TRANSLATOLOGIA PANNONICA III.
KULTÚRÁK DIALÓGUSA A s EURÓPÁBAN VII. konferencia tanulmánykötete Pécs, 2010
TRANSLATOLOGIA PANNONICA III.
KULTÚRÁK DIALÓGUSA A s EURÓPÁBAN VII. konferencia tanulmánykötete Pécs, 2010
Proceedings of Conference DIALOGUE OF CULTURES IN A MULTILINGUAL EUROPE VII Pécs, 2010
ʣˋ˝ː˛˓ˋ˖˦˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˓ ʛʟʗʢʥʚ ʡʪʢʳʩʪʧ ʙ ʣʤʥʚʥʶʞʲʮʤʥʠʜʙʧʥʦʜII ˎǤʦːˢǡ͜͞10
Szerkesztették Lendvai Endre és Wolosz Robert
PTE BTK FKK Pécs, 2012
HU ISSN
Kiadja PTE BTK FKK
BORNUS 2009 Kft.
SÝÝ
Olvasónk a PTE BTK Fordítástudományi Kutatóközpont és a Szláv Filológia Tanszék tanulÚ±±ǡï×ö × Ǥ
Àö Ú
Ý× × Ǥ rencia- és tanulmánykötetsorozatunk az európai integráció alkalmazott nyelvtudomá±±ÀǤò±ǡ±
ǡ×Ý ×ǡ
×±ò±Ýnek zarándokhelye lehet. Szándékunknak külön aktualitást ad, hogy a 2010-es évet köÝ ȋ͜͜͞͝- ±
× ÝȌ × szándékot, miszerint a kultúrának a város húzóágazatává kell válnia.
× ±Ý - ï ±Ý Ú±Ý interperszonális
ȋ±ǡ±ȌǡÀǡ tolmácsolás, idegenve± ï ×ǡ Ú
Ú Ú± ÝǤ -kulturális kölcsönzés pedig a kulturális kölcsönhatások egy újabbǡ ± ÚÚÝ Ǥ Ú
ÚÚ Ú
Ú±Ýïǡ××ÚÚ± ráhatásai nyomán. Természetes, hogy az immár két évtizedes amerikanizálódás tényei bevonulnak az idegennyelv-oktatás programjaiba, tantárgypedagógiájába. ȋhttp://translator.btk.pte.huȌ és papír alapú tanulmánykötetünk egyyaránt a Translatologia Pannonica nevet viseli. Mindkét megjelenési ± Ú ±sze kívánunk lenni.
Pécs. 2011. október 9.
Lendvai Endre Ý
Fordítástudomány Translation Studies ʩː˙˛˓˪˓˚˛ˋ˕˝˓˕ˋ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ
Van-À±òǫ Albert Sándor ̿Ǥ
Is there a nonlinguistic statǫ According to some authors we should picture the translation process just like taking
ȋȌ ǡ
target language. That is, the text should have such a “chemically pure” state, which is no longer in the source language but it is not yet ǡDzdz the indistinct domain between the two. The lecture investigates to what extent is this theory, which might be rather apǡ
Ǥ
ǫ Dzdz
reine Spracheǫ ǫ
ǡ
Ǥ Keywords: ǡ ǡ and thinking, between text and content. 1. A „tiszta tartalom” À ± ± ö Ý A Look into the Black Box
Àöǡ 1988-
±ǣ Ƿ Ú Ú ǡ ò ×Ǥ ± ± ± egy szöveg tartalmát egyszeri ǡÝ×Ǥ òǡ×òǤ ±ǡ Ýǡ òÚ erejük vagy szokatlanságuk miatt hatást gyakoroltak ránk, vagy amelyek pontos jelen±±òǡ±òǡ±ÝÀ±ò±òdzȋ± ±ͥͤͤ͝ǡ͟͝ȌǤ Ú±Ý×ǡÚ±ǣ Ƿ ǡ
ǡ ǤǤ Ǥ
ǡ though we are not
Ǥǡ
Ǥ ǡ ǡ sions, in particular those which re-
producing a spe
ǡ
ǡ Ǥdz ± ±ò ± ǡ × À±À×±±À×ǤÀÚݱ ±ǣÀ×ÚǡòȋÚ Ȍ×ǡ±ò
± ǷÚÝdzǡ ï ǡ re ÝÝ de Ǥ ±± ÚÚ
± ï× ǡ hogy létezik a szövegnek egy olyan nyelv nélküli állapota, amikor már nem ǷÚÝdzȋÀ×ǡǡ Ȍǡ még nem
± ÚÝ ȋ ± À ǡ ±òȌǤǡreine Sprache analógiájára létezne egy tiszta, nyelvi hordozó nélküli tartalom (pure content), létezne a szövegnek egy olyan ǡ±±
±ven. ͞Ǥ×±± 2 × × Ý a rendkívül tetÝ ±±ǡ ǡ -e valamilyen tudományos értéke, vagy csak to À À
ÚÚ ±± Ý gazdag tárházát. ±±ÚÝǣ ȋ͝Ȍ ±Ý-e, elképzeÝ- ȋÀ× Ȍ Ú olyan állapota, amelyben mint tiszta tartalom ǫ ȋ͞Ȍǡmi, hol van, és hogyan ǡǫ±küli szövegnek a létmódjaǡ × ǫ ò Úg tiszta tartalǫ±òǫ ȋ͟Ȍ × ±ò mennyi ideig ǡ ǫ ݱױòǫ-két másodpercig, percekig, néhán×ǡ±ǫȋ±±
×±±±ǡ±ÝǡÝ ÝǫȌï±×±òǡ À× Ý ± ǡ ×Àö ± van. A helyzet még reménytelenebb, ha nem ott van, hanem rajta kívül, valahol a kozmoszban kering vagy lebeg. Ezt az egész kérdésözönt egy – az 50-es években kiadott – egyetemi jegyzet szeÝ ±ö± ǡ ±ǡ ×ǡ ±×±ǤA±±Ý
ͥ͝͡͡-ȋ͡͡±ȌBevezetés a fordítás elméletébe cÀö ±Ýǣ Ƿ À ± – nem ǡ×ǡ±òǤȑǥȒÀ
bonyolult öǤ ± ± Ý Àdz ȋͥ͝͡͡ǡ͠ȌǤǡ±±ǡ±
ǡ±±öǤ ±±Ý±Úò±±ben az az ÝöÝǡǡ azt el is tudjuk mondani, és csak azt tudjuk elmondani, amit el is tudunk gondolni. Ƿ±dzǡ±ÝÀǤ Ez az elképzelés egyébk± ± ×ǡ ±Ý± nyelvi relativizmus ±Ý±ȋǡȌǤ ± ±ǡ Ú encia elméletével kapcsolatos koncepcionális viǡ ±
À ±±ÝǤ ± ǡ ÚòÚò ±Ý ǡ ǡ ǡ Úkéletlen, hiányos nyelv, amely rendelkezésünkre áll e világ leírásához, gondolataink, ǡ±±±±ǤÚ±±±ǡ±± ±ǡ±òÚ±±ǡǡÀ±pes megkülönböztetni, miközben alig ±
À±ȋÚǤ± ͥͥͥ͝ǡͥ͢ȌǤ ͟Ǥ ± Ý×
À±±ǡ-e a szö ȋÀȌ Àò ȋ ï ǣ ±òȌ ǡ ÝÝ nem árt nagyon röviden áttekintenünk nyelv és gondolkodás/gondolat/eszme viszonyát. ×±Ýǡöǡöǡ Ý Ý ± ± Ǥ szerint a nyelv az elme eszköze ǡ±Ǣ a másik szerint a gondolathoz csak a nyelven keresztül ïǤ ± òÚÚݱ±×òÚǡ±Úǡ Ǥ Ƿ × dzǢ Ƿmost becsukom a könyvet, és elmondom a szöveg tartalmát saját szavaimdzǢǷȋ±±ǡǡ±±ǤȌdzǤ ò ±±ǡ ugyanazt a gondolatot más galmazzuk meg, akkor az még ugyanaz a gondolat-e, és vajon mindig van-e éles demarkációs vonal két gondolat között, de ezek részletes tárgyalásába most inkább nem ±±Ǥǡǡ ±ò ö ǡ ± ±± ±Ý
Ƿ dzǤ ǡ Ƿ Ý ×dzǢ Ƿ± ǡ dzǢ Ƿ
dz Ǥ ± vább bonyolódik azzal, hogy nem tudjuk pontosan, mit nevezünk gondolkodásnak, tulajdonképpen mi ǡÝǡegy gondolat, ±ǡ ± Ý Ǥ gyanakkor nincs semmi garancia arra, hogy amit szavakkal nem tudunk kifejezni, azt nem lehet elgondolni sem.
±±Ýï±Ǥ Àǡ Ƿ± ± Ý Àva”, akkor minden × ±ǡ ȋÀǡ Ú ǤȌ ÚÚ ×±±±òǤ mennyire nincs így, azt jól bizonyítják az értelmetlen szövegek, az érthetetlen gondoǡ ±ǡ × Ƿdz szövegek. Elég itt utalnunk Alan Sokal és Jean Bricmont 1998-as nagy port kavart leÝ Ú±ǡ ͜͜͜͞-ben magyarul is megjelent Intellektuális imposztorokra, ± Ý ± ± ǡ
ǡ ǡ ± ǡ
× ±
öÝǡ±Ú±ǡÀö×Ƿǥ ± ± ǡ × ±dzǡ ± ± Ú± × ±± À ǡ Ƿ Ú látszólagos érthetetlenségének pontosan az az oka, hogy egyáltalán semmi értelmük
dzȋ– Bricmont 2000, 19-͜͞ȌǤ ͠Ǥ±Ú A szöveg nyelvisége mögött megbúvó „eszme”, gondolat stb. persze nem azonos a szöveg értelméǤ±ò×indulatúan, hogy Sarkadi Vilma 1955-ben az értelem szinonimájaként használta az eszme ×ǡ±òǡÚvegnek van ±ǡ À× ȋ Ú Ȍ ǷdzÝǤǡa szöveg megértése, az üzenet interpretálása. lïÀ×±ǡ
a kérdésǣ±Úǫ± ±òÚǫ-Ú±±±Ý±±ǫ-e
ǡ ±òǡ Ú ±±ǫ ïlyos kérdések ezek, hiszen maga a megértés is olyan szó, amelyet állandóan használtunk anélkül, hogy tisztáztuk volna. A megértés nem azonos sem a felfogással, sem az észrevétellel, sem a megragadással, sem a tudással. Saját jelentéssel bír, amit csak akkor érzünk át igazán, amikor képtelenek vagyunk más szóval helyettesíteni, hiszen „vala ǡ ±Ǣ ǡ ±òdz ǤȋǤÝ ͥ͜͜͞ǡͥ͢ȌǤ±ǡ×± toleranciát tanúsítani a megértéssel szemben. A vizsgálatok szerint ugyanis korántsem arról van szó, hogy egy szöveget vagy teljesen megértünk, vagy sehogyan sem: a két véglet, a „megértés és meg-nem-értés között számos osztály van még, amelyekben az emberek 9/10-±×dzȋͥͥͥ͝ǣͣȌǤ±
garancia arra, hogy egy gondolatot, egy logikai levezetést „helyesen” értettünk meg: pontosaïǡÝǤ±ǡÚ±± ±±ǡ±Ǥ±telmezése a helyes, a pontos, a jó, a öǫÀ±±× már régeǡÀ×±±
egy a szöveg lehetséges értelmezései Úòǡ±
ǡݱ±a legjobb, a helyes, a
×ǤÝǫǷ±òòǡ±ǡ pontos òdzǤ ǡ „mi”, meddig ±òòǡ±Ýhogyanǫ ÚÚ ± Ú ï ± ȋ
×× × ismert short term memoryȌǡ ǡ À × után képes szóról szóra visszamondani az egész szöveget, a képzeletbeli skála másik ±±Ý±Ý±À± semmire sem – de e Ǥ inkább azt a nem kevésbé bonyolult kérdést, hogy hogyan ±ò Úǫ lǡ×±±Ƿdz– ±±òǡményeink szerint – „ugyanazt” Ǥ ǡ is egy szövegǡ±ǨÀ±À Ǩ Àǡ × × Ý À ×Ý ± implicit módon igazolják, alá is támasztják ezt az elképzelést. Freud-életrajzában péld Àǡ×À ͤͣͥ͝-ȋï±Ȍ Ú±ǣǷ òÚ±ÀǤ × ǡ ±Ý ±ǡ ha±ǡ
öÚǡǡ±À×Ǣ±À× ×dz ȋ ͥͣ͟͝ǡ ͥ͢-ͣ͜ȌǤ
± ǡ amit ÝÀǡ±×±ò ǡ±±±±À×Ǩ×Ýǡï±±± òǣ ȋ͝Ȍ létmódja, ontológiai státusa À ȋÝ Ȍ ǫ ȋ͞Ȍ -e meg a nyelvet a ± ±±Ý, nem kárhoztatjuk-e szolgai szerepre, önmagában üres, szemantikai tartalom nélküli Ú±ǡ×ǫݱ±Úǡ a szavak önmagukban nem jelentenek semmit – nincs önálló lexikális jelentésük –, és csak a szövegben, valamilyen gondolat, eszme vagy értelem hordozójaként jutnának szerephez és jelentéshez. 5. Van-±òǫ × ± ± × Ý ǡ ± ± ȋ±Ȍ ÚÚ±± ïǤ Ƿ±Ý-e ×ǡ±ǫdz– ±±Àönyol-
À×ǡ Írni vagy élni
ÀöÚ±ǤÀǣǷ akarom ezzel mondani, hogy vajon a nyelvnek az a torzítása és kicsavarása, amelyet Úǡ ±Ý- ǡ ±ǫ ȑǥȒ mély, igazán egyetemes lehet-e az a bölcseleti gondolat – még ha alkalmazása a legegyö ò ± –ǡ
× ǡ ±-
ï Àݱ×ǡÚ± ±òÝǫdz ȋ ͥͥ͝͡ǡ ͣͣȌǤ ± Ý ±± Ǥ × csak németül Heidegger, más nyelveken ǡÀȋȌ±Ú± Àǡ
±Ú± ±À±±± nézve is. Ƿǡ±ïÚÝ ×±±±dz± À2 ȋͥͤͣ͝ǡ ͣ͞͝ȌǤ À ±±ò ǡ ±Ý Ý ± Ǥ ǡ Ƿ gondolatnak határt szab a nyelv”, vagyis hogy „még a gondolatot is meghatározza a ǡ dz ȋÚǤ × ͥͤ͜͝ǡ ͤȌǤ × ǣ Ƿ
ö ò Ýǡs nyelv meg is határozza a gondolkodást. ȑǥȒ\ò±±ǡÚÚÝǤ ȑǥȒǡ××ǡÚÚ × dz ȋ ͜͜͜͞ǡ ͥ͡ȌǤ ± ǡ Was heißt Denken?
Àö -ö
ÀÀݱÀ±ǣǷǥ megfelel egy gondolkodásnak, következés-képpen se nem segíti, se nem leplezi le a Ǣ ez a gondolkodásdz ȋ ͥͤͤ͝ǡ ͢͝ȌǤ ǡ Ǥ××±Ý×× ±ǣ Ƿ ± × ±± Àǡ hogy a gondolkodás eredetileg közvetlenül a nyelv öÚdz ȋ ͥͣ͢͝ǡ ͥͤ͟ȌǤ zt vallja Székely János is: „ǥȑ Ȓ ± ǡ Ý ± ÀòÝǡ Ý ò òǤ ǡ Ǥ ÚÚ± ± ȋ ±ö Ȍǡ Ǣǡ
Ǥǡ± kínai nyelv képzet- ± ȋ
ò Ȍ × ÀǤ À ȋȌ ±ǡ ×ǡ × ±ǡ ± Ǣ À ±×Ǣ×ǡ ±±dzȋ±ͥͥ͝͡ǡͤ͟ȌǤ ͢Ǥ±ǫ A kognitív pszichológia álláspontja szerint nem csupán pontosan artikulált, körülhatárolt, jól Ƿdz, hanem képekben, álmokban, ±±ǡ ÚÚ À×ǡ ± mazott vágyakban, benyomásokban, érzésekben, hangulatokban, sejtésekben stb., Úò±ǡ– olykor tudatos, de leginkább öntudatlan – ±Ǥǡǡǡ képek, álmok, sejtések, vágyak, szorongások, ösztönjelenségek stb. nyilvánvalóan nem ǡ ± ȋÝ Ȍ Ǥ ±lünk
ȋÀȌ Ýǡ ± ǡ Ú ±ö±ǣ ± ǡ
× ±ǡ ǡ±±×Ú±Ǥ±ként
±Ǥǡ
beszélteti álmairól, vá×ǡ±±Ýǡ±Ýǡ×ǡǤǡ±Àǡstrukturálja a strukturál(hat)atlantǤ ÝÝòÚ±±-nyelv közöttǤ mindaz, ami strukturáltǡ ± ± ǣ ǡ ï ǡ nyelvǨ
±Ýǡ×ǡ×ǡǤǡ ǡïÝǤǡogy beszélt róluk, ±- ò ±ǡ ǡ Ǥ
jellegét. ±±ïǡÚȋ ±Ȍ
ǡ
milyen nyelvi hor×±òǡǤǡȋ±Ȍ±Úǡ À×ǤÀönem úgy zajlik le, ahogyan a nyelvé±±±Ǥ ÀÚÀ×meg az üzenetet szavaitól, nem helyezi át a „tiszta gondolat” régióiba, és nem ennek a nyelv ±òǡ ±ǡ
± ÚÝǤ Ý
×Ǥ ö nem ezt
À×Ǩ À× ǡ ±eket, Àǡǡ±×ÝÀ±±Àǡ
±××Ǥ×òÚ±Ýǡrdítunk egy ǡ Ú ± × ÚǤ ǡ À×À±Úǡ
egyes szavaǡ ǡ ǡ ǡ ǡ ±Àǡ±ÚÀ±±
±Ú±Ǥ ×
ȋ±Ȍǡ
±Úugyanazt - ǡ ǡ -e kelteni, stǤǡ nyelvi szöveg! Arra pedig végképp nincs semmi garancia, hogy a célnyelvi szöveg olvasója is ugyanazt Úȋ
ȌǡÚsója. ͣǤï× Ezért konklúzió gyanánt mindössze annyit mondhatunk, hogy gondolkodás és nyelv ÚÚ±±Úò±ǡ±ÚÚòÚ±
ݱòǤ ±òǷÝǡörált gondolati aktivitást, amelynek azonban csak akk ÚÀÝ ± ±Ý±ǡÚ±±Ǥ ǡ Úǡ ï× ï megmunkálás kiinduló-pontjává válik. A további megmunkálás újabb szintekhez vezet, ÚÀ±±
ݱǡ± À Ǥ Ý ǡ -
ǡ ±ò ö ǡ ǡ ǯ ǯdz ȋ ͜͜͞͠ǡ ͣͣȌǤ Àǡ×À×öÀ×ǡ À – Ý – ǷdzǤ À ± László A javító toll nyomában
Àö ǫ Ƿ À× ±ǡ ǣ ÀǤ ȑǥȒ À À
± À Ú Ýǡ Ý À ݱ Ǥ ȑǥȒ ïǡ betolt, szavakat dobál s cserél, amíg ± Ý × Ǥ ±ÝÚÚÚǡ±ǡöǡ ± ×× Àǡ ± À À×dz ȋ±ͥ͢͟͝ǡͤ͟͢ȌǤÀ±
ÀÝszövegǡ±ȋȌǡ×ǣÚȋÀȌ
végleges, lezárt, befejezett Ǥ À ö egyik szövegváltozat sem jelenik meg egy pillanatig sem nyelvi hordozó nélküli „tiszta ±dzǡÀ±-írók egy része oly szépen elképzeli.
Irodalom ǡ Ǥȋͥͥͥ͝ȌǤProdiges et vertiges de l’analogie. Paris: Éditions Raison d’Agir. ± ±ǡǤȋͥͤͤ͝ȌǤ
Ǥ ǣITI News, Ǥ͟ǤǡǤ͟ǡ͝͞-16. ǡ Ǥȋͥ͜͜͞ȌǤTárgyiság. A hermeneutikai és a filozófia. × ÀǤpest: Kijárat Kiadó.
ǡǤȋͥͣ͢͝ȌǤAz ember természete és helye a világbanǤ ÀǤǣ Ǥ
ǡ2Ǥȋͥͤͣ͝ȌǤL’Etre et l’Essence. Paris: Librairie philosophique J. Vrin.
ǡ Ǥ ȋͥͤͤ͝ȌǤ
Qu’appelle-t-on penser? Ǥ ǣ ǡ͝-19. ǡǤȋ͜͜͜͞ȌǤSur le caractère national des langues et autres écrits sur le langage.
Ǥǣ2Ǥ
ǡǤȋͥͣ͟͝ȌǤFreud élete és munkássága. ±ÀǤǣ×Ǥ Ǥȋ͜͜͞͠ȌǤNyelvfilozófiai tanulmányok. Budapest: Áron Kiadó. ±Ǥȋͥ͢͟͝ȌǤÀ×Ǥ ǣÀ±ÝǤǣÝǡ 368-398. ±Ǥȋͥͥͥ͝ȌǤ-e az empirikus pszichológiai kutatások a nyelv–gon×±ǫ ǣǤȋǤȌǣ Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Budapest: Osiris, 35-165. ×Ǥȋͥͤ͜͝ȌǤLatin és mosoly. ÀǤǣ×Ǥ Ǥȋͥ͝͡͡ȌǤBevezetés a fordítás elméletébe. ǣ Ý × Vállalat. ǡ Ǥȋͥͥ͝͡ȌǤÍrni vagy élni. Àa. Budapest: Ab Ovo Kiadó. Sokal, A. –
ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞ȌǤ Intellektuális imposztorok. Posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal. Budapest: Typotex Kiadó. ± Ǥȋͥͥ͝͡ȌǤA valódi világ. Budapest: Osiris ± Századvég.
ʩː˗˚˙˛ˋ˖˧˘˦˔˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ʴ˛ˑːˌː˝ʮǤʠ˙˘ˋˣ ̿Ǥ
͝Ǥʦ˙˘˪˝˓ː˓ˍ˓ˏ˦ˋ˛ˠˋ˓˒˗˙ˍ ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ – ˞˜˝ˋ˛ːˍˣ˓ː ˜˖˙ˍˋǡ ˜˙ˢː˝ˋ˘˓˪ ˜˖˙ˍǡ ˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓ːǡ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ː ˨˖ː˗ː˘˝˦ǡ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː˟˙˛˗˦Ǥʗ˛ˠˋ˓˒˗˦˜˖˞ˑˋ˝˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˚ː˛ːˏˋˢ˓˜˝ˋ˛˓˘˘˙˔ ˛ːˢ˓Ǣ˙˝˘˙˜˪˝˜˪˕ˌ˦ˍˣ˓˗˨˚˙ˠˋ˗˓˖˓˛ːˎ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˗˟˙˛˗ˋ˗˪˒˦˕ˋǣ˚˛ˋˍ˙˚˓˜ˋ˘˓ːǡ˟˙˘ː˝˓˕ˋǡˑˋ˘˛˦˓˝ǤˏǤȋ˜˛Ǥ±ͤ͜͜͞ǣͣ͝͞ȌǤʗ˛ˠˋ˓˒˗˦˛ˋ˒ˏː˖˪˩˝˜˪˘ˋˏˍː ˌ˙˖˧ˣ˓ː ˎ˛˞˚˚˦Ǥ ʦː˛ˍˋ˪ ˎ˛˞˚˚ˋ – ˨˝˙ Ǽ˙ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˦ːǽ ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ǡ ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙ ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ȋ˓˜˝˙˛˓˒˗˦ ˪˒˦˕ˋǡ ˙˝˛ˋˑˋ˩ˤ˓ː ˌ˦ˍˣ˓ː ˜˙˜˝˙˪˘˓˪ ˏˋ˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋȌǤ ʗ ˍ˝˙˛ˋ˪ˎ˛˞˚˚ˋ– Ǽ˜˞ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˦ːǽˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ȋ˝ˋ˕˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦ːˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˦ː˓˖˓ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ː ˜˛ːˏ˜˝ˍˋǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˜˖˞ˑˋ˝ ˞ ˋˍ˝˙˛ˋ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˚ː˛ːˏˋˢ˓ ˜˝ˋ˛˓˘˘˙˔˛ːˢ˓ȌǤ x
ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˗˙ˎ˞˝ ˌ˦˝˧ ˟˙˛˗ˋ˖˧˘˦ːǣ ˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓ː ȋˍ˗ː˜˝˙ mögött ȑ˒ˋȒ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ megettȌǡ ˗˙˛˟˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ː ȋˍ˗ː˜˝˙ van ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ vagyonȌǡ ˜˓˘˝ˋ˕˜˓ˢː˜˕˓ː ȋ˜˝˛ˋˏˋ˝ː˖˧˘˦ː ˕˙˘˜˝˛˞˕ˡ˓˓ǡ ˜˝ˋ˛˦ː ˟˙˛˗˦ ˜˚˛˪ˑː˘˓˪ ˍ ˚˛˙ˣːˏˣː˗ ˍ˛ː˗ː˘˓Ȍ ȋ ȑ˚˛ːˏ˖ˋˎˋː˝˜˪Ȓǡ ò± ȑ˝˛ːˌ˞ː˝˜˪Ȓǡ ȑ˜˕ˋ˒ˋ˖Ȓǡ kérdezéȑ˜˚˛ˋˣ˓ˍˋ˖ȒȌǤ
Ⱥɪɯɚɢɡɦɵ
ɮɨɪɦɚɥɶɧɵɟ
ɮɨɧɟɬɢɱɟɫɤɢɟ
ɦɨɪɮɨɥɨɝɢɱɟɫɤɢɟ
ɫɢɧɬɚɤɫɢɱɟɫɤɢɟ
x
ʙ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ː˜˝˧ ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ kandidátus ȋ˕ˋ˘ˏ˓ˏˋ˝Ȍǡ ˓ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˦ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ǡ ˕˙˘ˡː˚˝˦ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˞ˑː ˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔ ˕ˋ˛˝˓˘ː ˗˓˛ˋ ȋdrótos tót, omnibuszȌǤ
Ⱥɪɯɚɢɡɦɵ
ɥɟɤɫɢɤɨɝɪɚɦɦɚɬɢɱɟɫɤɢɟ
ɫɟɦɚɧɬɢɱɟɫɤɢɟ
x
ɤɨɧɰɟɩɬɭɚɥɶɧɵɟ
ʤː˕˙˝˙˛˦ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˙˝˘˙˜˪˝˜˪ ˕ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘˙˗˞ ˪˒˦˕˞ǣ ˙ˏ˘˓ ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˙˝˛ˋˑˋ˩˝˜˪ ˍ ˚˛ˋˍ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ȋ˟ˋ˗˓˖˓˓ Kossuth, Weöres, ErdélyȌǡ ˏ˛˞ˎ˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ – ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙ˎ˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ ȋ ȑˎ˙˜˚˓˝ˋ˖˧Ȓ,
ȑ˓˚˛˙ˢ˓ːȒ ˓˒˖ˋ˝˦˘˓ȌǤ
Ⱥɪɯɚɢɡɦɵ
ɜɚɪɢɚɧɬɵ ɹɡɵɤɚ
ɢɧɨɫɬɪɚɧɧɵɟ ɫɥɨɜɚ
x
ɥɢɬɟɪɚɬɭɪɧɵɣ ɹɡɵɤ
ɞɢɚɥɟɤɬɵ
ʤː˕˙˝˙˛˦ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˘˦˗˓ – ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓˗˓ǡ˗˙˛˟˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˗˓˓˖˓˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓˗˓ȋ±ȑ˘˞ˑ˘˙ˌ˦˖˙ ˌ˦Ȓǡïȑ˖˙ˣˋˏ˧ȒȌȋ˜˛Ǥͥͥͥ͝ǣ͟͞͡–330, Szathmári 2004: 11, Szatmári 2008: ͣ͝͞–͟͝͞ȌǤ
Ⱥɪɯɚɢɡɦɵ
ɫɩɨɫɨɛ ɫɨɨɛɳɟɧɢɹ
ɩɢɫɶɦɟɧɧɵɣ ɹɡɵɤ
ɪɚɡɝɨɜɨɪɧɚɹ ɪɟɱɶ
ʧ˞˜˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦– ˘ː˙ˏ˘˙˛˙ˏ˘˦ːǤʥˏ˘ˋ˓˒˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓˔ˏː˖˓˝˛˞˜˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˘ˋ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓ːˎ˛˞˚˚˦ǣ 1. ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ȋ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˦ː ˓ ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˦ː ˜˖˙ˍˋǡ ˍ˦ˣːˏˣ˓ː ˓˒ ˋ˕˝˓ˍ˘˙ˎ˙ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˪ȌǢ ˘ˋ˚˛Ǥǣ ʨ˕˖˙˘˓˖ˋ ˗˞˒ˋ ˖ ˓ ˕ ˚ːˢˋ˖˧˘˦ː˓ǡ˝˓ˠ˙˒ˋ˛˦ˏˋˍǡ˞ˣ˖ˋ ȋʤː˕˛ˋ˜˙ˍȌǢ˒ ː ˘ ˓ ˡ ˋ ȋˎ˖ˋ˒ˋȌ ˞ʦ˞ˣ˕˓˘ˋǤ 2. ˜˖˙ˍ˙˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ȋ˜˖˙ˍˋǡ ˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˞˜˝ˋ˛ː˖˓ ˙˝ˏː˖˧˘˦ː ˗˙˛˟ː˗˦˓˖˓ˍ˜˪˜˖˙ˍ˙˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘ˋ˪˗˙ˏː˖˧ȌǢ˘ˋ˚˛Ǥǣʨ ˖˓ˡˋːː ˓˜ˢː˒˖ˋ ˍ˜˪ ˚˛ːˑ˘˪˪ ˚ ˛ ˓ ˝ ˍ ˙ ˛ ˘ ˙ ˜ ˝ ˧ ˓˘˝ː˛ː˜ˋ ȋʢǤ ʩ˙˖˜˝˙˔ȌǢ ˌ ˙ ˑ ː ȋ˗˙˔ ˌ˙ˎȌǢ˗ ˞ ˏ ˛ ˦ ˪ ȋ˗˞ˏ˛˙˔Ȍ ˞ʦ˞ˣ˕˓˘ˋǤ 3. ˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ȋ˜˖˙ˍˋ ˜ ˓˒˗ː˘˓ˍˣ˓˗˜˪ ˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓˗ ˙ˌ˖˓˕˙˗ǡ ˋ˕ˡː˚˝˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ȌǢ˘ˋ˚˛Ǥǣʡ˘˪˒˧ʙˋ˜˓˖˓˔ˎ˙ˍ˙˛˓˖ˍ˜ːˎˏˋ˖ː˘˓ˍ˙ǡ ˕ˋ˕ˋ˕˝ː˛ˎ˙ˍ˙˛˓˝˛˙˖˧˜˝ˋ˛˙˔˚ ˓ ː ˜ ˦ ȋʢǤʩ˙˖˜˝˙˔ȌǢʣ ˞ ˒ ˦ ˕ ˋ ˞ˑˎ˛ː˗ː˝˧˞˜˝ˋ˖ˋ ȋʢː˛˗˙˘˝˙ˍȌǢˎ ˙ ˛ ˘ ˓ ˔ ȋˎ˙˛˘˦˔Ȍ ˞ʦ˞ˣ˕˓˘ˋǤ 4. ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ȋ˜˖˙ˍˋǡ ˞ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˓˒˗ː˘˓˖˓˜˧ ˘ː˕˙˝˙˛˦ː˒˘ˋˢː˘˓˪ȌǢʚ ˖ ˋ ˎ ˙ ˖ ˙ ˗ ˑˎ˓˜ː˛ˏˡˋ˖˩ˏː˔ ȋʦ˞ˣ˕˓˘Ȍȋʢˋ˒˞˝˕˓˘ˋ͜͜͟͞ǣ 83–ͤ͠ȌǤ ʙ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːˋ˛ˠˋ˓˒˗ˋ˗˓ˢˋˤːˍ˜ːˎ˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˖ː˕˜˓˕ˋˡː˛˕˙ˍ˘˙-˜˖ˋˍ˪˘˜˕˙ˎ˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ǡ ʚ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ː˘ˋ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˏ˙ ˜˓ˠ ˚˙˛ ˚˙˘˓˗ˋ˩˝ ˨˝˓ ˜˖˙ˍˋ ˓ ˗˙ˎ˞˝ ˘ˋ˒ˍˋ˝˧ ˕ ˘˓˗ ˜˓˘˙˘˓˗˦ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘˙˗ ˪˒˦˕ːǤ ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˝ˋ˕˙ˎ˙˝˓˚ˋ˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝ˍˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˪˒˦˕ːǡ˝ˋ˕˕ˋ˕˪˒˦˕˙˗ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ˡː˛˕ˍ˓ ˏ˙˖ˎ˙ː ˍ˛ː˗˪ ˌ˦˖ˋ ˖ˋ˝˦˘˧Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˚˙ ˟˞˘˕ˡ˓˓ ˙˝˘˙˜˓˝ː˖˧˘˙ ˜ˍ˙ˌ˙ˏ˘˙ ˚ː˛ːˏˋ˩˝˜˪ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋˠǤ ʡˋ˕ ˚˛˓˘˪˝˙ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˍ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ːǡ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˔ ˚ː˛ːˏˋː˝˜˪ ˍ ˝ː˕˜˝ː ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˏ˓˜˕˞˛˜ˋǡ ˜˙˛˓ː˘˝˓˛˙ˍˋ˘˘˙ˎ˙ ˘ˋ ˢ˓˝ˋ˝ː˖˪ ȋ˜˛Ǥ
͜͜͞͝ǣ ͝͡͠ȌǤ ʴ˝˙ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ ˝ː˗˚˙˛ˋ˖˧˘˦˗ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙˗ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤ
͞Ǥ͝ǤʗǤʨǤʦ˞ˣ˕˓˘ǣǼʦ˛˙˛˙˕ǽ– ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ʙː˖˓˕˓˔ ˛˞˜˜˕˓˔ ˚˙˨˝ ʗǤʨǤ ʦ˞ˣ˕˓˘ ˘ˋ˚˓˜ˋ˖ ˜˝˓ˠ˙˝ˍ˙˛ː˘˓ː Ǽʦ˛˙˛˙˕ǽ ˍ ˚ː˛ˍ˙˔ ˚˙˖˙ˍ˓˘ː ˍː˕ˋ – ˍͤ͢͝͞ˎ˙ˏ˞Ǥʨˋ˕˛ˋ˖˧˘ˋ˪˝ː˗ˋ˓˛˙˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ˍ˙˒ˍ˦ˣː˘˘˦˔ ˜˝˓˖˧ ˏˋ˘˘˙ˎ˙˚˛˙˓˒ˍːˏː˘˓˪˜˙˒ˏˋ˱˝˜˪˚˛˓˚˙˗˙ˤ˓ˋ˛ˠˋ˓˒˗˙ˍǤʴ˝˙˜˖˙ˍ˙˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦ːǡ˟˙˘ː˝˓ˢː˜˕˓ːǡ˜˓˘˝ˋ˕˜˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ǡ˘˙˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙– ˨˝˙˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˓ ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙-˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ːǤ ʴ˝˓ ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː˕ˋ˕˚˛˓˒˘ˋ˕˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ː ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ǡˠ˙˝˪˜˖˙ˍ˙Ǽˎ˖ˋˎ˙˖ǽˍˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˝ˋ˕ˑː ˙˒˘ˋˢˋː˝ Ǽ˜˖˙ˍ˙ǽ ȋ ϋ ×ǡ ±ȌǤ ʙː˘ˎː˛˜˕˓˔ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˜˝˓ˠ˙˝ˍ˙˛ː˘˓˪ ʦ˞ˣ˕˓˘ˋ Ǽʦ˛˙˛˙˕ǽ ˜ˏː˖ˋ˖ ʢ˱˛˓˘ˡ ʨˋˌ˙ ȋ× Ý
Ȍ ȋ ǣ ͥͣͤ͝ǣ ͢͞͝–ͣ͞͝ȌǤ ʢ˱˛˓˘ˡ ʨˋˌ˙ ˌ˦˖ ˍ˦ˏˋ˩ˤ˓˗˜˪ ˚˙˨˝˙˗ ˍ˝˙˛˙˔ ˚˙˖˙ˍ˓˘ˋ ʬʬ ˍː˕ˋǡ ˚˙˨˝˙˗˞ ˗˦ ˚˙˖ˋˎˋː˗ǡ ˢ˝˙ ˙˘ ˍ ˋ˜˚ː˕˝ː ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˍː˛˘˙ ˚ː˛ːˏˋ˱˝ ˜˖˙ˍˋ ʦ˞ˣ˕˓˘ˋǤ ʗǤʨǤʦ˞ˣ˕˓˘
Alekszandr Puskin
ʦʧʥʧʥʡ
A PRÓFÉTA
ʛ˞ˠ˙ˍ˘˙˔ˑˋˑˏ˙˩˝˙˗˓˗ǡ ʙ˚˞˜˝˦˘ː˗˛ˋˢ˘˙˔˪ˍ˖ˋˢ˓˖˜˪ǡ— ʟˣː˜˝˓˕˛˦˖˦˔˜ː˛ˋ˟˓˗ ʤˋ˚ː˛ː˚˞˝˧ː˗˘ː˪ˍ˓˖˜˪Ǥ ȋ͝Ȍ 1 ʦː˛˜˝ˋ˗˓ ˖ːˎ˕˓˗˓˕ˋ˕˜˙˘ ʣ˙˓ˠȋ͞Ȍ˒ː˘˓ˡ˕˙˜˘˞˖˜˪˙˘Ǥ ȋ͟Ȍʥ˝ˍː˛˒˖˓˜˧ȋ͠Ȍˍːˤ˓ː˒ː˘˓ˡ˦ǡ ʡˋ˕˞˓˜˚˞ˎˋ˘˘˙˔˙˛˖˓ˡ˦Ǥ ʣ˙˓ˠ˞ˣː˔˕˙˜˘˞˖˜˪˙˘ǡ— ʟ˓ˠ˘ˋ˚˙˖˘˓˖ˣ˞˗˓˒ˍ˙˘ǣ ʟˍ˘˪˖˪˘ːˌˋ˜˙ˏ˛˙ˎˋ˘˧ːǡ ʟȋ͡Ȍˎ˙˛˘˓˔ ˋ˘ˎː˖˙ˍ˚˙˖ː˝ǡ ʟȋ͢Ȍˎˋˏ ˗˙˛˜˕˓ˠ˚˙ˏˍ˙ˏ˘˦˔ˠ˙ˏǡ ʟˏ˙˖˧˘ː˔˖˙˒˦˚˛˙˒˪ˌˋ˘˧ːǤ ʟ˙˘˕ȋͣȌ˞˜˝ˋ˗ ˗˙˓˗˚˛˓˘˓˕, ʟˍ˦˛ˍˋ˖ˎ˛ːˣ˘˦˔˗˙˔˪˒˦˕ǡ ʟ˚˛ˋ˒ˏ˘˙˜˖˙ˍ˘˦˔˓˖˞˕ˋˍ˦˔ǡ ʟˑˋ˖˙ȋͤȌ˗˞ˏ˛˦˪ ˒˗ː˓ ʙȋͥȌ˞˜˝ˋ ˒ˋ˗ː˛ˣ˓ː˗˙˓ ʙ˖˙ˑ˓˖ȋ͜͝Ȍˏː˜˘˓ˡː˩ ˕˛˙ˍˋˍ˙˔Ǥ ʟ˙˘˗˘ːˎ˛˞ˏ˧˛ˋ˜˜ː˕˗ːˢ˙˗ǡ ʟ˜ː˛ˏˡː˝˛ː˚ː˝˘˙ːˍ˦˘˞˖ǡ ʟȋ͝͝Ȍ˞ˎ˖˧ǡ˚˦˖ˋ˩ˤ˓˔˙ˎ˘ː˗ǡ ʙ˙ˎ˛˞ˏ˧ ȋ͝͞Ȍ˙˝ˍː˛˜˝˞˩ ˍ˙ˏˍ˓˘˞˖. ʡˋ˕˝˛˞˚ˍ˚˞˜˝˦˘ː˪˖ːˑˋ˖ǡ
Vitt-vitt a sivatagon át az Igazság iszonyu vágya, ± egyszerre csak utamat állta. ȋ͝Ȍujját álomszeliden ±ȋ͞Ȍszemeimen, òǡǡ ȋ͟Ȍlett ÚÚǡȋ͠ȌǡÝǡ. ±òǡ ±Úak az egek: ȋ͡Ȍ±òangyalok suhogását hallottam, és csillagzenét, ö Ú±±ǡ± ȋ͢Ȍszörnyek kavarta zuhogását. ȋͣȌ, ÚÝ
±ǡ ȋ͜͝Ȍ±
keze ȋͤȌokos kígyónak tette be gonosz ȋͥȌ Ǥ±ò±
mélyen mellembe hasitott, ȋ͝͞Ȍ ×±, ±òݱ ȋ͝͝Ȍ dugott... ±ǡ±òǡ
1
ʞˏː˜˧˓ˏˋ˖ːːˡ˓˟˛ˋ˗˓ˍ˦ˏː˖ː˘˦˛˞˜˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˓˓ˠ˗ː˜˝ˋˍ˚ː˛ːˍ˙ˏːʨˋˌ˙.
ʟˌ˙ˎˋˎ˖ˋ˜ ˕˙˗˘ːȋ͟͝Ȍˍ˙˒˒ˍˋ˖: Ǽʙ˙˜˜˝ˋ˘˧ǡ˚˛˙˛˙˕ǡ˓ȋ͝͠Ȍˍ˓ˑˏ˧ǡ˓ȋ͝͡Ȍ ˍ˘ː˗˖˓, ʟ˜˚˙˖˘˓˜˧ˍ˙˖ː˩˗˙ː˔ǡ ʟǡ˙ˌˠ˙ˏ˪˗˙˛˪˓˒ː˗˖˓ǡ ȋ͢͝Ȍʚ˖ˋˎ˙˖˙˗ ˑˎ˓˜ː˛ˏˡˋ˖˩ˏː˔ǽǤ
s az Úr ȋ͟͝Ȍò ǣ ǷÚǡ×±ǡǣ ȋ͝͡Ȍhallj ȋ͝͠ȌlássǡÝǣ légy tanúm vizen, szárazon, ȋ͢͝ȌȑigéddelȒrekbe!”
1826
ȋʦː˛ːˍ˙ˏʢ˱˛˓˘ˡˋʨˋˌ˙Ȍ
ʙ˦ˏː˖ː˘˘˦ː˛˞˜˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ – ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˓˗ː˩˝˚˙˗ː˝˦ Ǽ˞˜˝ˋ˛Ǥ ˍ˦˜˙˕Ǥǽǡ ˒ˏː˜˧ ˚˛˓ˍ˙ˏ˪˝˜˪ ˓ˠ ˘ː˔˝˛ˋ˖˧˘˦ː ˜˓˘˙˘˓˗˦ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːǤʤ˓ˑːˍ˝ˋˌ˖˓ˡː˗˦ˏ˙ˌˋˍ˖˪ː˗˓ˍː˘ˎː˛˜˕˓ː˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˪˓˒ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˚˙ˢ˝˓ ˍ˜ː ˙˝˘˙˜˪˝˜˪ ˕ ˘ː˔˝˛ˋ˖˧˘˙˗˞˜˝˓˖˩Ǥ ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ˍ˜˝˓ˠ˙˝ˍ˙˛ː˘˓˓ ʦ˞ˣ˕˓˘ˋ ȋ͝Ȍ˚ː˛˜˝ ȋ͞Ȍ˒ː˘˓ˡˋ ȋ͟Ȍ˙˝ˍː˛˒˖˓˜˧ ȋ͠Ȍˍːˤ˓ː ȋ͡Ȍˎ˙˛˘˓˔ ȋ͢Ȍˎˋˏ ˕ȋͣȌ˞˜˝ˋ˗˗˙˓˗˚˛˓˘˓˕ ȋͤȌ˗˞ˏ˛˦˪ ȋͥȌˍ˞˜˝ˋ ȋ͜͝Ȍˏː˜˘˓ˡː˩ ȋ͝͝Ȍ˞ˎ˖˧ ˍ˙ˎ˛˞ˏ˧ȋ͝͞Ȍ˙˝ˍː˛˜˝˞˩ˍ˙ˏˍ˓˘˞˖ ȋ͟͝Ȍʘ˙ˎˋˎ˖ˋ˜ˍ˙˒˒ˍˋ˖ ȋ͝͠Ȍˍ˓ˑˏ˧ ȋ͝͡Ȍˍ˘ː˗˖˓ ȋ͢͝Ȍˎ˖ˋˎ˙˖˙˗
ʨ˓˘˙˘˓˗˦ˍ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗˛˞˜˜˕˙˗ ˓ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˪˒˦˕ˋˠ ˚ˋ˖ːˡȋȌ ˎ˖ˋ˒ǡ˙˕˙ȋȌ ˙˝˕˛˦˖˓˜˧ȋÀȌ ˚˛˙˛˙ˢː˜˕˓ːȋ×ǡ×±Ȍ ˎ˙˛˘˦˔ȋȌ ˑ˓ˍ˙˝˘˙ːȋȌ ʡˎ˞ˌˋ˗˚˛˓˕˙˜˘˞˖˜˪ȋ±Ȍ ˗˞ˏ˛˙˔ȋÚ
Ȍ ʙˎ˞ˌ˦ȋÚ±Ȍ ˚˛ˋˍ˙˔˛˞˕˙˔ȋ±Ȍ ˞ˎ˙˖˧ȋ±ǡǣȌ ˍˎ˛˞ˏ˧˛ˋ˜˕˛˦˝˞˩ˍ˖˙ˑ˓˖ȋ Ȍ ʘ˙ˎˋ ˎ˙˖˙˜˒ˍˋ˖ǡ˙ˌ˛ˋ˝˓˖˜˪ȋl ÀȌ ˜˗˙˝˛˓ȋȌ ˚˙˘˓˗ˋ˔ȋ±Ȍ ˜˖˙ˍ˙˗ȋǡ×Ȍ
ʙˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˚ː˛ːˍ˙ˏː˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˘ː˗˙ˎ˞˝˜˝˙˪˝˧˘ˋ˝˙˗ ˑː ˗ː˜˝ː ˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˓˪ǡ ˢ˝˙ ˓ ˍ ˛˞˜˜˕˙˗ ˍˋ˛˓ˋ˘˝ː ˓˒-˒ˋ ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˚˛˓ˢ˓˘ – ˟˙˛˗ˋ˖˧˘˦ˠ ˒ˋ˕˙˘˙ˍ ˜˝˓ˠ˙˜˖˙ˑː˘˓˪Ǥ ʙ ˝ˋ˕˙˗ ˜˖˞ˢˋː ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ ˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪ ˏˍ˞˗˪ ˜˚˙˜˙ˌˋ˗˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋǣ ˝˛ˋ˘˜˚˙˒˓ˡ˓ː˔ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˙˝˝ː˘˕ˋ ˍ ˏ˛˞ˎ˞˩ ˢˋ˜˝˧˛ːˢ˓Ǣ˗˙ˏ˞˖˪ˡ˓ː˔ǡ˝˙ː˜˝˧˓˒˗ː˘ː˘˓ː˗ˋ˜˚ː˕˝ˋˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙ˏ˖˪ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ ˝ˋ˕˙˔ˑː˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔˟˞˘˕ˡ˓˓Ǥ
ʙˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˝ː˕˜˝ːˍ˦˜˙˕˓˔˜˝˓˖˧ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞ː˝˜˪ˍ˜ːˎ˙ˍˏˍ˞ˠ˗ː˜˝ˋˠǣˍ˗ː˜˝˙ ˜ː˛ˏˡː (szív) ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ˎ˛˞ˏ˧ (kebel), ˋˍ˚˙˜˖ːˏ˘ː˔˜˝˛˙ˢ˕ː˜˖˙ˍ˙Ǽˎ˖ˋˎ˙˖ǽ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˓˝˜˪ ˝ˋ˕ˑː ˕ˋ˕ Ǽˎ˖ˋˎ˙˖ǽ (igéddel), ˕˙˝˙˛˦˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ː˘ ˏ˖˪ ˪˒˦˕ˋ ˡː˛˕˙ˍ˘˦ˠ ˝ː˕˜˝˙ˍǤʙ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞ː˝˜˪ ˍ˙˒ˍ˦ˣː˘˘˦˔ ˜˝˓˖˧ ˍ ˙ˌ˛ˋˤː˘˓˓˖˓˛˓ˢː˜˕˙ˎ˙ˎː˛˙˪˕ʘ˙ˎ˞Ǥʣ˙ˑ˘˙˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǡˢ˝˙˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˡː˘˘˙˜˝˧˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ˋ˓˚ː˛ːˍ˙ˏˋ˚˙˖˘˙˜˝˧˩˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝Ǥ ͞Ǥ͞Ǥʚ˙ˎ˙˖˧ʤǤʙǤǣǼʯ˓˘ː˖˧ǽȋͤ͝͠2) – ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˚ː˛ːˍ˙ˏˋ – ʞˏ˛ˋˍ˜˝ˍ˞˔ǡʦː˝˛˙ˍ˓ˢǨ – ʞˏ˛ˋˍ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˑː˖ˋ˩, ˜˞ˏ˦˛˧, – ˜˕ˋ˒ˋ˖ ʦː˝˛˙ˍ˓ˢ ˓ ˚˙˕˙˜˓˖ ˜ˍ˙˔ ˎ˖ˋ˒ ˘ˋ ˛˞˕˓ʗ˕ˋ˕˓˪ʗ˕ˋ˕˓ːˍ˓ˢˋǡˑː˖ˋ˪ˍ˦˜˗˙˝˛ː˝˧ǡ˕ˋ˕˙ˎ˙˛˙ˏˋˏ˙ˌ˦ˢ˞˝˙˝˘ː˜Ǥ – ʗ˪ˍ˙˝˕˝ːˌːǡʦː˝˛˙ˍ˓ˢǡ˝˙ˎ˙ǤǤǤ ȋǥȌ – ʮ˝˙ˑ˝ˋ˕˙ːǫ– ˜˕ˋ˒ˋ˖ʦː˝˛˙ˍ˓ˢ˓˙ˌ˜˗˙˝˛ː˖ˍ˝˙ˑːˍ˛ː˗˪˜ˍ˙˓˗ːˏ˓˘˜˝ˍː˘˘˦˗ ˎ˖ˋ˒˙˗ˍː˜˧ˍ˓ˡ˗˞˘ˏ˓˛ ːˎ˙ȋǥȌ ǣÚÚ – ˚ː˛ːˍ˙ˏʗ˛ˋ˘˪ʶ˘˙ˣˋȋ Ȍȋͤ͢͝͝Ȍ „Jó napot, Petrovics.” – „Jó napot, édes úr”, válaszolá Petrovics, Akaki kezére pislantvánǡǡ±Ǥ Ƿ-ǡ
ǡ±±ǥǡ±±Úǥdz ȋǥȌ Ƿ ǫdz kérdé Petrovics, mialatt egyetlen szemével Akakinak egész egyenruházatját ȋǥȌǤ ǣÚÚ – ˚ː˛ːˍ˙ˏʟ˗˛ːʣˋ˕ˋ˓ȋ Ȍȋͥͣ͝͝Ȍ – Adj' isten, Petrovics! – Fogadj' isten, uram –
ǡ±
±ǡǡ±Ǥ – ±ǤǤǤ±ǤǤǤǤǤǤ– ȋǥȌ – ǡ ǫ – kérdezte Petrov
ǡ ± × ò ± ±
ȋǥȌǤ ͞Ǥ͞Ǥ͝Ǥʗ˛ˠˋ˓ˢ˘˦ː˟˙˛˗˦˚˛˓ˍː˝˜˝ˍ˓˪˓˙ˌ˛ˋˤː˘˓˪ Ǽʯ˓˘ː˖˧ǽ ʦː˛ːˍ˙ˏʶ˘˙ˣˋʗ˛ˋ˘˪ ʦː˛ːˍ˙ˏʟ˗˛ːʣˋ˕ˋ˓ -ʞˏ˛ˋˍ˜˝ˍ˞˔ǡ ʦː˝˛˙ˍ˓ˢǨ – „Jó napot,
Ǥdz - ʞˏ˛ˋˍ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˑː˖ˋ˩ǡ – „Jó napot, ±ïdzǨ ˜˞ˏ˦˛˧Ǩ
– Adj' isten,
Ǩ – Fogadj' isten, Ǩ
ʪʚ˙ˎ˙˖˪˙ˌ˛ˋˤː˘˓ː˚˙˙˝ˢː˜˝ˍ˞Ǽʦː˝˛˙ˍ˓ˢǽ ˚˛˓˘˪˝˙ˌ˦˖˙ˍ˝˙˔˨˚˙ˠːˍ˘˓ˑ˘˓ˠ ˕˖ˋ˜˜ˋˠ˙ˌˤː˜˝ˍˋǤʦ˙˓˗ː˘˓˒ˍˋ˝˧˝ˋ˕ˑː˗˙ˑ˘˙ˌ˦˖˙˚˛˓˙˜˙ˌ˙˗˜˖˞ˢˋːǡ˕ˋ˕˚˙ ˓˗ː˘˓ ˓ ˙˝ˢː˜˝ˍ˞Ǥ ʫ˙˛˗ˋ ˚˛˓ˍː˝˜˝ˍ˓˪ Ǽʞˏ˛ˋˍ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˑː˖ˋ˩ǡ ˜˞ˏ˦˛˧Ǩǽ ˠˋ˛ˋ˕-
˝ː˛˘ˋ ˌ˦˖ˋ ˍ ˨˝˓˕ː˝ː ͥ͝-ˎ˙ ˍː˕ˋ ˍ ʧ˙˜˜˓˓Ǥ ʴ˝˙ ˌ˦˖˙ ˚˛˓ˍː˝˜˝ˍ˓ː ˘ː˔˝˛ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˜˝˓˖˪Ǥʥˌ˛ˋˤː˘˓ː˘ˋǼ˝˦ǽ˝˙ˑː˚˛˓˘˪˝˙ˌ˦˖˙ˍ˘˓ˑ˘˓ˠ˕˖ˋ˜˜ˋˠǡˌː˒ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ ˚˛˓˨˝˙˗ˏ˛˞ˑː˜˕˙ˎ˙˙˝˘˙ˣː˘˓˪Ǥʙ˙ˌ˙˓ˠˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ˚ː˛ːˍ˙ˏˋˠˍ˓ˏ˓˗˕˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˞˩ ˖ˋ˕˞˘˞Ǥ ʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙ː ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˘ˋ˒ˍˋ˘˘˦ˠ ˛˞˜˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˟˙˛˗˝ː˛˪ː˝˜˪Ǥʙ ˚˙ˏ˜˝˛˙ˢ˘˦ˠ˚˛˓˗ːˢˋ˘˓˪ˠ˗˙ˑ˘˙ˌ˦˖˙ˌ˦˓˘˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˝˧ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙ˢ˓˝ˋ˝ː˖˪˙˕˙˘˘˙˝ˋˡ˓˓˨˝˓ˠ˛˞˜˜˕˓ˠ˙ˌ˛ˋˤː˘˓˔Ǥʢ˩ˌ˙˚˦˝˘˙ ˒ˋ˗ː˝˓˝˧ǡ ˢ˝˙ ˞ ʶ˘˙ˣˋ ʗ˛ˋ˘˪ ˙ˌ˛ˋˤː˘˓ː ͥ͝-˙ˎ˙ ˍː˕ˋˍʙː˘ˎ˛˓˓Ǽ± ïǽ ȋǼ˜˖ˋˏ˕˓˔ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˧ǽȌ ˚˙ˍ˝˙˛˪ː˝˜˪ ˓ ˍ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋˠǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ˍ ˏ˛ˋ˗ː ʯː˕˜˚˓˛ˋ Ǽʚˋ˗˖ː˝ǽǤ ʟǤ ʣˋ˕ˋ˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˓˝ ˓ˠ ˛ːˋ˖˓˪˗˓ ˚˛˓ˍː˝˜˝ˍ˓˪ ˍ ˜˝˓˖ː ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ ˜ː˖˧˜˕˓ˠˑ˓˝ː˖ː˔͜͞-˙ˎ˙ˍː˕ˋ «-ǯ Ǩ– Fogadj’ Ǩdz («-ʛˋ˔ǡʘ˙ˑːǨ– ʦ˛˓˗˓ǡ ʘ˙ˑːǨǽȌǤ ͞Ǥ͞Ǥ͞Ǥ ʗ˛ˠˋ˓ˢ˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˚˛˙ˣːˏˣːˎ˙ ˍ˛ː˗ː˘˓ ˎ˖ˋˎ˙˖ˋ ˓ ˏːː˚˛˓ˢˋ˜˝˓˪ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˪˒˦˕ː Ǽʯ˓˘ː˖˧ǽ ʦː˛ːˍ˙ˏʶ˘˙ˣˋʗ˛ˋ˘˪ ʦː˛ːˍ˙ˏʟ˗˛ːʣˋ˕ˋ˓ – ǡǫ– kérdezte Ƿǫdzkérdé Petro– ʮ˝˙ˑ˝ˋ˕˙ːǫ– ˜˕ˋ˒ˋ˖ Petrovics vics ʦː˝˛˙ˍ˓ˢȋǤǤǤȌ ˍ˜˕˛˓˕˘˞˖ ˌːˏ˘˦˔ʗ˕ˋ˕˓˔ʗ˕ˋ˕˓ːˍ˓ˢ
kiálta fel a szegény Akaki
kiáltott fel szegény Akakij Akakijevics
ˎ˙ˍ˙˛˓˖ʗ˕ˋ˕˓˔ʗ˕ˋ˕˓ːˍ˓ˢȋǥȌ˘ː˜˖˦ˣˋ˓˘ː ˜˝ˋ˛ˋ˪˜˧ ˜˖˦ˣˋ˝˧ ˜˕ˋ˒ˋ˘˘˦ˠʦː˝˛˙ˍ˓ˢː˗
mondá ȋǥȌǡ , nem hallani Petrovics beszédét
mondotta Akakij Akakije
ȋǥȌǡ±eleresztette a ò, mert igyekezett nem is hallani Petrovics szavait
ʢ˩ˌ˙˚˦˝˘˦ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˪ ˋ˛ˠˋ˓ˢ˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˚˛˙ˣːˏˣːˎ˙ ˍ˛ː˗ː˘˓ ˏˍ˞ˠ ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍǤ ʙ ͥ͝-˙˗ ˍː˕ː ːˤ˱ ˌ˦˖˓ ˑ˓ˍ˦ ˍ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˓ ˛ˋ˒˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˚˛˙ˣːˏˣːˎ˙ ˍ˛ː˗ː˘˓Ǥ ʟ˒ ˘˓ˠ ˏ˙ ˘ˋˣ˓ˠ ˏ˘ː˔ ˏ˙ˣ˖˙ ˖˓ˣ˧ ˙ˏ˘˙ ˙ˌˤːː ˚˛˙ˣːˏˣːː ˍ˛ː˗˪Ǥ ʙ ˛˞˜˜˕˙˗ ːˤ˱ ˛ˋ˘˧ˣː ˍ˦˚ˋ˖ˋ ˨˝ˋ ˜˝ˋ˛ˋ˪ ˟˙˛˗ˋ ˚˛˙ˣːˏˣːˎ˙ˍ˛ː˗ː˘˓Ǥȋʨ˛ǤǼʥ˝˕˞ˏˋː˜˝˧˚˙ˣ˖ˋ ʧ˞˜˜˕ˋ˪˒ː˗˖˪ǽǡ– ˚˓ˣː˝ˏ˛ːˍ˘ː˛˞˜˜˕˓˔˗˙˘ˋˠʤː˜˝˙˛ǡ˕˓ːˍ˜˕˓˔˖ː˝˙˚˓˜ːˡ͝͝-˙ˎ˙ˍː˕ˋȌǤʙͥ͝-˙˗ˍː˕ː˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘˦˔ ˍː˘ˎː˛˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˚˙˖˧˒˙ˍˋ˖˜˪ ˋ˛ˠˋ˓ˢ˘˦˗ǡ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦˗ Ǽ˚˙ˍː˜˝ˍ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦˗ ˚˛˙ˣːˏˣ˓˗ǽ˕ˋ˕ˑ˓ˍ˙˔˟˙˛˗˙˔Ǥʶ˘˙ˣʗ˛ˋ˘˧˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙˚ː˛ːˍ˙ˏ˓˖˝ː˕˜˝ʚ˙ˎ˙˖˪Ǥ ʨ ˝ːˠ ˚˙˛ ːˎ˙ ˍː˘ˎː˛˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˕ˋˑː˝˜˪ ˝ˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˞˜˝ˋ˛ːˍˣ˓˗ ˍ ˟˙˛˗ˋˠ ˚˛˙ˣːˏˣːˎ˙ ˍ˛ː˗ː˘˓ǡ ˕ˋ˕ ˌ˞ˏ˝˙ ˙˘ ˜˖ːˏ˙ˍˋ˖ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˒ˋ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˟˙˛˗ˋ˗˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˚˓˜ˋ˝ː˖˪ǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ ˨˝˙ ˘ː ˝ˋ˕ǣ ˙˘ ˚˓˜ˋ˖ ˍ ˜˝˓˖ː ˜ˍ˙ː˔ ˨˚˙ˠ˓Ǥ Ǽʦ˙ˍː˜˝ˍ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙ː˚˛˙ˣːˏˣːːǽ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪ ˙˕˙˘ˢˋ˘˓˪˗˓ – -ːȀ-é, -ˋȀ-á. ʗ˛ˠˋ˓ˢ˘˦˗˓ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝˜˪ – ˏ˙ ˜ː˛ːˏ˓˘˦ ͜͞-ˎ˙ ˍː˕ˋ – ˏ˛˞ˎ˓ː ˜˝ˋ˛˦ː ˟˙˛˗˦ǡ ˍː˘ˎː˛˜˕˓ːˏːː˚˛˓ˢˋ˜˝˓˪˜˜˞˟˟˓˕˜ˋ˗˓-Ȁ-±ȋ˜˛Ǥǣ͜͜͞͠ǣ͝͠–͝͡Ȍ.
͞Ǥ͟ǤʗǤʦǤʮːˠ˙ˍǣǼʙ˦ˣ˘˱ˍ˦˔˜ˋˏǽȋͥ͜͟͝-1904) – ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ːˋ˛ˠˋ˓˒˗˦˛˓˝˙˛˓˕˓ ʙ ˏ˛ˋ˗ˋ˝˞˛ˎ˓˓ ʮːˠ˙ˍˋ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˩˗˙˛ˋ ˍ˦˜˝˞˚ˋ˩˝ ˛˓˝˙˛˓ˢː˜˕˓ː ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˍ ˛ːˢ˓ʚˋːˍˋǡ˕˙ˎˏˋ˙˘ˍ˦˜˝˞˚ˋː˝˚ː˛ːˏ˜˝ˋ˛˦˗ˣ˕ˋ˟˙˗ǣ ʚˋːˍǣ ʛ˙˛˙ˎ˙˔ǡ ˗˘˙ˎ˙˞ˍˋˑˋː˗˦˔ ˣ˕ˋ˚Ǩ ʦ˛˓ˍː˝˜˝ˍ˞˩ ˝ˍ˙ː ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːǡ ˕˙˝˙˛˙ː ˍ˙˝ ˞ˑː ˌ˙˖˧ˣː ˜˝ˋ ˖ː˝ ˌ˦˖˙ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˙ ˕ ˜ˍː˝˖˦˗ ˓ˏːˋ˖ˋ˗ ˏ˙ˌ˛ˋ ˓ ˜˚˛ˋˍːˏ˖˓ˍ˙˜˝˓Ǣ ˝ˍ˙˔˗˙˖ˢˋ˖˓ˍ˦˔ ˚˛˓˒˦ˍ˕˚˖˙ˏ˙˝ˍ˙˛˘˙˔˛ˋˌ˙˝ː ˘ː˙˜˖ˋˌːˍˋ˖ ˍ ˝ːˢː˘˓ː ˜˝ˋ ˖ː˝ǡ ˚˙ˏˏː˛ˑ˓ˍˋ˪ ȋ˜˕ˍ˙˒˧ ˜˖ː˒˦Ȍ ˍ ˚˙˕˙˖ː˘˓˪ˠ ˘ˋˣːˎ˙ ˛˙ˏˋ ˌ˙ˏ˛˙˜˝˧ǡ ˍː˛˞ ˍ ˖˞ˢˣːː ˌ˞ˏ˞ˤːː ˓ ˍ˙˜˚˓˝˦ˍˋ˪ ˍ ˘ˋ˜ ˓ˏːˋ˖˦ ˏ˙ˌ˛ˋ ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˜ˋ˗˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪ ʙː˘ˎː˛˜˕˓˔ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˋˏ˨˕ˍˋ˝˘˙ ˚˙ˍ˝˙˛˪ː˝ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ ˍ ˛˓˝˙˛˓ˢː˜˕˙˗ ˜˝˓˖ː ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ˋˢˋ˖ˋ͜͞ˍː˕ˋǣ ǤǤǣ± – ˚ː˛ːˍ˙ˏ ʗ˛˚ˋˏˋʩ˙˝ˋȋ×Ȍȋͥ͝͞͠Ȍ
: Te régi, drága, tiszteletre méltó szekrény! YÚݱ állok Ýǡár egy évszázad óta szolgálsz a Jó és Igaz ragyogó eszméinek! A te néma kiáltásod, amellyel òÚ
ÚÝ À òǡ ï ± ò À ±Ý ± (sírásba olvadó hangon) nemzedékeken át tartotta ébren hitünket egy joÚݱnemes emberi ideálok diadalában! ͞Ǥ͠Ǥʣ˓ˠˋ˓˖ʯ˙˖˙ˠ˙ˍǣǼʩ˓ˠ˓˔ʛ˙˘ǽ ȋͥ͢͝͞-1940)– ˋ˛ˠˋ˓˒˗˦ˏ˓ˋ˖ː˕˝˙ˍ ʚː˛˙˓ˍ˛˙˗ˋ˘ˋʯ˙˖˙ˠ˙ˍˋˎ˙ˍ˙˛˪˝ˍˏ˓ˋ˖ː˕˝ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǣ – ʦ˙ˣ˖˪ˠ˞˕˝˙-˝˙ˍː˛ˠ˓ˌːˎː˝ǡ — ˎ˖˪ˏ˪˓˒-˚˙ˏ˖ˋˏ˙˘˓ǡ˚˛˙ˎ˙ˍ˙˛˓˖ʦː˝˛˙Ǥ ʚ˛˓ˎ˙˛˓˔ˍ˜˗˙˝˛ː˖˜˪˓˓˒˞˗˖ː˘˘˙˚˙ˏ˘˪˖ˌ˛˙ˍ˓Ǥ – ʘˋ˝˪ǡ˘˓˕ˋ˕Ǥ – ʥˢ˞˗ː˖˝˦Ǩʤˋˢː˗˙˘˚˙˜˕ˋˢː˝ǡ˕˙˘˓ˍ˕˙˜˓˖˕ːˠ˙ˏ˩˝. – ʥ˘Ǥ – ʥˌ˙˒˘ˋ˖˜˪ǡʚ˛˓ˣ˕ˋǨ – ʜ˔-ˌ˙ˎ˞ǡ˙˘Ǩ ʟ˗˛ː ʣˋ˕ˋ˓ ˏ˓ˋ˖ː˕˝ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˚ː˛ːˏˋ˱˝ ˒ˋ˝˓˜ˋ˔˜˕˓˗ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˙˗ ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˜˙˕˛ː˜˝˘˙˜˝˓ʛːˌ˛ːˡː˘ˋǣ ǣ– ˚ː˛ːˍ˙ˏʟ˗˛ːʣˋ˕ˋ˓ȋ Ȍȋͥͥ͝͠Ȍ – Az úton ugyancsak nyargal errefelé valaki! – × ±Ý Ý málva Petro.
±ǡ±ÚïÚÚ±ǣ – Úgy nézem, az öreg az!
– ÝÚÚ±ǫ±ǡlú ±Ǥ – Mégis az a! – ǡ Ǩ – BizonyistenǡÝa! 2.5. ʙ˦ˍ˙ˏ˦ ʛ˖˪˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ˎ˙ˢ˓˝ˋ˝ː˖˪ˋ˛ˠˋ˓˒˗ˋ˗˓ˢˋ˜˝˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪˪˒˦˕˙ˍ˦ː˟˙˛˗˦ǡ˕˙˝˙˛˦ː˙˝˘˙˜˪˝˜˪˕˘˙˛˗ˋ˝˓ˍ˘˙˔˜˓˜˝ː˗ː˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ˋ˚˛˙ˣ˖˙ˎ˙ˍː˕ˋǤʴ˝˓˟˙˛˗˦ˏ˖˪ ˋˍ˝˙˛ˋ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ˋ ˘ː ˪ˍ˖˪˖˓˜˧ ˋ˛ˠˋ˓˒˗ˋ˗˓Ǥ ʦː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ ˗˙ˑː˝ ˕˙˗˚ː˘˜˓˛˙ˍˋ˝˧ ˜˝˓˖˧ͥ͝ˍː˕ˋ˚˛˓˚˙˗˙ˤ˓ˍ˙˒ˍ˦ˣː˘˘˦ˠ˙ˌ˙˛˙˝˙ˍ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡˋ˗˙ˑː˝ˍ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˜˖˞ˢˋ˪ˠ ˚˛˓ ˚˙˗˙ˤ˓ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˕˙˗˚ː˘˜ˋˡ˓˔ ȋˏ˓ˋ˖ː˕˝˙ˍȌ ˙ˌː˜˚ːˢ˓ˍˋ˝˧ ˛ˋˍ˘˙ˡː˘˘˙˜˝˧˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ˋ˓˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤʗ˛ˠˋ˓˒˗˦˚˛˓˨˝˙˗˓˒˗ː˘˪˩˝˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍ˞ ˝ː˕˜˝ˋˏ˖˪ˢ˓˝ˋ˝ː˖˪Ǥ
ɯɭɞɨɠɟɫɬɜɟɧɧɚɹ
ɹɡɵɤɨɜɚɹ
ɤɨɧɰɟɩɬɭɚɥɶɧɚɹ
Ɍɟɦɩɨɪɚɥɶɧɵɣ ɤɨɦɩɨɧɟɧɬ
ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ ˜˝˙˪˝ ˍ ˏ˓˘ˋ˗˓ˢː˜˕˙˗ ˏ˓˜˕˞˛˜ː ˜ ˢ˓˝ˋ˝ː˖ː˗ ˓ ˏˋ˩˝ ˘˙ˍ˞˩ ˜˝˛˞˕˝˞˛˞ ˏ˖˪ ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓˪ǡ ˙ˌ˙ˎˋˤˋ˩˝ ːˎ˙ ˓ ˓˒˗ː˘˪˩˝ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦ː ˕˙˘ˡː˚˝˦ ˚˛˓ ˚˙˗˙ˤ˓ ˘˙ˍ˦ˠ ˋ˜˜˙ˡ˓ˋˡ˓˔ ȋ˜˛Ǥ ͜͜͞͝ȌǤ ʙ ˨˝˙˗ ˜˙˜˝˙˓˝˜˪ ˝ː˗˚˙˛ˋ˖˧˘˦˔ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤ
ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ ±Ǥͤ͜͜͞Ǥ
Ǥȑʗ˛ˠˋ˓˒˗˦Ȓ ǣ Ǥȋ˛ːˏǤȌAlakzatlexikon. ȑʴ˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪ ˟˓ˎ˞˛Ȓ A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Ǥ ȋ˛ːˏǤȌ ͥͣͤ͝Ǥ ÚÝ. ȑʧ˞˜˜˕˓ː ˚˙˨˝˦-˕˖ˋ˜˜˓˕˓Ȓ Ý ÚǤ Budapest, Európa. ʢˋ˒˞˝˕˓˘ˋ ʜǤʣǤ ͜͜͟͞Ǥ ʗ˛ˠˋ˓˒˗˦Ǥ ǣ ʟˍˋ˘˙ˍ ʢǤʵǤǡ ʨ˕˙ˍ˙˛˙ˏ˘˓˕˙ˍ ʗǤʦǤǡ ʯ˓˛˪ːˍ ʜǤʤǤȋ˛ːˏǤȌʡ˞˖˧˝˞˛ˋ˛˞˜˜˕˙˔˛ːˢ˓Ǥ ʣ˙˜˕ˍˋǣǼʫ˖˓˘˝ˋǽǡǼʤˋ˞˕ˋǽǤ Molnár Z. 1999. Archaizmusok a mai magyar nyelvhasználatban. ȑʗ˛ˠˋ˓˒˗˦ˍˍː˘ˎː˛-
˜˕˙˗˪˒˦˕ːȒ ǣ Ǥȋ˛ːˏǤȌMagyar Nyelvjárások ȑʙː˘ˎː˛˜˕˓ːˏ˓ˋ˖ː˕˝˦Ȓ Ǥ
zékének évkönyve.
Ǥ Ǥ ͜͜͞͝Ǥ Az archaizáló nyelvhasználat leírása funkcionális kognitív keretben ȑʥ˚˓˜ˋ˘˓ː ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ ˋ˛ˠˋ˓˒˗˙ˍ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˟˞˘˕ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˔ ˕˙˘˓˝˓ˍ˘˙˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓Ȓ ȋ˛˞˕˙˚˓˜˧ ˕˛˞ˑ˕ˋ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔ ˜˝˓˖˗˜˝˓˕˓ ˞˘˓˛˜˓˝ː˝ˋ ʜ˝ˍːˣˋȌǤ Ǥȋ˛ːˏǤȌͤ͜͜͞ǤAlakzatlexikon. ȑʴ˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪˟˓ˎ˞˛Ȓ A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Szathmári I. 2004. Stilisztikai lexikon. ȑʴ˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪ ˜˝˓˖˓˜˝˓˕˓Ȓ ǣ Könyvkiadó.
Ǥ 2010. Kálvin és a Károli-biblia nyelve. ȑʡˋ˖ˍ˓˘ ˓ ˪˒˦˕ ˌ˓ˌ˖˓˓ Ǽʡˋ˛˙˖˓ǽȒȑʙː˘ˎː˛˜˕ˋ˪˘ˋ˞˕ˋȒ 2: 152–158.
ʟ˜˝˙ˢ˘˓˕˓ ʦ˞ˣ˕˓˘ʗǤʨǤǼʦ˛˙˛˙˕ǽ– http://www.rvb.ru/pushkin/01text/01versus/0423_36/1826/0420.htm Ǥȋ˛ːˏǤȌͥͣͤ͝ǤÚÝǤÝÚǤǣ×Ǥ ʚ˙ˎ˙˖˧ʤǤʙǤǼʯ˓˘ː˖˧ǽ – http://www.nikolaygogol.org.ru/lib/al/book/1520
ǣA köpönyeg. ÀǤ ö ǤǤȋ±±Ȍ×ǣÚ×ǡͥͣ͝͝ǣͥ͢͡–ͥͥ͢ǡͣ͜͟–ͣ͜͢Ǥ
ǣ A köpönyeg. À Ǥ Ú ȋǤȌǣ Orosz írók magyar szemmel II. Budapest: Tankönyvkia×ǡ ͥͤ͝͡ǣ ͣͣ͞–281, valamint ǣȀȀǤǤȀ͜͜͟͜͜Ȁͥͣ͜͜͟Ȁ ʗǤʦǤʮːˠ˙ˍǼʙ˦ˣ˘˱ˍ˦˔˜ˋˏǽ– http://www.world-ǤȀ
Ȁ
Ǥǫϋͣ͢͞͞ A. P. Cseresznyéskert ǣǤÀöͨͨͧ͡–1904. ×ÀǤǡǡͥͣ͟͝ǣͤ͡͡–ͣ͢͜Ǥ ʣǤʯ˙˖˙ˠ˙ˍǼʩ˓ˠ˓˔ʛ˙˘ǽ– hǣȀȀǤȀȀȀ͝͞Ǥxt Solohov, Mihail: Csendes Don. ȋ Àǣ Ȍ×Ú×Ǥǡ Budapest: Kárpáti Kiadó, 1966.
oǡ des Ironisch-
ǣ „Die Vermessung der Welt“ Erzsébet Drahota-Szabó
̿Ǥ
ǡ×±Àò±±ÝǷ dz
Àö± ǷdzȑǷÚ±±dzȒ
Ǥö± Ƿ ±dz ǡ
Ý ×
ǡ ÚÝ ±±òǣöǡǡÀǡ ×ǡ ± À×ǡ òǫ ± kitér a humor nyelvi eszközeire, mint például a stilisztikai paradoxonra, a „normalitás“ ±ǷDz×ǡȋÚȌÚ± ±
ǡ±òÚ±ǡÀ azért „jó”, mert „magyarítás” nélkül mint eredeti olvasható, s mert az olvasót nem ±ÀǡÚ×±ǡ±òsás lényege. Mivel Kehlmann hangsúlyozza, hogy arra is kereste a választ, „mit jelent németnek lenni”, ezért a cikk röviden erre is kitér, s megállapítja, hogy az az ellentét és ±ǡ±±ǡ±±±ǡ±ÚÚ±ǡ±ǡö
±±Ǥ±Ƿ×Dzdítás.
ǣ ironikus látszat-
Ǣ ± ×Ǣ
Ǣ
ǢǢÚÚ±ǢÚ× ͝Ǥò ͜͜͞͡
ǷDz den é
Ǥȋ
Ǥ ͤ͜͜͞Ǥχ ò
χ
Ǥ ͤ͜͜͞ǤȌ ǡ¡
éle ǡ
Ǥ
ǡǷDzǷDz
Ǥȋͤ͜͜͞ǡ͝͠Ȍǡheit neu ¡ ǡ Ƿ
heit“ abgewichen ist.
Wenn man ausgangssprachliche und zielsprachliche Texte vergleicht, kon
¡
ǡ g¡é Úǣ
ǡǤ
oȀoǡ mao
ǡ
Ƿ
Dz
oǤǡ einen Roman, wie diesen, liest. ¡
Ǥ - ȋ ò ͜͜͢͞ǡǤ͝͝Ȍéǣ ǷȑǥȒǼǽ¡
ǡ
ǡ
Ǥ
ǡǡ
ȋ
Ȍòǡ
ǡ
ò
ǡǼǽǡòòǤǼǽ
ǡ
ǡs tragischer und komischer Roman gelesen werden. Es ist in ȋȌǤǡǡ
ǤDzȑχǤǤ-ǤȒ
Ich habe das Werk als „komischen Roman“ gelesen. Für mich tauchten beim Le ǣ
ò
ǡ ǡ
-
é
òǫǡȋ
ȌǡǷ heißt, de
DzǤȋǤǤǤ Hamburger Morgenpost vom 29. ͜͜͞͡ǢSpiegel ͡Ǥ͜͜͞͡Frankfurter Allgemeinen Zeitung ͥǤ ͜͜͢͞ǤȌ
sucht. 2. Z ǡÚ
ǡ
ǡ
ǤǷ
Die Vermessung der Welt erzeugte Lachen geht in seiner Funktion weit über einen é ǣ
ǡ ò
ǤDzȋͤ͜͜͞ǡ ͥͥ͝ǤȌ ǤǤǷ
"é
ǤDzȋǤ ͥͤͤ͝ǣ͞͡͝ȌǤ
Úégen des LeseǤȋǤͤ͜͜͞ǡͥͥ͝ǤȌ – die beiden bilden ǤȋǤǤǤǤͥ͜͞ȌǡǷ DzǡǷòndig die ironischen Wendungen DzǤ ȋȌ ǡ Ƿ
Dz
ǡǷ
-
ǡ
¡
Ǥ
¡ǡ é
ǡ ¡ȑǥȒǤDzȋǤǤǤǤ ͥ͜͞ǤȌ ȋ͜͜͞͡ǡ ͥ͟͝Ȍ ǣ Ƿ ǡ - und Absichten, Wünsche, Bestrebungen, Weltvorstellungen mit gleicher
ǡét, allein
òǡ Ǥ Ǥ Roman ist das Medium des Privaten, aber er ist noch mehr das Medium der Ironie ȑǥȒǤDz Ú
Ȁ Ȁder
ǡ¡
ǣ 1. Ȁ Ȁ
Ƿ
Dz¡Ǣ 2. Ȁ Ȁǡ
Ǣ 3. Ȁ Ȁǡ
ǡ
Relativierung der Kategorien „normal“ und „abnormal“ und 4.
ǡ
ȋȌ
Tabubrüche. ǡòo
übertragen worden sind. 3. Die „ironische Grundhaltung“ des Erzählers als Quelle des Humors
ǡ Ǥ
die konsequente Verwendung der indirekten Rede zum Vorschein, indem Kehlmann nicht in die Rolle seiner Prota
òǡ
Ǥ würde ¡Ǥivs verleiht Ƿ
¡DzȋǤ
-͜͜͞͡Ȍ
¡
ǡ é ǡ ¡
Ú
ò
-wertende Be
é
ǡ
Ú
ǡǤǤ
ò
ǡ
é
ischen Lektüre ist.
ǡ
-
¡ ǣ
-Formen übersetzt.
4. Stilistische Mittel im Dienst des Humors
¡
Ǥ
ǡ ¡-gehobene Stil
o
¡
ÚéǤǤǤǡ
ǡ ò
¡ geben: „Ein Brüderpaar, antwortete ǡ
ò
ǡ
Ú
é
ǡ
ǡǡnung und de
oòǤ ǤDzȋͥ͝Ȍĺ „Egy testvérpár, válaszolta amaz, amelynél teljes mértékben megmutatkozik az emberi tö± Àö±ǡ ±ö × ± ± Ýségeinek gazdag tárháza, valójában színjáték, amely alkalmas arra, hogy az érzületet reménységgel, a szellemet pedig egynémely gondolattal töltse el. ±ǤDzȋ͢͝Ȍ
o ¡ǣ
ò ¡ Redeweise, d. h. durch die gehobene Lexik, durch die komplexe Syntax und durch die Stilblüten genauso geschwollen, pathetisch-ironisch-
¡
ǡǤ Stilistisches Paradoxon kommt nicht nur durc o nen Sprachgebrauchs, sondern auch durch Stilbrüche zustande, d. h. durch die Kon¡-ȋ-Ȍ
Ǥ ͡Ǥχ
ǷDzǷDzǤ
Ǥ
sche aus einer Antithese, aus einem Widerspruchǡ ǡ Verstoß gegen die Erwartungen des Rezipienten. Auch hier stehen solche Verstehens ¡
ǡ
é ǡǤǤ Antwort- und VersteǤȋǤͥͣͣ͝ǡͤǤȌ
ǡ
¡
ǡ
ǡ Ǥ
ǡ
òǡǤǤ
Úé
¡
Ǥ ȋͤ͜͜͞ǡ ͝͡Ȍ ǡ Ƿ
oǡ Dzǡ Ƿ
DzǤ
ǣ Ƿò
òǡDzȋǤͥ͟ȌǤ
ǡ ǷDz ǷDz
Ǥ
ǡ
¡ ¡
Ǥ
ǡ
ǡ
¡Ǥte, danach muss er sich übergeben, aber sieht
ǷÚ
ȑǥȒǡòÚDzȋǤ͝͞͞ȌǤ
ǡ ǡ
¡ ¡
ǡ wenn es darum geht, sein Image zu bewaȋǤǤǤǤͤ͜͝ȌǤ ǡ Ǥǣ ǡ
ǡ ¡
¡
ǫ
ǡǡ¡
¡
ǫǡ
gerne wahrnimmt, wenn sie unangenehm oder gerade widerlich ist. Es ist normal, sich selbst belügen zu wollen, wie auch in der Szǡ ǡ
ȋǤ ͟͟͝ǤȌǤ ¡
ǡ
ǡ Szene, wo er von seinem Bruder in einen Schrank in einem entlegenen Zimmer einge Ǥ ¡
¡
ǡ ǡ
ǣ Ƿ ǡ ¡ DzȋǤ͞͝ȌǤ ǡ éǡ Úǡ¡ǫ
ǡǡ
ǡ
òǤ ǡ é Ƿ
ǡ ÚDz ȋǤ ͝͡͡Ȍǫ ǡ Ƿ
Dz òǡǷDz
ǫȋǤȌ ¡
ǡ
ǡ
noǡ ǡ ǡ ¡
ò
ǡ
ǷDzǡ
Ǥ
ǡ ¡ ¡ ¡ ò ǡ ǡ
ǡÚ
ǡ¡ǡ
über das Ich. ͢Ǥ
χò
Ǥòò ¡
òǷ¡DzòǷ¡Dz
ǤǤ
͢Ǥ͝ǤȋȌ
χ ǡ ǣ¡ Verstoß gegen seine mo
Ǥ Mutter. Statt Pathos steht hier eine naturalistisch-
lichkeit des Menschen, das Tabu wird gebrochen, denn am Tod sei eigentlich nichts Würdiges: „Wie es sich gehörteǡ
ǡ Ǥ
ǡǡ
Ǥ
ǡweil er wußte, was sich in solchen Fällen schickteǡǡ¡éǤȑǥȒ
ǡ¡
éǤ
ǡ
Aderlaß brachte keine Beruhigungǡ
ǡ
Ǥ
ǡ
Ú ǡ
Ú ǤȑǥȒ
éǡò òǡ
ǡǡ
Ǥ
Ǥ òǡǡ
òǤ
ǣ
ò
ǤDzȋ͟͡ǤȌĺ „Ý±Àǡ±Ǥ
Ýǡǡ±
ïݱǤǡ piszkosan érkezett meg, és , mi illik ilyenkor, úgy tett, mint aki telǤȑǥȒ±ǡ±ò±±Ǥ× ǡïÚÚÚ±ǡ±±tette, édesanyja hogy viselkedhet ilyen
Ǥ2±± lettek a sikolyai, olya±ÝÚÝ×±Ýǡ±
ï
±Ǥ ȑǥȒ ±
±±ǡ-±ÝǡÝÚǡ×Úòǡǡ±±À
ǡ±öǤ yennek még sosem látták. Bizonyára nagyon megrendült, mondogatták egymásnak. És csakugyan: Még soǤDzȋ͟͝ǤȌ
ǡ¡
ò
llen, wird an vielen Textstellen thematiǤ
Úǡ
ǡǤò
ò ò
ȋǤ ͜͝͞ǤȌǤ ¡
ǡǡ¡
Ǥ¡ǡ
ǣ Ƿ
Úǡdt, er gebe es zu. Aber diese Toten seien so alt, dass man sie eigent
ÚǤ
é
ÚǨ
ǡ
Ǥ¡ǡ ǫDzȋ͟͝͞Ȍĺ
Ƿ×ǡǡǤ±ǡÝǤ±Ý±ÝǨ± ÚǡÝǡ
ݱ×Ǥ±ǡ±ǫDzȋͣ͝͝Ȍ
auß stirbt sowohl der kleine Junge als auch
ǡ Ǥ é
Ǥ ǣ
ǫ ͢Ǥ͞ǤȋȌ
χ¡ ¡ǡǤ ǤǤ
ǤȋǤ ȋͤ͜͜͞ǡ͟͝͠Ȍ
ǡȋ͜͜͢͞Ȍǣparallele di due geni tedeschi. In: La
ȋȌͣ͝Ǥ ͜͜͢͞ǤȌ
éǡ ȋͤ͜͜͞ǡ ͝͝Ȍ Ƿ
ǡ desinteressierter Familienvater und ein Monstrum an schlechter Laune“ bezeichnet wird, reitet noch zw
ǡ
ǡ
ÚǡǷ
DzȋǤͣ͝͠ȌǤ
Ǥ
ǡǡ
Úǡ¡é
ǡ
ǡ ¡ ò Ú
ǡ ǡ
Ǥ
ǡeder ein Tabu bricht, da hier wieder gegen die Leserȋ ȌéȋǤǤͥ͝͠ǡoǤ͝͠͞ȌǤ
é
Witztech
ǡ
¡
Ǥ ǡ d ǡ Ǥ Ǥ
ȋ Ȍǣ ǡ ǡǡȋͥͤͥ͝ǡ͟͠Ȍ als Bezu
Ǥ
ȋͥͣ͜͝ǡͤ͞Ȍ bei der Rezeption pointierter Texte das kommunikative Erwartungsschema verletzt, Ƿ
DzǤȋǤǤǤǤͣ͟Ȍ
dann von Bezugsrahmendurchbrechung. Solch ein Bezugsrahmen, solch ein Erwar
Ǥ ò
ǡòǡÚ
men gebrochen: „Als er seine ò
ǡ
ǡ ǡ ǡò
ò
ǡéǡ
¡ǡ
¡
ǡé ihm
ǡéǤ¡ǡ
ò
¡Ǥ
ǡ
hung aus Schre
ǡ ǡ ¡ Ǥ ¡
ǡ òǡé
ǡǡ
Úǡ
ǡǡtolperte zum Tisch, tauchte die Feder ein und schrieb, ohne Licht zu machen: Summe d. Quadr. d. Differenz zw. beob. u. berechn. ĺ Min.ǡ
ǡ
ǤDzȋͥ͝͠ǤȌ Ƿ ±Ýǡχǡ
ǡ ï±ǡ
±±±χ±ǡ és páòÚÚÚÚǡ±Ý±ǡ±±natban értette meg, hogyan lehet jó közelítéssel korrigálni a bolygók pályájának mérési hibáit. ǡȑ
ǨȒ ±ïǤ így képzelte, mondta a lány rémülettel vegyes kíváncsisággal, olyan élénken, mintha ott lett ò ± Ǥ ǡ ± ±ǡ ǡǡ tÚ±
ǡÝ
±ǡǡ±±òǡïǡlát, leírta: a megf. és kiszám. ért. különb. négyz. össz. ĺ min., ï ǡ ±òǤDzȋ͟͝͠ǤȌ
χ
χ
von Bonpland noch plastischer. Kehlmann machte aus der Figur von Bonpland den ǷòDzǣǷ
ǡes und ǡ
ǡ Dz ȋ ͤ͜͜͞ǡ ͢͝ȌǤ ¡
ò òǡ Ú
ǡ
mi
Ǥ¡
¡ǡ
ǡ
¡ǡ¡
¡ȋǤͥ͜͝ǤȌǤ
ò
ǡ
¡ Ǥ
ǡ denkt er zueǡ¡¡ǡò
ǡ
ǡ
ǡ ¡
ǡ e noch nicht untersucht hatte.
ǡ
¡ǡòǤtisch-
¡-gehoben, schon dichterisch-poetisch, und dieser Ǥ
ǡ
òǣ ǡ
ǡ gegenübergestellt, werden relativierǡ òǡ
ȋǷ-¡DzǤ ͥͣ͢͝ǡͥͥ͟ȌǤ Ƿ¡
¡Ǥ ¡
Ǥ
ǡ
ǡ ò
ò
Ǥ
Ǥ
ǡ
Ǥ Jahrtausende alt. Er war hier gewesen noch vor den Spaniern und vor den alten Völkern. Er ǡǤ
Ǥǡ
ǡ
ǡǣǡ é
Ǥò
Ǥ "ǡ
Ú
Ǥ¡
ò Ǥ ǡ
ǡ ǡ Ǥ
ht. Er legte seine ǡ
ò
ǡ Ǥ
¡
Ǥ ǫ
òǤ Úò
ò
òǡ
Ǥ
ò ǡ
ǡ
ǡ schritt hinter sich hörte, und wurde auch nicht langsamer, als Bonpland, das ò
ǡ
òǡǤ
ǡǡ
beendet. ǡ
ǡ ¡ Ǥ nchmal überǡ
ǫ
Ǩ ǡǤ
ǡǤǨ
ǡǤ
ǡǤDzȋͣ͠ǤȌ Ƿ±Ý±ï×±±Ǥ± lÝÚ±ǤÚ±×ÝÚ×±ò±ÚÚǤ±Ǥ ǡöǤǡÚ±Ǥ ± Ý ± Ý Ǥ ± ǡ × ± Ý Ǥ ×ò±ǤÝǡï Ýǣ ǡ Ú ×Ǥ ± ÚǤ ǡ ± ǡ Ý
±±Ý Ǥ ± ±±Ǥ ǡ ǡǡǤǤÀ
ǡ ÝÚ ± ± Úòǡ - Ǥ ÚÚ Ú és Bonpland keresésére indult.
ǫ×ÚݱǤ × ± Ýöǡ Ý Ǥ
×±×±ǡg, amikor megǡ ǡ ± À ±ǡ ǡ ǡǡï×
±Ǥ ±ÝǡǡòöÚ±òǤ
×ǡǡǡï±Ǥ±Úǡ±±ǫ±
±Ǩ ×ÀǡǤ
ǡ±ïǤ
Ǩ ǡǤ ±ǡǤDzȋ͟͠ǤȌ
ͣǤ
oǡǡo Ǥ o otik kann aber
ǡ Ú
ǡ o
ǷDzǤǤǤoǷDz
ǡ
o ǡings
ǡ
Absichten des Autors gelesen wird. Wenn wir Kehlmanns Absichten nicht ignorieren ǡǡòǣ „Als ich begann, meinò éǡ
ǡ ò ¡ ǡ ò Úé
ǡ
ǡ
Ǥ¡ǡǡ spannen, wo ¡
ǡ
ǡ
χ
ǡ ǡ Ú
¡Ǥ ò
ǡ Kosmos chaotisch ist und sich der Vermessung verweigert, muß man die Form wichtig Ǥéǡé
ǤDzȋͤ͜͜͞ǡ͝͡Ȍ
In der o ǡ
Ǥ
ǡ Ǥ Ǥ Sprachwitz als auch SachǤ
χχòǡo-
ǡ o
Ǥ ¡
durchaus nicht nur rein sprachli
Ǥ
o¡türlich wesentlich dazu bei, dass der ungarische Leser die ungarische Fassung wie ein Original lesen kann, dies ist allerdings nicht das Ergebnis einer „Magyarisierung“, sondern vielmehr geht es darum, o
ȋ
Ȍ Ǥǡsend Witzen verstanden werden, und ist Ǥ
ǡ
ǡ
¡
-ò
¡ Ǥ¡
ǡ ò immer zwei, einander widersprechende Lesarten angeboten werden, von denen er je
ǡ ǣ
¡Ǥ xt ist, dass die Isotopien nicht als schwarz und weiß gegenübergestellt werden, den Leser nicht zwingen,
ǤÚ
ǡ
¡ǡ
ǡÚ
ǡ
Ǥ
oǡ
Ǥ
ǡ
ǡ schlechthin ist. Auch wenn der Autor die Frage beantworten wollte, „was es heißt,
Dzǡ χ ò
χ ȋ
Ȍ ǡ éǡǡǡǡ
Licht und
ǡ
¡¡Ǥ
Literatur Primärliteratur ǡǤȋ͜͜͞͡ȌDie Vermessung der Welt. ǣǤ ǡǤȋͣ͜͜͞ȌA világ fölmérése. ǣÝǤ À uzsa. Sekundärliteratur ǡǤȋͤ͜͜͞Ȍ ǡ Ǽ ǽǤ ǣ
ǡ Ǥ ȋǤȌ ȋͤ͜͜͞Ȍ Daniel Kehlmanns «Die ǽǤ ǡ ǡ Ǥ Reinbek bei ǣ
ǤǤͥͤ͝-215. ǡ Ǥ ȋͥͤͤ͝Ȍ Das Komische im Spiegel der Literatur. Versuch einer systematischen Einführung. òǣÚƬǤ ǡǤȋͥͣ͢͝Ȍ
χ-¡Ǥ ǣǡǤȀǡǤ ȋǤȌȋͥͣ͢͝ȌDas Komische. München. S. 398-402. ǡǤȋ͜͜͞͡Ȍ Ǥ ǣǡǤȋ͜͜͞͡ȌWo ist Carlos Montúfar? ǣǤǤ͟͝3-143. ǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞Ȍ ïǫ ǣ
ǡ Ǥ ȋǤȌ ȋͤ͜͜͞Ȍ Daniel Ǽ ǽǤ ǡ ǡ nen. ǣ
ǤǤ͝͝-25. ǡǤȋͥͣͣ͝ȌTextsorte Witz. Möglichkeiten einer sprachwissenschaftlichen Textsorten-Bestimmung. òǣǤ ǡ Ǥ ȋͥͣ͜͝Ȍ Über den Witz. ǣ ¡Ǥ ȋϋ ¡͟͝Ȍ Schmidt-ǡǤȋ͜͜͞͡Ȍ«Die Vermessung der ǽǣ ¡
Ǥ ǣ͞͠Ǥ͜͜͞͡ǡǤ ǡ Ǥȋͤ͜͜͞ȌǼ Ǥǽ ǼǽǤ ǣ
ǡ ǤȋǤȌȋͤ͜͜͞ȌDaniel Kehlmanns «Die Vermessung ǽǤ ǡ ǡ Ǥ Reinbek bei ǣ
ǤǤ͟͢͝-149. ǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞Ȍ Ǥ
Ǽ ǽǤ ǣ
ǡ ǤȋǤȌȋͤ͜͜͞ȌDaniel Kehlmanns «Die Vermessung der ǽǤǡǡ Ǥǣ
ǤǤͣͤ-93. ǡǤȋͥͤͥ͝ȌVon der Struktur des Witzes zum Witz der Struktur. Untersuchungen zur Pointierung in Witz und Kurzgeschichte. delberg: Winter.
ʦː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ʦˋ˖ʬː˖˝ˋ˓ Ǥ̿Ǥ ʗ
The present study surveys parallels between proposed translation universals and simi
ǡ
call language con
Ǥ
ȋ Ȍ
Ǥ The main constraint on bilingual communication is the need to manage two lanǤ
tainty, which is also at work in translation. In the latter, an additional constraint is the
Ǥ Keywords: monolingual and bilingual communication, descriptive and interpretive language use, translation universals, language contact universals, constrained communication ͝Ǥʙˍːˏː˘˓ː ʩː˙˛˓˪ ˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ˠ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪ˠ ˍ˚ː˛ˍ˦ː ˌ˦˖ˋ ˍ˦ˏˍ˓˘˞˝ˋ ʘ˖˞˗-ʡ˞˖˕˙˔ ȋ-ͥͤ͢͝ȌǤʨ˝ːˠ˚˙˛ˌ˦˖˙˚˛˙ˍːˏː˘˙˗˘˙ˎ˙˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔˚˙˨˝˙˔˝ː˗ːǡ˓ ˌ˦˖˙ˍ˦˛ˋˑː˘˙˗˘˙ˎ˙˜˙˗˘ː˘˓˔Ǥʥ˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ǡˢ˝˙˘ː˜˗˙˝˛˪˘ˋˣ˓˛˙˕˙ː˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓ː ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍːˏː˘˓˓ ˎ˓˚˙˝ː˒˦ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ˠ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔ǡ ˗˘˙ˎ˙ ˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˓ˠˍ˙˚˛˙˜˙ˍ˙˜˝ˋ˩˝˜˪˘ː˛ˋ˒˛ːˣː˘˘˦˗˓Ǥ ʙ ˚˙˜˖ːˏ˘˓ː ˎ˙ˏ˦ ˌ˦˖ ˙˚˞ˌ˖˓˕˙ˍˋ˘ ˛˪ˏ ˕˛˓˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˝ˋ˝˧ː˔ ȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ͤ͜͜͞ǡ Ǥ ͥ͜͜͞ǡ
͜͜͞͝Ȍǡ ˓ ˚˙˨˝˙˗˞ ˜˖ːˏ˞ː˝ ˜˝ˋˍ˓˝˧ ˍ˙˚˛˙˜ǣ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˖˓ ˍ˙˙ˌˤː ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˓˖˓ ˘ː˝ǫ ʜ˜˖˓ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ǡ˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑˋ˝˖˓˙˘˓˕˜ˋ˗˙˗˞˚ː˛ːˍ˙ˏ˞ǡ˓˖˓ ˙˘˓˪ˍ˖˪˩˝˜˪˗ˋ˘˓˟ː˜˝ˋˡ˓˪˗˓ˌ˙˖ːːˣ˓˛˙˕˓ˠǡ˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧˙ˌˤ˓ˠ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˧˘˦ˠˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǫ ʙˏˋ˘˘˙˔˜˝ˋ˝˧ːǡ˜ˡː˖˧˩ˍ˦˪˜˘ː˘˓˪ˍ˦ˣː˞˚˙˗˪˘˞˝˙ˎ˙ˍ˙˚˛˙˜ˋǡ˚˛˙ˍ˙ˏ˓˗ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧˘˦˔ˋ˘ˋ˖˓˒˝Ǥ˘Ǥ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ˠ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔˜˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǤ ʨ˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓ː ˝ˋ˕˙ˎ˙ ˛˙ˏˋ ˌ˦˖˙ ˍ˚ː˛ˍ˦ː ˚˛˙ˍːˏː˘˙ ˍː˘ˎː˛˜˕˓˗˪˒˦˕˙ˍːˏ˙˗ǡˑ˓ˍ˞ˤ˓˗ˍʨ˖˙ˍˋ˕˓˓ǡʟˣ˝ˍˋ˘˙˗ʢˋ˘ˣ˝˪˕˙˗ȋ͜͜͟͞ȌǤ ʢˋ˘ˣ˝˪˕˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡˢ˝˙˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝˜˙ˌ˙˔ ˙˜˙ˌ˦˔ ˍ˓ˏ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǡ ˓ ˚˙˨˝˙˗˞ ˜˖ːˏ˞ː˝ ˓ˠ ˓˒˞ˢˋ˝˧ ˍ ˛ˋ˗˕ˋˠ˓˒˞ˢː˘˓˪˚˙˜˖ːˏ˘ːˎ˙ǡ˝˙ː˜˝˧ˍ˙ˌˤː˔˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˙˔˛ˋ˗˕ːǤ
ʗˍ˝˙˛ ˏˋ˘˘˙˔ ˜˝ˋ˝˧˓ ˜˙ˎ˖ˋ˜ː˘ ˜ ʢˋ˘ˣ˝˪˕˙˗ ˍ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˍ˦ˣː˞˚˙˗˪˘˞˝˦ˠ ˏˍˋˍ˓ˏˋ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔– ˙ˌˤːˎ˙˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ǡ˘˙˘ː˜˙ˎ˖ˋ˜ː˘˜˝ː˗ǡˢ˝˙˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝ ˜˙ˌ˙˔ ˛ˋ˒˘˙ˍ˓ˏ˘˙˜˝˧ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǤʙˏˋ˘˘˙˔˜˝ˋ˝˧ːˌ˞ˏː˝˚˛ːˏ˚˙˖˙ˑː˘˙ǡˢ˝˙˙ˌˋˍ˓ˏˋ˪ˍ˖˪˩˝˜˪˗ˋ˘˓˟ː˜˝ˋˡ˓˪˗˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ǥ ʨ˖ːˏ˞ː˝˙˝˗ː˝˓˝˧ǡˢ˝˙ˍ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ː˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍˍ˦˛ˋˑː˘˓ːǷ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍdz ˍ˜˝˛ːˢˋː˝˜˪ ˘ː ˢˋ˜˝˙Ǥ ʢˋ˘ˣ˝˪˕ ȋ ͜͜͟͞Ȍǡ ˜˖ːˏ˞˪ ʛ˧˱˛˓-ʤˋˏ˧ ȋ Ý- ͥͤͤ͝Ȍǡ ˞˕ˋ˒˦ˍˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˍ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˝ː˘ˏː˘ˡ˓˓ ˕˙˝˙˛˦ː ˗˙ˎ˞˝ ˙˕ˋ˒˦ˍˋ˝˧˜˪ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˧˘˦˗˓ǡ ˠ˙˝˪˙˘˙˜˘˙ˍ˦ˍˋː˝˨˝˙˗˘ː˘˓ː˝˙˖˧˕˙˘ˋ˨˝˘˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓ːˏˋ˘˘˦ːǤ ͞Ǥʦː˛ːˍ˙ˏ˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ʘː˒ ˜˙˗˘ː˘˓˔ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˙˜˙ˌ˦˗ ˍ˓ˏ˙˗ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ǥ ʦ˙ ˝ː˙˛˓˓ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ȋͥͤ͢͝ǡ͟͞͞Ȍ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧ˏː˜˕˛˓˚˝˓ˍ˘˙˔ ˓˖˓ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘˙˔ǡ ˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑ˓˝ ˕ ˚˙˜˖ːˏ˘ː˗˞ ˝˓˚˞ ȋ utt ͥͥ͝͝ȌǤ ʙ ˏˋ˘˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙˔ ˜˓˝˞ˋˡ˓˓ ˞ˢˋ˜˝˘˓˕˓ ˗˙ˎ˞˝ ˚˙˖˧˒˙ˍˋ˝˧˜˪ ˙ˏ˘˓˗ǡ˓˖˓ˏˍ˞˗˪ ˓˖˓ˌ˙˖˧ˣːˏˍ˞ˠ˪˒˦˕ˋ˗˓Ǥʟ˝ˋ˕ǡ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˔ǡ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ ˓˖˓ ˗˘˙ˎ˙˪˒˦ˢ˘˙˔Ǥ ʙ˓ˏ˦ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˚˙ ˨˝˓˗ ˏˍ˞˗ ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋ˗˞˕ˋ˒ˋ˘˦ˍʩˋˌ˖˓ˡː͚͝Ǥ ʩˋˌ˖˓ˡˋ͚ ͡Ǥǣʙ˓ˏ˦˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓
ˏː˜˕˛˓˚˝˓ˍ˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ȋ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˙ː˜˙˒ˏˋ˘˓ː ˝ː˕˜˝ˋȌ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘ˋ˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ȋ˒ˋˍ˓˜˓˗˙ː˜˙˒ˏˋ˘˓ː ˝ː˕˜˝ˋȌ
ʡ˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ˘ˋ˙ˏ˘˙˗˪˒˦˕ː ːˑːˏ˘ːˍ˘ˋ˪˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪
˒ˋˍ˓˜˓˗ˋ˪˛ːˢ˧ȋˍˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓˕ːȌǡˡ˓˝ˋ˝ǡˍ˘˞˝˛˓˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚ː˛ːˍ˙ˏ
˘ˋˏˍ˞ˠ˪˒˦˕ˋˠ ːˑːˏ˘ːˍ˘ˋ˪ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪
˗ːˑ˧˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚ː˛ːˍ˙ˏ
ʨ˖ːˏ˞ː˝˙˝˗ː˝˓˝˧ǡˢ˝˙ˎ˛ˋ˘˓ˡˋ˗ːˑˏ˞˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˔˓ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˗˓ ˘ː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˋˌ˜˙˖˩˝˘˙˔Ǥ ʦ˙ ʚ˛˙ˑˋ˘˞ ȋͥͤ͝͞ǡ ͤ͜͜͞Ȍ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˦ ˗˙ˎ˞˝ ˘ˋˠ˙ˏ˓˝˧˜˪ˍ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˗˓ˍˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˗˗˙ˏː˛ːˢ˓ǡ˘˙ˏˋˑː˕˙ˎˏˋ˙˘˓ˍ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˗ ˗˙ˏːǡ ˝ǤːǤ ˙˘˓ ˚˛˙ˍ˙ˏ˪˝ ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˞˩ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˩ǡ ˍ˖˓˪˘˓ː ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋˢˋ˜˝˙˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪Ǥ ʦ˙ ʩˋˌ˖˓ˡː ͚ ͝ǡ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˏˍˋ ˛˙ˏˋ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǣ ːˑːˏ˘ːˍ˘ˋ˪ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘ˋ˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕ˋ˪ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪Ǥ ʜ˜˖˓˚˙˜˗˙˝˛˓˗˛ˋ˒˘˓ˡ˦˗ːˑˏ˞˨˝˓˗˓ˍ˓ˏˋ˗˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡ˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ǡˢ˝˙ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝˛ˋ˒˘˓ˡ˦ˍ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˗˖ː˕˜˓˕˙˘ːˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍ˓˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍǡˍˏː˔˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˓˓ˠ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙ˎ˙˖ː˕˜˓˕˙˘ˋǡˍ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˗˙˕˛˞ˑː˘˓˓˜˖˞ˣˋ˝ː˖ː˔˓˖˓
ˢ˓˝ˋ˝ː˖ː˔ǡ ˓ ˍ ˙ˌ˛ˋ˒ː ˜˙˒ˏˋ˘˓˪ ˝ː˕˜˝ˋǣ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ ˓˜ˠ˙ˏ˪˝ ˓˒ ˚˛ː˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩ˤːˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋǡ ˝ǤːǤ ˙˘˓˚˛˙ˍ˙ˏ˪˝ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘˞˩ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˩Ǥ ʙ ˙˝˖˓ˢ˓˓ ˙˝ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍǡ˕˙˝˙˛˦ː˓˜ˠ˙ˏ˪˝ ˓˒ ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙˔ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˔ ˛ː˚˛ː˒ː˘˝ˋˡ˓˓ǡ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋˡ˓˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ ˙˜˘˙ˍˋ˘˦ ˘ˋ ˍ˦ˍ˙ˏˋˠǡ ˜ˏː˖ˋ˘˘˦ˠ ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˓˜ˠ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ– ˓˒ˍ˝˙˛˓ˢ˘˙˔˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˔˛ː˚˛ː˒ː˘˝ˋˡ˓˓Ǥʟ˜ˠ˙ˏ˘˦˔˝ː˕˜˝˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓ˍˋː˝ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˍ˦ˌ˙˛˦ǡ ˍ ˚˙˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˓ ˢːˎ˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞˩˝ǡ ˢ˝˙ ˙˘˓ ˘ː ˓˗ː˩˝ ˚˛ˋˍˋ ˓˒˗ː˘˓˝˧ Ƿ˜˗˦˜˖dz ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ – ˙˘˓ ˏ˙˖ˑ˘˦ ˚ː˛ːˏˋˍˋ˝˧ ˍ˜ː Ƿ˕ˋ˕ ˙˘˙ ː˜˝˧ ˍ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ːdzǡ ˏ˙ ˗ˋ˖ː˔ˣ˓ˠ ˚˙ˏ˛˙ˌ˘˙˜˝ː˔ ȋ˜˛Ǥ ǡ
ȌǤ ʩˋ˕˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡˎ˖ˋˍ˘ˋ˪˛ˋ˒˘˓ˡˋ˗ːˑˏ˞ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓ː˔˓˚ː˛ːˍ˙ˏ˙˗ ˜˙˜˝˙˓˝ ˍ ˙ˌ˛ˋ˒ː ˜˙˒ˏˋ˘˓˪ ˝ː˕˜˝ˋǡ ˍ ˛ˋ˒˘˓ˡː ˗ːˑˏ˞ ˏː˜˕˛˓˚˝˓ˍ˘˦˗ ˓ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘˦˗ˍ˓ˏˋ˗˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ǥʤˋ˙˜˘˙ˍː˨˝˓ˠ˛ˋ˒˘˓ˡ˗˦˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˗ǡˢ˝˙ˍ˘˞˝˛˓Ƿˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙ˎ˙˗˙ˏˋ˛ːˢ˓dzʚ˛˙ˑˋ˘ˋ˗˙ˑ˘˙ˍ˦ˏː˖˓˝˧Ƿ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓˔ ˗˙ˏdz ˕ˋ˕ ˙˜˙ˌ˞˩ ˛ˋ˒˘˙ˍ˓ˏ˘˙˜˝˧ ˚˛ːˑ˘ːˎ˙ ȋ ͜͜͞͝ǡ ǡ
ȌǤ ͟Ǥʦː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ʙʩˋˌ˖˓ˡː ͚͞˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˦˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˜˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ˘ˋ˙˜˘˙ˍː˜˝ˋ˝˧˓Translation universals ȋ-͜͜͞͡Ȍ ˍ ˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ȋ
ǡ ˍ ˏˋ˖˧˘ː˔ˣː˗ ʧʴʩȌǡ˓˜˝ˋ˝˧˓ʢˋ˘ˣ˝˪˕ˋȋ͜͜͟͞Ȍ˚˙˝ː˗ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǤ ʩˋˌ˖˓ˡˋ ͢͞ǣʨ˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓ː˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ˠ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ʦː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ȋʧʴʩ͜͜͞͡Ȍ — ˝˛ˋ˘˜˟ː˛ˏ˓˜˕˞˛˜˙ˍ˘˦ˠˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˪ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ ˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘ˋ˪ˏ˓˜˝˛˓ˌ˞ˡ˓˪˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠːˏ˓˘˓ˡ
ʪ˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ȋ͜͜͟͞Ȍ ˕˙˘ˍː˛ˎː˘ˡ˓˪ǡˍ˦˛ˋˍ˘ː˘˓ː˪˒˦˕˙ˍ ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ːˍ˖˓˪˘˓˪ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ǡ˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ ˚˞˛˓˒˗ǡ˙ˌ˘ˋ˛˞ˑ˓ˍˋ˘˓ː˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˘˙˛˗ ˛ˋ˒ˢ˖ː˘ː˘˓ː —
ʙ ˜˖ːˏ˞˩ˤː˗ ˌ˞ˏː˝ ˙˜˗˙˝˛ː˘˙ ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍˋ ˓ ˛ˋ˒˘˓ˡ˦ ˗ːˑˏ˞ ˨˝˓˗˓ ˏˍ˞˗˪ ˍ˓ˏˋ˗˓ ˚˛ːˏ˖ˋˎˋː˗˦ˠ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔Ǥʡ˙˘ˍː˛ˎː˘ˡ˓˩˓˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘˞˩ˏ˓˜˝˛˓ˌ˞ˡ˓˩˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠːˏ˓˘˓ˡ˘ː˗˙ˑː˗˚˛˓˘˪˝˧ˍ˙ˍ˘˓˗ˋ˘˓ː˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙˙˘˓˘ː˓˗ː˩˝˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝ˋ˘ˋˏ˛˞ˎ˙˔˜˝˙˛˙˘ːǤʦ˙˗˘ː˘˓˩ˋˍ˝˙˛ˋǡ˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘˞˩ˏ˓˜˝˛˓ˌ˞ˡ˓˩˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠːˏ˓˘˓ˡ˗˙ˑ˘˙ˍ˕˖˩ˢ˓˝˧ˍ˕ˋ˝ːˎ˙˛˓˩Ƿ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ːˍ˖˓˪˘˓˪dzǤ
͟Ǥ͝Ǥʩ˛ˋ˘˜˟ː˛ˏ˓˜˕˞˛˜˙ˍ˘˦ˠˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕– ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ːˍ˖˓˪˘˓˪ ʙˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓– ˕ˋ˕ˍ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˗ǡ˝ˋ˕˓ˍˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˗˗˙ˏː˛ːˢ˓ – ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː˨˟˟ː˕˝˦˚˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪˕ˋ˕˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˛ːˢ˓ǡ˝ˋ˕˓˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˜˓˜˝ː˗˦Ǥ ʦ˛˓ ˨˝˙˗ ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˪ˍ˖ː˘˓˪ˍ˜˝˛ːˢˋ˩˝˜˪ ˕ˋ˕ ˋˌ˜˙˖˩˝˘˦ː ȋ˘ˋ˚˛Ǥ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːȌǡ˝ˋ˕˓˛ː˖˪˝˓ˍ˘˦ːȋ˘ˋ˚˛Ǥ˛ˋ˒˘ˋ˪ˏ˓˜˝˛˓ˌ˞ˡ˓˪ȌǤ ʦː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ǡ ˕˙ˎˏˋ ˙˘˓ ˘ˋˠ˙ˏ˪˝˜˪ ˍ ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˗ ˗˙ˏːǡ ˚˛˙ˍ˙ˏ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˩Ƿ˘ˋ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˦˔˜ˢː˝dzǡˍː˛˙˪˝˘˙ˍːˏ˞˝˜ːˌ˪˚˙ˏ˙ˌ˘˙˕ˌ˓˖˓˘ˎˍˋ˗ǡˠ˙˝˪ ˗˙ˑ˘˙ ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋ˝˧ǡ ˢ˝˙ ˙˘˓ ˌ˙˖ːː ˜˙˒˘ˋ˝ː˖˧˘˦ ˓ ˞ ˘˓ˠ ˚˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˗ː˘˧ˣː ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ˠ ˨˟˟ː˕˝˙ˍ ˕ˋ˕ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ː ˛ːˢ˓ ȋˏ˓˜˕˞˛˜ˋȌǡ ˝ˋ˕ ˓ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ː ˜˓˜˝ː˗˦ ˪˒˦˕ˋǤʗˌ˜˙˖˩˝˘˦ː˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː˨˟˟ː˕˝˦ˍ˜˝˛ːˢˋ˩˝˜˪˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙ˍ˛ˋˌ˙˝ː˘ː˕ˍˋ˖˓˟˓ˡ˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠ˓˖˓˘ːˏ˙˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍǤʧː˖˪˝˓ˍ˘˦ː˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ ˒ˋ˝˙ ˍ˜˝˛ːˢˋ˩˝˜˪ ˢˋ˜˝˙ – ˨˝˙ ˓˗ː˘˘˙ ˛ː˖˪˝˓ˍ˘˦ː ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ǡ˕˙˝˙˛˦ː˜˙˜˝ˋˍ˖˪˩˝˝Ǥ˘Ǥ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓˔˪˒˦˕Ǥ ʟ˘˝ː˛ː˜˘˙ǡ ˢ˝˙ ˛ː˖˪˝˓ˍ˘˦ː ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ˙˝˖˓ˢˋ˩˝˜˪ ˙˝ ˚˙ˏ˙ˌ˘˦ˠ ˪ˍ˖ː˘˓˔ ˍ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˍ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˙˘˓ ˗˙ˎ˞˝ ˘ː ˚˙ˍ˖˓˪˝˧ ˘ˋ ˜˓˜˝ː˗˞ ˪˒˦˕ˋ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤ ʙ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˓ ˛ː˖˪˝˓ˍ˘˦ː ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ ˙ˢː˘˧ ˜˕˙˛˙ ˍ˦˒˦ˍˋ˩˝ ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˍ ˜˓˜˝ː˗ː ˪˒˦˕ˋǡ ˝ǤːǤ ˙˘˓ ˚ː˛ːˠ˙ˏ˪˝ ˜ ˞˛˙ˍ˘˪ ˛ːˢ˓ ˘ˋ ˞˛˙ˍː˘˧ ˜˓˜˝ː˗˦Ǥ ʙ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ˏː˖˙ ˙ˌ˜˝˙˓˝ ˓˘ˋˢːǣ ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ǡ ˍ˜˝˛ːˢˋː˗˦ː ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋˠǡ ˘ː ˍ˜ːˎˏˋ ˓ ˘ː ˜˛ˋ˒˞ ˑː ˙˕ˋ˒˦ˍˋ˩˝ ˍ˙˒ˏː˔˜˝ˍ˓ː ˘ˋ ˜˓˜˝ː˗˞ ˪˒˦˕ˋ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤ ʟ˗ː˘˘˙ ˚˙ ˨˝˙˗˞ ˝Ǥ˘Ǥ Ƿ˪˒˦˕ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋdz ȋtranslationeseȌ ˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪ ˙˝ ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˓ ˜˙˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˜ ˘˓˗ ˕ˋ˕ ˜ˋ˗˙˜˝˙˪˝ː˖˧˘ˋ˪ ˛ˋ˒˘˙ˍ˓ˏ˘˙˜˝˧ˏˋ˘˘˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤ ͟Ǥ͞Ǥʨ˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ʙ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ˙˒˘ˋˢˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˘˙˜˓˝ː˖˓ ˏˋ˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ˙˙ˌˤː ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝ ˝˙˖˧˕˙ ˡː˘˝˛ˋ˖˧˘˦ːǡ ˢˋ˜˝˦ːǡ ˘ː˗ˋ˛˕˓˛˙ˍˋ˘˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˜ˍ˙ːˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˍ ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˓ ˢːˎ˙ ˛ːˏ˕˓ːǡ ˗ˋ˛˕˓˛˙ˍˋ˘˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˚˙˜˝ː˚ː˘˘˙˓˜ˢː˒ˋ˩˝Ǥʩˋ˕˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˕ˋ˕˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˛ːˢ˓ǡ ˝ˋ˕˓˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˪˒˦˕ˋǡ˚˛˓˘˙˜˪˓˒˗ː˘ː˘˓˪ˍ˪˒˦˕˙ˍ˙˔˜˓˜˝ː˗ːǤʨ˖ːˏ˞ː˝˝˗ː˝˓˝˧ǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ ˢ˝˙ ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ː ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ ˚˙ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˓ ˍ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓˚˙˕ˋːˤː˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝Ǥ ʙ˚ː˛ːˍ˙ˏː˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ǡ˚˙ʧʴʩ-˞ǡˍ˕˖˞ˢˋː˝˜˖ːˏ˞˩ˤ˓ːǣ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˎ˓˚ː˛˙˘˓˗ˋ ˍ˗ː˜˝˙ ˎ˓˚˙˘˓˗ˋǡ ˣ˓˛˙˕˙ ˓˒ˍː˜˝˘˦ˠ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǡ ˚ː˛ː˘˙˜ˋ ˟˞˘˕˓˓ǡ ˙˚˓˜ˋ˘˓˪ǡ˚ˋ˛ˋ˟˛ˋ˒ˋǡ˛ˋ˒ˎ˙ˍ˙˛˘˦ˠ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍˍ˗ː˜˝˙˟˙˛˗ˋ˖˧˘˦ˠǡˍ˙˒ˍ˦ˣː˘˘˦ˠ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˔ǡˋ˝ˋ˕ˑː˚˛˙˚˞˜˕˚˙ˍ˝˙˛ː˘˓˔ǡ˓ˌ˙˖ːː˕˙˛˙˝˕˓ː˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˓˪Ǥ ʚ˖ˋˍ˘ˋ˪ ˜˖ˋˌ˙˜˝˧ ˨˝˙ˎ˙ ˏ˙ˍ˙˖˧˘˙ ˚ː˜˝˛˙ˎ˙ ˚ː˛ːˢ˘˪ ˜˙˜˝˙˓˝ ˍ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˙˘ ˍ˕˖˩ˢˋː˝ˍ˜ːˌ˪˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˦ː˪ˍ˖ː˘˓˪Ǥʨ˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ˍ˙˙ˌˤː˜˙˚˛˙ˍ˙ˑˏˋː˝˜˪ ˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓ː˔ǣ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˎ˓˚ː˛˙˘˓˗ˋ ˍ˗ː˜˝˙ ˎ˓˚˙˘˓˗ˋ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˙ˌ˙˔˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˩Ǥʨˏ˛˞ˎ˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ǡ˘ː˕˙˝˙˛˦ː˓˒ˍ˦ˣː˚ː˛ːˢ˓˜˖ː˘˘˦ˠ˪ˍ˖ː˘˓˔˗˙ˑ˘˙˜˕˙˛ːːˍ˜ːˎ˙˙˝˘ː˜˝˓˕˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˓ǣ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˓ ˚ˋ˛ˋ˟˛ˋ˒ ˗˙ˑ˘˙ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓ː˔Ǥ ʤ˙ ˏˋˑː ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˙ ˙˝ ˨˝˙ˎ˙ ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓˪ǡ ˗˦ ˗˙ˑː˗ ˒ˋˏˋ˝˧ ˜ːˌː ˍ˙˚˛˙˜ǣ ː˜˖˓ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ˍ ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍː ˜˖˞ˢˋːˍ ˜ˍ˪˒ˋ˘ˋ ˜ ˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓ː˔ǡ ˓ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː-
˜˕˙˔ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓ː˔ǡ ˝˙ ˨˝˙ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˝ ˢ˝˙ ˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˩ ˝˙ˑː ˗˙ˑ˘˙ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˙˔ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓ː˔ǫ ʤ˙ ˍ ˨˝˙˗ ˜˖˞ˢˋː ˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ǡ ˢ˝˙ ˕ˋ˕ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ǡ˝ˋ˕˓˓˗˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪˪ˍ˖˪˩˝˜˪˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓˗˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓Ǩ ͟Ǥ͟Ǥʦ˞˛˓˒˗– ˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˪ǡ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˓˒ˋˡ˓˪ ʙ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˪ ˚˞˛˓˒˗ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˘ː˕˙˝˙˛˦ː ˜˖˙˓ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙ˎ˙ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ˙ˌ˛ˋˤˋ˩˝ˌ˙˖˧ˣːːˍ˘˓˗ˋ˘˓ː˘ˋ˝Ǥ˘Ǥ˪˒˦˕˙ˍ˞˩˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙˜˝˧ǡ˘ˋ˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓ː Ƿˢ˓˜˝˙˝˦dz ˜ˍ˙ːˎ˙ ˛˙ˏ˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǣ ˙˘˓ ˘ː ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝ ˜˝˓ˎ˗ˋ˝˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠǡ ˜˞ˌ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˦ˠ ˟˙˛˗ǡ ˓ ˓˒ˌːˎˋ˩˝ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˜˖˙ˍǤ ʴ˝˙ ˙˝˘˙˜˓˝˜˪ ˘ː ˕˙ ˍ˜ː˗ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˦˗ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ˗ǡ ˝˙˖˧˕˙ ˕ ˝ː˗ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˘ˋˠ˙ˏ˪˝˜˪ ˚˙ˏˍ˖˓˪˘˓ː˗˓˒ˍː˜˝˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˓ˏː˙˖˙ˎ˓˔Ǥʞ˘ˋˢ˓˝ǡ˨˝ˋ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪– ˞˜˖˙ˍ˘ˋ˪ȋ͜͜͟͞ȌǤ ʨ˞ˤ˘˙˜˝˧˨˝˓ˠ˓ˏː˙˖˙ˎ˓˔˜˙˜˝˙˓˝ˍ˝˙˗ǡˢ˝˙˗˘˙ˎ˓ːˌ˓˖˓˘ˎˍ˦ˑː˖ˋ˩˝˜˙ˠ˛ˋ˘˓˝˧ ˜ˍ˙˩ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˞˩ ˓ˏː˘˝˓ˢ˘˙˜˝˧ ˓ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝ǡ ˢ˝˙ ˍ ˨˝˙˗ ˜˝˛ː˗˖ː˘˓˓ ˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓ːǷˢ˓˜˝˙˝˦dz˜ˍ˙ːˎ˙˪˒˦˕ˋ˓ˎ˛ˋː˝˛ːˣˋ˩ˤ˞˩˛˙˖˧Ǥʟ˒˨˝˙ˎ˙˜˖ːˏ˞ː˝ǡˢ˝˙ ˕ˋˑˏ˙ːˍ˘ːˣ˘ːːˍ˖˓˪˘˓ː˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ˍ˛ːˏ˘˦˗Ǥʨ˝˛ː˗˖ː˘˓ː˕˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓˩˪˒˦˕ˋ ˗˙ˑː˝ˏˋˑːˏː˔˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧˚˛˙˝˓ˍ˪˒˦˕˙ˍ˙˔˨˕˙˘˙˗˓˓ǣ˞˜˝˛ˋ˘ː˘˓ː˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ˠ˨˟˟ː˕˝˙ˍ ȋ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˔ ˓˒ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍȌ ˝˛ːˌ˞ː˝ ˛ˋˌ˙˝˦ ˗˙˘˓˝˙˛ˋǡ ˓ ˍ˗ː˜˝ː ˜ ˝ː˗˒˘ˋˢ˓˝ː˖˧˘˙ˎ˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˨˘ː˛ˎ˓˓Ǥ ʦː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ ˍ˙˙ˌˤː ˌ˙˖ːː ˕˙˘˜ː˛ˍˋ˝˓ˍ˘˦ːǡ ˢː˗ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖˧˘˦ː ˋˍ˝˙˛˦ ˓ ˏ˛˞ˎ˓ː ˢ˖ː˘˦ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ – ˙˘˓ ˜˙ˌ˖˩ˏˋ˩˝ ˚˛ˋˍ˓˖ˋ ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˝ː˛˗˓˘ Ǽ˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˪ǽ ˍ ʧʴʩ-ː ˍ˕˖˩ˢˋː˝ ˓ ˏ˛˞ˎ˓ː ˪ˍ˖ː˘˓˪ǣ ˌ˙˖ːː ˕˙˘ˍː˘ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ː˚˛ˋˍ˙˚˓˜ˋ˘˓ːǡˌ˙˖ːː˕˙˘ˍː˘ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˔˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓˔˓˜˓˘˝ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓˔ ˍ˦ˌ˙˛ ˓ ˌ˙˖ːː ˕˙˘ˍː˘ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˞˩ ˙˛ˎˋ˘˓˒ˋˡ˓˩ ˝ː˕˜˝ˋǤ ʤː˒ˋ˕˙˘ˢː˘˘˦ː ˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˓˪˓Ǥ˝Ǥ˚Ǥ˞˜˝˛ˋ˘˪˩˝˜˪˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋ˗˓ǡˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓˕ˋ˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪ˌ˙˖ːː˚˛˙˜˝˙˔ǡ ˪˒˦˕˚ː˛ːˍ˙ˏˋ˚˛˓ˌ˖˓ˑˋː˝˜˪˕˚˓˜˧˗ː˘˘˙˗˞˪˒˦˕˞ǡ˞˜˝ˋ˛ː˖˦ːˍ˦˛ˋˑː˘˓˪˒ˋ˗ː˘˪˩˝˜˪ ˌ˙˖ːː ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦˗˓ǡ ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˪ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ ˗ː˘ːː ˝ˍ˙˛ˢː˜˕˓ːǤ ʙ ˚˙˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˓ ˍ˜ːˠ ˨˝˓ˠ ˓˒˗ː˘ː˘˓˔ ˢ˓˝ˋː˗˙˜˝˧ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ˚˙ˍ˦ˣˋː˝˜˪ǡ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪ˌ˙˖ːː˓ˏ˓˙˗ˋ˝˓ˢ˘˦˗ǡˌ˙˖ːː˙˛ˎˋ˘˓˒˙ˍˋ˘˘˦˗Ǥ ʣ˦ˏ˙˖ˑ˘˦˙˚˪˝˧˙˝˗ː˝˓˝˧ǡˢ˝˙˙˚˓˜ˋ˘˓ː˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓ˍʧʴʩ-ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ˍ˦˗ǡ ˓ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˙˗ ˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝ ˜ ˪ˍ˖ː˘˓˪˗˓ ˜˓˗˚˖˓˟˓˕ˋˡ˓˓Ǥ ʡ˛˙˗ː ˝˙ˎ˙˙ˢːˍ˓ˏ˘˙ǡˢ˝˙ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍ˙˚ː˛ːˢ˓˜˖ː˘˘˦ˠ˪ˍ˖ː˘˓˔˙˝˘˙˜˓˝˜˪˜˕˙˛ːː˕˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘˙˗˞ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˞ǡ ˢː˗ ˕ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˞ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˝ː˕˜˝˙ˍǡ ˓ ˚˙˨˝˙˗ ˜˝ˋ˝˞˜˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓˕ˋ˕˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˙˔˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˘ː˙ˢː˘˧˕˛ː˚˙˕Ǥ ʨ˕˖˙˘˘˙˜˝˧ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ ˕˘˙˛˗ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓ ˙ˌ˥˪˜˘˪ː˝˜˪ ˝ː˗ǡ ˢ˝˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ ˍ˙˙ˌˤː ˍ˦˜˙˕˙˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˘˦ː ˖˩ˏ˓ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˙˜ˍ˙˓˖˓ ˘˙˛˗˦ ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ˓˜ˋ˗˦ˍː˛˪˝ˍ˓ˏː˩ Ƿ˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙˜˝˓dz– ˙ˏ˘˓˗˜˖˙ˍ˙˗ǡ˙˘˓˜ˋ˗˦ ˘ˋ˜˝ˋ˓ˍˋ˩˝ ˘ˋ ˜˙ˌ˖˩ˏː˘˓ː ˚˛ˋˍ˓˖ ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓ ˠ˙˛˙ˣːˎ˙ ˜˝˓˖˪ǡ ˌː˒ ˍ˘ːˣ˘ːˎ˙ ˏˋˍ˖ː˘˓˪Ǥ ʞ˘ˋˢ˓˝ǡ ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍ˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ ˓˗ːː˝ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˩˩ ˗˙˝˓ˍ˓˛˙ˍˋ˘˘˙˜˝˧ ˙ˌ˘ˋ˛˞ˑ˓ˍˋ˝˧ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː ˘˙˛˗˦ ˪˒˦˕ˋǤ ʤ˙ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˞ ˘˓ˠ ˓ ˍ˘ːˣ˘˪˪ ˗˙˝˓ˍ˓˛˙ˍ˕ˋǣ ˙˘˓ ˑː˖ˋ˩˝ ˓˒ˌːˎˋ˝˧ ˍ˜˪˕˙˔ ˕˛˓˝˓˕˓ ˓ ˍ˜˪˕˙ˎ˙ ˛˓˜˕ˋ– ˝ˋ˕˓˚ː˛ːˍ˦˚˙˖˘˪˩˝ ˪˒˦˕˙ˍ˦ː˘˙˛˗˦Ǥ
͟Ǥ͠Ǥʴ˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪– ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ː ʞ˘ˋˢ˓˝ː˖˧˘ˋ˪ ˢˋ˜˝˧ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔ǡ ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˦ˠ ˜ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓˗˓ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓ ˌ˦˖ˋ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘ˋ ˘ˋ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˩Ǥ ʴ˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˍ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˟˙˛˗ˋˠǣ ˍˏ˙ˌˋˍ˖ː˘˓˓ǡ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˓ǡ ˓ ˕˙˘˕˛ː˝˓˒ˋˡ˓˓ ȋ˜˗Ǥ ͜͜͢͞ȌǤ ʞˏː˜˧˗˦˘ː˓˗ːː˗ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˓˚˙ˏ˛˙ˌ˘˙˛ˋ˜˜˞ˑˏˋ˝˧ˍ˙˚˛˙˜˦˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˓ǡ ˓ ˜˙˜˛ːˏ˙˝˙ˢ˓˗ ˘ˋˣː ˍ˘˓˗ˋ˘˓ː ˓˜˕˖˩ˢ˓˝ː˖˧˘˙ ˘ˋ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ːǡ ˕˙˝˙˛˙ː ˓˗ːː˝ ˚ˋ˛ˋ˖˖ː˖˧ˍˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˓Ǥ ʦ˛˓ˢ˓˘˦˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪ˍ˚ː˛ːˍ˙ˏː˪ˍ˖˪˩˝˜˪˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˘˦˗˓Ǥʩˋ˕ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ː ˘ˋ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˗˙ˑː˝ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧˜˪ ˕ˋ˕ ˜˝˛ˋ˝ːˎ˓˪ ˏ˖˪˚ː˛ːˍ˙ˏˋˌː˒˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˘˙˔˖ː˕˜˓˕˓Ǥʙˏ˛˞ˎ˓ˠ˜˖˞ˢˋ˪ˠ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ːˍ˦˒˦ˍˋː˝˜˪ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˝˛ːˌ˙ˍˋ˘˓˪˗˓ǣ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˘ˋ˞ˢ˘˙-˝ːˠ˘˓ˢː˜˕˓˔ ˜˝˓˖˧ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ˚˛ːˏ˚˙ˢ˓˝ˋː˝ ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˪ ˝˓˚ˋ ˚˛˓˘˓˗ˋ˝˧ ˞ˢˋ˜˝˓ː ˕ ˚˛˙˜˝˦˗ ˎ˖ˋˎ˙˖ˋ˗ ȋ˞ˢˋ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ȌǤ ʙ ˞˜˝˘˙˗ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ː ˗˙ˑː˝ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧˜˪ˏ˖˪˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙ˌ˦ˍ˦˓ˎ˛ˋ˝˧ˍ˛ː˗˪Ǥ ʣ˙˝˓ˍ˓˛˙ˍ˕ˋ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪ˍ˚ː˛ːˍ˙ˏː˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧˜ˍ˪˒ˋ˘ˋ˓ˑː˖ˋ˘˓ː˗˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ ˓˒ˌːˎˋ˝˧ ˛˓˜˕ˋ ȋ ͜͜͞͠ǡ ͜͜͞͡ȌǤ ʙ˙ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˜˖˞ˢˋ˪ˠǡ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˋ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ˌ˙˖ːː˘ˋˏːˑ˘˦˗ǡ˗ː˘ːːˌː˒˙˚ˋ˜˘˦˗˗ː˝˙ˏ˙˗ǡ ˢː˗ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˜˓˘˝ː˝˓ˢː˜˕˙˔ ˟˙˛˗˦Ǥ ʗ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˙ː ˍ˦˛ˋˑː˘˓ːǡ ˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˗˙ː˜˚˙˗˙ˤ˧˩˜˓˜˝ː˗˦ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ˠ˚˛ˋˍ˓˖ˌ˞ˏː˝ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ ˚˛ˋˍ˓˖˧˘˦˗ǡ˜˓˘˝ː˝˓ˢː˜˕˙ːˍ˦˛ˋˑː˘˓ː˗˙ˑː˝˘ː˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧˓˖˓˗˙ˑː˝˙˕ˋ˒˦ˍˋ˝˧˜˪ ˗ˋ˛˕˓˛˙ˍˋ˘˘˦˗ ˓ ˘ː ˜˙ˍ˜ː˗ ˞ˏ˙ˍ˖ː˝ˍ˙˛˓˝ː˖˧˘˦˗ ˍ ˏˋ˘˘˙˗ ˕˙˘˝ː˕˜˝ː ȋ˜˛Ǥ ͜͜͟͞ȌǤ ʧˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ː ˓˘˙ˎˏˋ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˝ ˚ː˛ːˍ˙ˏ ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ ˏˍ˞ˠ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍǤ ʴ˝˙ ˝˙ˑː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˙˗ ˜˝˛ː˗˖ː˘˓˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ ˓˒ˌːˎˋ˝˧ ˛˓˜˕ˋǣ ˕˙ˎˏˋ ˙˘˓ ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞˩˝ǡ ˢ˝˙ ˜˖˙ˍ˙ ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏː˘ː ˚ː˛ːˏˋː˝ˍ˜ːˠ˙˝˝ː˘˕˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡˍˡː˖˪ˠǷˌː˒˙˚ˋ˜˘˙˜˝˓dzˏ˙ˌˋˍ˖˪˩˝ˍ˝˙˛˙ːǤ ʙ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˪ ˘ː˝ ˓˜ˠ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ – ˌ˓˖˓˘ˎˍ˦ ˎ˙ˍ˙˛˪˝ ȋ˓˖˓ ˚˓ˣ˞˝Ȍ ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙˔ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˔ ˛ː˚˛ː˒ː˘˝ˋˡ˓˓Ǥ ʟ˒ ˨˝˙ˎ˙ ˜˖ːˏ˞ː˝ǡ ˢ˝˙ ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ˍ˙˛˪ǡ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ˍˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˓˘ː˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝Ǥʥˏ˘ˋ˕˙ǡ˕ˋ˕˞˕ˋ˒ˋ˘˙ ˍ˦ˣːǡ ˞ ˘˓ˠ ˝˙ˑː ˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˝ː˘ˏː˘ˡ˓˪ ˋ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˕˙˘˜˝˛˞˕ˡ˓˔ ˓ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ ːˏ˓˘˓ˡǤ ʴ˝˙ ˪ˍ˖ː˘˓ːǡ ˚˙ ˗˘ː˘˓˩ ʛ˧ː˛˓-ʤˋˏ˧ ȋ Ý- ͥͤͤ͝Ȍ ˘ː ˒ˋˍ˓˜˓˝ ˙˝ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ˋ ˏˍ˞ˠ ˪˒˦˕˙ˍǡ ˕˙˝˙˛˦˗˓ˌ˓˖˓˘ˎˍˍ˖ˋˏːː˝Ǥ ʦ˛˓˗ː˛˦ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪ǡ ˙ˌ˘ˋ˛˞ˑː˘˘˦ː ˍ ˛ːˢ˓ ˍː˘ˎː˛˜˕˙-˜˖˙ˍˋˡ˕˓ˠ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍ ȋ ͥͥͤ͝ǡ ͜͜͜͞ǡ ͜͜͞͞ǡ ͜͜͟͞ǡ × ͜͜͞͡Ȍ ˍ˕˖˩ˢˋ˩˝ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˕˙˘˜˝˛˞˕ˡ˓˓˜˚˛˓˖ˋˎˋ˝ː˖˧˘˦˗˓˖˓˜˞ˤː˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˦˗ˍ˛˙ˏ˓˝ː˖˧˘˙˗ ˚ˋˏːˑː ˓ ˜˞ˤː˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˦˗ ˍ˗ː˜˝˙ ˜˖˙ˑ˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋǤ ʩˋ˕ǡ ˍ˗ː˜˝˙ ˜˖˙ˑ˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ tagkönyv ȋˢ˖ː˘φ˕˘˓ˎˋǡǯˢ˖ː˘˜˕˓˔ˌ˓˖ː˝ǯȌ˗˙ˑ˘˙˜˖˦ˣˋ˝˧Úȋˢ˖ː˘˜˕ˋ˪ φ ˕˘˓ˎˋǡ ǯˢ˖ː˘˜˕˓˔ ˌ˓˖ː˝ǯȌ ˓ ˍ˗ː˜˝˙ ˜˖˙ˑ˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ vasutasnap ȋˑː˖ː˒˘˙ˏ˙˛˙ˑ˘˓˕ φ ˏː˘˧ǡ ǯˏː˘˧ ˑː˖ː˒˘˙ˏ˙˛˙ˑ˘˓˕˙ˍǯȌ ˌ˙˖ːː ˢˋ˜˝˙ ˍ˜˝˛ːˢˋː˝˜˪ vasutasok napja ȋˑː˖ː˒˘˙ˏ˙˛˙ˑ˘˓˕˙ˍ φ ˏː˘˧ǡ ǯˏː˘˧ ˑː˖ː˒˘˙ˏ˙˛˙ˑ˘˓˕˙ˍǯȌǤ ʦ˛˓ˢ˓˘˦ ˝ˋ˕˙ˎ˙ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪˚˙ˍ˜ː˔ˍː˛˙˪˝˘˙˜˝˓˜˙ˍ˚ˋˏˋ˩˝˜˚˛˓ˢ˓˘ˋ˗˓˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓˪ˍ˚ː˛ːˍ˙ˏːǤ
ʞˏː˜˧ ˗˦ ˘ː ˓˗ːː˗ ˍ˙˒˗˙˜˘˙˜˝˓ ˛ˋ˜˜˞ˑˏˋ˝˧ ˍ˙˚˛˙˜ǡ ˕ˋ˕ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ːˍ˙˒ˏː˔˜˝ˍ˞ː˝ ˘ˋ ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓ː ˓ ˚˙˘˓˗ˋ˘˓ː ˍ˦˜˕ˋ˒˦ˍˋ˘˓˪Ǥ ʴ˗˚˓˛˓ˢː˜˕˓ˠ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔˚˙ ˨˝˙˗˞ˍ˙˚˛˙˜˞ːˤː˗ˋ˖˙ȋ– ×͜͜͞͡ȌǤ ͠Ǥʦ˛˓ˢ˓˘˦˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ˠ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˙ˍ ʜ˜˖˓˙ˌ˥˪˜˘˓˝˧ ˪ˍ˖ː˘˓˪ǡ˕˙˝˙˛˦ː˗˙ˎ˞˝ˌ˦˝˧˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˘˦˕ˋ˕˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓– ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˓˖˓˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː– ˘ˋ˗ˌ˞ˏː˝˞ˏ˙ˌ˘˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˧˓˒˪ˍ˖ː˘˓˪˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˓Ǥ ʬ˙˞˜ː ȋ ͤ͜͜͞Ȍ ˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˘ː ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˓ ˘ː ˗˙ˎ˞˝ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ – ˙˘˓ǡ ˚˙ˑˋ˖˞˔ǡ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˜˕˙˛ːː ˪˒˦˕˙ˍ˦˗˓ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓˓˖˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚˛˙ˏ˞˕ˡ˓˓Ǥʥ˘ˋ˝˙ˑː˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˍ˜ː ˪˒˦˕˓ ˓˗ː˩˝ ˜˛ːˏ˜˝ˍˋ ˍ˦˛ˋˑˋ˝˧ ˗˦˜˖˓ ˘ˋ ˍ˦˜ˣː˗ ˓˖˓ ˌ˙˖ːː ˘˓˒˕˙˗ ˞˛˙ˍ˘ː ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝˘˙˜˝˓ǡ ˓ ˍ˦ˌ˙˛ ˒ˋˍ˓˜˓˝ ˙˝ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙˔ ˜˓˝˞ˋˡ˓˓ǣ ˍ˦˛ˋˑː˘˓ːˏ˙˖ˑ˘˙ˌ˦˝˧˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˦˗ ˓˨˕˙˘˙˗˘˦˗ˍˏˋ˘˘˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓Ǥʟ˒ ˨˝˙ˎ˙˜˖ːˏ˞ː˝ǡˢ˝˙˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪ˍ˜˝˛ːˢˋː˝˜˪˘ː˝˙˖˧˕˙ˍ˚ː˛ːˍ˙ˏːǡ˘˙˓ˍ˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡ ˍ ˝˙˗ ˜˗˦˜˖ː ˢ˝˙ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ː ˍ˜ːˎˏˋ ˍ˦ˌ˓˛ˋ˩˝ ˞˛˙ˍː˘˧ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝˘˙˜˝˓ˍ˒ˋˍ˓˜˓˗˙˜˝˓˙˝˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓ǡ˓˕˙ˎˏˋ˨˝ˋ ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ ˝˛ːˌ˞ː˝ ˚˙ˍ˦ˣː˘˘˙˔ ˜˝ː˚ː˘˓ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝˘˙˜˝˓ǡ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ː ˌ˞ˏ˞˝ ˍ˦ˌ˓˛ˋ˝˧ ˓˗ː˘˘˙˝˞ǡ˚˙ˍ˦ˣː˘˘˞˩˜˝ː˚ː˘˧ǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞ː˝ˏˋ˘˘˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓Ǥ ʥˌ˙ˌˤˋ˪ ˨˝˙ ˚˛ːˏ˚˙˖˙ˑː˘˓ːǡ ˗˦ ˜˗˙ˑː˗ ˍ˦ˏˍ˓˘˞˝˧ ˎ˓˚˙˝ː˒˞ǡ ˢ˝˙ ˨˕˜˚˖˓ˡ˓˝ˋˡ˓˪˓ˏ˛˞ˎ˓ː˪ˍ˖ː˘˓˪ǡ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˗˦ː˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓˗˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓ ˓ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˪˗˓ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˧˘˦˗˓ ˜˝˛ˋ˝ːˎ˓˪˗˓ ˓˖˓˚˛˙ˡː˜˜ˋ˗˓ǡ˕˙˝˙˛˦ː˚˛˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪ˍ˙˝ˍː˝˗ː˘˪˩ˤ˓ˠ˜˪ ˞˜˖˙ˍ˓˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡˍ˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˓ˍ˜ˍ˪˒˓˜˚˙ˍ˦ˣː˘˘˦˗˞˛˙ˍ˘ː˗˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓˔Ǥ ʡ˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ˍ˜ːˎˏˋ ˓˗ːː˝ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓˪ǡ ˚˛ː˚˪˝˜˝ˍ˓˪Ǥ ʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˍ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓˘ˋ˛˙ˏ˘˙˗˪˒˦˕ː˘˙˜˓˝ː˖˪˗ˏˋ˘˘˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ˋˏ˙˚˛ː˙ˏ˙˖ːˍˋ˝˧˜˖ːˏ˞˩ˤːːǣ
ʤːˏ˙˜˝ˋ˝˕˓ ˜ˋ˗˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǣ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍ˙ ˪˒˦˕˙ˍ ˓˗ːː˝ ˗ˋ˖˙ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˛ːˏ˜˝ˍ ˏ˖˪ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ ˍ˕˞˜ˋǡ ˒ˋ˚ˋˠˋǡ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˍ˓ˏ˙ˍ ˌ˙˖˓ ˓Ǥ˝Ǥ˚ǤǢ ʶ˒˦˕˙ˍ˦ː ˜˚˙˜˙ˌ˘˙˜˝˓ ȋ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘ˋ˪ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪Ȍ ˓˘ˏ˓ˍ˓ˏ˞ˋ˖˧˘˦ˠ ˢ˖ː˘˙ˍ ˏˋ˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ ˗˙ˎ˞˝ ˌ˦˝˧ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˦Ǥ ʩˋ˕ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˗˞ˑˢ˓˘˦ˍ˙˙ˌˤː˒˘ˋ˩˝˗ː˘˧ˣː˓˒˘ˋ˓˗ː˘˙ˍˋ˘˓˔˛ˋ˒˘˦ˠˡˍː˝˙ˍ˕ˋ˕ ȋˢː˗Ȍˑː˘ˤ˓˘˦Ǣ˚˙˨˝˦˞˗ː˩˝ˍ˦˛ˋˑˋ˝˧ˢ˞ˍ˜˝ˍˋˌ˙˖ːː˞˜˚ːˣ˘˙ǡˢː˗ˏ˛˞ˎ˓ː Ǽ˚˛˙˜˝˦ːǽ˖˩ˏ˓ǡ˓ˍ˙ː˘˘˦ː˙ˌ˖ˋˏˋ˩˝ˌ˙˖˧ˣ˓˗˒ˋ˚ˋ˜˙˗˜˖˙ˍǡ˙˝˘˙˜˪ˤ˓ˠ˜˪ ˕ˍ˙ː˘˘˙˗˞ˏː˖˞ǡˢː˗ˎ˛ˋˑˏˋ˘˜˕˙ː˘ˋ˜ː˖ː˘˓ːǢ ʥˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓ː˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓˗˙ˑː˝ˍ˙˒˘˓˕˘˞˝˧ˍ˜ˍ˪˒˓˜˛ˋ˒˘˓ˡˋ˗˓˗ːˑˏ˞ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˦˗˙˕˛˞ˑː˘˓ː˗˙ˏ˘˙ˎ˙ˢː˖˙ˍː˕ˋ˓ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙ǡ˓˖˓˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔˘ː˓˗ːː˝˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓˙˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˗˙˕˛˞ˑː˘˓˓˜˙ˌː˜ːˏ˘˓˕ˋǢ ʥˌˤː˜˝ˍː˘˘˦ː ˟ˋ˕˝˙˛˦ ȋ˙ˑ˓ˏˋ˘˓˪ ˍ ˜ˍ˪˒˓ ˪˒˦˕˙ˍ˦˗˓ ˓ ˏ˛˞ˎ˓˗˓ ˘˙˛˗ˋ˗˓Ǣ ˑː˖ˋ˘˓ː ˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙ ˍ˦˛ˋˑˋ˝˧ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˦˔ ˓˗˓ˏˑ ˙ ˜ˋ˗˙˗ ˜ːˌː ˓Ǥ˝Ǥ˚ǤȌǢ
ʥˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓˪ǡ ȋÝȌ ˘ˋ˖ˋˎˋː˗˦ː ˏˋ˘˘˙˔ ˝ː˗˙˔ǡ ˞˛˙ˍ˘ː˗ ˟˙˛˗ˋ˖˧˘˙˜˝˓ǡ ˞˜˝˘˙˔˓˖˓˚˓˜˧˗ː˘˘˙˔˟˙˛˗˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡˑˋ˘˛˙˗˓˜˓˝˞ˋˡ˓ː˔Ǣ ʴ˗˙ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ː ˓ ˟˓˒˓˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙ː ˜˙˜˝˙˪˘˓ː ˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙ ˝˙ˑː ˗˙ˎ˞˝ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓˝˧˟˙˛˗˞˓˖˓˨˟˟ː˕˝˓ˍ˘˙˜˝˧˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ǣ ʫ˓˒˓ˢː˜˕˓ː˞˜˖˙ˍ˓˪ȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ˣ˞˗ȌǤ
ʪ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍ˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˕˓˜ˋ˗˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˌ˞ˏ˞˝˚˛˙˪ˍ˖˪˝˧˜˪˕ˋ˕˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˕˓˪˒˦˕˙ˍ ˌ˓˖˓˘ˎˍˋ ˍ ˙˝˘˙ˣː˘˓˓ ˏ˛˞ˎ ˕ ˏ˛˞ˎ˞ǡ ˓ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˘˙˜˝˧ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ ˌ˞ˏː˝˚˛˙˪ˍ˖˪˝˧˜˪˕ˋ˕˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˘˙˜˝˧˪˒˦˕˙ˍ˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ˍ˙ˏ˘˙˗˓˖˓ˏˍ˞ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ˌ˓˖˓˘ˎˍˋǤ ʡ ˢ˓˜˖˞ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓ˍˋ˩ˤ˓ˠ ˟ˋ˕˝˙˛˙ˍ ˍ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˓ ˏ˙ˌˋˍ˖˪˩˝˜˪ ːˤː˜˖ːˏ˞˩ˤ˓ː˗˙˗ː˘˝˦ǣˌ˓˖˓˘ˎˍ˦˚˙˖˧˒˞˩˝˜˪ˏˍ˞˗˪˪˒˦˕ˋ˗˓ǡˍ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˓ˢːˎ˙ ˍ˛ː˗˪ǡ ˕˙˝˙˛˙ː ˙˘˓ ˚˛˙ˍ˙ˏ˪˝ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓ː˔ ˘ˋ ˙ˏ˘˙˗ ˓˒ ˏˍ˞ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˗ː˘˧ˣːǡ ˢː˗ˍ˛ː˗˪ǡ˚˙˜ˍ˪ˤː˘˘˙ː˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓˘ˋ˝˙˗ˑː˪˒˦˕ː˗˙˘˙˖˓˘ˎˍ˙˗ȋstyák ͜͜͟͞ȌǤʞ˘ˋˢ˓˝ǡ˙˘˓˓˗ː˩˝˗ː˘˧ˣːˍ˛ː˗ː˘˓˞˚˛ˋˑ˘˪˝˧˜˪ˍ˙ˌː˓ˠ˪˒˦˕ˋˠ˓˖˓ˍ˙ˏ˘˙˗ ˓˒ ˪˒˦˕˙ˍǡ ˍ˜ːˏ˜˝ˍ˓˓ ˢːˎ˙ ˞ ˘˓ˠ ˗˙ˑː˝ ˍ˙˒˘˓˕˘˞˝˧ ˪˒˦˕˙ˍˋ˪ ˘ː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˧Ǥ ʶ˒˦˕˙ˍˋ˪ ˘ː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˧ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˝ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˢ˝˙ ˓˒-˒ˋ ˚˙˜˝˙˪˘˘˙ˎ˙ ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˓˪ ˏ˛˞ˎ˙ˍ˙ ˪˒˦˕ˋ – ˕ˋ˕ ˍ ˓ˠ ˙˕˛˞ˑː˘˓˓ǡ ˝ˋ˕ ˓ ˍ ˜˙˒˘ˋ˘˓˓ – ˪˒˦˕˙ˍˋ˪ ˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑ˘˙˜˝˧ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˓ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ ˨˖ː˗ː˘˝˙ˍ ˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪ ˏ˖˪ ˘˓ˠ ˘ː˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˙˔ǡ ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˢːˎ˙ ˍ˙˒˘˓˕ˋ˩˝ ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː ˨˟˟ː˕˝˦ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˝˓˚˙ˍǤ ʙ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˘ː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˓ ˚˛˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦ː˨˟˟ː˕˝˦ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ːˋ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˙ː˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˓ːǡ˞˚˛˙ˤː˘˓ːǡ˚˞˛˓˒˗˓ ˝Ǥ˚Ǥȋ͜͜͟͞ȌǤ ʦː˛ːˍ˙ˏ˝˙ˑː˓˗ːː˝ˏ˙˚˙˖˧˘˓˝ː˖˧˘˦ː˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓ˍˋ˩ˤ˓ː˟ˋ˕˝˙˛˦ǡ˝ˋ˕˕ˋ˕ ˒ˏː˜˧˛ːˢ˧˓ˏː˝˙ˌ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘˙˗˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˓˪˒˦˕ˋˍ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠˍ˝˙˛˓ˢ˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙˔ ˜˓˝˞ˋˡ˓˓ǡ ˍ ˕˙˝˙˛˙˔ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ ˏ˙˖ˑː˘ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˚˙˘˓˗ˋ˝˧ ˓˜ˠ˙ˏ˘˦˔ ˝ː˕˜˝ ˓ ˚ː˛ːˏˋˍˋ˝˧ ˜˗˦˜˖ ˨˝˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ ˘ˋ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˪˒˦˕ː ˘˙ˍ˙˔ ˚˞ˌ˖˓˕ːǡ˓˗ː˩ˤː˔˜˙ˍ˜ː˗ ˘ː˚˙ˠ˙ˑːː ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙ː˙˕˛˞ˑː˘˓ːǤʙ˝ˋ˕˓ˠ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠ ˛ˋ˒˘˓ˡ˦ ˗ːˑˏ˞ ˪˒˦˕ˋ˗˓ǡ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓ː ˓˜ˠ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ ˓ ˚˙˜˝˙˪˘˘˙ː ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˓ː ˨˝˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋ ˜˙˜˝ˋˍ˖˪˩˝ ˙˛ˎˋ˘˓ˢː˘˓˪ǡ ˍːˏ˞ˤ˓ː ˕ ˘ː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˓ ˓ ˓˘˝ː˛˟ː˛ː˘ˡ˓˓ȋˍ˜˖˞ˢˋː˘ˋˢ˓˘ˋ˩ˤ˓ˠ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍǡ˕ˌ˞˕ˍˋ˖˧˘˙˗˞˚ː˛ːˍ˙ˏ˞ȌǤ ʤː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˧˞˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍ˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˏ˙˓˒ˍː˜˝˘˙˔˜˝ː˚ː˘˓˓˘ˋˢːǡˢː˗ ˞ ˌ˓˖˓˘ˎˍ˙ˍǤ ʤː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˧ ˝˞˝ ˜ˍ˪˒ˋ˘ˋ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˘ː ˜ ˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˕ˋ˗˓ ˪˒˦˕ˋ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ˓˖˓˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˕ˋ˗˓˪˒˦˕˙ˍ˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ȋ˕ˍˋ˖˓˟˓ˡ˓˛˙ˍˋ˘˘˙ˎ˙Ȍ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋ ˘ˋ ˨˝˙˗ ȋˏˋ˘˘˙˗Ȍ ˪˒˦˕ːǡ ˋ ˜ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋˡ˓ː˔ ˓˜ˠ˙ˏˠ˙ˎ˙ ˝ː˕˜˝ˋǡ ˛ˋ˒˘˓ˡˋ˗˓ ˗ːˑˏ˞ ˪˒˦˕ˋ˗˓ ˓ ˕˞˖˧˝˞˛ˋ˗˓ǡ ˓ ˛ːˣː˘˓ː˗ ˍ˙˚˛˙˜ˋǡ ˢ˝˙ ˚ː˛ːˏˋˍˋ˝˧ ˓ ˓˗ː˘˘˙ˢ˝˙˗˙ˑ˘˙˚ː˛ːˏˋˍˋ˝˧˘ˋ˪˒˦˕ː˚ː˛ːˍ˙ˏˋǤʙ˙˚˛˙˜˦ǡˍ˙˒˘˓˕ˋ˩ˤ˓ː˞˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙ˍˍ˚˛˙ˡː˜˜ː˚ː˛ːˍ˙ˏˋ˜ˍ˪˒ˋ˘˦ǡ˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙ǡ˚˙˓˜˕˙˗˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝ˋǤʥ˘˓ ˌ˦ˍˋ˩˝˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗˓ǣ
ʮ˝˙˓˗ː˘˘˙˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˝˨˝˙˜˖˙ˍ˙ˍ˓˜ˠ˙ˏ˘˙˗˝ː˕˜˝ːǫ ʨ˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝˖˓˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˓˖˓ˢ˝˙-˝˙ˍ˛˙ˏː˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝ˋǫ ʣ˙ˑ˘˙˖˓˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧˜˖˙ˍ˙ǡ˕˙˝˙˛˙ː˘ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪˚˙˖˘˦˗˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˙˗ǡ ˘˙˓˗ːː˝˚˛˓ˌ˖˓˒˓˝ː˖˧˘˙˝˙ˑː˜ˋ˗˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːˍˏˋ˘˘˙˗˕˙˘˝ː˕˜˝ːǫ
ʘː˒˙˚ˋ˜˘˙-˖˓˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧˜˖˙ˍ˙ǡ˕˙˝˙˛˙ː˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪˚˛˪˗˦˗˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˙˗ǫ ʤː˝ ˖˓ ˜˕˛˦˝˦ˠ ˛ˋ˒˘˓ˡǫ ʤː˝ ˖˓ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˟ˋ˕˝˙˛˙ˍ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ː ˝ː˕˜˝ˋǡ ˕˙˝˙˛˦ːˋ˘˘˞˖˓˛˞˩˝˚˛˪˗˙˔˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝ǫ ʦː˛ːˏˋː˝ ˖˓ ˍ˦ˌ˛ˋ˘˘˙ː ˍ˦˛ˋˑː˘˓ː ˍ˜ː ˙˝˝ː˘˕˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ǫ
͡Ǥʞˋ˕˖˩ˢː˘˓ː ʙ˓˝˙ˎː˗˙ˑ˘˙ˍ˦ˏˍ˓˘˞˝˧ˎ˓˚˙˝ː˒˞ǡˢ˝˙˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǡ ˙ˌ˙˒˛ːˍˋː˗˦ː ˍ ˨˝˙˔ ˏˋ˘˘˙˔ ˜˝ˋ˝˧ː ˗˙ˎ˞˝ ˙˕ˋ˒ˋ˝˧˜˪ ˙ˌˤːˎ˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ǣ ˙˘˓ ˙ˌˋ ˗˙ˎ˞˝ ˌ˦˝˧ ˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓˪˗˓ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˍ ˒ˋ˝˛˞ˏ˘ː˘˘˦ˠ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠǡ ˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ˓˗ːː˝ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓˪ ˌ˙˖˧ˣː ˙ˌ˦˕˘˙ˍː˘˘˦ˠǤ ʙ ˏˍ˞˪˒˦ˢ˓˓ ˝ˋ˕˓˗ ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˦˗ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓ː˗ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˘˞ˑˏˋ˙ˌˠ˙ˏ˓˝˧˜˪ˏˍ˞˗˪˪˒˦˕ˋ˗˓˓˕˞˖˧˝˞˛ˋ˗˓ǡ˓˜˝ː˕ˋ˩ˤˋ˪˓˒˨˝˙ˎ˙˚˙˖˙ˑː˘˓˪ ˪˒˦˕˙ˍˋ˪˘ː˞ˍː˛ː˘˘˙˜˝˧ǡ˜˝˛ː˗˖ː˘˓ː˓˒ˌːˎˋ˝˧˛˓˜˕ˋ˓˝Ǥ˚Ǥȋ͜͜͞͝ȌǤ ʪ˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˗˙ˎ˞˝ ˚˛˙˪ˍ˖˪˝˧˜˪ ˍ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˝˓˚ˋˠ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˍ ˚˙ˏ˙ˌ˘˦ˠ ˓˖˓ ˙˝˖˓ˢˋ˩ˤ˓ˠ˜˪ ˏ˛˞ˎ ˙˝ ˏ˛˞ˎˋ ˟˙˛˗ˋˠǤ ʙ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˨˝˙ˎ˙ ˗˦ ˗˙ˑː˗ ˚˙ˏ˝ˍː˛ˏ˓˝˧ǡ ˢ˝˙ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ ˘ː ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ǣ ˙˘˓ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˪˝ ˙˝ ˙ˌˤ˓ˠ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˔ǡ ȋÝȌ ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˦ˠ ˜ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓˪˗˓ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ȋ͜͜͞͝ȌǤʙ˝˙ˑːˍ˛ː˗˪˗˦˗˙ˑː˗˞˝ˍː˛ˑˏˋ˝˧˓˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙ːǣ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ǡ˚˙˝˙˗˞ˢ˝˙˙ˌˤ˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˗˙ˎ˞˝ ˚˛˙˪ˍ˖˪˝˧˜˪ ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏː ȋ˓ ˍ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˛ˋ˒˘˙ˍ˓ˏ˘˙˜˝˪ˠ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ȍˍ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠ˟˙˛˗ˋˠǡ˓˖˓˗˙ˎ˞˝˓˗ː˝˧˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˚˙ˍ˦ˣː˘˘˞˩ˢˋ˜˝˙˝˘˙˜˝˧Ȍˏ˖˪ˏˋ˘˘˙ˎ˙˝˓˚ˋ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓Ǥ ʮ˝˙ˌ˦ ˍ˦˪ˍ˓˝˧ ˜˚ːˡ˓˟˓ˢː˜˕˓ː ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓ǡ ˘˞ˑ˘˙ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙ˌ˞ˏː˝˛ˋ˜ˣ˓˛˓˝˧˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪˘ˋˍ˜ːˍ˓ˏ˦˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖˪˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˜˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˔ˏː˜˕˛˓˚˝˓ˍ˘˙˔ǡ˜˙ˏ˘˙˪˒˦ˢ˘˙˔˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋ˝˓ˍ˘˙˔˓ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˙˔ˏː˜˕˛˓˚˝˓ˍ˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓ː˔Ǥ
ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ ǡǤȋȌRoutledge Encyclopedia of Translation Studies. London: Routledge. ǡ Ǥ–Meyer, B.–Yǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞ȌǤ
Interpreting. A Review an
ȋ
ȌǤ Across Languages and Cultures. ͥȀ͞ǣͣͣ͝–203. Becher, V. 2010. ̾-̾
tation. Against . Across Languages and Cultures Ǥ͝͝ǤǤ͝Ǥ͝–28. Blum-ǡ Ǥ ͥͤ͢͝Ǥ
Ǥ ǣ ǡ Ǥ and Blum-ǡ Ǥ ȋȌ Interlingual and Intercultural Communication. Discourse and Cognition in Translation and Second Language Acquisition Studies. òǣ òǤͣ͝–35.
