Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tűzeseti fogyasztók működőképessége

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tűzeseti fogyasztók működőképessége Írta: Lakk József villamosmérnök, tűzvédelmi szakértő 2015. június 12. péntek, 12:21

Múlt havi számunkban megkezdtük a villamos berendezésekre, villámvédelemre és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv bemutatását.

Akkor részletesen foglalkoztunk az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (továbbiakban: TvMI-k) viszonyával. Most csak emlékeztetőként elevenítenénk fel a legfontosabb tudnivalókat ebben a témakörben.

1/9


• Az új OTSZ-ben alapvetően csak az előírások jelennek meg, amelyek a biztonság elvárt szintjét rögzítik. • A TvMI-k tartalmazzák ajánlások formájában azokat a műszaki megoldásokat, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ által előírt biztonsági szintek. • A TvMI-k alkalmazása önkéntes, alkalmazásuk esetén az OTSZ-ben előírt követelmények teljesülése igazoltnak tekintendő. • A TvMI-ket az erre a célra létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottság szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja, a tartalmukat indokolt esetben módosítja. • A TvMI-k szabadon hozzáférhetők, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról letölthetők.

A villamos szakemberek számára legnagyobb jelentőségű villamos vonatkozású irányelv érdemben a kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések lekapcsolásával, a tűzeseti fogyasztók működőképességével és a villámvédelem, sztatikus feltöltődés témakörével kapcsolatban fogalmaz meg ajánlásokat. Múlt havi cikkünkben az első témakörrel már részletesen foglalkoztunk, kiemelten kezelve a szakmai körökben vitákat kiváltó, napelemekkel kapcsolatos előírásokat.

Cikkünk második részében a tűzeseti fogyasztók működőképességével összefüggő részeket igyekszünk áttekinteni.

A tűzeseti fogyasztók működőképessége alatt általában összetett (pl. több lámpatestből, az ezeket összekötő vezetékekből és a lámpatesteket megtápláló központi áramforrásból álló) rendszerekkel szemben támasztott azon elvárást értjük, hogy a rendszer egésze képes a feladatát veszélyhelyzet (tűz) esetén betölteni. Tekintve, hogy ezek a rendszerek gyakran az építmény nagy részére kiterjednek, a tűzvédelemben betöltött szerepüktől és az építményre vonatkozó tűzvédelmi koncepciótól függően egyes részeikre eltérő műszaki követelmények vonatkozhatnak.

A tűzeseti fogyasztók működőképességének biztosítása nem kizárólag a villamos tervező és a kivitelező feladata. A villamos tervező hiába írja elő például az egy tűzeseti fogyasztó számára a tűzálló kábel alkalmazását, és a kivitelező hiába használna minősített kábelt és rögzítő elemeket, amennyiben a tápellátási pont és a fogyasztó között nem mindenhol vannak olyan épületszerkezetek, amelyek tűzvédelmi határértéke teljesíti az előírt működési időtartamot, vagy amelyek statikailag képesek a kábel súlyát hordozni.

2/9


A tűzvédelmi rendszerek elvárt működési biztonsága csak a tervezésben és a kivitelezésben résztvevők egységes elvek men-tén való együttműködése révén valósulhat meg. A műszaki irányelv ki is emeli a koncepcióalkotás fontosságát. Kimondja, hogy a tűzvédelmi koncepcióalkotás akkor megfelelő, ha a koncepció részletesen tartalmazza, hogy melyek az elérni kívánt tűzvédelmi célkitűzések, a tűzvédelmi célkitűzések alkalmazásához milyen eszközrendszer szükséges, továbbá az eszközrendszer létesítése és üzemeltetése milyen feltételrendszerhez kötött. Azaz az előző példánál maradva, ha a célkitűzés egy lépcsőház hőés füstmentességének egy órán át tartó biztosítása, akkor ahhoz szükséges az egy órás tűzállóságot biztosító kábelrendszer, mint eszköz, és szükségesek olyan épületszerkezetek, amelyekre a kábelrendszer rögzíthető, és amelyek teherhordó képessége legalább az egy óra időtartamot eléri.

3/9


Az OTSZ a tűzeseti fogyasztók működőképességi időtartam-követelményét egy táblázatban összefoglalja, illetve új elemként kimondja, hogy amennyiben a táblázatban előírt érték magasabb, mint az épület teherhordó falra vonatkozó követelménye, akkor a teherhordó fal követelménye az irányadó.

