TUDOMÁNY X I I I. É V F. I, S Z Á M J A N U Á R 5. Á R A A M E L L É K L E T T E L : 1, 20 FORINT

TUDOMÁNY

A TÁ RSA D A LO M - ÉS TERM ÉSZETTU D O M Á N Y I IS M E R E T T E R JE S Z T Ő T Á R S U L A T H E T IL A P JA

X III.

ÉVF.

I,

SZÁM

1 9 5 8 . J A N U Á R 5 . Á R A A M ELLÉKLETTEL:

1, 20 FORINT

KÉRDEZZ — FELELEK 'Torkos György romániai olvasónk kér­ dést : Honnan ered a Torkos családnév f Papp László, az MTA Nyelvtudományi Intéseiének tudományos munkatársa vá­ laszol : Á Tarkó# családnév u g y an az a azó, m in t a torkos m elléknév, am ely n ek jelentése „ fa lá n k ; enni, inni, torkoskodni szerető'*. C saládnévvé szem élynévből v á lt. Á sok kö vili a szem élynevek közül való, am ely ek et — m ég az egyházi ere d e tű szem élynevek elterjedése e lő tt — v alam ely te sti v a g y lelki tu lajd o n ság alap ján ru h ázta k a viselőjére, A Torkos családnév földrajzi eltérjéd ését — megfelelő' családnév -gyűjtem ény hiányéban. — nem tu d ju k m egáU apitam , Valószínű, hogy a z ország egész te rü le té n keletkeztek ily en családnevek., Sukkal kevésbé valószínű, hogy a D u n án tú lró l te rje d t el, hiszen to rk o s em berek n e m ­ csak a D u n án tú lo n , h an em m á s u tt is v o ltak , D ebrecenben p éld áu l m á r a X V I. század b an k in m ta th a tó a T orkos osaládnév.

zésünkre, am elyekkel a Folyam at gyó­ g y íth a tó . H a a h ev en y szak nem gyógyul tö k é ­ letesen,. v ag y h a a b e h a to lt kórokozók n em eléggé életképesek, ak k o r id ü lt gyul'h d is. a U c u IM a isootVB'ÍŐibgn. Ily en k o r a tü n e te k n em o ly an vészesek, m in t heveny esetben: re n d sz e rin t csak en y h e fájdalom , hőem olkedések, fogyás, gyengeség jelzik, hogy betegség la p p a n g a szervezet ben. I d ü lt esetb en a gyógykezelés legfonto­ sa b b alap feltétele, h o g y k im u ta ssu k a g y u llad ás h ely ét éa a kórokozót, A gyó­ g y ítá s egyrészt különböző gyógyszerek alk alm a zásá v al tö rté n ik , m ásrészt azo n ­ b an m ű té ti megoldás, is szóba jön, am ikor is a g y u llad áso s, tályogos h ely et felvésik és M tlsstttjá k , A o so n iv e lő g y u liad ^ m i xade n k ép p en kö m oly betegség, am ely fe lté tle n ü l orvosi, s ő t k ó rh ázi fe le lé s re szorul.

Győri. Hóna téti olvasónk kérdési : Mit jelent és honnan ered ez a szólás : „Láttam in már karón varjút” ? 0 - Nagy Gábor,, az MTA Nyelvtudo­ Nagy Éva gyulai olvasónk kérdezi: MI mányi Intézetének tudományos munkaokozza a csontvelőgyulladástt társa válásáéi s Űr, S óéi Gábor belgyógyász válaszéi: A szó lásn ak k é t jelentés© v a n : 1. „nem A csontvelőgyulladást geim ykeltő b a k ­ hiszek a n ag y h an g ú fo g ad k o z ásn ak , nem térium ok okozzák. K é t a la k ja ism eretes ■ hagyom m agam ü res íg éretek k el becsap­ n i” és 2. „n em ijed ek m eg a a ilyen fen y e­ h ev en y ós idült.. A betegség ú g y jön lé tre , hogy a szervezetbe ju to tt és a v érb en k e ­ g etéstő l” , E red ete valószínűleg összefügg azzal, hogy n éh o l a b aro m fit pusztító ringő to k tó riu m m eg ak ad a csontvelő m a d á ra k és a v e té sb e n k á ro k a t okozó ereiben, i t t elhatalm asodik, és gyulladáaba hozza a cso n tb an elhelyezkedő velöáOov a rja k ©Mén ijesztésü l döglött, v a rjú t raén y t, A h ev e n y form a ig en n a g y fá j­ k ö tn é k fel egy k aró ra, A k á rte v ő k azo n ­ ban. h a m a r m egszokj é k a z ilyen m a d á r dalom m al és m agas lázzal já r. M anapság m á r k itű n ő gyógyszerek á lln ak ren d elk e­ ije sz tő t, és nem. féln ek tői®.

C iM K É P Ű N M . i B v ld < w iH é v e t k í v á n o k !

F-B-

n.

-

|

- '

I - r [f -

pH T ~

- - m

r - T

- ■r r ' l n w

■

-n .l

ül

=

m

■

a N I^ IB

M II

l

III

r-

T

'

m

i

.

'

-

"

Főszerkesztő: C sűrös Z oltán, Felelős szerkesztő* K ocsis F eren c, A szerkesztő b iz o ttsá g t a g j a i : Á kos K á ro ly , H a r a s íty Á rp ád , J a n ts k y Béla* K u lin G yörgy. Makkal. L ásztó, M alán Mihá ly . M lhallk S án d o r, ö v e g e s József,. S. Szabó F eren c. T a n ai K a ra id . Tarjája R ezső, T a sn á d i K u b a c s k a A nd rás. V é ts e ? Z o l á k , Z ách Á lífM , K ia d ja : a G o n d o lat K ö n y v -. L ap k iad ó és T erjesztő Y á lM e t, B udapest* Y IIL , ü r ó d y S á n d o r u tc a 10- F elelős k iad ó i a G o n d o lat .Kiadó Igaz­ g a tó ja , Sz^fkesztősági B u d a p e st. Y L , R á v a y u. 16. T ételem 3 1 4 —715. 315— 193* Terjesztik* B n d a p e s te a a P á stit K ö z p o n ti t Ü $ Iro d a , v id ék en a helyi h írlap terjesztéssel foglalkozó ■postablvatmlok,. K ü lfö ld ö n te rje s z ti a „ K u ltú r a ” K ö n y v és H írla p K ü lk eresk ed elm i V állalat, B u d a p e st. YI*P N é p k ö z tá rsa sá g ű t j a 21, és k ü lfö ld i képviseletei, K é z ira to k a t n em é rz ü n k m eg. 5255 — E g y e te m i N y o m d a m álynyoniása* B u d a p e st. F*v,: J a n k a G yula, M egjelent ISO 000 p éld án y

u

ÉW . 1. SZÁM

TUDOMA N Y

is-sa, ja n u á r s,

A TABSADAIOM -ÉSTESLM kSZfcnIDOM Á V« ISMERETTERJESZTŐ TÁRSUEATHETELAPJA A TARTALO M BÓ L: E g yén i életünk biztonsága — Televízió I I I , — A z épületek gombásodása — F eltérid m egyiptom i sírpaloták rejtélye — É g i szomszédunk, a Hold — E gy ■— K vízcsepp titokzatos életei. — fiitísé fh tm zü n k — gondolkozzunk.

J EGYÉNI ÉLETÜNK BIZTONSÁGA Az ú j, 1949 —55-ös M agyar S ta tisztika i É vkönyv sok érdekes a d a ta k ö zt a z t ís o tt tolS ljuk, hogy h alandóságunk 1955-ben tíz ©zretekmyi volt. E z a s ta tisz tik a i szakkifejezés a közönséges h alan d ó k nyelvén a z t jelen ti, hogy n ép ü n k b ő l 1955-ben m in ­ d en ezer fő közül tíz h a lt meg, te h á t száz közül egy . A zok közül, aM k az esztendőt e g y ü tt k&zdtók, 99 megérte, az év utolsó, n a p já t is — egy h u llo tt k i közülük, az év ro stáján . Az egyéni élet nagy bizto n ság án ak m érték e ez. Ahogy így e g y ü tt vagyunk — gyerm ekek, fe ln ő tte k , öregek — tízm illiós n ép ü n k kötelékéiben, azzal a bizonyos­ sággal v á rh a tju k az év te lisé t, hogy m inden százunkból csak egynek n em lesz tö b b é holnapja.. M érték ez n ek ü n k a rra , hogy m ilyen m essze já r tő lü n k & halál. E gyik ú j­ év tő l & m ásikig 3 :1 0 0 a rán y ú a valószínűsége a n n a k , hogy m eghalunk. O lyan csekély ez az eshetőség, hogy te rv ein k közé nem is kell beillesztenü n k ; végezzük csak n y u ­ g o d tan a m u n k á n k a t — a h a lá lnak m ás ú tja i v an n ak . A sokfél® eredm ény csúcs közt, am ely et szám on ta rtu n k , e z t is érdem es följ egyez­ n ü n k , De nemcsak, azért, m e rt h e ly ü n k e t a z élők világában ebből a szem pontból u g y an csak az felső so rb an jelöli k i, h a n e m a z é rt is, me rt igazolása a z elm ú lt tiz en k ét év eredm ényeinek, te h á t az utolsó három -négy nem zedék ép ítő m u n k á já n a k is. Nem. v életlen ez. H ogy m ai lélekszám ú n k születések n élk ü l kerek száz év a la tt fogyna csak el, vagyis hogy k ih alási fordulónk száz esztendő le tt, az, száz alk o tó év tö rté n e té t dicséri és tü k rö zi. 1866-bán 38 ezreléknyi v o lt a hazai halandóság, s ez csak 26 éves kihalási forduló ! A m ai á tla g négyszer te kedvezőbb ennék Még 1880b án is alig v o lt jo b b a h e ly z e t; e m ásfél évtized a l a tt csak lassan in d u lt m eg az élett& rlam m eghosszabbodása. B e 1910-ben m á r 46 óv volt a forduló, s ez az 1880-tól e lte lt 30 év bám ulatos fejlődését je len te tte, Persze © 40 hol v an m ég & TTI&i tó it 1 Az első világháború évtizede nem ja v íto tt &z átlag o n — ső t az a meglepő, hogy nem r o n to tt r a jta : 1020-bán 47 év v o lt a forduló, Ám ez az egy esztendő is nyereség volt. A húszas békeévek a z tá n é rté k e i ja v u lá s t ho ztak * 1030-ra a k ih alási forduló 65 évre n ő tt. M iből í A n ép életerejének m ilyen ta rta lék aib ó l ? E z t sta tisz tik a i k u ta ­ tá s u n k m ég nem d e ríte tte ki. A jav u lás tényezői olyan m élyen m űködnek, hogy külső jelek nem igen vezetnek rá te rm ü n k e t az igazi okokra., A harm incas év tized rő l azt, k e lle tt eddig hiim ünk, hogy a húszas évek nyom orúságáboz k ép est ja v u lá s t h o zo tt. L assú k iláb alás volt ez e nagy munkanélküliségből, ső t a m ásodik felében a háborús készülőd.és látszólag növelte az átlagos kereseteket. A z élét m egkössm b kodásának a d a ta azo n b an nőm igazolja ezt f tíz év a la tt m indössze 70-ig n ő tt a forduló. Á m a negyvenes évek — a m ásodik tolágháború ellenére — újabb ja v u lá st h o z ta k : 1950-

ben elértük a 87 évnyi fordulót. É h a z innen sz á m íto tt fél évtized ala t t a m o stan it, a kerék 1ÖQ évet. A tizeErelékes h a la n d ó ig a n a g y átlag , valam ennyi életk o r halandóságának közős m értéke. Az átlag e n n y it j e l e n t : lmrasap«rtjaijű.k egy részének halandósága rosszabb, m ásik részéé meg: jobb ennél, A halandóság arán y szám a te h á t m inden élet­ k o rb a n m ás és m ás : a csecsem őkortól kezdve a késői öregkőiig nagy szélsőségek k ö zt ingadozik. A halandóság perase az öregkorban a legnagyobb. Végül m indenkinek meg kell . h aln ia. £s élhet, v alak i legtovább a s a já t nem zedékéből, egyszer xá is rák erü l a sor : k o rté rsa i közül magában, m aludván, az ő „h alan d ó ság a” százszázalékos lesz. Az é le t­ n ek kétségtelenül a késő öregkor a legvészéi vesebb szakasza. De a legfiatalabb csecse­ m őkor m ajdnem vetekszik vele. H iszen az ú jszü lö ttn ek m ár a m egszületés p illan ata is n ag y k o ck á zato t jelent. E k o ck á zato t ugyan a m ú lth o z k ép est csodálatosan sik erü lt csökkent önünk — de teljesen e ltü n te tn i, m eg szü n tetn i nem lehet. K özvetlenül a születés u tá n a m agával h o z o tt gyengeségek, fogyatkozások fenyegetik a csecsem őt, m ajd meg a környezetéből fém adó veszélyek : fertőzés, hántolom , g o n d atlan ság , .. A csecsem őkor halandósági a rá n y a nem 1 ; 100, hanem 1 ; 17. Még m a, a csecsemő védelem nek ebben az aran y k o ráb an is h azán k b an m inden tizen h eted ik ú jsz ü lö tt m eghal születésének legelső fordulója előtt. E z olyan m agas fokú halandóság, hogy hozzá hason ló csak m ajd a 70, életév felé ism étlődik újra., s ettő l kezd ve m ár egytg rom lik, egészen a 100 százalékig. A legtöbb h a lo tta t te h á t ez a k á t kor-övezet veszti : az élet első évében levő csecsemők és a 70. évükön tú l Levő Öregek, 1956-ben m ajdnem százezer tem etés v o lt h azán k b an ; ebből 12 662 v o lt az elh u n y t csecsemőké s 41 560 a legalább 70 éveseké. Az öregek halandósága v o lt a nagyobb. A bban az évben 210 000 ú jsz ü lö tt jö tt a világra, te h á t a csecsem őhalandóság pontosan 6 százalék v o lt ; a á l Ő60 őregot pedig 238 300 h a jlo ttk o rú közül tem ettü k . E z 10,7 százalékos veszteség. Igaz, a csecsemőh a ló ito k m ind egyetlenegy év járatb ó l valók, az Öregek közt m eg 70 évestől fölfelé m indenféle életkorú volt, 90 és 100 éves is. A legidősebb korcsoport h a lo tta in a k szám a nagy, de harm inc é v já ra t népességéből k e rü lt ki Az átlagosnál nagyobb m é rté k ű halandóság eszerint a m ég egészen ö n tu d a tla n csecsemőié togei tizedeli, meg az öregeket, ak ik máx elvégezték életü k m u n k á já t, s ak ik nem csak nem félnek többé a haláltól, de nem egy közülük m á r v árja is, A közbülső idők a la tt pedig, a 2, életév tő l úgy & 70. év felé, az egyéni élet. biztonsága egy te l­ jes ív e t ír le : egy darabig rohamosam ja v u l és m ár-m ár valószerűtlen. biztonsági fo k ot ér e l ; a z tá n m egfordul, banyatlarsi kezd, s végül az öregkor n ag y o b b h alan d ó ­ ságába torkollik. A pálya, első fele so k k al meredek©bb a m áso d ik fe lé n é l; a javulás gyors, m indössze n éhány év. A h an y atlásé lassú bb • m ajdnem ö t évtizedre n y ú lik el. Az élet legelső évében, a z egyéni halál vmlőarföűség© I : 17 volt, & 2. évben 1 : 217. H a m á r a csecsemő tú lju to tt születésének első évfordulóján, élete so k szo rta b izto n ­ ságosabb, m in t addig. Az első életév elején, első h ó n apjai bán környékezi a legtöbb veszedelem. A 2, éléfcévben az a n y á n ak m ár nem k ell m inden kis betegség m ia tt aggódnia : gyerm eke u g y an könnyen szerez b a jt, de h a m a r k i is heveri. B iztonsága ek k o r az első évinek a sokszorosára ja v u lt. S a jav u lás to v á b b t a r t : a 3. életévben a h alál m á r csak m inden 556 gyerm ek közül rag ad el egyet, a 4 —5, évben pedig az ará n y m á r 1 : 1000-re nő. E z még m indig nem a legm agasabb fokú biztonság. M ert az S—9 éves gyeiTiiekclí egyéni halálozási eshetősége 1 : 1429, & 10 — 14 évesek cso p o rt­ já b a n pedig egyik születésn ap játó l a m ásikig csak m inden U 6 S közül h a l m eg egy. I t t a csúcspont. E z t a felső gyerm ekkorban é rjü k el, s a- serdü lő k o rb an élvezzük. I t t még óv az o tth o n , A gyerm ek ugyan, iskolába jár, készül a m unkára, de m ég nem dolgozik : szervezete m á r m ajdnem kifejlődött, de igény bevétele m égsem teszi próbára ; a ,,m u n k á ja ” • a já té k ; s h a n éh a mégis részt k ap a felnőttek dolgából, an n ak öröme, hogy dolgozhat, nagyobb a fáradságnál, a m it a rövid ideig to rtó m u n k a okoz. A korcsoport I : 1668-as á tla g a ism ét ót. év et fog egybe. D e ebben a k o rcso p o rt­ b an v a n & fordulópont is. Idáig a javulás vonala v e z e te tt; az előző lépcsőfok köze­ lebb van ide, m in t a következő, am ely egyszerre az 1 : 1000-e.s a rá n y ra esik vissza ; oda, ah o n n ét a 3 —4 éves gyerm ekkorban kiem elkedett. Á vonal te h á t a 13. életévig em elkedhetik, o tt alighanem eléri az 1800-os m érőszániot, s o n n é t h á n y a tta m kezd. A serdülőkor e lm ú ltá v a l a z ifjú k o r m á r á tm e n e t a tevékeny életre, e g y s z e r s m i n d teh er próba, in, s éppen ez a próba a legnehezebb. Az ifjú m űhelyben, m unkahelyen dolgozik ; torson c v ag y segédm unkás ; esetleg to v áb b te n n i, hogy minél k ép zetteb b 4

f*

m unkássá válhasson. A tan u lás is n ag y próba : az életben sohasem k ív án u n k dolgo­ zótól a n n y it, m in t a ta n terveink s m rin t to v áb b tan u ló ifjúból, A 15 “ 19 évesek egyéni biztonsága arra a fokra h an y a tlik , ahol a 3 —4 éveseké v o lt: b izto n ság u k m érték e 1 : 1000. E ttő l kezdve a h an y a tlás ütem e laasúbbodik, és 15 év a la tt sem éri el fele­ ződébe p o n tjá t, A 30—34 évelek soraihan, az életn ek e m unkás, virágzó szakában az egyéni m eghalás valószínűsége I : £88. E z bizony h an y a tlás a fia ta la b b életkorokhoz képest, d e a z átlagos 1 * 100 hálándóságnak m ég m indig m ajdnem a hatszorosa. l í a e korcsoportunkból egyik szü letés­ n a p já tó l -a m ásikig ó lak m inden 588-ik h al meg, a h alál m ia tt egyéiuleK m ég n em kel] ag g ó d n u n k I A. k o rral h alad v a a z arán y egyre rom lik, a nevező egyre kisebb. D e a h alál k ö ze­ ledése csak a n ag y szám okban figyelhető még, a z egyéni életben m ég nem lisfc. Még az 50—54 évesek soraiban is 1 : 130 a z arán y . I t t h á t m ég m indig táv o lib b a halálra, gondolás kényszere, m in t a különben oly szelíd egyetem es átlag, az 1 ; 100. Csak az 55—59. években, k e rü lü n k az átlag alá. Am m ég i tt is m indig 81 ki k o rtára közül v álo g at a le g y ő z h e te tle n ,. . A 68—69, é vekben m á r csak 1 ■39 & valószínű­ ség m értéke, s a 70-től kezdve a z ennél idősebb nem zedéké átlagosan 1 : 1 2 ... E szám ban csökkenő, korban sz é t­ húzódó korcsoportban n ag y különbséget jelen t az, v ajo n a 70-es év ek ­ ben járunk-e, vagy a 80-fisokban, avagy még feljebb, m ég „k ijjeb b ” az életből. . . , Nem a helikop­ te r a z .ú j a m a i életben ; nem is az atom bom ba, sem, a M shold ■ az új valóság fiz életnek m a m ai biztonsága. M ert m inden egyéb ebből szárm azik, a z életből, A tech n ik a nem csoda­ gyerm ekek alk o tása, h a ­ nem é r e tt tu d őáokjegybe­ fonó dó láncáé. H a az étet m egáll, m ie lő tt a?, KwtórsHlm fcSzfll háiiybni bal meg efly év alatt egy ? egyéni elérk ezett vo ln a alkotó korszakába, az egész életn ek meg kell állania. Az arán y szám o k n ak ez a sora v o lta k é p p a n eg atív sö r ahhoz a pozitív sorhoz kép est, am ely a z t m u ta tja m e g : 100 m ai ú jsz ü lö tt kö­ zül az é le tk u ltú ra m ai fokán h án y n ak &szülei v á rh a tjá k bizalom m al, hogy gyerm ekük elju t az alkotó életszakaszba. Az 1955, évi a d a to k szerin t száz ú jsz ü lö tt közül 94-ből lesz egyéves g y erm ek . Az első év 100-ból fi-ot elragad. R e tte n e te s ! Do nem is olyan régen m ég 20-on fölül v o lt az átlag , A 2. évtől kezdve pedig m in th a m egáll™ a a halandóság, a 04 e g y ü tt élő olyan biztonságban halad to v áb b élete ú tjá n , hogy szám beli fogyása grafikonon ilyen m éretben alig érzékeltethető, Egybefoglalva a következő év ek et : á 94 közül 92 él 26 eves k o ráb an is, és joggal a la p íth a t családot, m e rt tu d ja, hogy fölnevelheti g y er­ m ekeit, Csoportjából k e tté hal m eg a következő tíz é v a la tt, és összesen 12 az 50. életévének elérése elő tt. Száz 1966, évi újszülöttből 80 lépi á t a h ato d ik évtized d'^röká't* lobéit belőle xi&gyapBj, ii&gyaíiya. Milyen észrevétlen v o lt ez a h alad ás! Az 1800-0® nem zed ékből m inden 100 közül csak 40-ből le tt házasuló, 25 éves em ber. Ma 92 k ö th e t hasonló k o rb an házasságot. 5

