TÖRÖKBÁLINT ÚJ VÁROSHÁZA ÉPÍTÉSZETI TERVPÁLYÁZATA MŰSZAKI LEÍRÁS
Tartalomjegyzék Építészeti műszaki leírás
2
Tájépítészet
7
Tartószerkezet
7
Épületgépészet
8
Épületvillamosság
9
Helyiség program
10
Beépítési adatok
12
Költségbecslés
12
Tervjegyzék 1
Helyszínrajz
2
Alaprajz
3
Alaprajz
4
Homlokzatok, metszet
5
Homlokzatok, metszet
6
Látványterv
1
Helyszín és annak elemzése A tervezési helyszín Törökbálint közigazgatási centrumában található. A környező tömbbeépítések esetén fellelhetőek az egykori falusias jelleg fő elemei. Az épületek elsősorban oromfalukkal fordulnak az utca fele. Az idővel elaprózódó telekosztások miatt a hosszházas kertudvarok szélessége jelentősen lecsökkent. Az épületállomány változó képet festve a városiasodás, urbánus attitűd jeleit mutatja. A helyszínt erősen meghatározza a tömbbelsőben található Kálvária-domb, mely a kialakítandó városi parkkal kapcsolódva új, egyedi közterületi felületévé válhat a településnek. A Városháza helyszínéül szolgáló telek mind az újonnan létesülő városi parkhoz, mind a történeti hagyományok jeleit magán hordozó tömbkerethez csatlakozik. Ezt a helyzeti előnyt igyekeztünk a tervezésünk során szem előtt tartani és maximálisan kihasználni.
Irányelv A Városháza, mint intézmény a helyiségprogramon túl egy olyan szellemi közösséget is jelent, mely egy élő, működő város hétköznapjainak fontos színtere lehet. A város élhetőségéhez számtalan tényezőn túl a közterületeinek megfelelő kialakítása és az adminisztratív rendszereinek gördülékeny működése is hozzátartozik. Ezért olyan épület tervezésére törekedtünk, mely a helyzetéből adódóan jó közterületi kapcsolatokat létesít, miközben belső funkcionális elrendezése könnyű és átlátható üzemeltetést tesz lehetővé. Mit is jelent a Városháza? Mennyiben analóg a „család házával”? A város nem egy nagy család, itt nem ismer mindenki mindenkit. Nem mindenki tudja, hogy a konyhában hol a dugóhúzó, a vasalódeszka pedig a kamrában, az ajtó mögött van. A város házát olyanra kell tervezni, ahol kiismerheti magát az, aki életében először jár benne, de annak sem unalmas, aki nap mint nap benne dolgozik. Úgy reprezentál, hogy közben mértéktartó és egyben kifejezi a közösség egészséges öntudatát, de nem „kivagyi”. Ezen kívánalmak szintézise alakította tervünket.
2
Beépítési lehetőségek vizsgálata
01 az épület mindkét szomszédja felé falat képez, a kialakult belső udvar folytatása lehet a tervezett parknak, azonban rossz arányú, a közlekedők pedig igen hosszasak 02 az átrium által belső, saját világ jön létre, viszont a Városháza működése elzárkózik a csatlakozó terektől, valamint elzárja a Munkácsy utcát a tervezett belső parktól 03 a teljes utcafrontot elfoglaló tömeg zártabb udvart határol le, melynek megnyitása a Művelődési ház felé orientálódik, ennek kialakítása azonban nem kommunikál ebbe az irányba 04 az utcafronton kifeszülő tömeg elzárja az utcát a parktól, a szabdalt tömegalakítás csökkenti a léptékbeli kontrasztot a környezettel, azonban nehezíti a jó belső működést 05 a kialakult belső térrész szerves része tud lenni a tervezett parknak, azonban a Művelődési ház felé záródó tömeg gátolja az épületek esetleges kommunikációját 06 a telken végighúzódó egyszerű – irodaház-szerű – tömeg elrendezésében folytatja a meglévő beépítési sort, azonban léptékében, magasságában egyáltalán nem illeszkedik bele 07 az L alakú tömeg teret képez a Munkácsy utca felé, azzal jól kommunikál, azonban a parktól elzárkózik, valamint a bejárat és belső közlekedők szempontjából rossz adottságai vannak 3
