TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYV

Budapest, 2014

Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd 1

2014.03.20. 23:43:36

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYVHÖZ Témavezető: Mayer József © Mayer József, Singer Péter © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014 ISBN 978-963-682-725-0 Kiadja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős kiadó: Dr. Kaposi József főigazgató Felelős szerkesztő: Tüskés Gabriella Olvasószerkesztő: Juhász Zsuzsa Nyomdai előkészítés: Pattantyus Gergely Terjedelem: 2,25 ív 1. kiadás

Nyomta és kötötte: Duna-Mix Kft., Vác Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató


2014.03.20. 23:43:37

Módszertani füzetek

I. Bevezetés A szakiskolák számára készült kerettanterv minden évfolyam esetében heti egy tanórát rendel a tantárgy mellé. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az óraszám nem teszi lehetővé azt, hogy a Nat-ban megfogalmazott követelményeket minden tekintetben érvényesíteni lehessen a tanítás során. Mégsem gondoljuk azt, hogy a rendelkezésre álló feltételek miatt automatikusan „csökkentett igényeket” kellene megfogalmazni a tanítási és tanulási folyamat egészére nézve. A tantárgy tervezésekor két alapelvet tartottunk szem előtt:  Alapvetően megtartottuk a kronologikus megközelítést, és igyekeztünk azokra a fontosabb, nagyobb jelentőségű eseményekre felhívni a figyelmet, amelyek alkalmasak lehetnek a tanulók figyelmének és érdeklődésének a felkeltésére.  A társadalomismereti anyagot nemcsak technikai okokból helyeztük el a történelmi fejezetek mögött, hanem az időrend megtartásáért, hiszen az ott tárgyalt tartalmak mindegyike a mai Magyarországról szól. Magunk is komoly problémának látjuk azt, hogy a hely- és időhiány miatt az erősen „Európa-centrikus” megközelítés nem, vagy csak ritkán teszi lehetővé, hogy a tanulók kitekintést kapjanak a világ egyéb részein történt eseményekre. Ezt a tanórákon lehet pótolni, vagy ahol erre lehetőség kínálkozik, készíthetnek e témák feltárására és bemutatására irányuló projekteket maguk a tanulók is. A magyar történelem eseményeit részletesen nem állt szándékunkban bemutatni. Nyilvánvalóan eltérő módokon lehet építeni a szakiskolai tanulók általános iskolából hozott különböző szintű tudására, ismereteire. (Ennek felmérése szükségszerűen az első lépése ennek a tantárgynak a szakiskolai tanításához.) Egy-egy időszakról átfogó leírások készültek, amelyek azt célozzák, hogy a tanulók számára világossá váljanak a történelmi fejlődés fő irányai. Nyilvánvaló, hogy a jobb megértést megkönnyíti, ha egy-egy probléma részleteire is ki tudunk térni. A tanulók számára minden, a témára vonatkozó kiegészítés hasznos lehet. Különösen fontosnak tartanánk, ha történelmi témájú játékfilmek vagy dokumentumfilmek megtekintésére és megvitatására nyílna lehetőség. Hasonlóan célravezető lehet az elérhető helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, tájházak megtekintése. A leckék szerkezetének és felépítésének tervezésekor már arra törekedtünk, hogy viszonylag kevés szöveg mellett képek és ábrák jelenjenek meg az oldalon, amelyek egyrészt önmagukban is alkalmasak arra, hogy feladatokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban, másrészt azt a célt is szolgálják, hogy a szöveget kiegészítsék, többlet információkkal lássák el. A szándék ezzel a szerkezettel a differenciálás elősegítése volt. A tankönyv mellett számos egyéb taneszköz is használható, így térképek, atlaszok, feladatgyűjtemények. A tanulók és a pedagógusok számára egyaránt használható az a háttéranyag, amely a www.szaki.ofi.hu honlapról letölthető. Bár eredetileg a honlapon lévő anyag fejlesztésével éppen a tankönyv kiváltása volt a cél, most, hogy tankönyv is rendelkezésre áll, lehetőség nyílik sokrétűbb tartalom és módszertan alkalmazására. E rövid füzet célja nem több, mint amit a címében ígér. Azt foglaltuk ebben össze, ahogyan mi magunk a tankönyv felhasználásáról gondolkodtunk. Ezért a füzetet egyfajta gondolatébresztőnek szánjuk, az itt leírtakkal szemben és mellett egyaránt lehet érvelni. Nem célunk az sem, hogy kizárólagos receptet adjunk a kötet tanításához, sokkal inkább az, folytassuk ilyen módon is azt a párbeszédet, amely már három évvel ezelőtt, a fejlesztés kezdeti pillanataiban is jelen volt munkamódszerünkben. 3


2014.03.20. 23:43:37

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A kötet alapkoncepciója A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a kötet Európa-centrikussága bizonyos szempontból szemléleti egyoldalúságot eredményez. Mégis azt gondoljuk, hogy számos lehetőség kínálkozik a tanulói „csőlátás” kialakulásának elkerülésére, s arra, hogy szélesedjen a diákok történelmi-társadalmi perspektívája. Hogyan sikerülhet ezt elérnünk? A bevezető fejezet egy sajátos térképet1 tartalmaz, amely Sebastian Münster2 (1488–1552) alkotása. A kép Európát ábrázolja. A tanulók számára kézenfekvőnek látszik egy olyan összehasonlító feladat, amely ezt az ábrázolást a mai Európa térképi ábrázolásával veti össze. Az idegen kifejezések „kiolvasásában” és értelmezésében nyújtsunk segítséget a számukra. Nézzünk egyegy példát a lehetőségekre: a. A középkori Magyar Királyság és szomszédjai, ahogyan a térkép bemutatja. Megjelenik a név: Hungaria és Buda neve, látható a Duna (Danubius) b. Polonia és külön feltüntetve Krakkó c. Bohémia és Vienna d. Délen pedig Illiricum Az iskolai atlasz segítségével el lehet végezni az azonosítást. Felismerik-e a neveket tanulóink? Milyen furcsaságot tapasztalnak a térképen? Versenyfeladat vagy csoportmunka lehet az is, hogy ki tud több országot azonosítani a térképen! Izgalmas feladat lehet az is, ha azt vizsgáljuk, hogy mi jelentette a korabeli ábrázoló számára Európát. Hol húzta meg a határokat? Kerestessük meg a térképen Európa határait! Látunk-e ma különbségeket? Használjuk a földrajzi atlaszt vagy az Európa falitérképet! (Arra is hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy milyen egyéb kontinensek kerültek a térképkészítő „látószögébe”!) Érdekességként további térképet3 is bemutathatunk tanulóink számára. Ha rendelkezésünkre áll internet-kapcsolat és projektor, akkor érdemes a következő helyeket felkeresni, és a térképeket kivetíteni a tanulók számára:  en.wikipedia.org/wiki/Mappa_mundi  lazarus.elte.hu/salgotarjan/terkep/lazar.htm4 Az első képen az ún. angolszász térképet5 látjuk, amely a 10. században keletkezett. „A legelső magyar térképész által készített térkép Magyarországról csak a 16. században jelent meg, de mintegy 500 évvel korábban már megemlítették a magyarokat egy középkori térképen. Ez volt az úgynevezett angolszász térkép, amit a 11. századbeli Cottonianus kódexben találunk. A Kárpát-medence térségében olyan feliratot találunk, amely a letelepedett magyar népre utal: Hunorum gens (a magyarok nemzetsége).”

1

A térképismeretről a tanulóknak már rendelkezésre állnak előzetes tudáselemek, lásd erről: elsősorban TK. 3., 3.4., fejezeteket. 2

Sokrétű tudós volt, fő műve a Cosmographia 1544-ben jelent meg.

3

Általában a térképekről: Stegena Lajos: Térképtörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1981. és http://lazarus.elte.hu/ hun/dolgozo/jesus/tt/cotton.htm 4

Olvasmány: Raum Frigyes: Lázár–deák térképétől a digitális térképig http://www.sci-tech.hu/terkepeszet.scitech.hu/00home/01home.htm

5

http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/tt/cotton.htm

4


2014.03.20. 23:43:37


Nílus Mezopotámia

Hunorum gens (a magyarok nemzetsége)

Brittania (anglia)

Érdekességként azt is bemutathatjuk, hogy ezen a térképen (és a mai Magyarország területéhez képest) hol helyezkednek el az Európán kívüli területek. Mi lehet ennek az oka? Egy mai földrajzi térkép segítségével vitassuk meg ezt a kérdést! A következő térkép a Tabula Hungariae – vagy Lázár térkép – Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt.6 (Milyen történelmi korszakban készült ez a térkép? Vannak-e erről az időszakról tanulóinknak előismeretei? Segíthetünk évszámokkal: 1514, 1521, 1526.) A körülbelül 85×65 centiméteres térkép a 16. század első felében a Magyar Királyság állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy a határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején.

6

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tabula_Hungariae

5


2014.03.20. 23:43:37

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

A térkép a középkori Magyar Királyság területét foglalja magában, a balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján a ma szokásos északira orientált helyzethez képest az óramutató járásával megegyező irányban mintegy 40-45°-kal elforgatták, délnyugat-északkeleti fekvésű. Ezt a tulajdonságát egyes szerzők annak tulajdonítják, hogy feltételezik, hogy a készítésekor Ptolemaiosz világvetületét használták; más szerzők ezt az álláspontot tagadják.

A térkép további érdekessége, hogy a kor ábrázolásaihoz képest többé-kevésbé mérethelyes térképen a Balkán térséget összenyomták, hogy elférjen rajta a díszes felirat, illetve a Magyar Királyság címere.

A térkép egy-egy részletének a kiemelése lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók a mai Magyarország egyes területeit azonosítani tudják. A fenti képen Ofen városa látható.7 Ha feloldjuk a nevet, akkor megkönnyítjük a tanulók számára folyók, szigetek, települések azonosítását. Az internet segítségével a térkép számos részlete kinagyítható. Nézzünk erre egy példát!

7

Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg” jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pest Pest és Budapest lexikon, Bp., 1973. Akadémia Kiadó, 128. és további oldalak.

6


2014.03.20. 23:43:37


(A tanulók használhatnak mai térképet is!) .............................................................. ..............................................................

A térkép mellett egy rövid szöveg található, amely Anna Kommémé Alexiasz8 című művéből való. A cél az, hogy mielőtt elkezdenénk a konkrét tananyag ismertetését, amely a történelem (a történelmi események, folyamatok) megismerésére irányul, tegyük fel azt a kérdést, hogy miért érdemes ezzel a tudománnyal – amelyet egy középiskolai tantárgy keretei közé szorítottak – foglalkozni?9 A ma embere számára a hagyományos értékek tartalma jelentős mértékben módosult, vagy akár teljes mértékben átalakult. Úgy tűnik, hogy felértékelődtek azok a tevékenységformák, amelyek „úgymond” közvetlen hasznot nyújtanak. Anyagi gyarapodást eredményeznek, vagy egyéb, kézzel fogható érték megjelenéséhez vezetnek. A korábbiakhoz képest megváltozott az élet tempója, „felgyorsult az idő”, és így látszólag érvényüket és értelmüket veszítették olyan cselekvések, amelyek „rabolják az időt” a hasznot hozó munkálkodástól. Így csökken (és fogy el) az az idő, amit olvasásra fordítunk, alig szánunk időt a múzeumok és könyvtárak látogatására, tehát azokra a dolgokra, amelyek közelebb vihetnek minket a múlt megismeréséhez. Ha ezt a gondolatsort folytatjuk, akkor nehéz válaszolni: kérdezhetik a tanulók, hogy miért is kell nekik történelmet tanulniuk? Nyilván lesznek olyanok, akik azt gondolják, hogy felesleges erről ennyit beszélni! Történelmet ebben az esetben azért (is) tanuljunk, hogy eredményesen fejezhessük be tanulmányainkat. Van azonban egy másik megközelítés is, ami értelmes dologgá teheti azt a tevékenységünket, amely régmúlt korok tanulmányozására késztet(het) bennünket. A múlt mélyebb és alaposabb ismerete hozzájárulhat a jelen jobb és teljesebb megismeréséhez. Ez az a szempont, amiről senki sem mondhat le. Cselekedeteinkbe, döntéseinkbe beépülnek mindazok az ismeretek, tapasztalatok, amelyeket a múlt megismerése kapcsán szereztünk meg. Az alábbiakban három olyan szöveget találunk, amelyeket felolvashatunk tanítványainknak (vagy ha van lehetőség, kinyomtathatjuk számukra) értelmezés céljából.

