Meg kell tanulnunk: a türelmet, hogy a termés beéréshez idő kell, az alázatot, hogy a dolgok most nem rajtunk múlnak, és elfogadni a teremtés rendjét, hogy a feladatok terhének egy részével terhel minket az Úr. A nagyobbik részt ma is ő viseli, hiszen számunkra túl nehéz lenne ez. A remény próbája az is, hogy a legotrombább emberi mulasztás se tudja alapjaiban veszélyeztetni az emberiség célba jutását. A növekedés –, a fejlődés áldását ma is Ő adja. De tőlünk viszont kéri az élet szent ritmusának tiszteletben tartását. E ritmus évezredes üteme a munka mellett a vasárnap megszentelése, a pihenőnap megtartása. Az embert személyként tisztelni. Úgy is, mint az idősek jogát, és a fiatalok szabadságának elismerését. Mert az ember nem magányos – szerencsétlen pára – a földgolyón, hanem Isten teremtményeként a aVÉGTELEN TÖKÉLETESSÉG társa. Az ember célba érkezése az Isten ügye is. Hiszen az Úr pihentében is megad minden áldást annak, akit szeret.
www.prohaszka.gy or.hu
2
h íre k • k e r í h • k e r í h hírek • hírek •
Gimnáziumi ünnepség 1848/49 tiszteletére Március 14-én tanulóink és kórusunk közreműködésével emlékeztünk gimnáziumunkban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az ünnepi beszédet Simon Róbert Balázs, Győr város alpolgármestere tartotta.
Emlékezés 1848. március 15-re Iskolánk felső tagozatának megemlékező műsora az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről.
Németes siker a Mezzofanti versenyen Heiczinger Eszter 9.H osztályos tanuló a Mezzofanti Országos Nyelvi Versenyen 8. helyezést ért el német nyelvből. Az országos döntőt 2014. április 5-én rendezték Kalocsán, a Nagyasszonyunk Köznevelési Intézményben, ahol kategóriánként a legjobb 20 versenyző mérhette össze tudását. Felkészítő tanár: Czéhné Zilahi-Szabó Judit Gratulálunk a szép helyezéshez, és további eredményes nyelvtanulást kívánunk!
Szép eredmény a megyei döntôben Somogyi Márk Péter iskolánk 8. osztályos tanulója, a Teleki Pál országos földrajzföldtan verseny megyei döntőjén a 8. évfolyamos kategóriában II. helyezést ért el. GRATULÁLUNK! Felkészítő tanár: Lakos Györgyné
Biológia OKTV
Zenei siker Giczi Balázs, a gimnáziumunk végzős diákja, a Liszt Ferenc Zeneiskola házi rézfúvós versenyén első helyezést ért el. GRATULÁLUNK!
Ladocsi Lilla 12.H osztályos tanulónk az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőjében biológia tantárgyból, a 44 tanulóból 28. helyezést ért el. Az eredményhez GRATULÁLUNK! Felkészítő tanár: Tóthné Sasvári Szilvia
A Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázuim Általános Iskola és Óvoda lapja. Megjelenik évente kétszer. Felelõs kiadó: Németh József igazgató. Szerkesztõség: 9022 Gyõr, Újkapu utca 2-4. Telefon: 06 96-510 380. Fax: 06 96-510 381. Honlap: www.prohaszka.gyor.hu, e-mail:
[email protected]. Fõszerkesztõ: Jakab Gábor. Korrektor: Fekete Katalin. A szerkesztõbizottság tanár tagjai: Boros Emese, Botosné Mészáros, Krisztina, Fekete Katalin, Horváth-Hutás Rita, Marek Péter, Kállainé Bentz Erika, Nyőgér Melinda, dr. Ottófi Rudolfné, dr. Szabó Ákosné, Szerediné Nagy Gellei Márta, Takácsné Keszei Emőke, Tompa Ferencné, Zilahi-Szabó Imréné, Tóthné Sasvári Szilvia. A szerkesztõbizottság diák tagjai: Ábrahám Rita, Bezdán Olivér, Gál Teodóra, Hegedűs Anna, Horváth Anna, Keszi Péter, Keszei Fruzsina, Komjáti Anna, Lehner Kata, Mike Dominika, Simon Orsolya, Somogyi Rebeka. Nyomdai elõkészítés: Konrád Kiadványszerkesztõ Kft. Nyomtatás: Palatia Nyomda, Gyõr. Kéziratokat és fotókat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A kéziratok rövidítésének jogát fenntartjuk.
Rajzot készítette: Ábrahám Rita 9. N
3
Kedves Szülôk és Diákjaink! A következő tanév zökkenőmentes szervezése érdekében az alábbiak tudatosítását kérjük Önöktől. A nyári szünidőben június 30-tól július 28-ig az iskola és az óvoda is zárva lesz. Ügyintézésre a gimnázium épületében augusztus 6-án, 13-án és 19-én, 8 és 12 óra között lesz lehetőség. A 2014/2015. tanév tankönyvellátásával kapcsolatban az alábbiak figyelembe vételét, és teljesítését kérjük: A tankönyvosztásra kijelölt napokon csak a megvásárolandó könyvek vehetők át. Az ingyenes tankönyvre jogosultak a könyvtárból kölcsönözik a könyveket és azokat az első tanítási napon az osztályfőnököktől kapják meg. A tankönyveket az iskola Apáca utcai épületének tornatermében lehet átvenni 8 órától 12 óráig, illetve 13 órától 16 óráig az alábbi rend szerint: Augusztus 27. (szerda) a 3-8. osztály. Augusztus 28. (csütörtök) a gimnáziumi osztályok. A folyamatos ügyintézés érdekében kérjük a fenti időpontok szigorú betartását! Ebédbefizetés 2014. szeptember hónapra: Az általános iskolásoknak és a gimnazistáknak az általános iskola épületében: Augusztus 27. (szerda) 8-12 és 13-16 óráig. Az óvodásoknak az általános iskola (Apáca utca 43. sz.) épületében: Augusztus 28. (csütörtök) 8-12 és 13-16 óráig. Az ebédbefizetéssel kapcsolatos tudnivalók: A Gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. Törvény 151. §a (5) bekezdés alapján az óvodai ellátásban részesülő gyermek, és a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 18. osztályos tanuló, 100%-os intézményi étkezési kedvezményre jogosult akkor, ha a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Ezt a kedvezményt azonban csak akkor tudjuk biztosítani, ha az étkezési díj befizetésekor rendelkezik a szülő a 2014/2015-ös tanév megkezdésekor érvényes, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről kiállított, önkormányzati határozattal, s ezt az étkezési díj befizetéséhez magával hozza. Ellenkező esetben az étkezés teljes árát ki kell fizetni. Felhívjuk a Kedves Szülők figyelmét, hogy a kedvezmény igénybevételéhez nem elég a kérvény benyújtásáról szóló igazolás, csak a határozat jogosít kedvezményre. A 2014-2015. tanév kezdésével kapcsolatban a következő tájékoztatást adjuk: A tanévnyitó Veni Sancte augusztus 31-én, vasárnap 16 órakor lesz a Bazilikában. A tanulók 15:40-ig ünneplőben, osztályonként sorakozzanak fel a Bazilika előtt. A tanévnyitó szentmisére a szülőket és a hozzátartozókat is szeretettel hívjuk és várjuk. A tanítás szeptember 1-jén, hétfőn 8 órakor kezdődik.
A tanév végén, szülő, tanár és diák egyaránt értékelni szokta az elmúlt tanév „teljesítményét”. Kérem, fogadjanak el az életünket alapvetően befolyásoló, megfontolandó és életet alakító néhány gondolatot. Sokszor nehéz elfogadnunk, hogy számunkra is fontos dolgokban nem rajtunk van a cselekvés sora, sőt, egyenesen káros lenne minden további aktivitás. A vetés és aratás között is – éppen a növekedés látványos korszaka – a szárba szökkenés, a kalászosodás nem csak a földműves szorgalmán múlik. Kedves Szülők és Diákjaink!
Meg kell tanulnunk: a türelmet, hogy a termés beéréshez idő kell, az alázatot, hogy a dolgok most nem rajtunk múlnak, és elfogadni a teremtés rendjét, hogy a feladatok terhének egy részével terhel minket az Úr. A nagyobbik részt ma is ő viseli, hiszen számunkra túl nehéz lenne ez. A remény próbája az is, hogy a legotrombább emberi mulasztás se tudja alapjaiban veszélyeztetni az emberiség célba jutását. A növekedés -, a fejlődés áldását ma is Ő adja. De tőlünk viszont kéri az élet szent ritmusának tiszteletben tartását. E ritmus évezredes üteme a munka mellett a vasárnap megszentelése, a pihenőnap megtartása. Az embert személyként tisztelni. Úgy is, mint az idősek jogát, és a fiatalok szabadságának elismerését. Mert az ember nem magányos – szerencsétlen pára – a földgolyón, hanem Isten teremtményeként a VÉGTELEN TÖKÉLETESSÉG társa. Az ember célba érkezése az Isten ügye is. Hiszen az Úr pihentében is megad minden áldást annak, akit szeret. Így hát az előttünk álló nyárra, a vakációra, a boldog családi együttlétre és majd a szeptemberi viszontlátásra Isten áldását kérik a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ nevelői
www. prohaszka.gyor.hu
4
• k e r í h • k e ír h • k e r í hírek • hírek • h Országos 1. helyezett informatikából Horváth Botond István, iskolánk 8.H osztályos tanulója, ötödikes kora óta vesz részt a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyen. Minden évben bejutott az országos döntőbe. Az idei döntőbeli szereplésével az eddigi legjobb eredményét második helyezés – szárnyalta túl. A versenyt 1997 óta rendezi meg az Informatika Tanárok Egyesülete az ELTE Informatika Karával közösen, négy korcsoportban. Iskolánk évek
óta szép eredményeket ér el ezen a vetélkedőn. Ebben a tanévben kb. 2700-an indultak. A tanulók három fordulóban mérték össze programozási tudásukat. A döntőt - szokás szerint - Budapesten az ELTE Informatika Karán tartották. Botond nagy lelkesedéssel és szorgalommal készült a megmérettetésre. Megszerette a programozást, játékprogramokat is ír. A Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Verseny
Játékprogramok kategóriájában országos 3. helyezés birtokosa. A Nemes Tihamér Országos Informatika Versenyen is szép eredményt ért el programozás kategóriában. GRATULÁLUNK! Zilahi-Szabó Imréné informatika tanár
Anyáknapja A 4.a osztályosok május 20án köszöntötték fel az édesanyákat és nagymamákat.