Á 25, év tő l &z 55-ig, harm inc év a l a t t a fia ta l férjeknek, asszonyoknak egy h arm ad rés te tá v o z o tt az, élők sorából — m j csak m in d en h e te d ik dől k i. E rrő l a nem is nagyon régi körről szél ez u — m a jd n em s ta tis z tik a i ! — vers r „ E z t ft íUófát m ég nagyapóm ü lte tte ; Á ru j'ék áb an nem ü lt, gyüm ölcsét nem ette;. . Ké m, m e rt h u szo n ö t éves le tt, m ire család o t a la p íth a to tt, és negyven, m ire sz e rz e tt egy te lk e t, aho v a cl iófacse­ m e té jé t e lü lte th e tte . A k k o r m eghalt. Á rv á k a t h a g y o tt m aga u tá n , s m ég jó, h a az, árvíiszék m eg a közgyám kezén el nem ú s z o tt a te le k ,s nem idegen unok ák é le t t a k e rt £&ja és gyüm ölcse. A k ö ltő k m ég n em éneklik & hosszú életet. C sakugyan ne k ív á n ­ koznék versbe az, hogy m a d éd a p a v an an n y i, m in t régen n a g y a p a v o lt ? Ma 100 ú jsz ü lö tt közül h etv en en m egérik a 64. szü letésn ap ju k at, s a felük pedig m ég 70 éves k o rá b a n is örvendezhet a z életn ek : nem csak a m agáénak, hanem, az unokáién ak is. É s an n ak , hogy d ió fája m á r tiz en ö t éve terem í H a negyvenéves k o ráb an e lü lte tte , tiz e n ö t é v a l a t t m é r szép, fia ta l, term.0 fá v á n ő tt, s ő a la tta ta n íto tta m eg u n o k á it járn i és k ifú rt dióval, k ru m p li -ellensúllyal b r ig a tt y ű t csinálni. Ő rül m ajd , m e rt egész­ séges le s z ; m e rt tú l a m ag a éle te m u n k á já n m ég seg íth et a fiainak,, m ég a m ásodik n em ze­ déknek is i s a fogával aüghanem m egtöri a d ió t, ahogy ©0 éves k o ­ rá b a n m eg tö rte a z én édesapám , akivel csak n ag y fa törzs tu d o tt go zn i. N em d o b h a tta le a váhóaeól, am ik o r k e l­ le tt volna, m e rt egy unó k á t, egy m ásik n ag y ap a u n o k á já t ü tö tte volna vele a g y o n . . . Minél többen m eg ­ é rik az. öregkort, an n ál tö b b öregnek k ell tá v o z ­ n ia az élők sorából, A k ih alás ren d je a 70, ó v u tá n m á r roham osan gyorsul, d e ez a ro h a ­ m osság csak v iszo n y la­ gos. Az előző, a fia ta la b b évekhez képest' n a g y az, n em ö n m ag áb an . Ö nm a­ g áb a n sz in te csak á r ­ n y a la tn y i : lassú lé p ­ ték k el közeledik a z öreg­ hez a halál. Az ötven —hetvenéves közül m ég m indig m a ra d húsz a 80. évfordulóig, a 86. é v e t pedig a 100 közül 10 éri m a jd meg. E z a z tá n m á r a nem zedék elenyászésének a kezdete. Százé vésnék m á r nem m a ra d m inden százból egy. 1955-ben 28-aix v o lta k & m ajd n em tízm illióból 99 é v e te k ; 1356-ban, am ik o r Ők szü lettek , h azán k m ai te rü ­ letén 200 000 keresztelő v o lt. Százezer ak k o ri ú jsz ü lö tt közül 14, tízezer közül 1,4. . . Száz közül ? 0,014. . . 714 közül csak egyetlenegy élte m eg a századik szü letésn ap ját, A m a m eg szü lető t jo b b rem énység v á rja . D e a z é rt m a sem s z á m íth a tu n k a rra , hogy m indért száz csecsemő közül lesz egy százéves bölcs. Az is valószínű,, hogy ak i lesz, nő lesz. Legöregebb férfiaű ik 1955-ben 97 évesek v o lto k ; „összesen” k ettő n . De velük egy évbeli születésű nő v o lt 46. Az ennél idősebbek m eg in híd n ő k vol­ t o k : 152-en, A z 1866— 70, övökben h az án k m ai te rű létén összesen. 1 080 000 csecsemő szü le­ te tt, s k ö zü lü k 194 000 lé p e tt be életévének 70. évébe. N em a fele, m in t a m it m a ígé­ rü n k s v á lla lu n k az ú jsz ü lö tté rt, h an em estik minden, h ato d ik . Bs m ég ez is jó v al több, m in t am en n y it az ő szüleik rem élh ettek számukra, a h a tv a n a s évek válságos g azd a­ sági, k u ltu rá lis, egészségügyi viszonyai közt. A gyerm ekek azo n b an jo b b a t tu d ta k , mint. a szülők : jo b b a n tu d to k élni, m e rt jo b b an dolgoztok. A bban, hogy az é le t így ú

m eghosszabbodott, n e k ik is benne v a n a részük. T erm eltek, a lk o tta k , és m u n k áju k gyümölcséfc m á r' ők m ag u k is é lv e z té k : éveket é p íte tte k m a g u k n a k ahhoz, a m it szüleiktől örököltek. Azok elő tt, a k ik n e k életét bizakodó szülők, m a In d ítjá k el, hosszú, m u n k á s, egész­ séges ólet áll. A m egszületendő h e ly e tt a szülő' gondolkozik, a m egszültre a szülő v i­ gyáz, N© aggódjék g y erm ek éért ! Az Ó gondja an n y i, hogy h ú sz év m úlva m a jd m u n ­ k á ra n ev elt, egészséges fia te l lé n y t a d jo n á t a közösségnek. A m a közösségnek, am ely ina. szavatosságot vállal a z é rt, hogy a gyerm ek éln i fog. Bízzék a szülő í G ondoljon arra,, hogy a z a gyerm eksereg, am elyet ú tjá r a in d ít, jö v ő jét is m ag áv al hozza. Bízzék a b b a n , hogy az em beri fejlődés nem é li meg. A ddig sem m i esetre sem, am íg a k ö v e t­ kező nem zedék tehetségesebb lesz an n ál, am ely ő t örökségébe beül te tte . B t . M é r t e M ik ié i író, statisztikus éppen, a so rsán ak végállom ásán Tévésé m áglya uz a zavaró' szerep, m ely kezdetiül végzetesen m ag ára v o n ja a figyelm ét, 3 n em engedi kJ gyűli adni azo ­ k a t a közbaJso m áglyákat,, am elyeken e n n ek n nagyszerQ em bernek mindén, pillanata, v ép lg éfett. H a K affy m m z a v a rta tja m a i i t u m á r k ia la k u lt íí Ionian o Bniiio-Ie§end£iíóIs elf0iiilatla.nu! ra-

rsaífy Adóin : H A GIORDANO BRtiNO NAFL0 T ÍR T VOLNA. (Gom(tolat Könyvkiadó',, 1957. Ara : 18 Pl) Csáitíté fjoutlolat és m erész vállalkozás az olasz w n e n a n s i m n h u m á n ig tá já n a k életét IlM ív napló form ájábaii m egközelíteni* T öbbek k ö zt H őben ö n m k itű n ő riaudlMK-lköiiyvalbőt és Kotta lányi t Jeíu id a bar Sim onjából fe kid erű it, h&rn’ rtv o ll korok sa já to s gondelkodásm édját, erirötasl és fogalm i érték re n d jé t, életfelfogását U m ű faji Intim !fás közelségéből elérhetőbbé h íd ja tenni az Író, m in t a !i nrata diksze m fii yf-tt reflényío n n n tárgyilagos résrfeiczéséveL Ha fív Adjám íré i érdem o, h o g y ezt az In tim itá st i napló f orm án belül bősén ék biuigoaegőlésével m eg tu d ja terem ta n t. Ez « term észetes közelség a napim ról része­ sévé feszi egy világiunk. am elyet m i ígv az fi szénáén kereszt tál a a z i ellesett kösdéketiyaépe által fel­ fedezni kivé injuk, K llüntt a fka lom la m ódszer korszerűség i s m odernség ötvözésére, ha a naplóban K aU y h a g y ta volna, hogy ez azegytöm b* hűl fa ra g o tt r a i e i n i i n - t l t k kitom bolja m inden szenvedélyességét i M ia tta u és heves eUenkezéte be». szeretet hen és gyű léi elken, fensége* el*

rajjiMlúttá?hun és szellemes esáJotásókban.

H a n korabeit Nápoly és a% itáliai városok froskászerf Hokféleoiginek gazdag kolorilja, saj-

“ "““ I

«* niuvu^

m egjeleli Késének helyét ilMÉsfiif® a lezajlott esem ények utáni reflexiók töltik k i. Mind untukul tiiiftésJt benuíiiiket ugyan* hogy m ilyen fEIoxáíKai könyvekéi ok'a.sf hogy ezek .a. m űveli ml!ven Jiatássul vannak reá s a m ás okkal való eddig hutxnuiilkiis_kvifeM]atfivat azt éppúgy néni tudjuk m eg. m int ithogymi m iaupléfrá& sarán § ma go m m teli tőlük m eg velük. A későbbi naplórészeket nem ?m_ olymn Ctlordanö Brúnó írjíi, aki e M tiyvek Imifására azelőtti gondolkodásának 9 környezeté­ hez; való viszonyának kataklizmáján m ent át. i?CTyermekkoroiiiira emlékezem —- Írja egy helyen

—* “ Ikdf mm teológiák sem fllMftllai kérdések

» ketelyek nem gyttttvMc » * **• — Nam gyötrik m ost sem* am ikor e le k e t a sor okai írja. fiena gyötrik később sem , bár s 2iflhily0sa.il betölti a szerepet, am it korunk kfóft adu tóban a S#f3 (■lordaiiQ Srunóiiak szánt- Talán éppen m Iskolás elképzelés., am it m impléíró Flllppo testvér inflexióiban minduntalan igazolni fgyekszilí, falán

teremthette volna, izzóbbal 1, mint a M már leülepedett,

A m i azo n b an a könyvből hiányzik* esők s u lit eéllcltűzését s ren d k ív ü l m agas igényét h ag y ja klelégítetlenűL A m i its z o n t a k in y ib e n benne vim* a z m egm ndjtően szép és okos, izgalm as és tanúié £4903 egyszerre. A n ap ién ak szinte m indén so rá ­ ból érződik az a szellem i és lelki t « 9 É t s ^ |f am ely a z Igazi h u m a n ista in te lle k tu ális alap áü ásón tik* feltétlen m ag a ta rtá s á n a k m egnyilatkozása* Ez a szellem i és lelk i fiazÉltoég állandó belső k é s z e n lé t; Védekezésre és tá m a d ásra egyszerre. V édekezésre m lijt- i i tu 11 tételek tek in tély ig dogm ái ellen van ISifikbo frzök^ége, hogy h a m u b a ne fojtsa a tudásban r a t i t s K A n m j az E let törvényeiiiok I l J í ^ i t s M m . T ám ad ó ja u b J ^ n jg iJ a n u j áss g y a n ít kod ve# m fogalom és m logika re n is z e r lu e k «ii*va| m w é W zódó titk o k zárait, k eik am ely ek A ztsztoté-

tliP P t Plafonbaii én Szent Ágost fin yailii^á^álV

s p v w w k * M m ’ m ílp t m in d e n n a p i szü rk e téíiyelben, —, ranáC lzm iis ás el fognia tla n sá g , dogm nfbppus és te r m i ss&itszenilélek InkvM elö ás fo u d o la tiz tibadftSg m eg alk n v ás n élk ü li h a lé ib a n íorrnál Jó ki lla lfy A iá m mm ak tív h m n a tö sla k a ra k te ré ^ m elynek ta n u lsá g a m essze tilltn u ta t m saiuga k o rán * jelen k o ru n k n a g y kérdéseire Is m lepm egdbut^ h ite tle n eb b á rv ilé iH il; példaadíissal válaszol, K em ényt Béhi OLVASSA TESTV ÉR LA FJA raTC itT I 'Élővilág, A biológia legkülönfélébb is a k ttriile te ln e k (hotrolfea, zoológia, fiziológia., genetika, stb-) h a la á á s á ré l szám ol b e , tá jé k o z ta t a leg­ ú ja b b k u ta tá s i eredm ényeicxől, érd ek es illu sz trá l clókjkal Ism e rte ti m n ö v én y ek és á lla to k életét. M egjelenik k éth av o n k én t* m élynyom ással* színes b o rító lap p al, N ég y u y elv ű (orosz, angol, fra n c ia , n ém et) ta rto lo m je g y z é k e t közöL Á ra- fl F t, A k v áriu m és T errárlu m , Az a k v a ris z tik a (diszh alten y észtés, M é J M ta n , h a lk é rta u , v ízk ém ia stb„) é s a te frá rís z tik ft (kétéltűek^ h ü llő k , r o v a ­ ro k , ap ró em lősök, m a d a ra k , szohanö v én y k e rté ­ szet) é g isz te r ü le té t felölelő fo ly ó irat. M egjelenik k éth av o n ta* m ély n y o m ással, színes b o ritö b ip pafl* R o v a ta ib a n a biológiai szak k ö rö k és a k v a rfsz tik ai m ozgalom g y a k o rla ti kérdéseiről ás eseH iányéiról is tá jé k o z tn t. A ra 5 F t.

7

A T E L1 ¥ IZ Sé 3, A z

u ltr a r ö v id

h u llá m o k

Előző cikkeinkben v ázlato san szem ­ lé lte ttü k a televízió adó- és vevőberendedósét, közelebbről a kép báni á s t és -összerakást, De nem érk e z tü n k m ég el o berendezések dMseköUetééének rnsgyai-ázstáig, A televízió ad ó ja és vevője, azaz k é p ­ bontó és képösszarakó berendezése rádió hullám ok u tjá n áll k a p e so la tto n egy­ m ással. A képbontó jeleit rádióadóba v ezetik, s ez a jelek et kisugározza. A v e ­ vőkészülék fölveszi a beérkező rád ió je­ lek et, m a jd képösszerakó egysége televiziófs képpé alakítja, á t őket. .Ebhez m in d já rt h o zzáfű zh etjü k , hogy a z ip ari televízió k é p b o n tó já t és -összerakó) á t tö b b n y ire vezeték kapcsolja Össze, A k ö z ö n s é g e s r á d ió h u llá m o k a t a t e H é v íz ié n e m . h a s z n á l h a t j a

H ogyan to v á b b ítjá k a televíziós jelé­ t e t a rád ió h u llám o k í O lvasóink em lé­ kezetébe idézzük a közönséges rádió m ű ­ ködését, Az adóállom ás k ib o c sá to tta n ag y frekvenciájú rádióhullám faj WA ú g y nevezett m&BhuMámm a m ikrofoií felől k a p o tt h angfrekm im ás (m ásod per­ esenként n é h á n y ezer rezgáaszámú) jelek é t m integy ráültetik. E z t nevezik szak­ m ai nyelven a vivőhullám modtiMlá&á* n a k . Á vevőkészülékben a beérkező ren­ géseket. demoduMljdk., vagyis á hángfrekyenoiás jelek et ít vivőhullám ról fajjáIm ztjdk, A. vivőhullám, rezgésszám a, fre k ­ venciája szükségszerűen sokszorosa a m oduláló jelekének. P é ld á u l: » buda­ pesti K ossuth-rádió alapfrekveneíája 039 (vagyis m ásodpercenként kilohertz 5 3 9 0 0 0 rezgést b o csát U ), E z t a ráül* lohertv.es (! t e t e t t 9 kílöhei hangfrekvenciás je l ügy v á lto z ta tja meg, hogy a m o d u lált nagy frekvenciájú hullám rezgésszám a .534,5 & 043,5 k ilo h ertz k ö ­ z ö tt ingadozik. H asonló m ódon viszik á t a televíziós jelekét is.. I t t azonban, m é r a közönséges rád iózásban alk alm azo tt hosszú, közé-p­ ás rö v id hiűlám ok nem h aszn álh ató k vih ő h u llám k én t, A televízióban, m ik én t lá ttu k , m fecdperuenkónt tö b b m illió k épjel átv itelérő l kell gondoskodni, ezen ■ k ív ü l k ö zv etítik a kísérő h an g o t, a be­ szédet és a zen ét is, A közönséges rádió vivőkul lá m á t m oduláló 9 kilo h ertz sávszélességű jelhez k é p e st i t t m in teg y ötjízáz&zorta szélesebb rezgéssávot kell 'p i ' l t r Í j r j .

m

szárnyán

a vivőhullámra ráültetni. íg y hát a tele­ vízió vivőhullám ának ösgzehaaonHthatetlanul nagyobb fm kvcndájúnak kell lennie, m int am ilyen rezgésszárojókkal a közönséges rádiózásban dolgoznak. A televíziós jelek to v á b b ítá sá ra az ú g y n ev ezett u llr a r o m d h tilld m ó k & t hasz­ n á ljá k : az európai televíziós állom ások 40 és 220 m eg ah ertz (40 millió és 220 m illió m ásod percen k én ti rezgés ) közé eső hullám okon közvetítenek. Az u ltra rö v id hullám okkal te h á t to ­ v á b b íth a tó k a televíziós jelek. C sakhogy e hullám ok különleges tu lajd o n ságai ú ja b b p ro b lém ák at v etn ek föl. Az u ltr a ­ rö v id hullám ok a fény m ó d já ra te rje d ­ nek, te h á t — a rádió h u llám aitó l elté­ rően — g y ak o rlatilag nem k ö v etik a Föld g ö rb ü letét, s az ú tju k b a eső a k a ­ dályok fö lta rtó z ta tjá k v ag y irá n y u k tó l eltérítik, viaszaveiik stb , őket, A. teleV i i i ó s m ű so rt csak o tt v eh etik mndasseresen., ah o n n an a televíziós adó lét&Mé wk E z é rt ^cléálíooiáBO k a i wmfgfim he= lyelieii, hegyen* to m n y h á m k b a ii stb . helyezik ©L De h a té té v o b á g o k á lte lá b án m ég így m m tö b b 6 0 - 1 0 0 Idlométernél. Mr Érv jbfiI*. Ilii _n_*飣& ■

K edvező körülm ények k ö z ö tt előfor­ d u lh a t, hogy a televíziós vevőkészülék k el n ag y táv o lság b an é p ü lt adóállom ás m ű so rá t fogják. Még nincs tisztázv a, hogy ez a z ú g y nevezett láthatáron iáU teietksié m ikor és m iért lehetséges. A k í­ sérletek azon t a n m á r ja v á b a n folynak e jelenség o k án ak kiderítésére m az. ész­ lelések a la p já n a televízió h a tó táv o lsá­ g án ak növelésére. A h a tó tá v o lsá g o t m ásféleképp is ip a r­ k o d n ak növelni. Az egyik m ód : több közvetítő adóállomást á llíta n a k fői, s ezek a fő adóval ir á n y íto tt rádióősszekötte* tésben v a n n a k közbülső, ú g y n ev ezett á tjá tsz ó állom ásokon keresztül. F ölve­ tő d ö tt az a g o n d o lat is, hogy nagy m a-

& w { « l í i ó h« t i t i y o l t á | * t ?

A televízióé stú d ió és a z adóállom ás k ö zö tti ö sszek ö ttetést ir á n y íto tt ultra,rö v id és m ikrohul Lámokka! terem tik meg. Ha- kisebb a távolság, a s tú d ió t á t ­ v itelre alkalm as, különleges, széles sáv ú kábel k ö ti ösíJtse az adóval, (Az ily en ­ fa jta k áb el olyan szerkezetű, hogy az e m líte tt n ag y frek ymticáasávo t to rzítás n é lk ü l to v á b b ítja .) H elyszíni k ö zv e tí­ tések alk alm áv al a felvevő és az adó k ö zt ugyancsak irá n y íto tt rádióösszek ő tte té s t terem tenek. A* mMéBamémM e

hul

~L.1

i r r-^|«

,-m-,i . 0 ‘"_,

rA f

iftiia

•5

mmnffiat#vM

r á d ié s k o tq te l e v íz ié

2,85 u U ra r a pid h u l íá m

A

k 0 xé j*tiullú n m*k k iv e tik

it Fíild yörfoiileiét,

m r ö v i d h u U á m a k v lé & x a iv e r ftlQ e k a z Í oiiI e k Ií r é t é ® -

m 9 mm u ltrarö v id hullám ok csak eg|mmm vomalhaig terjed n ek

gttsságban köröző repülőgépek szolgál­ ja n a k közvetítőül. E zek a főadóval vagy a stú d ió v al rádióösszekéi t te tériben á ll­ n á n a k , s a gépen elh ely ezett adó to v á b ­ b íta n á a televíziós m ű so rt, Még nagyobb táv o lság o k televíziós összekötésére a z t 'is m eg v aló síth atn ák , hogy az égjük, re ­ pülőgép a, tóle tö b b száz k ilo m éter tá v o l­ ság b an köröző m ásik gépnek to v á b b í­ ta n á a m űsort. Az első m esterséges holdak felbocsá­ tásai u tá n m a m á r nem létezik h ih e te t­ lennek a z a z elképzelés sem , hogy a te le­ vízió h a tó tá v o lsá g á t a F öld k ö rü l k e ­ ringő mesterséges holdakon elhelyezendő k ö zv etítő ad ó k k al tá g íts á k m ajd k i. A szám ítások sz e rin t áz egyenlítő fö lö tt 35 200 k ilo m éter m agasságban keringő, egym ás tól 72 660 kilóm é tor táv o lság ­ b a n levő h á ro m m esterséges holddal az *

a

egész F öldre kiterjedő televíziós a d á s t is m eg v aló síth atn án k . E zzel a m ódszerrel egy időben egyszerre több, p árhuzam os m ű so rt is leh et to v á b b íta n i A vétel zavarai Előnye is v a n a n n a k , hogy az ad ó állo ­ m áso k h ató táv o lság a viszonylag k ie s i E rinek kos tó n k é íj ü k ugyanis, hogy egy­ m ástó l távollevő televíziós állom ások ugyanazon a hullám hosszon su g áro z­ h a tn a k , m égpedig úgy, hogy eg y m ást nem zav arják , íg y a végleges b u d ap esti adó, a z ú g y n ev ezett I I . szám ú k e le teu ró p ai csato rn án , 49,75 m egahertz-ee! sugározza m a jd a k ép eit, h o lo tt u g y a n ­ ezen a hullám on m ű k ö d ik a m oszkvai, a prágai és az o sz tra v ai állom ás is. „A z u ltra rö v id h u llám o k n ak a z is k ed ­ vező tu lajd o n ság u k , hogy a légköri za­ v aro k ir á n t kevésbé érzékenyek,, m in t, a közönséges rád ió h u llám ai. S zabatosabb m egfogalniazéssal : a légköri zav aro k á lta lá b a n n ag yobb hulláiioSiogszúak, B aj viszont, hogy a gépkocsim otorok gyújtó* bemndözéaísi. okozta rezgések zöm m el éppen az u ltra rö v id h u llám ú ta rto m á n y ­ b a ta rtó znak, és gyakran, ro n tjá k -z a ­ v a rjá k a televízió élvezését. E g y m ásik jellem ző zav ar az, am ik o r a televíziós k ép m e lle tt u g y an az a kép m ásodszor m m egjelenik, gyöngébb fénnyel, az eLsŐ képhez k ép est torzulva. E z a z ú g y n ev ezett kísérietkép onnan. szárm azik, hogy a z adóból e lin d u lt rádióhullám nem csak k ö zv etlen ü l é ri a vevőantennát,, hanem kerülő ú to n is, például egy n ag yobb falfelületről visza ra verődve. A v isszav ert h u llá m ú tja persze hosszabb, m in t a közvetlené,, és az á lta la lé tre h o zo tt k ép később — to r ­ zu ltan —- m u ta tk o zik a vevőkészülék ernyőjén. F, zav aro n o ly an v ev ő a n ten ­ n á v a l seg íth etn ek , am ely a z irá n y ra erősen érzékeny, s csak a k ö zv etlen ü l érkező rád ió im h ám o k ra reagál. S zólnunk M l a televíziós v ételtech ­ n ik a n éh á n y sa játo s kérdéséről is, A v e­ vőkészülék m űködésének elv ét ism erve olvasóink n y ilv á n n em csodálkoznak azon, hogy a'k észü lék jóval b o n y o lu ltab b felépítésű. - - és d rá g á b b • - , m in t a k ö ­ zönséges rádióvevő. Jellem ző a d a tk é n t em lítjü k , hogy a televíziós vevőkészü­ lékben a képcső vön k ív ü l 10— 30 rá d ió eső van. M inthogy a televíziós kép fényessége a képesé eíek tro n ág y ú ián ak gyorsító feszültségétől függ, g y a k ra n sok ezer voltos feszültsége t alk alm a zn ak itt, A k ép n ag y fényesség® azért, is szüksé-

ges, m e rt a televíziót sokszor n a p p a li v ilágításban, a .szoba elsötétítése n élk ü l a k a rjá k élvezni. A szükségéé k o n tra sz t elérés© céljából a képcső ern y ő jét -olyan üveggel a k a rjá k b o rítan i, am ely a szo­ báb ó l ráeső fé n y t visszaveri, ellenben a képcsőből érkezőt átengedi. H a a / a kívánság, hogy a k é p e t kényel ­ m esebben szem lélhesse az em ber, m inél n ag y o b b k ép fo rm átu m o k ra törekszenek, A 20—30 cen tim éter á tm érő jű képcsövek m a m á r közönségesnek m o n d h a tó k , és a lk a lm a z n a k 40 “ 50 em -aseket is. A kép­ eső m éretén ek nagyobb növelését a g y á r­ tá s nehézségei és gazdaságossági szem ­ p o n to k g áto lják , A n ag y m éretű csöve­ k e t különös gonddal k ell készíteni, h i­ szen — hogy csak eg y etlen p é ld á t e m ­ líts ü n k —» a lég ritk a eső felületének m in d en egyes n ég y z etce n tím é terét 1 kilónyi ny o m ás terheli, s e?. egy n ag y o b b csőnél sok to n n á m összegoződik. E lőfordulhat, hogy a képcső a h a tó im ig nyom ás követ* k e rté b e n össte robban. (A ro b b a n á s k í­ v ülről befelé irán y u l, te h á t a cső c sak ­ u g y a n Smse-,, n em pedig száfrobban.) N agyobb közönség szórakoztatására. — m űvelődési otthonokban,, iskolákban st.n. — vetitőkészülökkel e llá to tt televiriós VBVŐk készülnek. E zek k ü lö n le­ ges képosSvekkel v a n n a k fulsteralve, am ely eknek gyorsító feszültsége 20' OÖ-O—25 000 volt, de ném ely cső feszültsége eléri a 80 000' v o lto t fe. N em b eszéltü n k eddig a, televízió szabványairól, B érm errnyire k ív án ato s v o ln a, h o g y a világ valam ennyi, te le­ víziós szo lgálata azonos rendszer szerin t dolgozzék, ezt m in d ez ideig n em való­ s íth a ttá k m eg. Jelenleg ötféle televí­ ziós szab v án y v a n érvényben, k ö zü lü k a kelet-európai és a nyu g at-eu ró p ai csak jelen ték telen m ódon té r el egym ástól, s így v aló jáb an négyféle rendszer van. Az eu ró p a i szab v án y sz e rin t m űködő televízió a k é p e t 8 25 sorban a d ja , és m áso d peroenként. 2B k é p e t v á lt (azaz figyelem be véve az e m líte tt sorugrató eljárást, 50 félképet}. A z E g y esü lt Á lla­ m o k televíziói 525 so rral dolgoznak, m á ­ so d p ercen k én t 30 képpel. Az angol sz ab ­ v á n y 405 soros , 25 k é p vál t ással m áso d p e te e n k é n t, végül F ran cia ország bán 819 soros televízió m ű k ö d ik 25 képpel. A képm ező m agassága ás szélesség© k ö z ö tti a rá n y m in d e n ü tt 3 : 4, Az élvezhető képhez szükséges képelem szém ot, következésképpen, tv k é p ­ sorok sz á m á t is szem ü n k felbontó képes­ sége h a tá ro z z a meg. E z eg y én en k én t o ly k o r szeszélyesen is m ás ás m ásm ilyen. lO

