Túrkeve Város. Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján

Túrkeve Város Településfejlesztési Koncepciójának és

Integrált Településfejlesztési Stratégiájának

Megalapozó Vizsgálata Egyeztetési munkaanyag (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján)

2016.

1. oldal / összesen: 165


Külzetlap

Túrkeve Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek Egyeztetési munkaanyag (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján)

KÉSZÍTETTE:

KELETKÖZ Kelet-Közép-Európai Beruházási, Fejlesztési és Szakértői Ügynökség Kft. (4200 Hajdúszoboszló, Hőforrás utca 36.)

2016. év



Aláírólap

Projektfelelős: Vágó Viktor ügyvezető KELETKÖZ Ügynökség Kft.

Projektkoordinátor: Kiss Gábor KELETKÖZ Ügynökség Kft.

Régészeti szakértő: dr. Csányi Marietta régész

Közreműködők: Vida Tamás

Darvasi Ferenc

Túrkeve Város Önkormányzata polgármestere

Túrkeve Város Önkormányzata települési koordinátor



TARTALOMJEGYZÉK

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................. 11 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ............................................................................................ 14

1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK .............................................................................................................. 15 1.1.1. A település térségi szerepe ............................................................................................... 15 1.1.2. A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése .............................. 19 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................ 21 1.2.1. Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............. 21 1.2.3. Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához .................................................................................................................................... 24 1.2.4 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás............................. 26 1.3. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA ................................................ 27 1.3.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai.................................................................................................................................... 27 1.3.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ........................................... 28 1.4. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ................................................................................................. 30 1.4.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ..................................................................................................................... 30 1.4.1.1. Demográfia, népesség ............................................................................................... 30 1.4.1.2. Nemzetiségi összetétel .............................................................................................. 34 1.4.1.3. Képzettség ................................................................................................................. 35 1.4.1.4. Foglalkoztatottság ..................................................................................................... 36 1.4.1.5. Jövedelmi viszonyok .................................................................................................. 39 1.4.1.6. Életminőség ............................................................................................................... 40 1.4.1.7. Lakásállomány ........................................................................................................... 41 1.4.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok .......................................... 43 1.4.3. Települési identitást erősítő tényezők .............................................................................. 44 1.4.3.1. Testvérvárosi kapcsolatok ................................................................................................ 44 1.4.3.2. Vallási felekezetek ............................................................................................................ 44 1.4.3.3. Civil szervezetek ............................................................................................................... 45 1.4.3.4. Településtörténet ............................................................................................................. 46 1.4.3.5. Települési rendezvények .................................................................................................. 49 1.5. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA .......................................................................... 51 1.5.1. Humán közszolgáltatások ........................................................................................................ 51 1.5.1.1. Oktatás - nevelés ....................................................................................................... 51 1.5.1.2. Egészségügy és szociális közszolgáltatások ............................................................... 61 1.5.1.3. Közösség, művelődés, kultúra ................................................................................... 62 1.5.2. Esélyegyenlőség biztosítása .................................................................................................... 65



1.6. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ................................................................................................... 67 1.6.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................. 67 1.6.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 73 1.6.2.1. Mezőgazdaság .................................................................................................................. 73 1.6.2.2. Ipar- és építőipar .............................................................................................................. 73 1.6.2.3. Szolgáltatás ....................................................................................................................... 73 1.6.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése ........................................................................................................................................ 75 1.6.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ........................................................... 75 1.6.4.1. Elérhetőség ....................................................................................................................... 76 1.6.4.2. Munkaerő képzettsége..................................................................................................... 77 1.6.4.3. K + F + I ............................................................................................................................. 77 1.6.4.4. Üzleti infrastruktúra ......................................................................................................... 77 1.7. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE .............................................................................................................. 78 1.7.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ........................................................... 78 1.7.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ........................... 81 1.7.2.1. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége ....................................................... 81 1.7.2.2. Az önkormányzat intézményrendszere ............................................................................ 82 1.7.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ............................................................................................ 83 1.7.4. Foglalkoztatáspolitika .............................................................................................................. 84 1.7.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás................................................................................................. 86 1.7.6. Intézményfenntartás ............................................................................................................... 88 1.7.7. Energiagazdálkodás ................................................................................................................. 88 1.8. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ....................................................................... 89 1.9. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA .................................................................. 90 1.9.1. Természeti adottságok ............................................................................................................ 90 1.9.2. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.............................................................. 91 1.10. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................... 93 1.10.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei .......................................................................... 93 1.10.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek..................................................................................................................... 93 1.10.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése.................................................................................. 94 1.10.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ................................................................. 95 1.11. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................ 96 1.11.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata .................................................... 96 1.11.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ............................... 97 1.12. KÖZLEKEDÉS ................................................................................................................ 98 1.12.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ........................................................................................ 98 1.12.2. Közúti közlekedés ................................................................................................................ 100 1.12.3. Közösségi közlekedés .......................................................................................................... 100 1.12.3.1. Közúti ............................................................................................................................ 100 1.12.3.2. Kötöttpályás ................................................................................................................. 101 1.12.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés .................................................................................... 101 1.13.

KÖZMŰVESÍTÉS ..........................................................................................................102 5. oldal / összesen: 165


1.13.1. Vízi közművek ...................................................................................................................... 102 1.13.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ......................................................................................... 104 1.13.1.2. Szennyvízelvezetés ....................................................................................................... 105 1.13.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ................................................................. 106 1.13.2. Energia ................................................................................................................................. 106 1.14. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) ....................................................107 1.14.1. Talaj ..................................................................................................................................... 109 1.14.2. Felszíni és a felszín alatti vizek ............................................................................................ 110 1.14.3. Levegőtisztaság és védelme ................................................................................................ 111 1.14.4. Zaj- és rezgésterhelés .......................................................................................................... 112 1.14.5. Hulladékkezelés ................................................................................................................... 112 1.15.

KATASZTRÓFAVÉDELEM..............................................................................................114

1.16.

ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY ...............................................................................118

1.17. VÁROSI KLÍMA ............................................................................................................119 1.17.1. Túrkeve városi klímáját befolyásoló tényezők .................................................................... 120 1.17.2. A klímabarát város kialakulásának alapvetései, ajánlása ................................................ 120 2.

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ............................................................................................121

2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE................................122 3.

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .........................................................................................125

3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS .............................................126 3.1.1. A folyamatok értékelése .................................................................................................. 126 3.1.2. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata................................................................ 127 3.1.3. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ................................................................................................................... 128 SWOT........................................................................................................................................128 3.2. PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP ..............................................................................................131 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK .....................................................133 3.3.1. A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ............................................................................... 133 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 134 1. Szegregátum: Frankel utca térsége ......................................................................................... 135 2. Szegregátum: Bihari telep és térsége ...................................................................................... 137 Szegregációval veszélyeztetett területek .................................................................................... 139 3.3.2.1. A szegregátumok területén élők egészségi állapota ...................................................... 146 3.3.2.2. Szociális intézményrendszer és ellátási formák ............................................................. 146 3.3.2.3. Ágazati politikák ............................................................................................................. 146 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ................................................................................. 148 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................150



ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Városi területfejlesztési rendszer ............................................................................................. 11 2. ábra: Jász - Nagykun - Szolnok megye stratégiai célrendszere ......................................................... 26 3. ábra: Túrkeve Város Településfejlesztési Koncepció célrendszere ................................................... 27 4. ábra: Túrkeve Város jövőképe 2030-ig .............................................................................................. 28 5. ábra: Túrkeve Város lakónépessége (fő) ........................................................................................... 31 6. ábra: Túrkeve Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év).......................... 31 7. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt) .................................................................... 32 8. ábra: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) ............................................................... 32 9. ábra: Állandó népességből a 60 – x évesek aránya (%) ..................................................................... 32 10. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) .................................................................................. 36 11. ábra: Munkanélküliségi ráta (%) ...................................................................................................... 37 12. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában .................................................................................................................................. 38 13. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma ........................................................................................ 39 14. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma ......................... 39 15. ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában ............................................................. 41 16. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma (fő) - Túrkeve .............................. 51 17. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) ................................................................. 52 18. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) ............................ 55 19. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) ........................................................................................................... 58 20. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) .................................................... 61 21. ábra: Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) ................................................................................. 68 22. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ............................................................... 68 23. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2010-ig .................................................... 69 24. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2011-től .................................................. 69 25. ábra: Regisztrált őstermelők száma (fő) .......................................................................................... 73 26. ábra: Termál fürdő árbevételei tevékenységek alapján .................................................................. 74 27. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig (perc) ............................................................................................................................................................... 99 28. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig (perc) ..................................................................................................................................................... 99 29. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben járásközpontig (perc) ... 99 30. ábra: Száz lakosra jutó személygépkocsik száma (db) ................................................................... 101 31. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ..................................... 103 32. ábra: Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ......................................................... 105 33. ábra: Közműolló (%) ...................................................................................................................... 105 34. ábra: Városi klíma jellemzése ........................................................................................................ 119



TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései ............................................................................................... 18 2. táblázat: Mezőtúri járás - népesség előrejelzés 2011 – 2041 ........................................................... 30 3. táblázat: Túrkeve Város állandó népessége (1970., 1980., 1990. 2001., 2011. években) ................ 30 4. táblázat: Túrkeve Város állandó lakónépessége (1970., 1980., 1990., 2001., 2011. években) ........ 30 5. táblázat: Nemek megoszlása az állandó lakónépesség tekintetében (2011.) ................................... 32 6. táblázat: Túrkeve Város lakosságának nemzetiségi összetétele ....................................................... 34 7. táblázat: Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%) .............. 35 8. táblázat: Iskolai végzettség legfőbb mutatói (szegregátumok összehasonlító adataival) ................ 35 9. táblázat: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)............................................ 36 10. táblázat: Munkaügyi adatok (elmúlt 6 hónap) ................................................................................ 37 11. táblázat: Túrkevei lakásállomány főbb mutatói (szegregátumokra vonatkozó összehasonlítással)41 12. táblázat: Térbeli társadalmi rétegződés .......................................................................................... 43 13. táblázat: Túrkeve város állandó népességének vallási megoszlása (2011.) .................................... 44 14. táblázat: Jelentősebb túrkevei civil szervezetek ............................................................................. 45 15. táblázat: Túrkeve Város rendezvény-naptára (2016.) ..................................................................... 49 16. táblázat: Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde feladatellátási helyei...................................... 51 17. táblázat: Bölcsődei csoportok létszáma .......................................................................................... 52 18. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola feladatellátási helyei........................................................ 53 19. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak kompetencia mérések eredményei................ 53 20. táblázat: Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda feladatellátási helyei ........... 54 21. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola oktatási rendszere ................................................................................................................................. 56 22. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola szakképzési portfóliója .......................................................................................................................... 57 23. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tanulólétszáma ...................................................................................................................................... 57 24. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola SNI tanulói.................................................................................................................................................... 57 25. táblázat: Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola feladatellátási helyei .................... 58 26. táblázat: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola feladatellátási helyei ............................................................................................................................. 59 27. táblázat: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola túrkevei feladatellátási hely tanulólétszáma ........................................................................................ 60 28. táblázat: A Finta Múzeum és a Vadász Pál Kiállítóterem nyitva tartása ......................................... 64 29. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései ........................................................ 65 30. táblázat: Regisztrált gazdasági vállalkozások száma ezer lakosra ................................................... 67 31. táblázat: Vállalkozások száma ......................................................................................................... 67 32. táblázat: Társas vállalkozások létszám szerint ................................................................................ 68 33. táblázat: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) ........................................................................... 68 34. táblázat: Legmagasabb nettó árbevételű cégek.............................................................................. 71 35. táblázat: Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft főbb pénzügyi mutatói ......................................... 74 36. táblázat: Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%) ............ 77 37. táblázat: Túrkeve Város Önkormányzata 2015. évi költségvetése ................................................. 79 38. táblázat: Gazdasági program SWOT analízise a fejlesztési lehetőségekről ..................................... 80 39. táblázat: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság főbb adatai ......... 82 40. táblázat: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. tevékenységei és arányos bevételei ............. 82 41. táblázat: Túrkeve Városában a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma............... 84 42. táblázat: Önkormányzati bérlakások ............................................................................................... 86



43. táblázat: Túrkeve Város Önkormányzata jelentősebb energetikai beruházásai ............................. 88 44. táblázat: Túrkeve temetői ............................................................................................................... 89 45. táblázat: Közúti hálózat főbb jellemzői ........................................................................................... 98 46. táblázat: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő terület megadása Túrkeve területén ...... 104 47. táblázat: Túrkeve légszennyezettségi adatai ................................................................................. 111 48. táblázat: Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma ............................................................................................................................................................. 112 49. táblázat: Túrkeve csapadékvizeit befogadó csatornák.................................................................. 114 50. táblázat: Elöntési kategóriák ......................................................................................................... 114 51. táblázat: 1. szegregátum főbb mutatói ......................................................................................... 136 52. táblázat: 2. szegregátum főbb mutatói ......................................................................................... 138 53. táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területek főbb mutatói ................................................. 144 54. táblázat: A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 .................................................. 151 55. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola tanulólétszáma .............................................................. 152 56. táblázat: Legmagasabb nettó árbevételű cégek............................................................................ 153 57. táblázat: Túrkevei Termálfürdő gyógyvizének összetétele ........................................................... 157 58. táblázat: Javallatok a túrkevei gyógyvíz igénybevételére ............................................................. 157 59. táblázat: Termálfürdő medencéi ................................................................................................... 158

TÉRKÉPJEGYZÉK 1. térkép: Túrkeve város elhelyezkedése .............................................................................................. 15 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű) ........................................................................... 16 3. térkép: Mezőtúri járás ....................................................................................................................... 16 4. térkép: Jász – Nagykun – Szolnok megye járásai ............................................................................... 17 5. térkép: Jász - Nagykun - Szolnok megye együtt kezelendő fejlesztési térségei ................................ 24 6. térkép: Mezőtúr térsége – Tiszazug - együtt kezelendő térség ........................................................ 25 7. térkép: Túrkeve Város településszerkezeti terv ................................................................................ 29 8. térkép: Túrkeve - Első Katonai Felmérés (1763-1787) ...................................................................... 46 9. térkép: Túrkeve - Második Katonai Felmérés (1806-1869) ............................................................... 47 10. térkép: Túrkeve - Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) ........................................................... 48 11. térkép: Túrkeve elérhetősége (úthálózat) ....................................................................................... 76 12. térkép: Túrkeve helye az országos ökológiai hálózatban ................................................................ 92 13. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdő / Erdőtelepítésre alkalmas területek ........................... 94 14. térkép: Túrkeve közúti közlekedési hálózata .................................................................................. 98 15. térkép: Túrkeve és térsége közúthálózata ...................................................................................... 99 16. térkép: Túrkeve főbb közúti elérhetősége .................................................................................... 100 17. térkép: Túrkevei vízmű védőterületének felszíni vetülete - Felszíni védőterület (vízbázis védőterület)......................................................................................................................................... 102 18. térkép: Rendszeresen belvízjárta területek - Nagyvízi meder....................................................... 104 19. térkép: Körös - Maros Nemzeti Park ............................................................................................. 107 20. térkép: Tájképvédelmi övezetek ................................................................................................... 108 21. térkép: Belvízjárta területek - Nagyvízi meder .............................................................................. 110 22. térkép: Túrkeve és környéke vízgyűjtő helyei ............................................................................... 115 23. térkép: Ásványi nyersanyag gazdálkodási övezet ......................................................................... 118 24. térkép: Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon .............................................................. 120



25. térkép: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 °C) az 1980-2009-es időszakban ............................................................................................................................................................. 120 26. térkép: Túrkeve Város probléma- és értéktérképe ....................................................................... 132 27. térkép: Túrkeve szegregátum áttekintő (30% feletti) ................................................................... 134 28. térkép: Túrkeve szegregátum 1. .................................................................................................... 135 29. térkép: Túrkeve 2. szegregátum .................................................................................................... 137 30. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 1. szegregátum ............................................................. 139 31. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 2. szegregátum ............................................................. 140 32. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 3. szegregátum ............................................................. 141 33. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 4. szegregátum ............................................................. 142 34. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 5. szegregátum ............................................................. 143 35. térkép: Túrkeve zöldfelületi rendszerének fejlesztése (Zöld Város projekt) ................................. 149

KÉPJEGYZÉK

1. kép: Petőfi Sándor Általános Iskola épülete ...................................................................................... 54 2. kép: Kútskanzen................................................................................................................................. 63 3. kép: Finta Múzeum ............................................................................................................................ 64 4. kép: Túrkeve Termál- és Élményfürdő főépülete .............................................................................. 74 5. kép: Városháza, Túrkeve ................................................................................................................... 78



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon a városi jogállású településeknek, így Túrkeve Városának is a városfejlesztési elképzeléseik megvalósításához integrált településfejlesztési stratégiát (ITS) kell készíteniük. Ez az egyik alapdokumentuma a 2014-2020 közötti tervezési időszakban terület- és településfejlesztésre fordítandó Európai Uniós források felhasználhatóságának is. Az integrált településfejlesztési stratégia egy 7 évre szóló, középtávú dokumentum, amelynek célja, hogy megalapozott stratégiai alátámasztást nyújtson Túrkeve Város 2014-2020 között tervezett fejlesztési elképzelései számára. A korábbi tervezési időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához képest jelentős változást jelen ITS tervezése során, hogy a tervezett beavatkozások nem csupán a város önkormányzatának fejlesztési elképzeléseit foglalják keretbe, hanem a dokumentum a széleskörű projektgyűjtésnek köszönhetően a városban 2014-2020 között, más szereplők által megvalósítani tervezett, valamennyi fontosabb, jelenleg ismert fejlesztést felöleli és rendszerezi. Természetesen nincs realitása annak, hogy a következő időszak minden egyes fejlesztési elképzelését bemutassa az ITS, de a város fejlődésének szempontjából legfontosabb irányokat, projekteket és programokat strukturált formában összegzi. A korábban készült településfejlesztési dokumentumok felülvizsgálatát a 2007 – 2013 – as programozási időszak tapasztalatai, a kohéziós politikai új szabályai és az új kihívások indokolják. A jogszabályi előírásokból és a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze. 1. ábra: Városi területfejlesztési rendszer

Forrás: saját szerkesztés

Túrkeve Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának a Városfejlesztési Kézikönyvben és azok mellékleteiben, a BM által kibocsátott ITS elkészítését segítő kis- és középvárosok ITS elkészítését segítő Útmutató illetve a 314/2012. (XI.8.). Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. Ennek megfelelően a jelenlegi, 2016. évben végzett tervezői munkasorán három részdokumentum készül: 11. oldal / összesen: 165


1. Megalapozó vizsgálat, amely az ITS-t és Koncepciót megalapozó helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészeket tartalmaz 2. Településfejlesztési Koncepció 3. Integrált Településfejlesztési Stratégia A megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a hosszú távú koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű („megvalósítás orientált”) ITS-nek. Ebből adódóan az ITS elkészítésekor a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásaira koncentrál, hangsúlyosan azon területek elemzésére, értékelésére, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve EU szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. Az ITS alapoz az Európai Uniós, nemzeti és helyi szintű stratégiai tervezési dokumentumokra és biztosítja az azokhoz való illeszkedést az ITS stratégiájában kitűzött célok vonatkozásában. Az ITS-ben ki kell jelölni azokat a fejleszteni kívánt akcióterületeket, amelyekre a város középtávon koncentrálni kíván. Túrkeve Város esetében - kisvárosi mivolta miatt - külön városrészek és akcióterületek kijelölésére nem került sor. Partnerség alatt a szereplők bevonására érdemi konzultációra épülő kommunikációt értünk, amely a döntési folyamat egészében jelen van. Jelen stratégia tartalmát, szerkezetét és részletes tartalmi követelményeit a fentebb hivatkozott 314/2012. (XI.8.). Korm. rendelet határozza meg. A kormányrendelet értelmében az önkormányzat a stratégiát legalább négyévente áttekinti, ellenőrzi, és dönt arról, hogy továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente kell, hogy döntést hozzon. A KSH 2011. évi népszámlálásból származott adatai alapján megállapítható, hogy Túrkeve Városában beazonosítható a kritériumoknak megfelelő szegregátum, melyek bemutatásásra jelen Megalapozó Vizsgálat 3. fejezetében kerül sor. A stratégiaalkotás folyamatában jelentős feladat azon dokumentumok számbavétele, amelyekhez egy adott térség, esetünkben Túrkeve Város fejlesztésének illeszkednie kell. Ezen európai uniós, hazai és helyi stratégiák és koncepciók jó alapot nyújtanak egy kiegyensúlyozott ITS elkészítéséhez. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése lehetővé teszi az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemek összevonását, átcsoportosítását, indokolt esetben egyes elemek elhagyását, továbbá előírja, hogy azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. Ennek megfelelően jelen Megalapozó Vizsgálat olyan tartalmi részletezettséggel kerül kidolgozásra, amely a stratégia kidolgozásához szükséges. Részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Ez indokolja a kormányrendelet szerinti 1.3., 1.4., 1.5.2., 1.6., 1.6.1., 1.6.2., 1.12.2., 1.12.2.1., 1.12.2.2., 1.14.1.2, 1.14.2.1, 1.14.2.2, 1.14.4, 1.14.5.1, 1.14.5.3, 1.14.5.4., 1.16.3., 1.18.1., 1.18.3 alfejezetek elhagyását, illetve egyes alfejezetek tömörségét. 2001. évi LXIV. törvény 85/A. § (1) írja elő. „Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Jelen tervezési munka részeként készült Örökségvédelmi hatástanulmány külön dokumentumban található. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezésében 2016. december 31-ig engedi módosítani a hatályos településrendezési eszközöket, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembe vételével. Jelen tervezési munka nem irányul a településszerkezeti és településrendezési terv módosítására, azok módosításakor mind a 12. oldal / összesen: 165


Megalapozó Vizsgálatot, mind jelen Településfejlesztési Koncepciót szükséges felülvizsgálni, esetlegesen egyes tartalmi elemek részletesebb elemzésre a településrendezési terv felülvizsgálata, módosítása során fog sor kerülni. Túrkeve Város Önkormányzata a jelenleg hatályos jogszabályok alapján tervezi a településrendezési eszközeinek további felülvizsgálatát, aktualizálását: 









A településszerkezeti tervet legalább 10 évente áttekinteni, ellenőrizni kell és döntésben rögzíteni, hogy azt továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít, ugyanezen döntés szükséges a helyi építési szabályzatról is 4 évente. A szerkezeti terv és a helyi építési szabályzat tartalmi, formai elemeiben is számos változást hozott a jogszabály és a Kormány 90/2012. (IV.26.) Korm. rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet módosításáról. Az egyéb településrendezési sajátos jogintézmények közé tartozik a településképi véleményezési eljárás, melyet a település polgármestere folytathat le, mely eljárásról az önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia. Szintén e körbe tartozik a településképi bejelentési eljárás és a településképi kötelezés valamint a közterület alakítás. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezésében 2016. december 31-ig engedi módosítani a hatályos településrendezési eszközöket, az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembe vételével. Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszközök (pl.: helyi építési szabályzat és szabályozási tervek) 2018. december 31-ig alkalmazhatóak. Ezt követően hatályukat vesztik. 2019. január 1-től csak az OTÉK új tartalmi elemeinek figyelembevételével elkészített településrendezési eszközök alkalmazhatóak.



1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

Túrkeve Város Megalapozó Vizsgálat 1. Helyzetfeltáró munkarész Egyeztetési munkaanyag (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján) 2016.



1.1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

1.1.1. A település térségi szerepe Túrkeve az Észak-Alföldi régióban, Jász- Nagykun Szolnok megye Dél-keleti részén, a HortobágyBerettyó főcsatorna mellékágának jobb partján, a Nagykunság területén fekszik. Az alapvetően rurális jellegű térben elhelyezkedő kisváros fontos szerepet játszhat a régió térszervezésében, versenyképességének erősítésében. Túrkeve nem főút mellett fekszik. Ennek ellenére könnyen megközelíthető Mezőtúr és Kisújszállás felől. Mindkét település irányából 12–15 kilométerre fekszik Túrkeve. Mezőtúrra a 46-os, Kisújszállásra pedig a 4-es számú főúton lehet a legegyszerűbben eljutni. Mindkét település és Túrkeve között menetrend szerinti buszjárat közlekedik. 1975-ig vasúton is elérhető volt a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonalon, de sajnos ma már a sínek sincsenek meg. A Jász – Nagykun – Szolnok megyei közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését a gyorsforgalmi‐ és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja alapján tervezett az M4 autópálya további kiépítése Törökszentmiklós és Kisújszállás között, így „húzóhatással” számolhatunk az M4 autópálya tervezetten 2020‐ig megépülő, Szolnok‐Kisújszállás szakaszától. Primer módon érvényesülhetnek az előnyök Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Túrkeve, Kenderes, Fegyvernek térségében. Budapesttől 160 km, a megyeszékhelytől (Szolnok Megyei Jogú Város) 50 km, míg a szomszédos megyeszékhelyek tekintetében Debrecen Megyei Jogú Várostól (Hajdú-Bihar megye székhelye) 95 km, Békéscsaba (Békés megye székhelye) 77 km, Heves megye megyeszékhelyétől, Eger Megyei Jogú Várostól 128 km a távolság. A város területe összesen 7.767 hektár. 1. térkép: Túrkeve város elhelyezkedése

Forrás: TEIR, 2016

Nemzetközi szerepkör A város nemzetközi szerepköre csekély, az országhatároktól hazai viszonylatban messze fekszik, jelentősebb határon túli kapcsolatokkal nem rendelkezik.



Országos szerepkör Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Túrkeve kívül esik a jelentősebb agglomerációs térségeken. Agglomerálódó térségként Szolnok Megyei Jogú Város agglomerációs térségéhez köthető. 2. térkép: Városhálózat (külső és belső városi gyűrű)

Forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció

Járási szerepkör – Túrkeve Város vonzáskörzete Túrkeve Városa a Mezőtúri járás második városa, a járásszékhely Mezőtúr mellett. A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szolnok megye, a Szolnoki járást követően a második legnagyobb kiterjedésű, közepes lakónépességű és egyben a legalacsonyabb népsűrűségű statisztikai körzete (területe 726 km2, népessége 27 768 fő, népsűrűsége 38,3 fő/km2). A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet a térségek komplex társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérő komplex fejlettségi mutató alapján a kedvezményezett járások közé sorolta. A Mezőtúri járást 2 város és 3 község alkotja. 3. térkép: Mezőtúri járás

Forrás: http://www.jaras.info.hu/; 2016. május 17.



A mezőtúri kistérség közigazgatásilag Jász- Nagykun-Szolnok megye délkeleti területét foglalja el. Tájbeosztás szerint az „egyetemes Tiszavölgy” Közép-Tiszavidék középtájának a Szolnok - Túri-sík elnevezésű kistáján fekszik. Ez a kistáj a MTA Földrajztudományi Kutató Intézete által 1990-ben kiadott Magyarország kistájainak katasztere I. szerint a Fegyvernek – Törökszentmiklós – Martfű – Tiszaföldvár vonaltól keletre a Hortobágy – Berettyó - főcsatorna vonaláig húzódik. Északon a Tiszafüred – Kunhegyesi-síkkal határos, délen a Hármas-Körös jelenti a kistáj határát. Az öt település mindegyike tájföldrajzi értelemben nagykunsági város illetve község, de történelmi értelemben vett Nagykunságnak viszont csak Túrkeve és Mesterszállás tekinthető nagykun településnek. A kistáj kialakításában a Tisza, a Berettyó és az egykori Nagykőrös volt a döntő tényező. A Tiszához közelebb eső nyugati területek inkább az alacsony ármentes síkság kategóriájába sorolhatók, a keleti és déli határrészek a Berettyó és a jelenlegi Hármas-Körös ártéri lapályai. A mezőtúri kistérség nyolc kistájjal szomszédos, amelyek a Tiszafüred – Kunhegyesi-sík, a Nagy - Sárrét, a Dévaványai-sík, a Körösmenti - sík, a Békési-sík, a Körösszög, a Tiszazug és a Szolnoki ártér. 4. térkép: Jász – Nagykun – Szolnok megye járásai

Forrás: TEIR, 2016. (a térképen szereplő adatok vonatkozási ideje: 2015.)

A Mezőtúri járás népessége 2015. január 1.-ei állapot szerint 27.100 fő volt, a lakosság több mint 90%a a járási városokban (Mezőtúr és Túrkeve) lakik, a községi jogállású települések (Mesterszállás, Kétpó és Mezőhék) a népesség alig 6,4%-át tömörítik. A járást területileg is túlnyomóan a városok közigazgatási területei fedik le.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 1. táblázat: A Mezőtúri járás települései

1. 2. 3. 4. 5.

település

rang

népesség

terület

(fő) (2015. január 1.)

(hektár) (2015. január 1.)

Mezőtúr Túrkeve Mesterszállás Kétpó Mezőhék

Város Város Község Község Község

16 675 8 678 702 690 355

7 767 3 986 382 304 163

Forrás: KSH Helységnévtár (2015. január 1. adatsor) (saját szerkesztés)

A Mezőtúri kistérséggel (ami megegyezik a Mezőtúri járással) térszerkezetileg is új, történeti előzmények nélküli területi egység jött létre, amely részben a történelmi Nagykunság területéből válik le (Mezőtúr, Túrkeve), részben pedig más egységből választott le településeket (Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás). A járást alkotó települések évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt jöttek létre. A Mezőtúri kistérség a megye dél-keleti részén fekszik. Területe 726 négyzetkilométer, népessége a KSH Helységnévtár adatsorai alapján 2015. január 1.-én 27.100 fő. Az ide tartozó 5 településből Mezőtúr és Túrkeve városi jogállású, a többi három – Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék – település ezer fő alatti lélekszámú község. A megye legritkábban lakott városa és községe is ebben a kistérségben található (Túrkeve és Mezőhék). A városi népesség aránya rendkívül magas, 94 százalékos ez egyben meghatározó szereppel bír a kistérség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségének alakulásában. A városok dominanciája egyrészről tükröződik a kistérségi szintre vetített különböző mutatókban is, mint például a népesség iskolázottsága, a közintézményekkel, egyes közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága tekintetében, ugyanakkor mégsem érezhető olyan markánsan a városok jelenléte, mint ahogyan azt a népességen belüli aránya mutatja. A megye többi kistérsége között vizsgálva sajátos kép rajzolódik ki a körzetről. A kistérség településhálózati, szerkezeti viszonyai felemásak. Míg Mezőtúr településhálózati központi szerepet tölt be a három község szempontjából, addig Túrkeve - bár hasonló nagyságrendű város - nem rendelkezik vonzott településsel. Túrkeve Mezőtúr társtelepülésének tekinthető.

Testvérvárosok Túrkeve a rendszerváltás előtt, 1989-ben létesítette első testvérvárosi kapcsolatát Nagyszalontával (Románia), majd 2002-ben Auchel (Franciaország), 2004-ben Porabka (Lengyelország), 2012-ben pedig Rahó és Nagybocskó (Ukrajna), illetve Mezőhegyes (Magyarország). Emellett Túrkeve olyan településekkel is tartja a kapcsolatot, amelyekkel nincsen testvérvárosi szerződése. Az együttműködés jelenleg elsősorban önkormányzati, intézményi szinten valósul meg. Cserelátogatások, tapasztalatszerző utak, tudományos konferencián, hagyományőrző és kulturális rendezvényeken, város napi programokon való részvétel jellemzi a kapcsolatokat. Elsősorban az oktatási intézmények diákjai vesznek részt kulturális, művészeti és sport-találkozókon. A testvérvárosi kapcsolatok tartalmának irányát a jövőben a gazdasági jellegű együttműködés erősítése kell, hogy képezze. Támogatni szükséges a gazdasági szereplők közötti kölcsönös előnyöket biztosító összefogást, a gazdasági szakemberek közötti tapasztalatcserét, a bevált „jó gyakorlatok” adaptálását. Továbbra is erősíteni kell a túrkevei gyógyvízre épülő egészségturizmusból adódó német, holland kapcsolatok kiépítését. Kívánatos a civil szervezetek fokozottabb bevonása az interperszonális kapcsolatok erősítésében. Fontos lehetőség, hogy a hazánkkal határos magyarlakta területeken további testvértelepülési kapcsolatot építhessen ki Túrkeve. A kapcsolatok kiépítésében továbbra fontos szerepe kell, hogy legyen az egyházak, civil szervezetek, sportegyesületek képviselőinek is.



1.1.2. A település vonzáskörzetének és funkcióinak bemutatása, elemzése A városok funkcionális térségének nagysága jelentősen függ az általuk nyújtott funkciók és szolgáltatások térségi vonzerejétől (minőség és kapacitás vonatkozásban), illetve a közelükben lévő egyéb vonzásközpontoktól, amelyek erejüknél fogva esetleg elszívó hatást jelentenek. Egy központi település minden esetben saját szükségleteit meghaladó kapacitásokkal rendelkezik az egyes funkciók és szolgáltatások tekintetében, melyet éppen körzetének érdekében alakított ki. Ezen funkciók – eltekintve a közigazgatási funkcióktól – erőssége és fejlődése kényes egyensúlyban van a vonzáskörzet által támasztott igényekkel. A témában releváns vizsgálatot az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség készített a 2014-2020as tervezési időszakra történő felkészülés jegyében 2013-ban. Az eredményeket a „Várostérségek lehatárolása Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című dokumentum foglalja össze. A háttérelemzések során az egyes központok által biztosított feladatok, funkciók és szolgáltatások ellátási területét, mint vonzáskörzeteket térképezték fel, majd ezek összevonásával alakultak ki az egy-egy központ körüli ún. várostérségek. Túrkeve városát tárgyi tanulmány is egyértelműen „Mezőtúr és várostérsége” egységbe foglalja. Több területfejlesztési dokumentumban „Mezőtúr és testvérvárosa” kifejezéssel illetik Túrkevét, valamint a Jász – Nagykun – Szolnok megyei tervdokumentumokban is együttkezelendő térségként rögzítik e kettő várost. Mezőtúr hagyományosan kistérségi szerepkörrel rendelkező város Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti szélén. Meztúr és "társvárosa", Túrkeve tipikus alföldi jellegű, azaz nagy területű mezővárosok, meglehetősen nagy távolságban fekszenek egymástól, melyek összekapcsolódva, nagyobb lakosságszámukkal, biztosítják önálló intézményrendszerük fenntartását. Mezőtúr az összes közigazgatási funkcióval rendelkezik, ilyen értelemben az egyik legerősebb központi szerepkörű település a megyében. Nagy területénél és a környező településektől való viszonylagos távolsága miatt azonban szerepköre nem épülhetett ki teljesen, hiszen jogszabályokban lehatárolt intézményi ellátási területe csupán négy-öt településre (Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr és Túrkeve) terjed ki, egyedül két feladat (Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal és ÁNTSZ) tekintetében terjed ki ennél lényegesen nagyobb területre (a Törökszentmiklósi járás településeivel együtt kilenc, illetve a Kunszentmártoni járás településeivel együtt tizenhat településre). A Mezőtúri Városi Kórház és Rendelőintézet ellátási területe szintén megerősíti a fentebb vázolt képet. A város saját környezetére rendkívül erős vonzó hatást fejt ki, mely északi irányban át is lépi korábbi határait. Mezőtúr hagyományosan erős iskolavárosnak tekinthető, középiskoláiba a megye 34 településéről érkeznek diákok, ami a megye településeinek közel fele. Megyén kívüli ezirányú kapcsolatai viszont szegényesek, gyakorlatilag nem járnak ilyen településekről tanulók a városba, ami alátámasztja a ritka településszerkezetből eredeztethető hátrányokat. Megyehatáron túl szintén jelentős, nagy hagyományokkal rendelkező városok találhatóak (Szarvas és Gyomaendrőd), melyek nem segítik a város ezen funkciójának kiteljesedését. Túrkeve Város Önkormányzata tagja a Berettyó-Körös Többcélú Társulás, Nagykun Hagyományőrző Társulás. Túrkeve 2004-ben csatlakozott a Berettyó-Körös Többcélú Társuláshoz, amelynek tagjai még Mezőtúr városán kívül, Mezőhék, Mesterszállás, és Kétpó községek. Túrkeve és Mezőhék 2013. január 1-jétől Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

Kunszövetség A kun és besenyő származású emberek összefogásának elősegítésére alakult meg 1998‐ban, Karcagon a Kunszövetség. Az egyesület tagja öt kun település önkormányzata: Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes és Kunszentmiklós. A kun városok sorába tartozik még Túrkeve. A Kunszövetség három évvel a Kunok I. Világtalálkozója után, 2012‐ben rendezte meg a Kunok II. Világtalálkozóját. A Kun Hagyományok Napja 2012‐ben immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre Karcagon, ekkor választották meg három esztendőre az új kunkapitányt. A kun identitástudat ápolásában jelentős szerepet játszanak a hagyományőrző kun lovasok.



