„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”
TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Turisztikai termékek tervezése
Debreceni Egyetem
Pannon Egyetem
Szegedi Tudományegyetem
Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
Georgikon Kar
Mérnöki Kar
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Az előadás témakörei
A turisztikai termékek tervezésének elméleti alapjai
• Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése • A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer • Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc • Operatív szinten jelentkező menedzsment feladatok • A termék mint a szükséglet kielégítés eszköze • A szolgáltatás, mint a szükséglet kielégítés eszköze, a szolgáltatások csoportosítása • A termék és szolgáltatás versenyképessége
Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése
A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet. a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye. A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja). Az ellátási lánc a vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükségletkielégítése érdekében. A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető. A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezzük. A kooperáció az érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak. Az integráció lehet horizontális és vertikális.
A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer A termelés fogalma
A termelési folyamat tényezői
a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás, raktározás, a javító, karbantartó tevékenység,
1. Műszaki tényezők
továbbá beletartoznak azok a természeti
2. Fizikai tényezők
folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy
3. Kémiai tényezők
termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak.
a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás
előállítást egyaránt érjük.
4. Biológiai tényezők 5. Humán tényezők
A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer Termelőrendszer
A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között.
A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a
termelési folyamat, mint rendszer tényezőit.
Forrás: saját szerkesztés
Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei
Forrás: A szerző saját munkája
A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén
Menedzsmentfunkciók Termeléstervezés
Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre).
A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak.
A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik.
A funkciók célja alapvetően üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása).
A kockázat, a bizonytalanság kicsi.
A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól algoritmizálhatók.
Termelésellenőrzés
Az operatív szinten jelentkező menedzsment funkciók Termelésirányítás
Termelésszervezés Forrás: saját szerkesztés
A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései
A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb kölcsönhatásai
A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze
A termék lehet;
fogyasztási cikk,
termelési eszköz.
A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat
A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke.
A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek,
A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék.
Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.
A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze
Főbb sajátosságai
Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására. A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől. Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást. Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.
Az új termék fejlesztésének folyamata
Forrás: saját szerkesztés
A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).
A szolgáltatás
A szolgáltatások csoportosítása
A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ – Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód Kézzelfoghatóság alapján Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet
A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet;
Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul
A fogyasztóhoz való viszony alapján
Piacositható szolgáltatás Nem piacositható
A termeléshez való viszony alapján
Eszközorientált Emberorientált
Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások
A szállíthatóság alapján
Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások Nem szállítható szolgáltatások
A szolgáltatási tevékenység alanyai
Forrás: Chikán (2005)
A termék és szolgáltatás versenyképessége
Forrás: A szerző saját munkája
A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői
Forrás: Porter (1980)
2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések
A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában. Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység. Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől. A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre. A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.
A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges:
A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket. A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek. A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek. A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.
A turizmusfajták csoportosítása
Az egyes turizmusfajták lehetnek belföldi (hazai), és a külföldi vagy más néven nemzetközi turizmus . utazás célja alapján motiváció jellege szerint : fizikai pszichikai eltöltött idő alapján vakációs és hivatás turizmus a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a üdülő-, az üzleti- és ún., közös érdek alapján történő turizmus. Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra), egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról
A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai
Forrás: Lengyel (2004)
A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere
Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)
A Maslow-i szükségleti piramis
Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985
A turisztikai kereslet fő formái
Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban, és az utazási intenzitással jellemezhetőek.
Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak.
A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet.
Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős, kiváltképpen a motiváció területén.
A turisztikai kereslet fő jellemzői
A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb választási lehetőségek mellett.
Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján.
A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete.
A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető. Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.)
Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.
A turisztikai kínálat jellemzői
A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet
Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok
közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban
A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök , önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment
Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása
Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek
Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje – meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát
A turisztikai kínálat jellemzői
Megközelíthetőség, megtalálhatóság
Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból
eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra
Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz
Vendéglátás
Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei
Az attrakciók ingyenessége, illetve
Interpretáció
Közvetlen források
Kormányzati, önkormányzati Adományok, Tagdíjak, Baráti kör támogatása, Alapítványi támogatás, Szponzorráció
Belépők
Az attrakcióhoz, Parkolási díjak, Irodabérlet, Fotó/videó engedély
Szálláshelyek
fizetős jelege
Fizetővendéglátás, Szállodai elhelyezés,
Terület/épület bérbeadás
Tartósan; sport, camping Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató
Étterem, kávéház, Rendezvény. Vállalati programok, Konferenciák Továbbképzések
Útikönyv, egyéb kiadvány Vezetett túrák, Hanganyag, Filmek, diák, Modellek működtetése
Események
Fesztiválok, Vásárok, Koncertek, Színházi előadások, Kiállítások, Sport rendezvények Történelmi játékok előadásai
Kiskereskedelem
Ajándéküzlet, Postai, internetes eladás, Franchise, Attrakción kívüli üzlet, Pénzváltás
A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai
A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék!
