U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT A EXĂ

UIVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂIE CATEDRA DE HUGAROLOGIE

TEZĂ DE DOCTORAT

AEXĂ COMUICATIVITATEA TEXTULUI Î MASS-MEDIA AUDIO-VIZUALĂ MAGHIARĂ DI ROMÂIA

CODUCĂTOR ŞTIIŢIFIC Prof. Dr. Murvai Olga

DOCTORAD agy A. Éva

2008 1

BUKARESTI TUDOMÁYEGYETEM IDEGE YELVEK ÉS IRODALMAK FAKULTÁSA HUGAROLÓGIA TASZÉK

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

MELLÉKLET A SZÖVEG KOMMUIKATÍVITÁSA A ROMÁIAI MAGYAR AUDIO-VIZUÁLIS MASS-MÉDIÁBA

Tudományos vezető: Prof.Dr.Murvai Olga

Doktorandusz agy A. Éva

2008 2

A Román Televízió Magyar Adásában sugárzott Gazdasági Fórum című rovat egyes szövegei 1 . GAZDASÁGI FÓRUM – 2006. ápr. 4 Előzetes: - Faipari szakkiállítás a Cenk alatti Brassóban - Magyar-román Kereskedelmi Kamara megalakulása Kolozsváron - Román-magyar turisztikai ingatlanbefektetési konferencia Marosvásárhelyen - Sikeres magyar vonatkozású cégek Sepsiszentgyörgyön. Ezekről lesz szó a jövő heti Gazdasági Fórumban. ÖSSZEÁLLÍTÁS: Főcím-kezdet Video – Nagy Éva: Szeretettel köszöntöm a gazdasági műsor nézőit. Mai rovatunk témái a következők: - Magyar–román kereskedelmi kamara megalakulása Kolozsváron, a gazdasági összefogás jegyében - Faipari szakkiállítás a Cenk alatti Brassóban 3

Román-magyar Marosvásárhelyen

turisztikai

ingatlanbefektetési

konferencia

Következzenek tehát a riportok. Elválasztó Video – Nagy Éva: Több évi tárgyalássorozat és számos próbálkozás után, március elején Magyar-Román Vegyes Kereskedelmi Kamara alakult Kolozsváron, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további fejlődése érdekében. 2005ös adatok szerint több, mint 5000 magyar tőkével működő cég van bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a hetedik legnagyobb befektető ebben a térségben. A magyar kormány 20 millió forinttal támogatta az intézmény létrehozását. Elválasztó Off-szöveg: A Magyar–Román Kereskedelmi Kamara létrejöttét több fontos szempont indokolta: a két ország közötti gazdasági–kereskedelmi kapcsolatok látványos fejlődése, a kölcsönös beruházások volumenének növekedése, az európai integráció romániai perspektívája, a magyar EU-tagság által megkívánt gazdasági összefogás igénye, illetve a globalizáció egyre inkább mutatkozó kihívásai. Szinkron - Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter: „Jelentősége van a megalakulás helyének azért, mert Budapest és Bukarest 4

között fél úton, ott, ahol tulajdonképpen beindulhatnak és kialakulhatnak az üzletkötési lehetőségek, ott alakult meg a kamara és jelentősége van a megalakulás időpontjának, akkor, amikor Románia rövid időn belül Európa Uniós tagállam lesz, akkor, amikor a tavaly októberi együttes román-magyar kormánygyűlés döntéseinek az életbe-ültetése következik most. Mindezeket egybe vetve, nagyon pozitívan tekintem és úgy hiszem, hogy nagyon fontos szerepet játszhat a közeljövőben a vegyes Kamara.” Szinkron - Gilyán György magyar közigazgatási államtitkár: „Megalakulásától azt várjuk, hogy egy újabb szervező erő jöjjön létre a kétoldalú üzleti kapcsolat-rendszerben. Én úgy gondolom ez egy igazi üzleti entitás lesz, amely föltudja mérni és markánsan megfogalmazni a román és magyar szerveződésnek az érdekeit, meg tudják fogalmazni azokat a javaslatokat, amelyeket a kormányoknak akarnak tenni és önmaga is egy szervező erőt tud kifejteni a kapcsolatteremtésben és kapcsolat építésben.” Szinkron - Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „Azt látjuk a tőlünk fejlettebb országokban, hogy ez egy fontos technika számunkra, arra, hogy erősítsék a gazdasági kapcsolatokat. Ahogy létezik német-román vagy amerikai-román és izraeli-román Vegyes Kamara, ugyanúgy létezik ez Magyarországon és létezik az összes fejlett országban. Mi azt gondoljuk, hogy ezt az eszközrendszert nekünk is használni kell, ezért hoztuk létre.” Szinkron - Victor Babiuc a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „E kamara a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének kifejezője. Célja, a kétoldalú kapcsolatok még erőteljesebb fejlődése. Pozitív fejlemény ez, mint tudott egy kereskedelmi kamara az illető országbéli üzletemberek érdekeit képviseli, s nem vitás, hogy néhány éven belül e kapcsolatok még jobban kifejlődnek.”

5

Szinkron - Herczog Edit EU parlamenti képviselő: „Az EU-ba lépve azt kell fölismernünk, hogy sokkal több a közös érdekünk, mint amennyi elválaszt bennünket. Ezeket a közös érdekeket nemcsak külön-külön, hanem együtt is érdemes képviselni. Ez a kamara erre egy fórum, egy olyan fórum, amely mindenki boldogulását segíti. Ez a lényege, látni, hogy mi történik Brüsszelben, hogy az ott meghozott döntések, holnap a mindennapi életünkben meghatározó szabályok lesznek, és látszani/láttatni, azokat a különbségeket, amelyek objektív adottságainkból itt különböznek Nyugat-európai társainktól. Több a kisvállalkozás, több a kényszervállalkozás, kiszolgáltatottabbak és gyengébbek pénzügyileg ezek a vállalkozások. Az EU-ban nem biztos, hogy ezt látják akkor, ha mi ezt nem mondjuk és nem láttatjuk velük.” Szinkron - Glattfelder Béla EU parlamenti képviselő: „Románia EU-s csatlakozása föl fogja gyorsítani ezt a folyamatot, egyre több magyar vállalat fog megtelepülni Romániában és szerintem ez jó az itt élő magyar kisebbségnek is, hiszen a magyar cégek jelentős részben magyarul beszélőket keresnek munkatársaik közé, és jó ez a két országnak is, mert a gazdaság fejlődik, s ez erősíti a barátságot és a jólétet is.” Off: Az alakuló közgyülésen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők mellett részt vettek az alapító cégek képviselői és más érdeklődő üzletemberek is. Szinkron - Páskány Árpád cégvezető: „Fő tevékenységünk az ingatlanfejlesztés. Nagy ingatlanfejlesztések gyakorlatilag városépítési ingatlanfejlesztések. Romániában jelen pillanatban két tipusú kereskedelmi iroda, szálloda, konferencia központú tipusú befektetést szeretnénk eszközölni. Az egyik az Bukarest, az Esplanada néven ismert projekt, amely pillanatnyilag a legnagyobb ingatlanbefektetést jelenti Romániában, valamint számos más városban, többek között Kolozsváron, Konstancán, Craiován jelentős összegeket képviselő ingatlanfejlesztéseink lesznek. Csak a bukaresti kb. 1 milliárd 6

eurós, a nagyvárosokban, átlagosan 150-180 ingatlanfejlesztéseink lesznek az elkövetkezendő 5 évben.”

millió

eurós

Riporter – Nagy Éva: „Miért éppen Romániát választotta a cég terjeszkedésében?” Szinkron - Páskány Árpád cégvezető: „Ez egy természetes folyamat. Jelen vagyunk Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Horváthországban, Szlovéniában, és úgy, ahogy az Unió is terjeszkedik, úgy terjeszkedünk mi is.” Szinkron - Váncsa Pál referens: „A cég előszigetelt csöveket gyárt, ezeket forgalmazza és beépíti ott ahol szükséges. Tehát távfűtést vezetünk ezekkel a csövekkel. Immár tizenegy éve, hogy Erdélyben működünk. Cégünk 90%-ban magyar tőkével működik. Nagyon fontos nekünk, hogy mind a két fél itt tud lenni ezen a rendezvényen, mert így talán közelebb kerülünk, mind az anyaországhoz, mind a román piachoz.” Riporter - Nagy Éva: „Miért fontos a cég számára, hogy alapító tagja legyen a Román-Magyar Vegyes Kereskedelmi Kamarának?” Szinkron - Szabó Attila ügyvezető igazgató: „A cég szempontjából az érdekképviselet nagyon fontos, mert egy gazdasági kamarai tagság mindig a gazdasági résztvevőknek az érdekeit védi, képviseli és tolmácsolja a különböző kormányzatok felé, ezért úgy gondoljuk, hogy ennek a felvállalása fontos számunkra.”

7

Off-szöveg: A magyar–román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíjjal is beléphetnek az Magyar Román Vegyes Kereskedelmi és Iparkamarába. Az alapító ülésen Radetzky Jenőt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét választották a Magyar-Román Kamara elnökének. A vegyes Kamara elnökségét évenként választják újra. A szervezet székhelye Kolozsvár, de rövidesen képviseleti irodát fog működtetni Bukarestben is. Elválasztó Video – Nagy Éva: A szakemberek, hozzáértő látogatók körében aratott siker új minősítést hozott a szintén márciusban megrendezett EXPOWOOD-nak: az ország második legnagyobb nemzetközi fa- és bútoripari szakvására gyökeret eresztett a CENK ALATTI BRASSÓBAN. Hatékony helyszín-választás, a tavalyihoz képest megduplázott kiállítási felület, 79 kiállító cég, és több mint 2800 látogató. Off-szöveg: Az öt évig Székelyudvarhelyen, majd 2005-től Brassóban megrendezett EXPOWOOD szakvásár gyökeret eresztett a Cenk tövében. Egy jelentős faipari szaklap főszervezésében hetedik kiadásához érkező vásáron elhangzott: ahhoz, hogy a székelyföldi kisvárosból egy regionális gazdasági központba költözhessen a szakkiállítás, és itt elnyerhesse a szakma elismerését, előbb a szaklap révén kellett megszerezni a faiparosok bizalmát. Szinkron - Zilahi Imre: “Lapunk

igyekszik

nem

csupán

asztalosoknak, 8

hanem

bútoripari

szakembereknek, nagy gyártóknak, kereskedőknek hasznos információkat biztosítani. Érdekessége az, hogy 100 oldalon, polikrom kiadásban adjuk ki magyar szerkesztők a piacvezető román faipari szaklapot.” Szinkron - Páll Zsuzsanna igazgató: “Az a lényeg, hogy a kiállítás mellett mindig van szakkonferencia és üzletember-találkozó, ami kiegészíti az egész programot és ez úgy érezzük, nagyon vonzó a szakközönség részére.” Szinkron - Bagoly Miklós ASIMCOV elnöke: “Tudni kell és értékelni azt, hogy a faipar mindig is export lehetőségeket teremtett a román gazdaságban és ehhez el is várjuk, hogy megfelelő támogatást kapjon a továbbiakban is ez az iparág. A faiparosok legnagyobb része már nagyon régen az Uniós piacokra dolgozik, tehát nem biztos az, hogy valakinek most kockáztatva lenne a műhelye az uniós csatlakozás után. Természetesen tudjuk, hogy előírások vannak, főleg környezetvédelmi előírások, amelyeknek eleget kell tegyünk, de borúlátásomat itt azzal tudom magyarázni, hogy kegyetlen konkurencia elé állít minket a Távol-keleti faipar fejlődése. Megjelentek EU-ós piacon olyan kínai, vietnámi, taiwani, indonéziai termékek, amelyek árával nem tudjuk felvenni a harcot itt sem, nemhogy még az Unió iparára gondolva.” Off-szöveg: A szakkiállítás egyaránt biztosított teret a súlyos famegmunkáló ipari berendezéseknek, a különféle bútoroknak, a bútorgyártás során szükséges szerszámoknak és segédanyagoknak, valamint a faanyagvédelemmel foglalkozó cégeknek. Szinkron - Fischer Tibor tervező mérnök: „Cégünk két dologgal foglalkozik: faanyagvédelemmel, faszerkezeteknek a konzerválásával, de jelen pillanatban azt hiszem, ez utóbbi érdekes ezen a 9

vásáron, kiállításon.” Szinkron - Hutton István adminisztrátor: „Fenyőbútorokat gyártunk 9o%-ban, 1o %-ban tölgybútorokat. 1996 óta létezik a cég. Legfontosabb tevékenység az export Olaszországba és Franciaországba. Másrészt pedig egy éve próbáltuk a román piacot megfogni, részben sikerrel, de igyekszünk, hogy sikerüljön ez is.” Szinkron - Babos Rezső ügyvezető igazgató: „A cég fűrészlapok, illetve más faipari szerszámok gyártásával foglalkozik. A vezető cégek között vagyunk, azért is mert kevesen vannak, akik ilyesmit gyártanak” Riporter - „Fontosak-e a részvételek ezeken a vásárokon, kiállításokon?” Szinkron - Orbán István kereskedelmi igazgató: „Véleményünk szerint igen, éppen ezért is vagyunk itt, mivel csak egy közepes méretű vállalkozás vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az ország megismerjen bennünket. Ezek a vásárok hozzájárulnak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a vevőkhöz. Új partnereket keresünk, illetve viszont eladókat. Romániát két okból választottuk. Először is azért, mert nem nagyon beszélünk idegen nyelvet, és itt nagyon jól elboldogulunk a magyar nyelvvel, másodsorban pedig azért, mert Románia fa-ország és a faanyagnak a védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy Románia egyre inkább közeledik az uniós csatlakozáshoz.” Szinkron - Ördög Lajos kiállítási manager: „Háromszék peremén vagyunk, háromszéki cégek nem igazán vettek részt a kiállításon és én magam hiányolom a hazai, magyarországi cégek részvételét is. Nem igaz, hogy nincsenek itt, itt vannak, de szerintem sokkal nagyobb számban kéne itt legyenek.” 10

Off-szöveg: Az EXPOWOOD nagykorú lett, és immár joggal tarthat igényt a „nemzetközi” minősítésre, hiszen ezúttal már nemcsak Magyarországról, de Finnországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Németországból is érkeztek kiállítók. Ennek tükrében a szervezők arra számítanak, hogy 2007-ben a vásár már nemcsak 2500 négyzetmétert foglal el az expo csarnokaiból, hanem a teljes 5000 négyzetméternyi kiállítási felületet veszi igénybe. Elválasztó Video – Nagy Éva: „A turizmus a jövő üzlete”. A Marosvásárhelyen Vendéglátás, turisztikai ingatlanbefektetések Erdélyben az EU küszöbén címmel, március végén megszervezett román-magyar Befektetési BooM rendezvényen magyarországi és romániai szakértők és üzletemberek vettek részt. Előadások hangzottak el arról, hogy mit hozhat az EU-integráció a turizmus terén. „Átok vagy áldás-e az EU?” Off-szöveg: Az nemcsak a szomszédos országokra, hanem Romániára is igaz, hogy a turizmus a jövő üzlete. A gazdasági fejlődés egyik húzóágazata lehet, sikeréhez az alapok, vagyis a természeti adottságok megvannak, hiszen az ország páratlan természeti szépségben bővelkedik. Az üzleti konferencián Bíró Gáspár, a Magyar Turiztikai kirendeltség romániai vezetője elsősorban a magyarországi tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy „Az EU-tagság elsősorban tervezhető gazdasági-pénzügyi környezetet jelent a turizmus számára is."

11

Szinkron - Bíró Gáspár a Magyar Turisztikai Kirendeltség igazgatója, Kolozsvár: „Nálunk a pozitív eredmények már bekövetkeztek. Az európai országokból jövő turistáknak nagyobb a bizalma egy olyan ország iránt, amelyik tag. Van egy bizonyos fajta családi érzet, bár ez első hangzásra furcsának tűnik, sokkal nagyobb bizalommal jönnek, ahol a körülmények, a jogszabályok, általában a vállalkozói környezet és a minőség is hasonló az övékéhez.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan látja az ingatlan-befektetéseket a turizmus terén Romániában?” Szinkron - Bíró Gáspár a Magyar Turisztikai Kirendeltség igazgatója, Kolozsvár: „Azt hiszem, akik most itt még jelen vannak és befektetnek, azok nagyon jól fognak járni, mert a mi példánk is azt mutatja, hogy az ingatlanok értéke elég jelentősen emelkedik. Persze nem mindenhol és nem minden, hanem valószínű, hogy egy igazi arányosság fog belépni, tehát a jó helyek sokkal drágábbak lesznek, más helyek pedig lehet sokkal kevesebbet érnek most.” Off-szöveg: A Turizmus és ingatlanbefektetések Székelyföldön üzletemberek mondták el sikertörténetük titkait.

téma

kapcsán

Szinkron - Kurkó János szállodatulajdonos: „A turizmus az egyik olyan fontos eleme a cégcsoportomnak, amire igazából 12

hosszútávon számítok. Nagyon fontos, hogy, amikor vállalkozásban a turizmust tűzi ki valaki magának célul, akkor legyen egy elképzelése és arra építse stratégiáját.” Off-szöveg: A rendezvényen elhangzott az is, hogy a szállodaipari befektetések összehangolása az európai piac igényeivel elemi kérdés az EU-csatlakozás küszöbén. Szinkron - Paul Mărăşoiu szállodalánc elnöke: „Ha a szállodaipari befektetéseket a turizmus alapvető összetevőjének tekintjük, tudatosítanunk kell, hogy semmilyen területen nem érhető el fejlődés, ha az nincs összhangban a régiófejlesztés összes többi elemével.” Off-szöveg: A turizmus sikeres fejlődéséhez szükség van uniós pénzalapokra, bankhitelekre és más tipusú anyagi támogatásokra. Márk Péter, magyarországi befektetési társaság vezérigazgatója megerősítette a konferencia alapmondatát, miszerint Romániában "beruházási boom" észlelhető: projektjeik 80 százaléka a dél-keleti szomszéd felé fordul, a kérelmek terén pedig évente 5-10 százalékos a bővülés. Szinkron - Márk Péter cégvezető: „Mi a fejlődésüket próbáljuk meg elősegíteni, háromtól nyolc évig terjedő időtartamig leszünk társaik a vállalkozásban és, amikor lejárt ez az idő, előre meghatározott módon, kivásárolja tőlünk részesedésünket a partner. Gondolom, hogy ez egy nagyon tisztességes üzleti ajánlat.”

13

Off-szöveg: Az Erdélyi Gasztronómiai Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarok fő célpontja Erdély, de itt is „a turista szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út”. Szinkron - Kovács István az Erdélyi Gasztronómiai Szövetség elnöke: „Bármilyen turista érkezik az ország akármelyik részére, vagy szállásfoglalás előtt vagy utólag, egyenesen étterembe, bárba vagy gyorsétkezdébe fog bemenni és az első benyomás, hogy „itt” rosszul vagy jól főznek, hogy jó vagy rossz helyre tévedett be, s ha az első este sikeres volt, akkor visszajön a vendég. Nemcsak a nagyon szép étkezdék és vendéglők fontosak, hanem azok az emberek is, akik ott dolgoznak. Egy kis művészet is van ebben a vendéglátásban. A profizmusnak a fejlesztése nagyon fontos, mert most már nem elég az erdélyi vendégszeretet.” Off-szöveg: Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke pedig a bor és a turizmus közötti kapcsolatról beszélt. Szinkron - Dr. Csávossy György a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke: „A turizmushoz hozzátartozik az, hogy minden helyi értéket, azt, ami a külföldinek nálunk egyedinek és sajátosnak tűnik, amit nem kap meg máshol, legyen az az erdélyi táj, az erdélyi hagyomány, népzene, néptánc, éppen olyan egyedi sajátosság az erdélyi bor, a transilvanikumok, amit nem kap meg máshol és ugyanakkor az egyetlen lehetőség arra, hogy az erdélyi

14

szőlőnevelés ismét felkapaszkodjon, a borutak, amely éppen olyan intézményrendszer, mint a hotelláncok.” Off-szöveg:

Turisztikai szempontból tehát Románia aranybánya lehet mind a hazai, mind a magyarországi cégeknek, amelyek már befektettek a turizmusba vagy ezután szeretnének beruházni ezen a területen.

Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink ezzel mára búcsúzom. Gazdasági rovatunkkal legközelebb május 1-jén jelentkezünk. Addig is sikeres gazdasági tevékenységeket és Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok kedves mindnyájuknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, viszontlátásra.

Főcím-vége Operatőr: Somogyi Csaba, Schneider Tibor, Körmöczki Zoltán Gyártásvezető: Bartha Margit, Pap Csongor Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva 15

2. GAZDASÁGI FÓRUM - 2006. máj. 9

Előzetes: - Interjú a magyar külgazdasági diplomatával a külpiaci hálózat átszervezésének tükrében - Kiállítás és Üzletember-találkozó a Szentgyörgy-napokon - Sikeres magyar vonatkozású cégek Sepsiszentgyörgyön Ezek lesznek a következő Gazdasági Fórum témái

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Főcím- kezdet

Video – Nagy Éva: Szeretettel köszöntöm a gazdasági műsor nézőit. Mai rovatunkban interjút közvetítünk a magyar külgazdasági diplomatával a külpiaci hálózat átszervezésének tükrében. Riportot láthatnak a Szentgyörgy-napokon megrendezett kiállításról és Üzletember-találkozóról. Végezetül pedig erdélyi sikeres magyar vonatkozású cégek vezetői mutatják be vállalkozásaikat. Következzenek tehát a riportok.

