TVSZ kisokos hallgatóknak A dokumentumban megmaradt a TVSZ eredeti tagolása, így hogyha a pontos hivatkozásra van szükség, könnyen megtalálható.
2. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek A Kari Tanulmányi Bizottság dönt az alábbi kérdésekben: utólagos passzív félévre kérelmek; utólagos tantárgy felvétel/leadás; kedvezményes tanulmányi rend; döntés minden olyan tanulmányokkal kapcsolatos kérdésben, amelyről a TVSZ vagy más szabályzat nem rendelkezik; tantárgy javító céllal történő tárgyfelvétel. Arról, hogy ezen kívül milyen jogkörei vannak, a TVSZ-ben olvashatsz. Bármely hallgató a Kari HK-n keresztül a KTB intézkedését kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZnek megfelelő. A KTB, KKB (Kari Kreditátviteli Bizottság) vagy a KTH (Központi Tanulmányi Hivatal) által első fokon hozott határozat ellen a kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított 15 napon belül felszólalással és/vagy fellebbezéssel lehet élni. A döntés jogerős, ha a hallgató 15 napon belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemond. A másodfokú hatáskört a BME Hallgatói Jogorvoslati Bizottsága gyakorolja. A másodfokú határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
3. § Hallgatói Jogviszony Az államilag támogatott képzésen a beiratkozást megelőzően a hallgatóknak a Kormány által meghatározott feltételekkel szerződést kell kötnie. Egy hallgatónak egy képzésen egyszerre csak egy jogviszonya lehet. A passzív félévben szünetel a jogviszony; egymást követően legfeljebb két félévig lehet valaki passzív státuszon. A passzív félévek száma nem érheti el a képzési idő felfele kerekített felét. Ezt a dékán indokolt esetben (betegség; szülés; stb..) kitolhatja két félévvel. A hivatkozott kormányrendelet szerint a hallgató a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb az őszi félévben október 14-ig, illetve a tavaszi félévben március 14-ig kérvényezheti félévének passzív státuszra való átállítását. A jogviszony megszűnik: ha átveszi a hallgatót egy másik intézmény; ha a hallgató megszünteti a jogviszonyát; ha állami ösztöndíjról átsorolják vagy átkerül önköltséges képzési formára, és így nem akarja folytatni; képzése befejeztekor a záróvizsga időszak végén, kivétel BSc után sikeres MSc felvételi esetén; ha a képzési idő kétszerese alatt sem szerez végbizonyítványt; ha egymás után háromszor nem nyilatkozik, hogy aktív vagy passzív lesz-e a következő félévben; ha a lehetséges passzív félévek számát túllépi; ha 2012. szeptember 1. után (képzésenként külön) egy tárgyból hat sikertelen vizsgája van;
ha alapképzésben a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga a beiratkozást követő negyedik aktív félév végén nem éri el a 2,25 értéket; ha mesterképzésben a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga a beiratkozást követő második aktív félév végén nem éri el a 2,50 értéket; ha a hallgató egy tantárgy kreditpontjait hatszori tantárgyfelvétel után sem szerzi meg; ha a hallgató az utolsó három aktív félévében – amelyben nem vett részt valamely EGTállamban olyan részképzésben, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók – nem szerzett legalább 20 kreditet; ha a hallgató jogviszonya korábban megszűnt, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert és tanulmányait folytatja és a beiratkozástól számított első három aktív félévében – amelyben nem vett részt valamely EGT-államban olyan részképzésben, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók – nem szerzett legalább 10 kreditet; annak az adott képzésre felvett hallgatónak, akinek ugyanazon a képzésen korábban megkezdett jogviszonya van, amennyiben az új felvétellel élve az adott képzésre ismételten beiratkozik; egyéb TVSZ 3§-ban leírt esetekben.
Fellebbezni kézhezvételtől (határozat kiadásától) számított 15 napon belül lehet a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságnál, másodfokon fellebbezésnek lehetősége nincs. A korábbiakban a hallgatónak utolsó két aktív féléve során legalább 30 kreditet kellett teljesítenie ahhoz, hogy ne sorolják át önköltséges finanszírozási státuszba. Jelen módosítással az utolsó két aktív félévben 36 kreditet kell teljesíteni. Érvényesség: A 2016/17. tanév őszi félévétől kezdődően eszerint kell eljárni. Először 2017 júliusában készül eszerinti szűrés.
