Vsekakor je zato postala šola, ki posreduje tradicionalna znanja na tradicionalni način, za »interaktivno« mladino dolgočasna. Po drugi strani pa odrasli, ki so nosilci družbenih norm, poskušajo zaradi nekih lastnih nerazumljivih ambicij, mlade naučiti vsega prej kot je potrebno. Ta dva in še mnogi drugi vzroki
kažejo na to, da se je v razvitih državah v preteklosti znatno povečalo število mladih, ki so na področju učenja postali neuspešni in brez potrebne motivacije za učenje.
1 PREDSTAVITEV PROJEKTA Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE 1. 1 POTREBE, KI JIH PROJEKT OBRAVNAVA
Projekt z učenjem do znanja, z znanjem do izobraževanja je skupni projekt čezmejnega sodelovanja med izobraževalnimi ustanovami v Sloveniji in na Madžarskem, katerih celotna dejavnost je osredotočena na izobraževanje odraslih in mladine, a so na področju osipa in izpada neuspešnih posameznikov iz izobraževanja nemočni, saj nimajo primernih motivacijskih programov izobraževanja, s katerimi bi lahko tiste, ki so zaradi neuspeha v izobraževanju iz slednjega že izpadli ali pa to nameravajo udejanjiti v bližnji prihodnosti. Gre za razvoj skupne storitve na področju trga dela, saj program izobraževanja, ki je nastal v okviru projekta, obravnava skupno potrebo preprečevanja osipa in dviga izobrazbene ravni posameznika, ki je do sedaj bil v izobraževalnem procesu neuspešen. V okviru projekta smo partnerji iz Slovenije in Madžarske združili svoje pedagoško-andragoško znanje ter s skupnimi močmi ustvarili 2 izobraževalna programa, ki v svoji osnovi zmanjšujejo izobrazbeni primanjkljaj, saj posameznikom omogočajo porast samostojnosti in neodvisnosti v različnih družbenih položajih tako, da jim bo olajšal ponovno vključitev v izobraževalni sistem. Za uspešno izobraževanje je namreč zelo pomembna dobra priprava na slednje. Nekateri odrasli pred ponovnim vstopom v sistem izobraževanja doživljajo stisko, ki je posledica šolskega neuspeha v mladosti. Ponovni neuspeh bi jih najverjetneje odvrnil od dokončanja nadaljevanja šolanja. Za ohranjanje motivacije za izobraževanje in doseganje začetnih uspehov je zelo pomembno, da udeleženci dobijo ustrezno pripravo in manjkajoča znanja, ki jih bodo potrebovali pri nadaljevanju izobraževanja.
1. 4 PARTNERSKA MREŽA V OKVIRU PROJEKTA VODILNI PARTNER: PRVA MADŽARSKO-DANSKA PROIZVODNA ŠOLA
Prva madžarsko-danska proizvodna šola se že 20 let ukvarja z izobraževanjem tistih brezposelnih oseb, ki imajo pomanjkljivo ali izjemno nizko izobrazbo, prihajajo iz socialno ogroženega okolja, imajo težave pri vključevanju na trg dela, saj so zaradi socialnega in izobrazbenega primanjkljaja težje zaposljivi. Prav takim osebam šola nudi možnost za pridobitev ustrezne izobrazbe in tudi možnost zaposlitve za določen čas. Ciljna skupina šole je bila na začetku generacija med 16. in 26. letom, v preteklih letih pa se je razširila na generacije do 50. leta, in sicer na trajno brezposelne, na tiste, ki prejemajo denarna nadomestila in tiste, ki se v delovno sfero vključujejo po večletni porodniški odsotnosti. V programe, izvedene v minulih dveh desetletjih, je bilo vključenih 1768 udeležencev. 94,/% jih je usposabljanje uspešno zaključilo, 97,1% tistih, ki so uspešno zaključili usposabljanje, pa si je pridobilo
strokovno izobrazbo. 85-90% udeležencem različnih projektov se je zaradi ustrezne strokovne izobrazbe uspelo zaposliti za najmanj 6 mesecev. Poglavitne dejavnosti zavoda: -
alternativne zaposlitvene dejavnosti: programi za vključevanje oseb z dokončano osnovno šolo, začetno strokovno usposabljanje za pridobitev poklicnih kvalifikacij, osnovno računalniško izobraževanje;
-
integrirano usposabljanje in zaposlovanje: kompleksni programi, ki poleg temeljnega poklicnega usposabljanja, v katerem se pridobivajo in utrjujejo ključne veščine za potrebe trga dela, vsebujejo še vsebine, preko katerih se vpliva na duševni razvoj posameznikov, poleg navedenega pa omogočijo udeležencem tudi zaposlitev ter šestmesečno sledenje po zaključku izobraževanja;
-
strokovno izobraževanje in usposabljanje za deficitarne poklice: izvajanje časovno skrajšanih, intenzivnih strokovnih izpopolnjevanj za potrebe trga dela;
-
srednje poklicno izobraževanje: izobraževanje po programih srednjega poklicnega izobraževanja za osebe, mlajše od 22 let v konkurenčnih poklicih;
-
strokovno svetovanje in sodelovanje v mreži organizacij, ki skrbijo za socialno depriviligirane skupine: sodelovanje v organih civilnih organizacij, katerih cilj je zaposlovanje ter opravljanje svetovalnih nalog svetovalnih služb Zahodne podonavske regije;
-
čezmejno sodelovanje z burgenlandsko pisarno BFI iz Avstrije, z Dvojezično srednjo šolo Lendava, Ljudsko univerzo Lendava in Ljudsko univerzo Ptuj v Sloveniji.
1. PARTNER: LJUDSKA UNIVERZA LENDAVA
Ljudsko univerzo Lendava je ustanovila skupščina občine Lendava 22. decembra 1959 kot Delavsko univerzo Lendava ter kot njeno osnovno dejavnost opredelila izobraževanje odraslih ob delu in iz dela v vseh oblikah šol, seminarjev, predavanj, razgovorov, tečajev, posvetovanj in drugih oblik izobraževanja za potrebe OZD, občanov, družbenopolitičnih organizacij in skupnosti. V statutarnem sklepu je ob tem zapisano še, da zaposleni na Delavski univerzi Lendava organizirajo, vodijo in svetujejo občanom in delavcem pri samoizobraževanju ter opravljanju različnih izpitov. Z ustanovitvijo delavske univerze se je v lendavski občini začelo izobraževanje odraslih. 17. septembra 1991 se je Delavska univerza Lendava preimenovala v Ljudsko univerzo Lendava, eno leto po preimenovanju pa se je preselila v nove prostore, v katerih ima sedež še danes. Razdelitev UE Lendava na več občin je botrovala tudi sprejetju novega Odloka o ustanovitvi javnega zavoda Ljudska univerza Lendava, zavoda za izobraževanje odraslih in mladine, leta 1998, v katerem so kot ustanoviteljice LU Lendava navedene Občina Lendava, Občina Turnišče, Občina Odranci in Občina Kobilje, kasneje pa si je ustanoviteljske pravice pridobila tudi Občina Dobrovnik.
Ljudska univerza Lendava ponudbo izobraževanja deli na 5 večjih področij: 1. FORMALNO IZOBRAŽEVANJE, v katerega štejemo vse programe formalnega izobraževanja za pridobitev izobrazbe od Osnovne šole za odrasle do programov srednjega strokovnega izobraževanja; 2. NEFORMALNO IZOBRAŽEVANJE, h kateremu prištevamo vse programe izobraževanja, s katerimi si udeleženci dvigujejo raven splošne razgledanosti; 3. POKLICNO USPOSABLJANJE, ki ga predstavlja paleta izobraževanj in usposabljanj za potrebe trga dela ter usposabljanja za pridobitev NPK; 4. PROGRAMI PISMENOSTI, ki so javno veljavni programi za dvig ravni pismenosti na nacionalnem nivoju; 5. JEZIKOVNO IZOBRAŽEVANJE, h kateremu prištevamo vse oblike jezikovnega izobraževanja.
Ljudska univerza Lendava s sedežem na Kidričevi ulici 1 v Lendavi že vrsto let uspešno sodeluje z različnimi ustanovami na lokalni in nacionalni ravni. Sodelovanje z lokalnimi ustanovami ni omejeno samo na lokalne skupnosti (občine ustanoviteljice), ampak se uspešno povezuje tudi z občinami, ki niso njene ustanoviteljice, saj izvaja izobraževalne programe v vseh sedmih občinah, ki so na območju UE Lendava. Prav zaradi uresničevanja načela dostopnosti izobraževanja vsem, ki se izobraževati želijo, že vrsto let izobraževanje organiziramo v vseh občinah UE Lendava. V vseh omenjenih občinah se uspešno povezujemo z vsemi osnovnimi šolami, predvsem pa z DSŠ Lendava. Izjemnega pomena je za LU Lendava sodelovanje z ZRSZ OE Murska Sobota in UD Lendava, saj zanje izvajamo programe institucionalnega usposabljanja in programe priprave na NPK. Na lokalni ravni sodelujemo tudi z drugimi javnimi in zasebnimi ustanovami. Vsekakor ne smemo izpustiti sodelovanja LU Lendava z drugimi LU v regiji, predvsem LU Murska Sobota, s katero si poleg izkušenj izmenjujemo tudi izobraževalne programe in predavatelje, mnogokrat pa se na javne razpise prijavljamo skupaj, kot konzorcijski partnerji, saj tako po enotnem načelu izvajamo nove programe izobraževanj in si izmenjujemo primere dobrih praks ter oblikujemo skupni standard. Sodelovanje z LU izven regije se je okrepilo predvsem v zadnjih letih, predvsem pri prijavi skupnih projektov, saj tako težimo k poenotenju izvajanja vseh izobraževalnih programov tudi
na nacionalni ravni. Zavedamo se namreč, da je tudi v programih neformalnega izobraževanja poenotenje standardov za delovanje vseh ljudskih univerz izjemnega pomena. Na nacionalni ravni že vrsto let sodelujemo z Zvezo ljudskih univerz Slovenije, ki skrbi za povezovanje ljudskih univerz na nacionalni ravni, z Andragoškim centrom Slovenije, ki nam daje temeljne usmeritve v izobraževanju odraslih in ki za organizacije za izobraževanje odraslih in potrebe njihovih uporabnikov razvija nove programe izobraževanja, obenem pa za naše mentorje izvaja izobraževanja, da se usposobijo za izvajanje novih programov na terenu. Vse asociacije, vključno z MIZŠ, MDDSZ in ZRSZ nam pomagajo tako pri izvajanju programov izobraževanja kot pri sofinanciranju slednjih, saj so tako programi izobraževanja za naše uporabnike brezplačni.
2. PARTNER: LJUDSKA UNIVERZA PTUJ
Ljudska univerza Ptuj je uspešen in prepoznaven javni zavod za izobraževanje odraslih z vrsto javno veljavnih šol in izobraževalnih programov ter enakovreden partner ostalim izobraževalnim organizacijam v regiji in tudi širše. Izobraževanje odraslih se na Ljudski univerzi Ptuj deli na tri večja področja: 1. formalno izobraževanje, 2. neformalno izobraževanje ter
3. priložnostno učenje. Na LU Ptuj ponujamo naslednje programe izobraževanja: a) izobraževanje za pridobitev izobrazbe (osnovna šola za odrasle, 4 srednješolski, 2 višješolska in 3 visokošolski programi); b) poklicna usposabljanja (usposabljanja za potrjevanje nacionalne poklicne kvalifikacije po programih: Zidar, Socialni oskrbovalec na domu, Izdelovalec spletnih strani, Računovodja in Hišnik ter druga poklicna usposabljanja: usposabljanje za sobarico, za upravljalca viličarja, za strojnika težke gradbene mehanizacije, za računovodska dela ter računalniška usposabljanja v okviru mednarodne izobraževalne iniciative ECDL); c) usposabljanja za življenjsko uspešnost (Most do izobrazbe, Beremo in pišemo skupaj, Izzivi podeželja, Moj korak, Moje delovno mesto, Razgibajmo življenje z učenjem, Branje za znanje in za zabavo, Računalniška pismenost za odrasle ter Računalniško in digitalno opismenjevanje odraslih); d) splošno izobraževanje (tečaji tujih jezikov, začetni in nadaljevalni tečaji računalništva, tečaji retorike, tečaji komunikacije v konfliktu, tečaji hitrega branja ter usposabljanje iz varnosti in zdravja pri delu). Ljudska univerza Ptuj ima dobro razvit sistem programov izobraževanja za brezposelne in za dvig izobrazbene ravni. Izvajamo programa za pridobitev nacionalnih poklicnih kvalifikacij za poklica Zidar/Zidarka in Socialni oskrbovalec/oskrbovalka na domu ter poklicno usposabljanje za sobarice. Poleg navedenega izvajamo tudi usposabljanja za izdelovalca spletnih strani, računovodjo in hišnika. V svojo izobraževano ponudbo uvajamo nove srednješolske programe, v sodelovanju z drugimi ustanovami pa izvajamo višješolske (je študijski center GEA Collega – CVŠ, v okviru katerega ponuja višješolski strokovni študij Ekonomija, v sodelovanju s CPU Ljubljana pa program Informatik) in visokošolske programe (v sodelovanju s Pedagoško fakulteto Koper program predšolska vzgoja, V sodelovanju z GEA Collegeom Ljubljana program Ekonomija ter v sodelovanju z ECM Maribor program Socialna gerontologija). V podporo kakovosti življenja v različnih starostnih obdobjih zaposleni na LU Ptuj zagotavljamo bogato ponudbo neformalnih oblik učenja. Poleg študijskih krožkov imajo udeleženci možnost samostojnega učenja v Središču za samostojno učenje ter svetovanja o možnostih izobraževanja v ISIO. Z razvojem sodobnih, uporabnikom prijaznih učnih okoljih in z uvedbo sodobnih, predvsem računalniško podprtih učnih programov in orodij zaposleni na LU Ptuj skrbimo za boljše počutje
udeležencev. Pomembno mesto v našem delu pa zavzemajo tudi promocijske dejavnosti, s katerimi skušamo ljudem približati kulturo učenja. Ljudska univerza Ptuj izvaja tudi programe izobraževanja, predvsem neformalne narave, ki so za udeležence brezplačni. Sredstva za organizacijo in izvedbo slednjih si je pridobila na različnih javnih razpisih. Pomembna novost leta 2013 je projekt UVNPZ – vrednotenje neformalno pridobljenega znanja. Projekt združuje 15 slovenskih zavodov za izobraževanje odraslih, ki pilotsko uvajajo metode in aktivnosti za priznavanje neformalno pridobljenih znanj. V projekt so vključena tri ptujska podjetja, in sicer Pikapoka d.o.o., Tenzor in Zaščita, v njih pa ugotavljamo in nadgrajujemo temeljne in poklicne kompetence zaposlenih. Za 76 zaposlenih smo izdelali potrfolije z opredeljenimi poklicnimi in ključnimi kompetencami. V letu 2008 smo v okviru Operativnega programa razvoja človeških virov za obdobje 2007 – 2013 s sredstvi ESS in MIZŠ vzpostavili Center vseživljenjskega učenja Podravje, v okviru katerega smo odprli 10 točk vseživljenjskega učenja in prebivalcem Podravja omogočili pridobivanje neformalnega znanja na zanje povsem brezplačnih delavnicah in tečajih. Tako smo ljudem v regiji približali evropske smernice o nujnosti permanentnega učenja v vseh življenjskih obdobjih. V obdobju 2014-2020 bomo namesto dosedanjega CVŽU vzpostavili Center medgeneracijskega učenja Ptuj, v okviru katerega bomo spodbujali sodelovanje med udeleženci različnih starostnih skupin, poudarek pa bo na prenosu specifičnih znanj in vedenj. LU Ptuj pa si pridobiva tudi pomembne mednarodne izkušnje. V okviru projektov sodelujemo v različnih projektih evropske mobilnosti, v različnih čezmejnih partnerstvih in v multilateralnih projektih Grundtvig.
