Tro. 62, 1
A' F E L S É G E S C S Á S Z Á R É S A P O S T O L I K I R Á L Y K E GYELMES ENGEDELMÉBŐL. Indult BétsbóT, Pénteken Augustus 4 - ik napján* 1 8 1 5 - dik esztendőben.
h ét s.
két holnapban t. i. Júniusban és Júliusban tsak nem mindenkor 3 hüvelykkel és 5 liA' leg közelebb eltelt'nyári két holna - neával állott alább az ide való tsillagvisgápokban oliy különös volt az idő járása, ló toronynak levegőmértéke szerint, kivé hogy arról emlékezetet tenni, és a! M . K u vén június 16-ik és 2 8-ik; és Jul.. .13, 14, rír tisztelt Olvasóivalis közleni érdemes és 15 napjait, a' mellyeken egynéhány linek Ítéljük.. A ' m ú l t Júniusnak első nap neával felljebb állott. . jaiban középszerű melegség volt, a' melly Június holnap első felében több meleg mindazáltal léptsöaként mindenkor neve • és tsendes napok voltak, hanem azon hol kedett, mind a d d i g , mig azon holnapnak napnak 14-ik napjától kezdvén egész Juli17 -'ik napján a' Reamur melegmérő tsöjé- u*. vegéig mindenkor felhős volt az ég,ugyan hen a'nullán feliül 23 l/z grádusra lépett, nyira , hogy. tsak Jun. 18-ik, és Július 5, a meíly ebben az esztendőben legnagyobb 6, és 13-ik napjai voltak'tiszták. Június holnapban 8; Júliusban 9 égmeleg volt. Azon holnap 2 l-ik napján két menydorgés esett, az egyik délelőtt 9 óra dörgések hallattak; Júniusban 16, Július kor, a' másik délutánn 4 órakor, mellyek ban--!^ napokig esett az esső — Június el annyira meghivesitették a' levegő eget, ső felében , mellyben - több világos és vi hogy a' nevezett melegmérő Jun. 24 - dik, dám napok voltának , gyakorta dél és nap 5 r i k , 26-ik és 2 7 - i k napjain este min keletközti szél fújt; mindazáltal azon hol denkor a'nullán f e l i ü l 9 gráduson.állott, a' napnak közepétől fogva, Júliusnak végeze melly ' nyári naptéritő kerületbén rend téig mindenkor- napnyugoti és észak közt kívül való. dolog volt., Minekutánna a'kö való szelek uralkodtak , mellyek itten min vetkezett napokon a' thermometrum avagy - denkor essőthozó szeleknek tartatnak. — melegmérő egykevésre felemelkedett volna, Mind ezekből azt lehet kihúzni, hogy a' következett Július 8 - ik napján ismét 9 most folyó 1815 esztendő, mint szinte az ' g'ádussal volt a' nullán feliül; ezen naptól elmúlt két utolsó esztendők a' nedves esz °lta minden nap nevekedett a' melegség tendők közé fog.. számláltatni; következés Július 19-dik n a p j á i g , a' mellyel a' meleg- képen Filgram Antalnak jövendő m0ndása érő ismét 9 grádusig nevekedett a'nullán béfogtellyesedni, a' ki a' maga időjárásával fe'lül'j de az ezen napon történt ég dörgés irt könyvébe e' folyó esztendőt a' nedvesek az azt követett essős idő a' melegnapo közzé számlálta. 2
a
a
tt
;
e s
kat ismét megenyhítette. . A' Lcvegumérő (barometrum) ebben a'
A' Magyar Udvari Felséges Cancellá- "
