Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az általános iskolák 5 8. évfolyama számára

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az általános iskolák 5–8. évfolyama számára Célok és feladatok Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való

tartozás érzéséig

terjed.

Kölcsönös függésünk megértése

meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti. A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. Fontos a történelmi folyamatok megértetése és megértése is, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. Segítik átélni a tanulóknak a történeti valóságot, vagyis a segítségükkel juttathatjuk el tanulóinkat a történelmi elemzésig, a megfelelő következtetések, általánosítások segítségével a tudományosan történelmi ismeretek rendszeréhez. 1

megalapozott

Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás időben és térben

1. Ismeretszerzés, tanulás 5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Emberi magatartástípusok, élethelyzetek

Különböző emberi magatartástípusok,

megfigyelése, értelmezése

élethelyzetek megfigyelése,

Információk gyűjtése adott témához

következtetések levonása

segítséggel,

Önálló információgyűjtés adott témához

könyvtárban,médiatárban,múzeumokban

különböző médiumokból, rövid szöveges tartalmi ismertető készítése, Az internet kritikus és tudatos felhasználása történelmi filozófia- és etikatörténeti ismeretek szerzésére.

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából, Az információk rendszerezése és értelmezése. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben

2

2. Kritikai gondolkodás 5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Annak felismerése, hogy egy adott

A lényeg kiemelése írott és hallott

szöveg többféleképpen is értelmezhető.

szövegekből, tételmondat

Híres emberek, történelmi személyiségek meghatározása, szövegtömörítés, jellemzése

szöveg átfogalmazása adott szempont

Történelmi szereplők viselkedésének

szerint.

vizsgálata, társadalmi csoportok,

Többféleképpen értelmezhető szövegek

intézmények működésének elemzése.

jelentésrétegeinek feltárása.

Feltevések megfogalmazása az egyének, Híres emberek, történelmi csoportok viselkedésének

személyiségek jellemzése,feltevések

mozgatórugóiról.

megfogalmazása a történelmi

Annak vizsgálata, hogy a történet

személyiségek cselekedeteinek,

szerzője részese, kortársa volt-e a leírt

viselkedésének mozgatórugóiról.

eseménynek.

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen, Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Társadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása, A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése.Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása

3

Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről, társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására, Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása

3. Kommunikáció 5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Rajz készítése valamely történelmi vagy

Rajzos vázlat készítése.Folyamatábra,

társadalmi témáról.

diagram elemzése.

Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból,sajtótermékekből, rádió- és a tévéműsorokból, A különböző információforrások alapján szóbeli következtetések megfogalmazása. Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.

4

4. Tájékozódás térben és időben 5–6. évfolyam

7–8. évfolyam

Időmeghatározás más ismert eseményre, Időmeghatározás konkrét kronológiai jelenségre való utalással (pl. a

adatokkal.

honfoglalás után, Mátyás uralkodása

Viszonyítások használata: konkrét

idején). Krisztus előtt, Krisztus után (vagy történelmi időszakokhoz kapcsolódóan időszámítás előtt és után).

(pl. előző évtized, a reformkorban, a XX.

Viszonyítások használata: most, előbb,

században).

később, ugyanakkor, régebben, nagyon

Kronológiai adatok rendezése.

régen. Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel (pl.időszalag készítése). Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata évtized, évszázad, évezred, emberöltő. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának felismerése A múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. Események, személyek, tárgyak csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. Történelmi időszakok, pl. századok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. A különböző korokban élt emberek sorsának összehasonlítása abból a szempontból, hogy mi változott az életük során. A gyorsan és lassan lezajló változások megkülönböztetése. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése.

5

Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen.

Kompetenciák A történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy az időszámítással kapcsolatos számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális kompetenciájának, anyanyelvi

esztétikai-művészeti

és

tudatosságának,

idegen

kezdeményezőképességének,

nyelvi

szociális

és

fejlesztéséhez is. Az emberiség történetének

kifejezőképességének,

kommunikációkészségnek, állampolgári

kompetenciájának

megismertetésével hozzájárul a

tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzeti öntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. A csoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikus

döntéshozatali

folyamat

gyakorlására.

A

kooperatív

oktatási

módszerek a kémiaórán is alkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelki egészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében

a

fiatalok

megismerik

a

környezetük egészséget

veszélyeztető

leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el a veszélyhelyzetek és a káros függőségek

megelőzésével,

a

családtervezéssel,

és

a

gyermekvállalással

kapcsolatban. A kialakuló társadalomtudományi műveltségre, a történelmi példákra alapozva fejlődik a médiatudatosság. A társadalmi-gazdasági események elemzése és megértése után a tanulókban ki kell alakulnia a környezettudatosságnak és a fenntarthatóságra törekvésnek.

Értékelés Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a

6

diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Formái: – szóbeli felelet, – feladatlapok értékelése, – tesztek, dolgozatok osztályozása, – munkafüzeti tevékenység megbeszélése, – gyűjtőmunka elismerése, – poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, – múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.

Óraterv 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Heti óraszám

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Éves óraszám

72 óra

72 óra

72 óra

72 óra

7

5–6. évfolyam Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába.

Olyan

alapvető

fejlesztési

területek,

nevelési

célok

állnak

a

középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi

múltat

feldolgozó

történész

munkájába.

Ajánlott

a

múzeumok,

közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is.

5. évfolyam Tematikai egység címe

órakeret

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

12 óra

Az ókori görög-római világ

23 óra

A középkori Európa világa

14 óra

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

16 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves

7 óra

óraszám 10%-a) Az össz. óraszám

72 óra

8

Tematikai

Az emberiség őskora.

Órakeret

egység

Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

12 óra

Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről és a Bibliából. Előzetes tudás

A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése. A tanuló felismeri az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi közösségeknek (család, törzs stb.) az egyes történelmi korokban betöltött szerepét. Tudatosulnak benne az állam különböző társadalomszervező funkciói (munka megszervezése, védelem stb.). Belátja, hogy az emberi civilizációt sokak munkája

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek. Képes tankönyvi olvasmányok és képek által közvetített történetekből ismereteket szerezni az őskorról és az ókori Keletről, valamint azok valós és a fiktív elemeinek a megkülönböztetésére a régi korokról szóló történetekben. A történetek elmesélésével fejleszti szóbeli kifejezésmódját. Megérti az időszámítás jelentőségét és megismeri annak technikáját. Felismeri a történelmi térképek sajátosságait, a földrajzi térképekhez viszonyítva is.

Témák

Fejlesztési

Kapcsolódási pontok

követelmények Ismétlés, az alsó tagozatos Ismeretszerzés, tanulás:

Magyar nyelv és irodalom:

történelmi tárgyú

Mondák, mitológiai

olvasmányok felidézése.

– Tankönyvi szövegek tanulmányozása. (Pl. a

történetek, bibliai

régészet szerepe a múlt történetek (pl. a Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

megismerésében.) – Képek, képsorok

9

teremtéstörténet és a vízözön története a

megfigyelése. (Pl. az Képek az őskori ember

emberek őskori

életéből.

tevékenységei leletek

Bibliában). Erkölcstan:

és rekonstrukciós rajzok Alapvető erkölcsi értékek. Varázslók és varázslatok.

alapján.)

Az őskor kulturális emlékei. – Információk rendezése. Természetismeret: Az első letelepült közösségek: falvak és

(Pl. bibliai történetek

Tájékozódás a térképen,

olvasása alapján.)

égtájak, földrészek,

– A hallott és olvasott

alapvető térképészeti

városok.

elbeszélő szövegek

jelölések. Az állatok

Falvak és városok.

tartalmának elemzése.

háziasítása.

(Pl. bibliai történetek Az időszámítás.

meghallgatása,

Vizuális kultúra:

olvasása alapján.)

Őskori művészet:

Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek.

építmények, barlangrajzok, Kritikai gondolkodás:

szobrok (pl. Stonehenge,

– Valós és fiktív elemek

altamirai barlangrajz).

A piramisok titkai: az

megkülönböztetése.

Egyiptomi és

egyiptomi vallás, tudomány

(Pl. Bábel tornya.)

mezopotámiai sírtípusok

és művészetek. A Biblia. Történetek az

és templomok (pl. Kheopsz Kommunikáció:

fáraó piramisa, zikkurat

– Ismertető az őskori

/toronytemplom/, a karnaki

Ószövetségből. Dávid és

szerszámokról,

Amon templom), szobrok

Salamon.

eszközökről; a

az ókori Egyiptomból (pl.

A világvallások alapvető

művészet kezdeteiről.

az írnok szobra, Nofretete

tanításai. Népek és

(Pl. a barlangrajzok és fejszobra), ókori keleti

vallások egymásra hatása.

őskori szobrok

falfestmények vagy

alapján.)

domborművek (pl. Fáraó

Ókori keleti örökségünk

– A nagy folyamok

Mezopotámia, India, Kína

szerepének

területéről. Az írásbeliség

érzékeltetése a

kezdetei.

földművelés

Hasonlóságok és

kialakulásában. (Pl. az

10

vadászaton – thébai falfestmény).

különbségek.

öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának okai, következményei.) – Az ókori kulturális örökség számbavétele írásban és szóban. (Pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták.) Tájékozódás időben és térben: – Az időszámítás kialakulásának okai és jelentősége. (Pl. időszalag készítése.)

Értelmező

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény,

kulcsfogalom történelmi forrás, tény és bizonyíték. Tartalmi

Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság,

kulcsfogalom társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit. Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Fogalmak, adatok

Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína. Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).