3. PARTNER: DVOJEZIČNA SREDNJA ŠOLA
Dvojezična srednja šola Lendava je institucija, ki je trdno vpeta v prostor in njegovo multikulturno tradicijo. Je edinstven primer dvojezične srednje šole v slovenskem prostoru, saj se v njej s pomočjo usposobljenega kadra vzgajajo in izobražujejo mladi pripadniki slovenske in madžarske narodnosti, ki se v dvojezičnem modelu ne učijo le v obeh jezikih, temveč se učijo tudi strpnosti in sprejemanja drugačnosti ter vključevanja v lokalno in širše okolje. Dvojezičnost se seveda ne nanaša zgolj na Madžare, ampak tudi na dijake in profesorje, pripadnike večinskega naroda, in prav v tem je njena največja posebnost. Dvojezičnost je v okolju, kakršno je naše, potreba in hkrati posebna vrednota, ki nam zagotavlja prednost pred drugimi šolami. Zgodovina srednje šole sega v letu 1903, ko se je v Lendavi začelo obrtno izobraževanje. Po II. svetovni vojni (od leta 1945) je ustanova delovala kot poklicna kovinarska šola, od leta 1960 pa kot srednja strojna tehnika šola. V tem času so se v triletno poklicno kovinarsko šlo in v štiriletni program strojništva vpisovali dijaki iz celega Pomurja in tudi iz sosednje Hrvaške. Pouk je potekal v slovenskem jeziku, leta 1976 pa je bil uveden fakultativni pouk madžarskega jezika. Po letu 1980 se je šola na podlagi zakona o usmerjenem izobraževanju razvila v dvojezično srednjo šolo z več programi in postala model reševanja problematike srednješolskega izobraževanja učencev dvojezičnih osnovnih šol.
V šolskem letu 1981/82 je šola uvedla dvojezični pedagoški program Učitelj, naslednje šolsko leto dvojezični program Poslovno-finančna in trgovinska dejavnost, leta 1990 nov dvojezični program Gimnazija in leta 1996 dvojezični program Trgovec. Do šolskega leta 1992/93 je šola pouk v programih Oblikovalec kovin in Strojni tehnik izvajala v slovenskem jeziku, vendar z obveznim poukom madžarskega jezika, od tega šolskega leta naprej pa je bilo tudi poučevanje v teh programih dvojezično. S šolskim letom 2002/03 je šola uvedla Model skupnega izvajanja izobraževalnih programov srednjega poklicnega izobraževanja na narodnostno mešanih območjih, kar je omogočilo poučevanje različnih programov oz. poklicev v enem razredu. Leta 2005 smo novo šolsko leto pričeli na novi lokaciji v novi šolski zgradbi, ki s sodobno opremo, šolskimi delavnicami in športno dvorano omogoča organizacijo sodobnega pouka ter različnih dejavnosti, kar v današnjem svetu privablja tako mlade kot tudi visoko usposobljeni strokovni kader. V šolskem letu 2013/14 se v lendavski srednji šoli izobražuje 230 dijakov v 20. oddelkih. Vzgojnoizobraževalno delo opravlja 47-članski učiteljski zbor. Trenutno poteka izobraževanje v programih: -
Gimnazija,
-
Strojni in Ekonomski tehnik,
-
Model skupnega izvajanja izobraževalnih programov srednjega poklicnega izobraževanja na narodno mešanih območjih z osmimi poklici: avtoserviser, inštalater strojnih inštalacij, mehatronik - operater, gastronom - hotelir, trgovec, pečar - polagalec keramičnih oblog,
-
Poklicno-teniško izobraževanje po programu Ekonomski in Strojni tehnik (3+2).
Na podlagi statističnih podatkov lahko ugotovimo, da je naša šola že celo stoletje osrednja insitucija vsestranskega srednješolskega in poklicnega izobraževanja mladine v regiji, ki se prilagaja tudi potrebam lokalnega gospodarstva. Ti podatki sicer ne povedo, da je kar nekaj naših bivših dijakov priznanih znanstvenikov, raziskovalcev, umetnikov, podjetnikov, politikov in strokovnjakov na različnih področjih, vendar pa slednje dokazuje, da je ta šola že od nekdaj dajala mladim dobro popotnico za življenje. Tudi v prihodnosti se mora šola razvijati kot center vsestranskega dvojezičnega izobraževanja mladine v regiji. To nalogo bo uspešno izpolnjevala le v sodelovanju in ob podpori lokalne skupnosti ter Pomurske madžarske samoupravne narodne skupnosti. Pri tem je izjemnega pomena tudi aktivno
sodelovanje šole z lokalnimi podjetji ter drugimi izobraževalnimi institucijami v regiji in v širšem okolju. O našem uspešnem vzgojno-izobraževalnem delu pričajo mnogi dobri rezultati in dosežki naših dijakov na državnih in mednarodnih tekmovanjih, sodelovanje v slovenskih, evropskih in mednarodnih projektih ter tudi uspehi na maturi in zaključnih izpitih. Nenehno spreminjanje je bistvena lastnost šolskega prostora, v katerem mora šola uresničevati svoje temeljno poslanstvo. Z namenom posodabljanja, razvijanja in obstoja naše ustanove v okolju uvajamo kakovostne spremembe v skladu s slovensko in evropsko šolsko zakonodajo.
2 PROGRAM UČENJE ZA ŽIVLJENJE 2. 1 CILJI IN ZNAČILNOSTI PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE
Vseživljenjsko učenje iz dneva v dan postaja večja potreba. Sposobnosti, spretnosti in kompetence je v današnji, pretežno informacijski družbi in gospodarskem okolju, potrebno razvijati tekom celega življenja, predvsem, če posameznik želi aktivno sodelovati v družbenem življenju, a tudi za to, da bi lahko postal in ostal uspešen v nenehno spreminjajoči se sferi dela. Družbeni, gospodarski in tehnološki razvoj je potrebo po splošni razgledanosti povzdignil na srednješolsko raven, kar nakazuje tudi uvedba 12-letnega obveznega šolanja v veliki večini evropskih držav. Za pridobitev ustrezne izobrazbe so bistvenega pomena sposobnosti povezane s pismenostjo (pisne in bralne sposobnosti ter sposobnosti razumevanja besedila), z govorno-komunikacijskimi spretnostmi ter z osnovnimi matematičnimi in logičnimi sposobnostmi, ki so potrebne tako za uspešno usvajanje učne snovi kot tudi za uspešno opravljanje dela. Za veliko večino ljudi, ne glede na to, ali gre za mladino ali za odrasle, pomeni vpis v srednješolski izobraževalni program življenjsko prelomnico. Za mlade predvsem zaradi tega, ker se pred njih postavljajo nove zahteve, za odrasle pa zato, ker je od njihovega šolanja preteklo že veliko let in je velik del znanja, ki so si ga v izobraževalnem procesu v preteklosti pridobili, že pozabljenega, nekaj pa ga je tudi zastarelega. Za uspešno nadaljevanje izobraževanja na srednješolski ravni, v novih situacijah in na višjem nivoju, je izjemnega pomena uspešen začetek in odkrivanje neuspeha posameznika na posameznih področjih takoj, ko se le-ta pojavi. Zavedati pa se je potrebno dejstva, da učnih težav ni mogoče odpraviti čez
noč in da nikoli ne izginejo same od sebe. Posamezniku, ki ima pri učenju težave in le z veliko truda usvaja novo učno snov, moramo nuditi ustrezno pomoč, saj se v nasprotnem primeru učne težave poglabljajo, posameznik pa se znajde v začaranem krogu neuspeha, iz katerega sam ne najde izhoda. Pri ponovnem vključevanju v srednješolske izobraževalne programe predstavljajo posebej ranljivo skupino tisti odrasli, ki so v mladosti zaradi učnih težav opustili šolanje pred zaključkom le-tega. Zaradi šolskega neuspeha v preteklosti, doživljajo te osebe pred ponovno vključitvijo v izobraževalni proces veliko duševno stisko, saj se bojijo dejstva, da bodo ponovno neuspešni. Poleg učne pomoči je odraslim, ki se ponovno vpišejo v srednješolski program izobraževanja, potrebno med izobraževanjem nuditi tudi čustveno oporo, predvsem pa jih tekom izobraževanja motivirati, da zaradi šolskega neuspeha v preteklosti in zaradi srečevanja z neuspehom tekom ponovne vključitve v izobraževanje ne prekinejo šolanja. Tovrstna pomoč in podpora se lahko zagotovita z izobraževalnim programom Učenje za življenje, ki je nastal tekom projekta Z učenjem do znanja, z znanjem do izobrazbe, saj program teži k individualizaciji in je osredotočen na pridobivanje ali ponovno aktivacijo tistih znanj, ki jih posameznik ni pridobil ali utrdil v času šolanja.
2. 2 GLAVNE ZNAČILNOSTI CILJNE SKUPINE, KI JI JE IZOBRAŽEVALNI PROGRAM UČENJE ZA ŽIVLJENJE NAMENJEN
Sodobna demokratična družba mora obema ciljnima skupinama (tako dijakom kot odraslim) nuditi ustrezno pomoč za pridobitev izobrazbe, predvsem pa razvoj temeljnih spretnosti, ki jih posamezniki nimajo razvitih do te mere, da bi v izobraževalnem procesu lahko bili uspešni. Danes funkcionalna nepismenost pomeni neizobraženost oziroma primanjkovanje tistih splošnih znanj, ki so potrebna, da se posameznik lahko uči stroke. Tisti, ki sodijo v ciljno skupino, imajo največji odpor do teoretičnih predmetov, saj imajo pomanjkljivo splošno znanje in zaradi slednjega izjemno težko usvajajo nova znanja v okviru strokovnih predmetov. Če učitelji, ki poučujejo posamezne predmete, tega ne ugotovijo pravočasno, tako dijaki kot odrasli začnejo zaostajati pri predelani učni snovi, kar posledično privede do slabih ocen in ne nazadnje tudi do opustitve šolanja. Obe ciljni skupini imata slabo razvite učne tehnike, zaradi slabega uspeha pa jim primanjkuje tudi notranje motivacije, ki je pri učenju izjemnega pomena. Dejavnosti, ki jih ne obvladajo, se namreč izogibajo oziroma jih po prvem neuspehu opustijo in obupajo.
Velik odstotek tistih, ki so neuspešni v izobraževalnem procesu, ima finančne in socialne težave. Predvsem pri udeležencih, ki že imajo svoje družine, je osnovna težava v tem, da s finančno pomočjo, ki jo imajo med izobraževanjem, ne morejo preživeti in zaradi tega v času izobraževanja (pogosto tudi na račun slednjega) sprejemajo različna dela, večinoma na črno, saj si tako povečajo prihodke. Veliko izostajanja med izobraževanjem prej ko slej privede do opustitve šolanja, saj se zaradi izostajanja o pouka manko pri učni snovi nenehno povečuje. Tisti, ki so neuspešni v procesu izobraževanja, so mnogokrat podvrženi negativnim družbenim vplivom. Primanjkuje jim pozitivnih družbenih zgledov, saj so največkrat nedejavni tudi njihovi starši in ostali sorodniki, ki jim tako dajejo zgled, da je mogoče preživeti tudi z brezdeljem. Poleg tega pa v družinah, kjer so skoraj vsi brezposelni, velja moralno nenapisano pravilo, da mora posameznik svoje prihodke deliti z drugimi člani družine. To vsakega posameznika, ki naj bi se po zaključenem izobraževanju imel možnost zaposliti, demotivira in nikakor ne spodbuja, da bi svoje prihodke zaslužil z delom. Za osebe, ki v času šolanja opustijo izobraževanje, je značilno kratkoročno razmišljanje, saj nimajo vizije, živijo le za današnji dan po načelu »saj bo že nekako«, sprašujejo se, zakaj se učiti in delati, saj tako ali tako ne bodo dočakale pokojnine. Na opustitev šolanja v mnogih primerih vplivajo tudi različne škodljive razvade in nagnjenost k odklonskemu vedenju, saj v veliko primerih udeleženci tudi po več dni hkrati izostajajo zaradi sodnih obravnav. Prav tako je med takimi, ki so storilci kaznivih dejanj, razširjeno tudi mišljenje, da se jim ni potrebno učiti, saj bodo jih tako ali tako zaprli. Na uspeh dijakov pa zelo vplivajo tudi starši s svojim odnosom do izobraževanja, šole in znanja. Če staršem ne izobrazba in ne šolanje ne pomenita ene od življenjskih vrednot, to ne bosta pomenili tudi njihovemu otroku.
2. 3 CILJI PROGRAMA Osnovni cilj programa je, da v današnji demokratični družbi obema ciljnima skupinama zagotovimo ustrezen izobraževalni program in podporo pri pridobivanju tistih osnovnih znanj in spretnosti, ki jih vsak posameznik potrebuje pri svojem razvoju in pri vključevanju v družbo.
V okviru projekta Z učenjem do znanja, z znanjem do izobrazbe sta bila razvita in preizkušena dva motivacijska programa, ki z didaktičnimi pristopi zagotavljata možnosti dokončanja izobraževanja tistim, ki so vključeni v srednješolske izobraževalne programe, saj pri obeh ciljnih skupinah stremita predvsem k razvijanju osmih ključnih kompetenc referenčnega okvira EU. Programa, ki sta temeljni del projekta ATT, udeležencem omogočata nadaljevanje izobraževanja, in sicer: b) program, namenjen dijakom, ki dosegajo izjemno slabe učne rezultate in jim zaradi navedenega grozi, da bodo opustili šolanje in c) program, namenjen odraslim udeležencem izobraževanja, ki pomeni drugo priložnost, saj bodo si v okviru programa imeli možnost pridobiti tista znanja, ki jim jih primanjkuje ter bodo na tak način lahko nadaljevali z izobraževanjem v izbranem programu. Cilji, ki naj bi jih udeležencem program zagotavljal, so: -
pridobivanje socialnih in učnih spretnosti;
-
obnavljanje in pridobivanje tistega temeljnega znanja, ki omogoča lažje pridobivanje novega znanja;
-
razvijanje in doseganje primernega nivoja splošnega znanja v govorni, pisni in elektronski komunikaciji ter spodbujanje matematičnega in logičnega razmišljanja.