A Nagykun Hagyományőrző Társulás elnöke, Kisújszállás polgármestere. A Társulás a következő települések önkormányzatainak együttműködésén alapul: Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr, Kenderes, Berekfürdő, Kétpó és Kunmadaras. A társulás feladatai között szerepel a nagykun kulturális és sporthagyományok őrzése, ápolása, pályázatok benyújtása, kiírása, rendezvények szervezése, kunkapitány‐választás megszervezése, kiadványok megjelentetése, támogatások, kapcsolattartás határon túl élőkkel, más népekkel, honlap létesítése, egyéb közösségi tevékenységek. Jelentős tevékenysége ezek mellett a Kunok világtalálkozóinak szervezése és a nagykunsági programok koordinálása. Jeles esemény az arTÚR fesztivál, valamint a Túri vásár megrendezése. Mezőtúr fazekassága a múltból megörökölt hírnevét és a magyar kézművesség történetében elfoglalt jelentős helyét megőrizve ma is él és fejlődik. Az itt felhalmozódott tudás hordozói azok a műhelyek, kisebb vállalkozások, ahol a helyben tanult mesterek dolgoznak, illetve oktatnak. A város lakosainak identitását nagyban meghatározza, hogy van egy híres szakma, melynek gazdag múltjára és létező jelenére mind elődeik, mind a mai emberek büszkék lehettek és lehetnek. A helyi turizmus is alapvetően erre a kultúrára épül.



1.2.

A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

1.2.1. Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga – amely a Kormány 1254/2012. (VII.19.) Kormányhatározata alapján készült – a 2014-2020 időszakra az alábbi megállapításokat teszi Jász – Nagykun - Szolnok Megyére: Fejlesztési irányok: Az Országos Területfejlesztési Koncepciót a 97/2005 (XII.25.) OGY Határozattal fogadta el az Országgyűlés. Újszász Városa tekintetében az alábbi releváns megállapításai rögzíthetők: Régiók fejlesztési irányai: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára

1.2.2. Nemzeti Fejlesztés 2030 való igazodás Az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozata Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (melynek elkészítéséről az 1996. évi XXI. törvény rendelkezik) alapján: Átfogó fejlesztési célok: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Specifikus célkitűzések: 1. Versenyképes, innovatív gazdaság 2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság 3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és – ellátás 4. Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+f+I 5. Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom 6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Területi specifikus célok: 1. Az ország makroregionális szerepének erősítése 2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat 3. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése 4. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése 5. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés 6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása



Középtávú fejlesztési prioritások: 1. Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben 2. Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé 3. Útban az erőforrás - és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé 4. Népesedési és közösségi fordulat 5. Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán

Szak és területpolitikai fejlesztési irányok között szerepel: A fenntartható és harmonikus város-vidék kapcsolat A város-vidék egységes rendszert alkot. A városi centrumok központi funkciókat látnak el, amelyek elérhetőségét/hozzáférhetőségét biztosítani kell minden potenciális érintettnek. A városkörnyéki falvak a lakó- és rekreációs funkciókon kívül szerepet játszanak a városok élelmiszerellátásában és az ökológiai hálózatok, a városok körüli zöld gyűrűk, zöldfelületek biztosításában. Fejlesztéspolitikai feladatok:  A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés ösztönzése.  A város szétterülésének megakadályozása, a kontrollálatlan városnövekedés, illetve a városkörnyéki települések egyfunkciós lakóövezetté vagy perifériává alakulásának megelőzése a városkörnyék integrált és tudatos térségi fejlesztésével.  A beépített területek összenövésének megakadályozása.  Központi városok belterületének vonzóvá tétele.  Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése.  Zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése.  A városokban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitva tartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén.

Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása  Az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosításának fontos alapja a kompakt településszerkezet.

Fejlesztéspolitikai feladatok:  A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt.  Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energia felhasználás szerint.  Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása.  A közlekedés racionalizálása és a fenntarthatóságának biztosítása, a környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi).  A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal.  A városi zöldterületek minőségi bővítése, a közparkok szolgáltatásainak és infrastruktúrájának megújítása, hálózatba szervezése.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján  A barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése a zöldmezős

beruházásokkal szemben.  Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása.  Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző tiszta (köz)területek.  Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez Jász-Nagykun-Szolnok megye POZICIONÁLÁS A megye sajátos térszerkezeti törésvonalon fekszik az Alföld közepén. A főváros vonzásába tartozó Jászság és Szolnok térsége fejlődő a versenyképes iparágak koncentrálódása miatt, míg a tiszántúli részeken elmaradott, periférikus térségek alakultak ki. A nagytérségi és környezeti adottságok hasznosításának akadálya a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A kedvező adottságokon alapuló mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. A közelmúlt nagy beruházásai csökkentették a megye árvízi veszélyeztetettségét. A Tisza adta lehetőségek kihasználatlanok, a turizmus kínálata csak néhány településen bővült. A 2000-es évek folyamatos GDP növekedése 2009-ben tört meg, 2010-ben pedig már csökkenés volt tapasztalható. A népesség erősen fogy, a fiatalkorúak körében pedig nő a romák aránya. A foglalkoztatottak száma csökken, a munkanélküliség növekszik, de ezek a trendek az országos átlagnál kedvezőbbek. A bérek elmaradnak a hazai átlagtól, a foglalkoztatási szerkezet stabil. A közüzemi infrastruktúra fejlődése dinamikus, a humánszolgáltatások kapacitása és igénybevétele összhangban van. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK  Erőteljes kapcsolódás a fejlődő fővárosi térséghez és M1-M5 tengelyhez a gyorsforgalmi utak (M4, M8, M44) kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az innováció és a gazdasági együttműködés bővítése által.  Versenyképes megye kialakítása Szolnok térsége súlyának növelésével, a Jászság új minőségű fejlesztésével, a Tiszántúlon új növekedési pólusok kialakításával és a Tisza-tó kiemelt kezelésével.  Az agrárium együttműködésen alapuló megújítása a tájfenntartó kapacitás növelése és a termelés bővítése érdekében.  Kiegyensúlyozott Tisza-mente és kultúrtájak hálózata létrejöttének előmozdítása összehangolt vízügyi, környezetvédelmi, energetikai, turisztikai és vidékfejlesztéssel.  A népességmegtartó képesség növelése a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a képzettség és az egészségi állapot javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése és az infrastrukturális felzárkóztatás folytatása segítségével.  A leszakadó térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása a foglalkoztatási, infrastrukturális, intézményi, társadalmi és kulturális feltételek biztosításával.



1.2.3. Kapcsolódás a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Jász – Nagykun – Szolnok Megye együttkezelendő térsége A 2014 – 2020-as programozási ciklusra való felkészülés során Jász – Nagykun – Szolnok Megye elkészítette a Megyei Stratégiai Programot, Operatív Programot és Integrált Területfejlesztési Programot, amelyek a megye egészét érintő, komplex fejlesztési irányokat tartalmazza. Ezen dokumentumokban került rögzítésre, hogy egyes területi egységeket kiemelten, egy egységként szükséges fejleszteni, segíteni. Jász – Nagykun – Szolnok Megyei közgyűlés a 194/2013. (III.27.) számú határozata rögzíti a megye együttkezelendő térségeit, melyek az alábbiak:  Jászság  Szolnok – Törökszentmiklós – Martfű térsége  Nagykunság – Tisza.tavi térség  Mezőtúr térsége – Tiszazug 5. térkép: Jász - Nagykun - Szolnok megye együtt kezelendő fejlesztési térségei

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával)

Jász‐Nagykun‐Szolnok megye déli‐délkeleti részén, a Tisza és a Körös folyók, valamint a Hortobágy‐ Berettyó mentén, illetve a folyók közében található települések alkotják a Tiszazugi, illetve a Mezőtúri kistérséget, 2013‐tól járás szintű közigazgatási egységet. A megye nagyobb tájegységei közül részben a Tisza‐mentéhez, részben pedig a Nagykunsághoz tartoznak a terület települései. A Tiszazug, illetve a tőle keletre fekvő Mezőtúri kistérség kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzete a Tisza szabályozás következményeként állandósult. A Cibakháza – Sárszögi kanyar levágása következtében az itteni, korábban jelentős forgalmú átkelő pont jelentéktelenné vált. A tiszai átkelő forgalom Csongrád és Szolnok térségében erősödött meg, éppen abban az időszakban, amikor hatalmas lendületet vett az országos út‐ és vasúthálózat kialakulása. A fő közlekedési utak ezt a tájat kikerülték, a közlekedési vákuum helyzet lényegében máig fennmaradt. A megye 2014‐2020 közötti ciklusra készülő területfejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetelemzés feltárta, hogy mind a Tiszazugi, mind a Mezőtúri kistérség a megye hátrányosabb helyzetű régiójához tartoznak. A rendszerváltást követő gazdasági visszaesést máig nem heverték ki a megye Tiszán túli, keleti területei. Az eltelt bő két évtized



során, a településeken megvalósult jelentős infrastrukturális fejlesztések és a területi kiegyenlítés érdekében támogatott és megvalósított beruházások ellenére, a foglalkoztatás mértéke alacsony szinten stagnál. A népesség természetes fogyásából következő népességvesztést jelentős mértékben fokozza a belső migráció, a magasabb képzettségű, fiatalabb korosztályhoz tartozók körében tapasztalható elvándorlás. Az elvándorlás elsődleges oka a helyi munkalehetőségek hiánya. A térség elsőszámú adottsága a jó minőségű termőtalaj, a víz és a napsütés. Az agrárgazdaság uralkodó ágazata a nagytáblás szántóföldi művelés. A tiszazugi térségre korábban jellemző, élőmunka igényes zöldség‐, gyümölcs‐ és szőlőtermelés, valamint állattartás visszaszorulása következtében nagyon kevés ember számára biztosít munkalehetőséget a térségre jellemző gépesített szántóföldi művelés. A Körös és a Hortobágy‐Berettyó menti térséget, a Mezőtúri járást, a Békés megye felé húzó nagyhatárú városok (Mezőtúr és Túrkeve), valamint a belőlük kivált, egykori tanyaközpontok együttesei alkotják. 6. térkép: Mezőtúr térsége – Tiszazug - együtt kezelendő térség

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával)

Jász‐Nagykun‐Szolnok megye 2014‐2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai célrendszere három átfogó célt tartalmaz, amely az alábbiak:  A1: Erőteljes kapcsolódás a magkrogazdaság fejlődési tengelyeihez  A2: Változatos kulturtájak dinamikus egyensúlya  A3: Egészséges, képzett lakosság, együttműködő társadalom A stratégiai célrendszer fentiek mellett 4 horizontális és 4 specifikus célok rendszerét területi célokkal egészíti ki:  T1: Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a Bécs-Budapest-Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben  T2: Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 

T3: Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben  T4: Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása  T5: Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése A célhierarchiában megjelenő T4. jelű területi cél a Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítását nevesíti, utalva arra, hogy Együtt kezelendő térségnek minősül a térség. 2. ábra: Jász - Nagykun - Szolnok megye stratégiai célrendszere

ÁTFOGÓ CÉLOK 2030

A1

A2

A3

ERŐTELJES KAPCSOLÓDÁS A MAKROGAZDASÁG FEJLŐDÉSI TENGELYEIRE A megye a Budapest metropolisz-térség dinamikusan urbanizálódó külső gyűrűjének részévé illetve haszonélvezőjévé válik

VÁLTOZATOS KULTÚRTÁJAK DINAMIKUS EGYENSÚLYA Kialakulnak a globális társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes vidék társadalmi, intézményi, tájszerkezeti feltételei

EGÉSZSÉGES, KÉPZETT LAKOSSÁG, EGYÜTTMŰKÖDŐ TÁRSADALOM A megyében fennmaradnak és dinamikusan bővülnek a tudás- és hálózattársadalomba való bekapcsolódás terén elért eredmények és kialakulnak a munkaerőpiacra jutásban korlátozott csoportok bekapcsolódásához szükséges feltételek

STRATÉGIA 2014-2020 TERÜLETI CÉLOK

T1

T2

T3

T4

T5

Szolnok nagyvárostérség pozíciójának megerősítése a BécsBudapest-Belgrád fejlődési tengely és a Tisza-völgy térrendszereiben

Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban

Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben

Tiszazug és Körös mente pozíciójának és önfenntartó képességének javítása

Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése

SPECIFIKUS CÉLOK

S1

S1

S3

S4

A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása

Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése

Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása

A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

HORIZONTÁLIS CÉLOK

H1

H2

H3

H4

HÁLÓZAT-TÁRSADALOM KIÉPÜLÉSE: Az önszerveződés és együttműködés erősítése, a társadalmi tőke növelése

Hozzájárulás az országos megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növeléséhez

Előrelépés a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság terén, szervezeti-intézményi feltételek javítása

A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmensében

Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 [Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 66/2015. (V. 13.) KH számú határozatával fogadta el]

1.2.4 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Nem releváns.



1.3.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

1.3.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Integrált Városfejlesztési Stratégia Túrkeve Város nem rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS).

Településfejlesztési Koncepció Túrkeve Város Önkormányzata a 2014 – 2020-as programozási ciklusban elérhető források hatékony felhasználása érdekében 2016. első félévében indította el – figyelembe véve a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásait – településfejlesztési eszköztárának jogszabályokban rögzített elvárásoknak való megfelelőségét biztosító tervezési munkálatokat. A tervezési program során párhuzamosan, az egyes dokumentumok egymáshoz való koherenciáját és relevanciáját biztosítva az alábbi dokumentumok készülnek el:  Megalapozó Vizsgálat (MV)  Településfejlesztési Koncepció (TK)  Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Jelen Megalapozó Vizsgálat mind a Településfejlesztési Koncepciónak (TK), mind az Integrált településfejlesztési Stratégiának (ITS) alátámasztó munkarésze. A Településfejlesztési Koncepció az alábbi célrendszert tartalmazza: 3. ábra: Túrkeve Város Településfejlesztési Koncepció célrendszere

Forrás: Túrkeve Város Településfejlesztési koncepciója



A Túrkeve Város Településfejlesztési Koncepciója egy hosszú távra szóló dokumentum, amely kijelöli a város elérendő jövőképét a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan. A fenti célrendszer Túrkeve Város Jövőképének elérését szolgálja. A jövőkép Túrkeve Város hosszútávon bekövetkező víziója, azt az ideális állapotot határozza meg, amelyet város 2030-ra szeretne elérni. Túrkeve Városa egy erősödő, vonzó, versenyképes város, amely gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatóan és harmonikusan fejlődik. 4. ábra: Túrkeve Város jövőképe 2030-ig

Túrkeve Városa a megerősödő mezőgazdaságra, élelmiszeriparra és egyéb iparágakra támaszkodva gazdagodó, Jász – Nagykun - Szolnok megye kiemelkedő jelentőségű másodvonalas gazdasági központjává; megerősödött identitástudattal bíró, élhető és vonzó, egészséges, emberközpontú, inspiráló, integráló és gondoskodó várossá; értékteremtő közmunka programmal bíró, demokratikusan és hatékonyan működő várossá; valamint a lakosság egészségét védő és elégedettségét biztosító magas minőségű környezete miatt lakható várossá fejlődik. Forrás: Túrkeve Város Településfejlesztési koncepciója

1.3.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A hatályos településrendezési településrendezési szerződés.

eszközök

módosítására,

felülvizsgálatára

jelenleg

nincs


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 7. térkép: Túrkeve Város településszerkezeti terv

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás



1.4.

A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA

1.4.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.4.1.1.

Demográfia, népesség

Jász-Nagykun-Szolnok megye átlagos népességcsökkenése jelentősen túllépi az országos szintet. A 2001‐2010. december 31. között regisztrált nyolc százalékos csökkenés az országos átlagot többszörösen meghaladja. A megye lakásállománya ugyanezen időszakban 2,9 %‐kal növekedett. A megyei városok népességének csökkenése több mint duplája a községekének, ami arra utal, hogy a szuburbanizációs jelenségek Jász‐Nagykun‐Szolnok megyében is érvényesülnek. A városok közül a legerőteljesebb népességcsökkenést Tiszafüred, Abádszalók és Kunszentmárton szenvedte el, de 11% fölötti volt a népességvesztesége Túrkeve, Martfű, Kunhegyes és Kenderes városoknak is. A Mezőtúri járás és Túrkeve Városa tekintetében készített hosszú távú előrejelzések is tendenciózus népességcsökkenést prognosztizálnak. A lenti táblázat a járás településeire kalkulált népességváltozást mutatja be, a 2041. évre a járás egészére vetítve több, mint 20%-os csökkenéssel számolhatunk. 2. táblázat: Mezőtúri járás - népesség előrejelzés 2011 – 2041

Település

2011

2013

2020

2027

2034

2041

Változás 2041ben 2011. évhez képest

Mezőtúr Túrkeve Mesterszállás Kétpó Mezőhék

18 345 9 287 698 741 328

18 053 9 134 683 736 324

17 042 8 621 623 706 295

16 105 8 088 589 692 264

15 087 7 595 567 669 226

14 101 7 061 542 638 798

77% 76% 78% 86% 60%

Forrás: Rédei Mária, Kincses Áron: Települési népesség előreszámítások 2041-ig. Savaria University Press, 2011.

Kunszentmárton, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhegyes, Abádszalók, Karcag, és Martfű vesztesége az országos átlag több mint ötszöröse volt, évente legalább egy százalék. A megyei népességfogyás tendenciájának egyre intenzívebbé válása alapján látszik, hogy az előbbi városok többségében az ezredfordulót követő évtized vesztesége meghaladja a 10%‐ot. 3. táblázat: Túrkeve Város állandó népessége (1970., 1980., 1990. 2001., 2011. években)

4. táblázat: Túrkeve Város állandó lakónépessége (1970., 1980., 1990., 2001., 2011. években)

Túrkeve Város állandó népessége

Túrkeve Város állandó lakónépessége

1970 1980 1990 2001 2011

11 914 11 501 11 018 10 148 9 296

Forrás: KSH népszámlálási adatok (saját szerkesztés)

1970 1980 1990 2001 2011

11 373 11 398 10 597 10 047 8 878


Túrkeve Város állandó népessége alatt Túrkeve Városban bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyeket értjük, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük



(ideiglenes lakásuk). Ebbe a csoportba tartoznak azok a személyek is, akik valamely okból (munkavállalás, tanulás, diplomáciai, kereskedelmi, tudományos megbízás teljesítése) az eszmei időpontban átmenetileg külföldön tartózkodtak, de bejelentett lakóhelyük az adott területen volt. Túrkeve Város lakónépessége alatt Túrkeve Város területén lakóhellyel rendelkező, és másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes számát értjük. 5. ábra: Túrkeve Város lakónépessége (fő)

Forrás: TEIR, 2016.

Túrkeve Város lakónépességének változása a 2000. és 2013. évek között egyértelmű csökkenő tendenciát mutat. A 2002-es lakónépességi adat több mint 10%-val csökkent a lakónépessége Túrkeve Városának egy évtized alatt. 2015. január 01.-ei állapot alapján a város lakónépessége 8 678 fő volt. Hasonlóan Jász – Nagykun - Szolnok megye, az Észak-Alföldi régió és az ország lakosságszámának alakulásához, az elmúlt években annak lassú fogyása volt a tendencia. Ha a megye többi járásához viszonyítjuk a Mezőtúri járás, vagy a város lakosságfogyásának számszerű értékeit, akkor az illeszkedik a megye járásainak, városainak tendenciájához. Túrkeve Város lakosságának természetes szaporulata és fogyása évente eltérő értékeket mutat bár, de permanensen negatív. 6. ábra: Túrkeve Város lakosságának természetes szaporulata/fogyása (ezrelék/év)


A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Az elvándorlás a lakosság kor és képzettség szerinti összetételének kedvezőtlenné válását vonja maga után, mert képzett, főként diplomás fiatalok hagyják el a települést. Az elvándorlás iránya a nagyobb városok, megyeszékhelyek, illetve a főváros felé irányul, a kedvezőbb életminőség reményében. A lakóhely hátrahagyását főleg a megye és a térség, valamint maga a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete generálja. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a város népességmegtartó potenciálját erősíteni szükséges.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 7. ábra: Vándorlási egyenleg (állandó, ideiglenes együtt)


A 2011. évi cenzuskor Túrkeve Város lakónépességének 50, 59 %-a nő (4.492 fő) míg 49, 40 %-a férfi (4.386 fő) volt, ami hasonló, mint a megyei (52, 08 % a nők javára) illetve a Mezőtúri járási (51,48 % a nők javára) arányok. 5. táblázat: Nemek megoszlása az állandó lakónépesség tekintetében (2011.)

Férfi Jász – Nagykun – Szolnok megye Mezőtúri járás Túrkeve

%

Nő

%

Összesen

185.230

47,91%

201.364 52,08%

386.594

13.678

48,51%

14.513 51,48%

28.191

4386

49,40%

4.492 50,59%

8.878


8. ábra: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%)

9. ábra: Állandó népességből a 60 – x évesek aránya (%)



A település elöregedő. A természetes szaporodás negatív előjelű, amely azt mutatja, hogy az élve születettek száma kevesebb, mint az elhalálozásoké. ( A természetes szaporodás értékét az élve születések és a halálozások számának különbsége adja.) A népességfogyást nemcsak az alacsony születésszám és a település elöregedése okozza, hanem az aktív korúak elvándorlása is. Az elvándorlás jellemzően nagyobb városokba történik – leginkább Szolnok, Budapest, de egyre gyakrabban Dunántúli települések is megjelennek célként. Az elvándorlást nem pótolja a környező településekről történő betelepülés sem.



A település öregedési indexe (114-137) is azt mutatja, hogy a város elöregedő. (Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Ez az index megmutatja, hogy a település népességére mi jellemző: amennyiben 100 alatt van az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, a népességszerkezet fiatalos. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, a település elöregedő. Öregedő népességszerkezet esetén, így Túrkevén is, az idősebbek fokozottabb ellátására van szükség. Így jelenleg is fontos és a jövőben is szükséges lesz az idősek fokozott segítésére.



1.4.1.2.

Nemzetiségi összetétel

Túrkeve Városában a cigány, romani és beás nemzetiségen kívül egyéb számottevő nemzetiség nincs jelen. A 2011. évi cenzus alkalmával 216 fő vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Túrkeve Város nemzetiségi összetétele a megye nemzetiségi összetételéhez hasonló. 6. táblázat: Túrkeve Város lakosságának nemzetiségi összetétele

2011 Túrkeve fő

JNSZ megye arány (%)

fő

arány (%)

Népesség összesen

8 878

386 594

magyar

7 793

87,77

331 558

85,76

arab

0

0

101

0,02

bolgár

0

0

172

0,04

cigány, romani, beás

216

2,43

19089

4,93

görög

0

0

120

0,03

horvát

0

0

32

0,008

kínai

0

0

63

0,01

lengyel

0

0

122

0,03

német

29

0,32

1609

0,41

örmény

0

0

54

0,01

román

7

0,07

620

0,16

ruszin

0

0

52

0,01

szerb

0

0

68

0,01

szlovák

0

0

144

0,03

szlovén, vend

0

0

8

0,002

ukrán

4

0,04

171

0,04

orosz

0

0

340

0,08

vietnami

0

0

30

0,007

egyéb

24

0,27

1826

0,47

Forrás: KSH, népszámlálási kötet [2011.] (saját szerkesztés)

A CIKOBI összeírás ennél magasabb, 5,5 %- os jelenlétről tudósít. A cigány közösség foglalkozásbeli, vagyoni szempontok alapján differenciált, az országos tendenciákhoz képest jelentős körükben a középosztálybeli, alsó-középosztálybeli életszínvonalat megvalósító családok száma. A társadalmi elismertséget elnyert, közkedvelt „zenész”- cigányok mellett nagy számban éltek és a mai napig is élnek településünkön a munkájuk által megbecsült, az ország különböző pontján alkalmi munkát vállaló „birkanyíró” cigányok, akik több hetes, rokonaiktól távol töltött, kemény munka során keresték meg családjuk számára a megélhetést. Napjainkban ez a munkalehetőség is kezd beszűkülni. A birkanyíró cigányok az immár 15. éve megrendezésre kerülő Kevi Juhászfesztiválon rendszeresen bemutatják mesterségüket, így ápolva hagyományaikat. A fesztivál kulturális programjában fellépnek a cigány művészeti csoportok, családi együttesek, zenekarok.



1.4.1.3.

Képzettség

A lakosság iskolai végzettségére vonatkozóan a KSH a népszámlálások alkalmával gyűjt információt. A 2011-es népszámlálás tekinthető a legfrissebb, más területi szintekkel összehasonlítható adatforrásnak. A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Mezőtúri járás községi jogállású településeitől magasabb képzettségi szintet mutat Túrkeve Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. 7. táblázat: Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%)

2001 Jász – Nagykun – Szolnok megye 28, 3 Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület (Karcag, Kenderes, Kétpó, 35,2 Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve) Túrkeve 34,1

2011 28,5 35,3 33,7

Forrás: KSH, népszámlálási kötetek [2011.] (saját szerkesztés)

A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján a 18 éves és annál idősebbek között legalább érettségivel rendelkezik 1.033 fő férfi és 1.326 fő nő, összesen 2.359 fő, ami a túrkevei felnőtt lakosság 32,3%-a; a mezőtúri járás tekintetében ez az arány 36,7%, míg a megyei jogú város tekintetében 61,5%. A felnőtt lakosság képzettsége így nemcsak a megyei átlagtól (40,0%), hanem a járási aránytól is szerényebb. A 25 éves és annál idősebb korosztály tekintetében 8,4 %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, míg a Mezőtúri járás megfelelő korúak százalékában ez az érték 11,2%, a megyei jogú városra vetítve 25,7%, a megyei átlagot jelentő 13,3%-os értéknél is alacsonyabb. 8. táblázat: Iskolai végzettség legfőbb mutatói (szegregátumok összehasonlító adataival)

1. szegregátum 2. szegregátum Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Túrkeve összesen*

(József A. u. Herman O. tér Frankel u. Póhamarai u.)

(Bihari telep - Új u. - Póhamarai u. Thököly u. névtelen u.)

8878

88

51

24,6

45,0

71,0

8,4

4,6

0,0

Forrás: KSH, Népszámlálási Főosztály [2011. évi cenzus alapján]

A megye és így Túrkeve Város lakosainak iskolázottsági, képzettségi viszonyainak az országosnál lényegesen kedvezőtlenebb alakulásában lényegi összefüggés mutatható ki a változás és a munkamegosztás hierarchikus szerkezetének változása (a vezető állású- és értelmiségi foglalkozási státuszok kínálatának beszűkülése) és a vándorlási intenzitása között, ami azt sejteti, hogy a megfelelő munkamegosztási státuszok hiányában más képzettségi rétegeknél tömegesebbé vált a felsőfokú végzettségűek, az értelmiségiek elvándorlása, továbbá be- ill. visszaköltözésének elmaradása.



1.4.1.4.

Foglalkoztatottság

A népszámlálás során foglalkoztatottnak minősül minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. A 2001. évi és a 2011. évi cenzus adatait elemezve kitűnik, hogy a foglalkoztatottak aránya nőtt, kiemelten, de nem kizárólagosan a közmunkaprogram révén. 9. táblázat: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

Jász – Nagykun – Szolnok megye Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület (Karcag, Kenderes, Kétpó, Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve) Túrkeve

2001 48,2 40,6

2011 54,7 52,2

39,1

52,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások (foglalkoztatott személy nélküli háztartások az összes háztartás százalékában) aránya a 2001. évi cenzus alkalmával Túrkeve Városában 50,9 % (a megyei arány 2001ben 46,4%), míg 2011. évi népszámláláskor 42,6% (megyei arány 2011. évben 42,6%) volt. Az elmúlt időszakot vizsgálva az országos adatbázisokban szereplő kimutatások a 2004. évtől fokozatosan emelkedő, majd a 2013. évtől jelentősen csökkenő arányú a regisztrált munkanélküliek száma. A regisztrált álláskeresők számának vizsgálatakor megállapítható, hogy kedvezőbb, mint a megelőző években mért munkanélküliség, azonban ennek egyértelmű oka a közhasznú foglalkoztatás, amely az összes elhelyezkedéshez viszonyítva még mindig a legjelentősebb eszköz, és a térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg. 10. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő)


Túrkeve foglalkoztatottság tekintetében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság jelentős részét kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. Legfeljebb 8 általános iskolát végzett regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) a Jász – Nagykun – Szolnok megyei átlagot meghaladóan magas, az elmúlt évtizedben permanensen közel 50% (a megyei átlag érték 44 – 46%). Túrkeve Városában a munkanélküliek száma 2007-ig viszonylag egy szinten mozgott. A globális pénzügyi válság következményeként 2008-ben meredeken megindult a növekedés, ami 2012-ben kulminált és azóta a közmunkaprogramnak köszönhetően csökkent.



Tartós munkanélküliek aránya, vagyis a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek az összes munkanélküli százalékában aránya mégis a Jász – Nagykun – Szolnok megyei átlaghoz viszonyítva kedvezőbb. 11. ábra: Munkanélküliségi ráta (%)


A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében rögzített, havi adatsorok segítségével mutatható be Túrkeve Város aktuális foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatói. A lenti táblázatban a „Munkavégzésre képes korú népesség adatai a KSH népszámlálási ill. népesség-nyilvántartási adatait tartalmazza a 2014.12.31-i állapot szerint (15-64 éves férfiak és 15-64 éves nők száma ). „Relatív mutató alatt a nyilvántartott álláskeresők aránya került megadásra a munkavállalási korú népesség %ában, míg „Arányszám” az adott területi egységre vonatkoztatott relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát jelzi.

Nyilvántartott össz. fő

Foly.nyilv. hossz>36 5 nap

Járadék tip.ell. fő

Segély tip.ell. fő

FHT, RSZS fő

Munkav. korú népes. fő

Relatív mutató (%)

Arányszám

(2016. 03. 20-i állapot szerint

Túrkeve

408

92

43

30

121

5 888

6,93

1,10

megye

22 542

5 877

2 446

1 082

7 902

253 945

8,88

1,41

2016. 02. 20-i állapot szerint

Túrkeve

495

99

78

29

161

6 273

7,89

1,48

megye

21 687

5 640

2 609

1 057

7 845

265 376

8,17

1,53


Túrkeve

454

91

87

30

119

6 379

7,12

1,37

megye

21 195

5 455

2 587

1 042

7 382

268 385

7,90

1,52


Túrkeve

407

95

55

32

112

6 379

6,38

1,30

megye

19 215

5 404

1 894

1 012

7 061

268 385

7,16

1,46


Túrkeve

478

102

51

32

158

6 379

7,49

1,48

megye

19 304

5 380

1 866

969

7 154

268 385

7,19

1,42


10. táblázat: Munkaügyi adatok (elmúlt 6 hónap)

Túrkeve

438

95

42

31

137

6 379

6,87

1,42

megye

18 750

5 307

1 908

918

7 026

268 385

6,99

1,44

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (saját szerkesztés)



A lakosság alacsony képzettségi szintjéből is ered, hogy a foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát. Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportnak számít az ipari és építőipari (FEOR 7) gépkezelői, összeszerelői, járművezetői (FEOR 8) valamint szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások (FEOR 9) foglalkoztatási főcsoportokba tartozók foglalkoztatási csoportok. Az ábra a 15-59 éves állandó népesség százalékában jelzi arányukat. 12. ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában


Az országos átlagtól meghatározóan magasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában, és ez az elmúlt években Túrkeve Városa esetében lassú, de folyamatos emelkedik. Folyamatosan jelen van a járáshoz közeli multinacionális cégek elszívó hatása, valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. Emiatt magasnak mondható a foglalkoztatottak körében a naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a 2011. évi cenzus alapján Túrkeve Város tekintetében ez a mutató az országos átlaghoz hasonló, 27,9 % érték.



1.4.1.5.

Jövedelmi viszonyok

A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Túrkeve Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Mezőtúri járás és Túrkeve Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül a 2001. évi cenzuskor 56,7%, míg a 2011. évi népszámláláskor 43,7% volt, ami javuló tendenciát mutat, kiemelten, de nem kizárólag a közmunkaprogramnak köszönhetően. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül szintén kedvezően változott a népszámlálások között; 2001. évben 28,2%, míg 2011. évben 15% volt az arányuk. 13. ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma


A jövedelemi viszonyoknál az adófizetők lakónépességen belüli aránya korábban nemcsak az országos, de a Jász – Nagykun - Szolnok megyei járásközpontok átlagos értékéhez képest is szignifikánsan rosszabb volt, megjegyzendő azonban, hogy évek óta tartó emelkedés gyakorlatilag a megyei átlaghoz emelte Túrkeve ezen mutatóját! A gyermeket gondozó családok esetében szociális alapon állapítják meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, alapvetően amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%‐át. Túrkeve Városában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma magas, jelezve a lakosság alacsony jövedelmi helyzetét. 14. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma




1.4.1.6.

Életminőség

A nők Jász – Nagykun – Szolnok megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. A város, a térség népességének megbetegedési helyzetében az országosan is jellemző tendenciák érvényesek. A lakosság körében a leggyakrabban a keringési rendszer megbetegedései fordulnak elő, döntően a magas vérnyomás és az ischaemiás szívbetegségek. A leggyakoribb okok között vannak a légzőrendszeri, emésztőrendszeri (főleg az alkoholbetegség célszervi károsodásaival összefüggő) megbetegedések, a sérülések, mérgezések, a csont – izom- és kötőszöveti betegségek, valamint a mentális és viselkedés zavarok. Az életkor változásával az egyes betegségek relatív súlya folyamatosan változik. Az élet első két évtizedében a morbiditás jelentős részét a légzőrendszeri megbetegedések adják, a fiatalkortól kezdve a harmincas évek közepéig nagy a sérülések, mérgezések, külső okok hatása és nő a mentális és viselkedés zavarok szerepe is. A keringésrendszeri betegségek száma a középkorú lakosságnál kezd nőni, majd ettől kezdve minden korosztályban folyamatosan emelkedik. A férfiak esetében, az idős korosztályokban nő jelentős mértékben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulási gyakorisága. Túrkeve Városában is egyre több a fiatal (18 év alatti) még nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező szülő nő, akik semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek, egészségügyi alapismereteik nincsenek, és a felelősségérzetük is megkérdőjelezhető. Sajnálatos tény, hogy nő a fiatal légzőrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma is. A felnőtt lakosság körében (főleg a középkorú, 30-50-es életkorban) évek óta emelkedő tendenciát mutat a hypertonia, a II. típusú diabetes előfordulása, a perifériás érbetegségek, melyek elsősorban az anyagcserezavar és az elhízás következményei. Az aktív korú lakosok között növekedik a chr. betegségek és ezek szövődményeinek kialakulása. E korcsoportban leggyakrabban előforduló magas vérnyomás, szív- és érrendszeri, anyagcsere betegségek és szövődményeik az első panaszok, tünetek megjelenésénél orvoshoz történő fordulással megelőzhetőek, jobb eséllyel kezelhetőek. Tekintettel a munkanélküliségre és a szociális helyzetre a pszichés megbetegedések száma is nőtt (pánikzavar, depresszió), mely a fokozódó stresszhatás következménye. A haláloki struktúrában a legnagyobb nagyságrendű a keringési rendszer okozta elhalálozás aránya. Megjegyzendő, hogy a daganatos megbetegedések okán orvoshoz fordulók száma nagyon alacsony. Ez különösen figyelemfelkeltő abban a tekintetben, hogy a halálokok kb. 20 %-áért ezen megbetegedés-típus tehető felelőssé. Sajnos ez a tény egyértelműen azt jelzi, hogy míg a keringési rendszer problémáival küzdő páciensek betegségét viszonylag egyértelmű jelek alapján korán meg lehet állapítani, addig a daganatok kialakulásakor már csak a késői stádiumban jelentkeznek tünetek, ekkor a betegek részére a háziorvosi kezelés eredménytelen, így a háziorvosnál való megjelenésük nem mutatja a betegség valódi súlyát. A daganatos megbetegedések esetén különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni a szűrővizsgálatokra, hiszen ilyen esetekben legtöbbször már megállíthatatlan folyamatról van szó. A daganatok kialakulásának ma már több kockázati tényezője is ismert, amelyek közül számos az életmódra vezethető vissza (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás, testmozgás hiánya), de számolni kell egyéb (környezeti és biológiai hatások, genetikai fogékonyság, az ellátórendszer területi egyenlőtlensége) tényezőkkel is. Kiemelten fontos a rosszindulatú daganatok korai felismerésében szerepet játszó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatása, és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kapacitásainak kialakítása a daganatos betegek ellátására.



1.4.1.7.

Lakásállomány

Félkomfortos az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy vízöblítéses WC-vel, villannyal, vízellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli az a lakás, üdülő, amely legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. A komfortfokozatok egyikébe sem sorolható lakások a szükség- és egyéb lakások. Túrkeve esetében az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt a komfort nélküli lakások felszámolásával kapcsolatban: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2001. évi népszámlálás idején még 35% (megyei érték 32,5%), míg 2011. évi cenzuskor már 18,4%-ra csökkent (megyei érték 16,8%). 15. ábra: Épített lakások az éves lakásállomány százalékában


A település áttörést ért el a legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet – hozzáférés tekintetében, hiszen a 2012. évben egy fő sem, de a 2013. évben már 185 fő érte el a világhálót. A város lakásállománya az éves lakásépítési és megszűnési statisztika alapján 2008-ban 3995, 2009ben 4001, 2010-ben 4022, 2011-ben 4020 volt. A regisztrált lakások 2%-a önkormányzati tulajdonú bérlakás. Belterületen található a teljes lakásállomány 97%-a. A nem lakott lakások száma 8 %. Az alacsony komfortfokozatú lakások számaránya 8 % a város lakásállományán belül, 7% komfort nélküli. Az önkormányzati szociális bérlakáshoz jutás rendelet által szabályozott pályázati formában történik. Korlátozott mértékben lehetőség van fiatalok első lakáshoz juttatásának támogatására is. A város rendelkezi szakemberek számára kiadható 6 szolgálati lakással és 4 szükséglakással. 11. táblázat: Túrkevei lakásállomány főbb mutatói (szegregátumokra vonatkozó összehasonlítással)

1. szegregátum 2. szegregátum Mutató megnevezése

Túrkeve összesen*



Lakónépesség száma

8878

88

51

Lakásállomány (db)

3978

38

26

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

16,5

15,8

69,2

14,6

16,7

72,7

11,0

8,3

50,0

Forrás: KSH, Népszámlálási Főosztály [2011. évi cenzus alapján]



Az 1940-es évek végén a lakosság egynegyede külterületen élt, az ezt követő időszakban – a termelőszövetkezeti rendszer mintatelepüléseként – erőteljesen visszafejlesztették a tanyás kultúrát, így jelenleg a lakosság kevesebb, mint 2 %-a lakik külterületen. A szociálisan rászorulók esetében lakásfenntartási támogatási rendszer működik. Lakhatást segítő támogatás normatív lakásfenntartási támogatás formájában valósul meg. A lakásfenntartási támogatást igénylők száma évről évre növekszik.