08 a tömeg önmaga által létrehozott udvarával nyit az utca felé, azonban a szomszédoktól elzárkózik és a park felé is komoly vizuális és fizikai akadályt képez az utcáról érkezőknek 09 a telek végébe helyezett tömeg előtt városi tér alakulhat ki, azonban a park szélére tolt épület idegen testként hat, az utca beépítési struktúrájába egyáltalán nem illeszkedik 10 a Z alakú tömeg két teret képez, melyek az utca és a Kálvária-domb irányába nyitnak, a tömeg nagy kiterjedése azonban az utcától idegen, belső működése megkérdőjelezhető 11 a két tömeg összekapcsolás jól illeszkedik az utcaképbe, belátást és átközlekedést enged a park irányába, viszont az utca felőli „zsák” kellemetlen zugot képez 12 a tömegek hierarchizálása finomítja a beépítésbe való illeszkedést, a keskeny tömeg mindkét oldalán kapcsolat nyílik a park irányába; az utca felőli tér jól körülhatárolható, ünnepélyesebb, burkolt teret képez, míg a Kálvária-dombról leérkezve egy könnyedebb hangulatú, parkosabb területre érkezünk
A külső terek („a város”) A Munkácsy utcára csatlakozó telek épített környezete heterogén képet mutat. A régebbi földszintes lakóépületek utcavonalra merőleges gerincű tetői, valamint a közelmúltban épített közösségi épület emeletes, utcával párhuzamos tetőgerincű tömege a két ellenpontja a környező beépítésnek. E két szélsőérték között számtalan egyéb telepítési mód megtalálható. A tervezett szabályozás a nagy, jelenleg fel-felszakadó keretet közfunkcióval tölti meg belülről, új teret adva a jövő fejlesztéseinek. Az újonnan tervezett városházát tehát úgy kell kialakítani, hogy az utca és a majdani közpark irányába is teret alkotva jelenjen meg, így elkerülhető a „hátat fordítás” esete. Alapfelvetésünk, hogy a jelenlegi kialakításhoz idomulva, az utcához kapcsolódva egy városias teret (díszteret), míg a tömbbelső felé egy oldottabb, zöldebb pihenőkertet hozzunk létre. A két térrész mind közvetlenül, mind az épületen át összekötésre került, így a helyszín tulajdonképpen épületrészek és szabad terek dinamikus váltakozásából áll.
4
Beépítési lehetőségek utcaképi megjelenései
5
A belső terek („a ház”)
Adott tehát a két külső tér és a Városháza alapképlete. Az épület tervezésekor additív tömegképzéssel dolgoztunk, mivel ez a jelleg úgy hoz létre a funkció által megkövetelt volument, hogy a meglévő beépítések léptékéhez illeszkedjen. A funkcionális igények és a helyszín adottságainak mérlegelése során jutottunk a koncepció alapjához, mely szerint az épületegyüttes egy oldalfolyosós, egy középfolyosós tömegből, valamint a park szintjére helyezett testületi ülésterem vertikális kubusából áll. Az előbbi két hosszház tetőidoma összeszerkesztett, együttesen mutat koherens egészet. Az ülésterem téri formálása jelszerű, tágabb gondolati asszociációkat enged. A terem helyzetének különlegessége, hogy a dísztéren átközlekedve esetenként feltárható a belső világa, új olvasatot adva a demokratikus intézményi rendszer működési mechanizmusának. Az üléstermet szándékosan nem helyeztük az utcaszint fölé, így rálátást engedve a döntéshozatali folyamatokra. Természetesen a betekintés belső oldali függönyözéssel igény szerint meggátolható. A hosszanti tömegek között alakul ki az épület bejárati zónája, mely a két külső térhez kapcsolódva helyezkedik el. Az épületen belül a közlekedőterületek szintjei szoros vizuális kapcsolatban vannak egymással, könnyen áttekinthetővé téve a belsőt. Az utca szintjén, a dísztér irányából érkezve, vagy a park szintjéről rámpán érkezve az előtér- fogadótér belső kialakítása lehetővé teszi a teljes épület szintbeli átlátását. Ez egyrészt az épület felügyelete szempontjából előnyös, másrészt bárki számára könnyen áttekinthető és megérthető.
