TULAJDONOSI VAGY SZERZŐDÉSES INTEGRÁCIÓ? A VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓBÓL FAKADÓ ELŐNYÖK KIHASZNÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA A TURNUSONKÉNT 30.000 FELETTI ÁLLOMÁNNYAL RENDELKEZŐ BROILERCSIRKETERMELŐK KÖRÉBEN
Készítette: Csizmásné Tóth Judit
KUTATÁS JELENTŐSÉGE, CÉLKITŰZÉSEI
• Magyar mezőgazdaság csökkenő versenyképessége • Baromfiágazat jelenlegi kritikus helyzete • KAP 2014-2020 intézkedései • Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020
ÁGAZATI HELYZETKÉP 1.
Az EU-28 fő baromfihús termelő országai 2013-ban
Franciaország
14,18%
17,60%
Lengyelország 3,90% 12,95%
Németország Egyesült Királyság
6,45%
Spanyolország 9,53%
12,95%
Olaszország Hollandia Magyarország
9,84% 12,59%
Forrás: AVEC, 2014 – saját szerkesztés
Többi tagország
BAROMFIÁLLOMÁNY ALAKULÁSA (1990-2013)
Baromfiállomány alakulása (1990-2013) 70000
60000
Ezer darab
50000
40000 Pulyka 30000
Kacsa Lúd Tyúkféle
20000
10000
0
Forrás: KSH
Termelés költségei eurocentben (kg-onként élősúlyra vetítve)
A BROILER TERMELÉS KÖLTSÉGEI MAGYARORSZÁGON NÉHÁNY EU TAGÁLLAMHOZ VISZONYÍTVA 2011-BEN
120
100
80
trágya-elhelyezés 60
általános költségek tartás
40
20
0
Forrás: Van Horne – Bondt, 2013, 35. oldal
munkaerő egyéb változó költségek takarmányozás naposcsibe
Termelés költségei eurocentben (kg-onként - élősúlyra vetítve)
BROILER TERMELÉS KÖLTSÉGEI MAGYARORSZÁGON, AZ EUÁTLAGÁBAN, ÉS A NEM EU-TAGORSZÁGOKBAN 2011-BEN
100 90 80 70 60 50 40 30
trágya-elhelyezés általános költségek tartás munkaerő egyéb változó költségek takarmányozás naposcsibe
20 10 0
Forrás: Van Horne – Bondt, 2013
A BROILER TERMELÉS NATURÁLIS HATÉKONYSÁGMUTATÓI NÉHÁNY EU TAGÁLLAMBAN
Ország
Átlagsúly (kg)
Takarmányfelhasz nálás (kg/kg)
2,30 kg-ra korrigált takarmányfelhasz nálás
Elhullás (%)
Hollandia
2,20
1,67
1,71
3,7
Németország
2,20
1,68
1,72
3,8
Dánia
2,10
1,65
1,73
nincs adat
Egyesült királyság
2,30
1,75
1,75
4,0
Lengyelország
2,30
1,76
1,76
4,5
Magyarország
2,30
1,80
1,80
4,0
Franciaország
1,92
1,75
1,90
4,2
Forrás: Szőllősi – Szűcs, 2014, 276. oldal
EGY FŐRE JUTÓ HAZAI BAROMFIFOGYASZTÁS ALAKULÁSA (1988-2013)
Egy főre jutó hazai baromfifogyasztás alakulása (1988-2013) 40
35,1
35
33,7
34,3 33,2
30,8 29,8
30
28,7 27,7
28,7 27,8
26,4 25,4
25
24 23,2
22,8
22,3
22,9
23,2
23,6
24,2
24,6
24,4
24,9
20,8
20
15 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Egy főre jutó húsfogyasztás (kg)
Forrás: KSH – saját szerkesztés
HAZAI BAROMFIHÚS FOGYASZTÁSBÓL AZ IMPORT ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA 1992-2012 KÖZÖTT
400
350
300
Ezer tonna
250
Hazai fogyasztás
200
Import 150
100
50
0
Forrás: KSH – saját szerkesztés)
BROILER CSIRKÉT TARTÓ GAZDASÁGOK ÜZEMMÉRET SZERINTI MEGOSZLÁSA Broiler csirkét tartó gazdaságok és a broiler csirke állomány megoszlása nagyságkategóriák szerint
100,00%
98,94%
80,00%
60,00% 45,88%
Broiler csirkét tartó gazdaságok megoszlása
