Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ

Akcióterületi Terv

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve

2009. november 1



Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...................................................3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása ....................................................6 2.1. A településfejlesztési akcióterület kijelölése .................................................................................6 2.2. Jogosultság igazolása .....................................................................................................................7 2.3. Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése ...........................................................................8 3. Helyzetelemzés...................................................................................................................................10 3.1. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 10 3.1.1. Társadalom...................................................................................................................................10 3.1.2. Gazdaság ......................................................................................................................................16 3.1.3. Lakókörnyezet..............................................................................................................................18 3.2. Piaci igények, lehetőségek felmérése ..........................................................................................19 3.2.1. Gazdálkodási forma .....................................................................................................................19 3.2.2. Tulajdonviszonyok........................................................................................................................20 3.2.3. Vállalkozási infrastruktúra ...........................................................................................................20 3.2.4. Problémák ....................................................................................................................................20 3.2.5. Fejlesztések értékelése ................................................................................................................21 3.2.6. Tájékoztatás, nyilvánosság...........................................................................................................23 3.2.7. Az igényfelmérés eredménye ......................................................................................................24 4. Fejlesztési célok és beavatkozások.....................................................................................................24 4.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai ............................................................................24 4.2. Fejlesztési programok ..................................................................................................................33 4.2.1. ROP 2007-13 közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma...............................................33 4.2.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ..................62 4.2.3. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.........................................................................................................................................64 4.3. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez................................................73 4.4. A város rehabilitációs projekt ütemterve ....................................................................................78 4.5. A tervezett fejlesztések várható hatása.......................................................................................81 4.5.1. Társadalmi-gazdasági hatások .....................................................................................................81 4.5.2. Esélyegyenlőségi hatás ................................................................................................................82 4.5.3. Környezeti hatás ..........................................................................................................................82 4.6. Kockázatok elemzése ...................................................................................................................83 5. A megvalósítás intézményi kerete......................................................................................................88 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ....................................................................88 5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, és a civilek szereplők bevonása......94 5.3. Üzemeltetés működtetés.............................................................................................................95 5.3.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása..................................95 5.3.2. Szervezeti terv..............................................................................................................................99 6. Pénzügyi terv ....................................................................................................................................102 6.1. A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése.........................................................................102 6.2. Az egyes projektelemek költségei féléves bontásban ...............................................................105 6.3. A projekt költségei partnerenként, forrásonként féléves bontásban .......................................106 6.4. Az akcióterület összesített költségvetése ..................................................................................107 7. Előkészítettség állapota összefoglalóan – elvégzett és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése .................................................................................................................................................116 8. Mellékletek .......................................................................................................................................117

2


1.


A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése

Törökszentmiklós Város Önkormányzata a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézikönyv a városok számára című dokumentumban leírtaknak tartalmilag és formailag megfelelve, 2008 áprilisában, elkészítette az aktualizált integrált városfejlesztési stratégiáját. Törökszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztési beavatkozásoknak átgondolt, megalapozott előkészítését szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A városfejlesztés folyamatának megtervezésénél meghatározó szempont volt az egyes projektek egymásra gyakorolt szinergia hatásának figyelembevétele, ill. a különböző kapcsolódási pontok lehetőségeinek figyelembevétele az országos, regionális, egyéb fejlesztési programokhoz, egyéb forráslehetőségekhez. Törökszentmiklós a kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét, melyet a lenti ábra szemléltet. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 5 városrészi célon keresztül realizálódik. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást. 15 -20 éves átfogó cél városi szinten A mezővárosi hagyományokra épülő társadalmi-gazdasági szerkezet fejlesztése, a város egyedi adottságainak kihasználásával, melynek eredményeképpen, a város dinamikusan fejlődő, megerősödött identitással rendelkező kistérségi központtá válik, a lakosság életminőségének javulása mellett. 7-8 éves tematikus célok városra vonatkozóan 1. Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása A. Legyenek új munkahelyek a városban: helyi vállalkozások ösztönzése, nagyobb vállalkozások betelepülése B. Szélesedjen a turisztikai termékpaletta a térségben, a strand és környezete minőségileg új szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak és az ide látogató családoknak 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése C. Szűnjenek meg a városban a szegregációs folyamatok D. Erősödjön a szociális ellátórendszer a városban E. Növekedjen a civil társadalom részvétele a helyi közéletben, alakuljanak ki megfelelő közösségi terek. Csábítsuk vissza a fiatalokat Törökszentmiklósra 3. A városi életminőség javításával, a természeti és az épített örökség megóvásával a lakosság helyi kötődésének erősítése F. Óvjuk épített örökségünket, műemlékeinket. Legyenek rendezett közutak, zöldfelületek, parkok és temetők a városban, épüljenek ki a hiányos infrastrukturális elemek G. Növekedjen a környezettudatosság a lakosságon belül, legyen szakszerűen működtetett hulladékgazdálkodás 4. Hatékony városi és kistérségi közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása H. Olyan kistérségi szintű oktatási-képzési rendszer alakuljon ki a városban, amely megfelel a térségi munkaerő-piaci keresletnek Legyen megfelelő szintű egészségügyi ellátás a kistérség lakossága számára I. Legyen gyorsabb ügyintézés az önkormányzati hivatalokban, nyíljon meg az út az e 3

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ önkormányzat felé

Északi városrész A) B) C) F) G)

Nyugati városrész A) B) F) G) Központi városrész A) B) D) E) F) G) H) I)


Városrészek 2-3 éves céljai Strand fejlesztése A strand megközelíthetőségének javítása Gyógyászati központ kialakítása Piac és környezetének fejlesztése Minőségi szálláshelyek létrehozása Turizmuskülönböző vállfajainak fejlesztése Kerékpáros és lovas turizmus fejlesztése Zöldterületek megújítása Turisztikai marketing javítása Megújuló energiaforrások használata Játszóterek kialakítása Búcsújáróhelyek és környezetének felújítása Idősek otthona fejlesztése Kossuth tér felújítása (zöldfelületi fejlesztés, közösségi tér létrehozása) Kossuth út forgalmának átszervezése Kerékpárutak, kerékpársávok létrehozása A régi víztorony felújítása, új funkcióval való megtöltése Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása Integrált, megnövekedett közművelődési intézmény létrehozása a Pánthy út - Kossuth út sarkán (Könyvtár és Művelődési Ház) A régi Városháza felújítása, eredeti funkciójának visszaállítása

Keleti városrész A) C) F) G) Déli városrész A) C) F) G)

Az oktatási intézmények és kollégiumok felújítása Az egészségügyi központ fejlesztése, felújítása A temető felújítása Mozi épületének felújítása Beruházások ösztönzése és forgalmi átalakítások az Öntöde területén Közművek kiépítése Roma kulturális központ létrehozása Ipari park területének fejlesztése, a betelepülések ösztönzése Utak fejlesztése, megerősítése, új utak építése Alternatív munkaerő piaci programok

Az AT az IVS megvalósításának legfontosabb elemének, a központi városrész fejlesztésének megvalósítását elemzi és tervezi. Ily módon a stratégiai dokumentum operatív lebontása, tervezése indult el, minden szempontból alkalmazva az IVS-ben megfogalmazott stratégiai elveket. Az AT tartalmazza a megvalósítandó műszaki, valamint az érintet területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, városi funkciót erősítő, közösségi célú, közszféra funkciót erősítő, helyi identitást növelő és képzési célú projektek tartalmát, várható eredményét és a fejlesztések pénzügyi tervét.

4



Az IVS alapján Törökszentmiklós öt, egymástól jól elkülöníthető városrészből és két szegregátumból tevődik össze: • • • • • • •

Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész Északi városrész Déli városrész Szegregációs terület I. Szegregációs terület II.

A Központi városrész területileg megegyezik az ÉAOP-2007-5.1.1/D pályázat keretében fejlesztendő akcióterülettel. A városközpont megújításával egy egységes arculatú, kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása a cél, annak érdekében, hogy a város és a térség lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és a turisták újra felfedezzék és használják a városközponti területeket. Az alábbi térképvázlaton sárga színnel jelzett leszakadó városrészek (szegregációs területek) a KSH adatok részletes elemzése alapján körvonalazódtak.

5



2.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása

2.1.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése

Az akcióterület az IVS-ben a következő szempontok szerint lett kijelölve: • lefedje Törökszentmiklós városközponti részét • magába foglalja a legfontosabb fejlesztési elemeket Az alábbi térképszelvény szemlélteti Törökszentmiklós Központi városrészének utcákra történő lebontását. Az akcióterületen belül sárga színnel jelzett terület szegregátum.

Központi városrész határai: Pánthy Endre út (csak keleti oldal) – Pozderka u. (északi oldal, Pozderka u. 11-ig) – Szent Imre u. (csak keleti oldal) – Alatkai út (csak keleti oldal, Alatkai út 3-ig) – Vásárhelyi Pál u. (déli oldal, Vásárhelyi Pál u.20-tól) – Iparterület melletti átkötő út (szemben a Rákóczi Ferencz u.-val)– Dózsa György út (nyugati oldal) – vasút által határolt terület. Törökszentmiklós Akció terület

Kiterjedés (ha) 17500 150

Lakosság száma (fő) 23.118 3.931

6


2.2.


Jogosultság igazolása

Az akcióterületi fejlesztések kapcsolódnak az Észak-alföldi Operatív Program 5. Prioritásához – Város és térségfejlesztés, mely a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével a települési életminőségét célozza. A prioritás beavatkozási területei: • •

Integrált szociális típusú városrehabilitáció Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések

A „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések” beavatkozás az innovatív városfejlesztést támogatja, a települések vonzerejének növelésével, a gazdasági és közösségi funkciók erősítésével. A beavatkozás a város társadalmi – gazdasági szempontból meghatározó központi területeinek integrált fejlesztését támogatja. A beavatkozás olyan integrált programot támogat, amely akcióterületi lehatárolásban valósítja meg a fejlesztéseket a központi területek gazdasági és közösségi funkcióinak erősítése révén. Kiemelten támogatandók a kistérségi központok integrált akcióterületi rehabilitációs fejlesztései, melyek szervesen illeszkednek az UMFT városhálózat-fejlesztési koncepciójához, a kisvárosok központi funkció ellátó képességének erősítésével, térségellátó és szervező szerepének növelésével. Törökszentmiklós városának fejlesztései elképzelései teljes mértékben igazodnak a kistérségi központok számára megfogalmazott ÉAOP célrendszerhez. Az Észak-alföldi Operatív Program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések (kódszám: ÉAOP-20075.1.1/D) pályázatának célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megerősítése. Az intézkedés célja: • • • • •

A helyi önkormányzatok innovatív település – rehabilitációs akcióinak ösztönzése A fejlesztések mentén a társadalmi kohézió erősítése A helyi közösségek aktivizálása Civil szerveződések aktivizálása Helyi identitás erősítése

A támogatás kapcsolódó részcéljai: • • • • •

Kereskedelmi, gazdasági szereplők ösztönzése a várossal való szerves együttműködés és együttélés céljából a fenntarthatóságot szem előtt tartva Olyan tevékenységek megvalósítása, amelyek a város közösségi életére a szabadidő hasznos eltöltése és az életminőség javítása érdekében rekreációt biztosító közösségi és infrastrukturális keretet biztosítanak Az élhető belváros megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítése A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot és a helyi foglalkoztatást javító fejlesztések erősítése

Törökszentmiklós az Észak-alföldi Régióban található kistérségi központi funkciót ellátó város, mely funkcióknak több szempontból is csak különböző fejlesztéseket követően tud eleget tenni. 7

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv Összességében megállapítható, hogy az akció területi fejlesztések az ÉAOP-ban és a pályázati felhívásban megfogalmazott célok teljesülését szolgálják. A további jogosultság vizsgálat eredményeinek összefoglalása: • • • • • • •

Törökszentmiklós Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1§ (1) bekezdésben meghatározott helyi önkormányzat A pályázó nem tartozik a pályázati útmutató B6. pontban szereplő kizáró okok alá A projekt tartalma megfelel a C12. pontban meghatározott egyéb korlátozásoknak A pályázat révén igényelt összeg 999.762.954 millió Ft, ami az elnyerhető minimum 500 millió Ft és 1000 millió Ft között van A támogatást igénylő konzorcium (a pályázó és támogatásban részesülő partnerei) rendelkeznek a pályázati útmutatóban előírt saját erővel, mely 329.131.541 millió Ft A költségvetés a projekt adatlappal összhangban került kidolgozásra, annak megfelelő részletezettséggel. A költségek az önkormányzati státusznak megfelelően bruttó összegben kerültek tervezésre, mert a pályázó nem igényelheti vissza az ÁFA-t A kijelölt területen komplex fejlesztés valósul meg.

Funkció ellátottság: Indikátor típusa 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe Közösségi funkciót ellátó intézmények száma Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma

Érték (db)

3db (határérték min. 1 db) 19 db (határérték min. 3 db)

2. Város gazdasági súlyponti területe Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek száma

131 db (határérték min. 10 db) 8 db (határérték min. 2 db)

A funkció ellátottság szemléltetésére szolgáló fenti indikátortábla alapján jól látszik, hogy az akcióterület a minimálisan elvárható mutató számok mindegyikét magasan, a minimális határérték felett teljesítette. Az akcióterület funkció ellátottságának, központi szerepkörének bemutatása: Törökszentmiklós kisvárosias jellegét híven tükrözi funkció ellátottsági szempontból való egyközpontúsága. A város központi részén koncentrálódnak a közösségi funkciót ellátó intézmények (művelődési ház, városi könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény, mozi), a közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények (önkormányzati hivatal, munkaügyi központ, gyógyszertárak, rendőrség, mentőállomás, orvosi rendelő), a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek (kis boltok, üzletek, üzletközpontok, cukrászda, étterem) és az üzleti szolgáltató egységek (bankok - 6 db bankfiók, Takarékszövetkezet, posta). Az akcióterületnek a város közlekedésében is meghatározó szerepe van, hiszen itt található a buszpályaudvar és a vasútállomás is.

2.3. Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése A helyzetelemzéshez szükséges adatok beszerzése elsősorban a KSH adatszolgáltatására épült, az információk az éves statisztikai jelentésekből, a 2001-es népszámlálási adatokból származtak. Feldolgozásra kerültek a TEIR megfelelő adatbázisai, a Polgármesteri Hivatal által szolgáltatott adatok és 8

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ szakmai anyagok. A munka során felhasználásra (www.torokszentmiklos.hu) elérhető adatok, információk.

kerültek

az

Akcióterületi Terv Önkormányzat honlapján

A fejlesztési elképzeléseket a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodája készítette elő. A projekt építészeti tevékenységével kapcsolatos információkat és a tervezőmunkát a város főépítésze szolgáltatta, mely kiegészült a helyszíni szemlék tapasztalataival. A költségek a tervezésben elfogadott normatívákkal és a megadott irányszámokkal lettek kiszámolva. Kiemelten fontos szempont volt, hogy az elemzések ne csupán a helyi döntéshozók munkáját segítsék, hanem egyúttal a leendő pályázati rendszer által megkövetelendő kérdések is részletesen tárgyalásra kerüljenek. A városrehabilitációs terv szakmailag megfelelő színvonalon való elkészítése gondosan előkészített, széles bázison nyugvó, jól szervezett munkát igényel. Törökszentmiklós esetében az önkormányzat idejében felismerte, hogy a víziójában megjelölt cél, a hagyományos értékekre építő kisváros, csakis komplex módon megvalósuló fejlesztések által jöhet létre. Független szakértői segítséggel, civilek, gazdasági szereplők bevonásával (vélemény - visszacsatolási lehetőség biztosításával) megalkották a részletes, minden releváns területre kiterjedő, kutatási eredményeken alapuló városfejlesztési stratégiát, az akcióterületi tervet, mely az érintettek visszajelzése alapján rendkívül pozitív fogadtatásra talált. Az előkészítésbe bevontak köre az 5. fejezetben (A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez) kerül részletes kifejtésre.

9


3.


Helyzetelemzés

3.1. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 3.1.1. Társadalom Demográfia A város lakónépességének száma 22 883 fő, ez valamelyest alacsonyabb az állandó népesség számánál, amely 23 118 fő. A Központi városrészben a lakónépesség és az állandó népesség száma között alig mutatható ki eltérés. A lakónépesség száma 3 931 fő, míg az állandó népesség csak 3 881 fő, tehát itt ellentétes a mozgás, mint a többi városrészben. A központi városrészben valószínűleg tanulás, vagy munkavállalás céljából ideiglenesen ideköltözők és hasonló okból ideiglenesen máshol élők különbözete plusz 50 fő. Lakónépesség városrészenkénti megoszlása 2001 (%)

Déli városrész 19%

Külterületek összesen 4%

Nyugati városrész 23%

Központi városrész 17%

Északi városrész 21%

Keleti városrész 16%

Forrás: KSH A városrészek területi felosztása közel 5 egyenlő részre osztja a várost, ehhez igazodik a lakónépesség száma is. A központi városrészben lakik a lakónépesség 17%-a. Mint az a fenti ábrából is látható, a központi városrész nem a legnépesebb terület, ettől kevesebben csak a keleti városrészben laknak, a lakónépesség 16%-a.

10



Állandó népesség száma 2001 (fő) 25 000

20 000

15 000

23 118 10 000

5 000

5 300

3 881

4 801

3 637

4 473

1 011

0

Törökszentmiklós Nyugati városrész összesen*

Központi városrész

Keleti városrész Északi városrész

Déli városrész

Külterületek összesen

Forrás: KSH Lakónépességen belül a korcsoportok megoszlása 2001 (%)

100% 90%

21,2

23,3

60,7

59,4

17,4

24,9

19,7

20,1

63,1

60,1

17,3

19,8

80% 70% 60% 50%

59,8 61,0

40% 30% 20% 10%

18,1

17,2

22,8 14,1

0% Törökszentmiklós Nyugati városrész összesen*


Keleti városrész

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Északi városrész

Déli városrész

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (18,1%) viszonyítva a központi városrészben jóval alacsonyabb (14,1%). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (60,7%) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (61,0%). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (21,2%) képest a központi városrészben lényeges eltérés 11

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv tapasztalható, amely ellentétes értelmű a 0-14 éves korúak körében kimutatható aránnyal. Következtetés Egyértelműen kimutatható, hogy a központi városrész elöregedő félben van a többi városrészhez viszonyítva. Iskolai végzettség A lakónépesség a központi városrészben az egész városhoz viszonyítva 17,17%, vagyis a városrészben lakik a város lakosságának 17,17%-a, mely 3931 főt tesz ki, ezzel a második legkevesebb lakossággal rendelkező városrész a keleti városrész után. A legtöbb lakó a nyugati városrészen található, ahol 5227en laknak. Elmondható, hogy a központi városrész nem a legsűrűbben lakott városrészekhez tartozik Törökszentmiklóson.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%) 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0

43,9

20,0 15,0 10,0

31,0

34,3

29,9 23,7

20,2

5,0 0,0 Törökszentmiklós Nyugati városrész Központi városrész összesen*

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: Önkormányzat A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 20,2%, ez 10,8%al alacsonyabb az egész városhoz képest. Ez az érték szintén a központi városrészben a legalacsonyabb, míg a legmagasabb a keleti városrészben.

12



Felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népesség arányában 2001 (%) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0

18,3

8,0 6,0 4,0

8,8

7,8

5,4

2,0

4,5

3,3

0,0 Törökszentmiklós Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész összesen*

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: Önkormányzat A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 18,3%-ot tesznek ki a városrészben, mely messze magasabb, mint az egész városban ugyanilyen végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb a déli városrészben. Úgy látszik, a felsőfokú végzettségűek körében erősen preferált a központi városrész. Következtetés A törökszentmiklósi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 18%, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot. Munkanélküliség, foglalkoztatottság

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 2001 (%)

60,0 50,0 40,0 30,0

47,7

48,2

Törökszentmiklós összesen*

Nyugati városrész

53,3

49,6 40,7

20,0

47,0

10,0 0,0 Központi városrész

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: KSH

13



A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya a központi városrészben 49,6%, ez a városi átlagtól 1,9%-kal kedvezőbb, de az északi városrészben jóval kedvezőbb ez az arány (53,3%).

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%)

60,0 50,0 40,0 30,0

56,8 48,0

47,1

45,8

Törökszentmiklós összesen*

Nyugati városrész


20,0

42,1

48,0

10,0 0,0 Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: KSH A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 45,8%, ez a városi átlagtól negatív irányban tér el, 2,3%-kal alacsonyabb.

14



Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2001 (%) 60,0

50,0

40,0

30,0

51,9

49,6

46,6

44,9

20,0

40,9

44,0

10,0

0,0 Törökszentmiklós összesen*

Nyugati városrész


Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: KSH A központi városrész a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában a középen helyezkedik el (44,9%). A nyugati városrészben 49,6%, míg az északi városrészben csak 40,9%. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001 (%) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 34,1 15,0 10,0

21,8

23,3 19,5 15,8

15,4

5,0 0,0 Törökszentmiklós Nyugati városrész Központi városrész Keleti városrész összesen*

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: KSH

15

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetű réteg, a legfeljebb általános iskolai végzettségű munkavállalók köre. Ezen aktív korú emberek közül a városban 21,8% nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ettől az értéktől a központi városrészben tapasztalható lényeges eltérés. A központi városrészben ez az érték jóval alacsonyabb, 15,8%. Következtetés A központi városrészben (az északi mellett) a legjobbak az ott élők munkavállalási és életesélyei.

3.1.2. Gazdaság Vállalkozások száma és formája

Vállalkozási forma Egyéni vállalkozó Bt. Kft. Rt. Összesen:

AT db 83 39 53 4 179

Város 100%-ában 39% 36% 46% 24% 38%

% 46% 22% 30% 2% 100%

A Törökszentmiklóson bejegyezett vállalkozások 38 %-a található a központi városrészben. A városrész domináns vállalkozási formája, hasonlóan a többi városrészhez az egyéni vállalkozás. A 179 városrészben bejegyezett vállalkozás 46 %-az egyéni vállalkozás. A Kft-ék száma (53 db) és aránya (30%) is ebben, városrészben a legmagasabb. A városban működő részvénytársaságok közel negyede található itt. A központi városrész viszonyítása a többi városrészhez a vállalkozások száma és formája tekintetében Forma Egyéni vállalkozó Bt. Kft. Rt. Összesen:

AT

nyugati db %

keleti db %

északi db %

déli db

%

Össz.

db

%

83

39%

48

22%

22

10%

39

18%

22

10%

214

39 53 4 179

36% 46% 24% -

19 18 4 89

18% 16% 24% -

9 12 4 47

8% 10% 24% -

21 24 3 87

19% 21% 18% -

20 8 2 52

18% 7% 12% -

108 115 17 454

A központi városrészben található az egyéni vállalkozások 39%-a, Bt.-ék 36%-a és Kft.-ék 46% -a. A Bt.-ék száma kétszer annyi, mint a nyugati, az északi és a déli városrészben, négyszerese a keleti városrészben bejegyezettek számához viszonyítva. A Kft.-ék száma több mint kétszeres az északi városrészben működőkhöz viszonyítva, háromszoros a nyugati és a keleti városrészben működőkhöz és hétszeres a déli városrészben működökhöz képest. Üzletkör elemzése üzletkör

db műszaki-vegyi áru 32 vendéglátó 32 ruházati-textil 30 élelmiszer 17 használt cikk 10 ital 6 óra-ékszer 6 illatszer 5

AT % 40% 34% 77% 21% 45% 19% 100% 63%

nyugati db % 21 26% 22 24% 2 5% 13 16% 4 18% 10 31% 0 0% 0 0%

db 9 19 5 26 4 7 0 3

északi % 11% 20% 13% 32% 18% 22% 0% 38%

db 14 9 1 12 1 1 0 0

keleti % 17% 10% 3% 15% 5% 3% 0% 0%

db 5 11 1 13 3 8 0 0

déli % 6% 12% 3% 16% 14% 25% 0% 0%

Üzletek összesen 81 93 39 81 22 32 6 8 16

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ virág-ajándék 4 31% 3 23% 3 állat eledel 1 7% 6 43% 2 mezőgazdaság 0 0% 0 0% 5 Egyéb 36 62% 8 14% 4 17 Összesen: 89 87 9

23% 14% 71% 7%

1 1 2 5

8% 7% 29% 9%

2 4 0 5

-

47

-

52

Akcióterületi Terv 15% 13 29% 14 0% 7 9% 58 -

454

A központi városrész üzleti fejlettsége kimagasló a többi városrészhez viszonyítva. Itt működik a város 454 üzletének 40%-a. A központi városrészben lévő 179 üzlet 68 féle üzletkört foglal magába. Az itt található üzletek közel 53%-át a műszaki-vegyi jellegű boltok, vendéglátó egységek és a ruházati-textil üzletek adják. Ebben a városrészben van a műszaki és vegyi árú üzletek 40%-a, a ruházati üzletek 78%-a. az illatszer üzletek 63%-a, a használt cikk üzletek 45%-a, a vendéglátó üzletek harmada és az összes óraékszer bolt is. Az AT viszonyítása a többi városrészhez az üzletkör elemzése tekintetében AT üzletkör műszaki-vegyi áru vendéglátó ruházati-textil élelmiszer használt cikk ital óra-ékszer illatszer virág-ajándék állati eledel mezőgazdaság Egyéb Összesen:

18% 18% 17% 9% 6% 3% 3% 3% 2% 1% 0% 20% -

nyugati % db 24% 21 25% 22 2% 2 15% 13 4% 4 11% 10 0% 0 0% 0 3% 3 7% 6 0% 0 9% 8 89

db 32 32 30 17 10 6 6 5 4 1 0 36 179

30%

30%

északi % db 10% 9 22% 19 6% 5 30% 26 5% 4 8% 7 0% 0 3% 3 3% 3 2% 2 6% 5 5% 4 87

keleti % 30% 19% 2% 26% 2% 2% 0% 0% 2% 2% 4% 11% -

db 14 9 1 12 1 1 0 0 1 1 2 5 47

% 10% 21% 2% 25% 6% 15% 0% 0% 4% 8% 0% 10% -

db 5 11 1 13 3 8 0 0 2 4 0 5 52

30%

26%

25%

25% 24%

25%

déli

22%

21%

20%

19% 18%18% 17%

mőszaki-vegyi áru vendéglátó ruházati-textil élelmiszer

15%

15%

10%

10%

9%

10%

6% 5% 2%

2%

2%

0%

EAT

nyugati

északi

keleti

déli

17

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv A központi városrész a műszaki-vegyi áru, vendéglátó és ruházati üzletek arányának tekintetében kiegyensúlyozottabb képet mutat, mint a többi városrész. Az élelmiszer boltok aránya a központban egynegyede / egyharmada a többi városrészben mérhető aránynak. A ruházati boltok száma is és aránya jóval magasabb, mint bármely más városrészben. Megemlítendő, hogy nincs mezőgazdasági jellegű bolt, szemben a többi városrésszel és az italboltok aránya is kisebb az átlagosnál.

3.1.3. Lakókörnyezet

Lakásállomány 2001 (db) 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000

8 967 4 000 3 000 2 000

2 116

1 000

1 768

1 218

1 788

1 560

Északi városrész

Déli városrész

0 Törökszentmiklós összesen*

Nyugati városrész Központi városrész

Keleti városrész

Forrás: KSH Törökszentmiklós központi városrészében található a város lakásállományának 19,7%-a, összesen 1768 db lakás, hasonló arány található az északi városrészben is, ahol 19,93%-ban vannak lakások. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legalacsonyabb a központi városrészben, mely 11,2%-ék, mely után következik az északi városrész 17,6%-al, a legmagasabb pedig a keleti városrész 41,3%-al.

18



Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 2001 (%) 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0

41,3

20,0 15,0

33,9

30,3

29,4

10,0

17,6 11,2

5,0 0,0 Törökszentmiklós összesen*

Nyugati városrész Központi városrész

Keleti városrész

Északi városrész

Déli városrész

Forrás: KSH Ezzel Törökszentmiklós legjobb komfortfokozatú városrésze a központi városrész, melyet az északi városrész követ az alacsony komfortfokozatú lakások arányában, míg a legmagasabb az érték a keleti városrészben. Infrastruktúra A központi városrészben, egy utcában, a Toldi utcában nincs pormentes út, a többi közmű elérhető a lakosság számára. Ez a városrész ebben a témában a legjobb tulajdonságokkal rendelkező város, míg a legrosszabb ellátottság a szegregátumban található. Következtetés Törökszentmiklóson a központi városrészben található a város lakásállományának majdnem 20%-a, a lakónépesség 17%-a, ezen a területen az alacsony komfortfokozatú lakások a legkisebb mértékben fordulnak elő, mindösszesen 11,2%-ban. A törökszentmiklósi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben több mint 18 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot.

3.2.

Piaci igények, lehetőségek felmérése

2009. október 22-én 13 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytermében vállalkozói fórum került megrendezésre. Ennek keretében a jelenlévő vállalkozások képviselői kérdőívet töltöttek ki, melynek eredményét az alábbiak szerint ismertetjük.

3.2.1. Gazdálkodási forma A mintában szereplő vállalkozások megoszlása tekintetében egyértelműen a Betéti Társaságok vezetnek (50 %), illetve kisebb arányban (33 %) a Korlátolt Felelősségű Társaságok is jelen vannak. Az egyéni vállalkozások 17%-os arányban képviseltették magukat a fórumon. Ellenben a szövetkezetek és részvénytársaságok nem jelentek meg a rendezvényen.

