ÚTMUTATÓ Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére A 2003. évi LXXXVI. törvény lehetıvé teszi a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek számára, hogy az éves szakképzési hozzájárulás egy részét saját dolgozóik képzésére fordítsák. Az elszámolás feltételeit új jogszabály szabályozza, a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szabályozza, mely 2009. július 27-én lépett hatályba. Elıírásait azon képzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek esetében a képzésben résztvevı felnıttel a képzı intézmény az Fktv. 20. § szerinti felnıttképzési szerzıdést 2009. július 27-én vagy azt követıen kötötte meg. Az Európai Uniós források terhére 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre, továbbá 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévı képzésekre továbbra is a 13/2006.(XII.27.) SZMM rendelet szabályait kell alkalmazni. (Amennyiben a hivatkozott felnıttképzési szerzıdést 2009. július 27-ig már megkötötték, akkor a képzés folyamatban lévı képzésnek minısül.)
A következıkben a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó képzésekre vonatkozó elszámolási szabályokat ismertetjük!
A szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történı csökkentése - a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján (vagyis: a szakképzési hozzájárulásnak a felnıttképzésre elszámolható része) állami támogatásnak minısül, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak az irányadóak.
1. Fogalmak 1.1. Állami támogatás: az Európai Szerzıdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a Szerzıdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet - HL L sorozat 379. szám, 2006. 12. 28. - 2. cikke szerinti csekély összegő (de minimis) támogatás; Csekély összegő (de minimis) állami támogatásnak minısül minden olyan állami (központi költségvetési, vagy önkormányzati) forrásból nyújtott támogatás, amelynek az együttes összege három egymást követı pénzügyi év alatt nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelı forintösszeget, és amelyrıl a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. A Bizottsági rendelet alapján a tagállam a fenti elıírásoktól a csekély összegő támogatások vonatkozásában eltérhet. A Rendelet nem mondja ki, hogy a hatálya alá tartozó támogatást de minimis támogatásnak kell tekinteni, így bármely összegő támogatásra alkalmazni kell. Fentiek alapján a szakképzési hozzájárulásból a saját munkavállalók képzésére fordított összeget más támogatással nem kell összevonni. 1.2. Belsı képzés: az Fktv. 29. § 13. pontjában meghatározott képzés, vagyis: Belsı képzésnek minısül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerően szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére 2 a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________ alapján végzett köztisztviselıi továbbképzés. (A belsı képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.)
1.3. Külsı képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétıl elkülönült, az Fktv. szerint akkreditált felnıttképzési intézmény (a továbbiakban: képzı intézmény) közremőködésével - szolgáltatási szerzıdés alapján - valósít meg; 1.4. Vegyes képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére részben külsı képzésként, részben belsı képzésként valósít meg; 1.5. Áthúzódó képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett több tárgyévet érintıen valósít meg; 1.6. Tárgyév: a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett üzleti éve, valamint az egyéb hozzájárulásra kötelezett naptári éve; 1.7. Általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott képzés, vagyis: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsıdlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy késıbbiekben betöltendı állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken. A képzés akkor tekintendı „általánosnak”, ha például: a) különbözı független vállalkozások együttesen szervezik, vagy ha különbözı vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek rá, vagy b) valamely hatóság, közjogi testület, vagy egyéb olyan testület, illetve intézmény, amely számára egy tagállam vagy a Közösség biztosította a szükséges hatáskört, azt elismeri, hitelesíti vagy jóváhagyja. Fentiek alapján "általános" a képzés, ha: a) az OKJ-ben szereplı szakképesítésre felkészítı képzés, vagy b) állami nyelvvizsgára felkészítı képzés, vagy c) az Sztv. hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplı szakképesítésre felkészítı képzés, illetve az akkreditált felnıttképzési intézmény által szervezett, olyan szakmai képzés, amelyre különbözı független vállalkozások küldhetnek munkavállalót, vagy különbözı vállalkozások munkavállalói is jelentkezhetnek. 1.8. Speciális képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsıdlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövıben betöltendı állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken; A képzés akkor tekintendı "speciálisnak", ha: a) ha belsı képzésként szervezik és az Sztv. (szakképzési törvény) hatálya alá tartozó, de az OKJ-ben nem szereplı szakképesítésre felkészítı képzés, vagy nyelvi képzés, b) kizárólag a hozzájárulásra kötelezett igényei szerint, a megrendelésére készített képzési program alapján, a részére külsı képzésként megvalósított szakmai vagy nyelvi képzés. Ha valamely támogatási projektben mind általános, mind szakosított képzési összetevık szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása szempontjából nem választhatók el egymástól, vagy ha a támogatási projektben szereplı képzés általános, illetve szakosított képzési jellege nem állapítható meg, a szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. 2
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
3
1.9. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve; 1.10. Mikro-, kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a tárgyév elsı napján megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; vagyis: Vállalkozás Egy vállalkozás gazdasági tevékenységet folytató egységnek tekintendı jogi formájától függetlenül. Ez különösen magában foglalja a kézmővesipari vagy egyéb tevékenységet folytató önálló vállalkozókat vagy családi vállalkozásokat, valamint a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesüléseket vagy szövetkezeteket. A vállalkozástípust meghatározó alkalmazotti létszám és pénzügyi határértékek (1) A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) típusba a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy az éves mérlegfıösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió eurót. (2) A kkv típuson belül a kisvállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfıösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót. (3) A kkv típuson belül a mikrovállalkozás annak meghatározása szerint olyan vállalkozás, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfıösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót.
