Turisztikai szolgáltatások
Kulcsár Noémi, PhD. hallgató
[email protected]
Mirıl lesz ma szó? 1. 2. 3. 4. 5.
A turizmus rendszere és környezeti összefüggései A fenntartható turizmus A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái A magyar turizmus jellemzıi
1. A turizmus rendszere és környezeti összefüggései 1. 2. 3.
Fogalmi definiálása A turizmus rendszere A turizmus és környezetének kölcsönhatásai
1.1 Fogalmak definiálása
Fogalmak definiálása Mi a turizmus? (WTO, 1989) – Korunk világmérető társadalmi jelensége, – Az egyéni szabadidı-hasznosítás egyik lényeges formája, – Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok fontos közvetítıje, – Az életminıség következménye és meghatározó eleme, – Emberi alapszükséglet, – Számos ország gazdaságában – komplex hatásmechanizmusa által – a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezıje, – Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége.
Fogalmak definiálása
Ki a turista? (ENSZ, 1963) A turista szó jelentése mindazon személyekre vonatkozik, akik 24 óra vagy azt meghaladó idıtartamra (de egy évnél kevesebb idıre) állandó lakóhelyükön (vagy tartós tartózkodási helyükön) kívüli területre utaznak pihenési, üzleti, családi, baráti, megbeszélési (és nem oktatási vagy jövedelemszerzési) céllal.
Fogalmak definiálása
Ki a látogató? – Minden olyan személy, aki valamilyen okból vagy célból egy évnél nem hosszabb ideig szokásos lakóhelyén kívül tartózkodik. – Látogatók összessége = utasforgalom ~ idegenforgalom
Fogalmak definiálása
Ki a kiránduló? – Egy napos utazó, kinek utazási célja lehet turisztikai jellegő (pl. városnézés, természetjárás) vagy nem turisztikai jellegő (pl. vásárlás, munka, tanulás).
Fogalmak definiálása
Ki az átutazó? – Az a látogató, aki átutazik az országon és 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az adott területen, illetve az oda történı be- és kilépés helye általában eltér.
UTAZÓK UTAZÓK A turisztikai statisztikába beletartozók
A turisztikai statisztikákon kívül esık
Látogatók Turista
Országhatár közelében dolgozók
One-day visitor/ kiránduló Menekültek
Külföldiek Hazalátogató devizabelföldi Közlekedési eszközök legénysége
Közlekedési eszközök legénysége
Tranzitutasok
Idegen országban állomásozó katonák
Tengeri körutazáson résztvevık Látogató, aki 1 napot tölt el
Konzulátusok dolgozói és családjuk
Diplomaták
Ideiglenes bevándorlók Végleges bevándorlók
Nomádok
1.2 A turizmus rendszere
A zárt rendszer: Mill-Morrison rendszere (1985)
Az
á z a ut
eg m s
s vá
lá s r á
a
Piac
zt i
ka ik
er
es le
let
el é ré se
Marketing
Hová? Mikor? Hogyan? tu ri s
ke re s
A kínálat a kereslettıl függ
Utazás A
A
tf or m
Utazásösztönzés
Desztináció áj
a
Az
Szolgáltatások halmaza
ás z a ut
k té r é
se é ít s e
A nyílt rendszer Lohmann (1998): A turizmus rendszerösszefüggésének modellje
Az utazásra való képesség
Utazási motiváció
Turisztikai attrakció
Kereslet
Tartózkodási feltételek
Kínálat
Kommunikáció
TURIZMUS
A fogadóhely elérhetısége
A nyílt rendszer Kaspar (1991): A turizmus rendszere és környezete Társadalmi környezet
Kulturális környezet
Politikai környezet
utazás
Kereslet
Közvetítı szektor
Kínálat
marketing
Természeti környezet
Gazdasági környezet
Technológiai környezet
A hálózati rendszer Hálózat (szolgáltatók hálózata) „A hálózat erıforrás összegzési mód. A hálózat az erık összegzésének és koordinálásának olyan korszerő módja, melyben a résztvevık úgy sokszorozzák meg hatékonyságukat, hogy közben megırzik önállóságukat.” (Nagy, 2004) Hangsúly a kapcsolatokon
A hálózati rendszer: Holloway (1994)
1.3 A turizmus és környezetének kölcsönhatásai
A turizmus környezeti kapcsolatrendszere
Gazdaság
Technológia
Társadalom A turizmus piaca
Kultúra
Infrastruktúra
Természet
Turizmus és gazdasági környezet 1. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás
A turizmus devizamérlege, 2004-2006 (milliárd euró)
Ki látta az exportot? 4 3,5
Devizabevétel növekedés, de „kicsepegı hatás”!