19



1. ábra: Gazdasági forma

3.2.2. Tulajdonviszonyok A megkérdezett vállalkozások mindegyike 100 % magyar tulajdonban van.

3.2.3. Vállalkozási infrastruktúra A válaszadó cégek képviselőinek 16,7 %-a válaszolta, hogy megfelelőnek tartja a jelenlegi vállalkozási infrastruktúrát. Ennek az aránynak a közel ötszöröse (83,3 %) nyilatkozta azt, hogy szeretne bővíteni, de sajnos nincs a fejlesztéshez szükséges erőforrása. A mintában szereplő vállalkozások közül a fejlesztésre egyik vállalkozónak sincs meg a tervezett bővítéshez szükséges anyagi fedezete.

2. ábra: Vállalkozási infrastruktúra

3.2.4. Problémák A megkérdezett vállalkozások problémáik között elsődlegesen a megrendelések számának csökkenését jelölték meg (66,7 %), mely a gazdasági hatás elsődleges hatása, problémaként ezt a mintában szereplő cégek képviselőinek 16,7 %-a válaszolta. Ezzel egyenlő arányban (16,7 %) került megjelölésre, az 20

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv információhiány, a nem megfelelő tájékoztatás, melyeknek megoldását az önkormányzattól várják a vállalkozók. Fő problémaként jelöltéj meg a megkérdezettek a forráshiányt (50 %), valamint az egyéb támogatásokhoz való hozzáférés nehézségét (33,3 %), melyek enyhíteni képesek az előzőekben felsorolt problémákat. A munkavállalók nem megfelelő képzettsége 16,7 %-os a mintában, melynek megoldását képzések szervezésében, beiskolázásban látják a munkáltatók.

3. ábra: Problémák

3.2.5. Fejlesztések értékelése Az alábbi diagram jól ábrázolja a megkérdezett vállalkozások álláspontját a felvázolt fejlesztési lehetőségekről. Elsősorban az új közösségi terek kialakításáról, a helyi programlehetőségekről szeretnének információhoz jutni a megkérdezettek. Emellett fontosnak tartanák egy vállalkozói tanácsadási rendszer kiépítését, valamint a pályázati tanácsadást és a projektek lebonyolításának támogatását. Természetesen kiemelten fontos tényezőként jelennek meg a hatékonyan működő közigazgatási, szolgáltató rendszer kialakítása, a turisztikai fejlesztések által a város forgalmának növelése, a vállalkozói összejövetelek, rendezvények szervezése, valamint a helyi, képzési programok indítása.

21



4. ábra: Fejlesztések értékelése

A megkérdezett vállalkozók 66,7%-a szerint a belváros megújítása hozzájárulna a vállalkozások forgalomnövekedéséhez.

5. ábra: Jövőbeni fejlesztések értékelése (1.)

A mintavétel során nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozók szerint szükséges lenne egy gazdálkodási szolgáltatóház létrehozása, mely nagymértékben megkönnyíteni a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek intézését a városban.


A vállalkozók szerint egyértelmű, hogy egy rendezvényközpont kialakítása a központi városrészben hatással lenne a belvárosi üzletek forgalmára és mindenképpen valamiféle növekedést eredményezne.

22




A megkérdezett vállalkozók döntő többsége állítja, hogy jelenleg a parkolási lehetőségek nem megoldottak a városban, ezért 83,3 %-uk véleménye szerint feltétlenül javítani kell a parkolási rendszeren.


3.2.6. Tájékoztatás, nyilvánosság A megkérdezett vállalkozások mindegyike, kivétel nélkül szeretne a jövőben tájékoztatást kapni Törökszentmiklós központi városrészének felújításáról, aktuális állapotáról, a soron következő munkálatokról. Az információáramlás elsődleges csatornájaként az internetet, a részükre eljuttatott elektronikus levelet jelölték meg, valamint a városi honlapot. Néhányan helyi média közbeiktatásával szeretnék ezeket az információkat szélesebb körében is nyilvánosságra hozni. A közterületi plakátot nem tartják megfelelő információs formának, míg a lakossági fórum a mai rohanó világban időigényes elfoglaltság miatt alacsony részvételi arányra számíthatna.

23



9. ábra: Tájékoztatás

3.2.7. Az igényfelmérés eredménye A 2009. október 22-én megtartott vállalkozói fórum összességében sikeresnek tekinthető, hiszen a rendezvényen érdeklődéssel vettek részt a helyi vállalkozók. A vállalkozások jelenlegi helyzetét a kitöltött kérdőívek alapján, valamint a helyszínen elhangzottakból ismerhetjük meg. Ennek alapján elmondható, hogy a gazdasági válság hatása Törökszentmiklóson is érezhető, a vállalkozások számára minden segítség, támogatás, tanácsadás igen fontos lehet. A résztvevők igen nagy érdeklődéssel fordulnak a várható fejlesztések felé, hiszen a megújult belváros megnövekedett forgalma a város számára, a városban működő cégek számára is fellendülést hozhat. A vállalkozások körülbelül harmada jelezte, hogy tevékenységével, tőkéjével ő is szívesen részt vállalna a fejlesztésekben (pl. szolgáltatási kör bővítése, új technológiák adaptálása, új közösségi, kapcsolattartási technikák bevezetése által), természetesen mérlegelve a befektetést és a várható hozamokat, a várossal történő konkrét egyeztetéseket követően. A városkép fejlesztése, vonzóbbá tétele az átutazók számára konkrét fejlesztési igényként került meghatározásra. Ezen túlmenően egyéni fejlesztési tervek is elhangzottak, illetve leírásra is kerültek. Ilyen pl. kereskedelmi egység homlokzat felújítás, egységbővítés, fűtés korszerűsítés, stb. A jövőbeni tervezett fejlesztések értékelése összességében egyértelműen pozitívnak tekinthető, a fórumon megjelent vállalkozók közül mindenki úgy vélekedett, hogy szükségesek a tervezett beruházások, és élénkíteni fogják a város életét, hatékonyan befolyásolják a gazdasági folyamatokat, hozzájárulnak egy mindenki számára élhető, „méltán büszke kistérségi központ” kialakításához, létrehozásához.

4.

Fejlesztési célok és beavatkozások

4.1.

Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai

Törökszentmiklós Város Önkormányzata olyan városfejlesztő folyamatban gondolkodik, melynek célja a város élhetőségének javítása, fenntartható gazdasági versenyképességének erősítése, a beruházási lehetőségek javítása, a helyi identitás növelése.

Az akcióterületre vonatkozó jövőkép: Igényes, jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékeivel az egyre magasabb életminőségi elvárásoknak megfelelni képes területi egység, mely koncentrálódó funkciókkal rendelkezik.

24



A városrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: Cél / részcél Városközponti szerep erősítése az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók kialakításával

Mutató megnevezése felújított tér felújított épület

felújított temető felújított épület

Kulturális és közművelődési funkciók erősítése

új épület helyi tananyag tananyaghoz kapcsolódó tréning

Adatmérés forrása PEJ PEJ, egyházi beszámoló, MÁV, önkormányzat egyházi

Kiinduló érték 0

Célérték

me.

2

db

0

6

db

0

1

db

beszámoló PEJ, önkormányzat PEJ PEJ

0

5

db

0 0

1 1

db db

PEJ

0

2

db

25


Közlekedési rendszerek lebonyolítása a megújult közterületeken

A város tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlan fejlesztések számának növelése


Mutató Adatmérés megnevezése forrása felújított út önkormányzat körforgalmi önkormányzat csomópont épített/felújított önkormányzat gyalog átkelő épített aluljáró önkormányzat épített út önkormányzat felújított önkormányzat buszmegálló új parkolóhely önkormányzat létrehozása piac környezetében megújított önkormányzat közterület felújított építmény önkormányzat új üzletközpont önkormányzat önkormányzat, létrehozott gazdasági munkahely beszámoló épített lakások önkormányzat száma új parkolóhely önkormányzat új üzlethelységek önkormányzat új épület önkormányzat új lakóház önkormányzat

A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral

felújított épület / építmény

Infrastruktúra javítása, építése (útépítés / felújítás, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás)

felújított vasúti szakasz korszerűsített belvíz elvezető csatorna

Kiinduló érték 0

Célérték

me.

6,4

Km

0

2

db

0

7

db

0 0

1 0,15

db Km

0

2

db

0

49

db

0

2500

m2

0 0

1 2

db db

0

10

fő

0

24

db

0 0 0 0

3 6

db db db db

PEJ

0

1

db

MÁV

0

1,1

Km

önkormányzat

0

9

Km

26



Fejlesztések az akcióterületen: Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 6, Lidl üzletközpont megépítése 7, Üzleti szolgáltató egység, lakás-, mély garázsépítés. 8, Tömb rehabilitáció 9, Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása 10, Lakóházak építése / felújítása A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 11, A református templom és környezetének felújítása 12, Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése 13, Belvízelvezető rendszer fejlesztése 14, Önkormányzati utak fejlesztése 15, A katolikus templom és környezetének felújítása 16, A vasút átfogó fejlesztése 17, A mozi épületének felújítása 18, A piac környezetének felújítása 19, A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése. 20, Petőfi Sándor Ált. Isk. rekonstrukciója 21, Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója és a gimnázium tetőterének beépítése 22, Új tagóvoda építése 23, EGYMI egyedi projektterv 24, Szociális nappali ellátás fejlesztése 25, Az átmenő forgalom enyhítését célzó útfejlesztések megvalósítása 26, A Volán buszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedési rendszer átformálása 27, Parkolók kiépítése ROP 2007-13 közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma 1, Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása 2, A Kossuth tér fejlesztése, megújítása 3, A művelődési központ és a városi könyvtár megújult épületbe költöztetése 4, A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása 5, Helyi tananyag kifejlesztése, oktatása

27

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Beavatkozás típusa

Megvalósítás feltétele

Projekt neve


1

2008 2 3

4

1

2009 2 3

4

1

2010 2 3

4

1

2011 2 3

4

1

2012 2 3

4

1

2013 2 3 4

Almásy út 10. Irodaépület és ROP 2007-2013 Engedélyes tervek vegyesiparcikk keretében elkészítése, kereskedés megvalósítandó támogatás elnyerése homlokzati felújítása ROP 2007-2013 A Kossuth keretében fejlesztése, megvalósítandó megújítása

tér Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése

A művelődési ROP 2007-2013 központ és a városi keretében könyvtár megújult épületbe megvalósítandó költöztetése A régi városháza épületének ROP 2007-2013 felújítása, a keretében Polgármesteri megvalósítandó Hivatal funkcióinak kialakítása ROP 2007-2013 Helyi tananyag keretében kifejlesztése és megvalósítandó oktatása A református Közszféra által egyéb templom és pályázat keretében környezetének megvalósítandó felújítása Közszféra által egyéb A katolikus pályázat keretében templom és megvalósítandó környezetének

Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése


Támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése 28



felújítása Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó

Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó

Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó

Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek A mozi épületének elkészítése, felújítása támogatás elnyerése A piac Engedélyes tervek környezetének elkészítése, felújítása támogatás elnyerése A régi víztorony Engedélyes tervek megerősítése és elkészítése, funkcióval való támogatás elnyerése megtöltése Energia hatékonysági Engedélyes tervek beruházások és elkészítése, megújuló energia támogatás elnyerése bevezetése Belvízelvezető rendszer fejlesztése (hiányzó Engedélyes tervek elkészítése, rendszerek kiépítése – támogatás elnyerése Széchényi út, Vásárhelyi út) Engedélyes tervek Petőfi Sándor Ált. elkészítése, Isk. rekonstrukciója támogatás elnyerése Bercsényi Miklós Engedélyes tervek Kollégium elkészítése, rekonstrukciója támogatás elnyerése A vasút fejlesztése

átfogó

29



Bercsényi Miklós Közszféra által egyéb Gimnázium Engedélyes tervek pályázat keretében tetőterének elkészítése, megvalósítandó beépítése támogatás elnyerése Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó

Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó

Közszféra által egyéb pályázat keretében megvalósítandó Közszféra által egyéb pályázat keretében

Új tagóvoda


Támogatott, de forrás hiány miatt elutasított pályázat, így az önkormányzat 2013-ig egyedi a projekt folyamatosan, részletekben, az adott forrás lehetőségekhez alkalmazkodva hajtja végre a megvalósításra kész szükséges beruházást. Így a költségvetésbe is be lett számítva. Engedélyes tervek Szociális nappali elkészítése, ellátás fejlesztése támogatás elnyerése önkormányzati utak fejlesztése Engedélyes tervek (Pánthy út, elkészítése, Batthyány út, támogatás elnyerése Széchényi út, Bethlen u.) Körforgalmi csomópontok kialakítása a Engedélyes tervek Pánthy út – elkészítése, Kossuth út támogatás elnyerése mentén, valamint a Kossuth út – 46-os út találkozásánál Új utak létesítése Engedélyes tervek az Öntöde elkészítése, területén támogatás elnyerése Kerékpárút építése Engedélyes tervek a 46-os mentén az elkészítése, EGYMI projekt

30

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ megvalósítandó

Ipari Parkig A Volánbuszpályaudvar Közszféra által egyéb fokozatos pályázat keretében felszámolása, a megvalósítandó tömegközlekedési rendszer átformálása Közszféra által egyéb pályázat keretében parkolók kiépítése megvalósítandó

támogatás elnyerése

Magánszféra által Lidl Üzletközpont megvalósítandó megépítése fejlesztések üzleti szolgáltató Magánszféra által egység, lakás megvalósítandó építés, mélygarázs fejlesztések építés tömb rehabilitáció Magánszféra által (Kossuth út – Budai megvalósítandó Nagy Antal út fejlesztések között 3 tömb) Piramis Bevásárló Magánszféra által Központ megvalósítandó építésének fejlesztések folytatása Magánszféra által lakóházak építése / megvalósítandó felújítása fejlesztések (Deák F. u.,). Magánszféra által lakóházak építése / megvalósítandó felújítása fejlesztések (Batthyány u.),





Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek elkészítése, támogatás elnyerése a projekt megvalósításra kész Engedélyes tervek A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. elkészítése, támogatás elnyerése Engedélyes tervek A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. elkészítése, támogatás elnyerése 31



Magánszféra által lakóházak építése / Engedélyes tervek A házak folyamatosan épülnek, ill. kerülnek felújításra. megvalósítandó felújítása elkészítése, fejlesztések (Széchényi u.) támogatás elnyerése

32

4.2.

Fejlesztési programok

4.2.1. ROP 2007-13 közötti város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása A projekt egy fejlesztési programként kerül feltüntetésre az Akcióterületi Tervben, mivel az egy helyrajzi számon fekvő ingatlan felújítását a tulajdonosok közösen tervezik kivitelezni. Ugyanakkor mivel két külön gazdasági szereplőről van szó, melyek tevékenységeikben is más funkciót töltenek be az akcióterületen belül, így a pályázatban külön gazdasági elemekként kerülnek feltüntetésre. Az épület az Almásy út 10. sz. alatt áll, szomszédságában a mozi (Lukács Mozgó) épület található. Az épület nagyobbik része közel 130 éves, eredetileg banknak épült, majd a II. világháború után, az államosítás során rendőrőrsöt alakítottak ki benne, ezzel a funkcióval működött az 1980-as évek végéig. Az 1990-es évek elején, a privatizáció során az akkori tulajdonos italkereskedést működtetett benne. Ekkor bővült ki a mozi irányába mintegy 80 m²-nyi területtel. Az ezredforduló tájékán tulajdonosváltás történt, az új tulajdonos az italkereskedést megszüntette, az épületben bérirodákat alakított ki, két éve a 65 m²-es bővítményben vegyesiparcikk kereskedés nyílott. Az épület társasházzá alakult. A 90-es évek utcai bővítménye sem magassági méreteiben, sem anyaghasználatában nem követi az eredeti épületrészt. Az eredeti épületrész neobarokk stílusban épült. Az eredeti fotók alapján a város, ill. akkor még község reprezentatív épületének számított: központi rizalitos homlokzati szakasza fölötti manzárd kupolafedéssel rendelkezett, a torony csúcsán női szobor alak állott. Ablakai barokkos díszítéssel voltak keretezve, az épület és rizalit sarkok kváderezett vakolt pillértörzzsel voltak és vannak szegve, az épület homlokzata sárga színű klinker tégla. Mára teljesen tönkrementek a díszítések, az épület lábazata, helyenként a téglabetét hiányzik. Sajnos a manzárd torony az idők folyamán eltűnt az épületről. Az épület leromlott fizikai állapotának rendbetétele, az épület felújítása a tulajdonosok számára nem kifizetődő anyagi megterhelést jelent, amely csak hosszabb távon térül meg. Azonban az 50%-os támogatás hatására a beruházás megtérülővé vált, a bérleti díjakból beszedett növekmény fedezi az önrészt. Az ingatlan állagjavulása miatt bekövetkező áremelkedése az ingatlannak, az 5 éves amortizációt is beleszámolva, garanciát nyújt a tulajdonos számára. (A pályázati kiírás C11. Fenntartási kötelezettség pontja alapján a kedvezményezettnek az 1083/2006 EK rendelet szerint, a projekt zárásától számított 5 évig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett biztosítania kell, hogy a támogatásból épített, felújított vagy átalakított ingatlan illetve beszerzett eszközök rendeltetésében és azok tulajdonjogviszonyaiban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik.) A tulajdonosok az épület külső homlokzatát az eredeti épületrészen az eredeti állapotnak megfelelően helyre kívánják állítani, a bővítmény utcai megjelenését pedig az eredetihez illeszkedően kívánják felújítani, valamint a mozi épülettel zártsorú módon szárazkapuval kívánják összekapcsolni. Az eredeti épületrészen visszaállításra kerülne a manzárd kupola is. A homlokzat felújítása a helyi gazdaságra élénkítő hatást gyakorol, általa egy igényes külalakú irodaépület keletkezik, melynek épülethomlokzata 2010. június-július folyamán helyi védelem alá fog kerülni. A megnövekedett értékű ingatlan nagyobb összegű hitellel terhelhető, melyből a külsőhöz méltó, korszerű, esztétikus beltér alakítható ki. A megújult irodaépület egyfelől dísze lesz a városnak, megnövekedett profitot termel a tulajdonosának, aki ennek egy részét visszaforgatva bővíti vállalkozását, vagy új vállalkozásba kezd, ezáltal teremtve új munkahelyeket. A helyi adottságokhoz mérten kuriózumnak számító irodaépület természetesen a helyi gazdaságélénkítő intézkedésekkel együtt új cégek, vállalkozások betelepülését indukálhatja.



A Kossuth tér fejlesztése, megújítása A Kossuth tér és környéke, elhelyezkedése miatt, jelenlegi állapotában is a város legpreferáltabb területe. A tervezett fejlesztések első ütemében a Kossuth tér nyugati oldala kerül fejlesztésre. A beruházás célja egy olyan színvonalas terület kialakítása, amely vonzza a látogatókat, a helyieket és a városba érkező turistákat. A jelenlegi burkoló anyag felszedésre kerül, és 2400 m²-en új műkő burkolat kerül lerakásra, csapadékvíz elvezetéssel. A hely térérzetének növelése érdekében a területet tagoló vízmű épületét és a gázfogadót térszint alá helyezik. A téren eltölthető idő meghosszabbítása, valamint a közbiztonság növelése érdekében 25 db lámpaoszlop kerül kiépítésre. A komfortérzet növelése miatt, igényes zöldfelületek (összesen 1000 m²), hangulatos vízfelületek (összesen 100 m²), valamint nyáron árnyékot nyújtó, hűsítő pergola segítik elő a jó közérzet kialakulását, megtartását. Ennek az alapvetően városi funkciót erősítő beavatkozásnak erős helyi gazdaságot fejlesztő oldala is van. A tér megújult része olyan természet közeli motívumokat, esztétikus designelemeket tartalmaz, ami számottevő mértékben fogja növelni a tér látogatottságát és az itt eltöltött időt. A tér a környékén üzemelő kereskedelmi és vendéglátó - ipari szolgáltatóegységek, üzleti szolgáltatóegységek számára létfontosságú forgalmat generálja. Megfelelő üzleti stratégiával számottevő forgalomnövekedés érhető el. Ezáltal nő az önkormányzat bevétele, Törökszentmiklós kistérségi szerepe tovább erősödik, új munkahelyek jöhetnek létre, a helyi gazdaság mozgásba jön, nő a város lakosság megtartó képessége, egyszóval a város az elérni kívánt célok eléréséhez egyre közelebb kerül. A fejlesztési koncepcióban meghatározott célok, a távlati fejlesztések, a tradíciók és a jelenleg kialakult használat figyelembevételével a tér nyugati részére helyeztük el a rendezvénytér funkciót. Ezen a területen jelenleg közüzemek felépítményei, gyalogos közlekedő utak találhatók, minimális zöldfelülettel, egy-két arculat nélküli faállománnyal. Ezen terület egy része jelenleg is rendezvények, utcabálok helyszíne. A közművek felépítményeinek környezetbe, szint alá süllyesztésére, melyre a tulajdonosok hozzájárulásával rendelkezik az önkormányzat. A rendezvénytér keleti oldalán vezetjük végig azt a fő gyalogos forgalmat, mely jelenleg is kitaposott állapotban van, erre az útra telepítjük a pergolákat, mely egyben vezetősávként is szolgál. A park belső szobrok közötti rendezvény tere a megemlékezések helyszíne is, az ideállított pergola építmény hosszanti szélébe helyezett kis magasságú nyerstégla támfalba helyezzük el az összes közmű mérő és vezérlő rendszerét /kút szivattyú elektromos mérője kivételével/. Itt a tér középpontjában helyezzük el városi ivóvíz kutat, régi alépítményével. Eredetileg is itt ehhez közel helyezkedett el a megye első kútja, mely már mintegy 90 éve nem működik. A tér délnyugati sarkába a korábbi szökőkúthoz közel terveztük a vizes felületet, mellyel szeretnénk a gyermekeket a parkba vonzani, de éppen úgy az idősek részére is nyugtató, hűsítő felület lehet. A tér rekonstrukcióval érintett burkolt felületek megvilágítására kandelábereket terveztünk a csarnok alja közelébe telepítendő kandeláberek magasabb, míg a többi hagyományos parkban szokásos fénypontmagassággal készül. A fő gyalogos útvonalba /a rendezvénytér szélén/ térburkolatba épített LED fényforrások épülnek. A térburkolat vízelvezetése meglévő hálózatokra kötve hagyományos pontszerű víznyelőkkel és a zöldfelület mellett arra vezetve, szikkasztva történik. A vonal menti esztétikusabb vízelvezetés víznyelő kialakítást a fák közelsége miatt nem alkalmaztunk. A zöldfelület felújítást a létesítendő térburkolathoz kapcsolódó területeken terveztük. Az új zöldfelületek, fák ültetésénél a jól átláthatóság egyik fő szempont volt, a megmaradó egymásra nőtt fák esetében a több éve elmaradt 34



gallyazást el kell végezni. Utcabútorokat, parkberendezéseket terveztünk, de az nem képezi jelen fejlesztés és tervezés tárgyát. A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése Az Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és a Művelődési Ház két önálló önkormányzati intézményként jelenlegi elhelyezés szerint egy épületben működik, az 1911-ben épült egykori városházában (Kossuth Lajos út 135.). A szecessziós stílusban épült egy emeletes, alápincézett épület a város főutcájával párhuzamosan 74 m hosszan elnyúlik. A központi épületrész középen kiemelkedik, a két oldalsó szárny a hosszanti tengelyre merőleges irányú, hátraugró és toronyszerűen megformált épülettömeggel van lezárva. Az épület alaprajzi rendszere középfolyosós. Eredeti funkciója igazgatási iroda épület. A két intézmény egymástól függetlenül, az 1970-es évek elején kényszerből került ide. A könyvtár az épület keleti részében, a művelődési ház a nyugati részében található. A földszint művelődési ház felőli oldalán a városi házasságkötő terem található, a könyvtár felőli oldalon kereskedelmi üzlet. Az épületben kialakított három épületszint közötti a függőleges irányú közlekedést a központi épületrész főlépcsője, valamint az oldalsó épületszárnyak végében megépített egy-egy melléklépcső biztosítja. A látogatók kizárólag a főlépcsőt használják, a melléklépcsők csak az intézmények személyzeti forgalmát bonyolítja, ennek megfelelően a két oldalsó bejárat használaton kívül van. Az intézmények megközelítése a központi épületrész földszinti auláján keresztül van biztosítva. Az aula az épület főbejáratától, a Kossuth Lajos útról illetve az épület udvaráról, hátulról közelíthető meg, ez utóbbi akadálymentes megközelítést tesz lehetővé. Az aula könyvtár felőli oldalán lévő középfolyosó lerekesztésével ruhatár és porta lett kialakítva. A könyvtár az épület keleti szárnyában működik: az aulából nyílik a hírlap- és folyóirat-olvasó valamint a hozzákapcsolódó felnőtt kölcsönző. A mögöttes terek, a lerekesztett középfolyosó könyvraktárként van használva. Az emeleten a gyermekkönyvtár, zenei- és médiatár, olvasóterem, internet labor, az e Magyarország pont - helyismereti gyűjteménykutató helyekkel, irodák, és kiszolgáló terek találhatók. A művelődési ház az épület nyugati szárnyában kapott helyet. A földszint udvari részében irodák, klubhelyiségek találhatók. A középfolyosón látható az állandó kiállítás: az ún. Szalma Galéria, a Szalmafonók Baráti Köre által készített dísztárgyak, eszközök, bábuk, babák gyűjteménye. Az emeleti részen irodák, klubhelyiségek, oktatóhelyiségek találhatók. A központi épületrész főbejárat feletti emeleti részén található a nagy belmagasságú 200 fő befogadóképességű ún. pódiumterem, melyet szintén a művelődési ház üzemeltet. Az intézmények kényszerű elhelyezéséből fakadó funkcionális nehézségek már a kezdetektől fogva jelentkeztek. Az elmúlt mintegy 30 évben folyamatosan kereste a mindenkori városvezetés annak a lehetőségét, hogy funkcionálisan megfelelő helyre költöztesse a két intézményt együtt vagy különkülön, akár meglévő épületbe, akár új építésűbe, mindezidáig eredménytelenül. Az eredménytelenség oka forráshiány. Érvek az intézmények elhelyezése mellett: • •

A jelenlegi épület eredeti funkciója: igazgatási irodaépület. Középfolyosóról két oldalra nyíló irodákkal, hagyományos falazott technológiával épült épületben, kihasználhatatlan közlekedő terekkel, kényszeres helyiség átalakításokkal kerültek az intézmények kialakítva. A két funkció a jelenlegi épületben nem különíthető el jól egymástól: közös bejárat, közös közlekedés az első emeletig. A könyvtár csendesebb zónákat igényel (olvasóterem, kutatóhelyiségek, kölcsönző terek), a művelődési ház hangosabb, olykor harsányabb jellegű 35


•

•


rendezvényeket bonyolít (táncpróbák, zenés előadások, civilszervezetek, nyugdíjasklubok összejövetelei). A könyvtár jelenleg 120 ezer kötettel dolgozik. Olvasói látogatottságát tekintve megyei szinten kiemelkedő, országosan is előkelő helyen tartják számon. A várható tendenciák alapján a 150 ezres kötetszámot a közeljövőben el fogja érni (az intézmény vezetése a 200 ezres számot jelölte meg az új könyvtár kapacitásának méretezésére) a könyvtár jelenlegi 900 m²-es alapterülete, melyből 120 m² közlekedő terület, a könyvállomány bővítését nem teszi lehetővé. Mindkét intézmény működtetése a jelenlegi állapotuk szerint gazdaságtalan. Rossz belső funkcionális kapcsolatok alakultak ki. Az üzemeltetés tekintetében energiapazarlás mutatkozik.

Az akcióterületen belül több telepítési lehetőség lett megvizsgálva, ezek a következők: 1. A könyvtár a volt Járásbíróság épületébe költözik, (Kossuth Lajos út 137.), a művelődési ház a Lukács Mozgó (mozi Almásy út 8.) épületébe kerül áthelyezésre, (mindkét épület önkormányzati tulajdonban van) •

A volt Járásbíróság épületében jelenleg a Bercsényi Miklós Gimnázium kollégiuma működik. A könyvtár áthelyezése további intézményi áthelyezést generál: a diákotthon kialakítása további forrásokat igényel, ami jelenleg nem megoldható. A volt Járásbíróság épülete szintén a 20. század elejéről származik, hagyományos falazott technológiájú, egytraktusos, U alakú épület, alagsori, magasföldszint és 1 emeleti szinttel rendelkezik. Az épület alapterületét tekintve elegendő hely áll rendelkezésre, azonban a könyvtár kialakítása során ugyanolyan funkcionális nehézségekkel kell szembenézni, mint a jelenlegi elhelyezése kapcsán.

•

A Lukács Mozgó az Almásy út felől zártsorú beépítésű, az udvara a szomszédos sarokháznál merőlegesen nyíló Budai Nagy Antal utcából közelíthető meg. Az épület alapterülete kicsi, a mozi termen és az előtéren kívül, mintegy 100 m² terület áll rendelkezésre, amelynek nagy része bontandó. A funkcionális igények miatt nagymértékű bővítésre van szükség, mely részben az adottságok, részben a szabályozási terv előírásai miatt saját telken belül nem valósítható meg. Szükséges az Almásy út 8. sz. alatti ingatlan bevonása is, mely nincs önkormányzati tulajdonban. Épületbontásra, új építésű épületbővítésre van szükség.

2. A könyvtár a jelenlegi OTP épületébe (Kossuth Lajos út 134-136.), a művelődési ház a Lukács Mozgó épületébe költözik. •

•

Az OTP épülete 1990-ben épült. Alápincézett, földszint és részben 1 emeletes épület. A vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszer szabad funkcionális kialakítást biztosít a könyvtár számára. Az épület jelenlegi alapterülete részben fedezi a könyvtár helyigényét. Belső födémépítéssel az épület saját kubaturáján belül bővíthető. Az épület nem önkormányzati tulajdonú, megvásárlása 250-300 millió forint között prognosztizálható. A művelődési ház kialakítása a Lukács Mozgóban az 1. pontban leírtak szerint.