8

Fordította: Passuth László (Bp., 1900. júl. 15. – Balatonfüred, 1979. jún. 19.): író, műfordító

9

Lásd: Mayer József: Otthoni tanulást támogató stratégiák. Történelem. OKI, 2005.

7


2014.03.20. 23:43:37

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET „A történelem – az idők tanúja, az erény fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a korok hírnöke – mi másnak a hangjával lenne rábízható a halhatatlanságra, ha nem az ékesszóláséval” – fogalmazta meg Cicero e kérdésben álláspontját. Hérodotosz, akit a történetírás atyjának szoktak nevezni, a görög-perzsa háborúkról írt munkáját ezekkel a szavakkal kezdte: „A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyet részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen.” A téma befejezéseként a holland történész, Johan Huizinga megállapítását idézzük fel a történelemmel kapcsolatban: „Mindig a világ megértéséről van szó, valaminek a megtudásáról, ami tágabb magánál a tények ismereténél… A történelem maga és a történelmi tudat a kultúra szerves részeivé válnak.” A három idézet alkalmas arra, hogy a történelem tanulásának értelméről vitát nyissunk tanítványainkkal. Az órán egy-egy feladat elvégzésére nyílik lehetőség. Akár szóban, akár írásban a következő kérdéseket tehetjük fel, egyéni munkaként: a) Mi a célja a történelem tanulmányozásának az idézett szerzők szerint? b) Találtak-e a három idézetben hasonló gondolatokat? c) Miben látják az egyes vélemények (nézőpontok) között a legnagyobb különbséget? A feladat befejező mozzanataként most már közösen rögzíthetjük az idézett szerzők álláspontjai közötti hasonlóságokat és különbségeket! Ha kisebb csoportokat alkotunk, akkor a tanulók írásban bemutathatják a csoport közös álláspontját erről a kérdésről! A feladat – így tanév elején – alkalmas arra is, hogy elkezdjük azoknak a kompetenciáknak – pl. a vitakultúra, a tolerancia – a fejlesztését, amelyek különösen nagy hangsúllyal kerülnek majd elő az Osztályközösség-építő programban.10

10

Lásd: TK: 1.13., 1.15. fejezeteit!

8


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek A bevezető óra/órák alkalmasak lehetnek arra, hogy tanulóink figyelmét arra is felhívjuk (ráirányítsuk), hogy a történelem tanulmányozásához sokféle út vezethet.11 A bevezető fejezetben csak kétféle utat mutattunk, számos egyéb lehetőség is kínálkozik. Visszatérve a fejezet elején felvetett problémához, hogy hogyan épül fel a kötet koncepciója, azt láthatjuk, hogy a történelmi részekben az európai történelem legfontosabbnak tartott korszakai jelennek meg, és ezekbe ágyazódnak az adott időszakhoz kapcsolható magyar történelemre vonatkozó események.

11

Lásd: – Száray Miklós: A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. http://www.folyoirat.tortenelemtanitas. hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/; – Térképhasználat történelemórán http://www.tte.hu/toertenelemtanitas/toertenelemtanitas-a-gyakorlatban/5927-8222-ne-fejjel-lefele-8221-8211-terkephasznalat-tortenelemoran; – Ranschburg Ágnes: Történelemtanítás a középiskolában http://www.ofi.hu/tudastar/tantargyak-helyzete/tortenelemtanitas; – A 2003-as obszervációs felmérés tapasztalatai; http://modszerver.babits.pte.hu/wpcontent/pdf/szakmodszertan/szakmodszertan_katicsne.pdf; – A történelemtanulás értelméről http://tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3339&id=260427; – Kojanitz László: A történelmi gondolkodás fejlesztése (A szerző egy kanadai fejlesztés eredményei kapcsán foglalja össze azt, hogy miért fontos a történelem (tantárgy) tanulmányozása: • „Hogyan tudom eldönteni, hogy mit érdemes kutatni, és miről érdemes tudni? – történelmi jelentőség • Honnan tudjuk azt, amit tudunk? – történelmi bizonyíték, történelmi interpretáció • Hogyan tudom megérteni és megragadni a múlt komplexitását? – folyamatosság és változás • Hogyan tudom megmagyarázni a döntések és a cselekedetek okait és következményeit? – okok és következmények • Hogyan tudom megérteni a múltban élt emberek döntéseit és cselekedeteit? – történelmi nézőpont • Mit és hogyan tudok hasznosítani abból, amit a múltról megismertem? – etikai dimenzió”

9


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Az első fejezet abból a hagyományos elképzelésből indul ki, hogy melyek voltak azok a civilizációk/kultúrák,12 amelyek döntő mértékben befolyásolták Európa arculatának a kialakulását? A görögség esetében az athéni demokráciára esik a hangsúly, mint olyan politikai vívmányra, amelynek a kialakítása mind a mai napig hatást gyakorol Európa politikai arculatára. A források és az ábrák alapján egyrészt azt a kérdést kell megvitatni, hogy miért volt mai fogalmaink szerint 12

Vitányi Iván: A civilizáció és a kultúra paradigmái: http://www.matud.iif.hu/02jun/vitanyi.html

CIVILIZÁCIÓ A civilizáció fogalma is ebbe a körbe tartozik. Norbert Elias szerint Rotterdami Erasmus 1530-ban a civilizált viselkedésről megjelent könyve (De civilitate morum puerillium) terjesztette el. A kultúra fogalmát a sokféle meghatározás ellenére is nagyjából azonos, vagy egymást megközelítő értelemben használjuk. Ez azonban nem mondható el a civilizációról. A szónak három legfontosabb értelmezését, jelentését nyelvterületekhez köthetjük. Más a hagyományos francia-angol, más a német, és más a modern amerikai-angol értelme. A civilizáció hagyományos angol és francia fogalma: Elias is ezt vallja. Könyve szerint (A civilizáció folyamata) a civilizáció fogalmában a „nyugat öntudata” fejeződik ki, a nyugati ember benne foglalja össze „a nyugat és az emberiség haladása felett érzett büszkeséget”. Olyan viselkedés, amely az utóbbi évezred európai emberét elválasztja a nem-európaitól. A klasszikus marxizmus is ezt a civilizáció fogalmat használta. Engels a terminust Lewis Henry Morgantól vette, aki két társadalmi állapotot különböztetett meg: az "őstársadalmat" (vadság és barbárság), és a civilizációt. Engels szerint a civilizáció egyenlő az osztálytársadalommal is. A civilizáció német fogalma: A német értelmezés más formában, máig ható érvénnyel választja külön a civilizációt és a kultúrát. A civilizáció inkább külső formákat, a kultúra inkább belső értékeket jelöl. Így jelenik meg Kantnál is. Amikor tehát megkülönböztetjük a kultúrát a civilizációtól, a német értelmezést ismerjük el jogosnak. A német fogalom szerint a civilizáció nem feltétlenül jár együtt a kultúrával, a kultúra pedig a civilizációval. A civilizáció haszonélvezői (a gazdag népek és a gazdag rétegek) nem mindig jeleskedtek és jeleskednek a kultúrában, a kultúra nagyjai pedig sokszor szűkölködnek a civilizáció javaiban. A német értelmezés szélsőséges változatát képviseli Oswald Spengler, aki a kultúrák leszálló ágát, elöregedett szakaszát nevezte civilizációnak. A civilizáció modern amerikai-angol fogalma: Az újabb angolszász irodalomban a civilizáció a civil társadalommal kapcsolódik össze. Ez összefügg egy másik nyelvi problémával. Német nyelven a Bürger szónak egyetemes értelme van, nem csupán a gazdag embert (burzsoát) jelent, hanem általában a modern társadalom városi emberét. A francia nyelv viszont különválasztja őket a bourgeois és a citoyen kettősségében. Az angol terminológia az elsőre átvette a francia kifejezést (a bourgeois szót angolul is használják), a másodikra pedig a civil szót használják. A civil társadalom legáltalánosabb leírása azt mondja ki, hogy minden, ami a modern társadalomban a család és az establishment (a politikai-gazdasági szervezet) között terül el. A társadalomnak ugyanis van egy szinte biológiai szintje, amelyet Veres Péter emberi tenyészetnek nevezett. A civilizáció első szakasza e fölé emelte az establishment (a politikai hatalom és az üzleti szerkezet) mind hatalmasabb építményeit. Közöttük csak egy vékony réteg maradt. Az újkori fejlődés azonban – miközben az establishment terjedelme és hatalma is megsokszorozódott – mind szélesebb és szervesebb lehetőséget nyújtott a civil társadalomnak. Olyannyira, hogy előbb mintegy csak közéjük ékelődött, de ma meghatározó elemét alkotja az egész szerkezetnek. És vannak, akik szerint rajta múlik a jövő demokratikus, „polgári” fejlődése. Ebben az értelemben tehát a civilizáció az emberi társadalom, a gazdaság, kultúra, technika olyan fejlődését jelenti, amely a társadalom hármas szerkezetében mind nagyobb szerepet hagy meg a civilitásnak. Egyes szám és többes szám: Tudnunk kell azonban, hogy a maga általánosságában mindhárom fogalom absztrakció. Nincs társadalom általában, a valóságban csak társadalmak vannak. A világtársadalom, de már a nemzeti társadalom is absztrakció. Nincs kultúra általában, a valóságban csak kultúrák vannak. A kultúra egyetemes fogalma absztrakció. Nincs civilizáció általában, a valóságban csak civilizációk vannak. A civilizáció általános fogalma absztrakció.

10


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek korlátozott demokrácia az a politikai rendszer, amely kialakult Athénben, másrészt azt bemutatni, hogy a tanulók számára, hogy mindez milyen erkölcsi elvek alapján vált (és volt) elfogadható a poliszban élők számára. A kérdés tárgyalása arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulókkal elkezdjük annak a kérdéskörnek a megbeszélését is, amely az állampolgári jogok és kötelezettségek területét érinti.13 A Római Birodalmat bemutató rész a birodalmat összetartó fizikai, művészi, építészeti és szellemi alkotások bemutatására helyezte a hangsúlyt. A törvények, az úthálózat, a vízvezetékek képei alkalmasak annak az érzékeltetésére, hogy melyek lehetnek azok az eszközök és megoldások, amelyek segítségével kísérletet lehet tenni kisebb vagy nagyobb közösségek egybeforrasztására. A keresztény vallás kapcsán, amely a Római Birodalom bukását követően biztosította a középkori Európa egységét, itt elsősorban az erkölcsi elemeket emeljük ki. Ezeknek az elveknek a megvitatása alkalmas lehet egyrészt arra, hogy időtállóságukról beszéljünk a tanulókkal, de arra is, hogy más vallások tanításaival összevessük őket. Lássunk erre egy példát! Az alábbiakban a buddhizmus alaptételeit vethetjük össze az egyik európai szerzetesrend reguláival. Vitassuk meg tanulóinkkal, hogy milyen egyezéseket és különbségeket találnak ezekben! Szent Ferenc Regulája …A próbaév leteltével fogadják fel őket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és regulát. (12) A pápa úr parancsa szerint semmi körülmények közt nem szabad ebből a szerzetből kilépniük, (13) mert a szent evangélium szerint aki az eke szarvára teszi kezét és hátranéz, nem alkalmas az Isten országára. (14) És azoknak, akik már engedelmességet fogadtak, egy habitusuk legyen csuklyával és egy másik, ha akarják, de csuklya nélkül. (15) És szükség esetén cipőt is hordhatnak. (16) És minden testvér szegényes ruhát hordjon, melyet Isten áldásával megfoltozhat daróccal vagy más anyaggal. (17) Intem és figyelmeztetem őket, hogy ne nézzék le és ne ítéljék el azokat az embereket, akiket lágy és színes ruhákba öltözködve látnak, se azokat, akik finom ételekkel és italokkal élnek, hanem inkább ki-ki magát ítélje meg és vesse meg. III. A zsolozsmáról és a böjtről, és arról, hogyan járjanak a testvérek szerte a világban …Akik önszántukból megtartják azt a szent böjtöt, mely Vízkereszttel kezdődik és megszakítás nélkül negyven napig tart, s melyet az Úr is megszentelt böjtölésével, áldottak legyenek az Úrtól, akik pedig erre nem vállalkoznak, nem kötelezhetők rá. (7) A másik negyven napot ellenben, mely az Úr Föltámadásáig tart, mindenki böjtölje végig. (8) Más időben nem 13

Buddha a szerzetesi élet szabályairól is rendelkezett. Olvassunk fel ezekből néhányat tanítványainknak! Akik meg akarják tagadni a világot, halljátok szerzetesek, azoknak két szélsőséget kell kerülniük. Melyeket? Távol kell tartaniuk magukat az érzelmi vágyaktól, mert az lealacsonyító és közönséges, a szellemtől és a nemességtől idegen, és nem vezet célhoz. De távol kell tartaniuk magukat az önkínzás gyakorlásától is, mert az felesleges szenvedéssel jár, nem nemes és nem vezet célhoz. Ha magunkat ettől a két szélsőségtől megóvják, és a középúton járnak, akkor istenbe, békességbe és megvilágosodásra jutunk, és a nirvánába érkezünk. " Tartózkodás az élet kioltásától. Tartózkodás annak elvetésétől, amit nem adnak. Tartózkodás a nemi élettől. Tartózkodás a hazugságtól. Tartózkodás a részegítő italoktól, amelyek mámort okoznak. Tartózkodás a meg nem engedett időben az evéstől. Tartózkodás tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől. Tartózkodás koszorúk, illatszerek, kenetek használatától, ékszerek viselésétől. Tartózkodás a magas és széles ágytól. Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától.

