Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházások
Bevezetés
Miért jelentősek a „multik”?
3
A világkereskedelem 70%-át 500 vezető multinacionális vállalat ellenőrzi
4
A nemzetközi kereskedelem egyre nagyobb része vállalaton belüli kereskedelem
5
A beruházások egyre nagyobb része köthető transznacionális vállalathoz
6
A világ 100 legnagyobb gazdaságából 52 a multinacionális vállalat és 48 az ország
7
1,4 trillió USD
FDI flow 2012-ben; UNCTAD World Investment Report, kerekített
8
1 400 000 000 000
9
10
x7 11
Satöbbi, satöbbi…
12
1. Transznacionális vállalatok és közvetlen külföldi beruházásaik
Mit nevezünk transznacionális vállalatnak?
14
„Alapvető” definíció:
A nemzeti határokat átlépő, a saját anyaországán kívül is üzleti tevékenységet folytató vállalat.
15
16
ENSZ meghatározása UN Centre on Transnational Corporations
Transznacionális a vállalat, ha: • Gazdálkodási tevékenységét két vagy több országban folytatja • Centralizált döntéshozatali rendszerrel rendelkezik és globális stratégiát alkalmaz • Különböző országokban működő vállalatai között az információkat, a forrásokat, az eszközöket és a felelősséget megosztják.
17
Mi a különbség transznacionális és multinacionális vállalat között? • Transznacionális: határt átlépő, de egy „nemzet” tulajdonában lévő vállalat • Multinacionális: mint a transznacionális, de több „nemzet” tulajdonában lévő
18
„Szinonimák”
19
Miért eszközölnek külföldön beruházásokat a vállalatok?
Nyersanyagkeresők
Négy típus
Piackeresők
„Multik” Költségcsökkentők
Stratégiai előnyök
Jere Behrman alapján
21
Dunning eklektikus elmélete Az OLI paradigma
John Dunning professzor (1976)
22
Miért eszközölnek a vállalatok külföldön beruházásokat?
Előnyök Internalizáció-specifikus előnyök I – Internalisation specific advantages
23
„Üzenet”: Ha valószínű a megszerzésük vagy kihasználásuk közvetlen külföldi beruházás segítségével, akkor a vállalat külföldön
eszközöl beruházást
Tulajdon-specifikus előnyök (OSA) • Méret (vállalat mérete, skálahozadék és egyebek) • Technológia • Márkanév • Kreativitás • Tőkével való ellátottság
• Differenciált termékek • Menedzsment, marketing és más know-how
25
Lokáció-specifikus előnyök (LSA) • Olcsó munkaerő • Természeti erőforrások • Alacsony adók • Nincsenek országok közötti magas szállítási költségek • Kereskedelmi akadályok megkerülése
• Kereskedelmi és jogi infrastruktúra • Nyelv, kultúra
26
Internalizációs előnyök (ISA) • Kutatási tevékenység integrálás • Tárgyalási-üzletkötési költségek csökkentése
• Ellátási biztonság növelése • Termék védelme
27
Néhány további motiváció
28
Természeti adottságok kihasználása
29
Munkaerő kihasználása
30
Technológiához való hozzáférés
31
Piacszerzés
32
Kedvezmények kihasználása
33
Versenytársak vagy partnerek követése
34
Protekcionizmus megkerülése
35
Infrastruktúra kihasználása
36
A piacra lépés módjai
37
Zöldmezős beruházás
38
Barnamezős beruházás
39
M&A Összeolvadások és felvásárlások
40
Vegyesvállalat (joint venture)
41
Újra-befektetett profit
42
Leányvállalatok közötti (nemzetközi) kölcsönnyújtás és más forrásallokáció
43
2. Vállalatok nemzetköziesedése
Mi lehet az a nemzetköziesedés?
45
A nemzetköziesedés az a folyamat, amely során a vállalat a tevékenységeit kiterjeszti a nemzeti piacról a nemzetközi piacra.
46
KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOKS
VEGYESVÁLLALAT
KÖZVETLEN EXPORT
KÖZVETETT EXPORT
A külső piacokra lépés egy lehetséges folyamata
A kockázat, ellenőrzés mennyisége és a profitpotenciál nő
47
Mikor nemzetköziesedjen egy vállalat?
48
Ha összességében az előnyök meghaladják a ráfordításokat/költségeket!
49
Néhány példa előnyre és költségekre Előnyök
Költségek
• Alacsonyabb költségek
• Magas működtetési költségek
• Nagyobb piaci részesedés
• Az ismeretlen piac és kultúra kockázata
• Előnyök a versenytársakkal szemben • Lényegében: nagyobb profit
• Lényegében: magasabb költségek – kisebb profit
50
A nemzetköziesedési elméletek két fő irányzata Gazdasági megközelítés: a vállalatok kvázi racionálisan hozzák meg beruházási döntéseiket
Nemzetköziesedési elméletek
Magatartástudományi megközelítés: meghatározó a nemzetközi tapasztalat a nemzetköziesedés lépéseiben és irányában
51
Részletek: kötelező irodalom
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése –elmélet és empíria Külgazdaság, 2011. szeptember–október
52
3. A közvetlen külföldi beruházások előnyei A fogadó ország számára
Tőkebeáramlás
54
Új munkahelyek jönnek létre
55
Technológiaimport
56
Menedzsment, marketing stb. eszközök terjedése
57
Piac a hazai termékek részére
58
Világgazdasági integrálódás
59
Korszerűsödő gazdasági szerkezet
60
A hazai beszállítók „nevelése”
(hátrafelé irányuló vertikális kapcsolatok) KÜLFÖLDI BERUHÁZÓ
BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ BESZÁLLÍTÓ 2013 02 26
Transznacionális vállalatok és FDI
61
Esetpélda: a Suzuki magyarországi beruházása
2013 02 26
Transznacionális vállalatok és FDI
62
2013 02 26
Transznacionális vállalatok és FDI
63
http://www.youtube.com/watch?v=9IFlyTYg50U
2013 02 26
Transznacionális vállalatok és FDI
64
4. A közvetlen külföldi beruházások veszélyei
65
Hátrányok? AHA!
