Tudományos és ismeretterjesztő blogok

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS UNESCO MULTIMÉDIAPEDAGÓGIAI KÖZPONT

Tudományos és ismeretterjesztő blogok TUCZAI EMESE

MSc diplomamunka

Fehér Péter, PhD, Tudományos munkatárs

BUDAPEST, 2015

TARTALOMJEGYZÉK DOLGOZATOM TÉMÁJA .......................................................................................................... 3 TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ....................................................................................................... 4 DOLGOZATOM CÉLJA ..................................................................................................................... 5

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................... 7 ONLINE TUDOMÁNYOS ÚJSÁGÍRÁS ............................................................................................... 7 BLOGOLÁS, ISMERETTERJESZTÉS ................................................................................................... 8 HOGYAN INDULT? ......................................................................................................................... 9 BLOGOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉSE ................................................................................................ 12

A MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ BLOGSZFÉRA FELTÉRKÉPEZÉSE .............. 15 MÓDSZEREK ................................................................................................................................ 16 AZ ADATOK KIÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................... 18 BLOGMOTOR ....................................................................................................................... 18 ELÉRHETŐSÉG ...................................................................................................................... 19 BLOGAJÁNLÓ ....................................................................................................................... 20 KUTATÓI BLOGOK ................................................................................................................ 21 EGYÉB CSATORNÁKON VALÓ MEGJELENÉS ......................................................................... 22 TUDOMÁNYTERÜLET ........................................................................................................... 23 LEGFRISSEBB BEJEGYZÉSEK ................................................................................................. 26 KIVÁLASZTOTT OLDALAK ELEMZÉSE ............................................................................................ 28 A KIVÁLASZTOTT OLDALAK .......................................................................................................... 29 KUTATÓK A NETEN – http://kutatok.net/ ........................................................................... 31 CRITICAL BIOMASS – http://criticalbiomass.blog.hu/ ......................................................... 34 MEDIQ – http://mediq.blog.hu/ .......................................................................................... 38 KNIGHTS OF CYDONIA REGION – http://cydonia.blog.hu/ ................................................. 43 SZERTÁR – http://www.szertar.com/ .................................................................................. 48 DUNAI SZIGETEK – http://dunaiszigetek.blogspot.hu/ ....................................................... 53 TOOCHEE – http://toochee.reblog.hu/ ............................................................................... 58 1

KÖDPISZKÁLÓ – http://kodpiszkalo.blog.hu/ ...................................................................... 62 EGY NÉPSZERŰ, SIKERES TUDOMÁNYOS BLOG JELLEMZŐI .......................................................... 66 JÖVŐKÉP?.................................................................................................................................... 70

ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 72 MELLÉKLET ........................................................................................................................... 74 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................................. 79 ÁBRAJEGYZÉK ....................................................................................................................... 81 TÁBLÁZATJEGYZÉK ................................................................................................................ 83

2

DOLGOZATOM TÉMÁJA Dolgozatomban a tudományos ismeretterjesztés egyik legújabb, és egyre jelentősebb szereppel bíró formájával, a tudományos és ismeretterjesztő blogokkal foglalkozom. Az internetes naplóról, mint műfajról, és annak tudománykommunikációban elfoglalt szerepéről külföldi oldalak esetében kiforrottabb kép áll rendelkezésre, mint hazánkban. A tudomány kommunikációjának egyik új és sokszor igen sikeres platformjává váltak az interneten megtalálható különböző stílusú, témájú, és célú, tudománnyal foglalkozó blogok, melyek felvirágzása a 2000-es évek elején kezdődött. Kezdetben ezek a kutatók saját élményeire alapozott írások illetve tanár-diák kapcsolattartást szolgáló oldalak voltak, melyekben azonban még rengeteg lehetőség rejlett. Nemsokára megjelentek a nagyobb tudományos újságok, mint például Nature (brit tudományos és ismeretterjesztő folyóirat) online változatainak saját blogjai, melyet az adott újság szerkesztősége, szerzői írnak. Ma már nyugodtan kimondhatjuk, a blogok az ismeretterjesztés elismert formájává váltak. Térhódításuk egyik jeles bizonyítéka, hogy külföldön sok újságíró, munkájának részeként internetes naplót vezet. De ha nem is, mint saját szellemi termék, a kutatói blogok ma már fontos forrásai lehetnek a zsurnalisztának. (Molnár-Varga, 2011) Persze ma már a blogolásnak is több féle „módja” létezik. Ahogy az internet sok más területén, itt is jellemzővé váltak a rövid és tömör bejegyzések, melyeknek az úgynevezett mikroblogok adnak felületet. (Molnár-Varga, 2011) Nem csak az írás terjedelme alapján különböztethetjük meg ezeket az oldalakat, a szerző és a vizuális tartalom is képes különálló kategóriákat alkotni, gondolok itt például a videóblogokra. A témákban és stílusban is egyre csak bővülő palettán akadnak különösen érdekes próbálkozások, melyek kitűnnek a többi közül. Ezek témájukban, minőségükben, stílusukban vagy egyediségükben mindenképpen figyelemreméltóak. Angol nyelven tudományos témákkal foglalkozó naplók terén nagy választék áll rendelkezésünkre, de milyen széles a kínálat hazai téren? Dolgozatomban szerettem volna felmérni, hogy körülbelül hány tudománnyal foglalkozó blog található az interneten.

3

Hogy átfogó képet kapjak a magyarországi helyzetről, összegyűjtöttem a hazai oldalakat, melyek ebben a műfajban, tudományos témakörben íródtak. Kíváncsi voltam milyen tudományterületeket fednek le a magyar blogok, körülbelül hány aktív blogolót találok a világhálón, és mennyire tehető azon oldalak száma, melyeket íróik „már nem gondoznak”. Az aktív blogok esetén egy általam felállított szempontrendszer alapján megismertem a hazai blogolók céljait, motivációit és módszereit, és az oldalaik legfontosabb jellemzőit. Megvizsgáltam a bejegyzések gyakoriságát, hosszát, stílusát, népszerűségét, illusztrációit és még sok egyéb szempontot, melyek áttekintése reményeim szerint lehetőséget ad arra, hogy kialakíthassak egy általános összképet a magyar tudományos blogszféra jelenlegi állapotáról és jellemzőiről.

TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Létezik a világhálón egy xkcd nevű pálcikaemberke, kinek egészen egyszerű külseje azonban ne tévesszen meg senkit, ő az, aki a világ talán legfurcsább, tudománnyal kapcsolatos feltevések megválaszolásánál nem hiányozhat. Megálmodója, Randall Munroe, a NASA egykori szakembere mára a tudományos ismeretterjesztés egyik ismert figurája, akinek What if (Mi lenne, ha?) nevű blogja, a világ legfurcsább kérdéseinek gyűjtőoldala. Legyen szó egy gigantikus esőcseppről, az emberiség eltűnéséről, vagy a kis herceg aprócska bolygóinak problémaköréről, xkcd segítségével Munroe komoly tudományos alapokon nyugvó választ ad még a legabszurdabb hipotetikus kérdésekre is.

1. ábra: Xkcd, Randall Munroe pálcikaemberkéje1

1

http://technonerd0110.deviantart.com/art/XKCD-Tribute-Think-Positive-51862033 4

Randall Munroe esete nem egyedi, egyre több kutató, tudományos újságíró és tudománykedvelő használja a blogokat ismeretterjesztésre. Ezek szólhatnak a tudomány

kicsiny,

specifikus

szeleteiről,

kutatásokról,

de

tágabb

tudományterületekről is íródhatnak és az sem kizárt, hogy egy oldalon belül az író/ írók a világ legkülönbözőbb tudományterületeiből szemezget(nek). Az eszköztárnak, amivel egy blogoló gazdálkodhat, csak a webes technológiák szabnak határt. A tudományos tartalmak érthetőbbé, emészthetőbbé váltak a hipertextualitás (linkekkel átszőtt hálózatos szövegrendszer) és a különböző multimédiás elemeknek köszönhetően. (Simon T., 2011) A videótartalmak egyre nagyobb népszerűségét használta ki Zsiros László Róbert, a Szertár blog létrehozója is. Rövid, pár perces anyagaiban egészen hétköznapi eszközök segítségével, mégis látványos és érdekes fizikai kísérleteket mutat be. Így lesz a bonyolult, sokak által nem kedvelt fizika, egészen „hétköznapi” és érdekes, mely nem csak a felnőtteket szólítja meg. A blog, mint az online média egyik eszköze, jó felületet kínál a tudományos ismeretterjesztésnek. Érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani erre a „jelenségre”, és tüzetesebben megvizsgálni, összehasonlítani a népszerűvé vált oldalakat. Mivel egy viszonylag „friss” területről van szó, még nem sokan foglalkoztak a témával. Angol nyelven találhatunk ugyan ebben a témakörben íródott tanulmányokat, de magyar vonatkozásban még senki nem vizsgálta meg tüzetesebben az itthon fellelhető tudománnyal foglalkozó webnaplókat. Jelenleg nincs kialakult képünk arról, hogy itthon ki, milyen témában és miért adja valaki blogolásra a fejét.

DOLGOZATOM CÉLJA Igyekszem áttekinteni a magyar tudományos és ismeretterjesztő blogvilág helyzetét. Célom megvizsgálni, hogy hány „élő” és már esetleg „elhagyatott” felület található a világhálón, mennyien foglalkoznak itthon ezzel a műfajjal. A meglévő platformok többsége

ismeretterjesztő

vagy

tudományos-e,

illetve

jellemzően

mely

tudományterületeket dolgozzák fel. (Ezt érdemes lehet összevetni olyan statisztikai adatokkal, melyek a hazai tudományterületek népszerűségi, illetve az adott területen dolgozók, évente diplomázók számát tartalmazzák.)

5

Miután felmértem a hazai helyzetet, 8 különböző témájú, műfajú, célú, jelenleg sikeres tudományos és ismeretterjesztő blogot kiválasztva, részletesebben tanulmányozom azokat egy általam kialakított szempontrendszer alapján. Azt remélem, ez segít kialakítani egy általános képet a magyar tudománnyal foglalkozó internetes naplókról. Fontos lehet elgondolkozni azon, hogy az adott oldalak mitől váltak olvasottá, minek köszönhetik népszerűségüket. Ha valaki blogolni kezd, milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie, hogy oldala az olvasók által kedvelt, népszerű platform legyen. Az internet alapvető tulajdonsága a visszacsatolás, interakció lehetősége, mely ennél a műfajnál különösen fontos. Sokan a blogokra, mint közösségekre tekintenek, amire jellemző a látogató és az író közti aktivitás, kapcsolattartás. Míg régen az olvasói levélen kívül más lehetőség nem is nagyon akadt egy-egy cikk, újság értékelésére, ma már több módszerrel is kifejezhetjük tetszésünket/ nem tetszésünket egy adott mű kapcsán. Lehetőség nyílt hosszabb kommentek írására, de a gyorsabb, személyhez kevésbé fűződő tetszik/ nem tetszik opciók kiválasztásával gyorsan véleményt formálhatunk. A látogatók visszajelzése sokféleképpen formálhatja az oldalt, mellyel egy bloggernek érdemes foglalkoznia.

6

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Ebben a fejezetben áttekintem azokat a szakirodalmakat, melyek a tudományos blogok kialakulásával,

ismeretterjesztésben

betöltött

szerepével,

a

bennük

rejlő

lehetőségekkel és magukkal az írókkal foglalkoznak. Mivel egy viszonylag friss területről beszélhetünk – térnyerésük kezdete a 2000-es évek elejére tehető – így viszonylag kevés publikáció született eddig a témában.

ONLINE TUDOMÁNYOS ÚJSÁGÍRÁS A digitális korszak nagy változást hozott a tudományos ismeretterjesztés terén is. A weben a hagyományos nyomtatott alapú újságíráshoz képest a tartalomkészítéshez használt eszközök száma igen jelentős. A rendelkezésre álló hely és az audiovizuális eszközök, – mint a különböző kép, hang és videóanyagok – beágyazásával a tudományos újságírás egy egészen új formájáról beszélhetünk. Az emberek szívesen fogyasztanak tudományos tartalmakat, aminek fő forrása ma már az internet. Az átalakulásokra nagy szükség van, hiszen médiafogyasztási szokásaink is jelentős változáson mentek keresztül az utóbbi évtizedekben. Rupert Murdoch médiakutató szerint a média gyorsétkezéssé válik, hiszen az emberek az elérhető technológiáknak köszönhetően szinte bárhol és bármikor tájékozódhatnak a legfrissebb hírekről és böngészhetnek kedvükre a világhálón a nekik tetsző tartalmak után. (Velics, 2009) A formálódó világháló rengeteg új lehetőséget hozott magával, mely lassan új alapokra helyezte, alakította az ismeretterjesztést. Az új ökoszisztéma egyik legfontosabb részévé vált a felhasználók által gyártott tartalom, vagyis a webkettes (web 2.0) szolgáltatások. Ezalatt olyan különböző internetes eszközöket érthetünk, melyek segítségével a felhasználók a tartalmakat ma már nem csak fogyasztják, hanem folyamatosan elő is állítják. (Bódi, 2012) A felhasználók által létrehozott szöveges tartalmak legjelentősebb hányada blogokon és a hozzászólásokban jelenik meg. (Simon, 2011) A webkettő kísérőjelenségeként megjelentek az „amatőr alkotók”, akik közül sokan mára a hivatásos újságírók elsődleges forrásaivá váltak.

7

Míg a felhasználók által gyártott tartalmak egyre nagyobb számban vannak jelen a világhálón, addig a nyomtatott világ tudományos részlegeire éppen ellenkező, csökkenő tendencia jellemző. A tudományos területeket hamar a válság áldozataivá váltak, hiszen ezek jelentik a legcsekélyebb bevételi forrásokat a szerkesztőségeknek. Az egyik legjelentősebb leépítésre 2008-ban került sor, amikor a CNN teljes tudományos stábját elbocsájtották. (Simon, 2010) A tudomány kommunikálása, népszerűsítése már nem csak az újságírók vagy a különböző intézetek kiváltsága és feladata, egyre nagyobb felelősség és szerep jut a tudósoknak

is.

A

köztudatban

azonban

élénken

él

az

elképzelés

az

elefántcsonttoronyról, a tudósok „elzárt” világáról, melyből a szakemberek képtelenek kilépni. Úgy érezzük, nem tudnak a „mi nyelvünkön”, érthetően beszélni tudományukról, vagy ami még rosszabb, nem is akarnak. Azért szerencsére akad jó pár kivétel, akik bebizonyították, belőlük is lehet fantasztikus ismeretterjesztő. Steven Hawking –angol származású, elméleti fizikus– megjelent könyvei és televíziós ismeretterjesztő sorozata kiváló példa arra, hogy a tudomány embere is képes lehet közérthető magyarázatot adni akár a legbonyolultabb jelenségekre is. (Weigold, 2001) Általánosságban azonban mégis azt tapasztaljuk, hogy előítéleteinknek jogos alapja van és a kutatók elsősorban nem „kommunikátorok”. A közvetítő szerep köztük és az átlagember közt eddig jellemzően az újságíróké volt, azonban a webkettő egyre szélesebb körű elterjedésével nagy változás vette kezdetét. Az átalakulás egyik következménye az újságíró és a tudós közti szál meggyengülése, melyben jelentős szerephez jutottak a különböző blogok is. (Masters, 2013)

BLOGOLÁS, ISMERETTERJESZTÉS A blogok a web 2.0 szolgáltatások egy tipikus fajtája, melyet a felhasználók töltenek fel tartalommal, folyamatosan frissítenek, megosztanak és véleményt nyilvánítanak. Az internetes naplókra egyfajta fordított időrendiség jellemző, vagyis mindig a legújabb bejegyzések kerülnek előre. Legfontosabb jellemzőjük, hogy gyakran és folyamatosan frissülnek, fenntartva ezzel az olvasóikkal való folyamatos kapcsolattartást. Az, hogy valaki miért, miről és hogyan ír blogot igen változó. Sokan személyes, úgynevezett én-blogokat írnak, melyekben napi teendőikről, a „tudós életről” 8

számolnak be. Akad, aki hosszasan ír egy-egy témáról, de találkozhatunk olyan oldalakkal is, melyen nem az írás dominál, hanem a különböző képeké és videótartalmaké a főszerep. Vezérelheti őket komolyabb újságírói ambíció, vagy éppen csak a tudomány iránti szeretet. Persze sokszor az előbb említett módok és motivációk együttesen is megfigyelhetőek egy adott oldalon belül. (Masters, 2013) A Technorati2 (blogkereső oldal) 2008-ban kiadott éves jelentésében 1,2 millió blogolót kérdeztek meg annak érdekében, hogy megismerjék a naplózók legfőbb motivációit és céljait. Kiderült, hogy az írás elsődleges oka az önkifejezés és az ismeretek megosztása, amit a kapcsolati háló kiterjesztése és a médiába való bekerülés reménye követ. A megkérdezettek negyede említette, hogy céljai közt a karrierépítés és a reklámbevételek is fontos szerepet játszanak. (Kirkpatrick, 2008) A blogok a 2000-es évek elején kezdtek szem elé kerülni, melyeket kezdetben a tanárok használtak diákjaikkal való kapcsolattartásra. Később megjelentek a specifikus, bizonyos témák köré szerveződő tartalmak is. Az egyik legjellemzőbb felhasználási mód a tudósokhoz kapcsolható, akik éppen aktuális kutatásaikról számoltak be szabadidejükben. Mára a műfaj népszerűségét jól tükrözi, hogy a legtöbb elismert tudományos lap külön blogot üzemeltet, melyet az adott újság szerkesztői írnak. Eljutottunk tehát odáig, hogy a saját szórakoztatásra írt tartalmakból, keresett és hiteles források váltak, új felületet biztosítva így a tudományos ismeretterjesztésnek. (Molnár & Varga, 2011) Bár pontos számukat lehetetlen megbecsülni, jelentőségük a tudomány népszerűsítésében és az ismeretterjesztésben egyre fontosabb.