40,00% 24,05% 18,36%
20,00%
Broiler csirke állomány megoszlása
7,62% 0,42%
1,87%
0,16%
2,23%
0,35%
0,05%
0,08%
0,00% 1 - 999
1.000 - 4.999
5.000 - 9.999
10.000 - 49.999
50.000 - 100.000
Forrás: KSH, ÁMÖ 2010, 2010. június 1.-ei adatok, saját szerkesztés
100.000 darab felett
VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓ ÖSZTÖNZŐI ÉS VISSZATARTÓ TÉNYEZŐI AZ EGYES HÚSIPARI INTEGRÁCIÓK ESETÉBEN
vertikális integráció ösztönző tényezői
vertikális integráció visszatartó tényezői
magas feldolgozottságú termékek jelenléte a kiskereskedelemb en Termékfejlesztés intenzitása Termékmarketing Tőkeszükséglet és a kockázat szintje Mennyiségi és minőségi ellenőrzés következetessége Vezetői szakértelem szükségessége Vertikális integráció szintje
Forrás: Clement, 1998
Marhahús
Sertéshús
Baromfihús
alacsony
közepes
magas
alacsony
közepes
magas
alacsony
közepes közepes, és részben megosztott
magas alacsony, és megosztott (termelőkkel)
alacsony
közepes
magas
magas
csökkenő
alacsony
gyenge
erős
magas
KUTATÁS JELENTŐSÉGE, CÉLKITŰZÉSEI
• Feltáró jellegű kutatás • Vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználását meghatározó tényezők azonosítása – Stratégiaalkotás – Adaptációs képesség – Vertikális integrációval való kapcsolat (integráció típusa, belépés motivációja)
VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓ FOGALMA
• Két eltérő nézet – csak a tulajdonon alapuló szerveződést tekinti vertikális integrációnak (Oxenfeld 1951; Szénay 1974, 1975, 1976; Pearce 1993; Frank és Henderson 1992; Barkema és Darenscott 1995; Fertő 1996; Szabó M. 1999; Peterson 2001; Szentirmay-Gergely 2005)
– szerződéses alapon létrejött kapcsolatot is vertikális integrációnak tekinti (Rasinski 1968; Márton 1977; Benet 1979; Burgerné 1980; Sipos – Halmai 1988, Juhász 1999; Szabó G. 2002)
VERTIKÁLIS INTEGRÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
• Szerződéses alapon létrejött kapcsolatokat is vertikális integrációnak tekintem – hosszú távú szerződések révén valósuljon meg, – kölcsönös érdek-előny függőség legyen a szereplők között, – az integrációt szervező integrátorok különféle szolgáltatásokat (szaktanácsadások, tőke) is nyújtsanak az integrált számára.
KUTATÁSI MINTA
• Külön adatbázis nincs • Baromfi Terméktanács tagjai közül a 30.000 feletti turnusonkénti broilerállománnyal rendelkező vertikális integrációban részt vevő termelők – állatjóléti támogatások igénybevétele – kellően nagy ahhoz, hogy ezen vállalkozások stratégiaalkotása is vizsgálható
KUTATÁSI KÉRÉSEK
1. A termelők stratégiaalkotása befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását? 2. A termelők adaptációs képessége befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását? 3. A termelők vertikális integrációval való kapcsolata (vertikális integráció típusa, vertikális integrációba lépés oka) befolyásolja-e a vertikális integráció által elérhető előnyök kihasználását?