1.4.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Túrkeve Városán belül differenciáltság mutatható ki az egyes településrészeken élők jövedelmi viszonyaiban, kiemelten az ott élők életminőségében, amely szoros analógiát mutat a város társadalmának térbeli rétegződésével. 12. táblázat: Térbeli társadalmi rétegződés

Mutató megnevezése

Túrkeve összesen*

1. szegregátum

2. szegregátum




8878

88

51

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

14,3

19,3

17,6


61,8

45,5

60,8

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

23,9

35,2

21,6

24,6

45,0

71,0

8,4

4,6

0,0

3978

38

26

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

16,5

15,8

69,2

43,7

55,0

64,5

15,0

35,0

51,6

52,2

41,3

31,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma – a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

42,6

63,2

59,1

56,2

68,4

72,7

56,2

65,9

64,7

17,6

36,7

38,9

10,0

30,0

5,6

14,6

16,7

72,7

11,0

8,3

50,0

9296

Forrás: KSH, Népszámlálási Főosztály (2011. évi cenzus alapján)



1.4.3. Települési identitást erősítő tényezők 1.4.3.1. Testvérvárosi kapcsolatok Túrkeve a rendszerváltás előtt, 1989-ben létesítette első testvérvárosi kapcsolatát Nagyszalontával (Románia), majd 2002-ben Auchel (Franciaország), 2004-ben Porabka (Lengyelország), 2012-ben pedig Rahó és Nagybocskó (Ukrajna), illetve Mezőhegyes (Magyarország). Emellett Túrkeve olyan településekkel is tartja a kapcsolatot, amelyekkel nincsen testvérvárosi szerződése. Az együttműködés jelenleg elsősorban önkormányzati, intézményi szinten valósul meg. Cserelátogatások, tapasztalatszerző utak, tudományos konferencián, hagyományőrző és kulturális rendezvényeken, város napi programokon való részvétel jellemzi a kapcsolatokat. Elsősorban az oktatási intézmények diákjai vesznek részt kulturális, művészeti és sport-találkozókon. A testvérvárosi kapcsolatok tartalmának irányát a jövőben a gazdasági jellegű együttműködés erősítése kell, hogy képezze. Támogatni szükséges a gazdasági szereplők közötti kölcsönös előnyöket biztosító összefogást, a gazdasági szakemberek közötti tapasztalatcserét, a bevált „jó gyakorlatok” adaptálását. Továbbra is erősíteni kell a túrkevei gyógyvízre épülő egészségturizmusból adódó német, holland kapcsolatok kiépítését. Kívánatos a civil szervezetek fokozottabb bevonása az interperszonális kapcsolatok erősítésében. Fontos lehetőség, hogy a hazánkkal határos magyarlakta területeken további testvértelepülési kapcsolatot építhessen ki Túrkeve. A kapcsolatok kiépítésében továbbra fontos szerepe kell, hogy legyen az egyházak, civil szervezetek, sportegyesületek képviselőinek is.

1.4.3.2. Vallási felekezetek A település identitását erősítő tényezők között igen fontos szerepet tölt be a vallás. A 2001-es népszámlálás alkalmával mértekhez képest – az országos trendekhez hasonlóan – Túrkeve Városában is jelentősen csökkent a magukat valamely vallási felekezethez tartozónak vallók száma. A lakosság vallási megoszlását tekintve a legfontosabb szerepet a római katolikus vallás tölti be, amelyet a református vallás követ. 13. táblázat: Túrkeve város állandó népességének vallási megoszlása (2011.)

Vallási felekezet Katolikus ebből római katolikus ebből görög katolikus Ortodox keresztény Református Evangélikus Izraelita Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen

Fő 397 390 7 1.593 4 86 4.965 68 1.763 8.878




1.4.3.3. Civil szervezetek A települési identitás kialakításában és megerősítésében meghatározó szerepük van a civil szervezeteknek, amelyek mint az állampolgárok önkéntes szerveződései tevékenységük és szerepvállalásuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák hatékony kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez. Túrkeve Városában megtalálható civil szervezeteket tartalmazó táblázatot terjedelmi okok miatt jelen dokumentum mellékletében helyeztük el. A közösségi élet, a kultúra, az ismeretterjesztés ,művelődés, szórakozás fontos színterei a köznevelési intézmények mellett a gazdag kulturális programmal rendelkező Művelődési Ház és Könyvtár,a Finta Múzeum, valamint a városban szép számmal működő civil szervezet és kiscsoportok. Túrkeve Város Önkormányzata civil rendelete alapján rendszeresen pályázati támogatásban részesíti a civil közösségeket. A város rendezvényterve alapján tartja megemlékezéseit, ünnepeit, szervezi több éves hagyományokkal rendelkező programjait, amelyek közül a legismertebb a Kevi Juhászfesztivál. 14. táblázat: Jelentősebb túrkevei civil szervezetek

Jelentősebb túrkevei civil szervezetek Együtt Könnyebb Daganatos Betegek Klubja Finta Múzeumért Alapítvány Kevi Motor Rock Egyesület Keviföld Alapítvány Magyar Szív Egyesület Túrkevei Szervezete Magyar Vöröskereszt J-N-Szolnok Megyei Szervezete Mezőtúri Bajtársi Egyesület Mozgáskorlátozottak J.N.Sz.Megyei Egyesülete Túrkevei Csoportja R-21 Postagalambsport Egyesület Szt.György Lovassport Alapítvány Túrkeve Város Polgárőr Egyesülete Túrkevei Kulturális Egyesület Túrkevei Nőikar Egyesület Túrkevei Sporthorgász Egyesület Túrkevéért Alapítvány Városvédő és Szépítő Egyesület Vakok és Gyengénlátók Egyesületének Túrkevei Klubja Alföldi Barangolás Térségi Turisztikai Egyesület Széchenyi Úti Óvodáért Alapítvány Petőfi Diákegyesület TVSE Ványai DSE Mentő és Tűzoltó Egyesület Petőfi DSE Túrkeve Jövője Alapítvány Ifjú Tehetségek Társulata Kevi Kunok Hagyományőrző Egyesület Nimfea Természetvédelmi Egyesület Beklen Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány Palánta Tehetséggondozó, Kulturális és Sport Egyesület HOTEK Művelődési Ház Túrkevei Gazdakör



Magyarországi Németjuhászkutya Klub Egres Kis Lajos Néptánccsoport Madarász Károly Népdalkör Túrkevén Élő Alkotók Sakk Klub Túrkeve Küzdősport Egyesület Giligán Természetvédelmi és Hagyományőrző Egyesület Szent Péter és Pál Plébánia, 5400 Mtúr, Könyves K. u. 3. PALÁNTA Kulturális és Sportegyesület Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

1.4.3.4. Településtörténet Túrkeve területe már az őskor óta lakott. Már a csiszolt kőkorszakban is éltek emberek a Hortobágy-Berettyó vidékén, akiktől viszonylag gazdag leletanyag maradt az utókorra: tárgyak, használati eszközök, amik az egykor itt élők életmódjáról és életkörülményeiről tanúskodnak. Az ókor legfontosabb ránk maradt emlékei az úgynevezett kunhalmok. A legismertebb túrkevei kunhalom a Tere-halom. Györffy Lajos, a Finta Múzeum volt igazgatója szerint, itt állhatott Attila hun nagykirálynak, „Isten ostorának” (flagellum Dei) egyik fapalotája.1985-ben kezdődtek meg az ásatások a Tere-halmon és környékén. Az eredmény kiemelten védett kunhalommá tette a Tere-halmot: 11 bronzkori település rétegeit találták meg. Ezenkívül a felszínre kerültek az itt élők használati tárgyai is. Az ásatásokat a szolnoki Damjanich Múzeum régészei, Csányi Marietta és Tárnoki Judit, valamint Makkay János az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársa később is folytatta. További kunhalmok Túrkevén: Burkus-halom, Csurgói-halom, Közép-halom, Legény-halom, NagyPóhamarai-halom, Pásztói-halom, Buga-halom, Remete-halom, Sárga-parti-halom, Lőrinc-halom, Túrkeddi-Nagy-halom, Vecserke-halom, Vénkerti-halom, Kőhalom, Kender-halom, Kettős-halom, Névtelen-halom, Csudabala-halom és Kengyel-halom. 8. térkép: Túrkeve - Első Katonai Felmérés (1763-1787)

Forrás: Arcanum



Az ókorban és a középkor elején, egészen a honfoglalásig szkíta-szarmata népcsoportok éltek itt, majd a honfoglaló magyarok népesítették be a vidéket. IV. Béla magyar király oklevele említi először Keveegyház néven1261-ben. Szintén IV. Béla volt az aki, kunokat telepített a környékre. A kun származás tudata még mindig élénken él a településen. Egy ezüst és egy vas tarsolylemezen kívül más honfoglalás-kori letetet ezidáig nem találtak Túrkevén, azonban Anonymus szerint a honfoglalók a fentebb említett kunhalmoktól nem messze vonultak el. A falut az első írott forrás az Árpád-korban, 1261-ben említi Keveegyháza néven. Ez az oklevél arról tanúskodik, hogy I. László magyar királyadományozta az egri püspökségnek Póhamarát, Túrkeddit és Keveegyházát. A mai Túrkevén és környékén, Kevegyházán, Póhamarán, Túrkeddin és Nátán kunok telepedtek meg, és viszálykodás nélkül éltek egymás mellett a hun-avar-magyar-besenyő őslakossággal, később pedig az újonnan betelepülők és az őslakosok teljesen egybeolvadtak. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. A tatárok elvonulása után újra benépesült három falut – Keveegyházát, Túrkeddit és Nagytelket (később Halásztelek) – 1476-banSzücsy Pál kapta meg szolgálataiért. 1502-ben a kevi Ambrus pap, aki egyfajta főembere volt Dózsa Györgynek a krakkói egyetemen szerzett magas szintű képesítés, s ő hívta a kevéket Dózsa zászlaja alá. 1514-ben mivel a kevi jobbágyok részt vettek a Dózsa György vezette parasztfelkelésben, a seregeik egyik fő gyülekezőhelye ez a terület volt. 1959-ben 7000 15–16. századi ezüst dénárttaláltak Túrkeve határában. 3588 érmét ma is a túrkevei Finta Múzeumban őriznek, a többi a szolnoki Damjanich Múzeumban látható. A település 1551-ben, Szolnok eleste után került török uralom alá. A XVII. században Túrkevi birtokperek tárgya volt. Ezen perek végén, 1629-ben került Túrkeve a kiváltságos nagykun községek sorába. A földesúri zaklatások a törökök és a portyázó tatárok miatt1655-re alig lakták Túrkevit. 9. térkép: Túrkeve - Második Katonai Felmérés (1806-1869)

Forrás: Arcanum

Később Thököly Imre kurucainak téli szállásaként szolgált. 1678-ban a kurucok és a császári hadak itt ütköztek meg egymással,1680-ban pedig maga Thököly is járt Túrkevén. 1699-ben Túrkevi és környékét már elpusztított helységként tüntették fel



A település 1702-ben a Német Lovagrend birtoka lett. 1706-ban, a visszatelepítés kezdetén a kevieknek ismét menekülniük kellett a rabló rácok elől: II. Rákóczi Ferenc Rakamazra költöztette őket. Az újbóli visszatelepítések csak 1711-ben indultak meg. 1745. május 16. fordulópont volt a keviek életében. Ekkor Túrkevit, Móric-pusztát, Kis-kabát, Póhamara-pusztát és Csorba egynegyed részét 28 300 rajnai forintért és 42 lovas katona kiállításáért megváltották lakói, s ettől kezdve Túrkevi azon lakói, akik részt vettek a földek megváltásában szabadokká váltak, és kollektív nemesi jogokat kaptak. „Szabad m. v. Jász- és Kun kerületekben, nem messze Tur városától a Berettyó mellett: 212 kath., 8237 ref., 23 óhitü lak., kath. és ref. anyatemplomokkal, ref. oskolákkal. Határa gazdag fekete kerti föld, s mindenik lakos a magáét egy tagban birja; szép szarvasmarhát és sok juhot tenyészt. 1753-ban Törő, Bot, Bujdosó lázzadók társaikkal együtt itt fogattak meg.” Ezután Túrkeve békés fejlődését a II. világháborúig csak az 1774. évi tűzvész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, és az1863-as rendkívül nagy aszály zavarta meg, amiben a szarvasmarha-állomány 88%-a és a juhállomány 93,5%-a odaveszett. Emiatt megindult egy nagymértékű elvándorlás az aszály által kevésbé sújtott területekre, Szilágy -és Arad vármegyék irányába. A keviek1873-ban Pásztót is megváltották. 10. térkép: Túrkeve - Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887)

Forrás: Arcanum

1808-tól mezővárosi, pontosan „Nagykun városi” rangot kapott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a keviek is részt vettek. A legnagyobb létszámban 1849. júliusában voltak jelen a keviek: ekkor 5000 nagykun lovaskatona között 1117-en voltak a keviek. A lakosság létszáma az 1860-as évekre már meghaladta a 11 ezret. 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott. Első polgármestere a redemptus családból származó Nánássy János (1871–1890) volt. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a Nagy-Kunság egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.



1.4.3.5. Települési rendezvények Túrkeve Városában az alábbi jelentősebb rendezvények tervezettek a 2016. évben. 15. táblázat: Túrkeve Város rendezvény-naptára (2016.)

Esemény

Program

Március 15. Az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója.

Megemlékezés,kosz orúzás

Augusztus 20. Az államalapítás és az Államalapító Szent István király ünnepe. Október 23. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja. (60. évforduló)

Június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja.

Október 6. Az Aradi Emléknapja.

Vértanúk

A magyar kultúra napja

X. Kevi Böllértalálkozó

Dr. Balogh János XII. Tájökológiai Konferencia

A 2015-ben született babák köszöntése XVIII. Kevi Juhászfesztivál

Szervező Kapcsolódó szervezetek Nemzeti ünnepek :

Időpont

Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár Ünnepi műsor Madarász Református Egyházközség Károly Római Katolikus Művelődési Egyházközség Ház és Városi Könyvtár Megemlékezés, Madarász Református Egyházközség koszorúzás Károly Római Katolikus Ünnepi műsor: Művelődési Egyházközség színházi előadás Ház és Városi vagy koncert Könyvtár Kiemelt fontosságú rendezvények: Megemlékezés, Madarász koszorúzás Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár

Március 15. kedd

Megemlékezés, koszorúzás

Október 6. csütörtök

Madarász Református Egyházközség Károly Római Katolikus Művelődési Egyházközség Ház és Városi Könyvtár Egyéb városi rendezvények: Emlékest Balogh Madarász Márton Károly néptáncos,népdalé Művelődési nekes, Ház és Városi Nagykunkapitány Könyvtár tiszteletére Hagyományőrző Kevi Túrkeve Város programok Hagyományőr Önkormányzata ző Nonprofit Kft. Konferencia Túrkevéért Túrkeve Város Alapítvány Önkormányzata Alföldkutatásé rt Alapítvány Fogadás Túrkeve Város Önkormányzat a Országos Fesztivál Túrkeve Város Finta Múzeum Önkormányzat Városi intézmények a Civil szervezetek

Augusztus 20. szombat

Október 23. vasárnap

Június 4. szombat

Január 29. péntek

Február 12-13. péntek- szombat

Február 13. szombat

Március 5. szombat Május 14-15. szombat-vasárnap


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Esemény Program Szervező Kapcsolódó szervezetek Időpont Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár Városi Gyermeknap Madarász Május 29. Gyermekprogramo Károly vasárnap k Művelődési Ház és Városi Könyvtár Város napja Ünnepi testületi Túrkeve Város Finta Múzeum Augusztus 19. ülés : Önkormányzat Városi intézmények péntek Városi kitüntetések, a Civil szervezetek díszoklevelek Madarász átadása Károly Szórakoztató Művelődési program: utcabál Ház és Városi zenekarral, Könyvtár meghívott fellépővel. Rokkantak és Túrkeve Város Szeptember 18. fogyatékossággal élők Napja Önkormányzat vasárnap a BerettyóKörös Többcélú Társulás Idősek Otthona Idősek Napja Idősek köszöntése Túrkeve Város Október 1. Önkormányzat szombat a BerettyóKörös Többcélú Társulás Idősek Otthona Mikulás ünnepség Gyermekek Madarász December 2. köszöntése Károly péntek Művelődési Ház és Városi Könyvtár „Mindenki karácsonya„ Adventi program Madarász December 8. A város Károly csütörtök karácsonyfájának Művelődési ünnepi díszítése Ház és Városi Könyvtár „Akikre büszkék vagyunk … Fogadás Túrkeve Város December 19. 2016.” Önkormányzat hétfő a Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás



1.5.

A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA

1.5.1. Humán közszolgáltatások 1.5.1.1.

Oktatás - nevelés

Bölcsődei és óvodai nevelés Túrkeve Városában az óvodai nevelést egyrészt az Önkormányzat fenntartásában lévő Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde (OM azonosító: 035750; PIR szám: 412737) valamint a Túrkevei Református Egyházközség fenntartásában lévő Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda (OM azonosító 035917) biztosítja. A településen az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0 – 2 évesek száma 21,6 fő, ami alapvetően jelzi, hogy bölcsődei férőhellyel kapcsolatos probléma nincs. 16. ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 0-2 évesek száma (fő) - Túrkeve

Forrás: TEIR; 2016.

A Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde pedagógiai programját a „tevékenységközpontú óvodai nevelési program” adaptációjával dolgozta ki, törekednek arra, hogy a 2-3 csoportos családias óvodák a város hosszanti vonalán gyöngyként felfűzve kis távolságokra egymástól biztosítsák, hogy a város minden 3-7 éves korú gyermeke óvodába járhasson. Az intézmény gyermeklétszámának jellemzően több, mint 70%-a napközis, ebből jellemzően több, mint 60% térítésmentesen étkezik. A Széchenyi úti Napköziotthonos Óvoda, mint központi óvoda mellett további tagintézményekben folyik a nevel munka. 16. táblázat: Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde feladatellátási helyei

Feladatellátási hely

Feladatellátási hely címe

Maximális felvehető gyermek és tanulólétszám

Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde Árpád úti Óvoda Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde Kálmán kir. úti Óvoda Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde Dr. Nánási Lajos úti Óvoda Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde Deák F. úti Óvoda

5420 Túrkeve, Széchenyi utca 11. 5420 Túrkeve, Árpád utca 11

55 fő 50 fő

5426 Túrkeve, Kálmán király utca 13.

55 fő

5420 Túrkeve, Dr. Nánási Lajos utca 3.

50 fő

5420 Túrkeve, Deák Ferenc utca 5.

100 fő

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (saját szerkesztés; 2016.)



A településen óvodai férőhellyel kapcsolatos probléma nincs, az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma valamint 3-5 évesek száma mutató tanúsága szerint sem. A településen elérhető óvodai infrastruktúra és annak kapacitásai megfelelőek, nem jelent gondot, hogy a Nemzeti Köznevelési törvény (2011. évi CXC tv.) és annak már megjelent módosításáról szóló (2012. évi CXXIV. tv.) valamint a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet alapján 3 éves kortól kötelező az óvodába járás. 17. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő)


Túrkeve Város Önkormányzata az általa fenntartott Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde alábbi csoportjaiban engedélyezi a maximális csoportlétszámtól való eltérést az alábbiak szerint a 2015/2016os nevelési évben: 17. táblázat: Bölcsődei csoportok létszáma

Maci csoport Nyuszi csoport Manócska csoport Zümmögő csoport Napraforgó csoport Napsugár csoport

27 fő 27 fő 28 fő 29 fő 26 fő 27 fő Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás [324/2015 (XI.26.) sz. határozat]



Általános Iskolai nevelés - oktatás Petőfi Sándor Általános Iskola A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásáról szóló 2020/2012. (VII.27.) számú Kormányrendelet valamint annak 379/2014. (XII.31.) számú módosító Kormányrendelet alapján létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában és Túrkeve Város Önkormányzata működtetésében vannak a Petőfi Sándor Általános Iskola (OM azonosító: 035916) A Túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola jelenleg kettő telephellyel rendelkezik, feladatellátási helyeit az alábbi táblázat mutatja be. 18. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola feladatellátási helyei

Feladatellátási hely Túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola Túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola Kossuth Lajos utcai Telephelye

Feladatellátási hely címe 5420 Túrkeve, Petőfi tér 6. (hrsz: '14; 17; 18') 5420 Túrkeve, Kossuth Lajos utca 33. (hrsz: '134')

Működtető Túrkeve Város Önkormányzata Túrkeve Város Önkormányzata

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, 2016. (saját szerkesztés)

A 2013/2014-es tanévben évismétlésre bukott tanulók 5 fő volt, az iskola továbbtanulási rátái jónak mondhatók, hiszen a 2013/2014 –es tanévben a végzett diákok 38%-a gimnáziumban, 36%-a szakközépiskolában, míg 26%-a szakiskolában folytatta tanulmányait. Az iskola nevelő – oktató munkáját 1 fő igazgató, 2 fő igazgató helyettes, 43 fő pedagógus és 3 fő nevelő és oktató munkát segítők munkatárssal látja el. 19. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak kompetencia mérések eredményei

2011

2012

2013

1489 1623

1489 1465

1472 1404

1497 1563

1612 1773

1620 1441

1567 1509

1555 1437

6. évfolyam matematika Országos átlag Intézményi eredmény

1486 1438

Országos átlag Intézményi eredmény

1465 1381

szövegértés

8. évfolyam matematika Országos átlag Intézményi eredmény

1601 1533

Országos átlag Intézményi eredmény

1577 1524

szövegértés

Forrás: Különös közzétételi lista (Petőfi Sándor Általános Iskola)

A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete a mindennapi nevelő-oktató munkája során az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni:  A nevelő-oktató munka során maradéktalanul érvényesüljenek az alapvető erkölcsi normák: humanitás, tolerancia, megértés, empátia, nyitottság, demokratikus magatartásformák, egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján     

Érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód elvét és elutasítani a hátrányos megkülönböztetés bármely formáját, figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Az intézményben folyó munkát hassa át a hagyománytisztelet, a különböző kultúrák iránti nyitottság, a szülőföld, a nemzeti és európai értékek tisztelete. Az iskolai élet minden területén fejeződjön ki a környezet- és egészségtudatos életszemlélet, a szűkebb és tágabb környezetünk megismerésének és megóvásának igénye. Az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése történjen kompetencia alapú oktatás és tevékenységközpontú tanítási gyakorlat által. Alakuljon ki a tudatos fogyasztás és a fenntartható fejlődés harmóniájának az igénye. 1. kép: Petőfi Sándor Általános Iskola épülete

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2016.

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda A Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda (OM azonosító 035917) 1992/1993-as tanévben kezdte meg működését Túrkevei Református Egyházközség (5420 Túrkeve, Kossuth út 1.) fenntartásában. Az oktató-nevelő munka egy üres, visszakapott épületben kezdődött meg első, második és harmadik évfolyamon. Alulról építkezve, sok nehézséggel együtt 8 évfolyamos lett az intézmény. Az alsó tagozat és a felső tagozat külön épületben található. Az iskola pedagógusai nagy hangsúlyt helyeznek munkájukban a keresztény értékek átadására, korszerű ismeretek, készségek, képességek fejlesztésére. A többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény (óvoda és általános iskola) működési köre: Túrkeve város, Kétpó község, hiszen 2007. szeptember 1-jétől a kétpói Arany János Általános Iskola tagintézményként csatlakozott iskolához. 2011. szeptember 1-jétől 2 csoportos református óvoda is működik az intézményben. A Református Iskolánkban szolgáló pedagógusok arra vállalkoznak, hogy nevelő munkájukkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaik egész életében meghatározó elvekké alakítsák. 20. táblázat: Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda feladatellátási helyei

Feladatellátási hely

Címe

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Mátyás király úti Óvodája

5420 Túrkeve, Kossuth L. utca 15. (hrsz: '156,157') 5420 Túrkeve, Kálmán király utca 24. (hrsz: '2582,2583') 5420 Túrkeve, Mátyás király út 3. (hrsz: '3462')

Maximálisan felvehető gyermek- és tanulólétszám 100 fő 90 fő 50 fő


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Feladatellátási hely Címe Maximálisan felvehető gyermek- és tanulólétszám Kaszap Nagy István Református 5411 Kétpó, Almásy tér 2. (hrsz: 80 fő Általános Iskola és Óvoda Kétpói '199') Tagintézménye Forrás: Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda Alapító okirata és Működési engedélye (saját szerkesztés)

Az intézmény óvodai nevelési feladatot is ellát, az óvodai csoportok száma: 2. Az intézménybe felvehető maximális gyermek. és tanulólétszám 320 fő. Az aktuális tanév tekintetében az alábbi gyermeklétszámmal jellemezhető a Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda:  általános iskola 1-8. évfolyam: 270 fő, ebből sajátos nevelési igényű 15 fő  óvoda 50 fő, ebből sajátos nevelési igényű 10 fő Az intézmény 28 fő pedagógus és tanári végzettségű valamint 9 fő nevelő és oktató munkát segítő munkatárssal végzi el feladatát. Az általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik - kilencedik évfolyamon elért eredményei, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók kielégítőek, hiszen a 2013/2014. tanévben gimnáziumban 10 fő; szakközépiskolában 9fő, míg szakiskolában 7 fő tanult tovább. 18. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)


Általános iskolába beiratkozott (az adatfelvétel eszmei időpontjában az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személyek) száma – igazodva Túrkeve Város demográfiai folyamataihoz – csökkenő tendenciát mutat. Megjegyezzük, hogy a statisztikai közlésekben 2000-től az általános iskolai tanulók száma nem tartalmazza a gimnáziumi oktatásban tanuló 5-8. évfolyamos tanulókat. Létszámuk a gimnáziumi tanulók számában szerepel.



Középfokú oktatás A Karcagi Szakképzési Centrum tagintézményeként működő Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (OM azonosító 036022; székhelye 5420 Túrkeve, József Attila utca 23., telephelye nincs) Túrkeve Város egyetlen középfokú oktatási intézménye. Az iskola hét másik tagintézménnyel egyetemben 2015. évben a karcagi szakképzési centrum irányítása alá került. Az intézményben a 2015/2016. évi tanévben 27 főállású és 9 óraadó pedagógus dolgozik. A nevelőtestület több tagja is rendelkezik közoktatás vezetői végzettséggel. Az iskola elsődlegesen Túrkevéről illetve Túrkeve vonzáskörzetéből vár tanulókat, de felvételt nyerhet az ország más körzetéből vagy külföldről jelentkező tanuló is. 21. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola oktatási rendszere

Gimnáziumi oktatás

Szakközépiskolai oktatás

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati képzés

Szakiskolai oktatás

Nappali rendszerű 4 évfolyamos általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű SNI-a: enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő tanulók általános műveltséget funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus megalapozó iskolai oktatása a okra visszavezethető tartós és súlyos gimnáziumi évfolyamoko rendellenességével küzd; SNI-b: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam) Sajátos nevelési igényű SNI-a: enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő tanulók szakközépiskolai funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus oktatása 9-12. évfolyamokon: okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; SNI-b: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) Nappali rendszerű szakmai középfokú oktatás érettségire épülően szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű SNI-a: enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő tanulók szakközépiskolai funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus oktatása 13-15. okra visszavezethető tartós és súlyos évfolyamokon: rendellenességével küzd; SNI-b: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás 9-11. évfolyamokon (előrehozott szakképzés, duális képzés) Sajátos nevelési igényű SNI-a: enyhén értelmi fogyatékos, a megismerő tanulók szakiskolai oktatása 9- funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus 11. évfolyamokon: okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; SNI-b: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd)

Forrás: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (saját szerkesztés)

Fentiek mellett az intézmény kollégiumi nevelés, ellátást és egyéb oktatási tevékenységeket is végez. A másodszakmás képzés keretében a már egy szakképesítéssel rendelkező fiatalok részére az illetékes miniszterek által kiadott központi programok, illetve a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján történik szakképzés. A képzésbe való belépés feltétele a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott feltételek teljesülése.



Szakközépiskolai oktatás  Közlekedésgépész ágazat (Kerettantervekre épülő helyi tanterv, oktatott idegen nyelv: angol/ német. A 4. év végén szakmai érettségi vizsgát követően 1 év alatt autószerelő végzettséget szerezhet. További 1 év ráépüléssel Autótechnikus lehet.)  Informatika ágazat (Kerettantervekre épülő helyi tanterv, oktatott idegen nyelv: angol/ német. A 4. év végén szakmai érettségi vizsgát követően 1 év alatt informatikai rendszergazda végzettséget szerezhet.)  Kereskedelem ágazat (Kerettantervekre épülő helyi tanterv, oktatott idegen nyelv: angol/ német. A 4. év végén szakmai érettségi vizsgát követően 1 év alatt kereskedő végzettséget szerezhet.) Szakiskola képzés Az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három szakképző évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek hegesztő, járműfényező, karosszérialakatos, számítógép-szerelő karbantartó, eladó képzésben. A gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi vizsga megszerzése után iskolánkban folytathatja tanulmányait, helyben szerezhet szakképesítést: autószerelő, autóelektronikai műszerész, karosszérialakatos, járműfényező, autótechnikus, informatikai rendszergazda, gazdasági informatikus és kereskedő szakon. Szakképzés 22. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola szakképzési portfóliója

Szak megnevezése Autószerelő szak Autóelektronikai műszerész szak Karosszérialakatos szak Járműfényező szak Autótechnikus szak Gazdasági informatikus I. szak Számítógép-rendszer karbantartó szak Kereskedő szak

OKJ szám 51 5525 01 52 525 01 31 525 03 31 525 02 51 525 01 0001 54 01 OKJ 54 481 04 0010 54 01 54 481 03 0010 54 05 52 341 05

Képzés időtartama 2 év 2 év 2 év 2 év 1 év 2 év 2 év 2 év


23. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola tanulólétszáma

Tanév Tanulói létszám ebből kollégista

2014/2015 306 52

2013/2014 331 58

2012/2013 352 65

2011/2012 388 62

2010/2011 368 59


24. táblázat: Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola SNI tanulói

tanév BTMN SNI HH HHH

2015/2016 14 4 28 8

2014/2015 12 4 46 19

2013/2014 11 9 103 48

2012/2013 10 11 95 37

2011/2012 16 8 95 34

2010/2011 0 8 88 28


A fenti táblázatok a Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola teljes tanulólétszámára vetített kimutatások, a nappali tagozatos tanulók létszámának dinamikáját a



lenti ábra mutatja, amely jelzi, hogy a nappali tanulólétszám folyamatos csökkenést mutat, amely alapvetően Túrkeve ismert demográfiai folyamataival magyarázható. 19. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt)

Forrás: TEIR; 2016.

Művészeti iskolák A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás  előképző,  alapfokú és  továbbképző évfolyamokon folyik. Túrkeve Városa tekintetében az Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola és a Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola lát el alapfokú művészeti oktatást.

Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola Az Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola (OM azonosító: 040107) fenntartója a Túrkevéért Alapítvány, három településen biztosítja zenei oktatását.

25. táblázat: Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola feladatellátási helyei

Feladatellátási hely Egressy Béni ZeneiskolaAlapfokú Művészeti Iskola Egressy Béni Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Kengyel Egressy Béni ZeneiskolaAlapfokú Művészeti Iskola Kétpó

Címe 5420 Túrkeve, Széchenyi utca 9. 5083 Kengyel, Kossuth L. utca 100.

Felvehető maximális tanulói létszám 110 fő

5411 Kétpó, Almásy tér 2

15 fő

30 fő

Forrás: Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata és Működési engedélye (saját szerkesztés, 2016.)



Az Egressy Béni Zeneiskola- Alapfokú Művészeti Iskola az alábbi tanszakokat működteti:  Fafúvós tanszak (furulya, fuvola, klarinét, szaxofon)  Akkordikus tanszak (gitár, ütő)  Billentyűs tanszak (zongora)  Vonós tanszak (hegedű)  Zeneismereti tanszak (szolfézs, zenetörténet – zeneirodalom)  Kamarazene tanszak (kamarazene, zenekar, kórus)

Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola A Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola (OM azonosító: 101637) működtetője a Keviföld Alapítvány (5420 Túrkeve, Széchenyi utca 23), az alábbi tevékenységeket látja el:  alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágon, alapfokú művészetoktatás szín- és bábművészeti ágon  alapfokú művészeti iskola 26. táblázat: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola feladatellátási helyei

Feladatellátási hely Címe Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és 5420 Túrkeve, Széchenyi utca 23 Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Jász – Nagykun – Szolnok megyében: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és 5310 Kisújszállás, Deák Ferenc utca 6. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (József Attila Művelődési Ház) Hely Kisújszállás Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és 5331 Kenderes, Szent István utca 33. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (Móricz Zsigmond Művelődési Ház) Hely Kenderes Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és 5082 Tiszatenyő, Petőfi utca 6-8. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (Szent István Általános Művelődési Központ Hely Tiszatenyő Általános Iskolája) Korda Vincze Táncművészeti, Képzőművészeti és 5211 Tiszapüspöki, Liszt Ferenc utca 5. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (Tiszapüspöki Közösségiház és Községi Könyvtár) hely Tiszapüspöki Békés megyében Korda Vincze Táncművészeti, Képzőművészeti és 5624 Doboz, Hunyadi tér 1. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (Kulich Gyula Művelődési Ház) hely Doboz Korda Vincze Táncművészeti, Képzőművészeti és 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 79-81. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár) hely Békéscsaba Korda Vincze Táncművészeti, Képzőművészeti és 5720 Sarkad, Kossuth u. 17. Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási (Sarkad – Kötegyán – Újszalonta hely Sarkad Intézményfenntartó Társulás, Óvoda, Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat) Korda Vincze Táncművészeti, Képzőművészeti és 5712 Szabadkígyós, Arany János út 42. (Petőfi Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Feladatellátási Sándor Művelődési Ház és Könyvtár) hely Szabadkígyós 5672 Murony, Kossuth út 22/A (Művelődési Ház) Forrás: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata és Működési engedélye (saját szerkesztés, 2016.)



A Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola túrkevei feladatellátási helyén az alábbi maximális felvehető tanulólétszámmal bír: 27. táblázat: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola túrkevei feladatellátási hely tanulólétszáma

Művészeti ág táncművészeti ág képző- és iparművészeti ág

szín- és bábművészeti ág

néptánc társastánc kerámia grafika képzőművészet színjáték

felvehető maximális tanulólétszám 40 fő 60 fő 20 fő 45 fő 20 fő 40 fő

Forrás: Korda Vince Táncművészeti, Képzőművészeti és Színjáték Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okirata és Működési engedélye (saját szerkesztés, 2016.)



1.5.1.2.

Egészségügy és szociális közszolgáltatások

Túrkeve Városában az egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma alapvetően jónak mondható, melyet az alábbi ábra mutat be. 20. ábra: Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő)


Túrkevén az egészségügyi alapellátást 4 háziorvosi körzetes és 2 gyerek - orvosi körzet látja el. A felnőtt egészségügyi ellátás a 2012-ben felújított Egészségház rendelőiben érhetőek el. Az felújított épület ad helyet a laborvizsgálatnak, valamint a nőgyógyászati, szemészeti szakrendeléseknek és orvosi ügyeletnek is. A településen 2 gyógyszertár működik, így helyben megoldható a gyógyszerek kiváltása, megvásárlása. A gyerek házi orvosok mellett anya és csecsemő védőnők tevékenykednek a településen. A védőnők a helyi óvodákban és az iskolákban is ellátják a feladataikat. A járóbeteg szakellátás Mezőtúron működik. A fogorvosi alapellátás Túrkevén működik.

Szociális ellátás Túrkeve Város Önkormányzatának jogszabályban előirt kötelező szociális alapszolgáltatásai:  szociális étkeztetés,  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,  idősek nappali ellátása és családsegítés,  gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek átmeneti gondozása. A településen a szociális alapszolgáltatások ellátása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás keretei között történik. Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ   

Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Túrkeve, Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés.

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata   

Székhelye: Túrkeve Ellátási területe: Mezőtúr, Mesterszállás, Mezőhék közigazgatási területe Nyújtott szociális szolgáltatások: Mezőtúri telephellyel gyermekjóléti szolgáltatás. 61. oldal / összesen: 165


1.5.1.3.