7.§ A hallgató tanulmányainak folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettsége A hallgatónak kötelező minden regisztrációs héten aktív vagy passzív félévre bejelentkeznie, amennyiben ezt elmulasztja, mindenképpen passzív félévre kerül. A félév végéig lehet kérni a félév utólagos passziválását indokolt esetben (betegség; trauma; családi állapot változása, stb…), erről a KTB dönt. Regisztrációs héten kell felvenni a tárgyakat, utólagos tárgyfelvételre és leadásra a második oktatási hét első napjáig van lehetőség. Erről is a KTB dönt. A Neptunban szereplő adatokat mindig aktualizálni kell, ennek elmulasztásából következő hátrányok ellen nem lehet fellebbezni.
8.§ Oktatás időszakai Az oktatás alapegysége a félév. Egy tanév két félévből áll, a tanév ősszel kezdődik. Regisztrációs héten nincsenek tanórák. Félév felépítése: 1 regisztrációs hét, 14 oktatási hét, 1 hét pótlási időszak, 4 hetes (legalább 20 munkanap) vizsgaidőszak. A regisztrációs hét és a 14 oktatási hét alkotja a 15
hetes szorgalmi időszakot. A pótlási időszak a szorgalmi időszak végétől a vizsgaidőszak első napjáig tart. A tanóra (kontaktóra, oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás) típusai: előadás, tantermi (rajztermi) gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat. Egy tanóra (kontaktóra) időtartama 45 perc. Az előadás kivételével egy oktatóra legfeljebb 35 hallgató juthat. Szakmai gyakorlat alapvetően a nyári szünetre ütemezhető, de nyári vizsgaidőszakban és szorgalmi időszakban is lehet KHK egyetértéssel.
9.§ Tantárgyprogramok, tantárgykövetelmények Minden meghirdetett tárgyhoz tartoznia kell tantárgyprogramnak és tantárgykövetelménynek. A Neptunba a tanszékeknek kötelező feltölteni a tantárgy adatlapot vagy az adatlapra mutató linket. A tantárgyi program tartalmazza: ● az elérhető segédanyagokat és hozzáférhetőségüket; ● a tanórákon való részvétel követelményeit, azok pótlásának lehetőségét, valamint a jelenlét ellenőrzésének módját és rendszerességét;
● a félévközi ellenőrzések számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét; ● a tantárgy teljesítésével, értékelésével kapcsolatos valamennyi információt, beleértve az osztályzat kialakításának módját. A tantárgyfelvétel kezdetétől interneten elérhetővé kell tenni a tantárgyprogramot és a tantárgykövetelményeket. A követelményeket az első órán közölni kell a hallgatókkal.
11.§ Kurzusok meghirdetése és felvétele Vizsgás tárgyakból minden félévben kötelező vizsgakurzust indítani. KTB által meghatározott tárgyakból keresztféléven is kötelező teljes kurzus (nem csak vizsgakurzus) indítása. A hallgatók joga tantárgyak, oktatók, párhuzamosan meghirdetett kurzusok, modulok specializációk és szakirányok közötti választás. Az előírt kreditek 10%ának értékében térítésmentesen lehet felvenni tárgyat. A 2012. augusztus 15. előtt kezdettek esetében az előírt krediteken felül felvett tantárgyak csak 2012. augusztus 15. után számítanak ebbe a 10%-ba. A szigorlati kurzusok esetében – a KTB előzetes engedélyével – egyedi jelentkezési időszakot lehet beállítani, mely legkorábban a 6., legkésőbb a 8. oktatási héten érhet véget. A módosítást célja, hogy a hallgató a félév derekához érve, mérlegelve az addigi teljesítményét még egyszer nyilatkozhasson arról, hogy e félévben kívánja-e teljesíteni az adott szigorlati kurzust. Idegen nyelvi tárgyakat is felvehet a hallgató a mintatantervének tíz százalékáig terjedően, ingyenesen.