riánál e d d i g mint Practicans szolgált Titt. lágon , és uj ábrázatot láttatott Európa maSélljey Sámuel u r , szorgalmatos szolga gára ö l t ö z n i . A ' hódoltatásnak lelke m c . latjára 's alkalmatos tehetse'ge're v a l ó tekin szűnni láttatott; a' m i n d e n Hatalmasságokt e t b ő l , ugyan ezen F. Canceilárianál- A c - riak szükséges tsendesség a'Tiözönséges°béeesistává 's hites.udvari Nótáriussá nevez kességnek viszszatérését í g é r t e . A ' nagy p o i i t i c n s o k , söt m a g o k a' v ü á g i biztosok is tetett. m é l t ó jussal r e m é n y l h e t t é k , h o g y az a' kö Norvégia Ország. Friss emlékezetében lehet a' két M a g y a r zönséges békesség e g y f é l századig állandóH a z á n a k , h o g y N o r v é g i a , m e l l y az Euró ú l m e g f o g maradni." „ M e l l y szerentsés v o l n é k , ha ezen pai Országok közt nem utolsó h e l y e t érde m e l , és 350 német m é r t f ö l d r e terjed ki an gondolatra támaszkodhatnék , ha a' ti bőlnak boszszasága, az elmúlt 18 14 Cszr. különös tsességtekés k i r á l y o t o k h o z való szeretetetek ország akart lenni, és a ' F e l s . Dániai K i e n g e m e t és fiamat azzal biztathatnának, rálynak testvér öttsét Krestely H e r t z e g e t vá h o g y azon utat választhatom, 's azon esz lasztotta magának u r a l k o d ó F e j e d e l m é ü l ; k ö z ö k h ö z nyúlhatok , m e l l y e k szükséges d e m i v e l a' szövetséges F e j e d e l m e k a' Bé k é p p e n kívántatnak a r r a , h o g y ezen igen csi Congressusban másképpen g o n d o l k o z t a k , r é g i országban Norvégiában n e m egynéhány és azon országot Svétzia O r s z á g g a l kívánták szempillantalot t a r t ó , h a n e m az industrián öszvekaptsoini, ennek a' d e r é k északi nem ( i p a r k o d á s o n ) kereskedésen, és földmiveléés megjobbitatott zetnek feltett szándéka el n e m sült. Ez a' sen igazán fundáltatott sok tetteiről emlékezetes ország Christiania v i l á g i b o l d o g s á g o t viszszahozbatnánk." városában közönséges gyiillést tartván a' „ A z o n k ö z b e n e z e n iparkodásunknak Svéczia országgal való öszvekaptsoltatása 's k ö z e p e t t e is ujjabb próbáját mutatta az Is a K i r á l y n a k megkoronáztatása a' közelebb teni gondviselés a n n a k , h o g y az emberek m u l t Július holnapban tökélletességre ment. nek r e m é n y s é g e k és öszvevetések tántorgó íj j o b b a n e g y különös A ' N o r v é g i a i országgyüllésnek elkez- o s z l o p o n épitetik.
1
ta
•vh—uiciAtt&s
HWWmw
3^3
bitcni nem igyekezünk is; mindazáltal azt kell kívánnunk, hogy E u r ó p a tsendességben, és békkességhen élhessen'; de ezt a' szerentsét, mellyet mi más nemzetek fe lett elérni kívánunk , tellyes tehetségünk szerént, igyekezzünk magunknak megsze rezni. A ' szabadságot szerető nemzeteknek el nem kelb felejteni a' haza szeretetét, és azt az állandó szándékot, hogy a' magok megmaradásokért mindeneket feláldozni készek légyenek."
szorosabb fog lenni, és mind két részről megerősitetik, következésképen a' mi ke reskedésünknek kiterjedése ujabb kútfeje ket fog találni. A ' Sz. Domonkosi kormányszék örömest befogadta a' mi vitorlá inkat, és ennek a' szigetnek vizeiben semmi akadályt nem fog a' mi kereskedésünk szenvedni."