Közösség, művelődés, kultúra

Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár A Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtárnak az önkormányzati feladatellátás szempontjából két fő alaptevékenysége van: közművelődési és könyvtári tevékenység. Ezekekhez járul még a Túrkeve Televízió működtetése, és a Túrkeve újság megjelenésének technikai előkészítése. A Művelődési Ház legfontosabb feladatai: a város művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása amatőr művészeti tevékenységek segítése, a művelődő közösségek gondozása, a lakosság közösségi életének segítése, ünnepek kultúrájának gondozása. A Művelődési Ház a több mint kétszáz éves egykori ipartestületi székházban található a Táncsics M. utcában. Kulturális célokra négy helyiség áll rendelkezésre, melyből egy teremben a kunhímzés állandó kiállítás látható, ezen kívül egy színházterem és két kisebb klubteremszolgálja a látogatókat. A Korda Sándor Színházterem (volt mozi) a nagyobb létszámú városi rendezvények helyszínéül szolgál. A Városi Könyvtár a nyolcvanas évek közepén épült tömbház alsó szintjén helyezkedik el a városközpontban, a Petőfi téren. Berendezése korszerű, modern, kulturált felnőtt és gyermek részleggel rendelkezik. Számítógépekkel, nyomtatóval, fénymásolóval, internettel felszerelt, melyek lakossági szolgáltatásra is igénybe vehetők. Folyamatosan bővülő könyv és folyóirat kínálatával, íróolvasó találkozók, könyvbemutatók szervezésével várja az olvasni szerető gyermek és felnőtt korosztályt. A Túrkevei Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár biztosít helyet a település civil szervezeteinek, önképző köreinek. A 2015. évben az intézményben összesen tizenhét csoport működött egész évben, ebből három Városi Könyvtárban, tizennégy pedig a Művelődési Házban:  Aprók Tánca (legkisebbek mozgáskultúráját a néptáncon keresztül fejlesztő tánccsoport)  Egres Kis Lajos Néptánccsoport és a Kistücsök Néptánccsoport  Foltra Folt Kör (évente rendeznek kiállítást és kézműves foglakozásokkal segítik a Művelődési Ház munkáját gyermeknapon és ünnepekhez kapcsolódva)  Tűvilág klub (2015-ben jött létre, a kézi díszítő varrással készítik munkáikat a saját szórakozásukra, szabadidejük tartalmas eltöltésére)  Korda Zoltán fotóklub (Évente közös kiállítást rendeznek a Magyar Fotográfia Napja tiszteltére)  Madarász Károly Népdalkör (elsősorban a túrkevei népdalkincs megőrzését tartják feladatuknak)  Népi Díszítőművészeti Szakkör (A csoport életében kiemelkedő esemény volt a Népi Díszítőművészeti Szakkör fennállásának 40. évfordulója, melyet színvonalas kiállítással és a szakkör munkáját bemutató kiadvánnyal ünnepeltek meg)  Túrkevén Élő Alkotók csoportja  Nyugdíjas klub (Összefogja a város időseit a havi klubnapokon és egy-egy vidám összejövetelen: Farsang, Nőnap, Anyák Napja, Férfinap, Idősek Napja, Karácsony)  Mozgáskorlátozottak klubja  Vakok és Gyengénlátók klubja  Nótaklub (a közös éneklés öröme és a nóták szeretete tartja össze a csoportot, akik 2 hetente tartják foglalkozásaikat)  Sakk klub (Hetente tartják foglalkozásaikat. Rendszeresen szervezik a megyei sakkbajnokságokat itt helyben is és helyi amatőr bajnokságokat is rendeznek)  V-269 Galamb és Kisállattenyésztők klubja (2015-ben kettő kiállítást szerveztek)

Túrkevei motoros hétvége Túrkeve kulturális életének meghatározó színfoltja a 2015. évben már tizenhatodik alkalommal megrendezett Túrkevei motoros hétvége, melyet a helyi Kevi Motor – Rock Egyesület Túrkeve (H-5420



Túrkeve, Rákóczi u. 2.) szervez. A Termál- és Élményfürdő területén rendezett fesztiválra nemcsak a motorozás és a rockzene kedvelői látogatnak el, a rendezvényt gyakorlatilag az ország minden tájáról látogatják. A motoros felvonulás, az igényes rockzenei koncertek és a kísérőprogramok felpezsdítik a települést.

Kútskanzen Túrkeve Város különleges látványossága a Sinka István téren megtalálható Kútskanzen, ahol érdekes kutak láthatók a gémeskúttól a kerekes kútig. 2. kép: Kútskanzen

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (2016.)

Túrkeve TV és Túrkeve Újság A Madarász Károly Művelődési Ház és Városi Könyvtár feladata a Túrkeve TV munkájának segítése. A televízió a város jelentősebb eseményeit (közösségi programok, kulturális események, óvodai – iskolai események, képviselőtestületi ülések) rögzíti, és teszi elérhetővé a város lakosai számára. A műsorfolyam a hivatalos honlapjukon, a turkevetv.hu honlapon is visszanézhető. A médiaszolgáltatási tevékenységet a Médiatanács a Magyar Mecenatúra program keretében támogatja. A szerkesztőség a Táncsics utca 1. szám alatti – volt OTP- épületben van elhelyezve. A Túrkeve újság és a Túrkeve Televízió szerkesztését négy munkatársunk végzi, a képviselő-testület által megbízott külső főszerkesztő segítségével. Intézményünk a pénzügyi és technikai hátteret biztosítja munkájukhoz.

Finta múzeum Finta Múzeum (http://www.fintamuzeum.hu/) az Túrkeve, Attila u. 1. alatt, míg az intézményhez tartozó Vadász Pál Kiállítóterem a Kossuth u. 6. alatt várja a látogatókat. 1990-ben a Művelődésügyi Minisztérium tájmúzeumi rangra emelte a Finta Múzeumot. A követelményeknek megfelelően a múzeum vezetősége elindította a múzeum átfogó digitalizálási programját. Mára valamennyi nyilvántartás és a teljes fotótár feldolgozásra került, melynek anyaga az intézmény emeletén található közösségi teremből és az internetről is elérhető. Egy teljes arculat került kidolgozásra: egy új jelkép használata, amely a múzeumépület utcafrontjának tornyos sziluettje. Állandó kiállítás A gyűjtemény összetétele sokrétű. Elsősorban a múzeum névadóinak hagyatéka, a helytörténeti és a néprajzi anyag képezi a gerincét. Legszebb darabjai Finta Sándor és Finta Gergely alkotásai, a TúrkeveBokroshalmi tarsolylemez, a Túrpásztói ezüstkincslelet érméi, vagy a Bronzkori-Terehalmi lelet együttes, mely utóbbiak a föld mélyéről, régészeti leletként kerültek a tárlókba, hogy letűnt korokról



tanúskodjanak. Ritka darab az 1741-43 között készült toborzózászló, mely restaurálása után került ismét kiállításra. 3. kép: Finta Múzeum


Küldetési nyilatkozat „Küldetésünknek tekintjük névadóink emlékének ápolását, Túrkeve és környezete múltjának megőrzését, bemutatását, jelenének dokumentálását. Amit tudományos, vagy szórakoztató formában rendszeresen a közönség elé tárunk, kiállításainkon és programjainkon keresztül. A jövőnek dolgozunk. Hisszük, hogy amit felgyűjtünk tárgyat, dokumentumot, vagy ép fotót, a feldolgozás után túlél valamennyiünket. Ahogyan ez történt elődeink munkájával is, a múzeum alapításától kezdve. Valljuk ezt mi valamennyien, akik az intézményben dolgozunk muzeológusként, gyűjteménykezelőként, irodai munkatársként vagy teremőrként. Tudjuk, hogy a kulturális örökség megőrzése és bemutatása mindig fontos lesz a jövőben is. Ezért mindig minden körülmények között, világnézettől és politikai rendszertől függetlenül: A jövőnek őrizzük a múltat.” 28. táblázat: A Finta Múzeum és a Vadász Pál Kiállítóterem nyitva tartása

Finta Múzeum hétfő: kedd-csütörtök: péntek: szombat: hétfő: kedd-csütörtök: péntek: szombat:

Zárva 9-12; 14-17 9-12; 13-16 9-12 (ügyelet a Vadász Pál Kiállítóteremben); 14-17 Vadász Pál Kiállítóterem Zárva 9-12; 14-16 9-12 (ügyelet a Finta Múzeumban) 9-12; 14-17 (ügyelet a Finta Múzeumban)

Vasárnap csak előzetes bejelentkezés után látogathatóak az intézmények kiállításai.



1.5.2. Esélyegyenlőség biztosítása Túrkeve Város Önkormányzata a 413/2011.(XII.22.) számú határozatával fogadta el Túrkeve Város Települési Esélyegyenlőségi Programját. A 2003. évi CXXV. törvény alapján a települési önkormányzatoknak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, szükség esetén felül kell vizsgálni, illetve az esetlegesen adódó új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a település feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a gyermekek, a nők, az idősek, a romák, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonásra került a partneri kapcsolatrendszer, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség érvényesítése nemcsak a jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy Túrkeve lakossága számára jó minőségű közszolgáltatások, életkörülményeik és életminőségük javítását szolgáló feltételek álljanak rendelkezésre. 29. táblázat: Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) intézkedései

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Célcsoport

problémák beazonosítása 1. Az önkormányzati döntéshozatalban nem biztosított a romák részvétele, mivel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat feloszlatta magát a településen. 2. A mélyszegénység kialakulásának megelőzése, hatásának mérséklése. 3. A hátrányos helyzet generációkon keresztüli átöröklődése.

Gyermekek

1. Jelentős a településen a hátrányos helyzetű és a veszélyeztett gyermekek, tanulók számaránya. 2.. A hátrányos helyzetű családok tagjai körében az egészségtudatos attitűd kialakításra, megerősítésre szorul (egészséges életmód, személyi-, környezeti higiénia nem mindig megfelelő).

Idősek

3. A gyermekeknek egész évben korszerű táplálkozásra, egészséges étkezésre van szükségük. 1. Magas a betegséggel küzdő, elszigetelten, egyedül élők aránya. 2. Az idősek gyakrabban válhatnak áldozattá.

fejlesztési lehetőségek meghatározása 1. A cigány közösség érdekképviseletét ellátó roma civil szervezet létrehozásának, működésének támogatása. 2. Mélyszegényben élők és a romák munkavállalási lehetőségeinek segítése, helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazása, közmunkaprogramok kiszélesítése. 3. Szociális, gyermekjóléti, képzési szolgáltatások bővítése. 1. A gyermekek esélyegyenlősége érdekében a prevenciós gyermekvédelmi szolgáltatások, programok szervezése, bővítése, szakemberek képzése. 2. A gyermekek esélyegyenlősége elősegítése érdekében egészséges életmódra nevelés, prevenciós programok biztosítása. 3. Egészséges étkeztetés folyamatos figyelemmel kísérése szakember bevonásával. 1. Az idősek esélyegyenlőségét javító aktivitást segítő programok. 2. Idősek esélyegyenlőségét az áldozattá válás megelőzését, az otthon védelmét szolgáló intézkedések, középiskolai önkéntes


Fogyatékkal élők

Nők

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Célcsoport problémák beazonosítása fejlesztési lehetőségek meghatározása munka szervezése az egyedül élők segítésére. 3. Munkalehetőségek keresése sikeresebb a 3. Az idősebb emberek munkahely-keresési esélyei digitális írástudás, internethasználat csökkenek. megtanításával, segítségnyújtás önéletrajzok, pályázatok készítésében. 1. Kisgyermeküket nevelő nők 1. Kisgyermekes, gyermeküket egyedül nevelő foglalkoztatását segítő és tehermentesítő anyák tartós munkanélküliségi arányának szolgáltatások fejlesztése, képzési csökkentése. programok körének bővítése. 2. A Gyes-ről való visszatérés a munkaerőpiacra 2. Bölcsődei férőhelyek számának növelése. jövedelemhez juttatja a családokat. 3. A nők esélyegyenlőségéhez kapcsolódóan 3.Gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások – és nevelő nők családja esetében a szegénység a célzott támogatások körének kockázata magas. megismertetése. 1. A közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítése nem 100 %-os, a 1. Folyamatos, ütemezett akadálymentesítés közszolgáltatások információs és kommunikációs megvalósítása. akadálymentesítése nem teljes. 2. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a 2. Meg kell szervezni az a fogyatékkal élők szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen egészségügyi programokra való eljutását. korlátozott emberek kevésbé tudják igénybe venni. 3. A fogyatékkal élők feltételezhetően jelentősen 3. Fogyatékos személyek foglalkoztatását és alulreprezentáltak a munkavállalók körében. életminőségét javító ellátások biztosítása. Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program (Túrkeve Város Önkormányzata, 2011.)



1.6.

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA

1.6.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Mezőtúri járás A vállalkozások térszerkezetét illetően az összes működő vállalkozás 66%‐a Mezőtúron, közel 30%‐a Túrkevén található. A kistérség ipari termelését a feldolgozóipar dominálja, ebben azonban alacsony az élelmiszeripar súlya. A térségben találhatók jelentős foglalkoztatójú multinacionális cégek beszállítói is az elektronika, elektromechanika, gépipar területén. A műanyaggyártásnak, gépipari tevékenységnek amúgy nagy hagyományai vannak. A kistérségben országos szinten is jelentős súlyú termelőtevékenység a vetőmaggyártás. Számottevő még a ruházati‐ és faipar. Ez utóbbi tevékenységek folytatása jellemzően bedolgozási jellegű. A kitörési pontokat meghatározó prioritást az élelmiszer, illetve mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gép‐, a fa‐, és a fazekasiparban jelöli meg a kistérségi fejlesztési koncepció. A jövőt illetően ugyancsak nagy lehetőség a Mezőtúri Ipari Park továbbfejlődésének minden eszközzel történő támogatása. A kistérség sajátos ipari jövőképét meghatározó tényező a kézműipar lehet, különösen a fazekasipar és a fafeldolgozás. A kistérség feldolgozóiparának strukturális átalakítása csak akkor járhat sikerrel, ha az itt megtermelt, illetve előállított termékek helyi feldolgozásával és a piacra juttatással párosul.

Túrkeve Túrkeve Városában az ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági társaságok száma a 2014. évben 157 darab volt. 30. táblázat: Regisztrált gazdasági vállalkozások száma ezer lakosra

Túrkve

2011 154

2012 153

2013 157

2014 157

Forrás: TEIR; 2016. (saját szerkesztés)

A gazdasági szervezetek számának változására hatással vannak a törvényi változások. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szükségessé tette a GFO (gazdálkodási formák besorolása) megváltoztatását. A legjelentősebb változás, hogy a betéti társaságok és a közkereseti társaságok a jogi személyiségű vállalkozások közé kerültek, valamint a nonprofit betéti társaságok és nonprofit közkereseti társaságok hasonlóan az előbbiekhez, bekerültek a jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek közé. 31. táblázat: Vállalkozások száma

2008

2009

2010

2011

2012

Működő egyéni vállalkozók száma

279

262

258

0

230

Működő társas vállalkozások száma

146

134

133

131

129

Működő vállalkozások száma ezer lakosra

Túrkeve

44

41,4

41,3

43

40,5

Jász – Nagykun – Szolnok megye

48,8

47,6

47,5

48,9

44,5

Forrás: TEIR, 2016. (saját szerkesztés)



Túrkeve Városában működő vállalkozások mind az egy lakosra jutó jegyzett tőke, mind az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében sajnos a Jász – Nagykun – Szolnok megyei átlag alatti teljesítménnyel bírnak. Az egy lakosra jutó jegyzett tőke a 2013. évben Jász – Nagykun – Szolnok megye esetében 338.5-eFt, míg Túrkeve esetében ez a mutató mindösszesen 128,1.-eFt, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték a megye esetében 982,1.-eFt, addig Túrkeve tekintetében csupán 316.-eFt. 21. ábra: Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft)

22. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)



Túrkeve Városában sajnos nagy foglalkoztató, vagyis 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató nincs jelen, 50 főt vagy többet foglalkoztató vállalkozáson három található a településen. Túlnyomó többségében a 1 – 9 fős létszámú társas vállalkozások jellemzik a város gazdaságát. 32. táblázat: Társas vállalkozások létszám szerint

1-9 fős létszámú működő társas vállalkozások száma 10-49 fős működő társas vállalkozások száma 50-249 fős működő társas vállalkozások száma 250-x fős működő társas vállalkozások száma

2008 118 25 3 0

2009 111 19 4 0

2010 109 21 3 0

2011 351 22 3 0

2012 335 21 3 0

Forrás: TEIR, 2016. (saját szerkesztés)

Az egy lakosra jutó iparűzési adó a 2011. évet megelőzően szignifikánsan alulmaradt a Jász – nagykun – Szolnok megyei átlagtól, az önkormányzati adóbevétel jellemzően az egy lakosra jutó vetített mértéket tekintve a fele volt a megyei átlagnak. 33. táblázat: Egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft)

Jász – Nagykun – Szolnok megye Túrkeve

2006 21,5 9,3

2007 25,9 13,1

2008 28,3 15,4

2009 31,2 16,7

2010 28,5 19,8

2011 29,9 31,4


A regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra vetített fajlagos mutató tanúsága szerint Túrkeve Városában fajlagosan több vállalkozás található, mint a megyei átlag. Az Önkormányzat gazdaságfejlesztésének fontos eleme, hogy lehetőség szerint nagyfoglalkoztatókat vonzzon be a településre, amelyek jelentősen javítanák a város foglalkoztatási mutatóit. A 2014. évben az ezer lakosra vetített regisztrált vállalkozások száma 156,7 volt, míg a Jász – Nagykun – Szolnok megye egészére vetített mutató 137. (A korábbi években a megyei átlag: 2012. évben 131,9; 2013. évben 134,8, Túrkeve esetében 2012. évben 153,2, 2013. évben 158,6.)


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 23. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2010-ig

24. ábra: Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db), 2011-től



Jelentősebb túrkevei cégek Ábrahám Vállalkozások Az Ábrahám Vállalkozások jogelődje, mint családi vállalkozás a 2000. október 26.-i bejegyzését követően kezdte meg üzleti tevékenységét. Az Ábrahám Vállalkozások az alábbi cégeket foglalja magában:  Ábrahám és Társa. Kft., mely teljesen magyar tulajdonú vállalkozás (Fő tevékenység: gépkocsik külső – belső visszapillantó tükreinek szerelése; tükörbe szerelhető indexek szerelése; indexekirányjelzők szerelése; ajtó és csomagtér megvilágítás szerelése; szerelés, nyáklap forrasztás, asztali szerelőkészülékeken; műanyag alkatrészek /ház és búra/ hegesztése: ultrahangos és vibrációs hegesztőgépekkel végzik a munkafolyamatot. Az Ábrahám és Társa Kft. jelenleg 124 főt foglalkoztat.)  Kevi Növény Kft., mely teljesen magyar tulajdonú cég (A társaság főtevékenysége növénytermelés. A nettó árbevétel kb. 77 % -a főtevékenységből származik. A vállalkozás 1 701,38 hektár szántó és 51 hektár legelő területen gazdálkodik. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és értékesítés, valamint mezőgazdasági szolgáltatás mintegy 341 hektár területen. Működtet a kft egy vetőmag üzemet, melyben fémzárolt őszi búza és őszi árpa vetőmagot állít elő saját felhasználásra és értékesítésre. Főbb termesztett növények: őszi búza, őszi árpa, repce, kukorica, napraforgó, hibridkukorica, csemegekukorica. Mezőgazdasági szolgáltatás döntően a földtulajdonosok személyi használatú területeinek megművelésére, a beszerzések és értékesítések bonyolítására irányul. A vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma 30 fő. A szántóföldi növénytermesztés idényjellegéből adódóan a fizikai dolgozók több mint fele 2 hónap időtartamban munkanélküli járadékba részesült a tárgyév elején.) AGROKEVE Növénytermesztő Szolgáltató Kft. A társaság fő tevékenységi körében a szántóföldi növénytermelést, értékesítést, valamint mezőgazdasági szolgáltatásokat végez. A vállalkozás 1 335,7 hektár bérelt földterületen gazdálkodik. Főbb termékek: búza, kukorica, napraforgó, csemege kukorica, szálas- és tömegtakarmányok, zöldség. Az átlagos statisztikai állományi létszám 22 fő. BÚZAVIRÁG Növénytermesztő Kft. A társaság 1587 hektár bérelt szántóföldterületen gazdálkodik. Tevékenységi körében szántóföldi növénytermesztést és értékesítést, valamint mezőgazdasági szolgáltatásokat végez. Főbb termékek: búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, őszi káposztarepce, hibridkukorica. A mezőgazdasági szolgáltatás, döntően a gazdálkodó magánszemélyek területeinek megművelésére, a beszerzések és értékesítések bonyolítására irányul. A munkajogi állományuk 2015. december 31-én 27 fő. Ebből 7 fő vezető beosztású, 20 fő fizikai dolgozó.



INTERWELD TECHNOLÓGIA Kft. A budapesti székhelyen nagykereskedelmi tevékenységet folyat. A társaság a nagykereskedelmi tevékenységhez az árukat döntően importbóI szerzi be. A társaság javító, hegesztő munkákat Túrkevén végzi. Társaság immár több mint 20 éve jelen van a magyar piacon. Tevékenysége a speciális, magasan ötvözött hegesztőanyagok kereskedelmén túl, a hegesztéstechnikában használatos valamennyi hozaganyagra kiterjed, az ötvözetlen acéloktól, a legmagasabb minőségi követelményeket is kielégítő ötvözetekig. Túrkevei telephelyükön javítóhegesztéssel (repedt, törött, kopott alkatrészek felújítása) és fémszórással foglalkozó, jól felszerelt műhellyel rendelkezik, ahol jól képzett munkatársak minden minőségi igényt kielégítő teljesítményt nyújtanak. Átlagos statisztikailetszftm2013-ban 15 fő volt, 2014-ben 14 fő,2015-ben 14 fő. Kevefém Kft. A Kevefém Kft. egy folyamatosan, dinamikusan fejlődő cég, komplett szolgáltatási palettával. A leghétköznapibb fémkapuktól, a teljesen egyedi és speciális acél tartó elemekig minden típusú acélmegmunkálással foglalkozik:  Általános lakatosipari termék gyártása, szerelése  Rozsdamentes acél szerkezet gyártása, szerelése  Alumínium szerkezetek gyártása, szerelése  Nagy fesztávolságú csarnokszerkezetek gyártása, szerelése  Ipari, technológiai létesítmények acélszerkezeti építményeinek kivitelezése  Mezőgazdasági létesítmények, silók gyártása, szerelése  Középületek, sportlétesítmények (uszodák, sportcsarnokok) váz- tető- és ragasztott fa szerkezetei.  Generál kivitelezés Főállásban teljes munkaidőben alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak: 51 fő; szellemi foglalkozásúak: 10 fő; míg Főállásban nem teljes munkaidőben alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak 6 fő.

KEVEVILL Kft. Alapvető tevékenysége elektromos szekrények gyártása és épületek elektromos felújítása, karbantartása, a 2015. évi lezárt üzleti évben a fizikai munkakörben 22 fő, míg szellemi munkakörben 3 fő foglalkoztatottja volt.

KEVE-TÁP Kft. A társaság főtevékenysége mezőgazdasági termék nagykereskedelme, raktározás és tárolás. A nettó árbevétel 92 %-át a felvásárolt termékek tovább értékesítése, 1 %-át a raktározás, tárolás, 4 %-át tisztítás, szárítás, 2 %-át pedig a növénytermesztés adja. A kft. 71,31 hektár bérelt földterületet művel, melyből 59,73 hektár szántó, 11,58 hektár gyep. Teljes munkaidőben foglalkoztatott 5 fő. "KUN-METALOKÁLA" Kft. Fő tevékenysége a vasúti, kötöttpályás jármű gyártása és közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása, a 2015. évi lezárt üzleti évben a fizikai dolgozó 40 fő, szellemi 9 fő volt. MULTI-TERRA Ipari Kereskedelmi Kft. A társaság 1991. november 01-én alakult. A fő profilja a fémszerkezetgyártás és mezőgazdasági gépalkatrészek illetve emelőgépek gyártása. 2007-től bánya – és földmunkagépek gyártása, és szerelése is bekerült a tevékenységek körébe. Átlagos foglalkoztatotti étszám 2015. lezárt üzleti évben 48 fő.



ELKO Kft. A Társaság 2002. évben alakult természetes magánszemélyek tőkéjéből. Működési formája: Kft. Fő tevékenységük: Fegyverlőszergyártás (TEÁOR: 2540). A Társaság rendelkezik a tevékenységéhez szükséges – egyéb törvényi előírásokban leírt – engedélyekkel. A Társaság mikrovállalkozás. Átlagos statisztikai létszám a 2015. évi lezárt üzleti évben 7 fő. KEVI KENYÉR Kft. A vállalkozás 1992 .07.01-án kezdte meg a tevékenységét, fő tevékenysége sütőipari termékek előállítása és forgalmazása. Átlagos statisztikai állományi létszáma a 2015. évi lezárt üzleti év tekintetében 24 fő. Vidra - Műanyag Kft. A cég 2001 ben alakult Vidra Plast uszodatechnikai bt néven, majd 2010 óta Vidra - Műanyag KFT. néven folyik a termelés. Eleinte csak uszodatechnikával foglalkoztak, ma már sokféle műanyag terméket gyártunk. Termékeket műanyag lemezből hegesztéses eljárással gyártják. Hegesztési alkalmazásaik a német DVS irányelveit követi, típusai: forrólevegős, extruderes, és tompa. A 2015. évi lezárt üzleti évben átlagosan 6 fő munkavállalót foglalkoztatott. 34. táblázat: Legmagasabb nettó árbevételű cégek

ssz.

Cégnév

1

KEVI NÖVÉNY Kft.

2

BÚZAVIRÁG Növénytermesztő Kft.

3

LISZNYAI ÉPITŐIPARI KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ Kft.

4

KEVEFÉM Ipari Szolgáltató Kft.

5

Főtevékenység 0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

Nettó értékesítés árbevétele 2014 2013

Saját tőke 2014

2013

Statisztikai létszám

795 040

877 184

1 519 678

1 409 083

18

792 931

737 531

1 410 603

1 246 739

20

4333'08 Padló-, falburkolás

732 265

426 615

50 823

46 017

9

2511'08 Fémszerkezet gyártása

684 790

824 208

571 487

521 611

68

MULTI-TERRA Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

4520'08 Gépjárműjavítás, 671 082 -karbantartás

446 134

231 439

186 754

42

6

KEVE-TÁP Kft.

4621'08 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány 567 516 nagykereskedelme

741 132

225 115

173 044

6

7

AGROKEVE NÖVÉNYTERMESZTŐ Kft.

0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

422 631

508 566

627 986

559 174

24

8

PharmaTár Kft.

4773'08 Gyógyszerkiskereskedelem

392 153

386 975

67 967

60 994

7


ssz.

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Nettó értékesítés Saját tőke árbevétele Cégnév Főtevékenység 2014 2013 2014 2013


9

SEBESTYÉN MezőgazdaságiVadgazdálkodásiKereskedelmi- Szolgáltató Kft.

0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

353 528

87 548

799 632

693 888

8

10

KEVI-Fémtömegcikk Kft

2511'08 Fémszerkezet gyártása

227 493

239 647

14 941

75 564

28

Forrás: www.opten.hu; 2016. (saját szerkesztés)

A legmagasabb nett árbevételt elérő cégek bővebb listáját tartalmai okokból jelen Megalapozó Vizsgálat mellékletei között szerepeltetjük.



1.6.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.6.2.1. Mezőgazdaság Működő mezőgazdasági vállalkozások száma (TEÁOR 08 szerinti besorolás alapján mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágak) magasnak és stabilnak mondható: az elmúlt években 32 – 36 darab között mozog a számuk a településen, melyek közül 9 darab a társas vállalkozások száma. A Túrkevén bejegyzett regisztrált őstermelők számát az alábbi ábra mutatja: 25. ábra: Regisztrált őstermelők száma (fő)


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013. június 1-jei eszmei időponttal június 1. és 30. között – az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK, 1165/2008/EK, 138/2004/EK és 543/2009/EK rendeleteinek megfelelően – mezőgazdasági Gazdaságszerkezeti Összeírást (GSZÖ 2013) hajtott végre. Az összeírás célja az volt, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére. Az aktuális összeírás jelenleg folyamatban van, így ilyen jellegű legfrissebb adatok a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ 2013). 2013. június 1-jén az öntözhető mezőgazdasági terület részaránya a megye gazdaságaiban volt a legnagyobb. A szántók öntözhetősége az átlagos kétszerese és a gyümölcsös, szőlő, gyep művelési ágban is meghaladta az országos átlagot. A búza vetésterülete Békés után itt a legnagyobb az országban (100 ezer hektárt meghaladó). 2013-ban az ipari növények területi részaránya (27%) ebben a megyében volt legmagasabb. Rizst Magyarországon csak itt és Békés megyében termelnek. Indián rizst (vadrizst) 2013-ban egyedül a megyei gazdálkodók termesztettek, közel 900 hektáron. Az amerikai eredetű vízinövény egyre keresettebb csemege, dióhoz hasonló ízű, rendkívül egészséges élelmiszer.

1.6.2.2. Ipar- és építőipar Régebben Túrkevén működött az országos nagyvállalat (AFIT) autó és gépjavító vállalat 17. telephelye, ami a rendszerváltás után nem sokkal megszűnt. Napjainkban magántőke befektetésével komoly beruházás zajlott és zajlik jelenleg is, autóalkatrész-gyártás és -beszállítás neves autógyárak részére.

1.6.2.3. Szolgáltatás Túrkeve Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft. (5420 Túrkeve, Kuthen király út 11.; cégjegyzékszám: 16 09 009776; adószám: 21189900-2-16), amely a közhasznossági fokozatot 2008. évben szerezte meg, fontos szereplője A Túrkevei Gyógyfürdő



Nonprofit Közhasznú Kft. 2001. november 29.-én alakult. A társaság 2007. december 1. napján átalakult Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft-vé határozatlan időtartamra. 4. kép: Túrkeve Termál- és Élményfürdő főépülete


A társaság főbb tevékenységei:  Közhasznúsági tevékenységei: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység  Vállalkozási tevékenysége: kereskedelmi szálláshelyadás, fitness-wellness , cél szerinti egyéb tevékenysége: fürdőszolgáltatás 35. táblázat: Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft főbb pénzügyi mutatói

Értékesítés nettó árbevétele Üzemi eredmény Saját tőke

2014 104 893 3 318 32 429

2013 114 876 11 504 29 041

2012 115 222 3 783 17 360

2011 111 140 5 826 12 775

Forrás: Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft. 2014. évi beszámolója (saját szerkesztés)

Túrkeve Város gazdasági életének, mind árbevételét, mind foglalkoztatói minőségét tekintve. A társaság fő tevékenysége: 9604'08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (Főtevékenység). Komplex szolgáltatást nyújt a Túrkeve Termál- és Élményfürdő, Apartman és Kemping, árbevételei az alábbi ábrán szemléltetettek szerint oszlanak meg: 26. ábra: Termál fürdő árbevételei tevékenységek alapján

Forrás: Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft. 2014. évi beszámolója (saját szerkesztés)



1.6.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A városban markáns ipari foglalkoztatásról ugyan nem beszélhetünk, de a helyi adóbevételeknek nagyságrendileg a 80%-át az iparűzési adó teszi ki. Az elmúlt években az iparűzési adóbevételek növekvő tendenciája figyelhető meg. A gazdasági szféra konkrét, jövőbeli fejlesztési elképzeléseiről egyelőre még nem állnak rendelkezésre releváns adatok, azonban az elmúlt időszak jelentősebb KKV beruházásait a lenti táblázat szemlélteti.

Projekt címe Kapacitásbővítést és technológiai korszerűsítést célzó beruházás az Ábrahám és Társa Kft.-nél Gyártási kapacitások növelése az Ábrahám és Társa Szolgáltató Kft-nél Technológiai korszerűsítés a KunMetalokála Kft.-nél Technológiai korszerűsítés az ÁBRAHÁM PLASTIC Kft-nél Telephelyfejlesztési beruházás megvalósítása a Multi-Terra Kft-nél Integrált telephelyfejlesztés a Kevefém Kft. túrkevei üzemében Technológiai korszerűsítés a KunMetalokála Kft.-nél A Kevefém Kft. (Túrkeve) újonnan vásárolt telephelyének átalakítása, felújítása, kapacitásfejlesztés céljából Humánerőforrás fejlesztési projekt megvalósítása az Ábrahám és Társa Kftnél Fémmegmunkálási technológia fejlesztése a Müex Bt.-nél Versenyképesség javítása érdekében darupálya megerősítése és új gépek beszerzése a KEVEFÉM Kft. Részére Új iparcsarnok darupályájának létesítése és egyéb eszközbeszerzés Túrkevén a Kevefém Kft. Telephelyén

Támogatás megítélésének Támogatás éve

Projekt összköltség

Támogatási %

Státusz

2012

99 999 998 Ft 293 766 099 Ft

34 %

Megvalósult

2015

94 219 132 Ft

94 219 132 Ft

50%

Folyamatban

2009

38 107 407 Ft

76 214 814 Ft

50%

Megvalósult

2010

24 950 799 Ft

76 069 510 Ft

33%

Megvalósult

2013

43 244 993 Ft

72 074 990 Ft

60%

Megvalósult

2009

27 967 805 Ft

55 935 610 Ft

50%

Megvalósult

2012

15 277 500 Ft

43 650 000 Ft

35%

Megvalósult

2012

39 799 368 Ft

39 799 368 Ft

50%

Megvalósult

2014

36 153 840 Ft

36 153 840 Ft

100%

Megvalósult

2007

9 985 000 Ft

33 285 000 Ft

30%

Megvalósult

2004

11 040 860 Ft

22 081 720 Ft

50%

Megvalósult

2011

8 239 681 Ft

20 599 203 Ft

40%

Megvalósult

1.6.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Egy város gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolja, ezek közül Túrkeve helyzetét az alábbiak határozzák (nehezítik) meg  a település külső elérhetőségét megnehezítő rossz közúti infrastruktúra  a népesség kedvezőtlen korösszetétele, növekvő öregedési index  a potenciális munkaerő relatíve alacsony képzettségi szintje  a K+F tevékenységet folytató, innovatív vállalkozások hiánya



A gazdaság versenyképességét akadályozó tényezők megléte ellenére a jelenlegi adottságok között pozitívumként értékelhető a meglévő ipari-gazdasági fejlesztési területek jelenléte. Mindezek alapján összefoglalóan kijelenthető, hogy Túrkeve gazdasági versenyképességének megítélése alapvetően kedvezőtlenebb a hasonló méretű városokhoz képest, amelyet nagyrészt a település nehézkes külső megközelíthetőségéből és az egyoldalú és szűkös munkaerő-piaci kínálatból adódik

1.6.4.1. Elérhetőség Túrkeve Városa a 4 202 összekötőút járműforgalmi 4 203 összekötőút járműforgalmi úton közelíthető meg, gyorsforgalmi és/vagy autópálya a település közelében nem halad el. 11. térkép: Túrkeve elérhetősége (úthálózat)

Forrás: Országos Közúti Adatbank

1975-ig vasúton is elérhető volt a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonalon, de sajnos ma már a sínek sincsenek meg. A Jász – Nagykun – Szolnok megyei közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését a gyorsforgalmi‐ és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja alapján tervezett az M4 autópálya további kiépítése Törökszentmiklós és Kisújszállás között, így „húzóhatással” számolhatunk az M4 autópálya tervezetten 2020‐ig megépülő, Szolnok‐Kisújszállás szakaszától. Primer módon érvényesülhetnek az előnyök Tiszapüspöki, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Túrkeve, Kenderes, Fegyvernek térségében. Budapesttől 160 km, a megyeszékhelytől (Szolnok Megyei Jogú Város) 50 km, míg a szomszédos megyeszékhelyek tekintetében Debrecen Megyei Jogú Várostól (Hajdú-Bihar megye székhelye) 95 km, Békéscsaba (Békés megye székhelye) 77 km, Heves megye megyeszékhelyétől, Eger Megyei Jogú Várostól 128 km a távolság.



1.6.4.2. Munkaerő képzettsége A lakosság iskolai végzettségére vonatkozóan a KSH a népszámlálások alkalmával gyűjt információt. A 2011-es népszámlálás tekinthető a legfrissebb, más területi szintekkel összehasonlítható adatforrásnak. A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Mezőtúri járás községi jogállású településeitől magasabb képzettségi szintet mutat Túrkeve Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára. 36. táblázat: Legfeljebb általános iskola 8. osztályát végzett 7 éves és idősebbek aránya (%)

2001 Jász – Nagykun – Szolnok megye 28, 3 Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület (Karcag, Kenderes, Kétpó, 35,2 Kisújszállás, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Túrkeve) Túrkeve 34,1

2011 28,5 35,3 33,7


A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján a 18 éves és annál idősebbek között legalább érettségivel rendelkezik 1.033 fő férfi és 1.326 fő nő, összesen 2.359 fő, ami a túrkevei felnőtt lakosság 32,3%-a; a mezőtúri járás tekintetében ez az arány 36,7%, míg a megyei jogú város tekintetében 61,5%. A felnőtt lakosság képzettsége így nemcsak a megyei átlagtól (40,0%), hanem a járási aránytól is szerényebb. A 25 éves és annál idősebb korosztály tekintetében 8,4 %-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel, míg a Mezőtúri járás megfelelő korúak százalékában ez az érték 11,2%, a megyei jogú városra vetítve 25,7%, a megyei átlagot jelentő 13,3%-os értéknél is alacsonyabb.

