TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA JEGYZET

1. oldal

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA JEGYZET

5. TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁT VÉGZŐK RÉSZÉRE

Összeállította:

Borsos Tibor tűzvédelmi szakértő (A jegyzet lezárva 2006. január 23.-án) tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

2. oldal

TARTALOMJEGYZÉK

I. Jogi ismeretek ......................................................................................................................... 3 1. Az 1996. évi XXXI. törvény /részletek/ ............................................................................. 3 A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai ............. 3 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai. ...................................................................... 3 1.3 A belügyminiszter irányító tevékenysége .............................................................. 4 2. 26/2005. (V. 28.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról ................................................................ 5 Országos Tűzvédelmi Szabályzat ....................................................................................... 5 Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás .................................................................. 7 A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK ... 9 3. Az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet .................................................................................. 15 a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól..................................................................................... 15 4. 1991. évi XLV. törvény.................................................................................................... 18 a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel ........................................................................................................................ 18 5. A 2/2002. (I.23.) BM rendelet .......................................................................................... 19 II. FEJEZET JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓVÍZFORRÁSOKHOZ ...................................................................................................... 20 III. FEJEZET TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA ............................................................... 25 II. Szabványismeret .................................................................................................................. 28 MSZ EN 671-1 ..................................................................................................................... 28 Beépített oltóberendezések. Tömlőberendezések.................................................................... 28 MSZ EN 671-2 ..................................................................................................................... 41 Beépített oltóberendezések. Tömlőberendezések.................................................................... 41 III. Tűzoltó szakfelszerelések szabványai, majdani műszaki követelmények ismeretei. ......... 48 1. tűzoltó csatlakozófejek (MSZ 1057-1989) ................................................................... 48 2. Egyetemes kapocskulcs (MSZ 1094) ........................................................................... 51 3. Tűzcsapkulcsok (MSZ 9771/3) .................................................................................... 52 4. Tűzoltó-sugárcső (MSZ 1059) ..................................................................................... 53 5. Gyűjtő tűzoltótömlőhöz (MSZ 9775) ........................................................................... 54 6. Föld feletti tűzcsap (MSZ 9771/2) ............................................................................... 55 7. Föld alatti tűzcsap (MSZ 9771/1)................................................................................. 56 8. Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz (MSZ 9771/4) ............................................... 58 9. Állványcső földalatti tűzcsaphoz (MSZ 9772)............................................................. 59 10. Szerelvényszekrény földalatti tűzcsaphoz (MSZ 9771/7) .......................................... 61 11. Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz (MSZ 9771/8) ....................................... 62 12. Tűzoltó nyomótömlő javítás (MSZ 1185:1994)......................................................... 62

tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

3. oldal

I. Jogi ismeretek 1. Az 1996. évi XXXI. törvény /részletek/ 1.1 A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. § (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai. 18. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

4. oldal

1.2 22. § (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

1.3

A belügyminiszter irányító tevékenysége

23. § (1) A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja. (2) A belügyminiszter (1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a Magyar Honvédség létesítményei és a bányák föld alatti részei kivételével - a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre kiterjed. 24. § A belügyminiszter a) előkészíti a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a tűzoltóság tevékenységét; b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő - szabályozásokkal kapcsolatban; c) gyakorolja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos egyetértési jogot; d) meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit; e) meghatározza a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés rendszerét és elveit; f) gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat; tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

5. oldal

2. 26/2005. (V. 28.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Országos Tűzvédelmi Szabályzat I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére, kialakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. 2. §(1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. (2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a Szabályzat alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni. (3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából a) alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület, b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná) . A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér, e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el, f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület, g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége, h) műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény, i) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség — beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek, tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

6. oldal j) robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott, k) tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el, l) mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete, m) tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság, n) tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések, o) tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár, p) veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését pa) éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, szabvány szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), pb) minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani, r) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét, s) hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át, t) beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés, u) beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés, ü) beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés, v) közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be, w) szállásépület: kizárólag vagy részben - egy időben legalább 20 ember elhelyezését biztosító - átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységet, valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiséget tartalmazó épület, x) nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a


7. oldal nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el, y) zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket, z) gépesített garázs: a gépjárművek parkolóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik, zs) robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, illetve a robbanás hatásának jelentős csökkentésére.

Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 3. § (1) "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü >= Tlpnyt és Tü > 35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése. (2) "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tű < Tlpnyt, Tü >= Tlpnyt -20 °C és Tü > 35 °C, - az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő, d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

8. oldal

3) "Tűzveszélyes" (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, aa) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt -20 °C, Tü >= Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb, d) az üzemanyagtöltő állomások. (4) "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D") tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °Cnál nagyobb, aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a "C" tűzveszélyességi osztályba, e) az iroda-, lakó- és szállásépület, f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér), g) állattartó helyiség. (5) "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. (6) Azon különleges anyagok esetében - kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak -, amelyek az (l)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. (7) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is történhet.


9. oldal (8) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják - az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. 4. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. (2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. (6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 7. § (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. (2) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni. (3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. (4) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (5) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 8. § (1) Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.


10. oldal (2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. 9. § (6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

Tűzveszélyes tevékenység 11. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a (4) bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. (4) Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és — tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. (7) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. (9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. 12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. (3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.


11. oldal Dohányzás 13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az "A"—"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni. (3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Oltóvíz 46. § (1) Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. (2) Az oltóvizet, ha - a létesítmény mértékadó tűzszakaszára - a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számított vagy normatív tűzterhelés a) legfeljebb 200 MJ/m2, legalább fél órán, b) 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2, legalább egy órán, c) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2, legalább másfél órán, d) 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. (3) Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe. (4) A településen és a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani. (5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a következők szerint kell meghatározni: 4. táblázat

Mértékadó tűzszakasz terület (m2)

- 0-tól 50-ig - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint

50 150 150 300 300 500 500 800 800 1 200 1 200 1 600 1 600 2 000 2 000 2 500 2 500 3 200 3 200 3 900 3 900

Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min)

, 600 , 900 , 1200 , 1500 , 1800 , 2100 , 2400 , 2700 , 3000 , 3300 ,


12. oldal de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint de legfeljebb - nagyobb, mint

4 600 4 600 5 400 5 400 6 200 6 200 7 200 7 200 8 200 8 200 9 200 9 200 10 400 10 400 12 000 12 000

3600 , 3900 , 4200 , 4500 , 4800 , 5100 , 5400 5700 6000

(6) Az I-III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: - 2-5 30%-kal, - 6-11 40%-kal, - 11 felett 50%-kal csökkentett területtel vehető figyelembe. (7) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvízintenzitás 1800 liter/min. (8) A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidejűleg biztosítsa. (9) Település, illetve létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. (10) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél - megállapodás esetén - közösen is biztosítható. (11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. (12) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített sprinkler berendezés esetén az (5) bekezdés szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthető a sprinkler berendezés működéséhez a vonatkozó jogszabály alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz (2) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával, de a csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (5) bekezdés szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértékének 50%-át. (13) A (12) bekezdés szerinti oltóvíz-intenzitás mértékének csökkentése esetén a sprinkler berendezés tároló vagy közbenső tartályát az 52. §-ban előírtak figyelembevételével kell kialakítani. 47. § (1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen. (2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen, a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, illetve szabadterétől 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető - a település mértékadó


13. oldal tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító - természetes vagy mesterséges víznyerő hely van; b) amelyben a település mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal (pl. víztároló) biztosítják. (3) A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. 48. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; c) legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: ca) a fali tűzcsapoknál, és cb) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben. (2) A Szabályzat hatálybalépése előtt létesített mezőgazdasági létesítményekben és azok fali tűzcsapjainál 100 kPa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben. (3) Az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött "A"—"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. 49. § (1) A településen és a létesítményben - a 47. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (2) A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelményekben foglaltaknak. (3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. (4) A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom előtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet. (5) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és — a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. (6) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek. (7) A tűzcsapokat és szerelvényszekrényeiket állandóan hozzáférhető módon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. (8) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

14. oldal

50. § (1) Vezetékes vízellátás esetén a 49. §-ban meghatározottakon túl — kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem minősülő lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket - fali tűzcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály előírja, b) a vonatkozó jogszabály hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként, c) az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, a "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű tűzszakaszban. (2) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas - a tűzvédelmi hatóság által meghatározott - tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani. (4) A fali tűzcsapok számát és helyét az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a (3) bekezdés szerint a fali tűzcsap helyett biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét - ha azt jogszabály vagy szabvány nem szabályozza -a tűzvédelmi hatóság határozza meg. (5) Az építményben a fali tűzcsapot az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani. A lapos tömlővel szerelt fali tűzcsapszekrényben 1 db legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el. (6) Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein. 51. § (1) Az oltóvíz biztosítására - ha az más módon nem oldható meg - önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. (2) A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 30 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a talajszintnél. (3) A víztároló kivételi helyét tűzoltó gépjárművel meg-közelíthetően kell kialakítani. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni. (5) Oltóvízként figyelembe vehető - a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek - a tűzoltásra való felhasználás miatt - a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző, - a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított vízmennyisége is. 52. § (1) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. (2) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. (3) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m távolságra kell elhelyezni. 53. § (1) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.


15. oldal (2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig akadálytalanul kiemelhető legyen. 54. § (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelméről a fenntartónak kell gondoskodnia. (2) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó jogszabályok szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani. (3) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó jogszabálynak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni. 55. § A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell. Tűzoltó készülék, felszerelés 56. § (4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. (5) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

3. Az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet 1. mellékletében meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a rendelet 1. mellékletének 1-4. pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére az 1. melléklet 1-5. pontjában meghatározott tevékenységet végző, vagy azt irányító személy, ha legalább a vizsgabizottság tagjaira vonatkozó képesítéssel rendelkezik. (4) Az 1. melléklet 10. pont szerinti szakvizsga egyben képesít a 8. pont szerinti, a 11. pont szerinti pedig a 9. szerinti munkakör betöltésére is. 2. § (1) Regisztrációs szervezet az 1. melléklet 1-5. pontjában felsorolt esetekben a lakhely (székhely) szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Budapesten a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság), a 6-11. pontokban felsorolt esetekben pedig a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF).


16. oldal (2) Oktatásszervező az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéni vállalkozás, amely a felkészítéshez szükséges oktatási segédanyaggal és a regisztrációs szervezet által jóváhagyott oktatási tematikával rendelkezik. (3) Szakvizsgára történő felkészítést és vizsgáztatást a regisztrációs szervezet és az oktatásszervező végezhet. (4) Abban az esetben, ha megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Budapesten a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) az oktatásszervező, a regisztrációs szervezete a BM OKF. (5) Az oktatásszervező a regisztrációs szervezettől a tematika jóváhagyásakor regisztrációs számot kap, amelyet országosan egységesen kell kiadni. A regisztrációs szám kiadásának részletes szabályairól a BM OKF tájékoztatót jelentet meg. A regisztrált oktatásszervezők névsorát a BM OKF honlapján közzéteszi. (6) A felkészítés, a vizsgáztatás és a szükséges oktatási segédanyag biztosítása az oktatásszervező feladata. (7) Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki a felkészítő tanfolyamon részt vett, és a) az 1. melléklet 7-9. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkezik, b) az 1. melléklet 10-11. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki mérnöki végzettséggel rendelkezik. 3. § (1) A vizsgáztatásra jogosult személyeket a 2. § (1) bekezdése szerinti regisztrációs szervezet regisztrálja. Az 1. melléklet 1-5. pontjában felsorolt foglalkozási ágak és munkakörök esetében az illetékes regisztrációs szervezet a regisztrációról tájékoztatja a BM OKF-et. (2) A regisztrált vizsgáztatók névsorát és elérhetőségét a BM OKF honlapján közzéteszi. (3) A vizsgabizottság háromtagú, elnökét és két tagját az oktatásszervező írásban kéri fel vizsgáztatásra a regisztrált személyek közül. (4) Amennyiben az oktatásszervező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a vizsgáztatásra jogosult regisztrált személyek közül saját tagját, alkalmazottját, vagy vele oktatásszervezésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt csak a regisztrációs szerve előzetes írásbeli hozzájárulása esetén kérhet fel. (5) A vizsgabizottság elnöke köteles a vizsga megkezdése előtt vizsgálni, hogy a vizsgabizottság megalakítása, illetve a vizsga megszervezése az oktatásszervező jogosultságainak megfelelően, a rendelet előírásai szerint történt-e. A vizsga folyamán a vizsgabizottság elnöke köteles gondoskodni az e rendeletben foglaltak betartásáról. A vizsgabizottság tagjai felelősek a vizsga megfelelő szakmai színvonalának biztosításáért. (6) A vizsgáztatásra jogosult személynek az 1. melléklet 1-5. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében felsőfokú állami végzettséggel és legalább középfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. (7) Az 1. melléklet 6-11. pontja szerinti foglalkozási ágakra (munkakörökre) előírt szakvizsgák esetében a vizsgáztatásra jogosult személynek műszaki mérnöki végzettséggel és felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel, továbbá tűzvédelmi szakterületen szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. 4. § (1) Az oktatásszervező az oktatás és a vizsga helyét és időpontját, a vizsgabizottság tagjainak nevét és a vizsgára jelentkezettek számát az oktatás és a vizsga megkezdése előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a regisztrációs szervezetnek. (2) Az oktatást és szakvizsgáztatást a regisztrációs szervezetek jogosultak ellenőrizni. 5. § (1) A szakvizsga elméleti - és a rendelet 1. mellékletének 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati - részből áll. (2) A sikeres szakvizsga letételéről az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti oklevelet ad ki, ami a vizsga napjától számított 5 évig érvényes. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

17. oldal (3) Sikertelen vizsga, valamint az oklevél érvényességének lejárta esetén ismételt szakvizsga tehető, a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül. (4) Sikertelen vizsgát követően, 30 napon belül ismételt szakvizsga nem tehető. 6. § (1) Az oktatásszervező a szakvizsgáról a 3. melléklet szerinti jegyzőkönyvet 6 évig köteles megőrizni. Az oktatásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyveket a regisztrációs szervének átadja, amely köteles a megőrzésükről gondoskodni. (2) Az oktatásszervező a vizsgáról készült jegyzőkönyv egy példányát a vizsgát követő 8 napon belül megküldi a regisztrációs szervezetnek, amely az érvényes szakvizsgával rendelkezőkről összesítést készít. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett munkakörökről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak köteles bemutatni. 7. § (1) A szakvizsgaoklevelet vissza kell vonni, amennyiben a) a szakvizsgáztatás nem felelt meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, b) a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, és a tűzvédelmi hatóság a szabályszegéssel okozott kárért, illetve az előidézett veszélyhelyzetért felelősségét megállapította. (2) A szakvizsgaoklevelet a regisztrációs szervezet vagy az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság javaslatára az oktatásszervező köteles 15 napon belül visszavonni. Ennek elmulasztása vagy az oktatásszervező jogutód nélküli megszűnése esetén ez a jog a BM OKF-et illeti meg. (3) A vizsgáztatásra jogosult személy regisztrációját a rendelet 3. § (5) bekezdésében foglaltak megsértése esetén az illetékes regisztrációs szerv törölheti, amely ellen a kézhezvételt követő 8 napon belül a BM OKF-nél kifogással lehet élni. Amennyiben a regisztrációs szerv a BM OKF, a törlésről az illetékes szervezeti egység vezetője rendelkezik, amely ellen a BM OKF főigazgatónál lehet kifogást benyújtani. (4) A jóváhagyott oktatási tematikával rendelkező oktatásszervező jogosultságát az illetékes regisztrációs szerv visszavonja, ha az oktatást és vizsgáztatást nem e rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi. (5) Az oktatásszervezői jogosultság visszavonásáról, valamint vizsgáztatásra jogosult személy regisztrációjának törléséről a BM OKF-et haladéktalanul értesíteni kell. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. (2) A szakvizsga törzsanyagát és a javasolt szakirodalom körét a BM OKF a rendelet kihirdetését követő 45 napon belül honlapján és a Belügyi Közlönyben tájékoztató formájában közzéteszi. (3) A szakvizsga törzsanyagának és a javasolt szakirodalom változásait a (2) bekezdésben meghatározott módon kell közzétenni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről szóló 32/1997. (V. 9.) BM rendelet hatályát veszti. 1. melléklet az 53/2005. (XI. 10.) BM rendelethez

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és tárolását végzők. 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

18. oldal 4. Üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói. 5. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártásvezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők.

4. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelettel [Vastag betűvel szedve az 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Tv.), vékony betűvel a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Tv. 6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. (4) A közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is. Vhr. 4. § (1) Joghatással járó mérés végzésére használt minden mérőeszközt - közvetlenül vagy közvetett módon - az országos etalonról kell leszármaztatni, illetve arra visszavezetni. (2) Az etalon olyan mérőeszköz, amely a mennyiség mértékegységének reprodukálására és fenntartására szolgál, amelyről a mértékegység értéke átszármaztatható a használati etalonokra. (3) A használati etalon és a vele egy tekintet alá eső hiteles anyagminta olyan mérőeszköz, amely alkalmas a mennyiség egységének és/vagy helyes értékeinek előállítására és más mérőeszközökre való továbbszármaztatására.


19. oldal (4) Mérésügyi szempontból mérőeszköznek a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszköz minősül, amelynek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők. (5) Az OMH - a mérőeszköz tulajdonosával kötött megállapodás alapján - nem mérésügyi szerv tulajdonában lévő mérőeszközt is országos etalonná nyilváníthat. Vhr. 5. § (1) Használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni azoknak a joghatással járó mérés elvégzésére használt mérőeszközöknek a pontosságát, amelyeknek a hitelesítése nem kötelező. (2) A használati etalonnak érvényes hitelesítéssel vagy kalibrálási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A használati etalonnak pontosabbnak kell lennie a vele ellenőrzött mérőeszköznél. (3) (4) A mérőeszközgyártó, -javító és -kölcsönző szervek, valamint a kereskedelmi forgalombahozatalra szánt árut adagoló, kimérő, töltő előrecsomagoló készülékek üzembentartói mérőeszközeik pontosságát használati etalonokkal kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A mérőeszköz-kölcsönző szervnek ez a kötelezettsége az általa kölcsönzött mérőeszközökre is kiterjed.

5. A 2/2002. (I.23.) BM rendelet A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok egységes ellátása érdekében a következőket rendelem el: 1. § A tűzvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos műszaki követelményeit e rendelet 1-6. számú mellékleteiben állapítom meg. 2. § (1) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (2) A rendelettel megállapított műszaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bővítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség zárt katonai létesítményeire és a bányák föld alatti részeire. 3. § A tűzoltó-technikai termék, építési termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (a továbbiakban együtt: termék) akkor építhető be, használható, illetve tartható készenlétben, ha tűzvédelmi megfelelőségét külön jogszabály alapján a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította, vagy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény alapján az egyenértékűséget megállapította, illetve a Ttv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

20. oldal 4. § (1) Az e rendelet mellékleteiben megállapított műszaki követelmények előírásaitól - a Ttv. 13. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint - eltérés engedélyezhető. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, székhelyét; b) a műszaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; c) az érintett műszaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; d) a műszaki követelménytől való eltérés indokát; e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított műszaki követelményben foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyezőnek a döntés meghozatala előtt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet műszaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően adható. (5) Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tűzvédelem és a polgári védelem kötelező nemzeti szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. (II. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 26/1998. (VI. 9.) BM rendelet, az 54/1998. (XII. 31.) BM rendelet, a 18/1999. (VII. 13.) BM rendelet, a 32/1999. (IX. 8.) BM rendelet és a 3/2000. (I. 31.) BM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez TŰZVÉDELMI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK TŰZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

II. FEJEZET JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOKHOZ E fejezet tárgya az ivóvíz-távvezetékek, a helyi vízelosztó és a helyi bekötővezetékek üzemeltetéséhez szükséges szerelvények, továbbá a távvezetékek nyomvonalának jelölésére használatos, valamint a tűzoltó-vízforrások helyét, teljesítőképességét, esetleges különleges rendeltetését jelző táblák. A fejezet a nem ivóvízvezetékek jelzőtábláira is vonatkozik (pl. ipari víz, nyersvíz, üzemi vízvezeték), ha a vízfajtára a jelzőtáblán utalás történik. 1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A jelzőtáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függően a következők: - A jelű tábla: ivóvíz-távvezetékekhez, - B jelű tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez, - C jelű tábla: bekötővezetékekhez, - D jelű tábla: tűzoltó-vízforrásokhoz. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Méretek


21. oldal A táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mezők elrendezését a függelék tartalmazza (1...8. ábrák). Az A, a B és a C jelű táblák esetén a távolságjelző kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága pedig 35 mm legyen. A távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterektől vesszővel kell elválasztani. A D jelű, egyben a tűzcsapot jelző táblára vonatkozó 4. ábra az alaptábla méreteit is mutatja. A D jelű táblára vonatkozó 4...8. ábrák példaként mutatják az egyes tűzoltó-vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását. 2.2. Anyag A táblák és az írásjelek anyaga a 2.3.2. szakasz követelményeit kielégítő - anyagában színezett - műanyag. Meglevő hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégítő fémtáblák is felhasználhatók. 2.3. Kivitel 2.3.1. A „Víztávvezeték” feliratot az A jelű táblán, továbbá a „Víz” feliratot a B jelű táblán, fent, középen, a C jelű táblán pedig jobbra, fent kell elhelyezni. 2.3.2. A táblák az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, illetve öregedésállóak, valamint színtartóak legyenek. Hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó hőmérséklet hatására se következzen be a táblák olyan mértékű alakváltozása és elszíneződése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné. 2.3.3. A nem használható tűzcsap jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyező csíkot kell elhelyezni - levehető módon - a tűzcsapot jelző táblán. 2.4. Szín 2.4.1. A tolózárt jelző tábla (A, B és C jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, betű-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása): RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.2. Az ürítőzárt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 6018 sárgászöld, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.3. A légtelenítő szerelvényt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.4. A házi főelzárót jelző tábla (C jelű tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.5. A válaszzárt jelző tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jelű tábla) alapszíne: RAL 3000 tűzvörös, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.6. A tűzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelző táblák (D jelű táblák) alapszíne: RAL 9010 fehér, kerete: RAL 3000 tűzvörös, feliratozása: RAL 9005 fekete. 2.5. Feliratozás 2.5.1. Az írásmód függőleges, vastag vonalú, közepes írás. 2.5.2. A felirati mezők tartalmának részletezése az A, a B és a C jelű tábla ábrája alapján: a) A szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiértékű szám vagy barcode (az A, a B és a C jelű táblához). b) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint: Z tolózár L légtelenítő szelep H házi főelzáró AL önműködő légtelenítés Ü ürítőzár VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron c) A csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben. d) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölről. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

22. oldal e) Utalás a vezeték üzemeltetőjére (az A és a B jelű tábla esetén). 2.5.2. A felirati mezők tartalmának részletezése a D jelű táblák ábrái alapján: a) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint: T tűzcsap M medence hT habtűzcsap E 52 mm kiömlőnyílású tűzcsap K kút b) A csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben. A T után levő szám annak a nyomócsőnek a névleges átmérőjét jelenti mm-ben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja. Ebből a számból következtetni lehet a tűzcsap vízhozamára. Az M után levő szám - 999 m3-ig - a medence űrtartalmát jelenti m3-ben. 999 m3-nél nagyobb űrtartalmú medence jelölése a következő: 1000-1999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 1, 2000-2999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 2, 3000-3999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 3 kerül, és így tovább, az első két számjegy helye pedig üresen marad. A 7. ábrán feltüntetett három 0 csupán a számjegyek helyét mutatja. A K után levő szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttől mért mélységét jelenti mben. Megjegyzés: Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttől mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van. c) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölről. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya. 2.5.3. Ha a csővezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé I betűt (az ipari víz rövidítését) kell tenni (pl. IZ, IT). 2.5.4. A háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje, illetve alája írt számokkal, jobbra, balra, illetve előre. A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja. 2.5.5. Az E betűt a tábla alsó sarkában kell elhelyezni. 3. MEGNEVEZÉS ÉS MEGRENDELÉSI ADATOK 3.1. Megnevezés Példák Tábla a víztávvezeték szerelvényének, illetve nyomvonalának megnevezésére: A jelű jelzőtábla Tábla a helyi vízelosztó vezeték szerelvényének megnevezésére: B jelű jelzőtábla Tábla a bekötővezeték szerelvényének megnevezésére C jelű jelzőtábla A tűzcsapot jelző tábla megnevezése: D jelű jelzőtábla tűzcsaphoz A sekély kutat jelző tábla megnevezése: D jelű jelzőtábla sekély kúthoz 3.2. Megrendelési adatok A táblák megrendelésekor a következő adatokat kell megadni: - a tábla megnevezését; tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

23. oldal - a tábla anyagát; - a tábla alap- és a feliratozás színét a RAL-színminta jelének megadásával; - a feliratozást: - a szerelvény nyilvántartási számát (ha van), - a szerelvény rövidített jelölését, - a szerelvény rövidített jelölését, - a csővezeték névleges átmérőjét, - távolság-meghatározó számo(ka)t, - a szerelvény nyitási irányát, és - az üzemeltető adatait (az A és B jelű tábla esetén). A táblára vonatkozó egyéb kiviteleket (pl. furatlan, nyomott, festett, cserélhető felirat, két oldalon megjelölt felirat) megegyezés szerint kell megadni. Példa A jelű jelzőtábla Ipari vízhez tolózár (IZ). Anyaga: műanyag. Alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. A szerelvény nyilvántartási száma: C 5413. névleges átmérője (DN): 1200 mm. A szerelvény a táblától jobbra 16,3 m, előre 17,4 m-re van (felülről nézve), nyitási iránya balra (az óramutató járásával ellentétesen). Üzemeltető (neve, címe): A hibabejelentés telefonszáma: 4. ELHELYEZÉS A táblát céljának megfelelő helyen, 2 m magasságban, maradóan és jól látható módon kell felerősíteni. Felerősítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. A tábla legyen felerősíthető önmagában vagy hátsó tartólemezzel, és ahhoz 2 db csavarral, rejtetten lehessen rögzíteni a táblát. A tábla rögzítésére a hátsó tartólemez kialakítása tegye lehetővé annak felerősítését oszlopra is (hevederrel, acélpántos rögzítéssel, bilinccsel stb.). Föld alatti vagy föld feletti tűzcsap, illetve habtűzcsap jelzésére a táblát a szerelvényszekrény (a szerelvényszekrényekre vonatkozó műszaki követelmények szerint) felett kell elhelyezni. Medence tábláján, ha a medencében szívócső van, amelyhez a tűzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelző számok a szívócső távolságát, egyéb esetben pedig a szívóakna fedélnek a táblától mért távolságát adják meg. 5. ALKALMAZÁS Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti (a föld alatti, valamint a föld feletti tűzcsapra vonatkozó műszaki követelmények szerint) tűzcsapot. Oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást csak akkor kell megjelölni, ha megjelölését jogszabály vagy hatóság előírja. Nem kell megjelölni a fali tűzcsapot (a fali tűzcsapra vonatkozó műszaki követelmények szerint).


24. oldal FÜGGELÉK Jelzőtáblák Példák


25. oldal

III. FEJEZET TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA E fejezet tárgya tűzoltáshoz vízkivételezésre használható tűzcsapok, víztárolók (medence, tartály), természetes felszíni vizek, tűzcsapszekrények, szerelvények és tartozékok (a továbbiakban: tűzoltó-vízforrások) felülvizsgálata és karbantartása. Nem tárgya a fejezetnek a beépített tűzoltó berendezések vízellátásának felülvizsgálata. 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. A vízkivételi helyeket, azok szerelvényeit és tartozékait legalább félévenként - a fagy elleni védelmet szükség szerint - a fenntartónak felül kell vizsgáltatnia. Megjegyzés: Felülvizsgálatot csak szakvizsgával rendelkező személy végezhet. 1.2. A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni. A tűz vagy egyéb káreset során meghibásodott, illetve az oltáshoz használt vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek karbantartását, javítását azonnal el kell végezni. 1.3. A vízkivételi helyekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: - a felülvizsgálat, karbantartás időpontját, - a felülvizsgálatot, karbantartást végző nevét, megállapításait, - az esetlegesen javítást végző nevét és a javítás megnevezését. 1.4. A tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak adatait és épségét ellenőrizni kell. 1.5. A vízkivételi helyek az év minden szakában hozzáférhetőek, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerűen használhatók legyenek. 1.6. A tűzcsapokat és a szerelvényeket karbantartáskor - a védőfesték lekopása vagy sérülése esetén - korrózió ellen védeni kell. 2. VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS SZERELVÉNYEI ÉS TARTOZÉKAI Felülvizsgálatkor és karbantartáskor a vízvezetéket teljesen át kell öblíteni. Megjegyzés: Az átöblítést a tiszta víz megjelenéséig kell végezni. 2.1. Tűzcsapok általános előírásai 2.1.1. A vízvezetéki hálózatban - legalább annak átadásakor - teljesítménymérést kell végezni. A hálózat megfelelő, ha a legkedvezőtlenebb vízkivételi helyen levő tűzcsapjából a megengedett legkisebb üzemi nyomáson kifolyó vízmennyiség az arra vonatkozó szabályzat szerinti. 2.1.2. A felülvizsgálatot, a karbantartást vagy a javítást követően a fali tűzcsapokat és tűzcsapszekrényeket - a közterületen levő tűzcsapok kivételével - ellenőrző fémzárral kell ellátni. 2.2. Föld alatti tűzcsap (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.2.1. A kifolyócsonk lezárására való záró- vagy védősapka eltávolítása után meg kell vizsgálni a tűzcsapházat. Ha benne víz található, akkor szükségszerűen tisztítani, javítani vagy cserélni kell.