3. A könyvtár és a művelődési ház együtt költözik a Polgármesteri Hivatal épületébe (Kossuth Lajos u. 135/a), a hivatal átköltözik a Könyvtár és a Művelődési Ház helyére. •

A hivatal épülete az 1970-es évek elején épült, földszint és három emelet magas. Alapterülete épületbővítéssel alkalmas a két intézmény elhelyezésére. Önálló bejáratokkal elkülönített szintekre történő telepítéssel a funkcióból eredő eltérő igények kielégíthetők. A vasbeton pillérváz lehetővé teszi a belső, szabad, funkcionális, alaprajzi elrendezést. 36


•


Az épületre az elmúlt négy évben az önkormányzat 80 millió forintot fordított. A felújítások során az épület akadálymentesítve lett, felújításra került a teljes erős- és gyengeáramú hálózat (irodai funkcióra), az épületszintek klimatizálása kiépült. A könyvtár és művelődési ház funkció kiépítésével a korábbi befektetett pénzek 80 %-ban megsemmisülnek.

4. A könyvtár és a művelődési ház együtt költözik a Kossuth Lajos út és Pánthy Endre út sarkának térségébe. (a korábbi években már felmerült a könyvtár idetelepítése, az akkori elképzelések szerint a Pánthy u. 2/a és a Kossuth Lajos u. 156. sz. ingatlanok összevonásával került volna kialakításra az épületegyüttes, tehát a Kossuth Lajos úttal párhuzamos fejlesztés valósult volna meg.) •

A Kossuth Lajos út sarkán lévő Pánthy út 2/a alatti kétszintes volt áruházépület önkormányzati tulajdonban van. Az épület két szinten. Közbenső alátámasztás nélküli nagy elárusító tereket tartalmaz, melyek funkcionális megkötések nélkül szabadon alakíthatóak, válaszfalazhatóak. A telek udvarán található egyszintes, egyterű raktárépület az épülethez kapcsolható, szintén szabadon válaszfalazható.

•

A Pánthy Endre u. 2., 4., 6. számú földszintes családi házak elbontása utáni terület bevonásával, azok helyére épített épület építésével a Kossuth Lajos u., Pánthy Endre u., Batthyány u. és Almásy utca által határolt tömb észak-nyugati sarka városképileg jól illeszkedő épülettel, egységes funkcióval beépíthető. A korábban megkezdett tömbrekonstrukció folytatható. Az új épületegyüttes a Szemere Bertalan utcáig lezárja a tömb innenső oldalát.

A felvázolt lehetőségek mérlegelése után a 4. pontban felvázolt telepítési lehetőség bizonyult a legmegfelelőbbnek, ez mellett döntött a városvezetés. A könyvtár és a művelődési ház, a (jelenlegi Kossuth Lajos út 135.), volt városháza épületéből átkerül a tőle 350 m-rel nyugatabbra, de még városközpontban fekvő helyszínre. Törökszentmiklós városközpontja északról a Vásárhelyi Pál út, délről a Batthyány út, nyugatról a Pánthy Endre út – Ipoly Arnold tér irányával, keletről a Bethlen Gábor út – Ady Endre út vonalával határolható le. Az elképzelt épületegyüttes a fentebb említett Kossuth Lajos út, Pánthy Endre út, Batthyány út. és Almásy út által határolt tömb észak-nyugati kapujaként is funkcionál. Ezért indokolt az épületegyüttes Pánthy Endre út felé történő bővítése, elhúzása, szemben a Kossuth Lajos út felé történő bővítéssel. Így a tömb belsejébe vezető, a tömböt a jövőben kelet-nyugati irányban átszelő Szemere Bertalan utcáig egységes funkciót kap a terület, és nem lenne keretezve földszintes beépítésű, egyedi családi házakkal. A tervezett épületegyüttes három részből áll: • A meglévő kétszintes áruház épület és az udvari raktár épület, összekapcsolt, bővített épület tömegéből, ebben a részben kap helyet a könyvtár. • Az új építésű épület a Pánthy Endre úttal párhuzamosan elhelyezkedő kétszintes épülettömegéből, amely a jelenlegi Pánthy út 4. és 6. sz. ingatlanok helyére kerül. Itt kap helyet a művelődési ház. • A két épülettömeget összekötő harmadik épülettömeg foglalja magába az aulát, a ruhatárat, a nagy forgalmú kiszolgáló helyiségeket, emeleti részén oktatási helyiségekkel. A központi épületrész az utcai telekhatártól 10-15 m-rel bentebb kerülve, megfelelő méretű teresedéssel méltó megérkezést biztosít az épületegyüttesbe érkező közönség számára.

37



Az épületegyüttes gépjármű forgalma a Kossuth Lajos út felől és a Szemere Bertalan út felől egyaránt lebonyolítható. A parkoló az épületegyüttes mögötti udvarban kerül kialakításra. A Kossuth Lajos út tervezett forgalom csillapítása, két közlekedési sávra csökkentése után a belső parkoló kizárólag a Szemere Bertalan út felől lesz megközelíthető. A Pánthy Endre u. 2/a., 2., 4. és 6. számú (hrsz: 4046, 4044, 4043 és 4042) ingatlanokból kialakítandó új építési telekre vonatkozó szabályozási terv zártsorú beépítést, kialakult építménymagasságot, 80 %os beépíthetőséget, 10 % zöldfelületet ír elő. Az elképzelt, felvázolt telepítés a beépítési előírásoknak megfelel. A kétszintes épülettömeg kisvárosi léptéket biztosít. A tervezett beépítettség 40% alatt marad, míg a zöldfelület eléri a 30 %-ot. A zöldfelületbe beleszámít a könyvtárhoz tartozó csendes, zárt belső udvar is, mely egyaránt elérhető a kölcsönző terekből és az olvasótermekből is. Kellemes, csendes környezet biztosít a könyvtár látogatói számára. Művelődési ház: A művelődési ház egy 1280 m2-es új épületrészben kap helyet, melyhez szervesen kapcsolódik az előcsarnok és annak emeleti részén elhelyezkedő oktatási egység. Az aula a megérkezés helyszíne. Funkciók, melyeket el kell látnia: • alkalmas egyszerre 100 fős nagyságú tömeg befogadására • biztosítja az informált irányítást • elegendő teret nyújt a várakozás közben történő társalgásra • helyet ad a ruhatár számára Az aulához kapcsolódnak a közforgalmú mosdók, az udvari parkolók felé a közvetlen közlekedés lehetősége, kávézó (mely egyszerre képes a belső tér felé is kiszolgálni, de rendelkezik az épület előtti teresedésen terasszal is, tehát kifelé is biztosítja a kiszolgálást). Az aulában kerül kialakításra a földszint és az emelet közötti főlépcső és a lift. Az aula fölötti emeleti rész galériás kialakítással van tervezve, amely által létrehozott belmagasság az aula alaprajzi méretéhez igazodva, fokozza a funkcióhoz illő térélményt, ugyanakkor az emeleti szinten is biztosítja a nagy forgalmú közlekedést. A galériaszintről oktatási helyiségek, kiállító helyiség, az intézmény irodái nyílnak. A művelődési házban a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, az előadások műfaji bővítésének lehetősége, egyéb gazdasági szempontok alapján (pl.: bérbeadás) többfunkciós rendezvényterem kerül kialakításra, mely alkalmas zenés, táncos rendezvények lebonyolítására, kisebb kamarai előadások megtartására, ugyanakkor bálok, fogadások helyszíne is tud lenni. Szükséges a vendég előadóművészek számára melegítő konyhát, öltöző- és pihenő helyiséget kialakítani. Létre kell hozni táncos, mozgásművészeti próbatermeket, melyekhez öltözőknek kell kapcsolódni. Szakkörök, civil szervezetek számára foglalkoztató helyiségek, klubszobák kerülnek kialakításra a művelődési házban. Szükséges a célnak megfelelő bútor- és eszközraktárakat is kialakítani. Könyvtár: Az intézmény ún. családi könyvtár létrehozását tűzte ki célul. Ez azt jelenti, hogy a könyvtárba történő megérkezés után, egy helyről nyílnak a felnőtt- és gyermekkölcsönző terek, valamint a zenei és 38



médiatár, így az ideérkező családok egy hangulatos belső elosztó helyiségben válnak el, ill. találkoznak kölcsönzés előtt és után. A könyvtár a központ előtérből nyílik, önálló utcai bejárattal nem rendelkezik, így külön ruhatárat, nagy forgalmú közönségmosdót, portaszolgálatot nem szükséges létrehozni. Természetesen az előcsarnokból való megérkezésnél szükség van ellenőrző pont, biztonsági kapu, információs pont kialakítására. A könyvtár főbb funkcionális egységei a következők: • beléptetés (beléptető kapu, információs regisztrációs pont, fénymásolás, fax, nyomtatás, „telematikai” szolgáltatás, mosdók) • kölcsönző terek (felnőtt kölcsönző, gyermekkönyvtár, zenei és médiatár, hírlapolvasó, internetes olvasó, e - Magyarország Pont, gyermek olvasóterem, irodák, tápraktárak, feldolgozó) • olvasói, kutatói terek (olvasóterem, helyismereti gyűjtemény, folyóirat olvasó, kutatóhelyiségek, raktár és ellátó iroda) • igazgatási, ügyviteli helységek (irodák, tárgyaló helyiség, irattár, teakonyha, raktárak, öltözők, mosdók) • raktár (központi könyvraktár) • szükséges közlekedő terek Helyiséglista: Művelődési Ház (új építésű épület) FÖLDSZINT SZÉLFOGÓ ELŐCSARNOK-AULA RUHATÁR INFORMÁCIÓ MK WC KIÁLLÍTÓ TEREM ELŐTÉR NŐI WC ELŐTÉR FFI WC MELEGÍTŐ KONYHA FEHÉR MOSOGATÓ RAKTÁR ÁTVEVŐ FEKETE MOSOGATÓ HULLADÉK BÚTOR- ÉS KELLÉKTÁR ELŐTÉR WC ÖLTÖZŐ MŰVÉSZVÁRÓ ÖLTÖZŐ WC

8,26 m2 187,08 m2 16,95 m2 4,14 m2 54,65 m2 3,08 m2 6,71 m2 3,08 m2 7,1 m2 12,68 m2 5,41 m2 1,93 m2 2,56 m2 3,67 m2 1,43 m2 39,97 m2 1,58 m2 1,08 m2 5,75 m2 42,16 m2 8,1 m2 1,11 m2 39

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ ZUHANYZÓ ÖLTÖZŐ WC ZUHANYZÓ KÖZLEKEDŐ SZAKKÖR TAKSZER, TARTÓZKODÓ KÖZLEKEDŐ RAKTÁR WC ELŐTÉR ÖLTÖZŐ RAKTÁR KÁVÉZÓ KISZOLGÁLÓ TÉR ELŐTÉR FFI WC MK, NŐI WC NÉZŐTÉR SZÍNPAD ÚJSÁGÁ. KÖZPONTI RAKTÁR II.

Akcióterületi Terv 1,55 m2 8,1 m2 1,11 m2 1,55 m2 9,94 m2 19,8 m2 4,78 m2 7,56 m2 1,49 m2 1 m2 1 m2 2,63 m2 4,12 m2 14,79 m2 7,85 m2 3,23 m2 1 m2 3,82 m2 136,26 m2 70,16 m2 5,81 m2 28,6 m2

I. EMELET LÉPCSŐHÁZ GALÉRIA TÖBBFUNKCIÓS TEREM I. TÖBBFUNKCIÓS TEREM II. TÁNCTEREM RUHATÁR KÖZLEKEDŐ FFI WC NŐI WC ELŐTÉR ÖLTÖZŐ WC ZUHANYZÓ ELŐTÉR ÖLTÖZŐ WC SZAKKÖR LÉPCSŐHÁZ TEAKONYHA TECHNIKAI HELYISÉG TECHNIKAI IRODA GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

24,05 m2 59,89 m2 40,38 m2 40,38 m2 115,58 m2 8,67 m2 33,28 m2 4,5 m2 5,18 m2 3,01 m2 9,41 m2 1,17 m2 2,83 m2 2,94 m2 9,41 m2 1,17 m2 26,52 m2 13,66 m2 8,59 m2 1,79 m2 7,37 m2 10,3 m2 40

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ NÉPMŰVELŐK-TÁRGYALÓ IGAZGATÓ KARZAT ZUHANYZÓ MŰVELŐDÉSI HÁZ ÖSSZES TERÜLETE:

Akcióterületi Terv 34,98 m2 20,05 m2 37,43 m2 2,83 m2 1280 m2

Könyvtár (meglévő épületek átalakításával, bővítésével kerül kialakításra) FÖLDSZINT ELŐCSARNOK FELNŐTT KÖLCSÖNZŐ ELŐTÉR FFI WC ELŐTÉR NŐI WC MK WC BÁZISRAKTÁR 1 INFORMÁCIÓ 1. INFORMÁCIÓ-REGISZTRÁCIÓ FOLYÓIRAT- ÉS HÍRLAP OLVASÓ INFORMÁCIÓ BÁZISRAKTÁR 2 MANIPULÁCIÓS TÉR TARTÓZKODÓ ELŐTÉR WC TAKSZ. ÁTVEVŐ KAZÁNHÁZ FELDOLGOZÓ KÖZPONTI RAKTÁR I. I. EMELET KÖZLEKEDŐ LÉPCSŐHÁZ ELŐTÉR FFI WC ELŐTÉR NŐI WC MK WC INTERNET RAKTÁR MESESAROK-JÁTÉKTÁR MÉDIATÁR RENDSZERGAZDA

25,29 m2 249,14 m2 2,63 m2 3,98 m2 2,85 m2 4,53 m2 4,99 m2 12,49 m2 26,37 m2 21,91 m2 30,28 m2 19,92 m2 9,66 m2 17,76 m2 6,11 m2 1,3 m2 0,88 m2 1,22 m2 19,58 m2 14,84 m2 12,09 m2 64,54 m2 38,07 m2 17,61 m2 2,59 m2 3,89 m2 2,84 m2 4,55 m2 5,75 m2 43,49 m2 5,09 m2 41,4 m2 49,17 m2 15,06 m2 41

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ SZERVER HÁZIMOZI MÉDIARAKTÁR GYERMEKKÖNYVTÁR INFORMÁCIÓ BÁZISRAKTÁR 3 KÖZLEKEDŐ LÉPCSŐHÁZ FFI ÖLTÖZŐ LÉPCSŐHÁZ KÖZLEKEDŐ ELŐTÉR WC ZUHANYZÓ TAKARÍTÓ SZERTÁR HELYISMERETI OLVASÓ HELYISMERETI GYŰJTEMÉNY HELYISM. RAKTÁR, FELDOLGOZÓ INFORMÁCIÓ II. EMELET HELYISÉGKIMUTATÁSA ÖLTÖZŐ ZUHANYZÓ KÖZLEKEDŐ TAKSZER FFI WC NŐI WC TITKÁRSÁG TEAKONYHA IGAZGATÓ IGAZGATÓ HELYETTES KÖNYVTÁR ÖSSZES TERÜLETE:

Akcióterületi Terv 5,25 m2 24,07 m2 7,39 m2 148,54 m2 6,22 m2 9,4 m2 10,54 m2 2,66 m2 6,17 m2 6,61 m2 12,94 m2 1,37 m2 1,1 m2 2,43 m2 0,93 m2 23,02 m2 37,75 m2 9,05 m2 5,91 m2 9,8 m2 2,2 m2 13,93 m2 1,14 m2 1,24 m2 2,51 m2 26,48 m2 15,41 m2 32,49 m2 11,58 m2 1220 m2

A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása Törökszentmiklós Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala a 70-es évek elején épült, Kossuth Lajos út 135/a sz. alatt található, földszint plusz három emelet magasságú, régi Tanácsháza épületében látja el feladatait. Az épület hasznos alapterülete 1250 m², közlekedőkkel együtt 1600 m². A megnövekedett hivatali és önkormányzati feladatokból eredően, mindkét intézmény súlyos helyhiánnyal küzd: • • •

A meglévő irodahelyiségek méretei a legtöbb esetben nem biztosítják az irodai tevékenység számára a megfelelő, a munkavégzéshez szükséges teret. A nagy ügyfélforgalmat bonyolító irodák: Okmányiroda, Szociális Iroda, Városfejlesztési Iroda, Építéshatóság ügyfélváró nélkül működnek, az ügyfelek kénytelenek a folyosón várakozni, ami a kényelmetlen az ügyfélnek és belső közlekedést nehezíti. A Polgármesteri Hivatal irattárolási gondokkal küzd.

42

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ •

•


Az épületben az önkormányzati ülések helyét biztosító tanácstermen kívül csak egy tárgyalóhelyiség van kialakítva. A nagyobb hivatali tárgyalásokhoz, az önkormányzati bizottsági ülésekhez, ill. a normál napi munkavégzéshez elengedhetetlen lenne több kisebb tárgyaló megléte. Az önkormányzati képviselők nem rendelkeznek külön, legalább közösen használható irodahelyiséggel.

A jelenlegi Polgármesteri Hivatal épülete mellett közvetlenül a Kossuth Lajos út 135. sz. alatt található az 1908-1909-ben szecessziós stílusban épült egykori Községháza, majd később Városháza. Az épületben jelenleg a Művelődési Ház és a Könyvtár működik, de itt van kialakítva a városi Házasságkötő Terem is. Az épület földszint plusz egy emelet magas, alápincézett, középfolyosós kialakítású, közepén található a főbejárat, a központi aulával és a főlépcsővel. A főbejárat fölött az első emeleten a két szintet átfogó (az épület padlásterébe benyúló) díszterem helyezkedik el. Az épület két végében, egy-egy oldalsó bejárat nyílik, mindkét helyen található egy-egy melléklépcső. Az épületbe a főbejárattal szemben a mögöttes udvarból is be lehet jutni (akadálymentesítve van). Eredetileg az épület földszintjének Kossuth Lajos út felőli oldalán üzletek voltak kialakítva, jelenleg már csak a keleti szárnyban található kereskedelmi egység. Az épület eredeti állapotában irodaépületnek épült, a középfolyosós egymással szemközt nyíló helyiségek sorozata ma kényszerű okokból művelődési intézményként, könyvtárként üzemel. A 2,6 m széles középfolyosó, mint közlekedő terület kihasználatlanul van hagyva, jelenlegi üzemeltetése, gazdaságtalan. A nyugati szárny földszintjének utcai traktusában, az egykori üzlethelyiségek helyén kialakított házasságkötő terem szintén a terület adta kényszerből kapta jelenlegi formáját. Az alapvetően centrális teret igénylő funkció egy 5,5 x 22,4 m befoglaló méretű hosszanti helyiségbe lett belehelyezve, célszerű a házasságkötő termet is más helyre költöztetni, amely alkalmasabb és méltóbb helyszín a rendezvény lebonyolítására. Az épület alapterületi adatai: Jelenlegi hasznos alapterülete 1570 m2 közlekedő terekkel együtt 2070 m². Az épület alatt található pince területe 800 m², melyből 500 m² közlekedők nélküli, hasznosítható terület, továbbá a két oldalsó melléklépcsőn keresztül megközelíthető padlásterekben összesen 300 m²-nyi irodaterület építhető be. Összességében jól látható, hogy a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat, mint intézmények a régi városházában területileg jobban bővíthetők a jelenlegi alapterületükhöz képest. A fentiekben felsorolt, helyhiány miatt fellépő, jelenlegi működési nehézségek gazdaságosan megszűntethetők az átköltöztetéssel. A könyvtár és a művelődési ház funkcionális működési problémáival együtt, az összesen négy intézményt érintő áthelyezésekkel komplex és minden igényt kielégítő megoldás születik. Megoldási alternatívaként merült fel a jelenlegi hivatali épületre egy új tetőtéri szint építése, de a városvezetés az előzőekben kifejtett részmegoldás miatt elvetette. A régi Városháza hivatalai épületté való átalakítása során, a földszinten lévő valamennyi bérlemény, a házasságkötő terem is megszüntetésre kerül, helyükön nagy forgalmú ügyfélszolgálati terek (okmányiroda, szociális iroda, építéshatóság) kerülnek kialakításra, amelyeket szükség / igény esetén közvetlenül az utca felőli önálló bejárattal is el kell látni. A szolgáltatás színvonalának emeléséhez célszerű valamennyi egység számára saját ügyfélváró kialakítása, ezáltal az ügyintézés bokszosított belső térben, hívószám alapján működtethető, ami a jelenlegi állapothoz képest nagyságrendi előrelépés. A korszerűbb, humánusabb és kulturáltabb hivatali szolgáltatás a város lakosság 43



megtartóerejének egyik alapkövetelménye. A középfolyosó mögötti földszinti területeken az ügyfélszolgálatok háttérirodái kerülnek kialakításra. Az emeleti szinten a hivatali egységek csoportosítva kerülnek elhelyezésre, a nagyobb helyiségekben szintén bokszosított munkahelyek alakíthatók ki. Szintén az emelten kap helyet a mindenkori városvezetés és hivatalvezetés titkársága, irodákkal és kapcsolódó tárgyalókkal. A főlépcső mellett lévő nagyobb helyiségekben tárgyalóhelyiségek lettek tervezve, amelyeket a hivatali dolgozók illetve az önkormányzati szakbizottságok használhatnak. A jelenlegi emeleti díszterem többfunkciós teremmé lesz átalakítva: részben ez a helyiség szolgálna a nyilvános képviselő-testületi ülések színteréül, részben házasságkötő teremként funkcionálna, de alkalmas lehet városi szintű konferenciák lebonyolítására is. Az épület pinceszintjén lesznek az irattárak, tároló-, karbantartó- és gépészeti helyiségek berendezve. De az alapterület nagyságából adódóan rekreációs helyiségek (kondicionálótermek, fitnesztermek, szauna) is kialakíthatók a hivatali dolgozók számára. Az épület tetőterében további 300 m²-nyi területen, szükség szerint irodák alakíthatók ki. Az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében az épületbe belső liftet kell telepíteni. Az épület tetőidomának adottságai miatt a lift a padlástérbe nem tud fel közlekedni, ezért oda olyan funkciót kell telepíteni, mely nem igényli az akadálymentes megközelítést. A praktikusság érvei mellett az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal a régi Városháza épületébe való visszaköltöztetésével Törökszentmiklós város külső, belső presztízsnövekedése is bekövetkezik. Az épület várhatóan 2010. június-július folyamán helyi védelembe fog kerülni. A fent leírtak megoldási alternatívát jelentenek a jelenlegi működési nehézségekre, azonban forrás kivitelezésre a jelenlegi ROP pályázat keretén belül az első ütem van tervezve, mely szerint a pinceszint hasznosítása és a tetőtér beépítése nem történik meg. A komplex városfejlesztési elképzeléseknek megfelelően megtörténik az épület földszintjének és emeleti szintjének a belső funkcionális átalakítása, mely többségében válaszfalbontással, válaszfalépítéssel, belső nyílások átalakításával, az épület földszintjén az utcai portálok kicserélésével jár. Az épületben vasbeton liftakna épül, mely érinti a pinceszint, a földszint és az emelet tartószerkezeteit. Szükséges az épület gépészeti felújítása (gázellátás felülvizsgálata, központi fűtés kiépítése, belső vízellátás és csatornázás korszerűsítése), valamint a teljes elektromos hálózat felújítása (erős- és gyengeáramú hálózatok kiépítése). A jelenlegi Polgármesteri Hivatal épületében (Kossuth Lajos út 135/a) a felújításoknak köszönhetően (akadálymentesítés, teljes erős- és gyengeáramú hálózat felújítása, klimatizálás) jó állapotban van, így alkalmas kisebb helyigényű funkciók ellátására. Az átköltözés után a Törökszentmiklós székhelyű, folyamatosan bővülő kistérségi társulás irodái kerülnek az épületbe, ill. a fennmaradó területen bérirodák alakíthatók ki. Helyi vonatkozású tananyag kifejlesztése, oktatása A célhierarchia által kitűzött célok a fiatal munkaképes korosztály támogatása nélkül nem megvalósíthatók. Ezért Törökszentmiklós esetében kardinális kérdés a fiatalok megtartása, amelynek egyik alapeleme a helyi identitás fiatal korosztály számára történő átadása, mely az alapismereteken túl, törökszentmiklósi vonatkozású pozitív attitűdöt, egyfajta jó értelemben vett büszkeséget jelent majd. Összetett folyamatról lévén szó, az „építkezést” több korosztály egyidejű bevonásával célszerű kezdeni. 44



A munkafolyamat első lépése azoknak a szakértőknek a megtalálása, bevonása, akik képesek a célnak megfelelő színvonalú tananyagot megalkotni. A létrejött anyag lehető legszélesebb körben való terjesztéséhez a produktumot rögzíteni kell (ismeretterjesztő könyv, interaktív munkafüzet, rövidfilm formájában). A személyiség fejlődésével párhuzamosan szükséges az anyagot differenciálni (óvodás korosztály, általános iskola alsó tagozat, serdülő korosztály), a hatásfok maximalizálása érdekében célszerű a módszertant is a célcsoportok befogadó képességéhez igazítani. Óvodások számára játékosan, főleg vizuálisan (pl.: víztorony kiszínezése), általános iskola alsó tagozatosok számára (pl.: kapcsolódó témával összefüggő képgyűjtés), serdülők számára kutatással egybekötött feladatok elvégeztetése a cél (pl.: nézzen utána egy adott évben melyik híres törökszentmiklósi polgár kötött házasságot a Szentháromság római katolikus főtemplomban?). Ezt követően pedagógusokat, trénereket kell képezni, akik megfelelő színvonalon képesek az ismeretanyag közvetítésére, tovább adására. A helyi identitású tananyag az óvodai foglalkozások keretében, iskolások esetében az osztályfőnökök adják tovább az anyagot a kötelező óraszám keretén belül, pl. osztályfőnöki órán. Másodsorban fizetőképes kereslet esetén érdeklődő civilek számára is biztosítható a képzés, a művelődési ház biztosítja a helyszínt. Egy évben egyszer megrendezésre kerül egy korosztályonkénti vetélkedő, jelképes ajándékokkal jutalmazva meg a legjobbakat. (E tekintetben rendelkezik Törökszentmiklósnak hagyománnyal.) Meghatározott időnként frissíteni szükséges a tananyagot, beépítve az új eseményeket. A tananyag kifejlesztése és az annak közvetítéséhez szükséges eszközök pályázati forrásból 75 %-os támogatással valósulnak meg. A produktum létrejötte után minimális az üzemeltetési költség. Megtérülése más városfejlesztési elemek megléte esetén (ezek közül a legfontosabb a képzettségnek megfelelő munkalehetőség) többszöröse a befektetett önerőnek. A célcsoportok bemutatása Törökszentmiklós esetében kardinális kérdés a fiatalok megtartása, amelynek egyik alapeleme a helyi identitás fiatal korosztály számára történő átadása, mely az alapismereteken túl, törökszentmiklósi vonatkozású pozitív attitűdöt, egyfajta jó értelemben vett büszkeséget jelent majd. Összetett folyamatról lévén szó, az „építkezést” több korosztály egyidejű bevonásával célszerű kezdeni. Óvodás korcsoport (4-6 évesek) Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ma Magyarországon az óvodába járók száma 325 677 fő, ami az ország lakosságához viszonyítva körülbelül 3,5 %. Ebben az életkorban a gyerekek, még nagyon képlékenyek és fogékonyak mindenre, kutatások bizonyítják, hogy az óvodáskorúak még úgy gondolják, hogy amit a felnőtt emberek csinálnak az egyfajta norma, és az csak is jó, követendő példa lehet. Éppen ezért, nagy hangsúlyt kell fektetni képességeik fejlesztésére, és gondolkozásmódjuk megfelelő kialakítására. Ha ebben az életkorban megfelelően kommunikálják feléjük az ország, és lakóhelyük Törökszentmiklós értékeit, egyfajta pozitív szemléletet fog beléjük építeni, melyek a későbbiekben jelentősen formálhatják identitástudatukat. Törökszentmiklóson egy óvoda működik, melynek 9 tagintézménye van és összesen 768 fő az óvodába járók száma, ami a lakosság 3,41 %-a.