Funkcionális lehetőségek Az ügyfélszolgálati területet a dísztérhez csatoltan helyeztük el. Így az épület előtt elhaladva látható az intézmény itteni leterheltsége, valamint a belső tér a hétköznapok és a mindennapok részévé is válik. A politikához köthető polgármesteri, alpolgármesteri és jegyzői funkciók az oldalfolyosós épületszárnyban kaptak helyet. Az itteni közlekedő a dísztérhez kapcsolódik, így folytatva az utcaszinten megkezdett nyitott kapcsolati viszonyrendszert. Az épület középfolyosós szárnya a közigazgatási funkciócsoportokat tartalmazza. Itt az optimális helykihasználás, valamint működési szempontból gyorsabb elérés érdekében alkalmaztuk a középfolyosós szisztémát. A rendszer zárt folyosói ódiumát elkerülve azt fellazítottuk, majd áttörésekkel osztottuk, vagyis az ide integrált lépcsők áttöréseivel, valamint a többi födémáttöréssel, felülvilágítókkal egy térben kapcsolt struktúrát alakítottunk ki. Az itt folyó mindennapi munka során a különböző szintek egyetlen téri egységet alkotnak. Az ülésterem jellegéből adódóan az előző két rendszertől eltérő. Ezért döntöttünk annak külön tömegbe történő elhelyezése mellett. Milyen lehetőségeink is lehetnek ez esetben? Adekvát a válasz, hogy az üléstermet a
6
dísztérrel egy szintbe helyezzük. Ennek az a hátránya, hogy a helyiség inaktív állapota esetén nagy helyet foglal, akadályt képez. Az üléstermet kapcsolhatnánk a belső park felé. Ebben az esetben a funkció egyértelműen csatlakozik a jövőbeni parkhoz, viszont elfordul a város jelenlegi aktív közterületi felületétől. Ezen szempontok vizsgálata után, a tanácsterem kevésbé kézenfekvő elhelyezése mellett döntöttünk. A telek adottságából fakadó egy szintbeli eltérést kihasználva a termet a „jövő”, a park szintjére helyeztük, ezzel izgalmas téri játékot indítva meg. Az ülésterem a belső struktúra, a szélesebb tömeg folytatásába került, az előcsarnokból közvetlen vizuális kapcsolattal rendelkezik. A terem felületének dísztérrel határos része a köztér aktív zónája, leülő és várakozófelület is egyben.
Homlokzati kialakítás Az épület hőszigetelő rendszerű vékonyvakolattal van ellátva (törtfehér színben). A lábazati és környező tereppel érintkező magasságban, a felület védelmében nemes beton burkolatot helyeztünk. Ez egyrészt megakadályozza a felület mechanikai sértését, valamint tartósan biztosítja a lábazati zóna esztétikus megjelenését. A közlekedő területek előterébenpadlótól mennyezetig- hőhídmentes acél nyílászárókat helyeztünk. Az irodaterületek esetén a szalagablakokat parapettel láttuk el a könnyebb bútorozhatóság, valamint a későbbi átalakíthatóság végett. Az üvegszerkezetek előtt helyenként fix, helyenként mozgatható szitázott, színes üveglamellás kiegészítő szerkezetet helyeztünk. Az egyes lamellák dőlésszöge a belső funkció és a csatlakozó közterület kapcsolata határozza meg. A lamellák helyenként felületté állnak össze, más részeken élben látszódva szinte észrevehetetlenek. Az épület tetőszerkezetére cserépfedést terveztünk, melyek külső oldali vízelvezetéssel rendelkeznek.