1.6.4.3. K + F + I A városban nincs kutatóintézet, a vállalkozások K+F+I tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Az informatika-szolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak. A kutatás-fejlesztési tevékenység Magyarországon főként Budapestre és környékére, valamint az egyetemi központokra koncentrálódik. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 2010-ben mindössze 30 kutató-fejlesztő hely működött. A tízezer lakosra jutó K+F ráfordítások megyei mértéke (84 eFt) jóval elmarad az országos átlagtól (305 eFt), és ugyanez a tendencia jellemző a tízezer lakosra jutó K+F foglalkoztatott létszámának alakulására is (a megyében 12 fő, az országos átlag 54 fő). A városban jelenleg nem található K+F tevékenységet folytató vállalkozás, illetve felsőfokú oktatási intézmény.

1.6.4.4. Üzleti infrastruktúra A településen az ipari területek kijelölése megtörtént, azonban a településfejlesztési eszközökkel, kiemelten a szerkezeti terv segítségével szükség esetén újabb ipari területek jelölhetők ki.



1.7.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.7.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Az Önkormányzat és az Állam közötti feladatmegosztás változása miatt 2013-tól jelentős változások történtek a város költségvetésében. A bevételi oldal változásai közé tartozik, hogy a feladatátstrukturálás miatt megszűnt az önkormányzat személyi jövedelemadóból való részesedése, az illetékbevételek elkerültek a várostól, valamint a beszedett gépjárműadó 40%-a marad a városnál. Életbe lépett a hitelfelvételi korlát is. Ezen intézkedések következtében nagyobb az önkormányzatok központi támogatás függése. A hitelfelvétel egyedi engedélyeztetése jelentősen korlátozza a helyi fejlesztéspolitika önállóságát. A Képviselő-testületnek olyan intézkedéseket kell foganatosítania, amelyet a saját bevételeink növekedését eredményezhetik rövid- vagy hosszútávon. A magyar települési önkormányzatok a 2002–2008 között felhalmozott adósságállományának teljes mértékű állami konszolidációjára 2011 és 2014 között került sor. A központi költségvetés terhére átvállalt adósság zöme devizában állt fenn, amely magas árfolyamkockázatot, rajta keresztül pénzügyi instabilitást jelentett az államháztartás központi és lokális alrendszerének egyaránt. Adósságkonszolidáció Túrkeve. városában is megtörtént Az önkormányzat - törvény keretei között - a tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. 5. kép: Városháza, Túrkeve


A helyi önkormányzat mindenkori költségvetésének tervezésére vonatkozó törvényi szabályozás jelentősen megváltozott, normatív szabályozás helyébe a feladat-finanszírozás került. 2012. évtől új államháztartási törvény lépett életbe, az államháztartás működési rendjét meghatározó kormányrendelet is új szabályokra épül. Az egyik legfontosabb változás, ami az önkormányzatok életét befolyásolta, hogy a jelentős feladatátrendezés és forráskivonás mellett a helyi önkormányzati hitelek törlesztését átvállalta a központi költségvetés. A települési önkormányzatok konszolidálására több ütemben került sor.



Az állami konszolidációt követően hozott törvényi módosítások alapján a helyi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (ilyen gazdálkodó szervezet a gazdasági társasági formák közül például a korlátolt felelősségű társaság vagy a részvénytársaság). A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. 2012. január 1-jétől számos korlátozás érinti a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit (többek között ilyen ügylet a hitelfelvétel, értékpapír kibocsátása). Ezeket a szabályokat a Stabilitási törvény tartalmazza. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – szűk körű kivétellel – érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, ami egyben azt is jelenti, hogy a működési költségvetésében tervezett hiány külső forrásból (hitellel) nem, csupán belső forrással (például előző években képződött maradványból) finanszírozható. 2013-tól pedig az új törvényi rendelkezések alapján egyáltalán nem tervezhető működési hiány. Az önkormányzat feladat és hatásköre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a járások kialakításáról és egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megváltozott. A közigazgatás átalakítási folyamata a megyei kormányhivatalok megalakulásával kezdődött és 2013. január 1-től a járási kormányhivatalok működése is megkezdődött. Ennek következtében az önkormányzat intézmény-fenntartási és hatósági feladatköre jelentősen visszaszorult. A polgármesteri hivatalok tevékenységének a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé kell eltolódnia. A jogszabályi változás a polgármesteri hivatalok, és az önkormányzatok által felügyelt intézmények szervezeti működésében is változásokat hozott. 2013. január 1-től az állam nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal átvette az alap- és középfokú oktatási intézmények szakmai felügyeletét. Az új feladat-ellátási rendszer életbe lépése miatt megtörtént a forrásszabályozás átalakítása a normatív szabályozás helyébe a feladatalapú finanszírozás került bevezetésre. A 2015. évi költségvetés teljesítéséről és a 2015. évi pénzmaradvány megállapításáról szóló, Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016 (V.26.) önkormányzati rendelet alapján Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményének kikérésével a 2015. évi lezárt pénzügyi év költségvetés bevételi és kiadási főösszege teljesítését az alábbiak szerint fogadta el: 37. táblázat: Túrkeve Város Önkormányzata 2015. évi költségvetése

tárgyévi költségvetési bevételek főösszegének módosított előirányzata teljesítése költségvetés működési bevételének módosított előirányzata teljesítése költségvetés felhalmozási bevét módosított előirányzata teljesítése tárgyévi költségvetési kiadások főösszegének módosított előirányzatát teljesítése: költségvetési hiányának/többletének módosított előirányzatát teljesítése

2.279.730 e Ft 2.234.959 e Ft 1.093.434 e Ft 1.066.914 e Ft 1.186.296 e Ft 1.168.045 e Ft 2.415.440 e Ft 2.252.435 e Ft - 135.710 e Ft - 17.476 e Ft




Gazdasági Program Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 188/2015. (VII.15.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a település 2014 – 2019 közötti időszakra szóló Gazdasági Programját. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. törvény (Mötv.) 116. §-a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörként határozta meg a gazdasági program elfogadását. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban. a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – kiemelten tartalmazza az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A 2014 – 2019 közötti önkormányzati ciklusra szóló gazdasági program elkészítése során mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy az országgyűlés elfogadta az ország új alaptörvényét, valamint az új önkormányzati törvényt. ezen új jogszabályok alapjaiban érintik az önkormányzati rendszer működését, finanszírozását, elsősorban a kötelező és önként vállalt feladatok eddigitől eltérő meghatározásával. Az átalakulás alapjaiban érinti az oktatás, az egészségügy valamint a közszolgáltatások területét. A 2010-2014-es önkormányzati ciklus gazdasági programját Túrkeve Város Önkormányzata 2011-ben fogadta el. A programban megjelölt 59 célterületből 9 valósult meg maradéktalanul  Városháza dísztermének felújítása, eredeti állapotába való visszaállítása  Közfoglalkoztatási programok  Ifjúsági szálláshely létrehozása a Strandfürdő környezetébenű  Körzeti orvosi rendelőintézet felúítása (A és B ütem)  Deák Ferenc utcai óvoda akadálymentes felújítása és bővítése  Folyamatos kátyúzási program  Termálvíz kísérőgáz hasznosítás  A Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. új telephelyének kialakítása  Túrkeve város új szennyvíztisztító telepének projektje I. ütem 38. táblázat: Gazdasági program SWOT analízise a fejlesztési lehetőségekről

Erősségek  Gyógyvíz  Lokálpatrióta helyi vállalkozók  Kevi Juhászfesztivál  Természeti környezet Lehetőségek  TOP programokhoz való kapcsolódás  Magántőke által végzett fejlesztések hozadéka  Civil szervezek pályázatai  Kapcsolati tőke  Új vállalkozások letelepedésének támogatása

Gyengeségek  Közutak állapota, Túrkeve megközelíthetőség  Városmarketing  Fogyó népesség  Elöregedés  Önkormányzati gépek, eszközök elöregedése Veszélyek  Forráshiány  M4-es autóút nem épül meg  Fiatal képzett munkaerő elvándorlása  A város valamely kötelező feladatát nem tudja ellátni  Fokozódó versenyhelyzet a régióban

Forrás: Gazdasági program 2014 – 2019.



1.7.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.7.2.1. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységét elemezve több szereplő munkáját kell kiemelni. A legfontosabb szerepet Túrkeve Város önkormányzata játssza, amely esetében három szervezet (Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal szervezeti egységei) említhető meg.

Képviselő-testület A stratégiai döntéshozatal a Képviselőtestület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról.

Bizottságok A Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. Túrkeve Város Önkormányzata Képviselőtestületének munkáját az alábbi bizottságok segítik: - Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (önkormányzati költségvetés véleményezése, nyomon követése, településfejlesztési feladatok finanszírozási feltételeinek vizsgálata, közreműködik az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési intézmények költségvetési előirányzat és bérgazdálkodásának ellenőrzésében; rendszeresen foglalkozik a foglalkoztatás helyzetével; ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó szervezési és jogi feladatok ellátását, igazgatási és jogi ügyekben közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében) - Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság (a településrendezés; az épített és természeti környezetvédelem; a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés; a csatornázás, a köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása; a helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; helyi energiaszolgáltatás és egészséges ivóvízellátás, közvilágítás témakörök nyomon követése) - Humán Bizottság (Az önkormányzati közszolgáltatások körében különösen a következő feladatokkal foglalkozik: oktatás, közművelődés, egészségügy; szociálpolitika; lakás-és helyiséggazdálkodás; kereskedelem, kisipar, lakossági szolgáltatások; nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzete; lakásgazdálkodás körében)



1.7.2.2. Az önkormányzat intézményrendszere Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 39. táblázat: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság főbb adatai

A társaság cégneve

Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 5420 Túrkeve, Kinizsi u. 51. Cg. 16-09-014783 24221234-3811-572-16 24221234-2-16 Központi telephely Túrkeve, Kinizsi utca 51. Gépjármű telephely Túrkeve, Sáros u. 13 Gyepmesteri telep Túrkeve, Tanya 26. Györffy tanya 0464/4 hrsz. Mázsaház 1363 hrsz.

A társaság székhelye Cégjegyzék száma A társaság KSH számjele A társaság adóigazgatási jelzőszáma Telephelyek

Forrás: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság beszámolója (saját szerkesztés)

A Társaság 2013. január 8-án alakult, a Túrkevei Városgondnokság és Vízmű Nonprofit Kftből való kiválással, tulajdonosa 100%-ban Túrkeve Város Önkormányzata. A Társaság látja el Túrkeve Város településtisztasági, parkgondozási, belvízvédelmi, útfenntartási és sportlétesítmények üzemeltetési feladatait, ezek mellett hulladékgazdálkodási feladatokat lát el. További kiemelt városüzemeltetési feladatai a temetőüzemeltetés, az önkormányzat tulajdonában álló lakások üzemeltetése, közétkeztetés biztosítása és a helyi piac üzemeltetése. 40. táblázat: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. tevékenységei és arányos bevételei

Tevékenység megnevezése

Árbevétel

Támogatás

Hulladékszállítás Temető üzemeltetés Takarítás Karbantartás Ingatlankezelés Bérbeadás Állategészségügy Egyéb szolgáltatások Étkezés Közútfenntartás Településtisztaság Autóbusz üzemeltetés Mezőgazdaság irányítása Belvízvédelem Sportcsarnok üzemeltetés

62 605 6 905

200

0 13 943 3 560 12 962 1 386 3 800 37 778

Összes bevétel

Arány össz. bev %-ában

62 605 7 105

Arány árbevétel %ában 44% 5%

1 645 290 0 0 14 609 8

1 645 14 233 3 560 12 962 15 995 3 808

1% 10% 2% 9% 11% 3%

1% 7% 2% 0% 8% 2%

2 999 8 615 12 501 5 207

40 777 8 615 12 501 5 207

29%

21% 4% 6% 3%

1 697

1 697

1%

2 919 1 982

2 919 1 982

1% 1%

32% 4%

Forrás: Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság beszámolója (saját szerkesztés)

Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft a 2014. évi, a hulladékgazdálkodási ágazatból származó értékesítés nettó árbevétele 62.787.-eFt volt.



Komplement Túrkeve Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. A vállalkozás tulajdonosa(i): Túrkeve Város Önkormányzata A tulajdonosok által jegyzett tőke aránya: 100 % A cég statisztikai számjele: 11274108-3600-572-16 Korábbi nevét: Túrkevei Városgondnokság és Vízmű Nonprofit Kft 2013.01.08-től a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft kiválása miatt Túrkevei Vízmű Nonprofit Kft-re változtatta. A társaság 2013.05.31-én fő tevékenységét, a víztermelés – kezelés - ellátást a 2011 évi CCIX törvény a víziközmű szolgáltatásról jogszabályi háttere miatt befejezte. E változás miatt a tulajdonos 2013. december 17-i döntéssel a társaság nevét Komplement Túrkeve Nonprofit Kft –re változtatta.

1.7.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közül Túrkeve Város Önkormányzata kiemelkedően fontos feladatnak tekinti a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok ellátását. A város gazdasági szerkezetének átalakulása után a város vezetése határozott lépeseket tett a helyi gazdaság élénkítésére. A szerkezetváltást, az üzletfejlesztést, a vállalkozóvá válást, a vállalkozás élénkítését és a munkaerő fejlesztést segítő szervezetekkel - kiemelten a Jász- Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltséggel - szoros kapcsolatot tart fenn. A helyi adópolitika célkitűzései a stabilitás és az igazságosság elve alapján kerültek kialakításra. A helyi adók esetében az Önkormányzat képviselő testülete az adóztatást a továbbiakban is úgy kívánja kialakítani, hogy az egy meghatározott stabilitás, állandóság mellett, folyamatosan az Önkormányzat biztos bevételi forrását jelentse, ugyanakkor igazságos is legyen az adózói kört illetően. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtése. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A törvényi szabályozás értelmében az önkormányzat rendeletével a) vagyoni típusú adók, b) kommunális jellegű adók, továbbá c) helyi iparűzési adó bevezetésére jogosult. Túrkeve Város Önkormányzata gazdaságfejlesztési tevékenysége tekintetében a bevezethető adók közül az iparűzési adó meghatározó. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen kiemelt feladat. A város célja tehát, hogy biztosítsa azon feltételeket, amelyek a gazdaság fejlesztéséhez, befektetők vonzásához hozzájárul, ezáltal növelve a munkalehetőségek számát a városban, illetve térségben élők számára. Ennek érdekében városmarketing tevékenység folytatása is tervezett, hogy a befektetőkkel megismertessék a város által kínált befektetési lehetőségeket. Az idegenforgalom élénkítése - a turizmus, mint gazdasági ág fejlesztése - szintén fontos célkitűzése Túrkeve Városának. A település meghatározó attrakciója a Termálfürdő.



Közvetett eszközök  Partnerség: az önkormányzat a hatékony együttműködés érdekében rendszeresen egyeztet a meghatározó gazdasági szereplőkkel, elvárásaikat és érdekeiket igyekszik minél nagyobb mértékben figyelembe venni a településfejlesztési tevékenységek során - kiemelt szempontként jelenik meg a Gazdasági Programban a Munkaügyi Központtal való szoros együttműködés.  Egyéb önkormányzati feladatok: a közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása, önkormányzat integráló szerepének erősítése, közmunkaprogramok szervezése, együttműködés a civil, egyházi és vállalkozói szférával, a lakosokkal.  Gazdasági Program: az Önkormányzat négyévente programjában leírja a rövid-, közép-, hosszú távú célokat és fejlesztési elképzeléseket. Ezzel irányvonalat mutatva, hogy a város hogyan képzeli el jövőbeli pozícióját, szerepét a térségben. A település számára a következő kitörési pontokat fekteti le a program: munkahelyteremtés; idegenforgalom és turizmus; közösségfejlesztés, közművelődés; szociális ellátás; oktatás; ifjúsági- és sport feladatok. Túrkevén a vállalkozói környezet fejlesztésre szorul, hiányoznak olyan alapvető infrastrukturális eszközök, amely hatékonyan hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javulásához.

1.7.4. Foglalkoztatáspolitika Túrkeve Város Önkormányzata évek óta folyamatosan pályázik a Startmunka programok keretében közmunkások foglalkoztatására, ill. a munkaügyi központnál regisztráltak képzésére. A közmunkaprogramok jelentős munkanélküli létszámot kötnek le, lebonyolításukat a Munkaügyi Központtal együttműködve végzi. A közfoglalkoztatási programok támogatásának részletes szabályait a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére támogatás nyújtható a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztatók részére közfoglalkoztatási jogviszony létesítéséhez. Az előirányzat terhére nyújtható támogatások:  rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása,  hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása,  országos közfoglalkoztatás támogatása,  közfoglalkoztatási mobilitást szolgáló támogatás,  közfoglalkoztatási mintaprogramok és ráépülő programok támogatása. A gyakorlatban a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatás, valamint a mintaprogramok és ráépülő programok támogatása kerül alkalmazásra. 41. táblázat: Túrkeve Városában a közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma

Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma

Túrkeve 2013 év

2014 év

2015 év

2016 01-03.hó

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása

43

135

103

131

Országos közfoglalkoztatási program támogatása

63

67

66

75

Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri járás


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Járási startmunka mintaprogram támogatása összesen:

139

107

130

146

-- Mezőgazdaság

69

84

69

73

-- Belvízelvezetés

17

9

25

29

-- Mezőgazdasági földutak karbantartása

-

-

1

1

-- Bio- és megújuló energiafelhasználás

-

-

1

1

-- Belterületi közutak karbantartása

33

7

24

26

-- Illegális hulladéklerakók felszámolása

14

4

2

9

-- Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás

7

3

0

-

-- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás

-

-

8

14

Mindösszesen:

245

309

299

352

Közfoglalkoztatási mutató

3,80%

4,84%

4,76%

5,61%

Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma zárónapon

374

282

254

286

Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők száma zárónapon

68

69

83

123

Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülő álláskeresők száma zárónapon

267

229

160

218

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon

709

580

497

628

Nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója 10,99%

9,10%

7,93%

10,01%

Közfoglalkoztatási ráta

33,39%

38,05%

36,65%

25,11%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

9%

10%

11%

12%

13%

14%

15%

16%

17%

18%

19%

20%+

Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

A közfoglalkoztatás továbbra is jelentős, a korábbi években tapasztaltaknál is nagyobb szerepet kap az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök között és ezen keresztül a hazai foglalkoztatás és társadalmi, szociális ellátások rendszerében. A közfoglalkoztatás típusai között erősödött a települések programjait tartalmazó hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás szerepe. Nőtt a bevontak száma és nőtt egy fő átlagos munkában töltött időtartama is. A regisztrált álláskeresők létszámának tartós csökkenésének folyamatával járt együtt a közfoglalkoztatás keretében munkát találók létszámának folyamatos bővülése. A közfoglalkoztató települések és állami, civil, egyházi szervezetek köre is folyamatosan bővült az elmúlt években.



1.7.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Túrkeve Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokat a rendeletnek megfelelően utalják ki. 42. táblázat: Önkormányzati bérlakások

Ssz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

Bérlemény címe Árpád u. 13 1 Árpád u. 13 2 Árpád u. 13 3 Bethlen G u. 12 Ecsegi u. 1. Ecsegi u. 52 1 Ecsegi u. 52 2 Ecsegi u. 52 3 Ecsegi u. 52 4 Hollósi u. 34. Jókai u. 46. Kajtor u. 3. Kun u 10 1 Kun u. 10 2 Kuthen kir. u. 1 fsz 3 Laczka J. u. 23 1 Laczka J. u. 23 3 Laczka J. u. 23 4 Liget u. 25 1 Liget u. 25 2 Liget u. 25 3 Liget u. 25 4 Mezőtúri u. 5. Munkácsy M. u. 14 1 Munkácsy M. u. 14 2 Nagysándor J. u. 4. Nyíl u. 8. Nyíl u. 27. Perbáth u. 4. Petőfi S. u. 3 Rákóczi u. 29. Setét M. u. 2 fsz 1 Setét M. u. 2 fsz 9 Setét M. u. 2 1 17 Setét M. u. 2 1 21 Setét M. u. 2 2 33 Setét M. u. 13 1 3 Sinka I tér 2 2 5 Sinka I tér 4 1 4 Sinka I tér 4 3 8

jellege piaci alapú piaci alapú piaci alapú bérlakás bérlakás szükséglakás szükséglakás szükséglakás szükséglakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás

komfortfokozat komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli komfort nélküli félkomfortos komfortos komfort nélküli komfortos komfortos komfortos komfortos

alapterület 68 38 64 76 69 16 16 16 16 53 50 54 43 43 43 52

bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás szakemberlakás szakemberlakás szakemberlakás szakemberlakás bérlakás szakemberlakás piaci alapú bérlakás

komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos összkomfortos komfortos összkomfortos összkomfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos

36 37 57 54 45 36 43 43 43 57 46 51 84 64 47 82 47 59 56 37 52 52 52


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Ssz. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

Bérlemény címe Sinka I tér 4 3 9 Sinka I tér 4 tt 10 Széchenyi u. 1 2 10 Tompa M. u. 2 Vörösmarty u. 17. Zrínyi M. u. 18/1 1 Zrínyi M. u. 18/1 2 Zrínyi M. u. 18/1 3 Zrínyi M. u. 18/2 1 Zrínyi M. u. 18/2 2 Zrínyi M. u. 18/2 3 Madarász hp. 4. 1.2. Póharmarai u. 15. Tuhai u. 40. Berettyó u. 17. Zádor u. 6. Ady E. u. 13. József Attila u. 23. József Attila u. 23. József Attila u. 23. József Attila u. 23.

jellege bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás bérlakás

komfortfokozat komfortos komfortos komfortos komfortos komfort nélküli komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos komfortos összkomfortos komfortos komfortos komfortos komfortos

alapterület 46 46 36 52 57 70 50 65 65 50 70 54 81 40 40 45 78




1.7.6. Intézményfenntartás Túrkeve Város Önkormányzatának fenntartásában az alábbi intézmények vannak:  Túrkevei Óvodai Igazgatóság és Bölcsőde  Túrkevei Városi Művelődési Intézmény és Könyvtár  Finta Múzeum  Túrkevei Polgármesteri Hivatal Az intézmények bővebb bemutatása a releváns fejezetekben történik meg.

1.7.7. Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. A város az elmúlt időszakban végrehajtott energetikai megújítást az intézményeiben, az alábbiak szerint:

43. táblázat: Túrkeve Város Önkormányzata jelentősebb energetikai beruházásai

Azonosítószám KEOP 4.10.0/N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése

Projekt címe Fotovoltaikus (napelemes) rendszer telepítése a túrkevei városháza épületén

Támogatás 22 059 900.-Ft

Túrkeve Város Önkormányzat Középületeinek energetikai korszerűsítése; Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Kollégium épületeinek energetikai fejlesztése Túrkeve városában.

149 994 366.-Ft

Túrkeve Város Önkormányzat Középületeinek energetikai korszerűsítése; A Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. által működtetett Konyha, Ebédlő és a Kiss Kálmán Városi Sportcsarnok épületeinek energetikai fejlesztése Túrkeve városában.

109 877 390.-Ft

Forrás: www.palyazat.gov.hu (saját szerkesztés)



1.8.

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

A 2011. évi CLXXXIX. TÖRVÉNY 13. § (1) bekezdése a 20 kiemelt helyi közügy, valamint helyben biztosítható közfeladat között másodikként említi a településüzemeltetési feladatokat. Ezen feladatok közé tartoznak a köztemetők kialakítása és fenntartása; helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása.

Köztemetők kialakítása és fenntartása Túrkeve város közigazgatási területén köztemető létesítése és bővítése (köztemető területének takarítása, karbantartása, a zöldterületek tisztítása) az önkormányzat feladata, a működő köztemetők és azok létesítményeinek üzemeltetéséről az önkormányzat gondoskodik. Fenti feladatokat az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. látja el. 44. táblázat: Túrkeve temetői

Temető státusza Működő temetők

Lezárt temetők

Temető címe Vénkerti temető 1357. hrsz, Vénkerti temető (ravatalozó) 1367. hrsz Ducza temető 2841 hrsz Ábrahám temető 2832. hrsz Zsidó temető 2965. hrsz Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (saját szerkesztés)

Közparkok A parkok, zöldterületek gondozása, fenntartása tavasztól őszig kiemelt feladata az Önkormányzatnak. A virágosításra, parkosításra folyamatosan gondot fordít. A parkok rendszeres karbantartásával párhuzamosan az Önkormányzat tulajdonában lévő külső területeken is elvégzi a szükséges munkákat (fűnyírás, kézi kaszálás, az erdei tanösvény útvonalának rendbetétele, megtisztítása, illetve a közterületekre új virágládák és egyéb utca bútorok készítése]

Játszóterek A játszóterek felülvizsgálatát és ellenőrzését szintén a települési önkormányzat végzi. A balesetvédelmi szempontból szükséges karbantartási, javítási feladatok az önkormányzati költségvetésében rögzítve vannak.



1.9.

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

Túrkeve területe növényföldrajzilag a pannon flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásában (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdők a fűz-nyárligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, kubik erdők. A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb. 10000 év a holocén időszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi - középhegységből lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyva-medence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltő munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kőzetek nem tisztán, hanem különböző arányú keverékben fordulnak elő. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagoshomok esetén A kiemelkedésekkel, hátakkal, szigetekkel szemben a néhány méteres mélyedések képezték a negatív formákat. Ezek az egykori folyómedrek, erek, laposak, árvíz idején megteltek vízzel, s hónapokig nedvesen tartották a környezetet. Némelyik ér az árvizek mozgásának volt a helye. A sportteleptől északra lévő Kisér mélyedésébe érkezett a Tisza árvize és itt találkozott a Berettyó árvizével. A határban sokfelé találkozhatunk ezekkel a hosszú, keskeny, kanyargós mélyedésekkel. A XIX. sz. közepétől az ember látványosan beavatkozott a domborzati viszonyokba is. A folyószabályozások során új ásott medrek keletkeztek, a levágott kanyarulatok holtágakként fejlődtek tovább. A folyókat több száz km-en gátak kísérik. Később épültek a belvízlevezető csatornák, néhány évtizeddel később a kisebb-nagyobb öntöző csatornák és gátjaik.

1.9.1. Természeti adottságok Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévő kőzetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb. 2300 m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kőzeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlődési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kőzetei a földtörténeti óidő (paleozoikum) 580-240 millió éve közötti időszakban korábbi kőzetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kőzetek, különböző palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdő meleg vizes kútja) nem érte el ezeket a kőzeteket. Ebben az időben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következő korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett. A középidőben (mezozoikum 240-65 mill. év között) a tengeri eredetű kőzetek jellemzők, mert a lesüllyedő hegység medencéit elöntötte a tenger. Mészkő, homokkő, flős, konglomerátum, az így keletkezett kőzetek. A túrkevei fúrásokban nem gyakoriak ezek. Vagy kevésbé keletkeztek, vagy a későbbi lepusztulás során eltűntek. Említést érdemel, hogy a Szolnoktól ÉK-i irányban húzódó jelentős flős vonulat a határ ÉNY-i fúrásaiban megtalálható. Az újidő harmadkorának évmilliói alatt (65-25 mill. évek) nagyon lényeges folyamatok játszódtak le a Kárpát-medencében. A különböző helyen keletkezett lemeztöredékekből a harmadkor elején forrt össze a medencealjzat tömege. Az afrikai kőzetlemez északra történő elmozdulása során gyűrődtek föl az Alpok és a Kárpátok vonulatai. A közben süllyedő medencébe benyomult a tenger és jelentős vastagságú üledékek halmozódtak föl. Ezek az üledékek a túrkevei fúrásokban is megtalálhatók. A Te-



1-es fúrásban 2141-2218 m, a Te 9-esben 1874-2214 m között agyag, márga, mészkő különböző összetételű változatai fordulnak elő. A pannon időszakban (15-2,5 mill. év között) a Kárpát-medence különböző mértékben megsüllyedt. A pannon beltengerben, amely fokozatosan kiédesedő vizű tóvá alakult, hatalmas vastagságú, különböző összetételű üledékek halmozódtak föl. A Te-1 fúrásban 215-2141, a Te-9-es-ben 255-1874 m között találhatók e kor agyag, homok, kavics, márga anyagú rétegei. Az üledékrétegek boltozatosan helyezkednek el, s ezekben halmozódott föl az Alföld kőolaj – földgáz kincse. Ezek a rétegek tartalmazzák az artézi vizeket, a mélyebb részei a hévizeket. A túrkevei fúrásokban is előfordulnak ezek az anyagok. A kb. 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedkor elejére a beltó lényegében feltöltődött. A mai folyók ősei az Ős - Zagyva, Tarna, Eger, esetleg a Sajó, Hernád hordalékkúpjai a térségig lenyúlóan növelték a szárazulatok területét és síksággá formálták a felszínt. A pleisztocénban - a jégkorban - a szél által szállított porból jelentős lösz halmozódott föl, amelyen később jó minőségű talaj alakult ki. A mélyebb területeken a folyókiöntésekben agyag halmozódott föl, amely az agyagipar nyersanyagát jelentette. Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik. Az éghajlati megfigyeléseknek Túrkevén nagy hagyománya van. Hegyfoky Kabos katolikus pap 1891-1919 között végzett meteorológiai észleléseivel, ezek tudományos igényű feldolgozásaival országos hírű klimatográfus lett. Budapest, Fiume és Csíkszereda mellett Túrkevén szervezte meg az akkori Magyarország 4. meteorológiai állomását. Megfigyeléseit közel 300 dolgozatban publikálta hazai és külföldi folyóiratokban. 1902-ben tanulmányt írt Túrkeve éghajlatáról, amely az Időjárás c. folyóiratban jelent meg. Halála után négy évig nem működött az állomás, de 1924-től ismét folyamatosak a mérések. A nedves kontinentális éghajlati övön belül a vidék az egyike azon területeknek, amelyet az igen szélsőséges viszonyok jellemeznek. A csapadék mennyiségének adatait tanulmányozva rendkívül szélsőséges értékekkel találkozunk: A feljegyzett legszárazabb év az 1863-as esztendő volt. Ez volt a "nagy szárazság" a "nagy ínség" éve, mert 8 hónapon át nem esett esı. A vetések nem keltek ki, a legelők kiszáradtak a jószágállomány nagy része elpusztult, az emberek is sokat szenvedtek. Száraz volt az 1917-es év is, mert egész évben csak 371 mm csapadék esett. 1944-ben "özönvízszerű esőkkel" 844 mm hullott. A város évi közép hőmérséklete 10,3 C°, az évi közepes hőingadozás 24,2 C° (január -2,4, július 21,8). A legmelegebbet 1921. augusztus 12-én és 1950. július 1-jén mérték + 39,8 C°-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, - -28,2 C°-ot - 1942. I. 24-én és 1947. II. 1-jén mutatták a hőmérők. Ebből 68 C°-os abszolút ingás alakult ki. A hőmérsékleti adatok közel vannak az ország és az Alföld értékeihez. Tipikusan kontinentális viszonyok: hideg tél - meleg nyár - az átlagtól jelentősen eltérő ingadozásokkal. A fagyos napok átlagosan október 23-a és április 14-e között fordulnak elő, évenként eltérő számban és "keménységben". Az Alföld hatalmas síksága kedvez a széljárásnak. A szélviszonyok tekintetében Túrkeve belesimul az alföldi viszonyokba. Nyáron gyakoriak a forgószél-szerű légköri képződmények.

1.9.2. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A tökéletes síkságból a néhány m-es kiemelkedések képezték az árvízmentes térszíneket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földművelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petőfi tér környéke, melyet É-ról és K-ről az egykori Berettyó mélyebb ártere határol. A XVIII. században a piactér a mai Holt-Berettyó árterületének egy öblözete volt. Az említett térszínek nagyobb kiterjedésével szemben pontszerű magaslatok a jellegzetes Kunhalmok. Ezek többsége emberi alkotás eredménye. Részben sírhalmok, részben őrhelyek voltak. Jelenleg 16 felismerhető halom van a határban. Többségük a szántás miatt fokozatosan "alacsonyodik" és belesimul környezetébe. A



Pásztóihalom a környék egyik legnagyobb, legszebb formájú 94,6 m tengerszint feletti magasságú halma. A Tere-halom (Csudabalai-, Nagy-Halom) 92 m-es magasságú, hatalmas bronzkori telep. Laposabb felülete miatt Attila hun fejedelem palotáját is ide építette a képzelet világa. Szép formájú a Vénkerti és a Görög - halom is.

12. térkép: Túrkeve helye az országos ökológiai hálózatban

Magterület Ökológiai folyósó Pufferterület Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]



1.10. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA

1.10.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei A központi belterület egyes részein viszonylag sok a beépítetlen telek, illetve kisebb-nagyobb zöldfelület, közpark, díszkert található, amely lazítja az intenzív területhasználatot. A település igazgatási területének különböző pontjain jöttek létre az egyes sajátos funkcióknak helyt adó különleges területek, amelyek részben belterületen, részben külterületen valósultak meg. A városban lévő fásított és parkosított területeket a lakosság időbeni korlátozás nélkül, a rendeltetésének megfelelően, díjmentesen használhatja. A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos. A közterületi élő fákon hirdetményt, reklámtáblát elhelyezni tilos. A település belterületén a közparkok, közjóléti erdők, ingatlanokhoz nem köthető zöldterületek, fasorok telepítése és folyamatos gondozása az önkormányzat feladata azzal, hogy a város fásított és parkosított területein a fák kivágásáról és pótlásáról a Hivatal gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosának, tényleges használójának kötelessége az ingatlana mellett (a telekhatár és az úttest széle között) elhelyezkedő fák és zöldterület aktuális növényápolási feladatainak végrehajtása. így különösen a füves terület folyamatos kaszálása, a kártevő rovarok irtása, járdára kiilletve behajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak folyamatos nyesése.

1.10.1.1. Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldterületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi rendszer különböző elemeit térbeli helyzetük és használatuk módja szerint csoportosíthatjuk. Elhelyezkedésük szerint megkülönböztetünk:  sávos helyzetű zöldterületeket, ilyenek a település telkes lakóterületei;  vonalas helyzetű zöldterületeket, ilyenek az utcai zöldsávok és vízfolyások partja;  szigetes helyzetű zöldterületeket, mint a közparkok, a temetők, sportpálya és az intézménykertek. Használatuk módja szerint megkülönböztetünk:  korlátlan használatú közterületeket, ide sorolhatók a belterületi erdők, a közparkok és közkertek, valamint az utcai zöldsávok;  korlátolt használatú közterületeket, ami alatt a zöldterületi jellegű intézmények (temető, sportpálya) és a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (iskola, óvoda, művelődési ház, templom stb.) értendők, ahol a használat térben és időben korlátozva van;  közhasználat elől elzárt zöldfelületeket, melyhez a település magántelkein található kertek tartoznak. Túrkeve Város közigazgatási területén az Országos Erdőállomány Adattár 459,88 hektár erdővel borított és 103, 08 hektár nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő un. egyéb részletként megjelölt terület (rét, rakodó, vízállás stb) tart nyilván. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása a következő: Védelmi 319,55 hektár, Gazdasági 71,84 hektár, Közjóléti 68,49 hektár. A település közigazgatási területén a kiváló termőföldi adottsággal rendelkező erdőterület nagysága373,58 hektár.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 13. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdő / Erdőtelepítésre alkalmas területek

Erdőtelepítésre alkalmas terület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]

1.10.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése Korlátlan használatú zöldfelületek:  Közparkok, közkertek: A városban az egyetlen funkcionális értelemben vett tér a Szabadság tér,

amely értékes növényállománnyal rendelkezik, de ez inkább csekély használati értékű, inkább kondicionáló zöldfelület.  Utcai zöldsávok, fasorok: A településen jelentős utcai fasor nem található, tulajdonosok által ültetett fák találhatók az utak mentén. Korlátolt használatú zöldfelületek:  Zöldfelület jellegű intézmények a településen a temetők és a sportpálya  Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények  Egyéb korlátolt használatú zöldfelületek: A lakóterületek kertjei a települési zöldfelületi rendszer talán legfontosabb alkotó elemei. A településen egy, kettő és három zónás kertek egyaránt előfordulnak. Az egyzónás kerthasználat (csak díszkert) a legritkább, a kétzónás a leggyakoribb (díszkert – haszonkert), a három zónás pedig általában olyan ingatlanok jellemzője, ahol állattartás, vagy más gazdálkodási tevékenység (akár ipari, vagy szolgáltató jellegű) folyik és ennek kiszolgáló épületei találhatók a köztes zónában.  Mezőgazdasági területek



1.10.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái  A településen a meglévő közparkok műszaki színvonala nem megfelelő, azonban új közparkok

kialakítása lehetséges a meglévő, beépítetlen, belterületi hasznosítatlan zöldfelületeken.  Az út menti belterületi fásítások hiányoznak, azok az út menti tulajdonos elképzeléseinek

megfelelően ad-hoc módon történtek. Talán ennek köszönhető, hogy az itt-ott előforduló telepítések közt gyakoriak a gyümölcsfák  A település hosszú távú fejlesztési igényei között szerepel egy új köztér kialakítása, ugyanis jelenleg nincs települési fórum jellegű köztér  Nincs korszerű közterületi játszótér.  Az erdészeti hatóság javasolja a meglévő erdőterületek erdő területfelhasználás övezetbe való besorolását. Az erdőterületek más területfelhasználási övezetbe való sorolását, belterületbe vonását az erdészeti hatóság nem támogatja.



1.11. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A városképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a település arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak.