45


Városi Óvoda Intézmény Hunyadi úti óvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Hunyadi út 14/a Aranyalma tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Almásy út 9. Aranykapu tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Arany J. út 22. Nyitnikék tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Damjanich út 23. Napfény tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Bajcsy-Zs. út 9. Százszorszép tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Hámán K. út 2/a Napraforgó tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Kossuth L. út 21. Kisfürkész tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Ipolyi A. tér 2. Eszterlánc tagóvoda Cím: 5200, Törökszentmiklós, Petőfi út 33. Összesen:


Létszám 103 fő 78 fő 91 fő 77 fő 99 fő 82 fő 90 fő 77 fő 71 fő 768 fő

Általános iskola A törökszentmiklósi általános iskolások száma összesen 1934 fő, mely a város lakosságának 8,58 %-a. A városban 4 általános iskola működik, a tananyagfejlesztés célcsoportjának közel felét a lakosság ezen rétege teszi ki. Intézmény neve, címe Kölcsey Ferenc Általános Iskola Cím: 5200, Törökszentmiklós, Kölcsey F. út 21. Tel.: 390-284; 392-369 Petőfi Sándor Általános Iskola Cím: 5200, Törökszentmiklós, Petőfi S. út 52. Tel.: 390-053; 394-341 Hunyadi Mátyás Általános és Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Cím: 5200, Törökszentmiklós, Hunyadi út 6. Tel.: 390-092; 390-255 Bethlen Gábor Református Tagozatos Általános Iskola Cím: 5200, Törökszentmiklós, Bethlen G. út 1. Tel.: 390-286 Összesen:

Létszám 570 fő

320 fő

574 fő

470 fő 1934 fő

Általános iskolai alsó tagozat (6-10 évesek)

46



Az iskola első éveinek a későbbi tanulás szempontjából meghatározó szerepük van. Ennek a szakasznak a feladata azoknak az alapvető készségeknek és képességeknek a kifejlesztése, amelyek minden későbbi tanulás alapjául szolgálnak. Ekkor dől el a tanuláshoz való alapvető viszony, kialakulnak a tanulási szokások, az iskolával, a tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök. A kezdeti siker vagy kudarc nagymértékben befolyásolja a motivációt, a tanulók énképet, jövőképét, életcéljait. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő tananyag mellett, „játékosan” sajátítsák el az alapvető a lakóhelyükkel kapcsolatos információkat is, úgy, hogy közben minden egyes tanulóban pozitív kép alakuljon ki a lakóhelyükről és az oktatásról egyaránt. Általános iskola felső tagozat (11-14 évesek) Felső tagozaton a tanulók egy új környezetbe kerülnek, ahol másképpen kell a tanuláshoz és az iskolai élethez viszonyulniuk, mint eddig. Ebben a korban a gyerekek már alkalmasak önálló otthoni feladatok elvégzésére is, és a megszokott alsós tanítók helyett, több felső tagozatos tanár tanítja őket. Ez a helyzet egyre nagyobb önállóságot követel a tanulóktól. Ebben a korban válik el, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a tanuláshoz és az iskolához. Van, aki szívesen tanul, szeret iskolába járni, de persze vannak, akik nem kedvelik az iskolát, és a tanuláshoz is negatívan állnak. A gyerekekben kezd kialakulni egy kép az életről, egyre több önálló gondolatuk van. A tanulók nagy részénél a 8. osztály végére kialakul, hogy milyen irányban képzelik el a jövőjüket, hol akarják folytatni a tanulmányaikat. Középiskolások (15-18 évesek) Az általános iskolából kikerült tanulók már rendelkeznek egyfajta életszemlélettel, ami alapján eldöntötték, hogy milyen irányban képzelik el jövőjüket. A döntéseiket, véleményüket még nagyban meghatározzák a szülők által képviselt nézőpontok, de ebben a korszakukban alakul ki, egyfajta önálló identitás, ami meghatározza a későbbi döntéseiket, cselekedeteiket is. Az oktatás, tanulásnak nagy szerepe van abban, hogy eldöntsék, mi az, ami őket igazán érdekli, mik azok az értékrendek, melyek követendő példaként állnak majd előttük a jövőben. Ha ismerik a város értékeit, és a fiataloknak van mire büszkének lenniük, akkor a város és a kistérség képes lesz megtartani őket, nem kívánkoznak el a szülőhelyükről. A 2008-as KSH-TSTAR adatok szerint a város lakossága 22.515 fő, melynek a 7,34%-a a középiskolás, összesen: 1.653 fő. Intézmény neve, címe Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Cím: 5200, Törökszentmiklós, Almásy út 51. Tel.: 390-279; 394-338 Bercsényi Miklós Gimnázium és Kollégium Cím: : 5200, Törökszentmiklós, Almásy út 1. Tel.: 390-002; 390-137 Székács Elemér Szakközépiskola Cím: : 5200, Törökszentmiklós, Almásy út 50. Tel.: 390-185; 390-953 Összesen:

Létszám

559 fő

492 fő

602 fő 1653 fő

A város felnőtt lakossága A felnőtt lakosság már rendelkezik kiforrott gondolkodással, szemlélettel, melyet nagyon nehéz, olykor lehetetlen megváltoztatni. A felnőtt lakosságnak formálása főként az ismeretterjesztésen alapulhat, hiszen bennük kialakult tényeket kell megváltoztatni. Fel kell hívni a figyelmüket, azokra az 47



értékekre, amelyekre a mindennapi életben nem fordítanak elég figyelmet, holott egyszerű, olykor jelentéktelennek tűnő dolgok is lehetnek lakóhelyük értékei és melyekre méltán lehetnek büszkék. Az ismeretek átadásának folyamata a célcsoportok számára Minden ember számára fontos a lakóhelyéhez, a régiójához való kötődés. A Nemzeti Alaptantervben is helyet kapott a hon- és nép ismeret tantárgy, amely időkeretet és lehetőséget nyújt a helytörténet intézményes és minden fiatalra kiterjedő megismertetésére. Hogy ez megvalósulhasson, olyan taneszközök, könyvek szükségesek, amelyek a különböző iskolás korosztályok számára feldolgozható módon közvetítik lakóhelyük múltjának történetét, hagyományait, gazdasági, építészeti, kulturális örökségét, bemutatják kiemelkedő személyiségeit. Az alábbiakban bemutatjuk az ismeretek átadásának folyamatát és főbb komponenseit: Tantervkészítés A tantervkészítés háromfázisú. Először sor kerül a Nemzeti alaptanterv értelmezésére, majd ennek alapján a tantárgyi rendszer megalkotására és végül a tantárgyi tantervek készítésére. Ebben fázisban tekintettel kell lenni arra, hogy a tantárgyak egymásra épülő rendszerével összehangolva ki kell jelölni azokat a tartalmakat, melyek a hon és helyismeret szempontjából relevánsak. Mindemellett figyelembe kell venni a rendelkezésre álló tárgyi feltételeket és törekedni kell az infokommunikációs eszközök bevonására is (Internet, multimédiás tananyagok illetve játékok használata). A tantervben megfogalmazott célok: • hogy a településen élőkben - főleg a gyermekekben, a jövő nemzedékében - felébressze a lakóhely iránti érdeklődést, tudatosítsa adottságait, értékeit (beleértve a gazdaság megújításának lehetséges forrásait is); • hogy a tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük kulturális örökségét, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ezen belül ismerjék meg a mai és a történelmi Törökszentmiklós területén élt kiemelkedő államférfiak, tudósok, feltalálók, felfedezők, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát; • hogy oktatási célra kifejlesztett helyismereti dokumentumokat összefoglaló taneszközrendszert létrehozását lehetővé tegye; • hogy a témában oktató pedagógusok és közművelődési szakemberek számára útmutatást és motivációt adjon a további kutatásra és tartalomfejlesztésre; Forrásanyag gyűjtés és szerkesztése A vázolt feladatok ellátásához szükség van egy minél gazdagabb helyismereti állományra, amelyben a múlt és a jelen dokumentumai egyaránt megtalálhatók, a megszerzett dokumentumok és a fellelhető információk feltárására és hozzáférhetővé tételére és széles körű megismertetésére. Mivel a helyismeret több szakterületet érint, szükségessé válik az adott terület szakembereinek bevonása a helytörténeti ismeretanyag összeállításába és szerkesztésébe ( pl. művészettörténész, történelem tanár, irodalom tanár, ének tanár, földrajz tanár, néprajzzal foglalkozó szakember stb.). Ennek megfelelően a helyismeret tartalmi elemei a tájföldrajz, az élővilág, a helytörténet, az irodalmi hagyományok, a művelődéstörténet, a néprajz, a képzőművészet, a műemlékvédelem ismeretköreiből származnak, ezek összegyűjtése, megírása, és szerkesztése ennek a fázisnak a feladata. Tananyagfejlesztés

48



Az elsajátításra kiválasztott ismeretanyag az előzőekben szerkesztett és rendszerezett helytörténeti adatállományon és helytörténeti gyűjtőmunkán alapszik. A tanterv és a célcsoportok igényeinek megfelelően a tananyagok lehetőség szerint egymásra épülő részekből állnak, a tanulók életkori fejlődésének megfelelően bővül. Alaptörekvés mindegyik tananyag kialakításánál az élményszerű megismerés, a tanulók aktív, cselekvő részvétele. Az egyes korcsoportoktól függetlenül, mindegyik tananyaggal szemben alapvető elvárás, hogy biztosítsa • az önálló forrásfeldolgozást, • a gyűjtőmunkát, a saját élmények gyűjtését és feldolgozását, • a közvetlen terepmunkát. A következő tananyag típusok kerülnek fejlesztésre: 1. Óvodás korcsoport (4-6 évesek): foglalkoztató füzet 2. Általános iskolai alsó tagozat (6-10 évesek): munkafüzet 3. Általános iskola felső tagozat (11-14 évesek): helytörténeti olvasókönyv 4. Középiskolások (15-18 évesek): helytörténeti tankönyv A tananyagnak a következő ismereteket kell érintenie: 1. Történelem 2. Irodalom, népszokások, hagyományok, kultúra 3. Város általános ismertető: gazdaság, ipar, oktatás, sport, mezőgazdaság 4. állampolgári ismeretek, helyi vonatkozású szociológiai ismeretek és a kisebbségek bemutatása 5. Város földrajzi adottságai, helyi élővilág, természeti értékek bemutatása és védelme 6. Törökszentmiklósi születésű hírességek bemutatása 7. Épített környezet bemutatása, művészettörténet Játék alapú multimédiás alkalmazás A korcsoportonkénti tananyagok által biztosított ismeretátadáson túl szeretnénk elérni, hogy olyan készségeket és képességeket fejlesszünk ki a gyermekek személyiségében, melyekre a formális oktatás kevésbé képes. Ezek az érzékszervek munkára szoktatása, fantázia, tájékozódási képesség, logikai készség, kombinációs készség. Ezen kívül a felnőttek korcsoportja formális oktatáson keresztül nem is érhető el, ugyanakkor számukra is fontosnak tartjuk egy helytörténeti ismereteket közvetetten átadó, ugyanakkor élményszerű ismeretanyag létrehozását. A cél a kulturális figyelemfelkeltés, a turisztikai vonzalom kialakítása, a város, vagy térség emlékeinek újfajta, érdekes bemutatása és "összecsomagolása" a rendhagyó rendezőelv szerint. A tananyagfejlesztés keretében ritkaság, hogy multimédiás játék készítésére kerül sor, így a játék grafikájának megtervezése, a karakterek megrajzolása, a program megírása, a hangfelvételek, a zenei aláfestés és a háttérrajzok elkészítése pontos és időigényes tervezői munkát vesz igénybe, amellett igen költséges feladat is. A fenti célok elérésének egy multimédiás történelmi játék fejlesztése tehet eleget, amely egy kerettörténeten keresztül egyrészt megteremti fizikálisan is a múlt illetve jelen helyszíneit, másrészt lehetőséget ad régen élt személyiségek és történetek bemutatására, megtapasztalására. A játékon keresztül be lehet mutatni, hogyan éltek annak idején az emberek, hogyan laktak, hogyan szórakoztak, tanultak stb. A játék egy alternatív valóságot bemutató, történelmi, misztikus kaland, amelyet a játék főhősének szemszögéből az események nagy részének közvetlen irányításával maga a játékos élhet át a játékban. Itt a sztori, a környezet unikális feldolgozása válik vonzóvá, és csak másodlagosan jelenik meg a produkcióban a város népszerűsítése, viszont mintegy "melléktermékként", mégis pontosan azt a hatást éri el, amit szeretnénk. Nem csupán felkelti az érdeklődést, de élményt és információt is nyújt a helyszínnel kapcsolatban, motiválva ezzel a felhasználót arra, hogy a valóságban is látnia kell ezeket a helyszíneket, amelyeket a főhős (illetve ő maga főhősként) látott, és igazából is be kell járnia. A játék, mint egy innovatív helytörténeti program része, összeköti a legfontosabb elemeket, és az így kialakult állapotot lényegében egyetlen történetben konzerválja. 49



A lebonyolítás folyamata Az elkészült tananyagokat gyakorlatilag azonnal használatba lehet venni, de mindenképp célszerű a tantervi és módszertani ajánlásokat figyelembe véve illeszteni a tanmenetbe. Mivel a NAT biztosít óraszámot a helytörténeti oktatásra, ezért azon órák kereteiben lehet használni a tankönyveket. A Törökszentmiklóshoz kapcsolódó játék pedig PC játék formájában gyakorlatilag bármikor és bárhol használható, akár a formális oktatáshoz kapcsolódóan, akár az informális ismeretterjesztés jegyében. A tananyagot az osztályfőnöki óra keretében sajátítanák el a diákok, a 6 fős irányító team elsősorban koordináló, egyeztető feladatokat lát el, valamint gondoskodik a projekt teljes megvalósulásáról. A pályázati rendszernek való megfelelőséget biztosítja, valamint folyamatos kapcsolatot tart az oktatásinevelési intézményekkel és a pedagógusokkal, mindemellett gondoskodik az oktatási módszertan kifejlesztéséről és adoptálásáról a nevezett korosztályok szerint. Az ismeretek továbbadása céljából ismeretátadó előadásokat tartanak a pedagógusok számára. Irányító team: • 1 fő Önkormányzat részéről • 1 fő Könyvtár igazgató • 1 fő Az irányító civil szervezettől • 1 fő középiskoláktól • 1 fő általános iskoláktól • 1 fő az óvodáktól A tananyagfejlesztést, ismeretátadást irányító csapat szakmai tapasztalata a garancia arra, hogy a „tudásátadás” megtörténik és a lebonyolítás a pályázati feltételeknek megfelelően történik.

50



A következő Akcióterületi Terv bemutatása „A Törökszentmiklósi Ipari Park területén megvalósítandó befektetés ösztönző infrastrukturális beruházáshoz” Törökszentmiklós Város Önkormányzata a következő fejlesztési periódusban a Törökszentmiklósi Ipari Park területén megvalósítandó befektetéssel infrastrukturális beruházásokat kíván megvalósítani, melynek célja a város fenntartható gazdasági versenyképességének erősítése, a beruházási lehetőségek javítása, valamint a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területeken, ipari parkokban a korszerű termelési kapacitások kiépítésének és betelepülésének elősegítése, amely hozzájárul az elmaradott területeken történő munkahelyteremtéshez. A projekt előkészítési munkálatai a betelepülési szándékukat jelző vállalkozások igényeinek felmérésével, azok figyelembe vételével készültek. A kiviteli tervek, a támogatási konstrukciók, illetve a megvalósíthatósági tanulmányok elsődlegesen a közműfejlesztés azon részeit veszik figyelembe, amelyek még a kihasználatlan területeken nincsenek, vagy csak részben vannak kiépítve. A projektjavaslat célja egy 3 beruházási modulból álló iparterület-fejlesztés, melyet a munkahelyteremtés és annak megtartása, valamint a hosszútávon kedvező vállalkozási környezet biztosításának igénye indokol. A fejlesztés három beruházási modult tartalmaz: • • • • •

a logisztikai modul az iparvágány kiépítését és az úthálózat bővítését, a közmű-modul az elektromos energia ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a térvilágítás, a szennyvízelvezetés, az ivóvíz és a tűzivíz tározó kialakítását, az ingatlanfejlesztési modul egy inkubátorház építését és üzemeltetését foglalja magába 3100 m2-es gyártócsarnok kiépítését.

A fejlesztés közvetlen célja: A 6819/1, 6825/8, 6825/6, 9103/4, 0148/1, 0148/13, 9103/7 HRSZ alatt található ipari területek még nem közművesített részének a közművesítése, illetve a már közművesített területek közmű hálózatának a fejlesztése. A logisztikai funkciót és a vasúti elérhetőséget, ezáltal többletszolgáltatás nyújtását lehetővé tevő, 2529 fm iparvágány kiépítése, az ipari park belső úthálózatának bővítése. 500 m2-es inkubátorház építése inkubációs műhelyekkel és irodákkal. A beruházás eredményeként létrejön egy hosszútávon vállalkozásbarát iparfejlesztési környezet, ahová a jelenleg Törökszentmiklós belvárosában működő termelő és szolgáltató vállalkozások kitelepítése megtörténhet. Törökszentmiklós Ipari Park elhelyezkedése

51



A projekt átfogó célja: A beruházás végrehajtása után a város, a megye és a régió gazdasági fejlődéséhez a projekt számszerűsíthető, illetve egyéb módszerekkel figyelembe vehető eredményei járuljanak hozzá. Ezen kívül célja a már meglévő ipari területtel rendelkező települések befektetési, illetve üzleti szolgáltatási struktúrájának fejlesztése. A projekt hosszú távú célja: Az ipari park kihasználatlan közművesített területein új befektetők is jelenjenek meg, növekedjen a termelő beruházások száma, illetve az új beruházások által növekedjen a munkahelyek száma. A térség fejlesztési szükségeit kielégítő fejlesztési irányok: • • • • • •

támogatás új vállalkozások indításához, munkahelyteremtéssel járó inkubációs tevékenységek, támogatás már meglévő kis- és középvállalkozások működésének segítésére, amely munkahelymegőrzéssel jár, vállalkozásra alkalmas egykori ipari és barnamezős területek rehabilitációja funkcióváltással, a régió innovációs rendszerébe illeszthető vállalkozási övezetek és ipari parkok infrastrukturális és szolgáltatásainak fejlesztése, a régió erősségeit bemutató kiállítások, vásárok rendezése, régiómarketing ösztönzése, az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítása, kereskedelmi központok létesítése.

A projekt komplex infrastrukturális beruházást tartalmaz (közmű-, közlekedés-, ingatlanfejlesztés). Az infrastruktúra kialakítása előfeltétele annak, hogy az ipari területek iránt érdeklődő befektetők kész technológiát és piacot hozzanak magukkal, és a kistérségi mikro- és kisvállalkozóknak beszállítói célpiacot teremtsenek. Másrészt elősegíti a már a parkban működő vállalkozások további telephelybővítését és a belvárosban működő termelő vállalkozások „kitelepítését” is. Az iparvágány telepítés és az inkubátorház építés további kihasználható adottságot jelent a betelepülő vállalkozások versenyképességének növelésére. Törökszentmiklós Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a Törökszentmiklósi Ipari Parkba befektetési lehetőséggel élni kívánó vállalatokat, így a telekvásárlásoknál, építési engedélyek kiadásánál, rendezési tervek elkészítésénél maximálisan figyelembe veszi a befektetői igényeket, 52

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv gyors és pontos ügyintézéssel áll a betelepülő cégek rendelkezésére. Az Ipari Park terültére betelepülő cégek számára egységesen 1,7 % a helyi iparűzési adó mértéke. A város önkormányzatának nem titkolt célja, hogy a beruházással elősegítse a jelenleg a belvárosban telephellyel rendelkező termelő vállalkozások „kitelepedését”, az új technológiák meghonosodását, valamint városfejlesztési céllal az ipari-termelő tevékenységek e területre koncentrálását. A beruházás eredményeképpen olyan ipari infrastruktúra alakul ki a Törökszentmiklósi Ipari Park területén, amely lehetőséget ad a park további betelepítésére, magas hozzáadott értékű termékeket és szolgáltatásokat kínáló innovatív vállalkozások letelepedésére. Mivel a beruházások eredményeképpen Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szolnoki ipari parkok mellett csak a Törökszentmiklósi Ipari Park rendelkezik majd iparvágánnyal, ez vonzóvá teszi a területet jövőbeli befektetők számára.

53

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Tevékenység típusa

Finanszírozó strukturális alap

Gazdasági célú

ERFA

Gazdasági célú

ERFA

Városi erősítő

ERFA

funkciót

Közösségi célú

ERFA

Közösségi célú

ERFA

Közszféra erősítő

ERFA

funkcióit

Lakás célú „Soft” tevékenység

ERFA ESZA

Projekt neve

Akcióterületi Terv Projekt helyszíne

Almásy út 10. irodaépület Almásy út 10. homlokzati felújítása Almásy út 10. vegyesiparcikk kereskedés Almásy út 10. homlokzati felújítása A Kossuth tér fejlesztése, megújítása Kossuth tér Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése A Művelődési Központ új épületbe költöztetése A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása -

Pánthy utca 2-6. Pánthy utca 2-6.

Kossuth út 135. -

Helyi vonatkozású tananyag Pánthy utca 2-6. kifejlesztése, oktatása

Az egyes projektek bemutatása: Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt - előkészítés helyzete Adminisztratív eljárási kötelezettségek

Projekt neve

Almásy út 10. irodaépület homlokzati felújítása Gazdasági célú ERFA Az Almásy 10. sz. alatt található leromlott állapotú irodaépület homlokzatának felújításával esztétikus épület létrehozása, mely a jelenleginél nagyobb profitot termel tulajdonosainak. Almásy út 10. Törökszentmiklós Város Önkormányzata Áthidaló 2001 Bt. A gazdasági szolgáltatás folyamatának fenntartása vállalkozások az akcióterületen városvezetés betelepülni szándékozó vállalkozások 2010. első negyed éve 2010. negyedik negyedéve 15.463.997 Ft 50% 7.731.999 Ft 7.731.999 Ft önerő, melyből 5.000.000 Ft hitelből fog származni Ötlettervek engedélyezési eljárás, kiviteli tervek, rendezett tulajdon viszonyok Almásy út 10. vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása 54

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv Tevékenység típusa Gazdasági célú Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása Az Almásy 10. sz. alatt található vegyesiparcikk-kereskedés homlokzatának felújításával esztétikus épület létrehozása, szárazkapu, val és előtetővel történő átalakítása, mely a jelenleginél nagyobb eladóteret fog eredményezni. Projekt helyszíne Almásy út 10. Pályázó szervezet megnevezése Törökszentmiklós Város Önkormányzata Partner Ladár György egyéni vállalkozó Partner szerepe A gazdasági szolgáltatás folyamatának fenntartása Célcsoport bemutatása vállalkozások az akcióterületen városvezetés betelepülni szándékozó vállalkozások Megvalósítás tervezett kezdete 2010. első negyed éve Megvalósítás tervezett vége 2010. negyedik negyedéve Tervezett teljes költségvetés 6.712.542 Ft Támogatás aránya 50% Támogatás nagysága 3.356.271 Ft További források 3.356.271 Ft (önerő) Projekt - előkészítés helyzete Ötlettervek Adminisztratív eljárási kötelezettségek engedélyezési eljárás, kiviteli tervek, rendezett tulajdon viszonyok Projekt neve

A Kossuth tér fejlesztése, megújítása

Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

Városi funkciót erősítő ERFA A Kossuth tér egy részének esztétikus, kikapcsolódásra alkalmas kialakítása, amely vonzza a látogatókat, helyieket és a városba érkező turistákat. Kossuth tér Törökszentmiklós Város Önkormányzata helyi lakosság vállalkozások a kerületben 2010. első negyedéve 2011. negyedik negyedéve 167.121.863 Ft 68,03% 113.696.867 Ft 53.424.996 (önerő) Ötlettervek engedélyezési tervek, kiviteli tervek, rendezett tulajdon viszonyok

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Projekt - előkészítés helyzete Adminisztratív eljárási kötelezettségek

Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

A városi könyvtár megújult épületbe költöztetése Közösségi célú ERFA Az intézmény átköltöztetése a jelenlegi helyszínről egy új, funkcionálisan megfelelő épületbe, melynek következményeként érezhetően nő a nyújtott 55

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv szolgáltatások színvonala. A funkcióbővüléshez az eszközbeszerzési elem is hozza fog járulni. Projekt helyszíne Pánthy utca 2-6. Pályázó szervezet megnevezése Törökszentmiklós Város Önkormányzata Partner Ipoly Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Városi Művelődési ház Partner szerepe A szolgáltatás színvonalának emeléséhez a szükségletek/igények megadása, a szakmai nívó biztosítása Célcsoport bemutatása helyi lakosság az intézmények alkalmazottai városvezetés Megvalósítás tervezett kezdete 2010. első negyedéve Megvalósítás tervezett vége 2011. első negyedéve Tervezett teljes költségvetés 404.013.958 Ft Támogatás aránya 68 % Támogatás nagysága 274.729.492 Ft További források 129.284.466 Ft (önerő) Projekt - előkészítés helyzete Ötlettervek Adminisztratív eljárási kötelezettségek engedélyezési tervek, kiviteli tervek, ingatlan vásárlás Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe

Célcsoport bemutatása


Projekt neve Tevékenység típusa

A művelődési központ új épületbe költöztetése Közösségi célú ERFA Az intézmény átköltöztetése a jelenlegi helyszínről egy felújítandó és bővítendő, épületbe, mely funkcionálisan megfelelő, ezáltal érezhetően fogja tudni növelni a nyújtott közösségi szolgáltatások színvonalát, amelyhez hozzájárul a tervezett eszközbeszerzés is. Pánthy utca 2-6. Törökszentmiklós Város Önkormányzata Ipoly Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Városi Művelődési ház A szolgáltatás színvonalának emeléséhez a szükségletek/igények megadása, a szakmai nívó biztosítása helyi lakosság az intézmények alkalmazottai városvezetés 2010. első negyedéve 2011. első negyedéve 417.084.025 Ft 68 % 283.617.137 Ft 133.466.888 Ft (önerő) Ötlettervek engedélyezési tervek, kiviteli tervek, ingatlan vásárlás

A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása Közszféra funkcióit erősítő 56

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal átköltöztetése a funkcionálisan kinőtt épületből a régi városháza épületébe, mely eredeti funkciója szerint a városvezetési teendők ellátásának helyszíne volt. Projekt helyszíne Kossuth út 135. Pályázó szervezet megnevezése Törökszentmiklós Város Önkormányzata Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása hivatali ügyeit intéző lakosság Polgármesteri Hivatal alkalmazottai Megvalósítás tervezett kezdete 2011. első negyedéve Megvalósítás tervezett vége 2011. negyedik negyedéve Tervezett teljes költségvetés 208.824.885 Ft Támogatás aránya 68,02 % Támogatás nagysága 142.050.922 Ft További források 66.773.963 Ft (önerő) Projekt - előkészítés helyzete Ötlettervek Adminisztratív eljárási kötelezettségek engedélyezési tervek, kiviteli tervek, kérdőíves igényfelmérés Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása


Helyi tananyag fejlesztése, oktatása Foglalkoztatási, képzési szociális célú tevékenység ESZA, ERFA Helyi identitás kialakulását elősegítő ismeretterjesztő tananyag kifejlesztése, közvetítése a célcsoport számára, a város lakosság megtartóerejének növelése céljából. Pánthy utca 2-6. Törökszentmiklós Város Önkormányzata Helytörténeti dokumentumok rendelkezésre bocsájtása városvezetés fiatal lakosság a kerületben felnőtt lakosság az akcióterületen (fiatal generáció szülei) vállalkozások az akcióterületen betelepülni szándékozó vállalkozások 2010. második negyedéve 2011. első negyedéve 35.125.000 Ft 72 % 25.237.313 Ft 9.887.688 Ft (önerő) civil fórum általi támogatás kérdőíves igényfelmérés

Egyéb a projekt megvalósítását segítő további elemek: Előkészítés költségei A tervezett tevékenység rövid leírása: Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya

Tervek, tanulmányok készítése, valamint adatszolgáltatási díjak 119.082.500 Ft 75 % 57

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Támogatás nagysága 89.311.875 Ft További források 29.770.625 Ft (önerő) Állampolgári Tanács létrehozása A tervezett tevékenység rövid leírása: Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források Menedzsment költségek A tervezett tevékenység rövid leírása:

Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források


A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek 8.400.000Ft 72 % 6.034.671 Ft 2.365.329 Ft (önerő)

Városfejlesztési társaság által alkalmazott 4 személy bérköltségei és járuléka, akik a projekt menedzsment feladatait fogják ellátni, valamint az ő munkájukat segítő külső szolgáltatások. 26.995.200 Ft 75 % 20.246.000 Ft 6.748.000 Ft (önerő)

Önmagukban nem támogatható tevékenységek A tervezett tevékenység rövid leírása: Nyilvánosság költségei, Közbeszerzés és kapcsolódó költségek Könyvvizsgálat Tervezett teljes költségvetés 25.500.000 Ft Támogatás aránya 75 % Támogatás nagysága 19.125.000 Ft További források 6.375.000 Ft (önerő) Városmarketing stratégia készítése A tervezett tevékenység rövid leírása:

Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya Támogatás nagysága További források

A városmarketing stratégia elkészítését külső szolgáltatásként fogja elvégeztetni a város, melynek célja az egységes városkép és cselekvési ütemterv kialakítása 18.000.000 Ft 75 % 13.500.000 Ft 4.500.000 Ft (önerő)

58


Mutató neve


Típus (output/ere dmény)

me.

bázisérték

minimálisan elvárt célérték

célérték elérésének időpontja

mutató forrása

mutató számításának módszere és gyakorisága Kedvezményezett jelentései KSH, népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás önkormányzati nyilvántartás, építési naplók Kedvezményezett jelentései

A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai

A fejlesztéssel érintett terület nagysága A fejlesztések által érintett lakosság létszáma

output

ha

0

0,7

2011

önkormányzat

output

fő

3.931

20000

2011

KSH

A ROP/akcióterv releváns indikátorai

A fejlesztés eredményeként teremtett munkahelyek száma Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen Lakossági elégedettség (reprezentatív minta alapján) Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága Megnövekedett zöldfelületek nagysága Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma Akadálymentesített épületek száma

eredmény

db

0

3

2011

önkormányzat

eredmény

db

0

1

2011

önkormányzat

hatás

%

0

80

2012

kiértékelés

Kérdőíves felmérés

output

db

0

4

2011

PEJ

Kedvezményezett jelentései

output

m2

0

1352

2011

PEJ


output

m2

700

1000

2011

PEJ

output

db

0

1

2011

PEJ

Kedvezményezett jelentései Kérdőíves felmérés

output

db

0

3

2011

PEJ


A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai A ROP/akcióterv releváns indikátorai