11

Tematikai

Az ókori görög-római világ

egység

Órakeret 23 óra

Olvasmányok, filmek ókori görög és római mitikus és valós Előzetes tudás

eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek. A tanuló felismeri, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a mondai történetek, a vallás és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Látja, hogy az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Értékeli az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartását. Megérti, hogy a történelem szereplőit, hőseit elsősorban a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Tisztában van azzal, hogy az ókori


rómaiak olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, mely a Kárpátmedence területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeinek megismerése, megbecsülése és védelme. Képes szöveges és képi információk gyűjtésére, azok egymással való összevetésére ókori görög-római témákból, valamint korabeli régészeti emlékek megfigyelésére, lelet és rekonstrukció összevetése is. A megismert történelmi fogalmakat helyesen alkalmazza, az egyszerű írásos forrásokat megérti, és tanári segítséggel feldolgozza. Képes történelmi események időrendbe állítására és időszalagon való elhelyezésére is.

12

Témák

Fejlesztési követelmények


Mondák a krétai és trójai

Ismeretszerzés, tanulás:


mondakörből.

– Információk gyűjtése a

Mese, monda, mítosz. (Pl.

görög világról. (Pl. az

ismert görög mondák

A görögök vallása és az

életmód

Prométheuszról,

ókori olimpiák.

jellegzetességei.)

Odüsszeuszról, Daidalosz

Hétköznapok és ünnepek.


és Ikaroszról.)

görög-római világban Hétköznapok Athénban és

lezajlott jelentősebb

Idegen nyelvek:

Spártában.

háborúkról képek és

Néhány példa a görög/latin

Gyermekek nevelése,

történelmi térképek

szavak átvételére a tanult

oktatása.

segítségével. (Pl. a

idegen nyelvben.

görög-perzsa háborúk, Történetek a görög-perzsa háborúk korából.

a pun háborúk.) – Történetek és képek

Matematika: A római számok.

Békék, háborúk,

gyűjtése az ókori római

hadviselés. Egyezmények,

világból. (Pl. Romulus

Erkölcstan:

szövetségek.

és Remus mondája;

A vallási közösség és

olvasmányok

vallási intézmény. A nagy

Az athéni demokrácia

feldolgozása Róma

világvallások világképe és

virágkora.

fénykoráról.)

erkölcsi tanításai.

– Képszerű ismeretek Művészek és művészetek,

gyűjtése az antik

Természetismeret:

tudósok és tudomány az

építészetről. (Pl. a

A félsziget fogalma,

ókori görög világban.

görög és római

jellegzetességei a

építészet

gazdasági életben. A

Történetek Nagy

hasonlóságainak és

Balkán-félsziget és az

Sándorról. Birodalmak.

különbségeinek

Itáliai félsziget Európa

összevetése.)

térképén.

Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. Kritikai gondolkodás:

Vizuális kultúra:

A pun háborúk és

Ókori épületek

– Valóság és fikció 13

hadvezérei.

szétválasztása egy-egy maradványai (pl. az athéni

Birodalmak. A földrajzi

görög és római

Akropolisz, a római

környezet. Közlekedés,

mondában. (Pl. a trójai

Colosseum); a görög és

úthálózat, hírközlés.

faló története vagy

római emberábrázolás,

Romulus és Remus.)

portrészobrászat; korai

Köztársaságból

– Mondák forráskritikai

keresztény és bizánci

egyeduralom. Híres és

elemzése. (Pl. a valós

hírhedt császárok.

és a fiktív elemek

Uralkodók és államférfiak.

megkülönböztetése az

Mozgóképkultúra és

Ariadné fonaláról szóló

médiaismeret: Részletek

történetben.)

népszerű játékfilmekből.

– A hódító Róma

(Pl. Wolfgang Petersen:

A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei.

templomok.

történelmi szerepe. (Pl.

Trója; Oliver Stone: Nagy

a római hódítások

Sándor; Ridely Scott:

Élet a Római

pozitív és negatív

Gladiátor; William Wyler:

Birodalomban.

következményei.)

Ben Hur; Franco Zeffirelli:

Család, lakóhely.

– Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl.

Pannónia provincia.

Colosseum, diadalívek stb.)

A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és

Kommunikáció:

elterjedése. Az

– A görög világ főbb

Újszövetség. Jézus

jellegzetességeinek

története.

bemutatása. (Pl.

A világvallások alapvető

néhány monda szóbeli

tanításai, vallásalapítók,

felidézése.)

vallásújítók.

– Szituációs játék. (Pl. az athéni demokrácia

A Római Birodalom meggyengülése, a

működése.) – Rendszerező tábla

Nyugatrómai Birodalom

készítése (pl. az ókori

bukása.

Hellászról és a Római

14

Jézus élete.)

Birodalomról). Tájékozódás időben és térben: – Az Itáliai-félsziget elhelyezkedése, felszínének jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése. (Pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén.) – Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon.) Értelmező


kulcsfogalom jelentőség. Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség.

Fogalmak, adatok

Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília,

15

Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége).

Tematikai egység Előzetes tudás

A középkori Európa világa

Órakeret 14 óra

Olvasmányok – mesék és valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok. A tanuló felismeri, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Látja, hogy a közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség, valamint azt, hogy a társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. Érzékeli, hogy a

A tematikai

korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi

egység nevelési- kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. Felismeri a fejlesztési céljai középkori keresztény államok kialakulása jelentőségét. Képes a középkori Európa főbb változásainak a bemutatására, meghatározó vallásainak megkülönböztetésére jellegzetességeik alapján. Sokoldalúan és kritikus szemlélettel megismeri a középkori ember életét, és. szóbeli kifejezőképességét fejleszti erről szóló történetek elbeszélésével.

16

Témák

Fejlesztési


követelmények A Frank Birodalom és



keresztény királyságok. A

– A középkori élet

Középkori témájú mesék,

Bizánci Birodalom.

színtereinek, főbb

mondák a királyokról,

jellemzőinek

lovagokról, földesurakról.

Az iszlám vallás

megismerése. (Pl. a

megjelenése és alapvető

földesúri vár

tanításai. Az iszlám

felépítésének, az egyes A híresebb középkori

kulturális hagyatéka.

részek funkciójának

városok nevének helyes

Népek és vallások

számba vétele képek

kiejtése a tanult nyelven.

egymásra hatása,

alapján.)

együttélése.

– Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. (Pl. a

Idegen nyelvek:

Matematika: Az „arab” számok eredete.

A keresztény egyház

reneszánsz stílus

felépítése, jellemzői.

jegyeinek megfigyelése

A fontosabb európai

festmények, szobrok és A középkori építészet, a

államok az első

épületek képeinek

román és a gótikus stílus

ezredfordulón.

segítségével; a vallási

jellemzői; középkori

fanatizmus

freskók, táblaképek,

megnyilvánulásai.)

üvegablakok és

Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok. Család, lakóhely.

Vizuális kultúra:

oltárszobrok. Reneszánsz Kritikai gondolkodás:

paloták.

– Társadalmi csoportok

A reneszánsz nagy

A keresztény egyház.


Világi papok és

felismerése,

szerzetesek.

összevetése. (Pl. a

Ének-zene:

bencés rend

Gregorián énekek, a

Lovagi életmód, lovagi

legfontosabb

reneszánsz zene.

erények. A keresztes


hadjáratok.

ismerete; társadalmi

mesterei.

Testnevelés és sport:

csoportok [szerzetesek, Érdekességek a testedzés A középkori városok. A

lovagok] közös 17

történetéből – a parasztok

katedrálisok és a gótika. A polgárok. Falvak és városok.

jellemzői.)

sportjai, lovagi játékok.

– A középkori városok jellegzetességeinek


számbavétele,

médiaismeret:

A céhek kialakulása,

magyarázata, az

Részletek népszerű

feladatai és működésük.

életmód jellemzői. (Pl.

játékfilmekből (pl. Mel

A távolsági kereskedelem

képek és térképek

Gibson: A rettenthetetlen;

vízen és szárazföldön.

segítségével megértetni, Luc Besson: Jeanne

Felfedezők, feltalálók.

miért az adott helyen alakultak ki a középkori

Járványok a középkorban. Betegségek, járványok.

városok.) – Kérdések megfogalmazása

A középkori Európa

egyszerű írásos

öröksége.

források alapján. (Pl. a könyvnyomtatás

A humanizmus és a

elterjedésének

reneszánsz. A

jelentősége a

könyvnyomtatás.

kultúrában.) Kommunikáció: – A középkori életmód ismertetése szóban vagy feldolgozása játékos formákban. (Pl. apródból lovag – a lovaggá válás folyamatának megbeszélése dramatizált formában) – Események, történések dramatikus megjelenítése. (Pl.

18

d’Arc.)

hűbéri eskü, lovaggá avatás.) Tájékozódás időben és térben: – A középkori birodalmak térképen való elhelyezése. (Pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság.) – Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (Pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon.) Értelmező


kulcsfogalom történelmi forrás. Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, Tartalmi

kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma,

kulcsfogalom politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, Fogalmak, adatok

könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás).

19

Tematikai

A magyarság történetének kezdetei és az

Órakeret

egység

Árpádok kora

16 óra

Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, Előzetes tudás

mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról. A tanuló megbecsüli az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Felismeri a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében. Értékeli hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, felismeri a

A tematikai

keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét.

egység nevelési- Belátja, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség fejlesztési céljai érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. Megismeri és feldolgozza a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Felismeri a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejleszti kritikai gondolkodását.

