Tréning OEFI - pedagógusok

Tréning – OEFI pedagógusok Hotel Griff 2009. március 09. Solymosy József Bonifácz OEFI [email protected]

Ismeretek Mit ad át (tartalom)

befogadó Ki adja át (személy) Hol adja át (helyszín, körülmény)

….Csak az hívjon magával, aki vezetni mer….

Egészségügy = egészség ügye • Főleg, panasszal az alap- és szakellátáshoz forduló betegeket ellátó intézmény hálózat (gyógyítás, szűrés, gyógyászati segédeszközök, rehabilitáció) Népesség egészségügyi állapota

Alkotmányos jog Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: „70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

Általános és optimális jól lét = egészség

=

Népesség egészségi állapota

Egészség optimális jól lét (eszköz, erőforrás, cél) Egészség előfeltételei Béke Lakás

Egészség előfeltételeinek hiánya

Oktatás Élelem Jövedelem Stabil ökológiai rendszer Fenntartható erőforrások Társadalmi igazságosság Társadalmi egyenlőség

hátrányos helyzetű csoportok

Egészségfejlesztés - egészség promóció tartalma

Képesség

mely az egyén és csoport szintjén megvalósítja és fenntartja az egészség állapotát.

Szemléletmód

Folyamat

amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.

mely a társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja interszektoriális módon.

Egészségfejlesztés - egészség promóció eszközrendszere Felkészítés - az egyént az egészség feletti kontrollra képessé tevés, feljogosítás Propagálás: az egészség pártolása - egyéni és társadalmi akciók kombinációja politikai elkötelezettség, politikai támogatottság, társadalmi elfogadottság, konkrét egészség cél vagy program érdekében

Közvetítés (közbenjárás) szektorok közötti, állami és civil szervezeteken, csoportokon belüli és közötti - különböző érdekek és szektorok egyeztetik álláspontjaikat az egészség érdekében

Egészségfejlesztés - egészség promóció stratégiái Egészséget támogató politikai gyakorlat kialakítása Egészséget támogató környezet biztosítása

Az egészségügyi ellátórendszer új hangsúlyai Személyes (egyéni) képességek fejlesztése

Egészségbarát közösségi akciók előmozdítása

Ki fejlesztheti az egészséget?

A sajátját – mindenki Másokét – aki ért hozzá (az alapelvek betartásával)

….„…Csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja hogy miért is csinálja..”….

Alapelvek • Az egészség – alapvető állampolgári jog. • Az egészség egyszerre cél, eszköz és erőforrás. • Az egészség, mint az általános és optimális jól lét értelmezhető legáltalánosabban. • Esélyegyenlőség, szolidaritás • Szubszidiaritás • Átláthatóság, elszámoltathatóság • Emberközpontúság, szolgáltatói alapállás • Fenntarthatóság • Ágazatköziség • Demokratikus részvétel, partnerség

Hol fejleszthető az egészséget?

A saját – mindenhol Másoké – elsősorban a színtereken (az alapelvek betartásával)


A szubszidiaritás elvének megvalósulása az egészségtervek összekapcsolódásában, egymásra épülésében kistérség egészség terve

települések egészségtervei

város egészségterve

munkahelyek oktatási intézmények speciális színterek

célcsoportot ellátó

egészségterve egészségterve egészségterve

intézmények település

egészségterve rész/kistelepülés

az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek

Hogyan fejleszthető az egészség?

A saját – ahogy jól esik Másoké – tervezett, célzott, irányított változás


A tervezés megtervezése (1)

Amennyiben az a döntés születik, hogy a szervezetnek szüksége van egészségfejlesztési tervre, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: fontos, hogy a szervezet egésze belássa a tervezés szükségességét fel kell mérni a tervezéshez szükséges idő összességét és az egyénekre háruló részét