59




Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

output

fő

0

30

2011

PEJ


Az integrált fejlesztési projekt átfogó indikátorai

A könyvtárba beiratkozott olvasók számának növekedése Felújított négyzetméter

eredmény

%

0

5

2013

önkormányzat


output

m2

0

400

2011

PEJ


Felújított négyzetméter

output

m2

0

3500

2011

PEJ


Létrehozott új funkciók száma

output

0

2

2011

PEJ


Akadálymentesített épület

output

db

0

1

2011

PEJ


Tréningek száma

output

db

0

4

2011

Projektdokum entáció

Projekt záráskor egy alkalommal

Tréningeken megjelentek száma

output

fő

0

50

2011

Projektdokum entáció, jelentkezési lapok, jelenléti ívek

Projekt záráskor egy alkalommal

Az egyes projekt elemek indikátorai / Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása Az egyes projekt elemek indikátorai / A Kossuth tér fejlesztése, megújítása Az egyes projekt elemek indikátorai / A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése Az egyes projekt elemek indikátorai / A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása Az egyes projekt elemek indikátorai / Helyi v tananyag fejlesztése, oktatása Az egyes projekt elemek indikátorai / Helyi tananyag fejlesztése, oktatása

60



4.2.1.1. Első pályázati fordulóban benyújtandó információk Az ÉAOP-2007-5.1.1/D pályázat első fordulójában a következő dokumentumokat, ill. információkat kell benyújtani: • • • • • • • • • • • • • • • •

Integrált Városfejlesztési Stratégia és mellékletei Előzetes Akció területi terv Projekt adatlap Jogi státusz igazolása (önkormányzatok esetében a legutolsó alakuló ülés jegyzőkönyvének jegyző által hitelesített másolata) A pályázó önkormányzat legutolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetési beszámolója (a kiegészítő mellékletekkel, jegyző által hitelesített másolatok) A pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya, vagy azzal egyenértékű, az aláírási jogosultságot igazoló dokumentum (jegyző által hitelesített másolat) Konzorciumi szerződés pályázat benyújtására A beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyának bemutatása (A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített nyilatkozatok, tulajdoni lap másolat(ok), előszerződés(ek) az ingatlan megvásárlásáról). Eszközbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez, építéshez kapcsolódó dokumentumok a pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a támogatás ellenében felajánlott biztosítékokról A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a de minimis támogatásról A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a köztartozás mentességről A területi főépítész projektet támogató nyilatkozata, a településrendezési tervhez való illeszkedés vizsgálata Polgármesteri nyilatkozat a településrendezési terv módosításának megindításáról A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata a városfejlesztési társaság alapítására vonatkozó dokumentumoknak

4.2.1.2. Második pályázati fordulóban benyújtandó információk Az ÉAOP-2007-5.1.1/D pályázat második fordulójában a következő dokumentumokat, ill. információkat kell benyújtani: • Akcióterületi terv • Projekt adatlap • Jogi státusz igazolása (önkormányzatok esetében a legutolsó alakuló ülés jegyzőkönyvének ügyvéd, vagy közjegyző által hitelesített másolata) • A pályázó hivatalos képviselőjének aláírási címpéldánya, vagy azzal egyenértékű, az aláírási jogosultságot igazoló dokumentum (eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolat) • Konzorciumi együttműködési megállapodás a támogatásban részesített projekt megvalósítására • A beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyának bemutatása (30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat) • A beállított költségeket alátámasztó eredeti árajánlat, vagy a pályázó által hitelesített másolat. • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a saját forrás rendelkezésre állásáról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a támogatás ellenében felajánlott biztosítékokról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a de minimis támogatásról • A pályázó aláírásra jogosult képviselőjének nyilatkozata a köztartozás mentességről • A területi főépítész projektet támogató nyilatkozata 61

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv • A pályázó aláírásra jogosult képviselője által hitelesített másolata a városfejlesztési társaság alapítására vonatkozó dokumentumoknak • Eredeti építési dokumentáció, vagy a pályázó hivatalos képviselője által hitelesített másolat •

Környezeti hatástanulmány és környezetvédelmi engedélyek (eredeti, vagy a pályázó hivatalos képviselője által hitelesített másolat)

•

Lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai

4.2.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A tervezett fejlesztések rövid szöveges bemutatása Lidl üzletközpont megépítése A Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt a városközponthoz tartozó tömbben, az érintett telkek tulajdonjogának megszerzésével készíti elő az áruházi beruházást, mely várhatóan 1600 m2-en, bruttó 500 millió Ft-ból fog megvalósulni. A fejlesztés erősíti a városközpont kereskedelmi jellegét, munkahelyet teremt, rendezett környezet jön létre az áruház környezetében és számos, újabb parkolóhely kerül kialakításra, valamint a 46-os út egy szakaszán mindkét oldalon kerékpár út kerül kiépítésre. Üzleti szolgáltató egység, lakás-, mély garázsépítés A Kossuth út 141. sz. alatt földszint plusz kétemeletes beruházás indul várhatóan bruttó 800 millió Ft értékben. Az épület alatt mélygarázs helyezkedik el, ami javítja a városrész parkolási mutatóját. A földszintre OTP Bankfiók települ, valamint DM üzlet, a felső emeleteken pedig lakó ingatlanok épülnek. Tömb rehabilitáció A kisvárosias jelleg megtartásával, zárt sorú beépítéssel földszint és kétemeletes vegyes funkciójú ingatlanok épülnek. A földszinten szolgáltatóház és irodák, a felső szinteken lakások épülnek. A beruházás várható összege bruttó 1500 millió Ft. A beruházás az akcióterületi fejlesztésekhez szorosan illeszkedik. Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása A Piramis Bevásárló Központ jelenleg félbe maradt beruházás, mely mostani állapotában jelentős mértékben rontja a városképet. Befejezését követően az eredeti elképzeléseknek megfelelően kereskedelmi szolgáltató funkciót tölt be. A beruházás várható mérete: 1200 millió Ft. A fejlesztés szorosan kapcsolódik a központi városrész rehabilitációjához. Lakóházak építése / felújítása A város önkormányzatának Városfejlesztési Irodája, ill. az Építésügyi Hatóság szakvéleménye alapján évente átlagosan 6 db régi típusú, leromlott fizikai állapotú, korszerűtlen fűtésű és szigetelésű vályogház kerül lebontásra. Ezek helyére méretben és megjelenésben az utca képhez, ill. a kisvárosi miliő hangulatához illeszkedő, korszerű falazó- és szigetelő anyagok felhasználásával új lakóházak építésére kerül sor. Ezek a beruházások az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódnak, a várhatóan bekövetkező volumennövekedés, az akcióterületi fejlesztés következménye. Átlagos mérete az itteni beruházásoknak évente 35 millió Ft / beruházás.

62

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv Projekt neve Lidl üzletközpont megépítése Projekt rövid leírása Egy új élelmiszer vegyes profilú áruház építése, parkolóval és kapcsolódó zöldterületekkel együtt Projekt helyszíne Kossuth út 100-112. Pályázó szervezet Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. megnevezése Előkészítettség a beruházás kivitelezés alatt van Megvalósítás 2009.második negyedéve lehetséges kezdete Megvalósítás 2010. első negyedéve lehetséges vége Projekt neve Projekt rövid leírása

Üzleti szolgáltató egység, lakás-, mély garázsépítés kisvárosias jelleggel többszintes (földszint és két szint beépítése) lakások és a földszinten OTP Bankfiók építése Projekt helyszíne Kossuth út 141. Pályázó szervezet Miklós Invest Kft. megnevezése Előkészítettség a beruházás kivitelezés alatt van Megvalósítás 2008. harmadik negyedéve lehetséges kezdete Megvalósítás 2009. negyedik negyedéve lehetséges vége Projekt neve Projekt rövid leírása

Tömb rehabilitáció kisvárosias jelleggel többszintes (földszint és két szint beépítése) lakások és a földszinten szolgáltatóház, irodák építése Projekt helyszíne Kossuth út – Almásy út – Budai Nagy Antal u. által közrefogott 3 tömb Pályázó szervezet Helyi kis- és középvállalkozások összefogása megnevezése Előkészítettség a beruházás előkészítés alatt van Megvalósítás 2010. harmadik negyedéve lehetséges kezdete Megvalósítás 2011. negyedik negyedéve lehetséges vége Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Előkészítettség Megvalósítás lehetséges kezdete Megvalósítás lehetséges vége

Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása többszintes (földszint és két szint beépítése) szolgáltató központ építése Kossuth út 137-139. középvállalkozó a beruházás folyamatban van 2008. harmadik negyedéve 2010. negyedik negyedéve

Projekt neve Projekt rövid leírása

Lakóházak építése / felújítása Régi vályogházak lebontása, korszerű falazó- és szigetelő anyagok felhasználásával új lakóház építése Projekt helyszíne Deák Ferenc út Pályázó szervezet Helyi kis- és középvállalkozások összefogása 63

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ megnevezése Előkészítettség várható beruházás, nincs előkészítettség alatt Megvalósítás folyamatosan lehetséges kezdete Megvalósítás folyamatosan lehetséges vége


Projekt neve Projekt rövid leírása

Lakóházak építése / felújítása Régi vályogházak lebontása, korszerű falazó- és szigetelő anyagok felhasználásával új lakóház építése Projekt helyszíne Batthyány út Pályázó szervezet Helyi kis- és középvállalkozások összefogása megnevezése Előkészítettség várható beruházás, nincs előkészítettség alatt Megvalósítás folyamatosan lehetséges kezdete Megvalósítás folyamatosan lehetséges vége Projekt neve Projekt rövid leírása

Lakóházak építése / felújítása Régi vályogházak lebontása, korszerű falazó- és szigetelő anyagok felhasználásával új lakóház építése Projekt helyszíne Széchény István út Pályázó szervezet Helyi kis- és középvállalkozások összefogása megnevezése Előkészítettség várható beruházás, nincs előkészítettség alatt Megvalósítás folyamatosan lehetséges kezdete Megvalósítás folyamatosan lehetséges vége

4.2.3. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A református templom és környezetének felújítása Az önkormányzat a református templom és környezetének felújítását három beruházás által valósítja meg: • Az országos védettség alatt álló Kossuth út 114.sz. alatt található klasszicista református templom teljes körű homlokzati felújítása bruttó 30 millió Ft. • A református egyházközösség tulajdonában lévő könyvesboltnak (Kutas Bálint u. 1/B/3) homlokzatának teljes körű felújítása festéssel, a tető héjazatának cseréjével az épület homlokzata az eredeti állapotnak megfelelően történő helyreállítása, az épület a felújítás után helyi védelembe fog kerülni. A beruházás bruttó értéke 3 millió Ft. • A református iskola ebédlő épülete (Bocskai út 7.) tetőszerkezetének héjazat cseréje, homlokzatának részleges helyreállítása - homlokzati ablaknyílásbontással bruttó 8 millió Ft. A beruházások 2008. második negyedévében elkezdődtek és 2010. negyedik negyedévében fognak véget érni. A beruházások összértéke: 41 millió Ft. A katolikus templom és környezetének felújítása

64

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv A katolikus templom és környezetének felújítását két fázisban tervezte az önkormányzat, összesen bruttó 55 millió Ft értékben. • A neobarokk plébánia (Ipolyi tér 1.) udvari homlokzat felújítása 2010. második negyedévétől 2010. negyedik negyedévéig tart. A beruházás értéke: bruttó. 5 millió Ft, • A katolikus egyház tulajdonába került 2009-ben az Ipolyi tér 2-3. sz. alatt lévő épületegyüttes. A 2011. második negyedévétől 2012. harmadik negyedévévéig tervezett teljes homlokzati felújítás és belső korszerűsítés szükséges az épület építészeti értékének megőrzéséhez, a beruházás bruttó 50 millió Ft értékű. A vasút átfogó fejlesztése Az átfogó fejlesztés két fejlesztési fázisból tevődik össze • A Budapest-Záhony vasútvonalon az elérhető sebesség 160 Km/h-ra való növelése érdekében az állam EU támogatással beruházásokat indít. Törökszentmiklós Város Önkormányzata a Szajol - Püspökladány szárnyvonalon ennek a beruházásnak a keretében építi meg a Pánthy úti vasúti átjárót aluljárós csomóponttá külön a gyalogos, kerékpáros és a gépjármű forgalom számára. • Másrészről Törökszentmiklós vasútállomáson a peronok (2 db) lefedésre kerülnek, és új díszburkolattal látják el őket, a balesetveszély csökkentése érdekében gyalogos aluljáró kerül kialakításra, a mozgáskorlátozottak közlekedését lift segíti. A beruházások 2010. harmadik negyedévében kezdődnek és 2012. harmadik negyedévéig tartanak, a beruházások összértéke: bruttó 2500 millió Ft. A mozi épületének felújítása A volt Lukács Mozgó (Almásy u.8.) funkcionális átalakítása az új funkciók helyigénye, az udvari szárny irányában történő épületbővítéssel lesz megoldva. A mozi épületében kap helyet az ifjúsági ház és a civilház. A beruházás bruttó értéke 40 millió Ft, 2010. második negyedéve és 2011. harmadik negyedévére van a projekt időzítve. A piac környezetének felújítása Bruttó 60 millió Ft értékben történik meg a jelenlegi piac és környezetének szerkezeti, funkcionális és esztétikai megújulása. A fejlesztések két helyszínen történnek: • A vegyes iparcikk piacon, a Vásárhelyi Pál utcában (hrsz. 990) jelenlegi állapotában a csapadék elvezetése nem megoldott, így a beruházás keretében kiépítésre kerül a csapadék elvezetés és új térburkolattal látják el az alapot. • A csarnok (Táncsics Mihály u. hrsz. 1064) esetében a szerkezeti elemek kerülnek felújításra, a jelenlegi lepke tető helyett fedett tetőszerkezetet kap. A beruházás 2010. negyedik negyedévében indul és 2011. negyedik negyedévéig tart. A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése A régi víztorony (Kossuth tér 1.) a törökszentmiklósiak szemében általános közkedveltségnek örvendő, kultikus épület. Jelenlegi állapota semmilyen hasznos funkció betöltését nem teszi lehetővé. Ezért a tervek szerint a szükséges építészeti beavatkozások elvégzését követően új funkcióval lesz megtöltve, ezáltal egyben egyik dísze, nevezetessége lesz a városnak. Az elképzelés alapján a vasbeton szerkezet megerősítésével, acélszerkezetű lépcső hozzáépítése, a vasbeton pillérek között üveg határoló fal építését és a födém beépítését követően kerül kialakításra kávézó és egyedi iroda funkciójú tér. A beruházás értéke bruttó 120 millió Ft, 2012. harmadik negyedévében indul és 2013. második negyedévében készül el.

65



Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése Törökszentmiklós Város Önkormányzata elkészítetett egy energia hatékonysági tanulmányt az összes intézményére. A szükséges beruházások ütemezésre kerültek. Az első ütem (2008 és 2010) az alábbi intézményeket érinti: Lábassy Kollégium (Almásy út 69/a) és Bölcsőde (két telephelyen működik: Almásy út 69. és Petőfi út 50.) a beruházás elemei: kazánház rekonstrukció, fűtés és világítás korszerűsítése, ezeken kívül a Petőfi út 50 sz. alatti épület „új” épületszárnyának nyílászáró cseréje, homlokzati hőszigetelése is megvalósul. Szintén az első ütem keretében történik meg a Bercsényi Gimnázium (Almásy út 1.) és a Hunyadi Mátyás Nevelési Oktatási Intézmény (Hunyadi út 6.) kazánház rekonstrukciója és a lámpatestek cseréje (energiatakarékos lámpatestek beépítése). Szinten az első ütem keretén belül történik meg a Petőfi Sándor Általános Iskola (Petőfi Sándor út 52.) energia hatékonyságnövelési felújítása a rekonstrukció keretei között. Az energiahatékonysági felmérés szerint szükséges az Egyesített Gyógyító - Megelőző Intézet (EGYMI Kossuth út 126.) felújítása, a beruházás mértéke bruttó 50 millió Ft, és a Székács Szakközépiskoláé (Almásy út 50.) bruttó 50 millió Ft értékben. További beruházások a források függvényben kisebb lépésekben, vagy intézményi rekonstrukció keretében az 1. ütem 2008. negyedik negyedévében kezdődik és 2010. negyedik negyedévében zárul, értéke bruttó 150 millió Ft. A törökszentmiklósi intézmények teljes energetikai korszerűsítéséhez bruttó 700 millió Ft –ra van szükség. Belvízelvezető rendszer fejlesztése A szükséges fejlesztések 2009. negyedik negyedévében indulnak és 2010. negyedik negyedévéig tartanak, a beruházások összértéke bruttó 550 millió Ft. Szükséges a meglévő rendszer rekonstrukciója, a keretirányelvnek megfelelően kiépítésre kerülnek a víz visszatartásához szükséges művek: a haváriához kapcsolódó vésztárazó és a hozzákapcsolódó műtárgyak az Andrásy csatornán, Tenyői és a Vásárhelyi úti zárt csapadék elvezető csatornák rekonstrukciója, a Széchényi és a Szellő úti csatornarekonstrukció és csapadékvíz átemelő. A teljes mentesítéshez még szükséges lesz az Északi városrészben a Csónakázó tó és az Alsó tó puffer tárolóvá való alakítása és a kül - és belterületeken összesen 60 km zárt csapadékelvezető megépítésére. Petőfi Sándor Általános Iskola rekonstrukciója Az iskola, a Petőfi út 52. sz. alatt található intézmény általános rekonstrukciója 2010. negyedik negyedévében indul és 2011. negyedik negyedévében zárul. Az általános rekonstrukció keretén belül sor kerül a külső és belső nyílászárók, valamint az épületgépészeti rendszer cseréjére, a beruházás értéke bruttó 200 millió Ft. Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója és a gimnázium tetőterének beépítése A Bercsényi Miklós Kollégium (Almásy út 1.) általános rekonstrukciója 2011. második negyedévében indul és 2013. első negyedévében zárul tartalma akadálymentés, fűtés- és világításkorszerűsítés, szükséges eszközök beszerzése és a kollégium épületének bővítése. A beruházás 220 millió Ft-ba kerül. A gimnázium tetőterének hasznosítása is tervezett, ez a beruházás 2012. első negyedévétől 2012. negyedik negyedévéig tart, a beruházás bruttó értéke 50 millió Ft. Új tagóvoda építése A Batthyány út 139-143 sz. alatt lévő telkek összevonásával kialakított építési telken új intézmény építése. A beruházás értéke bruttó 160 millió Ft, 2010. második negyedévében indul és 2011. 66

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv harmadik negyedévében fejeződik be. Indokoltsága a 2009-ben a katolikus egyház tulajdonába visszakerült Ipoly téri iskola együttesben működő tagóvoda, ill. a Szemere Bertalan út tovább építésével az Almásy út 9 sz. alatti tagóvoda megszűnik. EGYMI egyedi projektterv A beruházás keretében az Egyesített Gyógyító-Megelőző Intézet (EGYMI) (Kossuth út 126.) épületének teljes műszaki rekonstrukciója történik meg. A fejlesztés alkalmassá teszi az intézményt a magasabb színvonalú alap- és járóbeteg szakellátás nyújtására. Külön épületszárnyban lenne lehetőség a balneoterápiás és egyéb mozgásszervi rehabilitációs tevékenységek nyújtására. A város önkormányzata a fentiekre vonatkozólag elkészítetett egy projekttervet, megvalósíthatósági tervet, amit a Régiós Tanács támogatott, azonban forráshiány következtében - ez a város és a kistérség szempontjából rendkívül időszerű fejlesztés – elmaradt. A beruházás összértéke bruttó 1,42 milliárd Ft lenne, ebből 1,3 milliárd Ft építési költség és a 120 millió Ft a humán fejlesztési rész. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2013-ig folyamatosan az adódó forráslehetőségek szerint fogja az EGYMI-t fejleszteni. Szociális nappali ellátás fejlesztése A fenti cél az alábbi beruházások által fog megvalósulni összesen bruttó 220 millió Ft-ból, 2009. negyedik negyedévétől 2011. negyedik negyedévéig tartanak a beavatkozások. Bölcsőde rekonstrukció és bővítés (Petőfi út 50. és Almásy út 69.) a beruházás összértéke bruttó 100 millió Ft) Szociális nappali ellátás fejlesztése - fogyatékosok nappali ellátása (Batthyány út 102) összesen bruttó 120 millió Ft értékben Az átmenő forgalom enyhítését célzó útfejlesztések megvalósítása Több lépésből álló összetett folyamat: • Önkormányzati utak fejlesztése (Pánthy út, Széchényi út, Batthyány út, Bethlen út) Ennek a beruházásnak a célja, a Kossuth úttal párhuzamos utak (Széchényi út, Batthyány út) forgalom - áteresztőképességének növelése, ezek az utak Pánthy út, ill. Bethlen Gábor utca felől közelíthetők meg. A beruházás bruttó összege 278 millió Ft. A beruházás befejeződött 2009. harmadik negyedévében. • Körforgalmi csomópontok kialakítása a Pánthy út – Kossuth út mentén, valamint a Kossuth út – 46-os út találkozásánál a beavatkozás, súlykorlátozás bevezetésével párhuzamosan jelentős mértékben csökkenti a Kossuth út forgalmát, ami a törökszentmiklósi városfejlesztési elképzelések egyik alaptétele. Bruttó 180 millió Ft a beruházás költsége, 2010. harmadik negyedévében indul és 2010. negyedik negyedévéig tart. • Új utak létesítése az Öntöde területén, mely által szintén a Kossuth út tehermentesítése a cél. A beavatkozás javítja az összeköttetést az északi városrész irányába, a beruházás bruttó 70 millió Ft-ba kerül, 2011. második negyedévében indul és 2011.negyedik negyedévében zárul. • Kerékpárút a 46-os út mentén az Ipari Parkig és a 4-es út mellett a Szakállasi elágazástól Fegyvernekig. A beruházás bruttó értéke 300 millió Ft (ebből bruttó 50 millió Ft vonatkozik az akcióterületre) 2010-2011 között valósul meg A Volán-buszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedési rendszer átformálása A döntési jog nem az önkormányzat kezében van, hanem az üzemeltető Volán társaság (a Jász – Kun Volán Zrt.) gazdaságossági szempont szerint hozott döntésének az eredménye, melynek következményeként Törökszentmiklóson átmenő távolsági buszközlekedés lesz. Az esemény bekövetkezésének valószínűsége magas, így az önkormányzat 2010 és 2011 között bruttó 10 millió Ft-ból tervezi a jelenlegi buszpályaudvar (Kossuth tér 3.) területének más irányú 67

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Akcióterületi Terv hasznosítását, melynek keretében kerül kialakításra a keleti térfal, valamint a létrejövő buszmegállóban egy melegedő kiállás létrehozását. Parkolók kiépítése A megnövekedett gépjárműhasználat miatt kevés a városban a parkolóhely, ezért az önkormányzat parkolóhelyeket kíván építeni bruttó 50 millió Ft érékben, a beruházások 2010. harmadik. negyedévében indulnak és 2013 negyedik negyedévéig tartanak. • Kossuth út mentén, az átmenő forgalom sikeres csökkentését követően a jelenleg négy sávos Kossuth út két forgalmi sávra szűkíthető. A megszüntetett két forgalmi sáv egyikéből párhuzamos parkolósáv kerül kialakításra, a másikból kerékpárút, mindkettő kis lombkoronájú zöld fasorral kerül leválasztásra, ezáltal nő a zöld felületek aránya, egységes városközponti kép alakul ki. • Almásy út Kossuth út felőli végén önkormányzati és a helyi gazdasági szereplők közös beruházása által. • Óvodák, (Bajcsy – Zsilinszky Endre út 9., Hunyadi út 14., Hámán Kató út 2/A, Petőfi út 33., Damjanich út 33.), iskolák előtt (Petőfi út 52., Hunyadi út 6.), középiskolák (Almásy út 1., Almásy út 50. Almásy út 51.)elé.

68

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Megvalósítás alatt lévő projektek A református Az önkormányzat felújítja a református templom templom és homlokzatát, kicseréli a könyvesbolt és az ebédlő tető környezetének héjazatát, helyre állítja a könyvesbolt eredeti felújítása homlokzatát, részlegesen helyreállítja az ebédlő homlokzatát. Energiahatékon Több intézményt érintő energiahatékonysági fejlesztések: ysági kazán rekonstrukció, fűtés- és világításkorszerűsítés, beruházások és nyílászáró csere, hőszigetelés. megújuló energia bevezetése Belvízelvezető Szükséges a meglévő rendszer rekonstrukciója, a rendszer keretirányelvnek megfelelően kiépítésre kerülnek a víz fejlesztése visszatartásához szükséges művek: a haváriához kapcsolódó vésztárazó és a hozzákapcsolódó műtárgyak az Andrásy csatornán, a Tenyői és a Vásárhelyi úti zárt csapadék elvezető csatornák rekonstrukciója, a Széchényi és a Szellő úti csatorna rekonstrukció és csapadékvíz átemelő. Önkormányzati A fejlesztés eredményeként nő a Kossuth úttal utak fejlesztése párhuzamos utak (Batthyány, Széchényi) forgalom áteresztő képessége. Tervezett és lehetséges projektek A katolikus A neobarokk plébánia udvari homlokzat felújítása és az templom és Ipolyi tér 2-3. sz. alatt található épületegyüttes teljes környezetének homlokzati felújítása és belső korszerűsítése felújítása

Pályázó szervezet Előkészítettség megnevezése

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Kossuth út 114.sz. Kutas Bálint u. 1/B/3 Bocskai út 7.

önkormányzat

folyamatban van

2008

2010

Almásy út 69/a Almásy út 69. Petőfi út 50. Almásy út. 1. Hunyadi Mátyás út 6.

önkormányzat

az I. ütem folyamatban van

2008

2010

Andrásy csatorna Tenyői és a Vásárhelyi úti zárt csapadék elvezető csatornák Széchényi és a Szellő úti csatornák

önkormányzat

folyamatban van

2009

2010

Batthány út, Széchényi út, Pánthy út, Bethlen Gábor u.

önkormányzat

folyamatban van

2009

2011

Ipolyi tér 1 Ipolyi tér 2-3.

önkormányzat

előzetes tervek 2010 és egyeztetések megtörténtek

2012

Projekt helyszíne

69



A vasút átfogó fejlesztése

A Pánthy úti vasúti átjáró aluljárós csomóponttá történő fejlesztése (gyalogos, kerékpáros, gépjármű), ill. Törökszentmiklós vasútállomáson a peronok (2 db) lefedése, új díszburkolattal való ellátása, gyalogos aluljáró kialakításra, mozgáskorlátozottak számára lift építése. segíti. A beruházások 2009 harmadik félévében kezdődnek és 2011 negyedik félévéig tartanak, a beruházások összértéke: bruttó 2500 millió Ft.

Pánthy úti vasúti átjáró önkormányzat Törökszentmiklós vasútállomás


2012

A mozi épületének felújítása

A volt Lukács Mozgó funkcionális átalakítása épületbővítéssel.

Almásy út.8.

önkormányzat


2011

A piac környezetének felújítása

A jelenlegi piac és környezetének szerkezeti, funkcionális és esztétikai megújítása.

hrsz. 990 hrsz. 1064

önkormányzat


2011

A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése

A szükséges beavatkozásokat követően (a torony vasbeton Kossuth tér 1. szerkezetének megerősítése, acélszerkezetű lépcső hozzáépítése, a vasbeton pillérek között üveg határoló fal építése és a födém beépítése) kialakításra kerül egy kávézó és egyedi iroda funkciójú tér. Az általános rekonstrukció keretén belül sor kerül a külső Petőfi Sándor út 52. és belső nyílászárók, valamint az épületgépészeti rendszer cseréjére.

önkormányzat


2013

önkormányzat


2011

önkormányzat


2012

Petőfi Sándor Általános. Iskola rekonstrukciója Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója és a gimnázium tetőterének beépítése

Az általános rekonstrukció tartalma: teljes körű akadálymentés, fűtés- és világításkorszerűsítés, szükséges eszközök beszerzése és a gimnázium tetőterének beépítése

Almásy út. 1.

70



Új tagóvoda építése

Új intézmény építése.

Batthyány u. 139-143 sz. alatt lévő telkek

önkormányzat

EGYMI egyedi projektterv

A beruházás keretében az Egyesített Gyógyító- Megelőző Intézet (EGYMI) épületének teljes műszaki rekonstrukciója forrástól függően részletekben végrehajtva. Bölcsőde rekonstrukció és bővítés és a szociális nappali ellátás fejlesztése.

Kossuth út 126.

önkormányzat

Petőfi út. 50. Almásy út. 69

önkormányzat

A beruházás célja városközponton (Kossuth úton) keresztülmenő forgalom és kedvezőtlen velejáróinak (balesetveszély, levegő- és zajszennyezés, káros rezgések) mérséklése, majd megszüntetése.

Kossuth út metszéspontjai a Pánthy úttal és a 46-os úttal területe aÖntöde 46-os út mentén az

önkormányzat


2010

önkormányzat

előzetes tervek 2010 és egyeztetések megtörténtek Volán tervezés alatt 2009

2011

előzetes tervek 2010 és egyeztetések megtörténtek előzetes tervek 2010 és egyeztetések megtörténtek

2011

Szociális nappali ellátás fejlesztése Az átmenő forgalom enyhítését célzó útfejlesztések megvalósítása

A Volánbuszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedé Parkolók si rendszer kiépítése átformálása

Az elképzelés másik eleme a hagyományos kerékpáros közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése, kerékpárút építése A törökszentmiklósi buszpályaudvar megszüntetése Jász – Kun Volán Zrt. hatóköre ennek keretében a Kossuth tér dél-keleti sarkának más irányú területi hasznosítása, a keleti térfal kialakítása, valamint a létrejövő buszmegállóban egy melegedő kiállás létrehozása. Kossuth út mentén, az átmenő forgalom sikeres csökkentését követően a jelenleg négy sávos Kossuth út két forgalmi sávra szűkíthető. A megszüntetett két forgalmi sáv egyikéből párhuzamos parkolósáv kerül kialakításra, a másikból kerékpárút. Mindkettő kis lombkoránjú zöld fasorral kerül leválasztásra, ezáltal nő a zöld felületek aránya, egységes városközponti kép alakul

Ipari Parkig Kossuth tér 3. Kossuth tér 3.