KUTATÁSI MODELL ÉS A HIPOTÉZISEK
FÜGGETLEN (MAGYARÁZÓ) VÁLTOZÓK
Független (magyarázó) változók
Stratégiaalkotás folyamata
Szervezet adaptációs képessége (környezeti változásokra való gyors reagáló képesség)
Vertikális integrációval való kapcsolat
Indikátorok stratégiaalkotás – alkot-e stratégiát? időhorizont követett stratégia tudatosság kollektivitás stratégiaalkotás sikeressége kidolgozás fontossága végrehajtás fontossága környezet kiszámíthatósága reagálás döntéshozatal továbbképzéseken történő részvétel az elmúlt 3 évben szaktanácsadó alkalmazása hitelhez jutás nehézsége támogatásokhoz jutás nehézsége szervezet kora állatállomány szervezetméret vertikális integrációs formához tartozás (tulajdonosi vagy szerződéses) integrációba lépés motivációi (kényszer vagy belső motiváció)
FÜGGŐ (MAGYARÁZOTT) VÁLTOZÓK Függő (magyarázott) változó
Indikátorok Statikus szemléletű mutatók Vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználása (adott időpontban):
Vertikális integráció előnyei
alapanyagok biztosítása korszerű termeléstechnológia biztosítása
gépi szolgáltatások nyújtása
szaktanácsadás mértéke
szerződéses fegyelem fenntartása
törvények, rendeletek folyamatos tájékoztatás
termelői tevékenység finanszírozása
előállított termékek számára piac biztosítása
megfelelő (hosszú távon megélhetést, jövedelmet biztosító) értékesítési ár kialakítása
termékpályán keletkező igazságosabb elosztása
változásairól
való
jövedelem
Dinamikus szemléletű mutatók Mezőgazdasági kockázatok mértékének csökkentése
termelési kockázatok, piaci kockázatok, személyi kockázatok, intézményi kockázatok, pénzügyi kockázatok
MEZŐGAZDASÁGI KOCKÁZATOK TÍPUSAI Kockázatok típusai Termelési kockázat
Piaci kockázat
Személyi kockázat
Intézményi kockázat
Pénzügyi kockázat
Forrás: Pálinkás (2011)
Kockázatok fogalma A termelési kockázat abból fakad, hogy az inputok felhasználása révén előállított outputok mennyisége, és minősége előre pontosan nem ismerhető. Az állattenyésztésben a betegségekből, helytelen tartásból és bánásmódból, és a nem megfelelő súlygyarapodásból adódik. A végtermék, az inputárak, és az energiaárak bizonytalanságából adódik. A baromfiágazat, az Európai Uniós csatlakozás követően, mint puha szabályozású ágazat, fokozott ki van téve az árbizonytalanságoknak, hiszen az ágazatban megszűntek az ágazatspecifikus nemzeti támogatások. Mezőgazdasági vállalkozást vezető személy megbetegedése, sérülés vagy halála. Dolgozók körében a technológiai fegyelem betartása. Agrárpolitikai szabályozásból adódó hatások, mint pl: egészségügyi, környezetvédelmi, állatjóléti előírások. Ide tartozik a szerződéses kockázat is, pl: szerződésszegés, szerződéses feltételek be nem tartása. A vállalkozás finanszírozásából adódó kockázat, pl: kamatlábváltozás, árfolyamkockázat, likviditási problémák.