Elsôáldozás
„Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül..." (Jn 10,9) „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért." (Jn 10,11)
Az idei tanévben 43 kisdiák készülődött lelkesen az első szentáldozásra. A három évi hitoktatást követően 3. osztályban részesültek először a bűnbocsánat szentségében is. Az izgalmakkal teli várakozást követően a gyerekek hófehér ruhában, égő gyertyákkal a kezükben vonultak be május 11én a Bazilika főbejáratán. A gyertyák fényénél ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy ők is Jézusnak, a jó Pásztornak a nyájához akarnak tartozni, s az útról, mely az Úrhoz vezet, nem térnek le. Ezen a vasárnapon szülők, nagyszülők, hozzátartozók és tanítók mindannyian ezért imádkoztunk. Kállainé Bentz Erika
• hírek • hírek • hír e k • híre k • h í rek Borúra derû Május 24-én szombat reggel nagy örömmel ébredtünk; itt a várt kirándulás napja. Az ablakon kitekintve viharos égbolt, szakadó eső látványa tárult elénk. Nagyon csalódottak voltunk, de bizakodóak is, ezért elindultunk. Így gondolta más is, hiszen jó dolog találkozni a nem megszokott keretek között. Ismét nagy élmény volt, hogy találkozhattunk gyermekeink nevelőivel az iskola falain kívül. Jó volt látni őket ahogy játszanak tanítványaikkal, lángost, palacsintát kennek nekik, vagy csak figyelik őket. Jó volt látni gyermekeink osztálytársait, így az otthon róluk
hallott történetek lassan arcot nyernek. Jó volt találkozni a szülőtársakkal, s látni azt, hogy hasonló örömeink, kérdéseink, gondolataink vannak. Köszönjük, hogy Vének ismét helyet adott ennek az együttlétnek, a tanító néniknek a gondos szervezést, a – még az esős idő miatt lemondott arcfestés és mulungu játékok ellenére is – mozgalmas programokat, a nagybajcsi Őszirózsa Nyugdíjas Klubnak a finom étkeket. Jó volt találkozni! Németh Anita
Elsôsök kirándulása Az első osztályosok népi mesterségek nyomában jártak a Bakonyban. Szápáron Kohus László népi iparművész segítségével bepillantást nyerhettek a kovácsmesterség rejtelmeibe, majd rövid utazás után megcsodálhatták a poósi vízimalmot. A kirándulást hangulatos szalonnasütés és vidám lovaskocsikázás zárta.
www. prohaszka.gyor.hu
5
6
Dunaremetei Dodo vadfarm Csodálatos napot töltöttünk el a Szigetköz szívében, Dunaremetén. Az eddigi hagyományokhoz híven a kirándulást megelőzően közös imádsággal kezdtük a napot. 10 órakor találkoztunk a lipóti templomban, ahol már várt minket Németh László atya. Lelkesen mutatta be templomát, a templom védőszentjéhez, – a vizet találó Római Kelemenhez – fűződő csodákat. Mivel óvodásaink még nem vesznek részt az év végi szentmisén, hálaadásként imával, énekkel köszöntük meg azt a sok jót, amit ebben a nevelési
Óvoda
évben kaptunk, azt az időt, amit együtt eltölthettünk. Papi áldásban részesülve, vidáman folytattuk utunkat az alig három km-re fekvő Dunaremetére. A csodálatos platánsor mellett található Dodó nevű szarvasbikáról elnevezett vadfarmon a házigazda büszkén vezetett végig, ahol szarvasokat, muflonokat, vaddisznókat, bárányokat láthattunk. A gyerekek közül a bátrabbak bemehettek az állatsimogatóba, ahol a kecskék és nyulak, már hozzászoktak a látogatókhoz. A látványosságokon kívül egyéb meglepetések is várta a családokat. A vendégfogadók póni-lovaglással, póni-körhintával tették még élvezetesebbé az ott tartózkodást. Imre bácsi nagy szakértelemmel vezette be az érdeklődőket a halászháló-kötés rejtelmeibe. Óvodánk ajándékaként minden gyermek és szülő számára lovaskocsizás is volt a programban. A parkba való belépést, az étkezést kedvezmé-
Óvoda
nyesen vehették igénybe a prohászkás ovis családok ezen a napon. A kihelyezett sörpadokon minden család kényelmesen elfogyaszthatta a házigazdák által kínált pörköltet, gulyást, friss lipóti kenyeret. A nap végén fáradtan, de elégedetten térhettünk haza. Sokan döntöttek úgy, hogy még visszajönnek ide, mert a csodás, vadregényes növény és állatvilág kincseit fel szeretnék fedezni. Úgy véljük, hogy a közös együttlét, a közös élmény jó lezárása volt a 2013-2014-es nevelési évnek. Dr. Ottófi Rudolfné
Mesélés-verselés Minden csoportban törekszünk arra, hogy gyermekeink játéktárát különböző eszközökkel bővítsük. Mások a feltételek a kiscsoportban, bővítjük az eszközöket középsőben, de a legtöbb variáció a nagycsoportban található. Természetesen nem válnak el ezek a játékok korcsoportok szerint, a legfontosabb, hogy a gyerekek életkori sajátosságait, egyéni adottságait figyelembe vegyük. Tudjuk, hogy a gyerekek számára minden lehet minden, vagyis a fantázia, kreativitás meghatározza a játékukat.
Ebben az évben elfogadtuk a Gyermekek Háza több ajánlatát, amelyek közül egy a mesedramatizálás volt. A Nefelejcs csoportba havonta érkező Füzi Rozi óvó néni szebbnél szebb meséket hozott magával. Nagy bőröndjéből szinte a csoport minden tagjának jut jelmez, szerep. Az ördög három aranyhajszála, az Eltáncolt cipellők, Rózsa és Ibolya mesékben királyfikká, boszorkányokká, királykisasszonyokká változhattak. A kitalált mesének is örültek a gyerekek, ahol szinte ők maguk is szőhették a mese fonalát.
Ezeknek e játékoknak egyrészt nevelő hatása van, másrészt a különböző szerepek eljátszása fejleszti a beszédkészséget, mozgáskészséget, a gondolkodást, kreativitást. Nagyon jó fejlesztő eszköz, sok humorral, játékkal, a „mint, ha” világába viszi el a szereplőket. Az óvodapedagógusok számára is élményt jelent, az egyes szereplők bőrébe bújt gyermekek megfi-
gyelése, reakciója, egyáltalán a szerepvállalása segíti a hétköznapok óvodai nevelését. Dr. Ottófi Rudolfné
Óvoda
7
Óvoda
Egyházunk legnagyobb ünnepét, a rá való készületet az óvodásokkal is megismertetjük. Életkori sajátosságaikhoz igazodva tapasztaltatjuk meg a Nagyböjthöz, Húsvéthoz kapcsolódó jelképeket, eseményeket.
Húsvét az óvodában Együtt rendezzük át áhítati polcunkat (lila terítő, lila szalag a gyertyán, barka ág). Hamut pergetünk az ujjaink között. Így, a tapintással a porszemek kicsiségét érzékelve, megláthatjuk, milyen aprók vagyunk mi, a teremtett világban. Próbálunk az áhítat percein túl is elcsendesedni, jobban odafigyelni egymásra, örömet szerezni szülőknek jósággal, segítséggel. A nagyobbak a böjti időben, fehér virágokat ragasztanak a keresztre jócselekedeteik jeléül. A kereszt „kivirágzása” az örömteli ünnep, a Húsvét érkezését jelzi, közben a gyerekek „Fehérke” a kis bárány történetével is ismerkednek. Velük el szoktuk játszani Jézus
bevonulását Jeruzsálembe. A kicsikkel elsősorban a gondoskodás fontosságát tapasztaltatjuk meg, pásztoros, bárányos játékokkal, barkácsolással, dalokkal. A védelmező pásztor és juhai életének játékban való átélésével mutatjuk meg nekik a mennyei Atya gondoskodó szeretetét. Az idén meglepetésben is volt részünk. Egy apuka, élő bárányt hozott az óvoda udvarára egy délelőttre. Megfigyelhettük, hogyan legel, iszik (mi gondoskodtunk friss vízről), béget, szaladgál és milyen riadt, ha hangosan közelítünk felé. Magát a Húsvét ünnepét, a gyerekek a családjukkal együtt élik meg. Amikor újra óvodába jönnek, áhítati polcunkat újra
feldíszítjük (fehér terítő, virág), felidézzük élményeiket, imával és énekkel fejezzük ki a Feltámadás örömét. Takácsné Keszei Emőke óvodapedagógus
Zenebirodalom Izgatottan vártuk a filharmónia bérletünk első előadását. A hely – a Richter-terem – már megadta az alaphangulatot. Komolyan, felnőttes, ünnepi ruhánkkal megtiszteltük az elénk kiálló művészeket, mert tudtuk, hogy ide csak „szép” ruhában illik jönni. Már előre vártuk a játékot, a varázslatot, hiszen minden alkalommal különböző színű kártyák birtokában aktív részesei lehettünk az előadásoknak. Beállhattunk a zenészek mellé, egy kis időre, virágokká, tündérekké, vadászokká változhattunk át, vagy csak egyszerűen közvetlenközelről figyelhettük az egyes hangszereket. Köszönjük, hogy megismerhettük a ZENEKAR-t és Ráczné Kanczler Ágota magával ragadó egyéniségét,
aki bizonyítéka annak, hogy a zene és a gyerekek barátja. A programról: Október 24. Varázslatos nyári éj – Felix Mendelssohn – Bartoldy. A Szentiván éji álom csodaszép muzsikája nyitotta az évadot. A gyerekek megtudták, hogy Szent Iván napja mágikus ünnep, varázslások és különös szokások kapcsolódnak az év legrövidebb éjszakájához. December 5. Kamrakoncert. A két részből álló hangverseny elején 5 rézfúvós segítségével Koetsier zenéjében a cirkusz különleges hangulata tárult a gyerekek elé. A második rész Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje meséje Hidas Frigyes feldolgozásában csen-
dült fel, amelyet diafilmes vetítés kísért. Február 20. Nemcsak polka. Szabó Ferenc által vezetett fúvós együttes igazi, vidám, pörgős hangulatú zenéjét táncosok tették még élvezetesebbé. Április 10. A világ teremtése. Wass Albert novellájához Grieg: Peer Gynt című zenéje adott mesebeli magyarázatot a világ létrejöttére, a susogó erdő, a mesélő forrás, a tündérkéknek otthont adó virágok titkára. a Napraforgó csoport nevében Tompa Ferencné
www. prohaszka.gyor.hu
8
v a g a l Végzôs diákjaink sza
sége p e n n ató ü
2014. január 31-én, épp Bosco Szent János ünnepnapján – aki az ifjúság, a fiatalok és a nevelők védőszentjeként ismert az egész világon – végzős diákjaink szalagavató ünnepségét tartottuk iskolánkban. Nagy öröm volt számunkra, hogy igazán sokan ellátogattak hozzánk, hogy együtt ünnepeljünk. Különösen jó érzés volt, hogy az iskola nyugdíjas éveiket töltő tanárai is megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.