Kossuth út Pánthy út és a 46-os út közé eső szakasza Almásy út Kossuth út felőli vége Bajcsy-Zs. Endre út 9., Hunyadi út 14., Hámán

üzemeltető társaság önkormányzat

önkormányzat

előzetes tervek 2010 és egyeztetések megtörténtek előzetes tervek 2009 és pályázati anyag készült előzetes tervek 2009 és egyeztetések megtörténtek

2011

2013

2011

2009

2013

71

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ ki. Almásy út Kossuth út felőli végén önkormányzati és a helyi gazdasági szereplők közös beruházása által. Óvodák, iskolák előtt.

Akcióterületi Terv Kató út 2/a. Petőfi út 33., Damjanich út 23., Petőfi út 52., Hunyadi út 6., Almásy út 1., Almásy út 51., Almásy út 50.

72


4.3.


A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

Az előzőekben kifejtésre került, hogy Törökszentmiklós Város Önkormányzata fejlesztési folyamatban gondolkodik, ennek írásos dokumentuma a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), melynek egyik kulcs eleme a városközpont funkcióbővítő fejlesztése. A jelen pályázatban bemutatott akcióterület, az IVS logikai felépítését követve, ill. város szerkezetileg az IVS-ben fejlesztendő Központi városrésszel egybeesik. Így belátható, hogy a célcsoportok szükségleteinek csak egy részére nyújtanak megoldást a 4.2.1. pontban kifejtett projektek, de a részletes igényfelmérésnek, szakmai munkának, annak eredményének az érintettekkel történő megosztásának, az egyeztetéseknek következményeként azokra valódi választ adnak. Az alábbi összefoglaló táblázat mutatja be az előkészítésbe bevontak körét: Egyeztetésekbe bevontak köre Civilek

Résztvevők

Civilszervezetek

Szociális Bizottság Városvédő- és Szépítő Egyesület Kézenfogva 1990 Alapítvány KSZSZK Gyermekjóléti Szolgálat KSZSZK Családsegítő Szolgálat Angolkert Otthon SEGÍTÜNK ITT ÉS MOST Alapítvány Hunyadi Mátyás N.O.K Kölcsey Ferenc Általános Iskola Egri Egyházmegyei Caritas Helyi Szerv.

Egyeztetés formája Nyílt nap, kérdőív kitöltés üzenő fal Tájékoztatás, egyeztetés

Magyar Vöröskereszt Területi Szerv. Városi Óvodai Intézmény Lábassy J. Szakközép Isk., Szakisk. és Kollégium Petőfi Sándor Ált. Isk. Cigány Családok Érdekvédelmi Egyesülete Hátrányos Helyzetű Érdekvédelmi Egyesület

73


Gazdasági szereplők

Törökszentmiklósi Kistérségi települései

CLASS Kft. TAURINA-AGRÁR Kft. LASA Agrokultura Kft. ALOX Kft. Bohács Bt. Műszaki Üzletház Bt. IDEÁL-MIKLÓS Kft. Törő 2004 Bt. Csőke Csaba Vitea Hungary Bt. KOMPILÁR Kft. LIMA-98 Kft. VI-FŰ LÉGTECHNIKA Kft. CHIP ELEKTRONIK Fegyvernek Kengyel Kuncsorba Örményes Tiszabő Tiszapüspöki Tiszatenyő Törökszentmiklós


Tájékoztatás, egyeztetés

szakmai

Kistérségi egyeztetés

A nyílt napról előzetes tájékoztatás jelent meg a helyi sajtóban, TV-ben, rádióban. Az érdeklődők kb. 600-an voltak (meghatározó mértékben civilek), az akció során 72 db kérdőív került kitöltésre. A gazdasági szereplők, ill. a civilszervezetek képviselői meghívó útján értesültek az eseményről, a szakmai egyeztetések a Polgármesteri Hivatalban lettek megtartva, a helyi TV jelenlétében. A tervezett fejlesztésekről több interjú is készült az illetékesekkel, melyek szintén a helyi médiumokban kerültek sugárzásra.

74



Almásy út 10. irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása Elsődleges célcsoport Célcsoport

Érdek, indokoltság

Vállalkozások az akcióterületen

A város egyik legfrekventáltabb Erős befolyás részén esztétikus iroda épület

Városvezetés

A városfejlesztési elképzelések Erős befolyás magas színvonalú, hatékony é sikeres végrehajtása A város egyik legfrekventáltabb Erős befolyás részén esztétikus iroda épület

Magas motiváltság, erős bevonhatóság

Célcsoport


Gazdasági szerepe

helyi lakosság

szépül a belváros

közepes befolyás

kistérségi lakosság

gazdaságilag erősödik a kistérség székhely

alacsony befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság Alacsony motiváltság, alacsony bevonhatóság

Betelepülni szándékozó vállalkozások

Gazdasági szerepe

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság

Magas motiváltság, közepes bevonhatóság

Másodlagos célcsoport

A Kossuth tér fejlesztése, megújítása Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

Fiatalok (6-22 év) a kerületben

Kikapcsolódási hely, színvonalas pihenőpark, identitás növelése

Gyenge befolyás

Kerület felnőtt lakossága

Színvonalas köztéri rendezvények, identitás növelése

Közepes befolyás (a célcsoport nagysága, heterogenitása miatt)

Fogyatékkal élők a kerületben

Akadálymentesített közpark, amely biztosítja a megközelíthetőséget, a pihenést a célcsoport számára, illetve a köztéri rendezvényeken való részvételt A városrészben lakók színvonalas pihenőkertje

Gyenge befolyás

Nyugdíjasok a kerületben

Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Közepes motiváltság, gyenge bevonhatóság Közepes motiváltság, közepes bevonhatóság (a célcsoport nagysága, heterogenitása miatt) Magas motiváltság, erős bevonhatóság

Magas motiváltság, erős 75


Kisgyermekes családok a kerületben

Vállalkozások a kerületben

Akcióterületi Terv bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

A kerületben lakók számára színvonalas kikapcsolódás, pihenőhely, szabadidő eltöltése Élénkebb gyalogos forgalom növeli a környék gazdasági aktivitását

Gyenge befolyás

Erős befolyás

Erős motiváltság, közepes bevonhatóság


Gazdasági szerepe

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság

Másodlagos célcsoport Célcsoport

A város többi Központi közszolgáltatások Közepes befolyás városrészében lakók igénybevételekor színvonalas kikapcsolódás A kerületben átutazó A szolgáltató központ és a Gyenge befolyás agglomerációban lakók közlekedési csomópont használata közben színvonalas pihenőkert

Alacsony motiváltság, gyenge bevonhatóság

A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

Helyi lakosság

Színvonalas kulturális és szórakozási lehetőségek

közepes befolyás

Az intézmények alkalmazottai Városvezetés

közepes befolyás számottevő mértékben nő a város lakosságmegtartó ereje

Másodlagos célcsoport Célcsoport Érdek, indokoltság Kistérségi települések lakosai

Színvonalas kulturális és szórakozási lehetőségek

Erős befolyás

Gazdasági szerepe alacsony befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, gyenge bevonhatóság Magas motiváltság, közepes bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

Motiváltság, bevonhatóság Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság

A régi Városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása Elsődleges célcsoport Célcsoport Hivatali ügyeit intéző lakosság Polgármesteri Hivatal alkalmazottai


Gazdasági szerepe

gyorsabb, magasabb színvonalú szolgáltatás, humánusabb körülmények jobb, humánusabb munkakörülmények.

közepes befolyás

Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

Másodlagos célcsoport 76



Célcsoport


Gazdasági szerepe

Kistérség lakói

Az egyes kistérségi települések érdekei, céljai nagyobb figyelmet kapnak Modernebb, humánusabb munkakörülmények

Gyenge befolyás

Kistérségi irodák alkalmazottai

Motiváltság, bevonhatóság Alacsony motiváltság, alacsony bevonhatóság

Gyenge befolyás

Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság

Helyi vonatkozású tananyag kifejlesztése, oktatása Elsődleges célcsoport Célcsoport


Gazdasági szerepe

Városvezetés

A városi, kerületi és városrészi identitás fejlesztése Közvetlen támogatás az identitás megszerzésében és megtartásában, helyben maradás ösztönzése Gyermekük helyben maradás ösztönzés

Erős befolyás

Közepes befolyás

Közepes motiváltság, alacsony bevonhatóság

Foglalkoztatási kezdeményezések, munkaerő biztosítása Foglalkoztatási kezdeményezések, munkaerő biztosítása

Erős befolyás


Erős befolyás


Célcsoport


Gazdasági szerepe

Kerületi városvédő civil szervezetek

Tagságuk, általuk képviselt lakosság számára megfelelő támogató projektek kiharcolása, céljaiknak megfelelő fejlesztések

Gyenge befolyás

Motiváltság, bevonhatóság Magas motiváltság, erős bevonhatóság

Fiatal lakosság a kerületben

Felnőtt lakosság az akcióterületen (fiatal generáció szülei)

Vállalkozások az akcióterületen Betelepülni szándékozó vállalkozások

Gyenge befolyás

Másodlagos célcsoport

77


4.4.


A város rehabilitációs projekt ütemterve

Az ütemezés tervezésénél a beruházások egymásra épülése és várható időtartama lett figyelembe véve. A projektmenedzsment szervezet a teljes projekt időtartamában működik. Az első beruházások megindítása a projektszervezet létrejöttét követő 3. hónaptól lehetséges, az előkészítő tevékenységek és a megfelelő projektműködés elindítása miatt. Ezután a beruházásokat egymáshoz képest elcsúsztatva érdemes elindítani, illetve az egymást feltételező beruházásokat együtt célszerű tendereztetni. A különböző elemeket, az erőforrások hatékony kihasználása érdekében, célszerű egymáshoz képest elcsúsztatva elindítani.

78



Építészeti ütemezés

79



Kiegészítő „soft” tevékenységek ütemezése

80


4.5.


A tervezett fejlesztések várható hatása

4.5.1. Társadalmi-gazdasági hatások A helyi közösségi élet színterét képező, jelenleg vonzerejét vesztett, elhanyagolt városközpont attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése során élhetőbb, minden tekintetben vonzóbb és funkciógazdag központ alakul ki, ezáltal a város népességmegtartó ereje növekszik. Az új városközpont ideális környezetet teremt a vállalkozások számára, a helyi szolgáltatások minősége és termékpalettája, valamint a helyi foglalkoztatás növekszik, az igényes és esztétikus közterületek, ill. találkozóhelyek kialakítása során „pezsgőbbé” válik az élet. Almásy út 10. irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati felújítása Az épület a városközpont egyik legfrekventáltabb helyén található, jelenlegi leromlott fizikai állapota szembetűnő, így rontja a városképet. Az impozáns épület külső homlokzatának az eredeti állapotnak megfelelő rendbetétele, a manzárd kupola visszaállítása, valamint a bővítmény utcafrontjának, ehhez stílusában illeszkedő felújítása során az épület visszanyeri eredeti presztízsét, hozzájárulva a város építészeti örökségeinek gyarapításához, hiszen az épülethomlokzat 2010. június-július folyamán helyi védelem alá fog kerülni. A beavatkozás a helyi gazdaságra élénkítő hatást gyakorol, általa igényes külalakú irodaépület keletkezik, a megnövekedett értékű ingatlan nagyobb összegű hitellel terhelhető, mely újabb fejlesztéseket, új munkahelyek létrehozását idézi elő. A Kossuth tér fejlesztése, megújítása során létrejön a városközpont szívében egy olyan esztétikus, jó hangulatot árasztó tér, ahol az emberek szívesen töltik idejüket. Komplex módon fejti ki a városra jótékony hatását. A helyi gazdaságot élénkíti, mert a forgalmat generáló hatást, megfelelő szolgáltatások, termékek nyújtásával, a fizető képes kereslethez igazítva ki lehet használni. Ez profit formájában jelentkezik az üzemeltetőnél, bérbeadónál, önkormányzatnál. A kedvező üzleti feltételek új cégek megjelenését vonja maga után, munkahelyek jönnek létre, számottevő mértékben megnő a város lakosságmegtartó képessége. A Művelődési Központ és a Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése által, mindkét objektum magasabb színvonalon lesz képes a helyi és a kistérségi igényeknek megfelelni. Az építés, ill. a könyvtár esetében bővítés során BAT technológia kerül felhasználásra, amellyel a dologi kiadások fajlagosan csökkennek. (A fajlagosság megnövekedett alapterületek miatt került kihangsúlyozásra). A magasabb színvonalú szolgáltatás, és a művelődési ház esetében a nagy alapterületű változtatható terek bérbeadásának lehetősége miatt bevétel növekedés várható. A helyiek körében végzett véleménycserék között megfogalmazódott, hogy igény van a fiatalok számára igényes szórakoztatási lehetőségre, mely igényeknek az új művelődési ház képes megfelelni. A városi könyvtár látogatottsága kiemelkedő, ez keresletet jelent, így fejlesztése elsősorban társadalmi szempont indokolt. A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása által a reprezentatív épület visszanyerné eredeti funkcióját, emelve ezzel Törökszentmiklós városának tekintélyét. Az épület, melyben jelenleg a művelődési ház, ill. a városi könyvtár működik, a szükséges átalakítások után, alkalmassá válik a Polgármesteri Hivatal igényeinek megfelelni. A jelenlegi Polgármesteri Hivatal épülete a túlzsúfolttá vált, a megnövekedett feladatellátás következtében kibővült alkalmazotti létszám és technikai eszköz állomány gyarapodása miatt. Az ügyfél kezelés színvonalának emelése gazdaságos módon, a jelenlegi épületben nem megoldható. Ellenben, az egyre bővülő kistérségi funkcióknak, ill. bizonyos önkormányzati feladatoknak az ellátására megfelelő helyszín, így az épület kihasználtsága nem csökken, befogadja, koncentrálja a kistérségi feladatellátást. Az új épület méretéből adódóan lehetővé teszi az emelt szintű feladat ellátás technikai és személyi feltételeit, így az ügyintézésre fordított idő csökken, ezáltal a szolgáltatásokat igénybevevők megelégedettsége nő, ami hosszútávon a városhoz való kötődést erősíti. 81



A helyi tananyag fejlesztése szorosan összekapcsolódik annak oktatásával, széles körű elterjesztésével. Mely által a fiatalok helyi identitását nő, megismerik és kötődnek a szülővárosukhoz. A fiatalok megtartása, számukra munkalehetőség kínálása Törökszentmiklóson is alapvető kérdés. Állampolgári Tanács lényege az, hogy meg kell alakítani egy „mini társadalmat”, vagy még inkább „közösségi mikrokozmoszt”, amely a megvitatandó probléma természetének megfelelően önként jelentkező „laikus” civilekből áll. Ezen személyek több napon keresztül és több ütemben vitatják meg jelen esetben a város fejlesztésének kardinális kérdéseit, irányait. A módszer nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a témakör különféle (pro és kontra) álláspontjait kiegyensúlyozott információs csomag és szakértői támogatás (előadások, írott anyagok) mellett vázolják föl a civil résztvevőknek. Az állampolgári tanács tagjai interaktív és nagyon intenzív tanulási folyamatban, érveiket egymással szembe állítva (esetleg új szakértők bevonását kérve), s egymással (kis csoportokban és plenárisan) vitatkozva alakítják ki végső álláspontjukat a vitatott közügyről. A „laikusok” tehát – az angolszász országokban bevált és elfogadott esküdtszékek gyakorlatát imitálva – döntést hoznak a kérdéses közügyben: közpolitikai javaslatot fogalmaznak meg a döntéshozók számára. A folyamatot végig a média vigyázó szeme kíséri, és teszi átláthatóvá minden érdeklődő és érintett számára.

Az AT-ban kitűzött célok és azok megvalósítására szolgáló projektek egymás hatását erősítve, ideális helyszínt teremtenek Törökszentmiklóson az összes célcsoport számára, ahol minden szükséges fontos feltétel adott. A közép- és hosszú távú preferenciák koherensek mind a városvezetés, mind az itt élők, ill. a gazdaság szereplői részéről.

4.5.2. Esélyegyenlőségi hatás A fejlesztés célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Az 1998. évi XXVI. törvény értelmében biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A fejlesztések során a Polgármesteri Hivatal, a Városi Könyvtár, a Művelődési ház épületeinek fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése biztosítja a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételeit. A közterek kialakításakor mindenütt figyelembe veszik az akadálymentes környezet kialakítását, amelynek eredményeként babakocsival, kerekesszékkel lehetővé válik a közlekedés. Az akcióterületen végrehajtott fejlesztések eredményeként a fogyatékkal élők napi életvitele számottevő mértékben könnyebbé válik, teljesebb társadalmi beilleszkedésük esélye javul. A projekt keretében megvalósított fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés foglalkoztatottságuk arányát is növelheti, hiszen számukra a beruházások új munkahelyeket teremtenek.

4.5.3. Környezeti hatás „ A környezetvédelem egyik alapelve, a szubszidiaritás értelmében, helyileg kell cselekedni a regionális (áttételesen a globális) környezeti érdekek védelmében, nem a nagyobb területi egységek döntéseit, határozatait kell tétlenül várni. Nem lehet ma már kizárólag az aktuális rövidtávú gazdasági érdekek által vezérelve döntéseket hozni, sok esetben túl kell látni a település határain is. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” alapelvet Törökszentmiklósnak is magáévá kell tennie. A tervezési terület érzékenysége miatt a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. Valamennyi terület felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön ágazati jogszabályokban megadott előírásait.” A fent idézett sorok Törökszentmiklós városának 2005. évi Településrendezési Tervének V. fejezetének Tájrendezés, környezetvédelem 4. pontjának általános érvényű bevezetője, mely kifejezi a város önkormányzatának környezettudatosságát, ill. kötelező érvényű elveket fektet le, a városfejlesztéshez, így az Előzetes Akció Területi Terv elkészítéséhez. 82



A központi fejlesztési célok elérése a környezeti állapotban minden esetben tartós gazdagodást okoz, de a hatásokat alapvetően három kategóriában elemezzük: A környezeti állapot számára tartós kockázatot jelentő beavatkozások alapvetően a nagy léptékű beruházások. Valamennyi építménynél a tervezők számoltak a kedvezőtlen környezeti hatások kiküszöbölésével. Az építkezés a volumen miatt szintén hatással lesz a környezetre, de az építési engedély előfeltétele, hogy a leendő létesítmények környezetét rendbe kell tenni és maga az építkezés is csak minimális korlátozást jelenthet a kerület mindennapi működésében. A környezeti állapot számára átmeneti kockázatot jelentő beavatkozások a kisebb építkezések (parkfelújítás, kerékpárút-fejlesztés), intézmény felújítások (akadálymentesítés). Ezek az építkezések a környezetet kisebb-nagyobb mértékben igénybe veszik, az eredeti állapotot megbontják, de a működtetés során már nincs kockázat. Ezeknél a fejlesztéseknél minimális elvárás, hogy általában magasabb minőségű környezet jöjjön létre. Törökszentmiklós esetében az Integrált Városfejlesztési Stratégia a fejlesztések és a magasabb minőségű környezet szinergikus hatásával számol. A környezeti állapot számára kockázatot nem jelentő beavatkozások, melyek egyértelműen pozitív hatással bírnak. Ebbe a kategóriába tartozik a zöldterületek felújítása, játszótér építése, pihenőpark létrehozása. Természetesen itt is szükség lehet (park)építészeti jellegű beavatkozásra, mely a területhasználatot időlegesen korlátozhatja, de ezt nem tekintettük még átmenetileg sem negatív hatásnak.

4.6.

Kockázatok elemzése

A kockázatelemzés során bemutatásra kerülnek a megvalósítás során fellépő olyan események, melyek bekövetkezésére lehet számítani, de nem szükségszerűen történik. Megvizsgáljuk, hogy a bekövetkezések valószínűsége nagy, illetve csekély, valamint milyen hatással bírnak a projektek megvalósítására. A tervezett projektek esetében eltérő célok, funkciók megvalósításáról van szó, melyek esetében a közös kockázati pont, melyet lehet akár szűk keresztmetszetként definiálni a folyamatos finanszírozás biztosítása az egyenletes technológiától függő előrehaladás érdekében. A kockázatok közül ki kell emelni, hogy a tervezett beruházások túlnyomó része 2010. és 2011. évben került megtervezésre. Abban az esetben, ha a beruházások megvalósítása nem az önkormányzat költségvetését érinti, nem feltétlenül jelenthet problémát. Azonban azok a projektek, melynek megvalósításáért az önkormányzat felel magas kockázat tartalmúak az adott időszakra vonatkoztatva A tárgyalt időszakban került betervezésre a városi, közösségi és közcélú funkciójú ERFA típusú projektek, melyek esetében az önkormányzatnak túlnyomó részt kell vállalnia. Az ábrán jól olvasható, hogy az említett beruházások esetében két évre összpontosul a megvalósítás.

83



Az ábra alapján az is szembetűnő, hogy a közszféra kapcsolódó projektjei három évre összpontosulnak 2010. és 2012. időszakra. Ezen fejlesztések esetében kockázatosnak ítélhető a pályázatokban vállalt önerő biztosításából adódó teherviselés az említett időszakban, illetve a folyamatos likviditás biztosítása. Az alábbi vonaldiagramból kiolvasható, hogy a beruházások alakulása a 2008. harmadik negyedévétől indul és 2013. utolsó negyedévéig tart. A legerőteljesebb kiugrás 2009. első félévében történik, ekkor merül fel a legtöbb költség, majd ezt követően 2010. harmadik negyedévéig hektikusan változik, majd csökkenő tendenciát mutat. A beruházások szempontjából mindenkép kockázatosnak ítélhető a 2009 elejétől a 2010 végéig tartó időszak. A legnagyobb értékű beruházások az említett 20-24 hónap alatt valósulnak meg, mely időszakban a nem várt események bekövetkeztében veszélybe kerülhet a teljes megvalósítás sikeressége. A 2011. évtől a tervezési időszak végéig tartó időszakra tervezett fejlesztések esetében egy pénzügyileg nyugodtabb időszakról beszélhetünk, melynek során a korábbi beruházásokból „elmaradó” tevékenységeket lehet befejezni a teljesség igényének megvalósításához.

A megvalósítás során előfordulhatnak kockázatok, melyek a végkimenetelt kevésbé inkább az időbeli ütemezést módosíthatják. 84



Kockázat elemzés

Kockázat leírása Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, technikai károk, stb.) Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, stb.)

Bekövetkezés valószínűsége (1-7)

Súlyosság (1-7)

A kockázat kezelésének módja

3

4

-

Tervezői művezető alkalmazása Tervellenőr alkalmazása Közbeszerzési szakértő megbízása

-

Engedélyezési szinten történő rendeleti, illetve törvényi megfelelés biztosítása

3

6

-

Közbeszerzési útvonalterv törvényességi, eljárási megfeleltetése IKT eszközök ISO szabvány szerinti besorolás alapján kerülnek beszerzésre Teljes körűen akadálymentesített épület, intézmény Az alkalmazott épületgépészeti eszközök és rendszerek fajlagos kibocsátási értékének előzetes vizsgálata és kalkulációja Teljes körű, lakossági, felhasználói tájékoztatás, információ áramlás biztosítása a projekt keretében Attraktív, széles társadalmi csoportokat megcélzó fejlesztési tevékenységek

-

Közbeszerzési útvonalterv korrekciója, aktualizálása Az érvényben lévő minőségbiztosítási rendszereknek és szabványoknak való megfeleltetés, garanciális elemek érvényesítése Szállítói, bonyolítói szerződésekben vállalt felelősségek érvényesítése (pl. jólteljesítési garancia)

Megelőzés érdekében tett intézkedések

-

-

Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)

1

2

-

-

Bekövetkezés esetén tett intézkedések

-

-

-

-

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont

3

5

-

Reprezentatív igényfelmérésen alapuló fejlesztési tevékenység

-

Külső és belső marketing tevékenységek fokozása, erősítése PR és marketing kampányok lefolytatása az attraktivitás előtérbe helyezése Változatos és megújuló, programkínálat, szolgáltatások Alternatív, flexibilis képzési eljárások bevezetése 85



(díjfizetési hajlandóság, üzemeltető kiválasztása, stb.)

-

-

-

-

-

-

meghatározása Környezeti, gazdasági és társadalmi környezeti hatástanulmány készítése Piackutatás Modern, a piaci igényeket kielégítő IKT eszközök alkalmazása A szakmai programnak az Integrált Városfejlesztési Stratégiával történő illeszkedés-vizsgálata Költség-haszon elemezés készítése során részletes és reális személyi és dologi, kiadás- bevétel kalkuláció Üzleti terv készítése során szakmai és pénzügyi tervezés az intézmény fenntarthatóságára vonatkozóan Marketingterv készítése Sokrétűen hasznosítható, folyamatosan bővíthető terek és funkciók biztosítottak az intézményen belül Humán és tárgyi feltételek, kapacitások megléte, folyamatos fejlesztése

-

-

-

-

-

-

Szakmai, intézményi fenntarthatósági szempont (szolgáltatások életképessége, igényekre való rugalmas reagálás)

3

4

-

-

Változatos programkínálat, a megújuló igényekre reflektáló szolgáltatási tevékenységek Folyamatos szakemberképzés az egyes megjelenő

-

Árminimalizálás és egyéb pénzügyi források igénybevétele, bevonása A hitelképesség fenntartói biztosítása a fejlesztésekhez Fokozott forrásteremtő tevékenység a fenntartó - önrész biztosítása - és az intézmény részéről projekt-menedzsment és humánerő kapacitással A piaci igények folyamatos monitoringja, a megváltozott piaci igényekre történő gyors reagálás az intézmény és a fenntartó részéről Egyéb, bevétel teremtő, növelő, például kiegészítő tevékenységek, szolgáltatások, kapacitások beemelése az intézmény szolgáltatásai közé (humán- és tárgyi eszközök) Intézményi szolgáltatási stratégia és prioritás korrekció, célcsoport és felhasználó specifikus intézkedések megtétele Intézményi racionalizáció (szervezeti, működésiszolgáltatási) végrehajtása Alternatív, flexibilis képzési eljárások alkalmazása, bevezetése Igény szerinti belső szakemberképzés lefolytatása Rendkívüli egyeztetések a 86



-

Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.)

3

5

-

-

-

-

szolgáltatásokhoz Multifunkcionális, sokrétűen hasznosítható terek, kapacitások kialakítása Felhasználói igények és elégedettség folyamatos mérése A fizetőképes piaci igényekhez mért árképzés A szakmai koncepció kidolgozása során az együttműködésbe bevont partnerek, igényeinek és szükségleteinek felmérése Az intézmények szervezeti és jogi keretei rendezettek, feladatellátása tisztázott, és fenntartó által támogatott Az intézményi szakemberek kompetenciái és referenciái biztosítékot jelentenek a sikeres működtetésre Az együttműködő partnerek szakembereinek részvétele a döntéshozatalban, valamint a szakmai fejlesztésekben biztosított

szakmai szervezetekkel, partnerekkel, fenntartóval és a szolgáltatást igénybevevőkkel

Kistérségi koordináció, feladat- és érdekegyeztetés, partnerség a feladatok megosztásában és az erőforrások felhasználásában A szervezeti struktúra hatékony és gyors reagálása a felmerült igényekre

87



Megelőzés érdekében tett intézkedések: 1. Költség-haszon elemezés készítése során részletes és reális személyi és dologi, kiadás- bevétel kalkuláció, 2. Üzleti terv készítése során szakmai és pénzügyi tervezés az intézmény fenntarthatóságára vonatkozóan, 3. Marketingterv készítése, 4. Sokrétűen hasznosítható, folyamatosan bővíthető szolgáltatási terek és funkciók biztosítottak az intézményen belül, 5. Humán és tárgyi feltételek, kapacitások megléte, folyamatos fejlesztése. Bekövetkezés esetén teendő intézkedések: 1. Fokozott forrásteremtő tevékenység a fenntartó- önrész biztosítása- és az intézmény részérőlprojektmenedzsment és humánerő kapacitással, 2. A piaci igények folyamatos monitoringja, a megváltozott piaci igényekre történő gyors reagálás az intézmények és a fenntartó részéről, 3. Egyéb, bevételteremtő, növelő, például kiegészítő tevékenységek, szolgáltatások, kapacitások beemelése az intézmény szolgáltatásai közé (humán - és tárgyi eszközök), 4. Intézményi szolgáltatási stratégia és prioritás korrekció, célcsoport és felhasználó specifikus intézkedések megtétele, 5. Intézményi racionalizáció (szervezeti, működési- szolgáltatási) végrehajtása.

5.

A megvalósítás intézményi kerete

5.1.

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

A tervezett pályázati projekt tárgyát képező akcióterületi tervben foglalt fejlesztések szakszerű (a hatályos jogszabályoknak és a speciális szakmai kritériumoknak megfelelő) végrehajtásáért az Integrált Városfejlesztési Csoport keretei közt létrehozott Projektmenedzsment Szervezet felelős. A Város Fejlesztési Társaság, a szervezetileg és technikailag jelentősen átalakított Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztő Kft.-ből alakul meg és ennek a keretein belül működik. A Kft. jelenleg önkormányzati tulajdonban van és a következő feladatokat látja el: projektvezetés és lebonyolítás, pályázatfigyelés, forráskeresés, vállalkozásfejlesztés, tanácsadás, telephely értékesítés, ingatlan fejlesztés, HR menedzsment feladatok, veszélyes és kommunális hulladékszállítás, fordítás, tolmácsolás, képzés, szervezés, munkaerő közvetítés, vagyonvédelem. A Projektmenedzsment Szervezet tagjai az adott szakterületen minimálisan öt éves szakmai tapasztalattal, illetve a Strukturális Alapok pénzügyi forrásaiból finanszírozott pályázati projektek végrehajtásában szerzett minimálisan három éves tapasztalattal és magas fokú helyismerettel rendelkező szakemberek. A Projektmenedzsment Szervezet felépítés illeszkedik a vonatkozó pályázati felhívásban rögzített pénzügyi és szakmai szabályokhoz és visszaigazolja annak szakmai elvárásait.