Lásd: TK: 1.28.

11


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET kötelesek böjtölni, kivéve a pénteket. (9) Nyilvánvaló szükség esetén pedig egyáltalán nincsenek testi böjtre kötelezve a testvérek. (10) Figyelmeztetem, intem és buzdítom testvéreimet az Úr Jézus Krisztusban, hogy, mikor a világban járnak, ne civódjanak, se szóharcot ne folytassanak, se másokat meg ne ítéljenek; (11) hanem legyenek szelídek, békességszerzők és szerények; kedvesek és alázatosak, s nyíltan szóljanak mindenkihez, ahogyan illik. (12) És ne lovagoljanak, csak ha nyilvánvaló szükség, vagy betegség kényszeríti őket. (13) Ha valamilyen házba bemennek, először ezt mondják: Békesség e háznak. (14) És a szent evangélium szerint minden ételből ehetnek, amit eléjük tesznek.

A szerzeteseket tíz szabály megszegése esetén Buddha döntése nyomán kizárták a közösségből: „Ha életet olt ki. Ha lop. Ha tisztátalan életet él. Ha hazudik. Ha részegítő italt iszik. Ha Buddhát szidalmazza. Ha a Tant szidalmazza. Ha a közösséget szidalmazza. Ha tévtanokat hirdet. Ha apácával viszonya van.”

IV. Hogy pénzt ne fogadjanak el a testvérek (1) Szigorúan megparancsolom az összes testvérnek, hogy semmiképpen se fogadjanak el dénárokat vagy pénzt se közvetlenül, se közvetítő személy útján. (2) Mégis, a betegek szükségleteiről és a többi testvér ruházatáról csak a miniszterek, vagyis őrök gondoskodjanak, a hely, az évszak és a hidegebb vidékek szerint, a rend lelki barátai útján, ahogy a szükség miatt jónak látják; (3) mindig ügyelve arra, hogy dénárokat vagy pénzt, mint mondtuk, ne fogadjanak el. V. A dolgozás módjáról (1) Azok a testvérek, akiknek az Úr megadta a munka kegyelmét, dolgozzanak hűségesen és odaadással, (2) úgy, hogy távol tartva a lélek ellenségét, a henyélést, ne oltsák ki magukban a szent imádság és áhítat szellemét, amit minden más földi dolognak csak szolgálnia szabad. (3) Munkájuk ellenértékeként fogadják el, ami szükséges a maguk és testvéreik ellátására, dénárok és pénz kivételével, (4) és ezt alázatosan tegyék, ahogy Isten szolgáihoz és a szent szegénység követőihez illik. VI. Hogy a testvérek semmit se sajátítsanak ki, az alamizsnagyűjtésről és a beteg testvérekről A testvérek semmit se sajátítsanak ki, se házat, se földet, se más egyebet. (2) És mint zarándokok és jövevények, akik szegénységben és alázatosságban szolgálnak e világon az Úrnak, menjenek bizalommal alamizsnát gyűjteni, (3) és nem kell szégyenkezniük, mert az Úr is szegénnyé lett értünk ezen a földön. () És egyik a másiknak bizalommal tárja fel baját, mert, ha az anya táplálja és szereti test szerinti fiát, milyen gondos szeretettel kell kinek-kinek szeretnie lélek szerinti testvérét. (9) És ha valaki megbetegszik közülük, a többi testvér úgy szolgáljon neki, ahogy kívánná, hogy neki szolgáljanak.

12


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek Az ilyen típusú feladatoknak azért van különösen nagy jelentősége, mert a szakiskolai közismereti program nem tartalmaz olyan tantárgyakat, amelyek a középfokú oktatás egyéb intézményeiben jelen van (etika/filozófia). Így az erkölcsi-filozófiai kérdések megtárgyalását például az erre a célra alkalmas történeti dokumentumok teszik lehetővé. A fejezetet kiegészíti egy rövid szöveg (Quintilianus), amely a gyermekek tanítására vonatkozik. A tanulással kapcsolatos kérdések sorát – részben történeti megközelítésben – az Osztályközösség-építő Program is felveti – ezért érdemes a tervezéskor ezeket a tartalmi elemeket „összekapcsolni”.14 Az első fejezetet egészíti ki az „ókori Európa” egy másik üzenete, amely különösen a modern Európára gyakorolt jelentős hatást: a sport és az olimpia eszméje. A fejezet tartalmi elemei különösen a fiúk számára nyújthatnak sok érdekességet, már csak azért is, mert erről a területről többen közülük jelentős előismerettel rendelkezhetnek. Két elemet mindenképpen érdemes kiemelni a téma tárgyalásakor:  a sport két arcát, amely az ókorban párhuzamosan volt jelen (a görög olimpiák nemes eszméi és a római amphiteatrumok kegyetlen viadalai), és azt, ami manapság is jellemzi ezt a világot (amatőrizmus–profizmus).  A fejezet arra is lehetőséget nyújt, hogy beszéljünk a paralimpia versenyeiről.15 Ezt a tartalmi elemet is támogatja az OKÉ–program.16

14

Lásd ehhez: TK: 1.2; 1.3; 1.4; 1.5; 1.6. fejezeteket!

15

A paralimpia szót eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később átdefiniálták a szót, és az előtagot a görög para (mellett) szóval helyettesítették, hogy kifejezzék az olimpiával való kapcsolatot, a játékok egymásmellettiségét és a többi fogyatékossal való összetartozást. Ezt az elnevezést először 1988-ban, Koreában használták. Azelőtt A Bénultak Világjátékai vagy A Fogyatékosok Olimpiája volt. http://hu.wikipedia.org/wiki/Paralimpiai_j A hat fogyatékossági csoport: Amputáltak: azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akiknél legalább egy jelentős izületi rész hiányzik valamelyik végtagban (pl. könyök, csukló, térd, boka). A sportágtól függően ezen versenyzők lehetnek kerekesszékes sportolók is. Agyi eredetű mozgászavarban szenvedők (CP – cerebral palsy): – az agy olyan területének/területeinek sérülése, amely az izomtónus, reflexek, mozgások és a testtartás végrehajtásáért és/vagy ellenőrzéséért felelős, azaz alapvetően az izmok feletti kontroll hiányzik. Értelmi fogyatékosok: – az intellektuális képességek korlátoltsága (US standard szerint 70 IQ alatt) – egy vagy két területen az alkalmazkodó készségek/képességek korlátoltsága (kommunikáció, önellátás stb.) – mindezek 18 éves kor előtti fennállása. Les Autres: – ez tulajdonképpen „egyéb” kategóriát jelent (francia szó): azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akik igazából a többi mozgásszervi rendellenesség kategóriájába nem illeszthetőek be (pl. törpenövés). Látássérültek: – mindazok idetartoznak, akiknek az állapotuk miatt a „normál” látásuk nehezített a korrigálhatótól a teljes vakságig terjedő skálán. Kerekesszékesek: azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik alsó végtagjainak legalább 10 százalékos funkcióját elvesztették. http://www.neko.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=5

16

TK. 1.1.5.

13


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A középkor Európája17 A fejezet célja alapvetően az, hogy bemutassa a kereszténnyé vált középkori Európa kialakulását. A fejezet első fele a Karoling államra, s elsősorban Nagy Károlyra koncentrál, a cél mégsem csak ennek a formációnak a bemutatása. Érdemes arra törekedni, hogy a tanulók megértésék a civilizációk között fennálló kapcsolatok jellegét, valamint azoknak a törésvonalaknak a jelentőségét, amelyek szélsőséges esetben hosszantartó, súlyos konfliktusokat eredményezhetnek. Az egyik legnagyobb hatású elmélet szerint (Henri Pirenne) Európa születése az iszlám terjeszkedése nyomán kialakult helyzetre adott válasz volt, s ebben játszottak kulcsfontosságú szerepet a Karolingok. A Földközi-tenger medencéje, amely a római időszakban kulturális és gazdasági egységet képezett, ebben az időszakban már három civilizációnak adott teret (A Frank Birodalom, Bizánc és a terjeszkedő iszlám). Kapcsolataikat többnyire „konfliktusosként” jellemzik a történészek, s ezeket az időszakokat sokszor hosszú és véres háborúk történeteként ábrázolják. Itt azonban lehetőség nyílik a kapcsolatok más oldalú, kulturális jellegű bemutatására is, amelyek esetében érdemes a kölcsönhatásokat hangsúlyozni. E történeti problémának, az iszlám európai jelenlétének, hatásának ma is van aktualitása, ezért e tényre mindenképpen érdemes kitérni (pl. a jugoszláv válság kapcsán az iszlám országok szerepvállalására Bosznia ügyében, vagy a mecsetek építése körül zajló vitákra, amelyek több országban (pl. Franciaország, Svájc) hosszú időn keresztül zajlottak.18 Két lehetőséget említünk, amely a kapcsolatok pozitív hatásait mutathatja be:  Nagy Károly és Hárún ar-Rasid kapcsolata (egy bagdadi elefánt Aachenben).  Arabok hatása az európai kultúrára (Európába az arabok tudományos munkái Szicílián keresztül jutottak el, azonban a legfontosabb közvetítő a mai Spanyolország volt, ahol korszerű arab egyetemek működtek, így Toledóban, Segoviában és Salamancában).19 A középkori Európa meghatározó birodalmi alakulatai (Nagy Károly és az Ottók Német-római Birodalma) azonban nemcsak hódításaikról, háborúikról voltak nevezetesek. Itt is érdemes kitérni a korszak egészét tekintve a jelentős kulturális fellendülésre, amelyet találóan és szándékosan „karoling és ottonikus reneszánszként” emlegetnek. A szövegben – célzatosan – kapott helyet az a rész Nagy Károly életrajzából, amely a királyt mint tanuló felnőttet ábrázolja. Hasonló példát olvashatunk fel tanulóink számára I. Ottóról is. Olvassuk fel számukra erről Fischer-Fabian német történész sorait:

17

Toynbee, Arnold J: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest, 1971. Davies, Normann: Európa története. Osiris Kiadó, 2000-2001.

18

A kérdéssel az OKÉ-programban is foglalkoznak a tanulók. TK. 1.15.

19

Általában az európai-iszlám kapcsolatokról: Tibi, Bassam: Keresztes háborúk és dzsihád. Corvina, Budapest, 2003. Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina, Budapest, 2004. Az arab kultúrához: Rostoványi Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983. Korán. (ford.) Simon Róbert. Helikon, Budapest, 1997. Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Európa, Budapest, 1998. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula, Budapest, 1998. Goldziher Ignác: Az iszlám. Magvető, Budapest, 1980.