Sok függ a m egvilágítás tói is. Á tlagos lá tá sú em berek szem e a rendes k ö rü lm é ­ n y e k k ö z t m eg v ilág íto tt tá rg y a k a t egy ívperces felbontóképességgel észleli. E b b ő l a szem pontból — figyelem be véve a m a szokásos m éretű k ép csö v e­ k e t — az európai szabvány szerin ti 625 soros felb o n tás jól megfelel, Az am erik ai és az angol rendszerek kevésbé finom felbontásai nem za v arja a n n y im a te le ­ vízió élvezetét, hogy k ifizető d n ék s z á ­ m u k ra az adóállom ásoknak, v alam in t a h aszn álatb an levő sok m illió vevőkészü­ léknek a kicserélése vagy á ta la k ítá sa . A fran c ia televízió jo b b tel bontását, a m ai készülékekkel m ég nem igen leh et kihaszilálni, s a különféle rendszerek egy­ ségesítése, ez, idő szerin t nem valószín fi. E z különösen az országok k ö z ö tti míífiorí'.s erék leb o n y o lítását n eh ezíti meg,

A fe lv é te l rö g z íté s é n e k p ro b lé m á ja A közönséges rád ió zásb an ni á r m eg­ sz o k o tt dolog, h o g y a m űsor túlnyom ó részé t nem ered eti (,,egyenes’*) ad ásb an k ö zv etítik , hanem m ágneses hangszalag­ ról., E n n ek az e ljárásn ak a jó v o ltáb ó l a m ű so ran y ag o t hosszú időre, a k á r évekre is tá ro lh a tjá k , egyszersm ind k o rlá tla n u l m egism ételhetik a k ö zv etítést. A televízió m ű so rá t legfeljebb füm s za] ágon rö g zíth etik , csakhogy ennek fölvétele,, kidolgozása, tá m lá sa k ö rü l­ m ényesebb, m in t a rá d ió hangszalagjáé, ezenkívül & film rővitlebb é le tta rta m ú . F ö lv ető d ik a g ondolat : v ajo n n em rögz íth etjü k -c & televízió k ép jeleit m ág n e­ ses szalagon. Az előzőkben lá ttu k , hogy a televízió jeleinek sávszélessége a rádió h an g frek v en o iáján ak m in teg y ötszázszorosa. H a te h á t a közönséges m ág n e­ ses hangrögzítő szalag jám televíziós jölö­ k e t a k a rn á n k telvenni, ak k o r a z t a szo­ kásos m áso d p ercen k én ti 19 centim éteres sebesség h e ly e tt 200 m éteres szalagsebessóggel kellene já ra tn i, ’Ü jablran eredm ényes próbálkozások folynak különleges m ágneses lejátszó fejekkel és szalagokkal a televíziós m ű ­ sorok rögzítésére. E gyelőre sik e rü lt o szalagsebességet a m áso d p ercen k én ti 200 m éterrő l lényegesen csökkenteni, ám de egy egyórás *p ro g ram rögzítéséhez még m indig 32 k ilo m étern y i szalag ra van szükség. V alósrínünek látszik , hogy b e­ lá th a tó időn belül m eg o ld h atják e z t & p ro b lém át is, Nagy István Gy&rgy gégsészm^rn&fc

t--,

A k o rh a d t fát' sokszor az Öreg fával azonosítják. A költői n y elv b en is a k o r­ h a d t e la g g o tta t je len t. P edig e k e ttő eg y általán n em u g y an a z a fogalom. A z öregedés, azaz av u lás csö k k en th eti a fa ­ an y ag o k sriM rdságét, az a v u lt fa k e ­ vésbé á ll ellen, a nyom ásnak, húzásnak, hajM tásnak, n y ú jtá sn a k , m in t a fia ta l. D e 60 —80 esztendő is eltelik , míg e s e t­ leg észrevesszük, hogy a b e é p íte tt fa ­ an y ag o k ebben az. értelem ben m egöre­ gedtek. A k o rh ad fa ellenben sokszor n é­ h á n y h ó n ap a la tt is bekövetkezik. Sokan, a k o rh a d á é t beázás k ö v etk ez­ m én y ek én t m ag y arázzák . P edig az á t ­ nedvesedés önm agában nőm teszi korh ad t t á a fá t. K o rk a d tté csak a k k o r v á ­ lik, h a a n ed v ei fa felületére: g o m b asp ó rák k erü ln ek , o tt a nedves aljzaton. M csírfaJiak és to v áb b fejlődnek, A faan y ag o k k o rh a d é sá t te h á t m in ­ d e n e se tb e s a fa an y ag áb ó l táplálkozó, ú g y n ev ezett fopusztíió gombák okozzák, le g tö b b s z ö r m ia ttu k sü lly ed a padló, m egy tö n k re az a jtó , s néha. olyan k á ro k a t okoznak a., gerondáratbim , hogy a h á z b a n tax'tózkodfa élet veszélyessé válik. R o p p an t k á ro k

elszaporod ó cineórak , fa lisztboga r a k , a szűk és az álszú k k ártev ése k ö v e t­ keztében. Az Egyesült, Á ra m o k b a n 1020-ban m egáll ap i to fcták, hogy évi 143 millió, k ö b m éter fa m egy veszendőbe: ugyanezen okból. Az E g y esü lt Á llam ok­ b an n ag y ará n y o k b a n ' védekeznek a fa p u sztító gom bák ellen. 1909—49 k ö ­ zö tt, te h á t 40 év a la tt 2f>0 m illió k ö b ­ m é ter faan y ag o t m e n te tte k így m eg. E z a fam ennyiség m egfelel az E g y esü lt Á llam ok 47 millió' lakóháza szükségle­ tén ek . Az an g o lo k n ak nagy erőfeszítés­ sel és h a ta lm a s anyagi á ld o z a tta l kell védekezniük a fap u sztító gom bák ellen. A h áb o rú ó ta évente m integy 20 m illió fo n to t fo rd ítan ak erre a célra. E z a problénia M agyarországon is randM vul égető. E gyfelől azért, m e rt országunk fáb an szegény, másfelől, azért, m e rt .a m ásodik viM gháború p u sztításai, m a jd a h á b o rú t követő években a l a ­ kások k a rb a n ta rtá s á n a k elhanyagolása m ia tt a p u sztító gom bák elszaporodtak, s h ely en k én t sszin te járv án y szerü en Icpn e k fel. A fi

._>,1

t p u s z tító f íf im tá k

Jelen tő sek -e ezek a k á ro k gazdasági é le tü n k egészét te k in tv e ? Válaszul, elő­ ször n é h á n y külföldi szakem berre h iv a t­ kozunk. A német, KoU m ann m egállapí­ to tta , hogyha fi faan y ag o k at nem p u sz tí­ ta n á k a gom bák és a ro v ark ártev ő k , é le tta rta m u k randid.vili hosszú volna, íg y azonban, a m érsék elt é g h a jla t a la tt íi felhasznált ip a rifa mennyiségének átla­ gosan 10 százaléka, m egy támkm ém nte a íapusztítÓ gom bák és a n y o m u k b an

úgy, m in t az ehető gom bák, spóJ szaporodó, virág tá lá n növények, T estü k b ő l hiányzik, a klorofill, a goml iák te h á t képtelenek a rra , m ik é n t a többi n övények, hogy a levegőből, a vízből és a ta la jb ó l m aguk álltteák. elő asszim ilá­ ció ú tjá n a z é le tü k fen n tartásáh o z sz ü k ­ séges szerves v eg y ü letek ct. E n n ek h iá ­ nyában. a gom bák élő vagy m á r elh alt n ö ­ vények kész tá p lá lé k á t h aszn álják föl. H a élő növényen élős ködnek, parazita a n e ­ vük, ha ' e lh a lt növényen, sza‘p rofita.

A fiiulUtHukolat nomliástHtásAnnli IKiírtéi

A. wnkpnálé HflflmliAsMlátn

■j 1.f ■. j 1IfK lL -1 r -j ■-i i

A teríte tt gtrtudaQ M nU t és a frdéteéket a yombaíertSzés m ár (-soknem tel|©s*n elpaMtfieotta

A h ázak fa a n y a g á t károsító gom b ák közül legveszélyesebb a könnyező h iz lfc a n b ii

A

k u n m tx ü h i t ln t m l N I

V annak olyan gom bafajok, am elyek m ind k é t módom tá p lálk o z u n k . A fa anyagjából táplálkozó és em iatt, a fá t korhasztó, p u sztító gom bák a fa te s té t felépítő v eg y ü létek et — elsősorbam a cellulózt, a 'lig n in t és a fehérjé­ k e t — h aszn álják fel életfolyam atukhoz, K é t <^oport.jukkal ta lá lk o zu n k a z e rd ő ­ ben és a házak b an . Az ú g y n ev ezett töm ­ lős gom bákkal í Aseom yeetes) és a baati(liumoí* gom b ák k al (Basydiom yeetes). A töm lős g o m b á k a m e ly e k n e k spórái gom bafónál végok belsejében m int. töm lőt>en tö b b n y ire nyolcasával fejlődnek, a se jtek ta rta lm á b ó l táp lálk o zn ak , de a s e jtfa la k a t nem k á ro sítjá k . E z é rt v i­ szonylag csak kevesebb p u s z títá s t okoz­ nak . A Imzidiurnos gom bák elleniben, am elyeknek sp ó rái kiszélesedő gom ba fonál végek felületén m in t közös alapon (bazidium on) négy isiével, rövid n y e le ­ ken ülnek, a fa sejtfaláb ó l táplálkoznak , s teljesen tö n k reteszik azt. A töm lős gom bák nem egyform án k á rosak. A „kékfestő” gom bával (Ophiostom n) lépten-nyom on ta lálk o z h atu n k a z erdőben : nőin okoz különösebben .súlyos k é rt.' N e v é t a z é rt k a p ta , m e rt táp lál ko zása n y o m án a fenyőféláken előbb kék foltok, m a jd barna sávok k e le t­ keznek, E z t m áp ü létfán ó l csak szépség­ h ib á n a k te k in tik . De m á r n ag y o b b baj a bükk, a g y erty án , a ju h ar, a n y ír, az éger és, a n y újfélék „füUedéxe”, a m it u g y an csak töm lős gom bák okoznak, A fülled és t. — m ik é n t T u zson Já n o s e g y ­ kori b o tan ik u su n k 1904-ben m egállapí­ tó tta — a z erdő éle tk őzösségéhez tarto zó gom bák okozzák. Á fulladás a rö nkök ben a ro s t irá n y é b a n m eglehetősen g y o r­ s a n te rje d . A fülledékeny fán ak az erd ő ­ ből való időbeni k iszállításáv al v agy vegyszerekkel k ö n n y en véd eke zb e tü n k ellene, d e óira m o st n e té rjü n k ki. Meg­ jegyezzük azonban, hogy h a a -rönköket IS

v

Ilyen a könnyező h & ü g u n ta alcozia k é r

víz alá meríthetjük, m eg ak ad ály o zh atju k a fülled és terjedését, ff a nem v e tü n k g á ta t neki, a faan y ag egyre kevésbé lesz ellenálló, ütő- ás h ajlitó srilárd ság án ak felét elveszíti, m a jd a fülled és h arm ad ik szak aszáb an a Fán m á rv á n y erezetére em lék eztető rajzo lato k jelennek meg. E zek szabály tel an a la k ú idom okhoz hasá n títa n ak . A fü lled t fá t csak bizonyos célokra leh et felhasználni, a fülledés te ­ h á t jelentősön csökkenti a faan y ag é r­ tékét,. s n 4e r j e d a íjo m b íife rtő z ó ft f A z épületeken ta lá lh a tó bA udium w gom bák sp ó rá it legtöbbször a szél te r ­ jeszti, de b eh u rco lh atják emberek v ag y állatok is. A fapuíiztító gom bák terjeelésének o k a bontásból szárm azó fertő­ zött fa beépítése is leh et, s n ag y szerepük v a n s zaporodásuM m n az épül Etekből k i­ h o rd o tt, de nem fertő tlen ített^ u tó én heverő korhadt gerendáknak, (E zért hoz­ ta k olyan rend eletet,, hogy épületekbe csak előzetesen fe rtő tle n íte tt faan y ag o t szabad b eéplteni,) L á tju k , hogy egy-egy k o rh a d t rász eltáv o lítása egymagában."még nem je len ti a korhadán veszélyének leküzdését, m e rt a goin,bafonal-szövedékek a falb a is á t ­ terjed h etn ek , s az é p ü le t tö b b i részét is m eg lám adhat.j ák. A fa se jtje in ek faláb éi táplálkozó, te h á t cellulózt bontó bazidium os gom bák h a ­ tá sá ra a fa Im m a-vöröses b a rn a színű, lesz, m ajd h o sszan ti és 1uvrántiránybán m egrepedezik. A m ilyen m é rté k b e n te r­ jed a gom básodás, o ly an m érték b en k é­ pes a fa egyre tö b b nedvességet m agába szívni. Végül is a m e g tá m a d o tt fa sz é t­ esik : a k á r u jja ! Is szétm orzsolható barma, töm eggé változik.

(M em lius laorym ans). Veszélyes pedig azért, m ó rt éle tboiim am dá sához és fejlődéséhez nem feltótien, v an szüksége vízre. E z a gom ba ugyanis a cel­ lu ló zt vízre és széndioxidra b o n tja. A v izet apró cscppekbén a testén táro lja. E zek a cseppek a könnycseppekhez h aso n lítan ak . In n e n ered a n e v e :■teciym am s (könnyező). A könnyező házdgoiiiba irtá s a k ö rü l­ m ényes, költséges é® nagy gondosságot követel. Sokszor nehéz fölism erni, ú g y ­ hogy lab o rató riu m i v izsg álat kell hozzá. R en d k ív ü l szívós gom bafaj. Meg ta lá l­ tá k m á r üreges válaszfaltéglákon á t ­ nőve, Bergmurin- esőben (özekben veze­ tik a falb a é p íte tt villam os vezeték ek et), falburkoló csem pék a la tt, a m in t m é te r­ ről m éterre, em eletről em eletre halad, e l­ pusztítva, m inden ú tjá b a eső, cellulózt ta rta lm az ó an y ag o t, A gom básodás pinoétlen, n em szige­ te lt földszinti helyiségekben, em eleti szobákban, vizes helyiségek p a d o z a tá ­ ban, beázások hely én, p ad lástérb en , h a j­ lato k b an , fekvő csato rn ák a la tt és v ilá ­ gító ab lak o k m e n tá n a leggyakoribb. E z az m l függ össze, hogy e g o m b ák n ak életükhöz és fejlődésükhöz táplálékul nedvességre, levegőre és fára van sz ü k ­ ségük. E zek bárm elyikének bősége se­ g íth eti, h iá n y a pedig akadályozza, h á t­ r á lta tja fejlődésüket. Az ép ü letek gom básodása ellen le h e t ém k ell. 1» v é d e k e z a t, m égpedig megfelelő fertő tlen ítő szenek­ kel. A lk alm asak v o ln án ak erre az arzén, a M ganyklorid és a k átrán y o laj ta rta lm ú fertő tlen ítő szerek, csakhogy ezeket m é r­ gező v o ltu k , szaguk stb . m ia tt lak ó ép ü le­ tek b en — érth ető okokból —■ nem szabad haji zilálni. Az a l­

áz nl{]uiTibáuodatt pod.lib-

ifiilírai, u {ji*midiik tesíjikndfeit in Au

ka) m á z o tt fertő tlen ítő szerek főképpen /ífiorvegyületek, különböző f e n o h z á r m a sékok és krem l készítmények. A védekezés' m ó d ja gom bafajok sze­ r in t m ás és más- E z é rt a sza kém b e re k ­ nek valóságos szanálási hadműveleti ter­ m i k ell kklolgo zn iu k a gom bával fe rtő ­ z ö tt h áz ak fertőtlenítésére. E lső 'teen­ d ő jü k a károkozó gom bafej m e g h a tá ro ­ zása, m ajd a g o m b áso d ást kiváltó, ok m egállapítása, a z u tá n a fertőzési góc. felderítése, s csak e z u tá n k e rü lh e t sor a n n a k m egái .lapftására, hogy m ilyen m é rté k ű a fertőzés, és hol v a n n a k a h a ­ tá ra i, Sokszor m egnehezíti a „ h a d m ű ­ v e le te t” , h ogy egy- egy gom hágódé tfc helyen nem csak egy, hanem tö b b g o m b a­ faj is p u sz tít. Azt, is p o n to san m eg kell állap ítan i, hogy a gom básodás a k tív jeEegü-e, vagyis folyam atos é, v ag y p e ­ dig m á r lezáró d o tt, v ég et ért. A szak értő k aó k sm r kénytelenek m in ­ t á t vonni s Já bom tóriíim h an , m ikroszkóp a la tt m egvizsgálni a fa szö v etét. Ily e n ­ kor h a fertő zö tt a fa — jól m egfigyel­ hető a fa an y ag án ak szabad szem m el nőni lá th a tó kóros elváltozása. A tú l ­ oldali á b rá n láth atju k ,, hogy a ceOulózvagy a lignin leb o n tása k ö v etk eztéb en egész sző v et részek hiányoznak. A la b o ­ ra tó riu m b a n m ód n y ílik arra. is, hogy megfelelő színező eljárással lá th a tó v á tegyék a sejtfalak o n á t fűzői 16 gom ba-

ám

.

©gés^séges f«nf@ szivet©

fo n alak a t (hifákat), esetleg k i Is teiayészm ék Őket, A liként á s emberi, betegségekre, a fa­ an y ag o k m eg b eteg ed éséit is áll, bogy m inél korábban, jelzik a b a jt, an n á l könnyebb, gyorsabb és olcsóbb a g y ó ­ gyulás. A gom básodás b e je le n té s é i ren­ deled is k ö te le i berniünket. M indig a lak ás bérlőjének kell a gom básodásról v ag y a k á r csak g y an ú járó l je le n té st tennie a házkezelö szerveknek vagy az illetékes ta n á c sn a k . Az ö szakem boreík in tézk ed n ek . D e lm n em tu d n á k a m eg­ felelő v iz sg ála to k at elvégezni* a B u d a­ pesten székelő F a ip a ri KuiMmni-ézei

ti .• B o íiá ih —I I ö r s á u ji —K a lm á r—T ó th OLV A SÓ G Y B H M E K B IH K IT anküliyvkJaéó, IM fc A ra t 16 F t) E k ö te tb e n a M agyar Tsiiosűiány©s A k a ii írnia tlyermekM IeM iafil In tézetén ek Irodalm i man'kn^ s p o r t j a t©tt IfiSs®é egy csokrot m h h évi k u ta ­ tásai n a k e redni ény elköl, A k u tató csoport a fi verm efrek és n s e rd ü lik Irodalm i érieM idésáíiek* a z otvasáfitHiii elért tellesitm ényeipek s esztétikai fogékoays&yáiialE m egfigyelése és vizsgálata ©lapjába foglalkozik a gyerm ek - és a z IfjÉsági Irodalom m eg .az Irodalm i nevelés lélek ta n i problém áival. A k i t e l 15 kis©hh~xiagy©bh cikke és tau u liü É á y a © Isitorban m ü ü % p i f i p p i f t t e és köiiyvtAro&ek s s á i o á l l ad érték es ú tb á lg a zltá soksit* de Joggal ta r t ig én y t irtpk* Irodalom polL H ím e k é s ' k in y v k in d é k é rie k ü d é s é re kk T ó th Béla mA g y erm ek ée a könyv knpeselM á^ m ik flk ln jlA m ^ ©* ta n u lm á n y á b a n le l vázolj a nz Irodalm i érdeM M és fejlődéstani szak aszait a 1 — 6 éves g y erm ek k o rtó l a i& —t i éves flfjár karig* K özli a z egyes életk o ro k legkedveltebb o lv asm án y ait Is. T an u lm án y áb an érdekes „A z é ttU f A p M e i f i ü t a z I l p 'és a könyv wiBasafám** © Im i fejezet, egy m eg Jegyzéssel azo n b an k i k ell e g é sz lte n lu ik : az Ip arlto su lé-In téz* lek b en az . Í9M -4B 7* tan év m áso d ik felében á lr a bevezették a m a g y a r :nfetv és irodalom tamításái*

Kalmár Emó nA ifesm llK feiiim egyik mö-

f a |a t a ta rtá n é t5* és ^M ag y ar népm esék az é v e áfekaw f e* etkMfeesa a z év«4M b«rá g y erm ek ek legkedveltebb m ű fa ja in a k lélek tan i elem zéséi adjj% és jjlw iltf é l féifea&zn&I&sl szempontokat** Is I á i ásol a n ép m ese pedagéglaft értékesítésére*

14 %

A p í k M s fertőzött bég u fénfÖ szivet©

épület- és ip a rifa védelm i osztálya n y ú jt segítséget. A gom básodás m egszüntetése so k ­ szor te te m e s költséggel já r. De e z t a k ö ltség et v állaln u n k kell. H a a korbaelás o ly an n y ira előrehaladt* b eg y em beri é le te t veszélyeztet, a közbelépés nem tű r h e t h alad ék o t. A fagom bák elleni h a rc takarékossá* g o t .jelent* d e je len ti o tth o n u n k b iz to n ­ s á g á t és h ig ié n iáját is* B á lin t föyula a F a ip a r i K u ta tó in té z e t

tudcmaiánycB 'm unkatársa H arsány! I s tv á n több vázlatos Ism ertetésen és klsabb cik k en kívül igényes ta n a lm á n y t küzdi az. cMíossrtály m gyerm ekek olvasásiéi] esltoséiiyérSI s ugyancsak figyelem re naéltá lélektant-* ö«z|étlknl elem zést W eöres S án d o r „ B é b lta ?í e* yyermek\Ters*kLiietár®l. E z u tó b b it a k öltészat Irán ti érdeklődés fülketiiésének és k if e jle jté s é n e k Irodalm i és pszt ökológiai szem pontból e g y a rá n t kiváló eszközeiként m é lta tja , „ A gyerm skolvasá élniésiytárskeresés©'s ©, cikkének óim ét, illetve uz „élni'én y társ keresés” m ű szó t n e m ta rtju k szere □esésnek, A gyermekei! vasé közlési vágyá­ n a k megnyO vfinuláÁalt jelö li ezzel a te r min.na. tecbnlkirsrinl* .Maga m c ik k azoitbun kedves és

tamitiságos.