ǡ Ǥ ͥͤ͝͞Ǥ Life with Two Languages. An Introduction to Bilingualism. bridge, Massachusetts–ǡǣǤ
ǡ Ǥͤ͜͜͞ǤStudying Bilinguals. ǣǤ
ǡǤȋ͜͜͢͞Ȍ
ǣ-product ǫAcross Languages and Cultures. ͣȀ͞ǣͣ͝͝-190.
ǡǤ-A. 1991. Translation and relevance. Cognition and context. ǣ
Ǥ
Ý-Ǥͥͤͤ͝Ǥ±±ö±±Ǥȑ
ǤȒ A Hungarológia Oktatása, Vol. 2. Ǥ͟Ǥ͟-14. ǡ Ǥ ͜͜͞͝Ǥ À ± À× ±×Ǥ ȑ ǤȒ Inǣ
ǡ Ǥ ȋȌǤ Nyelv, beszéd, írás. Budapest: Tinta könyvkiadó. 95–110. ǡ Ǥ ×ǡǤ ͜͜͞͡Ǥ Ý Ǥ ȑ
ǤȒÝ Ǥͥ͝͞ǤǤ͠Ǥ ͣ͟͠-ͤͣ͠Ǥ ǡǤǡ Ǥȋ
Ȍǣ
Ǥ ǡ Ǥͤ͜͜͞Ǥ ǣǫtrans-kom Ǥ͝ǤǤ͝Ǥ 6–19. http://www.trans-kom.eu ǡ Ǥͥͥͤ͝ǤǤȑ
ǤȒǣǤ Lanstyák, I. 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. ȑǤȒ Budapest/Pozsony: Osiris Kiadó/Kalligram Könyvkiadó/MTA Kisebbségkutató öǤ ǡ Ǥ͜͜͞͞ǤÝǤȑ
ǤȒ In: Istv Szabómihály, eds. Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Tanulmányok és dokumentumok. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. 84–108. ǡ Ǥ ͜͜͟͞Ǥ À ± ×Ǥ ȑ
ǤȒ Fórum Társadalomtudományi Szemle Ǥ͡ǤǤ͟Ǥͥ͠–ͣ͜Ǥ ǡ Ǥ ×ǡ Ǥ ͜͜͞͡Ǥ ǣ ǡ Ǥ ȋȌ Hungarian Language
ǣ. Amsterdam–ǣ Ǥͣ͠–88. Laviosa-ǡǤ͜͜͞͡ǤǤ ǣǡǤȋȌRoutledge Encyclopedia of Translation Studies. London: Routledge. 288–291. Pym, A. 2004. Text and Risk in Translation. In: Sidiropoulou, M. & Papaconstantinou, Ǥ ȋȌ Choice and Difference in Translation. The Specifics of Transfer. Athens: Ǥͣ͞-42. Pym, A. 2005. Explaining ExplicitationǤ ǣǡǤ ×ǡǤȋȌNew Trends in Translation Studies. In Honour of Kinga Klaudy. Budapest: Akadémia Kiadó. 29-34. RET. ϋ ǡ Ǥ ȋȌ Routledge Encyclopedia of Translation Studies. London: Routledge. Speǡ Ǥ–ǡ Ǥ ͥͤ͢͝Ǥ
ǣ
Ǥ ǣ Blackwell.
Ú ×
Ý– K±
×À± Magyarné Szabó Eszter
[email protected]
o¡
ǯÚ ǯò
Ǥ o
Ú×òǡ
Ǥ
omethoden ȋǡ nǡ ¡ǡ ǡ òǡ Ȍ
ǡ
o ò
Ǣ
¡Ǣ
Texten wesentlichere Abweichungen gibt und wenn ja, was in deren ¡Ǥ
òÚǣ ò ǡ¡
ǡ¡ǡo ͝ǤÝ Ja
± Ýö±ò
Ýǡ ±Ý± ± Ǥǡ
ݱǡben a történeti ݱ Ú±ö± À Ǥ ± ÝÚͤ͝͝͞- - és házi regék címmel, melyet a második kötet 1815-ben követett. Magyarországon 1848- Ú± Ý Ǥ Ú mint kétszáz történetet ǢǤǤ±±±ÝǤ ͞ǤöÀ öa À×hoz tartoznak. FajtáikǣÀ±ȋ
± Ȍǡ ± ȋ×ǡ Ý ǡ ÚÝ×Ȍǡ ȋ± Ȁ
Ȍǡ ȋ±Ȍǡ ȋȌǡ ȋȌ ȋ ͥͥ͝͠ǡ ͣ͜͜͞ȌǤ ± két kiválasztott meseadaptáció elemzésekor mutatom be.
3. A két magyar fordítás 3.1 A cím ±
À ȋ Ú Ȍ òÝ × ǡ ǯder Schnabelǯ±
Ýǡǯ’ pedig a rigót, ugyanakkor a ’der Bart’ jelentése szakáll. Tehát a magyar vált×Ú
ݱ szakáll illetve emberi áll párhuzamát. 3.2 Versikék Két meseszakasznál találhatók versek: az egyik szakaszban, amely rögtön a mese kez±×ǡ±Ýȋ͟Ǥ͡Ǥ͝– ͟Ǥ͡Ǥ͠ȌǢsz a sebtében ±±±±ȋ͟Ǥ͡Ǥ͡– ͟Ǥ͡Ǥ͜͝ȌǤ 3.2.1 „
Ǩ” Ez F1-nél így szerepel: „hórihorgas és inga±dzǢÀ ͞-±ǣǷݱÝǫdz ͝ontjá××Àȋï±±ǡ
Ȍǡ ͞×kintetében telitalálat. 3.2.2 „
Ǩdz ͝ ǣ Ƿ ± Úǡ òdzǢ ͞Ú±ǣǷ×ǡ×Ǥ” A második esetben nemcsak a ǡÝǡÝǡ±Ànásokat. 3.2.3 „
Ǩdz ͝ǣǷÀödzǢ ͞ǣǷ×ǡ×ǡǡ×Ǩdz Ú ± ȋ Ȍ × òǣ ±À±ǡÀ ͝ÝÝ×Útételt alkot rá, addig F2 ismét versikét talál ki, melyben –egy szinonimát használva a ± – újból hangsúlyoz±±±ï×× hajlamát. 3.2.4 „Ǩ” F1: „veres kakas”, F2: „Olyan piros a haja, mint a kakas taraja!”. ±±
×±ÝÀ ͞ö
×ǡ sonlattá alakító megoldás miatt is. 3.2.5 „
ǡÚ
Úǫdz ͝ǣǷVǡ±Ýǫdz ͞ǣǷ Ýǫdz ± À× Ý ȋǯ±ǯȌ±Ǣ ͝±ÚöǤ 3.2.6 „ÚÚǢȀ¡ǯǡ¡Ǥ” ͝ǣǷǡ×
ÝǤȀ±ǡ±Ǥdz ͞ǣǷ×
Ý ±ÝǢȀ±ǡ±Ǥ” A német nyelvben a ±òïǣ ͝-±±±Ǣ ͞-nél a cselekvést ïǤ ͞±±ÚÝǤ
3.2.7 „
ǡȀ
ǡǯ
ÚǨ” F1: „Jaj, ±ǨȀ±×
Ýïǫdz ͞ǣǷ±ǡ ǡǡȀ×
ÝǤdz ͝± ͞Ú Ý ȋ͟Ǥ͡Ǥ͢Ȍ À ± ×Ǥ Újdonság, hogy F1 szintén versikét alkalmazott, de míg F1-nél a lány saját észbeli ké±ÝÀǡ ͞±ö±ǡݱïǤ ͟Ǥ͞ǤͤǷÚ
Úòǫdz ͝ǣǷÓ, ±Ú±ǫdz ͞ǣǷ ± Ú Ýǫdz ± ï Ýǡ ͟Ǥ͡Ǥ͡ǡ ͝±Ý±ÀǡÀ ͞ birtokosra utaló kérdést használ. 3.2.9 „Wem gehört di
Úéǫdz ͝ǣǷVǡ±±ǫdz ͞ǣǷǫdz͟Ǥ͡Ǥ͡±͟Ǥ͡Ǥͤǡï ±ȋǯǯȌ±±×ÀÝǤ ͝ visszaadta mind±Ý±ÝǢ ͞Ǥ 3.2.10 „
ǡǨȀ¡
ǫdz ͝ǣǷ ǡ×ǨȀ±×ǫdz ͞ǣǷ± ×ǫ±ǨȀ± ǡ±ǫdz±À× ×Ýǣ±
ǯǯǡ ǯ×ǯǢ ͝± ͞±ǯ×ǯǡ ͞Àò ±ǯ±ǯ ×ǡÝݱÀ±× Ý×ÚÚÚ±±Ǥǡ ǯ±ǯ×ǡÚǡ±ǡ± szimbolizálja, ebben ± ǡ ± ï ± ×ÚݱÝǤ ͠ǤÀ× ×±À×ǡ±ǡÚ résznél is elmondhatjuk: jobb, avagy mindenképpen változatosabb az adaptáció az eredeti szövegnél. ͠Ǥ͝
× Ý ͞À×Ú±×ǡ±ò ͝ Ǥ Úǡ egészítve:
1. die war über alle Maßen schön
ȋ ͝Ȍ szépségesen szép
Vȋ ͞Ȍ ǥ±Ǥ ÚÚöǡ szebbet képzelni sem lehetett nála.
2. der eine war ihr zu dick 3. besonders aber machte sie sich über einen guten König lustig
az egyiket túl kövérnek ítélte de különösen az egyik derék király kacagtatta meg
Àitymálta ±
ÝÚ annyit, mint a sor elején egy szép szál, derék királyon
͝Ǥ±À×±±ò±Àò±±Ǣ ͞ ±ÝÀÚǤ͞ǤÝǯǯȋǯǯȌ± ͝ ± ͞ × Ǣ ± ± ±Ý
ekvés is, hiszen F1-±À±ményt nyilvánít ki a királylány, F2-±±ö±×Ǥ2͟Ǥ××Àǣ±±Ý
ǡ±ï±±× ǯ
ǯ ȋǯ
ǯȌ Ǥ ǯǯ ȋǯ×ǯȌ ± ± À×Ǥ
4. Seit der Zeit bekam der Úselbart
ȋ ͝Ȍ Ýve rá×
ݱǤ
5. versammelt 6. er wurde zornig
±Ý méregbe gurult
Vȋ ͞Ȍ ï
ï±Ǥ× csak úgy emlegették, hogy: ×
ÝǤ ö haragra lobbant
±ǯǯȋǯǯȌ±±p és érzékletes szinonimáját használta mindkét À×͠ǤǤǯǯȋǯÚöǯȌ± ͝± ͞talomhoz egységesebben igazítva használta ill. módosította. A 6. pontban olvasható ǯǯ±±ȋǯǡòÚǯȌö±ȋǯǯϋǯǯȌ ͝± ͞ǢÝ××ǡ ±±±±Ý
×Ǥ
ͣǤ Bettler zum Mann nehmen, der vor seine Tür ¡ 8. die Königstochter musste sich gleich mit dem Spielmann trauen lassen ͥǤ Ǥ
ȋ ͝Ȍ Ý koldushoz, aki bekopogtat az ajtaján a királylányt azon nyomban összeeskették a szegény dalnokkal Eredj, menj utadra az uraddal.
Vȋ ͞Ȍ Vedd tudomásul: hozzáÝǡ aki a palota kapuján bezörget! ott helyben összeadták a koldust meg a királylányt ǡhetsz az uraddal!
ͣǤ öǡÚÚǤ Ý×À±À×±ǯǯȋǯ±òǯȌ-
±±ǡÀ ͝±Ý±±ǡdig F2 személyesebbé Ú±Ý×ǤÚ òǡ À -± × ±Àǡ ͝À
ݱǡ ͞±Ý ki bebocsáttatás±±Ǥ±ÀǡͤǤǡÀȋǯÚ ǯȌǡ ͝ ± ͞ Àǣ ͝-nél valamennyire hangsúlyossá válik az egyházi szertartás is, F2 pedig a két különálló ember összekötését érzékelteti ±Ǥ±ǯǯȋ͝ǤǯïǯǢ͞ǤǯǯǢ͟ǤÚÚǯȌ ±Ýǣ ͝ÝÀ×À××ï±ǡ ͞s, szólással megtoldott mondatrésszel. ͠Ǥ͞× A német nyelv egyik sajátossága a magyarhoz képest szigorúan kötött mondat- és szóǤÝ×±±ǡÚò±Ǥ
1. ¡ner ͞Ǥǥ ͟Ǥ
ǡ Ú
Ǥ
ȋ ͝Ȍ ǡzasodni kívántak Megkérdezte az új aszǥ Talán kere±zekakkal meg más cserép±±Ǥ
Vȋ ͞Ȍ ×± ±ǥ Valami mást kell megpróbálnunk: ezentúl korsókǡ±gunk kereskedni.
͝Ǥ×±
×ǡ×ǡ hiszen F1 körülírással és vonatk× ± ± ÝÀ ±Ǥ ͞ ± ×ǡ ×À Ý ±±ǡ ǯ¡ǯ Ǥ ͞Ǥ ±± ± ͝ többet, éspedig két módon is: n
×ǡÚÝǡ ±À±Ú±Ǥȋ±× ͞-±ǤȌ ±͟Ǥ±öÝö±±×ÀǤ ͞csak más szót alkalmazott. A 3. pé±±Ú±±Ýǣȋǯ×ǯȌǡ aki F1-± × ȋ± ×À×× ± ± ×Ȍǡ ͞-nél pedig teljesen átveszi az irányÀ±Ǥ±ǯ
ǯÚÝÝÀ± ± ×ǡ ǯφ ȋݱ Ȍ Ǥ ××Ǥ ͠Ǥ͟
× Ez a jelenség inkább a magyar nyeÝǡ×hatja a személyes névmást, a személlyel kapcsolatos tevékenységet, továbbá a tevé-
±ȋǤǯǯ±ò±ÝǢ ±
Àtjük ki. ’Ich liebe dichǯǤȌ
͝Ǥ ͞Ǥ ¡ò
Ǥ
ȋ ͝Ȍ À ±ǡ mekkora balszerencse érte.
3. ich bin müde
igen-
Vȋ ͞Ȍ À ȋǥȌǡmondta az urának, mi történt. ±ǡ
Ý ± × ×ǡ ± ±ǡ±ǯǯ±ǡǯφݱÚÝǡ±ǯǯǡÝzéǤ ͝À͞Ǥ±Ý±ö ± ± ȋǯǯ ϋ ǯǯȌ Ǣ ͞ ×À ± Ǥ Ý À× Úö±ǡǯò
ǯȋǯr
±±ǯȌ ± Ǥ ͟Ǥ ±±ǣ ± À×±À±±ǡÝǣ ͞ÝÀ±±ÝǤ ͠Ǥ͠ ±×Àȋ±Ýò±Ȍ ± À× ±s változatos szókincsét érhetjük tetten az alább szeݱ±Ǥ
͝Ǥ
ǥ ͞Ǥ ¡
ǥ ͟Ǥ
ǣǥ
ȋ ͝Ȍ òǥ ×ǥ A királykisasszony keserves Àǡ±ÀòÚÚǣǥ
Vȋ ͞Ȍ ǥ ǡ± ǥ ±– zokogta ǥ
ݱ±ǯòǯǢ±ító hangsúÀ±ǡÝ ͝±
±±Ǥ ͝×±±Ǣ ͞±±±±ÝǤ͟Ǥ±ǯǯϋǯǯ± ͝-±Ý ±Ǣ ͞ǯǯϋǯÀǯ±Ǥ ͠Ǥ͡ȋ±Ȍ À× ò À× Ǥ ±ǡ Ú ± ö tot összetett szerkezet ill. mondat Ǥ
͝Ǥ¡ner
ȋ ͝Ȍ ǡzasodni kívántak
Vȋ ͞Ȍ ×±
͞ǤǤ ͟Ǥǥ
ǡden sie mich verspotten!
Eredj, menj utadra az uraddal. ǥǡ òÚ±±ǥ Bizonyára kigúnyolnak majd.
ǡhetsz az uraddal. ǥ±ǡ ï±Ýǡtik.
ݱȋ͠Ǥ͞ȌǢÚòÀ×±dat született F1 mondatában. A 2. példa is hatásos variációkkal gazdagodott a magyar ǣ±À×ï×À×±Ǥ ͟Ǥ ± Ý× ±Ý ͝ × ± ǡ ͞±±Ý×±Ǥ2 eltérés tapasztalható a cselÝ ± ±± ǡ német meseszövegben, továbbá F1 adaptációjában a királylány gondolatait olvashatjuk, ͞±ÝÚ±ÝÝǤ ͠Ǥ͢Úȋò±Ȍ Ez az eljárás ép ͠Ǥ͡ Àǣ ± ± Ú mondataihoz képest.
͝Ǥǡ Fenster zu singen ͞Ǥ , wo wir zusammen wohnen werden. ͟Ǥ
ǡ Ú
Ǥ
ȋ ͝Ȍ rázendített az ablak alatt Ez az én házam meg a tiéd. ò±Ǥ
Vȋ ͞Ȍ ï nótáját ǡ lakni.
±zekakkal meg más cserép±±Ǥ
Ezentúl korsókkal, agyag±kedni.
À×±͝Ǥ± ǣ±ǯǯ Úݱφ ǡ±À× òǡǯǯȋǯ±ǯȌ±×À±Ǥ ͞ öÀ ǡ ͝ Ǥ Úöǡǯ±-tiéd-együtt’ hangsúlyozása sokkal plasztikusabb a szimplán ’miénk’-kel szemben. A 3. példával szintén találkozhat ȋ͠Ǥ͞ȌǢ ± φ × ± ± Úȋǯ
ǯȌǡ ͝±ǡ ͞ ±Ý×ǡöÝÀ±Ǥ ͠Ǥͣ× À×͠Ǥ͠±Úòǡ͞Ǥ± ± Ý ȋǯ¡ǯȌ ± ÀǢ ͟Ǥ ±
ǯ
ǯȋǯöǯǢǯöǯȌ×±±±×ǤÚ még néhány az alábbi táblázatban:
1. Ei –
ǥ 2. Er war ganz in Samt und Seide gekleidet. ͟Ǥǥ
Meter unter die Erde geò
¡
ȋ ͝Ȍ ǥrálykisasszony ǥÚÚ±
± bársony ǥÀÚ süllyedt volna
Vȋ ͞Ȍ Ejha! – kiáltotta. ǥÝÝǡ selyemben ǥ± megszégyenülten
Yòݱldában F1-±ǣ±±ȋǯǯǢǯ
ǯȌ ±ȋǯǯȌ±×ȋǯǯȌǤ ͞ ï ± Ǥ ͞Ǥ ± ÝÝǣ±ÚÚǤ ͝ݱǢ ͞±×Ǥ͟Ǥ±±×±ǡ òÝ ± × ï ö ± nyelvbe: a ±ÚÀǯ±Úǯǡ ͝òlyeszti, F2 pedig sajnálja a királylányt. 5. Összegzés
×±Úòïciát, összevethetjük ezen szövegeket az eredetivel, párhuzamokra és különbségekre À±ǤÝöÝ×±Àǡ ͝± ͞Àò ± Ǥ ͝ Ú± ï ±ö±Àǡ ͞
×±±×rakoztató a számtalan betoldással együtt. ͝±±±ö±±ȋ±±ǡȌǡ ͞ ±×±ǡݱÚÚ±Ǥ F1 cÀÝ ± ± ±ǣ ±
ÚǢ±ÝÝǤ×ÀǤ ͞
ÀÝ-ǣÝ kolduskén
ïǢ± ± ǡ ± ×À Ǥ ò±ÚݱǤ Bármelyik adaptációt tartjuk is kezünkben, abban biztosak lehetünk, hogy szó×ǡǡ×
ݱ
±× ÚÚÚÝǤ
Irodalom
ȋǤȌȋͥͥͣ͝Ȍò ǣò¡
ǤÀ± Ǥ BudaǣǤ Klaȋͥͥ͝͠ȌA fordítás elmélete és gyakorlataǤǡ±ǡ
ǡdítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastika. ȋͣ͜͜͞Ȍ Nyelv és fordítás. À Ǥ ȋ±Ú±ͤ͢ǤȌǣǤ × ÚȋǤȌ ǣȀȀǤǤǤȀȀȀȀȀ/grimm/html/
±±À×
Tellinger Dušan tellinger.duš
[email protected] Zusammenfassung ò
Seit den 80er-
utschen Translatologie von dem Modell der o
Ȁ
ǡ
¡ǡ
Ǥ
é gebracht, dass das Translat keine reine linguistische Operation, sondern ein kommunikativer Akt und Ǥ
o o Ǥ éoungstheoretikern stehen Sprachbarrieren nur im Schatten der Kulturbarrieren
Ǥ
¡ǡ ǡ
ng der bikulturellen oǤ ¡ ǡ
"¡grund getreten ha
ò ¡
gangs- und Zielsprachentext und der Ausgangs- Ǥo
ǡ o
ǡ ondern der Aus
Ǥ
ǡ ǤǤ ¡
Ǥse Elemente sind vor allem die Realien, im breiten Sinne die Ethnokultureme, Allusionen, Konnotationen, Traditionen und alles, was man unter dem Kolorit des ǣ
– das soziale, Zeit-, Sprachkolorit Ǥ"Ǥ
ǡ
ǡòtieren kultureller Elemente von der Ausgangs- in die
Ú
Ǥ¡ǡ dann aò
oÚǤ
" ¡ é
ò o ȋ
au
ò oȌ ǡ
Ǥoò
o
ǡ ¡Ǥò
ǡpetenz nicht überschreiten ǡ
Ǥ
o
¡ des Ausgangstextes, weil das Translat ohne diese begrenzte Bearbeitung in der
-
¡ ¡Ǥ ¡
o ǡ ȋȌǤ
ò
ò¡
Ǥ
- ǡ
des Translats mitbestimmt, überwinden. o ǡ ǡ ǤǤ¡ǡ
é
gerechte KommunikatioÚ
Ǥ oòÚ
¡ ȋ ǤǤ ǡ ǡ
¡
ompetenz, prag
ȌǤò
ȋǤǤ
ǡ
ǡ
Ȍǡ Ǥ
ʧː˒˩˗ː ʡ˞˖˧˝˞˛˘˦ː˚˛˙ˌ˖ː˗˦˓˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕ˋ˪˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ ʙ˙˚˛˙˜ˋ˗ǡ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˦˗˜˚ː˛ːˍ˙ˏ˙˗˕˞˖˧˝˞˛˘˦ˠ˨˖ː˗ː˘˝˙ˍ˝ː˕˜˝ˋȋ˚˛ː˓˗˞ˤː˜˝ˍː˘˘˙˜˖˙ˍ-˛ːˋ˖˓˔Ȍ ˞ˏː˖˪ː˝˜˪ˍ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍːˏː˘˓˓ˌ˙˖˧ˣ˙ːˍ˘˓˗ˋ˘˓ːˍ˜˓˖˞˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙˛ː˒˕˙˞ˍː˖˓ˢ˓˖˜˪ ˙ˌ˗ː˘˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓ː˔˗ːˑˏ˞˖˩ˏ˧˗˓˓˘ˋ˛˙ˏˋ˗˓˓˨˝˙˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙˚˙ˍ˖˓˪˖˙˓˘ˋ˜˞ˤ˘˙˜˝˧ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˙ˎ˙ˏː˖ˋǤʤː˙˝˥ː˗˖ː˗˙˔ˢˋ˜˝˧˩ˋ˘ˋ˖˓˒ˋ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˙˔ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓˪ˍ˖˪˩˝˜˪˕˞˖˧˝˞˛˘˦ːˋ˜˚ː˕˝˦˕ˋ˕˓˜ˠ˙ˏ˘˙ˎ˙ǡ˝ˋ˕˓ˡː˖ːˍ˙ˎ˙˝ː˕˜˝ˋǡ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙˚˛˙ˌ˖ː˗˦ǡ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˦ː˜˚ː˛ːˍ˙ˏ˙˗˜˖˙ˍ-˛ːˋ˖˓˔˓ˍˌ˙˖ːːˣ˓˛˙˕˙˗˜˗˦˜˖ː˜˚ː˛ːˍ˙ˏ˙˗˝ˋ˕˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦ˠ˨˝˘˙˕˞˖˧˝˞˛ː˗ǡ˞ˢ˓˝˦ˍˋ˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˟˙˘˙ˍ˦ˠ ˒˘ˋ˘˓˪ˠ ˕ˋ˕ ˞ ˚˙˖˞ˢˋ˝ː˖˪ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ˋǡ ˝ˋ˕ ˓ ˞ ˚˙˖˞ˢˋ˝ː˖˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ˍ˙ˌ˜˝ˋ˘˙ˍ˕ːǡˍ˕˙˝˙˛˙˔˜˙ˍː˛ˣˋː˝˜˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ˍ˓˜ˠ˙ˏ˘˙˔˓ˡː˖ːˍ˙˔˕˞˖˧˝˞˛ːǤ ʙ˙˚˛˙˜˦˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˜˝˙˛˙˘˦˚ː˛ːˍ˙ˏˋ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˩˝˜˪˜˝˙ˢ˕˓˒˛ː˘˓˪˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋǡ˚˙˝˙˗˞ˢ˝˙˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˪ˍ˖˪ː˝˜˪˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙˚˙˜˛ːˏ˘˓˕˙˗˗ːˑˏ˞˕˞˖˧˝˞˛ˋ˗˓ ˍ˙ ˍ˛ː˗˪ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˙ˎ˙ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˙˘˘˙ˎ˙ ˍ˒˛˦ˍˋǡ ˕˙ˎˏˋ ˍ ˘ˋ˜˝˙˪ˤː˔ ˏ˓˘ˋ˗˓ˢː˜˕˙˔ ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˓ ˚ː˛ː˚˖ː˝ˋ˩˝˜˪˨˖ː˗ː˘˝˦ ˘ˋ˛˙ˏ˘˦ˠ˕˞˖˧˝˞˛˓ˍ˙˒˘˓˕ˋː˝˘˙ˍˋ˪˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘ˋ˪ ˗˓˛˙ˍˋ˪˕˞˖˧˝˞˛ˋǤʡ˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ː˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ˍ˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍːˏː˘˓˓˘ˋˣ˓ˠˏ˘ː˔˙˝˛ˋˑˋ˩˝˜˓˝˞ˋˡ˓˩ ˍ ˎ˖˙ˌˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˙˗ ˗˓˛ːǡ ˕˙ˎˏˋ ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓ː ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˙˘˘˦ˠ ˜˓˜˝ː˗ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˏ˓ˎ˓˝ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˙˔ ˨˚˙ˠː ˝˛ːˌ˞ː˝ ˙˝ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˒˘ˋ˘˓ː ˏˍ˞ˠ ˕˞˖˧˝˞˛ǡ ˝˙ ː˜˝˧ ˓˜ˠ˙ˏ˘˙˔˓ˡː˖ːˍ˙˔˕˞˖˧˝˞˛˦ˍ˚˛˙ˡː˜˜ː˚ː˛ːˍ˙ˏˋǡ˘˙˓˘˙ˍ˙ː˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǡ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˗˙ː˝ː˛˗˓˘˙˗ ˝˛ˋ˘˜˕˞˖˧˝˞˛˘˙˜˝˧ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˚˛˓˙ˌ˛ː˝ˋː˝˜˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˙˗ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˘ˋ ˚˛˙˝˪ˑː˘˓˓ ˍ˞˒˙ˍ˜˕˙˔ ˞ˢːˌ˦ǡ˘˙ˡː˖ː˜˙˙ˌ˛ˋ˒˘˙˓ˏˋ˖˧ˣː˘ˋ˚˛˙˝˪ˑː˘˓˓ˍ˜ː˔ːˎ˙ˑ˓˒˘˓Ǥʴ˝˙˒˘ˋˢ˓˝ǡˢ˝˙˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˞ ˘ː˖˧˒˪ ˘˓˕˙ˎˏˋ ˛ˋ˜˜˝ˋˍˋ˝˧˜˪ ˜ ˜˖˙ˍˋ˛˪˗˓ǡ ˜˚˛ˋˍ˙ˢ˘˓˕ˋ˗˓ǡ ˌˋ˘˕ˋ˗˓ ˏˋ˘˘˦ˠ ˓ ˏ˛˞ˎ˓˗˓ ˓˜˝˙ˢ˘˓˕ˋ˗˓ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˙˔˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓˓ː˗˞˘ˋˏ˙˚˙˜˝˙˪˘˘˙˚˙˚˙˖˘˪˝˧˜ˍ˙˩˕ˋ˛˝˙˝ː˕˞ǡ˕ˋ˕˙ˌ˨˝˙˗ ˎ˙ˍ˙˛˓˖˞ˑː˚˙ˢ˝˓˝˛˓ˏˡˋ˝˧˖ː˝˘ˋ˒ˋˏˍ˓ˏ˘˦˔ˌ˙˖ˎˋ˛˜˕˓˔˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓˝ː˙˛ː˝˓˕˚ː˛ːˍ˙ˏˋʨ˓ˏː˛ʫ˖˙˛˓˘ˍ˜ˍ˪˒˓˜˙˜ˍ˙˓˗˚ː˛ːˍ˙ˏ˙˗˛˙˗ˋ˘ˋǼʦː˝˛ ǽʗ˖ː˕˜ː˪ʤ˓˕˙˖ˋːˍ˓ˢˋʩ˙˖˜˝˙ˎ˙. ʡ˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ǡ˜˙˒ˏˋ˩˝˚˛ːˏ˚˙˜˦˖˕˓ˏ˖˪ˏ˙˜˝˓ˑː˘˓˪ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˙˔ ˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˘˙˜˝˓ ˓ ˋˏː˕ˍˋ˝˘˙˜˝˓ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˡː˘˝˛ˋ˖˧˘˦˗˓ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˗˓ ˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ ˍ ˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍːˏː˘˓˓Ǥ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ ˙ˌ˜˞ˑˏː˘˓ː ˍ˙˚˛˙˜ˋ ˨˕ˍ˓ˍˋ˖ː˘˝˘˙˜˝˓ ˓ ˋˏː˕ˍˋ˝˘˙˜˝˓ ˚ː˛ːˍ˙ˏˋ ˘ː˛ˋ˒˛˦ˍ˘˙ ˜ˍ˪˒ˋ˘˙ ˜ ˙ˌ˜˞ˑˏː˘˓ː˗ ˍ˙˚˛˙˜ˋ ˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ ˝˓˚˙ˍ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˔ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋ ȋ˕ˋ˕ ˘ˋ˚˛Ǥ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ǡ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓ˢː˜˕ˋ˪ǡ ˨˜˝ː˝˓ˢː˜˕ˋ˪ǡ ˝ː˕˜˝˙˙ˌ˛ˋ˒˞˩ˤˋ˪ǡ˝ːˠ˘˓ˢː˜˕ˋ˪ǡ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪ǡ˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕ˋ˪Ȍǡ˕˙˝˙˛˦ːˍ˜˚˖˦ˍˋ˩˝˘ˋ˚˙ˍː˛ˠ˘˙˜˝˧˕ˋ˕˚ː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˗ː˘˓˪˓ˏˋ˩˝ː˗˞ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˧˚ː˛ːˍ˙ˏ˓˝˧˝ː˕˜˝˦˛ˋ˒˖˓ˢ˘˙˔˝˛˞ˏ˘˙˜˝˓Ǥʙ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗˚ː˛ːˍ˙ˏ˙ˍːˏː˘˓˓ˏː˖ˋː˝˜˪˞˚˙˛˘ː˝˙˖˧˕˙˘ˋ˓˜ˠ˙ˏ˘˙˔˕˞˖˧˝˞˛ːǡˍ˕˙˝˙˛˙˔˓ ˏ˖˪˕˙˝˙˛˙˔ ˚˛˙˓˒ˍːˏː˘˓ːˍ˙˒˘˓˕˖˙ǡ˘˙ˍ˜ː ˌ˙˖˧ˣː˓ˌ˙˖˧ˣː ˘ˋˡː˖ːˍ˙˔˕˞˖˧˝˞˛ːǡˍ ˕˙˝˙˛˙˔ ˓ ˏ˖˪˕˙˝˙˛˙˔˚ː˛ːˍ˙ˏ˜˙˒ˏˋː˝˜˪Ǥʟ˒˨˝˙ˎ˙˜˖ːˏ˞ː˝˝˛ːˌ˙ˍˋ˘˓ː˕ˌ˓˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˋ-ˌ˓˖˓˘ˎˍ˓˜˝ˋǡ˝ˋ˕˕ˋ˕ː˗˞˚˛ːˏ˜˝˙˓˝˝˛˞ˏ˘˙ːˏː˖˙ǡ˜˙˒ˏˋ˝˧˝ː˕˜˝˚ː˛ːˍ˙ˏˋˍ˙˚˛ː˕˓˪˒˦-
˕˙ˍ˦˗˓˕˞˖˧˝˞˛˘˦˗ˌˋ˛˧ː˛ˋ˗Ǥʙ˓ˏːˋ˖˧˘˙˗˜˖˞ˢˋː˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙˔˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˦˙ˌ˖ˋˏˋː˝˓˘ˋ˓ˍ˦˜ˣː˔˜˝ː˚ː˘˧˩˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ǡ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˗˙˔˗˞˖˧˝˓˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓ː˔Ǥʩ˙˖˧˕˙˨˝˓˗˜˚˙˜˙ˌ˙˗˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖˪ː˝˜˪˘ˋ˚˛ˋ˕˝˓˕ː˓ːˎ˙ ˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖˧˘ˋ˪˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ˍ˚˙˖˘˙˔˗ː˛ːǤ
À×±±±±±Ȁ×ÚÀÝ Àò ±
± ï ÚÝ retekkel is – ÀòǤݱǡòkeǡ
±ïïÚݱ±ǤÚÚݱ±rdító a kultúraközi dialógusban – a szkoposz-teória értelmében. A 80- ±Ý × -teória szeriÀ×
×ò±± Ǥ À ±
×ǡ
ï ± Ǥ ïǤ ï
× ȋÝ ± ÀȌǡ Úò±À
Ýò±±ǡ ±
À ±ò±± À ± À
×ǡ±À
±
× mechanikus keresését ± ݱ À
ȋ kommunikatív ÀȌ±
±ïÚÚǤsága a szkoposz-× Ý ǡ À módon is megbízható alapokat ±±À±ïÀtóknak a nyelvi és kulturális ݱ±ǡ
× ÚÀ±±Ǥ A szkoposz-×ïÚÝé± À±òÚݱ±À±±ÝǣǷÀȑȒ
±ÚÚǡÀ
±ȑȒdzȋé– ͥͥ͝͝ǣͥ͜ȌǤ A szkoposz-× ordítást kreatív tevékenységnek tartja és nagy mér± À ±± À×ǡݱȋǷ-±dzȌÚÀǡ±zal, hogy aktív ágensként részt vesznek az eredeti szöveg újrateremtésében, láthatóvá válnak, nem maradnak többé láthatat ݱ, ±ò À szövegre, ahogy az a múltban íratlan szabály Ǥ ±ÝÝ az is, képes-e egy, À
±×ȋ×Ȍ×À×Útíteni a ÀÚns tartalom tökéletes átadására is, ami a dolog lényegét képezi. Éppen ezt a tényt emeli ki a szkoposz-teória opponense, Vilen
ǡ
ǡ±±òÝÀ±Ý±Úݱ±±-teóriát: „A ´szkoposz-×Ʋ
× ÚÝ ±ǡ À× ò
± Ú kotásában rejlik, amely biztosítaná a ÝöÚ
±ǡ±±meg×ÀǤ
±±±±±À×ǡ×ǡÚÚ×sítani egy másik kultúrában ezt a célt, ezekneÚ±ÝÚ alkotǡ ±ò ÚǤ ± À Ú
Úǡ ± òÚÚ Ýdz ȋ͜͜͞͞ǣ͟͢͝-ͣ͟͝ȌǤ
±×
pció, a cél elérésében majdnem minden eszközt szentesítÝ ×ǡ ±ǡ teljesen szabaddá teszi a À×ǡ
±ra
×Ýï±– az ekvivalencia alábecsülése miatt sem. Az ekvivalencia mint ÀÚgóriájának értelmezésével magyarázható mások elutasító álláspontja is a szkoposz-teóǡ×ÚÀǤݱ ö À ±±ò on Ú±Ý követése, akármi±±öÀ×× politikai szándék elérésében. Itt már adott egy bizonyos ellentmondás, amikor a szerݱ±À×ÝÀcélnyelvi végtermék kerülhetnek szembe egymással. ïöÀ±± À×nciáján van – nem úgy mint a múltban tisztán az anyanyelvi ±
ǡÀÝ±ï – egy domináló és nemritkán egy kevésbé ismert vagy egy kimondottan gyenge és alárendelt kultúra – ÚÀǡ × ǡ ±
± Ú × òÚÚÝ ±× ± À ±ö òÚÚÝ ± Ǥ Ý ±Ý
×ǡ Ý
± ± ± À Ǥ À ±szeti és kulturális tevékenység minden egyes összeÝ ± ǡ ï
À±Ý±ǡ×±±±pezi. À±
Ýǡ×Ú ï
Ǥǡ
±
ÚÚ
× ò òǤ ï ±ò ±Ý ±
× ± Àǡ tatás sem, ahogyan azt Stephanides Éva az angol nye Ý tanulók esetében hangsúlyozza: „Bármilyen célból és bármilyen életkorban tanul valaki egy nyelvet a tanulás nemcsak hangokból, szavakból, szóÝǡ × ǡ ±Ý ï Ý Ǥ Számos tankönyv érinti ezeket a témákat, mint a köszönési módokat, étkezési szokáǡ ǡ À òǡ ± × ±òÚÚÝ×ǡletben kell tartani. A Ý × ×ǡƲ±Ʋ òǤ
±örasztív módon ismerǡ Ú À dz ȋ ͜͜͞͠ǣ ͟͝͠ȌǤ Az interkulturális kommunikáció és a tág értelemben vett interkulturalitás ±±ïÚ±ǡÀ×
× ±Ǥ À×
Àa azonban hosszú ݱ±±öÚ±
Ǥ×À×
×òǡlyen kreatív módon tudja hasznosítani mindennapi munkájában ezeknek az ismeretek-
nek az összességét, À×
×ÀÝ
± változat megalkotásánál az eredeti szöveget saját ismereteivel is kiegészíti, bizonyos
×Ú±±ǡ±Ýé teszi, és ezzel az olvasók é Ǥ À× ± ±± ± ±À±±±ǡtással van az idegen kolorit ݱ a célnyelvi kultúrára. ± ±òǡ À× Ý ï ǡï
±Úǡ magas öháttér±
À××ǡe bizonyos mérték××ǤÝszókon általában a reáliákat, szélesebb értelemben az etnokulturémákat értjük, ld. ȋͥͥͥ͝ǡ ͜͜͞͞ǡ ͤ͜͜͞Ȍ Ǥ ±òǡ À t szituációhoz szabott megoldásokat követel. Lendvai Endre azt emeli ki a reáliák makrokontextusát ǡÀ×±-±rain, ami ±À×Ú±±ò±±ǣ„Az idegen kultúrák tipikus jeltárgyait megÝ ±ǡ Ú
Ú± nyelvi-kulturális kontaktusok közegében realizálódik, s erre ´szakosodott´ bilingvis ÚÀÝ ȋÚò À×ǡ
Ȍ ÚöÚ±± ± Ǥ ÚÀ±ǡ ò± Ý ǡ almak, eszmék meghonosítását szolgálja, ez azonban nem történhet adekvát nominatívértelmezÝ ȋȌ
±±òdzȋ͜͜͞͡ǣͣ͢ȌǤ A reáliák
±Ú±ÝÀ±
játsz rdítás sikerében, illetve sikertelenségében, minthogy többségük ismeretlen a
± × Ǥ ±ò Ú a ±± ÝÝǤ ±Ýǡ reáliák célnyelv ±± ݱ±
± Ú ÚÝ ± szempontból emelhetjük ki: „1. A reáliák dramaturgiai
××ǣ±ǡ±ǡǡ
ǡ Ú ± Ý ársadalmi helyzetének jellemzésében. 2. A reáliák Ý
××ǣ±
±×ǡïǤƲƲ±±ȋÚǤvidéki reáliák Mikszáthnál vagy az amerikai reáliák – sheriff, coyote, grizzly, prairie, savannah, mustang – ݱȌǤ 3. A reáliák Ý
× ×ǣ nyelvközösség életmódjárólǡ×ǡ××ÀǡÝ
± ÚÚ±×±Àò
×Ǥ 4. A reáliák ïÚÀÝ
× ×ǣ ± Úi és célnyelvi nyelvközösséget egymáshoz, csökkentheti a kommu
×ïÚ±±dzȋ͜͜͜͞ǣ͢͟ȌǤ
×± ±ǡ À ïÚÀÝ ± hosszú történelme során, amint az Ǥ±Ý ± ± ± Ǥ ö
±
V. Leonardi külön kiemeli ï
± À ±±±Ǥ À ǡ Ý ± ÝÚÚòÚ±À±±±±ï×ݱǡ±ȋ±ȌǡÀ±±×Ú±ïݱ
×ÚÚǤ±ǡݱ a második kutatócsoport között az ek
± ÚÝ òÚ± Ý meg: „ Ý
À×ǡÚÀ±ǡ±×ǡÀ
±±Ǥ×ǡÚ±Ý
±òǡÀ×ö±òÚÚÝïǤEz a rendkívüli aspektus, úgy öǡ±
ǡÀ×
ára úgy tekintenek, Ú±±±rásnyelvi kultúrából a célnyelvi kultúrába, ± Ȁ cionális ori
×ïÀdzȋ͜͜͜͞Ȍ.
± ±± òÚÚ dítói kompeten
ǡÀ×
ǡ±ï À× ǡ À szükséges ismeretek és készségek nélkül elérhetetǤ À – ȋͥͤ͜͝Ȍ ÚÚÝ – már három évtizede a kompetencia Ǥ Ǥ
ömeg À Ǥ×ïÀ±±±
ȋͥͤ͝͝Ȍ kulturális mediátor terminus. Ronald ȋͥͤ͝͝Ȍǡ×ǡ±Únalazta a kompetencia terminust is – × Ǥ -ǡ ÚǤ Ƿ
dzǡͥͤ͜͝ǤǤï
ǡ ±±ǡ ï ǡ ± mediátorra is. Ecsetelve
ǡǤȋ͜͜͞͠ǣͣ͝Ȍ± Ú ǡ Ǥ Ƿ dz
Àö
±ͥͤ͝͝-ǣ 1.
×ǣÚ±ǡ×ǡÀ
×ǡǡ értékek, tilalmak, az ember természeti környezete és Ǣ Úǡ ban, stb. 2. Kommunikációs képességek: írásbeliek, szóbeliek, non-verbálisak. 3. Technikai képességek: olyanok, amelyeket a mediátor státusa megkövetel, pl. számítógépes ö±ǡÝÚÚǡǤ 4. Szociális képességek: ismeretek a szabályokról, amelyek igazgatják a szociális kapcsolatokat a tárǡ±
ǡǤÝöÚǤ
±ò±±
×ǡkizárólag a ö±, À×
Ǥ À ±Ý ǡ rai kutatások megalapozójának – « i ×ǡ Ú-
ݱ±
ÚÀǣǷÀ×
ǡ±±ǡ±±Ús±± ±ǡ À ki megalkotni munkája × Ý±ö mékét – a transzlátumotdz ȋ ͥ͜͜͞ǣ ͠͡ȌǤ À× kompetencia egy-egy alkotóelemét gyakran elemezik Àǡ × ±
Ǥ A magyar Ý Úò ± Ý Ǥ Ý ǡ megkísérli ± À× grammatikai, szociolingvisztikai, szövegalkotói, kulturális és politikai kompetenciáját. T±ǡÀ×
ÀݱÀòïݱ. A magyar diákok közül csak kevesen tudnak À ± ï Útelményeknek. ± ÝǤÚ± érinti, hogy
À× képzés keretein belül elválaszthatatlan a kulturális kompetenciától, és nem lehet egyi Ú± ǡ
Úò , dialektikus egységet alkotnak. À ± pektusát sem Ý téveszteni. A ×
ïǡ Ú±ÝÚ±±±ǡÝǣǷÀ± vonatkozásainak kutatása nem tartozik napjaink div Ú±ǡ dítás egységének a mondatot tekinti, és a jelentést a mondatokon belül vizsgálja. Mód Ý Ú± ±À±ǡ ±± ÝǤ ±±
±ÚÚöÚò±ǡ À±öÚ±
ǡÀ±± À±ÚÚòÚ±×ǤÝݱòǡ À× ±±ǡ À× Ú± ǡ À ±Ý À ± ±òdz ȋ± Ý ͜͜͢͞ǣͣ͢͝ȌǤ Àݱݱ±±ÚÚòÚ±xikai, kulturális és politikai/ideológiai áthidal ǡ À
×ǡÚǤÚÚ ±ǣ Ƿ± ï ± ± ǡ ± ±ǡ Ý ±ǡ±ǤÀ×ï±Údítás síkját és közelednie kell a kultúrák közötti különbségek interpretálásához. Éspedig olyan mértékben, ahogy az szükséges és lehetséges. A két kultúra kapcsolatával ÚòÝÀǡݱdz ȋÚÚͤ͜͜͞ǣ͠͠͠ȌǤÀÝ×ǡ À×ǡ±
±± grammatikai rendszerét, kultúráját, beleértve mind a két kultúra és nyelvközösség irodalmát, társadalmát és annak jelenét és múltját. Mint kulturális és politikai mediátor, a À×
ÝÀ×±ȋ öȌ – az adaptációt vagy naturalizációt – ± òÚ Ý± ÀǤ
Irodalom
ǡǤȋͥ͜͜͞ȌÚvod do translatológieǤǣ
æÀ Ǥ ǡǤȋ͜͜͞͠Ȍǣ
lators, Interpreters and Mediators. 2nd edition. Manchester: St. Jerome Publishing. Klaudy, K. – ± ÝǡǤȋ͜͜͜͞ȌAngol-magyar fordítástechnika. Második, javított kiadás. Budapest: Ú×Ǥ ǡ ǤǤ ȋ͜͜͞͞Ȍ Sovremennoje perevodovegyenyije. Ucsebnoje poszobije. Moszkva: ETSZ. ǡǤȋ͜͜͞͡ȌÀ±±Ǥ ǣǡǤ – ǡ Ǥ χǡǤ – ±ǡ Ǥ – ×ǡǤ ȋǤȌǤ „Mindent fordítunk, és mindenki fordít”. Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. Bicske: SZAK ×Ǥͣ͢-ͣ͝Ǥ Leonardi, V.: Equivalence in Translation: Between Myth and Reality. http://www.accurapid.com/Journal/14equiv.htm Reiß, K. – ǡ Ǥ Ǥ ȋͥͥ͝͝Ȍ . 2. Ǥòǣ Ǥ ± ÝǡǤȋ͜͜͢͞ȌA fordítás mint közvetítésǤ
ǣl Ǥ ǡ2Ǥȋ͜͜͞͠Ȍ±ïÀǫ ǣǡ Ǥ– ǡ ǤȋǤȌǤA Úö ×. XIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti KongresszusǤ Ýǣ Széchenyi István Egyetem, 143-ͣ͝͠Ǥ ǡ Ǥǣ Der kulturelle Hintergrund des Translats – KommunikationǤæ
ǡȋnyomtatásbanȌǤ ǡǤȋ͜͜͞͡ȌKultúrne otázky prekladu umeleckej literatúry. Košice: Typopress. ÚÚǡ Ǥȋͤ͜͜͞Ȍ y × ȋ mieste prÍ a «Í ï ïȌǤ ǣ
ǡ Ǥ ȋǤȌǤ Literatúra v ï
ë
Ǥ æǣ
æ ǡ 444-452.
òòÀ×Ǥ ×- ± öÝ × Török Tamás
[email protected]
ȋȌǡlated by the Slovak mapmakers. ǡ
ǡ
ǣ
ǡ scription and Slovak names based on a new motivation. Since I examined
ǡ
operations.
Ǥ ͜͡τ
transcriptions, this way they are in a close
Ǥ
ȋǤǤ ǡ placed by Ȍ
tions are caused
ǯtion.
A szlovákiai magyar helynévkutatás az elmúlt 10-͝͡±ÝݱòǤ×ö±ǡ±ò±±Ú× ± Ǥ ±nosai±
-ݱ
×ÀǤ ò±Ý ±Ý Ú ± ö± lalkoztatta leginkább a kutatókat, mivel a korábbi tagosítás következtében kiveszés Ǥ szükségesnek mutatkozik azonban a történeti, ill. a mai térké×±ǤÀ±Ýzás a Àǡ×Ý–magyar névpárok kialakulása, típusai és a dítási jellegzetességek. ± ± ǣ és az Alsó- Ú±±±Ý±ǡ×ǡ ȋÚÚ ͜͜͞͞Ǣ ͜͜͞͞Ǣ ͜͜͞͞
Ǣ ͜͜͞͡ǡ ͜͜͢͞ǡ ͥ͜͜͞ȌǤ azonban a Àǡ À× ±± Ǥ A ± ö ±± Ý Ú±± × ± À ± ǡ À ǡ ǤǡÚ±±±±±Ý névváltozatokban.
͝Ǥ± òÚÚÝ ö ±± ± À × À ±ǡ ±± ͟ Ý × ò Àǣ òÚÀǡ À ± ± ï
× Ǥ òÚÀö±±ǡݱÀ öǤ A PM – ȋā± Ȍ ± ZM – ȋ± Ȁ Ȍ térképek szlovák névanyagát összevonva vizsgálom. Teszem ezt azért, mert nincs száÝòÚ±±±±ö±ÚÚǤ± ò ±Ý Ǥ Ú± PM-±±ÀÚǤ
±Ý ±ǡ ò ȑ2Ȓ ± À Ý ÚÚ ȋǤ Kopasz-Ý ȑ2ȒȌǤ
Ýǡ ±± ±± Ú ǤÝÚȋǤ ݱǣ Ý ±ǡ ý , ǣ ý ,ȌǤ × ò ǡ ö érvényes, pl. Ý Ý ȋǣ Ý ÝȌ ĺ ïý ǡ òÚ
Úĺ (VyrúýȌǣ«. Számos esetben az egyéb± ö ± × -±± À Ǥ±-térképen szereÝÀ×ǡȀ± òȋǤ,ȑȒ Ȁ,ȑȒȌǤ±Ýö±Ǥ ×ͥ͝ǤǡǤ͜͞ǤǤ-i térképeken öss͢͡͠Ú± Ǥݱ±Ýͤͥ͝ȋ͟͠ǡ͢͝τȌ Ǥ ± ͣ͡͠ Ú± ± ǡ Ý ͣ͟͟ ȋ͠͠ǡͥ͢τȌòö±±Ǥ ͞ǤòÚÀ AöòÚÚòÚÀ± ±±òÚ×òÚ±ǤòÚ±ÚÚ magyar–szlovák névpárokat vizsgáltam, amelyek közt nincs jelentésbeli különbség. Viszon × À ݱ ± Ú òÚ±ǡ±ööǡ ǡ±Ǥ A szóalkotó „ötletet merít”, „ihletet vesz” az idegen nyel××ǡ±Ý×
×±Ȁ megformáltságának a hatása. Az Ipoly mentén 261 nevet vizsgáltam ebben a kategóriában, tehát elmondható, òͣͣǡ͠͞τ-òÚÀk. Úòͣͥ͝-ǡͥ͠ǡͥ͢τ-ot jelent. ͞Ǥ͝ǤòÚȋȌ Tükörszóként kezeltem azokat a névpárokat, amelyek között nincs jelentésbeli küÚ± ± ±± ×Ǥ egtöbb ××±òȋǤ ±ĺ ádska lúkaȌǤ
Az Alsó- ±͟͢͝òÚ±±ȋǤAlsó rétek ĺ Dolné lúky, Egeres ĺ ȑæ«Ȓǣ æǣ æǡÚ±öÝĺ Stredný hon, Parlagoldal ĺ Úhorová stranaȌǡÀ×ͤ͝͝Ú±került ebbe a kategóȋAlsó telkek ĺ Dolné funduše, ErdÝ dülÝ ĺ ýǡĺ Špiciak, Mogyorós ĺ Lieškovište, Rétek ĺ Lúky, Ú±Ýĺ Urbársky pasienokȌǤ A folyam, folyó, patak Ú Ú± À ±± jelenȋǤDuna folyam ĺ Dunaj, Ipoly folyó ǣĺ IpeÍȌǤÀ×ǡ említett köznevek ±Ýö ×ǡ ± ±Ǥ ±±± ±Ýǡ ±
×ï ±Ý×ǡ ±ÝÝǤÀ×
± Ú±Ý Ý ± ǡ ×Àö ±±ǤÀ±±
ǡegy „tágabb ±ödzǤ ±ǡ
× À Ǥ À× × ± ǡ Ý Úǡ ȋȌ× szó. ͞Ǥ͞Ǥ À Ú±ǡ ± × ×ǡ Ý ± ±±
ǡ òÚ±öÝǤ±zerǡǤ±ǤǤfelé utótagúaknak a szlovákban do Ú×Ǥ ±±
Úò±òÚ±ǡ
òÚ±Ǥ Ýǡ±± a magyar és a szlovák változat között. Ezeket azonban nem mindig együtt vizsgálom: külön csoportot alkotnak a csak számbeli eltéréseket mutató névpárok, míg a többi esetben más grammatikai òÚ±Ǥ Az Alsó-Ipoly menti anyagból 80, Zoboraljáról 36 névpár került ide. ͞Ǥ͞Ǥ͝Ǥ±± Az Ipoly mentén 22, Zoboralján pedig 20 esetben csupán számbeli eltérés van a magyar, ill. a szlovák változat között. ±± À òÚÚ Ǥ ± ï r ±Úïǣ ±͝͡ȋǤHegyköz ĺ áæǡ ĺ Pieskoviská, Lázak ĺ Lazáky, Mahér rét ĺ Mahérové lúky, Uradalmi rét ĺ Panské lúkyȌǡ ͣ͝ ± ȋǤ öÝ ĺ Breāné hony, Kenderes ĺ Konopnice, Kerek szÝÝ ĺ Okrúhle viniceȌǤ Ú ï ± ï ±± × ǣ ͣ ȋǤ Csárad kertek ĺ ý,ǡ±ĺ Piesok, Irtványok ȑ2Ȓ ĺ IrtvÒȌǡ͟±ȋKertek megett ĺ Za záǣȑZa záhradamiȒǢȑPartok ésȒ Latka ĺ ȑBrehy aȒ LatkyǢȑǣ±Ȓ Latka ĺ ȑeǣȒ LatkyȌǤ
͞Ǥ͞Ǥ͞Ǥ×ĺ ák elöljár× À×
×ïǡ ÚÝ × × ± À elöljárót tartalmazó szlovák változat keletkezik, az Ipoly mentén 39, Zoboralján 12 esetben. ö±±±×dosulásokat is eredményez. Az alábbi névpárok közt grammatikai és jelentéstani szinten ugyan vannak különbségek, de „névtani” szinten nincsenek. Az érintett nyelvekben ±Ýǡ ±Ýnak. A felé és a do ±±
×òÚ±ǡ szÚ×Ú±ö±×Ǥ ± Ý Ƿ ǥdz ±ǡ Ú használatos. ±±öǨ Ȍ±ĺ do: Bél felé ĺ do Bieloviec, Ipolyság felé ĺ do Šah ȌÝĺ z: Ýĺ z Ostrihomu, Szete felöl ĺ ze Setichu
Ȍ ĺ za: ÝÝ ĺ Drobné
ǣ é diely za vinicami, Nagyoszlás szÝlÝk alatt ĺ ͱ
ȋǣ ͱ vinicami) ȌȀĺ pod: Part alja ĺ Pod brehom, SzÝlÝk alatt ĺ Pod vinohradmi Ȍĺ pri: Tormos ut alja ĺ Pri chrenovskej ceste Ȍĺ predǣ±Úĺ Pred hlbinami, Pincek eleje ĺ Pred pivnicami ȌȀĺ za: Sáncz mege ĺ Za priekopou, SzÝlÝk megett ĺ Za vinicami ȌÚĺ medzi: Két út köze ĺ Medzi cesty ȌÚÚȀÚĺ nad: ÝÝÚÚĺ Nad vinicou, Templom fölött ĺ Nad kostolom ȌÚÚȀÚÚĺ nad: ÝÝĺ Medzi vinicami/Nad vinicami ȌÚÚȀÚötti ĺ za: Alsó kert mögötti ĺ Za dolnými záhradami Ȍ±Ȁ±ĺ pri: Sármellék ĺ Pri blate, Patak melléki ĺ Pri potoku Ȍ– ĺ pri: öÝĺ Hon pri krÀāi 2.2.3. Magyar toldalék ĺ ák elöljár× A vizsgált helynevekben – az Ipoly mentén 19, Zoboralján 4 eset – a magyar toldalékok elöljáróként realizálódnak a szlovák helynevekben, pontosabban a szlovák elöljárós ݱ±×±Ǥ±Ýǡ ×
×ÚǡÝÝ
×ȋ Àǡ Ú±ȌǤ ͟ ± ± -i ±Ý ±ǡ
À×
×ÚǤ Ȍ-ra ĺ do: Ipoly-Szakállosra ĺ do Sakáloše Ȍ-ra ĺ k: ïöÝĺ Hon k Íkej ceste
Ȍ-ra ĺ nad: òÝĺ Ò
Ȍ-ról/-Ýĺ ȀȋȌǣBajtáról ĺ z Bajtavy, BélrÝl ĺ z Bieloviec Ȍ -nál/-nél ĺ pri/u: ݱ ĺ Pri cintoríne, Zalabai útná ǣ ál ĺ Pri zalabskej ceste
Ȍ -i ĺ pri: Határme öÝ ĺ Pri chotáǢ út szeri ĺ Pri hosë
Ǣ Pásztor úti ĺ Pri pastierskej ceste ͞Ǥ͟Ǥ± ö ±±± grammatikai szerkezet, de szinte elhanyagolható a név jelentésének módosulása. Az ö± ±ǡ±
××Ǥ ± Ý számbeli eltérés is, de mivel nem ez a domináns küÚ±
±±ÚÚǡÝǤ Az Alsó- ±Ý ͢͞ǡ × ͣ͝ kategóriában. ͞Ǥ͟Ǥ͝Ǥ
× Számos kétrészes magyar ±ÝÀ±±Ǥ ö±ÚÚ±
Ú × Ǥ Y À× × ±Ú×±±ǡ±ǡ
×±Ǥ±±±szes magyar névnek csak egyik névrésze került átváltásra.
×ö ±͞͝ǡͣ±Ǥ ×òÝǡ
±±ò± csoportot különíthetünk el. Ȍ ȋ ±Ȍ ò ±ǡ Ǥǣ Cseres oldal ĺ StráÒǡ Dunalápa ĺ Bariny ȌòÚÚÝȋ±Ȍò±ǡǤǣKenderföld ĺ Konopisko, Patakra dülÝ ĺ K potoku Úݱ±ÀȋBéli határnál ĺ Pri bielovskom, Szuh út föle ĺ Nad hradskouȌòÚÚÝǡen módon átkerül Ǥ
±±òÚÚݱȋ Ȍ
× ±±Ǥ
×ÝÚennek. ± ± ± ö òÚÚ gyalttól, hogy nem egy-, hanem kétrészes név jön létre: Nagyoszlás a Mahéron ĺ ͱ diely, Kis somo és nagy somorét szög ĺ Šomova lúka. Ráadásul a rétek esetében egy „ös×dz±Ǥ±×±Úval. ͞Ǥ͟Ǥ͞Ǥ
× Explicitációs eljárással az egy vagy két tagból álló helyneveket két- vagy többtagú hely±± À À×ǡ .: Bánsághi ĺ Dom Bánsághiho, FelsÝ kukoriczás ĺ Horné kukuri«né pole.
͞Ǥ͠Ǥ± öݱÝ×Ǥ ± ǡ ïǡ lentésmódosító megoldásokkal közösen. ±Ýͥ͝ǡ×͢Ǥ ± ±Ú×ȋIpoly-Pász×öÝĺ Hrani«ní hon od Pastoviec, Kis-Keszi határra dölÝ ĺ «ý ý
ÀȌǡ
±ǤÝ× ±Ý ±ö ±Ǥ ö ö két nyelv grammatikai különbsége ad okot, hanem a lexikai kapcsolódási különbségek. A À±entések áthelyezésének nevezi a ±ȋ 2002b, 113–͢͝͝ȌǤ Tizenkét Ipoly menti helynév esetében a À× Úï Ú nem kezeli egységes egészként, a névelemek/névrészek önálló jelentései kerülnek át a szlovák nyelvbe. Ennek kösÚÝ Ýǡ ÚòÀö ± Ú ±Ǥ ±ò
×× ï ±Ú ± ±ȋǤKét út köze Visk felé ĺ Vyškovské medzicestie, Kisberek ĺ Kroviny, BelsÝ félhold ĺ ïý«ýǡòݱĺ æÀ«ýǡòÝĺ Závršie, Partonvaló ĺ áæǡ×ĺ KvetnicaȌǤ ± Àǡ ±
ǡ À
ǡ Ǥ Ú ö ÝǤ±òÚǤ ȋ͡Ȍǣ Úĺ – öÀ
×ǤòÝĺ Na vrchu – À×öÚݱ±ǡÚÝÀ×
× ÝÚÚ×ǡÝǤKiskút pást ĺ « – ö Úݱ±ǡ denotátumot ÀݱÚǤ szlk. pri Ú×ǤÝ-nál/-nél rag. Kis utyika ĺ Pri chodníku – A két név közti meghatározó különbség nem a gramȋ±±ĺ egyréȌǡï
×– a viszonyítás – megjelenése. Kutak ĺ Studni«ky – ï ± ± ÝòǤ
Àݱݱ±Ǥ Zoboraȋ͢ȌǣKözép Cseralja ĺ Pod cermi – òÚÚÝò át
ǡ ö megjelenik. Az -alja m. utótagnak a szlk. pod Ú×, valamint számbeli elté±ÝǤ ±òÝ ĺ Na hornom konci za záǣȋZa záhradamiȌ–
×ò±Ýǡ-i – À×
×ï– ±±Ý± na elöljáróként realizálódik. A kertmegi szlovák „változatában” a számbeli eltérésen túl a már korábban tárgyalt magyar utótag ĺ szlovák elöljáró éÝ. A magyar elnevezéjelölÝ névrésze nem kerül át a szlovák névbe. Csentekút ĺ Tichá cesta – Félreértelmezés eredménye a szlovák változat, mivel a magyar helynév egy kút, nem pedig egy út elneve±Ǥ×Àö
±öCsente ±±À×òÀ kap
±±ȋǤ
ýȀȌǤ ĺ Podhosëovský ko-
pec – À× ± ± Ú± Àtotta, csak rossz sorǤÀ×
×ï-alja utótag szlovák realizációȋpodȌ±±
ǤA±±±tanilag nem megÝǤTóban innen ĺ Pred riekou és Tóban túl ĺ Za riekou – E két név ese±±±À×ǡ
±lentések közt nincs értelmi, logikai kapcsolǤ
ÚÚ való tartozás: a tó is, a rieka ȋ×Ȍ±ÚǤ azon ×Àöǡ Àǡ À×Ǥ ±ményem szerint egy egyszö Ƿ±À×dzǡ À × ×ǡ À× összetévesztette a tó ȋǤȌ±folyó ȋǤȌ
±ÝǤ ͟ǤÀȋ
×Ȍ Ú
Ú×±×ǡ±±k a „szlodz ±Ý Ǥ × Ý
ǡÚÝïǤ± ±±± ± ±Ý ǡ ò ±Ý lovák ±Ǥȋ×- ±Ý±± ±À±±±Ý ǡÝǤȌÀ±ǡ±ati ±ÝÚÚï±±±À±ǡǷÀdzǤ ò ± Ƿ±dz ǡ ± À× öÀÀǤÚòÚ À×ȋ±ǡǤBerek, IrtásȌǤ Az Alsó-Ipoly menti korpuszban 25 nevet vizsgáltam ebben a kategóriában, ö ͣǡ͠͝τ- ȋǤǣ Bajcsik ĺ Baj«Àk, Csárad ĺ ,arad, Csiklós ĺ ,oš, Irtás ĺ IrtášȌǤ Zoboralján mindössze egy ide sorolható helyǡ͜ǡ͡͞τ-ot jelent a többi átváltáshoz viszonyítva: Heréb ĺ Hríb. ±±±×ÀöÀÝǡȀ±±ǡ ǤڱݱȀ Ú×ÝȋǤ ǣ Hustyanka ĺ Huæëanka, Pleskaĺ æǢ Zoboralja: Heréb ĺ HríbȌǤ ±×ǡÝÀÚÝǤ ͠Ǥ±ï
× Az Alsó- ±͡͝ȋ͝͡ǡ͟͝τȌǡͥȋ͠ǡͣ͢τȌÝòǡ Ǥ × òòǡ ±Ý
× ȋAlsó lehen ĺ ý«ǡ×ĺ «ǡ Domoczi ĺ Nad Sto jarkamiǢHuntára véggel ĺ Dolný háj, Zöldes part mögött ĺ Pod Holým vrchomȌǤ 5. Összegzés Y±×ǡÀÚ±±Ý magyar név motiválta. Zoboralja és az Alsó-
Ú±±Ý állítható, Ý ± ȋǤ Hustyanka ĺ Huæëanka, Pleskaĺ PlieškaȌǤÀǡ±
×-
ǡ òÚ± ± À ± öletek eredménye, melyek nem vagy csak minimális mértékben okoztak ±×Ǥ ±± Ý ± ± különbségei, ill. a ×Ǥl
×À
töredék részénél jǣ ±͝͡τÚòǡ±͡τ-ot. ͝ǤǤö×-Ipoly mentén és Zoboralján
òÚÀ
Tükörszavak ȋȌ Formaváltás Megváltozik a grammatikai szerkezet Egyéb
Összesen Àȋ
×Ȍ Új motiváció Összesen
Alsó-Ipoly mente n τ 136 ͜͠ǡ͟͡τ ȋ͡͞ǡ͜͝τȌ* 80 ͟͞ǡͣ͟τ ȋ͟͜ǡͣ͢τȌ* 26 ͣǡͣ͝τ ȋͥǡͥ͢τȌ* 19 ͡ǡ͢͟τ ȋͣǡͣ͞τȌ* 261 ͣͣǡ͠͞τ 25 ͣǡ͠͝τ 51 ͝͡ǡ͟͝τ 337 100%
Zoboralja n 118 ȋ͢͡ǡͥ͞τȌ* 36 ȋ͜͞ǡ͝͝τȌ* ͣ͝ ȋͥǡͥ͠τȌ* 8
τ ͢͞ǡ͟͠τ ͥ͝ǡ͜͠τ ͤǡͥͥτ
͠ǡ͟͞τ
*
ȋ͠ǡ͢͠τȌ ͣͥ͝ 1 9 ͤͥ͝
ͥ͠ǡͥ͢τ ͜ǡ͡͞τ ͠ǡͣ͢τ 100%
Megjegyzés: * òÚÀò A névanyag változása tükrözi a változást kiváltó okot is. Ez esetünkben a hivatalos nyelv megváltozása. Az Alsó-I ±Ý ǡ ݱ±ǡǤö Ý ȋ ±ǡ nemzetiséö ǡ Ǥ ǡ Ǥ ͜͠τ Ȍǡ ±Ý emberek a magyar elnevezéseket használják. Zoboralján a Trianon óta eltelt 90 év alatt Ý Ú±Ǥ ǡ Ǥ ö ugyan a honÝÝÝÝsebb-nagyobb számban jelen van a területen, öݱ±ȋÀ±- és Àǣ
ǡǡ
ǡǥȌǤ
À òÚÚÝ ï ± ö ±± ±ǡ Ǥ vizsgálatára támaszkodva tettem megállapításokat. A levonható tanulságokat pontosí±Ý±×Ú±Ǥ ×±òöÚ ±Ý ȋ ͜͝-͝͞ ± Ý ǡ mentén pedig 2005-
×Ȍǡ
ï kosÚ±ÝÚÝǤ2±Ý±±ná ±ǡ ö ± összetételére iǤòǡö±±-
peken található hivatalos névállománnyal, ill. milyen viszonyban van a magyar elnevezésekkel.
Felhasznált irodalom ××ÚÝÚȋͥͥ͝͡ȌǣÚdó. ǡ Ǥȋ͜͜͞͠Ȍ×ï Szulyói-sziklákon. NÉ. 26. 119–135. p. ǣǡͤ͢͝͡Ǥȑ×Ȓ Ǥǡ Ǥȋͥͥͣ͝ȌNyitra környéke helynévanyagának változásai. Ǥͥ͜͞ǤǤͤ͟͟– 341. p. Ǥǡ Ǥȋͥͥͥ͝ȌÀÚrténeti helynevei. NÉ. 21. 113–116. p. Ǥ ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ ± Ǥ ×ǡ Ǥ – Molnár, Z. – ǡ Ǥ ȋǤȌǣ IV. dialektológiai szimpozion. Szombathely, 201–206. p. Ǥǡ Ǥȋ͜͜͟͞Ȍ településneveinek vizsgálata. NÉ. 25. sz. 52–ͣ͡ǤǤ Ǥǡ Ǥȋ͜͜͢͞ȌÚ±±Ǥ ÚÚǡ ǤȋǤȌǣVal ï× ± ÝǤ ± Ǥ Ǥ͞͞͡ǤǤǡǣǡ Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. ÝǡǤȋͥͣ͜͝Ȍò±Ú±±Úigazgatási térképekre. NytudÉrtǤͣ͜ǤǤǡͣ͜–ͣ͟ǤǤ
ǡ Ǥȋͥͤͤ͝ȌAz Érsekújvári járás keleti részének helyneveiǤ±ͣͥǤǡǤ
ǡ Ǥȋͥͥ͝͠Ȍ A lévai járás (Dél-Szlovákia) hét községének helyneveiǤ±͟͝͞ǤǡǤ
ǡǤȋͥͤͤ͝ȌA magyar tájnévadásǤ2Ǥ͢͝͞Ǥǡpest. ǡ Ǥ ȋͥͣ͜͝Ȍ A hivatalos névadó tevékenység hatása földrajzi neveink életére. 2Ǥͣ͜ǤǤͣ͜–ͣ͟ǤǤ ǡǤȋͥͤ͢͝Ȍ–szlovák helységnév-magyarázatok. Nyr. 110. 489–99. p. ǡǤȋͥͥͥ͝Ȍ
×±ÝǤFordítástudományǡ͝Ǥ±Ǥǡ͞ǤǤ ǡǤȋ͜͜͞͞Ȍ Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica. ǡǤȋ͜͜͞͞Ȍ Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scholastica. ǡ Ǥȋ͜͜͟͞ȌHelynév- és családnévvizsgálatok. Budapest: Lucidus. ǡǤȋǤȌȋͥͥ͝͝Ȍ ï±ö±Ý. Budapest: Magyarságkutató Intézet. /A magyarságkutatás könyvtára, 11./
ǡǤȋ͜͜͞͡Ȍ±±×l×
Àölapban. In Lanstyák, I. – ǡ ǤȋǤȌǣ±ö±Ý . Pozsony: Kalligram. ǡ Ǥȋ͜͜͜͞ȌA magyar nyelv Szlovákiában. Budapest, Pozsony: Osiris, MTA Ki±×öǡǤ K1: Mappa terrenum possessionis Lont ǣ dominos terrestres proportionaliter subdivisum repraesentans, 1824. ͞ǣ±±×ÀǤ ±ǣ
±Úǡͤ͝͡͞Ǥ
Luttere, I. – «ǡǤ– Ò«ǡǤȋͥͣ͢͝Ȍõ³ý
jmen. Praha: Mladá Ǥ ǡ Ǥ ȋͥͣ͝͞Ȍ
À ý
Ǥ Bratislava: ͱǤ ÝǡǤȋͥͤ͝͞ȌA magyar hivatalos helységnévadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. Pesty: Pesty Frigyes kéziratos ±×Ǥ±±À±Ǥendre, 1984. ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞Ȍ ± ±ö± ± ±Ýközösségben, Kolonban. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. ×ǡ Ǥȋͥͥͤ͝ȌÚ±abályozása és a szlovákiai magyar Ý ȋȌ ͥͤ͝͝–ͥͥͤ͝ ÚÚǤ ǡ Ǥ Ǥ– ×ǡǤȋǤȌǣȋȌöݱڱͩͨ͡͡–1998. 1. köt. Budapest: Ister, 132–ͥͣ͝ǤǤ ÚÚǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ Zoboralja földrajzi nevei a történeti térképek tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó. ÚÚǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ ±±Ǥ ±
-Zsoldos, E. –
ǡ Ǥ ȋǤȌǣ ÚÚÝ Ú Ǥ ±. Miskolc, 190–194. p. /A Mi
±± nyai, 1./ ÚÚǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞
Ȍ Ú± Ǥ Fórum Társadalomtudományi Szemle, ͜͜͞͞Ȁ͝ǡͣ͜͝–123. p. ÚÚǡ Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍ × Ú±Ǥ n Vörös, F. ȋǤȌǣRegionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználatǤǤ͞͞͠ǤǤBudaǡ ǡ ǣ ǡ Közép-európai Tanulmányok Kara, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Lilium Aurum, 153–160. p. ÚÚǡǤȋ͜͜͢͞Ȍ Ǥ ÚÚǡ ǤȋǤȌǣ ï× ± ÝǤ ± Ǥ Ǥ͞͞͡ǤǤǡǣǡ Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 83–95. p. ÚÚǡ Ǥ ȋͥ͜͜͞Ȍ ý
ý ͱ ×Ǥ Fórum «ǡ͝͝Ǥ«Ǥ͡Ǥ«Ǥͣ͝͡–ͣ͝͠ǤǤ ÚÚǡ Ǥȋ͜͜͞͠Ȍ± ±Ǥ ǡ ǤȋǤȌǣA magyar nyelvi kultúra ±ÚÝǤ͝ǤÚǤǣ×Úǡͣ͟͢–381. p. ÚÚǡǤȋ͜͜͢͞Ȍ±
ÀÚǤ ÚÚǡ Ǥ ȋǤȌǣ ï× ± ÝǤ névtani kutatások Szlovákiában. Ǥ ͞͞͡Ǥ Ǥ ǡ ǣ dományi Társaság, Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 62–ͣ͜ǤǤ VSOS.: ýÀ
À ͥͣͣ͝–ͥͣͤ͝Ǥ͝–3. zv. Bratislava.
× Intercultural Communication ʣːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪
òÚÚÝ±Ý kis- ±Ú±-ï±× Ablonczyné Mihályka Lívia – Ý ï
[email protected] –
[email protected]
In today’s gl ȋǯȌ
Ǥ
ǯ
order to be able to ’ǯǤ
-Ǥ
ǯ -Transdanubian Region that have
ound and cross-border economic relations. So we will analyze the SME’s that have economic relations with the neighboring countries. We will put ǯ
ȋ Ý-Moson-ǡǡȌǤ Keywords: culture, SME’s, West-Transdanubian Region.
͝Ǥ±
×±××Ú±Ý
± a kisebb területi egységek, úgy mint régiók, városok számára eredményezett kihívást, hanem a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok számára is. Életben maradáǡöÚ±òïÀï
±À±±±òǡÝòÚÝǡòòÚ Ý±Ý±ÚÚ×±±Ǥ Ý-dunántúli régió három megyé±ǡ Ý-Moson-ǡ±±öÚÝ- és középvállalaǡ±Ý±Ǥ×± ò±À
tok állnak. Megvizsgáljuk, hogy ezek közül mely országokkal létesítenek a régió válla
± ò òöÚ±ǡ ±ò ±× ò ± ± Ǥ ±ò ǡ-dunántúli régió megyéi és azok kis- és középvállalatai kihasználják a ±Ýǡ ± òÚÚ Ú±±Ý ×× ÝÚ ± ݱ
±À± Ǥ
±ǡ ±
×ǡ -dunántúli régió kis- és középvállalatainak mely ország kultúrájához, szokásaihoz és kommunikációs stílusához kell leggyakrabban igazodnia.
±ö±ǡ
±ǡױݱÝ-ï±××és középvállaǡï
òÚ±Ý ××
× ±ǡ òÚ±Ý ×× Ýnyökre is. 2. A Nyugat-ï±× Az ͩͩͦ͡Ǥ ± Ǥ Ú± ò±Ý ± ò±Ý megteremtette az Ú× ±× ± ±Ǥ ÝÀ ±
±hozását és annak összetételét, a régió határainak kialakítását azonban a megyékre ÀǤ-ï±×À Ý-Moson-Sopron, Vas és Zala megye részvételével alakult meg, amelynek hátterében egy 1995- × × ban, az Ausztria-Magyarország Interreg IIA – ×ÚÚ±±ȋͥ͜͜͞ǡ͡ȌǤïÚǡgat-ï ±-dunántúli régió tagja legyen-e, végül a megye úgy döntött, ݱױ±±ǡ ±±×±Ǥ 2.1. A Nyugat-ï±×× -ï±×ò±͝͞ǡ͞τ-át teszi ki és 665 települést ȋͥ͜͜͞ǡͤ͞ȌǤ±×
×ból, hogy négy országgal határos: Ausztriával, Szlovákiával, Szlovéniával és Ǥ ±× ݱ±ǡ ± ± ± × ×Ú±Ý
ÚݱȋȌ×ÚÚ±ǡǤ±×±Àǡ±i része a szakirodalom által „közép-×dzݱ×lyezkedik el, amely a Ñ-Ñ-
Ïaw-Prága-Brno-Bécs-Pozsony-Budapest Úǡ±Ý±±
kezn ȋ ͥ͜͜͞ǡ ͟͠ȌǤ ± Ý
×ÚǷ ÚݱÀ-×dz
Àöǡ amely megállapította, hogy a szomszédos országokkal kialakított gazdasági és társadalmi kapc±×±±ȋ
ͥͥͤ͝ȌǤï ±× ± ±± ݱ ± ± òöÚ± Àǡ ±±ò òöÚ±Ǥ ±× ± ±± ݱ± ± ±ǡ À ± ±±± ïǤ ÚÝ±× òöÚ± ȋͥ͜͜͞ǡ͟͢Ȍǡݱ±ǡݱױ±±ében.
2.2. A Nyugat-ï±× -dunántúli régió gazdaságában az iparnak és az ipari termelésnek évszázados Ǥ ò Ý ± ǡ ±× ± ݱ± ǣ ±ǡÚö±±ǤÚÚÝǡÝ× natkozásában a Közép-magyarországi régión kívül ez az egyetlen régió, ahol ez az érték ȋͥ͜͜͞ǡ͟͢-ͤ͟ȌǤ±±× ± Ý ±ǡ ± ± ò ± ÚÚÝòÚ±Ýǡݱ-déli irányban. ±× ò Ý ±± és a Bécs-Budapest ±Ýò±ÝǡÝ òÚöÚÝݱÀ±ȋ
ͥͥͥ͝ȌǤ Ýݱ±Ú±ÚÚÝǤ ± -dunántúli régió a mai napig ipari régiónak számít, amihez ǡ × ÚÝ òÚ ± ±± ±ǡò×ǡÝǡ±Ý
±×ǤòòÚ±±×òÝǡï Ý-MosonSopron megyében, míg a szolgáltatások súlya Zala megyében a legmagasaǡÝ
Úȋͥ͜͜͞ǡͣ͢ȌǤò ǡ Ý ± ± Úö À ï×ǡ×±òÚÚ±atározó lett ±òǤ×ÚÝòÚ öÚÝÝ ÚÚǤ -ï ±× òÚ öÚÝÝ ± ï ÝÝ ǡ Ý Ý Ú À
×ǡ ± Ý ȋͥ͜͜͞ǡͣ͜ȌǤ ÚÝ-dunántúli régióban a gazdasági szervezetek vonatkozásában is történtek változások, hiszen a privatizációval párhuzamosan a ݱ±ÝǤ±±ͣ͜͜͞±±ͤ͝͝ȋͥ͜͜͞ǡͣ͟ȌǤ ezer lakosra jutó vállalkozások aránya a régióban nem egységes, Zala megyében volt a ȋͣ͝͞Ȍ±±
ȋ͝͝͝Ȍȋͥ͜͜͞ǡͣ͟ȌǤ òööÚ±±ǡöÚÝ͜͠τ-a a há ± × ȋ ͥ͜͜͞ǡ ͣ͟ȌǤ zett vállalkozások ágazati ±ǡ ͤǡ͝τ- ǡ ͝͠ǡͣτ-a az ± ±ÀÝ ǡ À ͣͣτ-
±±± ͣ͜͜͞- ȋ ͥ͜͜͞ǡ ͣ͟ȌǤ À Ý kat a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság negatívan érintette, hiszen a régióban is számos öÀï×Ǥ
͟Ǥ±×- ±Ú±ïò± Ú ±Ý ± Ý ±óbeli kis- és középvállalatról nem állnak rendelkezésünkre adatok, de a Magyarországgal szomszédos országok viszony Ý-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010. április 15-ǡͤͣͤ͜͜͞͝͝±öÚÝ- és középvállalat mondhatta el magáról, hogy tulajdonosai közül legalább egy valamely határ menti or× ǡ Ú Ǥ ±òǡݱ×Úòl határos országok, így például Ausztria kultúrájával szembesülnek leggyakrabban saját szervezetükön belül. A határ ugyanis nemcsak elválaszt, hanem össze is köt: „elválaszt területi egységeket, kultúrákat, nemzeteket, gazdaságokat, de össze is köt, hiszen közös érdekeket alakít ki, ÚǡïÝÀÝǡݱdzȋ
ͥͥͥ͝ǡͥȌǤ ± ±Ý ǡ ± oldalán, két el±Ý ïǡòÚÚݱÝÝÚ±rányok egyaránt származhatnak. Témánk szempontjából ez azért lényeges, mert a ha±±ÝïÚÚòÚ±
Ý ǡ ± ï×ȋ ͣ͜͜͞ȌǤòÚÚݱÝ× leggyakoribb hátrány vagy probléma a nyelvi eltérés, amely nem ritkán kommunikációs zavarokat okoz. A közös nÝ
ǤÝǡ±ÚÚÚÀÝ ÝǤ
×òòÝ×±××ǡǡ×±Ȁ×òÚǡ
×±
×ȋ ±͜͜͞͝ȌǤ
×À òöÚ± ± Ý ǡ
×±±±Ý±ȋ
± ͥ͜͜͞ȌǤ ï±±±Ý
ǡÝÚmaznak, hiszen a kultúrák között òöÚ± ǡ
± ±±±±ǡ Ý ×
×
ÝÀǤ Úò ± az utóbbi, vagyis az interkulturáli
×
ÝÚ±ǡ azt a képességet jelenti, „amely az interkulturális interakció során segíti a félreértések ò±± ǡ Ú Ý± À ÚÚ ± megoldására oly módon, amely az összes érintett számára elfogadható és hasznos” ȋ͜͜͟͞±ͣ͜͜͞ǡ͢͞͡ȌǤ
×
± ï ÚÚ ±±Ý × ǡ
ós zavar leküzdésére és kiküszöbölé±Ǥ ݱ ±±±± ÝÚ±ǡ ǡòÚ±Àǡݱǡ
és ne hátrányként tekintsenek. A kulturális érzékenységet javíthatja a kulturális különbségek ellenére a közös történelmi múlt, mint például Magyarország és Ausztria ±ǡÚÚ±ȋ±±Ȍǡǡǡ
ǤÝǡogy a közös történelmi múlt és a ÚÚ±
±À±±ǡ például Magyarország és Szlovákia esetében. A kulturális különbségek azonban nemcsak a kommunikáció terén mutatkoznak meg, hanem többek között a normák, a jogszabályok, a viselkedési minták, a gaz
±ǡòÚݱ± ò±Ǥ±±±Ý òǡ ǡ
× elté± × ò± ± Ý vállalatoknak alkalmazkodniuk a minél gördülékenyebb és sikeresebb kooperáció érdekében. A kultúra talán legjobban a viselkedési mintákat és a gazdasági kapcsolatok ȋ± ò Ȍ ǡ ± òöÚ± Ú±Ý ±
Ú ïÚÚ±±Ý××±±±ǡǡ±Ǥ ͟Ǥ͝Ǥ±×- és közé±±Ý
ͤͣͤ͝ױݱÝ- és középválȋ-Ȍ±Ý±
Àǡ akkor a követkݱȋ͝ǤȌǤ ͡ǤǣòÚÚÝö--dunántúli régióban a ±Ýȋ͜͜͞͝Ȍ ±Ý
Ý-k száma
Szlovákia
93
Ausztria
1542
Szlovénia
16
ͣ͞
Szerbia
3
Románia
169
28
ǣ ± Ý-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján
òǡ -dunántúli régió kis- és középvállalatainak tulajdonosai között lÝȋ͝͡͠͞Ȍǡ ami az összes kis- ±Ú±ͤ͞τ-Ǥ͡τ-ot képvisel Szlovákia, ugyanak ± Ýǡ ±× Úò ͥ͢͝ - és középvállalatban érdekeltǡ ͥτ-át teszi ki. A legkisebb képviseleti aránnyal Szerbia rendelkezik a mindössze három vállalatban való érdekeltségével. 3.2. A megyék kis- ±Ú±±Ýï×òöÚ± ±× ö ± ± Ú±Ý ± ± òÚÚÝ ï - ± Ú± × ±±Ýǡ arról, hogy valóban a közvetlenül határos országok képviseltetik-e magukat legmagasabb arányban a régió kis- és középvállalatainak tulajdonosi szerkezetében. ݱ ±× ±±ǡ Ý-Moson-Sopron me±±Ý×ȋ͞ǤȌǤ ͢Ǥ ǣ òÚÚÝ ö - Ý-Moson-Sopron megyé±Ýȋ͜͜͞͝Ȍ ±Ý
Ý-k száma
Szlovákia
85
Ausztria
841
Szlovénia
-
2
Szerbia
1
Románia
113
20
ǣ ± Ý-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján ±× ͤͣͤ͝ ±Ý ï Ý - ± Ú± Ú ͣ͡τ-a, azaz ͜͢͝͞ öÚ Ý-Moson-Sopron megyében. A táblázat bizonyítja, hogy a megyével közvetlenül határos ország, vagyis Ausztria ±±Ýȋͤ͜τȌǤ ±× ö ×ǡ Ý-Moson-Sopron megyében is viȋ͝͝τ-Ȍ±ǡǡ ÝÚ±ǡ±±± ȋͤτȌǤ ± ò ± × ±Ý ± Ý- ±Ú±ȋ͟ǤȌǤ
ͣǤǣ òÚÚÝö-±±Ýȋ͜͜͞͝Ȍ ±Ý ország
Ý-k száma
Szlovákia
4
Ausztria
434
Szlovénia
4
3
Szerbia
2
Románia
ͣ͞
3
ǣ ± Ý-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján A régióbeli kis- és közé ͢͞τ-a Vas megyében rendelkezik székhellyel vagy ǡ ͣͣ͠ Ǥ Ý-Moson-Sopron megyéhez hasonlóan itt is ï ȋͥ͜τȌǡ ± Ú ȋ͢τȌǤ±n magasabb az osztrák és alacsonyabb a román érde±ǡ Ý-Moson-±ǤÀò
ȋ͜ǡͤτȌ Úòǡ±×òöÚ±Ǥ Végül tekintsük át a régió legdélebbi megyéjének, Zala megyének a kis- és Ú±ȋ͠ǤȌǤ ͤǤ ǣ òÚÚÝ ö - ± ±Ý ȋ͜͜͞͝Ȍ ±Ý
Ý-k száma
Szlovákia
4
Ausztria
252
Szlovénia
12
21
Szerbia
-
Románia
28
5
ǣ ± Ý-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján
±±-ï±×ͤͣͤ͝±Ýö kis- ± Ú± Úò ͟͞͞ǡ ͣ͝τ- Ú ö Ǥ Figyelemre méltó, hogy az Ausztriával nem határos megye kis- és középvállalataiban ±±ȋͣͥτȌǤllett ±ǡͥτ-±±Ǥ±±ǡ±±
ǡ͠τ ±ͣτ-os arányban jelenik meg a vállalatok tulajdonosai között. 4. Összefoglalás -ï±×òÚÚÝ±Ý kis- és középvállalatait mutattuk be a Magyarországgal szomszédos országokra heïǤǡö±±Ýa következtetést vontuk le, hogy hipotézisünk, miszerint a régió kis- és közép±Ýǡ±òÚÚÚ±±Ý ××ÝÚ
±À±ǡ
±Ǥ ugyanis azt igazolták, hogy valóban kihasználják a kis- és középvállalatok az osztrák Ú±±±××ݱǡ±±ò a többi határ menti ország esetében, hiszen a régió mindhárom megyéje esetében az osztrák érdekeltség a meghatározó, amit nem az egyéb közvetlenül határos országok képviselete követ, hanem Romániáé. Y± Àǡ -dunántúli régió kis- és középvállalatai a vizsgált országok közül leggyakrabban Ausztria kultúrájával, szokásaiǡ±
×ÀǡÀ
±ö±± ± ï ò ± òöÚ± ±±Ǥ òöÚ± ±±
ǡ hogy „a Àö± ݱ ± ±± òǡ ±òÚ±ǡ
ÀÝlaszokat tudjunk adni, másrészt ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk a határ menti egyòöÚ± ï ÝÚǥdz ȋ
- ͥͥͣ͝ǡ ͢͝͡ȌǤ nemzetközi gazdasági környezetben, azaz az országhatárokat átlépve a vállalati sike± ï × ò ǡ òÚ±Ý Ý nak-e kovácsolnǤÀǡ ÚÝ ± ï ï ± òöÚ±ȋͣ͜͜͞ȌǤ
± ǡ Ǥ ȋͥ͜͜͞Ȍ Business Communication between People with Different Cultural Background. –
and Sci
Ǥ͝ȋͥ͝Ȍǣ͝͞͝-ͥ͝͞Ǥȋ-ȌǤ ±Ýǣ ǣȀȀǤ
ǤȀȀ̼̼ͥ͞͝
-̼Ǥ
ǡ Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ
ǣ ǯǯ spective. – Ǥ͟Ǥͣ͟͝-332. ±×ǡǤȋ͜͜͞͝ȌKultúraközi kommunikáció. Nemzeti és vállalati kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest: Püski. ǡ Ǥȋͣ͜͜͞ȌBizalom. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Ý-Moson- ±
±Ǥ ȋ͜͜͞͝Ǥ 15-Ȍ ǡǤȋǤȌȋͥ͜͜͞ȌNyugat-ï±×ǤïǡǡÚÝǤ Ý-ǣgat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – -dunántúli Regionális Fej±oÚ±Ǥ ǡ Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ
ǣ Concept. –
ǤȋͣȌǡ͠ǡ͞͡͠-266.
ǡ Ǥȋͥͥͤ͝ȌTerületi stratégiák. Budapest-±
ǣ×ó.
ǡ Ǥȋͥͥͥ͝ȌHatár meòöÚ±×±Ǥ In: ǡǤǢ
ǡ ǤȋǤȌElválaszt és összeköt – a határ. Társadalmi-gazdasági változások az osztrák–magyar határ menti térségben. Pécs- Ýǣgionális Kutatások Központja. Schneider, SǤ Ǥ – Barsoux, J.-Ǥ ȋͥͥͣ͝Ȍ Managing across Cultures. London: Prentice Ǥ ǡ Ǥ ȋ͜͜͟͞Ȍ ǣ ǡ Ǥ – ¡ǡǡǤȋ͝͠Ȍǡ͝ǡͣ͟͝-221.
ïÚ
×ǡ disz
À Borgulya Ágnes
[email protected]
ǡ hat sie in kurzer Zeit Kenntnisse zum Vorschein gebracht, die auch andere Wissen
Ǥ
òǡ
Ǥ
ǡ ò
ǡ
ǡ
ǡ ¡
Teilbereiche parallel zu einander. ǡ
ǡǡ wie Forschungsergebnisse, die linguistische Wurzeln haben, weiter verwendet werden, und wie
werden. A kultúraközi kommunikáció kutatása a klasszikus tudományágakhoz viszonyított rö ï ± ǡ À×
Ànáǡ±±Ý±Ǥױݱ±
×ǣǡ±ǡÀmányi, üzleti, gazdasági, pedagógiai és további részterületei. ͝Ǥ± A kultúrÚ
×±Ýïsainak találkozásakor zajló interakció, tevékenység Ú±±ǡ±±Ý±±Ý×diszciplínaként, tudományterületként is. A társadalmi kommunikáció e területének kutatása összetett. Miközben maga önálló diszciplínát alkot, több tudományterületet ötvöz. Integrálódnak benne a pszichológia ȋ
-ǡÚÀ×
×Ȍǡszociológia, a kultúrantropológia, az alkalmazott nyelvészet ȋÀǡÀ±ǡ
Ȍǡkommunikációkutatás ±Ý ± ±Ǥ ïÚ ció, ±±Ý
×ǡ×ǡciolóǡ±±Ý×±×À±±À× le eredményesen. A kultúraközi kommunikáció kutatásának eredményei ugyanakkor más tudományágak, így például a pedagógia, a gazdálkodás- és vezetéstudomány ismerettárát gazdagítják és a gyakorlati problémák megoldásában hasznosulnak.
Az alkalmazott nyelvészeti kutatások során keletkezett modellek, ismeretek beépülnek a kultúraközi kommunikáció kutatásába, majd más tudományterületeken to × Ǥ Ú± ± kutatási eredmények további alkalmazása játszódik lȋ͝ǤȌǤ
$ONDOPD]RWWQ\HOYpV]HW 3V]LFKROyJLD .XOW~UDQWURSROyJLD
$ NXOW~UDN|]L NRPPXQLNiFLy NXWDWiVD
9H]HWpVWXGRPiQ\ 3HGDJyJLDVWE
6]RFLROyJLD .RPPXQLNiFLyNXWDWiV
1. ábra
À×ïÚ
× és annak integrálódása más tudományterületekbe Ú± ×ǡ À× ǡ hol hasznosulnak a kutatások eredményei. Támogassa bár a kutatatást állami intéz±ǡ À ǡ ± × ×
kell tudnia bemutatnia, hogy mi lesz a kutatás „out-put”-ja, a hozadéka, hanem azt is, hogy ez az eredmény, hogyan À× ȋ ö ÚȌ Ǥ ×ǡ × Ú × ǡ
azt kell tudnia, hogy mit akar kutatni és milyen céllal, Ý ǡ hogy mire lesz jó, hogyan hasznosítható kutatásának eredménye. Ez a megállapítás ±±ǡ±ǡ±±öÝire. Jelen tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy ilyen, „hasznosulási” szemüvegen keresztül vizsgáljuk a kultúraközi kommunikáció kutatását, eredményeinek hasznosíthatóságát, vagyis áttekintsük a kultúraközi kommunikáció – mint alkalmazott nyelvtudomány – ±Ý±±Ǥ
× ±ò ò± ǡ öÀ òǡ±±±ïzásának színterévé, tehát az alkalmazásnak és az eredmények hasznosulásának annyira ݱǡǡérái. El tu òÚÀ ±ǡ ï- ööÚǤ ± Ú ò ±±ǡ Ú ǡ ±Ýï
×ǡzet-
közi turizmus szolgáltató ágazata, az egyre inkább sok-kultúrájúvá váló iskolai oktatás és képzés, vagy akár a gyógyászati szolgáltatások ágazata. A kultúraközi kommunikáció, mint diszciplína kutatási eredményeinek egyik továbbalkalmazói a vállalatok nÚ
×××± ÀÀ×
ȋ
ȌǤ ͞Ǥ ïÚ
× ± ï ÚÀ ±×
À Az emberi viselke±ǡǡݱtosítanak arra, hogy kultúrákat összehasonlítsunk. Mások egy-egy adott kultúrához ÚÝǡïò±±Ǥï±±±ÚÀ±ǡ az émikus és az étikus megközelítés Àȋͥ͝͡͠ȌǤ A émikus megközelítés ï ò × ö
±Ǥ vizsgált elemek egy- ï
Ý ±ǡ ± ǡ
×ǡ Ǥ ïǤ ȋ ± ± ±±±ǣ±±Ý±ÚÚǡ
±ïïÚÚȌǤtúrán, mint rendszeren belül lehetséges. Megismerésük egy-egy adott kultúra, illetve a kultúrában szocializálódott egyén viselkedésének megértéséhez nélkülözhetetlen, de nem, illetve közvetlenül nem szolgálja, a kultúrák közötti összehasonlítást. Az étikus megközelítésben vizsgált elemek, mondhatni, univerzálisakǤ ȋ± × Ý ÚÚ± Ý ï ×ǡòÚ±±ǣݱǡ
±ǡ ± Àǡ ǡ ÚÚÚ±ǡ ±ǡ magas ±ǡ ± ± ±±ǡ ÚÚÝ ǡ Ǥǡ±ï±±ÝȌǤïÚ
× Ý±ÚÀ±ǡ±±eit is. Étikus kutatások, kultúra-ÚÀ òÚÚÝ ò Ǥ
×ǡ
×ǡ×ǡ±Ǥ
±±±ò±±×öveire!
× több területével szolgálja a kultúrák összehasonlítását. A kultúraközi À
× Ƿ
×±ȋ±±ǡnulást, emlékezést, gondolkodást, intelligenciát, motivációt, érzelmeket, személyiséget ±Ý× ÚÀ Ǥdz ȋ ͥͤ͝͝ǣ͞͝ȌǤ A ǡ
× ± ǡ Ú Úò± ï× ò 1950-es években. Ennek egyik eredménye lett – ïȋͥͥ͝͞Ȍkásságára –ǡò±± ȋͥ͢͝͡ȌǤ
lógiai indíttatású a sztereotípiák ±ÝÀ±ȋ – Braly 1933, Levin ͥͣ͟͝ǡͥͣͣ͝Ȍǡ±±ÚÀából.
±À±±Ýòlönbségek napjaink kultúraközi kommunikáció-kutatásában más kérdésekkel is jelen ǣ±±±± ï±±Ýle±±Ǥȋ
͜͜͟͞Ȍ A
×±
× – többek között – ݱ±±öÚǤÚǡòÚÚÝïÝȋȌ±±ÀǤ en értéket képviselnek például a család, a barátok, a munkavégzés egyes aspektusai, az emberek egymás iránti viszonyulásában a bizalom, a Àݱ±ǡ ±ǡ × × Ǥ × ×ö-kutatásoǤ×ݱ± ±± ǡ × Ǥ ǡ ×±±Ú±Ý×±±ǡ ±±ságot tulajdonítanak a kultúrközösség tagjai, menyöÚ×±±ò±±±òǤȋ ±ȋǣͤ͜͜͞Ȍǡ
individuális, mind a csoport- ȋͥͥ͝͞Ȍǡ ± ȋ – – ͜͜͟͞ǡ – Basanez – ͥͥͤ͝ȌǤ
×
ÚÝÝǡ ï± ±Ý ± ǡ±ÀǡÀǡz ïݱöÚÚÚÚÚò± ȋ ͥ͢͝͝ȌǤ±ÚÚÚ-szerephordozónak tekinti. A közvetlen szociális helyzet nagymértékben megszabja, hogy az egyén milyen képben jelenhÝǤǷ
×Ú±Ýǡǡ ±± ±
× ǡ ò± ǡݱ-±±ȋǷdzȌÚǤdz ȋ ǡ ͥͣ͢͝ǡ͜͝ǡ ± ͥͤ͝͝ǡ ͥ͞ȌǤ Az egyéneknek igazodniuk kell az adott Úȋͥͣ͟͝Ȍǡò±tokat. Thomas értelmezésében követniük kell a kulturális standardokat, mert a közösség csaÀ±ȋͥͥ͝͝ǡͥͥ͝͠ȌïÚÀ közösségben élvezett tekintély À×ǡÝǡÚ×±±Úö×ǡ
építésnek spektruma ï òÚÚÝ ± ȋͥͥ͝͡ȌǤ Az ï× is hozzájárul modelljeivel a kultúrközösségek összehasonlításához. E kutatások közül legismertebbekké Florence Kluckhohn és Fred Strodtbeck ȋͥ͢͝͝Ȍ ± Ǥ Ǥ Ý ×
× keretet dolgozott ki, amelye ±Ý × ȋÚ ÚÚ ± ȌǤòÚÚÝï
×±±ÝòÚ±
ȋͥͥ͝͡ȌǤ
×gusok többnyire kvantitatív kutatásaivǡ±ÝÀ±Ý×reket.
Az ±is számos vonatkozásban járul hozzá a kultúrák összehasonlításához. A kultúrákat összehasonlító pragmatikai, a szocio-pragmatikai kutatások és a diskurzus-elemzés, a beszédaktus-kutatások Ý Ý±öǤ ȋmaert –
ͥͥ͝͝ȌǤ E körbe tartoznak a nyelvhasználat alapjául szolgáló elvek, maximák tanai. Ezek Úò
ȋͥͤ͟͝ǡ ͜͜͞͡Ȍ ± ± Ǥ ± × ȋò±±ǡ ±ǡ ±ǡ ±± ǤȌ ǡ ±ò ݱ± ±Ý ïÚÚ±±Ǥ ××ÝÚÚ××ÚÀǤ ȋȀ±±±ǡ×±±±±ǡǤ±Ý ïȌǤȋ
-ͤ͜͜͞Ȍ Az Úïǡ±Ý±À, ±ÝÚtérbe szorításával, lealacsonyításával a viselkedésre vonatkozó kultúránként e±Ý òÚǤ ÚÝÝ ± Ǥȋͣ͜͜͞Ȍ ïÚÀݱǤÀǡ± közlé×ÀòÚ±±ȋ– ͥͥͣ͝ǡ
-ͤ͜͜͞ǡ– Franklin ͤ͜͜͞ȌǤ
×ǡ nyelvi tabuk, a humor nyelvi jellegze± ÚÀ× ǡ ± × Ǥ ȋ ͣ͜͜͞ǡ dasi 2008, Andor – Szirmai ͜͜͞͝Ȍ A
is gazdag adalékokkal szolgál a kultúrák összehasonlításához. Példa erre a nyelvi asszociációk kutatása, mint a színek és jelöléseikhez kapcsolódó érzelmek és asszoc
×ȋvörös: vér, háború, bor – az angolban red: szeǡöǡȌǡÚÝÝǡ±±Ý±Ǥ A Àpéldául az állandósult szószerkezetek, a nyelvi képek öszszehasonlító vizsgálatával mutat ki érdekes kulturális különbségeket és áthatásokat ȋ Úͥͤͣ͝ǡͥͥ͢͝ǡͥͤͣ͝ǡͥͤͥ͝ǡ͜͜͢͞ȌÀ
ma egyik legizgalmasabb területe a gender-ȋ͜͜͜͞ȌǤ A
×-kutatás számára a többek között ݱǡ
×ï±±Ýǡ±±± jelentenek iz±±ȋ – ͥͥ͢͝ǡ ͜͜͞͞ȌǤ 3. A kultúraközi kommun
× ±
× –
À Ú±nye A kultúraközi kommunikáció és interakciók kutatásának egyik célja, hogy minél pon À Ýǡ ±Ý ï
× ± ±òǤ ݱ ǡ ÝǡòÚ±ÝǷï-
kor”. Minthogy az emberi interakciók érzelmi, szociális szerep-aspektusokat, kommuÀǡ ÚÚǡ ïÚ
× tok csak a ±±
À±Ýtizálva és módszereit kombinálva írhatók le sokoldalúan. ±ö ± ǣ „Kulturelle
-ungarischen Wirts
-dz ȋ
͜͜͟͞ȌǤ
ȋ͜͜͟͞ȌÚÀ±×ǡ Ú±Ǥ±ǡ±ǡ±±± stílusokat, a kritika- ± -kezelés ×ǡ egyik és a másik kultúrában, a testnyelv és a nem verbális viselkedés megnyilvánuláǡ±ǡǡݱ±±–kezelést, a térkezelést, a sztereotípiákat, továbbá bizonyos lexikai és szemantikai sajátosságokat. Az „Arbeit und Kommunkation in deutsch-
dzȋ͜͜͞͞Ȍ kultúra-standardok módszerére építve szintén több diszciplína megközelítésében veti össze a német-magyar az ismérveket. Szalay az összehasonlításhoz a munkahelyi viselkedést, munkastílust, a problé× ±ǡ
×ǣ Ú×ǡ ݱgvállalás, òöÚ±×ǡÝÀǡÝ ǡ ± Ýǡ ǡ nemek viszonyát veszi alapul. Ezek azok a dimenziók, amelyek az interjúk alapján kritikus elemeknek bizonyultak. Ƿ±Údz
Àöȋ͜͜͜͞ȌÚò±ÝǤ ±
×Ýȋݱzköǡǡ
±ï
±À±ȌÝÀ±±±À±òöÚ±Ǥ ͠ǤïÚ
×±òǡ ǡan A kultúraközi kommunikáció kutatásának eredményeit számos tudományterület ±ǡ±ÀǡÀǣÀ- és tolmácsoláskutatás, a pedagógia, a diplomáciai tevékenység kutatása. A szolgáltatások nemzetközivé válás Ú ò ×±ǣ ǡ gyógyászati szolgáltatás. Mindezek között kitüntetett helyet élvez az òǡǡ Ǥ ± × ±± ± òÚÚÝȋǡȌǡ±ò típusához, illetve tevékenységéhez ÚÝǤ öÚ±± Àǡ ± ± À ±±gek kiemelkednek kulturális érzékenységükkel. Ilyen a Ýmenedzsment, amely Ý ±ö ± ݱö ȋ±±öǡ ïǡ
ÝȌ×À-
Ǥò±Ýǡǡ±±ǡválása, ݱ±Ǥ±±ï-érzékeny. Különösen azzá válik, ha azt Ú ÀÝ végǤ ±ǡ cross-cultural management/interkulturális menedzsment, amelyen igen gyakran cross-cultural human ressource management/ interkulturális em Ý ±òǡ
-elvárásokkal jellemezÝǤ ±öǣ cross-cultural, intercultural (communication) competence/ interkulturális (kommunikációs) kompetencia, a cultural intelligency/ az interkulturális intelligencia ïǤ±±ò±Úǡ Ý ± Ú tottak képesek ±ò±×±Ý ï
×ǡÝǡǤݱÀǡ±±±ÝïǤ A nemzetközi nagyvállalatok egy×±Ý
ǡ
± Ú öÚǤ
ǡ
± × hordozza a társadalmi értékeket, a szociális normákat, a viselkedési szabályokat. A helyi lakosság általános iskolázottsȋÀ×ǡ-òÝǡï×ǡǤȌǡdolkodási mintái, vallási és ideológiai világszemlélete közvetlenül meghatározzák, kihez, mit, milyen csatornákon lehet eljuttatni. A vallási keretek nemcsak a kommunikáció tartalmát, csatorna- és eÚǡ
×ÝtéÝ À Ú ±Ǥ ± òǡ mun±±±±ïszokottal. A társadalmi ér± ±
– ±ȋݱ±Ȍǡ±ǡkult csoportok – ±±±
×±Ú±×Ǥkedésre vonatkozó normá±ǡ± ideáltípusos megnyilvánulásokat.
×±ïò
±
Ýǡ ± ×ǡ
×ǣ az ǡ
±±ǡǡ±Ý
× ǡ Úǡ ÚòÚÚݱǡ±×nÝ
ȋ͜͜͞͝ȌǤ
Ýǡ À ± ±ǡ Àǡ ÝÀ±± ݱǡ hiánya, a tolerancia-szinǡ±Ý±±Ý eltérés kezelése is olyan probléma-òǡ × × ö
ÚǤ A kommunikációs normák és kötöttségek a helyi nyelvhasználat, az elvárt kommunikációs stílus, a tabutémák, a verbális tabuk, a nem verbális kommunikáció Ú±ǤÚ±ÚÚ ±±ǡ
×ǡílus, a
ݱ ± ×ǡ ± -± ±ǡ távolságtartás a közvetlen személyközi kommunikációban, a tabuk megsértése, a nem òÚÚݱǤ A globális vállalatok vállalati munkanyelvet határoznak meg. Ez manapság egyre inkább, de nem kizárólagosan, az angol nyelv. Egy nyelv munkanyelvvé nyilvánítása Ý ÝÚ ± À ǡ ± ±×Ǥ±±k megvitatásában még az idegen ±Ýö
×±± òǤÀ±
±±ÚǤ A kultúraközi kommunikáció vizsgálata azáltal kapcsolódik a nemzetközi vállalati kommunikáció problémáinak megoldásához, hogy a szociális, szociokulturális,
±Ý ±
× ÚÚ± ± ××±±öǤdasági értékteremtés nélkülözhetetlen támasztékává válik. A vállalat globális kommunikációs céljainak követése közben a helyi kommunikációs normákhoz alkalmazkodás csak az interkulturális kommunikációt kutatók iránymutatásával valósulhat meg. Ezek keretében szere±±ȋ͞ǤȌǤ ïÚ
× × À ǡ ponensekre kell kiterjednie a kulturális intelligencia megszerzésének. 1HP]HWN|]L YiOODODWYH]HWpV ]OHW
$NXOW~UDN|]L NRPPXQLNiFLy NXWDWiVD
.XOW~UD |VV]HKDVRQOtWy GLV]FLSOtQiN
2. ábra A diszciplínák együttes hatása a nemzetközi vállalati kommunikáció kutatására A kulturális intelligencia ȋ
ǡ Ȍǡ
ȋ
ǡ Ȍ ±
× ï Ǥ és Soon Ang 2003- À
ǣ
ÀöǤ±ïǡݱݱ Ý ǡ ïÚ
×ǡ menedzsment irodalmában.
±
Ú±ǡ de túllép annak határain azáltal, hogy a másik ember észlelését kitágítja a kulturális dimenzióval. ±ÀÀ±±ÝǣǷ
±
ǡÝǡ±±Ǥǥ± az érzelmi intelligencia egyik közös eleme –
×– a ’hajlam a késleltetett véleményalkotásra –
±ÝǯǤrális intelligenciával megáldottak számára ez órákat vagy napokat jelenthetǡ
esetén ez hetekig vagy hónapokig is eltarthat. Mindkét esetben szükség van arra, hogy min±±ò±òǣ±òÚÚï ××ǡ ± À Ǥ Àuk ki biztoǡÚÝǡ±±ÝǤ×Ú±À±Ǥdzȋ–͜͜͞͡ǡͤ͝Ȍ A kulturál
ǡ ǡ ± ǡ ± ±Ý ǡ ǡ ǡ ï-± ± ±Ý ±± Ý ÚÚ ± ǡ Àö±ÝÝ kovácsolni. A kulturális intelligencia összekapcsolja a kultúraközi ta±ǡÀ±×ǡ±ïÚòöÚ± ±×ݱǤ Egy ilyen emberi érték komplex tudásból, készségek sorá× Ý Úǡ òÚÚÝ ÚÚ±ǡ ×ǡ ±±ǡ öÚǡ ǡ ± ± ±òǡ ± ±
± À problémamegoldással párosulnak. A kulturális intelligenciával rendelkeÝ òlönbséget tud tenni egy másik ember kultúra által meghatározott viselkedése és az ±±±Ý×ǡ±Ýǡ univerzális magatartások között. ǡ-ban dolgozó szeÝǡ±ǡ
Àǡ ± ±Ȁ
× òÚÚ Ǥ À ȋ fejȌ ±ǡ ǡ ÀòÚÚݱÝló jeleket, a melyekkel el lehet ï ±Ǥ ȋ A kultúrában szocializálódott személy ±±ǡB kultúrában szocializálódott emberek sosem ±±Ýǡ±òÚǡ ±ǡÝǤȌȋtestȌǡ hogy az A-kultúrabeli ±±ǡÀB-kultúrabelihez, átveszi bizonyos szokásait, modorát, cserébe viszont bizalmat kap. „Aki ± ± À× ± ǡ
±
±Ý ságot.” – ±Ýȋ–Mosakowsk͜͜͞͡ǡͤ͞ȌǤ Az érzelmi/motivációs kom ȋ szívȌ × ± ǡ ǡ eredménytelen próbálkozások következtében a közeledést a másik kultúrához: motiǤ
Ýligencia típusait, szintjeit is meghatározzák. A csak a × ö òöÚ ± provinciális típustól ± ±Ý kaméleon À kozatot különböztetnek meg. A provinciális számára nehézséget okoz, ha ki kell lépnie saját kulturális környe±Ý. Az analitikus ±ïbályait és elvárásait. Az ösztönös ǡ öǡ ± ǡ ÚÚÚ az ǡ±±ÝǡǤ A követ ï ÚÚǡ Ý kálja a számára új kultúrához tartozását. A mimikrijátékos ±±ǡ ed viselkedési elemeket, de ezt öǣ±
×±± ±Ǥ A kaméleon Úݱǡ el tudja hitetni magáról, hogy helybéli. Olyan eredményt képes elérni, mint amilyenre ±±ǡ±±±± Àò×Ǥȋ–Mosakowski 2005, 83-ͤ͡Ȍ
Ý más kultúrabeliek érzelmi megnyilvánulásaiban is. Például a nyugati kultúrában szocializálódottak is képesek lehetnek a keletiek „sok pszichikai tartalommal telített” viselkedésének helyes értelme±±ǡÝǷ×Ú±±elmi összhangra és együtt±dzǡ ǡ Ƿ ±±ǡ ± ±
×ǡ±ïǤdzȋͥͤ͜͝ǡ ͣ͟Ȍnyalatok értelmezése a kulturális intelligencia részét képezi. Ú
×òݱÀhaױݱǡïÚkáció és interakciók kutatását tápláló tudományterületeken jól ismertek. Álljon itt néhány példa: x ±Ý ï
× Ý ± Ý ï ÚÀ×
× À ± ÚÝÝ òÚÚݱ± problematikája. x ﱱݱÀÚött például az antropológusok által isǡ Ý ± ±Ý± ǣ Ý kotó, csak hagyni kell, hogy a munkában kiélhesse pozitív adottságait – az emÝǡǡÝǡkülönben nem telÀǤ x
ï× Ý± ± – kezelés ï±±±±ǡݱǡÝï±ét.
x
x
±ǡ±À, ±±ǡï
±±±±ÀÚ±±Ýǡ±ÝïÚÝÝ egyének interakciójában. ݱ±±±ïòݱò±ÝǤ
± ò ± ± × ïÚ
×ÚÝǤÚ± be ͜͜͜͞Ǣ ͜͜͞͞Ǣ
͜͜͟͞ Ǣ
ͥͥͥ͝Ǣ ͜͜͟͞Ǣ ± × ͤ͜͜͞Ǣ
-Szombathelyi 2008 kutatásait. ͡ǤÚ± A kultúraközi kommunikáció kutatása integrálja és alkalmazza az összehasonlító diszciplínák kutatási eredményeit, és maga is alkalmazott diszciplínává válik számos tudományterületen. A további kutatások és a gyakorlati hasznosítások között kiemelkedik a gazdasági, üzleti és vállalatgazdasági tudomány és gyakorlat. A kultúraközi
× ± ±ò ïÚ ȋ ÝȌ ǡÚ
×Ǥ Ý ò ± ±Ǥ ǡÝï±ÚÚÝǡݱ ïÚ
× Ǥ ösztönzések a kutatás horizontális gazdagodását váltják ki.
Irodalom ǡ ǤǤȋͥͣͣ͝ȌǣAz elÝÀ±Ǥǣ ×. × – Szirmai M× ȋ͜͜͞͝Ȍǣ Hogyan humorizálnak a japánok? In: T. Litovkina Anna – Barta Péter – ȑǤȒǣ A humor dimenziói. BudaǣÚ×ǡͣͥ͝– 191. Arts, W. – ǡ Ǥ – ǡ Ǥ ȋ͜͜͟͞Ȍǣ The Cultural Diversity of the European Unity. Boston: Brill. Blommaer, J. –
ǡ Ǥ ȑǤȒ ȋͥͥ͝͝Ȍǣ The Pragmatics of International and Intercultural Communication. Amsterdam: John Benjamins. ± ȋ͜͜͜͞Ȍǣ A magyar menedzserek és a nemzetközi feladatok. OTKAkutatási beszámoló. Pécs. ± Ý ȋ͜͜͞͝Ȍǣ Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Budapest: Akadémiai kiadó. ±ȋͥͤ͜͝ȌǣAz empátia – a beleélés lélektanaǤǣ ×Ǥ ǡ Ǥ – ǡǤȋͤ͜͜͞ȌǣThe Mindful Intarnationǣ
Working Effectively Across CultureǤǣ
Ǥ
ǡ Ǥ ȋ͜͜͟͞Ȍǣ Kulturelle Unterschiede in der deutsch-ungarischen
WirtschaftskommunikationǤ Úǣ. ǡ Ǥ – ǡ Ǥ ȋ͜͜͟͞Ȍǣ Cultural Un
ǣ
CulturesǤǣ. ǡǤǤ– ǡǤȋ͜͜͞͠ȌǣCultural IntelligenceǤǤ 2004. október, 139 – 146. ǡ Ǥ Ǥ – Mosakowsǡ Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍǣ Kulturális intelligenciaǤ manager. 2005. január-Ǥͤ͜– 86. Eggins, S. – ǡǤȋͥͥͣ͝ȌǣAnalysing Causal ConversationǤǣ. Úȋͥͤͣ͝ȌǣMagyar-német-orosz beszédfordulatok. Budapest: Tankönyvkiadó. Ú ȋͥͥ͢͝Ȍǣ Deutsche Phraseologie kontrastiv. Intra- und interlinguale ¡Ǥǣ Ǥ
ǡ ǤǤ ȋ͜͜͞͞Ȍǣ Cross-Cultural Business BehaviorǤ ǣ Business School Press.
ǡ ǤǤ – -Ǥ ȋͥͥ͢͝Ȍ: International Business Negotiations. ǣ Elsevier.
ǡǤȋͥ͢͝͝Ȍǣ
ǣ
. Indianapolis: Bobbs-Merrill.
ǡǤȋͥͥͣ͝ȌǣÉrzelmi intelligenciaǤǣ±×.
ǡǤȋ͜͜͞͞ȌǣÉrzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest: Edge 2000. ǡǤǤȋͥͥ͝͡ȌǣThe Silent LanguageǤ ǣ. ȋͥͤͣ͝ȌǣǤ
deutsch – ungarischǤòǣ. ȋͥͤͥ͝ȌǣSprach- und kulturspezifische Züge phraseologischer Vergleiche. ǣ ±
ǡ ǤȑǤȒǣͤͤǤǣͥ͝͡– 205. ȋ͜͜͟͞Ȍǣ . Human Resource Development in Asia – National Policy Perspectives. ǣ 80 – 86. ȋͤ͜͜͞ȌǣMiért nem nevetnek a vicceinken a japánok?
– T. Litovkina Anna – ±ȑǤȒǣEzerarcú humor. Budapest: Tinta kiadó, 51 – 59. ǡ – ǡ ȋͤ͜͜͞Ȍǣ Kultúrák és szervezetekǤ ±
ǣ
– . ǡǤȋͥͥͤ͝Ȍǣ Ǥ Psychology. Vol. 13. Ǥ͟-4. 230 – 240. ǡȋ͜͜͜͞ȌݱǤ ǣ ×– ö
ȑǤȒǣSzínes eszmék nem alszanakǤ± ÚÚǡ±
ǣ
Ǥ Inglehart, R. – Basanez, M. – ǡ Ǥ ȋͥͥͤ͝Ȍǣ ǣ Cultural Sourcebook. Ann Arbor: T
Ǥ ǡǤ– ǡǤǤȋͥͣͥ͝Ȍȑͥ͟͟͝ȒǣÀ±ÝÀ±Ǥ ǣǤ– Ǥ– ǤǤȑǤȒǣö
×±±sei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 105 – 121. Kluckhohn, F. –
ǡ Ǥȋͥ͢͝͝ȌǣVariations in Value Orientations. ǣper and Row.
ǡ ǤǤ ȋͣ͜͜͞Ȍǣ Motivational and emotional aspects of the selfǤ
ǤǤͤ͡Ǥͣ͟͝– 344.
ǡ Ǥȋͥͤ͟͝ȌǣPrinciples of Pragmatics. London: Longman.
ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍǣ ǣ -West divide? Languages. Vol. 6. 81 – 96. Lendvai En ȋͣ͜͜͞Ȍǣ Verbális humor és interkulturális kommunikáció. In: yelvo XV. 2, 3–9. ǡǤǤȋͥͣ͟͝ȌǣCulture, Behaviour and PersonalityǤ
ǣ. ǡ Ǥ ȋͥ͝͡͠Ȍǣ Languaage in Relation to a Unified Theory of the Structure of Human Behaviorǡ Ǥ ǣ
Ǥ ȋ͜͜͢͞ȌǣKollokationen in der Wortschatzarbeit. Wien: Praesens Verlag. ǡǤȋͥͥ͝͞ȌǣThe Status of linguistics as a science. Lang͡Ǥͣ͜͞-214.
ǡ ǤǤ ȋͥͥ͝͞Ȍǣ
ǣ
advances and empirical tests in 20 countriesǤ ǣ ǡ ǤǤ ȑǤȒǣ Advances in Experimental Social PsychologyǤǤ͞͡Ǥǣ
Ǥ͝-65. ǡǤȋͥͤ͝͝ȌǣKultúra és viselkedésǤǣ . Spencer-ǡ Ǥ ȑǤȒ ȋͤ͜͜͞Ȍǣ ǣ ǡ
Politeness TheoryǤǣ. ǡǤȋͥͥ͝͝ȌǣKulturstandards in der internationalen Begegnung. SSIP-Ǥ 61. 55-68. ǡǤȋͥͥ͝͠Ȍǣ
Ǥ Úǣ. ǡ Ǥȋͥͥ͝͡ȌǣRiding the Waves of CultureǤǣ
Ǥ ǡ ǤǤ ȋͥ͢͝͡Ȍǣ Language, Thought and RealityǤ ǣ ǡ ǤǤ ȑǤȒǣ Selected Writings of Benjamin Lee WhorfǤǣ.
Hungarian characteristics ǯ
Falkné Bánó Klára ǤǤ̿ǤǤ
A ×Àö±± Ǥ
×Ýǡ±±×ÝǡòÚÚ×Ǥ±Ýságok megértése, interkulturális interakciókban az alkalmazkodás viselkedés reper±ÀÝǤ±±× ǡ ǡ ǡ ×ǡ ± -±± ±nyeinek mentén megkÀ±ò ±± ȋòȌ ǡ±Ý×Àö±ǤÀòïݱǡ×ǡ± sajátosságok ötÚݱ±ǡ ±± ïǡ ± vagyunk, mi, magyarok. Példákkal illusztráljuk, hogy mit mond a nyugati világ rólunk, és mit gondolunk mi magunkról a XXI. században. Keywords: globalisation, cultural diversity in Euroǡ
tics, cultural dimensions, changing attitudes. ͝Ǥ
The 21st
ǯǯ
Ǥ but that does not mean that we
Ǥ
ǣ
ǡ
ǡ
Ǥ
ǡ
ǣǯ ǡ
ǥǯȋͥͥͣ͝ǡ͜͝Ȍ
ntly the utmost
Ǥ
ǡǡ proposed in 2005 that 2008 should be designated ǯIntercultural ǯǤ
lows:
ǯǥ
Ǣ
g in the European ǡ
ǡ
use intercultural dialogue to realise an active European citizenship open to the world,
pǢǯȋ͜͜͞͡ǡͤȌ In the Annex to the document and its impact on is emphasized: ǯ– cultural, linguistic, ethnic and religious in particular – is becoming ever greater. Moreover, globalisation, whether perceived negatively or positively, has
ǡ Ǥȋǡ ͡Ȍ
ǡ
͜͜͢͞ǡ ǯ
ability to deal with a more open, but also more complex, cultural environment , where,
ǡ
ǡǥǯȋ
ǡ
͟͜ǡ ͜͜͢͞ǤȌ
Ǥ ǤǤ ǡ ǡ
ǯ cing the challenge to integrate Europe, I would probably start with culture.’ ȋ--ͥͥͥ͝ǡͤȌ
ǡ
Ǥ
ǡ ǡǤȋ ͥͥͣ͝Ȍ
ǡ
distance, individualist, ȋ
Ȍǡ
ȋ ǡ ǡ ǡ ǡ Ȍǡ
ǡ and Austria are strong uncertainty avoidance cultures, and Finlandǡ ǡ
ǯ
Ǥǯ
less low-context cultures and have monochronic time orientation. On Trompenaars’ most characteristic dimensions they are universalistic, i.e. rule oriented, neutral and
ǡ ǤǤ
Ǥȋ ±× ͥ͜͜͞Ȍ On the contrary Latin cultures are large, or at least larger power-distance, some are having more collectivist, e.g. Spain or Portugal, some more individualistic tenden
ǡǤǤ
Ǥ
ǡ French,
ǡ
ǡ ǡ
ǯǡ -
ǯ
,
Ǥ ǯ nean cultures are particularistic, i.e. human relationships are more important than ǡǡǡǤǤ in
ǤǤǡǯ Ǥȋ ±×Ȍ 2. Hungarian cultural characteristics on cu
ǡͣ͜͠͡͠ organisations, mainly American-
ǡ nisations, we can say the ȋȌ
ǡ
Ǥ These cultural characteristics
ǯ
– eastern and weǣ
ǡ
ǡ
ǡ
ǡ emotional, high-
ǡ
ǡ moderately long-term oriented, and can be characterised by a high uncertainty avoidance l ȋ ± × ͥͥͥ͝ȌǤ
also supported by the
Ǥ
͝-ͣǡǤǤ
ǯǯ͡ǡ͢͡ǡ
collectivism 3, 53, in-
͡ǡ͞͡ȋ
Ǥ͜͜͞͞ȌǤ These results are
ǡ
ǡ
ǣ
ǡ
Ǣ ǡ
Ǣ
Ǣ
ǡ
ǡ ǡ Ǣ Ǣ
ȋ ±×ͤ͜͜͞ǡͥͥ͝Ȍ Similar comments are heard e.g. about the French, or ȋͥͥ͝͠ǡ ± ×ͥͥͥ͝Ȍ-
ǡ have a large power-
Ǥ
ÝǣƮtough as Americans, as roman
ǡ
ǡ
ǤƮ
ǡ Ý’s opinion, to the Italians or the French. ȋͥͥͣ͝ǡ͢͞͡Ȍ
or Italian business cultures, especially with regard to hierarchical attitudes, a tendency towards strong uncertainty avoidance and highly relation-oriented attitudes. 3. ǫ
ǡ are ’particularly responsive, subjective, empathetic, ȋ
ǡ Ʈ ƮȌǡ
ǤƮ
characteristics, also true about the F
Ǥ ǡ ǤƮ ǡ have a highly relation-oriented and high-
ǤƮȋͥͥͣ͝ǡ͢͢͞Ȍ
collectivist values, and ǡ ǡ
ǡ
ces, show a tendency to become more individualistic.
Ʈ
ǤǤǤƮ ȋ
ͥͥ͝͡ǡ ͟͝͝Ȍ ǡ ǡ communist became more communist than the Russian ones, and nowadays perhaps
ǡ becoming much more individualistic with a much shorter term orientation than their
Ǥ
Ʈ ǤǤǤ ǤǤǤƮ ȋǡ ͥ͜͝Ȍ ƮǤǤǤ
-they must com de
ǤƮ ȋǡ ͟͝͝Ȍ ǡ Ʈ well-
ǤƮȋǡ ͝͝͞Ȍ ǡǯ
-East Europe also points
k
ǣ Ʈ
ǡ ǤǤǤ
l-high-
ǤǤǤ
-
ǤƮ ȋ ͜͜͜͞ǡ͜͝͞Ȍ
Ʈ
ƮǤed
ǡǡ
ǡ
ǡ
ǡ
Ǥ ȋ ± × ͥͥͥ͝ǡ ͤ͜͜͞Ȍ ich
ǣƮ
ǡ
ǤƮ ȋ
ͥͥ͝͡ǡ͝͝͝Ȍ ǡght
compared to American or British low context and individualistic traits. People in your
ǡ
ong to, ǡǤȋ ± ×ͥͥͥ͝Ȍ-context cultures, like France or Belgium, or even more in Japan, e.g. where people can be characterised by an even higher
Ǥ
ǯ ǯ ȋ
ͥͥ͝͡ǡ ͤ͜͝ȌǤ ǡ
Ǥ ǡ
Ʈ
Ʈ
ó -ǤƮ -esteem on the outside, but this nation is very very proud in its depths. Ǥ Ʈ Ǥ esteem as they tend to sǡǡ
Ǥ Ʈ
ǡ ǡƮǤƮƮ withdrawal to ce
Ǥ
Ǥ
Ǥ
ǡ
Ʈ-ǡ
ǤǤƮǡǤƮȋ ±×͜͜͞͝ǡͤ͝͡-ͥ͝͡Ȍ ǡ out by several authors, are accomplished complainǤƮǡǤƮ ... Ʈǡǡ
ǤƮȋ
ͥͥ͝͡ǡ͝͝͠Ȍ ǡ been pointed out by several western authors as well and they appreciate it also in other ǤǤ ȋ ±×ͤ͜͜͞Ȍ ͠Ǥǯǡ
ǡ
Ǥ ǣ Ʈ
Ǥ
ǡ
East on the one hand and the West on the other. It also marks the divide between the
-eastern Europe and the unstable Balkan naǤ
ǡǡǤ ǡ
ǡ
ǤƮȋ ͥͥ͟͝ǡͥ͠Ȍ in 2006 in the weekly, ’168 óra’,
ǣǣǯ-way towards Europe and which way it will turn will decide now. It can become a balanced, modern European state and it can also become a country built on authoritǡǤǯȋ ǯ Ǥ ͜͜͢͞Ȍ Ǥ
the direction to take. This seems to be supported by other western opinions, e.g.
Ʈǡ points out Ʈǡ Ǥǯ Ʈǥ ǡ together by their Magyar language, a culǡ ǡ
ǤƮ ȋ
ͥͥ͝͡ǡͤ͜͝ȌƮ
͜͜͜͝ǡ
ǤǤƮ ȋ
ǡ ǡ ͝͝͡Ȍ ǣ Ʈǡ
ǡǡ
ǤƮ ȋǡ ͝͝͞Ȍ eral western managers working with Ǥ ͜͜͜͞ ǡ ǤǤ Ʈ
Ǥ ǡ
ǡ ̾
̾
ǥ
-Soviet
ǤƮȋ͜͜͜͞ǡ͜͟͝Ȍ
ǡ ǯ
ǯ Ǥ okros in an article ǯ ǯ Ƿ2± dz
ǡǣ ǯ
ǡ ǡ culture and the syst
ǡ
Ǥǯ ȋ ǯ Ǥ ͤ͜͜͞Ȍ
s. The ͤ͜͜͞ ǯ
Ǥ
ǯǤȋͥ͢Ȁͤ͜͜͞Ȍǡͤ͜͜͞ Ǥ-
ǡ
ǡ les we have.
Ǥ On the other hand, by contrast, the Eurobarometer survey ͜͜͞͝, showed some more
as regards the attitude to the ǡ to the globalisation process in general, in some cases more
ͣ͞Ǥ
Table 1. Eurobarometer Spring 2010 –
͝ive attitude towards ǯ
ͣ͞Ǥ
Table 2. Eurobarometer Spring 2010 – A ͜͜͞͞͝
ͥ͜͜͞
Ǥ Summary ǡ
Ǥ about the post- ǥǤǯ ȋȌ
Ǥ
ideal and have contributed enormously to the thinking and
Ǥȋͥͥͣ͝ǡ͜͝Ȍ
ǯǥ
tion than British inventiveness, French wit, Slav music, Itali
ǡ
ǡǡ
ǡ
ǥǡ
Ǥǯȋǡ͟͝–͝͠Ȍ
in this best combination in the world, Europe, in a balanced modern European state.
ǡ Ǥǡ
ǡ Ǥǡ
Ǥǡ ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ
ǣ tradition and transitionǤ ǣ ͣ͟ǡͥ͢-80. ǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞Ȍ A magya Ú± ݱ
. Élet és Irodalom, szeptember 12. ǡ Ǥ ȋͥͥ͢͝Ȍ In search of the Hungarian SoulǤ ǣ ǡ ǡǤǡ
ǡǤǤǡǣÚ×Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍ Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council concerning the European Year of Intercultural Dialogue 2008. Ǥ ±×ǡǤȋͥͥͥ͝ȌMeeting the Intercultural Challenge in Hungary. In: Meeting the
ǡ ǡ Ǥǡ ǡ Ǥǡ -Kasper, K., Salo-Lee, L. ȋǤȌǡǣ
Ƭǡͤ͝͞-138. ± ×ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍ ǣ Ʈ
Ʈ Ǥ In: ǢǤǡ A., ǡ Ǥ ȋǤȌǡ ͥͥͥ͝
ǡ ǣ Battello Stampatore Publisher, 154-163. ± ×ǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞Ȍ Kultúraközi kommunikáció. Az interkulturális menedzsment aspektusǢ
Ǥ ǣ Kiadó. ±×ǡǤȋͥ͜͜͞Ȍ ï×±±Ý×pában. ǣ Ý Ǥ ͣ͜Ǥ ò±Ǥ
± ǡ Ǥ ǡ Ǥ ȋǤȌ Ýr: Széchenyi István Egyetem, 62-ͣ͞.
ǡǤȋͥͥ͟͝ȌThe Rebirth of History, Eastern Europe in the Age of Democracy. 2nd edition. London: Penguin Books. ǡ Ǥ ȋͥͥ͝͠Ȍ Euromanagers and MartiansǤ ǣ
ǡ
Ȁ. ǡǤȋͥͥͣ͝ȌWe EuropeansǤǣ
ǡ
ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞Ȍ ǡ Ʈ TreasureǤ ǡ ͜͜͜͞Ǥ ͥ͞Ǥǡǡ
Ǥǡͥͥ-106.
ȋ͜͜͢͞Ȍ Decision adopted by the European
Parliament and the Council of the European Union concerning the European Year of Intercultural Dialogue 2008. ǡ
͟͜Ǥ ǡǤȋ͜͜͢͞ȌMagyarország félútonǤͤ͢͝×ǡ Ǥ±Ǥͤ͞ǤǤ július 13.
ǡǤȋͥͥ͝͡ȌFrom Da to Yes. Understanding the East Europeans. Intercultural Press, Inc. ǡ Ǥǡ -ǡ Ǥ Ǥ ȋͥͥͥ͝Ȍ
Ǥ Riding the Waves of Culture. ǣ
. Standard Eurobarometer 69/ Spring ͤ͜͜͞ǡǡǤ Eurobarometer Spring 2010: ǣȀȀ
ǤǤȀ
̼Ȁ
ȀȀͣ͟Ȁ̼ͣ͟
̼̼Ǥ
× Ǥ̿ǤǤ
Tendencies prevalent in the 21st century ǡǡ
and internationalization have their impact not only on economy, politics and society, ǡǤ
Ǥ
processes in Europe with special
Ǥ
– mobility and migration – that trigger
Ǥ
ǣ
×ǡ globalizáció, integráció, migráció, mobilitás, nemzetköziesedés 1. Tendenciák és fogalmak ×±
±±ò±±ït ÚòÝǡ±ǡ±ǡ±±ò±– mondhatni – világszerte. Az egyik tendencia az egységesülés irányába mutat, a másik ÝÀö±×Ǥ±k azt, Ú±-±± × × ÚÚÚǡ talok szinte azonos zeneszámokat hallgatnak, nagyjából ugyanazokkal a tárgyakkal veszik magukat körül: legyenek azok okos-ǡ × ± ö újdonǤ±±òǡ± választékát élvezhetjük a nagyobb városokban, vagy hogy mind a munkahelyi, mind a lakóhelyi közösségek a korábbinál sokkal jelentékenyebb mértékben multikulturálissá váltak. AÝ
× szokás tulajdonítani, míg a második tendencia a
× ÚÝǤ
± × ±±ò
ïǡ Ǥ × × ±±±×ÝÝöÚǣ integráció. Az
× ±
× szinonimájaként is használják – òÚÚ-, pedig a két jelenség nem azonos ±ÚǤÚÚò±ǡ az egységesülés – Ý ÝǤ
× ± ± ±ò±ǡ ±ǡ t, hozzá
Ǥ
×Úǡ
±ǡ×±ǣ±ò-
dasági, regionális, politikai vagy társadalmi integrációról. Lényeges elem az integrációs önkéntesség, a saját elhatározáson és döntésen alapuló csatlakozás. A
× ± ± ÚÚ± ±±Àݱ±ǣ
× a nyugati civilizáció ±±± Ú±Ý ö ±± ȋ×Ȍ kat, és azok következményeit értjük az élet számos területén, úgy mint gazdasági globalizáció, pénzügyi globalizáció, kereskedelmi globalizáció, kulturális globalizáció, in
×
×ǡǤȋ͜͜͞͝ȌǤ×× érintetteknek aligha lehetséges, vagyis a globalizáció konnotációjától elválaszthatatlan ±-ǡ Ý Ƿ
±dzǤ ǡ
×À±ÚÚ±nik a globalizáció hátrányos oldalaira és következményeire, mint némely tagadhatatlan ݱȋ±͜͜͞͞ȌǤ öÀ×òÚ± ǣ
V nem-önkéntes kényszer hatására: nincs választás Ý
±
mat alakulására: kiszolgáltatottság
V önkéntes nincs kényszer: van választás partneri kapcsolat òöÚݱtá
͞Ǥ
× A globalizáció ±±± ÚǣÝ egy±ò± ± ȋ± ͜͜͞͠ȌǤ Ezt az egységesülést az egységesítési cél ÀÝ–
±Ú±ǤÚk±
× ±ò±± ±ö étterem-láncok és hotel-
±ò±±ǣ ±± × ugyanǡ±öÚ±– az egységesség okán – racionálisabb és gazdaságosabb. A globalizáció egy másik olvasata a ±Ý±. Ez megnyilvánul az árucikkeknek – ±Ýò– elterjedésében és értékesítésében, a divat és ×Ǥ ± ±Ý – hiszen a megszokott borotvakrémet a világ minden táján be lehet szerezni -, ugyanakkor na ±ÝǤ ±ǡ Àǡ karakterisztikumok háttérbe szorulnak, a couleur locale-nak már nem jut hely a mindent elborító globalizációs Ǥ– negatív – olvasatát a globali
× ǡ ±± gyenge országok kizsákmányolása Ý Ú
ǣ × × × òݱ ±±ö ±À± kiszolgáltatottabb országokra. A negyedik értelmezés ± turálására vonatkozik: az out-sourcing, azaz a termelés kihelyezése olcsóbb munka±öǡ
±
±ÝÚǡ ÀÝǡ Ú ± ǡ termelése kiüresedik – ±ò±ȋǤǤ
±ȌǤ Végül a globalizációnak van egy olyan olvasata is, amely azt az ameri× ǣ×ȋȌ±±±×ǡǡ±ò±±ò±Ý×Ǥ Az amerikai értékek globalizálódása ÀǡÝǡ±ò±± ò±ȋǤ hollywoodi ±ǡǤȌ±±ÝǤ ×ÝÚ±±ÚÚÝ– ±±Ǥ ±
±
±-ǡݱݱ
±±
±±Ǣ-À±±Úember-ǡÝòggetlenül – azaz virtuálisan – kapcsolatot tudnak tartani elektronikus úton. Mondani sem kell, hogy ehhez a technológiai és különösen ±±ò±– ±
× Ý Ǥ ontos katalizátor az angol nyelv, ami – mint közös kódrendszer – ݱ±±
×Ǥ ͟Ǥ× Az × × ÚÚ
× ȋ
× ± ugyanis Európában korábban is voltak – Ý
-Magyar Monarchiára Ȍò±×delem, a vám, a gazdaság, a pénzügyek, a védelem és biztonság, valamint a politika területeire és a monetáris politikától a jogalkotásig egyre inkább elhatalmasodni látszik. Mégis két területen, a kultúra és a nyelv vonatkozásában az integráló törekvések ǡ × × Ú± Ǥ ȋ͜͜͢͞Ȍǡgy Európa kulturális és nyelvi valóságát sajátos × ö ± – × Ý Ýö – hatás alakítja: a
×±
×ǤÀÝÚ±ÚÝǡ± utal, hogy egy adott nemzet vagy ország kultúrája mellett kapjanak teret más nemzetek ±ïǡ
×±Ýǣ±×±gesülést implikál. Társadalmi szinten ez az egységesülési és bizonyos értelemben homogenizáló társadalmi tudat torzulásához vezethet – ò Ƿ ±dz Ƿdz±±Ý±±Ý±ǡÚÚ±±Ǥǡ az európai integráció számtaòݱǷòdz ȋ ï Ƿglass-ceilingdzȌǡ
Ú±ǡ amelyek a nyelvre és kultúrára vonatkozó érdemi integrációt érintenék. Ezek azok a területek ugyanis, amelyeknek Ƿdztársadalmai tudatban már egyet jelentene a nemzeti és kulturális azonosság tudat elvesztésével. ±±± ×±ÝÀÝ ±újulási és promóciós törekvések, amelyek Európában tapasztalhatók az utóbbi két-há±Ǥ±±×ȋǡ-Britannia, Baltikum, ǡ ± ± ǡ ± ǡ ǤȌ ± öban ȋ
ǡö±ǡ±±ïǡǡǡǤȌpasz-
taljuk a hagyományos, a helyi és a nemzetiségi szokások, tradíciók, karakterisztikumok ±±± ± ±± × Ǥ ȋ ͤ͜͜͞Ȍ ± sem, hogy Európa-szerte megélénkült az „országimázs” építés igénye: vannak országok, Ú±±± Ý ±
± Àható eszközök. Ezekben a törekvésekben a másoktól való „megkülönböztetés” igénye nem csak a gazdasági-Ý
±ǡitás-tudat, a nem Ú ÝÀ±± eszközeként is szolgál. Erre pedig társadalmi tudati szükség van egy homogenizálódó közegben. Magyarországon Ƿdz megjelenése és gyors térhódítása is ebbe a jelenségkörbe sorolható. re – az Európai Tanács ±– a „virágozzék száz nyelv, virágozzék száz kultúra” elv érvényesítésének nemhogy jogi akadá
ǡ± ±À×ǤÚÚݱldául, hogy egy-két évtized alatt a walesiek a már-már kihalás szélén álló kelta nyelvükbe tudatos nyelvpolitikájuk révén új életet leheltek – ±± ± À × Ý Ǥ À
éledt csipkerózsika álmából – ± ± öÝ ÚÚÝ À ±ǡ ͜͞ ± ÝǤ -két hasonló pozitív példától, nagy általánosságban mégiscsak megáÀ×ǡ
òÝbalizáció is: az angol térhódítása az ok- Úò±± ± ±ǣ
×±±ǡ±±±ÝÚ
×Ǥ angol a köv±±Úǡ
×Ǥ ±±ǡ ÚÚ ± ±ò közös terminológia és a közös kommunikációs játékszabályok ismeretét is. Az “egy nyelvet beszélni” és Dz±dzÀòÚÚݱ×ȋ -͜͜͞͝ȌǤ ×±Úݱralizmus, a Àö± ݱére és ápolására. Azzal párhuzamosan, hogy a nemzeti, nemzetiségi csoportkultúrák és nyelvek szóhoz jutnak és szerepet kapnak az emberek és a társadalom mindennapjaiban, lassan, de biztosan zajlik Európa szinte valamennyi országában a nemzetköziesedés – ±ÝÚ±±ǡ±ben a migrációnak tulajdonítható. ȋ– ͜͜͜͞Ȍ 4. A nemzetköziesedés ××±Ú± Àö±±Ú± nem csak identitás-±Àݱ-ÝÝ
× tölt beǡÀǡݱ-javító ±Ǥݱ ±± ± ݱ À ÝÀ pozitív kinövése Ú± Ǥ A ݱ eléréséhez nélkülözhetetleÀö±Ǥ ±Ý
ǡ ±ö±ǣ±Ƿvenni” és ezáltal biztosítani a ÀǢ±±ò± a nemzeti összetételt tekintve: a világszínvonalat csak akkor tudják elérni, ha a „legjobbak”-
± À×Ǣ Ý Ƿdz
a legjobb pr ±±Ý- À ±Ý Ý színvonalat. hoz, hogy ïݱ ǡö±±ǡò
×ǡ
Àö±Ýǡ±Ǥ ݱ ±
× ±
ïgy lehet megvalósítani, ha teret adunk a mobilitásnak – ±ǡ
×±Ýòݱ– gondoljunk csak bizonyos nemzetközi kutatási projektekre. A s Ý × ±ǣ ǡ ǡ ö±ǡ ×ǡ òǡ ×ǡǤÝï±Ǥ ±± ÚÝǡ z idegen kulturális környezetben való tartózkodás nem végleges célzatú ±Ý±±Ǥ ± ×ǡ
× megnevezéssel jelölünk. Ennek az érintettjei lehetnek menekültek, akik òÚ± miatt – legyen az ǡ×ǡǡ±××ÝǡǤ– ±ǡ±ǤÝò × Ý
±ǡ push × ÝǤ ò kívül jelentékeny a kivándorlók és más országba bevándorlók, azaz a migránsok száma ǡÝòǡ±ǡ-kilátások, jobb körülmények ȋ×ǡ×ǡö±ǡ×Ȍǡ Ý×ási szabályozás ȋǤ Ȍǡ jobb oktatás reményében egy más országban keresnek boldoǤ×Ƿ±dz– Ý ±ȋ±-ǡ ±ÀȌÝ-hiány miatt a náluk szegényebb országokból „vesznek meg”. pullǡï×Ýǡ elmozdulást. Mindkét típusban Ý×Ý is – Ý ± ennek ellenére ××òï±Ǥ±ráció közötti különbséget röviden az alábbi módon vethetjük össze: MOBILITÁS oda-vissza mozgás van visszatérés átmeneti állapot òÚÚ / javak / ismeȋݱȌ±
V egyirányú mozgás nincs visszatérés állandósuló állapot
öǣ x òÝȋpush-faktorǣÝȌ x òÝȀ×ȋpull-faktor: ±±Ȍ
Mind a mobilitás, mind a migráció a multikulturalizmus kial ÝǤ ǡ±±ö ǡÚÚségben vagy régióban, bizton számíthatunk interkulturális kihívások megjelenésére. A òÚ± ö
ǡ ± × közösségek illetve
±ÚÚ×ÀöÀݱ±òÚ±±±ǡ egészségügyi, oktatási, lakás és életkörülmények illetve szolgáltatások megítélése területén. A kommunikációs nehézségek sem zárhatók ki, még közös nyelvi ismeretek ±±ȋ Úͣ͜͜͞ȌǤ±ǡÚÝ ò±± ±
× À ÚÝ ± × számára egyaránt. ͡Ǥǫ Az interkulturális ismeretek és készségek tanulmányozását és szükségességét hagyo ÚÝǡ ï ï òÝ ±ǤÝÚ±±±×Úǡ×ïrák is kénytelenek lépéseket tenni az ±Ǥ×ÝÚ
×ǡ±Ú±±Ýݱsek prognosztizálhatók a nem-Ýk megjelenésével. x Valamennyi érintett – ×ǡòÝǡ×– köÚ ± ǡ -±ǡ szinergia-ݱ±±Ǥ x ±ò± ±Ú± ÝÀ± ò±geltetnek a tudati identitás biztosítására mind nemzeti, mind egyéni szinten. Ennek egyik eszköze a multiÀö±Ú±Ý±±ÀǤ x Àö±±±ò±±ÚÚ±ǡ szinten és a ÚÚ± ± ÚÚ ± ò± rendelkezésre bocsátani. Ez a békés és alkotó együttélés ára.
Irodalom Borgulya Á. ȋ͜͜͢͞Ȍ×±Àö±±±±túraközi kommunikáció kutatása Ú±ÝǤ ǣ A prioritások és a konvergencia kölcsönhatása a magyar gazdaságban. 2Ú Ȁ͜͜͞͡ǡ ǣ Ǥ͢͞͡-ͣͤ͞Ǥ ±Ǥȋ͜͜͞͠Ȍ
×͡Ǥ͠ǤǣÚ×Ǥ ±×Ǥȋ͜͜͞͝ȌKultúraközi kommunikáció. Budapest: Püski Kiadó. ÚǤȋͣ͜͜͞ȌǷ
×dzǣ
×ǡ×ǡ±ÝǤ Fordítástudomány IX./1.14-39. Ǥ ȋͤ͜͜͞ȌInterkulturális Kommunikáció.(͞ǤȌǣ
Ǥ ǡ ǤǤƬ ǤǤ ȋ͜͜͜͞Ȍ ǣ Progresss. ǣ
Ǥ ǡǤȋ͜͜͞͝Ȍ ǣ ͢͡Ǥǡ ME: Intercultural Press ±Ǥȋ͜͜͞͞Ȍ
×ǣ±Ǥ Budapest: Accordia Kiadó.
Cultural frame switching in intercultural communication Kiss Natália ̿ǤǤ
Introduction
ȋ
Ȍ
ǯ haviour and attitudes towards minority or majority groups. In research literature, a
Ƿdztory perspective on intergroup relations, toward a more pluralistic, integrative per
ȋǡͣ͜͜͞ȌǤ
ȋ Ƭ
ǡ ͥͥ͝͞Ȍǡ
ȋ ǡ ͥͥͣ͝Ȍǡ
ȋǡ͜͜͞͠ȌǤ
ts communication will be
Ǥ
ǡ
ǡ
styles and communication behaviour. Cultural and ethnic identity ǡDz dz ȋǡ ͜͜͞͝ǡ Ǥ ͞Ȍǡ
ned once and
Ǥ
ǡ
ǡ
ȋ ǡ͜͜͞͠ȌǤntrastingly, the post-
ǡ
ǡ hobby as well. This system avoids a hierarchic structure and the notion that people ǡȋ ǡ͜͜͞͠ȌǤ
ȋ ǡ ͜͜͞͠ȌǤ ǡ
ng to the post-modern entwined with social-constructivist understanding, identity is a social construction
ȋǡ͜͜͜͞Ǣ ǡ͜͜͞͠Ǣ
ǡͤ͜͜͞ȌǤǡ relationship between the personal and the social. According to this view, people can belong to multiple cultures at the same time, depending on context and even due to
ȋǡ ͥ͜͜͞ȌǤ
ǡ
talking about, how people position themselves in the interaction, or how the participants perceive and are perceived by others. In such a way, conversations will actualise
Ǥ Cultural frame switching in interactions
ȋǡ͜͜͞͠Ǣ
ǡ ͤ͜͜͞Ȍǡ
ǡ
people position themselves and are positioned in the social world, so too do the identities consequently adopted by the participants. In claiming that identity is a social
ǡȋ ǡ͜͜͞͠Ȍ
ity to construct identities by interpreting inputs like language, voice, dress etc. Based
ǡ nd testing suppositions, every individual
ȋ ǡ͜͜͞͠ǡǤ ͟ȌǤǡ
ǡ
ǯǡ
Ǥ
ǯȋͤ͜͜͞Ȍ perceive one another’s identities. In her research she examined what happens when
ǯ
Ǥ
Ǥriencing negativǯ
ǡ ǡ ǡ ǡ ȋ
ǡ ͤ͜͜͞ȌǤ-
ational and context dependent. Furthermore, the reactions showed dependency on the
Ǥ
ǡ positive or neutral stereotypes only resulted in reprimands when they were expressed
Ǥ ȋͥ͜͜͞Ȍ
ǡ
Ǥ
e switching.
ȋ͜͜͜͞Ȍ
-
ǡ
as implicit
-
ȋ Ǥǡ ͜͜͜͞ǡ Ǥ ͣ͜͝ȌǤ Furthermore, they claim that individuals are able to acquire more than one cultural
Ǥ Dzǡ are not dz ȋ Ƭ ǡ ͜͜͢͞ǡ Ǥ ͟͟͝ȌǤ
Ǥ sing cognitive psychological ideas about knowledge activation, Verkuyten and Pouliasi ȋ͜͜͢͞Ȍ
tions are emphasised.
ǡ ȋ͜͜͢͞Ȍ
ǤDzwhen a given cul ǡ
ǡ ǯ
dzȋƬǡ͜͜͢͞ǡǤ͟͟͝ȌȋǤǤ
Ȍ
ȋ
Ȍǡ
Ǥǡ
-stereotyping, ȋƬǡ͜͜͢͞ǡǤ͟͝͠ȌǤ
-ǡ-
Ǥ ǡ
ǡ
ed with perceptions and attitudes. The study and findings
salience in particular situations played a decisive role in how teachers and parents
Ǥ
ǯ
the study expressed t
Ǣ
Ǥ Ǥ
ǡ ǡ
great extent. Those who expressed pride in being Roma were usually involved in Roma associations or in the minority government, and were determined to retain Roma traditions and culture. F1:
For me, this means that I feel that I’m Roma. It is an honour for me, to state that I ǡ
ǡǥ ǯ myself
ǥ ǡhow, I would like our culture, our traditions – though I am aware that the old culture cannot be brought back – but what I say is that everybody who likes being Roma, must try not to lose our culture and traditions.
F6:
ǯǤ ǡ hanged and killed too, I can’t deny it. Although there is a little Hungarian part in me, I consider myself Roma. My mother’s father and his family are all Hungarians and they behave like Hungarians. I don’t need that.
Ǥ
ǡ
Ǥ are the most isolated, as they belong to neither Roma groups nor mainstream society. F2:
Ǥǡ
r someǥ ǤǤǡ those who are doing a bit better now, they forget that they used to eat carcases at the co-operative farm as, yes, we did too. Now if they have some money, they go to Te
ǥǡǤ
Ǥ
ǡ
Ǥ DzdzǤ They did not see any point in denying their ethnicǡ
Ǥ ͤǣ
Shall I say, there are 2 kinds of Roma here in this village. There are the scumbags ȑ±Ȓ Ǣ one and that one. And I tell you, when something wrong happens, they do not say that X or Y did something ȑȒthat you did something, everyone is involved as a whole. I could never swallow this bitter pill.
ǡ
ǡ amilies Ǥ
ǡ
. They Ǥ
Ǥ
was brought up with a high intensity in a Ǥ ǡ
ǡ
ǡ
Ǥ
participants to switch their identity in interactions with teachers and how this cultural
Ǥ
situations where parents who usually behaved in a “polite” and “descent” way lost their
Ǥ ǯǡtive to perceived prejudice and their lower power position in interactions. This per
Ǥ
underlie this argument. F1:
I got very angry when once the school director ordered me to go into the school. He did not ask ǡǤǥǡ ǡ ǫ – To order ǫ ǡ ǡǡ ǯǥ
F2:
If you welcome me like a dog, I wouldn’t behave differently either. With a proper approach, and attitude ȑ×Ȓ, you can talk even to those who are very harsh, or more dangerous.
ǡ despite categorically describing themselves as belonging to this group, usually reacted the same way: These parents’ response to being treated with disdain, or being subject
ǯ
ǡ
Ǥ
Ǥ F4:
If I’m offended in an office in Szekszárd, then I let my voice out. I think this is ǯǤȑȒǤ
F14:
I can’t ignore it when someone doesn’t treat me the way I should be treated. For ǡǤǥtions that I feel that they think I behave this way because I’m Roma, but I feel I behave like this because I want to be treated properly. I don’t know how others do it.
Ǥ propriate parental roles such as strong devotion to their children. F2:
I have the right to punish my son if I feel he deserves it. But his teacher, she just keeps nagging him without any reason- as if there were no other children in the classroom who would misbehave. I usually try to be polite when I go to the school, but if I feel she wasn’t fair, I lose control...
F10:
My children are the most important thing in my life. If they are hurt, I lose conǡǡ ǡǤ ave the right to ǡȑ
Ȓ
ǯǡ Ǥ
Discussion
Ǥ
Dzo have internalized
dz ȋ Ǥǡ ͜͜͜͞ǡǤͣ͜͝Ȍǡ
ǡ
Ǥ
ǡike Roma, have internal
Ǥ
Ǥ ǡǡ
is primed, it spreads activation through the network “elevating
ǯ
dz ȋ Ǥǡ ͜͜͜͞ǡ Ǥ ͣ͝͝ȌǤ
ǯ ǡ ǡ ǡ ǡ ȋÀ- Ǥǡ ͜͜͢͞Ǣ Ǥǡ ͜͜͜͞Ǣ ÀǤǡ͜͜͞͞ȌǤ
ǡ
ǡ
ǯ ǡ ǡ ȋȌ are threatened. In these situations, these primes may activate categorisations and ste he participants which are likely to become operative and
ǯ
tions. These are usually related to the stereotypes about the majority’s negative per
ǡ
Ǥ
ǯ
ised by teachers as the “aggressive”, and by parents as Dz dzǡ to manage con
Ǥ
ǡ
Ǥ
ȋǤǡ͜͜͜͞ǢÀ-Ǥǡ͜͜͢͞Ǣ-Martínez et al., ͜͜͞͞Ȍ
Ǣ ǡ
ǡ
Ǥ ȋ͜͜͜͞Ȍ has come to a similar conclusion adding that the immediate cultural context deter
Ǥ ǡ
Dz the right” to bǡ
Ǥ
ǡ
parent
ǡ
ȋ
Ȍ ǡ ǡ
Ǥ
ǡ
ǡ
ǯǡǡ that the interaction could not be brought back on to the right course. Conclusion and im
As shown, Roma parents shape and reshape their ethnic identity through their interactions with Roma and non-Roma people, but at the same time they maintain and
ȋ
ȌǤ
ǡ
ȋͥͥ͝͞Ȍ ǡ
-
Ǥ Dzdzǡ
Ǥ
ȋ Ȍ that switching occurs due to interactive triggers, and there was a suggestion that it is
nces that Roma parents behave as they do. The emphasis here should be put on the “in response to”
ǡ would be a -generalisation to conclude that aggres
ǡ
behaviour like this.
Ǥ
ǯ
clude withdrawa
ǡ
Ǥ ǡ
ǯ
identity, t
Ǥ
References Benet-ÀǡǤǡǡ ǤǡƬǡ Ǥȋ͜͜͞͞ȌǤ
Ǥ switching in biculturals with oppositional versus compatible cultural identities.
-Cultural Psychology, 33ǡȋ͡Ȍǡͥ͠͞-516. ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞ȌǤ
Ǥ Intercultural Education, 11,ȋ͝Ȍǡ͟͝-39.
ǡ Ǥ ȋͤ͜͜͞ȌǤ
Ǥ cultural Communication, 16ǡ ȋ͠Ȍǡ ͝͞ ͥ͜͜͞ ǣ http://www.immi.se/intercultural/ ǡǤǤǤǡƬ
ǡǤȋͥͥ͝͞ȌǤȋǤȌǡModernity and its Futures. London: Polity ǡǤ ǡ Ǥ-Ǥǡ ǡ Ǥ Ǥǡ ǡ Ǥ-Ǥǡ Ƭ -Martíǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞ȌǤ
minds: A dynamic constructivist approach to culture and cognition. American Psychologist, 55ǡͣͥ͜-ͣ͜͞Ǥ
ǡǤȋͥͥͣ͝ȌǤRethinking Ethnicity. London: Sage Publications.
ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͠ȌǤ The practice of intercultural communication. Retrieved on 11 March ͥ͜͜͞ ǣ ǣȀȀǤ-Ǥ
Ȁ-Practice--Intercultural-cation.html
ǡ Ǥȋ͜͜͞͠ȌǤLanguage and identity. Basingstoke: Palgrave Macmillan. ǡ ǤǤ ȋͣ͜͜͞ȌǤ ǡ ǡ
ǣ
Ǥ
munication Research, 36,ȋ͟Ȍǡͣ͟͞-253. ǡǤȋ͜͜͞͝ȌǤ ǣ
Ǥ ǣ Arcade Publishing. Meyerǡ Ǥ ȋͥ͜͜͞ȌǤ ǣ
cultural classroom.
ǡ ͩ͡ǡ ȋ͝ȌǤ ͤ͢͜͜͞͞ǣǣȀȀǤǤȀ
Ȁ Ramírez-ǡǤǡ ǡǤǤǡt-Martínez, V., Potter, J.P., & Pennebaker, J.W. ȋ͜͜͢͞ȌǤ ǫ
switching.
ǡͤ͠ǡ 99-120. ǡǤǡƬǡǤȋ͜͜͢͞ȌǤ
ication: The medi
Ǥ -Cultural
ǡͣͧǡ 312-326. ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͠ȌǤ ǣ ǡ
ǡ
. Philadelphia: Taylor & Francis.
ʥːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːȋ˞˘˓˟˓˕ˋˡ˓˪˪˒˦˕˙ˍȌ
– ʤˋˏːˑˏˋʜ˛˞˜˖ˋ˘˙ˍˋ
Ǥ̿ǤǤ– ͣ̿͝͠Ǥ Tézisek Az eurolingvisztika egyik célja az európai nyelvek összhangba hozása, egyenjogúsítása. Ez nem zárja ki az egyes ±±±ǡö×dását. ±×Ǥsági terminusai – ± Ú± tunk – Ý À ±ÚÝ ÚÚ Ý±±Ǥ ï
ǡÝ±ï ±ï×
×±À±±×Ú±Úvalósításra.