MINTAVÉTEL MÓDJA
• Kvantitatív adatgyűjtési módszert - kérdőíves megkérdezést • Egyszerű véletlen (EV) mintavétel • Mintavételi arány: 47% (80/169) • E-mail-ben és postai úton történt a kérdőívek kiküldése
KUTATÁS MÓDSZERTANA
• Nemparaméteres próbák, – Kruskal-Wallis próba – Mann-Whitney U próba
• Főkomponens elemzés módszere,
• Varianciaanalízis módszere, • Kereszttábla elemzés módszere
SZIGNIFIKANCIA SZINT
• Szignifikancia szintet 5%-ban határoztam meg • A páros összehasonlításoknál az elsőfajú hibák összegződésének elkerülése végett a szignifikanciaszintet korrigáltam (szigorított Bonferroni-féle alfa) csoportok száma k=3 k=4 k=5 k=6
Forrás: Huzsvai, 2013
Bonferroni-féle alfa 0,0167 0,0125 0,01 0,0083
FŐKOMPONENS ELEMZÉS EREDMÉNYEI
Főkomponens Vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználása főkomponens Mezőgazdasági kockázatok változása az integrációba lépés óta
KMO érték
Bartlett-teszt
Kommunalitások Megmagyarázott variancia
0,759
p=0,000
megfelelőek
46,28%
0,704
p=0,000
megfelelőek
52,732%
FŐKOMPONESEK NORMÁL ELOSZLÁSÁNAK TESZTELÉSE
Kockázatok változása az integrációba Vertikális integrációból fakadó előnyök
lépes óta
80
77
,0000000
,0076578
1,00000000
,97571244
Abszolút
,087
,123
Positív
,087
,082
Negatív
-,043
-,123
,087
,123
,200c,d
,005c
Főkomponensek Mintaelemszám Normál
Parametereka,b
Átlag Standard eltérés
Legextrémebb különbségek
Test Statisztika Asszimptotikus szignifikancia c. Lilliefors Szignifikancia korrekció.
d. Valós szignifikancia alsó határa.
One-Sample Kolmogorov-Smirnov Test - főkomponensek normál eloszlásának tesztelése
VIZSGÁLT MINTA STATISZTIKAI JELLEMZŐI
• Vizsgált termelők 30%-a (24 vállalkozás) tulajdonosi, és 70%-a (56 vállalkozás) szerződéses integráció tagja • Tulajdonosi integrációnak azt a vállalkozást tekintettem, amelyik a termékpálya elemei közül (alapanyag termeléstől a kereskedelemig) legalább 3 tevékenységet önállóan végzett (pl: szántóföldi növénytermesztés, takarmánygyártás, broilercsirke hizlalás)
TURNUSONKÉNTI BROILERÁLLOMÁNY SZERINT A VIZSGÁLT MINTA MEGOSZLÁSA
30% 49%
21%
30.000-50.000 közötti 50.000-100.000 közötti 100.000 feletti
3-AS HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI
•
3-as hipotézis: A vertikális integráció típusa hatással van a vertikális integrációból fakadó előnyök érvényesítésére. (integráció típusa és a vertikális integrációból fakadó előnyök kapcsolatvizsgálata Független változók
Mérési szint
Függő változó
Mérési szint
Feltételek teljesülése
alkalmazott módszer
integráció típusa (integrációval való kapcsolat)
alacsony
vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználása főkomponens
magas
igen
varianciaanalízis
integráció típusa (integrációval való kapcsolat)
alacsony
vertikális integrációból fakadó előnyök kihasználásának indikátorai (különkülön)
alacsony
igen
nemparaméteres próbák, kereszttábla elemzés
VARIANCIAHOMOGENITÁS FELTÉTELÉNEK TELJESÜLÉSE, VARIANCIAANALÍZIS EREDMÉNYE Integráció típusa és integrációból fakadó előnyök Levene tesztje integráció típusa
Levene Statisztika 0,000
df1 1
df2 78
Sig. 0,999
Integráció típusának a kapcsolata a vertikális integrációból fakadó előnyök főkomponenssel (varianciaanalízis eredménye)
integráció típusa
csoportok között csoporton belül teljes
eltérés négyzetösszeg 5,682 73,318 79,000
szabadságfok 1 78 79
átlag négyzet 5,682 0,940
F 6,045
Szignifikancia szint 0,016
NEMPARAMÉTERES PRÓBÁK EREDMÉNYEI
A vertikális integrációból fakadó előnyök változóinak kapcsolata az integráció típusával (Nemparaméteres próba, two independent samples, Mann-Whitney U teszt) Vertikális integrációból fakadó előnyök változói
Főkomponensbe bekerült változók
Főkomponensből kimaradt változók
Medián teszt
Szignifikancia szint
korszerű termeléstechnológia biztosítása
0,032
0,009
gépi szolgáltatások nyújtása
0,140