Időszerű problém át tárgyal G* D f l t l b Bla n k á d n a k V9A lán y regény és n JányvegénySkorazak** e. tannim ánya* Ez azzal Is M em élkédlk as többi, h a s a d é közlem ény kiizai, hogy Ism erteti mm u m ódszert Is, am elyet 16— 14 éves leán y o k fe llödéslélektanl vizsgáin iá hmm alk alm azo tt. Mó dU szere és következtetései bizonyára érdeklődést a talán v iták u l vállítunk m ajd ki a z ©k o ro sztály ú. lányok sz tie lb fa és neveiŰIböL

Égető kérdést tárgyal Tóth Béla „Ifjúságunk és a poiiy^aolvasiaiányok*1 e* mnjski|a. {A ponyvát nem Is nevezi „Irodaiomaiak55.) Ismerted n ponyva mibenlétét,, ellerjedésének. 'mértékét ég. okait, a ponyva olvasás hálását a fejlődő ©mberre, a végül szál a ponyva elleni küzdelem feloiatalKÓI és módszereiről. Talán e rövidke Ismertetesse! is sikerűt érzé­ keltetnünk, hogy © könyv, mmmlj m p s z ic h é i* , n pödafiágla, az Irodalomtanítás és az ©sztétJta kutatóit a gyermek és m irodalom kapeselatá* nak vIzsgálBláro aax tén rt, m k értéked tudmlvülóval járni hozzá a yvermr keink egészséges lejlödéséveS és helyes izllaének pdaluknlá^ával tlrödi szülik és nevelik munkájához. (Sz. 1L>

A m ikor a m ú lt század utolsó é v tiz e ­ dében Flinders Peirw, a k iv áló angol egyiptológus p u b lik á lta E g y ip to m tö r té ­ n etérő l i r t n a g y m ű v ét, az MőazáoaítAsiUlk e lő tti 2860-a t m egelőző k o rn a k csupán 10 o ld a lt szen telt. A z egyiptológusok á l­ ta lá b a n az ása tá so k eredm ényeképpen m á r rengeteg ism eretan y ag o t közöltek a 2880-a t k ö v ető „történelm i, id ő k ” 21 uralkodó család ján ak , dinas ztiáj á n a k k o ­ ráb ó l, d e az előbbi három d in asztia fáraóiról csak a n n y it tu d ta k , am en n y it a „ k irá ly o k la jstro m a i” ta rta lm a xt-ak, E gyes k u ta tó k a h áro m első d in asztia u ra lk o d ó it nem La ta r to ttá k yaiódi tö r­ té n e ti szem élyeknek % lageiidáJk, m íto ­ szok a la k ja in a k v élték őket. Á m de a század fordulójáig a régészek csák án y a tö b b em lék et t é r t fel a z első d in asztiák k o ráb ó l .Is, s a z első fáraók ám yszerű. a la k ja k e z d e tt te s te t ölteni. A fontos fölfedezéseket É m ile Clement Áméivneau (amélinó) francia egyiptoló­ gus m u n k á ja v ezette be. A K airó tó l m integy 480 kilom éternyi távolságban, levő ősi Abydmbas.i (a m ai P a rs h u t kör­ nyékén) egy csoport s ír t fed ezett föl. Ezek ftég ___ L i áláv v aall bélelt ....................nagy o___„ b b üregekből á llo tta k ,, E fői fölfedezések^ alap jánn k é-távi ip já t ragyogó régfa ze ti m u n k á v a l (1890 1901) m egái lap íto tía.. hogy d in asztia fáraó in ak b o ráb ó l valók. Meg tu d ta h a tá ro z n i m inden egyes sír k irály i la k ó já n a k k ilé té t s az u ralk o d ás sorrendjó t is. M inden egyes ü re g e t fa b o lto m t fe d e tt be, s efölé téiglaópífeményt em eltek. Am. ez, a fölső é p ítm é n y m inden sirróI e ltű n t, fa sem m i n y o m o t sem ta lá lta k a rra , hogy m ilyen te h e te tt a form ája, m i le h e te tt a ren d o ltetése. M inthogy azonb a a a z üregek sd rü n , egym ás m ellett, h ely ezk ed tek el, a felső ép ítm én y ek sem te h e tte k nagy o b b m é re tű e k m ag u k n ál a síro k n ál. A k irá lyok tetem e szám ára sz á n t ü re g e t tö b b sir v e tte körül. E zek b en az u ralk o d ó elihuaytakor feláld o zo tt szol­ g á k a t te m e tté k el, hogy a m éavilágon is szolgálják u ra k a t. Petra© a rra a k ö v etk eztetésre ju to tt, hogy az I, d in asztia u ralk o d ó it valójában A by dós bán te m e tté k el. A leg ú jab b idők ig az. egyiptológusok közül sen k i sem k é to lk e d e tt ebben. Am a z ú ja b b á sa tá so k m e g m g atták ő zt a v élem én y t, s m a m á r a z egylptológni in k á b b ii K airó közelében, fekvő

Szakköreit ta r tja az. 1. d in asztia te m e t­ kező helyének. Szakkara. az ósi M emphis k irály i székhely óriási tem etője volt: Jó l ism erjü k lépcsőz*3tes piram isairól, a I I I . d in asztia fáraó in ak tem etkezési é p ít­ m ényei röL A piram isok m ezejének északi végén sírüregek m a ra d v á n y a i v an n ak . E zek rő l m é r rég eb b en fölism erték, hogy régibbek :a pim nAsokiiál, cl© 1912-ig nem. tö r té n t kezdem ényezés a feltárásu k ra. j i t a t t a , faö;| y a sírok, az I. dlnaaztift k o rá tó l yftlók fe jo b b k arb an v an n ak , m in t az q,byt dosdak. A lelőhelyet a z o n b an nem, ta r to ttá k különösképp érdekesnek,, m e rt a kincses síro k a t m á r 5000 é w e ! ezelő tt ,,ren d sze­ resen ” fo szto g atták . Ü gy vélték, hogy a szak k a ra i sírok is üresek. M iután az első világháború m e g szak íto tta QuIbeU m im , feáját, 1930-ig régész nem d o lg o zo tt S zak k aréb an . E k k o r Qni beli utóda, C. M . F irih tö b b s írt tárt, fel. K ö zö ttü k je len ­ tő seb b régészeti é rté k ű v o lt » 3035-tel

A* 1. dlnflsslta iiríily aiim k s íf |a ll SjM .kka« északt ré»sén, «w » m w s » K airótól tá r já k lel. A h&u térb en lá th a tó n IV .
jelölt, sírem lék. A n a g y sírem léknek fával b u rk o lt felső é p ítm é n y é t és a tem etkezési ü re g e t fe ltá rtá k , de a felső é p ítm é n y t b ékén h ag y ták , m e rt ú g y vélték, hogy az ü re g e t védő felső ép ítm én y n ek & belsejét, s ű rű téglafalak h áló zata v o n ja be, s a fa la k k ö zét kőtörm elék tö lti ki. M ind­ a z o n á lta l E irth m eg tu d ta állap ítan i, hogy a sírem léket U dim u k irá ly u ra l­ kodása a la tt é p íte tté k , a k i az I. dinasz­ tia ö tö d ik u ralk o d ó ja voltFirfcb, 193:2-ben m eghalt. A m u n k á lato k egyelőre a b b a m a ra d to k . Á régészeti osz­ tá ly 1935-ben 'WaUér B, Emeryt, b íz ta m eg, hogy d erítsen fé n y t a szakkarai síro k ra. A neves angol régész elsősorban » 3035-ös sírem lékre fo rd íto tta a figyel­ m ét. ő helyes érzékkel n y o m b an ré s t v á g a to tt a n a g y felső ép ítm én y b e, s m eglepetéssel á lla p íto tta m eg, hogy ez n em töm ör, nem szilárd építm ény, m i­ k é n t gond ölték, hanem 46 k a m rá ra osz­ lik. E z e k közül tö b b elk erü lte a aírrablók figyelm ét. A k a m rá k b a n a tem etkezési k ellék ek nagy készleteire b u k k a n ta k . T á lá lte k ételnemiü-tj szerszám okat, fegy­ v erek et, já té k o k a t, ivóedényeket, ötezer éve n em b o ly g a to tt tá rg y a k a t, egy ősi k u ltú r a fölbeosülheteflen é rté k ű em lé­ k eit. E m ery 1935-től a m ásodik világháború kitöréséig sz a k a d a tla n u l é s s t o t t ; egyik s írt a m ásik u tá n tá r ta fel. K itű n t, hogy a z I. dinasztiái idején a efedlizáció sokkal előrehal&dotfc&bb v o lt, m in t eddig sej­ te tté k , Mmr-Áhm, Zer, Udimu, AnM zs-ib 4? K a -a fáraó k s írjá t tá rtá k fel. Mind

tó ttá . 1946-ban egy rövid ideig ú jm h o zzálátto k a feltáráshoz, de a m u n k a m eg in t félbeszakadt. Végre 1962-ben az egyiptom i régészeti társaság a k o r­ m ány régészeti osztályának tá m o g a tá ­ s iv a l ú jra m unkához látott-, s azó ta sz a k a d a tla n u l folyik a tudom ányos k u ­ ta tá s, am ely új fén y t d é rit rég le tű n t ezredévek tö rtén etére. 19®2-ben egy ú ja b b .síremléket, úgy­ n e v e z e tt m m zm béí tá rto k fel. Valószí­ nűleg az I, d in asztia h arm ad ik fáraó já­ nak , U adfim ik uralk o d ása idejéből való. 19 53-bán a d inasztia utolsó uralkodó jó ­ nak , K a-a fáraó n ak korából szárm azó m agztoba k e rü lt n ap v ilág ra. E gy ham m d ik nagy sirem M két 19SS-bán sikerült, fel­ tárn i, s b é r nem le h e te tt m egállttpiráni, hogy k ik e t te m e tte k el benn©, a fai hídm o zo tt készletekből mégis k ö v e tk e z te t­ h e tte k arra, hogy az I. d in asztia Bem benúnek, fáraóknak, királynőknek, heroo-

geknek a sírem lékére b u k k an h a tto k m o st w* Az. összes feltart' mM&t&ba tervezésé­ n ek alap v ető vonásai m egegyeztek, Valam eim yiiiél n ag y terjed elm ű ü reget vág* to k a kflzettolpazatba^ s en n ek k ö z­ p o n tjá b a h ely ezték a sírk a m rá t. K M lő tte helyezkedtek é l a r a k tá r u l szolgáló kam rák., E zekbe re jte tte k a n ag y h a lo tt legfontosabb é rte k e it és nim denim pi k e l­ lékeit. A z egésm alsó é p ítm é n y t a z tá n b e­ födték egy tágas, négyszögfetó tégla* é p ítm é n n y e l am elynek k a m rá ib a n a ta rta lé k készletek et h alm o zták fel, am ik re m a jd a z elk ö ltö ző ttn ek szüksége Iehet a tálv ilág i életben. Ez pernye csak mm általán o s „ v á z a ’* a ni asz tubáknak* A d in asztia utolsó1 260 esztendeje a la tt roham osan fejlő d ö tt és fin o m u lt a sírem lékek ép ítészete .is. K iv á lt az alsó ép ítm én y b en m u ta tk o z o tt a fejlődés. Á felső építm ény v iszo n t csu­ pán m éreteiben b ő v ü lt, egye bek ben azo n ­ b an nagyjából v á lto z a tla n m a ra d t, E raery jól .megokolt véleménye' sz e rin t ezek a n apon s z á ríto tt téglából k észü lt m asszív felső ép ítm én y ek a k irály i és főúri p a lo tá k u tá n z a ta i v o lta k . Az é p ít­ m ény belsejét fedő fa b u rk o la t m ező it gazdagon d ísz íte tté k m á rta n i a la k z a to k U * & ezzel m királyi" palota m in tá s falszőnyegeit Lyegeit utánozl u tá n o z tá k . A belső tem te m etke e tk e z n i k a m rá k a t el puszii* to ltá k , és a strrab ló k g y ak ran tü z e t is

hyA ,

m agas suackofÁgban a h a lo tt kassá jo b b oldalára fordulva, fek ü d t. Á'sirk&xnrfiban b ú to rz a t v o l t ; szó rak o ztató já té ­ kok viri&mítottAk a h a lo tta t» o tt volt utolsó' lakom ája is díszes* alab ástto m b él,

jóval tágasabb és jo b b an m eg terv e­ z e tt v o lt, m in t az abydosi sírok, A z I. d in asztia fáraói A bydos közeléből, PM sből sz árm azta k , s m eghódítván A lsó-Egyiptom ot* fővárosul M emphis t v álaszto tták . E z é rt i$ valószínűnek MtSzött,. hogy a M em phis közelében levő. S z a k k a rá t v á la sz to ttá k tem etkezési h e ­ lyül, s a z abydosi sírok üsűpAji üres göd­ rö k , talpán jelképes k irály síro k leh ettek . B k érd ést azonban csak a to v á b b i régé­ szeti m u n k a tisz tá z h a tto volna. Ám de e z t a II. világháború kitörése m egakasz-

Á 33Q4hmí iz á m á

s ir

rfktsnsImáit rajza* Az építm ény kílrulb^löJ m

m é te r .tósszá, i s 30 mé* té r szétos* A M ié p e n

Iáttinié Hfi&gp m sir* team m

A M r á tp íte k té ilo b é l ítészült 'jftlfr®. építm énye. A h o m o k ié i előkerült latok klErútoelil M in é ta r jiihh&iSíi-Ic

dioritból, agyagpalából és agyagból ké­ szített edényekben, Gondosan kidolgo­ zott „menü” volt ez & halotti lakoma : leves, bordás marhahús, galamb, fiirjpecKeíiyc, hal, gyümölcs, kenyér és kafika, Sokszor bukkantak efféle lakoma maradvájiyiüra a II. dinasztia sfejóiban , 8 találtok töredékeket az I. dinasztia aírkamráíbon fa, ezért alapos volt az a fel­ tevésük, hogy az I. dinasztia halott fáraói mellé fa ugyanolyan dús lakomát helyeztek el, mint a későbbi időkben. Az alsó építmény kamráiba aztán, bort, élelmet, bútordarabokat, ruhákat, játé­ kokat, kovakőből és vörösrézből készült steMS'iéoaokat, fegyvereket rakták tekin­ télyei: mennyis égben. Hasonló tárgyakat raktak ta rta Iáknak a felső építmény kam­ ráiba is,, ahol boroskancsók százait, elefántegont berakésú bútorokat., pipere holmikat és mezőgazdasági, szerszámokat 'raktároztak el. Megannyi tárgyát, be­ s z é d e tanú bizonyságát egy jól szervezett és fejlett cfadhtociónak. A afejpaloták építésében a fejlődésnek fontos szakasza volt az, hogy lejáró léposőzefcet vezettek he. Ez lehetővé tette az építés znék, hogy még a fáraó életében az egész építm ényt előre megépítse. Ez újítás bevezetés© előtt ugyanfa a felső építm ényt csak a temette után építhet­ ték föl, s ezt nem tudták mindig kielé­ gítőén elrendezni, az alsó épitmény kí­ vánalmai szerint berendezni. Az I, dinasztia végső időszakában a síremlék északi, oldalán egy hm halotti szentélyt építettek, a kettőt bekerítették, s a síremlék bejárata a keleti oldalra került, Ez m ái átmenet volt a II. din esz. fcia pimmJifópítmény -cső portj óhoz. Még sok tényt kell földeríteni az I. dinasztia síremlékeivel — Földünk lég-

régibb n ag y ép ítészeti em lékeivel — kap. cso latb an , E m e ry kn to tó cso p o rtja kezdetben m ellőzte a z o k a t a rejté j bélyeg ly es s a já to s s á ­ g_ o k at, am ely_ ek az ássaat ái 's o k k S z b e ia szem b eö tlő itek . E z e k e t egyszerűen, az építészeti te rv m ó d o su lásain ak ta r to ttá k , A k u ta tó k a t az á s a tá s o k k ezd eten m eg­ z a v a rta a lépesőzet s fő k én t azo k n ak az u ta k n a k 6 fölfedezése, m elyek e g y á lta lá ­ b an n em v e z e tte k a z ép ítm én y b e, K é ­ sőbb a z tá n rá jö tte k , hogy a m a s z ta b á k a t k é t különböző óéira, é p íte tte k . E lőször v a ­ lami 1yen, m a még ism eretlen óéit szolgált, s am ik o r e z t a re n d e lte té sé t te lje síte tte , jellege m egváltozott., úgyhogy végső, re n ­ d e lte té sé t e lé g íte tte ki: a z előkelő halofcta k tem etk ezési helyévé v á lt. A régészet tu d o m á n y a m a m ég teljésen tájókostotl&n az irá n y b a n , hogy m i le h e te tt az ép ítm én y ered eti célja, de rem énykedik benne, hogy az ásatáso k to v áb b i elő reh alad ásá­ v al erre is fény d erü l. A. teljes sír berendezés n em csu p án a h a lo tti k a m rá t és a ra k tá ru l szolgáló k a m rá k a t foglalta m ag áb an , hanem k ö rü l v e tté k a feláld o zo tt szolgák sírüregei is A fáraó halálaikor ugyanis szolgáit meg őltók, hogy u ru k a t a m ás világon fa szol g álják , E z e k a k esk en y üregek fa ta n u l Rágós a n y a g o t ta rta lm a z n a k , m ert. o ly a n tá rg y a k a t ta lá lta k b en n ü k , am elyekből k ö v e tk e z te tn e k az e lte m e te tt foglalko­ zására, P éld á u l dfazesen fe s te tt edények v o lta k a m ű vész üregében, csónak-m odel­ lek a esönakkós xíié m ester m e llett, agyaged én y ek v a llo tta k a fazekasra, és így to v á b b . A sírp a lo tá k körül g y a k ra n ta lá lta k k ertm arad v áö y o k ati, a m ik e t a fasorok és zölcfaégültetvények nyom aiból ism ertek föl. Az egyik m e sz ta b a k özelé­ ben ró b u k k a n ta k egy m ajo rság agyag mod ellj éré, am elyben m ajorsági h ázak , m a g tá ra k és szántóföldek v o ltu k m egm intázvat. Valósztofifeg s k irály i gazdaság m in tá ja v o lt ez, hogy v o lt tu lajd o n o sa m ajd a túlvilág gon is h a s z n á t vegye. U d im u k irály sírjá n a k közelében egy fahajjo m a ra d v á n y a ira b u k k a n ta k . E z éppúgy, m in t a Oheopg® piram is m e lle tt nem régiben fölfedezett' h ajó , a z t a célt szolgálta, hogy a h a lo tt az égi isten ek tá rs a ­ ság áb an kényelm esen tegye

(ítenr ssztegtdBt íSelmlszfriTitiradvAnysik, am elyek a sírnldiiil berfll■ok fia.

m eg ú t j á t a z égi vizeken keresztü l. A z eg y ip to m iak ugyanis az ég b o lto zatró l azt. képzelték, hogy vízből van. A 18 m é ter hosszú h ajó 400 évvel előbb ép ü lt, m in t a Cheopez piram is m e lle tt ta lá lt Az I. d in a sz tia k o rá n a k m ás le lő ­ helyei fa fe ltá rá sra v á rn a k még.. íg y m ost m ég kissé k o rai volna, hogy a tu d o m á n y a z eddigi leletek a la p já n k ö v e tk e z te té st vonjon in le a N ílus-völgy civilizációjának ered etére. D e a z é rt m á r a z eddig fö ltá rt em lékek fa eleg et eláru ln ak ahhoz, hogy m e g á lla p íth a ssu k , m ennyire fe jle tt volt ti k u ltú ra és civilizáció m á r L e. 3000 évvel a N ílus völgyében., E kultúra, é rté k é lte ) sorún figyelem be kell v en n ü n k , hogy csak azon em lékek a la p já n a lk o th a tu n k íté le ­ te t, am elyek 6000év óriási ülő távolságából n em fa teljes egészükben és épségükben, hanem a term észet erőinek és az em b er­ n e k p u s z títá s a m ia tt csak tö re d é k k e l i m a ra d ta k rá n k . De b árm en n y ire megviselve és m egfogyatkozva m a ra d ta k fenn Sz&kkara, Abydos; és m ás lelőhelyek em lékei, m e g á lla p íth a tju k , hogy olyan eiv ílizáaő köréből szárm a znak, am ely ­ n e k fe jle tt építészeti ism eretei voltok, jó l k ife jte tt írásm ó d o t h a sz n á lt, tu d o tt u p ap iru sz sásból p a p iru sz t készíteni, s nagy teh etség e v o lt a kézm űvességhez. O lyan rem ek k ő ed én y ek et k é s z íte tt, amelyek-, n ek a tök éle térségé t m a sem le h e t felül ­ m úlni. Egész sor k ő ás réz szerszám ot g y á rto tt, a fű résztő l a legfinom abb tű ig . F ából, ele fán tea o n tb ő 1 és aran y b ó l készí­ t e t t d ísztárg y ai m esterm ű v ek , hflr- és te s ti 1-kézm űiparo, to v á b b á kötelfonástx u g y an csak m agas szín v o n alú volt,. F Á S T #