Az ünnepet komoly készülődés előzte meg. A keringők begyakorlása, a koreográfia megismerése hónapokon át tartott. Szerintem, megérte. Káprázatos szép tánccal ajándékoztak meg bennünket a diákok. A kedves szülők szorgalmának köszönhetően bőséges és igényes volt a választék süteményből is. Köszönet illeti azokat a 9. és 10. osztályos tanulóinkat is, akik lelkesen segítettek nekünk a szalagavatóünnep zavartalan lebonyolításában. Sok elraktározni érdemes gondolat, üzenet hangzott el a kápolnában és a pohárköszöntők alkalmával is. A sok jókívánság - reméljük - gyümölcsözik, az ígéretek pedig nem halványulnak... De mindannyian tudjuk, hogy a hittel és becsülettel végzett munkát áldás kíséri. Horváth-Hutás Rita tanárnő
9 Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy izgalmas, értékes, védelemre érdemes helyek, hát, ezek mind tőlünk messze, elérhetetlen távolságokban vannak. Pedig védett területek hozzánk közel is vannak, és ezeket mindannyian megismerhetjük, bejárhatjuk, megcsodálhatjuk. Győrhöz legközelebb a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet található.
Védett helyek Szabó György tanár úr, Hernádi Lászlóné Marika néni és családjaink gyakran teszünk kisebb túrákat ezeken a védett helyeken, és azt tervezzük, hogy bemutatjuk nektek itt, a szertár rovatban, izgalmas felfedezéseinket. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 1992-ben létesült. Két súlyponti része a Pannonhalmi-dombság és a Kisalföld meszes homokpusztái. Ezen kívül a területét két további
védett vizes élőhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítja. Igazi ismerkedésünk a Pannonhalmi-dombvidék védett tájaival akkor kezdődött, mikor a „nyúli havasokba” költöztünk. Higgyétek el, nagyon izgalmas dolog ráébredni, hogy az udvarunkból látható domboldalakon védett virágok élnek! Az elsőket „érzésre” találtuk meg.
Nyúl egyik helyi turista útja a Kökörcsin-körút. A sétaút nevéből éles logikával arra következtettünk, hogy a védett leánykökörcsineknek itt kell lennie valahol… Mivel tudtuk, hogy a leánykökörcsin meredekebb domboldalak háborítatlan gyepfoltjaiban fordulhat elő, elkezdtük keresgélni márciusban, amikor virágzik… Gyönyörű, igaz? Biztosan észrevetted, hogy az egész növényt selymes szőrbunda borítja. (Nahát, nem csak állat lehet szőrös?!) A hideg márciusi reggeleken ez védi meg a fagytól. A szép, lilás színű, kehelyszerű virágokban sok porzó és termő is látható, mint a többi boglárkafélénél is. A termők magházaiból áprilisra alakulnak ki a termések. Ezeket a kis repítőkészülékes terméseket együtt aszmagcsokornak hívjuk. Érdekességük (azon kívül, hogy ezt a frizurát még Cristiano is megirigyelhetné), hogy a szél segítségével egy ilyen magocska egész messzire is juthat, majd pedig a kunkori szárrész nedvesség hatására kiegyenesedik, és így a magot a talajba fúrja. A leánykökörcsin védett növény, eszmei értéke 10 000 Ft. 2011-ben az „Év vadvirága” volt.
Ettől a felfedezéstől kezdve nincs megállás. Később ezeken a réteken találtunk bíboros, vitéz és tarka kosborokat is. Ezek az orchideafélék családjába tartoznak. Ha jól megnézed a virágjukat, te is láthatod, tényleg orchideák! (Nahát, orchideák nem csak a trópusokon élnek?!) Legközelebb róluk lesz szó részletesebben. Tóthné Sasvári Szilvia
www. prohaszka.gyor.hu
10
Look at the postcard and do the exercises to practise and improve your writing skills. When you are on holiday, send us a postcard to the address of our shcool: 2-4 Újkapu Street Győr 9022
Oldalt szerkesztette: Botosné Mészáros Krisztina
Holiday Quiz
The best postcards will be published in the next issue of 'Mustármag'. Forrás: www.britishcouncil.org/learnenglishteens
Wir sind die Deutschgruppe der Klasse 3A. Fabian und Lotta waren schon bei der Klasse 3B, und jetzt kamen sie zu uns! Seit einem halben Jahr lernen wir die deutsche Sprache, und wir haben die Möglichkeit bekommen unseren Gästen alle unsere Kenntnisse zu präsentieren. In den drei Stunden haben sie uns geholfen, alle Aufgaben zu dem Thema „Freunde“ zu lösen. Fabian und Lotta haben sich vorgestellt, dann haben wir in zwei Gruppen unseren Steckbrief und den Arbeitsplan zusammengestellt. Wir haben auch besprochen, welche Attribute ein guter Freund hat. Lotta erzählte, dass wir zum Thema nicht nur Bilder bekommen, sondern auch ein Märchenbuch von Eric Carle lesen werden. Der Titel des Buches ist „Die kleine Maus sucht einen Freund”. Es geht um eine kleine Maus, die einen Freund sucht, aber kein Tier möchte sich mit ihr befreunden. Aber das Ende der Geschichte ist ein absolutes „Happy End“, es lohnt sich sie zu lesen! In der zweiten und dritten Stunde haben wir uns das Märchen angehört, mit Bildern und Wortkarten bearbeitet, und auch Kasperle dazu gebastelt. Fabian hat sogar einen Hintergrund gemalt.
Als Überraschung haben wir unseren zwei Gästen die Geschichte aufgeführt.
Fabian und Lotta haben sich so sehr über unser Theaterspiel gefreut, dass sie herausgefunden haben, gemeinsam Freundschaftsbänder als Erinnerung an diese lustigen Tage zu binden. Sie haben versprochen, dass sie später zurückkehren. Liebe Lotta, lieber Fabian! Vielen Dank für Euren Besuch! Kommt bald wieder zurück, wir freuen uns schon auf euch! Deutschgruppe 3A
! O H L A L
Wir sind die Deutschgruppe der Klasse 3B. Seit einem halben Jahr lernen wir die Sprache, und wir waren sehr froh, als wir gehört haben, dass die Verwandten unserer Violett uns in den Deutschstunden besuchen werden. Sie haben eine Menge von interessanten Aufgaben mitgebracht, und wir haben das Thema „Unsere Tiere“ gewählt. Am Mittwoch haben sich Fabian und Lotta vorgestellt, und haben uns geholfen, unseren Steckbrief auszufüllen. Wir haben auch Arbeitsplan gemacht, da das Projekt sogar für 3 Stunden ausreichend war. Zu den Stunden brauchten wir Papier, Packpapier, Farbstifte, Klebstoff und Schere, um ein schönes Plakat zusammenzustellen. Wir haben auch besprochen und aufgeschrieben, welche unsere Lieblingstiere sind, und haben auch Fabian, Lotta und sogar auch Violett nach ihren Lieblingstieren gefragt. Am Ende der Stunde hat Violett uns einen Song im Youtube mit dem Titel „Das kleine Küken piept“ gezeigt, damit wir erfahren können, wie die Haustiere „sprechen“.
Am Donnerstag haben wir unsere Lieblingstiere gezeichnet, und stellt euch vor! Fabian hatte eine Idee: Schneiden wir das ganze Tierbild aus, dann schneiden wir das Bild in drei Teilen: Kopf, Rumpf und Beine. Lotta hat vorgeschlagen, aus den dreimal drei Teilen Wundertiere zusammenzulegen und auf Packpapier zu kleben. Aus dem Kopf des Hasen, dem Rumpf des Bären und den Beinen des Zebras wurde „Zebhasbär” geboren, der in Australien lebt, Rübe frisst und Fußballspielen mag. Unsere Wundertiere sind noch die auf einem Baum lebende, fantastisch fliegende, Stein fressende „Paseus“; die zweiköpfige, im Weltraum rennende, brüllend Sterne und Monde fressende „Hahnschweinkatze“; und der im Wald Versteckspiel spielende, Gold und Silber fressende „Eisspinnkäfer“. Am Freitag hat jeder sein/ihr Kuscheltier mitgebracht. Wir erzählten über alle Kuscheltiere, wie sie heißen und wie alt sie sind. Dann haben wir „Blinde Kuh“ gespielt. Am Ende der Stunde haben wir für die nächste Gruppe eine kleine Rätselaufgabe zusammengestellt. Vielen Dank für den Besuch, liebe Lotta, und lieber Fabian! Wir hoffen, euch im nächsten Schuljahr wieder treffen zu können. Deutschgruppe 3B
Oldalt szerkesztette: Fekete Katalin
! O H L A L
11
www. prohaszka.gyor.hu
12
„Miért írunk verset?” Adamik Tamás professzor, saját elmondása szerint, ritkán szokott verset írni. Előadásának fő üzenete számunkra: „Nyissuk meg lelkünket a költészet felé, mert az valamikor a nemzet anyanyelve volt.” Elmondta, hogy az ókorban a vallási szertartásokat, a hadüzeneteket, a különféle erkölcsi oktató műveket, és még sok mást is, mind-mind versben írtak le. Az utóbbi évszázadokra már megváltozott a költészet közösségi funkciója – most pedig, aki azt akarja, hogy a versét végig olvassák, annak nemcsak fontos dolgokról szóló, hanem jó verset is kell írnia.
?
?
?
Deák-Sárosi László elmélete szerint a költészet a létezés csúcsa, a szerelemben pedig a múzsának mindig valóságosnak kell lennie. Ő a fenti témák mellett foglalkozott a gúnyvers történetével is, példákat hozva fel a kelta és a székely kultúrából.
2014. április 4-én Adamik Tamás klasszika-filológus, Baka Györgyi, B Tóth Klára és DeákSárosi László költők látogattak el iskolánkba, hogy válaszoljanak nekünk arra a kérdésre: „Miért írunk verset?” Elkísérte őket Kasó Tibor, aki műveik közül többet is megzenésített. A szerzők, akik fel is olvasták néhány alkotásukat, sok érdekes dolgot meséltek nekünk a költészethez való viszonyukról.
B. Tóth Klára, aki festő és restaurátorművész is, gyermekkorában kezdett verset írni. Stílusával elsősorban a családi költészetet képviseli. Az előadások során sikerült választ kapnunk a címben feltett kérdésre. A vers egyszerre játékos és komoly, de mindenképpen gyönyörű dolog. Megalkotása segít bennünket igazságkeresésünkben, legmélyebb gondolataink, érzéseink méltó kifejezésében.
Baka Györgyi három fő költői témát tárt elénk: a gyermekkor érzéseit, a szerelmet és az ars poeticát.