3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2004 Devizabevétel
2005 Devizakiadás
2006 Devizaegyenleg
Turizmus és gazdasági környezet Gazdasági hatás Magyarországon 2. Jövedelemtermelı hatás Közvetlen: 877 mrd Ft (5%), közvetett: 1390 mrd Ft (8,5%) 3. Foglalkoztatási hatás Közvetlen: 398 e fı (8,9%), közvetett: 490 e fı (12,5%) 4. Beruházás-generáló hatás (primer: szálloda, fürdı; szekunder: úthálózat, reptér)
23,6 milliárd Ft turizmus fejlesztésre Pl. szállodai szobák építési költsége: Luxury ? Up-market: 200- e € Quality: 160-190 e € Mid-market: 80-120 e € Budget: 70 e €
5. Multiplikatív hatás
Közvetlen és közvetett hatás
A realitás (az érem 2 oldala)
•
Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: devizabevétel
•
Fizetési mérlegre gyakorolt hatás: kicsepegés
•
Foglalkoztatási hatás: szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció
•
Foglalkoztatási hatás: munkahelyteremtés
•
Kiegyenlítı hatás: regionális fejlesztési lehetıség
•
Kiegyenlítı hatás: tıkefüggıség, torzult gazdasági szerkezet
•
Árfelhajtó hatás: ingatlanárak
•
Árfelhajtó hatás: fogyasztási cikkek
Társadalmi-kulturális környezet és a turizmus • Kommunikáció fejlıdése, internetes generáció • Szabadidı, jövedelem, mobilitás növekedése • Átlagos életkor növekedése • Kultúra mint attrakció: kulturális rendezvények, hagyományırzı programok • Igény: egyénre szabott szolgáltatások
• Stressz, felgyorsult életvitel → pihenés iránti igény nı • „Kulturális prostitúció” • Feketekereskedelem • Bőnözés • Idegenellenesség
Technológiai/infrastrukturális környezet és a turizmus • Technológiai/infrastrukturális változások hatása: – Csökkennek a turisztikai szolgáltatások fajlagos ráfordításai – A minıségi színvonal emelkedése
• Infrastruktúra: a turizmus elıfeltétele és következménye
Természeti környezet és turizmus 1. Természeti környezet • • • • •
Növekvı hulladékmennyiség Szennyezés (levegı, víz, talaj) Erózió Természeti erıforrások kihasználása DE! nemzeti parkok kialakítása, környezeti nevelés (ökoturizmus)
2. Épített környezet •
Történelmi, kulturális értékek rongálása
Természeti környezet és turizmus Megoldás: szelíd turizmus
Kemény turizmus • • • • • • • • •
Másokkal nem törıdı Agresszív Gyors/indulatos Nagy léptékő fejlıdés Ellenırizetlen Szabályozatlan Rövid távú Ártudatos Mennyiségi növekedés
Szelíd turizmus • • • • • • • • •
Figyelmesség másokkal szemben Óvatos Lassú/meggondolt Kis elırelépések Ellenırzött Szabályozott Hosszú távú Értéktudatos Minıségi fejlıdés
A politikai környezet és turizmus • biztonsági helyzet – 2001. 09. 11. – Irak – Budapest • adó • nyugdíjrendszer • pályázatok
2. Fenntartható turizmus
Fenntarthatóság Miért fontos? globalizációs folyamatok → nyugati típusú fogyasztói életmód → rövid távú gondolkodás → figyelmen kívül hagyják a tudósok figyelmeztetéseit:
a Föld erıforráskészlete, életfenntartó képessége vészesen csökken!!!
Fenntartható turizmus A fenntartható fejlıdés elve a turizmusra vonatkoztatva: 1980, Manilai Nyilatkozat: „A turisztikai igények kielégítése nem csorbíthatja, nem szoríthatja háttérbe a helyi lakosság társadalmi és gazdasági érdekeit, nem károsíthatja a környezetet, különösen a természeti környezetet – ami a turizmus fı vonzereje- a történelmi és kulturális értékeket.” ~ WTO 2004-ben alkotott fenntarthatóság definíciója
Környezettudatosság szolgáltatók, szervezık, turisták környezettudatos viselkedése
↓ Fenntartható turizmus „A földre gyakorolt szélesebb körő hatásunk tudatában utazunk”
3. A turisztikai piac jellemzıi, sajátosságai 1. Kereslet 2. Kínálat
Turisztikai kereslet Az embereknek adott mennyiségő szolgáltatások és áruk megvásárlásra irányuló szándéka, amelyeket az utazás során és a fogadóhelyen adott pénzmennyiségért hajlandók és képesek megvásárolni.
