Tartalom Ľudovít Štúr (Demmel József) .............................................................. 15 I. Publicisztika (újságcikkek, röpiratok, politikai tanulmányok) ......................... 45 Egy magyarországi szlovák levele a Tygodnik literacki szerkesztőségének (F. K. P.) ................................. 47 Szlovák földről (F. K. P.) .......................................................................... 50 Corvin Mátyásnak a Nagy szombathi Város tanácsára írt szláv levele .......................................................................... 52 Igazítása A Társalk. f. évi 10d. számában közlött „szükséges igazítás”nak ........................................................................... 57 Felelet. Tomka Kálmán urnak az ez évi Társalkodóban közlött egy pár megjegyzésire ................................................................. 64 A magyarországi szlávok panaszai és sérelmei a magyarok törvényellenes túlkapásai ellen. Egy magyarországi szláv előadásában (F. Zs.) ...................................... 66 A nyelvi harc Magyarországon. Egy szláv tollából (F. Zs.) ............... 106 Tudósítás a Slovenské národné novinyról és az Orol tatránskyról (N. Á.) ............................................................. 117 Mi a szándékunk újságunkkal? (N. Á.) ............................................... 128 Köznépünk. A nép oktatása (N. Á.) ..................................................... 132 A mértékletességi egyesületek (N. Á.) ................................................. 142 Ideje szólni (F. K. P.) ........................................................................... 150 Közrendűek az országos hivatalokban (F. Zs.) ................................... 156 A szlovák nyelvjárás, avagy az e nyelvjáráson történő írás szükségessége (F. K. P.) ................................................................ 164 A pánszlávizmus és országunk (N. Á.) ................................................ 172 Reményeink és kívánalmaink az elkövetkező országgyűlés előtt (F. Zs.) ...................................................................... 183 7
Új kor (F. K. P.) .................................................................................... 203 Szlávok, testvérek! (F. K. P.) ................................................................ 208 A nyugati szlávok és a délszlávok mozgalmai (F. K. P.) ................... 210 A szlávok megmozdulásai 1848-ban (F. K. P.) .................................. 221 Elmélkedések S. Vozár A Tátra hangja című írásáról (N. Á.) ........... 227 A szlávok és a jövő világa (F. Zs.) ........................................................ 248 II. Emancipációs küzdelmek, politikai reprezentáció ................ 415 Ľudovít Štúr memoranduma Kolowrathoz a Tatrín ügyében (F. Zs.) ....................................................................... 417 A Tatrín alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályok (F. K. P.) ....................................................................... 419 Ľudovít Štúr levele Zólyom városához, amelyben országgyűlési követnek jelentkezik .................................... 425 Zólyom városa értesíti Ľudovít Štúrt megválasztásáról .................... 427 Ľudovít Štúr követi megbízólevele ....................................................... 428 Zólyom város követutasítása Ľudovít Štúr számára .......................... 430 Ľudovít Štúr beszédei a magyar országgyűlésben (F. K. P.) ............. 434 Ľudovít Štúr levele országgyűlési tevékenységével kapcsolatban Zólyom város tanácsának .............................................. 450 Ľudovít Štúr követjelentései .................................................................. 451 Ľudovít Štúr lapalapítási kérelme 1850-ből (F. Zs.) ........................... 460 III. Levelek ................................................................................................. 463 1836 .......................................................................................................... 465 1. Michal Godrának 1836. június 26-án (F. K. P.) ........................ 465 2. František Palackýnak 1836. november 27-én (F. K. P.) ........... 468 1837 .......................................................................................................... 471 3. Ljudevit Gajnak 1837. május 13-án (F. K. P.) ........................... 471