értékelni kell azt az energiát és időt, amit az emberek befektetnek a tervezésbe (és a felhasznált időt annyira lecsökkenteni, amennyire csak lehet) előre el kell dönteni, hogy ki felelős a tervezési folyamat lebonyolításáért és ki vagy mely testület hagyhatja jóvá a tervet


végig kell gondolni, hogy kinek a részvételére van szükség az egyes tervezési fázisokban (pl. az egész célcsoportot nem biztos, hogy érdemes bevonni a pénzügyi terv elkészítésében, míg más fázisokban nélkülözhetetlen a részvételük) a tervezés elején egyértelművé kell tenni hogy a terv mely részei bizalmasak és melyek oszthatók meg a nagyközönséggel


a tervezést megfelelően kell időzíteni úgy, hogy más nagyobb eseményekkel ne ütközzön olyan technikákat kell alkalmazni, hogy az érintettek számára igazi kihívás legyen a tervezés érdemes előre kitalálni, hogy a tervezés során hogyan értékelje a szervezet a munkát

A változás félelmet kelthet félelem a változástól – félelem az ismeretlentől; a számon-kérhetőségtől, a felelősségre vonástól; attól, hogy az ő eddigi munkájukra a jövőben esetleg nem lesz szükség a határidőcsúszástól; a régi szép idők hangulatának elvesztésétől az intézményesülés, a jobb menedzsment érdekében;

A változás félelmet kelthet a felismeréstől, hogy egyes programokat csak azért működtet a szervezet, hogy pénzhez jusson általuk, pedig nem illenek bele az összképbe ; Tiszteletben kell tartani munkatársaink félelmeit, és segíteni kell, hogy megértsék, hogy a világos terv által tisztábban fogják ők is látni, hogy mit csinál, merre tart a szervezet, mi a dolguk, mit várnak el tőlük és örömmel fogják látni azt is, hogy munkájukkal mit tesznek hozzá a teljes képhez. A sikerélmény viszi előre a szervezeteket és rövid távon is nyújtani kell módot a sikerre, hogy a hosszú távú célt elérjük.

Motiváció – saját szempont – minőségi javulás

Közösségi cselekvések • Motiváció • • • • •

vágy szándék

„miért nem”….. „miért igen”

nincs történés van/lesz történés

Előkészítés – irányított változtatás Folyamat Visszacsatolás - fejlesztés – korrekció ??????? ??Átadás ??– ??bővülés?? ??megszűnés??

Az egészségterv

☺

(irányított célzott változás) Egy indikátor

Egy dokumentum

Egy ciklikus működési mód

(a színtér egészségfejlesztési minőségére)

adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni, fejleszteni (promotálni).

Egészség - optimális jól lét –

eszköz,

erőforrás,

cél

irányított változtatás

Kívánt helyzet Jelen helyzet

Minőség javulás

irányított változtatás – „dimenziók”

Kívánt helyzet Jelen helyzet

Közösségi támogatottság

Szakmai kompetencia és kommunikáció

Forrás és fenntarthatóság

irányított változtatás – „bázis kérdések” megválaszolása

Jelen helyzet


Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

Szakmai Szakmai kompetencia kompetencia

Kívánt és helyzet kommunikáció

Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság


– cél-hierarchia


Kívánt helyzet Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

Jelen helyzet




Globális cél

Specifikus cél

Működési cél



– PROGRAMOK



Jelen helyzet



PROGRAMOK

Ki? Kiknek? Stb.


Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Globális cél

Specifikus cél

Működési cél Ki? Kiknek? Stb.



– Pályázat



Jelen helyzet


Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Stb.


Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Pályázat

Globális cél

Specifikus cél

Működési cél Ki? Kiknek? Stb.

Program célok Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság

I. Állapot leírás II. Probléma „térkép” III. Stratégia

Dokumentum

IV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás

indikátor SMART

Előkészítés folyamat

Megvalósítás Megerősítés

II. Probléma „térkép”

I. Állapot leírás lV. Éves cselekvési terv

V. Visszacsatolás

3

III. Stratégia

II. Probléma „térkép” nehezen kezelhető

könnyen kezelhető

lV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás

C.

D.

Kis forrásigényű, de helyi szinten nem, vagy rosszul kezelhető problémák

Nagy forrásigényű és helyi szinten rosszul kezelhető problémák

A.

B.