Elválasztó

16

Video – Nagy Éva: Lezárult a magyar külpiaci hálózat átszervezése, melynek célja a hatékonyság növelése volt, azaz eredményesebb működés, szolgáltatás, illetve jobb költséggazdálkodás: az eddigi 59 helyett 54 állomáshelyen dolgoznak ez évtől külgazdasági szakdiplomaták – a létszám 14 százalékkal csökkent az eredeti felálláshoz képest. Így csökkent a létszám Bukarestben is. Az új képviseleti rendszer a korábbi, a nagykövetségeken működő külgazdasági attasék, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú társaság (ITD-H) külföldi irodáinak, összevont hálózatát jelenti. Az új, egységes állami külgazdasági rendszer a magyar külképviseleti rendszer részeként működik. Az irodahálózat szakmai irányítását, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlenül végzi, a munkáltatói jogokat az említett tárca, valamint a Külügyminisztérium közösen gyakorolja. Az operatív befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenység irányításába a Gazdasági Minisztérium bevonja az intézmény felügyelete alá tartozó ITDH-t is. Erről szól a bukaresti iroda új vezetőjével készített interjú. Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: „Két részre lehet bontani a tevékenységet. Egyrészt vannak az államigazgatási szférában felmerülő kapcsolattartó tevékenységek, a másik része pedig az, ami kifejezetten a vállalkozóknak, vállalatoknak szól, Romániában partner-cégek keresése, illetve román cégeknek esetleges import lehetőségekre magyar cégek felkutatása, a vásárokon való részvétel elősegítése, üzletember-találkozók szervezése és az esetleges cégalapítások során az első lépések segítése. Igyekszünk ugyanazt a szolgáltatást, amit eddig ez a két különálló hálózat végzett, most egységes formában nyújtani.” Riporter – Nagy Éva: „A román és magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok pozitív irányba haladnak az utóbbi időben. Kérem mondjon néhány szót erről.” 17

Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: „Ez való igaz, azt hiszem, hogy a két ország közötti kapcsolatrendszernek az egyik hagyományos, sikertörténete a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Ez a tendencia, gyakorlatilag 1990 óta, amióta a rendszerváltás, illetve a gazdasági átalakulás mindkét országban folyamatban van, illetve lezajlódott, ez a tendencia jellemezte. Ez az irányzat az elmúlt évben is megmaradt igen látványosan. 30% körüli fejlődést produkált a két ország közötti kereskedelem, ami meghaladja a magyarországi külkereskedelmi forgalom átlag növekedését és ez a tendencia, ha nem is ilyen mértékben, de egy lendületes fejlődéssel ebben az évben is folytatódik.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan nyújtja át tapasztalait az EU-csatlakozás utáni időszakból Magyarország Románia számára gazdasági szempontból?” Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: „Azt lehet tapasztalni, hogy Románia részéről mind az államigazgatásban mind a vállalkozók részéről erre igen élénk érdeklődés mutatkozik és ebben egy igen intenzív együttműködés folyik a két ország között mind szakigazgatási szinten mind vállalati, kamarai szinten. Az EU-csatlakozás nem egy cél, hanem egy eszköz, egy folymatnak a része. Célszerű különbséget tenni a csatlakozás és az integráció között. A csatlakozás pillanatnyi és örömteli dolog, az integráció viszont egy hosszabb, a csatlakozás után egy még intenzívebben jelentkező feladat. Ennek a csatlakozásnak legnagyobb része gazdasági vonatkozású, s ez mindenki számára nyílvánvaló és ebben a gazdasági körben a legnagyobb szerepet a kis- és középvállalatok játszák, akik mindkét országban a gazdaság húzó erejét jelentik most már. Ezen a téren igen gyümölcsöző és hagyományokkal rendelkező együttműködés van a két ország között, hiszen 2003-ban indult el az az ún. „EU házhoz jön” program, ami a romániai magyar kis- és középvállalkozók EU-felkészítését segíti elő azon magyar tapasztalatok alapján és azon magyar tájékoztatási rendszer alapján, ami nálunk már 200218

ben elindult. Tehát ez azt jelenti, hogy szűk szakmai körhöz szóló tájékoztatókat tartottunk Magyarországon és ezt a programot adaptáltuk az erdélyi, romániai igényekhez. Ez a program az idén is folytatódik nagy érdeklődés közepette.” Riporter – Nagy Éva: „Magyarországon parlamenti választások voltak a közelmúltban. Ez jelent-e valamit a gazdasági kapcsolatok együttműködésében?” Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest:

„Tekintettel arra, hogy a gazdasági kapcsolatok Magyarország számára minden relációban igen fontosak, hiszen a külkereskedelem jelentős részben járul hozzá a magyar GDP megteremtéséhez, ezért választásoktól függetlenül ez a terület minden kormánynak mindig is kiemelt területe volt abból a szempontból, hogy ezt a munkát segítse, támogassa, hiszen a magyar export fejlesztése, illetve a Magyarországra irányuló tőkebefektetések segítése létkérdés a magyar gazdaság számára. Tehát ilyen szempontból ez a fajta segítség, támogatás illetve rendszer, tehát a külgazdasági képviselet működésének segítése középpontban marad, hiszen a külkereskedelem egyik motorja a magyar gazdaság fejlődésének.” Riporter – Nagy Éva: „Mit lehet tenni annak érdekében, hogy még jobbak legyenek a románmagyar gazdasági kapcsolatok?” Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: „A fejlesztésben nagyon nagy tartalékot jelent egyrészt Románia közelgő EU-csatlakozása, ami a regionális programok, határ-menti együttműködések további kiszélesítését jelentheti az eddigieknél is nagyobb EU-s források bevonásával, ami azt jelenti, hogy projekt készítésekre kell fektetni a hangsúlyt. Másik pedig a kölcsönös befektetések ösztönzése illetve ennek 19

fokozása.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Mi kell a jó üzletkötéshez? – tevődik fel a kérdés gazdasági körökben, amelyre máris meg van a válasz: mindenek előtt kapcsolatteremtés, kommunikáció az emberek, vállalkozók között. Erre pedig jó alkalom adódik a kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon. Ennek érdekében az idei Szentgyörgy-napokon is megszervezték az immár hagyományossá vált Szentgyörgy-expot, amelyen 70 hazai és külföldi, főként magyarországi cég mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Ugyanakkor a szervezők üzletember találkozón biztosítottak megfelelő légkört az expón jelen lévő vendégkiállítók és lehetséges hazai partnereik számára, hogy üzletkötésről, kereskedelmi-gazdasági együttműködésről, tapasztalatcseréről tárgyaljanak. Erről szól a most következő összeállítás. Off-szöveg: Újdonságokkal és minőségi termékekkel találkozhattak, akik ellátogattak az idei Szent György Expóra. A változatos termékbemutatón nem csupán kisebb termékek – könyvek, virágok, tanszerek kerültek előtérbe, hanem nagyobb értékű termékeket is kiállítottak, mint pl. hőkazánok, autók, bútorok. Ugyanakkor a pénzintézetek is jelen voltak a kiállításon. Albert Álmos polgármester megynyitó beszédében kiemelte, hogy a hazai és magyarországi cégek képviselete révén egyre több európai termék és vállalat jelenik meg a kiállításon. Skapinyecz Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztási Közhasznú Társaság (ITD-H) délkelet-európai referense elmondta: a magyar állam jelentősen hozzájárul az itt megjelent magyar kiállítók költségeihez, hiszen a Szent György Expó és a vele párhuzamosan megrendezett üzletember-találkozó kiemelt helyet foglal el a gazdaságfejlesztő társaság támogatási listáján.

20

Szinkron - Skapinyecz Péter referens – ITD-H, Budapest: „Tulajdonképpen már egy kialakult, hagyományokkal rendelkező kiállítást és üzlet-ember találkozót szervezünk. Talán most egy kicsit több a magyar vállalkozó, sikerült megmozdítani, hogy eljöjjenek ide, akik nem kiállítók. Több, mint 15 cég vesz részt ezen a mai találkozón. Korábban kisebb számban tudtuk őket mozgósítani és a tavalyihoz képest a kiállítás támogatottsága is megnőtt.” Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: „Mindig igyekszünk, hogy nagyobb területen adjunk lehetőséget az embereknek gazdasági kapcsolatok teremtésére, s az idei vásáron örömmel nyugtáztuk, hogy a belföldi cégek, tehát Románia egész területéről jövő kiállítók száma megnőtt.” Szinkron - Demeter János Kovászna megyei Tanács alelnöke: „Egy dolog biztos: a kiállítások nem divatja múlt rendezvények. Azt gondolom, hogy nagyon komoly apportjuk lehet egy térség fejlesztése szempontjából, hiszen ezek azok a helyek, ahol egymásra talál a kereslet és kínálat. A partnerek ilyen helyeken találkoznak, ilyen helyeken kötnek gazdasági együttműködési megállapodásokat. Ilyen szempontból biztosan komoly hatása lehet a térségben.” Szinkron - Schnek Ferenc cégképviselő: „Üzletberendezéssel foglalkozunk, tehát minden féle terméket, ami egy üzletben megtalálható, azt le tudjuk gyártani. Árbevételünk kb.40-50%-ban exportra megy. Tehát olyan minőségű terméket gyártunk, amit mindehol el tudunk adni.” Riporter – Nagy Éva: „Mit várnak a Szentgyörgy-napok keretében megrendezett üzletembertalálkozótól?” 21

Szinkron - Schnek Ferenc cégképviselő: „Szeretnénk olyan kapcsolatot kialakítani, aki forgalmazná itt helyben, illetve a környéken, termékeinket.” Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: „Cégünk gyakorlatilag magyar szerszámgépeket, gyártókat képvisel itt.” Riporter - Nagy Éva: „Miért éppen Romániát választotta a cég terjeszkedésében?” Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: „Ennek hagyománya van, mivel itt a nagyipari cégek átalakultak az elmúlt 20-25 év folyamán. Cégünk rengeteg gépet szállított a román piacra. Ez a lendület a politikai, gazdasági változásokkal kicsit alább maradtak. Az utóbbi 4-5 évben igyekszünk újra jelen lenni. Itt Szentgyörgyön is adtunk el gépeket nagy cégeknek és kisebbeknek s a régi hagyományokra építve igyekszünk újra erősebben jelen lenni ezen a piacon is.” Riporter - Nagy Éva „Hozott-e valami újat az idei üzletember-találkozón való részvétele a cégnek?” Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: „Olyan értelemben hozott újat, hogy sikerült jó kapcsolatokat kialakítani olyan emberekkel, akik szintén érdeklődnek gépek forgalmazása, eladása iránt.”

22

Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: „Azzal a céllal jöttünk erre a kiállításra, hogy az itt élő magyarsággal megismertessük az Ópusztaszer Nemzeti Park értékét, szépségeit és csalogassuk őket az emlék-parkba.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan próbálják ezt megtenni, milyen eszközökkel?” Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: „Marketing eszközökkel próbáljuk az ismereteket átadni, prospektusok, plakátok és különböző ajándékok formájában, s természetesen közvetlen kapcsolatok, szóbeli információk révén is. Romániában most vagyunk itt először turisztikai vásáron.” Riporter – Nagy Éva: „Mi a véleménye erről a rendezvényről?” Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: „Nagyon sok jó élményem van, sok látogatóval beszéltem, aki örömmel vette, hogy itt vagyunk, úgyhogy mi is örülünk, de sajnos kevesen látogatnak el ide, holott látom, hogy milyen sok vendég van a városban.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan látja a kétoldalú gazdasági fejlődését Románia EU-csatlakozása után?” Szinkron - Skapinyecz Péter referens – ITD-H, Budapest: „Ha csak azt számítom, hogy gazdasági szempontból már Románia 23

csatlakozásának napján megszűnik a határ – ami mindig egy visszatartó erő volt – sokkal könnyebb lesz a cégek közötti kapcsolattartás” Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: „Az EU-csatlakozásra figyelemmel lévén nem tudom átlátni még teljes mértékben, hogy mit jelent ez a megye gazdasági életére, viszont azt el tudom mondani, hogy van elmozdulás, több befektető érkezett az utóbbi időben és itt kiemelném, azokat a befektetőket, amelyek befektetési szándékkal jöttek, hiszen ezek értékteremtő tevékenységek és ezek tudnak konkrétan hozzájárulni a fellendüléshez.” Riporter – Nagy Éva: „Mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobban fellendüljön a megye gazdasága?” Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: „Igyekszünk mindenféle rendezvénnyel hozzájárulni ahhoz, hogy a befektetők érdeklődését felkeltsük, különböző kapcsolatokat tudunk létrehozni. Én mindenhol hangoztatom, hogy oda kell figyelni a belföldi tőkére is, annak is kell kedvezményeket adni, s ez a tőke biztosabb, itt marad, nem megy el innen, ahogy befejezte a megtérítését a befektetett tőkének.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Rovatunk utolsó perceiben újabb sikeres, erdélyi magyar vonatkozású cégek vezetőit hallhatják-láthatják a képernyőn. Ez alkalommal sepsiszentgyörgyi vállalkozókkal beszélgettem el.

24

Szinkron - Tóth Zsigmond vezérigazgató: „Cégünk hullámtermék gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, ez a csomagolóanyag egy igen fontos tényezője a gazdasági fejlődésnek, mivel a termékeket be kell csomagolni.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan indult ez a vállalkozás?” Szinkron - Tóth Zsigmond vezérigazgató: „Vállalkozásunk 1996 őszén lett alapítva zöldmezős beruházásként, s 1997 nyarán már üzemképes volt. Jelen pillanatban 140 saját alkalmazottunk van, de ezen kívül legalább még ennyinek biztosítunk munkahelyet. Örömmel mondom, hogy a román hullámtermék piacon első helyen vagyunk. Csúcs évünk a tavaly volt, elvárásaink feletti.” Riporter – Nagy Éva: „Mi lenne ennek a sikernek a titka?” Szinkron - Tóth Zsigmond vezérigazgató: „A sikernek a titka a sok munka. Kollegáink munkája, saját munkánk és természetesen, hozzájárul a konjunktúra is. Már a kezdettől állandóan beruházunk és szeretnénk azt, hogy a legmodernebb technológiát alkalmazzuk, hogy termelékenyebben dolgozzunk, és természetesen az, hogy alkalmazottaink, valamint vevőink legyenek megelégedve.” Szinkron - Ördög Gábor manager: „1993 őszén, amikor láttam, hogy a kivitelezési munkámnál az egyik kivitelező fordítva olvassa el a rajzomat, akkor döntöttem, úgy, hogy én, mint szaki, bele fogja egy ilyen vállalkozásba. 1994-ben elindítottam az 25

általam vezetett céget építészeti és épület-kivitelezési tevékenységgel.” Riporter – Nagy Éva: „Kik dolgoznak ebben a vállalkozásban?” Szinkron - Ördög Gábor manager: „Jelenleg van 38 alkalmazottunk. Az építőiparban nagyjából mindenféle munkát el tudunk végezni, amit a kuncsaft megrendel.” Riporter – Nagy Éva: „Tekintheti-e magát sikeres vállalkozónak.” Szinkron - Ördög Gábor manager: „Lehet, hogy sikeres vállalkozó vagyok, de ahhoz, hogy sikerről tudjak beszélni, egy jó csapat kell mögöttem legyen, jó szakemberekkel, mert ez nemcsak egy embertől függ.” Riporter – Nagy Éva: „Mi lenne a siker titka?” Szinkron - Ördög Gábor menedzser: „Pontosság, következetesség, szakmai felkészültség és komolyság.” Riporter – Nagy Éva: „Mi lenne a legnagyobb elégtétele, mióta vállalkozó?” Szinkron - Ördög Gábor menedzser:

26

„Az egyéni vállalkozásból, családi vállalkozás lett, 1996-ban a céghez jött feleségem is, aki otthagyta az egészségügyet, 2003-ban a nagyobbik fiam végezte az építészeti egyetemet, ő is beállt a céghez. A kisebbik fiam most végzi Budapesten az építészeti egyetemet, ő is benne van a cégben, tehát egytagú vállalkozásból, négytagú családi vállalkozás lett.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink ezzel mára búcsúzom. Rovatunkkal legközelebb júniusban várom Önöket a képernyők elé. Addig is, sikeres gazdasági tevékenységeket kívánok. Köszönöm figyelmüket, viszontlátásra. Főcím – vége

Operatőr: Sánta Ádám, Somogyi Csaba Gyártásvezető: Pap Csongor Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

27

3. GAZDASÁGI FÓRUM – 2006. máj. 29 Előzetes - A Közmunkaügyi és Lakásépítési Minisztérium aláírta a TriGránittal az Esplanada City Center megépítésére vonatkozó memorandumot - Az Európai Bizottság további előrelépéseket vár Romániától a pénzügy terén - Szakkiállítások Kolozsváron, illetve Szovátán - Sikeres Magyar vonatkozású cégek Marosvásárhelyen E témákkal várom önöket a képernyők elé a Gazdasági Fórumban. ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím-kezdet Szeretettel üdvözlöm a Gazdasági Fórum nézőit. Mai rovatunk témái a következők: - Több százmillió eurós befektetéssel új városnegyed épül fővárosunkban - Az Európai Bizottság további előrelépéseket vár Romániától a pénzügy terén - Szakkiállítások Kolozsváron, illetve Szovátán - Sikeres Magyar vonatkozású cégek Marosvásárhelyen Tartsanak velem a következő húsz percben. Elválasztó

28

Video – Nagy Éva: Romániának jó esélye van arra, hogy 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz - tűnt ki az Európai Bizottság május 17-i, Strasbourgban közzétett jelentéséből. Országunknak azonban sürgős lépéseket kell tennie még a mezőgazdaság, az állategészségügy valamint a pénzügy területén. Bukarestnek mindenek előtt, az ország adóügyi technológiáját kell összhangba hoznia az Európai Unió követelményeivel. Szinkron - Jakab István pénzügyi államtitkár: “A Pénzügyminisztériumnak jutott az egyik piros zászlócska a Jelentésben. Itt pedig egy informatikai rendszerről van szó, amelyik 2007 jan.1-től kell működjön, és ez a rendszer elősegíti Románia és a tagállamok közötti információ-cserét a TVA-ra, tehát a Hozzáadott Értékadóra vonatkozóan. Egy elég komplex informatikai rendszerről van szó, az illetékeknek az adminisztrálása át fog kerülni a Vámhatóságokhoz. Tehát úgy a különböző határátkelőhelyeket, mint a megyei pénzügyi hatóságokat és a központi pénzügyi igazgatóságokat össze kell kösse különböző Európai Uniós intézményekkel és az Európai Bizottsággal. A rendszerből tisztán ki kell olvasni azt, hogy mennyi ÁFA folyt be – tehát úgy összegekre, mint adóalanyokra és információkra.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan fogja ezt megoldani Románia, a román Pénzügyminisztérium?” Szinkron - Jakab István pénzügyi államtitkár: „Ez az információs rendszer a csatlakozás pillanatában kell működjön. Igazából azt kell mondani, hogy késlekedés történt. De ez mind a Pénzügyminisztérium, mind más intézmények részéről következett be, olyanok részéről, amelyek ennek elbírálásában, kivitelezésében benne voltak, de most szerintünk, ez a Pénzügyminisztérium részéről egyenes vonalban van. Vannak határidők, amelyeket be kell tartani. Az első az, hogy 29

július folyamán lesz egy ún.integrált tesztje az egész rendszernek, és októberben lesz egy másik teszt. Ez a kettő be kell bizonyítsa, hogy a rendszer működőképes.” Riporter – Nagy Éva: „Előreláthatólag fog működni ez?” Szinkron - Jakab István pénzügyi államtitkár: „Persze, hogy igen.”

Elválasztó

Video – Nagy Éva: Több százmillió eurós befektetéssel, egy olyan, kimondottan Bukarestre jellemző városnegyed épül a közeljövőben, amely reprezentatív lesz a főváros számára. A beruházás a magán- és közszféra együttműködése révén valósul meg. Off-szöveg: Május 23-án Bukarestben, a Királyi Palotában bemutatták az Esplanada City Center tervét. A rendezvényen Borbély László középítkezésért és területrendezésért felelős miniszter aláírta az ingatlan-befektetési és fejlesztési vállalat elnökével az új városnegyed kivitelezéséről szóló memorandumot. A dokumentum a kereskedelmi szerződés alapja. A közeljövőben elkezdődnek a tárgyalások a minisztérium, a befektető, 30

valamint a polgármesteri hivatal között, a kereskedelmi szerződés aláírása kapcsán. Az eseményen részt vett Adriean Videanu Bukarest polgármestere, aki hangsúlyozta a municipalitás a befektetőkkel partner Bukarest európai várossá alakításában. Szinkron - Adriean Videanu Bukarest polgármestere: „Mondhatni, elkezdődött Bukarest korszerűsítése. Nagy lélegzetű terv ez, talán egész Kelet-Európában a legnagyobb. Nagyon örülök, hogy a terv egybevág elképzeléseimmel, azaz a bukaresti közterületek korszerűsítésével. Bukarestnek nagyméretű befektetésekre van szüksége, amelyek megváltoztatják a város „életfilozófiáját”. Bukarest a járművek, és nem az emberek városa. Korszerű közterületekre van szükségünk, amelyek az életminőséget hivatottak javítani.” Szinkron - Hon. Nathaniel Rothschild, a befektető cég elnöke: ”Egy nagy befektető cégcsoport vagyunk Közép-Európában. Úgy gondolom, ez egy jó lehetőség nekünk és a romániaiaknak, Bukarestnek. Tehát, mindenkinek.” Off-szöveg: A fejlesztéssel kapcsolatosan, Borbély László megbízott miniszter kiemelte: az állam a területet 49 évre használatra adja a beruházónak. Több, mint 100 ezer m²-ről van szó, ahol több százmillió eurós befektetéssel egy új városnegyed épül, amely reprezentatív lesz a főváros számára. Az új City Center fő meghatározója a közterület minőségi felhasználása, valamint a multifunkcionalitás. A terv egy múzeum, valamint egy koncertterem építését is tartalmazza. Az Esplanada terv új arcát mutatja majd fel Bukarestnek.

31

Szinkron - Borbély László megbízott miniszter: „Egyedülálló nemcsak Romániában, hanem ebben a térségben, ami a beruházásnak a nagyságát illeti, hiszen több, mint 800 millió euróról van szó és én remélem, hogy meg van a politikai akarat is, meg van a hozzáértés is, hogy egy jó szerződést írjunk alá és végül Bukarest megérdemli én azt hiszem, hogy ne feltétlenül a „Népek Háza” legyen az emblémája, hanem egy olyan központ, amely egy külön város részt jelent majd. Én úgy gondolom, hogy ezt mindannyiunk örömére, minél hamarabb be kéne fejezni.” Off-szöveg: A munkálatok a kereskedelmi szerződés aláírásának függvényében remélhetőleg 2007-ben kezdődnek el. A kivitelezés futamideje 7-10 év. Elválasztó Video – Nagy Éva: Május második felében rendezték meg Kolozsváron az eddig legsikeresebb Agraria elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari és csomagolóipari vásárt. A tizenkettedik szakkiállításon Ştefan Dimitriu, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a mezőgazdaság korszerűsítése iránti figyelemmel magyarázta a soha nem tapasztalt érdeklődést. Off-szöveg: 6500 négyzetméteren több, mint 200 hazai és külföldi cég állította ki termékeit és kínálta szolgáltatásait. 32

Szinkron - Corina Mareş szervező: „Az állattenyésztők igen jól szerepeltek az idén. A fórumokon szó esett a tej és a takarmányok minőségéről, a tejtermelésről. Úgy tűnik, a EU-csatlakozás küszöbén ez igen nagy érdeklődésre számot tartó téma. Újdonság a mezőgazdasági tárca aktív szerepvállalása. Idén Erdély több megyéjéből küldött állattenyésztőket, akiknek alkalmuk nyílt megismerni az újdonságokat, részt venni az állatkiállításokon és a sorsolásokon. Reméljük, hogy a vásár idei kiadása minden résztvevő számára a legsikeresebb volt, tekintettel arra, hogy a résztvevők 70 százaléka immár hagyományos vendége a rendezvénynek.” Szinkron - Majzik Sándor ügyvezető igazgató: „Első alkalommal vagyunk az Agrária Vásáron, mint tevékenység pedig, egy éve Erdély és Románia területén. ... Roppant felpezsdült piacról van szó...nagy az érdeklődés és látjuk, hogy valami lehetőséget kell találni mind a román mind a magyar piac számára.” Szinkron - Gér László műszaki igazgató: „Ez a negyedik alkalom, hogy itt vagyunk és el kell mondanom, hogy a mostani kiállítás a legreprezentánsabb. Nagyon sok cég van és nagyon dícséretes, hogy az állattenyésztés részlege nagyon kulturált és szép. Az eddigi kiállítások után mindig nagyon komoly szerződéskötéseink voltak és ezt várjuk a mostani kiállítástól is, mivel, hogy igen komoly érdeklődők vannak és remélem, hogy az EU-csatlakozást követően a szerződéskötések illetve szállítások még könnyebbek lesznek.” Szinkron - Makó András ügyvezető igazgató: „Piacbővítés nagyon fontos számunkra. A mi szempontunkból a minőség a legfontosabb és a mi termékeink minősége megállja a helyét. Remélem, hogy Románia mielőbb EU-s tagország lesz és 2007 jan.1-től ez megvalósul, és sokkal egyszerűbb lesz az árukiszolgáltatás és az áru keringése a termelő és a felhasználó között.” 33

Szinkron - Corina Mareş szervező: „A vásárok jelzik, hogyan fejlődnek bizonyos ágazatok.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Az erdélyi és általában a romániai vendéglátás rengeteg kiaknázatlan és fejlesztésre váró területtel rendelkezik, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozással jelentős fellendülésre számíthatnak. Így a vendéglátó-ipari szakkiállításokon megjelenő beszállító cégek egy friss és növekedés előtt álló piacra léphetnek. Ezt igazolta a május közepén Szovátán megrendezett szakkiállítás is. Szinkron - Váradi János szervező: “A szovátai vendéglátó és gasztronómiai szakkiállítás immár második éve jelenik meg a román piacon, célja az, hogy a világon lévő csúcstechnikát többszörös olimpiai bajnokok, szakácsok közreműködésével mutassuk be az itteni vállalkozóknak. Európa majdnem minden országából jött kiállító, azokat a gépeket mutatjuk be, amelyeket az Unió megkövetel az éttermekben, szállodákban, panziókban. Az uniós csatlakozás és az új dolgok iránti igény szerintem a kiállítást folyamatosan életben fogja tartani, mert szükséges az, hogy minőségi szolgáltatást tudjon nyújtani minden romániai cég” Off: Varga Károly többszörös olimpiai aranyérmes mesterszakács zöldségés gyümölcsszobrokat formált néhány egyszerű konyhai eszköz segítségével. Riporter – Nagy Éva: „Mi a titka az ún. zöldségszobrászatnak?” Szinkron - Varga Károly mesterszakács: „Szeretni kell a zöldségeket és gyümölcsöket, s aki szereti a hasát és a finom 34

ízeket, szép színeket, s még ráadásul kést is fog a kezében, s abból rózsát készít, akkor igazi örömét lelheti ezekben a csodákban. Én saját magam jöttem rá a technikára. Szerintem ennek előbb-utóbb iskolája lesz, meg már van is, Távol Keleten már oktatják és évszázados hagyománya van. Magyarországon én kezdtem el úm. honosítani, mondhatom azt, hogy nagynagy sikerrel.” Off-szöveg: A székelyudvarhelyi cukrászmester, Lengyel marcipánfigurák készítési folyamatát mutatta be.