„Ez a' jelenvaló tudósítás tökélletesen meggyőzhet titeket arról, hogy én a' ti boldogságtokat előmozdítani meg nem szü„Norvégiának jó U r a i , és Féríiai! II- nök. A ' ti tanátskozástoknak vége igen lyen gondolatokkal szűkség magatokat az fontos ; de szükség azt megmutatnotok, idő kórnyüláilásaihoz alkalmaztatni, és hogy ti a' ti Királyotok eránt tökélletes bi a' Sve'cziai nemzettel együtt mindazt, a' mi zodalommal legyetek, és a' nemzet vára annak ditsősségét és boldogságát állandóvá kozásának , mellynek már is sok részben teszi, eszközieni igyekezni, és olly maga megfeleltetek, ezutánn is megfogtok felel tok meghatározásával lenni,melly által mind n i , hogy a' nemzetnek szabadsága az ural azoknak az eszközöknek megfelel, a' kodó Fejedelem eránt való bizodalmon és mellyekhez ti a' ti tanátskozástokbau nyúl engedelmességen, 's egyszersmind a'nem hattok. zetnek szeretetén, és segedelmén fundálJó példátok vagyon a' Svétziai nem tassék." zetben az iránt, hogy az a' ti jussaitokat „Norvégiai jó Urak és Férfiak ! A ' M i n és szabadságfokát mindenkor méltó tekintet denható gondviselésében ajánllak titeket, ben fogja tartani, mellyet ez a' nemzet kinek áldását kívánjuk a' ti tanátskozástoknemrégiben meg is esmért, 's annak örö r a ; egyébaránt maradunk a' mi királyi jó kös megtartására magát le is kötelezte, és indulatunkkal , és kegyelmességünkkel én tökélletesen megvagyok azról győződve, XIII. Károly. bogy ti, Norvégiának jö Urai és Féríiai! az Frantzia Ország. által a' bal ítéletekről üres lélek által A' 2 I - i k Júliusi Monitörben ezeket ol vagytok lelkesittetve, melíy sem az idő sém vassuk : „ A ' /' independant nevezetű, vala tapasztalás nélkül nem szűkölködik, hogy mint más Franczia újságok, úgymond, azt ti a' Svécziai lakosok iránt mindenkor atya állatják, „„hogy a' St.Leui Herczegné Sán fiúi szeretettel fogtok viseltetni. Reám néz dor Császár E ő Felségét egynéhány ízben ve különös megelégedés az, ha a' Norvé meglátogatta,"" továbbá, „„hogy ez a ' F e l giai Országgyüilésnek megbizonyíthatom , séges Fejedelem a Bonaparte Napóleon édes bogy Dániának, Pomerania miatt támadt annyát audiencziára maga eleibe botsátotyughatatlansaga kívánt véget ért ; az a' jó ta légyen."" Mivelhogy ezen tudósítás egyetértés, meliyben mi Európának min egészlen hamis , hatalmat vettünk arra, den Fejeeleimivei é l ü n k , annál állandóbb úgymond, a' nevezett Monitor, hogy azt fog lenni. A ' mi kereskedő hajóinkat a' megczáfoljuk. Sándor Császár Eő Felsége közép tengerben örömest keresik, és a' egyiknek sem adott engedelmet a' fenn ne tengeri pogány haramják hiven megtartják vezett személyek közül, hogy Eő Cs. Fel az azokkal kötött egyességeket. A ' Nagy ségét meglátogassák." Britannia, és a' szövetséges Amerikai Sza Lavalctte ur , a' postáknak ezelőtt volt badstátusok közt szerzett békesség most G neral-Directora , a'mint ezt a' Gazette de 1
1
n
,j
X **