A turisztikai kereslet jellemzıi • Mobil • Térben és idıben koncentrált • Bizalomra épül • • • • • •
Szezonalitás Heterogenitás és szegmentáltság Komplex csomagok Árrugalmasság Kereslet érzékenység Elképzelés megvásárlása
Turisztikai kínálat 2 szintje: – Teljes kínálat: mindazon tényezık kombinációját tartalmazza, melyeket indulástól hazaérkezésig vesz igénybe a turista (ötlet, elképzelés, látvány, élmény, megvásárolt szolgáltatás) – Speciális piaci szolgáltatások összessége: a turisztikai termék elemei, és a turisták ezért meghatározott árat fizetnek. A termék tartalma: szálláshelyi és ellátási szolgáltatások, attrakciók, közlekedés, egyéb szolgáltatások, melyeket a turista az utazás és tartózkodás alatt megvásárol.
A turisztikai kínálat 5 összetevıje 1.
A fogadóhely attrakciói
2.
A fogadóhely feltételei, szolgáltatásai
3.
A fogadóhely megközelíthetısége
4.
A fogadóhely image
5.
A turisztikai termékek, szolgáltatások árai
A turisztikai kínálat elemei Buhalis (2000) szerint
A 6A: 1. 2. 3. 4.
Attractions (vonzerı) Accessibility (közlekedési szolgáltatások) Amenities (turisztikai szolgáltatások) Available packages (elızetes turisztikai csomagválasztás)
5. Activities (programok a desztinációban) 6. Ancillary services (támogató szolgáltatások)
A turisztikai termékek jellemzıi, sajátosságai • Láthatatlanság • Romlandóság • Rugalmatlanság (nagy eszközigény és fizikai helyhez kötöttség, DE érzékeny reagálás a környezeti hatásokra)
• Komplementaritás • Heterogenitás
4. A nemzetközi turizmus fejlıdésének tendenciái 1. Statisztikák 2. Trendek
4.1 A világturizmus alakulása
Nemzetközi turistaérkezések 1950-2006 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Nemzetközi turistaérkezések (millió)
Átlagos éves növekedés: 1950-2006: 6,5% 2000-2006: 3,3%
A turistaérkezések növekedése: 1950-2006: 25 2000-2006: 690
840 840
A világturizmusból származó bevétel 1950-2006 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Nemzetközi turisztikai bevétel (Mrd US$)
Devizabevételek növekedése: 1950-2006: 2 2000-2006: 480
730 730
Turistaérkezések 2006-ban régiónként
40,9
40,7
136
457
167
Európa
Ázsia és a Csendes-óceáni térség
Amerika
Afrika
Közép-Kelet
A beutazó turizmus százalékos növekedése 2005-rıl 2006-ra az egyes régiókban Európa
Ázsia
4,3%
7,8%
Amerika
Afrika
2,1%
9,8% Közép-Kelet 6%
Top 10 desztinációk 2006-ban Érkezések alapján
Devizabevételek alapján
1. 2. 3. 4. 5.
Franciaország Spanyolország USA Kína Olaszország
1. 2. 3. 4. 5.
USA Spanyolország Franciaország Olaszország Kína
6. 7. 8. 9. 10.
Egyesült Királyság Németország Mexikó Ausztria Oroszország
6. 7. 8. 9. 10.
Egyesült Királyság Németország Ausztrália Törökország Ausztria
A 2004-es TOP 10 desztináció beutazó turizmusának alakulása
A prognózis
A világ eseményei és a turizmus Érzékeny-e a turizmus?