1.11. Hátrányos helyzető munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott munkavállaló; vagyis az a személy, aki: a) az elızı 6 hónapban nem állt rendszeresen fizetett alkalmazásban; vagy b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3); vagy c) 50 éven felüli személy; vagy d) egy vagy több eltartottal egyedül élı felnıtt; vagy HU L 214/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.9. e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25 %-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemzı átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik; vagy f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerısítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkábaállási esélyei egy biztos munkahelyen. 1.12. Fogyatékossággal élı munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott munkavállaló; vagyis „fogyatékkal élı munkavállaló” bármely olyan személy a) aki a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert; vagy b) aki elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved; 1.13. Mezıgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott termék, vagyis a) a Szerzıdés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-termékeket; b) a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek); c) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (1) említett, tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítı termékek; 3
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
4
1.14. Mezıgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott feldolgozás; vagyis mezıgazdasági terméken végrehajtott bármely mővelet, amelynek az eredményeként keletkezı termék szintén mezıgazdasági terméknek minısül, kivéve a mezıgazdasági üzemben végzett az állati vagy növényi eredető termék elsı értékesítését elıkészítı tevékenységét. 1.15. Mezıgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott forgalomba hozatal; vagyis: a mezıgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történı piacra bocsátása, kivéve az elsıdleges termelı részérıl a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történı elsı értékesítést, valamint a termék elsı értékesítését elıkészítı tevékenységeket; az elsıdleges termelı részérıl a végsı felhasználóknak történı értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik; 1.16. Nehéz helyzetben lévı vállalkozás: az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrıl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás; A „nehéz helyzetben lévı vállalkozás” fogalma (85/2004. (IV. 19.) Korm. rend. 8.sz. melléklet) 1. A nehéz helyzetben lévı vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 2.1 pontjának megfelelıen akkor tekinthetı egy vállalkozás nehéz helyzetben lévınek, ha az képtelen - akár saját erejébıl, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezıi által biztosított források révén - arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külsı beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. 2. Valamely vállalkozás, méretétıl, illetve a körülményektıl függetlenül, akkor tekinthetı nehéz helyzetben lévınek, ha: a) korlátolt felelısségi alapon mőködı társaság esetén jegyzett tıkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelısséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tıkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az elızı 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak. 3. Egy vállalat a 2. pontban hivatkozott feltételek hiányában is nehéz helyzetben lévınek tekinthetı, amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint a növekvı veszteségek, a csökkenı forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvı adósságok, az emelkedı kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték. Súlyos helyzetben nem kizárt, hogy a vállalkozás már fizetésképtelenné vált, vagy kollektív felszámolási eljárást indítottak ellene. Az utóbbi esetben ez az iránymutatás az ilyen eljárással összefüggésben nyújtott valamennyi olyan támogatásra vonatkozik, amelynek eredményeként a vállalkozás folytatni tudja üzleti tevékenységét. Egy nehéz helyzetben lévı vállalkozás mindenesetre csak akkor jogosult támogatásra, ha igazolni lehet, hogy képtelen saját erejébıl, illetve a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezık által biztosított források bevonásával talpra állni. 4. Az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ennek tipikus esete, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát. Elvileg egy vállalkozást a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett mőveleteitıl számított elsı három éven
4
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére 5 a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________ keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. Csak ezen idıszak után válik jogosulttá megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, feltéve ha: a) e melléklet értelmében egy nehéz helyzetben lévı vállalkozásnak minısül, és b) nem tartozik egy nagyobb üzleti csoporthoz, kivéve a 5. pontban megállapított feltételeket. 5. Egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó vagy azáltal átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját mőködése, és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek. Amennyiben a nehéz helyzetben lévı vállalat leányvállalatot hoz létre, a leányvállalat az ıt ellenırzı nehéz helyzetben lévı vállalattal együtt csoportnak tekintendı és az e bekezdésben megállapított feltételeknek megfelelıen támogatásban részesülhet. 6. Amennyiben a támogatási intézkedés a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minısül, egy KKV-t csak akkor kell nehéz helyzetben lévınek tekinteni, ha megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