8
4. Karol Boleslav Štorchnak 1837. szeptember 18-án (F. K. P.) .................................................. 473 5. Ctiboh Zochnak 1837. december 26-án (F. K. P.) .................... 474 1838 .......................................................................................................... 477 6. Ctiboh Zochnak 1838. február 24-én (F. K. P.) ........................ 477 1840 .......................................................................................................... 480 7. Zay Károlynak 1840. október 25-én (F. Zs.) .............................. 480 8. Jaroslav Pospíšilnek 1840. november 6-án (F. K. P.) ................ 483 1841 .......................................................................................................... 486 9. Jaroslav Pospíšilnek 1841. január 30-án (F. K. P.) .................... 486 1842 .......................................................................................................... 487 10. František Palackýnak 1842. május 22-én (F. K. P.) ................ 487 11. Martin Hamuljaknak 1842. május 29-én (F. K. P.) ................ 490 12. August Horislav Škultétynak 1842. november 26-án (F. K. P.) .................................................... 491 1843 .......................................................................................................... 493 13. Oszip Makszimovics Bogyanszkijnak 1843. február 13-án (F. K. P.) ......................................................... 493 14. Andrej Sládkovičnak 1843. március 12-én (F. K. P.) .............. 496 15. František Palackýnak 1843. május 28-án (F. K. P.) ................ 498 16. Pavel Jozeffynak 1843. június 28-án (F. K. P.) ........................ 500 17. Pavel Jozeffynak 1843. október 22-én (F. K. P.) ...................... 503 1844 .......................................................................................................... 505 18. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1844. április 18-án (F. K. P.) ........................................................... 505 19. Michal Miloslav Hodžának 1844. április 21-én (F. K. P.) ...... 509 20. Štefan Závodníknak 1844. november 20-án (F. K. P.) ........... 513 1845 .......................................................................................................... 515 21. August Horislav Škultétynak 1845. június 25-én (F. K. P.) ........................................................... 515
9
22. Leopold Lev Thunnak 1845. július 29-én (F. K. P.) ................ 516 23. Ismeretlennek 1845-ben (F. K. P.) ........................................... 518 1846 .......................................................................................................... 520 24. Ján Kollárnak 1846. február 7-én (F. K. P.) ............................. 520 25. Ctiboh Zochnak 1846. február 26-án (F. K. P.) ...................... 522 26. Rumy Károlynak 1846. március 26-án (F. Zs.) ........................ 523 27. Ctiboh Zochnak 1846. november 13-án (F. K. P.) ................. 524 1847 .......................................................................................................... 526 28. Michal Miloslav Hodžának 1847. decemberben (F. K. P.) .... 526 1848 .......................................................................................................... 528 29. Josef Václav Fričnek 1848. augusztus 16-án (F. K. P.) ............ 528 30. Mariana Božena Staňkovának 1848. október 7-én (F. K. P.) .......................................................... 529 31. Ismeretlennek 1848. november 24-én (F. K. P.) ..................... 531 32. Karel Havlíček Borovskýnak 1848. december 1-jén (F. K. P.) ...................................................... 533 1849 .......................................................................................................... 534 33. Josef Václav Staněknak 1849. március 22-én (F. K. P.) .......... 534 34. Josef Václav Fričnek 1849. március 29-én (F. K. P.) ............... 535 35. Daniel Jaroslav Bóriknak 1849. április 12-én (F. K. P.) .......... 