0,032
szaktanácsadás
0,509
0,957
szerződéses fegyelem fenntartása
0,712
0,751
törvények, rendeletek változásairól való tájékoztatás
0,359
0,209
megfelelő értékesítési ár
0,166
0,012
igazságos jövedelem elosztás
0,059
0,011
alapanyagok biztosítása
0,978
0,877
termelői tevékenység finanszírozása
0,211
0,063
előállított termékek számára piac biztosítása
0,389
0,755
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA ÉS A KORSZERŰ TERMELÉSTECHNOLÓGIA BIZTOSÍTÁSÁNAK KAPCSOLATA MW teszt eredménye: p=0,009 Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,005 Cramer V: 0,477 – közepesen erős kapcsolat
Integráció típusa
• • •
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
szerződéses tulajdonosi
1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
Korszerű termeléstechnológia biztosítása
integráció típusa medián módusz
tulajdonosi 4 5
szerződéses 1 1
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA ÉS A GÉPI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK A KAPCSOLATA MW teszt eredménye: p=0,032 Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,047 Cramer V: 0,389 – gyenge közepes kapcsolat
Integráció típusa
• • •
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
szerződéses tulajdonosi
1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
Gépi szolgáltatások nyújtása
integráció típusa medián módusz
tulajdonosi 3 1
szerződéses 1 1
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA ÉS A MEGFELELŐ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
MW teszt eredménye: p=0,012 Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,085 (10%-os szignifikanciaszinten) Cramer V mutató: 0,312 - laza kapcsolat 100% 90% 80% Integráció típusa
• • •
70% 60% 50%
szerződéses
40%
tulajdonosi
30% 20% 10% 0%
1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
Megfelelő értékesítési ár biztosítása
6: teljes mértékben jellemző
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA ÉS A TERMÉKPÁLYÁN KELETKEZŐ JÖVEDELEM IGAZSÁGOS ELOSZTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
MW teszt eredménye: p=0,011 Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,078 (10%-os szignifikanciaszinten) Cramer V mutató: 0,349 - laza kapcsolat
Integráció típusa
• • •
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
szerződéses tulajdonosi
1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
Termékpályán keletkező jövedelmek igazságos elosztása
integráció típusa medián módusz
tulajdonosi 4 4
szerződéses 3 2
3-AS HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI
• Tézis 4: A tulajdonosi integráció vállalkozásainál a vertikális integrációból fakadó előnyök közül jobban érvényesül a korszerű termeléstechnológia biztosítása, a gépi szolgáltatások nyújtása, a megfelelő értékesítési ár biztosítása, és a jövedelmek igazságos elosztása, mint a szerződéses integráció vállalkozásainál.
4-ES HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI
4-es hipotézis: A vertikális integráció típusa (tulajdonosi vagy szerződéses integráció) hatással van a vertikális integrációból eredő kockázatok mértékére Független változók
Mérési szint
Függő változó
Mérési szint
Feltételek teljesülése
alkalmazott módszer
integráció típusa (integrációval való kapcsolat)
alacsony
kockázatok változása az integrációba lépés óta főkomponens
magas
varianciaanalízis feltétele nem teljesül
nemparaméteres próbák
integráció típusa (integrációval való kapcsolat)
alacsony
kockázatok változása az integrációba lépés óta indikátorai (külön-külön)
alacsony
igen
nemparaméteres próbák, kereszttábla elemzés
NEMPARAMÉTERES PRÓBÁK EREDMÉNYEI 1.
• Az integráció típusa és a kockázatok változása az integrációba lépés óta főkomponens közötti kapcsolat a Mann-Whitney U teszt alapján szignifikánsnak bizonyult (p=0,006).
NEMPARAMÉTERES PRÓBÁK EREDMÉNYEI 2.