26. oldal 2.2.2. Ha a tűzcsapszekrényben is található víz, akkor - a víz eltávolítása után - ellenőrizni kell a tűzcsap zárószerkezetét, a hibát és a szivárgást meg kell szüntetni. 2.2.3. A tűzcsap kifolyócsonkjának és a zárósapkának menetes részeit a szennyeződésektől meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellenőrizni kell a tömszelence állapotát. A sérült tömítést ki kell cserélni. Hiányzó védő- vagy zárósapkát pótolni, a sérültet pedig cserélni kell. 2.2.4. A tűzcsap menetét idomszerrel ellenőrizni kell. Hibás működés esetén azt meg kell javítani. 2.2.5. A tűzcsap szelepe tűzcsapkulccsal könnyen legyen működtethető. A szelep nehezen járó vagy hibás zárószerkezetét, illetve nem működő víztelenítés esetén a szelepet ki kell szerelni, és a hibát meg kell szüntetni. 2.3. Föld feletti tűzcsap (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.3.1. A tűzcsap állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell. 2.3.2. Ellenőrizni kell a csonkkapcsok és a tömítések állapotát. Azokat a szennyeződésektől meg kell tisztítani. 2.3.3. A tűzcsap (szelep) kinyitásával meg kell győződni annak üzemképességéről. 2.3.4. A szelep föld feletti tűzcsapkulccsal (mely a vonatkozó műszaki követelmények szerinti) és/vagy egyetemes kapocskulccsal könnyen legyen működtethető. 2.3.5. Nehezen járó vagy hibás zárószerkezet, valamint elégtelen víztelenítés esetén a 2.5.5. szakasz szerint kell eljárni. 2.4. Fali tűzcsap és falitűzcsap-szekrény oltóvízvezetékhez (vonatkozó műszaki követelmények szerint). 2.4.1. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell: - a tűzcsap (csepegésre, szivárgásra, zárásra), - a falitűzcsap-szekrény, és - a szerelvények állapotát. 2.4.2. A tűzcsap (szelep vagy golyóscsap) üzemképességéről - a szerelvényszekrényben levő tartozékok eltávolítása után - annak kinyitásával kell meggyőződni. 2.4.3. Ellenőrizni kell, hogy a tűzcsap könnyen nyitható és jól zárható-e. Nehezen nyitható csap vagy zárás után tapasztalható vízszivárgáskor a szelepet javítani vagy cserélni kell. 2.4.4. Ellenőrizni kell a tömszelence tömítését. A próba során a tűzcsap nyomócsonkját Z jelű kupakkapoccsal kell lezárni és a szelepet ki kell nyitni. Szivárgás nem lehet. Szivárgás észlelésekor a tömítést cserélni kell. 2.4.5. A tűzcsapot a szennyeződésektől meg kell tisztítani. 2.4.6. Víztelenítéses rendszerű hálózathoz tartozó fali tűzcsap ellenőrzésekor és karbantartásakor meg kell győződni a tökéletes víztelenítésről. Nem megfelelő víztelenítéskor a szükséges javítást el kell végezni. 2.4.7. Meg kell vizsgálni, hogy a tűzcsapra szerelt és a felhasználási irányokban kifektetett tömlő nem törik-e meg olyan mértékben, hogy a tömlő keresztmetszetét szűkítve a víz áramlását akadályozza, vagy esetleg károsodást okoz a tömlőben. 2.4.8. Ellenőrizni kell, hogy a nyomótömlő a sugárcsővel és a fali tűzcsappal összeszerelt állapotban van-e. 2.4.9. Ellenőrizni kell a tömlő és a tűzoltó-sugárcső tartószerkezeteinek meglétét és használhatóságát, meg kell győződni a szellőzőfuratok (vízelvezető nyílások) meglétéről. 2.4.10. Meg kell győződni arról, hogy a falitűzcsap-szekrény ajtaja és a tolózár könnyen nyitható-e. 2.4.11. A falitűzcsap-szekrényt a szennyeződésektől meg kell tisztítani. Az esetleges rozsdát kívül-belül el kell távolítani, a hiányzó festést és feliratokat, jelzéseket a tűzveszélyes figyelmeztető és tűzoltósági jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelmények szerint pótolni kell. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

27. oldal 2.5. Fali tűzcsap és falitűzcsap-szekrény száraz felszálló vezetékkel 2.5.1. Száraz tűzivíz-vezeték tűzcsapszekrényében levő szerelvényeket (gömbcsapok) legalább 5 évenként nyomáspróbázni kell. A próbanyomás értéke az arra vonatkozó szabályzat szerint. 2.5.2. Felülvizsgálatkor és karbantartáskor értelemszerűen a 2.4. szakaszban foglaltakat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy meg kell vizsgálni a vezetékrendszer vízteleníthetőségét és feltöltéskor a légteleníthetőségét. 2.6. Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.6.1. A tűzcsapszekrény állapotát szemrevételezéssel ellenőrizni kell. 2.6.2. A tűzcsapszekrény fedelének felnyitása után meg kell vizsgálni, hogy a szekrényben nincs-e víz. Ha abban víz található, akkor a 2.2.1. és 2.2.2. szakasz szerint kell eljárni. 2.6.3. A víz eltávolítása után a tűzcsapszekrényt az iszaptól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani. 2.6.4. Eredeti helyzetéből kimozdult vagy megsüllyedt tűzcsapszekrényt új alapra kell helyezni úgy, hogy fedele a talajszinttől legalább 0,02 m-rel magasabban legyen. 2.6.5. A hibás tűzcsapszekrényt meg kell javítani vagy ki kell cserélni. 2.6.6. A tűzcsapszekrény fedele lánccal jól illeszkedő, zsírozott és tűzcsapkulccsal könnyen leemelhető legyen. 2.6.7. A tűzcsapszekrény fedelét és legalább 1 m2-es környezetében a talajt hulladéktól, iszaptól, hótól, jégtől és más szennyeződéstől rendszeresen meg kell tisztítani. 2.7. Szerelvényszekrény föld alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.7.1. Ellenőrizni és értelemszerűen alkalmazni kell felületvizsgálatkor és karbantartáskor a 2.4.1., a 2.4.7. és a 2.4.10. szakaszban foglaltakat. 2.7.2. Ellenőrizni kell a szerelvényszekrényben és a szerelvényszekrény mellett levő tartozékok meglétét. 2.7.3. Meg kell vizsgálni a felszerelések elhelyezésére való tartók állapotát. 2.8. Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) Ellenőrizni és értelemszerűen alkalmazni kell a 2.4.1., a 2.4.7. és a 2.4.10. szakaszban, továbbá a 2.7. szakaszban foglaltakat. 2.9. Állványcső föld alatti tűzcsaphoz (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.9.1. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell az állványcső állapotát. 2.9.2. Gyakorlati próbával - a vízvezeték-hálózat átöblítése után - meg kell győződni a szelepek helyes működéséről 2.9.3. A menetes csatlakozásokat a szennyeződésektől meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellenőrizni kell továbbá a szűrő tisztaságát és a tömítőgyűrű épségét is. 2.9.4. Meg kell vizsgálni, hogy az állványcsőtörzshöz képest a szerelvényház elforgatható-e. 2.9.5. Ellenőrizni kell az állványcsőtörzs alsó részére szerelt, a föld alatti tűzcsaphoz csatlakozó menetes szerelvény megbonthatóságát. 2.10. Tűzcsapkulcs (vonatkozó műszaki követelmények szerint) A tűzcsapkulcs használhatóságáról gyakorlati próbán kell meggyőződni (pl. elforgatható-e). 2.11. Tűzoltó-nyomótömlő 2.11.1. A tömlőt ki kell fektetni és szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem nedves-e, nem penészes-e és nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok, valamint láthatók-e rajta a megjelölésre vonatkozó adatok. Ellenőrizni kell a tömlő hosszát (a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint). Eredményes vizsgálat után a tömlőt puha kefével mindkét oldalon le kell kefélni, a gumizott tömlőt belül síkporozni kell. 2.11.2. A természetes növényi anyagú tömlőt 2 évenként, a szintetikus anyagút pedig a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint nyomáspróbázni kell. Azt a tömlőt, amelyen a nyomáspróba ideje nem látható vagy lejárt, továbbá olyan külsérelmi


28. oldal nyomok vannak rajta, amelyek a használhatóságot kétségessé teszik, soron kívül nyomáspróbázni kell. 2.11.3. A természetes növényi anyagú tömlő nyomáspróbáját a tömlőben levő levegő teljes kinyomása, az egyik tömlővég lezárása, a másik tömlővéghez nyomáspróba elvégzésére alkalmas készülék csatlakoztatása után 10 bar túlnyomású hideg vízzel kell elvégezni. Természetes növényi anyagú nyomótömlő esetében a nyomáspróbát a tömlő teljes megduzzadása és átnedvesedése után lehet csak elvégezni. 2.11.4. Szintetikus anyagú tömlő nyomáspróbája a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint. 2.11.5. Ellenőrizni kell, hogy a létesítményekben az előírt számú tartaléktömlő van-e. A nyomáspróbára vagy egyéb más okból elszállított tömlőket pótolni kell. 2.11.6. A nyomáspróbák elvégzése után a tömlőket meg kell szárítani. A nyomáspróba időpontját maradó módon fel kell tüntetni. 2.11.7. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a tömlőn levő kapocstestek nem hibásak-e, nem sérültek-e és hogy a tűzcsapra, az állványcsőre, a tűzoltó-sugárcsőre, továbbá a hosszabbításra való tömlők csatlakozó szerelvényei összekapcsolhatók-e. Ellenőrizni kell a tömítőgyűrűk meglétét és épségét. Meg kell vizsgálni továbbá a tömlővégződések bekötését a tűzoltó nyomótömlőre vonatkozó műszaki követelmények szerint. 2.12. Tűzoltó-sugárcső (vonatkozó műszaki követelmények szerint) 2.12.1. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell a tűzoltó-sugárcső állapotát, a sugármarkolat védőbevonatának épségét. 2.12.2. Meg kell vizsgálni, hogy a lövőke, annak tömítése és a csatlakozás megfelel-e az előírt követelményeknek. Hiányzó vagy hibás tömítést pótolni, illetve cserélni kell. 3. VÍZTÁROLÓK ÉS VÍZFORRÁSOK 3.1. A víztárolók (medence, tartály) vízszintjét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték lábszelepének működőképességét meghatározott időszakonként ellenőrizni kell. 3.2. A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb.), vízkivételi helyek szerelvénye és felszereléseinek vizsgálatakor, illetve ellenőrzésekor a fejezet előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. 3.3. A természetes vízforrás, vízkivételi hely kiválasztásakor vizsgálni kell a vízforrás teljesítményét, a megközelíthetőséget és az akadálytalan vízkivétel lehetőségét.

II. Szabványismeret MSZ EN 671-1

Beépített oltóberendezések. Tömlőberendezések 1. rész: Tömlődob alaktartó tömlővel (tartalmazza az AC1:1995 módosítást) 1. Alkalmazási terület Ez az európai szabvány meghatározza az épületekbe vagy más építményekbe szereléshez az alaktartó tömlővel ellátott tömlődob típusának, és kivitelének követelményeit és vizsgálati eljárásait. A vízellátó rendszerbe be kell kötni, és a lakossági használatra alkalmassá kell tenni. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

29. oldal A rendelkezések rendszerint más alkalmazásokhoz is alapul vehetők, például a hajóépítésben vagy agresszív környezetben. Ezekben az esetekben azonban járulékos követelmények lehetnek szükségesek. E szabvány a kézi vagy automatikus szelepes, szekrényes vagy szekrény nélküli tömlődobokra vonatkozik. Az előírást adó mellékletek a megfelelőségi vizsgálatok célszerű végrehajtására valók. Az A melléklet adja meg a megfelelőségi vizsgálatok sorrendjét, a B. C, D, E és F melléklet tartalmazza a szabatos vizsgálat végrehajtását. A G melléklet ajánlásokat tartalmaz az áramlási mennyiségre, nyomásra és vízellátásra. MEGJEGYZÉS: Minden nyomás manométer-nyomás és megapascal-ban van megadva; 1 MPa'= 10 bar.

3. Fogalommeghatározások E szabvány használatakor a következő fogalom-meghatározások érvényesek: 3.1. Kézi szelepes tömlődob: Az oltóberende-zés a következőkből áll: a tengelyen keresztüli vízbetáplálásos orsóból; kézi elzárószelepből, alaktartó tömlőből, elzárható sugárcsőből és szükség szerint tömlővezetőből. 3.2. Automatikusan nyitó szelepű tömlődob: Az oltóberendezés a következőkből áll: a tengelyen keresztüli vízbetáplálásos orsóból, automatikusan nyitó berendezésből, alaktartó tömlőből, elzárható sugárcsőből és szükség szerint tömlővezetőből. 3.3. Orsó és elzárószelep: olyan szerkezetirész, amely orsóból, automatikusan nyitó szelepből (ha hozzá tartozik) ás orsócsatlakozásból áll, azonban alaktartó tömlő, sugárcső és összekötőidomok vagy csatlakozások nélkül. 3.4. Mereven rögzített tömlődob: olyan orsó, amely rögzített helyzetű, csak forgatható, ás tömlővezetővel van ellátva. 3.5. Kiforgatható tömődob: olyan orsó. Amely több síkban forgatható, és a következő módon van rögzítve: kifordítható karon, kifordítható csövön és kifordítható ajtón. 3.6. Elzárható sugárcső: a tömlővégen lévő szerkezet a vízsugár irányítására és beállítására.

4. Tömlődob 4.1. A dobnak tengely körül kell forognia. 4.2. A dob két végén legfeljebb 800 mm átmérőjű orsótárcsával határolható, ahol az orsó palástja osztott is lehet. Az orsó legkisebb átmérője: 19 és 25 mm-es átmérőjű tömlők esetén 200 mm, 33 mm-es átmérőjű tömlők esetén pedig 280 mm. A dobon ne legyen látható szivárgás vagy sérülés az F melléklet F.2. fejezete szerinti vizsgálat során. A kifordítható dobon ne legyen látható szivárgás vagy sérülés az F melléklet F.3. fejezete szerinti vizsgálat során. A dobot vízszintes irányban legördítő erő az 1. táblázatban adott értékeket ne haladja meg az F melléklet F.4. fejezete szerinti vizsgálat során. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

30. oldal 4.6. A dob forgómozgásának egy fordulaton belül abba kell maradnia az F melléklet F.5. szakasza szerinti vizsgálat során. 4.7.A dobon, annak ki- és bemeneti tömlőcsatlakozóin maradó alakváltozás ne legyen az F melléklet F.6. fejezete szerinti vizsgálat során. 5. Tömlő 5.1. Általános előírások A tömlő alaktartó legyen és feleljen meg a prEN 694-nek. 5.2. A tömlő belső átmérője

A tömlő belső átmérője a következő méretek egyike legyen: - 19 mm, - 25 mm. - 33 mm. 5.3. A legnagyobb hossz A tömlő egy darabtól legyen, és hossza legfeljebb 30 m lehet. 6. Elzárható sugárcső 6.1. Általános előírások A tömlő olyan elzárható sugárcsőben végződjék. amelyen a következő beállítások lehetségesek: zárt, és szón, és/vagy kötött sugarú. MEGJEGYZÉS: Ha a szórt és a kötött sugár egyaránt lehetséges, akkor ajánlatos, hogy a szórtsugár-beállítás a fent megadott ssorrend-nek megfelelően a zárt állás és a kötött sugarú beállítás között legyen. A szórtsugár-állásban, a vízleadás lapos szón sugárból, vagy kúpos szón sugárbóól történjen. 6.2. Ütőszilárdság A sugárcsövön törés és látható szivárgás ne legyen az E melléklet E.1. fejezete szerinti vizsgálat során. 1. táblázat: A tömlő letekeréséhez szükséges erők A legnagyobb erő bármely helyzetben a A legnagyobb erő Indítóerő Tömlőátmérő tömlővezető tömlőbehúzáskor mm N használatakor N N 19 70 150 350 25 70 200 300 33 100 300 350 6.3. Működtetési forgatónyomaték A sugárcső bármely beállításához szükséges forgatónyomaték a legnagyobb üzemi nyomáson a 2. táblázat értékeit ne haladja meg az E melléklet E.2. fejezete szerinti vizsgálat során. 2. táblázat: A sugárcső beállításának legnagyobb forgatónyomatéka A legnagyobb megengedett forgatónyomaték, Nm Beállítási művelet Nyitás

19 és 25 mm-es tömlő esetén 4

33 mm-es tömlő esetén 7


31. oldal

Szórt sugár beállítása

4

7

Kötött sugár beállítása

4

7

4

7

A vízmennyiség szabályozása

6.4. A beállítási helyzetek jelölése A forgathatóan beállítható sugárcsövek nyitási és zárási iránya legyen megjelölve. A karos kezelésű sugárcsövek következő kapcsolási állásait kell jelölni: zárt, és szórt sugár, és/vagy kötött sugár. 7. Fali tűzcsap 7.1. Általános előírások Az orsó elé fali tűzcsapot keli kapcsolni. MEGJEGYZÉS: Rendszerint olyan fali tűzcsapot használnak, amelyek a tömlőberendezést beépítő ország nemzeti szabványaival összhangban vannak. 7.2. Kézi működtetésű fali tűzcsap MEGJEGYZÉS: Ajánlatos a sugárcső reteszelését addig rögzíteni, amíg a vízbetáplálást az orsó forgása nem nyitja. MEGJEGYZÉS: Az elzárószerkezet lehet szeleporsós vagy gyorsnyitású szelep. A vízlökést azonban minden esetben meg kell akadályozni. 7.2.1. A szelep az óramutató járásával megegyező irányban zárjon. 7.2.2. A nyitási irányt jelölni kell. 7.2.3. A szelepeknek a kézikerék legfeljebb 3.5 fordulatán teljesen nyitni kell. 7.3. Automatikus nyitású fali tűzcsap Az automatikus szelep az orsó legfeljebb 3 teljes fordulata után tejesen nyisson. Az F melléklet F.2. fejezete szerinti vizsgálatkor látható tömítetlenség ne legyen. 8. Szekrények MEGJEGYZÉS: A szekrények más oltóberendezéseket is tartalmazhatnak, ha a szekrények elegendően nagyok, és ezen berendezések az orsó azonnali bevetését nem akadályozzák. A szekrényajtók kb 180-ra nyithatók legyenek, ás a tömlő legördülését minden irányban tegyék lehetővé. Bizonyos környezeti viszonyok esetén különleges kiegészítő szellőzőnyílások szükségesek lehetnek. 8.1. Általános előírások A szekrényeknek legyen ajtaja, ami zárható is lehet. A zárható szekrényeket vésznyitó berendezéssel kell ellátni, ha a zárat törhető anyagú tárcsa is védheti. A felügyelet ás karbantartás céljából a zár kulccsal nyitható legyen. MEGJEGYZÉS: Ha a vésznyitás elérését törhető üvegtárcsa védi, ezt úgy kell elkészíteni, hogy a nyitóberendezés működtetésekor és széttöréskor ne maradjanak vissza kiálló részek vagy és élek, amelyek sérüléseket okozhatnak. A szekrényeken ne legyenek olya élek, amelyek a tartozékokat; megsérthetik, vagy sérüléseket okozhatnak. 8.2. Szekrények orsókkal és kézi működte tésű fali tűzcsappal Az elzárószelepeket úgy kell beépíteni, hogy a kézi kerék külső átmérője és a szekrényfal között legalább 35 mm legyen. Ez a nyitottól a zárt szelepállasig egyaránt érvényes. 9. Anyagok


32. oldal MEGJEGYZÉS: A tömlőorsók közüzemi ivóvízellátásra való csatlakoztatása esetén az anyagokat az illetékes felügyeleti hatóságok engedélyezik vagy tiltják meg. MEGJEGYZÉS: Különleges korróziós kockázat eseten be kell szerezni a gyártó szakvéleményét.