Poleg programov, s katerimi naj bi udeležencem in dijakom omogočali pridobivanje potrebnih znanj, smo v okviru projekta razvili tudi 70-urni program usposabljanja z učitelje – mentorje v programu, ki le-tem zagotavlja pridobivanje potrebnih specifičnih znanj za delo s tisto ciljno skupino, ki ji je program Učenje za življenje namenjen.
2. 4 UTEMELJITEV PROGRAMA Učenje za življenje je podporni program srednješolskim in drugim formalnim programom izobraževanja, predvsem za tiste mladostnike in odrasle, ki so zaradi neuspeha na področju izobraževanja vsaj delno, če ne popolnoma, izključeni iz družbe, stigmatizirani ter zaradi slednjega nemotivirani za uspešno dokončanje šolanja. Ker dijaki in odrasli z učnimi težavami in mankom znanja navadno ne prepoznajo svojih težav, obenem pa tudi vzročno-posledične zveze med obojim, hkrati pa želijo lastne pomanjkljivosti, predvsem manko znanja, prikriti, je izjemno pomembno, kako se jim učitelji
približajo in kako jih vodijo pri delu. Pomembno je, da učitelji obvladajo motivacijske prijeme in znajo predstaviti uporabnost pridobljenega znanja. S programoma smo želeli: a) povečati vključenost odraslih, ki so zaradi učnega neuspeha izpadli iz izobraževanja kot mladostniki, sedaj pa so se vanj ponovno vključili, vendar po prvem neuspehu, ki je navadno povezan z mankom na področju ključnih kompetenc in slabih učnih navad, želijo z izobraževanjem ponovno prenehati; b) omejiti osip v srednješolskih izobraževalnih programih pri mladostnikih; c) povečati
sodelovanje
slovenskih
in
madžarskih
strokovnjakov
s
področja
izobraževanja; d) izdelati prve dvojezične programe izobraževanja, ki niso le prevod slovenskega izobraževalnega programa, ampak so produkt sodelovanja in obenem izdelati prvi dvojezični program na področju izobraževanja odraslih. Programi, ki so nastali v okviru projekta Z učenjem do znanja, z znanjem do izobraževanja, pomenijo začetek ustvarjanja enotnih izobraževalnih standardov, ki bodo pripomogli k primerljivosti izobraževalnih programov, to pa je možno predvsem z razvojem skupnih storitev tako na ravni splošnega kot tudi poklicnega izobraževanja in usposabljanja. Vsi trije programi, tako program za usposabljanje mentorjev kot tudi oba programa Učenje za življenje sta namreč oblikovana tako, da obravnavata skupne potrebe, izvajata pa se lahko tako v Sloveniji kot na Madžarskem.
II. POTEK PROJEKTNIH AKTIVNOSTI V okviru projekta Z učenjem do znanja, z znanjem do izobrazbe, smo se projektni partnerji, ki smo tvorili tim strokovnjakov, srečevali na partnerskih srečanjih in strokovnih delavnicah, in sicer s ciljem, izdelati programa Učenje za življenje za dijake in Učenje za življenje za odrasle ter program usposabljanja za mentorje v obeh navedenih programih. Po vnaprej dogovorjenih standardih smo na prvih 6 delavnicah, ki so potekale od septembra 2011 do marca 2012, izdelali program za mentorje, ki bodo poučevali v obeh navedenih programih Učenje za življenje. Program za mentorje vsebuje splošni in posebni del programa ter vodila za predavatelja v programu za mentorje. Na delavnice se je vsaka partnerska organizacija pripravljala samostojno, in sicer s študijem strokovne literature, za temo, ki smo jo nameravali obravnavati, pa smo se dogovorili vnaprej. Izdelani program za mentorje vsebuje poleg splošnega in posebnega dela programa, ki sta predstavljena v brošuri, še: a) opis kompetenc, ki naj bi se v programu Učenje za življenje razvijale pri posamezniku; b) podrobnejša navodila za izvajanje programa; c) standarde znanja z didaktičnimi navodili za doseganje opisanih standardov znanja; d) pojem in pomen šolskega neuspeha oziroma neuspeha v izobraževalnem sistemu; e) vzroke za šolski neuspeh; f)
posledice šolskega neuspeha ter
g) predstavitev različnih podpornih dejavnosti, ki vplivajo na zmanjševanje razlik v znanju med različnimi udeleženci.
Od marca 2012 do oktobra 2012 je projektna skupina pripravila program Učenje za življenje za dijake, ki je nastajal po enakem principu kot program za mentorje, saj smo najprej določili standarde znanja
in potem na osnovi slednjih s pomočjo strokovne literature izdelali program. Projektni tim je pripravil tudi anketni vprašalnik, s pomočjo katerega naj bi mentorji ugotavljali vzroke za šolski neuspeh ter obrazec, s pomočjo katerega bi se za vsakega dijaka v programu pripravil osebni razvojnoizobraževalni načrt ter tako določili obveznosti dijaka, ki se bo vključil v program. Na podlagi konkretnih izkušenj z dijaki in odraslimi udeleženci izobraževanja ter strokovne literature smo sprejeli pomembno določilo, in sicer, da je vključitev v program za odrasle udeležence izobraževanja prostovoljna, za njo pa se odrasli udeleženec odloči po pogovoru z vodjo izobraževanja, dijaki pa se v program vključujejo na predlog učiteljev. V vodilih za izvajanje programa Učenje za življenje pa je med drugim zapisano tudi, da je pri vključevanju v program potrebno upoštevati: a) lastne želje udeležencev, če sami ugotovijo, da imajo v znanju manke, ki jih ovirajo pri nadaljevanju šolanja ali pri uspešnem zaključku šolanja (oziroma posameznega razreda) ali b) predlog učitelja ali vodje izobraževanja (pri odraslih) oz. svetovalnega delavca (pri dijakih), ko slednji presodi, da povzročajo učne težave dijaka/udeleženca primanjkljaji v temeljnih spretnostih. Mentorji (učitelji) morajo biti pozorni predvsem na spremljanje učenja udeležencev in manj na podajanje učnih vsebin, kot je to navada pri klasičnem modelu frontalnega učenja. Dijakom oziroma odraslim udeležencem izobraževanja v programu pomagajo pri načrtovanju, spremljanju in vrednotenju učnih ciljev, učenja in učnih dosežkov ter jim pomagajo, da uporabljajo osvojeno znanje in spretnosti v različnih situacijah. a)
Učni proces mora biti osredotočen na dijake/udeležence v programu, kar pomeni, da morajo izhodišče za načrtovanje dela v programu biti dijakove/udeleženčeve učne potrebe in njegovi interesi, ki jih izrazi v uvodnem skupinskem pogovoru. Pri načrtovanju dela v programu je tako potrebno upoštevati dijakovo/udeleženčevo znanje, sposobnosti ter pripravljenost za učenje, posebno pozornost pa je potrebno posvetiti tudi zunanjim okoliščinam, kar pomeni, da se mora vključenim v program omogočiti spodbudno učno okolje, v katerem se učijo. Vsi vključeni v program naj bi ves čas sodelovali pri načrtovanju, izpeljavi in vrednotenju učenja, naloga mentorja pa je, da jim pomaga razporediti, povezati in ovrednotiti posamezne stopnje učenja. Pri tem mentor postane aktivni poslušalec in povezovalec, ki z različnimi vprašanji in navodili usmerja udeleženčevo razmišljanje in njegovo delo v skupini.
b) Učne vsebine morajo biti povezane z življenjem udeležencev, zato mora mentor izbirati tiste vsebine, ki izhajajo iz različnih družbenih vlog udeležencev/dijakov in življenjskih položajev, ki
jih imajo slednji kot družinski člani, učenci, udeleženci izobraževanja, delavci in državljani. Zato je potrebno pri snovanju posameznih vsebin izbrati tiste, ki jih dijaki/udeleženci zaradi poznavanja lažje umestijo med pridobljeno znanje in pri katerih prepoznajo praktično uporabnost naučenega. To mentorjem omogoča, da poiščejo ustrezne življenjske primere, s katerimi se vključeni v progam lahko identificirajo ali jih prepoznajo kot resnične. Temeljni namen je, da udeleženci spoznajo, da je učenje sredstvo za reševanje problemov. Na tak način ga lahko tudi osmislijo. Prav zaradi tega je za mentorja v programu pomembno, da pozna kulturo, vrednote, interese, potrebe in strukturo življenja, ki ga živijo udeleženci. Da bi dijake/udeležence bolje spoznali, lahko mentorji uporabijo različne metode in tehnike, ki jim to omogočajo: osebni pogovor z dijaki/udeleženci (individualni ali skupinski), predstavitev dijakov/udeležencev, pisanje kratkega življenjepisa dijakov/udeležencev na uvodnih urah programa, sodelovanje pri skupinskih akcijah ali na skupinskih srečanjih, na katera so povabljeni tudi drugi člani družine in kjer se mentor lahko seznani tudi z dediščino, ljudskim in umetnostnim izročilom kulture, ki ji dijak/udeleženec pripada. Prav tako je dobrodošlo, da se mentor seznani tudi z objektivnimi podatki o okolju in razmerah, v katerih dijaki/udeleženci živijo. Tovrstno delo mentorju omogoča, da spozna posamezne dijake/udeležence programa kot celovite osebnosti in z njimi ustvari enakovreden in na humanističnih vrednotah zasnovan medosebni odnos, dijaki/udeleženci pa se v programu osebnostno celostno izražajo in postanejo samostojni ljudje. c) Ravnanje po načelu integrativnosti učnih vsebin, učnih metod in učnega gradiva dijakom/udeležencem omogoča, da spoznajo funkcijsko zvezo med posameznimi temeljnimi spretnostmi in jih uporabijo v različnih okoliščinah. Ustvari se priložnost, da predmet in probleme, ki jih rešujejo, opazujejo z vidika različnih razlag in jih poskušajo rešiti na različne načine. Tako si kritično izoblikujejo svoj pogled na različne pojave, pa tudi svoje načine reševanja problemov in svoj slog učenja. Pri tem je izjemnega pomena projektno učenje, pri katerem si dijak/udeleženec ali manjša skupina izbere področje ali predmet učnega projekta, izdela načrt, izvede in ovrednoti opravljeno delo in učenje, ki ga je opravil oz. so ga opravili. Mentor načelo uresniči tako, da poleg poudarjenih vsebin, denimo npr. uporabe IKT, obravnava integralne probleme – npr. pisanje življenjepisa na
računalnik, kjer se poleg problemov, povezanih z uporabo
računalništva, opozarja tudi na druge prvine, povezane z računalništvom (npr. vsebina, oblika, pravopis, slog življenjepisa, udeleženec pa sena uči pisati tudi Europass CV, namen slednjega
pa
je,
da
dijak/udeleženec
spozna
različne
oblike
življenjepisov).
Zaradi projektnega dela je potrebno uporabljati različne metode učenja, pri katerih
dijaki/udeleženci rešujejo naloge enkrat individualno, drugič v dvojicah ali manjših skupinah, rešitve med seboj primerjajo ter se ob tem učijo predstavljanja, zastopanja in zagovarjanja lastnega mnenja. Mentorjevo delo je tudi spodbujanje komunikacije med dijaki/udeleženci, saj slednja pripomore k večji povezanosti v skupini, spodbuja udeležence in jim daje dobre neposredne izkušnje. d) Od mentorja se zahteva, da dijakom/udeležencem pomaga pri izdelavi osebnega izobraževalnega načrta, ki zajema opredelitev osebnih učnih ciljev, nalog in korakov, ki jih bo posameznik opravil na poti do cilja, okvirno opredelitev časovnih rokov za izpeljavo posameznih učnih korakov in časovne intervale preverjanja znanja in vrednotenja učnega procesa. Mentorji morajo z dijaki/udeleženci sodelovati pri načrtovanju in vrednotenju napredovanja po načrtu. Pri individualnem delu naj bi mentor poudarjal predvsem napredovanje posameznika in usmerjal njegovo pozornost na primerjavo njegovega znanja pred začetkom izobraževanja z novim znanjem in stopnjo neodvisnosti, ki jo je dijak/udeleženec dosegel. Obenem je eno izmed pomembnejših del mentorja v razredu tudi spodbujanje dijaka/udeleženca k nadaljnjemu učenju in prepoznavanju novih učnih ciljev. Dijake/udeležence je potrebno ves čas programa spodbujati, da sami izražajo mnenje o lastnem napredovanju, saj slednji tako postajajo slednji samostojnejši in odgovornejši za svoje učenje. e) Dijakom/udeležencem je potrebno omogočiti, da lahko sami izbirajo učne vsebine, ob katerih si bodo izboljševali svoje temeljne spretnosti. Pomembno je, da so učne vsebine povezane z načelom življenjske bližine, saj program predvideva, da poteka učenje ob vsebinah, ki so dijakom/udeležencem blizu, prav zaradi tega pa so slednje opredeljene le na splošno. Na ta način je zagotovljeno, da bo učenje zasnovano na problemih, ki so dijakom/udeležencem zanimivi in aktualni tudi glede pridobivanja znanja in temeljnih spretnosti. f)
Učni projekti, ki se izvajajo v programu, morajo biti zasnovani tako, da se izpeljejo na treh ali štirih srečanjih (predvidoma obsega eno srečanje 3 šolske ure). Druga možnost, ki se predvideva je, da se izbere en obsežen učni projekt, ki bi se uresničeval na vseh srečanjih, tako da bo pri posameznem srečanju obravnavana ena od nalog (ciljev), ki bo dana z učnim projektom. Pri tem bo moral biti mentor pozoren predvsem na postavljanje posameznih učnih ciljev ter na upoštevanje večine standardov iz programa.
Projektno učenje udeležencem namreč omogoča, da se povezujejo z različnimi posamezniki in inštitucijami v okolju, s katerimi lahko sodelujejo na različne načine, in sicer si na tak način lahko
pridobivajo
informacije
iz
okolja.
Mentor
mora
tovrstno
dijakom/udeležencem pomagati pri navezovanju stikov z okoljem.
sodelovanje
spodbujati
in
S programom Učenje za življenje za odrasle želimo udeležencem ponuditi in omogočiti pridobivanje ključnih kompetenc, ki jih posameznik potrebuje, da bo v formalnem programu izobraževanja dosegal minimalne standarde znanja. Odraslemu program omogoča pridobivanje znanja in spretnosti ter razvoj stališč in vrednot, ki jih potrebuje za usvajanje ključnih kompetenc vseživljenjskega učenja. Spodbuja ga k samoiniciativnosti, podjetnosti in prevzemanju odgovornosti za realizacijo lastnih ciljev.
Tovrstna znanja odrasli danes potrebujejo za doseganje blagostanja na osebnem, delovnem in širšem družbenem področju. Cilj programa je razvoj ključnih kompetenc za vseživljenjsko učenje na področju samoiniciativnosti v povezavi s socialnimi, državljanskimi, jezikovnimi in matematičnimi kompetencami. Po dokončanem programu bo posameznik sposoben razumeti in tudi ovrednotiti svoje znanje. Program je pripravljen tako, da se v okviru slednjega razvija vseh 8 ključnih kompetenc, poudarek pa je tudi na: -
Razvijanju zmožnosti za učenje in pridobivanje znanja.
-
Razvijanju komunikacijskih zmožnosti v maternem jeziku.
-
Razvijanju delovnih navad in odgovornosti za svoj razvoj.