1.11.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Túrkeve igazgatási területének szerkezetét elsődlegesen a domborzat és a vízrajzi adottságok, valamint a közlekedési útvonalak határozzák meg, de a település szerkezetén a város történelme is tükröződik. A XVIII. század eleji város halmaztelepülés képét mutatja, mely később három párhuzamos főutcával, valamint keresztirányú átkötésekkel egészült ki. A XX. századi telekosztások geometrikus szerkezetűek. Délkeleti irányban a Petőfi térre – a város főterére - vezet Széchenyi és Kossuth utca mentén található a város közintézményeinek többsége, a tér szomszédságában pedig a hajdani település-szerkezettől idegen, többlakásos társasházas beépítés. A várost délkelet felől a Holt-Berettyó vize, valamint zártkertek határolják. A belterület szerkezetét a középkori út- és utcahálózat határozza meg, néhány korszerűsítéssel. A települést ÉNy-DK irányú lakóutcák és ÉK-DNy-i irányú gyűjtő- és keresztutcák hálózata alkotja. A városközpont „magja” a város keleti szélétől, (az ott található Petőfi tértől) a Petőfi Sándor utcáig zárt. Az egész belterület egyetlen „óriás” lakókörzetbe szervezett, egyközpontú település. A város „egyközpontos" jellege a Petőfi tértől a Kossuth és Széchenyi utcákon keresztül fokozatosan elhúzódott a Petőfi S. u.-ig. Ez a folyamat ma is folytatódik. Ezen rész alkotja a városközponti településrészt, nagyvárosi (Ln), központi vegyes terület (Vt- 1 – Vt-4); vegyes terület (Vk) övezeti besorolásokkal. Többszintes lakóterületek a Petőfi tér környékén és a volt Vásártéren (város szélén) alakultak ki nagyvárosias (Ln), valamint kisvárosias (Lk) beépítési övezetekkel. A város összes többi lakóterülete „falusias” („kertvárosias”) jellegű (Lke-1, Lke-2), ÉNy-DK-i irányú lakóutcákkal és ezekre merőleges DNy-ÉK-i irányú győjtőutakkal. A később épült „Kelet-Újváros”, valamint „Nyugat-Újváros” egy-egy győjtőúttal (Hajdú-Benedek és Ecsegi utcák, illetve Rákóczi - Szabadság utcák) csatlakozik a belterülethez. Mindkettő „kertvárosias” (Lke-1, Lke-2) besorolású településrész. A település belső lakóterületi részén a zöldfelületeket majdnem kizárólag az utcafásítás és a lakókertek jelentik. Városi zöld-gyűrű a település körül található: zöldfelületű intézmények, védőerdők, a volt agyaggödrök gyepesvizenyős felületei, kiskertek, valamint a gyógyfürdő. A belterület szerkezetét a középkori út és utcahálózat határozza meg, néhány korszerűsítéssel. A települést ÉNY – DK – i irányú utcák és ÉK – DNY irányú gyűjtő – és keresztutcák hálózata alkotja. A városközpont magja a város K-i szélétől a Petőfi Sándor utcáig zárt. Az egész belterület egyetlen „óriás” lakókörzetbe szervezett egyközpontú település. A város „egyközpontos” jellege a Petőfi tértől a Kossuth és Széchenyi utcákon keresztül fokozatosan elhúzódott a Petőfi Sándor utcáig. Többszintes lakóépületek a Petőfi tér környékén és a Vásártéren alakultak ki. A központ területét leszámítva falusias jellegű a lakóterület. A település történelmileg kialakult magja halmazos szerkezetű, sok kisközzel, jellegzetes tér képződésekkel, teresedésekkel, szabálytalan utcákkal, sűrűn beépített kis telkekkel. A telekszerkezet fenti területeken lévő kis utcákban spontán létrejött telkek együttese. A telekszerkezet a város többi területén tervezett telekosztások produktuma. A város harmadik szerkezet típusát a telepszerű többszintes társasházak és azok telekszerkezete alkotják. A telekhasználatot a település mezőgazdasági jellege determinálja, a gazdasági épületek a település jelentős részén megtalálhatók, leszámítva a történelmi központ, valamint a társasház beépítésű településrész területét.



1.11.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Túrkeve a Közép-Tisza-vidék keleti részén, két, egymástól elütő természeti-földrajzi terület határán fekszik. Nyugati határrészei a Tiszától kelet felé nyúló löszös hátságon, keleti külterületei pedig a NagySárréthez kapcsolódnak. Maga a város is a löszös hátságra települt, félszigetszerűen benyúlva a Berettyó-járta vidékbe, tengerszint feletti magassága átlagosan 85-86 m. Bizonyára nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy nemcsak a kutatottságon múlik, hogy Túrkeve határának éppen az a bizonyos, Nagy-Sárréthez tartozó délkeleti része a leggazdagabb régészeti lelőhelyekben. A folyószabályozások és ármentesítések előtti évezredekben a lassú folyású Berettyó bebarangolta a Nagy-Sárrét alacsony térségeit, tavaszról tavaszra minden áradáskor lerakta termékeny hordalékát, majd számtalan ágra szakadva. újabb és újabb medreket alakított ki. Ezeknek az azóta már réges-régen kiszáradt erecskéknek a mentén, a gazdag élővilágú vizek partjain nagyon sok letelepedésre alkalmas helyet találtak az újkőkortól a magyarság megtelepedéséig eltelt 6-7000 évben. A szó szoros értelmében “végiglakták e partokat”, s ha ránézünk a településnek e legjobban átkutatott térképére, a lelőhelyek szinte egymásba érő láncolata pontosan kirajzolja az egykori vízfolyások vonalát. A felszínen észlelhető lelőhelyek szinte kivétel nélkül településeket jeleznek, hiszen a felszínközeli objektumokban lévő leletek egy részét a szántóföldi művelés rendszeresen napvilágra hozza. A terület történetében a Kr.e. VI/V. évezred fordulója hozott gyökeres változást. Megjelent a színen az ember. Olyan népcsoportok érkeztek távoli, déli-délkeleti tájakról, melyek meghonosították az élelemtermelő életmódot, meghódították ezt az ember-nemjárta ősvadont és a mocsarak, árvizek, termékeny talajok nyújtotta előnyöket kihasználva, virágzó földművelést, állattartást és halászatot teremtettek. Ez az újkőkori Körös kultúra, melynek képviselőivel megindul a vidék benépesülése, hogy ezután többé soha ne váljon lakatlanná. Magyar őseink honfoglalásáig számtalan népcsoport váltotta egymást a Kárpát-medencében, s ebben Túrkeve határa sem kivétel. A vaskori kimmerek és szkíták megjelenéséig (Kr.e. 800-600 táján), akikről görög történetírók már tudósítanak, sem a nyelvüket, sem a nevüket nem ismerjük. A tárgyi emlékanyaguk, anyagi kultúrájuk a névjegyük, mely ittlétükről tanúskodik. A mai magyar Túrkeve előzménye minden bizonnyal a város területén keresendő. Írott forrásokban először 1261-ben szerepel Keveegyház néven. Határában még 10 faluról tudunk írott forrásokból, helynevekből, határrészekből. Ezek többsége Árpád-kori eredetű. (Keveegyháza, Nácsaegyháza, Túrkeddi, Póhamara, Hímesegyháza, Túrpásztó, Móric, Nagy-Kaba, Kis-Kaba, Nagytelek) A nyilvántartott lelőhelyek listáját a Forster Központ adatbázisa alapján vesszük sorra, Ez a lista a 2016. júniusi állapotot tükrözi. Eszerint jelenleg, Túrkeve közigazgatási területén belül 166 régészeti lelőhely, ill. a listában nem szereplő Kender-halommal kiegészítve 167 régészeti lelőhely ismert. 2001. évi LXIV. törvény 85/A. § (1) írja elő. „Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Jelen tervezési munka részeként készült Örökségvédelmi hatástanulmány külön dokumentumban található.



1.12. KÖZLEKEDÉS 1.12.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Túrkevéhez legközelebbi főút a 46. sz. főút, az országos közúthálózati kapcsolatot lényegében ez a főút biztosítja. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, az M5 autópálya Kecskemét melletti szakasza közel 100 km távolságra, a 4. sz. főút Törökszentmiklóson át Szolnok felé 30 km autózással érhető el. A főváros közúton – útvonalválasztástól függően – 160-170 km autózással érhető el. Helyközi autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal. Az innen induló utasok Szolnok, Miskolc és Szeged irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 150 km távolságban, míg az Airport Debrecen 130 km távolságban érhető el. 14. térkép: Túrkeve közúti közlekedési hálózata

Forrás: KIRA.hu

Túrkeve Városa az alábbi utakon érhető el: 45. táblázat: Közúti hálózat főbb jellemzői

4203 - Kuncsorba-Túrkeve összekötő út Út: 4203 - Kuncsorba-Túrkeve összekötő út Kezelő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Üzemmérnökség: Kisújszállási mérnökség Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye Település: Túrkeve Útkategória: összekötő út Átlagos napi forgalom: 842 Nehézgépjármű forgalom: 54 Téli üzemeltetés: rajonos

4202 – Kisújszállás - Mezőtúr összekötő út Út: 4202 – Kisújszállás - Mezőtúr összekötő út Kezelő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Üzemmérnökség: Kisújszállási mérnökség Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye Település: Túrkeve Útkategória: összekötő út Átlagos napi forgalom: 1960 Nehézgépjármű forgalom: 202 Téli üzemeltetés: rajonos

42102 - Túrkeve bekötő út Út: 42102 - Túrkeve bekötő út Kezelő: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Üzemmérnökség: Kisújszállási mérnökség Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye Település: Túrkeve Útkategória: bekötő út Átlagos napi forgalom: 738 Nehézgépjármű forgalom: 31 Téli üzemeltetés: fehér

Forrás: KKK

Túrkeve Városának vasúti kapcsolata nincs.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 15. térkép: Túrkeve és térsége közúthálózata

Forrás: Országos Közúti Adatbank

Túrkeve Városából megyeszékhelyig átlagosan több, mint 50 perc, a legközelebbi autópálya csomópontig majdnem átlagosan 100 perc, a járásközpontig 18 perc a leggyorsabb út hossza. 27. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a megyeszékhelyig (perc)

28. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig (perc)

Forrás: TEIR Forrás: TEIR 29. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben járásközpontig (perc)



Forrás: TEIR

1.12.2. Közúti közlekedés Az országos főúthálózati elemek áttételesen érhetők el, a város területén és a szomszédos településekhez kapcsolatot országos mellékutak biztosítják. 16. térkép: Túrkeve főbb közúti elérhetősége

Forrás: utadat.hu

A belterület szerkezetét a középkori út- és utcahálózat határozza meg, néhány korszerűsítéssel. A települést ÉNy-DK irányú lakóutcák és ÉK-DNy-i irányú gyűjtő- és keresztutcák hálózata alkotja. A városközpont „magja” a város keleti szélétől, (az ott található Petőfi tértől) a Petőfi Sándor utcáig zárt. Az egész belterület egyetlen „óriás” lakókörzetbe szervezett, egyközpontú település. A város „egyközpontos" jellege a Petőfi tértől a Kossuth és Széchenyi utcákon keresztül fokozatosan elhúzódott a Petőfi S. u.-ig. Ez a folyamat ma is folytatódik. Ezen rész alkotja a városközponti településrészt, nagyvárosi (Ln), központi vegyes terület (Vt- 1 – Vt-4); vegyes terület (Vk) övezeti besorolásokkal.

1.12.3. Közösségi közlekedés 1.12.3.1. Közúti A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Jászkun Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Jászkun Volán Zrt. az Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (KMKK Zrt.) egyik alapítója A város rendelkezik közvetlen járatokkal a megyeszékhely Szolnok felé. Túrkevét érintő főbb Volán-busz járatok:  Szolnok–Kuncsorba–Túrkeve (50,4 km;  Szolnok–Törökszentmiklós–Mezőtúr [–Túrkeve]  Mezőtúr–Túrkeve Túrkeve és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb



településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Túrkeve Városában az alábbi főbb buszmegállók találhatóak:  Túrkeve, József A. út  Túrkeve, Kossuth úti isk.  Túrkeve, Vásártéri ltp  Túrkeve, Jókai út  Túrkeve MOL kút  Túrkeve, aut. áll  Túrkeve, OTP  Túrkeve, meleg-kút  Túrkeve, malom  Túrkeve, 5. sz. bolt  Túrkevei Mgtsz.

1.12.3.2. Kötöttpályás Túrkeve Városa nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, nem releváns.

1.12.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Túrkevén – alföldi városként – a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, ez azonban nem okoz jelentős eltérést az ország hasonló fejlettségi szintű városaihoz képest a motorizációban. 30. ábra: Száz lakosra jutó személygépkocsik száma (db)

Forrás: TEIR

A folyamatosan bővülő járműállomány a város lassan fogyatkozó lakossága mellett folyamatosan növekvő motorizációt eredményezett, amely mindvégig a régiós és megyei átlagos motorizációs szint alatti, de lassan megközelíteni látszik azokat.



1.13. KÖZMŰVESÍTÉS 1.13.1. Vízi közművek Az egyedi kutak ma már mindenütt megszűntek, a vízellátást a vízmű biztosítja. 1961-től épült ki a kúttelep, a gépészeti épület, a hidroglóbusz (200 m) és a vezetékhálózat. A hálózat kiépítettsége 100%-os. Jelenleg 6 kút üzemel, engedélyezett kitermelésük 2 894 m3 /nap, a kitermelt átlagos vízhozam 1290,4 m3 /nap 17. térkép: Túrkevei vízmű védőterületének felszíni vetülete - Felszíni védőterület (vízbázis védőterület)

Forrás: http://webgis.okir.hu/

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén jelenleg 226 db hévíz kút van, melyből 24 db soha nem üzemelt, jelenleg pedig 138 db üzemelő. A használatban lévő kutak nagy része vízmű kút (45 db) és strandfürdők vízellátását szolgáló kút (44 db). Az állattartó telepek vízellátását biztosító (25 db), valamint az energetikai céllal hasznosított (17 db) kutak száma kevesebb, az ipari létesítmények vízellátását szolgáló termál kutak szám pedig összesen 7 db. A kitermelt víz hasznosítása többféle módon és célra történik. Használnak termálvizet energetikai célra (üvegház, fóliasátor vagy közintézmény fűtésére), fürdő hasznosítására, állattartó telepek vízellátására, ipari célra egyaránt, de bizonyos körzetekben nélkülözhetetlen szerep van az ivóvízellátásban is. A kistérségi stratégiai program szerint a térségben kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termál kutak elsősorban idegenforgalmi, rekreációs és kommunális céllal kerülnek hasznosításra, de ivóvíz bázisul is szolgálnak a kistérség településeinek

Vízi közmű rendszer A tervdokumentációban vízi közmű rendszer témakörben röviden ismertetni és értékelni kell:  csatornázottság bemutatása település csatornázottsága % (összes lakásszám) rákötési % csatornázott terület (hatásterület) gyűjtőhálózat bemutatása  csapadékvíz hálózat (zárt csőrendszerű) bemutatása  ivóvíz hálózat bemutatása 102. oldal / összesen: 165

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján     

vízfogyasztási adatok veszteség (hálózati, exfiltráció) bemutatása, az okok megszüntetésére javaslat ivóvízzel ellátott területek bemutatása település teljes ellátottsága ipari fogyasztók száma, víz és szennyvíz fogyasztási adatai 31. ábra: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Forrás: TEIR

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv célkitűzéseinek érvényesülése Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek célja, hogy a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. Az általános célkitűzések között szerepel:  a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,  a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével  a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével.  a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,  az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A felszíni és felszín alatti víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) foglalják össze. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minőségének védelmére vonatkozó általános szabályok fejezetének 4. § (1) bekezdése szerint „A felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, illetve az erősen módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó (ideértve a kibocsátót) köteles - az e rendelet és a Kvt. vonatkozó előírásainak betartásával - hozzájárulni.” A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint: „Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII tv. 18. § (5), és (7) bekezdése alapján: (5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen: a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon, b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon. (7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni Túrkeve település vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból a Nagykunság és Hármas-Körös tervezési alegységek területén található.



A település vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból történő jellemzéséhez fontosnak tartjuk a következő érintettséget bemutató táblázat információinak figyelembe vételét: 46. táblázat: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő terület megadása Túrkeve területén

Érintett területek Érintett VIZIG működési terület Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kódja, neve) Felszíni víztest, ill. víztest vízgyűjtő (kódja, neve) Felszín alatti víztest (kódja, neve)

KÖTIVIZIG, KÖVIZIG 2-18 Nagykunság tervezési alegység 2-16 Hármas-Körös tervezési alegység AEP567 Hármas-Körös AEP594 Hortobágy-Berettyó pt.2.3 Délkelet-Alföld p.2.10.2. Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy sp.2.10.2. Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy Forrás: KÖTIVIZIG

1.13.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Túrkeve városa a Nagykunsági tervezési alegységhez tartozik. Az alegység összes területe 3274 km2 . A tervezési alegységet a Tisza-tó jobb parti töltése, Tiszafüredi öntöző-főcsatorna, Német-ér, Hortobágy-Berettyó, Hármas-Körös, nyugatról jellemzően a Tisza jobb oldali töltése határolja. A terület egészén komplex belvízelvezető, mezőgazdasági vízigény kielégítő és térségi vízpótló rendszerek mőködnek. Innen valósul meg a Körös-völgy vízpótlása is. Az alegység JászNagykun-Szolnok megye egy részét fedi le. 18. térkép: Rendszeresen belvízjárta területek - Nagyvízi meder

Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nagyvízi meder övezete Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]



1.13.1.2. Szennyvízelvezetés A településen a keletkező szennyvizeket összegyűjtő csatorna hálózat ki van építve. Túrkeve szennyvízcsatorna-hálózatának I. üteme és szennyvíztisztító telepe 1981 óta üzemel. A csatornahálózatot a korábbi években 18 km-ről 84 km-re fejlesztették, így a város lefedettsége közel 100 százalék. 32. ábra: Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

Forrás: TEIR

Az új szennyvíztisztító telep kapacitása - a jelenlegi fejlesztésnek köszönhetően - 750 m3/nap teljesítményről 1.200 m3/nap teljesítményre bővült, továbbá a harmadik tisztítási fokozat biztonságos kiépítésével a befogadó Holt-Berettyó és Hortobágy-Berettyó magasabb szintű vízminőség védelme valósult meg. A kapacitásbővítés mellett a beruházás célja volt a korszerű technológia kialakítása az iszap komposztálására, mellyel a keletkező szennyvíziszapon kívül a zöldhulladék is hasznosítható, és a keletkező komposzt környezetbarát módon elhelyezhető. 33. ábra: Közműolló (%)

Forrás: TEIR

A fenti közműolló című ábra a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányát a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások százalékában mutatja, amely alapján elmondható, hogy Túrkeve Városában alapvetően megfelelő a közműellátottság.



1.13.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A települési vízrendezés feladata a települést fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása, a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelő elvezetése a beépített területekről a közúthálózat, közterületek használhatóságának jelentős minőségváltozását eredményezi. A belterületi csatornák befogadói:  Túrkevei-csatorna  Hortobágy-Berettyó  V-csatorna

Záportározók:  Keresztgödör  Sportpálya  Póhamara utcai  Bihari telepi  Gödrök köze

1.13.2. Energia A gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a főtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen. Elektromos energia szolgáltatója az E.ON Hungária Zrt.-E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.



1.14. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet alapján a Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területét Túrkeve Város közigazgatási területe csak a Körös – Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1197. (I.8.) KTM rendelet 1. számú mellékletében szereplő országos jelentőségű védett természeti területek (Túrkeve: 099-0152, 0160/3, 0161, 0178-0211, 0219, 0222, 0242-0244, 0259.0262. 0296/2 – 0328, 0401, 0409/1-3, 0423-0425 hrsz.) illetve ugyaneze rendelet 2. számú mellékletében szereplő fokozottan védett területek (Túrkeve: 0119, 0120/3-4, 0121,0122,0123/1,01240126,0128,0129,0131,0209/1,0209/3,0260/7 hrsz) tartoznak. A nemzeti parki területek országos jelentőségű védett természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján részei a Natura 2000 hálózatba tartozó Hortobágy – Berettyó jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzésű területek (területkód: HUKM20015) a Dévaványa környéki gyepek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzésű területnek (területkód: HUKM20015) illetve a Dévaványai – sík különleges madárvédelmi területnek (terülekód: HUKM 10003). A Natura 2000 hálózatba tartozó területekre a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet szabályai az irányadóak. A fenti ingatlanok részei az Országos ökológiai folyosónak is, mint magterület, ökológiai folyosó illetve az ehhez kapcsolódó pufferterület, így vonatkoznak rájuk az Országis Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján a 13.§ és 17-19§-ban rögzítettek. 19. térkép: Körös - Maros Nemzeti Park

Forrás: Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóság (2016.)

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal nyilvántartása szerint Túrkeve B-26 OKK számú kút vizét az OTH gyógyvízzé minősítette (52/OTH/20010). A kút védettségvizsgálatát elvégezték, a rétegben lévő védőidomoknak felszíni metszetük nincs, a felszínen védőterület kijelölésére nincs szükség.



Túrkeve Városra vonatkozó, jogszabályokon alapuló természetvédelmi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területek: Pásztó – legelő Kiemelt Jelentőségű Természet megőrzési Terület (HUHN20148). Kihirdető jogszabályok: 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet és 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján 23 § (2) bekezdés értelmében e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek. 20. térkép: Tájképvédelmi övezetek

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]

Nemzeti Ökológiai Hálózat a 1996. évi LIII. törvény 53. § és a 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezésről szóló 2. §, 4.§ vonatkozó részei. Védett növény fajok a térségben:  macskahere (Phlomis tuberosa),  törpemandula (Amygdalus nana),  kacstalan lednek (Lathyrus nissolia),  dunai szegfő (Dianthus collinus),  pettyegetett ıszirózsa (Aster sedifolius),  tündérfátyol (Nymphoides peltata),  vízitök (Nuphar lutea),  rucaöröm (Salvinia natans),  sulyom (Trapa natans). Védett állatfajok a térségben:  nyári lúd (Anser anser),  vízicsibe fajok (Porzana spp.),


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján                          

kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta, zöld varangy (Bufo viridis), vöröshasú unka (Bombina bombina), dunai gıte (Triturus dobrogicus), vízisikló (Natrix natrix), mocsári teknıs (Emys obicularis) kék vércse (Falco vespertinus), vörös vércse (Falco vespertinus), kaba sólyom (Falco subbuteo), rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla), süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), halász sas (Pandion haliäetus), vándor sólyom (Falco peregrinus), túzok (Otis tarda), kékes rétihéja (Circus cyaneus), gatyás ölyv (Buteo lagopus), nagy őrgébics (Lanius exubitor), holló (Corvus corax), parlagi sas (Aquila heliaca), ugartyúk (Burhinus oedicnemus), szalakóta (Coracias garrulus), réti fülesbagoly (Asio flammeus), vidra (Lutra lutra), molnárgörény (Mustela eversmanni), keleti sünt (Erinaceus europaeus).

Túrkeve város kiemelt jelentőségű természet megőrzési területei:  Pásztói legelő,  Dévaványa környéki gyepek,  Hortobágy-Berettyó. Túrkeve település különleges madárvédelmi területe a Dévaványai-sík

1.14.1. Talaj A talaj típusa nagy részben mezőségi, és réti agyag talaj. A termőföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minőségű termőtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetően az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentős átalakító hatást is okoztak. Két fő talajtípus fordul elő a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezőségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képződtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást. A határnak a Mezőtúr – Túrkeve - Kisújszállás közúttól nyugatra eső területén vannak a jó minőségű csernozjomok. E talajoknak vastag (80-100 cm) felső sötét színű humuszos szintjük van. Ez a laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású, elég könnyen művelhető réteg a legjobb minőségű termőföld. A felső réteg alatt sárgás, löszös üledékek találhatók. A talajvíz 3-4 m körül vagy még mélyebben helyezkedik el. Helyes agrotechnika, megfelelő talajerőpótlás esetén tartósan jó, öntözéssel kiemelkedő termésátlagokat lehet elérni. Túrkeve valamennyi öntözött területe e talajon van. A hidromorf talajok kialakulásában a víz játszott különleges szerepet. Ez lehetett felszíni és talajvíz. Túrkeve környékén az



utóbbi volt a jelentősebb. Két fı típus alakult így ki: egyik a réti talajok, másik a szikes talajok. A réti talajok akkor alakultak ki, mikor a talajvizek a felettük lévő szintekbe csak nedvességet szállítottak, de nem történt jelentős sófelhalmozódás. E talajoknak több hátrányos fizika és vízgazdálkodási tulajdonsága van. Ezek a művelést olykor nehézzé teszik. Ilyen tulajdonságok: az agyagos összetétel, tömör szerkezet, szárazon kemény, nedvesen ragadósan kemény állapot, a talajvíz könnyen feljön a felszínre, a csapadék nehezen szivárog el. A szikes talajoknak nagy a nátrium és magnéziumion, a nátriumkarbonát és szóda tartalma. E vegyületek miatt a talajok szerkezete rendkívül rossz, a művelés nagyon nehéz. Szárazon munkálhatatlanul kemények, nedvesen folyósak, ragadósak. A szikesek nem foglalnak el nagy területet, inkább foltokban helyezkednek el a réti talajokon belül, ezek szélein. Egyegy tábla művelését azonban mégis nehézzé teszik.

1.14.2. Felszíni és a felszín alatti vizek A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élő vízfolyása. Az Ős-Berettyó régen a Nagy Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebből alakult ki később a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínűleg innen származik a település neve. A terület árvízmentesítésére szükségszerűvé vált a folyó szabályozása. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly főmérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. A Berettyót 1865- re elzárták a Nagy-Sárréttől, a további szakaszán a Sebes-Körösig új medret ástak, így kapta a Hortobágy-Berettyó főcsatorna nevet. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna a Berettyó folyó és a Körös közötti szakaszon 167,3 km hosszú, vízutánpótlását a Tiszától kapja a Keleti-főcsatornán keresztül. A város határában levő védett ecsegpusztai területen 26 km hosszú a folyószakasz. A víz legnagyobb mélysége 3-5 m között van. A folyószabályozások során kanyarulatait meghagyták, így a védőgáttól távol zugok alakultak ki, melyek még ma is őrzik a táj régi arculatát. 21. térkép: Belvízjárta területek - Nagyvízi meder

Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]

Természetes eredetű tó nincs Túrkevén. A halastavak 104 hektár vízfelülete mesterséges létesítmény, 1950-1960 között készült. A Keresztgödör több évtizede meglévő vízfelülete csak jóindulattal nevezhető tónak. Valójában belvízzel kitöltött mesterséges mélyedés. A Kis-Berettyó vagy Holt-



Berettyó több km hosszú, de keskeny, sekély mélyedése is mesterséges eredetű. Amikor a folyó jelenlegi új medrét kiásták ez a kanyar holtággá vált. A fürdő és a szennyvíztisztító vizét vezeti az élő folyóba. A határban több csatorna található. Ezek belvízelvezetés, illetve öntözési célokat szolgálnak. Legnagyobb - kisebb folyó - mérető a Nagykunsági- főcsatorna, amely a NY-i és D-i határrészeken halad át. 1977-78-ban épült a kiskörei duzzasztórendszerrel kapcsolatban. A Zubogónál éri el a HortobágyBerettyó folyót, s így a Tisza vize ismét eljut a Körösbe. Legjelentősebb folyó a Hortobágy-Berettyó. Ez a Farkaszugtól ásott medrű folyó az 1881-96 közötti szabályozások eredményeként jött létre. Túrkeve város belterület DK-i szélén halad a Túrkeve I. főcsatorna, amelyet Holt-Berettyónak is neveznek, mert korábban a Hortobágy-Berettyó mellékága volt a csatorna kiszélesedett szakasza, amely az árvízvédelmi töltés kiépítésével leválasztásra került. A Túrkeve I. főcsatorna befogadója a Hortobágy-Berettyó jobb part 20+494 km szelvénye, ahol a meglévő Kiserdői zsilip (gravitációs bevezetés), továbbá a zsilip mellett átemelő szivattyú található magas befogadói vízállás esetén a belvíz beemelésére. A 282/2009. (XII.11.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerint Túrkeve országos vízminőségvédelmi terület besorolásába tartozik Túrkeve külterületének a Hortobágy – Berettyó főcsatorna bal parti töltésétől dél felé eső területe, a település területére nem esik a nagyvízi meder és a Vásárhelyi – terv továbbfejlesztésére keretében megvalósuló vízkár – elhárítási célú szükségtározó területe, valamint rendszeresen belvízjárta terület tekintetében a település teljes külterülete belvíz – veszélyeztetett területnek számít. Ezen belül nagyobbrészt (kb. 85%-ban) IV. kategóriába, azaz enyhén veszélyeztetett és kisebb részben (kb 15%-ban) erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

1.14.3. Levegőtisztaság és védelme A környezeti levegő szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekből, lakossági főtésből, valamint a közlekedésből származó légszennyező anyagok együttesen határozzák meg. A szennyező ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyező forrásoktól távol. Az ország levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérőhálózatból és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. Az automata mérőhálózat 32 településen 59 mérőállomást foglal magába. A RIV hálózat 109 településen (ülepedő por esetében 133 településen) méri a légszennyezettséget. A mérőhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (felügyelőségek) üzemeltetik. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegőminőség állapotának jellemzésére általában a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb Kunmadarason található automata mérőhely. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. §-a és az 1. sz. melléklete alapján Túrkeve közigazgatási területe az alábbi zónába tartozik: Kéndioxid

47. táblázat: Túrkeve légszennyezettségi adatai Nitrogén Szén – PM10 Benzol Talaközeli – dioxid monoxid ózon

PM10 Arzén (As)

PM10 Nikkel (ni)

PM10 Ólom (Pb)

Légszennyezettségi zóna 10.Az ország többi F F F E F O–I F F F területe, kivéve Túrkeve Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

PM10 benz(a) – pirén (BaP)

D



A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A település elhelyezkedéséből, domborzati fekvéséből és a környező talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő szerek szél általi szállítása okozhat levegő-tisztasági problémákat. Ehhez jön még a környező földterületeken növő növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezővédő erdősávok, zöldfolyosók biztosítják. Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme - érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges.

1.14.4. Zaj- és rezgésterhelés A város területe zajvédelmi szempontból kiemelten védett övezet: üdülőterület, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, templomok, temetők 100 m-es körzete, illetve a településszerkezeti tervben jelölt közparkok területe. A zajforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok a zajterhelési határértékeket nem haladhatják meg. A zajforrások üzemeltetői tevékenységük megkezdése előtt kötelesek a zajkibocsátási határérték megállapítása és a tevékenység végzéséhez való hozzájárulás céljából a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez kérelmet benyújtani. A határérték megállapítása és a hozzájárulás hiányában a tevékenységet nem kezdhetik el. A kiemelten védett övezetben 35 dB-t meghaladó zajt előidéző új tevékenység nem engedélyezhető. A város belterületén zajt keltő tevékenységek (főnyírás, betonkeverő valamint fűrészgép üzemeltetése, egyéb háztartási tevékenység, stb.) 7.00-20.00 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 8.00-20.00 óra között végezhetők. Kivételt képeznek a közüzemi szolgáltatók által végzett hibaelhárítás. Zajforrások üzemeltetői által vitatott lakossági bejelentések esetén az üzemeltető köteles saját költségére ismételt akkreditált szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül. Túrkeve Városa tekintetében nincs jelentős ipari tevékenység, így zajvédelem szempontjából az adottságok kedvezőek.

1.14.5. Hulladékkezelés A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya a településen 100 %. Túrkeve város települési szilárd hulladéka a Kétpó község külterületén megépült regionális hulladéklerakóra kerül. A hulladéklerakó Kétpó község külterületén a 46. sz. közlekedési út mellett, attól keletre helyezkedik el. A végzett tevékenységek a telepen: komplex hulladékkezelés megvalósítása, szilárd ömlesztett kommunális hulladék szigetelt depónián történő, ártalommentes elhelyezése, szelektíven gyűjtött szerves hulladék komposztálása. 48. táblázat: Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma

Település neve 1./ 2./ 3./ 4./ 5./

Szolnok Megyei Jogú Város Abony Város Szajol Község Rákóczifalva Város Tószeg Község

Lakosságszáma (fő) 2015.01.01-én 72 786 14 563 3 722 5 307 4 320


6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./ 14./ 15./ 16./ 17./ 18./ 19./ 20./ 21./ 22./ 23./ 24./ 25./

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Település neve Lakosságszáma (fő) 2015.01.01-én Tiszavárkony Község Tiszajenő Község Vezseny Község Zagyvarékas Község Szászberek Község Újszász Város Törökszentmiklós Város Fegyvernek Város Kétpó Község Kuncsorba Község Tiszatenyő Község Kengyel Község Örményes Község Tiszapüspöki Község Mezőtúr Város Túrkeve Város Kenderes Város Jászkarajenő Község Kőröstetétlen Község Martfű Város

1 518 1 576 647 3 384 1 017 6 153 20 626 6 447 690 621 1 649 3 552 1 007 2 075 16 675 8 678 4 508 2 707 875 6305

Forrás: Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás beszámolója

A Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás feladatai:  Használaton kívüli hulladéklerakók rekultivációjának végrehajtása A Társulást alapító önkormányzatok települései szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja, valamint a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítását célzó projekt során létrejött vagyontárgyak Társulás útján történő üzemeltetése (továbbiakban: Projekt) vált szükségessé a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer beruházás megvalósítására létrejött konzorciumi, valamint önkormányzati döntések eredményeképpen.  Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási ISPA Projekt létesítményeinek és eszközeinek üzemeltetése és hasznosítása  Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás létesítményeinek, azok rendszerének további fejlesztése



1.15. KATASZTRÓFAVÉDELEM Belvízvédelem Túrkeve Város belvízvédelmi szempontból a KÖTIVIZIG, 10. 10. sz. Mezőtúri belvízvédelmi szakaszához (5400Mezőtúr, Pétery Károly u. 5. sz., tel.:56/550-038, 30/336-8090) tartozik, ezen belül a 062. Túrkeve-Mezőtúri belvízrendszer, 062a Túrkevei - Kiserdei belvízöblözetében helyezkedik el. A 062. sz. Túrkeve-Mezőtúr belvízrendszer a Hortobágy-Berettyó jobbpartja, a Hármas-Körös jobbpartja és a 063. sz. Mesterszállás-Bartapusztai belvízrendszer között terül el. Jellegzetes síkvidéki terület, átlagos terepesés 0, 10 - 0, 20 m/km. A talajadottságok változóak és a kis esésviszonyokból adódóan a lefolyási viszonyok elég kedvezőtlenek, fajlagos lefolyás 25, 5 l/s/km2. Túrkeve csapadékvizeinek befogadása szempontjából figyelembe vehető csatornák: 49. táblázat: Túrkeve csapadékvizeit befogadó csatornák

Vízfolyás Túrkevei csatorna Túrkevei III. csatorna Túrkevei II-1. csatorna Túrkevei IV. csatorna Túrkevei V-1. csatorna Forrás: KÖTIVIZIG

Fenti csatornák mindegyike a 2014. évi jogszabályi változások következtében KÖTIVIZG kezelésébe/üzemeltetésébe került belvízvédelmi művek, kivételt képez ez alól a Túrkevei csatorna 0,000-3,760 km szelvények közötti szakasza, mely a Túrkevei Önkormányzat tulajdonában/kezelésében van. A főbefogadó a Hortobágy-Berettyó, mely a TIVIZIG kezelésében van, a jobb parti védtöltés KÖTIVIZIG kezelésű. Magas Körösi, ill. Hortobágy-Berettyói vízállásnál szivattyúsan lehet a vizeket a főbefogadóba emelni a Kiserdői I.-II. szivattyútelepeken 0,8 m3/s és 0,6 m3/s kapacitással. A 062. sz. belvízrendszer öblözetei:  062a Túrkevei-Kiserdei  062b Mezőtúr-Álomzugi  062c Mezőtúr-Halásztelki  062d Örményes I. Túrkeve és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített belvíz veszélyeztetettségi mutató alapján a közepesen belvízveszélyeztetett kategóriába, valamint Dr. Pálfai Imre féle Magyarország zonális aszályossági térképe alapján a nagyon erősen aszályos kategóriába tartozik. A Pálfai féle térkép az elöntési gyakoriságot négy kategóriába (I, II, III, IV) sorolja. Az egyes kategóriákkal jellemzett területek egymástól jól megkülönböztethető színekkel jeleníthetők meg, amelyek jelentése: Veszélyeztetettségi kategória I. II. III. IV.