538 36. Mikuláš Dohnánynak, Ján Nosáknak és Anton Intibusnak 1849. május 11-én (F. K. P.) ........................ 540 37. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. augusztus 9-én (F. K. P.) ....................................................... 541 38. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. augusztus 21-én (F. K. P.) ..................................................... 542 39. Ctiboh Zochnak 1849. szeptember 15-én (F. K. P.) ............... 542 40. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. szeptember 21-én (F. K. P.) .................................................. 544 41. Jozef Miloslav Hurbannak 1849. szeptember 22-én (F. K. P.) .................................................. 545
10
1850 .......................................................................................................... 546 42. Jozef Miloslav Hurbannak 1850. február 9-én (F. K. P.) ........ 546 43. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1850. december 15-én (F. K. P.) ..................................................... 548 1851 .......................................................................................................... 551 44. Izmail Ivanovics Szreznyevszkijnek 1851. január 23-án (F. K. P.) ........................................................... 551 45. Samuel Nováknak 1851. október 6-án (F. K. P.) ..................... 554 1853 .......................................................................................................... 555 46. Jozef Miloslav Hurbannak 1853. április 18-án (F. K. P.) ........ 555 47. Mihail Fjodorovics Rajevszkijnek 1853. július 20-án (F. K. P.) ............................................................ 557 1854 .......................................................................................................... 558 48. Jozef Miloslav Hurbannak 1854. május 2-án (F. K. P.) .......... 558 1855 .......................................................................................................... 559 49. Ján és Karolina Štúrnak 1855. február 8-án (F. K. P.) ............ 559 IV. Ľudovít Štúr a visszaemlékezésekben ....................................... 563 Jozef Miloslav Hurban: Ľudovít Štúr (N. Á.) ...................................... 565 Ján Kalinčiak: Önéletrajz (N. Á.) ......................................................... 572 Ján Kalinčiak: Emlékképek Ondrej Sládkovičról (N. Á.) .................. 573 Daniel Maróthy: Szép ifjúságom napjainak emléke (N. Á.) ............. 574 Bohuslava Rajská visszaemlékezései és levelezése 1839–1844-ből (N. Á.) .......................................................................... 576 Mikuláš Dohnány: Pozsony (N. Á.) ..................................................... 581 Daniel G. Lichard: Ľudovít Štúr (N. Á.) .............................................. 583 Josef Václav Frič: Emlékiratok (N. Á.) ................................................ 584 Samuel Štefanovič: Az 1848–49-es szlovák felkelés (N. Á.) .............. 587 Jonáš Záborský: Önéletrajz (N. Á.) ..................................................... 592 Tirts Rezső: 1848–49-iki élményeim ................................................... 597
11
Jókai Mór: Charivari .............................................................................. 598 Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848–49-ben ..................................................................... 598 Daniel Lačný: Adalék Ľudovít Štúr életrajzához (N. Á.) .................. 599 V. Magyar tükörben ................................................................................ 607 N. n.: Szükséges igazítás ........................................................................ 609 Tomka Kálmán: Stúr Lajos úrnak ........................................................ 610 N. n.: Zólyomból .................................................................................... 613 Kossuth Lajos országgyűlési beszéde 1847. november 17-én .......... 614 Tarnóczy Kázmér országgyűlési beszéde 1848. január 15-én .......... 615 Josipovich Antal országgyűlési beszéde 1848. január 15-én ............ 616 Launer István: A Stúrféle tótság veszedelmes iránya ......................... 