Kis forrásigényű és helyi szinten jól kezelhető problémák

Helyi szinten jól kezelhető problémák, amennyiben a forrásigény kielégíthető

kis forrásigényű

nagy forrásigényű

Problémák megfogalmazása, majd csoportosítása

I. Állapot leírás

3

II. Probléma „térkép”

3

lV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás

III. Stratégia

Értékek Irányok Hangsúlyok

SWOT

Mikor tervezzünk stratégiát?

Igaz-Hamis kérdőív: 1) Szervezetünk teljesen független, joga van önállóan meghozni saját döntéseit. 2) A kulcsemberek (pl. kuratórium, programvezetők, önkéntesek) igazán akarják, hogy előre tervezzünk. 3) Egy krízis közepén vagyunk, ami minden energiánkat elvesz. 4) A mindennapi dolgaink rendben folynak. 5) Olyan gyorsan növekedtünk, hogy még az igazgató sem tudja mi történik. 6) Szerencsénk van, ha túléljük a következő hetet, nemhogy még előre tervezzünk.

Mikor tervezzünk stratégiát? Igaz-Hamis kérdőív (folytatás): 7) Mi mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mi itt a dolgunk és örülünk, hogy egy jó ügyön dolgozhatunk. 8) A szolgáltatásaink iránt óriási a kereslet, de nincs elég erőforrásunk arra, hogy mindent megvalósítsunk, amire csak szükség van. 9) A szervezet vezetése sok kérdésben nem ért egyet egymással. 10) Többen úgy gondoljuk, hogy a stratégiai terv egy racionális dolog, de mivel a világ irracionális, felesleges energiát pazarolni a tervezésre. 11) Nem tudom, hogy meddig lesz meg itt az állásom, mert olyan bizonytalan ennek a szervezetnek a jövője. 12) Sokan szeretnénk, ha tisztábban láthatnánk, merre is haladunk. (forrás: Johns Hopkins University Institute for Policy Studies Wyman Park Building 34th and North Charles Street Baltimore, Maryland 211218 USA - Török Marianna 1997.)

Mikor tervezzünk stratégiát?

Ha több mint 50%-ban „igaz” válaszok érkeznek az alábbi állításokra szervezetünkkel kapcsolatban

A stratégiai célok egyediek minden szervezetre, hisz az adott szervezet ismeretén, a lehetséges alternatívák és a környezet értékelését szem előtt tartva jelölik ki a cselekvési irányokat. A stratégiai célok ideális esetben: világos irányt mutatnak; reálisak; a kimenetre koncentrálnak.

Hogyan és milyen stratégiát érdemes építeni általában?

Hogyan írjunk = stratégiai tervet?

irány igény

Jelen helyzet (most)

elégedettség

Általános stratégiai irány

Tervezett, irányított változási folyamat

Célcsoport szempontja

Kívánt helyzet (majd)

Intézmény szempontja

erősség, gyengeség, lehetőség, veszély (SWOT)

A SWOT mátrixa, a stratégiai tervezés jelentős segédeszköze

Intézményi készég-profil vagy ”COPS”

és Mérlegelés (készségprofil további elemzése) vagy „PEST+”

Stratégiai-fejlesztési tervet megvalósító szervezet/intézmény, csoport jellemzése – „COPS”

Stratégiai-fejlesztési tervet megvalósító szervezet/intézmény, csoport jellemzése – „PEST”, „PEST+”

Az egészségfejlesztési stratégia kialakítását segítő metszet

Azonnali, gyors, operatív beavatkozás kell

Stratégiai SWOT - mátrix Képesek vagyunk-e, megéri-e gyengeségeinket kiküszöbölni a lehetőségek kiaknázása érdekében (gyakran az idő a kritikus tényező)

Stratégia építés erős elemei, (alkalmas kitörési pontok lehetnek)

Erős s é ge k ("S ")

Külső veszélyek

Meg kell fontolnunk, hogy erősségünket tudjuk-e úgy hasznosítani, hogy a veszélyeket minimalizáljuk, vagy elkerüljük. (lehet, hogy az az eredmény, hogy erősségünkkel nem tudunk mit kezdeni)

Sürgős teendők lehetnek a szervezet vagy helyzet megmentése érdekében

2.)

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

1.)

Ve s zé lye k ("T")

3.)