Francé jeleni!, Július 18-ik napján Paris ban fogságra tétetett. Azonkívül igen sok rnás postatisztviselők is bézárattattak. Hortense, és Soitza aszszoiiyságok azt a' paran tsolatot vettek, hogy tüstént Tárist oda hagyák. •• A \ Gazette officielle nevü ujságlevél egy királyi rendelést foglal m a g á b a n , meüy szerint a' könyvnyomtatásban annakeldtte volt ószveszoritás, bogy t. >'i. minden irás, melly 20 árkusnál nagyobb volt, a' könyv nyomtatásra ügyelő General - Director meg ítélése alá volt. vettetve, egészlen eltörölte tett, 's a', nyomtatásban tellyes -szabadság megengedtetett. A', nemzeti.gárdisták 3 - d i k , és 6-dik légiójából való tóbh Granatirosok, a'régi gárdisták közül való nyoltzvan granatirosokat a' királyhoz vezettek, a' kik E ő Fel ségének következendő irást a d t á n a k . b é : „Sire! Az alól . megírtak a'.régi gárdához tartoztanak, és ditséretes sebhelyekkel van nak megrakatva. A\Bo?iaparte Franczia Or szágba való bérohanásakor eleinte vonakodtak ő néki - szolgálni; k é s ő b b e n , megkell vallaniok , - egy szempillantatig . tartott elté vedés tsábitotta -vala el őket, a', korpusaik közé ismét b e á l l a n i ; a'legszívesebb m e g bánás ime a' törvényes királyi széknek graditsaihoz vezeti őket viszsza; betsülletekre •és a'- sebhelyeikre esküszik, hogy enuekutánna az utolsó tsepvéreket egyedül Fel ségedért .akarják kiontani, és az ő készsé geknek, tanúbizonyságául kérik azt a' ke gyelmet .magoknak, hogy a'királyok közt legjobbiknak.gárdájába felvetettessenek. Ez a' Felséged leghivesebb jobbágyinak 's ka tonáinak .a\ kívánságok." (Ezutánn.vannak az aláírások). Az annak;idejébe: Ugy nevezett nemze ti Conventnek volt deputátusa; Mallarmé, a' ki 32 Verduni ifjú leánykát Guillotiue áltáb elvesztetett vala , és -a'.'Brüsseli lakó soknak is a' revolutiós időközben sok fáj dalmat okozott,' mostan pedig az Avesnesi Vice-Prefektusságot viselte , a' Pruszszusok
által fogságra tétetett, és szoros őrizet alatt német Országba vitetett. Reménylhetőképen, igy szőllanak a' Berlini ujságlevelek egy k e m é n y , de igasságos büntetés fogja mostanság azokat érni., a' kik F'rantzia or szágban .és külföldön is kimondhatatlan szerentsétlenségeket okoztak vala. A! Journal de Paris -nevü ujságlevél .azt m o n d j a , hogy m i n d e n Párisi zsurnálok mellé egyegy Redacteur Responsable, az az ollyan felvigyázó rendeltetett légyen, a'ki a' reábízott ujságlevél foglalatjáról köteles mindenkor megfelelni; söt hogy a' ház szegletre kiragasztani szokott hirdetések számára is illy felvigyázók < rendeltettek .légyen. A ' mult Július 15-ikén 1 's 2 óra kö pött az Anglus armadának nagy Generálstábja , melly valami 300 Generálisokból, és Stabális Tisztekből á l l , ^Wellington Hertzegnek vezérlése al itt, a' Tuileri:ip.tlotába a' Király tiszteletére ment vahi;.üo kir. Felsége ezen ínegkülörnbó^tetett Tisz teknek olly nagy számát a'.legnagyobb szí vességgel . fogadtad. Egyenként cgymas.utánh botsáltattak e l e i b e , 's név szerint neveztettek meg .mindnyájan. A ' király a Sz.GyörgyRendjének czimerét viselte,és Her. 'Wellingtonhoz anglus nyelven . e'-'követke zendő-szókat intézte: „Ilerczeg ur, az személyes köszönetemmel tartozom Kigyel" mednek azon emberiségért, és jóakaratéit, mellyel'a'-Kigyelmed armadája az én at'Jtvalóimmal bánik , és nagy örömömre szol g á l , hogy ezen . tanúbizonyságot az" egész Generalstábja előtt tehetem személyesen. Ez utánn többekkel azon Tisztek -közül l> ' •szélgetett a' K i r á l y , kik .miunyájan azo leztekjó elfogadtatásokon nagyon örvend A ' következett napon a' •JVagyherczegek, -Orosz Császár testvérjei is látogatására men tek.Eő Kir. Felségének. , • . , '. A ' midőn Wel/ingtohEerczegnéklSW^ e n