Témák

Fejlesztési


követelmények Mondák, krónikák és



történetek a magyarság

– A magyar őstörténetre

A hun-magyar mondakör.

eredetéről és

vonatkozó ismeretek

Részletek magyar szentek

vándorlásáról.

szerzése különböző

legendáiból.

típusú forrásokból. (Pl. a Az ősi magyar harcmodor.

rovásírásos ABC

Természetismeret:

Honfoglalás és letelepedés

megismerése.)

A Kárpát-medence

20

a Kárpát-medencében. A kalandozó hadjáratok.

– Történetek megismerése és

tájegységei, gazdaságföldrajzi

feldolgozása. (Pl. Szent jellegzetességeik. A keresztény magyar állam

István és Szent László

megalapítása, Géza

legendáiból.)

fejedelem és Szent István intézkedései.

Ének-zene: A magyar népzene régi

Kritikai gondolkodás:

rétegű és új stílusú

– Forrásütköztetés a

népdalai, a népi tánczene.

A keresztény magyar állam

honfoglaló magyarok

megerősítése Szent László

életmódjára vonatkozó

Vizuális kultúra:

és Könyves Kálmán

ismeretek

Festmények, szobrok és

uralkodása idején.

megbeszélése során

filmek a magyar

(Pl. az ősi magyar

mondavilágról, a

III. Béla uralkodása

hitvilág és az új vallás

vérszerződésről, a

(kancellária)

összehasonlítása.)

honfoglalásról és az

– Történelmi személyiség államalapításról. II. András és az

jellemzése (pl. Szent

Népvándorlás kori tárgyak.

Aranybulla

István király

A román stílus hazai

Intelmeinek rövid

emlékei.

A tatárjárás. Az ország

részletei alapján).

újjáépítése a tatárjárás


után. IV. Béla, a második

Kommunikáció:

médiaismeret:

honalapító.

– Beszámolók,


Kisebbség, többség,

kiselőadások tartása.

játékfilmekből. (Pl. Koltay

nemzetiségek.

(Pl. Csaba királyfi, a

Gábor: Honfoglalás; Koltay

vérszerződés, a fehér ló Gábor: István, a király.) Árpád-kori kulturális örökségünk.

mondája.) – Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek.)

21

Tájékozódás időben és térben: – Történelmi mozgások megragadása. (Pl. a honfoglalás útvonalai.) – Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a jelentősebb Árpád-házi uralkodók elhelyezése az időszalagon.) Értelmező

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték,

kulcsfogalom értelmezés, történelmi nézőpont. Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun, kancellária, Aranybulla. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II.

Fogalmak, adatok

András, IV. Béla, Szent Margit. Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997– (1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1222 (Aranybulla), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

22


órakeret

A Magyar Királyság virágkora

13 óra

A világ és Európa a kora újkorban

14 óra

Magyarország a kora újkorban

18 óra

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

20 óra


7 óra


72 óra

Tematikai

A Magyar Királyság virágkora

egység Előzetes tudás

Órakeret 13 óra

Mesék, mondák és valós történetek a Hunyadiakról. A nándorfehérvári hősök. Tudatosul a tanulóban, hogy a királyokat, uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságaik és a kor kihívásaira adott (a társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó magatartásuk


alapján őrzi meg a történelmi emlékezet. Látja a törökellenes harcok hősiességének máig ható példáját. Felismeri az összefogás jelentőségét egy függetlenségéért küzdő nép életében. Látja a történelmi személyiség szerepét, jelentőségét, képes személyek, csoportok tetteinek megindokolására, valamint történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönbözetésére. Megérti és értelmezi a képi és írásos források szövegét.

23

Témák

Fejlesztési


követelmények A királyi hatalom



megerősítése I. Károly

– Információk szerzése,

Népmesék és mondák

idején.

rendszerezése és

Mátyás királyról. Arany

értelmezése szöveges

János: Toldi.

Nagy Lajos, a lovagkirály.

és képi forrásokból. (Pl.

Főbb törvényei.

I. Károly politikai és

Ének-zene:

gazdasági intézkedése

Reneszánsz zene Mátyás

Luxemburgi Zsigmond az

írásos és képi források

király udvarából.

európai uralkodó

felhasználásával.) – Történeti események

Vizuális kultúra:

Egy középkori város:

feldolgozása mai

A gótikus és a reneszánsz

Buda.

szövegek és rövid

stílus építészeti emlékei

korabeli források

Magyarországon.

Hunyadi János

alapján. (Pl. a

A középkori Buda

törökellenes harcai.

nándorfehérvári

műemlékei.

A nándorfehérvári diadal.

győzelem.)

Mátyás visegrádi palotája. A corvinák.

Hunyadi Mátyás


uralkodása és reneszánsz

– Lelet és rekonstrukció

udvara.

összevetése. (Pl. egy


vár makettje és romjai.)

A mohácsi vereség és

Kommunikáció:

következményei. Buda

– Tanulói kiselőadások

eleste.

tartása. (Pl. Élet a középkori Budán.) – Uralkodók és politikájuk jellemzése. (Pl. a lovagkirály külső és 24

belső tulajdonságai.) Tájékozódás időben és térben: – Szinkronisztikus vázlat készítése (pl. a XIV-XV. századi egyetemes és magyar történelmi eseményeiről). Értelmező

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték,

kulcsfogalom értelmezés, történelmi nézőpont. Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, törvény, királyság, vallás, kultúra. Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár, huszita, zsinat.

Fogalmak, adatok

Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség).

Tematikai egység

A világ és Európa a kora újkorban

Órakeret 14 óra

Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Előzetes tudás

Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti Amerikáról. Iskolai és iskolán kívüli ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmányok vagy filmélmények a Napkirályról és udvaráról.

A tematikai

A tanulóban tudatosul, hogy az emberi alkotótevékenység,

egység nevelési- kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai

25

fejlesztési céljai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. Felismeri, hogy a felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. Látja, hogy a fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázzák, gyarmatosítják a fejletlenebbeket, valamint, hogy az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer háborúhoz vagy polgárháborúhoz vezetnek, melyek jelentős emberáldozatokkal járnak. Felismeri a földrajzi felfedezések jelentőségét és hatását az európai és amerikai életmódra. Megérti a XVI-XVII. századi vallási megújulás okait és jelentőségét. Képes élményszerű ismeretek szerzésére a kora újkori „fényes udvarokról”, információk gyűjtésére, képi és szöveges források együttes kezelésére, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használatára. Párhuzamokat keres megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között.

Témák

Fejlesztési


követelmények A földrajzi felfedezések


Vizuális kultúra:

okai és céljai. Hódítók és

– Információk szerzése és A protestáns templomok

meghódítottak.

rendszerezése tanári

külső-belső arculata.


elbeszélés, tankönyvi

A barokk stílus

szövegek és képek

jellegzetességei. A

A felfedezések hatása az

alapján. (Pl. a

versailles-i palota és

európai (és amerikai)

Kolumbusz előtti

Szentpétervár. A barokk

életre.

Európán kívüli világról.) legnagyobb mesterei. – Következtetések

A reformáció és a katolikus

levonása a feldolgozott

Ének-zene:

megújulás.

információkból. (Pl. a

A barokk és a klasszikus

Történelemformáló

reformáció fő tanításai

zene néhány mestere.

eszmék.

egy Luther26

szövegrészlet alapján.) Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

– Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (Pl. a

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű

királyi önkényuralom és játékfilmekből (pl. Ridley A Napkirály udvara.

az alkotmányos

Scott: A Paradicsom

királyság jellemzői.)

meghódítása; Eric Till:

A felvilágosodás kora.

Luther; Mel Gibson: A



eszmék.

– Különbségek azonosítása egy-egy

Az észak-amerikai

történelmi jelenség

gyarmatok függetlenségi

kapcsán (pl. a

harca. Az Egyesült

felfedezések okai és

Államok létrejötte.

céljai)

Egyezmények,

Kommunikáció:

szövetségek.

– Beszámolók készítése. (Pl. egy felfedező útja.) – Saját vélemény megfogalmazása (pl. a felvilágosodás felentőségéről). – Összehasonlító táblázatok készítése (pl. a katolikus és protestáns vallások különbségeiről). Tájékozódás időben és térben: – A korszak néhány kiemelt eseményének elhelyezése az időszalagon.

27

hazafi).

– Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (Pl. a felfedező utak és az első gyarmatok.) Értelmező


kulcsfogalom történelmi forrás, értelmezés, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, Tartalmi kulcsfogalom

életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, politika, állam, államszervezet, alkotmányos királyság, köztársaság, parlamentarizmus, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány.

Fogalmak, adatok

Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).

Tematikai egység

Magyarország a kora újkorban

Órakeret 18 óra

Mondák és történetek Hunyadi Jánosról, a török ellenes harcok Előzetes tudás

világáról, az „igazságos” Mátyásról, valamint a mohácsi tragédiáról.


A hazafiság erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A tanuló felismeri, hogy az ország közösségeinek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítókkal szemben, az összefogás és

28

az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett megegyezést eredményezhet. Felismeri a török terjeszkedés megállításának jelentőségét hazánk és Európa szempontjából. Érzékeli, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. Látja a politikai megosztottság következményeit. Észleli, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. Képes egymásnak ellentmondó források értékelésére. Igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl.

Témák

Fejlesztési


követelmények A három részre szakadt



ország lakóinak élete.