Kockázatok változása az integrációba lépés óta és az integráció típusának kapcsolatvizsgálata (Nemparaméteres próba, two independent samples, Mann-Whitney U teszt) Kockázatok változása integrációba lépés óta
Medián teszt
Szignifikancia szint
kockázatának
0,661
0,059
alapanyag és energiaárak változásának kockázatváltozása
0,398
0,081
vágócsirke kockázatváltozása
árának
0,548
0,029
szerződésszegés kockázatának változása
0,911
0,074
finanszírozási problémák kockázatának változása
0,374
0,055
technológiai fegyelem be nem tartásának kockázatváltozása
0,705
0,266
agrárpolitikai intézkedések kockázatváltozása
0,909
0,103
elhullás változása
Főkomponensbe bekerült változók
Főkomponensből kimaradt változók
az
INTEGRÁCIÓ TÍPUSA ÉS A VÁGÓCSIRKE ÁRÁNAK VÁLTOZÁSI KOCKÁZATA AZ INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS ÓTA
• MW teszt eredménye: p=0,029 • Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,044 • Cramer V mutató: 0,350 – laza kapcsolat 53,57%
Integráció típusa
60,00% 45,83%
50,00% 40,00%
33,33%
30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
14,29%
10,71%
kismértékben csökkent (2)
szerződéses
4,17%
0,00% 1,79% nagymértékben csökkent (1)
tulajdonosi
19,64% 16,67%
nem változott (3)
kismértékben nőtt (4)
nagymértékben nőtt (5)
Vágócsirke árának változásából adódó kockázat
vágócsirke árának változási kockázata medián módusz
tulajdonosi 3 2
szerződéses 3 3
4-ES HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI
• Tézis 5: A tulajdonosi integráció vállalkozásainál az integrációba lépés óta inkább csökkent a vágócsirke árának változásából adódó kockázat, szemben a szerződéses integráció vállalkozásainál tapasztaltakkal.
5-ÖS HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZEREI
• 5-ös hipotézis: Integrációba lépés motivációi (kényszer vagy belső motiváció) hatással vannak a vertikális integrációból fakadó előnyök érvényesítésére. Független változók integrációba lépés motivációi (integrációval való kapcsolat) integrációba lépés motivációi (integrációval való kapcsolat)
Mérési szint alacsony
Függő Mérési változó szint vertikális magas integrációból fakadó előnyök kihasználása főkomponens
Feltételek teljesülése igen
alkalmazott módszer varianciaanalízis
alacsony
vertikális alacsony integrációból fakadó előnyök kihasználásán ak indikátorai (külön-külön)
igen
nemparaméteres próbák, kereszttábla elemzés
VARIANCIAHOMOGENITÁS FELTÉTELÉNEK TELJESÜLÉSE, VARIANCIAANALÍZIS EREDMÉNYE Integráció típusa és integrációba lépés okai Levene tesztje integráció típusa
Levene Statisztika 0,589
df1 1
df2 77
Sig. 0,445
Integráció lépés okainak kapcsolata a vertikális integrációból fakadó előnyök főkomponenssel (varianciaanalízis eredménye)
integrációba lépés okai
eltérés négyzetösszeg
szabadságfok
átlag négyzet
F
Szignifikancia szint
csoportok között
8,450
1
8,450
9,246
0,003
csoporton belül
70,366
77
0,914
teljes
78,816
78
NEMPARAMÉTERES PRÓBÁK EREDMÉNYEI A vertikális integrációból fakadó előnyök változóinak kapcsolata az integrációba lépés okaival (Nemparaméteres próba, two independent samples, Mann-Whitney U teszt)
Főkomponensbe bekerült változók
Főkomponensből kimaradt változók
Integrációból fakadó előnyök változói
Medián teszt
Szignifikancia szint
korszerű termeléstechnológia biztosítása
0,026
0,008
gépi szolgáltatások nyújtása
0,45
0,008
szaktanácsadás
0,296
0,072
fegyelem
0,873
0,774
törvények, rendeletek változásairól való tájékoztatás
0,287
0,170
megfelelő értékesítési ár
0,393
0,003
igazságos jövedelem elosztás
0,082
0,029
alapanyagok biztosítása
0,676
0,644
termelői finanszírozása
0,424
0,182
0,031
0,023
szerződéses fenntartása
tevékenység
előállított termékek piac biztosítása
számára
INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS OKAINAK ÉS A KORSZERŰ TERMELÉS TECHNOLÓGIA BIZTOSÍTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
Integrációba lépés okai
• MW teszt eredménye: p=0,008 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00%
gazdasági előnyök miatt
20,00%
gazdasági kényszerből 10,00% 0,00% 1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
Korszerű termeléstechnológia biztosítása
integrációba lépés okai medián módusz
gazdasági előnyök miatt 3 1
gazdasági kényszerből 1 1
INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS OKAINAK ÉS A GÉPI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
• MW teszt eredménye: p=0,008
Inetgrációba lépés okai
80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% gazdasági előnyök miatt
20,00% 10,00% 0,00% 1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
gazdasági kényszerből
Gépi szolgáltatások nyújtása
integrációba lépés okai medián módusz
gazdasági előnyök miatt 2 1
gazdasági kényszerből 1 1
INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS OKAINAK ÉS A MEGFELELŐ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
Integrációba lépés okai
• MW teszt eredménye: p=0,003 • Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,005 • Cramer V mutató: 0,440 – gyenge közepes kapcsolat 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00%
gazdasági előnyök miatt
10,00%
0,00% 1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
Megfelelő értékesítési ár biztosítása
integrációba lépés okai medián módusz
gazdasági előnyök miatt 4 4
6: teljes mértékben jellemző
gazdasági kényszerből
gazdasági kényszerből 3 3
INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS OKAINAK ÉS A TERMÉKPÁLYÁN KELETKEZŐ JÖVEDELEM IGAZSÁGOS ELOSZTÁSÁNAK A KAPCSOLATA • MW teszt eredménye: p=0,029
Integrációba lépés okai
50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00%
gazdasági előnyök miatt
15,00% 10,00% 5,00%
gazdasági kényszerből
0,00%
1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
Termékpályán keletkező jövedelem igazságos elosztása
integrációba lépés okai medián módusz
gazdasági előnyök miatt 3,5 4
gazdasági kényszerből 2,5 2
INTEGRÁCIÓBA LÉPÉS OKAINAK ÉS AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK SZÁMÁRA PIAC BIZTOSÍTÁSÁNAK A KAPCSOLATA
Integrációba lépés okai
• MW teszt eredménye: p=0,023 • Pearson-féle khi-négyzet mutató: p=0,000 • Cramer V mutató: 0,598 60,00% 50,00% 40,00% 30,00%
gazdasági előnyök miatt
20,00% 10,00% 0,00% 1: egyáltalán nem jellemző
2
3
4
5
6: teljes mértékben jellemző
gazdasági kényszerből
Előállított termékek számára piac biztosítása
integrációba lépés okai medián módusz
gazdasági előnyök miatt 5 5
gazdasági kényszerből 4 3
5- ÖS HIPOTÉZIS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI
• Tézis 6: A vertikális integrációba gazdasági előnyök miatt belépő vállalkozásoknál a vertikális integrációból fakadó előnyök közül jobban érvényesül a korszerű termeléstechnológia biztosítása, a gépi szolgáltatások nyújtása, a megfelelő értékesítési ár biztosítása, a jövedelmek igazságos elosztása, és az előállított termékek számára piac biztosítása, mint az integrációba kényszerből belépő vállalkozásoknál.
KUTATÁS FŐ EREDMÉNYEI – KUTATÁSI KÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK
• az integrációval való kapcsolat meghatározó befolyást gyakorolt a termelők által elérhető vertikális integrációból fakadó előnyeinek a kihasználására • stratégiaalkotás igen kicsi, elenyésző hatást gyakorolt a termelők vertikális integrációból fakadó előnyeinek kihasználására • az adaptációs képesség kicsi hatást gyakorolt a termelők vertikális integrációból fakadó előnyeinek kihasználására
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!