Hegedüs Anna 10. osztály
KÖSZÖNET! Kedves Prohászkás Szülők és Diákok! Szeretném ezúton kifejezni hálámat és köszönetemet azokért a felajánlásokért és szeretetküldeményekért, melyeket a kórházakat járva adhattunk át beteg embertársainknak. A győri kórházi osztályokon is sok élményben gazdagodhattak diákjaink, de most talán a téti
intézet látogatása érintette meg őket mélyebben. Megtapasztalni, hogy van nálad gyengébb ember is, aki szeretetre vár, lehet, hogy épp a Te szeretetedre, hogy az egészség micsoda nagy ajándék, s hogy mennyire hajlamos vagy megfeledkezni róla, hálát adni érte… A kilencedikes diákok a 9.N osztályból Kozma Boglárka, Komjáti Anna, Kaczor Marianna, Kiss Alice Rita, Ábrahám Rita, Pőcze Krisztina, Sebestyén Fruzsina, a 9. H osztályból Lehel Vanda – vidám verses húsvéti köszöntőjét most is nagy taps fogadta mindhárom helyszínen. Nagy öröm volt a sok színesceruza, édesség, sütemény, a sok játék. A téti intézetben a díszpárnák, a csodás szobanövények, képek is igen jó helyre kerültek. Horváth-Hutás Rita tanárnő
13 2014. április 25-én, pénteken csodálatos zenei élményben lehetett részünk. Giczi Balázs, 12.H osztályos, végzős diákunk orgonahangversenyére gyűltünk össze a Bazilikában. Balázs ezzel a lehetőséggel tudott búcsúzni iskolájától, s kedvére és valamennyiünk örömére játszott nekünk.
Giczi Balázs 12.H osztályos diákunk nagy sikerû koncertet adott a Bazilikában Giczi Balázst bizonyára valamenynyien ismerjük a Prohászkában, hisz az elmúlt hat évben számtalan irodalmi műsor, s szinte valamennyi közös szentmise alkalmával szolgálta hangszertudásával közösségünket. Azért pár dolgot szeretnék elmesélni Róla. Hároméves korában már több, mint 50 éneket tudott, ezek voltak első zenei élményei. Amikor iskolás lett, szülei beíratták a zeneiskolába: hat évig zongorázott, egy évig furulyázott, hat évig fuvolázott és második éve harsonán játszik. Az orgona közelébe tízévesen került a szentiváni templomban. Fülöp Ferenc, az akkori kántor rendszeresen tanította Balázst a vasárnap délelőtti két mise között. Majd elvégezte az egyházmegyei kántorképzőt. Jelenleg orgonistája a szentiváni, a győri bencés és a bakonyszentlászlói templomoknak. A prohászkás tanulmányok mellett felvételt nyert a Richter János Zenei Szakközépiskolába, orgona szakra. Most ott is végzős diák.
Az országos orgonaversenyen 3. helyezett ért el. Balázs elmondása szerint az orgonazene olyan tudomány, amit nagyon sokat kell gyakorolni, és mivel orgonája nincs mindenkinek otthon, ezért a tanulás templomhoz kötött. Nem könnyű, hideg téli estéken, iskola és tanulás után a templomba menni, és
fagyos kézzel nyomni a billentyűket. Mivel Balázsnak szabad bejárása van a szentiváni templomba, így ha nem hagyja nyugodni egy darab, akár éjszaka is képes elmenni és gyakorolni.
Orgonált már a győri, a pannonhalmi, a pécsi, az esztergomi és az egri székesegyházakban, de játszott már több külföldi orgonán is. pl. a bécsi Szent István bazilikában, a melki Péter- Pál bencés templomban és valamint prágai és svájci templomban. Hogy miért, hogyan tanulja meg épp ezeket a darabokat? A többségét nem tudja Balázs pontosan megindokolni. Hallja őket, megtetszenek, vagy éppen ez a tananyag, ezért megtanulja. Sok Bach-darabot játszik, szereti Franckot, Lübecket, Guilmant-t, de nem mondaná, hogy lenne kedvenc zeneszerzője. A koncert fergeteges tapssal, az Igazgató Atya elismerő és Balázs köszönő szavaival zárult. Azt hiszem, örökre szívünkbe zártuk Balázst, s őszinte szívvel kívánjuk, hogy boldog és eredményes muzsikussá váljon, Isten dicsőségére. Horváth-Hutás Rita osztályfőnök
Fergeteges farsangi móka a kórház gyermekosztályán Kedves Szülők és Diákok! Az Önök lelkes felajánlásainak és önzetlen igyekezetüknek köszönhetően, idén is önfeledt örömmel ünnepelhetett a győri Petz Aladár Megyei Kórház Gyermekosztályának valamennyi kis betege. A 9. évfolyamból Lehel Vanda, Boros Klaudia, Horváth Veronika, Kaczor Marianna, Kiss Alice Rita, Kozma Boglárka, a 10. osztályból Bányai Blanka és Peredi Adrienn gondoskodott a gyerekek jókedvéről. Egy rövid időre sikerült feledtetni a fájdalmakat, sokan a betegek közül is maskarát öltve énekelték a farsangot köszöntő, tavaszt hívogató dalokat. Ezután - a szokásokhoz híven - a Zrínyi úti Kórházba
is ellátogattunk. Páran voltak csak az osztályon, de a jókedv és a tánc ott sem maradt el. Azzal az ígérettel búcsúztunk, hogy húsvét előtt újra eljövünk. Olyan jó volt látni, hogy mennyi mosoly és ölelés születik apró gesztusokból, a másikra figyelésből, s picit máris jobb lett a világ… Köszönöm a szeretetet és a sok figyelmességet minden kedves Szülőnek és Diáknak. Horváth-Hutás Rita tanárnô
14
Ballagási beszéd
Tisztelt Igazgató Úr! Kedves Tanáraink, Vendégeink! ársaink! Drága szüleink, hozzátartozóink, és kedves diákt
Elérkezett a nap, mikor mi búcsúzunk, s már nem a sorfalban állunk, irigykedve. Mindnyájan tudjuk, érezzük, tapasztaljuk a mindennapokban, hogy a búcsú általában fájdalmas. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a búcsú valami új kezdete is egyben. Éppen ezért nem búcsúzunk, csak elköszönünk egymástól. A mai napon a 12.N és a 12.H osztály tervekkel, álmokkal, vágyakkal áll most itt, és talán még nem is értjük a 4 illetve 6 év itt létének értelmét. Mi értelme volt a sok tanulásnak, a sok próbatételnek és kihívásnak. Úgy gondolom, hogy nem baj ha erre még nem tudjuk a választ. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk itt, a Prohászka Gimnázium falai között. Összekötnek minket az együtt átélt szép és kevésbé szép, de annál tanulságosabb emlékek: a kirándulások, az ünnepélyek, az előadások, a lelkigyakorlatok, a dolgozatok, feleletek, minden közös program, amely egy-egy önfeledt, boldog órával ajándékozott meg minket. Köszönettel tartozunk tanárainknak, akik fáradhatatlanul, céltudatos munkával és nagy odaadással próbálták belénk oltani a tudást. Tudjuk, sokszor nem volt egyszerű velünk. Kerestük a határokat, s próbáltuk kitágítani őket. Néha csendes szóval, bizalommal, máskor hangosan. Szívből köszönjük osztályfőnökeinknek: Tolnainé Török Ildikó és Horváth Hutás Rita tanárnőknek, hogy az elmúlt 2 illetve 6 évben mellettünk álltak, nem hagytak minket cserben a nehézségekben sem, és mindig biztos pontot jelentettek hétköznapjainkban. Nekik köszönhetjük, hogy a 11. osztályban a két osztály közösen részt vehetett egy lelkigyakorla-
ton, Győrújbaráton. Az itt átbeszélgetett éjszakák is hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. Felidézve ezeket a közös programokat, észrevehetjük, hogy milyen élmény dús éveket töltöttünk el a gimnáziumban. Ezt a lendületet kell tovább vinnünk életünkben is, megtanulni, illetve továbbadni az önzetlen szeretetet. Kedves Diáktársaim! Az elmúlt évek alatt elkezdődött a mi utunk is. Ez alatt az időszak alatt lettünk azok, akik vagyunk: Emberek! Emberek, akik készek szembenézni azzal, amitől eddig óvtak minket: az élettel. Nem volt könnyű az út, ami idáig vezetett. Sem nekünk, sem szüleinknek, legfőképpen tanárainknak nem. Ez a 4 illetve 6 év életünk legmeghatározóbb időszaka volt, s oly hamar eltelt. Szinte még látjuk magunkat bizonytalan elsősként, ahogyan kíváncsian méregetjük egymást az évnyitón, és megszeppenve keressük a megfelelő termeket. Szép lassan megismertük egymást, és rájöttünk, hogy mindannyian tehetségesek vagyunk valamiben. Van, aki a festésben bontakozott ki, és egy festménynyel ajándékozta meg az osztálytársát karácsonykor, van, aki a zenét választotta, és csodálatos hangversennyel lepett meg minket néhány nappal ezelőtt. Van, aki az evezésben leli örömét, reméljük, meg sem áll az Olimpiáig. Van, akit a biológia érdekel, az OKTV döntőjében szoríthattunk érte. Van, aki szeleburdi, van aki beszédes, van aki szorgalmas, van aki ma ünnepli a születésnapját. Így együtt vagyunk tökéletesek. Megtanultuk, mi a logaritmus lényege, legalábbis sejtjük, tudjuk már, hogy a Föld gömbölyű, és vaktérképen is
megtaláljuk a történelmi Magyarország városait, szerencsére ismerjük a sebesség fogalmát is, bár az idővel hadilábon állunk. Biztos vagyok abban, hogy az, hogy elhagyjuk az iskolát vegyes érzelmeket vált ki belőletek, de abban is, hogy valahol belül, mindenkiben van egy könnycsepp, mert véget ér valami. Itt állva, kezdjük érezni a jövő bizonytalanságát, a felnőtté válás első jelét, hogy mától minden csak rajtunk múlik. Nem maradhatnak ki a sorból szüleink sem, akiknek ezúton szintén köszönetet szeretnénk mondani, mert lehetőséget nyújtottak, támogattak, bíztattak minket, és az ő segítségükkel jutottunk el idáig. Kívánok minden búcsúzónak sok kitartást az élet valamennyi próbatételéhez, az előttünk álló akadályok leküzdéséhez.
Végül Váci Mihály szavaival szeretnék búcsúzni:: ,,Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig szeretni és remélni, így érdemes a Földön élni.” Köszönöm! Mike Dominika 12. N
15 Húsz év telt el azóta, hogy az első prohászkás tanítványaimmal találkoztam. Majdnem egy évtizedig voltam osztálytanító – osztályfőnök. Akkoriban négy évig tanítottunk egy-egy osztályt, így igazán mély kapcsolat alakulhatott ki diákjaimmal. Hogy valójában mi is történt ezekben az években, az ezen a csodálatos, májusi délelőttön tudatosult bennem.