ʥˍ˦ˌ˙˛ː˝ː˗˦ ʙ˜˖ːˏ˞˩ˤː˔˜˝˞ˏ˓˓˚˙˚˛˙ˌ˞ː˗˙˝ˍː˝˓˝˧˘ˋ˜ˋ˗˦˔ˑˎ˞ˢ˓˔ˍ˙˚˛˙˜˚˙˜˞˝˓ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǣ˗˙ˑ˘˙˖˓˞ˌːˏ˓˝˧ˢ˓˝ˋ˝ː˖ː˔ˍˍˋˑ˘˙˜˝˓˨˝˙˔˝ː˙˛˓˓˓˖˓ˌ˞ˏː˗ ˙˝˘˙˜˓˝˧˜˪˕˘ː˔˜˕ː˚˝˓ˢː˜˕˓Ǥʩ˙˖˕˙ˍˋ˘˓ː˝ː˛˗˓˘ˋ˜˙˜˝˙˛˙˘˦˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚˙˖˓˝˓˕˓ǡ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓˓˕˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓˓ˌ˙˖ːː˙˚˛ˋˍˏˋ˘˘˙ːǡˢː˗˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙ː˜ˌ˖˓ˑː˘˓ːǤʥˌ˨˝˙˗ˌ˞ˏ˞˝˜˙ˌ˛ˋ˘˦ˏ˙˕ˋ˒ˋ˝ː˖˧˜˝ˍˋ – ˚˙ˏˠ˙ˏ˦Ǥ ʟ˒˗ː˘ˢ˓ˍ˙˜˝˧ ˗˓˛ˋ ˘ː ˗˙ˑː˝ ˘ː ˙˝˛ˋˑˋ˝˧˜˪ ˘ˋ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓˕ː ˓ ˜˖˙ˍˋ˛˘˙˗ ˜˙˜˝ˋˍː˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍǤʙ˨˝˙˔˜ˍ˪˒˓˜˝˙˓˝˒ˋˏ˞˗ˋ˝˧˜˪˙˒ˋ˛˙ˑˏː˘˓˓˝ː˛˗˓˘ˋ Ǽːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽ ˓ ˙ ˝˙˗ǡ ː˜˝˧ ˖˓ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˦ ˞ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ˓ ʜˍ˛˙˚˦Ǥ ʙ ˘ˋˣ˓ ˏ˘˓˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˪˝˚˙˜˝˙˪˘˘˦ː˗˓ˎ˛ˋˡ˓˓˘ˋ˛˙ˏ˙ˍ˚˙ˍ˜ː˗˞˗˓˛˞Ǥʴ˝˙˙˒˘ˋˢˋː˝ǡˢ˝˙ ˎ˛ˋˑˏˋ˘ː˖˩ˌ˙˔˜˝˛ˋ˘˦˗˙ˎ˞˝ˑ˓˝˧˝ˋ˗ǡˎˏː˙˘˓ˠ˙˝˪˝ǡˢ˝˙ˍːˏː˝˕˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓˩˙˚˛ːˏː˖˱˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍ-˚˓ˏˑ˓˘˙ˍǤʨ˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ː˚˙˖˙ˑː˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ˚˙˜˝˜˙ˍː˝˜˕˓ˠ ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕ˋˠ – ˑ˓ˍ˙˔ ˚˛˓˗ː˛ ˝˙ˎ˙ǡ ˕ˋ˕ ˗˙ˑː˝ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˔˪˒˦˕˚˛ːˍ˛ˋ˝˓˝˧˜˪ˍ˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦˔˪˒˦˕˓˕ˋ˕˙˘˗˙ˑː˝˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˝˧˜˪ˍ ˘˙ˍ˦ˠ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠǤʙ˚˙˜˖ːˏ˘˓ː˘ː˜˕˙˖˧˕˙˖ː˝˘ˋ˗˜˝ˋ˖ˋˌ˖˓˒˕ˋ˓ˏː˪˛ˋ˒ˏː˖ː˘˘˙˔ ˪˒˦˕ˋ˗˓ ʜˍ˛˙˚˦ǡ ˓ˏː˪ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ǡ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙ǡ ˍ˜˝˛ː˝˓˝ ˜˙˚˛˙˝˓ˍ˖ː˘˓ː ˌ˙˖˧ˣ˙ˎ˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˖˩ˏː˔ǡ˚˙˜˕˙˖˧˕˞˙˘˓ǡˍː˛˙˪˝˘˙ǡ˘ː˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙ːːˍ˙˜˚˛˓˗˞˝Ǥ ʙ˙ˍ˜ːˠ˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˓ˠ˙ˌ˛ˋˌ˙˝˕ˋˠ˗˙ˑ˘˙˞˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˧˝ːˑː˗˦˜˖˓ǡ˕˙˝˙˛˦ː ˢ˓˝ˋː˗˦˞ʬˋ˛ˋ˖˧ˏˋʬˋˋ˛˗ˋ˘˘ˋǣǷEs gibt keine Allgemeintheorie als Instrument der
Ǥ” Ȁʤː˝˙ˏ˘˙˔˙ˌˤː˔˝ː˙˛˓˓ˍ˕ˋˢː˜˝ˍː˓˘˜˝˛˞˗ː˘˝ˋ˚˙˓˒˞ˢː˘˓˩ ʜˍ˛˙˚˦Ȁȋ– 1, 2, 3, ͥͥͥ͝ǣ͢͞ȌǤʦ˙˕˛˦˝˙˜˛ːˏ˓˝ˋ˔˘ˍ˛ː˗ː˘˓ǡ˙˝˕˞ˏˋ˝˙ˢ˘˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˪˝ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ː˪˒˦˕˓– ˜ːˎ˙ˏ˘˪ˣ˘ːː˚˙˖˙ˑː˘˓ː˗˘˙ˎ˙˙ˌ˛ˋ˒˘˙ː˓˝ˋ˓˘-
˜˝ˍː˘˘˙ːǤ ʴ˝˓˗ ˍ˙˚˛˙˜˙˗ ˒ˋ˘˓˗ˋː˝˜˪ ˓ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ ˝ː˗ˋ˝˓˕ˋ ˘ˋ˜˝˙˪ˤːˎ˙ ˏ˙˕˖ˋˏˋ ˏ˛˞ˎˋ˪ǡ ˘ː ˚˛˙˘˓˕ˋː˝ ˍ ˎ˖˞ˌ˧ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˝˓˕˓Ǥ ʩː˛˗˓˘ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˚˙˖˞ˢ˓˖ˋ˜ˍ˙˩ˌ˙˖˧ˣ˞˩˓˒ˍː˜˝˘˙˜˝˧ˍͥͥ͝͝ˎǤǡ˕˙ˎˏˋːˎ˙˜˙˒ˏˋ˖˜˖ˋˍ˓˜˝˓ˌˋ˖˕˙˘˙˖˙ˎʤ˙˛ˌː˛˝ʧː˔˝ː˛Ǥ ʦː˛ˍˋ˪ːˎ˙ˏː˟˓˘˓ˡ˓˪˒ˍ˞ˢˋ˖ˋ˝ˋ˕ǣǼ
emeinsamkeiten in Europa.” Ȁʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˨˝˙˘ˋ˞˕ˋ˙˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˙ˌˤ˓ˠˢː˛˝ˋˠˍʜˍ˛˙˚ːǤȀʛː˟˓˘˓ˡ˓˪ͥͥ͝͝ ˎǤ˜˖ːˏ˞˩ˤˋ˪ǣǷEine Linguistik, di
ǡ ò
Ǥdz Ȁʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˞ǡ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖˪ː˗˞˩˘ˋ˙ˌ˜˞ˑˏː˘˓ː˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙˚˙˝ː˘ˡ˓ˋ˖ˋˍ˚ː˛ˍ˞˩˙ˢː˛ːˏ˧ˍʜˍ˛˙˚ːǡ ˪ˌ˦˘ˋ˒ˍˋ˖ʜʙʧʥʢʟʤʚʙʟʨʩʟʡʥʠǤȀȋ 1999: 1-͜͝Ȍǡȋ
ǡ͜͜͞͝ǣͥ͟͞ȌǤ ʦ˙˜˖ː ͜͜͜͞ ˎǤ ˌ˦˖ˋ ˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˘ˋ ˍ ʢ˓˜˜ˋˌ˙˘˜˕˙˔ ˜˝˛ˋ˝ːˎ˓˓ ˗˦˜˖˧ ˙ ˝˙˗ǡˢ˝˙Ƿ
òò
dzȀ˙ˌ˖ˋˏˋ˘˓ː˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦˗˓˪˒˦˕ˋ˗˓˨˝˙˕˖˩ˢːˍˋ˪˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ ˏ˖˪ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ ˒˘ˋ˘˓˔Ȁ ˙˝ ˚ː˛ˋ ʯ˔ː˛ˍ˔ː-ʫː˝˝ː˛ǡ ˓˒˖˙ˑ˓ˍˣ˓ː ˏˋ˖ːːǣ Ƿdas Verstehen und die ¡
kompetenz aller ¡
Bürgerdz Ȁ˚˙˘˓˗ˋ˘˓ː ˓ ˍ˒ˋ˓˗˙˚˙˘˓˗ˋ˘˓ː ˘ˋ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˙˜˘˙ˍ˘˦˗˓ ˕ˋˢː˜˝ˍˋ˗˓ ˍ˜ːˠ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˎ˛ˋˑˏˋ˘Ȁ ȋSchjerveRindlerǢ ǡ͜͜͞͝ǣͤ͜͢ȌǤ ʛ˖˪ ˝˙ˎ˙ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˙ˌ˙˜˘˙ˍˋ˝˧ ˍ˦ˌ˙˛ ˝ː˗˦ǡ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙ ˙ˌ˥˪˜˘˓˝˧ǡ ˚˙ˢː˗˞ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˘ˋ˜˝ˋ˓ˍˋː˝˘ˋ˞˘˓˟˓˕ˋˡ˓˓˪˒˦˕˙ˍǤʣ˦˞ˌːˑˏː˘˦ˍ˝˙˗ǡˢ˝˙˘ˋʞː˗˖ː˘˓˕˙ˎˏˋ˘ːˌ˞ˏː˝˝˙˖˧˕˙˙ˏ˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡˍːˏ˧ˏ˙˜ːˎ˙ˏ˘˪ˣ˘ːˎ˙ˏ˘˪˙˕˙˘ˢˋ˝ː˖˧˘˙˘ː˙˚˛ːˏː˖ː˘˙ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡˍ˕ˋ˕˙˗˕ˋˢː˜˝ˍː˜˖ːˏ˞ː˝˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˝˧ˏ˓ˋ˖ː˕˝˦ǣ ˕ˋ˕ ˙˝ˏː˖˧˘˦ː ˪˒˦˕˓ ˓˖˓ ˍˋ˛˓ˋ˘˝˦Ǥ ʟ˒ ʟ˘˝ː˛˘ː˝ˋ ˗˦ ˞˒˘ˋ˱˗ǡ ˢ˝˙ ˕ˋˑˏ˦ː ˏˍː ˘ːˏː˖˓ˍ˗˓˛ːˍ˦˗˓˛ˋː˝˚˙˪˒˦˕˞Ǥʤ˙˓˗ː˩˝˜˪ˍˍ˓ˏ˞˘ː˪˒˦˕˓ǡˋˏ˓ˋ˖ː˕˝˦Ǥʜ˜˖˓ ˨˝˙ ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˝˙˖˧˕˙ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˙ˍǡ ˝˙ǡ ˕ˋˑː˝˜˪ǡ ˪˒˦˕ˋ˗ ˘˓ˢːˎ˙ ˘ː ˞ˎ˛˙ˑˋː˝ǫ ʪ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˙ˍǡ ˍ ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍː ˜˖˞ˢˋːˍǡ ˘ː˝ ˚˓˜˧˗ː˘˘˙ˎ˙ ˍˋ˛˓ˋ˘˝ˋǡ ˚˙ˑˋ˖˞˔ǡ ˝˙˖˧˕˙ ˛ːˎ˓˙˘ˋ˖˧˘˙Ǥ ʙ˦˗˓˛ˋ˘˓ː ˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˘˓˕ˋ˕ ˘ː ˗˙ˑː˝ ˌ˦˝˧ ˢ˧ː˔-˖˓ˌ˙ ˡː˖˧˩Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˍˋˑ˘˦˗ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˜˙˒ˏˋ˘˓ː ˙ˌˤː˞˚˙˝˛ːˌ˓˝ː˖˧˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˍ ˘ˋˣ˓ ˏ˘˓ ˨˝˞ ˟˞˘˕ˡ˓˩ ˍ˦˚˙˖˘˪ː˝ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔ ˓˖˓ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˜˖˞ˢˋ˪ˠ ˨˜˚ː˛ˋ˘˝˙Ǥ ʣ˘˙ˎ˙˙ˌ˛ˋ˒˓ː ˗˓˛ˋ ˜˙˒ˏˋː˝˜˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˗˓ ˪˒˦˕˙ˍ ˍ ˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓˕ː ˓ ˖ː˕˜˓˕ːǤ ʨ˝˙˓˝˒ˋˏ˞˗ˋ˝˧˜˪˓˘ˋˏ˝ː˗ǡ˚˙ˢː˗˞ˍ˙˒˘˓˕˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔˝ː˛˗˓˘ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤʟ˗ː˩˝˖˓ˎ˛ˋ˘˓ˡ˦˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˓ʜˍ˛˙˚ˋǫʙ˘ˋˣ˓ˏ˘˓˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ˍ˜ː˗˓˛˘˙ː ˚ː˛ː˜ː˖ː˘˓ː ˘ˋ˛˙ˏ˙ˍǤ ʙ ˠ˙ˏː ˨˝˙ˎ˙ ˜˦˘˦ ˖˩ˌ˙˔ ˘ˋˡ˓˓ ˚˛˓ˌ˦ˍˋ˩˝ ˕˞ˏˋ ˞ˎ˙ˏ˘˙ ˓ ˝ˋ˗ ˘ˋˢ˓˘ˋ˩˝ ˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘˙ː ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː Ǽ˗ˋ˕ˋ˛˙˘˘˙ˎ˙ǽ ˪˒˦˕ˋǤ ʨ˙˒ˏˋ˩ˤˋ˪˜˪ ˝ˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ ˗˘˙ˎ˙˪˒˦ˢ˘˙˜˝˧ ˘ː ˜˚˙˜˙ˌ˜˝ˍ˞ː˝ ˚˙˖˙ˑ˓˝ː˖˧˘˙˔ ˜˙ˡ˓˙˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˙ˡː˘˕ː˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍǡˋǡ˘ˋ˙ˌ˙˛˙˝ǡ˗ːˣˋː˝Ǥʮː˖˙ˍː˕ǡ˚˙˚ˋˏˋ˩ˤ˓˔ ˍ ˘˙ˍ˙ː ˙˕˛˞ˑː˘˓ːǡ ˘ˋˢ˓˘ˋː˝ ˍː˜˝˓ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˩ ˚˙ ˚˛˓˘ˡ˓˚ˋ˗ ǯ˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋǯ ȋ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪ ˚˛˓ ˨˝˙˗ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˦˔ ˓˘˝ː˖˖ː˕˝˞ˋ˖˧˘˦˔ ˟˙˘Ȍ ˓ǡ ˜˕˙˛ːːˍ˜ːˎ˙ǡ˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖˪ː˝˜˪˝ˋ˕ˋ˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˜˚˙˗˙ˤ˧˩˙ˏ˘˓ˠ˘˙˗˓˘ˋ˝˓ˍ˘˦ˠ ˕˙˘˜˝˛˞˕ˡ˓˔ǣ ˓˘˝ː˛˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˓˒˗˙ˍǡ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˔ ȋwww.interlingva.ruȌǤ ʡ˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪˝ˋ˕˙ˎ˙˝˓˚ˋˏː˖ˋː˝˙ˌˋ˪˒˦˕ˋȋ˓ ˚˛˓ˠ˙ˏ˪ˤ˓˔˓˗ː˜˝˘˦˔Ȍ˚˛˓˗˓˝˓ˍ˘˦˗˓ǡ˝ː˛˪˩ˤ˓˗˓˜ˍ˙˓˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˓Ǥʙ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ː˘ˋ˨˝˞˝ː˗˞˗˙ˑ˘˙˚˛˙ˢ˓-
˝ˋ˝˧ ˓ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˨˝ˋ ˘ˋˢˋ˖˧˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ˕ˋ˕ ˌ˞ˏ˝˙ ˏː˖ˋː˝ ˞ˢˋ˜˝˘˓˕˙ˍ ˌ˙˖ːː ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˘˦˗˓Ǥʣːˑˏ˞˛ˋ˒˘˦˗˓ˍ˓ˏˋ˗˓ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ˍ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ȋ˪˒˦˕˓ˍ ʜˍ˛˙˚ːȌ ˓ ˍ˘ːˣ˘˪˪ ȋ˪˒˦˕˓ ˍ˘ː ʜˍ˛˙˚˦Ȍ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˦ ˝ˋ˕ˑː ˜˗˦ˍˋ˩˝˜˪ǡ ː˜˖˓ ˖˩ˏ˓ ȋ˘˙˜˓˝ː˖˓˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍȌ˞ː˒ˑˋ˩˝ˍˏ˛˞ˎ˓ː˕˙˘ˡ˦˕˙˘˝˓˘ː˘˝ˋȋ˗˓˛ˋȌǡ˚˙˖˞ˢˋ˪ ˘˙ˍ˞˩ ˓ˏː˘˝˓ˢ˘˙˜˝˧ ˓ ˙˜ˍˋ˓ˍˋ˪ ˏ˛˞ˎ˙˔ ˪˒˦˕ ȋwww.eurolinguistik.de, www.google, ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤȌ. ʙˌ˦ˍˣː˗ʨ˙ˍː˝˜˕˙˗ʨ˙˩˒ː˘ˋ˛˙ˏ˘˙˜˝˓˜˙˩˒˘˦ˠ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕ǡˋˍ˝˙˘˙˗˘˦ˠ˕˛ˋ˱ˍ˓˝ǤˏǤ˜ˍ˪˒˦ˍˋ˖˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕ˍ˕ˋˢː˜˝ˍːˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʣ˙˖˙ˏ˙ː˓˚˙ˑ˓˖˙ː˚˙˕˙˖ː˘˓˪ˎ˙ˍ˙˛˪˝˘ˋ˨˝˙˗˪˒˦˕ː˓˜ːˎ˙ˏ˘˪ǡ ˚˙˜˖ː ˛ˋ˜˚ˋˏˋ ʨʨʨʧ ˍ ͥͥ͜͝ ˎ˙ˏ˞Ǥ ʛ˖˪ ˜˝ˋ˛ˣːˎ˙ ˚˙˕˙˖ː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˘ˋˡ˓˔ ˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˓˜ːˎ˙ˏ˘˪˕˙˘˝ˋ˕˝˘˦˔˪˒˦˕Ǥʦ˙˖˙ˑː˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍʧ˙˜˜˓˓ǡˍ ˌ˦ˍˣ˓ˠ ˜˙ˍː˝˜˕˓ˠ ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕ˋˠ – ˜ːˎ˙ˏ˘˪ ˜ˋ˗˙˜˝˙˪˝ː˖˧˘˦ˠ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍˋˠ – ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˑ˓ˍ˦˗˚˛˓˗ː˛˙˗˝˙ˎ˙ǡ˕ˋ˕ ˚˛ː˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˖˜˪˓˟˞˘˕ˡ˓˙˘˓˛˞ː˝ˌ˦ˍˣ˓˔ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˔ ˪˒˦˕ˍ ˘˙ˍ˦ˠ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠǤ ʜˎ˙ ˚˙˖˙ˑː˘˓ː ˚˙ˠ˙ˑː ˝ː˚ː˛˧ ˘ˋ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ːˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˜˙˜ːˏ˘˓ˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠǣʢː˕˜˓˕ˋˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˜˗ːˣ˓ˍˋː˝˜˪˜˪˒˦˕ˋ˗˓˜˙˜ːˏ˘˓ˠ˜˝˛ˋ˘ǡ˜˙˒ˏˋ˩˝˜˪˘˙ˍ˦ːǡ˝˙˖˧˕˙˝ˋ˗˚˙˘˪˝˘˦ː˜˖˙ˍˋǡ˓ ˨˝˙ ˝ˋ˕ ˓
ȋ˜˗Ǥ ʣ˓ˠˋ˖˧ˢː˘˕˙ ʙǤ ʵǤǡ ͜͜͞͝ǣǤ ͣ͠-͡͡ȌǤ ʴ˝˙ ˪ˍ˖ː˘˓ː ˙˒˘ˋˢˋː˝ ˚˛˓ˌ˖˓ˑː˘˓ː˕ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤ ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˦˔˛˦˘˙˕˝˛˞ˏˋ˝˛ːˌ˞ː˝˙˝˜˙˓˜˕ˋ˝ː˖ː˔˒˘ˋ˘˓˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍǤʛ˙˘ˋˣ˓ˠˏ˘ː˔˜˓˜˝ː˗ˋ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ˍʙː˘ˎ˛˓˓˜˖ˋˍ˓˖ˋ˜˧ˍ˦ˏˋ˩ˤ˓˗˓˜˪ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ˋ˗˓ˍ˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖˧˘˙˔˓˪˒˦˕˙ˍ˙˔˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˕ːǤʙ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓ː˨˝˙ˎ˙ˍ˜˱ ˌ˙˖˧ˣː ˗˙˖˙ˏ˦ˠ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˓˜˝˙ˍ ˞ː˒ˑˋː˝ ˒ˋ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˞ ˛ˋˌ˙˝ˋ˝˧ǡ ˎˏː ˒ˋ˛˚˖ˋ˝˦ ˘ˋ˗˘˙ˎ˙ ˍ˦ˣːǤ ʦ˙ˏ ˜˙˗˘ː˘˓ː ˜˝ˋˍ˓˝˜˪ ˍ˙˚˛˙˜ ˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙˜˝˓ ˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˕˓ ˌ˞ˏ˞ˤ˓ˠ˜˚ːˡ˓ˋ˖˓˜˝˙ˍˍʙː˘ˎ˛˓˓Ǥʥˌ˞ˢˋː˗˖˓˗˦˗˙˖˙ˏ˱ˑ˧ˏ˖˪ʧ˙ˏ˓˘˦˓˖˓ˏ˖˪ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ǫ ʨ˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˝˛ːˌ˙ˍˋ˘˓ːǣ ˒˘ˋ˝˧ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ː ˪˒˦˕˓Ǥ ʙ ˝˙ ˑːˍ˛ː˗˪ ˒˘ˋ˘˓ː ˪˒˦˕ˋ ˘ː ˙˚˖ˋˢ˓ˍˋː˝˜˪ ˚˙ ˏ˙˜˝˙˓˘˜˝ˍ˞ ȋ˙ˌˤːˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘ˋ˪ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘ˋ˪ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋȌǤ ʜ˜˝ː˜˝ˍː˘˘ˋ˪ ˛ːˋ˕ˡ˓˪ ˗˙˖˙ˏ˱ˑ˓ǣ ˏ˖˪ǣ ˚˛ˋ˕˝˓˕˓ ˓ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓˪ ˒˘ˋ˘˓˔ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˚ː˛ːːˠˋ˝˧ ˍ ˜˝˛ˋ˘˞ǡ ˎˏː ˍ˦˞ˢː˘˘˦˔ ˪˒˦˕ ˛˙ˏ˘˙˔ǡ ˓˖˓ ˍ ˖˩ˌ˞˩ ˌ˙˖ːː ˌ˙ˎˋ˝˞˩ ˜˝˛ˋ˘˞ – ˓ ˝ˋ˗ ˞˜˝˛˙˓˝˧˜˪ ˘ˋ ˌ˙˖ːː ˚˛ː˜˝˓ˑ˘˞˩˛ˋˌ˙˝˞ǡ˙˜˙ˌː˘˘˙˚˛˓˒˘ˋ˘˓˓ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙˓˘ː˗ːˡ˕˙ˎ˙˪˒˦˕˙ˍǤ ʥːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǡˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˓˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː ˓˗ːː˝˜˪˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ ˘ˋ ˘ː˗ːˡ˕˙˗ ˓ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ˋˠ ȋwww.geolinguistik.de, www.geolinguistik.ru, www.ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤȌǤ ʟ˘˝ː˛ː˜˘˙ǡ ˢ˝˙ ˨˝ˋ ˙ˌ˖ˋ˜˝˧ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔ ˘ˋ˞˕˓ ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝˜˪ ˞ˑː ˜˙ ˍ˛ː˗˱˘ ˍ˝˙˛˙˔ ˗˓˛˙ˍ˙˔ ˍ˙˔˘˦ ˓ ˙˘ˋ ˍ˜˱ ˑːǡ ˘˓ˎˏː ˋ˕˝˓ˍ˘˙ ˘ː ˓˜˜˖ːˏ˞ː˝˜˪ ˓ ˘ː ˚˛˙ˏˍ˓ˎˋː˝˜˪ ˍ˚ː˛˱ˏǤ ʦ˛˓ˢ˓˘˙˔ ˨˝˙ˎ˙ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ǡ ˘ˋˍː˛˘˙ːǡ˝˙˝˚˛˙˜˝˙˔˟ˋ˕˝ǡˢ˝˙ˍ˜ː˜˝˛ˋ˘˦˓ˍ˜ː˘ˋˡ˓˓˙˒ˋˌ˙ˢː˘˦˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙ ˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓ː˗ ˜ˍ˙ːˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ȋ˜˗Ǥ armann, 1999: 553, 2010: 25-͜͡ȌǤ ʙˋˑ˘˦ː ˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˓˚˙˨˝˙˔˝ː˗ːˌ˦˖˓˙˛ˎˋ˘˓˒˙ˍˋ˘˦ˍʗ˗ː˛˓˕ːǡʚː˛˗ˋ˘˓˓ǡʧ˙˜˜˓˓ǡʴ˜˝˙˘˓˓ ˓˝Ǥ˚Ǥ ʘ˦˖˓˜˙˒ˏˋ˘˦˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˜˕˓ːˡː˘˝˛˦˙˝ʘː˖˧ˎ˓˓ˢː˛ː˒ʯˍː˔ˡˋ˛˓˩ˏ˙ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ˚˙˜˝˜˙ˍː˝˜˕˓ˠ ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕Ǥ ʦ˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˓ ˨˝˙˔ ˙˝˛ˋ˜˖˓ ˘ˋ˞˕˓ ˜˜˦˖ˋ˩˝˜˪˘ˋʦ˞ˣ˕˓˘˜˕˓ː˝ː˒˓˜˦ ͥͥͥ͝ˎǤʙˋˑ˘ː˔ˣ˓˗˙˛ˎˋ˘˙˗ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓˚˛˓˒˘ˋ˘ˋder Eurolinguistische Arbeitskreis Mannheim (ELAMA). ʨ˞ˤ˘˙˜˝˧ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ˒ˋ˕˖˩ˢˋː˝˜˪ ˍ ˜˝˛ː˗˖ː˘˓˓ ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓˪ ˝ː˙˛˓˔ ˘˙ˍ˦ˠ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˒˘ˋ˘˓˔ ˍ˙ ˍ˜ːˠ ˜˟ː˛ˋˠ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ǡ ˙˝ ˙ˌˤː˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦ˠ ˣ˕˙˖ ˏ˙ ˍ˦˜ˣ˓ˠ
˞ˢːˌ˘˦ˠ ˒ˋˍːˏː˘˓˔ǡ ˘ˋ ˍː˒ˏː ˚˛˓˘˓˗ˋː˗˙˗ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞˩ˤː˗ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˗ ˞˛˙ˍ˘ːǤ ʤˋ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˘ˋ˚˓˜ˋ˘˙ ˗˘˙ˎ˙ ˜˝ˋ˝ː˔ ˙ ˚˙˖˙ˑː˘˓˓ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍǡ˙˜˙ˌː˘˘˙ˍ˘˓ˠ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˖˓˜˧˝ː˙ˌ˖ˋ˜˝˓ǡˎˏː˜˙˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝˗˘˙ˎ˙˘ˋ˛˙ˏ˘˙˜˝ː˔ǡ ˓˗ː˩ˤ˓ˠ ˛ˋ˒˘˦ː ˛˙ˏ˘˦ː ˪˒˦˕˓ǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ ˘ː˝ ˚˞ˌ˖˓˕ˋˡ˓˔ ˚˙ ˝ː˗ː Ǽʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽǤ ʴ˝˙ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙ ˓ ˏ˖˪ ˛˞˜˜˕˙- ˓ ˘ː˗ːˡ˕˙˪˒˦ˢ˘˦ˠ ˚˞ˌ˖˓˕ˋˡ˓˔ ˜ ˝ː˗ ˙˝˖˓ˢ˓ː˗ǡ ˢ˝˙ ˍ˜˱ ˑː ˓˗ː˩˝˜˪ ˜˝ˋ˝˧˓ ˚˙ˏ ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗ Ǽʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽǡ ˘ˋ˚˓˜ˋ˘˘˦ː ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˏ˙˕˖ˋˏ˙ˍ ˘ˋ ˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˪ˠ ȋwww.eurolinguistik.de, www.google.comǡːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤ). ʙ ˓˩˘ː ͜͜͞͝ ˎǤ ˍ ʣ˙˜˕ˍː ˌ˦˖ˋ ˚˛˙ˍːˏː˘ˋ ˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘ˋ˪ ˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˪ǡ ˌ˙˖˧ˣˋ˪ˢˋ˜˝˧˕˙˝˙˛˙˔ˌ˦˖ˋ˚˙˜ˍ˪ˤː˘ˋːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˓˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤʙ ˘ˋ˜˝˙˪ˤː˔˜˝ˋ˝˧ː˜˙ˌ˛ˋ˘˦˙ˏ˘˓ˍˋˑ˘ː˔ˣ˓ː˗˦˜˖˓˙˚˙˖˙ˑː˘˓˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˍʧ˙˜˜˓˔˜˕˙˔ʫːˏː˛ˋˡ˓˓ǡˍˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍˋˠʨʤʚ˓ˍʛˋ˖˧˘ː˗˒ˋ˛˞ˌːˑ˧ːǤ ʞˏː˜˧ ˞˗ː˜˝˘˙ ˘ˋ˚˙˗˘˓˝˧ǡ ˢ˝˙ǡ ˚˙˗˓˗˙ ʧ˙˜˜˓˔˜˕˙˔ ʫːˏː˛ˋˡ˓˓ǡ ˜˝ˋ˝˞˜ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˓˗ːː˝ ˝˙˖˧˕˙ ˍ ʘː˖˙˛˞˜˜˓˓ ȋ˜ ͥͥ͝͡ ˎǤȌǡ ˋ ˝ˋ˕ˑːˍ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕ˋˠȋˍʗˌˠˋ˒˓˓ǡʦ˛˓ˏ˘ː˜˝˛˙ˍ˧ːȌǤʙ͜͜͜͞ˎǤ˚˛˓˘˪˝˙˛ːˣː˘˓ː˙ ˚˛ːˏ˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˜˝ˋ˝˞˜ˋ ˙˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˍ ʡ˓˛ˎ˓˒˓˓Ǥ ʦ˙ ˕ˋ˒ˋˠ˜˝ˋ˘˜˕˓˗ ˒ˋ˕˙˘ˋ˗ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˔ ȋ˕ˋ˒ˋˠ˜˕˓˔Ȍ ˪˒˦˕ ˓ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡ ˘ː ˓˗ː˩ˤ˓˔˕ˋ˕˙ˎ˙-˖˓ˌ˙˜˝ˋ˝˞˜ˋǡ˛ˋˍ˘˙˚˛ˋˍ˘˦Ǥʙ˙˙ˌˤːˍ˜˟ː˛ˋˠˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˞˚˛ˋˍ˖ː˘˓˪ǡ ˏː˖˙˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˜˝ˍˋǡ ˠ˙˒˪˔˜˝ˍː˘˘˙˔˓ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙-˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˙˔ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ˍ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ʨ˛ːˏ˘ː˔ ʗ˒˓˓ ˓ ˍ ʡˋ˒ˋˠ˜˝ˋ˘ː ˒ˋ˕˙˘ˋ˗˓ ˞˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘˙ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍǤ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˘ː˛ːˏ˕˙ ˚˛˓˗ː˘ː˘˓ː ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˍ ˨˝˓ˠ ˜˟ː˛ˋˠ ˙ˌˤː˘˓˪ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓ˍˋː˝˜˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˓ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦˗˓˚˛˓ˢ˓˘ˋ˗˓ǣ˝ˋ˕ǡˍ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦ˠ˪˒˦˕ˋˠ˛ːˎ˓˙˘ˋʨ˛ːˏ˘ː˔ ʗ˒˓˓ ˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ ˛ˋ˒˛ˋˌ˙˝ˋ˘˦ ˓˖˓ ˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ː ˓ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ː ˜˓˜˝ː˗˦ǡ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˦ː ˏ˖˪ ˍːˏː˘˓˪ ˏː˖˙˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˜˝ˍˋǡ ˞ˢː˝˘˙-˜˝ˋ˝˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔˓˚˛˙ˢː˔ˏ˙˕˞˗ː˘˝ˋˡ˓˓Ǥʡ˛˙˗ː˝˙ˎ˙ǡ˗˘˙ˎ˓ː˛ˋˌ˙˝˘˓˕˓ˏˋ˘˘˙˔˜˟ː˛˦ǡ ˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː ˓ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˓ ˝˓˝˞˖˧˘˙˔ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˜˝˓ǡ ˏ˙˖ˑ˘˦˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ ˘ː ˍ˖ˋˏː˩˝ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˗˪˒˦˕˙˗˓˘ː˗˙ˎ˞˝ˍ˦˚˙˖˘˪˝˧˘ˋ˘˓ˠ˜ˍ˙˓˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː ˙ˌ˪˒ˋ˘˘˙˜˝˓Ǥ ʦ˙˨˝˙˗˞ ˍ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˡː˘˝˛ˋ˖˧˘˦ˠ ˓ ˎ˙˛˙ˏ˜˕˓ˠ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˞ˢ˛ːˑˏː˘˓˪ˠ ˓ ˙˛ˎˋ˘˓˒ˋˡ˓˪ˠ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˧ ˓ ˙ˌˤː˘˓ː ˘ː˛ːˏ˕˙ ˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖˪˩˝˜˪ ˘ˋ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ːǤ ȋʘː˖˙˞˜˙ˍȌǤ ʥˌ ˨˝˙˗ ˚˙ˏ˛˙ˌ˘ːː ˌ˞ˏː˝ ˘ˋ˚˓˜ˋ˘˙˘˓ˑːǤ
ʧˋ˒˖˓ˢ˓˪˓˜ˠ˙ˏ˜˝ˍˋ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓˓ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ʥˌˤ˓˗ ˏ˖˪ ˏˍ˞ˠ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˢˋ˜˝˘˦˗˓ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ˋ˗˓ ˪˒˦˕˙ˍːˏː˘˓˪ǡ ˙˘˓ ˝ː˜˘˙ ˍ˒ˋ˓˗˙˜ˍ˪˒ˋ˘˦ ˜ ˙ˌˤ˓˗ ˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓ː˗ ˓ ˚˛˓˕˖ˋˏ˘˙˔ ˓ ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˙˔Ǥ ʙ ˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˓ ˙ˌː ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˦ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˘˙ˍ˦˗˓Ǥ ʟˠ ˝ˋ˕ˑː ˙ˌ˥ːˏ˓˘˪ː˝ ˙ˌˤ˓˔ ˚˛ːˏ˗ː˝ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ǣ ˪˒˦˕ ˓ ˘ˋˡ˓˪Ǥ ʨ˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓˒˞ˢˋ˩˝ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔ ˋ˜˚ː˕˝ ˗˘˙ˎ˙˪˒˦ˢ˘˙˜˝˓ǡ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː ˪˒˦˕˓ ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙˔ ˕ˋ˝ːˎ˙˛˓˓Ǣ ˍ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙˔ ˏ˓˟˟ː˛ː˘ˡ˓-
˛˙ˍˋ˘˘˙˜˝˓Ǣ ˍ˒ˋ˓˗˙˜ˍ˪˒˧ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙˔ ˜˝˛˞˕˝˞˛˦Ǣ ˝˓˚˙˖˙ˎ˓˩ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˜˓˝˞ˋˡ˓˔ǡ˒ˋˍ˓˜˪ˤ˓ˠ˙˝˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˦ˠ˟ˋ˕˝˙˛˙ˍǤ ʧˋ˒˖˓ˢ˓˔ ˗ːˑˏ˞ ˏˍ˞˗˪ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ˋ˗˓ ˌ˙˖˧ˣːǤ ʨ˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˒ˋ˘˓˗ˋː˝˜˪˜˓˘˝ː˒˙˗˗ː˝˙ˏ˙ˍ˓˚˛˓˱˗˙ˍ˓ˋ˘ˋ˖˓˒˙˗˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙˚˛ːˏ˚˙˖˙ˑː˘˘˦ˠ˛ːˢːˍ˦ˠ ˋ˕˝˙ˍǤ ʨ˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˜˙˒ˏˋ˱˝ ˗˙ˏː˖˓ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˏː˝ː˛˗˓˘˓˛˙ˍˋ˘˘˙˔ ˛ːˢːˍ˙˔ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓Ǣ ˜˙ˌ˓˛ˋː˝ ˗˘ː˘˓˪ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙˜˝˓ ˓ ˙ˡː˘˓ˍˋː˝ ˓ˠǤ ʤˋ ˗ˋ˕˛˙˞˛˙ˍ˘ː ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓˒˞ˢˋː˝ǡ ˕˝˙ǡ ˕ˋ˕˙˔ ˪˒˦˕ǡ ˕ˋ˕ǡ ˕˙ˎˏˋǡ ˜ ˕ː˗ǡ ˚˛˓ ˕ˋ˕˓ˠ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠǡ ˜ ˕ˋ˕˙˔ ˡː˖˧˩ ˓ ˍ˦ˍ˙ˏˋ˗˓ ˏː˔˜˝ˍ˞ː˝Ǥ ʤˋ ˗˓˕˛˙˞˛˙ˍ˘ː ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓˒˞ˢˋː˝ ˚ː˛ː˕˖˩ˢː˘˓ː ˕˙ˏ˙ˍǣ ˍˋ˛˓ˋˡ˓˓ ϋ ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˪˪˒˦˕ˋǣ˜˙ˡ˓˙˖ː˕˝˦ǡˏ˓ˋ˖ː˕˝˦ǡ˓ˏ˓˙˖ː˕˝˦ǡ˛ːˎ˓˙˖ː˕˝˦˓˝Ǥ˚Ǥʙ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˚˙ˏˢ˱˛˕˓ˍˋː˝˜˪ˍ˖˓˪˘˓ː˙ˌˤː˜˝ˍˋ˘ˋ˪˒˦˕ǡˍ˜˙ˡ˓˙˖˙ˎ˓˓ – ˍ˖˓˪˘˓ː˪˒˦˕ˋ˘ˋ˙ˌˤː˜˝ˍ˙Ǥʨ˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓˒˞ˢˋː˝ˍ˘ːˣ˘˓˔ ˪˒˦˕Ǣ˪˒˦˕ǡ˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˘˦˔ˍ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔ ˕˙˘˝ː˕˜˝ǡǯˍ˘ːˎ˙˖˙ˍ˦ǯǤʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓˒˞ˢˋː˝ˍ˘˞˝˛ː˘˘˓ː˪˒˦˕˓ϋ ˪˒˦˕˓ˍʜˍ˛˙˚ː˓ˍ˘ːˣ˘˓ː ˪˒˦˕˓ϋ˪˒˦˕˓˒ˋ˚˛ːˏː˖ˋ˗˓ʜˍ˛˙˚˦Ǣˋˌ˜˝˛ˋ˕˝˘˦ː ˪˒˦˕˙ˍ˦ː ˪ˍ˖ː˘˓˪ǡ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ǯˍ ˎ˙˖˙ˍːǯǤ ʦ˛ːˑˏː ˢː˗ ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧˙ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǡ˙ˌ˛ˋ˝˓˗˜˪˕ˏ˛˞ˎ˓˗˚˙˘˪˝˓˪˗ǡ˝ː˜˘˙˜ˍ˪˒ˋ˘˘˦˗˜˨˝˓˗˓ ˘ˋ˞˕ˋ˗˓˓˙ˌ˖ːˎˢˋ˩ˤ˓˗˓ˠ˚˙˘˓˗ˋ˘˓ːǤȋ˚˙˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˞˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˓ˍ˓˩˘ː͜͜͞͝ ˎǤˍʣ˙˜˕ˍːȌ ʦ˙˘˪˝˓˪ǣ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋǡ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˨˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˝˙˖˕˞˩˝˜˪ ˚˛˓ ˙ˌ˥˪˜˘ː˘˓˪ˠ ˘ˋˣː˔ ˝ː˗ˋ˝˓˕˓ǡ ˚˙˨˝˙˗˞ ˘ˋ˗˓ ˛ːˣː˘˙ ˙˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˧˜˪˘ˋ˛ˋ˒˥˪˜˘ː˘˓˓ˍ˜ːˠ˨˝˓ˠ˚˙˘˪˝˓˔Ǥ ʣ˘˙ˎ˓ː˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˓˘ˋ˜˝ˋ˓ˍˋ˩˝˘ˋ˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓˓˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋǤʶˍ˖˪ː˝˜˪ ˖˓ ˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋ ˪˒˦˕˙˗ˌ˙˖ːː˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˘˦ˠǫʤˋ˘ˋˣ˞˛ːˢ˧ˍ˖˓˪˩˝˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ː ˞˜˖˙ˍ˓˪Ǥ ʙ ˙ˌˤː˜˝ˍː ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˛ˋ˒˘˦ː ˜˖˙˓ǣ ˍ˦˜ˣ˓˔ ˕˖ˋ˜˜ǡ ˜˛ːˏ˘˓˔ ˕˖ˋ˜˜Ǥ ʡ˛˙˗ː˝˙ˎ˙ǡ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪˕˙˛ː˘˘˦ːˑ˓˝ː˖˓˓˚˛˓ː˒ˑ˓ːǡ˕˙˝˙˛˦ːˠ˙˝ː˖˓ˌ˦˜˝ˋ˝˧ ˕˙˛ː˘˘˦˗˓Ǥʦ˙ˏ˛ˋˑˋ˪˕˙˛ː˘˘˙˗˞˘ˋ˜ː˖ː˘˓˩ǡ˚˛˓ː˒ˑ˓ːˌ˞ˏ˞˝ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧˗ˋ˘ː˛˘˙ǡ ˘ːː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙ǡ ˒ˋˑˋ˝˙ǡ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː ˪˒˦˕ˋ ˌ˞ˏː˝ ˌ˙˖ːː ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˦˗ǡ ˢː˗ ˜ˋ˗ ˜˝ˋ˘ˏˋ˛˝˘˦˔ ˪˒˦˕Ǥ ȋwww.interlingva.ruȌ ʩˋ˕ǡ ˘ˋ ˘ˋˣ ˍ˒ˎ˖˪ˏǡ ˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋ ˜ˢ˓˝ˋː˝˜˪ ˚ː˛ːˠ˙ˏ˘˦˗ ˪ˍ˖ː˘˓ː˗ ˏ˙ ˝˙ˎ˙ ˕ˋ˕ ˚˛˙˓˒˙˔ˏ˱˝ ˙˜ˍ˙ː˘˓˪ ˚˛˓˘˓˗ˋ˩ˤːˎ˙ ȋ˗ː˜˝˘˙ˎ˙Ȍ ˪˒˦˕ˋǤ ʜ˜˖˓ ˚˛˓ː˒ˑ˓˔ ˛ːˌ˱˘˙˕ǡ ˙˘ ˓ ˌː˒ ˋ˕ˡː˘˝ˋ ˙˜ˍ˙˓˝ ˚˛˓˘˓˗ˋ˩ˤ˓˔˪˒˦˕Ǥ ʥˏ˘ˋ˓˒˘˙ˍ˦ˠ˙˝˛ˋ˜˖ː˔˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˪˨˝˙ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ˚˙˪ˍ˓ˍˣˋ˪˜˪ ˚˙˜˖ː ˍ˝˙˛˙˔ ˗˓˛˙ˍ˙˔ ˍ˙˔˘˦Ǥ ʤ˙ˍ˓˒˘ˋ ːːǡ ˍ˚˛˙ˢː˗ǡ ˙˝˘˙˜˓˝ː˖˧˘ˋǣ ˙˘ˋ ˓˒˗ː˛˪ː˝˜˪ ˘ː ˜˝˙˖˧˕˙ ˜˛˙˕˙˗ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˪ǡ ˜˕˙˖˧˕˙ ˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˧˩ ˚ː˛ː˙˜˗˦˜˖ː˘˓˪ ˜ˍ˙ː˔ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ǡ ˒ˋ˜˝ˋˍ˖˪˩ˤː˔ ˍ˓ˏː˝˧ ˍ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː ˚˙˜˝˙˪˘˘˙ ˙ˌ˘˙ˍ˖˪˩ˤ˞˩˜˪ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˞Ǥ ʚː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˕ˋ˕˘ˋ˞ˢ˘ˋ˪ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ˋ˓˘˜˝˓˝˞ˡ˓˙˘ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˘ˋǡ ˙˘ˋ ˛ˋ˒˛ˋˌˋ˝˦ˍˋː˝˜˪ ˞ˢː˘˦˗˓ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˍ ˓˘ˏ˓ˍ˓ˏ˞ˋ˖˧˘˙˗ ˚˙˛˪ˏ˕ːǡ˘˙˓˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˕˙˖˖ː˕˝˓ˍ˘˙˔˛ˋˌ˙˝˦ˍ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˜˙˒ˏˋ˘˘˦ˠ˘ˋ˞ˢ˘˦ˠ ˙ˌˤː˜˝ˍˋˠǤ ʨ ͥ͢͝͡ ˎǤ ˋ˕˝˓ˍ˘˙ ˏː˔˜˝ˍ˞ː˝ Ǽʗ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˙ː ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǽȋ
Ȍǡ˜˙˒ˏˋ˘˘˙ː˚˙˓˘˓ˡ˓ˋ˝˓ˍː˓˒ˍː˜˝˘˙ˎ˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝ˋ˓˚˙˖˓ˎ˖˙˝ˋʣˋ˛˓˙ʦː˓ȋ˙˘˓˘˝ː˛ː˜˙ˍˋ˖˜˪˝ˋ˕ˑːˍ˙˚˛˙˜ˋ˗˓˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ȌǤ ʨ˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˓ Ǽʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙ː ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˙˖˙ˎ˓˓ ˓
ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǽǡ ˓˒ˏˋ˩ˤːː ˜ ͥͥ͟͝ ˎǤ ːˑːˎ˙ˏ˘˓˕ Ǽ
ȋ ȌǽǤ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˍ ˚˙˘˓˗ˋ˘˓˓ ˒ˋˏˋˢ ˓ ˚˛ːˏː˖˙ˍ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ːˏ˓˘˜˝ˍˋ˘ː˘ˋˌ˖˩ˏˋː˝˜˪Ǥʣːˑˏ˞˜˙ˌ˙˔˕˙˘˕˞˛˓˛˞˩˝˘ː˜˕˙˖˧˕˙ˍ˙˒˒˛ː˘˓˔Ǥʥˏ˘˓ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˓ ˜˝˛ː˗˪˝˜˪ ˗˓˘˓˗ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˝˧ ˙ˌ˖ˋ˜˝˧ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǡ ˏ˛˞ˎ˓ːǡ ˘ˋ˙ˌ˙˛˙˝ǡ˚˛˓ˏˋ˩˝ː˔˒˘ˋˢː˘˓ː˜ˍ˙ːˎ˙˛˙ˏˋ˚˖ˋ˘ː˝ˋ˛˘˙˔˗˙ˏː˖˓ǡ˙˚˓˜˦ˍˋ˩ˤː˔ ˙ˌˤː˗˓˛˙ˍ˞˩˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˞˩˜˓˝˞ˋˡ˓˩Ǥ ʙˌ˙˖˧ˣ˙˔˗ː˛ː˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː˨˝˓ˠˍ˙˒˒˛ː˘˓˔˚˛˙ˍ˙ˡ˓˛˞ː˝˜˪ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔˟˙˛˗˙˔˝ː˛˗˓˘ˋǼˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽǤʘ˙˖˧ˣˋ˪ʨ˙ˍː˝˜˕ˋ˪ʴ˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪ȋ͟˓˒ˏǤȌ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓ː ˗˙˛˟ː˗˦ Ǽˎː˙-ǽ ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǣ Ǽʚː˙ǥ ȋ˙˝ ˎ˛ːˢǤ o – ˒ː˗˖˪Ȍǡ ˢˋ˜˝˧ ˜˖˙ˑ˘˦ˠ ˜˖˙ˍǡ ˞˕ˋ˒˦ˍˋ˩ˤˋ˪ ˘ˋ ˓ˠ ˙˝˘˙ˣː˘˓ː ˕ ˘ˋ˞˕ˋ˗ ˙ ʞː˗˖ːǡ ˒ː˗˘˙˗˞ˣˋ˛˞ˍˡː˖˙˗ǡ˒ː˗˘˙˔˕˙˛ːȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǡˎː˙˖˙ˎ˓˪ȌǤǽʛː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙ǡ ˍ ˝ː˛˗˓˘ˋˠ Ǽˎː˙˗ˋˎ˘ː˝˓˒˗ǽǡ Ǽˎː˙˟˓˒˓˕ˋǽ ˞˕ˋ˒ˋ˘˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˗˙˛˟ː˗˦ Ǽˎː˙-ǽ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝ǡ˚˙˜˕˙˖˧˕˞˛ːˢ˧˓ˏː˝˙ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ˠ˪ˍ˖ː˘˓˪ˠǡˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞˩ˤ˓ˠ ʞː˗˖˩ ˍ ˡː˖˙˗ǡ ˕ˋ˕ ˚˖ˋ˘ː˝˞ ˜˙˖˘ːˢ˘˙˔ ˜˓˜˝ː˗˦Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ ʘʨʴ ˙ˣ˓ˌˋː˝˜˪ǡ ˚˛˓˚˓˜˦ˍˋ˪ ˨˝˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˝ː˛˗˓˘ˋ˗ Ǽˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǽ ˓ Ǽˎː˙˖˙ˎ˓˪ǽǡ ˚˙˜˕˙˖˧˕˞ ˏˋ˘˘˦ː ˘ˋ˞˕˓ǡ ˠ˙˝˪ ˓˘˙ˎˏˋ ˓ ˝˛ˋ˕˝˞˩˝ ˙ˌˤː˚˖ˋ˘ː˝ˋ˛˘˦ː ˪ˍ˖ː˘˓˪ǡ ˎ˙˛ˋ˒ˏ˙ ˢˋˤː ˚˛˓˖ˋˎˋ˩˝˜˪˕˙˚˓˜ˋ˘˓˩˛ːˎ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ˓˖˓˖˙˕ˋ˖˧˘˦ˠ˙ˌ˥ː˕˝˙ˍǡ˝ˋ˕˓ˠ˕ˋ˕˝ː˛˛˓˝˙˛˓˓˙˝ˏː˖˧˘˦ˠ˜˝˛ˋ˘ǡ˛ːˎ˓˙˘˙ˍ˓˗ː˜˝˘˙˜˝ː˔Ǥ ʙ ˝ː˛˗˓˘ː Ǽˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽ ˘ˋˢˋ˖˧˘ˋ˪ ˢˋ˜˝˧ Ǽˎː˙-ǽ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˜˙˕˛ˋˤː˘˓ː˗˙˝Ǽˎː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓˔ǽǡ˝ˋ˕ˢ˝˙Ǽˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǽ˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧˚˛˓˛ˋˍ˘ː˘ˋ˕ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˗˝ː˛˗˓˘ˋ˗Ǽ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪ˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǽ˓˖˓Ǽ˖˓˘ˎˍ˙ˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǽǤ ʦ˙˚˞˖˪˛˘ˋ˪˨˖ː˕˝˛˙˘˘ˋ˪˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪Ǽʡ˛˞ˎ˙˜ˍː˝ǽ˜ˢ˓˝ˋː˝˨˝˓˝ː˛˗˓˘˦ˋˌ˜˙˖˩˝˘˦˗˓ ˜˓˘˙˘˓˗ˋ˗˓ ˓ ˚˙˗ːˤˋː˝ ˓ˠ ˍ ˜˝ˋ˝˧˩ Ǽʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǽǤ ȋwww.geolingvistika.ruȌǤ ʡ˙ˎˏˋ ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˞˩˝˜˪ ˪˒˦˕˓ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˋ˛ːˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˛ˋ˒ˏː˖ː˘˓˪ǡ ˍ ˘ː˗ːˡ˕˙˔˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ː˝˙˖˕˞ː˝˜˪˝ː˛˗˓˘ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˍ˜˛ˋˍ˘ː˘˓˓˜ ˨˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˙˔Ǥʙ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˓˜˨˝˓˗˜˛ˋˍ˘ː˘˓ː˗ǣ ʴ˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǣ x ʥ˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝˪˒˦˕˚˛˙ˡː˜˜˙˗Ǥʴ˕˙˜˓˜˝ː˗ˋ˙˝˕˛˦˝ˋ˪ǡˑ˓ˍˋ˪ǡˏ˓˘ˋ˗˓ˢ˘ˋ˪Ǣ x ʨ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪ ˪ˍ˖ː˘˓˪ ˜˛ˋˍ˘˓ˍˋ˩˝˜˪ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˍ ˜˛ˋˍ˘ː˘˓˓˜˜˙˜ːˏ˘˓˗˪ˍ˖ː˘˓ː˗ǡ˘˙˓ˍˏ˓ˋ˖ː˕˝˓ˢː˜˕˙˗˚˛˙ˡː˜˜ːǢ x ʜ˱ˡː˖˧ˌ˙˖ːːˣ˓˛˙˕ˋ˪Ǥ ʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ: x ʤː˜ˢ˓˝ˋː˝˪˒˦˕˜˝ˋ˝˓ˢ˘˦˗Ǥʴ˝ˋ˘˙ˍˋ˪˘ˋ˞ˢ˘ˋ˪˙˝˛ˋ˜˖˧ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝˜˪˚˛˙˜˚ː˕˝˓ˍ˘˙˔˝˙ˢ˕˙˔˒˛ː˘˓˪ǡ˨˝˙ˍ˝ː˜˘˙˔˜ˍ˪˒˓˜ˏ˓˘ˋ˗˓ˢ˘˦˗˚˛˓˘ˡ˓˚˙˗Ǣ x ʨ˝˙ˢ˕˓˒˛ː˘˓˪ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˓˒˞ˢˋː˝ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ː˪˒˦˕˓ ˓˓ˠ˕˞˖˧˝˞˛˦Ǣ x ʜ˱ˡː˖˧ǣ˜˙˒ˏˋ˘˓ːˢ˞ˍ˜˝ˍˋːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙ːˏ˓˘˜˝ˍˋǤȋ-Marcus, 1999/53-͡͠Ȍ ȋǤÚǤȌ
ʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˋ˕˝˓ˍ˘˙ ˛ˋ˒ˍ˓ˍˋː˝˜˪ ˍ ˚˙˜˖ːˏ˘ːː ˏː˜˪˝˓˖ː˝˓ːǤ ʥ˘ˋ ˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪˙˝ ˎː˙˪˒˦˕ˋǡ ˚˙ˏ˕˙˝˙˛˦˗˚˙˘˓˗ˋː˝˜˪˓˒˞ˢː˘˓ː˪˒˦˕˙ˍʜˍ˛˙˚˦Ǥʩ˞˝ˍ˙˒˘˓˕ˋː˝ˍ˙˚˛˙˜ǣˋˢ˝˙˚˙˘˓˗ˋː˗˚˙ˏǼʜˍ˛˙˚˙˔ǽǫ ʙːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˓˜˜˖ːˏ˞ː˝˜˪˗ː˝˙ˏ˦˪˒˦˕˙ˍˍ˘˞˝˛˓ʜˍ˛˙˚˦ǡ˓˒ˋ˚˛ːˏː˖ˋ˗˓ʜˍ˛˙˚˦ǡ˒˘ˋˢ˓˝ǡ˗ː˝˙ˏ˦ˍ˙ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˓ ˍ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˙˔ ˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍːǤ ʴ˝˙ ˗˘˙ˎ˙˪˒˦ˢ˘ˋ˪ ˕ˋ˛˝ˋ ʜˍ˛˙˚˦ǡ ˚˛˙˜˝˓˛ˋ˩ˤˋ˪˜˪ ˙˝ ʗ˝˖ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˙˕ːˋ˘ˋ ˏ˙ ʪ˛ˋ˖ˋǤ ʛ˓ˠ˙˝˙˗˓˪ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ˓ ˍ˘ːˣ˘˪˪Ǥ ʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˌ˦˖ˋ ˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˘ˋ ˕ˋ˕ ˓˜ˠ˙ˏ˘˙ː ˌˋ˒˙ˍ˙ː ˛ˋ˒ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˓ː ˍ ˒ˋ˛˙ˑˏˋ˩ˤ˓ˠ˜˪ ˘˙ˍ˦ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ˠǤ ʨ˙˒ˏˋ˘˓ː ˓˘˝ː˛˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ˚˛˓˘ˡ˓˚˙ˍˍːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˗˙ˑː˝˜˝ˋ˝˧˝ˋ˕ˑː˙˜˘˙ˍ˙˔ˏ˖˪ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔ǡ ˚˙˜ˍ˪ˤ˱˘˘˦ˠ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˗ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˓ ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˝˛ˋ˘˜˙˕ːˋ˘˜˕˓ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˍ ˜ˍ˙˩ ˙ˢː˛ːˏ˧ ˚˙˜˖˞ˑ˓˖˓ ˙˜˘˙ˍ˙˔ ˏ˖˪ ˍ˙˒˘˓˕˘˙ˍː˘˓˪ ˕˙˖˙˘˓ˋ˖˧˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍǡ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˘˙ˍ˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ Ǽ˚˓ˏˑ˓˘ǽ ˓ Ǽ˕˛ː˙˖ǽǡ ˋ ˝ˋ˕ˑː ˚˛ːˏ˚˙˜˦˖˕˙˔ ˏ˖˪ ˝ːˠ˘˓ˢː˜˕˙ˎ˙ǡ ˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˓˕˞˖˧˝˞˛˘˙ˎ˙˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ˍ˘ːːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍˋ˘ˋˏ˛˞ˎ˓ˠ˕˙˘˝˓˘ː˘˝ˋˠǤ ʙ ˨˝˙˗ ˜˗˦˜˖ː ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕ˋ˪ ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪˘ˋ˞˕ˋǡ˘˙˓˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˘ˋ˞˕ˋ˙˛˙˖˓˗˓˛˙ˍ˙˔ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˓ˍ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˓ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ˓˘˘˙ˍˋˡ˓˔˪˒˦˕˙ˍ˗˓˛ˋǤ ʥ˜˙ˌː˘˘˙ ˍˋˑ˘˦˗˓ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝˜˪ ˚˛˓ ˓˒˞ˢː˘˓˓ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ʦ˞ˣ˕˓˘˜˕˓ː˗ˋ˘˓˟ː˜˝˦ȋͥͥͥ͝Ȍ ʙʦ˞ˣ˕˓˘˜˕˓ˠ˗ˋ˘˓˟ː˜˝ˋˠ ͝Ȍ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˙˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙ːǡ˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˙ːǡ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙ːǡ˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˙ː˙˚˓˜ˋ˘˓ː˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔˕ˋ˛˝˦ʜˍ˛˙˚˦Ǣ ͞Ȍ ˏˋ˘ˋ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘ˋ˪ ˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍˋ ˝˛ˋ˘˜˙˕ːˋ˘˜˕˙ˎ˙ ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ˓˪˒˦˕˙ˍ˗˓˛ˋǤʙʨʨʨʧȋ˓ˍʧ˙˜˜˓˓Ȍ˘ˋ˖˓ˢ˓ːˍ˜ːˠȋːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠȌ˪˒˦˕˙ˍǤʙ ˜ˍː˝ː ˙ˌˤː˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓˓˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ˌˋ˒˦ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍˌ˦˖˓˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˘˦ ˘˙ˍ˦ː ˚˙˘˪˝˓˪ – ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ː ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˓ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ː ˜ˋ˗˙˜˙˒˘ˋ˘˓ːǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˚˙˗˙ˎ˞˝ ˌ˖˙˕˓˛˙ˍˋ˝˧ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓ː ˨˕˜˝˛ː˗˓˜˝˜˕˓ˠ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˛˙ˡː˜˜˙ˍ ˓ ˨˝˘˓ˢː˜˕˙˔ ˏ˓˜˕˛˓˗˓˘ˋˡ˓˓Ǥ ʙ ˨˝˙˗ ˕˙˘˝ː˕˜˝ː ˜˝ˋ˘˙ˍ˪˝˜˪ ˢ˛ː˒ˍ˦ˢˋ˔˘˙ ˍˋˑ˘˦˗˓ ˚˛˙ˌ˖ː˗˦ ˕ˋ˕ ˪˒˦˕˙ˍ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ ˗ː˘˧ˣ˓˘˜˝ˍǡ ˝ˋ˕ ˓ ˛ːˏ˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ʜˍ˛˙˚˦ ˕ˋ˕ ˍ ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙˔ǡ ˝ˋ˕ ˓ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍː ˓ ˓ˠ ˖ːˎˋ˖˧˘˙ː˓˛ˋˍ˘˙˚˛ˋˍ˘˙ː˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːǤ ʨ˙ˍː˛ˣː˘˘˙ ˘˙ˍ˙ː ˓˘˝ː˛ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ˋ˛˘˙ː ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˓ː ˍ ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˘˦ˠ ˘ˋ˞˕ˋˠ – ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ – ˙˝˕˛˦ˍˋː˝ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˓ ˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˕˓ ˞ˢ˓˝ː˖ː˔ ˕ˋ˕ ˘˙ˍ˙ˎ˙ ˚˙˕˙˖ː˘˓˪ ːˍ˛˙˚ː˔ˡːˍǡ ˙˛˓ː˘˝˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˘ˋ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ː ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ː ˜ˋ˗˙˜˙˒˘ˋ˘˓ː˓˜ˋ˗˙˙˚˛ːˏː˖ː˘˓ːǤ ʨ˓˝˞ˋˡ˓˩˜˛˞˜˜˕˓˗˪˒˦˕˙˗˘ˋ˝ˋ˕˘ˋ˒˦ˍˋː˗˙˗Ǽ˚˙˜˝˜˙ˍː˝˜˕˙˗˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍːǽ˝˛˞ˏ˘˙˘ˋ˒ˍˋ˝˧˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙˔Ǥʡˋ˕˙˝˗ːˢˋː˝ˋ˕ˋˏː˗˓˕ʙǤʚǤʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍǡǼˎː˙˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˓ː˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˚˙˜˖ːˏ˘ːˎ˙ˏː˜˪˝˓˖ː˝˓˪˘ːˎˋ˝˓ˍ˘˙ ˚˙ˍ˖˓˪˖˓˘ˋ ˚˙˖˙ˑː˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˗˓˛ː˓ˍ˜ˋ˗˙˔ʧ˙˜˜˓˓ǽȋʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍ͜͜͞͝ǡ˜Ǥ͢͡͞ȌǤ
ʦ˙˖˙ˑː˘˓ː ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ˍ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ȋ˘ˋ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ː ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙˔˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˓ ˍ˓˩˘ː͢͠͡͠ˎǤˍʣ˙˜˕ˍː ʤˋ˛˪ˏ˞ ˜ ˚˛˓˗ː˛ˋ˗˓ ˚˙ˢ˝˓ ˚˙˖˘˙ˎ˙ ˓˒ˎ˘ˋ˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓˒ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙˔ ˑ˓˒˘˓˓˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ǡ˕ˋ˕˨˝˙˚˛˙˓˒˙ˣ˖˙ˍʴ˜˝˙˘˓˓˓ʢ˓˝ˍːǡ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝˙ˌ˛ˋ˝˘˦ː – ˚˙ˏˏː˛ˑˋ˘˓ː ˚˙˒˓ˡ˓˔ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ʘː˖˙˛˞˜˜˓˓ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ː ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˓ ˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓ː ˋˍ˝˙˛˓˝ː˝ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ʗ˒ː˛ˌˋ˔ˏˑˋ˘ːǡ ʡ˓˛ˎ˓˒˓˓. ʩː˗ ˘ː ˗ː˘ːːǡ Ǽˍ ͟͝ ˓˒ ͝͡ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍǡ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋˍˣ˓ˠ˜˪ ˘ˋ ˝ː˛˛˓˝˙˛˓˓ ˌ˦ˍˣːˎ˙ ʨʨʨʧǡ ˓ˏː˝ ˙ˌˤ˓˔ ˚˛˙ˡː˜˜ ˍ˦˝ː˜˘ː˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓ ˒ˋ˗ː˘˦ ːˎ˙ ˍ ˝ːˠ ˓˖˓ ˓˘˦ˠ ˟˞˘˕ˡ˓˪ˠ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦˗˓ ˝˓˝˞˖˧˘˦˗˓ ˪˒˦˕ˋ˗˓ǽ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʞˏː˜˧ ˞˗ː˜˝˘˙ ˘ˋ˚˙˗˘˓˝˧ǡ ˢ˝˙ǡ ˚˙˗˓˗˙ ʧ˙˜˜˓˔˜˕˙˔ ʫːˏː˛ˋˡ˓˓ǡ ˜˝ˋ˝˞˜ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˓˗ːː˝˝˙˖˧˕˙ˍʘː˖˙˛˞˜˜˓˓ ȋ˜ͥͥ͝͡ˎǤȌǡˋ˝ˋ˕ˑːˍ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕ˋˠȋˍʗˌˠˋ˒˓˓ǡʦ˛˓ˏ˘ː˜˝˛˙ˍ˧ːȌǤʘː˖˙˛˞˜˜˓˪ ˕ˋˑː˝˜˪˜ˢˋ˜˝˖˓ˍ˦˗˓˜˕˖˩ˢː˘˓ː˗ǡˍ˚ː˛ˍ˞˩˙ˢː˛ːˏ˧˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˒ˏː˜˧˚˙ˏˏː˛ˑ˓ˍˋː˝˜˪˕ˋ˕˚˙˖˓˝˓˕˙˔ ˍ˖ˋ˜˝˓ǡ ˝ˋ˕ ˓ ˚˙˖˙ˑ˓˝ː˖˧˘˦˗ ˙˝˘˙ˣː˘˓ː˗ ˕ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˜ˋ˗˙ˎ˙ ˘ˋ˜ː˖ː˘˓˪Ǥʨˢ˓˝ˋː˝˜˪ǡˢ˝˙˘ˋ˓ˌ˙˖˧ˣːːˍ˦˝ː˜˘ː˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ˋˌ˖˩ˏˋː˝˜˪ˍ ˚˛˓ˌˋ˖˝˓˔˜˕˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ˓ ˍ ʩ˞˛˕˗ː˘˓˓Ǥ ʙ˙˝ ˏˋ˘˘˦ː ȋʦ˛ˋˍˏˋǡ ͜͜͞͠ ˎǤȌǣ Ǽʧ˞˜˜˕˙˪˒˦ˢ˘ˋ˪˚˛ː˜˜ˋ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘ˋ˜˖ˋˌ˙ǡ˚˛ː˜˜ˋ˓˒ʧ˙˜˜˓˓˘ː˚˙˜˝˞˚ˋː˝ǡ˘ː˝˜˙ˎ˖ˋˣː˘˓˪˙ˍ˒ˋ˓˗˘˙˗˚˛˓˒˘ˋ˘˓˓ˏ˓˚˖˙˗˙ˍǡ˘ˋ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ː˓˗ːː˝˜˪˙ˏ˘ˋˣ˕˙˖ˋ˚˛˓ ˚˙˜˙˖˧˜˝ˍː ʧʫǡ ˛˞˜˜˕˓ˠ ˍ˞˒˙ˍ ˘ː˝ǽǤ ʦ˛ˋˍˏˋǡ ˚˙˜˖ː ˜˗ː˛˝˓ ʨǤ ʤ˓˪˒˙ˍˋ ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ ˢ˞˝˧˜ˎ˖ˋˏ˓˖ˋ˜˧ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕ˍˌ˙˖˧ˣː˔˗ː˛ː˜˝ˋ˖˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˝˧˜˪ˍ ˣ˕˙˖ˋˠ˓ˍ˞˒ˋˠ˘ˋ˚˛ˋˍˋˠ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙ˎ˙Ǣ˓˒͠ǡͤ˗˖˘Ǥ˘ˋ˜ː˖ː˘˓˪ʩ˞˛˕˗ː˘˓˓˖˓ˣ˧ ˙˕˙˖˙ ͜͜͝ ˝˦˜Ǥ ˜ˍ˙ˌ˙ˏ˘˙ ˍ˖ˋˏː˖˓ ˛˞˜˜˕˓˗ ˪˒˦˕˙˗ǡ ˋ ˚˙ˢ˝˓ ͠ ˗˖˘Ǥ ˘ː ˒˘ˋ˖˓ ːˎ˙ ˜˙ˍ˜ː˗Ǥ ʟ˘˝ː˛ː˜˘ˋ˪ ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ ˜˕˖ˋˏ˦ˍˋː˝˜˪ ˍ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ʦ˛˓ˌˋ˖˝˓˕˓ǡ ˎˏː ˍ˖ˋ˜˝˓ ˚˛˓˘˓˗ˋ˖˓ ˙˜˙ˌː˘˘˙ ˑː˜˝˕˓ː ˗ː˛˦ ˚˙ ˍ˦˝ː˜˘ː˘˓˩ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ʥ˜˝˛˙˝ˋ ˘ː˘ˋˍ˓˜˝˓ ˕ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˚˙˘ː˗˘˙ˎ˞ ˜ˠ˙ˏ˓˝ ˘ˋ ˘ː˝ǡ ˛˞˜˜˕˓ː ˍ ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍː ˜ˍ˙ː˗ˍ˦˞ˢ˓˖˓˪˒˦˕˝˓˝˞˖˧˘˙˔˘ˋˡ˓˓ǡˋ˓˘˝ː˛ː˜˕˓ˠ˪˒˦˕˞ˍ˙˒˛˙ˑˏˋː˝˜˪ǤǼʦ˛˓ ˚˙˖˘˙˗ ˍ˦˝ː˜˘ː˘˓˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓˒ ˙˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠ ˜˟ː˛ ˙˘ ˓˜˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪ ˍ ˜˟ː˛ː ˌ˓˒˘ː˜ˋǽ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʙ˙˝ ˏˋ˘˘˦ː ˙ ʢ˓˝ˍːǣ Ǽʙ ˚˙˜˖ːˏ˘˓ː ˎ˙ˏ˦ ˖˓˝˙ˍˡ˦ ˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝˛˞˜˜˕˓˔ǡ˘ˋ˛˪ˏ˞˜ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˗ǡ˜ˋ˗˦˗ˍˋˑ˘˦˗ˏ˖˪˓˒˞ˢː˘˓˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦˗ ˪˒˦˕˙˗Ǥ ʟ ˢ˓˜˖˙ ˖˓˝˙ˍ˜˕˓ˠ ˣ˕˙˖˧˘˓˕˙ˍǡ ˍ˦ˌ˓˛ˋ˩ˤ˓ˠ ˞˛˙˕˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ǡ ˘ː˞˕˖˙˘˘˙˛ˋ˜˝ː˝ǥDzʗ˖˖ː˛ˎ˓˪˘ˋ˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕dzǡ˕ˋ˕ˍ˦˛ˋ˒˓˖˜˪˙ˏ˓˘˓˒˗ː˜˝˘˦ˠ ˙ˌ˙˒˛ːˍˋ˝ː˖ː˔ǡ ˍ ʢ˓˝ˍː ˪ˍ˘˙ ˚˛˙ˠ˙ˏ˓˝ǡ ˘˙ ˚˙˕ˋ ˚˛˙ˣ˖ˋ ˘ː ˜˙ˍ˜ː˗Ǥ ʜː ˚˙-˚˛ːˑ˘ː˗˞ ˙ˤ˞ˤˋ˩˝ǡ ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙ǡ ˚˙˖˓˝˓˕˓ǥ ʙ ˖˩ˌ˙˗ ˜˖˞ˢˋː ˚˛˙ˎ˘˙˒ ˚˪˝˘ˋˏˡˋ˝˓˖ː˝˘ː˔ˏˋˍ˘˙˜˝˓ǡˢ˝˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˗ːˑ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙˙ˌˤː˘˓˪ˍ˜˝˛ˋ˘ˋˠʘˋ˖˝˓˓˕ ˨˝˙˗˞ ˍ˛ː˗ː˘˓ ˜˝ˋ˘ː˝ ˍ˗ː˜˝˙ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡ ˚˙˕ˋ ˘ː ˜ˌ˦˖˜˪ǽǤ ʥˏ˘ˋ˕˙ˍ˝˙˔ˑːʢ˓˝ˍː˛˞˜˜˕˓˗˪˒˦˕˙˗ˍ˖ˋˏːː˝ͤ͜τ˖˓ˡ˜˝ˋ˛ˣːˎ˙˓˜˛ːˏ˘ːˎ˙˚˙˕˙˖ː˘˓˪ǡ˘˙ ˝˙˖˧˕˙ ͣ͝τ ˜˛ːˏ˓ˏː˝ː˔˓ ˚˙ˏ˛˙˜˝˕˙ˍ ˏ˙ ͝͡ ˖ː˝Ǥ ʦ˙ ˍ˜ː˔ ˍ˓ˏ˓˗˙˜˝˓ǡˍ ʦ˛˓ˌˋ˖˝˓˕ː ˙˕˙˘ˢˋ˝ː˖˧˘˙˗˞ ˓˒ˎ˘ˋ˘˓˩ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˚˛ː˚˪˝˜˝ˍ˞˩˝ ˓˘˝ː˛ː˜˦ ˜ˋ˗˓ˠ˝˓˝˞˖˧˘˦ˠ˘ˋˡ˓˔Ǥ ʤ˙˝ˋ˗ǡˎˏː˘ːˌ˦˖˙˝ˋ˕˙ˎ˙˘ː˚˛˓˪˝˓˪˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡːˎ˙˚˙˖˙ˑː˘˓ː˚˙˜˝ː˚ː˘˘˙ ˞ˠ˞ˏˣˋː˝˜˪Ǥ Ǽʙ ʡˋ˒ˋˠ˜˝ˋ˘ː ˍ ˛˪ˏː ˙ˌ˖ˋ˜˝ː˔ ˏː˖˙˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˜˝ˍ˙ ˚˙˖˘˙˜˝˧˩ ˚ː˛ːˍːˏː˘˙ ˘ˋ ˕ˋ˒ˋˠ˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡ ˍ ʡ˓˛ˎ˓˒˓˓ ˙ˌ˜˞ˑˏˋː˝˜˪ ˍ˙˚˛˙˜ ˙ˌ ˙˝˗ː˘ː
ˏ˖˪˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˜˝ˋ˝˞˜ˋˍ˝˙˛˙ˎ˙ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ǡˋˍʩˋˏˑ˓˕˓˜˝ˋ˘ːˍ˗ˋ˛˝ː ͜͜͞͝ ˎǤ ˙ˌ˥˪ˍ˖ː˘˙ ˙ ˚˙˖˘˙˗ ˚ː˛ːˠ˙ˏː ˘ˋ ˝ˋˏˑ˓˕˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˍ ˚ˋ˛˖ˋ˗ː˘˝ːǽ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʬ˙˝˪ ˒ˏː˜˧ ˘ˋˌ˖˩ˏˋː˝˜˪ ˚ˋ˛ˋˏ˙˕˜ǣ ˏː˛˞˜˓˟˓˕ˋˡ˓˓ ˚˛˙˝˓ˍ˙˜˝˙˓˝ ˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ːˍ˖ˋˏː˘˓ː˝˓˝˞˖˧˘˦˗˓˪˒˦˕ˋ˗˓˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙ˋ˕˝˓ˍ˘˙˔ˢˋ˜˝˓˜ˋ˗˓ˠ˝˓˝˞˖˧˘˦ˠ ˘ˋˡ˓˔Ǥ ʙ ʚ˛˞˒˓˓ǡ ʗ˛˗ː˘˓˓ ˓ ʗ˒ː˛ˌˋ˔ˏˑˋ˘ː ˘ː˝ ˝ˋ˕˙˔ ˍ˛ˋˑˏːˌ˘˙˜˝˓ ˕ ˛˞˜˜˕˙˗˞˪˒˦˕˞Ǥʩˋ˕Ǽˍʗ˒ː˛ˌˋ˔ˏˑˋ˘ːǡ˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕– ˙ˌ˪˒ˋ˝ː˖˧˘˦˔˚˛ːˏ˗ː˝ˍˣ˕˙˖ˋˠǡ˘ˋ˘ː˗˗˘˙ˎ˙ˎˋ˒ː˝ǡˋˍʘˋ˕˞˕˘˓ˎ˘ˋ˨˝˙˗˪˒˦˕ː˚˛˙ˏˋː˝˜˪ˏˋˑːˌ˙˖˧ˣːǡˢː˗ ˘ˋˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙˗ǽȑ͡ǣ͜͞Ǥͤ͜Ǥͣ͜͜͞ȒǤ ʙʣ˙˖ˏˋˍ˓˓ ȋ˓˜˕˖˩ˢˋ˪ʦ˛˓ˏ˘ː˜˝˛˙ˍ˧ːȌˏː˛˞˜˓˟˓˕ˋˡ˓˪ˣ˖ˋˍ˚ː˛ˍ˦ːˎ˙ˏ˦ ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˙˜˝˓ȋ˝˙ˎˏˋˌ˦˜˝˛˙˚˛˙ˣ˖ˋ˓˖ˋ˝˓˘˓˒ˋˡ˓˪˗˙˖ˏˋˍ˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋȌǡˍˎ˙ˏ˦ ˕˙˗˗˞˘˓˜˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˛˞˕˙ˍ˙ˏ˜˝ˍˋ ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ ˜˝ˋˌ˓˖˓˒˓˛˙ˍˋ˖ˋ˜˧Ǥ ʦ˛ˋˍ˓˝ː˖˧˜˝ˍ˙ ˍ ˘ˋˢˋ˖ː ͜͜͜͞-ˠ ˎˎǤ ˏˋˑː ˜ˏː˖ˋ˖˙ ˚˙˚˦˝˕˞ ˚˛˓ˏˋ˝˧ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˙˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔ ˜˝ˋ˝˞˜ǡ˘˙˙˘ˋ˘ː˞ˏˋ˖ˋ˜˧˓˒-˒ˋ˗ˋ˜˜˙ˍ˦ˠˍ˦˜˝˞˚˖ː˘˓˔˙˚˚˙˒˓ˡ˓˓Ǥʡˋ˕˨˝˙˘˓˚ːˢˋ˖˧˘˙ǡǼ˚˙˗˘ː˘˓˩˨˕˜˚ː˛˝˙ˍʟ˘˜˝˓˝˞˝ˋʚ˨˖˖ˋ˚ˋǡˍʣ˙˖ˏˋˍ˓˓Ǽ˕ˋˑˏ˦˔ˍ˝˙˛˙˔ ˣ˕˙˖˧˘˓˕ǡ ˜˝ˋˍ ˍ˒˛˙˜˖˦˗ǡ ˛˞˜˜˕˓˔ ˒˘ˋ˝˧ ˘ː ˌ˞ˏː˝ǽ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʙ ˝˙ ˑː ˍ˛ː˗˪ ˍ ʣ˙˖ˏˋˍ˓˓˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝˞˘˓˕ˋ˖˧˘˙ː˪ˍ˖ː˘˓ː – ˛˞˜˜˕˙˪˒˦ˢ˘˙ː˘ˋ˜ː˖ː˘˓ː˜˝˛ː˗˓˝˜˪ ˜˙˒ˏˋ˝˧˝ˋ˗˜ˍ˙˔ˍˋ˛˓ˋ˘˝˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡ˕˙˝˙˛˦˔ˍ˜ːˌ˙˖˧ˣː˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪˙˝˙ˌˤː˚˛˓˘˪˝˙ˎ˙ǤǼʦ˙˜˖ː˜˗ː˘˦ˍ˖ˋ˜˝˓ˍͥ͜͜͞ˎǤ˓ˍ˒˪˝˓˪˕˞˛˜ˋ˘ˋ˜˖˓˪˘˓ː˜ʧ˞˗˦˘˓ː˔˗˙ˑ˘˙˙ˑ˓ˏˋ˝˧˘˙ˍ˦ˠ˗ː˛˚˛˙˝˓ˍ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǽȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʦ˛˓˗ː˛˘ˋ˓ˌ˙˖˧ˣːˎ˙ˍ˦˝ː˜˘ː˘˓˪˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˗˙ˑː˝˚˙˕ˋ˒ˋ˝˧ʪ˕˛ˋ˓˘ˋ, ˎˏː ˛˞˜˜˕˓˔ ˌ˦˖ ˓˒ˎ˘ˋ˘ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˓˒ ˜˟ː˛˦ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪Ǥ ʦ˙˖˓˝˓˕ˋ ˌ˦˖ˋ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘ˋ˘ˋˍ˦˝ː˜˘ː˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍˌ˦˝˙ˍ˞˩˜˟ː˛˞ǡˍ˝˙ˍ˛ː˗˪˕ˋ˕ ˍ˒ˋ˚ˋˏ˘˦ˠ˙ˌ˖ˋ˜˝˪ˠ˨˝˙˝˪˒˦˕˓˒ˎ˙˘˪˖˜˪ˏˋˑː˓˒ˌ˦˝˙ˍ˙˔˜˟ː˛˦ǡˢ˝˙˘ː˓˗ː˖˙ˋ˘ˋ˖˙ˎ˙ˍ ˏˋˑː ˍ ʦ˛˓ˌˋ˖˝˓˕ːǤ ʙ ʟˍˋ˘˙-ʫ˛ˋ˘˕˙ˍ˜˕ː Ǽˌ˦˖˓ ˜˖˞ˢˋ˓ǡ ˕˙ˎˏˋ ˖˩ˏː˔ ˍ˦ˌ˛ˋ˜˦ˍˋ˖˓˓˒ˋˍ˝˙ˌ˞˜˙ˍ˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙˙˘˓ˎ˙ˍ˙˛˓˖˓˘ˋ˛˞˜˜˕˙˗ǽǤǼʦ˛˓Ǽ˙˛ˋ˘ˑːˍ˙˔ ˍ˖ˋ˜˝˓ǽ ˌ˦˖ˋǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ ˚˙˚˦˝˕ˋ ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘˓˝˧ ˒ˋ˚ˋˏ˘˙-˞˕˛ˋ˓˘˜˕˓ː ˘˙˛˗˦ ˘ˋ ˍ˜˱ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍ˙Ǥʙˌ˦˝˙ˍ˙˔˜˟ː˛ː˨˝˙ǡˍ˚˛˙ˢː˗ǡˍ˘ː˒ˋ˚ˋˏ˘˦ˠ˙ˌ˖ˋ˜˝ː˔˙˕ˋ˒ˋ˖˙˜˧ ˘ː˛ːˋ˖˧˘˦˗ǡ˘˙ˍ˙˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˙˔˓˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˜˟ː˛ˋˠˣ˖ˋˑː˜˝˕ˋ˪˞˕˛ˋ˓˘˓˒ˋˡ˓˪ǽ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤʥˏ˘ˋ˕˙ǡ˕ˋˑː˝˜˪ǡ˘ː˜˝˙˓˝ˌː˜˚˙˕˙˓˝˧˜˪ǡˢ˝˙ ˛˞˜˜˕˙˗˞˪˒˦˕˞ˍ˜˙˜ːˏ˘˓ˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠ˞ˎ˛˙ˑˋː˝˙˚ˋ˜˘˙˜˝˧Ǥʙ˚ː˛ˍ˞˩˙ˢː˛ːˏ˧ǡ˜˝˛ˋ˘˦ˌ˦ˍˣːˎ˙ʨʨʨʧ˪ˍ˖˪˩˝˜˪˜˙˜ːˏ˪˗˓ʧ˙˜˜˓˓ǡ˓˗ː˩˝˜˘ː˔˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˓ː˓˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː˜ˍ˪˒˓ǡˋ˒˘ˋˢ˓˝ ˒˘ˋ˘˓ː ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˚˞˜˝˧ ˓ ˘ː ˜˝˙˖˧ ˗ˋ˜ˣ˝ˋˌ˘˙ːǡ ˕ˋ˕ ˨˝˙ ˌ˦˖˙ ˏ˙ ˛ˋ˜˚ˋˏˋ ʨʨʨʧǡ˙˕ˋˑː˝˜˪ˍ˜ːˑː˚˙˖ː˒˘˦˗ ˏ˖˪ˑ˓˝ː˖ː˔˨˝˓ˠ˜˝˛ˋ˘ǤǼʗ˖˖ː˛ˎ˓˪˘ˋ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǽˌ˦˖ˋǡ˘ˋˏ˙ˏ˞˗ˋ˝˧ǡˍ˛ː˗ː˘˘˦˗˪ˍ˖ː˘˓ː˗ǡ˕˝˙˗˞ˑːˋ˕˝˓ˍ˘˙˘ˋ˜ˋˑˏˋː˗˦˗ ˚˛ˋˍ˓˝ː˖˧˜˝ˍˋ˗˓ ˜˝˛ˋ˘ ʨʤʚǤ ʨ˚˙˜˙ˌ˜˝ˍ˞ː˝ ˚˙ˏˏː˛ˑˋ˘˓˩ ˓˘˝ː˛ː˜ˋ ˕ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞˓˝˛˞ˏ˙ˍˋ˪˗˓ˎ˛ˋˡ˓˪ˍʧ˙˜˜˓˩ˑ˓˝ː˖ː˔ˌ˦ˍˣ˓ˠ˜˙˩˒˘˦ˠ˛ː˜˚˞ˌ˖˓˕Ǥ ʤˋ˕˙˘ːˡǡ˘ː˜˖ːˏ˞ː˝˒ˋˌ˦ˍˋ˝˧˓˙˝˙˗ǡˢ˝˙˒˘ˋ˘˓ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙ ˖˩ˏ˪˗ǡ ˕˙˝˙˛˦ːǡ ˍ ˜˓˖˞ ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ˠ ˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˜˝ˍǡ ˝˛˞ˏ˪˝˜˪ ˍˏˋ˖˓ ˙˝ ʧ˙ˏ˓˘˦ ȋˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˚˙ ˘ː˕˙˝˙˛˦˗ ˏˋ˘˘˦˗ǡ ˛ˋˌ˙˝ˋː˝ ˌ˙˖ːː ͜͝ ˗˖˘Ǥ ˢː˖Ǥ ˓˒ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˝˛ˋ˘ʨʤʚǥʤ˙ː˜˖˓˛ːˢ˧˓ˏː˝˙˟˞˘˕ˡ˓˙˘˓˛˙ˍˋ˘˓˓˪˒˦˕ˋˍ˗ːˑ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˗ ˙ˌˤː˘˓˓ǡ˚˛˓ˢː˗˘ː˝˙˖˧˕˙ˍ˜˟ː˛ː˗ːˑ˖˓ˢ˘˙˜˝˘˙ˎ˙˙ˌˤː˘˓˪ǡ˝˙˚˛˙ˍːˏː˘˘˦ːˍ ˛˪ˏː ˜˝˛ˋ˘ ʨʤʚ ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ː ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ ˏˋ˩˝ ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ ˙˜˘˙ˍˋ˘˓˔ˏ˖˪˞˝ˍː˛ˑˏː˘˓˪ǣˍ˘ˋ˜˝˙˪ˤːːˍ˛ː˗˪˪˒˦˕˙ˍ˙˔ˌˋ˛˧ː˛˗ːˑˏ˞˖˩ˏ˧˗˓˛ˋ˒˘˦ˠ
˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˜˝ː˔ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ˢˋ˜˝˙˚˛ː˙ˏ˙˖ːˍˋː˝˜˪˜˚˙˗˙ˤ˧˩˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǥ ʛ˖˪˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙ˌ˦˕˙˗˟˙˛˝˘˙ˢ˞ˍ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧˜ːˌ˪ˍʧ˙˜˜˓˓ǡ˗˓ˎ˛ˋ˘˝ˋ˗˘˞ˑː˘ˠ˙˝˪ˌ˦ ˗˓˘˓˗ˋ˖˧˘˦˔ ˞˛˙ˍː˘˧ ˒˘ˋ˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˍːˏ˧ ˕ˋ˕ ˓˒ˍː˜˝˘˙ǡ ˛ˋˌ˙˝˙ˏˋ˝ː˖˓ ˢˋ˜˝˙ ˚˙˖˧˒˞˩˝˜˪ ˝ː˗ǡ ˢ˝˙ ˗˓ˎ˛ˋ˘˝˦ ˘ː ˒˘ˋ˩˝ ˪˒˦˕ˋ ˓ ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞˩˝ ˜ːˌ˪ ˌː˜˚˛ˋˍ˘˦˗˓Ǥʩˋ˕ˢ˝˙˞˨˝˙˔ˢˋ˜˝˓˘ˋ˜ː˖ː˘˓˪˜˝˓˗˞˖ˏ˖˪˓˒˞ˢː˘˓˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˙ ː˜˝˧Ǥ ʮː˛ː˒ ˝˛˞ˏ˙ˍ˦ˠ ˗˓ˎ˛ˋ˘˝˙ˍ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˓˗ːː˝ ˌ˙˖˧ˣ˓ː ˣˋ˘˜˦ ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘˓˝˧˜˪ˍ˙ˍ˜ːˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠʨʤʚǤʤː˜˖ːˏ˞ː˝˒ˋˌ˦ˍˋ˝˧˓˙˝˙˗ǡˢ˝˙˒˘ˋ˘˓ː ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙ ˖˩ˏ˪˗ǡ ˕˙˝˙˛˦ːǡ ˍ ˜˓˖˞ ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ˠ ˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˜˝ˍǡ ˝˛˞ˏ˪˝˜˪ ˍˏˋ˖˓ ˙˝ ʧ˙ˏ˓˘˦ ȋˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˚˙ ˘ː˕˙˝˙˛˦˗ ˏˋ˘˘˦˗ǡ ˛ˋˌ˙˝ˋː˝ ˌ˙˖ːː ͜͝ ˗˖˘Ǥ ˢː˖Ǥ ˓˒ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˝˛ˋ˘ ʨʤʚȌ ȋʘː˖˙˞˜˙ˍȌǤ ʙ ˝˙˗ ˢ˝˙ ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ ˗ː˘˧ˣ˓˘˜˝ˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ˝˙ˌ˙˖˧ˣː˙˚ˋ˜ː˘˓˔ˍ˦˒˦ˍˋː˝˚˙˖˙ˑː˘˓ː˪˒˦˕˙ˍ˜ˋ˗˓ˠ˨˝˓ˠ ˗ː˘˧ˣ˓˘˜˝ˍǡˢː˗˜˙ˠ˛ˋ˘ː˘˓ː˜˛ːˏ˓˘˓ˠ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʙ˜ːˑːˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˔ ˪˒˦˕˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪˘ˋˍ˜ː˔˝ː˛˛˓˝˙˛˓˓ʧ˙˜˜˓˓˓ˍ˛˪ˏ˖˓ː˗˞˗˙ˑː˝˒ˏː˜˧˞ˎ˛˙ˑˋ˝˧ ˙˚ˋ˜˘˙˜˝˧Ǥ ʧ˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˏ˖˪ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ ˗ː˘˧ˣ˓˘˜˝ˍ ʧ˙˜˜˓˓ ˜˙ˠ˛ˋ˘˪ː˝ ˜ˍ˙˩˛˙˖˧˜ˍ˪˒˞˩ˤːˎ˙˒ˍː˘ˋ˜ʜˍ˛˙˚˙˔ǡ˓ˠ˙˝˪ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡˍʡˋ˖˗˦˕˓˓˚˙˜˖ː˚ː˛ː˜˝˛˙˔˕˓Ǽ˗˙ˎ˖˓˗ːˢ˝ˋ˝˧˙ ˝˙˗ǡˢ˝˙˝ː˚ː˛˧˙˘˓ˌ˞ˏ˞˝ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧˝˙˖˧˕˙˚˙-˕ˋ˖˗˦ˡ˕˓˗ːˑˏ˞˜˙ˌ˙˔˓˚˙-ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˚˛˓˜˘˙ˣː˘˓˪ˠ˜ˍ˘ːˣ˘˓˗˗˓˛˙˗ǽȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍǡ ʘ˓˝˕ːːˍˋȌǡ˘ˋˏː˖ː˨˝˙ˎ˙˝ˋ˕˓˘ː˚˛˙˓˒˙ˣ˖˙Ǥ ʙ˙˒˗˙ˑ˘˙ˏˋˑːˍ˙˒˙ˌ˘˙ˍ˓˖˜˪˚˛˙ˡː˜˜ ˘ˋ˜˝˞˚˖ː˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˘ˋ ˗ˋ˖˦ː ˪˒˦˕˓Ǥ ʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˍ ʪˏ˗˞˛˝˓˓ǣ Ǽʙ˜ː ˍ˦ˍː˜˕˓ˍ˙˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠ˞ˢ˛ːˑˏː˘˓˪ˠ˚˛˙ˏ˞ˌ˖˓˛˙ˍˋ˘˦˘ˋ˞ˏ˗˞˛˝˜˕˓˔ǡˎː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓ː˞˕ˋ˒ˋ˝ː˖˓˘ˋ˟ːˏː˛ˋ˖˧˘˦ˠ˝˛ˋ˜˜ˋˠ— ˏˍ˞˪˒˦ˢ˘˦ːǤ ʪˏ˗˞˛˝˦ǡ˚ː˛ːːˠˋˍˣ˓ː ˍ ˎ˙˛˙ˏǡ ˕ˋ˕ ˚˛ˋˍ˓˖˙ǡ ˍ ˜˖ːˏ˞˩ˤː˗ ˚˙˕˙˖ː˘˓˓ ˘ː ˍ˙˜˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˪˝ ˜ːˌ˪ ˕ˋ˕ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖ː˔ ˕˙˛ː˘˘˙˔ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˜˝˓ ˓ ˜˝ˋ˘˙ˍ˪˝˜˪ ˛˞˜˜˕˓˗˓ǽǤ ʮ˝˙ ˑː ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙˔˚˙ˏˏː˛ˑ˕˓˪˒˦˕˙ˍ˜ˋ˗˓ˠ˗ˋ˖˦ˠ˘ˋ˛˙ˏ˙ˍǡ˝˙˛ːˣː˘˓˪˚˛˓˘˓˗ˋ˩˝˜˪ˌ˙˖˧ˣː˔ˢˋ˜˝˧˩ˍ˜˝˙˛˙˘˞˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʙ˘ː˗ˋ˖˙˔˜˝ː˚ː˘˓˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓˩˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˜˚˙˜˙ˌ˜˝ˍ˞ː˝˝˛ːˌ˙ˍˋ˘˓ː˙ˌ˪˒ˋ˝ː˖˧˘˙˔˜ˏˋˢ˓ʜʚʴ˘ˋ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːǤʤ˙˒ˋ˗ː˝˘˦˓˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˦ː˝ː˘ˏː˘ˡ˓˓ǣ˛˙˜˝˓˜˖ˋ˗˜˕˙ˎ˙ˍ˖˓˪˘˓˪ǡ ˚˛ː˚˪˝˜˝ˍ˞˩ˤ˓˔ ˋ˜˜˓˗˓˖˪ˡ˓˓ ˗˞˜˞˖˧˗ˋ˘˜˕˓ˠ ˘ˋ˛˙ˏ˙ˍǡ ˓ ˛ˋ˒˛˦ˍ ˠ˙˒˪˔˜˝ˍː˘˘˦ˠ˓˕˞˖˧˝˞˛˘˦ˠ˜ˍ˪˒ː˔Ǥʙ˘ˋ˓ˌ˙˖˧ˣː˔˜˝ː˚ː˘˓˨˝˙ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙ˏ˖˪˛ˋ˔˙˘˙ˍ ˜ ˗ˋ˖˦˗ ˚˛˙ˡː˘˝˙˗ ˛˞˜˜˕˓ˠǣ ʶ˕˞˝˓˓ǡ ʩ˞ˍːǡ ʡˋ˛ˋˢˋːˍ˙-ʮː˛˕ː˜˓˓ǡ ʡˋˌˋ˛ˏ˓˘˙ʘˋ˖˕ˋ˛˓˓. ʙ ʧʫ ˏ˙˗˓˘˓˛˞˩ˤ˓˗ ˓ ˍ ˏː˗˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˙˗ǡ ˓ ˍ ˟˞˘˕ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˗ǡ ˓ ˍ ˋ˕˜˓˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˗˙˝˘˙ˣː˘˓˪ˠ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕Ǥʥ˘˙ˌː˜˚ːˢ˓ˍˋ˖˓˙ˌː˜˚ːˢ˓ˍˋː˝ ˍ˜ː ˍ˘˞˝˛ː˘˘˓ːǡˋ ˝ˋ˕ˑː ˢˋ˜˝˓ˢ˘˙ ˍ˘ːˣ˘˓ː ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˦ː ˚˙˝˛ːˌ˘˙˜˝˓ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍˋǡˢ˝˙˙˚˛ːˏː˖˪ː˝ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙˚ː˛˓˟ː˛˓˔˘˙ː˚˙˖˙ˑː˘˓ː˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍˍ˪˒˦˕˙ˍ˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓ʧ˙˜˜˓˓ǥʤˋˏ˙˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǡˢ˝˙ʨ˙ˍː˝˜˕˓˔ʨ˙˩˒ˍˡː˖˙˗ ˓ʧ˙˜˜˓˪˕ˋ˕ːˎ˙˜˙˜˝ˋˍ˘ˋ˪ˢˋ˜˝˧ ˍ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˙˔˜˝ː˚ː˘˓˘ˋˠ˙ˏ˓˖˓˜˧ˍ˜˝˙˛˙˘ː ˙˝ ˨˝˙ˎ˙ ˚˛˙ˡː˜˜ˋǤ ʥˌ˛ˋ˒˙ˍˋˍˣːː˜˪ ˚˙˜˖ːˍ˙˔˘˦ ˜˙ˡ˓ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙ː ˜˙ˏ˛˞ˑː˜˝ˍ˙ ˍ˙ˎ˖ˋˍː˜ʨʨʨʧˍ˓ˏː˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˗ǡˍ˙ː˘˘˙˗˓˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˙˗˙˝˘˙ˣː˘˓˓˚˛˙˝˓ˍ˙˜˝˙˪˖˙ ˒ˋ˚ˋˏ˘˙˗˞ ˗˓˛˞Ǥ ʤˋ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˗ ˞˛˙ˍ˘ː ˨˝˙ ˜˙ˏ˛˞ˑː˜˝ˍ˙ ˌ˦˖˙ ˙ˌ˥ːˏ˓˘ː˘˙˛˞˜˜˕˓˗˪˒˦˕˙˗ǡ˕˙˝˙˛˦˔˚˙˓ˏːːˏ˙˖ˑː˘ˌ˦˖˒ˋ˘˓˗ˋ˝˧ˍ˘ː˗˝˞ˑː ˚˙˒˓ˡ˓˩ǡ ˢ˝˙ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔ ˪˒˦˕ˍ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ˒ˋ˚ˋˏ˘˙ˎ˙ ˌ˖˙˕ˋǤ ʤ˙ˣ˓˛˙˕˙ː ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓ːˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˗˓˛ː˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˦˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗˒ˋ˝˛˙˘˞˖˙˓ʨ˙ˍː˝-
˜˕˓˔ʨ˙˩˒Ǥʜ˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙ǡˢ˝˙˙˘˘ː˗˙ˎ˚˙˕˙˖ːˌˋ˝˧˒ˏː˜˧˚˙˒˓ˡ˓˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˘˓ˍ˙ˏ˘˙˔˓˒˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙˒ˋ˘˓˗ˋː˗˦ˠ˓˗˜˟ː˛ǡ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ˘ˋˢˋ˖˙˜˧ˏ˙ˍ˙˖˧˘˙˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙ː ˚ː˛ː˛ˋ˜˚˛ːˏː˖ː˘˓ː ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˘ˋ ˨˝˙˔ ˝ː˛˛˓˝˙˛˓˓Ǥ ʛː˗˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕ˋ˪ ˌˋ˒ˋ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˘ˋˢ˓˘ˋː˝ ˛ˋ˜˝˓ ˒ˋ ˜ˢː˝ ˜˙˕˛ˋˤː˘˓˪ ˏː˗˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˙˔˗˙ˤ˘˙˜˝˓ˏ˛˞ˎ˓ˠ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍǤȋʡ˛˩ˢ˕˙ˍˋȌǤ ʥ˜˙ˌː˘˘˙ ˓˘˝ː˛ː˜˘˦˗ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˪ ˚˙˖˙ˑː˘˓ː ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ˏˋ˖˧˘ː˗ ˒ˋ˛˞ˌːˑ˧ː. ʜˤː ˘ːˏˋˍ˘˙ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˌ˦˖ ˓˒ˍː˜˝ː˘ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˍ ˚˛ːˏː˖ˋˠ ʨʨʨʧǡ˘˙˓ˍ˙˗˘˙ˎ˓ˠˏ˛˞ˎ˓ˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠǡ˙˜˙ˌː˘˘˙ˍ˜˝˛ˋ˘ˋˠ˜˙ˡ˓ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙˖ˋˎː˛˪˓˘ː˕˙˝˙˛˦ˠˋ˟˛˙-ˋ˒˓ˋ˝˜˕˓ˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠǤʤː˛ːˏ˕˙˙˘˓ˍ˘ːʨʨʨʧˍ˦˜˝˞˚ˋ˖˕ˋ˕ ˪˒˦˕˗ːˑ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙˓˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙ˎ˙˙ˌˤː˘˓˪Ǥʞˋ˝ː˗ːˎ˙˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˓ ˒˘ˋ˘˓ː˛ː˒˕˙˞˗ː˘˧ˣ˓˖˓˜˧Ǥʥ˜˙ˌ˙˛ː˒˕˓˗˜˚ˋˏˌ˦˖ˍˌ˦ˍˣ˓ˠ˜˙ˡ˓ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ˋˠȋˌ˙˖ːːˍ˜ːˎ˙ˍʧ˞˗˦˘˓˓ǡ˗ː˘ːːˍ˜ːˎ˙ˍʘ˙˖ˎˋ˛˓˓ǡʨː˛ˌ˓˓˓˙˜˙ˌː˘˘˙ʣ˙˘ˎ˙˖˓˓ȌǤ ʗ ː˜˖˓ ˍ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ʞˋ˚ˋˏˋ ˢ˓˜˖˙ ˒˘ˋ˩ˤ˓ˠ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˏˋˑː ˍ˙˒˛˙˜˖˙ǡ ˝˙ ˒ˋ ˜ˢː˝ ˨˗˓ˎ˛ˋˡ˓˓ ˓˒ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˢˋ˜˝ː˔ ˌ˦ˍˣːˎ˙ ʨʨʨʧǤʴ˗˓ˎ˛ˋ˘˝˦ǡ˛ˋ˒˞˗ːː˝˜˪ǡ˘ː˒ˋˌ˞ˏ˞˝˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕ǡ˘˙ˍ˜ːˎˏˋ˖˓˙˘˓˚ː˛ːˏˋˏ˞˝ːˎ˙ˏː˝˪˗ǫǥʡ˙˘ːˢ˘˙ǡ˨˝˙˘ː˙˒˘ˋˢˋː˝˚˙˖˘˙ˎ˙˚˛ː˕˛ˋˤː˘˓˪˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙˔ ˛˙˖˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ʨ ˙ˏ˘˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ǡ ˜˝ˋ˛˦ː ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ ˒ˋ ˏˍˋˏˡˋ˝˧ ˖ː˝ ˘ː ˗˙ˎ˖˓ ˓˜ˢː˒˘˞˝˧ ˚˙˖˘˙˜˝˧˩ǡ ˏˋˑː ˍ ʦ˛˓ˌˋ˖˝˓˕ːǤ ʥ˜˙ˌ˙ ˒˘ˋˢ˓˗˦˗˓ ˨˝˓ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓˙˜˝ˋ˩˝˜˪ˍ˜˝˛ˋ˘ˋˠǡˎˏː˗˙ˎ˞˝˚˙˖˙ˑ˓˝ː˖˧˘˙ˍ˙˜˚˛˓˘˓˗ˋ˝˧˜˙ˍː˝˜˕˓˔˙˚˦˝ ȋʡ˓˝ˋ˔ǡ ʙ˧ː˝˘ˋ˗Ȍǡ ˓ ˍ ˜˝˛ˋ˘ˋˠǡ ˎˏː ʧ˙˜˜˓˪ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙ ˌ˦˖ˋ Ǽ˙˕˘˙˗ǽ ˍ ˗˓˛ ȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ʣ˙˘ˎ˙˖˓˪ȌǤ ʨ ˏ˛˞ˎ˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ǡ ˚˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˘˙ˍ˦ː ˕ˋ˘ˋ˖˦ ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ʙ ʡ˓˝ˋː Ǽ˒˘ˋ˘˓ː ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘˪ː˝˜˪ ˘ː ˜˝˙˖˧˕˙ ˜˓˜˝ː˗˙˔ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ǡ ˜˕˙˖˧˕˙ ˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪ ˚˛ːˏ˚˛˓˘˓˗ˋ˝ː˖˪˗-Dzˢː˖˘˙˕ˋ˗dzǡ ˚˙˜˝˙˪˘˘˙ ˍ˦ː˒ˑˋ˩ˤ˓˗ ˍ ʧ˙˜˜˓˔˜˕˞˩ ʫːˏː˛ˋˡ˓˩ ȋ˚˙ ˨˕˜˚ː˛˝˘˦˗ ˙ˡː˘˕ˋ˗ǡˍʧ˙˜˜˓˓˚˙˜˝˙˪˘˘˙˘ˋˠ˙ˏ˪˝˜˪ˌ˙˖ːː˚˙˖˞˗˓˖˖˓˙˘ˋ˕˓˝ˋ˔˜˕˓ˠˎ˛ˋˑˏˋ˘ǡ˒ˋ˘˓˗ˋ˩ˤ˓ˠ˜˪ ˚˛ː˓˗˞ˤː˜˝ˍː˘˘˙ ˝˙˛ˎ˙ˍ˖ː˔Ȍ ˓ ˚˛˓˙ˌ˛ː˝ˋ˩ˤ˓ˠ ˍ ˠ˙ˏː ˜ˍ˙ː˔ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǥ ˞˜˝˙˔ˢ˓ˍ˦ː ˪˒˦˕˙ˍ˦ː ˘ˋˍ˦˕˓ǡ ˋ ˝ˋ˕ˑː ˗ˋ˜˜˙ˍ˦˗ ˚˙ː˒ˏ˕ˋ˗ ˛˙˜˜˓˔˜˕˓ˠˎ˛ˋˑˏˋ˘ȋˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗˓˒˚˛˓ˎ˛ˋ˘˓ˢ˘˦ˠ˝ː˛˛˓˝˙˛˓˔Ȍˍʡ˓˝ˋ˔ȋˏ˙͝ǡ͠˗˖˘Ǥˢː˖Ǥ ˍˎ˙ˏȌǤʦ˙ˋ˘ˋ˖˙ˎ˓ˢ˘˦˗˚˛˓ˢ˓˘ˋ˗ˍ˜˱ˌ˙˖ːːǼ˛˞˜˜˕˙˪˒˦ˢ˘˙˔ǽ˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪˓ʩ˞˛ˡ˓˪ǽǤ ʡ˛˙˗ː Ǽˢː˖˘˙ˢ˘˙˔ǽ ˝˙˛ˎ˙ˍ˖˓ǡ ˓ˎ˛ˋ˩˝ ˛˙˖˧ ˓ ˚˙ː˒ˏ˕˓ ˘ˋ ˙˝ˏ˦ˠ ˒ˋ ˛˞ˌːˑ ȋ˞˚˙˗˪˘˞˝ˋ˪ʩ˞˛ˡ˓˪˓ʜˎ˓˚ː˝ ˒ˋ˘˓˗ˋ˩˝˞˛˙˜˜˓˪˘˗ː˜˝˙ǡ˛ˋ˘ːː˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑˋˍˣːː ʡ˛˦˗˞˓ʡˋˍ˕ˋ˒˞Ȍǡ˞ˍː˖˓ˢː˘˓ː˨˗˓ˎ˛ˋˡ˓˓ǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˝ː˚ː˛˧˞ˑː˘ː˝˛ːˌ˞ː˝˙ˌ˛˦ˍˋ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ˜ ˌ˦ˍˣː˔˛˙ˏ˓˘˙˔ǡ ˓ ˗˘˙ˎ˙ː ˏ˛˞ˎ˙ːǤ ʤ˙ ˨˝˙ ˝˙ǡ ˢ˝˙˜ˍ˙˔˜˝ˍː˘˘˙ Ǽ˝ˋ˕˓˗ ˑː ˜˝˛ˋ˘ˋ˗ǡ ˕ˋ˕ ˓ ˍ˜ː ˏ˛˞ˎ˓ːǽǡ ˍ˙ˍ˜ː ˘ː ˍː˖˓˕˓˗Ǥ ʤˋ˕˙˘ːˡǡ ˙˝˗ː˝˓˗ǡ ˢ˝˙ ˍ ˘ˋˢˋ˖ːͥ͜-ˠˎˎǤ˜ˢ˓˝ˋ˖˓ǡˢ˝˙ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔˪˒˦˕˜˕˙˛˙ˍ˦˝ː˜˘˓˝˛˞˜˜˕˓˔˒ˋ˚˛ːˏː˖ˋ˗˓ ʧʫ ˓ ˚˙˝ː˜˘˓˝ ːˎ˙ ˍ˘˞˝˛˓ ʧ˙˜˜˓˓Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ǡ ˕ˋ˕ ˞˕ˋ˒ˋ˘˙ ˍ˦ˣːǡ ˨˝˙ˎ˙ ˏ˙ ˕˙˘ˡˋ˘ː˚˛˙˓˒˙ˣ˖˙ˏˋˑːˍʦ˛˓ˌˋ˖˝˓˕ːǤʩː˗ˌ˙˖ːːˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔˪˒˦˕˘ː˚˛˓˙ˌ˛ː˖ ˘˙ˍ˦ˠ ˟˞˘˕ˡ˓˔ ˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˠ˙˝˪ ːˎ˙ ˛˙˖˧ ˚˙˜˝ː˚ː˘˘˙ ˛ˋ˜˝ː˝Ǥ ȋʗ˖˚ˋ˝˙ˍȌǤ ʤˋˏ˙ ˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǡˢ˝˙ʨ˙ˍː˝˜˕˓˔ʨ˙˩˒ˍˡː˖˙˗˓ʧ˙˜˜˓˪˕ˋ˕ːˎ˙˜˙˜˝ˋˍ˘ˋ˪ˢˋ˜˝˧ˍ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˙˔˜˝ː˚ː˘˓˘ˋˠ˙ˏ˓˖˓˜˧ˍ˜˝˙˛˙˘ː˙˝˨˝˙ˎ˙˚˛˙ˡː˜˜ˋǤʥˌ˛ˋ˒˙ˍˋˍˣːː˜˪˚˙˜˖ː ˍ˙˔˘˦ ˜˙ˡ˓ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙ː ˜˙ˏ˛˞ˑː˜˝ˍ˙ ˍ˙ ˎ˖ˋˍː ˜ ʨʨʨʧ ˍ ˓ˏː˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˗ǡ ˍ˙ː˘˘˙˗ ˓ ˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˙˗ ˙˝˘˙ˣː˘˓˓ ˚˛˙˝˓ˍ˙˜˝˙˪˖˙ ˒ˋ˚ˋˏ˘˙˗˞ ˗˓˛˞Ǥ ʤˋ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˗ ˞˛˙ˍ˘ː ˨˝˙ ˜˙ˏ˛˞ˑː˜˝ˍ˙ ˌ˦˖˙ ˙ˌ˥ːˏ˓˘ː˘˙ ˛˞˜˜˕˓˗ ˪˒˦˕˙˗ǡ ˕˙˝˙˛˦˔
˚˙˓ˏːːˏ˙˖ˑː˘ˌ˦˖˒ˋ˘˓˗ˋ˝˧ˍ˘ː˗˝˞ˑː˚˙˒˓ˡ˓˩ǡˢ˝˙ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔˪˒˦˕ˍ˜˝˛ˋ˘ˋˠ ˒ˋ˚ˋˏ˘˙ˎ˙ ˌ˖˙˕ˋǤ ʤ˙ ˣ˓˛˙˕˙ː ˛ˋ˜˚˛˙˜˝˛ˋ˘ː˘˓ː ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ˗˓˛ː ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˦˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗˒ˋ˝˛˙˘˞˖˙˓ʨ˙ˍː˝˜˕˓˔ʨ˙˩˒Ǥʜ˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙ǡˢ˝˙˙˘˘ː˗˙ˎ ˚˙˕˙˖ːˌˋ˝˧ ˒ˏː˜˧ ˚˙˒˓ˡ˓˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ˘˓ ˍ ˙ˏ˘˙˔ ˓˒ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙ ˒ˋ˘˓˗ˋː˗˦ˠ ˓˗ ˜˟ː˛ǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ ˘ˋˢˋ˖˙˜˧ ˏ˙ˍ˙˖˧˘˙ ˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙ː ˚ː˛ː˛ˋ˜˚˛ːˏː˖ː˘˓ː ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍ˘ˋ˨˝˙˔˝ː˛˛˓˝˙˛˓˓Ǥʛː˗˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕ˋ˪ˌˋ˒ˋˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˘ˋˢ˓˘ˋː˝ ˛ˋ˜˝˓ ˒ˋ ˜ˢː˝ ˜˙˕˛ˋˤː˘˓˪ ˏː˗˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˙˔ ˗˙ˤ˘˙˜˝˓ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍǤȋʡ˛˩ˢ˕˙ˍˋȌǤʧ˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕ ˍˠ˙ˏ˓˝ˍ˜˛ˋˍ˘˓˝ː˖˧˘˙˘ː˗˘˙ˎ˙ˢ˓˜˖ː˘˘˞˩ˎ˛˞˚˚˞˪˒˦˕˙ˍǡ˕˙˝˙˛˦ː˚ː˛ːˣˋˎ˘˞˖˓˚˛ːˏː˖˦˜ˍ˙ːˎ˙˨˝˘˙˜ˋ˓˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ˏ˖˪˞ˏ˙ˍ˖ː˝ˍ˙˛ː˘˓˪˚˙˝˛ːˌ˘˙˜˝ː˔˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙ˎ˙˓˗ːˑ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˙ˌˤː˘˓˪Ǥȋʘː˖˙˞˜˙ˍȌǤ ʞˏː˜˧ ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˕˙˘˕˛ː˝˘˙ˎ˙ ˚˛˓˗ː˛ˋ ˗˙ˑ˘˙ ˚˛˓ˍː˜˝˓ ʟ˘˜˝˓˝˞˝ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓˗Ǥ ʦ˞ˣ˕˓˘ˋ ˍ ʣ˙˜˕ˍːǡ ˎˏː ˚˙˜˝˙˪˘˘˙ ˙ˌ˞ˢˋ˩˝˜˪ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘ˡ˦ ˓˒ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˜˝˛ˋ˘˗˓˛ˋǤʜ˜˖˓ˍ˜˙ˍː˝˜˕˙ːˍ˛ː˗˪ǡ˕˙ˎˏˋʟ˘˜˝˓˝˞˝˝˙˖˧˕˙ˌ˦˖˙˜˘˙ˍˋ˘ǡ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ ˘ː˞˕˖˙˘˘˙ ˛˙˜˖˙ǡ ˝˙ ˜ ˘ˋˢˋ˖˙˗ ˚ː˛ː˜˝˛˙˔˕˓ ˙˘˙ ˛ː˒˕˙ ˜˘˓˒˓˖˙˜˧Ǥ ʴ˝˙ ˜ˍ˪˒ˋ˘˙ǡ ˚˙-ˍ˓ˏ˓˗˙˗˞ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˜ ˛ˋ˜˚ˋˏ˙˗ ʨʨʨʧ ˓ ˚ˋˏː˘˓ː˗ ˋˍ˝˙˛˓˝ː˝ˋ ˜˝˛ˋ˘˦ ˘ˋ ˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙˔ ˋ˛ː˘ːǡ ˘˙ ˓ ˙˚ˋ˜˘˙˔ ˙ˌ˜˝ˋ˘˙ˍ˕˙˔ ˍ ˜˝˛ˋ˘ːǡˍ˕˙˝˙˛˞˩˚˛˙˜˝˙˜˝˛ˋˣ˘˙ˌ˦˖˙ːˠˋ˝˧Ǥʤˋˢ˓˘ˋ˪˜͜͜͜͞-ˠˎ˙ˏ˙ˍˢ˓˜˖˙˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ ˍ˜ː ˑː ˗ːˏ˖ː˘˘˙ ˛ˋ˜˝ː˝ǡ ˠ˙˝˪ ˏ˙ ˚˛ːˑ˘ːˎ˙ ˞˛˙ˍ˘˪ ːˤː ˏˋ˖ː˕˙Ǥ ʡ˙˘ːˢ˘˙ǡ ˜˝˛ˋ˘˦ˏˋ˖˧˘ːˎ˙˒ˋ˛˞ˌːˑ˧˪˗ː˘ːː˒ˋˍ˓˜˓˗˦˙˝ʧ˙˜˜˓˓ǡˢː˗˘ˋˣ˓˜˙˜ːˏ˓ – ˜˝˛ˋ˘˦ ʨʤʚǡ˚˙˨˝˙˗˞˓˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˒ˏː˜˧˘ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˦˗Ǥʩː˗˘ː˗ː˘ːːǡʧ˙˜˜˓˪ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˓˗ ˚ˋ˛˝˘ː˛˙˗ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˜˝˛ˋ˘Ǥ ʥ˘ˋ ˚˙-˚˛ːˑ˘ː˗˞ ˝ː˜˘˙ ˜ˍ˪˒ˋ˘ˋ˜ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓˗˓˜˝˛ˋ˘ˋ˗˓ˍ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˙˜˝˓˙˝˓ˠˑː˖ˋ˘˓˪ȋˎˋ˒˙ˍ˦˔˕˙˘˟˖˓˕˝ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ʪ˕˛ˋ˓˘˦ ˞ˏˋ˛˓˖ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˚˙ ʜˍ˛˙˚ːȌ ˓ǡ ˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙ǡ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ː ˜˝˛ˋ˘˦ ˚˙-˚˛ːˑ˘ː˗˞ ˘˞ˑˏˋ˩˝˜˪ ˍ ˚˙ˏˏː˛ˑˋ˘˓˓ ˜ˍ˪˒ː˔ ˜ ʧ˙˜˜˓ː˔ǡ ˋ ˒˘ˋˢ˓˝˓ˍ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːǤʟ˘ː ˜˝˙˓˝˒ˋˌ˦ˍˋ˝˧˙˝˙˗ǡˢ˝˙ˍ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˙˜˝˓˙˝˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˞˜˝˛˙˔˜˝ˍˋǡ˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛ːˑ˓˗ˋ˓˨˕˙˘˙˗˓ˢː˜˕˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓ʧ˙˜˜˓˪ ˚˙-˚˛ːˑ˘ː˗˞ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˜ˋ˗˙˔ ˌ˙˖˧ˣ˙˔ ˜˝˛ˋ˘˙˔ ˗˓˛ˋǡ ˜ ˕˙˝˙˛˙˔ ˘ː˗˙ˎ˞˝ ˘ː ˜ˢ˓˝ˋ˝˧˜˪ˏ˛˞ˎ˓ːˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍˋǡ˕ˋ˕ˌ˦ˏˋ˖ː˕˙˙˘˓˘ː˘ˋˠ˙ˏ˓˖˓˜˧˓˕ˋ˕˞˩ˌ˦˚˙˖˓˝˓˕˞ˍ˙˝˘˙ˣː˘˓˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ːˍː˖˓Ǥ ʘː˒ ˘˙ˍ˙ˎ˙ ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˎ˛ˋ˘˓ˡ ˝˛˞ˏ˘˙ ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋ˝˧ ˏ˖˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˕ˋ˕ˍ˙˜˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘˓ːːˎ˙ˌ˦˖˙˔˛˙˖˓ǡ˝ˋ˕˓ȋˏ˖˪ˌ˙˖˧ˣ˓˘˜˝ˍˋˎ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍȌ˚˙˖˘˙ː˒ˋˌˍː˘˓ːǤʜˤː˙ˏ˓˘ˍ˚ː˛ˍ˦ːˍ˜˝ˋˍˣ˓˔ˍ˙˚˛˙˜ǡ— ˍ˙˚˛˙˜˙˛˙˜˝ː ˍˋ˛˓ˋ˝˓ˍ˘˙˜˝˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˍ˛ˋ˒˘˦ˠ˜˝˛ˋ˘ˋˠǤʡ˜˙ˑˋ˖ː˘˓˩ǡ˙˘˓˒˞ˢː˘˗ˋ˖˙Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ǡ ˚˙ ˏˋ˘˘˦˗ǡ ˍ ˡː˖˙˗ ˚˙˕ˋ ˙˘ ˘ː ˜˓˖˧˘˙ ˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪ ˙˝ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ʧ˙˜˜˓˓Ǥ
ʦ˙˜˗˙˝˛˓˗ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˔ ˜˙˜˝ˋˍ ˘ˋ˜ː˖ː˘˓˪ ˍ ʧ˙˜˜˓˓ ˚˙ ˘˙ˍː˔ˣ˓˗ ˜˝ˋ˝˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗ˏˋ˘˘˦˗ǣ
ʙ˦ˍ˙ˏ˦ ʙ ˜˝ˋ˝˧ː ˌ˦˖˓ ˚˙˕ˋ˒ˋ˘˦ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˓ ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍˋ ˜˙ˡ˓˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ ˓ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǡ ˚˙˘˪˝˓˪ǣ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˓˘˝ː˛˖˓˘ˎˍˋǡ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˨˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤ ʣ˦ ˚˛˙ˏː˗˙˘˜˝˛˓˛˙ˍˋ˖˓ ˎ˖ˋˍ˘˦ː ˝ː˒˓˜˦ ʦ˞ˣ˕˓˘˜˕˓ˠ ˗ˋ˘˓˟ː˜˝˙ˍǤ ʣ˦ ˏˋ˖˓ ˙ˌ˥˪˜˘ː˘˓ː ˝ː˛˗˓˘˞ǣ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤ ʜˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˕ˋ˕ ˢˋ˜˝˧ ˎː˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓˛ˋ˘˙˓˖˓˚˙˒ˑː˒ˋ˔˗˱˝˜ˍ˙˱ˌ˙˖ːːˍˋˑ˘˙ː˗ː˜˝˙ˍ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤ ʩˋ˕ ˕ˋ˕ ˘ː˝ ˙˚˛ːˏː˖˱˘˘˙˔ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˦ ʜˍ˛˙˚˦ǡ ˝ː˛˗˓˘ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˘ː ˙ˢː˘˧ ˗˙ˑː˝ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˜ˍ˙˓˗ ˡː˖˪˗ – ˍːˏ˧ ˢ˝˙ ˑː ˜˙ːˏ˓˘˓˝ ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǫ ʜˍ˛˙˚˞ǫʶ˒˦˕˓ǫʨ˙˒ˏˋ˜˝˜˪-˖˓˙ˏ˓˘ˎ˙˜˚˙ˏ˜˝ˍ˞˩ˤ˓˔˪˒˦˕ǡ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˗˦˔ˍ˜ː˗˓ ˖˩ˏ˧˗˓ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˘ˋˡ˓˔ – ˨˝˙ ˜˚˙˛˘˦˔ ˍ˙˚˛˙˜Ǥ ʙˋˍ˓˖˙˘˜˕˙ː ˜˝˙˖˚˙˝ˍ˙˛ː˘˓ː ˚˙ˍ˝˙˛˓˝˜˪ǫʣ˦˚˙˚˛˙ˌ˙ˍˋ˖˓˙˝ˍː˝˓˝˧˘ˋ˜ˋ˗˦˔ˍˋˑ˘˦˔ˍ˙˚˛˙˜˚˙˜˞˝˓ːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǣ ˘ˋˏːː˗˜˪ǡ ˗˦ ˞ˌːˏ˓˖˓ ˢ˓˝ˋ˝ː˖ː˔ ˍ ˕˖˩ˢːˍ˙˔ ˚˙˒˓ˡ˓˓ ˨˝˙˔ ˝ː˙˛˓˓ ˍ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤʞˋˤ˓ˤˋː˝ˢː˜˝˧˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˋ˕ˋˏː˗˓˕ʙǤʚǤʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍǣǼʥˡː˘˕ˋ ˎ˛˙˗ˋˏ˘˙˔˛˙˖˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˓ˍ˒ˋ˓˗˙˚˙˘˓˗ˋ˘˓˪˓˜˙˝˛˞ˏ˘˓ˢː˜˝ˍˋ ˘ˋ˛˙ˏ˙ˍ – ˙˝˘˩ˏ˧˘ːˍ˦ˏ˞˗˕ˋ˓˘ː˓˗˚ː˛˜˕ˋ˪˒˖˙˕˙˒˘ː˘˘ˋ˪˚˛˙˚ˋˎˋ˘ˏˋǡˋ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕ˋ˪ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˧ ˑ˓˒˘˓ǡ ˜ˋ˗˙ˎ˙ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˪ ˘ˋ˛˙ˏ˙ˍ-˜˙˜ːˏː˔ǽ ȋʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍ͜͜͞͝ǡ˜Ǥ͢͡͡ȌǤ
ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ www.eurolinguistik.de, www.google.com, www.interlingva.ru ʦ˛ˋˍˏˋǡ͜͜͞͠ˎ. ʦ˞ˣ˕˓˘˜˕˓ː˗ˋ˘˓˟ː˜˝˦ȋͥͥͥ͝Ȍ Ǽʶ˒˦˕ ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ˋˠǽ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˦ ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙˔˕˙˘˟ː˛ː˘ˡ˓˓˘ˋʨʛǡ˓˩˘˧͜͜͞͝ˎǤ ʗ˖˚ˋ˝˙ˍʙ˖ˋˏ˓˗˓˛ʣ˓ˠˋ˔˖˙ˍ˓ˢȋʧ˙˜˜˓˪Ȍ: ʛˍˋˏˡˋ˝˧˖ː˝˜˚˞˜˝˪. ȋ͝-͝͝Ȍ ʘː˖˙˞˜˙ˍ ʙ˪ˢː˜˖ˋˍ ʤ˓˕˙˖ˋːˍ˓ˢ ȋʧ˙˜˜˓˪Ȍǣʥ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋˠ ˓ ˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍˋˠ ˟˞˘˕ˡ˓˙˘˓˛˙ˍˋ˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ˗ːˑ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˗ ˙ˌˤː˘˓˓ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˎː˙˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˙˔˜˓˝˞ˋˡ˓˓Ǥȋ͝͝-ͥ͞Ȍ ʘ˓˝˕ːːˍˋ ʗ˔˜ˋ ʤ˓˕˙˖ˋːˍ˘ˋ ȋʧ˙˜˜˓˪Ȍǣ ʙ˖˓˪˘˓ː ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ ˘ˋ ˍ˘˞˝˛˓˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙ː˓˟˞˘˕ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ː˛ˋ˒ˍ˓˝˓ː˪˒˦˕ˋǤȋͣ͟͜-͟͟͞Ȍ ʡ˛˩ˢ˕˙ˍˋ ʩˋ˝˧˪˘ˋ ʘ˙˛˓˜˙ˍ˘ˋ ȋʧ˙˜˜˓˪Ȍǣ ʫ˞˘˕ˡ˓˙˘˓˛˙ˍˋ˘˓ː ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˍʧ˙˜˜˓˓. ȋ32-ͣ͠Ȍ ʣ˓ˠˋ˖˧ˢː˘˕˙ ʙ˓ˏˋ ʵ˙˒˙ˍ˘ˋ ȋʧ˙˜˜˓˪Ȍǣ ʦ˛˓˘ˡ˓˚˦ ˟˞˘˕ˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˔ ˝˓˚˙˖˙ˎ˓˓ ˪˒˦˕˙ˍʧ˙˜˜˓˓Ǥȋͣ͠-͡͡Ȍ ʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍʙǤ ʚǤʨ˝ˋ˝˧˓˜˝ˋ˛˦ˠ˖ː˝. ȑʦ˙ˏ ˛ːˏǤʵǤ ʜǤʦ˛˙ˠ˙˛˙ˍˋȒǤʣǤǣʟ˒ˏˋ˝ː˖˧˜˝ˍ˙ ʟʡʗʧǡ͜͜͞͝Ǥ– ͤ͟͞˜Ǥ , – ͝ǡ ȋȌǣ Eurolinguistik, ¡
Kulturwissenschaft und Europaforschung ȋǡͥͥͥ͝ǤǤ͝͝.Ȍ mannǡ – 2, Die Sprachenlandschaft Europas, 11-40 In: Eurolinguistik – Ein
ǤǤȋǡͥͥͥ͝.Ȍ mannǡ – 3, Sprachkontakte und Fusion in den Sprachen Europas, 553-ͣ͢͡. In: Eurolinguistik –
ǤǤȋǡͥͥͥ͝.Ȍ mann, ǣ
¡
. Iǣ
, ȋȌǣ
der Eurolinguistik. Slavistische Studienbücher. 2010, p. 25-50.
, ȋȌǣVorbemerkungen. In:
, ȋȌǣ
ǤSlavistische Studienbücher. 2010, p. 1-23. Kovács Ilona Julianna:
ȋǡ német, magyar anȌǡ͜͜͞͠Ǥǡ
×ǣͣ͢͞ǡ±͞͠Ǥ Marcusǡ Ǣ ǡ : Eurolinguistik vs. Ökolinguistic. Theoretische
lagen der neuen sprachwissenschaftlichen Strömungen Iǣ ǡ ȋǤȌlinguistik. Ein SchrǤǤrassowitz, 1999, p. 41-55. ǡǤWorte davor. ȋǣǡȋǤȌǣEin Schritt in die ǤǤ ǡͥͥͥ͝ǡǤ͝-8ǤȌ Schjerve-Rindler, Ǣ Vetter, Eva: Europ¡ische Mehrsprachigkeit zwischen politische
. In:
, Ǣ Büttner, ȋǤȌ:
Ǥǣǡͤ͜͡-819.
× ± Ǥ× ï Nagy Réka
[email protected]
get in the background. We put the accent on the production and consumption, as well as ǡ
Ǥ national
ǡ
ǡǤ
chains, the popular culture a
Ǥǯ
ǯ
-ǫ
ǣ
ǡǣ
culture in the
ǫ
×× ± ± rendÚǤïò±±gyasztásra, ugyanakkor a reklámok vágyge×ǡ ±À ×
×Ǥ
± ±± Àǡ À ±dául bárhol bármelyik tévé- ××ö±òǤgítséget nyújt abban, hogy a populáriïǡòÚÚݱ
szaporodhassanak. Ki ±
ǯ ò
-ǫ lámelemzéseim során arra próbálok választ keresni, hogy milyen mértékben lehet vagy kell globális legyen egy reklám, ugyanakkor van-±ǫ
ǣ
×ǡ
×ǡǡ ï
× ±±Ýnek, ahol a vágyál ± ǡ ݱ± célzó cégek, szervezetek, bankok találhatók. E két tér az Egyesült Államok és a rek × Ǥ ± Ý × normákat, stratégiákat, szabályrendszereket, itt tervezték meg a korszak legsikeresebb ± Ǥ ȋȌ- ± ï ǫ ±jönnek- ± ǡ
ǯ -
hóca, mely szerte a világon isme± ǫò-±ÝÀ
× világban, mely gazdaságilag és kulturálisan homogenizálódni látszik, melyben ugyanazok a gazdasági és kulturális minták terjednek el, melyben a reklámprogramokat ȋ
òȌǫ ×
Àǡ Ú Ý trend- ×Ýǡ±ÝÚǡ ± ò±±± ± ÝǤ sszú ideig
Ǥݱ± òǤ lǡ ǡ ÝÚ ͣ͜͜͝-±ǡòÚݱ±Ǥ 1 Egöǡ ±À×Úǡ±-±Ǥ2±±±
×Ý×Ǥ±Ý illusztrációkat társítottak a szöveghez, melyek a terméket, vagy a terméket használó ±ǡ×Ǥ×
± lomban. 2 A The és a Poor Richard’s Almanack ÝÝént Ý Ýǡ Ú Ǥ képet az addig csupán verbális reklámközlésbe. Termék- és márkanevek ekkortájt még Ǥ
±ǡ
±
±±±ǯ vagy Milka tejcsokoládéként. Az 1820-±Ý×±ǡÀǤmérés szerint 532 újság látott napvilágot ebben a periódusban. 3 Az aranykorát azonban az 1960-as években élte az amerikai reklámszakma. A polgárháború után ugyan jelenǡǤ W. Ayer és J. Walter Thompson, akik reklámügynöksé ǡ Ǥ Ú± Ý Ý± ban. 4 ïÚÝÝ×
társadalom. Ý
òÚÚݱ±ǤǡÀòǡÀ-kreatívabb ǤÝÚ
Ǥung & Rubicaȋ & Ȍ ±
ȋ Ȍ òÚ± meg a trendet nem csak Amerikában. 5 Ý òÚÚ À termékeiket, ezért nem csupán az amerikai nagyközönséghez kellett szólniuk, hanem a nÚ
× Ǥ òÚ± ± ǡ À× Ǥ ± ± Ú ǡ mint pl. Franciaországban, Spanyolországban, Ausztráliában stb. Az itt dolgozó szakemberek ±±À×ïkai reklámstratégiákat, technikákat, módszereket. Ennek következtében tehát az euró
2¶%DUU0:LOOLDP$%ULHI+LVWRU\RI$GYHUWLVLQJLQ$PHULFDAdvertising & Society Review9ROXPH ,VVXH)RUUiVKWWSPXVHMKXHGXMRXUQDOVDGYHUWLVLQJBDQGBVRFLHW\BUHYLHZYREDUUKWPO 8R 8R 'REURZ/DUU\When advertising tried harder. )ULHQGO\3UHVV,QF1HZ
ïÀÝǤ±Ú±Ú ± ± ±±ǡ ǡ ǤÝǡǡÀǡïrǤ±±ÚÀǤ 6 A ×±× 2±ÝǡÝÚǡǡ
üzenet szerkesztésére, verbális és vizuá
ǡ × ± À Ǥ ± ÚÀ± ×Ǥ ò± ǡ Ȁ Ǥ ǡ elvárásokhoz, kulturális sajátosságokhoǡÝÚǤï alatt és után az amerikaiak egyre nagyobb teret nyertek az európai piacon. Behozták a
ǡ×±±
Ǥ×ï ÝÚǡ ra, hogy a XIX-Ǥ Ý Ǥ
× ï × Ý ǡ
× Ǥ Úcsolódni látszott. Intenzívebbé váltak a kultúrák, emberi közösségek közti kölcsönös
×±òݱǤ ͣ Létrejöttek a nagy nemzeti médiavállalatok, melyek többé±±ïÚÀǡǤÝsen követik az amerikai mintát, életstílust és eszményeket. A termékek, a reklámok Ú± ±òǡ × Ǥ 8 A globális média
± ± Àǡ Ý
± ǡ
ÀǡÝsztók vágyait, a trendeket. A globalizáció egyik következménye és veszélye, hogy a kulturális különbségek lassan egységesülnek, elmosódnak, megrendül a hagyományos kulturális identitástuǤÚÚ±ÚÚ±Ú±±ö glo
×ǡÚÚݱ±±nyeǡ ǡ × Ý × ÚÚség ugyan
×ݱzá. 9 vidu±ǡï±ǡ×±×Àdót, aki òÚÚÝ
±ÚÚ±×ǡ-Ýǡ ö × Ǥ × Ú ±hetnek az import termékekhez, a világszerte közvetített médiatartalmakhoz stb. már nem passzív × òǡ ±Ý± hatják, módosítǡ±±ǤoòǡÀǡ±±kelhetünk, indiǤ × Ýtetlenné tette a ÚÚ±òÚòǡÀ±ÀǤ
$IHQWHEEROYDVKDWyV]|YHJUpV]D+D0F'RQDOG¶VDNNRU$PHULNDFtPĦWDQXOPiQ\RPUpV]pWNpSH]L. 0HJMHOHQW D Korunk V]iPiEDQ %D\HU-y]VHI*OREiOLVPpGLDJOREiOLVNXOW~UDMagyar TudományROG 8R 9DUJD%DUEDUDManuel Castells és a McLuhan-galaxis halála. )RUUiV KWWSZZZFKXaMHONHS-.EDUEDUDEDUEDUDKWP
„visszabeszéÝgép” 10ǡ±ÚÀÀ×±×× òÚÚÝ
± ǡ Ú ÚÝ származnak. ±±±Ǥgadók interaktív részvétele azt vonja magával, hogy a globális tartalmakba òǡÝ
×ÝÚ±± nemzetállam intézményeit, hogy védjék, ápolják, terjesszék a nemzeti kultúrára vonat×±ǤA×±ònk. A nyelv, a mentalitás, az életstílus változó egy-egy kultúrában, ehhez kell sok esetben alkalmaz Ú±ǡ
Ǥ À öÚ ××ǡ a épít egy-egy ǡÝǡ±Ǥ Ý Ú± ǡ Ý humoros történetszálakat, ugyanakkor szimbólumokat építenek be a reklámba, À±± × ± Ú±ǡ À
×±±ÀöÚ×Ǥ ×ǡ±×ǡ±t vagy ± ± - ǡ ǡ ïǤòÚÚݱ ±
ǡ±. ±±ǡÝÚ±Ǥ±Ýǡ nehezen globalizálható. Szokták is mondani, hogy valaki akkor érti egy nép nyelvét, ha ±Ǥ±ǡ± sïÀǡ±ïǤ
× Ý±±Ǥ ± ×À ǡ ± Ý különbségek, ahol a ݱ még mindig sokak szívügye. Az életstílus lehet hasonló, de azonos nem, véleményem szerint. A reklámalkotás mechanizmusai tehát ǡ ò ±
± ȋ csak azokra a bakikra, meÀǡ×± ȌǤ × À
ǡ Ú tapasztalataim alapján azok a legsikeresebbek, amelyek beépítenek egy-egy, a helyi kultúrában jellegzetes, motÀǤ À öÚ ± ǡÀ±×
ǡ ±× ȋòǡ ÝǡȌǤǡa kampányokat a multinacionális cégek a he±±ÝǤǡ
±ǡÀÚ×ÀǤ A glokális reklám A glokális reklám egyik jellegzetessége, hogy a helyi piachoz próbál meg alkalmazǤ ± ǡ
6DV,VWYiQiOWDOKDV]QiOWNLIHMH]pV
× ö±Ǥ
± ǡ
ÚÚǡ kampányok során alkalmazni szoktak. A tartalmak terén viszont nem árt a változatosǤ±ǡï×òÚ ǡǡ
×ݱÀǤ ǡïòݱ Ǥ társadalomban, ahol nagy a szegénység kár úgy reklámozni a Mountain-Bike-ot, mint kirándulási, szórakozási eszközt, inkább a teherszállítás eszközeként kell pozícionálni. ǡ ± ï ± ±ÝǤ ±±Ý Úǡ±ÝÚ ï × ǡ À ǡ ǡ±Àݱaz van rárajzolva, amit a doboz tartalmaz és így próbálta eladni bébi eledelét. A helyi kultúrához való alkalmazkodás tehát legtöbb esetben nagyobb sikert biztosít. Ý××ïǡ±ket, szolgál±Ǥ × Ú±ǡ Ǥ ±ö ebben az esetben is a célcsoportokhoz igazítani a reklámot. Figyeljünk meg egy reklámsorozatot, m ǡ ± ± × Ǥ 11 Az összehasonlító elemzés során azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a koncepció ǡï±×Ýǡ
vésekre, értékekre, ± ± × Ǥ Ý lámközlés egyedivé, lokálissá egy globális szerkezetbe ágyazva. A magyar terméket úgy pozícionálják a piacon, hogy az áru különlegességét emelik ki, korrigálják a kulturális sajátosságokról alkotott tévhiteket, ugyanakkor kiemelik kultúránk jellegzetességeit, ×ǡ±Ǥ±×À ugyanezt teszik. Az alteritást, másságot hangsúlyozzák az amerikai kultúrával szemben, ugyanakkor rámutatnak a kulturális sajátosságokra, az értékekre, eszmékre, büsz±Ǥ ǡ ± × ǡ ×±ǡ rá, módosítván kissé az üzeneteket, mellyel már nem terméket reklámoz, hanem a ǡ Úö± Ý ± ǡ Ýǡ
ÀǤ Ú± A reklámok standardizálásával bár könnyebb lenne a márkǡڱݱ±±ǡ
ÚòÚ±±Ý±ǡÝ Ý±±±À
±ǡ±ïǡÝ ǡݱ. A rosszul pozícionált, × Àò × ǡ À±×±±Ýǡǡ±Ú
$UHNOiPRNIRUUiVD
KWWSZZZ\RXWXEHFRPZDWFK"Y %5,$YDN9J KWWSZZZ\RXWXEHFRPZDWFK"Y F(R]KFIU+Z KWWSZZZ\RXWXEHFRPZDWFK"Y 30XPN/F IHDWXUH UHODWHG
ǡÀ±± a reklám, elvész a kreativitás. Egy-egy ilyen reklámközlés, még ha akaratán kívül is, de könnyen megsértheti a ïǡǤ±ò×±×±Ýǡ hiszen elnyomja a helyi reklámügynökségeket, az ezek által kidolgozott marketing stratégiákat. ï ±± Úǡ még a reklámok egy részében a lokális értékekre, eszmékre való utalás. Egy bizonyos kultúra azonban már nem tud trendet meghatározó szerepet beÚǤ ǡ ± ǡ Ý ï×ǡ ±±±Ýǡ nemzetközi használatra gyártott áruk és márkák dominálnak. Me ± ǡ ǫ
À±ǡÀ±
×Ǥ 12 Arra mutat rá, hogy tulajdonképpen nem annyira a kultúra, mint az azt hordozó technikai eszközök globálisak. 13 Bár elítéli a reklámok, népi és etnikai stílusok, motívumok × À±ǡ ×ǡ ï ǡ ±Ú±Ú±±sére való igény. A kommunikáció, a média mechanizmusai, a reklámközlések, az érté±±ö±ï±ǡ
közös történelmi emlékezet, hiszen nem is lehet ott, ahol egy nép passzív. A globális kultúra viszont nem lehet, nem tud egy zárt és egyedi kultúra lenni, mert mégis szín± ± ïǤ A ǡ ±ǡïǡ×ǡ tartalmait vizsgálva akk ± À ǡ À vannak, ha helyet kap és helyet kér a lokális, a jellegzetes, a más.
Szakirodalom ×ǣ ±ǡïǤMagyar Tudomány, 2002/6. ǡǣWhen advertising tried harder.
Ǥǡ-ǡͥͤ͝͠Ǥ ǯǡǤǣ
ǤAdvertising & Society Review, Volume 11, Issue 1, 2010. Forrás: http://muse.jhu.edu/journals/advertising_and_society_review/v011/11.1.o-barr.html ȋ͜͜͞͝. ͥ͜Ǥ͞͡ǤȌ ǣ
×–
×– Európa. Magyar Tudomány, 2002/6. Varga Barbara: Manuel Castells és a McLuhan-galaxis halála. Forrás: http://www.c3.hu/~jelkep/JK992/barbara/barbara.htm ȋ͜͜͞͝Ǥ͜͡Ǥ͝͞ǤȌ
%D\HULPROG 8R
-
×ǣ Erasmus-ÚÚÀ× Németh Eszter
[email protected] ǡ Ý × × ×
ǡ ±±Ýݱǡǡöber beszéljen egy, vagy akár két, három nyelvet. Ahhoz azonban, hogy a más kultúrából val×ǡÝ
ǢòïÚòÚ±Ǥ ÚòÚǡÚòÚ±ǡ nemcsak turistaként, üzletemberek és diákok i ï ݱǤ × ± Ý Ý ǡ Magyarországon szeretnék tanulmányaik egy részét végezni. A kutatás többek között azt mutatja be, hogy mit gondolnak az Erasmus-ösztöndíjas spanyol hallgatók rólunk, magyarokról, milyen ismereteik voltak a megérkezésük Ýǡ×ïÚ
×±val találták szembe magukat. 1. ± ǡÝ×××
±±Ýݱǡǡö beszéljen egy, vagy akár két, három nyelvet. Ami korábban néhány ország lakosai szá ± öǡ ǣ òÚ ǡǢ±Ýïï ǣÀïǡöǡ csoporttársunk az egyetemen vagy épp a szomszédunkba kÚÚÚòÚǤ Ahhoz, hogy a más kultúrából való emberekkel sikeresen tudjunk kommuniǡÝ
ǢòïÚòÚ±Ǥ±ǡǷ
ױݱ±ben Ú±±±dzȋǡͣ͜͜͞Ȍǡ±Ý±ïÚ
×Ǥ
× ±Ú±
×× Ú ±Ýǡt gondolnak a magyarországi egyetemen tanuló spanyol hallgatók rólunk, magyarokról, illetve itt tartózkodásuk során milyen kultúraközi kommunikációs problémával találták szemben magukat. 2. Kultúra –
×– ïÚ
×
× ±± ò ï×ǡ ï ±ÝǤïǢÚ-
nyokat, a történelmet, a szokásokat, illetve a gondolkodásmódot értik alatta. Egyérö À
× ±ǡ ï× ÚÝ ÚÀ meg a kérdést. ȋͥͣ͢͝ȌǡÝÚ használta az „interkulturális kommunikáció” ki± ͥͥ͝͡-ben, a kultúra egyben kommunikáció, és a kommunikáció egyben kultúra. Vagyis a kultúránk határozza meg a módot, ahogy kommunikálunk. ïǡïݱǤ× ± ± ± Ú±± Ý ± ǤlǡòÚÚÝï×
òÚÚÝvet beszélnek, hanem magát a világot is más-más módon érzékelik. Egy bizonyos kulïÝÀ±±±Ý±±ÝǡïÝǤ Bár a küÚÚÝïòÚÚÝ×dést, ezeknek mély biológiai és lélektani gyökerei vannak. Például az embereknek a ±ïÀ±±ÝǤ Ƿ mként” határozza meg a kultúrát, amely az ±ǡ±ÀòÚÚÝÝǤǷï mindaz, amit az emberek tesznek, gondolnak és amivel rendelkeznek, mint a társadaǤdzȋǤǤȌ Trompenaars ȋͥͥ͟͝Ȍ ï ×ǡ csoportja megoldja a nehézségeit és eldönti kételyeit. Ezek a megoldási módok alapÝ ±±± ǣ À ǡ
ï±Ǥȋǡͣ͜͜͞Ȍ ȋ͜͜͞͠ȌǷï±Ú×Ý ǡ ±òǡ ±À± ǡ öǡ±Ýö±dzǡǷǡ× olyamatot kell elképzelnünk”. Egy-egy kultúra egy közös szimbólumrendszert hoz létre, amely révén az adott kultúrabeliek érintkeznek, és a közösségi életüket is ez alapján szervezik. E szimbólumrendszernek vannak látható és rejtett elemei, mint például a ǡ×ȋǡȌǡ±ǡ ±±ǡÝǡǤǷïǡ ǡ±öÚǡ- és értékrendet képvisel. A gondolkodás és értékrend pedig az, ami meghatározza a társadalom öÚ±±ǡ±ò±±dzǤ
×Ƿǡ±Ý csoportokhoz tartozó emberek interakciója”, és a mai világban egyre több élethelyzetben lehet szükségünk interkulturális ismeretekre. Például turistaként, üzletemberként, ×±òÚïǡò±±Ý±ǡ vagy ott véglegesen letelepedettként, hazai környezetben bevándorlókkal való találko±±ǡ±ïÚ
×ݱǤ Borgulya Ágnes szerint „a kultúraközi kommunikáció a személyközi kommuni
×ǡ
ױݱÝï±Ǥdz ȋǡͣ͜͜͞ǣ͟͝͞Ȍ
Valóban, a szakirodalom egyetért abban, hogy az interkulturális kommunikáció el±Ý
×
×Ǥdz ȋ
-Szombathelyi, ͤ͜͜͞ǣ͢͠Ȍ 3. A kutatás ±ǡ±ǥǡòÚ±ǡ Magyarországról kérdezzük. Egészen addig, amíg ide nem látogat, és itt nem tölt egy ÝǤ ÚòÚǡÚòÚ±ǡ ne
±Ǣ ò ± ïݱǤ A ma már 22 éves Erasmus program a világ legnagyobb egyetemi csereprogramja, amelyben mára már több mint 1,5 millió hallgató vehetett részt. A Budapesti ö± Ƿͥͥͣ͝-ben csatlakozott a Ȁǡͥͥͤ͝-òöÚ±ǡ±× ÝÀ × ± ×
±Ǥ -nek az Európai × ͞͡͡±×ݱÝ
program keretében. Az 1998-ݱ±±Ýͥ͝͡͞× òÚ±͜͟͝͠×ǤdzȋǤǤǡͥ͜͜͞-Ȍ × × ×
Ý Ý
magyar cserediákok száma, hanem azon hallgatóké is, akik Magyarországon szeretnék tanulmányaik egy részét végezni. Spanyolországból a 2005/2006-±Úͣ͝͞× nálunk tanulmányait. ȋ ǡͣ͜͜͞Ȍ 4.
±ǡ
±
±±ǡ×ǡ ×ǡ ±±ò Ýǡ zetek, amelyekben a kulturális különbségek miatt nehezen boldogultak. Mint a BME ±±
òÚ -ösztöndíjjal tanuló spanyol hallgatókat vizsgáltam. 5. ×ǡ±±± ͣ͜͜͞Ȁͤ͜͜͞-as és 2008/2009-ݱ±±òǡ±ÝÀ×Ǥ×Ú±±ǡͣ͜͜͞-Ýȋͥ͜͜͞Ȁ͜͜͞͝-ݱ±ȌÚsen 114 spanyol állampolgárságú hallgató érkezett a BME-re csereprogram keretében: a ͣ͜͜͞-±͟͜Ýǡͤ͜͜͞-ͣ͠Ýǡ±ͥ͜͜͞ݱ±±ͣ͟ÝǤÚòò ͣ͜͜͞Ȁͤ͜͜͞-ݱ±ͥ-en, a 2008/2009-ݱ±͢-an töltötték ki a kérÝÀǤ ±ÝÀ±±±ǣ x a hallgató neme, kora x ȋȌ x mikor érkezett Magyarországra, járt-e már itt korábban
x x x x x x x x x x x x
miért Magyarországot választotta úti céljául milyen nyelveken beszél milyen nyelven kommunikál az egyetemen, a csoporttársaival, az utcán Ý× mi jut eszébe, ha Magyarországra gondol milyennek tartja a magyarokat milyennek tartja a spanyolokat milyennek látja a magyarok egymás közti kommunikációját ǡòÚ volt-
××××±±±ǡ±ǡ mulatságos szituációban része van bármi, amihez véleménye szerint a spanyolok nem szoknának hozzá soha van bármi, amihez véleménye szerint a magyarok nem szoknának hozzá soha
6. Eredmények ±ÝÀ×͝͡±ǡÚòòͥ ±±͢Ý×ǡ͞͡±ͤ͞±ÚÚǡnyelvük spanyol. ×Ú±ǡ͝͝ÝÀ±×nyából érkezett, 3-ǡ±͝ݱÝǡcia tartományából. A többség egy évet töltött el nálunk, csak hárman jöttek 6 hónapra. 12-en közüòÝÚǡkorábban hazánkban, egy ï±Ǥ A válaszadók közül mindenki beszél angolul, hárman magas szinten, négyen Ú±ǡ±±
ǡ±ÀǡǤ A megkérdezett hallgatók mindegyike az angol nyelvet használja az egyetemi kommunikációja során. A magyar nyelvet szinte egyik hallgató sem használja, sem az egyetemen, sem a mindennapi kommunikáció során, bár ketten említették, hogy már ±×ȋÚ±±ÚÚȌǡ±k bizonyul számukra a magyar nyelv. A magyarok idegennyelv-±Ý Ú±ò ȋ͢ ÝȌǡ × beszélünk angolul, ketten úgy gondolják, hozzájuk hasonló mértékben beszélünk más nyelveken. Ketten jegyezték meg, hogy sok magyar diák sem beszél jól angolul, és szintén ketten említették, hogy a tanárok angoltudása sokszor igen kezdetleges és nagyon alapszinten beszélik a nyelvet, pedig ezen e nyelven tartják az órákat. Arra a kérdésre, hogy miért Magyarországot választotta úti céljául, ketten említették, hogy csak jókat hallottak korábban a magyarokrólǢ választásukat, hogy az ország földrajzi elhelyezkedése miatt könnyen ellátogathatnak más európai országba isǢÚÚ±ǡaz oktatás angolul folyik és így gyakorolhatják az angol nyelvet isǤïannyira más, mint a többi országǢ
Ýa történelmünk vonzottǢ×az itteni tantárgyak hasonlóak a spaǡÀÚÝǢ±±gyen is említették, hogy azért jöttek ide, mert az élet itt olcsóbb, mint Spanyolországban. A megkérdezett hallgatók közül összesen heten válaszolták, hogy szinte semmit sem tudtak Magyarországról, amikor megérkeztek, ketten említették az Osztrák-Magyar MonarchiátǡïÀPuskás Ferencet mint a Real Madrid játékosátǢ és egy lány látott korábban pár fényképet Magyarországról. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Magyarországról, hét hallgató válaszolta, hogy a kedves emberek, ketten írták, hogy nyugalom, egy lány említette a kommunizmust, ketten tettek említést a kulturális programokról, és hárman válaszolták, hogy a barátok, és öten hogy a bulizás, a szórakozás. ×ÝöÚ±, két hallgató szerint zárkózottak vagyunk, hárman említették, hogy nagyon pesszimistának öò, egy másik azt írta, hogy a gazdasági helyzetünk nem engedi meg, hogy jól éljünk, egy hallgató szerint ö. Aki azt válaszolta, hogy öǡváltoztatta meg azóta sem a véleményét rólunk, és a többség úgy gondolja, hogy kedvesebbek és vidámabbak vagyunk, Ýö. Annak, hogy megváltoztatták a véleményüket, minden hallgatónál az az oka, hogy magyar barátokat szereztek, és velük beszélgetve jobban megismertek bennünket. Az arra a kérdésre adott válaszokat, hogy milyennek találja a magyarokat, illetve ǡÚÝÚǣ Magyarokra Ý tulajdonságok
Ý
Ý tulajdonságok
Ý
ve±Ý iskolázott dolgos pontos komoly udvarias Ý toleráns romantikus szórakoztató elegáns büszke
10 8 ͣ ͣ 6 5 4 4 4 3 2 1 1
hangos beszédes nyitott vidám ±Ý közvetlen pontatlan büszke temperamentumos toleráns machista optimista makacs szórakoztató lusta elegáns
13 13 11 11 10 10 8 ͣ ͣ 6 5 5 4 4 1 1
öǡ ±Ý ǡ ± òǤ ò× ±Ýǡ egyetemi hallgatókról beszélünk, akik leginkább csoporttársaikkal és tanáraikkal vannak kapcsolatban, így nem véletlen, hogy iskolázottnak látnak bennünket. Fontosnak ±ǡ Ý ǡ ±Ý ± ± ±±± Ǥ párt alkothatnak a pontos-ǡ / komoly-vidám / nyitott / közvetlen tulajdonságok. Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e bármilyen problémát a magyarokkal való kommunikációja során, csupán egy hallgató válaszolta, hogy azokkal a magyarokkal, akik csak magyarul beszélnek, képtelenség kommunikálniǤ ±±± ǡ öten válaszolták, hogy a magyar nyelv nehézsége miatt akadtak félreértések, de mint írták, gesztusokkal és kézjelekkel végül mindig megértették magukat. Többen is emlí± ȋ Ȍ magyarok angol(nem)tudását. Az egyik lány egyszer egy taxistól kérdezte meg angolul, merre találja a hajléktalanok ételosztó-helyét, a taxis a „common” ×±ǡ±ÀÝ. ± Ú± ȋ͡ ÝȌ ǡ Ú kommunikáció során udvariasak, egyikük kiemelte, hogy mennyire jónak találja, hogy a tanárok meghallgatják a diákokat, és foglalkoznak velük. Bár az egyik lány pont ennek ݱÀǡ
ǡ±Ýkozott vele. Egy másik lány megemlítette, hogy neki mint spanyolnak nagyon furcsa, hogy
×ÝöÚ±öǡ de két másodperc múlva kiderül, hogy mennyire udvariasak és kedvesek. Azonban emiatt ǡ±Úǡ±±ÝÚzött. A spanyolok megérintik egymást beszéd közben, közelednek a hallgatóságuk felé, Ýǡ±±À±. ±±ǡòÚǡ válaszolták, hogy komolyak vagyunk, de udvariasak, négyen említették, hogy a magyarok toleránsak a külföldiekkel, egy hallgató szerint gyanakvók vagyunk, de ha valaki elnyeri a bizalmunkat, akkor az egy életre szól. Öt diák szerint ±Ýǡ és ha úgy látjuk, valaki eltévedt az utcán, igyekszünk segíteni neki. Ketten kiemelték, hogy ÀݱǡǡÀǤïÀ, hogy hallotta, hogy vannak olyan lakástulajdonosok, akik megpróbálják becsapni a külÚ ±Ýǡ ± × ± Ýǡ nek. A válaszadók közül hatan említették, hogy a magyar konyhához nem fognak soha hozzászokniǡïketchup és a pizza párosát
ǡïaz életszemléletünket nem fogja megérteni soha, az egyik hallgató az étkezések idejét nem tudja megszokni, egy másik pedig azt, hogy nincsenek emberek az utcákon ȋ
±±ȌǤ Arra a kérdésre, hogy vajon a magyarok mihez nem tudnának hozzászokni, négyen válaszolták, hogy a spanyolok pontatlanságához, öten pedig azt, hogy ahhoz, hogy mennyire hangosak, ï Àǡ a magyarok sokszor úgy érzik, a
ïÚ±ÝÚ±±ï×Ǥ A többiek nem tudták megválaszolni a kérdést, illetve egy hallgató írta, hogy ahhoz, hogy kulturáltan vezessenek, de ez csak vicc. Ketten említették, hogy mulatságos, egy lány pedig, hogy kellemetlen szituációba került egy-egy kommunikációs helyzet során. Mindkét hallgató a magyar nyelv miatt került mulatságos helyzetbe. Az egyik lány délután úgy köszönt egy bárban, hogy Ƿ ×±Ǩdzǡ Ǥ\×ÝÝǡǡ ǡǷ ×ǨdzǤ Végül jól sült el minden, a bár tulajdonosa vendégül látta ݱǤ A másik lányt ± ×À ǡ Ý
ǡ ± nem ±ǡ±Ǥ±±Ýsabb lett, és a lány végül elfutott. 7. Összefoglalás ×±-n tanuló spanyol hallgatók milyen benyomást szereztek a magyarokról, változott-e a véleményük rólunk a megérkezésük óta, illetve melyek azok a tulajdonságok, illetve kulturális elemek, amelyek egy-±±±Ǥ A hallgatók válaszai alátámasztották korábbi tapasztalataimat, de természetesen ±±±ǡÚ͝͡ݱÀǡڱݱǡÀ±±Ǣ×ǡÚÝ×±ÝÀ× ï±À×ǡÀ±±ǡ± kaphassak. ȋǤȌ ȋͣ͜͜͞Ȍǣ
× ò Ǥ ± ×ǡ ǡͣ͜͜͞. Buda Bél ȋͣ͜͜͞Ȍǣ
× – kontextusok – kultúrák. ï̿Ǥ
× ȋǤȌ ǡ
×ǡ×±×Ǥǡͣ͜͜͞ǡͥ-22. ǡǤǤȋͥͣ͢͝Ȍǣ×Ǥ ǡ. ȋ͜͜͞͠Ȍǣ turális kommunikáció. Scolar Kiadó, 2004. Konczos-ȋͤ͜͜͞Ȍǣ×ïǤÝÀ±± ïǡïÚ
×±Ǥ ǯ×ǡͤ͜͜͞. ȋͣ͜͜͞Ȍǣ ±±Ǥ ± ×Ǥ Ǥol.uszeged.hu/konyvtar/nevelestudomany. ǡ Ǥȋͥͥ͟͝ȌǣǤ
Ǥdon. ȋïÚ
× ǡ
× Ý ján.Ȍ www.bme.huǢwww.europarl.europa.euǢwww.ine.esǢwww.interkulturalis.hu
Melléklet – ±ÝÀ Encuesta
Óngría 1. 2. 3. 4. 5. 6. ͣǤ 8. 9.
10. 11.
12.
13. 14.
15.
16.
Edad: _______ años Sexo: Ƒ masc. Ƒ Ǥ País natal: ___________________________________________________________ Ǭǫ ____________________________________________ Ǭ×
ǫ _____________________________________________________________________ Ǭ×ǫ _____________________________________________________________________ Ǭ
×Àǫ _____________________________________________________________________ ¿Àǫ _____________________________________________________________________
DzdzǡǬ
À ǫ _____________________________________________________________________ Ǭ±×À
ǫ _____________________________________________________________________ Ǭ± À ï Àǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Ǭ±
ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Ǭ±ȋÀȌǫ _____________________________________________________________________ ¿En qué porcentaje diría usted que usa la lengua húngara a lo largo de un día laboȋ
ÓȌǫ _____________________________________________________________________ ¿En qué porcentaje diría usted que usa la lengua húngara a lo largo de un día ȋ
Ȍǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Ǭ±
Ó Ȁ ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________
ͣ͝Ǥ Ǭ͠
de un paíǫ _____________________________________________________________________ 18. Ƒ Ƒ Ƒ
ȋǡ
ǡȌ mentalidad de la gente moral, valores
Ƒ Ƒ Ƒ
Ƒ Ƒ
religión comida y gastronomía
Ƒ Ƒ
costumbres y tradiciones historia À ȋ
ǡ
×ǡ densida
×Ȍ
×
× otros: ______________________
Àǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 19. Ǭ±
À
ïǫȋelegir Ȍ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ
KRVSLWDODULR RUGHQDGR VHULR WHPSHUDPHQWDO DOHJUH DUURJDQWH DELHUWR HGXFDGR LPSXQWXDO KDEODGRU RSWLPLVWD RWURV
Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ
WUDEDMDGRU WHVWDUXGR WROHUDQWH RUJXOORVR UXLGRVR FtQLFR GLYHUWLGR VRILVWLFDGR HOHJDQWH URPiQWLFR SDWULRWD
Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ Ƒ
PDFKLVWD SHUH]RVR SHVLPLVWD HJRtVWD IUtR FDyWLFR SXQWXDO VLQFHUR FRUWpV GLUHFWR UHVHUYDGR
20. ×ǡǬ
±
Óǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 21. Ǭ±
À
Óǫȋelegir varias respuestasȌ Ƒ Ƒ
hospitalario ordenado
Ƒ Ƒ
trabajador testarudo
Ƒ Ƒ
Ƒ
serio
Ƒ
tolerante
Ƒ
pesimista
Ƒ Ƒ Ƒ
temperamental alegre arrogante
Ƒ Ƒ Ƒ
orgulloso ruidoso cínico
Ƒ Ƒ Ƒ
egoísta À caótico
Ƒ Ƒ Ƒ
abierto educado impuntual
Ƒ Ƒ Ƒ
divertido
elegante
Ƒ Ƒ Ƒ
puntual sincero cortés
Ƒ Ƒ Ƒ
Ƒ Ƒ hablador romántico directo Ƒ Ƒ optimista patriota reservado ȋȌǣ̼___________________________________________________________________
machista perezoso
22. Ǭ
ïǫ S
DzÀdz
Ǥ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 23. Ǭï
À
×
×ïǫ
DzÀdz
detalle cómo ocurrió. _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 24. Ǭ
ï
distintos
ȋǡ
Óǡ
ǤȌǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 25. ×ǡ
ïǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 26. ×ÀǡǬ
×ïǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ ͣ͞Ǥ Ǭ
×
ǫǬ±
ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 28. Si ha contestado que “sí” a la pregunta anterior, ¿cuáles cree que son las causas
ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 29. Ǭ
ÀÀ
ïǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 30. Ǭï
ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________
31. Ǭo de usted como extranjero a lo que cree que los húngaros no se acostum
ǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 32. ¿Recuerda alguna situación comunicativa graciosa o ridícula entre usted y los húnǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ 33. Ǭ
×
×
ï
ïǫ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________ Muchas gracias por su colaboración.
