ÚJ TULAJDONOSI PROGRAM
„A polgári társadalom fő hajtóereje a magánkezdeményezés, az innováció, az egyéni ambíció, a gyarapodás szándéka vagyonban, tudásban, műveltségben. Az egyén tudja: személyes és családi biztonságának alapja és forrása, hogy rendelkezik az önálló egzisztenciához szükséges vagyoni, kulturális és erkölcsi javakkal, továbbá a tájékozódás, a kapcsolatteremtés képességével és azzal a joggal, hogy amit elért, azt utódaira, gyermekeire, unokáira hagyhatja.” (Gyurcsány Ferenc: Útközben, 2005)
1
Miért kell, és mi teszi lehetővé? Az elmúlt másfél év minden küzdelmével együtt teljesítette fő feladatát: lehetőséget teremtett egy új politikára, utat nyitott a 2006-ban megígért Új Magyarország program teljesítésére. Az egyensúlyteremtés és a gyökeres változtatások politikája eredményes volt: idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is marad. Ez a hétköznapok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy végre nem arról kell dönteni, honnan veszünk el pénzt, vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk a hiánycélok teljesülése után megmaradó adóforintokkal. A Gyurcsány-kormány válasza erre a kérdésre az, hogy ezt a forrást az emberek egyéni, családi gyarapodásának állami ösztönzésére kell fordítani. A polgárok felemelkedéséből, gyarapodásából „adódik” ugyanis össze a gyarapodó Magyarország, és csak a biztos anyagi háttérrel rendelkező polgárok közössége képes megteremteni egy valóban modern, nyugatias, polgári Magyarországot. És hogy mi kell az új magyar polgárosodás sikeréhez? Három feltétel teljesülése: munka, tudás és tulajdon megléte.
Munka. Az egyéni gyarapodás elősegítése érdekében a kormánynak tennie kell azokért, akiknek nincs munkájuk és azokért is, akik félig vagy részben feketén kapnak csak munkát. Munkahelyeket megőrizni, teremteni, kifehéríteni bonyolult feladat: sok eszköz együttes alkalmazására van ehhez szükség az összehangolt regionális, kistérségi fejlesztésektől kezdve a korszerű oktatáson és szakképzésen át az adórendszerig, valamint a szociális- és munkaügyi politikáig bezárólag. A kormány tudatában van annak, hogy csökkenteni kell a munkabérre rakodó járulék- és adóterheket annak érdekében, hogy könnyebb legyen a foglalkoztatás, hogy kevesebb akadály álljon a legális foglalkoztatás előtt. Elsődleges cél tehát a munkahelyteremtő tehercsökkentés.
Tudás. A szakértők pártállástól függetlenül közös nevezőn vannak abban a tekintetben, hogy nagyobbrészt a kora gyermekkorban és az iskolában dől el milyen életet élünk majd felnőtt korunkban. Úgy adhatunk esélyt a jövő nemzedékének, ha a gyermekeink már kora gyermekkorban magas színvonalú képzést és készségfejlesztést kapnak. Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva – a jelenleg futó programokra is építve – a kormány szakértői és szakpolitikusai átfogó javaslatokat dolgoztak ki az elmúlt hónapokban. Ezek felölelik a korai gyermekkori neveléshez nyújtandó támogatást, a bölcsődei-óvodai fejlesztéseket, az informatika, az idegen nyelv, a természettudományok oktatásának és tanulásának kiemelt támogatását éppúgy, mint a közművelődés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
Tulajdon. Az elmúlt 18 évben ennek a feltételnek a teljesüléséről esett a legkevesebb szó, pedig egy polgárosodni és gyarapodni vágyó országnak felelőssége van abban, hogy tulajdonhoz segítse az embereket, akik polgárrá akarnak válni. A Gyurcsány-kormány most szembenéz ezzel a felelősséggel, hozzásegíti régi jussához Magyarország minden polgárát. A kormány olyan program kidolgozását határozta el, amely tulajdonossá teszi az itt élőket – mindannyiunknak tulajdonrésze lehet a nemzeti vagyont jelentő legfontosabb vállalatokban. A program lényege, hogy kedvezményes tulajdonjuttatás révén hamarosan mindannyiunknak lehetősége nyílik arra, hogy minimális anyagi ráfordítással olyan tulajdonrészekhez jussunk állami vállalatokban, amelyek évek múlva, akár a jelenlegi értékük többszörösét is érhetik.