A nagy találkozás régi diákjaimmal Az ünnepség előtti napokban már többször gondolkodtam azon, vajon kivel fogok majd találkozni, megismerek-e mindenkit? Próbáltam rendezni gondolataimat, emlékeimet. Vajon ők fognak emlékezni a régi időkre? Eszembe jutottak az első évnyitók, amikor én is legalább olyan izgatott voltam, mint ők. Mindig akadt olyan kisgyerek, aki mellettem ülve, erősen dobogó szívvel, vagy éppen reszkető kis kezével kereste
sem az otthonokban. Megjegyzem, nem vettem észre az elmaradottság jeleit emiatt az öregdiákokon. Irodalom órákon, nagy odafigyeléssel olvastuk Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regényét. Ugyan a nyelvezete nekik sem volt egyszerű, de idővel annyira megkedvelték, hogy színre is vittük. Még a győri televízió is bemutatta. Ez is az élmények tárát bővítette. Sok- sok színdarabbal örvendeztettük meg a szülőket, de a nagyszülők is vendégeink voltak. Az ilyen és hasonló események segítették elő a még ma is meglévő baráti Húszéves jubileumi kapcsolatotalákozó 2014 május 17-én. a biztonságot jelentő kat, diákok érintést. és családok Egy kis barna zömök fiú, aki között. soha nem látott olyan közelről áldozFontos volt, hogy hasonló értékrentató kelyhet, otthon boldogan újsádű családok találtak itt egymásra. golta, hogy a foci világkupából a pap Hiszen ezért is választották a katolikus bácsi karikákat osztogatott. (Ezen a iskolát, hogy az otthoni nevelésük itt nyáron futball világverseny volt.) az iskolában tovább erősödjön. Egy pici szőke kislány, aki az Voltak olyan családok is, akik ölemben ült, próbálta végig nevetgélőszintén elmondták, hogy gyermekni a szentmisét. Amikor olvasás órán korukban nem részesültek vallásos a szülőföldről, a hazaszeretetről nevelésben, azonban a gyermeküket Petőfi, Kányádi,Tompa verseket már ilyen szellemben akarják nevelni. tanultunk, egy-két óra után egy kisÖrömmel vállaltuk munkatársaimlány így szólt a feleletekor: mal a feladatot. „Nem tudom mondani, de itt úgy A szülőknek köszönöm, hogy bizsereg” és kicsi kezét marokban a bizalommal voltak irántunk, és hogy mellkasához, szívéhez szorította. általuk mi is gazdagodhattunk. Boldog éveket töltöttem el a sok Eljött a találkozás pillanata. Sorban jó képességű, de ami ennél fontoérkeztek a régi „ismerősök”, a mososabb, tiszta lelkű gyerekekkel. lyok mögött tanítóként megláttam a Ezekben az években a számítógyermekkori arcokat. Most is ugyanazt gép, a Tablet nem egy elterjedt tanuéreztem, mint akkor. Az idő csak erősílási eszköz volt, sem az iskolában,
tette az összetartozásunkat. Volt egy fiú, aki virággal érkezett, és megköszönte, amit érte tettünk. Igazán jól esett. Egy kedves lány nagy gonddal díszítette fel a kápolnát az ünnepi szentmisére. Köszönjük neki. Az egykori pici szőke lány a templomból, oly erősen szorította nyakamat, hogy ezt az érzést soha nem felejtem el. A vendégségben sok diákunkkal tudtam beszélgetni. Úgy érzem fontos volt a találkozás mindenkinek, diáknak, tanítónak egyaránt. Büszke vagyok, hogy ezekből az osztályközösségekből sokan választották diákéveik igazi otthonául 12 évre a Prohászkát. Bizonyára akkor is több gyerekben megfogalmazódott, hogy talán új iskolában folytathatná tanulmányait, de a döntés pillanatában mégis a „biztonságot” választotta. „Maradok, itt biztonságban vagyok.” „Nem bízom magamban annyira, másutt hátha elveszek” – mondta akkor egy 14 éves lány. Akik itt maradtak 15 év távolából visszagondolva – az elbeszéléseik alapján – jól döntöttek. Sokan választották a tanári pályát, a jogot, a közgazdaságtant, az orvoslást, (humán, és állatorvos) a gyógyszerészetet, a vendéglátást, a műszaki lehetőségek legszélesebb palettáját. Minden tanítványomra egyformán büszke vagyok, bárhol dolgoznak. Mindig azt tanítottam, bármi leszel az életben, amit választasz, becsületesen kitartóan végezd. Úgy hiszem, ennek szellemében élnek. Biztosan vannak nehézségek, végelláthatatlan alagutak, csalódások, de hitük, ami biztosan nem mindig egyformán erős, át kell, hogy segítse őket. A jubileumi szentmise üzenete, kísérje további életeteket! Szabó Ákosné tanító www. prohaszka.gyor.hu
16 Ismét elérkezett május közepe (május 17.), ami egyúttal azt is jelentette, hogy újra a Fertő tó menti kerékpáros aszfaltcsíkra indultunk, hogy 22. alkalommal is legyőzzük a km-eket.
22. Fertô tó kerülô bringatúra Az indulásunkat megelőző napok híradásainak vezető témája volt az Ivett (Yvette) néven elhíresült, és napokig tartó szélvihar, valamint a vele érkező, nagy mennyiségű eső. Ez természetesen nekünk sem érkezett jókor, és némi bizonytalanságot okozott a túrával kapcsolatban. Aztán szombat délelőttre – nagy örömünkre – elállt az eső, és a szél is engedett némileg a szorításából. Így a már megszokott forgatókönyv szerint, vonattal elutaztunk Fertőszentmiklósig, ahol az indulást megelőző gyakorlati teendőket követően, 33-an ültünk nyeregbe és vettük az irányt Neusiedl’ am See felé. Csapatunk összetétele igen csak változatos volt, hiszen az alsós, felsős és gimnazista diákok mellett családok is velünk tartottak. Fertődig (ami kb. 3 km) nagyon kegyes volt hozzánk „Szél tábornok”, de azután úgy gondolta, hogy még egyszer megmutatja nekünk hatalmát. A települést elhagyva jelentősen felerősödött, és egészen az esti nezsideri megérkezé-
sünkig, szinte állandó kísérőnkké szegődött. Ráadásul mindezt folyamatosan szemből tette, hiszen egész végig észak-nyugati irányból fújt. A csoport azonban jelesre vizsgázott kitartásból, mert mindezek elle-
nére a megszokott időpontban begurultunk (illetve talán pontosabb, hogy felgurultunk) a szálláshelyünkre. Ezután egy kicsit pihentünk, majd elindultunk az esti szentmisére. Az idős atya ismerősként
köszöntött bennünket, majd a szertartás végén nagyon kedvesen bemutatta a csoportot a helyi közösségnek, és minden jót kívánt a további utunkhoz. Igazán barátságos gesztus volt! Ezt követően az étterembe indultunk, ahol finomabbnál finomabb falatokkal csillapítottuk étvágyunkat, és mindenki ízlése szerint tölthette fel a napi igénybevétel során kiürült „energiaraktárait”. A szállásunkra visszaérve a kisebbek szinte azonnal ágynak dőltek, a nagyobbak még „egyszer-kétszer” átbeszélték a napi eseményeket. Másnap, a kiadós reggeli után összerakodtunk, majd a szobák „megfelelő” szintű elrendezése után felmálháztuk a kerékpárokat. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a szél jelentősen mérséklődött, azonban az egyértelműen kivehető volt, hogy az éjszaka folyamán meglehetősen kiadós eső lehetett. A lényeg azonban az volt, hogy a kora délelőtt ezután szinte csapadékmentes volt, és a vasárnap reggel elérhető osztrák és magyar időjárás-előrejelzések sem jeleztek előre tartós esőt.
Így azután legurultunk a tó magasságába és elindultunk a második napi etapra. Ivett azonban Joisnál ismét „meglátogatott bennünket”, és először csak finoman, majd egyre erőteljesebben elkezdett esni az eső (de legalább a
szél nem fújt). Ettől függetlenül a csapat nagyon remekül helytállt, és tekertünk tovább. A csapadék intenzitása nem csökkent, és a kabátok ugyan nem áztak át, azonban a nadrágokra elég sok esővíz folyt le róluk. Ezért Purbach előtt úgy határoztunk, hogy akinek nincs egész testet lefedő esőkabátja vagy poncsója, azok vonattal utaznak Sopronig, akiknek pedig volt teljesen időjárásálló felszerelése és vállalta, azok Edit néni vezetésével végigtekerhették a távot. Ahogy ilyen esetekben lenni szokott, Sopronnál már a nap is kisütött és „nagyon örültünk”, hogy az előzetesen beharangozotthoz képest csak fél napot késett a jó idő. Végül mindenki szerencsésen „landolt” Győrben. Nagyon nagy dicséret illet minden túrázónkat (a legkisebbeket főleg), és minden bizonnyal volt miről mesélni a hazaérkezést követően. A vasútállomáson öröm volt hallani, hogy többen úgy köszöntek el, hogy „Jövünk legközelebb is!” Marek Péter
Ebben az évben szervezett először az iskola jutalomkirándulást azon tanulói számára, akik valamilyen téren – tanulmányi eredmény, közösségi munka, sport, stb. - kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Ezen a kétnapos programon az 5-11. osztályok diákjai vehettek részt, köztük mi is a 9. N osztályból. Május 23-án, pénteken kora reggel indultunk. Az út hosszú volt, de többszöri megállás után végre megérkeztünk Ausztriába, azon belül is első állomásunkhoz, az eisenerzi vasércbányához. Ahogy a bánya közelébe értünk, a busz ablakából már láthattuk a külszíni fejtést, majd közelebbről is megfigyelhettük, amikor rikító sárga sisakokkal a fejünkön felszálltunk a hatalmas Hauly2 dömperre, és elindultunk a teraszosan kialakított bánya lankáin. A legfelső teraszok egyikén 15 percre megállt a dömper, és mi a vezető fülke fölött kialakított „kilátóról” beláthattuk az egész bányát és környékét. Csodálatos látvány tárult elénk. A kiindulási helyre visszaérkezve buszra szálltunk, és tovább utaztunk a következő megállóhelyünk, Salzburg felé. Menet közben egyre több havas hegyet pillantottunk meg. A délutáni célállomásunk tehát Mozart városa volt. Először felmentünk Hohensalzburg várába. Mivel gyalog hosszú lett volna az út, ezért a felvonóval, a Festungsbahnnal mentünk fel. A vár udvarában egy telefonhoz hasonló magnót kaptunk, amely magyar nyelvű idegenvezetéssel beavatott minket a vár rejtelmeibe és segítségével bejárhattuk az egész épületet. A tornyából pillantást vethettünk egész Salzburgra és a környék látképére. Miután leérkeztünk, a belvárosban lévő dóm következett, ahol Mozartot megkeresztelték és sok híres szerzeményét előadta. Maga a dóm hatalmas és gyönyörű volt. Bent, volt szerencsénk hallani az orgona muzsikáját és az énekkar daljátékát. A szűk utcákon tovább sétálva felfedeztük Mozart szülőházát, amit az eredeti állapotában restauráltak. Tovább haladva, lehetőségünk volt a Mozartról elnevezett eredeti csoki golyó megkóstolására is. A városnézés után kimerülve elindultunk Berchtesgadenbe – immár
17
Kirándulás Salzburgba és Berchtesgadenbe Németországba – a szálláshelyünkre. A szobaelosztás után elsétáltunk egy pizzériába, hogy megvacsorázzunk. A pizzériából hazafelé jövet a kb. 20-25 perces gyalog út nagyon jó hangulatban – helyenként énekléssel – telt. Másnap, a tartalmas reggeli sikeres elfogyasztása után, Obersalzberg felé indultunk, hogy megtekinthessük a Sasfészket (Kehlsteinhaus), ami a II. világháború idején Hitler egyik nagy jelentőséggel bíró tartózkodási helye volt. Obersalzberg-Hintereckhez érve leszálltunk a saját buszunkról, és egy speciális, a magashegyi forgalomra kialakított autóbusszal mentünk tovább. Fel illetve le kb. 20 perc alatt érnek a buszok, az út pedig helyenként olyan keskeny, hogy a sziklák szinte érintik a buszok oldalát. Ennek az útnak a kiépítése az 1930-as évek második felében döntően az emberi munkaerőn alapult. A fent számunkra kijelölt helyre érve kevés várakozás után egy alagúton át a lifthez értünk. Ezek mind a mai napig eredeti formájukban láthatók. A lift segítségével a Sasfészek belsejébe érkeztünk. Az ott lévő étterembe megtekinthettük azt a szintén korabeli kandallót, amit maga Adolf Hitler kapott ajándékba Mussolinitől, és ma is eredeti formáját őrzi. Kilépve az épületből gyönyörű panoráma tárult elénk. A sok havas hegy, gyönyörű fenyvesek és zöld, üde rétek teljesen lenyűgöztek minket. Csodálatos látványt nyújtott, ahogyan a felhőket felülről is megtekinthettük. A Kehlsteinhaus fölött található „csúcskeresztet” elhagyva tovább másztunk a hegyre, és csodálattal élveztük az elénk táruló látványt. Nagyon sok vicces és szép képet készítettünk. A hegytetőről leérve észrevettük, hogy egy felhő kúszik felénk, eltakarva az egész panorámát. A heggyel együtt minket is beborított, így megtapasztalhattuk milyen egy felhő közepében állni.