László

Levente

a

Szinkron - Lengyel László Levente cukrász: “Én három éve szintén egy ilyen bemutatón láttam meg a marcipánt és nagyon megtetszett, mondhatom szerelmes lettem bele… A rózsával kezdtem, majd marcipán “alkotásokat” is készítettem pl. Húsvétra, Karácsonyra….” Off-szöveg: A kiállításon számos kiállító termékeinek bemutatásával egybekötve kóstolót is kínált. Riporter – Nagy Éva: „Mire van szükség ahhoz, hogy valaki jó szakács legyen?” Szinkron - Tóth Endre mesterszakács: „90%-ban kitartásra, mert, hogy a szakács szakma egy nehéz fizikai munka…Én nagyon hasznosnak tartom ezt a rendezvényt és nagyon örülök, hogy eljött az ideje annak, hogy Erdélyben felismerték az emberek azt, hogy csakis a minőségi gasztronómia az, amelyik megél…, mert az, aki nem fektet be a vendéglátásba, aki nem figyeli az aktuális trendeket és nyersanyagokat, a modern gépeket, azok lemaradnak és a vendégek nem fognak vissza menni hozzájuk.” 35

Off-szöveg: A szovátai szakkiállítás díszvendége volt a Romániai Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetségének elnöke. Szinkron - Dumitru Burtea, Romániai Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetségének elnöke: “Ez alkalommal nagyobb igyekezettel válaszoltam a meghívásra, mint a tavaly. Tizenkét szakáccsal vettünk részt, a gasztronómia leendő nagymestereivel. Aki elismert szakáccsá akar válni, annak tájékozódnia, olvasnia kell, alaposan fel kell készülnie, igyekeznie kell, hogy megváltoztassa a közfelfogást, és mindannak, amit elkészít meg kell felelnie a vendégek igényeinek.” Off-szöveg: A korszerű vendéglátó- és szállodaipari gépek, berendezések, felszerelések és alapanyagok iránti óriási igény egyre jelentősebb fizetőképes kereslettel párosul, egyre több pénz jut a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi beruházásokra. Elválasztó Video – Nagy Éva: Rovatunk utolsó perceiben újabb sikeres, erdélyi magyar vonatkozású cégek vezetői nyilatkoznak vállalkozásuk sikertitkairól. Ez alkalommal marosvásárhelyi cégvezetőket kerestünk fel. Szinkron - Wisky Anna fodrászmester: “90-ben indult a cég, rögtön a változás után. Az első vendégeket a saját lakásunkban fogadtuk. Ott volt egy kis fodrászat berendezve, de hamar rájöttünk, hogy a vállalkozás teljesen külön kell legyen a családtól. Ezt a garzont megvásároltuk és átalakítottuk. Kezdetben csak a férjemmel 36

dolgoztunk, aztán elkezdtünk fejlődni, új kollegákat kitanítani, és így indult el a mi iskolánk is, és próbálunk a mai napig saját szakmai fejlődésünkbe fektetni, hogy megőrizzük azt a helyet, amit a munkánkon keresztül kiharcoltunk város szinten. Szeretem ezt a szakmát és úgy érzem, hogy az életem…. - Hány alkalmazottal működik a cég? - 4 alkalmazottunk és 11 tanulónk van. - Tekintheti-e magát sikeres vállalkozónak? - Igen, én úgy érzem, hogy sikeres vállalkozók vagyunk, mert azt tudjuk csinálni, amit szeretünk. – Mit ajánlana most induló, kezdő, fiatal vállalkozóknak? - Azt, hogy igényesek legyenek szakmai szempontból saját magukkal és, hogy szeressék azt, amit csinálnak.” Elválasztó Szinkron - Szabó István vezérigazgató-helyettes: “A cég egyértelműen a Közép-Európai régióban való terjeszkedést választotta céljának és 1998-ban, mikor ez a lehetőség adódott Romániában, akkor a privatizációban részt vett közvetlen módon.” Riporter - Nagy Éva: “Milyen termékeket gyártanak?” Szinkron - Szabó István vezérigazgató-helyettes: “A termékskála lassan megközelíti a belső piacon a 40-45 darabot. Évente 4-5 terméket szoktunk előállítani, e mellett az utóbbi 2-3 évben az export jelentősen felfutott. 2006-ban számításaim szerint kb. a cég árbevételének több, mint 40%-át az export, illetve a bérmunka jellegű tevékenység fogja adni.”

37

Riporter - Nagy Éva: “Hány alkalmazottja van a vállalatnak?” Szinkron - Szabó István vezérigazgató-helyettes: “Meghaladtuk már a 425 főt, s ennek több mint egyharmada ma már felsőfokú végzettségű. A privatizáció időszaka alatt ez 10% volt. Mi továbbra is meghatározó vállalat kívánunk lenni a román piacon, s ennek érdekében mindent elkövetünk. Figyelembe kell venni azt is, hogy a román piac az európai, mondjuk hasonló régióiban, a gyógyszereket illetően, meglehetősen kis felvevőképességű. Növekedése ugyan rendhagyó, de még mindig ott tartunk, hogy a romániai belföldi gyógyszerfogyasztás a magyarországinak fele, egy harmada. Természetesen Románia el fog jutni az EU-szintre. Úgy gondolom, hogy a marosvásárhelyi cégünk egyre legjelentősebben növekvő tagja a vállalatcsoportunknak és az, hogy sikerese, nem kétséges.”

Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink, itt pontot teszek mai gazdasági rovatunk végére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. A legközelebbi viszontlátásig, sok sikert kívánok minden téren, de főként a gazdasági-kereskedelmi tevékenységekben.

38

Főcím – vége

Operatőr: Sánta Ádám

Gyártásvezető: Pap Csongor Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

39

4. GAZDASÁGI FÓRUM – 2006. júl. 4. Előzetes Gazdasági rendezvényekről, turisztikai fejlesztési projekt beindításáról Borszék-fürdőn és a romániai magyar nyelvű közgazdasági oktatásról lesz szó a Gazdasági Fórumban. ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím-kezdet Video – Nagy Éva: Szeretettel üdvözlöm a Gazdasági Fórum nézőit. Kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti gazdasági rendezvényekről, Borszékfürdői turisztikai fejlesztési projekt beindításáról és a romániai magyar nyelvű közgazdasági oktatásról lesz szó a mai Gazdasági Fórumban. Elválasztó Video – Nagy Éva: Milyen üzleti lehetőségekkel és üzleti kockázatokkal néz szembe egyrészt az a magyar vállalat, amely Románia felé szeretne kapcsolatokat nyitni, másrészt mire számíthat az a romániai vállalkozás, amely Magyarországon keres üzleti lehetőséget – ez volt a témája „A sikeres vállalkozások fóruma” elnevezésű román-magyar gazdasági rendezvénynek, Kolozsváron, június

40

közepén. A tanácskozáson a romániai és magyarországi gazdasági élet meghatározó szereplői vettek részt. Off-szöveg: A fórum központi témája az volt, hogy miképpen hasznosíthatja az EUcsatlakozás előtt álló Románia mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a már EU-tag Magyarország bankjai, cégei és befektetői a betagolódás során szereztek. Szinkron - Szabó Michael cégminősítő szakember, Magyarország: „Nem tartom kockázatosabbnak a Romániába való szállítást, mint egy magyar belföldi szállítást. Fordított verzió, tehát egy román cég, amely Magyarország felé akar szállítani, az biztos lehet benne, hogy a kockázati szint, amit ő vállal, ugyanakkora, mintha belföldön maradna.” Szinkron: Gilyán György közigazgatási államtitkár, Magyarország: „A szolgáltatási szektor a legnagyobb gazdasági szegmens az EU piacán. Ugyanakkor, ma még, ennek a liberalizációja még távolról sem teljes. Több éve vizsgálja az EU bizottsága meg az Unió más szervei, hogy hogyan lehetne itt egy szabadabb szolgáltatás áramlást megvalósítani. Most van olyan fázisban, hogy rövid időn belül felmutatnak egyfajta szabályozást, egy új direktívát, irányelvet, amely az eddiginél mindenképpen szabadabb mozgást tesz lehetővé.”

41

Szinkron - Radetzky Jenő, Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „A magyar gazdaság kénytelen lesz a szűkülő belső piacok miatt egy külső piac fele fordulni. Ez azt jelenti, hogy a magyar kis-közép vállalkozók részben exporttal, részben szolgáltatással még intenzívebben akarnak majd a román piacon jelen lenni, illetve a román gazdasági szereplőkkel együtt harmadik piaci megjelenéseket fognak keresni.” Off-szöveg: A tanácskozáson elhangzott, hogy minden feltétel adott arra, hogy a két országban tevékenykedő cégek és üzletemberek igazi európai partnerséget alakítsanak ki. Szinkron - Cristian Ionescu cégminősítő szakember: „Sokat tanultunk, szó esett a számos magyarországi kis- és középvállalkozásról. Romániában is jelentős a számuk, de nem mint Magyarországon. Tehát Romániában is általában több kezdeményezésre, több vállalkozóra volna szükség, azonban azt gondolom, sokat tanulhatunk a vendégfogadás terén is. Egy másik követendő példa a magyarországi export, amelynek mennyisége jelen pillanatban kétszer meghaladja a román áru kivitelét. Felsoroltam egy pár olyan területet, ahol követhetnénk Magyarország példáját.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Turisztikai ingatlanfejlesztés és gyógyturizmus témakörrel román-magyar 42

tanácskozást szerveztek az érintett szakterületek romániai lehetőségeiről Marosvásárhelyen, június végén. „A turizmus a jövő üzlete” és ki kell használni a természeti adottságokat, a helyi lehetőségeket – ez volt a következtetése az ITD-H – Magyar Befektetési Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság marosvásárhelyi képviseleti irodájának rendezésében megtartott konferenciának. Szinkron - Skapinyecz Péter ITD-H romániai referense: „Magyarország a legnagyobb küldő ország turisztikai szempontból ide Romániába, leginkább Erdélybe, illetve a román állampolgárok is legnagyobb számban Magyarországot választják turisztikai célpontnak. Ha valaki eljön ide Magyarországról, látja, hogy milyen lehetőségek vannak még. Tehát ő más szemmel nézi a helyi dolgokat, tudja, hogy mi volt nálunk egy jó pár évvel ez előtt. Van tapasztalata, főleg ha erről a szakterületről érkezik. Itt szét néz, és látja, hogy a lehetőség adott. Így a kisebb vállalkozók is a nagyobbak után jönnek, és nagyon remélem, hogy megtalálják számításaikat itt az erdélyi városokban is.” Szinkron - Bíró Gáspár, a Magyar Turisztikai Kirendeltség igazgatója, Kolozsvár: „Magyarországon ez az ágazat eléggé fejlett. Nagyon értékes kis helyi fürdők vannak. A közepes városok is fenntartanak gyógyfürdőket, amik idegen-forgalmi hasznosításra is alkalmaznak. Mindezek ellenére nagy érdeklődés van. Itt az ár előnyök biztos, hogy nagy vonzerővel rendelkeznek, ezen kívül az általános erdélyi érdeklődésbe is nagyon jól beilleszkedik ez a dolog. Ár-szint különbség van a két ország szolgáltatásai között. Ezek ebben a pillanatban Romániában azt hiszem viszonylag még reálisak. Talán valamivel kevesebbe kerülnek, de azt hiszem, hogy a szinvonalban sem érik mindig el a magyarországikat.”

43

Szinkron - Halász János cégigazgató: „Most Romániában az üzleti turizmus fellendülőben van, viszont ez folytatódhat, különösen a fapados légitársaságok korában az igazi turista csábitással, de ezen belül is változatanul állítom, hogy a komplex projektek – ahol az önkormányzat, a kormány és főleg az uniós pénzek összehozhatók és egy egész település vagy egy egész körzet, vagy egy városrész, vagy akár egy kisebb centrumnak az életét megváltoztatják.” Szinkron - Vákár István Kolozs-megye SAPARD Ügynökségének igazgatója: „Az utóbbi egy-, másfél évben nagyon nagy lendületet kapott a Sapardban való hitük az embereknek mivel, hogy jönnek, és sajnos oda kerülünk, hogy nem fog mindenkinek jutni. Az elején sírtunk, hogy nincs kinek elkölteni, mostmár oda jutunk, hogy nem lesz elég a pénz, és bízva várjuk ezeket az alapokat, amelyekből tudjuk tovább segíteni mind a családi vállalkozásokat, a kis gazdaságokat, mind a nagyobb létesítményű befektetéseket.” Szinkron - Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere: „A helyi és a regionális stratégiában is a turisztika első helyen van. Tehát egy kitörési lehetőséget ezen a területen látunk. A vásárhelyi várra konkrétan meg van már több éve az elképzelésünk egy jól kivitelezett terv szerint, de nem kapunk befektetőt rá. A városnak viszont nem volt meg még rá a pénze. Remélem, hogy abban a hitelrendszerben, amit most kiépítettünk az infrastrukturális fejlesztésekre a következő két évre, a város költségvetésébe be fog férni a vár fejlesztése is, de ha üzleti érdekeket látna benne valaki, akkor szívesen vennénk az együttmüködést.”

Elválasztó

44

Video – Nagy Éva: Romániának 130 kereskedelmi képviselője van a világ több mint 90 országában. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium egy héttel ez előtt tartotta meg külképviseleti attaséinak éves találkozóját, Bukarestben. Winkler Gyula, kereskedelemi ügyekkel megbízott miniszter volt a rangos esemény koordonátora, aki megnyító-beszédében méltatta a külképviseleti attasék munkáját, fontosságát és a jövőben is eredményes munkára bíztatta őket. A szaktárca a tavaly vezette be az éves találkozót. Most rendezték meg második alkalommal. Szinkron - Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter: „Ennek a célja első sorban az, hogy felkészítő tanfolyamon információfelfrissítő kapcsolatokat tudjanak kiépíteni a kereskedelmi képviselők. Megállapítjuk azt, hogy milyen célkitűzéseket kell kövessenek és milyen megvalósításokat várunk el tőlük. Első sorban az export növeléséről van szó, Románia arculatának a lehető legjobb közvetítéséről, arról, hogy nemcsak export tevékenység, hanem gazdasági terjeszkedésről is szó van, hiszen mind az EU tagállamain belül mind pedig az Unión kívül, illetve a világ minden kontinensén szükség van arra, hogy a román gazdaság ismert legyen, hogy megfelelő kapcsolatokat építsen ki, és végül szükség van arra, hogy a román export nagyobb hozzá adott értékú termékekkel, nagyobb versenyképességgel és sokkal jobb imidzzsel mint eddig, jelentkezzen a világ-piacon.” Szinkron - Incze Emil Románia gazdasági tanácsosa Magyarországon: „Bemutatjuk mindegyik ország kereskedelmi, export- és befektetési lehetőségeit.”

45

Riporter – Nagy Éva: „Hogyan értékeli Ön a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokat jelenleg?” Szinkron - Incze Emil Románia gazdasági tanácsosa Magyarországon: „A 2006-os év első négy hónapjában az export 46,51%-al nőtt. Ez háromszorosa az Unióval való átlag export szintjének. Tehát szerintem ez az egyetlen szám is sokat elmond.” Off-szöveg: A gazdasági minisztert Románia és az EU-országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődéséről kérdeztük Románia EU-csatlakozása után. Szinkron - Ioan Codruţ Şereş gazdasági és kereskedelmi miniszter: „A fizikai korlátok gyakorlatilag felszámolódnak, így az Európai Unió országaival való kapcsolatok egyre tartalmasabbá válnak az export terén. Nem utolsó sorban, új befektetőket kell találnunk a privatizációs tervek életbeléptetése érdekében, például a cernavodai 3-as és 4-es egységek esetében. Ilymódon a hazánkba irányuló külföldi befektetések száma jelentősen növekedni fog az európai országokkal kötött gazdasági kapcsolatok terén.” Elválasztó Video – Nagy Éva: A „borvizek királynőjéről” híres Borszék-város Románia egyik legszebb fekvésű fürdőhelye Székelyföld Keleti határánál. A számos temészeti adottsággal rendelkező fürdőváros a Monarhia idején virágkorát élte, az 46

évek során azonban, siralmas állapotba került. A Románia és Magyarország közötti gazdasági-turisztikai együttműködés révén turisztikai fejlesztési stratégiát indítottak el Borszék fürdőn, június végén, azzal a céllal, hogy a fürdőváros visszakapja egykori arculatát. Szinkron - Armand Schor Izraelbe kitelepedett román üzletember: „Gyerekkorunkban Borszék maga volt a csoda, csak odakívánkoztunk. Véletlenül jutottam oda, egy egyetemi kollégával, s azon voltam, hogy ez az álmom valóra váljon. Az elején tehát nem üzlet volt számomra, hanem személyes álmom magvalósítása. Emlékeztem még a valamikori Borszékre, és nem arra a romhalmazra amivé mostanra vált, s feltettem magamban, hogy visszaváltoztatjuk azzá, ami volt. Így indult be ez a projekt, mások is jöttek utánam, nem románok mint én, de azok is azonnal beleszerettek.” Szinkron - Nádasi Tamás a projektet készítő magyarországi cég elnöke: „A patinás fürdővárosi hangulatot, a régi kort szeretnénk vissza- állítani ezen a településen, és ehhez szeretnénk ezt a stratégiát szolgálatba állítani. Klimatikus gyógyhelyet szeretnénk ebből a kiváló adottságú településből és környékéből készíteni. Ezek a fő attrakciók, a fő elemei a programnak. Szeretnénk hozni fejlesztőket, befektetőket. Szeretnénk ehhez kérni a város segítségét is.” Szinkron - Kánya József a magyarországi cég csíkszeredai leányvállalatának vezetője: „Borszék az épített környezetével egyedülálló fürdőtelepülésként jelenhet meg a romániai piacon. Szeretnénk egy „Világörökség”-projektet elindítani, hogy ezek a házak meg a reprezentatív villák a Világörökség részévé válljanak.”

47

Riporter – Nagy Éva: „Sikerült befektetésükkel izraeli turistákat idevonzani ?” Szinkron - Kánya József a magyarországi cég csíkszeredai leányvállalatának vezetője: „Csoportos kirándulások Izraelből a tavaly indultak be, éppen e beruházásoknak köszönhetően. Nyolc csoport járt itt, Borszéken szállásoltuk őket, így jelent meg Borszék, 20 év óta először, Izrael turisztikai céljai között és nagy sikere van. Izraelben még mindig mintegy 450 ezer romániai származású ember él, akik közül sokan emlékeznek még a hajdani Borszékre.” Szinkron - Borboly Csaba Hargita Megyei Tanács alelnöke: „Remélem, hogy az év végére elkészül egy olyan befektetési kadaszter, amiből bárki, bármely országból akar jönni, szeretne beruházni itt, akkor fogja tudni a jogi feltételeket és azt, hogy hol vannak olyan lehetőségek, adottságok, amelyek őt érdeklik.” Szinkron - Vaida Valentin Alexandru polgármester, Borszék: „Mi úgy képzeljük, hogy ezzel a stratégiával megszületett az az elképzelés, amelyet nagyon rég szerettünk volna kivitelezni, ahol tudjuk, hogy a következő 15-20 évben mit szeretnénk Borszéken, milyen képpen képzeljük el a turizmus fejlesztését, ne úgy, hogy, amit ma teszünk, holnap megbánjuk, hanem minden lépésnek meg legyen a helye és, amikor a végén összeáll az egész stratégia, akkor Borszék nézzen ki úgy, mint egy civilizált, elismert turisztikai fürdőváros.”

Elválasztó

48

Video – Nagy Éva: Egy Gazdasági rovatból nem hiányozhat a gazdasági oktatás kérdése, jövője. Van, aki már vakációzik, de az egyetemre pályázó ifjak tovább készülnek a felsőfokú vizsgákra. Hogy, milyen lehetőségeik és esélyeik vannak a magyar nyelvű közgazdasági oktatás terén, megtudhatják, ha figyelemmel követik a most következő riportot. Off-szöveg: A kolozsvári Bábes-Bolyai Tudományegyetemen 2000-ben indult újra magyar nyelven, a közgazdasági oktatás, 90 diákkal. A kolozsvári egyetem magyar Közgazdaságtudományi és Üzletvezetési Karának kihelyezett tanszéke működik Sepsiszentgyörgyön is, főiskolai képzéssel. A kolozsvári közgazdasági kar magyar tagozatán jelenleg 1018 hallgató tanul. Szinkron - dr. Vincze Mária egyetemi tanár: „2006 őszétől már öt szakiránnyal indulunk. Beindul ősztől a menedzsment szakirány is és a kereskedelem szolgáltatás és idegen-forgalom gazdaságtana szakiránya az eddigi gazdasági-informatika, pénzügy-bank és marketing szakirány mellett. Nincs felvételi vizsga tulajdonképpen. A diákok négy évi középiskolás átlaga 80%-kal és az érettségi eredmény 20%-kal kerül be a jegy kiszámításába. Ennek alapján vesszük fel a diákokat. Általában túljelentkezés van. 80 tandíjmentes és 245 tandíjas helyünk lesz, tehát összesen 325.”

Off: A kétnyelvű közgazdasági oktatásnak előnyei és hátrányai is vannak.

49

Szinkron - Szász Márton egyetemi hallgató: „Minden diák és minden tanulási folyamat saját anyanyelvén tud a legjobban érvényesülni és sikert hozni.” Szinkron - Nyitrai Buda egyetemi hallgató: „Szerintem hátrány az, hogy ha itt Romániában akar érvényesülni az ember, akkor a magyar tudását nem tudom hogyan fogja felhasználni románul, ami szerintem eléggé komplikált, mert a szakszavak különböznek.” Szinkron - dr. Vincze Mária egyetemi tanár: „Nyilván, hogy vannak hátrányai is, de előbb az előnyeit mondanám el. Első sorban megtanulja a magyar szaknyelvet. Más előny az, hogy év közben nagyon sok jeles magyarországi vendégtanárral találkozhat, ugyanis mi rendszeresen hívunk vendégtanárokat. Ezen kívül nagy előny az, hogy kimondottan keresik ma már Romániában azokat a közgazdász szakembereket, akik magyarul és románul is tudnak. Nyilvánvaló, hogy hátrányokkal is jár. Már maga az a tény, hogy ők két nyelven kell megtanulják a szaknyelvet, ugyanis mi azoknál a tantárgyaknál is, amit magyarul oktatunk, ott is általában a magyar tanárt felkérjük, hogy a román szakkifejezéseket is mondja el a diákoknak. Én tulajdonképpen más hátrányt nem látok, és ha jól belegondolunk, ez a rövid távon hátrány, hosszú távon mindenképpen előny, hogy két nyelven tanulják meg ezt a közgazdasági szaknyelvet. Az erdélyi szellemi elit képzése szempontjából viszont nagyon lényeges, hogy ezek a magyar fiatalok az egyetemi katedrákhoz kerülhessenek, mert tulajdonképpen mindenütt kutatólaboratóriumokban és egyetemen képzik ezt a szellemi elitet., s ez a fő célunk, hogy hosszú távon minél több fiatal, jól képzett szakemberünk legyen…”

50

Szinkron - Kölcsei Andrea egyetemi adjunctus: „Mi voltunk a kísérleti nyulak, mivel azt hiszem 45 év után történt meg, hogy újból magyarul tanulhatják a diákok az egyetemen közgazdaságot. Rajtunk kísérleteztek ki mindent, de jó volt és én úgy érzem, hogy mindenképpen pluszt kaptam, hogy a magyar szakon tanulhattam, itt. Riporter - Makkai Koós Imola: „Mit tanítassz most, itt?” Szinkron - Kölcsei Andrea egyetemi adjunctus: „Európai gazdaságtant. Ez EU-integrációval foglalkozik. Az EU intézményeiről beszélünk, a különböző folyamatokról, mechanizmusokról. Próbáljuk arra vezetni a fiatalokat és megvilágosítani, hogy mi is az, hogy Európai Unió.” Riporter - Makkai Koós Imola: „Mik a terveitek? Itt maradtok az országban, vagy kihasználjátok a lehetőséget és azt, hogy ismeritek a magyar szaknyelvet és elvitorláztok innen? Szinkron - Szász Márton egyetemi hallgató: „Minden képpen itt maradnék még legalább rövid ideig, hisz a mesterképzőt itt terveztem, habár hagyok esélyt más változatoknak is. Majd a munka mezejére lépve, minden képpen itt képzelem el a jövőmet.”