The English and the Russian Languages in Russia-
Tatiana Voronchenko – Svetlana Chugunova
[email protected] – ͣ̿͜͜͞Ǥ
ǡǤǡ
Ǥ
issues
Ǥ Keywords: ǡ
ǡ ciency, linguistic culture ʗ˘˘˙˝ˋˡ˓˪ ʧ˙˖˧˛˞˜˜˕˙ˎ˙˓ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕˙ˍˍ˓˘˝ːˎ˛ˋˡ˓˓ʧ˙˜˜˓˓˓ʜˍ˛˙˚˦. ʨːˎ˙ˏ˘˪ ˗˦ ˎ˙˝˙ˍ˦ ˚˛˓˘˪˝˧ ˒ˋ ˋ˕˜˓˙˗˞ǡ ˢ˝˙ ˙˜˘˙ˍ˘˦˗ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˓˘˝ːˎ˛ˋˡ˓˓ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦˔˪˒˦˕ǡˢˋˤːˍ˜ːˎ˙ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˓˔Ǥʨˏ˛˞ˎ˙˔˜˝˙˛˙˘˦ǡ˗˦˚˦˝ˋː˗˜˪ ˛ˋ˒˛ˋˌˋ˝˦ˍˋ˝˧ ˞ˢːˌ˘˦ː ˚˛˙ˎ˛ˋ˗˗˦ ˚˙ ˙ˌ˞ˢː˘˓˩ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˕ˋ˕ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙˗˞Ǥʥ˚˦˝˜˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˪˓ˍ˘ːˏ˛ː˘˓˪ˍ˚˛ˋ˕˝˓˕˞˙ˌ˞ˢː˘˓˪ˍ˛ˋ˗˕ˋˠˌˋ˕ˋ˖ˋˍ˛˓ˋ˝ˋ ˓ ˗ˋˎ˓˜˝˛ˋ˝˞˛˦ ˚˙ˏ˙ˌ˘˦ˠ ˚˛˙ˎ˛ˋ˗˗ ˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝ ˘ˋ˗ ˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˝˧ ˛˪ˏ˘ˋ˜˞ˤ˘˦ˠ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦ˠ˓˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˙˘˘˦ˠ˚˛˙ˌ˖ː˗ǡ˕˙˝˙˛˦ː˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝˜˙ˌ˙˔ ˙˜˘˙ˍ˘˙˔ ˚˛ːˏ˗ː˝ ˘ˋˣːˎ˙ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪Ǥ ʟ˒˞ˢː˘˓ː ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦ˠ ˚˛˙ˡː˜˜˙ˍ ˓˘˝ːˎ˛ˋˡ˓˓ ʧ˙˜˜˓˓ ˓ ʜˍ˛˙˚˦ ˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖˪ː˝˜˪ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪ ˪˒˦˕˙ˍǤ ʘ˙˖˧ˣ˓˔ ˋ˕ˡː˘˝ ˚˛˓ ˨˝˙˗ ˜ˏː˖ˋ˘ ˘ˋ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˧ ˓˒˞ˢː˘˓˪ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˕ˋ˕ ˜˛ːˏ˜˝ˍˋ ˍˠ˙ˑˏː˘˓˪ ˛˞˜˜˕˙˪˒˦ˢ˘˙˔ ˜˝˞ˏː˘ˢː˜˕˙˔ ˓ ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˝ː˖˧˜˕˙˔˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙˜˝˓ˍ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙ː˓˘ˋ˞ˢ˘˙ː˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍˋʜˍ˛˙˚˦Ǥ ʡ˖˩ˢːˍ˦ː ˜˖˙ˍˋǣ ˓˘˝ːˎ˛ˋˡ˓˪ǡ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˕˙˗˚ː˝ː˘˝˘˙˜˝˧ǡ ˞˛˙ˍː˘˧ ˍ˖ˋˏː˘˓˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦˗˪˒˦˕˙˗ǡ˪˒˦˕˙ˍˋ˪˕˞˖˧˝˞˛ˋ
try solve
Ǥcally Russia is considered to be a European country. We can trace this idea back to the
ǡDzdzǡgn ǡ
ǯ
Ǥ terview given to the French TV-channel “TF-1” in 2003, Vladimir Putin, being the
ǡǡDzǡ
ǡ
graǤǫ
ǡǡǤǤ
Ǥtally incorporated into these three constituents, and cannot do in its development dzȋǤ V./ Interview to TF-͝ǡ
ǡ͟͝Ǥ͜͞Ǥ͜͜͟͞ȌǤ
ǣ
ǡ
iversal language “Esperanto” in the 20th century. In Russia, by the ǡǤǡ ǡ
1920s-1930s. A live
ǯǡ ac
ǡǤ
Ǥ
Ǥ
Ǥ For Russian people they are also actual, since Russia is trying to become an integrate ǡ
the outer world. There is another tendency which is also caused by globalization, i.e. growing
Ǥ
ǡ
ǡ
Ǥ Summarizing
should say that with over a billion people speaking it, the English language is the prominent one in communications, tourism, science, business, aviation, entertainment, diplomacy, etc. Two
ǡͣ͜ τ Ǥ
ǡ
Ǥ ǡ surprising that this la
ǡ “de commoditedz
Ǥ
ǡ -mail, global communication, etc. T ǡ
ǡ
Ǥǡ
ǡ
Dzǥ
the old idea tǤ like to achieve is to turn language into a bridge between individuals, between commuǡdzȋǡͤ͜͜͞ǡ͟ȌǤ
Dz
dzǤǡǡ
Dz
ǡ
dzȋǡͤ͜͜͞ǡͣȌǤ
Ǥ
ǡ
ǡ– as a major method to solve the intercultural communication problems. Following the ideas
Dz
dz
Dz
ǥ
dzȋ ǡ͜͜͞͝ȌǤ
stands clear when we lo
ǤǣDzȋȌǣ
dzǡ ͣ͜͜͞Ǣ Dz
ȋȌdzǡ 3-
ǢDz dzǡ
communication and the English language was t
ǡ
2008-2010 by ZSO 1 Liceum in MysÏ
ǡǡ Ǥ
ǡ Ǥ
European scholars but Asian Ǥ
Dz learners are also culture learners”. Warrin Laopongharn and Peter Sercombe are sure Dz ending socialization and ac
ǡ
dz ȋǡ
ǡ ͥ͜͜͞ǡ 65-͢͢ȌǤ
ǯ
be shared by any educaDz
ǯ
dz ȋǡ ͜͜͞͝ǡ ͢͞͞ȌǤ
ǯ
ǯ
Ǥ Dz
dz
ǡ
ǡ
Ǥ
the
with new linguistic units new concepts are acquired. All this contributes to a stronger union and integration between Europe and Russia.
Dzdz
ac
͜͞th – 21st
Ǥ
Ǥ ǤǡǤǤǡ ǤǤ Ǥ
Russian corporations, business companies are quite good at English leads to the English
Ǥ a pol
ȋǤǤ coach – ˕˙˞ˢ– ˝˛ː˘ː˛Ǣloser – ˖˞˒ː˛– ˘ː˞ˏˋˢ˘˓˕Ǣrespect – ˛ː˜˚ː˕˝ – ˞ˍˋˑː˘˓ːȌǤ
Ǥ ǡ prose which rev
ȋǤǤǯʛ˞ˠ and Media SapiensǢǤǯDzʦʧʥ˖˩ˌȀdzǡ
ǤȌǤ
most developed languages in the world. “As well as being the lang
ǡ
dz ȋ
ǡ ͜͞͝͝ȌǤ
ǡ I. ǤǡǡDz
ǡ
Ǥ
al integration” ȋǡ͜͜͞͝ȌǤǡ ǡ
ǡ
then be not understood.
s already gained its historical and ed
Ǥ
Ǥoreover nowadays we observe some
Ǥversity is not an exception here: last summer there wa
Ǥ
cation competence. Ǥ
-ͥ͝͝͠- ǡ
Ǥ ȋͥͤ͝͝-ͥ͜͝͞Ȍǡ͞τ
Ǥ either joined the Soviet side and turned into Red Magyars, or joined the opposite side ǡ
home. So, that was the period which enriched the Russian language with some bright ǡ
ȋǤǤǡǡ
ǤȌ Russian politicians, economists and scholars are striving to take part in the inteǡ
Dz dz Ǥ
onsid Ǥ
Dz
ety in the world, making the Russian language and culture more and more attractive
dz
ǯ
ȋ
ȌǤ
ǡ
ǡ
tion, to the integration Ǥ
Dz
ǤDzdzl make Russia lag ǡ
in their attempts to create “common spaces” in the economic, social, and cultural dzȋǡ͜͜͞͠ǡͥ͝ȌǤ
by these issues
-mental studies.
-ssia is not an exception here. We are also deeply concerned with the existing intercultural integration problems. To solve them our university takes an active part in adopting the main principles
Ǥing educational programs
ǡ
ǯ
Ǥ
Ǥ
ǡ
on, i.e. the English language. ȋȌ
ǣ the Russian young and distinguished scholars present their achievements on the international arena. What’s more, the linguistic problem almost excludes Russian universi
ǡ
Ǥ
rnment and university comȋ
ǡ
Ȍ educational programs which suggest intensive English language learning.
competence
ǡ
ǣ
1.
– In our lecture courses and seminars we use thorough
Dz
dz
ǡ
Dz and Personality”, orga
ǡ
linguistic personality. Moreover we try to adopt the existing data to the linguis
o account the socio-
the potential students’ linguistic behavior.
2.
Bilingualism – taken as an ability to speak two languages especially with equal
ȋ-
Ȍǡ
cio-cultural and psychological aspects. Although our region is not that area
ȋ Ȍǡ
and communication. 3. Multiculturalism – although this term and concept is not so popular in Europe intercultural competence. 4. Technologies and techniques
ulture and intercultural competence – include project making, case studies, comparative studies, role-playing, discussions and presentations.
ǡDz
ǡ Ǥ
tion and cognition”. Recently t
ǡ
Ǥ This program includes several modules which enable us to cover most essential, as we view them, aspe
Ǥ
ǣ x
x x
teachȋ
Ǣ
linguistic culture and terminological
ȌǢ
ȋ
ǡ
ǡ
ȌǢ the deve
ȋ
Ǣ opposition “I-dzǢ
the literary textǢ
Ǣ
ǤȌǤ
ǡ
sions, role-playing and colloquiums arranged only in English, rendering Russian articles, research papers and books into English and vice versa. We consider that involving the academic community into such programs will contribute to Russia-Europe integra
Ǥ
Literature
Ǥ ȀȀ
Ǥ Ȁ resource: ǣȀȀǤ
ǤǤȀ
Ȁ͞Ȁ͞͡Ǥ
ǡ :
Ǥ ȀȀ
Ǥ
articles. / Internet resource: http://www.llas.ac.uk/resources/gpg/2303 ȋing – ͝͡Ǥ͜͝Ǥ͜͞͝͝ȌǤ Laopongharn, WarrinǢSercombe, Peter:
muni
to Language Education in Thailand. ȀȀǡͥ͜͜͞ǤǤ͢Ǥ– p. 6566, ǤǤ Ȁ
ǣ http://www.young-science.ru/2010-12-23-ͣ͜-54ͣ͡Ȁ̼nmenu-51/31-qq/204---.html ȋ – ͞͡Ȁ͜͝Ȁ͜͞͝͝ȌǤ Orban Leonard: ǣ
Ǥ //
ǯǤ͢
ober, 2008. – Brussels.- p. 3. Putin V. V. / Interview to TF-1, France. 13.02.2003. // Internet resource: ǣȀȀǤǤȀȀ͜͜͟͞Ȁ͜͞Ȁ͟Ȁͣͤ͝͝͠͞Ǥ ȋ– ͟͝Ǥ͜͝Ǥ͜͜͞͝Ȍ. Trenin, itry: Identity and Integration: Russia and the West in the XXI century. // Ǥ– ǤͤǡǤ͟ǡ͜͜͞͠Ǥ– p. 19. ǡ
Ǥ ǯ
Western Etiquette Teaching.//English Language TeachingǤǤ͟ǡǤ͠ǡ
ber 2010. – p.226. Merriam-
ǤȀ
ǣ www.merriam-webster.com/dictionary/bilingual ȋ – ͣ͝Ǥ͜͝Ǥ͜͞͝͝Ȍ www.kwintessential.co.uk/cultural-services/articles-intercultural.html ȋing – ͞͡Ǥ͜͝Ǥ͜͞͝͝ȌǤ
±ï Language and Culture Foreign Language teaching ʶ˒˦˕˓˕˞˖˧˝˞˛ˋ ʦ˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘ː˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍ
- Melita Aleksa Varga – Hrisztalina Hrisztova- ̿Ǥ–
[email protected] Y Ý × Ú ± 2×ÚÚÚ±± ál±ǡ×À±Ǥ±Ýǡkai és történelmi hát±Ý òò òÚÚÝ ± ± ïÚÚ± ÚmonÚÚ×ÝǡòÚÚ ±ǣȋÚȌò±nos szintaktikai sémá Ǥ × proverǡ ÚÚcsességgel ǡ±ÚÚǡÝ×Àtik. ͡Ýȋǡǡǡ±±ȌÚ
ÚÚÚ pélÀ±±ÚÝ kérdésre keresi a választ: milyen mértékben beszélheòǷ×Ȁ±×dzÚ±±ǫ
ǣközmondás, antiproverbium, nyelvi univerzalitás 1. Introduction:
ǡ
Dz ȋ
Ȍǡȋ
Ȍ dz ȋ ͤ͜͜͞ǡ ͜͝Ȍǡ
nowadays can be labelled as bi- or multilinguals and have been encountered or used more than one language or language variant in their lives. This notion led us to the
ǡ
Ǥ Dz
ǡdzȋͣ͜͜͞ǡ͟͞͞Ȍǡ
ǡȋ͜͜͞͞ȌǤ Ǥ
Dzdzǡ
Dz
dzǤ take a closer look at the term universality, we can see that it had been widely covered by lin
guists throughout the 20th
ǤǡDz preǡ
rsals exist. All linȋ
Ȍ
Ǥdz ȋǡǡͥ͜͜͞ǡ͟ȌǤ Ǥ Brown to contemporary studies about linguistic universals we can see that universal
ǡ word meanings 1Ǥ
e universals we could label them as a pattern that occurs systematically across natural languages, po 2Ǥ ǡ
univerǡͣ͟͠Human Universals compiled Ǥǡ ͥͤͥͥͥ͝͝͝ȋ͜͜͞͞ǡ͟͠͡-ͥ͟͠Ȍ
ǡ
ȋ͝ȌǤ ͝ǣ
Ǥͥͤͥ͝ 1991 abs
ǡ
ǡȋǡ ǡ ǡ Ȍǡ
ȋ
Ȍǡ ǡ
ȋ
Ȍǡ
ǡ
ǡ
ǡ
ing, cooperation, crying, cultural variability, culture, culture/nature distinction, customary greetings, daily routines, dance, decision making, division ǡ ǡ ǡ ǡ ǡ
ǡ ȋ Ȍǡ ǡ ǡ ǡ ǡ ǡ ǡǡǡȋȌǡ
ǡǡǡǡǡ-universal, measuring, medicine, melody, memory, mental maps, metaphor, metonym, music, myths, narrative, ǡǡǡ
ǡǡǡǡǡ – in mutually contradictory formsǡ ǡ ȋȌ ǡǡ
seen as related, ǡ ǡ ǡ ǡ ǡ
ȋ Ȍǡȋ
Ȍǡǥ
ǡǡ
tures, we should take into account the variations and
Ǥ
proverbs and sayings belong
ǡ
or anti-proverbs as welǤgarded as a mere constant, or perhaps as a dynamic variable, which is present in all ǡ
3. 1
It is being namely arDzdzǡDz DzdzǡDzdzȋͣ͜͜͞ǡ͟͞͠ȌǤ 2 http://www.memidex.com/linguistic-universals, January 14, 2011. 3 It is crucial to me-proverbs marked with an ȋȝȌ
ǡ
Ǥ
͞Ǥ
e World
Ǥ Ñ
ȋ͜͜͜͞ǡͣ͜͞Ȍscientific image
reality, but when the ǡcǡ
Ǥ ǯǡȋÑ
͜͜͜͞ǡͤ͞͡ȌǤlinguistic image
experienced by language users who share the same experience and values. This image is everyday, subjective and is uttered by the judgments language users make. These
ǡ
ǡǤǤȋÑ
͜͜͜͞ǡ͢͜͞ȌǤ ǡ
-known sentences in a
Ǥȋͥ͝͞͞ǡ͞ǢÚ
-ͥͣͣ͝ǡ͟Ǣ± ͥͤͤ͝ǡͥ͞͞Ǣ
ͥͥͣ͝ǡ͞͝ȌǤ
ǡ Ǥ
Dz
dzǡ
ȋǤ ͥͤ͜͝ǡ ͜͟͝Ǣ ͣ͜͜͞ǡ ͤ͝͝ȌǤ
ǡ
on certain syntactic patterns, which express their statement mostly in a metaphoric Ǥ ǡ
ǡ
ǡ
Ǥ
d anti-provǤ ͟Ǥ
ǡ
p
ǣ
ǡ
Ǥ lines we will attempt to outline the basic ideas proposed in works by the three authors mentioned.
Ǥ
ǡǡ
Ǥȋkov 1986, 9–͝͞Ȍǡ
Ǥmerous languages and came to the conclusion that the logical structure and the meaniȋȌȋ ͥͤͤ͝ǡ ͞͝ȌǤ
ǡ
Ǥ -
tǡ
Ǥ
ǡ
ǡip between
ǡȋȌ- or a workȋȌǣ En*: Christmas comes but once a year. ȝǣEs ist nicht alle Tage Sonntag. ȝǣ -nap. Bg*: ʙ˜ː˕˓ˏː˘˘ːːʙː˖˓˕ˏː˘Ǥ ȝǣā©Ǥ By using similar examples, Permjakov has set up his assumption that there is a the
Ǥ lined that when it comes down to proverbs, the situations in which proverbs are used play an important role, much more than the concrete images.
ǣ ǡ
ȋǤ ͥͣ͝͞ǡ͡Ǣ͜͜͞͝ǡ͟͞–͞͠ȌǤ
ǡ
ǡǤ the same answer to a
Ǥ
ǡ
ǡǤswers ǣ
ȑǥȒ
Ǥ
Ǥȋ͜͜͞͝ǡ͢͟ȌǤ As a resul
Universal types file: “The Universal types file
ǡ
ǣ ǡ
ǡ
and old
ȋ͜͜͞͝ǡ͢͠Ȍ
ǣ ͟͝͞ En: A leopard cannot change his spots. ǣ ¡
Ǥ ǣ Kutyából nem lesz szalonna. Bg*: ʙ˥˖˕˥˝˕˙˒˓˘ˋ˝ˋ˜˓˗ː˘˓ǡ˘˙˘˛ˋˍ˥˝˜˓˘ːǤ ȝǣ ǡ©Ǥ Es: La cabra tira al monte. Jp: Seikaku ȋϋ
ǡǡȌ
ǤȋǤ
Ȍ Persian: The rope is burnt, but has not lost its ǤȋǤȌ Maaǣ
ǤȋǤaȌ ȑǥȒ ȋȋ͜͜͞͝ǡ͢͢Ȍ
ǡ
ȋ͜͜͞͡Ȍ that there are so called universal prov
ǡ Ǥ
4. In the global study some proverbs appear in all the regions
ȋ͜͜͞͡Ȍ
ǣ
ǡ
ǣ ȋ͝Ȍ En: Constant dropping wears (away) a/the stone. ǣSteter Tropfen höhlt den Stein. ǣ
ÚȑÚȒǤ Bg: ʡˋ˚˕ˋ˕ˋ˗˥˕˕˙˚ˋːǤ ȝǣTiha voda brege dere. ǣ
ǡǡǡ ȋ
ͥͥͣ͝ǡͥ͟͠-͟͡͞ȌǤ ȋ͞Ȍ En: Walls have ears. ǣȋ
Ȍ¡Ǥ ǣA falnak is füle van. Bg: ʟ˜˝ː˘˓˝ː˓˗ˋ˝˞ˣ˓Ǥ ȝǣ(I) zidovi imaju uši. ǣ
ǡǡǡ ȋ
ͥͥͣ͝ǡ͝͠͞-͝͠͡ȌǤ Simple moral maxims, like ȋ͟Ȍ En: Do not put off till tomorrow, that can be done today. ǣWas du heute kannst besorgen, das verschiebe nicht auf morgen. ǣAmit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Bg: ʛ˘ːˣ˘ˋ˝ˋ˛ˋˌ˙˝ˋ˘ː˙˜˝ˋˍ˪˔˒ˋ˞˝˛ːǤ ȝǣeāæ«ǡǤ ǣ
ǡǡǡǡ
ȋ
ͥͥͣ͝ǡͤͣ-ͥ͝ȌǤ Proverbs appearing due to globalization, a well known example being Time is money,
ͣͤ͝͠Ǥ
4
We can stumble upon c
Human universals.
ȋ͠Ȍ En: Time is money. ǣ Ǥ ǣݱǤ Bg: ʙ˛ː˗ː˝˙ː˚ˋ˛˓Ǥ ȝǣVrijeme je novac. ǣ
ǡǡ ȋ
ͥͥͣ͝ǡͣ͠͞-ͥ͠͞ȌǤ ȋ͡Ȍ En: No smoke without fire. ǣKein Rauch ohne Feuer. ǣ
òö±òǤ Bg: ʤ˪˗ˋˏ˓˗ˌː˒˙ˎ˥˘Ǥ ȝǣ ǡ. ǣ
ǡǡǡ ȋ
ͥͥͣ͝ǡ͟͟-ͣ͟ȌǤ ǡ
ǡ
ǡ
Ǥ
ȋǡǡǡ Ȍǡ
ǡ
ȋ͞Ȍǡȋ͟Ȍȋ͠ȌǤ ȋ͝Ȍ ̾̾ ̾̾ǡ whereas in the exȋ͡Ȍ
ǡ ȋ.: Where there is fire, there is smokeȌǤ
ǡ
ǡ
semantic and thematic universal patterns, but linguistic universalities as well: ȋ͢Ȍ ǡ En: ǡǢǡǤ ǣǡǤǢǡǯ
Ǥ ǣǡǤǢAmilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Bg*: ʡˋ˕ˍˋ˝˙˝˓˕ˍˋ˝ˋǡ˝ˋ˕ˋˍˋ˓˗˙˖˓˝ˍˋ˝ˋǤǢʡˋ˕ˍˋ˝˙ː˙ˍˡˋ˝ˋǡ˝ˋ˕ˋˍˋː˓ ˍ˥˖˘ˋ˝ˋǤǢ ȝǣ
ǡǤǢǡ«Ǥ ȋͣȌ En: ǤǢǤ
ǣKǤǢǤ ǣ
ÚÚòÚ±òǤǢ
×Ú±òǤǢ Bg*: ʤ˪˗ˋ˒˖˙ˌː˒ˏ˙ˌ˛˙ǤǢʤ˪˗ˋ˛˙˒˓ˌː˒ˌ˙ˏ˖˓Ǥ ȝǣǤǢāǤ ȋͤȌ En: He who hesitates is lost.ǢǤ ǣ
ǡ
ǤǢ ǡ mahlt zuerst. ǣǡȋȌǤǢǡȋȌǤ Bg*: ʡ˙˔˝˙ːˏ˖˥ˑː˘ǡː˝˥ˑː˘ǤǢʡ˙˔˝˙ˌ˥˛˒ˋǡ˕˥˜˘˙˜˝˓ˎˋǤ ȝǣǡǤǢǡ¯Ǥ ȋͥȌ En: ǤǢǤ ǣ
ǤǢ dem Dach. ǣ ±ÝǡǤǢ ±ǡǤ Bg*: ʦ˙-ˏ˙ˌ˛ː ː ˢː˛ ˕˙˗ˋ˝ǡ ˋ ˘ː ˚˛ˋ˒˘ˋ ˝˙˛ˌˋǤǢ ʦ˙-ˏ˙ˌ˛ː ˘ˋ ˕˖˙˘ˢːǡ ˋ ˘ː ˍ ˕ˋ˟ː˒ˢːǤ ȝǣ««ǤǢ
Ǥ ȋǤǤͣ͜͜͞ǡ͡͡Ȍ ͠Ǥ-
ǡ
-proverbs as well. Taking into account the -ǡ
Ú
ȋͥͣͣ͝ǡ͝͝͡Ȍǡ
Dzȋǡǡ ǡ ǡ
ǡ
Ȍdz ȋǤ–͜͜͢͞ǡ͡ȌǤǡ
occurrence and their role, we might state that anti-
Ǥ
ǡ
the concept or the beǤ
ǡ
wisdom. Because a proverb iǡ
ǯǯǯǤ
generalization,
ǡ
. ȋǤǤͣ͜͜͞ǡͤ͠-ͥ͠ȌǤ
-proverbs, we can say that in similar cultures they express the same or similar reactions, which draws us closely to the con
nsǤ
lklore and Linguistics, we have conducted several researches in the -proverbs, where anti-ǡ
ǡ ǡ and Russian have been closely examined. The re
anti-proverbs compiled upon the existing anti-proverbs collections in the languages mentioned, as well as anti-
Ǥ the research was to compare anti- Ǥǣ ǡ- ǣ ǡ
one
Ǥ ǡ there
anti-Ǥ Some examples seem to provide evi
ǡ
ǤȋǤǤͣ͜͜͞ǡ͡͝Ȍ Some examples 5
ǣ ȋ͜͝Ȍ En: ǯǡ
Ǣay what can be done tomorrow. ȗȑǯȒȑȒ
do today.} e: Was du heute kannst besorgen, das verschiebe nicht erst morgen. {Was du ǡ
ǤȘ ǣ Amit ma megtehetsz, ǨǢ ǡ megteheted. {Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.} Bg*: ʤː ˙˜˝ˋˍ˪˔ ˏ˘ːˣ˘ˋ˝ˋ ˛ˋˌ˙˝ˋ ˒ˋ ˞˝˛ːǡ ˋ˕˙ ˗˙ˑːˣ ˏˋ ˪ ˜ˍ˥˛ˣ˓ˣ ˍˏ˛˞ˎ˓ˏː˘Ǩ ȗʤː˙˜˝ˋˍ˪˔ˏ˘ːˣ˘ˋ˝ˋ˛ˋˌ˙˝ˋ˒ˋ˞˝˛ːǤȘ ȝǣ æ æ « Ǩ ȗe āæ « ǡ ostavljaj za sutra.} ȋ͝͝Ȍ Enǣ– to totally muck things up needs a computer. {To err is human.} ǣIrren ist menschlich, aber für das totale Chaos braucht man einen Computer. {Irren ist menschlich.} ǣTévedni emberi dolog, de igazán összekutyulni valamit csak számítógéppel lehet. {Tévedni emberi dolog.} Bg*: ʛˋ ˜ː ˎ˛ːˣ˓ ː ˢ˙ˍːˣ˕˙ǡ ˘˙ ˘ˋ˓˜˝˓˘ˋ ˏˋ ˙˚˖ː˜˕ˋˣ ˘ːˤˋ˝ˋǡ ˝˓ ː ˘˞ˑː˘ ˕˙˗˚˩˝˥˛Ǥȗʛˋ˜ːˎ˛ːˣ˓ːˢ˙ˍːˣ˕˙ǤȘ 5
ǡ ǡ
ǤǤͣ͜͜͞ǡ Ǥ
ȝǣ æǡi napravili pravu glupost potreban vam je kompjutor. ȗ æǤȘ
ǡ
-proverbs, there can be some ǡ
ined on Ǥȋͥͤ͝͝Ȍ
Ǥ ǡDzdzDzdzǤ
-provǡ
examples: ȋ͝͞Ȍ En: He who meditates is a Buddhist. ȗǤȘ ǣ Wer zuerst lacht, sitzt im Finanzamt. {Wer zuletzt lacht, lacht am besten.} ǣAki nyer, az ver. {Aki mer, az nyer.} Bg*: ʡ˙˔˝˙˜ː˞ˢ˓ǡ˝˙˔ˤː˚˙˖˞ˢ˓Ǥ ȗʡ˙˔˝˙˜ː˞ˢ˓ǡ˝˙˔ˤː˜˚˙˖˞ˢ˓ǤȘ ȝǣǡā
Ǥȗǡ¯ǤȘ ȋ͟͝Ȍ Ȁ En: Better single than sorry. ȗȘ ǣVorsicht ist besser als Nachricht. ȗ
Ș ǣ ǡ±Ǥȗ ±ǡǤȘ Bg*: ʦ˙-ˏ˙ˌ˛ː ˕˙˛ː˗ ˙˝ ˌ˓˛ˋǡ ˙˝˕˙˖˕˙˝˙ ˎ˥˛ˌ˓ˡˋ ˙˝ ˛ˋˌ˙˝ˋǨ ȗʦ˙-ˏ˙ˌ˛ː ˕˥˜˘˙ǡ˙˝˕˙˖˕˙˝˙˘˓˕˙ˎˋǤȘ ȝǣ«Ǥ {Bolje sprij««ǤȘ ǡ ǡ
Ǥ
ǡill concentrate only on ǡ ͝Ȍ
ǡ ͞Ȍ ǡ ͟Ȍ ȋȀnȌ ǣ Substitution Replacing a single word: ȋ͝͠Ȍ En: Marriage makes strange bedfellows. ȗ
ǤȘ ǣSex regiert die Welt. ȗ ǤȘ ǣ Ý±Ý jót vagy semmit. {A halottról jót vagy semmit.} Bg*: ʛːˌ˓˖˥˝ ˍ˘˞ˑˏˋ˜ː˚˙˒˘ˋˍˋǤ ȗʦ˛˓˪˝ː˖ˍ˘˞ˑˏˋ˜ː˚˙˒˘ˋˍˋǤȘ ȝǣLjubav ©Ǥ ȗ
©ǤȘ
Replacing two or more words: ȋ͝͡Ȍ En: A hair in the hand is worth two in the soup. {A bird in the hand is worth two in the bush.} ǣ Besser ’ne Nixe am Strand, als nix in der Hand. {Besser einen Spatz in der
ǤȘ ǣ notebook, mint holnap egy szerver. {Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.} Bg*: ʦ˛ː˕ˋ˖ː˘˛˞˜˙˟˙ˌ ˓ʙˋˣ˓˘ˎ˝˙˘˞ ˘ːːˏ˛ˋˎǤȗʦ˛ː˕ˋ˖ː˘˓˪˜ˍː˝ːˡ˓ʘ˙ˎ˞ ˘ːːˏ˛ˋˎǤȘ ȝǣ Bolje baklja u ruci nego ljudi u bolnici. {Bolje vrabac u ruci nego golub na grani.}
ǣ ȋ͢͝Ȍ En: If at first you don’t succeed, do it the way your wife told you. ȗ don’t succeed, try, try again.} ǣWer A sagt, kann auch gleich Halstabletten nehmen. {Wer A sagt, muss auch B sagen.} ǣAddig jár a korsó a kútra, amíg oda nem ér.{Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.} Bg*: ʡˋ˚˕ˋ˚˙˕ˋ˚˕ˋ – ˏˑ˓˚˚˛ˋˍ˓. ȗʡˋ˚˕ˋ˚˙˕ˋ˚˕ˋ – ˍ˓˛˜˝ˋˍˋǤȘ ȝǣTko rano rani, ā«. ȗǡ©Ș Addition Adding new words or a phrase: ȋͣ͝Ȍ En: Fine feathers make fine birds – extinctǤȗ rds } ǣDie Liebe geht durch den Magen – wohin? ȗ
ǤȘ ǣ ǡpofont. {Jobb adni, mit kapni.} Bg*: ʨˎ˙ˍ˙˛˘ˋ ˏ˛˞ˑ˓˘ˋ ˜ ˚˛˪˕˙ ˏː˔˜˝ˍ˓ː ˚˖ˋ˘˓˘ˋ ˚˙ˍˏ˓ˎˋǤ ȗʨˎ˙ˍ˙˛˘ˋ ˏ˛˞ˑ˓˘ˋ˚˖ˋ˘˓˘ˋ˚˙ˍˏ˓ˎˋǤȘ ȝǣU strahu su velike «i brze noge. ȗ«ǤȘ Adding a sentence to a proverb text: ȋͤ͝Ȍ En: ǡ
ǡǢǡ
ǯ
ǤAnd those, who can’t teach, teach the teachers. ȗǡ
ǡǢǡ
ǯ
ǤȘ ǣAller Anfang ist schwer. Ǩ ȗ
ǤȘ ǣA pénznek nincs szaga. De szava igen. {A pénznek nincs szaga.} Bg*: ʡ˙˔˝˙˚ːː-˒˖˙˘ː˗˓˜˖˓Ǥʛ˙˕ˋ˝˙˚ːːǤ ȗʡ˙˔˝˙˚ːː-˒˖˙˘ː˗˓˜˖˓ǤȘ ȝǣ«āǨ«Ǥȗ«āǤȘ
ȋȀnȌȋȌ ȋͥ͝Ȍ En: A penny saved gathers no moss. ȗǤǢ stone gathers no moss.} ǣ Ǥ ȗ ǤǢ lück kommt selten allein.} ǣǡ±Ǩȗ ǡǤǢ±× ±ǤȘ Bg*: ʨˎ˙ˍ˙˛˘ˋˏ˛˞ˑ˓˘ˋǡ˚˛˙˜˙˜˥˘˞ˍˋǤ ȗʨˎ˙ˍ˙˛˘ˋˏ˛˞ˑ˓˘ˋ˚˖ˋ˘˓˘ˋ˚˙ˍˏ˓ˎˋǤǢ ʚ˖ˋˏ˘ˋ˕˙˕˙ˣ˕ˋ˚˛˙˜˙˜˥˘˞ˍˋǤȘ ȝǣTko pod drugim jamu kopa «©Ǥ {Tko pod drugim jamu kopa, sam Ǥ «©ǤȘ Based on the examples above, when anti-proverbs are concerned, we can conclude that ǡ
tural universals. The research could be extended to languages and cultures outside Europe
Ǥ 5. Conclusion
ǡǡhan one level, when proverbs or anti-proverbs are taken under close examination. This naturally gives us grounds to conduct multiple and thorough researches not only in terms
ǡ
ǡ abroad,
Ǥ
Ǥ
References Ñ
Ǥȋ͜͜͜͞ȌA nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE. Szláv és Balti Filológiai Intézet. Lengyel Filológiai Tanszék. ǡǤȋͥͤ͜͝Ȍ
Ǥ ǣǡǤȋǤȌǣFormen der VolkspoesieǤ͞ǤǤǣ
Ǥͥ͡-149. ǡ Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. 3., neu Ǥǣ
Ǥ ǡ ǤǤǡ ǡ Ǥǡ ǡ Ǥ ȋǤȌ ȋͥ͜͜͞Ȍ Language Universals. ǣǤ ǡǤȋͥͤ͝͝Ȍ
Ǥ ǣǡǤǡǡǤȋǤȌǣ The Wisdom of Many. Essays on the ProverbǤ ǡ ǣ lishing. 43-64.
ǡ Ǥȋͤ͜͜͞ȌStudying BilingualismǤǣ. ǡ Ǥ ȋͥͣ͝͞Ȍ Towards an International Type System of ProverbsǤ nki: Suomalainen Tiedeakatemia.
ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍ The Matti Kuusi International Type System of ProverbsǤ sinki: Academia Scientiarum Finnica.
ǡ Ǥȋͥͥͣ͝ȌEuropean Proverbs in 55 Languages with Equivalents in Arabic, Persian, Sanskrit, Ǥ ±ǣ±yomda.
ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍ Universal, Regional, Semi-regional and Local Proverbs. ǣȀȀǤǤȀȀ-Ȁ͟͜Ȁͣ͜τ͜͞
ǤǤ ȑȒʦː˛˗˪˕˙ˍǡʚǤʢǤȋͥͤ͢͝Ȍͣ͠͠˙ˌˤː˞˚˙˝˛ːˌ˓˝ː˖˧˘˦ˠ˚˙˜˖˙ˍ˓ˡ˓ ˚˙ˎ˙ˍ˙˛˙˕ ȋˏ˖˪ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ˠ ˘ˋ ˌ˙˖ˎˋ˛˜˕˙˗ ˪˒˦˕ːȌǤ ʣ˙˜˕ˍˋǡ ʨ˙˟˓˪ǣ ʧ˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡ ʤˋ˛˙ˏ˘ˋ˚˛˙˜ˍː˝ˋǤ ȑȒ ʦː˛˗˪˕˙ˍǡ ʚǤ ʢǤ ȋͥͤͤ͝Ȍ ʥ˜˘˙ˍ˦ ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔ ˚ˋ˛ː˗˓˙˖˙ˎ˓˓Ǥ ʣ˙˜˕ˍˋǣ ʚ˖ˋˍ˘ˋ˪˛ːˏˋ˕ˡ˓˪ˍ˙˜˝˙ˢ˘˙˔˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˦Ǥ ǡǤȋ͜͜͞͞Ȍǣn Denial of Human NatureǤǣ ǡǤȋͣ͜͜͞Ȍ The Language Instinct. How the Mind Creates a Language. ǣ . Ú
ǡǤǡǡǤȋͥͣͣ͝ȌSprichwort. Stuttgart: Metzler Verlag. ǡ Ǥȋͥ͝͞͞ȌDeutsche Sprichwörterkunde. München: Beck. ±ǡ Ǥ ȋͥͤͤ͝Ȍ Ú ± × ȋȌǤ ǣ ǡ Ǥ ȋǤȌǣ Magyar néprajz V. Népköltészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 213–ͣ͟͞Ǥ Ǥ ǡ Ǥǡ Ǥ Ǥ ȋ͜͜͢͞Ȍ ǡ . Burlingǡ ±ǣ ǡ Veszprém. Ǥ ǡ Ǥ Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ -American,
ǡ
ǡ -Proverbs. In: Acta Ethnographica
ǣ-ProverbsǤǣ±×Ǥͣ͠–104. http://www.memidex.com/linguistic-universals, January 14, 2011.
Bosznia–
±± ͞͝Ǥ Bockovac Tímea
[email protected]
Among the tragic events in 20th
neighbors, the ͥͥ͝͝Ǧͥͥ͝͡
ǡ
Ǥǡ
ͥͣ͝͠
Ǥ
ǡǡǡ Montenegrin and Bosnian/Bosniak language standardization process started. The pre
-
Ȁ
Ǥ
BosȀ
ǡ
ǡ
Ǥ Keywords: ǡ
ǡ ǡ guage policy, divergence
1.
ö
A korábbi Bosznia–
ï±ǣǡ és az 1991-ÝǡǤBosznia–
Ú ± ± ±À±± × ȋͥͥ͝͝-ͥͥ͝͡Ȍ ï × ± ǡ ͥͣ͝͠-es alkotmány elveire épül. Vagyis Bosznia–
ò Ú òletével, melyen a három – a közelmúltban hadban álló – nemzet a horvát, szerb és a bosnyák tagjai élnek. Az állam közigazgatási egységekre osztott, melyekben a szerb, horvát illetve bosnyák lakosság önrendelkezési joggal bír. Ennek értelmében az állam területén három egyenrangú nemzetet tartunk számon, amely közigazgatási szempontból két egységben él. Az ún. Föderációban, melyben zömében bosnyákok és horvátok élnek és az ún. Republika Srpska-×ǡ ±Ý Ú ÚǤÚ±±. ÝÚòban használt irodalmi normát vallják sajátjuknak, a szerbek a Szerbiában használt sztenderd nyelvet és a harmadik hivatalosan elismert nyelvet a bosnyákok némileg Ý × nem bosnyáknak hívják, hanem boszniainak, amit a horvátok és a
ǡ±ǡ±Únak nevezik. ±±Ú±òÚ±±±módokon alapuló változatosság jellemezte A bosnyák nyelven kívül még néhány más ±±ÝòǤ Ǥȋ͟͝͝͠-ͤ͜͝͝Ȍ
ǡ ±ö Ú ±ǡ ±Ǥ ±Ý ÚÚ Ý × ȋȌ ǡÚÀ×ǤÚ±±ǡÚÚ±×ݱÚÚtését ezeken a területeken. A bosnyák nyelv egy volt a birodalom hivatalos nyelvei köòǤ±Ý±ÚÚǡÚÚ Ǥò×ò±±± – ladino – is. 2.
±
Ú×
×±ǡ ±
ÚÚݱ±ǡ±ò±ò±ò±ÚǤò͝͞. században a ±Ǥ ±ÝÚ±Ú±ǡ öÝ is a boszniai nyelv elnevezés, mivel az nem a déli szláv nyelvek nyugati változatait, ïǡÚ±Ǥ ȋȌ±Bosona ö×À±Ýǡ± át a rómaiak és terjesztették Bosinusként ǤòÝdéli szláv törzsek szlávosítják BosnaraǤڱݱ±±ÝÝǡÝÚݱ±Ǥò hozta magával a nevét, hanem új hazája után kapta azt. Ez az analógia arra mutat rá, ǡÚÚ×Ǥ Bosznia–
×Ú±òÝÚÝòÚǡ ͝͡Ǥ±±Ý͜͞Ǥaránt hoztak lére iro Ǥ Ú ͟͜͜ ï Ý Ý± ÚÚǡ ± À öǤ ÚÚ ö ± ÚÚ Ý Ú±Ǥ ö±Ý ±esség nyelvét Ú Ǥ Ý ȋǤ Ȍ ± À „bosnavi, bosnali, bošnjak” ÝïÚݱ±Ǥ ±± ÚÚݱÚÝ nyomon. Az elÝ«
-ÚÀ±öÚ±ǡ a török, arab és perzsa nyelven létrejött alkotások sora, a harmadik az ún. alhamijadoǡ±××ǡÀöÚÚǤ Ýöcirill írás, illetve a «
világi írásként van jelen és a À × Ý±± Ý körében. Ezt az írásmódot használják az európai országokra irányuló diplomáciai kapcso is. A középkori levelezések nagy része szintén «
val
íródott. A Portának nevezett Isztambulban a boszniai nyelv a diplomácia nyelve volt, Ýǡ±Ǥ±rovniki Köztársasággal, illetve más szomszédos országok tatott levelezésükben hosszú ideig szintén a «
t használták – melyet Ƿ ± Àdz ȋbegovo pismo, begovica) is neveztek –, de magánlevelezéÝǤ A boszniai elnevezés nem csupán az orientális nyelveken alkotó írók között volt elterjedt, hanem azon bosnyákok köreiben is, akik alhamijado-irodalmat alkottak. Míg a török nyelv az adminisztráció hivatalos nyelve volt, a perzsa a költészetben dominált, az arab ped ö± ± ± ±Ǥ ǡ ± Àǡö±±±± e nyelveket ismerni és használni. Ezek a nyelvek azonban soha nem érhették el a széles néptömegek±Ýݱ±Ǥ ȋȌ±Ú±Ý À
×ǡ À±± Ú± ± gyomány, illetve az etnikai ÚݱÚÚòÚÚݱǤ± arra a nyelvi térre vonatkozott, ahol az a što-nyelvjárás volt a legelterjedtebb, amely a ͥ͝Ǥ±±ÝǤ 3.
Ú±±
A boszniai nyelvtörténeti korszakok sajátosságai nagymértékben történelmi és társadalmi hatások következményeiként alakultak ki, illetve át. ݱڱÚòǣ x Ý͝͝Ǥ±±Ý͝͡Ǥ±±ǡÚ±nia ideje, x ͝͡Ǥ±±Ýͥ͝Ǥ±×ǡ török megszállás ideje, x 19-20. század közötti átmeneti éveket, az osztrák-magyar korszakot jelöli, x ͜͞ǤÝǡ x ÚÚ͜͞Ǥ×±ǡȋǡ ͤ͜͜͞Ȍ. 3.1. Ú± ͜͝Ǥ ± À ±± ǡ Ý ÝÝ ÝÀ±ïǤ©
ǡ ݱÀǤ ±±Ý À× òÚ± ±± òÚÝǡÚÚǡǡ±
ö±ǤÚÀ × ×ǡ ±×ǡ ×ǡ ±Ýǡ Ýǡ Ú±Ýǡ Úò Ý Ý±ö Ýǡ illetve Kulin bán oklevele, amely 1189. augusztus 29-én íródott és melynek té±
Ǥ͟͝Ǥ× × ǤǡöǤ±±Ý
ilyen ï Ú± ± Ý ×Ǥ × × Ý ± jórészt «
ǡ ± ±
± À× À Ú± Ú± ×Ǥ Ú ö × ± változatok ±Ý±ÚÀǤ ͟͝Ǥ szomszédaival, a harcok végeztével II. Kotromanic Tvrtko király kénytelen volt elisÚ×±ǡ͜͜͜͞
öǤ±À± ǡ ±± hatott is a középkori boszniai nyelvre. 3.2. ÚÚÝ ͝͡Ǥ × ò ÚÚ × òǡ ÚÝ Ú ͜͜͠ esztÝ ÚÚ × ± ݱ± Ǥ török uralom alatt a bosnyák írott tradíció három változata jön létre: a népnyelvi, a ÚÚǡöǡïǤ-irodalom. Boszniában a török az adminisztráció és az oktatás nyelve volt, az arabot használtak a vallás és tudomány területeken, a perzsa pedig az orientális költészet klasszikus nyelvévé vált. ± ö nyelve is jelen van 5 dialektusával és 14 aldialektusával, annak ellenére, hogy Bosznia a Török Birodalmon belül rendelkezett bizonyos autonómiával, illetve, hogy a bosnyák nyelvet El-Fatih szultán udvarában hivatalos nyelvként ismerték el, melyet maga a szultán ±±ǤÀ×±ÚÚÝǡöÀÀǤ×±Ú ±Ý -ǡ Ý nyeݱǡÀ×±ǡ±ÚÚǡnémet vagy latin nyelven írt. 3.3. Az osztrák-magyar korszak ÚÚÚ±ͤͣͤ͝-as berlini kongresszus után új elnyomó hatalom – az Osztrák-Magyar Monarchia – alatt möÚǡ
× ±±òǡÀïtörténet gyökeres változásait. Kállay Benjámin kormányzósága idején a boszniai nyelv elnevezés hivata ǡ Ý ai harcoké, melyek célja egy egységes boszniai nemzet létrehozása. Az arebica À ö «
Ǥ ± ò orientális nyelvek mellett a népnyelv bevez±±ǡÝ×gál a monarchia azon szándékára, hogy elejét vegye a homogenizálódó horvát és szerb törekvéseknek. Az 1884-ݱ±±±ÝÚ kiadását is. A Monarchián belül Bosznia ekkor is külön státusszal rendelkezik, nyelvét hivataǡ±Ú±±±ö× ÝǤ ± Ý À Ú±±
ö ͥͣ͜͝Ǥ 10. 04-én, amely szövegében kiemelik, hogy az ország nyelvét hivataloǡǤ±Ý értelmében a magukat bosnyákoknak vallók továbbra is a boszniai nyelvet használják. Bár Kállay Benjamin nemzetkoncep
× ò± ±Ý ±
portok egyesítése volt, halála után dekrétum szünteti meg a bosnyákság és a boszniai ǡǤÚ± bosnyákok vallási csoportként való l±± ǡ lom, így nyelvi sem. A hivatalos megnevezés tehát a szerbhorvát, vagy ×ݱ±Ǥͥ͝ǤÝ ±Àï±±±ennyi déli szláv népet, mely idején a boszniai nyelvi hagyományt az illír nyelvi korpuszba sorolják. Az illír elnevezést kiszorítja a ǡÝǡÝā© elméletét követve – miszerint valamennyi što-nyelvjárást használó szerb – a szerb nyelv varián±ÀǤY±±± 1850. március 28- À ±
± ȋ« ā Ȍ
Àö ǡÝ
±ö±±ǡzerint „egy népnek egy irodalma legyen” egyértelö ÚÀ Ǥ ÚÚ ±Ý – ±±ö– što-dialektus í-ݱ×Ǥ
× Àò ±
ÚÚ± ±±Ǥ ×±±nyesül 100 év múlva is az Újvidéki nyelvi egyezmény (Novosadski dogovor)
Ǥ ±± Ý ± horvát, horvátszerb elnevezésnek. A szomszédos szerbek és horvátok a pánszláv eszmék hatására létrehozták közös nyelvük írott szabályrendszerét, míg a boszniai nyelv jelölés kiszorult a nyelvészeti használatból, annak ellenére, hogy a boszniai nyelv nem horvát, illetve szerb hatásra keletkezett, és nem is azok valamely dialektusa, hanem velük párhuzamosan léݱÝÝǡ Ýݱ± ható nyelv is. 3.4. ± ±ò ݱ± ÚÀ± ǡ ×Ǥ ÝÀ Ý Bosznia–
±
öÀ±±±Ǥ ڱݱ±òÝ Ý ×Ǥ ͢͜- ± ͣ͜-es éveiben Mak ± æ © ÚÚÝ Ú± Ú ǡ ÚÚÝ Ú± ± Àrendszere. Az 1980-±òÚ±×Ú×sik a boszniai nyelvállapotokról, melyek eredményeként az új elnevezés bosznia–hercegovinai ȋ
« Ȍ ǡ ± Ǥ ͜͞Ǥ ±± × ±ány ± Ý ö ò ǡ ǡ ×ǡ À±
ÝÚòÚòǤ
3.5. Bosznia korszak ÀÚ±ÚòÝsebb változások a legutóbbi, 1980-±Ý×ïǤ×Ǥ 1984-ā ©±Ý±× ××Ú×ǡͥͥ͝͝-ǡïݱ±±ǡÝszóló ×ö – ©Boszniai nyelv ȋBosanski jezikȌǡā ©A boszniai muzulmánok nyelve ȋ Ȍ. Ý ÝÀÝ ͥͥ͝͝-es népszámláláshoz ÚÝǡ ban magukat muzulmánnak deklaráló boszniai lakosok ÚÚ ±± × vatalossá tételének ténye. 1993-òÝ×ȋ ©ͥͥ͟͝Ȍǡǡ hogy a bosnyák írók nyelvi örökségét is tartalmazza, vagyis mindazt, ami a szótárakból ǤÝÀȋPravopis bosanskoga jezika) 1996-ban jelenik meg, szerÝǤ©Ǥͥͥͤ͝-
±òÝ×ݱ a boszniai nyelǡ×rum számos mòݱtovábbi lehetséges útját volt hivatott kijelölni. Végül 2000-ben Boszniai nyelvtan címmel ȋ amatika bosanskoga jezika) Ý ( © āǤǡ ©Ǥǡ© . ͜͜͜͞ȌǤ 4.
ǡǡ
Bosznia–
±±±ǡï×±±×±pezi. A bosnyákok többsége és a horvátok bizonyos része, Ý ǡÀò±±ÚÚÝòǡ×Ý×±ǡ
±± is. Szinkrón szinten a horvát és a szerb nyelvi rendszer és norma közötti viszony ±ö×òÚÀÝǡïǡ×±minus, e nyelvek hasonlítanak ugyan egymáshoz, de nem azonosak. A volt Jugoszláviában a korábban már említett horvát, szerb, szerbhorvát változatban a bosnyákok Ý ±±ǡ ïǤ ± ±-t használnak, amely ejtésmód valamennyi bosnyák nyelvjárás alapja. Jelenleg a bosnyák nyelvészek a boszniai nyelv nyelvtanát közzé téve, tulajdonképpen a szókincs területén érzékeltetik a legnagyobb eltéréseket, miáltal tanúi va ±
× Ú±Ý ±ò±±ǡ òÚ±ÚÚÀ±±×Ǥ és a szerbek ezt tudomásul veszik ugyan, de Bosznián belül használt saját nyelvükre nézve nem tartják mérvadónak. A nyelvi tények azt mutatják, hogy számos azonosság mellett a három nyelv köÚïÚÚݱ±ȋǤ h hang törvényei, n±ǤȌǤ Ú± ï Ý volt annak a bizottságnak, amely részt vett az 1954-es Újvidéki nyelvi egyezmény, il-
letve az 1960-ÀÚÀǤrb, sem a horvát heÀ±Ý±±
Ǥ ͥͣ͢͝-ben megjelent Szerbhorvát szótár ȋ« Ȍ
öǡ
±okatlannak kiáltották ki. ±òȋǡǡȌÚÚ
±
±±Ǥ ±ǡ ± különálló nyelvek, ez esetben a bosnyák nyelvet is indokoltan különböztetjük meg. A òÚ±±±±ÝǤ ͤͣ͠͞ ÚÚ ö ± ȋ© ͥ͢͢͝), ami Ýǡǡǡ hogy ha ÝǡǤ ݱ± ǡ ±ÝÚÚ± -e azonosulni az általa nemzeti nyelvként òÝÀ±±ÝݱǤA nyelvhasználathoz való emberi alapjogot Bosznia–
ÚÀǤͥͥ͝͠-es alkotmány 1. bekezdésének 6/1 pontja értelmében az országban a boszniai és a horvát nyelv a hivataǡÚ
×±ÀǤÀ× öǤ 5.
Összefoglalás
± Ý Úvéleményt és a nyelvészeket egyaránt. Bizonyos esetekben a boszniait napjainkban is a ± ǡ ± Ý ǡ int egy ǡyen belül alárendelt a nemzeti – pl. bosnyák – nyelv kategóriája. Sokan kétségbe vonják a boszniai nyelvi kitétel jogosságát. Indoklások szerint a nemzet nyelve általában azonos a nemzet nevével, vagyis egybeesik a nemzeti névvel, mely nemzet terméke maga a nyelv is, jelesül amennyiben a nemzetet bosnyáknak neǡ±ǡÀǤ± ǡ ȋ ±Ȍǡ ± boszniainak. ±±±±ÀǤ neve bosnyák, de Bosznia–
Àò ǡ bek, rajtuk kívül természetesen élnek kisebbségek, akik állampolgárai az országnak, de a saját nemzeti nyelvüket használják. Ezért helyénvalóbb a bosnyák nyelv terminus használata, mivel avval csupán a bosnyákok és nem a boszniaiak nyelvét jelölik. A vita lezárást egy esetleges közös megállapodás jelenthetné, amely tudományos alapokon ± rögzítené az országban használt nyelvi norma állapotát, valamint elis±
Ǥ
æ©ǡ S. ȋͥ͝͝͞Ȍæ
āǤ Sarajevo: Svjetlost. ©ǡ Ǥ ȋͥͥͥ͝Ȍ Odnos hrvat æ« ǡ ǣ ǡææͣ͠Ȁ͝͠Ǥ
,©ǡ Ǥ–
ǡǤ – Kršo, A. – ©ǡǤ– ©ǡǤ ȋͣ͜͜͞Ȍ« jezika, Sarajevo: Institut za jezik. ǡǤKállay Béni és a magyar imperializmus. Forrás: ǣȀȀǤǤǤ-ǤȀȀȀ̼͜͜͜͞͝-2/2000-1-2-11.htm ©ǡ Ǥȋͥͥ͝͝ȌBosanski jezik. ǣ«Ǥ ©ǡǤȋͥͥ͢͝ȌPravopis bosanskoga jezikaǤǣǤ ©ǡǤȋͥͤ͜͝Ȍā
Ǥ Sarajevo: Svjetlost. ©ǡ Ǥ ȋͥͥ͟͝Ȍ « « . Sarajevo: Svjetlost.
©ǡ āǤ – ©ǡ S. – ©ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞Ȍ Ǥ
ǣ štampe. Mu©ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͡Ȍ ǡ ǡ ȋ« Ȍǡ ǣææǤ ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ Nyelvi helyzetkép déli szomszédainkról. Budapest: Magyar Ý ͥͤǤ e©ǡǤȋͥͣ͟͝Ȍ ā BiH na orijentalnim jezicima. Sarajevo: Svjetlost. «ā, I–II, A–K, ȋͥͣ͢͝Ȍ– ǣ
hrvatska – Matica srpska. ©ǡǤ ȋͥ͢͢͝ȌTurcizmi u srpskohrvatkom jeziku. Sarajevo: Svjetlost. ǡǤ ȋͤ͜͜͞Ȍ Bosanski jezik i bosansko doba. Forrás: ǣȀȀǤǤȀ
Ȁτ͜͞Ȁ͝͞τ͜͞τ͜͞Ǥ
¡¡ Pécs ¡
Nóra Faubl Ǥ̿ǤǤ
-term investigation, which started in 2009, is to explore the motive-
-speaking-
ǡ tionnaires and semi-
pant observation. To date, students have completed three questionnaires with open-ended quesǡ
ǣ
ǡ ǡ
planned ǡ possible emerging problems and their potential solutions.
-structured interviews with a researcher as a participant observer and supplemented by the Ǥ
opportunity to start studying medicine at ǡ
Ǥ ǡ
longer period’s abroad, are not so much a
Ǥ ǡ
Ǥ participants remain plugged tight at a
ǤǤ Keywordsǣ
ȋ Ȍǡ
ǡ
sensibility, ethnocentricity, ethnorelativity
Ƿǡ
Ǥ éǡ wob
ǡ
Ǥdz ȋͣ͜͜͞ǣ͞͞– oȌ
ǡ¡
ǡ
ͥ͜͜͞
¡Ǥ
¡
¡ ¡ ±
Ǥ
zt,
ò
òǤ
1. Einleitung In den letzten Jahren hat sich die Zahl der deutschen Studenten an den Medizinischen ¡
ǡ
±
ǡ ͜͜͞͠ dem deutschsprachigen Studiengang begonnen wurde, parallel zu der seit 1984 existierenden englischsprachigen Ausbildung. Jedoch sind die Motivationsgründe der Studenten verschied ¡
ǣ
–
–
òǡ
ò͞
¡
ȋǤòȌ
rückzuwechseln, um dort mit viel geringeren bzw. ohne Studiengebühren weiterstuÚǤòǡ
ǡǡ
¡
Ǥòssen erst einmal entweder abwarten, bis sie nach manchmal mehreren Wartesemestern einen Platz erhalten, oder sie be
ǡ Ǥ Erscheinung spiegelt nicht die klassische Situation der Mobi¡
ǡ
Ǥ òȋ
Ƿ-sus- ò
dz
Ȍǡ
ǡ ǡ òÚòǤ
ǡ
– oder manchmal gar nicht – ǡ ¡
ǤǤ Vorbereitungen sind
¡ǡ
Ǥ
ǡ¡Ǥ
ung.
ǡ ò
¡ terkulturelle Kommunikation, deren Schwierigkeiten und über die Attitüde der deut
Ǥ Pécs ͜͜͡
Ǥ
ǡ
¡
Ǥ
ǡ
òǡ ǡ nisse auch be
ÚǤ 2. Theoretische Grundlagen der Forschung
Ǥ das Wissen der Psychologie und der komparativen Psychologie, der Soziologie und der
ǡ
angewandten Linguistik. ò
¡
¡é
ǡ
ȋȌǡǡòǡ ȋ ¡ȌǡǷdzǡ ǡ
ǡ Ǥ
und i ǡ
munikation.
¡
¡é ò
ǡ
òpunkte genannt, wodurch die Erscheinungen in einer konkreten Situation unter die Lupe genommen werden.
der interkulturellen Kompetenz bzw. der Wandel aus dem Ethnozentrismus in den Ethnorelativismus der Schlüsselpunkt. ¡ǡ
ȋǡ
òȌen zurecht ȋȌǤ
ǡ
ǡòòǡ ò Ǥ ist es
ǡ ǡ ò ò ǡ
Ǥ
nen auch Schwierigkeiten bereiten, wo man erwartet, dass die Sicherheit von einem ¡
¡
ȋǤǤ ȌǤ diesem Sinne zwei ǣ
ǡǤǤ
ò
ǡ ǡǤǤ Ǥ
ǡ
¡
¡ ò ǡ ǤǤ Ƿ
dz-Emeri
Ǥ
ǡ
¡
ǡǤǤ Úòȋ-ǡͥͥͥ͝ȌǤ
¡é
ǡ weise, dass nur die Kenntnisse über eine Kultur zur Entwicklung nicht ausreichend,
ͤ͜ Ǥ ȋͥͤ͝͝Ȍ en des interkulturellen Kenntniserwerbs, wie Ethnozentrismus, Bewusstwerden, Versteǡ ǡ
¡ǡ - oder Multikulturalismus. ò Ú ¡ten und der interkulturellen ¡
¡ ȋǤǤ
Ȍ
ter ist eine der bekanntesten Theorien das Modell von Milton J. ȋͥͤ͢͝Ȍ ò
¡Ǥ den vielen Stationen zwei wichtige Phasen, wobei es zu einem Punkt in dieser Ent
ǡ ȋ
ȌǡǤ
¡ òǣȋ ǡȌǢȋǡ oǡ
¡ȌǢ ȋ
ǡ ȌǢȋǤ
±×͜͜͞͝ǣͤ͝ȌǤÚ ǣ ȋǡ Ȍǡ ȋǡ Ȍ ȋǡȌǤ ò ¡ég und sehr gut anwendbar, unter anderem bei der Antizipierung der zu erwartenden Entwicklungsstationen und bei der Mil
ǡòȋ͜͜͞͠ǣ͢͞ȌǤ 3. Zielsetzung
ǡ¡e Studie beschreibt, entstand – wie wahrschein
– ǡ¡
ǡ welchen Schwierigkeiten die deutschen Studenten ò
±
ǡ
-
ÚǤ
sollen einerseits in der Praxis die bessere Begleitung bei der Entwicklung der inter ¡ ǡ ò
é
Ǥ Bei der Ziel
ǣ x Wie entwickelt sich die interkulturelle Kompetenz und die interkulturelle Sensibi¡ ǫ x
lǫ x ¡Ǥ ǡ
éǫ x
¡
sind bei den Studenten des deutsch
ǫ x
ǫ
4. Teilnehmer ͥ͜͜͞
ǡ
ǡͥ͜͜͞mit ihrem ±
Ǥ
ǡ Ú ǡ ǡ
ò
ÚǤ
¡±
ǡ¡ ¡Ǥ¡
Ǥ Ú
òǤ –
¡ nmeldung – auch an einem teilstrukturierten Interview teilgenommen. waren die Studenten aus höheren Semesǡ òȋ¡
ǡ dritten und vierten Fragebög Ȍǡ
òstruktu ¡ǡ
Úé
ò Ǥ
ǡ ation über die langzeitige interkulturelle Entwick¡ǡǡ
¡
Úǡ Ǥ
5. Mittel der Untersuchung ǡ
ǡ
ǡ
Ƿ
¡ ¡é
Dzȋͣ͜͜͞ǣ͟͡ȌǤ
ò
orere, vor allem qualitative Methoden integriert, vor allem im Interesse gründlicherer Auseinandersetzung mit dem ForschungsthemǤȋ͜͜͞͡ǣ͜͜͞Ȍ 5.1 Teilnehmende Beobachtung ǡ ¡
ǡ
¡
ǡ ǡ ¡
Forschungen gekommen sind, bzw. mit
Ǥ habe ich über Schwierigkeiten gelesen, die über den begrenzten oder teilweise ge
¡
Ǥ
o
ǡ
¡
ǡ
ǡ ǡ utschen
¡ ò
ò ò ¡¡Ǥ
ǡ ¡
ǡ ǡ
òÚò
Ǥ ͡Ǥ͞Ǥ
ͤ͜͜͞ǡ
ǡ
ò ȋ͜͜͞͡ǣ͢͡Ȍ
ǡ
òò die ich auch bessere Ǥ die ersten konkreten Fragen der verschiedenen Fragebögen, die dann mit der Methode òò
mehrmals getestet wurden – dies vor allem, damit Fragen, an die ich eventuell nicht
ǡǡǡǤ
¡
Ǥ
den geplant, weil ich der Meinung bin, dass mehrere Methoden bessere und detailǡ
¡ÚǤ
ǡ
habe: einmal bei der Formulierung der wichtigsten Themen und Fragen in Form von unstrukturierten Interviews und die teilstrukturierten Interviews zu den Ergebnissen der Fragebögen begleitend, die die Funktion hatten und haben, die Ergebnisse zu verǡǤ¡¡Ǥ
͡Ǥ͟ Ú
Ú ǡ
ò ȋǷ ¡
mit Ziel“, wie es Mason – ͜͜͞͡ǣ͡͞Ȍ mehreren Studenten getestet. Erst nach dieser Pilot-Phase wurden die ersten Fragebögen im Sommer 2009 an die Studenten geschickt. Bis jetzt hat der Jahrgang 2009 drei Úòǡweiten am Orientationstag im September 2009, den drit͜͜͞͝Ǥòò͜͡τǡ
Ǥ ò Fragebogens ist im Frühlingssemester ͜͞͝͝¡Ǥ ¡¡
Úǡ
ò ͜͜͞͝
ǡ Úüllt ¡
ò͜͞͝͝¡Ǥ o
¡
Ǥ ͢Ǥ In diesem Teil der Studie möchte ich nur einige Elemente der bisherigen Ergebnisse ǡ
am besten schildern kann. ͢Ǥ͝ erigen Kenntnisse und Erwartungen der Studenten konzentriert. ¡
ǡ
punkt auch noch weitere Elemente er¡ǡǣǡ
ǡ ǡ
ǡ
Ú
ǡ
Ú¡Ǥ Bei ihren ò
ȋͥ͟τȌǡǡ ǡǤ
ȋͥτǨȌ arischkurs teilzunehmen. Angst und Respekt hatten sie
ȋͣ͞τȌǡ vor dem Studium, sowie vor der ǡǤworten das Postulat, dass die meisten ȋ͟͡τȌ͞ ǡ͢͝τ͞ ǡ͝͡τòǤò͝͞τ
Ǥ ò
ò
Ǥachlichen Schwierigkeiten planten
Úǣ
ȋͣͣτ –
¡
ǥȌǡ
ǡǤǷ¡ òédzǤ Im Zus
diesem Zeitpunkt – –
ǡ
Ǥ ͢Ǥ͞ò
ò òò
ǡòren Erwartungen übereinstimmten, jedoch spiegelten ihre Antworten die ersten davon
Ǥ Weiterh
ǡ
ǡ ¡
ǡ
¡ǡ Ú
keit, gute Laune, Ein
ǡ ǡ ò
ǡ ȋ ¡Ȍ ¡
Ǥ
ǡ é¡
deten auch einen wichtigen Teil ihrer neuen Eindrücke, darunter besonders die Ver ȋ
Ȍǡ é
ǡ ¡
é Ǥ
ò
ò
Ǥ 6.3. Eindrücke nach 8 Monaten In dem dritten Fragebogeǡ ò ǡ ¡
ò
¡ǡ
ǡ ͤ Ǥ
Ú ǡ ǡ
ǡ heit, Faulheit und Kompliziertheit. Einige von den St ǡ
ǡ
ȋǤ
é
¡
ͥ͜͜͞ȌǤ
nten auch darüber, dass sie
Ǥ
Úé
ganges abspielt. über ihre Eindrücke über ¡
¡Ǥschen Studenten mit Kommilitonen im englischsprachigen Programm – trotzt Eng-
lischkenntnissen beider Seiten –
ǡe meisten den
ǡ ¡
¡
ȋ
ǡ
ȌǤ ȋ ǡ
ǡ antworteten die meisten, dass die Kommilitonen größtenteils nett sind, jedoch eine große ÚǷ-Society-DzȋǨȌǤ ǡ¡
halten, antworteten die meisten: „Es tut dem Land und den Ungarn gut.”
ǡò
ǡteten die meisten auch ein wenig nachdenklicher: „Es ist in Ordnung, solange die Aus¡
ch integrieren wollen.” 6.4 Eindrücke nach mehreren Jahren –
¡– wurde Ú òǡ ¡ ͜͜͞͠ 2005 nach dem Physikum in Pécs geblieben sind bzw. nach ein paar Semestern in
Y
±
ò
Ǥ Ihre Eindrücke über die ungarischen Menschen stimmt teilweise mit den Einò
ȋ ͥ͜͜͞Ȍ ȋ
ǡ
Ȍǡ
ǡ ¡ ò
ò ò
ǡ òǡ ǡ ¡ǡoǡ ¡
Ǥ –
schen Programm in den höheren Semestern – ¡
ǡer noch
ǡ
Ǥdungen über die Mitstudenten im deutschen und englischen Programm bleiben nach
¡Ǥ ǡ¡
halten, antworteten diese Studenten: „Es tut dem Lang und den Ungarn gut”, jedoch ò
¡ ǡ Ƿdie kulturelle Vielfalt in Pécs für beide Seiten ein einmaliges und hervorragendes Erlebnis ist”. rage jedoch, was die über die glei
ǡ
wenig nachdenklicher: Ƿ
ǡ
¡ tegrationsprozeß anschließen wollen.” 7. Konklusion A
ǡ
ǡ
¡ ¡é ǡ
tiviertheit stark behindert werden kann.
ȋ
Ú
͞ ǡ
Ȍ
¡
der Integration. Somit bleiben die meisten Studenten des deutschsprachigen Programms in der ethnozentrischen Phase der interkulturellen Entwicklung stecken. Zwar bleiben nur die wenigsten in der Phase der Verneinung, die meisten erreichen die Phase der Minimalisation und versu
chen Begründungen auszublenden: Ƿ
ò
¡dzǡ Ƿ¡dzǡǷ
eutschen und der ungarischen Kultur”. Ú
Ǥ
¡
ȋǤǤǡ
òéÚ
Ȍ die Verschiedenheit der beiden Kulturen. In die Phase der Anwendung sind bis jetzt drei Studenten angekommen, zwei davon durch ihre inzwischen erworbenen guten
¡Ǥ– auch laut ihrer eigenen Ein
¡– Ǥ ͤǤ
Aus den bisherigen qualitativen Ergebnissen ist zu entnehmen, dass die Entwicklung ¡
±
Ǥ ò ǡ Ƿ allen Kulturen von den das Allgemeindenken gravierenden grundlegenden Postulaten und Relationen und - òden.“ ȋͥͥ͢͝ǣͤ͝– oȌǡǤǤ
Ǥ
ǡ¡éò Kennenlernen der Zielkultur. Somit ist das Stehenbleiben ihrer Entwicklung im Be
¡Ǥ ¡ǡ
"derung die
¡ òǡ
òǤ
ǡ Ǥ ȋͥͤ͢͝Ȍ Towards Ethnorelativism. A Developmental Model of Intercultural Sensitivity. ǣ ǡ Ǥ ȋǤȌ - ǣ
Ǥǣ
Ǥ ǡǤȋǤȌȋͥͥ͢͝ȌÜzleti kommunikáció kultúrák találkozásában. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem.
ǡ Ǥ ȋǤȌ ȋͣ͜͜͞Ȍ Kommunikáció az üzleti világban. Budapest: Akadémiai Kiadó. ǡǤȋͣ͜͜͞ȌKommunikáció – kontextusok – kultúrák. 9-͞͞Ǥ ǣǡ ǤȋǤȌ Kultúrá
[email protected]ációǤ ǣ
×ǡ Oktató és Kiadó Zrt. ±×ǡǤȋ͜͜͞͝ȌKultúraközi kommunikáció. Budapest: Püski. ±×ǡǤȋͤ͜͜͞ȌKultúraközi kommunikációǤǣǤ ǡ Ǥȋ͜͜͞͠ȌInterkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar. ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͠Ȍ A kultúraközi kompetencia kialakulásának folyamatáról. In:
ȋǤȌ– ×ȋǤȌǣ±±
I- ǤÚÚÝÚ͢͜Ǥò±Ǥ– Veszprém, 2004,
ǡǤ͟͝-24. ǡ Ǥȋ͜͜͞͡ȌKvalitatív kutatásǤǣ ×Úö×Ǥ ± Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ ± × az interkulturalitásról. In: Translatologia Pannonica ȋǤȌͣ͜͜͞Ǥ Ǥ±ǡ͝ǤǤ Pécs: PTE Bölcsészettudományi Kar. ǡ Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍ Interkulturelle Kommunikation aus psychologischer Sicht. In: òǡ Ǥ ȋǤȌ Ǥ òȀ Ȁò
ȀǣǤ Várhegyi, V. Az interkulturális kompetencia megközelítés. Budapest: Artemisszió Alapítvány. http://www.artemisǤȀȀ
̼̼±̼Ǥ
ʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˍ˛˞˜˓˜˝˓˕ːʙː˘ˎ˛˓˓ ȋ˙˕˘˓ˎːʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǽǤ– ǡͥͥͤ͝ȌǤ ʙǤʗǤʫːˏ˙˜˙ˍ
[email protected] ʙˍːˏː˘˓ː ʧ˞˜˓˜˝˓˕ˋˍʙː˘ˎ˛˓˓. ʧ˞˜˓˜˝˓˕ˋ– ˘ˋ˞˕ˋ˙˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːȋ˝ˋ˕˛˞˜˓˜˝˓˕ˋ˚˙˘˓˗ˋː˝˜˪ ˍ ʧ˙˜˜˓˓Ȍ˓˖˓ ˘ˋ˞˕ˋ ˙ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ːǡ ˛˞˜˜˕˙˔˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ːǡ ˛˞˜˜˕˙˗ ˜˝˛ˋ˘˙ˍːˏː˘˓˓ȋˎː˙ˎ˛ˋ˟˓˓˓ˏ˛ǤȌǡ˕˞˖˧˝˞˛ːǡ˓˜˝˙˛˓˓˓˝ǤˏǤȋ˝ˋ˕ ˛˞˜˓˜˝˓˕ˋ˚˙˘˓˗ˋː˝˜˪ ˍ˘ːʧ˙˜˜˓˓ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓ˍʙː˘ˎ˛˓˓Ȍǡ˜˗Ǥʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ͥͥ͜͝ǡ ˜Ǥ ͠͞͡-ͤ͠͞Ǥ ʧ˞˜˓˜˝˓˕ˋ – ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˘ˋ˞˕ˋǡ ˘˙ ˓ ˚˛ˋ˕˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ– ˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙˚˛ˋ˕˝˓˕ˋːˎ˙˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˪˕ˋ˕˛˙ˏ˘˙ˎ˙ȋˍʧ˙˜˜˓˓Ȍǡ˝ˋ˕˓ ˕ˋ˕˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙ˎ˙ – ˍʙː˘ˎ˛˓˓Ǥ ʙ ʙː˘ˎ˛˓˓ ˛˞˜˓˜˝˓˕ˋ ˍ˙ ͞-˙˔ ˚˙˖˙ˍ˓˘ː ʬʬ ˍː˕ˋ ȋ͜͡-90-˦ː ˎ˙ˏ˦Ȍ ˏ˙˜˝˓ˎ˖ˋ ˌ˙˖˧ˣ˓ˠ˞˜˚ːˠ˙ˍǤʧ˞˜˓˜˝˓˕ˋˍ˨˝˙ˍ˛ː˗˪ˌ˦˖ˋǼ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙˔ǽǣ ˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕ ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˖˜˪ˍ˕ˋˑˏ˙˔ˣ˕˙˖ːǢˍ˕ˋˑˏ˙˗ˍ˞˒ːˌ˦˖ˋ˜ˋ˗˙˜˝˙˪˝ː˖˧˘ˋ˪˕ˋ˟ːˏ˛ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǢ ˓˒˞ˢˋ˖˜˪ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˍ˙ ˍ˜ːˠ ˋ˜˚ː˕˝ˋˠ – ˕ˋ˕ ˚˛ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓ˠǡ ˝ˋ˕ ˓ ˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˓ˠǡˍ˙ˍ˜ːˠ˛ˋ˒ˏː˖ˋˠ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋȋ˟˙˘ː˝˓˕ˋǡˎ˛ˋ˗˗ˋ˝˓˕ˋǡ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˪˓ˏ˛ǤȌǢ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˖ˋ˜˧˝ˋ˕ˑː˛˞˜˜˕ˋ˪˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋǡ˛˞˜˜˕ˋ˪˓˜˝˙˛˓˪ǡ˕˞˖˧˝˞˛ˋ ˓ˏ˛Ǥ ʛ˙ ˘ˋ˒ˍˋ˘˘˙ˎ˙ ˚ː˛˓˙ˏˋ ȋˍ˕˖˩ˢˋ˪ ˓ ͝-˞˩ ˚˙˖˙ˍ˓˘˞ ʬʬ ˍː˕ˋȌ ˛˞˜˓˜˝˓˕ˋ ˍ ʙː˘ˎ˛˓˓ ˌ˦˖ˋ Ǽ˨˚˓˒˙ˏ˓ˢː˜˕˙˔ǽǣ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˖˜˪ ˘ˋ ˜˖ˋˍ˪˘˜˕˙˔ ˕ˋ˟ːˏ˛ːʘ˞ˏˋ˚ːˣ˝˜˕˙ˎ˙˞˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ˋǤʨ˘ˋˢˋ˖ˋʬʬ͝ˍː˕ˋ˛˞˜˓˜˝˓˕ˋˍʙː˘ˎ˛˓˓˜˘˙ˍˋ ˜˝ˋ˖ˋǼ˨˚˓˒˙ˏ˓ˢː˜˕˙˔ǽǣˍˣ˕˙˖ˋˠ˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˚˙ˢ˝˓˚ː˛ː˜˝ˋ˖˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˝˧˜˪ǡˍ ˍ˞˒ˋˠːˎ˙˜˝ˋ˖˓˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˝˧˕ˋ˕˙ˏ˓˘˓˒˜˖ˋˍ˪˘˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍȋ˘ˋ˜˖ˋˍ˪˘˜˕˓ˠ˙˝ˏː˖ː˘˓˪ˠȌǤ ʥˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˖˓˜˧˨˝˓˝˛˓˚ː˛˓˙ˏˋˍ˓˜˝˙˛˓˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍʙː˘ˎ˛˓˓ǡ˕ˋ˕ ˓ ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪ǡ – ˚˙ˏ ˍ˖˓˪˘˓ː˗ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙-˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˟ˋ˕˝˙˛˙ˍǣ ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˍ˙˒ˏː˔˜˝ˍ˙ˍˋ˖˙˘ˋ˪˒˦˕ – ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍː˘˘˙˪˒˦˕˛ˋ˒ˍ˓ˍˋ˖˜˪ ˓˖˓ ˘ː˛ˋ˒ˍ˓ˍˋ˖˜˪Ǥ ʤ˓ˑː ˛ːˢ˧ ˚˙˔ˏː˝ ˙ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ ˛˞˜˓˜˝˓˕ː ˍ ˚ː˛˓˙ˏ ːː ˚˖˙ˏ˙˝ˍ˙˛˘˙ˎ˙ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ȋˍ͜͡-90-˦ːˎ˙ˏ˦ʬʬˍː˕ˋȌǡˍˢˋ˜˝˘˙˜˝˓˙˝˙˗˛ˋ˒ˏː˖ː˛˞˜˓˜˝˓˕˓ǡ˕˙˝˙˛˦˔ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ǣ Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǽ ȋ˛ˋ˒ˏː˖ ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˓ȌǤʥˌˤː˚˛˓˒˘ˋ˘˙ˍʙː˘ˎ˛˓˓˓ˍʧ˙˜˜˓˓ǡˢ˝˙˙˜˘˙ˍ˘˙˔ˍ˕˖ˋˏˍ˛ˋ˒˛ˋˌ˙˝˕˞˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍʙː˘ˎ˛˓˓˜ˏː˖ˋ˖ˍː˘ˎː˛˜˕˓˔˛˞˜˓˜˝˚˛˙˟ː˜˜˙˛ ʦːˢ˜˕˙ˎ˙ ˞˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ˋ ʴ˘ˏ˛ː ʢː˘ˏˍˋ˓Ǥ ʜˎ˙ ˕˘˓ˎˋ Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǽ˒ˋˤ˓ˤː˘ˋ˕ˋ˕ˌ˙˖˧ˣˋ˪ˏ˙˕˝˙˛˜˕ˋ˪ˏ˓˜˜ː˛˝ˋˡ˓˪ˍʣ˙˜˕ˍːˍʟ˘˜˝˓˝˞˝ː˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˓˗ǤʗǤʨǤʦ˞ˣ˕˓˘ˋǤ
ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǽǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˏˋˍ˘˙˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˖˖ː˕˜˓ˢː˜˕˞˩˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˜ˍ˙ː˗˞˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ːǡ ˘˙˕˘˓ˎˋːˎ˙ˌ˦˖ˋ˙˚˞ˌ˖˓˕˙ˍˋ˘ˋ˚˙˒ˑːǤʦ˓ˣ˞ˤ˓˔˨˝˓˜˝˛˙˕˓˝˙ˑː˚˛˓ˢˋ˜˝ː˘˕ ˕˘˓ˎːǣ ˙˘ ˜˝ˋ˖ ːː ˛ːˏˋ˕˝˙˛˙˗Ǣ ˚˙˒ˑː ˍ ʣ˙˜˕ˍː ˍ ˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙˗ ˑ˞˛˘ˋ˖ː Ǽʧ˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˒ˋ˛˞ˌːˑ˙˗ǽ˙˚˞ˌ˖˓˕˙ˍˋ˖˙˕˘˓ˎː˚˙˖˙ˑ˓˝ː˖˧˘˞˩˛ːˡː˘˒˓˩ȋʫːˏ˙˜˙ˍ ͜͜͞͝ȌǤ ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ – ˙˜˘˙ˍ˘ˋ˪ǡ ː˜˖˓ ˘ː ːˏ˓˘˜˝ˍː˘˘ˋ˪ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ ˛˞˜˓˜˝˓˕ː˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˪˙˛˞˜˜˕˙˔˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕ːǤʛ˙˨˝˙ˎ˙ˍ˙˚˛˙˜˦˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓˒˖ˋˎˋ˖ˋ˜˧ ˍ ʙː˘ˎ˛˓˓ ˍ ˙˜˘˙ˍ˘˙˗ ˍ ˍ˞˒˙ˍ˜˕˓ˠ ˞ˢːˌ˘˦ˠ ˚˙˜˙ˌ˓˪ˠ ˚˙ ˛˞˜˜˕˙˔ ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˓ ˚˛˙˟Ǥ ʨːˎːˏ˜˕˙ˎ˙ ˞˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ˋ ʟǤ ʦː˝ːȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣʦː˝ːͥͤͥ͝ȌǤ ʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˓˒˞ˢˋː˝˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˩ǡ˜˚˙˜˙ˌ˦ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓ ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˜˛ːˏ˜˝ˍǡ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ǡ ˕˙˘ːˢ˘˙ǡ ˜˛ːˏ˜˝ˍˋ˗˓ ˖ː˕˜˓˕˓ǡ ˜˚˙˜˙ˌ˦ ˚ː˛ːˏˋˢ˓ ˨˝˙˔ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓ ˍ ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙˗ ˪˒˦˕ːǡ ˜˚˙˜˙ˌ˦ ːː ˚˛ː˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ǡ ˝˛ˋ˘˜˟˙˛˗ˋˡ˓˓ ˓ ˝ǤˏǤ ʙ ˘ˋˣ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˙˘˘˦˔ ˍː˕ ˍ˜ː ˨˝˓ ˍ˙˚˛˙˜˦ ˓˗ː˩˝ ˢ˛ː˒ˍ˦ˢˋ˔˘˙ ˍˋˑ˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǤ ʨ ˘˓˗˓ǡ ˕˙˘ːˢ˘˙ǡ ˏ˙˖ˑ˘˦ ˒˘ˋ˕˙˗˓˝˧˜˪ ˓ ˜˝˞ˏː˘˝˦ ˍ˞˒˙ˍǤ ʦ˙˜˕˙˖˧˕˞ ˍ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˝˙ˎ˙ǡ ˕ˋ˕ ˙˘ˋ ˍ˦˛ˋˑˋː˝˜˪ ˜˛ːˏ˜˝ˍˋ˗˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˝˙ ˜ ˨˝˓˗˓˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˗˓ˏ˙˖ˑ˘˦ˌ˦˖˓˒˘ˋ˕˙˗˓˝˧˜˪˓˜˝˞ˏː˘˝˦ǡ˓˒ˌ˛ˋˍˣ˓ːˍʙː˘ˎ˛˓˓ ˜ˍ˙ː˔ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˜˝˧˩ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡ – ˌ˞ˏ˞ˤ˓ː ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˝ː˖˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˚ː˛ːˍ˙ˏˢ˓˕˓ǡ˘ˋ˞ˢ˘˦ː˛ˋˌ˙˝˘˓˕˓ˍ˙ˌ˖ˋ˜˝˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʤˋ˞ˢ˘ˋ˪˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˪ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˜˝ˋ˖ˋ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˓˞ˢːˌ˘˓˕˙˗ˏ˖˪ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ-˛˞˜˓˜˝˙ˍǤ ʨ˙ˍ˗ːˤː˘˓ː ˑˋ˘˛˙ˍ ˘ˋ˞ˢ˘˙˔ ˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˓ ˓ ˞ˢːˌ˘˓˕ˋ ˚˙ ˛˞˜˜˕˙˗˞ ˪˒˦˕˞ ˌ˦˖˙ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙˔˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˧˩ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔˛˞˜˓˜˝˓˕˓Ǥ ʙ˕˘˓ˎːʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˛˓˓˒˖˙ˑː˘˓˓ˍ˙˚˛˙˜˙ˍ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˜˙ːˏ˓˘˪˩˝˜˪˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙ǡ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ǡ˒ˋ˚ˋˏ˘˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙ ˓ ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˪Ǥ ʴ˝˙ ˚˛˓˗ːˢˋ˝ː˖˧˘˙ ˓ ˍː˜˧˗ˋ ˚˙˖˙ˑ˓˝ː˖˧˘˙Ǥ ʥˌ˦ˢ˘˙ˍ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ˛ˋˌ˙˝ˋˠǡ˝ː˗ˌ˙˖ːːˍ˞ˢːˌ˘˓˕ˋˠǡˋˍ˝˙˛˦˒ˋ˗˦˕ˋ˩˝˜˪ˍ ˜ˍ˙˓ˠ ˎː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓ˠ ˒˙˘ˋˠǡ ˒˘ˋ˕˙˗˪˝ ˢ˓˝ˋ˝ː˖ː˔ǡ ˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ ˖˓ˣ˧ ˜ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˗˓ˣ˕˙˖ˋ˗˓ˍ˘ˋ˞˕ːǡ˜˙˝ːˢː˜˝ˍː˘˘˦˗˓˛ˋˌ˙˝ˋ˗˓Ǥʛː˖ˋː˝˜˪˨˝˙˘ː˜˝˙˖˧˕˙˚˙ Ǽ˚ˋ˝˛˓˙˝˓ˢː˜˕˓˗ǽ˗˙˝˓ˍˋ˗ǡ˜˕˙˖˧˕˙˓˘˙ˎˏˋ˓˒-˒ˋ˘ːˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙˔˙˜ˍːˏ˙˗˖ː˘˘˙˜˝˓ˋˍ˝˙˛˙ˍˍ˒ˋ˛˞ˌːˑ˘˦ˠ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ˠǤʬˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙˨˝˙˘ː˝˙˖˧˕˙ˏ˖˪ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔˓˛˞˜˜˕˙˔˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ǡ˕˙ˎˏˋˍ˛ˋˌ˙˝ˋˠ˘ːˍ˜ːˎˏˋ˗˙ˑ˘˙˘ˋ˔˝˓˜˜˦˖˕˓˘ˋˍ˜ːˠ˒ˋ˚ˋˏ˘˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˓ ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˓ˠ ˋˍ˝˙˛˙ˍǡ ˘˙ ˓ǡ ˍ ˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˓ ˏ˖˪ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ˓ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˓ˠˋˍ˝˙˛˙ˍǡ˞˕˙˝˙˛˦ˠ˜˜˦˖˕˓˘ˋˍː˘ˎː˛˜˕˓˔˓˛˞˜˜˕˓ˠˋˍ˝˙˛˙ˍ ˚˙˖˘˙˜˝˧˩ ˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝ ȋ˜˗Ǥǡ ˍ ˢˋ˜˝˘˙˜˝˓ǣ ˜ˌǤ ʤ˙ˍ˙ː ˍ ˒ˋ˛˞ˌːˑ˘˙˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǡ ˍ˦˚Ǥ ʬǡ ʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤ – ʣǤǡ ͥͤ͝͝ȌǤ ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˙˜˘˙ˍ˦ˍˋː˝˜˪ ˘ˋ˓˜˝˙ˢ˘˓˕ˋˠ˕ˋ˕˛˞˜˜˕˙ˎ˙ǡ˝ˋ˕˓˒ˋ˚ˋˏ˘˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙˓ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˪Ǥʟ˜˚˙˖˧˒˞˩˝˜˪˓˛ˋˌ˙˝˦ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ˍ˙ˌ˖ˋ˜˝˓˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˍ ˢˋ˜˝˘˙˜˝˓ ˞˚˙˗˪˘˞˝˦ː ˍ˦ˣː ˕˘˓ˎ˓ ˚˙ ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˓ ʟǤ ʦː˝ːǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪˘ː˙ˏ˘˙˕˛ˋ˝˘˙ˡ˓˝˓˛˞ː˝˜˪Ǥʙ˓˝˙ˎːˌ˓ˌ˖˓˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǡ˚˛ːˏ˖ˋˎˋː˗ˋ˪ˍ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ˜˙ˏː˛ˑ˓˝ˍː˜˧˗ˋ˙ˌˣ˓˛˘˦˔˜˚˓˜˙˕˛ˋˌ˙˝˚˙˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕ː ˛˞˜˜˕˓ˠǡˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠǡ˒ˋ˚ˋˏ˘˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ˓ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˓ˠˋˍ˝˙˛˙ˍǤ ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ – ˨˝˙ ˚˙ ˜˞˝˓ ˏː˖ˋ ˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓˪ ˚˙ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ːǡ˙˝˛ˋˑˋ˩ˤˋ˪˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ː˜˙˜˝˙˪˘˓ː˘ˋ˞ˢ˘˦ˠ˒˘ˋ˘˓˔ˍˏˋ˘˘˙˔˙ˌ˖ˋ-
˜˝˓Ǥʡ˘˓ˎ˙˔˗˙ˑ˘˙˚˙˖˧˒˙ˍˋ˝˧˜˪˘ː˝˙˖˧˕˙ˢ˓˝ˋ˪ːː˙˝˘ˋˢˋ˖ˋˏ˙˕˙˘ˡ˞ǡ˘˙˓˕ˋ˕ ˜˚˛ˋˍ˙ˢ˘˦˗ ˚˙˜˙ˌ˓ː˗ǡ ˍˠ˙ˏ˪ ˍ ˘ːː ˕ˋ˕ ˜˙ ˜˝˙˛˙˘˦ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˙˘˪˝˓˔ǡ ˓˜˚˙˖˧˒˞˪ ˙ˎ˖ˋˍ˖ː˘˓ːǡ – ˝ˋ˕ ˓ ˜˙ ˜˝˙˛˙˘˦ ˘ˋ˒ˍˋ˘˓˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˙˘˪˝˓˔ǡ ˓˜˚˙˖˧˒˞˪ ˋ˖˟ˋˍ˓˝˘˦˔ ˚˛ːˏ˗ː˝˘˦˔ ˞˕ˋ˒ˋ˝ː˖˧ǡ ˚˙˗ːˤː˘˘˦˔ ˍ ˕˙˘ˡː ˕˘˓ˎ˓Ǥ ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˙ˌ˙˔˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˩ˍ˚˙˖˘˙˗˜˗˦˜˖ː˨˝˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǣˍ˘ː˔ ˓˒˖ˋˎˋ˩˝˜˪ˍ˜ː˝ː˗˦˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ– ˍ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˔˓ˠ ˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǡˍ˜˓˜˝ː˗ːǤʤ˓ˑː˙ˌ˜˞ˑˏˋː˝˜˪ˢˋ˜˝˧˨˝˓ˠ˝ː˗ǡ˘˙˘ˋˏːː˗˜˪– ˙˜˘˙ˍ˘ˋ˪ˢˋ˜˝˧Ǥ ͝Ǥʨ˖˙ˍ˙˓ːˎ˙˒˘ˋˢː˘˓ː ʥ˚˛ːˏː˖ː˘˓ː˜˖˙ˍˋ˓ːˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥʤˋ˞˕ˋ˚˙ˏ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǽ ˓˗ːː˝ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˜ˍ˙ːˎ˙ ˚˛ːˏ˗ː˝ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋǤ ʜ˜˖˓ ˙˚˛ːˏː˖˪˝˧˜˪ˍ ˝˙˗ǡˢ˝˙˝ˋ˕˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːǡ˜˘ˋˢˋ˖ˋ˘ˋˏ˙˙˚˛ːˏː˖˓˝˧ǡˢ˝˙˝ˋ˕˙ː˜˖˙ˍ˙. ʥˌ˦ˢ˘˙˜˖˙ˍ˙˘ː˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪ǡ˝ˋ˕˕ˋ˕˜˖˙ˍ˙– ˘ˋ˜˝˙˖˧˕˙˚˛˓ˍ˦ˢ˘˙ːˏː˖˙ǡ ˢ˝˙ ˏ˙˜˝˞˚˘˙ ˕ˋˑˏ˙˗˞ ˘˙˜˓˝ː˖˩ ˪˒˦˕ˋǤ ʜ˜˖˓ ˜˚˛˙˜˓˝˧ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙ ˘ˋ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ːǡˢ˝˙˝ˋ˕˙ː˜˖˙ˍ˙ǡ˝˙˙˘˙˝ˍː˝˓˝ǣ˜˖˙ˍ˙– ˨˝˙ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˜˝˙˖ – ˓˚˙˕ˋˑː˝˘ˋ ˜˝˙˖Ǥʦ˛˓˨˝˙˗ˏ˛˞ˎ˙˔ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔ˏˋˑː˓˘ː˜˚˛˙˜˓˝˞˘ːˎ˙ǣˋˍ˝˙˛˙˔˜˝˙˖– ˨˝˙ ˝˙ˑː˜˝˙˖ǫʤː˜˚˛˙˜˓˝˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙ǡ˕ˋ˕˓˚ː˛ˍ˦˔ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔ǡ˙˜˙˒˘ˋː˝ǡˢ˝˙˕ˋˑˏ˙ː˜˖˙ˍ˙– ˙ˌ˙ˌˤˋː˝Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˘ː ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝ ˜˖˙ˍ˙ǡ ˘˙ ˘ˋ ˚˛˙˝˪ˑː˘˓˓ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎ˓ ˘ː˙ˏ˘˙˕˛ˋ˝˘˙ ːˎ˙ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝Ǥ ʩˋ˕ǡ ˍ ʦ˛ːˏ˓˜˖˙ˍ˓˓ ˕ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʨ˖˙ˍ˙ ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˚ː˛ːˏˋˢ˓ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓ǡ ˘˙ ˓ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ ˓ ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˓ ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖ː˘˘˦˗ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙-˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗ ˙˝˛ˋˑˋ˝ː˖ː˗ǡ ˙˛˞ˏ˓ː˗ ˚˙˒˘ˋ˘˓˪˓ ˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘˙˔ ˚ˋ˗˪˝˧˩ǽȋ˜Ǥ͟͝ȌǤʟ˘ˋˢːˎ˙ˍ˙˛˪ǡ˜˖˙ˍ˙– ˨˝˙˘ː˝˙˖˧˕˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˚ː˛ːˏˋˢ˓˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓ ȋ˙ˌˤː˘˓ːȌǡ ˘˙˓ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙ ːː ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˘˓˪ ȋ˗˦ˣ˖ː˘˓ːȌ ˓ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙ ːː ˠ˛ˋ˘ː˘˓˪ ȋ˚ˋ˗˪˝˧ȌǤ ʙ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˞ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍȋʧǤʟǤʘ˞ˏˋˎ˙ˍǡʟǤʗǤʨ˝ː˛˘˓˘ǡʢǤʤ˙ˍ˓˕˙ˍ˓ˏ˛ǤȌǤʛ˖˪ˍ˜ːˠ˨˝˓ˠ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙˝˙ǡˢ˝˙ˍ˘˓ˠ˘ːˍ˜ːˎˏˋ˝˙ˢ˘˙ˍ˦˚˙˖˘˪ː˝˜˪˝˛ːˌ˙ˍˋ˘˓ː˖˙ˎ˓˕˓ǣ˚˙˘˪˝˓˪ǡ˕˙˝˙˛˦ː˓˜˚˙˖˧˒˞˩˝˜˪˚˛˓˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˓˜˖˙ˍˋǡˏ˙˖ˑ˘˦ˌ˦˝˧ˌ˙˖ːːǼ˚˙˘˪˝˘˦˗˓ǽǡˢː˗˙˚˛ːˏː˖˪ː˗˙ː˘ˋ˓ˠ˙˜˘˙ˍː˚˙˘˪˝˓ː˜˖˙ˍˋǤ ʤ˞ˑ˘˙˒ˋ˗ː˝˓˝˧ǡˢ˝˙˘ː˜˙ˌ˖˩ˏː˘˓ː ˖˙ˎ˓˕˓ ˚˛˓ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˓ ˚˙˘˪˝˓˔ – ˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˧ ˍ˜ːˠ ˟˓˖˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ˠ˘ˋ˞˕ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ːǡ˕˜˙ˑˋ˖ː˘˓˩ǡ˓˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˜˝˛˙ˎ˙˔˓˒˘˓ˠ– ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓Ǥ ʮ˝˙ ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋǡ ˝˙ ˙˘˙ ˝˙ˑː˙ˌ˦ˢ˘˙ ˘ː ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪Ǥ ʡˋ˕ ˓ ˜˖˙ˍ˙ǡ˙˘˙˝˙ˑː˚˙˘˪˝˘˙˕ˋˑˏ˙˗˞ˎ˙ˍ˙˛˪ˤː˗˞Ǥʦ˛˓˨˝˙˗ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˙ǡˢ˝˙˨˝˓ ˏˍˋ ˚˙˘˪˝˓˪ ȋ˜˖˙ˍ˙ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓ːȌ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ː ˙ˌ˥˪˜˘˪˩˝ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ǡ ˍ˗ː˜˝ːǤ ʨ˗Ǥ ˚˛˓˗ː˛ˍ˦ˣːǣˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˖˙ˍ˙˜˝˙˖ ˓˚˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˘ˋ˜˝˙˖ǡ˕ˋ˕˘ˋ˒˘ˋˢː˘˓ː˜˖˙ˍˋǢ˓˖˓ǣ˞˕ˋ˒˦ˍˋː˝˘ˋ˜˝˙˖ȋ˒˘ˋˢː˘˓ːȌ˓ˎ˙ˍ˙˛˓˝ǣʨ˝˙˖ ȋ˜˖˙ˍ˙ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˝˙ˑː ˘ː ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋǡ ˘˙ ˍ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎːǡ ˍ ˛ˋ˒˘˦ˠ ːː ˢˋ˜˝˪ˠǡ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝ ˨˝˙ ˚˙˘˪˝˓ːǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ˍ ͝-˙˔ ˎ˖ˋˍː ˍ 1-˙˗ ːː ˛ˋ˒ˏː˖ː ˚˙ˏ ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗ Ǽʥ˜˘˙ˍ˘˦ː ˚˙˘˪˝˓˪ǽ ȋ˜Ǥ ͝͡-͞͞Ȍ ʴǤ ʢːˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʭː˘˝˛ˋ˖˧˘˦˗˚˙˘˪˝˓ː˗˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˪ˍ˖˪ː˝˜˪˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ː˒˘ˋˢː˘˓ː – ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˙ː ˜˙ ˜˖˙ˍˋ˗˓ Ǽ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ǽǡ Ǽ˜˗˦˜˖ǽ ȋ˜Ǥ ͝͡ȌǤ ʞˏː˜˧ ˙ˌˤ˓˗ ˚˙˘˪˝˓ː˗ǡ
˚˙ˏ ˕˙˝˙˛˙ː ˚˙ˏˍ˙ˏ˓˝˜˪ ˚˙˘˪˝˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ȋ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪Ǽ˖ː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǽǡˋ˙˝˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦˗˚˙˘˪˝˓ː˗ – ˝˙ǡˢ˝˙˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ Ǽˡː˘˝˛ˋ˖˧˘˦˗ǽ ˚˙˘˪˝˓ː˗ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ȋ˘ˋ˛˪ˏ˞ ˜ ˝ː˛˗˓˘˙˗Ǽ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ǣǼ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ǽǡǼ˜˗˦˜˖ǽȌǤ ʦ˛˙ˡ˓˝˓˛˞ː˗ ːˤː ˙ˏ˘˞ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕˞ Ǽ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋǽ ˞ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˍ ˕˙˝˙˛˙˗ Ǽ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ ˍ˦˜˝˞˚ˋː˝ ˍ˗ː˜˝ː ˜˙ Ǽ˜˖˙ˍ˙˗ǽǡ ˢ˝˙ǡ ˕ˋ˕ ˙˝˗ːˢˋ˖˙˜˧ ˍ˦ˣːǡ ˙ˢː˘˧ˍˋˑ˘˙ǡ˝ˋ˕˕ˋ˕˘˙˜˓˝ː˖˓˪˒˦˕ˋ˓˗ː˘˘˙˝ˋ˕˓˙˚ː˛˓˛˞˩˝˨˝˓˗˓˚˙˘˪˝˓˪˗˓ – ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˪˓ˠˍ˗ː˜˝ːǤʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˓ˣː˝ǣǼʨ˖˙ˍ˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˙˜˘˙ˍ˘˙˔ːˏ˓˘˓ˡː˔ ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˔ ˜˓˜˝ː˗˦ ˪˒˦˕ˋǤ ʥˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˙ˍˋ˝˧ ːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˗˙ˑ˘˙ ˖˓ˣ˧ ˜ ˞ˢː˝˙˗ ˨˝˙˔ ˜˓˜˝ː˗˦ǽ ȋ˜Ǥ ͥ͡ȌǤ ʞˏː˜˧ ˏ˖˪ ˚˙˘˪˝˓˪ Ǽ˜˖˙ˍ˙ǽ ˙ˌˤ˓˗ ȋ˛˙ˏ˙ˍ˦˗Ȍ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚˙˘˪˝˓ː Ǽːˏ˓˘˓ˡˋǽǡ ˙˝˖˓ˢˋː˝˜˪ Ǽ˜˖˙ˍ˙ǽ ȋˍ˓ˏ˙ˍ˙ː ˚˙˘˪˝˓ːȌ ˙˝ ˏ˛˞ˎ˓ˠːˏ˓˘˓ˡ˝ː˗ǡˢ˝˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪Ǽ˙˜˘˙ˍ˘˙˔ǽːˏ˓˘˓ˡː˔Ǽ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˔ ˜˓˜˝ː˗˦ǽǤ ʦ˙˘˪˝˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˓ ːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˘ˋ˜˝˙˖˧˕˙ ˚˛˓˘ˡ˓˚˓ˋ˖˧˘˦ːǡ ˢ˝˙ ˓˗˓ ˍ˖ˋˏː˩˝ ˍ˜ː ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ːǤ ʟ˗ː˘˘˙ ˚˙˨˝˙˗˞ ˨˝˓ ˚˙˘˪˝˓˪ – ˜˖˙ˍ˙ ˓ ːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː – ˍ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǡ ˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː ˓ ˍ ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˓ ˓ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ːǡ ˙ˌ˦ˢ˘˙ ˚˛˓˘˓˗ˋ˩˝˜˪ ˌː˒ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ǡ – ˢ˝˙ ˏː˖ˋː˝ ˓ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˘ː˘ˋ˜˝ˋ˓ˍˋ˪ ˘ˋ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ːˎ˙ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕˓˨˝˓ˠ˚˙˘˪˝˓˔˪ˍ˖˪˖˓˜˧ˏː˟˓˘˓ˡ˓˪˗˓Ǥ ʛˍˋ˨˝ˋ˚ˋˍ˓˒˞ˢː˘˓˓˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍˋ. ʤˋ ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǡ ˙˚˓˜˦ˍˋ˪ ˜˖˙ˍ˙ ˓ ːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓ːǡ ˎ˙ˍ˙˛˪˝ǣ Ǽʨ˖˙ˍ˙ ˓˗ːː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ ȋ˒˘ˋˢː˘˓ː ˘ˋˠ˙ˏ˓˝˜˪ ˍ˘ː ˜˖˙ˍˋȌǤ ʤˋ ͞-˙˗ ˨˝ˋ˚ː – ˞˝ˍː˛ˑˏˋ˩˝ǣ Ǽʨ˖˙ˍ˙ – ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ ˟˙˛˗˦ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǽȋ˒˘ˋˢː˘˓ː– ˢˋ˜˝˧˜˖˙ˍˋȌǤ ʗǤʗǤ ʪ˟˓˗ˡːˍˋ ˝ˋ˕ ˚˓ˣː˝ ˙ˌ ˨˝˓ˠ ˏˍ˞ˠ ˕˙˘ˡː˚ˡ˓˪ˠ ˜˖˙ˍˋ ˍ ˓˜˝˙˛˓˓ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˪ǣ Ǽʡˋ˕ ˙ˏ˘˙˜˝˙˛˙˘˘˩˩ ˜˞ˤ˘˙˜˝˧ ˚˙˘˓˗ˋ˩˝ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˒˘ˋ˕ ʙǤʣǤʨ˙˖˘ˡːˍǡʙǤʞǤʦˋ˘˟˓˖˙ˍǡʗǤʗǤʙː˝˛˙ˍǡʦǤʙǤʮː˜˘˙˕˙ˍǡʩǤʦǤʢ˙˗˝ːˍ˓˘ː˕Ǥˏ˛Ǥ ʩˋ˕ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡʨ˙˖˘ˡːˍ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝˒˘ˋ˕˕ˋ˕˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˦˔˚˛ːˏ˗ː˝ȋˍ˪˒˦˕ː – ˒ˍ˞ˢˋ˘˓ːȌǤʩ˙ǡ˘ˋˢ˝˙˞˕ˋ˒˦ˍˋː˝˒˘ˋ˕ȋ˙˒˘ˋˢˋː˗˙ːȌǡ˘ˋˠ˙ˏ˓˝˜˪ˍ˘ː˒˘ˋ˕ˋǥǽǤʛ˛˞ˎ˞˩˝˙ˢ˕˞˒˛ː˘˓˪˛ˋ˒ˏː˖˪˩˝ʘǤʗǤʨː˛ːˌ˛˪˘˘˓˕˙ˍǡʵǤʨǤʨ˝ː˚ˋ˘˙ˍǡʙǤʗǤʞˍːˎ˓˘ˡːˍǡ ʵǤʤǤ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍǡ ʙǤʚǤ ʚˋ˕ǡ ʤǤʗǤ ʨ˖˩˜ˋ˛ːˍˋǡ ʤǤʛǤ ʗ˛˞˝˩˘˙ˍˋǡ ʪ˟˓˗ˡːˍˋ ˓ ˏ˛Ǥǣ Ǽǥ˜˖˙ˍ˙ ˕ˋ˕ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ ˒ˍ˞ˢˋ˘˓˪ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǽ ȋʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔ ˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ͥͥ͜͝ǡ ˜Ǥ ͥ͢͝ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˙˖ˋˎˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˏː˖˙ ˒ˏː˜˧ ːˤː ˓ ˍ ˙ˌ˦˕˘˙ˍː˘˘˙˔ ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙˜˝˓ ˝ː˛˗˓˘˙ˍǣ Ǽʦ˙ˏ Ǽ˒˘ˋ˕˙˗ǽ ˓˘˙ˎˏˋ ˚˙˘˓˗ˋː˝˜˪ Ǽ˜˖˙ˍ˙ǽ ȋ˒ˍ˞˕˙ˍ˙˔˛˪ˏφ˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡˍˏ˛˞ˎ˙˗˜˖˞ˢˋː– ˝˙˖˧˕˙˒ˍ˞˕˙ˍˋ˪˙ˌ˙˖˙ˢ˕ˋǽȋ˜Ǥ͟͡ȌǤ ʣːˑˏ˞˜˝˙˛˙˘˘˓˕ˋ˗˓˨˝˓ˠˏˍ˞ˠ˕˙˘ˡː˚ˡ˓˔˜˖˙ˍˋǡ˙˝˗ːˢˋː˝ʗǤʗǤʪ˟˓˗ˡːˍˋǡ ˍ ˪˒˦˕˙˒˘ˋ˘˓˓ ˓ˏ˞˝ ˚˙˜˝˙˪˘˘˦ː ˏ˓˜˕˞˜˜˓˓ǡ ˕˙˝˙˛˦ˠ – ˘ː ˏ˙˖ˑ˘˙ ˌ˦ ˌ˦˝˧Ǥ Ǽʨ˖˙ˍ˙˓˗ːː˝˒˘ˋˢː˘˓ːǽ˟˙˛˗˞˖˓˛˞ː˝˜˪˘ˋ͝-˙˗˨˝ˋ˚ː˚˙˒˘ˋ˘˓˪˜˖˙ˍˋǡˋǼʨ˖˙ˍ˙– ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ ˟˙˛˗˦ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǽ – ˘ˋ ͞-˙˗ǡ ˌ˙˖ːː ˎ˖˞ˌ˙˕˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˚˙˒˘ˋ˘˓˪ ˜˖˙ˍˋǡ ˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˖ː˘˘˙˗ ͝-˦˗ ˨˝ˋ˚˙˗Ǥ ʦ˙˪ˍ˓ˍˣ˓˜˧ ˏ˛˞ˎ ˒ˋ ˏ˛˞ˎ˙˗ ȋˏ˓ˋˠ˛˙˘˓˪Ȍǡ ˨˝˓ ˏˍˋ ˨˝ˋ˚ˋ˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ȋˍ˜˓˘ˠ˛˙˘˓˓ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ˍ˚ː˛ˍ˦ˠ͠-ˎ˖ˋˍˋˠ˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎ˓˙˚˓˜˦ˍˋː˝˒˘ˋˢː˘˓ː˜˖˙ˍˋ˘ˋ͝˙˗ ˨˝ˋ˚ː ːˎ˙ ˚˙˒˘ˋ˘˓˪ǡ ˚˙˨˝˙˗˞ ˍ ˝ːˢː˘˓ː ˚ː˛ˍ˦ˠ ͠-ˠ ˎ˖ˋˍ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝ ˙ˌ˦ˢ˘˙ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˩ǣǼʨ˖˙ˍ˙˓˗ːː˝˒˘ˋˢː˘˓ːǽǡˋˍ͡-˙˔ˎ˖ˋˍː˙˚˓˜˦ˍˋː˝˒˘ˋˢː˘˓ː˜˖˙ˍˋ ˘ˋ͞-˙˗˨˝ˋ˚ːːˎ˙˓˒˞ˢː˘˓˪ȋ˚˛ˋˍˏˋǡ˝˙˖˧˕˙˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˕˙˘˕˛ː˝˘˦ˠ˜˖˙ˍǼ˕˙˘˕˛ː˝˘ˋ˪ ˟˙˛˗ˋ – ˕˙˘˕˛ː˝˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǡ ˚˛˓ˢː˗ ˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙ ˝˙˖˧˕˙ ˕ ˜˖˞ˢˋ˪˗
˘ː˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˪ ˗ːˑˏ˞ ˟˙˛˗˙˔ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ǣ ˚˙˖˓˜ː˗˓˪ǡ ˜˓˘˙˘˓˗˓˪ ˓ ˏ˛ǤȌǡ ˚˙˨˝˙˗˞ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝ ˙ˌ˦ˢ˘˙ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˩ǣ Ǽʨ˖˙ˍ˙ – ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ ˟˙˛˗˦ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǽǤ ʙ ˡː˖˙˗ ˑːǡ ˍ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝ ˏˍː ˚˙˪ˍ˓ˍˣ˓ː˜˪ ˏ˛˞ˎ ˒ˋ ˏ˛˞ˎ˙˗ǡ ˘˙ ˝ː˚ː˛˧ ˜˙˜ːˏ˜˝ˍ˞˩ˤ˓ː ˏ˛˞ˎ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ːˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˦Ǥ ʜ˜˖˓ ˘ˋ ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˙˚˓˜˦ˍˋ˩˝˜˪ ˙ˌ˦ˢ˘˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˙˝ˏː˖˧˘˦ˠǡ ˓˘ˏ˓ˍ˓ˏ˞ˋ˖˧˘˦ˠ˜˖˙ˍǡ˝˙˘ˋ͞-˙˗˨˝ˋ˚ː˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪˓˗˘˙ˑː˜˝ˍ˙˜˖˙ˍˍ˓ˠ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓ ȋ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓Ȍˏ˛˞ˎ˜ˏ˛˞ˎ˙˗ǡˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪ˢː˗˞˓˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˕˛˓˝ː˛˓˔˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʥ˝˘˙˜˓˝ː˖˧˘˦˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˕ˋ˝ːˎ˙˛˓˔ȋ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ǡ˜˓˘˙˘˓˗˓˓ǡˋ˘˝˙˘˓˗˓˓˓˝ǤˏǤȌ˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˍ˝˙˗ǡˢ˝˙˜˖˙ˍˋ˛˘˦ː ːˏ˓˘˓ˡ˦ ˘ː ˓˒˙˖˓˛˙ˍˋ˘˦ ˙˝ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˨˖ː˗ː˘˝˙ˍ ˖ː˕˜˓˕˓Ǥ ʣ˦ ˘ː ˗˙ˑː˗ ˒ˋ˪ˍ˓˝˧ǡˢ˝˙˜˖˙ˍ˙ˠ˙˖˙ˏ˘˦˔˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˓˘˙˘˓˗˙˗ǽǤʤ˙˗˦˗˙ˑː˗˞˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˧ǡˢ˝˙ Ǽʨ˖˙ˍ˙ˠ˙˖˙ˏ˘˦˔ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˓˘˙˘˓˗˙˗˜˖˙ˍˋ˚˛˙ˠ˖ˋˏ˘˦˔ǡˋˍ˙˝˘˙ˣː˘˓˓˕˜˖˙ˍ˞ ˝ː˚˖˦˔ ˙˘˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˋ˘˝˙˘˓˗˙˗ǽǽȋ˜Ǥͥ͜͝ȌǤ ʤˋ ͞-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˙˚˓˜ˋ˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝ˋ˗ ˚˛˓ˠ˙ˏ˓˝˜˪ ˛ˋˌ˙˝ˋ˝˧ ˚˙ˏ ˑː˜˝˕˓˗ ˕˙˘˝˛˙˖ː˗ ˚˛˓˘ˡ˓˚ˋ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓Ǥ ʥ˚˓˜˦ˍˋ˝˧ ˍ˜ː ˚˙ˏ˛˪ˏǡ ˕ˋ˕ ˙˘˓˨˝˙ˏː˖ˋ˩˝˘ˋ͝-˙˗˨˝ˋ˚ːǡ˞ˑː˘ːˍ˙˒˗˙ˑ˘˙Ǥʤː˜˖˞ˢˋ˔˘˙ǡˢ˝˙ˢ˓˜˖˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǡ ˛ˋˌ˙˝ˋ˩ˤ˓ˠ ˘ˋ ͞-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˓˒˞ˢː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋǡ ˛ː˒˕˙ ˜˙˕˛ˋˤˋː˝˜˪Ǥ ʜ˜˖˓ ˍ ˚ː˛ˍ˙˔ ˚˙˖˙ˍ˓˘ː ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎ˓ – ˚˛˓ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˜˖˙ˍˋ ˘ˋ ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ː – ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˘ˋ˒ˍˋ˖ ȋ˚˛˙ˡ˓˝˓˛˙ˍˋ˖Ȍ ˜ˍ˦ˣː ͤ͜-˝˓ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍ ˜˙ ˍ˜ːˎ˙ ˗˓˛ˋǡ˝˙ˍ˙ˍ˝˙˛˙˔˚˙˖˙ˍ˓˘ː˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎ˓– ˚˛˓˙˚˓˜ˋ˘˓˓˜˖˙ˍˋ˘ˋ͞-˙˗˨˝ˋ˚ː – ˜˗˙ˎ ˘ˋ˒ˍˋ˝˧ ȋ˚˛˙ˡ˓˝˓˛˙ˍˋ˝˧Ȍ ˝˙˖˧˕˙ ͜͞ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǤ ʙ˚˛˙ˢː˗ǡ ˓ ˜ˋ˗ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓͝-˙˗˞˨˝ˋ˚˞ˍ˙˚˓˜ˋ˘˓˓˜˖˙ˍˋ˚˙˜ˍ˪˝˓˖͠ˎ˖ˋˍ˦ǡ˚˛˓ˍ˖ː˕ˋ˪ȋ˓˒-˒ˋ˘ːˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˓ ˓˜˚˦˝ˋ˝˧ ːˎ˙ ˘ˋ ˚˛˓˘ˡ˓˚ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓Ȍ ˜ˋ˗˦˔ ˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˘˦˔ ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ǡ ˝˙ ͞-˙˗˞ ˨˝ˋ˚˞ ˍ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˜˖˙ˍˋ ˓ ːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˙˜ˍ˪˝˓˖ ˝˙˖˧˕˙ ˙ˏ˘˞ ͡-˞˩ ˎ˖ˋˍ˞Ǥ ʨ˛Ǥ ˏˍˋ ˨˝ˋ˚ˋ ˍ ˓˒˞ˢː˘˓˓ ˟˙˛˗˦ ˜˖˙ˍˋǤ ʫ˙˛˗ˋ ˜˖˙ˍˋ – ˨˝˙ ˘ˋ˓˗ː˘˙ˍˋ˘˓ːǡ ˗˙˛˟ː˗˘˦˔ ˓ ˒ˍ˞˕˙ˍ˙˔ ˜˙˜˝ˋˍ ˓˗ː˘˓Ǥʤˋ˓ˌ˙˖ːː˓˒˞ˢː˘˘˦˗ˍ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪˒ˍ˞˕˙ˍ˙˔˜˙˜˝ˋˍ˜˖˙ˍˋǤ ʫ˙˘ː˝˓˕ˋǡ ˓˒˞ˢˋ˪ ˒ˍ˞˕˓ ˛ːˢ˓ ˘ˋ ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ːǡ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝ ˓ˠ ˕ˋ˕ ˟˓˒˓ˢː˜˕˓ː ˍː˖˓ˢ˓˘˦ǡˌː˒˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓˪˕˛˓˝ː˛˓˪˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ȋ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˖˓˨˝˓˒ˍ˞˕˓ ˛ːˢ˓˜˗˦˜˖˜˖˙ˍ˓˖˓˘ː˝ȌǤʫ˙˘˙˖˙ˎ˓˪˙˚˓˜˦ˍˋː˝˒ˍ˞˕˓˛ːˢ˓˘ˋ͞-˙˗˨˝ˋ˚ː– ˜˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˕˛˓˝ː˛˓˪ ˓ˠ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ ȋ˜˗˦˜˖˙˛ˋ˒˖˓ˢː˘˓˪ȌǤ ʩː ˒ˍ˞˕˓ ˛ːˢ˓ǡ ˕˙˝˙˛˦ːˍ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓ˏ˛˞ˎ˜ˏ˛˞ˎ˙˗ǡ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˗˦˜˖˜˖˙ˍǡ˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪˟˙˘ː˗ˋ˗˓ǡ ˋ ˝ːǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˘ː ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝ ˜˗˦˜˖ˋ ˜˖˙ˍǡ ˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪ ˍˋ˛˓ˋ˘˝ˋ˗˓ ˟˙˘ː˗Ǥ ʨ˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˘˘˦ː ˏ˛˞ˎ ˒ˋ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˘ˋ ͝-˙˗ ˓ ˘ˋ ͞-˙˗ ˨˝ˋ˚ˋˠ ˓˒˞ˢː˘˓˪ – ˒ˍ˞˕˓ ˛ːˢ˓˙ˌ˛ˋ˒˞˩˝˜ˍ˙ː˙ˌ˛ˋ˒˘˞˩ˏ˓ˋˠ˛˙˘˓˩Ǥʤ˙˒ˋ˝ː˗˟˙˘ː˝˓˕ˋ˓˟˙˘˙˖˙ˎ˓˪˜˞ˤː˜˝ˍ˞˩˝ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ȋ˜˓˘ˠ˛˙˘˘˙Ȍǡ – ˜˙˜˝ˋˍ˖˪˪ ˏˍˋ ˋ˜˚ː˕˝ˋ ˍ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˒ˍ˞˕˙ˍ ˛ːˢ˓ǣ ͝Ȍ ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˍ˜ːˎ˙ ˒ˍ˞˕˙ˍ˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋ ȋˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː ˓ ˜ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˝ːˠ˘˓ˢː˜˕˓ˠ˜˛ːˏ˜˝ˍȌǡ͞Ȍ˙˚˓˜ˋ˘˓ː˒ˍ˞˕˙ˍ˙ˎ˙˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋǡ˕˙˝˙˛˦˔˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˞ˤː˜˝ˍː˘˘˦˗ – ˍ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓˜˙˒˘ˋˢː˘˓ː˗˜˖˙ˍˋȋˌ˙˖ːːˎ˖˞ˌ˙˕˙ː˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˓ː ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋȌǤ ʮ˝˙ ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞˩ˤːˎ˙ ˛ˋ˜˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋ ˍ ːˎ˙˙˚˓˜ˋ˘˓˓ǡ˝˙˨˝˙˝ ˍ˙˚˛˙˜˚˙˕ˋǡ˗˙ˑ˘˙˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǡ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ˍ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕ː ˘ː ˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˖˜˪Ǥ ʦ˙˘˪˝˓˪ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǽ ˓ Ǽ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˪ǽ ˜ ˨˝˙˔ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˚˙˕ˋ ːˤː ˘ː ˛ˋ˒ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˦Ǥ ʨ˙˙˝ˍː˝˜˝ˍː˘˘˙ ˓ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓ː ˨˝˓ˠ
˝ː˛˗˓˘˙ˍ ˚˙˕ˋ ˙˜˝ˋː˝˜˪ ˘ː˝˙ˢ˘˦˗Ǥ ʮˋ˜˝˙ ˨˝˓ ˝ː˛˗˓˘˦ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ ˕ˋ˕ ˏ˞ˌ˖ː˝˦ǡ˜˗Ǥ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣʧ˙˒ː˘˝ˋ˖˧ǡʩː˖ː˘˕˙ˍˋͥͣͣ͝ȋ˘ˋ˕˙˝˙˛˦˔ˢˋ˜˝˙˜˜˦˖ˋː˝˜˪ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓Ȍǡ˜Ǥͣ͟͡–ͣ͟͢ǣ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ– ˨˝˙͝Ȍ˒˘ˋˢː˘˓ː˜˖˙ˍˋ ˓͞Ȍ˘ˋ˞˕ˋ˙˒˘ˋˢː˘˓˓Ǣ ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˪– ˨˝˙˘ˋ˞˕ˋ˙˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˋǤ ʙ˕˘˓ˎːʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡˍːː˚ː˛ˍ˦ˠ͠-ˠˎ˖ˋˍˋˠǡ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ˍ˜ː˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˓ː ˜˖˙ˍˍ˓ˠ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ˜ˍ˙˔˜˝ˍˋˠǡ – ˝˙ǡˢ˝˙˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞ː˝˟˙˘ː˝˓˕ːˍ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˒ˍ˞˕˙ˍ˛ːˢ˓ǡ˓˝˙ǡˢ˝˙˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙˕˖ː˕˜˓˕ː˗˙ˑ˘˙ˌ˦˘ˋ˒˦ˍˋ˝˧˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˙˔Ǥ ʨː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˙˝˕˛˦ˍˋː˝ ˚˞˝˧ ˕ ˙˚˓˜ˋ˘˓˩ ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˓ – ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ˜ˍ˙˔˜˝ˍ˜˞ˢː˝˙˗˓ˠ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ǡ˓ˠ˜˞ˤː˜˝ˍː˘˘˙˜˝˓ǡ – ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋ˩ˤː˔ ˓˒˞ˢː˘˓ː ˜˖˙ˍ ˍ ˓ˠ ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓ ˜ ˟˙˛˗˙˔ǡ ˋ ˝ˋ˕ˑː ˍ ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓ː˗ ˓ˠ ˏ˛˞ˎ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˗ ȋ˜˗Ǥ ͡-˞˩ ˎ˖ˋˍ˞ ˍ ˕˘˓ˎːȌǡ – ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞ː˝ ˟˙˘˙˖˙ˎ˓˓ ˍ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˒ˍ˞˕˙ˍ˛ːˢ˓ǡ˝˙ǡˢ˝˙˗˙ˑ˘˙ˌ˦˘ˋ˒˦ˍˋ˝˧˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓ː˔Ǥ 1-˦˔˨˝ˋ˚ˍ˓˒˞ˢː˘˓˓˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍˋǤ ʤˋ˓ˌ˙˖ːːˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˘˦˔ˍ˓ˏ˘ː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙ˎ˙ ˙˚˓˜ˋ˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˘ˋ ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ːˎ˙ ˓˒˞ˢː˘˓˪ – ˨˝˙ ˚˛˓˚˓˜˦ˍˋ˘˓ː ˜˖˙ˍ˞ ȋ˙ˏ˘˙˔ ˟˙˛˗ːȌ ˘ː˜˕˙˖˧˕˓ˠ ˝˓˚˙ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʥˌ˘ˋ˛˞ˑ˓ˍˋː˝˜˪ ˨˝˙ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˍ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˙˗ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕ːǽ ʮǤʡǤ ʥˎˏː˘ˋ ˓ ʟǤʗǤ ʧ˓ˢˋ˛ˏ˜ˋǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍ˜˖ːˏ ˒ˋ ʜǤʣǤ ʙː˛ːˤˋˎ˓˘˦˗ǡ ʙǤʚǤ ʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍ˦˗ ʢǤ ʗǤ ʤ˙ˍ˓˕˙ˍ˦˗ǡʟǤʦː˝ː˝˙ˑː˞ˏː˖˪ː˝ˍ˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎːˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ˍ˘˓˗ˋ˘˓˪Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗˞˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕˞ǽȋ˜Ǥ͞͡˓ˏˋ˖ːːȌǤ ʡˋ˕ ˓˒ˍː˜˝˘˙ǡ ˍ ˙ˏ˘˙˗ ˞ˎ˖˞ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙ˎ˙ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕ˋ ˚˙˗ːˤˋː˝˜˪˜˖˙ˍ˙ȋ˜˓˗ˍ˙˖ǡ˒˘ˋ˕Ȍǡˍˏ˛˞ˎ˙˗˞ˎ˖˞– ˚˛ːˏ˗ː˝ǡˍ˝˛ː˝˧ː˗– ˚˙˘˪˝˓ːǤʟ ˚˛ːˏ˗ː˝ǡ ˓ ˚˙˘˪˝˓ː ˘ˋˠ˙ˏ˪˝˜˪ ˍ˘ː ˜˖˙ˍˋ ˓ ˗˙ˎ˞˝ ˚˙˨˝˙˗˞ ˍ˦˜˝˞˚ˋ˝˧ ˍ ˖˩ˌ˙˗ ˜ˍ˙ː˗˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓˓ǤʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝˙˘ˋ˖˓ˢ˓˓˞˜˖˙ˍˋ˝ˋ˕ˑː˓ Ǽ˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˙˝˘˙ˣː˘˓˪ ˘˙˜˓˝ː˖˪ ˪˒˦˕ˋ ˕ ˚˛ːˏ˗ː˝˞ǡ ˚˙˘˪˝˓˩ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˩ǽǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʞ˘ˋ˕-˜˝˓˗˞˖ ˍ˦˒˦ˍˋː˝ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙ː ˓˒˙ˌ˛ˋˑː˘˓ː ȋ˙ˌ˛ˋ˒Ȍ ˚˛ːˏ˗ː˝ˋǡ˪ˏ˛˙˗˕˙˝˙˛˙ˎ˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘ˋˌ˙˛˜˞ˤː˜˝ˍː˘˘˦ˠ˚˛˓˒˘ˋ˕˙ˍȋ˚˙˘˪˝˓ːȌǥ ʥ˘˓ ˝ː˜˘˙ ˜ˍ˪˒ˋ˘˦ ˜˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ǡ ˕˙˝˙˛˙ːǡ ˍ˙-˚ː˛ˍ˦ˠǡ ː˜˝˧ ˪˒˦˕˙ˍ˙ː ˙˝˛ˋˑː˘˓ː ˚˛ːˏ˗ː˝ˋ ȋˏː˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡ ˙˝˘˙ˣː˘˓˪ ˒˘ˋ˕ˋ ˓ ˚˙˘˪˝˓˪ ȋ˜˓ˎ˘˓˟˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡˍ˙-ˍ˝˙˛˦ˠǡ˓˙˝˘˙ˣː˘˓ː˘˙˜˓˝ː˖˪˪˒˦˕ˋ˕˞˕ˋ˒ˋ˘˘˦˗˟ˋ˕˝˙˛ˋ˗ ȋ˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡ ˍ-˝˛ː˝˧˓ˠǽ ȋ˜Ǥ ͣ͞ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˜ˢ˓˝ˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ː˒˘ˋˢː˘˓ː– ˨˝˙ːˤː˙ˏ˓˘˞ˎ˙˖ˍˍ˦ˣː˞˚˙˗˪˘˞˝˙˗˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕ːǡˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˢːˎ˙ ˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕ ˞ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˛ːˍ˛ˋˤˋː˝˜˪ ˍ ˢː˝˦˛ːˠ˞ˎ˙˖˧˘˓˕ ȋˍ ˝˛ˋ˚ːˡ˓˩ȌǤ ʙ ˛ˋ˒ˏː˖ː Ǽʩ˓˚˦ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǽ ȋ˜Ǥ ͠͠ ˓ ˏˋ˖ːːȌ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˙ˏ˛˙ˌ˘˙˙˚˓˜˦ˍˋː˝ˏː˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˙ː˓˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ː˒˘ˋˢː˘˓˪ǡˋ˝ˋ˕ˑːːˤː˙ˏ˘˙ – ˍ˘˞˝˛˓˪˒˦˕˙ˍ˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːȋǼ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː˙˝˘˙ˣː˘˓ː˜˖˙ˍˋ˕ˏ˛˞ˎ˓˗˜˖˙ˍˋ˗ǽȋ˜Ǥ ͤ͠ȌǤ ʜ˜˝˧ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˘ˋ˜ˢ˓˝˦ˍˋ˩˝ ˞ ˜˖˙ˍˋ ˌ˙˖˧ˣː ˝˓˚˙ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˔ǡ ˢː˗ ˏˍˋ ˓˖˓ ˝˛˓ ȋ˓ˠ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ȌǤ ʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˓˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝ ʛˑǤʢ˓ˢˍ˦ˏː˖˪ː˝˞˜˖˙ˍˋ˜ː˗˧˝˓˚˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˔ǣ˕˙˘ˡː˚˝˞ˋ˖˧˘˙ːǡ˕˙˘˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˙ːǡ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙ːǡ ˋ˟˟ː˕˝˓ˍ˘˙ːǡ ˛ː˟˖ː˕˝˓ˍ˘˙ːǡ ˕˙˖˖˙˕ˋ˝˓ˍ˘˙ː ˓ ˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ː ȋ˜Ǥ 58-ͥ͡Ȍǡˍ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ːˢːˎ˙˞˘ːˎ˙˚˙˖˞ˢˋː˝˜˪ȋˍ˗ː˜˝ː˜˙˜˖˙ˍ˙˗Ȍ˞ˑːˍ˙˜˧˗˓˞ˎ˙˖˧˘˓˕Ǥʛ˙ˌˋˍ˓˗ǡˢ˝˙ˍː˘ˎː˛˜˕˓˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝ʟǤʦː˝ː˘ˋ˒˦ˍˋː˝͢˝˓˚˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˚˛˓ ˨˝˙˗˙ˏ˘˙˓˒˨˝˓ˠ˒˘ˋˢː˘˓˔ȋ˕˙˘˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˙ːȌ˓˗ːː˝ːˤː͠˝˓˚ˋǡˍ˓˝˙ˎːȋˍ˗ː˜˝ː˜˙
˜˖˙ˍ˙˗Ȍ˚˙˖˞ˢˋː˝˜˪͜͝-˞ˎ˙˖˧˘˓˕Ǥʥˏ˘ˋ˕˙ˢː˗ˌ˙˖˧ˣː˞˜˖˙ˍˋ˘ˋ˜ˢ˓˝˦ˍˋː˝˜˪˒˘ˋˢː˘˓˔ǡ˝ː˗˘ˋ˜˝˙˔ˢ˓ˍːː˘ˋ˚˛ˋˣ˓ˍˋː˝˜˪ˍ˦ˍ˙ˏǣ˞˜˖˙ˍˋː˜˝˧˙ˏ˘˙ȋ˓˝˙˖˧˕˙˙ˏ˘˙Ȍ ˒˘ˋˢː˘˓ːǡ ˋ ˍ˜ː ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦ː Ǽ˒˘ˋˢː˘˓˔ǽ – ˨˝˙ ˛ˋ˒˘˙ˍ˓ˏ˘˙˜˝˓ ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˓ ˝˙ˎ˙ ˑː˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦˙ˏ˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˕ˋ˕˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ʟǤʦː˝ːǤʟ˗ː˘˘˙˝ˋ˕ ʟǤ ʦː˝ː ˍ˦ˠ˙ˏ˓˝ ˘ˋ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǣ ˞ ˕ˋˑˏ˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˏ˙˖ˑ˘ˋ ˌ˦˝˧˜ˍ˙˪˟˙˛˗ˋǡˋ˞˕ˋˑˏ˙˔˟˙˛˗˦– ˜ˍ˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːȋʦː˝ːͥͤͥ͝ǡ˜Ǥ͞͞˓ˏˋ˖ːːȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˜˙ˎ˖ˋ˜ː˘˜ʗǤʗǤʪ˟˓˗ˡːˍ˙˔ǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡˢ˝˙Ǽ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːǥ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˚˛ːˏ˗ː˝˙˗˘ː˚˛ː˕˛ˋˤˋ˩ˤ˓ˠ˜˪˘ˋ˞ˢ˘˦ˠ˜˚˙˛˙ˍǽȋ˜Ǥ͠͞ȌǤ ʙ˕ˋ˕˙˔˗ː˛ːǡ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ˨˝˓˜˚˙˛˦˪ˍ˖˪˩˝˜˪˘ˋ˞ˢ˘˦˗˓ǫʛː˖˙ˍ˝˙˗ǡˢ˝˙ː˜˖˓˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˙ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˍːˏ˞˝˜˪ ˜˚˙˛˦ǡ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝˧ ˍ ˝ː˜˘˙˔ ˜ˍ˪˒˓ ˜ ˟˙˛˗˙˔ ˜˖˙ˍˋǡ ˝˙ ˘ˋˏ˙ˏː˖ˋ˝˧ˍ˦ˍ˙ˏǣ˝ˋ˕˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ȋ˚˛ːˏ˗ː˝ǡ˚˙˘˪˝˓ːǡ˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓˕ˋǡ˨˗˙ˡ˓˪˓ˏ˛ǤȌ – ˘ˋ˜˝˙˖˧˕˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ːǡ ˢ˝˙ ˘ː ˗˙ˎ˞˝ ˜˙˙˝˘˙˜˓˝˧˜˪ ˜ ˙ˏ˘˙˔ ˓ ˝˙˔ ˑː ˟˙˛˗˙˔ ȋ˜ ˙ˏ˘˓˗ ˜˖˙ˍ˙˗ȌǤ ʟ˗ː˘˘˙ ˝ˋ˕ ˚˛ːˏ˜˝ˋː˝ ˨˝ˋ ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˝˓˕ˋ ˍ ˚˛ˋ˕˝˓˕ː ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˪˪˒˦˕ˋ˞˛˪ˏ˙ˍ˦ˠˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ˠǡ˞˕˙˝˙˛˦ˠ˘ː˝˘˓˕ˋ˕˙ˎ˙˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕ˋǡ˝ː˗ˌ˙˖ːː – ˗˘˙ˎ˙˞ˎ˙˖˧˘˓˕ˋǡ – ˓˗ːː˝ ˗ː˜˝˙ ˝˙˖˧˕˙ ˙ˏ˘ˋ ˎː˙˗ː˝˛˓ˢː˜˕ˋ˪ ˟˓ˎ˞˛ˋ – ˖˓˘˓˪ǣ Ǽʨ˖˙ˍ˙ – ˓˗ːː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǤ ʨ˚˙˛˦ ˜˛ːˏ˓ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍ ˍːˏ˞˝˜˪ ˚˙˝˙˗˞ǡ ˢ˝˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋ ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝˜˪ ˓˗˓ ˍ˘ː ˜˖˙ˍˋǡ ˕˙ˎˏˋ ˜˖˙ˍ˙ – ˖˓ˣ˧ ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪Ǥ ʡˋ˕˝˙˖˧˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦˚ː˛ːˠ˙ˏ˪˝˘ˋ͞-˙˔˨˝ˋ˚˓˒˞ˢː˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍˋȋ˜˖˙ˍ˙– ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽȌǡ ˝ˋ˕ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕˓ ȋ˓ ˗˘˙ˎ˙˞ˎ˙˖˧˘˓˕˓Ȍ˞ˑː˘ː˝˛ːˌ˞˩˝˜˪ǡ – ˓˜˚˙˛˦˚˛ː˕˛ˋˤˋ˩˝˜˪Ǥ ʞˋ˗ː˝˓˗ǡ ˢ˝˙ ˍ ˨˝˙˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˗˘˙ˎ˙˙ˌ˛ˋ˒˓˓ ȋ˚˛˙˪ˍ˖˪˩ˤː˗˜˪ ˘ˋ ͝˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˓˒˞ˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋȌǡ ˘ː ˕˙˘˝˛˙˖˓˛˞ː˗˙˗ ˜˙ ˜˝˙˛˙˘˦ ˟˙˛˗˦ǡ ˘ː˝ ˘˓ˢːˎ˙ ˚˖˙ˠ˙ˎ˙ǡ ˗˙ˑ˘˙ ˏˋˑː ˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǣ ˢː˗ ˌ˙˖˧ˣːǡ ˝ː˗ ˖˞ˢˣːǤ ʙ ˏˋ˖˧˘ː˔ˣː˗ǡ ˘ˋ 2-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˓˒˞ˢː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ȋˍ ːˏ˓˘˜˝ˍː Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽȌǡ ˕˙ˎˏˋ ˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚˛˓˘ˡ˓˚ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ǡ ˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ ˌ˙˖˧ˣː ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˓ ˚˛˙˓˒ˍː˜˝˓ ˙˝ˌ˙˛˘˞ˑ˘˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋ– ˓˒ˍ˜ːˎ˙˝˙ˎ˙˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋǡ˕˙˝˙˛˦˔˘ˋ˕˙˚˖˪ː˝˜˪˘ˋ͝-˙˗ ˨˝ˋ˚ː˓˒˞ˢː˘˓˪Ǥʙ˚˛˙ˢː˗ǡ˓˘ː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˦˔˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˝˙ˑː˘ː˙˝ˌ˛ˋ˜˦ˍˋː˝˜˪Ǥʥ˘ ˜˙˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˚˛ːˏ˗ː˝ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˦ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˏ˙˖ˑ˘ˋ ˌ˦ ˘ˋ˒˦ˍˋ˝˧˜˪ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˙˔ ȋ˜˛Ǥ ˟˙˘ː˝˓˕ˋǡ ˓˒˞ˢˋ˩ˤˋ˪ ˍ˜ː ˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˓ː ˒ˍ˞˕˙ˍ˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋ ˜˖˙ˍˋ)Ǥ ʧː˖ːˍˋ˘˝˘˦˔ ˑː ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ ˜˙˜˝ˋˍ˓˝ ˚˛ːˏ˗ː˝ ˏ˖˪ ˍ˝˙˛˙˔ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˦ǡ ˕˙˝˙˛˞˩ ˘ˋˏ˙ ˌ˦ ˘ˋ˒˦ˍˋ˝˧ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓ː˔ ȋ˜˛Ǥ ˟˙˘˙˖˙ˎ˓˪). ʥ˜˘˙ˍ˘˙˔ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˓ – ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍ ˘ˋ ͞-˙˗ ˨˝ˋ˚ː ˓˒˞ˢː˘˓˪ – ˨˝˙ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˍ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǣ Ǽ˟˙˛˗ˋ– ˒˘ˋˢː˘˓ːǽˍ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙˗˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˓Ǥʩ˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˗˚˛ːˏ˗ː˝˙˗˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˓ ˜˝ˋ˖˓ ˌ˙˖ːː ˜˖˙ˑ˘˦ː ˜˖˞ˢˋ˓ ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˪ ˟˙˛˗˦ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ ˜˖˙ˍːǣǼ˙ˏ˘ˋ˟˙˛˗ˋ– ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˔ǽȋ˚˙˖˓˜ː˗˓˪ǡ˙˗˙˘˓˗˓˪˓˘ː˕Ǥˏ˛ǤȌǡǼ˗˘˙ˎ˙ ˟˙˛˗– ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢː˘˓ːǽȋ˜˓˘˙˘˓˗˓˪ǡˋ˘˝˙˘˓˗˓˪˓˘ː˕Ǥˏ˛ǤȌǤʛ˖˪˛˪ˏ˙ˍ˦ˠˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ˠ ȋ˓ ˏ˖˪ ˜˙˜˝ˋˍ˓˝ː˖ː˔ ˜˖˙ˍˋ˛ː˔Ȍ ˨˝˓ ˜˖˞ˢˋ˓ ˘ː ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˙ˢː˘˧ ˜˖˙ˑ˘˦˗˓ – ˖ːˎ˕˙ ˚˛ː˙ˏ˙˖ːˍˋ˩˝˜˪Ǥ ʤ˙ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǡ ˛ˋˌ˙˝ˋ˩ˤ˓ː ˍ ˙ˌ˖ˋ˜˝˓ ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˓ǡ ˠ˙˝˪˝˛ˋ˒˙ˌ˛ˋ˝˧˜˪ˍ˨˝˙˗˓˚˙˜˞˝˓ˏː˖ˋ˜ˍː˖˓˜ˍ˙˔˚˛ːˏ˗ː˝˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˓˕˨˝˓˗ ˜˖˞ˢˋ˪˗ ȋ˜˗Ǥ ˛ˋ˒ˏː˖ Ǽʨː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˪ǽ ˍ ˍ˞˒˙ˍ˜˕˓ˠ ˞ˢːˌ˘˓˕ˋˠ ˚˙ ˖ː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˓ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣʦː˝ːͥͤͣ͝ǡʤ˙ˍ˓˕˙ˍͥͤͣ͝ǡʫ˙˗˓˘ˋͥͥ͜͝˓ˏ˛Ǥ ʦ˙ˏ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗Ǽʢː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː˙˝˘˙ˣː˘˓˪ǽ˨˝ˋ˚˛˙ˌ˖ː˗ˋ˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˘˙ ˛ˋ˒˛ˋˌˋ˝˦ˍˋː˝˜˪ ˍ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ – ˍ ͡-˙˔ ˎ˖ˋˍː ȋ˒ˋ˘˓˗ˋ˩ˤː˔ ˚˙˖˙-
ˍ˓˘˞˕˘˓ˎ˓ȌǤʦ˛˓˙ˌ˜˞ˑˏː˘˓˓˚˛˙ˌ˖ː˗˦ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˛˓˗ː˘˪ː˝˘ː˕˙˝˙˛˦ː˘˙ˍ˦ː ˚˙ˏˠ˙ˏ˦ǡ˘˙ˍ˦ː˚˙˘˪˝˓˪Ǥ
͞Ǥʦ˙˖˓˜ː˗˓˪˓˙˗˙˘˓˗˓˪˜˖˙ˍ ʧˋ˒˖˓ˢ˓ː ˓ ˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˞ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓Ǥʦ˙˘˪˝˓˪˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˓˝˙ˑˏː˜˝ˍˋ– ˚˙˘˪˝˓˪˙˝˘˙˜˓˝ː˖˧˘˦ːǡ˝ː˗ˌ˙˖ːːǡː˜˖˓˓ˠ˜˙˙˝˘˙˜˓˝˧˜˙˒˘ˋˢː˘˓ː˗ – ˚˙˘˪˝˓ː˗ ˍː˜˧˗ˋ Ǽ˛ˋ˜˝˪ˑ˓˗˦˗ǽ ȋˍ ˙˝˖˓ˢ˓ː ˙˝ ˟˙˛˗˦ – ˚˙˘˪˝˓˪ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˓ ˏ˓˜˕˛ː˝˘˙ˎ˙ȌǤʦ˙˖˓˜ː˗˓˪ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝˜˪˕ˋ˕˜˖˙ˍ˙˜˛ˋ˒˘˦˗˓˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓Ǥ ʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˑː ˙ˌ˘ˋ˛˞ˑ˓˖˓ǡ ˢ˝˙ ˨˝˓ ˛ˋ˒˘˦ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ːǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˙˚˛ːˏː˖˪˪ǡ ˢ˝˙ ˞ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˚˛˓ ˙ˏ˘˙˔ ˟˙˛˗ː – ˛ˋ˒˘˦ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˝˙ˑː ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˚˙ˏˢː˛˕˓ˍˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˨˝˓ ˛ˋ˒˘˦ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ – ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ːǤʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˓ˣː˝ǣǼʤː˜˗˙˝˛˪˘ˋ˨˝˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ǡ˙˘˓ˍˠ˙ˏ˪˝ˍ˙ˏ˘˙˓˝˙ ˑː ˨˖ː˗ː˘˝ˋ˛˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ ȋ˜Ǥͥ͝͝ȌǢ ˓ ˏˋ˖ːːǣ Ǽǥ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˏː˛˓ˍˋ˝˦ ˍ˘˞˝˛˓ ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˗˙˝˓ˍ˓˛˙ˍˋ˘˦ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˗ ˓˘ˍˋ˛˓ˋ˘˝˙˗Ǥ ʙ˦ˍ˙ˏ˓˗˙˜˝˧ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˏː˛˓ˍˋ˝˙ˍ ˓˒ ˚˛ːˏˣː˜˝ˍ˞˩ˤːˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˏ˙˕ˋ˒ˋ˝ː˖˧˜˝ˍ˙˗˙˛ˎˋ˘˓ˢː˜˕˙ˎ˙ːˏ˓˘˜˝ˍˋ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǽȋ˜Ǥ͜͝͞ȌǤ ʮ˝˙ˌ˦Ǽ˜ˎ˖ˋˏ˓˝˧ǽ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ːȋ˚˙˖˓˜ː˗˓˪– ˨˝˙˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ː˚˙ ˒˘ˋˢː˘˓˩ ˜˖˙ˍˋǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ː ˚˙ ˒˘ˋˢː˘˓˩Ȍǡ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˍˍː˖˓ ˚˙˘˪˝˓ː Ǽˍˋ˛˓ˋ˘˝˦˒˘ˋˢː˘˓˪ǽǤʴǤʢːˏˍˋ˓˚˓ˣː˝ǣǼǥˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˔ˍ˒ˋ˓˗˙˜ˍ˪˒ˋ˘˘˙˜˝˓ ˖ː˕˜˓˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˍˋ˛˓ˋ˘˝˙ˍǡ ˗˦ ˎ˙ˍ˙˛˓˗ ˙ ːˏ˓˘˙˗ ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙˗ ˜˖˙ˍːǽȋ˜Ǥ͝͝͝ȌǤʤ˙ˍˋ˛˓ˋ˘˝˘ːˍ˙˜˜˝ˋ˘ˋˍ˖˓ˍˋː˝˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙˜˝˧ǡˋǡ˘ˋ˚˛˙˝˓ˍǡ˚˙ˏˢː˛˕˓ˍˋː˝ ˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʙ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˗ ˜˖˙ˍˋ˛ː ˢ˓˝ˋː˗ǣ Ǽʦ˙ˏ ˍˋ˛˓ˋ˘˝ˋ˗˓ ˚˙˘˓˗ˋ˩˝˜˪ ˛ˋ˒˘˦ː ˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓˪ ˙ˏ˘˙˔ ˓ ˝˙˔ ˑː ˜˞ˤ˘˙˜˝˓ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ˍ˓ˏ˙˓˒˗ː˘ː˘˓ː˙ˏ˘˙˔˓˝˙˔ˑːːˏ˓˘˓ˡ˦ǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˚˛˓ˍ˜ːˠ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ˠ˙˜˝ˋː˝˜˪ ˜ˋ˗ˋ ˜˙ˌ˙˔ǽ ȋʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔ ˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ͥͥ͜͝ǡ ˜Ǥ ͤ͜ȌǤ ʙ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ː ˍ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕ː ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˞ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍ ˜˙ˠ˛ˋ˘˪ː˝˜˪ǣ ˚˙˖˓˜ː˗˓˪– ˨˝˙˛ˋ˒˘˦ː˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ː˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʞ˘ˋˢː˘˓˪ˍ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ːǡ˕ˋ˕˨˝˙˓ˏ˙˖ˑ˘˙ˌ˦˝˧ˍ ˜ˋ˗˙˗˘ˋˢˋ˖ː˓˒˞ˢː˘˓˪˚˙˖˓˜ː˗˓˓ǡ˜˗Ǥ˙˚˓˜ˋ˘˓˪˚˙˖˓˜ː˗˓˓ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ȋ˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔˝ː˒˓˜ȌǤʤ˙˒ˋ˝ː˗˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦˙ˌ˘ˋ˛˞ˑ˓ˍˋ˩˝˞˚˙˖˓˜ː˗˓˓˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˪ˠȋ˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ˋ˘˝˓˝ː˒˓˜ȌǤʴ˝˙˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ː˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖˓ˍˋː˝ˏˋ˖˧˘ː˔ˣːː ˛ˋ˒ˍ˓˝˓ː˚˙˘˪˝˓˪ȋ˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔˜˓˘˝ː˒ȌǤ ʦ˙˖˓˜ː˗˓˪ǡ˕ˋ˕˙ˌ˖ˋ˜˝˧˪˒˦˕ˋǡ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ˍˋ˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙˝ˋ˕˙ˍˋȋ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ˍˋ˪Ȍ˓˙ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘ˋ˪ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˜˝˧ǡ˕˙˝˙˛˞˩˙˝˛ˋˑˋː˝˪˒˦˕ǤʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍː˛˘˙ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʞˋ˕˙˘˙˗ː˛˘˙˜˝˓ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙˜˝˓ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˪˒˦˕˙ˍ˦˗ ˙˝˙ˌ˛ˋˑː˘˓ː˗ ȋǼ˙˪˒˦˕˙ˍ˖ː˘˓ː˗ǽȌ ˚˛˙ˡː˜˜˙ˍ ˚˙˒˘ˋ˘˓˪ ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ˕˙˖˖ː˕˝˓ˍ˘˦˗ˢː˖˙ˍːˢː˜˕˓˗˜˙˒˘ˋ˘˓ː˗ǽȋ˜Ǥ͝͝͝ȌǤʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǡ˓˒˞ˢˋ˩ˤ˓ː˚˙˖˓˜ː˗˓˩ǡ ˝˙ˑː˚˙˨˝˙˗˞˟˙˛˗˞˖˓˛˞˩˝˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ˍ˦ː˚˙˘˪˝˓˪ǡ˓˘ˋˏ˙ǡˢ˝˙ˌ˦˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˚˛˓˨˝˙˗˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˖˓˘ː˟˙˛˗ˋ˖˧˘˞˩ǡˋˏ˓ˋ˖ː˕˝˓ˢː˜˕˞˩˖˙ˎ˓˕˞˚˙˒˘ˋ˘˓˪ǡ˝ˋ˕ ˕ˋ˕ˋ˜˓˗˗ː˝˛˓˪ȋ˓˜˓˗˗ː˝˛˓˪Ȍ˜˖˙ˍˋ– ˨˝˙˘ːˢˋ˜˝˘˦˔˜˖˞ˢˋ˔ˍ˪˒˦˕ːǡˎˏː˗˙ˑ˘˙ ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢ˓˝˧˜˪˟˙˛˗ˋ˖˧˘˙˔˖˙ˎ˓˕˙˔ǡˋ˚˛˓˘ˡ˓˚˓ˋ˖˧˘˙ːȋ˟˞˘ˏˋ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙ːȌ˪ˍ˖ː˘˓ː˪˒˦˕ˋǡ˝˛ːˌ˞˩ˤːːˏ˓ˋ˖ː˕˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙˚˙ˏˠ˙ˏˋǤ