Következő úti célunk a Königssee volt. Egy vásárlóutcán végighaladva, némi szabad program keretében megtekinthettük a „Király tavát”. Ennek a tónak is jellegzetes kék színe volt, mint a legtöbb víznek ezen a környéken, a kioldott ásványok miatt. 17 db elektromos hajó közlekedik itt, mindegyikre 95 személy fér fel. Ezt követően egy újabb természeti csodát tekinthettünk meg, mégpedig a Ramsauban található Wimbachklamm vízesést. Az erdőben lévő bejárathoz érve kiderült, hogy ott nincs pénztár, csak lejjebb egy automata, ezért Péter bácsinak volt egy gyors útja kiváltani a belépőérméket. Már messziről hallottuk a víz csobogását, és ahogy megláttuk, még jobban elkápráztatott minket. A hegy tetejéről több úton lezúduló víztömegek hatalmas erővel csapódtak a sziklák érintésével a folyóba. Mindezt egy sziklába vájt, fából készült turistaútról csodálhattuk meg. Visszatérve a buszhoz, elindultunk hazafelé. Néhányszor megálltunk technikai szünetet tartani, de az út így is hosszú volt, így filmnézéssel ütöttük el az időt. Összesem 33 alagúton mentünk keresztül, míg végre szombat este, teljesen épségben megérkeztünk. Nekünk nagyon tetszett és élveztük ezt a kirándulást, rengeteg felejthetetlen élményben volt részünk. Mindenki nevében megköszönjük Marek Péter és Jakab Gábor tanár uraknak, akik szervezésükkel csodálatossá tették ezt a két napot, valamint a szülőknek és iskolánknak, hogy anyagi támogatásukkal segítették megvalósítani ezt az utat. Komjáti Anna, Gál Teodóra 9. N
www. prohaszka.gyor.hu
18 Az idei farsangon osztályonként kellett megjeleníteni egy-egy történelmi kort. A remélt siker nem maradt el. Hetekkel korábban megkezdődtek a próbák, mindenki tele volt ötletekkel. A fellépések előtti szokásos izgalmat, lámpalázat hamar legyőzték diákjaink („Amikor előadtuk, kicsit remegett a lábam.” J. Balázs 5.a ), s a produkciók közben örömmel tekintettek egymásra, majd a közönség felé: vajon tetszik-e, vajon jól csináljuk-e?
Felsôs farsang,
állt a bál! A felvonulást Frédiék kezdték, megmutatták: a kőkorszakban ki mit tud(ott), élethű járgányuk pedig a színpadon landolt. „Ősemberként mindenféle csont lógott a hajunkból, nyakunkból. Nagyon viccesen néztünk ki, látszott, hogy mindenki nagyon igyekezett a feladathoz öltözni.” H. Szófia 7.a Őket követték a spártai harcosok, ahol a csata kimenetelét kő-papírollóval döntötték el, s élethű jelmezekben vonultatták elénk az ókort. „Szerintem a műsorunk jól sikerült, bár nem nyertünk, de az volt a fontos, hogy jól érezzük magunkat. Ez meg is volt.” B. Csenge 5.a A lovagkorra sem kellett sokáig várni, hisz hatodikosaink véres párbajba kezdtek „Mari Teri” kacsójáért, s végül a neonzöld Szent Ball is méltó helyre került. Ezután egy vadnyugati kocsmajelenetbe csöppentünk bele az ötödikesek jóvoltából, ahol a lányok pillanatok alatt jó hangulatot varázsoltak, majd előkerültek a vízipisztolyok, s a következő percben a fiúk már a földön hevertek.
A marslakócskák hirtelen potytyantak közénk a Földre, miután elkergették a teheneket, majd megúsztak egy rendőrségi büntetést, aztán megismerkedtek a zenével, s olyan táncot adtak elő, hogy csak úgy porzott a színpad. „Látszott, hogy sikeres volt a táncunk, mert a végére mindenki azt járta. (…) Ez volt életem legjobb partija.” Cs. Sándor 6.b A sort a hippik színes, vidám kavalkádja zárta, akik felhívták a figyelmünket arra, hogy a béke és a szeretet két nagyon fontos momentum a mai világban. No meg: „A sütik is nagyon finomak voltak, és nagyon jól néztek ki. Szuper volt a diszkó is, én nagyon jól éreztem magamat.” L. Anna 6.b
„Tavaly nem jöttem el (…) de mikor az osztálytársaim elmesélték, hogy milyen jó volt a farsang, úgy döntöttem, eljövök a következőre. (…) Ez a farsang mindig eszembe fog jutni, mert nagyon emlékezetes este volt.” M. Ramóna 6.b „Fenn a színpadon őrülten buliztunk.” N. Zsombor 5.a „Soha az életemben nem éreztem magam ilyen jól farsangon. (…) Alig várom, hogy újra legyen farsang.” P. Márk 5.a Nyőgér Linda
19
Prohászka Jótékonysági Bál Ebben az esztendőben február 15-én került sor a már hagyományos Prohászka Jótékonysági Bálra. Célkitűzésünk – miként az elmúlt években minden alkalommal - ezúttal is az volt, hogy az est során befolyt összeggel az óvodánkhoz és iskolánkhoz kötődő kisgyermekek és diákok szabadidős és kulturális lehetőségeit támogassuk. Az idei évben a szervezők úgy határoztak, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően, ezúttal nem a gimnáziumunk aulájába, hanem külső helyszínre hirdetik meg a rendezvényt. Az örvendetesen nagyszámú résztvevő miatt – több, mint 160-an végül a Nyugat-magyaror-
szági Egyetem Apáczai Kar tornacsarnokában „leltünk otthonra”. Az „Apukák focicsapatának” tagjai kitartó előké-
kák közül pedig többen saját kezük munkájával tették ellenállhatatlanná a süteményes asztalt. A protokollfeszengéstől mentes
szítő és szervező munkájukkal, nagyon sok segítséget nyújtottak ahhoz, hogy ezúttal is elegáns környezetben fogadhattuk az idei bálozókat. Az anyu-
estét – az eddigi évekhez hasonlóan – ezúttal is remek hangulat jellemezte. Az igazgató úr köszöntőjét követően a nyitótáncnak tapsolhat-
tunk, majd egy rövid, kötetlen beszélgetés után asztalunkra kerültek a finomabbnál finomabb falatok, amelyet a Famulus Hotel munkatársai készítettek. A vacsorát követően a zenekaré és a táncoló bálozóké lett a főszerep. A jó zene mellett sokszor úgy tűnt, hogy „kinőttük” a táncparkettet. Egy rövid időre akkor kellett félbeszakítani a táncot, amikor a számos értékes tombolát kisorsoltuk. Miután a fődíj is gazdára talált, ismét benépesítettük a zenekar előtti teret, és szólt a zene kifáradásig… Marek Péter, Jakab Gábor
ProhászkaLand gimnáziumi farsang... Mint a szervező osztály tagja, nem tudok az idei farsangról elfogulatlanul írni, de talán ez nem is baj. Iskolánkban, a sok éves hagyományhoz híven mindig a 11. osztály feladata a farsang megszervezése. Idén mi vettük át a stafétabotot, és izgatottan láttunk neki. Célunk az volt, hogy jó hangulatot teremtsünk, a diákok és tanárok ehessenek-ihassanak, és nem szabad elfeledkeznünk a különféle versenyekről sem. Nos, talán mindenki nevében állíthatom, hogy a kitűzött célt sikerrel teljesítettük; csupa pozitív visszajelzés érkezett tanároktól, diákoktól egyaránt. Ezeket idézném most fel. Az osztályok produkcióival kezdődött a farsang, ahol remek műsorokat látott a nagyérdemű. A színpadon megelevenedtek előttünk a görög-perzsa háború jelenetei, a kémia és az irodalom óra szépségei, na meg persze a „csókkirályt” üldöző lányok, akik kis híján Gyuri bácsit is bevonták a táncba. A zsűrinek valóban nehéz dolga volt, de végül győzött a retro és a 9. H.
Azt hiszem, büszkén mondhatom, hogy az est fénypontja osztályunk fiú tagjainak meglepetés produkciója volt, Jakab tanár úrral, és Bezdán Szimivel (zongora) közösen. A kórus kitett magáért, mindenki ünneplőbe (öltöny, nyakkendő) lépett a színpadra. A tanár úr egypár humoros mondattal bemutatta a kórust, aztán kezdődött a móka. A dal címe találó: „A csúnya fiúknak is van szíve…” A mi „csúnya” fiúink jókedvvel daloltak, és a nagy sikerre, tapsra való tekintettel egyenként is meghajoltak. És végül pár szót a büféről, ahol, mint szervezőknek, szerencsére sok dolgunk akadt, hisz az ízletes sütik és koktélok vonzották az éhes és szomjas embereket. Nem számolok most be a büfé kínálatáról, legyen elég annyi, hogy majdnem minden elfogyott. Nagy érdeklődést keltettek még a tornateremben, és aulában zajló programok. A jelöltek nagy megdöbbenésére a bálkirálynő és bálkirály státuszért keményen
küzdeni kellett, méghozzá nem kis ügyességet igénylő feladatokkal. Nem is beszélve a szkander bajnokságról, ahol a résztvevők büszkélkedhettek izmaikkal. Végül köszönetet mondanék a vendégfellépőknek, az El Paso és az Aforce-1 táncstúdióknak, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az est színvonalasan sikerüljön. Mi nagyon jól éreztük magunkat, reméljük Ti is! Simon Orsolya 11.H
www. prohaszka.gyor.hu
20 Bíró László püspök akár tábori püspökként, akár a családok felé fordulva arra figyelmezteti az embereket, hogy létünknek van egy másik dimenziója, van itt egy láthatatlan világ is, mely mindenkit hív és vár, s ez az isteni világ örök. A közelmúltban a gimnazistáknak tartott elôadást.