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
A turizmus érzékenysége
4.2 Turizmus trendek Európában I. A turizmus külsı környezete II. Fogyasztói trendek III. Utazási termékek és marketing
I. A turizmus külsı környezete Demográfia • Idısebb emberek egyre egészségesebbek és élvezik a korai nyugdíjazás elınyeit („ıszülı társadalmak”) • Fiatalok (16-35) a globális turizmus 20%-át adják (piacuk erıs a nem-európai küldıországokban) • Globalizáció hatására a szétköltözı családok növelik a látogatóturizmust
I. A turizmus külsı környezete Demográfia
Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan • „idı-gazdagok” vs. „pénz-gazdagok” • több, rövidebb út iránti igény: összetettebb termékek, tapasztalatszerzés, kulturális események iránti igény növekedése → elı- és utószezoni fesztiválok és események iránti kereslet növekedése • Korosodó lakosság, egészség növekvı szerepe→ gyógyturizmus és wellness turizmus • Fiatalok: aktív pihenés, kaland turizmus
I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet • Klímaváltozás: számos vonzó úti cél elvesztése • Tengerszint emelkedése • Észak-Európában: nı a csapadék mennyisége, nı a felmelegedés • Dél-Európában: kánikula, csapadék mennyisége csökken
I. A turizmus külsı környezete Természeti környezet
Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Megszokott szezonális berendezkedés felbontása • Károsanyag-kibocsátási adó kivetése → utazás árának növekedése • Érintetlen természeti úti célok iránti igény • Ökoturizmus iránti kereslet növekedése
I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek • Globális jövedelem növekedése • Folyamat nyertesei: Ázsia és a fejlett országok • Brazil, orosz, kínai, indiai gazdaság erısödése • Fogyasztási cikkek és szolgáltatások kereskedelme még inkább globálissá válik → kultúrák és értékek homogenitása
I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek
Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan • Versenyképesség • Új úti célok megjelenése a növekvı gazdaságokban • Európa meg kell erısítse desztinációmarketingjét • Növekvı globalizáció elvárások középpontjában az információ elérhetısége
I. A turizmus külsı környezete Makrogazdasági trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• „Globális nomádok” megjelenése • Kivándorlások, diákok
külföldön
tanuló
• Növekvı mobilitás a munkaerıpiacon → rövid távon megoldás a turizmusban jelentkezı munkanélküliségre, hosszú távon a szolgáltatások „kulturális valódiságát” kérdıjelezi meg
I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık
• adóterhek • biztonsággal, egészségügyi, járványügyi kérdésekkel kapcsolatos megoldások
I. A turizmus külsı környezete Politikai tényezık Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan • információáramlás, amely segíti a krízishelyzetek megoldását • célország képe a biztonsági, egészségügyi kérdésekhez csatolva • emelkedı nyugdíjazási életkor → lassuló emelkedése az idısebb korosztály utazási gyakoriságának
I. A turizmus külsı környezete Kultúra
• Kultúra definíciója bıvül, „populáris kultúra”: film, zene, sport is a kultúra kifejezı eszköze • UNWTO a kulturális turizmus új definícióját adja: „személyek kulturális idıtöltés végett történı helyváltoztatása, amelynek kiindulópontja a lakóhely, célja pedig új információk győjtése, amelyek kielégítik a kulturális szükségleteiket”.
I. A turizmus külsı környezete Kultúra Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Kombinált kínálat = kultúra és szórakozás együtt • Kulturális turizmus növekvı Európában
I. A turizmus külsı környezete Biztonság
• Terrorista merényletek • Média gerjesztı hatása • Természeti katasztrófák növekvı gyakorisága
I. A turizmus külsı környezete Biztonság Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Katasztrófákkal kapcsolatos információk megfelelı kezelése és koordinálása • Katasztrófa esetén gyors helyreállítási mechanizmusok kifejlesztése
II. Fogyasztói trendek Utazási élmény • Külsıségek (klíma, látványosságok) kezdenek háttérbe szorulni a kreativitással szemben → mélyebb tapasztalatokat igyekeznek szerezni • Változások a vendég-vendéglátó kapcsolatban • Eredeti, hamisítatlan élményt keresnek → „felfedezı”, „kreatív” turistákká válnak
II. Fogyasztói trendek Utazási élmény Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan • Tapasztalt utazók tájékozottak → magasabb szintő szolgáltatást várnak • Visszatérı utasok száma csökken→ lojalitás nehezebben kiépíthetı • Néhány utas szeretne megválni a „turista” jelzıtıl • A „felfedezı” turizmus fejlıdése professzionalitást igényel a kínálat terén