616 Kossuth Lajos: Még egy fontos felszólítás ........................................... 617 Kossuth rendelete Hodzsa, Stur és Hurban törvényen kívül helyezéséről ................................................................ 618 Szinnyei József: Stur Lajos ..................................................................... 618 [Steier Lajos]: Stúr .................................................................................. 619 V. M. [Vajda Mihály]: A tót nemzetiségi mozgalom romantikus korszaka .............................................................................. 621 Gogolák Lajos: [Ľudovít Štúr] ............................................................ 624 Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848–49-ben ......................... 625 Arató Endre: A pozsonyi Jednota, a szlovák mozgalom központja ............................................................ 626 Sziklay László: Az új szlovák irodalmi nyelv megalkotói: Štúr, Hodža és Hurban .......................................................................... 626 Szalatnai Rezső: Ľudovít Štúr és triumvirátusa .................................. 628 Csukás István: Az utópista szocializmus és a Štúr-iskola ................. 631
12
VI. Szlovák és szláv értékelések ........................................................ 633 Karel Havlíček Borovský: A Česká Včela szerkesztőségének kiegészítése (N. Á.) ...................... 635 Metell Ožegovič: Jelentés Ľudovít Štúrról (N. Á.) ............................. 636 Vlagyimir Lamanszkij: Előszó A szlávok és a jövő világához (N. Á.) ...................................... 639 Svetozár Hurban-Vajanský: Ľudovít Štúr (N. Á.) ............................ 640 Jaroslav Vlček: A szlovák irodalomtörténethez (N. Á.) ................... 641 Milan Hodža: A csehszlovák szakítás (N. Á.) .................................... 643 Jozef Škultéty: Ľudovít Štúr (N. Á.) .................................................... 646 V. N. Korablev: Štúr A szlávok és a jövő világa című írása (N. Á.) ............................. 647 Milan Pišút: Ľudovít Štúr. Születésének 120. évfordulójára (N. Á.) .............................................. 649 Stanislav Mečiar: Štúr szellemi örökségéről (N. Á.) ......................... 651 Jozef Tiso: Él a szlovák nemzet! (N. Á.) .............................................. 652 Jozef Tiso: Štúr emlékműve felavatva. A tövises úttól a győzelmes útig (N. Á.) .............................................. 654 Michal Považan: Štúr nemzeti és politikai programja (N. Á.) ......... 655 Milan Pišút: Ľudovít Štúr születésének 125. évfordulójára (N. Á.) ..................................................................... 656 Dimitrij Csizsevszkij: Štúr életfilozófiája (N. Á.) ............................... 657 Vladimir Clementis: Štúr életműve (N. Á.) ........................................ 657 Ladislav Novomeský: Štúr programja zászlainkon (N. Á.) ............. 658 Milan Pišút: A szláv kultúra štúri felfogása (N. Á.) ........................... 660 Svätopluk Štúr: A szlovák újjászületés lényege (N. Á.) ..................... 660 Alexander Matuška: Štúr (N. Á.) ........................................................ 661 Andrej Mráz: Štúr személyisége (N. Á.) .............................................. 662 Frank Wollmann: Szlavizmusok és antiszlavizmusok a népek tavaszán (N. Á.) ....................................................................... 664
13
Vladimír Matula: Kollár és Štúr elképzelései a szlávságról és a szláv kölcsönösségről (N. Á.) ................................. 666 Jaromír Loužil: Ľudovít Štúr és Csehország (N. Á.) .......................... 667 Jozef Ambruš: Štúr levelezésének jelentősége (N. Á.) ...................... 668 Oskár Čepan: Ľudovít Štúr – A Štúr-iskola és a szlovák romantika (N. Á.) ............................................................. 670 Ján Hučko: A štúri hagyomány és jelenünk (N. Á.) .......................... 672 Július Mésároš: A bársonyos forradalom és a štúri nemzeti hagyomány (N. Á.) ................................................. 673 Vladimír Matula: Štúr A szlávok és a jövő világa című műve (N. Á.) ............................ 675 Dušan Škvarna: Ľudovít Štúr ellentmondásos személyisége (N. Á.) .......................... 