50. táblázat: Elöntési kategóriák Az elöntés relatív gyakorisága, azaz hosszabb Szöveges minősítés időszakra vetítve a belvíz <0,05 20 évnél ritkábban Belvízzel alig veszélyeztetett terület 0,05-0,10 10 és 20 év között Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület 0,10-0,20 5 és 10 év között Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület >0,20 5 évnél is sűrűbben előforduló Belvízzel erősen veszélyeztetett terület (visszatérő) esemény Forrás: KÖTIVIZIG


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján * A veszélyeztetettségi térkép készítéséhez az 1961-től a 80-as évekig végzett szisztematikus belvíz-elöntési felmérések utólagos statisztikai és térinformatikai feldolgozása szolgált alapul, amit Pálfai Imre további adatbázisok felhasználásával aktualizált 2002-ig. A későbbi korrekciók nem minden esetben tükrözik a közelmúltban létesült, vagy továbbfejlesztett védelmi művek hatását, illetve a klímaváltozásból és a talajvízszint tartós változásából eredő újabb tendenciákat. E változások részletekbe menő követését amúgy a térkép 1:500 000-es méretaránya sem teszi lehetővé. Ezért a hosszú távú, azaz 10 évet meghaladó távlatú település-rendezési tervekhez már csak általános tájékoztatásnak tekinthető! 22. térkép: Túrkeve és környéke vízgyűjtő helyei

Forrás: Közép – Tisza - vidéki Vízügyi Igazgatóság

Túrkeve közigazgatási határán belül az alábbi vízpótló- és elosztó művek találhatók:  Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ága (vizsgálat tárgya lehet a Túrkevei XV. keresztüli vízleadás lehetősége/szükségessége)  Gástyás I. öntözőcsatorna (jelenleg üzemképtelen) A tervezés során az alábbi jogszabályokat és szakmai iránymutatásokat kell figyelembe venni:  83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról  A felszíni vizek minőségének védelme érdekében, a felszíni vízbe történő bevezetéskor a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet „a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” előírásait kell betartani.  A mélyfekvésű lefolyástalan területet újonnan művelésbe nem lehet bevonni, ill. a meglévőket javasolt művelés alól kivonni és rét-legelőként hasznosítani, vagy tűrni e területeken a belvízi elöntést és termés kiesést.  A belvizes területeket figyelembe kell venni a közigazgatási határok korrekciójánál, valamint a lakóterületek kialakításánál, elkerülve a későbbi belvízkárokat, ill. a jelentős költséggel történő belvízkár elhárítást.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 



A belterületi csapadékvíz elvezetést rendszerszemléletben, a már kiépült csatornahálózathoz kapcsolódva, a belvízvédelmi tervvel összhangban kell kidolgozni. A felszíni vízelvezető rendszerek tervezésénél a könnyen, gazdaságosan karbantartható rendszereket kell előtérbe helyezni, azaz a nyílt gravitációs rendszereket kell preferálni (minél kevesebb átemelővel és zárt vezetékkel). A belterületi vízrendezés tervezésénél a KÖTIVIZIG állásfoglalása (befogadói nyilatkozata) kell a külterületi befogadók tekintetében, melyek elsősorban csapadékvízzel terhelhetőek a Víz Keretirányelvben foglaltak teljesítése érdekében.

Felszín alatti vizek Túrkeve területe az sp.2.10.2 és a p.2.10.2 Duna-Tisza köze – Közép-Tisza-völgy nevű sekélyporózus és porózus víztesten, valamint a pt.2.3 Délkelet-Alföld nevű porózus termál víztesten található. A 2. Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv alapján az sp.2.10.2 víztest mennyiségi állapota: gyenge (nem jó), a p.2.10.2 víztest állapota: jó, a pt.2.3 víztest mennyiségi állapota: jó. Túrkeve város a 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Ennek értelmében fokozottan kell figyelembe venni a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat:  123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről különös tekintettel a település ivóvízbázisára és a strandi kutakra.  201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek célja, hogy 2021-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. Az általános célkitűzések között szerepel:  a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,  a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével  a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével.  a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,  az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A felszíni és felszín alatti víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT2) foglalják össze. A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint: „Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII tv. 18. §. (5) , és (7) bekezdése alapján: (5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen: a) a felszíni és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon, b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon.



(7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni Túrkeve település vízgyűjtő-gazdálkodási szempontból a Nagykunság tervezési alegység területén található. Az aljzattól a felszín irányába haladva a pt.2.3 jelű Délkelet-Alföld porózus termál, a p.2.10.2 jelű DunaTisza köze - Közép-Tisza-völgy nevű porózus, és az sp.2.10.2 jelű Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy nevű sekély porózus víztestekbe sorolt törmelékes üledékes képződmények települnek. Túrkeve területén a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat, releváns a Tiszaföldvári üzemegység. Az ivóvízbázisok, megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek, így azok nem minősülnek sérülékenynek - Túrkeve területe a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint.

Árvízvédelem Túrkeve város árvízi kockázat szerinti besorolása (18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM rendelet): közepesen veszélyeztetett. Az árvízi szempontból meghatározó Hortobágy-Berettyó folyó jobb parti árvízvédelmi töltése Igazgatóságunk kezelésében található. A Hortobágy-Berettyó folyó jelenleg érvényben lévő mértékadó árvízszintjeit a 74/2014.(XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló rendelet tartalmazza. A nagyvízi meder övezeti besorolásával kapcsolatban a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (5700 Gyula Városház u. 26.) tájékoztatása a mértékadó. A településfejlesztési koncepció kidolgozása során az alábbi jogszabályok az irányadók:  Árvízvédelmi töltés környezetében végzett munkák esetén: 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet „a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról„ előírásait kell figyelembe venni. Különös tekintettel a 23. §-ban foglaltakra: Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.  Árvízvédelmi töltés létesítménnyel történő keresztezésénél: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet „a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról” szóló rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.  Árvízvédelmi töltés 10-10 m-es védősávjainak használatánál: 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet „a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról” előírásait kell figyelembe venni. Különös tekintettel a 7. § (1) –ben foglaltakra: „A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.”  Hullámtéri területek és a fakadóvíz által érintett területek használatánál: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” előírásait kell figyelembe venni.



1.16. ÁSVÁNYI NYERSANYAG-LELŐHELY

A település közigazgatási területén az alábbi kutatási terület és bányatelkek találhatók:      

Körös szénhidrogén kutatási terület Kisújszállás I. – szénhidrogén, széndioxid bányatelek Túrkeve I. – szénhidrogén bányatelek Túrkeve II. – szénhidrogén bányatelek Túrkeve III. – szénhidrogén bányatelek Túrkeve IV. – szénhidrogén bányatelek

A szénhidrogén kutatási területet és bányatelket nem kell különleges bányászati övezetbe sorolni, és az ott lévő szénhidrogén- ipari létesítményekre a bányafelület külön eljárásban ad engedélyt. 23. térkép: Ásványi nyersanyag gazdálkodási övezet

Ásványi nyersanyag – gazdálkodás terület övezete Forrás: Jász – Nagykun – Szolnok Megye Területrendezési Terv [melléklet a 18/2004. (XI.9.) KR számú rendelethez]



1.17. VÁROSI KLÍMA Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak. 34. ábra: Városi klíma jellemzése

Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet.



1.17.1. Túrkeve városi klímáját befolyásoló tényezők A város klímáját jelentősen befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete nagykiterjedésű vízfelületektől is mentes. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország egyik legszárazabb területének (mérsékelten meleg - száraz) zónájához tartozik a település. 24. térkép: Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A település zöldfelületei klímahatás szempontból közepesen jelentősek. A fásított közterületek nem összefüggőek, rendszert nem alkotnak, kiterjedésük lokális, mikrokörnyezeti hatást tudnak csak kifejteni. A település szerkezetéből és jellemző beépítési módjából adódóan a burkolt felületek aránya viszonylag alacsony, nem jellemzőek a városi un. faltól-falig szilárd burkolatú térrészek. 25. térkép: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 °C) az 1980-2009-es időszakban

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

1.17.2. A klímabarát város kialakulásának alapvetései, ajánlása        

Klímapartnerség és többszintű kormányzás a városokban Klímatervezés az integrált stratégiákban Klímabarát városszerkezet kialakítása a várostervezés és az övezeti tagolás révén Város és vidéke (város és környéke) együttműködései Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és társadalmi következmények Klímabarát építészeti megoldások Klímatudatos magatartás és életmód A klímabarát városok további főbb szektorális pillérei



2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

Túrkeve Város Megalapozó Vizsgálat 2. Helyzetelemző munkarész Egyeztetési munkaanyag (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján) 2016.



2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Demográfia, népesesség A lakosság csökkenését több tényező magyarázza. Az elmúlt években a vándorlási egyenleg folyamatosan negatív volt, azaz többen hagyták el a települést, mint ahányan odaköltöztek. A vándorlási veszteség elsősorban a térség kedvezőtlen munkaerő-piaci szerepkörének tudható be. Az elvándorlás elsősorban a nagyobb városok, megyeszékhelyek felé irányul, amit Túrkeve kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete és a megyeszékhely munkaerő-piaci lehetőségei közti mély szakadék indukálja. Jelentős hatást vált ki a nagyobb városi központok által kínált kedvezőbb életminőség. A népességveszteség másik fő összetevője a természetes szaporodás üteme. A halálozások száma az elmúlt 10 év során folyamatosan meghaladta a születések számát. A településen az elvándorlási egyenleg negatív. Többen hagyják el a várost, mint a betelepülni szándékozók. Az elvándorlás a lakosság kor és képzettség szerinti összetételének kedvezőtlenné válását vonja maga után, mert képzett, főként diplomás fiatalok hagyják el a települést. Az elvándorlás iránya a nagyobb városok, megyeszékhelyek, illetve a főváros felé irányul, a kedvezőbb életminőség reményében. A lakóhely hátrahagyását főleg a megye és a térség, valamint maga a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete generálja. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a város népességmegtartó potenciálját erősíteni szükséges. A település korosodó korfával bír. A népesség korcsoportok szerinti összetételére az országos trendekhez hasonlóan a népesség elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki: fokozatosan csökken a fiatalkorúak száma és aránya, ezzel szemben növekszik az időskorúak aránya. A társadalmi elöregedés folyamatát támasztja alá a város öregedési indexe is. A városban érzékelhető magas munkanélküliséghez hozzájárul a jelenlévő vállalkozások, ezáltal foglalkoztatók alacsony száma, amely szintén az elvándorlást erősíti. A háztatások életkörülményei komfortfokozat, közcsatorna hálózat és ivóvíz-hálózatba bekapcsolt arányai viszont kedvezőek. Összefoglalva a város foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetét komplexen, több tényező együttes hatása determinálja. A 2008-2009 között kibontakozó gazdasági válság létbizonytalanságot teremtett a megye vállalkozói struktúrájában, mely kiadáscsökkentésre sarkalta a vállalkozásokat, ennek keretében elbocsátások következtek be, emelkedett a munkanélküliség aránya lakosságon belül. A kis cégek jelentős része tőkehiányosak, a KKV-k éppen csak a megélhetéshez szükséges bevételeket tudják kitermelni. Túrkeve munkaügyi piacára a szinten tartás jellemző, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, az elvándorlások száma magas. Jelentős az eljárók száma és aránya.

Nemzetiségi összetétel Túrkeve Városában a cigány, romani és beás nemzetiségen kívül egyéb számottevő nemzetiség nincs jelen. A társadalmi elismertséget elnyert, közkedvelt „zenész”- cigányok mellett nagy számban éltek és a mai napig is élnek településünkön a munkájuk által megbecsült, az ország különböző pontján alkalmi munkát vállaló „birkanyíró” cigányok, akik több hetes, rokonaiktól távol töltött, kemény munka során keresték meg családjuk számára a megélhetést. Napjainkban ez a munkalehetőség is kezd beszűkülni. A birkanyíró cigányok az immár 15. éve megrendezésre kerülő Kevi Juhászfesztiválon rendszeresen bemutatják mesterségüket, így ápolva hagyományaikat. A fesztivál kulturális programjában fellépnek a cigány művészeti csoportok, családi együttesek, zenekarok.



Képzettség A lakosság képzettségi mutatóiról általánosságban elmondhatók, hogy a megyei átlagtól elmaradó, de a Mezőtúri járás községi jogállású településeitől magasabb képzettségi szintet mutat Túrkeve Város lakossága. A megyei illetve az országos arányokhoz viszonyítva még mindig szignifikáns lemaradással küzd a település lakosai iskolai végzettségét tekintve. Különösen szembetűnő ez az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányára.

Foglalkoztatottság Túrkeve foglalkoztatottság tekintetében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőséget nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya és összetétele. Jelentős a férfi többlet, a kellő szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező viszonylag fiatal munkaerő. A kialakult kritikus helyzetet erősíti a lakosság jelentős részét kitevő roma etnikum alacsony képzettségi szintje. A lakosság alacsony képzettségi szintjéből is ered, hogy a foglalkoztatottak jelentős része alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban kap munkát.

Jövedelmi viszonyok, életminőség A város lakosságának jövedelmi helyzete az előzőekben részletezett kedvezőtlen munkanélküliségi illetve foglalkoztatási helyzetéből adódóan kedvezőtlen. Túrkeve Városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Mezőtúri járás és Túrkeve Város tekintetében is az országos átlagot meghaladóan rossz, az országos tendenciához hasonlóan bár csökkent az arányuk, azonban a szignifikáns különbség nem csökken az országos mutatóhoz. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves) belül a 2001. évi cenzuskor 56,7%, míg a 2011. évi népszámláláskor 43,7% volt, ami javuló tendenciát mutat, kiemelten, de nem kizárólag a közmunkaprogramnak köszönhetően.

Lakásállomány Túrkeve esetében az elmúlt időszakban jelentős előrelépés történt a komfort nélküli lakások felszámolásával kapcsolatban: A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 2001. évi népszámlálás idején még 35% (megyei érték 32,5%), míg 2011. évi cenzuskor már 18,4%-ra csökkent (megyei érték 16,8%). A beazonosított szegregátumok területén koncentrálódik az alacsony komfortfokozatú lakások jelentős része.

Humán infrastruktúra A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását az önkormányzat tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg, így a város minden lakosa számára biztosított a magas minőségű szolgáltatások elérhetősége – az egyenlő hozzáférés elvének érvényesítésével. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása folyamatosan zajlik, illetve a még szükséges kisebb-nagyobb léptékű beruházások előkészítése folyamatban van. A településen nemcsak állami, hanem egyházi fenntartású (Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda) intézmény is jelen van. A Karcagi Szakképzési Centrum tagintézményeként működő Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (OM azonosító 036022; székhelye 5420 Túrkeve, József Attila utca 23., telephelye nincs) Túrkeve Város egyetlen középfokú oktatási intézménye. Az iskola hét másik tagintézménnyel egyetemben 2015. évben a karcagi szakképzési centrum irányítása alá került. Az iskola elsődlegesen Túrkevéről illetve Túrkeve



vonzáskörzetéből vár tanulókat, de felvételt nyerhet az ország más körzetéből vagy külföldről jelentkező tanuló is. Az egészségügyi, valamint a szociális alapellátás rendszere jól szervezett, minőségi és mennyiségi mutatói megfelelőek most már mind az infrastruktúra, mind a szolgáltatások szempontjából. A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Túrkeve helyzete megfelel a hasonló méretű városokéval. A város kulturális intézményeinek és közösségi tereinek programkínálata nemcsak a helyi, hanem a térségi lakosoknak is széleskörű kulturális kínálatot nyújt. Programjai sorából kiemelkedő a több éves hagyományokkal rendelkező programjait, amelyek közül a legismertebb a Kevi Juhászfesztivál. Szabadidős és sport tevékenységek területén a lakosság részéről is igény jelentkezik a szolgáltatások bővítésére és a kiszolgáló infrastruktúra folyamatos fejlesztésére. Jelentős a Finta Múzeum és a Kútskanzen Túrkevén. A megfelelő minőségű humán infrastruktúra és szolgáltatások hosszú távon pozitívan befolyásolják a lakosság életszínvonalát, elégedettségét, ami közvetett módon az elvándorlás mérséklődéséhez is hozzájárulhat.

Önkormányzati feladatellátás Az önkormányzati költségvetés tervezése és végrehajtása során a fő alapelvek a pénzügyi stabilitás és fenntarthatóság, a feladatok magas színvonalú ellátásának biztosítása, valamint a fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága és fenntarthatósága. A stabil és kiegyensúlyozott költségvetés fontos eleme a szakmailag átgondolt és pénzügyileg megtervezett adópolitika. Túrkeve a helyi adópolitika kialakítása során három szempontot helyez előtérbe: a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét, a megfelelő minőségi szolgáltatások garantálását, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés megvalósítását.

A település gazdasága A város jelenleg korlátozott gazdasági kapacitással rendelkezik, nincsen jelentős ipari gyártó, feldolgozó tevékenység, s a foglalkoztatásban sem tölt be jelentős szerepet. Túrkeve Városában az ezer lakosra jutó regisztrált gazdasági társaságok száma a 2014. évben 157 darab volt. Túrkeve Városában működő vállalkozások mind az egy lakosra jutó jegyzett tőke, mind az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében sajnos a Jász – Nagykun – Szolnok megyei átlag alatti teljesítménnyel bírnak. Túrkeve Városában sajnos nagy foglalkoztató, vagyis 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltató nincs jelen, 50 főt vagy többet foglalkoztató vállalkozáson három található a településen. Túlnyomó többségében a 1 – 9 fős létszámú társas vállalkozások jellemzik a város gazdaságát.



3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

Túrkeve Város Megalapozó Vizsgálat 3. Helyzetértékelő munkarész Egyeztetési munkaanyag (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján) 2016.



3.1.

A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS

3.1.1. A folyamatok értékelése Az öregedő népességű Túrkeve esetében megfigyelhető a térség kisvárosait sújtó szelektív elvándorlás, amely elsősorban a magasan kvalifikált munkaerőt és a fiatalokat érinti. Ennek következtében kettősség áll fenn a képzettségben: magas a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya és ezzel ellentétesen alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez kölcsönhatásban áll azzal, hogy a városban alacsony az olyan a vállalkozások száma, ahol a magasabb végzettségűeket tudják alkalmazni. A stabil gazdasági fejlődéshez hozzájárulni képes ipari cégek száma nagyon alacsony, többségük nem termel magas hozzáadott értéket. A városban K+F tevékenység nem jelenik meg. Az is kiemelendő, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező lakosok számára kedvezőbb feltételek kell biztosítani, s megfelelő munkahelyeket teremteni, annak érdekében, hogy Túrkeve népesség csökkenése megálljon és élhető, a fiatalok számára is perspektívákat nyújtó várossá váljon. A képzett munkaerő helyben tartásához az alábbi feltételek adottak: az alapszolgáltatásokkal való kitűnő ellátottság, az oktatási rendszer infrastruktúrája megfelelő; a szabadidő eltöltéséhez megfelelő adottságok és programok kínálkoznak. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a túrkevei hagyományok ápolása és felelevenítése. A városvezetés egy olyan várost szeretne, ahol van elegendő munkahely, a városkép folyamatosan fejlődik, s a meglévő szolgáltatások itt élő lakosság igényeit teljes mértékben kielégítik. A tercier szektorban van a vállalkozások több mint 80%-a, amelyek nagy része mikrovállalkozás, de az ő aktív gazdasági részvételükkel a város kereskedelmi-szolgáltató központként is funkcionál a helyi és térségi lakosok számára is. Az önkormányzat feladatfinanszírozásnak köszönhetően a feladatok elvégzésére kap támogatást, viszont a felújítási fejlesztési feladatok elvégzésére saját forrásra van szüksége. Ez a forrás állhat saját bevételből – amit nagyrészt az adók adnak – és állhat pénzügyi közvetítő által biztosított forrásból. Folyamatosan fejlesztésekre, rekonstrukciókra, javításokra van szükség ahhoz, hogy a város egésze fejlődni tudjon – ehhez pedig minél több saját bevételre van szükség. Az üzemeltetési költségek jelentős anyagi terhet rónak az önkormányzatra, amelynek csökkentése érdekében a már részben megoldott saját tulajdonú épületek energetikai korszerűsítését folytatni szükséges. Ellenkező esetben – az épületek állagának romlásával – ezen kiadások növekedése várható, ami az önkormányzat költségvetését negatívan befolyásolhatja. Az önkormányzat minden lehetőséget megragad, hogy vállalkozásokat vonzzon be a nagyobb iparűzési adóbevétel érdekében: a szabályozási környezetet is – a lehetőségeihez mérten – próbálja a vállalkozások betelepüléséhez kedvezően alakítani, valamint a területhasználat esetében is rugalmasan kezeli a módosítási igényeket. Következésképp megállapítható hogy a fő probléma a szakképzett, kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások és az általuk biztosított munkahelyek hiánya. Az alábbi alágazatok jelenthetnek Túrkeve Városában potenciált: feldolgozóipar, építőipar és turizmus. Ezek elsősorban nem magas bruttó hozzáadott értéket termelő vállalkozás típusok, azonban a fiatal kvalifikált munkaerő számára is kínálhat lehetőségeket. Amennyiben elegendő munkahely áll rendelkezésre a településen, a hatása multiplikálódik: az önkormányzat bevétele növekszik, több beruházást, fejlesztést tud megvalósítani; a lakosság jövedelmi is emelkedik, több szolgáltatást tudnak igénybe venni, aminek köszönhetően a szolgáltató szektor és a humán infrastruktúra is folyamatosan fejlődik.



3.1.2. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata A 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet rendelkezik a településfejlesztési és településrendezési eszközök tartalmáról és azok összefüggéseiről. A rendelet 3.§ szerint: „(4) A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. (5) A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. (6) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban – a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével – készül.” A helyzetértékelés alapján azonosíthatók azok a szükséges módosítások, amelyek által biztosíthatók a tervezett fejlesztések feltételei. Ezek közül a legnagyobb változást az alábbiak jelenthetik:  külterületi ingatlanok belterületbe vonása,  egyes területek más övezeti, területhasználati kategóriába sorolása,  vonalas infrastruktúra tervezett nyomvonalának kijelölése,  építési szabályok módosítása az OTÉK figyelembevételével. A módosítások alkalmával a hatályos településrendezési eszközöket tekintve új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, csupán a területfelhasználás módosul. Az önkormányzat településrendezési eszközök módosításával kívánja a település szabályozási előírásait pontosítani, beépíthetőségét javítani. A legutóbbi módosítások célja az érintett tömbökkel kapcsolatos városfejlesztési célú tevékenység kereteinek véglegesítése az érintett tömbökben, illetve a további fejlesztések építésügyi hatósági feltételeinek biztosítása, illetve fejlesztésekhez köthető pályázati szempontok érvényesítése.



3.1.3. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése

SWOT

          

     



   

Erősség A városi népesség iskolázottsági szintje emelkedik Aktív civil szervezetek kultúra és sport területén Intenzív az együttműködés a civil és az önkormányzati szféra között Testvérvárosok Erős lakossági aktivitás a közösséget érintő ügyekben Lakossági alapszolgáltatások spektruma lefed minden területet Alapfokú oktatási intézmény ellátottsága megfelelő A településen található középfokú oktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata Alap orvosi ellátás jó színvonalú A város tulajdonában lévő vállalkozások működése magas színvonalú Jelentős szabad és olcsó munkaerő rendelkezésre áll, kisebb ipari üzemek igényeinek megfelelnek Agilis önkormányzat Energetikailag korszerűsített középületek (szigetelés, nyílászárócsere) Kisvárosias, falusias jelleg Nehéz megközelíthetőség Az ipari eredetű légszennyezés 99,6%-a a CO2 kibocsátásból származik. A településen működő légszennyező ipari pontforrás kibocsátása határérték alatti. Kiépített a víz-, a gáz-, és elektromos hálózat. A település közelében regionális hulladéklerakó működik (Kétpó), a lakossági szilárd hulladék környezetkímélő szigetelt lerakóba jut. Működik a szelektív hulladékgyűjtés a településen. Természetes vízfolyással és állóvízzel is rendelkezik. Jelentősek a természetvédelmi, és turisztikai értékek Jelentős kockázattal járó kibocsátás a településen nem üzemel.

        

  

 



 

 

 



Gyengeség Folytatódik a népesség elöregedése és az inaktívak arányának emelkedése A képzett fiatalok elvándorlása A lakosság képzettségi szintje alacsony Több szempontból hátrányos helyzetű munkanélküliek Roma lakosság munkaerőpiaci hátrányai Oktatási kapacitás kihasználtsága alacsony A szegregált lakóterület megléte A megye- és járásszékhely elszívó hatása erősödik Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei Forrásszegény a civil szféra Városmarketing alacsony hatékonysága Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezeléséhez nincs gazdasági háttér Fiatalok szabadidős tevékenységét szolgáló infrastruktúra nem teljes körű Az önkormányzat befolyása az oktatás esetében megváltozott, a fenntartói viszonyok megváltozása miatt korlátozott Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani Nincs elegendő iparterület Tőkeerő hiánya, feldolgozóipar hiánya, a feldolgozóiparnak nincs hagyománya a településen 1000 lakosra jutó vállalkozások száma nagyon alacsony Mikro- és kisvállalkozások dominanciája a jellemző, nagyvállalkozás egyáltalán nincs a településen K+F tevékenységet végző szervezet nincs a városban Az önkormányzatnak nem elég a saját bevétele a fejlesztések, felújítások elvégzéséhez Funkcióvesztett önkormányzati tulajdonú épületek



Erősség Gyengeség  Kiemelkedően gazdag természeti, környezeti  Kevés a hasznosítható önkormányzati vagyon értékek, kiterjedt tájvédelmi területek.  A településközponton áthaladó fő- és  Építészeti, kulturális értékek. összekötő utak zaj-és lég szennyezése.  A területen található csapadékvíz-elvezető csatornák egy része rendezetlen. Környezettudatos szemlélet hiánya a társadalom jelentős részében.  Nincs megfelelő helyi légszennyezettséget mérő állomás.  A burkolt utak állapota, minősége több esetben nem kielégítő.  A turisztikai adottságok nincsenek kellıképen kihasználva.

        

      



Lehetőség Célzott fejlesztések az idős korosztálynak az életszínvonal növeléséhez A fiatalok városban tartása, mellyel a munkaerő megtartó képesség javul Munkahelyteremtés a képzett és fiatal munkaerő városba vonzásához A kvalifikáltabb népesség helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Mélyszegénységben élők felzárkóztatása Összefogás a három szféra szereplői között Társadalmi felzárkózást segítő programok elindítása A civil szervezetek tovább erősödnek és a város fejlődésének aktív részeseivé válnak Gazdasági nyitás az EU felé, intenzívebb határon átnyúló kapcsolatrendszer, nemzeti szerepkör bővítése Befektetők helyzetbe hozása, újabb befektetők megjelenése a városban Nonprofit szektor térségfejlesztésbe való bevonása Önkormányzat és a vállalkozói szféra között az együttműködés erősödik K+F tevékenységek jelennek meg a primer és a szekunder szektorban Az M4 autópálya további kiépítése Törökszentmiklós és Kisújszállás között Ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése. A település jelentős természeti értékekkel bír (turizmus, környezetnevelési programok, erdei iskolák megvalósítása). A közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében

 

     

          

Veszély A város fiatalokat megtartó ereje tovább csökken Képzett munkaerő elvándorlása a megfelelő minőségű munkahelyek hiányában, ezzel is csökken a város potenciális munkaerő bázisa Szociális hátrányok kumulálódása, a hátrányos helyzetű csoportok aránya tovább nő Kiéleződhetnek a konfliktusok a helyi társadalmon belül A megye- és járásszékhely elszívó hatása erősödik Munkanélküliség növekedése Születésszám tovább csökken Az országos/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források tekintetében élesedő verseny várható Nem javul a térségi együttműködés Civil szervezetek működése forráshiány miatt veszélybe kerül Szociális olló nyílása Foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztása szociális válsághoz vezethet Innovációs tevékenység hiánya A fejlesztések előre nem tervezett hatásai Helyi vállalkozások nem tudnak megerősödni Forráshiány veszélyezteti a további fejlesztéseket Az önkormányzat feladat- és hatásköre kedvezőtlenül alakulhat Pénzhiány miatt (saját erő) a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak.



   

Lehetőség számos lehetőség rejlik. Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illő gazdálkodási módokkal, extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken. Korszerű, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása. Megújuló energiaforrások hasznosítása. Zöldfelület-fejlesztés, - rendezés. Erdősültség növelése, főleg őshonos fajokkal.

   

Veszély A gazdasági kényszer erősebb, mint a környezetvédelmi érdek. A turizmus fejlesztésének hatására megnő a környezetszennyezés. Az allergiás, asztmás megbetegedések száma növekszik. A nem megfelelő talajművelés következtében a talajok minősége romlik (savanyodás, szikesedés).



3.2.

PROBLÉMA ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP

A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása. A térképi ábrázolás során az alábbi jelzések láthatók.



26. térkép: Túrkeve Város probléma- és értéktérképe




3.3.

ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK

3.3.1. A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Túrkeve város méretéből és a településszerkezetből adódóan településrészek (városrészek) lehatárolása nem indokolt.



3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Túrkeve város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll:   

szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, az azonosított területek helyzetelemzése, célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása.

A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a 2011. évi népszámlálási adatok alapján, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. A Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15–59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A térkép sötétkék színnel, valamint számmal jelöli a szegregátumot. A térképen bekarikázva találhatóak azok a területek, amelyeken a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. Túrkeve Város esetében a 30% feletti szegregációs mutatók alapján 5 szegregátum jelölhető ki. 27. térkép: Túrkeve szegregátum áttekintő (30% feletti)

Forrás: KSH Népszámlálási Főosztály (2011. évi cenzus alapján)



1. Szegregátum: Frankel utca térsége Területi lehatárolás:  József Attila utca;  Frankel utca;  Debreczeni utca;  Póhamari utca;  Herman Ottó tér,  Vass utca Túrkeve Városában a KSH 2011. évi cenzus alapján lehatárolt 1. számú szegregátum több mint 50 főt érintő terület, a népszámláláskor 88 fő lakónépessége volt. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,3%, 15-59 évesek aránya 45,5%, míg az időskorúak, a 60 éves és idősebbek aránya 35,2%, ami alapján elmondható, hogy a város korösszetételhez viszonyítottan idősebb korfával bír a szegregátum. 28. térkép: Túrkeve szegregátum 1.


A területen a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 36,7%, míg foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is a túrkevei átlagot meghaladó, 63,2%-os értéket mutat. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül szintén a városi mutatót meghaladóan magas, 35%, ellenben a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi átlaghoz képest alacsonyabb, mindösszesen 4,5%. Mindezekből következően az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya magas, 68,4%, és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 65,9%. A területen található Túrkeve Város lakásállományának közel 10%-a.


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 51. táblázat: 1. szegregátum főbb mutatói

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Túrkeve összesen

1. szegregátum

8878 14,3 61,8 23,9

88 19,3 45,5 35,2

24,6

45,0

8,4

4,6

3978 16,5

38 15,8

43,7

55,0

15,0

35,0

52,2 42,6

41,3 63,2

56,2

68,4

56,2

65,9

17,6

36,7

10,0

30,0

14,6

16,7

11,0

8,3

(József A. u. - Herman O. tér - Frankel u. - Póhamarai u.)




2. Szegregátum: Bihari telep és térsége Területi lehatárolás:  Bihari telep  Új u.  Póhamarai u.  Thököly u.  névtelen u. Túrkeve Városában a KSH 2011. évi cenzus alapján lehatárolt 2. számú szegregátum több mint 50 főt érintő terület, a népszámláláskor 51 fő lakónépessége volt. Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,6%, 15-59 évesek aránya 60,8%, míg az időskorúak, a 60 éves és idősebbek aránya 21,6%. 29. térkép: Túrkeve 2. szegregátum




A területen a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 38,9%, míg foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is a túrkevei átlagot meghaladó, 59,1%-os értéket mutat. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül szintén a városi mutatót meghaladóan magas, 71,0%, ellenben a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi átlaghoz képest alacsonyabb, mindösszesen 0,0%. Mindezekből következően az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya magas, 72,7%, és a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 64,7%. A területen található Túrkeve Város lakásállományának közel 0,7%-a. 52. táblázat: 2. szegregátum főbb mutatói

2. szegregátum (Bihari telep - Új u. Túrkeve Póhamarai u. összesen* Thököly u. - névtelen


u.)

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

8878 14,3 61,8 23,9

51 17,6 60,8 21,6

24,6

71,0

8,4

0,0

3978 16,5

26 69,2

43,7

64,5

15,0

51,6

52,2 42,6

31,4 59,1

56,2

72,7

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,2

64,7

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

17,6

38,9

10,0

5,6

14,6

72,7

11,0

50,0




Szegregációval veszélyeztetett területek 1. szegregációval veszélyeztetett terület Az 1. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása:  József A. u.  Herman O. tér  Vass u.  Debreczeni u.  Póhamarai u. A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján az 1. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma 217 fő, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 65,0%, míg a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 32,9%. Sajnos a tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) is jelentős, 23,7%. 30. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 1. szegregátum




2. szegregációval veszélyeztetett terület Az 2. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása:  Bihari telep  Új u.  Póhamarai u.  Thököly u.  Új u. belterületi határ A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján az 2. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma 139 fő, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,1%, míg a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 31,1%. Sajnos a tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) is jelentős, 16,4%. 31. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 2. szegregátum




3. szegregációval veszélyeztetett terület Az 3. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása:  Árpád u.  Petőfi S. u.  Kupa Árpád u.  Dózsa Gy. u A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján az 3. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma 51 fő, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 49,0%, míg a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 19,2%. Sajnos a tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) is jelentős, 11,5%. 32. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 3. szegregátum




4. szegregációval veszélyeztetett terület Az 4. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása:  Május 1. u.  Petőfi S. u.  Kenyérmezei u.  Dózsa Gy. u A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján az 4. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma 71 fő, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 56,3%, míg a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 19,4%. A tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 3,2%. 33. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 4. szegregátum




5. szegregációval veszélyeztetett terület Az 5. szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása:  Bojtor u.  Pásztói u.  belterületi határ  Kajtor u A 2011. évi népszámlálás eredményei alapján az 5. szegregációval veszélyeztetett terület lakosságszáma 220 fő, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 60%, míg a munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) magas, 37,5%. A tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 22,7%. 34. térkép: Szegregációval veszélyeztetett - 5. szegregátum



Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 53. táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területek főbb mutatói


Túrkeve összesen*

1. veszélyeztetett terület (József A. u. Herman O. tér Vass u. Debreczeni u. Póhamarai u.)

2. 3. 4. veszélyeztetett veszélyeztetett veszélyeztetett terület terület terület (Bihari telep - Új (Árpád u. - Petőfi (Májús 1. u. u. - Póhamarai u. S. u. - Kupa Petőfi S. u. - Thököly u. - Új Árpád u. - Dózsa Kenyérmezei u. u. - belterületi Gy. u) Dózsa Gy. u) határ)

5. veszélyeztetett terület (Bojtor u. Pásztói u. belterületi határ - Kajtor u.)


8878

217

139

51

71

220


14,3

14,7

15,1

7,8

11,3

16,4


61,8

53,0

71,9

62,7

63,4

66,8

Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

23,9

32,3

12,9

29,4

25,4

16,8

24,6

44,3

56,0

37,5

35,6

49,0

8,4

5,9

0,0

12,2

12,1

1,3

3978

97

62

25

35

77

16,5

15,5

37,1

12,0

11,4

36,4

43,7

56,5

58,0

50,0

46,7

63,9

15,0

32,2

37,0

34,4

33,3

31,3

52,2

38,9

40,4

50,0

49,0

33,1

42,6

60,0

43,9

34,8

50,0

50,6

56,2

68,6

76,2

52,4

32,0

78,2

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya




A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Túrkeve összesen*

1. veszélyeztetett terület (József A. u. Herman O. tér Vass u. Debreczeni u. Póhamarai u.)

2. 3. 4. veszélyeztetett veszélyeztetett veszélyeztetett terület terület terület (Bihari telep - Új (Árpád u. - Petőfi (Májús 1. u. u. - Póhamarai u. S. u. - Kupa Petőfi S. u. - Thököly u. - Új Árpád u. - Dózsa Kenyérmezei u. u. - belterületi Gy. u) Dózsa Gy. u) határ)

5. veszélyeztetett terület (Bojtor u. Pásztói u. belterületi határ - Kajtor u.)

56,2

65,0

56,1

49,0

56,3

60,0

17,6

32,9

31,1

19,2

19,4

37,5

10,0

23,7

16,4

11,5

3,2

22,7

14,6

13,6

37,0

8,7

9,7

36,4

11,0

5,7

25,9

8,7

6,5

27,3




3.3.2.1. A szegregátumok területén élők egészségi állapota A szegregátumok területén élők egészségi állapota az átlagosnál rosszabb. Az egészségügyi ellátás során részben együttműködés jellemző viszont, amennyiben egészségi állapotúk további kezelést, kivizsgálást, gyógyszert, gyógymódot igényel, amelynek anyagi vonzatai vannak, akkor elzárkóznak ezek elől. Sok esetben a közgyógyellátás és egyéb, célzott szociális támogatás igénybevétele az egyetlen lehetőséget jelenti az érintett számára az egészségi állapot javításához. A prevenciós programok számukra kiemelten fontosak, viszont tapasztalat szerint nehezen bevonhatóak, illetve nem együttműködőek. Leggyakoribb betegségek közé tartozik esetükben a hurutos és egyéb légzőszervi betegségek, továbbá gyomorpanaszos és idegrendszeri problémák, de nagy számban fordulnak elő a mozgásszervi betegségek is. A betegségek kialakulásához hozzájárul a dohányzás, a nem megfelelő, vitaminszegény táplálkozás. A városi közintézmények megfelelő ellátást biztosítanak a szegregátumok területén élők számára is.

