ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Történeti kertek Szakbizottsága
Hajdu Nagy Gergely PhD
Történeti kertek és kerti építmények kutatása 2014. július 22.
ÖRÖKSÉG A JÖVŐNEK – JÖVŐ AZ ÖRÖKSÉGNEK Konferencia sorozat Kecskemét, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét, Kéttemplom köz 1. 1
1
A történeti kertek és kertművészeti együttesek, mint a műemlékvédelem sajátos tárgyai • UNESCO Világörökség Egyezménye, 1972 (tört. kertek szisztematikus felmérésének kezdete) • Firenzei Karta, Karta ICOMOS-IFLA 1981(=> védendő művészeti alkotás); • műemlékvédelmi törvények (=> inventarizáció), önkormányzati törvény (=> vagyongazdálkodás); Érzékeny, „lélegző” örökség: • megváltozott társadalmi-gazdasági rendszer, értékrend; • közlekedési szokások, kert „terhelhetősége”; • fenntartási-hasznosítási gondok, lehetőségek (közparkként is működőképesnek kell lenniük ált.); • kertkultúra hazai hiánya • EU-s forrásokon alapuló pályázatok (pl. KEOP, HU-RO), kertépítészeti/környezetrendezési örökségvédelmi engedélyezési tervek • Ingatlanspekuláció stb. A kertek dokumentálása miben különbözik más műemlékek dokumentálási módszerétől? • Bár minden műemlék (épület stb.), műtárgy változik az idők során (funkció, bővítés, átépítés), a kerteknek ez alaptulajdonsága: „lélegző” örökség, VÁLTOZÓ összetett műalkotás • Ahogy egy műemlék épületnél maga az épület a leghitelesebb forrás, úgy egy kert esetben a terep és az idős növényállomány árulhat el sokat a múltról • Alapvetően fontos a helyszínelés, jelenlegi állapot elemzés • Dendrológiai ismeret, kertművészet-történet ismeret, mérnöki szemlélet
KERTEKRE VONATKOZÓ MŰEMLÉKI VÉDELEM HATÁLYOS TÍPUSAI Állami védelem: az egyéni vagy hivatali kezdeményezésre jogszabály által (ált. miniszteri rendelet) védetté nyilvánított kertek műemléki törzsszámot kapnak ⇒Történeti Történeti kertként védett „történeti kert” (15 objektum), vagy ⇒Műemlékként (ill. műemléki tartozékként) védett „történeti kert” (142 objektum) [2014. július 22-i állapot, forrás: IVO/LLTK] + ún. műemlék telke
Önkormányzati (helyi) védelem: szabályozási tervben megjelenik
ADATBÁZISOK Zárt adatbázis: • Régészet-Műemlék-Ingatlan, ún. RMI-Ivo on-line, webes adatbázis nézegető (LLTK nyilvántartása) Nyílt adatbázisok: • TÉKA (BCE) • historicgarden.net (BCE) • Budapesti zöldkalauz • Civilek által (is) készített adatbázisok (pl. muemlekem.hu; kastelyok-utazas.hu) • Külföldi adatbázisok: Parks and Gardens UK (parksandgardens.ac.uk), National Trust (nationaltrust.org), Europaisches Gartennetzwerk (eghn.org)
TÖRTÉNETI értékű KERTEK KUTATÁSA, KERTHELYREÁLLÍTÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓK KÉSZÍTÉSE Alapvető információk megszerzése után szóbeli, írott és képi források kutatása (történelem segédtudományai), helyszínelés, dokumentálás speciálisan szerkesztett felvételi adatlapra (írásos, rajzi és fotó munkarészek; szempontok meghatározása, pl. kerti utak, kerti építmények, növényállomány, családtörténet), a kert elemző bemutatása, források pontos megnevezése. Ezek formába öntése: • Műemléki revízió (részletes adatfeldolgozás, meglévő műemlékhez) • Műemléki értékleltár (részletes adatfeldolgozás szakirodalmi és helyszíni ismeretek alapján) • Védési dokumentáció (köztes tudományos dokumentáció , alátámasztás, védelem indoklása; BÁRKI kezdeményezhet műemléki védelmet, de a védési dokumentációt az LLTK készíti el) • Kezelési (integrált) tervdok. (pl. a Forster Kp. kezelésében lévő egyes kertekre: Doba, Erdődykastély) • Pályázatokhoz, kertépítészeti tervhez kerttörténeti ismertetés (helyreállítás, revitalizáció) • KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ (részletes, összetett), jellemzően nagyobb volumenű beruházásokhoz (pl. KEOP-pályázatok) 2014. március 6-a óta – a 439/2013. (XI. 20. ) Kormányrendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről (jogosult személyek meghatározása), valamint 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet „Az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” alapján (tartalom meghatározása) – ezt csak a Magyar Építész Kamaránál „szakértő történeti kertek szakterületén” névjegyzékben szereplő személy készítheti!