HOGYAN INDULT? Bora Zivric 2012-ben írt cikkében, mely a Scientific American oldalán jelent meg, részletesen feltárja a tudományos blogszféra főbb mérföldköveit, a műfaj kialakulásának lépcsőfokait. Ebben a fejezetben a cikk rövid áttekintésével foglalkozom. (Zivkovic, 2012) Pontos dátumot szinte lehetetlen megadni arra vonatkozóan, hogy mikor jelent meg az első, tudománnyal foglalkozó napló a világhálón. A ma blogoknak nevezett felületeket

2

http://technorati.com/ 9

szoftverfejlesztők hozták létre, akik így egyben a műfaj első szerzőinek mondhatóak. Ők már a naplóírás előtt is aktív online életet éltek, saját tartalmakat hoztak létre, melyeket folyamatosan frissítettek, és ezzel együtt, úgynevezett Usenet csoportokban (felhasználói hálózat) vettek részt. A blogszoftverek megjelenésével ezek a felhasználók a már létező tartalmaikat ültették át ebbe az új környezetbe. Az általuk képviselt kritikusabb hozzáállást továbbvitték a blogokra is, így ezek első változataira főleg áltudományokkal kapcsolatos írások és különböző elméletek –mint például a kreacionizmus– cáfolatai voltak a jellemzőek. A későbbiekben megjelentek a már említett tanár-diák kapcsolattartást szolgáló oldalak, és a tudósok egy része is elkezdett írni „laborban töltött napjaikról”. Eleinte az oldalak strukturálatlanul „léteztek egymás mellett”, és jellemzően nem egy tudományterületre koncentrálódtak. Egy idő után „csomópontok” keletkeztek a hálózatban, és létrejöttek a különböző tudományos területekkel (orvostudomány, természettudomány, vallástudomány, stb.) foglalkozó oldalak. Mivel a rendszer gyors iramban növekedett, szükségessé vált, hogy a blogolók valamilyen módon kapcsolódjanak, tudomást szerezzenek egymásról. Ennek elősegítésére több kezdeményezés is létrejött. Az úgynevezett Blog Carnival egy adott téma köré szerveződött, évente megrendezett „fesztivál”. A karnevál témájában íródott bejegyzéseket egy közös oldalra gyűjtik össze, így az alkotóknak és laikusoknak is lehetőségük nyílik egymás megismerésére, közösségek kiépítésére. Hasonló közösségépítő szerepe volt a Research Blogging3 oldalnak is, amely kifejezetten a tudományos szakcikkek köré épült. A blogolók saját bejegyzéseiknél egy ikonnal jelölhetik, ha írásuk alapját egy tudományos cikk képezi, mely így bekerül a Research Blogging rendszerébe. Ez a gyűjtőoldal kedvez a kifejezetten ilyen témában aktívan írók, vagy ez iránt érdeklődő olvasók fókuszálásában. Elkezdtek kiépülni bloghálózatok is, melyek egy felületen fogják össze az adott rendszerhez tartozó oldalakat. Ezek lehetnek különálló naplók, vagy egy tulajdonban levőek is. Az első ilyen hálózatot a Nature4 hozta létre, azzal a céllal, hogy a sok különálló, egymástól valamilyen módon elszigetelt írót egy felületen egyesítsék. Őket

3 4

http://researchblogging.org/ http://blogs.nature.com/ 10

követte a Scienceblogs.com akik már sikeres, jelentős olvasótáborral bíró, minőségi naplókat üzemeltető írókból hozták létre hálózatukat. A virtuális térben való közösségek megszervezésén túl megjelentek azok a kezdeményezések is, melyek kiszakítva az online világ fogságából, személyes találkozóra sarkallták/ sarkallják az amúgy monitor mögé „bújó” írókat. Az évente megrendezett Science Online5 konferencia fókuszában a tudományos bloggerek állnak, melynek keretében a résztvevőknek lehetőségük nyílik személyesen megvitatni az online tudománykommunikáció kihívásait és lehetőségeit. A Science Online szervezet az ötletgazdája az Open Laboratory könyvnek is, mely a legjobb tudományos blogok bejegyzéseiből szemezget. Már ebből a rövid történeti áttekintésből is érzékelhető a műfaj egyre nagyobb népszerűsége, és annak szükségessége, hogy ezeket az oldalakat valamiféle átláthatóbb, összefogó rendszerbe helyezzük. Ez nem csak az íróknak, az olvasóknak is nagy segítség, hiszen a rengeteg platform között navigálni már-már lehetetlen. Még a sok gyűjtőoldal és kiadott díjak ellenére is könnyen érezhetjük, hogy elvesztünk a naplók tengerében, ráadásul abban sem lehetünk biztosak, hogy amire rátaláltunk az valóban egy értékes, szakmailag helytálló blog. A minőséget és megbízhatóságot képviselő oldalak megtalálása tehát nem mindig egyszerű és sokszor azt se tudjuk, hogyan kezdjünk bele a kutakodásba. Erre a nehézségre épít Steven D. Buckingham 2010-ben kiadott cikke is. (Buckingham, 2010) Buckingham a következő kérdéseket teszi fel a témával kapcsolatban: hol és mit érdemes böngésznünk? Jó minőségű blogot találni az egyre nagyobb zűrzavarban és tömegben? Melyek a valóban minőségi, tudományos oldalak, hol van az érték és a megbízhatóság? Az elvárásoknak (minőség, megbízhatóság, érték) megfelelő oldalak megtalálására Buckingham több lehetőséget is kínál. Ha biztosra akarunk menni, akkor a legegyszerűbb, ha a legnagyobb magazinok online változatainak – mint például a Nature – blogjai közül szemezgetünk. Ezek garantáltan megbízható oldalak, melyeket hozzáértő szakemberek írnak. Persze létezik rengeteg „ismeretlen”, tudósok által írt felület is, ami értékes lehet. Jó tájékozódási pont lehet számunkra, ha olyan oldalakat keresünk fel, melyek valamilyen díjat nyertek. Ez lehet olvasói vélemény vagy szakmai zsűri által megítélt kitüntetés is, mindkét esetben elismert és jó minőségű blogokra 5

http://scienceonline.com/ 11

bukkanhatunk.

Az

oldalak

szűréséhez,

válogatásához

keresőmotorokat

is

használhatunk. Az egyik legismertebb ilyen oldal a Technorati, mely Buckingham megfogalmazása szerint azt a funkciót tölti be a tudományos blogok számára, mint a Google a weboldalak esetén. Az oldal különböző rangsorolási eljárásokkal dolgozik, melynek végeredményeként megbízható felület áll rendelkezésre ahhoz, hogy az internet kusza világából kiszűrhessük az értékesnek ítélt tartalmakat. Nem ez az egyetlen tudományos oldalakat rangsoroló portál, a torontói egyetem által működtetett BlogeScope is hasonló szerepet tölt be, csak a szűrési eljárások különböznek.

BLOGOK VIZSGÁLATA, ELEMZÉSE Mint új felület, a blogok egyfajta határterületet képeznek a tudomány, tudós, újságíró és az olvasó között. (Shanahan, 2011) Mivel egy nemrég beindult, kibontakozó területről van szó, így nem beszélhetünk komoly mennyiségű szakirodalomról a téma kapcsán. A tanulmányok többsége a legnépszerűbb blogok íróival, valamint oldalaik formai elemeivel foglalkoznak. Ebben a fejezetben olyan tanulmányokat gyűjtöttem össze, melyek valamilyen módon a legsikeresebb oldalak elemzésével, íróinak megismerésével foglalkoznak. A tudományos blogok számának megállapításánál az egyik fő gondot az adja, hogy nincs rá pontos definíció, mi is tartozik bele ebbe a kategóriába. Jól meghatározott definíció hiányában számukat lehetetlen megadni, azonban csak a Research Blogging rendszere önmagában 1200 regisztrált oldalt fog össze. (Fausto et al., 2012) Ezek többsége „jelentéktelennek” számít, de akad köztük jó pár gyöngyszem is, melyek nem sokkal vannak lemaradva a legnagyobb tudományos magazinok megbízható minőségétől. Ezekre az oldalakra is jellemzőek a jól megírt, érdekes és könnyen értelmezhető, olvasható bejegyzések, melyek egyedi stílusban íródtak. Azok a tanulmányok, melyek igyekeznek ezt a területet feltárni, mind beleütköznek az előbb említett „mit tekinthetünk tudományos blognak” problémakörbe. A meghatározás ettől kezdve tehát az íróra van bízva. Gregory Michael Masters definíciója azokat az oldalakat foglalja magában, melyek elsősorban, vagy kizárólag a tudományra vonatkoznak, melyeket különböző tudósokból álló csoportok, végzős 12

diákok, tanárok, posztdoktori munkatársak, újságírók és tudományos újságírók, ismeretterjesztők írnak. Masters kutatásának alapját 20 mélyinterjú jelentette. A minta nagy részét a 2012-ben kiadott Open Laboratory könyvben publikálók adták, de az interjúalanyok közt voltak a legnevesebb díjak (Quarks Daily Award, Seed Media Group’s Research Blogging Awards, American Association for the Advancement of Science's (AAAS’s) Science Journalism Award) döntősei és nyertesei is. Olyan írókkal is készültek interjúk, akik bár díjat nem kaptak, írásaikkal mégis sok emberhez eljutottak, ismerté váltak. (Masters, 2013) Masters eredményei azt mutatják, hogy a bloggerek igen széles körű írástudással rendelkeznek, és elsődleges motivációjuk maga a közlés élvezete, a tudomány iránti szeretet. Az íróknak fontos a személyes kapcsolat, mind az olvasóikkal, mind pedig blogtársaikkal, így megpróbálnak időt fordítani ezek ápolására. Fontos eredménye a kutatásnak az a megállapítás, miszerint a tudományos blogok mára fontos elemeivé váltak a tudománykommunikációnak. Segítségükkel a tudomány több területére ráláthatunk, és olyan eszközöket vethetünk be, melyek segítségével többet tudhatunk és érthetünk meg a tudományról. A témakört más szempontból vizsgálta Mathieu Ranger és Karen Bultitude. A Public Understanding of Scienceben

megjelent

cikkükben

a

szerzők

a

blogolók

tudománykommunikációban betöltött szerepét vizsgálták. Vajon tekinthetünk úgy ezekre az írókra, mint a hivatásos újságírókra? A tanulmányban több, mint 10.00 blogbejegyzést vizsgáltak, tartalmi és formai szempontból, melynek egyik fő célja az internetes naplót vezetők kommunikációs stratégiáinak feltérképezése volt. Az interjúk itt is fontos alapját képezték a kutatásnak (csak úgy, mint Masters esetében), az írók összesen hét népszerű naplóssal beszélgettek. A beszélgetésekből kiderül, mi motiválja ezeket az embereket, mik a céljaik és üzeneteikkel milyen célcsoportot szeretnénk elérni. Hogy mi a siker titka, mitől lesz egy oldal kiemelkedő, arra a szerzők a tudományos és hagyományos blogok közti különbségekből következtettek. Mik azok az elemek, tartalmak és design, amit a tudományos oldalak átvettek a hagyományos oldalaktól. (Ranger & Bultitude, 2014) A különböző kommunikációs technológiák, innovációk használata lehetőséget nyújt arra, hogy a laikusok is mélyebben beleláthassanak a tudományba. A gyakorlati, tapasztalati vizsgálatok segítenek megérteni, feltérképezni, hogy ezeket az eszközöket 13

miként lehet a tudománykommunikációban használni. Inna Kouper cikkében (Kouper, 2010) a tudományos blogokat, mint a tudománykommunikáció egyre elismertebb formáját vizsgálta. Összesen 11 blogot tanulmányozott, hogy feltárja azok szerepét és jelentőségét, mint a tudományos ismeretterjesztés egyik legújabb, interaktív formája. Vizsgálatai során az írói és az olvasói oldalt, valamint a blogok témaválasztását is tanulmányozta.

14

A MAGYAR TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ BLOGSZFÉRA FELTÉRKÉPEZÉSE

Kutatásom első fele a magyar tudományos és ismeretterjesztő blogszféra feltérképezésére irányult. A külföldi példákból jól látszik, hogy az oldalak gyarapodása magával hozta az igényt azok egységbe szervezésére és osztályozására. Nem csak a szerzői oldalról vált egyre fontosabbá, hogy a naplók egyre kuszább hálózatát valamilyen rendszerbe szervezzék, az olvasók részéről is egyre sürgetőbb volt a könnyebb kiigazodás és a minőségi oldalak megtalálásának elősegítése. A különböző online magazinok szerzői által írt blogok, blogkeresők, díjak és külön, a szférának szervezett találkozók, blog karneválok mind ezt a célt szolgálták. Könnyebbé vált a kereshetőség és a kapcsolattartás, egyre szilárdabb alapot képezve a műfajnak, növelve ezzel jelentőségét. A Technorati éves jelentéseiben egyre nagyobb szerepet kaptak az internetes naplót vezetők, és a legnépszerűbb oldalak szerzői azóta több tanulmány alapjául szolgáltak. A velük készült interjúk feltárják az írók motivációit, céljait és módszereit, miközben megismerhetjük a bejegyzések mögött „megbúvó” személyeket is. Jól látszik tehát, hogy felismerve a bloggerek jelentőségét, több kezdeményezés is indult már a műfaj feltérképezésére. Mi a helyzet itthon? Ki, miért, milyen témában és hogyan blogol? Hány magyar tudományos

oldal

létezik

és

ezek

milyen

jelentőséggel

bírnak

a

hazai

ismeretterjesztésben? Külföldön már felismerték a műfaj jelentőségét, elég ha csak arra gondolunk, hogy a legjelentősebb természettudományokkal foglalkozó oldalak és újságok (mint például a Nature) saját bloghálózatot üzemeltetnek, ahol megbízható szerzőik naplóznak egy-egy témában. Mi a jellemző ezen a téren hazánkra? Mennyire van nehéz dolga a tudomány iránt érdeklődőknek, ha egy közérthető, megbízható, minőségi oldal felkutatására adják fejüket?

15

MÓDSZEREK Először is szerettem volna feltérképezni, hogy hány magyar blogot találok, melyek valamilyen formában tudománnyal, ismeretterjesztéssel foglalkoznak. Leszűkítve a kört, dolgozatomban a természettudományos tartalmakkal foglalkozom. Jelen esetben ez a következő területeken íródott blogokat fedi le: matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, orvostudomány és földtudomány. A felkutatott naplók mindegyikét az előbb felsorolt területek/ kategóriák egyikébe soroltam be. Voltak olyan oldalak, melyek vegyes tartalmuk miatt egyik kategóriába sem illettek bele. Az ilyen oldalakat egy külön, „tudomány” elnevezésű csoportba soroltam. A kutatás első lépéseként a Google-t használtam. A keresést a „tudomány”, „ismeretterjesztés” és „blog” kulcsszavakra kiadott találatokkal kezdtem, mely módszerrel mindössze 1-2 tucat oldalra bukkantam rá. Amikor ezekre a keresőszavakra már nem kaptam új eredményt, a második körben átnéztem a HVG által évente megrendezett Goldenblog6 jelöltjeit és nyerteseit. A 2005-ben indult versenyen minden évben egy szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján díjazzák a legjobb naplókat. Bár fennállása óta tudomány kategória mindössze egyszer, 2014-ben indult (akkor is a technika rovattal összevonva, Tech+Tud névvel), az életmód és szakmai blogok nevezői közt jó pár tudományos témájú oldalt találtam. Sok esetben tapasztaltam a Goldenblog oldalával kapcsolatban, hogy egy adott év nevezőinek illetve nyerteseinek listáit nehéz megtalálni, a hivatalos oldalon található linkek közül pedig a 2006 és 2008 közti időszak nem elérhető. Következő nekifutásra, a már „felfedezett” blogokat használtam arra, hogy további oldalakat találjak. Sok szerző oldalán megtalálható az úgynevezett „blogajánló” („kedvenc oldalak”, „linkajánló”, „blogroll” nevű külön blokk), amiben az írók további naplókra hívják fel az olvasó figyelmét. A szerzők által „ajánlott oldalakkal” nem csak a listám bővült, képet kaptam arról is, melyek a legismertebb, „központi blogok”, melyek visszatérően megjelentek a különböző szerzők ajánlásaiban. Utolsó körben visszatértem a címszavas kereséshez, méghozzá tudományágak szerint. A következő keresőszavakat használtam: csillagászat, fizika, földtudomány, Föld, kémia, orvostudomány, matematika, matek, biológia. Minden egyes esetben az

6

http://goldenblog.hu/ 16

„aktuális keresőszó” + „blog” kifejezések együtt szerepelt a Google keresőben. A találati listát minden esetben a 3. oldalig néztem át, ami az első 30 találatot fedte le. A keresőszavak megválasztásánál próbáltam olyan általánosabb kifejezéseket használni, melyekkel rátalálhatok az adott tudományterületekkel foglalkozó naplókra. Bizonyára rengeteg olyan oldal van, melyekre ezekkel a módszerekkel sem találtam rá, azonban ezek többsége vagy nagyon specifikus, kis nézettséggel bíró, vagy inaktív állapotban lévő oldal. A tudományterületek szerinti keresését nem csak a Google-ban, a blog.hu rendszerében (ez volt a leggyakrabban használt blogmotor a találatok közül) belül is lefuttattam. Ezekkel a módszerekkel végül 98 internetes naplót sikerült felkutatnom. Ennél több találat is volt, de sok közülük évek óta nem frissült, így végső listámra végül csak azok az oldalak kerültek fel, melyeknél találtam 2014-es bejegyzéseket. Ez alól is akadtak kivételek, azokat a felületeket ugyanis, melyek 2014-ben indultak, de láthatóan csak 12 bejegyzésig jutottak, szintén kihagytam a listámból. Az a kitétel azonban, hogy egy blog 2014-ben még aktív volt, nem jelenti azt, hogy még mindig az. A felsorolásban így külön jelöltem az „inaktív” és „aktív” oldalakat. Az inaktív kategóriába azok a találatok kerültek, melyek 2 hónapnál régebben frissültek utoljára. Bár ez egy blog esetében túl hosszú időtartamnak tűnhet, általánosságban sajnos azt figyeltem meg, hogy a legtöbb magyar tudományos oldalra viszonylag ritkán kerülnek fel új bejegyzések, így próbáltam egy olyan időskálát definiálni, melyen belül hazai viszonylatban ilyen szempontból jól elkülöníthetőek az oldalak. Azon túl, hogy megtudjam körülbelül hány online napló üzemel/ üzemelt hazánkban, egy általános kép kialakításához fontosnak találtam ezen blogok pár alapvető tulajdonságának összegyűjtését, megvizsgálását. Erre a műfajra különösen jellemző a szerző és az olvasó közti kapcsolattartás, melyet a bejegyzések véleményezésén, kommentelésén túl nagyban segít, ha az oldal nem csak mint blog üzemel, hanem rendelkezik egyéb csatornákkal is. Ezalatt értem például a Facebookon való megjelenést, külön YouTube csatornát, esetleg saját Twitter oldalt. Fontos szempontot jelentett tehát, hogy a talált oldalak mindegyikénél felmérjem, ki milyen egyéb fórumokon jeleníti meg oldalát, kommunikál az olvasókkal. Szintén a kapcsolattartás alapvető feltétele, hogy „személyesen”, e-mailben elérhessük az alkotókat, így megvizsgáltam, hogy a blogokon megjelenik-e valamilyen formában a szerző 17

elérhetősége, van-e lehetőség a közvetlen kapcsolatfelvételre. Azok a blogok, melyeknél a főoldalról könnyen (pár kattintással, szigorúan a blogon belül maradva) elérhető volt a szerző e-mail címe, ezt külön jelöltem a táblázatban. Előfordult ugyan, hogy több percnyi kutakodással, például Facebookon keresztül lehetőség volt üzenetküldésre, de ezekben az esetek már bonyolultabb, időigényesebb volt az utánajárás, így az ilyen oldalaknál úgy vettem, mintha nem lenne elérhetőség. Fontos, hogy mind az „egyéb csatornák”, mind az e-mail cím esetében szigorúan a blogról próbáltam tájékozódni. Előfordulhat például, hogy egy-egy oldal esetében létezik ugyan külön Facebook oldal, de az nincs „összekötve”, feltüntetve a blogon. Ebben az esetben ezeket nem jelöltem a listámban. Szintén az oldalon maradva próbáltam tájékozódni arról, hogy az adott blog kapott-e már kitüntetést, nyert-e valamilyen díjat. Fontosnak találtam, hogy felmérjem, milyen témában íródik a legtöbb oldal, így minden blognál próbáltam behatárolni azt a tudományterületet, amivel az foglalkozik. A témák szerinti eloszlás lehetőséget adott arra, hogy megvizsgáljam, mutat-e valamilyen összefüggést a különböző kategóriákba sorolt oldalak száma a természettudományos alap és mesterképzésekre jelentkező diákokéval. Ezeken kívül megnéztem melyik a legkedveltebb felület, blogmotor a hazai oldalak esetében. A blogokat összesítő listát, mely tartalmazza az összes találatot és azok vizsgált tulajdonságait (tudományterület, blogmotor, egyéb csatorna, e-mail cím, díjak, blogajánlók, utolsó bejegyzések dátuma) a CD mellékleten elérhető.