ʡ˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙˓˕ˋˢː˜˝ˍ˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˞˚˙˖˓˜ː˗˓˓Ǥʮ˝˙˝ˋ˕˙ː˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍ˓ˢ˝˙˝ˋ˕˙ː˕ˋˢː˜˝ˍ˙˞˒˘ˋˢː˘˓˪ǫʶˍ˘˙ǡˢ˝˙˙˝˘˙ˣː˘˓ː˚˙˘˪˝˓˔Ǽ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙– ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǽ˕ˋ˕˓˙˝˘˙ˣː˘˓˔˚˙˘˪˝˓˔Ǽ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː– ˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ǽ – ˚˙˘˪˝˓˪˙˝˘˙˜˓˝ː˖˧˘˦ːǣ˓ˠ˘ˋˏ˙˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˝˧ˍ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓ ˏ˛˞ˎ˜ˏ˛˞ˎ˙˗Ǥ ʥ˝˘˙ˣː˘˓ː Ǽ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙ – ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǽ ˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝ ˚˛˙˓˒ˍː˜˝˓ ˙ˌ˙ˌˤː˘˓ː ˞ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓Ǥ ʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˍ˜ːˎˏˋǡ ˕˙ˎˏˋ ˙˚˓˜˦ˍˋ˩˝ ˚˙˖˓˜ː˗˓˩ǡ ˞˕ˋ˒˦ˍˋ˩˝ ˝˙˖˧˕˙ ˘ˋ˕˙˘˕˛ː˝˘˦ː˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˓˝˙ˑˏː˜˝ˍˋˍ˒˘ˋˢː˘˓˓– ˍ˚˛˙ˢː˗ǡ˝˙ˢ˘˙˝ˋ˕ˑːǡ˕ˋ˕ ˓ ˜˙˜˝ˋˍ˓˝ː˖˓ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛ː˔ǡ ˗ːˑˏ˞ ˝ː˗ ˕ˋ˕ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˗˙ˎ˖˓ ˌ˦ ˚˙˔˝˓ ˏˋ˖˧ˣː ˍ ˓˒˞ˢː˘˓˓ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ – ˍ ˙ˌ˙ˌˤː˘˓˓ ˒˘ˋˢː˘˓˔Ǥ ʩˋ˕ǡ ː˜˖˓ ˙˝ˍ˖ːˢ˧˜˪ ˙˝ ˕˙˘˕˛ː˝˘˦ˠ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˋˎ˛˪˒˧ ȋ˚˛˓˗ː˛ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓Ȍǣ͝ȌǼˎ˛˪˒˧ǽǡ͞Ȍ Ǽ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ ˎ˛˪˒˧ǽǡ ͟Ȍ Ǽ˗ː˜˝˙ ˖ːˢːˌ˘˙˔ ˎ˛˪˒˓ǽǡ – ˝˙ǡ ˜ ˙˚˙˛˙˔ ˘ˋ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ǡ ˋ ˓˗ː˘˘˙ǣ ͝Ȍ Ǽˎ˛˪˒˧ǽ ȋ͝ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝Ȍǡ ͞Ȍ Ǽˎ˛˪˒˧φ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ǽȋ͞˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˋȌǡ͟ȌǼ˗ː˜˝˙φ˖ːˢːˌ˘˙˔φˎ˛˪˒˓ǽȋ͟˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˋȌǡ – ˗˙ˑ˘˙˨˝˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ˍ˦˛ˋ˒˓˝˧˕ˋ˕˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦ːˍ˘˞˝˛˓ ˙ˏ˘˙ˎ˙˓ ˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋȋ˙ˏ˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ȌǤʙ˝ˋ˕˙˗˜˖˞ˢˋː˚˙˘˪˝˓ːǼ˛ˋ˒˘˦ː˒˘ˋˢː˘˓˪ǽ ˚˛˓˙ˌ˛ː˝ˋ˩˝ ˍ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː ˏˍˋ ˜˗˦˜˖ˋǣ ͝Ȍ ˛ˋ˒˘˦ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ – ˚˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˞ǡ ͞Ȍ ˛ˋ˒˘˦ː˒˘ˋˢː˘˓˪– ˚˙˕ˋˢː˜˝ˍ˞Ǥʪ˚˙˖˓˜ː˗˓˓˒˘ˋˢː˘˓˪– ˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋȋ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢː˘˓ːȌǤʟˍ˝ˋ˕˙˗˜˖˞ˢˋː˘ː˖˧˒˪˞˝ˍː˛ˑˏˋ˝˧ǡˢ˝˙ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛˞˜˖˙ˍˋ ˎ˛˪˒˧ Ǽ˚˛˙˜˝˙ˎ˛˪˒˧ǽ – ˨˝˙˙ˏ˘˙˒˘ˋˢː˘˓ːǡˋǼ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ˎ˛˪˒˧ǽ – ˨˝˙ˍ˝˙˛˙ː˒˘ˋˢː˘˓ː˓˝ǤˏǤʜ˜˖˓ˑːˍ˜ː-˝ˋ˕˓˝ˋ˕˞˝ˍː˛ˑˏˋ˝˧ǡ˝˙˘ˋˏ˙˚˛ːˏ˞˚˛ːˑˏˋ˝˧ǡˢ˝˙˨˝˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ǡˋ˘ː˕ˋˢː˜˝ˍː˘˘˙˛ˋ˒˘˦ː˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʙ˙˒˗˙ˑ˘˦ ˝˛˓ ˍ˓ˏˋ ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˔ ȋ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˕ˋˢː˜˝ˍˋȌ ˚˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˞ǣ͝Ȍ˞˙ˏ˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋˌ˙˖˧ˣːǡˢː˗˞ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ȋ˜˗Ǥˍ˦ˣː˞ ˜˖˙ˍˋˎ˛˪˒˧ǣǼˎ˛˪˒˧ǽϏǼ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ˎ˛˪˒˧ǽȌǡ͞Ȍ˞˙ˏ˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ȋˏˋ˘˘˙ˎ˙˕ˋˢː˜˝ˍˋȌ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˗ː˘˧ˣːǡˢː˗˞ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ȋ˜˗Ǥ˞˜˖˙ˍˋˎ˛˪˒˧ǣǼˎ˛˪˒˧ǽώǼ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ ˎ˛˪˒˧ǽȌǡ ͟Ȍ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˚˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˞ ˙ˏ˓˘ˋ˕˙ˍ˦ ȋ˜˗Ǥ ˞ ˜˖˙ˍˋ ˜˝˙˖ǣ Ǽ˙˚ː˛ˋˡ˓˙˘˘˦˔ ˜˝˙˖ǽǡ Ǽ˜˝˙˖ ˞ ˜˝ˋ˘˕ˋǽȌǤ ʛ˖˪ ˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˙ˑ˘˙˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧˜˝˛ː˖˕˞ǡˋˏ˖˪˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˘ː˓˒˗ː˘ː˘˓˪– ˒ˋ˚˪˝˞˩Ǥ ʙ ˜ˍ˪˒˓ ˜ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦˗ ˓˒˗ː˘ː˘˓ː˗ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˓˜˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪ ˓ ˏ˛˞ˎˋ˪ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˪ǣ͝Ȍˍ˙ˏ˘˙˗˜˖˞ˢˋː˒˘ˋˢː˘˓ːǼ˞˜˓˖˓ˍˋː˝˜˪ǽȋ˓˗ːː˝˗ː˜˝˙˞˜˓˖ː˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍǡ ͞Ȍ ˍ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˜˖˞ˢˋː ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǽ˙˜˖ˋˌːˍˋː˝ǽ ȋ˓˗ːː˝ ˗ː˜˝˙ ˙˜˖ˋˌ˖ː˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍǡ ͟Ȍ ˍ ˝˛ː˝˧ː˗ ˜˖˞ˢˋː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ ˘ː ˓˒˗ː˘˪ː˝˜˪ ȋ˜˗Ǥ Székely ͣ͜͜͞ȌǤ ʡˋˑˏ˙ː ˙ˢː˛ːˏ˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˍ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ ˍ˕˖˩ˢˋː˝ ˍ ˜ːˌ˪ ˜ˋ˗˙ː ˚ː˛ˍ˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǡ ˘˙ ˗˙ˑː˝ ˍ˕˖˩ˢˋ˝˧ ˝ˋ˕ˑː ˓ ˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙ ˚˛ːˏˣː˜˝ˍ˞˩ˤːː ˒˘ˋˢː˘˓ːǡ ˜˗Ǥ ˍ˦ˣː ˜˖˙ˍ˙ ˎ˛˪˒˧ǣ Ǽˎ˛˪˒˧ǽ Ϗ Ǽ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ ˎ˛˪˒˧ǽ Ϗ Ǽ˗ː˜˝˙ ˖ːˢːˌ˘˙˔ ˎ˛˪˒˓ǽǤ ʙ˜ː ˨˝˓ ˚˛˙ˡː˜˜˦ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ ˚˙˜˖ːˏ˞˩ˤ˓ˠ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˒˘ˋˢː˘˓˔ ˙˚˓˜ˋ˖ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ȋ˜Ǥ͝͝͝-͟͝͝ȌǤʦ˙˖ˋˎˋː˗ǡˢ˝˙ˍ˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎː˙˘˚˙ˏ˙ˣː˖˕ ˏ˓ˋ˖ː˕˝˓˕ː ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˓ ˕ˋˢː˜˝ˍˋ ˍ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˌ˖˓ˑːǡ ˢː˗ ˕˝˙-˖˓ˌ˙ ˓˒ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǡ ʙ ˢˋ˜˝˘˙˜˝˓ǡ ˚˛˓ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕ː ˜˚˙˜˙ˌ˙ˍ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ ˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˘˙ˎ˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ˢˋ˜˝˙˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝Ǽ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˞˩ǽ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˩ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ ˎ˙ˍ˙˛˓˝ǡ ˢ˝˙ ˚˛˓ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˓ ˍ˝˙˛˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˗ː˝˙˘˓˗˓˓ ˨˝˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǽ˛ˋ˜ˣ˓˛˪ː˝˜˪ǽǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˎ˛˞ˣˋ – Ǽˏː˛ːˍ˙ǽ Ϗ Ǽ˚˖˙ˏ˨˝˙ˎ˙ˏː˛ːˍˋǽǡ – ˍ˝˙ˍ˛ː˗˪˕ˋ˕˚˛˓˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˓ˍ˝˙˛˙ˎ˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː˗ː˝ˋ˟˙˛˦ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǼ˘ː ˛ˋ˜ˣ˓˛˪ː˝˜˪ǽǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˒ˍː˒ˏˋ –
Ǽ˘ˋ˘ːˌːǽǡǼˢː˖˙ˍː˕-˒˘ˋ˗ː˘˓˝˙˜˝˧ǽǤʡˋ˕˕ˋˑː˝˜˪ǡ˓ˍ˙ˍ˝˙˛˙˗˜˖˞ˢˋː˓˗ːː˝˗ː˜˝˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː Ǽ˛ˋ˜ˣ˓˛ː˘˓ːǽ ȋ˞ˍː˖˓ˢː˘˓ːȌ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˍːˏ˧ǡ ˕ˋ˕ ˎ˙ˍ˙˛˓˖˙˜˧ ˍ˦ˣːǡ ˍ˝˙˛˙˜˝ː˚ː˘˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˙ˌ˪˒ˋ˝ː˖˧˘˙ ˍ˕˖˩ˢˋː˝ ˍ ˜ːˌ˪ ˜ˋ˗˙ː ˚ː˛ˍ˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǤʛ˛˞ˎ˙ːˏː˖˙ǡˢ˝˙ˍ˜˖˞ˢˋː˗ː˝ˋ˟˙˛˓ˢː˜˕˙ˎ˙˚ː˛ː˘˙˜ˋȋ˕˜˝ˋ˝˓ǡǼ˚ː˛ː˘˙˜ǽ˓ ˙˒˘ˋˢˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˓˜ˠ˙ˏ˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˍ˙ˣ˖˙ ˍ ˜˙˜˝ˋˍ ˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍ ˓ ˘ː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˝˙˖˧˙ˢːˍ˓ˏ˘˦˗ǡ˕ˋ˕˚˛˓˗ː˝˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˚ː˛ː˘˙˜ː˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʡ˚˙˘˪˝˓˩˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˋˍ˚˙˖˓˜ː˗˓˓˚˙ˏˠ˙ˏ˓˝ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˓ ˝˙ˎˏˋǡ ˕˙ˎˏˋ ˚˛˓ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕ː ˙˝˘˙ˣː˘˓˔ ˗ːˑˏ˞ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦˗˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓ǡ ˘ˋ˒˦ˍˋ˪ ˨˝˓ ˙˝˘˙ˣː˘˓˪ Ǽˏː˛˓ˍˋˡ˓ː˔ǽǡ ˍ˦ˏː˖˪ː˝ ˚˙˘˪˝˓˪ǣ͝ȌǼ˛ˋˏ˓ˋ˖˧˘ˋ˪ǽˏː˛˓ˍˋˡ˓˪ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ˜˝˙˖ – Ǽ˗ːˌː˖˧ǽϏǼ˜˝˙˖˙˚ː˛ˋˡ˓˙˘˘˦˔ǽǡ Ǽ˜˝˙˖ ˞ ˜˝ˋ˘˕ˋǽǡ ˎˏː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˞ˍː˖˓ˢ˓ˍˋː˝˜˪ ˍ˜˪˕˓˔ ˛ˋ˒ ˘ˋ ͝ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔˕˙˗˚˙˘ː˘˝ǡ˘˙– ˝˙˖˧˕˙˚˙˙˝˘˙ˣː˘˓˩˕˜ˋ˗˙˗˞˚ː˛ˍ˙˗˞˒˘ˋˢː˘˓˩Ǣ͞ȌǼˡː˚˙ˢːˢ˘ˋ˪ǽ ˏː˛˓ˍˋˡ˓˪ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˎ˛˪˒˧ – Ǽˎ˛˪˒˧ǽ Ϗ Ǽ˖ːˢːˌ˘ˋ˪ ˎ˛˪˒˧ǽ Ϗ Ǽ˗ː˜˝˙ ˖ːˢːˌ˘˙˔ ˎ˛˪˒˓ǽǡ – ˎˏː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˞ˍː˖˓ˢ˓ˍˋː˝˜˪ ˍ˜˪˕˓˔ ˛ˋ˒ ˘ˋ ͝ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝ – ˚˙ ˙˝˘˙ˣː˘˓˩ ˕ ˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙ ˚˛ːˏˣː˜˝ˍ˞˩ˤː˗˞ ˒˘ˋˢː˘˓˩Ǣ ͟Ȍ Ǽ˛ˋˏ˓ˋ˖˧˘˙-ˡː˚˙ˢːˢ˘ˋ˪ǽ ˏː˛˓ˍˋˡ˓˪ǡ ˎˏː ˙ˌ˥ːˏ˓˘˪˩˝˜˪ ˍ˗ː˜˝ː ˓ ˝˙ǡ ˓ ˏ˛˞ˎ˙ː ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓ː˒˘ˋˢː˘˓˔ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ˒ː˗˖˪ – Ǽˍːˤː˜˝ˍ˙ǽϏ͞ȌǼ˚˙ˢˍˋǽϏ͟ȌǼ˝ː˛˛˓˝˙˛˓˪ǽǡ ͠Ȍ Ǽ˜˝˛ˋ˘ˋǽǡ ͡Ȍ Ǽ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˙˜˝˧ǽ ˓ ˝ǤˏǤ ȋ˜Ǥ ͢͝͞-͟͝͝Ȍǡ ˎˏː ˍ˘ˋˢˋ˖ː ˓ˏː˝ ˡː˚˙ˢ˕ˋ ȋ͞-˙ː ˓ ͟-ː ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍǡ ˋ ˒ˋ˝ː˗ – ˛ˋˏ˓ˋ˖˧˘˙˜˝˧ ȋ͠-˙ː ˓ ͡-˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːȌ – ˚˙ ˙˝˘˙ˣː˘˓˩˕͝-˙˗˞˒˘ˋˢː˘˓˩Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː ˞ˍː˖˓ˢː˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝ Ǽ˖˓˘˓ː˔˙˝˕˙˘˕˛ː˝˘˙ˎ˙˕ˋˌ˜˝˛ˋ˕˝˘˙˗˞ǽȋ˜Ǥͣ͝͞Ȍǣ˝ˋ˗ǡˎˏː˒˘ˋˢː˘˓˪ˌ˙˖˧ˣːǡ˝ˋ˗ ˙˘˙ǡ˚˙˗˘ː˘˓˩ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡˋˌ˜˝˛ˋ˕˝˘ːːǡ˜˛Ǥ˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍˋ˜˝˙˖ǣǼ˜˝˙˖-˗ːˌː˖˧ǽ ϏǼ˙˚ː˛ˋˡ˓˙˘˘˦˔˜˝˙˖ǽȋˍ˝˙˛˙ː˒˘ˋˢː˘˓ːǼˋˌ˜˝˛ˋ˕˝˘ːːǽ˚ː˛ˍ˙ˎ˙ȌǤʤ˙˘ː˙ˌ˜˝˙˓˝ ˖˓ ˏː˖˙ ˘ˋ˙ˌ˙˛˙˝ǣ Ǽˍ˙˜ˠ˙ˑˏː˘˓ː ˙˝ ˋˌ˜˝˛ˋ˕˝˘˙ˎ˙ ˕ ˕˙˘˕˛ː˝˘˙˗˞ǽǫ ʡ˙˘˕˛ː˝˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǡ ˝ǤːǤ ˘˙ˍ˙ː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˝˙ˎˏˋǡ ˕˙ˎˏˋ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˓˒˗ː˘ː˘˓˪˘ˋˌ˓˛ˋː˝˜˪ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙˗˘˙ˎ˙– ˏ˙˜˝˓ˎˋː˝˜˪˗ː˛ˋ ˍˏˋ˘˘˙˗˕ˋˢː˜˝ˍːȋ˒˘ˋˢː˘˓˓Ȍ˓˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˜˕ˋˢ˙˕˕˘˙ˍ˙˗˞˕ˋˢː˜˝ˍ˞ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓ǣ˘ˋ˗ː˜˝ː˚˙˖˓˜ː˗˓˓˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˙˗˙˘˓˗˓˪Ǥ ʦː˛ːˠ˙ˏ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋˍ˕ˋˢː˜˝ˍ˙˞˚˙˖˓˜ː˗˓˓ǣ˙˗˙˘˓˗˓˪Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ˍ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː ˠ˙˛˙ˣ˙ ˓˖˖˩˜˝˛˓˛˞ː˝ ˚ː˛ːˠ˙ˏ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ ˘˙ˍ˙ː ːˎ˙ ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ȋ˘ː ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˪ ˜ˋ˗˓ˠ ˚˙˘˪˝˓˔ Ǽ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙– ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǽȌ ˘ˋ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ː ˚ː˛ːˠ˙ˏˋ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ˍ˙˗˙˘˓˗˓˩Ǥʧˋ˒˖˓ˢ˓˪ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˞˚˙˖˓˜ː˗˓˓˘ˋ˜˝˙˖˧˕˙˛ˋ˜ˠ˙ˏ˪˝˜˪ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ǡˢ˝˙˞˒˘ˋˢː˘˓˪˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘˙ˍ˙ː˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǡ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖˓ˍˋ˩ˤːː˚˙˪ˍ˖ː˘˓ː˘˙ˍ˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǤʴ˝˙˘˙ˍ˙ː˜˖˙ˍ˙˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘ː˜˗˙˝˛˪˘ˋ˝˙ǡˢ˝˙ːˎ˙˟˙˛˗ˋ ˙˜˝ˋː˝˜˪ ˜˝ˋ˛˙˔ǣ ˝ˋ˕˓ː ˏˍˋ ˜˖˙ˍˋ ˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪ ˙˗˙˘˓˗ˋ˗˓Ǥ ʧˋ˒˞˗ːː˝˜˪ǡ ˛˪ˏ˙ˍ˙˔ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔˝˙ˑːǡ˘ˋ˙˜˘˙ˍː˓˘˝˞˓˝˓ˍ˘˙ˎ˙˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˛ˋ˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓ǡ˜˚˙˜˙ˌː˘ˍ˜˖˞ˢˋː˙˗˙˘˓˗˓˓˒ˋ˕˖˩ˢˋ˝˧ǡˢ˝˙˚ː˛ːˏ˘˓˗˘ː˙ˏ˘˙ ˜˖˙ˍ˙ǡˋˏˍˋǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʥ˗˙˘˓˗˓˪ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝˜˪ ˚˙˖˘˦˗ ˜˙ˍ˚ˋˏː˘˓ː˗ ˍ˘ːˣ˘ː˔ ˟˙˛˗˦ ˓ ˚˙˖˘˦˗ ˛ˋ˜ˠ˙ˑˏː˘˓ː˗ ȋ˘ː˜˙ˍ˗ː˜˝˓˗˙˜˝˧˩Ȍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓˪ ˖ː˕˜ː˗ǥ ʥ˗˙˘˓˗˓˪ ˘ː˛ːˏ˕˙ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˙˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˔ ˏ˓ˍː˛ˎː˘ˡ˓˓ǥˍ˛ˋ˗˕ˋˠ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˔˜˝˛˞˕˝˞˛˦˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǽȋ˜Ǥ͞͝͠ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝ ˚˛˓˗ː˛˦ǡ ˕˙ˎˏˋ ˝˛˞ˏ˘˙ ˚˛˙ˍː˜˝˓ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˞ ˗ːˑˏ˞ ˚˙˖˓˜ː-
˗˓ː˔ ˓ ˙˗˙˘˓˗˓ː˔ǡ ˓˘ˋˢː ˎ˙ˍ˙˛˪ – ˝˛˞ˏ˘˙ ˒ˋ˛ːˎ˓˜˝˛˓˛˙ˍˋ˝˧ ˗˙˗ː˘˝ ˚ː˛ːˠ˙ˏˋ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋˍ˕ˋˢː˜˝ˍ˙Ǥʧˋ˒˖˓ˢ˓˔ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˘ˋˌ˛ˋ˖˙˜˧˞ˑː˗˘˙ˎ˙ǡ˘˙˕ˋˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˜˕ˋˢ˕ˋːˤː˘ː˚˛˙˓˒˙ˣ˖˙Ǥʦ˛˓˗ː˛ǡ˕˙˝˙˛˦˔˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǣˢ˓˘˓˝˧ – ͝Ȍ Ǽ˛ː˗˙˘˝˓˛˙ˍˋ˝˧ǽǡ ͞Ȍ Ǽˏː˖ˋ˝˧ ˙˜˝˛˦˗ ȋ˕ˋ˛ˋ˘ˏˋˣȌǽǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˜ˢ˓˝ˋː˝ǡ ˢ˝˙ǡ ˍ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓ː ˘ˋ˖˓ˢ˓˪ ˙ˌˤːˎ˙ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˋ ˞ ˨˝˓ˠ ˏˍ˞ˠ ˒˘ˋˢː˘˓˔ ȋǼ˛ː˗˙˘˝˓˛˙ˍˋ˝˧ǽǡ Ǽˏː˖ˋ˝˧ ˍ˘˙ˍ˧ ˚˛˓ˎ˙ˏ˘˦˗ǽȌ ˨˝˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖ːˏ˞ː˝ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋǡ˜˙˒ˏˋ˩ˤ˓˗˓˙ˏ˘˙˜˖˙ˍ˙– ˜˚˙˖˓˜ː˗˓ː˔Ǥ ʟ˘˙ːˏː˖˙ – ˝˛ː˝˧ː˒˘ˋˢː˘˓ː˞˝˙˔ˑː˟˙˛˗˦ǣ͟ȌǼˏː˖ˋ˝˧ˢ˝˙-˝˙˚˖˙ˠ˙ːȋˢ˓˘˓˝˧ ˚˛ː˚˪˝˜˝ˍ˓ːȌǽǤ ʡ˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˍ ˨˝˙˗ ˚˙˜˖ːˏ˘ː˗ ˜˖˞ˢˋː ˘ˋˌ˛ˋ˖˙˜˧˞ˑː˜˝˙˖˧˕˙ǡˢ˝˙˒˘ˋˢː˘˓ː ˚ː˛ːˣ˖˙ˍ˘˙ˍ˙ː˕ˋˢː˜˝ˍ˙Ǥʦː˛ːˏ˘ˋ˗˓ȋ˚˓ˣː˝ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓Ȍ – ˞ˑː˘˙ˍ˙ː˜˖˙ˍ˙ǡ˘ː˜˗˙˝˛˪˘ˋ˝˙ǡˢ˝˙˟˙˛˗ˋ˙˜˝ˋ˖ˋ˜˧˜˝ˋ˛˙˔Ǥ ʞˋ˗ː˝˓˗ǡ ˢ˝˙ ˍ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˎ˛ˋ˘˓ˡˋ ˗ːˑˏ˞ ˚˙˖˓˜ː˗˓ː˔ ˓ ˙˗˙˘˓˗˓ː˔˚˛˙ˍ˙ˏ˓˝˜˪˘ː˙ˏ˓˘ˋ˕˙ˍ˙Ǥʩˋ˕ǡˍ˦ˣːʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˜ˢ˓˝ˋː˝ǡˢ˝˙˞˜˖˙ˍˋ ˢ˓˘˓˝˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǣ ͝Ȍ Ǽ˛ː˗˙˘˝˓˛˙ˍˋ˝˧ǽ Ϗ ͞Ȍ Ǽ˛ː˗˙˘˝˓˛˙ˍˋ˝˧ – ˏː˖ˋ˝˧ ˙˜˝˛˦˗ǽǡ – ˙ˌ˛ˋ˒˞˩˝ ˚˙˖˓˜ː˗˓˩ǡ ˝ˋ˕ ˕ˋ˕ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˗ːˑˏ˞ ˨˝˓˗˓ ˏˍ˞˗˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓ǡ ˚˙ ːˎ˙˗˘ː˘˓˩ǡ ˘ː ˘ˋˌ˛ˋ˖˙˜˧˜˝˙˖˧˕˙ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˚˙˪ˍ˓˝˧˜˪ ˘˙ˍ˙˗˞ ˕ˋˢː˜˝ˍ˞Ǥʙ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ˝ˋ˕˓˗ː˘˘˙˓˙˚˓˜˦ˍˋ˩˝˜˪˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓˪ ȋ˙ˏ˘˙ˎ˙˕ˋˢː˜˝ˍˋȌ– ˕ˋ˕˚˙˖˓˜ː˗˓˪Ǥʥˏ˘ˋ˕˙ˍˏ˛˞ˎ˓ˠ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ˚˙ˏˋ˩˝˜˪ ˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓˪˕ˋ˕˙˗˙˘˓˗˓˪– ˕ˋ˕˒˘ˋˢː˘˓˪˛ˋ˒˘˙ˎ˙˕ˋˢː˜˝ˍˋǡ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖˓ˍˋ˩ˤːˎ˙ ˚˙˪ˍ˖ː˘˓ː ˏˍ˞ˠ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˖˙ˍǤ ʥˌ˥˪˜˘˪˩˝˜˪ ˨˝˓ ˛ˋ˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ ˍ ˚˛˙ˍːˏː˘˓˓ ˎ˛ˋ˘˓ˡ˦˗ːˑˏ˞˚˙˖˓˜ː˗˓ː˔˓˙˗˙˘˓˗˓ː˔ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ˝ː˗ǡˢ˝˙ǡˍ˙˝˖˓ˢ˓ː ˙˝ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˙˔ ˟˙˛˗˦ǡ ˒˘ˋˢː˘˓ː – ˓ˏːˋ˖˧˘˙ǣ ˙˘˙ ˗˙ˑː˝ ˢ˖ː˘˓˝˧˜˪ ˍ ˖˩ˌ˙˗ ˗ː˜˝ː˘ˋ˖˩ˌ˙ːˢ˓˜˖˙ˢˋ˜˝ː˔Ǥʛ˖˪˕ˋˑˏ˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˚˛˓ˠ˙ˏ˓˝˜˪˓˜˕ˋ˝˧˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞˩ˤ˞˩ ˟˙˛˗˞– ˍˏ˙˚˙˖˘ː˘˓ː˕˝˙˔˟˙˛˗ːǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˙ˌ˥ːˏ˓˘˪ː˝ˍ˜ː˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʞ˘ˋˢː˘˓˪ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ ˏ˙˖ˑ˘˦ ˛ˋ˜ˠ˙ˏ˓˝˧˜˪ ˙ˢː˘˧ ˜˓˖˧˘˙ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˌ˦˝˧ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˘˦˗˓ ˕ˋ˕ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˙ˎ˙ ˕ˋˢː˜˝ˍˋ – ˕ˋ˕ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˖˙ˍǡ ˘ː˜˗˙˝˛˪˘ˋ˝˙ǡˢ˝˙˘˙ˍ˙˔˟˙˛˗˦˘ː˚˙˪ˍ˓˖˙˜˧Ǥ ʙ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓ː ˝˙ˑˏː˜˝ˍˋ ˟˙˛˗˦ ˍ ˋ˖˟ˋˍ˓˝˘˦ˠ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˙˗˙˘˓˗˦ ˛ˋ˜˚˙˖ˋˎˋ˩˝˜˪˜˛ˋ˒˞ˑː˚˙˜˖ː˚˙˖˓˜ː˗˓˓ǡ˜ˍ˓ˏː˝ː˖˧˜˝ˍ˞˪ǡˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪˨˝˙˗˞ǡːˤː ˛ˋ˒ ˙ ˚ː˛ːˠ˙ˏː ˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˍ ˙˗˙˘˓˗˓˩Ǥ ʥˌ˛ˋ˒˞ː˝˜˪ ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ ˛˪ˏ ȋˌ˖˙˕Ȍ ˜˖˙ˍǡ ˙˜˘˙ˍ˦ˍˋ˩ˤ˓˔˜˪ ˘ˋ ˙ˌˤ˘˙˜˝˓ ˟˙˛˗˦ ˜˖˙ˍˋǤ ʦ˛˓˗ː˛ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ȋˍ˘ˋˣː˔˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋˡ˓˓Ȍǣʣ˓˛͝ǣ͝ȌǼˍ˜ː˖ː˘˘ˋ˪ǽϏ͞ȌǼ˒ː˗˖˪˕ˋ˕ˢˋ˜˝˧ ˍ˜ː˖ː˘˘˙˔ǽ Ϗ ͟Ȍ Ǽˢː˖˙ˍːˢː˜˕˙ː ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˘ˋ ˒ː˗˖ːǽ Ϗ ͠Ȍ Ǽ˜ː˖˧˜˕ˋ˪ ˙ˌˤ˓˘ˋǽǡ ͡Ȍ Ǽ˚˛˓˛˙ˏˋ˕ˋ˕ˢˋ˜˝˧ˍ˜ː˖ː˘˘˙˔ǽϏ͢ȌǼˑ˓ˍ˙˝˘˦ːˍ˚˛˓˛˙ˏːǽǡͣȌǼ˛ˋ˜˝ː˘˓˪ˍ˚˛˓˛˙ˏːǽϏȀʣ˓˛2 – ͝ȌǼ˜˙ˎ˖ˋ˜˓ːǽϏ͞ȌǼ˜˙ˎ˖ˋ˜˓ːˍ˙ˍ˛ː˗˪ˍ˙˔˘˦ǽϏ͟ȌǼ˜˙ˎ˖ˋˣː˘˓ː ˚˙˜˖ːˍ˙˔˘˦ǽǥ ʧˋ˒˞˗ːː˝˜˪ǡ ˙˗˙˘˓˗˓˪ ˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝ ˘ː ˝˙˖˧˕˙ ˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪ ˚ː˛ːˠ˙ˏ˞ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǡ ˘˙ ˓ ˜˙ˍː˛ˣː˘˘˙ ˜˖˞ˢˋ˔˘˦˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗Ǥ ʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˜˖˙ˍ˙ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˞ː˝˜˪ ˓˒ ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ – ˓ ˚˙ ˟˙˛˗ː ˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝ ˜ ˙ˏ˘˓˗ ˓˒ ˞ˑː ˓˗ː˩ˤ˓ˠ˜˪ ˜˖˙ˍˍˏˋ˘˘˙˗˪˒˦˕ːǤʦ˛˓˗ː˛ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ȋ˜Ǥͣ͞͝Ȍǣ˚ː˛ˍ˙ː˜˖˙ˍ˙˖ˋˍˋ ȋ˛˞˜ǤȌ– ͝ȌǼˏː˛ːˍ˪˘˘˦˔ ˚˙˗˙˜˝ ˢː˛ː˒ ˛ː˕˞ǽ Ϗ ͞Ȍ Ǽ˚˙˗˙˜˝ ˞ ˛ː˕˓ˏ˖˪ ˚˙˖˙˜˕ˋ˘˓˪ ˌː˖˧˪ǽ Ϗ ͟ȌǼ ˘ˋ˜˝˓˖ ˓˒ ˏ˙˜˙˕ ˍ ˞ˎ˙˖˧˘˙˗ ˒ˋˌ˙ːǽǢ ˍ˝˙˛˙ː ˜˖˙ˍ˙ ˖ˋˍˋ ȋ˛˞˜ǤȌ – Ǽ˒ˋˌ˙˔ǽǢ ˝˛ː˝˧ː ˜˖˙ˍ˙˖ˋˍˋ ȋ˚˙˖˧˜˕ǤȌ– Ǽ˚˙˛˪ˏ˙˕ˍ˙˔˜˕ǽǢˢː˝ˍː˛˝˙ː˜˖˙ˍ˙˖ˋˍˋ ȋ˓˝ˋ˖ǤȌ – ͝ȌǼ˗ˋ˜˜ˋ ˓˒ˍ˞˖˕ˋ˘ˋǽϏ͞ȌǼˏˍ˓ˑ˞ˤˋ˪˗ˋ˜˜ˋ˖˩ˏː˔ǽǤʦ˙˪ˍ˖ː˘˓ː˙˗˙˘˓˗˓˓˘ˋ˗ː˜˝ː˚˙˖˓˜ː˗˓˓ ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˚ː˛ːˠ˙ˏˋ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˓˗ːː˝˜˪ ˝˙˖˧˕˙ ˞ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙
˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǤʥ˜˝ˋ˖˧˘˦ː˙˗˙˘˓˗˦˚˙˪ˍ˓˖˓˜˧ˍ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːˍ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˪˜˖˙ˍ˓˒ˏ˛˞ˎ˓ˠ˪˒˦˕˙ˍǤʣ˙ˑ˘˙˖˓ˍ˜ː˨˝˓˜˖˙ˍˋ˓˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˘˦ːˍ˙ˏ˘˙˗˗ː˜˝ː˝˙˖˕˙ˍ˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˛˪ȋˍ˜˓˘ˠ˛˙˘˓˓Ȍǡ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ːˏ˓˘˦˗ ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˗ˌ˖˙˕˙˗˜˖˙ˍǫʨ˕˙˛ːːˍ˜ːˎ˙– ˘ː˖˧˒˪Ǥʩˋ˕˓˗ˌ˖˙˕˙˗ ˗˙ˑ˘˙ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˝˙˖˧˕˙ ˜˖˙ˍˋ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˜ˍ˪˒ˋ˘˦ ˜ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˙˗˙˘˓˗˓˓ ˓˒ ˚˙˖˓˜ː˗˓˓Ǥ ʟ ˠ˙˝˪ ˨˝˙˝ ˚˛˙ˡː˜˜ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ˍ ˏ˓ˋˠ˛˙˘˓˓ǡ ˙˘ ˒ˋ˗ːˢˋː˝˜˪ǡ˙˜˙˒˘ˋː˝˜˪ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˗˓˓ˍ˜˓˘ˠ˛˙˘˓˓ǡ˜˗Ǥˍ˦ˣː˛˞˜˜˕˙ː˜˖˙ˍ˙˖ˋˍˋǣ ˙ˏ˓˘ ˙˗˙˘˓˗ ȋ˜ ˚˙˖˓˜ː˗˓ː˔Ȍ ˓˗ːː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǽ˘ˋ˜˝˓˖ ˓˒ ˏ˙˜˙˕ ˍ ˞ˎ˙˖˧˘˙˗ ˒ˋˌ˙ːǽǡ ˋ ˏ˛˞ˎ˙˔ ˙˗˙˘˓˗ – ˜˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ Ǽ˞ˎ˙˖˧˘˦˔ ˒ˋˌ˙˔ǽǤ ʞ˘ˋˢː˘˓˪ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˜˖˙ˍ-˙˗˙˘˓˗˙ˍ ȋ˓˒ ˚˙˖˧˜˕˙ˎ˙ ˓ ˓˝ˋ˖˧˪˘˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙ˍȌ ˘ː ˜ˍ˪˒ˋ˘˦ ˜ ˨˝˓˗˓ ˛˞˜˜˕˓˗˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓ǡ ˓ ˙ˌ˥ːˏ˓˘ː˘˓ː ˓ˠ ˍ˗ː˜˝ː ˍ ˙ˏ˓˘ ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ˌ˖˙˕ˍ˜ː-˝ˋ˕˓˟˙˛˗ˋ˖˧˘˙Ǥ 3Ǥʨ˓˘˙˘˓˗˓˪˓ˋ˘˝˙˘˓˗˓˪˜˖˙ˍ ʧˋ˒˖˓ˢ˓ː˓˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǤʮ˝˙ˌ˦˚˛ː˙ˏ˙˖ː˝˧ˋ˜˓˗˗ː˝˛˓˩ ˓ˍ˙˜˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˧˜˓˗˗ː˝˛˓˩˒˘ˋ˕ˋ ȋ˜˖˙ˍˋȌˍ˚˙˖˓˜ː˗˓˓˓˜˓˘˙˘˓˗˓˓ǡ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˛ˋ˜˜˞ˑˏˋ˩˝˝ˋ˕Ǥʛˋǡ˕˙˘ːˢ˘˙ǡ˞˚˙˖˓˜ː˗˓˓˚˛˓˝˙ˑˏː˜˝ˍː˟˙˛˗˦– ˒˘ˋˢː˘˓˪˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ːǡ ˘˙ ˨˝˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˜˙˜˝˙˪˝ ˝˙˖˧˕˙ ˍ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝ ˜˙ˌ˙˔ ˍ˜ːˎ˙ ˖˓ˣ˧ ˍˋ˛˓ˋ˘˝˦ ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˓ ˝˙ˎ˙ ˑː ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪Ǣ ˞ ˜˓˘˙˘˓˗˓˓ ˚˛˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˓ ˍ ˟˙˛˗ˋˠ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˙ǡ ˘˙ ˍ ˨˝˙˗ ˝˙ˑˏː˜˝ˍː ː˜˝˧ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˚˙ˏ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗ ˙˝˝ː˘˕˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʥ˚˛ːˏː˖˓ˍ˚˙˖˓˜ː˗˓˩ǡ˕ˋ˕˜˖˙ˍ˙˜˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦˗˓˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓ȋ˙ˏ˘ˋ˟˙˛˗ˋ– ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˔Ȍǡ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ˏː˖ˋ˩˝ˍ˜ːˍ˙˒˗˙ˑ˘˙ːǡˢ˝˙ˌ˦ˏ˙˕ˋ˒ˋ˝˧ǡˢ˝˙˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓˪ – ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ː ȋ˙ˏ˘ˋ ˟˙˛˗ˋ – ˙ˏ˘˙ ˒˘ˋˢː˘˓ːȌǤ ʥ˚˛ːˏː˖˓ˍ ˜˓˘˙˘˓˗˓˩ǡ ˕ˋ˕˜˖˙ˍˋ˜˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦˗˓˒˘ˋˢː˘˓˪˗˓ȋ˗˘˙ˎ˙˟˙˛˗– ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢː˘˓ːȌǡ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ ˜˝˛ː˗˪˝˜˪ ˏ˙˕ˋ˒ˋ˝˧ǡ ˢ˝˙ ˨˝˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ː ȋ˗˘˙ˎ˙ ˟˙˛˗ – ˗˘˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˔ȌǤʙ˙˝˕ˋ˕˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪˒ˋˏˋˢˋ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˛˪ǣǼʞˋˏˋˢˋ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˛˪˒ˋ˕˖˩ˢˋː˝˜˪ˍ˞˕ˋ˒ˋ˘˓˓˜˗˦˜˖˙ˍ˦ˠ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔˗ːˑˏ˞˜˓˘˙˘˓˗ˋ˗˓ǽȋʜˍˎː˘˧ːˍˋͥͣ͜͝ǡ˜Ǥ͝͡ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˙˚˛ːˏː˖˪˪ ˜˓˘˙˘˓˗˦ǡ ˝ˋ˕ ˍ˙˜˜˝ˋ˘ˋˍ˖˓ˍˋː˝ ˜˓˗˗ː˝˛˓˩ ˒˘ˋ˕ˋǣ Ǽʨ˓˘˙˘˓˗˓˪ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝˜˪ǥ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː˗ ˟˙˛˗˦ ˓ ˢˋ˜˝˓ˢ˘˦˗ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓˪ǽ ȋ˜Ǥ ͟͝͡ȌǤ ʬ˙˝˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ Ǽˢˋ˜˝˓ˢ˘˦ːǽǡ ˘˙ ˨˝˙ ˍ˜ː-˝ˋ˕˓ – ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪Ǥ ʙ˜˖ːˏ ˒ˋ ʵǤʛǤ ʗ˚˛ː˜˪˘˙˗ ȋʗ˚˛ː˜˪˘ ͥͥ͝͡Ȍ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˘ˋ˜˝ˋ˓ˍˋː˝˘ˋ˝˙˗ǡˢ˝˙˒˘ˋˢː˘˓˪˞˜˓˘˙˘˓˗˙ˍˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙ ˛ˋ˒˘˦ːǣ ˜˓˘˙˘˓˗˦˚˛ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓˘ː˒ˋ˗ː˘˪˩˝ˏ˛˞ˎˏ˛˞ˎˋˍ˝ː˕˜˝ːǡ˓˗ː˩˝˛ˋ˒˘˞˩˖ː˕˜˓ˢː˜˕˞˩˜˙ˢː˝ˋː˗˙˜˝˧ȋ˜Ǥͣ͟͝-ͥ͟͝ȌǤ ʙ ˢː˗ ˑː ˕˙˘˕˛ː˝˘˙ ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪ ˜˓˘˙˘˓˗˦ ˞ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǫ ʩ˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙ ˨˝˙ ˏˍˋ ˍ˓ˏˋ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔ǣ ͝Ȍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˓ ͞Ȍ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ːǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝ ˏ˛˞ˎ˞˩ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˩ – ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍː˘˘˙ǣ ͝Ȍ ˏː˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˦ː ˜˓˘˙˘˓˗˦ ȋ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪ ˏː˘˙˝ˋ˝ˋ˗˓Ȍǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˝ː˚˖˦˔ – ˎ˙˛˪ˢ˓˔ – ˑˋ˛˕˓˔Ǣ ͞Ȍ ˕˙˘˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˦ː˜˓˘˙˘˓˗˦ȋ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪˜˞ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˦˗˙˝˘˙ˣː˘˓ː˗ˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙˕ˏː˘˙˝ˋ˝ˋ˗Ȍǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ˓ˏ˝˓ ȋ˘ː˔˝˛ǤȌ– ˜ː˗ː˘˓˝˧ ȋ˛ˋ˒ˎǤȌ – ˣː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ȋˍ˦˜˙˕ǤȌǤʗ˘ˋ˖˓˒˓˛˞˪ ˚˛˓˗ː˛˦ǡ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˗˙ˑ˘˙ ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧ ˓ ːˤː ˙ˌ ˙ˏ˘˙˗ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˓ ˞ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ – ˜˙ːˏ˓˘˪˩ˤ˓˗ ˍ ˜ːˌː ˚ː˛ˍ˦ː ˏˍˋ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ˗ː˜˝ːǡ ˜˛Ǥǣ
˖˙ˣˋˏ˧– ˕˖˪ˢˋǡˎˏː˜˖˙ˍ˙˕˖˪ˢˋ – ˨˝˙Ǽ˒ˋ˗˙˛ː˘˘ˋ˪˖˙ˣˋˏ˧ǽȋˏː˘˙˝ˋ˝Ȍ˚˛˓Ǽ˚˛ː˘ːˌ˛ːˑ˓˝ː˖˧˘˙˗ǽ˙˝˘˙ˣː˘˓˓ˎ˙ˍ˙˛˪ˤːˎ˙˕ˏː˘˙˝ˋ˝˞ȋ˕˙˘˘˙˝ˋˡ˓˪ȌǤ ʡ˛˙˗ː ˏˋ˘˘˙˔ ˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǡ ˕˙˝˙˛˞˩ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝ Ǽ˕ˋˢː˜˝ˍː˘˘˙˔ǽ ˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓ː˔ǡ ˚˛ːˏ˖ˋˎˋː˝˜˪ ːˤː ˓ Ǽ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘ˋ˪ǽ ˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔ǣ ͝Ȍ Ǽ˝˙ˢ˘˦ːǽ ˜˓˘˙˘˓˗˦ – ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙˘ː˒˘ˋˢ˓˝ː˖˧˘˦ǣˌ˛˙˜ˋ˝˧– ˕˓ˏˋ˝˧Ǣ͞ȌǼ˘ː˝˙ˢ˘˦ːǽ˜˓˘˙˘˓˗˦ – ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˒ˋ˗ː˝˘˙ ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪ǣ ˛ˋ˒˛˞ˣ˓˝˧ – ˞˘˓ˢ˝˙ˑ˓˝˧Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ ȋˏ˙ˌˋˍ˓˗Ȍ ˍ ˙ˌ˙˓ˠ ˜˖˞ˢˋ˪ˠ ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˙˜˝ˋː˝˜˪ ˘ː˓˒˗ː˘˘˦˗ǣ˜˓˘˙˘˓˗˓˪– ˜˙ˠ˛ˋ˘˪ː˝˜˪ȋ˜Ǥͥ͟͝-͟͝͠ȌǤ ʡ˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙˓˕ˋˢː˜˝ˍ˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǤʥ˝˘˙ˣː˘˓ːǼ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙– ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǽˍ˗ː˜˝ː˜˙˝˘˙ˣː˘˓ː˗Ǽ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː– ˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ǽ˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝˛ˋ˒˛ːˣ˓˝˧˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙ː ˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ː ˍ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕ː ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǣ ˜˓˘˙˘˓˗˦ ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦ː˓˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ː˚˙˒˘ˋˢː˘˓˩ǡ – ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓ˍ˨˝˙˚˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓ː˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǣ˜˓˘˙˘˓˗˦˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˦˚˙˕ˋˢː˜˝ˍ˞˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˘˙˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦˚˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˞ ˨˝˙ˎ˙˕ˋˢː˜˝ˍˋǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍː˛˘˙ ˚˓ˣː˝ ˙ˌ ˓ˏː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˓˘˙˘˓˗ˋˠǡ ˢ˝˙ ˙˘˓ ˛ˋ˒˖˓ˢˋ˩˝˜˪ Ǽ˜˝ː˚ː˘˧˩ ˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˓ ˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓˪ ˝˙ˎ˙ ˓˖˓ ˓˘˙ˎ˙ ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋǽ˓ ˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝ ˚˛˓˗ː˛ǡ ˛ˋ˜˚˙˖ˋˎˋ˪ ˍ ˘ː˗ ˜˓˘˙˘˓˗˦ ˚˙ ˘ˋ˛ˋ˜˝ˋ˩ˤː˗˞ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˞ ˕ˋˢː˜˝ˍˋǡ ˕˙˝˙˛˙ː ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ Ǽˍ˦˜˙˕ˋ˪ ˝ː˗˚ː˛ˋ˝˞˛ˋǽǣ˝ː˚˖˦˔ ϓ ˎ˙˛˪ˢ˓˔ ϓ ˑˋ˛˕˓˔ ϓ ˒˘˙˔˘˦˔Ǥ ʗ ˍ˙˝ ˕ˋ˕ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ ˞ˍː˖˓ˢ˓ˍˋː˝˜˪ ˏ˛˞ˎ˙ː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ – Ǽˠ˙˖˙ˏ˘ˋ˪ ˝ː˗˚ː˛ˋ˝˞˛ˋǽǣ˚˛˙ˠ˖ˋˏ˘˦˔ϓˠ˙˖˙ˏ˘˦˔ϓ˜˝˞ˏː˘˦˔ ȋ˜Ǥ͝͠͠ȌǤ ʙ˛˞˜˜˕˙˔˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓˚˛˓˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˓˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˝˙ˑː˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦˔ˋ˜˚ː˕˝ˍ˛ˋ˒˖˓ˢː˘˓˓˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥʙ˙˝˕ˋ˕ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˓˘˙˘˓˗˦˛ːˏˋ˕˝˙˛˓˒ˍː˜˝˘˙ˎ˙ˏˍ˞ˠ˝˙˗˘˙ˎ˙ˋ˕ˋˏː˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˛˪ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǣ Ǽʙ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ ˍ ˘ˋˣː˗ ˜˖˙ˍˋ˛ː ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˩˝˜˪˜˖˙ˍˋǡ˕˙˝˙˛˦ːǥ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ˏ˖˪˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˚˙˘˪˝˓˪ǥʴ˝˓˜˖˙ˍˋˋȌ˜˖˞ˑˋ˝ˏː˝ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓˓ˍ˦ˏː˖ː˘˓˩˜˝ː˚ː˘˓ ˓˗ː˛˦ˍ˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓˓˚˛˓˒˘ˋ˕ˋǥǡˍȌˍ˦˛ˋˑˋ˩˝˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˧˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˗˙ˎ˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪ǥǡˎȌ˜˖˞ˑˋ˝ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˩ ˜˞ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˙˔ ˙ˡː˘˕˓ǥǽ ȋʜˍˎː˘˧ːˍˋ ͥͣ͜͝ǡ ˝Ǥ ͝ǡ ˜Ǥ ͜͝ȌǤ ʡˋ˕ ˗˙ˑ˘˙ ˍ˓ˏː˝˧ǡ˙ˌˤ˓˗ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˞ˍ˜ːˠ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍˍ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞˪ˍ˖˪ː˝˜˪Ǽ˚˙˘˪˝˓ːǽȋ˞ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓– Ǽ˓˘˝ːˎ˛ˋ˖˧˘ˋ˪˜ː˗ˋǽȌǡˋ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ːˍ˦˜˝˞˚ˋː˝ˍ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː ˨˝˙ˎ˙ ˚˙˘˪˝˓˪ – ˍ ːˎ˙ Ǽˏː˝ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓ǽǡ ˍ Ǽ˜˝ː˚ː˘˓ǽǡ ˍ Ǽ˗ː˛ːǽ ˨˝˙ˎ˙ Ǽ˚˙˘˪˝˓˪ǽǡ ˍ ːˎ˙ Ǽ˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˓ǽ ˓ ˏ˛Ǥ ʙ ˚˛˓˗ː˛ːǡ ˕˙˝˙˛˦˔ ˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝ ʗǤʦǤ ʜˍˎː˘˧ːˍˋǡ ˜˓˘˙˘˓˗˦˛ˋ˜˚˙˖ˋˎˋ˩˝˜˪˝˙ˢ˘˙ˍ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˓˓ˍ˙˒˛ˋ˜˝ˋ˘˓˪˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˚˙˘˪˝˓˪ȋ˕ˋˢː˜˝ˍˋȌǡ ˠ˙˝˪ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˨˝˙˝ ˟ˋ˕˝ ˘ː ˕˙˗˗ː˘˝˓˛˞ː˝˜˪ǣ ͝Ȍ ʞˋˎ˙˛ː˝˧˜˪ ϓ ˍ˜˚˦ˠ˘˞˝˧ϓ˒ˋ˚˦˖ˋ˝˧... 3Ȍʘ˙˪˒˘˧ϓ˜˝˛ˋˠϓ˞ˑˋ˜... 4Ȍʘːˑˋ˝˧ϓ˗ˢˋ˝˧˜˪ϓ˘ː˜˝˓˜˧ϓ ˖ː˝ː˝˧ ȋ˜Ǥ͜͝ȌǤʙˏ˛˞ˎ˙˗˚˛˓˗ː˛ːʜǤʦǤʜˍˎː˘˧ːˍˋ˞ˑː˕˙˗˗ː˘˝˓˛˞ː˝˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː ˞ˍː˖˓ˢː˘˓ː ˕ˋˢː˜˝ˍˋ ȋ˚˙˘˪˝˓˪Ȍǡ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˪ ˝ː˛˗˓˘˦ Ǽ˞˜˓˖ː˘˓ːǽǡ Ǽ˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˧ǽ˓ˏ˛ǤǣǼʘː˖˦˔ǡˌː˖˙˜˘ːˑ˘˦˔ǡ˗˙˖˙ˢ˘˦˔ǡ˜˘ːˑ˘˦˔ǡ˗ː˖˙ˍ˙˔ǡ˕˓˚ː˘˘˦˔ǡ ˌː˖˙˕˓˚ː˘˘˦˔Ǥ ʘː˖˦˔ – ˙˜˘˙ˍ˘˙ːǡ ˘ˋ˓ˌ˙˖ːː ˞˚˙˝˛ːˌ˓˝ː˖˧˘˙ː ˜˖˙ˍ˙ ˏ˖˪ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǥǢ ˌː˖˙˜˘ːˑ˘˦˔ ˓˗ːː˝ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ǣ ˢ˛ː˒ˍ˦ˢˋ˔˘˙ ˌː˖˦˔Ǣ ˗˙˖˙ˢ˘˦˔ǡ ˜˘ːˑ˘˦˔ǡ ˗ː˖˙ˍ˙˔ǡ ˕˓˚ː˘˘˦˔ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˜˪ǥǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˚˙ˏˢː˛˕˘˞˝˧˓˘˝ː˘˜˓ˍ˘˙˜˝˧ˌː˖˙ˎ˙ˡˍː˝ˋǢˌː˖˙˕˓˚ː˘˘˦˔˓˗ːː˝˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦˔ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ǥǽ ȋʜˍˎː˘˧ːˍˋ ͥͣ͜͝ǡ ˜Ǥ ͟͡ȌǤ ʛ˖˪ ˌ˙˖˧ˣː˔ ˝˙ˢ˘˙˜˝˓ ˍ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓ ˨˝˓ˠ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǡ ˞ˑː
˛ˋ˜˚˙˖˙ˑː˘˘˦ˠ ˍ ˚˙˛˪ˏ˕ː ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˞˜˓˖ː˘˓˪ ˓ˠ ˕ˋˢː˜˝ˍˋ ȋ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍǡ ˘ˋˏ˙ˌ˦˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˝˧ˍ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˜˖˙ˍˋ˛ː˜˝˛ː˖˕˞ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣˌː˖˦˔ϓ ˖˓˖˙ˍ˦˔ϓ˗˙˖˙ˢ˘˦˔ϓ˜˘ːˑ˘˦˔ϓˌː˖˙˜˘ːˑ˘˦˔ϓ ˕˓˚ː˘˘˦˔ϓˌː˖˙˕˓˚ː˘˘˦˔Ǥʜ˜˖˓ ˗ːˑˏ˞˘ː˕˙˝˙˛˦˗˓˜˓˘˙˘˓˗ˋ˗˓˘ː˝˙ˢːˍ˓ˏ˘˙ˎ˙ȋˏ˖˪˓˘˟˙˛˗ˋ˘˝ˋȌ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˞˜˓˖ː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˝˙ˎˏˋ ˗ːˑˏ˞ ˨˝˓˗˓ ˜˓˘˙˘˓˗ˋ˗˓ ˘ˋˏ˙ ˜˝ˋˍ˓˝˧ ˘ː ˜˝˛ː˖˕˞ǡˋ˒ˋ˚˪˝˞˩Ǥ ʮ˝˙ ˕ˋ˜ˋː˝˜˪ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˙˝˝ː˘˕˙ˍ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ ȋ˞ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓– ˕˙˘˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˦ˠ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǡˍ˙˝˖˓ˢ˓ː˙˝˓ˏː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓ˠ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍȌǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩˝˜˪ ˍ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˚˙˗ː˝ Ǽ˕˘˓ˑǤǽǡǼ˛ˋ˒ˎǤǽǡǼ˚˛˙˜˝ǤǽǡǼˌ˛ˋ˘Ǥǽ˓ˏ˛Ǥǡ – ˝˙˓˒ˏː˜˧˓˗ːː˝˗ː˜˝˙˝˙ˑː˜ˋ˗˙ː˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː˞˜˓˖ː˘˓ː˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ȋ˕ˋˢː˜˝ˍˋȌǤʨ˖˙ˍ˙˜˙˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗˙˝˝ː˘˕˙˗˙ˌ˪˒ˋ˝ː˖˧˘˙ˍ˦˜˝˞˚ˋː˝Ǽ˜˓˖˧˘ːːǽǡ˜ˌ˙˖˧ˣ˓˗˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙˗˒˘ˋˢː˘˓˪ǡˢː˗˜˖˙ˍ˙ǡ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓˘ː˔˝˛ˋ˖˧˘˙ːǤʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˓ˣː˝ǣǼʙ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˔˝˛˙˔˕ː˓ˏ˝˓– ˜ː˗ː˘˓˝˧ – ˣː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˎ˖ˋˎ˙˖˓ˏ˝˓ ˖˓ˣː˘˕˙˘˘ˋ˝ˋ˝˓ˍ˘˙ˎ˙˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓˪ǡ˜ː˗ː˘˓˝˧ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ˍ˛ˋ˒ˎ˙ˍ˙˛˘˦ˠ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ˠǥǡˋˣː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˙˝˘˙˜˓˝˜˪ ˕ ˍ˦˜˙˕˙˗˞ ˜˝˓˖˩ǽ ȋ˜Ǥ ͢͝͠ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˙ˏ˘ˋ˕˙ǡ ˘ː ˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡ ˢ˝˙˓˒ˏː˜˧˓˗ːː˝˗ː˜˝˙ˍ˙˒˛ˋ˜˝ˋ˘˓ː˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋ – ˒˘ˋˢː˘˓˪ Ǽˏˍ˓ˎˋ˝˧˜˪ ˣˋˎ˙˗ǽǣ ˓ˏ˝˓ ϓ ˜ː˗ː˘˓˝˧ ϓ ˣː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧Ǥ ʦ˛˓ˍːˏː˗ ːˤː ˙ˏ˓˘ ˚˛˓˗ː˛˓˒˕˘˓ˎ˓ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˜ˍ˙˒˛ˋ˜˝ˋ˘˓ː˗˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˒˘ˋˢː˘˓˪˞˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˜˙ ˜˝˓˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗˓˚˙˗ː˝ˋ˗˓ǣ˞˗ː˛ː˝˧ϓ˚˙˗ː˛ː˝˧ ȋ˛ˋ˒ˎǤȌϓ˜˕˙˘ˢˋ˝˧˜˪ȋˍ˦˜˙˕ǤȌϏ ˓˒ˏ˙ˠ˘˞˝˧ Ϗ ȋ˚˛˙˜˝ǤȌ Ϗ ˙˝˕˓˘˞˝˧ ˕˙˚˦˝ˋ ȋˎ˛˞ˌǤȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˛ˋ˜˚˙˖˙ˑ˓˖ ˨˝˓ ˜˖˙ˍˋˏ˛˞ˎ˒ˋˏ˛˞ˎ˙˗˜˝˙˖ˌ˓˕˙˗ǡ˘ˋ˗ˑːǡ˘ː˗ː˘˪˪˨˝˙ˎ˙˚˙˛˪ˏ˕ˋǡ˙˜˝ˋ˖˙˜˧˚˙˜˝ˋˍ˓˝˧˗ːˑˏ˞˨˝˓˗˓˜˓˘˙˘˓˗ˋ˗˓˜˝˛ː˖˕˓ǡ˚˙˕ˋ˒ˋˍ˝ː˗˜ˋ˗˦˗˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː˞˜˓˖ː˘˓ː˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋ˚˙ˏ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗Ǽ˚ː˛ː˜˝ˋ˝˧ˑ˓˝˧ǽǤʨˋ˗˓˚˙˗ː˝˦˜ ˝˙ˢ˕˓˒˛ː˘˓˪˚ː˛ːˏˋˍˋː˗˙ˎ˙˓˗˓˞˜˓˖ː˘˓˪˜˞ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˙ˎ˙˙˝˘˙ˣː˘˓˪˕ˏː˘˙˝ˋ˝˞ǡ ˛ˋ˜˚˙˖ˋˎˋ˩˝˜˪ˍ˜˖ːˏ˞˩ˤː˗˚˙˛˪ˏ˕ːǣǼ˛ˋ˒ˎǤǽϏǼ˚˛˙˜˝ǤǽϏǼˎ˛˞ˌǤǽǥ ʙˍː˘ˎː˛˜˕˙˔˛˞˜˓˜˝˓˕ː˚˙˘˪˝˓ː˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˞˜˓˖ː˘˓˪˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ ˑː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗ ˛˪ˏ˞ ˜˖˙ˍ – ˞ˑː ˚˙˖˞ˢ˓˖˙ ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ ˚˙˖˘˙ː ˙˚˓˜ˋ˘˓ːˍ˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˓ǣSzékely ͣ͜͜͞ȋ˜˗Ǥ˛ːˡː˘˒˓˩ǣǤ Jónás Erzsébet, Fedoszov ͣ͜͜͞Ȍǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣˌ˓˝˧ϓˏ˞ˌˋ˜˓˝˧ϓˌ˓˝˧ː˗ˌ˓˝˧Ǥ ʤ˙˙˜˘˙ˍ˘˙ːˍ˘˓˗ˋ˘˓ːʚǤʨː˕ː˔ˍ˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎː˞ˏː˖˪ː˝˙˚˓˜ˋ˘˓˩ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˜˚˙˜˙ˌˋ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˞˜˓˖ː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˕˙˝˙˛˦˔˜˙˜˝˙˓˝ˍˍ˦˛ˋˑː˘˓˓˨˝˙ˎ˙˞˜˓˖ː˘˓˪˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˜˙ˢː˝ˋ˘˓˪ ˏˋ˘˘˙ˎ˙˜˓˘˙˘˓˗ˋ˜˙˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˦˗˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦˗˜˖˙ˍ˙˗ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣˌ˓˝˧ϓˌː˜˚˙ˤˋˏ˘˙ˌ˓˝˧Ǣ˒ˏː˜˧ˍ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˓˕ˋˢː˜˝ˍ˙˓˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙˒˘ˋˢː˘˓˪ˍ˦˛ˋˑˋ˩˝˜˪ ˛ˋ˜ˢ˖ː˘ː˘˘˙ǣ ˙ˏ˘˙ ˓ ˝˙ ˑː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˍ˦˛ˋˑˋː˝˜˪ ˍ ˚˙ˍ˝˙˛˪˩ˤː˗˜˪ ˜˖˙ˍː ȋˌ˓˝˧Ȍǡ ˋ ˛ˋ˒˘˙ː ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍ˙ ˨˝˙ˎ˙ ˕ˋˢː˜˝ˍˋ ˍ˦˛ˋˑˋː˝˜˪ ˍ ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˗ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˙˗˜˖˙ˍːǡ˕˙˝˙˛˙ː˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝ˍ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˓ȋˌː˜˚˙ˤˋˏ˘˙ˌ˓˝˧Ȍǡ˓˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝ǡ ˕˙ˎˏˋ ˨˝˙ ˜˖˙ˍ˙ǡ ˍ˦˛ˋˑˋ˩ˤːː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǡ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ ˍ ˙ˏ˓˘˙ˢː˜˝ˍː ȋˌ˓˝˧ȌǤʚǤʨː˕ː˔˨˝˓ˏˍˋ˜˚˙˜˙ˌˋ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˞˜˓˖ː˘˓˪˙ˏ˘˙ˎ˙˓˝˙ˎ˙ˑː˕ˋˢː˜˝ˍˋ˛ˋ˒˖˓ˢˋː˝˓˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ǣ ˌ˓˝˧ ϓ ˏ˞ˌˋ˜˓˝˧ – ˨˝˙˖ː˕˜˓˕˙-˜˓˘˝ː˝˓ˢː˜˕˓˔ ˜˚˙˜˙ˌ ˞˜˓˖ː˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋǡ ˋ ˌ˓˝˧ ϓ ˌː˜˚˙ˤˋˏ˘˙ ˌ˓˝˧ – ˨˝˙ ˖ː˕˜˓˕˙-ˋ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˓˔˜˚˙˜˙ˌ˞˜˓˖ː˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥʩ˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦ː˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˛˪ˏ˦ ȋˍ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠȌǡ ː˜˖˓ ˓ˠ ˛ˋ˜˚˙˖˙ˑ˓˝˧ ˍ ˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ˞˜˓˖ː˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ – ˨˝˙ǡ ˝ˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ ȋ˚˙ ʚǤ ʨː˕ː˩Ȍǡ ˖ː˕˜˓˕˙-˜˓˘˝ː˝˓ˢː˜˕˓˔ ˜˚˙˜˙ˌ˞˜˓˖ː˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ
ʟˏː˪ ˖ː˕˜˓˕˙-ˋ˘ˋ˖˓˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˜˚˙˜˙ˌˋ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˞˜˓˖ː˘˓˪ ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˓ ˝˙ˎ˙ ˑː ˕ˋˢː˜˝ˍˋ ȋ˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍ ˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˘˙ ˛ˋ˒˛ˋˌˋ˝˦ˍˋ˖ˋ˜˧ ˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˎˏː ˜˙˜˝ˋˍ˖˪˖˓˜˧ ˜˖˙ˍˋ˛˓ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ˠ ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˔ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ʪˌ˓˘ ͥͤͣ͝Ǥʙ ˨˝˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˍ˙˒˖ː ˕ˋˑˏ˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˍ ˜˖˙ˍˋ˛˘˙˔ ˜˝ˋ˝˧ː ˚ː˛ːˢ˓˜˖˪˩˝˜˪ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ː ˜˖˙ˍˋǡ ˍ ˜˙ˢː˝ˋ˘˓˓ ˜ ˕˙˝˙˛˦˗˓ ȋ˜ ˙ˏ˘˓˗ ˓˒ ˘˓ˠȌ ˞˜˓˖˓ˍˋː˝˜˪ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˏˋ˘˘˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ʘ˓˝˧ – ˌː˜˚˙ˤˋˏ˘˙ǡ ˑː˜˝˙˕˙ǡ ˒ˍː˛˜˕˓ ˓ ˝ǤˏǤǢ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˍ ˜˖˙ˍˋ˛˘˙˔˜˝ˋ˝˧ː˞˕ˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪ȋˏː˖ˋ˩˝˜˪˙˝˜˦˖˕˓Ȍ˓ˏ˛˞ˎ˓ː˜˖˙ˍˋǡ˒˘ˋˢː˘˓˪˕˙˝˙˛˦ˠ˞˜˓˖˓ˍˋ˩˝˜˪˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˨˝˓ˠˑː˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ˠ˜˖˙ˍǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ˞ˏˋ˛ǡ˓˒ˌ˓˝˧– ˜˓˘˙˘˓˗˦˕˜˖˙ˍ˞ˌ˓˝˧Ǥʦ˙˖˞ˢˋː˝˜˪ˏˍˋ˛˪ˏˋ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǡ˜˙ˢː˝ˋ˩ˤ˓ˠ˜˪ ˏ˛˞ˎ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˚˙˚ˋ˛˘˙ǣ ˌ˓˝˧ǡ ˞ˏˋ˛ǡ ˓˒ˌ˓˝˧ ϊ ˌː˜˚˙ˤˋˏ˘˙ǡ ˑː˜˝˙˕˙ǡ ˒ˍː˛˜˕˓... ʦː˛ˍ˦˔˛˪ˏ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˖˙ˍˋ˜˙ˏ˘˓˗˓˝ː˗ˑː˒˘ˋˢː˘˓ː˗ǡˍ˝˙˛˙˔˛˪ˏ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˦ː ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˨˝˙˗ ˒˘ˋˢː˘˓˓ǡ ː˜˖˓ ˚ː˛ˍ˙ː ˜˖˙ˍ˙ ˜˙ˢː˝ˋ˝˧ ˜˙ ˍ˝˙˛˦˗Ǥ ʗ˘ˋ˖˙ˎ˓ˢ˘˦˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ˠ ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˔ ˜˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙˕ˍː˘ˎː˛˜˕˙˗˞˪˒˦˕˞ǣSzékely 2006. ʡ˙˘ːˢ˘˙ǡ˚˛˓˙˚˓˜ˋ˘˓˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˔ˍ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞ȋ˝ː˗ˌ˙˖ːːˍ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠȌ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˗ːː˝˚˛ˋˍ˙˙˝˗ːˢˋ˝˧˞˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˓˕˙˘˕˛ː˝˘˦ː˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪– ˏː˘˙˝ˋ˝˓ˍ˘˦ː˓˖˓˕˙˘˘˙˝˙˝˓ˍ˘˦ːȋː˜˖˓˙˘˓ˠ˒ˋ˗ːˢˋː˝Ȍǡ˘˙˘ˋˏ˙ ˓˗ː˝˧ˍˍ˓ˏ˞ǡˢ˝˙˨˝˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪– ˘ː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˦ːȋ˝˙ˢ˘˙˝ˋ˕ˑːǡ˕ˋ˕˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˗ːˑˏ˞˕˙˘˕˛ː˝˘˦˗˓˒ˍ˞˕ˋ˗˓˛ːˢ˓ǡ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩ˤ˓˗˓˙ˏ˘˞˓˝˞ˑː˟˙˘ː˗˞Ǥ ʦː˛ːˠ˙ˏ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˍ ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍǣ ˋ˘˝˙˘˓˗˦Ǥ ʡ˙ˎˏˋ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˒˘ˋˢː˘˓˪˘ˋˌ˓˛ˋː˝˜˪ˍ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞˗˘˙ˎ˙ǡ˘ˋ˗ː˜˝ː˜˝ˋ˛˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘˙ˍ˙ːǤʙ˨˝˙ˍ˛ː˗˪˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˚ː˛ːˠ˙ˏ˜˓˘˙˘˓˗˓˓ˍˋ˘˝˙˘˓˗˓˩ǣ ˘ˋ ˗ː˜˝ː ˝˙ˑˏː˜˝ˍˋ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˖˙ˍ ˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ːǤ ʦ˛˓˗ː˛ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǣ ˝ˋˤ˓˝˧˜˪ ȋ-ͣȌ ϓ ˌ˛ː˜˝˓ ȋ-͢Ȍ ϓ ˎ˞˖˪˝˧ ȋ-͡Ȍ ϓ ˓ˏ˝˓ ȋ͠Ȍϓ ˝˙˛˙˚˓˝˧˜˪ ȋϊ͡Ȍϓ ˌːˑˋ˝˧ȋϊ͢Ȍϓ˘ː˜˝˓˜˧ȋϊͣȌ ȋ˜Ǥͣ͜͝ȌǤʡ˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ːˍ˙˒˛ˋ˜˝ˋ˘˓ː˕ˋˢː˜˝ˍˋˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ Ǽ˜˕˙˛˙˜˝˧ ˏˍ˓ˑː˘˓˪ǽ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍ˦˛ˋ˒˓˖ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ ˢ˓˜ː˖ǡ ˜˘ˋˌˏ˓ˍ ˓ˠ ˒˘ˋ˕ˋ˗˓ǣ ˗˓˘˞˜ – ˓˒˗ː˘ː˘˓ː ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ ˙ˏ˘˙˗ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗ ˛˪ˏ˞˜˖˙ˍǢ ˚˖˩˜– ˓˒˗ː˘ː˘˓ː˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪– ˍˏ˛˞ˎ˙˗˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞Ǣ˘˞˖˧– ˙˒˘ˋˢˋː˝ǡˢ˝˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˍ˨˝˙˗˗ː˜˝ː˚˛˙˓˒˙ˣː˖˚ː˛ːˠ˙ˏ ˙˝ ˙ˏ˘˙ˎ˙ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˕ ˏ˛˞ˎ˙˗˞ǡ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙˗˞ ˚ː˛ˍ˙˗˞Ǥ ʡˋˢː˜˝ˍ˙ǡ ˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˘˙ː˘˞˖ː˗ǡ˘ˋˏ˙˚˙˖ˋˎˋ˝˧ǡ˜ˍ˓ˏː˝ː˖˧˜˝ˍ˞ː˝˞ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡˢ˝˙ˏˋ˘˘˙ː˜˖˙ˍ˙ ˖˓ˌ˙˘ː˙˝˘˙˜˓˝˜˪˘˓˕˙ˏ˘˙˗˞˓˒ˏˍ˞ˠ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˛˪ˏ˙ˍǡ˖˓ˌ˙˙˝˘˙˜˓˝˜˪˕ ˙ˌ˙˓˗ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˗ ˛˪ˏˋ˗ǡ ˖˓ˌ˙ ˙˝˘˙˜˓˝˜˪ ˕ ˙ˏ˘˙˗˞ ˓˒ ˨˝˓ˠ ˛˪ˏ˙ˍǤ ʤ˙ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˜˖˙ˍ˙ ˓ˏ˝˓ ˘ˋˏ˙ ˍ˕˖˩ˢ˓˝˧ǡ ˍ˜ː-˝ˋ˕˓ǡ ˍ ˚ː˛ˍ˦˔ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ ˛˪ˏǡˍ˙˒ˎ˖ˋˍ˓ˍ˓˗˨˝˙˝˛˪ˏǡˋˍ˝˙˛˙˔˛˪ˏˍ˙˒ˎ˖ˋˍ˓˝˧˜˖˙ˍ˙˗ˌːˑˋ˝˧Ǥ ʙː˜˧ˑːˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔˛˪ˏ– ˙ˌ˙˒˘ˋˢ˓˝˧˚ˋ˛˙˔˜˖˙ˍǣ˓ˏ˝˓– ˌːˑˋ˝˧Ǥʙˡː˖˙˗ ˑː ˍː˜˧ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ ˌ˖˙˕ ˌ˞ˏː˝ ˍ˦ˎ˖˪ˏː˝˧ ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǣ Ǽʛˍ˓ˎˋ˝˧˜˪˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˘˙ˎǤʣːˏ˖ː˘˘˙ǣ˝ˋˤ˓˝˧˜˪ϓ ˌ˛ː˜˝˓ϓˎ˞˖˪˝˧ϓ˓ˏ˝˓ϓ. / ʘ˦˜˝˛˙ǣ ˝˙˛˙˚˓˝˧˜˪ ϓ ˌːˑˋ˝˧ ϓ ˘ː˜˝˓˜˧ǽǤ ʥˌˤ˓˗ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ ˏ˖˪ ˍ˜ːˠ ˜˖˙ˍ ˨˝˙ˎ˙ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˛˪ˏˋ ȋ˙ˌ˥ːˏ˓˘˓˝ː˖˧˘˦˗ ˚˛˓˒˘ˋ˕˙˗Ȍ ˍ˦˜˝˞˚ˋː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǽˏˍ˓ˎˋ˝˧˜˪ ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˘˙ˎǽǡ ˋ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦˗˒˘ˋˢː˘˓ː˗ ȋ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦˗˚˛˓˒˘ˋ˕˙˗Ȍˏ˖˪ˏˍ˞ˠ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˛˪ˏ˙ˍˍ˦˜˝˞˚ˋː˝Ǽ˗ːˏ˖ː˘˘˙ – ˌ˦˜˝˛˙ǽǤ ʨ˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˙ˌ ˙ˌ˥ːˏ˓˘˓˝ː˖˧˘˦ˠ ˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦ˠ ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋˠ ˍ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠˌ˖˙˕ˋˠ˜˗Ǥǣʫːˏ˙˜˙ˍͥͥͤ͝Ǥ
ʦ˙˜˕˙˖˧˕˞ˋ˘˝˙˘˓˗˓˪ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞ː˝˜˪Ǽ˜ˍ˪˒ˋ˘˘˙˜˝˧˩˖ː˕˜ː˗ˢː˛ː˒˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˞˩ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙˜˝˧ǽǡ ˋ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙˜˝˧ǽ ˙˜˘˙ˍ˦ˍˋː˝˜˪Ǽ˘ˋ˚˛˙ˢ˘˙˗˟˞˘ˏˋ˗ː˘˝ː˙ˌˤ˘˙˜˝˓ǽȋ˜Ǥ͝͡͡Ȍǡ˝˙˙ˌ˦ˢ˘˙ˍˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˌ˖˙˕˓ ˜˝˛˙˪˝˜˪ ˘ˋ ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋˠ ˝˓˚ˋʗȋˍ-˜Ȍǡˎˏːʗ– ˙ˌˤ˓˔˚˛˓˒˘ˋ˕ȋ˙ˌ˥ːˏ˓˘˪ː˝ˍ˜ː˜˖˙ˍˋˍˌ˖˙˕ːȌǡˋȋˍ-˜Ȍ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦˔˚˛˓˒˘ˋ˕ȋ˛ˋ˒˖˓ˢˋː˝ˏˍˋ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˛˪ˏˋǤʤ˙ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ˌ˖˙˕˗˙ˑː˝˙˜˘˙ˍ˦ˍˋ˝˧˜˪˘ˋ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋˠ˝˓˚ˋʗ – ˘ːʗǡˎˏːʗ– ˚˛˓˒˘ˋ˕ ˚ː˛ˍ˙ˎ˙˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛˪ˏˋǡˋ˘ː-ʗ– ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˦˔˚˛˓˒˘ˋ˕ˍ˝˙˛˙ˎ˙˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛˪ˏˋǡ˙˝˛˓ˡˋ˩ˤ˓˔˚ː˛ˍ˦˔˚˛˓˒˘ˋ˕Ǥʥˌˤ˓˔˚˛˓˒˘ˋ˕ˍ˨˝˙˗˜˖˞ˢˋː˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˘ː˟˙˛˗˞˖˓˛˞ː˝˜˪ǣ˙˘˖ːˎ˕˙ˍ˙˜˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˝˜˪ǡ ˝ː˗ˌ˙˖ːːː˜˖˓ˋ˘˝˙˘˓˗˦ˍˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗ˌ˖˙˕ːǼ˘ˋ˜˝˙˪ˤ˓ːǽǡ˙ˌˤː˞˚˙˝˛ːˌ˓˝ː˖˧˘˦ː ȋ˞ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ – Ǽˌ˙˖ːː ˋ˘˝˙˘˓˗˓ˢ˘˦ːǽǡ ˜Ǥ ͢͜͝Ȍǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˓ˏ˝˓ – ˜˝˙˪˝˧ǡ ˋ ˘ː ˓ˏ˝˓– ˌːˑˋ˝˧Ǥ ʦ˛˓ˍːˏː˗ ˚˛˓˗ː˛ ˝˙ˎ˙ǡ ˕ˋ˕ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙ː ˓˒˗ː˘ː˘˓ː ˕ˋˢː˜˝ˍˋ Ǽ˓ˏ˝˓ǽ ˍ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞ˏ˙˜˝˓ˎˋː˝˜ˍ˙ːˎ˙˚˛ːˏː˖ˋ– ˓˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˜˕ˋˢ˙˕˕˘˙ˍ˙˗˞ ˕ˋˢː˜˝ˍ˞Ǽ˜˝˙˪˝˧ǽǡ˕˙˝˙˛˙ː˚˛˙ˏ˙˖ˑˋː˝˕˙˖˓ˢː˜˝ˍː˘˘˙˓˒˗ː˘˪˝˧˜˪ˍ˘˙ˍ˙˗˕ˋˢː˜˝ˍː – ˍ ˘˙ˍ˙˗ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗˛˪ˏ˞Ǣ ˕ˋˑˏ˙ː ˜˖˙ˍ˙ˍ˙ ˍ˝˙˛˙˗˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗ ˛˪ˏ˞˙ˌ˛ˋ˒˞ː˝ˋ˘˝˙˘˓˗˓˩˚˙˙˝˘˙ˣː˘˓˩˕˕ˋˑˏ˙˗˞˜˖˙ˍ˞˚ː˛ˍ˙ˎ˙˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛˪ˏˋǡˋˍˡː˖˙˗˨˝˓ˏˍˋ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˛˪ˏˋ˙ˌ˛ˋ˒˞˩˝ːˏ˓˘˦˔ˋ˘˝˙˘˓˗˙˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ ˌ˖˙˕ ȋ˛˪ˏȌ ˜˖˙ˍǡ ˓˗ː˘˘˙ǣ ʟˏ˝˓ – ˜˝˙˪˝˧ Ǽʛˍ˓ˎˋ˝˧˜˪ ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˘˙ˎǣˣː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ϓ ˍ˦ˣˋˎ˓ˍˋ˝˧ ȋ˛ˋ˒ˎǤȌϏ ˣˋˎˋ˝˧ϓ˜˝˞˚ˋ˝˧ϓ˓ˏ˝˓ϓ˜ː˗ː˘˓˝˧ ȋ˛ˋ˒ˎǤȌ Ϗ ˚ː˛ː˜˝˞˚ˋ˝˧ ϓ ˌ˛ː˜˝˓ ˚˖ː˜˝˓˜˧ ϓ ˝ˋˤ˓˝˧˜˪ Ϗ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖Ǥ ȋ˞˗ː˘˧ˣː˘˓ː˒˘ˋˢː˘˓˪Ǽ˓ˏ˝˓ǽ˚˛˓ˍː˖˙˕˕ˋˢː˜˝ˍː˘˘˙˗˞˜˕ˋˢ˕˞ǣ˚˙˪ˍ˓˖˙˜˧˘˙ˍ˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǽ˜˝˙˪˝˧ǽȌǣ ˜˝˙˪˝˧ ϓ ˍ˙˒ˍ˦ˣˋ˝˧˜˪ ϓ ˍ˦˜˓˝˧˜˪ ȋ˜˗Ǥ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧ǣʫːˏ˙˜˙ˍʵǤʙǤ͜͜͞͝ȌǤʡˋ˕˗˙ˑ˘˙ˍ˓ˏː˝˧ǡˍ˚˛˓ˍːˏː˘˘˙˔˜˖˙ˍˋ˛˘˙˔ ˜˝ˋ˝˧ː ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙ ˟˙˛˗˞˖˓˛˞ː˝˜˪ ˝˙˖˧˕˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦˔ ˚˛˓˒˘ˋ˕ǣ Ǽˏˍ˓ˎˋ˝˧˜˪ȋ˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˘˙ˎȌ – ˘ːˏˍ˓ˎˋ˝˧˜˪ǽǤʥˌ˥ːˏ˓˘˓˝ː˖˧˘˦˔˚˛˓˒˘ˋ˕ȋˋ˛ˠ˓˜ː˗ˋ ˍ˜ːˎ˙ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛˪ˏˋȌ˘ː˟˙˛˗˞˖˓˛˞ː˝˜˪Ǥʙ˚˛˙ˢː˗ǡ˓˗ː˘˘˙˝ˋ˕ ȋ˓˝˙˖˧˕˙˝ˋ˕– ˌː˒˙ˌˤːˎ˙˚˛˓˒˘ˋ˕ˋȌ˙˚˓˜˦ˍˋ˩˝˜˪ˋ˘˝˙˘˓˗˦ˍ˙ˍ˜ːˠ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦ˠˋ˘˝˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǡ˜˗Ǥǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣʢ˧ˍ˙ˍͥͤͣ͝Ǥ ʧˋ˜˚˙˖ˋˎˋ˝˧ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˌ˖˙˕˓ ˍ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ˗˙ˑ˘˙ǡ ˕˙˘ːˢ˘˙ǡ ˓ ˚˙ ˋ˖˟ˋˍ˓˝˞ ˚ː˛ˍ˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˋ˘˝˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˔ ˚ˋ˛˦ǡ ˕ˋ˕ ˨˝˙ ˏː˖ˋː˝˜˪ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˍ ˋ˘˝˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙˗ ˜˖˙ˍˋ˛ːǣ ʢ˧ˍ˙ˍ ͥͤͣ͝Ǥ ʤ˙ ˍː˛˘˙˚˓ˣː˝ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǣǼǥ˙˝˘˙ˣː˘˓˪˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙˝˙ˑˏː˜˝ˍˋ˓˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙˜˝˓ǡ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍˋ˓˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˗ːˑˏ˞˜˖˙ˍˋ˗˓˙ˢː˘˧ˍˋˑ˘˙ː˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓ː˜˓˜˝ː˗˘˙˜˝˓˖ː˕˜˓˕˓ǥǽȋ˜Ǥ͟͝͡Ȍʟˏˋ˖ːːǣǼʗ˘˝˙˘˓˗˦˚˛˓˘˓˗ˋ˩˝ˋ˕˝˓ˍ˘˙ː˞ˢˋ˜˝˓ːˍ˜˙˒ˏˋ˘˓˓˪˒˦˕˙ˍ˙˔˕ˋ˛˝˓˘˦˗˓˛ˋǽȋ˜Ǥͤ͝͡ȌǤʴ˝˙˙˒˘ˋˢˋː˝ǡˢ˝˙ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˜˖˙ˍˋ˛˓ ˏ˙˖ˑ˘˦ ˌ˦˝˧ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˘ː ˋ˖˟ˋˍ˓˝˘˦˗˓ǡ ˋ ˓ˏː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓˗˓ǡ˜˚˛˓˖˙ˑː˘˓ː˗˕˘˓˗ˋ˖˟ˋˍ˓˝˘˙ˎ˙˓˘ˏː˕˜ˋˋ˘˝˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˚ˋ˛ȋ˜˗Ǥ˞ˑː ˘ˋ˒ˍˋ˘˘˦˔˜˖˙ˍˋ˛˧ǣʫːˏ˙˜˙ˍʵǤʙǤ͜͜͞͝ȌǤ ʛː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙ǡ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ ˌ˖˙˕ ˜˖˙ˍ ˙ˌ˖ˋˏˋː˝ ˜˓˜˝ː˗˙˙ˌ˛ˋ˒˞˩ˤ˓˗˜ˍ˙˔˜˝ˍ˙˗ˍˍ˦˜ˣː˔˜˝ː˚ː˘˓ǡ – ˢːˎ˙˘ː˖˧˒˪˜˕ˋ˒ˋ˝˧˙ˌ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˌ˖˙˕ːǤ ʛː˖˙ ˍ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˚˙˪ˍ˖˪˩ˤːː˜˪ ˘˙ˍ˙ː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˚ː˛ːˠ˙ˏˋ ˍ ˘ːˎ˙ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ ˝˛ːˌ˞ː˝ ˙˝ˢː˝˖˓ˍ˙ˎ˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ ˍ ˟˙˛˗ːǤ ʪ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˌ˖˙˕ˋ ˨˝˙ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓ː ː˜˝˧ǣ Ǽ˗˘˙ˎ˙ ˟˙˛˗ –
˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˔ǽȋ˜˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙˗˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˓Ȍǡ – ˍ˝˙ˍ˛ː˗˪˕ˋ˕˞˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˌ˖˙˕ˋ ˘˙ˍ˙ː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙˒˘ˋˢː˘˓˓ ˘ː˚˙˖˞ˢˋː˝˙˝ˢː˝˖˓ˍ˙ ˘˙ˍ˙˔ ˟˙˛˗˦ǣˍ˛˙˖˓˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ˠ˟˙˛˗ˍ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓Ǽ˗˘˙ˎ˙˟˙˛˗– ˗˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˔ǽ ˍ ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˌ˖˙˕ː ˓˜˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˙ ˙ˏ˘ˋ ˓ ˝ˋ ˑː ˟˙˛˗ˋǣˋ˜˓˗˗ː˝˛˓˪˒˘ˋ˕ˋˏ˙˕˙˘ˡˋ˘ː˚˛ː˙ˏ˙˖ːˍˋː˝˜˪Ǥ ʟ˝ˋ˕ǡ ˍ˜ː ˜˖˙ˍˋ ˍ ˪˒˦˕ː – ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦ːǡ ˘˙ ˕ˋˑˏ˙ː ˓˒ ˨˝˓ˠ ˜˖˙ˍ ˝˙ˑˏː˜˝ˍː˘˘˙ ˜ˋ˗˙˗˞ ˜ːˌːǤ ʟ˗ː˘˘˙ ˝ˋ˕ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˖ː˕˜˓˕ˋ ˍ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǤ ʧˋ˒˖˓ˢ˓ːˍ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓˜˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙˗˙ˌ˘ˋ˛˞ˑ˓ˍˋː˝˜ːˌ˪˕ˋ˕˛ˋ˒˖˓ˢ˓ːˍ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍːǡ˜˙˙˝˘˙˜˪ˤː˗˜˪˜˙ˏ˘˓˗˓˝ː˗ˑː˕ˋˢː˜˝ˍ˙˗ ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓ǡ˜˗Ǥ˚˙˖˓˜ː˗˓˩ǡ˙˚˓˜˦ˍˋː˗˞˩ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǡ˓˜˓˘˙˘˓˗˓˩ǡ˙˚˓˜˦ˍˋː˗˞˩ˍ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǤ ʧˋ˒˖˓ˢ˓ː ˍ ˕˙˖˓ˢː˜˝ˍːǡ ˏ˙˜˝˓ˎ˘˞ˍ ˗ː˛˦ǡ ˚ː˛ːˠ˙ˏ˓˝ ˍ ˘˙ˍ˙ː ˝˙ˑˏː˜˝ˍ˙ – ˘˙ˍ˙ː ˕ˋˢː˜˝ˍ˙ǡ ˜˗Ǥ ˙˗˙˘˓˗˙-˚˙˖˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˌ˖˙˕˓ ˖ː˕˜˓˕˓ǡ ˙˚˓˜˦ˍˋː˗˦ː ˚˙-˚˛ːˑ˘ː˗˞ ˍ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠ ȋ˚˙˜˖ː ˜˖˙ˍˋ˛˘˙˔ ˜˝ˋ˝˧˓ ˜ ˚˙˖˓˜ː˗˓ː˔ ˜˛ˋ˒˞ ˜˖ːˏ˞ː˝ ˜˖˙ˍˋ˛˘ˋ˪ ˜˝ˋ˝˧˪ ˜ ˙˗˙˘˓˗˓ː˔Ȍǡ ˓ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˌ˖˙˕˓ǡ ˙˚˓˜˦ˍˋː˗˦ːˍ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǤ ʙ˙ˌ˙˓ˠ˨˝˓ˠ˜˖˞ˢˋ˪ˠ˖ː˕˜˓˕ˋ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓˒˓˛˞ː˝˜˪˜˞ˢː˝˙˗ːˏ˓˘˜˝ˍˋ˟˙˛˗˦ ˓˒˘ˋˢː˘˓˪Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˛˓˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓˒ˋˡ˓˓˛˞˜˜˕˙˔˖ː˕˜˓˕˓˚˙˟˙˛˗ː˓˒˘ˋˢː˘˓˩ˍ͡-˙˔ˎ˖ˋˍː˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎː˚˙ˏ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˗˘ˋ˒ˍˋ˘˓ː˗Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǽ˞ˑː˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪˘˙ˍ˦˗˓ǡˏ˓ˋ˖ː˕˝˓ˢː˜˕˓˗˓ǡ˘ː˚˛˓ˍ˦ˢ˘˦˗˓ ˚˙˕ˋˍ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː˚˙˘˪˝˓˪˗˓Ǥʙ˨˝˙˗˙ˏ˘˙˓˒ˏ˙˜˝˓ˑː˘˓˔ːˎ˙˕˘˓ˎ˓Ǥ ʞˋ˕˖˩ˢː˘˓ː ʩ˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘ˋ˪ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤ ʡ˘˓ˎˋ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǽ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˙ˌ˙˔˓˒˖˙ˑː˘˓ːˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓– ˜ˢˋ˜˝˦˗˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓ː˗˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔˓˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˓ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ǡ ˕ ˜˙ˑˋ˖ː˘˓˩ǡ ˗˙ˑː˝ ˏː˖ˋ˝˧ ˕˘˓ˎ˞ǡ ˕ˋ˕ ˞ˢːˌ˘˓˕ǡ ˝˛˞ˏ˘˙ ˍ˙˜˚˛˓˘˓˗ˋː˗˙˔ˏ˖˪˜˝˞ˏː˘˝˙ˍǤ ʩ˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˔˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˚˙˜ː˗ˋ˘˝˓˕ː– ˨˝˙ǡˍ˙-˚ː˛ˍ˦ˠǡ˝˙˝˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ǡ˕˙˝˙˛˦˔˙ˌ˛ˋ˒˞ː˝˜˪˚˛˓˙˚˓˜ˋ˘˓˓˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˘ˋ˙˜˘˙ˍː˕˙˘ˡː˚ˡ˓˓Ǽʨ˖˙ˍ˙˓˗ːː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ – ˌː˒ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ˎ˙˞ˢː˝ˋ˟˙˛˗˦˜˖˙ˍˋǡˍ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓ːˢːˎ˙˙˚˓˜ˋ˘˓ː˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ǡˌː˒˕˙˘˝˛˙˖˪˜˙˜˝˙˛˙˘˦˟˙˛˗˦ǡ˚˙˖˞ˢˋː˝˜˪ˢˋ˜˝˙˘ː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˦˗ǡ˜˗Ǥ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ ˝˛ː˞ˎ˙˖˧˘˓˕˓ǡ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˟˞˘˕ˡ˓˓ ˜˖˙ˍˋ ˓ ˗˘Ǥ ˏ˛Ǥ ȋ˜˛Ǥ ˟˙˘ː˝˓˕˞ǣǼʨ˖˙ˍ˙˓˗ːː˝˒ˍ˞˕˙ˍ˞˩˟˙˛˗˞ǽȌǤ ʙ˙-ˍ˝˙˛˦ˠǡ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ – ˨˝˙ ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˜˖˙ˍˋ ˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˕˙˘ˡː˚ˡ˓˓ Ǽʨ˖˙ˍ˙ – ˨˝˙ ˟˙˛˗ˋ ˓ ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǣ ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙ ˝˙ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˖˙ˍˋǡˢ˝˙˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˙ˍ˟˙˛˗ː˜˖˙ˍˋǡ˓˘ˋ˙ˌ˙˛˙˝ǡ˝ˋ˟˙˛˗ˋ˜˖˙ˍˋ˜˞ˤː˜˝ˍː˘˘ˋǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪˜ˍ˪˒ˋ˘ˋ˜˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪˗˓ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˋȋ˜˛Ǥ˟˙˘˙˖˙ˎ˓˩ǣ˒ˍ˞˕˙ˍˋ˪˟˙˛˗ˋ ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖˓ˍˋː˝˜˪ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ ˜˖˙ˍˋȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎːǡ ˍ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˓ ˜ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓ː˔ǡ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˜˖˙ˑ˘˦ː˜˖˞ˢˋ˓ˍ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓˓˟˙˛˗˦˓˒˘ˋˢː˘˓˪˞˜˖˙ˍˋǣ˚˙˖˓˜ː˗˓˪ǡ˙˗˙˘˓˗˓˪ǡ˜˓˘˙˘˓˗˓˪ǡˋ˘˝˙˘˓˗˓˪˓ˏ˛Ǥʘ˙˖ːː˚˛˙˜˝˦ːǡ ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˦ː ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˪ ˜˝˙˛˙˘ ˍ ːˏ˓˘˜˝ˍː Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ ˙˚˓˜˦ˍˋ˩˝˜˪ ȋ˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙ ˕ ˌ˙˖˧ˣ˓˗ ˗ˋ˜˜˓ˍˋ˗ ˖ː˕˜˓˕˓Ȍ ˍ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǤ ʣˋ˝ː˛˓ˋ˖
˨˝˓ˠ ˜˖˙ˍˋ˛ː˔ ˍ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˘ː ˙ˌ˜˞ˑˏˋː˝˜˪ ȋ˛ˋ˒ˏː˖ Ǽʢː˕˜˓˕˙ˎ˛ˋ˟˓˪ǽǡ ˍ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓˓ ˜˝˛ˋˏ˓ˡ˓ː˔ǡˍ˕˘˓ˎː˙˝˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝ȌǤ ʤː ˙˚˓˜˦ˍˋː˝ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ˕ ˜˙ˑˋ˖ː˘˓˩ǡ ˓ ˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓ː Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ˘ˋ˞˛˙ˍ˘ː˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ˕˖ˋ˜˜˙ˍǡˠ˙˝˪˚˛ˋ˕˝˓˕ˋ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˪˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ ˕ˋ˕˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˙ˎ˙ȋˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓ˍˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ˋ˞ˏ˓˝˙˛˓˓Ȍ˚˙ˏ˜˕ˋ˒˦ˍˋː˝˨˝˞˝ː˗˞Ǥ ʨ˝˞ˏː˘˝˦ǡ˓˒˞ˢˋ˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦˔˪˒˦˕ǡ˒ˋ˚˙˗˓˘ˋ˩˝ȋ˓˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝Ȍ˖ː˕˜˓˕˞˘ːˍ ˓˒˙˖˓˛˙ˍˋ˘˘˙˗ˍ˓ˏːǡˋˍ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ˕˖ˋ˜˜ˋˠǡ˙ˌ˛ˋ˒˞˩ˤ˓ˠ˜˪˘ˋ˙˜˘˙ˍː˓ˠ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ˜˙ˢː˝ˋː˗˙˜˝˓ ˏ˛˞ˎ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˍ˘˞˝˛˓ ˌ˙˖ːː ˕˛˞˚˘˦ˠ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ˠ ˕˖ˋ˜˜˙ˍǡ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦ˠ ˍ ˚˛ˋ˕˝˓˕ː ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˪ Ǽ˛ˋ˒ˎ˙ˍ˙˛˘˦˗˓ ˝ː˗ˋ˗˓ǽ ȋǼʨː˗˧˪ǽǡ Ǽʯ˕˙˖ˋǽǡǼʚ˙˛˙ˏǽ˓ˏ˛ǤȌǤʙ˚˛˙ˢː˗ǡ˨˝˙˝ˍ˙˚˛˙˜ˏ˖˪˘ˋ˞ˢ˘˙˔˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˘ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˗ǡ – ˓ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ˙˚˓˜˦ˍˋ˪˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˞˩˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ǡ˙˜˝ˋː˝˜˪ ˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˦˗˜ːˌːǤ ʨ˝˛˞˕˝˞˛˘ˋ˪ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤ ʙ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ː˜˝˧ ˛ˋ˒ˏː˖˦ ȋ˜˗Ǥ ˚ː˛ˍ˦ː ͠ ˎ˖ˋˍ˦Ȍǡ ˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˝ˋ˕ˑː˘ˋ ˙˜˘˙ˍː ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓Ǥ ʙ ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ ˓˒˞ˢˋː˝˜˪ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ ˍ ˋ˜˚ː˕˝ː ˟˙˛˗˦Ǥ ʤ˙ ˚˙˜˕˙˖˧˕˞ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˟˙˛˗ˋ ˍ ːˏ˓˘˜˝ˍː Ǽ˟˙˛˗ˋ– ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǡ˝ː˗ˌ˙˖ːːǡˢ˝˙˜˖˙ˍˋˍ˨˝˙˗˙˚˓˜ˋ˘˓˓˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖˪˩˝˜˪ˏ˛˞ˎ ˏ˛˞ˎ˞ǡ – ˚˙˖˞ˢˋː˝˜˪˙˚˓˜ˋ˘˓ː˟˙˛˗˦ˍ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˗ˍ˓ˏː. ʜ˜˖˓ˑːˍːˏ˓˘˜˝ˍːǼ˟˙˛˗ˋ– ˒˘ˋˢː˘˓ːǽ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋǡ ˝˙ ˓ ˍ ˨˝˙˗ ˜˖˞ˢˋːǡ ˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪ ˜ˍ˪˒˓ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜ ˟˙˛˗˙˔ǡ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˚˙˖˞ˢˋː˝˜˪ ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˦˗ǣ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ˙˕ˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪ ˍ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓ˏ˛˞ˎ˜ˏ˛˞ˎ˙˗Ǥ ʥ˜˘˙ˍ˘˙˔ ˍ˓ˏ ˙˚˓˜ˋ˘˓˪ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˍ ˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ː – ˨˝˙ ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˜ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒˦ˍˋː˗˦ˠ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙ˍǤ ʙ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˨˝˓ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓ːǣ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ːǡ ˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓ˢː˜˕˓ːǡ˪ˏː˛˘˦ːǡ˚ː˛˓˟ː˛˓˔˘˦ːǡ˓˘˝ː˘˜˓˙˘ˋ˖˧˘˦ːǡ˨˕˜˝ː˘˜˓˙˘ˋ˖˧˘˦ːǡ ˓ˏː˘˝˓˟˓ˡ˓˛˞˩ˤ˓ːǡ ˏ˓˟˟ː˛ː˘ˡ˓˛˞˩ˤ˓ː ˓ ˏ˛Ǥ ȋ˜Ǥ ͣ͢-ͤ͜ȌǤ ʴ˝˓ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ˙ˌ˛ˋ˒˞˩˝ ˏ˛˞ˎ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˙˚˚˙˒˓ˡ˓˓ǣ ˘˞˖ːˍ˦ːǡ ˚˛˓ˍˋ˝˓ˍ˘˦ːǡ˨˕ˍ˓˚˙˖ː˘˝˘˦ːǡˏ˓˒˥˩˘˕˝˓ˍ˘˦ːȋ˜Ǥ͢͞-ͣ͢ȌǤ ʡ˙˘˕˛ː˝˘˙ː ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˒˘ˋˢː˘˓˔ ˜˖˙ˍˋ ˜ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙ˍ ˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˝˜˪ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǣ Ǽʨ˖˙ˍˋ ˗˞ˑˢ˓˘ˋ ˓ ˑː˘ˤ˓˘ˋ ˙ˌ˥ːˏ˓˘ː˘˦ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˋ˛ˠ˓˜ː˗˙˔ Ǽˢː˖˙ˍː˕ǽ ˓ ˓˘˝ːˎ˛ˋ˖˧˘˙˔ ˜ː˗˙˔ Ǽˍ˒˛˙˜˖˦˔ǽǤ ʥ˘˓ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˦ ˜˖˙ˍˋ˗ ˗ˋ˖˧ˢ˓˕ ˓ ˏːˍ˙ˢ˕ˋ ˚˙ ˚˛˓˒˘ˋ˕˞ Ǽˍ˒˛˙˜˖˦˔– ˘ːˍ˒˛˙˜˖˦˔ǽǤʣ˞ˑˢ˓˘ˋ ˓˗ˋ˖˧ˢ˓˕ ˝ˋ˕ˑː˛˙ˏ˘˪˝˜˪ˋ˛ˠ˓˜ː˗˙˔Ǽˢː˖˙ˍː˕ǽ˓˓˘˝ːˎ˛ˋ˖˧˘˙˔˜ː˗˙˔Ǽ˜ˋ˗ːˡǽǤʥ˘˓˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˦˜˖˙ˍˋ˗ˑː˘ˤ˓˘ˋ ˓ ˏːˍ˙ˢ˕ˋ ˚˙ ˚˛˓˒˘ˋ˕˞Ǽ˜ˋ˗ːˡ – ˜ˋ˗˕ˋǽǥǽ ȋ˜Ǥ ͢͞ȌǤʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˜ ˙ˏ˘˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ ˓˗ːː˝˜˪ ͠ ˜˖˙ˍˋ ȋ˟˙˛˗˦Ȍǡ ˋ ˜ ˏ˛˞ˎ˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ – ͡ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙ˍǡ ˕˙˗ˌ˓˘˓˛˞˪ ˕˙˝˙˛˦ː ˗˙ˑ˘˙ ˚˙˖˞ˢ˓˝˧ ͠ ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ ˚˙˜˝ˋˍ˓ˍ ˓ˠ ˍ ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙ː ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓ː ˜ ˟˙˛˗ˋ˗˓ ˜˖˙ˍǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ ˗˞ˑˢ˓˘ˋ – Ǽˢː˖Ǥ φ ˜ˋ˗ːˡ φ ˍ˒˛˙˜˖ǤǽǢ ˑː˘ˤ˓˘ˋ – Ǽˢː˖Ǥφ˜ˋ˗˕ˋφˍ˒˛˙˜˖ǤǽǢ ˗ˋ˖˧ˢ˓˕ – Ǽˢː˖Ǥφ˜ˋ˗ːˡφ˘ːˍ˒˛˙˜˖Ǥǽ˓˝Ǥˏ. ʦ˙˖˞ˢˋː˝˜˪ˍ˚˙˖˘ː˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙ː˙˚˓˜ˋ˘˓ː͠-ˠ˜˖˙ˍǤ ʞˋˏˋˢˋǡ˕˙˝˙˛˞˩˛ːˣˋ˩˝˛ˋ˒˛ˋˌ˙˝ˢ˓˕˓˕˙˗˚˙˘ː˘˝˘˙ˎ˙ˋ˘ˋ˖˓˒ˋǡ˞ˑːǡˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗ǡ ˛ːˣː˘ˋ ˍ ˚˛ˋ˕˝˓˕ː ˜˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˪ ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ ˜˖˙ˍˋ˛ː˔ – ˚˛˓ ˙˚˓˜ˋ˘˓˓
˙ˎ˛˙˗˘˦ˠ ˗ˋ˜˜˓ˍ˙ˍ ˖ː˕˜˓˕˓Ǥ ʙ˙˝ ˕ˋ˕ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˍ˦ˣː˚˛˓ˍːˏː˘˘˦ˠ ˜˖˙ˍˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǣʣ˞ˑˢ˓˘ˋ – ˖˓ˡ˙ǡ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙ː˚˙˚˙˖˞ˑː˘ˤ˓˘ːǢ ʝː˘ˤ˓˘ˋ – ˖˓ˡ˙ǡ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˖˙ˑ˘˙ː ˚˙ ˚˙˖˞ ˗˞ˑˢ˓˘ːǢ ʣˋ˖˧ˢ˓˕ – ˛ːˌː˘˙˕ ˗˞ˑ˜˕˙ˎ˙˚˙˖ˋ˓˝ǤˏǤȋ˜˗Ǥʨ˖˙ˍˋ˛˧˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡˍ͠-ˠ˝˙˗ˋˠͥͤ͝͝ȌǤʞˏː˜˧˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙ː˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓ː˒˘ˋˢː˘˓˪˟˙˛˗ːˏ˙˜˝˓ˎˋː˝˜˪˜˚˙˗˙ˤ˧˩˝ːˠˑː˜ˋ˗˦ˠ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙ˍǤ ʗ˕ˋˏː˗˓˕ ʵǤʤǤ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍ ˘ː ˜˝ˋ˖ ˕˙˘˜˝˛˞˓˛˙ˍˋ˝˧ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˦ ȋ˙˘ ˓ˠ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˗˘˙ˑ˓˝ː˖˪˗˓ǽȌǡ ˋ ˍ˒˪˖ ˝˙˖˕˙ˍ˦˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˓ ˜˝ˋ˖ ˍ˦˚˓˜˦ˍˋ˝˧ ˓˒ ˜˖˙ˍˋ˛˘˦ˠ ˜˝ˋ˝ː˔ ˨˝˓ ˜ˋ˗˦ː ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˗˘˙ˑ˓˝ː˖˓Ǥʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡˍ˝˙˖˕˙ˍ˙˗˜˖˙ˍˋ˛ː˓˗ːː˝˜˪ǣǼʗˍ˝˙ˌ˞˜ – ˗˘˙ˎ˙˗ː˜˝˘˦˔ˋˍ˝˙˗˙ˌ˓˖˧ˏ˖˪˚ː˛ːˍ˙˒˕˓˚ˋ˜˜ˋˑ˓˛˙ˍǽǤʵǤʤǤʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍˍ˜ˍ˙ː˗˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗˜˖˙ˍˋ˛ː ˟˓˕˜˓˛˞ː˝ǣʗˍ˝˙ˌ˞˜ – Ǽ˗˘˙ˎ˙˗ː˜˝ǤǽǡǼˋˍ˝˙˗˙ˌǤǽǡǼ˚ː˛ːˍ˙˒ǤǽǡǼ˚ˋ˜˜ˋˑǤǽǤʦ˛˙ˢ˓˝ˋˍ ˝ˋ˕˓˗˜˚˙˜˙ˌ˙˗ˍ˜ː˜˖˙ˍˋ˛˘˦ː˜˝ˋ˝˧˓ ˍ˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛˪ˠǡʵǤʤǤʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍ˜˙˜˝ˋˍ˓˖˜ˍ˙˔Ǽʧ˞˜˜˕˙-˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧ǽ – ˜ˍ˦ˣː͜͝˝˦˜˪ˢ˜˖˙ˍȋʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍͥͤ͝͞Ȍǡ ˍ ˕˙˝˙˛˙˗ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˕ˋˑˏ˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˍ˦˛ˋˑː˘˙ ˜˙ːˏ˓˘ː˘˓ː˗ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˗˘˙ˑ˓˝ː˖ː˔ǡˍ˒˪˝˦ˠ˓˒˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛ː˔Ǥʴ˝˓˗˘˙ˑ˓˝ː˖˓˗˙ˎ˞˝ˍ˜˝˛ːˢˋ˝˧˜˪ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˖˙ˍǡ ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˢːˎ˙ ˗˙ˑ˘˙ ˜˛ˋˍ˘˓ˍˋ˝˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˜˖˙ˍǡ ˜˛Ǥˋˍ˝˙ˌ˞˜ ˓ˋˍ˝˙˗˙ˌ˓˖˧Ǥʙ˝˙˖˕˙ˍ˙˗˜˖˙ˍˋ˛ː˜˖˙ˍ˙ˋˍ˝˙˗˙ˌ˓˖˧ ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪ ˜˖ːˏ˞˩ˤ˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǣǼʣˋˣ˓˘ˋ˜ˏˍ˓ˎˋ˝ː˖ː˗ˏ˖˪˚ː˛ːˍ˙˒˕˓ ˚ˋ˜˜ˋˑ˓˛˙ˍ˓ˎ˛˞˒˙ˍǽ ʙ Ǽʨː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˜˖˙ˍˋ˛ːǽ ʵǤʤǤ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍˋ ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˗˘˙ˑ˓˝ː˖˓ǣ Ǽ˗ˋˣǤǽǡ Ǽˏˍ˓ˎǤǽǡ Ǽ˚ː˛ːˍ˙˒Ǥǽǡ Ǽ˚ˋ˜˜Ǥǽǡ Ǽˎ˛˞˒ǤǽǤ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˙ˌˤ˓˗ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓˜˖˙ˍˋˍ˝˙ˌ˞˜ ˓ˋˍ˝˙˗˙ˌ˓˖˧˪ˍ˖˪ː˝˜˪ǣǼ˚ː˛ːˍ˙˒ǤǽǡǼ˚ˋ˜˜Ǥǽǡˋ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦˗ǣ ˋˍ˝˙ˌ˞˜– Ǽ˗˘˙ˎ˙˗ː˜˝Ǥǽǡˋˍ˝˙˗˙ˌ˓˖˧– Ǽˎ˛˞˒ǤǽǤʦ˛˓˜˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓˝˙˖˕˙ˍ˦ˠ˜˖˙ˍˋ˛ː˔ ˍ˜ːˎˏˋǡ ˙˜˙ˌː˘˘˙ ˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙ ˕ ˌ˖˓˒˕˓˗ ˚˙ ˒˘ˋˢː˘˓˩ ˜˖˙ˍˋ˗ǡ ˋ˕˝˓ˍ˘˙ ˙ˌ˜˞ˑˏˋː˝˜˪˕˙˗˚˙˘ː˘˝˘˦˔˜˙˜˝ˋˍ˒˘ˋˢː˘˓˔ȋˢ˝˙ˌ˦˚˛ˋˍ˓˖˧˘˙˓˜˝˙˖˕˙ˍˋ˝˧˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍȌǤ ʛ˛˞ˎ˙˔˜˚˙˜˙ˌ˙˚˓˜ˋ˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍ˘ˋ˙˜˘˙ˍː˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓– ˨˝˙ ˙˚˓˜ˋ˘˓ː ˖ː˕˜˓˕˓ ˜ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ ˚˙˘˪˝˓˪ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ːǽ ȋ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˙– Ǽ˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕ˋ˪ˎ˛˞˚˚ˋ˜˖˙ˍǽȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˝ˋ˕ ˚˓ˣː˝ ˙ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗ ˚˙˖ːǣ Ǽʢː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ːˏ˓˘˓ˡ˦ ˍˠ˙ˏ˪˝ˍ˝ː˓˖˓˓˘˦ː˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː˚˙˖˪˘ˋ˙˜˘˙ˍː˙ˌ˖ˋˏˋ˘˓˪˙ˌˤ˓˗˓˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˚˛˓˒˘ˋ˕ˋ˗˓ – ˓˘˝ːˎ˛ˋ˖˧˘˦˗˓ ˜ː˗ˋ˗˓ǥǽ ȋ˜Ǥ ͠͝ȌǤ ʦ˛˓˗ː˛˦ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ǣ ͝Ȍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ː Ǽˡˍː˝ǽǣ ˌː˖˦˔ǡ ˢː˛˘˦˔ǡ ˕˛ˋ˜˘˦˔ǥǢ ͞Ȍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ː Ǽ˒ˍ˞˕ǽǣ ˜˕˛˓˚ǡ ˠ˖˙˚˙˕ǡ ˜˝˞˕ǡ ˕˛˓˕ǡǥǢ ͟Ȍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ː Ǽˍ˕˞˜ǽǣ ˜˖ˋˏ˕˓˔ǡ ˕˓˜˖˦˔ǡˎ˙˛˧˕˓˔ǡǥ ʜ˜˖˓ˌ˛ˋ˝˧˗˘˙ˎ˙˜ˠ˙ˏ˘˦ˠˍ˛ˋ˒˘˙˔˜˝ː˚ː˘˓˒˘ˋˢː˘˓˔ǡ˝˙˚˙˖˞ˢ˓˝˜˪˗˘˙ˎ˙ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ˚˙˖ː˔Ǥʜ˜˖˓ǡ˕˝˙˗˞ˑːǡ˜˙˙˝˘ː˜˝˓˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓˪ˏ˛˞ˎ˜ˏ˛˞ˎ˙˗˚˙ ˝˓˚˞ Ǽ˛˙ˏ – ˍ˓ˏǽǡ ˝˙˚˙˖˞ˢ˓˝˜˪ ˓ː˛ˋ˛ˠ˓˪˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˙˖ː˔Ǥ ʙ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˚˛˓˗ː˛ˋ˝ˋ˕˙˔˓ː˛ˋ˛ˠ˓˓ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝˟˛ˋˎ˗ː˘˝˓˒˜˖˙ˍˋ˛˪ǣʣ˙˛˕˙ˍ˕˓˘ͥͤ͝͠ ȋ˜Ǥ͞͡͡˓ˏˋ˖ːːȌǣǼʮː˖˙ˍː˕ǣ˙ˌˤːː˚˙˘˪˝˓ː– ˢː˖˙ˍː˕ǡ˘ˋ˛˙ˏǡǥǢ˕ˋ˕ˑ˓ˍ˙ː˜˞ˤː˜˝ˍ˙ – ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ǡˑ˓˝˧ǡˌ˦˝ǡǥǢ ˕ˋ˕˛ˋ˒˞˗˘˙ː˜˞ˤː˜˝ˍ˙ǣ˜˞ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˦˔ǡˢ˞ˍ˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ǡ ˏ˞ˣˋǡ ǥǽ ˓ ˝ǤˏǤ ʡˋ˕˓ː ˍ˦ˌ˛ˋ˝˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ȋ˓ ˜˕˙˖˧˕˙ ˍ˒˪˝˧ ˨˝˓ˠ ˒˘ˋˢː˘˓˔Ȍǡ ˢ˝˙ˌ˦˜˙˒ˏˋ˝˧˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː˚˙˖˪Ǣ˕ˋ˕˓ː˜˖˙ˍˋȋ˓˜˕˙˖˧˕˙Ȍˍ˕˖˩ˢ˓˝˧ˍ˨˝˓˚˙˖˪Ǣ ˕ˋ˕˞˩˚˙˜˝˛˙˓˝˧˓ː˛ˋ˛ˠ˓˩˓˒˨˝˓ˠ˚˙˖ː˔ǡ– ˍ˜ː˨˝˙˒ˋˍ˓˜˓˝˝ˋ˕ˑː˓˙˝˚˛˙˓˒ˍ˙˖ˋ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝ˋǤ
ʨˋ˗˙ː ˖˩ˌ˓˗˙ː ˒ˋ˘˪˝˓ː ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǡ ˙˚˓˜˦ˍˋ˩ˤ˓ˠ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˚˙˖˪ǡ ˝ː˗ˌ˙˖ːː– ˜ˍ˙ˍ˖ːˢː˘˓ː˗ˌ˙˖˧ˣ˙ˎ˙˕˙˖˓ˢː˜˝ˍˋ˖ː˕˜˓˕˓ǡ – ˨˝˙˚˙˜˝˛˙ː˘˓ːǼ˕ˋ˛˝˓˘˦˗˓˛ˋǽǤʦ˙˜˕˙˖˧˕˞˚˛˓˘ˡ˓˚˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˙˜˝˓ȋ˚˛˓˙˚˓˜ˋ˘˓˓˒˘ˋˢː˘˓˪Ȍ˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙˘ː ˚˛˓˗ː˘˪ː˝˜˪ǡ ˝˙ ˨˝˓ Ǽ˕ˋ˛˝˓˘˦ ˗˓˛ˋǽ ˚˙˖˞ˢˋ˩˝˜˪ ˙ˢː˘˧ ˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˘˦˗˓ǣ˜˕˙˖˧˕˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍ– ˜˝˙˖˧˕˙˓Ǽ˕ˋ˛˝˓˘˗˓˛ˋǽǤʵǤʤǤʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍˍ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː ȋʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍ ͥͣ͢͝Ȍǡ ˚˙˜ˍ˪ˤː˘˘˙˔ ˚˙˜˝˛˙ː˘˓˩ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˙˖ː˔ǡ ˙˚˓˜ˋ˖ ˜ˍ˦ˣː͟͜˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˓˒ˍː˜˝˘˦ˠǼ˕ˋ˛˝˓˘˗˓˛ˋǽǡ˚˙˜˝˛˙ː˘˘˦ˠ˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˓˒ˍː˜˝˘˦˗˓ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝ˋ˗˓˗˓˛ˋȋ˚˛˓˜˙ːˏ˓˘˓˖˕˘˓˗˓˜ˍ˙˩Ǽ˕ˋ˛˝˓˘˞˗˓˛ˋǽȌǤʩ˙ǡˢ˝˙Ǽ˕ˋ˛˝˓˘˦˗˓˛ˋǽ˚˙˖˞ˢˋ˩˝˜˪˛ˋ˒˘˦˗˓ǡʵǤʤǤʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍ˙ˌ˥˪˜˘˪ː˝˝ː˗ǡˢ˝˙˜ˋ˗˙ˌ˥ː˕˝˓ˍ˘˦˔˗˓˛˙ˢː˘˧˛ˋ˒˘˙˙ˌ˛ˋ˒˘˦˔– ːˎ˙˘ːˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙˙˝˙ˌ˛ˋ˒˓˝˧ˍ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˚˙˖˪Ǥ ʵǤʤǤ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍ ˚˓ˣː˝ǣ Ǽǥ˘ːˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˧ ˙ˏ˘˙˒˘ˋˢ˘˙ˎ˙ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˎ˛ˋ˘˓ˡ ȋ˚˙˖˪Ȍ ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖ː˘ˋ ˘ː ˘ːˢː˝˕˙˜˝˧˩ ˜ˋ˗˙ˎ˙ ˚˙˘˪˝˓˪ǡ ˕ˋ˕ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝ ˨˝˓ ˘ː˕˙˝˙˛˦ː ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǡ ˋ ˚˛˓˛˙ˏ˙˔ ˚˙˖˪ ˕ˋ˕ Ǽ˜˚˙˜˙ˌˋǽ ˙˝˛ˋˑː˘˓˪ ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǥǽ ȋ˜Ǥ ͣ͞͡ȌǤ ʦ˛˓ˢ˓˘ˋ ˑː ˒ˏː˜˧ǡ ˍ˜ː-˝ˋ˕˓ǡ ˜˙˜˝˙˓˝ ˍ ˝˙˗ ȋ˕ˋ˕ ˍː˛˘˙ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝ Ǽ˘ː˕˙˝˙˛˦ː ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˦ǽȌǡ ˢ˝˙ ˜ˋ˗˙ ˚˙˘˪˝˓ː Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ːǽ – ˘ːˢː˝˕˙ːǣ˙˘˙˘ː˜˝˛˙˓˝˜˪˘ˋ˜˝˛˙ˎ˙˔˙˜˘˙ˍːːˏ˓˘˜˝ˍˋǼ˟˙˛˗ˋ– ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǤ ʡ˜˝ˋ˝˓ǡˍ˚˛ˋ˕˝˓˕ː˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˪˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˍ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ ˞ˢːˌ˘˙˔ ˋ˞ˏ˓˝˙˛˓˓ǡ ˝ː˛˗˓˘ Ǽ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙ː ˚˙˖ːǽ ˘ː ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˜˪ǡ – ˓˜˚˙˖˧˒˞ː˝˜˪ ˚˙˘˪˝˓ː Ǽ˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˎ˛˞˚˚ˋ ˜˖˙ˍǽǤ ʨ˝˛˙˓˝˜˪ Ǽ˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕ˋ˪ˎ˛˞˚˚ˋǽ˓˘ˋˢː– ˜˞ˢː˝˙˗˝ˋ˕ˑː˓˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜˙ˢː˝ˋː˗˙˜˝˓Ǥʨˋ˗ˋ˪ ˌ˙˖˧ˣˋ˪ ˝ː˗ˋ˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˎ˛˞˚˚ˋ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ Ǽ˛ˋ˒ˎ˙ˍ˙˛˘˙˔ ˝ː˗˙˔ǽǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǣ Ǽʣˋˎˋ˒˓˘ǽǡǼʨ˚˙˛˝ǽ˓ˏ˛Ǥ ʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤ ʡˋ˕ ˞ˑː ˒ˋ˗ːˢː˘˙ǡ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˣ˓˛˙˕˙ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝ ˍ ˜ˍ˙ː˔ ˕˘˓ˎː Ǽ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˞˩ǽ ˝ː˛˗˓˘˙˖˙ˎ˓˩ǡ ˘˙ – ˜˕˙˛ːː ˍ˜ːˎ˙ ˍ ˜˗˦˜˖ː Ǽ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˦˔ǽǡ Ǽ˗˦˜˖ː˘˘˦˔ǽ ˓ ˝Ǥ˚Ǥǡ ˜˗Ǥ ˘ˋ˒ˍˋ˘˓˪ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˛ˋ˒ˏː˖˙ˍ ˍ ˚ː˛ˍ˦ˠ ͠-ˠ ˎ˖ˋˍˋˠ˕˘˓ˎ˓ǣǼʡ˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˙-˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˦˔˚˛˓˘ˡ˓˚˙˚˓˜ˋ˘˓˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ǽȋ˜Ǥ ͢͝˓ˏˋ˖ːːȌǡǼʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙-˘˙˗˓˘ˋ˝˓ˍ˘˦˔˚˛˙ˡː˜˜˓˗˙ˏː˖˓˒˘ˋˢː˘˓˪ǽȋ˜Ǥ͞͡˓ˏˋ˖ːːȌǤ ʤ˙ ˙˚˓˜˦ˍˋː˝˜˪ ˍ ˨˝˓ˠ ˛ˋ˒ˏː˖ˋˠ ˍ˜ː-˝ˋ˕˓ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦ː ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ː ˝ː˗˦ǣ˘˙˗˓˘ˋˡ˓˪ǡ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ǡ˟˞˘˕ˡ˓˓˪˒˦˕ˋǡ˜ː˗˓˙˒˓˜˓ˏ˛Ǥ ʙ˙ˏ˘˙˗˓˒˜ˍ˙˓ˠ˛ˋ˒ˏː˖˙ˍʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˕ˋ˜ˋː˝˜˪˓˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ȋ˜Ǥ͢͝– ͞͠ȌǤʤˋ˒˦ˍˋ˩˝˜˪˓˗ː˘ˋˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˜˕˓ˠ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˓˜˝˙ˍ ȋ˜˗Ǥʤ˙ˍ˙ːˍ˒ˋ˛˞ˌːˑ˘˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤʙ˦˚Ǥʬʬ͝͝͝Ǥͥͤͤ͝Ȍǡ˘ː˕˙˝˙˛˦ː˓˗ː˘ˋ˛˞˜˜˕˓ˠ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˓˜˝˙ˍǣʗǤʗǤʪ˟˓˗ˡːˍˋǡʟǤʗǤʨ˝ː˛˘˓˘˓ˏ˛Ǥ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˍː˛˘˙ ˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝ǡ ˢ˝˙ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ Ǽ˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ˓˒ ˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙ˍˡː˘˝˛ː˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔ˏ˙˖ˑː˘˜˝˙˪˝˧˘ː˝ː˕˜˝ǡˋˢː˖˙ˍː˕ǥǽȋ˜Ǥ͞͝ȌǤ ʙ ˜ˋ˗˙˗ ˏː˖ːǤ ʜ˜˖˓ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘ˋ˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˜˓˘˝ː˒˓˛˞ː˝ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˟˙˛˗ˋ – ˒˘ˋˢː˘˓ːǽǡ ˓ ˍ ˡː˘˝˛ː ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓ˠ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔ ˜˝ˋˍ˓˝ ˒˘ˋˢː˘˓ː ˜˖˙ˍˋǢ ː˜˖˓ǡ ˏˋ˖ːːǡ ˜˝˛˞˕˝˞˛˘ˋ˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˕ˋ ˜˓˘˝ː˒˓˛˞ː˝ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˜˝˛˞˕˝˞˛ˋ – ˟˞˘˕ˡ˓˪ǽǡˏː˖ˋ˪˚˛ːˏ˗ː˝˙˗˜˝˛˞˕˝˞˛˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˟˞˘˕ˡ˓˩ ˜˖˙ˍˋǡ – ˝˙˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˜˓˘˝ː˒˓˛˞ː˝ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ Ǽ˙ˌ˥ː˕˝ –˜˞ˌ˥ː˕˝ǽǡ ˋ ˚˛ːˏ˗ː˝˙˗ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪˜˞ˌ˥ː˕˝– ˢː˖˙ˍː˕ˍ˝˙˔˜ˍ˙ː˔ˢˋ˜˝˓ǡ˕˙˝˙˛˞˩ ˙ˌ˛ˋ˒˞ː˝˒˘ˋˢː˘˓ːǡ˟˞˘˕ˡ˓˪ȋˡː˖˧Ȍǡ˕˙˘ˡː˚˝Ǣ˝˙˝ˢː˖˙ˍː˕ǡ˕˙˝˙˛˦˔˛ˋ˜˚˙˒˘ˋː˝˓
˚˙˛˙ˑˏˋː˝˙ˌ˥ː˕˝– ˟˙˛˗˞ǡ˜˝˛˞˕˝˞˛˞˜˖˙ˍˋȋ˝ː˕˜˝ˋȌǡ˛ː˖ːˍˋ˘˝˘˦ː˜˝˙ˢ˕˓˒˛ː˘˓˪ ˢː˖˙ˍː˕ˋ˒˘ˋˢː˘˓˪ǡ˟˞˘˕ˡ˓˓ǡ˕˙˘ˡː˚˝˦Ǥ ʦ˙˕ˋ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː ˓ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǡ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝ ˜˙ˌ˙˔ ˚˖˙ˠ˙ ˓˒˞ˢː˘˘˞˩ ˙ˌ˖ˋ˜˝˧Ǥ ʤˋ ˛˙˖˧ ˚˛ːˏ˗ː˝ˋ ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˚˛ːˏ˖ˋˎˋː˝˜˪ ˕˙˘ˡː˚˝Ǥ ʤ˙ ˍ ˕ˋ˕˙˔ ˟˙˛˗ː ˍ˦˛ˋˑˋː˝˜˪ ˕˙˘ˡː˚˝ǡ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦ː˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˓˜˝˦˝˙ˢ˘˙˘ː˒˘ˋ˩˝Ǥʗ˘ː˘ˋˠ˙ˏ˪˟˙˛˗˦ǡ˙˘˓˓ˤ˞˝˓˕˙˘ˡː˚˝ǡ˜˗Ǥ˙ˌ˨˝˙˗ˍ˕˘˓ˎːǼʙ˚˙˓˜˕ˋˠ˕˙˘ˡː˚˝ˋǽȋʦ˛˙ˠ˙˛˙ˍͣ͜͜͞ǡ˜˗˛ːˡː˘˒˓˩˘ˋ ˨˝˞˕˘˓ˎ˞ǣʫːˏ˙˜˙ˍͥ͜͜͞ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˝˙ˑː˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝˝ː˛˗˓˘Ǽ˕˙˘ˡː˚˝ǽǡ ˘˙ǡ˕ˋ˕˕ˋˑː˝˜˪ǡ˘ːˍ˜ːˎˏˋ ˍ˝˙˗˜˗˦˜˖ːǡˍ˕ˋ˕˙˗ːˎ˙˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˩˝˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˓˜˝˦Ǥʩː˛˗˓˘Ǽ˕˙˘ˡː˚˝˞ˋ˖˧˘ˋ˪ ˜˓˜˝ː˗ˋǽ˞ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ˢˋ˜˝˙˙˒˘ˋˢˋː˝Ǽ˕ˋ˛˝˓˘˞˗˓˛ˋǽȋ˜Ǥͥ͟ȌǤʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ˞ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙˘ː˜ˍ˪˒˦ˍˋː˝˜˪˜˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˙˔: Ǽ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˗ːˑ˘˙˔ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘˙˔˙˚˓˜ˋ˝ː˖˧˘˙˔˜ː˗ˋ˘˝˓˕˓ ˓˚˜˓ˠ˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǽ ȋ˜Ǥ ͣ͝ȌǤ ʮˋˤː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪ː˝ ˝ː˛˗˓˘ Ǽ˕˙ˎ˘˓ˡ˓˪ǽ – ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˙ˏ˘˙˔ ˓˒ ˟˞˘˕ˡ˓˔˪˒˦˕ˋǡ ˘ˋ˛˪ˏ˞ ˜ ˘˙˗˓˘ˋ˝˓ˍ˘˙˔ǡ ˨˕˜˚˛ː˜˜˓ˍ˘˙˔ǡ ˋ˚˚ː˖˪˝˓ˍ˘˙˔ǡ ˟ˋ˝˓ˢː˜˕˙˔ǡ ˚˙˨˝˓ˢː˜˕˙˔ǡ ˗ː˝ˋ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔ ˟˞˘˕ˡ˓˪˗˓ ȋ˜Ǥ ͟͢-ͣ͟ȌǤ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˚˓ˣː˝ǣǼʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪ȋ˛ː˚˛ː˒ː˘˝ˋ˝˓ˍ˘ˋ˪Ȍ˟˞˘˕ˡ˓˪Ǥʶ˒˦˕˜˖˞ˑ˓˝˙˜˘˙ˍ˘˙˔˟˙˛˗˙˔ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ǡ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗˚˙˒˘ˋ˘˓˪˓˙˝˛ˋˑː˘˓˪ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǽȋ˜Ǥ͟͢ȌǤ ʙ ˚˙˜˖ːˏ˘ːː ˍ˛ː˗˪ ˗˘˙ˎ˓ː ˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˓˜˝˦ ˞ˑː ˘ː ˜ˢ˓˝ˋ˩˝ ˪˒˦˕ ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˗ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ǡ ˚˙˒˘ˋ˘˓˪ ˓ ˝ǤˏǤ ʤː˕˙˝˙˛˦ː ˓˒ ˡ˓˝˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˍ ˕˘˓ˎː ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˙ˍǡ˞˝ˍː˛ˑˏˋˍˣ˓ˠǡˢ˝˙˗˦ˣ˖ː˘˓ːˍː˛ˌˋ˖˧˘˙ȋ˜Ǥͣ͝Ȍǡ˝ː˚ː˛˧˞˝ˍː˛ˑˏˋ˩˝ǣ Ǽʣ˦ˣ˖ː˘˓ːˢː˖˙ˍː˕ˋ˘ːˍː˛ˌˋ˖˧˘˙ǥʢ˩ˏ˓˗˦˜˖˪˝˕˙˘ˡː˚˝ˋ˗˓ǥ˕˙˘ˡː˚˝– ˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑ˘˙˜˝˧ ˜˙˒˘ˋ˘˓˪ ˢː˖˙ˍː˕ˋǡ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘ˋ˪ ːˏ˓˘˓ˡˋ ˗˦˜˖˓˝ː˖˧˘˙˔ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǽȋʦ˙˚˙ˍˋǡʨ˝ː˛˘˓˘ͣ͜͜͞ǡ˜Ǥͥ͝Ȍǡ˓ˏˋ˖ːːǣǼʣ˦ˣ˖ː˘˓ː˘ˋ˛˙ˏˋ˘ː˙˚˙˜˛ːˏ˙ˍˋ˘˙ ːˎ˙ ˪˒˦˕˙˗ǡ ˢ˝˙ ˗˙ˑ˘˙ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˘ˋ˞˕ː ˞˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘˘˦˗ ˟ˋ˕˝˙˗ǽ ȋ˝ˋ˗ ˑːǡ ˜Ǥ ͡͡ȌǤ ʩˋ˕˙ˍ˙ǡ ˘ˋˏ˙ ˚˙˖ˋˎˋ˝˧ǡ ˍ˛ː˗˪ǣ ˍ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˘ˋ˞˕ˋˠ ˞˝ˍː˛ˑˏˋː˝˜˪˓ˏːˋ˖˓˒˗Ǥ ʦ˙ˠˍˋ˖˧˘˙˝˙ǡˢ˝˙ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓ˍ˜ˍ˙ː˔˕˘˓ˎː˓˒˖ˋˎˋː˝ˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˞˩ǡ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˞˩˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ȋ˜ː˗ˋ˜˓˙˖˙ˎ˓˩Ȍ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ– ˘ˋˍ˦˜˙˕˙˗˘ˋ˞ˢ˘˙˗˞˛˙ˍ˘ːǤ
ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ ʗ˚˛ː˜˪˘ ʵǤʛǤ ʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤ ʨ˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ː ˜˛ːˏ˜˝ˍˋ ˪˒˦˕ˋǤ – ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͥ͝͡Ǥ ʜˍˎː˘˧ːˍˋʗǤʦǤʙˍːˏː˘˓ː˕˜˖˙ˍˋ˛˩ǣʨ˖˙ˍˋ˛˧˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʙ͞-ˠ˝˙˗ˋˠǤ– ʢː˘˓˘ˎ˛ˋˏǡͥͣ͜͝Ǥ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍʵǤʤǤʥˌˤˋ˪˓˛˞˜˜˕ˋ˪˓ˏː˙ˎ˛ˋ˟˓˪Ǥ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͣ͢͝Ǥ ʡˋ˛ˋ˞˖˙ˍʵǤʤǤ˓ˏ˛Ǥʧ˞˜˜˕˓˔˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧Ǥʥ˚˦˝ˋˍ˝˙˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙˚˙˜˝˛˙ː˘˓˪˝ː˒ˋ˞˛˞˜ˋǣ˙˝˚˙˘˪˝˓˪˕˜˖˙ˍ˞Ǥ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤ͝͞Ǥ ʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓˔˨˘ˡ˓˕˖˙˚ːˏ˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧Ǥʚ˖ˋˍǤ˛ːˏǤʙǤʤǤʶ˛ˡːˍˋǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡ 1990. ʢ˧ˍ˙ˍ ʣǤʧǤ ʯ˕˙˖˧˘˦˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˋ˘˝˙˘˓˗˙ˍ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ʟ˒ˏǤ ͞-˙ːǤ – ʣ˙˜˕ˍˋǡ ͥͤͣ͝Ǥ
ʣ˙˛˕˙ˍ˕˓˘ʙǤʙǤǡ˛ːˏǤʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˙˜˘˙ˍˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʡ˙˗˚˖ː˕˜˘˦˔˞ˢːˌ˘˦˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧Ǥʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤ͝͠Ǥ ʤ˙ˍ˓˕˙ˍʢǤʗǤ˓ˏ˛Ǥʨ˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦˔˛˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕Ǥʢː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˪Ǥʪˢːˌ˘˓˕ˏ˖˪˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ-˓˘˙˜˝˛ˋ˘ˡːˍǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤͣ͝Ǥ ʤ˙ˍ˙ːˍ˒ˋ˛˞ˌːˑ˘˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤʙ˦˚ǤʬǤʢ˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋǤʨ˙˜˝ǤʙǤʗǤ ʞˍːˎ˓˘ˡːˍǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤ͝͝Ǥ ʤ˙ˍ˙ːˍ˒ˋ˛˞ˌːˑ˘˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ːǤʙ˦˚Ǥʬʬ͝͝͝Ǥʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˦ːˋ˜˚ː˕˝˦˪˒˦˕ˋǤʨ˙˜˝Ǥ ʙǤʙǤʦː˝˛˙ˍǡʙǤʟǤʚː˛ˋ˜˓˗˙ˍǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤͤ͝Ǥ ʦː˝ː ʟǤ ʢː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˪ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˏ˖˪ ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ ˜˝˞ˏː˘˝˙ˍ-˛˞˜˓˜˝˙ˍǤ – ʘ˞ˏˋ˚ːˣ˝ǡͥͤͥ͝Ǥ ʦ˙˚˙ˍˋʞǤʛǤʨ˝ː˛˘˓˘ʟǤʗǤʡ˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘ˋ˪˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǤ–ʣ˙˜˕ˍˋǡͣ͜͜͞Ǥ ʧ˙˒ː˘˝ˋ˖˧ʛǤʴǤǡʩː˖ː˘˕˙ˍˋʣǤʗǤʨ˖˙ˍˋ˛˧-˜˚˛ˋˍ˙ˢ˘˓˕˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓ˢː˜˕˓ˠ˝ː˛˗˓˘˙ˍǤ ʦ˙˜˙ˌ˓ːˏ˖˪˞ˢ˓˝ː˖ː˔Ǥ ʟ˒ˏǤ͞-˙ːǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͣ͢͝Ǥ ʦ˛˙ˠ˙˛˙ˍʵǤʛǤʙ˚˙˓˜˕ˋˠ˕˙˘ˡː˚˝ˋǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͣ͜͜͞Ǥ ʨ˖˙ˍˋ˛˧˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʙ͠-ˠ˝˙˗ˋˠǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤ͝͝– 1984. ʪˌ˓˘ ʟǤʟǤ ʨ˖˙ˍˋ˛˧ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ˠ ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˔ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˓ ˋ˘ˎ˖˓˔˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙ˍǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤͣ͝Ǥ ʫːˏ˙˜˙ˍ ʙǤʗǤ ʧˋ˒˖˓ˢ˓˝ː˖˧˘˦ː ˓ ˙ˌ˥ːˏ˓˘˓˝ː˖˧˘˦ː ˚˛˓˒˘ˋ˕˓ ˍ ˜˓˜˝ː˗ː ˋ˘˝˙˘˓˗˙ˍǡ˜˓˘˙˘˓˗˙ˍ˓ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓ˠˌ˖˙˕˙ˍǤ
gari
ǡ͚͟͠Ǥ– Budapest, 1998. ˜Ǥ͢͝-ͣ͜Ǥ ʫːˏ˙˜˙ˍ ʙǤʗǤ ʧːˡǤǣ ʴǤ ʢː˘ˏˍˋ˓Ǥʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ ǡ 1998. – ʙˑ-˖ːǣʧ˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕˒ˋ˛˞ˌːˑ˙˗ǡ͚͟Ǥ – ʣ˙˜˕ˍˋǡ͜͜͞͝Ǥ˜Ǥͥ͜-93. ʫːˏ˙˜˙ˍ ʙǤʗǤ ʧːˡǤ ˘ˋ ˕˘Ǥǣ ʦ˛˙ˠ˙˛˙ˍ ʵǤʜǤ ʙ ˚˙˓˜˕ˋˠ ˕˙˘ˡː˚˝ˋǤ ʣ˙˜˕ˍˋǡ ͣ͜͜͞Ǥ –
ǡ˝ǤʬʬʬVIIIǤ
ǡͥ͜͜͞Ǥ ʫːˏ˙˜˙ˍ ʵǤʙǤ ʟˏː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕˓˔ ˋ˘˝˙˘˓˗˙-˜˓˘˙˘˓˗˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ– ʙ˙˖ˎ˙ˎ˛ˋˏǡ͜͜͞͝Ǥ ʫ˙˗˓˘ˋ ʣǤʟǤ ʨ˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦˔ ˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕Ǥ ʢː˕˜˓˕˙˖˙ˎ˓˪Ǥ ʪˢːˌ˘˓˕ ˏ˖˪ ˟˓˖˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ˠ˜˚ːˡ˓ˋ˖˧˘˙˜˝ː˔ˍ˞˒˙ˍǤ– ʣ˙˜˕ˍˋǡͥͤ͟͝Ǥ Ǥ ónás Erzsébet, Fedoszov Viktor. Rec.: Székely ábor. Egy sajátos nyelvi jelenség, a Ǥ ȋʪ˜˓˖ː˘˓ː ˕ˋ˕ ˙˜˙ˌ˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˍ ˪˒˦˕ːȌǤ ǣ ás, XIII. éǡ͠Ǥm. – ǡͣ͜͜͞ǤǤ͡͝-ͣ͡Ǥ Szé Ǥ × ±ö szókapcsolatok magyar és német szótáǤ ȋʨ˖˙ˍˋ˛˧ ˞˜˓˖˓˝ː˖˧˘˦ˠ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˔ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙˓˘ː˗ːˡ˕˙ˎ˙˪˒˦˕˙ˍȌǤ– 2003. Szé Ǥ±ǡǤȋʪ˜˓˖ː˘˓ː˒˘ˋˢː˘˓˪˜˖˙ˍˋ˕ˋ˕ ˙˜˙ˌ˙ː˪ˍ˖ː˘˓ː˪˒˦˕ˋȌǤǡͣ͜͜͞Ǥ
ǣ Berlin 2004- Huszár Ágnes ̿͝Ǥ
¡ǡ
¡
sierte weibliche Körper vorgestellt. Solche Stadtbilder sind aber von einer antagonistischen
¡
Ǥ Ú
Ú
Stadt Rom war die Liebeskönigin ǡ
Ú¡ Ǥ¡
adtkonzeption ist die Hure Babylon, ¡
òǤ ͜͜͞͠ Ƿǯ Ǩdz ßt Ú
Ǥ
Ǥ Ƿ nzkörperzustand inszeniert, der einen in Trance versetzt. Berlin wird als ein ò ¡Ǥdz ȋ ÚȌ
ǷdzǤǷdz¡keitsbeschreibung wird eine doppelte Be
ǣ ¡
Ǥ
seziel – Berlin – wird in einem schönen Frauenkörper konzipiert: der in einem hochgeschlitzten Kleid, mit geschlossenen Augen über
ǤòǤ ǣ¡
Ǥ ¡d¡ǡǤ¡ daǤǣ
Ǥ ò Ǥ
zeitig der Wiedervereini
Ǥ
ten ¡
Ǥ¡ Ǥ ϋǡ ǡ ò
ǡ in als ein prickelndes sexuelles Abenteuer zu konzipieren.
City brandingnak nevezik egy város arculatának meghatározására kidolgozott, célzott reklámkampányt. Ennek során tudatos tervezéssel hoznak létre egy olyan városképet, amely vonzó lehet mind az o× ± ±± ÚÝ ǡ ± ×±Ýǡ×mára. Egy jó city branding egyszerre több, pozitív konnotációkat kiváltó asszociációs Ýǡ annak természeti és épített környezetét, lakosainak sajátos adottságait. ǡ ïò ± Ý az utóbbi években kétszer ȋ͜͜͞͠Ǧben és 2008-Ȍ × ï Ǥ Ýǡ
a 2004-es kampány során egy az európai kultúrtörténeten keresztülvonuló kognitív ǣ város ϋ Ý azonosítást. Már az ókorban szokásos volt, hogy a ǡ ± Ý ± ± ǡ Ǥ ȋǡͥͥͥ͝Ȍ×À×òÝVenus
. A város maga latinul: urbs – grammatikai nemét tekintve femininum, ÝöǤ × ȋ± ± Ȍ Ú± ǡ mundusnak vagy omphalosnak nevezték. A mundus, omphalos orbis terrarum ȋǯ ÚÚǯȌ ±Ý ± × ÚÚ ció helyéül szolgált. Világos a ± Ú Ú × ÀǤ Ýǡ ±± ± ±ÚÚ ÀÝ városának, az antik Rómának. A szép, termékeny test alma materként táplálja és védi gyermekeit. ±ǡ±Ý±±ÀÝ
×ǣ ez ölt testet a babiloni paráznában. A csábító démon, rmekeit – ma ± ± Ý Ǥ \ öÚ Ýǡ ï±
Ǥ±±±ǡöÚsíÝjének megsemmisülése: „2±Ýǡ×ǣomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakóhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömÚ
±±±±öÚ±ÚÚ
±±Ǥdzȋ ±Úͥ͝ǡ͝Ȍ A város ϋ ݱ±±ï±±ából szá±Ǥȋ͜͜͢͞Ȍ̽öÚ̽ ϋ ǡ±ÚÝòͤͣ͝͝-Ý
ǣ Ƿǥ ÝòÚÚvilág vé±ÀòǣǨ±
lyezteǤdzȋ ±ò͜͜͞͝ǣ͝͡͞Ȍ Ý À Ý
×× ×ǡ
ǡ ö± ± ݱ ȋ± À×ǡ ݱǡ ± ×ǡ ± ݱ±ȌǤȋͥͥ͟͝Ȍ A 2004-ben indult reklámkampány „Mir geht’s BerlinǨdz ȋǯò ± ǨǯȌ±Àváros ϏÝ ×××ݱre. A reklámplaÝòǤǷ±× meg, amely az embert önkívületi állapotba hozza. Berlin érzelemként jelenik meg. Az ember érezheti magát jól vagy rosszul ± ǼBerlinülǽ is.” ȋÚ ͤ͜͜͞ǣ ͤͤ͝Ȍ ̽±̽±±Ƿmennidz±ÝǤA a „Mir geht’s Berlin!”szlogen tevékenységleírásként kétszeres mozgásként koncipiálódik, érzelmiként és térben végrehajtottként is. A kampány címzettjei a város potenciális láto×Ǥ ï
± ± Ý ±
×ǣ Ý maga
Ǥ ÚÝǤ A világváros B±À±±±Ý±Ǥݱben egy játékmackót tart, a másikban a brandenburgi kapu makettjét. A berlini medve
ÀǤÝǡǡ ártalmatlan plüssm
×Ǥliݱö±À±Ǥ Ǥ×ݱ emel±ǡ±ǤÚ±Ǥ-
lin kettéosztásá±Ý±ÝÚÚ±ÚǤ ±±ÝÀÚǡͥͤͥ͝ݱױÀÚÚÚÚï±±ǤA vált a bra ± ± ïÀ±± × Ǥ ±×
×ǤÝÝ × Ý ±± À × Ǥ ÚÝ × Ǥ òÚïǣ-érzés egy sajátos elvarázsolt lelkiállapot, a Berlinérzéshez még maga Berlin sem kell. A reklám Berlin potenciális látogatóit, a turistákat szólítja meg. Jöjjenek Berlinbe, hogy berlinül ±± Ǥ
× bákról: háromcsillagos szállodában már 39 euróért:
Ǩȋ̽̽Ȍ ±Ǥ×–
×ÝÀݱ – az is, hogy egy kétágyas szobát hirdetnek a plakáton. Ý ϋ Àïǡ±Ý ï
±±
À× Ý±ǡ × mas szexuális kalandként élhesse meg. Az a tény, hogy éppen a berlini reklámkampányok alkalmaznak szexuálisan À À× ǡ Úò± Ý mélyével. A szociáldemokrata politikus Klaus Wowereit a média által nagy rokon
-outjával: „ ǡ
dzȋǯ ǡǡ±×ÀǯȌ 1 Ý×Ý
×ï±Ǥ×Ý adódó reklámlehݱǤ ×ȋȌ ±×Ý ±±±ÀǡÝÚÚÝݱ±Ǥݱ±en ×ÀÝǣǷ¡ǤǤǤdzȋ̽ ̽ȌǤݱrelmi-
×ÝǤ A 2004-es reklámkampány nem volt nagyon Ǥ ± ± ±Ýǡ 2008-ïÀǤ×±ÀÝǤ͟͜͜òÚ±± ±×Àǡ±ïǡÀïǤ±vaslatokat egy, a gazdaság, a tu±ïÝÚÀ±Ýö±± ÀǤÚÝǡÝnek egy 2004-es híres mondatát variálja. Az eredeti mondat így hangzott: „Wir sind Berlin – Arm, aber sexydz ȋǯ – ±ǡ ǯȌǡ szlogen pedig így: „Arm aber sexydzȋ̽±ǡ̽ȌǤï± ǡï
Ý òǡ ± Ǥ ± ±ǣ www.armabersexy.deǤ ǡ arm aber sexy ï üres papírtȋ×±ǣleere Taschen németül 'üres zseb'-ȌǤ A szöveg: „Deshalb sind wir hier. Wir haben leere Taschen, aber alle Möglichkeiten. Da
A német terminus: regierender Bürgermeister pontos jelentése: ’kormányzó polgármester’.
ist unser Luxus. Deshalb sind wir hierǤdzȋ̽±Ǥoòǡ leݱòǤǤ±Ǥ̽Ȍ A Szegény, de szexi szlogen átrendezi, újraértelmezi a szegény szó szokásos asz
× Ú±Ǥ Úò± szegény már nem szinonimája a bukottnak, a szerencsétlennek, a szomorúnak. Aki szegény, de szexi, vagy mondjuk így: szegény és szexi, szegénységét nem szerencsétlenségként, hanem Ýség± ± Ǥ ±± ǡ À Ú± ǡ ± ±×Ǥ A ͤ͜͜͞Ȁͥ͜͜͞ × ±ò ǡ ÚÝǣ dzSei BerlinǨdz ȋǯ± ǨǯȌ Ý ±öǣ ±ǡ hanem a helybelieknek, a berlinieknek szól. A célcsoport megszólíttatik, hogy bátran vállalja önmagát, ö berlini, hanem maga BerlinǤ ǫ-ÝǣǷBerlin ist einzigartig, tolerant, weltoffen, lebensund liebenswert. Berlin ist Alltag und wilde Party, Kiez und Kultur. Zuweilen rau, aber immer ehrlich und mit Herz. Und Berlin ist immer in Bewegung. Keine andere Stadt der ¡
ǡ
¡ so eigensinnigen und unverwechselbaren Charakter.dz ȋ̽ ǡ ǡ a világǡ ±Ý ± ÝǤ ǣ ± ǡ
és ïǤ ± ǡ
ò ± ÀÀöǤ × gásban van: a világ egyetlen más városa sem változik ilyen gyorsan, könnyedén és egyszeöǡmegtartva sajátos és összetéveszthetet±Ǥ̽ȌȋÚͤ͜͜͞ǣͥ͝͞Ȍ A 2008-ǡǡ ÝǡǤÝ×òlemǡ±Ýǡ××ǤÀÝpolǡݱïÀǣ„goromba, de mindig becsületes és nyíltÀödzǤ ±ÝÀBerliner Schnauze ȋ̽ï̽Ȍreotípia is. ± ±ǡ ±ï azt példázza, hogy tehetséggel, kreativitással nagyon esélytelennek látszó emberek is sokra vihetik. Ilyen pl. Tim Raue, akinek életútja töretlenül és meredeken vezet a kreuzb
×
× Ý± posztjáig.
±±ǣmindkét kampány kizárólag szimbolikus értékeket emel ki a város vonzóvá tételének érdekében. A reklámszakemberek szándéka szerint 2004-ben a látogatókat a kultúra, az emberi kapcsolatok, a kreativitás megnyilvánulásainak kell a városba csábítania. A helybelieket pedig a 2008/9-es kampány a kreativitás szabad kibontakoztatására biztatja a sanyarú gazdasági körülmények ellenére. ÚÝ Ý××òǡÝǡ Úò±×Ǥ±±±Ǥ±met városok összehasonlító elemzése alapján Berlin azok közé tartozik, melyeknek ݱ az utóbbi évtizedben csökkent, lakosságának életkora pedig ÝǤ
ÝÚÝÝǤȋÚͤ͜͜͞ǣ͟͢͞Ȍ tehát, hogy a city branding olyan kulturális, szellemi értékeket reklámoz, amelynek a
város csakugyan birtoká ǡ òÚÚ ± ±ò azáltal, hogy ilyeneket vonz Berlinbe. ö ± À ǡ ±
± Ýǡ Ǥ célnak n ǡ ±±±ǡ ݱ ± Ǥ Ƿǡ amely sohasem alszik”, Berlin pedig a „szexi” úti célpont, melynek lakói „szegények, de szexisek”. E ± À±Ý ȋ±Ȍ±± ÚÀǤ ×ǡ ǡ Ý ÀÝ ±± × ± Ǥ ±lemben a két reklámhadjárat eléri célját.
±ǣ Ússék- ±ǫ ±Ý
××
×±Ǥݱ×
ÝÚ± ±
ǣǡ±ï
Ƿݱ±dzǤݱǡÝként vizualizálódik. Az 1990- ±Ý ï
ǡ
× Ý Ý±ǡ Ǥï± ÚÝ××͜͜͞͝Ȁ͟Ǥݱ
À Ú × ×× À. soha nem került be hivatalos reklámokba. A városoknak szexs×À
×ǣï
×±Ǥ ï
× ±
± öÚ± ±± ò±ö ×Ǥ Ý ± – turistákat – kíván megnyerni magának, célszöö±ÀǤ±±ǣÝ × Ý Ý × ȋÚÝ ± ×ȌǤvásárváros, konferenciaszékhely, a òÝǡ× városa: ezt hirdetik a reklámkampányok. Egy város, amelyben mindenki otthon érezǡ
××±òǡ
és szépkorúak számára. Egy tiszta és megbízható város különös attrakciók híján, de veszélyek nélkül. Ez egy nagyváros biztonságos, bár unalmas stratégiája. IRODALOM ǡ Ǥ ȋ͜͜͢͞Ȍ ò
Ǥ ǡ ǡ Fragestellungen. Berlin: Erich Schmidt. ǡ Ǥǡ ǡ Ǥ ȋͥͥͥ͝Ȍ Ǥ Ǥ
Ǥ ÚǡǤȋͤ͜͜͞Ȍ¡Ǥ ǣǤ òǡ Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍ éǤ
Ǥ ǣ Rowohlt. ǡ Ǥ ȋͥͥ͟͝Ȍ Ƿ dz Ƿ¡
dzǤ ǡǤȋǤȌ Ǥǣ ͥ͝͝-140.