-
Razvijanju odgovornosti za svoje zdravje, ohranjanju okolja in lastne udeležbe pri zagotavljanju trajnostno zasnovane družbe.
-
Spodbujanju
vsakega
posameznika
k
nadaljevanju
izobraževanja
izobraževanju. -
Spoštovanju človekovih pravic in temeljnih svoboščin.
-
Razvijanju zavesti o pravicah in odgovornosti državljana.
-
Razumevanju in sprejemanju različnosti.
-
Spoštovanju drugačnosti in sodelovanju z drugimi.
-
Vzgajanju za medsebojno strpnost in spoštovanje soljudi.
-
Razvijanju zavesti o enakopravnosti spolov in enakih možnosti obeh spolov.
-
Razvijanju odgovornega, avtonomnega in kritičnega posameznika.
in
nadaljnjemu
III. PILOTNE IZVEDBE PROGRAMOV USPOSABLJANJE UČITELJEV MENTORJEV NA LJUDSKI UNIVERZI LENDAVA Usposabljanje učiteljev, ki bodo mentorji v programu izobraževalnega programa Učenje za življenje je potekalo od 16. maja 2013 do 1. junija 2013. Usposabljanja se je udeležilo 15 učiteljev, ki poučujejo na DSŠ Lendava. Vsi so uspešno zaključili program. Z mentorico, Cvetko Hojnik, ki je v programu poučevala, so se srečali 10 krat, in sicer 9x v mesecu maju ter 1x v mesecu juniju. Učitelji so tekom usposabljanja spoznali značilnosti in cilje programa Učenje za življenje ter značilnosti ciljnih skupin (ciljne skupine dijakov in ciljne skupine odraslih, ki imajo velike učne težave ter jim grozi, da ne bodo dokončali šolanja). Mentorica, ki je program vodila, je z učitelji veliko časa debatirala o razvijanju posameznih spretnosti, ki naj bi se pri udeležencih razvile tekom obiskovanja programa učenje za življenje. Učitelji-mentorji, ki so se programa udeležili, so spoznali organizacijo izobraževanja ter potek vzgojno izobraževalnega dela z osipniki. Skupaj so predelali predvsem psihosocialni razvoj osipnika, učitelji v programu pa so spoznali ter poglobili svoje znanje o vzrokih za šolski osip in o tem, kakšne psihosocialne posledice ima prekinitev šolanja ali ponavljanje letnika za posameznika. Zadnja
tri srečanja so namenili standardom znanja, ki jih je potrebno uresničevati v programu Učenje za življenje ter se seznanili z didaktičnimi navodili za mentorje v programu. Poleg navedenega, so učitelji v programu v skupinskem delu predstavili še osnovne značilnosti, ki naj bi jih imel mentor, ki bo poučeval v programu Učenje za življenje ter kako naj mentor dela z udeleženci oz. dijaki v programu (konkretni primeri). Na zadnjem srečanju so učitelji pripravili učni projekt, ki se lahko uporabi v programu.
USPOSABLJANJE UČITELJEV MENTORJEV NA EMDTIA
V Zalaegerszegu je program za usposabljanje mentorjev izvajalo Izobraževalno središče na podlagi izdelanega programa. Izobraževanje je bilo razpisano na Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány in na vseh srednjih šolah v mestu. 70-urno usposabljanje za mentorje v obliki predavanj, treningov in skupinskih vaj je potekalo na sedmih srečanjih septembra in oktobra 2012.
28. september 2012 Predstavitev programa za mentorje, predstavitev poteka dela. Značilnosti ciljne skupine. Vzgojnoizobraževalno delo s ciljno skupino.
29. september 2012 Vloga učitelja v programu, konkretno delo s ciljno skupino. Program, ki temelji na projektnem delu. Metode in učne oblike.
5. oktober 2012 Učenje učenja, poučevanje učnih metod. Osebni stiki in dinamika v učni skupini.
6. oktober 2012 Individualizacija učenja. Varstvo okolja in zdravja. Učne težave povezane z bralnimi in računskimi težavami.
11. oktober 2012 Dejavniki motivacije in socializacije, izoblikovanje le-teh. Priprava osebnega izobraževalnega načrta, vodenje in usmerjanje dela.
12. oktober 2012 Razvijanje bralnih in pismenih sposobnosti, vaje. Razvijanje matematičnih sposobnosti, vaje.
13. oktober 2012 Načrtovanje konkretnih učnih projektov, vaje. Evalvacija konkretnih učnih projektov. Vaje.
USPOSABLJANJE UČITELJEV MENTORJEV NA LJUDSKI UNIVERZI PTUJ Z usposabljanjem učiteljev-mentorjev smo pričeli 22. februarja 2013. Program je vodila mentorica Slava Šarc, pri delu sta ji pomagala Matjaž Habjanič in Bernarda Kvas.
V program usposabljanja smo vključili 15 predavateljev, srečevali so se ob petkih in sobotah. S programom usposabljanja v trajanju 70 ur so zaključili 30. marca 2013. Cilj izobraževalnega programa je usposobiti mentorje za delo s tistimi mladostniki in odraslimi, ki jim zaradi slabih učnih rezultatov grozi osip iz izobraževalnega procesa ali se bodo zaradi neuspeha izpisali iz izobraževalnega programa. Večina potencialnih osipnikov ima namreč zaradi objektivnih in subjektivnih razlogov težave pri učenju in sprejemanju novih znanj, zato je potrebno mentorje usposobiti za delo z njimi, predvsem pa razčistiti z njihovimi predsodki o lastnostih učno slabih ali neuspešnih mladostnikov in odraslih, ki se izobražujejo. V okviru priprave mentorjev želimo slednje naučiti dela s potencialnimi osipniki ter jim nuditi tista metodološko-didaktična, pedagoška, psihološka in andragoška znanja, ki jim bodo v pomoč pri delu s ciljno skupino, ki ji je izobraževalni program Učenje za življenje namenjen.
IZVAJANJE PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE NA DVOJEZIČNI SREDNJI ŠOLI LENDAVA Izvajanje izobraževalnega programa za preprečevanje osipa dijakov iz formalnega izobraževanja se je na DSŠ Lendava začelo s šolskim letom 2013/2014. Potekalo je v dveh skupinah, v vsako skupino je bilo vključenih 15 dijakov. Dijaki so v okviru programa Učenje za življenje razvijali bralne in pisne, govorne in komunikacijske ter računske sposobnosti. Seznanjali so se z osnovami javnega obveščanja, medijske kulture, varovanja narave, okolja in zdravja. Spoznali so kulturo obnašanja, organizacije družinskega življenja in razkrivali razloge za neuspehe.
IZVAJANJE PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE NA EMDTIA V ustanovi Első magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány je med decembrom 2012 in junijem 2013 potekalo poskusno izvajanje izobraževalnega programa Učenje za življenje. Izobraževalni program sta izvajala pedagoška delavca, ki sta opravila izobraževanje mentorjev. Izobraževanje se je izvedlo v dveh skupinah. V prvo skupino smo vključili 15 udeležencev izobraževalnega programa zidar, v drugo skupino pa 16 udeležencev iz programa konstrukcijski ključavničar. Vsi udeleženci prihajajo iz ranljivega in socialno ogroženega okolja.
IZVAJANJE PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE NA LJUDSKI UNIVERZI LENDAVA Program smo na LU Lendava izvajali v času od 20.01.2014 do 06.03.2014. V program smo vključili 15 mlajših Rominj, ki se izobražujejo, razmišljajo o nadaljevanju izobraževanja, niso opravile zaključnega izpita ali so v preteklem letu opustile šolanje zaradi izjemno slabih rezultatov. Skupini sta se pridružili tudi dve Rominji, ki sta Zato, ker je šlo za specifično ciljno skupino, je mentorica, ki je v programu poučevala, prilagajala določene teme udeleženkam, saj se je prav na ta način približala vključenim, obenem pa je vključene spodbujala, da so tudi sami iskali vzroke za svoj neuspeh. Velik poudarek je bil predvsem na pridobivanju socialnih kompetenc ter pridobivanju osnov računskih in jezikovnih spretnosti, saj smo ugotovili, da imajo udeleženke največji primanjkljaj prav na tem področju. Program je vodila Cvetka Hojnik, mentorica, pri izvedbi pa sta sodelovali še Rahela Hojnik Kelenc in Sonja Feher.
Izvedenih je bilo 150 ur, vse vključene so ga redno obiskovale in uspešno zaključile. Rezultati, ki so bili doseženi: -
3 udeleženke so se odločile za nadaljevanje izobraževanja, 1 udeleženka je v srednješolskem izobraževanju dosegla odlične rezultate, 2 udeleženki sta opravili zaključne izpite.
IZVAJANJE PROGRAMA UČENJE ZA ŽIVLJENJE NA LJUDSKI UNIVERZI PTUJ
V okviru projekta SI-HU ATT z naslovom »Z učenjem do znanja, z znanjem do izobrazbe« smo na Ljudski univerzi Ptuj v letu 2013 pripravili dve izvedbi izobraževalnega programa za odrasle in mlajše odrasle iz ciljnih skupin posebne družbene skrbi. Cilj projekta je oblikovanje izobraževalnih programov za mlajše odrasle, ki jim grozi osip iz formalnega izobraževanja, ter za odrasle, ki so izpadli iz izobraževalnih procesov ali pa se želijo znova vključiti v izobraževanje ter si tako pridobiti poklic. Izvajanje izobraževalnega programa za mlajše odrasle in odrasle z namenom ponovne vključitve v formalne izobraževalne procese se je na Ljudski univerzi Ptuj pričelo s šolskim letom 2012 / 2013, nadaljuje se tudi v letu 2013 / 2014 in je potekalo v dveh skupinah, v katerih je sodelovalo vsakič po 15 udeležencev.
IV. ZAKLJUČEK V času trajanja projekta so nastali 3 programi izobraževanja, eden za usposabljanje mentorjev, ki bodo v projektu poučevali, eden za dijake, ki imajo v srednješolskem programu, ki ga obiskujejo, izjemno slabe rezultate in bodo ob koncu šolskega leta padli ter eden za odrasle, ki se po več letih vrnejo v šolske klopi, da bi nadaljevali izobraževanje, a imajo pri nadaljevanju izobraževanja velike težave, saj je znanje, ki so si ga pridobili tekom šolanja zastarelo, veliko pa so tudi pozabili. Pilotne izvedbe programov so pokazale, da sta oba programa Učenje za življenje, tako program za dijake kot program za odrasle, pomembno doprinesla k izboljšanju rezultatov udeležencev, saj je program poleg tega, da si v njem dijaki in odrasli pridobijo manjkajoče znanje, tudi izjemno motivacijsko naravnan. Motivacija pa je ključnega pomena predvsem v času, ko se ali odrasli ali dijaki srečujejo z neuspehom v izobraževalnem programu, ki ga obiskujejo. Mnogokrat tako eni kot drugi šolanje opustijo predvsem zaradi manka motivacije, saj ne vedo, kako se izvleči iz kroga nenehnih neuspehov. Program za mentorje je učiteljem dal tista znanja, ki jih potrebujejo pri delu z neuspešnimi dijaki in odraslimi. Velik poudarek v programu za usposabljanje mentorjev je bil prav na motiviranju in spodbujanju neuspešnih posameznikov, pridobljeno znanje pa učitelji lahko uporabljajo tudi pri predmetu, ki ga poučujejo ter spodbujajo tako dijake kot odrasle, da dosegajo boljše rezultate v izobraževanju. Vsi partnerji v projektu upamo, da se bodo pričujoči programi, ki so nastali tekom projekta, izvajali tudi v prihodnosti, predvsem pa, da bodo jih uporabljali tudi na drugih srednjih šolah in v organizacijah za izobraževanje odraslih tako v Sloveniji kot na Madžarskem.
SUMMARY In the modern information society the value of usable knowledge has increased greatly and has become a suitable condition for existential and economic development. However, the gap between the ones that possess this kind of knowledge and those who don’t is widening. Therefore, the chances for people without usable knowledge to get a job are minimal. On account of this, it is the duty and the interest of the society to help those who have found themselves on the verge of society because of the mentioned circumstances to integrate them into the labour market. In order to achieve this, these people need to gain certain knowledge and skills. One of the priorities of the European Union is lowering the rate of unemployment and actively including the unemployed into those education programmes that can provide them with the knowledge they lack. Precisely because of this the programmes that help to integrate the socially disadvantaged and the unemployed into active job-seekers are being supported throughout the EU. With the establishment of the European Social Fund the financial conditions for the implementation of such education programmes, which enable the unemployed to gain basic competences, were set. In the past there was no programme for preventing dropout and the permanent leaving of the formal education process or those programmes that would enable students and adults to reintegrate into the education process that would at least partially comply with the modern teaching methodology. Programmes which enable unsuccessful individuals to gain the knowledge they lack can lower the number of those that leave school because of failing. If we want the programmes that are intended for dropouts to be effective, two conditions must be considered. Both should be considered within the educational process, since they affect the success in the traditional education system. On the one hand, the need for knowledge offered by modern information technology of the young people who live in the information society has become dominant. Schools that offer traditional knowledge in a traditional way have become boring for the ‘interactive’ young people. On the other hand, the adults who are the holders of social norms are trying to teach the young people unnecessary things because of their own incomprehensible ambitions. These two and some other reasons show that the number of young people that are unsuccessful in learning and
without the much needed motivation for learning has greatly increased in developed countries. The project From Learning to Knowledge, from Knowledge to Education is a cross-border cooperation between educational institutions in Slovenia and Hungary (the project partners were Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány from Zalaegerszeg as the lead partner, Ljudska univerza Lendava, Ljudska univerza Ptuj and Dvojezična srednja šola Lendava). The main activity of the project focuses on the education of adults and young people, but these institutions are weak in providing appropriate motivational education programmes for those who failed in education and dropped out or are planning to leave school early in the near future. The aim of the project is developing a joint service in the field of the labour market as the education programme that was set up within the project considers the joint need to prevent dropout and the educational level of the individual who has until now been unsuccessful in the education process. The Slovene and Hungarian partners have thus joined their pedagogical and andragogical knowledge and developed two education programmes which enable individuals independence in various social situations by reintegrating them into the education system. For a successful education the right preparation is very important. Some adults suffer distress before integrating into the education system because of their school failure in the past. Another failure would probably discourage them from finishing their education. Therefore, it is vital that these individuals get the right motivation and missing knowledge that they will need if they want to continue their education. The main aim of the programme is to enable both target groups the right education programme and support in gaining those basic knowledge and skills that each individual needs for a successful social integration. Within the project From Learning to Knowledge, from Knowledge to Education two motivational programmes have been developed and tested. These two programmes enable those who are included in secondary school education programmes to finish education with specific teaching approaches oriented toward developing the key competences within the European Framework. The programme aims at the following:
gaining social and learning skills; refreshing and gaining fundamental knowledge which is the basis for gaining new knowledge; developing and achieving the right level of general knowledge in speaking, writing and electronic communication and stimulating mathematical and logical thinking. Beside the programmes we have also developed a 70-hour teacher training programme for mentors in the project, which offers specific knowledge for the target group that the programme Learning for Life is intended for. The pilot programme implementation has shown that both programmes Learning for Life (for students and for adults) have substantially contributed to improving the results of the participants, as the programme is not only providing knowledge, but is also motivationally oriented. Motivation is of key importance, especially when adults and young people have to face failure in the education programme. Lack of motivation can result in dropout because certain individuals don’t know how to break the vicious circle of constant failure. The training programme for mentors has given teachers specific knowledge that they need to work with unsuccessful young people and adults. The stress here was laid on motivation and how to encourage individuals to continue with education. Teachers can also use the knowledge gained in their own subjects and thus encourage their students to achieve better results in the education process. The project partners hope that the programmes which were developed within the project, will be implemented in the future as well, also at other secondary schools and educational organisations in Slovenia and Hungary.