3.3.2.2. Szociális intézményrendszer és ellátási formák 

Szociális étkeztetés Az étkeztetés az első lépcső a személyes gondoskodás rendszerében, általában ezt igénylik elsőként. Megromlott egészségi állapotuk miatt, esetleg kényelmi okokból választják a fizikai ellátásnak ezt a formáját.  Házi segítségnyújtás 2015. évben a házi segítségnyújtásban részesülők száma magas volt. Az igénybevevők jelentős többsége 80-89 év közötti nő.  Időskorúak nappali ellátása Az ellátási forma szükségességét mutatja, hogy 2015. évben is az ellátottak száma magas volt.  Családsegítés Jellemző problémák a lelki-mentális, az anyagi és a foglalkoztatás. A szolgáltatást igénybe vevők többsége 8. általános iskolai osztályt végzett, melyből adódik, hogy a munkaerő-piacon kevésbé tudnak érvényesülni, ami magával hozza a megélhetési problémákat.  Gyermekjóléti szolgáltatás Az esetek nagy százalékában az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások miatt kerül sor hatósági intézkedésre. Az iskolai hiányzások, magatartási zavarok és szülői elhanyagolás sok esetben szorosan összefügg. A gondozásban álló családok súlyos anyagi, megélhetési problémákkal küzdenek, gyakran ezek a problémák családi konfliktusokhoz vezetnek és látens módon családon belüli bántalmazás is előfordul. A szolgáltatás által kezelt problémák esetében a legnagyobb problémákat az anyagi gondok, a gyermeknevelési módszerek és a szülők és=vagy család életvitele jelenti.

3.3.2.3. Ágazati politikák Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások 1.Rendkívüli települési támogatás: Állapítható meg annak a vagyonnal nem rendelkező, létfenntartási gondokkal küzdő személynek, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud. 2. Lakásfenntartási támogatás Szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.



3.Gyógyszertámogatás Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, vagyonnal nem rendelkezik, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és közgyógyellátásra nem jogosult. 4.Méltányossági ápolási díj Állapítható meg annak a hozzátartónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, és megfelel a rendeletben előírt jövedelmi feltételeknek. 5.Temetési támogatás Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre jutó jövedelem a rendeletben előírtaknak megfelel. 6.Köztemetés A polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

Foglalkoztatáspolitika Város Önkormányzata folyamatosan igyekszik kihasználni a közmunka lehetőséget, mivel ezekkel a programokkal átmeneti jövedelem biztosítható a munkaerő-piacról kiszorult álláskeresők részére. A közfoglalkoztatási programok nagyban hozzájárultak a közintézmények felújításához, fejlesztéséhez. A hagyományos közfoglalkoztatásokon kívül több olyan program megvalósult a városban, amelyek lehetőséget biztosítottak a résztvevők számára az átmeneti jövedelemszerzésre, illetve a munkaerőpiacra történő visszatéréshez.



3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Túrkeve város méretéből és a településszerkezetből adódóan településrészek (városrészek) lehatárolása nem indokolt, azonban összefüggő projektekből álló komplex beavatkozások megvalósítását tervezi Túrkeve Város Önkormányzata. A város zöldfelületi rendszerének összefüggő fejlesztést célzó, tervezetten a TOP-2.1.2-15 kódszámú, Zöld Város létrehozása című konstrukció keretében megvalósítandó projekt az alábbi főbb elemekből tevődik össze:  Petőfi tér A tér a város főtere, melynek arculatváltása történik meg, hogy ténylegesen főtérként, parkként tudjon funkcionálni. Az átalakítás során a templom-régi iskola-polgármesteri hivatal által formázott kapu tengely kialakításával hangsúlyosabbá válik a tér. A zöldnövények telepítése mellett egynyári virágágyás is kialakításra kerül. A tengelyt formázó rész mellett egyre magasodó növényzet kerül elhelyezésre, melyeket kívülről telepített „erdősávok” szegélyeznek.  Setét Mihály utca Az épületek között jelenleg elhanyagolt füves terület van, ahol a rekonstrukció során gyermek játszóteret kerül kialakításra. A területen helyet kap egy homokozó, egy libikóka, egy kötélpálya, egy mászókás hinta. Továbbá pihenő park kerül kialakításra.  Liget-Piactér A területen kettős koncepció kerül kialakításra, a piactér felújításával, valamint egy oldalt nyitott multifunkcionális rendezvényhelyszín létrehozásával. A piacterületen lévő vasbeton asztalok elbontásra kerülnek. Az új multifunkcionális épület fogja kiszolgálni a helyi piac igényeit és egyéb városi rendezvények helyszíneként is fog üzemelni. A piac árusító helyei a rendezvénytér ülőhelyeiként is szolgálnak majd. A ligetben egy új felnőtt játszótér is helyet kap, valamint egy új sétány közvilágítással, kerti bútorokkal  Madarász házaspár utca A jelenlegi leromlott, jogszabályi követelményeknek nem megfelelő játszótér felújításra kerül. A panellakások és az utca közötti területen kerül új gyermek játszótér kialakításra.

A fejlesztés eredményeként létrejött új zöldfelület nagysága meghaladja az 500 m2. A fejlesztés Túrkeve Város zöldfelületi rendszerének átfogó minőségi fejlesztését célozza, az alábbi térképi ábrázoláson kerültek bejelölésre a kiemelhető programelemek:


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 35. térkép: Túrkeve zöldfelületi rendszerének fejlesztése (Zöld Város projekt)




MELLÉKLETEK



54. táblázat: A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011

Terület

10– éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el férfi

Megyei jogú város Mezőtúri járás Túrkeve Megye összesen

100 59 10

nő

160 76 20 1 981 586

15– éves

18– éves

25– éves

legalább általános iskola 8. évfolyam

legalább érettségi

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

összes en

férfi

nő

260 135 30

28 534 11 059 3 561

32 694 11 428 3 586

2 567

148 056

összes en

61 228 22 487 7 147 304 156 574 630

férfi

nő

összes en

16 300 3 770 1 033 54 239

20 702 4 707 1 326 71 337

37 002 8 477 2 359 125 576

férfi

nő

6 376 1 034 218

7 504 1 306 331 21 377

16 000

összese n 13 880 2 340 549 37 377

10– éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el összes férfi nő en

0,3 0,5 0,3 0,6

0,4 0,6 0,5 0,9

0,4 0,5 0,4 0,7

15– éves

18– éves

legalább általános iskola 8. évfolyam

legalább érettségi

férfi

98,4 95,2 95,9 95,4

összes férfi nő összesen en a megfelelő korúak százalékában nő

95,9 91,0 92,1 90,5

97,0 93,0 93,9 92,8

59,1 34,1 29,2

63,4 39,1 35,2

36,7

43,0

61,5 36,7 32,3 40,0

25– éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi

nő

összesen

26,1 10,5 7,0

25,3 11,9 9,8

25,7 11,2 8,4

12,2

14,2

Forrás: KSH népszámlálási kötetek (2011.) (saját szerkesztés


13,3


55. táblázat: Petőfi Sándor Általános Iskola tanulólétszáma

Osztály 1. a 1. b 1. c 2. a 2. b 2. c 2. d 3. a 3. b 3. c 3. d 4. a 4. b 4. c 4. d 5. a 5. b 5. c 6. a 6. b 6. c 6. d 7. a 7. b 7. c 8. a 8. b 8. c

Létszám 22 19 24 18 19 24 14 22 26 18 21 20 17 17 15 28 29 26 21 20 17 17 28 26 31 22 22 28 Forrás: Petőfi Sándor Általános Iskola (2016.)


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 56. táblázat: Legmagasabb nettó árbevételű cégek

ssz.

Cégnév KEVI NÖVÉNY Korlátolt Felelősségü Társaság

1

2

3

(5420 Túrkeve, Széchenyi út 28.; Cégjegyzékszám: 16 09 002420 ; Adószám: 11263586-2-16)

BÚZAVIRÁG Növénytermesztő Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Széchenyi út 28.; Cégjegyzékszám: 16 09 002375; Adószám: 11263294-2-16)

LISZNYAI ÉPITŐIPARI KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (5420 Túrkeve, Szabadság u 7..; Cégjegyzékszám: 16 09 004406; Adószám: 11501268-2-16)

4

5

KEVEFÉM Ipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Túrkeve (5420 Túrkeve, Kinizsi u 49.; Cégjegyzékszám: 16 09 000990; Adószám: 10399985-2-16)

MULTI-TERRA Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (5420 Túrkeve, Kinizsi út 49.; Cégjegyzékszám: 16 09 001821; Adószám: 10660540-2-16)

KEVE-TÁP Korlátolt Felelősségű Társaság 6

7

(5420 Túrkeve, Kuncsorbai u 0669/5. fszt. hrsz.; Cégjegyzékszám: 16 09 002380; Adószám: 11263311-2-16)

Főtevékenység

Nettó értékesítés árbevétele 2014 2013

Saját tőke 2014

2013


0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése (Főtevékenység)

795 040

877 184

1 519 678

1 409 083

18

0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése (Főtevékenység)

792 931

737 531

1 410 603

1 246 739

20

4333'08 Padló-, falburkolás (Főtevékenység)

732 265

426 615

50 823

46 017

9

2511'08 Fémszerkezet gyártása (Főtevékenység)

684 790

824 208

571 487

521 611

68

4520'08 Gépjárműjavítás, karbantartás (Főtevékenység)

671 082

446 134

231 439

186 754

42

4621'08 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme (Főtevékenység)

567 516

741 132

225 115

173 044

6

422 631

508 566

627 986

559 174

24

392 153

386 975

67 967

60 994

7

AGROKEVE NÖVÉNYTERMESZTŐ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGÜ 0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, TÁRSASÁG olajos mag termesztése (5420 Túrkeve, Széchenyi u (Főtevékenység) 28.;Cégjegyzékszám: 16 09 002376; Adószám: 11263335-2-16)

8

PharmaTár Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

4773'08 Gyógyszerkiskereskedelem (Főtevékenység)


ssz.

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Nettó értékesítés Saját tőke árbevétele Cégnév Főtevékenység 2014 2013 2014 2013


(5420 Túrkeve, Széchenyi u 30.; Cégjegyzékszám: 16 09 008550; Adószám: 13445944-2-16)

9

SEBESTYÉN MezőgazdaságiVadgazdálkodásiKereskedelmi- Szolgáltató 0111'08 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, Korlátolt Felelősségű olajos mag termesztése Társaság (Főtevékenység) (5420 Túrkeve, Tanya 136.;

353 528

87 548

799 632

693 888

8

2511'08 Fémszerkezet gyártása (Főtevékenység)

227 493

239 647

14 941

75 564

28

3312'08 Ipari gép, berendezés javítása (Főtevékenység)

210 662

184 882

134 235

119 983

7

4619'08 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem (Főtevékenység)

198 275

189 991

16 664

16 218

5

3811'08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése (Főtevékenység)

142 939

135 544

26 895

24 477

28

0147'08 Baromfitenyésztés (Főtevékenység)

141 092

164 659

106 600

108 417

3

1082'08 Édesség gyártása (Főtevékenység)

126 712

127 693

24 029

21 572

26

Cégjegyzékszám: 16 09 006245; Adószám: 12574456-2-16)

KEVI-Fémtömegcikk Kft 10

11

12

13

14

(5420 Túrkeve, Május 1. út 13.; Cégjegyzékszám: 16 09 001689; Adószám: 10583180-2-16)

FŰZ 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Hunyadi utca 8.; Cégjegyzékszám: 16 09 002382; Adószám: 11263270-2-16)

HODOS-TUP 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Rózsa Ferenc u 5/A.; Cégjegyzékszám: 16 09 006020; Adószám: 12477476-2-16)

Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Kinizsi utca 51.; Cégjegyzékszám: 16 09 014783; Adószám: 24221234-2-16)

EMPIRE Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Petőfi u 8.; Cégjegyzékszám: 16 09 001762; Adószám: 10616431-2-16)

Kevi kenyér korlátolt felelősségű társaság 15

(5420 Túrkeve, Rákóczi u. 4.; Cégjegyzékszám: 16 09 002198; Adószám: 11260806-2-16)


ssz.

16

17

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Nettó értékesítés Saját tőke árbevétele Cégnév Főtevékenység 2014 2013 2014 2013 Gyógyfürdő Nonprofit Közhasznú Kft. 9604'08 Fizikai közérzetet

(5420 Túrkeve, Kuthen király út 11.; Cégjegyzékszám: 16 09 009776; Adószám: 21189900-2-16)

Poden és Társa Gyógyszerkiskereskedelmi Betéti Társaság (5420 Túrkeve, Kinizsi u. 19.; Cégjegyzékszám: 16 06 004287; Adószám: 26056180-2-16)

BERUHÁZÓ ÉPÍTŐ KERESKEDELMI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 18 (5420 Túrkeve, István király u. 3.; Cégjegyzékszám: 16 09 009534; Adószám: 14046737-2-16)

Think Lab Korlátolt Felelősségű Társaság 19

20

21

(5420 Túrkeve, Jókai utca 2.; Cégjegyzékszám: 16 09 016735; Adószám: 24297549-2-16)

KEVIPLAST Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (5420 Túrkeve, Kinizsi u 39.; Cégjegyzékszám: 16 06 003734; Adószám: 26050995-2-16)

javító szolgáltatás (Főtevékenység)


104 893

114 876

32 429

29 041

30

4773'08 Gyógyszerkiskereskedelem (Főtevékenység)

97 088

97 679

5 885

5 884

3

4110'08 Épületépítési projekt szervezése (Főtevékenység)

95 466

68 316

8 606

4 962

8

7311'08 Reklámügynöki tevékenység (Főtevékenység)

92 585

932

10 711

544

2229'08 Egyéb műanyag termék gyártása (Főtevékenység)

92 507

83 065

2 014

1 635

8

91 502

53 929

14 407

11 423

4

1011'08 Húsfeldolgozás, tartósítás (Főtevékenység)

87 593

74 124

6 501

6 057

1

2540'08 Fegyver-, lőszergyártás (Főtevékenység)

74 534

56 185

78 130

49 556

13

MEDIATEK Informatikai és Szolgáltató Korlátolt 4778'08 Egyéb m. n. s. új áru Felelősségű Társaság kiskereskedelme (5420 Túrkeve, Bercsényi (Főtevékenység) utca 7.; Cégjegyzékszám: 16 09 008830; Adószám: 13718264-2-16)

22

23

OLD-FLEISCH Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Vécsey utca 11/C.; Cégjegyzékszám: 16 09 009680; Adószám: 14125522-2-16)

ELKO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Állomás út 1/c.; Cégjegyzékszám: 16 09 007029; Adószám: 12920778-2-16)


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Nettó értékesítés Saját tőke árbevétele ssz. Cégnév Főtevékenység 2014 2013 2014 2013 KEVE-COOP Kereskedőház Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt 4532'08 GépjárműalkatrészFelelősségű Társaság 24 kiskereskedelem 73 172 73 120 83 230 82 584 (5420 Túrkeve, Kisújszállási (Főtevékenység)


4

u. 52/a; Cégjegyzékszám: 16 09 003699; Adószám: 11275295-2-16)

Kevi perec korlátolt felelősségű társaság 25

26

27

(5420 Túrkeve, Kenyérmezei út 12.; Cégjegyzékszám: 16 09 002212; Adószám: 11260882-2-16)

VIDRA-MŰANYAG Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Hagymási utca 25.; Cégjegyzékszám: 16 09 012101; Adószám: 22694775-2-16)

JAKAB QUALITEX Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Czihat utca 8.; Cégjegyzékszám: 16 09 006545; Adószám: 12699889-2-16)

28

29

30

UNIDRESS VÉGH Ruházati Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, József A utca 7-9.; Cégjegyzékszám: 16 09 011515; Adószám: 14959392-2-16)

KEVEWELD Gépipari Gyártó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Kinizsi u 49.; Cégjegyzékszám: 16 09 002231; Adószám: 11261072-2-16)

KEVI-KÖLCSÖNZŐ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5420 Túrkeve, Május 1 utca 13.; Cégjegyzékszám: 16 09 013517; Adószám: 23508406-2-16)

1071'08 Kenyér; friss pékáru gyártása (Főtevékenység)

62 738

65 084

13 010

11 366

16

2229'08 Egyéb műanyag termék gyártása (Főtevékenység)

61 874

34 702

10 094

5 805

6

4641'08 Textilnagykereskedelem (Főtevékenység)

58 943

59 010

22 925

21 085

1

1413'08 Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) (Főtevékenység)

54 976

51 237

4 835

3 756

26

2562'08 Fémmegmunkálás (Főtevékenység)

50 665

50 073

32 032

30 430

9

7820'08 Munkaerőkölcsönzés (Főtevékenység)

48 946

75 403

13 542

7 080

1

Forrás: www.opten.hu; 2016. (saját szerkesztés)



A túrkevei gyógyvíz jodidos, szulfidos, nátrium-hidrogénkarbonátos víz, jelentős metakovasav tartalommal, amely kiválóan alkalmas idült reumatikus, ízületi, bőr- és nő- gyógyászati betegségek gyógyítására, műtétek utáni rehabilitációra, idült mozgásszervi problémák megelőzésére és gyógyítására egyaránt. A baleseti rehabilitációban fontos szerepet játszhat, mivel a sérülések, törések gyógyulási folyamatát lényegesen felgyorsítja. A Túrkevén, 2351 m talpmélységű kútból, 72 C hőmérsékleten feltörő GYÓGYVÍZ ÖSSZETÉTELE Egy liter vízben oldott alkotórészek mg-ban megadott mennyisége

57. táblázat: Túrkevei Termálfürdő gyógyvizének összetétele

Kationok

Anionok

Nátrium

1046,0

mg/l

Nitrit

<0,02

mg/l

Kálium

15,2

mg/l

Nitrát

<1,0

mg/l

Ammonium

17,0

mg/l

Klorid

155,0

mg/l

Kalcium

10,3

mg/l

Szulfát

34,0

mg/l

Magnézium

4,1

mg/l

Karbonát

<3,0

mg/l

Vas*

<20,0

µg/l*

Hidrogénkarbonát

2623,0

mg/l

Mangán*

23,0

µg/l*

Hidroxil

<2,0

mg/l

Kationok összesen

1092,62

mg/l

Anionok összesen

2812,86

mg/l

Forrás: 2009.11.27-i ásványvízkémiai vizsgálat alapján (forrás: www.turkevetermal.hu; letöltési időpontja: 2016. április 29.) 58. táblázat: Javallatok a túrkevei gyógyvíz igénybevételére

Idült degeneratív mozgásszervi betegségek kezelésére; minden kopásos formánál: csigolya-, szalagrendszer- kisízületi és porckorong- problémák, spondylosis, spondylarthrosis, dyscopathia Gyulladásos ízületi és gerincbetegségek nyugalmi szakaszában Idült ízületi megbetegedések tüneteinek enyhítésére Kötőszöveti reuma (izom-, ínszalagok megbetegedései), Lágyrész reumatizmus esetén Másodlagos ízületi megbetegedések, anyagcserezavarokhoz társuló ízületi panaszok esetén Bőrbetegségekhez társuló ízületi gyulladások esetén Törések, baleseti sérülések, mozgásszervi műtétek utáni állapot esetén Krónikus, perifériás idegrendszert érintő mozgásszervi elváltozások kezelésére Ízületi műtétek elő- és utókezelése, porckorongsérv-műtét utókezelésére Csontritkulás (osteoporosis) kezelésére Nőgyógyászati betegségek kezelésére Ellenjavallatok a gyógyvíz igénybevételére Rosszindulatú daganatos megbetegedések, Keringési zavart okozó szívbetegségek, érrendszeri betegségek, súlyos érelmeszesedés szívkoszorúér -sclerosis, infarktus után, súlyos visszérbántalmak esetén, kivétel ha az orvos másképpen rendeli, Minden akut gyulladásos megbetegedés (visszérgyulladás, ízületi gyulladás) aktív szakaszában, Makacs magas vérnyomás, Tuberkolózis, Lázas állapot esetén. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás (2016.) (saját szerkesztés)


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján 59. táblázat: Termálfürdő medencéi

Medence megnevezése Fedett gyógyvizű medence

Fedett gyógyvizű „ücsörgő” medence

Strand medence

Gyermek medence

Csúszdamedence

Fekvő pezsgőmedence

Ülő pezsgőmedence

Kneipp taposómedencék

Rövid bemutatása fedett medencék  Üzemidő: egész évben  Vízhőfok: 36-38 C°  Vízmélység: 90 cm  Medence méretei: 10m x 10m x 0,9m  Töltő-ürítő rendszerű medence.  A gyógymedencét 14 éven aluliak nem, ill. csak orvosi javaslatra vehetik igénybe.  • A javasolt fürdési idő 20 perc. • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok: 36-38 C° • Vízmélység: 90 cm • Medenceméret: 6m x 2,7m x 0,9m • Töltő-ürítő rendszerű medence. • A gyógymedencét 14 éven aluliak nem, ill. csak orvosi javaslatra vehetik igénybe. • A javasolt fürdési idő 20 perc. • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok: 28 C° • Vízmélység: 120 cm • Medence méretei: 20m x 10m x 1,2m • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. Élményelemek: elefánt mérleghinta és gyermekcsúszda • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok 34 C° • Vízmélység: 40 cm • Medence méretei: 7,6m x 4,6m x 0,4m • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. Élményelemek: A vízsugaras hátdögönyözők mellett itt található a medencéből induló gyermekcsúszda is, amin a mellette található medencébe érkezhetünk. • Vízhőfok: 34 C° • Vízmélység: 70 cm • Medence méretei: 9m x 6m x 0,7m • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. Élményelemek: Beépített hátdögönyözők. • Vízhőfok: 34 C° • Vízmélység: 40-75 cm • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. Élményelemek: Pezsgőfürdő és levegőbefújásos buzgár, hátdögönyözők. • Vízhőfok: 34 C° • Vízmélység: 1 m • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. • Vízhőfok: 18 és 36-38 C° • Vízmélység: 25 cm • Töltő-ürítő rendszerű medence.



Medence megnevezése Szaunák, Gőzkabin és Merülő medencék

Rövid bemutatása A szaunák és gőzkabin mellett három merülő medence található. • Vízhőfok 2db 18 C°-os 1db 36-38 C°-os. • A vízmélység 120 cm. • Töltő-ürítő rendszerű medence. Himalája sószoba és „sóA himalája só pirosas vagy rózsaszínű, egyes kristályok pedig áttetszőek homokozó” vagy fehérek. A sófal mögött elhelyezett fényforrás megnyugtató fénye és a levegőben található magas só-koncentráció együttesen fejtik ki jótékony hatásukat. Szabadtéri medencék Szabadtéri gyógyvizű Közvetlenül a főépület és az új fedett élményfürdő mellett található az medence egyik legkedveltebb, egész évben üzemelő medencénk. A medencetérbe benyúló - napernyővel ellátott "ülőpad-sziget" lehetővé teszi, hogy a gyógyvíz hőmérséklete különböző lehessen a két oldalon, így az igazán meleg-érzetet kedvelők is kellemesen érezhetik magukat. Az élményelemeket időzítő automatika vezérli. Élményelemek: pezsgőfürdő, vízköpő, buzgár levegőbefújással és nyakmasszírozó. • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok: 36 C° +-1 C° és 38 C° +-1 C° • Vízmélység: 95 cm • Medence méretei: 12m x 8m x 0,95m • Töltő-ürítő rendszerű medence. • A gyógymedencét 14 éven aluliak nem, ill. csak orvosi javaslatra vehetik igénybe. • A javasolt fürdési idő 20 perc. Uszoda Egyedülálló módon kiemelt uszoda, 6 db úszósávval, csak úszni tudóknak. • Üzemidő: tavasztól őszig • Vízhőfok: 27+-1 C° • Vízmélység: 2,4 m • Medence méretei: 33,3m x 17,85m x 2,4m • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. Élmény medence Minden korosztály számára kellemes időtöltést biztosító medence, sokféle élményelemmel. A csak ücsörögni vágyóktól a csúszda-betyárokig itt mindenki megtalálhatja a kedvére valót. Élményelemek: csúszdák, pezsgőfürdő, vízköpők, buzgár, sodrófolyosó, gejzír. • Üzemidő: tavasztól őszig • Vízhőfok: 30 C° • Vízmélység: 30-130 cm • Vízfelület: 733 m2 • Vízvisszaforgató berendezéssel üzemel. A fürdőgyágyaszáthoz kapcsolódóan a főépületben található medencék Gyógytorna medence • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok: 34 C° • Vízmélység: 120 cm • Medence méretei: 3 m x 5 m x 1,2 m •Töltő-ürítő rendszerű medence.



Medence megnevezése

Súlyfürdő medence

Rövid bemutatása A medencében csak orvosi rendelvényre felírt kezeléseket lehet igénybe venni, gyógytornász jelenlétében. • Üzemidő: egész évben • Vízhőfok: 34 - 35 C° • Vízmélység: 120 cm • Medence méretei: 6 m x 1,5 m x 1,2 m •Töltő-ürítő rendszerű medence. A medencében csak orvosi rendelvényre felírt kezeléseket lehet igénybe venni, gyógymasszőr jelenlétében. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás; 2016. (saját szerkesztés)


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Jelentős iparűzési adót fizető cégek (Túrkeve, 2015.)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Ábrahám és Társa Kft. Agrokeve Kft Bacskai Szabolcs Beruházó Építő,Kereskedelmi Kft. Borók Márton Búzavirág Kft. Co-Op Star Zrt. Csipet Land Kft Dr.Vajda Egészségügyi Bt. E.On Energiakereskedelmi Kft. E.On Energiaszolgáltató Kft. E.On Tiszantúli Áramhálózati Zrt. Elegant Keve Kft. ELKO Kft. Gaál Tibor Herczegh Kálmán Lajos Interweld Technológiai Kft. Kalmár Lajos KÉSZ-KEVE Kft. Keve-COOP Kft. KEVE-TÁP Kft. KEVEFÉM Kft. Keveszol Kft. Kevevill Kft. Keveweld Kft. Kevi Fémtömegcikk Kft Kevi Kenyér Kft. Kevi Növény Kft. Kevi-Kölcsönző Kft. Keviplast Kft Kovács Károly Középtiszai Mezőgazdasági Zrt.

33. 34. 35. 36. 37. 38.

Kun-Metalokala Kft. Lisznyai Kft. Magyar Horizont Energia Kft. Magyar Posta Zrt. Magyar Telekom Nyrt. Mol Nyrt

39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

Multi Terra Kft. Nánási Sándor OTP Bank Nyrt. Palóc Nagyker Pharmatár Kft. Sallai Attila Sebestyén Kft. Simon László Szám-Ügy Szolgáltató Kft. Takarékszövetkezet

5420 Túrkeve,Kinizsi u.49. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.28. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.24. 5420 Túrkeve,István kir.u.3. 5420 Túrkeve,Dózsa Gy.u.17. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.28. 5100 Jászberény,Ady E.u.22. 2225 Üllő,Zsarókahegy,053/54. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.5. 9027 Győr,Kandó K.u.13. 9027 Győr,Kandó K.u.13. 4024 Debrecen,Kossuth L.u.41. 5420 Túrkeve,József A.u.7-9. 5420 Túrkeve,Liget u.9. 5420 Túrkeve,Bercsényi u.30. 5420 Túrkeve,Mátyás kir.u.5. 1142 Budapest,Ogyalla ter 4. 5420 Túrkeve,Kisdomb u.1. 5420 Túrkeve,Szabadság u.7. 5420 Túrkeve,Kisújszállási u.52/A. 5420 Túrkeve,Kuncsorbai u.0669/5.Hrsz. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.49. 5420 Túrkeve,Ady E.u.22. 5420 Túrkeve,Sáros u.13. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.49. 5420 Túrkeve,Május 1.u.13. 5420 Túrkeve,Rákóczi u.4. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.28. 5420 Túrkeve,Május 1.u.13. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.39. 5420 Túrkeve,Dr.Balogh J.u.3. fsz.1. 5349 Kenderes-Bánhalma 0278/10 hrsz 5310 Kisújszállás,Kötő u.11. 5420 Túrkeve,Szabadság u.7. 1126 Budapest,Nagy Jenő u.12/6 3546 Miskolc,Kazinczi u.16. 1013 Budapest,Krisztina krt.55. 1117 Budapest,Október Huszonharmadika u.18. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.49. 5420 Túrkeve,József A.u.21/A 1876 Budapest,Nádor u.16. 3104 Salgótarján,Ipari park 9. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.30. 5420 Túrkeve,Herczegh u.9. 5420 Túrkeve,Tanya 136. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.40. 5420 Túrkeve,Széchenyi u.28. 5440 Kunszentmárton,Mátyás kir.u.1.



49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Telenor Magyarország Zrt. Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Törökszentmiklósi Mg.Zrt. Túrkevei Városgondnokság Kft. Unidress Végh Kft. V és K Ingatlanforgalmazó Kft.

Projektgazda

KEVEFÉM Ipari 1 Szolgáltató Kft. "MÜEX" Műanyag- és Fémfeldolgozó 2 Bt. INTERWELD TECHNOLÓGIA 3 Kft. "KUNMETALOKÁLA" Fémtechnikai Gyártó és Kereskedelmi 4 Kft.

2045 Törökbálint,Pannon u.1. 4200 Hajdúszoboszló,Rákóczi u.184. 4200 Hajdúszoboszló,Rákóczi u.184. 5000 Szolnok,Kossuth L.u.5. 5200 Törökszentmiklós,Almásy u.6. 5420 Túrkeve,Kinizsi u.51. 5420 Túrkeve,József A.7-9. 5420 Túrkeve,Kossuth L.u.8.

Támogatási konstrukció Projekt címe Versenyképesség javítása érdekében darupálya megerősítése és új gépek beszerzése a GVOP-2.1.1 KEVEFÉM Kft. Részére

GOP2.1.1/A GOP-2.1.108/A

Fémmegmunkálási technológia fejlesztése a Müex Bt.-nél INTERWELD TECHNOLÓGIA Kft. Gépbeszerzés

Kevefém Ipari 5 Szolgáltató Kft.

ÉAOP1.1.1/D

KEVEFÉM Ipari 6 Szolgáltató Kft. Ábrahám és Társa Szolgáltató Korlátolt Felelősségű 7 Társaság "Kevi kenyér" korlátolt felelősségű társaság 8

GOP-2.1.109/A/2

Technológiai korszerűsítés a KunMetalokála Kft.-nél Integrált telephelyfejlesztés a Kevefém Kft. túrkevei üzemében Hegesztőgépek és CNC lángvágó berendezés beszerzése a Kevefém Kft. (Túrkeve) részére

GOP-2.1.109/A/2

Technológiai korszerűsítés az ÁBRAHÁM PLASTIC Kftnél

ELKO Kereskedelmi és 9 Szolgáltató Kft.

GOP-2.1.109/A

GOP-2.1.109/A/2

GOP-2.1.111/A

Támogatá s megítélés Támogatá Projekt ének éve s összköltség

2004

11 040 860

22 081 720

50% Megvalósult

2007 9 985 000 33 285 000

30% Megvalósult

2008 1 000 000

2 500 000

40% Megvalósult

2009

38 107 407

76 214 814

50% Megvalósult

2009

27 967 805 55 935 610

50% Megvalósult

2010 5 730 066

14 325 166

40% Megvalósult

24 950 2010 799

76 069 510

33% Megvalósult

Kemence beszerzés a Kevi Kenyér Kft.-nél

7 254 000 2010 2 901 600

Új termék gyártásához fröccsöntőgép és szerszámok beszerzése az ELKO Kft.-nél.

Támog atási % Státusz

2011 6 223 392

40% Megvalósult

15 558 480

40% Megvalósult


10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Támogatá s Támog Támogatási megítélés Támogatá Projekt atási Projektgazda konstrukció Projekt címe ének éve s összköltség % INTERWELD Technológiai fejlesztés TECHNOLÓGIA GOP-2.1.1- az Interweld KFT. 11/A Technológia Kft.-nél 2011 3 920 000 9 800 000 40% INTERWELD Informatikai fejlesztés TECHNOLÓGIA GOP-2.2.1- az INTERWELD Kft. 09/1 TECHNOLÓGIA Kft.-nél 2011 5 592 500 11 185 000 50% Új iparcsarnok darupályájának létesítése és egyéb eszközbeszerzés KEVEFÉM Ipari GOP-2.1.1- Túrkevén a Kevefém Kft. Szolgáltató Kft. 11/A Telephelyén 2011 8 239 681 20 599 203 40% TOFI-GRILL Vállalkozásfejlesztés a Kereskedelmi és GOP-2.1.1- Tofigrill Kft-nél Szolgáltató Kft. 11/M 2011 4 000 000 14 000 000 29% RitaSzoft Könyvelési szolgáltatás Szoftverfejlesztő GOP-2.1.1- bővítése új telephely Iroda Kft. 11/M vásárlásával 2011 4 000 000 10 000 000 40% folyamatmenedzsment és elektronikus Kevefém Ipari GOP 2.2.1- kereskedelem Szolgáltató Kft. 11 támogatása 2011 2 487 400 2 487 400 50% Trollius Europaeus Ökoturisztikai Központ Természetvédel szolgáltatás fejlesztése mi Szolgáltató ÉAOP az Alsó Berettyó 21 359 Betéti Társaság 2.1.1/H-11 melléken 2011 999 70% KEVEFÉM Ipari Szolgáltató Korlátolt TÁMOPFelelősségű 2.1.3.BMunkahelyi képzés a Társaság Túrkeve 11/1 KEVEFÉM KFT-nél 2012 5 303 000 5 303 000 100% "KUNMETALOKÁLA" Fémtechnikai Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Technológiai Felelősségű GOP-2.1.1- korszerűsítés a Kun15 277 Társaság 11/B Metalokála Kft.-nél 2012 500 43 650 000 35% Ábrahám és Kapacitásbővítést és Társa Szolgáltató technológiai Korlátolt korszerűsítést célzó Felelősségű GOP-2.1.1- beruházás az Ábrahám 99 999 293 766 34 % Társaság 11/B és Társa Kft.-nél 2012 998 099 "Kevi kenyér" korlátolt TÁMOPfelelősségű 2.1.3.AÚj technikák képzése a társaság 12/1 "KEVI KENYÉR KFT"-nél 6 828 900 2012 6 828 900 Ft 100%

Státusz

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult

Megvalósult


21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Támogatá s Támog Támogatási megítélés Támogatá Projekt atási Projektgazda konstrukció Projekt címe ének éve s összköltség % Státusz "Kevi kenyér" korlátolt Egészségre nevelő felelősségű foglalkozások a "KEVI 9 527 803 társaság TÁMOPKENYÉR" KFT-nél 6.1.2-11/1 2012 9 527 803 100% Megvalósult KEVEVILL ipari Szolgáltató Előadás- és Korlátolt TÁMOPsportfogalkozások az Felelősségü 6.1.2-11/1 egészséges életért a Társaság KEVEVILL KFT-nél 2012 7 655 744 7 655 744 100% Megvalósult A Kevefém Kft. Kevefém Ipari (Túrkeve) újonnan Szolgáltató vásárolt telephelyének Korlátolt átalakítása, felújítása, Felelősségű ÉAOP kapacitásfejlesztés 39 799 Társaság 1.1.1/D-11 céljából 2012 368 39 799 368 50% Megvalósult KEVEFÉM Ipari Szolgáltató Korlátolt Plazmavágó berendezés Felelősségü GOP 1.3.1- beszerzése a Kevefém 25 000 Társaság Túrkeve 11/C Kft. Részére 2012 000 60% Megvalósult "MULTI-TERRA" Ipari,Kereskedelmi- és Telephelyfejlesztési Szolgáltató beruházás Korlátolt megvalósítása a MultiFelelősségü ÉAOPTerra Kft-nél 43 244 Társaság 1.1.1/D-12 2013 993 72 074 990 60% Megvalósult Ábrahám és Humánerőforrás Társa Szolgáltató fejlesztési projekt Korlátolt TÁMOPmegvalósítása az Felelősségű 2.1.3.BÁbrahám és Társa Kft36 153 Társaság 12/1 nél 2014 840 36 153 840 100% Megvalósult Módis Imre Egyéni TÁMOPvállalkozó - Weboldal Módis Imre 2.3.6.B-12- fejlesztő vállalkozás Egyéni Vállalkozó 1/9 2014 3 000 000 3 333 333 90% Megvalósult Nagy István e.v. vendéglátóipari egységében két fő TÁMOPpályakezdő alkalmazása 2.3.4.Aa gyarkornoki program Nagy István 13/1 keretében. 2014 3 500 816 3 637 283 96% Megvalósult Ábrahám és Társa Szolgáltató Korlátolt Gyártási kapacitások Felelősségű GINOPnövelése az Ábrahám és 94 219 Társaság 1.2.1-14 Társa Szolgáltató Kft-nél 2015 132 94 219 132 50% Folyamatban "MULTI-TERRA" Ipari,A Multi-Terra Kft. Kereskedelmi- és GINOPtechnológiafejlesztési 10 282 Szolgáltató 1.2.1-14 beruházása ipari 2015 700 10 282 700 50% Folyamatban


Túrkeve Város MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Egyeztetési munkaanyag a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (5) bekezdés alapján Támogatá s Támog Támogatási megítélés Támogatá Projekt atási Projektgazda konstrukció Projekt címe ének éve s összköltség % Státusz Korlátolt kapacitásbővítés Felelősségü céljából Társaság INTERWELD TECHNOLÓGIA 31 Kft. "KUNMETALOKÁLA" Fémtechnikai Gyártó és 32 Kereskedelmi Kft

Opto-Ferronit 33 Kft. VIDRAMŰANYAG Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű 34 Társaság

GINOP1.2.2-15

GINOP1.2.2-15

Fémmegmunkáló kapacitás bővítés az IWT Kft túrkevei fióktelepén.

GINOP1.2.2-15

Kapacitásbővítés a KunMetalokála Kft.-nél Kapacitásbővítő beruházás megvalósítása az OptoFerronit Kft.-nél

GINOP1.2.2-15

Minőségjavítás a VidraMűanyag Kft-nél

17 215 2016 207

70% Folyamatban

21 289 2016 517

70% Folyamatban

2016 9 996 000

70% Folyamatban

2016 5 623 522

070% Folyamatban


Túrkeve Város. Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának

Recommend Documents