„Ha a kapcsolatokra nem vigyázunk, a jövôt áldozzuk fel” – Püspök úr, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke. Hogyan látja a mai családok helyzetét? – Jelenleg a családok polarizált helyzetben vannak. Azt fontos látnunk, hogy nagyon sok egészséges házasság és jól mûködô család van. Azonban sajnos nagyon sok ember elengedi a hagyományos eszméket, modern házassági eszméket követve élettársi viszonyban él egymással. Világosan kell látnunk, hogy a házasság lényege a családalapítás, és az egészséges házasság a társadalomra is jó hatással van, ezért nem szabad eltérni a keresztény házassági eszméktôl! – A mai világban nincs könnyû helyzete a fiataloknak. Miben tud nekik segíteni egy katolikus hátterû család? – Ami a legfontosabb, hogy az egészséges házasságból érkezô fiataloknak van egy mintájuk, míg az elvált szülôk gyermekei azt láthatják, hogy ha nehézségbe ütköznek, akkor a kapcsolat helyrehozhatatlan. Holott sokszor az a kapcsolat még megmenthetô lenne erôfeszítéssel és igyekezettel. Az elvált szülôk gyermekei sokszor bizonytalanabbak, nincs jövôképük, máshogy állnak a családalapítás kérdéséhez. Az egészséges család viszont ösztönzi a fiatalokat, hogy merjék megvalósítani az álmodott jövôjüket. – Mit gondol a sokat hangoztatott gazdasági válságról? Valóban ez a legnagyobb probléma? – Ez a gazdasági rendszer téves filozófián nyugszik. Ebben a rendszerben az alap a teljesítmény, a profit fokozása. Azt gondolták a megalkotói, hogy ha fokozzuk a termelést, akkor eltûnik a szegénység, a profit növekedésével a boldogság is megszületik. Két dolgot kevert össze ez a gondolkodás: a hasz-
not és a boldogságot. A haszonnál az ember úgy viselkedik mint egy termelési eszköz, ami létrehoz egy produktumot. Tárgy a tárggyal viszonyul. A boldogságban mindig a személy áll szemben a személlyel. Tehát a boldogság igazi alapja mindig a kapcsolat. Ennek a fajta gondolkodásnak a mintája éppen a középkori szerzetesség, ami létrehozta Európát. Minden kolostor egy gazdasági egység volt. Az elsô, amire mindig figyeltek, az a kapcsolat volt. Vertikálisan és horizontálisan is: Isten felé, és egymás felé. Ez az ôsi jelszó: „Isten tisztelete elé semmit ne tegyél.” A fölfelé való kapcsolatot nem elhanyagolni, és az egymással való kapcsolatot sem. Egy szerzetes közösségben élte az életét, és világos volt a célkitûzés is. A közjó volt a kolostor középpontjában. Ha kitûztek egy célt, például, hogy ispotályt építenek, akkor minden energiájuk arra ment, közben az egyes ember, a szerzetes megkapta azt, ami neki járt: ruhát, élelmet, betegségében gondozást, majd méltósággal eltemették. Tehát, ami a jövôt mutatja, az a kapcsolat. A téves filozófia a kapcsolatot teljesen elhanyagolta, nem vett róla tudomást. Pedig a társadalom mindig a családi kapcsolatokból él. A család szocializálja az embert, a család az, ami hordozza a jövôt. Ha a kapcsolatokra nem vigyázunk, akkor a jövôt áldozzuk fel. Egy társadalom annyiban életképes, amennyiben egészséges kapcsolatokon, egészséges házasságokon nyugszik. – Hogyan hat a gazdaság a családok helyzetére? – Az emberek sokszor tényleg küszködnek a megélhetéssel. El szeretném mesélni a gyerekkoromat. Én a Rákosirendszerben voltam kisgyerek.
Megboldogult apám megtermelte a gabonát, ami bôséggel elég lett volna a családnak, de azt le kellett adni, és meg kellett venni a család szükségletére való gabonát. Nagy nyomorúság volt. De a szüleimet mégis boldog embernek ismertem, a rokonságunkat is, valahogy ott volt kimondottan, ki nem mondottan, hogy amíg nekem lesz, neked is lesz. Nem volt ez leírva, de mindenki tudta, hogy számíthat a másikra. A kapcsolat erôssége volt az, ami gyógyította a gazdasági nehézséget, amit akkor mesterségesen szítottak. Ha szilárdak a kapcsolataink, akkor valahogy egy lelki biztonságot ôrzünk. Hozzátenném, elsôként az Istennel való kapcsolatunkat. – A fiataloknak milyen tanácsot adna, mire figyeljenek? Hogyan tervezzék a jövôjüket? – A házasságra való készülés a kapcsolat építése. Lelki és szellemi síkon is. Ha lelki, szellemi síkon mûködik egy kapcsolat, akkor testi síkon is mûködni fog. Sajnos a nehézkedési erô elviszi a kapcsolatokat a testiség irányába, és nem épül fel lelkileg, szellemileg. Ebbôl egy nagy bizonytalanság jön ki, ami szinte beteggé teszi az embert. Elsôdleges dolog a kapcsolat! Manapság már a szeretet is énközpontúvá vált. Jézus egy másfajta szeretetet hirdet, ahol a másik ember a fontos. A boldogság tulajdonképpen abból fakad, ha ezt a jézusi szeretetet gyakoroljuk. Tehát merjenek ajándékká lenni a másik számára, és váljanak megajándékozottakká! Simon Orsolya és Jakab Gábor
21
t p e c e R c Re
P
l
s rukkolasalátáva
rsak cseresznyé aprikás csirkenyá
yma reszelve • 2 ek lé • 1 gerezd fokhag llfi me rke őrölt csi g dk 60 dl olívaolaj • frissen Hozzávalók: • paprikakrém • 1,5 es vaolaj • éd olí ek • 1 ye • zn z res mé • 15 dkg cse mustár • 1 ek ola kk ru g dk 10 • paprika bors, só • 2 tv/kápia k rsa yá fan • et balzsamec agymát, a mustárt, a krémet, a reszelt fokh ika pr ra pa A . juk tat áz k, papírtörlővel tisztá A fanyársakat vízbe rkemellet megmossu csi A k. k, zu oz rjü ve olg ke eld l sze l ös mézet az olívaolajja zzuk és a marinádda ázzuk, sózzuk-borso zedjük a vízből és kis at ak árs ny a töröljük, majd felkock jd ma k, zu áz ck ko fel paprikát gsütjük. A csehogy jól bevonja. A felváltva. Grillen me at ák ck ko rke csi a és prikát l összekeverjük. feltűzködjük rá a pa szedjük, a rukkoláva be fél és k zu oz ag k, kim resznyét megmossu akkal kínáljuk. meglocsoljuk, a nyárs el ett ec am lzs ba és Olajjal
Rebarbarás-epres süti Hozzávalók 18 cm átmérőjű tortaformához: A tésztához: • 10 dkg vaj • 1 db tojás • 5 dkg porcukor • 7 dkg darált mandula. A gyümölcsös réteghez: • 15 dkg eper és rebarbara vegyesen • 5 dkg cukor • 2 dkg liszt. A tetejére: • 5 dkg szeletelt mandula A tésztához a puha vajat és a tojást kikeverjük a porcukorral, majd hozzáadjuk a darált mandulát és összekeverjük. 18 cm átmérőjű tortaformába kanalaz zuk és elegyengetjük. A rebarbara végeit eltávolítjuk, ha szálkás, a külső részt lehúzzuk és feldaraboljuk 1 cm-es darabokra. Az epret megmossuk, kicsumázzuk és feldaraboljuk. Az epret és a rebarbarát egy tálba tesszük, megszórjuk a cukorra l és a liszttel és összeforgatjuk, majd a tésztára szórjuk. Előmelegített 180 fokos sütőbe toljuk és 25 percig sütjük, majd rászórjuk a szeletelt mandulát és további kb. 15 percig sütjük.
Ha megfelelő sorrendben heylezitek el a felsorolt költőket a keresztrejtvényekben, akkor két irodalmi fogalmat kaptok megfejtésül. : a. A költŐk vezetéknevei ÖRES, CSOKONAI, LCSEY, VÖRÖSMARTY, WE KÖ , GY NA S ME NE Y, PILINSZK TÓTH, ILLYÉS, RADNÓTI.
R e j t v é ny é v jt e R b. A költŐk vezetékn evei: PETŐFI, VAJDA, JU HÁSZ, BERZSENYI.