676 Vladimír Mináč: Ľudovít Štúr politikai küldetése (N. Á.) ............... 677 Robert B. Pynsent: Nyugat és Kelet szorításában – két kiút: Ľudovít Štúr (1815–1856) és Štěpán Launer (1821–1851) (N. Á.) ................................................ 678 Halina Janaszek-Ivaničková: Štúr és Tatarka nemzetmítoszának szembesítése (N. Á.) ................. 679 Tibor Žilka: A szláv összetartás štúri koncepciója a posztmodern szemszögéből (N. Á.) ................................................. 680 Juraj Dolník: Ľudovít Štúr és a szlovák identitás (N. Á.) .................. 681 Tibor Pichler: Okcidentalista? (N. Á.) ................................................ 682 Utószó (Rudolf Chmel) (G. J.) ............................................................. 685 Szerkesztői megjegyzések ..................................................................... 723 Forrásjegyzék ........................................................................................... 727 Életrajzi kronológia ............................................................................. 739 Névmutató és névmagyarázat ............................................................ 747 Tárgymutató és fogalommagyarázat .............................................. 775 Képmelléklet ............................................................................................ 783
14
Előszó Ľudovít Štúr A 19. század első évtizedeiben a történelmi Magyarország szlovák anyanyelvű lakóit egyfajta modern nemzet előtti, prenacionális identitás jellemezte; hovatartozás-tudatukban nem az anyanyelvhez és az azonos nyelven beszélő közösség képzetéhez kötődő kulturális identitás jelentette az alapvető, meghatározó tényezőt. A szlovák nyelvű országlakók ekkor, az 1800-as évek elején még nem alkottak önálló, szlovák nemzeti társadalmat: a Turóc vármegyei szlovák nemest sokkal több minden kötötte a nógrádi magyar anyanyelvű földesúrhoz, mint saját szlovák jobbágyaihoz; a felföldi kisváros szlovák iparosának életvitele, tárgyi környezete, rövid, közép- és hosszú távú stratégiái jobban hasonlítottak német céhtársáéihoz, mint a város fölötti dombon álló ódon kastély uráéhoz; a szlovák és a magyar paraszt sorsa sem anyanyelve miatt különbözött, hanem leginkább azért, mert előbbi a hegyvidéken nagyobb fáradsággal és kisebb haszonnal tudta termővé tenni földjét. A szlovákok által lakott régió nem nemesi elitje, a városi hivatalnokok, ügyvédek, orvosok, tanárok, uradalmi tisztviselők, falusi tanítók és papok többsége számára szlovák anyanyelvük vulgáris nyelv maradt: a hétköznapi érintkezésben még használták, ám a művelődés nyelve számukra inkább a német, a magyar vagy a latin volt. 1 Az 1700-as évek legvégétől létezett ugyan önálló szlovák irodalmi nyelv saját grammatikával és szótárral, 2 de ezt kizárólag egy rendkívül szűk réteg, a szlovák nyelvterületen működő, szlovák anyanyelvű katolikus papság egy része használta – használói hosszú évtizede 1
Johann Csaplovits: Gemälde von Ungern. I. Pesth, Hartleben, 1829, 220. Bernolák: Grammatica slavica. Pressburg, 1790; Anton Bernolák: Slowár Slowenski, cesko, latinsko, nemecko, uherski seu lexicon slavicum bohemico, latino, germanico, ungaricum. Budæ, 1825.
2 Anton
15
ken keresztül nem tudták széles körben elfogadtatni. 3 Az evangélikusok pedig az úgynevezett bibličtina, vagyis a kralicei Biblia cseh nyelvét tekintették sajátjuknak, amelyet csak minimális mértékben szlovakizáltak, ez azonban alapvetően nem annyira irodalmi, mint inkább liturgikus nyelv volt. Katolikus papok és szerzetesek fogalmaztak meg először a szlovák anyanyelvűek közös történelméről szóló elgondolásokat is, 4 ám elbeszélésükben a középkori Nagymorva Birodalom hanyatlása és a saját koruk közti több száz éves időszak még fehér foltot jelentett. E történetírók célja ugyanis még nem a nemzeti közösség identitásának megerősítése volt, egy koherens, folyamatos, megszakítatlan elbeszélés létrehozása, sokkal inkább a szlovák anyanyelvűek helyzetének javítása, védelme Magyarországon belül, a legteljesebb mértékig szem előtt tartva a hungarus patriotizmus kereteit. 5 Az 1820-as években evangélikus tudósok (elsősorban Pavol Jozef Šafárik és Ján Kollár) lépték át ezeket a kereteket: ügyes retorikai megoldással („az ezeréves rabság” mítoszával) kitöltötték a középkori morvák és a 19. századi szlovákok története közt tátongó szakadékot. A Šafárikhoz köthető elmélet szerint a magyar honfoglalás és a Nagymorva Birodalom bukása után a Kárpát-medence szláv népessége „magyar rabságba” és „ezeréves álomba” merült, amelyből fel kellett ébreszteni. Ezért nevezik ezt és a következő generációt „nemzetébresztőnek”. 6 Elsősorban Ján Kollár irodalmi munkásságának 3