AZ ADATOK KIÉRTÉKELÉSE Ebben a fejezetben az oldalak esetében összegyűjtött tulajdonságok (blogmotor, elérhetőség, blogajánló, egyéb csatornákon való megjelenés, tudományterület, legfrissebb bejegyzés) kiértékelése olvasható.

BLOGMOTOR A bloggerek többsége Magyarország vezető felületén, a CEMP (Central European Media and Publishing) csoporthoz tartozó blog.hu-n jelenik meg. Nem sokkal lemaradva, de valamennyivel kevesebben használják a Google tulajdonában lévő Blogger motort 18

(blogspot.hu). Ezektől jelentősen kevesebb oldal üzemel az

Origo Média és

Kommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett Reblog-ot és a WordPress platformot. Egy-két esetben találkozhatunk az OTKA (Országos Kutatási Alapprogram) hálózat oldalaival, illetve Tumblr-es felülettel. A blogolók kicsivel kevesebb, mint negyede saját weblappal rendelkezik, melyeken nem a fentebb említett, előre megírt blogmotorok futnak. (lásd 2. ábra) BLOGMOTOROK ELOSZLÁSA

Blog.hu 38

Blogger 31

Egyéb 3 Reblog 3 WordPress 4

Saját domain 19

2. ábra: A bloggerek által használt blogmotorok. Az egyéb kategória az otka.hu-s (2 db) és Tumblr-es (1 db) oldalakat tartalmazza.

ELÉRHETŐSÉG Tetszésünket, ellenérzéseinket, tanácsainkat, kérdéseinket, illetve bármilyen egyéb észrevételünket leírhatjuk ugyan a bejegyzések alatt található megjegyzés rovatba, mégis sokszor adódhat olyan szituáció, mikor gondolatainkat nem szeretnénk a nagyvilág elé tárni, inkább beszélnénk külön az íróval ezekről. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy az internetes naplók esetében a szerző bármilyen elérhetősége fel legyen tüntetve az oldalon, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást. A listára felkerült oldalakat végigböngészve megállapítottam, hogy azok körülbelül háromnegyedénél nem található elérhetőség az oldalon (lásd 3. ábra), vagyis nincs „elérhető közelségben” feltüntetve a szerző/ szerzők e-mail címe. Elérhető közelség alatt a következőket értem: 

nem található „kapcsolat” vagy „rólam” menüpont



nincs kihelyezve az e-mail cím a főoldalra 19



nincs impresszum



az oldalon maradva, pár perc böngészés után sem található meg az e-mail cím (vagy nagyon el van rejtve, vagy egyáltalán nincs felrakva) ELÉRHETŐSÉG A BLOG OLDALÁN Van elérhetőség 28%

Nincs elérhetőség 72%

3. ábra: A blogokon megtalálható e-mail címek aránya

BLOGAJÁNLÓ Minden oldal esetében megnéztem, hogy található-e ajánló a felületen, ahol a szerző további blogjavaslatai találhatóak. Csak azokat a találatokat vettem figyelembe, melyek magyar nyelvű, a tudomány általam vizsgált területein íródott oldalakra irányítottak át. Amennyiben a blogon angol nyelvű vagy más tudományterültet érintő javaslatok szerepeltek, figyelmen kívül hagytam őket. Ebben az esetben úgy tekintettem, mintha nem lenne ajánlás. Ezeket a szempontokat figyelembe véve úgy találtam, hogy a naplók kevesebb, mint a fele rendelkezik ezzel a menüponttal. Tapasztalatom szerint a legismertebb blogok szerepeltek a legtöbbet az ajánlásokban, melyek átböngészésével egy idő után jól kirajzolódott az a blogszféra, akik aktívan foglalkoznak/ foglalkoztak az írással. Kutatásom során ajánlás szempontjából, két jól elkülöníthető csoportot találtam. Az egyik közösség a legismertebb, legaktívabb blogolókból, míg a másik, a kutatói naplókból állt. Utóbbinál jellemzően a tudományterület volt a kapcsolódási pont, melyen belül az írók egymást „népszerűsítették”. Ezt a két csoportot külön kezelve, a 4. ábra bemutatja, melyek a kategóriák legtöbbször említett oldalai.

20

LEGTÖBBSZÖR EMLÍTETT, LEGISMERTEBB OLDALAK

LEGTÖBBSZÖR EMLÍTETT KUTATÓI OLDALAK Molnár V. Attila

MedIQ Critical Biomass Szkepti kus

Lengyel Attila

Szertár

Török Péter

4. ábra: A legtöbbször említett, ismert hazai blogok (balra) és kutatói oldalak (jobbra). A kör az említések arányában került felosztásra, így a legnagyobb cikkelyek, a legtöbbször említett oldalakat jelölik.

A kutató blogokat bemutató ábra mindhárom szereplője a biológia területéről való, ami nem meglepő, szinte az összes kutatói oldal ezt a területet fedi le. Végső soron helyesebb az a megfogalmazás, miszerint a biológiával foglalkozó kutatói naplók közül a legtöbben Molnár V. Attilát, Török Pétert és Lengyel Attilát ajánlották. Az ilyen típusú oldalakról bővebben, a következő fejezetben írok.

KUTATÓI BLOGOK Listámban külön jelöltem azokat a naplókat, melyeket tudósok, az éppen aktuális kutatásaikról írnak. Az összes találatból 13 úgynevezett kutatói blogot különítettem el, melyből 10-et a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) Nemzeti Kiválósági Programja támogat/ támogatott. A TÁMOP célja, hogy itthon tartsa a kutatókat, vagy a már külföldön dolgozókat hazacsábítsa. Az ösztöndíj a kutatóvá válást és a szakmában maradást törekszik támogatni, továbbá igyekszik ösztönözni a kimagasló oktatási és kutatási tevékenységeket a műszaki és a természettudományok, a matematika és az élettudományok területére fókuszálva. (Nemzetikivalosag.hu, 2015) A kutatói blogoknak is két fajtáját különíthetjük el. A szakember írhat kifejezetten csak aktuális

munkájáról,

kutatási

eredményeiről,

de

naplózhat

saját

életéről,

hétköznapjairól is. Ez utóbbi, személyes hangvételű változat az én-blog. Az általam talált oldalak többsége egy konkrét kutatás köré szerveződik, de akad köztük olyan is, 21

aminek témája nem kötődik szorosan a kutatáshoz, inkább magát az embert igyekszik „bemutatni”. Paszternák András, a nemzetközi nanotudományok kutatóit összefogó Nanopaprika oldal7 és a hazai Kutatók a Neten portál8 létrehozója szerint ezek az oldalak sok értékes, a tudományt magas színvonalon közvetítő információ juthat el a szélesebb közönséghez is. A vele készített interjúban elmondta azt is, hogy sajnos a legtöbb ilyen típusú napló egy projekt kapcsán indul, és amikor az adott program véget ér, vele együtt a blog írása is abbamarad. Az ilyen típusú oldalak közt növekvő tendencia figyelhető meg, a 2010-ben megrendezett „Kutatók a Neten” program tucatnyi résztvevője pár év alatt többszörösére nőtt. Ennek hátterében többek közt a Nemzeti Kiválósági Program ösztönzése is nagy szerepet játszott, melynek keretében kutatói oldalakat indítottak el. (bme.hu, 2014)

EGYÉB CSATORNÁKON VALÓ MEGJELENÉS A Facebook aktív felhasználóinak (az utolsó 30 napban legalább egyszer bejelentkezők) száma 2012-ben lépte át az egymilliárdos határt, mely 2015. első negyedévében már elérte az 1,44 milliárd főt. (Statista.com, 2015) Ez az egy évvel ezelőtti periódushoz képest 13%-os növekedést jelent. Egyre több intézmény próbál közelebb kerülni az emberekhez azáltal, hogy saját Facebook oldalt üzemeltet. Ezen a felületen rengeteg emberhez juttathatjuk el üzeneteinket, melyeket a blogokhoz hasonlóan

az

olvasók

véleményezhetnek,

értékelhetnek,

megoszthatnak

ismerőseikkel. Az online naplóknak, melyekre általában terjengősebb anyagok jellemzőek, kitűnő kiegészítése lehet egy saját közösségi oldal, melyen nem csak a blogon megjelenő anyagok „reklámozhatóak”, számos egyéb rövidebb aktualitás is kikerülhet, legyen az egy 1-2 soros bejegyzés, videó vagy kép. A Technorati 2010-es felmérése (Technorati.com, 2010) rámutatott, hogy a szerzők 87%-a használja a Facebookot, azonban csak 34%-uk választja külön saját személyes oldalát és készít külön lapot a blog számára. Az általam összegyűjtött internetes naplók esetében 50 blogoló egyáltalán nem használ más csatornát, míg 48-an oldalukat más felületen/ felületeken is megjelenítik. Leggyakrabban a Facebookot használják, ahol a blognak külön oldalt hoznak létre. Népszerűségben ezt követi a saját YouTube csatorna és a

7 8

http://www.nanopaprika.eu/ http://kutatok.net/ 22

Twitter. Az oldalak kevesebb, mint 10%-ánál találkozhatunk Google+ és Pinterest megjelenéssel. Az 5. ábra bemutatja, hogy hány blogger használja oldalához csatolva az egyéb, előbb említett csatornákat. A BLOGOLÓK ÁLTAL HASZNÁLT EGYÉB CSATORNÁK Pinterest 2

Facebook 38

YouTube 9

Google+ 10 Twitter 13 5. ábra: A szerzők által használt egyéb csatornák

A 48 blogoló összesen 71 egyéb csatornával rendelkezik, melyekből a legtöbben kiegészítésként csak Facebook oldalt használnak. Igen ritkának számít, hogy ezen kívül egy blog további platformokon is megjelenjen, és ezeken egyszerre kommunikáljon, aktívan jelen legyen.

TUDOMÁNYTERÜLET A tudományterületeket nézve úgy tűnik, a legtöbben a biológia különböző területeivel foglalkoznak, de sok a vegyes (interdiszciplináris) és a csillagászati témákat lefedő napló is. Az általam talált oldalak nagyjából egyenlő arányban foglalkoznak orvostudománnyal és a földtudományokkal. A legkevesebb találat a matematika, kémia és fizika területén adódott. Az oldalak tudományterületek szerinti eloszlása a 6. ábrán látható.

23

TUDOMÁNYTERÜLETEK SZERINTI ELOSZLÁS Biológia 25

Tudomány 22

Fizika 3 Kémia 5

Csillagászat 16

Matematika 5 Orvostudományok 11

Földtudományok 11

6. ábra: A blogok témák szerinti eloszlása a pontos darabszámok feltüntetésével

Ezen eredmények alapján megvizsgáltam, hogy az adott témában íródott oldalak száma mutat-e valamiféle összefüggést ugyanazon tudományterületre jelentkezők számával. Az összehasonlításból kihagytam az orvostudományokat, mert úgy véltem túl szerteágazó a képzés, ráadásul rengeteg más tudományterületet (kémia, biológia stb.) magában foglal, így végső soron torzíthatja a statisztikát. Az összehasonlítás alapját így végül a természettudományi karokon oktatott fő területek képezték. A vizsgálathoz összesítettem a négy legnépszerűbb természettudományi karral rendelkező egyetemeken meghirdetett BSc, illetve MSc képzésekre jelentkezők számát. 2015-ben a természettudományi karokra jelentkezők száma alapján az első négy legnépszerűbb egyetem sorrendben: Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Debreceni Egyetem (DE), Pécsi Tudományegyetem (PTE). (Felvi.hu, 2015) Volt olyan terület (pl.: földtudományi), mely nagyon szerteágazó, itt próbáltam a fő képzési területeket – melyek a legtöbb egyetemen megtalálhatóak – figyelembe venni. Mind a BSc, mind az MSc képzésnél kihagytam a levelező tagozatra jelentkezőket, így a számok a nappali képzésre jelentkező állami és költségtérítéses finanszírozást választók számát mutatja. Az 1. táblázat összefoglalja a szakonkénti jelentkezők és az adott tudományterületen található blogok számát. A 7. ábra százalékos arányban mutatja a területek megoszlását az írók és a jelentkezők száma között.

24

BLOGOK KÉPZÉSI TERÜLET

SZTE

Biológia (biológia BSc, biológus MSc)

ELTE

PTE

DE

ÖSSZ.

SZÁMA

262

426

89

143

920

25

Fizika (fizika BSc, fizikus MSc)

63

183

26

31

303

3

Csillagászat (csillagász MSc)

2

16

-

-

18

16

243

486

95

115

939

11

108

174

24

96

402

5

56

181

9

40

286

5

Földtudomány (földtudományi BSc, földrajz BSc, környezettan BSc, környezettudomány MSc, geográfus MSc, geológus MSc, meteorológia MSc) Kémia (kémia BSc, vegyész MSc) Matematika (matematika BSc, matematikus MSc, alkalmazott matematikus MSc) 1. táblázat: A képzési területekre nappali (állami+fizetős) tagozatra jelentkezők száma, összevetve az adott tudományterületeken íródott blogok számával. Pirossal a három legnépszerűbb (jelentkezők illetve a naplók száma alapján) területet jelöltem.

8%

8%

10% 17%

14%

33% 25%

32% 38% 10% 1% 4%

Biológia Fizika Csillagászat Földtudomány Kémia Matematika

7. ábra: Adott tudományterületekre jelentkező hallgatók száma (belső kör), egybevetve ugyanazon területeken íródott blogok számával (külső kör)

Jól látszódik, hogy míg az internetes naplók körében népszerűség szerint a biológia, csillagászat és a földtudományi területek követik egymást, addig a jelentkezők száma alapján a földtudományok veszik át a vezető szerepet, tőlük nem sokkal marad le a 25

biológia, harmadik helyen pedig a kémia áll. A legnagyobb eltérés a csillagászatban látható, ugyanis a blogok száma majdnem meghaladja az MSc képzésre jelentkezők számát. Véleményem szerint ez a nagy különbség több okra vezethető vissza. A csillagászat mesterképzést a fizika és földtudományi alapképzés előzi meg, így a jelentkezők ezen két szak területéről kerülnek ki. A többi képzéssel ellentétben a csillagászatot az országban mindössze két helyen, az ELTE-n és az SZTE-n van lehetőség tanulni. Annak ellenére azonban, hogy hazánk szempontjából „kis tudományterületről” (kevés szakembert foglalkoztató terület) van szó, a téma mégis nagy szerepet kap az ismeretterjesztésben. Az online tudományos rovatok például gyakran foglalkoznak asztronómiai jelenségekkel, eseményekkel, ráadásul sok a visszatérő népszerű kérdéskör is. (Gondolok itt például a Mars-utazásra, földünket veszélyeztető kisbolygókra vagy a földönkívüli élet kutatására.) Ha a csillagászatot kivennénk a listából, úgy a blogok számát tekintve a kémia kerülne a harmadik helyre (holtversenyben a matematikával), mely ebben az esetben megegyezik a jelentkezők száma szerinti rangsorral. Az első két helyezett ugyan így is fordított sorrendet mutat, de az eltérés csekélynek mondható.

LEGFRISSEBB BEJEGYZÉSEK A gyűjtés alatt sok olyan naplóval találkoztam, melyek évek óta nem frissültek. A listára végül csak azok az oldalak kerültek fel, melyek 2014-ben rendelkeztek friss bejegyzésekkel. Egy internetes napló esetében elengedhetetlen, hogy viszonylag gyakran kerüljön rá fel friss tartalom, mely egy népszerű külföldi oldal esetében akár naponta többször is megtörténik. A hazai tudományos területeken íródott blogok tekintetében, kevés esetben teljesül ez a feltétel. Jelezve a blogolók élénkségét, két kategóriába soroltam őket: „aktív” és „élettelen”, mely utóbbi kategóriába azok az oldalak kerültek, melyek 2 hónapnál régebben frissültek utoljára. Bár ez az időtartam soknak tűnhet egy internetes napló esetében, (hiszen napi, de legalább heti egy új poszt elvárható lenne ebben a műfajban) a magyar helyzetet felmérve mégis úgy döntöttem, hogy jóval nagyobb intervallumon belül tekintek egy oldalt élőnek. Minden blog esetében megnéztem az utolsó bejegyzés időpontját, melyből kiderült, hogy a 98 oldalból 22-re utoljára 2014-ben kerül fel új bejegyzés. A két hónapos határt tartva a 26

jelenlegi élettelen blogok száma 35. (A vizsgálatot 2015.04.21.-én végeztem el, így a legfrissebb bejegyzések időpontjai azóta változhattak). A 8. ábra összefoglalja, hogy hány oldal, és mikor frissült utoljára a 2014-2015-ös időszak alatt.