3. táblázat: A tömlőorsó üzemi nyomása, próbanyomása és legkisebb repesztő nyomása A tömlő belső átmérője mm 19 25 33

A legnyagyobb üzemi nyomás MPa 1,2 1,2 0,7

Próbanyomás MPa 1,8 1,8 1,05

A legkisebb repesztőnyomás MPa 3,0 3,0 1,75

4. táblázat: A legkisebb átáramló vízmennyiségek Lövőkeátmérő A legkisebb átáramló vízmennyiség vagy Q l/perc K-tényező megfelelő (lásd a kilépőnyílás megjegyzést) P = 0,2 MPa P = 0,4 MPa P = 0,6 MPa mm 4 5 6 7 8 9 10 12 Megjegyzés: A Q átáramló vízmennyiség P nyomáson Q = K 10 P , ahol Q az átáramló vízmennyiség l/perc-ben, P a nyomás MPa-ban. 9.1.Felületvédelemmel ellátott alkatrészek korrózióállósága A fém alkatrészek felületkezelése a B melléklet szerinti vizsgálat során megfelelő védelmet adjon. 9.2. Műanyag alkatrészek A műanyag alkatrészeken teres és repedés ne legyen a C melléklet szerinti vizsgálat során. 9.3. Vizes igénybevételű alkatrészek korrózióállósága A D melléklet szerint elvégzett vizsgálat során ne legyenek látható korróziós jelenségek, minden működő alkatrész mechanikus használhatóságának kifogástalannak kell lenni. 10. Hidraulikus tulajdonságok 10.1. Nyomáspróba


33. oldal A tömlőorsó a vizsgálat folyamán tömített legyen. Az F.7. fejezet szerinti vizsgálat próbanyomása a 3. táblázat szerint. 10.2. Nyomószilárdság A tömlőorsó ne repedjen meg a 3. táblázatban megadott legkisebb repesztőnyomás érték alatt, az F.3 fejezet szerint vizsgálva. 10.3. A legkisebb átáramló vízmennyiség Kötött és szórt sugár esetén az átáramló vízmennyiségek ne legyenek kisebbek a 4. táblázatban megadott értékeknél, az E melléklet E.4.1. szakasza szerinti vizsgálat során. 10.4. Hatásos sugártávolság Kötött és szórt sugár esetén a hatásos sugártávolság 0,2 MPa nyomáson az E melléklet E.4.2. szakasza szerinti vizsgálat esetén a következő értékeknél ne legyen kisebb: kötött sugár esetén 10 m, lapos szórt sugár esetén 6 m, kúposán szórt sugár esetén 3 m. 10.5. Szórtsugaras üzem Szórtsugár-beállítású sugárcsöveknél a következő sugárszögeket képezzék: lapos szórt sugár esetén (90 - 5)°, kúpos szórt sugár esetén legalább 45°. A vizsgálat az E melléklet E.4.3. szakasza szerint történik. 11. Szín, jelképek, megjelölés és használati útmutató 11.1. Szín A tömlőtartó berendezés színe vörös legyen. MEGJEGYZÉS: A megfelelő szín az ISO 3864 szerint. 11.2. Azonosító jelkép A tömlőorsót vagy tömlőorsószekrényt a 92/53/EGK szerinti jelképpel kell ellátni. MEGJEGYZÉS: A jelkép utánvilágító változatban is készülhet. 11.3. Megjelölés A tömlődobon a következő adatokat kell feltüntetni. a) a gyártó vagy a szállító nevét, vagy kereskedelmi márkajelét, vagy mindkét adatot; b) ezen európai szabvány számát; c) a gyártási évet: d) a legnagyobb üzemi nyomást MPa-ban: e) a tömlő hosszát ás átmérőjét: f) a sugárcsőlövőke furatátmérőjét (a sugár-csövön feltüntetve). 11.4. Használati útmutató A tömlőberendezéseket komplett, megfelelően rögzíthető, vagy az orsó mellett található használati útmutatóval kell szállítani. 11.5. Beszerelési és karbantartási útmutató A gyártónak a tömlőorsóhoz egy beszerelési ás karbantartási útmutatót kell rendelkezésre bocsátani. MEGJEGYZÉS: A nemzeti vagy más előírásokat kiegészítőleg alkalmazni lehet a tömlőorsók beszereléséhez és karbantartásához. 12. Megfelelőségi nyilatkozat A megfelelőségi tanúsításhoz, beleértve a megfelelőség jelölései és bizonylatolását, a tömlődobokat az A melléklet szerint meg kell vizsgálni, és a vonatkozó követelményeknek eleget kell tenni. A melléklet (előírás) Az engedélyezési vizsgálat végrehajtása tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

34. oldal A vizsgálatok sorrendje az A. l. táblázat szerint. MEGJEGYZÉS: A vizsgálatokat rendszerint a tömlődobon tömlőhosszal és minden, a szállító által Azonos kivitelű, azonos sugárcső-átmérőjű rövidebb tömlőhosszúságú tömlőorsókra szükségesek.

kell végezni a legnagyobb megadott tömlőátmérővel. és azonos tömlőátmérőjű, külön vizsgálatok nem


35. oldal A.1. táblázat: A vizsgálatok sorrendje A vizsgálat típusa

A hiv. szakasz

A hiv. melléklet

9.1. 9.2. 9.3.

B C D

6.2. 6.3. 10.5.

E.1. E.2. E.3.

10.3. 10.4.

E.4.1. E.4.2.

4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 10.1. 10.2.

F.2. F.3. F.4. F.5. F.6. F7. F.8.

Korróziós vizsgálatok Felületvédelemmel ellátott alkatrészek korrózióállósága

Műanyag alkatrészek öregedése Vizes igénybevételű alkatrészek korrózióállósága Hidraulikus vizsgálatok A sugárcsövek vizsgálatai: - ütéspróba - működtetési erők - szórtsugár-szögek Vízleadás - Legkisebb átáramló vízmennyiség - Sugártávolság Fizikai ellenálló képesség Forgatás Kifordíthatóság Legördíthetőség Lefékezés Ütéssel szembeni ellenállás Belső nyomás Nyomószilárdság B melléklet (előírás)

Felületvédelemmel ellátott alkatrészek korrózióállóságának vizsgálata MEGJEGYZÉS: Lásd a 9.1. szakasz követelményeit. B.1. Próbadarab A vizsgálatokat egy derékszögű 150 mm x 100 mm-es próbadarabon a B.1. ábra szerint kell végezni. Vastagsága egyezzen meg a kész termékével. A védőréteg vastagsága ne legyen kisebb a késztermék védőréteg-vastagságának 0,8-szsresénél. és annál ne legyen több. B.2. Végrehajtás Rajztűvel a védőrétegbe keresztet kell karcolni (lásd a B.1. ábrát) úgy, hogy az alatta lévő anyag látható legyen. Ezt követően a próbadarabot egy ISO 9227 szerinti sópermetező kamrában (240 t 8) órán át 5%-os sóoldatnak kell kitenni. Ezt követően meg kell vizsgálni a próbadarabot. Ha a keresztkarc oldalain legfeljebb 2 mm védőréteg oldódott le, akkor a védőréteg megfelelő védelmet ad.


36. oldal B.1. ábra: Korrózióvizsgálati próbadarab

C melléklet (előírás) Műanyag alkatrészek öregedésvizsgálata MEGJEGYZÉS: Követelmények a 9.2. szakasz szerint. A műanyag alkatrészeket ibolyántúli fényforrásnak és sósvizes permet hatásának kell kitenni az ISO/DIS 4892-2.2 szabványtervezetben előírt A-xenon ívfénylámpás eljárásnak megfelelően a következő feltételek mellett: - (65 ± 3) °C-os feketetest-hőmérséklet; - (50 ±5) %-os relatív légnedvesség; - permetezési ciklus: 102 perc szárítási időköz, 18 perces vízpermetezés; - megvilágítási dózis: 2 GJ/m2 (1000 óra 550 W/m2). A műanyag alkatrészeket repedésre meg kell vizsgálni.

D melléklet (előírás) Vizes igénybevételű alkatrészek korrózióállóságának vizsgálata MEGJEGYZÉS: Követelmények a 9.3. szakasz szerint. A vizsgálatot vagy egy összeszerelt orsóval, vagy minden vízzel érintkező egységeivel felszerelt orsóval kell elvégezni. A fali tűzcsaptól a sugárcsőig minden vizes igénybevételű alkatrészcsoportot, mindenkor a megfelelő szükséges legrövidebb hosszúságú tömlővel összekötve, 1%-os nátriumklorid oldatos desztillált vízbe kell tenni. Minden vizes igénybevételű alkatrészcsoportot (20 ± 5) °C hőmérsékleten 3 hónap ± 5 napig kell tárolni. Meg kell vizsgálni, hogy a mozgó alkatrészek mechanikai működése befolyásolatlan-e, és adódtak-e látható korróziós károk. Látható korróziós károk a bemélyedések, repedések és hólyagok.


37. oldal

E melléklet (előírás) A sugárcsövek vizsgálata E.1. Ejtésvizsgálat MEGJEGYZÉS: Követelmények a 6.2. szakasz szerint. A vizsgálatot egy teljesen összeszerelt tömlőorsóval kell végezni. A vízzel teletöltött tömlőt a legnagyobb üzemi nyomás alá kell helyezni és addig kell letekerni, amíg az E.1. ábra szerinti betonpadlót nem érinti. A sugárcsövet „zárt" kapcsolóállásban (1,5 ± 0,05) m-rel a padló fölött kell tartani, majd - meglökés nélkül leejteni. Az eljárást ötször meg kell ismételni. Ezt követően a sugárcső sérüléseit meg kell vizsgálni. E.1. ábra: Ejtésvizsgálat kísérleti elrendezése

E.2. Kezelhetőség MEGJEGYZÉS: Követelmények a S.3. szakasz szerint. A vizsgálatot azonos sugárcsővel kell végezni az E.1. fejezet szerinti vizsgálat után. A sugárcsövet egy készülékkel kell rögzíteni, hogy a kezelést ne befolyásolja. A tanúsításhoz a működtető nyomatékot a legnagyobb üzemi nyomáson kell mérni, és a 2. táblázatban megadott értékeknek meg kell felelni. E.3. A sugárszög mérése MEGJEGYZÉS: Követelmények a 10.5. szakasz szerint. A sugárcsövet vízszintesen (1,5 ± 0.05) m magasságban és (0.5 ± 0.005) m-re a faitól egy huzatmentes területen kell rögzíteni (szélsebesség 2 m/s-nál kisebb). A sugárcső elé függőlegesen az E.2. ábra szerinti beosztásjelzéses lapot kell felszerelni. A tápvezetéket kinyitva (0.5 ±0.025) MPa víznyomást kell beállítani. A sugárcsövet „szórt sugár'-ra kell állítani, és meg kell kezdeni a vízkibocsátást. Ezt a következőképpen kell ellenőrizni: a) A sugárcsöveknek a kúpos szórt sugárral az A-A tengelyre szimmetrikusan az AA tengely két oldalán legalább a D-D tartományt le kell fedniük. b) A sugárcsöveknek a lapos szórt sugárral csak a B-B tartományig szabad, de legalább a C-C tartományig kell az A-A tengely két oldalát lefedni.


38. oldal E.2. ábra: Vizsgálati elrendezés a permetezési szög mérésére

Megjegyzés: Kúpos szórt sugárral, vagy lapos szórt sugárral

E.4. Az átáramló vízmennyiség és a sugártávolság mérése E 4.1. Átáramló vízmennyiség MEGJEGYZÉS: Követelmények a 10.3. szakasz szerint. A tömlődobot a szállító rendelkezése szerint az E.3. ábra szerinti elrendezésben kell felszerelni. A tömlő leltekercselése és töltése után ügyelni kell arra, hogy a kézi működtetésű zárószelep, vagy - ha alkalmazzák - az automatikus zárószelep teljesen nyitott legyen. Eközben (1 ±0,1) m tömlő marad feltekercselés nélkül. Ezt követően a Q átáramló vízmennyiséget kell meghatározni (0,5 ± 0,025) MPa víznyomású szórt és kötött sugár esetén. E.3. ábra: Kísérleti elrendezés az átáramló vízmennyiség mérésére A – mennyiségmérő B – nyomásmérő C – fali tűzcsap D – sugárcső

E.4.2. Sugártávolság MEGJEGYZÉS: Követelmények 3 10.4. szakasz szerint. A sugárcsövet egy a padlóra 30°-ban hajló berendezésre - az E.4. ábrának megfelelően kell rögzíteni, hogy a vízkilépési pont (0,5 ± 0.01) m-rel a padló felett legyen. A bemeneti nyomás a rali tűzcsapon (0,2 - 0,025) MPa legyen. A „kötött sugár", vagy „szórt sugár" kapcsolási álláson meg kell vizsgálni a hatásos sugártávolságot. kúpos próbasugarat a


39. oldal legkisebb szórási szögön kell megvizsgálni. A hatásos sugártávolság a legnagyobb sugártávolság 0,9-szerese. E.4. ábra: Kísérleti elrendezés a sugártávolság mérésére

A = mennyiségmérő B = nyomásmérő C = fali tűzcsap D = sugárcső l1 = hatásos sugártávolság l2 = legnagyobb sugártávolság