ʶˏː˛˘˙ːˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍ˙˓ʫǤʣǤʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ʜ˖ː˘ˋʡ˙˗˖ːˍˋ
[email protected]
ʙ˜ː˛ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː˘ˋ˞˕˓˓˗ː˩˝˜ˍ˙˩˗ː˝ˋ˟˓˒˓˕˞Ǥ ʟǤʡˋ˘˝ ʩː˒˓˜˦ ʥ˜˗˦˜˖ː˘˓ː ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ˠ ˋ˜˚ː˕˝˙ˍ ˍˋˑ˘˙ˎ˙ ˍ ˜˞ˏ˧ˌː ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋ ˟ː˘˙˗ː˘ˋ ˪ˏː˛˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˓ ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˘˓ː ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˌ˞ˏ˞ˤːˎ˙ ˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˙ ˏ˙˚˙˖˘˓˝˧˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˗ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ǡ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˙ˎ˙˓˟˓˖˙˜˙˟˜˕˙ˎ˙˘ˋ˜˖ːˏ˓˪ ʫǤʣǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˓ ˙˚˦˝ˋ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ ːˎ˙ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋǤ ʡ˖˩ˢːˍ˦ː ˜˖˙ˍˋǣ ˪ˏː˛˘˦˔ǡ ˨˘ː˛ˎ˓˪ǡ ˜˙ˡ˓˞˗ǡ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ǡ ˕˞˖˧˝˞˛ˋǡ ˟˓˖˙˜˙˟˜˕˙ː ˓ ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˙ː ˗˦ˣ˖ː˘˓ːǡ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋǡ˙ˌ˛ˋ˒ʨˋ˗˚˙Ǥ
It is proposed to inc
ǯs literary, religious and philo
ǡǡ
-
Ǥǣ
lear, energy, socium, ǡ
ǡ
ǡǡǤ
͝Ǥʟ˜ˠ˙ˏ˘˦˔˝ː˒˓˜˓ːˎ˙˜˙ˡ˓˙˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː˚˛ːˏ˚˙˜˦˖˕˓ ʤː˖˧˒˪˜˕ˋ˒ˋ˝˧ǡˢ˝˙˟˓˖˙˜˙˟˓˪ǡ˝ː˙˖˙ˎ˓˪ǡ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ˓˓˜˕˞˜˜˝ˍ˙ˍː˕ˋ˙˜˝ˋˍ˓˖˓˟ː˘˙˗ː˘˪ˏː˛˘˙˔˨˘ː˛ˎ˓˓ǡ˕ˋ˕ˍˋˑ˘˞˩ˢˋ˜˝˧ˌ˦˝˓˪ǡˌː˒ˍ˘˓˗ˋ˘˓˪Ǥʤ˙˨˝˙ˎ˙ ˍ˘˓˗ˋ˘˓˪ ˪ˍ˘˙ ˗ˋ˖˙Ǥ ʟǡ ˚˙ˑˋ˖˞˔ǡ ˘ːˏ˙˜˝ˋː˝ ˚˛˓˗ː˛˙ˍ Dzˍ˦˜ˣː˔ ˚˛˙ˌ˦dz ˚˙ ˝ˋ˖ˋ˘˝˞ Dz˓˜˚˙˖˘˓˝ː˖ː˔dzǤ ʙ ˕ˋˢː˜˝ˍː ˗ː˛˦ ˢː˖˙ˍːˢ˘˙˜˝˓ ˪ˏː˛˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˓ ˋˏː˕ˍˋ˝˘˙˜˝˓ ˢː˖˙ˍː˕ˋ Dz˘˙ˍ˙˗˞ ˜˙˜˝˙˪˘˓˩dz ȋ˚˙ ʡǤ ʶ˜˚ː˛˜˞ ȑ͟͠ȒȌ ˜˙ˡ˓˞˗ˋ ˚˛ːˏ˖ˋˎˋ˩ ˚˦˝ˋ˝˧˜˪ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˝˧ ˋˏˋ˚˝˓˛˙ˍˋ˘˘˞˩ ˕ ˚˛˙ˌ˖ː˗ː ˚˙˒˓ˡ˓˩ǡ ˙ˌ˥ːˏ˓˘˪˩ˤ˞˩ ˍ˒ˎ˖˪ˏ˦ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ˒˘ˋ˝˙˕˙ˍːˎ˙˘ˋ˜˖ːˏ˓˪˓˖˩ˏː˔ǡˠ˙˝˪ˌ˦˓˒˛ːˏ˕ˋ˙ˌ˛ˋˤˋ˩ˤ˓ˠ˜˪˕˚˓˜ˋ˝ː˖˩-˟˓˖˙˜˙˟˞Ǥʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔– ˌˋ˒ˋˏ˖˪˚˙˘˓˗ˋ˘˓˪˪ˏː˛˘˙˔ˍ˜ː˖ː˘˘˙˔ ˓ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋ ȋ˕ˋ˕ ˍ˙ː˘˘˙ːǡ ˝ˋ˕ ˓ ˗˓˛˘˙ː ˚˛ːˏ˘ˋ˒˘ˋˢː˘˓ː ˪ˏː˛˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓Ȍ ˢː˛ː˒ ˛ː˟˖ː˕˜˓˩ ˜ˍː˝˜˕˓ˠ ˓ ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˦ˠ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˓˔ ˙ ˗˓˛˙˒ˏˋ˘˓˓ǡ˟˞˘ˏˋ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˦ˠǡˍ˘ːˍ˛ː˗ː˘˓˓˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍˋǡ˜ˍ˙˔˜˝ˍˢː˖˙ˍː˕ˋ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍˋǤ ʶ˘ː˪ˍ˖˪˩˜˧ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏ˙˗Ǥʥˏ˘ˋ˕˙ ˨˝˙˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˜˝ˍ˙˘ː˙˜ˍ˙ˌ˙ˑˏˋː˝ ˙˝ ˏ˙ˌ˛˙˝˘˙˔ ˓ ˞ˌːˏ˓˝ː˖˧˘˙˔ ˏ˖˪ǡ ˚˛ːˑˏː ˍ˜ːˎ˙ǡ ˒˘ˋ˝˙˕˙ˍ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙
ˋ˛ˎ˞˗ː˘˝ˋˡ˓˓ ˍ˦ˏˍ˓˘˞˝˙ˎ˙ ˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˓˪Ǥ ʛˋ ˚˛˙˜˝˓˝˜˪ ˗˘ː ˙ˌ˓˖˓ː ˡ˓˝ˋ˝ǡ ˘˙ ˜˝˙˖˧ˏː˖˓˕ˋ˝˘˞˩˒ˋˏˋˢ˞– ˏˋˍˋ˝˧˜˙ˍː˝˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖ˋ˗˙˕˙˛˛ː˕˝˓˛˙ˍ˕ː˘ˋˌ˙˛ˋ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˜˕˓ˠ ˝ː˗ – ˞ˏ˙ˌ˘˙ ˓ ˘ˋˏːˑ˘˙ ˛ːˣˋ˝˧ǡ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˙˗ǡ ˚˞˝ː˗ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˪˙˝ˏː˖˧˘˦ˠDz˞˕˙˖˙ˍ˗˦˜˖˓dzȋ˝ː˛˗˓˘ʵǤʡˋ˛˪˕˓˘ˋȌDz˘ˋ˚˙˖ːdz˜ˋ˗˙˔ ˘ˋ˞˕˓ ˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗ ˓ ˜˗ːˑ˘˦ˠ ˏ˓˜ˡ˓˚˖˓˘ ˓ ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓˒ˋˡ˓˓ ˙˝˛˦ˍ˙ˢ˘˙˔ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓Ǥ Dzʨː˔ˢˋ˜ ˚˙˪ˍ˓˖ˋ˜˧ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˧ ˜˓˘˝ː˒ˋ ˍ˜ːˠ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˓˔ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋˍː˖˓˕˙ˎ˙˛˞˜˜˕˙ˎ˙˚˓˜ˋ˝ː˖˪ǥǡˢ˝˙˝˙˖˧˕˙˓ˏˋː˝˕˖˩ˢ ˕˚˙ˏ˖˓˘˘˙˗˞ ːˎ˙˚˙˘˓˗ˋ˘˓˩dzǡ– ˚˓ˣː˝ˍ˜ˍ˙ː˔˜˝ˋ˝˧ːʡǤʨ˝ː˚ˋ˘˪˘ȑͤ͟ȒǤʗǤʡː˛ː˘˜˕˓˔˜˛ˋˍ˘˓ˍˋ˖ˋ˘ˋ˖˓˝˓˕˞ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˜˝ˋˌ˖˓ˡː˔ʛǤʣː˘ˏː˖ːːˍˋǡ˚˙˜˕˙˖˧˕˞ ˚˛ːˏ˞ˎˋˏ˦ˍˋ˖˓˜˧˘ː˓˒ˍː˜˝˘˦ː˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ː˝˓˚˦ȑ͝͝ȒǤʗ˖˧˝ː˛˘ˋ˝˓ˍ˦ʤǤʘː˛ˏ˪ːˍˋǣDzʧˋ˜˚ˋˏː˘˓ː ˕˙˜˗˙˜ˋdzˍ˪ˏː˛˘˙˔ˍ˙˔˘ː˓˜˙˜˝˛ˋˏˋ˘˓ːDzˍ˜ː˗˞˜˚˙˜˙ˌ˘˙˗˞˜˝˛ˋˏˋ˝˧dzǡDzˍ˘˞˝˛ː˘˘ːː˚˛ː˙ˏ˙˖ː˘˓ːˠˋ˙˜ˋǡˏ˞ˠ˙ˍ˘˙ːˍ˙˒˛˙ˑˏː˘˓ːǡ˨˚˙ˠˋ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋdzǡ˜ˍ˙ˌ˙ˏˋˢː˖˙ˍː˕ˋǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˜˞ˢː˝˙˗˘ːˎˋ˝˓ˍ˘˦ˠ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˙ˍ˜ˍ˙ˌ˙ˏ˦˚˙ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞ǡ˕ˋ˕ ˙˜˘˙ˍ˘˦ː ˜˙˜˝ˋˍ˖˪˩ˤ˓ː ˍˋ˛˓ˋ˘˝˙ˍ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋ ȑ͠ȒǤ ʚǤ ʣˋ˛˜ː˖˧ Dz˙˝ ʶ˜˚ː˛˜ˋǡʬˋ˔ˏːˎˎː˛ˋ˓ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙dz˙ˌ˜˞ˑˏˋ˖˙˚ˋ˜˘˙˜˝˧˪ˏː˛˘˙˔ˍ˙˔˘˦ȑ͞͠ȒǤ ʦ˛ː˚˙ˏ˙ˌ˘˦˔ ʨ˓˖˞ˋ˘ ʗ˟˙˘˜˕˓˔ – ˍː˖˓ˢˋ˔ˣ˓˔ ˛˞˜˜˕˓˔ ˜ˍ˪˝˙˔ ʬʬ ˍː˕ˋ – ˌ˦˖˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˓˕˙˗˘ˋˢˋ˖ˋ˓ˌ˞˛˘˙ˎ˙˚˛˙ˏ˙˖ˑː˘˓˪˪ˏː˛˘˙˔˨˛˦ǡˑ˓˖ˍ˝ːˠ˓˖˓ ˚˙ˢ˝˓ ˍ ˝ːˠ ˑː ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠǡ ˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˗˦ ˑ˓ˍː˗ǡ ˓ ˜˗˙ˎ ˏ˙˜˝˓ˢ˧ ˍː˖˓ˢˋ˔ˣːˎ˙ ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙ˎ˙˛˙˜˝ˋǤʜˎ˙˕˘˓ˎ˓˓˕˘˓ˎ˓˙˘ː˗ǡ˜˙˒ˍ˞ˢ˘˦ː˗˦˜˖˪˗ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ˚ː˛ːˍːˏː˘˘˦ː˘ˋ˗˘˙ˎ˓ːːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ː˪˒˦˕˓ǡ˜˝ˋ˖˓ǡ˕ˋ˕˜ˢ˓˝ˋ˩˝˘ː˕˙˝˙˛˦ːǡ˪ˍ˖ː˘˓ː˗ ȋ˘ː ˚˙ ˓˒ˍː˜˝˘˙˜˝˓ǡ ˘˙ ˚˙ ˜ˍ˙ː˗˞ ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙˗˞ ˒˘ˋˢː˘˓˩Ȍ ˘ː ˗ː˘ːː ˎ˛ˋ˘ˏ˓˙˒˘˦˗ǡ ˢː˗ ˍ ˜ˍ˙ː ˍ˛ː˗˪ ˜˝ˋ˖˙ ˏ˖˪ ʜˍ˛˙˚˦ ˚˙˪ˍ˖ː˘˓ː ˕˘˓ˎ ʫːˏ˙˛ˋ ʣ˓ˠˋ˔˖˙ˍ˓ˢˋǤ ʙ˙˒˗˙ˑ˘˙ǡ˓˗ː˘˘˙ːˎ˙ʘ˙ˎ˓˒ˌ˛ˋ˖ˏ˖˪˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙ˌ˦˚ː˛ːˏˋ˝˧ʨˍ˙ː˙˝˕˛˙ˍː˘˓ː˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗˞ ˗˓˛˞ǡ ˕˙ˎˏˋ ˙˝˕˛˦˝˦ ˕˙˖˙˜˜ˋ˖˧˘˦ː ˪ˏː˛˘˦ː ˓˜˝˙ˢ˘˓˕˓ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˏ˖˪ ˑ˓˒˘˓˖˩ˏː˔ǡ˘˙˜ˏ˛˞ˎ˙˔˜˝˙˛˙˘˦– ˚˙˖˙ˑː˘˙˘ˋˢˋ˖˙˚˛˓ˎ˙˝˙ˍ˖ː˘˓˩ˋ˚˙˕ˋ˖˓˚˝˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˙ˎ˘˪ǡ ˎ˙˝˙ˍ˙ˎ˙ ˚˙ˑ˛ˋ˝˧ ˍ˜˪˕˞˩ ˑ˓˒˘˧ ˘ˋ ʞː˗˖ːǣ Dzʛː˛ˑ˓ ˞˗ ˜ˍ˙˔ ˍ˙ ˋˏː˓˘ː˙˝ˢˋ˓ˍˋ˔˜˪dz ȑ͢͞Ȓ. ʨǤʫ˞ˏː˖˧˜˙˚˙˜˝ˋˍ˓˖˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˦ː˚˛˙˒˛ː˘˓˪ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓ˏː˔˜˝ˍ˓˪ȋʧǤ ʘ˛ːˏˌː˛˓ǡDz͠͡͝ˎ˛ˋˏ˞˜˚˙ʫˋ˛ː˘ˎː˔˝˞dzȌ˕ˋ˕ˌ˦˚˙˜˖ːˏ˘˓ˠ˖˩ˏː˔ˠ˛˓˜˝˓ˋ˘˜˕˙˔ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˓ǡ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋˍˣ˓ˠ ˍ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠ ˋ˝˙˗˘˙ˎ˙ ˙ˏ˓ˢˋ˘˓˪Ǥ ʟˏː˩ ˒ˋ˞ˢ˓ˍˋ˘˓˪ ˘ˋ˓˒˞˜˝˧ˎ˖ˋˍʜˍˋ˘ˎː˖˓˪ǡˢ˝˙ˌ˦˚˛˙˘ː˜˝˓˓ˠˍ˝ː˗˘˙˝ːǡ˕ˋ˕˒˙˖˙˝˦ː˒ˍː˘˧˪ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋǤ ʦ˙ ˗˘ː˘˓˩ ʨǤ ʫ˞ˏː˖˪ǡ ˨˝˙ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˘ˋ˗ ˕ˋ˕ˏ˞ˠ˙ˍ˘ˋ˪ ˕˙˗˚ː˘˜ˋˡ˓˪ ˎ˛˪ˏ˞ˤː˔˚˞˜˝˙˝˦ȑ͠͞ȒǤ ʗǤʨ˙˖ˑː˘˓ˡ˦˘˜˙˚˛˪ˎˋː˝ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡDz˒ˋˌ˦ˍˋ˘˓ːʘ˙ˎˋdz˓Dz˕˛ˋ˔˪ˏː˛˘˙˔ ˓˘ː˪ˏː˛˘˙˔˜˗ː˛˝˓dzȑͣ͟ȒǤʙǤʧ˙˒ˋ˘˙ˍǡ˜˛ˋˍ˘˓ˍˋ˪˗˘ː˘˓˪ʩ˙˖˜˝˙ˎ˙˓ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˙ ˘ˋ˞˕ː ˓ ˓˜˕˞˜˜˝ˍːǡ ˙˝˗ːˢˋ˖ ˌ˙˖˧ˣ˞˩ ˎ˖˞ˌ˓˘˞ ˜˞ˑˏː˘˓˔ ʫːˏ˙˛ˋ ʣ˓ˠˋ˔˖˙ˍ˓ˢˋ ˚˙ ˨˝˙˗˞ ˍ˙˚˛˙˜˞Ǥ ʙ ˢˋ˜˝˘˙˜˝˓ǡ ˢ˝˙ǡ ˚˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞ǡ ˛ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘ˋ˪ ˘ˋ˞˕ˋ ˍ ˡː˖˙˗– ˌ˖ˋˎ˙ǡ˘˙˙˘ˋ˘ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜ˋ˗˙ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙˔ȋDz˘ː˜˖˓ˣ˕˙˗ˠ˓˝˛ˋdzˍ˚˛˙˝˓ˍ˙ˍː˜˝˙˖˜˝˙ˍ˜˕˙˗˞Dz˜˖˓ˣ˕˙˗ˠ˓˝˛ˋdzȌǤʟǤʞ˙˖˙˝˞˜˜˕˓˔ǡˍ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓˓˓˒˞ˢˋˍˣ˓˔ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍ˙ ʚ˙ˎ˙˖˪ ˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˘ː ˙ˌ˙ˣː˖ ˜˝˙˛˙˘˙˔ ˚˛˙ˌ˖ː˗˞ Dz˟˓˒˓˕˙ˍdz ˓ Dz˖˓˛˓˕˙ˍdz – ˍˋˑ˘˦˔ ˋ˝˛˓ˌ˞˝ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋ ȋ˕˘˓ˎˋ Dzʫˋ˞˜˝ ˓ ˟˓˒˓˕˓dzȌǤ ʞˋˏˋˏ˓˗˜˪ ˝ˋ˕ˑː ˍ˜˖ːˏ ˒ˋ ʙǤ ʡˋ˘˝˙˛˙˗ ȑͤ͝Ȓ ˍ˙˚˛˙˜˙˗ǣ Dzʮ˝˙ ˗˙ˑː˝ ˏˋ˝˧ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˍː˕˞ǫdzʡʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞˙ˌ˛ˋ˝˓˖˜˪˓˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧ʧʫ˚˛˓ʤʗʩʥʛǤʧ˙ˎ˙˒˓˘ȑͥ͞ȒǤ
Dzʣ˘ː ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˏˋ˖ ˌ˙˖˧ˣːǡ ˢː˗ ˍ˜ː ˟˓˒˓˕˓Ȁ˗˦˜˖˓˝ː˖˓ ˗˓˛ˋdz – ˚˙ ˗˘˙ˎ˙ˢ˓˜˖ː˘˘˦˗ ˜ˍ˓ˏː˝ː˖˧˜˝ˍˋ˗ ˎ˙ˍ˙˛˓˖ ʗǤ ʴ˔˘ˣ˝ː˔˘Ǥ ʴ˜ˠˋ˝˙˖˙ˎ˓˪ ˍː˕ˋ ȋʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔Ȍ ˓ ˍː˕ˋ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ǡ ȋʢǤ ʢː˙˘˙ˍȌǡ ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˞ː˝˜˪ ʗǤ ʩˋ˝ˋ˛˓˘˙ˍ˦˗ ȑͥ͟ȒǤDzʪʧ˙˜˜˓˓ˍ˜ːˎ˙ˏˍˋ˚˛˓˘ˡ˓˚˓ˋ˖˧˘˦ˠ˙˝˖˓ˢ˓˪˙˝ʚ˙˘ˏ˞˛ˋ˜ˋ– ˪ˏː˛˘˦ːˌ˙ːˎ˙˖˙ˍ˕˓˓ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ǤʟǼʘ˛ˋ˝˧˪ʡˋ˛ˋ˗ˋ˒˙ˍ˦ǽ˘ː˗ː˘˧ˣːǡ ˢː˗˕˛ˋ˜˘ˋ˪˕˘˙˚˕ˋǡ ˗ːˣˋ˩˝ ʞˋ˚ˋˏ˞ ˚ː˛ːˍː˜˝˓ ˘ˋ˜ ˘ˋ ˚˙˖˙ˑː˘˓ː ˕˙˖˙˘˓˓ ˏ˖˪ ˝˛˞ˏ˘˙ˍ˙˜˚˓˝˞ː˗˦ˠdz ȑ͞͡ȒǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ – ˚˙˝ː˘ˡ˓ˋ˖ ˎ˖˞ˌ˓˘˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ǡ Dz˚ˋ˛ˋˏ˙˕˜ˋ˖˧˘˙˜˝˓ ˎ˖˞ˌ˓˘˘˙ˎ˙˜˗˦˜˖ˋdzǤʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ǡ˕ˋ˕˓˛ː˟˖ː˕˜˓˪˪ˏː˛˘˙ˎ˙˟ː˘˙˗ː˘ˋǡ˝˛ːˌ˞ː˝˚˙˖˘˙˔ ˙˝ˏˋˢ˓˞˗ˋ˓ ˏ˞ˣ˓ǤDzʴ˘ː˛ˎ˓˪˜ˋ˗˙˞˝ˍː˛ˑˏː˘˓˪˛ˋ˜˚ˋˏˋ˩ˤː˔˜˪ˏ˞ˣ˓ǡˡː˚˘ˋ˪˛ːˋ˕ˡ˓˪ ˜˕ˋ˘ˏˋ˖˙ˍǡ ˚˛ːˏˍː˜˝˧ː ˋ˝˙˗˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓Ǥ ʤˋ ˨˝˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˓ ˏː˛ˑˋ˝˜˪ ˛˙˗ˋ˘˦ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǥʩ˙˖˧˕˙ˍ˕˖˩ˢ˓ˍˣ˓˜˧ˍ˛˙˗ˋ˘ˡː˖˓˕˙˗ȋ˞˜˖˙ˍ˓˪ˍ˙˒˘˓˕˘˙ˍː˘˓˪ ˡː˚˘˙˔ ˛ːˋ˕ˡ˓˓Ȍǡ ˗˦ ˚˛˙˘˓˕˘ː˗˜˪ ˜˓˖˙˔ ːˎ˙ ˋˏ˜˕˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓dz ȑ͢͝ȒǤ ʛː˖ˋ˩˝˜˪ ˚˙˚˦˝˕˓ ˚˛˓˗ː˘˓˝˧ ˙ˏ˓˘ ˓˒ ˚˛˓˘ˡ˓˚˙ˍ ˗˓˕˛˙˗˓˛ˋ ȋ˚˛˓˘ˡ˓˚ ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓Ȍ ˕ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˙ˍːˏˢː˜˕˙˗˞ ˋ˘ˋ˖˓˒˞ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ːǡ˜˙˚˛˪ˎˋ˪˘ˋ˞ˢ˘˦ː˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˦ʴ˔˘ˣ˝ː˔˘ˋ˓˙ˌ˛ˋ˒˦ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ȑ͝ǢͥȒǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˪ˍ˖˪ː˝˜˪˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˓˒ˍː˜˝˘˦˗˒ˋ˛˞ˌːˑ˙˗˛˞˜˜˕˓˗˚˓˜ˋ˝ː˖ː˗ ˓ ˟˓˖˙˜˙˟˙˗Ǥ ʜ˚˓˜˕˙˚ ʙː˘˜˕˓˔ ˓ ʗˍ˜˝˛˓˔˜˕˓˔ ʟ˖ˋ˛˓˙˘ – ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧ ʧ˞˜˜˕˙˔ ʦ˛ˋˍ˙˜˖ˋˍ˘˙˔ ʭː˛˕ˍ˓ ˚˛˓ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˦ˠ ˙˛ˎˋ˘˓˒ˋˡ˓˪ˠ ȑ͟͝Ȓǡ ʙǤ ʚ˞˜ː˔˘˙ˍ ȑ͜͝Ȓ ˓ ʣǤ ʣː˖˧˘˓˕˙ˍ ȑ͞͡Ȓ ˍ˜˚˙˗˓˘ˋ˩˝ ˙ ˘ː˙ˏ˘˙˕˛ˋ˝˘˙ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋˍˣː˗˜˪˚˞ˌ˖˓ˢ˘˙˓˘˝ː˛ː˜ː˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖ː˔ˋˏ˗˓˘˓˜˝˛ˋˡ˓˓ʨʯʗ˕˛˞˜˜˕˙˗˞˕˖ˋ˜˜˓˕˞˕ˋ˕ˎ˖ˋˍ˘˙˗˞˨˕˜˚ː˛˝˞˚˙˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ʧ˙˜˜˓˓ǤʬǤʡ˖˓˘˝˙˘ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˞˜ˍ˙˓˖ˋ˓˒Dzʘ˛ˋ˝˧ːˍʡˋ˛ˋ˗ˋ˒˙ˍ˦ˠdzǡDz˘ˋ˜˕˙˖˧˕˙˙˚ˋ˜˘˙ˌ˦˝˧˞ˍː˛ː˘˘˦˗ˍ˜ˍ˙ː˔ˋˌ˜˙˖˩˝˘˙˔ ˚˛ˋˍ˙˝ːǡ ˓ ˘ˋ˜˕˙˖˧˕˙ ˍˋˑ˘˙ ˞˗ː˝˧ ˡː˘˓˝˧ ˝˙ˢ˕˞ ˒˛ː˘˓˪ ˏ˛˞ˎ˓ˠdz ȑ͞͡Ǣ ͟͝ȒǤ Dzʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙ː ˜˙˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˞ˌːˑˏː˘˙ǡ ˢ˝˙ǥ˚˓˜ˋ˝ː˖˧ˏˋˍ˘˙˚˛ːˍ˛ˋ˝˓˖˜˪˓˒˙ˌ˥ː˕˝ˋǥ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˙ˍːˏˢː˜˕˙ˎ˙ǥˍ˚˙ˍ˙ˏ˚˙ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧˙ˍ˙˚˛˙˜ˋˠˌ˙˖ːːˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ˠǤǤǤdzȑ͟͜ȒǤ ʟ ːˤː ˍˋˑ˘˦ː ˙ˌ˜˝˙˪˝ː˖˧˜˝ˍˋǡ ˜ˍ˪˒˞˩ˤ˓ː ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˓ ˍ˛ː˗˪ ˚˙˜˖ː ˘ːˎ˙ǤʗǤʨˋ˖˞ˡ˕˓˔˓ʢǤʗ˘˘˓˘˜˕˓˔˞˜˙˗˘˓˖˓˜˧ˍ˝˙˗ǡˌ˦˖ˋˌ˦˘ː˓˒˗ː˘˘˙˔˚˙˒˓ˡ˓˪ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ˍ˕˙˘˝ː˕˜˝ː˘ˋˣː˔˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˓ǤDzʡˋ˕˚˙ˍ˖˓˪˖˙ˌ˦˜˙˒ˏˋ˘˓ː ˋ˝˙˗˘˙˔ ˌ˙˗ˌ˦ ˘ˋ ˟˓˖˙˜˙˟˓˩ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˏ˙ˑ˓ˍ˓ ˙˘ ˏ˙ ˘ˋˣ˓ˠ ˏ˘ː˔ǫ ʜ˜˝˧ ˍ˙˚˛˙˜ǫ ʜ˜˝˧dz ȑ͟͞ȒǤ ̾ʮː˛˘˙ˌ˦˖˧ – ˏ˖˪ ˝˙ˎ˙ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˏˋ˝˧ ˟˓˖˙˜˙˟˙ˍ̾ǡ ̾˝˙˖˧˕˙ ˘ˋ ˚˙ˢˍː ˛˞˜˜˕˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˓ ˗˙ˑ˘˙ ˌ˞ˏː˝ ˙˜˗˦˜˖˓˝˧ ˕ˋ˝ˋ˜˝˛˙˟˞ǤǤǤ ʩ˙˖˧˕˙ ˙˘ˋ ˕ ˨˝˙˗˞ˎ˙˝˙ˍˋ̾ǡ̾ʮː˛˘˙ˌ˦˖˧– ˝ː˗ˋʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙̾Ǥʩˋ˕˓ː˜ˍ˪˒˓ˍ˗ˋ˜ˣ˝ˋˌːˍːˢ˘˙˜˝˓ǡ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖˪˪˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ː˚˛˙ˡː˜˜˦ǡˋ˝˙˗˘˞˩ˌ˙˗ˌ˞˓ʮː˛˘˙ˌ˦˖˧ǡˍ˙˜˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˝ ʙǤ ʢ˓˚˘ːˍ˓ˢǡ ˛ːˡː˘˒˓˛˞˪ Dzʮː˛˘˙ˌ˦˖˧˜˕˞˩ ˗˙˖˓˝ˍ˞dz ʨǤ ʗ˖ː˕˜˓ːˍ˓ˢ ȑ͟͞ȒǤʨ ˏ˛˞ˎ˙˔˜˝˙˛˙˘˦ǡ˚˙ʙǤʡˋ˘˝˙˛˞ȑͣ͝Ȓǡ˝ˤˋ˝ː˖˧˘˙ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˞˩ˤː˗˞ˍ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙˗ ˚˖ˋ˘ː˓˚˙˒˓ˡ˓˩ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡˋ˖˧˝ː˛˘ˋ˝˓ˍˋ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˜ˋ˗˙˓˒˙˖˪ˡ˓˓˛˞˜˜˕˓ˠ ˕ˋ˕ ˍ ʜˍ˛˙˚ː ˙˝ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˝ˋ˕ ˓ ˍ ʧ˙˜˜˓˓ ˙˝ ʜˍ˛˙˚˦ǡ Dzːˏ˓˘˜˝ˍː˘˘ˋ˪ ˋ˖˧˝ː˛˘ˋ˝˓ˍˋ ˗˓˛˙ˍ˙˗˞˕ˋ˝ˋ˕˖˓˒˗˞— ˓ˏː˙˖˙ˎ˓˪˛˞˜˜˕˙ˎ˙ːˍ˛˙˚ː˓˒˗ˋǤʩˋ˓ˏː˙˖˙ˎ˓˪ǡˢ˝˙˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝˕˛˓˝˓ˢː˜˕˓˜˗˙˝˛ː˝˧˓˘ˋʧ˙˜˜˓˩ǡ˓˘ˋʞˋ˚ˋˏǥʴ˝˙— ˍ˘˞˝˛ː˘˘˪˪˜ˋ˗˙˕˛˓˝˓˕ˋ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˜˚˙˜˙ˌ˜˝ˍ˞˩ˤˋ˪ ˝˙˗˞ǡ ˢ˝˙ˌ˦ ˍ˙ ˍ˜˱˗ ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˗ ˗˓˛ː ˗˙ˑ˘˙ ˌ˦˖˙ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˘˙˛˗ˋ˖˧˘˙dzǤ ʟ˘ˋˢː Dz˙ˏ˓ˢˋˍˣˋ˪ǡ ˛ˋ˒ˏ˓˛ˋː˗ˋ˪ ˘ˋ ˢˋ˜˝˓ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˓˗˓ ˓ ˛ːˎ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˗˓ ˋ˗ˌ˓ˡ˓˪˗˓ ʧ˙˜˜˓˪ ˘ˋ˜˝˓ˎ˘ː˝ ˜ˍ˙˓ˠ ˌ˖˞ˏ˘˦ˠ ˜˦˘˙ˍ ˛ˋ˜˚ˋˏ˙˗ ʗʴʨ ˓˖˓ ˪ˏː˛˘˦˗ ˞ˏˋ˛˙˗ ˍ ˖˩ˌ˙˔ ˝˙ˢ˕ː˒ː˗˘˙ˎ˙ˣˋ˛ˋǥdzǤ
ʢː˔˝˗˙˝˓ˍ ˋ˘ˋ˖˓˒ˋ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ ʣǤ ʘ˞˖ˎˋ˕˙ˍˋ ˞ ʙǤ ʨˋˠˋ˛˙ˍˋ – ˍ ˕˙˘˝ː˕˜˝ː ˋ˗ˌ˓ˍˋ˖ː˘˝˘˙˜˝˓ ˘ˋ˞ˢ˘˙ˎ˙ ˒˘ˋ˘˓˪ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧˘˙ː ˙ˌ˛ˋˤː˘˓ː ˍ˙ ˍ˛ː˗ː˘˓ ˙˝ ˙ˢː˛˕ˋ Dzʡ˓ːˍ-ˎ˙˛˙ˏdz˓ ˚˙ˍː˜˝ː˔ Dzʧ˙˕˙ˍ˦ː˪˔ˡˋdz ˓ Dzʨ˙ˌˋˢ˧ː ˜ː˛ˏˡːdz ˘ˋ˒ˋˏ ȋ˕ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞Ȍ ˓ˍ˚ː˛ːˏ ȋˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː – ˕ ˋ˝˙˗˘˙˔ ˌ˙˗ˌːǡ ʬ˓˛˙˜˓˗ː ˓ ʮː˛˘˙ˌ˦˖˩Ȍ ȑ͟͡ȒǤ ʗǤ ʡ˞˛˙˜ˋˍˋǡ ˘ˋˠ˙ˏ˓ˍˣ˓˔˜˪ ˚˙ˏ ˜˓˖˧˘˦˗ ˍ˖˓˪˘˓ː˗ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˍ ˜ˍ˙ː˗ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍː˘ː˙ˌ˙ˣː˖ʬ˓˛˙˜˓˗˞Ǥʟˍ˕ˋ˖ˋ˗ˌ˞˛ːʙǤʦː˖ːˍ˓˘ˋ˓˒˗˙ˏ˘˙ˎ˙˛˙˗ˋ˘ˋ Dz ʦdz˜˙ːˏ˓˘ː˘˦˛ˋ˒˘˦ːǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ːDz˙˝ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙dzǡ˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː˛ː˗˓˘˓˜ˡː˘ˡ˓˓ǡ Dz˜ˍ˪˒˦ˍˋ˪ǡ – ˚˙ ʗǤ ʚː˘˓˜˞ǡ – ˞˒˖˙˗ ˚˖ˋ˜˝˦ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˛ːˋ˖˧˘˙˜˝ː˔dzǣ Dzʨ˕˙˛˙ǡ˜˕˙˛˙˜˙˜˝ˋ˚ː˖ː˔ˍˎ˙˛˙ˏːʣ˞˛˗ˋ˘˜˕ː˜˙˔ˏː˝˛ˋ˕ː˝˘˙-˪ˏː˛˘˦˔˕˛ː˔˜ː˛ Ǽʟˏ˓˙˝ǽǡ ˒ˋ˖˙ˑː˘˘˦˔ ˚˙ ˜˖˞ˢˋ˩ 150-˖ː˝˓˪ ˜˙ ˏ˘˪ ˛˙ˑˏː˘˓˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǤǤǤ ʙ˜ː ˎ˛˙˗ˢː ˛ˋ˒ˏˋ˩˝˜˪ ˎ˙˖˙˜ˋǡ ˚˛ːˏ˖ˋˎˋ˩ˤ˓ː ˒ˋ˖˙ˑ˓˝˧ ˏ˛˞ˎ˙˔ ˕˛ː˔˜ː˛ ˝ˋ˕˙ˎ˙ ˝˓˚ˋǡ Ǽʘ˙ˎ˙˘˙˜ːˡʦ˙˝ː˗˕˓˘ǽǡ˕˙˝˙˛˦˔˝ˋ˕˙ˎ˛˙˗ː˘ǡˢ˝˙˗˙˛˪˕˓˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝ːˎ˙˚˖ˋˍ˞ˢː˔ ˏː˛ːˍ˘ː˔dzȑͤȒǤ ʢǤ ʨˋ˛ˋ˜˕˓˘ˋ ˓˜˜˖ːˏ˞ː˝ ˌ˓ˌ˖ː˔˜˕˓ː ˓˜˝˙˕˓ǡ ˛ː˟˖ː˕˜˓˩ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˗ ˓ ˋ˕˝˓ˍ˓˒ˋˡ˓˩ ˍ ʨʯʗ ˚˙˜˖ː ˜ː˘˝˪ˌ˛˧˜˕˙˔ ͜͜͞͝ ˎ˙ˏˋ ˝ː˛˛˙˛˓˜˝˓ˢː˜˕˙˔ ˋ˝ˋ˕˓ ˖˙˒˞˘ˎˋDzʡ˝˙˘ː˜˘ˋ˗˓ǥdzǡˋ˝ˋ˕ˑːˋ˖˧˝ː˛˘ˋ˝˓ˍ˦ː˗˞ȑ͟͟ȒǤʗǤʚ˖˩˕˜˗ˋ˘ǡ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˪ ˍ ʣˋˏ˛˓ˏː ˜ˍ˙˩ ˕˘˓ˎ˞ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˘ˋ ʣˋ˘ˠː˝˝ː˘ːdzǡ ˞ˑː ˍ ˘ˋ˒ˍˋ˘˓˓ ˕˙˝˙˛˙˔ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˦ ˪ˍ˖ː˘˓˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˍː˕˙ˍǡ ˎ˙ˍ˙˛˓˖ ˙ Dz˜˚ˋ˜ː˘˓˓ ˢː˛ː˒ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˞dz ˙˝ Dz˜˝˛ː˗˖ː˘˓˪˕˛ˋ˒˛˞ˣː˘˓˩dzǡDz˚˙˗ːˣˋ˝ː˖˧˜˝ˍˋ˘ˋ˜˓˖˓˪dzǤDzʢ˓ˣ˧˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ˗˙ˑː˝ ˍˋ˗ ˚˙˗˙ˢ˧ ˚˛˙ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˝˧ ˨˝˙ ˜˝˛ː˗˖ː˘˓ː ˓ ˓˜˜˞ˣ˓˝˧ ːˎ˙ ˓˜˝˙˕˓dz ȑ͝͡ȒǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˪ˍ˖˪ː˝˜˪˙ˏ˘˓˗˓˒˒ˋˢ˓˘ˋ˝ː˖ː˔˜ˋ˗˦ˠ˘ˋˢˋ˖˧˘˦ˠ˙˝ːˢː˜˝ˍː˘˘˦ˠˍˋ˛˓ˋ˘˝˙ˍ˛ˋ˒˗˦ˣ˖ː˘˓˔˙ˍ˙˒˘˓˕ˋ˩ˤː˔ˏ˙˖ˎ˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔˞ˎ˛˙˒ːǡ˙˛ˋ˒˖˙˗ˋˠˍ˜˙˒˘ˋ˘˓˓ ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˦ˠ ˙˝˘˙ˣː˘˓˪ˠǤ ʥ ˟ˋ˕˝˙˛ˋˠǡ ˚˛˓ˍːˏˣ˓ˠ ˍ ˕˙˘ːˢ˘˙˗ ˜ˢː˝ː ˘ˋ˕ˋ˘˞˘ː ˍː˕ˋ ˕ ˚˙˛˙ˎ˙ˍ˙˔ ˜˓˝˞ˋˡ˓˓ ˘ˋ ˚˖ˋ˘ː˝ː ˚˙ ˕˙˗˚˖ː˕˜˞ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ˠ ˚˛˙ˌ˖ː˗ȑ͞ȒǤʥ˜˙ˌː˘˘˙˜˝˓ˍ˙˔˘˦˕ˋ˕˪ˍ˖ː˘˓˪ˍ˓˜˝˙˛˓˓ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋǡ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘ˋ˪ ˎ˖˙ˌˋ˖˓˒ˋˡ˓˪ ˍ ˍˋ˛˓ˋ˘˝ː ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˓˒ˋˡ˓˓ǡ ˛˙˜˜˓˔˜˕˙ː ˪ˏː˛˘˙ː ˙˛˞ˑ˓ː ˕ˋ˕ ˚˙˜˖ːˏ˘ːː ˜˛ːˏ˜˝ˍ˙ ˙˝˜˝˙˪˝˧ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˞˩ ˓ˏː˘˝˓ˢ˘˙˜˝˧ – ˍ˙˝ ˝ː˗˦ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˚˙ʙǤʨː˛ˏ˩ˢː˘˕˙ȑ͟͢ȒǤʣː˝ˋ˟˓˒˓˕˞ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓ʨ˝ˋ˖˓˘ˋǡ˙˚ː˛˓˛˞˪˙ˌ˛ˋ˒ˋ˗˓˪ˏː˛˘˙˔˜˟ː˛˦ǡ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋː˝ʨǤʩː˖ːˎ˓˘ˍ˕˙˘˝ː˕˜˝ːˏ˓ˋ˖ː˕˝˓˕˓˓˜˙ˍ˗ːˤː˘˓˪˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙˔˙˛ˎˋ˘˓˒ˋˡ˓˓ǡ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙˔˜˚˛ˋˍːˏ˖˓ˍ˙˜˝˓˓ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙˔˜˝˛ˋ˜˝˓ǡ˓˛˛ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˔˚˛˓˛˙ˏ˦ǡ˜ˍ˙ˌ˙ˏ˦ˢː˖˙ˍː˕ˋǡˍ˚˙˓˜˕ˋˠ˚˛˓˗ː˛˙ˍDz˟˓˖˙˜˙˟˓˓˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘˓˪˓˓˒˗ː˘ː˘˓˪dzȑ͜͠ȒǤ ʟˏː˙˖˙ˎ˓˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔-˚˛˙˒˦˜ˢ˓˝ˋ˩˝ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˚˛ːˏ˝ːˢː˔˨˝˙ˎ˙ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘˙ˎ˙ ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˓˪Ǥ ʗ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍ˙ ˖˓ˏː˛ˋ Dz˗ː˝ˋ˟˓˒˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˛ːˋ˖˓˒˗ˋdz ʵǤʣˋ˗˖ːːˍˋˍʧ˙˜˜˓˓˓˒ˋ˛˞ˌːˑ˙˗˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖˪˩˝ˍ˚ˋ˛ˋ˖˖ː˖˪ˠ˜˚˛˙˓˒ˍːˏː˘˓˪˗˓ ˕˖ˋ˜˜˓˕ˋǤ ʥˏ˘˙˔ ˓˒ ˚˛ːˏ˚˙˜˦˖˙˕ ˍ˦ˠ˙ˏˋ ˒ˋ ˛ˋ˗˕˓ ˚˛˓ˍ˦ˢ˘˙˔ Dz˕˙˖ː˓dz ˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙ ˕ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˓ː ˚˛˙ˌ˖ː˗˦ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ˎ˙ ˘ˋ˞ˢ˘˙ˎ˙Dz˗˓˛ˋʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙dzǤDzʦ˛˓ˠ˙ˏ˓˝˜˪˜˓˖˧˘˙˚˙˜˝ˋ˛ˋ˝˧˜˪ǡˢ˝˙ˌ˦˙˝˦˜˕ˋ˝˧ ˘ː˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˘˦˔ ˞ˢˋ˜˝˙˕ǡ ˜˟˙˛˗˞˖˓˛˙ˍˋ˝˧ ˜ˍːˑ˞˩ ˎ˓˚˙˝ː˒˞ǥ˘ˋ˞˕ˋ Ǽˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏː˘˓ːǽ ˞ˠ˙ˏ˓˝ ˍ ˗ː˖˕˓ː ˝ː˗˦Ǥ ǥʙ˚˛˙ˢː˗ǡ ˘ː ˕˙ ˍ˜ː˗ ˎ˓˚˙˝ː˒ˋ˗ ʟˎ˙˛˧ ʙ˙˖ˎ˓˘ ˙˝˘˙˜˓˝˜˪ ˜˝˙˖˧ ˜˞˛˙ˍ˙Ǥ ʥ˘ ˜ ˜˓˗˚ˋ˝˓ː˔ ˎ˙ˍ˙˛˓˝ ˙ ˟˓˒˓˕ː˪ˏː˛ˤ˓˕ː ʙ˖ˋˏ˓˗˓˛ː ʯ˕˞˘ˏː˘˕˙ˍːǡ ˕˙˝˙˛˦˔ ˚˦˝ˋː˝˜˪ ˘ˋˠ˙ˏ˓˝˧ ˍ ˚˙˨˝˓˕ː ʫːˏ˙˛ˋ ʣ˓ˠˋ˔˖˙ˍ˓ˢˋ ˜ˍ˪˒˓ ˜ǥ ˟˓˒˓˕˙˔dz ȑͤ͞ȒǤ ʡˋ˕ ˚˙ˏˢː˛˕˓ˍˋː˝ ʙǤ ʘ˙˛˓˜˙ˍˋǡ Dzǥ ˘ː˕ˋ˪˜˕˛ː˚˖˪˩ˤˋ˪˓ˏː˪˞ˣ˖ˋǥ˘ː˒˛˪ǥʙǤʞˋˠˋ˛˙ˍ˚˙ˏ˘˓˗ˋː˝˚˛˙ˌ˖ː˗˞˕˛˓˒˓˜ˋˍ ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏː˘˓˓dzȑ͡ȒǤ
ʡ˛˙˗ː˝˙ˎ˙ǡ˛ːˡː˚ˡ˓˪ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˙ˌˤː˜˝ˍ˙˗˘ː˜ˍ˙ˏ˓˝˜˪˖˓ˣ˧˕˘ˋ˞˕ː˓ ˏ˛˞ˎ˓˗ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘˦˗ ˍ˓ˏˋ˗ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ˓ ˏː˗˙˘˜˝˛ˋˡ˓˓ ˓˘˝ː˖˖ː˕˝ˋ ˨˖˓˝˦Ǥ ʤ˦˘ː˓ˍ˨˝˙˗˛ˋ˕˞˛˜ː˙ˎ˛˙˗˘˦ː˒ˋ˚ˋ˜˦ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˙˔˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓˜˙ˏː˛ˑ˓˝ ʟ˘˝ː˛˘ː˝Ǥʟ˜ː˝ːˍ˙˔˓˘˝ː˖˖ː˕˝˗˙ˑː˝ˌ˦˝˧˚˙˖ː˒˘˦˗ˏ˖˪Dz˜˓˘˝ː˒ˋǡ– ˚˙ʡǤʨ˝ː˚ˋ˘˪˘˞ȑͤ͟Ȓǡ– ˍ˜ːˠ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘˓˔˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋˍː˖˓˕˙ˎ˙˛˞˜˜˕˙ˎ˙˚˓˜ˋ˝ː˖˪dzǤ ʢːˎ˕˙ ˙ˤ˞˝˓˝˧ ˝ˋ˕˙˔ ˚˙˝ː˘ˡ˓ˋ˖ Dz˙˜˝ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋdz – ˙ˌˤː˜˝ˍˋ Dzˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏ˙ˍ-˘ː˟˙˛˗ˋ˖˙ˍdzǤʛ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ˚˙˛ˋˌ˙˝ˋ˝˧ˍ˓˘˝ː˛˘ː˝˙ˍ˜˕˓ˠ˚˙˓˜˕˙ˍ˦ˠ˜˓˜˝ː˗ˋˠ˜˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦˗˓˕˙˗ˌ˓˘ˋˡ˓˪˗˓˘ˋ˙˜˘˙ˍː˚˛˓˒˘ˋ˕˙ˍDzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔dz˓Dz˪ˏː˛˘ˋ˪Ȁˋ˝˙˗˘ˋ˪˨˘ː˛ˎ˓˪dzǤʴ˝˙˝˚˙˝ː˘ˡ˓ˋ˖˘˞ˑ˘˙˚˛˓˗ː˘˪˝˧Ǥʦ˙˜˖ːːˎ˙ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙-ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˘˙˔˝˛ˋ˘˜˟˙˛˗ˋˡ˓˓Ǥʤː˙˚˞˜˕ˋ˪˜˧˚˙˪˒˦˕˞˓˗˦˜˖˪˗ ˏ˙ ˞˛˙ˍ˘˪ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˜ˋ˔˝˙ˍǡ ˘˙ ˓ ˘ː ˚˛ː˘ːˌ˛ːˎˋ˪ ˚˛˓˜˞ˤ˓˗ ˜ː˝ːˍ˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛ː ˚˙˒˓˝˓ˍ˙˗ǡ ˘ː ˝ː˛˪˪ ˓˗ː˩ˤ˓ː˜˪ ˝ˋ˗ ˒ː˛˘ˋ ˜˗˦˜˖ˋǤ ʙː˜˙˗˙ː ˚˙ˏ˜˚˙˛˧ː ˌ˞ˏː˝ ˚˙˕ˋˎ˓˚˙˝ː˝˓ˢː˜˕˙˗˞ˋ˘˝˛˙˚˙˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˙˗˞˜ː˕˝˙˛˞ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏː˘˓˪ǡ˕˙˝˙˛˦˔˗˙ˎˌ˦˚˓˝ˋ˝˧˜˪˘ː˝˙˖˧˕˙˙˝ˋ˕ˋˏː˗˓ˢː˜˕˓ˠ˚ːˢˋ˝˘˦ˠǡ˘˙˓˙˝˨˖ː˕˝˛˙˘˘˦ˠ ˓˜˝˙ˢ˘˓˕˙ˍ˒˘ˋ˘˓˪Ǥ ͞Ǥʤː˕˙˝˙˛˦ː˙ˌ˙ˌˤː˘˓˪˕ˍ˙˚˛˙˜˞˙Dz˪ˏː˛˘˙˔˗˓˜˜˓˓dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ʥˌˤː˜˝ˍː˘˘˙ː˗˘ː˘˓ːǡˏ˙˖ˎǡ˛ˋ˒˞˗ǡ˕˙˝˙˛˦˔˘ː˓˗ːː˝˘˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˦ˠ˕˛˓˝ː˛˓ːˍˍ ˜ˋ˗˙˗ ˜ːˌːǡ ˚˛˓˙˛˓˝ː˝ ˕˙˖˖ː˕˝˓ˍ˘˙˔ ˑ˓˒˘˓ ˓ ˗˙˛ˋ˖˓Ǥ ʪ˗ː˘˓ː ˙˜˙˒˘ˋ˝˧ǡ ˢ˝˙ ˎ˛ːˣː˘˓˘ː˚˛ˋˍǡˍ˜˝ˋ˝˧˘ˋ˚˙˒˓ˡ˓˩̾ˍ˘ː˜ːˌ˪̾˓̾˘ːˏ˖˪˜ːˌ˪̾Ǥʛ˞ˠ˙ˍ˘ˋ˪˨˚˓ˏː˗˓˪ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˎ˛˙˒˓˝ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍ˞ ˜ˋ˗˙˓˜˝˛ːˌ˖ː˘˓ː˗Ǥ ʧː˖˓ˎ˓˙˒˘˙-˗˓˟˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ː ˜˓˗ˍ˙˖˦Ǥ ʧˋ˒˗˦ˣ˖ː˘˓˪ ˙ ˍ˖ˋ˜˝˓ ˓ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪ˠ ˍ˖ˋ˜˝˓Ǥ ʨ˙˗˘ː˘˓ː ˍ ˢː˖˙ˍː˕ː˓ˍː˛ˋˍ˘ːˎ˙Ǥʦ˛ː˙ˌ˛ˋˑː˘˓ːˢː˖˙ˍː˕ˋ˓ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋǤʮː˖˙ˍː˕ǡ˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˓ ˍ˒ˋ˓˗˙˙˝˘˙ˣː˘˓ː ˗ːˑˏ˞ ˘˓˗˓Ǥ ʴ˕˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ː ˗˙˝˓ˍ˦Ǥ ʦ˛ːˏˢ˞ˍ˜˝ˍ˓˪ ˓ ˚˛˙˛˙ˢː˜˝ˍˋǤ ʦ˛˙ˎ˛ː˜˜ ˓ ˓˒ˏː˛ˑ˕˓ ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˓Ǥ ʙː˛ˋ ˓ ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˪ǡ ˙˝ˍː˝˜˝ˍː˘˘˙˜˝˧Ǥʤˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˓ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓˕˙ˎˏˋ̾˒ˋˌˍː˘˓ːˍ˜˪˕˙˔˗ː˛˕˓ ˍ˙ ˍ˜ː˗̾Ǥ ʨ˕˛˦˝˘ˋ˪ǡ ˘˙ ˢˋ˜˝˙ ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞˩ˤˋ˪ ˝ː˗ˋ ʟ˖˧˓-˚˛˙˛˙˕ˋǡ ˜ˍ˪˒ˋ˘˘ˋ˪ ˜ ˛˞˜˜˕˙˔ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓ː˔ǡ ˘ˋ˛˙ˏ˘˦˗˓ ˍː˛˙ˍˋ˘˓˪˗˓ǡ ˘ːˌː˜˘˦˗˓ ˪ˍ˖ː˘˓˪˗˓ǡ ˢː˖˙ˍːˢː˜˕˓˗˓˜˝˛ˋ˜˝˪˗˓ǡ˜˓˗ˍ˙˖˓˒˗˙˗Dzˤ˓˝ˋ˓˗ːˢˋdzǤʧ˙˜˜˓˪ǡ˜˖ˋˍ˪˘ː˓ʞˋ˚ˋˏǤʦ˙˖˓˟˙˘˓˒˗˓ˏ˓ˋ˖˙ˎ˗ːˑˏ˞̾˜˙˒˘ˋ˘˓˪˗˓̾Ǥʨˍ˪˒˧ˍ˜ːˠ˜˙ˍ˜ː˗˓Ǥʨ˝˛ˋ˜˝˘˙ː˜˝˛ː˗˖ː˘˓ː˕ ˓˜˝˓˘ːǡ˕˛˓˝˓ˢ˘˙˜˝˧ˍ˙˝˘˙ˣː˘˓˓ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓˓˜˓˩˗˓˘˞˝˘˦ˠ˓˘˝ː˛ː˜˙ˍǤ ʣ˙˗ː˘˝˚˛˓˘˪˝˓˪˛ːˣː˘˓˔Ǥʥ˝˕˛˦˝˙˜˝˧ˍˋˑ˘˙˔ˏ˖˪˙ˌˤː˜˝ˍˋ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓Ǥʙ˜ːˢː˖˙ˍːˢ˘˙˜˝˧ ˓ ˝ː˛˚˓˗˙˜˝˧Ǥ ʣ˘˙ˎ˙˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ː ̾˜˙ˑ˓˝ː˖˧˜˝ˍ˙̾Ǥ ʫ˞˝˞˛˙˖˙ˎ˓˪Ǥ ʦː˝ː˛ˌ˞˛ˎ˓ʨː˗˓˚ˋ˖ˋ˝˓˘˜˕Ǥʴ˝˓˓ˏ˛˞ˎ˓ːˋ˜˚ː˕˝˦˜˙˚˛˪ˎˋ˩˝˘ˋ˜˖ːˏ˓ːʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓ːˎ˙˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔˜˟˓˖˙˜˙˟˜˕˓˗˓ˎ˛ˋ˘˪˗˓˪ˏː˛˘˙ˎ˙˟ː˘˙˗ː˘ˋǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˜˙˙ˌˤː˜˝ˍ˙ ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏ˙ˍ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˒˞˩˝˜˪ ˜˙ˢː˝ˋ˘˓ː˗ ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˙˘ˋ˞ˢ˘˙ˎ˙ǡ ˝ːˠ˘˓ˢː˜˕˙ˎ˙ǡ ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˘˙ˎ˙ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˓˪ ˓ ˙ˌ˛ˋ˒ˋ ˗˦˜˖ː˔ ˜ ˘ˋˌ˖˩ˏˋ˝ː˖˧˘˙˜˝˧˩ ˓ ˓˘˝˞˓ˡ˓ː˔ǡ ˜˙ˍː˜˝˧˩ ˓ ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˙˜˝˧˩Ǥ ̾ʘ˦˖˙ ˜˝˦ˏ˘˙˚˓˜ˋ˝˧̾ǡ– ˎ˙ˍ˙˛˓˝˙ˏ˓˘˓˒˚ː˛˜˙˘ˋˑː˔ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙Ǥʛˋ˔ʘ˙ˎǡˢ˝˙ˌ˦˘ˋ˗ ˘ːˌ˦˖˙˜˝˦ˏ˘˙˒ˋ˛ːˣː˘˓˪ˍ˪ˏː˛˘˙˔˜˟ː˛ːǤʤ˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˦˔˓˗˚ː˛ˋ˝˓ˍǡ˙˕˙˝˙˛˙˗ ˜˝ˋ˖˓ ˗˘˙ˎ˙ ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧ ˍ ˍː˕ːǡ ˍ˙˖˘˙ˍˋ˖ ˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙Ǥ ʤ˙ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˙˗ ˜ː˔ˢˋ˜ ˘˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˦˔ ˓˗˚ː˛ˋ˝˓ˍ – ˨˝˙ ˖˓ˣ˧ ˏː˕˖ˋ˛ˋˡ˓˪Ǥ ʤ˦˘ːˣ˘˓ː ːˎ˙ ˋˍ˝˙˛˦ ˚˛˓ˣ˖˓˕ˍ˦ˍ˙ˏ˞ǡˢ˝˙ˍ˙ˌ˙˒˛˓˗˙˗ˌ˞ˏ˞ˤː˗˙˘˘ːˍ˦˚˙˖˘˓˗Ǥʚˏːǡ˕ˋ˕˘˓˞ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓˜˕ˋ˝˧˙˝ˍː˝˦˘ˋˍ˙˚˛˙˜˦˓˕˙˘˕˛ː˝˓˕˞˚˙˜˞ˤː˜˝ˍ˞ǫ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˕˙˛-
˛ː˕˝˓˛˙ˍˋ˖ ˘ː ˜˙ˍ˜ː˗ ˝˙ˢ˘˙ː ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓ː ˜ˍ˙ː˔ ˚˙˒˓ˡ˓˓ǣ ̾ǥ ˪ ˖˓ˣ˧ ˛ːˋ˖˓˜˝ ˍ ˍ˦˜ˣː˗˜˗˦˜˖ːǡ˝˙ː˜˝˧˓˒˙ˌ˛ˋˑˋ˩ˍ˜ːˎ˖˞ˌ˓˘˦ˏ˞ˣ˓ˢː˖˙ˍːˢː˜˕˙˔̾Ǥ ʩː˗ˋ ʨ˓˗˚˙˒˓˞˗ˋ ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˙ˎ˙ ʥˌˤː˜˝ˍˋ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ȋ͜͜͞͝ ˎǤȌǣ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ – ʫ˓˖˙˜˙˟˜˕˙ː ˗˦ˣ˖ː˘˓ːǡ ˍ˒ˎ˖˪ˏ ˚˓˜ˋ˝ː˖˪dzǤ ʨǤ ʗ˖ː˕˜˓ːˍ˓ˢǡ ˏ˖˪ ˕˙˝˙˛˙˔ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˪ˍ˖˪ː˝˜˪˙˛˓ː˘˝˓˛˙˗ǡ˓˒˞ˢˋː˝ˎ˖˞ˌ˓˘˞ˢː˖˙ˍːˢː˜˕˙˔ˏ˞ˣ˓ ˢː˛ː˒˚˛˓˒˗˞˝˛ˋˎ˓ˢː˜˕˓ˠ˜˓˝˞ˋˡ˓˔ˍ˙˔˘˦˓ʮː˛˘˙ˌ˦˖˪Ǥʣ˙ˑː˝˚˙˕ˋ˒ˋ˝˧˜˪ǡˢ˝˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˪ˏː˛˘˦˔ ˟ː˘˙˗ː˘ ˘ː˜˙ˍ˗ː˜˝˓˗˦Ǥ ʤ˙ǡ ̾ˎ˖˞ˌ˓˘˘˦˔ ˛ːˋ˖˓˒˗̾ ˚˛˓ ˛ˋ˜˜˗˙˝˛ː˘˓˓ ˢː˖˙ˍː˕ˋ ˓ ˙ˌˤː˜˝ˍˋ ˍ ˝ˋ˕˙˗ ˕˙˘˝ː˕˜˝ː ˘ː ˍ˛ːˏː˘Ǥ ʟ ˘ː ˗˦ǡ ˕ˋ˕ ˞ˑː ˙˝˗ːˢː˘˙ ˛ˋ˘ːːǡ ˚ː˛ˍ˦ːǤ ʡ˛˙˗ː ˝˙ˎ˙ǡ ˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˙ ˘ː˜˕˙˖˧˕˙ ˍˋ˛˓ˋ˘˝˙ˍ ˜˙˚˛˪ˑː˘˓˪ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˜˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧˩Ǥʥˏ˓˘˓ˠ˘˓ˠ– ˘ˋ˔˝˓̾˗ˋˎ˓˜˝˛ˋ˖˧˘˦˔ ˜˩ˑː˝̾ ˏ˖˪ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˍ˛ː˗ː˘Ǥ ʜ˜˖˓ ˟ː˘˙˗ː˘ ˪ˏː˛˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˍ˙ ˍ˜ː˖ː˘˜˕˙˗ ˗ˋ˜ˣ˝ˋˌː˓˘ːDz˗ˋˎ˓˜˝˛ˋ˖˧˘˦˔˜˩ˑː˝dzȋ˘ːˍ˜ːˎˏˋ˓˘ːˍ˜ː˖˩ˏ˓˚˙˘˓˗ˋ˖˓ːˎ˙˚˛˓˛˙ˏ˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˏ˖˪ ˌ˓˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˔ ˑ˓˒˘˓ ˘ˋ ʞː˗˖ːȌǡ ˝˙ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ː ˪ˏː˛˘˦ː ˚˛˙ˌ˖ː˗˦ ˜ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˚˙˛ ˜˙ˍː˛ˣː˘˘˙ ˝˙ˢ˘˙ – ̾˗ˋˎ˓˜˝˛ˋ˖˧˘ˋ˪ ˙ˌˤːˢː˖˙ˍːˢː˜˕ˋ˪ ˎ˙˖˙ˍ˘ˋ˪ ˌ˙˖˧̾Ǥ ʙ ˚˛˙ˎ˛ˋ˗˗ː ʨ˝ˋ˛˙˛˞˜˜˕˓ˠ ˢ˝ː˘˓˔ ̾ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧̾ ȋͥ͜͜͞Ȍ ˌ˦˖˓ ˝ː˗˦ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˙ ˎ˖˙ˌˋ˖˓˒ˋˡ˓˓dz ˓ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˍ ˌ˖˙˕ˋˏ˘˙˗ ʢː˘˓˘ˎ˛ˋˏːdzǤ ʚ˖˙ˌˋ˖˓˒ˋˡ˓˪ ˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˦ ˓ ʗǤ ʵ˙˒ˋ˔˝˓˜ ˘ˋ ˕˙˘ˎ˛ː˜˜ː Dzʧ˞˜˜˕ˋ˪ ˜˖˙ˍː˜˘˙˜˝˧ ˍ ˗˓˛˙ˍ˙˗ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˗ ˕˙˘˝ː˕˜˝ːdz ȋͥ͜͜͞ȌǤʙ˙˝˘ˋ˒ˍˋ˘˓˪˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ˕˛˞˚˘˦ˠ˚˞ˌ˖˓˕ˋˡ˓˔ǡˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓ː˙˜ˍ˪˒˓ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˜ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧˩ ˓ ˌ˞ˏ˞ˤ˓˗Ǥ ʟ ˕˙ ˗˘˙ˎ˙˗˞ ˙ˌ˪˒˦ˍˋ˩ˤ˓ːǤ Dz ˍː˕ ˎ˖ˋ˒ˋ˗˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǣ ˚ː˛˜˚ː˕˝˓ˍ˦ ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋdz ȋ͜͜͜͞Ȍǡ ˏˍ˞ˠ˝˙˗˘˓˕ ̾ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˓ˍː˕̾ȋͣ͜͜͞Ȍǡˋ˖˧˗ˋ˘ˋˠDzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˓˗˓˛˙ˍˋ˪˕˞˖˧˝˞˛ˋdz˓˒ˏˋː˝˜˪˜ ͥͥ͟͝ ˎ˙ˏˋǡ ːˑːˎ˙ˏ˘˓˕ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧dz ȋ˜ ͥͤͣ͝ȌǤ ʨ˙ˍ˛ː˗ː˘˘ˋ˪ ˛ːˡː˚ˡ˓˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˍ ˗˓˛ː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˍː˜˙˗˦˗ ˏ˙˕ˋ˒ˋ˝ː˖˧˜˝ˍ˙˗ ˜˙˚˛˪ˑː˘˘˙˜˝˓ ːˎ˙ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ ˓ ˗˓˛˙ˍ˦ˠ ˚˛˙ˌ˖ː˗Ǥ ʫǤ ʡˋ˞˝˗ˋ˘ǡ ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˕˛˓˝˓ˢː˜˕˓ ˛ˋ˜˜˗˙˝˛ː˖ ˍ˒ˎ˖˪ˏ˦ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˚˛˓˗ː˘˓˝ː˖˧˘˙ ˕ ˓˘˝ːˎ˛˓˛˙ˍˋ˘˘˙˗˞ ˚ː˛˓˙ˏ˞ ǡ ˓ ˍː˕˙ˍ ȑ͜͞ȒǤ ʩˋ˕˙˔ ˚˙ˏˠ˙ˏ ˢ˱˝ˢː ˙˝˝ː˘˪ː˝ ˏ˙˜˝˓ˑː˘˓˪ ˓ ˙ˣ˓ˌ˕˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙Ǥ ʤː˕˙˝˙˛˦ː ˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖˦-˪ˏː˛ˤ˓˕˓ǡ ˕ˋ˕ ˓ ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˓˓ǡ ˢ˞ˍ˜˝ˍ˞˩˝ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˧ ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˝˧ ˚˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞ ˘˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˞˩ ˙˚˙˛˞ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˙˝˛ˋ˜˖˓ˍ ˍː˕ːȑ͝͠ȒǤDzʩː˗˘ˋ˪˨˘ː˛ˎ˓˪dzˢː˖˙ˍː˕ˋǡ˛ː˟˖ː˕˜˓˪˕˙˝˙˛˙˔˒ˋ˘˓˗ˋː˝ ˍˋˑ˘˙ː ˗ː˜˝˙ ˍ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍː ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˍ˦˒˦ˍˋː˝ ˋ˜˜˙ˡ˓ˋˡ˓˓ ˜ Dz˝ː˗˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓ː˔dz ȋDz˜˙˜ːˏ˕˙˔dz ˪ˏː˛˘˙˔ ˨˘ː˛ˎ˓˓ ˍ ˟˓˒˓ˢː˜˕˙˔ ˕ˋ˛˝˓˘ː ˗˓˛ˋȌ ˍ˜ː˖ː˘˘˙˔Ǥ ʨ˙˛ˋ˝˘˓˕ ʗǤ ʨˋˠˋ˛˙ˍˋ ˚˙ ˝ː˙˛ː˝˓ˢː˜˕˙˔ ˟˓˒˓˕ː ʛǤ ʡ˓˛ˑ˘˓ˡ ˜˛ˋˍ˘˓ˍˋː˝ ːˎ˙ ˓ ˜ ʴ˔˘ˣ˝ː˔˘˙˗ǡ˓˜ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˗ȑ͞͝ȒǤʧˋˌ˙˝ˋȑ͟Ȓ˚˙ˏˍ˙ˏ˓˝˕˗˦˜˖˓ǡˢ˝˙˙ˌ˙ˌˤː˘˘˦ː ˚˛˓ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˔ ˏ˖˪ ˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓˓ ˍ˦˜ˣ˓ˠ ˞˛˙ˍ˘ː˔ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ ˚˙˖˘˙˝ː ˙ˌ˛ˋ˒˦˜˝˓˖˪– Dz˗ː˝˙ˏ˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˔˜˓˜˝ː˗˦dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓˪ˏː˛˘˙˔˟˓˒˓˕˓˗˙ˎ˞˝ ˌ˦˝˧ˋˏː˕ˍˋ˝˘˦˗˓ˏ˛˞ˎˏ˛˞ˎ˞Ǥ ͟Ǥʤˋ˞˕ˋ˙ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗ǣ˘ˋ˚˙ˏ˜˝˞˚ˋˠ˕˪ˏː˛˘˙˔˛ːˋ˖˧˘˙˜˝˓ ʦ˙˖ː˒ː˘ˍ˙˚˛˙˜ǣDzʨ˙˚˛˪ˎˋ˩˝˖˓˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍ˙˚˓˜ˋ˝ː˖˪˓˪ˏː˛˘˙ːˌ˦˝˓ː˚˛˙˟ː˜˜˓˙˘ˋ˖˦ ˘ˋ˞˕˓ ˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗ǫdz ʦ˛˪˗˙˔ ˚˙˜˝ˋ˘˙ˍ˕˓ ˝ˋ˕˙˔ ˒ˋˏˋˢ˓ ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏˋ˗˓ ˗˘ː ˘ː ˓˒ˍː˜˝˘˙Ǥ ʥˏ˘ˋ˕˙ ˘ː˕˙˝˙˛˦ː ˓˒ ˘˓ˠ ˙˝˛ˋ˒˓˖˓ ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˦ː ˚˛˙ˌ˖ː˗˦ ˍ ˜ˍ˙˓ˠ ˚˞ˌ˖˓˕ˋˡ˓˪ˠǤ ʡ˛˙˗ː ˝˙ˎ˙ǡ ˙ ˜˙˚˛˓˕˙˜˘˙ˍː˘˓˓ ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏ˙ˍ ˜
˨˝˙˔˜˟ː˛˙˔ˑ˓˒˘˓˗˙ˑ˘˙˞˒˘ˋ˝˧˓˒˚˞ˌ˖˓˕ˋˡ˓˔˓ˠˏ˛˞˒ː˔˓˒˘ˋ˕˙˗˦ˠǡˋ˝ˋ˕ˑː ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˦ˠˋ˘ˋ˖˓˝˓˕˙ˍǤ ʗǤ ʢ˙˜ːˍǡ ˟˓˖˙˜˙˟˓˪ ˓ ˚˛˙˒ˋ ˕˙˝˙˛˙ˎ˙ ˓˜˚˦˝ˋ˖˓ ˍ˖˓˪˘˓ː ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˌ˦˖ȋ˕ˋ˕˓ʤǤʘː˛ˏ˪ːˍȌˌ˖˓˒˙˕˕˚˙˘˓˗ˋ˘˓˩˜˙˛ˋ˒˗ː˛˘˙˜˝˓ˋ˝˙˗˘˙ˎ˙˙˛˞ˑ˓˪˓ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˔ ˎ˓ˌː˖˓ ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˓Ǥ ʟ˒˞ˢˋˍˣ˓ː ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˍ ˚˙˛˞ ˘ˋˢˋ˖˧˘˦ˠ ˨˝ˋ˚˙ˍ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˙˔ ˎ˙˘˕˓ ˪ˏː˛˘˦ˠ ˍ˙˙˛˞ˑː˘˓˔ ʣǤ ʘˋˠ˝˓˘ǡ ʙǤ ʡ˙ˑ˓˘˙ˍ ˓ ʵǤ ʨː˖ː˒˘ːˍ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˖˓ ˞˜˖˙ˍ˓˪ ˓ ˝ː˘ˏː˘ˡ˓˓ Dz˚ː˛ˍ˙ˎ˙ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˍː˕ˋdzǡˎ˓˚˙˝ː˝˓ˢː˜˕˙˔˝˛ː˝˧ː˔˗˓˛˙ˍ˙˔ˍ˙˔˘˦Ǥ ʚǤʫ˛˓ˏ˖ː˘ˏː˛ǣDzʟ˜ːˎ˙ˏ˘˪ǡˍ˨˚˙ˠ˞ǡ˕˙ˎˏˋ˘ˋˣː˔˚˖ˋ˘ː˝ːˎ˛˙˒˓˝˙˚ˋ˜˘˙˜˝˧ ˪ˏː˛˘˙˔ ˕ˋ˝ˋ˜˝˛˙˟˦ǡ ˜˚˙˜˙ˌ˘˙˔ ˛ˋ˒˛˞ˣ˓˝˧ ˘ˋˣ˞ ˡ˓ˍ˓˖˓˒ˋˡ˓˩ǡ ˗˦˜˖˧ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˙˝˙˗ǡˢ˝˙ˍ˓˜˝˙˛˓˓˚˙˜˖ːˏ˘ːː˜˖˙ˍ˙˒ˋˍ˓˜˓˝˘ː˙˝ˍ˘ːˣ˘ː˔˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˓ǡ˘˙˙˝˜ˋ˗˓ˠ˖˩ˏː˔ǡ– ˓˚˛˓˝˙˗˙˝˕ˋˑˏ˙ˎ˙˓˒˘˓ˠǡ– ˙˝˜˙˒˘ˋ˝ː˖˧˘˙ˎ˙˙˝˘˙ˣː˘˓˪ ˕ ˜˓˖ˋ˗ ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˏ˙ˌ˛ˋ ˓ ˒˖ˋǡ ˙˝ ˘ˋˣː˔ ˜˚˙˜˙ˌ˘˙˜˝˓ ˜ˏː˖ˋ˝˧ ˜ˍ˙ˌ˙ˏ˘˦˔˘˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˦˔ˍ˦ˌ˙˛˗ːˑˏ˞˘˓˗˓ǡ˜˝ː˗ˢ˝˙ˌ˦˜˙ˠ˛ˋ˘˓˝˧˜ːˌ˪ǡ˜ˍ˙ːˌ˞ˏ˞ˤːː ˓ ˌ˞ˏ˞ˤːː ˜ˍ˙˓ˠ ˏː˝ː˔ ˏ˖˪ ˜ˢˋ˜˝˖˓ˍ˙˔ ˓ ˏ˙˜˝˙˔˘˙˔ ˢː˖˙ˍː˕ˋ ˑ˓˒˘˓ ˘ˋ ˒ː˗˖ːǡ ˒ˋ˜˖˞ˑ˓ˍˋː˝ǡ ˏ˞˗ˋː˝˜˪ǡ ˘ˋˣːˎ˙ ˙˜˙ˌ˙ˎ˙ ˍ˘˓˗ˋ˘˓˪Ǥ ʙ ˨˝˙˔ ˗˦˜˖˓ ˋˍ˝˙˛ˋ ʡˋ˛ˋ˗ˋ˒˙ˍ˦ˠ ˜˙ˏː˛ˑ˓˝˜˪ ˚˛ːˏ˙˜˝ː˛ːˑː˘˓ː ˍː˖˓˕˙ˎ˙ ˛˙˗ˋ˘˓˜˝ˋǡ ˙ˌ˛ˋˤː˘˘˙ː ˍ ːˎ˙˚˙˜˖ːˏ˘ː˗˛˙˗ˋ˘ː-˨˚˙˚ːː˘ː˝˙˖˧˕˙˕ ːˎ˙˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˓˕ˋ˗ǡ˘˙˓˕˘ˋ˗ǡˌ˞ˏ˞ˤ˓˗˚˙˕˙˖ː˘˓˪˗dzȑ͠͝ȒǤ ʡˋ˕˙˝˗ː˝˓˖ʚǤʦ˙˗ː˛ˋ˘ˡǡʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ˍ˛˙˗ˋ˘ː̾ʦ˛ː˜˝˞˚˖ː˘˓ː˓˘ˋ˕ˋ˒ˋ˘˓ː̾ ˜˙˒ˏˋ˖ ˚˛˓˝ˢ˞ ˙ ˎ˖˞ˌ˙˕˓ˠ ˘ːˎˋ˝˓ˍ˘˦ˠ ˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˪ˠ Dzˎ˙˖˙ˎ˙dz ˛ˋˡ˓˙˘ˋ˖˓˒˗ˋǤ Dzʛː˖˙˘ːˍ˙˝ˏː˖˧˘˙˔˖˙ˑ˘˙˔˓ˏːːǡ˘ːˍ˙ˣ˓ˌ˕ːʧˋ˜˕˙˖˧˘˓˕˙ˍˋǡˋˍ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘˘˙˜˝˓˖˩ˌ˙˔˓ˏː˔˘˙˜˝˓ǤǼʜˤːˠ˙˛˙ˣ˙ǡˢ˝˙ˍ˦˜˝ˋ˛˞ˣ˙˘˕˞˝˙˖˧˕˙˞ˌ˓˖˓ǡ– ˎ˙ˍ˙˛˓˖ ʦ˙˛˟˓˛˓˔ʦː˝˛˙ˍ˓ˢǤ– ʗˍ˦ˏ˞˗ˋ˔ˍ˦ˏ˛˞ˎ˞˩˝ː˙˛˓˩ǡ˝ˋ˕ǡ˚˙ˑˋ˖˞˔ǡːˤː˓ˍ˜˝˙ ˗˓˖˖˓˙˘˙ˍ ˛ˋ˒ ˌː˒˙ˌ˛ˋ˒˘ːː ˏː˖˙ ˌ˦ ˜ˏː˖ˋ˖˓ǽǤ ʦ˙˛˟˓˛˓˔ ʦː˝˛˙ˍ˓ˢ ˙˕ˋ˒ˋ˖˜˪ ˚˛ˋˍǤʥ˚˦˝˚˙˜˖ːˏ˘˓ˠˍː˕˙ˍ˚˙˕ˋ˒ˋ˖ǡ˕ˋ˕˙˚ˋ˜˘˙ˏ˙ˍː˛˪˝˧˖˙ˎ˓˕ːǡ˘ː˚˙ˍː˛˪˪ːː ˜ː˛ˏˡː˗ ˓ ˏ˞ˠ˙ˍ˘˦˗ ˙˚˦˝˙˗Ǥ ʪ˗ǡ ˜˝ˋˍˣ˓˔ ˚˛ˋ˕˝˓ˢː˜˕˙˔ ˜˓˖˙˔ǡ ˙˚ˋ˜ː˘Ǥ ʥ˚ˋ˜ː˘ ˘ˋ˞ˢ˘˦˔ ˞˗ ˜˙ ˜ˍ˙˓˗˓ ˙˝˕˛˦˝˓˪˗˓ ˓ ˓˒˙ˌ˛ː˝ː˘˓˪˗˓Ǥ ʥ˚ˋ˜ː˘ ˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˓˔ ˞˗ ˜˙˜ˍ˙˓˗˓˛ː˟˙˛˗ˋ˗˓Ǥʤ˞ˑ˘˦˜˓˜˝ː˗˦˒ˋˤ˓˝˦˙˝˛ˋ˒˛˞ˣ˓˝ː˖˧˘˦ˠ˜˓˖˞˗ˋǡ˕ˋ˕ ˘ˋʗʴʨ– ˙˝ˋ˝˙˗˘˙ˎ˙ˍ˒˛˦ˍˋdzȑͣ͞ȒǤ ʵǤʡˋ˛˪˕˓˘Dz˗˙ˏː˖˓˛˞ː˝dzˠ˛˙˘˓˕˞˪ˏː˛˘˙˔ˍ˙˔˘˦ǣDzǥ˖˩ˏ˓˗˙ˎ˞˝˞ˍ˓ˏː˝˧ǥ ˘ˋǥ ˨˕˛ˋ˘ːǥ ˍ˒˛˦ˍ ˪ˏː˛˘˦˔ ȋ˚˛˪˗˙˔ ˛ː˚˙˛˝ˋˑȌ ˓ ˘ː ˏ˙ˎˋˏˋ˩˝˜˪ǡ ˢ˝˙ ˨˝˙ ˙˘˓ ˜ˋ˗˓˓˗ː˘˘˙˓ˍ˒˛˦ˍˋ˩˝˜˪˜˓˩˗˓˘˞˝˞ǤǤǤʛˋˢ˝˙˝ˋ˗Ǽ˗˙ˎ˞˝ǽ– ˍ˜ːˍ˛ː˗˪˜˖˦ˣˋ˝ǡ ˍ˓ˏ˪˝ǡ ˢ˓˝ˋ˩˝ǥ˙ ˕˙˘ˡː ˜ˍː˝ˋǡ ˙ ˝˙˗ǡ ˘ˋ˜˕˙˖˧˕˙ ˝ˤˋ˝ː˖˧˘˙ǡ ˏː˖˙ˍ˓˝˙ǡ ˌ˞ˏ˘˓ˢ˘˙ ˓ˏː˝ ˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˕ˋ ˕ ˘ː˗˞ǡ ˓ ˘ː˝ː˛˚ː˖˓ˍ˙ ˚˙ˏˑ˓ˏˋ˩˝ǡ ˢ˝˙ ˚˙˜˖ː ˘ːˎ˙ ˌ˞ˏː˝ ˛ː˚˙˛˝ˋˑ˜˙˜˝ˋˏ˓˙˘ˋdzǤʟ˖˓˚˙˪˜˘˪ː˝˜˞˝˧˜˝˓˖˪ǣDzʤː˖˧˒˪ˑːǥǼ˕˛ˋ˜˓ˍ˙ǽ˚˓˜ˋ˝˧˙ ʬ˓˛˙˜˓˗ːǤ ʩ˙ˢ˘˙ ˝ˋ˕ ˑː ˓ ˏ˖˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˘ː˖˧˒˪ ˌ˦˖˙ǥǼ˕˛ˋ˜˓ˍ˙ǽ ˗˙ˏ˞˖˓˛˙ˍˋ˝˧ ˎ˙˖˙˜˙˗ǡ ˕˙ˎˏˋ ˕˛˓ˢˋ˖ ˙˘ ˙ ˜˗ː˛˝ː˖˧˘˙˔ ˙˚ˋ˜˘˙˜˝˓ ˢː˖˙ˍː˕˞ ˓ ˛˙ˏ˞ˢː˖˙ˍːˢː˜˕˙˗˞dzȑͥ͝ȒǤ ʟǤʙ˙˖ˎ˓˘ˍ˓ˏ˓˝˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˧ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˕ˋ˕˪ˍ˖ː˘˓˪ˍ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˜˝˓ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˗˓˛ˋ ˓ ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˍ ˜ˍ˪˒˓ ˜ ˨˝˓˗ ˍ ˚˞ˌ˖˓ˡ˓˜˝˓˕ː ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˦ː ˚˛˙ˡː˜˜˦Ǥ Dzʡ˙˘ːˢ˘˙ǡǥ ˗˙ˑ˘˙ǥ ˚˛˙˝˓ˍ˙˜˝˙˪˝˧ ˗˓˛˙ˍ˙˗˞ ˒˖˞ ˓˜˕˖˩ˢ˓˝ː˖˧˘˙ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ ˋˍ˓ˋ˘˙˜ˡːˍǡ ˪ˏː˛˘˦ˠ ˌ˙˗ˌǡ ˝ˋ˘˕˙ˍǡ ˜˚ːˡ˜˖˞ˑˌǤ ʤ˙ ː˜˖˓ ˗˦ ˠ˙˝˓˗ ˚˙˘˪˝˧ǡˢ˝˙˜˘ˋ˗˓˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ǡː˜˖˓˗˦ˑː˖ˋː˗˖ːˢ˓˝˧˘ːˌ˙˖˧˘˙ˎ˙ǡˋˌ˙˖ː˒˘˧ǡ ˘ˋ˗˘ː˙ˌ˙˔˝˓˜˧ˌː˒˞ˢˋ˜˝˓˪˝ːˠǡ˕˝˙˚˛˓˘˪˖˘ˋ˜ːˌ˪˗˓˜˜˓˩Ǽ˘ˋ˔˝˓ˍˢː˖˙ˍː˕ː
ˢː˖˙ˍː˕ˋǽdz ȑͣȒǤ ʥ˘ ˍ ˜ˍ˙ː˗ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍː ˘ː ˙ˌ˙ˣː˖ ˜˝˙˛˙˘˙˔ ˓ ˪ˏː˛˘˦ː ˙ˌ˛ˋ˒˦Ǥ ʤˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˝ˋ˕ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘ ˍ ːˎ˙ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋˡ˓˓ ˍːˢ˘˦˔ ˍ˙˚˛˙˜ ˍ ˪ˏː˛˘˙˗ ˕˙˘˝ː˕˜˝ːǣ Dzǥ ʩˍ˙˔ ˍ˦ˠ˙ˏǡ ˢː˖˙ˍː˕Ǩ ʘ˙ˎ ˢ˝˙-˝˙ ˗ːˏ˖˓˝Ǥ ʛ˧˪ˍ˙˖ ˢ˝˙-˝˙ ˗˪˗˖˓˝Ǥ ʦ˙˜˖ːˏ˘˓˔ ˋ˕˝Ǥ ʟˏː˝ ˏˍˋˏˡˋ˝˦˔ ˍː˕ – ˌ˦˝˧ ˓˖˧ ˘ː ˌ˦˝˧ǡ ˛ːˣˋ˔ ˜˕˙˛ːːǡ ʚˋ˗˖ː˝Ǩ ʘ˞ˏ˧ ˗˞ˑː˜˝ˍː˘˘˦˗ǡ ʚˋ˗˖ː˝ǡ ˏ˙ ˕˙˘ˡˋǣ ˑˏ˞˝ ˗ˋ˝ː˛˓ – ˍ ʗ˗ː˛˓˕ːǡ ˍ ʧ˙˜˜˓˓Ǥ ʟ ˑˏː˝ ˙˝ˍː˝ˋǡ ˜˖˙ˍ˘˙ ˝ː˘˧ ˙˝ˡˋǡ ˝ː˘˧ ˗ˋ˖˧ˢ˓˕ˋ ˘ˋ ˕ˋ˗˘ː ˍ ʬ˓˛˙˜˓˗ːdzǤ ʟ˖˓ǣ Dzʶ ˚˙ˏ˛ˋˑˋ˩ˍ˒˛˦ˍˋ˗˪ˏː˛˘˦˗ˍ˘ː˚˙ˏ˛ˋˑˋː˗˦ˠ˗˓˛ˋˠdzȑ͢ȒǤ ʢǤ ʨˋ˛ˋ˜˕˓˘ˋ ˍ ˚˙˖ː˗˓˕ː ˜ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦˗˓ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪˗˓ ˛ˋˏ˓˕ˋ˖˖˓ˌː˛ˋ˖˓˒˗ˋ˓˘ˋˌˋ˒ːʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˘ː˗˙ˑː˝˙ˌ˙˔˝˓˟ː˘˙˗ː˘ʬ˓˛˙˜˓˗˦ǡ˙ˌ˛ˋˤˋ˪˜˧ ˓ ˕ ˚˛˙ˣ˖˙˗˞ǡ ˓ ˕ ˎ˓˚˙˝ː˝˓ˢː˜˕˙˗˞ ˌ˞ˏ˞ˤː˗˞ ȑ͟͠ȒǤ ʙǤ ʛ˞ˏ˕˓˘ ˘ˋ˚˛˪˗˞˩ ˜ˍ˪˒˦ˍˋː˝ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ː ˓ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˦ː ˙˚ˋ˜˘˙˜˝˓ ˏ˖˪ ˢː˖˙ˍː˕ˋǡ ˓˒ˌˋˍ˖ː˘˓ː ˙˝ ˘˓ˠǡ ˜ ˋ˘˝˛˙˚˙˖˙ˎ˓ː˔ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙Ǥ ʙ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː ˓ ˍ ˜ˍ˪˒˓ ˜ ˞ˎ˛˙˒ˋ˗˓ ˪ˏː˛˘˙˔ ˜˟ː˛˦ȑ͝͞ȒǤ ͠Ǥʞˋ˕˖˩ˢː˘˓ː ʦ˙ˏˍːˏː˗ ˓˝˙ˎ ˙ˌ˙˜˘˙ˍˋ˘˓˩ ˚˛ːˏ˖˙ˑː˘˓˪ ˙ ˜˙˚˛˪ˑː˘˓˓ ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˙˔ ˝ː˗ˋ˝˓˕˓ ˓ ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙ˎ˙ ˘ˋ˜˖ːˏ˓˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙Ǥ ʜ˜˝˧ ˍ˖˓˪˘˓ː ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˟ː˘˙˗ː˘ˋ ˘ˋ ˗˦ˣ˖ː˘˓ː ˚˙˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ ˓ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ˖˓˝ː˛ˋ˝˙˛˙ˍǡ ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˓ːˍ˛ˋ˒˘˙ˎ˙˚˛˙˟˓˖˪Ǥʟ˨˝˙ˍ˖˓˪˘˓ː˗˦ˍ˓ˏ˓˗˘ˋ˚˛˓ˍːˏː˘˘˦ˠ˛ˋ˘ːː˚˛˓˗ː˛ˋˠǤʬ˙˝˪ǡ˘ˋˏ˙˚˛˓˒˘ˋ˝˧ǡ˨˝˙ˏ˙ˍ˙˖˧˘˙˛ːˏ˕˓ː˚˛˓˗ː˛˦Ǥʜˤː˛ˋ˒ˍ˙˒ˍ˛ˋˤˋ˩˜˧ ˕˗˦˜˖˓ǣ˞˗ː˜˝˘˙˓˙ˌ˛ˋ˝˘˙ːǤʣ˙ˑ˘˙˘ː˜˙ˎ˖ˋˣˋ˝˧˜˪˜ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˗Ǥʣ˙ˑ˘˙ːˎ˙ ˘ː ˖˩ˌ˓˝˧Ǥʥˏ˘ˋ˕˙˗˦ˍ˜ˍ˪˒˓˜˪ˏː˛˘˙˔˨˘ː˛ˎ˓ː˔˙ˌ˪˒ˋ˘˦ǡ˚˙˗˘ː˘˓˩˗˘˙ˎ˓ˠ ˟˓˖˙˜˙˟˙ˍ˓˝ː˙˖˙ˎ˙ˍǡ˚˛˙˔˝˓ˢː˛ː˒˙˚ˋ˜˘˦ː˙˝˕˛˙ˍː˘˓˪˙ˢː˖˙ˍː˕ː˓˙ˌˤː˜˝ˍːǡ ˢː˛ː˒ ˗ˋ˕˜˓˗ˋ˖˧˘˙ ˚˙˖˘˙ː ˚˙˒˘ˋ˘˓ː ˓ˠǤ ʞ˘ˋˢ˓˝ǡ ˓ˎ˘˙˛˓˛˙ˍˋ˝˧ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˓ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˪ːˎ˙˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ˘ː˖˧˒˪Ǥʴ˝˙ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙-˟˓˖˙˜˙˟˜˕˙ː˓˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˙ˍːˏˢː˜˕˙ː ˪ˍ˖ː˘˓ː ˙˛ˎˋ˘˓ˢ˘˙ ˓ ˜ ˚˙˖˧˒˙˔ ˏ˙˚˙˖˘˓˝ ˏ˛˞ˎ˓ː ˍ˘ːˣ˘˓ː ˜˓˜˝ː˗˦˕˙˙˛ˏ˓˘ˋ˝ˏ˖˪̾˪ˏː˛˘˙ˎ˙ˢː˖˙ˍː˕ˋ̾˓̾˪ˏː˛˘˙ˎ˙ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋ̾ǤDzʙ˜ː˖ː˘˘ˋ˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙dzǡ ˕ˋ˕ ˓ ˏ˛˞ˎ˓ː ˍ˦ˍː˛ː˘˘˦ː ˍ˛ː˗ː˘ː˗ ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙-ˎ˞˗ˋ˘˓˝ˋ˛˘˦ː ˏ˙˜˝˓ˑː˘˓˪ˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍˋǡ˗˙ˑː˝˓ˏ˙˖ˑ˘ˋˌ˦˝˧˜˙˚˛˓ˢˋ˜˝˘˙˔˚˙˒˘ˋ˘˓˩˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˟ː˘˙˗ː˘ˋǡ ˋ˕˝˓ˍ˘˙ ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˝˧ ˙ˌˤ˞˩ ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˞˩ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˜˝˧ ˓ ˚˛˓˘ˡ˓˚˦ˌː˒˙˚ˋ˜˘˙ˎ˙ǡˏ˙˖ˎ˙ˍːˢ˘˙ˎ˙˓˕˙˗˟˙˛˝˘˙ˎ˙ˌ˞ˏ˞ˤːˎ˙ǡˋ˝ˋ˕ˑː˜ˋ˗˙˨˝˙ˌ˞ˏ˞ˤːːǤ ʙ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ːǡ – ˍ ˛ˋ˗˕ˋˠ ˎ˓˚˙˝ː˒˦ ȑ͞͞Ȓ ˓ ˍ ˜˛ˋˍ˘ː˘˓˓ ˜ ˜ˋ˗˙˔ ˌ˙˖˧ˣ˙˔Dzˎ˛˪˒˘˙˔ˌ˙˗ˌ˙˔dzˍ˗˓˛ːǡ˚˙ˍ˦˛ˋˑː˘˓˩ʵǤʢˋ˝˦˘˓˘˙˔ǡ˚˙ˏ˙˝˕˛˦˝˦˗ ˘ːˌ˙˗Ǥ ʨ˙˚˛˓ˢˋ˜˝˘˙˜˝˧ ˓ ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˘˓ː ˑː˖ˋ˝ː˖˧˘˙ ˍ˓ˏː˝˧ ˗ːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˦˗˓Ǥ ʟ ˛ːˋ˖˓˒˙ˍˋ˘˘˦˗˓ǡ˚˛ːˑˏːˍ˜ːˎ˙ǡ˙ˌ˥ːˏ˓˘ː˘˘˦˗˓˜˓˖ˋ˗˓˜ˍː˝˜˕˓ˠ˓˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˦ˠ ˓˘˝ː˖˖ː˕˝˞ˋ˖˙ˍ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ʶ˚˙˘˓˓ǡ ʚː˛˗ˋ˘˓˓ ȋ˨˝˓ ˜˝˛ˋ˘˦ ˓˗ː˩˝ ˜ˋ˗˦ː ˕˛˞˚˘˦ː ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː ˜˙˙ˌˤː˜˝ˍˋ ˏ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˍːˏ˙ˍȌ ˓ ʡˋ˒ˋˠ˜˝ˋ˘ˋǡ ˞ˢ˓˝˦ˍˋ˪ ˛ˋ˒˘˦ː ˓ ˍː˜˙˗˦ː ˍ ˕ˋˑˏ˙˗ ˙˝ˏː˖˧˘˙˗ ˜˖˞ˢˋː ˟ˋ˕˝˙˛˦ǣ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˓ˍ˘˦ː ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ ˨˝˓ˠ ˜˝˛ˋ˘ ˍ ˘ˋ˞˕ː ˙ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗ǡ ˓ˠ ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˓˔ ˚˞˝˧ ˍ ˍː˕ː ˓ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦˔ ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˦˔ ˙˚˦˝Ǥ ʙ˙˒˗˙ˑ˘˙ǡ – ˘ˋ ˓˘˝ːˎ˛˓˛˙ˍˋ˘˘˙˔ ˌˋ˒ː ˋ˒˓ˋ˝˜˕˓ˠ ˡː˘˝˛˙ˍ ˓˒˞ˢː˘˓˪ ˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˓ ˜˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˙˔ ˝ː˗ˋ˝˓˕˓ ȋʨː˗˓˚ˋ˖ˋ˝˓˘˜˕ˋǡ ʥ˗˜˕ˋǡ ʩ˙˗˜˕ˋ ˓ ʘˋ˛˘ˋ˞˖ˋȌǤ ʦ˛˓ ˨˝˙˗ ˗ː˝˙ˏ˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ ˗˙ˑ˘˙ ˚˛˓ˌ˖˓˒˓˝˧˜˪ ˕ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˔˚˙˖˘˙˝ː˚˙ˏˠ˙ˏˋ˕˚˛˙ˌ˖ː˗ːǤ
ʦ˛˓ ˘ː˕˙˔ ˣ˞˝˖˓ˍ˙˔ ˓˘˝ː˛˚˛ː˝ˋˡ˓˓ǡ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙ǡ ˍ˓ˏ˓˗˙ǡ ˕ˋ˕ ˙ˡː˘˕˞ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˗ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙ ˟ː˘˙˗ː˘ˋ ˝˛ˋ˕˝˙ˍˋ˝˧ ˓˒ˍː˜˝˘˦ː ˜˖˙ˍˋ ʛ˗˓˝˛˓˪ ʡˋ˛ˋ˗ˋ˒˙ˍˋ ˙ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˙˘ ˛ˋˏ˞ː˝˜˪ ˜˙˖˘ˡ˞ǡ ˕˙ˎˏˋ ːˎ˙ ˍ˓ˏ˓˝ǡ ˓ ˏˋˑː ˝˙ˎˏˋǡ ˕˙ˎˏˋ ːˎ˙ ˘ː ˍ˓ˏ˓˝ǡ˘˙˒˘ˋː˝ǡˢ˝˙˙˘˙ː˜˝˧Ǥʟˌː˒ˍ˜˪˕˓ˠˣ˞˝˙˕ǡ˛˙ˍ˘˙˚˙ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗˞ǡ˕˞˖˧˝˞˛˘˙-˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˓ː˗˙˝˓ˍ˦˙ˏ˘ˋˑˏ˦˞ˑː˒ˋˤ˓˝˓˖˓˙ˏ˓˘˓˒ˎ˙˛˙ˏ˙ˍȋʡ˓˙˝˙Ȍ˙˝ ˪ˏː˛˘˙ˎ˙˞ˏˋ˛ˋǤʨ˚ˋ˜ː˝̾˕˛ˋ˜˙˝ˋ̾˘˛ˋˍ˜˝ˍː˘˘˙˜˝˓˓˘˦˘ːˣ˘˓˔˗˓˛Ǥ ʘ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˩˒ˋ˚˙ˏˏː˛ˑ˕˞˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˔˚˛˙˟ː˜˜˙˛ˋ Ǥ
ʟ˜˝˙ˢ˘˓˕˓ 1. ʗˌˏ˛ˋˣ˓˝˙ˍʗǤʙǤǡʢːˍ˓˘ʟǤʙǤDzʦˋ˛ˋˏ˙˕˜ˋ˖˧˘˙˜˝˧ˎ˖˞ˌ˓˘˘˙ˎ˙˜˗˦˜˖ˋdz˓ːː ˛ˋ˜˕˛˦˝˓ː ˍ ˕˙˘ˡː˚ˡ˓˓ ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓ ȋ˜˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓ː ˙˚˓˜ˋ˘˓˔ ˍ ˕ˍˋ˘˝˙ˍ˙˔ ˟˓˒˓˕ː ˓ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛ːȌ Ȁ ʮ˝ː˘˓˪ ˓˗Ǥ ʙǤʟǤ ʙː˛˘ˋˏ˜˕˙ˎ˙ǡ ͜͜͞͞ ˎǤ – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 2. ʗ˚˞ˠ˝˓˘ˋ ʤǤʚǤ ʥ˝ːˢː˜˝ˍː˘˘˦ː ˓˜˝˙˕˓ ˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˙-˨˕˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ǣ˓˜˝˙˛˓˕˙-˟˓˖˙˜˙˟˜˕˓˔ˋ˘ˋ˖˓˒Ǥʗˍ˝˙˛ː˟ː˛ˋ˝ˏ˓˜˜ː˛˝ˋˡ˓˓˘ˋ˜˙˓˜˕ˋ˘˓ː˜˝ː˚ː˘˓ˏ˙˕˝Ǥ˟˓˖˙˜˙˟˜Ǥ˘ˋ˞˕Ǥ– ʜ˕ˋ˝ː˛˓˘ˌ˞˛ˎǡʪ˛ˋ˖˧˜˕˓˔ˎ˙˜Ǥ˞˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ǡ͜͜͜͞Ǥ– ͥ͞˜Ǥ 3. ʘˋ˝ˢ˓˕˙ˍ ʨǤǡ ʟˎ˘ˋ˝˙ˍ ʟǤ Dzʙ˓˛˝˞˙˒dzǣ ˍ ˜˝˙˖ˌː ˖˓˕˞˩ˤːˎ˙ ˜ˍː˝ˋ ȀȀ ʞˋˍ˝˛ˋǡ 3.06.2009. – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 4. ʘː˛ˏ˪ːˍʤǤʗǤʟ˒˒ˋ˚˓˜˘˙˔˝ː˝˛ˋˏ˓ǡˍ˕˘Ǥǣʛ˗˓˝˛˓ːˍˋʤǤʡǤǡʣ˙˓˜ːːˍˋʗǤʦǤ Dzʫ˓˖˙˜˙˟˜ˍ˙ˌ˙ˏ˘˙ˎ˙ˏ˞ˠˋȋʤ˓˕˙˖ˋ˔ʘː˛ˏ˪ːˍǣˑ˓˒˘˧˓˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍ˙ȌdzǤ— ʣǤǣ ʙ˦˜ˣǤˣ˕Ǥǡͥͥ͟͝Ǥ— ͣ͞͝ ˜ǤǤ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 5. ʘ˙˛˓˜˙ˍˋ ʙǤʙǤ ʛˍˋˏˡˋ˝˧ ˖ː˝ ˜˚˞˜˝˪ǣ ˛ː˝˛˙˜˚ː˕˝˓ˍ˘˦˔ ˍ˒ˎ˖˪ˏ ˘ˋ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓ːˢ˝ː˘˓˪ˍʨ˝ˋ˛˙˔ʧ˞˜˜ːȀʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔˓˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧Ǥʣˋ˝ː˛˓ˋ˖˦ ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˦ˠ ʨ˝ˋ˛˙˛˞˜˜˕˓ˠ ˢ˝ː˘˓˔ ͜͜͞͡ ˎ˙ˏˋǤ – ʙː˖˓˕˓˔ ʤ˙ˍˎ˙˛˙ˏǡ 2006. – ʨǤ͠͠-53. 6. ʙ˙˖ˎ˓˘ ʟǤʢǤ ʨ˝˓ˠ˓ǣ ʚˋ˗˖ː˝ǡ ʣː˘˪ ˚˞ˎˋ˩˝ ˚˙ˏ˛ˋˑˋ˝ː˖˧˜˝ˍ˙˗ǤǤǤ ʥ˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔˜ˋ˔˝ʟˎ˙˛˪ʙ˙˖ˎ˓˘ˋǤ ͣǤ ʙ˙˖ˎ˓˘ ʟǤʢǤ ʪ˖˓ˡˋ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ȋDzʦ˓˜˧˗ˋ ˓˒ ʦː˛ːˏː˖˕˓˘ˋdzȌǤ ʥ˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔˜ˋ˔˝ʟˎ˙˛˪ʙ˙˖ˎ˓˘ˋǤ 8. ʚː˘˓˜ʗǤʫː˘˙˗ː˘ʦː˖ːˍ˓˘ˋǤ– ʨˋ˔˝˝ˍ˙˛ˢː˜˝ˍˋʙ˓˕˝˙˛ˋʦː˖ːˍ˓˘ˋǤ 9. ʚ˞˜ʣǤʦ˛˙˝˓ˍ˙˛ːˢ˓˪ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙˓Dzʦ˛˓˘ˡ˓˚ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˙˜˝˓dzȀȀʙ˙˚˛˙˜˦˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˦Ǥ– ͥͤ͢͝ǡ͚͟Ǥ– ʨǤ͢͢͝-180. – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 10. ʚ˞˜ː˔˘˙ˍʙǤʨ˝˛ˋ˘˓ˢ˕ˋ˛ːˏˋ˕˝˙˛ˋȀȀʙː˜˝˘˓˕ˋ˘ˋ˖˓˝˓˕˓Ǥ– ͜͜͞͡ǡ͚͝Ǥ 11. ʛ˙ˌ˛˙ˠ˙˝˙ˍʗǤʢǤʟ˒ˌ˛ˋ˘˘˙ːǤ– ʣǤǣʩː˛˛˓˝˙˛˓˪ˌ˞ˏ˞ˤːˎ˙ǡͤ͜͜͞Ǥ– ͣ͠͞˜Ǥ 12. ʛ˞ˏ˕˓˘ ʙǤʙǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ – ʤ˓ˡˣː ȋʦ˛˙ˌ˖ː˗ˋ ˢː˖˙ˍː˕ˋȌǤ – ʦː˝˛˙˒ˋˍ˙ˏ˜˕ǡ 1994.- ͟͝͡˜Ǥ 13. ʜ˚˓˜˕˙˚ ʙː˘˜˕˓˔ ˓ ʗˍ˜˝˛˓˔˜˕˓˔ ʟ˖ˋ˛˓˙˘ǣ Dzʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ — ˎ˓ˎˋ˘˝ǡ ˛ˋˍ˘˙ˎ˙ ˕˙˝˙˛˙˗˞ ˍ ˓˜˝˙˛˓˓ ˛˞˜˜˕˙˔ ˖˓˝ː˛ˋ˝˞˛˦ ˘ː ˌ˦˖˙dzǤ – ʥ˟˓ˡ˓ˋ˖˧˘˦˔ ˜ˋ˔˝ʣ˙˜˕˙ˍ˜˕˙˔ʦˋ˝˛˓ˋ˛ˠ˓˓ǡ͝͡Ǥ͝͝Ǥ͜͜͢͞Ǥ 14. Dzʟ˘˕ˍ˓˒˓˝˙˛˝ˍ˙˔˘ːˍː˛˞ː˝ˍʘ˙ˎˋǡˍ˙˝˓ˍː˜˧ːˎ˙˜ː˕˛ː˝ǨdzʫǤʣǤʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ȀȀʨˋ˔˝ǡ͝͠Ǥͥ͜Ǥͣ͜͜͞Ǥ
15. ʟ˘˝ː˛ˍ˧˩Ǥ ʗ˘ˏ˛ː ʚ˖˩˕˜˗ˋ˘ǣ ʜ˜˖˓ ˌ˦ ˍ ʭʧʪ ˢ˓˝ˋ˖˓ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ǡ ͝͝ ˜ː˘˝˪ˌ˛˪˗˙ˑ˘˙ˌ˦˖˙ˌ˦˚˛ːˏ˙˝ˍ˛ˋ˝˓˝˧ȋ̾̾ǡʟ˜˚ˋ˘˓˪ȌǤ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 16. ʟ˜˕ˋ˘ˏː˛ʫǤʴ˜˜ː˓˚˞ˌ˖˓ˡ˓˜˝˓˕ˋǤ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ ͣ͝Ǥ ʡˋ˘˝˙˛ ʙǤ ʧ˞˜˜˕˓˔ ːˍ˛˙˚ːːˡ ˕ˋ˕ ˒ˋˏˋˢˋ ʧ˙˜˜˓˓ ȀȀ ʧ˞˜˜˕ˋ˪ ˗˦˜˖˧Ǥ – 1999, ͚ͣͥ͠͞˓ͥͥͥ͝ǡ͚ͤ͜͠͞Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 18. ʡˋ˘˝˙˛ʙǤʡǤʮ˝˙˗˙ˑː˝ˏˋ˝˧ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˍː˕˞Ȁ-Tage 2006 Ǥ -
Ǥ ǡ ¡
ǡ ǡ ǡ ¡
Föderation. 10.10. – ͝͝Ǥ͜͝Ǥ͜͜͢͞ǤǤ 19. ʡˋ˛˪˕˓˘ ʵǤʫǤ ʞˋˢː˗ ˠ˛˙˘˓˕ː˛ ˍ Dzʘː˜ˋˠdzǫ – ʨˋ˔˝ Dzʧ˞˜˜˕˙ˎ˙ ˚ː˛ː˚˖ː˝ˋdzǡ 2.6.2001. 20. ʡˋ˞˝˗ˋ˘ ʫǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˍ ˍː˕ːȀȀ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˗˓˛˙ˍˋ˪ ˕˞˖˧˝˞˛ˋǤ – ͜͜͜͞ǡ͚͝͡Ǥ– ʨǤ͢͝͡-ͣ͟͝Ǥ 21. ʡ˓˛ˑ˘˓ˡʛǤʗǤʡˋ˕˓˗˒ˋ˚˙˗˘˓˖˜˪ʨˋˠˋ˛˙ˍ-˟˓˒˓˕Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 22. ʡ˙˗˖ːˍˋʜǤʙǤʨ˙ˡ˓˙˪ˏː˛˘˦˔ˋ˘˝˛˙˚˘˦˔˚˛˓˘ˡ˓˚˓ˎː˙˪ˏː˛˘ˋ˪˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓˕ˋ ȀȀʣ˓˘ː˛ˋ˖˧˘˙ː˜˦˛˧ːʪ˛ˋ˖ˋǤ– ͤ͜͜͞ǡ͚͡Ǥ– ʨǤ͠͠-ͣ͠Ǥ 23. ʢ˓˚˘ːˍ˓ˢ ʙǤ ʦ˛˙ˤˋ˘˓ː ˜ ˍːˢ˘˙˜˝˧˩ ȋ˛ːˡː˘˒˓˪Ȍǣ ʨˍː˝˖ˋ˘ˋ ʗ˖ː˕˜˓ːˍ˓ˢǤ ʮː˛˘˙ˌ˦˖˧˜˕ˋ˪ ˗˙˖˓˝ˍˋ ȀȀ ʤ˙ˍ˦˔ ˗˓˛Ǥ – ͥͥͣ͝ǡ ͚͢Ǥ – ʨˋ˔˝ Dzʝ˞˛˘ˋ˖˧˘˦˔ ˒ˋ˖dzǤ 24. ʣˋ˛˜ː˖˧ ʚǤ ʥ˝ˍː˝˜˝ˍː˘˘˙˜˝˧ ˟˓˖˙˜˙˟ˋ ˍ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˗ ˗˓˛ː Ȁ ʦ˞˝˧ ˍ ˟˓˖˙˜˙˟˓˩Ǥʗ˘˝˙˖˙ˎ˓˪ǤʣǤǡ͜͜͞͝ǤʨǤ͞͡͠—ͣ͢͞Ǥ- ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 25. ʣː˖˧˘˓˕˙ˍ ʣǤ ʪ˛˙˕ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙ˎ˙ ˙˝ ʬ˓˖˖ˋ˛˓ ʡ˖˓˘˝˙˘ ȀȀ ʗ˛ˎ˞˗ː˘˝˦ ˓ ʫˋ˕˝˦ǡͥ͜͜͞Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 26. ʣ˙ˑːˎ˙ˍ ʙǤ ʦ˛ː˚˙ˏ˙ˌ˘˦˔ ʨʟʢʪʗʤ ʗʫʥʤʨʡʟʠǣ ̾ʢ˩ˌ˙ˍ˧ ˘ː ˝ː˛˚˓˝ǡ ˢ˝˙ˌ˦˚˙ˎ˓ˌ˖ˋˠ˙˝˪ˌ˦˙ˏ˘ˋˏ˞ˣˋ̾Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ ͣ͞Ǥ ʦ˙˗ː˛ˋ˘ˡ ʚǤ ʨˋ˗˙˛ːˎ˞˖˓˛˞˩ˤˋ˪˜˪ ˍˋˍ˓˖˙˘˜˕ˋ˪ ˌˋˣ˘˪ Ȁ ʫ˓˖˙˜˙˟˜˕˙˕˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ ˜ː˗˓˘ˋ˛ ̾ʧʗʘʥʩʗ ʢʵʘʙʟ̾ ȋʭ˓˕˖ ˍ˜˝˛ːˢ ͥͥ͢͝-2001 ˎ˙ˏˋȌǤ– ʨˋ˔˝ ǤǤ 28. ʧˋːˍ˜˕ˋ˪ ʣǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ʤːˢ˝˙ ȀȀ ʤː˒ˋˍ˓˜˓˗ˋ˪ ˎˋ˒ː˝ˋǡ ͟͝Ǥ͜͝ ͜͜͞͠Ǥ – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 29. ʧ˙ˎ˙˒˓˘ ʛǤʥǤ ʧːˢ˧ ˙ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˙˗Ǥ– ʨˋ˔˝ʦ˙˜˝˙˪˘˘˙ˎ˙ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧˜˝ˍˋ ʧ˙˜˜˓˓˚˛˓ʤʗʩʥǡ͞͝Ǥͤ͜͜͝͝͞Ǥ 30. ʧ˙ˤ˓˘ˋ ʢǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˍ ˏ˓ˋ˖˙ˎː ˕˞˖˧˝˞˛ ȀȀ ʚ˙˖˙˜ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ͟͝Ǥͤ͜ ͥ͜͜͞Ǥ – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 31. ʨˋ˔˝˟ˋ˕˞˖˧˝ː˝ˋˎ˖˙ˌˋ˖˧˘˦ˠ˚˛˙ˡː˜˜˙ˍʣʚʪǡ͝͠Ǥ͜͝Ǥͥ͜͜͞Ǥ 32. ʨˋ˖˞ˡ˕˓˔ ʗǤʨǤǡ ʗ˘˘˓˘˜˕˓˔ ʢǤ ʟ˒ ʧ˙˜˜˓˓ǡ ˜ ˖˩ˌ˙ˍ˧˩ǣ ˛˙˗ˋ˘ ˙ ˌ˙ˎ˙˓˒ˌ˛ˋ˘˘˙˜˝˓– ʣǤǡ͜͜͢͞– ͤ͢͡˜Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 33. ʨˋ˛ˋ˜˕˓˘ˋʢǤʟǤDzʡ˝˙˘ː˜˘ˋ˗˓ǥdzǣˌ˓ˌ˖ː˔˜˕˓ː˓˜˝˙˕˓˛ːˍ˙˖˩ˡ˓˙˘˘˙ˎ˙˖˙˒˞˘ˎˋ Ȁ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˓ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˧Ǥ ʣˋ˝ː˛˓ˋ˖˦ ʣːˑˏ˞˘ˋ˛˙ˏ˘˦ˠ ʨ˝ˋ˛˙˛˞˜˜˕˓ˠˢ˝ː˘˓˔͜͜͞͡ˎ˙ˏˋǤ– ʙː˖˓˕˓˔ʤ˙ˍˎ˙˛˙ˏǡ͜͜͢͞Ǥ– ʨǤͥ͞͞-315. 34. ʨˋ˛ˋ˜˕˓˘ˋ ʢǤʟǤ ʟ˜˚˦˝ˋ˘˓ː ˌ˞ˏ˞ˤ˓˗Ǥ ʫǤʣǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ ˕ˋ˕ ˞ˢˋ˜˝˘˓˕ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ – ʨˋ˔˝ ʚ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙ ˓˘˜˝˓˝˞˝ˋ ˓˜˕˞˜˜˝ˍ˙˒˘ˋ˘˓˪Ǥ
35. ʨˋˠˋ˛˙ˍʙǤʨˋ˝˓˛ˋˏ˙˖ˑ˘ˋ˓ˏ˝˓ˏ˙˕˙˘ˡˋǤ– ʨˋ˔˝Dzʙ˜ː˙ʣ˓ˠˋ˓˖ːʗ˟ˋ˘ˋ˜˧ːˍ˓ˢːʘ˞˖ˎˋ˕˙ˍːdzǤ 36. ʨː˛ˏ˩ˢː˘˕˙ʙǤʡˋ˕˪˚ː˛ː˜˝ˋ˖ˌ˙˪˝˧˜˪˓˘ˋ˞ˢ˓˖˜˪˖˩ˌ˓˝˧ˋ˝˙˗˘˞˩ˌ˙˗ˌ˞Ǥ – ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ ͣ͟Ǥ ʨ˙˖ˑː˘˓ˡ˦˘ʗǤʟǤʩː˗˚˖˝˙˘˙ˍ˜˕ˋ˪˖ː˕ˡ˓˪Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 38. ʨ˝ː˚ˋ˘˪˘ ʡǤ ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔ – ˨˝˙ ˚˓˜ˋ˝ː˖˧ǡ ˕˙˝˙˛˦˔ ˓˗ːː˝ ̾˕˙˜˗˓ˢː˜˕˞˩̾ ˙˜˙ˌː˘˘˙˜˝˧ȀȀDzʤː˒ˋˍ˓˜˓˗ˋ˪ˎˋ˒ː˝ˋdzǡ˜ˋ˔˝Dzʟ˗˪ʧ˙˜˜˓˓dzǡͥ͜͜͞Ǥ 39. ʩˋ˝ˋ˛˓˘˙ˍ ʗǤ ʦ˙ˏ ˒˘ˋ˕˙˗ ʗ˚˙˕ˋ˖˓˚˜˓˜ˋ ȀȀ ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛˘ˋ˪ ʧ˙˜˜˓˪ǡ ͚͟͞ǡ ͣ͜͜͞Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 40. ʩː˖ːˎ˓˘ʨǤʣː˝ˋ˟˓˒˓˕ˋʨ˝ˋ˖˓˘ˋȀȀʞˋˍ˝˛ˋǡͥǤ͜͠Ǥͤ͜͜͞Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 41. ʫ˛˓ˏ˖ː˘ˏː˛ ʚǤʣǤ ʥ˝ Dzʦ˙ˏ˛˙˜˝˕ˋdz ˕ Dzʘ˛ˋ˝˧˪˗ ʡˋ˛ˋ˗ˋ˒˙ˍ˦˗dz ȀȀ ǡǤͣǡͥͤ͢͝Ǥ– ʨˋ˔˝
ǡ Ǥ 42. ʫ˞ˏː˖˧ʨǤʟǤʪ˜˝ː˘ʭː˛˕ˍ˓ȀȀˎˋ˒ː˝ˋDzʩ˓ˠ˙˘˙ˍ˜˕˓˔ʘ˖ˋˎ˙ˍː˜˝dzǡ͚͝͝ǡͣ͜͜͞Ǥ– ʟ˘˝ː˛˘ː˝-ˍː˛˜˓˪Ǥ 43. Ǥ
ǣ
sein in unserer Zeit. Munchen, 1958, 506 s.
Multikulturális hagyományok és az etnikai tudat Kovács Anna
[email protected] Tézisek
ǡ ǡ
Ǥ Besides it is about the minorities, mainly
ǡ
ǡ
Ǥ It gives a detailed
ural connections,
ǡ national and ethnic minorities living in the country. The study demonstrates with
-coloured values.
: kisebbségi hagyományok, identitás, multikulturális és interetnikus körǡǡݱǡïÚÀ±ǡ
× A tanulmány a magyarorszǡÝ budapesti nemzetiségek kulturális életének egy szeletét mutatja be, mely a kultúrák közötti párbeszédre és az egyes nemzetiségek ï±±±±×±À Ǥ × ±ǡ Ý Ý ÚÚ± ±Ýǡ
× Ý±Ýǡ ïÚÀ± ÀÝǡ ݱ±ÝǤ ± ±± ± kommunikációs csatornáǡ À ±Ý ± etnikai kisebbségek kulturális örökségét, értékeit és hagyományait. Az írás konkrét példákon keresztül demonstrálja, hogy a ±± Àö À±± ݱmagyarországi kisebbségeknek. Az ember identitása, nemzeti hovatartozása, kapcsolata egy adott multikulturáÚÚ±±ïÚ
ÚÚǡÚݱ± hatás. Az identitás csak relatívan stabil, mert annak mértékeǡ±ǡ òÚÚÝ Ý ± òÝ ȋǡ ǡ Úǡ
ǤȌǡ À±ÀÚò±Ǥ Ǥ ǡ ǡ ± öǡ lletve tágabb környezetének haǡǡöǤ Az ×ǡï±ǡ amellyel a nemzet, a közösség, az ember azonosul. A kulturális identitás nem csupán
szokások, gondolatok, ±± ± Ú±ǡ ÝÝ cióktól vettünk át, hanem az adott kultúra választása is azzal kapcsolatosan, hogy ho òÚÚÝ Ú± Ǥ nemzetiségek kulturális iden×ÝÀǡ×±±±Ýïȋ
ïǡ±±± ÚÚÚ±ǡǤȌï±ǡïÀǡ napjainkban ezen törekvésüket egyre látványosabbá tenni. ± ï × ǡ ïǡ Ǥ hazai nemzetiségek esetében ez különösen igaz. A magyarországi nemzetiségek, s ezen belül a a magyarországi szlovákok körében vé ±öségre és identitásra vonatkozó kutatások, az 1980-2001-es népszámlálás eredményeinek ÚÀ ± ± ±ö ǡ ï Ǥ magyarországi, s ezen belül a szlovák nemzetiség körében a legtöbben a Ƿ±±ǡÚÝǤȋ×͜͜͞͠ǡ ͜͠͞Ǥǡ ͜͢͠ǤȌ ͟͡τ-kal több szlovák ezt a Ú ǡ Ý nemzetiségi Úݱǡ nyelvhasználat és az anyanyelv kategóriájában nyert számadatokat. A német nemzetiség esetében is az anyanyelv kapta a legalacsonyabb értéket, mögötte a nyelvhasználat, kulturális értékek és a nemzetiségi mutatók a ÝǤ Ƿ±±ÝÚDzǡ magyarországi nemzetiségek leginkább a kultúrájuk által ÚÝ nemzetiségükhöz, kulturális jellegzetességeikben, mint az elsajátított normák, értékek, nemzeti hagyományok, szokások. Ú± Ý ±öǡ öǡ Ý ǡ Ú német és a szlovák élt. A pluralista ǡ ǡ Àö± Ǥ ͥ͝Ǥ ±±±±±ÚǤtok 60-ͤ͜
ò ±Ý Ǥ ͥͤ͝͝ ǡ Ý
ǡÚ 1946-48-as lakosságcsere. A hazai németség viszonylatában második világháború után a német nemzetiség társadalmi helyzete és viszonyai negatív módon változtak. Különösen az 1945-͡͡ ÚÚ Ý Ú± hatására ± csökkent. ǡ ±ǡ ï ÚÚ ± ± ݱ±ǡ×Ǥ×±±ǡa jelent is beleértve, a nem±±±Ǥ×××±±ǡÀ
×ǡ ï ± ݱ±ǡ vábbélésének. Fenyegetik az országok Àö±± is. A média, sajtó, a modern kommunikációs technológiák mindinkább az európai, illetve az amerikai ï ±öÀǡ különösen a kultúrát, például ezt a ±ǡ±ȋǤȌ követni, vagy éppen utánozni. Ý Ú±ǣ ïlyozni identitásukat, és demonstrálni jellegzetes kultúrájukat. ±ÚÚ±͜͝τát teszik ki, akik az ország egész területén elszórt kisebb régiókban élnek, s nem kon
× × Úò× ±±Ǥ ȋò szlovének élnek Úǡ Ú±±ǤȌ ͟͝ -
zeti és etnikai kisebbség rendelk±ǤÚòȋtok, németek, románok, szerbek, szlovákok, szlovének esetében történelmileg hagyományosan elismer±Ý±òǤ ÝǤǡ kisebb létszámú közösségek, mint a bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok és ukránok, csak 1993- ± ± Ǥ Ý ±Ý elkülönül a
± ȋȌǡ ± ± ± ± a Ú±ÝǤ Magyarország tekintetében a ± ±ǡ ÝÀ±± kedvezett az 1993-ban bevezetett, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. ± Ǥ Ú± Ǥ ͥͥ͝͠-ben sor került a települési és kisebbségi önkormányzatok megalakulására. Mellettò Ú±
±
ǡ ±± ǡ ö±- ± × ò ÝǤ ÚÚ±× ± ÚÚ± × ǡ ïÚÀÝǡ ÝÝ vitathatatlan. A 19. és a 20. században a ïǡ ± ÝÀ±ǡ ± a Ý
±Ǥ nemzeti büszkeség, az etnikai hovatartozás vállalása a ͥͤͥ͝ïsában. A határok megnyitásával a nyelvismeret, a mások kultúrájának megismerése a közeledés, a
× Ý± Ǥ Ú Ý± À ǡ ǡ×ï±±ȋǤ× ÝȌǤ òÚÚÝ
megnyitották és kitágították a világot, azonban ez a ݱ - ï Ýò ǡ kultúrájába lépten-nyomon idegen elemek kerülnek. Az újságok, a divat, a média, a személyes kontaktusok stb. ezek mind- mind gyengíthetik, elszürkíthetik kultúránǤ vészharangot megkongatni, hogy ne lássuk, hogy ez a kulturális ï× ÝÀ ݱ Àï ï ÀǤ Legnehezebb az egyensúlyt megtalálni. A ݱ ±en mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a ǡ ± ï ±òÚǡ Ý òǡÝÀǡ ïȋ±À±ÚÚ±òǡ
±ïǡ×òÚÚݱǡ±±ïǡȌ±±ǡ ±ÝǡǤ ǡ × × ǡ ö kulturális és interetnikus környezetben él. A Ú±±±Ý kultúra éppen a maga soÀö±±± × különleges és jellegzetes, de nyitottabb is a mások kultúrájával szembe. A családban és az oktatási intézményekben arra kellene nevelni a ǡ±±
a ǡ ǡ Ý ïǡ ±± Àò a ÚòÚò ±Ý ± ± ± ï ×ǡ ± szükséges is lehet az élet, a òÚÚÝ òǤ × ± a multikulturalizmusra, a kulturális dialógusra való ráirányítása a × Ý toleranciakészségének, a biztosítéka is lehet. A kultúrák közötti dialógus, azonkívül, hogy egy másik nép kultúrájának megismerését, a közeledést, a párbeszédet jelenti és a kulturál ±± ± Ǥ ±ö ǡ ǡ leginkább termé-
szetes legyen a ǡ ïǡ±merése. A közösség kultúraköÀÝ Egy közösségnek meghatározó szerepe van a kultúraközvetítésben. Ahhoz, hogy egy ï±ǡÝÝÚ± aktív maradhasson, esetleg változzon, szükséges a kultúra kollektív közege is. A saját közege megtartó erején kívül, mely az egyik ǡ±±ǡ±±±Ú±ǡ±ÚÚ±ǡï±Ý nemzetnek vagy éppen a òÚݱÝǤ±
gha×ǡ
±ǡÝrális életében, az interkulturális párbeszédben. A kultúraközvetítés, a kulturális értéǡ±±Úze. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját jól reprezentálják a kulturális kommuniká
×ݱױ×ǡ±ǡòÚÚݱ±ǡòǡݱǡ±ÀǤ A kulturális érintkezés a Bu ±Ý ± ±Ý ±
ǡ ± Ú ± ݱöǤ
×òÚÚÝ×±±Ǥ Többségi nemzeti kultúránk csak akkor képes hatékonyan gazdagodni, ha a ha±±±±ǡݱò van a megújulásra is. Egy-ö±ÚÀ társadalmi megítélést. A nemzetiségek zenéje és tánca, vagy éppen a romák által világ öÝ ±
± × ÚÚ ǡ ÚÚ± ï ïǡ ±-kisebbségi közösségek kultúrája harmonikusan kell, hogy illeszkedjen a többségi/össznemzeti kultúrába. A nemzetiségi népzene, tánckultúra gyökere az anyaországok kultúrájából ered, azonban ×ï±òǡ±±±Ǥ ± ݱ
ÝÀ ± ki±±Úݱ±±ǡ de a magas és népi kultúra értékeinek bemutatásával tudatosíthatják a többségi lakosokkal az ország multikulturális hagyományait, s multikulturális jelenét is. ױݱ A kultúrák közötti dialógus ïݱ±Ý±Ǥ ±Ý±Ú
ÚÚÀ×ǡ±±ÀÝïǡÚ
ÚÚÚ±Ýǡ±gú voltának elismerését és megbecsülését jelenti. A kultúra örök mozgásban, változásban van, annak ellenére is, hogy az egyes régiók, egyes nemzetek megtartották tradícióikat, melyek ugyan az ± ǡ ×ǡ ± inden kultúra Ý ± ±
Ǥ ǡ múltat nem szabad reprodukálni, újra kell értelmezni, meg kell újítani, ám úgy, hogy az eredeti értékek ne csorbulhassanak. A kultúraközvetítés, a kulturális kommunikáció ±Ý ± ±Ý ±
± ݱöǤ ±Ý ï-
ݱǡ ǡ ǷÀ±dz ÝÀ ± ǡ ÚÚ±ǡ ÝÀ ± ÚÚ± × ±Ǥ ±Ý ±±ÚÀǡÚòÚ±ÝÚ±ǡzetiségnek. ͝ǤïÚÀ±±± ±±±ǡ±±Ý±ǡÚítése Ý ± Ú Ǥ ± ± Ý ± ±±Ǥ ÚÚÚ±±±Ý±ǡa, valamint bemutatása. Ú ǡ ± ± ݱ±×±±Ǥ modern kommunikációs technológiák mellett a rádió és a televízió nemzetiségi adásaiǡö a legelterjedtebbek, s a ±öǤ ± × ȋ ǡ ǡǡǡ±öǡ͠Ȍ által közvetített ±Ýǡ±±±ák a nemzetiségi közösségek tagjait a ±±ÝݱÝǤ±ööÀö±Ǥ ǡòÀöǡǡ××ǡǡÝǡǤǡ is, hogy ± ± ± ×À Ǥ ± × ö × ×ǡ ± ± ±ǡ ÚÝ adott közösségekhez és annak nyelvéhez és kultúrájához. A nemzetiségi adások rendszeresen tudósítanak az anyaország kulturális és politiÚ±±Ý±××À nemzetiség anyaországbeli kapcsolatairól, az anyaországban szervezett programjaikról. A Magyar Rádióban 1996-ig horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén ö ± ö ±òǡ ±ǡ ï× ȋǡ ±
ǡ
ÝȌǡǤ±-±×ȋ±±öǡ±×ȌǤͥͥͤ͝-ÝÚïǡͥͥ͟͝-ban elismert kisebbségek ±À± ± Ǥ ±-± × Ǥ a MR4– ͞ × ö Ú × ö ǡ német, román, szerb és szlovák nyelven. Az új nemzeti rádió pedig szombatonként 60
ÚÀ Ƿ Dz
ÀǤ ȋ Ú Úzött a ±ȌǤ ± ö ± ȋÀ×ǡ ×ǡ Ȍ minden nemzetiség képviselteti ǡ Àö ï ǡ
Ú±±ǡÚ± ± Ǥ ± ǡ ± À× ö készülnek, s ezáltal mindenki s±ÝǤöǡ ö
ǡ ± ö
ǡ ö À× ± ǡ öǡ ö × ïözvetítés. A televízióban sugárzott ±±±±ǡÀ×±Ýǡ ǡ öݱòǡ Ǥ -
±òǡ À±òǡ lásukat nemcsak saját nemzetiségükhöz, de az anyanemzethez, a többségi nemzethez is. A kisebbségek nyelvén ÚÀ±±±ͥͤ͟͝×öǡ bemutatni a magyarországi kisebbség mindennapi életét, múltját, de leginkább jelenét. ȋͣ͜͜͞ǡͤ͝͠–͝͡͝Ȍ±±Àò±öö
× ±ÚÚ±ÝÝǤö±ÀÝöö±±±ǤݱÝlan kezdeményezés indul ki a kultúra, hagyományápolás, közösségszervezés terén. ±×ïÚÀݱ±ÀǤ± ±±±ǡ± ± tartozó olvasóközönség, heti gyakorisággal kísérheti ségi politikai, kulturális eseményeket és híreket. 2010-ben alakult meg a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség. A szerÚÝÚ±ȋÚ±ǡǡ±±ȌǤ a ma ± ± ± Ý ± À szélesebb közönséget igyekszik megszólítani, oly módon, hogy a bemutatott klasszikus és kortárs öòÝÀ ±×±òݱ±Ǥ 2010-ÝïÀ±ÝÝ és leglátványosabb multikulturális-ö±± ǡ ͜͜͞͞ × ± À × ×Ǥȋ Ƿ
dz±Ƿdzǡ×Àö±±ȌǤ ± multikulturális programnak számít a magyarországi kisebbségek ȋǡ ÚÚÚǡ horvátok, lengyelek, németek, örmények, romák/cigányok, románok, ruszinok, szerǡǡ±ǡȌÚ±ǤÝ céllal indították útjára a ǡÝÀ±±öÀïݱ±±
±À±±±ÚÚ±±ǡïÚ±sadalommal, valamint a hazai és nemzetközi színházi szakmával is. Minden év tavaszán a budapesti találkozón tucatnyi magyarországi nemzetiség 15-20 társulata mutatkozik be 10-͝͞ ± ± ± ȋ
ǡ À Ý ±±±ȌǤ ±Ý À±ǡ ÚöÚÝ ö±ǡ À±͜͜͞ÝǤ±ÝÚÚkisò±Ý
ǡÀö±Ǥ Ýǡ±×±À±×± öÝǤk nemzetiséget a Vertigó szlovák színház képviseli. Vidéki viszonylatban 2008-ban Szegeden \ ò±Ý±À± bolgár Malko Teatro, Határeset
ÀöÚÚ
×±Ǥ 2. A
× ÀǤ ± ï ÚÀ±±Ýݱ
×À±Ǥȋò±ǡ ǡòȌïǡ±±égek lakta településen, òÚÚݱÀǤ kultúra és a òÚÚÝ ±± ± òǡ
±
nemzetiségi önkormányzatai egy adott város életének szerves ±± ±Ǥ a ±±ǡǡÀö±±Ǥ Ú±± reprezentálja, a multikulturalitás kétségkívül maga a város kultúráját is gazdagítja. Ý yes kerületekben ±Ý±ÚÚÚ×Ǥǡ±×ǡò±ÝÚ±×ǡÚ± kisebbséghez tartozó csoportok is élnek, megismerhetik a bemutatkozó nemzetiség kulturális örökségét, hagyományait. ×±±±ÝÝÝÚÚ ïÚÚ×Ǥ±
ǡÀö±±ǡ±Ý±ǡ kétségkívül színesíti és gazdagítja a többségi nemzet, vagy akár egy másik népcsoport, ±ïǤ±ÚÚ±±ǡÚÚÀtik összekapcsolni az egyes nemzetek szervezeteit és tagjait is. A kisebbségek nyelvén Ú±Ý À ± ×Ǥ±Úڱݱ±ȋ×ǡ±ÚÚǡ táncegyüttesek bemutatkozása, népviseletek kiállítása, vásárok, hagyományos népi ± ǡ × ± ± Ȍ ݱ ǡ ǡ Ý ±Ý ± Úzetükkel is kapcsolatba kerülhessenek. Kulturális programjaik által láthatóvá válik
ÚÚ± ±±ǡ ÚÚ± ±ö ± Àö ±±ǡ ±ǡ±ïö±Ǥ ±±ö±Ý± nemzetiségi programok iránt, ez csak egy országos ö À ±ÝÀ ±± À± Ǥ 2 ± lehetne az a kimutatás, mely megmutatná, hogy Budapest lakossága, valamint a több± ± ± ÚòÚ ±Ý ± ïrája iránt, szݱ±ò±Ú± etnikai kisebbségek kultúrája, tradicionális-, zenei és tánckultúrája. ÝÚÚ±±ÀÝǡÝÀÝ
×ݱÚǡ±ò±ÝÝ À×
ǡ
±ÚÚǤͥͥ͢͝±±Ý ± Ú
±ö± ݱǡ ±ÝÀ±Ǥ
±ö± À
× -egy régión belül. Az önkor ±±±
± ± × ± egyedi kultúrájának minél több szempontú bemutatása helyi szinten, valamint széleÚÚ±ÝǷdzǤ±Terézváros Búcsú 2–͟ ±ǡ ±Ý Ǥ kerület nemzetiségei is bemutatkoznak. Ezeken a programokon a görög, a szerb nemzetiség képviselteti magát, de szlovákok, örmények, cigányok, románok, lengyelek és ± ± ± ±± ±Ý± Ǥ ±tánc, népzene, vagy akár a jazz és cigányzene, tambura-vagy citerazenekar univerzális
× Úǡ ÝÚ± ±±±
szükség nyelvismeretre. Az Óbudai búcsú Péter-Pál napja idején kerül megrendezésre. ò±Ý±±
atkozásai segítik
ò±Ý±±ǡÚÚÀ±±Ǥ×± ïȋǤ
×ȌòÀòǤ ǤòǤ júniusban szervezi a kerület Önállóságának napját, mely egyben a ± Ǥ ò ± ò ± ò ±Ý ͜͝ ± mutatkozik be az egyhetes program idején. Mindezek a kulturális programok egyesítik ±Ý±Ý±ǡÀöݱ±ǡÝÀ±±Ǥ 3. A kulturális turizmus és a nemzetiségi hagyományok ïÝǤÀ±±± Ú ǡ ±À± ±ǡ ányok, kulturális értékek ï ± ö±
Ý Ǥ inkban a kulturális turizmus programkínálatában kiemelt szerepet kell hogy kapjanak ±Ý ± ± ±±ǡ yományainak, tradicionális kultúrájának bemutatása. Be kell hogy épüljenek a magyar badeckerekbe, hogy ǡݱ±Ǥ ±±±±ÚÀ± programleheݱǡÝ×±Ýǡ±Ý
portoknak is. Ami természetes a helyi közösség számára, az egzotikum lehet a többségi nemzet tagjai, más nemzetiség, az anyaországból vagy éppen más európai országból ±ÝǤ ±± szarvasi szilݱǡ
Ú
ï×ÝÝ Ǥ×ek. ï±ò±×ǡ akár egy útikönyv részeként vagy éppen önálló kiadványban bemutassák Magyarorszá ±Ý ± ïǡ ×ǡ ± mutatásra váró értékeit és hagyományait. A mohácsi busójárás, a békéscsabai kolbász Ý ï ± Àǡ±ǡǡÝÝramok, melyek h×±Àö±±ǡ± ݱ-naptáraiban. Ezeken a rendezvényeken a kulináris különlegességek bemutatása mellett a többségi lakosság megismerkedhetne egy-egy régió vagy település nemzetiségi vagy kisebbségi csoportjainak zenei és tánckultúrájával, a tájházakon keresztül lakáskultúrájával, hagyományos életmódjával, ±Ǥ ×±Àǡ±Ý±lis, mind etnikai identitásukat. Segít abban is, hogy az adott ±±×ǡï±ǡÀǡ -egy hagyományt. Természetesen nem kimondottan csak az „ide Ϗ±òώ
×dz –
egyik tanulmányában – ȋ
ͣ͜͜͞ǡ͢͜͞–͢͟͞Ȍǡݱǡ×ban az adott nemzetiség legértékesebb, legautentikusabb kulturális örökségét. Arra Úǡ ï öÝ ± ±Ý À dukciók közvetítésére, bemutatására kerüljön sor. ±Ú±ǡ ±
òǡ ± ö±ǡ ± ïat,
ȋ
Ǣ ͥͥͣ͝ȌÚÚ±±Ú±merhesse népszokásait, életkörülményeit. Például a hazai szlovákok is megírták letelepedésük történetét, gazdagon illusztrált kiadványba ȋǢ ͥ͜͜͞Ȍǡ ±
× ±± òǤÀ±2ݱ±ǡͣ͝±ÝBarátság
Àö±Ú±×Ǥ±Ý×ország ±ǡ ± Ú
ÚÚ ± ±ö ±± Ǥ Olyan könyv azonban még nem látott napvilágot, amelyben minden hazai nemzetiség bemutatkozhatott volna a maga kulturális értékeivel, szokásaival, közösségi életének és történelméne × Ǥ Ýǡ ǡ ± ±ÝÝ ÚÚ± Ú±Ý À Àǡ sok képpel illusztrált könyv összeállítása, mely a többség és kisebbség közeledését is szolgálná. Általa ×Àö ±ǡ ÝÀ±ǡ ǡ±òÚݱÝǡ ǡݱöǡÚö±Úïï± Ýǡ maradt napjainkban is. öݱ ±ͥ͜͜͞ÝÚSokÀö ±
Àö ǡ
ǡ ± ± ± Ú ï
iójára ò Ǥ × Ý ͟͝ ± òöÚ±±ǡ
- ± ïǡ ±
±ǡ ö±± Ǥ × ±±ǤǤ × Summerfest, egy ǡ±͡±ÝÚ
±
ò ±±± ± ÚÚ±Ǥ ± ï À toleranciáját, a közös értékek, hagyományok tiszteletét, a kisebbségek kultúrája, szel±ÚÚ±±±Ý±Ǥ Mindezek az általam említett kulturális események az adott kisebbség kulturális ±±Ý±Àǡ
Ý yarországot bemutató kulturális örökség „véráramlásába”. ï ÚÚ × Ý± ± ï ö ݱ±Ǥ ± ± ±öÝÀ
×ݱkozni. ±Àö±ǡ±ǡ
akkor lesz valóban „látható”, ha nem egymás mellett hanem együtt mutatkoznak be, s ha országos és helyi szinten a sajtó, média, ideǡ±± ݱ±±Ǥ A bemutatott konkrét példákon szerettem volna demonstrálni, hogy a kulturális ±± Àö À±± ݱ kisebbségeknek. ± Ú Ú±Ý ǡ
±Ý Ú±ïǡ
×ݱǡ±lesíthetik kínálatukat. Az interkulturális párbeszéd még változatosabbá teheti és gazdagíthatja országunk kulturális életét. Egymás értékeinek, egymás kultúrájának a megismerése gazda-
À ±ǡ ±Ýïǡidentitással rendelÝ ±ǡ
ǡ ÝÀ ± ǡ csülés. Ando, Juraj / ÚǢ Ǥ, Ondrej / ǤȋǤȌȋͥ͜͜͞) ± ± ® / S ± ö± Magyarországon. Budapest-±±
ǣ
± ȋͥͥͣ͝Ȍ A magyarországi szlovákok. Budapest: Útmutató.
ǡ ȋͣ͜͜͞) Rombolás és építés – a kultúra helye a turizmusban. In.: Kultúra – ö±t – társadalom a globalizálódó világban SǤǣ
ǡ Szirmai Éva, Ǥ ǡlǤ ǣ ×±Ý ǡ×±öݱ±. ×ǡ ȋ͜͜͞͠Ȍ ± « dvojitej identity Slovákov v ® v æ
ý
ï ȋ ±ö±± és Ý ò±Ȍ ǣ « v menšinovom prostredí. Békéscsaba: Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete ȋȌǤ ǡòȋͣ͜͜͞ȌǷdzö±±±ïÚÀÝǤIn: Kultúra – ö±– társadalom a globalizálódó világban. Szerk.:
ǡ 2ǡ Ǥ , Újvári Edit. Szeged: Juhász
×±Ýǡ×±öݱ±.
ǯ
ǫ Zoltán Kövecses
[email protected]
In the ǡ
– more generally, in what can be called the experientialist paradigm in cognitive science. I argue that in an experiential
ǡ
ǡ
Ǥ fully perception-based, or emǡ
ȋ
ȌǤ Keywords: conceptuǢ
ǢǢǢǢ emotion concepts
1. Introduction
ǯȋͥͥͥ͝ȌDz
Ǥdz his paper Barsalou notes many similarities between his approach and the work on conceptual
ȋ ǡͥͤͣ͝Ǣǡͥͤͣ͝Ǣ
ǡͥͤͣ͝Ǣ
ǡͥͥͣ͝Ǣ
ǡ͜͜͞͞ȌǤ
ǡ on Barsalou’s observations concerning such similarities and develop one possible cog
Ǥ ǡ
stem will not
ǯǤ
ȋÚ
ǡ ͜͜͞͝ǡ Ȍǡ ȋÚ
ǡ ͜͜͞͝ǡ Ú
s and ǡͥͥͤ͝ǢÚ
ǡͥͥͥ͝Ȍǡ
ȋÚ
ǡ ͜͜͜͞ǡ ͤ͜͜͞ȌǤ
at
ǡ
ǡ ǣ
ǡ
ȋǤǤǡȌǫ ǡ
other kinds
– commonly called construal operations.
ǡ
ǡ
counts o
ǡ
ȋ ǡ͜͜͜͞ȌǤ
ǡ
guage. ǡ
ǡ Ǥǡ
Ǥ
role o
ǡ
ǡ ǡ
ǡ
ȋȌ
ǡ
ǡ
Ǥ The conceptual system can be regarded as the way in which the brain organizes Ǥ
Ǥ
system is not something transcendental. It is based on the brain, and the brain supports all the cognitive, or construǡ
Ǥ ǯ
Ǥǡ
ǡ
that underlie the construa Ǣ ȋ ǡ ǤǤǡ ǡ ͤ͜͜͞Ǣ ǡ͜͜͞͡Ǣ ǡͤ͜͜͞Ǣǡͤ͜͜͞ǡǡ
ȌǤ
y work ȋ
ǡͤ͜͜͞Ȍǣ Schematization/abstraction Image-schemas Ȁ
Figure-ground
ȋǢ -grained – course-grained conceptuȌ
ȋ
ȋ
Ȍ Prominence/salience – base Trajector – landmark alignment Perspective Viewpoint Subjectivity – objectivity Metonymy Metaphor Mental spaces
I will say very little about
ǡ
Ǥ
ways in which the concepts are related to each other in such a system.
͞Ǥ
ȋͥͥͥ͝Ȍ
Ǥ
ǡ
- Providi
ence -
-
- -
epresentations used -
ǯǡ
ǡ
r issues that involve abstract concepts and metaphor. My major goal is to ǡ ǡ
spective. ͞Ǥ͝Ǥ
resent the immediately accessible world. The mental representation takes place through organizing experience into concepts. The concepts that make up a conceptual system
ǡ
ȋǡ
ǡ ǡ
ǡ Ȍǡ
ȋrunȌ
ȋthinkȌ
Ǥ ͞Ǥ͞Ǥ
ǡ indirect experience. They imaginatively create entities and events that cannot be ob
reality, entities and events that go beyond what is directly experienceable through the senses or proprioception or introspection. Although they cannot directly experience them, they can create and imagine them, and can actually believe that they are real. ͞Ǥ͟Ǥ
Ǥ ǡȋǤǤǡ Ȍ
ȋǤǤǡȌtic symbols. This happens t
ȋǡ ǡ
ǡ ǡ
ǤȌǤ ǡ
Ǥ
and conceptual systems in
Ǥ
͞Ǥ͠Ǥ
ǡ
Ǥ ǡ
Ǥ ͞Ǥ͡Ǥ
Ǥ
The doctor cured the patientǡ
Ǥ
Ǥ ͞Ǥ͢Ǥ
ȋȌǤman conceptual systems can also produce novel concepts and conceptualizations
ȋȌ
and/or novel ways.
ǡ
ǫ
conceptual sysǡ
Ǥ ͟Ǥ
t have been
Ǥ ǡ ȋ
ǡͥͥͥ͝ȌDz
ǡdzDzǡdzǡ “nonperceptual,” or “amodal,” conceptual systems, on the other, in a cognitive psy
Ǥǡǡ ǡ
ǡ ȋ
ǡ ͥͤ͜͝Ǣ ͥͤͣ͝Ǣ ǡ ͥͤͣ͝Ǣ
ǡͥͤͣ͝ǡͤ͜͜͞Ǣ ǡͥͥͥ͝Ȍ
between DzdzDz
dz
tics perspective.
ǯ
ȋǡ ǤǤǡ ǡ͜͜͢͞ǡǡͥ͜͜͞ȌǤ
ǡ ȋȌ
Ǥ ǡhrough concepts that
Ǥ
tem is radically opposed to conceptual systems in which concepts are not based on
ǢǤǤǡ
Ǥǡ
cepts are analogously related to their corresponding perceptual experience, in the latter type the relationship is arbitrary. It is in this sense that we can claim with Barsalou ȋͥͥͥ͝ȌDzǡdzDzǤdz ͠Ǥ
ǡǡ
ming the tasks we have noted above, the concepts that make up the system must have at Ǥ - Embodied - Prototype-based - Schematic - Frame-based - Linguistically-coded 4.1. Embodied ǡ
n a perceptual, modal, or experientialist, conceptual system Ǥ
ǡ
in several ways. First, concepts are based on image schemas that constitute early preconceptual experiences
ȋ ǡ ͥͤͣ͝Ǣ ǡ ͥͤͣ͝ȌǤ
ǡ -whole, source-path-goal,
ǡ
Ǥ
ncepts such as , , and , the source-path-goal
, ARRIVE, TRAVEL, and LEAVEǡ
, , RESIST, and . Second, in many
ies that are “interactional,” and not objectively ȋǡǤǤǡ
ǡͥͣͤ͝Ǣ ǡͥͤ͜͝ȌǤ
include sensory-motor activities, perceptual shape and other qualities, relative size,
ǡǡǤ interactions with objects. ȋͥͥͥ͝Ȍ ǡ
systems is how to handle abstract concepts as regards embodiment. It appears to be the case that since what makes concepts abstract is that they are not based on perceptual experience, abstract concepts cannot be embodied. We will see below how a cognitive linguistic approach deals with this issue. 4.2. Prototype-based In the experientialist co
ǡ
ȋ
ǡͥͣ͝͡ǡͥͣͤ͝Ǣǡͥͤͣ͝ȌǤDzdz
Ǥ
DzdzǤ members that belong to
ȋǤǤǡ
ȌǡȋǤǤǡloveȌǡ
ȋ
ȌǤ
ȋǤǤǡȌ
Ǣ
Dzdz
Ǥ
Ǥ Barsalou’s work indicates that
ȋǡͥͤ͟͝Ǣ
ǡ͜͜͟͞ȌǤ 4.3. Schematic
-based in the sense above, but they are also schematic. Prototypes are always schematic mental representations. A concept carries much less
Ǥ ǡ
Ǥ ǡ
ǡǤ
Ǥn highly general image-schematic structures. Many concepts share the underlying image
Ǥ
ȋee
ǡͥͤͣ͝ȌǤ 4.4. Frame-based
-based in two ways. One is, as noted above, that prototypical mem
ȋͥͤ͝͞ȌǤǡ
ǡǡ
ǡ
ǯ ǣ Ǥ
DzǡdzDz
ǡdzDz
ǡdzDzǤdz ǡ ǡ
Ǥ ǡ ǡ
Ǥ ǡ
Ǥ ǡǡ
, PLA, PRIZE, , , , and relations, such as , LOSE, , , , , and TIE ȋ ȌǤ
-based is that in many cases a con
mbedded in a background Ǥ
BREAKFAST ȋ ǡ ͥͤ͝͞ȌǤ
Dzǡdz “the meal we eat early in the day,” and “the meal that has a special menu,” this only
E Ǥ
Ǥ OR by Fillmore is well known. The term bachelor is applicable to PEOPLE ȋȌ who are , MALE, and
also applies. Thus, the
ȋȌthe conceptual cat. 4.5. Linguistically-coded ǡ
Ǥ ǡ
Ǥ
Ǥ
ǡ
Ǥ ǡ
Ǥ ǡ
is one /FOOTBALL Ǥ goalkeeper /FOOTBALL. I do not claim, however, ȋ
Ȍentire
to which they belǤǡ
several
ȋ
ǡͥͤ͝͡ǡͥͥͣ͝ȌǤ
-ȋ
ventional and coh
Ȍǡ
ǡ
ǡ
communicative situations. ͡Ǥ
The traditional distinction divides concepts into two basic kinds: concrete and abstract. On the traditional view, concrete concepts are those that have to do with tangi
ǡǡ
-motor processes. In contrast, abstract co
ǡǡ ones that cannot be experienced through sensory-motor processes. As mentioned ǡ
ǡ
ǣ
ǡ
ǡbodied, we cannot have a fully
ǡǡ
tual systems either. We can
Ǥ
Ǥ In this view, abstract concepts are not limited to concepts corresponding to intangible
Ǥ
ȋͤ͜͜͞Ȍ
proposes that there are essentially three ways in which abstract concepts can emerge: ȋ͝Ȍ
ǡȋ͞Ȍ
ǡȋ͟Ȍ
Ǥ 5.1. Abstraction
ǡ
ȋͤ͜͜͞ǣ ͡͞͡Ȍǡ Dz
Ǥdz
concepts
ǡ
Ǥ
Ǥ Ǥ
ȋȌ
Ǥ ore, even concepts that have to do with physical objects, such as ring, can become abstract ones
Ǥ
ǡ
ries, and this can lead to abstractions. Thus, the word ring Dz
dz
Dz
Ǥdz ality, and it would
Ǥ
-
Ǥ ǡ
ȋȌ
ǡ
Ǥ 5.2. Metaphor and conceptual integration Metaphor and conceptual integration are cognitive processes that are commonly used
ȋ ǡ ͥͤ͜͝ǡ ͥͥͥ͝Ǣ
ǡ ͜͜͞͞Ǣ Ú
ǡ ͜͜͞͞Ȁ͜͜͞͝ȌǤ ȋ
ǤȌ
ǡ
those objects, and communication as sending cont
ȋǡͥͣͥ͝Ȍǡ
conceptualized in a very special way: through what is known as the metaphor. ǡ
ȋ ǡ ͥͤ͜͝Ǣ ǡ ͥͥͣ͝ǡ Ȍǡ
ȋÚ
ǡ ͜͜͜͞Ȍǡ
ȋ
Ȍȋ ǡͥͥͥ͝Ȍ
Ǥ
ǡ
ǡ ǡ
TIME would be like
. ǡ
ȋ
Ȍ
structure associated with the abstract concepts in question. Some scholars claim that the metaphors are merely based on some basic literal structure associated with abstract conc ȋǡ ͥͥͥ͝Ǣ ǡ ͥͥ͝͝ȌǤ
Dz
dz ȋ ǡ ͥͥͥ͝Ǣ ǡ ͥͤͣ͝Ǣ Ú
ǡ ͥͥͥ͝Ǣ Kövecses, 198ͣȌǤǡǡ
ǡ
ǡ
Ǥǡ
existiȋ
Ȍ
Ǥ ǡ
Dz structure view” support the idea that abstract concepts are based on perceptual, or sensory-motor, experience. This is because, given an abstract target and a physical source domain, there is either a correlation between an abstraction and a correspond
ȋǤǤǡ ǡͥͥͣ͝ǡȌȋǡͥͥͥ͝Ǣǡ ͥͥ͝͝Ȍ
Ǥ 5.3. Subjectivity
ȋ
Ȍ
ȋ
ǡ ͤ͜͜͞ȌǤ ȋ͜͜͜͞Ȍ
Ǥ
ǡ
ǯ ȋ
ǡͤ͜͜͞ǣͤ͡͞-ͥ͡͞ȌǤ
e road or the scar does ȋ
Ȍǡ
Ǥǡ
ȋͤ͜͜͞Ȍ ǡ
path are conceptualized are similar. In real motion, the conceptualizer tracks the path
ǡ
ȋ
ȌǤǡ
Ǥ
Ǥ
ȋ
Ȍ
Ǥ
conceptualization. In a metaphoric interpretation, it could be suggested that an objec
Ǥ
th to conceptualize a static scene renders the
Ǥ ǡ
-to-target mappings ȋ
ȌǤ
ȋ
Ȍ ȋȌ
ȋ
Ȍ ȋ
Ȍǡ
the case. In sum, in all three ca
ceptual experience, which means that they are embodied. In other words, in an experi
ǡ
ȋ ǡ ͜͜͟͞Ȍǡ
o embodied, that is, they are not disembodied abstractions. As a result, it is possible to have a fully perception-based, or embodied, con
Ǥ ȋ -cognitive-
ǡ
ǡͤ͜͜͞ǤȌ 6. Nature of the system What, then, are the overall
ǡǡ
ǫ
ǡǣ A perceptual, modal, or experientialist conceptual system is Embodied Schematic Imagistic Partly arbitrary ǡ
ǣ
6.1. Embodied
ǡall concepts, including both concrete and abstract concepts in the traditional terǡ Ǣ ǡ
ȋ
ȌǤ
6.2. Schematic
Ǥǡ not instances, and t
Ǥǡ
ȋ
Ȍǡ
Ǥǡǡ
pick out individ
Ǥ 6.3. Imagistic ȋǡ
Ȍ
ǫ
not based on propositions, whi
ǡ
Ǥ ǡ
experientially-
ȋ ǡͥͤͣ͝Ǣǡͥͤͣ͝Ǣǡ͜͜͞͡Ǣ ǡ ͜͜͢͞ȌǤǡ
ǡ
ǡ ǡ
ǡ Ǥ ǡ
ǡ metaphorical thoug
Ǥ
ǡ schemas bear an analogical, rather than an arbitrary, relationship to what they are used to conceptualize. ǡ
imagistic, rather than propositional. 6.4. Partly arbitrary ǡ
acteǤ
Ǥ
ǡ
Ǥ
ognitive linguists see much less arbitrariness even here than other linguists. In addition
ǡ-arbitrariness are recognized
Ǥ
polysemy ȋǡ ͥͤͣ͝Ǣ
ǡ ͥͤͣ͝Ȍǡ
ȋ
ǡͥͤͣ͝Ȍǡ
ȋǡͥͤ͝͡ȌǤ ͢Ǥ͡Ǥ
ntialist conceptual system is that it is layered and
Ǥ
ȋ
Ȍ
ȋȌǤ
peaking, such a system can be said to be a vertically layered ǤǤ
ȋǡǤǤǡ
ǡͥͣͤ͝Ȍǡ who proposed a three-ȋȌǣ Superordinate level Basic level Subordinate level
ǡ
ȋǤǤǡ Ȍǡ
ȋǤǤǡ ȌǡȋǤǤǡ ȌǤ psychologically most important level is the basic level. M
the world take place at this level –
ȋ Ȍǡ
ȋ
ȌǡȋȌǡ
ȋ
ǡ
ǡ
ȌǤ ǡ
ȋ Ȍ
Ǥǡ
bodied, concepts on the other levels that deriv
Ǥǡ
ȋȌ maximally similar to each other but at the same time the resulting conceptual categoǤ ȋ
Ȍ ȋǡ subordinate category will be similar to each other, the conceptual categories making up a basic-
ȌǤ ͣǤ
In this section, I w
ǣ ȋ͝Ȍ Dz
dz ǡ
ǡ ǡ
ȋ͞Ȍ Dzdz ǡ
ǡ ǡ
ǡǤ ͣǤ͝Ǥ
ǣ
Superordinate-
ȋ
, , ȌǤ
chies because th-level conceptual category. Thus, people
Ǥ example,
typical ES
Dzdz Dzdz would be regarded as belonging to
Dz
dzȀDzized arousal.”
Ǥ
– the basic conceptual units in Lan
ǯ ȋͥͤͣ͝Ȍ
Ǥ ǡ at the highest level would include WALK, , LEAVE, SWIM, SKI, , and many others at the basic level, as well as many additional ones at the subordinate level. ǡ
ǡ ǡ
ǡ
-
ȋȌǤ ǡ
Dz dz
Dz Ǥdz ǡ
conceptualize such situations as the moti ȋ Ȍ
ȋ ȌǤ
Ǥ ͣǤ͞Ǥ In addition to their vertical, or hierarchical, organization, concepts are organized DzdzǡǤ
ǡ ǡ
-
ȋ-Ȍ thematic groups. The
ȋǤǤǡͥͤͣ͝ǡͤ͜͜͞ȌǤ ǡ
ǯǡ
ȋ
Ȍ
ȋ ǡ ͥͤ͝͞ȌǤ ȋͥͤͣ͝Ȍǡ
ȋͥͤͣ͝Ȍǡ
additional ǡǡ
ǡDzǤdz
Dzdz
Ǥ
as an example ȋÚ
ǡ͜͜͜͞ȌǤ
ǣ --Ϗ ȋȌ--ϏAttempt at ȋȌ--Ϗ
ȋȌ This is a language-ȋǤǤǡȌǡ
ȋȌ
ȋȌǡ
ȋȌǡ
ȋ
ȌǤ ǡ
and the em
Ǥ ȋ
ǡ ǡ ͥͤͤ͝ǤȌ ǡ
image schemas: the
ǡ
Ǥ
ǣ
ȋ
Ȍ
ȋ
Ȍ
ǡ one hanǡȋ
Ȍ
ȋ
Ȍ
ǡ Ǥǡ
-dy
Ǥ
ǡǤ
Ǥ
Ǥ
ǡ
ǡ ǡ roducing some actions by a person
Ǥ ǡ
Ǥ
ȋ
Ȍ Ǥ
Ǥ
in social situations, it ǡ , and . Because emotions are commonly displayed through bodily behavior, it evokes the and . Because emotions are commonly based on moral ideas, it evokes or , and the , and
Ǥ
ǡ
, ȋȌǡ . So more easily and commonly evoked, or activated, than others when people conceptualize and discuss their emotional experiences. For example, the body, including bodily ǡ
ied with the
ǡǡ
Ǥ
ǡ
ssociation between emotion-related concepts. ǡ
serves as a good example to show the most es
Ǥ ǡl image schemas that support higher
Ǥ
, this is the image
Ǥ
ȋ
Ȍ ǡǡǡEMOTIO
Ǥ ǡ
Ǥ
than others, but their centrality
Ǥ ǡ
ǡ
ǡ Ǥ ͤǤ The various
ȋǡ ǡ
Ȍ
Ǥ ǡ
ǡ
two in the ǣ - “is-
dzǣ
ȋȌ
Ǥ - “through-
dzǣ
ȋȌǤ - “as--
dzǣ
Ǥ
8.1. Is-connection: identity
ǡDz-connection,” is identification ȋ
ǡͥͥͣ͝ȌǤ
cept or entity with another or they categorize one concept or entity as another. The
Ǥ 8.2. Through-connection: metonymy
ǡDz-connection,” is what is called metonymy ȋǡ ǤǤǡÚ
ǡͥͥͤ͝ǢÚ
ǡͥͥͥ͝Ǣ
ǡǤǡ͜͜͜͞Ǣ
ǡ
ǡǡǤǡȌǤ
ǡ
ȋ-ȌǤ ͤǤ͟Ǥ-connection: metaphor
ǡ Dz--connection,” is what we know as metaphor ȋǡ ǤǤǡ ǡ ͥͤ͜͝ǡ ͥͥͥ͝Ǣ ǡ ͥͥ͝͠ȌǤ
course and in the conventional conceptual system in t
ǡ
Ǥ
Ǥ ȋ
ǡ ǡͤ͜͜͞ǡI discuss metaphor
Ú
ǡ͜͜͞͝ȌǤ As regards metonymy and metaphor in the conventional conceptual system, Ǥ
schematicity. The other is that they are not domain-
Ǥ ͤǤ͠Ǥ
Ǥ
Ǥ
discussed above. Both the concepts o and are generic-level ones. Even at a
Ǥphors can o
Ǥ E can be instantiated at a
or Ǥ
ȋǤǤǡstewingȌ and ȋǤǤǡwhirlwind
ȌǤ
include and ǤȋDz departeddzȌǤǣ – – –
Ǥ
ǡ metonymy . This is a high-level, schematic metonymy. One less schematic ver Ǥ
Ǥ Thus, a spe
- ȋDzǯ hotheaddzȌǡ FOR FEAR ȋDzcold feetdzȌǡ ȋDzstuck updzȌǤ
ǣ – FEAR –
ͤǤ͡Ǥ
– either a vert
ǡ Ǥ
ǡ
ȋ
Ȍ
Ǥ s
Ǥ TS metaphor, we can talk about struggling with our emotions, but we can also talk about struggling with an illness, a ǡǡ
ǡǡǡand many others. This means that the
Ǣ ǡ
ȋÚ
͜͜͞͞Ȁ͜͜͞͝Ǣ ͜͜͞͡ȌǤ
Ǥǡ
these metaphors is that the source concept goes together with a more abstract target than ǡǢ
ncept ȋ Ȍ, resulting in the schematic metaphor . In other words, such schematic metaphors range through the entire con
ǡ
ȋ ȌǤ 9. Conclusions ȋͥͥͥ͝Ȍ
Ǥ
ǡ
ǡ
ǡǡ
ǡ
Ǥ
al systems accomplish these tasks, and
ǫ ǡ ȋ
Ȍ
structure suggested by cognitive linguists. Following Barsalou’s lead, in the paper I at
y own research on metaphor, metonymy, and emotion concepts.
ǫ ǡ
ǡ
tem as developed in the paper, concepts are embodied, prototype-ǡ
ǡ-based, and linguistically-coded.
ǣ
Ǥ
ǡ
ǣ
ǡ
ǡ ǡ
fully per
ǡǡ
tems either. Thinking about abstract concepts in a new, nontraditional way helped us resolve the apparent contra
Ǥ
ȋ
ǡǡ
Ȍ Ǥ
ee cases were shown to be based on perceptual experience, that is, to be embodied.
Ǥ
tual system include that it is embodied, schematic, imagistic, partly arbitrary, and hi
Ǥ
Ǥ
ǡ
ǡ the c
ȋȌǤ
Ǥ vertical, or hierarchical, organization, concepts are organized “horizontally” into ǡǤ
ǡ domains, may cross-cut several dimensions and thematic groups.
-ǡ
ǡgeneral image schemas. Such schemas support higher-level structures. These structures constitute more
ȋ
Ȍȋ
Ȍ
ȋ
ȌǤmbedded in a domain
Ǥ
Ǥ
ǡ
ȋ
as the or LOVERȌȋ
or LOVE or in ȌǤ
ȋǡǡ
Ȍ
Ǥ In the paper, I mentioned three essential types: “is-connections” corresponding to identity relations, “through-connections” corresponding to metonymy, and “as--connections” corresponding to metaphor.
References Barcelǡ Ǥǡ Ǥ
ǡ Ǥ Ǥ ȋǤȌ ȋ ȌǤ What is metonymy? An attempt at building a consensus view on the delimitation of the notion of metonymy in Cognitive Linguistics. Amsterdam: John Benjamins.
ǡ Ǥ ȋǤȌ ͜͜͜͞Ǥ Metaphor and Metonymy at the Crossroads. Berlin: Ǥ Barsalou, Lawrence. 1983. Ad hoc categories. Memory and Cognition, 11, 211-ͣ͞͞Ǥ Barsalou, Lawrence. 1999. Perceptual symbol systems. Behavioral and Brain Sciences, ͞͞ǡͣͣ͡-609.
ǡǤͤ͜͜͞Ǥ
Ǥ ǤǤ ȋǤȌǡ The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. 425-͟͠͠Ǥ ǣ Ǥ ǡǤͥ͜͜͞Ǥ
ǣ and Ǥ
ǣ ǡͤ͟͝ȋ͟Ȍǡ͟͡͝-ͣ͟͢Ǥ ǡ Ǥ ͤ͜͜͞Ǥ
Ǥ ǡ Ǥ ȋǤȌǡ The Cambridge Handbook of Metaphor and ThoughtǤ ͣͣ͝-ͥ͝͠Ǥ ǣ Ǥ Faucǡ Ǥͥͤ͝͡Ȁͥͥ͝͠ǤMental SpacesǤǣǤ ȋͥͤ͝͡ ǤȌ
ǡ Ǥ ͥͥͣ͝Ǥ Mappings in Language and Thought. ǣǤ
ǡ and Mark Turner. 2002. The Way We ThinkǤǣ
Ǥ Feldman, Jerome. 2006. From Molecule to MetaphorǤ ǡ ǣ Press. ǡ Ǥͥͤ͝͞Ǥ
Ǥ Linguistics in the Morning Calm, ed. by The Linguistic Sociǡ͝͝͝-ͣ͟͝ǤǣǤ
ǡ Ǥ ͜͜͞͡Ǥ ǯ
ǣ sory-motor system in conceptual knowledge. Cognitive Neuropsychology, Volume 22, Issue 3 & 4 May 2005, 455 – ͣͥ͠Ǥ
ǡ d Brian Bowdle. Metaphor as structure-Ǥ Ǥ Ǥ ȋǤȌǡ The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. 109-ͤ͝͞Ǥ ǣ Ǥ
ǡǤͥͥ͝͠ǤThe Poetics of Mind. Figurative Thought, Language, and Understanding. ǣǤ
ǡ Ǥ ͥͥͥ͝Ǥ
Ǥ Ǥ Ǥ Ƭ Ǥ ȋǤȌǡ Metaphor in Cognitive Linguistics ȋ͝͠͡-͢͢͝ȌǤ m/Philadelphia: John Benjamins PubǤ
ǡǤ͜͜͜͞Ǥ
ǤCognitive Linguisticsǡ͝͝ǡͣ͟͠-358.
ǡǤ͜͜͟͞Ǥ
Ǥ Ǥ
ǤǡǤ, Cognitive Poetics in PracticeǤͣ͞-40. London: Routledge.
ǡ Ǥ ͜͜͟͞Ǥ
Ǥ Brain and Language. 84. 1-15.
ǡ Ǥ ͜͜͢͞Ǥ Embodiment and Cognitive ScienceǤ ǣ Ǥ
ǡ Ǥͥͥͣ͝Ǥheories are building revisited.
ͨǣͣ͢͞-290.
ǡ Ǥͥͥͣ͝Ǥ ǣ
Ǥ ǤǤǤ
ǡǤ ǡ John. 1985. ǣ
Ǥ ǣ Ǥ ǡ ȋǤȌ 2005.
ǣ
LinguisticsǤǣ Ǥ
ǡǤͥͤͣ͝ǤThe Body in the Mind.
ǣ
Ǥ Kövecses, Zoltán. 1986. Metaphors of Anger, Pride, and Love. Amsterdam: John Benjamins. Kövecses, Zoltán. 1990. Emotion ConceptsǤǣ-Verlag. Ú
ǡ Ǥ ͥͥͥ͝Ǥ
ǫ Ǥ
ǤǡǤǡMetaphor in Cognitive Linguistics. ͣ͢͝-188. Amsterdam: John Benjamins. Kövecses, Zoltán. 2000a. Metaphor and Emotion. ǣ Ǥ Kövecses, Zoltán. 2000b. T
Ǥ Ǥ
ǡ Ǥǡ Metaphor and Metonymy at the Crossroads. ͣͥ-92. Berlin: Mouton. Kövecses, Zoltán. 2002. Metaphor. A Practical IntroductionǤ ǣ Ǥ Kövecses, Zoltán. 2005. Metaphor in Culture. Universality and VariationǤ ǣǤ Kövecses, Zoltán. 2006. Language, Mind, and Culture. A Practical IntroductionǤ ǣǤ Ú
ǡ Ǥ ͤ͜͜͞Ǥ Ǥ Ǥ ȋǤȌǤ The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought. 380-ͥ͟͢Ǥ ǣ Press. Kövecses, Zoltán. 2010a. Metaphor. A Practical IntroductionǤǣsity Press. Kövecses, Zoltán. 2010b. A new look at metaphorical creativity in cognitive linguistics. Cognitive Linguistics. Volume 21, Issue 4, Pages 663–ͥͣ͢Ǥ Ú
ǡ ò Ǥ ͥͥͤ͝Ǥ ǣ
guistic view. Cognitive Linguistics 9-ͣǡͣ͟-ͣͣǤ ǡ Ǥ ͥͤͣ͝Ǥ Women, Fire, and Dangerous Things. What Categories Reveal About the MindǤ
ǣ
Ǥ ǡ Ǥͥͥ͟͝Ǥ
Ǥ ǤǡǤǡMetaphor and Thought, 202-͞͡͝ǤǣǤ ǡ Ǥͤ͜͜͞ǤǤ Ǥ ȋǤȌǡThe Cambridge Handbook of Metaphor and ThoughtǤ ͣ͝-ͤ͟Ǥ ǣ Press. ǡ ǡǤͥͤ͜͝ǤMetaphors We Live ByǤ
ǣ
ress.
ǡ ǡ Ǥ ͥͥͥ͝Ǥ Philosophy in the FleshǤ ǣ
Books. ǡ Ú
ǡ Ǥ ͥͤͣ͝Ǥ
Ǥ Ǥ Ǥ ȋǤȌ Cultural Models in Language and Thought. ȋͥ͝͡-͞͞͝ȌǤ ǣ Press. ǡ ǡǤͥͤͥ͝ǤǤ
MetaphorǤ
ǣ
Ǥ
ǡǤͥͤͣ͝ǤFoundations o . Vol. 1: Theoretical Prerequisites. ǣǤ Langacker, Ronald. 2008. Ǥ
Ǥ ǣversity Press. ǡǤͥͥ͝͝Ǥ
Ǥ Ǥ ez, ed., Beyond Metaphor. The Theory of Tropes in Anthropology. 56-ͥ͟Ǥǣ Press. ǡ ò Ú
Ǥ ͥͥͥ͝Ǥ Ǥ òǡǤǡMetonymy in Language and Thoughtǡͣ͝59. Amsterdam: John Benjamins. ǡǤͥͣͥ͝Ǥ
–
language. In A. Ortony, ed., Metaphor and thought, 1st edition, 228-͟͞͠Ǥ ǣǤ Rosch, EǤͥͣ͝͡Ǥ
Ǥ
Ǥͧ, 532-ͣ͡͠Ǥ
ǡ Ǥ ͥͣͤ͝Ǥ
Ǥ Ǥ
ǤǤ ǡ ȋǤȌǡ Cognition and Categorization. ͣ͞-ͤ͠Ǥǡ ǣ
Ǥ Talmy, Leonard. 1988.
Ǥ Cognitive Science 12, 49-100. Talmy, Leonard. 2000. Toward a Cognitive Semantics. Two volumes. Vol. 1. Concept Structuring Systems. ǡǤǣ Ǥ
ÀÝǣk a ×ǫ Krekovics Diana
[email protected]
higher education:
ȋas these are not special training courses, we are not training translators, but then what do these
ǫȌǡ
ȋgrammar, language use,
ǫȌǡ
ǡto what extent can translation competence be improved during university language majors'
ǡǣǫ
they think the classes arǡ
ǡ ǡ
ǡ
ȋ
̽ Ȍǡ
ǡ
ǫ
ȋtheir expectation exaggǫȌ and what do they think they ǫ
× ± À ݱ± ±ǡ ǡ ò × × ±òÝ Ú± ±öÀǡò±Àtókra, még À×ǡ À Ǥ ×ǡ × ± ǡ ± ǡ À ×
ÝǤ Úordító- és tolmácsképzés, de ݱ±±±À×±±Ǥ
szágban ön× À× ±ǡ À×- ±
±Ý ÝǤ ± ±± ±±ÀǤzerint azonban ezen a szin
±ö
Àǡ±
ݱȋǡͣ͜͜͞ȌǤ Königs ȋ±ǡ͜͜͞͝ȌݱÀ× × À òÚǡ ± À× ÚÚ
különbség csak kvantitatív, de nem kvalitatív. A nyelvtanulóknak tehát nem másként, hanem mást ÀǤ ͝ǤÀǫÀ×ǫ ±òÀǫ±À ×ǡ
Ú±×ÀlǫòÚ±À±×ÀÚÚǫ×À×-e az, aki tökéletesen beszéli ǡÀ
×ǫ ± Ý ±± -À× ×ǡ×ȋ±ǡ͜͜͞͝ȌǤÀ À
×
×ǡ csupán nyelvtani gya±Ǥ××Àciáját, nem is ez a célja. Ez azonban azt okozhatja, hogy a tanulókban téves képzet alaÀ
ȋ±ǡ͜͜͞͝Ȍǣǡítható egyet×ǡǡÀ×ǡ
×±±×À×ÀǤ±òÚ±òÚ± À ±
×
± × À ÚÚtt. Klaudy ȋ͜͜͢͞Ȍ À
±
±ǡ ×
×±À×
×
×Ǥ À À × lás eszköze. A valódi, À
± À×
±Ǥ Szabari ȋ͜͜͞͝Ȍ ǡ × À ǡ ±À À × Àǡ
× Úǡ nyelvtanulás eszÚ ± Ý Ý ± × À×Ǥ À À × ×× ±± ǡ À ±
±ÚÚòÚ±ǡ±öme a nyelvóráǡ ÝÀ Ú±±ǡ Ǥ × ǡ ï
ݱ±±ï×ǡ±ǡ À×Ǥ À×±±ǡÀ
±
ÚÀ±ǡÚ±±±Ý±Ǥ Katona Lucia Szükség van-±öǫ
Àö͜͜͜͞-ben 362 ±òÝ ÚöÚ±± lvégzett vizsgálata szerint akkor 139 À±͢͢͝ÚÝǤ±±ǡ±öͤͥτ-ÀÝ ± ͤͣτ-kal harma À agyarról idegen nyelvre. Az eredmények ò±±ǡ±-e azzal, hogy a nyelvvizsga-ÀǡÝÀ×ǫ Fekete ȋ͜͜͞͞Ȍ ± ±Ý ±ÝÀ À±± ͤͥ͝5 nyelvvizs À× × ǡ ±±ǡ ×ͥ͠τ-ǡÀǤ±ÝÀÚ±±±×͢͡τ-±Àȋ±ǫȌǡͥ͠τ ÚÝ ȋȌǤ ±±ǡ - -e a való ± × × À ͤ͢τǡ À ͤͤτ-uk szerint
Ǥ Àǡ
±Ý Ú vizsgán × ò±±±Ý ò±±±Ý ò ± ×ǡ
± À ǡ À × ±±×±±ï×n, mint ±Ý×ǡÝÀ ǡ±ò×ǤDékány ȋ͜͜͞͝ȌÀǡ×ǡÀ±ǡòò×ǡhogy nem À×ǡ ± ò± À ǡ ±tesen magasö ǡÀ×
òÚǡÝgától a másik néggyel együtt. ǡÀÚÀòǡ ÝÚǡ À±ǤݱÚȋ×ǡ͜͜͜͞ȌǤ Úǡ±À± ×À×× ×±ȋǡ×ǡ ȌǤ ǡ
ÚÀ±òݱǡ×Ǥ À ÚÝ ±Ý ǡ Ú
×ǡ ± ±Ǥ ï Ý ò±Ǥ À× Ú ± Ú ǡ ± ± ǡ ö ǡ ± ÚǤ k
À± Ý ǡ À ± helyzetben és céllal történik,
×Ǥ±ÚÚ
ǡǡ À
× ÀǤ À ÚÝ ±ǣ ± Ý Ú ±Ý ±× ±
Ǥ
- Ý
±ǡÝòÚÚÚò±ǡÀÝÀ Ú
×Ǥ ±×
ǡ À× enne ±± ±ö öÝ À Ú igyekeznek segíteni. ͞ǤÀ
ǫ ǡÀǡÝÝÚÀ kompetenciaǡ±±±ǡǡÝǡÝǤ Úݱközeit, módszereit illetve az értékelés módszereit. À ò± ǡ ±± ±Ǥ Dz À×Ýǡ
×±±À±± ǡ
× ± ïÝ Dz ò±dz ± Ǥ À× ± ǡ nyelv±×±±Ý
× ÝǤdzȋǡ͜͜͞͝Ȍ ×±±±ȋÀǡǡ±ǡ±±±Ȍȋ͜͜͜͞Ȍ±ïǣÀ±
±±±Ǥl ±±±ȋ±±±ǡȌǡÚ±ȋ±ǡÀȌ±ÚÀ±ȋÀǡ
Ȍ ÝÝǡ ò± ÝÝȋȌǡ ǡ
továbbléphessünk. Ez azt jelenti, hÚÀ±±±±Ýpokon álló nyelvtudás szükséges. À
ǫWills ȋ±ǡ͜͜͞͝Ȍ ± × ±ǡ À ǡ Úvegre,
± × ×
±ǡ ±±
× Ú ± òÚÚÝ ± közösségek között. Siepmann ȋ±ǡ͜͜͞͝ȌÀ×
×sához szükséges készségek, képességek és beállítottságok összessége. Nord ȋ±ǡ͜͜͞͝ȌÚÚ±±ǡxikális tudás, hanem a tudással való bánásmód, a tudás bizonyos problémák megoldá × Ǥ ± ltúra nyelvi és nem nyelvi különbségeire való érzék. Nord ȋ×ǡ͜͜͜͞ȌÝÀ×Úݱ±Àtania: szövegértési és szövegelemzési kompetencia, háttéranyag-kutatási kompetencia, közvetítési kompetencia, szövega
ǡÀݱÀ±±± ×
ǡ±
±ǡ
Ǥ
À
Dz ± ±± ǡ ݱ ǡ ± À dzǤ ±
ǣ À
ȋ± Ȍǡ - ö kompetencia, instrumentális-
ǡ
-×
ǡÚÀÝ
ǡ±
ȋǡ͜͜͟͞ȌǤ À×
Ú Ý ± Klaudy ȋͣ͜͜͞Ȍǣ
ǡ
ǡ
ǡ Àtechnikai kompetencia, kommunikatív kompetencia. Kompetencia alatt részben ismereteket, részben készségeket ért. À
××ÀǡÀ×ǡ±ȋ×ǡ±ÚǡǤȌǡ kell a nyelvpár nyelvi és pragmatikai sajátságait, ennek érdekében pedig ismernie kell öǡÀ×±ǤÀÚ À × ǡ ± ± À
±±ǤÀetencia elválaszthatatlan ±ȋǡͣ͜͜͞ȌǤ ÀòÚ±±±À ݱǡÀ
×͜͝-20 évben ±ȋǡͣ͜͜͞ȌǤÀ
ǡ ò±À×
ò±ǡÀȋǡͣ͜͜͞ȌǤ Lesznyák ȋͣ͜͜͞Ȍ±
ͣǤ±͝͝Ǥme±Ǥ
±±À×
×±±±Ǣ±À×
±±±Úò±ǡǡ-öérválto× Úò± ± À×
Ǥ Ý Ú±± Ú± ± À×
ǡ ± ±Ýǡ ±
teÀ±ÚÚݱǡÀ
Ý-
dik magától is. Kérdés, hogy korrelációban van-e más kognitív képességekkel, melyekkel és milyen mértékben. ÝÀ
ÚÝtosságát emeli ki: À
± Ú ȋÀǨȌǡ×
ǡ ǡ À Ý Úértéssel, ezen kívül ÀǡÚǡ±± Ǥ ͟Ǥ±ǡ±±À
ǫ ± ± À kompetencia ±±ǫ×ò±ÝÀ×ǫ À
Ú ± öǡ ò À ǡ ǡ Ú± À× ejében Ú ÀǤ À
ǫ ± ×
± ȋ ͜͜͟͞Ȍǣ folyamatorientált kutatásokat ȋthinking-
Ȍǡ Krings ± öÝ ± × À× ± igyekszik “belelátni” illetve produktumorientált kutatásokatǡ±À elemeznek. À Ú ±±±ǡ À× À± ±± ± szubjektív, metodológiája még nem került kidolgozásra, bár nagy szükség lenne rá. ÀǡǡÀ magát vagy részképességeket, illetve melyek ezek a részképességek. Azt sem tudhatjuk, À
± À ±± ò Ú ȋǡ͜͜͟͞ȌǤ atorientált kutatások a népszeöǡ±À±ÀÝȋǡ͜͜͟͞ȌǤÀ× ± À
À ×el ±ǡÀǡö±ǡ±òséges. ͠Ǥ ÀÝǣ×ǫ ±ÝÀ×ݱ À±ǣ×À×
± ȋ À× ǡ À× ±òȌǡ
ò × ȋǡ ǡ ǫȌǡ céljainkból mi valósuǡ±±ÝÀ
nyelvszakon heti egy-± × ± ǣ ×ǫ ±×À×ǡ
ݱ±Ýzámolni, a megszerzett tudást illetve kompetenciákat mire ± ȋ±- Ȍ ÚÝ -e, hogy mire ×ȋ±À×Ȍǡ-e az utánpótlásról ȋ-±ÝÀ×ȌǤ
± ±± À× ×ǡ Ý À× ǡ × Àòǡ
À× m elvégzésével lehetséges. Ú ±± ò À
ban: Mi valójában az egyetemi nyelvszakok fordításóráinak célja? À×ǡ×À×±òǤszta × ȋ À×Ȍ
± ǡ gy ×Úݱ±òǡÀ Úȋ×ǡ±×szél ǡ±À×Ȍǡݱ±×À Ǥ ± ö À À× ±ò ×ǡ Ý × ±
±ö e × À ǡ À Ý À±±±Ǥ Milyen kompetenciákat fejlesztünk valójában? ǡ ǡ ǫ ͥ͜ pe
ǫ-ÝǡÀ
òǫ±ö-e Ǥ±×ǫ Céljainkból mi valósulhat meg? ×Ǥ±±×gatóÀ××ǡÀ
À ×±×±ǡÚ
ÝÝǤ À
ödásݱ±±À
±sére irányuló próbálkozásainkkal. ±±ÝÀ
-két órában? öòkség, amíg az nincs meg, addig a À
Ǥ Kell-e egyáltalán minden nyelvszakosnak fordítást tanulni vagy jobb, ha külön specializáció keretében történik a fordításoktatás? A “nagy nyelvszakokon” általában À×
×ǡÝÝǡ±
×Àöladja. A nagy nyelvszakoknál viszont véleményünk szerint érdemes a jó nyelvtudással Ýǡ À ±ÝÝ ×
× ǡ ±±×ÝöÀ×ǡÀ×À±×±ǡ±-
pesek egy munkahelyen szükség ese±Ý±±Ýݱö ÀǤ Hogyan látják mindezt a hallgatók? ×±ÝÀÚݱ±ǣ - À× ± Ý × gondolja azt, À× - úgy gondolják-ǡ×À±×ǫò± ò±ǫ - ±×À×ǫ -
ݱ±Ýǫ -
±ȋ±-Ȍ ÚÝǫ - tudják-ǡÀ×ȋÀ×Ȍǫ - gondoskodunk- ×× ȋ nak- ±Ý À× Ȍǫ - ïǡ×À±ïÝȋ±-e òÀ
Ȍǫ - Ý À×× ȋï- Ȍ ± Ý À±±òǫ A kutatás alanyai: - ×ǡ±±ÝÚÀ×ǣ͞͠Ý - alapszakon tanulók, akiknek már 2-͠±±À×ǣͣ͞Ý - À×ȋǤÀ×-
Ȍ
×±Ý×ȋ±±× òòȌǣ͞͡Ý A kutatás eredményei: ±±× ȋݱ±ÀȌ
±±× ȋ͞-͠±±ÀȌ
×± Ý×
-
Àȋ munȌ
-
Àȋ Ȍ
- òdítóként 3 hónapig
- ×ÚòÝÚÀ - ±ò±Ý×±ÀÀǡ né± dítaniuk, ezt órán leellenÝǢ±ò±dítás otthoni munka, órán
ÚÚݱ
- ×ÚòÝÚÀ - ±ò±dítás otthoni munka, órán
ÚÚݱǢ±Àtás órán történik
- ÚòÝÚ À - ×ÀǤ ±ǡ ×Ý
- csak idegen Ýdítanak mȋ×Àö͞Ǥ±±ÀȌ
- ±Àȋ±±em vonatkozott arra, hogy azonos ±±-Ȍ
- ±Àtanak
Túlnyomó részük szeret forÀǡǣ - Àȋ͠Ȍ - ×
ȋ͞Ȍ - - szereti a nyelvet, amit tanul - két kultúrával kapcsolatos problémamegoldás - ±ǡÚ±± is elmondható ugyanaz a dolog - kihívás -
ױݱ
Túlnyomó részük szeret Àǡǣ - érdekes megkeresni a Ý×ȋ͠Ȍ - ×
ȋ͟Ȍ - kihÀȋ͟Ȍ - ȋ͟Ȍ - készséget - À -
ױݱ
Mindannyian szeretnek fordítani (hiszen speciali
×Ȍǡǣ - kihívás - érdekes, változatos témák megismerése - szereti a nyelveket -
× ±Ý± - À
Tehetség vagy tanulható? - ǣ×À±Ǣ ±±×Ǣtanulható, de segít a tehetség
- × szerint a À±ǡ ÝǢò szerint mindenképp kell hozzá tehetség ill. negyedük szerint megtanulható
- szerintük kell hozzá te±ǡÝ és emellett szükséges megtanulni a technikákat, sokat kell olvasni, gyakorlat kell hozzá
Ahhoz, hogy valaki fordító ǣ - a hallgatók harmada szerint elég a jó nyelvtudás, a tehetség és a nyelvszakos À×Ǣ
À×Ǣ szerint nyelvtudás és tehet±Ǣ ±À×
- túlnyomó többség sze- háromnegyedük szerint rint elég a jó nyelvtudás, a elég a jó nyelvtudás, a tetehetség és a nyelvszakos hetség és a nyelvszakos À× À× Ǣ× Ǣ×À× Ǣ À×Ǣrint elég a nyelvtudás és a elég a nyelvtudás és a tetehetség hetség
ÝÝÀòǡ hogy valaki jó fordító legyen, ±ǣ - Ý×
- Ý×kincs - À× szöveg témájához
ÝÝÀòǡ hogy valaki jó fordító leǡ±ǣ - szakszöveghez szaktudás - ȋ͞Ȍ - ×±±ȋ͞Ȍ - ö± - türelem
ÝÝÀòhoz, hogy valaki jó fordító ǡ±ǣ - ö±ȋ͞Ȍ - mindkét kultúra ismeȋ͟Ȍ - kitartás - pontosság
- ×±±ȋ͞Ȍ
A jó fordítás elkészítéséhez ò±ǣ - mindenki szerint jó ±Ý ö±ǡ±kozottságra - kétharmaduk szerint lexikális tudásra is szükség van Ýòǡ harmaduk szerint azonban ±××Ǣ - többségük szerint minden±±ö× ò±ȋ±öȌ
- türelem - maximalizmus - találékonyság - számítógépes ismeretek - alkalmazkodóképesség - olvasottság - Ý×
A jó fordítás elkészítéséhez ò±ǣ - mindenki szerint jó nyelvt±Ý ö±ǡjékozottságra - többségük szerint lexikális tudásra is szükség van a ÝòǢ egyetlen hallgató szerint elég a jó szótár a lexikális tudás helyett - kétharmaduk szerint ±±ö szótár szükséges
Az egyetemi fordításóráktól Az egyetemi fordításóráktól a követkݱ±- Úݱ±geik ±±ǣ ±±ǣ - mindenki gyakorlatot, - többségük általános szó
±Ǣ À ±±±±ǢÀ- - túlnyomó többségük eletási alapismereteket és gya- ݱkorlatot ahhoz, hogy szük- dást ahhoǡÀ×±±À ként dolgozhasson - többségük általános szóȋǤȌ
±ǢÀ× ±±±± végezzen - ×Ýǡ - harmaduk nyelvtudás ±± À×± - Àdolgozni ismereteket - egyetlen hallgató várja ÝǡÀ×± tudjon dolgozni A fentiek közül mit kapnak ×ǣ - Ú±òǣ-
A jó fordítás elkészítéséò±ǣ - mindenki szerint jó ±Ý ö±ǡ tájékozottságra és lexikális tudásra - nagyobb részük szerint ±ö×
Az egyetemi fordításórák×Úݱpes±±±ǣ - mindenki: nyelvtudás, ǡÀȋ±Ý ±±ÀȌ - többségük általános és ×
ÝÀ±± - harmaduk általános tá±±±±±± - òÝlatot és tudást ahhoz, À×±hasson
A fentiek közül mit kapnak A fentiek közül mit kapnak meg az óráǣ ×ǣ - többségük szerint - többségük szerint gya-
±±Ǣ×
Ǣ Àereteket - kis hányaduk szerint általános ill. szakszókincs-lesztést - egyetlen hallgató ítéli úgy, Ý ±ǡdítóként dolgozhasson
korlatot, dításban - òÀ alapismereteket, amelyeket ±Ý szeretnének elmélyíteni - ò ×
± - harmaduk szerint nyelvǡ±±ǡ×
ǢÀtási alapismereteket, amelyekkel szükség esetén kéÝݱö À±ÀȋǤ Ȍ - két hallgató szerint eleݱǡÀ×ként dolgozhasson
nyelvtudást és általános szókincset - òǡÀteket, amelyekkel szükség esetén képesek lesznek Ýݱö À±ÀȋǤ Ȍ ±Ýta± elmélyíteni - kis részük szerint szakszókincset - egyetlen hallgató ítéli ïǡÝkorlatot és tudást ahhoz, À×±hasson
A hallgatók fele szeretne a ÚÝÀ×±ǡ ǣ - közülük mindannyian a jó ±Ý± és mert kényelmes munkának tartják, de nagyrészük ±À - egy hallgató a szakma presztízse miatt
A hallgatók fele szeretne a jöÝÀ×±gozni, negyedük talán, negyedük nem. Akik igen, azért, mert: - mindannyian mert szeÀ - nagy részük a jó pénzkeݱ± mert kényelmes munkának tartják - egy hallgató a szakma presztízse miatt
Mindenki szeretne a jöÝÀ×±ǡǣ - többségük mert szeret À± jó pénzkereݱ - harmaduk szerint kényelmes munka - egyetlen hallgató a szakma presztízse miatt - egy hallgató csak a jó ±Ý± miatt - egyéb: más kultúrák ±Ǣ
±À±Ǣ
jobb ötlete a Úݱ
±ò már az órák ݱÀ, a többiek nem válaszoltak a kérdésre.