Z UČENJEM DO ZNANJA, Z ZNANJEM DO IZOBRAZBE A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG
SI-HU-2-2-014
TANULÁS AZ ÉLETRE
I. BEVEZETŐ Az információs társadalomban az alkalmazható tudás rendkívüli mértékben felértékelődött, egyértelműen az egzisztenciális és gazdasági érvényesülés alapfeltételévé vált. Ezzel egy időben azonban egyre szélesebbre nyílt az olló a tudást birtokló és az annak hiányában lévő társadalmi csoportok között, ez utóbbiaknak szinte reménytelen a helyzetük a munkaerő-piacon való érvényesülésre. Mivel ez egyre inkább társadalmi feszültségek forrása, mindenkinek elemi érdeke, hogy a leszakadók esélyhez jussanak a felzárkózásra, a kvalifikáltabb munkavégzéshez szükséges tudás megszerzésére.
Az Európai Unió ennek fontosságát felismerve egyik legfontosabb feladatának tekinti a népesség munkaerő-piaci helyzetének javítását, a munkanélküliség minimalizálását. Ebből a szempontból kiemelt támogatást kapnak azok a programok, amelyek a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, munkához juttatását segítik. Az Európai Szociális Alap létrehozásával megteremtődtek a finanszírozási feltételek is a programok végrehajtásához.
Meg kell jegyezni azonban, hogy sem Magyarországon, sem Szlovéniában, a mai napig nem született meg az iskolai leszakadás, lemorzsolódás megakadályozására, illetve az iskolába való visszavezetésre alkalmas u.n. második esély iskoláira (híd programokra) egy viszonylagos általánossággal érvényesnek tekinthető technológiai leírás. Ennek természetesen az is oka, hogy nincs két egyforma körülmény, a megoldások és a módszerek is eltérőek egymástól, de mindezek figyelembe vételével is, a hagyományos módszerekkel folyó iskolai oktatásban tapasztalható sikertelenség, a korai iskolaelhagyók számának növekedése miatt, nagy szükség van eredményesebb módszerek, eljárások kidolgozására, kipróbálására és elterjesztésére.
Ahhoz, hogy olyan programok szülessenek, amelyek valóban hatékonyak, érdemes megvizsgálni a teljesség igénye nélkül két, az oktatási rendszeren belül orvosolható körülményt, amelyek az iskolai oktatás egyre növekvő eredménytelenségéhez vezettek. Egyrészt az információs társadalomban a fiatalok számára a korszerű informatikai eszközök által közvetített „tudás” elérése vált dominánssá, ebben az összefüggésben az iskola a maga hagyományos eszközeivel számukra unalmas. Másrészt a felnőtt társadalom valamilyen érthetetlen ambíciója folytán a fiatalokat mindenre előbb akarja megtanítani, mint ahogy azt ők játszva megtanulhatnák. E két, és még más okok is magyarázzák, hogy a fejlettebb országokban az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a tanulás terén eredménytelen, kellő motivációval nem rendelkező fiatalok száma.
1. A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG C. PROJEKT BEMUTATÁSA 1.1. A PROJEKT ÁLTAL FELDOLGOZOTT SZÜKSÉGLETEK Az egész életen át tartó tanulás napról napra nagyobb szükséglet mindenki számára, a képességeket és a kompetenciákat a jelenlegi „információs” társadalmi és gazdasági környezetben egész életen át kell fejleszteni ahhoz, hogy az egyén tevékenyen részt vegyen a társadalmi életben, és azért is, hogy eredményes legyen az állandóan változó munka világában. A gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődés az átlagos műveltségi igényt a nagy többség részére középiskolai szintre emelte, amit a legtöbb európai országban a 10-12 év kötelező iskoláztatás bevezetése is jelez. A megfelelő képzettség megszerzéséhez alapvető jelentőségűek az írástudással kapcsolatos (írási, olvasási, szövegértési), szóbeli kommunikációs és alapvető számolási, logikai képességek, amelyek a tananyag értelmes elsajátításához, az elsajátított tudás ellenőrzéséhez, s ezáltal az igényes munkavégzéshez is szükségesek.
Sok ember, így fiatalabbak és idősebbek jelentős részének esetében is a középiskolai képzésbe való bekapcsolódás életfordulatot jelent. A fiatalok egy jelentős hányada részére azért, mert előttük ezzel valami teljesen új igény jelenik meg, az idősebbek részére pedig azért, mert ők már abbahagyták az aktív tanulást, az azóta eltelt időben az elsajátított tudás egy részét esetleg már elfelejtették, vagy akkoriban nem sajátították el, más része pedig már elavult.
Az új helyzetben a tanulás eredményes újra kezdéséhez vagy magasabb szinten történő folytatásához elengedhetetlen feltétel a jó kezdés, az egyes tudásterületeken a sikertelenség kezelése azonnal, amint a nehézségek megmutatkoznak. Azonban tudatában kell lenni annak, hogy a tanulási nehézségeket nem lehet azonnal elhárítani, ugyanakkor pedig önmaguktól nem tűnnek el. De ha az, akinek a tananyag elsajátításánál tanulási nehézségei vannak, nem kap segítséget, a nehézségei csak fokozódnak, és az illető a sikertelenségek elvarázsolt gömbjében találja magát, amelyből nem lát kiutat.
Kivételesen sebezhető csoportot alkotnak a képzésbe való újbóli bekapcsolódásnál azok a felnőttek, akik ifjúkorukban az iskolai sikertelenségük miatt kiléptek a képzésből. A képzésben való sikertelenség miatt az újbóli bekapcsolódás előtt szorongást élnek meg, hiszen tudatában vannak annak, hogy újabb sikertelenség érheti őket. A képzésben résztvevő felnőttek számára rendelkezésre bocsátott tanulási segítség mellett szükséges a képzési folyamat során a résztvevőket arra is
motiválni, hogy a sikertelenség miatt ne lépjenek ki a képzésből, illetve ne hagyják abba a tanulást. Ezt a támogatást lehet biztosítani, a lemorzsolódást megakadályozni azokkal a képzési programokkal, amelyek kialakítására a Tanulás Tanulása projekt keretében kerül sor.
1. 2 A PROGRAMOT KIDOLGOZÓ ÉS MEGVALÓSÍTÓ PARTNERSÉG
VEZETŐ PARTNER: ELSŐ MAGYAR-DÁN TERMELŐ ISKOLA ALAPÍTVÁNY, ZALAEGERSZEG
Az alapítvány 20 éve foglalkozik a többszörösen hátrányos helyzetű, alulképzett, piacképes szakmai végzettséggel nem rendelkező, társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedési zavarokkal küzdő munkanélküliek felzárkóztatásával, szakképzésével és átmeneti foglalkoztatásával. A tevékenység célcsoportja kezdetben a 16-26 év közötti korosztály volt, amely az utóbbi időben kiegészült az 50 év feletti korosztállyal, a tartós munkanélküliekkel, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkkel, GYED-ről visszatérőkkel.
A két évtized során szervezett programokban 1768 hátrányos helyzetű egyén vett részt, 94,7%-uk sikeresen befejezte a képzést és a végzettek 97,1%-a szerzett szakmai végzettséget. A különböző projektekből kilépők 85-90%-a tudott a szerzett szakképzettséggel az elsődleges munkaerő-piacon minimum hathónapos időtartamra elhelyezkedni. Az alapítvány fő tevékenységei: -
alternatív foglalkoztatási szolgáltatások: általános iskolát befejező felzárkóztató képzés, szakmai betanító képzés, számítástechnikai alapképzés
-
integrált képzés és foglalkoztatás: olyan komplex program, amely magába foglalja a résztvevők képzését, mentális fejlesztését, a munkaerő-piac által igényelt kulcsképességek kialakítását és megerősítését, a résztvevők munkába helyezését és munkában tartását, 6 hónapos utógondozást
-
szakképzés hiányszakmákban: az illetékes munkaügyi szervek megrendelésére rövid időintervallumú, intenzív jellegű szakképzés
-
szakiskolai képzés: 22 év alatti fiatalkorúak nappali rendszerű szakmai képzése, piacképes szakmákban
-
szakmai tanácsadás, hálózati munka: részvétel a foglalkoztatás célú civil szervezetek országos szerveződéseiben, a Nyugat-Dunántúli regionális tanácsadói tevékenység végzése
-
határon átnyúló együttműködés az ausztriai BFI burgenlandi irodájával, Szlovéniában a Szlovén Kétnyelvű Középiskolával, valamit a lendvai és ptuji Népi Egyetemekkel.
1. PARTNER: NÉPI EGYETEM, LENDVA
A Lendvai Munkásegyetemet 1959. december 22-én alapította meg az akkori Lendva Község tanácsa, az intézmény alaptevékenységeként pedig a felnőttek munka melletti képtését határozta meg, amely az iskolarendszerű képzések, szemináriumok, előadások, beszélgetések, tanfolyamok, értekezletek és egyéb formák megvalósításában működtek a munka-alapszervezetek, polgárok, társadalompolitikai szervezetek szükségleteihez alkalmazva. A Munkásegyetem alapító okiratában emellett leírták azt is, hogy a polgárok és a dolgozók számára a Népi Egyetem dolgozói tanácsadást nyújtanak a vizsgázások és önképzés esetében és képzéseket szerveznek. A lendvai Munkásegyetem első hivatalos képviselője Vinko Svetec volt. 1991. szeptember 17-én a Munkásegyetem felvette a Népi Egyetem, Lendva nevet, az átnevezést követő évben pedig új helyiségekbe költözött. A Lendvai Közigazgatási Egység községekre való felosztása után új alapító okirat elfogadása volt szükséges. Így 1998 óta a Népi Egyetem alapítói Lendva Község, Turnišče Község, Odranci Község és Kobilje Község, majd később Dobronak Község is alapítói jogokat kapott. A lendvai Népi Egyetem már évek során sikeresen együttműködik helyi és nemzeti szinten. A helyi szervezetekkel való együttműködés nem határolódik csak a helyi önkörmányzatokra, hanem sikeresen együttműködik egyéb községekkel is, hiszen a lendvai közigazgatási egység teljes területén
kivitelezi programjait. Így a múltban számos programot szervezett a régióban, hiszen így olyan hallgatóknak is lehetőséget nyújtottak a képzésekben résztvevőknek, akik a távolság és az akadályozottság miatt egyébként nem tudtak volna részt venni. Emellett a községekben sikeresen közreműködik az általános iskolákkal, különösképpen pedig a lendvai Kétnyelvű Középiskolával. Nyelvtanfolyamokkal különösképpen együttműködik a helyi óvodákkal is. A Népi Egyetem szorosan együttműködik a munkaügyi szervezetekkel, hiszen számukra szervez különböző képzési programokat. Emellett szorosan együttműködik a helyi vállalatokkal. Nemzeti szinten sikeresen együttműködünk az Országos Andragógiai Központtal és az illetékes minisztériumokkal.
Ezek
a
szervezetek
segítenek
abban,
hogy
sikeresen
végezhetjük
tevékenységeinket és sikeres és minőséges képzéseket nyújtunk felhasználóinknak.
2. PARTNER: NÉPI EGYETEM, PTUJ
A ptuji Népi Egyetem sikeres felnőttképzési szervezet, amely sikeresen együttműködik a helyi és regionális oktatási intézményekkel.
A felnőttképzés három nagyobb területre osztható: 1. FORMÁLIS OKTATÁS 2. NEMFORMÁLIS OKTATÁS és
3. ALKALMI OKTATÁS
A formális oktatási programok között a ptuji Népi Egyetemen a következő programok folynak: -
alapképesítési képzések (általános iskolai képzés felnőtteknek, 4 középiskolai program, 2 főiskolai és 3 egyetemi oktatási program)
-
szakmai képzések (nemzeti szakmai kvalifikációs képzések, szociális gondozó, honlapkészítő, számvivő, házmester, szobalány, targoncavezető, építészeti gépkezelő, számviteli feladatok, számítástechnikai képzések)
-
életviteli képzések (Híd a képesítésig, Együtt írunk és olvasunk, A vidék kihívásai, Lépéseim, Munkahelyem, Dobjuk fel életünket tanulással, Olvasás – tudás és szórakozás, Számítógépes írásbeliség felnőtteknek)
-
általános képzések (nyelvi tanfolyamok, kezdő és haladó számítógépes tanfolyamok, retorika, konfliktusmegoldás, gyorsolvalsás, munkavédelmi és biztonsági tanfolyamok)
A ptuji Népi Egyetem jól kifejlesztett képzési programrendszerrel rendelkezik a munkanélküliek képesítése fejlesztése céljából. A Népi Egyetem által kivitelezett programokkal megszerezhetők különböző állami szakmai kvalifikációk, különböző szakképzések, valamint főiskolai és egyetemi programok is folynak. A különböző életkorú társadalmi rétegek életminőségének javítása érdekében számos nem formális képzési forma is elérhető az önálló tanulás központja, a tanácsadó központ, a tudásbörze és a harmadik életkorszak egyeteme formájában. A Népi Egyetem erős projekthátterével számos ingyenes képzési formák elérhetőséhét is lehetővé teszi, különlegesen a nem formális képzési formákat. Ezek közé sorolható az önálló tanulás központja, a tanácsadó központ, a tudásbörze, stb. 2013-ban a Népi Egyetem csatlakozott azon a 15 szervezethez, amelyek kisérleti módon bevezették a nem formális ismeretek elismerésének módszereit és tevékenységeit, hiszen a munkapiacon egyre fontosabbak a nem formális ismeretek birtoklása. Ezt a tevékenységet néhány helyi vállalattal közösen végezzük, a projekt eredményeként pedig 76 dolgozó számára személyes portfóliók készülnek, amelyben meg lesznek határozva az egyén szakmai és kulcskompetenciái. 2008 óta a ptuji Népi Egyetem vezetésévelm működik a Dráva-menti élethosszig tartó képzési intézet, amely keretében számos központ, ingyenes műhelymunka és tanfolyam létesült, ami által közelebb került a társadalomhoz is a folyamatos tanulás szüksége, amit az Európai Unió is
szorgalmaz. Ez a projekt a 2014-2020-as időszakban a generációk közti tanulás központja címet fogja viselni, amivel a különböző korosztályok közötti együttműködést szeretnénk erősíteni. Intézményünk számos nemzetközi projektben is részt vesz, így pl. a szlovén-horvát határon átnyúló partnerségben, a szlovén-magyar határokon átnyúló együttműködési projektek keretében pedi gaz ATT – A tudással a tanulásig, a tanulással a szakképzettségig c. projektben, valamint a Grundtvig nemzetközi tanulási projektekben.