51

Szinkron - Nyitrai Buda egyetemi hallgató: „Én is egy részben itt szeretnék maradni, viszont más részben, miután tapasztalatot szerzek el szeretnék menni külföldre, hogy lássam ott is milyen a konkurencia, milyen munkalehetőségek vannak, s aztán valamikor egyszer vissza jönnék, hogy itt folytassam tovább.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink itt véget ér a júliusi gazdasági műsor. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Rovatunkkal legközelebb augusztus kezdetén várom önöket a képernyők elé. Továbbra is sok sikert kívánok a gazdaságikereskedelmi tevékenységekben. Viszontlátásra. Főcím- vége Riporter: Makkai Koós Imola Operatőr: Fazakas Szabolcs, Körmöcki Zoltán, Tofán Zsolt, Marius Neacsu Kép-asszisztens: Cristea Tache Gyártásvezető: Pap Csongor Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva 52

5. GAZDASÁGI FÓRUM - 2006. aug. 1

Előzetes - Gazdasági növekedés Romániában - Magyar érdekeltségű és afrikai befektetők Székelyföldön - Gazdasági kérdések a Tusványos idei kiadásán Ezekkel a témákkal várom Önöket a Gazdasági Fórumban

ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím Video - Nagy Éva: Köszöntöm a gazdasági műsor nézőit, jó napot kívánok. Mai rovatunkban a következő témákról láthatnak riportokat: - Gazdasági növekedés Romániában - Magyar érdekeltségű és afrikai befektetők Székelyföldön - Gazdasági kérdések a Tusványos idei kiadásán. Tartsanak velem a következő húsz percben. Elválasztó Video – Nagy Éva: Egy nemrégiben elvégzett gazdasági felmérés szerint Romániának 30 éven keresztül kell gazdasági növekedést mutatnia ahhoz, hogy EU-s szinvonalú élet legyen az országban.

53

Szinkron - Geréb László közgazdász: „Románia gazdasági növekedése tavaly 4,5%-os volt. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései szerint ez az idén 5%-os lesz. Ezzel az 5%-os gazdasági növekedéssel Románia pár évtized alatt utólérheti az EU-s átlagot.” Off-szöveg: Annak, hogy Románia gazdasági növekedése csak 4,2-4,5 százalékos volt az elmúlt években, több oka is van. Legfontosabb az ország infrastruktúrájának állapota. Szinkron - Balási Csaba, a Hargita megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „Ha egy idegen tőke be akar ruházni valahova, akkor az első dolog, amit néz, az az infrastrukturális fejletség szintje. Ha ez a szint nincsen olyan, hogy megfeleljen a beruházónak, akkor már ez a tőke nagyon gyorsan hátat fordít és elvonul.” Off-szöveg: A kutatásból az is kiderült, hogy az uniós csatlakozás első éveiben a gazdasági fejlődés csökkenő tendenciát fog mutatni, hiszen a romániai gazdasági társaságok nincsenek kellőképpen felkészülve és felkészítve a csatlakozásra, nem tudják milyen követelményrendszereknek kell megfelelniük, és milyen feltételeket kell teljesítsenek.

Elválasztó

54

Video – Nagy Éva: Mint minden évben, a Tusnádi Nyári Szabadegyetem idei programjában is szerepeltek gazdasági előadások, műhelyek, amelyeket romániai és magyarországi szakemberek tartottak. Lássuk, miről is volt szó. Off-szöveg: A XVII. Tusnádi Nyári Szabadegyetem gazdasági előadásainak egyik fontos témája volt, hogy mind a kormány mind a vállalkozó meg kell tegye azt, ami az ő feladata a vállalkozói versenyképesség javítása érdekében. A kormány feladata a megfelelő vállalkozói keret létrehozása, fenntartása. A vállalkozó ezen belül kell vállalja a kockázatot és be kell fektessen. A kormány arra is kell gondoljon, hogy a vállalkozó képes és hajlandó is legyen megtenni azt, ami vállalkozása sikeréhez szükséges. Szinkron - Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő, Magyarország: „Minden állam, így a román és a magyar állam is döntő hatással van abban, hogy, milyen gazdasági környezetet teremt a vállalkozók számára adópolitikáján, kiszámíthatóságán, stb. keresztül. Magyarországon mi úgy érezzük, hogy a magyar kormány szűkíti a versenyképességet, szűkítette a nemzetközi értékeléseket – 10-11 hellyel lejebb értékelődött az elmúlt négy évben Magyarország, s mi úgy látjuk, hogy Románia ilyen szempontból nagyon szép eredményeket ért el az elmúlt években, hiszen a gazdasági növekedési rátája bővült és egyáltalán gazdasági tere az EU-csatlakozás előtt szélesedik. Ezért komoly esélye van, mint Szlovákiának is, hogy a csatlakozás után, Magyarországról Románia irányába komoly beruházói áttelepülésekkel és a gazdasági aktivitás növekedésével lehet majd számítani.” Riporter – Nagy Éva: „A kormány vagy maga a vállalkozó tehet többet a versenyképesség 55

növelése érdekében?” Szinkron - Domokos László országgyűlési képviselő, Magyarország: „Magam is vállalkozó vagyok, tehát tudom azt, hogy egy vállalkozónak maga kell, hogy megteremtse a jövőjét. Nem arra várunk, hogy a kormány helyettünk gazdálkodjon vagy helyettünk találja meg a piacot. Én azt gondolom, hogy a kormánynak az a feladata, hogy hagyja élni a vállalkozókat. Teremtse meg a feltételt, hogy akár a magyarországi akár az erdélyi vállalkozók tudása, tett vágya ki tudjon fejeződni és ez profitban, munkahelyekben és egyébben megjelenjen. Mi ennyit kérünk Magyarországon a kormánytól és gondolom ennyit kérnek az erdélyi vállalkozók is, hogy hagyják őket élni, teremtsék meg azokat a feltételeket, hogy legjobb tudásuk szerint gazdagítsák az országot.” Szinkron - Borbély László területrendezési és középítkezési ügyekkel megbízott miniszter: „Nem tettünk meg mindent ennek érdekében. Persze nem kell a piacgazdaságban feltétlenül adminisztratív eszközökkel beleszólni, de amit meg tud tenni az állam és a kormány, azt meg kell tegye.” Szinkron - Bogos Zsolt Minisztérium, Románia:

államtitkár,

Gazdasági

és

Kereskedelmi

„A felelősség megosztása nem fog eltűnni. Mind a két fél felelős lesz. A vállalkozói fél is, a kormányzati fél is felelős lesz a gazdaság versenyképességének növekedéséért.” Szinkron - Borbély László területrendezési és középítkezési ügyekkel megbízott miniszter: „Most készítjük elő a második román-magyar kormányülést, Budapesten lesz novemberben. Itt egy olyan megfelelő hátteret akarunk kialakítani, amely azt jelentse, hogy lesz egy minőségi ellenőrzése a cégeknek és 56

ugyanakkor lehetőséget adunk arra, hogy a helyi cégek (mert mostmár vannak pl. az építőiparban erős cégek) tudjanak együtt indulni a magyarországi cégekkel pl. a nagyobb beruházásoknál, és ne feltétlenül jöjjön valahonnan egy olyan cég, amelynek vannak paraméterei, de ugyanakkor, sokszor megalázó feltételek között, felvesz egy helyi céget. Tehát én azt hiszem itt van még nagyon sok tennivaló.” Off-szöveg: Mit kaptak és mit várnak el a vállalkozók a kormánytól? - ez a kérdés volt egy másik gazdasági téma, amelyen romániai és magyarországi szakemberek mondták el véleményeiket, tapasztalataikat, a Tusnádi Szabadegyetemen. Szinkron - Csutak István államtitkár, Európai Integráció Minisztériuma, Románia: „Minden valószínűség szerint nagyobb eséllyel maradnak talpon azok, akik észnél vannak, azok, akik gondolkoznak, azok, akik valóban tisztességes versenyben próbálnak támogatásokhoz jutni. De azt is tudni kell, hogy a közvetlen állami támogatásokat nagyon szigorúan fogja korlátozni az Únió, ám már azt is lehet tudni, hogy az ország melyik térségében milyen mértékű állami támogatást kaphatnak majd a vállalkozók. Én nagyon remélem, hogy az összes megszorító intézkedéssel, amit az uniós csatlakozás jelent, mi azért nemcsak, hogy talpon tudunk maradni, hanem sikerrel tesszük azt – értem itt Románia egészét, mert ez minden beruházó számára egy óriási piac és izgalmas terület.” Riporter – Nagy Éva: „Mit kapott konkrétan az ön által vezetett cég az államtól?” Szinkron - László Géza cégigazgató, Magyarország: „Mikor állami tulajdonban voltunk, akkor nyilván az állami tulajdonos 57

próbálta segíteni a vállalatot. Sok esetben én azért azzal szembesültem, hogy nem nagyon tud segíteni a saját vállalatain sem, és gyakran kellett azzal szembesüljünk, hogy multinacionális vállalatok előttünk értek be azon a forgóajtón, amihez mi érkeztünk először. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy a sikeres privatizáció után a vállalat nagyrészt átalakult és ma már nagyrészt arra készülünk és azt várjuk az államtól, hogy egyrészt a fejlesztési forrásokat ésszerűen felhasználva egy jó infrastruktúra alakuljon ki Magyarországon. Fejlődjön a digitális írás-tudás, a nyelvhasználat, hogy minél inkább a keresleti oldalon egy nyomás legyen a telekommunikációs szektoron, ami viszi előre a szektort magát, és a másik oldalon ésszerű, világos szabályozási környezetet várunk.” Szinkron - Gansperger Gyula cégigazgató: „Nagyon sokféle tevékenységgel foglalkoznak cégeink, sokféle pályázaton tudtunk részt venni, tehát ezekben voltak lehetőségek. Pl. beruházási támogatást kapott az egyik cégünk. Azt várjuk, hogy részt vehessünk az állami projektek egy részében, hiszen nekünk ez a vállalat gazdasági szempontból egy lényeges terület.” Off-szöveg: A magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kijelentése szerint Magyarország gazdasága az egyik legjobb gazdaság Európában. Szinkron - Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „Tréfásan is igaz és nagyon komolyan is igaz. Hogyha végig nézünk az elmúlt évek gazdaság-politikai programjain, akkor a rendszerváltás óta az ortodox-liberális gazdaságpolitikától az egészen konzervatív, az állam minden hatóságában hívő gazdaság-politikán át szinte mindent kipróbáltak a magyar gazdaság szereplői és ennek ellenére ez a gazdaság működik. Ez a tréfás megjegyzés, de teljesen komolyan gondolva, ha megnézzük, hogy hány program volt az elmúlt években…azt hiszem jól mutatja, hogy a gazdaság-politikának relatíve kicsi a ráhatása a politikára. A gazdaság 58

működik, végzi a dolgát, aztán néha megpróbálja elviselni mindazt, ami a környezetében történik.” Off-szöveg: A Tusványos legérdekfeszítőbb témája a székelyföldi autonómia kérdése volt, amelyről Gál Kinga Európa Parlamenti képviselő tartott előadást, majd Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ-elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közötti párbeszéden folyt vita. A vendégektől azt kérdeztem, mondják el, hogyan látják az autonómia kérdését gazdasági szempontból. Szinkron - Markó Béla kormányfő-helyettes, RMDSZ-elnök: „Nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a Székelyföld a maga autonómiáját kialakítsa. Fordítva is igaz, természetesen, hogy egyfajta autonómia gazdasági erőt is jelent, de szegény régió, szegény Székelyföld sokkal nehezebben jut önállóságra. Ezeket a gazdasági önállóságokat nem így kell elképzelni. Ma már az EU-ós országok sem állják meg helyüket egyedül gazdasági szempontból. Egy olyan EU felé törekszünk, amely tulajdonképpen azért egységesül, mert gazdaságilag így tud a globalizációs világ kihívásaira válaszolni. Tehát kisebb régiók önállóan gazdaságilag nem fognak tudni létezni, de ez nem azt jelenti ugyanakkor, hogy kisebb régiók saját arcukat gazdasági szempontból nem tudják fölmutatni. A gazdasági önállóság azt jelenti, hogy szabadabban fognak úm. az EU-ban mozogni, közös kritériumokat érvényesíteni a gazdasági stratégiájukban.” Szinkron - Tőkés László: „Székelyföld a maga adottságaival és népének szorgalmával, s történelmi autonómia-hagyományaival csakis az önrendelkezés kivívása révén emelkedhet fel gazdaságilag, noha szűkkeblű ellenvéleményeket is szoktak egyesek hangoztatni, megítélésem szerint egyértelmű, hogy mind az identitás mind a gazdaság vonatkozásában csak előnyöket hozhat a területi 59

autonómia kivívása.” Szinkron - Gál Kinga képviselő, Európai Parlament: „Az autonómia kérdése, ahol autonómia Európában létezik, az mindig elsősorban gazdasági megerősödés kérdése. Tehát, ha a székelyföldi autonómiáról beszélünk, akkor a székelyföldi autonómia anyagi bázisának, alapjának a megteremtéséről kell beszélni. Az automómia bűvös fogalomként jelenik meg sok esetben. Az autonómia már elkezdődik már a mindennapi életben, mikor összefog a falu és meg tud oldani egy-egy kérdést, mikor áldozni tud egy közös cél érdekében. Ez az egyik része. A másik az, hogy megerősödik olyan mértékben gazdaságilag, hogy vissza tudja forgatni a pénzeket a közösségi élet, intézményeinek a fenntartására és alakítására. Ez egy kettős folyamat. Egyrészt, gazdasági megerősödés, másrészt, egy intézmény kiépítése. Ehhez mindenképpen szükségeltetik az, hogy ezt megértse egyrészt Európa, elfogadja és értékelje a mindenkori román kormány, s valamilyen módon mögé álljon.” Off-szöveg: A Tusványosi rendezvény minden évben fontos gazdasági hátteret jelent a székelyföldi Tusnádfürdő mindennapjaiban. Szinkron – Zólya Zoltán polgármester, Tusnád „Nemcsak a Tusványos-rendezvény, hanem minden olyan rendezvény, amelyet a nyári időszakban szervezünk meg, gazdasági fellendülést jelent a településnek, mert mind, azok, akik szoba-kiadással, mind azok, akik más vendéglátóipari szolgáltatással foglalkoznak, hasznot húznak belőle, mert most is több, mint 5000 turista van a városban. ... Nyilvánvaló, hogy ebből hasznot húzunk. Ugyanakkor azok az árusok, akik más vidékekről jönnek és itt folytatnak kereskedelmi tevékenységet ebben az időszakban, az önkormányzatnak kell bérezés alapján fizessenek. Ez az önkormányzat kasszáját is egy kicsit földuzzasztja.” 60

Elválasztó Video – Nagy Éva: A Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország a harmadik külföldi befektető Romániában. A jövő év végére kétmilliárd euróra nőhet a befektetett magyar tőke értéke. A magyar érdekeltséggel rendelkező társaságok száma mára meghaladja az ötezret. A romániai piac iránti érdeklődés növekedő tendenciát mutat az EU-csatlakozás közeledtével. A nagy cégek mellett kis- és középvállalatok is meghatározó szerepet vállalnak a román gazdasági életben, főleg a magyarok lakta területeken. Elválasztó Off-szöveg: A Hargita megyei Galambfalván több mint öt éve magyar tőkével üzemelő pékség hamarosan újabb kirendeltséget hoz létre Csíkszeredában is. Szinkron - Bakos Károly, ügyvezető igazgató: „Románia, és főleg az erdélyi rész egy olyan terület, ahol komoly befektetőknek van hely. A lényeg az, hogy pontosan, jó minőségben, bármiről, nemcsak sütőiparról beszélünk, de bármilyen befektetéssel komolyan és jó minőségűen kell dolgozni. A magyarországi kollegánk megvan elégedve a munkánkkal, ennek eredménye az, hogy szorgalmazza a csíki beruházásnak minél hamarabbi befejezését, és elindítását.” Off-szöveg: A magyarországi befektetés számos előnyt jelent a község lakosai számára.

61

Szinkron - Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere: „Jó, hogy magyar befektető került a mi községünkbe, ugyanis több mint kilencven embert foglalkoztatnak, amelynek több mint ötven százaléka nagygalambfalvi, zömében fiatalok, itt keresve munkát hazajöttek Magyarországról.” Off-szöveg: A turisztikai látványosságokban is gazdag Galambfalván kiváló telephelyekhez juthatnak az érdeklődők. Így a helyiek más külföldi vállalkozás megjelenését is szorgalmazzák. Szinkron - Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere: „Van nekünk is egy pár kiadó helyiségünk, ahol akármilyen vállalkozást el lehetne indítani, ezeket a vállalkozásokat, vállalkozókat, befektetőket a segítségünkről biztosítjuk.” Off-szöveg: Az EU-csatlakozás közeledtével felgyorsult a fejlődés az országban, Galambfalva polgármestere szerint ezt a helyzetet ki is kell használni. Szinkron - Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere: „Mindenképp a falu vezetősége azt szeretnők, hogyha egy kicsit a falunkat felfuttatnók , hogyha minél több vállalkozás jönne létre s ez által minél több munkahely teremtődne.” Off-szöveg: A magyar cégek számára – a nyelv ismerete mellett – más előnyök is 62

kínálkoznak: alacsonyabb bérek, olcsóbb munkaerő, és a cégalapítási költségek sem magasak. Szinkron - Gyerkó Levente, Nagygalambfalva polgármestere: „A magyarországinak úgy gondolom, hogy mindenképp olcsóbb a munkaerő, mint Magyarországon, ez az egyik fő oka, másik úgy gondolom a piacát itt sokkal jobban tudja bővíteni és elég jó árban tudja értékesíteni termékeit.” Off-szöveg: A román gazdaság tehát jelentős növekedési lehetőségeket sejtet, így a magyarországi befektetések számát illető tendencia előreláthatólag az idén is tovább nő. Elválasztó Video – Nagy Éva: Egy magyarországi részvénytársaság által megvásárolt fürdővállalat felújította a szovátai Medve-tó strandját. A jelentős gyógyhatással bíró tó hőmérséklete a mélyben elérheti az 50 Celsius fokot is. Az Európa-hírű fürdő és üdülőhelyre látogató turista ma már érzékelheti, hogy európai uniós követelményeknek megfelelő strandra lép. Off-szöveg: A szovátai fürdővállalat lebontotta majd - megőrizve a méreteket és az építkezési stílust - újjáépítette a strandot. Az Erdély “Holt-tengerének” is nevezett Medve-tavon folyó munkálatok a nyár elején fejeződtek be, amikor a fürdőző közönség előtt is megnyílt Európa egyetlen heliotermikus tava. Idényzárás után pedig a stég felújításával folytatják a munkát.

63

Szinkron - Bándoli Attila, a Danubius szálloda igazgatója: „A strand ennek a részének a felújítása egy több száz millió forintos beruházás része, a következő évben folytatjuk ezt a beruházást. Idén már a napozó rész új napozó rácsokat kap, jövőre remélhetőleg az egész napozót fel fogjuk újítani.” Szinkron - Balázs Mária, Szászrégen: „Mikor készen lesz, akkor nagyon szép lesz, én úgy látom. Nagyon jó ez a levegő itt, ez a sós víz, fürödni. Van egy kis fiam, ő is nagyon rajong.” Off-szöveg: A fürdővállalat eddig több mint hatmillió dollárt fektetett be különböző szállodák, vendéglők, kezelőbázisok és strandok felújításába. Elválasztó Video – Nagy Éva: A nyolcvanas évek elején fejeződött be a Hargita-megyei homoródszentpáli halastavak építése, mely még mielőtt igazán működött volna, lerombolódott a rendszer bukásával egyidőben. Az évekig elhanyagolt állapotban lévő halászparadicsom megújulni látszik. A lerombolt halastavakat megvásárolta egy magyar érdekeltségű székelyudvarhelyi cégcsoport, és elkezdte a térség fellendítését. Szinkron - Tankó László, cégcsoport gazdasági igazgatója: „A halastórendszer újjá építése folyik, és elsősorban egy gazdasági, egy turizmuson alapuló fejlődést szeretnénk a régióban. A telep célja elsősorban a sporthorgászat lenne és az ökoturizmus, hisz nagyon színes és sokrétegű a madárállománya.” 64

Off-szöveg: Jelenleg 10 alkalmazottal működik a halastavakkal foglalkozó cég. A tervek szerint, három év múlva ez a szám meghaladja majd a 30 főt. Szinkron - Varga Zoltán, telepfelelős: “A térség munkahely-vonzatán nagyon sokat segít ennek a halásztelepnek az újraindítasa, mert, amikor teljes kapacitással működik az összes vízfelület, akkor sok munahelylehetőség nyílik.” Off-szöveg: A természeti adottságokban is gazdag Homoródszentpálon nagy lehetőség van a faluturizmus fejlődésére is. Így, hamarosan már nem csak kiadó szobák, hanem kisebb panziók is várják az ide látogatókat. Szinkron - Tankó László, az Impar cégcsoport gazdasági igazgatója: “Egy panziót is szeretnénk felépíteni és az egész rendszerben számítunk arra, hogy a faluturizmus is fejlődni fog Homorodszentpálon.” Off-szöveg: A befektetők remélik, hogy a vidék és a homoródszentpáli halastavak hamarosan visszakapják igazi vonzerejüket. Elválasztó Video – Nagy Éva: Az Európai Úniós csatlakozás küszöbén a távoli országok üzletemberei is igen jó piacot látnak Romániában, ezért befektetési lehetőségeket keresnek 65

maguknak. Ezzel a céllal látogatott el Székelyföldre egy afrikai küldöttség is, a közelmúltban. Off-szöveg: Az afrikai kontinens északi országainak romániai nagyköveteiből, konzuljaiból és kereskedelmi megbízottjaiból álló küldöttség Hargita megyében tett látogatást üzleti kapcsolatok kialakítása érdekében. Csíkszeredában a megye és a város elöljárói ismertették a vendégekkel a helyi üzleti lehetőségeket. Székelyudvarhelyen a diplomatákat Szász Jenő polgármester fogadta, aki bemutatta a várost, kidomborítva a székelyföldi régióban elfoglalt központi szerepét. Szinkron - Szász Jenő polgármester, Székelyudvarhely: „Örülünk annak, hogy az afrikai országoknak a nagykövetei meglátogatják Székelyföldet és természetesen, hogyha Tunéziáról, Egyiptomról beszélünk, természetes, hogy a turizmus szempontjából is érdekes országok lehetnek, mert a mi embereink is ellátogatnak oda. Én azt hiszem, hogy a világ kicsike lett. Hogyha az afrikaiakkal építünk kapcsolatokat, akkor azt mondhatjuk, hogy lekűzdöttük a fizikai távolságokat, és jó az, hogyha Székelyföldet jegyzik azon a vidéken is.” Off-szöveg: Az afrikai diplomaták szerint Románia fejlődő ország, nagyon sok jövőbeni gazdasági kilátással és jó együttműködési lehetőségekkel – nyilatkozta a nigériai nagykövet. Szenegál tiszteletbeli romániai nagykövete, aki kezdeményezte a külügyminisztérium és a Román–Afrikai Baráti Társaság által szervezett Hargita megyei látogatást, jól ismeri a vidéket, hiszen egy helyi cég részvényese. A román diplomata elmondta, hogy az afrikai vendégek tényleges érdeklődést mutatnak befektetési lehetőségek iránt ebben a régióban, például a turizmus vagy a mezőgazdaság területén.