14


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek „Amikor betöltötte harminchetedik esztendejét, megpróbálta elsajátítani az írás és olvasás tudományát. A hosszú téli estéken görcsös kézzel, homlokát ráncolva rótta a betűket a viasszal bevont fatáblára a pislákoló kanócú olajmécses mellett. A kandalló tüze a széllel viaskodott, amely be-betört a szőnyegekkel fedett boltíves ablakon. A folyosó felől az őrség lépteinek a zaja hallatszott. A csendbe olykor suttogó hangok vegyültek, az őrségváltás halk vezényszavai. A király feje időnként előrebillent. Gondolatai az ébrenlét és álom határán bolyongtak… Az írást, a beszéd látható formába öltöztetését, a titokzatos módszert, amely megörökíti az elröppenő szót, hosszú ideig igazi férfihoz nem illő tudománynak tartotta. Ha írni kell, ott vannak a papok, akiket erre is megtanítottak a kolostorokban. Ám egy napon elfogta a méreg, hogy nem tudja elolvasni a könyvtárában őrzött könyveket, másokkal kell felolvastatnia az idegen fejedelmek leveleit, saját hírnökei jelentését sem tudja kibetűzni, és latintudás híján minduntalan tolmácsra szorul… ő, Ottó, a németek királya, Európa leghatalmasabb birodalmának uralkodója. Az emberek fantáziáját azóta is mindig élénken foglalkoztatta annak az uralkodónak a képe, aki – bár megkapta az utókortól a csak keveseknek kijáró "nagy" előnevet – elkeseredetten birkózott az ábécével. De az idiota litteratorum, az írni-olvasni nem tudó király, azokban a századokban egyáltalán nem volt szokatlan jelenség. Maga Nagy Károly császár is csak keservesen birkózott meg a bonyolult írásjelekkel, a frank Konrád császár pedig még csak meg sem próbálkozott velük. Viszont IV. Henrik nemcsak Canossa-járása miatt vált ország-világ előtt nevezetessé, hanem azért is, mert minden nehézség nélkül elolvasta a hozzá intézett leveleket, és III. Ottó annyira művelt volt, hogy mirabilia mundi-nak, a világ csodájának nevezték." A két uralkodói portré ismét lehetőséget kínál a tanulás fontosságának a hangsúlyozására. (Lásd: 11. oldal.) A Bizánci Birodalom esetében is több lehetőség nyílik arra, hogy a történelem jelenségeiről más és más források segítségével tudjanak maguknak képet alkotni a tanulók. Példa-javaslatunk alapján számos olyan feladat jelölhető ki a tanulók számára, amelyek alkalmasak akár projektfeladatnak,20 akár pedig egy-egy alkalomra szóló gyűjtőmunkának. (1) A feladat egy képi és egy szöveges ábrázolás tartalmi elemeinek az összehasonlítása. Eredetileg Bizánc határait még maga a császár, Nagy Konstantin jelölte ki. Egy új Rómát álmodott a Márvány-tenger menti dombokra. A város leghíresebb épülete a Hagia Szophia templom lett. Mai formáját Justiniánus császár idején nyerte el. A császárt és feleségét egy ravennai mozaik-ábrázolás mutatja be. Mit kívánt a szerző a szemlélők számára sugallni ezzel a munkájával?

20

Lásd: TK. 1.16.

15


2014.03.20. 23:43:38


Justinianus császár és felesége Theodóra császárnő21

(2) A másik feladat: Olvassák el a tanulók az alábbi jellemzést Justinianusról, történetírója, Prokopios tollából. Prokopios munkája az alábbi címet viselte: Titkos történet. A szerző pontosan tudta, hogy a leírtakért minden bizonnyal magára zúdította volna a császár haragját. Munkája nem került ezért nyilvánosságra. „Látszatra szilárdan hitt Krisztusban, de ez is az alattvalók vesztére szolgált. Engedte, hogy a papok szabadon elnyomják embertársaikat, s együtt örült velük, ha elragadták a szomszéd birtokosok földjét, mert úgy gondolta, ezzel szolgálja az istent. Amikor ilyen perben ítélkezett, úgy vélte, akkor cselekszik jámborul, ha a vallásra hivatkozó fél megkaparinthatja azt, amihez semmi joga nincsen, és győztesként távozhat a bíróságról. Azt tartotta, az igazság abban áll, hogy a papok felülkerekednek a velük perben állókon. ...Ha úgy adódott, és elismerte valakinek a kiválóságát, kis idő múlva szidalmakat szórt rá, mint valami gonosztevőre. Ha pedig ócsárolta valamelyik alattvalóját, később minden ok nélkül megváltoztatta a véleményét, s újból dicsérő szóval beszélt róla. A szándéka ugyanis ellentétes volt azzal, amit mondott vagy mutatni akart. ...Valóban, igen sok hívét megölette, de senkit sem fogadott barátságába azok közül, akiket egyszer meggyűlölt. Még legbelső és legodaadóbb híveit is készségesen kiszolgáltatta feleségének vagy bárki másnak, hogy egykettőre elpusztítsák őket, noha jól tudta, hogy csupán az 21

hu.wikipedia.org

16


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek iránta tanúsított hűségükért fizetnek életükkel. Szembeszökő volt megbízhatatlansága mindenben, kivéve, ha embertelenségről, vagy pénzszerzésről volt szó: ettől senki sem tudta eltántorítani. ...Többnyire elkerülte az álom, étellel-itallal sohasem élt a jóllakásig, hanem épp csak hozzáért az ujja hegyével, és már állt is fel az asztaltól. Ezeket a szükségleteket mellékesnek tekintette, a természettől rá kiszabott robotnak, s gyakran két napon és éjjelen át is étlen maradt, különösen amikor elérkezett az úgynevezett húsvéti ünnep előtti időszak. Ilyenkor, mind mondtam, gyakran két napon át nem vett magához ételt, némi vízen és néhány vadon termő növényen élt, hébe-hóba aludt egy órát, aztán szüntelen járkálással töltötte a többi időt. Pedig ha éppen ezt az időt hajlandó lett volna jótettekre áldozni, igen kedvezőre fordultak volna a közállapotok. De õ természet adta képességeit arra használta, hogy tönkretegye a rómaiakat, és sikerült is az állam egész építményét a földig lerombolnia." A császárnőről Prokopios az alábbi „portrét” készítette: „A testét a szükségesnél odaadóbban, de az igényeinél fukarabbul ápolta. Igen korán ment a fürdőszobába és nagyon későn jött ki, miután megfürdött, reggelizni ment, reggeli után pedig lepihent. Ebédre meg vacsorára az ételek és italok minden fajtáját fogyasztotta. Mindig igen hosszú ideig szokott aludni, nappali álma egészen a kora esti órákig tartott, az éjszakai napfelkeltéig. Bár a nap nagy részében így teljesen rendetlen életmódjának különböző teendőivel volt elfoglalva, az egész római birodalmat kormányozni akarta. S ha a császár valakit az õ beleegyezése nélkül bízott meg feladattal, annak sorsa fordulópontra jutott: rövid idő múlva otromba kíméletlenséggel megfosztották hivatalától, és a legrútabb halállal pusztult el. .. Szolgalelkűség lett úrrá a birodalomban, s Theodóra volt a rabszolgahajcsár. Így tették tönkre a római államot, a zsarnok azzal, hogy látszólag túlzottan közvetlen volt, Theodóra pedig kegyetlen, rettenetesen gyűlölködő természetével.. . Gondolkodásukban és életmódjukban szembetűnően különböztek, közös volt azonban bennük a kapzsiság, a vérszomj, és az, hogy senkihez sem voltak őszinték. A színleléshez mind a kettő kiválóan értett." A feladat két „forrás” összehasonlítása. A kézenfekvő dolgok mellett (pl. látható-olvasható tartalmi elemek rögzítése, egyéni meglátások és vélemények összevetése stb.) két, később több helyütt is hasznosítható kérdést vethetünk fel: a. Mi a propaganda szerepe a politikában? b. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a mindenkori hatalom és a művészet (művészek)? A fejezet és a téma szempontjából további érdekes feladatokat adhatunk. 1. Nézzenek utána a tanulók Justiniánus és Theodóra származásának! Keressenek a római császárok – és akár más országok-birodalmak vezetői – közül olyan személyeket, akik közismerten alacsony sorból emelkedtek fel a hatalom csúcsaira. (Gyűjtőmunkaként ez is lehet izgalmas feladat! Néhány példa: a Hunyadi-család, Dzsingisz kán, Napóleon. De számos egyéb vezető életútja megvizsgálható a „társadalmi és hatalmi felemelkedés” oldaláról: Sztálin, Hitler, vagy éppen a volt szocialista országok vezetőinek egy jelentős része!)

17


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 2. A feladat alkalmas lehet arra is, hogy elkezdjük (folytassuk) a tanulók felkészítését a történeti jellegű források értelmezésére. Ez nyilván nem könnyű feladat, ezért a rendelkezésre álló számos szempont és módszer közül a legfontosabbakra koncentráljunk.22 3. Nézzünk erre egy példát!23 Az alábbi szerzőpáros 11 szempontot ajánl az értelmezéshez. A ravennai mozaik értelmezéséhez az alábbi szempontok előnyben részesítését javasoljuk (aláhúzással jelöljük): A képek, fényképek feldolgozásának sajátos szempontjai:  A kép típusának (freskó, festmény, fotó) azonosítása.  A kép jellemzőinek (pl. beállított, dokumentum jellegű) feltárása.  A képi ábrázolás jellemzői: pl. méret (kicsi – nagy); kompozíció (középpont, periféria); színhasználat (alapszínek, tónusok); perspektíva (felülről, alulról); hangulat (vidám, szomorú).  A kép és az ábrázolt világ viszonyának meghatározása (korabeli, későbbi, vízió).  A képkidolgozás jellemzői (pl. retusálás).  A képen található személyek jellemzőinek kigyűjtése (öltözet, kor, társadalmi helyzet, nőkgyerekek-férfiak stb.) és viszonyuk meghatározása.  A képen található eszközök, épületek jellemzőinek (mezőgazdasági, kézműipari, hadászati, lakó, középület stb.) feltárása.  A képen megjelenő tevékenységek (háború, beszéd, udvarlás, koronázás, szórakozás stb.) azonosítása.  A kép témája, címe és képaláírása viszonyának elemzése.  A képen megjelenő világ összehasonlítása más típusú forrásokkal.  A kép szándékolt és rejtett „üzeneteinek” feltárása. Kitérő Az egyes fejezetek megértését egy vagy több térkép is segíti. A térképek azért kerültek a kötetbe, hogy folyamatos és el nem kerülhető feladatokat adjanak a tanulók számára. Ezért minden egyes térkép alapos feldolgozása ajánlott, még abban az esetben is, ha időszűkében vagyunk. Ehhez is nyújtunk szempontokat! A térképek feldolgozásának sajátos szempontjai:  A térkép típusának (korabeli, későbbi stb.) meghatározása.  A történelmi korszak és a történelmi tér azonosítása.  A jelrendszer, színek, szimbólumok, méretarány felismerése, használata.  A készítő földrajzi ismereteinek és szándékainak azonosítása.  A térképen megjelenő információk összegyűjtése, rendszerezése.24 Visszatérve a kötet alapproblémájára, az „Európa-centrikusságra”, ennek lezárásaként említjük a nagy földrajzi felfedezésekkel foglalkozó fejezetet. A fejezetben arra törekedtünk, lehetőséget kínáljunk az Európán kívüli világra való kitekintésre. 22

Lásd: Táblázatok, adatsorok, grafikonok és térképek a forráselemzés gyakorlásához http://www.ofi.hu/tudastar/erettsegi-maskent/tablazatok-adatsorok

23

Szabó Mária-Kaposi József: Módszerek a források feldolgozásához: http://www.tortenelemtanitas. hu/2010/05/szabo-marta-%E2%80%93-kaposi-jozsef-modszerek-a-forrasok-feldolgozasahoz/

24

u.o.

18


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek Az egyik megközelítés „hagyományosnak” tekinthető, mert egy pre-kolumbián civilizációba enged bepillantást.25 A másik megközelítés még izgalmasabbnak tekinthető, mert azt a kérdést feszegeti, hogy miért nem a kínai civilizáció volt az, amely azon túl, hogy felfedezte volna Európát, számottevő mértékben képes lett volna befolyásolni a többi civilizáció történetét?26 Lehetőség kínálkozik tehát az egyes civilizációk/civilizációs vívmányok összevetésére, fejlődésük intenzitására, esetleg stagnálásuk okainak bemutatására. Érdekes feladat lehet azoknak a kínai civilizációs produktumoknak az azonosítása és keletkezési idejük megismerése, amelyek századokkal megelőzték az európai fejlesztéseket (pl. a szövegek nyomtatásának gyakorlata, a lőpor alkalmazása, a papír használata). Mindez lehetőséget kínál további alapkérdések megbeszélésére:  a nyitott és zárt társadalmak problémái;  civilizációk (és birodalmak) „életútja, élettartama”, kialakulásuk, virágkoruk és bukásuk okai és következményei.

Magyarok Európában A korai magyar történelem eseményeit két fejezetben foglaltuk össze (5.4; 5.5). E fejezetek a korábbiakban tapasztaltakhoz képest több forrásszöveget tartalmaznak, amelyek egyrészt igyekeznek elmélyíteni és gazdagítani a szöveges források értelmezéséhez szükséges ismereteket, illetve készségeket. Másrészt az is a cél, hogy a korszak eseményeit ne csak „száraz” tankönyvi szövegek útján ismerjék meg a tanulók, hanem a korabeli irodalmi és történelmi dokumentumok (fordításokból megismerhető) szövegein keresztül. Szöveges források típusai és sajátos feldolgozási szempontok:  Jogi szövegek (törvény, rendelet, határozat stb.);  Politikai szövegek (kiáltvány, beszéd, pártprogram stb.);  Személyes szövegek (levél, beszéd, visszaemlékezés, napló stb.);  Mindennapi szövegek (újság, összeíróív stb.);  Történeti munkák (Krónika, tankönyv stb.);  A szöveg által megjelenített történet helyszíne(i), időpontja(i), szereplő(i) összegyűjtése, rendszerezése;  Nyelvi megformálás (eszközök, jellemzők) azonosítása;  A szerkesztés és megformáltság sajátosságainak feltárása. 27

25

A témának van persze több aktualitása is. Itt a „világörökség” kérdésköre az, amellyel érdemes beható módon foglalkozni. Ezt a témát majd újra elővehetjük – ha máshol nem – a hungarikumokkal foglalkozó fejezetben!