±òaz órák ݱÀ, a többieknek az óra hozta ±Ǣ× esetében az órák elvették a kedvét.
Mindannyiukat érdekelte a fordítás már az órák ÝǢ× az órák elvették a kedvét.
±ò± hallott a szakfordítói tanfolyamokról, mindössze ketten járnának ilyenre, a többiek talán illetve nem.
Egy kivétellel mindannyian hallottak a szakfordítói tanfolyamokról, nagy többségük szívesen járna ilyenre
Mindannyian hallottak már a szakfordítói tanfolyamokról, mindenki szeȋòȌǤ
Összegzés A kutatás eredményei azt mutatják, hogy m±Ú×Àǡ ï ±ǡ × À ±À±± ± ǡ ݱǤ±ǡ±ïǡǡ Ý×À×±±À×ȋ± ×Ȍǡ±ò±ǡÀ×Ǥ ×À× ±ò±±×±±ǡ ö±ǡǤA specializációra járó hallgatók sokkal több készséget, ké±×À×ǡöÀ×× ǡ ǡ
× × × ± À mint szakma bemutatása ±Ǥ××
±±±±ò±±À××ǤÚ±± À×ï×Ú±ǡÝ és gyakorlatot adjana×ǡò±±À×±Ǥ
× ×
Ǥ Ú ×ݱǡÀ××ǡÀ×±májában azonban na ±±ǣ À × ± ××ǡݱǡò±±dítóként dolgozhassanak, csoportonként mindössze egy-két hallgató ítéli úgy, hogy ezt ǤÝÚ±ǡ×±ǡ ± × ± À× Ǥ Azonban, ha összehasonlítjuk azzal, hogy néhány kérdéssel korábban sokkal többen vélekedtek úgy, hogy a nyel±×Ý×Àtóvá váláshoz, ellentmondásba ütközünk. Ez is mutatja, hogy maguk a hallgatók is bi×
±±±ÝǤ±± ±ÝÚÝÀ×±ǡ×±×± ݱ ± ± ±±Ǥ
× × À×ǡÝȋÝÀǡÀ×±±geibe történt betekintésük ut ±Ý±òȌǤ À× ±±Ýǡ±À ǡ ×ǡ À ±± ȋ ± À× Ȍǡ
× Úò ±ǡÚÀ anyagi vonzatait. Ú±ǡ À × À × ± ×
± ǡ À×±±
±Ǥ
Irodalom ǡ ǤǤȋ͜͜͜͞Ȍǣ×öÚǤY. ȋ
×ÀȌ ǣIskolakultúra, 2001/11. Bá Ǥȋ͜͜͜͞ȌǣAz idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Ú×. Bodnár I. – ± ÝǤȋ͜͜͞͡ȌǣÀ×
. In:
ÝȋǤȌ Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. ±±ár – Budapest: Ý – Tinta Könyvkiadó. ± Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍǣ À×
±± ݱÝ. In: Fordítástudomány 2001/2. × Ǥȋ͜͜͜͞ȌǣÀ±±ÚÀ. In: Fordítástudomány 2000/1. × Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍǣ À ×À ±±± À . In: Nyelvi mérce, ͝Ǥ±Ǥ͝-2. szám. Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍǣ ò± - ±ö ǫ ͞Ǥ ±. In: Nyelvi mérceǡ͞Ǥ±Ǥ͝-2. szám. Ǥȋ͜͜͞͝Ȍǣ -e az idegen ǫ ǣNyelvi mérce, ͝Ǥ±Ǥ͝-2. szám. Ǥȋ͜͜͞͝Ȍǣò±-±öǫ ǣNyelvi mérce, ͝Ǥ±Ǥ͝-2. szám Ǥȋ͜͜͢͞ȌǣBevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica. Ǥȋͣ͜͜͞ȌǣNyelv és fordítás. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Ǥ ȋ͜͜͟͞Ȍǣ ±ö ±Ý
À×. In: Magyar nyelvjárások 41. köt. Ǥȋ͜͜͟͞ȌǣÀ×
±±±ǣ±± tok. In: Fordítástudomány 2003/1. Ǥ ȋ͜͜͞͠Ȍǣ À ± ±±±ò À -orientált pedagógiai mérésében. In: Fordítástudomány 2004/2. Ǥ ȋͣ͜͜͞Ȍǣ ± À×
Úò± eladatészleléssel és néhány egyéb háttérváltozóval. In: Modern nyelvoktatás ͣ͜͜͞Ȁ͝. Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍǣ ǡ ǡ ÚÀ±. In: Nyelvi mérce, ͝Ǥ±Ǥ͝-2. szám.
2\A ×À
öÝ Szak/szakpár: 2ǣ ±±ǣ±ȋȌ±±
͝ǤȌ±±À×ǫ ǤȌݱ± ǤȌ̼̼̼̼̼̼̼̼̼̼±±
2.) Tanultál- À ȋ ǡ ÝÝ
ǡǡǤȌ-À×±ǫǡǫ
͟ǤȌ À×ǤǤǤ ȋÚÚǨȌ ǤȌÚòÝÚÀ ǤȌòÚ×À
ǤȌ±ǣ ǤȌ×À ǤȌÀ±À±ǡ×
Ýò ǤȌ±ǣ ǤȌ
ÝÀ ǤȌ
×À nyelvre ǤȌÝ
͠ǤȌÀǫ ±ǫ ͡ǤȌǡÀ±×ǫ ͢ǤȌ±±ǡ×À×ǫ ǤȌ±× ǤȌ×±±
ǤȌ×±À× szerzett gyakorlat ǤȌ×ǡ±ǡÀ× ǤȌ±À×± ͣǤȌ ÝÝ ±± ÝÚ ï -
ǡ ±±ǡ ǡ ò± ǡ × À×ǫ ͤǤȌ±ÀȋÚǡ±Ȍǣ ǤȌ×À±À±±ò±× ǤȌ×À±À±±±×ǡmás ismeretek nem szükségesek
ǤȌ×À±À±±ò±Ýö±ǡ± ǤȌ×À±À±±ò±±ǡ±
×tt ǤȌ×À±À±±ò±Ýòten ǤȌ×À±À±±
ò±ǡ±×× ǤȌ×À±À±±±±ö×ò± ǤȌ ×À±À±±ö×±
ͤǤȌ±±±±À××ǫ ȋÚÚǨȌ ǤȌ ǤȌ±±
ǤȌ×
ǤȌk, tájékozottság ǤȌ×
ǤȌǡÀ ǤȌÀǡò±±±Ýݱö À±ÀȋǤȌ ǤȌݱǡÀ×± ǤȌÀǡ±Ý±±À ͥǤȌÝÚò±±×ǫȋ±ǡ ö±ÀȌ ͜͝ǤȌǡÚÝÀ×±ǫ Ha igen: ǤȌ±±À×ǫ ȋÚÚǨȌ ǤȌÀ ǤȌױݱ
ǤȌÀ ǤȌÚö ǤȌ±ȋÚ×±±ÝȌ ǤȌ±ǣ B.) a À×ݱÀǫ 11.) Hallottál-À××ǫ Részt ±-ǫ
ÚÚÚǨſ
Kultúrák d×ǣÚ
Ú± Lendvai Endre
[email protected]
ʩː˒˓˜˦ ʣː˝ˋ˟˙˛˓ˢː˜˕˙ːˍ˦˛ˋˑː˘˓ːˏ˓ˋ˖˙ˎ˕˞˖˧˝˞˛ ˙˒˘ˋˢˋː˝ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓ː˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˕˙˖˖ː˕˝˓ˍ˙ˍǡ ˍ ˛ˋ˗˕ˋˠ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ː ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːǣ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˞˩˝˜˪Ȁ˚˙ˏ˛ˋˑˋ˩˝˜˪ ˚˛ːˏ˗ː˝˦ǡ˚˙˘˪˝˓˪ǡ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ǡ˙ˌ˦ˢˋ˓ǡ˗ː˘˝ˋ˖˓˝ː˝ǡ˗˙ˏː˖˓ ˚˙ˍːˏː˘˓˪ ˓ ˏ˛Ǥ ˓˒ ˙ˏ˘˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˍ ˏ˛˞ˎ˞˩Ǥ ʘ˞ˏ˞ˢ˓ ˍː˛ˌˋ˖˧˘˦˗ ˙˝˛ˋˑː˘˓ː˗ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ˎ˙ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓˪ǡ ˪˒˦˕˙ˍ˙ː ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ː ˏː˝ː˛˗˓˘˓˛˙ˍˋ˘˙ ˓˗Ǥ ʙ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓ː ˗ːˑˏ˞ ˍː˘ˎː˛˜˕˓˗ ˪˒˦˕˙ˍ˦˗ ˕˙˖˖ː˕˝˓ˍ˙˗ ˓ ˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˙˔ ʨʯʗ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙˜˝˓ ˘˙˜˓˝ ˙ˏ˘˙˜˝˙˛˙˘˘˓˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛: ˍː˘ˎː˛˜˕ˋ˪ ˜˝˙˛˙˘ˋ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˞ː˝Ȁ˚˙ˏ˛ˋˑˋː˝˟˛ˋˎ˗ː˘˝ˋ˗˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˦ʨʯʗǡ˚˙˜˖ːˏ˘˪˪ ˑːˍ˨˝˙˗ ˚˖ˋ˘ː˚ˋ˜˜˓ˍ˘ˋǤʗ˗ː˛˓˕ˋ˘˓˒ˋˡ˓˪ˍː˘ˎː˛˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙˕˙˖˖ː˕˝˓ˍˋ ˚˛˓ˍ˙ˏ˓˝˕ ˋ˗ː˛˓˕ˋ˘˓˒ˋˡ˓˓ ˍː˘ˎː˛˜˕˙˔ ˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˓˒˞ˢː˘˓ː ˓ ˞ˢː˝ ˕˙˝˙˛˙˔ ˍˋˑ˘˦ ˚˛˓ ˍ˦˛ˋˌ˙˝˕ː ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ ˞ˢˋˤ˓ˠ˜˪Ǥ ʦˋ˛ˋ˖˖ː˖˧˘˙ ˜ ˓˒˖˙ˑː˘˓ː˗ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝˙ˍ ˜ˍ˙˓ˠ ˚˙˓˜˕˙ˍǡ ˗˦ ˌ˞ˏː˗ ˙˚˛˙ˍː˛ˎˋ˝˧ Ƿ˚ˋ˝˛˓˙˝˓ˢː˜˕˓ːdz ˍ˒ˎ˖˪ˏ˦ ˘ˋ ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˞˩ˤ˓ː ˚˛˙ˡː˜˜˦ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˓˒˙ˌ˛ˋˑˋ˩˝ ˛˙ˏ˘˙˔ ˪˒˦˕ ˍ ˛˙˖˓ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˎː˛˙˪ǡ ˙˝ˢˋ˪˘˘˙ ˌ˙˛˩ˤːˎ˙˜˪ ˚˛˙˝˓ˍ Ƿ˘ˋ˚˖˦ˍˋ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˜˖˙ˍdzǤ ʡ˖˩ˢːˍ˦ː ˜˖˙ˍˋǣ ˏ˓ˋ˖˙ˎ ˕˞˖˧˝˞˛ǡ Ƿ˚ˋ˝˛˓˙˝˓ˢː˜˕ˋ˪dz ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋǡ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ː ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːǡ ˪˒˦˕˙ˍ˙ː ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ː ȋ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ː ˜˖˙ˍǡ ˕ˋ˖˧˕˓˛˙ˍˋ˘˓ː ˜˖˙ˍ˙˜˙ˢː˝ˋ˘˓˔Ȍǡ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ǡ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪Ǥ
͜Ǥ±ö±ǡ± A magyar társadalom két évtizede amerikanizálódik. Vajon milyen változásokat idéz Ýïǡö±ǡǫ Van-e relevanciája e válto ǫ ±± ±± -magyar
je±±Ǥ± ݱòÀlik az interkulturális tananyagok, módszerek konkrétabb meghatározására. Mivel a kulturális és Ú
Ú± között ok- Úò± ǡ Ú±
±×òǤatunkban ÀÚ
Ú±ǡï
Ú
Ú±±±ÝÚÀ±Ǥ
ÝÚ
Ú±Ǥnek egyik irányzata r ×Ú ǡ Ú ±À±ǡ±ǡױڱݱǤ ö×ǡòǷdzǡǷdzǡkor „kiveti magából” az idegen elemeket, olykor pedig n mint napjainkban is, „nem tud ×dzÚÚÝǤ ǡǷÚݱdzǡ Ƿ dz Àï ±ǡ Ý sokkal is, amelyek szerint a m ǡ ̾ ö±
ö±ǡ×±±ǡ̾ȋͥͥͣ͝ǡ ͠ǤǡÚǤ͜͜͞͝ǡ͞ǤȌǤ±×±ÝÝ-×± Ǥ Ƿ ±Ý ervezet” metonimikus névátvitel láttán az olvasónak olyan tévképzete támad, mintha nem is a magyar társadalom használná az ominózus Ƿö±dzǡ Ú ×× ±Ý ò × lapotának. ± òÚÝ ͜͜͞͝- Ú±ò Ǥ Alábbi idézetünkben a tudománytalan szövegrészeket áthúztuk, a korrekciókat pedig Ú×òǣǷòȑÚÚ±òȒ± òÝ ȑ Ú
ÚÚ Ȓ ò±À±±Ǥ×±ȑȒȑÚÚ±×Ȓ±×dzǤ A Ú±ǡò×szándékú „idegennyelvi behatások” áldozata. ÚÀ± ò±ö ± öÚݱ Ú
Ú±ǡòò×ǡ ×ÚÀÝǡ ï ± Ý ÚÚ±, a magyar ember. A nyelvet nem Ú±Àȋǣ͜͜͞͝ǡ͝ǤȌǤ „átadó nyelv”, „átadó kultúra” ±À± ±ǡ ±ÝǤ ò Ý, ï× ±Ǥ ͝ǤÀ±±
× ÚÚ±ò ï ± × ±Ǥ ± kultúrában egyaránt amerikai mintákat utánoz. Mozgató rugója egy – mellesleg szólǡö – Amerika-Úï±±ǡǡǡ±ǡ±ǡ±ǡǡǡǡǤ ǡ±±±òǤ× élve, ez most a trendǤǡ×× ò±ǡ ÀÚÝǡ ÝÚÚ nünket a kommunikációban. A ÀÚ± Ƿòݱdzö terjed. A minap eò±±± ǡÝǷ×Ǩdz ÝǷǡǨdz volt. ï Ú
× ±ö mediátorok ȋïÀ×ǡ tudósok, média-±±ǡ ×Ý ǤȌ rálják. Az elit Amerika-× ö ± Ǥ
A ±±ǡ ȋò ö ÀȌǡ ǡ ǡ ǡ ǡ ǡ
ǡ ǡ ǯ ǡ - Ǥǡ sebb- ± ± ȋ À ÚòȌǣ leasing ȋlízingȌǡ garden party ȋkerti mulatságȌǡ bowling ȋÀtva a kuglit és a tekétȌǡ golf, amerikai futball, halloween-party, Valentin-nap, disc-
ǡȋ ǡȌ stb.
× Ú
Ú± × Ú Ú±Ý±±Ǥ× ±ò. A mobi±Ý
×ǡòÚÚÝǡÀ±±ǡòǡ Ú
ǡ Àǡ ǡ òÚ ÚÚÀǡ ±±±ǡ ǡ ±Ý ± nternet segítségével végÝÀǡÚÚǡǡ±Ú
Úzését ȋa dzsihad, cunami, vuvuzela típusú egzotikumok kölcsönzéséhez elég a média Ú±ȌǤ Ú
Ú± ï Ý × ȋ ±±Ý±Ȍ òǤ ±ò × À YY ± ͥͣ͜͝-80-as években. A nyugati világban eldobandó tárgyakat a magyarok nagy becsben tartották. Vásárokban, piacoÝǢ±±ǷÀÀdzǡ ×Ú±±Ǥ×À -ǡͥͥ͜͝-±Ý ǡǯ±Ǥ Ami a nyugati világban az olcsó, gyors táplálkozást jelenti, Magyarországon státusz×ǤÚ
Ú±ǡ±±±±Ý±±ÚÚ±±±
×ǤÝò×Ǥ Az i±ò ïǡ××±òzánkban. Elég arra utalnunk, hogy kultúránkban ezek rendszerint egzotikus jeltárgynak számítanak, mÀï±Ǥ×Ýǡ××retekkel rendelkeznek róluk. 2. Kölcsönzés Ú
Ú ǡ ǡ ±ǡ Ú
Ú±±ǡ ÚÚ± ȋ Ȍ ǡ ïȋȌ±±À±ǡ±×ÀǤ Ú
ÚÚȋkulturémáknakȌÚ±Ýolásához a nyelvközösségnek megnevezésekre van szüksége. ±Ý±ǡÚ
ÚÚ ò ± òǤ ×ǡ Ú
Ú± ǡÚ
Ú±ò±ö×ǡòÚݱǤï±Ú
Ú±±±ǡ ××òÚÝǤ
2. 1. Kulturális kölcsönzés Ú
ÚÝï jártas ±ö át a célkultúrába úgy, hogy a hazai diskurzusban ×Ǥ±ö××
× ±ò
±a lelnek és gyorsan Ǥ
ïǷ– – megnevezés” je±Ú Ú ± ȋ-
ͥ͢͝͠Ȍ ± × ±±Ǥȋǣ2 AV 2Ȍ±±kȋǡǣ± ǡǣ Ȍ megjelenésére mint nyelven kívüli impulzusra a nyelvközösség nominatív-À öǡjeltárgy-±±öÚ
Ú±nevezünk. ö ȋǤ ÝȌ
× ï Ǥ második szakaszára a ±-±±ö Ú
Ú± ÝǤ ± À± Úȋ×ÀǡÚ
Únszót pedig kiemelt kurzívval òȌǣ ǷHardver ȋ hardwareȌ À×± × ±Ú±±±òdzȋǣȀȀǤǤȀȀǡ͜͞͝͝Ǥͣ͜Ǥ͜͝ǤȌǤÀ À , melynek nyomán a hardverpiac lassulásaǡ±×±Ý±×Ȁ×mára. „A GPS ȋ ȌȋǤǤǤȌ Úǡ͞͠× öÚÝ ȋǥȌ ö × dz ȋǣȀȀǤǤȀȀ ǡ ͜͞͝͝Ǥ ͣ͜Ǥ ͜͝ǤȌǤ Ƿ blog ȋǥȌ ï ± ÝòÝ ǤǤǤdz ȋǣȀȀǤǤȀȀǡ ͜͞͝͝Ǥ ͣ͜Ǥ ͜͝ǤȌǤ À±ÀÚ
××nevezzük. A kulturális kölcsönzés tehát eszközök, technológiák, eljárások, viselkedési minǡ ±ǡ ±±ǡ ÚÝ Ú
ÚÚ használatában mutatkozik meg. Társadalmunk tartós amerikai orientációja a magyar kultúrában amerikai s ±ǡ Ý ÚÀ interkulturális ismeretek oktatását. ͞Ǥ͞ǤÚ
Ú± Ú
Ú±±Ýeszközét emeljük ki, a ±Ú
Ú±és a òÚfordítást. Róluk adunk képet rövid, tematikus elrendezésben: : checks and balances ĺ fékek és ellensúlyok, political correctness ĺ politikai korrektség, representative democracy ĺ képviseleti demokrácia, House of Representatives ĺ KépviselÝház, Senate ĺ Szenátus, senator ĺ szenátor, Administration ĺ adminisztráció ȋ̽̽±Ȍ, Democratic party ĺ Demokrata Párt, Republican Party ĺ Republikánus Párt, Watergate ĺ Watergate ȋ× Ȍ, impeachment ĺ impeachment, lobby ĺ lobbi, consensus ĺ Ǣ
ság: market economy ĺ piacgazdaság, broker ĺ bróker, decision maker ĺ döntéshozó, consumer society ĺ fogyasztói társadalom, ĺ ȋ±ǣÀÀȌǡknow-how ĺ know-how, manager ĺ manager, menedzser, management ĺ menedzsment, marketing ĺ marketing, monitoring ĺ Ǣ ±ò, kereskedelem: promotion ĺ promóció, transaction ĺ tranzakció, image ĺ ȋ
ás ejtéssel: imázsȌ imidzs, PR ĺ PR ȋ ±ǣ ÀȌǡ leasing ĺ leasing, lízing, non-stop ĺ non-stop, discount ĺ diszkont, off shore ĺ off shore, franchise ĺ
Ǣ ±± öÚ±: controlling ĺ controlling, controller ĺ controller, department of human resources ĺ Ýȋǣ személyzeti osztályȌǡcafeteria ĺ cafeteria ȋ: természetbeni juttatásȌǢ informatika: Internet ĺ Internet, chatting ĺ csetelés, cursor ĺ kurzor, file ĺ file, fájl, click ĺ klikkel, E-mail ĺ E-mail, ímél, Emil, drótposta, mouse ĺ egér, interface ĺ interface, interfész, scanning ĺ szkennelés, username ĺ usernév, mouse pad ĺ egérpad, computer ĺ komputer, számítógép, personal computer ĺ személyi számítógép, laptop ĺ laptop, notebook ĺ notebook, homapage ĺ honlap, online ĺ online, onláǢ kultúra, ×: sponsor ĺ szponzor, producer ĺ producer, casting ĺ casting, kaszting, talkshaw ĺ talkshaw, reality show ĺ reality show, valóság show, new wave ĺ új hullám, pub ĺ pub, peep show ĺ peep show, Halloween party ĺ Halloween party, Valentine’s Day ĺ Valentin-nap, check in ĺ becsekkol, charter ĺ charter, last minute ĺ Ǣ : match ĺ meccs, goal ĺ gól, corner ĺ korner, szöglet, cricket ĺ krikett, golf ĺ golf, bowling ĺ bowling ȋǣkugli, tekeȌǡbaseball ĺ baseball, doping ĺ dopping, fair play ĺ fair play, fitness ĺ fitnesz, hobby ĺ hobbi, camping ĺ kemping, mountain bike ĺ montenbájk, hegyibringa, wellness ĺ wellness, snow board ĺ hódeszka, squash ĺ squash, fallabda, surf ĺ szörf, nordic walking ĺ
Ǣ oktatás, tudományos élet: BA ĺ BA, MA ĺ MA, PhD ĺ PhD, post-graduate ĺ posztgraduális, alumni ĺ alumni ȋǣ öregdiákȌǡǣ abstract ĺ absztrakt ȋ̽±ǡ ̽±Ȍǡhand-out ĺ hand-out, Ǣ ±: baby-sitter ĺ bébiszitter, genderism ĺ genderizmus, gentlemen's agreement ĺ gentlemen's agreement, challenge ĺ kihívás, dramatic ĺ drámai, surviving ĺ túlélés, loser ĺ lúzer, feeling ĺ filing, happy ĺ hepi, wow ĺ wow, sex-appeal ĺ szexepil, teenager ĺ teenager, ice tea ĺ ice tea, trend ĺ trend, trendy ĺ trendi, VIP ĺ VIP (an ±ǣ ÀȌ, environment protection ĺ környezetvédelem, environment friendly ĺ környezetbarát, rain forest ĺ esÝerdÝ ȋǣ ÝÝȌǡ piercing ĺ piercing, testékszer, loser ĺ lúzer, shopping ĺ shopping, sopping, trend ĺ trend stb.
A példaanyag körvonalazza, hogy a mintakultúra mely területeit sajátította el a magyar nyelvközösség. Ezzel együtt megmutatkoznak a kölcsönzési szándék határai ǡòǡÚ
ÚÝÚÚ±±Ý±ǡöǤ ±ǡ -rajongók szö ×ǡ ±Ý±±ǡöÚ±Ǥinfielders (pitcher, catcher, first baseman, second baseman, third baseman, shortstop), outfielders (left fielder, center fielder, right fielder), batter, inning, extra inning, two-bagger, threebagger, home run, scoring a run Ǥ±×±Ú
Ú± anyagában. ï× À ±± mikéntjét – kölcsönzés òÚÀ– tartalmilag irrelevánsnak öÝǡ±ÝÚǤszavas, szóképzésileg motiválatlan, illetve nem markánsan motivált megnevezések sorsa a kölcsönzés ȋimpeachment ĺ impeachment, broker ĺ broker, marketing ĺ marketing, monitoring ĺ monitoring, controlling ĺ controlling, controller ĺ controllerȌǡ±Ú×××ǡ×±±±±Ȁ±×òÚÀ ȋchecks and balances ĺ fékek és ellensúlyok, political correctness ĺ politikai korrektség, representative democracy ĺ képviseleti demokrácia, market economy ĺ piacgazdaság, personal computer ĺ személyi számítógépȌǤ××±×±± Ý öǡ Ú ± ȋnon-stop ĺ non-stop, off shore ĺ off shore, laptop ĺ laptop, notebook ĺ notebookȌǤ ͞Ǥ͞Ǥ͝Ǥ±Ú
Ú± ö Ý ±± ×ǡ -magyar relációban a ±Ú
Ú± egyö ±-átvételt jelent: impeachment ĺ impeachment, Watergate ĺ Watergate, marketing ĺ marketing, monitoring ĺ monitoring, off shore ĺ off shore, non-stop ĺ non-stop, nordic walking ĺ nordic walking, laptop ĺ laptop, notebook ĺ notebook. Figyelemre méltó a magyar nyelvközösség angol kiejtés ±Ǥ Az átvett lexémákban sok esetben – kissé magyarosan ugyan –, de megtartjuk az angol kiejtést ȋ ȑÀÀÀȒ, know-how ȑ×Ȓǡimpeachment ȑÀ
ȒǡPR ȑÀȒȌǡoff shore ȑȒ, franchise ȑ
Ȓǡ ȑÀ
ÀȒȌ Ǥ ± változata, vagy ink ×-mánia ǡ ±Ý Ú ǡ±±ö±ǡÝ ×±ȋÝ helyett manager vagy Ǣ ݱǡ vezetés helyett management vagy Ǣ piackutatás, piacképzés helyett markeǢ ±ǡ ݱǡ Ú± helyett Ǣ ± helyett ÝǢ±helyett cafeteriaȌǤ ͞Ǥ͞Ǥ͞ǤòÚÀ òÚÀ a tr ö ± ±-alapú, szó szerinti ±±±òǣchecks and balances ĺ fékek és ellensúlyok, market economy ĺ piacgazdaság, consumer society ĺ fogyasztói társadalom, environment protection ĺ környezetvédelem, environment friendly ĺ környezetbarát, rain forest ĺ esÝerdÝ,
department of human resources ĺ humán erÝforrás osztály, personal computer ĺ személyi számítógép, political correctness ĺ politikai korrektség Ǥ±±ïǤ ±òÚ-fordításra: decision maker ĺ döntéshozó, check in ĺ becsekkol, mouse pad ĺ egérpad ȋpad 'párna' és a magyar pad 'bench' homonímiája-±ÀȌǤÀ±ǣusername ĺ usernév ĺ felhasználói név, reality show ĺ reality show ĺ valóság show, Valentine's Day ĺ Valentin-nap ĺ Bálint-nap, mountain bike ĺ montenbájk ĺ hegyibringa, snow board ĺ hódeszka, squash ĺ squash ĺ fallabda, surf ĺ szörf ĺ szélvitorlázás ȋfallabda és a szélvitorlázás már értelmi fordításȌǤÀÀ±s kudarca az 1980-±ÝÚÝǤ talkshaw- ݱ Ǥ Ú ǡ megszületett a telefere ×ÀÝ ȋtelevíziós terefereȌ. Végül maradt a talkshaw. A òÚÀ ± Ú
Ú±±nek adekvát eszköze. ö ± ± Ú
Ú± ÝǡÚÚ±Ú
Ú±ǡòÚÀ alkalmaz: soap opera ĺ szappanopera, indian summer ĺ indián nyár, environment protection ĺ környezetvédelem, environment friendly ĺ környezetbarát, consumer society ĺ fogyasztói társadalom, social worker ĺ szociális munkás, scroll box ĺ görÀÝ
ïǡ ĺ honlap, political correctness ĺ politikai korrektség, human resources ĺ Ý, decision maker ĺ döntéshozó, market economy ĺ piacgazdaság. òÚÀ× òÚ – ±±ǡ Ý építkeznek –ÀòöÝ×ݱǣstate symbol ĺ státusz szimbólum, indian summer ĺ indián nyár, soap opera ĺ szappanopera, human resources ĺ Ý, rainforest ĺ esÝerdÝ stb. × À ±Ýǡ
ö ±ǣ vénasszonyok nyara helyett indián nyár, limonádé ȋ̽ï±ǡÀǡ̽Ȍszappanopera, ÝÝ helyett ÝÝǤ×ÝÝï± a kommunikatív viselkedésben: Have a nice day ĺ Szép napot ȋkívánokȌǨ, majd immár magyar séma szerint: ±ǨǢto send a good night kiss ĺ jóéjt-puszit küld, ±±±±ǡÝǤǣI love you, darling ĺ ǡǨstb. ͞Ǥ͞Ǥ͟Ǥ ï
ǡï××ȋreáliákȌ ± ± ȋ Ȍ ± òÚ ǣ Yellowstone National Park ĺ Yellowstone Nemzeti Park, Niagara Falls ĺ À±ǡ Lakes ĺ Nagy tavak, Rocky Mountains ĺ Sziklás hegység, ĺ nyon, Wild West ĺ Vadnyugat, Silicon Valley ĺ Sziliciumvölgy, Capitol ĺ Capitolium, White House ĺ Fehér Ház, Independence Day ĺ Függetlenség Napja, Thanksgiving Day ĺ Hálaadás napja, american futball ĺ amerikai futball, baseball ĺ baseball stb.
ǡ Ú
ÚÝ ÚÚ±ǡ × ï reáliáiról nincsenek vagy csak hiányos ismeretei vannak. Ilyenkor az oktató, tankönyvÀ×ǡ ×Ý Ǥ Àò ±
× Ú±ǣ Mayflower – Mayflower ȋ×ǡ ͢͜͝͞- Ý
±Ȍ, pilgrim fathers – am. zarándok atyák ȋÝǡ͢͜͝͞-ban ±Ȍǡ Plymouth Colony – am. Plymouth Település (a ± Ý Ȍǡ Thanksgiving Day – Hálaadás Napja (ò±Ý±±ÝȌǡSunshine State – am. napfényes állam ȋ ±öȌǡKeystone State – am. ȋÀȌ ×Ý-állam ȋ±öȌǡkeystoner – pennsylvaniai ember, – am. arany állam ȋ±öȌǡThe Last Frontier – am. utolsó határ ȋ ±öȌǡabolitionism – abolicionizmus ȋÚ±±
±×lom a XIX. sz -Ȍǡ nickel – ötcentes (pénzérme), dime – tízcentes (pénzérme), native American – bennszülött amerikai, indián, Amish – pennsylvániai puritán, Las Vegas – Las Vegas (oázis- ǡ Ƿ ×× ÝdzȌǡBeverly Hills – Beverly Hills (Los Angeles hírességek-òȌǡ – ȋȌǡWhite House – Fehér Ház (Ú±
Ȍǡ Oval Cabinet / Office – am. Ovális Dolgozószoba (Ú±×Ȍ Ǥ merikanizálódásunk következtében a magyar nyelvközösség megleÝ × ǡ
À Ǥ Ý × ǡ ±ǡ ÚÀï
±ǣ̾±ö± örvend Magyarországon is az angliai pubok ȋ
Ȍ Ú × dárdadobálás, vagyis a dartsǤ̾±±Ý×szó-ǡ ±Ý Ý ±ǣ diszkont pakett, overnight aktív repokamat Ǥȋͥͥͤ͝ȌǤ ͟Ǥ
×±
× Az angolból átvett szókészlet nyelvi betagozódásának kevésbé kutatott második szaka
× ±
× ò Ǥ ÝÝÚ±ȋöÝ Ƿ×dzȌ×±±±±nek magyarítása. Mindezt ugyanaz a magyar nyelvközösség teszi, aki a kölcsönzést, így ezt a periódust a „magyar nyelv szabadságharcának” is titulálhatnánk. ±Ýǡ ÚÚ±
× ± kereÝǤ×
znak, ahol Ú
ï
±Ǥ ǡ
ǡ
×
ö Úǡ ö × ± Ú Ǥ
×
ǡermino×À±±ȋǣ×±ÚȌÝÚÝǤ Ú
ÚÚ×±Ú±Ý×± ǡ × ×
±ö Ý òÚ ban tárgyalnunk. ͟Ǥ͝ǤÀ
× A kölcsönszók asszimilációja és integrációja a nyelvközösség igényeit szolgálja. Eköz-
ǡ±
± is sor kerül-
Ǥ A file-ból fájlǡ ±Ý irat, akta. A monitor mind gyakrabban ±Ý, a printer – nyomtató, a disquette – lemez, a scanner – szkenner, lapolvasó, az attachment – csatolt fájl, mellékletǤ × ± ò ± is, ahol a walkman mind gyakrabban sétamagnó, a mountain bike – hegyibringa, a jetski – vizirobogó, a snowboard pedig hódeszka. „Veszélyes szórakozás a vizirobogózás” – olvassuk a hírt, mely tudatja, hogy a vízen száguldó robogó, a jet-ski egyre jobban divatba jön, és mind több balesetet okoz. ×ڱݱǤ×dust a
Ǥ2±ÚÚ±ÝÀ±ǡ ö ± Ƿ±dz
±ǣǣ
ï, csuszika, hegykeléc, hósaru, hódeszka ȋͥ͝ȌǤ Az E-mail-nek is több magyar versenytársa akad – a lényegre utaló villanyposta, a kissé zsargonos drótposta, a humoros Emil. Ide sorolható az imént említett file ĺ fájl ĺ irat ĺ akta megnevezés-ï
×ǡÝ×±±ǡ akta ± ÝǤ ± magyarításának további példái: lobby ĺ lobbi, broker ĺ bróker, manager ĺ menedzser, management ĺ menedzsment, cursor ĺ kurzor, file ĺ fájl, sponsor ĺ szponzor, discount ĺ diszkont, casting ĺ kaszting, fitness ĺ fitnesz, hobby ĺ hobbi, camping ĺ kemping, sex-appeal ĺ szexepil. Számos példa akad az angol szó
±±± ȋfile ĺ akta, E-mail ĺ drótposta, username ĺ felhasználói név, hand-out ĺ kiosztmány, mountain bike ĺ hegyibringa, snow board ĺ hódeszka, squash ĺ fallabda, windsurf ĺ szélvitorla, piercing ĺ testékszerȌǤ ±× ×±± esetei: klikkel, szkennel, csetel, becsekkol, soppingol. A magyar szókészlet latin szupersztrátumára támaszkodva, a lö szavak átvételekor gyakran alkalmazzuk a ǷÀdz, holott az adott latin ×
ȋpromotion ĺ promóció, post-graduate ĺ posztgraduális, genderism ĺ genderizmus, destination ĺ desztináció, dissemination ĺ disszeminációȌǤ ±± -±ò± például a logistics hatására nyelvünkben megjelent a logisztika ȋ×-±Ȍ ö×Ǥ ló módon aktivizálódtak a kompatibilis ȋcompatibleȌǡ kompatibilitás ȋcompatibilityȌǤǤNATO-kompatibilisek ǡ
± teljes kompatibilitás. Tanulságos visszatekintés a mára kialakult labdarúgás terminológiára: football ĺ futball ĺ labdarúgás, back ĺ bekk ĺ ±Ǣ half ĺ középhátvéd, középpályáǢ corner ĺ korner ĺ ÚǢ
ĺ taccs ĺ ǡǢ
ĺ középcsatáǢĺ ×Ǣĺ ȑhencȒĺ ±ǡ±Ǣ– lesállás, les. A mai nyelvhasználatra a futball / ïǢ Ȁ Ú±± Ȁ Ú±Ǣ
Ȁ Ǣ stb. ×ÝǤ ͟Ǥ͞Ǥ
× A nominatív asszimilációval párhuzamban szemantikai integráció megy végbe. A kölcsönzött angol szavak szeman×±Ǥ
× ± À òÚÀò ǣ ±Ýò±ǡ ±öò±ǡ
×ǡ
×Ǥ
͟Ǥ͞Ǥ͝Ǥ ±Ýò± A mintakultúra utánzása egyes lexémák jelentésszerkeze± Ú±Ý Ƿdz ×Ǥ ò ± ±Ǥ ò lapota szerint a drámai szó jelentése negatív árnyalatú – 'megrázó hirtelenséggel tör±Ý̽A beteg állapotában drámai romlás következett be Ǥ Pozitív változás esetén azt mondjuk, Ý Ú beǤdramatic mintájára terjed a drámai szó jelentésének a pozitív kiterjesztése is. A beteg állapotában drámai javulás következett be – olvashatjuk tudo±öÀÝÀǤkihívás a mai magyar nyelvben 'párǡ±Ý± Ú±Ý ×À̽ǡ ̽
×̽Ǥ challenge nyomán × ̽ ǡ Ý×̽ ± Ú±Ý lata, pl. A globális felmelegedés nagy kihívást jelent az emberiség számára. Jelenlegi normánk szerint ezt így kellene mondanunk: A globális felmelegedés komoly feladatot, próbatételt jelent az emberiség számára. A Ý szó jelentése jelenlegi nyelvállapotunk szerint – 'köteles a rábízott dolgokról számot adni', illetve 'köteles viselni a következményeket'. Az angol responsible Ýò±feleÝ ±±±Ǣ×̽alaminek az okozója' jelentést: òÝgyulladásért a pneumokokkusz Ý – olvassuk egészségügyi témájú cikkekben. Jelenlegi normánk szerint így volna helyes: òÝ × a pneumokokkusz. l ±ǣ ̾ Ý ȋresponsibleȌ À ݱ ×ݱ±±̾ȋͥͥͤ͝ǤȌǤTúlélés öÝlata a survive ± ±Ýò± ÚÚÝǤ ± ȋ ±± ̽±± ò±±̽ Ȍ Ý ̽± ò±̽ ±ǡ ÚÚÚÝ×
±ǣï±Ý±, ï±Ý tábor, ï±Ý , a túlélés oktatása, túlélési kiképzés ȋ ±ǣ× ͜͜͞͡ǡ ͢͜͝ǤȌǤ×Ýhelyettes igazgató típusú megnevezések, szemben a megszokott igazgatóhelyettes-Ǥȋdeputy-managerȌǤ×ǡ ± ±ÝÀ± ±yeket látunk az angol menu, table, mouse Ǥ ± ǣ (al)menü ǯ×±±±À×±ǯǡasztal ’a programnak À×± ±Ý± × òǯǡ egér ’a száÀ×± × òÝ ±ǯ Ǥ ±ò Ý Ú±Ý ï× ±ÝÀ± ±ǣ „publikációs adatok exportjadzǡ Ƿ Ý migrálás”, „import ÝÀ±ö rekordok jelennek meg a rendszerben”, „a migrált adatok duplumként jelennek meg az adatbázisban” ȋÚǡ͜͞͝͝Ǥͤ͜Ǥ͝͞ǤȌǤ Ellentétben az angollal, a magyar köszönési formák
× találkozás ļ ï
ïÀ
×ǡÀÚ
ÚÚÚÚ± magya Ýò± òǤ záskor, búcsúzáskor egyaránt használjuk a helló és háj ȋ× ± ͝Ǥ ȌǤ
±± Ú
ÚÚ szia-ra is ȋ ±ttel ellentétben nem a szervusz, szevasz származéka, hanem a See you (later) ï
ï×– Ú±ȑȒ– hallás utáni átvétele.
͟Ǥ͞Ǥ͞Ǥ ±öò± Ú
ÚÚ±±Ú±öǡÝ×Úzösség szelektálǤ Ú
Ú± ò±ö ±öò± ȋpromotion > promóció, sponsor > szponzor, broker > bróker, dealer > dealer (díler), monitor > monitor stb. Részletesen: Angol ±
±
Kölcsönzött ±
±
promo- ݱ±ǡÝÀǡ tion hírverés, reklámozás
promóció A magyar marketing szóhasználatban: eladásösztönzés.
sponsor Ajánló, jótálló, keresztapa, keresztanya, kezes, szponzor
szponzor Sport-ǡö±±±ǡ
szervezetet, és sportolókatǡö±szeǤݱjében anyagilag támogató cég, személy.
broker
ǢÀ×±hajtó, Ýǡ±ÀÝǢ ÝòÚǡ
bróker
ÝòÚÝǡòbízása alapján ad-vesz értékpapírokat.
dealer
KÝǡ×ǡ ×
dealer
Személy, intézmény, amely a brókerekkel ellentétben, saját számlájára vesz, elad.
monitor
À×± egy±ȋ±ȌÀ× hasonló számítógép-±ÝǤ
monitor òÝǡǡ×ǡÝöǡǡ±Ý ͟Ǥ͞Ǥ͟Ǥ
×±
×
Korunk magyar kommunikációjában az angol szónak presztízse, tekintélye van. A be±Ý– ha csak teheti – ×Ǥlértéݱ maga a nyelvi
×. Alábbi példánkban az angol innovation, strategy, presentation ÀÚÝ innováció, stratégia és prezentáció szavak túlburjánzásában. Az imponáló szókészlettel a szöveg szerzÝǷdz ±ǡ±Ý±ȋújítás, fejlesztésǢvezérelv, tervezetǢbemutató, ÝǡÝȌǤ Ƿ ± Ý ǡ ȋǤǤǤȌ Ǥ Ǥ
L. bor tudományos és innovációs rektorhelyettes beszámolója a PTE Kutatás± ± innovációs stratégiájárólǡ ï × Innovációs Ú±ǡ Ǥ prezentációja ȋǤǤǤȌǤ Innovációs ±Útalálmányt mutatnak be és a PTE innovatív ± Úò ± Ý
kotással az innováció ±ÝÝǡ ± Innovatív Kutatói Teamek Ýadásai, illetve plakátkiállítás ré±dz ȋhttp://www.pte.hirek/2243ǡ
× PTE-Ǥ͜͞͝͝Ǥï͝ǤȌǤ Az angol team lexéma immár több évtizedes jelenléte a magyar beszédben lassan áltaȋȌǡkutatócsoport, munkaközösség stb. szavakat teszi holtvágányra. A team ±À±±±Ý csapat szó „hadrendbe állításával” próbálkoznak. ±ǡöݱ±Ý×
× kritikája, általában az alábbi érvrendszer mentén: „A közönség nem kis része számára azonban minden idegen szó veszélyt jelent és kerüÝǤ ±± ÝÀ ± × ǡ
×ǡ ò±Ý×ȋpromóció, menedzser, menedzsment, szponzor, tolerál, imázs vagy ǡ ǤǤȌ ×ÝǤݱǡǤǤȋǥȌǡmenedzsment ± ±ǡ ǡ ± ±±ǡ ǫ Az off shore-t, a likviditást-±òǡ±±Ǥǡ ±òǫdzȋ
±ͥ͜͜͞Ǥǡ͞ǤȌǤ A történelem során tulajdonképpen minden kölcsönszavunk keresztül ment ilyen „homályos szakaszon”. A kölcsönszókat ugyanis kezdetben mindig kevesek használják, Ú±
Ƿdz ±Ǥ ï× ȋ ȌÚÚ±±Ú±ǤïÚcsönzésnek Benczédiénél mérsékeltebb vélemények szerint is vannak irracionális eleȋÀ– ǤǤȌǣ „Egymás mellé állítható ×öݱ×ǣǷsyde by syde”-ként ×dzǤ Ǩ ǫ 2 ±ǫ Ƿclip-ondz ò× vajon miért nem felcsíptethetÝǫ ±Ý±ǡ szélessávú tuner szószerkezetben már semmi sem utal az utótag idegen voltára, pedig a szélessávú hangoló Ý Ǥdz ȋǡ http//www.kodolanyi.hu/ Ȁ͜͝Ȁ͜͝ǤǤ͜͞͝͝Ǥï͝ǤȌ Stephanides az Ú
Ú±Ý ±ǡ ±±ö ekvivalensekkel rendelkeznek: side by side – egymás mellett, clip-on –
ÀȋÝȌ, tuner – hangoló. motívumai az anyanyelvi igénytelenség, kritikátlan Amerika-ǡ×ÚݱǤ ±ǡǷdz±±±Ýݱ±Àö± találkoznak, tehát a melioráció együtt jár a
×. Például, az átvett amerikai köszönéseket és azok òÚÀ ȋǨǡ ± ǨȌ Ƿ±Ý ÀÝdz ǡ ±×ǤÝòòSzéǨȋĸ Have a nice ǨȌ típusú szerkezetek ×Ǥ ± Ǩ-ból a To×±Ǩmintájára ±Ǩlesz.
A pejorációra a köznyelv és a szleng nyújt további szemléletes példákat, melyek az alaki, kiejtési, szemantikai változásokat egyaránt jól illusztrálják: story ĺ sztori, money ĺ mani, okay ĺoké, happy ĺ hepi, galery ĺ galeri, (Scotland) Yard ĺ jard stb. ȋǣÚ
͜͜͢͞ǤȌǤ 4. Összegzés A magyar kultúra húsz éve tartó amerikanizációs törekvéseinek eredményeként a ma±ïÚÚÝÚ±ȋ
Ȍ òǤnek eredményeként nyelvközösségünk gazdag ismeretekkel rendelkezik a mintakulï ±Ýǡ öÚ±±ÝǤ
±ï részrendszerei ȋǤ
ǡ À
ǡ
×Ȍ ÀǤ Ý kultúrában az új elemek interakcióba lépnek annak régi elemeivel, s ki vannak téve a ×ÚÚ±Ǥ±ǡïzéves önkéntes amerikanizálódás tényei szóhoz jutnak az idegennyelv-oktatás, ezen belül az interkulturális kommunikáció oktatási programjában, tantárgypedagógiájában.
Ǥ ̾͟͝ φ ͝ ±± ï ݱÝ̾ 2 yanyelvünk, ͥͥͣ͝Ȁ͝Ǥǡ͠Ǥ Benczédi J. Szemben a nyelvi értékekkel. Édes anyanyelvünk, 2., 2009. december 2., http//édesanyanyelvünk.anyanyelvápoló.hu. Kövecses Z. Magyar-angol szleng szótár. Budapest: Aquilia könyvkiadó. 2006. Ǥ ×ÀÚ±òǤ±ǡͥͥͤ͝ǤͤǤǡͥ͞Ǥ Minya K. Mai magyar nyelvújítás. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2003. ǡ Ǥ Ǥ
ǡ Ǥ Ǥ ȋͥ͟͝͞Ȍ Ǥ ͤ ǡ ͥ͢͝͠ǡ London: Routledge. Stephanides É. Átkos anglicizmusok. http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam10/stephanides10.html. 2011. július 1. Ǥ
×ǡ±Ǥ http://nyitottegyetem.phil-ǤȀold/szocling/Sandor_K/globalizacio.htm ȋ͜͞͝͝Ǥ͜͢Ǥͣ͜ȌǤ × Ǥ òǤ hǣȀȀǤǤȀȀ̼͜͜͜͞͡͠ȀǤǤ͜͜͞͡Ǥȋ͜͞͝͝Ǥ͜͢Ǥͣ͜Ȍ Források ò͝͝Ȁ͜͜͞͠Ǥ ǣȀȀǤǤȀȀǡ͜͞͝͝Ǥͣ͜Ǥ͜͝Ǥ http://mediapedia.hu/promocio. http://hu.wikiedia.org/wiki/monitor. http://www.kislexikon.hu/szponzor.html. PTE MTMT Adatbázis automatikus körlevele, 2011.08.12.
ǡ - Nagy Péter
[email protected]
ʧː˒˩˗ː ʨ ͣ͜-˦ˠ ˎ˙ˏ˙ˍ ˚˛˙ˣ˖˙ˎ˙ ˍː˕ˋ ˍ ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˓ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˚˙˪ˍ˓˖ˋ˜˧ ˘˙ˍˋ˪ˡː˖˧ǣ ˚˙ˏˎ˙˝˙ˍ˕ˋ˞ˢˋˤ˓ˠ˜˪˕˞˜˚ːˣ˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓˜˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪˗˓ ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˕˞˖˧˝˞˛Ǥ ʥ˜˙ˌː˘˘˙ ˍˋˑː˘ ˍ˙˚˛˙˜ ˍ ˙ˌ˖ˋ˜˝˓ ˨˕˙˘˙˗˓˕˓Ǥ ʙ ˡː˘˝˛ː ˍ˘˓˗ˋ˘˓˪ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˓˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖ː˔ ˚˛˓˕˖ˋˏ˘˙˔ ˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓ǡ ˗ː˝˙ˏ˓˕˓ ˚˛ː˚˙ˏˋˍˋ˘˓˪ ˓˘˙˜˝˛ˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˜˝˙˓˝ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ǡ ˙ˌː˜˚ːˢ˓ˍˋ˩ˤˋ˪ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ː ˙ˌˤː˘˓ːǤ ʣːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ ˍ ˙˜˘˙ˍ˘˙˗ ˜˙˜˝˙˓˝ ˓˒ ˝˛˱ˠ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙ˍǣ ˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː ˒˘ˋ˘˓˪ǡ ˚˜˓ˠ˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕ˋ˪ ˍ˙˜˚˛˓˓˗ˢ˓ˍ˙˜˝˧ ˓ ˚˛ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓ː ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˝˓ˍ˘˦ː ˜˚˙˜˙ˌ˘˙˜˝˓Ǥ ʙ ˘ˋ˜˝˙˪ˤː˔ ˛ˋˌ˙˝ː ˛ˋ˜˜˗ˋ˝˛˓ˍˋ˩˝˜˪ ˍ˙˚˛˙˜˦ ̾ˏ˛˞ˎ˓ˠ ˕˞˖˧˝˞˛̾ǡ ˜ ˕˙˝˙˛˦˗˓ ˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖˪ː˝˜˪ ˙ˌˤː˘˓ːǡ ˓˒˗ː˘ː˘˓˪ ˚˙˘˪˝˓˪ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ ˓ ˍ˙˒˗˙ˑ˘˙˜˝˓ ˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ ˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˓ ˚˛˓ ˙ˌ˞ˢː˘˓˓˛˞˜˜˕˙˗˞˪˒˦˕˞ˍː˘ˎː˛˜˕˓ˠ˜˝˞ˏː˘˝˙ˍǤ
0. ± Az interkulturális kompetencia az elmúlt néhány év egyik leginkább kutatott témája mind a gazdasági kommunikáció, mind a nyelvtanítás terén. A gazdaság szempontjából a nemzetközi kereskedelmi ügyletek sikeressége a tét, a nyelvoktatás pedig tkp. ezt – ݱ– igényt elégíti ki. A ma Európája szinte teljes ±±ò±òǡ×öÚÝ
×öÚݱǡǡ egészségügyet stb. jelenthetnek. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyon nagy számban legyenek olyan szakemberek, akik nyelvi akadályok nélkül képesek közvetítÝ ±kenység ellátására. A nyelv azonban nem csupán grammatikailag helyes mondatok Ǥï±Ý±ǡ×± ÚǡǤ±ǣǷ×ǡ úgy, mint a rómaiak!” – ez a mottója napjaink nyelvoktatásának. Azaz: beszéld jól a ǡ±ò±±ǡ± Ǥ
ǡ mennyi élethelyzetben használja, jobbára a hétköznapi, s nem a tudományos értelemǤ Ƿ±ïdz Ý ÚÚ ÚÝ hatjuk a Wikipedián: „
ï±Ý-
Ú±Ý
×±±dzǤ±±±ÝǤ
ǣ͝Ǥ±ï
͞Ǥ
×±±͟Ǥ
± ±Ǥdz ȋru.wikipedia.org/wikiȀʣːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪̼˕˙˗˚ː˝ː˘ˡ˓˪ǡ ǤǣȌǤ±±Ú±
Àǣ͝Ǥ
±ò ǡ Ƿ ïdzǫ ͞Ǥ ±Ý Ƿ
dz ± Ý Ý Úǫ ͟Ǥ ± ǡ Úò± ÚÚ × Ý tanulók interkulturális kompetenciája, hogy „Oroszországban viselkedjenek úgy, mint dzǫ 1.
A kultúra és a kultúraköziség kérdése
ïͣ͜-es éveiben következett be az a paraǡ
±± ȋ
Ȍ Àö
±ǡݱ-±kommunikatív kompetencia Ǥ Ú±Ý
× × ±À±ǡ
± ï ÀǤ À
±±ǡ Ú±ǡ Ƿ ݱ nuló sǡ±±±±
±±ÝÚÚ±
Ý Ǥdz ȋǡ ǤǤȀǤǫϋͤ͟ȌǤ ǣ
× Ý ± ï ǡ amely az ad
± ÚÝǤ ï ÚÝǫ ǡïǫ2Ǥ±
1952- ͢͝͞ ± ï-À
× öÚ Ú ïǡ vagy meghatá öÝ ÚÚ ï ±
× összekapcsolása, a kultúrának a társadalomhoz, a társadalomban való léthez kötése. A ïïǡïòÝǡòÝǤ±ǣ x
x
x x
„Az az összetett egész, ami magǡ±±ǡö±ǡȋȌǡ±ǡ±±±± ǡ±ÀǤdzȋǤǤǣ ǡͤͣ͝͝Ȍ „A kultúra explicit vagy implicit viselkedésmintákból áll, amelyeket szimbólu ÚÀǤ × òÚÚÝ
Ý À±ǡ ö± ± Ǥ ï ±
ȋÚ± öÝÚ ± Ȍ ×ǡ ÚÝ ± ݱ × ±±ÝǤ A kultúra rend ± ò
± ±ǡ ± ÚÝ
±±Ǥdzȋ±
ǡǡͥ͝͡͝Ȍ „A gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport × ×ǤǤǤdz ȋ ǡ ǤǤȀ
Ǥ͜͞͝͝Ǥͥ͜Ǥ͞͠-Ȍ „A kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit – majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen
x
x
ǡ ö × ± Ý ±±± ǡ ×Ǥݱ± ǡ
ï ±Ǥdz ȋ ǡǡͥͥͣ͝Ȍ „A kultúra egy társadalom vagy társadalmi csoport sajátos lelki, tárgyi, szellemi ±±òǡö±±dalmon kívül az életstílust, az együttélés módjait, az értékrendszert, a hagyo±dzȋ͜͜͞͞Ȍ Ƿ ï ï± ± ȋǥȌ ±
× mint kulturális megvalósulásokon és azokat a módokat vizsgálja, ahogyan ezek a dolgok megvalósulnak a használat során.” A kultúra tehát gyakorlat, alkalmaǤȋ
ǡ͜͜͞͞Ȍ
Àï±Àǡ
jellegét hangsúlyozva, dinamikus alkalmazásnak tekinti. Az interkulturális kommuni
× ± × × × ï× indulnak ki, az egyén számára gyakorlati úton tanulható, interakciók tanulmányozása, ï Ý
± ȋ ±ǡ ×ǡ ʬˋ˗ˣ˙ˍ˜˕˓, ǡ ǤȌ ï ÚÝǡ À ± ÚÀ±Ý ǡ ±± Ǥ nemzeti, vallási, etnikai, nyelvi hovatartozás alapján említjük a kultúrák òÚÚݱ± ȋǷ ïdzǡ Ƿ
ïdzǡ Ƿ± ïdzǡ Ý ǷïdzȌǡ×±ï×ǡï×ǡ nemzeti kultúráról, de min ± k ± ǷÀ× ïdzǡ Ƿïdz Ǥ Ý ± ±± ï ×ǣ × ȋǤ Ȍ ± ± értelemben – ez utóbbi a „közdz ǡ ö±ǡ Ǥ tevékenység gyakorlatát értjük alatta. A kultúra átörökítésében, a hagyományok, szokások kommunikálásában, továbÀ ÚÝ ǡ ±ǡ × ȋ szubkultúrák sajátos nyelvére, nyelvȌǡ ï Ý ÚÝǡ ÀǤ Àtésre szorul az „Oroszországban viselkedj úgy, mint az oroszok” mondat is, hiszen össze sem lehet hasonlítani egy szentpétervári oroszságát egy bakir-i ȋǡ ÚȌǡ× tartozónak érzik magukat, mégis sem vallásukat, sem köznapi szokásaikat, sem ò ±Ǥȋ ÚÚÀ Ý legnagyobb vallás a sámánizmȌǤ Ú ± ǡ ȋ±±Ý
±ǡ az orvosi latinra, mint a szakmai kommunikáció eszkö±ȌǤ a kultúra maga a kommunikáció, a kommunikáció pedig ma ïǤ ȋǤ ǡ ǡͥͣ͢͝ȌǤ
±±ÝÚÚ±ï×Ú± kultúrájának elsajátítása után kezdi meg, pontosabban, míg a saját kultúrájába részben tudatosan, részben anélkül beleszocializálódik, a másik, a számára idegen kultúrát viszont tanulás útján ismeri meg. E tanulás a különböݱ ± × ò Ú± ǡ ǡ ǡ
tanulása során elengedhetetlen, hogy a tanuló saját kultúráját is immár tudatosan tanulmányozza, viszonyítási alapot találjon benne. Ez az összehasonlító-szintetizáló ×ïöǤ ±±ǡȋǤ×ÀȌǡ òǡ±ȋÚȌoló±ǡ ± ò±± ±
± ïǡ À nyelvtantanítás során, amikor a nyelvtani kategóriákon keresztül mutatkozik meg a × ±Ý × – ez is a két kultúra egymástól òÚÚÝǤökommunikáció tanítása a kultúra tanítása. A kommunikáció részben készség, részben képesség, tudás. 2±ÝǷ±dz±ǷdzǤm Ǥ ± egyén sajátosságait, beállítódottságát ǡ±ȋ±± a „globális” nyelvtanításban. Oroszból is létezik a „˛˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˏ˖˪ ˍ˜ːˠ”, azaz: „ dz ±ǤȌ
× À Ý ǡ ±±±ǡ ï× kommuniká
×
±Ǥ ± ± kultúrák közötti közvetíÝǡ±interkulturális kompetencia ±Ǥ Ý ±Ý ǡ
× ǡȋ
×±ÚÚÚ±Ý ±Ú
×± ȌǤ ò ǡ kompetencia alatt a nyelvtanuló szempontjából olyan készségek, képességek, ismeretek és pszichés beállítódottságok összességét értjük, amelyek mobilizálásával Ýï±ÝÚ±Ý
×ǡ kommunikációs helyzetek komplex értelmezésére, kezelésére. Ennek egy része a kultúra másságának az észlelése, ami azt jelenti, hogy a sajáttól való eltérések észlelése és az arra való nyitottság. A „más kultúra” tehát ebben a kontextusban a „nem sajátom”–at jelenti. Mennyire találó a magyar szólás: „nem egy nyelvet beszélünk” – Ƿ dz ± ± ȋǤ Ȍ ǡ semmint valóban nyelvit. Az interkulturális Ý Úan „kultúrák közötti”- t ǡ ï ± ±±±ǡ
× ± × ö Ǥ ǷòÚÚÝ ±Ý ÚÚ± Údz – ként értelmezi a tudomány, s ez ݱÚÚÝǡïÚÚÚÀ±Ýï ±òǡ±±±Ǥ véletlen: a kultúrák közti közvetítés sikeres±±Ý × eginkább ±öǡ kulturalitás kutatásának mai állapotáig az út valahogyan így vezethetett: gazdaȋȌ±òöÚ± – ami sikeres kommunikációt jelent – ami azt jelenti, hogy nincsenek nyelvi akadályok 2±± – ehhez ±ǡǡÝïǤ is elmélkedni, hogy egyáltalán az interkulturalitás milyen „mélységig” releváns. Számos ǡ ǡ ÚÚ Ýïǡ értelemben vett kulturális különb±
×ǡݱ±ǡ interkulturalitás kutatása pedig nem egyéb, mint annak vizsgálata, hogy a közös × òÚÚÝ Ýǡ
motívumokat alakítottak ki történelòlyamán. Ehhez persze azt kell alapul venni, ÝÝ dunk. Igazolt tény, hogy az emberi kommunikációban Ý-jelek, amik minden korban, a bolygó minden ± Ǥ ÚÚǡ ǡ ï
Ǥ ± ±Ý ïï ± mítoszait is vizsgálni: szinte minde × ± ± ǷÚdz-tel társítja, ï Ý ± -Àǡ ȋ± ȌǤ ǡÝzottai vagyunk, hanem Ýǡ ±ǡ Ú± ÝÝ Ǥ A ï× Ú Ǥ Úǡ ò ï ±±ǡ ±± ±± ï ÝÚǡ ï ××ǡ ݱ-összeolvadáshoz vezetett, s többek közt ez eredményezi mai világunk kulturális sokÀö±±Ǥ 2.
±±
Maga a kompetencia ±×ǡ ±Ý ǷÚ± dzǡ Ý értette alatta, alapozva a gyermekek kis élettapasztalata ellenére megmutatkozó komoly anyanyelvi tudásra – más szóval ez a tudás maga a nyelvi kompetencia. A kilencvenes években a pe× ± Ú
ǡ Ǥ Ǥ kom
±Ý készségek, képességek és tudás rendszerére utal, amely javarészt az egyén beállítódottságán ±±ïÝǤ tanulás-À
Ú± ǡ Ǥ kulcskompetenciák ȋ ± ò± ± òÚ± ǡ ǡ ± kultu ±±
×ǡ ± ǷÝdzǡ ± Ƿ
dz òȌǢ generikus ȋòǡ Ǥ
×-, problémamegoldó-, tanulási-, gondolkodási képességek, a kreativitás, motiváltság, egyòöÚ± ±±Ȍ ± specifikus ȋÀ-ǡ òÝȌ
Ǣ gyakorlati-, elméleti-, általános- ±
Ǣ személyes kompetenciák és szociális kompetenciák ȋ±
Ǥ öÚǡ ±± ± ȌǤ Ú±Ǥ± ǡ
Ǥ
±ȋ͜͜͞͠ȌÚݱǣǷ
Àǡ hogy kulcskompetenciák nincsenek, ehhez most hozzáteszem, hogy kompetenciák materÚ
ǡ
ÚÝÝǤ ×ǡ±±ÚÚÚ± ÝÝ ǡ
környezettel közvetlen kontaktusban való alkalmazkodásban ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodik. Az isme
±òÝ alkotnak, így a készségekkel-képes±Ý
×ÝÝ ± öÚÝ ciarendszerek. Ez azt jelenti egyrészt, hogy a
±ÚÚǡ±
± ±± ±±Ý±ǡ ±±Ý± ± À± ±Ý±ǡ másrészt, hogy a tevékenységben megnyilvá×
ǡ ö ݱ ǡ Ý ± Ýǡ ÝǤ±ÚÚǡ±±±ö
ÝǤ godó rendszer ÚòÝǡ ugyanakkor horizontális és hierarchikus rend Ǥ Ý Úǡ
ò±± ± ±± ÝǡòÀݱ±ÝǡÀ×Úǡ tanulás ± Ý Úò ×
ȋ ± À
Ȍǡ À szonylatában pedig a tanári kompetenciákat. Ennek alapján beszélhetünk kutatói kompetenciáról is, és a ku× ±± Úò± ± ǡ ± × ±±ǡ ÚòÝ À±ǡ ×
Ǥdz À± Ýtatásban gyakran használt ×– ï×kompetenciaalapú oktatás Ǥ Ǥ͝͠͡ǤȠȋͣȌ×képzésben a Kormány határozza meg az alap- és mesterképzés szakjait, és a mesterképzésben a szakosodás általános szabályait. Egy miniszteri rendelet pedig a tanári mesterség képzési és kimeneti követelményeit, röviden a KKK-Ǥ À
×ǣ Ƿ ǡ ǡ ±±ǡ ±± ȋ
Ȍ összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható” – e meghatározás igen hasonló a Wine-±±Ǥȋͥ͢͟͝Ȍ±±±Ý±×ǡ kompetencia szükségképpen összekapcsolódik a biztonság és a hatékonyság érzetével, ±Ý±±±– Ú±ǣǷ can do it”. Y
ݱȋ±× alapján: ǤǤȀ͜͜͜͝͠Ȁͣ͜͢͝͠Ȁ͜͜͜͜͞ȀȀ͜͝͡-͜͞͝ǤȌ ͝Ǥ±ǣ
òÚ×± 2. a készséglista-szemlélet: a kompetenciák tkp. társadalmi és kulturális viselkedés 3. holisztikus szemlélet: a kompetenciák ismeretek, személyiségjegyek, készségek komp
×ǡݱ
±Ǥ Ý × ǡ
Àkompetencia. Ezzel azonban sokan ǤǷ
ȋǥȌ±±ǡÚ± ×Ú±ÚÚ±±±
× pozitív eredménye érdekében. Az interkulturális kompe
±ȋǥȌÀ
Ǥdz ȋÝ ǡ
Egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Intézeténél lett benyújtva 2011 áprilisában, a szöÝǣȀȀǤǤȀat-211352.html honlapon, ǤǣȌǤǷinterkulturális kompetenciát megkülönböztethetjük az interkulturális kommunikatív kompetenciától. Az interkulturális kompetencia esetében az egyének a saját anyanyelvükön kommunikálnak más országokból és kultúrákból származó egyénekkel és eközben az interkulturális kommunikációs ǡ ±Ý±òǡ ±Ý ± Ý ±±
±Àǡ Ý òÚ± ± ±
ȋ ͥͥͣ͝ǡ ͣ͜ȌǤ ǡ À
Ý ± ± × ± ï× × emberrel idegen nyelven kommunikálni. Ezek az egyének képesek megállapodni a kommunikáció és interakció egy módjában, Ý ǡ ǡ ± ÚÀÝ ± Ú òÚÚÝ ï× × ÚÚǤ ï ÚÝÝ Ú
× nyelvi kompetenciájukkal a helyes nyelvhasználati tudásukon keresztül és a nyelv sajátos jelentései, értékei és értelmei iránti tudatossá òǤ ݱ elsajátított nyelv során elsajátított készségek következtében van alapjuk is egy új nyelv À ± ï ï ±±± ȋ ͥͥͣ͝ǡ ͣ͝ȌǤ szemben Kaisu ǡ ×ǡ
helyezte be, így szerinte az interkulturális kompetenciát a tudásmenedzsment / ± ±± Ǣ Ú × tain, ért±ǡÝǡ×ÀǤ az interkulturális kompetencia a stratégiai gondolkodás és tervezés eszköze is, a Ý ± ±±Ú± Ǥ ± komoly an ± À± ± ǡ ± Ý À
ȋ͜͜͞͞ǡͣͤ͝ȌǤ× ±× ò ± mat, szerinte: „Az interkulturális menedzsment több mint interkulturális helyzetekben végzett általános menedzsment tevékenység, tulajdonképpen alkalmazott kultúraközi kommunikáció, a kultúraközi kommunikációs és a menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzeǡ
ï ±±± ± ±±Ú±Ýdzȋ ±͜͜͞͝ǡ͝͠ȌǤdzȋòǡterkulturális kompetencia kérdésköre a mérnökök körében, publikacio.unimiskolc.hu/data/ME-ǤǤǤȀ̼̼͜͜͞͞ǤǡǤͥ͝ȌǤ ×ǡ
teljes összhang. ǡ±À
×± egyö ǡ±±×ǡÝÝdik össze ez a kompetencia. ͞Ǥ͝Ǥ
ÚÝ Ú Ý ǡ interkulturális kompetencia a kulcskompetenciák közé tartozó, tudások, skillek és atöÚ Ú±Ǥ ȋǡ ǡ ȌǤ ± ± interkulturális kompetenciák azonosítása c. kutatási beszámolójukban az interkulturális kompetenciának az alább×À±ǣ
ÚÝ ± Ú × ± ò± ÀǤ ± ȋͥͤ͜͝Ȍ munikáció-tanításként értelmezik, s e kapcsán a kommunikatív kompetenciát eme ǡ ± Úݱǣ ǡ
ǡ Ú× ± ± ± À ǡ ȋ͜͜͞͠Ȍ ±À kulturális kompetenciával, ݱ nagy komponense van: az egyik a statikus – ÚÝ À ȋǤ
͟͝-± ǡ ÀÝǡ ×ò± ȋ
Ȍ ± ȋȌ ±ȌǢÚÝǣ ×ǡ×ȋǤÝòǡkaivás után az oroszok általában vesznek egy kis harapnivalót, „zakuszká”-t, ám az òett rítus jellegét és saját viselkedésünk részévé tesòȌǤ Ý Úǡ
± À kompetenciának. Várhegyi Vera az Artemisszió Alapítvány honlapján megjelent ȋǤǤȀȀ
̼̼±̼ǤȌ
× ïÚ
×À ±Ý±ǣ ï±±±Àǡǡ az interkulturális ismeretek megléte önmagában nem jelent garanciát a sikeres kom-
munikációra. A nyelvi nevelés célja a helyes idegennyelvi kommunikáció, amely a cél ïȋ± Ȍ±ò× ȋǡͥ͜͜͞ȌǤ 3.
± À kom
±± Ý±Ý × ±
Ma orosz nyelvet a hazai közoktatási rendszeren belül elvétve tanítanak. Egyike a legȋ×Ǥ 2-͟τ-a választja – általában második, vagy többedik – idegen nyelvként – ȌǤÚÝÚ ±ö ǡ ǡ Ǥ ×±Ǥ±Ýlenne azt gondolnunk, hogy az orosz kultúrát, a kommunikációt a leggyorsabban, leghatékonyabban úgy lehet megtanulni, ǷòdzǡÀÝÚÚ Ú±Ý
-±ÝǤ öÚÝ ïǤ ±±±ǡ ǡ Ý × ǡÚÝïǡ±Ý±ǡݱ
ális kurzusokat látogassanak. E tanulmányutak azonban nem sikǤ ±Ý ×Ú±±Ýݱǡ
ÝǤ ± Ú van – Ý ±± ȋòÝ ± ×Ȍ Ú òöÚ± légtelensége ȋǢ͜͜͞͝ȌǤ±ǡ±× kint megszerzett eredményei itthon nem számítanak bele a tanulmányokba: nem lehet ±ǡǡǤÝ ×ǡöÝǣ
±Ú×ǡ ǡ±±ǡÀǡ±ǡòǤÚÚ±ǡ
×ȋ Ȍ Ý Úò± ÚÚǡ
± Úǡ Ý×±Ǥ 3.1 ×À±Ý Annak ellenére, hogy a kommunikáció verbális és nem verbális csatornáin közvetített
×±͟͜-ͣ͜ǡ×͜͠-60 százalékos arányban vannak ȋȌǡ±ǡ
×ï×r ×× òǡ Ýǡ À ± À öÚǣ×ÀïǡǤ ȋǢ͜͞͝͝Ȍ
×××ǡy bár ȋ-Ȍ ǡ ±ǡǡ± ± ±Ýǡ ± gaǡ öÀ ± Ú±Ý írásos kommunikáció során, stb. A tantermi munka során kiemelt szerepe kell, hogy a
megfigyeltetésnekǡ Ú ×ǡ ǡ ±sultsága òǡ××öÀ×ǡ×öroknak. Egy gazdasági szakember vagy egy diplomata számára nélkülözhetetlen is Ú± ȋ ò ǡ kommuniká
× Ý
±± ± ݱ –
± ±ò±ȌǤ Ú ± ǡ Ú Ú
À±Ý±ǡ ݱǤ ǡǷdz×légák „semhogy valóságshow-kat nézzenek”, mennyire nehezen boldogultak a saját csoportjaikkal, „nem értem, min nevetnek”, „nem tudok szót érteni velük” – panaszkodtak. A szépen, választék±ÝǡÝ×±ò±±
×
×±Ǥ ǡ±-×val, nem értették az öl±ǡ ǡ ± ±±ǡ ±±– sokszor épp a témák nem ismerése okán – nem tudtak beszállni. Teljesen világos, hogy a „kulturáltságdzǡǷ±±ödzǡǷ kereskedelmi rádiót” – ±ÝǤǡ±ö viseltetünk egyes kulturális jelenségek iránt – a valóságshow-Ý×±± ± ǡ × öÝ ×ǡ hanglejtését több ezer hallgató veszi át és alkalmazza, és ha egy szakember, aki a Ƿ
××±dzǡǡǤǡöǡǡ ±×uk úgy vélem, elengedhetetlen, éppúgy, mint a klasszi ǡ ±ǡ ±À± ± Ǥ ± „hasznosabb” is, mint a kidolgozott, direkt oktatási célra készült és a kulturális sajátosságokat kidomborító tananyagok, mert ezek magukban hordozzák a túláltalánosítás, a sztereotipizálás veszélyét. Visszautalva Várhegyi Vera tanulmányára – az interkulturá±öï±ǡ×ǡ a célnyelvi anyanyelvi beszéÝïǡ±ïïڱݱǡÀsához vezethetnek. Ennek leginkább a saját kultúrának a –ݱ±– a Àò× ± Ú±Ý szemlélésével lehet elejét venni. Látni kell, hogy a közös ±ÚÝ À ±-vezérelt, és rugalmas, míg a sztereotípia gyakran érzelem-vezérelt, nem rugalmas „kvázi-dzȋÀ gondolkodó gyakran esik abba a hibába, hogy saját látásmódját tudásként értelmezi, × ±× À±
À ÝÀ±± – ǡ × Ý Ý öÝ Ú±Ý Ǥ valaki azzal a sztereotípiával ±ǡǷÚÚ
dzǡÚÀÝ×ǡݱ±ò
ÚÚÝ ǡ ± ǡ ǡ ݱ ± ×Ǥ À ǡ ±Ýǡ ±± ÚÚÚÝǡǤȌï ±ïǡï±Ý±ïǡ ugyanazt tanítani orosznyelv- oktatás címen. A globalizáció térhódítása ellenére sem. ȋÝǡ
×Ƿ±dz±ïÚòÚÚݱ
megjelenése, hiszen egy-Ƿdz±
±Ý
×túrákban, azonnal rámutatva a helyi sajátosságokra – ǡ͜͜͢͞ȌǤ
±±±ïÀ ciapontokkal való összekapcsolás. Fontos módszer például a szerepjáték, a szituáció eljátszása – ±re épülhet. A látottak, hallottak reprodukálásán túl lényeges az integráció – tehát más helyzetekben való alkalmazása annak, amit korábban òǤ ± ö ±
ǡÀǤ
ǡÝ±Ú ± öÝÝ À
ǡ ±±ǡÚ±ǡǷ±dzö±ǤÀ±ǣÝ×±±Ƿ-munkádzǡ Úò ± ȋǤ Ú± ÚȌǡ ± öÝÝ - Ú öǡ -ǡ ±òǡ ± ï ±òǡ ± ǷÀdz Ǥ A Ýǡ Àǡ Ý ×ǡ À±ÚÝǣ x
x x x x x
a témán belül szabad mozgástere van a hallgatónak, így a kényszer helyett kreatívan, saját beállítódottságának ± À Ý ± × ö ±±ǡ Ú±ǡ ò±±pen több órát tölt virtuális orosz kulturális közegben
×ÝÝ×±ége a maga-válogatta ±±Ý±Àǡ kell „építenie” az órát ×× ± ×Ý ×
ȋ ±ÝȌ a bemutatás, a játék, az irányítás általában motiváló hatással bír, jótékony a ±± ǷÀ dz ǡ × ȋ
ȌÝǤ 3.1 A tanár mint mediátor
Az is régóta vitatott kérdés, hogy a nyelvet a tanulókéval azonos anyanyelvi tanár, vagy
±±±ÝÀ-e. Számos tanulmány jelent és × ȋ ïǡ oktatás, stb.ȌǤ ÝǤǡ±±ǡǡ hogy újabb érveket soroljak pro és kontra, hanem pár apró példa arra, hogy néha még ±öݱïòÝǡ ï±Ý±±±ódnak. Az oroszok például Ú ò ± À ± × ban zárják be. Az egyenletet másképp oldják meg: gyakori módszer, hogy tagokra ǡ ò±± ǡ Ýiznek a kapott met±±±Ǥ òÚïǡ ï Ǥ Ý ± ±ǡ
anyanyelvi tanártól könnyebb „ellesni”, mint megtanulni valamilyen tananyagból. ×±òǡǡǷdz±Ý lesz a célnyelvi kultúrának.
ݱò±±×ban van. A korábbinál hangsúlyosabb a nyitottság, a kommunikációs-ǡ±Ý±Ýݱ±ǡ
×ÚÚ×Ǥ±-ïǣ ±Ǥ±Ýݱ± az oktató-ݱ±Ǥȋ-Minaszova, 20ͤ͜ȌǤ szerepét a nyelvtanár személyével szemben támasztott elvárások sorában Kosztomarov és Verescsagin 1990-ÚݱǣǷï± jelenségeket kell kialakítani a tanulók tudatában, amelyeknek egyébként sem a saját kultúrában, sem az anyanyelvben nincs analóg párjuk. Tulajdonképpen az ÀÚ±Ý××ȋǥȌǡ±ïÚsszekapcsolódásáról beszélünk, javasoljuk az ilyen tanári tevékenységet nyelvi-országismereti Ǥdz ȋ Ǥ ǤǤȌ -országismereti tevékenység gyakorlatilag a nyelvtanár interkulturális mediátor szerepkörét írja le: közvetít két kultúra között, e közvetítés célja pedig a szemléltetésen alapuló tanítás. A „mentorság” annyiban jelent ǡ×ǡݱ±ǡ×ǡ±±ǡ±±ǡ±ò±±ǡǤalapul, teret hagyva a kreativitásnak – a tanár, mint mentor korábban az andragógia számára volt releváns, ±±±ȋ±Ȍò±±mezés. 4.
Összefoglalás
Ýn gazdasági igények motiválták. A nemzetközi
ÝǡòÚÚÝï±Ý×nek képesek egymással kommunikálni, s ez az igény gyökereiben változtatta meg a ×ǤǷdzÚÝǡǷ× dz Ý ±±Ǥ × × Ý± kultúraközi kommunikáció megvalósításához szükséges
±ǡ tudás és a képességek kialakítása. Az orosz nyelv tanulása-tanítása kapcsán a kultúrák összehasonlításán, a szokáǡ
××±ïöǡ± Ý
±ǡ±ǡÚÝ Ǥ
±
×ǡÀǡ±nyos a nyelvoktatás a nem-verbális kommunikáció tanítása terén, ami pedig több ×ïòÝǤ ±ïǡÚò
Ú± ±±±Ǥ Ú kompetencia helyét és szerepét az orosznyelv-oktatásban, a módszerek és a tanár szerepének kihangsúlyozásával.
Irodalom Bajzát T.: Az interkulturális kompetencia kérdésköre a mérnökök körében, www. publikacio.uni miskolc.hu/data/ME-ǤǤǤȀ̼̼͜͜͞͞ǤǡǤͥ͝Ǥ Bárdos J.: Az idegen nyelvek oktatásának elméleti alapjai és gyakorlata. Bp., 2004. Byram, M. – ǡǤ– ǡǤǣ
Ǥ
Ǥ
ǡ bourg. http://Ǥ
ǤȀȀ͠Ȁ
Ȁ
Ȁ ̼
̼Ǥ ȋ͜͜͞͞Ȍ. Ǥ – Swain M.:
guage teaching and testing. ǣ
ǡǡͥͤ͜͝Ǥ ǡǤǣ. ǡǡͥͤ͢͝Ǥ ǡǤǣ
±Ǥ Osiris, Bp., 2003. ÝÚ±ǡǤǤǤǹ Ý Falkné B. K.: A kultúraközi kommunikáció. ǡǤǡͤ͜͜͞Ǥ
Ǥǣ
. In: Új Pedagógiai Szemle, Bp., 2004., ǣȀȀǤǤȀȀ
tenciak-pedig 2011. október 23-i állapot ǡǤǣǤ
ǡǡͥͣ͢͝. ʬˋ˗ˣ˙ˍ˜˕˓ǡ ʯǤʗǤǣ ʥ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˞˜˖˙ˍ˓˪ˠ ˞˜˚ːˣ˘˙˔ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓. Iǣʙː˜˝˘˓˕ǡʘ˞ˏˋ˚ːˣ˝ǡ͜͜͞͝Ǥ Ǥǣ ï ̹ ï ǡ ǣ anslatologia Pannonica I, Pécs, 2009. ǡ ǤǣǤǤȀ
lture.aspx 2011.09.24-i állapot. ʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍǡʙǤʚǤ– ʙː˛ːˤˋˎ˓˘ǡʜǤʣǤǣʶ˒˦˕˓˕˞˖˧˝˞˛ˋ. ʣ˙˜˕ˍˋǡ͜͜͞͡Ǥ ʡ˙˜˝˙˗ˋ˛˙ˍǡʙǤʚǤǣʨ˝ˋ˝˧˓˜˝ˋ˛˦ˠ˖ː˝Ǥʣ˙˜˕ˍˋǡ͜͜͞͝Ǥ ǡ – Kluckhǡ ǣ ǣ
Ǥ 1952. ȑLendvai E.Ȓ ʢː˘ˏˍˋ˓ǡ ʴǤǣ ʦ˛˙ˌ˖ː˗˦ ˜˝ˋˑ˓˛˙ˍ˕˓ ˓ ˍ˕˖˩ˢː˘˘˙ˎ˙ ˙ˌ˞ˢː˘˓˪ǤǤǤ n: ʙː˜˝˘˓˕ǡʘ˞ˏˋ˚ːˣ˝ǡ͜͜͞͝Ǥ
ǡ Ǥ Ǥǣ
tercultural language acquisition. ǣȀȀǤǤǤǤȀȀǤǫϋǤ
2011. október 23-i állapot ǡǤǣǤǤȀǤǫϋͤ͟ǡ͜͞͝͝Ǥ×͟͞-i állapot Ter-Minaszova, www.onby.ru/sterminasovajazyk/4, 2008, 2011. október 23-i állapot ǡ Ǥǣǡͥͥͣ͝ ǡǤǤǣǡͤͣ͝͝Ǥ Várhegyi V.: Az interkulturális kompetencia megközelítés www.artemisszio.hu ȀȀ
̼̼±̼Ǥǡ͜͞͝͝Ǥ͜͝Ǥ͜͠-i állapot. ǤǢ n, S.: Az interkulturális kompetenciák azonosítása www.adamǤȀȀͣ͜͠͠ȀǤǤǤȀ͞-̼͟ ̼̼Ǥ http://www.unesco.hu/unesco-www-unesco-org/alkotmany/unesco-alkotmanya.
Re- American Performance and Installation Art ©
̿Ǥ
mansa i instalacije Kao prilog interkulturalnom razumijevanju, ovaj se rad bavi kontroverznom proble Ǥ ©
ǡ ©
¯
eološki uvjetovanih paradigmi etniciteta u djelima suvremenih indijanskih umjetnika i pisaca. ©-ǡ«©ǡtalacije ©«ǡǡ
Ǥ ©
Vizenorovih koncepata trickster, survivance i postindian, ova se analiza usredo« na subverzivne i interkulturalne aspekte Lunina auto-Ǥ Keywords: ǡ
ǡ
ǡ
ǡ -stereotyping, survivance, subversion
ǤǤ
groundbreaking emer
-cultural dialogue, contesting the dominant narrative with alternative voices, challenging Western audience to reconsider popular stereotypes and received
ǡ
Ǥ
Ó ǡ
ǡ
l myths, distorted
Ǥ
ǡ
around two separate poles – ing civilized,
̾ ̾ ȋ
Ǥ ͥͤͣ͝ǡ ͥ͟͡Ǣ ͥͤ͝͝ǡ ͜͝͠Ǣ ǡ ͥͤ͢͝ǡ ͠-͡Ȍ – ̾ ̾ ǡ ̾
̾ ȋ
Ǥ ͥͤͤ͝ǡ ͜͜͞Ȍǡ ǡ
the settler
ǡ
Ǥ
̾ ̾ǡ
ǡǡ
ȋ͜͜͞͝ǡ͠-͡Ǣ
ͥͥͤ͝ǡͣͤȌǡ – ǡ
Ǥǡ
ǡ
ǡ̾
ǡǡ
̾ȋͥͥͤ͝ǡͤ͞ȌǤ –
ǡ Ǥ
on ignores the
ǡ ̾
̾ ̾ ̾
ȋͥͥ͝͡ǡ ͤ͝ȌǤ
ǡ
i
ǡ ̾ -standing
-American thinkers to regard Indians as so 'Other,' so ǡ certain tra
̾ȋͥͤͣ͝ǡ͜͝͝ȌǤ ǡ
ȋͥͤ͟͝ǡ͞ǡ͟͝͝͡Ȍǡ
ǡǡǡ
ǡǡ
Dz dzȋ͜͜͞͝ǡ 4-͡Ȍǡ
ǡ Dz
ǡdz Dz
and
dz ȋ ͥͥͤ͝ǡ ͡ǡ ͞͞ȌǤ ̾ ̽ ̽
ǡ̾ ȋͥͥͤ͝ǡ ͠͡ȌǤ "We're all invented as Indians . . . and we are stuck in coins
̾ ȋ
Ǥ ͥͥͤ͝ǡ ͡Ȍǡ
Vizenor. For Vizenor the Indian
ǡ
ȋͥͥͤ͝ǡ ͝͠ǡ ͟͡ǡ ͣ͟ǡ ͤ͟͝-ͤͥ͝Ǣ ͥͥ͜͝ǡ ͣͥ͞Ǣ ͜͜͞͝ǡ ͠Ȍ, a
ȋͥͥ͝͠ǡͥǢ ͥͣ͢͝ǡȌǤǡ
Ǥ̾̾ on in contemporary American culture, warns Vizenor, and it can be detrime
̾ ̾
ȋͥͣͤ͝ǡǡȌǤ
Ǥ -media installation The End of the Frail ȋͥͥ͜͝-ͥ͝ǡ Ȍǡ
James Earle Frazer's popular sculpture The End of the Trail. Frazer's piece, created in ͤͥ͜͝ǡ
- ǡ
war
ǡǡ̾ ̾ ̾
̾ ̾ ̾ ȋǡ
Ȍǡ
America̽ ǡ
̾ ̾ twentieth centuries.
ǡ be
ǡȋͥͥͤ͝ǡ͢͝͝-͞ȌǤ
ǡ
-nineteenth century cult ȋͥͥͤ͝ǡ ͝͡͞ȌǤ -
ǡȋͥͥͤ͝ǡͥͥȌǤǡ
and constructing the relations between ethnic groups in the contemporary world
ȋͥͥ͝͞ǡ͡ȌǤ
-making was Edward S. ̽ ͥ͜͢͝
The North American IndianǤ -taught ǡ
ͤͥ͝͡ǡ
̾ ̽̽
̾ ȋ
ͤ͜͜͞ǡ͟͠͡Ȍǡ
American people i
Ǥǡ non-ǡ̾
̾ȋ
ͤ͜͜͞ǡ ͟͠͡Ȍǡ ̽ perishing race soon to become history. ǡ
ǡ ǡ resurrecting his allegorical counterpart in countless dime- ǡ
Ǥ
to San Juan,
ǡ
“exchange-ǣ
ǡ
ǡ
othedz ȋͥͥ͝͞ǡ ͝͝ǡ ͟͝ȌǤ ǡ
ǡ
Ǥ ̾
ǡ̾ ȋ͜͜͞͝ǡ ͥ͝Ȍǡ
culture,
ǡ ǡ
ǡ ǡ
ǡ
ȋ ͥͥ͢͝ǡ ͜͠͠ȌǤ ̾
ǡ ǡ
ǡ ǡ ǡ ǫǡ̾ ǡ ̾ ǡ ǡ ǡ ǡ ǫ̾ ȋ͜͜͞͝ǡ ͞͝ȌǤ ̾ red hippies, Ralph Lauren ǡ
ǡ̾ǡ̾
ǡ
ǡǡǡ
ǡ ǡ
ǡ
̾ ȋͥͤͣ͝ǡ ͥͥȌǤ ǡ ǡ
Ǥ
̾
̾ǡ
̾
̾ȋ
͜͜͞͝ǡ ͞͠Ȍǡ
̾
̾̾
̾ȋȀͥͥͣ͝ǡͥ͢ȌǤ
ǡ
ontemporary consumer – cultural tourist can order seats in quasi sweat-̾
̾ǡ place a bid on dream catchers, ceremonial pipes, headdresses, bustles and medicine ̾
̾
Ǥ ǡ ̾ ̾ ̽
ǡ
ǡ
ǡ ̾
̾ ȋǡ
ȌǤ ±
ǡǡ
The End of the Frail ȋͥͥ͜͝ – Ȁ ͥͥ͜͝-ͥ͝Ȍ, Luna satirized ̽̾
̾ǡ
Ǥǡ ǡ
Ǥ
ǡ ǡ -
not only asserting his living presence here and now, but is also mocking at the myth that has been keeping him imprisoned in
Ǥ ǡ ǡ ̾ ̾ Ǥ ǡ
ǡ
Ǥ ǡ ̽
the same historical imagination, distorted by
ǡ
Dances with the Wolves, which, in his words, ǥ Ǥ ̽ ǡ Ǥ ̽
Ǥǥ̽ǡ
ǡǤ ǡ ǡ
-covered, poor, uneducated person – ǫȋ
͜͜͞͝ǡ͞͞Ȍ
In that sense, the bottle in Luna's hand is not just a commentary on the toxicity
ǡ
ǡ
ȋ
Ǥ
͜͜͞͝ǡ͞͞ȌǤ
ǡǡǡ
ǡ
-
ǡ
posing.
ǡ -
Ǥ
ǡ ̾ at all –
̾ ȋ ͥͥͤ͝ǡ ͟͝Ȍ ̾ ǡ
̾ ȋ ͜͜͞͝ǡ ͣ͝ȌǤ ǡ
through its duplication and appropriation. Stepping into the myth, mimicking the dominant ǡǡ̽ǡDzǯdzDz
ǯ
dzȋͥͤ͢͝ǡ ͤͤȌ
peating,
Dzdzȋͥͥ͝͡ǡͣ͜͞ȌǤ Dz Ǯǯ
ǡdz ǡ ̾
revalues its
̾ȋ͜͜͞͞ǡ͝͝͡Ȍ
̾ ȋ ͜͜͞͞ǡ ͝͝͞Ȍ Dz
ǡdzȋ͜͜͞͞ǡ͝͝͠ȌǤ
bilizing the symbols ǡThe End of the Frail
Ǥ ̽ ̾̾Ǥ
ǡ̾
ǡ represe̾ ȋͥͥ͝͠ǡ ͝͝ȌǤ
ȋͥͥ͝͠ǡ͝͞ȌǤ ̾- ̾ǡ
ȋ
Ǥͥͥ͝͠ǡ͝͞Ȍǡ
as survivance ȋͥͥ͝͠ǡͥ͢͝Ȍǡȋ
Ǥ͜͜͜͞ǡͤ͞͞Ȍ
Ǥ ǡ
̾̾ȋ
Ȍǡ
meaniǡ̾
̾ȋ͜͜͞͞ǡ͝͝͠Ȍ
̽trickster theory. For Vizenor, the trickster is “not a real person Ǯǯ
ǡdzDz
dzȋͥͥ͟͝ǡǡͤͣ͝ȌǡDzanguage
dzȋͥͤͤ͝ǡǢThe Heirs ͥͥ͝͝ǡͤ͜ȌǡDz
dzȋͥͥ͜͝ǡͥ͝͞ǡͤ͞͠Ȍ
ǡ
ǡ
ǡ ǡ ws, and
ȋͥͤͤ͝ǡ Ǣ ͥͥ͜͝ǡ ͣͤ͞Ǣ ͥͥ͝͡ǡ ͣ͢-ͣͣȌǤ Dz
dzȋͥͥ͝͞ǡ͜͝͠Ȍǡ
trickster play the key
ǡ
sely in those
ȋͥͥͣ͝ǡ͟ǡͣ-ͤȌǤǯ Dz
ǡdz
ȋͥͥ͝͡ǡ ͜͢͞-ͥ͜͞Ȍǡ trickster's ability to transgress and dissolve boundaries makes it possible to create a ǡǡ
ǡǡǡ ideologies. In ͦͧͤ͟ǡ
Ǥ ̾
̾ǣ
ǡ
Ǥ ǥǤȋǡ electronic so
Ȍ
ǡ
ǡ - Dz
dz ȋǡ Ǥ
ͥͤ͟͝ǡ ͣȌ Dz wounddzȋ
Ǥ͜͜͞͝ǡ͟͢ȌǤDz
ǡ ǡ
ǡdz ȋͥͤ͢͝ǡͥ͝͡ȌǤǡ he
ȋͥͤͤ͝ǡ͢͝͠-ͣ͢͝Ȍ
ǣ Ǥǡ -
ated by American Ǥȋͥͤͤ͝ǡ͢͝͠Ȍ
Ǥ
ceptedǥ ȋͥͤͤ͝ǡ͢͝͠Ȍ
together without letting anybody drive them to extremes, then it seems to me that
Ǥȋͥͤͤ͝ǡͣ͢͝Ȍ
Luna has been using hum
tions. In his The Artefact Pieceǡ ͥͤͣ͝ǡ -staged at The Decade Show ͥͥ͜͝ǡ
ion devoted to the Kumeyaay Indians that once Ǥ
ǡ
̾̾ȋ- ͜͜͢͞ǡͣ͞͠Ȍǡ
̾
̾ ̾̾Ǥ
ǡ ǡ
̾ ǡ
̾ȋ
ǡ
Ȍ – his personal documents, such as d
ǡ ǡ ̾
̾ǡ
Ó
ȋ
ǡ
Ǣ ͥ͜͜͞ǡͥ͞ȌǤThe End of the Frail, this installation
Ǥ tricksterǡ̾̾ ȋ
ͥͤ͟͝ǡ ͟͢͝Ǣ ͥͤͤ͝ǡ ͥ͟͠Ȍǡ -ethno
Ǥ
yed humor and critical parody, questioning the
ǡ
ǡ
ǡ and culture: ̾ ǡ̾ ǡ ̾ they all dwelled in the past. They were one—sided. We were simply objects among ǡ
ǡǤ you really couldn't talk about joy, intelligence, humor, or anything that I know makes Ǥ̾ȋ
ǡ
Ȍ
ǡ
ǡ
Ǥ
ǡ
ǡ ǡ
ǡ
̾
̾ǡherness through ȋͥͤͤ͝ǡͤ͝ǡͥ͟ȌǤ
ǡ Ǥǡ
Ǥ ȋ
Ȍͥͥ͜͝ǡations had been unable
ǡ
ǡ
ȋͤ͢͝͠Ȍ ȋͤͥ͜͝Ȍǡ sonal possessions, ceremonial items, remnants and body parts had been robbed, then
-
tists and private collectors, university, government and museum institutions, which
Ǥ
PRA, the human ͤ͟ ǡ
ǡ
ȋ
ǤǤǤǡ
ȌǤ̾n – other than to ourselves –
ǡ̾
ǡ
ȋ
Ǥͥͥ͝͞ǡͥ͢ȌǤ
ǡ
ǡ
ǡ
̽
stains
Ǥ̾
̾ ȋ͜͜͞͞ǡͥ͜Ȍǡǡ
ǡ
Ǥ
e, he once ̾
̾ȋ͜͜͞͞ǡͥ͜Ȍǡ
the silenced Other.
For a subject to be comical, it must be brought close, says Bakhtin. Laughter de
Ǣ̾ ̾ȋͥͤ͝͝ǡ͟͞Ȍǡ ̾
̾
ȋͥͥ͟͝ǡͣ͢͠ǡͤ͢͜ȌǤǡ
ǡ̾
ǡ̾ ̾
̾ ȋ ͜͜͞͞ǡ ͝͝͞ȌǤ ̽
Ǥ ̾̾
ǡ
Ǥ
ǡ
ǡ
o-American couple watching him. ǡ ǡ̾ǡ ǡ̾ ǡ ̾̽ Ǣ ̽ ̾ ȋǡ
͠͞͠ȌǤ ǡ Ǥ ̾ ǡ̾
clones, but there he was – the postindian trickster – simulating extinction, but breathing, laughing and returning the gaze at the same time,
ǡ̾
ǥ –
t demands nothing less than his ȋȌ̾ȋ͜͜͞͝ǡͥ͞ȌǤ ǡ
-
̽
and perceptions ingrained in Ǥ ǡ ǡ
ǡ
Ǥ ǡ stepping stone toward intercultural communication and understanding.
ǡ Ǥ ȋͥͤ͢͝Ȍ
ǣ
dian Traditions. Boston: Beacon. ǡ Ǥ ȋͥͤ͝͝Ȍ The Dialogic ImaginationǤ Ǥ
Ǥ Ǥ ǡ
ǤǣǤ ___
Ǥ ȋͥͤ͢͝Ȍ Ǥ
ǤǤǤ
ǤǣǤ ǡ
ǡ Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍ Native American Literary Representationǣ Encounters, Distorted Images, and Literary Appropriations. Lincoln and London: Ǥ Baudrillard, Jean. SimulationsǤȋͥͤ͝͡ȌǤ ǤǣȋȌǤ ǡǤȋͥͥ͟͝Ȍ̾ ̽ȋͥͤͤ͝ǤȌ̾Feminisms. 1991. Ed. Robyn Ǥ
Ǥ
ǣ ǡ ͣ͢͝-690. ǡ Ǥ ȋͥͤͣ͝Ȍ ̾
ǣ Ǥ̾
ǣ
Essays on Native American Literature. Ed. Brian Swann and Arnold Krupat. ǣǡͤ͜͡-620. ǡ Ǥ ȋͥͥ͝͡Ȍ ̾
Ǥ̾ The PostColonial Studies ReaderǤ Ǥ
ǡ ǡ Ǥ ǣǡ͜͢͞-213. ___ The Location of Ǥȋ͜͜͞͞ȌǤǣǤ ǡ Ǥ ȋͥͥ͝͡Ȍ ̾
ǣ ̽Ǥ̾MELUS ͜͞Ǥ͠ǣͣ͡-90.
ǡ Ǥȋ͜͜͞͝Ȍ̾ -ǣ Ǥ̾ of Performance and Art. 23.1: 18-32. ǡǤȋͥͥ͝͞ȌDz
ǤdzNew Perspectives on Women and ComedyǤǤ
Ǥǣ
ǡ͟͝͡43.
ǡ Ǥ ȋͥͥͤ͝Ȍ Fantasies of the Mast
ǣ ǡ Colonization of American IndiansǤ
ǣǤ ǡ Ǥ ȋͥͤͤ͝Ȍ ǣ Ǥ ǣ Ǥ ǡ
Ǥȋͥͤͣ͝Ȍ̾ Ǥ̾The American Indian and the Problem of HistoryǤǤǤǣǡͥͤ-106. ǡ Ǥ ȋͥͥ͝͞Ȍ ̾ ǤǤǤǣ ǡ ǡ
Indians in the Modern American Mind.̾
ǣ
ǡ Colonization, and Resistance. Ed. Annette M. Jaimes. Boston: South End P, 423439. ǡǤ̾̽ͥ͟ǣ Ǥ̾ǣ͢͠
ǣ
ͩͧͨ͡-1998. Ǥ Ǥ ͤ Ǥ ͜͜͞͝ ώǣȀȀǤ
ǤȀȀ
Ȁ͜͜͞͞Ȁͥ͜Ȁ
̼̼̼ ̼ͥ͟ǤϏǤ Fletcher, Ǥ ̾ ̾ Smithsonian Magazine Apr. 2008. 8 Aug. 2010 ώhttp://www.smithsonianmag.com/arts-culture/atm-qa-james-luna.htmlϏǤ
ǡ
Ǥ ȋͥ͜͜͞Ȍ ̾ ǣ
Ǥ̾ Native People's Magazine. 22.5: 28-33. ǡǤȋͥͥ͝͞Ȍ
ǣ
Ǥ Boston: South End Press,. ǡǤȋͥͤ͝͝Ȍ
ǣ
Anglo-SaxonismǤǣ. ǡ
Ǥǡ Ǥ ȋͥͥ͢͝Ȍ Encyclopedia of North American IndiansǤ ǣ Ǥ
ǡǤȋͥͥ͝͡Ȍ̾
Ǥ̾The Post-Colonial Studies ReaderǤǤ
ǡǡ Ǥ ǣǡͤ͝-24. ǡ Ǥ ȋͥͥͤ͝Ȍ ̾
ǣ ͥ͢͜͝ Ǥ̾ American Literary Scholarship ͥͤǤ͝ǣͣ͟͟-360. ǡ Ǥ ȋ͜͜͜͞Ȍ ̾ǡ ǡ ǣ
Ǥ̾ ǣ ȋȌ
Native American IdentityǤǤǤǣ
Wilch Verlag, 213-ͣ͟͞Ǥ ǡǤȋ͜͜͜͞Ȍǣ ald Vizenor. Bowling
ǡǣ Ǥ
ǡǤȋͥͤ͟͝ȌNative American RenaissanceǤǣǤ ǡ
Ǥȋͥͤͥ͝ȌMixed BlessingsǤǣ Ǥ ǡ Ǥ Ǥ ȋͥͥ͝͞Ȍ ̾
ǡ American Scholars, and the
Ǥ̾American Studies 33.2: 95-111. ǡǤȋͥͥͤ͝ȌColonialism/ PostcolonialismǤǣǤ ǡǤȋͥͥͣ͝Ȍ̾ Ǥ̾Native Peoples Magazine 10.3: 96-96.
ǡǤȋͤ͜͜͞Ȍ̾ ǣ Luna and Isaac Artenstein's The History of the LuiseñoPeopleǤ̾ ǣ Interdisciplinary Quarterly 31.3: 429-460. ǡǤȋ͜͜͞͝Ȍ̾ ǣe American Voices
Ǥ̾
ǣ Encounters, Distorted Images, and Literary AppropriationsǤǤ
Ǥ
ǣǡ͝͝-26. ___ ǣǡ Film, Family, PlaceǤǣǡ 1998. ǡ
Ǥ ȋ͜͜͞͝Ȍ ǣ Crisis of Historical MemoryǤǣǤ ǡ Ǥȋͥͥ͝͞ȌRacial Formations/ Critical Trǣ
of Power in Ethnic and Racial Studies in the United StatesǤ ǣǤ ǡ Ǥ ȋͥͥͣ͝Ȍ
ǣ
LiteratureǤǡǡǣ Ǥ Townsend- ǡǤȋ͜͜͢͞Ȍ̾
ǣ
Ǥ̾Art History ͞͞Ǥ͠ǣͣ͞͝-ͣ͡͡Ǥ ǤǤ Ǥ . 8 Aug. 2010 ώǣȀȀǤǤȀȀȀ Ȁ Ǥ̼͛ȌϏǤ ǡ Ǥ ȋͥͣ͢͝Ȍ ǣ ǡ ǡ . ǣǤ ___ ȋͥͥͤ͝Ȍ ǣerican Scenes of Absence and PresenceǤ
ǣ Ǥ ___ ȋͥͥ͝͝ȌThe Heirs of ColumbusǤǣǡǤ ___ ȋͥͥ͝͠Ȍ ǣ
Ǥ
ǣ braska P. ___ Ǥ ȋͥͥ͟͝Ȍ
ǣ
Literatures (American Indian Literature and Critical Studies, Vol 8ȌǤͥͤͥ͝Ǥǣ Ǥ ___ ȋͥͥ͜͝Ȍ̾
Ǥ̾American Indian Quarterly ͝͠Ǥ͟ǣͣͣ͞-288. ̼̼̼ ȋͥͤͤ͝Ȍ
ǣ ȋ Literatures)ǤǣǤ ___ ȋͥͣͤ͝Ȍǣ Ǥǣ Minnesota P.
ʛ˓ˋ˖˙ˎ˕˞˖˧˝˞˛ˍ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ʞ˓˘ˋ˓ˏˋʨˋˌ˓˝˙ˍˋ
[email protected]
ʛ˓ˋ˖˙ˎ ˕˞˖˧˝˞˛ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˜˙ˌ˙˔ ˛ˋˍ˘˙˚˛ˋˍ˘˦˔ ˙ˌ˗ː˘ ˚˛˙ˏ˞˕˝ˋ˗˓ ˜˙˒˓ˏˋ˝ː˖˧˘˙˔ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˓ˢː˖˙ˍː˕ˋǡˍ˒ˋ˓˗˘˙˙ˌ˙ˎˋˤˋ˩ˤ˓˔˕ˋˑˏ˞˩˓˒ˍ˜˝˞˚ˋ˩ˤ˓ˠˍ ˏ˓ˋ˖˙ˎ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ˠ˕˞˖˧˝˞˛Ǥ ʦ˛˙ˡː˜˜ ˜˙ˡ˓ˋ˖˓˒ˋˡ˓˓ ȋǼ˙˕˞˖˧˝˞˛˓ˍˋ˘˓˪ǽǡ ˋ˕˕˞˖˧˝˞˛ˋˡ˓˓Ȍ ˢː˖˙ˍː˕ˋǡ˚˛ːˍ˛ˋˤː˘˓˪ ːˎ˙ ˍˢ˖ː˘˦ ˙ˌˤː˜˝ˍˋǡ ˝ǤːǤ ˚˛˙ˡː˜˜ ˚˙˜˝˓ˑː˘˓˪ ˓˘˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˍˠ˙ˑˏː˘˓˪ ˍ ˗˓˛ ˢ˞ˑ˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˍ˜˝˞˚˖ː˘˓˪ ˍ ˕˙˘˝ˋ˕˝ ˜ ˕˞˖˧˝˞˛˘˦˗˓˚˛ːˏ˗ː˝ˋ˗˓ǡ˛ˋ˜˚˛ːˏ˗ːˢ˓ˍˋ˘˓˪˓ˠǡ˙ˍ˖ˋˏː˘˓˪ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˪˗˓ǡ˕˙˝˙˛˦ːǼ˒ˋ˜˝˦˖˓ǽˍ˟˙˛˗ː˨˝˓ˠ˚˛ːˏ˗ː˝˙ˍǡ˓Ǽ˚˙˜˝˛˙ː˘˓˪ǽ˝ːˠˢː˖˙ˍːˢː˜˕˓ˠ˜˚˙˜˙ˌ˘˙˜˝ː˔ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˚˛˓˘˪˝˙ ˝˛ˋ˘˜˖˓˛˙ˍˋ˝˧ ˍ ːˎ˙ ˙ˌˤː˜˝ˍː ȑʩˋ˛ˋ˜˙ˍ ͜͜͜͞ǡ ˜Ǥ͢͠-ͤ͠ȒǤ ʛ˓ˋ˖˙ˎ ˕˞˖˧˝˞˛ ˗˙ˑː˝ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˧ ˕ˋ˕ ˙ˌ˗ː˘ ˕˞˖˧˝˞˛˘˦˗˓ ˚˛ːˏ˗ː˝ˋ˗˓ǡ ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˪˗˓ ˓ ˙ˌ˛ˋ˒ˋ˗˓ ˜˙˒˘ˋ˘˓˪ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˋ˜˜˙ˡ˓˓˛˞˩˝˜˪ ˜ ˕˙˘˕˛ː˝˘˦˗˓˜˖˙ˍˋ˗˓Ǥʥˏ˘ˋ˕˙ˍ˖˩ˌ˙˗˜˖˞ˢˋː˓˒ˋ˓˗˜˝ˍ˞ː˗˦˔˚˛ːˏ˗ː˝ǡ˓˘˙ˍˋ˪˙˜ˍˋ˓ˍˋː˗ˋ˪˓˘˙˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝˧˚˙˜˝˓ˎˋ˩˝˜˪˚˛˓˚˙˗˙ˤ˓˙ˌ˛ˋ˒˙ˍ˚˛ːˏ˗ː˝˙ˍ ˓ˏː˪˝ː˖˧˘˙˜˝ː˔˜ˍ˙ː˔˕˞˖˧˝˞˛˦˝˙˖˧˕˙˚˙˝˙˗˞ǡˢ˝˙ˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˜˚˙˜˙ˌˋǡ˕ˋ˕ ˚˙˘˪˝˧ ˘˙ˍ˙ːˢː˛ː˒˜˝ˋ˛˙ːǡ˘ː˜˞ˤː˜˝ˍ˞ː˝Ǥʦ˛˓˒˘ˋ˕˙˗˜˝ˍː˜ˏ˛˞ˎ˓˗˪˒˦˕˙˗˗˦ˍˠ˙ˏ˓˗ˍ ˗˓˛ˏ˛˞ˎ˙˔˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ˙˜ˍ˙˓ˍˢ˞ˑ˙˔˪˒˦˕ǡ˗˦˚˙˖˞ˢˋː˗˓˘˜˝˛˞˗ː˘˝ˏ˖˪˚˙˖˞ˢː˘˓˪ ˒˘ˋ˘˓˔ǡ ˠ˛ˋ˘˪ˤ˓ˠ˜˪ ˍ ˢ˞ˑ˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛ː ȑʪ˟˓˗ˡːˍˋ ͣ͜͜͞ǡ ˜Ǥ͢͜͝Ȓǡ ˗˦ ˍˠ˙ˏ˓˗ ˍ ˕˛˞ˎǡ˙ˢː˛ˢː˘˘˦˔˪˒˦˕˙˗ˍ˙˕˛˞ˎˏ˛˞ˎ˙ˎ˙˘ˋ˛˙ˏˋ– ːˎ˙˘˙˜˓˝ː˖˪ȑʚ˞˗ˌ˙˖˧ˏ˝ͥͤ͝͠ǡ ˜Ǥͤ͜ȒǤ ʙ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ǡ˕˙ˎˏˋ˜˙ˌː˜ːˏ˘˓˕˓˪ˍ˖˪˩˝˜˪˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪˗˓ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍǡ ˕˞˖˧˝˞˛ǡ ˘ˋ˓ˌ˙˖ːː ˙˝ˢː˝˖˓ˍ˙ ˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚˛˙˝˓ˍ˙˚˙˜˝ˋˍ˖ː˘˓ː ˜ˍ˙ːˎ˙ ˢ˞ˑ˙˗˞Ǥ ʦ˛˓ ˨˝˙˗ ˚ˋ˛˝˘ː˛˦ ˚˙ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓ ˙˜˙˒˘ˋ˩˝ ˜ˍ˙˓ ˛ˋ˒˖˓ˢ˓˪ǡ ˓˘˦˗˓ ˜˖˙ˍˋ˗˓ǡ ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞ː˝ ˍ˒ˋ˓˗˘˙ː ˙ˤ˞ˤː˘˓ː Ǽˢ˞ˑː˛˙ˏ˘˙˜˝˓ǽ ˚ˋ˛˝˘ː˛ˋǤ ʚ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˔ǡ ˜˙˒ˏˋˍˋ˪ ˜˙˙ˌˤː˘˓˪ ˘ˋ ˜ˍ˙ː˗ ˪˒˦˕ːǡ ˌː˜˜˙˒˘ˋ˝ː˖˧˘˙ ˙˛˓ː˘˝˓˛˞ː˝˜˪ ˘ˋ ˜ˍ˙˩ ˜˓˜˝ː˗˞ ˕˞˖˧˝˞˛˘˦ˠ ˡː˘˘˙˜˝ː˔ǡ ˜˖˞ˣˋ˩ˤ˓˔ǡ ˍ˙˜˚˛˓˘˓˗ˋ˪˜˙˙ˌˤː˘˓ːǡ˙˚˓˛ˋː˝˜˪˘ˋ˜˙ˌ˜˝ˍː˘˘˞˩˕˞˖˧˝˞˛˞Ǥ ʛ˖˪ ˖˩ˌ˙ˎ˙ ˘˙˜˓˝ː˖˪ ˪˒˦˕ˋ-˕˞˖˧˝˞˛˦ ˜ˍ˙˓ ˪˒˦˕ ˓ ˕˞˖˧˝˞˛ˋ ˜ˢ˓˝ˋ˩˝˜˪ ˘˙˛˗˙˔ǡ ˋ ˢ˞ˑ˓ː – ˙˝˕˖˙˘ː˘˓ː˗ ˙˝ ˘˙˛˗˦ǡ ˚˙˜˕˙˖˧˕˞ Ǽ˙ˌˤ˘˙˜˝˧ ˜˙˒˘ˋ˘˓˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˘˝˙ˍ˘ː˙˚˝˓˗ˋ˖˧˘ˋǡ˓˚˙˨˝˙˗˞˙ˌ˦ˢ˘˙˘ˋ˛˞ˣˋː˝˜˪ˋˍ˝˙˗ˋ˝˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˦˔ ˚˛˙ˡː˜˜ ˛ːˢːˍ˙ˎ˙ ˙ˌˤː˘˓˪ǽ ȑʩˋ˛ˋ˜˙ˍ ͥͥ͢͝ǡ ˜Ǥ͝͝ȒǤ ʞ˘ˋ˕˓ ˜ˍ˙ː˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˜ˢ˓˝˦ˍˋ˩˝˜˪ˋˍ˝˙˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓ǡˏ˖˪˚˙˘˓˗ˋ˘˓˪ˑːˢ˞ˑ˙˔˕˞˖˧˝˞˛˦˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗ˋ˚˙˜˝˙˪˘˘ˋ˪ ˛ˋˌ˙˝ˋ˜˙˒˘ˋ˘˓˪ȑʪ˟˓˗ˡːˍˋͣ͜͜͞ǡ˜Ǥ͢͝͝ȒǤ ʥˌˤː˘˓ː ˗ːˑˏ˞ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪˗˓ ˙ˏ˘˙˔ ˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ ˙ˌˤ˘˙˜˝˓ ˒ˋˍːˏ˙˗˙ˌ˙˖ːː ˞˜˚ːˣ˘˙ǡ˚˙˜˕˙˖˧˕˞˓ˠ˪˒˦˕˙ˍ˙˔˕˙ˏ˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝ˍˌ˙˖˧ˣː˔˜˝ː˚ː˘˓Ǥ ʦ˛˓ ˙ˌˤː˘˓˓ ˑː ˗ːˑˏ˞ ˜˙ˌ˙˔ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖ː˔ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˕˙ˏǡ ˓˒ˌ˛ˋ˘˘˦˔ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋ˘˝ˋ˗˓ ˏ˖˪ ˙˜˞ˤː˜˝ˍ˖ː˘˓˪ ˜˙ˍ˗ː˜˝˘˙˔ ˛ːˢːˍ˙˔ ˏː˪
˝ː˖˧˘˙˜˝˓ǡ ˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝ ˢˋ˜˝˓ˢ˘˙Ǥ ʦ˛˓ ˨˝˙˗ ˞˜˚ːˣ˘˙˜˝˧ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ˎ˙ ˍ˒ˋ˓˗˙ˏː˔˜˝ˍ˓˪˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪˘ː˝˙˖˧˕˙˙ˌˤ˓˗˪˒˦˕˙ˍ˦˗ǡ˘˙˓˙ˌˤ˓˗˕˞˖˧˝˞˛˘˦˗˕˙ˏ˙˗ǡ˙ˌˤ˘˙˜˝˧˩˗˙˛ˋ˖˧˘˙-˨˝˓ˢː˜˕˓ˠ˘˙˛˗˚˙ˍːˏː˘˓˪Ǥ ʟ˜˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓ː ˜˚˙˜˙ˌ˙ˍ ˍ˦˛ˋˑː˘˓˪ ˍ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ːˏ˓˘˓ˡˋˠ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˓ǡ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˗˓˛˙ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓˪ ˜ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˜˝˧˩ ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝ ˓˒˞ˢː˘˓ːˍːˏ˓˘˜˝ˍː˪˒˦˕ˋǡ˕˞˖˧˝˞˛˦˓˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˜˝˓ȋ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪ȌǤʟ˒˞ˢˋ˪ ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˦ː ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕˓ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ ˘ˋˎ˛˞ˑː˘˘˦ˠ ːˏ˓˘˓ˡ ˪˒˦˕ˋǡ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˧˓˒˝˙ˎ˙ǡˢ˝˙˪˒˦˕– ˨˝˙˘ː˙˝˥ː˗˖ː˗˦˔˕˙˗˚˙˘ː˘˝˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˘˓˪ ˨˝˘˓ˢː˜˕˙ˎ˙˗˓˛˙ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓˪Ǥ ʤˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘ˋ˪˕˞˖˧˝˞˛ˋ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˙ˌ˙˔˘ˋ˓ˌ˙˖ːː˙˚˝˓˗ˋ˖˧˘˦˔˜˚˙˜˙ˌ ˍˑ˓ˍˋ˘˓˪ ˍ ˙˕˛˞ˑˋ˩ˤ˞˩ ˜˛ːˏ˞ ȑʪ˟˓˗ˡːˍˋ ͜͜͜͞ǡ ˜Ǥͣ͜͞-ͤ͜͞Ǣ ͣ͜͜͞ǡ ˜Ǥ͢͜͝-͢͝͝Ȓǡ ˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˓ ˍ˦˛ˋˌ˙˝ˋ˘˘˞˩ Ǽ˜˓˜˝ː˗˞ǡ ˝ːˠ˘˓˕˞ ˓ ˓˘˜˝˛˞˗ː˘˝ˋ˛˓˔ ˖˩ˌˍ˓ǡ ˙ˌ˥˪˝˓˔ ˘ˋ˛˙ˏ˙˗ʦ˛˓˛˙ˏ˓˘˦ǽȑʚˋˢːˍͥͤͤ͝ǡ˜Ǥͥ͠ȒǤʟ˗ː˘˘˙˝ˋ˕˨˝˘˙˜ˋˏˋ˚˝˓˛˞ː˝˜˪˕˙˕˛˞ˑˋ˩ˤː˗˞ ˗˓˛˞ǡ ˝ˋ˕ ˒ˋˏˋː˝˜˪ ˜˓˜˝ː˗ˋ ˕˙˙˛ˏ˓˘ˋ˝ǡ ˍ ˕˙˝˙˛˙˔ ˌ˞ˏː˝ ˏː˔˜˝ˍ˙ˍˋ˝˧ ˍ ˗˓˛ː ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˧ ˝˙˔ ˓˖˓ ˓˘˙˔ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˟˙˛˗˓˛˞ː˝˜˪ ˙ˌ˛ˋ˒ ˗˓˛ˋǡ ˕˙˝˙˛˦˔ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ Ǽ˙˜˘˙ˍ˙˚˙˖ˋˎˋ˩ˤː˔ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˨˝˘˙˜ˋǽ ȑʢ˞˛˧ːͥͥͣ͝ǡ˜Ǥ͞͞͝ȒǤ ʙ ˕ˋˑˏ˙˗ ˪˒˦˕ː ˙˝˛ˋˑˋː˝˜˪ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ ˜˚ːˡ˓˟˓ˢː˜˕˙ː ˍ˓ˏː˘˓ː ˗˓˛ˋǤ ʘ˙˖˧ˣ˞˩˛˙˖˧˓ˎ˛ˋː˝ˍ˨˝˙˗˖ː˕˜˓˕ˋǡ˓ˌ˙˜˖˙ˍ˙˕ˋ˕˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˓ː˚˛ːˏ˗ː˝ˋǡ˪ˍ˖ː˘˓˪˟˓˕˜˓˛˞ː˝ˍ˜ːˌː˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː˜˗˦˜˖˦ǡ˚˙˨˝˙˗˞˙˘˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˡː˘˘ː˔ˣ˓˗˓˘˜˝˛˞˗ː˘˝˙˗ ˚˙˒˘ˋ˘˓˪ ˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ ʤˋ˛˪ˏ˞ ˜ ˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˧˘˙˔ ˢˋ˜˝˧˩ǡ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˜˖˙ˍˋ ˗˙ˎ˞˝ ˜˙ˏː˛ˑˋ˝˧˜˪ ˨˖ː˗ː˘˝˦ǡ ˙˝˛ˋˑˋ˩ˤ˓ː ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ ˜˚ːˡ˓˟˓ˢː˜˕˙ː ˗˓˛˙ˍ˓ˏː˘˓ːǡ˕˙˝˙˛˦ːˢ˞ˑˏ˦˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˓˝ː˖˪˗ˏ˛˞ˎ˙˔˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ ʙ ˪˒˦˕ː ˘ˋˠ˙ˏ˓˝ ˙˝˛ˋˑː˘˓ː ˕˞˖˧˝˞˛ˋǡ ˚˙˨˝˙˗˞ ˜˖˙ˍ˙ ˓ ˏ˛˞ˎ˓ː ːˏ˓˘˓ˡ˦ ˪˒˦˕ˋ˚˛˓˙ˌ˛ː˝ˋ˩˝ˍ˪˒˦˕ː˕˞˖˧˝˞˛˦ˏ˙˚˙˖˘˓˝ː˖˧˘˞˩ǡ˕˞˖˧˝˞˛˘˞˩ǡ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞– ˙˜˙ˌ˙ː ˜˓˗ˍ˙˖˓ˢː˜˕˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ːǤ ʡ˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ ˜˖˙ˍˋ ˜˚ːˡ˓˟˓ˢː˜˕ˋ˪ ˍ ˕ˋˑˏ˙˗˪˒˦˕ːǡ˓ˌ˙˙˘ˋ˙˝˛ˋˑˋː˝˙˜˙ˌ˙ːˍ˓ˏː˘˓ː˙ˌ˙˒˘ˋˢˋː˗˙ˎ˙˚˛ːˏ˗ː˝ˋ˘˙˜˓˝ː˖ː˗ ˪˒˦˕ˋ-˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ ʴ˝˙ ˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝ ˕ˍˋ˖˓˟˓ˡ˓˛˙ˍˋ˝˧ ˕˞˖˧˝˞˛˘˞˩ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ ˕ˋ˕˜˖ːˏ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ˍ˒ˎ˖˪ˏˋ˘ˋˏˋ˘˘˦˔˚˛ːˏ˗ː˝Ǥ ʶ˒˦˕ǡ˙ˌ˖ˋˏˋ˪˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˚ˋ˗˪˝˧˩ǡǼ˘ˋˍ˪˒˦ˍˋː˝ǽ˘˙˜˓˝ː˖˩ˍ˒ˎ˖˪ˏ˘ˋ˗˓˛ǡ ˓˘˦˗˓˜˖˙ˍˋ˗˓ǡ˗˓˛˙˚˙˘˓˗ˋ˘˓ːˢː˖˙ˍː˕ˋˢˋ˜˝˓ˢ˘˙˘ˋˠ˙ˏ˓˝˜˪ˍ˚˖ː˘˞˞ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˕ˋ˛˝˓˘˦ ˗˓˛ˋǤ ʟ ˨˝˙ Ǽdz˘ˋˍ˪˒˦ˍˋ˘˓ːdz ˪˒˦˕˙˗ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙-˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˜ˋ˗˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪ˍ˚˓˝˦ˍˋː˝˜˪Ǽˍ˗ː˜˝ː˜˗˙˖˙˕˙˗˗ˋ˝ː˛˓ǽǡ˕˙ˎˏˋ˙˜ˍˋ˓ˍˋː˝˜˪˓˚˙˝˙˗ ˍ˙˜˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˝˜˪ – ˜˙˒˘ˋ˝ː˖˧˘˙ ˓˖˓ ˌː˜˜˙˒˘ˋ˝ː˖˧˘˙ – ˍ˜˪ ˘ː˜˙˗ˋ˪ ːˏ˓˘˓ˡˋ˗˓ ˪˒˦˕ˋ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ǡ ˍ ˝˙˗ ˢ˓˜˖ː – ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ ˒˘ˋˢ˓˗ˋ˪ǽ ȑʩː˖˓˪ ͥͥ͢͝ǡ ˜Ǥ͟͞͞ȒǤ ʞ˘ˋˢ˓˝ǡ˚˙˜˕˙˖˧˕˞˘˙˜˓˝ː˖˓˛ˋ˒˘˦ˠ˪˒˦˕˙ˍˍ˓ˏ˪˝˗˓˛˜˕ˍ˙˒˧˚˛˓˒˗˞ǡ˚˙ˏ˜˕ˋ˒ˋ˘˘˞˩ ˛˙ˏ˘˦˗˪˒˦˕˙˗ǡ˝˙ˏ˖˪˘˓ˠˍ˓˗ː˘˞ː˗˙˗˚˛ːˏ˗ː˝ːˍˋˑ˘˦˗˪ˍ˖˪ː˝˜˪Ǽ˜ˍ˙˔ǽ˚˛˓˒˘ˋ˕Ǥ ʙ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ˟˙˛˗ˋ ˜˖˙ˍˋ ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝˜˪ ˕ˋ˕ ˙˜˙˒˘ˋˍˋː˗ˋ˪ ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˗˓ ˗˙˝˓ˍ˓˛˙ˍˋ˘˘˙˜˝˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪ ˜˖˙ˍˋ ˏˋ˘˘˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˒˘ˋˢː˘˓ː˗ ˜˙˜˝ˋˍ˖˪˩ˤ˓ˠ ːˎ˙ ˗˙˛˟ː˗˓˖˓˓˜ˠ˙ˏ˘˦˗˒˘ˋˢː˘˓ː˗˝˙ˎ˙ˑː˜˖˙ˍˋǡ˝ǤːǤ˕ˋ˕˙ˌ˛ˋ˒ȋ˓ˏː˪Ȍǡ˚˙˖˙ˑː˘˘˦˔ˍ˙˜˘˙ˍ˞˘˙˗˓˘ˋˡ˓˓ǡ˙ˤ˞ˤˋː˗˦˔ˎ˙ˍ˙˛˪ˤ˓˗˓˜˚˙˜˙ˌˍ˦˛ˋˑː˘˓˪˒˘ˋˢː˘˓˪ ˍ˜˖˙ˍːǡ˕˙˝˙˛˦˔ˍ˛ˋ˒˘˦ˠ˪˒˦˕ˋˠ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˚˙-˛ˋ˒˘˙˗˞ȑʣˋ˜˖˙ˍˋͥͥͣ͝ǡ˜Ǥ͜͞ȒǤ Ǽʦː˛ˍ˙˜˗˦˜˖˙˗ǡ ˚ː˛ˍ˙˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˋ˛ˠː˝˓˚˙˗ǽ ˜ˢ˓˝ˋː˝ ˕˙˘ˡː˚˝ ʙǤʙǤ ʡ˙˖ː˜˙ˍ ȑʡ˙˖ː˜˙ˍ ͜͜͜͞ǡ ˜Ǥ͢͡ȒǤ ʦ˙˨˝˙˗˞ ˕˙˘ˡː˚˝ ˙˘ ˚˛˓˛ˋˍ˘˓ˍˋː˝ ˕ Ǽˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗ːǽ
˜˗˦˜˖ˋǡ ˕˙˘ːˢ˘˦˗ ˛ˋ˒ˍː˛˝˦ˍˋ˘˓ː˗ ˕˙˝˙˛˙ˎ˙ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ Ǽ˙ˌ˦ˏː˘˘˙ː ˜˙-˒˘ˋ˘˓ːǡ ˒ˏ˛ˋˍ˦˔˜˗˦˜˖˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ˎ˙ˢː˖˙ˍː˕ˋǡːˎ˙˓˘˝˞˓ˡ˓˪ǽȑʡ˙˖ː˜˙ˍ͜͜͜͞ǡ˜Ǥͣ͡ȒǤ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˍ˙ ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗ːǡ ˙ˌ˛ˋ˒˘˙˗ ˟˙˘ːǡ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙-˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˙˗ ˚˙˝ː˘ˡ˓ˋ˖ː ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ːˏ˓˘˓ˡ˦ ˛ː˚˛ː˒ː˘˝˓˛˞ː˝˜˪ǡ ˚˙ ˗˘ː˘˓˩ ʤǤʫǤ ʗ˖ː˟˓˛ː˘˕˙ǡ ˨˝˘˙˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜˚ːˡ˓˟˓˕ˋ ˨˝˘˙˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˜˙˒˘ˋ˘˓˪ ȑʗ˖ː˟˓˛ː˘˕˙ ͜͜͞͠ǡ ˜Ǥͣ͞ȒǤ ʦ˙˓˜˕ ˓˗˚˖˓ˡ˓˝˘˦ˠ ˜ˍ˪˒ː˔ ˗ːˑˏ˞ ˕˙˘ˡː˚˝˙˗ ˓ ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗˙˔ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˒˘ˋ˕ˋ ˚˙˒ˍ˙˖˓˝ ˍ˦˪ˍ˓˝˧ ˝ː ˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː ˟ˋ˕˝˙˛˦ǡ ˕˙˝˙˛˦ː ˍ˖˓˪˩˝ ˘ˋ ˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˘˓ː ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙-˕˞˖˧˝˞˛˘˙ˎ˙ ˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˋ ˍ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˙˗˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍː˪˒˦˕ˋǤ ʙ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ˞ ˜˖˙ˍǡ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ˠ ˗˙˛˙ˑː˘˙ːǡ ˜ˍ˙˪ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ˟˙˛˗ˋǣ ˞ ˛˞˜˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍ˙ ˗˙˛˙ˑː˘˙ː ˜ˍ˪˒ˋ˘˙ ˜ ˚˙˘˪˝˓ː˗ Ǽ˗˙˛˙˒˓˝˧ǽǢ ˞ ˌ˙˖ˎˋ˛ – Ǽ˜˖ˋˏ˕˓˔ǽǡ Ǽ˖ːˏǽ ȋ˜˖ˋˏ˙˖ːˏȌǢ ˏ˖˪ ˕ˋ˒ˋˠ˙ˍ ˍˋˑ˘˦ ˚˙˘˪˝˓˪ Ǽ˗ːˏǽ ˓ Ǽ˖ːˏǽ ȋˌˋ˖˗Ρ˒ˏˋΙȌǢˏ˖˪ˋ˘ˎ˖˓ˢˋ˘– Ǽ˕˛ː˗ǽǡǼ˖ːˏǽȋice-creamȌǢˏ˖˪˘ː˗ˡːˍ– Ǽ˞ˎ˙ˤː˘˓ːǽǡ Ǽ˖ːˏǽȋSpeiseeisȌǡˏ˖˪˝˞˛˙˕– Ǽ˗˙˛˙˒˓˝˧ǽȋdondurmaȌǤ ʤˋ˒ˍˋˍ ˙ˢː˛ːˏ˧ ˙ˢː˛ːˏ˧˩ǡ ˛˞˜˜˕˓˔ ˢː˖˙ˍː˕ ˙ˌ˛ˋ˝˓˖ ˍ˘˓˗ˋ˘˓ː ˘ˋ ˚˙˘˪˝˓ː Ǽˢː˛ːˏǽ Ǯ˚˙˛˪ˏ˙˕ˍ ˜˖ːˏ˙ˍˋ˘˓˓ˏ˛˞ˎ ˒ˋ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˖˓ˡǡ ˚˛ːˏ˗ː˝˙ˍǯǡ ˏ˖˪ ˝˞˛˕˙ˍ ˍˋˑ˘˦˗ ˙˕ˋ˒ˋ˖˙˜˧ ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍ˙ ˙ˢː˛ːˏ˓ ˜ ˠˍ˙˜˝˙˗ǡ ˙˘˓ ˙ˌ˙˒˘ˋˢ˓˖˓ ːː ˕ˋ˕ kuyruk ȋǮˠˍ˙˜˝ǯȌǡ˜˛Ǥ˛˞˜Ǥˠˍ˙˜˝˙ˢː˛ːˏ˓, ˜˝˙˪˝˧ˍ˜ˋ˗˙˗ˠˍ˙˜˝ː˙ˢː˛ːˏ˓. ʙ˘˞˝˛ː˘˘ː˔˟˙˛˗˙˔˛˞˜˜˕˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˜ˋ˛ˋ˘ˢˋǡ˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˘˙ˎ˙˓˒˝˩˛˕˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍǡ˪ˍ˖˪ː˝˜˪˝˩˛˕˜˕˙ː˜˖˙ˍ˙sari Ǯˑː˖˝˦˔ǯȋˏ˛Ǥ-˝˩˛˕ǤsaȋyȌɇ«a Ǯˌ˞˕ˍǤˑː˖˝˙ːǡ ˑː˖˝˙ˍˋ˝˙ː ˘ˋ˜ː˕˙˗˙ːǯȌǡ ˍ ˞ ˩ˑ˘˦ˠ ˜˖ˋˍ˪˘ – ˜˕ˋ˕ˋ˝˧ǣ ˌ˙˖ˎǤ ˜˕ˋ˕ˋ˖ˡ˓ǡ ˜Ǥ-ˠ˙˛ˍǤ ˜˕ˋ˕ˋˍˋˡ. ʥ˚˛ːˏː˖ː˘˓ː ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗˦ ˜˖˙ˍˋ ˍ ˛ˋ˒˘˦ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ˚˙˒ˍ˙˖˓˝ ˍ˦ˏː˖˓˝˧ˍ˘˓ˠ˕˞˖˧˝˞˛˘˦ː˒˘ˋ˘˓˪ǡ˘ˋ˚˛Ǥǣ ˛˞˜Ǥ˙˕˘˙ ȋώ˙˕˙ Ǯˎ˖ˋ˒ǯȌǡˋ˘ˎ˖Ǥwindow ȋώwind Ǯˍː˝ː˛ǯȌǢ ˛˞˜Ǥˏ˪˝ː˖ ȋώȝd˥lbt˥ Ǯˏ˙˖ˌ˓˝˧ǯȌǡ˕ˋ˒ˋˠǤ˝˙Ι˦˖ˏˋΙ ȋώ ˝˙Ι˦˖ˏˋ˞ ‘˜˝˞ˢˋ˝˧’ȌǢ ˛˞˜Ǥ˚ˋ˞˕ ώ ˚ˋ- φ*р˕˥ Ǯ˓˗ː˩ˤ˓˔˓˒˙ˎ˘˞˝˦ː˖ˋ˚˕˓ǯ ȋ˜˛Ǥˎ˛ːˢǤohkos Ǯ˕˛˩ˢ˙˕ǯǡ˖ˋ˝Ǥ ancus Ǯ˓˗ː˩ˤ˓˔ ˕˛˓ˍ˦ː ˖ˋ˚˕˓ǯȌ ȑʯˋ˘˜˕˓˔ǡ ʟˍˋ˘˙ˍǡ ʯˋ˘˜˕ˋ˪ ͥ͢͝͝ǡ ˜Ǥ͞͠͠Ȓ, ˕ˋ˒ˋˠǤ Ϋ˛˗ː˕ˣ˲ ȋώ Ϋ˛˗ː˖ː˞ Ǯ˖ˋ˒ˋ˝˧ǡ˚˙˖˒˝˓ǡ˕ˋ˛ˋˌ˕ˋ˝˧˜˪ǡˍ˒ˌ˓˛ˋ˝˧˜˪ˍˍː˛ˠǯȌǢ ˛˞˜Ǥ ˚ː˝˞ˠ ȋώ ˚ː˝˧Ȍǡ˕ˋ˒ˋˠǤ ˕˙˛ˋ˒ǡ Ω˝ːˣ ȋ˜˛Ǥ ˝˞˛ːˡǤ ates Ǯ˙ˎ˙˘˧ǯǡ˜˛Ǥ ˛˞˜Ǥ ˚˞˜˝˓˝˧ ˚ː˝˞ˠˋ Ǯ˚˙ˏˑːˢ˧ǯȌǢ ˛˞˜Ǥ˚˙˘ːˏː˖˧˘˓˕ ȋǮ˚˙˜˖ːˍ˙˜˕˛ː˜ː˘˧˪ǯώ˚˙- ȋǮ˚˙˜˖ːǯȌφ˘ːˏː˖˪Ǯˍ˙˜˕˛ː˜ː˘˧ːǯȌǡ˝˞˛ːˡǤ pazartesi ȋǮ˚˙˜˖ːˍ˙˜˕˛ː˜ː˘˧˪ǯώpazar Ǯˍ˙˜˕˛ː˜ː˘˧ːǯȌǢ ˛˞˜Ǥ ˋ˚˝ː˕ˋ ȋώ ˘ː˗Ǥ Apotheke ώ ˖ˋ˝Ǥ µ
ώ ˎ˛ːˢǤ ɠɕɔ ˛˧ˤ Ǯ˜˕˖ˋˏǯȌǡ ˋ˘ˎ˖Ǥ pharmacyǡˢːˣǤapatyka, lékárna ȋ˜˛Ǥ˛˞˜Ǥ ˖ːˢ˓˝˧ȌǢ ˛˞˜Ǥ ˎ˓˚˚˙˚˙˝ˋ˗ ȋHippopotamus amphibius ώ ˎ˛ːˢǤ ɣɕɕɔɕɔəɄɑɎɦɘ Ǯ˛ːˢ˘˙˔ ˕˙˘˧ǯ ȋǮ˕˙˘˧ǯφǮ˛ː˕ˋǯȌȌǡ˘ː˗ǤFlußpferd Ǯ˛ːˢ˘˙˔˕˙˘˧ǯǡ˕ˋ˒ˋˠǤ˜˞˜˦˓˛˦ Ǯˍ˙ˏ˪˘ˋ˪˕˙˛˙ˍˋǯǡ˝˞˛ːˡǤÇÇ Ǯˍ˙ˏ˪˘˙˔˕˙˘˧ǯǢ ˛˞˜Ǥ˜˚ˋ˜˓ˌ˙ȋώ˜˚ˋ˜˓ˌ˙ˎȌǡ˞˕˛Ǥ˜˚ˋ˜˓ˌi ȋώ˜˚ˋ˜˓ˌiˎȌǡˠ˙˛ˍˋ˝Ǥˠˍ˖ˋǡˌ˙˖ˎǤˌ˖ˋˎ˙ˏˋ˛˪ ˓ˏ˛Ǥ ʥˌ˛ˋˤː˘˓ː ˕ ˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙˗˞ ˋ˘ˋ˖˓˒˞ ˚˙˒ˍ˙˖˪ː˝ ˍ˦˪ˍ˓˝˧ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˩˩ ˟˙˛˗˞˜˖˙ˍǡ˕˙˝˙˛ˋ˪˪ˍ˖˪ː˝˜˪˙˝˛ˋˑː˘˓ː˗˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙-˜˚ːˡ˓˟˓ˢː˜˕˙ˎ˙ˍ˒ˎ˖˪ˏˋ ˘ˋ˛˙ˏˋ˘ˋ˝˙˝˓˖˓˓˘˙˔˚˛ːˏ˗ː˝ǡ˪ˍ˖ː˘˓ːǤ ʩˋ˕ǡ˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ˋ˘ˋ˖˓˒˜˖˙ˍˋˍ˛ˋˢ ˚˙˒ˍ˙˖˓˖˙˚˓˜ˋ˝˧ːˎ˙˕˞˖˧˝˞˛˘˞˩ ˚ˋ˗˪˝˧Ǥʦː˛ˍ˙˘ˋˢˋ˖˧˘˦˗˒˘ˋˢː˘˓ː˗˜˖˙ˍˋˍ˛ˋˢ ˌ˦˖˙Ǯ˒ˋ˕˖˓˘ˋ˝ː˖˧ǡ˕˙˖ˏ˞˘ǯǡˍ˘˞˝-
˛ː˘˘ː˔˟˙˛˗˙˔ˌ˦˖ˎ˖ˋˎ˙˖ˍ˛ˋ˝˧ ȋ˜˛Ǥˍ˙˛ˢˋ˝˧Ȍǡ˜˛Ǥˌ˙˖ˎǤˍ˛ˋˢ Ǯ˕˙˖ˏ˞˘ǯǡˍ˛ˋˢ˞ˍˋ˗ Ǯˍ˙˛˙ˑ˓˝˧ǯǡˍ˛ˋˢ˕ˋ Ǯˍ˙˛˙ˑː˪ǯǡ˜Ǥ-ˠ˙˛ˍǤˍ˛ˋˢ Ǯ˚˛˙˛˓ˡˋ˝ː˖˧ǯȑʫˋ˜˗ː˛ͥͤ͢͝ǡ˝Ǥ͝ǡ˜Ǥ͟͢͝ȒǢ˞ ʙǤʟǤʛˋ˖˪ǣˍ˙˛˙ˑːˡ, ˍ˙˛˙ˑˋ˔˕ˋ Ǯ˒˘ˋˠˋ˛˧ǡ˕˙˖ˏ˞˘ǡˍːˏ˞˘ǯȋˍ˙˛˙˘Ǥǡˍ˪˝ǤȌȑʛˋ˖˧ͥͥͥ͝ǡ ˝Ǥ͝ǡ˜Ǥ͟͞͠ȒǤ ʙ˙ ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗ː ˛˞˜˜˕˓ˠ ˜˖˙ˍǡ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ˠ ˜˞ˏ˧ˌ˞ ˢː˖˙ˍː˕ˋǡ ˏˋ˘˘˞˩ ː˗˞ ˌ˙ˎ˙˗ǡ ˜˙ˏː˛ˑ˓˝˜˪ ˜ː˗ˋ Ǯ˘ˋˏː˖˪˩ˤ˓˔ǡ ˞ˢˋ˜˝ˍ˞˩ˤ˓˔ǯǣ ˞ˏː˖ ȋ˙˝ ˏː˖˓˝˧ǡ ˘ˋˏː˖˓˝˧Ȍǡ˞ˢˋ˜˝˧, ˜ˢˋ˜˝˧ː ȋ˙˝ˢˋ˜˝˧Ȍǡˏ˙˖˪, ˑ˛ːˌ˓˔ ˓ˏ˛Ǥȑʩ˙˖˜˝ˋ˪ͥͥ͝͠ǡ˜Ǥ͟͝͠ȒǤ ʨ˖˙ˍ˙ˢˋ˜˝˧ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˙˙˝˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙ˎ˖ˋˎ˙˖˧˘˙ˎ˙˕˙˛˘˪ȝȋsȌ³Ǯ˛ː˒ˋ˝˧ǡ˙˝˛ː˒ˋ˝˧ǡ˙˝ˏː˖˪˝˧ǯǡ˖ˋ˝˓˘Ǥ
Û Ǯ˛ˋ˒˛˦ˍˋ˩ǡ˛ˋ˜˕ˋ˖˦ˍˋ˩ǡ˛ˋ˒ˏː˖˪˩ǯǡˏ˛Ǥ˓˘ˏǤ chinátti Ǯ˛ˋ˜˜ː˕ˋː˝ǡ ˙˝˛˞ˌˋː˝ǡ ˙˝ˏː˖˪ː˝ǯ ȑʮː˛˘˦ˠ ͥͥͥ͝ǡ ˝Ǥ͞ǡ ˜Ǥͣ͟͢ȒǤ ʨ˛Ǥ ˌ˙˖ˎǤ ˢː˜˝ Ǯˢˋ˜˝˧ǡ ˏ˙˖˪ǡ ˜ˢˋ˜˝˧ːǯǤ ʣː˝ˋ˟˙˛˓ˢː˜˕˓˔ ˚ː˛ː˘˙˜ Ǯˢˋ˜˝˧ǯ Ϗ Ǯˏ˙˖˪ǡ ˜˞ˏ˧ˌˋǯ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ː˘ ˓ ˏ˖˪ ˏ˛ːˍ˘ːˎ˛ːˢː˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǡ ˜˛Ǥ ˎ˛ːˢǤ ɑɔɣɖɄ Ǯˢˋ˜˝˧ǯ Ϗ ɑɡɖɔɘ Ǯ˜˞ˏ˧ˌˋǯ ȑʫˋ˜˗ː˛ͥͤ͢͝ǡ˝Ǥ͝ǡ˜Ǥͣ͡͞ȒǤ ʨ˖˙ˍ˙ ˜ˢˋ˜˝˧ː ˍ ˚˛ˋ˜˖ˋˍ˪˘˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ȋȝ˥ φ «¸˧ φ ːȌ ˙ˌ˛ˋ˒˙ˍˋ˘˙ ˚˞˝ː˗ ˜˖˓˪˘˓˪ ˏˍ˞ˠ ˜˖˙ˍ ȝ˥-: *su- Ǯˠ˙˛˙ˣ˓˔ǯ φ ȝ«¸˧ Ǯˢˋ˜˝˧ǯ ϋ Ǯˠ˙˛˙ˣ˓˔ ˞ˏː˖ǯ ȑʫˋ˜˗ː˛ ͥͤͣ͝ǡ˝Ǥ͟ǡ˜Ǥͤ͢͝ȒǤʙǤʟǤʛˋ˖˧ˏˋː˝˝ˋ˕˙ː˝˙˖˕˙ˍˋ˘˓ː˨˝˙˗˞˜˖˙ˍ˞ǣǼʨˢˋ˜˝˧ːȋ˜˙-ˢˋ˜˝˧ː, ˏ˙˖˪ǡ˚ˋ˔Ȍǡ˜˛Ǥ˛˙˕ǡ˜˞ˏ˧ˌˋǡˢˋ˜˝˧˓˞ˢˋ˜˝˧ǡˏ˙˖˪ǽȑʛˋ˖˧ͥͥͥ͝ǡ˝Ǥ͠ǡ˜Ǥͣ͟͝ȒǤ ʨ˖˙ˍ˙ ˑ˛ːˌ˓˔ ˝ˋ˕ˑː ˓˗ːː˝ ˜ː˗˞ Ǯˍ˦ˏː˖˓˝˧ǡ ˙˝˛ː˒ˋ˝˧ǯǡ ˚ː˛ˍ˙˘ˋˢˋ˖˧˘˙ ˙˘˙ ˓˗ː˖˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǯ˘ːˢ˝˙ ˙˝˛ː˒ˋ˘˘˙ːǡ ˙˝˛ː˒˙˕ǯ ˓ ˍ˙˜ˠ˙ˏ˓˖˙ ˕ ˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˗˞ ˕˙˛˘˩ȝgerbh- Ǯ˘ˋˡˋ˛ˋ˚ˋ˝˧ǡˍ˦˛ː˒ˋ˝˧ǡ˘ˋˏ˛ː˒ˋ˝˧ǯǡ˜˛Ǥ˛˙ˏ˜˝ˍː˘˘˦ː˜˖˙ˍˋˍ˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓ˠ ˪˒˦˕ˋˠǣ ˘ː˗ːˡǤ kerben Ǯˏː˖ˋ˝˧ ˒ˋ˛˞ˌ˕˓ǡ ˘ˋ˛ː˒ˋ˝˧ǯǡ ˋ˘ˎ˖˙˜ˋ˕˜˙˘˜˕Ǥ ceorfan Ǯ˘ˋ˛ː˒ˋ˝˧ǡ˛ː˒ˋ˝˧ǯȑʫˋ˜˗ː˛ͥͤ͢͝ǡ˝Ǥ͞ǡ˜Ǥͣ͠-ͤ͠Ǣʮː˛˘˦ˠͥͥͥ͝ǡ˝Ǥ͝ǡ˜Ǥ͟͜͢ȒǤ ʙ˙ ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔ ˟˙˛˗ː ˜˖˙ˍ ˚˙˜˝˙˛˙˘˘˓˔, ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ ˜˙ˏː˛ˑ˓˝˜˪ ˜ː˗ˋ Ǯˢ˞ˑ˙˔ǯǡ˜˛Ǥˏ˓ˋ˖ː˕˝˘˦ː˜˖˙ˍˋǣ˜˝˙˛˙˘˘˓˕ – ˘ː˖˩ˏ˓˗ǡ˕˝˙ˌːˎˋː˝˙˝˖˩ˏː˔ǡˏ˓ˢ˓˝˜˪Ǣ ˜˝˙˛˙˘˘˓˕ – ˜˝˛ˋ˘˘˓˕ǡ˚˛˓ˣː˖ːˡǡ˒ˋˠ˙ˑ˓˔ȑʛˋ˖˧ͥͥͥ͝ǡ˝Ǥ͟ǡ˜Ǥ͟͟͝ȒǤ ʨ˖˙ˍ˙ ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ ˓˗ːː˝ ˝ˋ˕˞˩ ˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˞˩ ˨ˍ˙˖˩ˡ˓˩ǣ Ǯ˜˝˙˛˙˘˘˓˔ǡ ˚˙˜˝˙˛˙˘˘˓˔ǡ ˘ː˒ˏːˣ˘˓˔ǡ ˢ˞ˑ˙˔ǡ ˓˘˙˒ː˗˘˦˔ǯ Ϗ ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ ȋ˜˝˛ˋ˘˘˓˕Ȍ Ǯ˚˛˙ˠ˙ˑ˓˔ǡ ˚˞˝˘˓˕ǯ Ϗ ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ Ǯˢ˞ˏ˘˦˔ǡ ˘ː˙ˌ˦ˢˋ˔˘˦˔ǡ ˘ː˙ˌ˦˕˘˙ˍː˘˘˦˔ǡ ˙˜˙ˌː˘˘˦˔ǯǤ ʨ˛Ǥǡ ʙǤʟǤ ʛˋ˖˧ ˞ ˜˖˙ˍˋ ˢ˞ˑˏ˦˔ ˙˝˗ːˢˋː˝ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǯˢː˗˞ ˢ˞ˑˏˋ˩˝˜˪ ˓˖˓ ˏ˓ˍ˪˝˜˪ǡ ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ǡ˘ː˚˙˘˪˝˘˦˔ǡ˞ˏ˓ˍ˓˝ː˖˧˘˦˔ǯȑʛˋ˖˧ͥͥͥ͝ǡ˝Ǥ͠ǡ˜Ǥ͢͟͝ȒǤ ʗ˘ˋ˖˙ˎ˓ˢ˘ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕ˋ˪˜˞ˏ˧ˌˋ˜˖˙ˍˋˎˋ˛˓˚Ǥʙ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ː˨˝˙˒ˋ˓˗˜˝ˍ˙ˍˋ˘˘˙ː ˓˒ ˝˩˛˕˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˜˖˙ˍ˙ ˎˋ˛˓˚ ˞˚˙˝˛ːˌ˖˪˖˙˜˧ ˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ Ǯˢ˞ˑː˜˝˛ˋ˘ːˡǡˢ˞ˑ˙˔ǯȑʯ˓˚˙ˍˋͥͣ͢͝ǡ˜Ǥ͝͝͡ȒǤʟ˒ˍː˜˝˘˙ǡˢ˝˙ˍ˙ˍ˛ː˗˪˜ˍ˙ːˎ˙˚˞˝ːˣː˜˝ˍ˓˪ˍ ʟ˘ˏ˓˓ ʗ˟ˋ˘ˋ˜˓˔ ʤ˓˕˓˝˓˘ ˌ˦˖ ˎˋ˛˓˚˙˗ǡ ˘ː˚˙˖˘˙˚˛ˋˍ˘˦˗ ˢ˞ˑː˒ː˗ˡː˗ǡ ˓˖˓ ˗ː˝˨˕˙˗ǡ˓˜˚˙˖˧˒˞˪ˋ˘ˋ˖˙ˎ˓ˢ˘˦˔ˎ˛ːˢː˜˕˓˔˝ː˛˗˓˘Ǥʗ˟ˋ˘ˋ˜˓˔ʤ˓˕˓˝˓˘˓˜˚˙˖˧˒˞ː˝˨˝˙˜˖˙ˍ˙ˍǼʬ˙ˑː˘˓˓˒ˋ˝˛˓˗˙˛˪ǽˍ˒˘ˋˢː˘˓˓Ǯˢ˞ˑː˒ː˗ːˡǡˢ˞ˑ˙˔ǯǣʗˑ˙˘˦ ˓ˠǥ ˜˚˪˝˜ˎˋ˛˓˚˦, ˏˋˏˋ˩˝˓˗˥ˋ˖ˋ˟˞Ǣʗˎˋ˛˓˚˙ˍ ˘ː˚˞˜˕ˋ˩˝ˍ˥ˎ˛ˋˏ ȋʬ˙ˑː˘˓ː ˒ˋ˝˛˓˗˙˛˪ǡ˜Ǥͥǡ͝͞Ȍ. ʪ ˜˖˙ˍˋ ˍ ˛˞˜˜˕˙˗ ˪˒˦˕ː ˎˋ˛˓˚ ˛ˋ˒ˍ˓˖˓˜˧ ˒˘ˋˢː˘˓˪ Ǯ˘ː˙ˌ˦ˢ˘˦˔ǡ ˢ˞ˏ˘˦˔Ǣ ˘ː˘˙˛˗ˋ˖˧˘˦˔ǯǡ˜˛Ǥ˝˞˛ːˡǤgarip Ǯ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ǡ˘ː˙ˌ˦ˢ˘˦˔ǯǡgarip adam ȋˌ˞˕ˍǤǮˢ˞ˏˋ˕ǡ ˜˝˛ˋ˘˘˦˔ˢː˖˙ˍː˕ǯȌȑʩ˞˛ːˡ˕˙-˛˞˜˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧͜͜͞͡ǡ˜Ǥ͝͞͝ǡͤ͢͟ȒǤ ʨː˗˦Ǯ˘ː˓˒ˍː˜˝˘ˋ˪ǯǡǮˢ˞ˑˋ˪ǯ˚˛˓˜˞˝˜˝ˍ˞˩˝˓ˍ˙ˍ˘˞˝˛ː˘˘ː˔˟˙˛˗ː˜˖˙ˍˋ˘ːˍː˜˝ˋǤ ʤːˍː˜˝˞ ˝ˋ˕ ˘ˋ˒ˍˋ˖˓ǡ ˚˙˝˙˗˞ ˢ˝˙ ˙˘ˋ ːˤː ˘ː˓˒ˍː˜˝˘ˋ˪ǡ ˘ːˍːˏ˙˗ˋ˪ǡ ˢ˞ˑˋ˪ ˏ˖˪˜ː˗˧˓˓˛˙ˏ˜˝ˍː˘˘˓˕˙ˍˑː˘˓ˠˋȋ˘ːˍʳ˜˝ˋ ώ˘ː φˍʳ˜˝˧ȌǤʨ˝ˋˍˑː˘˙˔ǡ˙˘ˋ˙ˌ˖ˋˏˋː˝˓˘˦˗˜˝ˋ˝˞˜˙˗ǡˍ˕˖˩ˢˋː˝˜˪ˍ˕˛˞ˎ˜ˍ˙˓ˠ– ˛˙ˏ˜˝ˍː˘˘˓˕˙ˍˑː˘˓ˠˋǤʦː˛ˍ˙-
˘ˋˢˋ˖˧˘˙ ˨˝˙ ˜˖˙ˍ˙ ˓˗ː˖˙ ˒˘ˋˢː˘˓ː Ǯ˘ː˓˒ˍː˜˝˘ˋ˪ǯǡ ˜˛Ǥǣ ˍǤ-˖˞ˑǤ w³sty Ǯ˓˒ˍː˜˝˘˦˔ǡ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˦˔ǯǡ Ñew³sty Ǯ˘ː˓˒ˍː˜˝˘˦˔ǯǡ ˜˛Ǥ ːˤːǣ ˛˞˜Ǥ ˏ˓ˋ˖Ǥ ˢ˞ˑ˙˔, ˢ˞ˑː˘˓˘ Ǯˑː˘˓ˠǯǤ ʣǤ ʫˋ˜˗ː˛ ˙ˌ˥˪˜˘˪ː˝ ˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓˩ ˨˝˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋ ˕ˋ˕ ˚˛˙˪ˍ˖ː˘˓ː ˛ːˢːˍ˙ˎ˙ ˝ˋˌ˞Ǥ ʩˋˌ˞˓˜˝˓ˢː˜˕˙ː ˘ˋ˒ˍˋ˘˓ːˏ˙˖ˑ˘˙ ˌ˦˖˙ ˒ˋˤ˓˝˓˝˧ ˑː˘ˤ˓˘˞ǡ ˍ˜˝˞˚ˋ˩ˤ˞˩ ˍ ˢ˞ˑ˙˔ˏ˖˪˘ːːˏ˙˗ǡˏ˙˗ˑː˘˓ˠˋǡ˙˝˒˖˦ˠˏ˞ˠ˙ˍǢ˨˝˓˗ˑː˙ˌ˥˪˜˘˪ː˝˜˪˓˘ˋ˖˓ˢ˓ː˞ ˘ːː˜ˍˋˏːˌ˘˙ˎ˙˚˙˕˛˦ˍˋ˖ˋȑʫˋ˜˗ː˛ͥͤͣ͝ǡ˝Ǥ͟ǡ˜Ǥ͡͠Ǣʩ˛˞ˌˋˢːˍͥͥ͝͡ǡ˜Ǥͥ͜-ͥ͡ȒǤ ʙ˝˩˛˕˜˕˓ˠ˪˒˦˕ˋˠ˘ːˍː˜˝˞˘ˋ˒˦ˍˋ˩˝˝ˋ˕ǣ˕ˋ˒ˋˠǤ˕ː˖i˘ ȋˌ˞˕ˍǤǮ˚˛˓ˣːˏˣˋ˪ǯȌǡ ˞˒ˌǤ ˕ː˖˓˘ ȑʪ˒ˌː˕˜˕˙-˛˞˜˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ͥͤͤ͝ǡ ˜Ǥ͜͞͡Ȓǡ ˝˞˛ːˡǤ gelin ȑʩ˞˛ːˡ˕˙-˛˞˜˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧͜͜͞͡ǡ˜Ǥ͝͞͠Ȓǡˌˋˣ˕Ǥ˕Ω˖Ωˣ ȑʘˋˣ˕˓˛˜˕˙-˛˞˜˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧ͥͤ͝͡ǡ˜Ǥ͟͜͠ȒǤʙ˨˝˙˗ ˝ˋ˕ˑː˚˙ˏˢː˛˕˓ˍˋ˪ˢ˞ˑˏ˙˜˝˧ǡ˙˝ˏˋ˖ː˘˘˙˜˝˧ȋˠ˙˝˪˞ˑː˓˚˛˓ˌ˖˓ˑː˘˘˞˩˙˝ˏˋ˖ː˘˘˙˜˝˧Ȍˏ˖˪˜ː˗˧˓˓˛˙ˏ˜˝ˍː˘˘˓˕˙ˍˑː˘˓ˠˋǤ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˜˙ˏː˛ˑ˓˝˜˪ ˍ ˛ˋ˜˜˗˙˝˛ː˘˘˦ˠ ˜˖˙ˍˋˠǡ ˙ˌ˞˜˖˙ˍ˖˓ˍˋː˝ ˓ˠ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ː ˟˞˘˕ˡ˓˙˘˓˛˙ˍˋ˘˓ːǤ ʙ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ˟˙˛˗ˋ ˨˝˓ˠ ˜˖˙ˍ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˜˙ˌ˙˔ Ǽ˛ːˢː˗˦˜˖˓˝ː˖˧˘˦˔ ˕ː˘˝ˋˍ˛ǽǡ ˟˙˕˞˜˓˛˞˩ˤ˓˔ˍ˜ːˌː˚˛˓˒˘ˋ˕˓˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙ˎ˙˙ˌ˛ˋ˒ˋǡ˗˙ˏˋ˖˧˘˙-˙ˡː˘˙ˢ˘˦ː˨˖ː˗ː˘˝˦˓ ˙˝ˏː˖˧˘˦ːǼ˜˗˦˜˖˙ˍ˦ːˎː˘˦˕˙˘ˡː˚˝ˋǽȑʗ˖ː˟˓˛ː˘˕˙͜͜͞͠ǡ˜Ǥͤ͜ȒǤ ʙ ˚˛˙ˋ˘ˋ˖˓˒˓˛˙ˍˋ˘˘˦ˠ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ːˏ˓˘˓ˡˋˠ ˜˙ˏː˛ˑ˓˝˜˪ ˜˕˛˦˝ˋ˪ ˏ˖˪ ˜˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ˎ˙ ˘˙˜˓˝ː˖˪ ˪˒˦˕ˋ ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˓˘˟˙˛˗ˋˡ˓˪ǡ ˙˝˘˙˜˪ˤˋ˪˜˪ ˕ ˜˓˜˝ː˗ː ˡː˘˘˙˜˝ː˔˝˙˔˓˖˓˓˘˙˔˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ ʥ˜˘˙ˍ˙˔ ˏ˓ˋ˖˙ˎˋ ˕˞˖˧˝˞˛ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˙˝˘˙ˣː˘˓ː ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˕ ˕˞˖˧˝˞˛ː ˕ˋ˕ ˕ Ǽ˛ˋˍ˘˙˚˛ˋˍ˘˙˔ǡ ˛ˋˍ˘˙ˡː˘˘˙˔ ˚˛˓ ˍ˜ːˠ ːː ˙˝˖˓ˢ˓˪ˠ ˓ ˓˘˝ː˛ː˜˘˙˔ǡ ˘˞ˑ˘˙˔ǡ ˑː˖ˋ˘˘˙˔˓˗ː˘˘˙ˍːː˘ː˚˙ˠ˙ˑː˜˝˓ǡˍːː˞˘˓˕ˋ˖˧˘˙˜˝˓ǽȑʡˋˎˋ˘ͥͤͤ͝ǡ˜Ǥ͟͞͝ȒǤʟ˘ː˖˧˒˪ ˎ˙ˍ˙˛˓˝˧ ˙ ˝˙˗ǡ ˢ˝˙ ˕ˋ˕ˋ˪-˝˙ ˕˞˖˧˝˞˛ˋ ˌ˙ˎˋˢːǡ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˙˘˘ːːǡ ˍ˦˛ˋ˒˓˝ː˖˧˘ːːǡ ˖˞ˢˣː˓˖˓ˠ˞ˑːǡ˙˘ˋ˚˛˙˜˝˙˓˘ˋ˪ǡˏ˛˞ˎˋ˪ǡ˓˨˝˙˔˓˘ˋ˕˙ˍ˙˜˝˧˩ǡ˘ː˚˙ˠ˙ˑː˜˝˧˩˙˘ˋ ˓˘˝ː˛ː˜˘ˋǡ˞˘˓˕ˋ˖˧˘ˋǤ
ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛ˋ ʗ˖ː˟˓˛ː˘˕˙ ʤǤʫǤ ʴ˝˘˙˨˔ˏː˗˓ˢː˜˕˓˔ ˕˙˘ˡː˚˝ ˓ ˍ˘˞˝˛ː˘˘˪˪ ˟˙˛˗ˋ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˒˘ˋ˕ˋȀȀʙ˙˚˛˙˜˦˕˙ˎ˘˓˝˓ˍ˘˙˔˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕˓Ǥ– 2004. – ͚͝Ǥ– ʨǤͣ͜-81. ʘˋˣ˕˓˛˜˕˙-˛˞˜˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧Ǥ– ʣǤǡͥͤ͝͡Ǥ– ͤ͜͠˜Ǥ ʚˋˢːˍʚǤʤˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˦ː˙ˌ˛ˋ˒˦˗˓˛ˋǤʥˌˤ˓ːˍ˙˚˛˙˜˦Ǥ– ʣǤǡͥͤͤ͝Ǥ– ͠͠͡˜Ǥ ʚ˞˗ˌ˙˖˧ˏ˝ʙǤ˟˙˘ʡˋˎˋ˘ʣǤʨǤʣ˓˛ ˙ˌˤː˘˓˪ǣʦ˛˙ˌ˖ː˗˦˗ːˑ˜˞ˌ˥ː˕˝˘˦ˠ˙˝˘˙ˣː˘˓˔Ǥ– ʣǤǣʦ˙˖˓˝˓˒ˏˋ˝ǡͥͤͤ͝Ǥ– ͟͝͡˜Ǥ ʛˋ˖˧ʙǤʟǤʩ˙˖˕˙ˍ˦˔˜˖˙ˍˋ˛˧ˑ˓ˍ˙ˎ˙ˍː˖˓˕˙˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǣʙ͠˝Ǥ– ʣǤǡͥͥͥ͝Ǥ ʡˋˎˋ˘ʣǤʨǤʣ˓˛˙ˌˤː˘˓˪ǣʦ˛˙ˌ˖ː˗˦˗ːˑ˜˞ˌ˥ː˕˝˘˦ˠ˙˝˘˙ˣː˘˓˔Ǥ– ʣǤǣʦ˙˖˓˝˓˒ˏˋ˝ǡͥͤͤ͝Ǥ– ͟͝͡˜Ǥ ʡ˙˖ː˜˙ˍ ʙǤʙǤ ʥ ˖˙ˎ˓˕ː ˖˙ˎ˙˜ˋ ˍ ˜˟ː˛ː ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙˜˝˓ ȀȀ ʣ˓˛ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˜˖˙ˍˋǤ – 2000. – ͚͞Ǥ– ʨǤ͡͞-59. ʢ˞˛˧ːʨǤʙǤʟ˜˝˙˛˓ˢː˜˕ˋ˪˨˝˘˙˖˙ˎ˓˪Ǥ– ʣǤǡͥͥͣ͝Ǥ ʣˋ˜˖˙ˍˋʙǤʗǤʙˍːˏː˘˓ːˍ˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓˩Ǥ– ʣǤǣʤˋ˜˖ːˏ˓ːǡͥͥͣ͝Ǥ– ͣ͜͞˜Ǥ ʩˋ˛ˋ˜˙ˍʜǤʫǤʣːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ː˙ˌˤː˘˓ː – ˘˙ˍˋ˪˚ˋ˛ˋˏ˓ˎ˗ˋˋ˘ˋ˖˓˒ˋ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪ȀȀʴ˝˘˙˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪˜˚ːˡ˓˟˓˕ˋ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙˜˙˒˘ˋ˘˓˪Ǥ- ʣǤǡͥͥ͢͝Ǥ- ʨǤͣ-22.