88



A menedzsment struktúra: Integrált Városfejlesztési Csoport

Monitoring Szervezet

Projektmenedzser Külső szakértők

(Jogi szakértő, auditor) Projektmenedzsment Szervezet

Pénzügyi vezető

Műszaki vezető

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság kapcsolata Az Önkormányzat és a városfejlesztő társaság viszonylatában az előbbi megbízóként, a Társaság pedig megbízott végrehajtó szervezetként működik. Az elvégzendő feladatokat ennek megfelelően a Megbízó Önkormányzat határozza meg. Az Önkormányzat egyes projektek kapcsán együttműködési megállapodást köt konzorciumi partnerekkel, mely részéről a projekt tevékenységéért felelős személy aktívan közreműködik a projektmenedzsmentben, valamint képviseli a partner szervezetet a projekt időtartama alatt. A városfejlesztő társaság tevékenysége során szorosan együttműködik mindazokkal, akik a faladat meghatározásban, a koordinációban, a végrehajtásban részt vesznek: a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeivel. A városfejlesztési elképzelések valóra váltása; továbbá a pályázatok kiírási feltételeihez, valamint szigorú végrehajtási és elszámolási rendszeréhez illeszkedően indokolttá vált egy olyan társaság felállítása, mely hosszútávon képes a nyertes pályázatok operatív menedzselésére; az Önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására; távlatilag pedig a városfejlesztési koncepció és akciótervek előkészítésére és végrehajtására; sőt akár az önkormányzati tulajdonú vagyon egyes elemeinek kezelésére, hasznosítására is. A városfejlesztés gazdája, a stratégiai irányok kijelölője az Önkormányzat. A Társaság az integrált városfejlesztési stratégia (IVS), az erre épülő akcióterületi tervek (AT), valamint konkrét fejlesztésiberuházási projektek végrehajtásának eszköze. Az Önkormányzat megbízásából és nevében közfeladatot lát el. Célja, hogy az Önkormányzat és a város közössége számára legkedvezőbb módon hajtsa végre a városfejlesztési feladatokat. A Társaságnak tehát főként az operatív végrehajtási folyamatot kell eredményesen irányítania. Szervezeti kapcsolati rendszer Polgármesteri Hivatal

Törökszentmiklós Város Önkormányzata

Konzorciumi partnerek

Jegyzı Városfejlesztési Iroda Gazdasági Iroda Fıépítész

TM.GF KFT (Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztı Korlátolt Felelısségő Társaság)

89



A városfejlesztő társaság működési környezete A TM.GF KFT (Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság) önálló gazdálkodást folytat; szervezete elkülönül az önkormányzat politikai és igazgatási szervezetétől, így a feladatok és a városfejlesztő társaság kompetenciái az előbbiekéivel nem keveredhetnek össze. Az Önkormányzat és a városfejlesztő társaság viszonylatában az előbbi megbízóként, a Társaság pedig megbízott végrehajtó szervezetként működik. Az elvégzendő feladatokat ennek megfelelően a Megbízó Önkormányzat határozza meg. Az önkormányzati döntések végrehajtatásának ellenőrzése a Képviselő-testület és a Polgármester feladata. A városfejlesztő társaság tevékenysége során szorosan együttműködik mindazokkal, akik a feladat meghatározásban, a koordinációban, a végrehajtásban részt vesznek: az engedélyező szakhatóságokkal, a kivitelezőkkel, a pályázat kiíróval és közreműködő szervezet szervezetével, vagy éppen a városi közösséget képviselő szakmai és civil szervezetekkel. TM.GF KFT A TM.GF KFT (Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság) feladatai főként az alábbiakra terjednek ki: • az IVS folyamatos fejlesztése a felmerülő igények és stratégiai döntések alapján • az AT-k felülvizsgálata, szükséges korrekciók átvezetése • a civil szerveződések és a lakosság bevonása a fejlesztésekbe, azok előkészítésébe • a fejlesztésekben résztvevő szervezetek, partnerek közötti koordináció • közreműködés a fejlesztést végző kivitelezők kiválasztásában • kivitelezések előrehaladásának ellenőrzése • az Önkormányzat és a város érdekeinek képviselete • kooperáció a Polgármesteri Hivatallal • kapcsolattartás a közreműködő közigazgatási, államigazgatási szervekkel • projekt előrehaladásának nyomon követése (monitoring) • fenntartási jelentések előkészítése • adminisztratív és információs feladatok ellátása • közreműködés a projektek műszaki és pénzügyi zárásában • záró jelentések, elszámolások előkészítése • befektetői források felkutatása városfejlesztési célok érdekében • ingatlanhasznosítási és üzemeltetési koncepciók kidolgozása • ingatlanhasznosítás és üzemeltetés • az önkormányzati beruházások esetében a lebonyolító feladatok elvégzése • második fordulós pályázatban „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések” című (ÉAOP5.1.1/D-2008-0010 azonosító számú) pályázatban és az Akcióterületi Tervben foglaltak megvalósításához kapcsolódóan projektmenedzsment tevékenység ellátása • további pályázatok projektmenedzsmentje Alapvető tulajdonosi elvárás, hogy a városfejlesztő társaság tevékenysége átlátható, ellenőrizhető legyen. A 100%-os önkormányzati tulajdon, az általa delegált Felügyelő Bizottság és a független könyvvizsgáló folyamatosan biztosítja az önkormányzat részére az ellenőrzés lehetőségét. Ezen túlmenően a Társaság saját gazdasági tevékenységéről az alapító Önkormányzat felé beszámolási kötelezettséggel tartozik, melynek az Önkormányzatra vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint tesz eleget. A Társaság feladatainak megfelelő elvégzése szükségessé teszi, hogy a Társaság minden érdemi információ birtokában legyen, valamint megfelelő felhatalmazással bírjon a végrehajtás tekintetében; ennek megfelelően: • Betekintést nyerhet valamennyi városfejlesztéssel kapcsolatos anyagba • Közreműködik az IVS és AT ki- és átdolgozásában, továbbfejlesztésében • Lakossági fórumokat tarthat a civil szempontok, érdekek feltárására 90

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ • • • • • • • • • •


Aktív közreműködője a városfejlesztési döntés előkészítésnek Előkészíti az egyes projektekkel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket Figyelemmel kíséri a településfejlesztési témájú előterjesztéseket Munkájához információkat kap a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeitől Saját hatáskörében önálló döntési, végrehajtási jogosultsága van Szakértőket bízhat meg adott témák anyagok, koncepciók kidolgozásával Megvizsgálja a magán és intézményi befektetők bevonásának lehetőségeit Tárgyalásokat kezdeményez a városfejlesztés lehetséges irányairól Egyeztetéseket folytat a pályázatkiíróval és a közreműködő szervezettel A fejlesztések lebonyolítása során egyeztetéseket kezdeményezhet

Könyvvizsgáló A Kft könyvvizsgálója a tevékenységét a saját maga által meghatározott ügyrend szerint látja el. Felügyelő Bizottság A felügyelő bizottság a társasági törvényben foglaltak alapján végzi tevékenységét. Konzorciumi partnerek A konzorciumi partnerek (Ladár György és az Áthidaló Bt.) saját maguk végzik a menedzsmenttevékenységet, a projektben nem támogatott tevékenységként. A projektmenedzsment által meghatározott tevékenységeket végzik el, saját belső működésüknek megfelelően, melynek csak az eredménye lesz a projekt része, a megvalósítás nem.

A TM.GF KFT mőködési környezete

Polgármesteri Hivatal

Jegyzı

Konzorciumi partnerek

Törökszentmiklós Város Önkormányzata (Alapító) Könyvvizsgáló

Felügyelı Bizottság

Városfejlesztési Iroda Gazdasági Iroda Fıépítész

TM.GF KFT

Közremőködık:

(Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztı Korlátolt Felelısségő Társaság)

Pályázatkiíró Szakhatóságok Civil szervezetek

Ügyvezetı (projektmenedzser)

Mőszaki munkatárs (mőszaki vezetı)

Pénzügyi munkatárs (pénzügyi vezetı)

Projekt asszisztens (adminisztrátor)

Konzorciumi partner projekt tevékenységéért felelıs személy

Marketing szakember (PR felelıs)

Külsı szakértık: Jogi szolgáltatás Könyvelés Egyéb szakértık

91



Projektmenedzsment szervezet bemutatása Projektmenedzser (TM.GF KFT ügyvezetője) Általános feladatai: • Feladatok, munkafolyamatok definiálása, szétosztása • A projekt megvalósításának megtervezése • Ráfordítások (idő, költség, erőforrás) meghatározása • Alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása • Koordinálja a projektcsapat, szakmai részlegek és külső tanácsadók munkáját • Ellenőrzi a projekt előrehaladását a minőséget határidőket költséget változásokat • Vezeti és képviseli a Kft-t, gondoskodik annak szabályszerű működéséről • Gondoskodik az ellátandó feladatokhoz szükséges személyi- és tárgyi feltételek megteremtéséről • Munkáltatói jogokat gyakorol a társaság alkalmazottai tekintetében, önálló kinevezési, megbízási és jutalmazási jogkörrel rendelkezik • Ellátja a személyzeti feladatokat • Az elvégzendő feladatok függvényében alvállalkozói szerződéseket köt, vagy egyéb jogviszony keretében alkalmaz külső munkatársakat • Megállapítja a társaság dolgozóinak munkaköri feladatait • Az ügyvezető köteles a felügyelő bizottsággal és a könyvvizsgálóval folyamatosan kapcsolatot tartani Műszaki vezető (Műszaki munkatárs) Általános feladatai: • Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi a projekttel kapcsolatos vagyonvédelmi, tűzrendészeti és munkavédelmi feladatokat • Ellátja a projekt kapcsán a műszaki szaktudást igénylő tevékenységeket (pl. beruházás előkészítés és lebonyolítás, építési tervek és kivitelezés ellenőrzése, műszaki beszámoló készítés, stb.) • Képviseli a projektmenedzsmentet műszaki ügyekben a felügyeleti és külső szerveknél, hatóságoknál, vállalkozóknál, valamint a szerződéses partnereknél Pénzügyi vezető (pénzügyi munkatárs) Általános feladatai: • A korszerű gazdálkodás megvalósítása során biztosítja és ellenőrzi a mindenkor érvényes számviteli, államháztartási, társadalombiztosítási, egészségügyi és pénzügyi jogszabályok betartását, betarttatását • Kidolgozza a projekttel kapcsolatos gazdasági normatívákat, mutatókat • Az éves költségvetés elkészítése, elemzése, értékelése, valamint az időszaki költségvetési beszámolók, jelentések, információk elkészítése • A gazdálkodás pénzügyi területén, a kötelezettségvállalás, számlaellenőrzés, érvényesítés, kifizetések, átutalások biztosítása • A gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi feltételek zavartalan biztosítása • A készpénzállomány értékének meghatározása • A támogatási (és egyéb) pályázatok előkészítése, elkészítésének megszervezése, koordinálása. • Adó- és bérügyek, pénzügyi elszámolások ellátása, ellenőrzése. Adminisztrátor (Projekt asszisztens) Általános feladatai: • A projektasszisztens a projektvezető mellett lát el asszisztensi feladatokat • Teljes körűen részt vesz a program operatív végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátásában 92

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ • • • •


Folyamatosan biztosítja a programhoz kapcsolódó adminisztratív és dokumentációs feladatok ellátását Az operatív feladatok ellátásában való részvétel A projekt adminisztrációs szükségleteinek kielégítése A projekt dokumentálásának ellátása

PR felelős (Marketing szakember) Általános feladatai: • Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi a projekt marketing szaktudást igénylő tevékenységeit • Koordinálja a város marketing tervének elkészítését • Irányítja a projektek nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységeit Külső szakértők Jogi szolgáltatás • A projekt dokumentációinak elkészítésében való közreműködés • Dokumentumok átvizsgálása jogi megfelelőség szempontjából • A projekttel kapcsolatos jogi kérdések kezelése Könyvelés • A könyvelésre átadott számlák ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a számviteli törvényben előírtaknak • Kontírozás, adatrögzítés, bérszámfejtés- amennyiben a szerződésben vállalta • A megfelelő bevallások és adatszolgáltatások határidőre történő elkészítése és leadása a hivatalokhoz • Igény szerinti kimutatások elkészítése Egyéb szakértők Projektmenedzsment struktúra

Projektvezetı Törökszentmiklós Város Polgármestere; Dr. Juhász Enikı

Projektmenedzser (TM.GF KFT ügyvezetı) Marsi Péter

Mőszaki vezetı (mőszaki munkatárs) Markóth Imre

Pénzügyi vezetı (pénzügyi munkatárs) Szıkéné Szabó Erika

Adminisztrátor (Projekt asszisztens) Kleinné Nagy Magdolna

PR felelıs (Marketing szakember) Bakos Katalin

Külsı szakértık: Jogi szolgáltatás Könyvelés Egyéb szakértık

93



A TM.GF KFT működése • A Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság törvények szerint végzi a tevékenységét • A Törökszentmiklósi Gazdaságfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság az érvényben lévő szabályok keretei között gazdálkodik, s mint önálló jogi személy jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat. • A KFT mindennapi tevékenységi rendjét az ügyvezető külön utasításokban is szabályozhatja. Az ügyvezetői utasítások betartása a KFT minden dolgozójának kötelessége. • Az alaptevékenységekbe nem tartozó munkák elvégzésére az ügyvezető a munkatársakkal és a Ptk. szerint megbízottakkal egyedi szerződést köt. • Kiadományozás rendje: aláírási joggal rendelkezik az ügyvezető, távollétében a munkaköri leírás szerinti helyettese. • Külső képviselet: külső szervek felé a társaságot az ügyvezető képviseli. A társaság gazdálkodásának rendje • Utalványozási jog: béreket, honoráriumokat, költségeket az ügyvezető, távollétében az általa kijelölt személy utalványozhat. Fejlesztési célú kiadást csak az ügyvezető utalványozhat. • A rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök rendeltetésszerű felhasználásáért, a társaság tulajdonának védelméért, a szabályszerű gazdálkodásért, a pénzügyi, számviteli előírások betartásáért az ügyvezető felel. • A társaság számlájáról készpénzt felvenni csak az arra rendszeresített utalványon, az ügyvezető vagy az általa kijelölt személyek aláírásával lehet. Monitoring: A projekt megvalósításának, folyamatának figyelemmel kísérését egy, a projektmenedzsmenttől független, de az Integrált Városfejlesztési Csoport részeként működő Monitoring Bizottság látja el. A Monitoring Bizottság tagjai (a menedzsment tagokkal ellentétben) külön díjazásban nem részesülnek. A Monitoring Bizottság alapvetően a pályázati projektben meghatározott indikátorok időarányos teljesítését kíséri figyelemmel. A Projektmenedzsment Szervezet, ezen felül havi rendszerességgel készít beszámolókat és jelentéseket a Monitoring Bizottság részére. Amennyiben a Bizottság a pályázatban (támogatási szerződésben) meghatározott indikátorok időarányos teljesítésével kapcsolatban a cselekvési- és ütemtervhez képest negatív eltérést tapasztal, úgy ezt azonnal jelzi a kedvezményezett képviselője, illetve a projektmenedzser felé. Ebben az esetben a Monitoring Bizottság haladéktalanul javaslatokat tesz a kialakult anomália kiküszöbölésére, mely javaslatok tartalmazzák az adott helyzetben ehhez a szakmailag legadekvátabb eszközöket (pl.: szerződésmódosítás, pótmunka elrendelése, kötbérezés, jótállás érvényesítése, stb.) A javaslatok közül a projektmenedzser álláspontját is meghallgatva a kedvezményezett képviselője dönt.

5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, és a civilek szereplők bevonása Az Integrált Városfejlesztési Csoport keretei között működő projektmenedzsment szervezet feladata az akcióterületi terv folyamatos monitoringja. Az IVS monitoring rendszerén belül működik minden egyes akcióterületi terv konkrét előrehaladásának vizsgálata. Az AT monitoringja két fő részből áll, az első a kockázatkezelés, amely az ütemterv előrehaladását vizsgálja és folyamatosan tájékoztatja a projektmenedzsert az előrehaladás várható állásáról és az esetlegesen szükséges beavatkozásokra javaslatot tesz. A másik része az indikátorok, mutatók folyamatos vizsgálata, az egyes projektrészek előrehaladása alapján negyedévente írásos beszámoló készül az Integrált Városfejlesztési Csoport vezetője számára, aki azt beterjeszti az IVS Monitoring Bizottságnak. A projekt előrehaladásáról félévente tájékoztatja az 94



IVS Monitoring Bizottság a Városfejlesztési Bizottságot és az Önkormányzat Testületi ülését. Az IVS Monitoring Bizottság ülése és a Testületi ülés is nyilvános, amelyen az érintett civil szervezetek, kamarák meghívást kapnak, és elmondhatják véleményüket a projekt előrehaladásáról és javaslatokat is tehetnek. Így megvalósul a projekt folyamatos civil és gazdasági szereplők általi kontrollja is.

5.3.

Üzemeltetés működtetés

5.3.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása Almásy út 10 sz. alatti irodaépület rekonstrukciója és bővítése

Fenntartás költségei Bevételek Egyéb források

2010

2011

2012

2013

2014

2 100 000

2 300 000

2 500 000

2 800 000

3 100 000

36 000 000 egyéb gazdasági tevékenységből üzemeltetéshez szükséges erőforrások

37 000 000 38 0000 000 39 000 000 40 000 000 egyéb egyéb egyéb egyéb gazdasági gazdasági gazdasági gazdasági tevékenységből tevékenységből tevékenységből tevékenységből épület a bérbe adott helyiségek és a közösen használt helyiségek közszolgáltatások

A tulajdonos számára az ingatlan homlokzatának felújítása egyszeri kiadás, mely megfelelő üzletvitel által már középtávon megtérül, akár a megnövekedett bérleti díjakból, akár az ingatlanra felvehető nagyobb hitelösszeg megfelelő helyre történő befektetése által. A bérlők számára is kedvező a projekt hatása, hiszen a beruházás hatására az irodaépület presztízs növekedéséből adódó kedvező hatások azonnal érzékelhetővé válnak számukra, viszont a megnövekedett bérleti díjakból származó többletkiadások csak részletekben jelentkeznek.

95



Almásy út 10 sz. vegyesiparcikk-kereskedelmi üzlet homlokzatának felújítása

Fenntartás költségei Bevételek Egyéb források

2010

2011

2012

2013

2014

520 000

535 000

560 000

580 000

600 000

6 600 000 egyéb gazdasági tevékenységből

6 800 000 Egyéb gazdasági tevékenységből

6 000 000 egyéb gazdasági tevékenységből üzemeltetéshez szükséges erőforrások

6 200 000 6 350 000 egyéb egyéb gazdasági gazdasági tevékenységből tevékenységből épület közszolgáltatások

A vállalkozó az üzlettér bővítését is tervezi, előtető építésével, minek következtében az árult termékek cikkszáma, így a kínálat is növekedni fog, ezáltal szélesebb célközönség igényeit tudja majd kielégíteni. Ugyanakkor itt is elmondható, hogy a tulajdonos számára az ingatlan homlokzatának felújítása egyszeri kiadás, mely megfelelő üzletvitel által már középtávon megtérül, akár az ingatlanra felvehető nagyobb hitelösszeg megfelelő helyre történő befektetése által.

A Kossuth tér fejlesztése, megújítása 2010 3 millió Ft

2011 3,15 millió Ft

2012 3,31millió Ft

2013 3,47 millió Ft

Fenntartás költségei Bevételek 0 0 0 0 Egyéb költségvetésből költségvetésből költségvetésből költségvetésből források üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás parkfenntartó erőforrások eszközök a zöld felületek gondozásához

2014 3,65 millió Ft 0 költségvetésből

A megújult Kossuth tér városképileg sokkal vonzóbb, egységesebb képet nyújt. Nő a tér eddig nem megfelelő módon hasznosított közösségi és turisztikai vonzereje. A Kossuth tér fenntartója az önkormányzat, aki biztosítja a forrást a területen lévő zöld felületek és műtárgyak gondozására. A beruházás következtében a Kossuth tér karbantartására fordított költségek nőni fognak, de ez városi fejlesztési terv alapján a jövőbe invesztált befektetés, mely már 7-8 éven belül megtérül a város gazdasági erősödése által. Az önkormányzat számára konkrét bevétel növekedés rövidtávon is jelentkezik, a helyi adókból befolyt többlet alapján, mely a központi városrészen lévő kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, üzleti szolgáltatóegységek árbevétel növekedéséből származik.

96



A Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése 2010 2011 2012 2013 2014 Fenntartás 70 millió Ft 74 millió Ft 78 millió Ft 82 millió Ft 86 millió Ft költségei Bevételek 70 millió Ft 74 millió Ft 78 millió Ft 82 millió Ft 86 millió Ft Egyéb költségvetésből költségvetésbő költségvetésből költségvetésből költségvetésbő források l l üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás - adott a régi klientúra erőforrások eszközállomány –részben adott, ami az új funkciók betöltéséhez szükséges pályázat útján kerül beszerzésre A régi épület alapterületének összegét alapul véve nő az alapterület, ami által a dologi kiadások nőnek. Másrészről az emelt szintű szolgáltatás nyújtása következtében bővül a foglalkoztatottak köre, így a bér- és járulékköltségek is emelkedni fognak. Másfelől a megújult épület jobb hatásfokkal fogja az energiát felhasználni, ami fajlagos rezsiköltség csökkenést eredményez, az épület kialakítása lehetővé teszi termek bérbeadását, melyből az intézménynek bevétele származik. A KSH adatok alapján a könyvtár látogatottsága kifejezetten jónak mondható, mely meglévő keresletet jelent, ily módon a gazdaságosságot minimális kölcsönzési díj / beiratkozási díj növelésével is lehet javítani.

A Művelődési Központ új épületbe költöztetése 2010 50 millió Ft

2011 52 millió Ft

2012 54 millió Ft

2013 56 millió Ft

2014 58 millió Ft

Fenntartás költségei Bevételek 70 millió Ft 74 millió Ft 78 millió Ft 82 millió Ft 86 millió Ft Egyéb költségvetésbő költségvetésbő költségvetésbő költségvetésbő költségvetésbő források l l l l l üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás - adott a régi klientúra erőforrások eszközállomány –részben adott, ami az új funkciók betöltéséhez szükséges pályázat útján kerül beszerzésre A régi épület alapterületének összegét alapul véve nő az alapterület, ami által a dologi kiadások nőnek. Másrészről az emelt szintű szolgáltatás nyújtása következtében bővül a foglalkoztatottak köre, így a bér- és járulékköltségek is emelkedni fognak. Másfelől a megújult épület jobb hatásfokkal fogja az energiát felhasználni, ami fajlagos rezsiköltség csökkenést eredményez, az épület kialakítása lehetővé teszi termek bérbeadását, melyből az intézménynek bevétele származik. A Művelődési házban kialakítandó új funkciók következtében a működési költségekhez érdemben hozzájárulni képes, fizetős szolgáltatások is helyek kaphatnak.

97



A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása 2010 2,2 mrd Ft Bevételek 2,2 mrd Ft Egyéb források állami normatíva üzemeltetéshez szükséges erőforrások Fenntartás költségei

2011 2,31mrd Ft

2012 2,42 mrd Ft

2013 2,55 mrd Ft

2014 2,76 mrd Ft

2,31mrd Ft

2,42 mrd Ft

2,55 mrd Ft

2,76 mrd Ft

állami állami állami normatíva normatíva normatíva humán erőforrás: adott, nincs változás eszközállomány: adott,

állami normatíva

Megnövekedett alapterületen fog a városháza működni, mely által a dologi kiadások növekedni fognak, a növekedés mértékét a felújítás által beépített hőszigetelés, korszerű fűtés- és világítástechnikai berendezések csökkentik, azaz a fajlagos energiafelhasználás csökkenni fog. Az alkalmazottak létszáma nem fog változni, ilyen vonatkozásban a bér- és járulékköltségek sem változnak. Ezt a projekt elemet az a szükséglet alkotta, hogy a jelenlegi városháza épülete mára már nem alkalmas feladatainak ellátására, túlzsúfolttá vált, az ügyfélkezelés színvonala nem megfelelő. A városfejlesztési stratégia által komplex módon, távlatokban gondolkodva a leggazdaságosabb megoldás az épületek megtartásával történő funkcióváltás, mely során a régi városháza ismét régi funkcióját tölti be, teret engedve az ügyfélkezelés színvonalemelésének, jelentős mértékben hozzájárulva Törökszentmiklós lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Helyi vonatkozású tananyag kifejlesztése, oktatása 2010 2011 2012 2013 2014 Fenntartás költségei 0 0 0 0 0 Bevételek 0 0 0 0 0 Egyéb források 0 0 0 0 0 üzemeltetéshez szükséges erőforrások tananyag pályázati forrásból lett kidolgozva eszközök papír/ elektronikus alapú pályázati forrásból oktatási helyszín művház, közoktatásba építve tréner által oktatott tanárok Pályázati forrásból szakmai grémium által kidolgozásra kerül egy törökszentmiklósi vonatkozású, helyi identitást erősítő tananyag, egy szellemi termék, melynek az önkormányzat a tulajdonosa. Ezt követően az anyag rögzítésre kerül (ismeretterjesztő könyv, interaktív munkafüzet, rövidfilm). Ez a tananyag trénerek által kerül közvetítésre először óvodapedagógusok, tanárok felé, akik a célcsoportoknak, óvodásoknak, általános iskola alsó tagozatosoknak és a serdülő korosztály számára továbbadják az ismereteket óvodai foglalkozás keretei között, kötelező óraszámon belül, pl. osztályfőnöki óra keretében. A trénerek érdeklődő civilek számára is biztosíthatnak képzést fizetőképes kereslet esetén, melynek helyszínét a művelődési ház biztosítja. Attól a ponttól kezdve, hogy a tananyag elkészül, a képzési folyamat önfenntartóvá válik. A tananyag tartalmát, mondanivalóját tekintve nem avul el, esetenként aktuális ismeretekkel, számadatokkal bővítésre szorul. Az aktualizálás költsége minimális, megtérülése a jelenleg az elért célcsoportok első munkahely- lakhelyválasztásánál lesz mérhető.

Városmarketing stratégia készítése 2010 Fenntartás költségei 6.000.000 Bevételek 15.000.000

2011 6.500.000 20.000.000

2012 7.500.000 22.000.000

2013 8.000.000 25.000.000

2014 8.000.000 28.500.000 98

Törökszentmiklós, a méltán büszke kistérségi központ Egyéb források 0 üzemeltetéshez szükséges erőforrások


0 0 0 0 a teljes projektelem külső szolgáltatásként lesz közbeszereztetve, így a stratégia pályázati forrásból lett kidolgozva

Pályázati forrásból szakmai grémium által kidolgozásra kerül egy Törökszentmiklósra értelmezhető városmarketing stratégia, mely a jövőkép és koncepció megfogalmazásán túl városi arculati, viselkedési és kommunikációs elemeket is tartalmaz. Ezen felül kidolgozásra kerül egy konkrét tevékenységekre lebontott középtávú akcióterv. A város eleddig is költött városmarketingre, csak a különböző beavatkozások nem voltak összehangolva és megfelelően pozícionálva. Ezen költségek megtartása mellett sokkal eredményes városmarketinget lehetne megvalósítani a projektnek köszönhetően, tehát pótlólagos források bevonására előreláthatólag csak minimális mértékben lesz szükség. A megfelelő marketing akciók azonban arányaiban lényegesen magasabb bevételeket fognak generálni a térségbe irányuló turizmusnak, illetve a remélhető tőkebefektetésnek köszönhetően.

Előkészítései költségek Önmagukban nem támogatható tevékenységek Állampolgári tanács 2010 2011 Fenntartás költségei 0 0 Bevételek 0 0 Egyéb források 0 0

2012 0 0 0

2013 0 0 0

2014 0 0 0

Ezen projektelemekre csak a projekt megvalósítása során van szükség, fenntartásuknak nem lesznek költségei a projekt befejezését követően.

5.3.2. Szervezeti terv Projekt neve Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői

Almásy út 10. irodaépület homlokzati felújítása Áthidaló 2001 Bt. tulajdonos - Áthidaló 2001 Bt., bérlők (Fotobox Kft., Vidékfejlesztési Iroda) a tulajdonosok üzemeltetik bérbeadás (2 iroda) A tulajdonos profit orientáltsága biztosítja a hatékonyságot. A bérlő fix bérleti díjért cserébe kapja a helyiséget, infrastruktúrát, ehhez járulnak a bér- és járulékköltségek, rezsi költségek ezeket (és még profitot) kell megtermelnie.

99



Projekt neve Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői

Almásy út 10. vegyesiparcikk-kereskedés homlokzati felújítása Ladár György egyéni vállalkozó tulajdonos - Ladár György egyéni vállalkozó a tulajdonos üzemelteti A tulajdonos profit orientáltsága, a piaci viszonyokra történő gyors reagálása biztosítja a hatékonyságot.