A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg
A turisztikai termék főbb összetevői
a vonzerő, v. attrakció,
megközelítés lehetősége, eszköze,
a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.),
a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások,
turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása
A turisztikai termékek általános jellemzői
Nem kézzelfogható: „álmot vásárolunk, és élményt kapunk”.
Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő
Veszendőség jellemzője
Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése
Szezonalitás problémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt
A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető
Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző:
a kifejlesztett termékek „lemásolását” nehéz megakadályozni
Megoldás: a marketingstratégia helyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsment eszköztárának megfelelő működtetése
Turisztikai vonzerő (attrakció)
A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál, A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő) Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval. Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére, kipróbálására ösztönöz. Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti képződmény
A vonzerők főbb csoportjai
ideografikus - kognitív (észlelési) megközelítés,
kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta,
jellegük alapján: események és helyek,
valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező
térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók
díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetéses attrakciók
tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter) illetve lineáris (vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók
A vonzerők főbb csoportjai II.
helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók: milyen körből képesek azok turistákat vonzani attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján: magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást. a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis, konkurencia-analízis, elért vendégforgalom
A szolgáltatástermék áru jellege
Jobber (1998) alapján a szerző
A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985):
H (Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó,
Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás,
Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!),
egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében,
személyek kiválasztása – kiemelt fontosságú!
A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv
I (Intangibility) - nem fizikai természet
nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!)
a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni
előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.
A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv
P (Perishability) – nem tárolható
a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható (mosoly, naplemente),
nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is,
a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le,
a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak – a termeléshez viszonyítottan – magas kapacitás lekötéssel érhető el.
a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.
A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv
I (Inseparability) – elválaszthatatlanság
a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok,
egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében,
a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása:
térben és időben nem különülnek el,
a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést,
nincs lehetőség a „selejt” kiszűrésére.
a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.
A szolgáltatástermék folyamatjellege
A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és sajátosságok
A turisztikai termékek tervezése A piaci részesedés – piaci növekedés (BCG) mátrixa
Forrás: Chikán (2008)
A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix
Külső tényezők
Belső változók
a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága, a piacra lépés korlátai, az elérhető jövedelmezőség, a szokásos technológia, munkaerő kínálat, környezetvédelmi kérdések, politikai, jogi kérdések. elért piaci részesedés, marketing színvonala, K+F kapacitás, minőség, megbízhatóság, pénzügyi erőforrások, vezetés színvonala, stb.
A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!
Elemzési módszerek
PIACI VONZERŐ
VERSENYKÉPESSÉG
legkevésbé vonzó kevésbé vonzó közömbös mérsékelten vonzó rendkívül vonzó
súlyos versenyhátrány mérsékelt versenyhátrány azonos versenypozíció enyhe versenyelőny jelentős versenyelőny
PONT 1 2 3 4 5
A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja
Turizmus- típus portfólió mátrix
Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix
Forrás: Lengyel (2004)
A turisztikai fejlesztések fő irányai
A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.