66
Függőség
67
Stratégiai erőforrások birtoklása
68
A hazai vállalatok kiszorítása
69
Szakképzett munkaerő elszívása a hazai vállalatoktól
70
Gazdaságpolitikai befolyás
71
Profitrepatriálás
72
Technológia adaptálásának nehézségei
73
Környezetszennyező iparágak betelepítése
74
5. A közvetlen külföldi beruházások további hatásai
A beruházás fejlődési útja elmélet Investment Development Path (IDP) theory Dunning és Narula, 1996
76
A kereskedelemre gyakorolt hatás Kereskedelmet helyettesítő beruházás • FDI helyettesíti a kereskedelmet • Ha az FDI olcsóbb mint az export • Okok pl.:
Kereskedelmi akadályok Magasabb költséghatékonyság a piac ellátásában
Közvetlen külföldi beruházások
Másképp: „kereskedelemorientált”, „japán-típusú” vagy „Kojima-féle” beruházás
Kereskedelmet teremtő beruházás • FDI kereskedelmet teremt • Növeli az exportot vagy az importot vagy mindkettőt • Okok pl. :
Alacsony költségű környezet Nincs megfelelő helyi beszállító
77
A transznacionális vállalatok magasabb fizetést biztosítanak?
78
Bérkülönbségek – TNC-k/helyi vállalatok Ország Németország
Portugália Egyesült királyság Brazília Indonézia *Nincs pontos adat
Státusz OECD
Bérkülönbség Nagyon kicsi*
OECD OECD Feltörekvő Feltörekvő
5% 8% 11% 19% Forrás: OECD
79
Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország
FDI/GDP
Ország
FDI/GDP
USA
?
India
?
Mexikó
?
Írország
?
Brazília
?
Dél Korea
?
Oroszország
?
Indonézia
?
Magyarország
?
Törökország
?
Németország
?
Belgium
?
Kína
?
Szlovénia
?
Forrás: OECD
Japán
?
Luxemburg
? 80
Beáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország
FDI/GDP
Ország
FDI/GDP
USA
18.8
India
12.3
Mexikó
34.3
Írország
161.6
Brazília
31.9
Dél Korea
13.0
Oroszország
24.5
Indonézia
24.1
Magyarország
82.3
Törökország
23.3
Németország
28.6
Belgium
200.5
Kína
26.3
Szlovénia
34.1
Japán
3.4
Luxemburg
213.0 Forrás: OECD 81
Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország
FDI/GDP
Ország
FDI/GDP
USA
?
India
?
Mexikó
?
Írország
?
Brazília
?
Dél Korea
?
Oroszország
?
Indonézia
?
Magyarország
?
Törökország
?
Németország
?
Belgium
?
Kína
?
Szlovénia
?
Forrás: OECD
Japán
?
Luxemburg
? 82
Kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva (%, 2012) Ország
FDI/GDP
Ország
FDI/GDP
USA
31.3
India
6.4
Mexikó
11.2
Írország
180.8
Brazília
12.0
Dél Korea
17.4
Oroszország
19.1
Indonézia
1.4
Magyarország
27.4
Törökország
3.8
Németország
42.7
Belgium
188.8
Kína
6.1
Szlovénia
16.3
Japán
17.4
Luxemburg
Forrás: OECD 288.9
83
Be- és kiáramló FDI állomány aránya a GDP-hez viszonyítva %, 2012 Ország
FDI/GDP Be
Ki
USA
18.8
31.3
Mexikó
34.3
Brazília
Ország
FDI/GDP Be
Ki
India
12.3
6.4
11.2
Írország
161.6
180.8
31.9
12.0
Dél Korea
13.0
17.4
Oroszország
24.5
19.1
Indonézia
24.1
1.4
Magyarország
82.3
27.4
Törökország
23.3
3.8
Németország
28.6
42.7
Belgium
200.5
188.8
Kína
26.3
6.1
Szlovénia
34.1
16.3
Japán
3.4
17.4
Luxemburg
213.0
288.9 Forrás: OECD 84
Hatások a nemzetközi kereskedelemre • Új ellátási láncok jönnek létre • Nő a termelés iparági és földrajzi koncentrációja • Bővül a kereskedelem • A kis(ebb) vállalatok nem képesek versenyezni a nagyokkal • Erősödő globalizáció
• Növekvő globális verseny • Növekvő vállalaton belüli kereskedelem 85
Transzferárazás
86
Nemzetközi kereskedelem általában Egyik ország
Másik ország
Állam
Vállalat 1
Nyereségadó: 50% = 10
Vállalat 2
Termék Ár: költségek (80) + profit (20) = 100
Állam Vám: 10% = 10 87
Transzferárazás – egy multi két leányvállalata Egyik ország
Másik ország
Állam
Leány 1
Leány 2
Nyereségadó: 50% = 5
Termék Ár: Belső elszámoló = 50 (elvileg 20% nyereség)
Állam Vám: 10% = 5 88
OECD alapelv: Szokásos piaci ár elve Arm’s Length Principle
Egy TNC tagjai közötti árképzésnek azonosnak kell lennie két független vállalat közötti forgalom árképzésével
89
Összefoglalás
A jövő héten…
92