e
n
sal Davoust a' hozzá küldött írásában bon^ parte lemondásának hírét jelentette v ° ' l l l d
;amaz azt felelte: „Tudtam én tizenöt hol: napoktól ólta már ezt u' lemondást." A' 1 3 - d i k Júliusi Journal des Debats üievii újság-levelekben ezeket olvassuk : M a reggel sok Orosz gyalog , • lovas -'s ágyúzó hadi seregek rukkoltak bé Parisba. Ezek a' F . - M , Gróf Barclay de Tollyvezérlése alatt lévő armadához tartoznak, a'rnellynek szama § 0 . 0 0 0 emberre tétetődik. Ez a' Generális már tegnap előtt Parisba meg érkezett vala. Czernitscheff Generál ma egy kozáktsapattal -rukkoltbé. — -Bülow Generális a niult éjjel Versaillesbe ment, a' hol az ő főhadiszállása'leszen. A ' vezérielése alatt álló hadiseregek Versailles, Rambuuillet, és 'Charires között fognák kvártélyozni. 1
Ugyan azon Journal, Jul. -14-kén eze ket foglalja magába: A' Király ma a Fels.Aus triai Császárt látogatta meg.—-Orosz Császár Eő Felsége tegnap az özvegy Qrleansi B e r ezegnének látogatására ment vala. Eő Cs •Felsége:tsak bereskotsiba (fiakeibe) ment hozzája. 1
millióra megkevesitette volna. Ezen contributió éppen nem kívántatott, de a' leg gazdagabb Párisi lakosok közül egynehá nyan öszvehivattattak a' végre , hogy azon eszközökről gondoskodjanak, miként lehes sen a'szövetséges armadáknak, azon főváros ban való tartatásokát legjobban elintézni, és egy,öt személyekből állókommissiónak javalTására-á -rendeltetett, hogy a'pénzváltók r a , váltóágensekre , nótáriusokra 's más egyebekre szolló reepjisitiók formájában nyoltz millióból álló summapénz felemel tessék, melly summát azok most tegyékle •előre, 's a' melly későbben minden lako sokra ezeknek • vagyonjokhoz képest-, fog felosztattatni. A z is bizonyosnak látszik, hogy jövendőben semmi pénzbeli contributio a' szövetségesek közül való'valamellyik magános hatalmasság által nem fog" kíván tatni, es hogy az e'fféle h a d i a d ó , ha fog is kérettelni. minden Hatalmasságok ne•vében és hasznokra fog kiirattatni, és hogy ezék a' Királlyal az iránt való egyetértésre is lépni fognak. 1
(Ugyan azon Journalból, Jul. 18- di (Ugyan azon Journalból Jul. 15-ken) Bizonyosnak lenni látszik, hogy Blüeher- kán) Július 12-ikén fgy tsupott pártosok, Herczeg- parantsolatiábói több öszve esküdt kik egy szabad Gorpushoz tartozóknak len eteknek jószágaik secpaestfum alá tetettek.— ni adták ki magokat, 'mind eszeveszettek Orleans a' szövetségesek hatalmában va- teli torokkal Vive V Lmpcreur (éljen a' Csá gyon: A' pártosok sántzokat-ásnak a' Loire szár) kiáltván, Uijonba hirtelen berohantak vala, 's a' 'város kapuján álló strázsára, vize bal partján. (Ugyan azonujságból Jul. 16-dikán) mellynek'egyíöltése sem volt, lövéseket tet A Seine-és Oise-Departameutre két millió tek. Egy nemzeti gárdista kezén sebet ka ból álló hadi adó ezüst pénzben vettetett, pott, de nem sokára eljővén a' segedelem, mellyet minél hamarább le is kell fizetni , azon gazemberek is elszaladtak onnét. Eés ezenkívül 2 4 0 0 g y a l o g , lovas , és ágyú .gyik közzüiök nehéz sebét kapott, 's fog zó katonáknak ruháztatása, és felkészitte- ságba tétetett. Á z o t t őrizetben iévő lovas tése. — A' Blankenstein Huszár-Ilegement, ság uránuok küldetett. s több Magyar lovasregementek rosának környékire rnerittek.