1.) 2.) 3.) 4.) 5.)

4.)

gyengeségek

Le he tős é ge k ("O")

1.)

4.)

erősségek

má trix

3.)

(Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek)

kölcs önha tá s

2.)

S W OT

Külső lehetőségek

Gye nge s é ge k ("W")


3

II. Probléma „térkép” III. Stratégia

V. Visszacsatolás

3

3 lV. Éves cselekvési terv

Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.


PROGRAMOK bemutatása

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Ki? Kiknek? Stb.

Globális cél

Specifikus cél Működési cél

Ki? Kiknek? Mit?

Milyet?

Hogyan?

Miért? Mikor? Miből? Stb.

Milyen programot érdemes tervezni általában? Ki? Kiknek? Stb.

Szolgáltatás által kielégített szükséglet

7. 6. 5. 4. 3. 2.

1.

cél,tartalom, megvalósulás

Célcsoport szükséglete

Egyensúly szabály

önmegvalósítási szükségletek, önkiteljesítés

esztétikai szükségletek, szimmetria,rend,szépség

Kognitív szükségletek,tudni, érteni, megismerni

Megbecsülés szükséglete, teljesíteni, kompetensnek lenni

szeretet szükséglete, másokhoz tartozni

biztonság szükséglete, veszélyektől mentesen élni

fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság

A jó stratégia olyan projekteket támogat, ahol egyensúly van

Ki? Kiknek? Mit? Milyent? Hogyan?

Miért?

Mikor?

Miből? Stb.

George W. Albee képlete: számláló

Ha a számláló növekszik, a „baj” növekszik

biológiai, szervi kórtényezők „baj” =

+

stressz

támogató közösség + önértékelés + megküzdő képességek

nevező Ha a nevező növekszik, a „baj” csökken

Ki?

Kiknek? Mit?

Milyet? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

Szolgáltatást igénybevevők Intézményi partnerek Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok

ÉN

MI

Szakemberek, önkéntesek

önkormányzat egyház

Légkör Kommunikációs szándék Különböző szakmai nyelv Hálózat (formális és informális)

Ki? Kiknek?

Mit?

Milyet? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

résztevékenységek pl.: igény felmérés

"termék" előállítása

„termék” előállítása

kommunikáció (tervezés, folyamat,

Mit?

eredmény)

horizontális szakmai kapcsolatok törvényességi háttér adatvédelem monitoring

Projekt minőségi kritériumok

esélyegyenlőség fenntarthatóság hatás becslés, hatás mérés, elégedettség mérés pénz mozgás dokumentáció, adminisztráció értékelés, visszacsatolás

Ki? Kiknek? Mit? Milyet?

Hogyan?

Miért? Mikor? Miből? Stb.

Partnerség Olyan szövetség, társulás, amelyben a felek közötti kapcsolat két fő eleme a feladatok, információ, haszon, kockázat, felelősség megosztása Rugalmas, fenntartható, fejlődőképes kapcsolat

Mik a partnerség létrejöttének alapvető feltételei? Reális, konkrét helyzetértékelés - majd ez alapján: Legyen egyetértés a célok és fejlesztési prioritások terén Legyenek elfogadott működési- és időkeretek Legyenek elfogadott fenntarthatósági paraméterek

Legfontosabb partnerségi alapelvek Méltányosság Átláthatóság (információk rendelkezésre

bocsátása)

Kölcsönös haszon

Partnerségi működés jellemzői* strukturáltság, részvétel, folyamatosság, nyilvánosság-nyitottság, átláthatóság-befolyásolhatóság, visszacsatolás-értékelés.

*A CNNy (Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért) által összeállított partnerségi alapelvek

Tagjai

Taggá válás

Viszony

Eredmények

Érdek-érvényesítés

Kompetencia

Partnerségi csoport

Munkacsoport

Intézmények vagy csoportok képviselői

Egyének, szakértők

A csoportok vagy intézmények által delegált résztvevők megbízással rendelkeznek, illetve önként csatlakoznak.

Különböző módszerek alapján a szaktudásuk alapján kiválasztott (pl. tenderezés) személyek

A társadalmi párbeszéd széleskörű alkalmazásán alapul, kölcsönösség alapelve és a közös érdekek érvényesülnek.