F melléklet (előírás) A fizikai ellenálló képesség vizsgálata F.1. Általános előírások Az F.2-F.7. fejezetek szerinti vizsgálatokhoz a legnagyobb megengedett hosszúságú tömlőt az orsóra fel kell tekerni és a betonpadló felett 1,5 m-rel rögzíteni kell. A teremhőmérséklet (2015) °C legyen. Az orsót teljesen meg kell tölteni vízzel, és a 3. táblázat szerinti üzemi nyomás alá kell helyezni. F.2. Kíséreti elrendezés a forgatáspróbára MEGJEGYZÉS: Követelmények a 4.3. szakasz szerint. A tömlőorsót az F.1. fejezet szerint feltekercselt tömlővel kell összeállítani. Az orsót 30 fordulat/h-val 3000-szer meg kell forgatni. Az automatikusan nyitó szelepű tömlőorsó forgásirányát - váltakozóan jobbra és balra - minden 25 fordulat után váltani kell. F.3. Kifordító alkatrészek vizsgálata MEGJEGYZÉS: Követelmények a 4.4. szakasz szerint. A tömlőorsót az F. 1. fejezet szerint feltekercselt tömlővel kell összeállítani. A tömlőorsót 1000-szer, a 0-állás-tól (tárolási helyzet) a legnagyobb kifordítási szögig, vagy legalább 180°-ig ki kell fordítani. Egy kifordítás ideje 4 s legyen. F.4. Önlegördülés MEGJEGYZÉS: Követelmények a 4.5. szakasz szerint. A tömlőorsó felszerelése az F.1. fejezet szerint. A csak egy síkban elforgatható tömlőorsóknak a gyártó rendelkezése szerinti tömlővezetője legyen. A következő erőket dinamométerrel kell mérni: a) a kifordításhoz szükséges erőt, b) a forgatási folyamat kezdéséhez szükséges erőt, ha a törnie: egy tömlővezetőn át vízszintesen húzzák, c) a szükséges eret, amely az egész tömlőhossznak a betonpadlón való teljes lehúzásához szükséges. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

40. oldal

F.5. Dinamikus fékezés MEGJEGYZÉS: Követelmények a 4.6. szakasz szerint A tömlőorsó felszerelése az F. 1. fejezet szerint. Kb. 5 m tömlőt mintegy 1 m/s sebességgel kell letekercselni. Megállítva a feltekercselést, meg kell állapítani, hogy a tömlőorsó forgása egy fordulaton belül megszűnik-e. F.6. Ütés- és terhelésvizsgálat MEGJEGYZÉS: Követelmények a 4.7. szakasz szerint. F.6.1, Ütésvizsgálat Egy 100 mm x 25 mm-es acéllapot hídként a két tömlőorsón át középre fektetnek, és függőlegesen a tengely központja fölé helyezik. Egy 125 mm-es átmérőjű, 25 kg i 100 g tömegű hengeres acélkalapácsot úgy kell elhelyezni a vezetőelemek között az acélhíd fölé, hogy az 300 mm szabadesés után a 2 orsótárcsa között középen találja el az acélhidat. Az F.1. ábra mutatja a próba elrendezését. A tömlőorsót és tömlőkapcsolót az orsóbemeneten és kimeneten ellenőrizni kell, hogy sérülések keletkeztek-e. F.1. ábra: Kísérleti elrendezés az ütőpróbához

A – kalapácstömeg

B – felütközési felület

F.6.2. Terhelésvizsgálat Az F.6.1. szakasz szerinti vizsgálat után a tömlőt teljesen le kell tekerni. Ezt követően egy alkalmas szerkezettel 75 kg-os tömeget kell felfüggeszteni a tömlőre 5C0 mm-re! az orsókimenet alatt, 5 min időtartamig (lásd az F.2. ábrát). Ellenőrizni kell, hogy a tömlőorsón, a tömlőcsatlakozón, az orsó be- és kimeneténél sérülések keletkeztek-e. F. 2. ábra: Kísérleti elrendezés a teheremeléshez


41. oldal F.7. Belső nyomásvizsgálat MEGJEGYZÉS: Követelmények a 10.1. szakasz szerint. A tömlőorsó felszerelése az F.1. ábra szerint. A még meglévő belső nyomást le kell engedni. A tömlőorsót a 3. táblázat szerinti nyomással a próbanyomásig kell feltölteni (kb. 60 s, lásd az F.3. ábrát). A nyomást (305 ±5) s-ig kell fenntartani, majd le kell engedni (kb. 10 s, lásd az F.3. ábrát). A ciklust még kétszer meg kell ismételni. Meg kell állapítani, hogy tömítetlenségek léptek-e fel. F. 3. ábra: A belső nyomáspróba időlefutása

F.8. Nyomáspróba MEGJEGYZÉS: Követelmények a 10.2. szakasz szerint. A tömlőt és a sugárcsövet el kell távolítani az orsóról, és az orsó kivezető nyílását le kell zárni. Az orsót víznyomás alá kell helyezni a 3. táblázatban megadott megfelelő legkisebb repesztőnyomáson (60 - 5) s ideig. Ellenőrizni kell a tömlőorsó felhasadását. G melléklet (tájékoztatás) Vízellátás A vízellátás, típusától függetlenül 20 percig a (legalább két, de legfeljebb négy) csatlakoztatott tömlőorsó legalább felének folyamatos vízellátását adja. Ez legalább a legkisebb felhasználási mennyiséggel (lásd a 4, táblázatot) úgy legyen lehetséges, hogy a legtávolabb beszerelt tömlőorsón is a legkisebb átáramló vízmennyiség jelenjen meg. Ezen feltételek között a legtávolabbi tömlőorsó bemenő nyomása legalább 0,25 MPa legyen. A vízellátás össztérfogata legalább 10 m3 legyen, vagy feleljen meg a helyi hatóságok rendelkezéseinek.

MSZ EN 671-2

Beépített oltóberendezések. Tömlőberendezések 2. rész: Falitűzcsap-szekrények lapos tömlőkkel (tartalmazza az AC1:1995 módosítást) 1. Alkalmazási terület Ez az európai szabvány meghatározza az épületekbe vagy más építményekbe való beszereléshez a lapos tömlős falitűzcsap-szekrények típusának és kivitelének követelményeit és vizsgálati eljárásait. Azokat a vízellátó rendszerbe be kell kötni és a lakossági használatra alkalmassá kell lenni.


42. oldal A rendelkezések rendszerint más alkalmazásokhoz is alapul vehetők, például a hajóépítésben, vagy agresszív környezetben. Ezekben az esetekben azonban járulékos követelmények lehetnek szükségesek. Az előírást adó mellékletek a megfelelőségi vizsgálatok célszerű végrehajtására valók. Az A melléklet adja a megfelelőségi vizsgálatok sorrendjét, a B, C, Ó és E mellékletek tartalmazzák a szabatos vizsgálat végrehajtását. Az F melléklet ajánlásokat tartalmaz az áramlási mennyiségre, nyomásra és vízellátásra. MEGJEGYZÉS: Minden nyomás manométer-nyomás és megapascal-ban van megadva; 1 MPa= 10 bar. 2. Rendelkező hivatkozások Ez az európai szabvány dátummal ellátott vagy dátum nélküli hivatkozással előírásokat tartalmaz más kiadványokból. Ezeket a rendelkező hivatkozásokat a szöveg megfelelő helyen idézi, a kiadványok pedig a következőkben vannak felsorolva. Dátummal ellátott hivatkozások esetén ezen kiadványok bármelyikének módosítása, vagy átdolgozott kiadása csak akkor vonatkozik erre az európai szabványra, ha ennek módosítása vagy átdolgozott kiadása azt már tartalmazza. Dátum nélküli hivatkozások esetén a hivatkozott kiadvány legutolsó kiadását kell alkalmazni. ISO 7-1:1982 Csővezetékek, ahol nyomásálló csatlakozásokat szerelnek a menetekre. 1. rész: Elnevezés, méretek és tűrések. ISO 3864:1984 Biztonsági szín- és alakjelek ISO/DIS 4892-2.2 Műanyagok. Laboratóriumi fényforrások hatásának vizsgálati módszerei. 2. rész: Xenonívfényforrások ISO 5208: 1982 Ipari szelepek. Szelepek nyomáspróbája ISO 9227: 1990 Korróziós vizsgálatok mesterséges környezetben. Sópermet tesztek. 3. Fogalom meghatározások E szabvány használatakor a következő fogalom meghatározások érvényesek: 3.1. Falitűzcsap-szekrény: olyan oltóberendezés, amely lényegében szekrényből, vagy fedélből, tömlőtartó berendezésből, kézi működtetésű elzárószelepből, tömlőkapcsokkal szerelt lapos tömlőből és elzárható sugárcsőből áll. 3.2. Szekrény: tárolóhely, amely a fali tűzcsapokat a környezeti behatások vagy sérülések ellen védi. 3.3. Tömlőtartó berendezés: szerkezet a tömlő tartására. 3.4. Lapos tömlő: olyan tömlő, amely lapos marad, amíg nyomás alá nem helyezik. 3.5. Kapocs: alkatrész a tömlőnek a szelepre és a sugárcsőre való csatlakoztatásához. 3.6. Elzárható sugárcső: a tömlővégén lévő szerkezet a vízsugár irányítására és beállítására. 4. Kivitel 4.1. Általános előírások A falitűzcsap-szekrényen a következő feliratok legyenek: az elhelyezés módja (lásd a 4.2. szakaszt), a tömlőtartó berendezés típusa (lásd a 4.3. szakaszt),a tömlőátmérő mm-ben és a tömlőhossz m-ben.


43. oldal MEGJEGYZÉS: Egy falitűzcsap-szekrény felirata, falra szerelt szekrényként egy tömlőorsóval és egy 20 m hosszú, 52 mm-es átmérőjű tömlővel: EN 671-2C-1/52-20. 4.2. Az elhelyezés módja A falitűzcsap-szekrény a következő szerkezeti típusú lehet: A típus: ajtókerettel, falba építéshez, B típus: falba beépített szekrény, C típus: falra szerelt szekrény. 4.3. Tömlőtartó berendezés 4.3.1.Általános előírások A tömlőfelfogás a következő kivitelek egyikének feleljen meg: 1. típus: forgatható tömlődob, 2. típus: tömlőtartó félbehajtva feltekert tömlővel, 3. típus: tömlőkosár, amelybe a tömlő cikk-cakkba van behajtva. 4.3.2. 1. típus A tömlődob egy tengely körül forgatható legyen, hogy a tömlőt akadálytalanul lehúzhassák. A töm-lőorsó legalább 70 mm átmérőjű legyen. A tömlőrögzítő rése legalább 20 mm széles legyen a tömlőorsót határoló tárcsák között, amelybe a félbehajtott tömlővéget kell behelyezni. 4.3.3. 1. típus és 3. típus Az 1. és 3. típus - a szekrény hátfalra vonatkoztatott - 90-os szögben kifordítható legyen. A forgástengely függőleges legyen. 5. Tömlő és tömlőszerelvények 5.1. Általános előírások A tömlő lapos tömlő legyen. 5.2. A tömlő belső átmérője A tömlő névleges átmérője legfeljebb 52 mm lehet. 5.3. A legnagyobb hossz A tömlő névleges hossza a 20 m-t ne haladja meg. 5.4. Kapcsok 5.4.1. Általános előírások A vevő által meghatározott és vele egyeztetett kivitelű kapcsot kell használni. MEGJEGYZÉS: Rendszerint azon ország nemzeti szabványai szerinti kapcsokat használják, ahol a falitűzcsap-szekrényt beépítik. A kivitel csak a hatályos nemzeti szabványelőírások betartását figyelembe véve határozható meg. 5.4.2. A kapcsok bekötése A kapcsokat a nyomás figyelembevétele mellett a bekötőhüvely egész kerületén be kell kötni. 6. Elzárható sugárcső 6.1. Általános előírások A tömlő elzárható sugárcsőben végződjék, amelyen a következő beállítások lehetségesek: a) zárt, b) szórt, és/vagy c) kötött sugarú MEGJEGYZÉS: Ha a szórt- és a kötöttsugárbeállítás egyaránt lehetséges, akkor ajánlatos, hogy a szórtsugár-beállítás a fent megadott sorrendnek megfelelően a zárt állás és kötöttsugár-beállítás között legyen. A szórtsugár-állásban a vízleadás lapos szórt sugárból vagy kúpos szórt sugárból történjen.


44. oldal 6.2. Ütőszilárdság A sugárcsövön törés és látható szivárgás ne legyen az E melléklet E.1. fejezete szerinti vizsgálat során. 6.3. Működtetési forgatónyomaték A sugárcső bármely beállításához szükséges forgatónyomaték a legnagyobb üzemi nyomáson az 1. táblázat értékeit ne haladja meg az E melléklet E.2. fejezete szerinti vizsgálat során. 1. táblázat: A sugárcső beállításának legnagyobb forgatónyomatéka Beállítási művelet Nyitás Szórt sugár beállítása Kötött sugár beállítása A vízmennyiség beszabályozása

A megengedett legnagyobb forgatónyomaték Nm 7 7 7 7

6.4. A beállítási helyzetek jelölése 6.4.1. A forgathatóan beállítható sugárcsövek nyitási és zárási iránya legyen megjelölve. 6.4.2. A karos kezelésű sugárcsövek következő kapcsolási állásait kell jelölni: a) zárt, és b) szórt sugár, és/vagy kötött sugár. 7. Fali tűzcsap 7.1. Általános előírások Egy kézi működtetésű elzárószelep a falitűzcsapszekrény alkotórésze. MEGJEGYZÉS: Rendszerint olyan fali tűzcsapot használnak, amelyek a tömlőberendezést beépítő ország nemzeti szabványaival összhangban vannak. 7.2. A fali tűzcsapon orsós szelep vagy egyéb lassú nyitású elzáró szerelvény legyen. 7.3. A bemeneten a menet feleljen meg az ISO 7-1-nek. 7.4.A bemenet és kimenet egymáshoz képest 90° és 135° közötti szögben legyen. A tűzcsap egy kezelőelemmel az óramutató járásával megegyező irányban zárható legyen. Aforgásirányt jelölni kell. 7.6. Az ISO 5208 szerinti legfeljebb 1,2 MPa-os üzemi nyomásos vizsgálat esetén fali tűzcsap feleljen meg az ISO 5208 szerinti követelményeknek. 8. Szekrények MEGJEGYZÉS: A szekrények más oltóberendezéseket is tartalmazhatnak, ha a szekrények elegendően nagyok, és ezen berendezések a tűzcsap és a tömlő azonnali bevetését nem akadályozzák. A szekrényajtók kb. 180°-ra nyithatók legyenek, hogy a tömlő legördülését minden irányban tegyék lehetővé. Bizonyos környezeti viszonyok esetén kiegészítő szellőzőnyílások szükségesek lehetnek. 8.1. Általános előírások A szekrényeknek legyen ajtaja, ami zárható is lehet. A zárható szekrényeket vésznyitó berendezéssel kell ellátni, ha a zárat törhető anyagú tárcsa is védheti. A fali tűzcsapot úgy kell beszerelni, hogy a kezelőrész külső átmérője és a szekrényház bármely része között legalább 35 mm-es távolság maradjon. Ez érvényes a „teljesen zárt" és a „teljesen nyitott" között minden állásra. MEGJEGYZÉS: Ha a vésznyitás elérését törhető üvegtárcsa védi, ezt úgy kell elkészíteni, hogy a nyitóberendezés működtetésekor és széttöréskor ne maradjanak tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