Blogok száma

AKTÍV ÉS INATKÍV NAPLÓK SZÁMA 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

49

3

11 4 3 4 8 5 8

8. ábra: A blogok eloszlása a legfrissebb bejegyzések szerint, havi bontásban. Pirossal jelöltem a jelenleg halott, kékkel az aktív oldalakat. (2015.04.21.-ei vizsgálat)

27

KIVÁLASZTOTT OLDALAK ELEMZÉSE Miután az általam talált oldalak bizonyos tulajdonságai alapján egy általános képet kaptam a hazai blogszféráról, szerettem volna jobban megismerni azokat a naplókat és íróikat, akik valamilyen módon kitűnnek a többi közül. A 98 naplóból 8-at választottam ki, melyeket részletesebben is elemeztem. Vizsgálataimnál két szempontot vettem figyelembe. Szerettem volna jobban megismerni az írókat, megtudni kik ők és mik a motivációik. Ennek felmérésére egy kérdőívet készítettem, melyet elküldtem a kiválasztottaimnak. A nyolc naplózó mindegyikével sikerült kapcsolatba lépnem. Többen jelezték, hogy szívesebben beszélnének személyesen, vagy nincs elég idejük a kérdéssor megválaszolására, így végül három íróval „élő interjú”, héttel pedig a kérdőív kitöltése kapcsán ismerkedtem meg. A kérdéssort négy részre tagoltam, melyek fejezetcímei sorrendben a következők voltak: Blogger, Blogolás, Vélemény, Blogok jellemzői. Az első részben általános, az íróra vonatkozó kérdéseket tettem fel, mint például kor, végzettség, blogolás kezdete. A következő részben az írásra fektettem a hangsúlyt. Motivációkra, koncepciókra, célokra voltam kíváncsi. A harmadik blokk a naplózók hazai ismeretterjesztésről, blogokról alkotott véleményét mérte fel, míg az utolsó részben rövid, skálázós (1-5-ig) kérdéseket tettem fel arra vonatkozóan, hogy egy online naplónak milyen fontos tulajdonságokkal kell rendelkeznie. A teljes kérdőív megtalálható a dolgozat mellékletében. A bloggerek megismerése után olvasói szemmel néztem végig minden oldalt. Szemügyre

vettem a kinézetet, felépítést, az blogon található különböző

menüpontokat, bejegyzéseket és közérthetőséget. A vizsgálat során a legnagyobb hangsúlyt az oldalak frissülésének elemzésére fordítottam. Először megnéztem, hogy a blogok, a fennállásuk óta eltelt időszak alatt évente hányszor frissültek, majd külön vizsgáltam a 2015. első négy hónapjában megjelent bejegyzéseket. A 2015-ös bejegyzésszámokat összevetettem ugyanezen négy hónap alatt, a blog Facebook oldalán (már amennyiben rendelkezett vele) kirakott posztok számával. Ezekből az adatokból egy általános képet kaptam a naplózók múltbeli és jelenlegi aktivitásáról.

28

A blogok elemzése nem lett teljesen egységes, ugyanis igen változó volt, hogy a kérdőívben, illetve személyesen adott válaszok mennyire voltak informatívak. Ezenkívül az íróktól kapott statisztikai adatok és az oldalakon fellelhető tartalom sem volt egységes. Az utóbbinál például arra gondolok, hogy amennyiben nem volt archívum a blogon, és a szerzőtől sem sikerült megszereznem az évente megjelent bejegyzések számát, abban az esetben kénytelen voltam a vizsgálatnak ezt a részét kihagyni. Ennek ellenére amennyire lehetett, igyekeztem hasonló elemzést adni minden egyes esetben.

A KIVÁLASZTOTT OLDALAK

9. ábra: A nyolc, részletesebb elemzésre kiválasztott oldal és témáik

A 98 lapot tartalmazó listából való kiválasztás önkéntes alapon történt. Fontos szempont volt, hogy olyan írókat válasszak, akik már kaptak valamilyen elismerést, díjat oldalukkal, munkájukkal kapcsolatban. Törekedtem továbbá arra, hogy ez a nyolc oldal ne egy vagy két tudományterületet fedjen le, hanem lehetőség szerint vegyesen, több témakörben íródjanak. Fontosnak tartottam, hogy lehetőleg olyan szerzőket válasszak, akiknek blogolási szokásai (bejegyzések gyakorisága, hossza és az író által felhasznált eszköztár) különböznek egymástól. A végső listára olyan naplók is 29

felkerültek, amelyek jelenleg inaktívak, azonban amikor még működtek, sokan ismerték és szerették őket. A „halott” blogok átnézésével az volt a célom, hogy megtudjam, mi lehet az oka egy több évig sikeresen működő napló elcsitulásának. Ezen szempontokat figyelembe véve a kiválasztott oldalak és témaköreik a 9. ábrán láthatóak. Ezen blogok alapvető, és összehasonlításuk szempontjából fontos adatait a 2. táblázat foglalja össze. A nyolc szerző közül heten 30 és 40 év közöttiek, akik többsége (hatan) különböző tudományterületeken szerzett PhD-val rendelkeznek. A kiválasztott oldalak bloggerei mind férfiak. Itt megtévesztő lehet, hogy egy-egy többszerzős oldal esetében találkozhatunk női írókkal is (számuk nem túl jelentős), de ha csak az alapítókat vesszük figyelembe, ők jelen esetben mind férfiak. A blogolással töltött idő igen változó, sokszor maguk a szerzők sem tudták megmondani, mikor mennyi időt szánnak oldaluk karbantartására.

Blog

KUTATÓK A NETEN

CRITICAL

Blogger

Paszternák András

Varga Máté

Születési

Végzettség,

idő

szakterület

Legmagasabb iskolai végzettség

Facebook Írással töltött

kedvelők

idő

(2015.05.03 -án)

1981

Vegyész

PhD

napi 1,5 óra

1.029

1978

Fejlődésbiológus

PhD

hullámzó

1.608

1984

Orvosi jövőkutató

PhD

heti 30 perc

45

1985

Csillagász

PhD

órától néhány

BIOMASS MEDIQ

KNIGHTS OF CYDONIA

Meskó Bertalan

Molnár László

napi negyed óráig

REGION

SZERTÁR

DUNAI SZIGETEK

TOOCHEE

KÖDPISZKÁLÓ

Zsiros László Róbert SzávosztVass Dániel Kovács T. Mihály Csupor Dezső

419

1981

Molekuláris biológia

PhD

heti 3-4 óra

6.750

1980

Geográfus

MSc

nagyon változó

2.160

1967

Újságíró

Érettségi

napi 2-3 óra

27.000

1979

Gyógynövénykutató

PhD

havi 4-5 óra

5.576

2. táblázat: A kiválasztott oldalak adatai

30

KUTATÓK A NETEN – http://kutatok.net/ A Kutatók a Neten oldal talán az egyetlen olyan kezdeményezés hazánkban, mely arra törekszik, hogy a tudományos területeken íródott naplókat népszerűsítse, valamint egy helyre, közösségbe szervezze. Bár ebben az esetben nem egy klasszikus blogról van szó, a műfaj sikerességéhez nagyban hozzájárul ez a fajta kezdeményezés, így elengedhetetlennek tartottam, hogy a kiválasztottak egyike a vegyész, Dr. Paszternák András gyűjtőoldala legyen. Ahogy a külföldi oldalak esetében is látható volt (lásd korábban) az egyre növekvő blogszféra különböző területeinek egységbe foglalása nem csak az írók, az olvasók szempontjából is elengedhetetlen. A kialakított „közösségeken” belül könnyebb a tájékozódás, kapcsolattartás, egymás támogatása. Bár a Nemzeti Kiválósági Program keretében létrejöttek ugyan kisebb csoportok (a pályázatot nyert kutatók által írt blogok), akik kapcsolatban állnak/ álltak egymással, ez csak igen szűk réteget fed le. Paszternák András olyan magyar felületet szeretett volna létrehozni, ahol a műfaj művelői kapcsolatot ápolhatnak, találkozhatnak és tanulhatnak egymástól. Ennek céljából hozta létre 2010-ben az internetes portált, mely a hazai tudományos bloggereket és weboldal szerkesztőket hivatott összefogni. Indításkor a szerző már széles körű tapasztalattal rendelkezett egy ilyen jellegű felület létrehozását, valamint működtetését illetően, ugyanis az ő nevéhez köthető a nemzetközi szinten ismert Nanopaprika néven futó közösségi portál is. Az eredeti elképzelések szerint az oldal magyar, nanotechnológiával foglalkozó és a téma iránt érdeklődő (tanárokat, kutatókat, diákokat) embereket gyűjtötte volna össze egy közösségi oldalra. Mivel a terület elég specifikus, szűk a hazai fórum, az oldalt nem érte volna meg Magyarországra koncentrálni, így végül nemzetközi kezdeményezés lett belőle. A közösségi motoron futó oldal, 2007-es indulása óta az egész világon ismert nanotechnológiai információforrássá vált, és mára több, mint 8000 regisztrált felhasználóval rendelkezik. (Paszternák András, személyes közlés) A külföldi sikereket követően a kutató itthon is szeretett volna egy hasonló közösséget létrehozni, azonban ebben az esetben már a tudomány sokkal tágabb területeiben gondolkozva. A vegyész a Kutatók a Neten megalapítását követő két évében a Kutatók éjszakája program keretében tartott blogtalálkozókat, amiken bár sok író megjelent, többen egyéb kötelezettségeik miatt nem tudtak részt venni az eseményen. A két év 31

alatt kiderült, hogy elfoglaltságuk miatt, nagyon nehéz ezeket az embereket egyszerre, egy helyre összeszervezni, így 2013-ban és 2014-ben a találkozó már online zajlott, egy úgynevezett Virtuális Poszter Konferencia keretében. Ennek lényege, hogy a szervezők egy héten keresztül a rendelkezésükre álló fórumokon (weboldalon, Facebook oldalon, Twitteren) a résztvevők anyagit terjesztik. A módszer célja, hogy minél többen tudomást szerezzenek a tudományos témákban író online naplózókról. A 10. ábra a 2013-ban tartott poszter-találkozó, lezárása utáni statisztikákat mutatja be. Az összesítés szerint egy hét alatt 5.644-en keresték fel a találkozó weboldalát, 2.715-ször klikkeltek a bemutatkozásokat tartalmazó virtuális standokra, ahonnan 1.037-szer tovább is kattintottak a blogokra/weblapokra. (Kutatok.net, 2013) A 2014-es évi találkozó felvezető hétvégéjén és a program hete alatt az előző évhez képest jóval kevesebben, 1991-en keresték fel a kutatok.net weblapot. Az aloldalak letöltésének száma 6.092 volt. (kutatok.net, 2014)

10. ábra: A 2013-ban tartott virtuális találkozó statisztikai adatai9

Az egy hetes intenzív blog népszerűsítésen túl az oldal igyekszik friss tartalommal szolgálni az országban tartott tudományos rendezvényekről, foglalkozásokról és a különböző tudománynépszerűsítésről szóló friss hírekről. Ezek a tartalmak a weboldalon túl a Facebook oldalon is megjelennek. A vegyész fontosnak tartja az ismert közösségi oldal használatát, véleménye szerint ezen a felületen lehet a legtöbb embert 9

http://kutatok.net/kutnet2013/ 32

elérni. Az üzenetek itt fogják a legszélesebb kört a leggyorsabban elérni, ami egy fix bázissal

való

kapcsolattartás

esetében

kulcsfontosságú.

A

lelkes

tudománynépszerűsítő, az online közösségek építésén túl sokat foglalkozik óvodásokkal és középiskolásokkal, akiknek interaktív foglalkozásokat tart. A portál segítségével ezeknek a kezdeményezéseknek is igyekszik online hátteret biztosítani. A jövőben a vegyész célja, hogy kilépve újra a virtuális világból, egy nagyszabású, élő találkozón hozza össze virtuális közösségét. Paszternák András szerint az összefogás, egymásra figyelés, egymástól tanulás és a folyamatos visszajelzés a kulcsa egy jól működő közösség létrehozásának.

11. ábra: A Kutatók a Neten és a Nanopaprika oldalak képernyőfelvétele

33

CRITICAL BIOMASS – http://criticalbiomass.blog.hu/ Varga Máté, fejlődésbiológus 2005-ben indította el Critical Biomass névre keresztelt oldalát, mely szűk listám legidősebb tagjának számít. A három állandó, biológus szerzővel rendelkező blog kezdetben a legfrissebb evolúciókutatások bemutatásával, és az akkor nagy népszerűségnek örvendő neo-kreacionista tanok és elméletek cáfolásával foglalkozott. „Mára már egy kicsit általánosabb a blog célkitűzése, számos egyéb áltudományos nézet került célkeresztbe az évek során, illetve folyamatos késztetést érzek/ érzünk, hogy azokat a dolgokat, melyeket szakmailag izgalmasnak találunk, a szélesebb közösségnek is bemutassuk.” – mondta Varga Máté. Az oldallal kapcsolatban az író már sok visszajelzést kapott szakmabeliektől, és a díjazásokra sem sokat kellett várnia. A 2006-os Goldenblog verseny Techblog kategóriájának 3. helyezettje lett, majd 2007-ben ugyanezen kategória 2. helyezettje. A 2008-as évben a Hírblog kategória bronzérmét hozták el a biológusok. A naplózásnak köszönhetően olyan hazai, ismeretterjesztéssel foglalkozó lapok, és oldalak keresték fel az alapítót, mint az Origo tudomány rovata, vagy az Élet és Tudomány. A tudós nevéhez köthető a Budapest Science Meetup rendezvény is, melyen szakemberek mesélnek közérthetően kutatásaikról, eredményeikről, terveikről vagy éppen aktuális sokakat érdeklő, tudományos témákról. A program blog oldala jelenleg a 444.hu (híroldal) részeként üzemel. Varga Máté szerint a blogolásnak fontos szerepe van/ lenne a legújabb tudományos hírek mélyebb, közérthetően, szórakoztatóan megírt magyarázatában, azonban a naplózók ezt a szerepet csak ritkán tudják betölteni. „Nagyon nehéz megtalálni azt az időt, amikor ezzel tudunk foglalkozni, hiszen pénzt nem kapunk érte, de az időt a saját szabadidőnkből, egyéb dolgainkból kell lecsípnünk.” – teszi hozzá Varga Máté. A biológus mindenestre a jövőben is folytatni szeretné a naplózást és további tervei közt szerepel egy (e-)könyv kiadása is, melyben az oldal hosszabb írásaiból szemezgetne. AZ OLDAL A blog fejléce (lásd 12. ábra) nem tartalmaz menüpontokat, alatta a tartalom két oszlopra tagolódik. A bal oldali oszlopban a bejegyzéseket olvashatjuk, míg a jobb oldali oszlopban legfelül megtalálhatjuk a blog rövid leírását, bemutatkozását. Ez alatt kapott 34

helyet a keresőfelület, az archívum, továbbá a „legutolsó kommentek” és „címkék” menüpont, illetve a Facebook oldal és a YouTube csatorna ajánlása.

12. ábra: A Critical Biomass blog fejlécének képernyőfelvétele

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2006-2014 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

13. ábra: A Critical Biomass blogon megjelent bejegyzések száma éves lebontásban. A 2005-ös és 2015-ös évek nincsenek feltüntetve, mivel ezekben az esetekben „csonka”, nem teljes évekről van szó.

Az indulás igen intenzív volt, a 2006-os évben 200 körül volt a megjelent bejegyzések száma, mely heti átlag 4 frissülést jelentett. Ez a szám a következő két évben körülbelül a felére csökkent, azóta viszont (a kisebb ingadozásoktól eltekintve) beállt egy 35

stabilabb, 80 körüli értékre. (Lásd 13. ábra) A 2015-ös év első négy hónapjának alakulását az 14. ábra mutatja be, melyen a blogon megjelent bejegyzéseken túl a Facebookra kirakott posztok száma is látható. A 2015-ös adatok alapján a blogra a heti két frissülés jellemző. A bejegyzésekre átlagban 21 kedvelés és 6 megjegyzés érkezik. A blog rendelkezik külön Facebook oldallal is, melyről elmondható, hogy egy blogbejegyzésre átlagosan 2 Facebook poszt jut. (A tizedesjegy pontosságú adatokat a 3. táblázat tartalmazza.) A saját tartalmak mellett az oldalon megjelennek Varga Máté másik blogjának (Science Meetup) cikkei és aktuális eseményei is. Ezek mellett a szerzők gyakran osztják meg külföldi és magyar online oldalak cikkeit, és hívják fel a figyelmet a különböző tudományos, ismeretterjesztő eseményekre. A BLOGON ÉS ANNAK FACEBOOK OLDALÁN MEGJELENT BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2015. ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN

Április

Március

Február

Január

0

5

10

15

Facebook posztok száma

20

25

30

Blogbejegyzések száma

14. ábra: 2015. első négy hónapjában a Critical Biomass blogon és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma

Az írások jellemző hossza 4-6000 karakter körüliek. A téma bonyolultságától függően előfordulnak rövidebb, és jóval hosszabb bejegyzések is. Illusztrációkként a bejegyzésekhez sok képi tartalom csatlakozik, melyek segítik a téma megértését. A közérthetőséget illetően a blog sokszor túl szakmainak tűnhet. A tartalmak közt akadnak könnyedebb írások, de sok esetben a cikkek megértése előképzettséget igényel, így könnyen lehet, hogy a biológiában járatlanoknak nehézséget okoz ezek értelmezése. 36

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Facebook posztok

száma

kedvelőinek száma

kommentszáma

száma

37

761

211

90

20,6

5,7

2,4

Összesen Egy bejegyzésre átlagosan

3. táblázat: A Critical Biomass 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza.

A blog lapletöltések szerinti, eddigi legnépszerűbb bejegyzéseit, megjelenésük évét és annak kedveléseit illetve a kommentelők számát a 4. táblázat tartalmazza.