3. PARTNER: KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLA, LENDVA
A Kétnyelvű Középiskola szilárdan jelen van térségünkben és annak múltikulturális életében. Ez a közoktatási intézmény Szlovéniában egyedülállónak számít, hisz a szlovén és a magyar nemzetiség ifjú tagjai szakképzett tanárok segítségével képezik magukat, és a kétnyelvű modellben nem csak a két nyelvet sajátítják el, hanem megtanulják a toleranciát, a másság elfogadását, valamint a helyi és a szélesebb környezetbe való beilleszkedést is. A kétnyelvűség természetesen nem csak a magyarokra, hanem a többségi nemzethez tartozó diákokra és tanárokra is vonatkozik; épp ebben van a különlegessége.
A kétnyelvűség az ilyen környezetben, amilyen a miénk, szükségesség és egyúttal különleges érték is, amely előnyt nyújt számunkra a többi iskolával szemben. A középiskola története az 1903. évig nyúlik vissza, amikor Lendván elindult a szakmunkásképzés. A második világháború után (1945-től) az intézmény mint fémipari szakiskola, 1960-tól pedig mint gépészeti szakközépiskola működött. Ebben az időszakban Muravidék egész területéről és a szomszédos Horvátországból iratkoztak be diákok a hároméves szakiskolába és a négyéves gépésztechnikumi programba. Az oktatás szlovén nyelven folyt, 1976-ban pedig bevezették a magyar nyelv fakultatív oktatását. 1980 után a szakirányú oktatásról szóló törvény alapján az iskola kétnyelvű középiskolává fejlődött, több programmal, és ezáltal a kialakult új modell megoldotta a kétnyelvű általános iskolák tanulói középfokú oktatásának problémáját. Az 1981/82-es tanévben az iskola bevezette a kétnyelvű pedagógusképzési programot, illetve a tanítói szakot, a következő tanévben elindította a kétnyelvű ügyviteli-pénzügyi és kereskedelmi szakma oktatását, 1990-ben a kétnyelvű gimnáziumi programot, 1996-ban pedig a kétnyelvű bolti eladói programot. Az 1992/93-as tanévig az iskola a fémformáló- és gépésztechnikusi programot szlovén nyelven oktatta, de kötelező volt a magyar nyelv tanítása is. Ettől a tanévtől kezdődően az oktatás ezekben a programokban is kétnyelvű lett. A 2002/2003-as tanévtől kezdődően bevezették a Szakiskolai képzési programok közös kivitelezésének modelljét a nemzetiségileg vegyesen lakott területen, amely lehetővé tette a különböző programok, illetve szakmák egy osztályban történő oktatását. 2005-ben az új tanév új iskolaépületben kezdődött, ahol a körszerű berendezések, a műhelyek és a sportterem lehetőséget nyújtanak a korszerű oktatás és a különféle tevékenységek szervezésére, amely az iskolát vonzóvá teszi mind a fiatalok mind a szakpedagógusok számára. A 2013/14-es tanévben a lendvai Kétnyelvű Középiskolában 20 osztályban 230 diák tanul. A nevelésioktatási munkát 47 tagú tantestület végzi. Az oktatás jelenleg az alábbi programokban valósul meg: -
Gimnázium,
-
Gépésztechnikus és közgazdasági technikus,
-
Szakiskolai képzési programok közös kivitelezésének modellje a nemzetiségileg vegyesen lakott területen hat szakmával: autószerelő, gépberendezés-szerelő, mechatronikai műszerész, gasztronómus, szállodás, bolti eladó, cserépkályhaépítő-kerámiaburkoló,
-
Szaktechnikai képzés – közgazdasági technikus és gépésztechnikus (3+2).
A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy iskolánk már egy évszázada a régió fiataljainak sokoldalú középiskolai oktatási és szakoktatási központi intézménye, amely alkalmazkodik a helyi gazdasági szükségletekhez. Ezek az adatok egyébként nem szólnak arról, hogy több volt diákunk elismert tudós, kutató, művész, vállalkozó, politikus és szakember lett, ez pedig azt bizonyítja, hogy iskolánktól jó útravalót kaptak és kapnak a fiatalok. Iskolánknak a jövőben is sokoldalú kétnyelvű oktatási központként kell működnie, ahol a régió fiataljai képezhetik magukat. E feladatát csak a helyi közösség és a Muravidéki Magyar Önigazgatási Nemzeti Közösség támogatásával tudja sikeresen megvalósítani. E mellett rendkívüli jelentősége van az iskola aktív együttműködésének a helyi vállalatokkal és egyéb közoktatási intézményekkel a régióban és szélesebb környezetünkben. Iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájáról számos kiváló eredmény és siker tanúskodik, amelyeket diákjaink értek el a szlovéniai országos versenyeken és világviszonylatban is, a szlovéniai, az európai és a nemzetközi projektekben, és ezt mutatják az érettségi vizsgán és záróvizsgán elért eredmények. Külömböző projektekben már évek óta részt vesz számos pedagógus és diák. Iskolánkra jellemző a folyamatos fejlődés, változás, ennek keretében kell megvalósítania alapvető küldetését.
Intézményünk korszerűsítése, fejlesztése és fennállása érdekében színvonalas
fejlesztéseket hajtunk végre a szlovén és az európai közoktatási törvények követelményei szerint.
2. TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM 2. 1 A TANULÁS TANULÁSA PROGRAM CÉLJA, JELLEMZŐI Az egész életen át tartó tanulás napról napra nagyobb szükséglet mindenki számára, a képességeket és a kompetenciákat a jelenlegi „információs” társadalmi és gazdasági környezetben egész életen át kell fejleszteni ahhoz, hogy az egyén tevékenyen részt vegyen a társadalmi életben, és azért is, hogy eredményes legyen az állandóan változó munka világában. A gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődés az átlagos műveltségi igényt a nagy többség részére középiskolai szintre emelte, amit a
legtöbb európai országban a 10-12 év kötelező iskoláztatás bevezetése is jelez. A megfelelő képzettség megszerzéséhez alapvető jelentőségűek az írástudással kapcsolatos (írási, olvasási, szövegértési), szóbeli kommunikációs és alapvető számolási, logikai képességek, amelyek a tananyag értelmes elsajátításához, az elsajátított tudás ellenőrzéséhez, s ezáltal az igényes munkavégzéshez is szükségesek. Sok ember, így fiatalabbak és idősebbek jelentős részének esetében is a középiskolai képzésbe való bekapcsolódás életfordulatot jelent. A fiatalok egy jelentős hányada részére azért, mert előttük ezzel valami teljesen új igény jelenik meg, az idősebbek részére pedig azért, mert ők már abbahagyták az aktív tanulást, az azóta eltelt időben az elsajátított tudás egy részét esetleg már elfelejtették, vagy akkoriban nem sajátították el, más része pedig már elavult. Az új helyzetben a tanulás eredményes újra kezdéséhez vagy magasabb szinten történő folytatásához elengedhetetlen feltétel a jó kezdés, az egyes tudásterületeken a sikertelenség kezelése azonnal, amint a nehézségek megmutatkoznak. Azonban tudatában kell lenni annak, hogy a tanulási nehézségeket nem lehet azonnal elhárítani, ugyanakkor pedig önmaguktól nem tűnnek el. De ha az, akinek a tananyag elsajátításánál tanulási nehézségei vannak, nem kap segítséget, a nehézségei csak fokozódnak, és az illető a sikertelenségek elvarázsolt gömbjében találja magát, amelyből nem lát kiutat. Kivételesen sebezhető csoportot alkotnak a középfokú képzésbe való újbóli bekapcsolódásnál azok a felnőttek, akik ifjúkorukban az iskolai sikertelenségük miatt kiléptek a képzésből. A képzésben való sikertelenség miatt az újbóli bekapcsolódás előtt szorongást élnek meg, hiszen tudatában vannak annak, hogy újabb sikertelenség érheti őket. A képzésben résztvevő felnőttek számára rendelkezésre bocsátott tanulási segítség mellett szükséges a képzési folyamat során a résztvevőket arra is motiválni, hogy a sikertelenség miatt ne lépjenek ki a képzésből, illetve ne hagyják abba a tanulást. Ezt a támogatást lehet biztosítani, a lemorzsolódást megakadályozni azokkal a képzési programokkal, amelyek kialakítására a Tanulás Tanulása projekt keretében kerül sor, hiszen a program az oktatás személyre szabottságát helyezi előtérbe, valamint az egyének korábban megszerzett tudásának újra aktiválására, ill. megszerzésére összpontosít.
2.2 A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM CÉLCSOPORTJAINAK FŐBB JELLEMZŐI
A modern demokratikus társadalom köteles mindkét célcsoport számára (mind a tanulók, mind a felnőttek számára) megfelelő segítséget és támogatást nyújtani a képzettség megszerzésében, főképp pedig azok alapvető képességek fejlesztését, amelyeket az egyének nem fejlesztettek ki olyan mértékben, hogy az oktatási folyamatban sikeresek legyenek. Manapság a funkcionális analfabetizmus képzetlenséget j, ill.
a szakmatanuláshoz szükséges
közismereti alapok hiányát jelenti. A célcsoport tagjai főleg az elméleti jellegű tanóráktól idegenkednek, hiányos közismereti alapokkal bírnak, ennek révén nehezen tudják elsajátítatni a szakmai képzés anyagát. Ha az egyes tantárgyakat előadó tanárok ezeket a gondokat nem észlelik elég korán és nem kapnak kellő figyelmet, a diákok egy idő után lemaradnak a tanulásban, ami közvetetten gyengébb osztályzatokhoz és végül lemorzsolódáshoz vezet. A két célcsoportba tartozó egyének tanulási technikai készségeik és képességeik gyengén fejlettek, a gyenge tanulmányi eredmények miatt pedig erősen hiányos a belső motiváltságuk, ami a tanulásnál kiemelt fontosságú. Azokat a tevékenységek ugyanis, amelyeket nem ismerik és nem uralják őket, kerülik, illetve az első sikertelenség után elhagyják, feladják őket. A tanulási folyamatban sikertelen és a lemorzsolódással veszélyeztetett személyek körében nagy az anyagi és szociális gondokkal küszködők aránya. A családos és egyedülálló résztvevők esetében állandó gond, hogy a képzés során kapott támogatásból nem tudnak megélni: ezért a program mellett, gyakran annak rovására, szorgalmi időben alkalmi (fekete)munkát vállalnak, hogy jövedelmüket kiegészítsék. A gyakori és nagymérvű hiányzás előbb-utóbb lemorzsolódáshoz vezet, hiszen a tananyag elsajátításában lemaradnak. Azokat az egyéneket, akik sikertelenek az oktatási folyamatban, gyakran a környezet visszahúzó hatása, a környezeti pozitív példa hiánya is befolyásolja. A munkanélküliség egyes családokban már harmadik generációs. Az otthon tétlenkedő szülők, nagyszülők, rokonok azt sugallják, hogy semmittevésből is meg lehet élni. Másrészt az erkölcsi szabály, hogy a megszerzett jövedelmet az egyén köteles megosztani környezetével, nem ösztönöz a munkavégzésre. A rövid távú gondolkodás, a jövőkép hiánya, a mának élés szemlélet: „mindig lesz valahogy”, „minek tanulni és dolgozni, hiszen úgysem érem meg a nyugdíjkort”, stb. ugyancsak segíthetik a lemorzsolódást.
A káros szenvedélyek, a deviancia szintén állandó veszélyt jelenthet a program sikerességére. nemegyszer a korábban elkövetett bűncselekmények miatti kihallgatások, tárgyalások következtében gyűjtenek össze több napos hiányzást. Másrészt „úgyis lezárnak, minek tanuljak” kijelentések is a lemorzsolódás irányába hatnak. A diákok iskolai sikerére nagy hatással vannak a szülők és a tanuláshoz, tudáskoz és az oktatási intézményekhet való viszonyuk is. Ha a szülőknek sem a tanulás, sem a képzettség nem jelentenek életfontosságú értéket, akkor a gyerekük sem fogja értékként kezelni a tudást és a képzettséget. 2.3
A PROGRAM CÉLJAI
A program alapvető célja, hogy a mai demokratikus társadalomban mindkét célcsoport számára megfelelő segítséget biztosítson a megfelelő képzettség megszerzéséhez, amihez alapfeltétel az alapképességek és készségek fejlődése. A Tanulás Tanulása
projekt keretében két motiváló, felzárkóztató program összeállítására és
kipróbálására került sor, amelyek módszertani lépésekkel biztosítják a középfokú oktakási programok befejezését az iskolarendszerű oktatási programokban, hiszen mindkét célcsoportnál az EUreferenciakeret által előterjesztett 8 kulcskompetencia elérése a cél. Az ATT projekt két alapját képező programok a résztvevőknek a továbbtanulás folytatását biztosítja, mégpedig: a. az olyan középiskolai tanulók részére, akiknek különösen rossz a tanulmányi eredményük, és a lemorzsolódás veszélye fenyegeti őket, és b. b) az olyan felnőttek számára fog biztosít lehetőséget, akiknek a program egy második lehetőséget nyújt, hiszen a program keretében megszerezhetik azokat a hiányzó ismereteket, amelyek lehetővé tenné számukra a továbbtanulást. A fő célok, amelyeket a képzésben résztvevők számára a program biztosítani kíván, a következők: -
a szociális és tanulási képességek megszerzése,
-
az az alaptudás és alapismeretek megszerzése, amelyek megkönnyítik az új ismeretek és új tudás megszerzését, valamint
-
a beszéd- és íráskészség, számítógépes készség megfelelő szintjének fejlesztése és elérése és a matematikai és logikus gondolkodás fejlesztése.
A felnőtt résztvevők és a diákok lemorzsolódását megakadályozó programok mellett a projekt keretében elkészült egy 70 órás, a programokat mentorként vezető tanárok felkészítő program is, amely a célcsoport képzéséhez szükséges speciális tudást biztosítja az érintettek számára.
2.4 A KÉPZÉSI PROGRAM MEGHATÁROZÁSA
A Tanulás az életre egy a középfokú és egyéb formális oktatási rendszerek támogató programja, ami az olyan fiatalok és felnőttek számára készült, akik a tanulási sikertelenségük miatt részben vagy akár teljesen ki vannak rekesztve a társadalomból, megbélyegződtek és a felsoroltak miatt nincs meg a megfelelő motiváltsági fok a képzés sikeres befejezésére. Mivel a rossz tanulási eredményű, hiányos tudású diákok és felnőttek nem ismerik fel problémáikat, egyben pedig az azok között húzódó ok-okozati összeköttetéséket, egyben pedig a saját hiányosságaikat, különösen a tudás hiányát, el szeretnék rejteni, kiemelten fontos, hogy milyen módon közelítsenek hozzájuk a tanárok, és hogyan vezessék őket a munkafolyamatban. Fontos, hogy a tanár ismeri és használja a különböző motivációs fogásokat és be tudják mutani a megszerzett tudás és képességek használhatóságát és hasznosítását. A programmal szeretnénk: e) megnövelni azok a felnőttek bevonását az oktatási rendszerbe, akik a gyenge tanulmányi eredmények miatt fiatal korukban lemorzsolódtak az oktatási programokból, most pedig újra bekapcsolódtak, de az első sikertelenség miatt – amely általában a kulcskompetenciák hiányos elsajátítása és a rossz tanulási szokások miatt – ismételten meg akarják szakítani képzésüket; f) csökkenteni a lemorzsolódást a középfokú oktatási programokban résztvevő fiataloknál; g) megnovelni a szlovén és magyar oktatási-nevelési szakemberek együttműködését; h) elkészíteni az első kétnyelvű oktatási programokat, amelyek nem csak egy szlovén oktatási program magyar nyelvű fordítása, hanem az együttműködés eredménye, egyben pedig egy kétnyelvű oktatási program kidolgozása a felnőttek részére.