2
A következő néhány oldal az Új Tulajdonosi Program már most is tudható céljairól és részleteiről szól. Az Új Tulajdonosi Program szükségessége Az Új Tulajdonosi Program sokféle értelemben visszatérés a rendszerváltás eredeti, közös céljához: egy nyugat-európai életminőségű és működésű ország megteremtéséhez. Az igaz, hogy a polgárosodást nem lehet úgymond „felülről” elrendelni, bevezetni, de segíteni, ösztönözni, támogatni annál inkább lehet és kell is állami eszközökkel. Magyarországon ilyen közvetlen tulajdonjuttatási programra mégsem került sor az elmúlt 18 évben. Az Új Tulajdonosi Program az állami vállalatokban történő tulajdonszerzést segíti elő. Ugyanakkor nem ingyenes tulajdonjuttatás, elvárja a polgároktól az önrész rendelkezésre bocsátását. Felelős, hosszú távú gondolkodásmódot követel meg a kedvezményes tulajdonjuttatás mellett. A Szonda Ipsos januári kutatása szerint a lakosság 44%-a rendelkezik valamilyen megtakarítással. Rendelkeznek-e a következő megtakarításokkal, befektetésekkel? (Szonda, 2008. január, %) 20 20
100 ezer forintnál több készpénz megtakarítás magánnyugdíjpénztári tagság
13 12 10 9 8
folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció takarékbetétkönyv önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás 2 hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét
2 2 2 1 1 1 1 1
állampapírok, kötvények deviza alapú megtakarítások, betétek ingatlanbefektetés tőzsdei részvények egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések befektetési alapok jegyei befektetési céllal vásárolt műtárgyak befektetési céllal vásárolt arany, nemesfém
44
van legalább egyfajta megtakarítása
49
egy megtakarítási konstrukcióval sem rendelkezik
7
NT/NV
0
20
3
40
60
80
100
Ugyanakkor a lakosság jelentős része megtakarításait készpénzben, bankbetétben és befektetési jegyben tartja.
A háztartások tulajdonában lévő értékpapírok, készpénz és betétek állomány 6 000 5 000 4 000 Milliárd Forint
3 000 2 000 1 000
Ki
Ál
la m
kö tv nc é ny st ár M Ál NB jeg la y m pa -kö tv pí én rö Be y ss fe ze kt et s e és i je n gy Tő ek zs Kö dé t J v én el n z je ye gy álo k gl ze ev tt e ré sz lek vé n Ké yek sz Be pén z té t Be , fo rin té t t, de vi za
0
2007. II. negyedév 2007. III. negyedév
Forrás: MNB adatok alapján saját készítés
Az Új Tulajdonosi Program működése Az új szakasz politikája nemcsak tartalmában, de stílusában, „működésében” is eltér a korábbi időszak politikájától. Az új magyar polgárosodás feltételeit megteremtő intézkedések – legyen szó akár a munka, a tudás vagy a tulajdon témájáról – nem kormányzati „verdiktek” formájában, hanem civil és szakmai párbeszéd, vita révén születnek majd meg. Mindez még előttünk van, ennek megfelelően az Új Tulajdonosi Programmal kapcsolatban sem lehet még minden részletkérdésre válaszolni. A program működésének – beépítendő biztosítékainak – lényegét azonban már most is össze lehet foglalni. A program „fedezete” A jelenleg több mint 10 ezer milliárd forint értékben nyilvántartott állami vagyonból (amelynek valós értéke megközelítheti az 50 ezer milliárdot is) megközelítőleg 1500 2000 milliárd forintot tesz ki az állam úgynevezett vállalkozói vagyona, amelyből az Új tulajdonosi program révén kedvezményes feltételekkel tulajdonrészt vásárolhatnak majd az emberek, a családok. Ez az 1500-2000 milliárd forintnyi vagyon elsősorban állami nagyvállalatokban van. Mindez Magyarország polgárainak közös vagyona, de a hétköznapok embere ebből semmit vagy csak nagyon keveset érez. A kormány szándéka az, hogy a következő hónapokban indítandó Új Tulajdonosi Program keretében valamennyi honfitársunk számára megteremtse az esélyt arra, hogy tulajdonos lehessen ezekben a vállalatokban.