12. § Tantárgyak típusai, a hallgatók tanulmányi munkájának értékelése Az értékelés (érdemjegy) ellen jogorvoslatnak helye nincs. A tantárgy ismeretének bármely ellenőrzése után annak eredményét két héten belül – de az ellenőrzés pótlási lehetőségét legalább 48 órával megelőzően – elérhetővé kell tenni az interneten keresztül. Hallgató nevével eredménye mások számára elérhető módon nem közzétehető. Ilyenkor Neptunkódot kell megadni a név helyett. Az aláírás megadásához, illetve félévközi ellenőrzések és vizsgák esetén az elégségeshez legfeljebb a megszerezhető pontok 50%-át lehet megkövetelni, amennyiben az értékelés pontozással történik. Egy tantárgy párhuzamosan meghirdetett kurzusainál a számonkérés a lehetséges mértékig azonosan történik.
13. § Félévközi ellenőrzések Ellenőrzéskor a hallgató személyazonosságát bármely személyazonosság igazolására alkalmas fényképes okmánnyal (személyazonosító igazolvány, jogosítvány, útlevél) vagy diákigazolvánnyal igazolhatja. Ha a hallgató nem tudja a személyazonosságát igazolni, úgy nem vehet részt az ellenőrzésen. Az oktató felszólítására a beadott munkát sajátkezű aláírással kell ellátni. A félévközi ellenőrzésre a tantárgy órarendi óráján vagy a kari időbeosztásban zhsávnak jóváhagyott időpontban kerülhet sor. Ettől csak a KTB és a KHK írásbeli engedélyével lehet eltérni, ezt a tantárgykövetelménynek is tartalmaznia kell.
14.§ A félévközi jegy és az aláírás megszerzése A félévközi jegy megszerzése két rendszerben történhet: ● Ha a kreditek száma kisebb, mint kettő, akkor legalább a kreditértéknek megfelelő számú félévközi ellenőrzést kell tartani. Ha legalább három kredites, akkor minimum hármat kell tartani. Ellenben a végleges eredménybe legalább 20%-nál nagyobb súllyal beleszámító ellenőrzések száma a kreditszámnál egyel lehet csak nagyobb. Ettől eltérni csak a KTB engedélyével lehet. ● A jegy teljes egészében önálló otthoni munka alapján történik. Vizsgajeggyel záruló tantárgy esetén legfeljebb a tantárgy kreditértékével megegyező számú félévközi ellenőrzés tartható. A tanórákon való részvétel a félévvégi aláírás feltétele lehet. Előadások esetén legfeljebb a tanórák 70%-án való részvétel szabható feltételként, a gyakorlati foglalkozások, laboratóriumi foglalkozások és rajzgyakorlatok összóraszámának a 30%-át meghaladó hiányzás esetén a tantárgy nem teljesíthető. KTB engedéllyel a hiányzások alacsonyabb száma is megszabható. A megszerzett aláírás a megszerzés félévében és az azt követő hat egymás utáni félévben érvényes, aláírásról a hallgató nem mondhat le.
15.§ A vizsgák és szigorlatok rendje A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. A hallgató különösen indokolt esetben a KTB döntése alapján a vizsgaidőszakon kívül is – de legkésőbb a következő félév szorgalmi időszakának kezdetéig – tehet vizsgát. Vizsgaidőszakon kívül csak névre szóló engedéllyel rendelkező hallgató tehet vizsgát. Az aláírással rendelkező hallgatók is tehetnek félévközi ellenőrzéseket, ha nem vizsgakurzuson vették fel a tárgyat. Ha a vizsgajegybe beleszámít a félévközi eredmény, akkor az aláírás félévében megszerzett eredmény számít, kivéve, ha a hallgató az első oktatási hét végéig kérte, hogy az aktuális félév eredményeit vegyék figyelembe.