E Fejlett oivilizénló h irtelen , előzm é­ n y ek n é lk ü l b u k k a n fel az i„. e, I I I , é v ­ ezred k o rai időszakéiban. O lybá tű n ik , m in th a sem m i, v ag y nagyon kevés háfa tere volna a N ílus völgyében. Márpedig o N ílus völgye hosszú id ő ó ta la k o tt v o lt m á r az I. d in a sztia e lő tt is. Az ásatáso k a z t m u ta tjá k , hogy m első k é t d in asztia idejében a tem etési szokások kevéssé fej löcltelc, A/z id ő k nmiósá^b osup^n sas, ftgyagodények ás egyéb tá rg y ak v á ltó észlelhetjük. E m ery elmélete' szerin t s e m k ell föltételezn ü n k , hogy ezt a k u ltú r á t teljesen az I, d in a sztia korszaka te re m te tte . Lehetségeíi, hogy az ép ítészet v alam ely n a g y k u ltú rá jú n é p tő l szárm azik, .amely a N ílus d e lta te rü le té n la k o tt, O tt a n ép ek állan d ó h ullám zása m eg & fö ld ­ m űvelés ez ideig n y o m ta la n u l eltö rö lte ép ítészetü k em lékeit, s azok a z I, d in asz­ tia k o iá n a k m asz to tó i b á n élnek to v áb b ,

\

PirfiklNiJ kiásott le vö! i f f fjé tő l ve

Bmm

LYÍtóli M m Sh

róteg sp e k u la tív jel légii az. M indenesetre valószínűtlen, hogy ily en fe jle tt k u ltú ra e kkio z b a tik k i & d e lta függetlenül b omntta te rü le t mDosái’vidékén, s a z tá n h irte le n á tc sa p a N ílus felső völgyére. Jellem ző , hogy az I. d in a sz tia k o rá b a n csu p án a nem esek és a h iv a ta lt viselők te m e tk e z te k m aaztab ák b a, az egyszerű e m b e rt kfa gödörbe te m e tté k , sírja fölé csupán egy k ö r a la k ú h a lm o t h án to lto k . A h a lo tt teste — összek ti por c d v a — a b al o ld alán fe ­ k ü d d E g y ily en egyszerű s ír t legfeljebb a b e h e ly e z e tt tá rg y a k rév én le h e t m egk ü lö n b ö z to tn i az I. d in a sz tia k o ra e lő tti siro k tó L A II, d in a sztia vég© felé az, egyszerű em berek fa á tv e tté k a tem etési szo k áso k at a z e lő k elő k tő l; s írju k föl­ szerelés© csaknem m in d en részletéb en u g y an az volt, csupán a m é re t v o lt k iseb b Mindez v aló szín ű síti, hogy a z I. dinasz19

im k o rán ak 'civilizációját és kid tú r á já t egy m agasabb re n d ű előzte meg, am ely­ nek tem etési szokásai — a persze a k u l­ tú ra és civüizáoió m ás term ékei ia — fokozatosan sz állo ttak á t a hódító Ide­ genekre, Ma elfogadjuk a z t az elm életet, hogy a fáraó k civilizációját a N ílus völgyébe egy üj n ép ü lte tte á t, fölvetődik a kérdés : k ik v o ltak ezek, és h o n n é l jö tte k f B ég in a id E n g e íh a e h angol tö rtén e tíró egy borda b e tö r ő é t tételezi föl. De nem leliet elv etn i a z t a g o n d o lato t sem,, hogy bosszú időszakon á t fokozatosan tö r té n t a külső behatolás, Az I. d in a sztia épí­ tészeti em lékeit öss zehas oiilit-o ttá k a m ezopotám iai j em det N ssr-perióduséivaL A Imsonlóeág tagad h a ta tla n . V iszont nagyon kétséges, hogy a b b a n a k o rszak ­ ban volt-e k ap cso lat a N ílus völgye és M ezopotám ia k ö zö tt. íg y h á t m egoldatlan a kérdés, hogy h e n n á t szárm azik az I, d in a sztia korsza­ k á n a k k u ltú rá ja és civilizációj®. Az á s a ­ tások rengeteg ú j ism e re te t h o z ta k nap* világra, ám ezzel nem eg y szerű sítettek a problém át, hanem ellenkezőleg-, ú jab b m eg ú ja b b k M ó s e k e t v e te tte k föl. D e h á t ez ft tu d o m á n y fejlődésének ú tja , WÍg a z tá n « te v á b b i k u ta tó m u n k a m eg­ a d ja a végleges feleletet az izgalm asan, érdekes és so k a t v ita to tt kérdésekre.. Az Im ikéié euylk sxolfiítjttiiak ^írjn sm I* díiin^ÜP sÉr|nlilák kirnyékéii

KÉRDEZZ

-

FELELEK

Szama ms Triton budapesti olvasónk kérdezi: Ki határoz fa meg először a FöM és a Hold tömegét í Hogyan mérték meg? K ulin G yörgy, a z lírá n !a B em utató Csillagvizsgáló igazgatója v álaszo l: A H old töm egének m égha táró zására a New tón-féle gravitációs tö rv én y a d o tt először m ódot- T alán m aga N ew ton volt a z első, a k i e z t k iszám íto tta. M inden­ esetre ő a d ta m eg az eljárás k ép letét. Ki lehet szám ítani a H old töm egét az á r ­ ap ály h atásáb ó l is. I t t egy olyan egyszerű m ó dszert Ism ertetek, am elyhez nem szükséges so k elm éiét, A F ö ld —H old közös re n d szer e g y ü tt kering a k é t ég itest közös töm egközápp o n tja körül. E e a p o n t a F öld m ozgásai a la p já n m eghatározható, s tudjuk,, hogy a Föld belsejében van, k ö rü lb elü l 1700 kilom éterre a felszín a la tt. Ism erve a Hold tá v o lság á t és a Föld töm egét, a 20

(W , B, E m erynek a „S eientjfio A m e­ rican ” -bán m egjelent te iia h n á n y a a la p ­ ján) közös töm egközéppont helyzetéből a d ó ­ d ik a H old tömege. H a ugyanis egy rú d k é t végén egy 10 kg-os és,; egy I kg-os te s t van, a töm egközáppoiit u n ag y o b b hoz tízszerte közelebb lesz. M inthogy pedig a F öld— H old ren d szer tö m eg ­ középpont ja a F ö ld k ö zép p o n tjátó l 81szerte közelebb van , m in t a H oldtól, a H old töm ege 81-szer kisebb a F öld tö m e ­ génél. Fekete. Sándor miskolci olvasónk kérdózis Mi a gyógyszerérzékenység % Dr. I s s e k ü l z Béla egyetemi tanár válá­ sról : A gyógyssseréraéketiység az allergiás jelenségek közé ta rto z ik . A llcrgéneknek nevezzük a z olyan an y ag o k at, am elyek a szervezet bizonyos an y ag aiv al vegyi k a p ­ csolatba lépnek, s ennek k ö v etk eztéb en ú g y nevezett hjsztoudiiSKerŰ an y ag o k k e­ letkeznek. E zek a szervezetben különféle gyulladásos és egyéb tü n e te k e t v á lta ­ n ak ki.

Mást tg)- tsztftidteje hűit mrg a Itm ifutt* tnüsmfaiytk cgyík Ic^klválAbt maByurórsxúsil n§pszerfciiSj,« í Szltekav K híűjíui. E Mirnfcagyeu liásfit nsegensllle«té3Bl kteííljat. A üiprk.

„M indössze” egy h arm ad millió kilo m étern y ire v a n tő lü n k , te h á t & legköze­ lebb v an ide v alam en n y i ég itest közül. É p p ezért jól m egfigyelhetjük a távcső* veinkkel, és sok m in d e n t tu d h a tu n k —- tu d n á k is — róla. Á tm érője 3480 kilom éter, valam i vei tö b b , m in t a F ö ld átm érő jén ek negyede, A Föld anyagából pedig 8! H old k ite l­ nék. S a já t fénye n in essen, úgyhogy csak a N ap tó l kölcsönzött fényében látju k . A h o ld f é n y

v isszav ert napfény, te h á t m inden szem ­ p o n tb ó l azonos vele — fehér stb, —, csak persze so k k al gyengébb. F ényes­ sége teleb old kor 1/3 lux, an n y i, am ennyi a rendes g y e rty a fényessége 173 centi* m éteres távolságból. H a színeire b o n t­ ju k , m e g ta lá lju k benne a itapszánkép valam ennyi F raunhofer-féle v o n a lá t Is, F ényképezni is éppen úgy leh et lioLrl fényben, m i s t napfényben, csak hasz* szabb ideig kell exponálni. Igaz, hogy hold fény l e n nem igen lá tu n k színeket, de ennek is van o k a : a hold fényszínek erőssége nem éri el szem ü n k sz ín é rte kenysógének alsó h a tá rá t, H a azonban az ú ja b b színes film ekkel készítünk hold fény-felvételeket, s kellő Ideig exportálunk, u g y an azo k at a színeket k a p ­ ju k , m in t n a p v ilá g n á l: a levelek zöldek, a rózsa piros. Bizonyos, hogy a H old h ő su g arak at is v e r vissza a Főid fölé. Meg is m érték ő k et bölom éterrel, de osak an n y i d e rü lt ki. hogy a H oldról érkező hőm em iyitóg éppen a m egm érhetűség h a tá rá n van, és sem m i h a s z n á t sem v eh etjü k . A N ap m in d ig csak az egyik felét v ilá­ g íth a tja m eg a H oldnak, ezért lá tju k hol vékony sarló n ak , hol növekvő félhold­ n ak , teleh o ld n ak és fogyó sarló n ak , a h o ­ g y an a N ap, a Föld és a H old kölcsönös helyzetéből adódik. A telehold képe m in ­ dig u g y an o ly an , m e rt m indig u g y an azt a felét fo rd ítja felénk. A H old ugyanis éppen a n n y i idő a la tt fo rd u l egyet a te n ­ gelye k ö rü l, am ennyi idő a la tt elvégez egy k erin g ést a Föld körül, E z az idő

27,fi nap, a H oldon te h á t 27 és fél napig tart, egy „nap**. A n a p p a l o tt 14 n apig ta rt, is ugyanaddig az éjszaka. M inthogy légköre nincsen, am ely m érsékelné a k i­ sugárzást, a hosszú éjszaka a l a t t n y ilv á n teljesen k ih ű l a felszíne. Bizonyos, hogy a z éjszakai hőm érséklet m egközelíti a m ínusz 130 0 fokot. „N appal*8a z tá n a n n á l nagyobb a hűség : 14 n a pon é t sz a k a d á tla n n l tű z rá a N ap, Mffigysk m I a M m i Szabad szem m el csak — aő táteh b és világosabb — fo lto k at lá tu n k r a jta . V olt idő, am ik o r a H o ld at egy óriási tü k ö rn ek képzelték, am ely a földi életet, az itte n i tengereket és szárazföldeket tü k rö zi vissza, s ő t a k a d to k , a k ik a sötótebb fol­ to k ra a z t m o n d ták , hogy a H old ás a Pöld k ö z ö tt lógnak az űrben, s csak éppen e lta k a rjá k a H oki egyenletesen ragyogó á b rá z a tá t. Elég azonban valam i jo b b fajta szín ­ házi látcsővel m egnézünk a Holciat, s A H oldtell I ta tils im s é s A lp o k

sápit vltf# ke

h

a I l o t i feisíifel

A K opernikusz

feffxepén n k áppul

m e n te n m egoldódik a rejtély . Galilei v o lt a® első', a k i — 1009-ben — távcső vön á t nézte, s rögtön h írü l a d ta a világ­ n a k , hogy hegyeket és ten g erek et lá to tt ra jta , A csillagászok m ég a z u tá n fa n a ­ gyon sokáig valóban a z t h itté k , hogy a s ö té t to lto k tengerek, s a n n a k is nevez­ té k őket, A nag y o b b kiterjedésű h o ld ­ b éli tengereknek n ev et is a d ta k . K id e ­ r ü l t azonban, hogy a m ik e t Galilei lá to tt, nem tengerek, víz nincs bennük, s a k á r­ h o n n a n síit rá ju k á N ap, sohasem tü k rö ­ ződik vissza, b en n ü k a Fénye, m ik é n t egy jó ra való vízfelületről illenék, E „ten g e­ re k ” te h á t n y ilv án csak n agy k ite rje ­ désű sík pusztaságok, am elyeken soha, sem m i n y o m á t sem lá tju k valam ilyen változásnak, A nagyobb távcsövek jó v o ltáb ó l elég részletesen tájék o zó d h atu n k a H oldon. A holdhegyek' m agasságát is kiszám ít­ h a tju k a*' árnyékukból. Tudjuk, ugyanis,, hogy a felvétel p illan ató b an m ilyen helyzetben v o lt a N ap, .sugarai, h án y fokos szög a la tt érték a H old felületéi. H a b á r a H o ld sokkal kisebb a Földnél, a r a jta levő hegyek átlagosan so k k al m ag asab b ak a m i hegyeinknél. N agyon sok őOOQ m é te rn é l m agasabb hegy van ra jta , s m indegyikük jó v a l m eredekebb, m in t ahogyan i t t a földön m egszoktuk, A holdhegységek egyébként fa egészen m ások, m in t a földiek. H egyláncok alig varrnak. A zt a n é h á n y a t a földi hegy­ láncokról n ev ezték el A lpoknak, Apenninőknek, K á rp á to k n a k . E zek hegycsú­ csai is szinte m in d Önálló hegyek. E g é­ szen különösek a g y ű rű s hegyláncok, am elyek önkéntelenül fa a földi k rá te re ­ k e t ju tta tjá k eszünkbe. Többé-kevésbé pontosan k ö r a la k ú h a ta lm a s k rá te re k nők látszan ak , d e n a g y m éreteik m ia tt In kább körhegységnok nevezik őket. K özepük tá já n ren d szerin t egy kiesi, k ú p alakú, hegy is v an , n ag y síkság közepén. ás

Az egyik ilyen körhegységnek — a T yohonak — a m éretei p é ld a k é p p e n : átm érője S7 200 m éter, keleti szélének m agassága 47SS m éter, n y u g a ti széléé 503S m éter, a közepén levő hegyé 1460 m éter. (A hegységeket, kisebb k rá te re ­ k e t földi tudósokról nevezték el.) A kisebb k rá te re k szám a óriási. Az eddig k észü li legnagyobb holdtérképen, am elyen J u l im Sckm idt tö b b m in t b á r ­ m inő évig dolgozott hangyaszorgalom * m ai, 32 Só6 k r á te r t o lv a sh a tu n k össze. De a holdm egfigyelők a z t m ondják, hogy a legjmodemebb távcsöveinkkel bizo­ n y á ra százezernél tö b b k rá te rt fa össze* szám lálh atn án k . E k iá terek rendetlenül, elszórtan lá th a tó k a H oldon. L eg sű rű b ­ ben & déli sa rk a tá já n lá th a tju k őket, ahol valóban olyan a felület, m in th a r e t ­ tenetes k a ta sz tró fá k p u sz títo ttá k volna végig. Az sem lehetetlen, hogy m ég m a is keletkeznek űj v u lk án o k és k ráterek a H oldon, s az fa lehet, hogy a régiek v á l­ toznak. A H old felületének jellegzetességei á szakadékok fa. V agy 350 szab ály talan alak ú , hosszú szakadék látszik ra jta . Szélességük néha eléri a 2000 m é te rt, hosszúságuk a 200 k ilo m étert. K rá te rtő l k ráterig húzódnak, á t a sö té t „ten g ere­ ken” , azaz síkságokon,, ső t néhol k e tté , szelik a n ag y körhegységeket is. É p p ezért valószínű, hogy későbbi eredetűek s a N ap hőjének k ö v etk eztéb en beálló reped ezásek, N in cs l e v e g ő , n in c i v f i

E redetileg valószínűleg a holdhegyek is lán co k voltok a szilárduló kéregben, csak aztán fo rd u lt más. irá n y b a a fejlő­ dés. A H oldon ugyanfa nincs leve­ gő, nincsen víz, 0 m o st közbe vető lég m eg is kell m ondan u n k , m iért. H a a F öldről elin d ítu n k egy rak étalö v ed ék et m ásodpercenként 11 kilom éteres sebesség­ gel, többé nem esik vfasza, hanem k i­ röhög a tólágegyetem be, apró bolygó­ k é n t ö n á l ló s ít s m ag át. A H oldon u g y an ­ erre a célra elég volna 2 és fél k ilo m éte­ res m ásodpercenkénti sebesség, hiszen a H okinak sokkal kisebb a tömege, k i­ sebb a vonzóereje. A földi levegő m ole­ k u lá i az itte n i hőm érsékleten messze el m a ra d n a k sebességben a k ritik u s II kilom éter m ögött, nem szabadul h a tn a k k i a F ö ld v o n zásának k arm ai közül. A h arm ad fél kilom éteres sebesség azon­ b an nem sz o k atla n a gézm olekulák k ö ­ zö tt, te h á t a H oldon nem m a ra d h a to tt m eg sohasem hosszabb ideig semmiféle

légkör, m e rt & m olekulák egym ás u tán o tth a g y tá k a gyenge vonzású égitestet. H a nincs levegő, nincs víz sem. A H oldon forrna és elpárologna- a víz, a gőzniolckulák pedig szótszaladnának az űrbe. A tóz elpárolgáséhoz nem fa kell m agas h ő m ér­ séklet, h a nincs légnyomás, hiszen lég­ üres térben m ár a jég párolog. A H oldon te h á t sohasem v o lt légkör és víz, nem. 'képződhettek ra j te tengerek, nem a la k u lh a to tt ki a víz, körforgása, egyszóval h iá n y z o tta k azok az erők, am elyek i t t a Földön k ia la k íto ttá k boly­ gónk külső á b rá z a tá t. A holdbéli hegyek pontosan u g y a n o ly a n alak ú ak ma is, am ilyenek születésükkor v oltak, hiszen nincs sem m i, am i legöm bölyítené őket. Sőt, valam i egészen m ásnak k e lle tt tö rtén n ie velük, m e rt körvonalaik anyn y ira hegyesek és élesek, m in th a nem is hegyek voln án ak , hanem össze törede­ z e tt Sziklák. . f a

Több mint egymillió meteor

T u d ju k , hogy a F ö ld et is sz a k a d a tla ­ n u l bom bázzák a világűrből ráhuUÓ m eteorok. N yíl vári való, hogy a H okira u g y a n ia k rengeteg ilyen bom bának kell ráhullsnia-. Csakhogy o tt nincs légkör, am ely lefékezné, a súrlódá­ sával felhevítené, n nagyobb részü k et elpárologtatná, m ielő tt m ég k á rt okoz­ h a tn á n a k , A kiesi és a n ag y d a ra b m e­ teo ro k százai csapódnak h á t r á egyene­ sen a Hold felszínére ugyanazzal a sebes­ séggel, am ellyel a világűrben hftlpdtuk. Szerény becsléssel n ap o n k én t tö b b m in t egym illió m eteor hull a H oldra 50 k ilo ­ m éteres m ásodpercenkénti átlagos sebese séggel, te h á t a puskagolyónál százszorta gyorsabban, E gy félM logiwnmos d a ra b pedig felér a a^zJH lanaéteres sebességgel robogó gyorsvonat teljes eleven erejével. A hová „becsap” egy ilyen m eteor, o tt nem m arad kő kövön. M inket fa te á k a légkör véd m eg tőlük. A z t vélhetné az, em ber, hogy a nagy körhegységek fa óriási m eteorok becsa­ pódása nyo m án keletkeztek. N ols, bár a kis k ráterek n él ez valószínű, a nagyokról nem igen képzelhető el ugyanez. H iszen különben a holdbéli k ráterek n ek és a k űrhegységeknek valam iképpen még fa csak haso n lítan iu k kellene a földi m eteorkráterek h ez. A kfirhegységek és k rá te re k szabályos körei in k á b b a z t se jte tik , hogy a H old belsejében m űködő erők h o z tá k ő k et létre. T eh át valóban tű zh án y ó k rá te re k ­ n ek kell ő k et te k in ten ü n k . É hből aztán

ö n k én t adódik, hogy a H old egész felszí­ n é t vulkáni eredetűnek m o n d h atju k , A hegyeket, körhegységeket és k rá te re ­ k e t a m élyből feltörő l á v a é s liani.il

a lk o th a tta . Persze, a, F öldön m ásképpen z a jlo tta k 1c a v u lk án o k kitörései. A h a ­ m u t sm ithöirita & szál, a lá v á t elporla&z;to tta a víz .meg a fagy, s term őföld le tt belőle, am elyen m a m á r d ú s n ö v én y zet tó m i. A Holdon azonban sem m i sincs, am i később m eg v álto ztatn á a k itö rések ­ ből szárm azó alak zato k at, A H oldon te h á t a láva és a ham u örökké Láva és h a m u m arad . Mi a m ag y arázata ennek ? Az, hogy a Hold felszínének an y ag a nagyon rossz hővezető. A Földön sincs a vulkáni h a ­ m u n ál rosszabb hővezető. Bizonyos v i­ szont, hogy a H old m űkében még nagy forróság uralkodik. De hogy ez a hő nőni k e rü l föl és ki a felszínre, azt. ugyancsak a vulkáni ham u rossz vezető képessége okozza. A csillagászök a z t g y an ítják , hogy k a a H old felszínén 2 —3 cen t imé t o m p r e lek ap arn án k a h am u t, máris, rá ­ b u k k an n án k az állandó, hőm érsékletű rétegre, am ely valószínűleg egészen a H old közepéig a vas o lv ad ásp o n tján lehet. A m odem fényképezés és a szín k ép ­ elemzés jóvoltából nagyszerűen 'vizs­ g á lh a tju k a H old a n y a g a it fa. K özönsé­ ges fénnyel, ib o ly án tú li fénnyel ós lá th a ­ ta tla n , vörösön Inneni su g arak k al vizs­ g álv a k id e rü lt, hogy az egész holdfelület ugyanabból az anyagból van. M ost m á r m i a dolga n fizikusnak ? K eresnie kell a földön egy olyan an y ag o t, am ely a fényre pontosan ugyanígy reagál. K os, csak a vulkáni h am u á llja ki végig a p ró b át. E gyetlenegy p o n t v an csupán a H o ld teljes felületén, am ely az ib o ly á n tú li fén y ­ ijén feketének látszik , közönséges fényben, pedig alig vehető észre. A fizikusok ezt azzal m agyarázzák, hogy azon a helyen valam iféle kénvegyület lep h eti be a h a ­ m u t. V alóban, a k én a földi tű z h á n y ó k anyagában fa elég gyakori. M indent egybevéve, végleg bizonyos­ n a k v eh etjü k , hogy H oldunk felszínét v u lk án i ered etű ham u b o rit ja. S ivár hely lehet, szegény. K ih a lt v ilágnak nevezni persze nem helyes (bár szokás), m e rt nem v o lt o tt soha semmi,, am i k ih a lt volna. S z tr é f c a y