A BEJEGYZÉS CÍME

MEGJELENÉS

KEDVELŐK SZÁMA

KOMMENTEK SZÁMA

Vissza a gyökerekhez10

2014

657

311

Biodizájn–élőlények az

2014

200

9

2014

96

8

építőiparban11 Extra láb, vagy második farok?–a pénisz fejlődésbiológiai eredete12 4. táblázat: A Critical Biomass blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések (megtekintett oldalak száma) alapján

http://criticalbiomass.blog.hu/2014/08/18/vissza_a_gyokerekhez_522 http://criticalbiomass.blog.hu/2014/01/14/biodizajn_sajat_magat_javito_beton 12 http://criticalbiomass.blog.hu/2014/11/12/extra_lab_vagy_masodik_farok_a_penisz_fejlodesbiologiai_ eredete 10 11

37

MEDIQ – http://mediq.blog.hu/ Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató 2007-ben kezdett bele a MedIQ blog írásába. A speciális szakma létrehozójaként a kutató célja olyan megoldások, szolgáltatások, könyvek és leírások létrehozása, melyek felkészítik az egészségügy minden szereplőjét (legyen az orvos, ápoló vagy a páciens) a jövő orvoslására. „Már most el kell kezdenünk felkészíteni minden szereplőt ahhoz, hogy a különböző technológiákat – a mesterséges intelligenciától kezdve a robotikáig – be lehessen úgy venni a mindennapi orvoslásba és egészségmenedzsmentbe, hogy azok a beteg-orvos humán kapcsolat megmaradásán túl kiegészítsék, gyorsítsák és hatékonyabbá tegyék az orvoslás folyamatát.”–magyarázta szakmáját Meskó Bertalan a Dehir.hu-nak. (Rituper, 2013) Az interneten csak Berciként emlegetett szakember célja, hogy csökkentse az egészségügy és a digitális technológiák közötti űrt. A hazai és külföldi neves egyetemeken (mint például a Yale, Harvard, Stanford) tartott rendszeres előadásokon kívül a kutató rengeteg időt tölt a gép előtt. A MedIQ mellett Berci egy angol nyelvű naplót, a ScienceRoll-t is vezeti, mely zsinórban többször is első helyezett lett a világ egyik legrangosabb orvosi blogversenyének (Medgadget Weblog Awards) orvosi technológia kategóriájában. (Bertalan, 2015) Ezenkívül megalkotója a webicina.comnak, melynek létrehozását az interneten nehezen fellelhető és megbízható orvosi források ihlették. Az oldalon szakemberek, szakértő páciensek, és egy nemzetközi csoport közösen gyűjti a világ legjobb orvosi forrásait, legyen az egy Facebook oldal, blog, videócsatorna vagy mobilalkalmazás. A sok nemzetközi oldal mellett a magyar blog fenntartására is ügyel a kutató. Elmondása szerint 2006 óta szinte minden nap ír egy új bejegyzést, mellyel olvasóit igyekszik informálni a legújabb, legérdekesebb orvosi/informatikai fejlesztésekről. Ahogy angol nyelvű oldala, úgy a MedIQ is büszkélkedhet elismerésekkel. A 2009-ben megrendezett Goldenblog versenyen a közönség és a zsűri szavazata alapján 4. helyen végzett a Hírblog kategóriában. Online naplóját, fennállása óta csaknem 1,7 millióan látogatták meg. Írásait és bejegyzéseit páciensek és kollégák egyaránt szívesen olvassák, és az oldal kapcsán számos konferenciára hívták el a kutatót. Támogatókból tehát nincs hiány, Berci így mindenképpen folytatni szeretné a blogolást. Véleménye szerint ennek a műfajnak óriási szerepe lehet az ismeretterjesztésben, amennyiben a szerzőnek sikerül közérthetően elmagyarázni a tudomány bonyolult kérdésköreit. 38

AZ OLDAL

15. ábra: A MedIQ blog képernyőfelvétele

A blog (lásd 15. ábra) nem rendelkezik fejléccel, a tartalom három oszlopba rendeződik. A bal szélsőben jelennek meg a bejegyzések, míg a jobb oldali két oszlopban találhatóak a különböző „menüpontok”. Ezt a két oszlopot felül a logó „fogja össze.” A bal oldali sávban megtaláljuk a szerző elérhetőségét és rövid bemutatkozását, továbbá itt kapott helyet a „Legfrissebb bejegyzések”, „Utolsó kommentek”, „Legnépszerűbb bejegyzések” és „Címkék” doboz is. A jobb oldali oszlopban egy keresőmotor, az oldal statisztikai adatai, a blogger által ajánlott további oldalak és az archívum foglal helyet. A Facebookon megtalálhatjuk a blognak készült külön oldalt, ami azonban inaktív állapotban van, létrehozása óta (2011) mindössze pár poszt került fel a felületre. A kedvelők száma mindössze 45, így a blogger valószínűleg sosem használta aktívan online naplója kiegészítéseként ezt a csatornát. The Medical Futurist néven, Meskó Berci külön YouTube csatornát vezet, ami azonban nincs „összekötve” a bloggal, nem találunk az oldalon külön ajánlást a csatorna kedvelésére. Ennek ellenére a kutató legfrissebb videóit, bejegyzésekbe ágyazva megjeleníti a felületen, így a MedIQ olvasói mindig tájékozódhatnak a csatorna legújabb tartalmairól.

39

16. ábra: Montázs a ScienceRoll, Webicina és The Medical Futurist (Meskó Berci YouTube csatornája) oldalak képernyőfelvételeiből

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK Az indulás óta a bejegyzések száma összesen közel 1.800-ra tehető, a lapletöltések (megtekintett oldalak) pedig lassan elérik a 2,5 milliót. A frissüléseket éves lebontásban a 17. ábra mutatja be. A legtöbb bejegyzés az első évben került fel a felületre, amikor is a bejegyzések száma meghaladta a 350-et. A következő években csökkenés figyelhető meg, ami 2011 körül beállt egy viszonylag fix, 150 körüli értékre. Ez a szám magyar viszonylatban kiemelkedőnek számít, ritkán fordul elő, hogy egy blogoló ennyire rendszeresen, heti körülbelül 3-4 új tartalommal bővítse oldalát. A 2015-ös év első négy hónapjának alakulását a 18. ábra mutatja be, melyen jól látszik, hogy az író törekszik az állandóságra, és ha az év további részében tartja ezt az aktivitási szintet, akkor hasonló bejegyzésszámot érhet el az év végére, mint ami az elmúlt pár évben jellemző volt. Ilyen gyakori frissülésnél ne terjengős, 4-6000 karakter hosszúságú anyagokra gondoljunk, a legtöbb esetben ez hírek, máshol megjelent anyagok megosztását takarja. A blogger cikkekre, videókra, eseményekre irányítja át az olvasót, melyekhez néhány soros leírást és további gondolatokat fűz. Sokszor ezek az átvett tartalmak is Bercihez köthetőek, mint például a vele készült interjúk, vagy 40

saját YouTube csatornájának legújabb videói. Sokkal kisebb számban, de találhatunk hosszabb, elemzőbb tartalmakat is az oldalon, így összességében elmondható, hogy illusztráltságban, témában és hosszban is igen vegyes paletta tárul az olvasó elé. Ezek az anyagok nem csak szakmabelieknek, a nagyközönségnek is szólnak, így az orvoslásban járatlan olvasóként sem lesz gondunk az érthetőséggel.

BEJEGYZÉSEK SZÁMA 350 300 250 200 150 100

50 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

17. ábra: A MedIQ blogon megjelent bejegyzések száma 2007-től 2014-ig, éves lebontásban

2015. első négy hónapjának alakulását a 18. ábra mutatja be. A blog legtöbb bejegyzésére jellemzően kevés „kedvelés” és megjegyzés érkezik. A 2015-ös időszak adatai alapján elmondható, hogy egy bejegyzésre átlagosan 1 megjegyzés és körülbelül 8 kedvelő jut. (A részletesebb, egy tizedesjegyre kerekített adatokat az 5. táblázat tartalmazza)

Összesen Egy bejegyzésre átlagosan

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Facebook posztok

száma

kedvelőinek száma

kommentszáma

száma

48

367

32

0

7,6

0,7

0

5. táblázat: A MedIQ blog 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza.

41

2015 BEJEGYZÉSEINEK SZÁMA JANUÁRTÓL ÁPRILISIG 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Január

Február

Március

Április

18. ábra: A blogon megjelent bejegyzések száma 2015 januárjától áprilisig.

A blog lapletöltések szerinti, eddigi legnépszerűbb bejegyzéseit, megjelenésük évét és annak kedveléseit illetve a kommentelők számát az 6. táblázat tartalmazza. A BEJEGYZÉS CÍME

Így néz ki egy amerikai kórházi számla13 A cukorbetegség kezelésének jövője: 8 ok az optimizmusra14 5 dolog, amit a páciensek

MEGJELENÉS

KEDVELŐK SZÁMA

KOMMENTEK SZÁMA

2013

3030

113

2015

59

3

2014

96

8

várhatnak a jövő orvoslásától15 6. táblázat: A MedIQ blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján

http://mediq.blog.hu/2013/12/31/igy_nez_ki_egy_amerikai_korhazi_szamla http://mediq.blog.hu/2015/02/09/a_cukorbetegseg_kezelesenek_jovoje_8_ok_az_optimizmusra 15 http://mediq.blog.hu/2014/09/11/5_dolog_amit_a_paciensek_varhatnak_a_jovo_orvoslasatol 13 14

42

KNIGHTS OF CYDONIA REGION – http://cydonia.blog.hu/ A csillagász végzettségű Molnár László 2007-ben csatlakozott a Knights of Cydonia Region blog írói közé, amit Dianiska Balázs és Vincze Miklós, az ELTE akkori hallgatói indítottak 2006 végén. Az eleinte csak vendégszerzősködő blogger később az oldal egyetlen aktív üzemeltetőjévé vált. Az alapító, Dianiska Balázs kíváncsi volt, hogy ingyenes felülettel, reklámok nélkül mekkora tömeget tud elérni, érdekli-e egyáltalán az embereket az űrkutatás. Szeretett volna az Űrvilág.hu (űrkutatási hírportál) oldalhoz hasonlót létrehozni. Az író észrevételei szerint az Űrvilágon igényes, jó ismeretterjesztő cikkek jelentek meg, egy idő után azonban gyenge aktivitást mutatott a hírportál. Ezzel egy időben viszont az űrkutatási

hírek

kedvelt

témái

maradtak

a

nagyobb

online

felületek

tudományrovatainak, az érdeklődés tehát élt a nagyközönség részéről. A kíváncsiságon túl a bloggert az is motiválta, hogy bemutassa, az űrkutatásnak hazánkban jelentős múltja és jelene van, amiről azonban a többség – kommunikáció hiányában –csekély ismerettel bír. (Balázs, 2007) Kezdetben nem volt igazán kiforrott koncepció az oldal működtetését illetően, ahogy telt az idő és nőtt az olvasótábor, úgy alakult, formálódott a blog is. Lettek visszatérő rovatok, mint például a „Nap képe” és „Nap videója”, később pedig saját Facebook oldalt is indítottak a felületnek. Az első sikerekre, visszajelzésekre nem kellett sokat várni, a 2007-es Goldenblog verseny akkori közönsége a Hírblog kategória hetedik helyét szavazta meg az oldalnak. Pár évvel később, 2011-ben már „aranyéremmel” távoztak a versenyről, melyet a Szakértő kategóriában voksolt meg nekik a zsűri. Ekkor a naplót szinte már csak Molnár László vezette, 2010 körül ugyanis a szerzők többsége lemorzsolódott. Az elnyert díjak mellett Molnár László a blogolásnak köszönhetően több kutatóval és újságíróval is megismerkedett, akik csillagászati és űrkutatási témában azóta is kikérik véleményét. A naplózás hozadéka továbbá, hogy a szerző ma már a Csillagászat.hu (a Magyar Csillagászati Egyesület és a Polaris Csillagvizsgáló által üzemeltet csillagászati hírportál) egyik szerkesztője és alkalmanként egy-egy írása a 444.hu-ra (híroldal) beépült Puli Space illetve Science Meetup blogokban is megjelenik. A blogger írásai ma már főleg az előbb említett oldalakon találhatóak meg, ezek mellett ugyanis nem jut idő a Cydonia frissítésére. Az utolsó bejegyzés 2014 májusából való, a Facebookon 43

található „legújabb” poszt pedig 2014 szeptemberében került ki az oldalra. A jelenlegi inaktív időszak ellenére a blogger szeretné „feléleszteni”, továbbvinni a Cydoniát valamilyen formában, fontosnak tartja ugyanis az ismeretterjesztésnek ezt a formáját. Véleménye szerint a bloggerek sokkal hatékonyabban tudják a tudomány új eredményeit értelmezni, mint a hírportálok, akiknek általában nincs erőforrásuk és/ vagy képzett tudományos újságírójuk. „Az már más kérdés, hogy a tudományos blogok posztjai mennyi olvasóhoz és mennyivel később érnek el…” – teszi hozzá a kutató.

AZ OLDAL

19. ábra: A Knights of Cydonia Region blog fejlécének képernyőfelvétele

Az oldal fejléce a címet és egy képet (az oldal „logóját”) tartalmazza. Ezalatt 3 oszlopos elrendezésben találhatjuk meg a tartalmakat és menüpontokat. Jobbról balra haladva a legnagyobb blokk tartalmazza az oldal bejegyzéseit. A középső oszlopban legfölül találhatjuk a „Kutató blog bejegyzései” blokkot, ami a Kiválóság Program keretében támogatott projekthez kapcsolódó bejegyzéseket tartalmazza. Alatta helyezkedik el az oldalt támogatók listája. A jobb oldali oszlop tetején a Kiválósági Programban való részvételt jelezték a szerkesztők, ami alatt megtalálhatjuk a Puli Space blog logóját, a Cydonia blog Facebook oldalának ajánlását, egy keresőfelületet és a Blogroll-t, vagyis a szerzők által javasolt további naplókat. Bár a fejlécben röviden jelezve van a tudományterület, hosszabb leírást a napló témájáról, műfajáról nem találunk, ahogy magukról a szerzőkről sincs fent információ. Az elérhetőséget illetően a középső oszlop alján találhatunk egy felhívást: „Ha szeretnél a blog írásában részt venni, vagy érdekes témát ajánlani, írj a szerkesztőknek”, melyre rákattintva előbányászható egy e-mail cím. Nehezíti az oldalon való böngészést, hogy a 44

legtöbb napló esetében megtalálható „Archívum” doboz itt nincs kirakva, így a régi tartalmak előbányászása időigényes feladat.

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK Az blog első „teljes évétől” (2007-től) 2015-ig bezárólag tartó időszak bejegyzéseinek számát a 20. ábra mutatja be. Egy igen lendületes indulás figyelhető meg, ami után egy évvel, 2008-ban, a bejegyzések száma drasztikusan lecsökkent. Innentől kezdve a frissülések száma haranggörbe alakot vesz fel. Ennek az időszaknak az elején (2008) egy három évig tartó folyamatos éves bejegyzésszám gyarapodás látszódik, mely 2011ben visszafordul, és lassan csökkenésnek indul. A görbe csúcsa 2010-es évnél található, ekkor közelítőleg heti háromszor frissült az oldal. Az aktivitáscsökkenés eredményeként 2012-re átlagosan heti egy frissülés volt jellemző, 2013-ban pedig az átlagban már csak kéthetente került fel új tartalom az oldalra. A 2009-es évtől számolva a blog oldalletöltések száma elérte a 178.000-t. BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2007-2014 250

200

150

100

50

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

20. ábra: A Cydonia blogon megjelent bejegyzések száma éves bontásban 2007-2014 között. A 2006-os év nem volt teljes, így ezt kihagytam a statisztikából.

A blognak viszonylag későn, 2011-ben lett külön Facebook oldala, melynek „legerősebb időszaka” 2012 májusától 2013 májusáig tartott. Ezen belül is az augusztus hozta a legtöbb látogatót. Ebben nagy szerepe lehetett a Curiosity marsjárónak, (az eszközt életre utaló jelek kutatása céljából küldték a szomszédos bolygóra) ami 2014 45

augusztusi elején épségben leszállt a vörös bolygóra, ahonnan később képeket is küldött. Ez egy jelentős űrkutatási esemény volt ebben az időszakban, ami sokakat érdekelt. Az oldal bejegyzéseinek hossza tág határok közt változik. Találhatunk pár soros megjegyzéssel kiegészített, videó és képmegosztásokat, friss híreket, nagyobb eseményeket „élőben végigkövető” bejegyzéseket. Ez utóbbira példa a már említett marsjáró landolása is, ami miatt aznap többször is frissült az oldal. A rövidebb, hírszerű anyagokon kívül hosszabb ismeretterjesztő írásokat, esszéket is olvashatunk. Az írók a nagyközönséghez szólnak, cikkeik közérthetőek, és a blog adta lehetőségeket kihasználva szabadabb, lazább megfogalmazásban íródtak.

21. ábra: A Cydonia blog Facebook oldalának képernyőfelvétele

A blog lapletöltések szerinti, eddigi legnépszerűbb bejegyzéseit, megjelenésük évét és annak kedveléseit illetve a kommentelők számát a 7. táblázat tartalmazza.

46

A BEJEGYZÉS CÍME

MEGJELENÉS

KEDVELŐK SZÁMA

KOMMENTEK SZÁMA

Ennyik vagyunk16

2009

4862

33

Az első napok képei a Marsról17

2012

186

40

Enceladus: teljes gázzal18

2010

0

52

7. táblázat: A Cydonia blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján

http://cydonia.blog.hu/2009/12/18/ennyik_vagyunk_1 http://cydonia.blog.hu/2012/08/11/az_elso_napok_kepei_a_marsrol 18 http://cydonia.blog.hu/2010/10/01/enceladus_teljes_gazzal 16 17

47

SZERTÁR – http://www.szertar.com/ Zsiros László Róbert, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán szerzett kertészmérnöki diplomát, majd tanulmányait doktoranduszként a molekuláris biológia területén folytatta. Már a kertészmérnöki diploma után elkezdett gondolkozni egy olyan honlap létrehozásán, melyen rövid videók és ismeretterjesztő cikkek segítségével mutatta volna be szakmáját a nagyközönségnek. Mivel 2001 körül még nem volt meg hozzá a megfelelő platform, az ötlet nem valósult meg. Évekkel később azonban, amikor a szakember a Csodák Palotájában kezdett el dolgozni, újra felmerült egy internetes videósorozat elindításának ötlete. Ekkor már sokkal több lehetőség kínálkozott az ilyen típusú tartalmak online megjelenítésére, így 2008-ban elindult a Szertár blog. A koncepció szerint a kutató egyszerű kísérletekkel szerette volna bemutatni a természettudományok „érdekesebb oldalát”, melyek otthon is elvégezhetőek és a megfelelő kellékekhez bárki könnyedén és olcsón hozzájuthat. A másik fontos szempont a figyelemfelkeltés volt. Az ismeretterjesztő nagy problémának látja, hogy az emberek sokszor nem hisznek a tudósoknak. Elmondása szerint, sosem az volt a célja, hogy mindenkit meggyőzzön, legyen mérnök vagy természettudós. Csupán szeretné, hogy az emberek elfogadják, ez is egy irány, egy szakma, és aki évtizedekig foglalkozik vele, az valószínűleg ért hozzá. „Ha fáj a fogunk, akkor nem a hentes véleményére vagyunk kíváncsiak, hanem a fogorvoséra. Ha egy természettudományos problémáról van szó, sokszor megkérdőjelezik a tudósok véleményét, pedig igenis hinni kéne bennük.” – mondta Zsiros László. Mielőtt belekezdett volna a blogolásba, rengeteg ismeretterjesztő műsort és oldalt böngészett át, megismerve így a műfaj legjobbjait, pontosítva ezzel saját elképzeléseit. Hogy lássa, lesz-e elegendő anyag, összeírt egy listát, amin legalább 100 kísérletet gyűjtött össze, majd amikor látta, hogy téma bőven akad, belekezdett az oldal elkészítésébe. Elmondása szerint a listát azóta elő sem vette, jó, ha pár kísérletet megcsinált róla. Ennek ellenére fontosnak tartotta ezt a lépést, nagy biztonságérzetet jelentett. „Az elején egy szót sem szóltam senkinek a blog létezéséről csak felraktam pár anyagot és vártam, hogy lesz-e belőle valami.” – mesélte Zsiros László. A videóblog felvételein a szerző maga szerepel, kísérletezik és magyaráz. A felvételtől kezdve a végső anyag megvágásáig mindent egyedül csinál, amiből az évek alatt 48

elmondása szerint rengeteg mindent megtanult a műfajról. Az oldal eredeti célközönsége (legalábbis az elképzelések szerint) a középiskolát elhagyó, egyetemre járó, nem természettudományos területen mozgó fiatal felnőttek voltak. Az író „bánatára” azonban a blog nem ezt a közönséget vonzotta be. Egyre több leveket kapott középiskolás diákoktól és tanáraiktól, hogy anyagait órákon, oktatás céljából használják. Ezen a ponton az iskolások és tanárok közösségére gondolva Zsiros Lacinak át kellett alakítania az eredeti koncepcióit. Szeretett volna minél olcsóbban kihozható kísérleteket összerakni a megfelelő laza, humoros szövegezéssel. „Mérlegelnem kellett, hogy talán ne erőltessem tovább azt, hogy mondjuk, hogyan lehet gumióvszerrel madarat fogni.” – teszi hozzá mosolyogva. Az író ezeket a típusú visszajelzéseket jóval pozitívabbnak tartja, mint például a Goldenblog díjazást vagy a Hevesi Endre tudományos újságírói díjat. Pedig mindkettőt odaítélték már neki, a Szertár a 2009-es Goldenblog Szórakozás kategóriájának első helyezettje lett, tudományos ismeretterjesztő munkájáért pedig Zsiros László 2013ban megkapta a Hevesi Endre díjat. A kezdetekkor heti rendszerességgel került fel újabb videó az oldalra, mely egy idő után azonban lecsökkent, és az egy hétből kettő lett, majd a kétheti frissülés ad hoc jelleget vett fel. Zsiros Laci pár éve külföldön él, így nem tudott az oldal karbantartásával foglalkozni. Az író blogjára, mint közösségre tekint, akikkel együtt alakítva szeretné létrehozni azt a tartalmat, amiből mindenki tanulhat valamit, még ő maga is. Az oldal indulásának éveiben többször is szervezett blogtalálkozót (Szertár offline), amivel célja a közös kísérletezés, tanulás volt. „Teljesen mindegy, hogy előadás, könyv vagy blog. Ha az nem a közönségért készül, akkor veszett fejsze nyele. Lehet az embernek baromi jó ötlete, lehet nagyon jó dumája, de ha az éremnek csak ezt az oldalát csiszolja, akkor maximum rajongói lesznek, de a közönség nem lesz számára partner.” – zárja gondolatait Zsiros Laci.