A fenti működőképesség-megtartás akkor tekinthető megvalósultnak, ha tűz esetén • az előírt működési időtartamig - a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll, - a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme biztosított, - a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított, - a tűzeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított, • normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a normál tápforrás kiesésekor a biztonsági tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus, és • a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal egyenértékű.

A TvMI alapján azon építmények esetében, amelyekben a tűzeseti fogyasztók megtáplálása nem biztonsági tápforrásról történik, megfelelő a tűzeseti fogyasztókat megtápláló áramkörök kialakítása, ha azok leágaztatása a normál tápellátásról úgy történik, hogy a normál fogyasztók tűzeseti lekapcsolása nem okozza a tűzeseti fogyasztók lekapcsolását, azaz a tűzeseti fogyasztók a normál fogyasztók tűzeseti lekapcsolására szolgáló kapcsolókészülék előttről vannak megtáplálva.

Ebben az esetben a tűzeseti fogyasztók tűzeseti lekapcsolására a normál fogyasztók lekapcsolására szolgáló kapcsolókészüléktől jól elkülöníthető külön kapcsolót kell létesíteni, mely kapcsolónak nem szükséges minden egyes tűzeseti fogyasztó tűzeseti lekapcsolhatóságát külön-külön biztosítani.

Az OTSZ alapján nem szükséges a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitelt és a működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték el, vagy a tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a biztonsági világítás és az evakuációs hangrendszerek esetében

4/9


egy tűzszakaszon és egy szinten belül, MK besorolás esetén 500, míg egyéb esetben 1600 m2 alapterületben korlátozzák, és az energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a kiesés által érintett fogyasztókkal azonos tűzszakaszban található.

A TvMI ezt annyiban egészíti ki, hogy a külön épületben elhelyezett tápforrás és tűzeseti fogyasztó közötti kábelrendszer épületen kívül vezetett részét sem kell tűzálló módon kialakítani.

5/9


Ez a könnyítés nem vonatkozik a kábelrendszer építményeken belüli, illetve az építményeken (azok tetején vagy oldalán) rögzített vezetékszakaszaira. A tűzállóság nélküli vezetékszakaszok esetében ügyelni kell arra, hogy az építmény nyílászáróin esetleg kilépő lángok ne okozhassák a vezetékek működőképességének elvesztését: ezért a vezetékeket a nyílászáróktól biztonságos távolságban kell elhelyezni. Az építmények közötti szakaszon a vezetékeket célszerű aknába vagy földárokba fektetni.

Szintén nem szükséges a tűzálló kialakítás, ha a kábelrendszer szakadása a tűzeseti fogyasztó olyan állapotát eredményezi, amellyel teljesül a tűzeseti fogyasztó tűzvédelmi funkciója. Például tűzgátló ajtót nyitott állapotban rögzítő mágnes kábelét nem érinti tűzvédelmi követelmény, mivel a kábel megsérülése a mágnes tartóképességének elvesztését, a tűzgátló ajtó becsukódását eredményezi.

Amennyiben a tápforrás és a tűzeseti fogyasztó közötti kábelrendszert érinti tűzvédelmi követelmény, úgy a kábelrendszer tűzhatás elleni védelmének biztosítására alkalmas • olyan tűzálló kábelrendszer, amelynek működőképesség-megtartását vizsgálattal igazolták, és ezt Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány tartalmazza, • a vezeték, vezetékrendszer talajba fektetése, • a vezeték, vezetékrendszer betonfödémben vezetése, ha a vastag betontakarása legalább 30 mm.

A fenti felsorolással kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem tekinthető talajba fektetett vezetékrendszernek a védőcsőben, az aknában vagy alagútban elhelyezett vezetékrendszer, mert ezek esetében a védőcsőben/aknában/alagútban vezetett valamely kábel tüze más kábel meghibásodását is okozhatja.

Természetesen nincs elvi akadálya annak, hogy egy kábelrendszer különböző szakaszainak működőképesség-megtartása különböző formában valósuljon meg. Azonban mivel az egyes szakaszok csatlakoztatásának nincs kidolgozott szabályrendszere, így a „vegyes” kialakítást ajánlott elkerülni.