Tájépítészet A dísztér a jelenleg is meglévő járda burkolatához csatlakozik. A téren a gépjármű közlekedés áthaladása burkolati szinten nincs megkülönböztetve a tér gyalogos burkolatától. Ennek célja a tér egybefüggő összességének prezentálása. A téren, az ülésterem „tetőszerkezetének” részeként ülőbútorokat helyeztünk el. A tér orientáltságából adódóan alkalmas városi rendezvények bonyolítására. A jövőbeni városi park irányába épített mellvédekkel kialakított füvesített teraszokat hoztunk létre. A támfalak vonalvezetése egyrészt oldottá teszi a Kálvária-domb meredek domboldalát, másrészt a park felől érkezőt rávezeti az itteni bejáratra. Az épület környezetében 106 db. parkolót helyeztünk el. A városi parkba benyúló parkoló területek lazább elrendezésű (ligetes) képet mutatnak. Ide árnyékot adó fákat telepítettünk. Fontos, hogy a szükségszerűen elhelyezendő parkoló a domb és a „patak szinti” területeket ne válassza el egymástól -nem elaprózva azt- megőrizve a helyszín jelenlegi tágasságát. Kerékpártárolókat a dísztérhez kapcsolódva helyeztünk el
Tartószerkezet A tervezett városháza épülete eltolt egységű, négy szintes kialakítású. Az épület Az egyes egységek eltérő szerkezeti kialakítással készülnek. Így az építmény három dilatációs mezőből áll. Az épületegyüttes befoglaló mérete 26 x 83 m. Az épületet sávalapokkal- az MSZ 15004-1989 2. pontja szerinti ellenőrzés végrehajtása után- gazdaságosan megvalósítható. A meglévő növényállomány gyökérzete szempontjából is ez a legoptimálisabb megoldás. A közművek tervezésénél figyelembe kell
7
venni a feltöltés tulajdonságait, azok alatt tömörített talajcsere készül a szükséges vastagságban, ezzel együtt biztosítani kell a kapcsolatok elmozdulásának a lehetőségét. A beton és vasbetonszerkezetek tervezésénél figyelembe kell venni a területen esetleg tapasztalható agresszív talajvíz korróziós hatását. Anyagminőségek: Beton: csömöszölt: C20–32/fn vasalt: C20-16/kk (S54 cementadagolással) Betonacél: B60.50 Betontakarás: min. 5 cm Az irodaszárny épületei vasbeton pillérvázas szerkezetű, kitöltő falakkal. A pillérek mérete 30/30 cm. Az épület merevségét haránt vasbeton falak biztosítják. Az ülésterem teherhordó függőleges és ferde falai monolit vasbeton szerkezetűek, 30 cm vastagsággal. A teljes épület födémszerkezete monolit vasbeton síklemez, 20 cm vastagsággal. A fölszinti ügyfélforgalmi homlokzaton a födémet acélszerkezetű pillérek támasztják. Anyagminőségek: beton: C20 – 16/kk betonacél: B60.50 (egyedi vas esetén) C15H (hegesztett háló) Épületgépészet Az épületben közönségforgalmi és igazgatási valamint kiszolgáló helyiségek kerültek elhelyezésre. A telek környezetében kiépített közműhálózat található- a környező utcákban húzódó víz- és a gáz közcsőről, valamint közcsatornáról- bekötésének lehetősége adott. A víz- és gáz mérését épületen kívül oldjuk meg. Hidegvízellátás: Az városháza napi vízfogyasztása az 1/1995(I.31) KHVM rendelet alapján: 105 fő (dolgozó) 25 l/fő,nap 2.625 l/nap 130 fő (ügyfél) 20 l/fő,nap 2.600 l/nap A vizes csoportok alaprajzilag két egységbe helyeztük. A padlóban vízvezeték számára kötést nem szabad készíteni, ezért a hidegvíz (és a meleg víz, valamint a cirkulációs víz) alapvezetéket épületen kívül (földben) helyezzük el úgy, hogy vizes csoportonként (konyha, kazán és öltöző számára is) egyegy bekötést készítünk. Az épületen belüli vízvezetékek falban illetve álmennyezeti térben szerelendők. A víz szűrését, lágyítását épület gépészeti terében oldjuk meg. Belépésekkor helyi elzárókat irányoztunk elő. Melegvíz ellátás: Használati melegvizet készítünk a vizes csoportok, a személyzeti öltöző és a büfé számára. A használati melegvíz központilag kerül előállításra, a gépészeti helyiségbe telepített 1000 liter űrtartalmú, indirekt fűtésű melegvíz termelővel. A vezetékben lévő víz lehűlésének megakadályozására szivattyúval hajtott cirkulációs hálózat létesül. A szivattyút idővezérlésű kapcsoló működteti beállított programnak megfelelően. Használati melegvizet a későbbiek során a délnyugati tájolású tetőre helyezett napkollektorokkal, a kieső időszakban pedig kazánnal állítjuk elő. Oltóvíz biztosítása: Az négyszintes. A mértékadó tűzszakasz 2757,4 m². A mértékadó tűzszakaszra a szükséges oltóvíz mennyisége a 46 §. (5) bekezdése alapján: 3900 l/min. Belső tüzivíz igény (két nedves tűzcsap egyidejű igénye): 600 l/min. A Városháza számára tüzivíz ellátó berendezést tervezünk nedves fali tűzcsapok beépítésével. A beépített tűzcsapok száma szintenként 1 db.