– Információgyűjtés,

Gárdonyi Géza: Egri

rendszerezés a

csillagok; Arany János:

Végvári harcok – végvári

tankönyvből és

Szondi két apródja.

hősök. A nagy várháborúk

olvasókönyvekből (pl. a

éve (1552).

végvári katonák

Ének-zene:

Békék, háborúk,

életéről).

Népdalok a török korból,

hadviselés.

– Életmód-történeti

kuruc dalok. A barokk

ismeretek gyűjtése. (Pl. zene. A tárogató. Reformáció és katolikus

a kor jellegzetes

megújulás

magyar, német és török Vizuális kultúra:

Magyarországon.

ruházkodása.)

Jelentősebb barokk műemlékek

Az Erdélyi Fejedelemség


Magyarországon.

aranykora Bethlen Gábor

– A három országrész

Az erdélyi építészet

idején. Élet a török hódoltságban.


jellegzetességei.

összevetése.

A török hódoltság

– A személyiség szerepe

műemlékei: mecsetek,

a történelemben: (Pl. II. minaretek és fürdők. Habsburg-ellenes harcok

Rákóczi Ferenc élete, 29

és vallási mozgalmak a

pályaképe.)

XVII. században, a török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

Kommunikáció:


– Kiselőadás tartása a

játékfilmekből. (Pl.

reformációról és

Várkonyi Zoltán: Egri

ellenreformációról. (Pl.

csillagok.)

Az ország újjáépítése, a

kulturális hatásuk

hódoltsági területek

elemzése.)

benépesítése. Mária Terézia

Tájékozódás időben és

rendelkezései

térben:

II. József rendelkezései

– Történelmi térkép


elemzése. (Pl.

nemzetiségek.

információk gyűjtése a három részre szakadt ország térképének segítségével.)

Értelmező


kulcsfogalom tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, Tartalmi

nemzetiség, népességfogyás, életmód, város, gazdaság,

kulcsfogalom termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, Pragmatica Sanctio, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Fogalmak, adatok

Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákócziszabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia).

30

Tematikai egység

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában Órakeret és Magyarországon

20 óra

Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban. Előzetes tudás

Olvasmányok Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. A tanuló felismeri, hogy a polgárosodással párhuzamosan az szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. Látja, hogy a jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Megérti, hogy az utókor nézőpontjából többnyire az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei


elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi. Látja a középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbségeket. Értékeli a polgári nemzetállammá válás békés és erőszakos útjait. Hazafiságra nevelés a reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során. Megismeri és értékeli a korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életét és munkásságát. Megismeri a reformkor legjelentősebb eredményeit, és értékeli ezek jelentőségét a korábbi magyarországi és a korabeli európai viszonyok tükrében. Képes a történeti forrásokon túl más tantárgyak ismereteinek, információinak felhasználására, következtetések levonására történelmi térképek segítségével.

31

Témák

Fejlesztési


követelmények A francia forradalom és



vívmányai. A jakobinus

– Ismeretszerzés tanári

Csokonai, Kölcsey,

terror.

elbeszélés és vázlatrajz Vörösmarty és Petőfi alapján. (Pl. Széchenyi

versei; Jókai Mór: A

Napóleon felemelkedése

és Kossuth reformkori

kőszívű ember fiai.

és bukása.

tevékenysége.)


– Következtetések

Természetismeret:

levonása rövid közjogi

Az iparfejlődés környezeti

Az ipari forradalom első

forrásrészletekből. (Pl.

hatásai.

feltalálói és találmányai.

az Emberi és polgári

Közlekedés, úthálózat,

jogok nyilatkozatából.)

hírközlés. Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.

Ének-zene: Marseillaise, a nagy


romantika mesterei. Erkel:

– Változások és hatásaik

Himnusz; Egressy Béni:

nyomon követése. (Pl. a Szózat; 1848-as dalok. szabadságharc

A reformkori rendi

bukásának

Vizuális kultúra:

országgyűléseken

következményei.)

A kort bemutató történeti

felmerülő fő kérdések.

– Érvekkel alátámasztott

festmények.

vélemény Kossuth Lajos programja

megfogalmazása. (Pl.


és szerepe a

Robespierre zsarnok

médiaismeret:

reformkorban.

vagy forradalmár?)

Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Andrzej

Az 1848-as forradalom.

Kommunikáció:

Wajda: Danton; Bereményi

A szabadságharc

– Tanulói kiselőadás

Géza: A Hídember).

fontosabb csatái és jeles

jelentős történelmi

szereplői.

személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról, Kölcsey Ferencről.) 32

Tájékozódás időben és térben: – Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és a pozsonyi rendi országgyűlés történései.) Értelmező

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és

kulcsfogalom bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, Tartalmi kulcsfogalom

migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény.

Fogalmak,

Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi

adatok

István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József. Topográfia: Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad. Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–

33

1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom PestBudán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodásés szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák

34

erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások

35

véleményének figyelembe vételére.

36

7–8. évfolyam Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínál az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is.


órakeret

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

8 óra

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

12 óra

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

8 óra

Európa és a világ a két háború között

11 óra

Magyarország a két világháború között

14 óra

A második világháború

12 óra


7 óra

óraszám 10%-a) Az össz óraszám

72 óra

37

Tematikai egység

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új

Órakeret

jelenségei

8 óra

Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika Előzetes tudás

felfedezése, a felfedezők élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei. A tanuló felismeri a nemzeti öntudatra és a hazafiságra nevelés megjelenésének jellemzőit, a nemzetépítést mint a közösségteremtés új formáját. Tudatosul benne a nemzetállamiság társadalmi összetartó ereje. Képes a középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítására, a XIX. századi Európa és Észak-Amerika


történelme közös vonásainak egybevetésére. Felismeri, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a XIX. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. Megismeri és képes mérlegelni a tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív oldalát egyaránt. Megérti és értelmezi a változások lényegét, képes saját vélemény kifejtésére, önálló kutatómunkával történő alátámasztására. Képes az egyes események nyomon követésére és értelmezésére térképen, bizonyos tények, adatok felkutatásával.

Témák

Fejlesztési


követelmények Az egységes Olaszország Ismeretszerzés, tanulás:

Vizuális kultúra:

létrejötte.

A XIX-XX. század

– Információk gyűjtése lexikonokból, az

38

fordulójának

Az egységes Németország

internetről vagy

létrejötte.

könyvtári kutatással. (Pl.

stílusirányzatai.

a közlekedés fejlődése

Ének-zene:

Polgárháború az Amerikai

a lovas kocsitól az

Liszt Ferenc zenéje. A kort

Egyesült Államokban.

autóig.)

idéző híres operarészletek.

Az ipari forradalom


Fizika:

második szakaszának

– Magyarázat az

Korabeli felfedezések,

feltalálói és találmányai.

egységes államok

újítások, találmányok (pl.


kialakulásának

autó, izzó, telefon). Ezek

történelmi okaira. (Pl. az működésének elvei. Szövetségi rendszerek és

Egyesült Államok

katonai tömbök

megszületése.)

kialakulása. Kommunikáció: – Beszámoló készítése valamilyen témáról. (Pl. a korszak magyar tudósai, feltalálói.) Tájékozódás időben és térben: – A tanult földrajzi helyeknek térképen történő megkeresése. – Vaktérkép (pl. a központi hatalmak és az antant országok berajzolásához). Értelmező

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és

kulcsfogalom bizonyíték, interpretáció. Tartalmi

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség,

kulcsfogalom társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés,

39

életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom. Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Fogalmak, adatok

Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Cavour, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte).

Tematikai egység

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora

Órakeret

Magyarországon

12 óra

A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A Előzetes tudás

magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a XIX. századi Európa viszonyai közepette. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja. A tanuló felismeri az uralkodói önkényt, és tudatosulnak benne a zsarnoki intézkedések hátrányai. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként felismeri és elfogadja a kölcsönös


engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségét. Megismeri és megbecsüli a békés országépítő munka eredményeit, értékeit. Megismeri a magyar történelem főbb csomópontjait, kiemelkedő gazdasági és társadalmi folyamatait, fontosabb történéseit a XIX. század második feléből. Megérti, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai

40

összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. Képes elemezni a korszak eredményeit, összehasonlítva a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal. Értékelése egy-egy jeles politikus, személyiség munkásságát.

Témák

Fejlesztési


követelmények Magyarország az



önkényuralom éveiben.

– Az adatok oszlop- és

Arany János: A walesi

kördiagramokban

bárdok; Molnár Ferenc: A

A kiegyezés; Deák Ferenc

történő feldolgozása.(Pl. Pál utcai fiúk.

szerepe létrejöttében. Az

a korszak gazdasági

új dualista állam.

fejlődésének jellemzői.)

Államférfiak.

– Ismeretszerzés írásos

Vizuális kultúra: A magyar történeti

Egyezmények,

és képi forrásokból. (Pl.

festészet példái.

szövetségek.

tájékozódás Budapest

A századforduló magyar

XIX. századi történelmi

építészeti emlékei és

emlékeiről.)

legismertebb festői (Pl.

Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális

Rippl-Rónai József,

fejlődése.


Csontváry Kosztka

Népek egymásra hatása,

– Érvek és ellenérvek

Tivadar).

együttélése.

gyűjtése a kiegyezésről. (Pl. vita arról, hogy ez a Technika, életvitel és

Budapest világváros.

lépés az ország

gyakorlat:

Urbanizáció.

megmentésének vagy

A családok eltérő helyzete,

elárulásának tekinthető- életszínvonala a XIX. Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő

század végén.

e.) – Beszámoló a

népei. A nemzetiségek

millenniumi

helyzete.

eseményekről a kor


fény- és árnyoldalait is 41

nemzetiségek.

bemutatva.