66

Szinkron - Alexandru Antoniu Babin, Szenegál tiszteletbeli romániai nagykövete:

„14-15 éve üzletelek ebben a régióban. Hargita Románia egyik reprezentatív megyéje, az itteni ipar igen aktív, dinamikus, gondoltam van mit mutatnom nekik és nem is csalódtam.” Off-szöveg: A tájékozódási és baráti látogatás során csíkszeredai és székelyudvarhelyi gazdasági egységeket is meglátogattak az afrikai diplomaták. Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink itt pontot teszek augusztusi gazdasági műsorunk végére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Rovatunkkal legközelebb szeptember elején jelentkezünk. A nyaralás mellett, ne feledjék: mindig szükség van a sikeres gazdasági tevékenységekre. Viszontlátásra.

67

Főcím – vége

Munkatársak: Kolumbán Arabella, Fazakas Szabolcs Operatőr: Berszán-Árus György

Gyártásvezető: Pap Csongor, Szakáts Zoltán Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

68

6. GAZDASÁGI FÓRUM - 2007. jan. 8

Előzetes Románia csatlakozása az Európai Unióhoz elsősorban gazdasági szempontból jelent változásokat országunkra, mindennapjainkra nézve. Ezért, természetesen szó lesz e kérdésről az új év első gazdasági műsorában, miután szakértők az elmúlt esztendőt elemzik gazdasági szempontból. Várom önöket tehát újabb riportokkal a Gazdasági Fórumban, jan.8-án. ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím – kezdet Video – Nagy Éva: Köszöntöm nézőinket és sikerekben gazdag, szerencsés Új Évet kívánok kedves mindnyájuknak. 2007 új szakaszt jelent életünkben, hiszen jan. elsejétől Románia az Európai Unió tagja lett. Ez elsősorban gazdasági szempontból jelent változásokat országunkra, mindennapjainkra nézve. Ezért, természetesen rovatunkban is szó lesz e kérdésről, miután szakértők az elmúlt évet elemzik gazdasági szempontból. Kellemes és hasznos tévézést kívánok. Elválasztó Video – Nagy Éva: Országos szinten, összességében 2006 jó év volt gazdasági szempontból. A következő percekben Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi megbízott miniszter a kormány tevékenységének szempontjából elemzi az elmúlt esztendőt. 69

Szinkron - Winkler Gyula megbízott miniszter, Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium: „Pozitív volt az, hogy egy igen jelentős mértékű gazdasági növekedést könyvelhetett el az ország és az is, hogy makrogazdasági mutatók szempontjából nemcsak a gazdasági növekedés, hanem az infláció csökkenése, illetve a gazdasági stabilitás mederben maradtak és ez egyrészt lehetővé tette, hogy egy pozitív gazdasági trenddel tudjunk csatlakozni az Európai Unióhoz. Romániában a gazdasági növekedés folytatódni fog, a következő minimum 5-6 esztendőre meg van alapozva egy nagyon komoly, tartalmas és fenntartható növekedés. A politikumnak azt az eszközrendszert kell megtalálnia, amellyel ez a gazdasági növekedés jelentkezzen az egyén szintjén, az állampolgár szintjén, fizetés- és nyugdíj emelésben és olyanfajta általános életszínvonal emelésben, amely bebizonyítsa, hogy a gazdasági növekedés mindenki számára egyformán előnyös. A másik fontos előrejelzésem - ha szabad ilyet tennem év elején - az, hogy a külföldi beruházások növekedni fognak továbbra is és ez által nyilván növekedik a bizalom, a vonzás erő, és, ha arra gondolunk, hogy az Euro-zóna gazdasági növekedése jelenleg 2% körül van, miközben országunké a 7%-ot meghaladja évente, ez azt jelenti, hogy létezik egy plussz vonzerő, egy újfajta gazdasági helyzetben egy közös vámterületen és egy közös gazdasági övezetben az EU tagállamaiból származó cégek jelentkeznek a romániai vagy az erdélyi piacon és nagyon komoly konkurenciális körülményeket teremtenek a következő időben. A cégek rájönnek arra, hogy külkereskedelmi tevékenységet kell folytatni. Ez nagyon hasznos, ez fogja meghozni azt a fajta hosszú távú profitot, amiből egy cég táplálkozni tud közép- és hosszú távon. Az erdélyi és romániai cégek egy 450 milliós piacon tudnak fellépni termékeikkel és szolgáltatásaikkal – és ez nem egy üres szólam, hanem egy lehetőség -, már léteznek olyan romániai cégek, amelyek regionális szereplőkként lépnek fel a környező országokkal szemben. Optimista előrejelzéseim vannak a következő időre.” Riporter - Nagy Éva: „Tehát nem lesz nehezebb Románia lakosságának élete 2007-ben?” 70

Szinkron - Winkler Gyula megbízott miniszter, Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium: „Ezt nem mondtam. Valószínű, hogy sokunknak nehezebb lesz az élete 2007-ben és a következő időben, hiszen új dolgokat kell megtanulni, új körülményekhez kell alkalmazkodni. Valószínűleg az a fajta gazdasági verseny, amelyről az előbb beszéltünk, ez az egyéni szintre is ki fog hatni az által, hogy a munkavállalóknak nagyobb mennyiségű vagy pedig magasabb minőségű munkát kell elvégezni. Ez végül is egy állandója az EU-nak, de nemcsak az EU-nak, hanem egy jellegzetessége a mai globális világgazdaságnak. Az, hogy az ázsiai gazdaságokkal kell versenyezni, az, hogy milliárdos nagyságú országokkal kell versenyezni, az nyilván arra is kihat, hogy egyenként mennyi munkát és milyen minőségű munkát kell elvégezzünk mindannyian. Ez viszont, azt hiszem, hogyha eredménnyel is társul, akkor nem egy áthághatatlan nehézség.” Elválasztó Video – Nagy Éva: 2007 januárjával, úgy, ahogy az ország az Európai Unióba integrálódott, a Román Nemzeti Bank az Európai Központi Bankhoz csatlakozik. Szakértők szerint ezt Románia nagyon jól kezdte el, elsősorban teljesen új bankjegyekkel és pénzérmékkel. Szinkron - Dr. Nagy Ágnes egyetemi adjunktus, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja: „Az új lej bevezetésével nemcsak az infláció csökkenéséhez járultunk hozzá, hanem ahhoz is, hogy olyan áraink legyenek, amelyek ár szintje kompatibilis az EU-ban levő termékek áraival. A régi bankjegyeket az elkövetkezendő periódusban, januárban végig és – véleményem szerint meg fogjuk hosszabbítani februárra is – bármilyen hitel intézetben díjmentesen be lehet váltani. Utána pedig a nemzeti banknak a négy fiókjában – Temesváron, 71

Kolozsváron, Iasiban és Bukarestben – lehet beváltani térítésmentesen, meghatározatlan időig. Leges legfontosabb problémája továbbra is Romániának 2007-ben, az inflációnak alacsony szinten való tartása. Ha arra gondolunk, hogy egy számjegyű inflációszintje Romániának két éve valósult meg. Ennek az alacsony szinten való tartását továbbra is konszolidálni kellene, ami viszont nemcsak ennek az évnek lesz a kihívása, hanem az elkövetkezendő három évnek. Az inflációnak az alacsony szinten való tartása és annak a stabilizálása lesz a legnagyobb kihívása a RNB-nak, ami természetesen az árak stabilitásához fog hozzájárulni és a pénzügyi stabilitásához az országnak. Mindezt a RNB nem fogja tudni egyedül megvalósítani, hiszen nem minden a RNB döntési hatáskörében van, úgyhogy a kormánnyal való együttműködés, ami a jövedelem-politikát, az államháztartás deficitjét, az ország adósságának szintjét illeti, mind-mind egy közös gazdaságpolitikának kell legyen az ez évi kihívása.” Elválasztó Video – Nagy Éva: A határmenti kisrégiós gazdasági projektek jelentősége lényeges, mivel az Európai Unió országunk csatlakozásával egyidőben a határon átnyúló kisrégiós terveket is támogatja, ebből a szomszédos Románia és Magyarország számottevő előnyöket élvezhet. Arad megye szerepe ebben a kérdésben többszörösen is megnőtt. Off-szöveg: A kormány aradi képviselője Horváth Levente alprefektus, 2007-ben három nagyobb lélegzetű kisrégiós terv elindítását tarja fontosnak, amelyeket a novemberi közös román-magyar kormányülésen is támogattak. Ezek a határmenti folyók vízügyi kérdéseit, az Eu-s normák szerinti környzetvédelmet, valamint a határforgalom többirányú kiszélesítését érintik.

72

Szinkron - Horvát Levente alprefektus, Arad megye: „Úgy gondoljuk, hogy létezik két olyan csatorna, melyik vízgyűjtő szerepet tölt be jelen pillanatban Arad megyében: a szárazi és a malom-árok csatorna. Ezeknek a magyarországi hasznosításáról komoly projektekben már az ottaniak előrehaladtak. Úgy gondoljuk, hogy nekünk aradiaknak is tenni kéne valamit ezeknek a hasznosításáról környezetvédelmi szempontból, vízgazdálkodási szempontból, de nem utolsó sorban a gazdasági-turisztikai hasznosítás szempontjából is.” Off-szöveg: Kiemelten a Tornya-Battonya közúti határátkelőhely forgalmának kibővítését kezelik, ugyanis a hét és fél tonnás kamionok átkelése évek óta tilos ezen az útvonalon. A hihetetlen zsúffolt nemzetközi teherforgalom évtizedek óta kizárólag Nagylakra hárul. Időszerű tehát a Tornya-Battonya közúti határátkalőhely bekapcsolása is a gazdasági áramkörbe. Hasonlóképpen mielőbb szeretnék megvalósítani az évtizedekkel ezelőtt felszámolt Pécska –Battonya szárnyvasút megépítését is uniós források révén. A kisprojektekkel párhuzamosan fut a Dél-erdélyi autópálya EU-s nagyprojekt, amely a végleges tervek szerint szintén Arad mellett halad. Ez köti össze a Földközi-tenger szárazföldi forgalmát Arad-Temesvár-LugojBukarest érintésével a romániai Fekete-tengerrel. A Szegedig megépített autópálya romániai folytatására a kormány már kiutalta az első komolyabb támogatást. Szinkron - Radu Berceanu, Közlekedés-és szállításügyi miniszter: „A Nagylak és Arad közötti szakasz befejezését, amint mondtam, 2012-re tervezték és remélem, hogy 2010 elején működtetésbe léphet, mivel megváltoztatjuk úgy az autópálya finanszírozását, mint a megépítési módozatait.”

73

Off-szöveg: A 110 eurós beruházásból a Nagyalakot Araddal összekötő útszakaszt, 15 útkereszteződést és felüljárót, valamint a 12 km-es autópálya körgyűrű megépítését tervezik. Még ebben az évben a kormány mindent elkövet, hogy az építkezés ritmusát felgyorsítsák, és 2011-ben már beinduljon a forgalom a Szeged-Arad-Temesvár-Lugoj-Bukarest útvonalon. Az Arad megyei szakemberek a szomszédos Békés és Csongrád megyével együtt szeretnék immár az Unión belüli „viharsarok” meglehetősen elmaradt régióját felzárkóztatni infrastruktúra szempontjából is. Erre pedig minden esélyük megvan, hiszen a közlekedési tárca vezetője szerint is az infrastruktúra kiépítésében Románia behozza több évtizedes lemaradását. A központi költségvetés nagy összeggekkel támogatja a mikro és makrorégiók Uniós felzárkóztatását.

Elválasztó Video – Nagy Éva: Az uniós csatlakozás után csak az a vállalkozás, és az az önkormányzat tud fejlődni, amely él a pályázási lehetőségekkel. A partiumi Szalárdnak sikerült azt a tempót felvennie, a 4000 lakosú községben 8 vállalkozás 850 ezer eurót nyert el a Sapard alapokból, és az önkormányzat 8 beruházási terve is nagyrészt uniós támogatásokból valósulhat meg. Off-szöveg: Szalárd területén a vállalkozók a Sapard alapokból szőlőtelepítésre 450.000, mezőgazdasági gépek vásárlására 220.000, méhészet fejlesztésére 60.000, hűtőház kialakítására 120.000 eurót kaptak. Az 50 százalékos önrésszel együtt így 1.700.000 eurós beruházást hajtottak végre a község területén. A legnagyobb, összesen 500 ezer eurós befektetést az a vállalkozás eszközölte, amelyik öntözőberendezéseket és mezőgazdasági gépeket traktorokat 74

tárcsákat, ekéket vásárolt, 30 hektárnyi területet művel meg és a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt saját hűtőházban dolgozza fel. Szinkron - Bejusca Ioan cégvezető: „Zöldséget, gyümölcsöt fagyasztunk, dolgozunk le, 6-8 tonna közt fagyasztunk naponta. Földiepret, málnát, szedret, ribizlit, pirosat, feketét áfonyát, zöldségből csemegekukoricát, padlizsánt, padlizsánkrémet fagyasztunk.” Off-szöveg: Az önkormányzat sem rest értelmiségieknek 8 lakásos lakótömböt épített, erre a pénzt házhelyek eladásából teremtette elő. Az épület földszintjén magyar óvodát működtet, és a 700 diákot oktató iskolát is folyamatosan bővíti. A régi iskola földszintjén tornaterem, emeletén hat új tanterem építése zajlik. A községhez tartozó Jákóhodos vezetékes vízzel való ellátására a Solei Bone program keretében 300.000 eurót nyertek el, 1.200.000 lejből utat építenek Vajda és Hegyközszentimre között. Legnagyobb beruházásnak a most elkészült ivóvíz szűrőberendezés számít és Phare alapból a vezetékes ivóvízrendszer kiépítését is elkezdték. Ebben 500000 lej saját forrás, a többit a megyei önkormányzattól kapták. Szinkron - Nagy Miklós polgármester, Szalárd: „Még be sem fejeztük ezt és már a lépéseket elindítottuk ahhoz, hogy a csatornahálózat és a szennyvíz tisztítótelep kiépítését is megkezdjük, ami egy pályázatunknak a gyümölcse, s ami több mint 50 milliárd lej értékű lesz. Egy ilyen kis településnek az életében nagyon sok pénz és elmondhatnám azt, hogy erről álmodni sem merne egy ilyen kis település, hiszen 50 milliárd lej nekem 10 éves költségvetésemet is meghaladja így még a 10 százalékát, amit mi vállalunk azt is nehezen lehetne kigazdálkodni.”

75

Off-szöveg: A polgármester asztalán két pályázat vár leadásra, az önrészt újabb házhelyek eladásából tervezik előteremteni. Felújították a kúlturházat is. Ebben tervezik beindítani azt a térségi turisztikai információs szolgálatot amelynek működéséhez a Szülőföld Alapból nyertek el egy 4 millió forintos támogatást. Ezt a pénzt a szőlészetre-borászatra alapozandó a faluturizmus fejlesztésre fordítják Szalárdon. Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink, itt véget ér az új év első gazdasági műsora. Rovatunkkal legközelebb február elején jelentkezünk. Köszönöm figyelmüket és sikeres gazdasági tevékenységeket kívánok ebben az esztendőben is, most már az Európai Unió belsejében. Viszontlátásra.

76

Főcím – vége

Tudósítók: Bartók Emese, Csúcs Mária, Csúcs Péter, Gergely Gizella, Gergely Károly, Körmöcki Zoltán, Pálfi Kinga, Puskel Emese, Sándor István, Somogyi Csaba

Gyártásvezető: Pap Csongor, Szakáts Zoltán

Operatőr: Sánta Ádám, Szilágyi Szabolcs Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

77

7. GAZDASÁGI FÓRUM – 2007. febr. 5

Előzetes

Gazdasági műsorunkban újságíró beszél majd arról, hogy január 1-től, Románia EU-csatlakozásával egyidőben megszüntek a vámilletékek és bizonyos termékek árai csökkentek a romániai piacon. Ezt követően betekintünk Erdély gazdasági életébe, országunk EU-csatlakozása után. Így riportot láthatnak Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, a Kovászna megyei– Illyefalváról, valamint Brassóból.

ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím – kezdet Video – Nagy Éva: Köszöntöm a Gazdasági Fórum nézőit. Mai rovatunkban szó lesz arról, hogy január 1-től, Románia EU-csatlakozásával egyidőben, megszüntek a vámilletékek és bizonyos termékek árai megváltoztak a romániai piacon. Előny-e vagy hátrány a vállalkozók számára Románia EU-s integrációja? – tesszük fel a kérdést a riportokban. Elválasztó Video - Nagy Éva Január 1-től, Románia EU-s csatlakozásával egyidőben megszüntek a vámilletékek és bizonyos termékek árai csökkentek a romániai piacon. A következő percekben gazdasági újságíró beszél erről a jelenségről. 78

Szinkron – Ferencz Csaba gazdasági újságíró: “Konjunkturális jellegű árcsökkenésnek tűnik a január elsejei árcsökkenés. Ami még a tavaly meglévő vámtarifák eltörléséhez kötődik elsősorban a külföldről behozott elektrotechnikai cikkekre vonatkozik, aminek ugye 42%os vámja volt még a tavaly, eltörölték. Minden jel arra mutat, hogy ez a konjunkturális árcsökkenés nem fog sokáig tartani. Az EU-hoz való csatlakozás valójában egy áremelkedést, mind az úgynevezett luxusadó, mind a más jellegű adótartalékok tekintetében valűszínű, hogy drágítást fog hozni idővel.” Riporter – Nagy Éva: “Ez az árcsökkenés vonatkozik bizonyos élelmiszeripari termékekre is. Mennyire befolyásolja ez a hazai termelőket és forgalmazókat? “ Szinkron – Ferencz Csaba gazdasági újságíró: “Tulajdonképpen az élelmiszer alapanyagokra is volt 2006-ban még egy minimális vámtarifa, ilyen értelemben az élelmiszer ára is csökkent. A helyi termelők tekintetében egészen más szempontok érvényesek, hiszen az EU-s normák bevezetése kapcsán, elsősorban az élelmiszer-biztonság tekintetében nagyon összetett a kép, nem lehet tudni pontosan még, hogy milyen szempontokat, normákat fognak érvényesíteni. Éppen a napokban hoztak olyan határozatot, hogy a tej tej-termék, a hal hal-termék, a primőr csirke, illetve a méz-termékek tekintetében hat hónapos haladékot kapnak az ős termelők, nem szükséges azokat az engedélyeket, illetve azokat az élelmiszerbiztonsági feltételeket biztosítani, amelyek az Unióban kötelezőek. Nagyon nagy változások előtt áll ez a réteg, és bizony nem kis szociális és társadalmi gondot fog okozni, hogy mondjuk a két-három tehenes gazda, hogyan tudja, milyen áron és kinek tudja értékesíteni a tejet. Nyilván ez egy példa volt. Ilyen értelemben kegyetlen verseny következik és nem is lehet előre látni, hogy mi fog bekövetkezni. Talán annyit, hogy az általános tendencia mindenképpen az lesz, hogy ezek a termelők vissza szorulnak a piacról. Nagyon fontos, hogy a termelők tudjanak egymásról, ne 79

egymás ellen hanem egymásért dolgozzanak. Erre itt Háromszéken vannak példák is, mint. Pl. néhány szarvasmarhatenyésztő egyesület közösen értékesíti a tejét. Teljes egészében megfelelnek az európai normáknak, tehát öket már valójában nem éri verseny-helyzet.” Riporter – Nagy Éva: “Összességében előny-e vagy hátrány Románia EU-csatlakozása a gazdasági újságíró véleménye szerint?” Szinkron – Ferencz Csaba gazdasági újságíró: “Különböző előnyök és különböző hátrányok származnak. Az előnyök viszont lehetőségek. Ezeket ki kell használni. Ha nem használjuk ki, akkor tulajdonképpen hátrányokká válhatnak. Mert a klasszikus közgazdaságtan is azt tanítja, hogy a verseny tulajdonképpen előny. Viszont azt is kell tudni, hogy óriási versenyhátránnyal indul egy itthoni termelő. Legyen szó akár élelmiszerről, akár egyébbről. Ilyen értelemben bizony nagyon fel kell kötni a gatyát, ahhoz, hogy az adódó lehetőségeket ki lehessen használni. Ezért gondolom én azt, hogy a legfontosabb a hazai termelőknek az a fajta tudás, hogy hogyan használjuk fel azt az információt, ami a lehetőségeket előnnyé varázsolja.” Elválasztó Video - Nagy Éva: Két hónapos késéssel sikerült befejezni a Bihar megyei Borson az uniós támogatásból létrehozott ipari parkot. Annak ellenére, hogy januártól országunk az Európai Unió teljes jogú tagállama, a helybéliek nem félnek attól, hogy a befektetők elkerülik a térséget. Az ipari park újabb több száz munkahelyet biztosít a térségben.

80

Off-szöveg: Az államhatár felé vezető útmentén elterülő ipari parkban az átadás pillanataiban is folytak az utolsó simítások. Az útmenti területet takarították a gépek. Az átadás kéthónapos késését a kivitelezők azzal magyarázták, hogy a csapadékos nyár miatt megnövekedett a területen a talajvíz szintje, ami miatt a munkálatok is nehezen haladtak és a vízellátás biztosítása végett 14 kutat kellett furjanak. Szinkron - cégképviselő : “Jelen pillanatban elkészült két kút, amelynek egyenként 5 l/m2 kapacitása van. Elkészült három transzformátor állomás. Ezen kívül a víztisztító állomás 170 m2-es és elkészült három tartály, amelynek egyenként 300 m3 kapacitása van.” Off-szöveg: A 25 hektáros ipari övezetben 3500 m-en új aszfaltos utat építettek. A főútra vezető lassító és gyorsító sávokat is elkészítették. A területen egyszerre 100 gépkocsi parkolására alkalmas parkolót is kialakítottak. A csatornázás is megoldott. Az új derítő állomás naponta mintegy 170 m3 víz tisztítására képes. Szinkron – cégképviselő: “Egy óriási jelentőségű beruházásról van szó. Értéke meghaladja a 2,2 millió eurót, amit beruháztunk az infrastruktúrába. Lehetősége lesz a vállalkozónak, hogy betelepüljön az ipari parkba, amely 25 hektáros első lépésben, és lehetőség van arra, hogy tovább bővítsük ezt az ipari parkot. Elkészült a teljes infrastruktúra, tehát víz, gáz, csatornázás. Tehát, ami szükséges egy beruházáshoz, mi tudjuk biztosítani. A helyi önkormányzat kezelésében maradnak ezek a javak és a helyi önkormányzat tulajdonában.”

81

Off-szöveg: A beruházás 70%-át az EU Phare 2002-es pályázati alapjából nyerték el. 20%-át a kormány fizette, a megmaradó 20%-ot Bors község önkormányzata teremtette elő. Szinkron – cégképviselő: “Szeretnénk olyan jellegű beruházásokat ide hozni, amelyek stabilak, sok munkahelyet teremtenek és a beruházás értéke jelentős. Számításaink szerint az ipari park, ha ez betelepül, évente olyan négy millió eurót fog hozni.” Off-szöveg: A remények szerint a létrehozandó új munkahelyek száma hatványozottan fog növekedni, hiszen a környéken már létező beruházók és az ipari parkba érkezők mellett, a beszállító és szolgáltató cégek több száz munkahelyet fognak teremteni. Video - Nagy Éva: Kedves nézőink, most Kovászna megye, gazdasági szempontból egyik legjobban fejlődő településére, Illyefalvára látogatunk el, ahol a kisvállalkozók életébe teszünk betekintést Románia EU-csatlakozása után. Szinkron - Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: “Már a 90-es évek elején úgy emlegették Illyefalvát, mint Erdély egyik gazdasági csodáját. Ennek a gyökere abban van, hogy, amikor a kollektív gazdaság megszünt, akkor Kató Béla tiszteletes úr vezetésével egy olyan csapat alakult, amely nem hagyta, hogy szétszedjék téglára, cserépre ennek a vagyonát. Azok a vállalkozások, amelyek a mai napig is híressé tették és teszik Illyefalvát, azok pontosan az el nem bontott kollektív gazdaság épületeiben települtek meg, és szintén a helyben tevékenykedő LÁM 82

alapítványnak köszönhetően ugrás szerű fejlődésnek fogtak a 90-es évek elején. Egy-egy cég esetében sajnos ez most megtorpant az uniós csatlakozás kapcsán, de azért bízunk, hogy ez egy átmeneti gyengeség, és újabb ugrólépésekkel tudnak tovább haladni.” Szinkron - Szántó I. Zsolt állatorvos, vállalkozó: “Jól működott ez a cég mondjuk 2006 jan.1-ig, utána már csak működgetett, annyi, hogy fenntartotta magát, de profitot már nem hozott. Ez annak is köszönhető, hogy már nem nagyon fejlesztettük, nem nagyon kerestünk új klienseket, nem kerestünk új nyersanyag forrásokat, mert számítottunk erre a lépésre, tudtuk, hogy nem felel meg az Európai követelményeknek. Nagyon sok helységet kérnek az EU-s normák. Itt hely se lett volna kialakítani ezt csak, hogy ha új épületet építettünk volna vagy feláldoztuk volna az udvart és az már olyan foltozás lett volna. Tavaly megnyertünk egy Sapard pályázatot, egy panziót akarunk elindítani Zabolán, aminek az építkezéséhez hozzá fogtunk. Itt pedig ezt az épületet sajnáljuk, valamire fel kell használni. Úgy gondoltuk neki fogunk kutya meg macska tápszert gyártani, mert úgy néz ki jobb a piaca, mint az emberi eledelnek. Reméljük, hogy sikerül.” Riporter – Nagy Éva “Mi történt a volt alkalmazottakkal, akik munkanélkül maradtak?” Szinkron - Szántó I. Zsolt állatorvos, vállalkozó: “Egy része kapott más munkahelyet, más része pedig, akik a faluból jártak ide, gondolom, hogy a gazdasággal lekötik szabadidejüket. Úgy tudom, mindegyiknek van földje, tehene, lova. Még jönnek segíteni nekünk is, és ha beindul ez az állati eledel gyártása, mi számítunk rájuk – ha nem kapnak munkahelyet addig.”