1.17. Támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom (a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az 5. számú mellékletben foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke Segítség az alábbi honlapon:. www.pm.gov.hu -----jobb oldalon TVI-re klikkelni és a listából a támogatástartalom kiszámítására lépni
2. Az elszámolás alapja Az elszámolás alapja a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában meghatározott felnıttképzési szerzıdés, a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 110. §-sa szerinti tanulmányi szerzıdés, vagy a tanulmányok folytatására történı munkáltatói kötelezés. Tanulmányi szerzıdés (A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerzıdés Mt. 110. § (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerzıdést köthet. A szerzıdésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetıleg a képzettség megszerzése után meghatározott idın keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja. (2) A munkavállaló munkáltatójának köteles elızetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerzıdést kíván kötni. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerzıdés Mt. 111. §. Nem köthetı tanulmányi szerzıdés a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Mt. 112. § (1) A tanulmányi szerzıdést írásba kell foglalni. (2) A tanulmányi szerzıdésben meg kell határozni a munkáltatót terhelı támogatás formáját és mértékét, továbbá — a támogatás mértékével arányosan — a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezıen munkaviszonyban töltendı idı tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. Munkáltatói kötelezés Mt. 103. § (4) A munkavállaló - munkabérének és költségeinek megtérítése mellett - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az elıírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. A munkáltatói kötelezést munkavállalónként külön-külön kell kiállítani, mely minimálisan a következıket kell, hogy tartalmazza legalább a kötelezı munkáltató azonosító adatait;
5
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________ a kötelezett azonosító adatait; a kötelezés tárgyának, a konkrét képzésnek a megnevezését, idıtartamát, a képzés helyszínét, idejét; a kötelezés idıpontját; a kötelezı aláírását; a kötelezett aláírását, mely igazolja a kötelezés átvételét és tudomásulvételét.
6
3. Elszámolási feltételek: 3.1. A képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint és nem távoktatásban történik. A szakképzés általános szabályai a rendelet szerint: Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén képzési programmal rendelkezı, nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény jogosult. A képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelıs miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény teljesülését, amennyiben a képzés az OKJ-ben szereplı szakképesítés megszerzésére való felkészítésre irányul. A szakmai képzési programjában meghatározott ütemezés szerint biztosítania kell a szakmai képzési program megvalósításához szükséges feltételeket. Az OKJ-ben szereplı szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai elméleti és gyakorlati képzéshez szükséges eszköz- és felszerelési jegyzéket a szakképesítésért felelıs miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza. A szakképzést folytató intézmény köteles - a szakmai képzési programon alapuló - tájékoztatást nyújtani az érdeklıdık számára az Fktv. elıírásai szerint, a szakmai képzés nyilvános meghirdetésekor, illetve a képzés során folyamatosan. A képzı intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben részt vevıkkel az Fktv.-ben elıírt felnıttképzési szerzıdést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerzıdéseknek is a képzési programon kell alapulniuk. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy foglalkoztatható, aki az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik. Külön jogszabályban elıírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
TÁVOKTATÁS: A távoktatásban – a hagyományos tantermi oktatáshoz képest – új szerepben jelennek meg a tanulók, az oktatók és az oktatási intézmény egyaránt. A hagyományos osztálytermi képzésbıl olyan jól ismert – az oktató felügyelete alatt zajló – közvetlen irányítás kisebb szerepet kap. Az oktatás a tanulási/tanítási folyamat nagy részében távirányítással történik, a tanár ritkán találkozik a tanulókkal, tehát nem közvetlenül tanítja ıket. Ezen túlmenıen megváltoznak az alkalmazott oktatási eszközök és módszerek is. Nyomtatott tananyagok mellett elektronikus tananyag segíti a tanulókat. A tanulónak nem önállóan, segítség nélkül kell elsajátítania a tananyagot, ugyanis a távoktatási anyagok a megtanulandó ismereteken kívül módszereket is tartalmaznak arra nézve, hogyan kell ezeket feldolgozni. A tanárokkal, tutorokkal fenntartott személyes kapcsolat – levél, telefon, e-mail, konzultáció stb. – révén bármikor segítséget kap(hat) a tanuló. 3.2. A képzés általános vagy olyan speciális jellegő, amely megfelel a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak. § (1) E törvény hatálya - a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsıoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegő képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerő és a felnıttképzésrıl szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnıttképzési törvény) alapján felnıttképzési tevékenységnek minısülı iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely
6
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________ a) b) c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, d) e) a szakmai tevékenység magasabb szintő gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, f) g) a megváltozott munkaképességőeket érintı rehabilitációs képzésre, továbbá h) irányul.