Kálmán

E gy tó , pocsolya vágy idősebb a k v á ­ riu m vizének igazi csodavilága csak ak k o r tá rn i fel a szem eink elő tt, h a őszsz e fe tt nagyítón,, m ikroszkópon á t Háth a tu n k be egy vízcsepp életébe. A víz­ csepp s Kémünk e lő tt nyom ban H s tavs
VjzíM llH

szüntelenül lü k te tő szívét, kifürkészhet­ jü k föl v e tt tá p lálé k án ak ú tjá t a sütőtehhre színezett h é i c s s a t o r n á a k n e a tf iL A b ékanyálnak ism ert zöldalgák £íf-Ltlift swild fonalainak szövevényében to rn ászg at a vteogepp m ásik „óriása” , a kerekes féreg. H átsó testv ég én levő, u jj szer finn k ia la k u lt kapaszkodó szervé­ vel r a jta ü i a z alg afo n álo n , egym ásba to lh a tó Tésmcskékből álló távcsőhöz, teleszkóphoz hasonló te sté ellenben sza­ badon im bolyog a víztárbeö. O lykor araszoló m ozgásokat végez, m áskor meg cigánykereket h án y , m a jd h irte le n nekiiram odik, és szin te villáin g y o rsa sá g u l cikázik a vízben. A vízcsepp jó k ed v ű a k ro b a tá ja veszedelm es rag(MÍozó. E gy leshelyem m egállapodva sodorja m ag á­ hoz az áldozatát* Feji végáii k éto ld alt fejlő d ik az erős, szőrszerű képletekből, m

csillékből álló kerékszerve, am ely szün­ telenül szédítő gyorsasággal csapkodva erős örvény bölcsért képez, s az á lla t sz á ­ jába, m a jd o n n ét s rágógyom orba so­ dorja a beléje k e rü lt szervező tek ét. Ily en ­ Héjas amiltia. S - héj, Ps s éttáb

k o r a berékszerv tü s té n t eltű n ik . Összecsukódik, m ajd behúzód ik a száj m e l­ le tti tasakszerü m élyedésekbe. A vízcsepp m illim éterei; „ óriásai” m el­ le tt i t t v a n n a k azok a parányi, szerveze­ te k is, am elyeknek m é re té t csak a mi Ilim éter ezredrészével, a m ik ro n n al tu d ­ juk. m érn i és kifejezni. Szem ünk egy göm bölyűi m ozdulatlan, 20 m ik ron á t ­ m érőjű nyálkaeseppen p ih en meg. K erek öbven ilyen nyálkaeaeppet ra k h a tu n k egym ás végtábe addig, am íg egy mllMm étem y i csíkot befedhetünk vélük, E nyálkocscpp a m i te s tü n k e t is felépítő szerves alap an y ag b ó l, a protoplazm ából áll, és n em egyéb, m in t a legegyszerűbb s»erve®etteégű k is ősállatk a, a „változó á lla tk a ” néven is ismert, amőba, Kincs szájra, sem, gyom ra sem, nincsenek érzék­ szervei, sem végtagjai, s m égis tá-pláikozi’, . mozog és szaporodik. ím e m o st is, szem ünk előtt- h irtelen csak m ozogni,

AMŐÍMt

folydogálni kezd a állandóan változó n ev e zett á llá b a k a t E zek vissza-visszahúzódnak, m ajd m ás helyen ism ét k itö rő d n e k . Az á lla tk a teste m ásodpercről m ásodpercre v álto ­ zik. Az á llá b a k k a l csúszó, mászó vagy éppen guruló m ozgást' végez egy m eg­ h a tá ro z o tt irán y b an . F igyeljük csak, ugyan m i k é sz te tte az am ő b át a h irtelen-ham arjáhan b ek ö v etk ezett alak- és h ely v álto z tatá sra ! Az á lla tk a egyszerre p arán y i kis növénybe, csak m egáll m vékony, zöldeskék, fonál alak ú k é k ­ alga. elő tt. Egész viselkedésén látszik,, hogy célhoz ért, persze nem okoskodó ész m egfontolt m u n k á ja révén, hanem, a pro topl azim íiiak egy R észen kezdetleges vegyi érzékelésétől vezettetve, am ellyel m egérezte a közelében levő csemegét. A protoplazm a pedig egyre csak ém m lik a testből m indaddig, am íg k ö rü l nem folyj a az algafonalat. E k k o r a z állálm k vLasmhűzódjiak a testbe, és m agukkal viszik a p ro to p lazm áb an levő algafonalat jp o i is. M ikroszkópon á t m egfigyelhetjük, a m in t az am őba testéb e z á rt algafonál fokozatcksan feloldódik, megem észtődik. K ésőbb az am őba m egnyúlik, m ajd pLskó tűszerűén befűződik, A befűződ és helye m in d j óbban el vékonyul, míg v é ­ gül elszakad, és a k é t rész kettéválik* E g y am őbából te h á t egyszerű kettóoszlással k e ttő k eletk ezett, s ezek ál lá b a ik ­ k al k é t ellenkező irá n y b a n távolodnak el egym ástól. De v an n ak i t t m ég furcsább, u g y a n ­ csak álláb ak k al mozgó kfa élőlények is, am elyek csiga m ó d jára a h á tu k o n h o rd ­ já k a h á z a k a t. E zek a héjas amőbák m esterei a házépítésnek. N ém elyik gom ­ b ak alap alak ú , sárga, á tte tsz ő h á z a t fo r­ m ál, Mások finom kovaszemcsékbŐl t&k o lg atják össz© változatos a la k ú h ajiékocsk áju k at. É s valóságos m es term ő am a fajo k n ak a háza, am elyek finom kovapikkelyeket fonnál nők a p ro to ­ plazm ájukban, E zek a te s t felületére

érv© teiő eserép m ódjára rendeződnek to jásd ad alak ú házzá* Az á lla t maga ben n e rejlik a házban, és csak egyetlen, alsó,, kerek n y ílásán k eresztü l b o csátja k i u jj vagy fonál a la k ú álláb ait, am elye­ k e t — a csupasz te stű am őbákhoz hason­ lóan. — h ély v álto z tatá sra és táp lálék fel­ vételére fa hős znál. Az álláb ak képzése körülm ényes életfo ly am at, s egészen felforgatja a z amőba, szervezetét. A táp lálék o t fa csak lom ha ügyefógyottsággal veszi m agához. A fej ■■ Ietteb h ő sá llatk ák n ak m á r jó v al célsze­ rűbb,. állandó h ely v álto ztató szorvecsk éik v annak. Az ostoros véglények egy vagy tö b b oatorszerű n y ú lv án n y al v á l­ to z ta tjá k a h ely ü k et, ső t, egyes fajo k n ál az egyik o sto r tö v éb en m ár egy kis sz á j­ nyílás k épződött, s ebbe a hullám osán csapkodó o sto r belesodorja az ap ró t á p ­ lálékrészecskéket. A z egyik o sto r g y a k ­ ra n hátrafelé irá n y íto tt, s ő korm ányozza az á lla tk a m ozgását. Az ostoros véglények zöme sárgás vagy zöld színű. E színanyag és a n ap fén y segítségé vei, a zöld növényekhez h aso n ­ lóan, m aguk term elik, asszim ilálják a vízből s a vele felv ett szervetlen sókból és a levegőnek vízben eln y elt szánd!oridjáfoól a testü k felépítéséhez szüksé­ ges szerves anyagokat. Mások elveszí­ te tté k e szinaiiyagubatj egyszersm ind az asszimilációs kész­ ségüket. Az. ősnövény kékhez tarto zó színes ostorosok színtelen á lla ti ostorosokká' v á l­ tak , s ezek m á r csak kész szerves an y ag o k ­ k a l táp lálk o z n ak , Az ostoros véglények t e ­ h á t fontos m érföldkö­ v e t jelen ten ek & fcjfejlSdés ú tjá n . Ők az au érdekes és rend ki vül fontos h a tá rte rü ­ let, ahol az állatv ilág elv á lt a jóval ősibb növény világ tói. M ár jó v al m agasabb fejlődési fokon állan ak a csülós véglények. Színtelen, áttetsző te s ­ tü k felületén finom szőrözetre em lékeztető nyúlv án y o k , ú g y n ev e­ z e tt csillák képződtek a h ely v álto ztatás és a {Móra# légié ny

PfflpoesffiDatíEa

táplálékszerzés céljára. A papucsáUatka orsószerű testét, keres ztül-kasul befödi a s ű rű csillö bunda. E lnevezését egy m ély, teknöszerű váj illa tn a k köszön­ heti, am ely testének papucsszerű alak o t kölcsönöz. A v á ju ta t m élyén v an a tö l­ csér v ag y cső- a la k ú n y elő esato m áh a vezető sejtezáj. A szájban kef©szerűen elrendezett,, kissé rövid éh h és m erevebb csülök seprűk befelé az a d a so d art tá p lá ­ lékot, s ez a n y elő csato rn a végén egy finom falú hólyagocskába ér. H a a hólyágocska m egtelik, leszakad,, és önálló apró gyom rocskaként kering a p ro to ­ p la zm áb a n nündaddig, am íg a benne levő táp lálék m eg nem em észtődik. A te st felü le tét borító csillé k m e g h atá­ ro z o tt sorrendben szüntelenül csapkod­ n ak , B ros n ag y ítással olyan k é p e t k a ­ p á n k , m in th a egy szél rin g a tta búza ve­ té s t szem lélnénk a m ikroszkópon át, A csillék együttes csapkodása rév én a p ap u csállatk a sebesen cikázva szeli á t a m ikroszkóp lá tó terét, U gyancsak b á m u la to t k e lt egy m ásik csillés véglénynek, a kagylósmlaikdnak a esülózate. A la p íto tt te s t felülete ‘c su­ pasz. H asoldalán, a m iliők finom , tü sk e alak ú já ró lá b a k k á egyesültek, s ezekkel az á lla tk a ügyesen m ászkál és szaladgál a z aljzaton. 'E lhalt növények törm elékKngylSs&ilatksi

2 f,

kupacain b rav ú ro san m ászik a m agasba, majd. tü s té n t to v a tű n ik a „.hegyolda­ lon” , hogy annak, a m ásik oldaláról is­ m é t felbukkanjon. Amellett, .kiváló úszó te- Mellső testvégén, m o n d h a tn á k a m i fejü n k n ek megfelelő helyein, h a ta lm a s ív et a lk o tn a k a párhuzam os fekvésű lem ezekké ősszotap&dt csülök, s ezek ■sodorják be a n a g y ra n ő tt szájnyíláson k eresztü l a táp lálék o t. Az evezőlapátok k é n t csapkodé csillólemezekíkel a m eg­ lehetősen nehézkesnek Látszó Állatk a k itű n ő e n úszik. Csupasz h áto ld alán ritkás so ro k b an álló finom ta p o g ató sö rték fejlődtek, s ezek kel a z á lla tk a k ita p o ­ g a t ja a k ö rn y ezetét. E legősibb érzék­ szervek finom abb szerkezetét és re n d e l­ te té sé t egy m ag y ar tudós, a nem rég e l­ h u n y t Oeiei József akadém ikus d erí­ te tte föl. Z öldalgák fo n a­ lain és törm elékkupacokon v ék o n y , hajladozó nyeleken ü ln ek a z űvegsze rű en á tlátszó , virágkelyheM iez h a ­ sonló' kis élőlények, a harangáBaiocskdk» R a g a s z k o d n a k

egym ás tá rsa ság á­ hoz. R itk á n ü lnek m agányosan. O ly­ k o r tíz-húsz s a k á r száz ily en k is haran g állato csk a tö ­ Unrnijj úllutka m örül egyetlen v a ­ ilóságos usagos m is rteleppé. e ie p p e . k is la k ú te stü k perem én Csupasz, h aran g aalakú esillókoszorú fejlődött, s ezzel szüntele* n ü l csapkodnak, csapkodnak. A so k kis h a s s a áü ato csk a olyan örvénylést idéz © osillókoszorúja m ozgatásával, hogy egy ültő helyében m arad v a fe éppen elég táplálék h o z ju t. Az ösványtólcsérbőí állan d ó an nagy m ennyiségű baktérium és szerves tö rm elék sodródik a tölcsér a la k ú nyelőcsőbe. H a a. nyelőcső, végén lövő hólyagocska m egtelik, a hólyagoeska leszakad és belesodródik a p ro to p laz­ m áb a, A faamngáll&tacsika te s té t n é h a egészen k itö ltik a p lazm áb an sodródó, táp lálék k al te lt gyom rocskák, ím e, o tt meg egy r ő t ócska ü tk ö z ö tt n ek i táplálékszerző száguldozása közben, a haran g éi lato k eső p o rtján ak , s ezek nyom ban üss xehú tó d n a k ." H aran g alak ú te stü k m en ten ap ró léggömbhöz v álik hasonlóvá, s o k k én t lebeg a osavarm soetszerűen üsszehűzóúoLi nyélen. Mihelyt.

E

elm ú lt a veszély, a léggöm b ism ét k i­ tá ru l, az össze h ú zó d o tt nyél ú jra k in y ú ­ lik. H ogyan v á lt ez lehető vé ? N agyobb n ag y ítással m egfigyelhotjük , hogy a n y é l­ ben egy erős, összehúzódó szál f u t kerasztíil, finom elágazásokkal fo ly tató d ik a h aran g a la k ú testbe, s nem egyéb, m in t a m i osszehúzódó, ru g alm as és bonyo­ lu lt m u n k a elvégzésére alk alm as iz­ m a in k n a k kezdetleges,, ősi form ája. S lám a nyélen ülő harangocska szélesedni kezd, m a jd rövid idő m ú ltá n szív a la k o t ölt. Á SZÍV alak ú bevágódfe egyre to v áb b m élyül, s az egész á lla tk a hosszanti osz­ lással fokozatosan k e tté hasad. E k ö z­ ben m in d k é t harangocska perem ón k i­ alak u l a z ú j csillókioszorú. És. a k é t test v érállatk a egyikén,, a n y él fö lö tt, közel az ateö végéhez, egy etív m&soeüJr m ásodik OSIUOJEOcsillóko Ls képződik. M egfigyelhetjük, szóm am in t a csülök először p a rá n y i kis n y ú l­ v án y o k k é n t nőnek k i a testből, m ajd fokozatosan, m in d hosszabbá v ájnak. H a a csillókoszorú elérte a megfelelő hosszúságot, a h aran g o csk a henger a la k ­ b a n m egnyúlik, össze zárul, és — m ik én t az őszi falevél t leválik a nyélről, s h átsó csillókoszorúja segítségével tovairam odik. H a sik erü l m ikroszkópon át. k ö v e t­ n ü n k a rajzó ú tjá t, lá th a tju k , hogy h a rövid bolyongás u tá n n ek iü tk ö zik egy megfelelő a ljz a tn a k , m egtelepszik, és új n y elet készít m agának. E lőfordul az is, hogy a tá rsa s életet kedvelő ImrangaLla to esk ák az oszlást kővetően n em v á ln a k el egym ástól, ha­ nem e g y ü tt m a ra d n a k a z ugyancsak k ettéh asad ó & egyre to v áb b növő n y é ­ len, a z tá n idő vel kis bokor vagy fa alak ú telepeket, form álnak. Az egyes á lla tk á k i tt te önálló élőlényekként és rajzó k k én t a telepről lev álv a ism é t új telep ek et k é­ pezhetnek. M ikroszkóp a la tt jól lí lá th a tj u k , hogy m inden á lla tk a egy sejtm ag o t zár m agába. A sok, a k á r száz állatk áb ó l is álló telep nem sejtek re tag o lt élőlény, hanem tö b b egysejtű, élőlénynek eél szerű, egym áshoz k&jpcsolódása. L átó terü n k ben egyszerre csak m eg­ jelenik egy lassan, szinte m éltóság te l­ je.sen guruló k ristá ly tiszte gömb. E bben apró, zöld színű, kétostoros lények la k ­ nak , E kis ostorosok protoplazm ahid& kk al kaposolódnak egym áshoz, a ezek saerves' egységbe kap cso lják az egész Volvo?;-telepet. De lá th a tu n k ben n e még egyebet fa. A telepnél jó v a l k iseb b zöld golyócskák ú g y rag y o g n ak a vízszerűen k ristá ly tiszte kocsonyás göm bben, m in t cgy-egy sm aragdzöld d rág ak ő . H a fi­ gyelm esebben m egnézzük, lá tju k , h o g y

V#lvos-teliíjj

szorosán egym áshoz sim uló k is zöld ostorosokból Állanak S zak aszto tt olya­ nokból, m in t az anyatelepbcai egym á s tól tá v o l álló, plazm ahíddal összeka pcsol t kétos toros kis egyedek. A zöld golyócs­ k á k pedig egyre rasak forognak és n ö v e­ k ed n ek m m daddig, am íg nem elég n a ­ gyok, nem elég é re tte k ahhoz, hogy el­ hag y ják a z an y a telep k ristá ly p a lo tá já t, s önálló leány telep ek k án f folytassák éle­ tü k e t, A vízcsepp é le té t figyelve szem ünk elő tt lá tju k az élővilág legegyszerűbb, legkezdetlegesebb, p a rá n y i kis proto* plazm a-cseppjét és a fejletteb b , tökéle­ tesebb soksejtűség felé haladó szerveze­ teket. Küdlgerni dr, Stíller Jolán a biolégi öi tu d o m á n y o k k a n d id á tu s a

K övetk ező szám unk ta rta lm á b ó l : A nagym aros —visegrádi, vízerőm ű -=■ H ogyan tájék o zó d n ak a ro v a ro k ? — A nyérc — T örökország — A n eg a tív visszacsatolás — Az elektrokardiog ráfia a g y ó g y ításb an

Boldog új esztendőt kíván az \J G U , riT U D Ö M A N Y

szerkesztő bizottsága és szerkesztősége tápunk minden olvasójának

például a k in y ito tt ab lak egyik ü v eg ­ esem é, am elyben az. ég b a lt fénye tü k rö z ő ­ dik. v ag y egy padlóra t e t t fénylő üveg­ lap. — Ragyogó sziv árv án y szín ek b en lá tju k tündökölni a celofánt vagy a csillám lem ezt. A v isszaverődött fény te h á t még te r­ m észetű, m in t a közönséges fény. A zt m ondjuk, hogy a vissza v erő d ö tt, a színező­ d é st okozŐ fény narkitoU. H a M ák gyenge szín esed ést látu n k , a fénynek csak egy kis része s a rk íto tt. M inél élénk ebben rag y o g n ak a sziv&rv&ayazlnek, an n ál n ag yobb m érték b en s a r k íto tt a vizsgált fény. 8. kísérlet. - —A napsütötte papírlap­ ról viasza vert fény sarkított. T együnk le a padlóra egy k ite ríte tt, kétoldalas ú jság lap o t ügy, hogy rósüssön

SARKÍTOTT FÉNYSUGARAK ÖZÖNÉBEN ÉLÜNK F o ly ta tju k a z t ®m érdiékes kísérletsorozatot, am elyet lap u n k 1966. évi 44,, IS57, év i % és 6, szám ában még, — A zok részére, a k ik m ost kapcsői ó in a k be kísérleteinkbe, újra lé k jü k a m egfigyelésekhez szükséges — percek a la tt elkészíthető — eszközünkét. A s a rk íto tt fény vizsgálatéra alk al­ mai; készüléket az 1, á b ra szerin t egy gyerm ek is könnyen elkészítheti, Szük­ séges? hozzá 0 —8 d a ra b vékony üveg­ lemez (m ikroszkóp! fedőlemez). Ü veg­ lemez h ely ett kitünően megfelel ugyan, a n n y i jól átlátszó, vékony csillámlem ez is. A lem ezeket egym ásra fek tetjü k , és k é t v a stag ab b p ap írlap (pl. név jeg y p ap ír v astag ság ú lap) közé fogjuk. A p ap ír­ lapokon előbb n y ílá st vágunk, hogy a közéjük fogott lemezeken átláth assu n k . A jánlatos a p a p írla p o k a t m á r m o st is összeragasztani, azu tán pedig az ábra szerin t egv gyufásdö bozba rag asztju k be (átlósan). A gyű fásdobozt előbb mm ábrán magod o tt n »'•re (ív vágj u k .

1. kísérlet, — A természetes tény nem sifnsz* H a a doboz készen v a n , ak k o r bal kezünkbe egy n ég y rétű én összehajtoga­ to tt celofán p a p írt fogu n k (lehet nagyobb darab). J o b b kezün k k el pedig szem ünk elé ta rtju k a gyufásdohozt, és á tn é z ü n k a celofá n papí ron a világosság felé (az a b la k fénye v a g y égő lám pa felé). A celofán p a p írt nem lá tju k színesnek. — C elofánpapír h e ly e tt á tn é z h e tü n k egy csillám lemezen, is, am ily et például a villanyvasa Ló m elegítő betétjében ta lá l­ h atu n k . JÓ, h a erre a célra g y ű jtjü k a celofán p a p írt is meg a csillám lem ezeket is. 3, kísérlet. — Ahol színeződést tapasz­ talunk, ott sarkított fény van Jelen. D obozunkon és a celofánon (vagy csillámon) á t nézzünk valam ilyen tükröző felület felé (2. ábra). De ez u tükröző felü let n e legyen a közönséges tü k ö r, bírnom valam ilyen egyszerű üveglap,

•P

fénye tükröződik benne), Irá n y ítsu k rá készülékünket, s ím e élénk szivárvány s z í­ neket látu n k , H a k ísérletein k k ö zb e n m ozgatjuk, fo rg atju k a celofán p a p írt, vagy elfo rg atju k a gyufásdobozt, a szín ek v áltoznak. U gyancsak v áltó znak a szín ek aszerin t is, hogy a celofánpa p iro sn ak k e t­ tős, h árm as v ag y négyes réteg én tokin. tü n k -e át. M indennek mag y a rá z a té t később k ísérletein k alap ján tu d ju k m ajd meg, A k ísérletek et term észetesen este is elvégezhetjük lám pa fényben, — Színező­ d é s t lá tu n k , te h á t s a rk íto tt fénysugarak n y o m ára b u k k an u n k ak k o r is, ha a vizes aszfaltra, kövezetre, az esőtől nedves h áztető k re irá n y ítju k készü lék ü n ­ ket.. Á g y am on eg y b a rn a te v és ző rin k ar ó v a n .: jól észrevehetően s a rk íto tt fényt áraszt, h a rég ü t a N ap.

tükrözés

cetofart p a p ír

-- útira. \f:x/.iixik tj'iiM^oliiHiiuikini is eyy 4 r-étürt* feszekajlotl tiHülút)papíron ál lütarüiö írifilet lh iiij limit ab lak üvegezem*, b « | H a n k r in jiiltó , n lU a g í fén y ezett padlö, aaztallap) felé — a luílufÉiipupirt jjjiíiíjfirű n b in ifa u ia d N U a látjuk n n t i a l . Ha n dobozt (vagy a ceDdHiat) torgitt Juh,. a n h i r k változnak

9 I . á b ra , B u js íe r ilr a flk é ssd ih fiö , s a r k á u lt té n y i t » | é l á ü n nlkalB uis k é ttS M i. € - W em iuftssra (Ml te te it itókroíttkőp! í i d l l n a t z t fv an y e s lU é ia a k to fíl) k é l — k í v á n á s u l e l l á t o t t — v n n ln sa b h p n ffr tap kJiré tojj lin k , a™ tá n a I c m m ü i l ÖMfcetogfi p a p írla p o t a ra p .o n m ry m la tt m érvtfirv ,vrtij.ar!l

II\ufá^i»bo7bH ragas?.t luk á13frtim

m

a N ap, V izsgáljuk még a fén y ét. J á rju k körül, a lap o t, és tö b b helyzetiből vizsgál­ ju k . Igen. érdekes m e g álla p ítást te h e ­ tü n k . K ülönböző irányokból nézve k ü lö n ­ böző m értékű, színeződést látu n k . A színe­ ződés ak k o r a legerősebb, h.a úgy állunk, hogy a N ap éppen szem ben legyen velünk. T e h á t egy napsütött© felületről nem m inden irá n y b a n in d u l ki egyenlő m érték b en s a rk íto tt fény. (K ísérleteink közben a N a p n e süssön rá a kezünkben ta r to t t celofán p a p írra is, m e rt a nagy fényesség eln y o m ja a sokkal gyengébb sziv árv án y szín ek et.} 4. kísérlet.. — A víss felszíniéről vissza­ vert lény Is sarkított. E gy mosdó tál. vizet te g y ü n k te a szoba p ad ló jára (egészen m indegy, hogy rasüt-e a N ap, vagy csak az égbolt

A blakom a la tt egy bérház kavicsos hom okkal beszórt lapos teteje fekszik. K a a N ap rá s ü t & hom okra, és. a szobából a készüléken á t & tető re nézek ; színező­ d ést látok. T e h á t a hom okról (a talajról) v isszav ert fény egy része le s a rk íto tt. — U gyancsak színeződést tep asztah m k , h a' szobánkból n a p s ü tö tte fal felé n ézü n k eszközünkön á t, ső t ak k o r is, lia a feketére festett iskolai falitáb la felületéről visszavert gyenge fén y t vizsgáljuk, A m

5. Miértet. — A tükörről visszaverő­ dött fény nem sarkított, F oncsorozott h á tú tü k re in k tükröznek a legpom p ásab b an , a legszabályosabban. A zt v árn án k , hogy a ró lu k visszavert fényben m u ta tja a celofán a legélénkebb 29

színeket. F ek te ssü n k le egy ilyen tü k rö t a*_asztalra úgy, hogy tükrözze az ablakon átjö v ő fé n y t v ag y este az asztali lám p a fényét. Irá n y íts u k a fénylő tü k ö r felé készülékünket; nincs színeződés. A vissza­ v e rő d ö tt fén y teh á t nem s a rk íto tt, pedig' egyetlen üveglap m ilyen k itű n ő en sarkit.. M iért n em lá tu n k színeződést a tü k ö r­ ről v isszav e rt fényben? E rre « következő M e tó e tü n k ftlsL '6'. kísértet. — Sarkított-é a fémek felijeiéről visszaveri iö tt fény Jsf A zt v á rn á n k , hogy s a rk íto tt. — V izs­ g álju k meg. T e rítsü n k az asztallap ra egy fényes sztam o liap o t (lehet nagyobbacska, például olyan, am ibe a táb lacso k o lád ét b u rk o lják , de tö b b k icsit is egym ás m ellé te h e tü n k ). Á lljunk ügy, hogy a sztan io lfelü let csillogjon a z ablakon á t besugárzó fényben ( nem kell a N a p n a k rásütnie). Irá n y íts u k k észü lék ü n k et a üsillogó sztaniol felületre — nem, látniuk szineziMisty P ró b álk o zzu n k egyéb fém ekkel is. N incs színeződés, nincs s a r k íto tt fény. M ost m á r érth ető , hogy m ié rt nem lá tu n k színeződést s tü k ö rrő l v issz a v e rt fényben, — A tü k ö rla p h á ta lja fém m el (ezüsttel, h ig an n y al) v a n bevonva, az i t t visszaverődő erős fény n em sa rk íto tt. M agáról a tü k ö r üveglem ezének felüle­ té rő l v isszav erő d ö tt gyenge fén y egy része s a r k íto tt ugyan, de ennek h a tá sa nem lá th a tó az erősen fénylő alapon.