49

22. ábra: Montázs a Szertár YouTube csatornájának és Facebook oldalának valamint Zsiros László Facebook oldalának képernyőfelvételeiből

AZ OLDAL A blog fejlécében található az oldal logója, a Facebook és Twitter oldalt jelző, és oda átirányító ikon, valamint egy keresőfelület. Alatta a tartalom és a menüpontok három oszlopba tagolódnak. Balról jobbra haladva az első blokk tartalmazza a legújabb bejegyzéseket. A középsőben található a „Hírek”, „Események” és „Ajánló” menüpont. A jobb oldali oszlop első blokkjában tájékozódhatunk az oldalról és szerzőjéről, megtalálhatjuk a leggyakrabban feltett kérdéseket (GY.I.K.), és a blogger elérhetőségét. Ezek alatt helyet kaptak még a „Legutóbbi hozzászólások”, „Címkék”, a Facebook oldal ajánló, „Linktár” és az „Archívum” dobozai is. A logóban megjelenő narancssárga, fekete és fehér színek az egész oldalon visszaköszönnek, egységes arculatot adva így a felületnek, ami az indulás óta még nem változott. Bár Zsiros Laci tervezte, hogy megújítja a designt, ez a projekt még várat magára.

50

23. ábra: A Szertár blog képernyőfelvétele

BEJEGYZÉSEK, OLDALSTATISZTIKÁK Bár jelenleg nem igazán üzemel az oldal, az első három évben rendszeresek voltak a bejegyzések. (lásd 24. ábra) Ebben az időszakban átlagosan heti egy új tartalom került fel a blogra. A bejegyzések szinte minden estben videókat jelentenek, kivéve, amikor a szerző eseményekre, rendezvényekre hívja fel az olvasók figyelmét. Már a 2011-es évben is látszódik egy nagyobb visszaesés a frissüléseket illetően, ami a következő években csak még tovább csökkent. Ennek oka, hogy a kutató jó pár éve külföldön él és dolgozik, így ebben az időben nem foglalkozott a felülettel. BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2008-2012 70 60

50 40 30 20 10

0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

24. ábra: A Szertár blog bejegyzéseinek száma éves bontásban 2008 és 2014 között

A blog rendelkezik külön Facebook oldallal, ami viszonylag aktív maradt az elmúlt időszakban is. A 2015-ös év első négy hónapjának posztjait a 25. ábra mutatja, melyen a blog Facebook oldala mellett feltüntettem a szertő saját nevén futó Facebook oldalát 51

is. A kirakott posztok tartalmát tekintve van átfedés a két lap között, bár a saját oldalra sokkal több tartalom kerül fel, ami érhető, hiszen a blog esetében nem lehet bármilyen tartalmat kirakni. Az ábrából jól látszik, hogy a két oldalon megjelent bejegyzésszámok összhangban vannak egymással. Az év elején (január, február) kevesebb poszt figyelhető meg mindkét esetben, míg az márciusi és áprilisi hónapokban ezek száma mindkét esetben növekedett. A SZERZŐ SAJÁT ÉS BLOGJÁNAK FACEBOOK OLDALÁN MEGJELENT POSZTOK SZÁMA 2015. ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN

Április

Március

Február

Január 0

5

10

15

A szerző Facebook oldala

20

25

Szertár Facebook oldala

25. ábra: 2015. első négy hónapjában a Szertáron és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma

Az oldal nagyrészt már csak a Facebookon és a YouTube csatornán keresztül „kommunikál”, a honlapra ritkán kerül fel új anyag. Zsiros László szerint, ha valaki olyan dolgot csinál, aminek az alapja a közösség (mint például a naplózás), akkor elengedhetetlen,

hogy

odafigyeljen

a

különböző

közösségi

alkalmazásokra,

technikákra, lehetőségekre. Bevallása szerint jelenleg nincs elég energiája, ehhez ugyanis főállásban kellene a blogolással foglalkoznia. Jelenleg szeretné inkább hobby szinten tartani a dolgot, mert ha már muszájból kell valamit csinálni, hamar elveszhet a motiváció. Így ő Inkább kevesebb anyagot tesz fel az internetre, azokhoz viszont nagy lelkesedéssel áll hozzá.

52

DUNAI SZIGETEK – http://dunaiszigetek.blogspot.hu/ Szávoszt-Vass Dániel, geográfus 2009-ben indította el a Dunai Szigetek blogot. A folyó szigeteit hidrológiai, természetföldrajzi, helytörténeti és régészeti szempontból is körüljáró ismeretterjesztő oldal működtetésébe a blogger saját szórakoztatására kezdett

bele,

mindenféle

koncepció

nélkül.

Miközben

doktoriját

a

Duna

mederszabályozásaiból írta, rengeteg olyan érdekességet talált, ami nem fért volna bele dolgozatába. Hogy ezek az anyagok ne vesszenek el, naplózni kezdett róluk. „A dolog akkor vált komolyabbá, amikor jöttek az olvasói visszajelzések. Ez nagyjából fél évvel az indulás után volt. Nagyon csodálkoztam, hogy egyáltalán olvassa valaki, amit írok. Azóta öngerjesztő a folyamat, nem lehet abbahagyni” – meséli Vass Dániel. Hasonlóan indult 2013-ban a szerző másik oldala, a Pangea is. Rengeteg olyan földtudományos téma volt, ami már „nem fért bele” a Dunai Szigetekbe, így 2013-ban a szerző ezeknek ismét külön oldalt indított. Az újabb blogot azonban már nem egyedül szerkeszti, nagyjából négy állandó szerző foglalkozik vele. Közülük jelenleg a legaktívabb blogoló Jakab László, aki szintén geográfus végzettségű. Indulás után nem sokkal a Pangea a zsűri szavazati alapján 7. helyen végezett a 2014es Goldenblog Tech+Tud kategóriájában. A szerzők által, A Földgömb (ismeretterjesztő havilap) Atacama expedíciójáról készített interjút, illetve Magyarország 1918 utáni széthullásának történetét több országos lap online felülete is átvette. Az írók elmondása szerint rengeteg anyaguk az index főoldalára is kikerült. Az írók sok visszajelzést kapnak szakmabeliektől, ösztönzik őket a folytatásra. A jövőben terveik szerint próbálják tartani a heti rendszeres frissülést, amire azonban egyre kevesebb idejük van. Folyamatosan keresnek maguk mellé írókat, ami nem könnyű, eddigi tapasztalataik szerint borzasztó passzivitás mutatkozik ezen a téren. AZ OLDAL A Dunai Szigetek fejlécében különböző menüpontok találhatóak. Választhatunk a „Főoldal” „Tartalomjegyzék”, „Dunai Szigetek Könyvtár” illetve az oldal által meghirdetett fotópályázatok linkjei közül. Ezen kívül a blog rendelkezik egy oldalsávval is ahol a szerzői jogok, elérhetőség, olvasói vélemények, a különböző eseményekkel (pl. fotópályázat) kapcsolatos legfrissebb híreket összefogó blokkal, 53

valamint a Facebook oldal beágyazásával, és oldalajánlóval találkozhatunk. Ha tovább görgetünk lefelé, itt található még a „Legnépszerűbb 10”, az „Archívum” és a „Címkék” doboz is. A sok egymás alatt sorakozó blokk zavarossá és „végtelen hosszúvá” teszi az oldalt. Az összehatás kissé összeszedetlennek és elavultnak hat, látszik, hogy az írók erre nem fordítanak nagy gondot.

26. ábra: A Dunai Szigetek fejlécének képernyőfelvétele

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2010-2014 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2010

2011

2012

2013

2014

27. ábra: A Dunai Szigetek blogon évente megjelent bejegyzések száma 2010-2014-ig.

A 27. ábra 2010-től 2014-ig mutatja a blogon évente megjelent bejegyzések számát. Az oldalt 2009 végén alapították, így ezt a „csonka” évet kihagytam az ábrázolásból. Szávoszt-Vass Dániel elmondása szerint mindig igyekezett a rendszerességre, ügyelt arra, hogy legalább heti egyszer, de inkább kétszer frissüljön az oldal. Ezt a statisztika szépen tükrözi, a leggyengébb év (2010) frissüléseinek átlaga szerint hetente

54

nagyjából egy új tartalom került fel az oldalra. A legerősebb két évben (2011-ben és 2012-ben) átlagosan heti 1-2 bejegyzéssel bővült a tartalom. Indulása óta a Duna Szigetek oldalletöltéseinek, vagyis megtekintett oldalainak száma közel 909.000, míg a csupán 1,5 éve működő Pangea a 890.000-hez közelít. 2015. ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN A BLOGON ÉS ANNAK FACEBOOK OLDALÁN MEGJELENT BEJEGYZÉSEK SZÁMA

Április

Március

Február

Január

0

5

10

15

Facebook posztok száma

20

25

30

35

Blogbejegyzések száma

28. ábra: 2015. első négy hónapjában a Dunai Szigeteken és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma

A rendszeresség úgy néz ki 2015. első hónapjaira is megmaradt, eddig minden hónapban 5 új tartalommal bővül az oldal. (Lásd 28. ábra) Emellett a Facebookon is aktívak a szerzők. Az év első két hónapjában átlagosan kétnaponta osztottak meg új tartalmakat, márciusban és áprilisban ez az érték már kétszeresére nőtt. A 2015-ös adatok alapján számolva, egy blogbejegyzésre átlagosan egy megjegyzés és 75 kedvelés érkezik, továbbá egy bejegyzésre átlagosan 5 Facebook poszt jut. (A pontosabb, egy tizedesjegyre kerekített adatokat a 8. táblázat tartalmazza.) A cikkek kedvelőinek száma nagyon változatos, volt olyan bejegyzés, amire több száz kedvelés érkezett, de a bejegyzések többségénél egy like-ot sem figyelhetünk meg. Ebben valószínűleg szerepet játszik, hogy bizonyos írások kikerültek az Index oldalára, kirívóan magas kedvelésszámot eredményezve így ezeknek a tartalmaknak.

55

Összesen Egy bejegyzésre átlagosan

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Facebook posztok

száma

kedvelőinek száma

kommentszáma

száma

20

1502

26

94

75,1

1,3

4,7

8. táblázat: A Dunai Szigetek blog 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza.

A Dunai Szigetek bejegyzései a legtöbb esetben terjengősebb, 5-6000 karakteres kategóriába tartoznak, de sok, ennél hosszabb írást is találhatunk a blogon. Az írások nyelvezete általában egyszerű, bár akadnak kifejezések, amik megmagyarázatlanul maradnak. Ezzel a szerzők tisztában vannak, ugyanakkor általában elhessegetik a gondolatot, hogy „túlságosan leegyszerűsítsék” a tudományos tartalmakat és inkább maradnak a szakmaibb vonalon. Emellett viszont a szerzők rengeteg érdekes képpel egészítik ki írásaikat, melyek kiválóan illusztrálják a szövegben leírtakat.

29. ábra: Montázs a Dunai Szigetek a Pangea blog és annak Facebook oldalának képernyőfelvételeiből

56

A blog lapletöltések szerinti, eddigi legnépszerűbb bejegyzéseit, megjelenésük évét és annak kedveléseit illetve a kommentelők számát a 9. táblázat tartalmazza.

A BEJEGYZÉS CÍME

A felhizlalt Margit-sziget19

Helyzetjelentés és képriport a 2013 júniusi dunai árvízről20

MEGJELENÉS

KEDVELŐK SZÁMA

KOMMENTEK SZÁMA

2011

0

14

2015

199

1

2014

96

8

Lángban álló dunai szigettenger – archív felvételek Magyarország 1944-es bombázásáról21 9. táblázat: A Dunai Szigetek legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján

http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2011/10/felhizlalt-margit-sziget.html http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2013/06/helyzetjelentes-es-kepriport-2013.html 21 http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2012/06/langban-allo-dunai-szigettenger-archiv.htmlS 19 20

57

TOOCHEE – http://toochee.reblog.hu/ Az újságírással foglalkozó Kovács T. Mihály, a legaktívabb blogoló az általam kiválasztott mezőnyben, valamint ő az aki „leglazább” értelemben és a legszélesebb körben foglalkozik tudományos témákkal. A blogot, mely a szerző megfogalmazása szerint magazin jellegű és sokkal inkább szórakoztató/ ismeretterjesztő funkciót tölt be, mint szakmait, 2010-ben indította el. A blogger aktivitását nem csak a Toochee napi szintű frissülése tükrözi, emellett négy másik naplót (Szem-szájnak, Macskaőrség, Napi videó, Toochee Fotó) is üzemeltet az író, valamint vendégszerzőként két másik oldalon (Netidők asztaltársaság, Galaktika Blog) is publikál. Az író érdeklődése szertágazó, mivel azonban újságíróként nem foglalkozhat akármivel, szeretett volna egy olyan oldalt létrehozni, ahol az őt érdeklő tartalmakat mind megjelenítheti. Az oldalon az én-blogokra és a tematikus blogokra jellemző tartalmak vegyesen jelennek meg, a blogger saját oldalát a komplex kategóriába sorolja. A széleskörű érdeklődés és aktív posztolás eredményeként a napló havi körülbelül 3500 ezres oldalletöltést ér el, a blog saját Facebook oldalának pedig 27.000 körüli lájkolója van. A naplózót olvasótábora már kétszer is Goldenblog győzelemhez jutatta. 2013-ban a PopArt kategória (fotó- és karikatúra blogok, valamint a művészeti és kulturális oldalak), 2014-ben pedig a Tech+Tud kategória aranyérmét hozhatta el a Toocheeval.

AZ OLDAL Az oldal tartalmai két oszlopba rendeződnek. A bal oldali oszlopban találhatjuk a bejegyzéseket, míg a jobb oldali egy rövid bemutatkozást, a szerző további blogjainak linkjeit és elnyert díjait tartalmazza. Található még az oldalon egy „Legfrissebb bejegyzések” doboz, valamint a napló Facebook oldalának beágyazása. A blogon nagyon megnehezíti a „közlekedést”, hogy nincs kirakva se a „Címkék”, se az „Archívum” menüpont, így a régebbi tartalmakat csak sokszori görgetéssel és kattintással érhetjük el, mely egy ennyire sűrűn frissülő oldal esetében hamar megnehezíti a korábbi cikkek visszakeresését.

58

30. ábra: A Toochee blognak és Facebook oldalának képernyőfelvétele

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK Az archívum hiányában az éves bejegyzésszámokat ebben az esetben nem tudtam feltüntetni, nincs róla adatom, hogy az elmúlt pár évben hányszor frissült az oldal. Kovács Mihálytól is próbáltam megszerezni a statisztikákat az oldallal kapcsolatban, de megkeresésemre nem érkezett válasz, így ezek hiányában nem tudok pontos képet alkotni az író eddigi aktivitásáról. A 2015-ös év első négy hónapjának adatai megszámolhatóak voltak, ezeket a 10. táblázat tartalmazza. Az oldal frissüléseit illetően elmondható, hogy valóban rendszeres tartalommegosztásról van szó, átlagosan napi szinten frissül a blog. Ez alapján a nyolc, elemzésre kiválasztott oldalam közül, valóban a Toochee tűnik a legaktívabbnak. Amiben Kovács Mihály naplója szintén kilóg a sorból az az, hogy míg a többi esetben általában a Facebook oldalon több tartalom jelenik meg, mint magán a blogon, addig ez jelen esetén pont fordítva van. A 31. ábra a 2015-ös év első négy hónapjának bejegyzésszámait mutatja a blogra és a Facebook oldalra vonatkoztatva. Jól látszódik, hogy a közösségi oldalon minden esetben kevesebb poszt található, mint a blogon. 59

A napi szintű frissülések a legtöbbször vicces, érdekes videókat, fényképeket tartalmaznak, melyeket a szerző pár sorban ismertet, illetve saját gondolatokat, meglátásokat fűz hozzá. A naplózásnak ezt a tulajdonságát a blogger igen fontosnak tartja, véleménye szerint a médium jellegéből adódóan, nem kell feltétlenül objektívnek maradni, az író véleménye a posztok egyik markáns eleme lehet. Kovács Mihály szerint az emberekben megvan az alapvető érdeklődés a tudományok iránt, de a felgyorsult életvitel miatt csak kevés idő jut ilyen tartalmak „fogyasztására”. Valószínűleg a blogger ezért döntött a rövid, ámde sok képi és videótartalommal bíró bejegyzések mellett, ezeket napi szinten átböngészni ugyanis tényleg nem tart sok ideig. A Toocheen találhatunk furcsaságokat, aranyos állatkákat, a világ sokszínűségét bemutató képsorozatokat és még sok egyéb mást is. A téma valóban nagyon tág, szinte minden belefér, ami felkeltei a blogger figyelmét. Mindezt kötetlenül, populárisan és magazinosan, a tudomány határát olykor csak súrolva, de érdekesen, viccesen és figyelemfelkeltően tálalva. A bejegyzések könnyen fogyaszthatóak, ám mégis sokszor elgondolkodtatóak.