Ján Hučko: K charakteristike vlasteneckej inteligencie v prvej fáze slovenského národného obrodenia so zreteľom na jej sociálne zloženie a pôvod. In K počiatkom slovenského národného obrodenia. Sborník štúdií Historického ústavu SAV pri príležitosti 200. ročného jubilea narodenia Antona Bernoláka. Bratislava, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, 1964. 4 Georgius Papánek: Historia gentis Slavæ. De Regno regibusque. Pécs, 1780; Georgius Papánek – Georgius Fándly – Georgius Sklenár: Compendiata historia gentis Slavæ. Tyrnaviæ, 1793; Georgius Sklenár: Vetustissimus magnæ Moraviæ situs et primus in eam Hungarorum ingressus et incursus. Pozsony, 1778. 5 Ján Tibenský: Juraj Papánek – Juraj Sklenár: Obrancovia slovenskej národnosti v XVIII. storočí. Martin, Osveta, 1958, 66. 6 Andrej Findor: Tisícročná poroba? In Mýty naše slovenské. Zost. Eduard Krekovič – Elena Mannová – Eva Krekovičová. Bratislava, AEP, 2005, 71–76. Az „ezer év” itt természetesen nem matematikai egység, hiszen a honfoglalás és a 19. század eleje között csak kilenc évszázad telt el, sokkal inkább egy erős szimbólum, amely 16
köszönhetően létrejöttek a szlovák nemzeti jelkészlet alapelemei is: ekkor lett (topográfiai értelmezése mellett erős érzelmi jelentéstartalommal bővülve) a Tátra a „legszlovákabb” táj, „benépesült” a szláv történelem, a szláv mennyország és a szláv pokol is. 7 Ugyanő határozta meg a szlovák nemzeti tulajdonságokat (vallásosság, dolgosság, jámbor vidámság, szelídség, az anyanyelv szeretete). 8 Kollár a szláv kölcsönösség eszméjével létrehozott egy irodalmi köntösbe rejtett politikai koncepciót is, miszerint a szlávok egy nemzetet alkotnak, amelynek négy nyelvjárása van: az orosz, a lengyel, az illír és a cseh; a kisebb szláv népeknek pedig a hozzájuk legközelebb eső nyelvjárást kell használniuk, a szlovákoknak tehát csehül kell írniuk. 9 Ugyanakkor e tudósi elképzeléseknek alig volt társadalmi visszhangja. A modern szlovák nemzet két legfontosabb tényezője, a szlovákokat más közösségektől elhatároló, széles körben elterjedt és általánosan elfogadott nemzeti nyelv, valamint az imaginárius szlovák nemzet eszméjére fogékony tömeg, tehát a szlovák nemzeti társadalom még nem létezett. A modern szlovák nemzet alapvető struktúráinak, hagyományainak, legfontosabb önmeghatározó tényezőinek létrejötte ugyanis egyetlen személyhez, az 1815-ben született Ľudovít Štúrhoz kötődik. Ő volt az, aki az 1830-as évek végén és az 1840-es években tisztán, egyértelműen és a széles tömegek számára is érthető módon meghatározta a szlovák nemzet alapvető ismérveit. Amikor színre lépett, még nem létezett elfogadott szlovák irodalmi nyelv, még senki nem mondta ki, hogy a szlovák önálló (Magyarország más nyelvű lakóitól és más szláv népektől is különböző) nemzeti közösség. Amikor mega keresztény millennarizmust és chiliazmust vette mintául. Ezek a középkori gyökerű elképzelések Krisztus ezeréves uralkodásának eljövetelét hangoztatták. 7 Kiss Szemán Róbert: Az emblematikus nemzetrajz: földrajz, néprajz, növény- és állatrajz Ján Kollár művében. In Uő: Magyarország panaszától Szlávia panaszáig. Irodalmi tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2007, 62–81. 8 Kiss Szemán Róbert: Ján Kollár, avagy a szláv nemzet jótulajdonságai? In Uő: „…garázda emberek az Etymologusok”. Irodalmi tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék, 2008, 48–68. 9 Ján Kollár: Über die literarische Wechselseitigkeit zwischen den verschiedenen Stämmen und Mundarten der slavischen Nation. Buda, 1837. 17
halt, a szlovák anyanyelvű értelmiségiek elsöprő többsége használta az általa kodifikált irodalmi nyelvet, létrejött az önálló szlovák társadalmi nyilvánosság, amelynek tagjait saját történelemmé formálható közösségi élmények sora kapcsolta össze.