26

Lásd: Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története, Bp., Osiris, 2001; Gernet, Jacques: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén. Gondolat, Bp., 1980.; Balázs, Étienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában. Gondolat Kiadó, Bp., 1976.; Raymond, Davson: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó, 2002. 27 Lásd: http://www.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szabo-marta-%E2%80%93-kaposi-jozsef-modszereka-forrasok-feldolgozasahoz/

19


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A két fejezet arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulók pontosabb képet kaphassanak az ún. „történelmi Magyarország” kiterjedéséről, legfontosabb tájegységeiről. Ehhez a tanulási folyamathoz a vaktérképeket is igénybe vehetjük. Kiindulásul a tankönyv 282. oldalán szereplő térképet vegyük igénybe. Első lépésként a tanulók értelmezzék a térképen olvasható információkat, amelyek elsősorban István és az őt követő uralkodók (László és Kálmán) egyházszervező tevékenységének eredményeit mutatják be. Milyen feladatokat adhatunk tanulóink számára?  Milyen folyók érintik/találhatók pl. a váci püspökség területén?  Ma milyen megyékre terjedne ki a püspökség területe? A feladatok tovább folytathatók, a cél az, hogy a tanulók a történelmi térképek (tankönyv, atlasz, fali térképek, internet-útvonaltervezők stb.) mellett földrajzi célú térképeket is használjanak, illetve barátkozzanak meg a térképhasználattal, a térképek „olvasásával”. Keressék meg a térképeken a feladat megoldásához szükséges azonosítási pontokat (pl. ismertebb folyókat, településeket, hegyeket). A legeredményesebb tanulók számára elővehetjük a vaktérképeket. Különféle típusú térképeket készíthetünk, illetve tölthetünk le az internetről. Ezeket párhuzamosan is használhatjuk, párokat/ csoportokat alakítva a tanulókból, de ha egyéni munkát várunk tőlük, akkor egymást követve is használhatják a térképeket. Melyek lehetnek azok a reális célok, amelyeket kitűzhetünk tanulóink elé e térképekkel kapcsolatban?  Topográfiai ismereteket várhatunk el, elsősorban azoknak az „alapvető” helyszíneknek az azonosítását, amelyekhez jelentős történelmi esemény kapcsolódott, pl. a török kort említve: Mohács, Szigetvár, Eger, Buda.  Néhány megye azonosítása, amelyek segítségével a tanulók képessé válhatnak fontosabb települések jelölésére. Művelődéstörténeti szempontból ilyen lehet pl. Vizsoly vagy Kolozsvár.  A vízrajzi térkép lehetőséget kínál a nagyobb folyók (Duna, Tisza, Dráva, Száva, a Körösök stb.), tavak (Balaton) és egy-egy nagyobb tájegység (pl. Felvidék, Erdély, Szerémség) határainak azonosítására.

http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/ 28

28

Gyertyánfy András: Magyarország történeti topográfiájának tanítása a történelemórán

20


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek Ugyanezeken a térképeken elvégezhetik a tanulók a honfoglaló törzsek neveit tartalmazó települések bejelölését. Ez a feladat egyúttal átvisz a nyelvtörténet területére, amely során a cél elsősorban az, hogy a tanulók számára jelentéssel lássuk el akár a szóban forgó törzsneveket vagy annak/azoknak a településeknek a neveit, amelyekhez a tanulók kötődnek. Ezekhez a helytörténeti irodalom (falumonográfiák) vagy helytörténeti gyűjtemények nyújthatnak segítséget. A tanulást számos olyan játék is megkönnyítheti, amelyet a tanulók tanórán kívül is játszhatnak. (Néhány linket közlünk). http://lazarus.elte.hu/vakeger/ http://geolearn.fw.hu/ http://www.szimex-net.hu/mj/index.php?p=301 http://online.seterra.net/hu/ex/12 (Ezek az interaktív játékok komoly kihívás elé állíthatják a tanulókat azokban az esetekben, ha számítógépes szaktantermekben versenyeket rendezünk akár egyének, akár csoportok számára. Természetesen elengedhetetlenül szükséges, hogy a pedagógus előre tájékozódjon a játékokról, elsősorban azok nehézségi fokáról. A legcélszerűbb ezeket kipróbálni, mert így lehet nemcsak számos tapasztalatot, hanem ötletet is szerezni a fejlesztés lehetőségeiről.) Bizonyos szempontból hasznosak lehetnek azok a stratégiai játékok is, amelyek – lehetőleg minél több szállal – a történelemhez kapcsolódnak. Ilyen a http://www.honfoglalo.hu/ internetes játék is, amely egyszerre több játékost foglalkoztat. A cél ezekkel a játékokkal egyrészt az lehet, hogy a tanulók érdeklődését felkeltsük a történelem megismerésének más lehetőségei iránt is, másrészt pedig érdemes kihasználni, hogy az igényesebb játékok esetében olyan tanulási folyamatok zajlanak, amelyekre az iskolai tanulás során is lehet építeni. A középkori magyar királyság tanulmányozását az 5.7. fejezet zárja. Jelentős időszakról van szó, kiemelkedő képességű uralkodókról (I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Mátyás) és tetteikről. Nyilván nem lehet részletes ismertetést adni az ekkor történtekről, ezért célszerűbb arra a folyamatra koncentrálni, amit a fejezet címe is sugall. Milyen okokkal magyarázható az, hogy a Közép-Európa egyik meghatározó hatalmi tényezője 1541 után gyakorlatilag eltűnik Európa térképéről? Az okokhoz többféleképpen közelíthetünk:  Helyezhetjük a hangsúlyt a török katonai jellegű terjeszkedésére, amely a térség egészében alapvetően átrendezte a politikai viszonyokat, és ezen belül  vizsgálhatjuk az egyes országok rendelkezésére álló erőforrások kérdését is.

21


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A felkészüléshez érdemes átgondolni a nevezetes „Mohács-vita” eredményeit.29 Ennek a segítségével segíthetjük tanulóinkat a megfelelő válaszok kidolgozásában. Nézzünk ehhez a kérdéshez néhány adalékot! „A Török Birodalom a XVI. századra világhatalommá vált. A legnagyobb területű európai ország lett, 12-13 millió lakossal (Magyarországnak kb. 4 millió volt). Az állami bevételei meghaladták az évi 9,5 millió aranydukátot (Spanyolországé 9 millió, Franciaországé 5 millió, Velencéé 4 millió). Hogy az összeget értékelni tudjuk: egy 60 000 fős hadsereg és egy 150 hajóból álló flotta fenntartása 800 000 aranydukátot igényelt évente. Az államszervezet legfontosabb feladata a hadsereg ellátása volt. Az államigazgatás vezetői egyben a körzetek katonai parancsnokai is voltak. A fanatikus vallási ideológia és a katonai érdemek magas elismerése mindennél erősebb motivációs tényezőt jelentett. Mint már korábban láttuk, a hadsereg egyesítette a feudális és a zsoldos hadsereg összes előnyét, azok hátrányai nélkül. Technikailag mindig a kor legmagasabb színvonalán álltak. Fejlett volt a hírszolgálatuk, kiváló műszaki alakulataik voltak. A hadsereg létszámáról eltérő adataink vannak. A magas harcértékű szpáhik létszáma 82 000, a zsoldos janicsároké 30 000 fő lehetett. Mindenféle egyéb irreguláris alakulatokkal együtt a hadra kelt török sereg harcoló létszáma 170 000 fő körül volt. Ehhez kapcsolódott a 300 ágyúból álló tüzérség. Ennek a hatalmas tömegnek az ellátása és mozgatása rendkívüli fegyelmezettséget, igen jó szervezést igényelt. (A korszak két nagy hadvezére, Zrínyi és Montecuccoli egybehangzóan azt mondják, hogy a hadsereg optimális létszáma 48-50 000 fő. Hogy a Török Birodalom ennek több mint háromszorosát is eredményesen tudta működtetni, az jelzi a rendszerük hatékonyságát.” (Forrás: Szakály Ferenc: A mohácsi csata. Bp. 1975) * „A kor technikai és útviszonyai mellett a hadseregek napi menetteljesítménye 15 km volt. Természetesen egy ember többet is meg tud tenni egy nap alatt, de ha másnap is menetelni kell, akkor embernek, állatnak nem szabad minden erejét egyetlen nap kiadni. A menetre használható idő napi 6-8 óra lehetett, hiszen ilyen embertömeg reggeli etetése, itatása, az állatok felkészítése sok időt igényelt. Hogy pedig az éjszakai pihenést, mely a másnapi menet feltétele, jól megszervezzék (sátorverés, táboralakítás), kora délután meg kellett állni. Ebben a menetteljesítményben az is benne van, hogy 4-5 naponként egyna-

29 A Mohács-mítosz 20. századi aktualizálását, át- és újraértelmezését Nemeskürty István Ez történt Mohács után című munkája indította el a század 60-as éveiben. A példa nélküli, több mint egy évtizedes sajtó- és szakirodalmi vitát kiváltó kötet már megjelenésétől a szigorú bírálat és a lelkes támogatás kettősségét váltotta ki. A könyv legendája kialakulását segítette az a nem mindennapi párhuzam, hogy a történész szakma ritkán tapasztalható egyöntetűséggel és kíméletlen kritikával, ízekre szedve elemezte a kötet állításait, míg a történelem iránt fogékony nagyközönség számára, hatalmas sikerét bizonyítva, négyszer is kiadták a művet. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00027/0004-1f9.html – Farkas Gábor Farkas: II. Lajos rejtélyes halála. Magyar Könyvszemle, 116. évf. 2000. 4. szám, valamint egy másik fontos, vitát kiváltó mű: – Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979. Uő.: Szulejmán ajánlata. In: Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest, 1999. 49-73. Érdemes a digitális tankönyvtár anyagait is átolvasni erről az időszakról: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/ket-targyalas/index.html -

22


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek pos pihenőt kellett tartani a szállítójárművek, állatok rendbehozatalára, takarmánygyűjtésre. Az útviszonyok miatt csak tavasztól (mikor már felszáradtak az utak) őszig (az őszi esők beálltáig) lehetett hadakozni. Ez hat hónapot, 180 napot jelentett. Egy tavasztól őszig tartó hadjáratban tehát 180x15 = 2700 km-t lehetett megtenni. A török sereg magva azonban otthon közigazgatási feladatokat is ellátó állami alkalmazott volt, így télre haza kellett térniük (meg azért is, mert ilyen tömeg téli ellátására sem szállás, sem élelem dolgában nem lehetett megoldást találni). A megtehető távolság tehát a felére, 1350 km-re csökken. A hadműveletekre legalább 30 napot kell szánni (megtalálni az ellenséget, megkeresni a legalkalmasabb csatahelyet stb.), a hadsereg által megtehető távolság így 900 km lesz. Ezt a távolságot (Perjés Géza számításai alapján) hatósugárnak nevezhetjük, ez a hadsereg működőképességének a határa. Ha ezt a magyar viszonyokra alkalmazzuk, azt látjuk, hogy az Isztambul–Nándorfehérvár távolság 1000 km 66 menetnap, a Nándorfehérvár–Buda távolság 460 km 31 menetnap, a Buda–Bécs távolság 240 km 16 menetnap. A fentiekből és a későbbi eseményekből néhány következtetést kell levonnunk: 1. A török hadsereg hatósugara éppen Magyarországig ért, 2. a török hadsereg tehát nem katonai nehézségei miatt nem foglalta el az egész országot; 3. az országot nem engedhette át a Habsburgoknak, legalább Budát kézben kellett tartania, mert így – ellenőrizhető volt a Duna mint fontos szállítási útvonal; – távol tudta tartani a birodalomtól a Habsburg-haderőt; – akadályozhatta az Erdély elleni katonai terveket. A leglényegesebb következtetés az, hogy a Török Birodalom ütközőállamnak használta Magyarországot, mely lelassítja az ellene irányuló támadásokat. Magyarország megszállása sokkal többe került a birodalomnak, mint amekkora adót ki lehetett az egyre szegényedő országból csikarni. Hogy mégis költöttek rá, az mutatja hadászati fontosságát. (Magyarország elfoglalt területén a kiadások 300 000 aranyba kerültek, ennek csak harmadát fedezték a bevételek.)” A fejezet jó lehetőséget kínál az életútelemzés tanulságainak a hasznosítására.30 Jelentős személyek tetteit nemcsak a politika dimenzióiban vizsgálhatjuk, hanem kitérhetünk a cselekedetek erkölcsi vetületeire is. (Lásd például Luxemburgi Zsigmond e tekintetben is kacskaringós életútját!)31

30

Bögre Zsuzsa: Élettörténeti módszer elméletben és gyakorlatban* – Feldolgozási javaslat és illusztráció https://www.google.hu/#newwindow=1&q=t%C3%B6rt%C3%A9neti+%C3%A9let%C3%BAtelemz%C3%A9s+m%C3%B3dszerei

31 Az életutak elemzése akkor is izgalmas lehet, ha a közelmúlt eseményeit igyekszik egy-egy életpálya kapcsán megragadni. Ehhez családtagok visszaemlékezéseinek gyűjtése, interjúk készítése egyaránt jó megoldás lehet.