A millenniumi ünnepségek. Kommunikáció: Hazánk a XX. század elején.

– A dualista rendszer államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata. – A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József). Tájékozódás térben és időben: – Földrajzi, néprajzi (pl. honismereti) és történelmi térképek összevetése. – Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és mai térképek alapján).

Értelmező

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás,

kulcsfogalo tény és bizonyíték, jelentőség. m Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, Tartalmi kulcsfogalo m

nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás.

42

Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Fogalmak, adatok

Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek).

Tematikai egység

A nagyhatalmak versengése és az első

Órakeret

világháború

8 óra

A XIX. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A Előzetes tudás

nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktusokhoz vezet. A tanuló felismeri az emberi élet értékeit kiélezett történelmi helyzetben, elutasítja a háború pusztításait, megérteti, elfogadja, sőt feladatának érzi a hősi halottak emlékének ápolását, felismeri a békés életviszonyok jelentőségét.

A tematikai

Megismeri az első világháborúhoz vezető történelmi

egység nevelési- folyamatokat, benne a szövetségkötéseket. A téma hazai fejlesztési céljai vonatkozásaihoz ismereteket merít önálló gyűjtő- és kutatómunkával. Képes önállóan tájékozódni, a katonai eseményeket nyomon követni a térképen. Tudatosul benne, hogy Európa történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt.

Témák



A gyarmatbirodalmak


Földrajz:

kialakulása. Élet a

– Jegyzetek készítése

Európa, és benne a Balkán

43

gyarmatokon.

Európa

helye a mai földrajzi

nagyhatalmainak

térképeken.

Az első világháború

vezetőiről. (Pl. II.

kirobbanása.

Vilmos, Ferenc József,

Kémia:

Tömegek és gépek

II. Miklós).

Vegyi fegyverek kémiai

háborúja.

– Ismeretszerzés a XIX.

alapjai.

Békék, háborúk,

század végi

hadviselés.

nagyhatalmakról az

Ének-zene:

internetről.

Katonanóták archív

Magyarok az első világháborúban.

felvételekről. Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése (pl. a

Vizuális kultúra:

A háború következményei

háború törvényszerű

Korabeli fotók, albumok;

Oroszországban, Lenin és

kitörése, illetve annak

részletek a Magyar

a bolsevikok hatalomra

elkerülhetősége mellett). évszázadok című

kerülése.

tévésorozatból. Kommunikáció:

Az Egyesült Államok

– Grafikonok, táblázatok


belépése és az antant

elemzése, készítése az

médiaismeret:

győzelme a

első világháború

Játékfilmek részletei (Pl.

világháborúban.

legfontosabb adatairól.

Jean Renoir: A nagy

Történelemformáló eszmék.

– Vita. (Pl. A politikusok

ábránd; Stanley Kubrick: A

szerepe és felelőssége

dicsőség ösvényei; Delbert

az első világháború

Mann: Nyugaton a helyzet

kirobbantásában.)

változatlan stb.)

Tájékozódás térben és

Informatika:

időben:

Adatok gyűjtése történelmi

– A történelmi tér időbeli

eseményekről és

változásai. (Pl. a határok személyekről az interneten. újrarajzolása a háború után) – Vaktérképek készítése.

44

(Pl. frontvonalak berajzolása.) – Az események ábrázolása időszalagon. Értelmező


kulcsfogalo bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, Tartalmi

nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági

kulcsfogalo rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, m

államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg. Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború.

Fogalmak, adatok

Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).

Tematikai egység

Európa és a világ a két háború között

Órakeret 11 óra

A XIX. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás Előzetes tudás

alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei.

A tematikai

A tanuló felismeri, hogy a háborút lezáró békéket kizárólag a

egység nevelési- győztesek érdekeinek megfelelően kötik meg. Felismeri a fejlesztési céljai háború és a válságok következményeként a szélsőséges

45

politikai erők befolyásának növekedésének és hatalomra jutásának veszélyeit, azonosítja a modern diktatórikus rendszerek jellemzőit, és elítéli azokat. Megismeri a háború utáni rendezést és következményeit. Képes nyomon követni térképen a területi változásokat. Megérti a történelmi összefüggéseket, egyszerűbb háborús forrásokat képes elemezni. Felismeri, hogy a két világháború közötti időszak a demokráciák és diktatúrák közti vetélkedés jegyében telt el.

Témák

Fejlesztési


követelmények A Párizs környéki békék.


Földrajz:

Európa új arca.

– Ismeretek szerzése a

Kelet- és Közép-Európa

békekötés

térképe.

A kommunista diktatúra a

dokumentumaiból (pl. új

Szovjetunióban Sztálin, a

országhatárok).

diktátor. A GULAG

Vizuális kultúra:

– Statisztikák összevetése Dokumentum- és

rendszere.

(pl. az európai

játékfilmek, fotók, albumok.

Birodalmak.

nagyhatalmak és

Játékfilmek (pl. Chaplin:

gyarmataik területük,

Modern idők, A diktátor),

A gazdasági világválság

népességük,

rajzfilmek (pl. Miki egér),

az Egyesült Államokban és

ásványkincseik alapján). Walt Disney stúdiója (pl.

Európában.

Nemzetiszocializmus

Hófehérke és a hét törpe). Kritikai gondolkodás:

Építészek (pl. W. Gropius,

– Feltevések

F. L. Wright, Le Corbusier),

Németországban, Hitler a

megfogalmazása a

diktátor.

számunkra igazságtalan és festők (pl. H. Matisse, P. békéről.

A náci terjeszkedés kezdetei Európában.

szobrászok (pl. H. Moore)

Picasso, M. Duchamp, M.

– Az első világháború

Chagall, S. Dali).

utáni békék történelmi következményei, és az 46

Ének-zene:

abból eredő újabb

Neoklasszicizmus (pl.

konfliktusok felismerése. Stravinsky: Purcinella). – Többféleképpen értelmezhető szövegek és képi dokumentumok elemzése. Kommunikáció: – A gazdasági világválság magyarázata, összehasonlítása napjaink gazdasági folyamataival. – Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliségi adatokból). Tájékozódás térben és időben: – Az események és az évszámok elhelyezése a térképen. Értelmező

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció,

kulcsfogalo történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, Tartalmi

gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,

kulcsfogalo erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági m

teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás.

47

Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Fogalmak, adatok

Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése).

Tematikai egység

Magyarország a két világháború között

Órakeret 14 óra

A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a Előzetes tudás

trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja. A tanuló azonosítja nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbséget, felismeri a politikai kalandorság jellemzőit és következményeit. Tudatosul benne a trianoni békediktátum és országcsonkítás igazságtalansága, és nemzeti sorstragédiaként éli meg azt. Megérti, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes

A tematikai

katasztrófaként éli meg.

egység nevelési- Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással fejlesztési céljai szembe- és egymás mellé állításával önálló véleményt alkot az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői tevékenységének kiegyensúlyozottan értékeli, elismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Felismeri, hogy a két háború közötti magyar politikát döntően a trianoni döntésre választ adó revízió határozta meg. Képes térképen bemutatni a Trianont követő területi változásokat, majd a revíziók ideiglenes eredményeit. 48

Témák



Az őszirózsás forradalom


Biológia-egészségtan:

és a tanácsköztársaság

– Információk gyűjtése,

Szent-Györgyi Albert

okai, következményei.

grafikonokból,

izolálja a C-vitamint.

táblázatokból, A trianoni békediktátum,

szöveges forrásokból

Ének-zene:

országvesztés és a

(pl. a Magyarországra

Kodály Zoltán és Bartók

Horthy-korszak kezdete.

nehezedő háború utáni Béla zeneszerzői terhekről).

A Horthy korszak jellegzetességei.

jelentősége.

– Korabeli képi információforrások

Vizuális kultúra:

feldolgozása (pl.

Aba-Novák Vilmos: Hősök

A kultúra, a művelődés a

plakátok, képeslapok,

kapujának freskói

Horthy-korszakban.

újságillusztrációk).

Szegeden, Derkovits

Gyermekek nevelése, oktatása.

– A kor helyi és lakóhely környéki építészeti emlékeinek

A határon túli magyarság

felkeresése.

sorsa a két világháború között.

Kritikai gondolkodás: – Az 1918–1920 közötti

A revíziós politika első

folyamatok

sikerei.

értelmezése. Kommunikáció: – Saját vélemények megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról). 49

Gyula: Dózsa-sorozata.

– Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban). Tájékozódás térben és időben: – A revízió határmódosításainak nyomon követése, térképek és táblázatok segítségével. Értelmező

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi

kulcsfogalo nézőpont. m Tartalmi

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés,

kulcsfogalo elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, m

nemzetiség. Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István,

Fogalmak, adatok

Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés).

50

Tematikai egység

Órakeret


12 óra

Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és Előzetes tudás

kulturális törekvések, gazdasági törések a XX. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja. A tanuló felismeri a társadalmi kirekesztés különböző formáit, elutasítja az ún. fajelméletet, felismerve annak következményeit. Tudatosulnak benne a hátországot sem kímélő háborús pusztítások. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül felismeri a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségét. Megismeri az emberiség legnagyobb háborújának fontosabb eseményeit, és önálló véleményt alkot azokról. A korszak tanulmányozása során erősödik benne a társadalmi

A tematikai

igazságosság iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus

egység nevelési- intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, valamint a béke fejlesztési céljai megőrzése fontosságának belátása. Tudatosulnak benne azok az okoknak, amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Képes önálló tudásbővítésre az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) felhasználásával. Ismeri és (pl. időszalagon, rendszerező táblán) ábrázolni tudja a háború fontosabb történései időrendjét, képes a térképen az egyidejűleg több fronton (és földrészen) is zajló események nyomon követésére. Tájékozott a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve a tevékenységüket.