Szaktanácsadó viszony

Közös nézőpontok, célok, stratégiák, megoldások, döntések.

Javaslatok, vélemények, elemzések döntés-előkészítő dokumentumok

A partnerek a közösen létrehozott döntések mellett állnak. Konszenzusos megállapodás.

Nincs befolyásolási lehetőség, ha a megbízó nem használja fel az eredményeket kellőképpen.

A végrehajtás ellenőrzése

–

megbízó

Nincs befolyásolási lehetőség a végrehajtással kapcsolatban.


3

II. Probléma „térkép” III. Stratégia

3

3

lV. Éves cselekvési terv

3

V. Visszacsatolás

A visszacsatolás lényege, hogy a ciklikus működést segítő, a következő évi tevékenységek előkészítését megalapozó adatokat, információkat transzparens módon bemutassa. TERVEZETT

MEGVALÓSULT

Indikátorok

ELÉGEDETTSÉG, IGÉNY FELMÉRÉS

Igényfelmérés szubjektív

objektív

• • • •

Módszer Eszköz „megrendelésre” Időzítés

Elégedettség mérés

Ciklikus folyamat

Indikátorokkal szemben támasztott általános követelmények - SMART · Specific · · · ·

Measurable Achievable Relevant Time-based

specifikusak, mennyiség, minőség tekintetében mérhetőek, objektív módon teljesíthetőek relevánsak, szelektívek, függetlenek időhöz kötöttek


dokumentum


indikátor

Előkészítés folyamat


Egy színtér egészségterve, mint ciklus Jól léti igény

HOL ÁLLUNK MOST? Probléma térkép (II.)

Egészségfejlesztési stratégia (III.) HOVÁ TARTUNK? Cselekvési terv(ek) (IV.) HOGYAN VALÓSÍTJUK MEG?

Megvalósítás (tevékenység/történés)

Elégedettség, új igény

A program és az eredmények kommunikálása, új igények felmérése

Visszacsatolás (V.), új ciklus indítása

Tervezés

Állapotleírás (I.),

%-os megvalósulás 10% veszteség esetén

Társadalmi

Olyan társadalomban

jövőkép

szeretnék élni, ami …..

Misszió

Stratégia

Projekt tervek

A miszervezetünk azért van, hogy …….. Milyen fő irányokban tevékenykedjünk? Tervezett konkrétumok

Egy projekt

Megvalósított

lebonyolítása

konkrétumok

Célcsoport

ezt érzékeli a projektből

100,0

90,0

Jól léti igény

Tervezés

81,0

72,9

65,6

59,0

Tevékenység /történés Elégedettség

Természetes veszteségi ráta (ha minden jól megy – szintenként kb 10%)

Mit kell fejleszteni? Előkészítő szakasz (egészségterv előtt) 1. Intézményi hálózat és szakmai humán háttér 2. Helyi, települési humán erőforrás 3. Közösségek 4. Helyi tervezési képességek

Mit kell fejleszteni? Megvalósítás (egészségterv indítás)

5. Egészségtervek megvalósítása 6. Egyéni ismeret, tudás szint, attitűd 7. Közösségi kohézió

Mit kell fejleszteni? Megerősítés (ciklikusan működő egészségterv) 8. Életmód változás közösségi minták alapján 9. Egészségi állapot javulása, térségi egészségtervek

elterjedése

10.Munkavégző képesség, foglalkoztathatóság

Értékelési dimenziók 1.) Forrás

3.) Közösségi támogatottság

5.) Fenntarthatóság

2.) Kompetencia 4.) Kommunikáció

Jelen helyzet

Kívánt helyzet

Minőség javulás

Tangó B 52%

Menüett B 53% forrás

forrás

30

30

20

fenntarthatóság

10

0

20

kompetencia

fenntarthatóság

10

kompetencia

elért 0

elérhető

elért elérhető

kommunikáció

közösségi támogatottság

kommunikáció


Salsa A 73%

Cha-cha-cha A 76%

forrás

forrás 30

30 20

20 fenntarthatóság

10

kompetencia

fenntarthatóság

0

kompetencia elért

elért

0

elérhető

kommunikáció

10

elérhető


kommunikáció


Keringő B 49%

Rock and roll A 89% forrás 30

forrás 30

20

20

fenntarthatóság

10

kompetencia fenntarthatóság

10

kompetencia

0

elért

0

elérhető

kommunikáció


elért elérhető

kommunikáció


Mennyire tekinthető "egészségfejlesztésinek" egy program? igen 1.