2015. ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN A BLOGON ÉS ANNAK FACEBOOK OLDALÁN MEGJELENT BEJEGYZÉSEK SZÁMA Április

Március

Február

Január

0

5

10

15

Facebook posztok száma

20

25

30

35

Blogbejegyzések száma

31. ábra: 2015. első négy hónapjában a Toochee blogon és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma

60

Összesen Egy bejegyzésre átlagosan

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

Facebook posztok

száma

kedvelőinek száma

kommentszáma

száma

123

2

67

75

0

0,5

0,6

10. táblázat: A Toochee 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza egy tizedesjegyre kerekítve.

61

KÖDPISZKÁLÓ – http://kodpiszkalo.blog.hu/ Az általam kiválasztott oldalak közül Dr. Csupor Dezső által, 2012-ben indított Ködpiszkáló a „legfiatalabb”. „A blog létrehozásának ötlete akkor merült fel először, amikor egy héten belül öt ismerősöm kért tanácsot ugyanazzal a körlevéllel kapcsolatban. Amikor ez a szám tízre emelkedett, elindítottam a Ködpiszkálót.” – írja oldalán a gyógynövénykutató. (Csupor, 2012) A hét szerzős csapat többségében gyógyszerészekből áll, de biológust és vegyészt is találhatunk a bloggerek közt. Céljuk a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek tisztázása és magyarázata, az interneten terjedő körlevelek, félrevezető honlapok és reklámok elemzése. A blog sikeres indulását tükrözi, hogy már az alapítás évében, a 2012-es Goldenblog versenyen, a Szakértői kategória 5. helyét szavazta meg nekik a közönség. Az ezt követő két évben további sikereket értek el az írók, 2013-ban a Biznisz kategória 9. helyét, 2014-ben a Tech+Tud kategória 2. helyét sikerült a közönség szavazatai alapján megszerezniük. Csupor Dezső és csapata részt vett a Nemzeti Kiválósági Program blogversenyén is, ahol az első helyet hozták el a naplózók. A lapletöltések száma naponta átlagosan 2000 körül van, az oldal indulása óta pedig ez az érték lassan eléri a 1,5 milliót. A blogot egyre szélesebb körben, szakmán belül is ismerik és elismerik, Csupor Dezső elmondása szerint előfordul, hogy írásaikat szaklapokban idézik. A kutató szakmailag is fontosnak tartja a blogolást, véleménye szerint a műfaj kiválóan megtanít arra, hogyan kell bonyolult kérdésekről közérthetően írni, úgy, hogy az az átlagolvasó számára is emészthető legyen. A kutató nem csak az online világban foglalkozik ismeretterjesztéssel, több könyv szerkesztésében és írásában is részt vett már. A sok „nyomtatott írás” ellenére úgy véli, manapság a blogok a legfontosabb ismeretterjesztő fórumok. Segítségükkel a tudományos ismeretterjesztő lapok olvasottságának többszöröse is elérhető, hiszen a megosztások által az anyagok gyorsan és széles körben képesek elterjedni, ráadásul mindezt ingyenesen.

62

AZ OLDAL

32. ábra: A Ködpiszkáló blog fejlécének képernyőfelvétele

A blogot megnyitva egy egyszerű, ám mégis minden fontos információt tartalmazó fejlécet és menüpont láthatunk. (Lásd 32. ábra) Ismeretlenül az oldalra tévedve hamar kideríthetjük, hogy hol is járunk, a blog témája, célja és szerzői mind egy kattintással elérhetőek. Az „Erről írtunk már” és „Címkefelhő” segítéségével gyorsan rákereshetünk a minket érdeklő témákra. A napló oldalsávjában a díjakat, utolsó kommenteket, archívumot és a blog Facebook oldalának ajánlását találhatjuk, még lejjebb görgetve az oldalon, egy keresőfelületet és az ajánlott oldalakat helyezték el a szerzők. Összességében egy kellemes külsejű, letisztult és egyszerűen kezelhető felületet kap az olvasó, melyen minden fontos információt könnyedén megtalálhat.

33. ábra: A Ködpiszkáló blog Facebook oldalának képernyőfelvétele

63

BEJEGYZÉSEK, STATISZTIKÁK BEJEGYZÉSEK SZÁMA 2012-2014 60 50 40 30 20 10 0 2012

2013

2014

34. ábra: A Ködpiszkáló bejegyzéseink száma éves bontásban

Az indulás óta, 2015 májusáig összesen 158 bejegyzés jelent meg az oldalon, melyeket évekre lebontva (a 2015-ös évet kihagyva) a 34. ábra mutat be. Jól látszódik, hogy az elmúlt három évben viszonylag stabilan, éves szinten nagyjából ötvenszer frissült a blog, vagyis átlagosan heti egy új bejegyzéssel bővül a tartalom. A 2015-ös év első négy hónapjának alakulását a 35. ábra szemlélteti. 2015. ELSŐ NÉGY HÓNAPJÁBAN A BLOGON ÉS ANNAK FACEBOOK OLDALÁN MEGJELENT BEJEGYZÉSEK SZÁMA Április Március Február

Január 0

5

10

Facebook posztok száma

15

20

25

Blogbejegyzések száma

35. ábra: 2015. első négy hónapjában a Ködpiszkálón és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma

A négy hónap adatai alapján jelenleg nagyjából kéthetente frissül az oldal. Ha marad ez a tendencia, akkor ebben az évben erős visszaesés következhet be a frissüléseket illetően. Egy bejegyzést a blogon átlagosan 174-en kedvelnek és 9-en kommentelnek. 64

A blognak külön Facebook oldala is van, amit viszont sokkal gyakrabban frissítenek a szerzők. Egy blogbejegyzésre átlagosan 5 Facebook poszt jut, melyek a saját bejegyzések népszerűsítésén túl más oldalak cikkeit, azokra való rövidebb reflexiókat, aktuális híreket boncolgatnak. (2015. első négy hónapjának pontosabb, egy tizedesjegyre kerekített adatait a 11. táblázat tartalmazza) A blogon megjelenő anyagok jellemző hossza 4-6000 karakter, melyekhez illusztrációnak általában egy kép kapcsolódik. A cikkek az átlagolvasót célozzák meg, könnyen érthető, egyedi stílusban íródott anyagokat találhatunk a blogon. Blogbejegyzések

Facebook posztok

Blogbejegyzések

Blogbejegyzések

száma

száma

kedvelőinek száma

kommentszáma

10

54

1741

92

5,4

174,1

92

Összesen Egy bejegyzésre átlagosan

11. táblázat: A Ködpiszkáló 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat. kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza.

A blog lapletöltések szerinti, eddigi legnépszerűbb bejegyzéseit, megjelenésük évét és annak kedveléseit illetve a kommentelők számát a 12. táblázat tartalmazza. A BEJEGYZÉS CÍME

Minden gyógyítható gyógynövényekkel?22 Barackmagkultusz23 Gyógyítja-e a rákot a

MEGJELENÉS

KEDVELŐK SZÁMA

KOMMENTEK SZÁMA

2013

3125

49

2012

2906

133

2012

2461

32

szódabikarbóna?24 12. táblázat: A Ködpiszkáló blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján

http://kodpiszkalo.blog.hu/2013/03/13/minden_gyogyithato_gyogynovenyekkel http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/08/25/barackmagkultusz 24 http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/04/12/gyogyitja-e_a_rakot_a_szodabikarbona 22 23

65

EGY NÉPSZERŰ, SIKERES TUDOMÁNYOS BLOG JELLEMZŐI A kérdőív utolsó részében arra voltam kíváncsi, hogy az írók hogyan vélekednek azokról a jellemzőkről, melyekről úgy gondoltam, egy ismert és jól működő tudományos blog esetében fontosak. A kitöltéskor arra kértem a bloggereket, hogy osztályozzák 1-től 5-ig (ahol az 1-es az egyáltalán nem fontos, míg az 5-ös a nagyon fontos

kategóriákat

jelölte)

a

következő

jellemzőket:

hitelesség,

könnyen

értelmezhetőség, naprakészség, egyediség, design, egyéb csatornákon való megjelenés. A válaszok összesítését a 36. ábra mutatja be. Ez alapján elmondható, hogy a legnagyobb összhang a hitelesség terén jelentkezett, melyre a 8 blogger közül 7-en maximum pontszámot adtak, vagyis véleményük szerint nagyon fontos, hogy egy ilyen oldal rendelkezzen ezzel a tulajdonsággal. Jobban megosztotta a válaszadókat, de a többség (6 ember) fontosnak tartotta, hogy oldalát egyéb csatornákon is megjelenítse. Ez egybevág azzal a megfigyeléssel, miszerint az esetek többségében a naplók külön Facebook oldallal rendelkeznek, melyek magánál az oldalnál gyakrabban frissülnek. Bár a Facebookon megjelent posztok általában nem saját tartalmakat, hanem különböző oldalak híreit, cikkeit tartalmazzák, az olvasókkal való kapcsolattartásban és az aktivitás fenntartásában a közösségi oldalon való megjelenés fontos szerepet játszik. Jobban megosztotta a válaszadókat a design, külalak kérdésköre. Egy ember a „nem fontos”, kettő a „fontos”, öt író pedig a „közepesen fontos” kategóriába sorolta ezt a tulajdonságot. A vélemények ebben az esetben is jól tükrözik a valóságot, az oldalak többségénél ugyanis látható, hogy a kinézettel törődnek a legkevésbé a bloggerek. Egykét esettől eltekintve az oldalaknak nincs kiforrott arculata, vagy olyan ismertetőjegyei, ami alapján az mindig könnyen beazonosítható (itt most tekintsünk el a bejegyzések stílusától). Véleményem szerint a megjelenésre a Kutatók a Neten oldal fordít a legtöbb figyelmet. A Szertár esetében a logó színvilága visszaköszön az oldalon és a videókban, egységesítve így a tartalmat a felülettel, azonban ahogy Zsiros László is elismerte, oldalára ráférne egy design frissítés. A Ködpiszkáló blog zöld színnel átlátható szerkezettel, oldalmegjelenéssel dolgozik, ami számomra letisztultságot tükröz. Számomra a design a Dunai Szigetek esetében hiányzik a leginkább, amivel

66

azonban írója is tisztában van, ő ezt a jellemzőt 2-esre értékelte, tehát nem tartotta fontosnak. A cikkek érthetőségét a válaszadók fele, tehát 4 ember tartotta „nagyon fontosnak”, és további 3 blogoló sorolta ezt a jellemzőt a „fontos” kategóriába. A többség egyet ért abban, hogy a tudományos területen íródott naplóknak (hitelességüket megtartva) közérthetőnek kell lenniük, megszólítva így az átlagolvasót. A legtöbb oldalnál ez így is van, 1-2 olyan eset volt csak, amikor az írások egy része a szakmaibb közönséget célozta meg. A válaszok a naprakészség és egyediség terén szórnak a leginkább, ezeknek a jellemzőknek a fontosságát vegyesen ítélik meg a bloggerek. AZ ÍRÓK VÉLEMÉNYE A BLOGOK KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐIRŐL Nagyon fontos

Fontos

közepesen fontos

Könnyen érthetőség

Naprakészség

Nem fontos

Egyáltalán nem fontos

8

A BLOGOLÓK SZÁMA

7 6 5 4 3 2 1 0

Hitelesség

Újszerűség, egyediség

Desig, külalak

Egyéb csatornákon való megjelenés

36. ábra: A blogok bizonyos jellemzőinek fontossága az írók véleménye szerint. A vízszintes tengely a jellemzőket, a függőleges tengely pedig a blogolók számát tartalmazza. A színek a fontossági sorrendet takarják, a nagyon fontos kategóriától (kérdőívben 5-el jelölt) az egyáltalán nem fontos kategóriáig (kérdőívben 1-el jelölt).

Az írókat kérdőívemben megkérdeztem arról is, hogy szerintük mitől lesz sikeres és olvasott egy tudományos blog. A következő meglátásaik voltak ezzel kapcsolatban: „A tartalom és forma különleges egyvelege kell ehhez. Ha fontos az olvasottság, az ember nem lehet tekintet nélkül arra, hogy milyen témák érdeklik jobban a laikus tömegeket. 67

Ugyanakkor csak az olvasószám hajszolás egész biztos, hogy a minőség rovására menne, és hamar azon vennénk észre magunkat, hogy olyasmiről írunk, ami minket igazából már nem is érdekel. A téma mellett fontos persze a stílus - az ismeretterjesztés igazából egy szakma. Ezt autodidakta módon vagy el lehet lesni a sikeres ismeretterjesztőktől, vagy el kell fogadni, hogy nem megy.” – Varga Máté, Critical Biomass „A jó íráskészség, kommunikáció csak az egyik összetevő. A másik lényeges szempont az elérés biztosítása: pusztán a blogindítás a legritkább esetben elegendő.” – Molnár László, Knights of Cydonia Region „A siker titka, hogy hiányt pótoljon és közérthetően szóljon sokakat érdeklő témákról.” – Csupor Dezső, Ködpiszkáló „Őszinte írótól és szuper témáktól.” – Meskó Bertalan, MedIQ „Ha partnernek tekinti az olvasót/nézőt és nem megmondja a frankót.” – Zsiros László Róbert, Szertár A siker egyik kulcsaként többen említették, a megfelelő blogmotor kiválasztását. Paszternák András szerint, ha olyan felületen indítjuk el internetes naplónkat, amelyről nagyobb portálok szemléznek, jó esélyünk van egy sokkal szélesebb réteg elérésére, köszönhetően annak, hogy a nagyobb internetes portálok százezres, milliós olvasótábort vonzanak. Szávoszt-Vass Dániel elmesélése szerint, sok olyan bejegyzésük volt, amik a szemlézésnek köszönhetően végül az Indexen kötöttek ki. A Pangea blog legnépszerűbb bejegyzése az átlag 4-500 helyett 35.000-es lapletöltést ért el egy ilyen alkalommal. A blog nem csak a kommunikáció egy eszközét, a köréjük épített közösséget is „magában foglalja”. Zsiros László az olvasókban partnert lát, véleménye szerint a bloggernek nem az a dolga, hogy tényszerűen – az ő megfogalmazása szerint – „megmondja a frankót” az olvasónak, hanem partnerként kezelve közönségét, együtt alakítsák az oldalt. Úgy gondolja, ha egy könyv, előadás vagy akár blog, nem a közönségért készül, akkor veszett fejsze nyele. „Lehet az embernek baromi jó ötlete, lehet nagyon jó dumája, de ha az éremnek csak ezt az oldalát csiszolja, akkor maximum

68

rajongói lesznek, de a közönség nem lesz számára partner. A netes közösségi teret ki lehet használni arra, hogy elmélyítsük ezt a kapcsolatot.”– teszi hozzá. A blogok csatornát képeznek az író és a követők, olvasók között. Ennél a műfajnál több szempontból is fontos és elengedhetetlen a velük való kapcsolattartás. Az írók véleményei is ezt a felfogást tükrözik. A visszajelzésekből sokat tanulhatunk, és bár a dicsérő szavak mindenkinek jólesnek, Paszternák András szerint nem ezek fognak előre vinni minket. Egy kritikus hozzászólásból (a megfelelő kereteken belül) sokkal többet profitálhatunk. Varga Máté szerint is kellenek az olvasói reakciók, melyek segítenek a hibák kiküszöbölésében, azonban óva intene minden műfajban alkotót a kommentek aprólékos és állandó áttanulmányozásától. Ez egy bizonyos ponton túl rengeteg időt és energiát emészt fel, ráadásul a legtöbbször csak parttalan vitákat eredményez, mindig lesz ugyanis olyan, akinek más a véleménye egy adott témáról. Olvasóként úgy vélem a hitelesség, könnyen érthetőség és az egyéb csatornákon való megjelenés elengedhetetlen ebben a műfajban. Ezek miatt fogok újra és újra visszatérni egy oldalra. Sokkal nagyobb esélyt látok a blog állandó látogatására, ha annak Facebook oldala aktív. A blog legújabb cikkeit vagy egyéb átvett tartalmakat megosztva, folyamatos érdeklődés tartható fenn. Az olvasó számára ez egyfajta „emlékeztetőül” szolgál azzal kapcsolatban, hogy a blog „él”, és érdemes meglátogatni. Úgy gondolom sokan nem közvetlenül a blogokat keresik fel, hogy megnézzék van-e friss tartalom az oldalon, sokkal valószínűbbnek tartom, hogy közvetett módon, a Facebookra kirakott posztok irányítják át őket a naplókra. A külalakot az írói oldal nem tartotta különösebben fontosnak, pedig véleményen szerint egy-egy esetben sokat jelentene a megfelelő kinézet, jól kezelhető környezet megalapozása, kialakítása. Egy kellemes, átlátható és egyedi megjelenésű felületen szívesen időzök, míg egy zavarosnak tűnő, ömlesztett tartalom esetén kisebb a „motivációm” a böngészésre. Fontos, hogy könnyen és gyorsan tudjunk tájékozódni egy oldalon belül. Azoknál a naplóknál, ahol nem találkoztam az „archívum” vagy esetleg a „címkék” lehetőséggel, a régebbi tartalmakat csak sokszoros görgetéssel és kattintással lehetett elérni, ami egy több éve üzemelő oldal esetében igen időigényesnek bizonyult, ebben az esetben nem biztos, hogy tüzetesen átvizsgálom a régebbi bejegyzéseket.

69

JÖVŐKÉP? A magyar blogszféra feltérképezése során rengeteg olyan oldallal találkoztam, melyek már jó ideje inaktívak voltak. A sok „halott” felület miatt a végső listámra végül (mely 98 oldalt tartalmaz) azok a naplók kerültek fel, melyek 2014-ben mutattak valamiféle aktivitást. Ezzel a megkötéssel sok olyan – eredetileg a listára kerülő – oldalt húztam ki, melyek korábban szerepeltek a találataim közt. Ezek között sok olyan napló volt, melyeket még ma is működő blogok ajánlásaiban megtalálhatóak. Ilyen volt például az Akciós Potenciál és a Béka marad, melyek utoljára 2011-ben é 2013-ban frissültek, mégis több, jelenleg aktív blog javaslatai közt megtalálhatóak. „Az eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, a tudományos téren létrejövő blogok úgy 10-15%-a marad fenn hosszútávon. A hosszútáv alatt pedig itt 4-5 évet értek. Úgy veszem észre, azok az oldalak képesek a leginkább életben maradni, melyeket valamilyen közösség, mint például egyetemi tanszékek dolgozói vagy kutatói csoportok írnak. Az ilyen közösségekben mindig vannak fiatalok, akik motiváltak és besegítenek az írásba, esetleg később átveszik a „munkát”. Sok blogger egyetemistaként kezd bele az írásba, azonban miután lediplomáznak, és munkába állnak, többé nincs idejük, energiájuk az oldal ápolására.” – mondja Paszternák András, a magyar tudományos blogokat összefogó oldal megalapítója, aki már jó pár éve nyomon követi a tudománnyal foglalkozó naplók keletkezését és születését. A kérdőív több kérdése is firtatta a magyar tudományos blogok jelenlegi és jövőbeli helyzetét, ahogyan azt az írók látják. Varga Máté, a Critical Biomass alapítója szerint a tudományos blogszféra amennyire ígéretesen indult annak idején, úgy halt el később. Véleménye szerint a régen aktív és ismert oldalak „eltűnésének” fő oka az időhiány. A legtöbben szabadidejükből lecsípve tudnak ilyesmivel foglalkozni, amiért viszont pénz sose jár. „Ha létrejönne valamilyen új motiváló erő – és erre vannak próbálkozások – ahol akár anyagilag, akár szakmailag elismerve a blogolással töltött időt, a különböző hírportálok, egyetemek, vagy az Akadémia honorálná ezt a munkát. Szerintem egy ilyen kezdeményezéssel egy új blogolási reneszánsznak lehetnénk tanúi.” – magyarázza Varga Máté. A kutató szerint 3-5 éves időtartamban gondolkozva a blogok fontos információforrások maradhatnak, de hosszabb távra nehéz jósolni, nem tudni ugyanis, hogy a jövő technológiái milyen ismeretterjesztési formáknak kedveznek majd.