45. oldal vissza kiálló részek vagy éles élek, amelyek sérüléseket okozhatnak. A szekrényeken ne legyenek olyan élek, amelyek a tartozékokat megsérthetik, vagy sérüléseket okozhatnak. 8.2. Zár A zár az időszakos felügyeleteket és karbantartásokat tegye lehetővé. Az ajtó plombálható legyen. MEGJEGYZÉS: A plombált szekrény nyitásához szükséges erő 20 és 40 N közötti legyen. A zár nehezen nyíló legyen, hogy a lopást és rongálást, amennyire lehetséges, megakadályozza. 8.3. C típusú szekrények A C típusú szekrények alján egy vagy több víztelenítő furat legyen. 9. Anyagok MEGJEGYZÉS: A fali tűzcsapok közüzemi ivóvízellátásra való csatlakoztatása esetén az anyagokat az illetékes felügyeleti hatóságok engedélyezik vagy tiltják meg. MEGJEGYZÉS: Különleges korróziós kockázat esetén be kell szerezni a gyártó szakvéleményét. 9.1.Felületvédelemmel ellátott alkatrészek korrózióállósága A fém alkatrészek felületkezelése a B melléklet szerinti vizsgálat során megfelelő védelmet adjon. 9.2. Műanyag alkatrészek A műanyag alkatrészeken törés és repedés ne legyen a C melléklet szerinti vizsgálat során. 9.3. Vizes igénybevételű alkatrészek korrózióállósága D melléklet szerint elvégzett vizsgálat során ne legyenek látható korróziós jelenségek, minden működő alkatrész mechanikus használhatósága kifogástalan legyen. 10. Hidraulikus tulajdonságok 10.1. Nyomáspróba A fali tűzcsapoknak a következő nyomásoknak kell ellenállni: - legnagyobb üzemi nyomás: 1,2 MPa - próbanyomás: 2,4 MPa - legkisebb repesztőnyomás: 4,2 MPa. 2. táblázat: A legkisebb átáramló vízmennyiségek és a legkisebb K-tényező A legkisebb átáramló vízmennyiség Lövőkeátmérő, K-tényező vagy annak Q, l/perc megfelelő (lásd a kilépőnyílás megjegyzést) mm P=0,2 MPa P=0,4 MPa P=0,6 MPa 9 66 92 112 46 10 78 110 135 55 11 93 131 162 68 12 100 140 171 72 13 120 170 208 85 Megjegyzés: A Q átáramló vízmennyiség P nyomáson Q = K 10 P , ahol Q az átáramló vízmennyiség l/perc-ben, P a nyomás MPa-ban. 10.2. A csatlakozások biztonsága A fali tűzcsapok a próbanyomás alatt az E melléklet E.5. fejezete szerinti vizsgálat során nem szivároghatnak. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

46. oldal 10.3. A legkisebb átáramló vízmennyiség Kötött és szórt sugár esetén az átáramló vízmennyiségek ne legyenek kisebbek a 2. táblázatban megadott értéknél az E melléklet E.4.1. szakasza szerinti vizsgálat során. 10.4. Hatásos sugártávolság Kötött és szórt sugár esetén a hatásos sugártávolság 0,2 MPa nyomáson az E melléklet E.4.2. szakasza szerinti vizsgálat esetén a következő értékeknél ne legyen kisebb: - kötött sugár esetén 10 m, - lapos szórt sugár esetén 6 m, - kúposán szórt sugár esetén 3 m. 10.5. Szórt sugaras üzem Szórtsugár-beállítású sugárcsöveknél a következő sugárszögeket képezzék: - lapos szórt sugár esetén (90 ± 5)°, - kúpos szórt sugár esetén legalább 45°. A vizsgálat az E melléklet E.3. fejezete szerint történik. 11. Szín, jelképek, megjelölés és használati útmutató 11.1. Szín A tömlőtartó berendezés színe vörös legyen. MEGJEGYZÉS: A megfelelő szín az ISO 3864 szerint. 11.2. Azonosító jelkép A falitűzcsap-szekrényt a 92/58/EGK szerinti jelképpel kell ellátni. MEGJEGYZÉS: A jelkép utánvilágító változatban is készülhet. 11.3. Megjelölés A falitűzcsap-szekrényen a következő adatokat kell feltüntetni: a) a gyártó vagy a szállító nevét, vagy kereskedelmi márkajelét, vagy mindkét adatot, b) ezen európai szabvány számát, c) a gyártási évet, d) a legnagyobb üzemi nyomást MPa-ban, e) a tömlő hosszát és átmérőjét; f) a sugárcsőlövőke furatátmérőjét (a sugárcsövön feltüntetve). 11.4. Használati útmutató A falitűzcsap-szekrényen (kívül vagy belül) el kell helyezni a teljes működésre vonatkozó használati útmutatót. 11.5. Beszerelési és karbantartási útmutató A gyártónak a falitűzcsap-szekrényhez beszerelési és karbantartási útmutatót kell rendelkezésre bocsátania. MEGJEGYZÉS: A nemzeti vagy más előírásokat kiegészítőleg alkalmazni lehet a falitűzcsap-szekrények beszereléséhez és karbantartásához. 12. Megfelelőségi nyilatkozat A megfelelőség tanúsításhoz, beleértve a megfelelőség jelölését és bizonylatolását, a fali tűzcsapokat az A melléklet szerint meg kell vizsgálni, és a vonatkozó követelményeknek eleget kell tenni. A melléklet (előírás) Az engedélyezési vizsgálat végrehajtása A vizsgálatok sorrendje az A.1 táblázat szerint. MEGJEGYZÉS: A vizsgálatokat rendszerint egy fali tűzcsapon kell végezni a legnagyobb tömlőhosszal és minden, a szállító által megadott tömlőátmérővel. Azonos kivitelű, tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

47. oldal azonos sugárcső-átmérőjű és azonos tömlőátmérőjű, rövidebb tömlőhosszúságú fali tűzcsapokra külön vizsgálatok nem szükségesek. A.1. táblázat: A vizsgálatok sorrendje A vizsgálat típusa

A hivatkozott szakasz

A hivatkozott melléklet

9.1. 9.2. 9.3.

B C D

6.2. 6.3. 10.5.

E.1. E.2. E.3.

10.3. 10.4. 10.1.

E.4.1. E.4.2. E.5.

Korróziós vizsgálatok Felületvédelemmel ellátott alkatrészek korrózióállósága

Műanyag alkatrészek öregedése Vizes igénybevételű alkatrészek korrózióállósága Hidraulikus vizsgálatok A sugárcsövek vizsgálatai: - ütéspróba - működtetési erők - szórtsugár-szögek Vízleadás - legkisebb átáramló vízmennyiség - sugártávolság - belső nyomás

B melléklet (előírás) – tartalma megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel C melléklet (előírás) – tartalma megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel D melléklet (előírás) – tartalma megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel E melléklet (előírás) Sugárcsövek vizsgálata E.1. Ejtésvizsgálat MEGJEGYZÉS: Követelmények a 6.2. szakasz szerint. A vizsgálatot egy teljesen letekert tömlővel kell végezni. A vízzel töltött tömlőt a legnagyobb megengedett üzemi nyomás alá kell helyezni. A sugárcsövet „zárt" beállításban az E.1. ábra szerint (1,5 ± 0,05) m-rel a betonpadló fölött kell tartani, és ezt követően - meglökés nélkül - leejteni. Ezt az eljárást ötször meg kell ismételni, majd a sugárcső sérüléseit meg kell vizsgálni. E.1. ábra: Az ejtésvizsgálat kísérleti elrendezése

E.2. Kezelhetőség vizsgálata megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

48. oldal E.3. A sugárszög mérése megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel E.4. Az átáramló vízmennyiség és a sugártávolság mérése megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel E.5. A belső nyomáspróba vizsgálata megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel F melléklet (tájékoztatás) – tartalma megegyezik az MSZ EN 671-1 szerintivel

III. Tűzoltó szakfelszerelések szabványai, (majdani műszaki követelmények ismeretei). 1. tűzoltó csatlakozófejek (MSZ 1057-1989) 1. CSOPORTOSÍTÁS 1.1. Típus szerint A kapocstípusok — a felhasználástól és a rendeltetéstől függően — az 1. táblázat szerint.

1. táblázat Típusa Tömlőkapocs Csonkkapocs Kupakkapocs Áttétkapocs

nyomó szívó nyomó szívó nyomó szívó -

A KAPOCS típusjele 11 12 21 22 31 32 4

méretjele A, B, C, D, E A, B, C A, B, C, D, E A, B, C A, B, C, D, E A, B, C A/B, B/C, C/D C/E

1.2. Méret szerint A csatlakoztatható tűzoltótömlő és a hozzá tartozó kapocs legkisebb belső átmérője a 2. táblázat szerint

Méretjel A B C D E

A tömlő névleges átmérője 110 75 52 25 38

A kapocs legkisebb átmérője 100 65 45 18 30

Példák a kapcsok egyezményes jeleire: 11 típusú, B méretjelű kapocs: Nyomótömlőkapocs B-ll MSZ 1057 12 típusú, A méretjelű kapocs: Szívótömlőkapocs A-12 MSZ 1057 21 típusú, B méretjelű kapocs: Nyomócsonkkapocs B—21 MSZ 1057 31 típusú, C méretjelű kapocs: Nyomókupakkapocs C—31 MSZ 1057 4 típusú, B/C méretjelű kapocs: Áttétkapocs B/C-4 MSZ 1057 tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

49. oldal 2. FŐ MÉRETEK 2.1. A tömlőkapocs fő méretei az 1. ábra és a 3. táblázat szerint. 1. ábra 1 – kapocstest 2 – bekötőhüvely 3 – tömítőgumi 4 – rögzítőgumi

2.1.1. A kapocstest fő méretei a 2. ábra és a 4. táblázat szerint

Lmax

A kapocs tömege, max, kg

300

3,1

345

3,5

160

1,1

255

1,5

160

0,7

200

0,9

55

110

0,24

79

122

0,3

A kapocs méretjele

A

B

C

D E

típusa Nyomótömlő kapocs Szívótömlő kapocs Nyomótömlő kapocs Szívótömlő kapocs Nyomótömlő kapocs Szívótömlő kapocs Nyomótömlő kapocs Nyomótömlő kapocs

D1max

182

126

98

A kapocstestek keménysége legalább 60 HB, a többi elem keménysége pedig legalább 50 HB legyen. Az alumínium ötvözetek megengedett rézszennyezettsége legfeljebb 0,3% lehet. 3.2.A csonkkapocs kapocsteste és tömítőgumi-foglalata, illetve az áttétkapocs kapocsteste és körmös gyűrű je egy darabból vagy összetett kivitelben készülhet. 3.3.A nyomó kivitelű tömítőgumi 60 ±5 Shore A keménységű, a szívó-nyomó kivitelű tömítőgumi pedig 55 ± 5 Shore A keménységű, mérsékelten saválló gumi legyen. 3.4.A tömítőguminak 60%-os, 30 percig tartó összenyomást maradó alakváltozás nélkül kell elviselnie. 3.5.A megmunkált felületek érdessége Ro < 25 /xm legyen (MSZ 4722). A kapcsok felületén balesetveszélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok ne legyenek. 3.6.A kapcsokon levő menetek az MSZ KGST 1157 szerinti B osztályúak legyenek. 3.7.A rögzítő gyűrű anyaga NS szilárdsági fokozatú rugóhuzal legyen ötvözetlen acélból (MSZ 4373). tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

50. oldal A rögzítő gyűrűt a korrózió ellen legalább 6 ^m vastagságú horgany vagy azzal egyenértékű felületvédelemmel kell ellátni. 3.9.A megmunkálatlan felületek hibáinak (dudorok, lunkerek) mérete az adott felületre vonatkozó tűrésmező 50%-át nem haladhatja meg. A kapcsok üzemi nyomása 1,6 MPa legyen. 3.10. A kapcsok szerkezeti kialakítása tegye lehetővé; - a kapcsok csatlakoztathatóságát (össze- és szétkapcsolhatóságát) legfeljebb a következő forgatónyomatékkal: - 30 Nm — az A méretjelű kapcsokra, - 10 Nm — a B méretjelű kapcsokra, - 5 Nm — a C, D és E méretjelű kapcsokra, - a kapcsok szilárdságát és a csatlakozás tömörségét 2,5 MPa próbanyomáson, - az A, B és C méretjelű kapcsok vákuumállóságát legalább 0,08 MPa légritkítás esetén. 3.11. A kapcsok élettartama legalább 10 év legyen. 4. VIZSGALATI REND 4.1.Típusvizsgálatot kell végezni a kapocs konstrukciójának megváltoztatása, a gyártási technológia vagy az alkalmazott anyag(ok) jelentős változtatásakor. A típus vizsgálat során az összes követelmény kielégülését — a 3.11. szakasz kivételével — ellenőrizni kell legalább 3 próbadarabon. 4.2.Átadás-átvételi vizsgálatkor (tételvizsgálat) az azonos típusú és méretű kapcsokat a sorozatnagyságtól függő tételekre kell bontani. Minden tételből véletlenszerűen kiválasztott mintát kell venni és azt a 3.10. szakasz szerinti vizsgálatnak kell alávetni. 4.3.Gyártási és forgalmazási hozzájárulást az illetékes hatóság* kérelemre ad. A kérelemnek tartalmaznia kell 3—3 példányban a következőket: - a teljes rajzdokumentációt, - a műszaki leírást, - a típusvizsgálati jegyz őkönyvet és - a mintadarabot. 4.4. Az ellenőrzési terv az MSZ KGST 548 szerinti normál ellenőrzés kétlépcsős tervének, a második lépcsőnek, az AQL — 2,5 átvételi hibaszintnek feleljen meg. 5. VIZSGALATI MÓDSZEREK 5.1. A tömítőgumi összenyomhatóságát (3.4. szakasz)párhuzamos lapok közötti összenyomással kell vizsgálni. Az összenyomás alatt a tömítőgumi magasságát három, egymáshoz viszonyítva 120°ra levő helyen meg kell mérni. Induló méretként a három mérés számtani középértékét kell felvenni. A 30 percen keresztül tartó 60 % -os magassági méretre való összenyomás után 15 perccel maradó alakváltozás nem megengedett. 5.2.Az alakhelyességet és a felületi érdességet a készterméken végzett méréssel kell ellenőrizni. 5.3.A kapcsok csatlakoztatási forgatónyomatékát 1 m hosszúságú karon erőméréssel kell meghatározni. A vizsgálat megtelelő, ha a mért forgatónyomaték nem haladja meg a 3.10. szakaszban előírt értéket. 5.4.A kapcsok szilárdságát és tömörzárását 25 bar próbanyomáson 2 percen keresztül kell vizsgálni. A nyomáspróba alatt a tömítőguminál a vízgyöngyözés meg van engedve. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

51. oldal 5.5.A kapcsok vákuumtömörségét a 3.10. szakasz szerinti légritkításnál 5 percen keresztül kell vizsgálni. A vákuumcsökkenés legfeljebb 0,005 MPa lehet. 6. MEGJELÖLÉS, CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS ÉS TÁROLÁS 6.1. A kapcsok kapocstestének külső palástján, a kapcsolókörmök alatt, jól olvasható és maradó módon a következőket kell feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a gyártás évét, - a gyártóművi meo-jelét és - a kapocs rövid jelét (pl. B-ll MSZ 1057). 6.2.A kapcsokat az MSZ KGST 992 szerint ideiglenes korrózió elleni védelemmel (konzerválás és csomagoló anyagok alkalmazása) kell ellátni és szállítási tárába kell csomagolni. 6.3.A konzerválás, a csomagolóanyag és a szállítási tára együttesen vagy külön-külön is védje a kapcsokat a klimatikus tényezők hatásától és a mechanikus sérülésektől az MSZ KGST 992 követelményeinek megfelelően. 6.4.Szállítási táraként az MSZ KGST 227 szerinti méretű ládákat kell használna 6.5.A kapcsokat konzervált állapotban a szállítási tárában vagy anélkül kell tárolni, megakadályozva az egymással való közvetlen érintkezésüket.