83

Szinkron - Demeter József munkás: “Én már négy éve, hogy itt dolgozok, majdnem öt éve. Elég nehéz sajnos. Ezt hozta az Európai Unió.” Riporter – Nagy Éva: “Felesége dolgozik?” Szinkron - Demeter József munkás: “Nem dolgozik, nem is dolgozott sosem.” Riporter – Nagy Éva: “Gyerekei vannak? Szinkron - Demeter József munkás “Van egy lányom, három esztendős.” Riporter – Nagy Éva: “Most miből élnek meg?” Szinkron - Demeter József munkás: “Van állat, van vagy három tehén, ló és földek…még ebből-abból, tejpénzből. Hordjuk a tejet a tejcsarnokba. Meg apámék segítenek” Szinkron - Kalmár János munkás: “Árukihordó sofőr voltam, mezőgazdaságból s a feleségem fizetéséből élünk. Kapta a gyereknevelési pénzt, sajnos ez most lejár.”

84

Riporter – Nagy Éva: “Hány gyermeke van?” Szinkron - Kamár János munkás: “Van egy két éves fiam. Még egyelőre itt maradok, amíg a főnök mondja, hogyha nem akkor majd valahova elmegyek dolgozni. Otthon van traktor, gépezet van, és szoktam még máshoz menni dolgozni, de sajnos most, hogy az Unióba beléptünk nem nagyon engedik. Nagy a követelmény. Drága kifizetni a traktor ellenőrzését, mindent és nem éri meg.” Szinkron - Bakó Zoltán vállalkozó: “1994-ben kezdtük el a tevékenységet. Eredetileg cask sajtot gyártottunk és vajat. Időközben kibővítettük a termékskálánkat. Most már úgy is fogalmaznék, hogy a legnagyobb kis tejfeldolgozó vagyunk a környéken. Pillanatnyilag 25 alkalmazottunk van. Ez a fagylalt-szezon idején változik, mert akkor még alkalmazunk. Kb. 35 személyre gyarapodik nyáron az alkalmazottak száma.” Riporter – Nagy Éva: “Mennyit termelnek naponta?” Szinkron - Bakó Zoltán vállalkozó: “Pillanatnyilag háromezer liter tejet dolgozunk fel. Saját disztribuciós hálózatot építettünk ki elsősorban a helyi kis vagy nagyobb üzletekre alapozunk, multikkal nem dolgozunk. Nem azért, mert nem szerettünk volna, hanem azért mert ők nem tartanak minket partnernek és ezért jó székely módszerrel meg is haragudtunk rájuk és nem is fogunk velük dolgozni. Jól működő cég volt a csatlakozás előtt, reméljük a csatlakozás után is éppen olyan jól működő cég marad. Vállalkozásunk tavaly év végén megkapta a “C” minősítést, ami azt jelenti, hogy az uniós normákhoz a 85

felzárkózást kibővítették még három évvel. Tehát 2009-ig kell elérjük azokat a bizonyos standardokat, amelyek az Unióban érvényesek. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevésbé biztonságos terméket gyártunk, sőt eddig is mi úgy tartjuk, hogy egyike voltunk azoknak a cégeknek, akik a legbiztonságosabb terméket gyártották és ez továbbra is a mi célkitűzésünk, függetlenül attól, hogy most bizonyos szervek azt mondják megfelelünk a normáknak vagy nem felelünk meg.” Riporter – Nagy Éva “Tekintheti-e magát sikeres vállalkozónak?” Szinkron - Bakó Zoltán vállalkozó: “Inkább sikeres embernek tartom magam, mint sikeres vállalkozónak. Vállalkozásom annyiban sikeres, hogy talpon van és fog működni ettől arra fele is és ebből kifolyólag én is magamat sikeresnek érzem.” Riporter – Nagy Éva “Mi ennek a sikernek a titka?” Szinkron - Bakó Zoltán vállalkozó: “Én azt tudom, hogy a kitartás az, ami a legfontosabb abban, hogy az ember akár sikeresnek is érezze magát, de legalábbis jól érezze magát a bőrében, vállalkozása jól működjön. Elértük a célunkat, mert itt vagyunk az Unióban és még mindig létezünk.” Szinkron – Váncsa Attila cégvezető: “1990-ben indították édesapám és édesanyám, mint családi vállalkozás. Három személyes vállalkozás volt és kimondottan tojásos készítményeket gyártottak: cérna-tészta, leves-tészta, két-három típust és folyamatosan bővítgettük-bővítgettük. Családi vállalkozásbűl Kft.-vé alakultunk. Jelenleg 86

húsz személyt foglalkoztatunk. Naponta öt és tíz tonna között tudunk gyártani.” Riporter – Nagy Éva: “Mit várnak az EU-csatlakozástól?” Szinkron – Váncsa Attila cégvezető: “Hát nem sok jót, az az igazság. Egyelőre csak szorítások érkeznek. Reméljük, hogy pár év alatt fel tudunk nőni arra a szintre, mint egy Nyugateurópai termelő vagy mint egy olasz gyártó.” Riporter – Nagy Éva: “Mitől félnek a legjobban?” Szinkron – Váncsa Attila cégvezető: “A tőke-bevonástól. Rengeteg reklám, rengeteg kintlevőséget von maga után. Árdömpingek Nyugatról és, ha 1-2 évet kibírjuk ezeket, akkor túléljük az egész csatlakozást.” Riporter – Nagy Éva: “Tekinthetik-e magukat sikeres vállalkozásnak?” Szinkron – Váncsa Attila cégvezető: “Relatív. Tehát 17 év alatt folyamatosan tudtunk növekedni, egy-egy kicsit minden évben. Reméljük, hogy ezt a növekedést meg tudjuk őrizni.” Riporter – Nagy Éva: “Mi lenne a siker titka?” 87

Szinkron – Váncsa Attila cégvezető: “Folyamatos jelenlét a cégnél a család minden részéről.” Riporter – Nagy Éva: “Hogyan támogatja az önkormányzat a kisvállalkozókat Illyefalván?” Szinkron – Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: “Elsősorban az infrastruktúra biztosításával, hiszen minden fajta vállalkozásnak az egyik fő feltétele, hogy a közművek rácsatlakoztatható közelben legyenek. Szeretnénk az infrastruktúrát tovább bővíteni, ugyanakkor arra is hangsúlyt fektetünk, hogy kik azok, akik ide jönnek. Például volt megkeresésünk multinacionális üzletlánc részéről, és el kell mondanom, hogy gyakorlatilag eltanácsoltam, mert nem szeretném, ha pontosan itt kezdődne el az a folyamat, amely a kis vállalkozások leépüléséhez vezet. “ Riporter – Nagy Éva “Mi a helyzet a magyarországi cégekkel?” Szinkron – Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: “Az egyik legjobban működő vállalkozás is magyarországi tőkével, magyarországi kapcsolatok révén keletkezett, és gyakorlatilag a profit tekintetében ma is viszi a községben a legfontosabb szerepet.” Szinkron – Miklós Ervin cégigazgató: “1998-ban indult a cég, rétegragasztott fából készítünk fa nyílás zárókat a belföldi piacra és exportra egyaránt. Jelen pillanatban 150 alkalmazottal csak ajtót és ablakokat készít. Nagyságrendileg havonta 1000-1500m2 körüli nyílászárót a romániai luxus lakóparkok ablakaihoz, családi házakhoz, valamint a külföldre szállított faházakhoz és budapesti nagyobb 88

lakóparkokhoz szállítjuk. Mind Erdély, mind Románia szintjén érződik egy húzás a fa nyílászárók fele. Tehát a piac folyamatosan bővül. Kínálat szempontjából nem egyszerű dolog minőségben megfelelni a fizető képes keresletnek, tehát a gazdagabb réteg elvárásainak. Tehát ilyen szempontból nehéz is erre a piacra belépni, ugyanakkor nehéz hosszú távon megmaradni.” Riporter – Bartók Emese: “Mi szükséges a sikerhez?” Szinkron – Miklós Ervin cégigazgató: “Mint minden másnál, munka, munka, munka, hozzáértés és nem utolsó sorban, tőke.” Szinkron – Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: “További magyarországi megkeresések is vannak, de azért arra is kell vigyázni, mert nem biztos, hogy az a magyarországi cég, magyarországi tőke valóban magyarországi. Lehet, hogy cask egy tranzit állomás és máshonnan érkezik. Nem feltétlenül vallom azt, hogy a határok megnyílásával a tőke szabad áramlása egyértelműen pozitív lépés.” Riporter – Nagy Éva: “Hasznos-e, vagy kevésbé hasznos Románia EU-csatlakozása Illyefalva fejlődésében? Szinkron – Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: Ami a gazdaságot illeti, válasszuk el a három klasszikus gazdasági területet. Az első a mezőgazdaság, amelyet egyértelműen hátrányosan érinti, legalábbis átmenetileg. Én azt szoktam mondani, hogy Illyefalván, Erdélyben, Romániában tíz év múlva gyönyörű virágzó mezőgazdaság lesz, éppen csak azt nem mi fogjuk csinálni, nem az itteni emberek. 89

Riporter – Nagy Éva: “Ha nem az itteniek, kik azok, akikre gondol?” Szinkron – Huszár Benedek János polgármester, Illyefalva: „A külföldi befektetők, mindenképpen, azok, akiknek a gazdálkodása saját országukban már elnehezedett. Van egy pár ilyen példa. Ismerek ilyen személyeket. Például belga vállalkozó felszámolta a farmját, átjött Magyarországra, amikor ő is csatlakozott az E.U.-hoz, akkor átjött Romániába. Lehetséges, hogy a következő célország Ukrajna lesz. Tehát fontos az alacsony adó, az alacsony munkahely , fontos az az átmeneti, vagy hosszabb ideig tartó káosz, ami a törvénykezésben lappang és azt ki lehet használni. Én azt szeretném, hogy a helybéli vállalkozók tudjanak megerősödni, a mezőgazdaságiakról is szó lévén, és ők tudják tagosítani ezt a határt, ők tudják megművelni azt a földet, amit évszázadok óta művelnek. A második szakterület az ipar. Ha az élelmiszeripart nézzük, akkor van már egy szomorú példa sajnos, hogy be kellett zárja kapuit egy vállalkozás, de ezt egy átmeneti hanyatlásnak érzem, és úgy gondolom, hogy ez fejlődni fog. A harmadik terület a turisztikai szolgáltatások, és más szolgáltatások terén is fejlődést várok hamarosan, két-három éven belül.” Video – Nagy Éva: Az autókereskedéssel foglalkozó cégek többnyire sikeresek, hiszen van pénzük az embereknek vagy nincsen, az eladott autók száma egyre növekszik. A dinamkusan fejlődő romániai autópiac sikeres vállalkozásai közül egy magyarországi tulajdonban lévő cégcsoport brassói kirendeltségének vezetőjével beszélgettem el a cég működéséről. Szinkron – Szászka Gábor vezérigazgató: “Négy megyét képviselünk: Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyéket. Öt autómárkát árusítunk ebben a négy megyében. Jelen pillanatban 200 alkalmazottunk van és a 2006-os évben kb. 400 autót adtunk el.” 90

Riporter – Nagy Éva: „Milyen feltételek között lehet autót vásárolni Önöknél?” Szinkron – Szászka Gábor vezérigazgató: „Nálunk autót lehet vásárolni mindenféle feltétellel. Kezdjük a legkézenfekvőbbel, a kézpénzes vásárlással. De ugyanakkor ajánlunk leasing vásárlást, részlet lehetőséget és minden olyan megoldásnak híve vagyunk, ami elősegíti eladásainkat.” Riporter – Nagy Éva: „Melyik formában vásárolnak legtöbb autót?” Szinkron – Szászka Gábor vezérigazgató: „A 2006-os évről tudok jelen pillanatban adatokkal szolgálni: a készpénz volt a legtöbb, 60%-ban és a leasing volt 40%-ban.” Riporter – Nagy Éva: „Tekinthetik-e magukat sikeres vállalkozásnak? Szinkron – Szászka Gábor vezér igazgató: „Én azt hiszem igen, mert ha elgondoljuk, hogy 2000-ben, mikor indultunk húsz alkalmazottunk volt és az első évben 60 autót adtunk el, 2006-ban pedig az alkalmazottak száma 200 és 4000 autót forgalmaztunk, akkor azt gondolom, hogy hat év alatt ez egy sikeres vállalkozásnak tekinthető.” Riporter – Nagy Éva: „Mi lenne a siker titka?”

91

Szinkron – Szászka Gábor vezérigazgató: „ A siker titka szerintem a nagyon sok munka elsősorban, továbbá a kitartás, a jó meglátás, és mint mindenben, szükség van egy kis szerencsére is.” Video - Nagy Éva: Kedves nézőink, itt véget ér a februári Gazdasági Fórum. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Rovatunkkal legközelebb március elején jelentkezünk, de addig is kívánok sok sikert gazdasági-kereskedelmi tevékenységeikben. Viszontlátásra.

Főcím- vége

Tudósítók: Bartók Emese, Gergely Gizella, Gergely Károly Gyártásvezető: Pap Csongor Operatőr: Somogyi Csaba Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

92

8. GAZDASÁFI FÓRUM – 2007. márc. 6

Előzetes

A Gazdasági Fórumban a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke szolgál hasznos információkkal, majd szó lesz a Kárpát-medence gazdasági lehetőségeiről, Románia EU-csatlakozása után. Továbbá sikeres erdélyi, magyar vonatkozású vállalkozók mutatják be cégeiket, mondják el tapasztalataikat és azt, hogy mit jelent vállalkozásukra nézve országunk integrációja. Végezetül pedig riportot láthatnak aradi ingatlanberuházásokról.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Főcím - kezdet

Video – Nagy Éva: Üdvözlöm a Gazdasági Fórum nézőit. Mai rovatunkban a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke szolgál hasznos információkkal, majd szó lesz a Kárpát-medence gazdasági lehetőségeiről, Románia EUcsatlakozása után. Továbbá sikeres erdélyi, magyar vonatkozású vállalkozók mutatják be cégeiket, mondják el tapasztalataikat és azt, hogy mit jelent vállalkozásukra nézve országunk integrációja. Végezetül pedig riportot láthatnak aradi ingatlan-beruházásokról. Tartsanak velem a Gazdasági Fórumban. Elválasztó

93

Video - Nagy Éva: Kedves nézőink, mai gazdasági rovatunk első perceiben a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke, az EU-s pályázatokról, lehetőségekről, projektekről tájékoztatja az érdeklődőket. Riporter – Nagy Éva: „Elnök úr, kérem ismertesse nézőinkkel, milyen lehetőségekkel élhetnek a Kis és Közép Vállalkozások?” Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „A Kis és Közápvállalkozások számára 2007-ben új lehetőségek nyílnak, új kihívásokkal állnak szemben. A lehetőségek szempontjából mondhatom, hogy a strukturális alapokból, a versenynövelés képessége kapcsán pályázhatnak és a 2007-2013-as időszakra majdnem egy millió Eurót pályázhatnak vissza nem térítendő támogatást. Ezeket a kéréseket a mi intézményünkhöz kell beadni Bukarestben. A másik lehetőség a kis vállalkozóknak, hogy részt vegyenek az országos regionális projektben vállalkozásfejlesztési céllal. Ezek a lehetőségek gondolom, hogy enyhítik azokat a kihívásokat, amelyekkel szemben állnak 2007-től, amióta Románia tagja az E.U.-nak.” Riporter – Nagy Éva: „Milyen területeken tudják támogatni a Kis és Középvállalkozásokat?” Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „Széles skálán lehet pénzforráshoz jutni.” Riporter – Nagy Éva: „Egy példát, ha mondana...” 94

Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „A Kis és Középvállalkozásoknak lehetőség nyílik falusi környezetben külön forrásokat elnyerni. Ugyanakkor a turizmusban, a szállításügyi minisztériumban lehetőség van forrásokat szerezni.” Riporter – Nagy Éva: „Van-e valami új az eddigiekhez képest? Bizonyos támogatásokat eddig is kaptak a Kis és Közép Vállalkozások. Mi lenne új a régiekkel szemben?” Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „A régiekkel szemben maga a volumene a pénzforrásoknak nő, hiszen eddig az előcsatlakozási alapokból tudtak pályázni a vállalkozók, amelyeknek a nagysága nem érte el a mostani nagyságrendet és azt hiszem mindenkinek van egy lehetőség ahhoz, hogy pályázzon. Mi az idén próbáljuk felkészíteni azokat a cégeket, amelyek segítenek a vállalkozóknak, hogy ezeket a pályázatokat tudomásukra hozzuk és ugyanakkor ezeket a pályázatokat megírják a vállalkozóknak. Egy másik lehetőség, segítség, hogy azok a vállalkozók, akik hitelekhez kell forduljanak, mi garancia alapot is biztosítunk és a bankokkal könnyebb lesz a hitelt igénybe venni.” Riporter – Nagy Éva: “Milyen összegekről lenne szó, és minek függvényében határozzák meg azokat az összegeket, amelyekre számíthatnak a Kis és Középvállalkozások? Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „Minden kiírásnak másak lesznek a procedúrái és az összegek is. Lehet számítani két ezer, egy millió és egy millió fölötti, vissza nem térítendő támogatásra. Fontos az, hogy az arány 50-50%.”

95

Riporter – Nagy Éva: „Hol kaphatnak bővebb információt az érdeklődők ezekről a pályázatokról, támogatási lehetőségekről?” Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „A Kis és Középvállalkozások Ügynökségének honlapját folyamatosan megkérem, hogy nézzék, ugyanakkor a fejlesztési régiók honlapját kövessék figyelemmel és ott megtalálják azokat az információkat, amelyekre nekik szükségük van.” Riporter – Nagy Éva: „Köszönjük szépen a tájékoztatást.” Szinkron – Csáka József a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének elnöke: „Én köszönöm.” Elválasztó Video – Nagy Éva „A Kárpát-medence gazdasági lehetőségei, Románia EU-csatlakozása után” témakörrel rendezte meg a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége az első magyar-román gazdasági fórumot, Románia európai uniós csatlakozása után. A Székelyudvarhelyen tartott konferencián országunk csatlakozását követő gazdasági kérdésekre keresték a választ a szakértők és üzletemberek. Szinkron - Radeczky Jenő a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: „Az E.U. a régiókról, a régió-gazdaságokról szól. Mindkét ország önállóan, 96

egy ekkora globális gazdaságban kicsinek tűnik. Azonban, ha összefogunk és azt mondjuk, hogy a Kárpát-medencei gazdaságot erősítjük és a két ország gazdasági szereplőit megpróbáljuk összehozni, akkor óriási lehetőségek vannak a jövőben. Mindehhez nagyon jó alapot biztosít az, hogy Románia gazdasági mutatója kiemelkedő, hosszú távú fejlődésre predesztinált. A magyar gazdaságnak ezzel ellentétben most növekedési problémái vannak, tehát a magyar gazdaság szereplőinek a román piac mind tőkebefektetés, mind piac szempontjából egy nagyon fontos terület.” Szinkron - Modok Eszter az Udvarhelyszéki Kis és Középvállalkozások Szövetségének elnöke: „Sajnos nem a magyar befektetők vannak az első helyen a román gazdaságban, éppen ezért szerveztük meg ezt a konferenciát magyarországi első számú előadókkal. Ezért is volt ilyen nagy az érdeklődés, mert az előadók garantálják, hogy ilyen nagy létszámban eljöttek az egész országból a nagy vállalkozók. Hargita megyében van a legtöbb bejelentett vállalkozó, Székelyudvarhely pedig a városok között áll az első helyen 2200 vállalkozással, ebből 1800 működő cég és nagyon igyekvő tendenciát mutatnak a most alakuló családi vállalkozások, akik már elsősorban a Benelux-államok fele keresik a kapcsolatokat.” Off-szöveg: Románia és Magyarország meghatározó szerepet tölt be a Kárpátmedencében, a külkereskedelmi forgalom és a termelés szempontjából egyaránt. A két ország között is jelentős a külkereskedelmi forgalom, ami jól mutatja, hogy a gazdasági szálak élnek és nagy valószínűséggel tovább fognak erősödni, hiszen a a határok egyre kisebb jelentőséggel bírnak. Szinkron: Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: “Még sem Románia sem Magyarország nem tekinthető egy gazdag vállalkozói országnak, ami azt jelenti, hogy nekünk ügyelnünk kell arra, 97

hogy a nagy multinacionális cégek, a globalizációs folyamatok kezelhetők legyenek a számunkra. Tehát én úgy gondolom, hogy egymásra vagyunk utalva. Össze kell fogjunk annak érdekében, hogy pozicióinkat megőrizzük, netán még erősíteni is tudjuk. Hogy, ha valaki itt befektetni, fejlődni akar, akkor neki arra tere nyílik. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenet. A jogrendszerek praktikusan ugyan azok. Adórendszerben vannak különbségek, de hát arról mindenki nagyon hamar kaphat információt. A vállalkozási környezet ilyen értelemben rendkívül hasonló.” Szinkron - Hárshegyi Frigyes bankcsoport vezérigazgatója: “A pénzügyi környezet, nevezetesen az infláció és annak az alakulása Romániában kedvező. Ezért a bankkamatok is lemennek, tehát a bankoldalról és a befektetők oldaláról nézve, egy kellemesebb pénzügyi környezetet találunk itt, mint Magyarországon. Azt hiszem ez a legfontosabb, amit egy bankvezető megállapíthat, amúgy pedig a teljes globalizáció miatt a bankok részéről minden lehetőség meg van, hogy a vállalkozókat a legteljesebb körű hitelezéssel és bankszolgáltatásokkal lássa el. Jóval nagyobb növekedést látunk itt az elkövetkező években, mint Magyarországon.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink, a következő percekben Udvarhelyszék egyik legjobban működő, többségében magyar tőkével rendelkező cég vezetője mutatja be vállalkozását, mondja el tapasztalatait. Szinkron - Karsai Béla cégcsoport elnöke: “1990-ben, akkor még Arany János szülőfalujában kezdtük el vállalkozásunkat, majd aztán onnan települtünk át Szentegyházára és vásároltuk meg a vasgyár éttermét. Ott kezdődött el az a story, ami most ott tart, hogy három technológiával dolgozunk és ötven embert foglalkoztatunk. 98

Azt gondolom, hogy pozitívak tapasztalataink, tehát inkább erről beszélnék. Nyilvánvaló van egy nagyon szorgalmas környezet, aki nagyon jól tud és nagyon szeret is dolgozni. Nagyon törekvőek az itteni emberek.” Riporter - Nagy Éva: “Hogyan fogadta az ön által vezetett cég Románia EU-csatlakozását?” Szinkron – Karsai Béla cégcsoport elnöke: “Kitűnő örömmel, pontosan azért, mert az eddigi vámszabályok leomlottak, a vámolásnak minden problémája gyakorlatilag megoldódott, vagy sokkal könnyebbé vált. Én úgy gondolom, hogy ez minden képpen jó.” Elválasztó Video - Nagy Éva: A pontosság, a következetesség és a szorgalom a legfontosabb tényezői egy jól működő vállalkozásnak” – vallja az Udvarhelyszék legnagyobb tejfeldolgozó üzemének igazgatónője, akit az EU-s követelményeknek megfelelően felújított gyárban kértünk mikrofon elé. Szinkron - Magyari Piroska termelési igazgató: “Cégünk 1993-ban alakult Bogárfalván. 500 liter tej feldolgozásával indultunk. Sajtok gyártásával kezdtük. 2000-ben indult az ömlesztett sajtok gyártása és ma 36 tejbegyűjtő központból összesítjük a tejet. Ebben a pillanatban 150 alkalmazottal dolgozunk. Termékeinket Románia területén értékesítjük. Elég nagy mennyiséget gyártunk. Havonta 152-200 tonna terméket adunk el az en-gros és a multinacionális cégek üzleteiben. Célunk az, hogy minél jobb minőségű terméket, az európai normáknak megfelelő higiénával tudjuk előállítani. Ezeket a feltételeket biztosítottuk most ebben az üzemben.”