Fáris vá
A ' 23-dik. Júliusi Monitor több környíüállásokát említ a' Bonaparte, Bcllcro( A ' 17-dik -Júliusi Journal des Debats p/ion hajóra való üléésröl, a' melly Jul. njságlevélböl). M i 'több más ujságleveiek ló-ikán, délutánni 2 órakor valóban elvi utánn azt hirdettük vala , hogy a'. Pruszs/.u° k száz millió contriiuitiótvetettek légyen torlázott vala. M é g is mindazáltal a' szél Paris városára, és hogy a' Király ezen con- nek járásából és erőtb nségéböl ítélvén, azt tnbutiót a' maga közben járásával nyoltz hittek, hogy ezen hajó Jul. 10. vagy 20 s
3
napja előtt anglus partot nem érhet. ( A ' Cumberlandi íierczeg, ki 22-ikén Doverhói elindult, és 2Ó-ikán Frankfurtba megérke zett vala, azon birt hozta, hogy Bonaparte a' felljebb irt napon még Bellerophon hajón lett légyen). A' Bonapartéval elment személyeknek neveiket igy közli a' Moniteur. Generallieutenant Gróf Bertrand, fő udvari Mar sai; Bertrand Grófné 3 gyermekeivel; Generallieutehant Rovigoi ü e r c z e g ; Gen. Lt. Lallemand; Gen. Major Ráró Bourgaud, Gen. Major Montholon-Sémonville mind ket ten Napóleon Adjutánsai, Montholon-Sé monville Grófné egy gyermekével; Gróf de Las-Cases a' fijával, Résignf Eskadronkommendans, és ordinantzialis Tiszt; P/ánat Éskadroukominendans és ordinantzia lis tiszt, Autric ur, Lieutenant és ordinan tzialis (parantsolathordó ) T i s z t ; Schuitz Eskadronkommendans ; Pointkorskf főhad nagy; Mercher főhadnagy; és Maingault u r , Napóleonnak Seborvosa. Ezeken kivül negyven személyek. A' Tsatamezó'kró'l. A ' Párisi tudósítások szerint, Jul. 2 1ikén a' Pruszszus és Saxouiai hadi seregek nek nagy részén katonavisgálást tartottak a' szövetséges Fejedelmek. Ezen alkalmatos sággal Austriai és-Orosz Császár Eő Felsé gek pruszszus forma ruhában, és Austriai Császár Eő Felsége kózepiben, Orosz Csá szár bal felől, Pruszsziai Király pedig jobbfelől lovagolván azon seregeket ren L e né zegették, azutánii megállván magok előtt elmarsiroztatták. A' Fels. Orosz Császár és a' Pruszsziai Király a' mi Felséges Urunkat egész lakó palotájáig elkésirték vala.
6
6
8 C » M » B
hajósereget kommandirozó Admiral Ilotham Július 13-dikán egy levelet vett Bertrand Generálistól, a' ki Bonaparte nevében az annakelőtte már Angliától kért mi levél következésében, Amerikába való szabad el menetelt kiváat. Azon Admirális azt felelte n é k i , hogy ő arra nézve semmi utasitást az Országló székétől nem vett, sót hogy az a' parantsolat nékie adatott légyen, hogy semmi hajót a' n é l k ü l , hogy azt ege'szlen fel ne hányná 's keresse, útnak ne ereszs;en. Ezen feleletre követke/ett.Strfrancí Ge nerálnak azon nyiíatkoztatása , hogy az ó ura (Bonaparte) az A n g l u s törvényeknek oltalma alá veti magát, és mint magános ember kivan Angliában élni; e' melleit az alól irt és Régens ílerczeghez intézett "Bo naparte levelét is által adta azon Admiralnak. A ' n é l k ü l , hogy a'feleletet várta vol na el Napóleon, hihetőképpen a' Rjchcforti környülállásoktól szorongattatván, Jul. 15-ikén reggel azon (szabad akaratjából származott eletében legutolsó) elhatároztatását végre is hajtotta. A z o n emiitett le vélnek foglalatja köyetkezendőkböl állott: . Királyi llertzegséged I Minekutánna én az országomat szélijel szaggató pártosságoknak, és az Európai legnagyobb hatalmasságoknak tárgyakká lettem volna, az én politika életemet el végzettem , és jövök mint Thcinistocles hogy a' Britanniai nép között teleped hessek. É n magamat az ő törvényeinek oltalma alá vetem , a' melly oltalomra a' Királyi Herczegséged, úgymint az én ellenségeim közt a' leghatalmasabb, legálbatatosabb, 's legnagyobb lelkű ellenségem részéről sza mot tartok. Rochefortban , Július 13-^ napján 1815. Napóleon. , . a
1
A hivatal szerint való A n g l u s tudósí tásokból a' közelebbről való köruyülállásokat lehet kihúzni a' Bonaparte megfogattátáról: A ' Rochefort vizén állott Britanniai
1
Egyéberánt Generál Beclter , 2 l-ikénRóchefartbdlParisba viszszaérkeze") azt beszélte , bogy senkit sem látott jobb izün enni, mint Napóleon, azon Belletopf>° hajón evett vala. n