2. Egyetemes kapocskulcs (MSZ 1094) 2.1. ALAK, MÉRETEK Az ábra szerint. Mérettűrések: öntöttacél esetén az MSZ 8271 szerinti III. tűrésosztály, egyéb acél esetén az MSZ 6300 szerint. Az ábrán meg nem adott méretű éllekerekítések sugara R2...R4 mm. 2.2. ANYAG, KIVITEL 2.2.1. Anyag Öntöttacél Aö. 50F (MSZ 8270), vagy azzal mechanikai tulajdonságok szempontjából egyenértékű egyéb acél. 2.2.2. Kivitel 2.2.2.1. A kapocskulcs készülhet öntéssel vagy kovácsolással (sajtolással). 2.2.2.2. A kapaszkodó felületek (6 db, az ábrán megjelölve) recézve (legfeljebb 1,0 MSZ 957). Az egyéb felületek nyersen, tisztítás és sorjázás után legalább közepes védőértékű kromát-bevonattal passzívált, legalább közepes igénybevételi fokozatú cink-bevonattal (MSZ 6574/6) bevonva. 2.2.2.3. A nyers felületek felületfolytonosságának minőségi fokozata öntött acél esetén: Ff 2 (MSZ 8270), felületi érdessége Rz = 100 nm (MSZ 4722). Egyéb acél esetén a nyers felületek felületi érdessége Ra — 20 Mm (MSZ 4722). 2.3. MEGJELÖLÉS tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

52. oldal A kapocskulcson - az ábrán megjelölt helyen — mélyített, mélyített mezőből kiemelkedő vagy beütött, jól olvasható írásjelekkel a következőket kell feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét és - az MSZ 1094 jelzetet. 2.4. MEGNEVEZÉS Egyetemes kapocskulcs MSZ 1094

3. Tűzcsapkulcsok (MSZ 9771/3) 3.1. ALAK, MÉRETEK, VÁLASZTÉK 3.1.1. Alak, méretek Az 1. és 2. ábra szerint. Az alak tájékoztató, de a feltüntetett méretek kötelezőek. A tűrésezetlen méretek tűrése ±2%. 3.1.2. Választék 3.1.2.1. Tűzcsapkulcs föld alatti tűzcsaphoz (1. ábra), jele Fa. 3.1.2.2. Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz (2. ábra), jele Ff. 1. ábra

2. ábra

3.2. KÖVETELMÉNYEK 3.2.1. Anyag: 400-500 N/mm2 (kb. 40-50 kp/mm2) szakítószilárdsága acél. 3.2.2. A tűzcsapkulcs készülhet kovácsolással vagy hegesztéssel. 3.2.3. A föld alatti tűzcsapkulcs készülhet merev (hegesztett, illetve kovácsolt) vagy oldható, átfűzhető karral. A föld feletti tűzcsapkulcs középső, hengeres része acélcső is lehet. 3.2.4. A tűzcsapkulcsot készregyártás után korrózió ellen le kell festeni. 3.2.5. A föld alatti tűzcsapkulcs tömege legfeljebb 8 kg, a föld feletti tűz csapkulcs tömege legfeljebb 4 kg lehet. 3.3. MEGJELÖLÉS A tűzcsapkulcson, az ábrákon megjelölt helyen, beütéssel kell a következő adatokat feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a tűzcsapkulcs jelét, Fa vagy F/és - az MSZ 9771/3 jelzetet. 3.4. MEGNEVEZÉS Példa: Föld alatti tűzcsaphoz használt tűzcsapkulcs megnevezése: Tűzcsapkulcs Fa MSZ 9771/3


53. oldal 3.5. VIZSGÁLAT 3.5.1. Vizsgálati módszerek 3.5.1.1. Az alakot és a méreteket mérés, illetve szemrevételezés útján a gyártási dokumentációval, valamint az 1. vagy a 2. ábrával kell egyeztetni. Idomszerrel kell ellenőrizni a tűzcsappal kapcsolódó méreteket. 3.5.1.2. Idomszerrel kell ellenőrizni a tűzcsappal kapcsolódó méreteket. 3.5.1.3.Az anyagminőséget a gyártási dokumentációval és a műbizonylattal kell azonosítani.

4. Tűzoltó-sugárcső (MSZ 1059) 4.1. VÁLASZTÉK 4.1.1. Sugárcső 4.1.1.1. Egyszerű sugárcső (1. ábra), jele E Egyetlen kötött vagy szórt sugár (1.3. szakasz) képzésére,cserélhető lövőkével. Az elzárható egyszerű sugárcső jele :Ee 4.1.1.2. Többcélú sugárcső (2. ábra), jele T Különböző sugárképek (1.3. szakasz) kialakítására, cserélhető lövőkével vagy csoportlövőkével. A sugárképek külön-külön vagy együttesen is használhatók. 1. ábra

2. ábra

4.2. KÖVETELMÉNYEK 4.2.1. A sugárcső anyaga a tömítés és a védőbevonat kivételével korrózióálló, sajtolt vagy öntött fém. 4.2.1.1. A sugárcsőmarkolat védőbevonattal készüljön. 4.2.2. A többcélú sugárcső elzáró szerelvénnyel készüljön. Az elzárószerelvény háromállású legyen: a működtetőkarnak a sugárcső tengelyével párhuzamos, élőre néző állásban zárt, a tengelyre merőleges bal jobb állásában nyitott. 4.2.3. Az egyszerű és a többcélú sugárcső C ésD, a mérősugárcső B és C csonkkapoccsal (MSZ 1057/3) készül. 4.2.4. Mérősugárcsövön 0,5 MPa (kb. 5 kp/cm2) túlnyomással szállítható oltóanyagmennyiség - C csonkkapocs esetén legalább 600 l/min, - B csonkkapocs esetén legalább 1200 l/min legyen. 4.2.5. A sugárcső tömege legfeljebb 2,5 kg lehet. 4.2.6. A csavarmenettel összeszerelt részeket fellazulás ellen megfelelően biztosítani kell. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

54. oldal 4.2.7. A sugárcső hordheveder használatára legyen alkalmas. 4.2.8. A sugárcső működését szabályozó kezelőelemek legfeljebb 1 Nm (kb. 1 kpm) nyomatékkal legyenek működtethetők. 4.2.9. A kész sugárcsövön balesetveszélyes élek, sarkok ne legyenek. 4.2.9.1. A megmunkált felületek átlagos érdessége Ra= 12,5µm (MSZ4722), a mérősugárcső belső felületére Ra= 2,5 µm. 4.2.9.2. Külön megállapodás alapján különleges felületi kikészítés is lehetséges. 4.2.10. Az egyszerű és a többcélú sugárcső használaton kívüli lövőkéje – ha levehető a lövőké — rögzíthető legyen. 4.2.10.1. Egynél több levehető lövőké esetén a lövőké rögzítésére csak gyorskapocs alkalmazható. 4.2.11. A többcélú sugárcső egyenletes eloszlású védőfüggöny képzésére legyen alkalmas. A felhasznált oltóanyag mennyiség jelentősen ne csökkentse a védőfüggönnyel együttműködő oltósugarak hatásosságát. 4.2.12. Az összeszerelt sugárcső - az 5.1.7. szakasz szerint vizsgálva - tömör és jól tömített legyen. 4.3. MEGJELÖLÉS A sugárcsövön a következő adatokat kell maradóan feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a gyártási évet, - a választéknak megfelelő jeleket (1.1. és 1.3. szakasz), - a sugárcső lövőkéjén, a kapocs irányából olvashatóan: a furat méretét, mm, - levehető vagy cserélhető lövőkék esetén a sugárcsővel szállított lövőke sorozat méreteit és - az MSZ 1059 jelzetet.

5. Gyűjtő tűzoltótömlőhöz (MSZ 9775) 5.1. KÖVETELMÉNYEK 5.1.1. Alak, fő méretek Tájékoztató szerkezeti megoldás az ábra szerint. Az ábrán feltüntetett méretek kötelezőek. 5.1.2. Szerkezeti követelmények 5.1.2.1.A két beömlőágban - áganként - 13 33 dm3/s (800 l/min) azonos átfolyó vízmennyiségnél a nyomásveszteség legfeljebb 0,5 bar lehet. 5.1.2.2. A gyűjtő beömlőágairai B-jelű csonkkapcsot (MSZ 1057/3), a kiömlőágára pedig A-jelű tömlőkapcsot (MSZ 1057/2) kell szerelni. 5.1.2.3. Ha két beömlőágban különböző nyomású folyadék áramlik, akkor a csappantyú úgy álljon be, hogy a nyomásokat kiegyenlítse, tehát a kisebb nyomású folyadékáramra fojtószelepként működjön, vagy azt - szükség esetén - zárja le. 5.1.2.4. A csappantyú tengelye könnyen forduljon el és az oltóanyag hatására ne korrodáljon. 5.1.2.5. A csavarmenettel összeszerelt részeket fellazulás ellen rögzíteni kell. 5.1.2.6. A gyűjtő tömege legfeljebb 4,7 kg legyen. 5.2. MEGJELÖLÉS tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

55. oldal A gyűjtőházon a következő adatokat kell maradóan feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a gyártó MEO-jelét, - a gyártás évét, - az áramlás irányát és - az MSZ 9775 jelzetet. 5.3. MEGNEVEZÉS 2 db B - jelű csonkkapoccsal és 1 db A - jelű tömlőkapoccsal felszerelt gyűjtő megnevezése; Gyűjtő MSZ 9775

6. Föld feletti tűzcsap (MSZ 9771/2) 6.1. ALAK, MÉRETEK, VÁLASZTÉK 6.1.1. Alak, méretek Az ábra szerint. Az alak tájékoztató, de az ábrán feltüntetett méretek kötelezőek. A tűrésezetlen méretek tűrése az MSZ 6300 szerint. Az ábra bal oldali képe zárt jobb oldali képe nyitott szelepállásban ábrázolja a tűzcsapot. 6.1.2. Választék 6.1.2.1. A tűzcsap a vízmű vezetékére csatlakozó karima mérete szerint lehet: - D= 80 NÁ vagy - D = 100 NÁ névleges átmérőjű. 6.1.2.2. A tűzcsap egy vagy két elzáró szerkezettel készülhet. 6.2. KÖVETELMÉNYEK 6.2.1. A tűzcsapház anyaga lemezgrafítos öntöttvas Öv. 20 (MSZ 8280), vagy azzal mechanikai tulajdonságok szempontjából egyenértékű más anyag. A szeleporsót és a szeleporsóanyát korrózióálló anyagból kell készíteni. A többi alkatrész a műszaki követelmények figyelembevételével, a gyártó és a megrendelő megállapodása szerint kiválasztott anyagból készíthető. A kiválasztáshoz szükség van a vizsgáló hatóság jóváhagyására. 6.2.2.A szelep zárófelületei és a kifolyónyílás csatlakozó felületei korrózióállóak legyenek. 6.2.3.A minimális vízátbocsátás 1 MPa (kb. 10 kp/cm2) túlnyomáson: - 80 NÁ esetén 100m3/h, - 100 NÁ esetén 125m3/h. 6.2.4.A belső szerkezetek és felületek kialakítása olyan legyen, hogy örvénylés vagy vízlökés ne lépjen fel. A súrlódási és áramlási veszteséget a lehető legkisebbre kell csökkenteni úgy, hogy teljesüljön a 6.2.3. szakasz követelménye. 6.2.5.A tűzcsap két, egymáshoz képest 180°-ra álló kifolyónyílással készüljön. A kifolyónyílásokra 5-jelű külső menetes csonkkapcsot (MSZ 1057/3) kell szerelni, elveszés ellen biztosított záró kupak kapoccsal (MSZ 1057/4) lezárva. 6.2.6.A tűzcsapnak önműködő víztelenítője legyen (lásd az ábrán az 5 jelű víztelenítő furatot). 6.2.7.A tűzcsapnak talajszint feletti víztelenítője is legyen (lásd az ábrán a 4 jelű víztelenítő dugót). tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

56. oldal 6.2.8.A tűzcsap csatlakozó karimája, amellyel a vízmű vezetékére csatlakozik: - 80 NÁ vagy - 100 NÁ MSZ 2892 NNy 10. 6.2.9. A szelep föld feletti tűzcsap-kulccsal (MSZ 9771/3) – legfeljebb 100 Nm (kb. 10 kpm) nyomatékkal - legyen működtethető, de működtethető legyen egyetemes kapocskulccsal (MSZ 1094) is. Nyitás: a kulcs balra forgatásával, vagyis felülről nézve óramutató járásával ellenkezően. Zárás: a kulcs jobbra forgatásával, vagyis az óramutató járásával megegyezően. A sapkán a zárás és nyitás irányát fel kell tüntetni. 6.2.10.A tűzcsap — az 5.1.4. szakasz szerint vizsgálva - kellően tömített és szilárd legyen. 6.2.11.A tűzcsapot kívül-belül korrózió ellen védeni kell, pl. Bonobit H-val vagy más, az egészségre ártalmatlan festékkel. 6.2.11.1. A tűzcsap talajszint feletti részét ezenkívül a 2.11. szakaszban meghatározott alapra korrózió elleni védőfestékkel pirosra vagy szürkére kell festeni, és a fejrész alatt 100 mmre 100 mm széles, egymástól 100 mm-re levő két fehér csíkot kell ráfesteni. 6.2.12. A tűzcsap tömege legfeljebb 190 kg (80 NÁ), ületve 200 kg (100 NÁ) lehet. 6.3. MEGJELÖLÉS A tűzcsapon, az ábrán megjelölt helyen, a következő adatokat kell időállóan feltüntetni: - a gyártó vállalat nevét vagy jelét, - a névleges átmérőt (80 NÁ vagy 100 NÁ) és - az MSZ 9771/2 jelzetet. 6.4. MEGNEVEZÉS Példa; 80 NÁ csatlakozó karimájú föld feletti tűzcsap megnevezése: Föld feletti tűzcsap 80 NÁ MSZ 9771/2 6.5. VIZSGÁLAT 6.5.1. Vizsgálati módszerek 6.5.1.1.Az alakot és a méreteket mérés, valamint szemrevételezés útján a szabvány alapján készített gyártási dokumentációval egyeztetni kell. 6.5.1.2.A szabványban megadott méreteket külön ellenőrizni kell méréssel és idomszerekkel. 6.5.1.3.Az anyagminőséget a minőségi bizonyítvánnyal azonosítani kell. 6.5.1.4.Minden tűzcsapot nyomáspróbával meg kell vizsgálni. 6.5.1.4.1. A szelep (szelepek) tömítettségét zárt állásban 1 MPa (kb. 10kp/cm2) túlnyomású vízzel kell megvizsgálni. A tömítettség megfelelő, ha 2 min alatt szivárgás nincs. 6.5.1.4.2. A tűzcsapház szilárdságát nyitott szelepállásban 1,6 MPa (kb. 16 kp/cm2) túlnyomású vízzel kell megvizsgálni. A szilárdság megfelelő, ha 2 min alatt káros elváltozás nincs. Megengedhető szivárgás a tömszelencénél. A szilárdsági nyomáspróba alatt megsérült tűzcsap alkatrészcserével javítható. 6.5.1.5. A szelepműködtetést nyomatékméréssel kell ellenőrizni.

7. Föld alatti tűzcsap (MSZ 9771/1) 7.1. ALAK, MÉRETEK, VÁLASZTÉK 7.1.1. Alak, méretek; az ábra és a táblázat szerint


57. oldal Az alak tájékoztató, de az ábrán feltüntetett, illetve a táblázatba felvett méretek kötelezőek. A tűrésezetlen méretek tűrése az MSZ 6300 szerint. Az ábra bal oldali képe zárt, jobb oldali képe nyitott szelepállásban ábrázolja a tűzcsapot.