99

Elválasztó Video - Nagy Éva: Romániában egyre jövedelmezőbb a virágpiac. Átlagosan 15 százalékkal növekedett a virágforgalom az utóbbi öt évben. 2006-ban közel másfél milliárd szál virágot vásároltak meg az országban, ennek pedig csak a 10 százalékát termesztették Romániában. A következő percekben egy székelyudvarhelyi sikeres virágkereskedő mutatja be cégét, a lefilmezett virágokat pedig jelképesen a nőknek dedikáljuk a Nők Nemzetközi napja alkalmából. Szinkron: Marosi Emese virágbolt tulajdonosa: “Véletlenül csöppentem be egy virágüzletbe, ahol alkalmazottként dolgoztam, aztán kitanultam a szakmát, iskolába jártam és úgy döntöttem, hogy saját magam gazdája leszek. Három alkalmazottam van és én. A virágok legnagyobb részét külföldről – Hollandia, Magyarország, Törökország, Olaszország – hozzuk. Belföldről is kapok árut, de nem olyan jó minőségben. Ár szempontjából is jobban megfelel külföldről, tehát olcsóbb, főleg most az EU-s csatlakozással. Tehát egy kicsit az árak is csökkentek most, mert eddig volt a vám, s az eléggé megemelte az árat. Nagyon sok vágott virágot eladunk és cserepes virágot. Nagyon bő választékunk van. Télen van nagyobb kereslete a virágnak, mert nyáron jönnek a termelők és a piacon árulják a virágokat. Mi nem igazán tudjuk felvenni a versenyt velük. Mi üzlet vagyunk. Nehéz vállalkozás, nagyon nehéz kiszámítani a vásárlókat. Hosszú távon nem lehet tartósítani a virágokat.“ Elválasztó Video – Nagy Éva: Tisztelt nézőink, a következő percekben egy sepsiszentgyörgyi vállalkozóval beszélgetünk el, aki sikeres húsfeldolgozó üzemet vezetett az elmúlt 100

esztendőkben, és eleget téve az EU-s normáknak, megkapta a működési engedélyt Románia integrációja után is. Szinkron - Berszány Tibor üzem-vezető: „2002-től foglalkozunk húsfeldolgozással és abban a formában nem tudtunk volna dolgozni. Gondoltuk, szükségünk van, hogy lépjünk, hogy befektessünk és tovább dolgozzunk megtartva ezzel a munkahelyeket, biztosítva a helyi termelést. Mint cégcsoport 136 alkalmazott van, a feldolgozóban 35 kolléga dolgozik. Nem tudjuk, hogy ez fejlődik vagy nem, reméljük, hogy igen. A nyersanyagot 80%-ban importból szerezzük be, 20%-ban a romániai piacról. Ez lehet, hogy változik és nagyon reméljük, hogy a román termelés fejlődik. Azért van ez így, mert a küldöldi termék alapanyag minőségben jobb és árban alacsonyabb.” Riporter – Nagy Éva: „Ön, mint termelő, mire hívná fel a figyelmét a mai vásárlónak?” Szinkron - Berszány Tibor üzem-vezető: „Azt szeretném, hogy oda figyeljenek az elkövetkezendőben, hogy milyen termékeket vásárolnak meg családjuknak, gyermeküknek. Fenn áll a veszély, hogy az EU-s csatlakozással sokkal olcsóbb termékek jönnek be a román piacra, viszont minőségben is gyengébbek, és az által, hogy Romániában gyártott terméket vásárolnak, bizonyos szempontból minőséget is vásárolnak, de másik szempontból munkahelyet fenntartanak, teremtenek a romániai, erdélyi embereknek, családoknak.” Riporter – Nagy Éva: “Tekintheti-e magát sikeres vállalkozónak?” Szinkron - Berszány Tibor üzem-vezető: “Én úgy gondolom, hogy igen, hiszen több, mint tíz éve dolgozunk, piacon vagyunk, piacon maradtunk, fejlődtünk, és remélem, hogy ez így fog menni.” 101

Elválasztó Video - Nagy Éva Arad megyében egyre gyorsabb ütemben halad a lakások és lakóparkok építése. A városi önkormányzat az utóbbi három évben mintegy ezer lakást adott át a 35 év alatti fiataloknak. A magánszféra ennél nagyobb növekedést mutat, gombamódra nőnek a várost övező zöld lakóparkok, villanegyedek. Off-szöveg: “Aradon a lakásépítés az országos kormányprogram keretében gyorsult fel 2003-ban. Ezek eleinte kizárólag a fiataloknak épült állami tulajdonú lakások voltak. A fiatalok 2200 lakásigénylési kérelméből 718 valóra is vált, ami enyhén szólva elenyésző. Az önkormányzat nyilvántartásában további hetven szociális lakás megépítése szerepel. A tervek szerint az országos lakásépítő program itt sem szünetel.” Szinkron - Bognár Levente alpolgármester, Arad: „Az idén további 120-at szeretnénk tovább építeni. Ehhez az önkormányzat biztosítja az infrastruktúrát. A pénz a kormányprogramból származik. Emellett feljavítani szeretnénk egy lerobbant szociális tömbházat. Ez kb. negyven lakást biztosítana.” Off-szöveg: Roma környezetben is számos lakás épült alapítványi és uniós projektek révén. A kormányprogram mellett a magán szféra is erőteljesen megjelent az ingatlan piacon. Szinkron - Bognár Levente alpolgármester, Arad: „Építkezési engedélyt adtunk kb. 12 tömbházra, ahol természetesen több 102

lakásról van szó. Ugyanakkor városrendezési tervet kértek még tíz tömbházra, szintén a privát szféra. ...Ugyanakkor lakóparkok is épültek.” Off-szöveg: A helyi önkormányzat a 15-ös törvény értelmében a fiataloknak újabb 76 telket mért ki, ahova idővel majd felépítik saját lakóházukat a szerencsés pályázók. A privát szféra azonban törleszt a lemaradásban. Szinkron – Esnican Flavius menedzser: “Az aradiak igénylik az új lakásokat, de nem igazán építettek ilyeneket az utóbbi években. Komfortigény mutatkozik, nem kielégítőek a gyufásskatulyányi tömbházlakások.” Off-szöveg: Manapság a kényelmes, tágas lakásoknak nagy kereslete van az ország nyugati felében. Minden eladható, ami minőségi, ami színvonalas. Szinkron – Esnican Flavius menedzser:

“A két lakónegyedből az egyiket mostanra befejeztük és el is adtuk, a másiknak is több mint a fele be van fejezve. A lakosztályokhoz jár parkírozó, magánutca, a villanegyedet videofelügyelet alatt áll, vannak őrök is, távirányitású vagy mágneses kartellás kapu, a villák belső udvarral rendelkeznek.” Off-szöveg: Ezek a lakóparkok már működőképes infrastruktúrával rendelkeznek, van gáz, víz, villany, saját hőközpont, telefon, kábel-tv, internet. A Fakerti lakópark még javában épül, de néhány sorlakást már birtokukba vették a 103

lakók. Az egyik meg is indokolja, hogy miért választotta ezt a lehetőséget. Szinkron – Teodor Suciu lakó: „Meg akartam szabadulni a központi zsúfoltságtól, a szennyezettségtől, itt minden zöld és szép. Ez az irányzat, kitelepedni, biztonságos, szép helyre.” Off-szöveg: Szerinte nagyon előnyös vásár volt, teljes mértékben megfelel az elvárásainak. A választásban az is közrejátszott, hogy a tervek szerint a zöldövezetben óvoda, uszoda és fitness központ is épül. A beruházó is megtalálja számítását. A kínálat egyre inkább felzárkózik a kereslethez. Az elmúlt évtizedekben felhúzott betonépületeket felváltják a mutatósabb, konfortosabb, európai igényeknek jobban megfelelő építkezések. Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink itt pontot teszek a márciusi Gazdasági Fórum végére. Köszönöm, hogy velünk tartottak. Rovatunkkal legközelebb április 2-án várom Önöket a képernyők elé. Addig is minél több sikeres gazdasági tevékenységet kívánok, a Nőknek pedig sok-sok virágot március 8án.Viszontlátásra.

104

Főcím – vége

Tudósítók: Puskel Emese, Sándor István Gyártásvezető: Pap Csongor, Szakáts Zoltán Operatőr: Fazakas Szabolcs, Sánta Ádám Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

105

9. GAZDASÁGI FÓRUM - 2007. ápr. 2

Előzetes

Építő- és faiparról, Málnás-fürdő mindennapjairól, sikeres, erdélyi magyar vonatkozású cégekről és más aktuális kérdésekről lesz szó a Gazdasági Fórumban, ápr.2-án. ÖSSZEÁLLÍTÁS

Főcím - kezdet

Video – Nagy Éva: Köszöntöm kedves nézőinket. Mai rovatunkban építő- és faiparról, az esküvőszervezés körül kialakult vállalkozásokról, Málnás-település mindennapjairól, sikeres, erdélyi magyar vonatkozású cégekről lesz szó. Hasznos és kellemes tévézést kívánok.

Elválasztó

Video – Nagy Éva: Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a Románia egyik legjobban fejlődő iparágához, vagyis az építőiparhoz kapcsolódó kiállítások, rendezvények iránt. Ezt bizonyította a 13. Nemzetközi Confort Construct vásár is, Aradon. A Románia EU-csatlakozása után első alkalommal megrendezett nemzetközi 106

építőipari kiállításon nemcsak a szakma 125 cége, hanem Románia és Magyarország is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági miniszter, illetve Merényi Miklós magyar gazdasági szakállamtitkár is részt vett az Új lehetőségek az építőiparban elnevezésű üzleti tanácskozáson. Off-szöveg: A magasrangú vendégek a vegyes román-magyar kormányközi bizottság tagjai is egyben, akik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését hangolták össze Aradon. Szinkron: Winkler Gyula, kereskedelmi és gazdasági miniszter: „50 éves az Európai Unió. Eleinte egy gazdasági építkezésről volt szó, egy kereskedelmi,..ma is elsősorban a gazdasági téglák egymásrarakásából kell kiindulni akkor, amikor a közös európai házat tervezzük. A Kárpátmedencei magyar képviselőknek együtt kell működni akkor is, amikor az Európa jövőjéről tárgyalunk. Akkor tudunk eredményre jutni, amikor szövetségeseket állítunk célkitűzéseink megvalósítása mellé. Akkor, amikor olyan eszméket tudunk fölmutatni, olyan márkaneveket tudunk megalkotni Erdélynek, a Székelyföldnek, Romániának, amelyek elfogadhatók legyenek. 480 millióra dagadt, növekedett az uniós belső piac azáltal, hogy Románia és Bulgária is tagállamok lettek. Ezzel a piaccal kapcsolatban a Romániai médiumok többnyire a pohár üres felét emlegetik, tehát azt, hogy minden uniós cég ide jöhet versenyezni velünk. A pohárnak a tele fele viszont az, hogy a romániai, a belföldi cégek is mehetnek bármely uniós államba, azzal a feltétellel, hogy versenyképes, megfelelő minőségű árut vagy szolgáltatást tud ajánlani. Erről szól az európai uniós története Romániának. Ez által szeretnénk sikertörténetté változtatni Románia EU-s csatlakozását.” Off-szöveg: „Akkor lesz valóságos sikertörténet, ha továbbra is a határ menti együttműködést, a régiófejlesztést, a környezetvédelem a kommunikációt, a 107

gazdasági-nemzeti tervek összehangolását tartják szem előtt. Ebben a gazdasági együttműködésben kedvező geopolitikai helyzete folytán Arad Erdéllyel együtt fontos szerepet tölt be – mondta még a miniszter.” A kormányközi együttműködések is ezekre a területekre helyezik a hangsúlyt. Szinkron: Merényi Miklós, államtitkár, Magyarország: „Magyarország Debrecenig, Szegedig már megépítette az autópályát. Semmi akadálya annak, hogy ezt folytassuk, ha a másik oldalon is elkészül és összekössük az autósztrádáinkat.. Ugyan ez igaz a vasúti rendszerekre is. Összekötjük az informatikai rendszereket is. Ez az állam elsődleges és legfontosabb feladata.” Off-szöveg: „Az aradi nemzetközi kiállításon az építkezési technológiákban, építőanyagok forgalmazásában és lakberendezésekben érdekelt cégek mutatták be újdonságaikat. Az építkezésben érdekelt több mint száz hazai és külföldi kiállító között Aradon több mint 25 magyar cég képviseltette magát.” Szinkron - Szilágyi Anna, igazgató, ITD Hungary: „Van egy olyan programja az ITD-nek, hogy ilyen központi nagy megjelenéseket támogat, ahol a cégek egyéni részvételének támogatása mellett rendezvényekkel is próbálja emelni ezeknek a nemzetközi megjelenéseknek a rangját. És az idei 11 ilyen kollektív megjelenésből négy van Románia területén.” Off-szöveg: „A magyarországi építkezési vállalkozók önzetlenül megosztották uniós tapasztalataikat román kollegáikkal. Ennek az a lényege, hogy kizárólag jó szakemberekkel lehet talpon maradni a versenyben. A szakmai képzésben mindig lépést kell tartani a fejlődéssel.

108

Szinkron - Nagy János, igazgató: „Magyarország most már majdnem három éve tagja az európai uniónak. Szerettük volna elmondanai a magyaroknak, a határon túli magyaroknak, hogy milyen óriási kihívással rendelkeznek majd, hogy ha tagjai lesznek az Európai Uniónak. És már tagjai is az uniónak, óriási lesz a verseny és felhívtam a figyelmüket, hogy a szakember az rendkívül nagy kincs. Próbáljanak vigyázni rá.” Off-szöveg: A rendezvény széles kaput tárt a határon átnyúló, az építőiparra is kiterjedő gazdasági együttműködésekre, valamint a közvetlen üzleti kapcsolatok bővítésére. Elválasztó Video – Nagy Éva: Nagy sikert aratott a 8. alkalommal megrendezett Expowood Nemzetközi Faipari Vásár. Az ország második legjelentősebb fa és bútoripari seregszemléjének ez alkalommal is a Brassóból könnyen megközelíthető vidombáki Polo Expo Kiállítási Központ adott otthont. Off-szöveg: A kiállítók száma a Nemzetközi Faipari Vásáron nagyobb volt mint az előző években bármikor: 85 cég – Magyarországról, Finnországból, Olaszországból, Ausztriából, valamint az ország 14 megyéjéből és Bukarestből - mutatta be termékeit. Ennek megfelelően, a kiállítási terület a 2006-os évhez viszonyítva 30 százalékkal, vagyis két pavilonnal bővült. Szinkron – Pál Zsuzsanna szervező: “Az idén, nyolcadik alkalommal nagy változás történt a vásár életében. Erős 109

szakosodás történt. Akkora gép felhozatal van, hogy a bukaresti vásárral vetélkedik. A termékkínálat minden kiállító részéről olyan gépek és technológiák, amelyek a normáknak megfelelő első sorban. A kínálat elment abba az irányba, amely most szükséges egy famegmunkáló cégnek.” Szinkron – Schönberg Ottó cég-képviselő: “Én egy szatmárnémeti céget képviselek. Faiparnak gyártunk légelszívásos berendezéseket, csövezést, ventilátorokat. A gépek Olaszországból jönnek, mi itt a csöveket felszereljük. Magát az egész berendezést arra használják, hogy a faipari gépektől a fűrészport összeszedik. A levegőt le kell szűrni majd, a forgácsot tárolni kell, kazánokban elégetni.” Szinkron - Máthé J. Zoltán üzletág igazgató: “Vállalkozásunk Kézdivásárhelyen működik 2003 júniusától. Négy alkalmazottal kezdtük a vállalkozást. Most már 21 alkalmazott van a cégnél. Először egy 100m2-es műhelyben kezdtük, ahol volt iroda, raktárhelyiség, műhely. Mostmár egy 500m2-es műhelyben dolgozunk. Termékeink változóak. Gyártunk mindent, amit PAL lemezből el lehet készíteni. A minőség és az ár egyensúlya az, ami szerintünk, a sikerünk. Ebben az évben először veszünk részt Romániában kiállításon. Az érdeklődés nagyon nagy a kiállításon, ezért szeretnénk a román piacon is jelen lenni. Mi gyakorlatilag a kert építésre és díszítésre összpontosítunk. Ezen termékek felhasználásának külön kultúrája van. Azt szeretnénk elérni, hogy Erdélyben, Romániában is, hogy a családok két-három órás szabadidelyét, illetve hétvégi szabadidelyét kellemesebbé tegyük. Azt szeretnénk, ha a kertek minél szebbek lennének és pihenés szempontjából minél több örömet nyújtanának az embereknek.” Szinkron - Szász László menedzser: “Cégünk magyarországi bejegyzésű, kertészeti termékek gyártásával foglalkozik. Éves forgalma egy millió fölötti pillanatnyilag. Vállalkozásunk Erdélyben 18, Magyarországon 6 alkalmazottal működik. Piacaink Magyarország, Horvátország és Ausztria.”

110

Off-szöveg: A faipari rendezvény keretében magyar-román üzletember-találkozón és különböző előadásokon vehettek részt az érdeklődők, amelyek témaköre elsősorban „Az EU-s előírások alkalmazásai a faiparban és az erdőgazdálkodásban” volt. A kiállítás legjobb standjainak díjazásával zárult a 2007-es Expowood. Elválasztó Video – Nagy Éva: Az esküvőszervezés köré egész gazdasági iparág épül fel. A terem díszítését, az ünnepi asztal menüjétől a fényképezésig tartó szolgáltatásokat egyenként és csomagban is meg lehet rendelni. Mindezt a Mariage 2007 Nagyváradon tartott expon is lehetett tapasztalni. A szakvásár annak is bizonyitéka volt, hogy minden téren a nyugati trendek hóditanak országunkban. Off-szöveg: Az esküvői szolgáltatások szakvásárát három évvel ezelőtt Nagyváradról inditották útnak és azóta országszerte nagy sikert aratott. A kiállítás látogatóinak száma évről évre duplázódik, ami bizonyítéka annak is, hogy a házasulandó párok a szakvásárokon keresik a kapcsolatot a szolgáltatókkal. Az esküvői meghívók terén a korábbi évekhez viszonyítva változás tapasztalható, nagy keletük a nyugati importból származó könnyed stílusú meghivó-kártyáknak van. Szinkron - Pető Dalma cégképviselő, Nagyvárad: „Cégünk Spanyolországból hozza meghívóit. Az által, hogy egy nyugati országból hozzuk őket, egy új nyugati vonulatot is képviselünk. Az idén a meghívók közül a karikatúrás meghívók a divatok. Nagyon szeretik az ifjú párok. Valami újat, személyeset is jelent.” 111

Off-szöveg: Az esküvőszervezés terén minden részlet nagy fontossággal bir. Az első lépést a házasulandó pároknak a jegygyűrű kiválasztása jelenti, ám az ékszerből a vásáron nem volt választék. Egyedi, többszinű aranyból készitett darabokkal mindössze egy magyarországi vállalkozó kutatta a piacot. Szinkron - Fakó László vállalkozó, Magyarország: “Kizárólag karikagyűrűket gyártunk, semmilyen más ékszerrel nem foglalkozunk. Budapesten van a gyártó-üzemünk és én több, mint hat éve foglalkozom ezzel. Magyarországon az egész országot terítjük és Románia azért jutott eszembe, mert nekem az erdélyi rész nagyon tetszik, másrészt pedig piackutatás szempontjából.” Off-szöveg: “Ami a menyasszony és a vőlegény öltözékét illeti, minden divat, ám ezen a téren is a nyugati trendek hóditanak. Ezt a gyártók is tapasztalták, amikor azzal szembesültek, hogy a Partiumban a menyasszonynak nem vásárolják hanem bérelik a fehér ruhakölteményeket. A menyasszonyi ruhák árai meghaladják az 1000 lejt, a bérleti díj általábán fele vagy negyede a vételárnak.” Szinkron - Mihály Ildikó cégképviselő, Nagyvárad: “Nagyváradra inkább a bérlés a jellemző, a menyasszonyok jobban szeretik bérelni a ruhákat, így praktikusabb nekik, mivel utána nem tudják mit tegyenek vele, s így inkább kibérelik őket. Azok a ruhák, amelyek bérlésre vannak inkább hagyományos stílusúak, picivel másabb, mint az, ami eladásra van. Ezek inkább modernebb stílusuak. Nagyon sok kézimunka van rajtuk, sok csipke, gyöngyözés.”