A tanulással a tudásig, a tudással a képzettésgig című projektben elkészült programok olyan egyesített
oktatási-képzési
standardok
elkészítésének
első
lépcsőfoka,
amelyek
hozzájárulnak a képzési programok egyeztetéséhez, ami viszont csak a közös solgáltatások fejlesztésével lehetséges mind az általános oktatási, mind a szakiskolai oktatási rendszer terén. Mindhárom program, a mentorok felkészítő programja, és mindkét Tanulás az életre c. oktatási program olyan módon készült el, hogy figyelembe veszi a közös szükségleteket és kivitelezhető mind Szlovéniában, mind Magyarországon.
II. A PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK FOLYAMATA A tanulással a tudásig, a tudással a képzettésgig című projektben a projektpartnerek által kialakított
szakmai
csoport
tagjai
rendszeres
projekttalálkozókon
és
szakmai
műhelymunkákon találkoztunk, mégpedig azzal a céllal, hogy elkészüljön a Tanulás az életre, diákok felzárkóztató programja és a Tanulás az életre, felnőttek felzárkóztató programja, valamint a mentoropk felkészítő programja mindkét említett programban való tanításra. Az előre meghatározott standardok alapján az első 6 műhelymunkán, amelyek 2011 szeptembere és 2012 márciusa között voltak, elkészűlt a mentorok felkészítő programja, amely a programokat kivitelező tanárok-mentorok felkészítését irányítja. A mentorok felkészítő programja egy általános és egy külön részt tartalmaz, valamint útmutatókat a programok kivitelezéséhez. A műhelymunkákra minden szervezet önállőan készült, mégpedig a szakirodalom tanulmányozásával, a szóban forgó témákat pedig előzetesen egyeztettük. Az elkészült mentori felkészítő program, amely a mellékelt kézikönyvben található, az általános rész mellett egy különleges részt is tartalmaz: h) a kompetenciák leírása, amelyeket a Tanulás az életre c. programban az egyéneknél fejleszésre kerülnek, i)
a program kivitelezését segítő útmutatók,
j)
a minimális követelmények módszertani útmutatóval,
k) az iskolai, ill az oktatási-képzési folyamatban történő sikertelenség fogalma és jelentősége, l)
a sikertelenség okai,
m) a sikertelenség következményei és n) a különböző támogató tevékenység bemutatása, amelyek kihatnak a résztvevők tudászintbeli különbségei csökkentésére. 2012 márciusától 2012 októberéig a projekttím elkészítette a Tanulás az életre diákoknak című programot, amely ugyanazon elven alapul, mint a mentorok felkészítő programja, hiszen már az elején meghatároztuk a minimális tudáskövetelményeket, amelyek alapján a későbbiekben a
szakirodalom segítségével elkészítettük a programot. A projekttím elkészített egy kérdőívet is, amellyel a mentorok kideríthetik az iskolai sikertelenség okait, valamint egy űrlapot, amely segítségével minden résztvevő számára elkészül az egyéni oktatási terve, ami alapján meghatározásra kerülnek a programokban résztvevő személyek kötelezettségei is. A diákokkal és felnőttekkel folytatott munkában szerzett tapasztalatok alapján egy olyan fontos határozatot hoztunk, hogy a felnőttek számára a programban való részvétel önkéntes alapú és a programok vezetőivel folytatott megbeszélések alapján csatlakoznak, míg a diákok a programokba a tanárok ajánlására kapcsolódnak be.
A Tanulás az életre c. program útmutatóiban egyebek között fel van tüntetve az is, hogy a programokba való bevonásokkor a következőket is figyelembe kell venni: a) a résztvevők saját kívánságait, ha maguk rájönnek, hogy tudáshiányuk van, ami akadályozza őket a képzésük folytatásában, ill. befejezésében (ill. egyes évfolyamok befejezésében), vagy b) a tanárok, felnőttek esetében a képzés vezetőinek vagy diákok esetén a szaktanácsadók ajánlásait, akik mérlegelik, hogy a diák/résztvevő tanulási akadályainak okai az alapvető képességek hiánya okozza. A mentoroknak (tanároknak) főleg a résztvevők tanulásának követésére kell odafigyelni és kevésbé a tananyag átadására, mint ahogy az a klasszikus, frontális oktatási modellben hagyományos. A diákoknak, ill. a felnőtt résztvevőknek a programfolyamán segítenek a tanítási célok elérésének , a tanulás és a tanulási eredmények tervezésében, azok követésében és értékelésében, valamint abban, hogy különböző helyzetekben tudják használni megszerzett tudásukat és képességeiket. g) A tanítási folyamatnak a programban résztvevő diákokra/felnőttekre kell összpontosítani, ami azt jelenti, hogy a program munkájának megtervezésében a diákok/résztvevők tanulási szükségleteit és érdekeit kell kiindulópontnak venni, amelyeket a bevezető megbeszélésen fejt ki a tanuló, ill. résztvevő. A program munkájának megtervezésekor így figyelembe kell
venni a diákok/résztvevők tudását, képességeit és a tanulásra való hajlandóságát, különös figyelmet kell pedig szentelni a külső tényezőknek, ami azt jelenti, hogy a program résztvevői számára motiváló tanulási környezetet kell biztosítani. A programban résztvevők vegyenek részt a tervezésben, kiviteletésben és értékelésben, a mentor feladata pedig az, hogy segít nekik a tanulás különböző részeinek a beosztásában, összekötésében és kivitelezésében. Ebben a mentor aktív hallgató és összekötő legyen, aki különböző kérdésekkel és utasításokkal irányítja a résztvevő gondolkodását és a csoportban való munkáját. h) A tanítási tartalmakat a résztvevők életével kell egybekötni, ezért a mentor olyan tartalmakat válasszon, amelyek a résztvevők különböző társadalmi szerepeiből és élethelyzeteiből erednek, mint pl. családtagok, diákok, a program résztvevői, dolgozók és állampolgárok. Ezért fontos olyan tartalmak kiválasztása, amelyeket a diákok/résztvevők a tartalmak előzetes ismerete miatt könnyebben elhelyeznek a már megszerzett kompetenciák körében, és amelyeknél felismerik a tananyagok gyakorlati felhasználhatóságát. Ez a mentorok számára lehetővé teszi, hogy olyan élethelyzeteket keresnek, amelyekkel a programban résztvevők azonosulnak, vagy valósnak ismerik fel azokat. Az alapvető cél az, hogy a résztvevők felismerik, hogy a tanulás a problémamegoldás egyik eszköze, amit így tudatosítanak is. Emiatt fontos a mentorok számára, hogy ismerik a résztvevők kultúráját, értékeit, érdekeit, szükségleteit és életük struktúráját. Hogy jobban megismerjék a diákokat/résztvevőket, a mentorok különböző módszereket alkalmazhatnak: személyes beszélgetés (egyéni vagy csoportos), a diákok/résztvevők bemutatása, rövid életrajz írása a bevezető órákon, csoportos akciókon vagy találkozókon való részvétel, amelyeken családtagok is részt veznek, ahol a mentor megismerheti a csoportok hagyományait, szokásait. Ugyanúgy ajánlott, hogy a mentor megismeri a diákok/résztvevők életkörnyezetét és életmódját. Az efféle munka lehetővé teszi, hogy a mentorok a programok egy-egy résztvevőjét egységes személyiségként ismeri meg és vele egyenjogú és humanisztikai alapon készülő egymásközti kapcsolatot alakít, a diákok/résztvevők pedig a programban teljes személyiségként fejezik ki magukat és önállósulnak. i)
Az integrálódó tanítási tartalmak, módszerek és tananyagok a résztvevők számára lehetővé teszik, hogy megismerik az alapvető készségek közötti funkcionális összeköttetéseket, amelyeket különböző szituációkban alkalmaznak is. Olyan alkalmak jönnek létre, hogy a megoldandó feladatokat különböző szempontokból közelítik meg és azokat különböző módszerekkel próbálják megoldani. Így kritikus gondolkodásmódot alakítanak különböző eseményekkel kapcsolatosan, de ezáltal a kialakítják a problémamegoldási készségüket és
tanulási módszereiket. Ebben kiemelt fontosságú a projekttanulás, amelyben a diák/résztvevő vagy egy kisebb csoport kiválasztja a tanulási területet, tervet készít, kivitelezi a tervet, majd értékeli azt. A mentor a módszertani elvet úgy valósítja meg, hogy a kiemelt tananyagok mellett integrált problémákat is tárgyal. A projektmunka miatt fontos a különböző tanulási módszerek használata, amelyeknél a résztvevők egyszer egyénileg, másszor pedig párokban vagy kisebb csoportokban oldanak meg feladatokat, a megoldásokat pedig egymás között ellenőrzik, emellett pedig elsajátítják a magyarázat, állásfoglalás, érvelés és a saját véleményük megvédésének készségeit. A mentor munkája a diákok/résztvevők közötti kommunikáció fejleszése is, hiszen ez a csoporton belüli kapcsolatokat erősíti, motivál és pozitív közvetlen tapasztalatokat nyújt. j)
A mentortól elvárandó, hogy a diákoknak/résztvevőknek segít a személyes fejlesztési terv elkészítésében, amely tartalmazza a személyes tanulási célok, feladatok és lépések meghatározását, amelyek szerint az egyén eléri a kitűzütt célokat, tartalmazza az egyes célok megvalósításának ütemtervet és a tudás ellenőrzésének és értékelésének tervét. A mentoroknak együtt kell működni a terv szerinti tervezésben és
a továbbhaladás
értékelésében. Az egyéni munkánál a mentor feladata az, hogy hangsúlyozza az egyén továbbjutását és figyelmét arra irányítsa, hogy hasonlítsa össze a képzés előtti tudását azzal a tudással, amit a program folyamán megszerzett, valamint az önállóság fokával, amit a képzés folyamán megszerzett. Egyben pedig a mentor egyik legfontosabb teendője az, hogy a tanteremben lelkesítse a diákokat/résztvevőket a továbbtanulásra és az új tanulási célok felismerésére. A diákokat/résztvevőket folyamatosan arra kell motiválni, hogy önállóan fejezzék ki véleményüket a saját fejlődésükről, hiszen így önállóbbá és a tanulásukért felelősebbekké válnak. k) A diákoknak/rásztvevőknek lehetővé kell tenni, hogy saját maguk válasszák ki azokat a tartalmakat, amelyekkel fejlesztik alapkészségeiket. Fontos, hogy a tartalmak az életközelséggel függjenek össze, hiszen a program meghatározza, hogy a tanulás olyan tartalmakkal folyik, amelyek közel állnak a diákokhoz/résztvevőkhöz, ami miatt az említett tartalmak csak általánosságban vannak meghatározva. Ilyen módon van biztosítva az, hogy a tanulás a diákoknak/résztvevőknek az alapvető készség- és képességszerzés szempontjából érdekes és aktuális problémákon alapul. l)
A programban megvalósítandó, egy-egy tanulási projekteket olyan módon kell meghatározni, hogy három, ill. négy találkozón tárgyalandó (egy találkozó 3 tanóra). A második módszer az lehet, hogy egy hosszabb terjedelmű projekt kerül kiválasztásra, amely több találkozót foglal magába, így az egyes találkozón egy, a tanulási projekt által meghatározott feladat (cél)
táargyalandó. Ebben az esetben a mentornak főképp az egyes megadott célok meghatározására, valamint a program valahány standardjának a figyelembe vételére kell figyelniük.
A projekttanulás a résztvevőknek ugyanis lehetővé teszi, hogy egyénekkel és a helyi környezetükben található intézményekkel működjenek közre különböző módon, hiszen így közvetlen környezetükből jutnak információkhoz. A mentornak motiválnia kell az efféle együttműködést, valamint segítenie kell a diákoknak/résztvevőknek a helyi környezettel való kapcsolatfelvételben.
A Tanulás az életre felnőtteknek c. program a résztvevőknek olyan kulcskompetenciák megszerzését biztosítja, amelyekre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy a formális képzési programban elérje a minimális tudáskövetelményeket. A felnőtteknek a program olyan képességek és készségek, valamint értékek és szempontok megszerzését teszi lehetővé, amelyekre szüksége van az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái megszerzéséhez. A résztvevőt önkezdeményezésre, vállalközóképességre és a saját céljainak megvalósításárért való felelősségre motiválja. A felnőtteknek manapság ilyen képességekre és készségekre a saját jólétük biztosításához van szükségük, mind a munkahelyi, mind szélesebb területeken. A program célja az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztése az önkezdeményezés terén, a szociális, állampolgári és matematikai kompetenciákkal összefüggően. A program befejezésével az egyének képesek lesznek megérteni és értékelni tudásukat. A program olyan módon épül fel, hogy folyamatosan fejlődik a 8 kulcskompetencia, a hangsúly pedig emellett még ezekre a területekre is kitér: -
tanulási és tudásmegszerzési képesség megszerzése,
-
anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése,
-
munkaszokások és a saját fejlődés felelősség vállalásának fejlesztése,
-
egészség- és környezetvédelmi felelősség és a fenntartható társadalmi forma megtartásában való saját részvételi felelősségérzet biztosítása,
-
az egyének továbbtanulási motiválása,
-
az emberi jogok és alapvető szabadság tisztelete,
-
az állampolgári jogok és felelősségek ismeretének erősítése,
-
a másság megértése és elfogadása,
-
a másság tisztelete és a másokkal való együttműködés készsége,
-
a tolerancia és az emberek tiszteletének készsége,
-
a nemek egyenrangúsága tudatának fejlesztése,
-
a felelősségteljes, önálló és kritikus egyén fejlesztése.