23


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Az újkor és a legújabb kor Fontos cél volt a tervezés során, hogy a tanulók számára bemutassuk azt a folyamatot, amely végül elvezetett „napjaink Európájának” a kialakulásához. Mire helyeztük a hangsúlyokat?  Egyrészt a reformációra, amely nyomán „intézményesült” vallási tekintetben is egy sokszínű – bár sokszor jelentősen megosztott – Európa. A pusztító vallásháborúk helyett – amelyek e folyamat kísérőjelenségei voltak – inkább a reformáció kulturális hozadékait említjük, különös tekintettel a könyvnyomtatás elterjedésére és az oktatás egyre nagyobb térnyerésére a nyugat- (és egy-egy közép)-európai ország tekintetében. Egy-egy korabeli dokumentum bemutatása alkalmas lehet erkölcsi kérdések megvitatására is. (Korábban már jeleztük, hogy ezeknek a feladatoknak az /lehet/ a céljuk, hogy az etika/filozófia tantárgyak hiányában a tanulók számára néhány esetben lehetővé tegyék elvi/filozófiai kérdések felvetését, megvitatását.) Az alábbiakban ehhez Luther 95 pontjából közlünk néhányat: Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése ez embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában. Fordította: dr. Zsigmondy Árpád Lehetséges vitatémák: a. Miért támadta Luther a búcsúcédulák árusítását? b. Hogyan látja Luther a bűn és a bűnhődés kapcsolatát? 

Másrészt azokról a társadalmi változásokról beszélünk, amelyek nyomán kialakultak Nyugat-Európában a modern demokrácia politikai feltételei.32 (A tanulók számára érdemes felolvasni az alábbi dokumentumot, és ha vázlatosan is, de mutassuk be az Egyesült Államok kialakulásának legfontosabb mozzanatait!) Feladat lehet az itt közölt és a tankönyvben elhelyezett dokumentum (Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata) tartalmi elemeinek az összevetése. Olvassuk el a Függetlenségi Nyilatkozat egy részletét! „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartoznak a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvéshez. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítettek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósításá32

Lásd: Jan Patocka: Európa és az Európa utáni kor. Kalligram, Pozsony, 2001. és Frédéric Barbier: A modern Európa születése. Kossuth Kiadó – OSZK. 2010.

24


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek ra, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje és új kormányzatot hozzon létre, amelyik olyan alapokon nyugszik és hatalmát oly módon szervezi meg, ahogy a legmegfelelőbbnek tűnik, hogy biztonságot és boldogságot teremtsen… E gyarmatok igaz népének nevében és megbízásából ünnepélyesen tudatjuk és kijelentjük, hogy ezek az egyesült gyarmatok szabad és önálló államok, és teljes joggal azok, hogy a brit korona iránti mindenféle alattvalói kötelezettségtől szabadok, és hogy köztük és Nagy-Britannia között minden állami kötelék megszüntetendő, a gyarmatok mint szabad és önálló államok teljességgel maguk irányítják sorsukat…” 

Mindezek mellett kulcskérdés a modern kapitalizmus kialakulásának a bemutatása, mely (Nyugat)-Európát egy időre a világ vezető tényezőjévé emelte. Az ipari forradalom téma jó lehetőséget kínál a technika- és ipartörténeti elemek bemutatására. A szakmai elméleti tárgyak segítségével – és számos illusztráció bemutatásával – érzékelhetővé tehetjük tanulóink számára szakmájuk kialakulásának, fejlődésének történeti vonatkozásait is. A helytörténeti gyűjtemények, múzeumok erre jó lehetőséget kínálnak.

A „fonó Jenny”33

Nézzünk erre egy példát! Az alábbi szöveg kapcsán sokféle feladatot adhatunk tanulóink számára: a. nyelvészeti és irodalmi jellegűeket, b. klasszikus helytörténeti gyűjtőmunkát, c. egy-egy gyár/üzem rövid történetének bemutatását, d. kiemelkedő feltalálók, vállalkozók életrajzának megismerése és a sikerek/kudarcok okainak elemzése.

A barnaszenet 1766-ban fedezte fel Matussek Vencel és Fischer Antal, Eresztvény mellett, a Várberek-patak völgyében. A favágók hívták fel figyelmüket a füstölgő fekete földre. 1840től kezdve bányászták a környéken iparszerűen a szenet, egészen 1959-ig. A Várberek-patak völgyében ma egy bazaltgúlába helyezett emléktábla, távolabb egy emléktáró állít a barnaszén felfedezésének, illetve bányászatának emléket. 1868-tól kezdődött a bányatelep kiépítése, ez lett a mai Salgóbánya, ami annak idején a vidék egyik legszebb fekvésű, leggondozottabb bányatelepe volt. A város és Salgóbánya között épült ki Közép-Európa első ipari

33

http://www.szerszamgepgyartas.hu/hun/story/5-ipariforradalom.htm

25


2014.03.20. 23:43:38


fogaskerekű vasútja. A 6 km hosszú, 239 m szintkülönbségű sínpálya először lóvasútként szolgált, majd 1879-ben építették át részben adhéziós, részben fogaskerekű vasúttá. Legnagyobb lejtőszöge 105‰ volt. A gőzüzemű kisvasút 1950-ig működött, utána felszedték. A terepen és a térképen is jól végigkövethető útvonalát azonban máig "Fogas"-nak nevezik a helybéliek. A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt. A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt. http://lazarus.elte.hu/salgotarjan/terkep/tf/ipar.htm Az első és második ipari forradalom „eredményeinek” sematikus ábrája: I. ipari forradalom

II. ipari forradalom

szén

szén

energiahordozó

kőolaj erőgép

gőzgép

gőzgép robbanómotor villanymotor

üzemméret

kis

nagy

közepes

nagy

szükséges tőke

kis

közepes

közepes

nagy

a találmányok alkotói

mesterek

tudósok

mesterek

szabad verseny kora 

tudósok

monopóliumok kora

Az euro-atlanti térségben kialakuló kapitalizmus velejárója lett a gyarmatosítás.

A 19. század végére egyértelművé vált Nyugat-Európa fölénye a világ többi részével szemben. A klasszikus, majd a második ipari forradalomban megerősödött nyugat-európai – az ún. centrum országok – hatalmi túlsúlyát Európán kívül csak az Amerikai Egyesült Államok és Japán tudta megkérdőjelezni. Mi lehet a magyarázata ennek a példátlan dominanciának? Egyrészt az 26


2014.03.20. 23:43:38

Módszertani füzetek európai országok gazdasági ereje: 1900-ban a világ ipari termékeinek 40%-át itt állították elő, míg a nemzetközi kereskedelemből való európai részesedés 66% volt. Másrészt a legfontosabb technikai találmányok Európában születtek meg, és ez tartós katonai fölényt eredményezett az afrikai és ázsiai hatalmakkal szemben. Megvitatható problémák: I. Centrum és periféria (Wallerstein /1983/) kapcsolata a modern világban: A modell tényezői: A fokozatosan fejlődő térségek ún. növekedési pólusokká fognak válni, s rendkívül nagy innovációs képességgel kell rendelkezniük. Az országoknak vezető, hatalmi szerepre kell törekedniük. A szerző a növekedési pólusokat nevezi el centrumoknak. Ezek a növekedési pólusok folyamatosan, dinamikusan erősödnek, a többiek pedig perifériákká fognak süllyedni. A két elem között erős aszimmetrikus függőség alakul ki, melyek jelentős területei: a. A periférikus területek nyersanyag- és munkaerejének felhasználása, illetve a perifériák termékfelvevő szerepének biztosítása. b. A fejlődés üteme a centrumtérségekben töretlen fejlődéssel írhatók le, míg a perifériák távolsága marad, esetleg növekszik, a fejlődés vontatott. c. A centrumtérségek beavatkoznak a perifériák életébe. A centrumok és a perifériák mellett a modell harmadik eleme(i) a félperifériák, melyek tulajdonságai részben a centrumokból, részben a perifériákból keveredni fognak. A fél-perifériáknál vagy megindul a gazdasági fejlődés, és így sikerül a felzárkózás a fejlett országuk, centrumok környékére, vagy a perifériákhoz való süllyedés lesz a jellemző. http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/magyarorszg_infrastruktrja.html A gyarmatosítás eredményeit tükröző hagyományos térképeken lehetőség nyílik a fent bemutatott modell ábrázolására is, amely a tanulók számára jobban érzékelteti e folyamat dinamikáját. A sort további térképek bevonásával lehet folyatni! A. Gyarmatosítás 1850-ig.

27


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET B. Gyarmatosítás a 19. század második felében

II. A „rövid” és a „hosszú századok” kérdése Több történész vélekedik úgy, hogy a „rövid” 20. századot (1914-1989) egy „hosszú” 19. század előzte meg, amely 1789-től 1914-ig tartott. E századhatárokon túlnyúló korszak lényegét a kapitalizmus kialakulásában, a modern világgazdasági rendszer kiformálódásában látták. Európa jelentős részén és az USA-ban hatalomra került polgárság új politikai és gazdasági kultúrát alakított ki, amelynek következményei az életmódban, a mentalitásban is kifejezésre jutottak.  Vitassuk meg, hogy helytállóak-e ezek a felfogások!  Miért gondolják többen azt, hogy a 20. század története véget ért 1989-ben? III. A 19. század utolsó harmadának és a 20. század első évtizedének a bemutatása lehetőséget kínál arra is (5.15. 5.16.), hogy tanulóink számára érzékeltessük, hogyan épül fel és milyen jellegzetességeket mutat a modern polgári társadalom.

Az első világháború kitörése előtt Nyugat-Európa lakosságának majdnem a fele már ipari munkásként dolgozott. A társadalom zöme városokban él. Kialakult a modern középosztály s az értelmiség jelentős számszerű növekedése. Megváltozott az élet minősége. Beköszöntött a tömegfogyasztás kora. Ennek az új jelenségnek volt tipikus és egyben leglátványosabb példája az 1908-ban megjelent autó, Henry Ford híres T-modellje. Az autó bolti ára 850 dollár volt, bizonyságául annak, hogy a gyártó arra törekedett: termékét a fogyasztók széles köre vásárolhassa meg. Csökkent az élelmiszerek és a ruházati cikkek ára. A hagyományos boltok és üzletek mellett megjelentek a nagyáruházak is. A szociális rendszerek és az egészségügyi ellátás minőségi javulása nyomán jelentősen csökkent ezekben a társadalmakban a gyermekhalandóság, s nőtt az átlagéletkor. Az életszínvonal növekedéséhez sajátos módon járult hozzá a gyermekvállalási kedv mérséklődése: a nyugat-európai és észak-amerikai középosztályhoz tartozó családokban a két gyermek vált általánossá. A munkaidő a korábbiakhoz képest rövidült, így a tömegek számottevő szabadidőhöz jutottak. Új időtöltési szokások honosodtak meg. Sokan látogatták a stadionokban rendezett futballmérkőzéseket. Az olimpia mellett fontos sporteseménnyé vált az 1900 óta rendszeresen megrendezett, teniszezők számára kiírt Davies Kupa. Még Angliában inkább a foci, addig Franciaországban a kerékpározás 28