8
Csatornázás: Az épületre hulló csapadékvíz mennyisége: 25 l/s A tetőfelületre hulló csapadékvizeket belső lefolyók segítségével vezetjük talajszintig, innen összegyűjtve esővíztározóba kötjük. A túlfolyóhoz csatlakozva a felesleget telken belül szikkasztjuk Gázellátás: Gázellátást igényel a parkszinten kialakított gépészeti helyiségbe telepítendő kondenzációs falikazán. A kazán számára a helyiség levegőjétől független füstgázelvezető rendszert tervezünk, melyet a tető hóhatára fölé - 50 cm magasságig vezetjük ki. Központi fűtés: A helyiségek hőveszteségének, valamint a természetes és mesterséges szellőztetésből (depresszióból) adódó hőigény pótlására 70/55 °C hőfoklépcsővel üzemelő radiátoros fűtőtesteket tervezünk. A radiátorok helyi szabályozással, termosztatikus fejjel ellátott szelepekkel kell ellátni. A tervezés során elsődleges célunk volt az energiatudatos gondolkodás. A korábban leírt kollektorok mellett olyan passzív eszközök beépítését tartjuk célszerűnek, melyek alkalmazásával a későbbiekben energia takarítható meg. A fenntartható tervezés eszméje alapján már a tervezés kezdeti periódusában figyelembe kell venni olyan beépítési, telepítési megoldásokat, melyekkel - mint például ún. napcsapdákkal- jelentős passzív energia plusz nyerhető. Szellőzés A nyitható nyílászáróval nem rendelkező (pl vizesblokkok) helyiségekbe ventilátoros elszívást készítünk úgy, hogy, hogy az elszívó rácsok és álmennyezetbe rejtett csőventilátor segítségével egységenként 150 m³/h levegőt juttatunk tető fölé. A személyzeti öltöző helyiségei – az öltőzőt leszámítva – külső nyílászáróval rendelkeznek, ezért mesterséges szellőzést kialakítani nem szükséges. Épületvillamosság A méretlen fővezetéket, földkábelt a délnyugati homlokzat előteréhez kapcsolódó elektromos elosztó helyiség fogadja. A főkapcsoló és a főmérő ide kerül beépítésre. A világítási rendszerek és egyes épületrészek szerkezetének rendeltetésével, esztétikai és belsőépítészeti követelményeivel harmonizáló világítótestekkel és energiatakarékos fényforrásokkal kerülnek kiépítésre. A lámpatestek kialakításánál az ütésállóság is fő szempont. A világítási hálózatok kapcsolása fokozatokban történik, még a nagyobb terű helyiségekben is. A fényforrások kiválasztásánál különös gondot kell fordítani a színvisszaadás biztosítására, ami lehetőleg 3300K alatt legyen. Az utak és a ház külső világítása szürkületkapcsolóról reteszelve történik. A dugaszoló aljzatok érintésvédelemmel kerülnek ellátásra. (benyúlásmentes). Az érintésvédelem módja nullázás, (PEN) az épület fém hálózatainak összekötésével kialakított egyenpotenciálú hálózattal kiegészítve. Az egyenponteciálú hálózat kialakítását legalább 4 mm2 keresztmetszetű rézvezetékkel kell elkészíteni. A hálózatba az épület valamennyi nagykiterjedésű fém hálózatát és fémszerkezetét be kell kötni. Az érintésvédelmi vezetéket minden üzemszerű feszültség alatt álló berendezésekhez ki kell vezetni, és azokat be kell kötni. Az érintésvédelem hatékonyságáról méréssel kell meggyőződni. A dugaszolóaljzatok hálózatait és a konyhai villamos berendezéseket érintésvédelmi relével látjuk el. A 2002.(I.23.) BMr. 9. szám /II.kötet III. fejezete szerint az épületre villámhárító rendszert kell telepíteni. Az épület főkapcsoló berendezésében elhelyezésre kerülő tűzvédelmi kapcsoló leválasztja a hálózatról valamennyi elektromos berendezés energia ellátását. A különböző helyeken lévő elosztókban lehetőség van a helyi áramtalanításokra. Automatikus tűzjelző berendezés lekapcsolja a légtechnikai berendezéseket, áramtalanítja az épületet és jelzést ad a tűzoltóság felé, amennyiben telepítését a tűzvédelmi hatóság előírja.