A termék életgörbe-elmélet koncepciója
Forrás: Barakonyi,1999
A vállalati tervtípusok főbb összefüggései
Forrás: Zilahi-Szabó, 1990
A stratégiai tervezés folyamata
Forrás: saját szerkesztés
Az éves terv főbb összefüggései
Forrás: saját szerkesztés
A stratégiai terv főbb célkitűzései
Forrás: saját szerkesztés
A stratégiai terv főbb célkitűzései
Stratégiai cél: A minőség elvén alapuló, a speciális adottságok felhasználására épülő gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság biztosítása mellett, a lakósság életszínvonalának emelése és stabilizálása, valamint a mások számára is vonzó élettér kialakítása érdekében Átfogó cél: A régió versenyképességének további erősítése és fenntartása. A társadalmi kohézió erősítése. Specifikus célok:
Innovatív és versenyképes gazdasági struktúra kialakítása Fenntartható életminőség feltételeinek megteremtése Humán erőforrás fejlesztés
Prioritások:
Gazdaság- és turizmusfejlesztés Humán és települési infrastruktúra fejlesztés Környezet és közlekedésfejlesztés
A terméktervezés folyamata, szakaszai
Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus stratégiai helyzete hazánkban
Erősségek - kedvező földrajzi helyzet - táj változatossága és szépsége - a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon - jó talaj minőség - egyelőre szabadon használható erdő- és földutak - a magyar „lovas” nemzet hagyományai és híre - a szolgáltatás árszínvonala - kitűnő ár-minőség arány - a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása - kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége - a külföldiekben kialakult Magyarország-kép
Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (2) Gyengeségek - a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok (eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás) - lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet) - idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya - Niche marketingre épülő termék - nyelvtudás hiánya - biztosítások megoldatlansága - a szakmában tapasztalható összefogás hiánya - kiegészítő programok hiánya - központi támogatások hiánya - pályázati lehetőségek elégtelensége - országos lovas túra – útvonal térkép hiánya - nem piacorientált termék és kommunikáció - minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön - tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai - lovas turizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai
Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (3)
Lehetőségek - turisztikai szezon nyújtása - összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva övelhető a tartózkodási idő - a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége - Európa szerte hiányzó termék kifejlesztése, piacvezető szerep elnyerése, - belföldi turizmus élénkítése - növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön - növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére
Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (4)
Veszélyek - szigorú erdő- és természetvédelmi törvény - a lovas szakma összefogásának hiánya - magántulajdonba kerülő erdő- és földterületek - a kapcsolódó adórendszer kiszámíthatatlansága /jelenlegi ÁFA- kulcsok magasak stb./
A lovas turisztikai kereslet elemzése
Fogyasztói piacok jellemzői.
Versenytársak jellemzői.
Divat.
Ismertség és megismerhetőség.
Nemzetközi kitekintés A belföldi kereslet prognózisa
A lovas turisztikai kínálat elemzése
Kínálatelemzést a vonzerőkkel érdemes kezdeni, első lépése az értékelésbe bevont terület vonzerő-jegyzékének összeállítása, létező és potenciális vonzerők, a „nyers” jegyzékben szereplő vonzerők minősítése: Terhelhetőség-értékelés. A kritikus értékek és tényezők fenti meghatározása Kategorizálás. A vonzerőket mindenekelőtt célszerű fő- és alkategóriákba sorolni, viszonyítani kell azokhoz az igényekhez, amelyek kielégítésére a vonzerőre alapuló termékfejlesztés irányul Állapot-értékelés. Az egyes vonzerők állapota alapvetően befolyásolja a hasznosításhoz szükséges fejlesztések költségeit Potenciál- (hatókör-) értékelés: a várható hatókör felbecsülése egyrészt utal az attrakciót érő majdani terhelésre, másrészt jelzi a kiszolgáló létesítmények és a kiegészítő szolgáltatások kapacitásával kapcsolatos igényeket; Sérülékenység- és fenyegetettség-értékelés. A sérülékenység és a fenyegetettség szorosan összefüggenek egymással, a fenntarthatóság szempontjainak messzemenő figyelembe vétele (szakvéleményt) Hasznosítási korlátok és indikátorok megállapítása: figyelembe kell venni a tervezés során.
A helyzetelemzés során, hangsúlyosan kezelendő tényezők
Humán erőforrások.
Megközelíthetőség.
Meglévő szolgáltatások.
Infrastruktúra.
A kínálat és a kereslet elemeinek összekapcsolása
Túralovaglás A terápiás lovaglás
Lovas íjászat
Fogattúrák szervezése
Lovasbemutatók Lovardai szolgáltatások
A megvalósíthatósági tanulmány
Lovas turisztikai központ a lovas turizmus és gyógy turizmus szolgálatában A projekt célja A célok számszerűsítésének indikátorai
A Lovas turisztikai központ tervezett kapacitása illetve erőforrásai
A termelési és értékesítési terv
A Lovas panzió erőforrásai:
Lovak tervezett kapacitása /óra/ Szállásadás /vendégéjszaka/ Sétakocsikázás /óra/ Lovas túra /túranap, ill. túra db// Rendezvény /db/ Vendéglátás /Ellátási nap/ Vendéglátás /Adagszám/ Munkaerőlétszám /Állandó alkalmazott/: Ügyvezető igazgató: Panzióvezető: Recepciós Étteremvezető/konyhafőnök Felszolgáló Szobaasszony/konyhai kisegítő Lovas szakember Fizikai dolgozó/gondnok Takarítónő Összesen:
1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 11 fő*
A pénzügyi terv, az árképzés elméleti háttere
Alapadatok
Megoldás
Profitorientált árképzési technikák
A lovas szolgáltatások árképzése
A versenyképes desztináció
A desztináció térbeli lehatárolása
A desztináció termékének versenyképessége