112

Off-szöveg: Az esküvőszervezés terén a legtöbb cég csomagban kínálja a szolgáltatásait. A vacsora ára személyenként 100 lejnél kezdődik, megjelent a vegetáriánus étrend, a zene neves együttes meghívása esetén akár több ezer euróba is kerülhet. Az életre szóló esemény megörökítése terén az ifjú párt bemutató videoklippek és a poszter nagyságú fényképek divatosak. A vállalkozók szerint azonban az esküvői szertartások megörökítésére sokan még ma is sajnálnak pénzt költeni, pedig a fényképalbum és a videofelvétel az egyedüli tárgyi emlék, amit évtizedek múlva is újranézhetnek. Elválasztó Video – Nagy Éva: Málnás-fürdő, Kovászna megye régen virágzó települése, napjainkban már csak önmaga árnyéka: a melegfürdő nem működik, a mofetta és a strandmedence romokban hever, a források közül alig egy-kettő csordogál. Az egykori díszes villák már szinte nem léteznek. Nincsen pénz fenntartásukra, vagy mi az oka ennek? – kérdeztük a helyi polgármestert és a lakosokat. Szinkron - Kasléder József polgármester, Málnás: „Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy mi történhetett Málnás-fürdővel, Málnás-községgel, hogy ebbe a helyzetbe jutott, hogy csak a neve maradt, hogy fürdő. Gyakorlatilag, ami kapcsolatos egy fürdőteleppel, nem működik. Mi több, nem jöttek hétvégi házakat építeni, nem keresték eddig az ingatlanokat, területeket Málnás-fürdőn és környékén. Én egy egyszerű okot találtam magyarázatul erre, hogy például a lakosság, egyes személyek részéről mindig pesszimista beállítottság van, még a rosszat is rosszabbul bemutatva, mint ahogy van. A villák és az épületek azért mentek tönkre, mert nem voltak megfelelő képpen menedzselve. Három év tapasztalatából és az aktákból kiderült adatok szerint, én azt mondom, hogy itt politikai 113

érdekek voltak. Riporter – Nagy Éva: „Tehát, valakinek érdeke volt, hogy „lerobbanjon ez a fürdőhelyiség?” Szinkron - Kasléder József polgármester, Málnás: „Én nem is így mondanám, hogy érdeke volt, hogy lerobbanjon. Akik szerették volna megvásárolni, nem volt anyagi hátterük ahhoz, hogy megvásárolják, s akkor megakadályozták, hogy olyan személyek jöjjenek, akiknek esetleg lenne anyagi háttere és, esetleg, be tudna fektetni egy kisebb vendéglőbe vagy egy kisebb fürdő felújításába, és ezért jutottunk ebbe a helyzetbe.” Szinkron - Benedek Barna: “Az okokat én abban látom, hogy valamikor, amikor államosított a kommunista rendszer, akkor olyan kezekbe bízta, amelyek nem gondoskodtak az állagáról. Ki lehet mondani most már, hogy idegenből hozott személyek vezették az Olt turisztikai vállalatot abban az időben. Nem voltak olyan lelki kötődései a környezethez, a településhez, amilyenek esetleg egy helyi embernek lettek volna. Kiút lett volna, csakhogy, annak ellenére, hogy nekünk kisebbségnek volt turisztikai miniszterünk, van gazdasági miniszterünk, van miniszterelnök helyettesünk, mi nem látjuk ennek a hasznát.” Szinkron - Kasléder József polgármester, Málnás: „Működik egy ásványvíztöltőde, ahol kb. 60-70 alkalmazott dolgozik. A tavaly történt egy három millió eurós befektetés. Egy új kőbánya nyílott, s ezt büszkén mondom el, mert sikerült egy olyan befektetőt kiválasszunk, aki szakmai befektető és nem csak pénzügyi befektető. Ezekre mi nagyon odafigyelünk. Nagyon fontosnak tartom a málnási sípálya megépítését. Ezt látom stratégiának, hogy ha elmozdulunk a turizmus irányába és Málnás114

fürdő visszakapja jogát, hogy, mint fürdőtelepülés működhessen, akkor a turizmust látom egy megélhetési formának, panziókból, szolgáltatások mellett, ami – bízom benne -, hogy hamar ki fog alakulni.” Off-szöveg: Málnásfürdőn Ferencz János zenetanár működteti az egyetlen panziót, aki népies bútorokkal berendezett szobákban kínál szálláslehetőséget és ellátást igény szerint. Szinkron: Ferencz János Zsolt zenetanár: „A ’70-es években édesapám meg édesanyám fogadtak vendégeket. Akkor egy virágzó Málnásfürdő volt, és talán a ’80-as évek elejéig volt ez a virágzás, aztán szép lassan alább maradt. Jött a hanyatlás, amely még nem tetőzött.“ Riporter – Nagy Éva: „Kik látogatják meg önöket?“ Szinkron: Ferencz János Zsolt zenetanár: „Málnásfürdőre azok jönnek, akik úgymond „csillag-túrára“ jönnek. Ezt úgy kell érteni, hogy van egy központi hely, ahonnan 100-150 km-es körzetben úgy el lehet menni, hogy estére visszajönnek. Jó központi hely ez a Málnás-fürdő.“ Riporter – Nagy Éva: „Mit jelent Ön számára panziót működtetni Málnás-fürdőn?“ Szinkron: Ferencz János Zsolt zenetanár: „Öröm, jó dolog, nagyon szeretem. Emberi kapcsolatokról van szó. Barátságokat kötünk.“ 115

Riporter – Nagy Éva: „Mit tart fontosnak Ön még?“ Szinkron: Ferencz János Zsolt zenetanár: „Nagyon szeretném azt, ha Málnás-fürdő visszakapná régi hírnevét, hiszen az 1890-es évek óta működik, mint fürdő helyiség.“ Szinkron - Kasléder József polgármester, Málnás: „Málnás község az elkövetkezendő években Kovászna megye egyik legszebb és leggazdagabb települése kell legyen a bányákkal, az ásványvíztöltődével, a természet adta lehetőségekkel, és én meg vagyok győződve, hogy ez így is lesz.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Off-szöveg: „A pontos munka, a szakemberek alkalmazása jelenti a siker titkát egy székelyudvarhelyi magyar vonatkozású vállalkozás igazgatója számára, aki az általa vezetett céget mutatja be a következő percekben.” Szinkron - Emili Gábor ügyvezető igazgató: „2005-ben hoztuk az áru nagy részét ide Romániába, még annak idején Csíkszeredába. Aluminium félgyártmányokkal kereskedünk. Emellett van réztermék is, réz-profil, cső, rúd és vannak kifejezetten reklámipari tevékenységekre használatos műanyag lemezeink, polikarbonát termékek.” Riporter - Nagy Éva: „Honnan hozzák ezeket a termékeket?” 116

Szinkron - Emili Gábor ügyvezető igazgató: „Főleg külföldről hozzuk ezeket a termékeket. Az alumíniumot Szlovéniából szerezzük be. Az anyavállalatunk révén nagyon jó kapcsolatunk van az import szlovén gyártóművel, akik nagyon jó minőségben állítják elő ezeket a félgyártmányokat. A vállalkozás nagyrészt magyar tőkével működik, majdnem 90%-ban. A fennmaradó rész pedig menedzseri tulajdonrész. Bukarestben, Temesváron vannak munkapontjaink és itt Székelyudvarhelyen van a központ. Mi azt szeretnénk, hogy ebben az évben bekerüljünk az első három romániai színesfém-értékesítő cég közé. Amit tudunk kínálni plusszban az a minőség, a pontos szállítás és a szakértelem. Sokan ilyesztgettek bennünket, hogy ha megnyílnak a kapuk, akkor megjelennek a külföldi nagy tőkével rendelkező cégek, akik versenytársak lehetnének a piacon, de mi ebből egyelőre nem sokat érzékelünk, inkább a pozitív oldalát, hogy sokkal könnyebb lett a vámolás, megjelennek lassan azok a cégek, amelyek külföldi tőkével itt gyártanak Romániában és minőségi termékekre van szükségük. Ezeknek a cégeknek tudunk mi partnerei lenni. Úgy érzem, hogy nulláról egy év alatt elérni az ezer tonna színesfém-értékesítést az már önmagában sikert jelent, és, ha a 2007-es évben is meg tudjuk valósítani terveinket, akkor mindenféle képpen sikeresnek mondhatjuk magunkat, már amennyire két év után lehetséges. Természetesen meg vannak a terveink öt évre előre menően is.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Kedves nézőink itt véget ér az áprilisi Gazdasági Fórum. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Rovatunkkal legközelebb május 7-én jelentkezünk. Addig is sikeres gazdasági tevékenységeket, és nyugodt, kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok. Viszontlátásra.

117

Főcím - vége

Tudósítók: Gergely Gizella, Gergely Károly, Puskel Emese, Sándor István Gyártásvezető: Pap Csongor Operatőr: Fazakas Szabolcs, Somogyi Csaba Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva

118

10. GAZDASÁGI FÓRUM – 2007. máj. 7

Előzetes

Munkaerővándorlásról, a kis és középvállalkozásokra vonatkozó nemzetközi programról, turisztikai befektetésekről, virágkiállításról és virágtermesztésről, valamint a bukaresti építőipari vásárról láthatnak riportokat a Gazdasági Fórumban, május 7-én.

ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím – kezdet Video – Nagy Éva: Üdvözlöm a gazdasági műsor nézőit. Mai rovatunkban a munkaerővándorlásról, a kis és középvállalkozásokra vonatkozó nemzetközi programról, turisztikai befektetésekről, virágkiállításról és virágtermesztésről, valamint a bukaresti építőipari vásárról láthatnak riportokat. Tartsanak velem a következő 20 percben.

Elválasztó Video – Nagy Éva: Románia is csatlakozott a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja révén, ahhoz a nemzetközi projekthez, amelynek keretében évente végeznek felmérést országos szinten a vállalkozók tevékenységéről. A projektben jelenleg már 57 ország vesz részt. 119

Off-szöveg: A kis és középvállalkozókat érintő nemzetközi program célja felmérni a vállalkozói tevékenység hatását az ország gazdasági teljesítményének növekedésében és feltérképezni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kormány a vállalkozói tevékenységet bátoríthatja” – jelentette ki Csáka József, a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke, a projektet bemutató sajtótájékoztatón. Szinkron - Nagy Ágnes projekt-vezető: „Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a kutatásnak a legnagyobb részesei a vállalkozóink lesznek, hiszen mindazokat a problémákat, amelyekkel ők ma kűzdenek, tudományos szinten próbáljuk, olyan országos szintre hozni, amely nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat fog eredményezni és, amelyek alapján tudományos alapokon, olyan gazdaság-politikai döntéseket legyenek képesek hozni, azok a szervezetek, intézmények, illetve egyebek, amelyek gazdaság-politikai döntésekben felelősek, hogy az ő általuk bemutatott hiányosságokat kiküszöbölni lehessen.” Szinkron - Dumitru Martiş dékán: „Örvendünk annak, hogy a BBE gazdaságtudományi kara részt vesz a projektben. Mi leszünk az a csapat, amely adatokat gyűjt a fővállalkozói tevékenység terén. A kutatásban részt vesznek a fakultás tanárai és diákjai.” Riporter - Nagy Éva: „Ön szerint miben rejlik a program sikere?” Szinkron - Dumitru Martiş dékán: „Tudni akarjuk, hol tart a román fővállalkozói tevékenység. Ez az első ilyen átfogó kutatás. Bátorítanunk kell a kezdeményezéseket, hogy minél több új 120

kis-és középvállalkozás legyen.” Off-szöveg: A Romániában most beindított projekt felmérési módszere nemzetközileg elismert, többek között ezen alapszik a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vállalkozói szférát érintő országértékelése, hangzott még el a bukaresti sajtóértekezleten. Elválasztó Video – Nagy Éva: A munkaerővándorlás Európában egy olyan társadalmi kérdés, amelyről minden téren beszélni kell. Ezért az RMDSZ, a Krisztusért és Egyházáért Szövetség (CE), valamint a hollandiai Református Parlamenti Párt (SGP) ifjúsági csoportja, az idén is konferenciát szervezett Marosvásárhelyen, ahol a részt vevő fiatalokkal és a szervezőkkel beszélgettünk el erről a témáról. Off-szöveg: A jobb megélhetés érdekében számos fiatal elvándorol, jobb munkát, jobb fizetési lehetőséget keresve a nyugati országokban. Románia EUcsatlakozása ebből a szempontból is előnyt jelent, hiszen most már az Európai Unió minden tagállamában lehetséges a munkavállalás. Szinkron – Szabó István szervező: „Ez nem csak egy demográfiai kérdés, nemcsak kisebbségi kérdés, nemcsak a magyarság létének, jövőjének a kérdése, hanem ez egy olyan kérdés, amely érint embereket, családokat, tehát le lehet bontani a társadalom alapsejtjeire. Nagyon sok olyan eset van manapság Erdélyben, hogy családok szétmennek éppen azért, mert külföldön keresnek munkát a szülők, a gyerekek itthon maradnak nagyszülőkkel, rokonokkal. Már a politikum is felfigyelt erre és kezdtek foglalkozni ezzel a kérdéssel.” 121

Off-szöveg: A holland vendégektől megtudtuk, hogy a tulipánok országában a munkanélküliség szinte a legalacsonyabb Európában, s ezért a munkaadók alacsony béreket ajánlanak, a törvényeket szigorúan be kell tartani, s az élet nem olcsó ott sem. Szinkron - Hadnagy Erika: „Én diák vagyok és első sorban a nyári vakációra gondoltam arra, hogy külföldre mennék pénzt keresni, és elsősorban az anyagiak játszanak közre abban, hogy külföldre szeretnék menni dolgozni, mert ugyan azért a munkaerőért, amelyet itt Romániában is kifejtenék, ott sokkal jobban megfizetik és a munkalehetőségek is nagyobbak. Norvégiára gondoltam, mivel ott lett volna lehetőségem, kapcsolatom és sikerült is eljutnom Norvégiába, azonban nem sikerült munkát vállalnom, mert amikor odaérkeztem kiderült, hogy az angol nyelvtudás mellett norvég nyelvre is szükség lett volna, és én nem rendelkeztem norvég nyelvtudással. A középiskola elvégzése után Kolozsváron szeretnék tanulni a Bábes Bolyai Tudományegyetemen Nemzetközi Kapcsolatok szakon, és ez is közrejátszik abban, hogy külföldön szeretnék munkavállalást szerezni.” Szinkron - Stoica Csaba: „Azért szeretnék külföldre menni dolgozni, mert több lehetőség van és ők ott előbb vannak tudományilag, tehát technikailag és így el tudunk olyan dolgokat sajátítani, omelyeket onnan, magyarul mondva „ellopnánk” és hoznánk ide. Tehát a lehetőség az meg van. Riporter – Nagy Éva: „Gondoltál-e már valamilyen országra?”

122

Szinkron - Stoica Csaba: Én néztem az internetet, és ott több lehetőség van: Anglia meg a déli országok, fel egészen a skandináv országokig. Arra nem gondoltam, hogy letelepedjek, mert szeretem ezt az országot, tehát egy profitot termelni és utána alakítani a jövőt, de viszont annak vannak pozitív meg negatív oldalai.” Riporter – Nagy Éva : „Éspediglen” Szinkron - Stoica Csaba: „A gyors meggazdagodás – ez a pozitívum. A negatív oldal pedig az, hogy ezt az időt ki kell bírni, tehát dolgozni kell.” Riporter – Nagy Éva: „Milyen végzettséged van?” Szinkron - Stoica Csaba: „Végeztem egy szakmát. Autó-villanyszerelő és egy három fokozatú kézilabda edző végzettségem van.” Szinkron - Urbán Zoltán: „Ha magamból indulok ki és az én generációmból, akkor sok értelmét látom annak, ha valaki kimegy dolgozni és visszajön. Sokaknak kérdés az, hogy miért visszajönni. Magam is voltam kint dolgozni, visszajöttem. Személyes véleményem az, hogy lehetőségek nálunk is vannak. Sok mindentől függ, hogy az ember hogyan találja meg ezeket a lehetőségeket, de kár lenne nem élni velük, kár lenne lemondani róluk, mert értéknek találom azt a lehetőségcsomagot, amely itt van sok területen. Azt gondolom, hogy ezzel élni kell, 123

mert az által én is gazdagodom és a környezetem is, hogy ha ki tudom használni ezeket a lehetőségeket. Javaslatom az, hogy keressük ezeket a lehetőségeket, mert találhatunk.” Szinkron - Borboly Csaba Hargita Megyei Tanács alelnöke: „Akár a munkahely-teremtésről, akár az életfeltételek javításáról beszélgetünk, meg kell nézzük, hogy mit akarnak a fiatalok, hogy éreznék jól magukat itt ebben az országban, és ha olyan politikai döntések születnek (már pedig született egy jó pár az elmúlt három évben), gondolom, hogy jó úton járunk és itthon fognak maradni a fiatalok.” Riporter – Nagy Éva: „Mit tanácsol a fiatal politikus a fiatal munkavállalóknak?” Szinkron - Borboly Csaba Hargita Megyei Tanács alelnöke: „Azt, hogy legyenek nagyon informáltak – ez a legfontosabb a mai világban -, tehát, hogy ismerjük a lehetőségeket, ismerjük meg a pályát, ahol játszunk, és próbáljuk meg begyakorolni a nagybetűs életre való felkészülést, akár egy ifjúsági szervezetben, akár egy kisebb családi vállalkozásban, bármilyen közösségben. A legfontosabb egy munkavállalónak az, hogy tanuljon meg beszélni és cselekedni, s az ilyen munkaerőre szükség van és nagy ereje van.” Elválasztó Video – Nagy Éva: Romániában egyre jövedelmezőbb a virágpiac. Átlagosan 15 százalékkal növekedett a virágforgalom az utóbbi öt évben. 2006-ban közel másfél milliárd szál virágot vásároltak meg az országban, ennek pedig csak a 10 százalékát termesztették Romániában. Ezen vállalkozásról a marosvásárhelyi tavaszi virág-kiállításon készítettünk riportot a hazai virágtermesztőkkel. 124

Riporter – Nagy Éva : „Hogyan és mikor kezdtek el foglalkozni virágtermesztéssel?” Szinkron - Imreh Edit: „Ez nálunk hagyomány, apósomék is rózsakertészettel foglalkoztak és miután összeházasodtunk, mi is rögtön neki fogtunk, úgy, hogy már 1974-től vagyunk rózsakertészek, az óta foglalkozunk vele.” Riporter – Nagy Éva: „Rózsán kívül termesztenek más virágokat is.?” Szinkron - Imreh Edit: „Most egy pár éve, hogy divatba jött a muskátli meg az ilyesmi most termesztünk egyebet is, de régebben csak rózsánk volt.” Riporter – Nagy Éva : „Mennyire keresik a virágokat és főleg a rózsát?” Szinkron - Imreh Edit: „Keresni keresik a virágokat, egyre jobban szeretik a virágot. A rózsát természetesen azok veszik, akiknek udvaruk, kertjük van és szeretik a rózsát, mert az egy szép virág és szerintem még mindig a virágok királya. Nemes virág, mert ez oltással szaporodik, és gondolom még sok évig ez lesz a fő sláger. A rózsával nagyon sok munka van. Azt is szokták mondani „türelem rózsát terem”. Ez így igaz is. Rengeteg munka van vele, de meg is hálálja, mert nagyon sokat virágzik. Bármikor le lehet vágni, vázába is lehet tenni, tehát nem csak az udvaron gyönyörködhet az ember benne, hanem egész nyáron virágja van a lakásban.”

125

Riporter – Nagy Éva : „Megéri virágtermesztéssel foglalkozni?” Szinkron - Imreh Edit: „Aki szereti a virágot, annak megéri, mert, ha nem akkor nagyon hamar beleun. Nagyon munkaigényes. Szinkron - Sófalvi Tímea: „Most pár éve kezdtük el a férjemmel együtt. Szerintem a legszebb foglalkozás, ami lehetséges. Nem könnyű, nagyon idő igényes, nagyon sok a befektetés is, de ezért kárpótol az a sok szép növény, ami a kezünkből kikerül.” Riporter – Nagy Éva: „Hol értékesítik a virágokat vásárokon, kiállításokon kívül?” Szinkron - Sófalvi Tímea: „Otthonról visznek el sok árut, és itt a megyében általában.” Riporter – Nagy Éva: „Hogyan érzékelik Románia EU-csatlakozását 2007 január elsejétől?” Szinkron - Sófalvi Tímea: „Nálunk az EU-ba való beérkezés abban nyilvánul meg, hogy sokkal nehezebb lesz megmaradni a piacon. Özönlik be külföldről a virág és a külföldi termesztők is jönnek most be, ha megnyiltak a határok és sokkal nehezebb lesz megmaradni.”

126

Riporter – Nagy Éva: „Hogyan védekezni ez ellen?” Szinkron - Sófalvi Tímea: „Próbálunk minél minőségibb árut minél alacsonyabb áron kínálni és megpróbálunk mindig olyasmit termeszteni, ami nehezen szállítható és nem tudnak külföldről behozni. Megpróbálunk mindig újdonsággal előállni, hogy megmaradjunk a piacon.” Riporter – Nagy Éva: „Tekinthetik-e magukat sikeres vállalkozóknak?” Szinkron - Sófalvi Tímea: „Öt év után azt mondhatom, hogy most kezdünk a befektetéseken felül kerekedni.” Elválasztó Video – Nagy Éva: A fürdővárosokba való befektetések az ország nyugati részén, a turizmus folyamatos fellendülésének köszönhetően, nyereségessé váltak. A Bihar megyei Felix fürdő is nap mint nap fejlődik, az ország mind az 5 befektetési alapjának részvételével. A szállodák sorra újulnak meg, és a fürdővárosnak ismét vannak nyugat európai vendégei. Nemrég új gyógykezelő központ átadására is sor került. Off-szöveg: A Turism Felix részvénytársaság 9 szállodát és 6 gyógykezelőközpontot működtet, ezeket sorban újítja fel. Az International központra 10 millió eurót fordítottak, ebből 2,5 millió eurót a minden követelménynek megfelelő új kezelőközpont rendbetételére költöttek. Itt a legmagasabb szinten 127

reumatikus-, mozgásszervi- megbetegedéseket kezelnek és baleset utáni rehabilitációt végeznek. Szinkron - Tarau Mircea- orvos-igazgató - Turism Felix: „A felszereltség a legmagasabb szintű, hidro- és kinetoterápia, iszap- és masszázskezelés, úgyszintén a wellness részleg, ahol a hasznos egybefonódik a kellemessel.” Off-szöveg: Az újdonságnak számitó iszapkezeléshez az Amararól szállított szerves gyógy-iszapot a híres helyi termálvízzel keverik. A termálfürdő koplexumot működtető társaságnak az ország mind az 5 befektetési alapja részvényese. A részvények többségi tulajdonosa a Transilvania Befektetési Alap. Tavaly részvénykibocsátással növelték az alaptőkét. Szinkron - Firu Floriean igazagtó, SIF Transilvania Befektetési Alap: „Részvényeseink közvetlenül is befektettek. Nemrégen vagyunk jelen a tőkebörzén. Az ezer lejes részvények hatezerért keltek el, a bukaresti börzén pedig most 18-19 ezer a kotáció. Vagyis, aki tavaly augusztusban 6 lejért vásárolta a részvény darabját, ma 18 lejért adhatja el.” Off-szöveg: A részvénytársaság erre az évre finn-, német és ausztriai utazási irodákkal is kötött szerződéseket. A turistákat charter repülőjáratokkal szállítják Biharba. Sorra épülnek a magántulajdonban lévő panziók is a Félix fürdőn. Ezek is teljes körű ellátást tudnak biztosítani, és külön termálvizes stranddal is rendelkeznek.

Elválasztó

128

Video – Nagy Éva: A vállalkozók számára Románia uniós csatlakozása után még hasznosabb részt venni a nemzetközi kiállításokon, vásárokon, mint eddig. Ezeknek mindig meg van a maga szerepe a cég tevékenységében – vallják a bukaresti Romexpon megrendezett hagyományos tavaszi építőipari vásáron megkérdezett kiállítók. Szinkron - Bondor Sándor igazgató: „Cégünk 1998-ban alakult, fő tevékenységi köre a tűzvédelem területén a különböző szerkezeteknek a forgalmazása és ugyancsak a tűzvédelem területén a szolgáltatások nyújtása. Célunk az, hogy ismertessük a befektetőkkel, beruházókkal és főleg a tervezőkkel ezeket a legújabb módszereket. Igyekszünk minél több kiállításon részt venni, és ezeket a termékeket az egész országban több nagy kereskedelmi cégen keresztül eljuttatni a vásárlókhoz.” Szinkron - Lakatos Levente igazgató: „Ezen a standon több céget képviselünk egy helyen. A fő tevékenység, amit itt képviselünk az az ipari padlókhoz járuló anyagoknak a forgalmazása. Ezen kívül vannak még szintén építőiparhoz járulékos anyagok. Tulajdonképpen azért jöttünk erre a kiállításra, mert szeretnénk a romániai piacon helyet foglalni. Még elég kis szegmensben vagyunk jelen. Eddig tulajdonképpen csak viszonteladókon keresztül voltunk jelen a romániai piacon. Eladtuk az anyagot olyan romániai cégeknek, amelyek felhasználták az itteni építőiparban. De ezt szeretnénk bővíteni. Újabb felhasználókat keresünk, esetleg forgalmazókat is. Úgy gondoljuk, hogy Románia most egy bővülő piac. Nagyon sok beruházó érkezik ide, lehet azért is, mert belépett az EU-ba Románia, és szerintünk, ha ez Magyarországon jól megy, akkor biztos Romániában is kereslet van rá.”

129

Szinkron - Bíró Dónát cégképviselő: „A cégcsoport nem csak a romániai piacon létezik, hanem a szlovákiai és magyarországi piacon is dolgozik. A cégnek soha sem volt az az elképzelése, hogy piac vezető legyen, talán szerencsésebb a nagyok árnyékában éldegélni és üzletelni, mert mondhatnám azt, hogy jobb az alvó oroszlánt nem felidegesíteni, és nem a legnagyobbak között, de valahol mögöttük kullogni. Az érdeklődés maga a kiállítás iránt csökkent a tavalyi és a tavaly előtti évhez képest. Új kunccsaftok is kerülnek, nem olyan sok, mint évekkel ez előtt, tehát ez is mutatja, hogy a romániai piac valamennyire kezdett stabilizálódni.” Video – Nagy Éva: Kedves nézőink itt pontot teszek gazdasági műsorunk végére. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Továbbra is sok sikert kívánok gazdaságikereskedelmi tevékenységeikben. Viszontlátásra. Főcím – vége

Tudósítók: Gergely Gizella, Gergely Károly Gyártásvezető: Pap Csongor, Szakáts Zoltán Operatőr: Miholcsa Gyula, Sánta Ádám, Szilágyi Rudolf, Szilágyi Szabolcs Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva 130