16.§ A javítás és pótlás rendje A számonkérések pótlása alanyi jogon jár minden hallgatónak. Kivételes esetben a tantárgykövetelmény rendelkezhet úgy, hogy a számonkérések egy csoportja nem pótolható. Ekkor a számonkérések legkedvezőbb (lefelé kerekített) maximum kétharmada alapján történhet. Az otthoni feladatok díj megfizetése mellett a póthét végéig adhatóak le késedelmesen. Ha az aláíráshoz szükséges minden zárthelyit teljesíteni, akkor egy zárthelyiből második alkalommal is pótlást kell biztosítani a pótlási héten. Ezen felül a további pótlásoknak két fajtája határozható meg a tárgykövetelményben: ● A dolgozatok (lefelé kerekített) fele esetében ne vegyen igénybe semmilyen pótlást. ● Az igénybe vehető pót és pótpót zárthelyik száma nem haladhatja meg a zárthelyik számát.
A hallgató alanyi joga, hogy félévenként egy tantárgyból díj ellenében 3. alkalommal is vizsgázzon. A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére más oktatónál is leteheti a 2. és 3. vizsgáját. Ekkor a vizsgát bizottság előtt kell tennie. Amennyiben egy tantárgy feltétele minden labor teljesítése, akkor a hallgató által választott 20%-át teljesítheti pótlással. Legalább elégséges labor csak akkor javítható, ha a tárgykövetelmény megengedi. A hallgató a KTB-hez adhat be kérvényt, hogy felvehessen korábban már teljesített tárgyat. A újrateljesített tárgy nem számít bele semmilyen ösztöndíjindexbe.
17.§ A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai A hallgató tanulmányi munkájának mutatószámai: Megszerzett kreditek száma: Az összes teljesített tárgy kreditjének az összege. Súlyozott tanulmányi átlag: Az összes teljesített tárgy kreditjét megszorozzuk az érdemjeggyel, majd ezek összegét vesszük. A kapott összeget leosztjuk a teljesített kreditek számával, így megkapva a súlyozott tanulmányi átlagot. ∑ (M egszerzettkredit × Érdemjegy) ∑ (M egszerzettkredit)
Ösztöndíjindex: Az összes teljesített tárgy kreditjét megszorozzuk az érdemjeggyel, majd ezek összegét vesszük. A kapott összeget leosztjuk 30-cal, így megkapva a súlyozott tanulmányi átlagot. ∑ (M egszerzettkredit × Érdemjegy) 30
Korrigált kreditindex: A teljesített kreditek számát leosztjuk a felvett kreditek számával, majd ezt a hányadost beszorozzuk az ösztöndíjindexel. ∑ (M egszerzettkredti) ∑ (M egszerzettkredit × Érdemjegy) ∑ (F elvettkredti) ∑ (M egszerzettkredit)
Összesített korrigált kreditindex: A korrigált kreditindexhez hasonlít, de több féléves munkára vonatkozik. ∑ (M egszerzettkredti) ∑ (M egszerzettkredit × Érdemjegy) ∑ (F elvettkredti)
Aktívf élélvek száma ×30
Teljesítményindex: A teljesítményindex a TJSZ-ben van meghatározva. Számítása során minden tárgyara kiszámolunk egy részindexet, és ezek összege határozza meg a teljesítményindexet. A részindex számítása a következő: Érdemjegy Súlyszám×Érdemjegyek összege
A súlyszám a tárgy kreditjének és a tárgyat felvett hallgatók szorzata. Az érdemjegyek összege a tárgyat az adott félévben teljesített hallgatók érdemjegyeinek összege. A súlyszámot bizonyos tárgyaknál a HK a KTB egyetértésével módosíthatja.