III. A PROGRAMOK KÍSÉRLETI KIVITELEZÉSE MENTOROK-TANÁROK FELKÉSZÍTÉSE A LENDVAI NÉPI EGYETEMEN A tanárok képzése, amelyek a Tanulás az életre c. programban mentorként vesznek részt, 2013. május 16. és jőnius 1. között folyt. A programban a Lendvai KKI 15 tanára vett részt, és mind sikeresen befejezték a képzést. Cvetka Hojnikkal, a programot lebonyolító mentorral 10 alkalommal találkoztak, éspedig 9 alkalommal májusban és 1 alkalommal júniusban. A tanárok a képzési program során megismerték a program jellegzetességeit és céljait, valamint a célcsoportok jellemzőit (a gyenge tanulási eredményű, lemorzsolódással fenyegetett diákok és felnőttek csoportja). A képzést vezető mentor a tanárokkal sok időt szentelt a különböző képességek fejleszéséről, amelyek a képzés során a résztvevő diákoknál és felnőtteknél fejlesztendők. A tanárok-mentorok, akik részt vettek a képzésen, megismerték a képzési program szervezettségét és a lemorzsolódottakkal való munka folyamatát. Közösen tárgyalták főképp a lemorzsolódottak pszichoszociális fejlődését, a programban résztvevő tanárok pedig megismerték és elmélyítették tudásukat a lemorzsolódás okairól, és arról, hogy milyen pszichoszociális következményei lehetnek a képzés megszakításának, ill. évfolyamok ismétlésének az egyéneknél. A három utolsó találkozón a Tanulás az életre c. programban előrelátott minimális követelményeknek szentelték és megtárgyalták a mentoroknak szánt módszertani útmutatókat. Az említettek mellett a programban résztvevő tanárok bemutatták azokat a jellemzőket, amikkel minden mentornak rendelkeznie kellene, valamint azt, milyen módon dolgozzon a mentor a programokban résztvevő diákokkal, felnőttekkel (konkrét példák alapján). A tanárok az utolsó találkozón egy tanítási projektet készítettek, amelyet a programban is felhasználhatnak.
MENTOROK-TANÁROK FELKÉSZÍTÉSE AZ ELSŐ MAGYAR-DÁN TERMELŐ ISKOLA ALAPÍTVÁNYNÁL
Zalaegerszegen a mentorok felkészítését az Oktatási Szolgáltató Bt végezte a projekt keretében kidolgozott program alapján. A mentor képzés meghirdetését követően a város középiskoláiban, illetve a Termelőiskolában tanító szakemberek vettek részt a felkészítésen. A 70 órás mentorképzés előadások, tréningek és csoportos gyakorlatok megtartásával 2012 szeptemberében és októberében, összesen 7 foglalkozás keretében került lebonyolításra az alábbiak szerint:
2012. szeptember 28. A program bemutatása a mentorok számára, a munka folyamata. A célcsoport jellegzetességei. A nevelési-oktatási munka a célcsoporttal. (résztvevők száma: 15 fő tanár-mentor + 3 fő projekt személyzet) 2012. szeptember 29. A tanár szerepe a programban, konkrét munka a célcsoporttal. Projektmunkán alapuló program. Módszerek éás tanulási formák. . (résztvevők száma: 15 fő tanár-mentor + 3 fő projekt személyzet) 2012. október 05. A tanulás tanulása, tanulási módszerek tanítása. személyes kapcsolatok és dinamika a tanulócsoportban.
2012. október 06. A tanulás individualizálása. Környezetvédelem, egészségvédelem. Olvasással, írással és számolással összefüggő tanulási nehézségek kezelése. 2012. október 11. A motiváció és szocializáció tényezői, kialakításának módszerei. személyes képzési, fejlesztési terv készítése, a munka irányítása. 2012. október 12. Az írási, olvasási készségek fejlesztése, gyakorlatok. Matematikai készségek fejlesztése, gyakorlatok.
2012. október 13. Konkrét tanulási projektek tervezése, gyakorlatok. konkrét tanulási projektek kiértékelése. Gyakorlatok
MENTOROK-TANÁROK FELKÉSZÍTÉSE A PTUJI NÉPI EGYETEMEN A tanárok-mentorok képzését a Ptuji Népi Egyetemen 2013. február 22-én kezdtük meg. A programot Slava Šarc vezette Matjaž Habjanič és Bernarda Kvas közreműködésével. A felkészítő programban 15 tanár vett részt, a találkozók pedig péntekenként és szombatonként folytak. A 70 órás program 2013. március 30-án fejeződött be. A képzési program célja az, hogy a programokban mentorként résztvevő tanárok felkészüljenek az olyan fiataokkal és felnőttekkel való munkára, akiket a különösen rossz tanulmányi eredmények miatt lemorzsolódás fenyeget. A lemorzsolódással fenyegetett egyének többsége objektív és szubjektív okok miatt tanulási nehézségekkel köszködik, ezért a mentorokat kellőképpen fel kell készíteni az ilyen egyénekkel való munkára, főleg pedig tisztázni kell a tanulási hiányosságú és sikertelen, tanuló fiatalokkal kapcsolatos előíteleteitket. A mentorok felkészítési programjában a lehetséges lemorzsolódással fenyegetett egyénekkel való munkára készülnek fel a mentorok, a program olyan pedig módszertani-didaktikai, pedagógiai, pszichológiai és andragógiai tudásokat nyújt, amelyek segítségül lesznek a célcsoporttal való munkában.
A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM KIVITELEZÉSE A LENDVAI KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁN A diákok iskolarendszerű oktatási programokból való lemorzsolódását megakadályozó program kivitelezése
a
lendvai
Kétnyelvű
Középiskolában
a
2013/2014-es
tanévvel
indult
el.
A képzés két, 15 fős csoportokban folyik. A diákok fejlesztik olvasási és írási, beszéd- és kommunikációs, valamint matematikai készségüket és képességüket. A képzés folyamán megismerik a tömegkommunikáció, médiakultúra, természet-, környezet- és egészségvédelem alapjait, emellett pedig meg megismerkednek a viselkedéskultúrával, a családi élet megszervezésével és megpróbálják fellelni kudarcuk okait.
A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM KIVITELEZÉSE AZ ELSŐ MAGYAR-DÁN TERMELŐ ISKOLA ALAPÍTVÁNYNÁL Az Első magyar-Dán Termelő Iskola Alapítványnál 2012 december és 2013 június között került az iskolarendszeren kívüli képzésekben résztvevők motivációs, lemorzsolódásukat megakadályozó program kísérleti jelleggel végrehajtásra. A foglalkozásokat a mentori felkészítőn részt vett két szakember végezte. A foglalkozások két csoport számára kerültek megtartásra: 15 fő kőműves és 16 fő szerkezetlakatos szakképzésben résztvevő hátrányos helyzetű részére.
A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM KIVITELEZÉSE A LENDVAI NÉPI EGYETEMEN A Lendvai Népi Egyetemen a program 2014. január 20. és március 6. között folyt. A programba 15 olyan fiatal roma lány kapcsolódott be, akik tanulnak, ill. a továbbtanulásról gondolkodnak, nem tették még le a záróvizsgát vagy az eltelt időszakban megszakították a képzésüket a kivételesen rossz tanulmányi eredményük miatt. A csoporthoz csatlakozott még két olyan roma személy is, akik a célcsoport specifikussága miatt a mentorral a célcsoporthoz alakították a tartalmakat, hiszen így sikeresebben motiválták a résztvevőket arra, hogy saját maguk felleljék sikertelenségük okait. A mentor nagy hangsúlyt fektetett a kulcskompetenciák, valamint az alapvető számítástechnikai és nyelvi kompetenciák megszerzésére, hiszen a program folyamán kiderült, hogy a részvevők esetében ezeken a tereken a legnagyobb a tudáshiány. A programot Cvetka Hojnik mentor vezette, a kivitelezésben pedig közreműködött még Feher Sonja és Rahela Hojnik Kelenc. A program keretében 150 óra volt megvalósítva, minden résztvevő rendszeresen részt vett. Az elért eredmények a következők: -
3 résztvevő a tanulás folytatása mellett döntött, 1 résztvevő a középiskolai tanulmányai során kitűnő eredményeket ért el, 2 résztvevő letette a záróvizsgát.
A TANULÁS AZ ÉLETRE C. PROGRAM KIVITELEZÉSE A PTUJI NÉPI EGYETEMEN
Az iskolarendszeren kívüli képszésekben résztvevő fiatal felnőttek és felnőttek motivációs, lemorzsolódásukat megakadályozó program kísérleti kivitelezése a ptuji Népi Egyezemen
A SI-HU ATT, » A tanulással a tudásig, a tudással a képzettségig« című projekt keretében a Ptuji Népi egyetemen a 2013-as év folyamán két csoporban folyt az iskolarendszeren kívüli képzésekben résztvevő motivációs, lemorzsolódást megakadályozó program kivitelezése a felnőttek és a fiatal felnőttek számára, akik a halmozottan sérülékeny társadalmi környezetekből származnak.
A projekt célja olyan oktatási programok elkészítése fiatal felnőttek számára, akiket az iskolarendszerű oktatási folyamatból való lemorzsolódás fenyeget, ill. olyan felnőttek számára, akik már lemorzsolódtak az iskolarendszerű oktatási programokból, de vissza szeretnének kapcsolódni az oktatási folyamatba és szakmai képesítéshez szeretnének jutni. A fiatal felnőttek és felnőttek lemorzsolódását megakadályozó és az oktatási programba való visszakapcsolódásukat motiváló program kivitelezése a ptuji Népi Egyetemen a 2012/2013-as tanévben kezdtük meg és folytatódik a 2013/2014-es tanévben két, 15 résztvevőből álló csoportban.
IV. BEFEJEZÉS A projekt keretében 3 képzési program és egy felkészítő program készült el, amely azok a tanárok felkészítését szolgálja, akik mentorként a képzési programokat kivitelezik. A képzési prokramok egyike a diákok felzárkóztatását elősegítő program, olyan diákok számára, akiknek a középiskolai képzési programokban a tanulmányi eredményük kiemelten rossz, és lemorzsolódás fenyegeti őket a tanáv végén, a másik képzési program pedig azoknak a felnőtteknek készült, akik több éves kihagyás után térnek vissza az iskolapadokba, hogy folytassák képzésüket, de szintén tanulási nehézségekkel küzdenek, hiszen az iskolában megszerzett tudásuk már elavult, ill. sokat már el is felejtettek. A programok kisérleti kivitelezése bebizonyította, hogy a Tanulás az életre mindkét programja, mind a diákokat, mind a felnőtteket felzárkóztató program, fontos lépést jelentett a résztvevők
eredményeinek javulása érdekében, hiszen a program amellett, hogy a résztvevők pótolják a hiányzó tudásukat, különösen motivációs irányítottságú. A motiváció pedig kulcsfontosságú, különösen akkor, amikor a diákok és felnőttek gyakran találkoznak a tanulási sikertelenséggel képzésük során. Gyakran mind a diákok, mind a felnőttek megszakítják képzésüket a motiváltság hiánya miatt, hiszen nem tudják, hogyan kerüljenek ki a sikertelenség elvarázsolt köréből. A mentorok felkészítő programja a tanárok számára olyan ismereteket szolgált, amik feltétlenül szükségesek a sikertelen diákokkal és felnőttekkel való munka végzéséhez. A mentorok képzésében nagy hangsúlyt kapott a sikertelen egyének motiválása és lelkesítése, a megszerzett ismereteket pedig a tanárok felhasználhatják az általuk előadott tantárgyak esetében is, ezáltal pedig motiválhatják mind a diákokat, mind a felnőtteket, hogy képzésük során jobb eredményeket érjenek el. A projektben résztvevő partnerek abban reménykedünk, hogy a projektben elkészült képzési programok a jövőben is többször megvalósításra kerülnek, valamint hogy több középiskolában és felnőttképzési intézményben használni fogják mind Magyarországon, mind Szlovéniában.
SUMMARY In the modern information society the value of usable knowledge has increased greatly and has become a suitable condition for existential and economic development. However, the gap between the ones that possess this kind of knowledge and those who don’t is widening. Therefore, the chances for people without usable knowledge to get a job are minimal. On account of this, it is the duty and the interest of the society to help those who have found themselves on the verge of society because of the mentioned circumstances to integrate them into the labour market. In order to achieve this, these people need to gain certain knowledge and skills. One of the priorities of the European Union is lowering the rate of unemployment and actively including the unemployed into those education programmes that can provide them with the knowledge they lack. Precisely because of this the programmes that help to integrate the socially disadvantaged and the unemployed into active job-seekers are being supported throughout the EU. With the establishment of the European Social Fund the financial conditions for the implementation of such education programmes, which enable the unemployed to gain basic competences, were set. In the past there was no programme for preventing dropout and the permanent leaving of the formal education process or those programmes that would enable students and adults to reintegrate into the education process that would at least partially comply with the modern teaching methodology. Programmes which enable unsuccessful individuals to gain the knowledge they lack can lower the number of those that leave school because of failing. If we want the programmes that are intended for dropouts to be effective, two conditions must be considered. Both should be considered within the educational process, since they affect the success in the traditional education system. On the one hand, the need for knowledge offered by modern information technology of the young people who live in the information society has become dominant. Schools that offer traditional knowledge in a traditional way have become boring for the ‘interactive’ young people. On the other hand, the adults who are the holders of social norms are trying to teach the young people unnecessary things because of their own incomprehensible ambitions. These two and some other reasons show that the number of young people that are unsuccessful in learning and
without the much needed motivation for learning has greatly increased in developed countries. The project From Learning to Knowledge, from Knowledge to Education is a cross-border cooperation between educational institutions in Slovenia and Hungary (the project partners were Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány from Zalaegerszeg as the lead partner, Ljudska univerza Lendava, Ljudska univerza Ptuj and Dvojezična srednja šola Lendava). The main activity of the project focuses on the education of adults and young people, but these institutions are weak in providing appropriate motivational education programmes for those who failed in education and dropped out or are planning to leave school early in the near future. The aim of the project is developing a joint service in the field of the labour market as the education programme that was set up within the project considers the joint need to prevent dropout and the educational level of the individual who has until now been unsuccessful in the education process. The Slovene and Hungarian partners have thus joined their pedagogical and andragogical knowledge and developed two education programmes which enable individuals independence in various social situations by reintegrating them into the education system. For a successful education the right preparation is very important. Some adults suffer distress before integrating into the education system because of their school failure in the past. Another failure would probably discourage them from finishing their education. Therefore, it is vital that these individuals get the right motivation and missing knowledge that they will need if they want to continue their education. The main aim of the programme is to enable both target groups the right education programme and support in gaining those basic knowledge and skills that each individual needs for a successful social integration. Within the project From Learning to Knowledge, from Knowledge to Education two motivational programmes have been developed and tested. These two programmes enable those who are included in secondary school education programmes to finish education with specific teaching approaches oriented toward developing the key competences within the European Framework. The programme aims at the following:
gaining social and learning skills; refreshing and gaining fundamental knowledge which is the basis for gaining new knowledge; developing and achieving the right level of general knowledge in speaking, writing and electronic communication and stimulating mathematical and logical thinking. Beside the programmes we have also developed a 70-hour teacher training programme for mentors in the project, which offers specific knowledge for the target group that the programme Learning for Life is intended for. The pilot programme implementation has shown that both programmes Learning for Life (for students and for adults) have substantially contributed to improving the results of the participants, as the programme is not only providing knowledge, but is also motivationally oriented. Motivation is of key importance, especially when adults and young people have to face failure in the education programme. Lack of motivation can result in dropout because certain individuals don’t know how to break the vicious circle of constant failure. The training programme for mentors has given teachers specific knowledge that they need to work with unsuccessful young people and adults. The stress here was laid on motivation and how to encourage individuals to continue with education. Teachers can also use the knowledge gained in their own subjects and thus encourage their students to achieve better results in the education process. The project partners hope that the programmes which were developed within the project, will be implemented in the future as well, also at other secondary schools and educational organisations in Slovenia and Hungary.