4
Jellemzően milyen vállalatokra lehet gondolni az Új Tulajdonosi Program kapcsán?*
Magyar Posta
Magyar Villamos Művek
Szerencsejáték
Állami Autópálya Kezelő
*Az itt felsorolt vállalatok kizárólag példák, a programban résztvevő vállalatokról döntés nem született.
A kedvezményes tulajdonszerzés és a biztosítékok A programba bevonásra kerülő vállalatok részvényeiből bárkinek joga lesz vásárolni. Ebben azonban önmagában sem újdonság nem volna, sem a kevésbé tehetős honfitársaink előtt megnyíló történelmi lehetőség nem lenne benne. Az ő számukra a tulajdonhoz jutás lehetőségét az adott vállalatok részvényeinek kedvezményes, az állam által támogatott megvásárlása jelentheti. Ráadásul ezek a kedvezmények sokrétűek lehetnek: például az árra vonatkozhatnak majd, a fizetés módjára – így nem lesznek kizárva a lehetőségből azok a honfitársaink sem, akiknek a jegyzés időszakában a kedvezményes árú részvények megvásárlására sem lenne pénzük. (Ennek biztosítására több megoldás jöhet szóba: az egyik a részletre történő vásárlás lehetősége, vagy az a megoldás, hogy az új tulajdonosok a részvényeik árát csak akkor fizetik ki, amikor azt már értékesítették.) Így az Új Tulajdonosi Program valóban mindenkinek lehetővé teszi, hogy állami cégekben párezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhasson, és így családonként akár egymillió forintos tulajdonhoz is jussanak a lakosok. A kormány szándékai között szerepel az előzőn túl más biztosítékok beépítése is a rendszerbe. Fontos lehet például annak ösztönzése, hogy az újdonsült tulajdonosoknak jobban megérje hosszabb ideig megőrizni a részvényeiket, mintsem gyorsan továbbadni azokon. Ez két szempontból fontos.
Ha sok részvény egyszerre keres vevőt, akkor leesik az áruk és az emberek ahelyett, hogy egy jelentősebb vagyon tulajdonosaivá válnának közép-, vagy hosszabb távon, gyorsan kereshetnek a részvényeiken egy szerényebb, legfeljebb néhány ezer forintos összeget, amit a hétköznapok kiadásai persze legalább ilyen gyorsan felemésztenek. A kormánynak azonban nem ez a célja.
Ahogyan az sem, hogy az új részvények kevés tulajdonos kezében koncentrálódjanak, összpontosuljanak. Ez tehát a másik oka annak, hogy a kormány a kialakítandó szabályozással a vagyon hosszabb ideig történő megtartására akarja ösztönözni az újdonsült tulajdonosokat. Az Új Tulajdonosi Program célja ugyanis nem az, hogy kedvező üzleti lehetőséget teremtsen néhány spekulánsnak vagy már ma is módos polgártársunknak, hanem az, hogy hozzáférhetővé tegyen egy olyan tulajdonszerzési, befektetési lehetőséget emberek százezreinek, amely korábban a számukra elérhetetlen volt.