18.§ A helyettesítő és a szabadon választható tantárgyak befogadtatása, kreditátvitel Bármilyen tantárgy vagy tantárgycsoport egy másik tantárggyal, illetve tantárgycsoporttal helyettesíthető, viszont egy ismeretanyag elsajátításáért csak egy alkalommal adható kredit. Két tárgy(csoport)-ot helyettesíthetőnek el kell ismerni, ha az összevetett tudás legalább 75 százalékban megegyezik. Csereprogram során elegendő a 60 százalékos egyezés. A tudás összevetését a Kari Kreditátviteli Bizottság végzi el. Olyan tantárgy, amely az alapdiploma megszerzéséhez szükséges volt, nem ismerhető el a mesterképzésben még egyszer, szabadon választható tantárgyként. Ellenben ha az alapképzésben az alapdiplomához szükséges krediteken felül szerez valaki krediteket, ezeket a mesterképzésen el kell fogadni. Kreditet más felsőoktatási intézményből vagy képzésről is lehet akkreditálni, de az előző bekezdések itt is érvényesek. A befogadott tantárgyak teljesítését a kar lehetőség szerint a saját szakának tantervében lévő megfelelő tantárgyként fogadja el. Amennyiben ilyen tantárgy nincs, úgy a befogadás szabadon választható tantárgyként történik. A BME-n a karok kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditértékét. Szabadon választható tantárgyként bármely, a BME-n meghirdetett tárgy hallgatható. Lehetőség van a munkavégzés során szerzett tapasztalatokat tantárgyként akkreditálni. Ilyenkor a benyújtott dokumentumokon túl lehet, hogy a kredit elismeréséhez írásbeli vagy szóbeli vizsga letétele is szükséges.
21.§ A záróvizsga Azt követően, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeknek mindenben eleget tett, számára végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani. A záróvizsgára bocsájtás feltétele a végbizonyítvány, további feltételeit a mintatanterv tartalmazza. A záróvizsga eredményét a (0,5 ZV + 0,5 D) képlettel kell kiszámítani, ahol a változók jelentését lásd 22.§.
22.§ Az oklevél Az oklevél eredményét két tizedes jegyre kerekítve a (0,2 ZV + 0,3 D + 0,5 TÁ) képlet szerint kell kiszámítani. Ha a tanulmányok során szigorlatot is kell tenni, úgy a (0,2 ZV + 0,3 D + 0,3 TÁ+0,2 SZ) képletet kell használni. ZV: a záróvizsgatantárgy(ak) érdemjegyeinek átlaga két tizedes jegyre kerekítve; D: a diplomamunkára, illetve szakdolgozatra a záróvizsga bizottság által adott érdemjegy; TÁ: a teljes tanulmányi időszakban megszerzett összes kreditre vonatkozó súlyozott tanulmányi átlag két tizedes jegyre kerekítve; SZ: a szigorlatok érdemjegyeinek átlaga két tizedes jegyre kerekítve
Az oklevél kitüntetéses, ha az átlageredmény legalább 4,50, és a záróvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, diplomamunkájának vagy szakdolgozatának a záróvizsgán megállapított érdemjegye jeles, és - amennyiben van -, akkor valamennyi szigorlatának osztályzata jeles. A teljes tanulmányi időszakra vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4.00, továbbá a képzésbe beszámított, teljesített tantárgyainak osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. Javítóvizsgával vagy ismétlő javítóvizsgával vagy ismételt tantárgyfelvétellel javított elégtelen vagy elégséges jegy a kitüntetéses oklevél kiadását nem zárja ki. Módosultak a diplomakiadás szabályai. A hatályos jogszabályok szerint a diploma nem tartalmazhatja a kibocsájtó kar nevét, és a diploma minősítését, továbbá csak a dékán aláírása szerepelhet rajta. Érvényesség: A 2015. augusztus 15. után sikeres záróvizsgát tett hallgatók már az új szabályozások szerinti oklevelet kapják meg.
23. § Méltányosság gyakorlása és esélyegyenlőség biztosítása A képzés során a hallgató kérelme alapján méltányossági alapon egy esetben mentességet kaphat a TVSZ egyes rendelkezései alól. Tantervben szereplő követelmény alól felmentés nem adható, de a teljesítés módja egyénre szabható. A kérvényt a KTB bírálja el, fellebbezés esetén a másodfokú hatáskört a dékán gyakorolja, ezzel szemben fellebbezés nincs. A méltányosságon alapuló határozatban utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény nem adható.
30.§ Záró rendelkezések, kapcsolat más szabályzatokkal A hallgató tanulmányaihoz kapcsolódó juttatásairól és az általa fizetendő térítésekről és díjakról a Térítési és Juttatási Szabályzat rendelkezik. A TVSZ ugyanakkor tartalmaz további értelmező rendelkezéseket.