Témák






kezdete és első évei.

– Írásos források, eredeti

Radnóti Miklós: Nem

51

fotók és

tudhatom.

A Szovjetunió német

dokumentumfilmek

megtámadása. Koalíciók

feldolgozása (pl. a

Vizuális kultúra:

létrejötte. A totális háború.

háború kirobbanásával

Eredeti fotók, háborús

Békék, háborúk,

kapcsolatban).

albumok.

hadviselés.

– Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek


Fordulat a világháború

alapján (pl. Ryan

médiaismeret:

menetében.

közlegény megmentése, Dokumentumfilmek (pl. a

Magyarország hadba

Schindler listája, A

második világháború nagy

lépésétől a német

bukás).

csatái), játékfilmek (pl.

megszállásig.

– Diagramok készítése,

Andrzej Wajda: Katyń;

értelmezése (pl. a

Michael Bay: Pearl Harbor

A hátország szenvedései.

háborús erőviszonyok

– Égi háború; Joseph

Népirtás a második

ábrázolása).

Vilsmaier: Sztálingrád;

világháborúban, a holokauszt.

– Haditechnikai eszközök megismerése.

Andrzej Wajda: Csatorna; Ken Annikin: A leghosszabb nap; A halál

A második front


ötven órája; Rob Green: A

megnyitásától a

– Magyarázat arra, hogy

bunker).

világháború végéig. A jaltai

hazánkat földrajzi

és a potsdami konferencia.

helyzete és revíziós politikája hogyan

Magyarország német

sodorta bele a

megszállása. A holokauszt

háborúba.

Magyarországon. Szálasi

– Vita, elemzések,

és a nyilasok rémuralma.

kiselőadások tartása a

Szovjet felszabadítás és

Horthy-korszak revíziós

megszállás.

politikájával kapcsolatban. – Háborús háttérintézmények (pl. hátország, hírszerzés,

52

koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása. Kommunikáció: – Fegyverek, katonai eszközök és felszerelések bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, öltözetek). – Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, elbeszélések alapján. – Érvek, ellenérvek egyegy vitára okot adó eseményről. (Pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás.) Tájékozódás térben és időben: – A főbb háborús események időrendbe állítása térségenként, frontonként. – Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek megértése, távolságok, területek becslése. – Egyszerű stratégiai

53

térképek és csatatérképek készítése. Értelmező

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás,

kulcsfogalo interpretáció, történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, Tartalmi

gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági

kulcsfogalo teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, m

államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözés. Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború

Fogalmak, adatok

kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

54


órakeret

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

6 óra

8 óra

6 óra

A Kádár-korszak jellemzői

8 óra

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

6 óra

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

5 óra

Társadalmi szabályok

3 óra

Állampolgári alapismeretek

5 óra

Pénzügyi és gazdasági kultúra

5 óra

Háztartás és családi gazdálkodás

5 óra

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság

3 óra

A médiamodellek és intézmények

3 óra

A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves

7 óra


72 óra

55

Tematikai egység

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ

Órakeret

kiépülése

6 óra

A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális események figyelése, az egyre Előzetes tudás

szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a XX. századdal kapcsolatban más tantárgyakból, műveltségterületekből. A tanuló felismeri az európai kontinens természetellenes megosztottságának veszélyeit, képes ennek személyes sorsokon keresztül való átélésére. Látja a nukleáris háború lehetőségének veszélyeit. Tudatosulnak benne a demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségek az emberi szabadságjogok biztosítása terén. Látja, hogy a


demokrácia a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája. Felismeri, hogy a közelmúlt eseményei nagyban meghatározzák napjaink történéseit. Képes önállóan tájékozódni és véleményt alkotni az adott kor fordulópontjairól, valamint különböző időszakokat összevetni, összefüggések megállapítása céljából. Érvelni tud az egyes történelmi folyamatok (pl. globalizáció) kérdésében. Képes akár egymásnak ellentmondó források értékelésére, értelmezésére a történelmi hitelesség szempontjából.

Témák



A kétpólusú világ


Földrajz:

kialakulása.

– Információk

Kisebb államok és

Az 1947-es párizsi

rendszerezése és

nagyhatalmak gazdasági,

békeszerződések.

értelmezése (pl. az

területi méreteinek

Egyesült Államok és a

összevetése.

56

A kettéosztott Európa. A

Szovjetunió

NATO és a Varsói

vetélkedéséről).

Szerződés születése.

– Információk szerzése a

Vizuális kultúra: A korszak jellemző

Egyezmények,

családok, gyermekek,

képzőművészeti alkotások.

szövetségek.

nők helyzetéről a

Köztéri szobrok. Modern

kettéosztott világban (pl. építészet. Válsággócok és fegyveres

Európa nyugati és

konfliktusok a hidegháború

keletei felében és


korában (Izrael Állam

Észak-Amerikában).

médiaismeret:

létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk).

Játékfilmek (pl. Dror Kritikai gondolkodás:

Zahavi: Légihíd – Csak az

– Kérdések

ég volt szabad, Adrzej

megfogalmazása

Wajda: Hamu és gyémánt).

különféle eseményekhez

Ének-zene:

kapcsolódóan.

Penderecki: Hirosima

– Egymásnak ellentmondó a források gyűjtése, elemzése és ütköztetése. – Érvek gyűjtése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a globalizáció közelebb hozza vagy eltávolítja-e az egyes embereket egymástól. Kommunikáció: – Önálló gyűjtőmunkán alapuló beszámoló (pl. a távírótól a mobiltelefonig címmel).

57

emlékezete; Britten, Ligeti György.

Tájékozódás térben és időben: – A NATO országok és a Varsói Szerződés tagállamainak azonosítása a térképen. Értelmező


kulcsfogalo bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági Tartalmi

rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági

kulcsfogalo kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, m

piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog. Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov.

Fogalmak, adatok

Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása).

58

Magyarország a második világháború végétől Tematikai egység

az 1956-os forradalom és szabadságharc

Órakeret

leveréséig

8 óra

A bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Előzetes tudás

Tanácsköztársaság Magyarországon. A kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban. A tanuló megismeri Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérti a kommunista diktatúra jellegét és lényegét. Értékeli az 1956-ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságát, feladatvállalását, adott esetekben hősiességét, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. Együtt érez a szabadságharc hőseinek és áldozatainak sorsával,

A tematikai

szolidáris velük.

egység nevelési- Felismeri, hogy a XX. században a két totalitárius diktatúra fejlesztési céljai miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ, és benne Magyarország sorsát. Megismeri a kommunista diktatúrák embertelenségét, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeit, a vasfüggöny mögötti bezártság képtelen világát. Ismeretek merít az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint a vonatkozó múzeumok anyagából is. Véleményt fogalmaz meg, melyet képes vitában képviselni.

Témák



Magyarország 1945–1948 Ismeretszerzés, tanulás:


között.

Illyés Gyula: Egy mondat a

Kommunista diktatúra:

– Információk, adatok, tények gyűjtése,

zsarnokságról; Tamás

értelmezése. (Pl. a

Lajos: Piros a vér a pesti

59

Rákosi, a diktátor. A személyes szabadság

korszak tanúinak

utcán; Márai Sándor:

meghallgatása,

Mennyből az angyal.

jegyzetek készítése.).

korlátozása, a mindennapi – Az 1956-os események Vizuális kultúra: élet az ötvenes években.

nyomon követése több

Az ötvenes évek

Hétköznapok és ünnepek.

szálon. Adatgyűjtés,

építészete. Az első

fotók, filmek, a Terror

lakótelepek. A korszak

Az 1956-os magyar

Háza Múzeum

jellemző képzőművészeti

forradalom és

meglátogatása.

alkotásai.

szabadságharc.

Vitafórum a visszaemlékezésekről.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:


Játékfilmek (pl. Bacsó

– Történelmi

Péter: A tanú; Goda

személyiségek (pl.

Krisztina: Szabadság,

Rákosi és társai)

szerelem).

jellemzése. – A felszámolt polgári életforma és az új életkörülményeinek összehasonlítása. Kommunikáció: – Saját vélemény megfogalmazása a Rákosi-diktatúráról. Tájékozódás térben és időben: – A magyar internálótáborok helyének megkeresése Magyarország térképén

60

(pl. Recsk, Hortobágy). – Az 1956. október 23. és november 4. közötti események kronológiai sorrendbe állítása. – Magyarország vaktérképén az 1956ban hazánkra törő szovjet csapatok útvonalának bejelölése. Értelmező

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,

kulcsfogalo interpretáció, történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség; Tartalmi kulcsfogalo m

gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság. Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla,

Fogalmak, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János. adatok

Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete).

61

Tematikai egység

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb

Órakeret

felbomlása

6 óra

A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs törekvések a politikai és Előzetes tudás

gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe. A tanuló felismeri a kommunista államberendezkedés fejlődésképtelenségét, tudatosulnak benne a bukás


körülményei és következményei. Megismeri a két világrendszer vetélkedésének főbb történéseit. Felismeri a szovjet típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeit. Képes a korszak főbb eseményeinek feldolgozására internet segítségével, korabeli sajtótudósítások és filmhíradók, valamint dokumentumfilmek felhasználásával.