ʩˋ˛ˋ˜˙ˍʜǤʫǤʶ˒˦˕˕ˋ˕˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˝˛ˋ˘˜˖˪ˡ˓˓˕˞˖˧˝˞˛˦ȀȀʶ˒˦˕˕ˋ˕˜˛ːˏ˜˝ˍ˙˝˛ˋ˘˜˖˪ˡ˓˓˕˞˖˧˝˞˛˦Ǥ– ʣǤǣʤˋ˞˕ˋǡ͜͜͜͞Ǥ– ʨǤ͠͡-53. ʩː˖˓˪ʙǤʤǤʧ˞˜˜˕ˋ˪˟˛ˋ˒ː˙˖˙ˎ˓˪Ǥʨː˗ˋ˘˝˓ˢː˜˕˓˔ǡ˚˛ˋˎ˗ˋ˝˓ˢː˜˕˓˔˓˖˓˘ˎˍ˙˕˞˖˧˝˞˛˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ ˋ˜˚ː˕˝˦Ǥ – ʣǤǣ ʯ˕˙˖ˋ Ǽʶ˒˦˕˓ ˛˞˜˜˕˙˔ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǽǡ ͥͥ͢͝Ǥ – ͤͤ͞˜Ǥ ʩ˙˖˜˝ˋ˪ ʨǤʣǤ Ǽʚ˖ˋˎ˙˖˦ ˜˞ˏ˧ˌ˦ǽ ˓ ˓ˠ ˕˙˛˛ː˖˪˝˦ ˍ ˪˒˦˕ː ˕˞˖˧˝˞˛˦ ȀȀ ʦ˙˘˪˝˓ː ˜˞ˏ˧ˌ˦ˍ˕˙˘˝ː˕˜˝ː˛ˋ˒˘˦ˠ˕˞˖˧˝˞˛Ȁʥ˝ˍǤ˛ːˏǤʤǤʛǤʗ˛˞˝˩˘˙ˍˋǤ– ʣǤǣʤˋ˞˕ˋǡ 1994. – ʨǤ͟͝͠-ͣ͝͠Ǥ ʩ˛˞ˌˋˢːˍ ʥǤʤǤ ʟ˜˝˙˛˓˪ ˜˖ˋˍ˪˘˜˕˓ˠ ˝ː˛˗˓˘˙ˍ ˛˙ˏ˜˝ˍˋ ˓ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˏ˛ːˍ˘ː˔ˣ˓ˠ ˝ː˛˗˓˘˙ˍ˙ˌˤː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˜˝˛˙˪Ǥ– ʣǤǣʟ˒ˏ-ˍ˙ʗʤʨʨʨʧǡͥͥ͝͡Ǥ– ͞͝͞˜Ǥ ʩ˞˛ːˡ˕˙-˛˞˜˜˕˓˔˓˛˞˜˜˕˙-˝˞˛ːˡ˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧Ȁʧ˦ˌˋ˖˧ˢː˘˕˙ʩǤʜǤ– ͡˓˒ˏǤ– ʣǤǣʧ˞˜˜˕˓˔˪˒˦˕– ʣːˏ˓ˋǡ͜͜͞͡Ǥ– ͥ͢͠˜Ǥ ʪ˒ˌː˕˜˕˙-˛˞˜˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧Ȁʦ˙ˏ˛ːˏǤʨǤʫǤʗ˕˙ˌ˓˛˙ˍˋǡʚǤʤǤʣ˓ˠˋ˔˖˙ˍˋǤ– ʩˋˣ˕ː˘˝ǡ 1988. – ͣͣ͞˜Ǥ ʪ˟˓˗ˡːˍˋ ʤǤʙǤ ʦ˜˓ˠ˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ˋ ˓ ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘ˋ˪ ˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˪ ȀȀ ʣ˓˛ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˜˖˙ˍˋ˓˛˞˜˜˕˙ː˜˖˙ˍ˙ˍ˗˓˛ːǤ– ʩǤ͠Ǥʶ˒˦˕ǡ˜˙˒˘ˋ˘˓ːǡ˖˓ˢ˘˙˜˝˧Ǥ– ǣ ǡͣ͜͜͞Ǥ – ʨǤͥ͢͜-615. ʫˋ˜˗ː˛ʣǤʴ˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔˜˖˙ˍˋ˛˧˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǣʦː˛Ǥ˜˘ː˗Ǥ˓ˏ˙˚˙˖˘ǤʥǤʤǤ ʩ˛˞ˌˋˢːˍˋǤ– 2-ː˓˒ˏǤ– ʙ͠˝Ǥ– ʣǤǣʦ˛˙ˎ˛ː˜˜ǡͥͤ͢͝-ͥͤͣ͝Ǥ ʮː˛˘˦ˠ ʦǤʶǤ ʟ˜˝˙˛˓˕˙-˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋǤ – ʣǤǣ ʧ˞˜˜˕˓˔ ˪˒˦˕ǡͥͥͥ͝Ǥ– ʩǤ͞Ǥ– ͢͜͡˜Ǥ ʯˋ˘˜˕˓˔ ʤǤʣǤǡ ʟˍˋ˘˙ˍ ʙǤʙǤǡ ʯˋ˘˜˕ˋ˪ ʩǤʙǤ ʡ˛ˋ˝˕˓˔ ˨˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ ˜˖˙ˍˋ˛˧ ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤ– ʣǤǣʪˢ˚ːˏˎ˓˒ǡͥ͢͝͝Ǥ– ͜͟͠˜Ǥ ʯ˓˚˙ˍˋʜǤʤǤʨ˖˙ˍˋ˛˧˝˩˛˕˓˒˗˙ˍˍ˛˞˜˜˕˙˗˪˒˦˕ːǤ- ʗ˖˗ˋ-ʗ˝ˋǣʤˋ˞˕ˋǡͥͣ͢͝Ǥ- ͠͠͠˜Ǥ
ʛ˛ːˍ˘ː˔ˣ˓˔˙˝ˢː˝ˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋˍ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ː ˓ˌː˛˓˔˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍ˓˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕ˋ˪˜˓˜˝ː˗ˋ ʟ˘ˎˋʨˋ˘˓˕˓ˏ˒ː
[email protected]
The Oldest system of calculation of seasons of the year - ǡ
ǡ
ǯ
culture which directly dealt with the main national sign – Ǥ
Ǥ
ǡing the basic lingual systems. – summer and winǡǤǤǤ
sits the Finikian zain, ȋ
Ȍǡ
Ǥ ǡ
- ǡǤǤ
ǡǡ ȋȌǤ
proto-Indo-European system was a ternary one. ʡ˖˩ˢːˍ˦ː ˜˖˙ˍˋǣ ʙ˛ː˗ː˘ˋ ˎ˙ˏˋǡ ʡˋ˛˝ˍː˖˧˜˕˙ː ˚˙˘˪˝˓ːǡ ˌ˓˘ˋ˛˘ˋ˪ ˜˓˜˝ː˗ˋǡ ˜ː˗˓˝˜˕ˋ˪˖ː˕˜ː˗ˋǤ
ʛ˙ˍ˙˖˧˘˙ ˚˛˙˜˝˙˛˘˦˔ ˚˞˝˧ ˑ˓˒˘˓ ˎ˛˞˒˓˘˙ˍǡ ˓ˠ ˓˜˝˙˛˓˓ ˓ ˚ː˛ː˜ːˢː˘˓ː ˜˖˙ˑ˘ː˔ˣ˓ˠ ˨˚˙ˠ ˒˘ˋˢ˓˝ː˖˧˘˙ ˍ˖˓˪˖˓ ˘ˋ ˚˙˖˓˝˓ˢː˜˕˓˔ ˌ˦˝ ˜˝˛ˋ˘˦ǡ ˗ː˘˪˖ ˖˙˕ˋ˖˧˘˦ː ˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍˋ ˚˙˜ː˖ː˘˓˪ ˖˩ˏː˔ǡ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˗ː˘˪˖ ˙˕˛ˋ˜˕˞ ˛ˋ˒˖˓ˢ˘˦˗ ˜˟ː˛ˋ˗ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˨˝˙ ˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙ ˕ˋ˜ˋ˖˙˜˧ ˎ˖ˋˍ˘ː˔ˣːˎ˙ ˘ˋˡ˓˙˘ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˒˘ˋ˕ˋ – ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡːˎ˙˕ˋˑˏ˙˔ˢˋ˜˝˓˓ǡˍ˚ː˛ˍ˞˩˙ˢː˛ːˏ˧ǡ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˗˞ ˟˙˘ˏ˞Ǣ ʦ˙˜˕˙˖˧˕˞ ˌ˦˝˘˙˜˝˧ ˍ˜ːˎˏˋ ˍ˖˓˪˖ˋ ˘ˋ ˙ˌ˛ˋ˒ ˑ˓˒˘˓ ˖˩ˏː˔ ˓ ˙˚˛ːˏː˖˪˖ˋ ˞˛˙ˍː˘˧ ˓ˠ ˕˞˖˧˝˞˛˦ǡ ˗˦ ˚˙˖ˋˎˋː˗ǡ ˢ˝˙ ˙ˎ˛˙˗˘˞˩ ˒˘ˋˢ˓˗˙˜˝˧ ˚˛˓˙ˌ˛ː˝ˋː˝ ˝˙˝ ˖˩ˌ˙˔ ˚˖ˋ˜˝ǡ ˕˙˝˙˛˦˔ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˛ˋ˒˘˦ː ˚˖ˋ˜˝˦ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ ˎ˛˞˒˓˘˙ˍǤ ʥˏ˘˙-
ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˨˝˙ ˚˙˗˙ˎˋː˝ ˘ˋ˗ ˘ˋ˔˝˓ ˝˙˚˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˙ː ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍ˙-˛ˋ˒˘˓ˡ˞ ˜˙ ˍ˜ː˗˓ ˝ː˗˓˪˒˦˕ˋ˗˓ǡ˜˕˙˝˙˛˦˗˓˞ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ˘ˋ˚˞˝˓˓˜˝˙˛˓ˢː˜˕˙ˎ˙˛ˋ˒ˍ˓˝˓˪ ˜˟˙˛˗˓˛˙ˍˋ˖˙˜˧ ˕˞˖˧˝˞˛˘˙ː ˙˝˘˙ˣː˘˓ː ˍ ˛ː˒˞˖˧˝ˋ˝ː ˕˙˘˝˛ˋ˕˝˙ˍ ˓ ˍ˒ˋ˓˗˙ˍ˖˓˪˘˓˔ǡ ˓˖˓ ˑːǡ ˚˛˙˜˝˙ǡ ˙ˌˤː˪˒˦˕˙ˍ˙ː ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓ː ˙ˌ˞˜˖ˋˍ˖˓ˍˋː˝ ˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ː˨˝˓ˠ˜ˠ˙ˏ˜˝ˍǢʦ˙˨˝˙˗˞ǡˏ˞˗ˋː˗ǡˢ˝˙˘ː˝˝ˋ˕˙ˎ˙˕˙˘˕˛ː˝˘˙ˎ˙ˍ˙˚˛˙˜ˋǡ˕˙˝˙˛˦˔ ˘ː˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˖ˌ˦˚˙ˏ˜˓˜˝ː˗˞ˡː˖˙˜˝˘˙˜˝˓˙ˏ˘˙ˎ˙ˡː˖˙ˎ˙˗˦ˣ˖ː˘˓˪˓˘ː˓˗ː˖ ˌ˦ ˜ˍ˪˒˧ ˜ ˌˋ˒˓˜˘˦˗˓ ˪˒˦˕˙ˍ˦˗˓ ˜˓˜˝ː˗ˋ˗˓Ǥ ʥˏ˘˓˗ ˓˒ ˏ˛ːˍ˘ː˔ˣ˓˗ ˓˒˙ˌ˛ˋ˒˓˝ː˖˧˘˦˗ ˪ˍ˖ː˘˓ː˗ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ ˎ˛˞˒˓˘˙ˍ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˚ː˛ː˛ˋ˜˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˍ˛ː˗ː˘ ˎ˙ˏˋ ˘ˋ˗ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝˜˪ ˙˚˚˙˒˓ˡ˓˙˘˘ˋ˪ ˜˝˛˞˕˝˞˛ˋǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˍ˙˜˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ːˎ˛˞˒˓˘˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍ˓ǡ˕˙˝˙˛ˋ˪ǡ˜ˍ˙˓˗ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˙˗˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˌ˓˘ˋ˛˘˙˔Ǥ ʩǤʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ː˓ʙǤʟˍˋ˘˙ˍ˙˝˗ːˢˋ˩˝ǣǼʛ˞ˋ˖˧˘ˋ˪˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘ˋ˪˙˛ˎˋ˘˓˒ˋˡ˓˪ ˏ˛ːˍ˘ːˎ˙ ˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙ˎ˙ ˙ˌˤː˜˝ˍˋǡ ˙˜˘˙ˍˋ˘˘ˋ˪ ˘ˋ ˏ˞ˋ˖˓˜˝˓ˢː˜˕˙˗ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ː ˌ˛ˋˢ˘˙-˛˙ˏ˜˝ˍː˘˘˦ˠ˙˝˘˙ˣː˘˓˔ǡ˚˛˓˕˙˝˙˛˦ˠ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝˙ˌ˗ː˘ˑ˱˘ˋ˗˓˗ːˑˏ˞ ˙ˌ˥ːˏ˓˘˱˘˘˦˗˓ ˕˛˙ˍ˘˦˗ ˛˙ˏ˜˝ˍ˙˗ ˏˍ˞˗˪ ˚˙˖˙ˍ˓˘ˋ˗˓ ˜˙ˡ˓ˋ˖˧˘˙˔ ˜˝˛˞˕˝˞˛˦ǡ ˘ˋ˕˖ˋˏ˦ˍˋː˝ˎ˖˞ˌ˙˕˓˔˙˝˚ːˢˋ˝˙˕˘ˋˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ˍ˜ː˔ˏ˞ˠ˙ˍ˘˙˔ˑ˓˒˘˓ˏ˛ːˍ˘˓ˠ˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔ˡːˍ ˓ ˙˚˛ːˏː˖˪ː˝ ˌ˓˘ˋ˛˓˒˗ǡ ˏˍ˙˓ˢ˘˙˜˝˧ ˍ˙ ˗˘˙ˎ˓ˠ ˙˜˘˙ˍ˘˦ˠ ˜˟ː˛ˋˠ ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˦ˠ ˓ ˗˙˛˟˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓ˠ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˓˔ ˓ ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ ˢː˛˝ ˗˙ˏː˖˓ ˛ːˋ˖˧˘˙ˎ˙˗˓˛ˋǽǤȋʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ːǡʟˍˋ˘˙ˍͥͤ͝͠ǡͣͣ͢ȌǤ ʡˋ˕˓˗ ˏ˙˖ˑː˘ ˌ˦˝˧ ˜˝ˋ˛ː˔ˣ˓˔ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ ˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˧ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˚ː˛ː˛ˋ˜˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˍ˛ː˗ː˘ ˍ ˝ːˢː˘˓ː ˎ˙ˏˋǫ ʣ˦ ˏ˞˗ˋː˗ǡ ˢ˝˙ ˙˝ˍː˝ ˘ˋ ˨˝˙˝ ˍ˙˚˛˙˜ ˓˗ːː˝˜˪ ˍ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˗ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ː ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˓ ˙˘˙ǡ ˜ ˙ˏ˘˙˔ ˜˝˙˛˙˘˦ ˘ː˚˙˜˛ːˏ˜˝ˍː˘˘˙ ˜ˍ˪˒ˋ˘˙ ˜˙ ˜˝ˋ˛ː˔ˣ˓˗˓ ˛ː˖˓ˎ˓˙˒˘˦˗˓ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖ː˘˓˪˗˓ ȋ˜ ˕˞˖˧˝ˋ˗˓Ǽʨ˙˖˘ˡˋǽ˓Ǽʢ˞˘˦ǽȌǡ˓˜ˏ˛˞ˎ˙˔˜˝˙˛˙˘˦ǡ˜˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˘˙˔˜˓˜˝ː˗˙˔ˍ˛ˋˤː˘˓˪˜˙˖˘ˡˋˍ˙˕˛˞ˎ˒ː˗˖˓ˍ˙˜˚˛˓˘˪˝˙˔ˢː˖˙ˍː˕˙˗Ǥ ʙ˜ː˙ˌˤː˓˒ˍː˜˝˘˙ǡˢ˝˙˝˙ˍ˛ː˗˪ǡ˕˙ˎˏˋˡː˘˝˛˜˙˖˘ˡˋǡ˜˙ˎ˖ˋ˜˘˙˨˕˖˓˚˝˓˕˓ǡ ˚˛˓ ˚ː˛ː˗ːˤː˘˓˓ ˚ː˛ː˜ːˢː˝ ˨˕ˍˋˏ˙˛ǡ ˘ˋ˒˦ˍˋː˝˜˪ ˛ˋˍ˘˙ˏː˘˜˝ˍ˓ː˗Ǥ ʴ˝˙ ː˜˝˧ ˍ˛ː˗˪˛ˋˍː˘˜˝ˍˋˏ˘˪˓˘˙ˢ˓˓˨˝˙˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˓˝ˏˍˋ˛ˋ˒ˋˍˎ˙ˏǣʥˏ˓˘ˍː˜˘˙˩– ͞͝˗ˋ˛˝ˋǡ˕˙ˎˏˋ˜˙˖˘ˡː˓˒˩ˑ˘˙ˎ˙˚˙˖˞ˣˋ˛˓˪˚ː˛ːˠ˙ˏ˓˝ˍ˜ːˍː˛˘˙ː˚˙˖˞ˣˋ˛˓ːǡ˓ ˍ˝˙˛˙˔ – ͞͞ ˜ː˘˝˪ˌ˛˪ǡ ˕˙ˎˏˋ ˜˙˖˘ˡː ˍ˙ ˍ˛ː˗˪ ˏˍ˓ˑː˘˓˪ ˜ ˜ːˍː˛˘˙ˎ˙ ˚˙˖˞ˣˋ˛˓˪ ˚ː˛ː˜ː˕ˋː˝˙˚˛ːˏː˖ː˘˘˞˩˝˙ˢ˕˞˓˚ː˛ːˠ˙ˏ˓˝ˍ˩ˑ˘˙ː˚˙˖˞ˣˋ˛˓ːǤʟ˒ˍː˜˝ː˘˝ˋ˕ˑː ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˨˝˙˝ ˗˙˗ː˘˝ ˛ˋˍ˘ː˘˓˪ ˏ˘˪ ˓ ˘˙ˢ˓ ˜ˢ˓˝ˋː˝˜˪ ˋ˜˝˛˙˘˙˗˓ˢː˜˕˓˗ ˘ˋˢˋ˖˙˗ ˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋ˓ˏˋˑː˜ːˎ˙ˏ˘˪ˍ˦˚˙˖˘˪ː˝˟˞˘˕ˡ˓˩ˑ˓ˍ˙ˎ˙˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˪ˍ˛˪ˏː˜˝˛ˋ˘ ʜˍ˛ˋ˒˓˓ȋʟ˛ˋ˘ǡʗ˟ˎˋ˘˓˜˝ˋ˘ǡʩˋˏˑ˓˕˓˜˝ˋ˘˓˝ǤˏǤȌǤ ʩˋ˕ˢ˝˙ǡˍ˜˖˞ˢˋː˛ˋˍ˘˙ˏː˘˜˝ˍ˓˪ǡ˗˦˓˗ːː˗ˏː˖˙˜ˍ˓ˏ˓˗˦˗ˋ˜˝˛˙˘˙˗˓ˢː˜˕˓˗˘ˋˌ˖˩ˏː˘˓ː˗ǡ˕˙˝˙˛˙ːˏ˖˪ˏ˛ːˍ˘ː˔ˣːˎ˙ˢː˖˙ˍː˕ˋ˝ˋ˕ˑːˌ˦˖˙˓˒ˍː˜˝˘˙ǡ˕ˋ˕ ˏ˖˪ ˜ːˎ˙ˏ˘˪ˣ˘ːˎ˙ ˗˓˛ˋǤ ʶ˜˘˙ǡ ˢ˝˙ ˓˗ː˘˘˙ ˛ˋˍ˘˙ˏː˘˜˝ˍ˓ː ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˖˙ ˜ˋ˗˞˩ ˟˞˘ˏˋ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˞˩ˏː˗ˋ˛˕ˋˡ˓˙˘˘˞˩˖˓˘˓˩ˍ˗˙˗ː˘˝ː˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋǡ ˕ˋ˕ ˋ˜˝˛ˋ˖˧˘˙ː ˛ˋˍː˘˜˝ˍ˙ ˏ˘˪ǡ ˕ˋ˕ ˙ˌ˛ˋ˒ˋ ˜˙˖˘ˡˋǡ ˓ ˘˙ˢ˓ǡ ˕ˋ˕ ˙ˌ˛ˋ˒ˋ ˖˞˘˦ǡ ˢ˝˙ ˚˛˓˚˓˜˦ˍˋ˖˙˜˧˜ˍː˛ˠ˥ː˜˝ː˜˝ˍː˘˘˦˗ˌ˙ˑː˜˝ˍˋ˗Ǥʝː˖ˋ˘˓ːˍ˙˜˚˛˓˘˪˝˧ˍ˜ː˖ː˘˘˙ːǡ ˕˙˜˗˙˜ˋ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˚ː˛ˍː˔ˣː˔ ˚˙˝˛ːˌ˘˙˜˝˧˩ ˛ˋ˒˞˗ˋ ˢː˖˙ˍː˕ˋǡ ˋ ˞ˏ˙ˍ˖ː˝ˍ˙˛˓˝˧ ˨˝˙˔˚˙˝˛ːˌ˘˙˜˝˓˙˘˞˗˞ˏ˛˪ː˝˜˪ˍ˜ː˗˓ˍ˙˒˗˙ˑ˘˦˗˓˜˛ːˏ˜˝ˍˋ˗˓Ǥʙ˜˪ːˎ˙˜ː˘˜˙˛˘ˋ˪ ˜˓˜˝ː˗ˋ ˚˙ˏ˕˖˩ˢː˘ˋ ˕ ˍ˙˜˚˛˓˪˝˓˩ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˙ˎ˙ ˍ˜ː˖ː˘˓˪ ȋ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡ ˛˞˕˙˩˙˘˙ˤ˞ˤˋː˝˝ˍː˛ˏ˙˜˝˧-˗˪ˎ˕˙˜˝˧ǡ ˪˒˦˕˙˗– ˎ˙˛˧˕˙˜˝˧-˜˖ˋˏ˙˜˝˧ǡ˓ˏ˛ǤȌǡ˘˙ˍːˏ˧ ˨˝˙ ˘ː ˏ˙˜˝ˋ˝˙ˢ˘˙Ǩ ʡˋ˕˞˩ ˡː˘˘˙˜˝˧ ˗˙ˑː˝ ˓˗ː˝˧ ˖˓ˣ˧ ˌ˦˝˓ːǡ ː˜˖˓ ˕ ˨˝˙˗˞ ˘ː ˌ˞ˏː˝ˏ˙˚˙˖˘ː˘˙˘ˋˏ˜˝˛˙ːˢ˘˙ː˗˦ˣ˖ː˘˓ː˓ˢː˖˙ˍː˕˘ːˍ˙˒˧˗ː˝˜˪˒ˋ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓-
˒ˋˡ˓˩˚˙˒˘ˋ˘˘˦ˠ˚˛ːˏ˗ː˝Ǣ˘ː˜ˎ˛˞˚˚˓˛˞ː˝˓ˠ˚˙˕˛˞ˎˋ˗ǡˍ˘ˋˣː˗˜˖˞ˢˋː˘ˋ˖ː˝˙ ˓˒˓˗˞Ǥ ʩ˙ǡˢ˝˙ˎ˛˞˒˓˘˙˪˒˦ˢ˘˦˔˗˓˛ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙˛ˋ˒˖˓ˢˋ˖˝˙˖˧˕˙ˏˍˋˍ˛ː˗ː˘˓ ˎ˙ˏˋ – ˖ː˝˙ ˓ ˒˓˗˞ – ˚˙ˏ˝ˍː˛ˑˏː˘˓ː ˨˝˙˗˞ ˠ˛ˋ˘˪˝ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓ː ˪˒˦˕˓Ǣ ʗ ˪˒˦˕ǡ ˍ ˜ˍ˙˩ ˙ˢː˛ːˏ˧ǡ ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˘ˋ˓ˌ˙˖ːː ˚˛˙ˢ˘˦˔ ˓ ˏ˙˜˝˙ˍː˛˘˦˔ ˚˛˙ˏ˞˕˝Ǥ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡˍ˙˚ː˛ˍ˦ˠ˙˖ː˕˜ː˗ːǼTseliǽȋˎ˙ˏȌǣʙ˕ˋ˛˝ˍː˖˙˖˙ˎ˓˓˙˘˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪˜˖˙ˍ˙˗ ˚˛ːˏ˚˙˖˙ˑː˘˘˦˗ ˏ˖˪ ˚ː˛˓˙ˏˋ ʚ˛˞˒˓˘˙-ʞˋ˘˜˕˙˔ ːˏ˓˘˜˝ˍˋ ȋʚǤ ʡ˖˓˗˙ˍȌǢ ʚ˛˞˒˓˘˜˕˙˗˞ ˕˙˛˘˩ ȑȒ ˍ ˗ː˘ˎ˛ː˖˧˜˕˙˗ [tsi-Ȁ-ȀȒ ˋ ˍ ˖ˋ˒˜˕˙˗ ȑts-Ȓȋˍ ˨˝˙˗ ˎ˙ˏ˞Ȍ ˕˙˛˘˓˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˞˩˝Ǥʨ˓˝˞ˋˡ˓˪ˏ˛˞ˎˋ˪ˍ˜ˍˋ˘˜˕˙˗ǡ˪˒˦˕˙ˍ˦ːˏˋ˘˘˦ː˕˙˝˙˛˙ˎ˙˘ː ˓˒˙ˌ˛ˋˑˋ˩˝ ˜˓˝˞ˋˡ˓˓ ˓ˌː˛˓˔˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍǤ ʨˍˋ˘˜˕˙ː za ȋˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ [ǼtseliǽȒ ȋˎ˙ˏȌ ˟˓˘˓˕˓ˋ˘˜˕˙ˎ˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ ˓ ˙˛˓ˎ˓˘ˋ˖ːǡ ˒˘ˋˢ˓˝ ˍː˜˦Ǥ Ǽʙ ˟˓˘˓˕˓˔˜˕˙˔ ˛˙ˏ˘˙˔ ˋ˒ˌ˞˕ː ˌ˦˖˙ ͞͞ ˓ˏː˙ˎ˛ˋ˗˗-ˋ˕˛˙˟˙˘˙ˍǤ ʟˏː˙ˎ˛ˋ˟˓ˢː˜˕ˋ˪ ˜˞ˤ˘˙˜˝˧ ˌ˞˕ˍ˙˒˘ˋ˕˙ˍ˙ˌ˞˜˖ˋˍ˖˓ˍˋ˖ˋ˚˙˓˗˱˘˘˦˔˚˛˓˘ˡ˓˚ǽǡ – ˚˓˜ˋ˖ʧǤʦˋ˝ˋ˛˓ˏ˒ːˍ˜ˍ˙ː˗ ˗˙˘˙ˎ˛ˋ˟˓˓ Ǽʚ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ ʗ˜˙˗˝ˋˍ˛˞˖˓ǽ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏ ʣǤ ʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍ ȋʦˋ˝ˋ˛˓ˏ˒ː ͥͤ͜͝ǡͥ͜͝ȌǤʩˋ˗-ˑː˞˕ˋ˒ˋ˘˙ǡˢ˝˙Ǽzainǽǡ˕˙˝˙˛˦˔˒ˋ˘˓˗ˋː˝ͣ-˙ː˗ː˜˝˙ˍ˜ː˗˓˔˜˕˙˔ ˋ˒ˌ˞˕ː˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˎ˛ˋ˟ː˗˙˔˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˞˩Ǽˍː˜˦ǽǤʩ˙˝˟ˋ˕˝ǡˢ˝˙˜ː˗˓˝˜˕˓ː˨˝˘˓ˢː˜˕˓ː˨˖ː˗ː˘˝˦ˍˡː˘˝˛ˋ˖˧˘˙˔ʗ˘ˋ˝˙˖˓˓Ǽ˚˙˪ˍ˖˪˩˝˜˪ːˤ˱˜˛ˋ˘˘˓ˠˍ˛ː˗ː˘ǡˍ˙ ˍ˜˪˕˙˗˜˖˞ˢˋːǡ˜˝ːˠ˚˙˛ǡ˕˙ˎˏˋ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪˚ː˛ː˜ː˖ː˘˓ːˍ˙˜˝˙ˢ˘˦ˠ˜ː˗˓˝˙ˍ– ˋ˕ˋˏː˔˜˕˓ˠ˕˞˚ˡ˙ˍ-˕˙˖˙˘˓˜˝˙ˍˍʨ˛ːˏ˘˩˩ʗ˒˓˩Ǥʙ˘ˋˢˋ˖ː ˝˦˜˪ˢː˖ː˝˓˪ ˜˝ˋ˛˙˔ ˖ː˝˙˓˜ˢ˓˜˖ː˘˓˪ ˡː˘˝˛ˋ˖˧˘ˋ˪ ʨ˛ːˏ˘˪˪ ʗ˒˓˪ ˞ˑː ˌ˦˖ˋ ˘ˋ˜ː˖ː˘ˋ ˍ˙˜˝˙ˢ˘˦˗˓ ˜ː˗˓˝ˋ˗˓ – ˋ˜˜˓˛˓˔˜˕˓˗˓ ˕˞˚ˡˋ˗˓ǽ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏ ʣǤ ʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍ ȋʚ˓˙˛ˎˋˏ˒ː ͥͤͤ͝ǡ ͢͞Ȍǡ ˏː˖ˋː˝ ˚˙˘˪˝˘˦˗ ˍˋˑ˘˙ˎ˙ ˍ˖˓˪˘˓˪ ˜ː˗˓˝˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˓ ˕˞˖˧˝˞˛˦ ˘ˋ ˗ˋ˖˙ˋ˒˓˔˜˕˓˕ ˚˖ː˗ː˘ǡ ˜˛ːˏ˓ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˚˙ˏ˛ˋ˒˞˗ːˍˋ˩˝˜˪ ˓ ˓ˌː˛˓˔˜˕˓ː ˚˖ː˗ː˘ˋǤ ʥˏ˘˓˗ ˜˖˙ˍ˙˗ǡ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˜ˍˋ˘˜˕˙ː Ǽzaiǽ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤːː ˎ˙ˏ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˍ˖˓˪˘˓ː ˜ː˗˓˝˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǡ˨˝˙˘ː˜˙˗˘ː˘˘˙Ǥʨ˝ˋˍ˓˝˜˪ˍ˙˚˛˙˜ǣ˚˙ˢː˗˞ˏ˙˖ˑː˘ˌ˦˖˙˘˚˙˚ˋ˜˝˧ˍ ˜˖˙ˑ˘˦ˠ ˕˙˛˘˪ˠ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ˠ ˍ˛ː˗ː˘ˋ ˎ˙ˏˋ [za-Ȓ ȋ˖ː˝˙Ȍ ˓ za-mtari ȋ˒˓˗ˋȌǡ ː˜˖˓ ˗˦ ˘ː ˓˗ː˖˓ ˏː˖˙ ˜ ˚ˋ˛˘˙˔ ˜˓˜˝ː˗˙˔ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˍ˛ː˗ː˘ǫ ʤˋ ˜ˋ˗˙˗ˏː˖ːǡ ː˜˖˓˗˦˛ˋ˜˜˗˙˝˛˓˗ˍ˙˚˛˙˜˜˨˝˙˔˝˙ˢ˕˓˒˛ː˘˓˪ǡ˙˕ˋˑː˝˜˪ǡˢ˝˙ˎ˛˞˒˓˘˙˪˒˦ˢ˘˦˔ ˗˓˛ ˍ˓ˏ˘˙ ˓˒ ˪˒˦˕˙ˍ˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋǡ ˍ˙˙ˌˤː ˘ː ˌ˦˖ ˒˘ˋ˕˙˗ ˜ ˝ˋ˕˓˗˓ ˍ˛ː˗ː˘ˋ˗˓ ˎ˙ˏˋǡ ˕ˋ˕˓ː ː˜˝˧ Ǽga-za-ǽ ȋˍː˜˘ˋȌ ˓ Ǽshemo-dgomaǽ ȋ˙˜ː˘˧ȌǤ ʤ˓ ˙ˏ˓˘˓˒˘˓ˠ ˘ː ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙˔ ːˏ˓˘˓ˡː˔ ˙˛ˎˋ˘˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪ǣ ˚ː˛ˍ˙ː – ˨˝˙ ː˜˝˧ ˜˖˙ˍ˙ ˚˙˕ˋ˒˦ˍˋ˩ˤːː ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ ˚ː˛ːˠ˙ˏˋ ȋga-za – ˍ ȋˍː˜˘˦ – ˍ ˖ː˝˙ǡ ˝ǤːǤ ˜˖˙ˍ˙ ˚˙˕ˋ˒˦ˍˋ˩ˤːː ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ Ǽ˚ː˛ːˠ˙ˏˋˍ˖ː˝˙ǽǡˋˍ˝˙˛˙ː – shemo-dgoma ȋ˙˜ː˘˧Ȍ-Ǽ˜˝˙˪ˤ˓˔˒ˋ˖ː˝˙˗ǽǤʩˋ˕˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˎ˖ˋˍ˘˦˗˓ ˙˛˓ː˘˝˓˛ˋ˗˓ ˍ˛ː˗ː˘˓ ˪ˍ˖˪˩˝˜˪ ˖ː˝˙ ˓ ˒˓˗ˋǡ ˋ ˘ː ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ːˏ˓˘˓ˡ˦ǡ ˜˙˙ˌˤˋ˩ˤ˓ː ˍˠ˙ˏˋ- ˍ˦ˠ˙ˏˋ ˍ ˘˓ˠǡ ˋ ˜˛ːˏ˓ ˘˓ˠ ˙˚˛ːˏː˖˪˩ˤːː ˗ː˜˝˙ ˍ˜ː-ˑː ˒ˋ˘˓˗ˋː˝ Ǽ˒ˋ˚ˠ˞˖˓ǽ ȋ˖ː˝˙ȌǤ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˙ˢːˍ˓ˏ˘˙ǡ ˢ˝˙ ˓˒˗ː˘ː˘˓ː ˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˪ǡ˝ǤːǤ˚ː˛ːˠ˙ˏ˘ˋˢː˝˦˛ːˍ˛ː˗ː˘˓˪ˍ˖˪ː˝˜˪˚˙˒ˏ˘ː˔ˣ˓˗˪ˍ˖ː˘˓ː˗ ˓ǡ˜˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙ǡ ˚˙˪ˍ˖ː˘˓ː ˙˚˓˜ˋ˝ː˖˧˘˦ˠ ˟˙˛˗ ˝ˋ˕ˑː ˏ˙˖ˑ˘˙ ˌ˦˝˧ ˚˛˙˓˒˙ˣ˖˙ ˏ˙ˍ˙˖˧˘˙ ˚˙˒ˏ˘ːːǤ ʙ ˝ː˕˜˝ˋˠ ˏ˛ːˍ˘ːˎ˙ ˓ ˜˛ːˏ˘ːˎ˙ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙ˎ˙ ˜˝ˋ˝˓˜˝˓˕ˋ ˞˚˙˝˛ːˌ˖ː˘˓˪ ˖ː˕˜ː˗ Ǽʞˋ˚ˠ˞˖˓ǽ ȋ˖ː˝˙Ȍ ˓ Ǽʞˋ˗˝ˋ˛˓ǽ ȋ˒˓˗˦Ȍ ˒˘ˋˢ˓˝ː˖˧˘˙ ˚˛ːˍ˦ˣˋː˝ ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓˪ ˖ː˕˜ː˗ Ǽˎˋ˒ˋ˚ˠ˞˖˓ǽ ȋˍː˜˘˦Ȍ ˓ǡ ˝ː˗ ˌ˙˖ːː – Ǽʯː˗˙ˏˎ˙˗ˋǽ ȋ˙˜ː˘˓ȌǤʟ˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˘˓ː˨˝˙ˎ˙˚˙˜˖ːˏ˘ːˎ˙˟ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓ˏˋˑː˘ː˓˗ːː˝˗ː˜˝˙ˍ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˍ˛ː˗ː˘˓ǡ ˘˙ ˍ ˪˒˦˕ː ˍǤ ˙˘˓ ˞ˑː ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪˩˝ ˝ˍ˱˛ˏ˦ː ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˓ː ːˏ˓˘˓ˡ˦Ǥ
ʩˋ˕˓˗˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ˕ˋ˕˗˦˞ˑː˙˝˗ːˢˋ˖˓ˍ˦ˣːǡˍˎ˛˞˒˓˘˜˕˙˔˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˘˙˔˜˓˜˝ː˗ː˚ː˛ːˠ˙ˏ˘ˋˢː˝˦˛ːˠ˨˖ː˗ː˘˝˘˞˩˜˓˜˝ː˗˞ˎ˙ˏˋ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˌ˙˖ːː˚˙˒ˏ˘˓˗˪ˍ˖ː˘˓ː˗ ˓ ˙˘˙ ˏː˔˜˝ˍ˓˝ː˖˧˘˙ ˘ː ˚˛˓˘ˋˏ˖ːˑ˓˝ ˛ˋ˘˘ː˗˞ ˨˝ˋ˚˞ ˗˦ˣ˖ː˘˓˪ǡ ˝ǤːǤ ˝˙˗˞ ˍ˛ː˗ː˘˓ǡ ˕˙ˎˏˋ ˍ˛ˋˤː˘˓ː ˒ː˗˖˓ ˍ˙˕˛˞ˎ ˜˙˖˘ˡˋ ˌ˦˖˙ ˍ˙˜˚˛˓˘˪˝˙ ˕ˋ˕ ːˏ˓˘˜˝ˍ˙ ˏˍ˞ˠ˛ˋˍ˘˦ˠˢˋ˜˝ː˔˓˜˓˜˝ː˗ˋ˚˙˕˖˙˘ː˘˓˪ˌ˙ˑː˜˝ˍˋ˗˝ˋ˕ˑːˌ˦˖˙ˏ˞ˋ˖˧˘˙˔Ǥ ʟ˜ˠ˙ˏ˪˓˒˜˕ˋ˒ˋ˘˘˙ˎ˙˜˝ˋ˘˙ˍ˓˝˜˪˪ˍ˘˦˗˝˙ǡ˚˙ˢː˗˞˜˙ˠ˛ˋ˘˓˖˙ˏ˓˘˓˒˓ˌː˛˓˔˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ȋ˜ˍˋ˘˜˕˓˔Ȍ ˜˖˙ˍ˙ Ǽtslisǽ ȋˍ˛ː˗ː˘˓Ȍ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓˔ Ǽsastsoriǽ ȋˍː˜˦Ȍǡ ˕ˋ˕ ˜˓˘˙˘˓˗˓ˢ˘ˋ˪ ːˏ˓˘˓ˡˋ – ˍːˏ˧ ˍː˜˦ ˜ˍ˙˓˗ ˟˓˒˓ˢː˜˕˓˗ ˜˝˛˙ː˘˓ː˗ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ˏˍ˞ˠǼˢˋˣː˕ǽǡǼ˕˞ˌ˕˙ˍǽ˗˙ˑː˝˓˒˗ː˛˓˝˧-˞˛ˋˍ˘˓ˍˋ˝˧ˍː˜˙˗˙˜˝˧ǡ˓ˍ˛ː˗˪ ˝˙ˑː˓˒˗ː˛˪˖˙˜˧˝ˋ˕ǡ˕ˋ˕˙˜˝ˋ˖˧˘˦ː˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖˧˘˦ː˚˛ːˏ˗ː˝˦ǤʤˋǼˢˋˣˋˠǽ˖ːˑˋ˖˓ Ǽza-- ȋ˖ː˝˙Ȍ˓ Ǽza-mtariǽȋ˒˓˗ˋȌǡ˜˙˖˘ˡːˏˍ˓ˎˋ˖˙˜˧˘ˋ˨˕˖˓˚˝˓˕ːǡ˜˝˙˪˖˙˝˙ ˍ˙ˏ˘˙˗ˍ˛ː˗ː˘˓ǡ˝˙– ˍˏ˛˞ˎ˙˗Ǥ
ʧ˓˜˞˘˙˕1Ǥˏ˓ˋˎ˛ˋ˗˗ˋˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˙ˏ˘˙ ˚˙˖˙ˑː˘˓ː Ǽˍː˜˙ˍǽ ˌ˦˖˙ ˍ˙˜˚˛˓˘˪˝˙ ˕ˋ˕ Ǽ-ǽ ȋ˖ː˝˙ȌǢ ǼZaǽ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˕˙˛˘ː˗ǡ ˒ˋ˘˪˝˦˗ ˓˒ ˜ː˗˓˝˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ȋˌ˙˖˧ˣː ˓˒ ˟˓˘˓˕˓˔˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋȌǡ˘˙ǡˢ˝˙˝ˋ˕˙ːǼ-ulǽ˙˜˘˙ˍ˘˙˔˨˖ː˗ː˘˝Ǽǽ ȋˏːˡː˜˜˓ˍ˘˦˔Ȍ ˕˙˝˙˛˙ˎ˙ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˕˙˗˚˖ː˕˜˙˗ ˜˙ˎ˖ˋ˜˘˦ˠ ˓ ˕ˋˑː˝˜˪ ˓ˌː˛˓˓˜˕˓˗ǫ ʴ˝˙˝ ˚˙˜˖ːˏ˘˓˔ ˍ˜˝˛ːˢˋː˝˜˪ˍ˝ˋ˕˓ˠ˕˙˛˘˪ˠǡ˕ˋ˕ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ȋȌȋǼ˝˙˘˕ˋ˪˕˙˜˝˧ǡˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗˛˦ˌ˦ǽȌǡ˚ˠ-˓ˋ˘-˓ȋǼ˖˙ˍ˕˓˔ǽǡ Ǽˎ˓ˌ˕˓˔ǽ˓˖˓Ǽ˘ˋ˝˙ˢː˘˘˦˔ǽȌǤʨˍˋ˘˜˕˓˔ Ϗ ˗ː-˚ˠ-ːDzˢ˓˜˝˙ː˘ːˌ˙ǽǢ˓-˗ː-˚ˠ-ˋ˖ȋˌ˞ˏː˝ˎ˙˛ːˍˋ˝˧ȌǢ˚ˠ-˞˖-ːǼ˚ˋ˖˧ˡ˦ǽǢʢˋ˒˓ˋ˘˚ˠϏ me--e “ˢ˓˜˝˙ː˘ːˌ˙dzǢ˜˙˖˘ːˢ˘˙ːǢ˪˜˘˦˔ˏː˘˧ǽǤʬǤ ʫː˘˛˓ˠ˓ʞǤʨˋ˛ˏˑˍː˖ˋˏ˒ː ˙˝˗ːˢˋ˩˝ǡˢ˝˙ǣǼʣˋ˝ː˛˓ˋ˖˓ˌː˛˓˔˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍ ˌ˦˖˜˛ˋˍ˘ː˘˓ȝ˚ˠˋ- ˋ˛ˠː˝˓˚ˌ˦˖ ˍ˙˜˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘ ʚǤ ʡ˖˓˗˙ˍ˦˗ ˏ˖˪ ˨˚˙ˠ˓ ˎ˛˞˒˓˘˙-˒ˋ˘˜˕˙ˎ˙ ːˏ˓˘˜˝ˍˋǽ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏ ʣǤ ʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍȋʫː˘˛˓ˠǡʨˋ˛ˏˑˍː˖ˋˏ˒ː͜͜͜͞ǡͤ͜͠Ȍǡˠ˙˝˪ǡ˚˛˓˛ˋ˜˜˗˙˝˛ː˘˓˓˓ˌː˛˓˔˜˕˙ˎ˙˕˙˛˘˪Dzdzdz˙˘˓˚˛˙˚˞˜˝˓˖˓˜ˍˋ˘˜˕˙ːǼh-ul-eǽǡ˕˙˝˙˛˙ː˪ˍ˘˙˚ː˛ː˙˜˗˦˜˖ː˘˙ ˓˒ ˒˘ˋˢː˘˓˪ Ǽ˝˙˘˕˙˔ ˕˙˜˝˓ǽ ˓ ˚˛˓˙ˌ˛ː˖ ˍ ˚˙˜˖ːˏ˜˝ˍ˓˓ ˜ː˗ˋ˘˝˓˕˞ Ǽ˚ˋ˖˧ˡˋǽǤ ʤˋ˒ˍˋ˘˘˦ː ˞ˢː˘˘˦ː ˜ˢ˓˝ˋ˩˝ Dzdz Ǽˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˚˛˙˪˜˘ː˘˓˪ǽ ˓ *Ǽǽ Ǽˍ ˒˘ˋˢː˘˓˓ ˕˙˜˝˓ǽ ˘ː˒ˋˍ˓˜˓˗˦˗˓ ˕˙˛˘˪˗˓ ˓ ˚˙˝˙˗˞ ˓ˠ ˍ˦˘ː˜˖˓
˜˖˙ˍˋ˛˘˦˗˓ ːˏ˓˘˓ˡˋ˗˓ ˏˋˑː ˙˝ˏː˖˧˘˙Ǣ ʣ˦ ˚˙˖ˋˎˋː˗ǡ ˢ˝˙ ˏː˖˙ ˙ˌ˜˝˙˓˝ ˓˘ˋˢːǤ ʨ ˨˝˙˔ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪˓˘˝ː˛ː˜˘˦˗˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˟˓˕˜˓˛˙ˍˋ˘˘ˋ˪ ˟˙˛˗ˋ ˍ ˪˒˦˕ː ʙˋˑˋʦˣˋˍː˖ˋǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˍ˦˚˙˖˘˪ː˝ ˟˞˘˕ˡ˓˩ Ǽǽ ȋˍː˛ˣ˓˘ˋȌǡ Ǽǽ ȋ˚˓˕Ȍ ˍ ˕˙˘˝ː˕˜˝ːǣ Ǽʗ˖˞˘ˋːˤː˘˓ˎˏː˘ːˍ˓ˏ˘ˋǡ ʤː˜ˍː˝˓˝˜˪˘ˋˏˎ˙˖˙ˍ˙˔ǡ ʜ˜˖˓ːˤ˱˘ː˚˛˙˜˘˞˖ˋ˜˧ ʜ˜˖˓˙˘ˋ˜˚˓˝˘ˋ˚˖ːˢːǨ ʜˤ˱˘ː˚˙˒ˏ˙˛˙ˍˋ˖ˋ˜˧ ʨ˓ˏ˪ˤˋ˪˘ˋˍː˛ˣ˓˘ːˎ˙˛˦ǤǤǤǽ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏʣǤʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍȋʙˋˑˋ– Ǽʤ˙ˢ˧ˍˎ˙˛ˋˠǽͥͤ͝͡ǡͤ͞ȌǤ ʟ˖˓-ˑː ˍ ˏ˛˞ˎ˙˗ ˜˖˞ˢˋːǡ ˜˘˙ˍˋ ˞ ʙˋˑ˓ǡ Ǽga---ǽ ˒˘ˋˢ˓˝ Ǽ˝˙ˢ˓˝˧-˒ˋ˙˜˝˛˪˝˧ǽ Ǽ˜˙˒ˏˋ˘˓ː ˙˜˝˛˙ˎ˙ ˞ˎ˖ˋǽ ˓ ˚ː˛ːˏ ˌ˓˝ˍ˙˔ ˪ˍ˖˪˖˜˪ ˘ː˙ˌˠ˙ˏ˓˗˦˗ ˛˓˝˞ˋ˖˙˗ ˙ˌ˛ˋˌ˙˝˕˓ˍ˙˜˘˙ˍ˘˙˗ˑː˖ː˒˘˙ˎ˙˙˛˞ˑ˓˪ǡˍˢˋ˜˝˘˙˜˝˓ǡ˜ˋˌ˖˓Ǥʙ˚˙˨˗ːǼʗ˖˞ˏˋʡː˝ː˖ˋ˞˛˓ǽ˗˦ˢ˓˝ˋː˗ǣ Ǽʡ˙ˎˏˋʗ˖˞ˏˋ˞˒˘ˋ˖˙ˌ˨˝˙˗ǡ ʨ˙ˌ˛ˋ˖˜˪ˎ˙˝˙ˍ˓˝˧˛˞ˑ˧˱Ǣ ʤˋˏː˖ ˙˛˞ˑ˓˪ ʤˋ˝˙ˢ˓˖˜ˋˌ˖˩ǽǤ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏʣǤʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍȋʙˋˑˋ-ʦˣˋˍː˖ˋͥͤ͝͡ǡ͜͝͝ȌǤ ʤˋ˗˓˚˛˓ˍːˏː˘˘˙˗ˍ˚ː˛ˍ˙˗˚˛˓˗ː˛ːǡ ʙˋˑˋ˓˜˚˙˖˧˒˙ˍˋ˖Ǽǽȋˍː˛ˣ˓˘ˋ ˎ˙˛˦Ȍ ˏ˖˪ ˙˝˗ː˝˕˓ ˕˛ˋ˔˘ːˎ˙ ˚˓˕ˋ ˓ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ ˗ː˝ˋ˟˙˛˓˒ˋˡ˓˓ ˜˙˒ˏˋ˖ ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˦˔˨˟˟ː˕˝ – Ǽʢ˞˘ˋ ˚˙˕ˋ˘ː˜ː˖ˋ˘ˋˍː˛ˣ˓˘˞ˎ˙˛˦˓˙˚ˋ˒ˏ˦ˍˋː˝˚˙˒ˏ˙˛˙ˍ˓˝˧˜˪Ǩǽʞˏː˜˧˪˜˘˙ˍ˓ˏ˘˙˝˙ǡˢ˝˙ˠ˙ˢː˝˜˕ˋ˒ˋ˝˧˚˙˨˝˓˒˘ˋˢː˘˓ːǼ˝˙˘˕˙˔˕˙˜˝˓Ǽ ˘ː ˜˗˞˝˘˙ːǤ ʡˋ˕ ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪ǡ ˓˗ː˘˘˙ ˨˝˙ ˓ ː˜˝˧ ˜ˋ˗˙ː ˏ˛ːˍ˘ːː ˓ ˟˞˘ˏˋ˗ː˘˝ˋ˖˧˘˙ː ˒˘ˋˢː˘˓ː ˞˚˙˗˪˘˞˝˙ˎ˙ ˕˙˛˘˪Ǣ ʥ˘˙ ˏ˙˖ˑ˘˙ ˌ˦˖˙ ˌ˦˝˧ ˙˜˘˙ˍ˘˦˗ ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓ː˗˙˜˝ˋ˖˧˘˦ˠ˟˙˛˗ǡˍ˝˙˗ˢ˓˜˖ː˓˕˙˛˘˪Ǽza-ǽȋ˖ː˝ˋȌǤǼǽ – ˨˝˙ ˋ˜˝˛˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ ˚˙˕ˋ˒ˋ˝ː˖˧ ˍː˛ˣ˓˘˘˙˜˝˓ ʨ˙˖˘ˡˋǤ ʙ ˨˝˙ ˍ˛ː˗˪ ˎ˙ˏˋ ˜˙˖˘ˡː ˏ˙˜˝˓ˎˋː˝˜ˍ˙ːˎ˙˒ː˘˓˝ˋ˚˛˓ˏˍ˓ˑː˘˓˓˘ˋ˨˕˖˓˚˝˓˕ː˓˙˜˙ˌː˘˘˙Ǽˍˠ˙˛˙ˣː˔˚˙ˎ˙ˏːǽǡ˙˘˙˘ˋˠ˙ˏ˓˝˜˪Ǽˍ˚˓˕ːǽǤʨ˖ːˏ˙ˍˋ˝ː˖˧˘˙ǡ˘ː˞ˏ˓ˍ˓˝ː˖˧˘˙ǡˢ˝˙˕˙˗˚˖ː˕˜˜˙ˎ˖ˋ˜˘˦ˠǼ˚ˠǽ ˚ː˛ːˏˋː˝˓˘˙ˎˏˋ˜˙ˏː˛ˑˋ˘˓ːǼ˝˙˘˕˙˔˕˙˜˝˓ǽȋ˙˝˨˝˙ˎ˙ǣǼˎ˓ˌ˕˙˔ǽȌǡˋ ˓˘˙ˎˏˋ– Ǽˠ˙˛˙ˣː˔ǡ˜˙˖˘ːˢ˘˙˔˚˙ˎ˙ˏ˦ǽǤʴ˝˓˜˖˙ˍˋ˚˛˙˓˜ˠ˙ˏ˪˝˓˒˙ˏ˘˙ˎ˙˙˜˘˙ˍ˘˙ˎ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˓ǡ˟ˋ˕˝˓ˢː˜˕˓ǡ ˏˋˑː˘ː˙˝ˠ˙ˏ˓˖˓ˏˋ˖ː˕˙˙˝˘ːˎ˙Ǥʦ˙˖˞ˢˋː˝˜˪ǡˢ˝˙ Ǽza- ǽˍ˦˛ˋˑˋː˝˝˙ˍ˛ː˗˪˙ˏ˘˙˔ˢˋ˜˝˓ˎ˙ˏˋȋ˙ˏ˘˙˔ˢˋˣ˓ˍː˜˙ˍȌǤ ʩː˚ː˛˧ˏˋˍˋ˔˝ː˚˙˛ˋ˒˗˦˜˖˓˗˙ˍ˝˙˛˙˗ ˎ˖ˋˍ˘˙˗ˍ˛ː˗ː˘˓ˎ˙ˏˋ– ˙ˌ˪˒˦˕˙ˍ˙˗ˍˋ˛˓ˋ˘˝ː˒˓˗˦ȋ˗ː˘ˎ˛ː˖˧˜˕˙˗Ǽzo-mTonj-iǽώȝ˒˙-˗˝˙˘ˏˑȌǤʞˏː˜˧ǡ˙˚˪˝˧ǡ ˜ː˗˓˝˜˕˓˔Ǽzaǽ˚˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˍ˚˛ː˚˙˒˓ˡ˓˓˜˖˙ˑ˘˙ˎ˙˜˖˙ˍˋǡ˕˙˝˙˛˙ː ˪˒˦˕˙ˍ˦˗˚˞˝˱˗ ˌː˜˕˙˘˝ˋ˕˝˘˙ˎ˙ ˜˙ːˏ˓˘ː˘˓˪ ˚˛˓ˠˍˋ˝˦ˍˋː˝ ˕ ˜ːˌː ˍ˝˙˛˙˔ ˕˙˛ː˘˧ Ǽmtu-ar-eǽ ȋ˗ː˘ˎ˛Ǥ Ǽ˝˞˝ˋǽȌ Ϗ ˍ ˘˙ˍ˙˗ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙˗ Ǽ˗˝ˍˋ˛ːǽ ȋ˖˞˘ˋȌǤ ʩˋ˕ǡ ˢ˝˙ǡ Ǽʞˋ-˗˝-ˋ˛-˓ǽ ȋ˒˓˗ˋȌϏː˜˝˧˚ː˛˓˙ˏ˖˞˘˦Ǣ˚ː˛˓˙ˏǼ˜˚˪ˢ˕˓˜˙˖˘ˡˋǽǤ ʡ˛ˋ˔˘ː˓˘˝ː˛ː˜˘˙ǡˠ˙˝˪ ˓˒-˒ˋˋ˛ˠˋ˓ˢ˘˙˜˝˓ˌ˓˘ˋ˛˘˙˔˜˓˜˝ː˗˦˗˙ˑ˘˙˞ˍ˓ˏː˝˧ ˍ ˕ˋ˕˙˔-˝˙ ˜˝ː˚ː˘˓ ˍ˓ˏ˙˓˒˗ː˘ː˘˘˦ː ˟˙˛˗˦ ˓ ˍ ˜ˍˋ˘˜˕˙˗ ˪˒˦˕ːǤ ʫ˓˕˜˓˛˙ˍˋ˘˘˦ːˍː˛˜˓˓ʞ˞˛ˋˌˋʮ˞˗ˌ˞˛˓ˏ˒ːˏ˖˪˞˚˙˗˓˘ˋ˘˓˪˖ː˝ˋȋȌ˜˖ː
ˏ˞˩ˤ˓ːǣ ʞˋ˞˖ˋˏːˎǢ ˒ˋ˞˖ˋˏˋˎǡˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˜˓ˏ˓˝ ȑza] ˓˒ ˜˖˙ˍ˙ Ǽ˜ˋ˜ˡ˙˛˓ǽ ȋˍː˜˦Ȍ˓ ˙ˌˤːˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ˏȋːȌˎ˕˙˛ː˘˧ǡ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓˔ Ǽˏˎ˓˞˛˙ˌˋǽȋˏː˘˧ȌǼˏ˘ːˍ˘˙˔˜ˍː˝ǽǢ ˝ǤːǤ ˜ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˜˓˜˝ː˗ˋ˝˓ˢ˘˙˜˝˓ǡ ʨˍˋ˘˜˕˓˔ ˪˒˦˕ ˝˙ˢ˘˙ ˜˙ˍ˚ˋˏˋː˝ ˜ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙˔ ˓ ˒ˋ˘˜˕˙˔ ˪˒˦˕˙ˍ˙˔ ˗˙ˏː˖˧˩ ȋ φ ȀȀȌǤ ʛ˛˞ˎˋ˪ ˜˓˝˞ˋˡ˓˪ ˍ ˜˖˞ˢˋː ˜ˍˋ˘˜˕˙˔ ˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ ˖ː˕˜ː˗ˋˠ ˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ˠ ˒˓˗˞ – [lunth, lunth, linthu] – , ˍ ˕˙˝˙˛˦ˠ ˜ː˗˓˝˜˕˓˔ȑza] ˞ˑː˘ːˢ˓˝ˋː˝˜˪Ǣ˙˘˓˪ˍ˖˪˩˝˜˪˕˙˛˘˪˗˓˚˛˙˓˒ˍːˏː˘˘˙ː ˜ˍˋ˘˜˕˓˗ ˚˛ː˟˓˕˜˙˗ ˓ ˙˒˘ˋˢˋː˝ Ǽ˖˞˘˘˦˔ǽǤ ʞǤ ʮ˞˗ˌ˞˛˓ˏ˒ː ˚˓ˣː˝ǣ Ǽʥˌ˦ˢ˘˙ǡ ˏ˖˪ ˙ˌ˙˒˘ˋˢː˘˓˪˓˗ː˘˓ːˍ˜ˍˋ˘˜˕˙˗˗˦ˍ˜˝˛ːˢˋː˗˜˪˜˘ː˜˕˙˖˧˕˓˗˓˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˓˗˦˗˓Ǥ ʨ˛ːˏ˓˘˓ˠ˜ˋ˗˦˔˚˛˙ˏ˞˕˝˓ˍ˘˦˔ ː˜˝˧[lg-] ˚˛ː˟˓˕˜ǡˎ˖ˋ˜˘˙ː˕˙˝˙˛˙ˎ˙˓˘˙ˎˏˋ˚˛ːˍ˛ˋˤˋː˝˜˪ ˍ [lu] ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩ ˋ˜˜˓˗˓˖˪ˡ˓˓ǽ ȋ˚ː˛ːˍ˙ˏ ʣǤ ʣˋˢˋˍˋ˛˓ˋ˘˓Ȍ ȋʮ˞˗ˌ˞˛˓ˏ˒ːͣ͜͜͞ǡ͢͢ȌǤʩˋ˕ˢ˝˙ǡˍ˘ˋ˒ˍˋ˘˘˦ˠ˜ˍˋ˘˜˕˓ˠ˕˙˛˘˪ˠ˙˜˘˙ˍ˘ˋ˪ˢˋ˜˝˧ˍ˘˙ˍ˧˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˒ˍ˞˕˙˕˙˗˚˖ː˕˜˙˗ ȝȋ˘Ȍ˝˞ ȋ˜˛ˋˍǤϏˎ˛˞˒Ǥ ȋ˗Ȍ˝˞Ȍǡ ˕˙˝˙˛˙ː ˚˛ːˏ˜˝ˋˍ˖˪ː˝ ˜˙˙˝ˍː˝˜˝ˍ˓ː˙˜˘˙ˍ˘˦ˠ Ǽ˝˞ǽ˨˖ː˗ː˘˝˙ˍ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˙ˎ˙˓˒ˋ˘˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋǤʮ˝˙˕ˋ˜ˋː˝˜˪˖ː˕˜ː˗˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ˠǼ˙˜ː˘˧ǽˍ˛ˋ˒˘˦ˠˏ˓ˋ˖ː˕˝ˋˠ˜ˍˋ˘˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ– [muzhghuer ȀȀ muzhghur ȀȀ muzhghor, Muzhoghir] – ˗˦ ˏ˙˖ˑ˘˦ ˜ˢ˓˝ˋ˝˧ ˝˙ ˙˚˓˜ˋ˝ː˖˧˘˦˗ ˚˛˙˓˒ˍ˙ˏ˜˝ˍ˙˗ ˙˚˛ːˏː˖ː˘˓˪ ˍ˛ː˗ː˘ ˎ˙ˏˋ ˝ˋ˕ˑːǡ ˕ˋ˕ – ˜ˍˋ˘˜˕˓˔ Qamizau ȋȌȋˍː˜˘ˋȌǤʟ˒˘˓ˠȑmuzhuegh, muzheghu) ˚˙˜ˍˋ˘˜˕˓˒˘ˋˢ˓˝Ǽʦ˛ːˏˍ˙ˏ˓˝ː˖˧ǽȋ˒ˏː˜˧: Ǽ˚˙ˏ˛ˋ˒˞˗ːˍˋː˝˜˪ ˚˛ːˏˍ˙ˏ˓˝ː˖˧˒˓˗˦ǽȌǡˋ[qam Ȓ˘ˋ˛ːˢ˓ː˛ˋˍ˘˪ː˝˜˪ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˗˟˙˛˗ˋ˗Dzˍ˘ːǡˍ˘ːˣ˘˓˔ǽǡˢ˝˙ˢː˝˕˙˚˙˕ˋ˒˦ˍˋː˝˘ː˙˛ˎˋ˘˓ˢː˜˕˓˔ ˠˋ˛ˋ˕˝ː˛ ˨˝˓ˠ ˍ˛ː˗ː˘ ˎ˙ˏˋ ȋˍː˜˘˦ ˓ ˙˜ː˘˓Ȍ ˓ ˓ˠ ˍ˝˙˛˓ˢ˘˙˜˝˧ ȋˏ˞ˋ˖˧˘˙˜˝˧Ȍ ˘ˋ ˞˛˙ˍ˘ːˍ˜ːˠ˝˛ːˠˎ˛˞˒˓˘˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍǤ ʩˋ˕˓˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ǡ ˏ˖˪ ˚˛˙˝˙˕ˋ˛˝ˍː˖˧˜˕˙ˎ˙ ˪˒˦˕ˋ ˛ː˕˙˘˜˝˛˞˓˛˙ˍˋ˘˘ˋ˪ ˜˓˜˝ː˗ˋ ˍ˛ː˗ː˘ ˎ˙ˏˋ ˪ˍ˖˪ː˝˜˪ ˏ˞ˋ˖˧˘˙˔ – ˜˙˜˝˙˪ˤˋ˪ ˓˒ ˏˍ˞ˠ ˛ˋˍ˘˦ˠ ˢˋ˜˝ː˔ǡ ˜ ˚˙˗˙ˤ˧˩˕˙˝˙˛˦ˠ˜˙ˌ˛ˋ˘˦˛ˋ˒˘˦ː˖ː˕˜ː˗˦˙ˌ˙˒˘ˋˢˋ˩ˤ˓ːˎ˙ˏˍ˕ˋ˛˝ˍː˖˧˜˕˓ˠ˪˒˦˕ˋˠǣ ˎ˛˞˒˓˘˜˕˓˔ Ǽtsel-i ȀȀ ǽ ȋ˚˙˪˜˘˓ˡˋȀˎ˙ˏȌ ȋ˕ˋ˕ ˕˛˞ˎ˙ˍ˙ː ˘ː˚˛ː˛˦ˍ˘˙˜˝˧Ȍ˓˜ˍˋ˘˜˕˓˔ȋ˟˓˘˓˕˓˔˜˕˙ˎ˙˚˛˙˓˜ˠ˙ˑˏː˘˓˪Ȍ– Ǽza-iǽ. ʤːˌː˒˦˘˝ː˛ː˜˘ˋˌ˞ˏː˝ǡː˜˖˓˗˦˜˕ˋˑː˗ǡˢ˝˙ˍˏ˛ːˍ˘ː˔ˣː˗ʟ˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˗˗˓˛ːˍ˘ː˕˙˝˙˛˦ˠ˜˖˞ˢˋ˪ˠ˚˛ːˏ˚˙˖ˋˎˋː˝˜˪˜˞ˤː˜˝ˍ˙ˍˋ˘˓ːˢː˝˦˛ːˠ˨˖ː˗ː˘˝˘˦ˠ˜˓˜˝ː˗ǤʩǤʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ː˓ʙǤ ʟˍˋ˘˙ˍ˙˝˗ːˢˋ˩˝ǣǼʨ˓˗ˍ˙˖˓˕ˋˢ˓˜˖ˋǼˢː˝˦˛ːǽˍ ˋ˛ˠˋ˓ˢ˘˙˔ ˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˙˔ ˝˛ˋˏ˓ˡ˓˓ ˌ˙˖ːː ˙ˎ˛ˋ˘˓ˢː˘ˋ ˓ ˞˜˝˞˚ˋː˝ ˚˙ ˜ˍ˙ː˔ ˒˘ˋˢ˓˗˙˜˝˓˜˓˗ˍ˙˖˓˕ːˢ˓˜˖ˋǼ˝˛˓ǽǤʨ˓˗ˍ˙˖˓˕ˋ Ǽˢː˝˦˛ːˠǽ˚˛˙˪ˍ˖˪ː˝˜˪ˎ˖ˋˍ˘˦˗ ˙ˌ˛ˋ˒˙˗ ˍ ˜˝˛˞˕˝˞˛ː ˛˓˝˞ˋ˖ˋǡ ˙˚˛ːˏː˖˪˪ ːˎ˙ ˜˝˛˙ː˘˓ː ˓ ˚˛˙˜˝˛ˋ˘˜˝ˍː˘˘˙-ˍ˛ː˗ː˘˘˦ːˠˋ˛ˋ˕˝ː˛˓˜˝˓˕˓Ǥʙˏ˛ːˍ˘ː˔ʟ˘ˏ˓˓˓ʧ˓˗ː˛ˋ˒˖˓ˢˋ˖˙˜˧ˏˍˋˍ˓ˏˋˋ˖˝ˋ˛ː˔ǡ ˋ ˚˙˒ˏ˘ːː ˠ˛ˋ˗˙ˍ – ˢː˝˦˛ːˠ˞ˎ˙˖˧˘˦ːǡ ˙˛˓ː˘˝˓˛˙ˍˋ˘˘˦ː ˚˙ ˢː˝˦˛ː˗ ˜˝˙˛˙˘ˋ˗ ˜ˍː˝ˋǽǤ ȋʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ːǡ ʟˍˋ˘˙ˍ ͥͤ͝͠ǡͤ͡͞ȌǢʟ ˝ˋ˗-ˑː ˏ˙ˌˋˍ˖˪˩˝ǡ ˢ˝˙ǣ Ǽʩˋ˕˙ː ˢː˝˦˛ːˠˢ˖ː˘˘˙ː ˏː˖ː˘˓ːˍ˜ː˖ː˘˘˙˔˚˙ˢˋ˜˝˪˗˜ˍː˝ˋǡˍ˙˜ˠ˙ˏ˪ˤːː˕ˍː˜˧˗ˋˋ˛ˠˋ˓ˢ˘˙˗˞ ˚ː˛˓˙ˏ˞ǡˍ˦˒˦ˍˋː˝ǡ ˚˙-ˍ˓ˏ˓˗˙˗˞ǡ ˚˙˒ˏ˘ː˔ˣ˞˩ ˢː˝˦˛ːˠˢ˖ː˘˘˞˩ ˕˖ˋ˜˜˓˟˓˕ˋˡ˓˩ ˏ˛˞ˎ˓ˠ˪ˍ˖ː˘˓˔Ǥ ʩˋ˕ǡ˘ˋ˚˛˓˗ː˛ǡˍ˛ˋ˘˘ː˔ʚ˛ːˡ˓˓˞ˑː˘ˋ˖˓ˡ˙˜˙˙˝˘˙ˣː˘˓ːˏː˖ː˘˓˪˗˓˛ˋ˘ˋˢː˝˦˛ː ˜˝˙˛˙˘˦˜ˢː˝˦˛˧˗˪ ˍ˛ː˗ː˘ˋ˗˓ˎ˙ˏˋǽǤȋʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ːǡʟˍˋ˘˙ˍ ͥͤ͝͠ǡͤ͟͡ȌǤ ʫˋ˕˝ ˝˙ǡ ˢ˝˙ ˓˒˞ˢː˘˓ː ˖ː˕˜˓ˢː˜˕˙ˎ˙ ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ˋ ʟˌː˛˓˔˜˕˓ˠ ˪˒˦˕˙ˍ ˘ˋ ˏ˛ːˍ˘ː˔ˣː˗˨˝ˋ˚ː˓˜˕˖˩ˢ˓˖ˢː˝˦˛ːˠ˨˖ː˗ː˘˝˘˙ː˙˚˛ːˏː˖ː˘˓ːˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋǡ˒ˋ˝˙ ˚˙˕ˋ˒ˋ˖ǡ ˢ˝˙ ˜ ˨˝˙˔ ˝˙ˢ˕˓ ˒˛ː˘˓˪ ˕ˋ˖ː˘ˏˋ˛˘ˋ˪ ˗˙ˏː˖˧ ˌː˒˞˜˖˙ˍ˘˙ ˌ˦˖ˋ ˚ˋ˛˘˙˔ ȋˏ˞ˋ˖˧˘˙˔ǡ ˌ˓˘ˋ˛˘˙˔Ȍ ˓ ˙˘ˋ ˘ː ˘ˋ˚˛ˋˍ˖ː˘ˋ ˘ˋ ˜˓˜˝ː˗˞ ˍ˙˜˜˝ˋ˘˙ˍ˖ː˘˘˙˔ ʩǤ ʦˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ː ˓ ʙǤ ʟˍˋ˘˙ˍ˦˗ǡ ˕˙˝˙˛ˋ˪ ˚ː˛ˍ˙˘ˋˢˋ˖˧˘˙ ˌ˦˖ˋ ˙ˌˤːȋ˚˛˙˝˙Ȍ˓˘ˏ˙-
ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓˗ǡ ˙ˏ˘˙ˍ˛ː˗ː˘˘˙ ˌ˦˖ˋ ˝˛ːˠˢ˖ː˘˘˙˔ ȋ˝ː˛˘ˋ˛˘˙˔Ȍ ȋ͝Ǥ Ǽʙː˜˘ˋ-˖ː˝˙ǽǤ ͞Ǥ Ǽʢː˝˙-ʥ˜ː˘˧ǽǢ͟ǤǼʞ˓˗ˋǽȌǢʟ˚˙˒ˏ˘ːː˙˘ˋ˚˛ːˍ˛ˋ˝˓˖ˋ˜˧ˍˢː˝˦˛˱ˠ˨˖ː˗ː˘˝˘˞˩˜˓˜˝ː˗˞ ˍ ˎ˛ːˢː˜˕˙˗ǡ ˖ˋ˝˓˘˜˕˙˗ ˓ ʨ˖ˋˍ˪˘˜˕˓ˠ ˪˒˦˕ˋˠ ȋ͝Ǥ Ǽʙː˜˘ˋǽǢ ͞Ǥ Ǽʢː˝˙ǽǢ ͟Ǥ ʥ˜ː˘˧Ǣ͠ǤǼʞ˓˗ˋǽȌǤ
ʘ˓ˌ˖˓˙ˎ˛ˋ˟˓˪ ʙˋˑˋ-ʦˣˋˍː˖ˋǡȋͥͤ͝͡Ȍʨ˙ˢ˓˘ː˘˓˪ȋʘ˓ˌ˖˓˙˝ː˕ˋʙ˜ː˗˓˛˘˙˔ʢ˓˝ː˛ˋ˝˞˛˦ȌǣǼʨˋˌˢ˙˝ˋ ʨˋ˕ˋ˛˝ˍː˖˙ǽ ȋ˘ˋˎ˛˞˒ǤȌǤ ʚˋ˗˕˛ː˖˓ˏ˒ːʩǤʙǤǡʟˍˋ˘˙ˍʙǤȋͥͤ͝͠Ȍ ʟ˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕˓˔˪˒˦˕˓˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔ˡ˦Ǥʩˌ˓˖˓˜˓ǣʟ˒Ǥʩʚʪȋ˘ˋ˛˞˜ǤȌǤ ʚ˓˙˛ˎˋˏ˒ːʚǤȋͥͤͤ͝Ȍʨ˝˛ˋ˘ˋ˝˦˜˪ˢˋˌ˙ˑː˜˝ˍǤʩˌ˓˖˓˜˓ǣǼʣːˡ˘˓ː˛ːˌˋǽ ȋ˘ˋˎ˛˞˒ǤȌǤ ʦˋ˝ˋ˛˓ˏ˒ːʧǤȋͥͤ͜͝Ȍʚ˛˞˒˓˘˜˕˙ːʗ˜˙˗˝ˋˍ˛˞˖˓Ǥʩˌ˓˖˓˜˓ǣǼʤˋ˕ˋˏ˞˖˓ǽȋ˘ˋˎ˛˞˒ǤȌǤ ʫː˘˛˓ˠʚǤǡʨˋ˛ˏˑˍː˖ˋˏ˒ːʞǤȋ͜͜͜͞Ȍʴ˝˓˗˙˖˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ʨ˖˙ˍˋ˛˧ʡˋ˛˝ˍː˖˧˜˕˓ˠʶ˒˦˕˙ˍǣʟ˒ˏǤʨ˞˖ˠˋ˘-ʨˋˌˋʥ˛ˌː˖˓ˋ˘˓ǡʩˌ˓˖˓˜˜˕˓˔ʚ˙˜˞ˏˋ˛˜˝ˍː˘˘˦˔ʦːˏˋˎ˙ˎ˓ˢː˜˕˓˔ʪ˘˓ˍː˛˜˓˝ː˝ȋ˘ˋˎ˛˞˒ǤȌ
$V]RFLRNXOWXUiOLVYDOyViJW|P|UtWpVHHJ\NpSLPHWDIRUiEDQ
Palkó Mária
[email protected] &RPSUHVVLQJ6RFLR&XOWXUDO5HDOLW\LQWRDQ,PDJH0HWDSKRU 7KLV SDSHU LQYHVWLJDWHV VRPH DVSHFWV RI FXOWXUDOO\ VDOLHQW DQG HQWUHQFKHG YLVXDO HOHPHQWV LGHQWLILHG DV FXOWXUDO VWHUHRW\SHV FXOWXUDO LFRQV DQG FXOWXUDO V\PEROV $Q HGLWRULDO FDUWRRQ LV DQDO\]HG DFFRUGLQJ WR WKH QHWZRUN PRGHO RI PHQWDO VSDFHV IURP )DXFRQQLHU DQG 7XUQHU¶V %OHQGLQJ 7KHRU\ LQ RUGHU WR GHPRQVWUDWH WKH LPSRUWDQFH RI VXFK YLVXDO HOHPHQWV LQ SURGXFLQJ DQGXQSDFNLQJ FRQFHSWXDOEOHQGV &XOWXUDO VWHUHRW\SHV FXOWXUDO LFRQV DQG FXOWXUDOV\PEROVDUH GHVFULEHGDVGLVWLQFWVWUDWHJLHVIRUFRPSUHVVLQJODUJHDQGGLIIXVHVRFLRFXOWXUDOUHDOLW\ .XOFVV]DYDN V]RFLRNXOWXUiOLV YDOyViJ PHWDIRUD NXOWXUiOLV V]WHUHRWtSLiN NXOWXUiOLV LNRQRN NXOWXUiOLVV]LPEyOXPRNIRJDOPLMHOHQWpVLQWHJUiFLy %HYH]HWpV .pSLPHWDIRUiNYL]VJiODWDDMHOHQNRULPHWDIRUDNXWDWiVV]HUYHVUpV]pWNpSH]L$NRJQLWtY WXGRPiQ\RN PHWDIRUD HOPpOHWHL V]iPWDODQ SpOGiQ NHUHV]WO EL]RQ\tWMiN KRJ\ D PHWDIRUD DODSYHWĘHQ HJ\ IRJDOPL pV QHP NL]iUyODJ Q\HOYL MHOHQVpJ H]pUW QLQFV HKKH] D UHSUH]HQWiFLyV PyGKR] N|WYH .pSL PHWDIRUiN HVHWpEHQ D IRJDOPL NDSFVRODWRN HJ\ NpSL NRPSR]tFLyEDQ Q\LOYiQXOQDN PHJ (]HNUH D PHWDIRULNXV UHSUH]HQWiFLyNUD MHOOHP]Ę D VHPDWLNXV IRJDOPL OHNpSH]pVHNIL]LNDLWXODMGRQViJRNNDOIRUPiYDOV]tQQHO YDOyNRQNUHWL]iFLyMD 8J\DQDNNRU PHWDIRULNXV NDULNDW~UiN HVHWpEHQ DPHO\HN V]iQGpNRV V]RFLRNXOWXUiOLV ]HQHWHNKRUGR]yL H]HNQHN DNRQNUHWL]iFLyNQDN NRPSOH[ WiUVDGDOPL NDSFVRODWRN KDQJV~O\RVDQ UHSUH]HQWDWtY MHO]pVHLNpQW LV IXQNFLRQiOQLXN NHOO 'H KRJ\DQ YiOLN D] DEV]WUDNW NRQNUpWWi pV KRJ\DQNpSHVHJ\YLV]RQ\ODJHJ\V]HUĦNpSLNRPSR]tFLyHJ\VRNNDO|VV]HWHWWHEEpVV]pOHVHEEN|UĦ V]RFLRNXOWXUiOLV YDOyViJRW MHOH]QL" $ N|YHWNH]Ę HOHP]pV DPHOOHWW pUYHO KRJ\ D NpSL UHSUH]HQWiFLy D]iOWDO NpSHV JD]GDJ V]RFLRNXOWXUiOLV KiWWpULQIRUPiFLy V]LJQDOL]iOiViUD KRJ\ EL]RQ\RVNXOWXUiOLVV]WHUHRWtSLiNDWNXOWXUiOLVLNRQRNDWLOOHWYHV]LPEyOXPRNDWDNQi]NLDPHO\HN YDODPHQQ\LHQVWUDWpJLiNNpQWV]ROJiOQDNHJ\V]pOHVHEEN|UĦUHDOLWiVIRJDOPLW|P|UtWpVpKH] $]HOHP]pVHOPpOHWLPRGHOOMH .RPSOH[HEEPDJ\DUi]DWRNOpWUHKR]iViUDDIRJDOPLMHOHQWpVLQWHJUiFLyHOPpOHWHNO|Q|VHQ DONDOPDV PLYHO HJ\ RO\DQ KiOy]DWL PRGHOOW iOOtW IHO DPL OHJDOiEE QpJ\ GH DNiU W|EE PHQWiOLV WHUHWLVPDJiEDIRJODOpVDPLGLQDPLNXVIRJDOPLNDSFVRODWRNUHSUH]HQWiFLyMiWLVOHKHWĘYpWHV]L $PRGHOOV]HULQWNpWYDJ\W|EEbemeneti mentális tér VWUXNW~UiMDYHWtWĘGLNHJ\KDUPDGLN PHQWiOLV WpUEH D] integrált mentális térbe $] LQWHJUiOW PHQWiOLV WpUEH D EHPHQHWL WHUHN UpV]OHJHVHQ YHWtWĘGQHN D OpWUHM|YĘ MHOHQWpVVWUXNW~UD SHGLJ NpSHV |QiOOy ~M VDMiWRVViJRNDW IHOYHQQLËJ\D]LQWHJUiOWPHQWiOLVWpUHJ\V]HUUHW|EELVpVNHYHVHEELVPLQWDEHPHQHWLPHQWiOLV WHUHN SXV]WD |VV]HJH (J\UpV]W NHYHVHEE PLYHO FVDN UpV]OHJHVHQ YHV]L iW D EHPHQHWL PHQWiOLV 325
WHUHN VWUXNW~UiLW PiVUpV]W W|EE PHUW VDMiW VWUXNW~UiNDW LV NpSHV OpWUHKR]QL DPHO\HN QHP WDOiOKDWyN PHJ HJ\LN EHPHQHWL WpUEHQ VHP (J\ QHJ\HGLN WHUHW LV IHOWQWHWQHN D] HOHP]pVHN GLDJUDPPiL D] ~J\QHYH]HWW iOWDOiQRVtWRWW generikus teret DPL D EHPHQHWL WHUHN iOWDOiQRVtWRWW VWUXNWXUiOLVPHJHJ\H]pVHLW PXWDWMD$] HOPpOHWLPRGHOiOWDOiQRVtWRWWUHSUH]HQWiFLyMDD] iEUiQ OiWKDWy
iEUD$IRJDOPLMHOHQWpVLQWHJUiFLyiOWDOiQRVtWRWWUHSUH]HQWiFLyMD $]HOHP]pVWiUJ\D $]HOHP]pVV]HPSRQWMiEyONLYiODV]WRWWNDULNDW~UDW|EEV]LPXOWiQUHSUH]HQWiFLyVHOMiUiVWLV DONDOPD] DPHO\HNQHN PLQGHJ\LNH NpSHV DUUD KRJ\ H NpWIpOH NpQ\V]HUQHN HOHJHW WHJ\HQ D]D] NRQNUpWDQiEUi]ROKDWyDNpV|QPDJXNEDQNpSHVHNNRPSOH[HPEHULNDSFVRODWRNDWV]LJQDOL]iOQL (UHGHWLOHJ D 1HZ
326
iEUD0LQLQJWKH 'HHS:HE :LWK6KDUSHU6KRYHOV
$]RQQDO |VV]H QHP LOOĘVpJHNHW IHGH]QN IHO D] iEUi]ROiVEDQ $ NpSHQ KXPDQRLG URERW EiQ\DPXQNiVRN OiWKDWyN DNLN YDODPLO\HQ V|WpW I|OGV]tQĦ DQ\DJEDQ iVViN SRQWRVDEEDQ FViNiQ\R]]iN OH XWXNDW $ I|OGEHQ YLV]RQW QHP pUWpNHV iVYiQ\RN YDJ\ N|YHN EXNNDQQDN IHO KDQHP V]iPtWyJpSHN Ki]WDUWiVL FLNNHN ~MViJROGDODN KDQJV]HUHN ODERUDWyULXPL HV]N|]|N N|Q\YHN UpJLVpJHN GLYDWMDP~OW 79 UiGLy tUyJpS HJ\ RNOHYpO HJ\ ERUtWpN VWE $PL PpJ PHJOHSĘEEp VĘWKXPRURVVi LV WHV]L D NDULNDW~UiW D] D URERWRN|OW|]HWH D] HJ\LNURERWSpOGiXO |OW|Q\EHQ pV FLOLQGHUEHQ EiQ\iV]LN PtJ D PiVLN RUYRVL N|SHQ\EHQ pV V]WHWRV]NySSDO GH XJ\DQLO\HQ KXPRURVDQ PHJOHSĘ KRJ\ HJ\ KDUPDGLN URERW EHYiViUOy NRViUUDO D NDUMiQ pV EHYiViUOyNRFVLYDODKiWDP|J|WWYpJ]LPXQNiMiW $ NDULNDW~UiW ILJ\HOYH OHJW|EEQN V]iPiUD Q\LOYiQYDOyYi YiOLN KRJ\ QHP DQQ\LUD D 327
EiQ\iV]DWUyO LJ\HNV]LN NRPPXQLNiOQL KDQHP YDODPL DEV]WUDNWDEE WpPiUyO KDEiU D] iEUi]ROW MHOHQHW D EiQ\DPXQND IRJDOPL NHUHWpW LGp]L ( PHJOHSĘHQ NUHDWtY pV PHJOHKHWĘVHQ NpSWHOHQ NHYHUpN QHP FVXSiQ KXPRURV KDWiVW YiOW NL GH DUUD |V]W|NpOL D] pUWHOPH]ĘW KRJ\ D NpSHW PHWDIRULNXV MHOHQWpVLQWHJUiFLyNpQW WHNLQWVH pV PHJSUyEiOMD D] LQWHJUiFLyEDQ UpV]WYHYĘ PHQWiOLV WHUHNHWkicsomagolni (OHP]pV (VHWQNEHQDFpO]iVRNDPHO\HNDPHWDIRULNXVpUWHOPH]pVKH]YH]HWQHNQHPFVXSiQNpSL MHOOHJĦHNKLV]HQDNDULNDW~UiWV]HUYH]ĘGRPLQiQVPHWDIRULNXVV]HUNH]HWHWHJ\NOVĘXWDOiVHUĘVtWL PHJDNpSPHOOHWWPHJMHOHQĘQDJ\Q\RPWDWRWWEHWĦNNHOtUWU|YLGV]|YHJDPLWNRQYHQFLRQiOLVDQD IĘJRQGRODWRW|VV]HIRJODOyFtPNpQWD]RQRVtWXQN(]QHPDQQ\LUDPHJOHSĘKLV]HQDNDULNDW~UiN DODSYHWĘWHUPpV]HWNQpOIRJYDLV|VV]HNDSFVROQDNNO|QE|]ĘMHOUHQGV]HUHNHWNpSHWpVV]|YHJHW $] XWDOiV pOHVHEE ODSiWRNNDO EiQ\iV]QL D PpO\ ZHEHQ PHJHUĘVtWL KRJ\ D NDULNDW~UD PHWDIRULNXV NDSFVRODWRNDW LJ\HNV]LN NLpStWHQL D EiQ\iV]DW EL]RQ\RV DVSHNWXVDL LOOHWYH D ZHENHUHVpVEL]RQ\RVDVSHNWXVDLN|]|WW$FtPHWIHOKtYiVNpQWWHNLQWKHWMNDUUDKRJ\NLpStWVND PHWDIRULNXVKiOy]DWIĘPHQWiOLVWHUHLWpVWpUN|]LNDSFVRODWDLW$UUDNpV]WHWLD]pUWHOPH]ĘWKRJ\ HJ\ PHQWiOLV WHUHW pStWVHQ NL D EiQ\DPXQND UHOHYiQV DVSHNWXVDL V]iPiUD OHJDOiEE PpJ HJ\HW D 0pO\ZHENHUHVpVUHOHYiQVDVSHNWXVDLV]iPiUDLOOHWYHHJ\LQWHJUiOWWHUHWDKROH]HND]DVSHNWXVRN LQWHJUiOyGQDN SpOGiXO D EiQ\DPXQNiVRN pV D] DXWRPDWL]iOW ZHENHUHVĘ V]RIWYHUHN KXPDQRLG URERWRNNi 0LQGHJ\LN PHQWiOLV WpU HUĘVHQ NRQYHQFLRQiOLV WXGiVWDUWDOPDNEyO PHUtW 7XGMXN KRJ\ D EiQ\iEDQODSiWWDOFViNiQQ\DOI~UyJpSHNNHOGROJR]QDNKRJ\MiUDWRNDWYiMQDNOHDI|OGEHKRJ\D MiUDWRNEDQNO|QE|]ĘpUWpNHVQ\HUVDQ\DJRNDWWDOiOQDN0iVUpV]UĘOWXGMXNKRJ\D:HEHQURERWRN NHUHVQHN OHNpUGH]LN D] RQOLQH GLJLWiOLV WDUWDOPDNDW PDMG LQGH[HOLN ĘNHW D NHUHVĘJpS DGDWEi]LViEDQ KRJ\D:HEV]iPtWyJpSHNHQNHUHV]WOpUKHWĘHOKRJ\EHYiViUROKDWXQND:HEHQ YDJ\ KtUHNHW ROYDVKDWXQN NXWDWiVRNDW YpJH]KHWQN WDQXOKDWXQN OHYHOH]KHWQN VWE $ :HENHUHVpVIRJDOPLWDUWRPiQ\iEyOVRNDNV]iPiUDD]LVLVPHUWLOOHWYHDNDULNDW~UiWNtVpUĘFLNN IHOKtYMD Ui D ILJ\HOPHW KRJ\ VRNNDO HUHGPpQ\HVHEEHQ NHUHVKHWQN KD V]ĦN SLDFL UpVHNUH VSHFLDOL]iOyGRWW NHUHVĘJpSHNHW KDV]QiOXQN KtUNHUHVĘNHW RUYRVL NHUHVĘNHW EHYiViUOiVL iU|VV]HKDVRQOtWy NHUHVĘNHW ]OHWL LQWHOOLJHQFLD NHUHVĘNHW DNDGpPLDL WXGRPiQ\RV NHUHVĘNHW WRYiEEiMRJLNHUHVĘNHWXWD]iVLNHUHVĘNHWNyGNHUHVĘNHWVWE $ JHQHULNXV WpU DPL H] HVHWEHQ D FVHOHNYĘ D]REMHNWXP D NHUHVpV pV D NHUHVpVL WHUOHW iOWDOiQRV IRJDOPDLW IRJODOMD PDJiED PHJKDWiUR]]D KRJ\ D PHQWiOLV WHUHN PLO\HQ DQDOyJLiV NDSFVRODWRNDW KR]KDWQDN OpWUH ËJ\ D EiQ\D D 0pO\ :HEQHN D EiQ\DPXQNiVRN D VSHFLDOL]iOW URERWRNQDN D EiQ\DPXQND D ZHENHUHVpVQHN D NO|QE|]Ę YiMDWRN D VSHFLiOLV NHUHVpVL WHUOHWHNQHN D NLEiQ\iV]DQGy DQ\DJRN D NHUHVHQGĘ VSHFLiOLV RQOLQH WDUWDOPDNQDN IRJQDN PHJIHOHOQL $] LQWHJUiOW NpSL NRPSR]tFLy V]HULQW |VV]HIJJpVHNHW pStWKHWQN D EiQ\DPXQND D KXPDQRLG URERWRN MHOOHJ]HWHV |OW|]HWHN pV MHOOHJ]HWHV WiUJ\DN N|]|WW DPL YpJO LV DUUD D N|YHWNH]WHWpVUH YH]HWL D V]HPOpOĘW KRJ\ D] HOVĘ URERW IĘNpQW SROLWLNDL KtUNHUHVĘ D PiVRGLN iUNHUHVĘDKDUPDGLNDNDGpPLDLDUFKtYXPL NHUHVĘDQHJ\HGLNSHGLJRUYRVLNHUHVĘ $KtUNHUHVĘURERWD]DPHULNDLQHP]HWLV]tQHNEHpVFLOLQGHUEHYDQ|OW|]WHWYH~MViJODSRNDW EiQ\iV]LN NL HJ\ RO\DQ WHUOHWUĘO DKRO D )HKpU +i] D 6]DEDGViJV]RERU pV HJ\pE DPHULNDL W|UWpQHOPLSROLWLNDLMHOHQWpVWDUWDORPPDOWHOtWHWWREMHNWXPRNWDOiOKDWyN (J\ PiVLN YiMDWEDQ iUNHUHVĘ URERW PXQNiONRGLN EHYiViUOy NRViUUDO D NDUMiQ ]VHEpEĘO NLNDQGLNiOySpQ]]HOKiWDP|J|WWEHYiViUOyNRFVLYDOPXQNDWHUOHWpQSHGLJQDJ\RQV]pOHVN|UĦD 328
YiODV]WpNDXWyKi]WDUWiVLIHOV]HUHOpVHNODNEHUHQGH]pVLFLNNHNKDQJV]HUHNMiWpNV]HUHNVWE $] DNDGpPLDL NHUHVĘ URERW RO\DQ NDEiWRW pV NDODSRW YLVHO DPLW LVPpWHOWHQ D] ,QGLDQD -RQHV ILJXUiNRQ OiWKDWWXQN FViNiQ\iYDO SHGLJ N|Q\YHNHW pV HJ\pE GRNXPHQWXPRNDW EiQ\iV]LN NL$WHUOHWHQDKRONXWDWiViWIRO\WDWMDUpJLWtSXV~WHOHYt]LyWUiGLyWpVtUyJpSHWLVOiWKDWXQN 7DOiQ D OHJV]HPOpOHWHVHEE D] RUYRVL NHUHVĘ URERW IHKpU N|SHQ\pEHQ Q\DNiEDQ V]WHWRV]NySSDODPLQWNpPFV|YHNHWEiQ\iV]LNNLV]DNWHUOHWpUĘODKRODNRSRQ\iWyOHONH]GYHD] RUYRVViJRVYHJFVpQpVLQMHNFLyVWĦQNHUHV]WOD]DPĘEiLJUHQJHWHJPLQGHQPHJWDOiOKDWy 6]pOHVN|UĦHQ HOWHUMHGW NXOWXUiOLV WDSDV]WDODW KRJ\ D FVRSRUWKR]]iWDUWR]iVW MHOOHJ]HWHV UXKi]DWWDO pV WiUJ\DNNDO MHOH]]N (]pUW OHKHWVpJHV V]iPXQNUD KRJ\ QpKiQ\ J\DNUDEEDQ LVPpWOĘGĘ WXODMGRQViJRW iOWDOiQRVtWVXQN pV HJ\HJ\ V]XENXOW~UD YDJ\ WiUVDGDOPL FVRSRUWRVXOiV |VV]HWpYHV]WKHWHWOHQ PHJKDWiUR]y MHJ\HNpQW WHNLQWVN (]W D] HOMiUiVW .|YHFVHV kulturális sztereotipizálásnak .|YHFVHV QHYH]L $ URERWRN|OW|]HWHpVKDV]QiODWLWiUJ\DLN FVDN~J\ PLQWDYiMDWRNEDQIHOEXNNDQyWiUJ\DN|VV]HWpYHV]WKHWHWOHQOV]LQWHNOLVpV]HUĦHQNDSFVROyGQDND NO|QE|]Ę iEUi]ROW FVHOHNYpVL N|U|NK|] $ V]WHWRV]NyS SRQW RO\DQ |VV]HWpYHV]WKHWHWOHQO NDSFVROyGLN D] RUYRVL WHYpNHQ\VpJL N|UK|] PLQW D EHYiViUOy NRViU pV SpQ] D EHV]HU]pVKH] D N|Q\YHNDWXGRPiQ\KR]YDJ\D]~MViJSDStUDKtUN|]OpVKH] 7HNLQWKHWMNH]WD]HMiUiVWHJ\IDMWDPHWRQLPLNXVW|P|UtWpVQHNLVDKROHJ\FVRSRUWYDJ\ NDWHJyULD HJ\LN WDJMD D] HJpV] FVRSRUWRW YDJ\ NDWHJyULiW NpSYLVHOL 7|EE PLOOLyQ\L KDVRQOy pUGHNOĘGpVLN|UĦLQWHUQHWIHOKDV]QiOyW|P|UOPHWRQLPLNXVDQHJ\HJ\WLSLNXVV]HPpOO\pD]iOWDO KRJ\ UXKi]DWXN pV WiUJ\DLN DODSMiQ KRPRJHQL]iOMXN ĘNHW 3pOGiXO PLQGHQ HJ\HV V]HPpO\ DNL RUYRVL LQIRUPiFLyN LUiQW pUGHNOĘGLN HJ\HWOHQ NOLVpYp YDJ\ V]WHUHRWtSLiYi W|P|UO HJ\ IHKpU RUYRVLN|SHQ\WYLVHOĘILJXUiYiV]WHWRV]NySSDODQ\DNiEDQpVRUYRVLOiPSiYDODKRPORNiQ(]WD] HOMiUiVWDiEUDLJ\HNV]LNOHHJ\V]HUĦVtWHWWIRUPiEDQV]HPOpOWHWQL
iEUD.XOWXUiOLVV]WHUHRWLSL]iOiV
1H IHOHMWVN HO KRJ\ PLQGH]HN D PHWRQLPLNXV LGHQWLWiV W|P|UtWpVHN HJ\HWOHQ PHWDIRUD NHUHWpQ EHOO W|UWpQQHN 0HWRQtPLiUyO D PHWDIRUiQ EHOO DNNRU EHV]pOKHWQN KD HJ\ YDJ\ W|EE PHWRQLPLNXV OHNpSH]pV EHOHLOOHV]NHGLN HJ\ PHWDIRULNXV OHNpSH]pVEH *RRVVHQV -HOHQ HVHWEHQ D NpSL iEUi]ROiV IĘ PHWDIRULNXV OHNpSH]pVH D EiQ\DPXQNiVRN pV D ZHENHUHVĘ URERWRN 329
N|]|WW OpWH]LN iP H]HQ D OHNpSH]pVHQ EHOO HEEH EHOHiJ\D]yGYD V]iPRV HJ\PiVED OiQFROyGy PHWRQLPLNXV OHNpSH]pV LV PHJWDOiOKDWy DPHO\HN HJ\DUiQW OpQ\HJHV V]HUHSHW MiWV]DQDN D PHWDIRULNXV MHOHQWpVLQWHJUiFLy PHJpUWpVpEHQ 0HWRQLPLNXV NDSFVROyGiV iOO IHQQ D FVHOHNYpV HV]N|]HLZHENHUHVĘURERWRN pVDWXODMGRQNpSSHQLFVHOHNYĘNLQWHUQHWIHOKDV]QiOyN N|]|WWHJ\ ~MDEEPHWRQLPLNXVNDSFVROyGiVD]LQWHUQHWIHOKDV]QiOyNLOOHWYHUXKi]DWXNpVWiUJ\DLNN|]|WWHJ\ KDUPDGLN PHWRQLPLNXV NDSFVROyGiV D FVRSRUW pV D FVRSRUW HJ\ WDJMD N|]|WW DNL MHOOHJ]HWHV UXKiNDW KRUG pV MHOOHJ]HWHV WiUJ\DNDW KDV]QiO (] D PHWRQLPLNXV OiQF OHU|YLGO YDJ\LV ~MUD PHWRQLPLNXVDQ W|P|UO D NpSL UHSUH]HQWiFLyEDQ V]WHUHRWLSLNXV UXKi]DWRW YLVHOĘ URERWRNNi $ PHWRQLPLNXV W|P|UtWpV HOMiUiViQDN N|V]|QKHWĘHQ HJ\HWOHQ RUYRVL N|SHQ\W V]WHWRV]NySRW pV RUYRVL OiPSiW YLVHOĘ URERW NpSHV D] |VV]HV ZHENHUHVĘ URERWRW NpSYLVHOQL DPHO\HN RUYRVL LQIRUPiFLyNDW LQGH[HOQHN D YLOiJKiOyQ LOOHWYH D] |VV]HV LQWHUQHW IHOKDV]QiOyW LV DNLN RUYRVL LQIRUPiFLyN XWiQ NXWDWQDN D ZHEHQ 0LYHO H]HNQHN WpQ\OHJHV V]iPD PHJKDODGQi D] HPEHUL IHOIRJiV NpSHVVpJHLW H]W D PHWRQLPLNXV W|P|UtWpVW emberi mércére történĘ tömörítésnek )DXFRQQLHUpV7XUQHU LVQHYH]LDV]DNLURGDORP )DXFRQQLHU pV 7XUQHU IHOKtYMD D ILJ\HOPHW DUUD KRJ\ D] LQWHJUiFLyV IRJDOPL KiOy]DWRN NpSHVHN D EHPHQHWL WHUHN RO\DQ HOHPHLW LV HJ\EH|WY|]QL DPHO\HN HJ\PiVQDN WXODMGRQNpSSHQ QHP PHJIHOHOĘL )DXFRQQLHU pV 7XUQHU $ PL HVHWQNEHQ SpOGiXO D NLEiQ\iV]iVUD YiUy Q\HUVDQ\DJ D EiQ\iV]DW WpUEĘO D ZHENHUHVpV WHUpEHQ WXODMGRQNpSSHQ D VSHFLiOLV RQOLQH LQIRUPiFLyNQDN IHOHO PHJ pV QHP SHGLJ D] DXWyQDN N|Q\YQHN tUyJpSQHN YDJ\ ERO\JyQDN 8J\DQDNNRU D VSHFLiOLV RQOLQH LQIRUPiFLy IRJDOPD RO\DQQ\LUD DEV]WUDNW KRJ\ |QPDJiEDQ QHP NpSHV NRQNUpW iEUi]ROKDWy HOHPHNNHO V]ROJiOQL DPLNHW D]RQEDQ D NpSL UHSUH]HQWiFLyV PyG PHJN|YHWHO 9LV]RQW D valamirĘl V]yOy LQIRUPiFLy IRJDOPiW PHWRQLPLNXVDQ |VV]HNDSFVROKDWMXN D]]DO D EL]RQ\RV valamivel (NNRU D UHIHUHQV SRQWRVDEEDQ D UHIHUHQV NpSL UHSUH]HQWiFLyMD KHO\HWWHVtWKHWLD]LQIRUPiFLyIRJDOPiW.|YHWNH]pVNpSSHQDIRJDOPLLQWHJUiFLyVKiOy]DWV]DEDGRQ |VV]HN|WKHWL D NLEiQ\iV]DQGy Q\HUVDQ\DJ HOHPHW D EiQ\iV]DW WpUEĘO V]LQWH YpJWHOHQ V]iP~ valamivel D ZHENHUHVpV WpUEHQ DXWyYDO N|Q\YYHO tUyJpSSHO ERO\JyYDO VWE $ PHWRQLPLNXV NDSFVRODWQDN N|V]|QKHWĘHQ H]HN D WiUJ\DN PLQGDQQ\LDQ D NLEiQ\iV]DQGy Q\HUVDQ\DJ HOHPHW KHO\HWWHVtWKHWLN D] iEUi]ROiVEDQ 7|EEpNHYpVEEp YpOHWOHQV]HUĦ HOKHO\H]NHGpVN D YiMDWRNEDQ D EiQ\D WRSROyJLiMiW N|YHWL DKRO D NLEiQ\iV]DQGy Q\HUVDQ\DJ WHUPpV]HWHV UHQGH]HWOHQ IRUPiEDQ WDOiOKDWy 1pKiQ\DQ D NpSHQ iEUi]ROW REMHNWXPRN N|]O D :HE UHQGNtYO GLII~] IXQNFLyLW LV W|P|UtWLN $ :HE |QPDJiEDQ HOWpUĘ LQIRUPiFLyV FVDWRUQiN HOHPHN pV IXQNFLyN KDWDOPDV NRQJORPHUiWXPD0HJOHKHWĘVHQQDJ\IHODGDWRWiOOtWDNpS]HOHWHUĘV]iPiUDKRJ\GLII~]W|PHJpW emberi mércére )DXFRQQLHU pV 7XUQHU W|P|UtWVH pV HJ\HWOHQ LQWHJUiOW KHO\]HWNpSEHQ MHOHQtWVHPHJPLQWSpOGiXODEiQ\DPXQND6]iPRViEUi]ROWWiUJ\HJ\HJ\RQOLQHLVHOYpJH]KHWĘ WHYpNHQ\VpJL N|U PHWRQLPLNXV W|P|UtWpVH tJ\ D V]iPtWyJpS NpSHUQ\Ę D )|OGHW EHKiOy]y V]iPtWyJpSHV KiOy]DWRW NpSYLVHOKHWL DPL D YLOiJKiOy DQ\DJL PDWHULiOLV Ei]LVD $ ERO\Jy NpSH DUUD LV XWDOKDW KRJ\ D 0pO\ :HEHQ NHUHV]WO FVLOODJiV]DWL PHJILJ\HOpVHNHW LV YpJH]KHWQN D ERUtWpNNpSHSHGLJDPLQGDQQ\LXQNiOWDOMyOLVPHUWHOHNWURQLNXVSRVWiUD$:HEGLII~]VWUXNW~UiMD QpKiQ\ IRQWRV UpV]OHWWp W|P|UO 3pOGiXO D EHYiViUOy NRFVL D NHUHVNHGHOHP W|EE FVHOHNYĘW pV NRPSOH[ HVHPpQ\W LV PDJiED IRJODOy IRO\DPDWiQDN HJ\HWOHQ HJ\V]HUĦ PDWHULiOLV REMHNWXPPi YDOyW|P|UtWpVH+DEiUD:HEHQQLQFVV]NVpJQNEHYiViUOyNRFVLUDDEHYiViUOyNRFVLVWLOL]iOW NpSH PpJLV D] RQOLQH WUDQ]DNFLyN NRQYHQFLRQiOLV LNRQMiYi YiOW FVDN~J\ PLQW D ERUtWpN D] HOHNWURQLNXV SRVWD HVHWpEHQ YDJ\ HJ\ WHNHUFV IRUPiM~ GLSORPD D] RNWDWiV HVHWpEHQ 'H QH IHOHMWVN HO KRJ\ FVXSiQ D MHOHQNRU NXOWXUiOLV NRQYHQFLyMD tUMD HOĘ KRJ\ HJ\ OHYpO LNRQMD tJ\
330
Qp]]HQNL HJ\GLSORPDLNRQMDSHGLJtJ\ $W|UWpQHOHPQHN YROWRO\DQLGĘV]DNDDPLNRUDPiVRGLNLNRQWpUWHOPH]WpNYROQDOHYpONpQW $ NDULNDW~UiEDQ iEUi]ROW V]iPRV WiUJ\QDN VSHFLiOLV VWiWXV]D YDQ PLYHO NO|Q|VHQ QpSV]HUĦHNYDJ\IRQWRVDNHJ\ V]XE NXOW~UDV]iPiUDYDJ\SHGLJPHJKDWiUR]QDNHJ\NXOWXUiOLV NRUV]DNRW9HJ\NILJ\HOHPEHSpOGiXOD]DXWyW+HOJHVHQWDOiOyDQtUMDOH
´$]DXWyPLQGHQPiVWDOiOPiQ\QiOMREEDQDV]i]DGPHJKDWiUR]yNXOWXUiOLVLNRQMD+DEiU OiWV]yODJFVXSiQDV]iOOtWiVWV]ROJiOMDPLQGDQQ\LDQWXGMXNKRJ\VWiWXV] V]LPEyOXPV]RFLiOLV N|]OpVpVNLIHMH]pVPyG+DWHUPpV]HWYpGĘYiURVODNyQDNWDUWRGPDJDGDNNRUYDOyV]tQĦOHJHJ\ DODFVRQ\]HPDQ\DJIRJ\DV]WiV~NLVDXWyWYH]HWV]+DILDWDOQDNpVPHQĘQHNpU]HGPDJDGpVD]W DNDURGKRJ\H]WPLQGHQNLWXGMDDNNRUOHKHWĘOHJHJ\SLURVVSRUWNRFVLWIRJV]YH]HWQL+DD DV pYHN J\HUPHNH YROWiO YDODPLNRU YDOyV]tQĦOHJ HJ\ SV]LFKHGHOLNXVDQ GHNRUiOW 9RONVZDJHQ IXUJRQWYH]HWWpO´+HOJHVHQIRUGDV]HU]Ę
2O\DQ WiUJ\DNDW LOOHWYH QpKD V]HPpO\LVpJHNHW DPHO\HN NO|Q|VNpSSHQ IRQWRVDN pV UHSUH]HQWDWtYDN HJ\ DGRWW V]RFLRNXOWXUiOLV FVRSRUW YDJ\ NRUV]DN V]iPiUD J\DNUDQ NXOWXUiOLV LNRQRNQDN QHYH]QHN 0LYHO UpV]HL D] iOWDOXN UHSUH]HQWiOW V]RFLRNXOWXUiOLV FVRSRUWRVXOiVQDN LOOHWYH NRUV]DNQDN D NXOWXUiOLV LNRQRN NpSHVHN D]RN MHOOHJ]HWHV pUWpNUHQGV]HUpW pV QRUPiLW LV IHOLGp]QL -HOHQWpV VĦUĦVpJN UpYpQ MHOHQWĘVHQ NpSHVHN D] pUWHOPH]pVW NLWiJtWDQL (]W D MHOHQWpVJD]GDJViJRW XJ\DQFVDN PHWRQLPLNXV VĦUtWpV UpYpQ pULN HO $ NXOWXUiOLV LNRQ HJ\IDMWD V]LQHNGRNpNpQW PĦN|GLN DKRO D UpV] NpSYLVHOL D] HJpV]HW NO|Q|VNpSSHQ DQQDN V]LPEROLNXV pUWpN pV QRUPDUHQGV]HUpW 0LYHO H]HN PiU MyO PHJV]LOiUGXOW PHWRQLPLNXV OHNpSH]pVHN D NXOWXUiOLVLNRQRNJ\DNUDQKDV]QiODWRVDNV]RFLRNXOWXUiOLV]HQHWHWN|]YHWtWĘNDULNDW~UiNEDQ .DULNDW~UiQNEyO LV MyO NLHPHONHGLN QpKiQ\ NXOWXUiOLV LNRQ $ URERW YDJ\ F\ERUJ pV D] DWRPLNRQMDDQXNOHiULVNRUV]DNRWpVDQQDNIHQ\HJHWpVHLWWHVWHVtWLNPHJ$V]iPtWyJpSpVDPRELO WHOHIRQ D GLJLWiOLV JHQHUiFLy PHJKDWiUR]y NXOWXUiOLV LNRQMDL FVDN~J\ PLQW D OHPH] pV D JLWiU D SRSXOiULVNXOW~UDHVHWpEHQ$NXOWXUiOLVLNRQRNQDNHUĘVLGHROyJLDLSROLWLNDLLPSOLNiFLyLOHKHWQHN ËJ\ SpOGiXO D )HKpU +i] D] DPHULNDL iOODP PtJ D 6]DEDGViJV]RERU D] DPHULNDL QpS IRJDOPiW W|P|UtWLHPEHULPpUFpUH 0LQGHQ HGGLJ HPOtWHWW NXOWXUiOLV LNRQ |QPDJiEDQ YiOWR]WDWiVRN QpONO MHOHQW PHJ D NDULNDW~UD LQWHJUiOW NRPSR]tFLyMiEDQ PLQW HJ\LNH D NLEiQ\iV]iVUD YiUy WiUJ\DNQDN (J\ NXOWXUiOLV LNRQ YLV]RQW NUHDWtYDQ |VV]HROYDG D KtUNHUHVĘ URERW ILJXUiMiYDO DKRJ\ D] D iEUiQ OiWKDWy8QFOH6DPYDJ\6DPXEiFVLD](J\HVOWÈOODPRNWDOiQOHJLVPHUWHEEPHJV]HPpO\HVtWpVH $] LNRQW iOWDOiEDQ HJ\ NRPRO\ LGĘVHEE ~UNpQW iEUi]ROMiN ĘV] KDMMDO pV NHFVNHV]DNiOODO MHOOHJ]HWHVYLVHOHWHSHGLJHJ\SLURVIHKpUFVtNRVFLOLQGHUDPLWIHKpUFVLOODJRNNDOPLQWi]RWWV]DODJ GtV]tW $ NDULNDW~UiEDQ H]HNHW D NXOWXUiOLVDQ PHJKDWiUR]RWW HOHPHNHW OiWMXN |VV]HROYDGYD D EiQ\DPXQNiVRNLOOOHWYHKXPDQRLGURERWRNQpKiQ\MHOOHJ]HWHVNOVĘWXODMGRQViJiYDO
331
iEUD(J\NXOWXUiOLVLNRQMHOHQWpVLQWHJUiFLyMD
%L]RQ\RVHOHPHNDUHSUH]HQWiFLyEDQQHPNDWHJRUL]iOKDWyNVHPNXOWXUiOLVV]WHUHRWtSLiNNpQWVHP NXOWXUiOLV LNRQRNNpQW KDEiU JD]GDJ NXOWXUiOLV KiWWpULQIRUPiFLyW W|P|UtWHQHN |QPDJXNED 7XODMGRQNpSSHQ H]HNQHN QLQFV PHWRQLPLNXV NDSFVRODWXN D V]RFLRNXOWXUiOLV UHDOLWiVVDO DPLW UHSUH]HQWiOQDN $ GHUpNV]|JYRQDO]y pV N|U]Ę V]DEDGNĘPĦYHV LNRQMD LOOHWYH D FDGXFHXV RUYRVL MHONpSQHPNDSFVROyGLNPHWRQLPLNXVDQDV]DEDGNĘPĦYHVVpJKH]YDJ\RUYRVWXGRPiQ\KR]KDQHP H]HN V]LPEROLNXV OHNpSH]pVHN HUHGPpQ\HL $]pUW V]LPEROLNXV OHNpSH]pVHN PLYHO D IRJDOPL NDSFVRODWRN D YL]XiOLV NRPSR]tFLy LOOHWYH D MHONpSH]HWW iOWDOiQRV IRJDORP N|]|WW |QNpQ\HV NXOWXUiOLV NRQYHQFLyNRQ DODSXOQDN $ V]DEDGNĘPĦYHVVpJ NXOWXUiOLV V]LPEyOXPiQDN OHNpSH]pVpW D]iEUDLJ\HNV]LNN|]YHWtWHQL
332
iEUD6]LPEROLNXVOHNpSH]pV
$WpQ\WKRJ\DV]LPEyOXPRNJ\DNUDQNXOW~UDVSHFLILNXVDNMyOV]HPOpOWHWKHWLDFDGXFHXV
(]W D V]LPEyOXPRW NO|Q|VNpSSHQ eV]DN$PHULNiEDQ KDV]QiOMiN D] RUYRVWXGRPiQ\ MHONpSH]pVpUH |VV]HWpYHV]WYH $VNOHSLRV ERWUD WHNHUHGĘ NtJ\y V]LPEyOXPiYDO
DKRO KLiQ\R]QDN D V]iUQ\DN pV FVDN HJ\ NtJ\y OiWKDWy (]HN D V]LPEyOXPRN FVDN~J\ PLQW D NXOWXUiOLV V]WHUHRWtSLiN pV NXOWXUiOLV LNRQRN V]pOHVN|UĦHQ LVPHUWHN pV NpSHVHN QDJ\RQ JD]GDJV]RFLRNXOWXUiOLVMHOHQWpVWDUWDOPDWPDJXNEDW|P|UtWHQL $NDULNDW~UDDOMiQOiWKDWyQ\tOWKDVDGpNDPLWDNHUHWV]LQWHHOYiJQ\tOWDQDUUDV]yOtWIHO KRJ\ HONpS]HOMN DPLQW D NpS WRYiEEL YiMDWRNNDO IRO\WDWyGLN DKRO WRYiEEL URERWRN GROJR]QDN ËJ\ HONpS]HOKHWQpQN SpOGiXO D] XWD]iVL NHUHVĘ URERWRW U|YLGQDGUiJJDO V]DOPDNDODSSDO QDSV]HPYHJJHO XWD]y WiVNiYDO pV UHSWpUL EHV]iOOy NiUW\iYDO D NH]pEHQ DPLQW UHSOĘJpSHN SiOPDIiNIJJĘiJ\DNpVNRNWpORNXWiQEiQ\iV]LN .|YHWNH]WHWpVHN $]HOHP]HWWNDULNDW~UDDIRJDOPLMHOHQWpVLQWHJUiFLyQpKiQ\ILJ\HOHPUHPpOWyWXODMGRQViJiW SpOGi]]D)RUPiOLVWDNDUpNRVViJiYDONpSHVDYLOiJKiOypVIHOKDV]QiOyLQDNNRPSOH[LWiViWHJ\HWOHQ W|P|UHQ LQWHJUiOW MHOHQHWEHQ EiQ\DPXQND DUWLNXOiOQL (]HQNtYO MyO SpOGi]]D KRJ\ KRJ\DQ OHKHWVpJHV HJ\ NpSL UHSUH]HQWiFLy V]iPiUD NRPSOH[ pV DEV]WUDNW V]RFLRNXOWXUiOLV MHOHQWpVWDUWDOPDNDW NRQNUpWDQ iEUi]ROKDWy NXOWXUiOLV V]WHUHRWtSLiN NXOWXUiOLV LNRQRN pV V]LPEyOXPRNVHJtWVpJpYHOW|P|UtWHQLpVN|]YHWtWHQL .DULNDW~UiNHVHWpEHQRO\DQMHOHQWpVLQWHJUiFLyUyOYDQV]yDKRODIRJDOPLHOOHQWPRQGiVRN IHOIHGpVpQ YDQ D KDQJV~O\ $ IRJDOPL |VV]HIpUKHWHWOHQVpJHN V]HPEHWĦQĘEEHN HJ\ YL]XiOLV N|]HJEHQDPLOHKHWĘYpWHV]LDNpSWHOHQVpJHNH[SOLFLWpVUpV]OHWHVHQNLHJpV]tWHWWPHJMHOHQtWpVpW 333
.DULNDW~UiQN HVHWpQ WXODMGRQNpSSHQ YL]XiOLV KXPRUUyO LV EHV]pOKHWQN KLV]HQ D KXPRURV KDWiV QHPpUKHWĘHOFVXSiQDMély Weben bányászniNLIHMH]pVVHOKDQHPDYL]XiOLVHOUHQGH]pVEĘOpVD NLHJpV]tWpVHOMiUiViEyOIDNDG
,URGDORP )DXFRQQLHU*pV7XUQHU0 Metonymy and Conceptual Integration,Q3DQWKHU.8 5DGGHQ*(GV 0HWRQ\P\LQ/DQJXDJHDQG7KRXJKW-RKQ%HQMDPLQV3XEOLVKLQJ&RPSDQ\ SS )DXFRQQLHU*pV7XUQHU0 The Way We Think1HZ
334
7UHDVXUHKXQWLQJRQWKH,QYLVLEOH:HE Palkó Mária
[email protected]
,QWKLVSDSHUDWHFKQLFDOSKHQRPHQRQWKHVRFDOOHG,QYLVLEOH:HERU'HHS:HELVSUHVHQWHG LQWKHFRQWH[WRIWKHWUHDVXUHKXQWQDUUDWLYHZKLFKPDNHVLWDSSHDUTXLWHIDVFLQDWLQJ$UJXPHQWV LQ WKLV SDSHU IRFXV RQ WKH ZD\ KRZ LQ RUGHU WR IUDPH ,QYLVLEOH ZHEVHDUFK DV QRQVWHUHRW\SLF FKDOOHQJLQJEXWKLJKO\UHZDUGLQJWKHZHOONQRZQDQGH[WUHPHO\SRSXODUQDUUDWLYHVFKHPDRID WUHDVXUH KXQW LV SXUSRVHO\ LPSOHPHQWHG LQYRNLQJ WKH XQXVXDO DQG UHPDUNDEOH DQG FUHDWLQJ D FRQWH[WRIDGYHQWXUHDQGKHURLVP .H\FRQFHSWV,QYLVLEOH:HE'HHS:HEFURVVFXOWXUDOQDUUDWLYHVFKHPDFRQFHSWXDOLQWHJUDWLRQ QHWZRUNV&RQFHSWXDO%OHQGLQJ7KHRU\
,QWURGXFWLRQ
,W LV D ZHOONQRZQ IDFW WKDW QDUUDWLYHV SHUYDGH RXU FXOWXUHV &RJQLWLYH WKHRULHV HYHQ FRQVLGHU QDUUDWLYH D GHILQLQJ KXPDQ FRJQLWLYH SURFHVV 0DUN 7XUQHU KDV DUJXHG WKDW QDUUDWLYH LPDJLQLQJWKDWLVWKHXVHRIIDPLOLDUVWRU\SDWWHUQVWRFRQFHSWXDOL]HQRYHOVLWXDWLRQVLVRQHRI WKH PRVW EDVLF FRJQLWLYH VWUDWHJLHV IRU KXPDQV 7XUQHU 7UHDVXUH KXQW LV RQH RI WKHVH IDPLOLDUVWRU\SDWWHUQVQRWMXVWOLPLWHGWRRXUFXOWXUHEXWDFURVVFXOWXUDOQDUUDWLYHVFKHPD,WKDV DORQJKLVWRULFDOFRQWLQXLW\DQGLWSHUYDGHVWKHUHSUHVHQWDWLRQVRIRXUPRGHUQFXOWXUHWRR,WLVD KLJKO\SUHIHUUHGVWRU\SDWWHUQDVLWJLYHVJUHDWRSSRUWXQLWLHVIRUVXVSHQVHDFWLRQRYHUFRPLQJRI REVWDFOHVDQGLWLVKLJKO\JRDORULHQWHG:HDVVLPLODWHORWVRIWUHDVXUHKXQWQDUUDWLYHVGXULQJRXU OLIH ZH UHDG JUHDW OLWHUDU\ QDUUDWLYHV OLNH 6WHYHQVRQ¶V 7UHDVXUH ,VODQG ZH ZDWFK QXPEHUOHVV ILOPV DERXW WUHDVXUH KXQWHUV OLNH ,QGLDQD -RQHV ZH SOD\ WUHDVXUH KXQW JDPHV LQ WKH ER\VFRXW FDPSVRUZHSOD\RQHRIWKHPDQ\WUHDVXUHKXQWYLGHRJDPHVOLNH7RPE5DLGHU7UHDVXUHKXQW FDQ DOVR HYRNH KLVWRULFDO QDUUDWLYHV RI WKH &DOLIRUQLDQ JROG IHYHU DQG WKH $PHULFDQ 'UHDP SDUDOOHOWRPDVVHQWHUWDLQPHQWSURGXFWV5HFXUUHQWIHDWXUHVRIWKHVHH[SHULHQFHVDUHJHQHUDOL]HG DQGFRPPLWWHGWRPHPRU\DVQDUUDWLYHVFKHPDWDRUVWRU\SDWWHUQLQWHUPVRIZKLFKZHDUHDEOHWR XQGHUVWDQGQRYHOVWRULHVDQGVLWXDWLRQV $FFRUGLQJWRH[SHUWV WKH ,QYLVLEOH :HE FRQVLVWV RI FRQWHQW WKDW V EHHQ H[FOXGHG IURP JHQHUDOSXUSRVH VHDUFKHQJLQHVDQG:HEGLUHFWRULHV. 6KHUPDQDQG3ULFH
$OWKRXJKWKLVGHILQLWLRQVXJJHVWVVRPHTXLWHWHFKQLFDOGU\DQGERULQJWRSLFLQIRUPDWLRQDERXW WKH VR FDOOHG ,QYLVLEOH :HE LV FRPPRQO\ SUHVHQWHG LQ D ZD\ WKDW SURPLVHV RU WULJJHUV NQRZOHGJH DERXW JUHDW DGYHQWXUH VWRULHV 6WUXFWXUH IURP WKH HPRWLRQDOO\ ULFK WUHDVXUH KXQW 335
QDUUDWLYHZKHUHDEUDYHKXQWHURUH[SORUHULVVHDUFKLQJIRUXQGLVFRYHUHGSODFHVDQGWUHDVXUHVLV XVHG WR HYRNH DQ DQDORJLFDO PDWFK LQ WKH PRUH DEVWUDFW RWKHUZLVH HPRWLRQDOO\ GU\ ZHEVHDUFK H[SHULHQFH 0RGHOVXVHG (ODERUDWHGPRGHOVRIKRZVXFKFRPSOH[SURFHVVHVRIXQGHUVWDQGLQJRFFXUDUHSURYLGHG E\FRQFHSWXDOLQWHJUDWLRQQHWZRUNVGHYHORSHGE\FRJQLWLYHWKHRULVWVOLNH*LOOHV)DXFRQQLHUDQG 0DUN 7XUQHU XQGHU WKH JHQHULF QDPH RI &RQFHSWXDO %OHQGLQJ 7KHRU\ ,Q EOHQGLQJ WKHRU\ PHDQLQJDULVHVIURPWKHFRH[LVWHQFHDQGFRRSHUDWLRQRIDWOHDVWIRXUVHSDUDEOHPHQWDOVSDFHV WZR RU PRUH LQSXW VSDFHV FRQWDLQLQJ LQIRUPDWLRQ DERXW FHUWDLQ FRQFHSWXDO GRPDLQV FRQVLGHUHG UHOHYDQW IRU WKH RQJRLQJ FRPPXQLFDWLRQ D JHQHULF VSDFH ZLWK DEVWUDFW VWUXFWXUHV WKDW DUH FRPPRQ WR DOO LQSXW VSDFHV DQG D EOHQGHG VSDFH ZKHUH VHOHFWHG LQIRUPDWLRQ IURP DOO LQSXW VSDFHV LV SURMHFWHG DQG ZKHUH XQH[SHFWHG QHZ PHDQLQJV FDQ HPHUJH )LJXUH LV D VLPSOH UHSUHVHQWDWLRQRIKRZVXFKDFRPSOH[QHWZRUNRIVSDFHVFDQEHHVWDEOLVKHG *HQHULFVSDFH
,QSXW
VSDFH
HPHUJHQW VWUXFWXUH
)LJ%OHQGLQJPRGHO $QRWKHUEDVLFWHUPRIEOHQGLQJWKHRU\LVWKDWRIDIUDPH$FFRUGLQJWR)DXFRQQLHUDQG7XUQHU 6SDFHV KDYH HOHPHQWV DQG RIWHQ UHODWLRQV EHWZHHQ WKHP :KHQ WKHVH HOHPHQWV DQG 336
UHODWLRQV DUH RUJDQL]HG DV D SDFNDJH WKDW ZH DOUHDG\ NQRZ DERXW ZH VD\ WKDW WKH PHQWDO VSDFH LV IUDPHG DQG ZH FDOO WKDW RUJDQL]DWLRQ D IUDPH )DXFRQQLHU DQG 7XUQHU
6LQFH WKH WUHDVXUH KXQW QDUUDWLYH VFKHPD KDV D YHU\ IDPLOLDU DQG JHQHUDOL]HG UROH DQG YDOXH IUDPH WUHDVXUH FDQ EH MXVW DQ\WKLQJ WKDW LV KLJKO\ YDOXHG HYHQ RQOLQH LQIRUPDWLRQ DQG DOPRVW DQ\ERG\FDQEHFRPHDWUHDVXUHKXQWHUHYHQDZHEXVHU 'DWD 7H[WV DLPHG WR FRPPXQLFDWH DERXW WKH ,QYLVLEOH RU 'HHS :HE RIIHU D JUHDW QXPEHU RI WH[WXDO FXHV ZKLFK DFWLYDWH WKH WUHDVXUH KXQW QDUUDWLYH VFKHPD LQ RXU PLQGV DQG DOORZ XV WR FRQVWUXFWDSHUVRQDOYHUVLRQRIWKHLPDJLQDWLYHUHVXOW 7KH,QYLVLEOH:HELVDQHQFKDQWHGUHDOPIRUVHDUFKHUVEXWRQO\LI\RXNQRZKRZWR DFFHVVLWVDEXQGDQWWUHDVXUHV6KHUPDQ +RZHYHU OLNH VHHNLQJ DQ\ JUHDW WUHDVXUH VHDUFKLQJ LQ WKH 'HHS :HE SRVHV JUHDW FKDOOHQJHV6SHQFHU
$SSDUHQWO\ WKHVH WH[WV DLP WR GHVFULEH WKH ,QYLVLEOH ZHEVHDUFK DV D NLQG RI WUHDVXUH KXQW +RZHYHU WKH PRVW HODERUDWHG WH[WXDO UHDOL]DWLRQ RI WKH 'HHS :HE DQG WUHDVXUH KXQW EOHQG LV SUREDEO\:HQG\6HOORUV RQOLQHVOLGHVKRZ'LJJLQJLQWRWKH'HHS:HE ZKHUHVKHFOHDUO\ RUJDQL]HVKHUSUHVHQWDWLRQDFFRUGLQJWRWKHVHTXHQFHRIWKHFODVVLFDOWUHDVXUHKXQWVWRU\SDWWHUQ 'LJLQWRWKH'HHS:HE *RLQJRQDWUHDVXUHKXQW +RZGRVRXUFHVJHWEXULHG" :KDW¶VLQWKHWUHDVXUHFKHVW" 6WUDWHJLHVIRUILQGLQJDQ;DQGWKHQGLJJLQJIRU 7UHDVXUH+XQW 0DSSLQJ 3ODQQLQJ 6HOHFWLQJWKHSURSHUWRROV 'LJJLQJ 3UHSDULQJIRUWKHMRXUQH\ 7RROVIRUWKHGLJ 'LJJLQJWLSV 7KHHOXVLYH; ;PDUNVWKHVSRW 6WD\LQJRQWUDFN 6HOORUV
$QDO\VLV $V VHHQ LQ )LJXUH ZH FDQ XVH WKH EOHQGLQJ PRGHO WR SRVWXODWH WKH H[LVWHQFH RI D ZHEVHDUFK LQSXW D WUHDVXUH KXQW LQSXW DQG D JHQHULF VSDFH ZKLFK LQFOXGHV WKHLU FRPPRQ DEVWUDFWVWUXFWXUHRIDJHQWREMHFWDQGWKHUHODWLRQEHWZHHQWKHPWKHDJHQWLVVHDUFKLQJIRUWKH REMHFW 1HZ LQIHUHQFHV DQG HPRWLRQV ZLOO HPHUJH LQ WKH blended space DPRQJ RWKHUV WKH SRVVLELOLW\WRFRQVLGHUKXPDQFRPSXWHULQWHUDFWLRQDVDQDGYHQWXURXVDQGUHZDUGLQJTXHVW 337
*HQHULFVSDFH DJHQW REMHFW VHDUFK 7UHDVXUHKXQWLQSXW WUHDVXUHKXQWHU WUHDVXUH TXHVW
ZHEXVHU LQIRUPDWLRQ VHDUFK
HPHUJHQW VWUXFWXUH
)LJ7KHPDLQPHQWDOVSDFHVRIWKHEOHQG $ SHFXOLDULW\ RI WKLV FDVH LV EOHQGLQJ DQ LQSXW VWRU\ WUHDVXUH KXQW ZLWK D VHTXHQFH RI DFWLRQV RSHQLQJ D ZHEEURZVHU W\SLQJ ZRUGV FOLFNLQJ ZLWK WKH PRXVH WKDW ZH QRUPDOO\ GR QRW FRQVLGHUDVWRU\VLQFHZHQHLWKHUSHUFHLYHDVWURQJFKDLQRIFDXVDOLW\EHWZHHQWKHVHSDUDWHHYHQWV DQGDFWLRQVQRUVXVSHQVHDQGVWURQJRXWFRPHRULHQWDWLRQZKLFKOHDGVWRFDWKDUVLV+XPDQXVHRI QDUUDWLYH LQ WKLV FDVH VHUYHV WR DUUDQJH RWKHUZLVH GLIIXVH LQIRUPDWLRQ DQG RUJDQL]H D UDQGRP H[SHULHQFHLQWRSHUVSLFXRXVVHTXHQFHV %OHQGLQJ WKH WUHDVXUH KXQW QDUUDWLYH VFKHPD ZLWK WKH ZHEVHDUFK LQSXW FOHDUO\ VHUYHV PRUH IXQFWLRQV DGGLQJ HPRWLRQ DQG PRWLYDWLRQ WR WKH ZHEVHDUFK LQSXW EXW DOVR SURYLGLQJ D FRQFHSWXDOO\ LQWHJUDWHG QDUUDWLYH VWUXFWXUH RYHU D GLIIXVH DUUD\ RI DFWLYLWLHV OLNH EX\LQJ D FRPSXWHU VHWWLQJ XS ,QWHUQHW FRQQHFWLRQ JRLQJ RQOLQH UHDGLQJ DERXW D QHZ KRW VLWH LQ WKH QHZVSDSHUJHWWLQJDJRRGZHEVHDUFKWLSIURPDIULHQGDVNLQJIRUSURIHVVLRQDODGYLFHDQGVRRQ $OO WKHVH VHHPLQJO\ XQUHODWHG HYHQWV DUH QRZ SDUW RI WKH JUHDW KXQWLQJ DGYHQWXUH $ ZHE XVHU *RLQJRQDWUHDVXUHKXQWORRNLQJIRU6WUDWHJLHVIRUILQGLQJDQ;DQGWKHQGLJJLQJIRUDQG 6WD\LQJRQWUDFNLQVWHDGRIVLPSO\VHDUFKLQJIRURQOLQHLQIRUPDWLRQSURPLVHVWKHFOHDUIRUPRI DVWRU\ 7UHDVXUH KXQW JLYHV D JUHDW SRVVLELOLW\ IRU SDUVLPRQLRXV JDSS\ UHSUHVHQWDWLRQV VLQFH D IHZ ZRUGV RU D IDPLOLDU SLFWXUH FDQ EH HDVLO\ FRPSOHWHG ZLWK D ODUJH DPRXQW RI EDFNJURXQG 338
NQRZOHGJH E\ D SHUVRQ ZKR KDV UHSHDWHGO\ FRQVXPHG VRPH UH LQWHUSUHWDWLRQV RI LWV EDVLF SDWWHUQ *LYHQ WKH GUDPDWLF FRQYHQWLRQV RI WKH WUHDVXUH KXQW D UHODWLYHO\ VWDEOH FRUH RI VWHUHRW\SLFDOFKDUDFWHUVUROHVDQGSORWVZHFDQUHO\RQLWVQDUUDWLYHVFKHPDRUSDWWHUQWRSOD\D PDLQUROHLQFRPSOHWLQJRIWJDSS\LQIRUPDWLRQLQZULWWHQRUVSRNHQGLVFRXUVH3DWWHUQFRPSOHWLRQ ZRXOG EH WKDQ D NLQG RI ILOOLQJ LQ JDSV RQH RI WKH EDVLF SURFHVVHV RI EOHQGLQJ 7KXV D VKRUW WH[WXDOFXHOLNH+RZGRVRXUFHVJHWEXULHG"RU:KDWVLQWKHWUHDVXUHFKHVW"EDVHGRQWKH FRQYHQWLRQDOL]HGWUHDVXUHKXQWVFKHPDFDQPHQWDOO\DFWLYDWHLWVIXOOQDUUDWLYHSDWWHUQDORQJZLWK WKHDSSURSULDWHHPRWLRQDOUHDFWLRQV %OHQGLQJZHEVHDUFKZLWKWUHDVXUHKXQWFRPELQHVIXQGDPHQWDOGUDPDWLFDQGQDUUDWLYHNQRZOHGJH 1HFHVVLW\ RI KXPDQFRPSXWHU LQWHUDFWLRQ GXULQJ ZHEVHDUFK LV D NH\ GUDPDWLF IDFWRU ,W PDNHV SRVVLEOH WRSURMHFWWKH UROHRI WKHWUHDVXUHKXQWHUIURPWKHQDUUDWLYHLQSXWDQGDQ\DFWXDODJHQW IURPWKHZHEVHDUFKLQSXWEOHQGLQJWKHPWRJHWKHULQWRDQRYHOLGHQWLW\DQGDQRYHOVLWXDWLRQD SHUVRQZKRLVDEOHWRIHHOWKHH[FLWHPHQWRIWKHDGYHQWXUHZLWKRXWWKHIHDURIDQ\SK\VLFDOULVN :HPLJKWEHWKHJUHDWHVWKXQWHUVLQRXUPLQGVIDFLQJPDQ\GLIILFXOWLHVEXWDWWKHVDPHWLPHZH DUH DOVR DZDUH WKDW RXU ERGLHV DUH VLWWLQJ LQ IURQW RI D FRPSXWHU LQ D VDIH URRP $OO WKDW FRXOG DFWXDOO\FUDVKLVWKHFRPSXWHU %OHQGLQJRXUVHOYHVZLWKWKHWUHDVXUHKXQWHUUROHUHTXLUHVHQDFWPHQWRIDSHUVRQDOYHUVLRQRIWKH QDUUDWLYH:HQHHGWRWDNHDQDFWLYHSDUWLQWKHXQIROGLQJVWRU\ZHQHHGWREHLQVLGHWKHQDUUDWLYH VSDFH7KHLQWHUDFWLYHH[SHULHQFHDOORZVXVZHEXVHUVWREHDQGDFWDVWKHWUHDVXUHKXQWHUDQG IHHOWKHSOHDVXUHVRIGLVFRYHULQJKLGGHQWUHDVXUHV$ZHEXVHUKDVWRLQWHUDFWZLWKWKHFRPSXWHU DQGWKHZHEWKXVKHFDQEHDGYDQFHGWRDSURWDJRQLVWZKRFDQDOZD\VDOWHUWKHVWRU\RUOHDYHLW RSHQHQGHG 7KLVLQWHQVHSHUVRQDO LQYROYHPHQWLQ WKHWUHDVXUHKXQWLQJ VFHQDULR DOORZVWKHZHE XVHUWRIXUWKHUFXVWRPL]HWKHQDUUDWLYHDFFRUGLQJWRKLVSHUVRQDOLQWHUHVWV%HVLGHVWKLVSURYLGHVD SRVVLELOLW\IRUDFRPPRQZHEXVHUWRGLVWLQJXLVKKLPVHOIDQGEHFRPHVRPHRQHVSHFLDORQHRI WKHIHZVHOHFWHG7KLVPLJKWEHDVLPXODWLRQDWFRJQLWLYHOHYHORQO\QHYHUWKHOHVVLWHQULFKHVRXU H[SHULHQFHDQGVXEVWDQWLDOO\H[WHQGVWKHUDQJHRIHPRWLRQVWKDWPD\UHVXOWLQGRLQJVR,QWHQVLW\ DQGUDQJHRIHPRWLRQVZLOOQDWXUDOO\YDU\DFURVVLQGLYLGXDOV,QIHUHQFHVDQGHPRWLRQVFRQQHFWHG WR WUHDVXUH KXQW OLNH VWURQJ PRWLYDWLRQ IRU DFWLRQ H[FLWHPHQW JUHDW H[SHFWDWLRQV ZLOO DOO EH FRQQHFWHG QRZ WR WKH RWKHUZLVH GU\ DFWLYLW\ RI VLWWLQJ LQ IURQW RI D FRPSXWHU RSHQLQJ D ZHEEURZVHUW\SLQJDQGFOLFNLQJZLWKDPRXVH )UHTXHQW UHFXUUHQFH RI WKH WUHDVXUH KXQW LQSXW LQ WKH ,QYLVLEOH :HE GLVFRXUVH LV FDSDEOH RI FRQYH\LQJ D VHQVH RI RSSRUWXQLW\ DQG HYHQ D VLPXODWHG VHQVH RI GDQJHU E\ FUHDWLQJ DQ DQWLFLSDWLRQ RI ZKDW OLHV EH\RQG 7KLV VHQVH RI GDQJHU DQG VXVSHQVH LV DW WLPHV UHIOHFWHG LQ H[SUHVVLRQVOLNH7KH,QYLVLEOH:HE:KHUH6HDUFK(QJLQHV)HDUWR*R6PLWK RUHYHQ FRXUVHQDPHV:KHUH6HDUFK(QJLQHV)HDUWR7UHDG6HDUFKLQJWKH,QYLVLEOH:HEIRU7UDQVODWRUV DQG2WKHU/DQJXDJH3URIHVVLRQDOVKWWSZZZPXOWLOLQJXDOFRPQHZV'HWDLOSKS"LG 2XUJHQHUDOXQGHUVWDQGLQJRIWKHRUGLQDU\ZRUOGLQFOXGHVFRQFHSWVOLNHDYHUDJHSHRSOHWKHPDVV WKHXVXDODQGVWHUHRW\SLFDOWKDWHYHU\ERG\NQRZV$QDORJLFDOPDWFKHVLQWKHZHEVHDUFKLQSXWDUH HYLGHQWPRVWSHRSOHXVHJHQHUDOVHDUFKHQJLQHVPDLQO\*RRJOHZKHQWKH\ZDQWWRILQGRQOLQH LQIRUPDWLRQ7KH\DUHQRWDZDUHWKDWDJUHDWDPRXQWRIRQOLQHLQIRUPDWLRQLVQRWDYDLODEOHXVLQJ WKLV VWUDWHJ\ %OHQGLQJ WKH RUGLQDU\ ZRUOG ZLWK WKH JHQHUDO ZHEVHDUFK H[SHULHQFH ZLOO KDYH D GRXEOH K\SHUEROLF HIIHFW UHGXFLQJ WKH LPSRUWDQFH RI WKH VRFDOOHG JHQHUDO VHDUFK HQJLQHV WR HVVHQWLDOO\ PDVV DXGLHQFH UHVRXUFHV 6KHUPDQ DQG 3ULFH DQG LQ FRQWUDVW LQFUHDVLQJ WKH KHURLF DVSHFW RI WKH PDJQLWXGH RI WKH TXDOLW\ LQIRUPDWLRQ DYDLODEOH WKURXJK WKH LQYLVLEOH 339
:HE ZKLFK DUH KLGGHQ WR WKH RUGLQDU\ VHDUFKHUV 9DUDGDUDMDQ HW DO 7KH VLPSOH DELOLW\WRDFFHVVWKH,QYLVLEOH:HEZRXOGSUREDEO\QRWHOHYDWHRQHWRWKHSULYLOHJHRIDKHURLWLV QHYHUWKHOHVVDSURSHUW\WKDWHPHUJHVIURPDFWLYDWLQJWKHZKROHQDUUDWLYHQHWZRUNWKDWEOHQGVWKH WUHDVXUHKXQWQDUUDWLYHZLWK,QYLVLEOHZHEVHDUFK 0RGHUQILFWLRQDOKHURHVDUHRUGLQDU\SHUVRQVZKRVRPHKRZJHWLQWRH[WUDRUGLQDU\FLUFXPVWDQFHV 7KH\ DUH PRVWO\ ZDQGHUHUV WUDYHOHUV FRQQHFWLQJ VWURQJO\ WR WKH HPRWLRQV RI ORQJLQJ QHYHU HQGLQJ XUJH WR ILQG QHZ REMHFWV RI WKHLU GHVLUH /RQJLQJ WR ULVH KHURLFDOO\ DERYH WKH FRPPRQ ZRUOGLQWRDP\VWHULRXVZRUOGDQDYHUDJHZHEXVHUFDQEHFRPHDWUHDVXUHKXQWHURUDQH[SORUHU VHDUFKLQJ IRU WUHDVXUH RQ WKH ,QYLVLEOH :HE $V XVXDOO\ D KHUR V YLUWXHV LGHDOV DQG VWUHQJWKV UHIOHFWZKDWDVRFLHW\RUFRPPXQLW\GHHPVWREHRIYDOXHDWDSDUWLFXODUKLVWRULFDOLQWHUYDOWKLV EOHQGHGF\EHUKHURHPERGLHVWKHLGHDOVDQGHPRWLRQVRIRXULQIRUPDWLRQDJHFRQVWDQWWKLUVWIRU KDUGWRILQGLQIRUPDWLRQDQGVWUDWHJLFLQVLJKWZKHQLWFRPHVWRDFTXLULQJLW &RQFOXVLRQV $V ZH KDYH VHHQ ,QYLVLEOH ZHEVHDUFK LV EOHQGHG ZLWK WKH KHURLF SDWWHUQ RI WKH TXHVW LQWR DQ XQNQRZQP\VWHULRXVUHJLRQIDFLQJWHFKQLFDO GLIILFXOWLHVILQGLQJWKHWUHDVXUHDQGUHWXUQRUDV &DPSEHOOGHILQHVLW7KHVWDQGDUGSDWKRIWKHP\WKRORJLFDODGYHQWXUHRIWKHKHUR &DPSEHOO $VDQHPHUJHQWSURSHUW\RIWKLVEOHQGWKHPHUHDFWLYLW\RIVHDUFKLQJRQOLQHLQIRUPDWLRQ FDQSURGXFHVXVSHQVHDQGFDQEHFRPHDQDGYHQWXUHZKLOHILQGLQJLQIRUPDWLRQPLJKWHYHQKDYHD FDWKDUWLF HIIHFW 7KLV P\WKRORJLFDO LPDJH LV LQFUHDVLQJO\ DVVLVWHG E\ FRUSRUDWLRQV LQWHUHVWHG WR GHYHORS WKHLU ILQDQFLDO LQWHUHVWV RQ WKH :HE E\ VWHDGLO\ H[SDQGLQJ WKHLU PDUNHW IRU GHHS ZHEVHDUFKVRIWZDUHZHEGLJJLQJDQGRWKHUVHUYLFHV(VWDEOLVKHGZLWKLQDFRQWH[WRIH[FLWHPHQW DQGDGYHQWXUHWKH,QYLVLEOH:HEGLVFRXUVHDLPVWRJDLQPRUHSXEOLFLQWHUHVWQRWWRPHQWLRQWKH LQFUHDVHLQWKHFRPPHUFLDOYDOXHRIDQ\SURGXFWVRUVHUYLFHVFRQQHFWHGWRLW %OHQGLQJWKHWUHDVXUHKXQWQDUUDWLYHVFKHPDLQWRLWVGLVFRXUVHUHIOHFWVDV\VWHPDWLFDOO\VWUXFWXUHG DSSURDFK WR UHDVRQLQJ DERXW WKH ,QYLVLEOH :HE 3DUWLFLSDQWV RI WKH ,QYLVLEOH :HE GLVFRXUVH VHHP WR FRQQHFW DSSDUHQWO\ XQUHODWHG LQSXW VSDFHV D QDUUDWLYH RQH DQG D WHFKQLFDO RQH ZKLFK DOORZV WKHP WR K\SHUEROLFDOO\ IUDPH WKHLU WRSLF 1DUUDWLYH IUDPLQJ LQ WKLV FDVH LV DQ HIIHFWLYH VWUDWHJ\WRSRVLWLRQWKHRQOLQHSKHQRPHQDFDOOHG,QYLVLEOH:HELQWRDIDYRUDEOHOLJKW $V D JHQHUDO WKHRUHWLFDO FRQFOXVLRQ ZH FDQ DVVHUW WKDW QDUUDWLYH IUDPLQJ UHOLHV XSRQ FRPSOH[ FRQFHSWXDOLQWHJUDWLRQQHWZRUNVXSRQVWUXFWXUHEOHQGLQJEHWZHHQGLIIHUHQWPHQWDOVSDFHVRIWKH RQJRLQJGLVFRXUVHDWOHDVWRQHRIZKLFKSRVVHVVHVDQDUUDWLYHVWUXFWXUH
/LWHUDWXUH
&DPSEHOO- The Hero with a Thousand Faces3ULQFHWRQ3ULQFHWRQ8QLYHUVLW\3UHVV )DXFRQQLHU*DQG7XUQHU0 The Way We Think1HZ
KWWSVHDUFKHQJLQHZDWFKFRPODVWDFFHVVHG 6KHUPDQ&DQG3ULFH* The Invisible Web: Uncovering Information Sources Search Engines Can’t See&\EHU$JH%RRNV 6PLWK, The Invisible Web. Where search engines fear to go KWWSZZZSRZHUKRPHEL]FRPYROLQYLVLEOHKWPODVWDFFHVVHG 6SHQFHU% Harnessing the Deep Web: a practical plan for locating free specialty databases on the web5HIHUHQFH6HUYLFHV5HYLHZ9RO,VVXHSS KWWSZZZHPHUDOGLQVLJKWFRP,QVLJKWYLHZ&RQWHQW,WHPGR"FRQWHQW7\SH $UWLFOH KG$FWLRQ OQ NSGI FRQWHQW,G ODVWDFFHVVHG 7XUQHU0 The Literary Mind2[IRUG8QLYHUVLW\3UHVV1HZ
341
TARTALOM
LendvaiEndre:SzerkesztÝibevezetÝ
5
Fordítástudomány
7
AlbertSándor:VanǦeegyfordításnaknyelvnélküliállapota?
9
Cs.JónásErzsébet:ʩː˗˚˙˛ˋ˖˧˘˦˔˕˙˗˚˙˘ː˘˝ˠ˞ˏ˙ˑː˜˝ˍː˘˘˙ˎ˙˚ː˛ːˍ˙ˏˋ
17
DrahotaǦSzabóErzsébet:ZurÜbertragungdesHumorvollen, desIronischǦSatirischenanhandvonDanielKehlmann: „DieVermessungderWelt“
27
HeltaiPál:ʦː˛ːˍ˙ˏˢː˜˕˓ː˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˓˞˘˓ˍː˛˜ˋ˖˓˓˪˒˦˕˙ˍ˦ˠ˕˙˘˝ˋ˕˝˙ˍ
38
MagyarnéSzabóEszter:KönigDrosselbartversusRigócsÝrkirály– Kétmeseadaptációkontrasztívelemzése TellingerDušan:Kulturálisproblémákésfordítóikompetencia
48 57
TörökTamás:Külterületihelynevekfordíthatósága.AlsóǦIpolymente ésZoboraljamagyardölÝneveinekszlovákváltozatairól
65
Interkulturáliskommunikáció
75
AblonczynéMihálykaLívia–SzÝkeJúlia:KülönbözÝkulturálisháttérrel rendelkezÝkisǦésközépvállalatokaNyugatǦdunántúlirégióban
77
BorgulyaÁgnes:Akultúraközikommunikáció,minttudományosdiszciplína alkalmazása
86
FalknéBánóKlára:HungariancharacteristicsinEurope'sculturaldiversity
99
HidasiJudit:Aglobalizációolvasatai
109
KissNatália:Culturalframeswitchingininterculturalcommunication
115
KovácsIlonaJulianna–ʜ˛˞˜˖ˋ˘˙ˍˋ,ʤˋˏːˑˏˋ:ʥːˍ˛˙˖˓˘ˎˍ˓˜˝˓˕ː (˞˘˓˟˓˕ˋˡ˓˪˪˒˦˕˙ˍ)
123
NagyRéka:Areklámokglobalizálhatósága.Identitásésalteritás aXXI.századifogyasztóikultúrában
137
NémethEszter:SpanyolǦmagyarinterkulturáliskommunikáció: ErasmusǦösztöndíjashallgatóktapasztalatai
143
Voronchenko,Tatiana–Chugunova,Svetlana:TheEnglishandtheRussian LanguagesinRussiaǦEuropeIntegrationProcess
154
Nyelvéskultúra.Nyelvoktatás
163
AleksaVarga,Melita–HrisztovaǦGotthardt,Hrisztalina:Universalityofproverbs andantiǦproverbsinfivelanguages
165
BockovacTímea:BoszniaǦHercegovinanyelviképéneksajátosságai a21.században
177
FaublNóra:EntwicklungderinterkulturellenKompetenzderStudentendes deutschsprachigenProgrammsanderMedizinischenFakultät derUniversitätPécs.AnfängeeinerempirischenUntersuchung
185
ʫːˏ˙˜˙ˍ,ʙ.ʗ.:ʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋˍ˛˞˜˓˜˝˓˕ːʙː˘ˎ˛˓˓ (˙˕˘˓ˎːʴ.ʢː˘ˏˍˋ˓«ʢː˕˜˓ˢː˜˕ˋ˪˜ː˗ˋ˘˝˓˕ˋ˛˞˜˜˕˙ˎ˙˪˒˦˕ˋ»)
196
HuszárÁgnes:Egyszexualizáltcitybranding:Berlin2004Ǧesreklámkampánya
218
ʡ˙˗˖ːˍˋ,ʜ˖ː˘ˋ:ʶˏː˛˘˙ːˢː˖˙ˍːˢː˜˝ˍ˙˓ʫ.ʣ.ʛ˙˜˝˙ːˍ˜˕˓˔
223
KovácsAnna:Multikulturálishagyományokésazetnikaitudat
234
KövecsesZoltán:What’stheconceptualsystemlike?
245
KrekovicsDiana:FordításoktatásafelsÝoktatásban:hogyanlátjákahallgatók?
263
LendvaiEndre:Kultúrákdialógusa:lingvokulturáliskölcsönzés
277
NagyPéter:Azinterkulturáliskompetenciahelye,szerepe azorosznyelvǦoktatásban
290
Runti©,Sanja:ReǦappropriatingIdentityinContemporaryNativeAmerican PerformanceandInstallationArt
303
ʨˋˌ˓˝˙ˍˋ,ʞ˓˘ˋ˓ˏˋ:ʛ˓ˋ˖˙ˎ˕˞˖˧˝˞˛ˍ˗ːˑ˕˞˖˧˝˞˛˘˙˔˕˙˗˗˞˘˓˕ˋˡ˓˓
312
ʨˋ˘˓˕˓ˏ˒ː,ʟ˘ˎˋ:ʛ˛ːˍ˘ː˔ˣ˓˔˙˝ˢː˝ˍ˛ː˗ː˘ˎ˙ˏˋˍ˗ˋ˝ː˛˓ˋ˖ː ˓ˌː˛˓˔˜˕˓ˠ˪˒˦˕˙ˍ˓˓˘ˏ˙ːˍ˛˙˚ː˔˜˕ˋ˪˜˓˜˝ː˗ˋ PalkóMária:AszocioǦkulturálisvalóságtömörítéseegyképimetaforában
325
PalkóMária:TreasurehuntingontheInvisibleWeb
335
318