2014.03.20. 23:43:38


vált nemzeti sporttá. Európa legjelentősebb kerékpárversenye (napjainkig!) a Tour de France lesz. Tömegfogyasztási cikké vált az újság is. Az újságolvasás az életmód mindennapos elemét képezte. (Ekkor már elengedhetetlen kelléke az egyes lapoknak a hirdetés, a reklám. Ezek teszik lehetővé a viszonylag alacsony lapárakat.) A klasszikus, férfiaknak szánt sajtótermékek mellett egyre több olyan kiadvány lát napvilágot, amely a nőket és gyermekeket célozza meg mint lehetséges olvasókat. A legjelentősebb napilapok példányszáma akár a napi 1-2 milliót is elérhette. A XX. század elejére a magyar társadalom (lásd ehhez: TK. 5.16. 304. o.) is számos változáson ment keresztül. A társadalomban zajló folyamatok legfontosabb elemének a polgárosodást tekinthetjük. Tudnunk kell azonban, hogy e fogalom tartalma nem azonosítható minden vonatkozásában a legfejlettebb nyugat-európai társadalmakban tapasztaltakkal. A polgárság mint társadalmi kategória azonban mindenütt egyaránt társadalmi értékrendet, életminőséget és életmódot jelentett. A magyarországi arisztokrácia létszáma – a korábbi évtizedekhez képest – megnövekedett. Sokan kaptak Ferenc Józseftől kitüntető bárói, grófi címet. E réteg „magyarságát” sok esetben csak az igazolta, hogy birtokaik történetesen az ország területén helyezkedtek el. Voltak közöttük persze olyan családok is, akiket ennél több kötött a magyarsághoz (pl. a Károlyiak, Batthyanyak). A feudális eredetű hitbizományi birtokok biztosították számukra, hogy az ország földterületének számottevő részét – az öszszterület mintegy 10%-át – továbbra is birtokolják. A nagy vagyonok birtokosainak a többsége közvetlenül nem vett részt a politikai életben, az ország irányításában. A földbirtokos elit másik csoportját azok a köznemesi eredetű családok alkották, amelyek meggazdagodva 1000–10 000 hold nagyságú birtokok tulajdonosainak mondhatták magukat. A tőkés nagyipar kialakulása együtt járt egy nagypolgári réteg kiformálódásával. Ebben a kategóriában kb. 1000 családról beszélhetünk, azokról a gyártulajdonosokról, bankárokról, akiknek a tevékenysége nélkül a magyar kapitalizmus kialakulása és fejlődése nem képzelhető el. A családfők egy része nemesi címet, főrendi házi tagságot kapott, s közülük a leggazdagabbak vagyonukat birtokvásárlásba fektették. A társadalmi elit sajátos részét képezte az ún. szellemi elit. Az idetartozás fontos követelménye a szakmai elismertség volt. Írók, építészek, színészek, jogászok (Jókai Mór, Jászai Mari, Gyulai Pál, Csemegi Károly stb.) alkották e sajátos csoportot. A sikeres politikai szerepvállalás gyakorlatilag belépőt jelentett az elit valamelyik csoportjába. A politikai elithez országos szinten a miniszterek, képviselők, állami és közigazgatási tisztviselők tartoztak. Sajátos színfoltját képezték a korabeli magyar társadalomnak a katonatisztek. Nagyon komoly presztízzsel rendelkeztek az ún. K.u.K-tisztek, azok, akik a közös (azaz „császári és királyi”) hadseregben szolgáltak. A kevésbé vagyonos, csekély társadalmi és politikai összeköttetésekkel, ám nagy ambíciókkal rendelkező fiatalemberek számára a hadsereghez való tartozás még mindig biztosíthatta az előnyös házasság megkötésének vagy egy jelentős presztízst jelentő állás megszerzésének a lehetőségét. A középosztályhoz sorolták azokat, akik a társadalom legfelsőbb rétege alatt és a „szegények” között helyezkedtek el. Társadalmi és politikai értelemben rendkívül vegyes összetételű egyének és családjaik alkották ezt a kategóriát. A középosztályhoz tartozásnak számos ismérve volt, amelyek mintegy íratlanul határozták meg a jogosultságot. A középosztályhoz tartoztak a nemesi származású dzsentrik, akik nem feltétlenül rendelkeztek számottevő vagyonnal. Számukra kulcskérdésnek bizonyult, hogy állami vagy törvényhatósági állást tölthessenek be, hiszen ebbe az új helyzetbe korábbi uralmi pozícióikból még néhány elemet átmenthet29


2014.03.20. 23:43:38


tek. Ezt a réteget mutatta be írásaiban – nem minden kritika nélkül – Mikszáth Kálmán. A középosztály másik csoportja nem volt nemesi származású. Pozíciójukat vagyonuk határozta meg. Magánzók, kisüzemek tulajdonosai, részvényesek, háztulajdonosok tartoztak ide. Az értelmiség (köztisztviselők, magántisztviselők, szabadúszók) szintén a középosztály részének számított. A kisárutermelésben és a szolgáltatásokban dolgozó kispolgárságot a középosztályhoz való tartozás vágya, a középosztály által nyújtott minták követése jellemezte. Sokuk számára azonban a nyújtott minták elérése, a reális felemelkedés lehetősége többnyire csak vágyálom maradt. A kispolgársághoz tartozhattak azok a szakmunkások is, akiknek a jövedelme biztosította a kispolgári életformát. A munkásság létszáma az 1890-es évektől kezdve fokozatosan gyarapodott, számuk 1910-re elérte a 2,5 milliót. Ez a lakosság 15%-a volt. A szakmunkásokat leszámítva, a munkásság számottevő része megélhetési gondokkal kellett, hogy szembenézzen. A társadalom zömét azonban a parasztság képezte. Létszámuk 11 millió volt, az ország lakosságának mintegy 62%-a. A birtokos parasztság élesen differenciálódott. A nagygazdák – a „gazdagparasztok” – 100-200 holdon gazdálkodtak. A középparasztság képviselői 20-50 holddal rendelkezhettek. A parasztság legszélesebb rétegét a kisparasztság alkotta. Életkörülményeiket tekintve a legrosszabb helyzetben egyrészt a törpebirtokosok voltak, mert birtoknagyságuk nem érte el az 1 holdat, másrészt azok, akik nem rendelkeztek földtulajdonnal (cselédek, aratók, napszámosok). Magyarország társadalmát más szempont szerint tagolta a nemzetiségi hovatartozás. A feszültséget az okozta, hogy az 1868-as nemzetiségi törvény értelmében Magyarországon egy politikai nemzet létezett, és az a magyar volt. Asszimilációs törekvést saját létszámához képest nagyobb arányban csak a Magyarországon élő németség és a zsidóság fejtett ki. Feladat: Ebben a korban a lakáskörülmények pontosan meghatározták a társadalmi hovatartozást. A középosztályhoz tartozók lakása minimum 3 szobás volt, de semmiképpen nem léphette túl a 6-8 szobát. Bennlakó cseléd, mosónő, a gyermekek mellett nevelőnő és bejáró fodrász jellemezte ezt az életformát. „A lépcsőházból közvetlenül az előszobába jutunk, a bejárattal szemközti ajtó vezet az ebédlőbe. A szoba közepét nagy, súlyos ebédlőasztal foglalja el, amelyet étkezéskor fehér abrosszal terítenek. Körülötte magas, egyenes támlájú, karfa nélküli ebédlőszékek. A fal mellett áll a nagy és ugyancsak súlyos kredenc, benne az étkészletek, terítők, az ezüstnemű, mellette a kisebb pohárszék, amely a tálalást segíti elő. A polgári hálószoba jellegzetesen szimmetrikus beosztású, a főbb tárgyakból kettő van. Rendszerint világos színű kettős családi ágy, mellette két éjjeli szekrény: egy polcos a fehérnemű és egy akasztós a felakasztható ruhák számára. A családi ágyak előtt néha gyerekágy vagy sezlon áll, amelyet serdülő koráig a kisgyermek használ, ha nincs külön gyermekszoba. A páros szimmetriát az egyetlen toalettükör bontja meg, többnyire hármasszárnyú, amelyet a ház asszonya használ reggeli és esti szépítkezésnél. A hálószoba már régtől, az ókortól fogva szakrális jellegű. Idegen nem teheti be a lábát, kiváltképpen nem a bevetetlen hálószobába; a falon az ágy felett szentképek, kegytárgyak és családi képek. A középosztályban a vendégszoba fontos szerepet játszik. Ez az otthon fénypontja, a háziasszony büszkesége, itt vannak a legdrágább bútorok…”

30


2014.03.20. 23:43:38


Melyek azok a bútorok, amelyek még ma is megtalálhatók a lakásokban, és melyek azok, amelyeket már ritkábban láthatunk? Mi lehet ennek az oka? A polgári lakás melyik részletét ábrázolja a kép?

A tanulók a képelemzés mellett készíthetnek lakásalaprajzokat, illetve megtervezhetik a korabeli lakások berendezését. Milyen funkciókkal látnák el az alábbi nagypolgári lakás helyiségeit? – ebédlő – dolgozószoba – hálószoba – cselédszoba – nappali szoba Milyen szerepe lehetett a hallnak?

A képen egy kispolgári lakás alaprajza látható. Miben különbözik ez a lakás a korábban bemutatott nagypolgári lakástól? a. szobák száma b. bizonyos helyiségek hiánya Vitassuk meg azt is, hogy a lakás alapterülete és beosztása mellett milyen egyéb tényezők befolyásolhatták az ott élők életminőségét?

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/08/133.html 31


2014.03.20. 23:43:38

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Az ipari forradalom nyomán kialakult munkásosztály életkörülményeiről szintén a lakásviszonyok alapján tájékozódhatnak a tanulók. „Magyarországon a 20. század első felében a munkásság zöme bérlakásban vagy szolgálati lakásban élt. Saját házban csupán a vidéki városok félig munkás, félig kisiparos családjai éltek, s az úgynevezett munkásarisztokrácia tagjai. Például Marosvásárhelyen 1909-ben a munkások 21%-a élt saját házban, 75%-a bérlakásban és 4%-a szolgálati lakásban. A saját tulajdonú házakat általában súlyos bankkölcsön terhelte… Budapesten a gyári munkások többsége szoba-konyhás bérlakásban, külvárosi bérkaszárnyában élt. A századfordulón a magyarországi munkásosztály lakásviszonyait a szűkösség és a zsúfoltság jellemezte, amit a magas lakbérek miatt kialakult albérleti és ágybérleti rendszer még tovább fokozott. Újpesten az 1930-as években a bőrgyári munkások a gyár házaiban laktak, s havonta 25–30 pengő lakbért vontak le érte a keresetükből. Mivel a keresethez képest ez a lakbér igen magas volt, sok család választotta inkább – főleg a gyermektelenek közül – a társbérlői viszonyt. Lágymányoson az albérlők és az ágyrajárók tömege élt a munkások számára alig megfizethető bérkaszárnyákban. Helyenként 11–17 albérlő lakott egyetlen lakásban. Egyébként 1906-ban a legtöbb proletár bérkaszárnya a Józsefvárosban volt (23), majd Angyalföld (16) és Ferencváros (12) következett…” Az egyszobás munkáslakás nemcsak a polgári, de a paraszti térigénytől is elmaradt. Nem létezett benne reprezentálásra szolgáló tiszta szoba… Az egyetlen szoba mindennap használt háló- és lakóhelyiség volt. Bútorzata is ennek az igénynek kellett, hogy megfeleljen. A 20. század elején a marosvásárhelyi munkáslakásban „a szoba bútorzata… fölöttébb egyszerű, a heti piacon kapható festett bútorból áll, a politúros, már a nagyobb jólét jele. A kihúzós szekrényen többnyire teljesen hasznavehetetlen, olcsó porcelán figurácskák, kis üvegpohárkák és fényképek állnak, ugyancsak megnehezítve a háziasszonyra nézve a portörlés munkáját. A falon a szokásos vásári olajnyomatok láthatók...”http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/08/133.html Az alaprajz elemzése mellett a szövegben szereplő kifejezések (tisztaszoba, albérlet, ágybérlet) értelmezését is végeztessük el a tanulókkal! A feladathoz hozzákapcsolható a mai magyar társadalom helyzetét tárgyaló fejezet (5.23.). A tanulók gyűjtőmunkát végezhetnek az életmód kapcsán. Többféle módszer is alkalmazható: a. fényképek készítése mobiltelefonnal, és a képek elemzése; b. visszaemlékezések gyűjtése (szüleik, rokonaik fiatal koráról). http://rakosliget4.uw.hu/ 32