Projekt neve

A Kossuth tér fejlesztése, megújítása

Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői

önkormányzat önkormányzat szerződéses Az önkormányzat szerződéses formában bízza meg a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft.-t, a szerződében meghatározott feladatok elvégzésére. A Kft. tevékenységei: csapadékvíz- és hulladékkezelés, település tisztaságszolgáltatás. Az éves költségvetéséből különít el keretet számára az önkormányzat, ebből kell gazdálkodnia


A Városi Könyvtár megújult épületbe költöztetése önkormányzat Ipoly Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény fenntartói


A Művelődési Központ új épületbe költöztetése önkormányzat Városi Művelődési ház fenntartói

Projekt neve

A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása önkormányzat Polgármesteri Hivatal fenntartói Az önkormányzat az éves költségvetésből keretet különít el számára, ebből kell gazdálkodnia

Fenntartó Üzemeltető Szervezeti forma Jellemzői

Az önkormányzat az éves költségvetésből keretet különít el számára, ebből kell gazdálkodnia

Az önkormányzat az éves költségvetésből keretet különít el számára, ebből kell gazdálkodnia

100




Helyi vonatkozású tananyag kifejlesztése, oktatása önkormányzat önkormányzat a tulajdonos üzemelteti Az önkormányzat a pályázatból finanszírozza a tananyag létrehozását, közvetítők képzését, a közvetítéshez szükséges eszközöket. Ettől a ponttól kezdve a rendszer minimális ráfordításokkal üzemeltethető (tananyag aktualizálása, frissítése, vetélkedő nyereményei).


Városmarketing stratégia kidolgozása önkormányzat önkormányzat a tulajdonos üzemelteti Az önkormányzat a pályázatból finanszírozza a szolgáltatás beszerzését. A stratégiában felvázolt középtávú cselekvési és ütemterv megvalósítását azonban már az önkormányzatnak kell megfinanszíroznia.


Állampolgári tanács önkormányzat önkormányzat a tulajdonos üzemelteti Az állampolgári tanács a projekt beavatkozásainak helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgálja. Forrása a pályázat költségvetése

101


6.

Pénzügyi terv

6.1.

A pályázat előzetes összefoglaló költségvetése

Tevékenységek / költségkategóriák Elıkészítés (6%) ebbıl ingatlanvásárláshoz kapcsolódó tevékenység 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei

52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 53. Igénybevett szolgáltatások költségei 54. Igénybevett szolgáltatások költségei Menedzsment (4%) 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Gazdasági funkció - tevékenység 1. ebbıl ingatlan létesítés


Megnevezés 86 423 583 Ingatlanok megvásárlása KSH adatlekérés EAT Mőszaki elıtanulmény (Kossuth tér és közlekedés elıtanulmány az IVS-hez, ATT-hez) Integrált Városfejlesztési Stratégia Akcióterületi terv Engedélyes és kiviteli terv Kossuth tér Engedélyes és kiviteli terv Könyvtár Engedélyes és kiviteli terv Mőv.Ház Engedélyes és kiviteli terv Városháza 57 615 722 Városfejlesztés társaság 288 078 608 Almásy út 10. Irodaépület homlokzati felújítása, kivitelezés

Támogatás Önerı (HUF) (HUF) 77 403 625 41 678 875

Támogatási intenzitás

Költség összesen Költségvetésen (HUF) belüli arány 119 082 500 8,27%

29 568 500

15 921 500

65%

45 490 000

3,16%

234 000 975 000

126 000 525 000

65% 65%

360 000 1 500 000

0,02% 0,10%

3 198 000

1 722 000

65%

4 920 000

0,34%

3 217 500

1 732 500

65%

4 950 000

0,34%

2 275 000

1 225 000

65%

3 500 000

0,24%

6 426 875

3 460 625

65%

9 887 500

0,69%

0

0

70%

0

0,00%

26 406 250

14 218 750

65%

40 625 000

2,82%

5 102 500

2 747 500

65%

7 850 000

0,54%

17 546 880 17 546 880 11 088 270

9 448 320 9 448 320 11 088 270

65%

26 995 200 26 995 200 22 176 539

1,87% 1,87% 1,54%

7 149 294

7 149 294

50%

14 298 587

0,99%

102


ebbıl ingatlan létesítés 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Városi funkció - tevékenység 1. ebbıl ingatlan létesítés 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Közösségi funkció - tevékenység 1. ebbıl ingatlan létesítés ebbıl ingatlan létesítés 13. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek 13. Mőszaki berendezések, gépek, jármővek 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Közcélú funkció - tevékenység ebbıl ingatlan létesítés 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Kiegészítı "SOFT" típusú tevékenység - 1. (ESZA) 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei Kiegészítı "SOFT" típusú tevékenység - 1. (ERFA) 51. Anyagköltség


Almásy út 10. Vegyesiparcikkkereskedés homlokzati felújítása, kivitelezés Kiviteli terv - Irodaép. Mőszaki ellenırzés - Irodaép. Kiviteli terv - Vegyesip.c-ker Mőszaki ellenırzés Vegyesip.c-ker. Kossuth tér rehabilitáció Mőszaki ellenırzés - Kossuth tér Mővelıdési ház kivitelezés Könyvtár átépítés, felújítás, bıvítés Eszközbeszerzés a mővelıdési ház részére Eszközbeszerzés a könyvtár részére Mőszaki ellenırzés - Mőv.Ház Mőszaki ellenırzés - Könyvtár Városháza felújítása kivitelezés Mőszaki ellenırzés 288 078 608 Helyi tananyag fejlesztése, képzés Állampolgári tanács

3 140 646

3 140 646

50%

6 281 292

0,44%

422 250 160 455 156 250

422 250 160 455 156 250

50% 50% 50%

844 500 320 910 312 500

0,06% 0,02% 0,02%

59 375

59 375

50%

118 750

0,01%

116 985 304 115 095 304

50 136 559 49 326 559

70%

167 121 863 164 421 863

11,60% 11,42%

1 890 000

810 000

70%

2 700 000

0,19%

577 948 563 248 877 640

247 692 241 106 661 846

70%

825 640 804 355 539 486

57,32% 24,68%

237 211 501

101 662 072

70%

338 873 573

23,53%

43 640 248

18 702 964

70%

62 343 212

4,33%

43 406 673

18 602 860

70%

62 009 533

4,31%

2 432 500 2 380 000 134 645 795

1 042 500 1 020 000 57 705 341

70% 70%

3 475 000 3 400 000 192 351 136

0,24% 0,24% 13,35%

132 895 795

56 955 341

70%

189 851 136

13,18%

1 750 000

750 000

70%

2 500 000

0,17%

30 547 544

12 977 456

43 525 000

3,02%

24 587 500

10 537 500

70%

35 125 000

2,44%

5 960 044

2 439 956

70%

8 400 000

0,58%

0

0

0

0,00%

0

0

75%

0,00%

103


Önmagában nem támogatható (A projekt egészére vonatkozó) tevékenységek 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Városmarketing 52. Igénybevett szolgáltatások költségei Egyéb költségek Adminisztratív költségek (1%) Általános költségek (1%) Tartalék (max 5%) Összes költség

Nyilvánosság költségei Közbeszerzés (építés, eszközbeszerzés) Könyvvizsgálat Városmarketing stratégia készítése


19 125 000

6 375 000

25 500 000

1,77%

5 625 000

1 875 000

75%

7 500 000

0,52%

9 000 000

3 000 000

75%

12 000 000

0,83%

4 500 000 13 346 964

1 500 000 4 653 036

75%

6 000 000 18 000 000

0,42% 1,25%

13 346 964

4 653 036

74,15%

18 000 000

1,25%

0 0 0 0 998 637 945

0 0 0 0 441 755 097

75% 75% 75%

0 0 0 0 1 440 393 042

0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 100,00%

104


6.2.

Sorsz. 1. 2. 3. 4.

Az egyes projektelemek költségei féléves bontásban

Megnevezés

Ipoly Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjtemény megújult épületbe költöztetése

6.

A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

2009. I. félév

2009. II. félév

Almásy út 10. Irodaépület Almásy út 10. Vegyesiparcikk-kereskedés Kossuth tér fejlesztése, megújítása Városi Mővelıdési Központ új épületbe költöztetése

5.

7.


Helyi vonatkozású tananyag kifejlesztése, oktatása Városmarketing stratégia elkészítése Állampolgári tanács létrehozása Elıkészítés költségei Projekt menedzsment Önmagában nem támogatható tevékenységek Egyéb költségek Tartalék Összesen:

2010. I. félév

0

2010. II. 2011. I. félév félév 15 463 997 6 712 542 68 468 745 98 653 118

2011. II. félév

Összesen 15 463 997 6 712 542 167 121 863

145 690 794

142 215 794

133 451 109

421 357 698

138 949 429

135 549 429

129 784 248

404 283 106

192 351 136

192 351 136

17 562 500

17 562 500

35 125 000

2 100 000

4 500 000 2 100 000

4 500 000 2 100 000

9 000 000 2 100 000

6 748 800

6 748 800

6 748 800

6 748 800

18 000 000 8 400 000 119 082 500 26 995 200

6 375 000

6 375 000

6 375 000

6 375 000

25 500 000

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0 1 440 393 042

119 082 500

105


6.3. Sorsz. 1.

2.

3.

Sorsz. 1.


A projekt költségei partnerenként, forrásonként féléves bontásban Megnevezés

2009. I. félév

Áthidaló 2001 Bt. ROP Saját forrás Egyéb forrás: Hitel Ladár György vállalkozó ROP Saját forrás Egyéb forrás: Önkormányzat ROP Saját forrás Egyéb forrás: Összesen:

Megnevezés összesen ROP Saját forrás Egyéb forrás: Hitel

2009. I. félév 0 0 0

2009. II. félév

2010. I. félév

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

119 082 500 77 403 625 41 678 875

15 223 800 11 417 850 3 805 950

2009. II. 2010. I. félév félév 119 082 500 15 223 800 77 403 625 11 417 850 41 678 875 3 805 950

2010. II. 2011. I. félév félév 15 463 997 0 7 731 999 0 2 731 999 0 5 000 000 6 712 542 0 3 356 271 0 3 356 271 0 390 395 269 292 796 452 97 598 817

413 704 641 310 278 481 103 426 160

2010. II. 2011. I. félév félév 412 571 808 413 704 641 303 884 721 310 278 481 103 687 087 103 426 160 5 000 000

2011. II. félév

Összesen 0 0 0 0 0 0

479 810 293 359 857 720 119 952 573

2011. II. félév 479 810 293 359 857 720 119 952 573

15 463 997 7 731 999 2 731 999 5 000 000 6 712 542 3 356 271 3 356 271 0 1 418 216 503 1 051 754 127 366 462 376 0 1 440 393 042

Összesen 1 440 393 042 1 062 842 397 372 550 645 5 000 000

106


6.4.


Az akcióterület összesített költségvetése 2009 2010

Tételek 3

4

1

2

3

4

1

2

2011

3

4

1

2

2012

3

4

1

2

2013

3

4

1

2

Össze sen (E Ft) 3

4

Te rveze tt m agán beruházások

Lidl üzletköz pont megépítése

Üzleti szolgáltat ó egység, lakás-, mély garázsépítés

0,15

0,25

0,60

500 000,00

75 000, 00

125 000,00

300 000,00

500 000,00

0,15

0,20

0,50

0,15

800 000,00

120 000,00

160 000,00

400 000,00

120 000,00

800 000,00

0,05

0,10

0,25

0,10

0,05

0,10

0,25

0,10

1 500 000,00

75 000, 00

150 000,00

375 000,00

150 000,00

75 000, 00

150 000,00

375 000,00

150 000,00

1 500 000,00

Tömb rehabilitá ció

Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása

Lakóházak építése / felújítása

0,15

0,20

0,50

0,15

1 200 000,00

180 000,00

240 000,00

600 000,00

180 000,00

1 200 000,00

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

105 000,00

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

4 772, 73

105 000,00

0,80

0,20

41 000, 00

32 800, 00

8 200, 00

41 000, 00

Közszféra kapcsoló dó proje ktje i

A református templom és környezetének felújítása

0,10

0,10

0,80

55 000, 00

5 500, 00

5 500, 00

44 000, 00

55 000, 00

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

2 500 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

250 000,00

2 500 000,00

0,40

0,60

40 000, 00

16 000, 00

24 000, 00

40 000, 00

A katolikus templom és környezetének felújítása

A vasút átfogó fejlesztése

A mozi épületének felújítása

A piac környezetének felújítása

A régi víztorony megerısítése és funkcióval való megtöltése

0,05

0,10

0,15

0,50

0,20

60 000, 00

3 000, 00

6 000, 00

9 000, 00

30 000, 00

12 000, 00

60 000, 00

0,15

0,25

0,45

0,15

120 000,00

18000

30000

54000

18000

120 000,00

107


Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése

Belvízelvezetı rendszer fejlesztése (hiányzó rendszerek kiépítése – Széchényi út, Vásárhelyi út)


0,25

0,10

0,45

0,20

150 000,00

37 500, 00

15 000, 00

67 500, 00

30 000, 00

150 000,00

0,10

0,10

0,30

0,30

0,20

550 000,00

55 000, 00

55 000, 00

165 000,00

165 000,00

110 000,00

550 000,00

Petıfi Sándor Ált. Isk. rekonstrukciója

0,10

0,40

0,30

0,20

200 000,00

20 000, 00

80 000, 00

60 000, 00

40 000, 00

200 000,00

Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója

0,10

0,40

0,30

0,20

220 000,00

22 000, 00

88 000, 00

66 000, 00

44 000, 00

220 000,00

Bercsényi Miklós Gimnázium tetıterének beépítése

Új tagóvoda

önkormányzati utak fejlesztése (Pánthy út, Batthyány út, Széchényi út, Bethlen u.)

0,30

0,30

50 000, 00

7 500, 00

12 500, 00

15 000, 00

15 000, 00

50 000, 00

0,15

0,20

0,25

0,20

0,10

160 000,00

16 000, 00

24 000, 00

32 000, 00

40 000, 00

32 000, 00

16 000, 00

160 000,00

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

0,06

1 420 000,00

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

78 888, 89

1 420 000,00

0,04

0,20

0,08

0,08

0,06

0,30

0,12

0,12

220 000,00

8 800, 00

44 000, 00

17 600, 00

17 600, 00

13 200, 00

66 000, 00

26 400, 00

26 400, 00

220 000,00

0,10

0,50

0,20

0,20

278 000,00

27 800, 00

139 000,00

55 600, 00

55 600, 00

278 000,00

Körforgalmi csomópontok kialakítása a Pánthy út – Kossuth út mentén, valamint a Kossuth út – 46-os út találkozásánál

0,20

0,60

0,20

180 000,00

36 000, 00

108 000,00

36 000, 00

180 000,00

Új utak létesítése az Öntöde területén

Kerékpárút építése a 46-os mentén az Ipari Parkig

A Volán-buszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedési rendszer átformálása

0,25

0,10

EGYMI egyedi projekt

Szociális nappali ellátás fejlesztése

0,15

0,20

0,60

0,20

70 000, 00

14 000, 00

42 000, 00

14 000, 00

70 000, 00

0,30

0,70

50 000, 00

15 000, 00

35 000, 00

50 000, 00

0,10

0,30

0,50

0,10

10 000, 00

1 000, 00

3 000, 00

5 000, 00

1 000, 00

10 000, 00

108


parkolók kiépítése

összesen

412 572,73

670 072,73


0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

0,05

50 000, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

2 500, 00

50 000, 00

1 528 272,73

639 872,73

858 361,62

739 261,62

560 161,62

850 161,62

891 361,62

626 161,62

336 161,62

514 161,62

428 561,62

416 561,62

181 661,62

98 661, 62

185 161,62

131 161,62

184 161,62

104 161,62

86 161, 62

86 161, 62

10 529 000, 00

109



Költségvetés elemzés A költségvetési terv tartalmazza a projektek megvalósításának költségeit, melyek kidolgozása során a műszaki adatok alapján végzett költségkalkulációk kerültek figyelembevételre. A költségvetés tervezése során a közvetlen költségek körébe betervezésre kerültek a projektek előkészítésének költségei, melyek tartalmazzák az előkészítés, a menedzsment költségeket, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait is. Harmincegy projekt került megnevezésre, melyből közel az ötöde került a Regionális Operatív Programból tervezésre, melynek többsége ERFA típusú. A projektek tervezett összköltségvetése 13.961.416,45 eFt.

Az összköltségvetés tartalmaz összesen 700.991,62 eFt előkészítési költséget, melyben tervezés, engedélyeztetés és egyéb előkészítéssel kapcsolatos költségeket tartalmaz. A megvalósítással kapcsolatosan 1.401.983,24 eFt menedzsment költség került beállításra, mely a lebonyolítással kapcsolatos személyi jellegű ráfordításokat tartalmazza. A pénzügyi műveletek ráfordításaként 175.247,91 eFt került betervezésre figyelembe véve a megvalósítás során a likviditás biztosításából eredő hitelek költségeit, csökkentve a már meg lévő önerő kamataiból adódó bevételekkel. A megvalósítandó pályázatok költségei az alábbiakban bemutatásra kerülő bontásban kerültek betervezésre, külön bemutatva megvalósításuk időszükségletét. ROP pályázatból megvalósítandó projektek A Regionális Operatív Programokból megvalósuló 1.452.323,97 eFt összértékű fejlesztés, melyek nagyságrendjét megvizsgálva funkciók alapján a tervezet szerint megállapítható, hogy a legnagyobb költséget a Közösségi funkciók ellátására került betervezésre 821.097,9 eFt nagyságrendben a legkevesebb 22.176,53 eFt az ERFA típusú Gazdasági funkciókra, a lakáscélú projektek nem kerültek betervezésre.

A projekteket külön-külön az alábbi részletezésben kerülnek tárgyalásra, vizsgálva a megvalósítás költéségét és a megvalósítás időtartamát.

110



Gazdasági funkció (ERFA) típusú projekt Az Almásy út 10. Irodaépület és vegyesiparcikk kereskedés homlokzati rekonstrukciója, mely 22.176,53 eFt-ból kivitelezhető. A beruházás a 2010. évi költségvetést érinti. Városi funkció (ERFA) típusú projekt A Kossuth tér fejlesztése, megújítása összesen 149.660,0 eFt költségvetéssel kivitelezhető, mely projekt megvalósításának kezdete 2010. évre került beütemezésre. A megvalósítás a tervezet szerint közel hat hónapot vesz igénybe, melynél a költségek megoszlása 15% nagyságrendű a kezdeti és a befejezési időszakban, illetve 35% a közbenső szakaszban. Közösségi funkció (ERFA) A művelődési központ és a városi könyvtár megújult épületbe költöztetése projekt esetében a költségvetés összege 821.097,9 eFt. A projekt tervezett kezdete 2010, ekkor a teljes költségvetés 25%-a kerül felhasználásra, majd a 20, 20, 25 végül 10%-a kerül elköltésre a beruházás ütemének megfelelően az ötödik negyedévben. Közcélú funkció (ERFA) A régi városháza épületének felújítása, a Polgármesteri Hivatal funkcióinak kialakítása 208.824,8 eFt becsült költségvetésű. A megvalósítás során a 2011-ben kerül sor, ekkor a teljes költség 70, illetve 30%-a kerül felhasználásra. Kiegészítő jellegű tevékenység ESZA típusú kiegészítő tevékenységű projekt Helyi tananyag fejlesztése, oktatása ERFA típus esetén 35.125,0 eFt nagyságrendben került betervezésre, melynek megvalósítása 2010. első félévében kezdődik. Tervezett magán beruházások A tervezett magánberuházások nagyságrendje 4.105.000,0 eFt, melyből a nagyobb részt 3.305.000,0 eFt az üzletközpontok kialakítása, 800.000,0 eFt nagyságrendben tömb rehabilitáció szerepel lakóházak felújításával és építésével.

111



Lidl üzletközpont megépítése projekt Az üzletközpont teljes költsége a tervek szerint 500.000,0 eFt, melynek felhasználása három negyedév alatt valósulhat meg negyedévenként 15, 25, és 60%-ban. Az üzletközpont kivitelezése 2010. március végéig történik meg a tervezet alapján. Üzleti szolgáltató egység, lakás-, mély garázsépítés A szolgáltatóegység építése összesen 800.000,0 eFt nagyságrendű, mely beruházás magánbefektetők pénzéből valósulhat meg. A megvalósítás tervezett kezdete 2008. harmadik negyedéve és 2009. negyedik negyedévéig tart. Tömb rehabilitáció Tömb rehabilitáció kerül megvalósításra 1.500.000,0 eFt összköltségvetéssel, mely rehabilitáció a legnagyobb magánberuházás a projektek esetében. A megvalósítás közel két éves időszakot ölel át 2010. év második felétől 2011. év végéig tart. Piramis Bevásárló Központ építésének folytatása A bevásárló központ folytatására 1.200.000,0 eFt került betervezésre, mely szintén magántőkéből valósul meg egy év alatt 2010. év végéig. Lakóházak építése / felújítása A lakóházak felújítása a teljes tervezi, időszakban történik, melynek tervezett nagyságrendje 105.000,0 eFt, mely a lakosság által valósul meg folyamatos hozzájárulással 2013. év végéig. Közszféra kapcsolódó projektjei A közszféra kapcsolódó projektjei közül 6.424.000,0 eFt nagyságrendben, melyből a legnagyobb hangsúlyt az infrastruktúra fejlesztése kapja 2.510.000,0 eFt nagyságrendben, a legkevesebbet templom felújítás 96.000,0 eFt nagyságrendben.

112



A református templom és környezetének felújítása A templom felújítása 41.000,0 eFt-ba kerül, melynek megvalósítása a költségvetésben 2008. második félévétől 2010. végéig tart. A katolikus templom és környezetének felújítása A katolikus templom környezetének felújítása 55.000,0 eFt összköltséggel valósulhat meg a tervek szerint, mely tevékenyég 2010. második negyedévétől 2012. harmadik negyedévével bezárólag tart. A vasút átfogó fejlesztése A vasút átfogó fejlesztése egy komplett projekt, melynek összköltségvetése 2.500.000,0 eFt-ból valósítható meg, mely kapcsolódó projekt a városfejlesztés esetében. A kivitelezés időtartam a projektek közül az egyik leghosszabb, hiszen két és fél év alatt kivitelezhető, melynek kezdő időpontja 2010 harmadik negyedéve. A mozi épületének felújítása Az épület felújítása 40.000,0 eFt nagyságrendben került betervezésre, melynek megvalósítása 2010. második és 2011. harmadik negyedéve közt valósulna meg. A piac környezetének felújítása A piac környezetének felújítása 60.000,0 eFt összegben került betervezésre, valamivel több, mint egy év alatt 2010. negyedik negyedévétől következő év végéig. A régi víztorony megerősítése és funkcióval való megtöltése

113



A víztoronynál megerősítés és funkcióval való megtöltés került betervezésre, mely a költségvetésben 120.000,0 eFt nagyságrendben került betervezésre. A projekt kivitelezése közel egy év alatt valósul meg, a befejezés időpontja 2013. első félév vége, mely az egyik legkésőbbi az összes projekt közül. Energia hatékonysági beruházások és megújuló energia bevezetése Az energiahatékonysággal összefüggő projektek négy tervezett ütemben valósulnának meg, 2008. utolsó negyedévétől 2010. év végéig. A kivitelezés negyedéveiben 25, 10, 45 és 20%-os megoszlás került betervezésre, melynek összköltsége 150.000,0 eFt nagyságrendű. Belvízelvezető rendszer fejlesztése (hiányzó rendszerek kiépítése – Széchényi út, Vásárhelyi út) A belvízelvezető rendszer fejlesztésére 550.000,0 eFt került betervezésre, mely beruházás szintén ütemezve valósul meg öt félév alatt. A megvalósítás 2009. negyedik negyedévétől 2010. év végéig tart, negyedéves kihagyásokkal. A megvalósítás pénzügyi eloszlása 10, 10, 30 és 20%. Petőfi Sándor Ált. Isk. rekonstrukciója Az általános iskola rekonstrukciója 200.000,0 eFt összköltségű, mely négy ütemben 2010. év végétől 2011. év végéig valósul meg. A beruházás 10, 40, 30 és 20%-os megoszlásban történik, féléves, illetve az utolsó szakasz esetében negyedéves szünetekkel. Bercsényi Miklós Kollégium rekonstrukciója A kollégium rekonstrukciója későbbi időpontra került a terv szerint, itt a kezdési időpont 2012. év eleje, a befejezése 2012. második féléve. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a költsége 220.000,0 eFt nagyságrendben került betervezésre. Bercsényi Miklós Gimnázium tetőterének beépítése A gimnázium tetőterének beépítése 50.000,0 eFt-ba kerül, mely egy év alatt valósítható meg teljes egészében. A Kezdés időpontja ennél a projektnél 2012. év eleje, a befejezése év vége. Új tagóvoda A tagóvoda 160.000,0 eFt összköltséggel kivitelezhető, melynek időtartama másfél év. A beruházás kezdő időpontja 2010. második negyedéve. EGYMI egyedi projekt Az egyedi projekt esetében a teljes megvalósítás költsége eléri a 1.420.000,0 eFt-ot. A kapcsolódó projektek esetén ez a második legnagyobb beruházás, melynek a kivitelezése három és fél évig tart 2013. év végével bezárólag. A megvalósítás negyedévente a teljes költségvetés 6%-a kerül a tervezet szerint felhasználásra. Szociális nappali ellátás fejlesztése Az ellátás fejlesztésére 220.000,0 eFt került betervezésre, melynek ütemezése négy részben került betervezésre. Az első a teljes költségvetés 4%-át teszi ki és 2008. utolsó negyedévében valósult meg. A következő ütem háromnegyedév alatt valósítható meg, a teljes költség 36%-át teszi ki és 2009. év végéig fejeződik be. A harmadik ütem 2010. harmadik negyedévére került beállításra a teljes költségvetés 6%ában. Az utolsó ütem megvalósítása 2011. második félévétől év végéig tart, a költsége az összköltség 54%a. 114



Önkormányzati utak fejlesztése (Pánthy út, Batthyány út, Széchényi út, Bethlen u.) Az útfejlesztés, mint kapcsolódó fejlesztés 278.000,0 eFt nagyságrendben került beállításra. A megvalósítás egy évig tartott és 2009. harmadik negyedévében befejezésre került. Körforgalmi csomópontok kialakítása a Pánthy út – Kossuth út mentén, valamint a Kossuth út – 46-os út találkozásánál A csomópontokra a tervezet szerint 180.000,0 eFt-ra van szükség, mely beruházás megvalósítása félévet vesz igénybe, a kezdése 2010. harmadik negyedéve. Új utak létesítése az Öntöde területén Az Öntöde területén az útlétesítésekre 70.000,0 eFt került beállításra, mely projekt kivitelezése 2011. év végéig tart három negyedéven keresztül. 20, 60, 20% megoszlásban Kerékpárút építése a 46-os mentén az Ipari Parkig Az ipari parkig tartó kerékpárút kivitelezése két év alatt elkészül, melynek kezdési időpontja 2010., összköltsége 50.000,0 eFt. A Volán-buszpályaudvar fokozatos felszámolása, a tömegközlekedési rendszer átformálása A buszpályaudvar problémájának megoldása 2010. év elejétől 2011. év végéig tart, a költsége 10.000,0 eFt-ra becsülhető. Parkolók kiépítése A parkolók létesítésére 50.000,0 eFt-ot kell a tervezet szerint fordítani, ennek magvalósítása 2010. év közepétől 2013. év végéig tart évente az összköltségvetés 5%-ának megfelelő ütemezésben. Megvalósítás kapcsolatos további költségek A megvalósítás során számolni kell az előkészítés, menedzsment, valamint a pénzügyi műveletek költségeivel, melyek összértéke 2.278.222,77 eFt. Ezeken belül a legnagyobb volument a menedzsment költségek jelentik 1.401.983,24 eFt nagyságrendben, ezt követik z előkészítés költségei és a legalacsonyabb 175.247,91 eFt nagyságrendben a pénzügyi műveletek költségei.

115



Előkészítés költségei Az előkészítés költségeinek nagyságrendje 700.991,62 eFt, mely összeg a tervek, tanulmányok elkészítésének, engedélyek költségeit tartalmazza túlnyomó részben. Az előkészítés költségei a tervezet kezdési időpontjától merülnek fel és a teljes ciklus végéig tartanak. A felmerülése évenként kalkulálható, hasonló nagyságrendben, mint a megvalósítás tervezett költségei. Menedzsment költségek A menedzsment költségek szintén a megvalósítással egyenes arányban változó költségek, hiszen a beruházással együtt, annak megvalósítása érdekében merülnek fel. Ennek a tervezett nagyságrendje közel 1.401.983,24 eFt Pénzügyi műveletek kiadása A pénzügyi műveletek kiadásai a hitelek és egyéb tranzakciók költségeit tartalmazzák. A költség nagyságrendjét szintén befolyásolja az adott időszakban megvalósuló fejlesztésre fordítandó források nagyságrendje, melynek a tervezett szerinti nagyságrendje a teljes időszak alatt 175.247,91 eFt.

7. Előkészítettség állapota összefoglalóan – elvégzett és még el nem végzett tevékenységek és azok ütemezése Elvégzett tevékenységek: Stratégiai tervek elkészítése (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Előzetes akcióterületi terv) Építészeti ötlettervek, előzetes tervek elkészíttetése Rendezési tervvel való egyeztetések Lakossági, civil, vállalkozói és kistérségi egyeztetések Partnerségi egyeztetések Hatósági előzetes egyeztetések ÉAOP-2007-5.1.1./D. pályázat első fordulós pályázati anyagának előkészítése A fejlesztésekhez szükséges tulajdonjogok (önkormányzati) megszerzése 116



A fejlesztésekhez szükséges tulajdonosi (önkormányzati) döntések meghozatala Projektmenedzsment szervezetekkel kapcsolatos elképzelések kidolgozása, a szükséges döntések meghozatala Kiviteli tervek elkészíttetése Teljes akcióterületi terv elkészítése Engedélyeztetési eljárás lebonyolítása Projektmenedzsment szervezet felépítése, a működés elindítása Még el nem végzett tevékenységek: ÉAOP-2007-5.1.1/D. pályázat második fordulós pályázati anyagának elkészítése

8.

Mellékletek

117

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

Recommend Documents