II. Fogyasztói trendek Életstílus • Az utazás már nem luxus ↓ • Gyors döntés • Gyakori utazási cél: wellness, egészség, fitness, stressz kezelés
II. Fogyasztói trendek Életstílus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• „biztonságos veszély” • Spirituális élmények • Kombinált termékek
III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek • Internet döntéstámogató szerepe • PR és a hagyományos marketing technológiák lassan elvesztik fontosságukat
III. Utazási termékek és marketing Marketing trendek Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Turisztikai termékek elosztási folyamatai az interneten • Kik használják az internetet? → fontos a szegmentálás és pozicionálás • Élményeken alapuló marketing • Utazási irodák új szerepköre
III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció
• Internet, mobiltelefon, digitális televízió • Új elektronikus fizetési rendszerek
III. Utazási termékek és marketing Információs technológia és kommunikáció Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Internet a turizmusban: kínálat összegyőjtése + helyszín megismerése • Új keresési és térképészeti szolgáltatások → nı a látogatás elıtti tudás szintje és az elvárás • Turisták mozgása figyelemmel kísérhetı
III. Utazási termékek és marketing Közlekedés • A legfıbb közlekedési eszköz: az autó (70%) • Autóbusz problémája: belvárosokba való behajtás korlátozása • Légi utazások – Hálózati légitársaságok egybeolvadása – Low cost társaságok folytatják a másodlagos desztinációk keresését
• Új nagysebességő vasutak • Hajók piacán növekvı kereslet
III. Utazási termékek és marketing Közlekedés Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Bıvülı megközelíthetıség → új úti célok (fıleg a direkt módon elérhetık) • Légi vs. vasúti közlekedés
III. Utazási termékek és marketing „Második otthon” turizmus
• Melegebb és olcsóbb területeken vásárolt ingatlanok (fıleg angol és német nyugdíjasok)
III. Utazási termékek és marketing „Második otthon” turizmus Konzekvenciák a turizmusra vonatkozóan
• Lehetıség: saját nyaralók bérbeadása • Ingatlanok iránti kereslet → térség fejlesztése, beruházások növekedése
Értékrend változás
• • • • •
Múlt Család Önfeláldozás Munka Szigorú erkölcsök Kötelességek
• • • • •
Jövı Ember Öröm Szabadidı Tolerancia Szórakozás
A jövıben nincs lehetetlen?
• • • • •
víz alatti turizmus jéghotelek divat hotelek extrém szálláshelyek őrturizmus
5. A magyar turizmus sajátosságai
Turizmus Magyarországon 1990-ben
Turizmus Magyarországon 2002-ben
A nemzetközi forgalom küldıországok szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken
kelet > nyugat
A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (1999-2006)
2006: a belföldi turizmus eléri eddigi maximumát!!!
A szállodák egységeinek megoszlása 1990-ben és 2002-ben
1* + 2* = 3* ???
Turistáink szokásai Átlagos tartózkodás: 2,8 nap (külföldi: 3,1 nap, belföldi: 2,5 nap) Átlagos fajlagos költés: 100 EUR Küldıpiacok:
Magyar Turizmus Zrt. marketing-tevékenységei Uniós csatlakozás kampánya Magyar Kulturális Évadok Stratégiai összefogás: European Quartet Tengeren túli kampány Egészségturisztikai kampány Belföldi turizmus fellendítése: „Itthon otthon van”, Üdülési csekk
Mi a szolgáltatók feladata? Versenyzı együttmőködés! (coopetition)
Balaton: „Tengernyi élmény itthon” (szálláshelyszolgáltatók) Budapest Winterinvasion (Budapesti szállodák)
Magyarország imázsa 1. gasztronómia 2. cigányzene 3. zsidó örökség 4. termálfürdık 5. Budapest
Foglaljuk össze! •
Turizmus: – szokásos környezeten kívüli utazás – 1 nap < turizmus < 1 év – pihenés, üzlet, család-, barátlátogatás céljából
•
A rendszer: – magszektor – kiszolgáló szektorok (magán- és közszféra) – közvetítık
•
A környezet: – A turizmus csodaszer? (gazdasági, társadalmi-kulturális, technikai-infrastrukturális, természeti, politikai környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatások)
Foglaljuk össze! •
A piac: – rendkívül érzékenyen reagál a politikai válságokra, természeti katasztrófákra és járványokra, de a mélypontok után újabb növekedés tapasztalható.
•
Magyarország: – A fejlesztések, a kommunikáció, a belföldi turizmus élénkítése és a fapados utasok hatására pozitív trend indult.
•
Trendek: – A társadalmi, technológiai változások új igényeket generálnak, kihívás elé állítva a turisztikai szolgáltatókat, melyek új szolgáltatásokat, üzleti modelleket kívánnak.
Köszönöm a figyelmet!
„Idegen tájakat, városokat és embereket megismerni, a belsı gazdagodás egyik legrégibb és legkiválóbb útja.” (Abu Ibn Szafhar)