2014.03.20. 23:43:39

Módszertani füzetek A 20. század E. J. Hobsbawn brit történész a 20. századról szóló könyve „A szélsőségek százada” címet viseli. Erre a megközelítési módra a tankönyv is utal (5.17.). A század egészének az értékelését érdemes akkor elvégezni, amikor az ezt bemutató fejezeteket feldolgoztuk (5.15; 5.17. 5.22.). Vajon egyetértenek-e tanulóink ezzel a megállapítással? Olvassunk fel a számukra egyéb „jellemzéseket” is!  René Dumont (ökológus): „ez a tömegmészárlások és háborúk évszázada”.  Ernst Gombrich (művészettörténész): „A 20. század legfőbb sajátossága, hogy a világ lakossága iszonyúan megsokszorozódott. Ez katasztrófa, ez szörnyűség. S nem tudjuk, hogyan oldjuk meg.”  Severo Ochoa (spanyol Nobel-díjas tudós): „A legalapvetőbb sajátossága a tudomány fejlődése, mely valóban lenyűgöző volt…”  Rita Levi Montalcini (olasz Nobel-díjas tudós): „…kialakult a nyilvánosság hatalma, évszázados elnyomás után felszabadultak a nők”.  Raymond Firth (antropológus): „Technikailag a 20. század legjelentősebb fejleménye az elektronika volt…” Vitassák meg, hogy tanulmányaik alapján ők hogyan látják a 20. századot?! A tankönyv fejezeteiben megjelenő információkat elsősorban a korra vonatkozó dokumentumokkal egészíthetjük ki. Ezeket felolvashatjuk (kinyomtathatjuk, kivetíthetjük) tanulóink számára. Néhány példa: 1. TK. 5.1.8. Magyarország 1918-1920. 2. A. Revíziós plakát (308. o.) 1920. május 6-án a nagyhatalmak képviselői átadták a békeszerződés végleges szövegét a magyar delegációnak, amelyet Apponyi Albert vezetett. Az alábbi részlet Apponyi beszédéből való: Nem titkolhatjuk el, mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett. E megütközés könnyen megmagyarázható… A többi háborút viselt nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szintén szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére lényeges, oly területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad, és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jó részétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és

B. Horthy Miklós fehér lovon (308. o.) Polgármester úr ! Fogadja meleg szavaiért a magyar nemzeti hadsereg nevében őszinte köszönetemet. Ma, ennek a városnak a küszöbén, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy a szokásos frázisokkal éljek. Igazságérzetem arra kényszerít, hogy kertelés nélkül mondjam ki, amit érzek. Amikor még messze voltunk innen, és csak halvány volt a reménységünk, hogy ezt a tévútra vezetett nagyvárost fegyverrel a kezünkben viszontláthassuk, mert a távolból természetesen nem szegény magyar testvéreinket és itt üldözést szenvedő mártírjainkat láttuk, hanem csakis azt a piszkos áradatot, amelybe ez a város alásüllyedt. A magyar nemzet szerette Budapestet és el is kényeztette; mégis az utóbbi időben ez a város lett a veszte. Most, itt a Duna partján, tetemre hívom a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város porba rántotta a szent koronát meg a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött. A nemzet legjobbjait börtönbe vetette vagy kiüldözte hazájukból. Ezen felül még mindenünket el is tékozolta. Mégis, minél jobban közeledtünk ide, annál inkább indult olvadásnak a szívünkre rakódott jégréteg, és hajlandóvá váltunk arra, hogy megbocsássunk. Igen, megbocsátunk ennek

33


2014.03.20. 23:43:39

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET eszközétől, ugyanakkor, amikor azt kivánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös helyzet előtt állva, kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben?

a bűnbe sodort városnak, ha visszatér a haza szolgálatába, ha szeretni fogja szíve és lelke minden erejével ezt a földet, melyben őseink csontjai porlanak, ha szeretni fogja azt a rögöt, melyet testvéreink arcuk verejtékével művelnek, a szent koronát, a kettős keresztet, meg a négy folyót, egyszóval, ha szeretni fogja magyar hazánkat és magyar népünket. Katonáim – miután learatták és begyűjtötték földjeik termését – fegyvert fogtak, hogy az országban a rendet helyreállítsák. Az ő kezük immár készen áll a testvéri kézfogásra, de - ha elkerülhetetlen lenne - felkészült büntető ökölcsapásra is…”

A tanulók az események ismeretében elemezhetik a forrásokat! (Lásd: 17.2.) Néhány szempont: A. 1. Miért beszélt Apponyi „mérhetetlen szigorúságról”? A válaszokat a tanulók a Párizs-környéki békéket bemutató kézi vagy fali térképek alapján fogalmazzák meg! 2. Miért és hogyan változott a gazdaság szerkezete a trianoni békekötést követően? B. Miért beszélt Horthy arról, hogy a város (ti. Budapest) „megtagadta ezeréves történelmét”? A válaszhoz a tanulók használják a 305. oldal szövegeit! 3. TK: 5.1.7. A diktatúrákról 4. A fejezet lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók összehasonlíthassák az eltérő ideológiájú diktatúrák „természetrajzát”! A két térkép a GULAG rendszerét, valamint a koncentrációs táborok elhelyezkedését mutatja. Vitassuk meg a tanulókkal e diktatúrák ideológiai alapjait! Miben hasonlítottak és miben különböztek egymástól? Beszéljük meg tanulóinkkal azoknak az eseményeknek a mozgatórúgóit, amelyek napjainkban vezettek el népirtáshoz! (Délszláv válság - Bosznia, Ruanda, Dél-Szudán stb.)

http://tortenelemklub.com/images/tartalom_okor/IIvilaghaboru/holocaust/a%20Legnagyobb%20koncentr%.bmp 34


2014.03.20. 23:43:39

Módszertani füzetek A diktatúrák „természetrajzának” feltárásához segítséget nyújt François Furet és Jean Daniel levélváltása: Kedves Jean! (…) A kérdés tehát az, milyen módon tárgyaljuk századunk történelmében a kommunizmust és a nácizmust. Senki sem állítja vagy sugallja, hogy a két rezsim azonos lenne. A kérdés az, hogy jogos-e összehasonlítani őket. Ez ellen a kommunisták mindig hevesen tiltakoztak, sőt amikor erejük teljében voltak, az antifasizmus nevében meg is tiltották. Érthető az érdek, amely ehhez fűződik: a kommunizmust a demokrácia térfelén kívánták látni. Emellett az is érthető, miért ilyen erős ez a tabu a francia baloldalon, amelynek két kristályosodási pontja 1936 és 1944–45. De ez a tiltás, amelyet a vigasztalhatatlanok szinte vallási igazságként tettek magukévá, nyilvánvalóan lehetetlenné teszi, hogy a kommunizmust legmélyebb valóságában elemezzük…Teljes valóságában szembesülni a szovjet kommunizmussal vajon gyengíti-e a nácizmus morális elítélésének erejét? Rendkívül szomorúnak tartanám, ha a zsidó népirtás borzalmait arra használnánk, hogy elfelejtsük vagy eltitkoljuk több tízmillió ember halálát, akik a szovjet terror áldozatai voltak. A nürnbergi per kivégzettjeinek bírái között ott ültek a katyni gyilkosok. Katyn az Katyn marad, még ha a nácik fel is használták a propagandájukban. A lengyeleknek is van joguk emlékezni. Természetesen igaz, hogy a marxizmus-leninizmus, szemben a nácizmussal, demokratikus eredetű… Végül pedig kijelenthetjük, hogy a kommunista ideológia, mivel tudós forrásból és egyetemes hagyományból származik, veszélyesebb hazugság, mint a náci ideológia, amely sokkal elemibb, tehát kevésbé misztifikál. Azt sugallod, hogy minden a tiédtől különböző elképzelés a fasizmust rehabilitálja. Ez óriási tévedés. Barátsággal: François Furet Kedves François! (…) Nem áll szándékomban téged cáfolni. Mindazonáltal ügyeltem rá, hogy megkülönböztessem a Holocaust-tagadók revizionizmusát attól, amit relativizmusnak nevezek. Márpedig tény, hogy ennek a relativizálásnak van létalapja. Másképpen szólva, a relativizálás abban áll, hogy kijelentjük: Hitler ugyanaz, mint Sztálin. Azt mondod, ezt senki nem állítja? Túl sok példával tudom cáfolni. Barátunk, Semprun is ezt állította méltányolható és árnyalt módon… Ez az első mondata Bernard-Henry Lévy könyvének, Az emberarcú barbárságnak. Glucksmann sem mond mást, és Jurij Afanaszjev kijelentette, hogy Sztálin rosszabb volt, mint Hitler. Ez engem nem lepett meg. Térjünk vissza még arra, miről is szól számomra ez a vita. Ha figyelemmel olvastad volna írásaimat, tudhatnád, hogy számomra az egyik legnagyobb kihívás megérteni, miért válik valaki kommunistává. Neked kétségkívül nagyobb a tekintélyed ahhoz, hogy megszabd, mivel kell a történészeknek foglalkozniuk. Szerinted a tettek és nem a szándékok alapján kell ítéletet mondaniuk. Egy ilyen mértékben leszűkített történelem azonban engem már nem érdekel. (…) Engem tehát az foglalkoztat, hogyan és miért csatlakozik valaki a kommunizmushoz. (…) Nagy vonalakban azt mondhatjuk, hogy a bolsevizmus szörnyűségesen totalitárius rendszert eredményezett. De a kommunista álmot nem csak az esszénusoknál vagy az első keresztény szektáknál, a paraguayi jezsuitáknál vagy Fourier műhelyeiben figyelhetjük meg. Rá kell bukkannunk a nyomára és végig kell követnünk annak a fiatalembernek a lelkében is, aki egy napon gondol egyet, és párttagkönyvet vált. A kommunizmushoz való csatlakozás és a bolsevik 35


2014.03.20. 23:43:39

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET gyakorlat között kétértelműségekkel teli szakadék húzódik, és ez a szakadék az, amely minduntalan ámulatba ejt bennünket. Ki az a történész, aki azonosnak tartja egy ifjúkommunista kezdő lépéseit egy fiatal náci indulásával? Ugye te nem? Annál jobb. Akkor nem hozzád intézem ezeket a szavakat. Az intoleranciával kapcsolatban: az antikommunizmus, ha baloldali emberektől jön, még mindig gyanús azoknak a szemében, akik gyűlölik a szociáldemokráciát. A dolgok furcsa egybekapcsolódása folytán jobboldalinak kell lenni ahhoz, hogy ne vádoljanak meg a kommunizmus iránti elnézéssel. (…) Hol van tehát az emlegetett intolerancia? Melyik oldalon? A valóságban számos volt kommunista vitte át a jobboldalra a szociáldemokrácia iránti atavisztikus gyűlöletét, amelyet még a Kommunista Párttól (és általában a marxistáktól) tanult. (…) Jean Daniel Commentaire, 1998. tavaszi szám, 246–249. o. (Maruszki Judit fordítása) http://beszelo.c3.hu/cikkek/fran%C3%A7ois-furet-es-jean-daniel-levelvaltasa

Összegzés E füzet célja nem lehetett több mint néhány ötletnek, módszernek a leírása a tanítás támogatása értelmében. Az adott feltételek amúgy is megkívánják, hogy a tárgyat tanító pedagógus alapvetően változtasson addig bevált gyakorlatán, amely folyamatnak véleményünk szerint két iránya lehet: 

a tantárgy eredményes tanítása érdekében a korábbiakhoz képest sokkal intenzívebb együttműködésre, együttgondolkodásra és együttes tervezésre lesz szüksége mindazokkal a munkatársaival, akik az adott osztályokban tanítanak;



a tananyagot közvetítő tanári szerepet – bár ezt a megközelítést elhagyni teljesen nem lehet – fel kell, hogy váltsa a tudásanyag menedzselésére irányuló magatartás, amely egyrészt azért szükséges, mert a tankönyvön kívül számos egyéb olyan forrás van, ahol a tanulók tudása bővíthető. Ehhez újfajta támogatásra van szükségük, olyanra, amely különféle helyzetekben történő tanulásra is felkészíti őket. Így a történelem és társadalomismeret előírt anyaga mellett a hangsúlyokat a különféle helyzetekben történő tanulás elsajátítására célszerű helyezni. Ez az a terület, ahol a többi műveltség- és tantárgyterület oldaláról is jelentős támogatásra van szükség, és ez fordítva is igaz.

Azok a tanulók, akik a szakiskola befejezését követően tovább szeretnének lépni az érettségi megszerzése irányába, a történelem és társadalomismeret tantárgyat két tanéven keresztül magas óraszámban fogják tanulni, annak érdekében, hogy tudásuk megfeleljen a Nat-ban és az érettségi követelményekben előírtaknak. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához ebben a programban alapvetően két tényezővel lehet hozzájárulni:  a tanulók érdeklődésének a felkeltésével a történelem iránt, valamint  a tanulás iránti elkötelezettség megerősítésére a tananyag tartalmi elemein keresztül.

36


2014.03.20. 23:43:39

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

Recommend Documents