9
Helyiség program tervezett
program
park szint testületi ülésterem öltöző iktató irattár park szint összesen
118,76 13,60 52,68 108,68 293,72
m2 m2 m2 m2 m2
120 15 50 110 295
m2 m2 m2 m2 m2
utcaszint szélfogó és előcsarnok ügyfélváró és ügyfélszolgálat konyha étkező városfejlesztési iroda fénymásoló főépítész tárgyaló fénymásoló, borítékoló teakonyha adóhatósági irodavezető adóhatósági I csoport adóhatósági II csoport anyakönyvvezető szociális és hagyatéki ügyintéző tárgyaló hatósági iroda utcaszint összesen
68,04 151,34 64,75 125,93 13,50 19,35 19,35 13,50 10,25 18,38 57,15 57,15 18,45 47,03 19,12 38,01 741,30
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
70 150 60 130 15 20 20 15 10 20 60 60 20 50 20 40 760
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
40,07 18,02 45,08 20,06 61,44 30,43 10,80 40,50 35,55 19,80 19,58 28,58 14,75 10,06 20,70 20,03 81,00 29,70 14,85 20,47 19,13 38,01
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
40 20 50 30 40 30 10 40 35 20 20 30 15 10 20 20 80 30 15 20 20 40
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
emelet jegyző aljegyző jegyzői és jogi iroda szervezés alpolgármesterek pénzügyi irodavezető pénztár és páncélhelyiség pénzügy I csoport pénzügy II csoport rekreációs szoba városrendészet irodavezető iroda öltöző informatika szerver munkaügy műszaki iroda pénzügyi vezető pénzügyi iroda intézményvezető tárgyaló városgondnokság titkárság
10
emelet összesen
638,61 m2
tető szint polgármester titkárság és ügyfélváró teakonyha tárgyaló polgármesteri kabinet tető szint összesen
36,55 49,39 9,12 39,57 61,44 196,07
összes program által meghatározott hasznos terület
m2 m2 m2 m2 m2 m2
1869,70 m2
tervezett
635 m2
40 50 10 40 50 190
m2 m2 m2 m2 m2 m2
1880 m2
program
park szint közlekedő takarítószer tároló lépcső és lift elektromos helyiség mosdó épületfelügyelet gépészet zsiliptér raktár audiovizuális központ park szint összesen
117,75 7,20 13,34 15,40 27,07 12,90 60,77 15,15 22,98 9,92 302,48
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2
utcaszint lépcső és lift mosdó közlekedő mosdó utcaszint összesen
17,70 32,40 132,30 27,37 209,77
m2 m2 m2 m2 m2
0 0 0 0 0
m2 m2 m2 m2 m2
emelet közlekedő lépcső és lift mosdó mosdó emelet összesen
211,39 17,70 32,40 27,37 288,86
m2 m2 m2 m2 m2
0 0 0 0 0
m2 m2 m2 m2 m2
36,45 17,70 32,40 86,55
m2 m2 m2 m2
0 0 0 0
m2 m2 m2 m2
tető szint közlekedő lépcső és lift mosdó tető szint összesen összes program által nem meghatározott hasznos terület
összes hasznos terület
887,66 m2
0 m2
2757,36 m2
11
Beépítési adatok telek adatok előírások
tervezett állapot
488/1, 489/1, 489/2, 490 telekméret
9232 m2
Vi-1 legnagyobb terepszint feletti beépítettség legnagyobb terepszint alatti beépítettség legnagyobb szintterületi mutató legnagyobb épületmagasság legkisebb zöldfelületi arány terepszint feletti beépítettség terepszint alatti beépítettség szintterületi mutató épületmagasság zöldfelület aránya
30 30 1,3 12 40
% %
13,27 2,00 0,4 10,55 68
% %
m %
m %
Költségbecslés
FŐ HELYISÉGEK BRUTTÓ SZINTTERÜLETE (program szerinti helyiségek a hozzájuk tartozó közlekedő, tartózkodó területekkel, szociális helyiségekkel) KIEGÉSZÍTŐ HELYISÉGEK BRUTTÓ SZINTTERÜLETE
M2
EGYSÉGÁR, EFT/M2 (áfával)
KÖLTSÉG, EFT
2666
345000
919797600
91,4
140000
12796000
286,7
110000
31535680
1063
25000
26575000
(gépészeti helyiségek, gépkocsi tároló, stb.) EGYÉB ÉPÍTETT SZERKEZETEK TERÜLETE (előtetők, egyéb födémek) BURKOLT KÜLTÉRI TERÜLETEK
KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN
990704280
12