Típusjel

Csőfedés H±30

Tűzcsapmagasság

I. II. III.

1000 1250 1500

715 965 1215

Max. tömeg kg 50 55 60

A tűzcsap egy vagy két elzárószerkezettel készülhet. 7.2. KÖVETELMÉNYEK 7.2.1. A tűzcsapház anyaga lemezgrafitos öntöttvas öv. 20 (MSZ 8280), vagy azzal mechanikai tulajdonságok szempontjából egyenértékű más anyag. A szeleporsót és a szeleporsóanyát korrózióálló anyagból kell készíteni. A többi alkatrész a műszaki követelmények figyelembevételével, a gyártó és a megrendelő megállapodása szerint kiválasztott anyagból készíthető. A kiválasztáshoz szükség van a vizsgáló hatóság (lásd az 5.2.1.1. szakaszt) jóváhagyására. 7.2.2. A szelep zárófelületei és a kifolyócsonk csatlakozó felületei korrózióállóak legyenek. 7.2.3.A minimális vízátbocsátás 1 MPa (kb. 10 kp/cm2) túlnyomáson 100m3/h. 7.2.4.A belső szerkezetek és felületek kialakítása olyan legyen, hogy örvénylés vagy vízlökés ne lépjen fel. A súrlódási és áramlási veszteséget a lehető legkisebbre kell csökkenteni úgy, hogy teljesüljön a 7.2.3. szakasz követelménye. 7.2.5. A tűzcsapnak önműködő víztelenítése legyen (lásd az ábrán a 3 jelű víztelenítő furatot). 7.2.6. A kifolyócsonk menete, amelyre az álványcső csatlakozik, Tr 105x6d2 jelű különleges trapézmenet (MSZ 9772). 7.2.6.1. A kifolyócsonk lezárására menetes zárósapkát vagy menetnélküli védősapkát kell használni, elvesztés ellen biztosítva. (Az ábra a menetes zárósapkát ábrázolja.) 7.2.7. A tűzcsap csatlakozó karimája, amellyel a vízmű vezetékére csatlakozik: 80 NÁ MSZ 2892 NNy 10. 7.2.8. A szelep földalattitűzcsap-kulccsal (MSZ 9771/3) - legfeljebb 100 Nm (kb. 10 kpm) nyomatékkal - legyen működtethető. Nyitás: a kulcs balra forgatásával, vagyis felülről nézve az óramutató járásával ellenkezően. Zárás: a kulcs jobbra forgatásával, vagyis az óramutató járásával megegyezően. 7.2.9. A tűzcsap - az 5.1.4. szakasz szerint vizsgálva - kellően tömített és szilárd legyen. 7.2.10. A tűzcsapot kívül-belül korrózió ellen védeni kell, pl. Bonobit H-val vagy más, az egészségre ártalmatlan festékkel. 7.2.11. MEGJELÖLÉS A tűzcsapon, az ábrán megjelölt helyen, a következő adatokat kell időállóan feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a 80 NÁ méretet, - a típusjelet és - az MSZ 9771/1 jelzetet. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

58. oldal 7.4. MEGNEVEZÉS Példa; II. típusjelű föld alatti tűzcsap megnevezése: Föld alatti tűzcsap II. MSZ 9771/1 7.5. VIZSGÁLAT 7.5.1. Vizsgálati módszerek 7.5.1.1. Az alakot és a méreteket mérés, valamint szemrevételezés útján a szabvány alapján készített gyártási dokumentációval egyeztetni kell. 7.5.1.2.A szabványban megadott méreteket külön ellenőrizni kell méréssel és idomszerekkel. 7.5.1.3.Az anyagminőséget a minőségi bizonyítvánnyal azonosítani kell. 7.5.1.4.Minden tűzcsapot nyomáspróbával meg kell vizsgálni. 7.5.1.4.1.A szelep (szelepek)tömítettségét zárt állásban 1 MPa (kb. 10 kp/cm2) túlnyomású vízzel kell megvizsgálni. A tömítettség megfelelő, ha 2 min alatt szivárgás nincs. 7.5.1.4.2.A tűzcsapház szilárdságát nyitott szelepállásban 1,6 MPa (kb. 16 kp/cm2) túlnyomású vízzel kell megvizsgálni. A szilárdság megfelelő, ha 2 min alatt káros elváltozás nincs. Megengedhető szivárgás a tömszelencénél. A szilárdsági nyomáspróba alatt megsérült tűzcsap alkatrészcserével javítható. 7.5.1.5. A szelepműködtetést nyomatékméréssel kell ellenőrizni.

8. Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz (MSZ 9771/4) 8.1. ALAK, MÉRETEK, VÁLASZTÉK 8.1.1. Alak, méretek az 1. és a 2. ábra szerint. Az alak tájékoztató, de a feltüntetett méretek kötelezőek. A tűrésezetlen méretek tűrése ±2%. 8.1.2. Választék Könnyű kivitelű tűzcsapszekrény (1. ábra), jele K Felhasználása: forgalommentes területen, gyalogos és kerékpáros közlekedésre használt úttesten. 8.1.2.1. Nehéz kivitelű tűzcsapszekrény (2. ábra), jele N. Felhasználása: gépjármű-közlekedésre használt úttesten. 1. ábra

2. ábra

8.2. KÖVETELMÉNYEK 8.2.1.Anyag: lemezgrafitos öntöttvas Öv. 20 (MSZ 8280). 8.2.2. A fedél tűzcsapkulccsal (MSZ 9771/3) könnyen leemelhető legyen. 8.2.3. A fedél felső síkját rovátkolással csúszásgátlóvá kell tenni. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

59. oldal 8.2.4. A fedelet a szekrényhez kell rögzíteni (pl. lánccal) úgy, hogy könnyen leemelhető legyen. 8.2.5. A tűzcsapszekrényt teljes felületén korrózió ellen védeni kell. 8.3. MEGJELÖLÉS A fedélen, az ábrákon megjelölt helyen, a következő adatokat kell időállóan feltüntetni: - a gyártó nevét vagy jelét, - a tűzcsapszekrény jelét, K vagy N és - az MSZ 9771/4 jelzetet. 8.4. MEGNEVEZÉS Példa; Gépjármű-közlekedésre használt úttestbe építendő, nehéz kivitelű föld alatti tűzcsapszekrény megnevezése: Föld alatti tűzcsapszekrény N MSZ 9771/4 8.5. VIZSGÁLAT 8.5.1. Vizsgálati módszerek 8.5.1.1. Az alakot és a méreteket mérés, illetve szemrevételezés útján a gyártási dokumentációval, valamint az 1. vagy a 2. ábrával kell egyeztetni. 8.5.1.2. Az anyagminőséget a gyártási dokumentációval és a műbizonylattal kell azonosítani.

9. Állványcső földalatti tűzcsaphoz (MSZ 9772) 9.1. Választék B állványcső 2 db B-jelű csonkkapoccsal

C állványcső 2 db C-jelű csonkkapoccsal

9.2. KIVITEL 9.2.1. Tájékoztató szerkezeti megoldás az 1. ábra szerint. Az ábrán feltüntetett méretek kötelezőek. 9.2.2. A kiömlőágakban egy-egy, egymástól függetlenül működtethető elzárószerelvényt (pl. szelepet, gömbcsapot) kell beépíteni. tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

60. oldal Az elzárószerelvény cserélhetőség céljából az MSZ 9774 szerinti osztó megfelelő szerelvényeivel azonos kivitelű legyen. Az elzárószerelvény - átlagos kézi erőt figyelembe véve - 10 bar túlnyomáson könnyen kezelhető legyen. 9.2.3. A teljesen nyitott kiömlőágakban - áganként - 13,33 dm3/s (800 l/min) átfolyó vízmennyiségnél a B állványcsőre legfeljebb 1 bar, a C állványcsőre legfeljebb 1,6 bar nyomásveszteség legyen. 9.2.4. A csonkkapcsokat elfordulás ellen rögzíteni kell. 9.2.5. Az állványcsőtörzshöz a szerelvényház elforgathatóan csatlakozzon. 9.2.6. Az állványcső törzs merev markolattal legyen ellátva. 9.2.7. Az állványcső törzs alsó részére a föld alatti tűzcsaphoz (MSZ 9771/1) való csatlakozásra használatos csatlakozót kell szerelni. Menetméretek a 2. ábra szerint. 9.2.8. A csatlakozó megbontható és elfordulás ellen rögzített legyen. 9.2.9. Az állványcső tömege legfeljebb 11 kg legyen. 9.3. MEGJELÖLÉS A szerelvényházon gyártáskor, illetve az időszakos vizsgálatot követően a következő adatokat kell maradóan és jól olvashatóan feltüntetni: Gyártáskor: - a gyártó nevét vagy jelét, - a gyártó MEO jelét, - a gyártás évét és - az MSZ 9772 jelzetet. Időszakos vizsgálat után: - a vizsgálat idejét (pl. 84.06.) és - a vizsgáló nevét vagy jelét. 9.4. MEGNEVEZÉS Példák; - a 64 mm névleges kiömlő átmérőjű B állványcső megnevezése: Állványcső B-MSZ 9772 - a 44 mm névleges kiömlő átmérőjű C állványcső megnevezése: Állványcső C - MSZ 9772 9.5. VIZSGÁLAT 9.5.1. Vizsgálati módszerek 9.5.1.1. Az alakot és a méreteket mérés, valamint szemrevételezés útján a jóváhagyott gyártási dokumentációval egyeztetni kell. 9.5.1.2. Idomszerrel ellenőrizni kell a csatlakozó menetméreteit. Menetidomszer a 2. ábra szerinti határméretek alapján készíthető. 9.5.1.3. A föld alatti tűzcsap (MSZ 9771/1) kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állvány csövön, a szerelvények zárt állásában, 10 bar túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat akkor eredményes, ha a kiömlőágakon szivárgás legalább 2 percen át nem mutatkozik. 9.5.1.4. Az 5.13. szakasz szerint szerelt állványcsövön, kupakkapcsokkal (MSZ 1057/4) lezárt kiömlőágakkal és a szerelvények nyitott állásában, 16 bar túlnyomású vízzel szilárdsági nyomáspróbát kell végezni, 5 perces időtartammal. A vizsgálat akkor eredményes, ha az elzárószerkezetnél percenként legfeljebb 2 - 3 csepp szivárgás mutatkozik.


61. oldal

10. Szerelvényszekrény földalatti tűzcsaphoz (MSZ 9771/7) 10.1. Alak, fő méretek Alak és fő méretek az ábra szerint. Az ábra a vízzel való oltáshoz szükséges szerelvényekkel (tartozékokkal) ábrázolja a szerelvényszekrény egy változatát (az ábra jobb oldali részén ajtó nélkül). 10.2. KÖVETELMÉNYEK 10.2.1. Anyag A szerelvényszekrény nem éghető anyagú legyen. 10.2.2.Szerkezet és kivitel A szerelvényszekrény szilárdságilag megfelelően méretezett legyen. 10.2.2.2. A szerelvényszekrény ajtaja segédeszköz nélkül könnyen nyitható legyen. Az ajtót zárt helyzetében - 40 N erő hatására szakadó - fémzárral kell rögzíteni. 10.2.2.3. A falra függeszthető szerelvényszekrény hátlapjára, felül, az ábrán feltüntetett távolságban, két függesztőfület kell elhelyezni. A szerelvényszekrény alul, a hátlapján, legalább egy ponton rögzíthető legyen. 10.2.2.4. A szerelvények (tartozékok) megfelelő rögzítésére olyan tartók legyenek felszerelve, amelyek a gyors kiemelést lehetővé teszik. 10.2.2.5. A falra függeszthető szerelvényszekrény alján 8 db 10 mm átmérőjű szellőzőfurat legyen. Falba süllyesztett kivitel esetén lehetővé kell tenni a szellőzést és a vízelvezetést. 10.2.2.6. A szerelvényszekrényt kívül-belül festeni kell. A festék színe lehetőleg galambszürke legyen (42. MSZ 9618/1). 10.2.2.7. Az ajtó felső részén jól olvasható, 80 mm magas, nyomtatott betűkkel TÚZCSAPSZERELVÉNYEK feliratot kell tűzvörös (34. MSZ 9618/1) színű festékkel festeni. 10.2.3. Elhelyezés 10.2.3.1. A szerelvényszekrényt falra vagy oszlopra erősítve kell elhelyezni az ábra szerinti magasságban, megfelelően rögzítve, de elhelyezhető falba süllyesztve is. 10.2.3.2. A szerelvényszekrényben elhelyezhető szerelvények (tartozékok) a táblázat szerint. Megnevezés C-jelű állványcső Tűzcsapkulcs föld alatti tűzcsaphoz C-jelű nyomótőmlő tömlőkapoccsal Sugárcső C.12.k.h. Egyetemes kapocskulcs

db 1 1 2 2 2

MSz 9772 9771/3 1185 1059 1094

10.3. MEGNEVEZÉS Szerelvényszekrény föld alatti tűzcsaphoz MSZ 9771/7 10.4. MEGJELÖLÉS A szerelvényszekrényen az ábrán feltüntetett helyen, maradó módon (beütéssel vagy adattáblán) és jól láthatóan fel kell tüntetni a következőket: - a gyártó nevét vagy jelét, és ha a termék megfelel e szabvány követelményeinek, akkor - az MSZ 9771/7 azonosító jelzetet tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

62. oldal

11. Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz (MSZ 9771/8) 11.1. Alak, fő méretek Alak és fő méretek az ábra szerint (az ábra jobb oldalán ajtó nélkül ábrázolva) Az ábra tájékoztató jellegű. 11.2. Követelmények Anyag, szerkezet és kivitel az MSz 9771/7 szerint. 11.3. Elhelyezés A szerelvényszekrényt falra vagy oszlopra erősítve kell elhelyezni az ábra szerinti magasságban, megfelelően rögzítve, de elhelyezhető falba süllyesztve is. 11.3.1. A szekrényekben elhelyezhető szerelvények (tartozékok) a táblázat szerint. Megnevezés Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz C-jelű nyomótőmlő tömlőkapoccsal B-C jelű áttétkapocs Sugárcső C.12.k.h. Egyetemes kapocskulcs

db 1 2 1 1 2

MSz 9771/3 1185 1057/5 1059 1094

11.4. MEGNEVEZÉS Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz MSZ 9771/8 11.5. MEGJELÖLÉS A szerelvényszekrényen az ábrán feltüntetett helyen jól olvasható és maradó módon (pl. beütéssel vagy adattáblán) fel kell tüntetni a következőket: - a gyártó nevét vagy jelét, és ha a termék megfelel e szabvány követelményeinek, akkor - az MSZ 9771/8 azonosító jelzetet.

12. Tűzoltó nyomótömlő javítás (MSZ 1185:1994) 12.1. Javítás A tömlőn annak bekötési hibája és kerületének 15%-nál kisebb mechanikai sérülése javítható. A tömlő felületén, 2 m-ként csak 1 db javítófolt lehet. A tömlőnek a javítás utáni megengedett hossztűrése a névleges hossz 10%-a. 12.2. Időszakos nyomáspróba Az időszakos nyomáspróba során a tömlőket nem szabad sorba kapcsolni. A tömlőt 1 bar nyomáson fel kell tölteni vízzel és közben légteleníteni kell azt. A nyomást fokozatosan kell növelni a 2. táblázat szerinti próbanyomás értékére, majd ezen a nyomáson kell tartani tűzvédelmi szakvizsga jegyzet tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők részére

63. oldal a tömlőt 4 percig. Ezt követően a nyomást fokozatosan csökkenteni kell és vízteleníteni kell a tömlőt. A tömlő megfelel, ha a vizsgálati idő alatt tömör zárást biztosít. A nem megfelelő tömlőt javítani vagy cserélni kell. Időszakos nyomáspróbát kell végezni: - minden javítás után; - minden készenlétben és/vagy raktárban tartott tömlőn legalább 5 évenként. 12.3. Használói ellenőrzés A tömlőt mindén igénybevétel után a készenlétben tartónak ellenőriznie kell. Az ellenőrzés a 12.2. szakasz szerint történik, de a 2. táblázat szerinti üzemi nyomásértéken. 2. táblázat Vizsgálati nyomások bar Üzemi nyomás Próba nyomás Repesztő nyomás, legalább

Méretjelek A 12 18 36

B, C, D, E 15 22 45

12.8. Megjelölés A megjelölést a tömlő egyik végén le nem mosható módon kell elhelyezni. A gyártónak és a forgalmazónak a Magyarországon forgalomba kerülő tömlőn a végektől 2 m távolságra a következő adatokat kell feltüntetnie: - a gyártó nevét vagy jelét; - a tömlő névleges hosszát; - a gyártás évét, hónapját (pl. 93.09.) és - a vizsgálati (engedély) számot. A bekötés és/vagy a nyomáspróbát végzőnek a végektől 2,5 m-re a következő adatokat kell feltüntetnie: - a bekötés és/vagy a nyomáspróbát végző nevét vagy jelét és - a nyomáspróba elvégzésének az idejét. 12.9. Kezelési utasítás A forgalomba kerülő tömlőkhöz mellékelt kezelési utasítás legalább a következő fő szempontokat tartalmazza: - kezelés a használat, igénybevétel helyén, - szállítás szállítóeszközön, - tisztítás, szárítás és tárolás.

Megjegyzés; A tűzoltó szakfelszerelések tananyagát a Tűzvédelmi műszaki követelmények megjelenését követően aktualizálni szükséges.


TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA JEGYZET

Recommend Documents