A kormány kiemelt figyelmet fordít az Új Tulajdonosi Program ellenőrzésére. Szakértőket, civil szervezeteket és a politikai pártokat fogjuk felkérni arra, hogy ellenőrizzük együtt a programot, és ne hagyjunk szabad utat az ügyeskedőknek.
5
Az Új Tulajdonosi Program véglegesítése és a program indulása – avagy mikor vehetünk kedvezményes részvényt?
A legfontosabb állomások 2008. március - április: Az Új Tulajdonosi Program vitája
2008. április: A Kormány dönt a program részleteiről
2008. május - Részletes tájékoztatás, a program megismertetése
2008. nyár – 2008. ősz: A jogszabályi feltételek megteremtése
2008. vége, 2009. eleje: A kedvezményes tulajdonszerzés lehetősége
Az Új Tulajdonosi Program egy határozott koncepcióra épülő elképzelés, a részletek kidolgozását azonban a lakosokkal és a társadalmi szereplőkkel folytatott párbeszéd során alakítja ki a kormány. Így lesz ebből olyan program, amely az állam és polgárainak viszonyában is újat hozhat: partnerséget állam és polgára között. A kormány átfogó tájékoztatási kampányt indít majd, és folyamatos tájékoztatást nyújt Magyarország lakosságának az Új Tulajdonosi Program előrehaladásáról, illetve eredményeiről. A Mellékletben összefoglaljuk az alapos háttérmunka során kikristályosodott kérdéseket, illetve legfontosabb döntési pontokat.
6
Melléklet Melyek például a legfontosabb kérdések, amelyekre a szakmai illetve civil párbeszéd során válaszokat kell találnunk? A programban résztvevők köre
Valamennyi lakos vagy csak a 18 éven felüli cselekvőképes lakosok vehetnek részt a programban?
Ki lehessen-e valakit zárni a lakosság közül a programból?
A kedvezmény mértéke
Adjunk-e árkedvezményt a programban résztvevőknek, és ha igen, mekkora legyen annak mértéke?
A programban résztvevő vállalatok mindegyike esetében azonos legyen-e a kedvezmény mértéke?
A kedvezményt minden esetben a vételkor érvényesítsék vagy az utolsó részlet kifizetésekor?
Különleges kedvezmények
Legyenek-e az általános kedvezményeken kívül különleges kedvezmények?
Legyen-e különleges kedvezmény az Új Tulajdonosi Programban résztvevő vállalatok jelenlegi munkavállalóinak?
Legyen-e különleges kedvezmény az Új Tulajdonosi Programban résztvevő vállalatok korábbi munkavállalóinak?
Legyen-e különleges kedvezmény az Új Tulajdonosi Programban résztvevő vállalatokból nyugdíjba ment munkavállalóknak?
Kapjanak-e különleges kedvezményt a részvényt hosszú ideig megőrzők? Járjon-e a program keretében vásárolt részvények után kedvezmény, illetve mentesség az árfolyamnyereség adó alól?
A megszerezhető részvények mennyisége
Legyen-e korlátozva a kedvezményesen megszerezhető részvények mennyisége?
Legyen-e korlátozva az igénybe vehető kedvezmény mértéke?
Amennyiben kell felső korlát, az miként legyen meghatározva?
A részletfizetés lehetősége
A részvények megvásárlásakor mennyi legyen az a minimális összeg vagy mérték, amelyet induló részletként fizetni kell?
Milyen hosszú részletfizetési időszakot biztosítsunk?
Mi történjék akkor, ha a vevő nem tudja fizetni a részletet? Átütemezhetővé tegyük-e az esetleges tartozásokat?
Legyen-e olyan részletfizetési konstrukció, amelyben elegendő akkor fizetni, ha a tulajdonos értékesíti a részvényt?
7
A garanciák
Milyen garanciákat szükséges kialakítani az Új Tulajdonosi Program céljainak megvalósulása érdekében?
Ösztönözze-e az állam a részvények huzamosabb megtartását?
Megakadályozza-e az állam a részvények gyors koncentrációját? Ha igen, milyen eszközökkel?
8