7
Bıvült az elszámolható képzések köre gépjármővezetıi képzésekkel: A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármővek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végzı hozzájárulásra kötelezettek a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetıi engedélykategóriához kötött gépkocsivezetıi munkakör ellátásához szükséges vezetıi engedélyek megszerzését célzó képzések, és az ezekhez kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott képzések és továbbképzések költségeit, ideértve a veszélyesáru-szállító gépkocsivezetı, belföldi és nemzetközi fuvarozó, autóbuszos szakmai alapképesítés és autóbuszos továbbképzési képesítés, könnyő- és nehézgépkezelıi tanfolyami képzéseket is, e rendelet szerint számolhatják el. 3.3. A képzés minimális idıtartama 20 óra; 3.4. A képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor; 3.5. A képzésrıl a hozzájárulásra kötelezett a 15/2009. (VII.24.) SZMM r. 5. §-ában meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.
4. Támogatási tilalom Nem számolható el a szakképzési hozzájárulás terhére, azaz nem nyújtható támogatás az alábbi tevékenységeket végzı hozzájárulásra kötelezettek részére: 4.1. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglalt következı tevékenységekhez: - az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és mőködtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülı egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; - az importáru helyett belföldi áru használatától függı támogatásra. 4.2. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez: - a mezıgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott támogatás, a következı esetekben: ●amennyiben a támogatás összege az elsıdleges termelıktıl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy ●amennyiben a támogatás az elsıdleges termelıknek történı teljes vagy részleges továbbítástól függ; 7
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
8
4.3. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott esetekben, vagyis ●olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás kifizetését olyan vállalkozás számára, amellyel szemben az adott támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelezı határozatot hoztak; ●ad hoc támogatás olyan vállalkozás javára, amely ellen az adott támogatást tiltottnak és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetésre kötelezı határozatot hoztak; ●nehéz helyzetben lévı vállalkozásoknak nyújtott támogatás. 4.4. A 15/2009. (VII.24.) SZMM rendeletben szereplı, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különbözı elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegő támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.
5. Az elszámolás alapja 5.1. Külsı képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzı intézmény közötti szolgáltatási szerzıdés és az annak alapján képzésenkénti részletezettséggel kiállított számla képezi az elszámolás alapját. A szolgáltatási szerzıdésben az OKJ-ben nem szereplı és a nyelvi képzés esetén fel kell tüntetni a képzés – a felnıttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott – 6, 8 vagy 15 számjegyő azonosítóját, valamint a hozzájárulásra kötelezett statisztikai számjelét. 5.2. Belsı képzés esetén: A belsı kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belsı elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik. 5.3. Vegyes képzés esetén: A belsı és a külsı képzésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell. (A felnıttképzési szerzıdést a képzı intézmény köti meg a munkavállalókkal!) 5.4. Áthúzódó képzés esetén: A hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi elıírásoknak megfelelıen teljesítésarányosan (képzési órák arányában) számolhatja el, amennyiben a képzés megkezdésének tárgyévétıl kezdıdıen a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta. 5.5. A felnıttképzési intézmény külsı képzés esetén köteles a hozzájárulásra kötelezettnek – a rendeletben elıírt dokumentálási kötelezettsége teljesítése érdekében – átadni a következı dokumentumok cégszerően hitelesített másolatát: ♦ a külön jogszabályban meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány. ♦ a felnıttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló 48/2001. (XII.29.) OM rendelet 4.§-ában meghatározott értesítés, igazolás. ♦ a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalójával megkötött felnıttképzési szerzıdés. 8
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
9
♦ OKJ-ban nem szereplı, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén – az Fktv. 16. §-ának (2) bekezdése szerinti – képzési program. ♦akkreditált képzés estén a program-akkreditációs tanúsítvány. (A cégszerően hitelesített másolaton a cég törvényes képviselıjének, aláírásra jogosult természetes személyének (személyeinek) aláírási címpéldány(ai)ban rögzítettel megegyezı módón történı aláírásával ellátott fénymásolatot értjük.)