Áss ablaküvegben v ag y a ki ra k a t üvegben tükröződő k é p e t el leh et tü n te tn i úgy, hogy a gyufásdobozon á t (celofán nélkül) n ézü n k oldalról a kép felé, és közben .lassan eKorgatjuk. a dobozt aszem be eső fén y su g ár körül. De a tü k ö r­ b en lá to tt k ép et nem le h e t ily m ódon ssu

T U D O M Á N Y

A R Ö N T e E M S U C iA K , El

M líc é r f e t - e k a k ttc M e l é » is f e l h ő k k e l

Egy M sárletünkben (ÍL T. 1967, 6, az.) vízbe te je t c se p p e n te ttü n k , éa k im u ta ttu k , hogy a zsíros eppeken. szétézóródott fény s a rk íto tt. S a rk íto ttn a k ta lá ltu k az ég kék fén y ét is, m e rt e z t m eg a levegőm olekulákon szétszóródó fén y okozza, — A ködben, ,a felhőkben levő parányi, vízcseppaken is szétszóródik a fény. E z nem sa rk íto tt? B izony s a rk íto tt, és erről is könn y en m eggyőződhetünk. E b b en az évszakban g y ak o riak az o ly an nap o k , am ik o r egyenletes, fehér ködlepel b o rítja az eget, és a N ap képe csak á tte ts z ik a k ö d ta k arő n , H a ilyenkor a szobából a tejszm ű ég b o ltra irá n y ítju k készülékünket, n ag y o n jól észrevehető színeződés (tehát- S a rk íto tt fény) m u ta t­ k o z ik le g n a g y o b b m érték b eli a N ap tó l 9Ű°-siyira levő égi tá jak o n . — Színező­ d ést ta p a sz ta lu n k ak k o r is, h a n a p sü tö tte felhők felé irá n y ítju k a készülékünket. övegei József Kó&suth~di j a

M egjelent a z "'Élet és T udom ány K isk ö n y v tá rá n a k legújabb k ö te te : A

fÓ lflD E Z IS E K

Ű J

U T A K O N

Az élvezetes és könnyed form ában, mégis tudom ányos igénnyel ir t k ö n y v ­ ben az olvasó m egism erkedik jönéháim yal azon vívm ányok közül, am ely ek leginkább rán y o m ják bélyegüket k oru n k kibontakozó tudom ányos és technikai form dplnafira, Foglalkozik az elektronikus szám ológépekkel, az atom energia felszabadí­ tásáv al és hasznosításával, a gyógyászatot fo rm d álm asító an tib io tik u m o k k al, a g y árb an e lő állíto tt h áz ak problém ájával, a hŐlégsugams repülőgépek k ü lö n ­ féle típusai vb! , az elvileg is ú j szerkezeti anyagokkal, a m ű an y ag o k k al, a te le­ vízióval és azo k k al a gépekkel, berendezésekkel, am elyek új alap o k ra helyezik a h á z ta rtá si m u n k á t. végül a zárószó összefoglaló k ép et igyekszik ad n i arról, hogy az új vívm ányok hogyan h a tn a k m á r m o st is ás elő reláth ató lag hogyan fognak h a tn i a jövőben a gazdasági és a tó rsad ak n i életre: 238 lap. A ra 12 F t. K a p h a tó az Á llam i K^inyvtejrjra'rtő b o lt jajban. M egrendelhető a Q ondolat K iadó terjesztési o sztály án ál (B u d ap est, V I., lióv&y u. 16.) a 69.915.273— 50-es csekkszánaon.

s

Szenzációs tudom ányos M iről szám o lt be a Term&azefc tu d o m án y i K özlöny 1896.. évi. első, ja n u ári szam a, N em m seon em oer, mint, W artka Vince m űegyetem i ta n á r ir ta a cikket „A R öntgen-féle új f a jta fo to g ráfiák ró l’’. &■ Alig eg y -k ét h é tte l R ö n tg en w ürzburgi beszá­ m olója u tá n ugyanis a m ag y ar tudósok m eg­ gtdf ism ételték R öntgen kísérleteit. Az első sikeres felvételt E Stm s Lőrémé k észíte tte a jo b b kezé­ f -V- ' •irssé ről. W arth n a cik k b en erről így í r : w s V;LEBE" „K ő. egy hete, hogy a n a p i sajtó azt a fe l­ :lctíi sí;' túrté hírí húzta, hogy ár, Röntgen miirzburgi egyetemi tanárnak, sikerült valóban cmdassám...r- áAJfcT i> w ban méné ú jfa jta fotó gráfiákat eMéÜÜani, a m e­ tM.. i <S> I P I L . lyek főleg abban különböznek m eddig szokásos Jé módon készített fényképektől, hagy oly tárgyakat ábrázolnak, melyek a felvétel közben fényi át nem bocsátó anyagokkal, pl. fával, katicánkkal, fekete ’i ■ < “.J papírlemezzel stb, voltak betakarva. Röntgennek állítólag sikerült az asztal fiákban levő pénzt ékszert az asztal tábláján át lefotografálni, Va m int az emberi kéz csontvázát oly formán felvenni, m intha a kéznek izm os része valami átlátszó anyagból állana, a melyem át a csont­ iá zn a k m inden részletét látni lehetett . , , A mellékelt ábra a m i mélyen tiszteit aM nökünk, br. Eötvös Loránd kezének árnyképéi ábrázolja, a m it saját maga Röntgen m ádszere szerint készített és közzététel végett szives m U rendelkezésemre, bocsátani. Valóban meglepő kép az. A tüokz&tm sugarak áthatolták a kéz izm os részét, és csak a cson­ tokon és fém gyűrűkön akadtak, meg, létrehozván e sajátszerű, tüneményt-” A közlöny áprilisi szám áb an S trtm m Á rm in í r t terjedelm es cik k et a rö n tg e n sugarakról, ism ertetv e s a já t kísérleteit. Is. U gyanebben a szám ban a z egyik, olvasó a z t aján lja , h o g y n e fcto g rsfián ak , fényképnek, nevezzük „a z x-sugarak létreh o zta k ép ek et” , h a n e m ,,rö n tg en o g ráfiá' ’-n a k . K ároly Irén József, a n ag y v árad i prem ontrei girrm&».iifm fizik a tan ára is azonnal felism erte az űj su g arak óriási gyógyászati je le n ­ tőségét, F e b ru á rb a n m ár elő ad ást ta r to tt ró lu k n a g y hM lgatóság e lő tt, s h am aro san m egterem tésébe z. h o z z á lá to tt h az án k első korszerű rö n tgen-labora Szeptem berben ném etországi ta n u lm á n y ú tra m en t. Ú tja eredm ényes volt, D ecem ­ berben m egkezdhette mű k ödését M agyarom zág első röntgen-toboratórium í v árad i p rem o n trei főgim názii rntban. K áro ly — ném ely különleges alk ati te k in tv e — az egész készüléket m aga készítet,te. A hozzáforduló b eteg ek et fényképészeti lemea " ' ' : ;I meg, de * » felvételekhez * ...... ■ " “'W Í! hogy teljesen ingyen vizsgálta te t t ■; m essze vidékről zeket te ingven a d' tai nekik. Több T öbb m in t 2000 felv ételt k hozzá k ü ld té k a z orvosok á tv ilá g íta n i a betegeiket. A rö n tg en su g arat azó ta m á r namiramle az o rv o stu d o m án y h aszn o sítja az em beriség ja v ára , hanem — m ik é n t S trau sz Árm in 1896-ban m egjósolta — a tech n ik a is. Az öntvények r e jte tt h ib á it véiük m u ta t.ta ttá k k i, és — b á r ezt a k k o rib an nem is se jte tté k — k ik u ta tja a fém ek „finom szerk ezetét” fa. A m ag y ar tu d o m á n y ugyancsak fejlő d ö tt c te k in te tb e n . M ár K ároly te felh aszn álta a berendezését tudom ányos m egfigyelések és kísérletek céljára. H a th a tó sá n tá m o g a tta m u n k á já t K iss Károly üvegtechnikus. E z á derék szakem ber k itű n ő röntgencsöveket k é sz íte tt. Még N ém etországban is az Ő rö n tg e n ­ cső v e it v ásáro lták . íg y fejlő d ö tt a m ag y ar röntgen- th eráp ia és rö n tg en ip ar. Büszkék lehetOink reá,.

i

-

.

S l

LÓGAR MISKA feladatai M E G O L D Á S A 4 7 . SZÁKIBÓL 174- B a jz o lju n k ’ egy szabó-* Nyes ötszö g et. H o zzu k m eg ennek n éh á n y á t Iá já t, ós h o sszab b ít -

ra jz á lta l m u ta to tt m ád o n .cso­ m ó t k ö tü n k a papirszalagÉ á* és a 4 , á b rá n m u la t o tt csom ót

óvatosan szorosra húzzuk, így a .2, á b ra üm báiyos ólszögéhez ju tu n k -

A T I L g V $5

sim lí m eg egyes o ld a la k n t H á tló k a t ú g y / a r a i n t a z t m 1, á b rá n lá m a tju k . Mél n rajz. nem m o n d a n a m ég sem m it,

B ú csú a x o - é v tö l P ető fi S á n d o r B úcsú IS M -íű l d m ü v ersé­ n e k elejéről idézünk Folytat ék ig a viz&z. 1 „

függ* 26., vizsz* 31. és

45, soro k b an .

m 15* A v irág o s n ö v é­ n y e k szaporodó szerv-e, 16. C su k o tt. 17- A Ülm* s z e m é lly e l-

18,

K ronom éter* 19, Azo­ n o s m ássalhangzók* 20, Ü ti. 22. M agas, L o n ­ donban* 24- B ég i ró m ai p én z n em . ,25. K ü n n y n u Hajítva elpanaszoí.. 27. H a n y ú jtó z k o d ik , a k k o r é l , * , 21. M im e t lib a , fo n e tik u sa n , 34. A ngol nem esi cím . 35, F ig y e lm e z te t. 36. P a ra n Ctolói, 38* A levegő eg y ik a lk a tré sz é n e k eleje,, névelővel. 40. A n á triu m vegyjele. 41. A v ezeték es tá v író feltalálója* 43* D élszaki kalászos n ö v én y , névelővel- 44. T é llsp w t.

FÜé^LBGES 1. Széfca-hMQKBtiM. 2. Á ga. 8. K é tje g y ű m ássolhangzó* de fo rd ítv a- 4* S zerk esztő ség rd v , 5* C suk, 6. H á ro m , oroszul- '7. Latin. 'és. S, B úm ul 565. SÍ. Ö* ÜL H . 1Ő. A rab férfinév,, 11. E g y ta v a -

1f

5 1,

ÉVI

1. S Z Á M Á N A K

H E L L, £ % 1

E+ 1

Egy újfajta féssyfeépesési eljárás

V astag-ltaiiik m eg egy-két vonal* d a ra b o t a 2. á b ra szerin t, E rrő l n ra jz ró l m á r m in d en k i felis­ m erh et m i a teen d ő : a 3.

< ÍJ F E L A D A T A r a jio n lá th a tó h ajó n y u ­ g o d tan úszik; a vizen, T eljesen eg y e n sú ly b an v a n . E g y h irte­ len szélre h am a z o n b an o ld a lt= b ille n ti A szél* am ilyen h irtelen tttt* . olyan gyo rsan el. is áll. M in d n y áján ‘ tu d ju k , érezzük, hogy e z u tá n a h a jé n em „ fe r­ d é n ” m egdőlve fo ty ta tja to v á b b ú tját,, h an em visszubillén, a) M iért? b) M indig v issrab iilen -e?

ra n d ik

T U P O HÁNY

szí gyüm ölcs, 12, Á sványi fűszer,, 13, P a p írra vétesse- 14, S p an y o lo rszág középső' része. 20. M enny kövei, régiesen* 21- P erzsiái. 23- É gési te rm é k e t se! 27. K éső esti, 28- I k ta tó rö v . 30* B olond, n ém etü l (fölös ék ,), 32, E g y a ra b nevű. fé rfiú t. 33. Lásigész, idegen szó v al (nem főnét-)', 37- E g y bal fa jta , 38- A b a r b á r közepe, (I) 39. E g y felek ezet rö v . 42. M u ta tó n év m ás, 43. B

nap. fö-rd. Az 52* üz. k«reizkel!véiif megfejtése s

Akik fénytant tanultak, bizo* iiyá-m emlékeznek még rá, hogy mi » teljes belső optikai visszaverödtk. Ha tömör henger alaké átlátszó üveg- vagy műanyag pálcái veszünk m kezünkbe, s fénysugámyalábot, irányi tünk az egyik "végére, a fény nem lép ki a páka. oldalán, hanem csak u másik végén, még akkor is, ha. a pálcát meghajlítjuk. A z ilyen pálca belsejébe irányított fénysugarak azért nem képesek á t­ törni annak felületét., mert mindig lapos szög alatt érik, -és az üvegnek meg a levegőnek a határfelületéről teljesen visszaverődnek az üveg heh sej éhe. Ezen az elven alapul — például — a rádióvevőkészüMkok világ itóskóla berendezése. A, vasrag tükörüveg hamlokfelületére egy vagy több kü lönboKÖ színű égőből fénysugarat>bo­ csátanak (minden hullámsávnak más és más lá m p a sín felel meg). H a az üveg felülete teljesen sima, akkor — noha szél felületein tény halad á t — nem világit, s olyan, m int a meg nőm világított üveg. D e hu az üvegfelületen — a megfelelő helye­ ken -r bemarják: vagy kiharcolják az állomások nevét, £ helyeken m üveg- és a levegőréteg tükörsimasága megbontódik és a szavak vagy a számok láthatók lesznek, N . Capany, a moh esteti egyetem (E g y e sü lt á lla m o k ) tu d o m án y o s

munkatársa föl talált egy ívj optikai berendezést, úgynevezet t ,,szá top tikát” . amely ezt az elvet Ítsskoositja. Ebben a tömör üveget vagy műanyagot nagyon vékony, átlátszó szálak köteg© helyettesíti. Ha a szálka teg egyik végére v a ­ lamilyen. képet ve iátünk , az a szál, .amelyik sok 'fényt kap, sok fényt is továbbit, amelyik kevés fényt kúp, keveset. íg y a szálköfeg másik vé­ gén megjelenik az eredeti kép. Cnpany optika i ,,lcöt-é1’Vmode!;j©I közül egyesek körülbelül 250 ezer átlátszó, 0,000025 milliméter vas­ tagságú hajlékony, fényvezető amh hól áfcn ak , A száloptika sok mmdenra feh has zná l ha tó', 8egí faágé vei leíéi iy képezhct.jük a. szokásos műszerek szá­ már u hozzáfértetetlen belső szer­ veinket ős géprészeket. Nagyon érdekes és fontos az fe, hogy az egyes képelemeket a szálköteg útján nemcsak párhuzamosan továbbithatjük, hunom úgy is, hogy a szálakat előre meghatározott rendszertelenségben összekeverjük. Avatat,lan megfigyelő számára az így kapott, kép fölismorhctetlen, tehát meg híaha-tóa n i-ej tj elezett. A z eredéri kép rekonstruálható,- ha ismerjük a z ' öeszckevert s.záluk el helvezkedóséaek P<m;! >s rendjét. (Tyefmyifas tMlagMOZsi) I

t.fK aráeso n y Í rege — ■H a v a ló ra v áln a — I p z ! boldogság -— S zálln a a világra.'*

m

*

MshitreSt n ülitek viseHre4é$éMk re^lsziréHsára Amióta a második szputmjik fölre■ Vilit " dsÖ élőlénnyel a Fűid Ugkorén tűki magasságokba, *oÁ- cwber #wd?it «mreítH\ hogyan jígy.eIhviök: mmg és röysithefök 'közvetett máidon m élőlények életmegnyilüámtlásiai. .1 proli léma írem áj, Megoldásén világsssrie erek áfa fáradoznak a kutatók. A Szehzk oje Előz ja iszt m za Mubezso tn tdiitü moszkvai szaklap nemrég m egyik ilyen, több mü-mmbol állá — s .■ iíw riM & ű M k i d o l g o m t í — sze rfc m c M i

ümmieUe, A szóban forgó műszert azért kérniír fft:k , hó gtf im min iáwyozhmm k , m i Igen összefüggések vannak az állatok­ nak a legelőn, való mmlkedém és tér

melékamtsvgük közön. .4 .miseikedést re g i-azlrá ló” a utó?na tá t a sz arra »■ marha akár hetekig viselheti testére szerelve.. .4 készülék a következő éle1meg >?;/ i11mti ulám k oda la it rv gz it t. ti egyik mérőeszköz, amelyet a lábra erőzHenek, minden megtett lel jen lépést föl jegyez. A másikat az állat súlya hozza működésbe; ez a lefekvést jegyzi, iÍ k ar m adi k , egy de ki rot nos it np u l m * jelző minden szájmozgásáról közlést ad. A fejnek a kérődséssH járó fűleim* lését, és leengedését ugyancsak elektro­ mos készülék rögzíti grafikomzeriten. A kutatók, kidolgozták az adatok fel­ dolgozásának módszerét is.

EröiíkMTélt a. B n iia osKtifák s z a k a s z a it A z 11lobbi Ide ben több ízben félyaeb»!l ank n1-j ■i:l, Ito§ j :a Üyen tervek vannak s Jiiuvt vízriTjéii ek litíisznosítás ;í ra. h eg uto S>bnajtifopjisink a visegrádi és a vaskapui rvöm ti Ierré veI 1'ógla!kitzf 11k , a/. elöbb!rő 1 k ö v H k e« számában cik­ ket köt «1 a 1 F!:et I s 'FikI0 1nú ny i$, Mest í(í ti ön na őszitni k s %aü a s zának erőműveiről adimk röud be* számolót* — A szeife*

to lt „kávák’* kelet késnék a Dunán, ds som. a hajóforgalmat", sem a halászok munkájút nem fogják aka­ dályozni, A. kétkamraju zKilipck vontatóból cs négy uszály hói álló haj ó vo na {o k kö /.\ eke ;dés©t bi 7,tosít ják egv időben, mindkét irányban, Ezenfelül a d uzzasztómüvok megszíni te tik azt a veszélyt, amelyet ed
Növényvédő rovarok tenyésztése mesterséges ufón A r. d vény védelemben a biológiai véd (■’kpzennek — élőlényt vonultatni föl a kórokozó élőlény ellen — nők v Io■ ■ayi v y ii: okrsó, sejgItségt1ve;I a kői■ megelőzhető, és szelektív* azaz, ősa­ pán a lomjai tó rovar vagy rovarok pi ihf.zuí )najk o3. A ü utó b1>i «wxú*t, na g} '■■ú ló111OS, tii.v.rt a mim.1inkább t.e rjf>(1o , 6H íir .é s i1 ttó (koniakt j \oá 1ö ■ ' /• rck a hasznos rovarokat (élűskö(lök rt, fa gado m3kis s., 1>ejjoryA< i köz\ •nf ii.5kt'í ) is elpusztít)ák. ICézenfokvő volt tehát az a gön­ ciciJa t, ho 2y a bioiégiini % *édeke*zésre [Hl'.;.-*/; túl itató i*0\ í •i■o 1:11f nicjsttjrsé geison tenyésszék, Kíutadában már

50 jól berendezett rovartani kutató. 1i i31.punt niükötlik. Kddig nic«s\ov>égps körülmények között minfogy I in illiái’d bosy.iios io va:rt touyósz.leI..te k

és

indítói h ík

í á m a d á«.r a

68

kúr-’cvő Lbj ellen, s 5 tí külföldi fojt Jionoaltotiak meg oredményesett. A S kovj<:'tu11.ió 1>a n a 35a terv. 1*ógy a eitrusfé! ókt■11 (na nm m , eit ro1n., n.lan.dafin} és a teán károsító rovarokon kívül a gyűrűs- és gyapjűspiüé, a t:enyö 1101\ók, a &uiyőí:Dvé 1■da 1’azsa k. a gyűuiölorikártovők s különösen az atkák, a pajzs* és a levélte! vek ellen vészik föl a lit\ ro01 a. biológiai vé 11eke * zés módszerével. ( Zascsüa R aéztym ij)

A ?, vrd őga zd ttságok - Giulam, a jövő fája bán kitermelt fának 11é vei 1 am bticlalm az ta estik egy része s nem is tott- amerikai l alá-lmány. a nagy része ad olyan A t !Ili larn léi1y égé ben in í1i'*ttű geren<1áka t és 0lyftii, 30 —40 mé tér di >.-•zliákí 11„ a inn!vek eg v• hosszú oszlop vagy lé­ t ítg 1jan, toki.0 7.ás, ho.s7.- mé z, am el vo t vé kon y s za bbltá s né Ildi 1 has ?.- Inc* vagy erdei fenyőből ná-11ittI ók kü 1Öijfélő szer­ 1"álo ga to t b. kü löt iböző méré f ü d es zk ák hói rá-keze te k. épö le trészrk olemekénh Ezért nagy g£iszta ti;1.k összé f na jelt ntőségü a Glulam gyón nagynyom ás alatt.