www. prohaszka.gyor.hu
22
S PO
Sárkányhajó Eljött a nap, amire minden bizonnyal sokan vártak, a sárkányhajózás napja. Ezen a napon, amelyen több iskolával is összemértük erőnket. Több-kevesebb sikerrel. Ez a nap volt talán az év eddigi legmelegebb napja, de versenyzésre még alkalmasnak mondható. Előkészületünkről annyit, hogy többen először ültünk szerdán sárkányhajóba egy edzés keretében, de voltak néhányan, akik már többször is eveztek ilyesfajta hajóban, ráadásul egy igazi sárkányhajós is volt közöttünk, aki rutinja
segítségével ösztönzött és segített bennünket. A verseny helyszínéül az Aranypart szolgált, így ott gyülekeztünk reggel fél 9 kor. A szemeimmel végigpásztázva a társaimon gyorsan világossá vált, hogy többen vagyunk, mint 40, így lesznek olyanok is, akik nem férnek be a két hajó egyikében se. Sajnos többünk feltételezése is beigazolódott, így körülbelül négy embernek kellett végigszurkolnia a szárazföldről a versenyt. Ez is, mint a verseny lebonyolítása is hagy némi kifogást a szervezést illetően. Megnyilvánult ez
abban, hogy senki sem tudta igazán, hogy mikor szállhatunk hajóba. A kezdeti feszült hangulatból felocsúdva kerültek előtérbe a különböző alternatív programok. Mint például a napozás vagy a foci, ez utóbbinak a Tanárnő nem igazán örült, gondolván, hogy lefárasztjuk magunkat. Ám jött a hír, hogy negyven perc múlva hajóra szállunk, és elkezdődött a bemelegítés. Volt, akin a feszültség jelei látszódtak, és voltak olyanok, akik motivációs problémákkal küszködtek. A bemelegítés végeztével felsorakoztunk, vártunk a mentőmellényekre és a lapátokra. Amikor mindenki elkészült, hajóba szálltunk. Többeken észre vehető volt a mindenáron győzni akarás, én és Vince barátom sokkalta inkább el voltunk foglalva a hellyel, illetve inkább annak hiányával adódtak gondjaink, mert arról elfelejtettek szólni nekünk, hogy a legutolsó pad a legkisebb. Talán szerintem a két legnagyobb ember került oda, így nagyon nehéz volt a versenyre koncentrálni. Nem volt mit tenni, mint összehúzni magunkat, és valahogy kibírni, mert akkor már helycserére nem adódott lehetőségünk. Elfoglaltuk a rajthelyünket, és el is indultunk az időmérőn. Ami szerintem nem a legjobbra sikeredett. Miután kiszálltunk, bíztattuk a másik hajóba kerülő társainkat, és meghallgattuk az időeredményeket. Az eredményünk alapján a második csoportba kerültünk és vár-
Átalános iskolás versenyzôink:
k, Varga Zoltán, Ternyák Zsófia, Csiba Dávid, Lázár Patri Burkus na, Vajda Martin, Szabó Kristóf, Futó Dori Babarczi ta, garé Mar r Benjamin, Lazúr Barnabás, Lazú án Olivér, Bezd e, Tünd r Eszte Borbála, Gróz Kata, Farkas Kornél Jáni ly, Mihá si Béké a, Som Szakács Adél, Jakab
tuk a versenyt. Ismét elkészültünk, és gyengének találtattunk, így másodikak lettünk. Ez pedig azt jelentette, hogy már csak negyediket lehettünk. Felsorakoztak a hajók és elindultunk az utolsó erőpróbánkra. Nagyon jól kaptuk el a rajtot, gyorsan nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ezt megnyerhetjük! Végül óriási hajránknak köszönhetően megnyertük. Igaz hogy csak egy hajszállal, de a győzelmen szerintem nincs mit magyarázni. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy végül negyedikek lehessünk. Én úgy érzem, hogy mindenki a legjobbját nyújtotta. Az általános iskolások végül a dobogó legalsó fokára állhattak fel. A középiskolások közti versenyt értékelve úgy gondolom, hogy nem volt egy teljesen sportszerű verseny amiatt, hogy míg a mi hajónkban ült 10 lány addig voltak olyan csapatok is ahol négy vagy kevesebb hölgy foglalt helyet. Részünkről úgy érzem, kihoztuk a helyzetben rejlő maximumot azáltal, hogy tizenhárom középiskola közül negyedikek lettünk! Úgy gondolom, hogy egy csapatként álltunk helyt, reális eredmény született ezért szemrehányást nem tehet senki se ránk! Mindnyájunk nevében beszélve élvezetesnek, és mindenek előtt küzdelmesnek élhettük át, hogy milyen is iskolánk hírnevét öregbíteni. Keszi Péter 11.H
Gimnáziumi résztvevôk:
Horváth Márk, Farkas Tam ás, Valki Ferenc, Rózsás Mír a, Laki Laura, Perger Patrícia, Gyenge Vanessza, Babarc zi Benedek, Gráf Miklós, Ha iner Áron, Szalai Szilvia, Puskás Sára, Mészáros Zsó fia, Peredi Adrienn, Rácz Katinka, Pénzes Rebeka, Kadocsa Dorina, Damó Adrienn, Fekete Kamilla, Márfi Kata, Márfi Anna, Vas kó Barbara, Vidéki Márk, Var ga Vince, Keszi Péter
O
23
RT Innsbrucki sítábor — 2014 Február utolsó hetében közel százan keltünk útra ismét, hogy meghódítsuk a Tirol fővárosát körülölelő hegyeken található sípályák egy részét. Kicsik és nagyok egyaránt izgalommal telve vártuk azt a pillanatot, amikor pályára léphetünk. Akik már korábban megismerkedtek a sízés tudományával, azok boldogan tértek vissza abba az örömteli állapotba, amikor újra „elindul a léc”. Akik pedig most készültek barátságot kötni ezzel a csodás sporttal, az ismeretlenhez való óvatos közeledéssel, de annál nagyobb szorgalommal és lelkesedéssel győzték le az első napokra jellemző kihívásokat. Tették ezt annak reményében, hogy azután átélhessék majd azt a fantasztikus érzést, ami miatt évről évre oly sokan utaznak a hegyek birodalmába. Csoportunk szálláshelyéül az eddigi évekhez hasonlóan ezúttal is a már megszokott és jól bevált innsbrucki szállodát választottuk, amellyel ezúttal is teljes mértékben elégedettek lehettünk.
Az ellátásunk – szobák, étkezések – ezúttal is minden igényt kielégítő volt, a wellness részlegben töltött idő alatt pedig sikerült a fáradt izmokat regenerálni. Reggelente – a bérletkombinációk nyújtotta lehetőségeket figyelembe véve – indultunk a sípályákra. A csoportunk által leglátogatottabb pályarendszer ebben az esztendőben is az Axamer Lizum volt, de nagyszerű élményekről számoltak be azok is, akik Küthai vagy éppen a Stubai gleccser lejtőit hódították meg. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az egyébként is remek hangulathoz a résztvevők vidámságán túl az is nagymértékben hozzájárult, hogy fantasztikusan karban tartott pályák álltak a rendelkezésünkre, az időjárásról pedig csak annyit, hogy a hét során felhőt nem vagy csak alig láttunk az égen. Gyakorlatilag minden nap szikrázó napsütés és hibátlan pályák vártak bennünket. Az egyik Hüttében jegyezte meg a
Röplabda Egy játékos „eligazol”
Futóverseny sikerek Megyei mezei futóversenyen iskolánkból több tanuló is rajthoz állt. Szép eredményt értek el a következő versenyzők: I. kcs. fiúk között 3. helyezett lett Gottwald Zalán, IV. kcs. lányok között harmadik Erdélyi Katinka és a III. kcs lány csapatversenyben szintén 3. helyezést értek el Gulyás Panna, Rozmán Lilla, Somogyi Dalma, Szakács Júlia és Wunder Imola. Ők továbbjutottak az országos bajnokságra, amelyet Gödöllőn fognak rendezni április közepén. Gratulálunk!
Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy az iskola olyan jellegű foglalkozásokat is nyújt a diákok számára, mint a röplabda. Soha sem felejtem el a közös edzéseket, és azt a remek közösséget, akikkel együtt játszhattam itt töltött diákéveim során. A röplabdán kívül sok közös programunk volt a csapattal, pl. fagyizás, pizzázás, stb. Péter bácsi mindig
Sportsikerek Hétvégén Budapesten rendezték meg az Országos Ergométeres Versenyt, ahová iskolánk nyolc tanulója jutott tovább. Kiemelkedő eredménnyel megnyerte a versenyt Lazúr Barnabás 8. a és második helyezést ért el Kósa Ramóna 8. a osztályos tanulónk.
bennünket kiszolgáló pénztáros, hogy ezt hívják itt Katalogwetter-nek (katalógus időjárás), amikor is az összes utazási iroda felküldi a hegyre a fotósait a prospektusokhoz képeket készíteni. A hét során ezúttal is megrendeztük azt a lesikló versenyt, amelynek a végén a versenyzők minden tagja érem díjazásban részesült. Tegyük hozzá azonnal, hogy teljesen megérdemelten, hiszen kezdők és haladók egyaránt részt vehettek a próbatételen. Miután minden résztvevő idejét mérték, aki kíváncsi volt rá, azt is megtudhatta, hogy mennyi idő alatt sikerült teljesítenie a távot. A tábor zárásakor örömmel nyugtáztuk, hogy minden kezdő sízőnk elsajátította az alapokat és a számukra megfelelő nehézségű pályán önálló sízésre is képessé váltak. A gyakorlott sízőink pedig minden bizonnyal úgy tehetik el „pihenni a felszerelésüket”az utolsó nap után, hogy talán „senkiben sem maradt kilométer”. Amikor elindultunk hazafelé, többünkben a rengeteg élmény mellett – kimondva vagy kimondatlanul már a visszatérés gondolata fogalmazódott meg… Marek Péter
tartotta bennünk a lelket, és ami nagyon fontos, hogy összetartott minket. A tanévek során szervezett nekünk meccseket más iskolák ellen, ünnepek közeledtével pedig még tanáraink ellen is játszhattunk. Sok élménynyel és értékkel gazdagodtam, mind a csapat, mind a röplabda terén, amiket egy életre magammal viszek. Somogyi Rebeka 12.N Csóka Eszter 5.a tanulónk 4. helyezett. Gondán Flórián 5. a , Nagy Zsombor 5. a, Bombay Ádám 7. a, Jakab Soma 7. h, Pihokker Judit 7. h remek versenyzéssel az élmezőnyben végeztek. Gratulálunk a szép eredményekhez!
www. prohaszka.gyor.hu
Egy házi feladatnak indult… Mi minden járhatott János vitéz fejében, míg hazafele utazott a gályán…
Anyáknapi vers Nem emlékszem rá, de így volt, szorított Két ölelő karod egyből magához tt ogo csill rám csak ed Gyönyörű szem es csillagot. össz az zni leho ed nek Képes lennék
Ezt megúsztam, de jó hogy fenn vagy ok, majdnem a nyakamba kaptam egy kolo ncot. Még hogy nősülni, dehogy akarok! Aztán életem végéig kapnám a parancso t. Nem ér annyit a francia vagyona, hogy szabadságát feladja a leszerelt katona. Nem azt mondom, kalandnak jó volt, de a fene vigye, jobb a zsák arany, mint a francia frigye. Én lettem a király, nálam a zsák zseton, húzzunk bele fiúk, mert az itt létet már unom. Hívjatok mától Johnny vitéznek, a kajütbe aludni letérek. Keltsetek, ha a bárka Monacohoz érne , a pénzemet fialtatni azon a helyen kéne . Pókerben mindig én voltam a király, számolásra az agyam nagyon rááll. Nyerek még hozzá, aztán hajrá, jöhet a Porsche a garázstető alá. Egy jacht, no meg egy gyors motor, aztán nincs csaj, aki nemet mondjon . Iluska még várhat, közben írok neki, mintha oly fontos dolgom lenne idek int. Jaj, de okos vagy Johnny, csak úgy süt az eszed! Lángelmédnek most nagy hasznát vesz ed. Fiúk, nektek pedig csak annyit üzenek: tanuljatok ebből, mert az ifjúság órája bizony gyorsan ketyeg! Horváth Anna 5.b
Kicsi voltam nem emlékszem Te kísértél el életem kezdetébe Tudtam, hogy mindig szeretsz engem Még akkor is, ha rosszat cseleke dtem.
kicsit féltem Mikor ovis lettem, mellőled ni Furcsa volt elmen ott voltál ig ind m De szívemben anya! Kedves anya, édes
Mikor elsős lettem, boldog lettem Iskolássá cseperedtem Új barátok közt terme ttem S te kísértél be enge m. Már hatodikas vagyok Szeretlek téged nagyon Ha majd gimis leszek d. Akkor is itt leszek neke
Lehner Kata 6. a
A rajzokat készítették: Keszei Fruzsina 8. a Gál Teodóra 9. N Bezdán Olivér 8. H