6. Az elszámolható kiadások köre Külsı, belsı és vegyes képzés esetén figyelembe vehetı költségek felsorolását az ÚTMUTATÓ 4. sz. melléklete tartalmazza!
7. Az elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása ●A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása - általános képzés estén az elszámolható költségek 60%-a; - speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. ●A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelı maximális támogatási intenzitásig növelhetı a következık szerint: - 10 százalékponttal a fogyatékossággal élı vagy hátrányos helyzető munkavállalóknak nyújtott képzés, - 10 százalékponttal középvállalkozás, és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozás esetén. ●Ha valamely képzési projektben általános és speciális képzési összetevık is szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása vonatkozásában egymástól nem választhatók el, vagy ha a képzés általános, illetve speciális jellege nem állapítható meg, az (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. ●A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevınként és képzési óránként a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál.
8. A bizonylatok, dokumentumok megırzése A 15/2009. (VII.24.) SZMM rendeletben szereplı, 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatások esetében a hozzájárulásra kötelezettnek és a munkaügyi központnak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenırzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhetı maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétıl számított 10 évig meg kell ıriznie.
9. Adatszolgáltatási kötelezettség A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévre elszámolt képzésre vonatkozó adatszolgáltatást az 1. és 2. számú mellékletek (Bejelentılap, Adatlap) alapján kell benyújtani a tárgyévet követı év második hónapjának 25. napjáig a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül a munkaügyi központ megvizsgálja. Hibásan, vagy pontatlanul kitöltött, illetıleg ellentmondó adatokat 9
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
10
tartalmazó adatszolgáltatás esetén a munkaügyi központ – 15 munkanap alatt teljesítendı – hiánypótlásra történı felszólítást küld a hozzájárulásra kötelezettnek. A hiánypótlás nem, vagy nem határidıre történı teljesítése esetén a munkaügyi központ az ellenırzésre vonatkozó elıírások szerint jár el.
10. Ellenırzés Az adatszolgáltatás megfelelı teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplı adatok tartalmát a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központ ellenırzi. Az ellenırzés során feltárt szabálytalanságokról a munkaügyi központ az ellenırzést követı 30 napon belül az ellenırzéssel összefüggı dokumentumok megküldésével tájékoztatja a) a szakképzési hozzájárulást az Szht. 4. §-a alapján teljesítı (gyakorlati képzést szervezı) hozzájárulásra kötelezett esetében az NSZFI-t, b) a szakképzési hozzájárulást az Szht. 5. §-a alapján teljesítı (gyakorlati képzést nem szervezı) hozzájárulásra kötelezett esetében az APEH területileg illetékes igazgatóságát.
10
Saját munkavállalók képzési költségeinek elszámolása a szakképzési hozzájárulás terhére a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet szerint ______________________________________________________________________________________
11
11. Az adatszolgáltatás határideje, módja, a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó képzések vonatkozásában Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követı második hónap 25. napja, egyezıen a szakképzési hozzájárulásról szóló adóbevallás határidejével. Az eltérı üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezettek a fenti rendelet hatálybalépését követıen megszervezett képzéseik tárgyában a tárgyévet (azaz az üzleti évüket) követı (üzleti) év második hónapjának 25. napjáig nyújtják be az adatszolgáltatást a regionális munkaügyi központ részére. Vagyis: a 15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet hatálya alá tartozó, 2009. évi képzések vonatkozásában - a normál „naptári év = üzleti év” rendszerben gazdálkodó hozzájárulásra kötelezettek 2010. február 25-éig, - az eltérı üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezettek a tárgyévet (azaz az üzleti évüket) követı (üzleti) év második hónapjának 25. napjáig nyújtják be az adatszolgáltatást.
Az adatszolgáltatás tartalma: - A vonatkozó rendelet 1.sz. melléklete szerinti „Bejelentı lap” 1 db hiánytalanul kitöltött, cégszerően aláírt példánya, - a 2. sz. Adatlapból (Adatlap a képzésre vonatkozóan) 1-1 példányt mindegyik, a tárgyévben folyó képzésrıl, melynek teljes, vagy részköltsége elszámolásra került a tárgyévi hozzájárulás terhére. Egyéb dokumentumokat beküldeni nem kell!
Az adatszolgáltatást az alábbi címre kell beküldeni: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 7400 Kaposvár, Fı u. 37-39.
11