A ragasztóul használt anyag ; kazein- és fos1ölre zord no- eny v. 1 m öcLszeri'el te ts zől tjges mérotokben gyárt) m t ők é pítiÖelemck . "‘ Fel ha s7. ná 111a t óságán ak k 3 re s z é le s to 'tö g e rendáka i , re pü 1ögé pa lka t rés zeke t és még sok egyebet ké­ szt fenek belőle5, ( Állgcim i m H ó k m ndschau )

A jelentős esésű osztrák Duna'tzáks'izon — beleértve az osztrák— nyugat■ ■német ős az őszi rák —c^eli* szlovák haláron közős vállal koz-in­ ban építendő vízőröm ű,ve kot — öskSíZéscat timnöii erőiin.ft létesül, s ezek évi 14 és fél milliárd kW ó vil tanyáran 101 szó 1gáltu1íiá 1i m;1jrí. (Mag,yar■ ország energiafogyir- -íú>n I Ü5 F*btiti 5,5 milliárd kWo volt, -- Á szerk.) A jochemleim oromű vet a n vugí1i nén:ict —os z r-rák hotácou épilc>11ék j5s már 1igy es7 umdŐ 01.>.1 á 1a.ínot térnml. A z ybés —peiw 11bevgi víze 1*ő1nü épí­ tése most van folyamat bán, h rész­ ben mái’ ám mól. is ad, IOöS ős zú1■<■ valón zí nii ícg tel jcsen olktHz lli. A. fo l va m halad ás ánt\k i rá oy a szt‘im! Jogahó, atol ist haii v 1zí*;n mií o>:z i 1’á 1>■ cseha zlo \ á k k özas let; ■- ítmény lotmc ■.. Az épitésere von a tkózó tátgy alá-sok kedvelőén alakulnak, A nagyszabású vizeröművek föl­ építése nyomán liíititlmftói duEzasz-

,,sél lök”' okoztok, A halászatot csak eredményesebbé teheti a terv megvalódtásn, meri' a kialakítandó mes« terséqns tavuklian. jobban tenyészik majd a halállomány, A tervok ktV7-i11VcIsoi- üg y'ti1tek arra. hogy a Duna kőt partjának bevmét •z®í i s zó pságei t megő d zzék, 11- rontsá!c a k i;iá-sás fc a túlis i áka 1 vonzó szép tájakon, sőt új kirándulóéh ii i111öli e!y pke 1 ké pe zzeuek k i, Fé Idául a bécsi vízié peronéi kialakit-andó víz t áro Ló leözepén mes ter ■f'gu.s szigetet hoznak létre üdülők ás sporttelepek számára, A Duna duzzaszt#® m iatt nem. - f,üksiíg-is a hicla ka t á 1n lakj tani 1 "st1,t>á11 h becsi kele ti pál vaud vari összekötő vasúd hidat kell három mdteírr;! megemelni, hogy a zavar=s1a:n ha jó fo 1.'ga1ma t bi»tös i thas sák, 1 12 y-egy os z t■ rák d.uuu i ví 7/•>rőmű ;■| >íi ésci 2,5 —3 milliárd se’»ül ingbe k e r ü l , m ffisiE, fü sti nw, HrtElttf Zttag

1

k M 0 £ A M B 10 U E , I NÉG E R E 1 A méhéhnék oly nagy szerep ük mm m növények beporzásában, hogy pél • dául a ‘napraforgó — kísérletek tanúsítják — mfoíossci'í-l kézi por­ tással is kisebb terméül ad, m ini akkor, ha méhek porozzák be. Csak­ hogy a. méhek nem .„látógoinak megn eléggé minden virágai, így a lóherét sem, Kényszeríteni kell kát őket erre a megfelelő feltételes refiexkapcsűlai me gleretnté§éveL Nem rég a m oszkvai M ezőgazdasági A kadém ián ennek az elvnek az a lk a l­ m azásával a méhek idúm ításának hatásos á j módszerét dolgozták ki, C ákorszirupol készítenek a lóhere virá g já n a k főzetével, m ajd ebbe ‘illatos olajat- kevernek ( 1 cseppet 2 liter sziru p b a ). E zu tá n a szirupot üres Mpi'kbe töltik, s a képeket különleges ládákban a kaptáruk között helyezik el. A m iko r a méhek ellepik a ládákat, lezárják őket, és a bepomandé terü­ letre szá llítjá k. Ott a ládákat fel­ n y itjá k , a méhek hazarepülnek o k a p ­ tárba, m ajd ham arosan visszatérnek az- éhségért, és m ás méhékel is hoznak m ag >*k k aL M -ihelyt m egkezdődik a

méhek tömeges repüíise, m olajjal illatositoti szirupot kicserélik lóherevirággal ■illatosított szirupra. A m é­ hek buzgón szim g a tjá k a iéphöl a má rwpot, de a m ilyen mértékben fogy c sziru p , olyan mértékben kezdenek á t­ térni a virágokra, s közben szorgosan beporozzák őket. A következő napokon m ár felére csökkentik a. kirakott sziru p •mennyiségéi. A lóherén kipróbált ú j beporzás', módszert akkor is sikerrel a lkalm azIák, a m iko r a kísérleti- terület 2,S küaméterre m it a méJmzeUőL E g y K ije v kö rn yéki m agterm dő gazdaságban m á r 3 éve foglalkoznak 11 méhek idom itásával. 1955-ben H a r­ kov kornyékén az egyik gazdaság hektáronként 1 m ázsával nagyobb termést éri cl az „ id & m íM f5 méhek látogatta földeken. \ U gyanott nem csak m lóheremag terméseredménye « övékedett, h m e m fokozódott a m h g y ű jté s is. A mérlege* kaptár sú lya a méhek tömeges k in pM m ékor naponta 1 ,2 — 1,5 kilogram ­ m al növekedett a szokásos 0 ,1 —0,3 kg-m ai szemben. (N au k a i zaizny)

Hangizéréva! „fékezik meg" a méhglcef Bűdig is tudtuk, hogy hangos kiáltástól a méhek egy pillanatra való* Sággal mi gű'.-i-mcdnefc a lépen. Most az Egyesült, Államokban F rin g s m L ü ik nscgállapí tóttá, hogy a [épeken mászkáló méhek 600 Hertzes hanghullámtól mindaddig mozdulatlannál válnak, amíg a hangszóró működik. A 300 Hz alatti és 1000' Hz-en fölüli hangknUámok hatástalanok rajuk, vagv alig mérróldik moxgá .ukat; & repkedő és a ki járóban levő méhek nem törődnek a hanggal, A. kísérletek alkalmával a hangszórók 60—120 centi ■ méterre voltak a kaptár tói, A méhek a rezgéseket, valószínűleg a lábukkal érzék lik. Arra gondolnak hát, hogy a méhészek a méhek kezelésekor meg ekezésükre hangszórót használhatnának az eddig szokásos füstölés h el ■‘ t. í EleM rűUchnik) ■;Nem valószínű, hogy a hangszórós m óhkezelés elterjed , Aa eddigi olcsó, kö n n y en sz á llíth a tó füstölő hol v e tt d rá g a én árra. m forrás hoz k ö tö tt bercrid -zés kellene, H an g i a az egész k ö rn y ék et föl verné s n em csak a kezelt, h a n rm minrk n kő ' Iben levő m é h o sa íM n a k a m u n k á já t m egtómtaná é g j Időrei A sze rk.j é

A mo{‘n m h h m 4 m m y m h a népém k 7QÓ körül települtek meg a m ai •porítt gál— kelet ■a fri kai gyarmaton. B a n tu törzsek leszármazottai, A z ere­ detileg ott éli busm an lakosságot el­ űzték. Őseik hitét m ár :m §e$-rég elhagyiák, európai ruhát — jobban m ondva &■ viseltes egyenruhákat) vagy a fehér -emberek kopott, eldobott ruhadarabjo.it — hordják. A h a jd a n i n é p i szo­ kások emlékét m á r legfeljebb az öregek ő rü k . _ A z esti- tábortüzeknél és esküvők alkalm ával azonban m ég föl-föleiém iiednek néha a régi idők-, K ísértet’ históriákat, őseik tetteit dicsőítő m on­ dákat tm sélg eim k egym ásnak, 8 elő­ kerül a m a r i m b a is, m a sajátos néger zongora. E z egy deszkákra sze­ relt, különböző hosszúságú vasnyétvekből áll, K iv á jt, kiszárított tökbe helyezik bele, hogy fokozzák a hangok rezonanciáját, .Halk, elnyújtott, lágy dallam okat szólaltatnák meg raji a, am elyek azonoan olykor hirtelen v ih a ­ ros dúrba csapnak á t Á% egyes dailumel&mek ugyan ézakadallmnul ismétlőd­ nek, de mert variálják w őket, koránt m m keltenek egyhangú, monoton hatást. H a azonban egyszerre hét-három m a ­ rim ba játszik, az európai fü l csalt akkor ism eri k i m agái a hangzavar­ ban-. am ikor -a bennszülöttek kórusa is megszólal, s az idegen szám ára is érzé­ kűiké fővé teszi a bonyolult, ellentétesen futó dallmnokat, T áncukhoz a n y o m a szolgáltatja az ütemet. E z bőrrel be­ vont fadob. P u szta kézzel m eg egy rövid faülövel verik, s a h a n g m ín t a z­ által változtatják, hogy a. bőrnek hol a közepém, hol -a szélé-e ütnek. A férfia k egy része kört alkot, és tapssal erősíti az ütemet. Furcsa, hogy épp annál az ütem résznél tapsolnák, am ely az euró­ p a i fogalm ak s z e m ű hangsúlytalan. E g y eJŐénekes afféle beszélő énekbe t a í j am ire a hóm é válaszol, m ajd

m egszólal a mmrmMJt&n a ttff-a-jdon* héppeni dallam, s m d o é m k e s akro­ batikus táncba kezd. Utána aorta elő­ lépnek a z ünnepség részvevői és k i-k i eljárja a ■maga táncát. Végül egy bámulatos erám utatvány következik : m egyik táncos fogával -megragadja valam elyik termetesebb és- súlyosabb tárnát- a szíjdíszénél, ti magasba em eli anélkül, hagy kesével Érintené,, -s így táncol körbe terhével, A hangulat akkor m é r tetőfokára húg. J. km&á távolabb ülő asszonyok is dalolni kez­ denek, tándépéseket tesznek, a gyer­ m ekek pedig m in d en gátion n élkü l be­ kapcsolóénak a felnőtt férfia k tá n ­ cába. A k is fiú k több m in i egy méter m agasba szöksUnik, azután a földhöz verik m agukat, m a jd willámmbesen isméi felugranak, — m indezt pontosan a nyom a és a m arim ba bonyolult ütemére. A törzs egyik vezetőjének jetim aztán egyszer csak ijesztő dobpergés, harsogás tám ad : kezdődik a harciíéne, N éh á n y férfi botot- kap a kezébe és esi pom pás ném ajátékban hol h&jíiódárdaként, hol íjkén t használja. A táncjátékban tám adást, védekezem, Öldöklést m utatnak be, sebesültnek, vagy halottnak tettetik m agukat — k i-k i a szerepe szerint. M a jd a győzlesek gúnydalokat- énekelnek ez ellen­ ségről, s végül győ m lm i lá m fejezi be az ünnepséget* t A z éjsza ka i tábortűz körül régi n ép i viseletülcben m ulató, táncoló négerek m ásnap ugyanolyan rongyokba bur­ kait m unkásokként jelennek meg az ültetvényeken, m in t előző nap. Nehéz elh in n i róluk, hogy a z o m m k azokkal, a k ik m éjszaka a sok száz éves néger k u lté m kivesző hagyom ányait eleve* niégették föl. H a esti m ulatságaikról kérdezik őket, ú g y bám ulnak, m in th a nem is tudnák, m iről van szó. É rm ek őket roppant egyszerű, A négerek sü n §

e m m ír m ft,

m őrm

ío t o M íú .1

m u la tn i,

viszont a gyár máéi hatóságok dűl* to ltá k őket a sze sze s ü a lo k

k é s s itc s é -

tM c& élvezetiből* Ezért. — kivéve az aratás időszakát, amikor nem veszti: e% szigorúm a tilalmat — a kgnagyobb titokban rendezik tábortűzi %• ket és ott & s k ü k i m a n nevű ká­ bítószerrel leli kiolt fogyaszt jók. Hiába figyel föl a kíváncsi fehér ember a

ngomőndk ftftfjf ® hanga faira, m én mire meg közsitii a mulat* ság szinJwlyét övező erdőt vagy bozó­ tot, az éber őrök már régen hírül adták köm!Britét, s a tisztáson csak az el­ oltott tábortűz maradványait találja* A falu pedig csendes, mintha m in ­ denki az igazak álmái ah/dná. Lég. feljebb néhány álmatlan öreg ember pöfékel itt-ott. (Orion)

Földünk leghosszabb olaj távvezetéke E zt a rangot 1957-ig n kanadai .*1í6erta-olajvidákröI kiinduló pipe-üne v iselte. A/, alberta-i kőolajat a z IQSI-ben épitcl t csővezetéken szállították a Felső-tó nyugati partjára, Bupcrímám (FSA). A vezetéket IBoS-ben m eg­ hosszabbították a Ilim re-tó dőli csücskén elterülő Marnia kanadai hátér> városig, ahol fiatal más finom ítót építettek. Ennek a távvezetéknek a hosz* sza £283 kilométer. Ám 1057-re, a hatodik szovjet ötéves terv keretében elkészült a Tujmassi sj; é.s Irkutszk közötti táw ezetek , amely elhódította a világdsőflég rang­ ját. A Volga és ast lm ! közti olajt. rü letel}, u. ,,második Bakii*-4 kapcsolja öswze az új közóp-szibéiiai ipar terület központjával, Irkutszkkal. A z olaj. csövek át mérő jo 75 & nfciinéiér .(a kiV/id-kelcii távvezetékek átmérője 25 és 75 fan között van), tehát a vezeték kapacitása nagy. A z új távvezeték » baskír olajterűiéiről 3700 kilóméi férnél hosszabb vonalon viszi az üzem-

Ez az ember — matatta be pácíemél az Amerikai Orvosszöcsiség szakülésén J , E. B e n n e é és A . L. B a i l e y — azelőtt nem. tudott sírni, most pedig, ha megpillant egy citromot, menten bőven huUmiak a „könnyei?*. Jme, az érdekes orvosi esd története; A. szem normális működésének egyik föltétele ttz, hogy a könny mirigyek rendesen termeljék a könnyei. A könny tartja nedvesen a szemgolyó élűim felszínét., a leötokárigát és - ami a legfontosabb — m átlátszó ssamhártyúi. .! könny öblíti ki a kötokárlyazsákból a szembe állandóan' bclehulló port, •piszkot, söl •n émi baktériumölő tulajdonsága is van, A könnymirigy azonban bizonyos körülmények között a szükségesnél .keve­ sebb könnyei termel ( rendszerint a belső, ek'úlmztúsú mirigyek muködésbdi zavara m iatt j. Ilyenkor a könny nem képes teljesen ellátni a funkcióját, s esetleg szükségessé válik , hogy a szembe Ménként „mesterséges könny”-ct csepegtessenek. s így szüntessék meg a kellemetlen tüneteket. Faf? azonban egy olyan szembetegség is, amelyet a szövetek helyi anyagemresavára okoz, s amHybe?i a kötni yvl választás teljesen megszűnik. Súlyos betegség ez, mert a kölóbárbja kiszárad, a kiszáradt szőve* pedig a fertőzéssel szemben kevésbé ellenálló. Emiéi a — x e r o p h t a l m i ának nemzett — betegségnél fontos, hogy valami módon gondoskodjanak, -a kötő hártya állandó Öblítéséről, nedvesen tartásáról. Be hogyan, amikor a könny mirigy éppen a betegség következtében nem működiké A szovjet sebészek válóban bravúrosan oldották meg n problémát. Az arc h'Űf*(>

m

r•nyűik Mi

/s í?

jt»lA

it

tsÁ l* tjük*Iái»>7iíÍÉí **1

f

« . I.

_____SÍ ..W.A.Í -__

_

. -

kt-pmparálva irányítsák és oda bevarrják. A ni unka irama jóval nagyobb v o lt. m int az előző ötéves tervben ép ített Tujmr.szi -Omszk táv vezeték építésekor. ( Die Sowjeiumón, The Séaimman’e 1 COi Boák)

Oíajkuf’ 3000 méteren B

A földön ez Mő szerint a Ugmaga­ sabban fekvő olajtermelő kút az Egyesült Államok Utak államában, a Szikim hegységben található. A nemrég k i ári 'és faéfegemé kát majd­ nem 3000 méter magasságban (2070 m ) van a tenger színe felett. ,1 kőolaj termetem aiszó n t 2162 méter nn 'l>> 1&e >i levő rétegből történik, tehát még mindig 1 00 méterrel a tenger szint feleit.

Az Egyesült Állam ok egy másik magasan fekvő olaj mezője, W i t $ o n C" r c k színién a Sziklás hegységben fekszik. Colorado államban. 2ő5U méter magasan van a tenger színe teleti. Az olaj mezőig külön hegyi m űvtai építettek. A. kőolaj a legközelebbi, iá>■■;! méi(te5,ben fckm finom ítcig o t'a igy hz tnt k ü lötibség kőt»efkeztéhen szivattyúk segítsége nélkül magától folyik te a távvezetékben, (Üs, G.)

a rágás és az emésztés zavartalanságának megóvására — még akkor is, ka mind & két oldalon átültetik a szembe a parotís kivezető csövét. (E z utóbbira például olyankor kerül sor, ha a betegség mind a kél szemre kiterjed,) ‘ A szóban forgó beteg egy amerikai volt, akit a szovjet tapasztalatok fel­ használásánál operáltak meg, A műtét Amerikában is kitűnően sikerüli Egyetlen probléma adódott csak a máiét u tá n : a betegnek, nemcsak a könny mirigye _pusztult el, hanem a k ö n n y e l v e z e t o c s a t o r n á i a U (es. vezeti te az orrba a küloháBya-mákból a fölös mennyiségű könnyet}. Furcsa komkezmenye k ft a dolognak: az éhezéskor ragu ®z ingerlő ételek fátrányára bőségesén termelődő rs a szembe vexm tt nyál nem tudóit lefolyni, s a betehmk bemen patakzottak ilyenkor a „könnyei”. ' Bemmt m Baüey most majd újabb műtétet véges a békám - v atomosak ssövetátüüetéesel egy újabb, m e s 1 e r s é g r s k & °c Z f T r n á T ^ fenek, amely a fölös mennyiségű parolis »mladókat-, vagyis az ál kú n m f’-mt as orrba m z m te. ( J o u r n a l o j i k e A m e r i c a » ’ M e d i o a l A s í o S '%d t ! Q#!J

«

L-Í Á A M á a

„ ,

_

L & fi& g o b o l a n é e n i m

. E gv fif amerikai szabadalom &mim t könnyön fökzerelhctö és főé* gatható antennát készíthetünk — levegőből. A levegő ugyanis elekt­ romos vezetővé tehető, ha iomssáljuk. (lőniháláson azt értjük, hogy ím atom külső elektron .*,, hőjárói’* elektront szakítunk ki, s így az a-tramofc poaitív töl tésüvé vál to-atat |ijk.) lőni hálásra a röntgensugáx aás

ős & Máio aktöv sögtrsfe ggyaffaS ielhas zilálható. A szabadalom gzec* Kője azt javasolja, hogy egy vastag ólom henger egyik végébe ' helyez* rtiiik radioaktív prepatótnmot. A kilépő rádió aktív sugárzás ionizálja, a levegőt, és így egy bot-antennát kap Link. E z forgathatóan fölszerelhoto és tetszés szerinti irány h s a beá 1Mtbató. ( Rádm -Mlmirmms}

O vff[éohíáiiy a % I r a i j - k 'i i f l é r b e n

hjosza, hogy & vlzmzlop me gfa gy jón. (Em pfíu-

Az Arab-tenger hálálta* Hiánya rohamosan csökken. A szak értők szer int évente több hal pusztul el, mint amennyi halat kihalásznak s világ Összes tengerében. Valószínű, hogy a tengervíz oxigénhiánya pusztítja 3 bá­ lákat. (W eftw o ch e)

d u n g s - u n d V o rs c lü a g s -

V ili " n y á r i m m a l

m e le g ítik té le n

a vízvszetékesöveke t Sok ká t !, okozott eddig, hogy a nem kettőképp koszi get cit víz 1?ezetékekbe befagyott © víz, s méémpmziúie a o&ömi. K károk mcg ?■fűzésit célozza eg tj ú j elektromos készülék. Egy egészen egyszerű Elvnek, m áram hőhatá­ sának os alapján műkö­ dik. A 230, illetve 110 Volt feszültségű hálósmi áramol egy tramzfm’mdtor kis feszültségű ( 8 —16 Voltos) és nagy erősségű árammá alakúja ál. Az így kapott áramot vastag rézdrkokoH a vízvezeték esőmbe vezetik, A csövön átfolyó áram meleget ter­ mel, •} a cső egész hosszá­ ban Ielolvasztja m befag gon■ víz mennyiséget, vagy előre megakadó* hm

-r

íM á

—

1

■i n i e ii-

-

wesen) A

h a

■■■■bmééí M j | j p- a f (3 r g « » h # 1,

Verona vámsában egy egészen különleges ház épüli nemrégiben. Föld­ szintjének lapos tetejére síneket fektettekr úgy­ hogy a kerekeken •nyugvó felső emeletek a síneken § ördü hetök, forgatk a tok erre-arm, tekéi a szó szoros értelemben, kérnihetik a N ap járását, s minden, egyes ablakuk a nap bármelyik szakában a napsugarak irányába fordítható. Ezért nevez­ ték el e furcsa építményt napraforgó -háznok . {Ju* mj Tyehnyik)

Hőforrások termelte árammal látják @1 M e x ik ó t

mexikói állami villa■mossági bizottság tervei rint Mex 3kö fővárosában és el óvárosai b a n h a márosán a feltörő meleg víz eiiorgiájá­ vá!: term elt árammal látják el — felerészben — az ipari üzemeket és a közvilágításé. Az országban sok a hőforrás, kivált a központi fgÉm&íkon, ahol a legtöbb ipari üzem A

.................................

™ Egyetemi Nyomja Budapest «

található s s legtöbb villany9 áramot fogyasztják. Mexikó City tol -északra Hidalgo ál­ lamban már három forrást, megnyitottak. Az első energittel jesítményét 25- ezer kilowattra becsülik. A bízottá ság további tíz-tizenkét for<* rás megnyitását; tervezi a k&* feljövőben, s arra szám le, hogy segítségükkel legalább 230 ezer Mfowattnyí ener­ giát fejleszthetnek, igy-egy hőforrás, jóvoltából évente több m-ínt egymillió dollárt takaríthatnak meg. (fedél!1)

tipli antibiotikum Egy milánói kutató* csoport ú j antibiotiku* mát fedezett fel . A nem í f i á n ó n o m y cin. Egyaránt pusztítja a gombákat és a rovarokatv A híkilégif ellen iízsmrte hatásosabb, mini a DDT. Tömeges gyártásáról és arról, hogy a méhészetben nem okost-e kén, a fölfedezésről tudósító P 0* p u l a r M e eh au ic § nem ad hírt. — Az, l i b a m e d r é t ügy u saá ly h aiő o r r á r a moz« g at h a tó a n fe ls z e re lt erős m ágnásáéi tis z títjá k m eg a z e lm e r ü lt v a sh u lla d é k ­ tó l. A m e d e r tiszto g ató * s á t a h a m b u rg i híd k iszá r le síté se t e t t e s z ü k s é g e s s é —

—m

Felelős vezető; Janisa Gyula ígaagátl