70

A blogok jövőjét illetően megosztóak voltak a vélemények. A többség egyetért abban, hogy a műfaj fontos szerepet tölthetne be az ismeretterjesztésben, ugyanakkor jelenleg nincs elegendő működőképes tudománnyal foglalkozó napló. Molnár László, a Cydonia blog írója szerint a műfaj továbbra is fontos részét képezi majd az ismeretterjesztésnek, a kérdés az, hogy az oldalak hogyan tudnak maguknak olvasótábort szerezni, a meglévő közösséget megtartani, illetve lehetőség szerint növelni azt. Zsiros László Róbert szerint a hangsúly nem a blogokon, a tudományos kommunikáció megtervezésén van. Ennek része, hogy megvizsgáljuk, kiket akarunk elérni, velük mik a céljaink és a kitűzött célokra tudunk-e tervezni. „Ha egy adott csoporttal kapcsolatos cél eléréséhez a blog formátum a leghatékonyabb, akkor jelentős szerepe van. Ha tehát hangsúlyt fektetünk a tervezésre, akkor fontos szerepük lehet. Ha csak megyünk bele a világba, akkor nem. Pont.”– zárja gondolatait Zsiros László. Szávoszt-Vass Dánielnek és Jakab Lászlónak, akik a Pangea kapcsán dolgoznak együtt, egybehangzó véleményük van a jelennel és jövővel kapcsolatban. Szerintük a műfaj (tudományos téren) lemenőben van. Egyre kevesebben írnak blogot, sokkal könnyebb és gyorsabb a Facebookot használni, ide ugyanis elegendő egy pár soros bejegyzést és egy linket kirakni. „Régen rengeteg blog volt, amit rendszeresen olvastam, mára ezek többsége „eltűnt”, viszont helyettük nem jöttek újabbak.” – emlékszik vissza Dániel. A blogolás terén gondnak látja, hogy az emberek egyre kevésbé foglalkoznak olyan dolgokkal, ami nem hoz pénzt nekik, így véleménye szerint nem jut majd jelentős szerep a műfajnak a jövőben. A bloggerek eltérő problémákat és jövőképeket vázoltak fel, melyekből nehéz megjósolni, kinek is lesz igaza. Sokszor nagy jelentőséget, jövőt jósolunk egy-egy új eszköznek, alkalmazásnak, mely végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Persze ennek éppen az ellenkezője is előfordulhat. Hogy a blog, mint a tudományos ismeretterjesztés egyik felülete melyik úton halad majd hazánkban, egyelőre megjósolhatatlan.

71

ÖSSZEFOGLALÓ Dolgozatomban a magyar természet- és orvostudomány területén íródott blogok felkutatásával és elemzésével foglalkoztam. Az online naplók térhódítása és az ismeretterjesztésben betöltött egyre fontosabb szerepük következtében többen is foglalkozni kezdtek a tudományos blogszféra feltérképezésével, a szerzők és módszereik megismerésével. A magyar helyzet egyelőre feltáratlan, kevés a tartósan fennmaradó, tudománnyal foglalkozó felület, mely szélesebb rétegeket is képes elérni, bekerülni a köztudatba. Dolgozatomban

szerettem

volna

felmérni

az

online

tudományos

naplók

hozzávetőleges számát a természet- és orvostudományok terén, valamint az oldalak bizonyos alapvető tulajdonságait összegyűjtve egy általánosabb kép kialakítását tűztem ki célomul. A több körben lefuttatott keresés eredményeként 98 blogra találtam rá, ami bár első hallásra soknak tűnhet, de közel a felük 2014-ben frissült utoljára. A 2015-ben frissültek harmadánál pedig 04.21-én vizsgálva még nem voltak áprilisi bejegyzések. Az aktivitás a népszerűbb oldalak esetében is csekélynek mutatkozott, vannak olyan ismertebb blogok, melyekre kéthetes frissülés jellemző, de heti egynél többször csak nagyon ritka esetekben kerül fel új bejegyzés az oldalakra. Hogy képet alkothassak arról, mitől is lehet sikeres egy ilyen oldal, a 98 blogból 8-at részletesebben is elemeztem. A kiválasztásnál több szempontot is figyelembe vettem, ezek az oldalak azonban mind a szféra legjobbjai közül valóak. Egy kérdőív segítségével igyekeztem megismerni az írókat, motivációikat, a naplózás és a hazai ismeretterjesztés kapcsolatáról alkotott véleményüket és a jövőt illető elképzeléseiket, meglátásaikat. Általában elmondható, hogy az indulást lendületes kezdés jellemzi, melyet később a legtöbb esetben jól megfigyelhető aktivitáscsökkenés követ. Ebben a szakaszban sok blog beáll egy számára ideális frissülésszámra, mely tempót többé-kevésbé képesek tartani a bloggerek. Paszternák András, a Kutatók a Neten gyűjtőoldal megalapítója, az évente megrendezett blogtalálkozóknak köszönhetően jó pár éve nyomon követi a naplók születését és eltűnését. Véleménye szerint az oldalak körülbelül 10-15%-a 72

marad fenn tartósan, mely hazai viszonylatban 4-5 éves periódust takar. Az általam vizsgált nyolc esetben akadtak hosszabb életű oldalak is. A Critical Biomasst, mely ma is aktív, 2005-ben indították el, ezzel az elemzésre kiválasztott oldalak közt a legidősebbnek számít. Fennmaradásának egyik kulcsa lehet, hogy nem egy szerző, hanem egy csoport munkálkodik a fenntartásán. A legnagyobb problémát az idő és az anyagi hozzájárulás hiánya okozza a bloggereknek, akiket leginkább a tudomány vagy az ismeretterjesztés szeretete, a szakmai elismerés és támogatás ösztönöz a folytatásra. Az írók a blogok tulajdonságai közül a hitelességet, közérthetőséget és az egyéb csatornákon (pl. Facebook) való megjelenést tartották fontosnak a műfaj kapcsán. A legtöbb esetben ezek teljesülnek is a kiválasztott oldalak kapcsán. Amire a hazai naplók többsége viszont nem fordít túl nagy hangsúlyt az a külalak, design, ez az utolsó, amire idejük és energiájuk marad a szerzőknek. A jövőképet illetően csak találgathatunk, sokan nagy jövőt jósolnak a blogoknak az ismeretterjesztésben, míg mások szerint tudományos téren már most is kihalóban van a műfaj. A jelenlegi helyzetről elmondató, hogy bár viszonylag sok felület található az interneten, többségük hamar feledésbe merül, és a tartósan fennmaradó, népszerű naplóknak is egyre nagyobb problémát okoz a rendszeres frissülés.

73

MELLÉKLET

74

75

76

77

78

IRODALOMJEGYZÉK Balázs, D. (2007). A Cydoniáról - Knights of Cydonia Region. Retrieved May 18, 2015, from http://cydonia.blog.hu/2007/05/23/a_cydoniarol Bertalan, M. (2015). Milestones of Scienceroll | ScienceRoll on WordPress.com. Retrieved May 24, 2015, from http://scienceroll.com/achievements/ bme.hu. (2014). A kutatói blog a jövő tudósainak hasznos eszköze. Retrieved May 6, 2015, from http://www.bme.hu/hirek/20140916/a_kutatoi_blog_a_jovo_tudosainak_haszno s_eszkoze Bódi, Z. (2012). Asszociációk a web 2.0 fogalmáról. Retrieved from http://netidok.reblog.hu/cimke/Technorati Buckingham, S. (2010). Blogging in the Life Sciences. Retrieved April 1, 2015, from http://www.labtimes.org/labtimes/method/methods/2010_02.lasso Csupor, D. (2012). KIK VAGYUNK? - ködpiszkáló. Retrieved May 18, 2015, from http://kodpiszkalo.blog.hu/2014/05/09/kikvagyunk_115 Fausto, S., Machado, F. A., Bento, L. F. J., Iamarino, A., Nahas, T. R., & Munger, D. S. (2012). Research blogging: indexing and registering the change in science 2.0. PloS One, 7(12), e50109. http://doi.org/10.1371/journal.pone.0050109 Felvi.hu. (2015). Felvi.hu - Friss statisztikák - 2015. szeptemberben induló képzések. Retrieved May 6, 2015, from http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissSt atisztikak/friss_statisztikak.php?stat=4# Kirkpatrick, M. (2008). State of the Blogosphere 2008: Technorati Numbers Indicate Blogging Is Niche and Slowing. Retrieved from http://readwrite.com/2008/09/22/state_of_the_blogosphere_2008 Kouper, I. (2010). Science blogs and public engagement with science: Practices, challenges, and opportunities. Retrieved April 5, 2015, from http://jcom.sissa.it/archive/09/01/Jcom0901%282010%29A02 Kutatok.net. (2013). Kutatók a Neten 3.0 | Kutatók a Neten - WordPress.com. Retrieved May 18, 2015, from http://kutatok.net/kutnet2013/ kutatok.net. (2014). Kutatók a Neten 2014 | Kutatók a Neten - WordPress.com. Retrieved May 18, 2015, from http://kutatok.net/kutatok-a-neten-2014/ Masters, G. M. (2013). Opening Up the Conversation: An Exploratory Study of Science Bloggers. Retrieved from http://drum.lib.umd.edu/handle/1903/14776 79

Molnár, O., & Varga, M. (2011). Tudományos újságírás. (I. Palugyai, H. Wormer, M. Lehmkuhl, L. Bán, & V. Neumann, Eds.). Tudománys Újságírók Klubja. Nemzetikivalosag.hu. (2015). Nemzeti Kiválósági Program. Retrieved May 6, 2015, from http://www.nemzetikivalosag.hu/site/ Ranger, M., & Bultitude, K. (2014). “The kind of mildly curious sort of science interested person like me”: Science bloggers’ practices relating to audience recruitment. Public Understanding of Science (Bristol, England), 0963662514555054–. http://doi.org/10.1177/0963662514555054 Rituper, T. (2013). Debreceni orvosi jövőkutató lesz az ország egyik leggazdagabb embere? – Debrecen hírei, debreceni hírek. Retrieved May 18, 2015, from http://www.dehir.hu/debrecen/debreceni-orvosi-jovokutato-lesz-az-orszagegyik-leggazdagabb-embere/2013/11/12/ Shanahan, M.-C. (2011). Science blogs as boundary layers: Creating and understanding new writer and reader interactions through science blogging. Journalism, 12(7), 903–919. http://doi.org/10.1177/1464884911412844 Simon, T. (2010). Változások a tudományos ismeretterjesztésben: blogok és sajtóanyagok áradata. Retrieved from https://scicomblog.wordpress.com/2010/11/28/valtozasok-a-tudomanyosismeretterjesztesben-blogok-es-sajtoanyagok-aradata/ Simon, T. (2011). Az online tudományos ismeretterjesztés jelenlegi helyzete. In P. István (Ed.), Tudományos újságírás (pp. 164–167). Statista.com. (2015). • Facebook: monthly active users 2015 | Statistic. Retrieved May 6, 2015, from http://www.statista.com/statistics/264810/number-of-monthlyactive-facebook-users-worldwide/ Technorati.com. (2010). Technorati state of blogosphere 2010. Retrieved May 6, 2015, from http://technorati.com/state-of-the-blogosphere Velics, G. (2009). Újságok, újságírók és olvasók: átmenet a famentes jövőbe. Retrieved from http://www.mediakutato.hu/cikk/2009_04_tel/04_ujsagok_ujsagirok_olvasok_fa mentes_internet/?q=piackutat Weigold, M. F. (2001). Communicating Science: A Review of the Literature. Science Communication, 23(2), 164–193. http://doi.org/10.1177/1075547001023002005 Zivkovic, B. (2012). Science Blogs – definition, and a history | A Blog Around The Clock, Scientific American Blog Network. Retrieved April 5, 2015, from http://blogs.scientificamerican.com/a-blog-around-theclock/2012/07/10/science-blogs-definition-and-a-history/

80

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Xkcd, Randall Munroe pálcikaemberkéje ......................................................................... 4 2. ábra: A bloggerek által használt blogmotorok. Az egyéb kategória az otka.hu-s (2 db) és Tumblr-es (1 db) oldalakat tartalmazza................................................................................... 19 3. ábra: A blogokon megtalálható e-mail címek aránya ........................................................... 20 4. ábra: A legtöbbször említett, ismert hazai blogok (balra) és kutatói oldalak (jobbra). A kör az említések arányában került felosztásra, így a legnagyobb cikkelyek, a legtöbbször említett oldalakat jelölik. ............................................................................................ 21 5. ábra: A szerzők által használt egyéb csatornák ...................................................................... 23 6. ábra: A blogok témák szerinti eloszlása a pontos darabszámok feltüntetésével ...... 24 7. ábra: Adott tudományterületekre jelentkező hallgatók száma (belső kör), egybevetve ugyanazon területeken íródott blogok számával (külső kör) ............................................... 25 8. ábra: A blogok eloszlása a legfrissebb bejegyzések szerint, havi bontásban. Pirossal jelöltem a jelenleg halott, kékkel az aktív oldalakat. (2015.04.21.-ei vizsgálat) ............ 27 9. ábra: A nyolc, részletesebb elemzésre kiválasztott oldal és témáik ............................... 29 10. ábra: A 2013-ban tartott virtuális találkozó statisztikai adatai .................................... 32 11. ábra: A Kutatók a Neten és a Nanopaprika oldalak képernyőfelvétele ...................... 33 12. ábra: A Critical Biomass blog fejlécének képernyőfelvétele ........................................... 35 13. ábra: A Critical Biomass blogon megjelent bejegyzések száma éves lebontásban. A 2005-ös és 2015-ös évek nincsenek feltüntetve, mivel ezekben az esetekben „csonka”, nem teljes évekről van szó. ................................................................................................................. 35 14. ábra: 2015. első négy hónapjában a Critical Biomass blogon és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma ............................................................................................ 36 15. ábra: A MedIQ blog képernyőfelvétele .................................................................................... 39 16. ábra: Montázs a ScienceRoll, Webicina és The Medical Futurist (Meskó Berci YouTube csatornája) oldalak képernyőfelvételeiből ................................................................ 40 17. ábra: A MedIQ blogon megjelent bejegyzések száma 2007-től 2014-ig, éves lebontásban ............................................................................................................................................... 41 18. ábra: A blogon megjelent bejegyzések száma 2015 januárjától áprilisig. ................. 42 19. ábra: A Knights of Cydonia Region blog fejlécének képernyőfelvétele ...................... 44

81

20. ábra: A Cydonia blogon megjelent bejegyzések száma éves bontásban 2007-2014 között. A 2006-os év nem volt teljes, így ezt kihagytam a statisztikából. ......................... 45 21. ábra: A Cydonia blog Facebook oldalának képernyőfelvétele ....................................... 46 22. ábra: Montázs a Szertár YouTube csatornájának és Facebook oldalának valamint Zsiros László Facebook oldalának képernyőfelvételeiből ...................................................... 50 23. ábra: A Szertár blog képernyőfelvétele ................................................................................... 51 24. ábra: A Szertár blog bejegyzéseinek száma éves bontásban 2008 és 2014 között 51 25. ábra: 2015. első négy hónapjában a Szertáron és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma ................................................................................................................................. 52 26. ábra: A Dunai Szigetek fejlécének képernyőfelvétele ....................................................... 54 27. ábra: A Dunai Szigetek blogon évente megjelent bejegyzések száma 2010-2014-ig. ........................................................................................................................................................................ 54 28. ábra: 2015. első négy hónapjában a Dunai Szigeteken és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma ............................................................................................................ 55 29. ábra: Montázs a Dunai Szigetek a Pangea blog és annak Facebook oldalának képernyőfelvételeiből ........................................................................................................................... 56 30. ábra: A Toochee blognak és Facebook oldalának képernyőfelvétele .......................... 59 31. ábra: 2015. első négy hónapjában a Toochee blogon és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma ............................................................................................................ 60 32. ábra: A Ködpiszkáló blog fejlécének képernyőfelvétele ................................................... 63 33. ábra: A Ködpiszkáló blog Facebook oldalának képernyőfelvétele ............................... 63 34. ábra: A Ködpiszkáló bejegyzéseink száma éves bontásban ............................................ 64 35. ábra: 2015. első négy hónapjában a Ködpiszkálón és annak Facebook oldalán megjelent bejegyzések száma ............................................................................................................ 64 36. ábra: A blogok bizonyos jellemzőinek fontossága az írók véleménye szerint. A vízszintes tengely a jellemzőket, a függőleges tengely pedig a blogolók számát tartalmazza. A színek a fontossági sorrendet takarják, a nagyon fontos kategóriától (kérdőívben 5-el jelölt) az egyáltalán nem fontos kategóriáig (kérdőívben 1-el jelölt). ........................................................................................................................................................................ 67

82

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A képzési területekre nappali (állami+fizetős) tagozatra jelentkezők száma, összevetve az adott tudományterületeken íródott blogok számával. Pirossal a három legnépszerűbb (jelentkezők illetve a naplók száma alapján) területet jelöltem............ 25 2. táblázat: A kiválasztott oldalak adatai ....................................................................................... 30 3. táblázat: A Critical Biomass 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza. ............................................................................................................................................... 37 4. táblázat: A Critical Biomass blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések (megtekintett oldalak száma) alapján ............................................................................................ 37 5. táblázat: A MedIQ blog 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza. ........................................................................................................................................................................ 41 6. táblázat: A MedIQ blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján ......... 42 7. táblázat: A Cydonia blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján ...... 47 8. táblázat: A Dunai Szigetek blog 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza. ............................................................................................................................................... 56 9. táblázat: A Dunai Szigetek legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján... 57 10. táblázat: A Toochee 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat, kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza egy tizedesjegyre kerekítve. ............................................................................................................... 61 11. táblázat: A Ködpiszkáló 2015. első négy hónapjának adatai. A táblázat utolsó sora az egy bejegyzésre jutó Facebook posztokat. kedvelő- és kommentszámokat tartalmazza. ............................................................................................................................................... 65 12. táblázat: A Ködpiszkáló blog legnépszerűbb bejegyzései az oldalletöltések alapján ........................................................................................................................................................................ 65

83