Ennél a pontnál feltétlenül érdemes szót ejteni az integrált tűzállóságú kábelrendszerekről és a rögzítésükre alkalmas „TKRA” (tűzálló kábelrendszer rögzítésére alkalmas) építményszerkezetekről.

6/9


Az integrált tűzállóságú kábelrendszer két alkotórésze a DIN 4102-12 (MSZE 24102) alapján minősített tűzálló kábel és az annak elhelyezésére szolgáló tűzálló kábeltartó szerkezet.

A tűzálló kábeltartó szerkezetekre jelenleg nem létezik termékvizsgálati szabvány, azonban a DIN 4102-12 vizsgálat során a kábeleket együtt vizsgálják a tartószerkezetekkel, így a

7/9


vizsgálatok eredménye hasonlóan vonatkoztatható a kábeltartó szerkezetekre is.

A DIN 4102-12 a kábeltartó szerkezetek két nagy csoportját különbözteti meg: • Szabványos tűzálló kábeltartó szerkezetek, mely szerkezeteken bármely, a DIN 4102-12 szerint bevizsgált tűzálló kábel elhelyezhető. • Kábelspecifikus tűzálló kábeltartó-szerkezetek, melyek csak azokkal a tűzálló kábelekkel együtt használhatók, amelyekkel együtt a tényleges vizsgálatra sor került.

A tűzálló kábelrendszerek rögzítésére alkalmasak „TKRA” építményszerkezetek az alábbiak: • legalább 10 cm vastag vasbeton falak vagy födémek, • vasbeton pillérek és födémgerendák, áthidalók, • legalább 10 cm vastag gázbeton vagy mészhomok falazóelemekből épült falak, • legalább 12 cm vastag téglafal, a tégla kivitelétől függetlenül, • olyan faszerkezetek, amelyek az Eurocode 5 előírásainak megfelelően a beégési sebesség figyelembevételével lettek méretezve.

Ha az integrált tűzállóságú kábelrendszer rögzítése – egyéb lehetőség hiányában – nem TRKA építményszerkezethez történik, akkor a tűzvédelmi hatóságnál eltérési engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

Az integrált tűzállóságú kábelrendszeren túl tűzálló kábelrendszer kialakítható legfeljebb 63 mm-es névleges átmérőjű acél védőcsőben elhelyezett tűzálló kábelekkel is, amennyiben a védőcső megfelel az MSZ EN 61386-21 vagy a (már visszavont) MSZ EN 50086-2-1 szabványoknak, és a védőcső rögzítése a tűzálló kábel Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványában a védőcsöves elhelyezési módra megállapított szabályok szerint történik.

Az alkalmazott védőcsővel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egyes tanúsítványok csak a már visszavont MSZ EN 50086-2-1 szabványnak megfelelő védőcsövek alkalmazhatóságát említik. Figyelembe véve azonban, hogy az MSZ EN 50086-2-1 szabvány és az azt felváltó MSZ EN 61386-21 szabvány tűzállóság szempontjából releváns követelményei lényegében megegyeznek, úgy lehet tekinteni, hogy a MSZ EN 61386-21-nek megfelelő acél védőcsövek teljesítik az MSZ EN 50086-2-1 követelményeit is, ezért alkalmazásuk tűzálló kábelrendszer részeként elfogadható.

8/9


Tűzálló kábelrendszerek kialakítása történhet még „TKRA” épületszerkezethez rögzített tűzálló kábelcsatornában vezetett vagy tűzálló bevonattal, burkolattal ellátott kábelrendszerek alkalmazásával.

Ezekben az esetekben nincs szükség tűzálló kábelekre, mert a tűzálló kábelcsatorna, illetve bevonat/burkolat hőszigetelő tulajdonsága biztosítja, hogy a vezetékek hőmérsékletnövekedése a meghatározott időtartamon belül ne okozza a vezetékek működőképesség-megtartásának elvesztését.

Következő cikkünkben villámvédelemmel és az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelemmel fogunk foglalkozni.

összefoglalva

Összefoglalva elmondható, hogy a TvMI készítői igyekeztek minden olyan megoldást ismertetni

Sajnos terjedelmi korlátok miatt több olyan műszaki megoldás bemutatására nem kerülhetett sor (pl. a

9/9

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tűzeseti fogyasztók működőképessége

Recommend Documents