Probléma: pénzügyi finanszírozás hiánya mellett/helyett a történeti hitelességre való törekvés, az értékek felismerésének a hiánya, hiánya súlypontok rossz meghatározása, tudományosan megalapozatlan tervek hatósági jóváhagyása, jóhiszemű, de kárt okozó beavatkozások, elkapkodott pályázatok, a kertek történeti szerkezetét tönkretevő új beépítések, történeti értékeket tönkretevő új funkciók, szakmailag ellenőrizhetetlen támogatási döntések Konkrét cél: örökségvédelmi engedélyezés Távlati cél: INTEGRÁLT KEZELÉSI TERV, DOKUMENTÁCIÓ LLTK tájépítészmérnök szakértőjének (kerttörténeti szakreferens) egyik fontos feladata (volt…): Szakmailag megfelelő, tudományos kutatáson alapuló kertépítészeti tervdokumentációk készüljenek, amely KERTTÖRTÉNETI DOKUMENTÁCIÓBÓL és a HELYREÁLLÍTÁSI TERVBŐL (műszaki leírás, tervlapok, mellékletek, költségvetés; ált. engedélyezési terv színvonalú, tartalmú) áll.
Környezet és Energia Operatív Program (EU támogatással, Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg) KEOP - 2009 - 3.1.3 Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása (2010. márc. 22-től érvényes)
Kerttörténeti tudományos dokumentációt – a forráskutatási, értékelési, javaslati rész szakmai feladatai miatt különösen – javasolt, hogy kellően elmélyült kertművészettörténeti, botanikai és műemlékvédelmi ismeretekkel, történeti kutatási tapasztalattal, forrásismerettel egyaránt rendelkező személy vagy személyek (ált. tájépítészek) végezzék (+ lásd jogszabályok)!
A kerttörténeti tudományos dokumentáció általános tartalomjegyzéke (KEOP [Alföldy [ AlföldyAlföldy-Fatsar] Fatsar]-nyomán): nyomán): 1. BEVEZETŐ – A dokumentáció célja, tárgya és aktualitása 2. KUTATÁS • A források bemutatása – Kutatástörténet, a kutatás helyszínei, módja • Az építtető család, település bemutatása – Az építtetők kertművészeti kapcsolatai, jelentősége. Közpark vagy intézményi kert esetében a településtörténeti, intézménytörténeti összefüggések • A kert történeti adatai – A kert és a hozzá kapcsolódó épületek építéstörténeti adatai részletes kronológiában, források megjelölésével. Tulajdonosok, tervezők, kertészek felsorolása a létesítéstől napjainkig • A kert állapotának változásai – Az építés előzményei, körülményei. A kert története, szerkezetének, állapotának változásai, források megjelölésével. 3. A KERT MAI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE • Jelenlegi jogi státusz, tulajdonviszonyok • A kert jelenlegi kiterjedése, szerkezete és stílusjegyei, azok értékelése • A kert elhelyezkedése, szerepe a település, régió zöldfelületi rendszerében • Épületek, építmények állapota, funkciója • A növényállomány ismertetése, értékelése (fennmaradt történeti növényállomány, pusztulás és telepítés az elmúlt évtizedekben) • Vízügyi létesítmények (tavak, patakok, szökőkutak, kutak, öntözőrendszer, szivattyú, víztorony stb.) állapota és értékelése • A park egyéb elemeinek állapota és értékelése
4. A PARK ÉRTÉKELÉSE TÖRTÉNETI SZEMPONTBÓL A kert helye a korszak hazai és nemzetközi kertművészetében, a történeti kertek sorában 5. JAVASLATOK – A park helyreállításának kérdései és feladatai • Prioritások és módszerek • Építmények (helyreállítandók, lebontandók) • Növényállomány (irtás, kivágás, telepítés, fontossági és logikai sorrend felállításával) • Vízügyi létesítmények • Egyéb elemek (pl. szobrok, kutak stb. helyreállítás módszerei és prioritásai) 6. GONDOZÁS, FENNTARTÁS FELADATAI Építmények, növényállomány, vízügyi és egyéb létesítményekre vonatkozóan 7. HASZNOSÍTÁSI KÉRDÉSEK Épület és a kert hasznosítási lehetőségei. A kert szerkezeti kapcsolódásainak, szerepének (település, régió) javíthatósága 8. FORRÁSOK, FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 9. MELLÉKLETEK A kert kataszteri adatai, jelenlegi telekkönyvi adatok, interjúk a kert korábbi állapotára visszaemlékezőkkel 10. KÉPDOKUMENTÁCIÓ • Archív képek, kerttervek, térképek, légifotók, fotográfiák, rajzok, képeslapok, régi helyreállítási tervek stb., rendszerezve. • A park mai állapotát dokumentáló képek, helyszínrajzok
A KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ FORRÁSAI
Gottfried Rotenstein útleírásai 1783-1784 (késő barokk kertek)
Füredi Jenő naplója (kézirat)
Hőgyész, Apponyi-kastély kertje (Ambros Leihn, 1787, BCE Entz Ferenc Levéltár)
PML IV. 165. d. (PMU) 43. úrbéri térkép Somody Károly uradalmi mérnök 1843 Kéziratos Vászonra húzott térkép 63,5 x 67 cm színezett
Iszkaszentgyörgy, Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertje (KATASZTERI TÉRKÉP 1885-ből, OSZK Térképtár)
Iszkaszentgyörgy, Piramis a Piramiták oldalán, Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertje (fényképek 1920-1960 között)
Bednárovics Győző erdész felmérése, 1888
HOTKÓC: Csáky-kastély kertje (1800 körül)
ALSÓKOROMPA: Brunszvik-kastély kertje (1812-1822)
GROTTA (hűtőző-táncplató)
HM, 1955
2011
1910 k
1930 k
Magyar Nemzeti Múzeum Képeslap Gyűjtemény Zempléni Múzeum, Szerencs Szerencsi Képeslap Gyűjtemény
Örsi Károly – Csorna Antal, 1960-1970-es évek
AZ INGATLANSPEKULÁCIÓ VESZÉLYEI
Kertrégészet, ásatás
A KERTI ÉPÍTMÉNYEK ÖNÁLLÓ KUTATÁSÁNAK ELMÉLETI JELENTŐSÉGE – a kerti építmények meghatározó jelentéshordozó szereppel rendelkeznek a történeti kertekben; pusztulásuk a kerti tér szerkezetét gyengíti – a kerti építmények napjainkban hatásosabban képesek gondolatok, mögöttes szellemi tartalmak közvetítésére, mint a növényzet – veszélyeztetett, eltűnő félben lévő műemlékcsoport – eddig nem készült magyar nyelvű összefoglaló munka a témában
A KUTATÁS FORRÁSAI Szakirodalom Nyomtatott források (idegen nyelvű és magyar nyelvű elméleti munkák, ötletfüzetek, ötletmagazinok, útleírások, beszámolók, újságcikkek, szépirodalmi művek stb.) Kéziratos források (naplók, útleírások, műszaki leírások, levelek, urbáriumok stb.) Műtárgyak, képi források (festmények, metszetek, képeslapok, tervek, térképek stb.) Helyszíni kutatások (maga maga az emlék) emlék
A KUTATÁS MÓDSZERE – térképek, helyszínrajzok fedvényezése – az építmény alaprajzi és homlokzati felmérése – az építmény építőanyagának vizsgálata – fotódokumentálás – kerti térben betöltött helyzet vizsgálata – földrajzi pozíció rögzítése (GPS koordináták felvétele) => a kerti építmény tipizálása, tipizálása összehasonlító elemzése, kataszter és áttekintő táblázat készítése
műrom
23
műrom-emlékmű
3
műrom-grotta
2
műrom-grotta-kilátó
2
műrom-grotta-remeteség-műhegy
1 2
műrom-kilátó műrom-lovagvár
3
természetes rom
5
grotta
28
grotta-műhegy
1
"barlang"
1
remetelak
17 15
egyéb
0
5
10
15
20
25
megvalósult objektumok száma
1. ábra: Vizsgált rusztikus kerti építménytípusok a Magyar Királyság területén
30
MŰROM
SZENTENDRE: Hauszmann Alajos villakertje (1900 körül)
VÁCRÁTÓT: Vigyázó-kastély kertje (1904)
31
GROTTA
SZÉCSÉNY: Forgách-kastély kertje (1815)
DESZK: Gerliczy-kastély kertje (1900-as évek eleje)
32
REMETESÉG
ISMERETLEN HELY: Pellegrini da Trieste terve (1774)
33
LEDNICRÓNA: Aspremont-kastély kertje (1799-1810 körül)
MŰROMMŰROM-GROTTA
SZEMERE: Szemere-Darvas-Pallavicini-kastély kertje (1860-1900 között)
34
MŰROMMŰROM-GROTTAGROTTA-REMETESÉGREMETESÉGMŰHEGY
POZSONY: Érseki kert (1650 körül)
POZSONY: Ligeti díszkert / Aupark (1897 körül)
MŰROMMŰROM-EMLÉKMŰ
36
IDENTITÁS…?