Gazdasági környezetet érinti?

2.

Politikai környezetet érinti?

3.

Intézményes segítőkörnyezetet érinti?

4.

Kulturális környezetet érinti?

5.

Társas környezetet érinti?

6.

Fizikai környezetet érinti?

7.

A célcsoport szempontjából van hatása az életmódra?

8.

A célcsoport szempontjából van befolyása a környezeti hatásokra?

9.

A program, személyi készségek fejlesztését is célozza?

10.

Tervezett formájú és tartalmú az ismeretközlés?

11.

A célcsoport igényein alapul a program?

12.

Stratégiai program és/vagy cselekvési terv része?

13.

Az adott színtéren élők közös akarata?

14.

Dinamikus folyamat része, mely az életfeltételek, az életminőség javítását szolgálja?

15.

Olyan tevékenység, mely a színtéren élők problémáinak megoldását segíti?

16.

Minőség, mely az autonóm közösség alakulásával erőforrássá válik?

17.

Egyenrangú cselekvői a lakosok, civil szervezetek, önkormányzat és intézményei, állami szervezetek és hatóságok?

18.

A tevékenységek értékelését a célcsoport és a projektet működtetők közösen végzik?

19. 20.

A közösségi támogatottság, szakmai kompetencia, kommunikáció, források, fenntarthatóság dimenzióinak együttes figyelembevételével készült a terv? „Nyeresége”: a pénzügyi támogatás mellett és/vagy helyett - ismeret, tudás, önbecsülés, a helyi demokrácia működtetésének javulása?


dokumentum


indikátor A SZÍNTÉR ÁLLAPOTÁT KOMPLEX MÓDON JELLEMZI Előkészítés

folyamat


Mit kell fejleszteni

Minek érdekében fejleszteni

Előfeltétel

1.

Alapellátás, ÁNTSZ Intézményi munkatársak, védőnők és forrás, tematika, hálózat és polgármesterek, jegyzők, fórumok optimális szakmai helyi civilek kapcsolatának részvétellel humán háttér erősítése

2.

Helyi, települési Közösségfejlesztés előfeltételeinek humán megteremtésére erőforrás

3.

4.

igény felkeltés, értékek hierarchiájának detektálása

A szükségletek felismerése és megfogalmazása érdekében

közösségi részvételi szándék

Helyi tervezési Színtereken az egészségterv képességek elkészítésének érdekében

közösségi támogatottságú célhierarchia

Közösségek



5.

Egészségtervek megvalósítása

6.

Egyéni ismeret, tudás szint, attitűd

Kockázatok elkerülése, megelőzése és kezelése

Közösségi kohézió

Életmód változás minták alapján

7.

Helyi közösségi kohézió javítása

közösségi

Előfeltétel

Partnerségi csoport működése

ismeret és attitűd mérési technikák

programok, tevékenységek igény szerinti kínálati oldala



Előfeltétel szubjektív egészségállapot besorolás éves mérése

8.

Életmód változás Egészségi állapot javulása, közösségi minták térségi egészségtervek alapján megvalósulása

9.

Egészségi állapot Egyéni munkavégző képesség, a helyi egészségtervekre foglalkoztathatóság, épülő kistérségi és javulása, térségi egészségtervek koordinált térségi fejlesztések régiós elterjedése lakossági összefogással egészségtervek

10.

Társadalmi egyenlőtlenségek Munkavégző képesség, csökkentése, foglalkoztathatóság versenyképesség növelése

jó gyakorlatok intézményesülése

Egészségi állapot – társadalmi tükör tükör

Csontváry Kosztka Tivadar (1853, Kisszeben 1919, Budapest)

Tréning OEFI - pedagógusok

Recommend Documents