Témák



A gazdaság két útja:


Földrajz:

piacgazdaság és

– Adatok, képek gyűjtése

Közép- és Kelet-Európa

tervgazdaság. Az életmód változása, a

a fegyverkezési és

országhatárainak

űrprogramról.

változása.


populáris kultúra

nagyhatalmak politikai


kialakulása és terjedése a

és gazdasági

médiaismeret:

világban.

helyzetéről.

A XX. század második

Öltözködés, divat.

Hasonlóságok és

felének filmművészete. (Pl.

különbségek

Florian Henckel von

felismerése,

Donnersmarck: A mások

Tudományos és technikai

62

forradalom. Fegyverkezési

megfogalmazása.

élete.)

verseny és űrprogram. Felfedezők, feltalálók.


Informatika:

– Problémák felismerése, Adatok gyűjtése interneten A nyugati integráció. Az

a szocialista gazdaság

jeles történelmi

enyhülés kezdetei.

egyre jobban

személyekről (pl.

államférfiak.

megmutatkozó

Gorbacsov, Szaharov, II.

gyengeségeinek

János Pál, Reagan),

Az európai szovjet típusú

elemzése (pl. a

eseményekről (pl. a berlini

rendszer összeomlása.

tervutasításos

fal lebontása).

Birodalmak.

rendszer). – Érvek, ellenérvek

Ének-zene:

A rendszerváltó Közép-

gyűjtése a két rendszer John Cage. Emerson –

Kelet-Európa.

(kapitalizmus és

Lake – Palmer: Egy kiállítás

Németország egyesülése.

szocializmus)

képei; John Williams:

A Szovjetunió és

működésének

Filmzenék (pl. Csillagok

Jugoszlávia felbomlása.

értékeléséhez.

háborúja, Harry Potter).

Vitafórum rendezése. – A lényeg kiemelése, a kulcselemek megértetése grafikonok és képek alapján. Kommunikáció: – A szocialista és a kapitalista rendszer bemutatása szóban, kiselőadás tartása a szocializmusról források, olvasmányok alapján. Tájékozódás térben és

63

időben: – Történelmi térkép és mai földrajzi térkép együttes használata. (Pl. a közép- és keleteurópai országok földrajzi helyzetének meghatározása.) Értelmező

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték,

kulcsfogalo történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági Tartalmi


kulcsfogalo kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, m

államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország,

Fogalmak, adatok

Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

64

Tematikai egység

A Kádár-korszak jellemzői

Órakeret 8 óra

A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú Előzetes tudás

rendszerek összeomlása. A Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története 1917–1990/1991 között. A tanuló megismeri az 1956-ot követő kegyetlen megtorlást, tudatosul benne a társadalom és a hatalom közötti kényszerű kompromisszum eredménye és kártékony volta.

A tematikai

Képes önálló vélemény alkotására a XX. század közép-kelet-

egység nevelési- európai népeinek történetéről. Megismeri azánk útját a fejlesztési céljai forradalom utáni megtorlástól a kádári időszak, a „legvidámabb barakk” főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig. A megélt és megírt történelem különbségeinek megfigyelése családtörténeti elemek felhasználásával.

Témák



Az 1956 utáni kádári


Vizuális kultúra:

diktatúra, a megtorlás

– Önálló

Dokumentum- és

időszaka.

információgyűjtés a

játékfilmek, a Mementó

kádári diktatúra éveiről. Szoborpark. Makovecz A kádári konszolidáció.

(Pl. az 1956-os

Imre építészete, Erdélyi

Élet a „legvidámabb

forradalom hőseinek

Miklós művészete.

barakkban”.

elítélése; a szövetkezetek

A pártállam csődje.

létrehozása.)

A rendszer megváltoztatása kezdetei. Kritikai gondolkodás: – Történelmi folyamat elemzése (pl. Magyarország útja a

65

kommunizmustól szocializmus bukásáig). – Érvek gyűjtése ugyanazon korszak egyik, illetve másik történelmi szereplője mellett, illetve ellen. Kommunikáció: – Beszélgetés a Kádárrendszer élő tanúival. Tájékozódás térben és időben: – Gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek a magyar és a korabeli nyugat-európai társadalmak között. Értelmező

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció,

kulcsfogalo történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, Tartalmi kulcsfogalo m

migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék.

66

Személyek: Kádár János. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek. Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).

Tematikai egység

Az egységesülő Európa, a globalizáció

Órakeret

kiteljesedése

6 óra

A XX. század utolsó harmadának legfontosabb technikai Előzetes tudás

újításai. A nyugat-európai integráció kezdetei. A szovjet tömb felbomlása. Politikai fordulat a rendszerváltó kelet-európai államokban. A tanuló mérlegeli a globalizációs folyamatok előnyeit és hátrányait, képes megítélni a történelmi-társadalmi kérdéseket,


folyamatokat a demokratikus értékek jegyében. Belátja a globalizáció és a rendszerváltozás közötti összefüggéseket. Kialakul benne a kisebbségek iránti megértés, a demokratikus és a környezettudatos gondolkodás. Azonosul az egységes Európa gondolatával, felkészül a közéletben való tudatos részvételre.

Témák



Az Európai Unió létrejötte


Földrajz:

és működése.

– A személyes

Az Európai Unió kibővülése

Egyezmények,

tapasztalatokra

67

és jelenlegi működése.

szövetségek.

alapozott információk gyűjtése (pl. a televízió, Biológia-egészségtan:

A közelmúlt háborúi,

a mobiltelefon, az

Az ökológiai változások

válsággócai (Közel-Kelet,

internet) előnyeiről és

figyelemmel kísérése a XXI.

Afganisztán, Irak, Irán).

hátrányairól.

század elején.

A globális világ



sajátosságai, globalizáció

– Környezeti- és

médiaismeret:

előnyei és hátrányai.

atomkatasztrófák

A XXI. század első


értékelése egy mai

évtizedének filmművészete.

eszmék.

tizenéves. Erkölcstan: Kommunikáció:

Az ember szerepe, helye a

– Önálló vélemény

gyorsan változó világban.

megfogalmazása a szűkebb és tágabb környezetünket befolyásoló tényezőkről. Tájékozódás térben és időben: – A rendszerváltás (rendszerváltozás) ütemének összehasonlítása a volt szocialista országokban. Értelmező

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték,

kulcsfogalo történelmi nézőpont. m Tartalmi

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,

kulcsfogalo életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági

68


m

kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Fogalmak, adatok

Topográfia: az EU tagállamai. Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).


Demokratikus viszonyok megteremtése és

Órakeret

kiépítése Magyarországon

5 óra

A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádár-korszak utolsó éveiben. A tanuló felismeri a demokratikus átalakulás jelentőségét, az ezt tagadó álláspontokat kritikával illeti, a következményeket differenciáltan értékeli.

A tematikai

Megismeri a demokratikus intézményrendszer működése

egység nevelési- fontosságát, erősödik benne a haza iránt érzett elkötelezettség fejlesztési céljai érzése. Sokoldalúan felkészül a jövendő közéleti szerepekre. (Pl. A demokrácia játékszabályainak dramatikus módszerrel történő tanulása. A vitakultúra fejlesztése.)

Témák

Fejlesztési

69


követelmények A demokratikus jogállam


Földrajz:

megteremtése.

– Ismerkedés a

A Kárpát-medence

jogállamiság

magyarok által lakott

Magyarország

intézményrendszerével területeinek

csatlakozása a NATO-hoz

. Következtetések

meghatározása,

és az Európai Unióhoz.

levonása, majd azok

vaktérképre rajzolása.

rendszerezése. A napi A gazdasági élet és a jogi

közéletből vett példák

Technika, életvitel és

intézményrendszer a mai

felsorakoztatása.

gyakorlat:

Magyarországon.

– Tapasztalatok gyűjtése A családok a család, a szűkebb és életszínvonalának

A magyarországi

tágabb környezet, az

változása a rendszerváltást

nemzetiségek és etnikai

iskola mindennapi

követően.

kisebbségek.

életéből.

A cigány (roma) népesség helyzete.

Kritikai gondolkodás: – A határon túl élő

A határon túli magyarság

magyarok sorsának

sorsa a rendszerváltozást

megismerése, a valós

követően.

és fiktív elemek

Kisebbség, nemzetiség.

megkülönböztetése. – Történetek, élő tanúk visszaemlékezései, azok meghallgatása. (Pl. a rendszerváltás korának aktív szereplői és tanúi.). Kommunikáció: – Saját vélemény kialakítása a rendszerváltás éveinek

70

dilemmáiról és eseményeiről. – A médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Tájékozódás térben és időben: – Az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak összehasonlítása egymással és a hazai viszonyokkal. – Jelentősebb határon túli magyarlakta települések bejelölése vaktérképre. Értelmező

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció,

kulcsfogalo történelmi nézőpont. m Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, Tartalmi kulcsfogalo m

életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam.

71

Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Órakeret

Társadalmi szabályok

3 óra

Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete. A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek tudatosítása.


Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezése, a közös és az eltérő vonások felismertetése. Annak beláttatása, hogy minden közösséget a résztvevők által elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn. A saját életre vonatkozó szabályok azonosítása.

Témák

Fejlesztési feladatok

Szokás, hagyomány, illem, Ismeretszerzés, tanulás: erkölcs.

Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret:

– A médiából vett példák Magyar népszokások. azonosítása az

A jogi szabályozás

alapvető emberi jogok Biológia-egészségtan:

sajátosságai.

érvényesülése, illetve

Az élővilággal szembeni

megsértése

kötelességeink, és az

témakörében.

állatok jogai.

Jogok és kötelességek.

– Társadalmi

72

Az alapvető emberi jogok.

egyenlőtlenségek és

Erkölcstan:

A gyermekek jogai,

egyenlőségek

Szabadság és

diákjogok.

azonosítása történelmi korlátozottság. Színesedő példák alapján.

Egyenlőség és

társadalmak. A társadalmi együttélés közös normái.

egyenlőtlenségek a


társadalomban.

– Személyes tapasztalatok és

Tapasztalatszerzés:

korábban tanult

valamilyen hivatalos ügy

ismeretek kapcsolása

elintézésében.

a szokás, a hagyomány, az illem, az erkölcs és a jog fogalmához. – Különböző társadalmi szabályok összehasonlítása és tipizálása. – Jogok és kötelezettségek egymáshoz kapcsolása a közösségi életben. Kommunikáció: – Érvelés valamilyen diákjog érvényesítésének szükségessége mellett.

Kulcsfogalm Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség. ak Fogalmak

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki

73

jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Állampolgári alapismeretek

Órakeret 5 óra

A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete. Az állampolgári felelősség kialakítása. A köz- és egyéni érdek összeegyeztethetőségének problémái. Napjaink legjellemzőbb


politikai rendszereinek megismertetése, és az ezzel kapcsolatban korábban tanultak fogalmi rendszerezése. A modern politikai rendszer működési mechanizmusának nagy vonalakban való áttekintése. Az önálló véleményalkotás gyakoroltatása egy-egy konkrét politikai jelenséggel kapcsolatban.

Témák



Államformák (királyság,


Erkölcstan:

köztársaság).

– Az államformákra és

Tágabb otthonunk -

politikai rendszerekre

Európa. A média és a

Politikai rendszerek

vonatkozó történelmi

valóság.

(demokrácia, diktatúra).

ismeretek bemutatása szóban vagy írásban.

A demokratikus állam

– A magyarországi

működésének alapelvei

törvényalkotás

(hatalommegosztás,

folyamatának

hatalomgyakorlás és

megértése.

társadalmi kontroll).

– A nyilvánosság politikai

74

szerepének igazolása Állampolgári jogok és

a médiából vett példák

kötelességek.

segítségével.

Magyarország politikai


intézményei

– Vita az állampolgári

(államszervezet és

jogok és kötelességek

társadalmi

viszonyáról, ezek

érdekképviseletek).

magyarországi érvényesüléséről.

A média, mint hatalmi ág.

– A média és a politikai

A nyilvánosság szerepe a

hatalom viszonyának

közéletben.

elemzése konkrét példák alapján.

Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában. Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, Kulcsfogalm hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, ak

szélsőséges pártok és mozgalmak, államszervezet, hatalommegosztás. Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári

Fogalmak

kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság.


Pénzügyi és gazdasági kultúra

Órakeret 5 óra

A munka világával kapcsolatos ismeretek és személyes

75

tapasztalatok. Kamatszámítás. A tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás hangsúlyozása. Néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalom A tematikai

megismertetése.

egység nevelési- A gazdaságról való gondolkodás megalapozása és formálása a fejlesztési céljai gazdasági szereplők azonosításán és a saját gazdasági szerepe tudatosításán keresztül. A gazdaságra vonatkozó korábbi ismeretek rendszerezése.

Témák



A gazdaság legfontosabb


Földrajz:

szereplői, és kapcsolatuk

– A piacgazdaság

A gazdaság ágazatai. A

a piacgazdaságban

modelljének

magyar gazdaság főbb

(háztartások, vállalatok,

megalkotása, a

működési területei.

állam, külföld, piac,

szereplők és a piacok

A piac működésének

pénzügyi közvetítők).

közötti

alapelvei. A pénz szerepe a

kapcsolatrendszer

gazdaságban. Nemzeti és

megértése.

közös valuták. Árfolyam,

A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy,

– Kiselőadások tartása a valutaváltás.

pénzhelyettesítők,

pénztörténet főbb

bankkártyák). Az infláció.

korszakairól. – Egy külföldi

Matematika: Kamatszámítás.

Pénzintézetek és

osztálykirándulás

tevékenységük

költségvetésének

(betétgyűjtés, hitelezés,

elkészítése – a valuták gyakorlat:

kamat, tőke, árfolyam).

közötti váltás gyakorlásával együtt.

Egy diák lehetséges gazdasági szerepei


(munka, fogyasztás,

– Gazdasági-pénzügyi

gazdálkodás a

döntések szimulálása

zsebpénzzel).

néhány feltételezett 76

Technika, életvitel és Korszerű pénzkezelés.

gazdasági változás Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás

tükrében. – Nyert, illetve

árfolyamokról és

feláldozott haszon

befektetési

mérlegelése néhány

lehetőségekről.

gazdasági döntésben.

Kulcsfogalma Munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás. k Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, Fogalmak

pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció.

Tematikai

Háztartás és családi gazdálkodás

egység Előzetes tudás


Órakeret 5 óra

Személyes tapasztalatok a családi – háztartási gazdálkodással kapcsolatban. Kamatszámítás. Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismertetése. A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértetése a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan.

Témák



Családi bevételek:


Földrajz:

munkával szerzett

– A családi és a

Egy termék árát befolyásoló

jövedelmek, nem

személyes

tényezők. Kiadás és

munkával szerzett

szükségletek, illetve

bevétel. Különböző fizetési

jövedelmek (társadalmi

vágyak számbavétele. módok. A fogyasztási

77

juttatások, tulajdonból

Ezek rangsorolása és

származó jövedelmek,

szimulációs gyakorlat

örökség, nyeremény,

keretében való

Matematika:

vagyon).

összevetése a reális

Diagramok, táblázatok,

lehetőségekkel.

grafikonok – adatleolvasás,

Családi kiadások:

– Különféle

szokások változásai.

készítés, értelmezés.

létszükségleti kiadások

élethelyzetekhez

Kamatos kamat, befektetés

(élelem, ruházkodás,

kapcsolódó családi

és hitel.

lakás, közüzemi

költségvetések

szolgáltatások), egyéb

tervezése.

kiadások (oktatási-

– Számításokkal

Technika, életvitel és gyakorlat:

kulturális, szabadidős és

alátámasztott

rekreációs kiadások).

választás minimum két közszolgáltatások. banki megtakarítási

Takarékosság a háztartások

lehetőség közül. – A háztartási

fogyasztásában és

megtakarítási

vásárlásában

lehetőségek

(energiahasználat,

azonosításának

beruházás, tudatos

gyakorlása szituációs

vásárlás, hulladékkezelés

játék keretében.

és újrahasznosítás).

– Lakossági folyószámla adatainak

Családi pénzkezelési

értelmezése. A családi

technikák (megtakarítás

bevételek és kiadások

és befektetés, hiány és

szerkezetének grafikus

hitel, bankszámlák,

ábrázolása.

bankkártyák és banki műveletek). Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a

78

A háztartás és a Hulladékgazdálkodás.

lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése. Kulcsfogalma Család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem. k Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, Fogalmak

létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla.

Tematikai

Médiakörnyezet, a média funkciói, a

Órakeret

egység

nyilvánosság

3 óra

Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése. Előzetes tudás Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok. A tematikai egység nevelési-

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság

fejlesztési céljai fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények – Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság)

Kapcsolódási pontok Informatika:

szerepének meghatározása. A média használata a

Tájékozódás néhány

mindennapokban.

online szolgáltatás

79

– A különféle médiatartalmak értelmezése, a média

céljáról

funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények

lehetőségéről.

befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás,

Az internet

gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása.

kommunikációs

– A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének

szolgáltatásai (MSN,

meghatározása, szerepének tisztázása az egyes

Skype, VoIP, chat,

korokban és társadalmakban.

blog).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg. nyilvánosság.

Tematikai egység

Órakeret

A médiamodellek és intézmények.

3 óra

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a Előzetes tudás

fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók. Információk saját környezet médiahasználati szokásairól.


Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló és mint áru. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények


– A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó Magyar nyelv és verseny szereplői, jellemzői és eszközei.

irodalom:

– A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, A beszélő és az közösségi média) és jellemzői, valamint azok

elbeszélő szerep, a

megkülönböztetése.

mindentudó és a

80

– A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem,

tárgyilagos elbeszélői

végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér,

szerep

érdeklődés).

különbözősége, a

– A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői.

közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései.

Kulcsfogalmak Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média. / fogalmak

Tematikai

A média társadalmi szerepe, használata –

Órakeret

egység

Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

2 óra

A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, Előzetes tudás

alapformáinak ismerete. A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete.

A tematikai egység

A „naiv fogyasztói” szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

nevelésifejlesztési céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények


– A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői.

Vizuális kultúra:

– A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása.

Reklámhordozó

– A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának

felületek gyűjtése,

meghatározása.

csoportosítása,

– A pártatlanság és korlátai.

olvasása,

81

értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. Kulcsfogalmak/ Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, fogalmak

közösségi oldal. Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok

A fejlesztés várt eredményei a

és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi

két évfolyamos tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. ciklus végén

Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.

82

Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű

83

következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

84

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az általános iskolák 5 8. évfolyama számára

Recommend Documents